A
mi terror fasisztáink csak most építik ki a koncentrációs
táborokat , de a megsemmisítő tábor már kulcsra kész !!!
300 év meghamisított történelem
Hogyan működik a globális fasizmus? - Facsar Imre, Jakab István
Mózes a keresztfán - Facsar Imre, Jakab István
A magyarok szava élesebb, mint a kétélű kard - Facsar Imre, Jakab István
Lakatos
Pál: Nem volt rendszerváltás!
Az, hogy nem volt rendszerváltás,1995 óta világos előttem.
Hogy az MSZMP negyedik vonalából jött pártkatonák kábítottak bennünket, rendszerváltozást hazudva nekünk, az sem volt kétséges.
Hogy ezt a rendszerváltozást az MSZMP ügynökei csinálták, néhány jó indulatú magyart is magukkal rántva a mocsokba, szintén világos.
Ígéretek ígéreteket követtek, ami aztán ígéret is maradt csupán.
Közben persze a vörös ősök utódai, feledve nagyapjuk, apjuk és anyjuk lángvörös múltját, meg a saját ifjonti vörösségüket, vérszomjas kommunistákról ordítoznak. Ijesztve kábítanak. A lényeg, hogy félj, mert ők úgyis megmentenek téged, hazudják és hitegetnek galádul.
Emlékszem, Antall szociális piacgazdaságot hirdetett, ahol külön figyelem övezi majd, a veszélyes élethelyzetbe kerülő magyarokat.
Aztán mi lett belőle, hajléktalanság, nincstelenség, kilakoltatás, sok esetben nyomor. A tolvajlások következményeként meg kialakult a mérhetetlen gazdagság, csillogás. A milliárdosok rendkívül vagyonos, igencsak szűk köre parádézik nyomorunk fölött, vihogva. A koldussá tett sokadalom földön fetrengő teste felett szenvtelenül átlépve.
A kiváltságok megszűnése is az ígéretek között szerepelt. Szinte undorral emlegettük akkor, hányféle jussuk is lehetett az akkori hatalmasoknak, az MSZMP felsőbbrendűinek. Feledjük el ezt örökre, hirdették nekünk, s bizonyítékként milyen gyakran mutogatták fényképen a Kútvölgyi Kórházat, mint egy olyan intézményt, ahová csak a vezérkar kivételezett tagjai juthattak be. A balatoni pártüdülők meg szinte szitokszónak bizonyultak.
Ma már sok kórházban sok-sok kis Kútvölgyi van. Csak a vezérek számára fenntartva. A Balaton part meg lassan becsukódik előttünk.
Oligarcháké, kebelbarátoké lett az egykori jussunk. Kastélyok, szántóföldhektárok tízezer számra, ezeket is ellopták tőlünk.
Iskoláink pusztulófélben, miközben az ő gyerekeik, unokáik, sok milliós éves tandíjért külföldi iskolák tanulói. Eközben persze hitről, nemzetről papolnak nekünk.
Lengenek a piros-fehér-zöld zászlók, peregnek a dobok,
unos- untalan szól a Himnuszunk, a korábban tiltott Székelyhimnusz társaságában. Tudták rólunk mennyire kiéhezettek voltunk nemzeti jelképeinkre. Álságosan megadták hát nekünk, s miközben mi elérzékenyülve figyeltük zászlóink lobogását, ők maguk alá seperték a nemzet örökös jussát, gyárat, földet, elszakított nemzettestvéreink jóindulatát. Hitünkben gyaláztak meg bennünket.
1990. május másodika. Állok az Országház előtt a Kossuth-téren. Megalakul az első szabadon választott parlament. Gyülekeznek a képviselők. A parkolóban Trabant Trabant hátán.
Már akkor kezdték a porhintést.
Ma meg már nem is dugják a vagyont. A mélygarázsban terpeszkednek az igazi luxuscsodák.
Fáradalmaikat meg luxusjachtjaikon, a saját maguknak megvásárolt sziget közelében pihenik ki. Az Adrián.
Masíroznak a katonák, történelmi zászlóinkkal menetelnek.
Gátlástalan, erre kiképzett fiatal hadosztályok vették át felettünk az uralmat, száműzve az érzelmet, a megértést, az együttérzést. És közben röhögnek rajtunk, egyre csak röhögnek.
Jól megszopták ezt a polgári szöveget, jelentette ki nem is olyan régen közülük az egyik.
És ő is röhögött hozzá egy nagyot.
Miközben lassan semmi sem a mienk.
Látványország lettünk, hangzatos, kábító jelszavak kíséretében.
Hazánk kifosztása, a legalább 3 millió magyar dübörgő vastapsa kíséretében, rendületlenül tart.
Éljeneznek, abban a hitben, hogy az ő asztalukra néhány morzsával több jut majd.
Nekik is megköszönhetjük a nyomorunkat.
Az egykulcsos adóról érdemes tudni!
Jelenleg 15 százalék személyi jövedelemadót fizet a minimálbéres is, a havi ötmilliós jövedelmű is. Ez azzal jár, hogy mivel egyre több a magas jövedelmű potentát például, a kieső adóbevétel egyre nagyobb. Korábban volt kétkulcsos vagy háromkulcsos adó is. Az egykulcsos adó miatt kieső óriási bevételt igyekeznek a világ legmagasabb áfájával (27 százalék) beszedni. Az áfa közismerten a kisember különadója... Vagyis a magas jövedelműek miatti kiesést a jövedelemhez alig jutók fizetik ki!
Az országgyűlési képviselők miért nem szorgalmazzák az egykulcsos adó eltörlését, és a többkulcsos adó visszavezetését? Mert ők is kb. 100 ezer forint nettóval jobban járnak általa... Vagyis akkora plusz jövedelemhez jutnak, mint amennyi nettó jövedelemhez egy minimálbéres jut!
Korábban volt járulékplafon. Például 500 ezer forint jövedelemig fizettek járulékot, az ment a nyugdíjalapba, a többi után nem! Most nincs járulékplafon, tehát az összes jövedelem nyugdíjalap lett. Ez azzal jár, hogy hamarosan megjelennek a havi 4-5 milliós nyugdíjak! Aki aktív korában jól megszedte magát, az nyugdíjasként is nagyon jól fog járni. Sajnos nemcsak járulékplafon nincs, de nincs nyugdíjplafon se. A klientúra miatt lehet ez így, mert hát a Fideszes guruk is öregszenek...
Lesznek a minimálbér után 70 ezer forintos nyugdíjak, és a havi ötmillió+prémium+jutalom jövedelműek miatt 4-5 milliós, vagy még annál magasabb összegű nyugdíjak!
A nyugdíjkassza nem a 70 ezer forintos nyugdíjak miatt fog bajba kerülni...
Az egykulcsos adót alkotmányos védelem alá helyezte a Fidesz, a magyar termőföldet, a vízbázist, az egészségügyet és a nyugdíjat nem!! Kinek mi a fontos ugyebár... (F.I.)
Andrew
Jackson az USA 7. elnökének sikerült legyőznie a bankot
Barbara Kovács
Egyedül, Andrew Jackson az USA 7. elnökének sikerült legyőznie a bankot, és visszavenni a pénzkibocsátás jogát. Kétszer is volt ellene merénylet, de megúszta. Nem is emlegetik őt sűrűn, sőt egyáltalán szót sem ejtenek róla, nem régen még a szobrát is eltávolították.
"Ő maga legnagyobb politikai tettének a második Bank of America The Second Bank of America elleni nehéz, hosszú, de végül sikeres küzdelmét tekintette (az igyekezett kicsikarni a kormány újabb 20 évre szóló engedélyét fiat currency a nemzeti valuta kibocsátására, ami után kamatjövedelmet zsebelt volna be, kiuzsorázva magát az államot). Alapvetően hozzájárult a licenc megújításának elutasításához 1836-ban, de 1841-ben is. Ezzel lehetővé vált hogy az állam fokozatosan nullára csökkenthesse adósságát a Bankkal szemben, s jelentős gazdasági többletet halmozzon fel.
A második Bank of America privát tulajdonosi köre meg akarta kaparintani, illetve tartani a dollárkibocsátás, a pénzkínálat és -forgalom, s ezáltal az amerikai gazdaság irányításának jogát, tetézve azzal hogy a kormány a banknak kamatot fizet minden kibocsátott dollárért (ez az elv működött, amikor Észak-Amerika még angol gyarmat volt s a Bank of England a haszonélvező - s kiváltó oka volt a függetlenségi háborúnak). Jackson ezzel szemben a kamatmentes dollárért küzdött, a Kongresszus által szabályozott pénzkibocsátásért, a gazdaság valódi szükségleteivel és fejlődési ütemével összhangban. (miáltal az ország polgárai választott képviselőik útján gyakorolják a monetáris politikát). Ez az elv volt az egyik fő témája már kormányzói jelöltsége idején s szilárdan képviselte egész politikai pályafutása alatt.
1835-ben túlélte az ellene elkövetett gyilkossági kísérletet, amikor a merénylő egymásután két pisztollyal is megkísérelt közvetlen közelről rálőni, ám csodával határos módon mindkét pisztoly csütörtököt mondott, s az elnök a sétabotjával pacifikálta a merénylőt (meggyőződése volt, hogy a Bank kísérelte megölni őt).
1845-ben természetes halállal hunyt el. Sírhelye Tennessee államban, Nashville-ben, a Hermitage ültetvényen található. Sírkövén olvasható élete mottója "I killed the bank"(Megöltem a bankot).
Jacksont máig úgy emlegetik, mint az egyetlen elnököt aki képes volt megszabadítani az Egyesült Államokat az államadósságtól és aki teljesítette valamennyi választási ígéretét."
Ismét 1 végrehajtói horror!!! MA KAPTUK
9.2 milliót vett fel az áldozat 2008-ban, amit 2011-ig bírt fizetni (3x-os törlesztő).
Most megkapta a végrehajtási záradékot és a bírósági végrehajtói felhívást. Nem hitt a szemének.
A hiteléből 14.5 millió Ft tőke- és 4.1 millió Ft kamattartozás lett, ami "még csak" 18.6 millió Ft.
Viszont a végrehajtói felhívásban 33.8 millió Ft. összkövetelés áll.
Miből?
A végrehajtó 9 millió munkadíjat,
4.4 millió költségátalányt és
1.3 millió jutalékot számol fel és követel.
Ez összesen 15 millió Ft. végrehajtói költség.
Emberek!!! Hol élünk???!!! A tőkekövetelés 100%-val megegyező végrehajtói jutalék. Mi ez, ha nem uzsora??? Nem hivatkozhat tévedésre sem, mert akkor azonnal rúgják ki ekkora "tévedés" miatt!!!
Mellékesen a 9.2 milliós hiteléből lett összesen 33.8 millió Ft-os tartozás - és ezt még le is merik írni.
Természetesen nem hagyjuk. Kifogással élünk, panaszt teszünk a végrehajtói kamaránál, kezdeményezzük a végrehajtó azonnali kizárását és továbbítjuk a pénzügyi jogok biztosának is és fel is kívánjuk jelenteni. Ha mi nem vagyunk, akkor ki védi meg tömegesen az áldozatokat ezektől a hiénáktól???
Zomborszky-Fehér Zsolt
Devizahitelesek Mentőöve (FB-on is)
az Otthonvédelmi Tanács tagja
Az Európai Bíróság vizsgálja a devizahiteles törvényeket – C-51/17. sz. (Ilyés)
Az Európai
Bíróság csütörtökön (2018. február 22-én) tárgyalja a
C-51/17. sz. (Ilyés) ügyet.
A Bíróság
azt vizsgálja, vajon összeegyeztethető-e a deviza-alapú hitelek
tartalma az Uniós joggal.
Az eljárást
nagy érdeklődés övezi, mert az eljárás eldöntheti azt a
kérdést, hogy vajon a bankok vagy a fogyasztók viseljék-e az
árfolyamkockázat okozta költségeket.
A magyar
devizahitelesek kálváriája azért foglalkoztatja az Európai
Bíróságot, mert az Alkotmánybíróság nem védi a demokratikus
értékeket.
Olvassa el a
2018. február 20. napján közzé tett angol nyelvű
sajtóközleményünk magyar fordítását!
Iratkozzon
fel a jobb-oldali oszlopban a Hírlevelünkre, Likeoljon
minket a Facebookon és kövessen minket a Twitteren,
hogy az elsők között értesüljön az eredményeinkről!
FORDÍTÁS
Megfelelnek-e
az Uniós jognak a magánjogi szerződésekbe visszamenőleges
hatállyal beavatkozó törvények?
A fogyasztók
és a bankok már több éve vitatkoznak a magyar bíróságokon az
úgynevezett deviza-alapú hitelszerződések érvényességéről. A
fogyasztók azért perelnek, mert meggyőző érveik vannak arra
vonatkozóan, hogy a deviza-alapú hitelekben rejlő
árfolyamkockázatot a bankokra hárítsák. Az Országgyűlés
2014-ben és 2015-ben több törvényt fogadott el e jogviták
megoldása szándékával. Ezek a devizahiteles törvények védik
jelenleg a bankokat attól, hogy az árfolyamkockázat miatt további
veszteségeket szenvedjenek.
A C-51/17.
sz. ügy tárgya azok a törvényi rendelkezések, amelyek a
deviza-alapú hitelszerződéseket visszamenőleges hatállyal
módosították. A 2014. évi XXXVIII. törvény 3.§ 1. bekezdése
törli a deviza-alapú hitelszerződésekből 2014-ig szereplő azon
szabályokat, amelyek a devizaátváltások költségeivel terhelték
a fogyasztókat (árfolyamrés). A törvény megtiltja a külföldi
pénznemeknél az eladási- és vételi árfolyamok alkalmazását. A
2014. évi XXXVIII. törvény 3. § 2. bekezdése pedig egy új
rendelkezéssel egészíti ki a deviza-alapú hitelszerződéseket.
Ez az új rendelkezés arra kötelezi a bankokat, hogy pénznemek
közötti átváltásoknál a Magyar Nemzeti Bank hivatalos
árfolyamát alkalmazzák.
Mivel az
Országgyűlés visszamenőleges hatállyal módosította a
deviza-alapú hitelszerződéseket, ezért a bankoknak vissza kellett
fizetniük a fogyasztóknak a 2014 előtti devizaátváltásokból
származó tisztességtelen nyereséget.
Az
Alkotmánybíróság több határozatában is jóváhagyta a
devizahiteles törvényeket, Az AB álláspontja szerint
összeegyeztethető a demokratikus értékekkel, ha az Országgyűlés
beavatkozik magánjogi jogviszonyokba, és azokat visszamenőleges
hatállyal módosítja.
A Fővárosi Ítélőtábla azzal a kérdéssel fordult a C-51/17. sz. ügyben az Európai Bírósághoz: vajon összeegyeztethető-e a 2014. évi XXXVIII. törvény 3. § 2. bekezdése az uniós joggal?
A Fővárosi Ítélőtábla azzal a kérdéssel fordult a C-51/17. sz. ügyben az Európai Bírósághoz: vajon összeegyeztethető-e a 2014. évi XXXVIII. törvény 3. § 2. bekezdése az uniós joggal?
A 2014. évi
XXXVIII. törvény 3. § 2. bekezdése egy lényeges szerződési
feltétel, mert fontos szerepet játszik abban, hogy a bankok a
devizakockázatot a fogyasztókra hárítsák. Ha a 2014. évi
XXXVIII. törvény 3. § 2. bekezdése érvénytelen lenne, akkor a
devizakockázat átruházása is érvénytelenné válna, és a
fogyasztók megszabadulnának az árfolyamkockázat okozta
eladósodástól.
A fogyasztók
azzal érvelnek, hogy a devizakockázat átruházásával kapcsolatos
valamennyi rendelkezés tisztességtelen, mert azok megfogalmazása
nem világos és nem érthető. Emiatt ezek a rendelkezések nem
fejtenek ki joghatást. A fogyasztóknak tehát kisebb összeget kell
visszafizetniük a banknak ahhoz képest, amit a bankok a
forintosítás óta követelnek.
A Bankok
azzal érvelnek, hogy az Unió joga nem alkalmazható azokra a
szerződési feltételekre, amelyek törvényalkotás útján,
utólag, váltak a deviza-alapú hitelszerződések részévé. A
2014. évi XXXVIII. törvény 3. § 2. bekezdése kógens magyar
jogszabály, attól a bankok nem térhettek el. A bankok álláspontja
szerint a devizahiteles törvények írják elő, hogy a
fogyasztóknak kell viselniük az árfolyamkockázatot. A
bíróságoknak nincs joguk vitatni az Országgyűlés döntését
azáltal, hogy az uniós jogot alkalmazzák a a devizahiteles
törvények rendelkezéseire.
A C-51/17.
sz. ügy betekintést nyújt a magyar jogi gondolkodásmód
rejtelmeibe. Az Európai Bíróságon dolgozó, a magyar nyelvet nem
ismerő jogászok megismerkedhetnek a magyar jogrendszer működésével.
A C-51/17. sz. ügy iratai szerint sem a Fővárosi Ítélőtábla,
sem az érintett felek nem kérdőjelezik meg az Országgyűlés azon
hatáskörét, hogy beavatkozzon magánjogi jogviszonyokba, és
visszamenőleges hatállyal módosítsa azok tartalmát. Figyelemre
méltó, hogy az Európai Bizottság sem kérdőjelezi meg ezt a
magyar joggyakorlatot. A Bizottság jogi képviselői nem idézik az
Európai Bíróság visszamenőleges hatályú törvényalkotását
tiltó ítéleteit.
A felek csak
arról a kérdésről vitatkoznak, hogy az Országgyűlés által
beiktatott szerződési rendelkezések eleget tesznek-e az Unió
fogyasztóvédelmi rendelkezéseinek. Tehát köti-e az Országgyűlést
az Unió joga, akkor, amikor alkotmányos jogosítványait arra
használja, hogy átírja magánjogi szerződések tartalmát.
C-51/17. sz. ügyhöz hasonló jogvita soha nem fordulhat elő az
Európai Unió azon tagállamaiban, ahol tiszteletben tartják a jog
uralmának elvét.
Az
Alkotmánybíróságnak köszönhető az, hogy az Európai Bíróságnak
kell döntenie a devizahiteles ügyekben. Az AB több eljárásban is
vizsgálta a devizahiteles törvények jogszerűségét, de egyetlen
alkalommal sem emelte fel a szavát a demokratikus értékek védelme
érdekében. A demokratikus értékek tiltják az Országgyűlésnek
azt, hogy magához ragadja az igazságszolgáltatás hatáskörét és
törvényi beavatkozással próbáljon igazságot tenni a bankok és
devizahitelesek között.
A
Fidesz-kormány az elmúlt évek során saját hűbéreseivel
töltötte fel az alkotmánybíróságot. Ennek eredményeként az AB
már nem független bíróságként felügyeli az Országgyűlés
által meghozott törvényeket. Az AB ítélkezési gyakorlata
kiszolgáltatja a magyar társadalmat a diktatórikus hatalmi elit
önkényének.
Aki védelmet
akar kapni a jelenlegi hatalmi elit önkénye ellen, annak nem az
Alkotmánybírósághoz, hanem az Európai Unió Bíróságához kell
fordulnia jogvédelemért.
PITEE
C-51/17 – Ilyés és Kiss ügy, Benyújtva: 2017.01.17., Szóbeli tárgyalás 2018.02.22.
Európai Unió Bírósága – Második tanács
Marko Ilešič, Szlovenia
Allan Rosas, Finnország
Camelia Toader, Románia
Alexandra (Sacha) Prechal, Hollandia (előadó bíró)
Egidijus Jarašiūnas, Litvánia
Főtanácsnok: Evgeni Tanchev, Bulgária
Pénzügyi
Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület (PITEE)
A PITEE
Egyesület célja jogállami módon rendezni a devizahitelesek
helyzetét. Ehhez nem új törvényekre van szükség, hanem arra,
hogy a bíróságok kikényszerítsék a törvények betartását.
Press Release No. 26
Budapest, 20
February 2018
Is
legislation that intervenes with private law matters and has
retroactive effect compliant with Union law?
The
European Court of Justice is preparing to hear Case C-51/17 (Ilyés)
this coming Thursday (22.02.2018). The Court is reviewing the
compliance of Hungarian foreign currency (FX) loan legislation with
Union law. The proceeding is in the focus of Hungarian public
interest because it affects the question of which party should bear
the costs of exchange rate risk. Case C-51/17 (Ilyés) is the second
of eight cases currently pending before the Court in regard to
Hungarian FX loan legislation. The Hungarian FX debt crisis escalated
to the European Court of Justice because the Hungarian Constitutional
Court does not provide protection against violations of democratic
values.
Consumers and
banks have been battling in Hungarian courts for several years now
over the validity of so-called foreign exchange (FX) consumer loans.
All of these lawsuits were initiated because consumers have
convincing arguments to put the brunt of FX volatility back on the
shoulders of the banks. In 2014 and 2015 Parliament adopted several
laws in order to solve these legal disputes and, by so doing, protect
the banks from losses caused by FX volatility.
Case C-51/17
focuses on the provisions of FX loan legislation that directly modify
FX loan agreements with retroactive effect. Section 3.1 of Act
XXXVIII/2014 removes the clauses found in FX loan agreements prior to
2014 that charge the costs of currency conversions by applying
different exchange rates for selling and buying foreign currencies.
Section 3.2 of Act XXXVIII/2014 inserts a new clause in the FX loan
agreements which obliges banks to use the official exchange rate of
the Hungarian National Bank when converting payments under the
agreements.
Since
Parliament modified the FX loan agreements with retroactive effect,
banks had to repay customers the unjust profit arising from currency
conversions made before 2014.
The Hungarian
Constitutional Court approved this legislation in various decisions,
while the Constitutional Court found Parliament’s intervention in
private law matters and its adoption of retrospective legislation to
be consistent with democratic values.
The Budapest
Metropolitan Court of Appeal is asking the European Court of Justice
in Case C-51/17 whether Section 3.2 of Act XXXVIII/2014 is compliant
with Union law.
Section 3.2
of Act XXXVIII/2014 is an essential provision in FX loan agreements
because required for transferring the FX risk to the consumers. If
Section 3.2 of Act XXXVIII/2014 were void, then the transfer of the
FX risk would be ineffective and consumers would be released from
their increased payment obligations.
Consumers
argue that all the provisions in connection with transferring the FX
risk are unfair because because they are not worded in plain,
intelligible language and therefore have no binding effect. Consumers
should be allowed to repay their debts without the increased payment
obligations caused by FX volatility.
The banks
argue that the directive on unfair terms in consumer contracts is not
applicable to Section 3.2 of Act XXXVIII/2014 because this Section
has become part of the FX loan agreements as a mandatory provision
under Hungarian law and is not part of the banks’ general terms and
conditions. According to the banks, the FX loan legislation
stipulates that consumers must bear the brunt of FX volatility.
Hungarian courts may not challenge Parliament’s decision by
applying Union law to the FX loan legislation.
Case C-51/17
provides an insight to the Hungarian legal system. Neither the
Budapest Metropolitan Court of Appeal nor the involved parties
question the democratic competence of Parliament to adopt legislation
which intervenes with private law matters and has retroactive effect.
Even the statement of the European Commission lacks references to the
European Court of Justice case law on the rule of law.
The parties
are only discussing the question of whether Parliament must observe
European consumer protection provisions when using its power to amend
the content of private law contracts. (s. Excerpt from the Submission
of the Budapest Metropolitan Court of Appeal at the end of this Press
Release) Such a legal dispute would never occur in member states of
the European Union, where the rule of law is respected.
The Hungarian
Constitutional Court could have prevented this case from reaching the
European Court of Justice. The Constitutional Court had many
opportunities to review the compliance of the FX loan legislation
with democratic values, which prohibit Parliament from usurping the
role of the judiciary and thereby trying to solve legal disputes with
legislation.
The Hungarian
government has packed the Constitutional Court with loyal judges to
create a “judicial rubber stamp for government interests”,
according to a study by the Eötvös Károly Institute, the Hungarian
Helsinki Committee and the Hungarian Civil Liberties Union.
Hungarian
citizens must seek the jurisdiction of the European Court of Justice
as long as the Hungarian Constitutional Court fails to provide
protection against violations of democratic values.
TRANSLATION
Excerpt from
the Submission of the Budapest Metropolitan Court of Appeal dated 17
January 2017 in Case C-51/17 of the European Court of Justice
Section IV.
of the Submission:
1. Parliament’s direct intention was to resolve a severe social conflict with the FX loan legislation. This conflict arose as a result of the unfair lending practices of Hungarian banks. The banks used unfair price escalation clauses and hid the costs of currency conversion. The conflict between banks and consumers focuses partially on refunding unjust profit and partially on the question of which party should bear the costs of exchange rate risk.
1. Parliament’s direct intention was to resolve a severe social conflict with the FX loan legislation. This conflict arose as a result of the unfair lending practices of Hungarian banks. The banks used unfair price escalation clauses and hid the costs of currency conversion. The conflict between banks and consumers focuses partially on refunding unjust profit and partially on the question of which party should bear the costs of exchange rate risk.
2. Parliament
restored the validity of the FX consumer loan agreements which had
become invalid as a result of the European Court of Justice’s
interpretation of Union law in Decision C-26/2013 (Kásler). In the
legislative process Parliament decided to transfer the costs of
exchange rate risk to the debtors with retroactive effect (ex tunc).
This purpose is also reflected in the part of the FX loan legislation
that orders the obligatory conversion of FX debt into Hungarian
forints under current market conditions at the time the conversion is
made (see Section 10 of Act LXXVII/2014).
3.
Parliament, however, did not review the clarity and intelligibility
of the language of the FX loan agreements in relation to the transfer
of the exchange rate risk to the debtors.
[…]
8. […] The FX loan legislation makes the debtors liable for the costs of exchange rate risk during the period between the conclusion of the contract and the obligatory conversion of the debts. The FX loan legislation is a result of Parliament’s fair consideration of the situation, which respects the legitimate interests of the parties. Therefore the national courts may not contradict Parliament’s decision.
8. […] The FX loan legislation makes the debtors liable for the costs of exchange rate risk during the period between the conclusion of the contract and the obligatory conversion of the debts. The FX loan legislation is a result of Parliament’s fair consideration of the situation, which respects the legitimate interests of the parties. Therefore the national courts may not contradict Parliament’s decision.
Translated by
PITEE
ABOUT
PITEE
Our mission
is to enforce consumer rights and bring about fundamental change in
Hungarian legal culture by promoting and defending democracy, free
competition, EU standards, transparency and the rule of law – all
values not shared by the Hungarian government and oligarchy.
Magyarország kiveszi a részét Kirgizisztán fejlesztéséből
A
közép-ázsiai országok egyre komolyabb gazdasági fejlődésen
mennek keresztül, ezért a magyar gazdaságnak kifejezetten érdeke,
hogy kivegye a részét és hasznát ebből a fejlődésből -
jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter
kedden a kirgiz fővárosban.
A
miniszter kifejtette: a közép-ázsiai országok komoly turisztikai
fejlesztéseket hajtanak végre, komoly vonzerőt jelentenek a
turistáknak, és szívesen küldik saját állampolgáraikat is
Európába. Magyarország ezért nyitott itt egy 65 millió dolláros
hitelkeretet a magyar-kirgiz vállalatközi együttműködés
fejlesztésére, és aláírt egy turisztikai megállapodást is -
tette hozzá. "Szeretnénk, ha minél több közép-ázsiai
turista ismerkedne meg Magyarország nevezetességeivel, hiszen ez
Magyarország számára komoly bevételt és presztízsnövekedést
jelent" - mondta.
Jelenleg
25 kirgiz fiatal tanul magyar állami ösztöndíjjal a
magyarországi felsőoktatásban. "Megállapodtunk abban, hogy
jövő szeptembertől 75-re emeljük ezt a számot" - fejtette
ki Szijjártó Péter.
Önmagán
túlmutat ez az együttműködés Kirgizisztánnal, tekintettel
arra, hogy az ország tagja az Eurázsiai Gazdasági Uniónak, és
most, amikor egy "kereskedelmi háború" bontakozik ki a
világban, a Európai Uniónak egyértelműen az lenne az érdeke,
hogy szorosabbra fűzze együttműködést ezzel az eurázsiai
tömbbel - jegyezte meg. Tárgyalások folynak az EU és
Kirgizisztán között az 1999-es együttműködési megállapodás
megújításról. "Ezt támogatjuk, mint ahogy azt is, hogy az
EU növelje az eddigi 184 millió eurós támogatását. Ugyanis
minél stabilabb ez az ország, ez a térség, annál inkább
megálljt tud parancsolni azon szélsőséges eszmék terjedésének,
amelyek a terrorizmus alapját képezik, és Európai biztonságát
fenyegetik" - tette hozzá.
(MTI)
2018. szeptember 4. 9:01
Kaparod az arcod: Tíz éves, leselejtezett, műszaki hibás buszokat vásárolt a BKV aranyáron
Folyamatos
meghibásodások miatt vált meg tőlük Horvátország. Nekünk jó
lesz.
Nyolc
darab, 2008-as gyártmányú, csuklós Mercedes
Citaro buszt
vásárolt a BKV – számolt be róla a 444.
A
buszokat négy év után, 2012-ben a folyamatos
meghibásodások miatt
leselejtezte a rijekai közlekedési társaság. Főleg a
kipufogórendszerrel voltak problémák.
A hibás
buszokból 8 darabot először Debrecen vásárolt meg, ám mivel
ott sem váltak be, most Budapestre kerülnek.
Az ominózus
Mercedes Citaro buszok, még Rijekában
A
BKV darabját 57,5
millió forintért vásárolta
meg (összesen 462 milliót fizettek értük).
De mivel a
buszokat még át kell festeni, műszakilag át kell vizsgálni, a
végső ár ennél is magasabb lesz.
NYF-kommentár: Nem
lehetne egyszer, hogy csak a Fidesz-szavazók adóját verjék el
ilyen égbekiáltó blődségekre, az ellenzékiekét pedig költsék
mondjuk az összeomlás
szélén álló Honvédkórház sürgősségi
osztályára?
Add
tovább cikkünket, hogy másokhoz is eljusson!
Még nagyobbat nőtt a magyar gazdaság, mint gondoltuk
CSDKÖVETÉS
2018.09.05.
10:07
Augusztus közepén még azt számolta a Központi
Statisztikai Hivatal, hogy az év második negyedévében, vagyis
április elejétől június végéig 4,6 százalékkal nőtt a
magyar GDP. Most viszont részletesebb
számokat közölt a KSH a magyar gazdaság
teljesítményéről, és újraszámolva a dolgokat, arra jutott,
hogy
A
MÁSODIK NEGYEDÉVBEN 4,8 SZÁZALÉKKAL NŐTT A GDP A TAVALYI AZONOS
IDŐSZAKHOZ KÉPEST.
A
KSH szerint a növekedéshez a legtöbb nemzetgazdasági ág
hozzájárult, legnagyobb mértékben a piaci alapú szolgáltatások
húzták a növekedést. A szolgáltatások értéke együttesen 4,3
százalékkal bővült. Ezen belül is a kereskedelem és a
vendéglátás pörgött igazán a nyár elején, ez a szegmens
(amelyet együtt kezel a statisztikai hivatal) 7,7 százalékkal nőtt
a tavalyi azonos időszakhoz képest. A GDP 4,8 százalékos
növekedéséhez a szolgáltatások 2,3, az ipar 0,8, az építőipar
pedig 0,9 százalékponttal járult hozzá.
Rohamosan nő az üzemanyagok ára: 450 forintnál beavatkozhat a kormány?
Újra
emelkedett az üzemanyagok ára, így a benzinért átlagosan 405,
míg a gázolajért 414 forintot kell fizetni. A Híradónk által
megkérdezett autósok egyelőre nem tervezik, hogy lerakják
járműveiket a drága üzemanyag miatt. A holtankoljak.hu
főszerkesztője is azt mondta, hiába van 400 forint felett az
átlagár, a tankolási hajlandóság nem változik. A GKI szerint
kormányzati lépésre maximum akkor lehet számítani, ha eléri a
450 forintot az üzemanyagok átlagára.
Egyre
többe kerül teletankolni az autókat, hiszen az utóbbi hetekben
többször is emelkedett az üzemanyagok ára. Az autósok nem
örülnek, de egyelőre lenyelik a drágulást.
„Nem
nagyon bírom, de muszáj tankolni, mert kell használni az autót”
– mondta egy hölgy az ATV Híradónak. Egy férfi úgy
nyilatkozott: „Egy nagy tanknyit, olyan 60-67 litert tankolok
körülbelül és akkor az elég egy hónapra”. 60-67 liter
benzinért jelenleg körülbelül 24-27 ezer forintot kell fizetni,
de az sem mindegy, hol áll meg üzemanyagért az ember.
Bár korábban a szakértők a 400 forint feletti átlagárat lélektani határnak tekintették, úgy tűnik, az utóbbi időben ez sem befolyásolja az eladásokat.
Szalayné
Bujdos Eszter, a holtankoljak.hu főszerkesztője azt mondta:
„Folyamatosan növekszik a tankolt üzemanyagnak a mennyisége,
annak ellenére, hogy egy jó ideje most már a 400 forintos átlagár
körül mozognak az üzemanyagárak, tehát úgy néz ki, hogy ez a
korábban megállapított 400 forintos lélektani határ kitolódni
látszik, mert a tankolási hajlandóság egyáltalán nem változott
az elmúlt néhány hónapban”.
A
GKI Gazdaságkutató ügyvezető igazgatója szerint, ha az
üzemanyagárak újra rekordközelbe, vagyis 450 forintra emelkednek,
akkor már kormányzati lépések is következhetnek. Bank Dénes
hozzátette: „a kormányzatnak érdemes lehet elgondolkodni azon,
hogy az adótartalmat miképpen csökkenti, hiszen az adó egy része
az százalékos, tehát úgy is tudja csökkenteni az üzemanyag
árát, hogy az ő abszolút adótartalma nem változik, mondjuk egy
jelenlegi adóösszeghez képest, tehát a bevétele nem csökken”.
Megkeresésünkre
a Pénzügyminisztérium azt válaszolta, hogy az üzemanyagár
változását a piaci viszonyok határozzák meg, amelybe a kormány
nem avatkozhat bele. Hozzátették: a térségben Magyarországon
kell az egyik legalacsonyabb jövedéki adót fizetniük az
autósoknak.
Jön az újabb drágulás
A Mol bruttó 3 forinttal emeli a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát pénteken, a 95-ös benzin ára változatlan marad - értesült az MTI piaci forrásból szerdán. Az emeléssel a gázolaj literje átlagosan 417 forintra drágul, a benzin literje 405 forint marad. Az üzemanyagok ára legutóbb szerdán változott, a benzin literje 2 forintos emeléssel 405 forintra, a gázolajé 4 forintos emeléssel 414 forintra nőtt
atv.hu
Falusi nyomor, Orbán rendszerének árnyoldala
- Készült: 2018. szeptember 05.
Áprilisban
Magyarország elmaradott régióiban, a falvakban az országos
átlagot jóval meghaladó mértékben támogatták Orbán
Viktort. Azokon a településeken, ahol rendkívüli a nyomor, százak
fagynak meg télen fűtetlen otthonaikban, mások szeméttel, városi
lomtalanításokon gyűjtött hulladékkal tüzelnek, ami miatt az
ország légszennyezettsége rendkívüli mértékű. Ahhoz,
hogy magyarázatot kapjunk arra, hogy miért is alakult így, végig
kell tekinteni azon, hogy mi történt ország
kistelepülésein az elmúlt évtizedekben.
1989
előtt előtt Magyarországon lényegében minden aktív korú ember
rendelkezett munkával. Az európai szinten is fejlett
termelőszövetkezeti mezőgazdaságnak köszönhetően a vidéki
kistelepüléseken élők jó jövedelemmel rendelkeztek, melyet még
ki is tudtak egészíteni otthoni állattartásból, az úgynevezett
“háztájiban” megtermelt termények eladásából. A
rendszerváltás előtti évtizedekben ezeken a településeken sok
százezer új, tágas és összkomfortos otthon épült.
A
magyar rendszerváltás alapvető jellemzője a falvak tudatos
rombolása lett. A szocialista rendszer bástyáinak tekintett
szövetkezeti rendszert verte szét elsők között a jobboldali
kormány. Szinte azonnal tömeges munkanélküliséget és a
kistelepülések számára tartós kilátástalanságot idéztek elő.
A fasiszta és feudális restaurációt elindító Antall József
miniszterelnök antiszociális ámokfutását az elmúlt harminc
évben minden kormány, így a neoliberális szocialisták is
folytatták. Eltűnt a falvakból az agrárértelmiség, a földeket
megkaparintó új földesurak nem voltak érdekeltek a sok embert
foglalkoztató és jövedelmező diverzifikált agrárgazdálkodás
fenntartásában, helyette visszahozták a monokultúrás
gazdálkodást. A búza, a kukorica, napraforgó vagy a repce került
üvegházak, gyümölcsösök, szőlők helyére, az ipari jellegű
tevékenység pedig teljesen megszűnt a kistelepüléseken.
Aki
tehette a kilátástalanság elől elmenekült a nagyvárosokba,
helyükre a nagyvárosokból szociális okokból kiszorultak
kerültek. Felgyorsult a válságrégiókban a falvak elöregedése
és gettósodása. A szegénység jelentős mértékben
etnicizálódott, a romák többsége elnyomorodott. A rendszerváltás
előtt többségük a mezőgazdaság, a nehézipar és az építőipar
területén dolgozott. A kétezres évek elejétől a magyar falvakat
a szociális problémákból fakadó etnikai feszültségek
jellemezték, melyek a magyar jobboldali politika szándékosan
gerjesztett. Cigányellenes félkatonai alakulatokat szerveztek,
ebben az időszakban került sor több romagyilkosságra is. Munkával
kevesen rendelkeztek, az idősek nyugdíjat kaptak a fiatalabbak
segélyből és a gyermekek után járó állami támogatásból
próbálták eltartani magukat.
2010-ben
nyert először Orbán Viktor. Hatalmas fölénnyel, mert a
neoliberális politikai alternatíva nyolc évnyi katasztrofális
kormányzás végére teljesen összeomlott.
Az
azóta eltelt időszakban a falusi nyomor bebetonozódott. A
segélyeket azonnal megvágták 100 eurónyi összegről körülbelül
70 euróra, a gyermekek után adott támogatások összegét
befagyasztották, a szegények számára el nem érhető családi
adókedvezmények területére vitték át az emeléseket, ezzel
ügyelve arra, hogy a gazdagok igen, de a szegények ne jussanak
többletjövedelemhez. Nagyságrendileg akkora összegről van szó,
hogy abból duplájára lehetne emelni a jelenlegi támogatást
minden gyermek esetében. A falvak többségében egyetlen
munkalehetőség a közmunka lett, de az itt kapható jövedelem ma
kétharmada a minimálbérnek.
Az
elmúlt években Orbán Viktor nyíltan hadat üzent az egyébként
is kiszolgáltatott helyzetben lévő szegényeknek. Százezrek
szorultak ki mindenféle ellátásból. A rendszer feudálisan épül
fel, az emberek nem elégedettek, de ezekről a területekről
kiszorult minden ellenzéki formáció, így lehetőség sincs arra,
hogy a megalázó függőségben tartott emberek mást válasszanak.
A
nyomorgó falvak emiatt stabil bázisai Orbán rendszerének. Az itt
élő idősek örömmel veszik az alig burkoltan rasszista rendpárti
politikát, a közfoglalkoztatásban lévő vagy segélyeket kapó
szegények sokan kényszerből, de nagyon sokan meggyőződésből is
támogatják a kormányfőt. Ebben a társadalmi közegben
megdöbbentő mértékben hitték el a migránsok áradatával
riogató poilitikát. Ehhez persze az is kellett, hogy többségükhöz
nem érnek el mások, mint az állami tévécsatornák, amelyek
folyamatosan sugározzák az állami gyűlöletpropagandát.
Kalmár
Szilárd, Munkások Újsága Az eredeti cikk a németországi Junge
Welt napilapban jelent meg
Sehol nincs nyoma, honnan volt Tiborcz Istvánnak sokmilliárd forintja vásárolni
Tiborcz István, a
miniszterelnök vejének cége, a BDPST Zrt. a G7-nek
állította, hogy 50 százalékban saját erőből finanszírozza
a turai kastély felújítását. A cég tájékoztatása szerint nem
kapnak állami támogatást vagy bármiféle állami finanszírozást,
és nem része projekt az állami kastélyfelújítási programnak
sem, innen viszont egyre érdekesebb a kérdés, hogy konkrétan
honnan volt Tiborcznak 4,5 milliárd forintja erre, ha most most
szerzett hatmilliárd forint értékű részesedést a Mészáros
Lőrinchez tartozó Appeninn Zrt-ben.
A trükk az, hogy már ennek a hatmilliárdos
vásárlásnak sem találni nyomát a cégadatok között. Tiborcz
István 3 milliárd forintért adhatta el a Paár Attila-féle
WHB-csoportnak, ezen felül pedig a BDPST-csoport bankszámláján
összesen nem volt egymilliárd forint tavaly év végén, és
komolyabb tőkeemelést sem jelentettek be a cégbíróságot. A
turai kastélyt birtokló TRA Real Estates Kft-nek is csak 16 millió
forint pénzeszköze volt tavaly év végén. Idén nyáron ugyan
tőkét emeltek, de csak 50 millió forinttal, ami még mindig messze
van a fenti projekt méreteitől. Ráadásul sokba kerülő
beruházásokat is tervez még a cége.750 ezer gyermek él a létminimum alatt hazánkban …
2018.
augusztus 31. 05:01 - Öreganyus
Aranyoskáim!
Tegnap este, a
Híradóban vezető hír volt, hogy milyen mértékben emelkedett a
gyermekszegénység hazánkban, a legutóbbi adatok nyilvánosságra
kerülése óta. A legutolsó adat szerint 250 ezer gyermek éhezett
hazánkban – ma ez a szám 750 ezerre tehető. … Miközben a
Központi Hírharsona attól hangos, hogy hazánknak sikerült az
EU-n belül a leginkább csökkenteni a társadalmi szegénységet. A
sikersztorit beárnyékolja kissé, hogy a hivatalos statisztikai
adatszolgáltató KSH-nak megtiltották a szegénység mérését, de
a létminimumhoz szükséges adatok kiszámítását is, mégpedig
2015.ben. A családügyi államtitkár tegnapi sajtótájékoztatóján
pedig azt jelentette ki:
„… nem véletlen, hogy nem mérik ezeket az adatokat.”
Nos, ebben
jómagam is biztos vagyok. Ha ugyanis mérnék, kiderülne, hogy már
megint nem mondanak igazat a szegénység mértékéről egy olyan
országban, ahol jól saccolhatóan minden harmadik ember napi
megélhetési gondokkal küzd ma már. Gúnyosan egyébként még azt
is hozzáfűzte mondanivalójához:
„Adatokat ma már bárki szolgáltathat, ezeket nem kell komolyan venni. …”
Csakhogy a
szóban forgó számadatot hiteles forrás, a Policy Agenda
szolgáltatta. Bemutatom nektek méréseik eredményét.
Az eredmények
azt mutatják, hogy hazánkban, a tavalyi év vonatkozásában a
lakosság 30%-a élt olyan háztartásban, ahol a család jövedelme
nem érte el a létminimum szintjét. Ugyanakkor a gyermekes családok
42%-a élt létminimum alatt. A szervezet megállapítása szerint a
gyermekes családok váltak mára a legkiszolgáltatottabb társadalmi
réteggé, minek okán tovább bontották a megélhetésükre
vonatkozó adatsort. Eredmény: az 1-2 gyermekes családok 41%-a, a
3, vagy annál több gyermekes családok 49%-a tartozik a létminimum
alatt élők táborába.
Különbséget
tett a kutatás abban is, hogy hol élnek ezek a családok. Kiderült:
a fővárosban élő családok 23%-a, a vidéken élő családok
54%-a él szegénységben.
Meghatároztak
egy külön kategóriát is, amit az ún. társadalmi minimum jelent.
A társadalmi minimum
„szerény fogyasztási szintet jelent, az alapvető szükségletek kielégítésén felül, racionális gazdálkodás mellett olyan javak és szolgáltatások fogyasztására nyújt lehetőséget, amelyek a gazdasági, társadalmi, kulturális fejlettség adott szintjén már tömegigénnyé váltak. Ez a minimum némi átcsoportosítási, tartalék lehetőséget is ad rendkívüli esetekre.”
Kimutatásra
került, hogy a gyermeket nevelő családok mindössze 32%-a él a
társadalmi minimum szintje felett.
Aranyoskáim!
Meg kell, hogy
említsem: a Híradóban lenyilatkoztattak egy Jobbikos politikust
is, aki azt mondta:
"Aki gyermeket vállal, annak bizony szembe kell néznie a szegénységgel ma már. ..."
Ehhez képest
egy kiugrott Jobbikos politikusnő azt nyilatkozta, tegnapelőtt:
"Minden nő számára, aki az abortusz mellett dönt, tegyék kötelezővé, hogy a műtét elvégzését megelőzően hallgassa meg gyermeke szívhangját."
... és akkor
most mindenki szabadon gondolkozzon el azon: miért ilyen magas
hazánkban az abortuszok száma. ...
Szeretettel
ölel titeket:
Öreganyus
Csereföldet kaphatnak, de erről egy szót sem szólhatnak a debreceni gazdák
szerző:
hvg.hu
Bármit
tudnak is a projektről, magukban kell tartaniuk.
Titoktartásra
kötelezték azokat a debreceni gazdákat, akiknek a földjén
nemsokára elkezd épülni a BMW-gyár. A Kismacs és Nagymacs
közötti földekért cserébe a gazdák más földterületeket
kapnak, ahol folytathatják a gazdálkodást. De egyelőre bármilyen
információjuk is van az üggyel kapcsolatban, nem beszélhetnek
róla – tudta
meg az ATV.
Korábban mi
is megírtuk,
hogy a debreceni önkormányzat 300 hektárnyi földet vásárolna,
és ebből hozna létre cserealapot azoknak a gazdáknak, akiknek a
földjét – összesen 400 hektárt – a beruházás miatt
elvették.
Nyár
közepén derült ki, hogy a német autógyártó több mint
egymilliárd euróért fejleszt Debrecenben. Az üzemben 150 ezer
autót gyártanak majd évente, de azt egyelőre nem tudni, hogy a
cég milyen feltételekkel jön az országba.
Érdekesnek
találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!
A
HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés,
aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek
szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy
újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas
színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet
küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb
termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már
heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi
újságíráshoz!„Amikor
annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő
igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag
„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - TámogatóCsatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
K. Erna – Pártoló tag
„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - TámogatóCsatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Orbán Viktor fiának egyháza erős jellemű srácokat vár, akik nem félnek Jézus menyasszonya lenni
2018.
SZEPTEMBER 5. 13:59 - SZERZŐ: 168
ÓRA
A
miniszterelnök fia, Orbán Gáspár gyülekezete hirdetést tett
közzé Facebook-oldalán.
Eszerint önkénteseket keresnek, mert jelenleg férfi erősítésre
van szükségük.
– Gyere és mutasd meg, hogy Jézust követni férfias és kemény feladat! Keresünk edzett, erős jellemű srácokat akik nem félnek Jézus menyasszonya lenni
– írják
a posztban.
Dózsa György ceglédi beszéde!
Magyar férfiak!
Mi sem utálatosabb isten előtt, mint ha a semmirevaló ember hatalmaskodik embertársai felett.
Nincsen is nagyobb bűn, mintha emberek, hatalmukkal visszaélve, szolgaságban tartják önnön nemzetük tagjait.
Polgártársai vagytok a magyar nemességnek, de nem parasztként, hanem rabszolgául tart titeket.
Amit hoz az ugar a ti fáradságotok által, amit barmaitok adnak: minden a nemesség prédája. Nekik szántjátok a földet, nekik ültettek szőlőt, nekik neveltek nyájat és csordát: nektek csak szolgaság és ínség marad.
Minden ember tudja Magyarországon, minő nyomorúság minden napotok. Ha a nemes házat épít, ha nősül, ha leányát adja férjhez, ha vendéget fogad, ha születik, ha meghal, ha a királyhoz megy a maga dolgában - titeket fejnek: bármit tesz, a ti rovásotokra megy a dolog.
Meddig tűritek még ezt a gyalázatot magyarok?
Kövessétek istent, ki összegyűjtött benneteket, és fegyvert adott kezetekbe!
Rajta hát, támadjatok ellenségeitekre!
Oktalan félelem ne csökkentse bátorságotokat!
Ne gondoljátok, hogy én elkerülöm a bajt, ha ti veszedelembe kerültök. Ígérem, hogy szabadságotok visszaszerzésében vezéretek leszek, s - ha szándékunkat isten segíti -visszaszerzem azt, fáradalmak közt, veszedelmekben bátor leszek és hűséges! S ha oltalmazótokul vezérré tesztek, a hatalmamat javatokra használom és ellenségeink megtörésére.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése