A
zsidó világszövetséggel együtt kellet volna tartani a
megemlékezést , akkor pénzt is kaptatok volna gojok !!!!!
80.
éves a Magyarok Világszövetsége
Múlt héten emlékezett a Világszövetség megalapításának 80. évfordulójára. Ennyi is lehetne, lehetett volna a hír, de sajna még ennyire sem futotta a média részéről. Hogy miért nem, bizonyára nem az újságírók, riporterek, szerkesztők hibája. Ők is alkalmazottak, fizetésért dolgoznak, miheztartásukról a mindenkori politikum dö
Múlt héten emlékezett a Világszövetség megalapításának 80. évfordulójára. Ennyi is lehetne, lehetett volna a hír, de sajna még ennyire sem futotta a média részéről. Hogy miért nem, bizonyára nem az újságírók, riporterek, szerkesztők hibája. Ők is alkalmazottak, fizetésért dolgoznak, miheztartásukról a mindenkori politikum dö
A méltatlan helyzet 2000-ben kezdődött az erdélyi Patrubány Miklós elnökké választásával, Boross Péter ellenében! Emiatt, mint kiderült Németh Zsolt külügyi államtitkár környezetéből kikerült egy "Kommunikációs Paneloknak" nevezett iromány, amit a külföldi magyar képviseletek kaptak meg, mely szerint a Világszövetséget hitelrontó, előregyártott mondatokkal kell illetni a világban! Hogy "jó munkát" végezzenek a Világszövetség költségvetési támogatását is megvonták. A teljes tönkretétel érdekében számtalan pert akasztottak a Világszövetség nyakába fenntartva a zűrzavar, a felfordulás, a fejetlenség látszatát. Végül azzal fejeltek meg mindent, hogy suttogó propagandával Patrubány Miklóst szekusnak titulálták. (Tették ezt Tőkés Lászlóval is annak idején.) És a nép, az Isten adta hallgat és hisz... Kényelmes, semmire sem kötelező állapot! Pedig a magyar állampolgárságot a határon túliak számára a Világszövetség harcolta ki.
A nyitást kelet irányába a Világszövetség kezdte és szorgalmazta már 2004-ben megtartott VI. Magyarok Világkongresszusán. Jelenleg pedig "Nemzeti Kozultáció" Trianonról címmel folyik az aláírásgyűjtés. Mindez magyar költségvetési pénzek nélkül! Igen, amíg mások jól meggazdagodtak, megszedték magukat: "a nép, az ország érdekében!" A Világszövetségnek pedig egy (1.) fizetett alkalmazottja van! Nem furcsa és fölöttébb gyanús hogy e méltatlanság miatt egy magyar párt, egyesület, személyiség se emeli fel a szavát?! Hiába a pénz az nagy úr, érdekében illik sunyítani, lapítani!
A Világszövetség már 80. éve él és teszi a dolgát, 18. éve azok segítségével, akik tisztességből, becsületből állják a helyüket "övéik" ellenében is. Pénz nélkül, csak úgy!
Adjon az Isten munkájukhoz erőt, egészséget és kitartást, hogy szűnjön meg az évszázados pecsét, mely szerint "övéiért, önmagáért kiálló magyar az bűnös!" Ne csak a pénznek adassék tisztelet, hanem nemzetéért tenni akaró embereknek is.
Gábor Ferenc a Magyarok Világszövetsége
Erdélyi Országos Tanácsának elnöke
80 éves a Magyarok Világszövetsége
Készült:
2018. augusztus 14. kedd, 10:35
Találatok:
128
Augusztus
18-án lesz 80 éves a Magyarok Világszövetsége. A jeles évforduló
előestéjén ülésezik az MVSZ Elnöksége, a napján pedig Ünnepi
Küldöttgyűlés lesz, amely üzenetet fogalmaz meg a magyar
nemzethez, Európához és a világ népeihez intézve. A
szombati napot egy Gálaest zárja.
Vasárnap,
augusztus 19-én, Ópusztaszeren emlékfákat avatnak A
Magyar Nemzetért Érdeméremlegújabb
kitüntetettjeinek, sor kerül Juhos Gábor, a Vereckei-hágótól
Ópusztaszerig tartó MMM Maratonjának befutójára és egy egész
napos emlékkonferenciára.
MVSZ
Sajtószolgálat
9709/180814
„A
Magyarok Világszövetsége jogelődjének tekinti a Kossuth Lajos,
Klapka György és Teleki László által 1859-ben Párizsban életre
hívott Magyar Nemzeti Igazgatóságot.” (Alapszabály)
A
Magyarok Világszövetségének létértelme abból fakad, hogy a
magyar nemzet a XX. század két világháborúja következtében
szétszakítottságban él, és a kommunista, majd a globalizációs
és uniós erőtérben a magyar állam államközi egyezmények
alávetettségében működik. (Alapszabály)
A
2004. december 5-i népszavazás a Magyarok Világszövetsége több,
mint hét évtizedes történetének legjelentősebb nemzetstratégiai
cselekedete.
A
Magyarok Világszövetségének elnöke és minden tisztségviselője
fizetés és tiszteletdíj nélkül végzi nemzetszolgálatát.
Az
MVSZ Sajtószolgálat közleményei olvashatóak
a www.mvsz.hu honlapon
is. Hírlevelünkről való leiratkozáshoz,
küldje vissza a nem kívánt közleményt sajtoszolgalat@mvsz.hu
címre, és írja
be tárgy-rovatába a meglévő tárgy elé ezt a szót: Leiratkozás.
MVSZ-80: Árpádtól, Árpádig és a Szent Korona Országáig – Üzenet a világ magyarságának, rokon népeinknek, Európának és a nagyvilágnak
2018-08-20
16:26
Ünnepi
Küldöttgyűlést tartott
a Magyarok
Világszövetsége 2018.
augusztus 18-án, alapításának 80. évfordulóján. A 80.
évfordulós ünnepség középpontjában a Szent Korona Országa
állt, amelyet a Magyarok Világszövetsége, mint az egyik
legtökéletesebb állammodellt már korábban felajánlott Európa
népeinek és nemzeteinek. Az Ünnepi Küldöttgyűlés nyilatkozatot
fogadott el, amely tömören összefoglalja az MVSZ eddigi útját,
de leginkább a jövőbe tekint, és fontos üzenetet fogalmaz meg a
világ magyarságának, rokon népeinknek, Európának és a
nagyvilágnak. Az ünnepi nyilatkozatot – Árpádtól,
Árpádig és a Szent Korona Országáig –
alább és csatoltan is, teljes terjedelmében közzétesszük.
MVSZ-80 - A horvát államelnök köszöntő levele
Készült:
2018. augusztus 21. kedd, 10:11
Találatok:
370
Alapítása
80. évfordulója alkalmából a Magyarok Világszövetségét
levélben köszöntötte Horvátország államelnöke, Kolinda
Grabar-Kitarovics. A horvát államelnök horvát és angol nyelven
elküldött levelének magyar fordítását felolvasták az augusztus
18-i Gálaesten,
amit a jelenlevők nagy tapssal üdvözöltek. Alább a horvát
államelnök levele.
Patrubány
Miklós István Ádám elnök úr
Magyarok
Világszövetsége
Tisztelt
Elnök Úr!
Tiszta
szívből köszönöm levelét, amellyel meghívott a Magyarok
Világszövetsége alapításának 80. évfordulója alkalmából
rendezendő ünnepségekre, amelyeket 2018. augusztus 18-án
Budapesten tartanak. Sajnos, korábban lekötött hivatalos teendőim
miatt nem vehetek részt ezen az eseményen.
Kihasználom
az alkalmat arra, hogy a Magyarok Világszövetsége alapításának
80. évfordulója alkalmából szívből jövő jókívánságaimat
is kifejezésre juttassam. Kívánok Önöknek sok sikert jövőbeni
tevékenységükhöz és mostani ünnepségükhöz.
Szeretném
hangsúlyozni, hogy Horvátország és Magyarország két baráti,
szomszédos ország, amelyeket gazdag történelem köt össze,
miképpen a horvátok és a magyarok szoros kötelékei is.
Megköszönve
őszinte jókívánságait is, amelyekkel a horvát nemzeti labdarúgó
válogatottnak az oroszországi 2018-as világbajnokságon
szerzett ezüstérméhez gratulált, tisztelettel köszöntöm.
Kolinda
Grabar-Kitarović
(Horvátország
államelnöke)
MVSZ-80 – Matteo Salvini üzenete – Olaszország miniszterelnök-helyettese
2018-08-21
11:40
Tekintettel
arra, hogy az alapításának 80. évfordulója alkalmából
rendezett ünnepségek középpontjában a Magyarok
Világszövetségének az európai keresztény államoknak tett
felajánlása állt, a rendezvényre meghívták Matteo Salvini
belügyminisztert, miniszterelnök-helyettest, aki az Északi Liga
vezetője. Matteo Salvini Olaszország budapesti nagykövetségén
keresztül üzent a Magyarok Világszövetségének, kifejezve
tiszteletét és nagyrabecsülését, valamint legnagyobb sajnálatát,
hogy korábban egyeztetett hivatalos kötelezettségei miatt nem tud
eleget tenni a meghívásnak. Alább közöljük Pierluigi Simonetti
ügyvivő levelét.
MVSZ-80 - Orbán Viktor "üzenete"
Készült:
2018. augusztus 22. szerda, 21:07
Találatok:
534
Miután
sajtószolgálatunk közzétette Horvátország államelnökének és
Olaszország miniszterelnök-helyettesének a Magyarok
Világszövetsége elnökéhez intézett levelét, illetve üzenetét,
több olvasónk érdeklődött, az iránt, hogy Magyarország
miniszterelnöke mit üzent az MVSZ alapításának 80.
évfordulójára? Válaszunk egyszerű: semmit. Úgy látszik, hogy
ez az esemény nem érte el Orbán Viktor miniszterelnök
„ingerküszöbét.
Félremagyarázások
elkerülése végett közzétesszük azt a levelet, amelyben az MVSZ
elnöke meghívta a miniszterelnök urat az évfordulós
rendezvényre, felajánlva neki a felszólalás lehetőségét is.
Ej.2018.0268
Orbán
Viktor miniszterelnök úr részére
Budapest
Tisztelt
Miniszterelnök Úr!
Tisztelettel
tájékoztatom, hogy a Magyarok Világszövetsége 2018. augusztus
18-án ünnepli alapításának 80. évfordulóját, amiről egy
Gálaest keretében emlékezünk meg.
Alapításunkkor
érvényben volt Magyarország történelmi alkotmánya, azaz élt és
működött a Szent Korona Országa.
A
Magyarok VIII. Világkongresszusa 2012. augusztus 20-án hozott
határozatával tette a Magyarok Világszövetségének legfőbb
feladatává Magyarország történelmi alkotmánya
jogfolytonosságának – azaz a Szent Korona Országának –
helyreállításáért való fáradozást.
Alapításunk
80. évfordulóján jelmondatunk ezért:
Magyarok
Világszövetsége – 80 éve a Szent Korona Országáért.
Ezennel
tisztelettel meghívom Önt a 2018. augusztus 18-án, 18 órakor
kezdődő Gálaestre és az azt követő fogadásra a Magyarok
Világszövetségének székházába.
A
Gálaest üzenetét egy tizenöt perces elnöki beszéd hordozza
majd, aminek középpontjában az ugyanazon a napon, délelőtt
ülésező Ünnepi Küldöttgyűlés által elfogadandó Ünnepi
Nyilatkozat áll majd.
Amennyiben
Miniszterelnök Úr elfogadja meghívásunkat, úgy tisztelettel
felkérjük egy ugyancsak tizenöt perces, üzenetértékű ünnepi
beszéd megtartására.
Hisszük,
hogy ez az ünnepi alkalom egy különleges lehetőséget rejt
magában a Magyar Állam és a Magyarok Világszövetsége
összefogására, a magyar nemzet érdekében.
Az
est keretében megnyitjuk Szócska Györgyi és Bodnár Boglárka
kiállítását, amelynek címe: Üvegbe
foglalt szentségek – Hódolat a Szent Korona Országának, és
megkoszorúzzuk a Magyarok Világszövetsége örökös tiszteletbeli
elnökeinek emlékhelyét.
Velünk
az Isten!
Budapest,
2018. július 25-én
Patrubány
Miklós István Ádám,
a
Magyarok Világszövetségének elnöke
A hazaárúló
csak a zsidó világszövetség ülésáre megy el , és milliárdokat
ajánl fel a buzeráns zsarolóknak , és föld , és pénz,
zsinagóga építésre add nagy összegű támogatást , hűlye gojok
a fasiszta zsidó gyarmat rabszolgái mit akartok még, élni csak
addig fogtok ameddig hagyjuk , hogy el özönlésünkhöz kiépítitek
az országot , utána utilapu teszünk a talpatok alá , mert a
felépíttetett stadionokból be inditjuk a koncentrációs tábor
programunkat , és aki nem fér bele az átnevelési programba az
megy a megsemmisítő táborba Kerepestarcsára .
No mákvirágok a kazár isten
kegyelmezzen addig is nektek , mert ha begurulunk egy polgárháborút
sózunk a nyakatokba , és a maradék földjeitek az ölünkbe húllik
, a víz készleteitek meg már úgy elő van készítve a projekt ,
hogy az aláírással kazármagyar közös vállalkozásba kerül ,
míg végül kiebrudaljuk a magyar felet a projektből , és vízet
csak akkor kaptok , ha szépen pitiztek .
Na most magyarkodjatok még !!!!
Először
került Mészáros-vagyon nyíltan az Orbán-családhoz, rögtön
hatmilliárd forintnyi
2018. augusztus 23. g7.24.hu
20,59 százalékos részesedést szerzett az Appeninn Nyrt-ben a Tiborcz István minősített többségi tulajdonában álló BDPST Zrt., derült ki egy tőzsdei bejelentésből. Az eladó a Mészáros Lőrinc cégcsoportjának kezelésében álló Konzum PE Magántőke Alap. Az alap befektetési jegyeinek tulajdonosa Mészáros Lőrinc és felesége. (Tiborcz István Orbán Viktor miniszterelnök veje, Mészáros Lőrinc pedig Orbán Viktor szülőfalujának leköszönő polgármestere.)
Nem
szaporítani valók ezek az emberek , de géppisztollyal !!!!
A Tiborcz István cége által megszerzett részvénycsomag értékét az Appeninn jelenlegi piaci kapitalizációjából ítélve kereken 6 millárd forintra lehet becsülni.
Azt viszont nem tudjuk, hogy milyen árfolyamon vették a részvényeket ("a vételárat a felek üzleti titokként kezelik"). Mindenesetre ez az első alkalom, ahol az Orbán- és a Mészáros család között közvetlen üzletben vagyontárgyak és pénz cserél gazdát.*Igaz, Orbán Viktor felesége, Lévai Anikó családtagjai és Mészáros Lőrinc között voltak már tranzakciók. A Cider Alma Kft. tartozását a Mészároshoz kötött Hórusz Faktorház vállalta át, továbbá a Kunhalom Agrária Kft. is vándorolt már Mészáros Lőrinc és Lévai Anikó testvérének férje között. Mészáros Lőrinc tőkealapjának egyébként ezzel nullára esett a befolyása az Appeninnben, ám a Konzum Nyrt. és a Konzum II Ingatlanbefektetési alap is birtokol együttesen 33 százaléknyi részvényt az ingatlanos cégben.
Jászai Gellért, a Konzum vezérigazgatója szerint az Appeninn "rövid időn belül a régió legnagyobb növekedési potenciállal rendelkező ingatlanbefektetőjévé" szeretne válni. Tiborcz István pedig a tevékenység diverzifikálásáról és a szinergiák kiaknázásában rejlő üzleti potenciálról nyilatkozott.*A következőképpen: "Jó ideje kerestük ugyanakkor a lehetőségét annak, hogy - elsősorban akvizíció útján - tevékenységünket diverzifikáljuk. A ma bejelentett tranzakció megteremti ennek a feltételeit, és jövőbeni üzleti építkezésünk egyik stratégiai alapját jelenti. A következő időszakban a legfontosabb célunk az lesz, hogy a lehető legteljesebben kiaknázzuk a két társaság közötti szinergiákban rejlő üzleti potenciált"
A BDPST Zrt. sokáig nem volt hivatalosan Tiborcz István nevén, igaz, már a cég 2015-ös bejegyzésekor a miniszterelnöki vő fizette a bejegyzési illetéket saját bankszámlájáról. Később, 2017 novemberben Tiborcz maga mondta el egy Origo-nak adott interjúban, hogy ő a valódi tulajdonos, miután a Heti Válasz újságírója betekintést kért a cég részvénykönyvébe. Ekkor kiderült, hogy már az alapítás után két héttel Tiborcz Istvánhoz került a cég nagy része, de Tiborcz gyakori üzlettársa, Hamar Endre is szerzett egy kisebb részesedést a BDPST-ben.
Először a turai kastély megvásárlásával keltett feltűnést a BDPST, amikor üzleti kapcsolatba került Adnan Polat török üzletemberrel. A korábbi Postabank-székház csak megfordult a BDPST tulajdonában, később eladták Gaith Pharaon azóta elhunyt szaúdi üzletembernek. A bodajki kastélyt, miután megszerezték, Paár Attilának adták el. A BDPST a továbbiakban még több ingatlant szerzett, többek között a Visegrád melletti lepencei strand fölötti hoteltorzót birtokló Hotel VSGRD Kft-t és pesti Mahart-házat (ezt a kettőt Szivek Norbert távozó MNV-vezérigazgatóval közös ügyletekben), de került a portfólióba badacsonyi villa, orbánhegyi villa és Andrássy úti palota is.
Nem egyértelmű, hogy az Appeninn vásárlást miből finanszírozta a BDPST. A cég a közzétett számok alapján igen jövedelmező, de ekkora vagyon a tavaly év végi beszámoló idején nem volt a cégben. Ráadásul, ami volt, elvileg az sem azonnal mozdítható, hiszen az 5 milliárdos eszközállomány egy jelentős részét tartósan (tehát elvileg egy évnél hosszabb időre) kölcsön adták. A papíron rendelkezésükre álló 824 millió forintnyi készpénz és bankbetét pedig nem kevés ugyan, de egy ilyen tranzakcióhoz nem elég.
Ráadásul a BDPST rendelkezésére álló vagyon a forrása is elég rejtélyes. A nagy része a vállalat tavalyi nyereségéből jött össze, de arról tényleg semmit nem tudni, hogy ez minek köszönhető. Árbevétele - legalábbis a nyereséghez képest - alig volt a vállalatnak, a profit valamilyen pénzügyi műveletnek köszönhető, de hogy milyennek, azt nem részletezték a beszámolóban. Ez egyébként egyáltalán nem ritka Tiborcz cégbirodalmánál: nagyjából ugyanez történt tavaly a Hotel VSGRD Kft-nél is, amely egymilliárdos nyereséget rántott elő a semmiből.
Az tehát szinte biztos, hogy a tavaly év végi számok alapján magának a BDPST-nek nem volt elég mozdítható vagyona a felvásárláshoz, és arra sem utalnak jelek, hogy a cég a közelmúltban jelentős mennyiségű tőkét vont volna be. A vállalatnál ugyan akadtak változások - például változott a székhely -, tőkeemelést viszont nem jegyeztek be. Azaz a kormányfő veje, akinek elvileg lehet elég vagyona, hiszen csak az állami megbízásokkal kitömött Elios eladásán 3 milliárdot keresett, tulajdonosként a jelek szerint nem tolt elég pénzt ebbe a vállalkozásba az Appennin felvásárláshoz.
Elvileg persze - különösen ilyen kapcsolatrendszerrel - hitelhez könnyedén juthatott a cég. Ekkora összeget azonban viszonylag ritkán adnak a bankok fedezet nélkül, márpedig a hitelnyilvántartási rendszerben sincs nyoma annak, hogy a BDPST-t bárkitől kölcsönt kapott volna a közelmúltban. A BDPST-nek csak néhány KIA-ra és egy X3-as BMW-re felvett lízingtartozása van a nyilvántartás szerint.
Persze az anomáliát megmagyarázza, ha az üzletet jelentősen a tőzsdei árfolyam alatt kötötték.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHárommilliárdért adhatta el közbeszerzéseken hizlalt cégét Orbán Viktor vejeKiszámoltuk, ki volt a végső haszonhúzó Tiborcz István botrányos közvilágítás-intéző cégének történetében. Úgy tűnik, hogy Tiborcz.
Hárommilliárdért adhatta el közbeszerzéseken hizlalt cégét Orbán Viktor veje
Tiborcz
István több milliárd forinttal gazdagodott, amikor pár éve
eladta az Elios Zrt. felét, ami az uniós csalás elleni hivatal
jelentése miatt most újra a figyelem középpontjába került. A
miniszterelnök veje korábbi sajtóhírekkel ellentétben nem vett
ki osztalékot a vállalatból, viszont cégbírósági iratok
alapján kiszámoltuk: az Elios eladásán kevés híján 3 milliárd
forintot kereshetett.
A
közvilágítási fejlesztésekre szakosodott Elios Innovatív Zrt.
arról híresült el, hogy egy időben sorra kapta az önkormányzati
megrendeléseket. A cég 2010 és 2015 között 19
közvilágítási közbeszerzést nyert el,
és ezek közül legalább nyolc esetben nem volt más ajánlattevő
rajtuk kívül, ami a piaci viszonyokat ismerők szerint elég
furcsa. A többnyire
uniós forrásból finanszírozott projektek
hatalmas hasznot hajtottak a cégnek: 2010-es szűk 700 milliós
forgalma öt év alatt 11-szeresére emelkedett, összesített
nyeresége pedig ebben az időszakban megközelítette az 1,9
milliárd forintot.
A
társaságban már jó ideje nem Tiborcz a tulajdonos, sőt, papíron
csak egy évig volt a kezében a vállalat, de vezető
tisztségviselőként több mint négy évig részt vett a többször
átnevezett cég irányításában. A közvilágítási tendereket
letaroló cég hátszele az EU csalás elleni hivatalának (OLAF) is
gyanús lett, a vizsgálat során – mint a 24.hu által megszerzett
jelentésből kiderült – úgy találták, hogy a
szervezett bűnözés feltételeinek is
megfelelhet az a rendszer, amit az Eliosnál találtak. Ezért 43,7
millió euró (13 milliárd forint) uniós
támogatás megvonásáratettek
javaslatot.
A
kormányzati kommunikáció első reakcióként az Elios korábbi
résztulajdonosára, Simicska Lajosra próbálta tolni a felelősséget
– figyelmen kívül hagyva, hogy abban az időben még nehezen
lehetett különbséget tenni az oligarcha és a Fidesz között.
Ezért Simicska és Tiborcz sem számított abban az időben
egymástól elkülönülő üzleti körnek.
Hol a pénz?
Az
igazi kérdés, hogy hol, azaz kinél csapódott le a haszon? Az elég
komplex cégháló,
és gyakran változó tulajdonosok miatt már azt sem könnyű
visszafejteni, hogy ki, mikor, mennyi osztalékot vett ki a cégből.
A
társaság 2010 és 2016 között 1,8 milliárd forintot fizetett így
ki, ennek nagy része, közel 1,3 milliárd pedig a jelenlegi
tulajdonosnál, a WHB Befektetési Kft-nél kötött ki. Utóbbi cég
a szintén kormányközeli vállalkozó Paár Attila West Hungária
Bau csoportjának része. A második helyen ezen a listán az Eliost
Tiborcz Istvánnal közösen alapító Erdei Bálint áll 230
millióval, Simicska Lajos Közgépe pedig 168 millió forinthoz
juthatott osztalékból. A kevésbé ismert szereplők (köztük
Tiborcz István egy állandó üzlettársa, Hamar Endre, illetve egy
rejtélyes offshore cég) néhány tízmillió osztalékot vett ki az
Eliosból.
Tiborcz
István viszont osztalékban, úgy tűnik, egy fillért sem kapott.
A
cég a 2013-as profitot nem fizette ki tulajdonosainak*,
míg a 2014-es nagy részét igen, de az erről szóló döntés
előtt néhány nappal Tiborcz megvált a részesedésétől*.
Első
ránézésre tehát úgy tűnhet, hogy az Elios-üzlet legnagyobb
nyertese Paár Attila, valójában azonban ez nem teljesen állja meg
a helyét.
A
kivett osztaléknál jóval nagyobb összeg cserélhetett gazdát
ugyanis akkor, amikor a WHB megszerezte Tiborcz István 50 százalékos
részesedését.
Az
érintettek nyilván nem árulják el, hogy a cég története során
ki mennyiért adta-vette Elios-részesedését, és ezt általában a
céges iratokból sem lehet visszafejteni. A WHB Befektetési Kft.
tulajdonszerzése viszont kivétel. A társaságot ugyanis 2015-ben
alapították, és abban az évben két céget szerzett meg: a
Tiborcz István tulajdonában lévő Green Investments &
Solutions Kft-t (GIS), amelyen keresztül Orbán Viktor veje az Elios
felét is birtokolta, illetve egy kisebb építőipari vállalatot, a
TS Lectus Kft-t*.
Ugyanebben
az időben a WHB Befektetési Kft-ben 2015 végére 3,14 milliárd
forintnyi vagyon jelent meg, szinte teljes egészében úgynevezett
befektetett pénzügyi eszköz formájában, ahogy az ilyen cégekben
meglévő részesedést is nyilvántartják. Elvileg más
értékpapírok (például állampapírok, egyéb kötvények,
részvények, stb.) is lehetnének ebben az összegben, de egyrészt
a WHB-nek a cégiratok szerint ekkor nem volt más vállalatban
részesedése, másrészt ha lett volna egyéb befektetése, abból
valamilyen (például kamat) bevételre is szert tesz. Márpedig a
vállalat csak egy 380 milliós osztalékbevételt mutatott ki, ami
biztosan a tulajdonában lévő cégekből származott*.
Ez
azt jelenti, hogy a 3,14 milliárd forinton a két friss szerzeményt
tartották nyilván, amiből az következik, hogy a cégeket ennyiért
vásárolták*. A TS
Lectus vételárát pedig az egyik korábbi tulajdonos beszámolójából
elég jól meg lehet becsülni: a társaság közel harmadát
birtokló Secreter-Plussz Kft. 62,5 millió forintért vált meg
részesedésétől, ami nagyjából 190-200 millió forintra értékeli
a teljes vállalatot.
Azaz
a Tiborcz István tulajdonában álló Green Investments &
Solutions Kft-ért 2,9-3 milliárd forintot fizethetett a WHB.
Ez
az ár szinte kizárólag az Elios felét foglalta magában, mivel a
Tiborcz cégének azon kívül az adásvétel idején csak egy kisebb
építőipari cége volt, a PBE Kft. (Ez sem volt teljesen
elhanyagolható méretű, 2014-ben félmilliárdos árbevétele és
kétszázmilliós nyeresége volt.) Négy másik, apróbb cégtől
még a WHB tulajdonszerzése előtt megszabadult a GIS.
Nehéz
piaci alapon megítélni, hogy a WHB mennyire csinált jó üzletet
az Elios – és a kisebb építőipari vállalkozás –
megvásárlásával, de biztosan rezeg a léc. Az első két évben
Paár a GIS-en keresztül 1,3 milliárd forintot vett ki cégből, a
2016-os évre viszont már nem érkezett osztalék ebből az
irányból. (2016 elején Paár megvette az Elios másik felét is az
Erdei Bálinthoz köthető Green Universe Kft-n keresztül; itt már
nem lehet pontosan megállapítani a vételárat a mérlegből, de
nagyon valószínűnek tűnik, hogy ezt az 50 százalékot 2,9
milliárdnál jóval kevesebbért szerezte meg.)
Paár és Tiborcz között később is áramlott a pénz
A
Paár Attila-féle cégcsoport és Tiborcz István figyelemreméltó
kapcsolatának nem szakadt vége ezen a ponton. Az utóbbi években
mindkét vállalkozó főleg ingatlanvásárlásokkal keltett
figyelmet (Andrássy út, vidéki kastélyok). De már 2015 február
és 2016 szeptember között is lefutott egy csavaros történet a
Pollack Mihály téri mélygarázs körül. A garázst egy Paár
Attilához köthető luxemburgi cég vette meg (a Magyar
Nemzet értesülései szerint 700
millió forintért), és egy Tiborcz István bizalmasához, a
korábban már említett Hamar Endréhez köthető cég kezdte
üzemeltetni, mielőtt az egészet eladták volna a Magyar Nemzeti
Vagyonkezelőnek ötszörös áron, 3,65 milliárd forintért.
Tiborcz
nem sokkal később később, miután felvett egy nagyobb magánhitelt
a Gránit Banktól, többségi tulajdonos lett a WHB-csoport egyik
cégében, a WHB Ingatlan Kft-ben. A Nokia távozása miatt
üresen maradó komáromi
üzemcsarnokot birtokló vállalat
74 százaléka 2016 augusztusában került a miniszterelnök vejéhez,
Paár 26 százalékot tartott meg a cégben. A tulajdonosváltást
csak októberben jegyezték be a cégbíróságon, de nem sokáig
tartott Tiborcz WHB-tulajdonosi karrierje, ugyanis már novemberben
törölték tulajdonrészét. Egy Brit Virgin-szigeteki postafiók
cég, bizonyos Synergy Global Consulting Ltd. lett az új többségi
tulajdonos. A taggyűlési jegyzőkönyvből kiderül, hogy az
offshore cég nevében Csiszár Gergely járt el, aki sajtóhírek
szerint Paár Attila unokatestvére, és aki nem mellesleg a
mélygarázsos történetben is feltűnt.
Tiborcz
tulajdonjogát a WHB Ingatlanban 2016. október 5-én jegyezték be,
néhány nappal azelőtt, hogy a hitelbiztosítéki nyilvántartás
szerint összesen 123 millió forintos hitelt vett volna fel a Gránit
Banktól. A több részletben megkötött szerződések közös
pontja, hogy Tiborcz a magyar állammal szemben őt megillető
esetleges követelésekkel fedezte a hitelt. A WHB Ingatlan mérlegei
szerint a cég 2016 elején még 180 millió forint, az év végén
viszont már közel egymilliárd forint értékben birtokolt tárgyi
eszközöket (ebben az esetben ingatlanokat). A vételár viszont
mind Tiborcz tulajdonszerzésekkor, mind annak eladásakor
ismeretlen.
Az államot százmilliókkal megkárosító cégháló működött az új miniszter lakásán
Magyarország
egyik leggazdagabb részén, a budapesti Rózsadomb egyik csendes
utcájában áll egy felújított sorházi lakás. A 165
négyzetméteres ingatlan gondozott udvara végén már egy kisebb
erdő kezdődik. Ez a lakás Bártfai-Mager Andrea tulajdonában van,
akiről a
múlt héten derült ki,
hogy az új kormány nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca
nélküli minisztere lesz.
Bár
a sorházon most semmi nem utal erre, az elmúlt pár évben nagyon
aktív üzleti élet folyt benne. A 2010-es években mintegy hatvan
cég volt bejegyezve Bártfai-Mager lakására, amelyek döntő
többsége zavaros körülmények között megszűnt vagy elköltözött
az elmúlt egy-két évben. Szinte valamennyi ide bejegyzett társaság
Magyarország egyik legegzotikusabb vállalkozójához, Balogh
Sándorhoz kötődött.
A
rózsadombi lakás az Őzgida utcában.
Baloghnak
több, Afrikával foglalkozó alapítványa van, részben az ő
elgondolása alapján valósultak meg a nemzeti
kereskedőházak,
a Magyar Afrika Társaság elnökeként a Budapest-Bamako
Rally jótékonysági partnere,
és sok egyéb mellett a vizes vb-t szervező Bp2017 Nonprofit
Kft. gazdasági
igazgatója is.
Cégbirodalma több száz vállalatból áll, neki egyedül több
mint kétszáz társaságban van vagy volt közvetlen vagy közvetett
érdekeltsége, és ezek meghatározó része már nem működik. A
cégek ráadásul jellemzően nem a legbékésebb módon szűntek
meg: szinte kivétel nélkül felszámolással vagy kényszertörléssel
vezették ki őket .
Balogh Family
A
miniszterré kinevezett Bártfai-Mager rózsadombi ingatlana az egyik
központi helye volt a cégbirodalomnak, amelyet Balogh
egy interjúban „Balogh
Familynek” nevezett. Erre az lehet a magyarázat, hogy több
forrásból is úgy értesültünk, Balogh és Bártfai-Mager
korábban házastársak voltak, több közös vállalkozásuk is
volt. Két gyerekük is van, akik szintén aktívan üzletelnek: 26
éves fiuk és 22 éves lányuk együtt szintén több mint tíz
cégben töltenek be vezető szerepet.
Balogh
Sándor (balra) a 2018-as Szóvivő Bálon.
Fotó: Soós Lajos/MTI
Fotó: Soós Lajos/MTI
Nem
csak ők meghatározó szereplői azonban a „Balogh Familynek”:
számos név bukkan fel rendszeresen az üzletember cégeiben vagy
különböző alapítványaiban. Vannak olyan családok, amelyeknek
több tagja is több tucat vállalathoz köthető a nehezen
átlátható, gyakran többszörös cégláncokat magába foglaló
hálón belül.
Ezek
közül az emberek közül ráadásul néhányan szerepelnek
Magyarország legnagyobb adótartozóinak listáján is. A
Balogh-féle cégekben többször feltűnő Szerbin Éva, Szerbin
Judit, Ringer Ferenc és Ringer Ferencné neve is megtalálható azon
az áprilisi
NAV-listán,
amely a tíz millió forintot meghaladó adótartozást felhalmozó
magánszemélyeket sorolják fel. Ugyanez igaz a Balogh-gyerekek –
a cégcsoport egyik vállalatában egy időben szintén aktív –
szomszédjára is.
Szerbin
Éva és Ringer Ferencné emellett azon a 2016-os
NAV-listán is rajta van,
amely a legnagyobb adóhiánnyal rendelkezőket összegzi. Szerbinnél
200 millió forintos, Ringernénél 185 milliós adóhiányt
állapított meg a hatóság, náluk csak öt ember neve mellett
szerepel ennél nagyobb összeg*.
260 milliós adótartozás
Ám
még ennél is nagyobb tartozást halmozott fel a korábban Afrika
Holding néven futó Entebbe Invest, amelynek Balogh egy szlovákiai
cégen keresztül volt tulajdonosa. Az Afrika Holdingnak 2012-ben
közel 900 millió forintos árbevétele volt, egy évvel később
pedig mintegy 350 millió, innentől kezdve azonban nem adott le
beszámolót, és 2016-ban a cégbíróság megszűntnek
nyilvánította. A cég 2016 óta szerepel a NAV
listáján,
amelyen a 100 millió forintnál nagyobb adótartozással rendelkező
cégeket gyűjtik ki. A pontos összeget nem lehet tudni, de a
cégadatbázis szerint 2016-ban 260 millió forint adótartozása
volt.
Hasonló
pályát futott a Balogh közvetett tulajdonába tartozó
Chemokomplex nevű cég is, amely honlapja
szerint “virágföldek
és mezőgazdasági vegyi anyagok gyártásával” foglalkozik, a
“nemzetközi piacot bombázza”, hiszen “már több afrikai
országgal folynak tárgyalások”. A 2012-ben alapított cégnek a
mai napig Bártfai-Mager lakásában van a székhelye, és három év
alatt több mint 400 millió forintos bevétele lett, ezt követően
viszont elkezdték felszámolni*.
A
kormany.hu elhallgatta,
de a múlt héten Hernádi Zsolt kiadatásáról is egyeztetett Orbán
Viktor a horvát miniszterelnökkel, amikor nyaralás közben
összefutott vele Opatijában.
Sőt,
a rózsadombi lakás címén egy cégfelszámolásokkal foglalkozó
társaság is üzemelt, honlapja
szerint olyan
vállalkozóknak nyújtanak segítséget, akik értékesíteni
kívánják vállalatukat vagy befektetési lehetőségeket keresnek.
Mint írják, “diszkrét munkát” végeznek olyan ügyfeleknek,
akiknek szükségtelenné, esetenként terhessé vált cégének
eladása. Úgy tűnik Balogh Sándornak is vannak ilyen vállalatai,
a cegshop.hu-n ugyanis a saját vállalatcsoportjának egyes
elemeit is eladásra kínálja*.
A miniszter nem tudott róla
A
lakásában működött céghálóról megkérdeztük Bártfai-Mager
Andreát, aki annyit közölt, hogy az ingatlant “2004 és 2016
között egy könyvelőiroda használta”, és az ezzel kapcsolatos
kérdéseinkre további információ nekik sem áll rendelkezésükre.
Ez alapján arról sem tudott, hogy saját gyerekei több céget is
vezettek a lakásában. Ráadásul nem az összes vállalat váltott
székhelyet 2016-ig, még most is akadnak olyan szervezetek, amelyek
Bártfai-Mager lakásában vannak bejegyezve.
Balogh
Sándort is kérdeztük a lakásról, a megszűnt vállalatokról,
illetve az adótartozást és hiányt felhalmozó üzlettársakról. Az
üzletember telefonban szintén egy könyvelőirodát emlegetett,
később pedig azt írta, hogy 29 éve foglalkozik “egyebek mellett
cégfelvásárlással”. A konkrét kérdésekre azonban írásban
sem kívánt reagálni. A szűkszavú válaszhoz mindössze annyit
tett hozzá, hogy “eddig is és ezután is betartja a
jogszabályokat, amennyiben bármelyik hatóság szabálytalanságot
tár fel, áll a vizsgálat elé, és az esetleg feltárt
hiányosságot azonnal javítják”.
Közel Sesztákhoz
A
cégbirodalom építgetése mellett az elmúlt hónapokban egy új
területen is komoly szerepet kapott Balogh Sándor. Forrásaink
szerint arra törekedett, hogy a magyarországi sport világesemények
szervezésében megkerülhetetlen szereplővé váljon.
Balogh
volt a vizes vb-t szervező Bp2017 Nonprofit Kft vállalat gazdasági
igazgatója, de a gyakorlatban – a társasághoz közelálló
forrásaink szerint – ő volt a cég tényleges vezetője. Orbán
Viktor a vizes vb-t a kormányból Seszták Miklósra bízta, ő
elnökölte a szervezőbizottságot is. Balogh pedig nagyon közel
állt a miniszterhez, volt aki csak úgy jellemezte, hogy ő volt
Seszták helytartója. Többek között Balogh
próbálta meg letárgyalni a szerződött szállodákkal azt is,
hogy a szervezőknek ne kelljen kifizetnie a lefoglalt, de a
pontatlan előzetes becslések miatt üresen álló szobákat. Ezek
során az egyeztetések során állítólag jelezte, hogy a pénz
visszakérése nem a saját ötlete volt, felülről kapott rá
felkérést.
Mindenesetre
az üzletember versenyszervezéssel kapcsolatos ambícióit a vizes
vb után sem adta fel. Állítólag már korábban felmerült, hogy a
Bp2017 Kft. a világbajnokság után más hasonló rendezvényeket is
szervezhet (ez
magyarázhatja, hogy miért nőtt a cég létszáma még fél évvel
a vb után is),
Balogh pedig erre kifejezetten törekedett. Amikor kiderült, hogy
Seszták az új kormányban már nem kap helyet, többen úgy
gondolták, hogy ezek az álmok szertefoszlanak.
A
Fővárosi Törvényszék megtagadta az
európai elfogatóparancs végrehajtását abban az ügyben, amiben a
horvát hatóságok Hernádi Zsoltnak, a Mol Nyrt.
elnök-vezérigazgatójának átadását kérték.
A
törvényszék MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a döntés
elsődleges oka az, hogy:
„fennáll a veszélye annak, hogy a terhelt átadása esetén sérülne a tisztességes eljáráshoz való joga és nem lenne biztosítható az ügy pártatlan elbírálása”.
A
másik ok az, hogy a Fővárosi Törvényszék 2014. május 26-án az
elfogatóparancsban szereplő tényállás alapján már hirdetett
ítéletet ellene egy nemzetközi kapcsolatban elkövetett
vesztegetés bűntette miatt indult eljárásban, és megszüntette a
„H. Zs. elleni” eljárást – közölte a törvényszék.
Hernádi ZsoltFotó: Huszti
István/Index/AFP
A
kormany.hu elhallgatta,
de a múlt héten Hernádi Zsolt kiadatásáról is egyeztetett Orbán
Viktor a horvát miniszterelnökkel, amikor nyaralás közben
összefutott vele Opatijában.
300 ezer katona részvételével jön a legnagyobb orosz hadgyakorlat 1981 óta
A
következő hónapban 300 ezer katona részvételével gigantikus
hadgyakorlatot tartanak Oroszországban, nem volt ekkora katonai
erődemonstráció az országban a hidegháború vége óta.
Az
orosz védelmi miniszter, Szergej Sojgu a jövő havi hadgyakorlatot
egyenesen az 1981-es szovjet gyakorlatokhoz hasonlította, amikor
többek között egy NATO elleni támadást is elpróbáltak.
Fotó: Thomas
Tkhaytsuk/Sputnik
A
Vosztok-2018 névre keresztelt hadgyakorlat több helyszínen, az
ország keleti és középső részén zajlik majd, és komoly
jelentősége van, hogy ahhoz most kínai katonák is csatlakoznak
majd. elfoglalása után pedig a NATO látványos
csapaterősítésekbe kezdett az orosz határ közelében.
Oroszország szerint ezek a haderő-átcsoportosítások jogosulatlan
és provokatív lépések voltak.
Sojgu
tájékoztatása szerint 36 ezer harcjármű fog majd részt venni a
szeptember 11-e és szeptember 15-e között tartandó gyakorlaton,
amihez több mint ezer repülő is csatlakozik majd. Ezen kívül
ejtőernyős osztagok, illetve az északi flotta tagjai is részt
vesznek majd a hadgyakorlaton.
Putyin
szóvivője, Dmitrij Peszkov szerint a hadgyakorlatok indokoltak,
mivel a jelenlegi nemzetközi helyzet sokszor agresszív és
barátságtalan országukkal szemben.
A
NATO szóvivője, Dylan White elmondta, hogy májusban
értesültek a hadgyakorlatról, és követni fogják majd az
eseményeket. Ezen kívül megfontolják, hogy elfogadják-e az orosz
ajánlatot, mely szerint a NATO Moszkvába delegált katonai attaséja
is a helyszínen figyelje meg a gyakorlatokat. (BBC)
Welsz Tamás nem tudott eléggé meghalni
Megjelentek
ugyan különféle hírek, miszerint az őt kihallgatásra szállító
rendőröknek azt mondta, hogy bevett valamit és nem tudnak semmit
tenni ellene. Az öngyilkosságra utaló mondat elhangzását
hivatalosan cáfolták, valamint a rendőrség közlése szerint sem
ételt, sem italt, sem gyógyszert nem vett magához Welsz 2014.
március 20-án 12.05 óra és 15.55 – a halál beállta –
között. Egy dolog tűnik biztosnak, mégpedig az, hogy méreg
végzett Welsz Tamással. Bár lehet, hogy nem elég gyorsan.
Annyi tűnik
még biztosnak, hogy azon a bizonyos napon amikor a haláleset
történt, Welsz maga hívta ki a rendőröket egy budapesti címre,
ahonnan érdi lakására mentek, mert át kívánt adni a
hatóságoknak bizonyos birtokában lévő iratokat. A rendőrség
tájékoztatása szerint a vállalkozó mindvégig együttműködő
volt, semmi nem utalt arra, hogy öngyilkosságot akarna elkövetni.
Mégis meghalt.
Halála
előtt 2013. szeptemberében feljelentést tett a rendőrségen egy –
saját magánnyomozása kapcsán feltárt – magyar érintettségű
panamai offshore ügyben.
2014.
február 4-én a szlovákiai Nagymegyeren eltűnt egy ismert helyi
vállakozó, bizonyos Dömény Zoltán borász.
Dömény
üzleti kapcsolatban állt Welsz Tamással. Eltűnésekor találtak
egy búcsúlevelet, ennek alapján azt feltételezték, hogy
öngyilkosságot követett el. Nem sokkal később a borász felesége
egy kézzel írott naplót talált, melyben bűnszövetkezetben
elkövetett milliárdos áfacsalásról számolt be Dömény.
A hatóságok
nem találták meg a borász holttestét, ami nem is nagy csoda,
mivel életben volt. 2014. február 4-én tűnt el és 2014. december
1-én jelentkezett a NAV pénzügyi nyomozóinál, vallomást tett
egy 18 milliárd forintos áfacsalási ügyben. A férfi – még a
naplójában leírt – állítása szerint az elcsalt pénzek egy
része az MSZP pártkasszájában landoltak. Azt állította, szlovák
és magyar politikusok, bűnözők biztosítottak védelmet a két
ország adóhivatalainál az ügyletek zökkenőmentes
lebonyolításához. Dömény vallott, a NAV tanúként védelem alá
vette.
2014.
februárjában (a választási kampány időszakában) a Magyar
Nemzet megnevezte, hogy Simon Gábor 240 millió forintnyi
devizát tart egy osztrák bankszámlán. Egy nappal később a
szlovákiai Nagymegyeren nyoma veszett Dömény Zoltán helyi
vállalkozónak. Decemberben Dömény önként jelentkezett a magyar
hatóságoknál, ahol védelmet kért és kapott.
2014.
március 10-én letartóztatták Simon Gábort.
2014.
március 17-én a szlovák rendőrség elfogta Bankó Gyulát egy 1,6
millió eurós áfacsalási ügy nyomzásakor. Bankó néhány nappal
később a vizsgálati fogságban elhunyt.
Welsz Tamás
2014. március 20-án hívta a lakására a rendőröket, mert
dokumentumokat akart átadni a hatóságoknak. Néhány órával
később Welsz a rendőrautó hátsó ülésén eszméletét
vesztette, majd a kórházba szállítást követően (vagy már azt
megelőzően) elhunyt. Halálát méreg okozta.
2016. első
félévében a magyar rendőrség megszüntette a Welsz Tamás
feljelentése alapján 2012.-ben indított nyomozást.
Forrás:Kolozsvári
Szalonna
Ez a dokumentum bizonyítja, hogy Orbánék nem fognak segíteni a devizahiteleseken
Orbán Viktor 2015-ben írásba adta a bankoknak, hogy nem nyúl az egyoldalúan módosított hitelszerződésekhez.
Hosszú
hónapok teltek el április elseje, vagyis a kilakoltatási
moratórium lejárta óta. Az elmúlt öt hónapban minimum 1300
csődbe ment család került az utcára, a közvélemény pedig csak
találgatja: hogy lehet, hogy a szomszédos országokban már
mindenhol sikerült megnyugtató megoldást találni, és
megregulázni az erőfölényükkel visszaélő bankokat, csak
Magyarországon nem?
Most
megmutatjuk azt a szerződést,
amely tulajdonképpen egy kötelezettségvállalás az Orbán-kormány
részéről a londoni székhelyű Európai Újjáépítési és
Fejlesztési Bank (EBRD) felé.
A
magyar részről Orbán Viktor által aláírt „egyetértési
megállapodás”
többek között azt tartalmazza, hogy a
hitelek forintosításán a bankok egy fillért sem veszíthetnek,
továbbá, hogy az adósok javát szolgáló szabályokat nem
alkothat a magyar parlament, még a kilakoltatások szigorítása
is tilos.
Konkrétan:
a devizaalapú hitelek forintosításának szabályozásáról
szóló törvény végrehajtását úgy kell biztosítani, hogy a
bankszektorban elkerülhetőek legyenek az árfolyamkockázathoz
kapcsolódó további költségek, illetve „a
magyar kormány tartózkodik olyan új törvények, vagy
intézkedések bevezetésétől, amelyek negatív hatással lehetnek
a bankszektor profitabilitására” –
áll a dokumentumban.
Ezért
cserébe a magyar kormány például azt az ígéretet kapta,
hogy „az
EBRD támogatni fogja a bizalom megerősítését és újjáépítését
a pénzügyi szektorban”,
illetve hogy növelni fogja a hitelezési aktivitását a szélesebb
értelemben vett magyar gazdaságban.
Úgy
tudjuk, a környező országok nem kötöttek ilyen "szuper"
megállapodást, így például ezen a nyáron a horvátok
megtehették, hogy egyszerűen semmissé nyilvánították a frank
alapú jelzáloghiteleket az országukban, a devizahitelek
eltörlésének egymilliárd eurós (!) veszteségét pedig a
bankokra háríthatták.
Ezzel
szemben Orbán Viktor viszont, amíg itthon a brüsszeli bürokraták
elleni kirohanásaival pávatáncolta körbe a médiát, "odakint"
gyakorlatilag úgy táncolt, ahogy a külföldi bankok fütyültek.
Márpedig ezek a pénzintézetek alapvetően fütyülnek a
kedvezőtlen feltételek és egyoldalú szerződésmódosítások
miatt nehéz helyzetbe került magyar családokra.
Orbán
Viktor korábban folyton azt ígérte: senkit nem hagynak az út
szélén. Több százezer család cserben hagyása vajon mi?
Szerző:
Nagy András
„Letétetett az Orbán dinasztia alapköve”
Csak szólok, hogy míg mi szarozunk, megtörtént az ügylet hatmilliárd forint átírásáról a Mészáros-vagyonból a Tiborcz-vagyonhoz, azaz az Orbán famíliához, ezzel letétetett a dinasztia alapköve – írja legutóbbi posztjában Karafiáth Orsolya író, költő, publicista.
Karafiáth
szerint döbbenetes, hogy megint miken vitatkozunk. Most éppen egy
az út szélére helyezett kakis pelenkán – fogalmaz.
„Általam nagyra tartott emberek is képesek napokon keresztül ijesztő szellemi színvonalon csatázni egymással egy hülyeségen. Hogy ennek mi lehet az oka? Egyfelől a teljes apátia és tehetetlenség érzése, másfelől az, hogy keressük, min ventillálhatunk. Ennek legegyszerűbb módja, ha felmutatjuk: mi morálisan feljebb állunk, mint ők. És ennek demonstrálására azonmód lecsapunk vélt vagy valós bűnösökre.”
Ijesztőnek
tartja, mennyire rögtönítélő ország lettünk. Szerinte a sajtó
és a közösségi média remek teret ad a statáriumra, és a
kormányzat, tavaly nyár óta immár nyíltan, megadta az
alaphangot azzal, hogy teleplakátolta az országot „egy
kipécézett valaki arcával”, amivel azt üzente: szabad a pálya
a pusztítás előtt.
„Féljetek, mert aki fél, egybetömörül. Féljetek, és tudjátok, mi segítünk! Féljetek és a magatok köreiben végezzétek ti is a munkátokat: tisztítsátok a terepet, hirdessétek az igét. Cserébe adunk cukorkát. Édes, csak éppen a végén elhíztok tőle, betegek lesztek, vásott fogúak, meghaltok korán.”
Karafiáth
Orsolya szerint mellékes kérdésekben harapjuk át egymás torkát,
még akkor is, ha a mellékes kérdés tényleg árulkodó.
„Megjegyzem, míg mi szarozunk, teljesen nyíltan megtörtént az ügylet hatmilliárd forint átírásáról a Mészáros-vagyonból a Tiborcz-vagyonhoz, azaz az Orbán famíliához. Letétetett a dinasztia (egyik) alapköve. És ez csak egy, egyetlenegy kis apróság, ami mellett elmegyünk.
Forrás:
24.hu / Sztárklikk
Hadházy: Fideszes érdekek állhatnak a kilakoltatások mögött
2017.
augusztus 21.,
Ingatlanspekulációt
sejt a kormánypártok parlamenti bojkottja mögött az LMP
társelnöke.
Hadházy
Ákos Reggeli járat című műsorunkban azt mondta: tud olyan
esetről, hogy vidéki fideszes politikusok árverésen jutottak
hozzá az adósok elárverezett házaihoz, így feltehetően ezért
nem érdekeltek abban, hogy a kilakoltatási moratóriumról
vitázzanak a rendkívüli ülésnapon.
„Sajnos
nekem eszembe jutott, ami jó néhány éve: amikor a devizahiteles
problémák elindultak, már hallottam, hogy vannak Szekszárdon
olyan másodvonalbeli fideszes politikusok, akik megszereztek ilyen
házakat, ingatlanokat. Nekik akár érdekük is lehet az, hogy ne
álljanak le a kilakoltatások, hiszen amit megszerzett ingatlant,
azt most nagyon drágán el lehet adni” – mondta el az LMP-s
politikus.
Tekintse
meg a teljes interjút:
ÚJABB FORDULAT A LÁZÁR-KASTÉLY ÜGYÉBEN
Eddig
a Lázár Jánossal rendkívül jó kapcsolatot ápoló ügyvéd,
Kulik Jenő volt a batifai luxusingatlant birtokló cég többségi
tulajdonosa. Kulik eladta részvényei zömét, az új tulajdonosok
kilétét pedig homály fedi.
A
volt kancelláriaminiszterhez, Lázár Jánoshoz köthető ügyvéd,
Kulik Jenő már nem többségi tulajdonosa a batidai tanyavilágban
felépített luxus vadászházat birtokló Grosswiese Zrt.-nek
– írja a
24.hu. Így a cégnyilvánosságról szóló törvény értelmében
törölték a cégadatok közül mint részvényest. Az új
tulajdonosok kiléte – mivel egyikük sem vált többségi
tulajdonossá – ugyanezért egyelőre titokban maradhat. Ám a néha
kastélynak, néha „csak” fényűző vadászháznak nevezett
ingatlan körüli tulajdonviszonyok eddig is elég homályosak
voltak, bár az azóta dohányzásellenes miniszterelnöki biztossá
kinevezett Lázár
mindvégig tagadta, hogy akár neki, akár családjának köze lenne
az ingatlanhoz.
Lázár
júniusi vagyonnyilatkozatából már kiderült, hogy 8 százalék a
részesedése a Grosswiesében, de rajta, Kulikon és két csekély
tulajdoni hányaddal rendelkező személy érdekeltségén –
egyikük több helyi vendéglátóhely és csárda üzemeltetője,
másikuk egy több száz hektáron gazdálkodó birtokos – túl nem
tudni, kik azok, akik a részvények zömét birtokolják. A
cikk szerint a cégben tíz és húsz között van a
részvénytulajdonosok száma.
A
portál kereste Kulikot és Lázárt is, de néhány mondatos,
gyakorlatilag semmitmondó válaszon kívül csak egymáshoz
irányítgatták az újságírókat.
A
földhivatali dokumentumok szerint a vadászkastély egy olyan 3054
négyzetméteres területen fekszik, amelyet teljes
egészében Lázár János édesanyjának 1,8 hektáros földje vesz
körbe. A miniszter édesanyjához ugyanabban az
évben került a föld, amikor Kulik Jenő megvette a vadászkastély
területét. Lázár édesanyjának még két birtoka van a
környéken, de van majdnem szomszédos földje Lázár Jánosnak is.
Sőt a két fia nevén is van föld a környéken. A felvétel
szerint a kastélyt csak úgy lehet megközelíteni, ha valaki áthajt
Lázár birtokain – emlékeztet a 24.hu
2018.
08. 28. 20:49
DUPLÁN KIFIZETTE ADÓSSÁGÁT, MÉGIS UTCÁRA AKARTÁK TENNI
Az
ígéretek ellenére, miszerint „senkit nem hagyunk az út szélén”
továbbra is folytatódnak a kilakoltatások. Kedd délután a XXIII.
kerületben akartak utcára
tenniegy
bajba jutott asszonyt, ám a civil összefogásnak köszönhetően
nem jártak sikerrel a végrehajtók.
A
kisemmizett asszony az N1TV-nek elmondta, hogy két évvel ezelőtt
is ki akarták lakoltatni, ekkor szerzett dokumentumot arról, hogy
már kifizette a bank felé az adósságát.
A
nő nem érti, hogy most miért akarták kitenni az otthonából,
hiszen a végrehajtási jegyzőkönyvre maga a bírósági végrehajtó
írta rá, hogy már kétszeresen is kifizette a bank felé a
tartozását, amit egyébként nyugdíjából folyamatosan vonnak.
A
kilakoltatás megakadályozásában részt vett a Jobbik
országgyűlési képviselője, Z. Kárpát Dániel is, aki szerint a
civil összefogás, a bajba jutottak melletti kiállás a
társadalomban is pozitív reakciókat indít el.
Legutóbb
Ferencvárosban akadályozták meg, hogy a kilakoltatással
szétszakítsanak egy családot.
Z.
Kárpát elmondta, hogy
„maga a költöztetőcég embere, akit a kilakoltatáshoz hívtak közölte, hogy ő nem vállalja ezen eseményben való részvételt, hiszen őt egy költöztetéshez hívták ki. Nem tudta, hogy egy magyar ember kilakoltatásáról van szó, ezért megfordult az autójával és távozott.”
A
politikus szerint végig kell gondolni, hogy egy magára valamit adó
nemzetállamban mennyire fogadható el az, hogy több százezer ember
kihullik a szociális védőháló rostáján.
Szándékosan hagyja a kormány meghalni az embereket, hogy ne kelljen nyugdíjat és kórházi ellátást fizetnie?
Írta:
-
2018.
május 4.
Egészen
döbbenetes állításokat tett az egészségügy szétveréséről
egy korábban élvonalbeli fideszes politikus.
A Nyugati fény című blog tette közzé az egy egészen elképesztő írást. Természetesen a forrást erős kritikával illetjük, de a legkevésbé sem tűnik irreálisnak, lehetetlennek a teória…
A Nyugati fény című blog tette közzé az egy egészen elképesztő írást. Természetesen a forrást erős kritikával illetjük, de a legkevésbé sem tűnik irreálisnak, lehetetlennek a teória…
“Évek
óta figyeli az ország értetlenkedve az Orbán-kormány pénzköltési
prioritásait: stadion lassan minden kisvárosba, MOL-részvények,
milliárdos tanácsadói szerződések, luxusingatlanok és
festmények az MNB-nek, közmédiának csúfolt fideszes hazugsággyár
80 milliárdért, felcsúti Disneyland, 50 milliárdos támogatás a
vajdasági Fidesz-barát pártnak, és a sor holnap délelőttig
folytatható.
Sokan
nem értik, hogyan lehet fontosabb Orbánéknak szinte minden, mint a
magyar emberek gyógyítása. Miközben nem kérdéses, hogy a hazai
egészségügy a katasztrófa szélén áll:
1.
A szakma hatalmas munkaerőhiánnyal küszködik. Orvosaink,
ápolónőink tömegesen menekülnek nyugatra, és az elvándorlás
mértéke egyre csak nő.
2.
Életüket végigdolgozó, többmillió forintnyi járulékot
befizető emberek kapnak megalázó börtönkosztot az állami
kórházakban. Darált löncshús, kefír, parizer, szelet kenyér a
mindennapos menü.
3.
Az egészségügyi dolgozók egészen gyalázatos 80-90 ezres
nettókért güriznek, állandóan túlhajszoltak, sokszor egyetlen
nővér jut 25-30 betegre.
4.
Egy csípőprotézis-műtétre akár éveket, de egy allergológiai
vizsgálatra vagy rákszűrésre is kemény hónapokat kell várni. A
várólisták miatt sokan leromlott vagy már gyógyíthatatlan
állapotban jutnak el a terápiáig.
A
Nyugati Fény most egy korábban a Fidesz országos élvonalába
tartozó politikussal beszélgetett, aki azóta a helyi politikába
húzódott vissza, de pártbeli kapcsolatait megtartotta. A fideszes
informátorunk által mondottak egészen más megvilágításba
helyezik az egészségügy szemmel látható sanyargatását.
A
politikus elárulta: a kormány mélyreható számításokat
készíttetett, melyekből kiderült, hogy mindannak az összegnek,
amelyet az állam egy adott ember egészségügyi ellátására költ,
a 80 százalékát 60 éves kora fölött költi rá. Magyarán:
ötször annyit költ az egészségügy az emberekre 60 éves
koruktól halálukig, mint amennyit a megszületésüktől 60 éves
korukig.
Jelentősen
csökkenthetők tehát az egészségügyi kiadások, ha úgymond nem
engedik az embereket túl sokáig élni. Ezért vannak a több
hónapos, olykor több éves várólisták.
Szintén
gigantikus spórolást jelent a nyugdíjkasszának, ha a magyarok
hamarabb meghalnak, mint ahogy az orvostudomány jelen állása
szerint élhetnének. Bár a magánnyugdíj-vagyont már a második
Orbán-kormány idején lenyúlták, a 3000 milliárd forint azóta
elpárolgott.
Minden
komolyan vehető számítás szerint már középtávon hatalmas
gondot jelent az államnak a nyugdíjak kifizetése, két évtizeden
belül pedig a teljes nyugdíjrendszer összeomlása várható. Ezért
sem érdeke a kormánynak, hogy európai színvonalú egészségügyet
teremtsen, amivel átlagosan 6-8 évvel tovább élhetnének a
magyarok.
Fideszes
forrásunk „bónuszként” hozzátette: mivel a kutatások szerint
még mindig a 60 év felettiek körében a legmagasabb a baloldali
pártok szavazóinak aránya, így politikai okokból is hasznos a
Fidesznek, ha közülük minél kevesebben érik meg a következő
választások időpontját. Kiélezett verseny esetén akár rajtuk
is múlhat a győzelem.
Az
egészségügy kivéreztetése mögött tehát nem puszta
érzéketlenségről, figyelmetlenségről, vagy információhiányról
van szó. Valójában egy mesterien tudatos terv zajlik, melyről
mindenkinek tudnia kell.”
Szerinted?
Forrás
és bővebben itt:
http://vilaghalo.info/szandekosan-hagyja-a-kormany-meghalni-az-embereket-hogy-ne-kelljen-nyugdijat-es-korhazi-ellatast-fizetnie
Figyelem, az almásgazdák harca mindannyiunk harca!
A
gazdák az alma 25 forintos felvásárlási áráért demonstrálnak,
de még nincs megegyezés. Félpályás útlezárással,
tüntetésekkel tiltakoznak az almatermelők az ipari alma alacsony
felvásárlási ára miatt a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei
Vásárosnaményban és Anarcson kedden - közölte az MTI.
(https://www.agrotrend.hu)
Az
osztrák cég visszaél az erőfölényével. Az osztrák vehet
máshonnan is almát, ha a magyarokkal nem egyezik meg. A magyar
gazda azonban nem tudja máshova eladni az almáját, mert a
rendszerváltás után a magyar élelmiszeripart sikeresen eladták a
külföldnek, és az almaügy speciel az osztrákok kezében van. Az
osztrák cég abba sem halna bele, ha egyetlen kiló magyar almát se
venne az idén. A magyar gazda ellenben nem tud mit kezdeni az
almájával. A léalmáját ugyan feldolgozhatná a magyar termelő
saját maga is, ha lenne ipari feldolgozó üzeme. De nincs! Annak
idején számos termelőszövetkezetnek volt feldolgozója is, de –
köszönd a rendszerváltás okos politikájának – a
szövetkezetekkel együtt azok is eltűntek. Úgyhogy a magyar üzemek
közel felének évei meg vannak számolva.
Kategória: A
Mi szavunk a Tiétek ellen
Matolcsyék akár 20 évet is kaphatnának
Magyar
György az ATV Egyenes Beszéd című műsorában azt mondta,
önmagában az unortodox gazdaságpolitika még nem volt büntetőjogi
kategória, de az, amit tudunk a jegybanki alapítványok
pénzügyeiről, az megvalósíthatja akár a hűtlen kezelést is,
amit elég rendesen tud büntetni a törvény, mert nagyon nagy összegről van szó. Magas az érték, öttől tízes kategória. Ha egyszer valaki ezt megállapítaná, de emögé tennék egy gyors kérdőjelet.De ha ne adj’ isten ezt bűnszövetségben vagy bűnszervezetben követnék el, az már talán öttől húsz évig terjedő szabadságvesztéssel is büntetendő lehetne.
Ligeti
Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója
szintén bűnügyről beszélt.
Ez tényleg bűnügy. Talán lehet azt is mondani, hogy ez az egész konglomerátum, amit a jegybank maga köré létrehozott alapítványokból, ez innen szemlélve leginkább valamiféle bűnszervezetnek tűnik.Nem is az a bűnös magatartás, hogy az alapítványok vagyonát olyan célokra fordították, ami még az alapítványok nagyon gumírozottan megfogalmazott feladataival sincsenek összefüggésben, hanem magának a közpénznek az ellopása tűnik bűnösnek. Ezek a pénzek, ez a pár százmilliárd forint nem kerülhetett volna az alapítványokhoz.
Előre megfontolt szándékkal?
Ligeti
Miklós szerint visszamenőleg nézve a történetet, az
alapítványokat éppen azért hozhatták létre, hogy a jegybank
pénzeit ellenőrzés, közbeszerzés nélkül tudják célba
juttatni. Az alapítványok valójában eszközei voltak “a hűtlen
kezelés, sikkasztás, hivatali visszaélés” háromszögében
elhelyezkedő pénzosztásnak.
Magyar
György szerint nem állja meg helyét az az érv, hogy az MNB-nek
már nincs köze az alapítványokhoz, mert azok önálló jogi
személyek. Van köze.
Odaadta azt a közpénzt, amit rábíztak.
Az
ügyvéd szerint megállhat a hűtlen kezelés, hiszen az MNB úgy
vette le kezét az MNB alapítványairól, hogy közben azok
kuratóriumaiban csak bizalmi emberek vannak, a jegybank vezetői,
döntéshozói ülnek a felügyelőbizottságokban, “ami már
maffiaszerű”. A TI jogi igazgatója ennek kapcsán emlékeztetett
rá, hogy a végjátékhoz az Orbán-kormány is segédkezett, amikor
megpróbálta az alapítványi pénzeket titkosítani. Magyar György
szerint egy őszinte, feltáró jellegű beismerő vallomásnak
felelt meg, ahogy próbálták az adatokat egy törvénnyel
titkosítani.
Ez maga elég ahhoz, hogy ráutaló magatartásukkal beismerjék, hogy olyan adatokat hordoznak ezek a szerződések, amelyek nem tartoznak az állampolgárokra.”
NEM OLVASSÁK MÉSZÁROS LŐRINC LAPJAIT
Mészáros
Lőrincnek egyre több az újságja, de az emberek annyira nem
kíváncsiak rá. Az mfor.hu azt
írja, hogy megállíthatatlan a mélyrepülés.
A
Magyar Nemzet volt olvasói a Népszavához vándoroltak, legalábbis
a Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetség friss adatai szerint a
lap három hónap alatt 7,4 százalékkal növelte eladott
példányszámát, így már 21 ezer felett járnak.
A
Nemzeti Sport éves viszonylatban 9,9 százalékot veszített, bár
negyedéves bázison stagnált. A vidéki lapoknál sem jobb a
helyzet, a MATESZ adatai szerint a 13 vizsgált újság
összértékesítése 20 százalékkal csökkent.
400 ezer emberre vár még kilakoltatás Magyarországon
August 19, 2018
Magyarországon
májusban és júniusban mintegy 1300 családot tettek utcára a
hatóságok és szakemberek szerint még mintegy 400 ezer emberre vár
kilakoltatás.
Tudom,
hogy semmi sem fekete, vagy fehér. A rengeteg, önhibáján kívül
bajba került ember mellett olyanok is vannak, akik maguknak
köszönhetik, hogy bajba kerültek. Felelőtlenek voltak, hanyagok,
vagy éppen hiszékenyek.
És
azt is tudom, hogy egy ország csak a jogszabályok alapján
működhet. Ahol nincs mindenkire egyformán vonatkozó törvény,
vagy van, de nem érvényesítik, abban az országban káosz
uralkodik és előbb, vagy utóbb megy a levesbe.
Mégis:
megdöbbentő a társadalom közönye, amellyel tudomásul vesszük,
hogy embertársaink egy részének, akik idáig laktak valahol, a
jövőben nem lesz fedél a fejük fölött.
Megdöbbentő
a közöny és egykedvűség, amellyel elmegyünk a mások baja
mellett. Nem is értem. Ha beteg kisgyereket látunk a tévében,
utcára kitett kutyát, cicát, sokan – megjegyzem: nagyon helyesen
– azonnal megmozdulnak. Most százezrek élete vész el a semmibe.
Sokan talán tudnak majd újat kezdeni a maguk mögött hagyott élet
helyett, másoknak nem lesz erre lehetőségük.
Vessetek
a mókusok elé, de nekem egy idézet jut az eszembe arról, ami
körülöttünk zajlik. Röhrig Gézától, a Saul fia
főszereplőjétől való az alábbi néhány sor:
„Auschwitzot
nem az akkori szélsőjobb csinálta, hanem azok, akik a Nagykörúton
nyugodtan sétáltatták a kutyájukat, miközben sárga csillagos
embereket tereltek a gettóba. Konszolidált polgári életet élő
emberek, köztük ügyvédek, orvosok semmilyen szolidaritást nem
mutattak fel, inkább behúzták az ablakaikon a függönyöket. Nem
azoktól kell a legjobban tartani, akik ma ócska, helyesírási
hibáktól hemzsegő uszító kommenteket írnak a site-okon, hanem
attól a hallgatag többségtől, amelyik szemet huny. Azoktól a
járókelőktől, akik akkor nem voltak szolidárisak a zsidókkal;
mint ahogy ma nem azok például a cigányokkal vagy a
menekültekkel.”
Föld
S. Péter
Rétvári: "Nekünk
hazaszerető, a magyar embereket támogató kormányunk van."
Május óta, 1355 kilakoltatásra került sor. Napi 12!
Május óta, 1355 kilakoltatásra került sor. Napi 12!
Részlet a Megállapodás az EBRD és a magyar kormány között című írásból:
A devizahitelezés bevezetését a 88/2001 (VI. 15) számú kormányrendelet tette lehetővé, de a folyósítást tökélyre már a szocialisták vitték amiatt, hogy a Fidesz a 2002-es választást elbukta. A jegybankelnök Járai Zsigmond maradt, aki tehetett volna a hitelezés leállítása érdekében, amelyre Svájc figyelmeztetett is. A többi devizahitelt folyósító ország szót fogadhatott, mert ekkora baj egyetlen országban sem lett emiatt a rossz hitelezés miatt. A horvát devizahiteleseken segítenek, a magyar devizahiteseken nem! A nagy kétharmados fülkeforradalmi győzelem után 2010-ben lehetőség volt a végtörlesztésre, amit csak a magas jövedelműek, nagyobb megtakarítással rendelkezők tudtak megtenni. Volt olyan hatalomközeli, aki 16 millió forinttal járt jól a végtörlesztéssel. A nagy átlag hitelest viszont magukra hagyták és magukra hagyják! Hogy hány honfitársunk kerül utcára emiatt, még nem lehet tudni. Számuk bizony többezer lesz!
Az újabb kétharmaddal rendelkező Fidesz segíthetne, de valami miatt nem tesz értük érdemben (lózungokat ereget, hogy mennyit segített...) semmit! Lehet, hogy ez a bizonyos 2015-ös megállapodás megköti a kormány kezét? Azt azonban a magyar társadalomnak tudnia kell, hogy azt a bizonyos megállapodást Orbán Viktor akkori és jelenlegi miniszterelnök írta alá! (F.I.)
Undort
éreznek a kereszt láttán a balliberálisok
SOLTÉSZ MIKLÓS SZERINT MILLIÓK ÉRZELMEIT GYALÁZZA MEG AZ ELLENZÉK
Jurák Kata Jelenti 2018-08-22 mindenszo.hu
Undort érez a Magyar Liberális Párt ügyvivője a Parlament falára kifüggesztett keresztes zászlók láttán. A mikropárt közleményben tudatta, hogy ez az antiszemita korszakra emlékezteti őket. A balliberális sajtót is zavarja a kereszt, míg Gyurcsány Ferencet Törökország iszlamizálására emlékezteti. Soltész Miklós államtitkár lapunknak azt mondta, hogy aljas hazugságok az ellenzék által hangoztatott vádak.
Sermer Ádám, a Magyar Liberális Párt (MLP) ügyvivője tegnap a hivatalos közösségi oldalán osztotta meg, hogy undort érez a Parlament falára kifüggesztett keresztes zászlók láttán, amelyeket az államalapítás méltó ünneplése miatt helyeztek ki.
A liberális politikus a bejegyzésben azt is kifejtette, hogy a két, Magyarország keresztény kultúráját jelképező lobogó közül egyiket sem látja szívesen, és helyettük az Európai Unió zászlajának kellene lobognia a törvényhozás épületén - a keresztek helyett.
Az MLP ügyvivője az antiszemitizmust, míg a DK vezetője az iszlamizációt vélte felfedezni a Parlamentre kitűzött zászlókban - Fotó: Havran Zoltán
Lapunk megkereste Sermert, aki álláspontja kifejtése helyett pártja közleményét idézte, amelyben a Liberálisok az antiszemita Imrédy-korszakhoz hasonlítják az Orbán-kormányt. Emellett elfogadhatatlannak tartják a keresztek kihelyezését, és megismétlik, hogy az EU-s zászlónak kellett volna ott lennie.
A Liberálisok szerint az európai Magyarországon minden embert egyenlő jogok kell hogy megillessenek, és az állam nem kivételezhet egyetlen egyházzal és felekezettel sem. Ezért tartják elfogadhatatlannak, hogy az Országházra keresztes zászlókat tűztek ki augusztus 20-án, és ezért tartják indokoltnak, hogy az európai zászló visszakerüljön a Parlamentre.
Úgy vélik, hogy a Fidesz és az Orbán-kormány megosztó emlékezetpolitikát és "kétes múltú történelmi személyek felemelését" végzi, ahelyett, hogy arról gondoskodnának, hogy a magyar ember büszkén ünnepelhesse az államalapítást.
Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke is megszólalt a témával kapcsolatban. Az egykori miniszterelnök egy facebook-os bejegyzésében Törökország iszlamizálásához és Erdoganhoz hasonlította a Parlament épületére kifüggesztett keresztes zászlókat, véleménye szerint Orbán Viktor a kereszténységet szeretné felhasználni az önkényuralom kiépítésére.
Az ellenzéki politikusok mellett több balliberális hírportál kritizálta az államalapítás alkalmából kifüggesztett keresztet ábrázoló zászlókat. A Magyar Idők a témában kíváncsi volt az ellenzéki pártok reakciójára is, azonban lapzártánkig nem érkezett válasz az általunk feltett kérdésekre.
Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár szerint a Magyar Liberális Párt közleménye jól mutatja, hogy miért is kerültek a liberálisok a politika szemétdombjára.
- Több millió ember érzelmét gyalázzák meg az ilyen kijelentésekkel, bár ez jellemző rájuk: azt gondolják, nekik bármit szabad. Ha valami nem tetszik nekik, akkor annak hangot adnak vagy hazugságokkal próbálnak a figyelem középpontjába kerülni.
Nem gondolnám, hogy a liberálisok nem tudnák: Szent István jelentős uralkodó volt Európában, akire ezer év távlatából is méltó módon emlékezünk meg. Kérdés, hogy rájuk vajon milyen módon és ki fog emlékezni majd - fogalmazott Soltész Miklós. Az államtitkár szerint rágalom és hazugság, hogy az Orbán-kormány antiszemita lenne, szavai szerint "döbbenet, hogy az Imrédy-korszakkal vonják párhuzamba".
- Pedig tudniuk kellene, hogy a világon pontosan a magyar kormány volt az első, amely a keresztényüldözés elleni államtitkárság felállításáról döntött és a legtöbb intézkedést hozta a zsidóság védelmében.
Az államtitkár elmondta: sem a nyugati, sem a magyarországi liberális világ nem figyel arra, milyen keresztényüldözés zajlott és zajlik most is a közel-keleti keresztények ellen; a történelmi előzmények része a hallgatás, a cserbenhagyás, a közömbösség, most pedig gúnnyal és undorral fogadják a kereszténységet.
Soltész Miklós szerint az sem véletlen, hogy Európa a vesztébe rohan, a liberálisok totálisan átformálták az alapvető európai értékeket. Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy az uniós zászló tartalmát is újragondolták: az EU-s zászlón látható tizenkét csillag eredetileg Szűz Mária tizenkét csillagát jelentette, amit átértelmeztek országokra.
- A legfontosabb politikai esemény az uniós választás lesz jövőre, és remélem, az emberek észreveszik, hogy annak mekkora a tétje. A társadalom minden szereplőjének fontos szerepe, felelőssége van abban, hogy Európa jövője keresztény maradjon - tette hozzá.
Az államtitkár arról is beszélt, hogy az Európai Unió alapítói kereszténydemokraták voltak, akik abban a szellemben hozták létre az uniót, hogy a két világégést követően egy keresztény alapú összefogás jellemezze Európát.
- A brüsszeli vezetés egy jó része ma már nem akar visszatérni azokhoz a gyökerekhez, amelyek kétezer éve Európát a kereszténységhez kötik - fogalmazott, hozzátéve, hogy az unió többségi vezetőit ma már nem érdeklik a keresztény értékek. Sem mint hit, sem mint nemzet- és közösségmegtartó erő.
Nem érdekük, hogy ezt erősítsék, sokkal inkább üzleti érdekek, szempontok szerint gondolkodnak. A látszólag anyagi jólétben élő Nyugat lelki süllyedésben van, és egy olyan ideológiai irányzatot indított el, amely sehová nem vezet.
Ilyen a genderelmélet, amely a természet törvényeit, a keresztény-zsidó tanítást írja felül. Ennek következtében is radikalizálódik Európa, és részben ennek köszönhető, hogy az utóbbi 25 évben 2500 mecset épült Franciaországban és Németországban, amellett, hogy keresztény templomok százait rombolják le.
- Ez egy csöndes keresztényüldözés - fogalmazott. Soltész Miklós szerint óriási a felelőssége és a feladata mindenkinek: felismerni a veszélyt, felemelni a szavunkat, hogy ez nem természetes, és sehova nem vezet.
(Jurák Kata, magyaridok.hu)
Kuruc
levél Feldmájer Péter Mazsihisz-vezérnek
Figyeljen
ide!
Ön
a magyar nép adójából eltartott zsidó terror- és pénzzsaroló
szervezet, a Mazsihisz vezéreként tiltakozik és hatósági
feljelentést tesz azért, mert egy Székhelyi József nevű színészt
az egri önkormányzatban „egy SZDSZ-es büdös zsidónak”
nevezték. Ön ezt példátlannak nevezte, és szokásuk szerint
azonnal Hitlert emlegette. A szerencsétlen egriek pedig, ahelyett,
hogy önt - akinek szervezete különféle neveken szivattyúzza ki a
pénzt a magyarságból, a németekből és minden más helyről,
ahonnan csak tudja – a kellő válaszban részesítették volna,
még védekezni is próbálnak. Székhelyi néven szereplő fajtársa
szerint az ország vezetőinek fel kell lépniük az ügyben, mert
ilyen gyalázat ért egy „magyar állampolgárt”. Hozzátette még
nem is olyan burkoltan a zsidó faji összetartásra és zsidó
uralomra utalva: komolyan fontolgatja, hogy beperli Eger város
önkormányzatát, „mondjuk 50 millió forintra - egy ilyen pert
Európában nem lehet elveszíteni”. Nézze, maga
palesztingyilkos-barát zsidóvezér, tényleg azt hiszi, hogy nincs
elege a magyar népnek, lassan az egész társadalomnak undort keltő
kettős mércéjükből? Abból, hogy zsidó Spirójuk a szarból
jövőnek tekint bennünket, míg zsidó Kertészük alsóbbrendű,
moslékban dagonyázó alja- és szolganépnek úgy, hogy szarzsidó
szervezete ilyen esetekben hallgat? Hallgatott, amikor a Tilos Rádió
az egyik legszentebb keresztény ünnepen akarta kiirtani a
keresztényeket? A Székhelyi József néven futó fajtársa
egyébként azt kapta, amit megérdemelt. Ő volt az, aki 2005-ben az
SZDSZ országos küldöttgyűlésén, Szegeden szavalta el a Himnusz
általa átköltött, Orbán Viktor gúnyolására kihegyezett
változatát („...mint Tokaj hímvesszeje, nektárt fog csöpögtetni
– mindenhová"). Orbánt nyugodtan lehet gúnyolni, de nem a
Himnusz rovására. Ezért a szegedi színház akkori igazgatóját
semmi retorzió nem érte, és ön a pofáját ugyanúgy nem hozta
mozgásba, mint a többi felsorolt esetekben. Nézze, Feldmájer, a
magyar társadalomnak tökéletesen elege van abból, amit önök itt
22 éve művelnek. Amikor a szabad választásokat követő első
pillanattól kezdve a magyar népbe törlik a lábukat, a
legocsmányabb vádakkal gyalázva, miközben faji alapon építenek
birodalmakat. Mint médiájukban. Feldmájer kitünteti Németh
Sándort: jó munkát végzett a zsidóbérenc Végezetül csak
annyit, hogy nem tudom, önt miképp kellene felkoncolni, kiherélni
vagy másként megölni, hogy szeretett rapperüket idézzem, aki
jobboldali újságírók meggyilkolására és fejbe rúgására
biztatott, aminek hallatán ön és Mazsihisza örömében onanizált.
Egyet vegyen tudomásul. Ön nem tudja, ki vagyok. De eddig is
hatalmas károkat okoztam maguknak. E pillanattól kezdve munkámat
hatványozottan folytatom, és abban biztos lehet, egy olyan
Magyarországot teremtünk itt, ahol iszonyatosan rosszul fogja
érezni magát. Egyre rosszabbul, Feldmájer. Abruzzo
Forrás: https://kuruc.info/r/7/95900/
Forrás: https://kuruc.info/r/7/95900/
Dél-afrikai miniszterelnök: erőszakkal elvesszük a fehérek földjeit!
HungaryFirst küldte
be 2018. 08. 22.,
Egyre
nagyobb ügy kerekedik abból Dél-Afrikában, hogy az ország
vezetése Cyril Ramaphosa elnök vezetésével kompenzáció nélkül
akarja elvenni a fehér farmerek földjeit. Akiknek fizetnek, azok
sem járnak jól, a földek tényleges értékének tizedéért
államosítana a vezetés, a fehéreknek pedig a pereskedés
bejelentése ellenére sem számíthanak jogorvoslatra.
Nem
csitulnak a kedélyek Afrika legdélebbi országában. Bár eddig az
elnök és a kormányzat tagadta, hogy erőszakkal elvennék a
fehérek földjeit, most maga Cyril Ramaphosa, a fél éve
kinevezett elnök ismerte el, hogy szerintük jó okuk van arra,
hogy elvegyék a földeket.
Az
államfő kifejtette, azért fogják akár akaratuk ellenére is
megfosztani a fehér farmerkeket a földjeiktől, hogy így javítsák
ki a "múltban elkövetett hibákat". A politikus szerint
legszívesebben úgy sajátítaná el a tulajdonokat, hogy nem adna
érte cserébe se pénzt, se semmit.
Az
apartheid igazságtalansága miatt kell visszaosztani ezeket a
földeket a fekete lakosságnak"
–
mondta
Ramaphosa.
Az
apartheid vége óta a mindenkori dél-afrikai kormányok rendre úgy
politizáltak, hogy megvásárolták a földeket, majd továbbadták
azokat a feketéknek, ezzel a protokollal szakítana a mostani
vezetés és kompenzáció nélkül osztogatnák a tulajdonokat.
Ha
nem sikerül megegyezni a tulajdonosokkal, akkor egyszerűen
megszállják a területét.
A
tízmillió fontot érő Akkerland Boerdery nevű farmot két
fehér dél-afrikai, Johan Steenkamp és Arnold Cloete
birtokolja. A két férfi a brit Daily
Mailnek elmesélte,
hogy az állam képviselői felkeresték őket és arról kérdezték
őket, mennyiért adnának túl a földjükön. Azt mondták, hogy
200 millió randot, azaz több mint tízmillió fontot ér a
kiépített és igencsak népszerű területük.
Megdöbbentünk,
hogy csak a tizedét, húszmillió randot ajánlottak. Ezt
természetesen nem fogadhattuk el"
–
mondták.
A
két férfi a bíróságig vitte az ügyet, amely az
ítélethirdetésig megengedte a tulajdonosoknak, hogy a farmon
maradjanak és ott őrizzék a tulajdonaikat.
Remélem
idővel a piac és a befektetők is rájönnek, hogy mit miért
csinálunk, ez a jövőbeni fejlesztések és beruházások miatt
szükséges"
–
mondta
ZiZi Kodwa, kormányszóvivő.
A
fokvárosi vezetés korábban 2,5 milliárd fontnyi randot szánt
arra, hogy földeket vásároljon, azonban az állami tulajdonban
lévő földbank szerint ez akkora összeg, ami akár gazdasági
csődbe taszíthatná az államot, hiszen nem tudnák emiatt fizetni
a kiadásaikat.
Az
adatok szerint csaknem kétszáz farmot akar elvenni a vezetés, ami
a szakértők szerint súlyos élelmiszerválsághoz vezethet.
Soha
nem látott mértékű a fehérek-elleni rasszista indíttatású
támadások száma.
A
bűnügyi statisztikák szerint egy év alatt csaknem 638 támadás
érte a fehér földművelőket az országban, összesen 74 embert
gyilkoltak meg csak azért, mert fehér volt.
Forrás: Bokor Gábor; 888.hu
AZ ENSZ-BEN MEGTILTOTTÁK A SZÍRIAI GAZDASÁG HELYREÁLLÍTÁSÁBAN NYÚJTANDÓ SEGÍTSÉGET
A közzététel
dátuma: 20 08 2018, 21:00
2018. augusztus 20.
A RIA-Novosztyi hírügynökség
jelentése szerint Szergej Lavrov orosz külügyminiszter közölte:
az ENSZ Titkársága suttyomban megtiltotta, hogy a világszervezet
ügynökségei részt vállaljanak a szíriai gazdaság
helyreállításából.
„Kiderült,
hogy az ENSZ Titkárságán belüli politikai főosztály még tavaly
októberben egy titkos utasítást adott ki és köröztetett az ENSZ
egész intézményi rendszerén belül. Ennek értelmében az ENSZ
intézményrendszeréhez tartozó szervezeteknek megtiltották, hogy
részt vegyenek a szíriai gazdaság helyreállítását célzó
bármilyen projektben. Csak humanitárius segítségnyújtásról
lehet szó, és semmi többről” – mondta a miniszter.
Elmondása szerint a körrendelet
„az un. politikai átmeneti időszak során elérendő haladást”
nevezte meg Szíria helyreállításának feltételeként.
„Nekünk
úgy mondták: az illetékes biztos ennek során arra gondolt, hogy
amíg nem történik előrelépés az úgynevezett politikai átmenet
terén, addig a legfőbb donorok – és ez főképpen a Nyugat –
nem adnak majd pénzt az infrastruktúra, sőt, általában a szír
gazdaság helyreállítására. Mi ezzel kapcsolatban kifejtettük az
álláspontunkat: a nyugatiak mellett vannak más donorok is” –
tette hozzá Lavrov.
A
kazárok meg fasiszták !!!
Az
iszlamisták , meg az emberiség balekjaik !!!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése