Hiteles
emberek , ha szóhoz jutnának
Csak
Göncz Árpád a Patkány?
Göncz Árpád a Patkány?
Csak a páholy patkányai cincoghatnak !!!!
"Az
MSZP-nek erkölcsi támogatást nyújtó Göncz
Árpád Patkány fedőnéven beszervezett besúgó
volt. A kutatók, újságírók stb., akik belépési engedélyt
kaptak a Történeti Hivatalba, röhögve vagy szörnyülködve
olvasgatják a jelentéseit."
Nekem nincs forrásom arról, hogy Göncz besúgó volt vagy sem. De érdemes azon elgondolkodni, hogy amikor akasztottak ő angolul tanulhatott a börtönben. A korabeli börtönviszonyokról pedig több műből is kaphatunk hiteles képet. Ilyen példáulMindszenty: Emlékirataim.
Felháborodást
váltott ki az 1956-os forradalom hőseiben Göncz Kinga egy hetilap
karácsonyi számában adott nyilatkozata, aki szerint a
forradalomból "nem lehet ötven évig megélni".
Hrabovzsky
László nem csodálkozott Göncz Kinga szavain, „valószínűleg
ilyen nevelést kapott, hogy ezt mondja”.
A Pofosz Fejér megyei tagja szerint Göncz
Árpádnak is csak addig volt fontos a forradalom, amíg börtönben
volt. – Nem
lehet félreérteni ezeket a szavakat, ez a vélemény nem most
alakult ki. Ugyanakkor fájó, hogy a lassan kihaló, a forradalomért
a börtönt is megjárt ’56-osoknak ilyet kell hallaniuk.
A
Békés megyei forradalmi bizottság egykori elnöke, Fekete Pál,
aki egy évet raboskodott Göncz Árpáddal, azt mondta: Göncz a
börtön után megváltozott, „elment közülünk”.
A
Holocaustból 100 évig is meg lehet... (unalmas de igaz)
– A külügyminiszter azután mondhat nekünk ilyet, ha a magyarországi zsidóságról is így beszél – közölte Regéczy Nagy László, a Történelmi Igazságtétel Bizottság elnöke. Wittner Mária egykori szabadságharcos szerint a forradalom emlékéből az események résztvevői nem tudtak, nem akartak megélni, bár mindig akadtak olyanok, például a Göncz család, akik megkísérelték ezt. Ezért a külügyminiszter nyilatkozata, ami szerint „ötven évig nem lehet ebből élni”, vélhetőleg önvallomás – mondta Wittner.
– A külügyminiszter azután mondhat nekünk ilyet, ha a magyarországi zsidóságról is így beszél – közölte Regéczy Nagy László, a Történelmi Igazságtétel Bizottság elnöke. Wittner Mária egykori szabadságharcos szerint a forradalom emlékéből az események résztvevői nem tudtak, nem akartak megélni, bár mindig akadtak olyanok, például a Göncz család, akik megkísérelték ezt. Ezért a külügyminiszter nyilatkozata, ami szerint „ötven évig nem lehet ebből élni”, vélhetőleg önvallomás – mondta Wittner.
Göncz Kinga, aki egyébként rokona Benedek Eleknek, szegényforog a sírjában, a politikába 2002-ben lépett be, amikor a Medgyessy-kormány idején az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium politikai államtitkára lett. 2004-ben Gyurcsány Ferenc kormányra kerülése után az újonnan megalakított Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium vezetője lett.
2006-ban, a nyertes választások után őt bízta meg a Külügyminisztérium vezetésével Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Posztját június 9-én vette át Somogyi Ferenctől.
2009-ben a Magyar Szocialista Párt listavezetőjének javasolták az év nyarán tartandó EP-választásra
Hová lett az arany kazárjaink ??? Hány % -
ot nyultatok le belőle ???
Valóban Fenyő volt a pénztárnok az MSZP
páholyban , melyik páholy vadászatta le ???
A Fábrynak sokat súgtak hiteltelenné kell
tenni a vakoló páholy taktikája , ha nem használ jön a
likvidálás balesetben elhalálozás ,újabban az agy szív
trombózis besugárzással !!!!
"Fábry
Sándor nemrégiben egy konferencián besúgással vádolta többek
között Göncz Árpádot, és Konrád Györgyöt". Fábry
megjegyzései ismét felháborodást keltettek.
Fábry
Sándor az Értünk Egyesület és a Keresztény Értelmiségiek
Szövetsége nyilvánosságról szóló konferenciáján mondott
beszédében csupán kérdéseket tett fel:
"(...) sorolta a politika szőnyeg alá söpört titkait, pedig kit ne érdekelt volna, hogy Bibóra dolgozott-e Göncz Árpád , vagy hogy Konrád György elárulta-e sógorát?". Csontos Fábrytól több gondolatot is idézett: "Valóban az MSZP pénztárnoka volt-e Fenyő és Várszegi? Miért maradt a médiafelület túlnyomó része és a vele járó reklámtorta az álbaloldali álliberálisok kezén? (...) Ki szabotálja az ügynöklistát? Miért független Babarczy Eszter, ha milliós kormánymegbízása van, vagy György Péter és Radnóti Sándor, ha az SZDSZ beszédírója? Lehetett volna Ribbentrop külügyminiszter az NSZK-ban, miként a mi kommunistáink továbbszolgáltak? (...) Gyurcsányt közönséges köztörvényes bűnözőnek tekinti. Talán kezdhetnénk itt az általános erkölcsi, politikai és médiaválság megoldását..."
Göncz
Árpád volt köztársasági elnök szerint arcpirítóak Fábry
kijelentései. Szomorúnak nevezte az elmondottakat Mécs
Imre (1990–2006
SZDSZ, 2006–2010 MSZP
!!! képviselő) is, aki egy zárkában ült Göncz Árpáddal,
akit – mint mondta – alaposan
megismerhetett,
és tudja, nem törték meg, soha nem dolgozott ügynökként. Iványi
Gábor metodista lelkész az ügy kapcsán úgy nyilatkozott: egyesek
azzal próbálják a népszerűségüket növelni, hogy a felettük
állókat ócsárolják.
Kőszeg
Ferenc az ügy kapcsán kijelentette: párbajképtelen emberrel nem
illik párbajozni, számára pedig Fábry Sándort pedig „úri
cigányozása, kedélyes rasszizmusa teljesen párbajképtelenné
tette”. A Magyar Helsinki Bizottság munkatársa szerint Fábry az
RTL Klub Tomcatje, és nem érdekli, a maga fajtája körében mivel
rágalmazza őt a műsorvezető
Göncz
1945-ben belépett a Független Kisgazdapártba, ahol először az
ifjúsági szervezet elnöke és aNemzedék című lap
szerkesztője volt. A párt feloszlatásáig parlamenti titkár, majd
főtitkár volt.
A
kisgazdapárt feloszlatása után segédmunkásként, hegesztőként,
csőlakatosként dolgozott.
Az
1956-os forradalom alatt a Magyar Parasztszövetségben dolgozott,
november 4-e után pedig részt vett a Magyar Demokratikus
Függetlenségi Mozgalom által benyújtott memorandumok
elkészítésében. 1957-ben segített Nagy Imre „A magyar nép
védelmében” című kéziratát külföldre juttatni. Májusban
letartóztatták, és 1958. augusztus 2-án a Bibó-per vádlottjaként
életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték a fellebbezés
lehetősége nélkül. 1960 márciusában részt vett a váci
éhségsztrájkban. 1963-ban amnesztiával szabadult.
Ezután a Veszprémi Nehézvegyipari Kutatóintézet szakfordítója volt, majd a Talajjavító Vállalathoz került. Megpróbálta befejezni Gödöllőn az utolsó egyetemi évet, de kizárták. 1965-től kezdve szabadfoglalkozású író, műfordító.
A rendszerváltástól napjainkig
1988 májusában a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, majd a Szabad Demokraták Szövetségének alapító tagja. 1988-tól az SZDSZ ügyvivője, majd 1989-től az SZDSZ Országos Tanácsának tagja. A Történelmi Igazságtétel Bizottság alapító tagja, majd alelnöke. 1989-től az Emberi Jogok Ligája budapesti tagozatának elnöke. 1989 és 1990 között a Magyar Írószövetség elnöke, majd tiszteletbeli elnöke. 1990 májusától országgyűlési képviselő. 1990. május és augusztus között az Országgyűlés elnöke, május 2-ától augusztus 3-áig ideiglenes köztársasági elnök. 1990. augusztus 3-án (Antall József és Tölgyessy Péter, azaz az MDF és az SZDSZ vezetői közötti kompromisszum értelmében) megválasztották a Magyar Köztársaság elnökének. Országgyűlési mandátumáról lemondott, párttagságát szüneteltette. 1995-ben újabb ötéves időszakra választották meg, posztját 2000. augusztus 3-áig töltötte be.
Ezután a Veszprémi Nehézvegyipari Kutatóintézet szakfordítója volt, majd a Talajjavító Vállalathoz került. Megpróbálta befejezni Gödöllőn az utolsó egyetemi évet, de kizárták. 1965-től kezdve szabadfoglalkozású író, műfordító.
A rendszerváltástól napjainkig
1988 májusában a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, majd a Szabad Demokraták Szövetségének alapító tagja. 1988-tól az SZDSZ ügyvivője, majd 1989-től az SZDSZ Országos Tanácsának tagja. A Történelmi Igazságtétel Bizottság alapító tagja, majd alelnöke. 1989-től az Emberi Jogok Ligája budapesti tagozatának elnöke. 1989 és 1990 között a Magyar Írószövetség elnöke, majd tiszteletbeli elnöke. 1990 májusától országgyűlési képviselő. 1990. május és augusztus között az Országgyűlés elnöke, május 2-ától augusztus 3-áig ideiglenes köztársasági elnök. 1990. augusztus 3-án (Antall József és Tölgyessy Péter, azaz az MDF és az SZDSZ vezetői közötti kompromisszum értelmében) megválasztották a Magyar Köztársaság elnökének. Országgyűlési mandátumáról lemondott, párttagságát szüneteltette. 1995-ben újabb ötéves időszakra választották meg, posztját 2000. augusztus 3-áig töltötte be.
Az
ismeretségi körében is aktívan dolgozó, „Patkány” fedőnéven
működő hírhedt besúgó személyazonosságát államtitoknak
nyilvánító iratot köztársasági elnökként személyesen ő írta
alá. Ezért érintettségére hivatkozva többen, főleg nemzetközi
szinten bírálták.
Nyilvános
gyűléseken többször kifütyülték. Ezek közül a legismertebb
az 1992. október 23-i füttykoncert a Kossuth téren. Az akkori
parlamenti ellenzék (MSZP, SZDSZ, Fidesz, Orbán Viktor külön
is[1]) azt állította, a fütyülők bőrfejűek voltak és fasiszta
jelszavakat kiabáltak, míg a kormánypárt tagjai (például Boross
Péter belügyminiszter) azt vetették szemére Göncz Árpádnak –
állítva: a fütyülők közt lévő bőrfejűek száma elenyésző
volt[1] (én úgy tudom, hogy többségben 56-osok voltak azok)–,
hogy a kritikát az elnök „kisszerű politikai csatározásokba
való belebonyolódása miatt” kapta, például ellentétbe került
56-os szervezetekkel, akiket az ünnepségen nem engedtek szóhoz
jutni, nem írta alá az igazságtételről szóló törvényt, és
nehezményezték, hogy Göncz ellenállt Antall azon kérésének,
hogy leváltsa a szerinte egyoldalúan baloldali irányt vett média
elnökeit. A kifütyülésről szóló MTV-felvétel kapcsán a
Magyar Televízió Bánó András vezette Egyenleg című műsora is
belekeveredett a botrányba, mivel többen (például az akkor az MTV
híradójánál dolgozó Császár Attila) azt állították: az
ünnepségről készült felvételt manipulatív módon megvágták,
hogy az a baloldal véleményét támassza alá.[1] A felvétel
manipuláltságáról a Sony cég laboratóriumában vizsgálatot
folytattak, egyértelmű eredmény nélkül. ...
olvassátok el Debreczeni Antall könyvét. Ott kiderül, hogy mekkora egy genny alak volt ez az Árpi bácsi. Antall egy rossz szót nem mondott rá soha, de a mások által elmondottak nem fényezik az öreget. A szadesz a markában tartotta és úgy ugrált ahogy a törpe párt képviselői fütyültek
"Ott
voltam a Kossuth téren akkor amikor dicső Köztársasági
Elnökünkbe belefojtották a szót. Ott hangzott el először
nyíltan és harsányan, hogy \""Patkány\""
56-os elítéltek tettek tanúbizonyságot Gönc Árpád viselt
dolgairól. Fábri Sándor, csak megjegyezte, és felemlítette ezt
az agyon hallgatott vádat. A megvádoltnak illene védekezni,
különösen akkor amikor Ő is hozzájárult az ügynök dossziék
titkosításához, eltűntetéséhez. Ideje lenne már végre
tisztázni az ügynök listát. A múltat csak ezután szabad és
lehet lezárni."
Gonda
László:
"Minden ki nem mondott hazugság méreggé válik."
1. 1992.okt.23-án Gönczöt saját bajtársai fütyülték ki, mert nem írta alá az igazságtételi törvényt és nem engedett más "56-ost" beszélni. Az ő "p..ny" szerepéről a börtönben '56 után, most nem nyilatkozom. De bele illik a Pufajkás-D209-Pszichopata(Apró klános) láncolatba. Szégyen és tragédia hová jutott az ország.
2. A muster-muster bajnok, a semmit sem Bánó által indított pereken (polgári és büntető), Varga Domokos György, Pálfy G.István és Császár Attila ellen, részt vettem. Itt a Bánót leleplezőket perelte, akik bebizonyították, hogy Göncsöt 1992.okt.23-án nem "skinhedek" fütyülték ki. A bíróság megtagadta a vádlottak ill. alperesek bizonyítékainak beszerzését, felhasználását. Az ügyészségi vizsgálat 33.old.2-ik bekezdését, személyiségi jogokra hivatkozva, nem engedte felolvasni, figyelmen kivűl hagyta. Ill. az eredeti (Csúcs szekréényben dekkoló) muster kazetta megtekintésének kiadását az MTV megtagadta. Amikor én bevittem egy videó lejátszót, ahol frame-kként ("kép kocka") lehetett volna bizonyítani Bánó csalását, akkor Bánó és ügyvédje kiszaladtak a teremből és megtagadták a belegyezésüket. Bírónő, pedig egy szót sem szólt és helyt adott kifogásuknak.
3. Göncz úgy írta alá a '97-s NATO+MSZPs földtörvény -népszavazás komány általi kiírását csütörtökön, hogy tudta az Alkotmánybíróság hétfőn tárgyalja a "legfőbb szuverén" népszavazási kezdeményezését. El is bukták. A kormány és G.Á. is.
4. Göncz az aki 91-ben az RMDSZ küldöttségnek, azt mondta, h. "... milyen jó, h. trianon következtében nincsenek kisebbségeink...". Tanúm, Borbély Imre képviselő, Tőkés leghűbb bajtársa.
stb.stb.
Göncz egy visszataszítóan hazug és kocsonygerincű ember volt, teljesen elkötelezett hazakiárusító SZDSZ-es, akinek fontosabb volt az SZDSZ, mint az ország! Co.Horn Gábor. A média Bánó (jelenleg hit gyülis ATV) manipulálta Kádár, majd időközben az RTL Klub "való világ" agyampultátjai. A cikk szerzője meg rasszista indíttatásból, szolgalelkűen hanyatteső gazember. Nem Igaz ember, mint a Népszava nevű, hazug, szagos gyűlöletkeltő sajtótermék. Ismerem írásait. Mindig megfelelően elfogult és izzadtságszagú. Mottója "Minden napi gyűlöletem elégítsd ki ma ...". Kihez imádkozik, kérdezzétek meg tőle.
Én és ő névvel írom véleményem. A Kossuth téri csőcselékért tehát így még elszámolhatunk, Te ősrasszista szászovics...!
A rendszerváltás hiteles krónikája - Kőrösi Imrével
Háború a nemzet ellen 2.DVD 2/8
A
„rendszerváltás” hiteles krónikája az elmúlt 20 évről,
tizenkét részben Kőrösi Imre elbeszélésében
Elle
„rendszerváltás” hiteles krónikája az elmúlt 20 évről,
tizenkét részben Kőrösi Imre elbeszélésében
Ellenség
Ellenség
ül a nyakunkon - Kőrösi Imre a Hírháttér TV-ben
A
film hangja mp3PRO formátumban (Letöltés után hallgatható
mobilon, mp3-lejátszón, vagy akár komputeren is: a Jet Audio, de a
WinAmp, VLC és minden valamire való lejátszó gond nélkül
elboldogul vele.)
Majdnem
5 óra időtartamú, mégis csak 69,9 Mega!
A
hanganyag teljes mértékben azonos a filmmel.
/Ingyenes
gomb - Majd: nem élek vele gomb - és a Letöltés indítása,
vagy Lassú
letöltés, mentés másként/
De
alant már be van illesztve videón
Már egy ideje követem a pénzügyi átverések és az elhazudott rendszerváltással kapcsolatos "alternatív" megközelítéseket. Eddig ez a legteljesebb! A régi "elit" elherdálta a szüleink életét. Utódaik a mienket is. És még nincs vége...
A demokráciában a nép, annak választói joggal rendelkező tagjai, kell döntsenek abban, hogy kik legyenek a vezetői.
De dönteni helyesen csak az tud akinek komoly ismeretei vannak !!! Gazdasági, pénzügyi, történelmi, stb. de a legfontosabb : politikai ismeretei !!! Naprakészen !
Tehát a DEMOKRÁCIÁBAN, tehát nálunk is, MINDEN SZAVAZATI JOGGAL RENDELKEZŐNEK (minden szavazónak) KÖTELESSÉGE FOGLALKOZNI A POLITIKÁVAL !!! Azért mert nemcsak a saját, hanem az embertársainak a SORSA IS FÜGG A DÖNTÉSÉTŐL !! - TÉNYLEG FÜGG !! EZT MEG KELL ÉRTENI !
ezt
töltsétek le, nagyon megéri, mindenről tudni fogtok, Kőrösi
napi kapcsolatban volt Antallal
itt
videón,
de hang formátumban szerintem jobb
eddig,
addigi információim alapján az volt a mondásom: Antall József
vagy balek volt, vagy hazaáruló.
De
ha igaz, amit Kőrösi mond, akkor egyértelmű, hogy mi is volt az
első miniszterelnökünk.
(a
végefelé van egy elképesztő butaság, amit nagyon sajnálok,
minden realitást nélkülöz az az állítás, hogy 2006-ban
kegyetlenebbek voltak a komcsik , mint 56-ban, de ennek a videónak,
hangnrak érdemes lenne elterjedni, olyan fontos dolgokat mond)
1., rész:
Önéletrajz, iskolák, családi indíttatás.Tágra Zárt Fülek... -avagy- Arculcsapták a jövőnket... 01 (a szerző bemutatko
Tágra Zárt Fülek... -avagy- Arculcsapták a jövőnket... 02 (a szerző bemutatkoz
Tágra Zárt Fülek... -avagy- Arculcsapták a jövőnket... 03
Tágra
Zárt Fülek... -avagy- Arculcsapták a jövőnket... 05
Tágra Zárt Fülek... -avagy- Arculcsapták a jövőnket... 06
Tágra Zárt Fülek... -avagy- Arculcsapták a jövőnket... 07
Tágra Zárt Fülek... -avagy- Arculcsapták a jövőnket... 08
Tágra Zárt Fülek... -avagy- Arculcsapták a jövőnket... 09
Tágra Zárt Fülek... -avagy- Arculcsapták a jövőnket... 10
Tágra Zárt Fülek... -avagy- Arculcsapták a jövőnket... 11
Tágra Zárt Fülek... -avagy- Arculcsapták a jövőnket... 12
Tágra Zárt Fülek... -avagy- Arculcsapták a jövőnket... 13
Tágra Zárt Fülek... -avagy- Arculcsapták a jövőnket... 14
Tágra Zárt Fülek... -avagy- Arculcsapták a jövőnket... 15
Tágra Zárt Fülek... -avagy- Arculcsapták a jövőnket... 16
Hát
nehéz a rendszerváltás hiteles embereitől interjút lejátszani,
mert mindenhogy akadályozzák a lejátszást. Próbáld meg
megszerezni és lejátszani ezt az interjú sorozatot , úgy, hogy ne
akadályoznák a lejátszását a hatalmon lévő férgek, mert az
rájuk nézve esetleg kompromitáló, lehet. Ezt az emberkét is
próbálták már sokféleképpen elhallgattatni , meggyilkolni
elmeintézetbe zárni, a hatalom gyilkosság BT- je működött, és
működik még mindig. Nem véletlenül vannak a titkosítások 80
évre méretezve, a beszélő emberkéket likvidálják , és 80 év
mulva a kutyát sem érdekli, hogy kit tett el a gyilkosság BT láb
alól. A Rákosi érában ledarálták a magyart, most
kifinomultabban az egészségügyi intézményekben végzik el a
piszkos munkát. Egy a lényeg Te így is úgy is kamatrabszolga
maradsz , ha sokat ugatsz és ugrálsz átlendíted magadat a
másvilágra, de közben a hatalom arról papol, hogy kevés a
magyar. Nem gondolkodó értelmes népet akarnak vezetni , csak
csordát akik mennek a kolomp után, hogy nemzetté tudjál válni,
még az esélye sincs meg, mert a gondolkodókat a vezetésre
termetteket kinyírják az agymosott politikai erők. Hogy a magyarok
mellet a zsidók és a cigányok is öntudatra ébredtek és a
nemzetté válást csak úgy tudják akadályozni, ha össze
ugrasszák a nemzet alkotó elemeket, és a többségi társadalmi
réteget megfosztanak minden védekezési módtól, így
hallgatólagosan folyamatosan gyilkolják, gyilkoltatják a többséget
alkotó magyarságot. A zsidóság felvett egy meghatározó pozíciót
és uralni akarja a terepet, tűzzel vassal foggal körömmel
ragaszkodik a betöltött szerep tartásához , erősítéséhez , és
a térhódítás minél szélesebbé tételéhez. És ezt a holló
biznisszel el is érte eddig. A cigányságnál is kezd kialakulni az
értelmiségi réteg és a maffia kapcsolódás, ahol is betagozódnak
a politikai maffia családba és követelik a nekik járó jussot. Ha
az uralkodó maffia rendszer nem akarja , hogy az ország 10 millió
börtöntöltelék kamatrabszolga seregéből álljon , kénytelenek
a megélhetést biztosító programokkal előrukkolni vagy a lázadás
és a népharag elsöpri a rabló rendszerváltó gengsztereket
maffia kapcsolataival együtt. No most a gengszterváltók mindent
kiloptak a rendszerből , már csak a föld a víz és a természeti
kincseink van hátra amit szépen próbálják kiénekelni a szánkból
. Ha még mindig azt mondjátok , hogy nyugi a helyzet nem olyan
rossz , és megvárjátok míg minden elúszik meg is érdemlitek a
sorsotokat, legyetek rabszolgák a saját hazátokba. És higgyetek a
fülke forradalmároknak . Ez úgy van , hogy a világot 300 család
zsidó család leigázta, ez kb 6000 embert jelent akitől meg
kellene szabadulni a világnak. Itthon a rablók és a helytartók
száma kb ugyan ennyi lehet, ha lázadtok ezeket el kell tenni az
útból ahhoz hogy nemzetté tudjunk válni. Tudom hogy kilóg a
seggünk a foltos nadrágból, de csak ilyen szinten engedik , hogy
vegetáljunk, hát innen kell felemelkednünk és nemzetté
kovácsolni ezt a sokat szenvedett megalázott népet. És ne
hagyjátok , hogy a zsidó kamatrabszolgának nevelje fel a következő
nemzedéket , őket is tüntessétek el a maffiák tagjai ők is a
nemzeti vagyont ők lopták el. Hogy is szól a mondás a magyar vet
, a cigány dézsmál a zsidó meg learatja a termést. Hát ne
engedd , hogy így legyen , ha kell ölj ezért a hazáért, hogy az
unokád békében nőjön fel.
2.,
rész:
MDF kezdeti idők: baloldali alternatív pártként indult, 50 %-ban MSZMP tagok alapították.
Jogtalanság talaján nem lehet jogot alapítani..az eredeti állapot helyreállítása volt a cél. Ezt keresztülhúzta Antal József paktuma az SZDSZ-el. " A magyar sokkal jobban utálja a kommunistákat, mint bennünket." Az MDF becsapta a népet, az MDF alapszervezetek megszűntek. A nemzeti vagyon az MSZP utódszervezetihez került, következmények nélkül.
A költségvetés a régi rendszer által elfogadottak szerint működött, új költségvetést, más törvényeket az új parlament nem hozott.A szervezett bűnözés elleni lépések elmaradtak.
A privatizáció fejetlenül zajlott.Az 1989-es záró mérleg szerint 180 milliárd USD volt a nemzeti vagyon értéke, a 20 milliárd USD külföldi hitellel szemben. Ezt is elherdálták.
Élelmiszeripari cégeink világszínvonalúak voltak.
1991. 03. 04.-én, kelt 3104-.es titkos kormányhatározat szerint a külföldieket kell előnyben részesíteni a privatizációban
MDF kezdeti idők: baloldali alternatív pártként indult, 50 %-ban MSZMP tagok alapították.
Jogtalanság talaján nem lehet jogot alapítani..az eredeti állapot helyreállítása volt a cél. Ezt keresztülhúzta Antal József paktuma az SZDSZ-el. " A magyar sokkal jobban utálja a kommunistákat, mint bennünket." Az MDF becsapta a népet, az MDF alapszervezetek megszűntek. A nemzeti vagyon az MSZP utódszervezetihez került, következmények nélkül.
A költségvetés a régi rendszer által elfogadottak szerint működött, új költségvetést, más törvényeket az új parlament nem hozott.A szervezett bűnözés elleni lépések elmaradtak.
A privatizáció fejetlenül zajlott.Az 1989-es záró mérleg szerint 180 milliárd USD volt a nemzeti vagyon értéke, a 20 milliárd USD külföldi hitellel szemben. Ezt is elherdálták.
Élelmiszeripari cégeink világszínvonalúak voltak.
1991. 03. 04.-én, kelt 3104-.es titkos kormányhatározat szerint a külföldieket kell előnyben részesíteni a privatizációban
3.,
rész:
1980-as években Dr Lőrincz Gyula /a politikai rendőrség kartotékrendszerének létrehozója/ orosz, német kollegáival tárgyalt a magyar rendszerváltás szervezéséről.
A történelmi és az új pártok főbb pozícióit a saját MSZMP-s emberek, vagy befolyásolt emberek foglalták el. 1988-ban, a szovjet csapatok kivonulása előtt már megtervezték az MSZMP rendszerváltását. Létre kellett hozni az MSZMP kerekasztalt, megbízható, saját elvtársak részvételével, amit az általuk szervezett Független Jogász Fórum koordinált. Az 1985-ös választási tapasztalatok alapján épült be az MSZMP a pártokba.
Az MDF felkészületlen embereket küldött a parlamenti bizottságokba. Antall Józsefet az MSZMP politikusai és a titkosszolgálatok segítették hatalomba. Az MDF-et Antall kinevezte jobboldali, kereszténydemokrata pártnak.
Az ellenzéki kerekasztal meghatározta, milyen módon kell a választásokat megtartani, az alkotmánybíróság bíráit, a választási bizottságot, érdekegyeztető tanács tagjait.
A titkos paktumok ma is érvényben vannak. E szerint felelősségre vonás nem lehetséges, a titkosszolgálati ügynökök a parlamentbe is bekerültek.
A bírói, ügyészi, rendőri, közigazgatási szervezeteket változatlanul kellett hagyni.
A régi rendszer titkosszolgálati tisztjei segítették megyénként az MSZMP 1989-es saját rendszerváltását, ami a privatizáció ellenőrzését tette lehetővé.
A szovjetek egy pénzügyi alku miatt mondtak le Közép-Európáról.
Önként feladtuk meglévő volt KGST piacainkat.
A külföldiek nem fizettek a privatizált cégekért, pl. növényolajipar./ Lásd: Háború a nemzet ellen c. film /
A volt vállalati hiteleket átrakták a magyar nép vállára, ezzel eladósítva az országot.
A munkaképes lakosság 55%-ának kellene eltartani az országot, plusz fizetni a megnövelt hitelt.
A privatizációnál a külföldieket juttatták pozícióba. 1,5 millió munkahely szűnt meg.
4., rész:
Az 1992. nov. 11-i parlamenti ülésen a Monopoli csoport szerette volna ellenőriztetni a privatizációt.
1986-ban 500 milliárd USD-t különített el a Közép Európai privatizációra a maffia. A nyugati országok támagatták a cégeiket, piacokat vásárlókat. Az EU-nak piacokra, a piacainkra volt szüksége.
Jelenleg 350 millió ember vagyona a tét világ viszonylatban, aminek a magánosítása zajlik a válság örve alatt.
Magyarország 92 %-a privatizált, a világon egyedülálló módon. A közüzemi és energia ellátó rendszereket nem szokták magánosítani.
A privatizációban 3.000 milliárd Ft bevétel keletkezett 2006 őszéig, amit papíron felélt a privatizáló szervezet.
1993.04.27.-én privatizációs interpelláció a parlamentben, amire adott választ a parlament leszavazta. Ez látható a Háború a nemzet ellen című filmben.
Megszerezték a külföldiek az élelmiszer gazdaságot, a hűtőipart, a növényolajipart, a 17 cukorgyárat, stb.
A pénzügyi kiszolgáltatottság növekedése mellett az orosz piacok elvesztése jelenti a fő gondot, mert az energia ellentételezése már nem jórészt áruval történik.
1991 óta a külkereskedelmi mérleg mindig negatív.
A taxisblokád megfélemlítette a parlamenti képviselőket, ezután megszavaztak minden törvényt.
A törvénykezés lobbi érdekek szerint működik.
Kárpótlási törvény 1991-ben, 1993.dec.31. végrehajtással. Ez ma sem fejeződött be.
A többi volt szocialista országban közel nincs ennyi államadósság, munkanélküliség, és privatizált vagyon.
Nem lehet bízni a külföldiekben, mert hitelből vásárolnak, és árat fognak emelni mindenhol.
Az apparátus szembement a jogalkotóval. elvesztek a munkahelyek, a piacok, a szociális háló szinte eltűnt.
A segélyből élés életforma lett.
Az IMF akarta privatizálni külföldi befektetők részére a hazai nagy elosztó rendszereket. A nyugdíj és az egészségügyi pénztárakat akarták megszerezni.
A Medgyessy kormány alatt vált lehetővé a nyugdíjbiztosítás ellopása. A nyugdíj biztosítók nyugati minta szerint 30 - 50 évente a tőzsdén elbukják az ügyfeleik pénzét, amit a másik oldalon a magán bankok nyernek meg.
1980-as években Dr Lőrincz Gyula /a politikai rendőrség kartotékrendszerének létrehozója/ orosz, német kollegáival tárgyalt a magyar rendszerváltás szervezéséről.
A történelmi és az új pártok főbb pozícióit a saját MSZMP-s emberek, vagy befolyásolt emberek foglalták el. 1988-ban, a szovjet csapatok kivonulása előtt már megtervezték az MSZMP rendszerváltását. Létre kellett hozni az MSZMP kerekasztalt, megbízható, saját elvtársak részvételével, amit az általuk szervezett Független Jogász Fórum koordinált. Az 1985-ös választási tapasztalatok alapján épült be az MSZMP a pártokba.
Az MDF felkészületlen embereket küldött a parlamenti bizottságokba. Antall Józsefet az MSZMP politikusai és a titkosszolgálatok segítették hatalomba. Az MDF-et Antall kinevezte jobboldali, kereszténydemokrata pártnak.
Az ellenzéki kerekasztal meghatározta, milyen módon kell a választásokat megtartani, az alkotmánybíróság bíráit, a választási bizottságot, érdekegyeztető tanács tagjait.
A titkos paktumok ma is érvényben vannak. E szerint felelősségre vonás nem lehetséges, a titkosszolgálati ügynökök a parlamentbe is bekerültek.
A bírói, ügyészi, rendőri, közigazgatási szervezeteket változatlanul kellett hagyni.
A régi rendszer titkosszolgálati tisztjei segítették megyénként az MSZMP 1989-es saját rendszerváltását, ami a privatizáció ellenőrzését tette lehetővé.
A szovjetek egy pénzügyi alku miatt mondtak le Közép-Európáról.
Önként feladtuk meglévő volt KGST piacainkat.
A külföldiek nem fizettek a privatizált cégekért, pl. növényolajipar./ Lásd: Háború a nemzet ellen c. film /
A volt vállalati hiteleket átrakták a magyar nép vállára, ezzel eladósítva az országot.
A munkaképes lakosság 55%-ának kellene eltartani az országot, plusz fizetni a megnövelt hitelt.
A privatizációnál a külföldieket juttatták pozícióba. 1,5 millió munkahely szűnt meg.
4., rész:
Az 1992. nov. 11-i parlamenti ülésen a Monopoli csoport szerette volna ellenőriztetni a privatizációt.
1986-ban 500 milliárd USD-t különített el a Közép Európai privatizációra a maffia. A nyugati országok támagatták a cégeiket, piacokat vásárlókat. Az EU-nak piacokra, a piacainkra volt szüksége.
Jelenleg 350 millió ember vagyona a tét világ viszonylatban, aminek a magánosítása zajlik a válság örve alatt.
Magyarország 92 %-a privatizált, a világon egyedülálló módon. A közüzemi és energia ellátó rendszereket nem szokták magánosítani.
A privatizációban 3.000 milliárd Ft bevétel keletkezett 2006 őszéig, amit papíron felélt a privatizáló szervezet.
1993.04.27.-én privatizációs interpelláció a parlamentben, amire adott választ a parlament leszavazta. Ez látható a Háború a nemzet ellen című filmben.
Megszerezték a külföldiek az élelmiszer gazdaságot, a hűtőipart, a növényolajipart, a 17 cukorgyárat, stb.
A pénzügyi kiszolgáltatottság növekedése mellett az orosz piacok elvesztése jelenti a fő gondot, mert az energia ellentételezése már nem jórészt áruval történik.
1991 óta a külkereskedelmi mérleg mindig negatív.
A taxisblokád megfélemlítette a parlamenti képviselőket, ezután megszavaztak minden törvényt.
A törvénykezés lobbi érdekek szerint működik.
Kárpótlási törvény 1991-ben, 1993.dec.31. végrehajtással. Ez ma sem fejeződött be.
A többi volt szocialista országban közel nincs ennyi államadósság, munkanélküliség, és privatizált vagyon.
Nem lehet bízni a külföldiekben, mert hitelből vásárolnak, és árat fognak emelni mindenhol.
Az apparátus szembement a jogalkotóval. elvesztek a munkahelyek, a piacok, a szociális háló szinte eltűnt.
A segélyből élés életforma lett.
Az IMF akarta privatizálni külföldi befektetők részére a hazai nagy elosztó rendszereket. A nyugdíj és az egészségügyi pénztárakat akarták megszerezni.
A Medgyessy kormány alatt vált lehetővé a nyugdíjbiztosítás ellopása. A nyugdíj biztosítók nyugati minta szerint 30 - 50 évente a tőzsdén elbukják az ügyfeleik pénzét, amit a másik oldalon a magán bankok nyernek meg.
5. rész:
A nyugdíjbiztosítási rendszerek a világ legnagyobb befektetői. Ám ezért nem felelnek, a tőke is elolvadhat. Ennek nem feltétlenül kellene így lenni.
A magán nyugdíj pénztár nem garantálja sehol a tőke arányos kifizetést nyugdíjba vonuláskor.
A pénzpiac túlfűtöttsége ezeken az alapokon is múlik.
A nyugdíjbiztosítói adatok is manipuláltak.
Van egy olyan kör: katonák, rendőrök, stb. akik 45 éves koruk után már nyugdíjat kaphatnak, ez megterheli az állami nyugdíj rendszert és a költségvetést.
Felelőtlenség a jelenlegi spekulatív kötelező magán nyugdíj rendszer.
A magyarokat többször és folyamatosan meglopják. Ilyen volt a bankkonszolidáció. Ez 300 milliárd Ft volt 1993-ban, amit azok a bankok kaptak, akik akkor rosszul gazdálkodtak és jelenleg is évente 1000 milliárd Ft jogtalan hasznot visznek ki Magyarországról.
Ez is okozza a jelenlegi életszínvonalat. A GDP alacsonyabb. mint 1988-ban. Ez a mesterséges válság 6 millió embert tart ezen az életszínvonalon.
Évtizedek óta azt sulykolják, többet fogyasztunk, mint amit szabadna, ezért adósodunk el. Hogy létezik ez, ha szinte létminimumon él az ország? A magyar milliárdosok ma sokkal gazdagabbak, mint korábban. A Számvevőszék szerint nem követhető a költségvetés, ez is következmények nélkül maradt. A közbeszerzéseink sem állják ki a próbát.
A pártrendszer egytövű. Kárpótlási jegy-, pénzügyi-, olajmaffia elleni lépések elmaradtak.
Az olajmaffia a MOL RT nélkül nem működne.
1993-94 a kárpótlási jegyek panamája, a nemzeti vagyon elherdálása.
6. rész:
Olaj-, gabona maffia. A mezőgazdaságot ellehetetlenítik. A termőföld értékét manipulálják, a termelőket becsapják.
Nem értéken adták el a vagyont, az árat sok esetben ki sem fizették.
A szervezett bűnözés nem működhetne a jogalkotók, jogalkalmazók nélkül.
7. rész
A világban a valódi hatalom képviselői rejtettek, nem ismertek.
A média segítségével is gyakorolják a hatalmat.
Ez az erő a bankrendszer, ami befolyásolja a pártok választási eredményeit is.
A tőzsdén át, virtuálisan befolyásolják az alapvető folyamatokat.
2008-ban 330 milliárd Ft veszteség a nyugdíjalapoknál.
Ha az emberek kivennék a pénzüket, összeomlana ez a virtuális rendszer.
"A bank alapítás nagyobb bűn, mint a bankrablás."
A bankoknak kiszolgáltatják magukat a bank ügyfelei.
A bankvilág zsarolhatja a világot. A termelés visszaesik, munkahelyek szűnnek meg a jövőben../2008 ősze /
A világban a "válság" címszó alatt egy nagymértékű vagyonátrendezés, lopás zajlik.
8. részDrábik János írásai segítenek a megértésben: http://mek.niif.hu/06800/06897/html/index.htm http://drabikjanos.com/eloadasok/
300 ezer milliárd usd a világ vagyona, ennek felét egy család birtokolja.
A vagyonuk egy és oszthatatlan, mint régen a magyarországi Szent Korona tan.
A magyar helytartó: Nataniel Rothschild, 8000 milliárd usd felett rendelkezik.
A magyar költségvetést az adósság kamatterhe - 1200 milliárd Ft - mindig agyonnyomja.
Az EU-ba való belépéssel elvesztek a vámbevételeink.
A magyar parasztok esélytelenek pl. a francia parasztok által kapott támogatás miatt a piacon. Ez a mai gyarmatosítás eszköze.
A bankok elleni határozott fellépés estén könnyítést adnak a bankok.
Nálunk ki sem szabad mondani, hogy nem fizetjük a fennálló virtuális, már többször visszafizetett államadósságunk.
Hazánk saját gazdaságpolitikája súlytalan lett a bankok eladósítási politikája miatt.
A bankok ahogy a polgári életben is, 1,5 - 2 %-os "közvetítői díjat" fizetnek a kihelyezett pénzükért a politikusoknak. Ezért is lesz egyre nagyobb az államadósság.
A pénzügyminiszter felel a hitel felvételéért.
A magyar lakosság rosszabbul jár, mint a külföldi hitelezők. Kiszipolyozzák a gazdaságot.
A magyarországi, 95 %-ban külföldi tulajdonban lévő kereskedelmi bankok kiviszik a hatalmas nyereségük az országból.
Állami számvevőszék beszámolói súlytalan vádbeszédek a Parlamentben.
9. rész
A bankár és a vele részben azonos energia, - műanyag-, vegyipari lobbi " 7 nővér" uralja a világot.
E mellé a Gazprom zárkózott fel.
Ki lehetne váltani a jelenlegi drága energiát, de az olajlobbi nem engedi..
Kína, India egyre növekszik.
Hazánkban sok feltaláló tudna az alternatív olcsó energiában újat hozni.
Az energia lobbi gátolja ezt. A magyar találmányok jórészt külföldön hasznosulnak.
"Bután gyarmatosítják a külföldiek Magyarországot, nem használják ki a magyar képességeket."
A magyar bankokat csalással, áron alul adták el.
10. rész
Azok a nevek is ismertek voltak a rendszerváltás előtt, akik rendszerváltást levezénylik, és a különböző pártokat megalapítják majd..
Az ellenzéki kerekasztal létrehozása csalás volt, egy gyökerű pártból, az MSZMP-ből nőttek ki.
A taxisblokád megmutatta, valós forradalomra is képesek a magyarok.
A Kisgazdapártot felszeletelték, Torgyánnal akarták az MDF kormányt megfélemlíteni.
1868-as törvény szerint kellene az ügynöktörvényt rendezni.
A Csurka féle mozgalom is egy szelep volt a rendszerben.
Boros - Horn egyezség szerint nem volt sehol személycsere, a rendszer változatlan maradt.
Nálunk a baloldali értékrend eltűnt. Horn erőltetett privatizációba kezd. Kormányváltásnál Orbán megegyezik Horn-nal, elszámoltatás nem történt.
Egyszer sem volt elszámoltatás, egy kormányváltás után sem.
Grósz Károly 1995-ben bizonyítékokat adott a rendszerváltás előtti felelősökről, az MSZMP által létrehozott forgatókönyvről.
1998-ban az Orbán kormány ígérete ellenére nem végzett elszámoltatást.
Őfensége a Magyar Szent Korona c könyv kiadása. A Megmaradás Falának felállítása Ópusztaszeren. Ezt egyetlen párt sem támogatja, sőt azóta lerombolták a falat. Nálunk minden párt ellenzi a nemzet tudat megőrzését, erősítését.
A népnek kötelessége az alkalmatlan hatalmat visszavenni saját kezébe a méltatlan hatalomtól.
A magyar médiát a bankok uralják, ezért gyakorlatilag cenzúra van a médiában.
A népnek már nincs hite..
Orbán érthetetlenül hazaküldi a népet 2002-ben, a szavazatok újraszámolása nélkül.
2006-ban az öszödi beszéd után gyakorlatilag nem tesz semmit Orbán. Egyeztettek az MSZP-sek a FIDESZ-szel, közösen elaltatták a felkelést.
A tőkés behatolási politika áttekintése.
A magyar mezőgazdaság helyzete, az ágazat tudatos leépítése, számokkal alátámasztva.
A víz és az energia fontossága.
11. rész
A bankok irányítása alatt álló világ túlterjeszkedik a kontrollálhatóságon.
A pénzügyi szervezetek felügyelete nem megoldott, saját magukat felügyelik.
Ahová betette a lábát az IMF, a Világbank ott a szegénység, a nyomor nagyobb lett.
A politikusok kiszolgálói ennek a háttérhatalomnak.
A spekulációs tőke tartja uralma alatt a világot.
A legfontosabb az energia kiváltásának megoldása, erre van is lehetőség.
Az energia ellátásban önellátásra kell törekedni.
A kultúrát, hagyományt őrizni kell.
Az ipari, technológiai fejlődés Magyarországhoz kapcsolódik, a nyelvünknek is köszönhetően.
Arra nevelnek bennünket, hogy vesztesek vagyunk.
A vidék népesség megtartó képességét meg kell őrizni, sőt erősíteni kell.
Nem szabad a jelenlegi pénzintézetekre bízni a megtakarításainkat.
Vissza kell szerezni önállóságunkat, a pénzkibocsátási jogot visszavenni a bankoktól.
Minden rendszer ellensége az önellátó ember, az önellátó közösségek, mert nem tudnak rajtuk élősködni.
A globalizációnak nincs valódi haszna, csak táplálja a korrupciót.
A víz, a nap-, a szél-, a hazai földgáz energia elegendő lenne az energia önállósághoz.
Az energia árrendszer manipulált, kizsákmányolja az embereket.
Nem igaz, hogy a legrosszabb tulajdonos az állam! Ezt azok mondják, akikellopják a közös tulajdonunk.
Vissza kell venni a nemzeti vagyonunkat! Részben nem is fizettek érte, részben törvényi tiltás ellenére adták el. Az Alkotmánybírósághoz ezzel kapcsolatban több éve beadott kérelmeket nem bírálják el.
A jövő Magyarországában köztulajdonban kell tartani az ivóvizet, az energiát, a stratégiai iparágakat.
12. rész
A jövő Magyarországát 3000 kis köztársaságként kell elképzelni, akik majd eldöntik, hogyan építik fel a rendszert.
Minden polgárnak kötelessége megvédeni a területét, ahogy külföldön is ez bevett szokás.
A termőföld nem lehet adásvétel tárgya!
Vissza kell szerezni a magyar fizetőeszköz önállóságát.
Trianoni szerződést felül kell vizsgálni.
A nyugati, a szovjet és a hitleri rendszert ugyanaz a bankárcsoport látta el pénzzel.
Létre kell hozni önkormányzati pénzalapokat.
A világ politikusai is vétkesek a válságban.
Az új pénznek föld ill. arany alapúnak kell lennie.
Újra kell szervezni a honvédelmet. 125.000 helyett most 22.000 zsoldos katona van.
Nem szabad abbahagyni a termelést!
Fel kell építeni a termelést, ellátást, magyar kereskedelmet ismét.
Önkormányzati közbirtokok lehetővé tették az önállóságot, szemben a mai helyzettel.
Nincs jobb és baloldal! csak magyarság van! A pártok alkalmatlanok az ország irányítására, nincs értelme ellenzéknek.
A fontos döntéseknek helyben kell megszületni.
A jelenlegi visszaosztási rendszer torz.
A jelenlegi gazdagok nem foglalkoznak a közösségekkel.
Nincs jobb és baloldal! A haza iránt elkötelezett, visszahívható, elszámolható képviselők kellenek.
A becsületes, helyben ismert emberekből kell kb. 100 fős parlament. 30 fős felsőház.
A 800.000 fős közigazgatást a felére kell csökkenteni.
Az oktatást tudatosan nem a reál tudományok szerint képzik.
Az egészségügyet ingyenes orvosi ellátással kell biztosítani.
A nyugdíjat nem szabad a jelenlegi nyugdíjbiztosítókra bízni, mert nem fizetik majd ki.
Vissza kell állítani a magyar becsületet, vissza kell szerezni a nemzeti vagyont, a trianoni szerződést felül kell vizsgálni.
A jelenlegi "demokrácia" nem bír el több válságot.
Pártok nélkül jól működik pl. Svájc.
Vissza kell adni az emberi jogokat.
A nemzetellenes privatizációt felül kell vizsgálni.
A beszűkülő gazdaság társadalmi robbanással fenyeget.
5 x annyi élelmet tudunk előállítani, mint amennyit elfogyasztunk.
Kert-Magyarország mellett a közösségi erdősítések is fontosak, ezek is mutatják a hosszú távra való tervezést.
Ne a párt politikusok döntsenek az emberekről, hanem kollektív bölcsességgel, helyben kell minden fontos döntésnek megszületni!
A jövő Magyarországát nem szabad pártok irányítására bízni, az zsákutca.
Ha a népre bízzuk ezt, a kollektív bölcsesség kirántja Magyarországot ebből a bajból, amibe belesodródtunk.
Dr.
Kőrösi Imre -
Született:
Kecskeméten 1946.
Édesapja
születése előtt a háborús események kapcsán elhunyt. Apai ágon
tisztviselői származású, anyai ágon paraszt (kulák).
Általános
iskoláit Hódmezővásárhelyen, Kecskeméten, Fehérvárcsurgón
végezte, érettségi vizsgát 1964-ben a Katona József Gimnáziumban
tett.
Gyermekeink, a Család és a Haza minden előtt!
Gyermekeink, a Család és a Haza minden előtt!
Fiatalon,
atlétaként többszörös középiskolai megyei bajnok,
súlyemelőként országos ifjúsági válogatott kerettag.
Sakkozóként háromszoros középiskolás országos csapatbajnok és
egyéni versenyzőként szintén országos ifjúsági válogatott
kerettag.
Családja
nehéz anyagi helyzete miatt nappali egyetemi felvételijét nem
követte egyetemi tanulmány, mert munkába kellett állnia.
1964-1979 között földhivatali dolgozó, különböző
beosztásokban. Előadó, majd megyei földhivatalnál főelőadó.
1978-ban
Szegeden, a József Attila tudományegyetemen, szerez jogi diplomát,
utána járási és városi földhivatalnál csoportvezető, majd
hivatalvezető helyettes. 1986-tól egyéni gazdálkodó.
1970-ben
a dolgozók kezdeményezésére megyei szakszervezeti titkárrá
választják és ugyanebben az évben lép be az MSZMP tagjai közé,
ahonnan élesedő kritikai nézetei miatt 1985-ben kizárják.
1989-ben
csatlakozik az MDF-hez, ahol rendkívül gyors karriert fut be.
Országos választmányi taggá és parlamenti képviselővé
választják. 1990. áprilisától '94. áprilisáig parlamenti
képviselő. 1991. tavaszán a Gazdakörök Országos Szövetsége
elnöke.
1991.
tavaszán az MDF frakció elnökségi tagjává választják. Erős
kritikai megnyilatkozásai ellenére is rendkívül népszerű a
Parlamentben és a polgárok között, ám az 1991. nyarán
kezdeményezésével létrejövő "Monopoly csoport" miatt,
- amely a szervezett bűnözés visszaszorítására törekszik -
megpróbálják semlegesíteni. Antall József, a Földművelésügyi
Minisztérium politikai államtitkárságát ajánlja fel, amelyet
nem vállal el.
1991-ben
megismerkedik Kozenkai Jenővel, az Aerocaritas elnökével. Miután
egy párizsi út során rájönnek, hogy mindkettőjük nagyapja
Obéba, egykor magyar, ma román kis faluban élt a XX. század
elején, egyikük állomásfőnökként, a másik hentesként, és
jövendő unokáik egészségére koccintgattak, életre szóló
barátság szövődik köztük. A Notre-Dame-ban, Jean d'Arc
szentélyénél testvéri fogadalmat tesznek! Míg élnek támogatják
egymást, és közösen harcolnak a minden polgár számára élhető
életet biztosító Magyarországért.
1992.
őszén a Magyar Agrárkamara egyhangúlag elnökévé választja.
Jövőbe mutató agrárprogramot készít, amelyet mind a hat
parlamenti párt és valamennyi érdekvédelmi szervezet elfogad, de
az MDF országos gyűlése elutasít. Antall József miniszterelnök
ezt követően is többször ajánl kormánytagságot neki, szóban
és írásban is, azonban az ajánlatok soha nem realizálódnak.
1992.
őszén parlamenti bizottság felállítását kezdeményezi a
korrupció visszaszorítására, és privatizációs bizottságét.
Ugyancsak kezdeményezése alapján jött létre 1993. tavaszán a
parlament mezőgazdasági bizottsága, amelyben azonban a személyi
összetétel miatt szerepet nem vállalt.
Parlamenti
felszólalásban jelzi, hogy az országrontó döntések miatt
rövidesen 100.- Ft lesz a kenyér kilója. Kijelentése óriási
felzúdulást és tiltakozást vált ki képviselőtársaiból!
Az
1993. április 27-én benyújtott interpellációja miatt, amely a
"Nemzetrontó privatizáció" felelősségének felvetésére
irányult, s amelyet a rendőrségi és önkormányzati bizottság
tagjaként tett, felfigyelve a korrupció behatolására a parlamenti
képviselők, az államigazgatás, az igazságszolgáltatás,
valamint a bank-rendszerébe, azonnali hatállyal kizárják az
MDF-ből!
A
hátralévő egy évben ezután független képviselőként dolgozik.
Interpellál az AUTÓKER privatizációja és az olajkorrupció miatt
is, ezért egy ideig családja 24 órás védelemben
részesül.
Közszereplései és korrupcióellenes munkássága a magyar politikai elit haragját váltja ki! Ebben az ügyben teljes az összhang a kormánypártok és ellenzék között. Tekintélye és népszerűsége miatt, de főleg azért, mert folyamatosan számon tartja, hogy melyik képviselő miként gyarapítja vagyonát a Köz rovására, nem merik választott tisztségviselői pozíciójából visszahívni, sőt nem akadályozzák meg, hogy 1994. decemberében a Magyar Agrármunkaadók Szövetsége elnökévé válasszák.
Közszereplései és korrupcióellenes munkássága a magyar politikai elit haragját váltja ki! Ebben az ügyben teljes az összhang a kormánypártok és ellenzék között. Tekintélye és népszerűsége miatt, de főleg azért, mert folyamatosan számon tartja, hogy melyik képviselő miként gyarapítja vagyonát a Köz rovására, nem merik választott tisztségviselői pozíciójából visszahívni, sőt nem akadályozzák meg, hogy 1994. decemberében a Magyar Agrármunkaadók Szövetsége elnökévé válasszák.
Ezt
a pozíciót azóta kétszeres újraválasztással megőrizte és a
Magyar Érdekegyeztető Tanácsban is érdekvédő tevékenységet
fejt ki!
1994-et
követően nem kíván a politika zsoldos képviselőinek soraiba
lépni és közírói tevékenységbe kezd. Első könyvét a Piszkos
Pénzt , Valencsik Ferenccel közösen írja és láthatóvá teszi a
szervezett bűnözés, a korrupció, a politika és az
igazságszolgáltatás teljes összefonódását. A televízióban,
valamint a Rádió Vasárnapi Újság műsorában közzétett
gondolataiból szintén könyv íródik, Vörös milliárdosok
címmel, s e könyv komoly társadalmi visszhangot vált ki.
Könyvei:
A lóvá tett ország 2001, Narancsszüret a magyar ugaron 2001, Így
ítélkeztek ti! 2001. A könyvek több kiadásban, sok ezer
példányban keltek el!
2002-ben
és 2003-ban három riportkönyv nyilatkozó társszerzője: az
Ellopott rendszerváltozás , Rendszerváltó miniszterelnökök
pórázon , valamint az Országrontók című könyveknél.
2003.
október 6-ától a lakásmaffia áldozataival érzett
szolidaritásból éhségsztrájkot folytat 51 napon át. Életét
intenzív kórházi kezelés menti meg!
2003.
nyarától rendszeresen publikál a Magyar Világ nemzeti hetilapban,
amely újság időközben a nemzeti újságírás meghatározó
lapjává nőtte ki magát. 2005. januárjáig sikeres műsort vezet
a Budapest Tévében, azonban egyes pártok kérésére, műsorát a
Tv megszünteti.
Folyamatosan
keresi a kiutat abból a mély erkölcsi és anyagi válságból,
amelybe honfitársait, Hazáját, Kádár halála után a
kádártanítványok és az ő fiaik sodorták.
2005.
karácsonya előtt jelent meg tollából a Sárga veszedelem című
könyv, amely leleplezi a terjeszkedő kínai maffia és zsoldos
"nagyuraink" bűnös összefonódását, hol a Haza már
nem számít, csak a pénz, a pénz a pénz!
2005.
november 28-án az elkötelezetten katolikus Kőrösi Imre, zsidó
barátjával Dr. Tímár Györggyel és az ateistának nevelt
Kozenkai Jenővel, - összefogásban polgárokkal és
polgármesterekkel, - pártot alapítanak:
Polgárok
és Polgármesterek Szövetsége az Élhető Magyarországért, néven
!
Rendszert
váltani jöttünk, nem résztvevőnek fogalmazza , mert nem az a
kérdés, hogy jobbra szavazunk vagy balra, ugyanis kérdés sincs!
Csak állítás! Az elmúlt 16 évben parlamenti diktatúrát
létrehozó, rendszerváltás helyett vagyont váltó politikai
elitnek mennie kell!
Dr.
Kőrösi Imre 8 gyermek édesapja! Minden cselekedetét honfitársai
és Hazája sorsa, a magyar gyermekek jobb jövője iránti aggodalom
vezérli! Lelke erős, szíve forró, feje hideg, keze tiszta!
"Gyermekeink, a Család és a Haza minden előtt" írja
felül Kölcseyt, a Párt jelmondatában!
Egyszer
azt mondta barátjának Kozenkai Jenőnek: - Te Jenő, mit gondolsz,
mégis miért szidnak mostanában engem annyian? A válasz így
szólt: - Bizonyára már megint valami hasznosat cselekedtél a Haza
javára!
Dr.
Kőrösi Imre vagyontalan! Bankbetétje nincs. Háza, lakása nincs.
Albérletben lakik, osztozik milliók sorsában! De mégis vannak
kincsei! Hét fia és egy lánya, a munkássága nyomán megváltozó
Közélet! Ennél nagyobb gazdagságra nem tart igényt! A Sors
különös kegyéből lehetőséget, képességet és erőt kapott,
hogy a Haza sorsán jobbítson!
Ahogy
ismerjük, hátralévő életében is élni fog a lehetőséggel!
Kőrösi álarca lehull? Beépített árulók
Hirdessen
fegyveres felkelést! - kaphat százmillát
A
HVG értesülése szerint Kőrösi Imre ex-MSZMP-s káder nemrégiben
640 millió forintos jegyzett tőkével off-shore céget alapított,
melyhez soltvadkerti és környéki takarékszövetkezetek adtak 140
milliós kölcsönt. Az ügy nemcsak azért figyelemre méltó, mert
Kozenkay Jenő egykori komcsi titkosszolgával és Tímár Györggyel
alapított pártjának honlapján rendszeresen támadja a magyar
politikai és gazdasági elitet, mivel hasonló cégek segítségével
menekítik idegenbe a pénzüket. Ez még „csupán” erkölcsi
aggályokat vetne fel, amire a sajnos túlságosan is edzett gyomrú
magyar olvasó csak legyint. Ennél sokkal érdekesebb kérdés, hogy
kaphat egy pénzintézettől 140 milliós kölcsönt egy ember, aki
honlapján így ír magáról: „Dr. Kőrösi Imre vagyontalan!
Bankbetétje nincs. Háza, lakása nincs. Albérletben lakik,
osztozik milliók sorsában!”
- No, most tegyük fel, hogy e milliók közül valaki az albérletéből felkerekedve 2006. október 23-ának eseménydús estéjén több ezer ember előtt fegyveres felkelést hirdet, majd honlapján írásban megismétli e felhívást, szelíden „vérbe borulással” fenyegetve meg az országot, hozzátéve, hogy szervezett fegyveres csoportok állnak rendelkezésére (mondani sem kell, direkt fenyegetésük dacára egyetlen komcsit sem intéztek el, noha egy korábbi honlapjuk szerint legkésőbb november 2-tól megkezdték a fegyveres felkelést). Nem sokkal később elballag egy vidéki takarékszövetkezetbe, és kér potom 140 milliócskát kölcsönbe – és kap is. Nehezen képzelhető el, hogy e milliók közül bárki, aki ennek akárcsak a tizedrészét nyilvánosan elköveti, megúszta volna a Nemzeti Nyomozó Iroda, majd a Markó utcai fogház pár éves vendégszeretetét. A Kőrösi-Kozenkay-Tímár trió azonban azóta is vígan ülnek „albérletükben”, "vagyontalanul" és gyártják elmés közleményeiket. Közben Budaházyt rongálásért körözik, Toroczkainak pedig többmilliós bírságot hoz a postás. De ne legyünk rosszindulatúak: talán csak szerencséjük volt. Az viszont már a leggazdagabb fantáziával megáldott embernek is komoly kihívást jelentene, hogy elképzelje azt a bankárt, aki fantáziát lát egy úgymond államellenes bűncselekmények sorozatát elkövető, vagyontalan, albérletben élő ürgében, és megdobja másfél száz millával. A "vagyontalannak" még van valahol-valahonnan 500 millája. Ehhez a szerencse már kevés. Ehhez valami más kell. Talán épp Kozenkay elvtárs kapcsolatai. Talán éppen az kell, hogy egy pattanásig feszült helyzetben álhírekkel szédítsük és provokáljuk a jóhiszemű felkelőket. Talán az kell, hogy heteken keresztül szakmányban gyalázzuk a Kossuth téri tüntetőket, végül oda is pofátlankodjunk és kigyúrt gorillákkal az oldalunkon rendezkedjünk.
- A provokátor majdnem úgy néz ki, mint mi. Pont ugyanazokat mondja, írja, vagy kiabálja, mint amit mi hallani szeretnénk. A provokátor velünk harcol, és biztosít minket hűségéről. A provokátort mégsem nehéz felismerni. Van két eltéveszthetetlen ismérve: sosem büntetik meg, és mindig jutalmat kap, és általában a múltja is büdös, lásd Körösi MSZMP-s és kommunista szakszervezeti tevékenységét (saját életrajza is megerősíti). Kőrösi "katolikus" Imre (honlapján előszeretettel katolikusozza magát a rabbikülsejú figura) szabadlábon van és egy forint bírságot nem kellett fizetnie, még eljárás sem indult ellene, miközben Budaházyt a szovjet szörnyemlékmű megrongálásáért üldözik.. És lám, most Imi ölébe hullik egy vagon pénz, ami után adót sem kell fizetnie, hiszen egy off-shore cég számlájára megy. Kőrösi valakit nagyon hülyének néz. Vagy a Soltvadkert környéki bankárokat, vagy minket. A bankárok azért bankárok, mert nehéz őket átverni. A jóhiszemű, hazájukért tenni akaró embereket annál könnyebb. A HVG cionistái még sosem tettek ilyen nagy szívességet a nemzeti oldalnak: vélhetően akaratukon kívül leleplezték a hatalom egyik legügyesebb provokátorát. Köszönjük!
- Bekes Gáspár
vagy
éppen befeketítették, erre nem gondolsz? amúgy én lehetségesnek
tartom, hogy igaz.
Csőd:Bosszankodó emberek a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkez előtt
Fábry megtalálta Gyúrcsány dolgozatát
ismét felszólalt a téren Kőrősi Imre. A volt MSZMP-s megyei szakszervezeti titkárt, Kozenkay Jenő volt III/II-s kommunista ügynök párttársát a szervezők nem akarták felengedni a színpadra, Kőrősi azonban verőembereket hozott magával, hogy felszólalhasson. Kőrősi és Kozenkay egyébként nem kósza pletykák, hanem honlapjukon található önéletrajzuk szerint töltöttek be a Kádár-diktatúrában elnyomó pozíciókat. A "Polgárok és Polgármesterek Szövetsége" elnevezésű álpártjuk legszorosabb szövetségese és propagátora pedig a szintén volt MSZMP-s Lakatos Pál. (...)
Már többször elküldték, de hiába... a Kossuth téri szervezők kijelentették: volt MSZMP-funkcionáriusok, a diktatúra belügyi tisztjei, munkásőrök és hasonló elemek nem szólalhatnak fel. Kétségtelen, az utóbbi napokban több ízben megakadályozták Kőrösi és Lakatos felszólalásait, vasárnap este pedig a szintén ex-MSZMP-s és SZDSZ Chartás Kerényi Imrét küldték el a színpadtól. Kőrösi, hozott gorilláin kívül hétfő este azt használta ki, hogy a legtöbb főszervező távol volt.
Az
ötvenes-hatvanas években Alföldi
Géza
Hídverők,
vagy Marschalkó
Lajos Hídfő c.
keserves
körülmények között szerkesztett és
előállított
kiadványai hozták nyilvánosságra a külföldi
magyar
emigráció sorai közé befészkelődött
kommunista
ügynökök névsorát. Üldözték is őket
Találmány-
és szabadalomhasznosító társaságot alapított Air Control
Hungary Zrt. néven egy Seychelle-szigeteken bejegyzett cég, az
Insys Inc. az orgoványi, a soltvadkerti és a tiszaföldvári
takarékszövetkezetekkel - adta hírül a HVG. A lap úgy tudja: a
bejegyzés alatt álló cég 640 millió forintos jegyzett tőkéjéből
500 milliót 'szellemi tőke' apportja formájában az Insys adja, a
fennmaradó részt készpénzben állták a takarékszövetkezetek.
A
lap információi szerint a cégalapítás érdekessége, hogy az új
társaság igazgatósági elnöke nem más, mint Kőrösi Imre volt
MDF-es képviselő, aki sajátos, 'polgári ellenállást' is
kilátásba helyező felhívásairól híresült el tavaly ősszel. A
felügyelőbizottságban pedig helyet kapott Kozenkay Jenő, az
Aerocaritas légimentő alapítvány vezetője, a III/II-es
kémelhárító csoportfőnökség egykori tagja.
Kozenkay
Kőrösivel együtt alapítója a tavalyi országgyűlési
választásokra bejelentkezett Polgárok és Polgármesterek
Szövetsége az Élhető Magyarországért (PPSZ) nevű pártnak. A
gazdasági hetilapnak az új cégnél terveikről
'elővigyázatosságból' csupán annyit közöltek: szabadalmuk
energiával kapcsolatos.
A
Hírszerző megpróbálta megtudni az érintett
takarékszövetkezetektől, mivel foglalkozik az új cég, és mi
volt annyira vonzó a rejtélyes, az interneten egyébként
megtalálhatatlan offshore cégben, hogy társultak vele. Mint
megtudtuk, 'látens' illetve 'kvázi' befeketetésről, 'baráti
részvételről' van szó, 'segítettünk abban, hogy találmányok
megvalósítását finanszírozzuk.'
Mind
az orgoványi, mind a tiszaföldvári szövetkezetnél azt az
információt kaptuk, hogy a soltvadkerti takarékszövetkezet volt
az aktív kezdeményezője a cég megalapításának, ők kérték
fel a másik kettőt a részvételre. Információnk szerint a
takarékszövetkezetek egy meggyőző üzleti terv láttán
bólintottak rá a társtulajdonosságra.
Gellért
Imre, az orgoványi szövetkezet ügyvezető igazgatója nem kívánt
lapunknak nyilatkozni. Sztupjár Péter, a tiszaföldvári
szövetkezet elnök-igazgatója csak annyit közölt: 'megbízunk a
soltvadkertiek ajánlásában'. Haskó Béla, a Soltvadkert és
Vidéke Takarékszövetkezet ügyvezető igazgatója a Hírszerzőnek
annyit mondott: fontosnak tartották, hogy létező, ámde nem
hasznosuló, 'polcokon heverő' találmányok végre hasznosuljanak.
Konkrétumokról
az ügyvezető igazgató nem kívánt nyilatkozni, csupán annyit
árult el: az elsősorban a megújuló energiával kapcsolatos
találmányok finanszírozásával 'a környékbeli polgármesterek
igényeit' próbálták kielégíteni, egyébként forduljunk az
ügyben Kőrösi úrhoz.
A magyar elme
és az üzleti titok
Kőrösi
Imre a Hírszerző érdeklődésére elmondta: a
szabadalom-hasznosítással foglalkozó új cég az ő és Kozenkay
Jenő által az elmúlt években (elsősorban a PPSZ-en, valamint
a Magyar Világ című
lapon és egyéb csatornákon keresztül) felépített önkormányzati
kapcsolatrendszer révén ismerkedett meg azokkal
a magyar találmányokkal,
amelyeket az Air Control segítségével szeretnének 'az országon
belül tartani'.
Kőrösi
elmondása szerint jelenleg több mint 50 találmány várja a még
nem bejegyzett cégnél a megvalósítást, közülük három van a
gyakorlati kipróbálás fázisában. Ezekből egy, eddig sehol nem
használt szélerőmű tervét osztotta meg velünk, amelynek
'iparszerű gyártása' szerinte akár az idén tavasszal is
megkezdődhet. Az önkormányzati kapcsolatok pedig nem csupán a
találmányok fellelésében voltak az alapítók segítségére, de
Kőrösi szerint a helyhatóságok megrendelőként is az Air Control
ügyfelei lehetnek.
'A magyar ész,
tudás és elme, és nem a politikusok hozhatják mozgásba az ország
szekerét' - összegezte a vállalkozás motivációit kérdésünkre
Kőrösi, aki üzleti titokra hivatkozva nem kívánt válaszolni az
Insysnek az Air Control elindításában játszott szerepét firtató
kérdésünkre.
25
fős titkos csapat a PPSZ ellen
A
PPSZ sajátos, paranoiától és antiszemitizmustól sem mentes
honlapján semmi sem utal a több mint félmilliárdos új
vállalkozás beindítására. Egy aktuális felhívás megadja az
alaphangot ('Magyarországot ma ismét csaló, gyilkos, népe
kifosztására szövetkezett, pártként felcímkézett bűnbandák
'uralják''), egy január 8-i bejegyzés pedig számos, Soltvadkertet
is érintő aktuálpolitikai érdekességet tartalmaz.
'Ma
délelőtt a III. köztársaság gyilkos rendőrségének tagjai
közül 5 rendőr meg egy nemzetbiztonsági (sic!)
szállta megy egy kisújszállási barátunk szegényes kis lakását,
ahol édesanyjával ketten éldegél egy tokkal-vonoval (sic!)
50 kilós cimboránk, mind a 22 éve nagy tapasztalatával' - írja a
'PPSZ sajtószolgálat'. 'A házkutató 'urak' valami közintézmény
elleni támadásról papoltak, miközben persze nem árulták el,
hogy mit keresnek, de nem is találtak semmit' - írják.
A
PPSZ, amely több más politikai 'provokációról' is beszámol
honlapján, úgy látja, politikai támadás áll a
rejtélyes házkutatás hátterében
is: 'gyurcsány (sic!)
parancsára jelenleg egy 25 fős titkosított csapat munkálkodik
azon, hogy a Kőrösi-Kozenkay duót, no meg PPSZ-hez kapcsolódó
személyeket és történéseket hatástalanítsa. Ebbe a fizikai
likvidálás is belefért volna, ha nem bukik le az egész
soltvadkerti gyilkos rt tb-adószámmal és nemzetbiztonsági
kapcsolatokkal együtt, előttünk'. A PPSZ honlapjáról nem derül
ki, milyen 'soltvadkerti gyilkos rt bukott le' előttük.
Kik
ők és mit akarnak?
A
sok Kossuth téri tüntető által provokátoroknak tartott
PPSZ-vezetők október 29-én, a pattanásig feszült belpolitikai
helyzetben adták ki ominiózus nyilatkozatukat, mely szerint
'Gerilla háború lesz! Már csak órák kérdése (...) a fegyveres
felkelők minden olyan célpontot támadni fognak, amely aláaknázza
az ország stabilitását és elriasztja a külföldi polgárokat.
(...) Tűzbe borul az ország és a lángokban a hatalmat bitorlók
megsemmisülnek.'
Mint
arról beszámoltunk, a jogi végzettségű, sok helyütt közírónak
nevezett Kőrösi Imrét 'élesedő kritikai nézetei miatt' tizenöt
év után, 1985-ben kizárták az MSZMP-ből. 1989-ben csatlakozott
az MDF-hez, 1990-től négy éven át parlamenti képviselő, az
MDF-frakció elnökségi tagja. 2003. október 6-ától a lakásmaffia
áldozataival érzett szolidaritásból éhségsztrájkot folytatott
51 napon át. Több könyve is megjelent a szervezett bűnözés, a
korrupció, a politika és az igazságszolgáltatás kapcsolatáról.
Kozenkay
Jenő Tibor, a párt ügyvezető elnöke volt légimentős, az
Aerocaritas Alapítvány elnöke. Nyomozó tiszthelyettesként, majd
az állambiztonsági szolgálat III/II-es főcsoportfőnökségénél,
a kémelhárításnál dolgozott, és erről két éve ő maga
vallott: 'Az a tény, hogy a III/II-es csoportfőnökség keretében
dolgoztam az állambiztonsági szervnél, 1985-ös leszerelésemet
követően sosem képezte titok vagy vita tárgyát. Büszke vagyok
rá, hogy mint elhárítótiszt szolgálhattam Hazámat, és ebben az
sem befolyásol, hogy más időből vagy térből érkezett emberek
kétségbe vonják hazaszeretetemet.'
A
szervezet egyik legutóbbi bejegyzése szerint 'március 10-11-re
tervezik a rendkívüli állapot bevezetését a gyurcsányi
hatalombitorló körök': a szolgálatok már ki is jelölték azokat
a szállodákat és panziókat, ahová az internáltakat szállítják.
Most Solymáron látható körösi rabbi elvtárs. Lakása ott van, ahová küldik kémkedni, ott körülnéz és jelenti a környéken a lefoglalható lakásokat, miközben úgy csinál, mintha védené a kilakoltatottakat. Ezt így szokták a zsidók : ők a támadó barbár romboló akadékoskodó akkádok, de ennek az ellenkezőjét is ők csinálják. gyszerre játssza a támadót és a védőt is, erre épül a két párt rendszerük.
XXX - Beszélgetés Kozenkay Jenő kémelhárítóval (HTV)
Egy maffia létezik - A politikai gyilkosságokról (Kozenkay)
A zsidó maffia működése gyakorlatban
A
2006-os forradalom kisiklatását többször megkísérlõ, Rozgics
Mária köztörvényes bûncselekményeket elkövetõ
lapszerkesztõvel és az ex-MSZMP-s Kõrösi Imrével egy brancsot
alkotó, saját bevallása és honlapja szerint is III/II-es Kozenkai
Jenõ a 2002-es, Erzsébet hídi blokád résztvevõire pénzbírság
helyett börtönbüntetést kért.
molnár
f. árpádnak minden exmszmp-s nagy magyarnak megvan a telefonszáma,
vajon miért? neki melyik mszmp-s az apja?
Gyurcsány
Ferenc, Molnár Csaba és Molnár F. Árpád (kuzinok?) a
cigánygyilkosok perén, együtt
csöpögtetik
az igazságot ezek a beépített emberek két hazugság között,
vagy fordítva; hogy az igazi magyarok megbízzanak bennük, és egy
esetleges váltás esetén benne lehessenek az új rendszerben
lehetőleg vezetőként.
de
ők is ugyanolyan árulók, akik eladják az országunkat, csak éppen
kereskednek az igazsággal és kiadják magukat tisztességes
embernek.
ki
lehet még beépített áruló?
(vigyázni kell ezzel, nehogy belebolonduljunk)
Perczel – Számvetés
Perczel
Tamás (elvtárs?)
országirányító családok
leszármazottja
- volt. "Elismert pszichológus, remek
tanulmányok
szerzője, több tudományos társaság
elnöke
- volt. Mindezek mellett jeles üzletemberek,
politikusok,
bankárok tanácsadója (p. VICO,
Synergon)
- volt. Cégeit is eredményesen
irányította.
A
halál nem engedte megöregedni. A közelgő vég
tudatával
meséli el családja, hazánk sajátos
történelmét
- főleg az elmúlt hatvan évet, amit
cselekvően
átélt. Sok titok nem hagyta, hogy
átvigye
a
halálba." Többek közt a Fenyő-ügyet?
SZÁMVETÉS I-VI. színes, video, 264 perc KAPUFILM
SZÁMVETÉS I-VI. színes, video, 264 perc KAPUFILM
(2003-2005)
rend.,
op., vágó: Tóth Péter Pál, rip., szerk., prod.:
Brády
Zoltán
Megrendelhető: http://www.kapu.cc
Állítólag
elég kínos lehet Hornnak, Kiss főrendőrnek, meg
Kuncénak a film
aki látta, annak maradandó, megrázó, szinte már katartikus élmény volt (kivéve az országrabló vörös polip Kiss Péter-féle ifjúgárdistáit).
megkérdezhetnénk Kuncze
urat..miért is ült hatvan napig az iraton..és miért is húzták
meg a szöveget...?
Az egész embernek a gondolatvilága sajnos annyira pontos lenyomata a magyar valóságnak, hogy azt legjobb elhallgatni, távol tartani az emberektől. Inkább menjenek a Duna plázsra,
Fenyő
János egykori
bizalmasa, Perczel Tamás emlékezései alapján januárban cikket
közölt a HVG a Fenyő-gyilkosság előzményeiről. A
videóvallomást pár nappal később eltávolították a hvg.hu-ról
és a cikkben érintett személyektől elnézést kértek.
Információink szerint Gyárfás
Tamásfellépésének
hatására döntött így a HVG. Azt a szakmai körökben terjedő
hírt azonban, hogy az ügy miatt a cikk egyik szerzője, Rádi
Antónia távozik a laptól, az újságíró és a főszerkesztő is
cáfolja.
Brády
azt is állítja, hogy a cikk szerzőjét, „Rádi Antóniát
vegzálták, egyesek szerint elmenekült a viharos szerkesztőségből,
mert nem óvták meg kellőképpen az idegenektől, mások szerint
kirúgták. A lényeg, hogy nincs ott és nem védte meg őt senki.”
Információink szerint a kialakult konfliktus miatt Rádi valóban gondolkodott azon, hogy elhagyja a szerkesztőséget, de végül maradásra bírták.
„1991
óta nem beszéljük ki, hogy mi történt a KISZ-vagyonnal. Én
pontosan tudom, mi történt. Az utolsó szögig.”
„Szőrén-szálán
eltűnt tizenvalahány rózsadombi lakás, ingatlan egy év alatt.
Akkor jutott Kiss Péter a Hotel Ifjúsághoz. Miért nem beszélünk
a jelenlegi kabinet-miniszterről, aki ténylegesen úgy elvitte a
Hotel Ifjúságot, ahogy kell. Azért ’93-ban még a Magyar Narancs
ezt hosszú folytatásokban közölte. Aztán elcserélte a Panoráma
Szállóra szőrén, és lett milliomos, amerikai méretekben. Tehát,
elindult ennek a széthordása. Azok az ingatlanok, amiket akkor
szétosztottak különböző vidéki alapítványoknak – 20 db.
körül van ez a szám – egyetlenegy sem szolgálja az ifjúság
érdekét. Egyetlenegy olyan nincs, amely ne lenne magánkézben. És
azokba a szállodákba tudja mikor kerül be gyerek? Ha pedofil
vendég van.”
Számvetés
I-VI
Perczel Tamás Számvetés
Részletek
a Számvetés című film szövegkönyvéből
„Szeretnék
kibeszélni magamból dolgokat, amiket még nem mondtam el. Ez a
halálig vezető úton valami, amivel tudok foglalkozni.”
Kérdés:
„Fenyő János, aki gazdag és nagyhatalmú ember, le tud fizetni
egy rendőrt, hogy az információt hozzon neki?”
Válasz:
„Természetesen. És ajánlkoznak. A rendőr is abból él, amije
van. Ha információja van, akkor információt árul.”
„És
miről beszél a magyar miniszterelnök a VICO mindenható
tulajdonosával a választások előtt? Hogy miért nem hagyja már
békén a Gyárfás Tamást.”
„Valakik
levették a kezüket Fenyőről. Megszűnt a védelme. Ezen az
oldalon szembekerült az egész hivatalos Magyarországgal. A másik
oldalon pedig háborút folytatott olyan emberekkel, akiknél komoly
hatalom volt, és akiknek volt félnivalójuk. Énnekem
meggyőződésem, hogy a húr itt pattant el valahol. És az, hogy
itt senkit nem lehetett elkapni, semmit nem lehetett bebizonyítani,
hogy a rendőrségen a követelésemre sem voltak hajlandók a
jegyzőkönyvbe beírni, amit mondtam – például Hornnak a nevét
ötször mondtam, hogy írja oda, de nem írta, sem Kunczénak a
nevét, már a kihallgatáson sem –, ez bennem azt a hitet erősíti,
hogy (Fenyő tevékenységét) valakik valahol elunták.”
„Én
valóban nem tudom,
hogy mi történt. De elég sok mindent tudok, ami valószínűsít
néhány változatot, amikről nem esik szó soha.”
„Nem
lesz televízió, amely leadja. Pedig csak feltételezés.”
„Visszazuhantunk
olyan állapotba, amiben most vagyunk. Hogy nem találni a vezetésben
egy embert, aki ne lett volna a KISZ-irányítás tagja, vagy a
pártirányítás tagja, vagy a titkosszolgálat tagja. Azok az
emberek, akikről azt gondoltam 1990-ben, hogy soha nem látom őket
többet! Ez sok, mert reménytelen.”
„Sokat
beszélnek arról, hogy választási csalás, meg megint valami
trükk, meg Mohács, meg Trianon. Szart! Ez a népesség – amiben
benne van a szocializmus negyven évének rettenetes, lélekromboló,
prostituáló hatása –, ez a népesség igenis megint úgy
döntött, most már másodszor, szabad akaratából úgy döntött,
hogy ezeket akarja
vissza.”
„Nem
egyszerűen a gazdasági racionalitás a meghatározó, hanem az a
cél, hogy fönn lehessen tartani olyan családi gazdaságokat, amik
életet adnak a vidéknek, amik ott tartják az embereket, amik
lehetőséget adnak egy emberibb életre, mint amit a városok
kínálnak. És mi döngő léptekkel haladunk abba az irányba, hogy
ezt elpusztítsuk.”
„A
vidéki népesség fönntartásának nagyon jó feltételei vannak,
ezer ok miatt. És ezeket most szisztematikusan felszámoljuk,
tönkretesszük. Meggyőződésem, hogy ezzel magát az országot is,
a magyar identitást, a nemzeti, népi létezést semmisítjük meg.”
„Azt,
amit most nyög az ország, azt a gazdasági katasztrófát, amiben
most, 2003-ban vagyunk, az értelmiség állította elő. Ma a magyar
közigazgatás nagyobb, mint 1989-ben volt. A fizetések a
közigazgatásban magasabbak, mint a versenyszférában. Hazudnak,
akik azt állítják, hogy a versenyszféra több pénzt ad.”
„Amit
értelmiségiként nem lehet megkerülni, az az, hogy számomra ennek
az országnak a létezése, ennek a nemzetnek a létezése, a jövője
fontos kérdés vagy sem. Meggyőződésem, hogy nagyon furcsa
válaszok születnének, ha őszinte választ kérnék a mai magyar
értelmiségtől. Mert nem igazán érdekli.”
frissítés:
1997-re Fenyő elérkezett arra a pontra, amikor áttekintette a múltat és új stratégiát dolgozott ki. Röviden megfogalmazva: csalódott az MSZP-SZDSZ koalícióban, s az ekkorra már szépen összeállt Vico-sajtóbirodalom lehetőségeit figyelembe véve (elsősorban a konzervatív nézeteit nyíltan is felvállaló Perczel Tamás egyre erősödő hatására) komolyan fontolgatta, hogy „átáll” a Fidesz oldalára.
dr.
Kovács Lajos a közelmúltban jelentette meg „A Mór megtette…”
című könyvét, melyben az évszázad bűnügye során elkövetett
nyomozati hibákról is ír. Ezt követően bontották fel
szerződését.
A
Fenyő-gyilkosság megbízóját is ide sorolja? Valahol azt
nyilatkozta, kellemetlen volt beszélnie a felbujtóval, mert bár
tudta, hogy ő az, akit keresnek, mégsem tehetett semmit.
- Pontosítanék: azt írtam a könyvben, hogy biztos vagyok benne, beszéltem a bűncselekmény felbujtójával. Azt nem mondtam, hogy kellemetlen élmény volt. Biztosan tudom – sőt, több kollégám is ugyanezt gondolja – hogy ő a felbujtó, mégsem mondom ki a nevét, mert nem ítélték el.
A Fenyő-gyilkosságban nagyon sok kérdésre megtaláltuk a választ. Az egy másik kérdés, hogy az ügy nem jutott el a vádemelésig. Én ezt nagyon helyesnek tartom, mert egy ilyen súlyú bűncselekménynél megdönthetetlen bizonyítékokkal kell rendelkezni. Egyértelmű bizonyítékot kellet volna találni, de ilyet igazából nem találtunk.
- Pontosítanék: azt írtam a könyvben, hogy biztos vagyok benne, beszéltem a bűncselekmény felbujtójával. Azt nem mondtam, hogy kellemetlen élmény volt. Biztosan tudom – sőt, több kollégám is ugyanezt gondolja – hogy ő a felbujtó, mégsem mondom ki a nevét, mert nem ítélték el.
A Fenyő-gyilkosságban nagyon sok kérdésre megtaláltuk a választ. Az egy másik kérdés, hogy az ügy nem jutott el a vádemelésig. Én ezt nagyon helyesnek tartom, mert egy ilyen súlyú bűncselekménynél megdönthetetlen bizonyítékokkal kell rendelkezni. Egyértelmű bizonyítékot kellet volna találni, de ilyet igazából nem találtunk.
Izraeli katonák a 2006-os rendőrattakban?
Százhúsz
izraeli katona érkezett Magyarországra
nem
sokkal
a 2006. október 23-i összecsapások előtt,
hogy
"rutin terrorelhárítási gyakorlatokat végezzen"
– derül
ki a Stratfor amerikai hírszerzési cég
elemzőinek
összeesküvéselmélet-szerű elemekben
gazdag
levelezéséből, amelyet a WikiLeaks ma
közölt.
A WikiLeaks 2012-ben kezdte meg a
birtokába
jutott mintegy ötmillió straforos levél
feldolgozását.
"2006
őszén, Gyurcsány Ferenc szocialista miniszterelnök idején egy
izraeli gép szállt le a budapesti reptéren, 120 izraeli katonával
a fedélzetén. A
katonák azért érkeztek az országba, hogy rutin terrorelhárítási
gyakorlatokat végezzenek. A magyar média nem adott hírt a gép
távozásáról.
Ugyanakkor
figyelemre méltó, hogy éppen ebben az időben az
1956-os forradalom 50. évfordulóján tartott békés megemlékezést
azonosító szám nélküli, fekete maszkos rendőrök brutálisan
szétverték"
– írta2010
márciusában a Stratfor egyik munkatársa, Klara E. Kiss-Kingston a
szintén stratforos Sean Noonan-nek. Kiss-Kingston a 2010-es izraeli
kémgépek magyarországi berepülése kapcsán elevenítette fel a
magyar-izraeli titkosszolgálati kapcsolatokat.
ez mi ha nem hazaárulás
Az
amerikai titkosszolgálatok legfontosabb alvállalkozójának számító
Stratfor munkatársai a kiszivárogtatott levelezésben arról
értekeznek, hogy mi lehetett az izraeli kémrepülők feltűnésének
az oka, illetve, hogy mit csináltak a magyar légtérben. A
berepülést annak a szíriai-magyar férfinak a meggyilkolásával
hozták összefüggésbe, aki a 2010-es e-mailezésben az
"évszázad pénzügyi csalásaként" emelgetett
Kulcsár-ügyben segítette a rendőrséget. A
pénzmosásos-sikkasztásos ügyben Medgyessy Péter és Gyurcsány
Ferenc neve is felmerült.
Bajnai és a kilenc Hajdú-Bétes öngyilkos emléke
A
Hortobágy kilenc lyukú hídjára
akasszátok,
és a lyukaknál egy egy libát áldozzatok a rablógyilkos emlékére
!!!
Ha
megdöglik a fejét lopjátok ki a sírjából és egy lófejet
rakjatok helyére !!!
A
fehér transzparensen kilenc fekete
kereszt
emlékeztet
azokra az egykor volt libatenyésztőkre,
akiknek
az öngyilkossága összefüggésbe hozható a
2000.
és 2005. közt Bajnai
Gordonvezérigazgatósága
alatt működő Wallis
Rt. tulajdonában
álló Hajdú-Bétbotrányos
csődjével.
Mint ismeretes, az ország egyik legnagyobb
baromfifeldolgozója
2003-ban a piac nemzetközi
válsága
miatt fizetésképtelenné vált. A Hajdú-
Bétnekbeszállító
libatenyésztők évekig hiába
követelték
a mintegy öt és fél milliárd forintos
kintlévőségüket...
Az
így ellehetetlenült helyzetbe került termelők közül sajnos
sokan már csak az öngyilkosságot láthatták kiútnak… Mint
ahogy arról a ma készített felvételeink tanúskodnak, vannak,
akik ezt nem felejtették el.
Már
négy éve futnak a pénzük után a Hajdú-BÉT károsultjai. A
társaság felszámolási eljárása alatt a kárt szenvedett
termelők csak 80-100 millió forinthoz jutottak hozzá csaknem
hatmilliárdos követelésükből. A libatenyésztők petíciót
adtak át tegnap a Magosznak, kérve, hogy járjon el ügyükben az
agrárminiszternél. Az eltelt négy év alatt mindössze 80-100
millió forint térült meg a Hajdú-BÉT beszállítóinak 5,9
milliárd forintos
kárából.
Hajdú-Bétről
a parlamentben
Maffiacsaládok, oligarchák, zöldbárók
kutató-szakmérnök,
egyetemi tanár, intézetigazgató,
az
MTA doktora, országgyűlési képviselő, 2010–2012
között
a második Orbán-kormányban a
Vidékfejlesztési
Minisztérium parlamenti ügyekért
felelős
államtitkára. Mondhatjuk, hogy Ángyán
József szakember.
államtitkári
tisztségéről.
Az Agárkamara,
a Magosz és 100
civil egyesület sikertelenül
kérte Orbántól hogy ne fogadja el az államtitkár
lemondását.
Ángyán József ma a mellette kiálló zöld szervezeteknek írt levelébenindokolta meg a lemondását:
Ángyán József ma a mellette kiálló zöld szervezeteknek írt levelébenindokolta meg a lemondását:
"
Ami
a lemondásom felajánlását és annak elfogadását illeti, azt
kell mondanom, hogy jó lelkiismerettel nem tehettem mást,
Miniszterelnök Úr pedig sajnos nem adott lehetőséget a számomra
egyre növekvő lelki válságot okozó problémák és a hónapok
óta érlelődő végső döntésem okainak személyes
megbeszélésére. Ez utóbbit - nem kis szomorúsággal bár, de
természetesen - tudomásul vettem, ám ettől világlátásom, a
magyarság és a magyar vidék, a helyi gazdaság, a helyi közösségek
és családok iránti elkötelezettségem mit sem változott.
Anélkül, hogy lemondásom felajánlását itt részletesen indokolnám, kérem engedjétek meg, hogy az alapvető okokról és körülményekről az alábbiakban tájékoztassalak Benneteket.
Azzal a programmal szemben, amelyet a Nemzeti Vidékstratégiában megfogalmaztunk, amelyet a társadalom túlnyomó többsége - a fórumainkon, az elmúlt nyolc hónap széleskörű társadalmi vitái során megtapasztaltak szerint - teljes mértékben támogat, és amelynek végrehajtására szegődtem, nos ezzel a programmal szemben mohó, zsákmányszerző gazdasági érdekcsoportok, hogy ne mondjam "maffiacsaládok", spekuláns nagytőkés "oligarchák" és a volt TSz-eket, állami gazdaságokat a többiek elől elprivatizáló nagybirtokos "zöldbárók" koalíciója jött létre.
Ez az évtizedek alatt kialakult, ellenérdekelt "maffiahálózat" mindent vinni akar a földtől, az erőforrásoktól a támogatásokon át a piacokig. Mindent vinni akar a vidéki, helyi közösségek, családok elől, és magam, munkatársaim valamint az emberekkel közösen kidolgozott Nemzeti Vidékstratégiánk e zsákmányszerzés útjában álltunk.
Elérte hát ezen érdekcsoport, hogy - amint mondani szokták - elfogyott körülöttem a levegő, ellehetetlenült a közös vidékstratégiánk megvalósítása, elkezdődött annak gyökeres átalakítása, adott gazdasági érdekcsoportok üzleti tervévé züllesztése, és megindult az állami földterületeknek a meghirdetett birtokpolitikai irányelvekkel gyakorta össze nem egyeztethető bérbe adása .
Ezzel a körrel és az általa kikényszerített irányváltással - amely meggyőződésem szerint Dél-Amerikába vezet - jó lelkiismerettel közösséget vállalni nem tudok és nem is akarok! Maradásommal a bennem bízó emberekben nem tarthattam fenn tovább azt a tévképzetet, hogy a közösen meghatározott irányba rendben mennek a vidékfejlesztés ügyei. Én nem csaphatom be az embereket! Soha sem tettem, és ezután sem fogom senki kedvéért sem megtenni! Jeleznem kellett hát a fenti helyzetet és irányváltást, és erre nem maradt más eszközöm, mint lemondásom felajánlása.
A fent leírtak után úgy gondolom, nem kell külön indokolnom, hogy mélységesen egyetértek Miniszterelnök Úrnak az utóbbi hetekben több fórumon elmondott azon tételmondatával, hogy "a gazdasági elitet távol kell tartani a politikai döntéshozataltól!" Örömmel és bizakodással ám egyúttal türelmetlen várakozással is tölt el, hogy e mondat tanusága szerint Miniszterelnök Úr is látja a problémát. Éppen ezért ehhez a megítélésem szerint igen fontos tételmondathoz magam csupán két kisebb, szerény megjegyzést tennék.
Egyrészt a nevezett kör egy részét én nem számítom a szó igazi értelmében vett "elithez" tartozók közé, sokkal inkább az elmúlt zavaros évtizedeink gátlástalan, mohó, másokon átgázoló, zsákmányszerző haszonélvezőinek tartom őket.
Másrészt ahhoz, hogy távol tudjuk e kört tartani a döntéshozataltól, ahhoz előbb el kell őket onnan távolítani, hogy a közpénzek és a nemzet közös vagyona valóban a közjót szolgálhassa. Arról nekem sajnos nincsenek információim, hogy mikor és milyen eszközökkel kezdődik el e körök eltávolítása a hatalomból, de türelmetlenül várom ennek bekövetkeztét. Meggyőződésem ugyanis, hogy erkölcsi megújulás nélkül nincs felemelkedés a magyarság számára!Ahogy látom nem lesz egyszerű a folyamat, de e valódi rendszerváltó, nyíltszini küzdelemben magam is szivesen részt veszek, erre készen állok! Abban a Korten által megfogalmazott »modern kétpártiságban«, amelyben az egyik oldalon a spekuláns multinacionális nagytőke és helyi rezidenseinek érdekei, a másik oldalon pedig az emberek, a helyi közösségek érdekei és értékei állnak, én ez utóbbiak pártján állok és ott is maradok! Meg vagyok győződve arról, hogy az emberek is ezt várják tőlünk, és a két oldal birkózásában velünk vannak. Velük, az emberekkel és nem az oligarchákkal kell szövetséget kötnünk! Ezzel a belső összefogással leszünk kifelé is erősek!
Addig azonban, amíg mindez – rossz előérzeteim szerint komoly megrázkódtatások és katartikus kijózanodások után bár, de törvényszerűen – bekövetkezik, addig is Sík Sándor és Teréz Anya tanácsait követve igyekszem »tenni a jót ott, ahol lehet, úgy, ahogy lehet. Tekintet nélkül arra, hogy másoknak tetszik-e, vagy nem, hogy mások látják-e, vagy nem, hogy lesz-e sikere, vagy nem.« A lemondásom kapcsán kialakult – állásfoglalásra késztető, éles – helyzetben, a számomra is meglepő és megindító, felém irányuló - meg nem szolgált – szeretet láttán úgy érzem, hogy sokan gondolkodunk ugyanígy, és ez ad számomra hitet, reménységet a világunk változtathatóságában. E cselekvés terepeit ma számomra ismét az Egyetem, az Országgyűlés és a civil nyilvánosság fórumai jelentik.
Kedves Barátaim!
Kérlek Benneteket, hogy a fentiekről az általam igen nagyra becsült szervezetetek tagságát és civil szerveződéseitek minden résztvevőjét is tájékoztassátok, és nekik is adjátok át hálás köszönetemet, szeretetteljes, baráti üdvözletemet.
Remélem lesz még alkalmunk közösen tenni hazánk, nemzetünk, a magyarság és annak vidéki közösségei megmaradásáért, felemelkedéséért.
Erőt adó állásfoglalásotokat, kiállásotokat ismételten hálásan megköszönve, »a világ fölött őrködő Rendben« és összefogásunk erejében változatlanul bízva őszinte tisztelettel és baráti szeretettel üdvözöllek Benneteket.Ángyán József
Mindezt nem a balliberális értelmiség vagy média állítja, hanem a lemondásra kényszerült államtitkár, fideszes országgyűlési képviselő. Ángyán ezzel az ország igaz rákfenéjére mutatott, csakhogy ilyen magas szintről még senki nem jelezte eddig ilyen nyíltan, hogy ekkora a baj.
Vajon a földművelésügyi minisztert (akinek a nevét sem tudom hirtelen) miért nem erről faggatják keményen az újságírók? Miért nem mennek ez ügyben az interpellációk?
Mert persze, lopnak a közösből máshol is, csak külföldön 10 millió euróból eltesznek 1 milliót és mellesleg megcsinálják a beruházást/projektet pöpecül, míg nálunk 10 millió euróból ellopnak 9 milliót, és a végén kiderül, hogy a projekt csak egy alibiprojket, aminek egy célja volt, hogy ellophassák a pénzt.
Mai kisszínes: Magyar dohánycéget hozna helyzetbe Lázár trafiktörvénye ....
Maffiacsaládok?!
Oligarchák?!
Zöldbárók?!
Magyarországon?
Mikor a kétharmad és a NER az emberek érdekében dübörög?!
Vajon Ángyán levével mit fog kezdeni a jobbos sajtó?
Vajon lesz róla dühös Bayer-pubi a Magyar Hírlapban?
Bencsik szervezi az újabb békemenetet, ezúttal az oligarchák ellen?
Behívják a képviselő urat az MTV-be, a Ma Reggelbe interjúra?
forrás
szinte egy az egyben: vastagbőr
"Drukkolok, hogy Orbán Viktor észrevegye, hogy a hatalomhoz csapódó maffia-csoportok nemcsak a Fidesz, hanem az ország hosszútávú érdekei ellen vannak."
Muhaha. Én meg drukkolok, hogy egyre többen vegyék észre, hogy a Fidesz maga a maffia. Miután a komcsi maffiózók is vagy átvedlettek fideszesnek, vagy életkoruknál fogva kihaltak.
Vicces ez a hozzáállás... "Bárcsak Sztalin elvtárs tudna róla"... Hiába, az emberi naivitás örök.
Már a kormányalakításkor érdekes meccsnek látszott a Czerván-Ángyán páros. Számomra sz is érdekes hogy ilyen sokáig megfértek egymás közelében.
Az irányvonalakról meg csak annyit hogy a többség egyértelműen azt a vonalat támogatja ami most felülkerekedett, ugyanis nem akarnak belelátni abban hogy mit is jelent ez. A hangzatos szólamok (termelékenység, minőségnövekedés, versenyképesség növelése) a többség számára elhiteti hogy ez így jó. A támogatások pártfüggetlen módon mindig a nagyokhoz csapódnak így tényleges versenyelőnyre tesznek szert, a kicsik egyre jobban ellehetetlenülnek majd a végén tényleg nem élnek túl és feladják. A nagyok meg hátradőlnek és vége. Eljátszottuk ezt már a kisboltok terén, ott egyre többen jönnek rá hogy nem a pláza és a gigabevásárlócentrum hozza a megváltást? De úgy tűnik hogy még ebből a hibából sem tanulunk hanem itt is hagyjuk ugyanezt a folyamatot lejátszódni.
A cél viszonylag jól látható: az emberek kisközösségek totális függővé (ezáltal irányíthatóvá) tétele. Csak ami működik az egyéni szinten az működik az országok szintjén is. És az érdekes hogy a jelenlegi vezetés nagyon óvna minket (legalábbis a szavak szintjén) ettől a globális függőségtől, de azért arra nagyon figyel hogy az alatta lévő szinteken a függőség növekedjen.
Kik ejtették foglyul a magyar államot?
A
most közreadott névsorral arra vállalkozunk,
hogy
bemutassuk: egyes állami tisztviselők
illetve
állami vállalatok vezetői mikor és
milyen
minőségben
álltak kapcsolatban azokkal a cég-
és
érdekcsoportokkal, amelyek ügyeiben a
magyar
állam képviseletében most
szabályozási,
döntési, ellenőrzési
jogosultságaik
vannak. Négy csoportot
azonosítottunk,
akik számos felsővezetőt
delegáltak
az állami szférába a 2010-es
kormányváltás
óta.
A
Transparency International (TI) nemzetközi korrupcióellenes
szervezet 2012-ben közzétett országjelentése
szerint Magyarországon
a korrupció minőségileg új szintre lépett: megjelent egy, a
hazánk fejlettségi szintjén általában már nem jelentkező
probléma, az ún. state capture, a foglyul ejtett állam jelensége.
Az állam – vagy a kormány – foglyul ejtéséről akkor
beszélhetünk, ha egy adott terület működtetéséért felelős
szereplők, törvényhozók illetve állami tisztviselők nem a
közjó, hanem bizonyos magánérdekek logikája szerint alakítják
a kompetenciájukba tartozó terület szabályozását, így az
egyébként formálisan szabályos és legális döntések
egyértelműen bizonyos üzleti csoportok érdekeit szolgálják. Az
államot foglyul ejtő csoport lehet egy vagy több család, csoport,
üzleti vagy ágazati érdekkör. A csoport tagjai ebben az esetben a
közvetett befolyásolás, a legális vagy illegális lobbi
helyett akár ténylegesen is elfoglalhatják az államapparátus
tevékenységük szempontjából fontos pozícióit, illetve bizalmi
embereiket neveztethetik ki ezekre a posztokra.
A
TI megállapításaival összhangban, szélesebb körben is
általánosnak mondható meggyőződés, hogy a Simicska-Nyerges
érdekkör katonái mára vagy megszállták, vagy befolyásuk alá
vonták az államélet szinte összes, számukra fontos
posztját, így értelemszerűen jelentős befolyásra tettek szert
az uniós fejlesztési forrásokra és magyar közpénzekre
kiírt kisebb-nagyobb pályázatok sorsa fölött is. E vélekedéssel
szemben úgy tűnik, hogy – bár valóban számos fontos döntési,
illetve döntésközeli pozícióban találunk olyan állami
tisztségviselőket akik életútjuk alapján kötődnek a
Simicska-Nyerges pároshoz – a képlet ennél kicsit bonyolultabb:
a közpénzekért folyó versenyben sikeresen működnek más,
szintén a Fideszhez, illetve az első Orbán-kormányhoz köthető
csoportok is. A különböző konzorciumi együttműködések vagy az
egyes közhatalmi pozíciókba való kinevezésekkel járó formális
tulajdon-, illetve pozícióátruházások pedig azt mutatják, hogy
ezek a „körön belül” egymással rivalizáló csoportok
adott esetben képesek a hatékony kooperációra is.
A
jobboldali gazdasági holdudvarban meghatározó szerepet játszó
Töröcskei István nagyvállalkozó-bankár legutóbbi állami
kinevezését követően például egyes cégekben korábban meglévő
tulajdonrészeit Nyerges Zsolt vette át, vezérigazgatói pozícióját
a Töröcskei-birodalom zászlóshajójának számító Pro-Aurum
Zrt.-ben pedig Tóth Marianna, Simicska Lajos egyik legrégebbi
kádere örökölte. Tovább árnyalja a képet, hogy egyes, az új
érában kinevezett állami tisztviselők több érdekcsoporthoz is
kötődnek, illetve hogy egyes cégekben, illetve projektekben együtt
lépnek föl az egymással egyébként versengő csoportok; ráadásul
a végrehajtói szinten nem ritka az átjárás a különböző
csoportok között.
A
HVG összesítése szerint a száz milliárd forintot meghaladó
árbevétel után 14 milliárd forint osztalékot fizettek ki a
Simicska-Nyerges cégbirodalom vállalkozásai a tulajdonosoknak csak
2011-es üzleti év eredményeként (Céghajlatváltozás;
HVG 2012. 07.07.) A bevétel túlnyomó része a sajtó által elég
pontosan dokumentált
módon állami
és önkormányzati megrendelésekből adódott, vagyis a 14
milliárdos profitot termelő projektek zöme közpénzekből: uniós
fejlesztési, illetve magyar állami és önkormányzati
költségvetési forrásokból valósult meg. Bizonyos ágazatokban –
például az állami vállalatok és szervezetek közterületi
hirdetéseinek piacán – olyan mértékű volt e cégek
előretörése, hogy a versenytársak lényegében nem
is rúghattak labdába.
Hasonlóképp az építőiparban is egyedülálló a Közgép-csoport
által elnyert közbeszerzések aránya – akár a cég által
megpályázott összes projekthez, akár a többi magyar tulajdonú
építőipari cég közbeszerzésen elnyert megrendeléseihez
viszonyítva.
Bizonyos
esetekben jól látszik, hogy a Simicska-Nyerges cégbirodalom körüli
pártfogói ténykedés nem merül ki az egyes konkrét pályázatokat
támogatómanőverekben,
hanem azon túlmenően erősen emlékezetet azokra a mechanizmusokra,
amelyeket a közgazdasági szakirodalom járadékszerzésként
vagy járadékvadászatként ír
le.
Járadékvadászatról
(rent
seeking)
akkor beszélünk, ha egyes monopolhelyzetben lévő piaci szereplők
az árakat szabályozó-ellenőrző állami hatóságokat
befolyásolva extra jövedelemre tesznek szert. Jellemzően például
a villamosenergia-szolgáltatói szektorban van
esélye a vállalatoknak a járadékszerzésre. A természetes
monopóliumok mellett az állami szabályozás befolyásolásával
mesterségesen is létrejöhet monopólium, ami a piaci viszonyok
közt elérhetőnél magasabb profitot eredményez az adott
vállalatnak. Ehhez persze szükség van a szabályozó-ellenőrző,
illetve az adott szolgáltatást vagy árut megvásárló állami
szervezet együttműködésének megnyerésére, tehát valamilyen
korrupciós mechanizmusra is.
Amikor
pedig már egyes piaci szereplők írják vagy íratják a saját
működésükre vonatkozó szabályokat, az állam foglyul ejtéséről
(state capture) van szó. A vállalat és az állam közti közvetítő
szerepét piacgazdaságokban általában lobbisták játsszák –
ezzel szemben a mostani magyar helyzet esetében úgy tűnik, hogy az
érintett cégekhez, illetve érdekcsoportokhoz kötődő személyek
kerülnek nagy számban a legfontosabb
szabályozó-döntéshozó-ellenőrző posztokra. Próbáljuk
elképzelni például, hogy a Fideszből érkező Domokos László
vezette Állami Számvevőszék elmarasztalja a Baji Csaba vezette
Magyar villamos Műveket, mert előnytelen szerződést kötött a
Simicska-Nyerges cégek valamelyikével.
A
Kreatív Online, illetve a Kantar Média összesítéséből az
derül ki, hogy az állami szervezetek és vállalatok a
kormányváltás óta feltűnő mértékben növelték köztéri
reklámköltéseiket, miközben erről a piacról – adott esetben a
versenyben való részvétel lehetőségétől is megfosztva –
lényegében kiszorultak a Mahír-Publimont komplexummal konkuráló
cégek. A kínálat ilyen jellegű mesterséges beszűkítése
lényegében monopolhelyzetet teremtett az adott piacon, így a
kormányzathoz közel álló vállalkozói csoportnak lehetősége
nyílt a járadékszerzésre – a Simicska-birodalom ékköve, a
Publimont Kft. 2011-ben kimagasló: 24 százalékot meghaladó
árbevételarányos eredményt produkált, azaz a 4,3 milliárd
forintos árbevétel 1 milliárd fölötti adózott eredményt
hozott.
Hasonlóképp
az „állam foglyul ejtésére” utaló jelenség volt
megfigyelhető például tavaly a közúti közlekedésről szóló
törvény módosításának elfogadásakor. A Nemzeti Fejlesztési
Minisztérium a Közgéptől érkezett helyettes államtitkára,
Schváb Zoltán a jogszabály előkészítésekor tevékenyen
közreműködött abban, hogy olyan szabályozás szülessen, ami
egyértelműen hátrányos
helyzetbe hozza a
közterületi reklámpiac szereplőinek egy részét –
értelemszerűen javítva ezzel a szabályozás által nem érintett
Simicska-cégek pozícióját.
Elképzelhető
persze, hogy pusztán a nyílt és egyértelmű politikai támogatás
is elegendő e cégek helyzetbe hozásához, de valószínűbb, hogy
fontos szerepet játszik a cégbirodalom közpénzekkel való
kistafírozásában az a kapcsolati háló, amelyik néhány
csomópontszerű szervezet és személy körül alakult ki –
jelentős részben még az első Orbán-kormány idején.
Ebben
az időben a Fidesz hátországát jelentő cégek jövedelemhez
juttatását első sorban a Magyar Fejlesztési Bankon (MFB)
keresztül történő autópályaépítés-finanszírozás
révén oldották
meg,
de kulcsszerep jutott az akkori MFB-nek a privatizációs
manőverekben is.
Nem alaptalan feltételezés, hogy az a tulajdonosi és végrehajtói
kör, amelyik fontos bizalmi pozíciókba jutva döntő szerepet
játszott az akkori „eredeti tőkefelhalmozásban” és ennek
részeként a Fidesz-közelinek tartott médiabirodalom felépítésében
is, ma hasonló funkciót tölt be az államigazgatás, illetve az
állami források és vagyon hasznosításának különböző
színterein. Sőt mi több, egyik-másik szereplő ugyanabban a
pozícióban teszi a dolgát ma is, mint három kormányzati
ciklussal ezelőtt.
Bankárok
és bizományosok: az MFB-BÁV-csoport
Részben
a funkció, részben az intézményt irányító személyek miatt az
egyik meghatározó érdekcsoportnak tehát az egykori MFB Zrt.-hez,
illetve az MFB közreműködésével a Töröcskei-Simicska
tulajdonosi körhöz került BÁV Zrt.-hez kötődő szereplők
csoportját tekintjük, ez az MFB-BÁV-csoport.
Az MFB akkori (1998-2002) vezetői közt ott találjuk az
intézmény mai elnök-vezérigazgatóját, Baranyay
Lászlót,
valamint az elmúlt egy évben több milliárdos nagyságrendű
állami megrendelést szerző I.M.G. Kft. vezetőjét, Patonai
Pétert.
Patonai
cégének egyik legnagyobb megrendelője az állami tulajdonú
Szerencsejáték Zrt. – ennek vezérigazgatója, Szentpétery
Kálmán 1999
óta vezette a BÁV-ot, amelynek igazgatóságába akkor került be
az MFB akkori és mostani igazgatósági tagja, Várady
György.
Az akkori MFB és a mostani MFB vezetői közt ott találjuk Orosz
Ferencet,
aki júniusig a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. első embere
volt, Vér
Ivánt,
aki szintén befolyásos „utas” vezető, Nánásy
Csabát,
a Vegyépszer
körüli cégek egyik
kulcsfiguráját, vagy a közismert és méltán népszerű
fejlesztési minisztert,Németh
Lászlónét – igaz,
Baranyay László akkori elnöki főtanácsadója, a vele mindmáig
bizalmas viszonyban álló Simicska
Lajos azóta
nem vállalt állami pozíciót.
Baranyay
László 2010
júniusa óta újra az MFB Zrt. vezérigazgatója. Az MFB
igazgatóságának – akárcsak az első Orbán-kormány idején -
újra tagja Orosz Ferenc, Vér Iván vagy a Vegyépszer körüli
cégekben is gyakran felbukkanó Várady György. Az akkori
alkalmazottak közül Németh Lászlóné miniszterként formálisan
immár Baranyaynak is főnöke. Az akkori MFB-n keresztül több száz
milliárd forint közpénz jutott autópálya-építő cégekhez,
illetve bizonyos privatizációs manőverekben volt a szervezetnek
kiemelkedően fontos szerepe az állami tulajdonú banknak. Ma a
magyar állam nevében az MFB gyakorolja a tulajdonosi jogokat az
összes nagyobb infrastruktárális beruházással és
forráskihelyezéssel kapcsolatos tevékenységet végző állami
vállalatnál a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-től
Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-ig, de az MFB szervezetéhez tartozik a
Magyar Turizmus Zrt.-től a Diákhitel Központ Zrt.-ig több
tucatnyi különböző egyéb állami vállalat is.
Búza
Éva jelenleg
a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. felügyelő bizottsági tagja, a
MAG Zrt. felügyelőbizottsági tagja és a Garantiqa Hitelgarancia
Zrt. vezérigazgató-helyettese. Volt Bibó-kollégista. Az első
Orbán-kormány idején a Magyar Fejlesztési Bank Rt. ügyvezető
igazgatója, vezető jogtanácsosa, később üzleti
vezérigazgató-helyettese, majd elnök-vezérigazgatója volt. Ez
utóbbi pozíciójában Baranyay László váltotta, ő pedig a
később csúfos véget ért Magyar Posta Tetra Rt. vezérigazgatója
lett. Később az MNB-nél, illetve a MÁV-nál dolgozott.
Ilenczfalvi-Szász
Gábor a
Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. felügyelő bizottságának
tagja és a sokmilliárdnyi fejlesztési forrás fölött
diszponáló Regionális Fejlesztési Holding Zrt. vezérigazgatója.
2002-től 2010 áprilisáig a BÁV Zrt. felügyelőbizottsági tagja
volt.
Nánásy
Csaba a
Szerencsejáték Zrt. igazgartóságának tagja, Baranyay Lászlóval,
Kollár K. Attilával és Szentpétery Kálmán
elnök-vezérigazgatóval ül ebben a testületben. Keveset szerepel,
mégis az egyik kulcsfigurája az első Orbán-kormány idején az
MFB-BÁV-Vegyépszer körül kialakult csoportnak – a neve szinte
minden fontosabb ügynél fölbukkan. Felügyelő bizottsági tag
volt 2001-től a Főtaxinál, valamint a 2001-től BÁV-tulajdonú,
majd Nagy Elek testvére, Sárkány Nagy Erzsébet érdekeltségébe
tartozó Metal-Art Zrt.-nél, valamint a Vegyépszer-csoporthoz
tartozó Virex Vagyonkezelő Kft.-nél. Vezérigazgató volt az
egykor az Inforg Rt. tulajdonában álló Pro-Cash Vagyonkezelő
Zrt.-nél, és közvetetten kapcsolódik a jobboldali
médiakonglomerátumhoz is.
Németh
Lászlóné a
Nemzeti fejlesztési Minisztérium minisztere. 1999- 2001 között a
Patonai Péter és Baranyay László vezette Magyar Fejlesztési
Bankban dolgozott, majd az Állami Autópálya-kezelő Rt.
igazgatósági tagja volt. 2001-2002-ben igazgatósági tagja volt a
botrányos véget ért Magyar Posta Tetra Rt.-nek, melynek Kalmár
István volt a vezérigazgatója. Ugyanebben az időszakban a Defend
Security Vagyonvédelmi Kft. felügyelőbizottságában is tag volt.
2000-2002-ben az ELMIB Rt. igazgatóságának is tagja – ugyanekkor
felügyelőbizottsági tag itt Böröcz István, az MTVA jelenlegi
elnöke. Miniszterré történt kinevezése előtt az ismét Baranyay
László által irányított MFB-ben dolgozott
vezérigazgató-helyettesként.
Orosz
Ferenc a
Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. 2012 júliusában lemondott
vezérigazgatója volt. 1998 októberétől igazgatósági tagja volt
az MFB-nek és a BÁV-nak is, 2003-tól a Vegyépszer-tulajdonos Nagy
Elek cégében, a ProCash Rt.-ben is hasonló tisztséget töltött
be.
Szentpétery
Kálmán a
Szerencsejáték Zrt. vezérigazgatója. Saját közlése szerint
mindig kívül állt a politikán, ehhez képest azonban 1999 óta
ott találjuk nem csak a botrányos körülmények között a
Simicska-Töröcskei érdekkörbe került BÁV Zrt. vezetésében, de
a Főtaxi Zrt., illetve a Metal-Art Zrt, vezetőségében is.
Kinevezése óta a Szerencsejáték Zrt. révén milliárdos
nagyságrendű megrendelésekhez jutott a Simicska Lajos érdekkörébe
tartozó HungIster Zrt. és Publimont Zrt., valamint a Patonai Péter
tulajdonolta I.M.G. Kft. egyaránt.
Töröcskei
István az
Államadósság Kezelő Központ Zrt. vezérigazgatója, a Fideszhez
köthető cégügyletek és hálózatok egyik csomóponti figurája a
különböző cégekben meglévő vagy volt tulajdonrészei és
vezető tisztségei révén. A Nyergesék révén elhíresült Budai
Malomipari Kft.-től a
Vegyépszer-cégeken és a HírTv Zrt.-n át a CIG Pannónia Zrt.-ig
és a Simicska házaspár tulajdonában lévő, idén 1,7 milliárd
osztalékot fizető Neo-Met Kft.-ig tart a sor.Rendkívül
kiterjedt kapcsolatrendszerrel bír,
a Simicska-féle ProAurum Zrt.-ben állami kinevezéséig
vezérigazgató is volt, tulajdonrészét Nyerges Zsolt, ottani
pozícióját a több Simicska-céget is vezető Tóth Mariann
örökölte. A ProAurum számos, ebbe az érdekkörbe tartozó cégben
tulajdonos, így a Közgépben is. Töröcskei jelenleg az
MVM-tagvállalat MAVIR igazgatótanácsi tagsága mellett a szintén
energetikai profilú PannErgy Nyrt.-ben is igazgatósági tag.
Várady
György az
MFB igazgatóságának tagja, Baranyay szűkebb köréhez tartozik.
1998-tól is hasonló tisztséget töltött be, egyébként igazi
jolly joker, hiszen nevét éppúgy megtalálhatjuk a BÁV Zrt., a
Töröcskei-féle ProAurum Zrt., vagy a Simicska-féle ProA és ProB
Kft.-ben, mint a céghálózatban vagyonkezelői szerepet betöltő
Neo-Met Kft.-ben, de vezető tisztviselő az állami
hitelgarancia-vállalatban, a Garantiqa Zrt.-ben is.
Vér
Iván a
KIKSZ Közlekedésfejlesztési Zrt. vezetője, az MFB igazgatóságának
tagja. A KIKSZ az uniós finaszírozású közúti közlekedési
fejlesztési projektek tervezésében és ellenőrzésében
kulcsszerepet játszó szervezet. Vér a Nemzeti Autópálya (NA) Rt.
első vezérigazgatója volt – abban az időszakban, amikor
autópálya-építésben egyeduralkodó volt a Magyar Autópályaépítő
Konzorcium. 1998-2002 között az MFB igazgatóságának is tagja
volt.
Vouszka
Péter az
Állami Autópályakezelő Zrt. felügyelőbizottságának elnöke, a
Magyar Közút Zrt. felügyelőbizottságának tagja. 2004-től
2009-ig, a Vegyépszer Zrt. ”másodvirágzása” idején a
társaság felügyelőbizottságának tagja volt.
Útépítők
és követeléskezelők: a Betonút-csoport
Az
új rend szerinti pénzosztási mechanizmusnak vannak más, kevésbé
látható nyertesei is: így például a Közgép Zrt. által két év
alatt elnyert 200 milliárd forintnyi közbeszerzés mellett
elkerülte a sajtó figyelmét, hogy tavaly azok a konzorciumok,
melyeknek tagja volt az EuroAszfalt Kft. is, csak a
burkolatfelújítási tendereken 75 milliárd forintnyi állami
megrendeléshez jutottak. Az EuroAszfalt Kft. tulajdonosa a
Dunaholding Rt. botrányai óta közismert Dunai
György,
ő a tulajdonosa a PannonAszfalt Kft.-nek és a Betonút
Zrt.-nek is. Az Állami Autópályakezelő Zrt. (ÁAK) jelenlegi
irányítói közül hárman is nemrég még Dunai különböző
útépítő cégeinek vezető beosztású tisztségviselői voltak:
az ÁAK jelenlegi vezérigazgatója, Bakó
Attila egészen
2010 tavaszáig, Horváth
Gergely Domonkos,
a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) vezérigazgatója pedig négy
éve még a Betonút Zrt. vezérigazgatójaként tevékenykedett.
Ezen tisztségviselőket a Betonút-csoportként azonosítottuk.
Különös módon szintén az EuroAszfalttól érkezettSuhaji
Tamás,
aki 2010 júliusa óta a Magyar Követeléskezelő Zrt. ügyvezető
igazgatója. A Betonút a Vegyépszerrel párban alkotta azt a Magyar
Autópályaépítő Konzorciumot, amelyik a Hídépítő Zrt.-vel
kiegészülve 1998 és 2002 között 300 milliárd forintot meghaladó
értékű közbeszerzéses munkákhoz jutott.
Bakó
Attila az
Állami Autópálya Kezelő Zrt. vezérigazgatója; 2010. március
31-ig a Betonút Zrt. aláírásra jogosult vezető tisztségviselője,
egy időben vezérigazgatója volt.
Horváth
Gergely Domonkos:
a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója. Korábban több
vezető beosztást is betöltött, 2007-2008-ban a Dunai György
érdekeltségébe tartozó Betonút Zrt. vezérigazgatója volt,
ebben a tisztségében Sári Attila váltotta.
>>>
K-Monitor: Horváth
Gergely (Betonút)
Mihályi
Máté az
Állami Autópálya Kezelő Zrt. gazdasági vezérigazgató-helyettese.
2010. március végéig a Betonút Zrt. aláírásra jogosult
munkavállalója volt.
Sári
Attila az
Állami Autópályakezelő Zrt. felügyelőbizottsági tagja, a
Magyar Közút Nonprofit Zrt. felügyelő bizottságának elnöke.
2004-től 2009 szeptemberéig a Betonút Zrt. alkalmazottja, az
utolsó évben vezérigazgatója, 2010. áprilisáig a Közgép
többségi tulajdonába került, a csongrádi Tisza-gát
felújításának botrányos
közbeszerzésén most
konzorciumban nyertes Kötiviép’B Kft. felügyelő bizottsági
tagja volt.
Suhaji
Tamás: A
Magyar Követeléskezelő Zrt. ügyvezető igazgatója. Kinevezését
megelőzően, 2009-2010-ben az Euroaszfalt Kft. aláírásra jogosult
munkavállalója. Az EuroAszfaltnak most fizetési nehézségei
vanak,felszámolási
eljárást is kezdeményeztek ellene.
Az MKK Zrt. egyebek mellett követelésfelvásárlással, illetve
faktorálással foglalkozik.
Médiavásárlók
és szerencsejátékosok: a Simicska-csoport
Simicska
Lajos egykori APEH-elnök reklám- és médiacégeinek valószínűtlen
mértékű térhódítása közismert, ezért külön csoportként
kezeljük azokat, akik Simicska valamelyik cégénél dolgoztak, és
most az államszervezet valamelyik területén tevékenykednek, ez a
Simicska-csoport. Vida
Ildikó jelenlegi
NAV-elnök Simicska cégbirodalmából érkezett Simicska
helyettesének az adóhatósághoz az első Orbán-kormány idején,
majd a 2002-2010 közötti szocialista kormányzatokat szintén
Mahír-alkalmazottként vészelte át.Szentpétery
Kálmán egyenest
a BÁV Zrt. vezérigazgatói székéből ült át a Szerencsejáték
Zrt. vezérigazgatói székébe – 2011 óta az állami
szerencsejáték-monopólium szinte összes közterületi hirdetése
a Publimont felületein jelenik meg. De szintén Simicska-cégtől
került a közmédia éléreFazekas
Csaba,
majd fél után oda is tért vissza.
Fazekas
Csaba a
kormányváltás után Simicska Lajos műsorgyártó cége,
aSzerencsejáték
Zrt.-vel összefonódott HungIster Zrt. vezérigazgatói
székéből ült át fél évre a közmédiarendszert finanszírozó
MTVA vezérigazgatói székébe; e pozíciójában 2011 márciusában
a Kalmár István helyetteseként a Magyar Posta zavaros ügyeiben
annak idején kétes hírnevet szerzett Böröcz István váltotta. A
HungIster Zrt. azóta is házi beszállítója az MTVA-nak.
Győri
Tibor „Orbán
Viktor személye körüli államtitkár” – 2010 óta tanácsadó,
2012 júniusa óta államtitkári
rangban ad tanácsot,
a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal is az irányítása alá
tartozik. Az ELTE jogi karán tanult, Bibó-kollégista, Vida Ildikó
évfolyamtársa. 1995-1998 között a B-Reklám Kft. ügyvezetője,
ekkor lett a cégben tulajdonos Simicska Lajos. Győri 1995-2003
között a Mahír Zrt. vezérigazgatója; 2006-2010 között a
Nézőpont Intézet vezérigazgatója. Felesége, dr. Győriné dr.
Maurer Amália polgári szakos bíró a Fővárosi Ítélőtáblán,
és tagja volt annak a tanácsnak, amelyik jogerős ítéletet hozott
a Szárhegy-dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft. által az Élet
és Irodalom hetilap szerkesztősége ellen
indított sajtó-helyreigazítási
perben.
Sajtóhírek szerint Győri feladata volt 2006-tól az
önkormányzatok gazdálkodásának felügyelete,
illetve olyan elszámoltatási ügyek figyelemmel követése, amelyek
vizsgálata fideszes
érintettséget tárt volna fel.
Horváth
Lajos a
Magyar Követeléskezelő Zrt. és a Magyar Turizmus Zrt. felügyelő
bizottságának elnöke, ez utóbbi állami cég is százmilliós
nagyságrendben hirdet Simicska
közterületi reklámfelületein. 2001-2002-ben az egyik
legértékesebb Simicska-Töröcskei szerzemény, az ekkortájt
privatizált Metal-Art Zrt. igazgatósági tagja volt.
Kollár
K. Attila a
Szerencsejáték Zrt. igazgatósági tagja; Simicska Lajossal való
üzleti kapcsolata a
Fidesz-MDF székházügyig visszavezethető.
Az MDF gazdasági igazgatója már 1992 áprilisától helyet kapott
a Simicska, illetve Varga Tamás és Kövér Szilárd (Kövér László
mai házelnök testvére) által alapított Quality Invest Rt.
felügyelőbizottságában. Simicskával együtt igazgatósági tag
volt a MAHIR Magyar Hirdető Rt.-ben, illetve 1995-ben rövid ideig
tagja volt a Simicska résztulajdonában álló B-Reklám Kft.-nek
is. 2002 elején állami vállalatok, a Hungexpo mellett a Magyar
Fejlesztési Bank és a Szerencsejáték Rt. egyik leányvállalata
által létrehozott Hungexpo Reklám Marketingkommunikációs Rt.
igazgatóságában is helyet kapott.
Kalmár
István:
a NAV informatikáért felelős elnökhelyettese, a Nemzeti
Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke. 1998 és 2000 között
Simicska Lajos jobbkezeként már betöltötte ezt a pozíciót,
később a Magyar Posta elnök-vezérigazgatója volt. Vezetői
tevékenysége nyomán elsősorban a Defend Kft.-vel kötött
szerződéseket, illetve a Tetra-rendszer sokmilliárdos kudarcát
hányták a szemére. A Defend Kft.-ben épp a Magyar Posta révén
lett anno felügyelőbizottsági tag Németh Lászlóné jelenlegi
fejlesztési miniszter.
Vida
Ildikó a
NAV elnöke. Az első Orbán-kormány idején APEH-elnöknek
kinevezett Simicska Lajos vette maga mellé helyettesnek az egykori
Bibó-kollégista Vida Ildikót, több Mahir-leányvállalat volt
vezetőjét. A kormányváltás után visszatért a Mahír
cégcsoporthoz, onnan került 2010-ben az adóhatóság élére.
Mezőgazdászok
és energetikusok: a szolnoki Nyerges-csoport
Közismert,
hogy erős az összefonódás Simicska Lajos és Nyerges Zsolt cégei
között, és az állami szervezetek élén amúgy is találunk jó
néhány kettős kötődésű vezetőt: Baji
Csaba,
az MVM vezérigazgatója vagy Szentpétery
Kálmán,
a Szerencsejáték Zrt vezérigazgatója, illetve maga Németh
Lászlóné nemzeti
fejlesztési miniszter is ilyen többes kötődésű szereplő.
Ugyanakkor van egy olyan kör is, amelyik egyértelműen Nyerges
Zsolthoz és Szolnokhoz kötődik. Többek között Fazekas
Sándor vidékfejlesztési
miniszter és államtitkára, Búsi
Lajos, Hegmanné
Nemes Sára,
az NFM államtitkára és Petykó
Zoltán,
az NFÜ elnöke alkotják a szolnoki csoportot. Az egyszerűség
kedvéért mi most egyetlen halmaznak tekintettük a Nyerges Zsolt
cégeihez köthető tisztviselőket és a Nyergeshez Szolnokon
keresztül kötődők csoportját.
Baji
Csaba a
Magyar Villamos Művek Zrt. elnök-vezérigazgatója. A Közgép
energiaipari cégének vezetői székéből ült
át az
MVM vezérigazgatói székébe. Pályafutását az adóhatóság
revizoraként kezdte Szolnokon. A szolnoki csoport egyik meghatározó
cégének, az Axon Vagyonkezelő Rt.-nek volt később
felügyelőbizottsági elnöke. E társaság igazgatóságának a mai
napig tagja a Hídépítő-cégek tulajdonosa, Apáthy Endre: a
Betonút és a Vegyépszer mellett a 2000-ben meglóduló
autópálya-építés nagy nyertese a Hídépítő volt. Az első
Orbán-kormány idején Baji a Paksi Atomerőmű vezérigazgatója
volt. Nyerges Zsolt (és 2005-ig Petykó Zoltán) a tulajdonosa annak
az Arno’99 Zrt.-nek, amelyik korábban az E-OS
Energiakereskedő Zrt-t tulajdonosa volt; a mostani tulajdonos a
Közgép Zrt. 2008 és 2010 között Baji az E-OS Energiakereskedő
igazgatósági tagja volt. Az E-OS cégekkel a Közgép tulajdonosai
bevallottan is az energiakereskedelem és a megújuló energia
piacára próbálnak betörni. Talán ez a magyarázata annak a
különös ténynek, hogy a magyar villamosenergia-ipari
szabályozásban kulcsszerepet játszó MVM-tagvállalat, a MAVIR
Zrt. igazgatóságában ott találjuk Töröcskei Istvánt és az
első fideszes cégvásárlásokban elhíresült idősebb Stumpf
testvért, Jánost. A MAVIR felügyelőbizottságát pedig Nyerges
régi megbízható üzlettársa, Petykó Zoltán vezeti.
Bártfai
Márton a
Concordia Zrt. vezérigazgatója. A Concordia fontos termeltetői,
raktározói és finanszírozói szerepet tölt be az agráriumban.
Kinevezése előtt Bártfai Márton egyebek mellett a Közgép által
tulajdonoltBudai
Malomipari Kft. ügyvezetője,
illetve 2008-2009-ben a Mezort Zrt. által birtokolt Sárvári
Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgatója volt.
Búsi
Lajos a
Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára. 1992 óta
hivatásos politikusként a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Fideszben
politizál. Kinevezése előtt éppen a megyei közgyűlés alelnöke
volt, Nyerges Zsolt személyes ismerőse.
Fazekas
Sándor a
Vidékfejlesztési Minisztérium minisztere. A karcagi kötődésű
miniszter 1987-ben végzett Szegeden a jogi karon, 1990 óta
politikusként dolgozik. 2010-ig a Fidesz Jász-Nagykun-Szolnok
megyei alelnöke, a megyei közgyűlés tagja, Nyerges Zsolt
személyes ismerőse. Kisebb botrányt kavart, hogy az általa
vezetett minisztérium költségvetési gazdálkodási főosztályának
élére Nyerges régi üzlettársa, Petykó Zoltán lányát, a
szinte pályakezdő Petykó Adriennt nevezte ki.
Gajdos
Róbert a
Közbeszerzési Hatóság (korábban Tanács) elnöke. Szegeden
egyetemi évfolyamtársa volt a szintén jogász Nyerges Zsoltnak;
egyes nem cáfolt sajtóhírek szerint mind a mai napig jó
viszonyban vannak.
Gopcsa
Péter az
Országos Villamostávvezeték Zrt. vezérigazgatója. Korábban
évtizedekig a Közgép műszaki igazgatójaként dolgozott, majd a
Transelektro Ganz
Röck Zrt. vezérigazgatója
volt. A Ganz Röck csődje óta az OVIT bérli annak eszközeit, és
lényegében folytatja a cég eredeti tevékenységét.
Hegmanné
Nemes Sára a
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vagyonpolitikáért felelős
államtitkára. 1988-tól 1993-ig a HECO Ipari és Kereskedelmi
Kft.-nél főkönyvelő, 1993 és 1998 között a SÁBA Kereskedelmi
Adótanácsadó és Számviteli Betéti Társaságnál cégvezetőként,
adószakértőként, majd könyvvizsgálóként dolgozott. 2006-tól
Szolnok Megyei Jogú Város alpolgármestere. Hírek szerint fontos
szerepe volt az
új közbeszerzési törvény kidolgozásában.
Horváth
Péter a
Magyar Energia Hivatal elnöke. Kinevezése előtt a MOL-nál
dolgozott különböző tisztségekben. Nyerges Zsolthoz hasonlóan
szolnoki illetőségű, a szolnoki Fidesz elnöke.
Kovács
Ákos a
Magyar Közút Nonprofit Zrt. vezérigazgatója, a Nemzeti
Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházási
vezérigazgató-helyettese. Az első Orbán-kormány idején a
Vegyépszer tulajdonában levő Mahíd 2000 Rt.-t vezette, 2006-ig
ennek vezető tisztviselője volt. Kinevezése előtt a győri
Jedlik-hidat építő KSM-2008 konzorciumot vezette. A konzorcium
tagjai a Közgép, a Strabag és a Mahíd 2000 Zrt. voltak.
Kovács
Pál az
NFM klíma- és energiaügyekért felelős államtitkára; 1988-2004
között a Paksi Atomerőműnél volt osztályvezető, a műszaki
vezérigazgató-helyettes műszaki titkára, a kapacitásfejlesztési
pályázat atomerőművi projektjének vezetője, majd Baji Csaba
akkori vezérigazgató műszaki titkára.
Kövesdi
Zoltán a
Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) elnöke – 2011. szeptember
30-ig a Közgép Zrt. felügyelő bizottsági tagja volt; 1998-2002
között a szombathelyi városi Fidesz-frakcióban politizált, ezt
követően ennek külsős szakértőjeként működött. A Szegedi
Egyetem 880 millió forintos napenergia-hasznosítási pályázatán
a Közgép által tulajdonolt E-OS Innovatív Zrt. ötödikként
végzett, de a KDB megváltoztatta az eredményt, és a négy másik
indulót kizárta. Ugyancsak a KDB döntésével nyerte el az E-OS
Innovatív Zrt. a 600 milliós költségű újszilvási
naperőműves projektet.
A KDB elutasította a Porr jogorvoslati kérelmét a NIF által kiírt
15 milliárd forintos, a váci vasútállomáshoz kapcsolódó
felújítási munkák ügyében; így az
újabb eljárásban újra indulhat az
a konzorcium, amelynek a Közgép is tagja. A 68-as út Marcalit
elkerülő szakasz ügyében megintcsak
a Közgépnek adott igazat.
A KDB döntése nyomán nyerte el a 13 milliárdos záhonyi
vasúti projektet az
Eurokapu-2011 konzorcium, melynek a Közgép is tagja.
Nyerges
Attila végzettségét
tekintve állatorvos, egyébként Nyerges Zsolt testvére. Németh
Lászlóné kinevezése után került politikai főtanácsadóként a
miniszter asszony mellé a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumba.
Petykó
Zoltán a
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) elnöke; 2011 áprilisáig a
Közgép felügyelő bizottságának tagja volt. Nyerges Zsolttal
együtt vezette a Nyerges tulajdonában álló, sárvári központú
Mezort Zrt.-t, amelynek négy éven át vezérigazgató-helyettese
volt. 2002-től 2004-ig Nyerges Zsolttal közösen birtokolták az
Anro’99 Zrt-t is. Lánya, Petykó Adrienn a Vidékfejlesztési
Minisztérium főosztályvezetője.
Schváb
Zoltán a
Nemzeti fejlesztési Minisztérium közlekedésért felelős
helyettes államtitkára; 2005-2006 között a Közgép Gép és
Fémszerkezetgyártó Zrt. főépítésvezetője, 2006-tól
főmérnöke. 2006-ban a MÁV-Hajdú Vasútépítő Kft. műszaki
igazgatója, majd 2007-2010 között a Közgép Építő- és
Fémszerkezetgyártó Zrt. építési és tervezési igazgatója,
2008-tól építési, tervezési és vasúti igazgatója.
Tiborcz
Péter 2006
és 2010 között a Fidesz Fejér megyei elnöke, jelenleg a Nemzeti
Fejlesztési Minisztérium energetikai tanácsadója. Testvére,
Tiborcz István a Közgép által tulajdonolt E-OS Innovatív Zrt.
egyik alapítója és jelenleg is igazgatója. A család a Fejér
megyei állami földbérlet-pályázatok egyik nagy
nyertese.
A
helyzet persze – épp a döntéshozatali mechanizmusok
átláthatatlansága, illetve a politikai és gazdasági hatalom
összefonódása miatt – bonyolultabb annál, mintsemhogy leírható
lenne néhány erős, az államszervezet egyes részeit foglyul ejtő
csoport uralmaként. Néhány forrásunk szerint a Közgép
menetelését lassan két éve kísérő botránysorozat egyébként
is arra késztette e furcsa politikai-gazdasági konglomerátum
irányítóit, hogy „kicsit vegyenek vissza”: általános
meglepetésre az utolsó nagy útépítési projekt, az M43-as
autópálya befejező szakaszára kiírt pályázatot nem a Közgépes
konzorcium, hanem a Duna Aszfalt Kft. nyerte. Igaz, a győztes
vállalkozás is inkább barát, mint ellenég: Esztergomban Meggyes
Tamás idején félmilliárdos munkát végeztek épp a Közgéppel
konzorciumban, sőt, Szolnokon is dolgozhattak. Tavasszal az
atlatszo.hu közreadta azon cégek listáját, amelyeknekhitelkeretet
nyitott az MFB:
a magántulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek közül a Közgép
után a második legnagyobb hitelkeretet éppen a Duna Aszfalt kapta.
A
most közreadott névsorral tehát mindössze annyit szerettünk
volna bemutatni, hogy egyes állami vezetők illetve állami
vállalatok vezetői kinevezésük előtt mikor és milyen
kapcsolatban álltak azokkal a cég- és érdekcsoportokkal, amelyek
ügyeiben a magyar állam képviseletében most szabályozási,
döntési, ellenőrzési jogosultságaik vannak. Ez a lista nyilván
bővíthető, és bővíteni is fogjuk. Egyrészt fokozott
figyelemmel fogjuk kísérni azt, hogy a listán szereplő állami
tisztviselők döntései milyen projekteket és mekkora összegeket
érintenek. Másrészt nyilván bővíthető maga a névsor is, ezért
arra kérjük olvasóinkat, hogy jelezzék és indokolják
azinfo@atlatszo.hu címen,
ha úgy érzik, kihagytunk valakit.
Ezt nagy érdeklődéssel olvastam! Ugyanilyen nagy érdeklődéssel olvasnám az antalli érában, és a Horn- Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai időszakok alatt kialakult kapcsolati rendszereket is !!!! Remélem ezek sem váratnak sokat magukra!!!
így van. előrebocsátom: tisztában vagyok vele hogy ami fent olvasható az lehetséges vagy valószínű hogy igaz, és a fent elmített nevek biztos vagyok benne, hogy primitív és korrupt posztkommunista embereket takarnak, de miért érzem úgy hogy sem Bodoky úr, sem Becker nem kapna olyan támogatást, ha az MSZP-s érdekkörökről írna ilyen részletesen? a transparency international és a többi szerverezet függetlenségből nálam már rég elégtelenre vizsgázott, nem kellenek ilyen nevetséges mondtatok már hozzá: "A Transparency International (TI) nemzetközi korrupcióellenes szervezet 2012-ben közzétett országjelentése szerint Magyarországon a korrupció minőségileg új szintre lépett" új szintre lépett a kormányváltással, nevetséges, szánalmas, eddig minden rendben volt? eddig nem volt olyan korrupt az ország, csak most fokozódott ez. eddig is ugyanez volt, lehet hogy pont ugyenezekkel a nevekkel csak ott volt még puch meg leisztinger. a komcsi csányi, meg a komcsi demján, meg a komcsi széles gábor ugyannak a vörös szegfűnek a szirmai, ezek itt eljátsszák a pártharcokat a kis csicskásaikkal, mint orbán és gyurcsány, kapnak hozzá médiasegítséget, színfalak mögött külföldi segítséget, különböző rejtett platformokon, de a lényeg ugyanaz marad. nem változik semmi, nem veszük észre? folyamatosan vitáznaka tévében, gumicsontokat dobnak de semmi se változik hiába változnak a kormányok, folyamatos a megszorítás. eljátsszák a pártharcokat a kis csicskásaikkal, mint orbán és gyurcsány, kapnak hozzá médiasegítséget, színfalak mögött külföldi segítséget, különböző rejtett platformokon, de a lényeg ugyanaz marad. nem változik semmi, nem veszük észre? folyamatosan vitáznaka tévében, gumicsontokat dobnak de semmi se változik hiába változnak a kormányok, folyamatos a megszorítás.
Tovább
is van mondjam még , nem mert csak a
szót
szaporítanám, és a lényeg nem változna .
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése