Nukleáris fegyverek szétszerelése

Erősítsétek ezt a tendenciát!

Nukleáris fegyverek: nagyhatalmak és kísérletezők 2012-ben

A nukleáris fegyver olyan fegyver, melynek energiája atommag-átalakulásból származik. Két típusa kétféle magátalakulást használ fel: az atombomba esetén maghasadás következtében, a hidrogénbomba esetén magfúzió következtében az atommag kötési energiája szabadul fel. Rendkívüli pusztító ereje van: egyetlen ilyen fegyver képes elpusztítani egy várost.

Mivel a hasadáson és a fúzión alapuló bombák közös jellemzője, hogy az atommag átalakítása révén szabadítanak fel energiát, a legpontosabb közös elnevezés e robbanóanyagok különféle formáira a „nukleáris fegyver”.

A kísérleti robbantásoktól eltekintve kétszer használtak nukleáris fegyvert, a II. vh-ban az USA dobta le két japán városra, Hirosimára és Nagaszakira.

Nukleáris nagyhatalmak

Az USA-ról, Oroszországról, Nagy-Britanniáról, Franciaországról és Kínáról tudjuk, hogy van atombombájuk. Ezek az országok a „nukleáris nagyhatalmak”. Rendelkezik atomfegyverrel India és Pakisztán is, bizonyosra vehető, hogy Izraelnek is van, de ezt a zsidó állam sem ismeri el nyíltan. Brazília atomprogramja hasonló.

Akik szembe mennek az egyezményekkel

Aggodalomra ad okot, hogy Észak-Korea is hajtott végre föld alatti kísérleti atomrobbantást, tény, hogy ereje jóval kisebb volt a vártnál, feltehetőleg a bomba „befulladt”. Hogy van-e működőképes atomfegyvere Észak-Koreának, kérdéses.

Irán állandóan a kérdés kereszttüzében áll, hisz üzembe helyezett urándúsító-üzemet és az Egyesült Államok, ill. Izrael szerint ezt katonai célokra akarja alkalmazni. Az iráni kormány szerint az atomprogramja békés célú. A Dél-Afrikai Köztársaság a '80-as évek elején titokban kifejlesztett nukleáris fegyvereket, viszont '91-ben szétszerelte azokat.

A volt szovjet utódállamok közül Ukrajna, Fehéroroszország és Kazahsztán rendelkezett nukleáris fegyverrel, de visszaszolgáltatta azokat Oroszországnak felbomlásuk után.

Hogy is lett a „magyar-gyökerekkel bíró” atombomba?

1934-ben és '36-ban Szilárd Leó két szabadalmat jelentett be a British Admiralitynek. Egy nyilvánosat, melyben homályosan utal az energiatárolásra és egy titkosat, amely a bomba elvét írta le, de nem tudta, melyik elemmel tud a láncreakcióban részt venni. A berlini Kaiser Wilhelm Institut laboratóriumában 1938-ban Otto Hahn-nak és asszisztensének sikerült az uránatom hasítása. Teller Ede 1935-ben az USA-ba emigrált. Az 1941-es Pearl Harbor-i csata után felgyorsultak az események, amikor Chicagóban Teller Fermi mellett dolgozott az első atomreaktor megépítésén. Szilárd Leó '39 augusztusában megírta levelét Roosevelt elnöknek, melyet Einstein aláírásával is nyomatékosítottak, hogy felhívják az elnök figyelmét, hogy a nácik képesek atombombát építeni. A levél kézbesítője Teller Ede volt. Roosevelt aggodalmát annyira felkeltették, hogy létrehozták az Uránbizottságot.

Az atombombát az Egyesült Államokban a Manhattan terv keretében fejlesztette ki egy kutatócsoport az új-mexikói Los Alamosban, mely Szilárd Leó kezdeményezésére indult 1939-ben, elsődlegesen a német atomprogramtól való félelem miatt. A projekt vezetője Robert Oppenheimer volt, s a munkában természetesen részt vett Teller és Neumann János is, más amerikai, olasz és angol tudósok mellett.

Hirosima és Nagaszaki

A Hirosimára dobott bomba uránt, a Nagaszakira ledobott plutóniumot tartalmazott.

A világháború után: a hidegháború évei...

A világháború után leghamarabb a Szovjetuniónak lett nukleáris fegyvere. Első kísérleti robbantásukat 1949 augusztusában hajtották végre egy kazah kísérleti telepen. A terveket szovjet, ill. velük együttműködő amerikai kémek juttatták el a Szovjetuniónak. Ezzel indult meg a hidegháborús fegyverkezési verseny.

A szovjet atomprogramra válaszként az Egyesült Államok beindította a hidrogénbomba-programot, Teller és Stanislaw Ulam tervei alapján. Az első hidrogénbomba-robbantás 1952-ben a Marshall atollon történt. Ekkor már a Szovjetunió is évek óta folytatta saját hidrogénbombájának kifejlesztését. Ezt '53-ban robbantottak fel.

Az első bevethető méretű amerikai hidrogénbomba tesztje '54-ben történt a Bikini Atollon (Marshall-szigetek). A 15 megatonnás hatóerő két és félszerese volt a számított értéknek. Ennek súlyos következményei voltak. A hasadványtermékek (az elsődleges fokozatból ill. a bomba uránköpenyéből) a vártnál sokkal nagyobb területen szóródtak szét. A teszt résztvevői jelentős sugárdózist kaptak.

A Szovjetunió 1961 októberének végén robbantotta fel a valaha készült legnagyobb hatóerejű nukleáris fegyvert, a Novaja Zemlján. A bomba 27 tonnát nyomott, 8 m hosszú és 2 m átmérőjű volt. Az eredetileg 100 megatonnás eszköz hatóerejét – a radioaktív kihullás korlátozása érdekében – 50 megatonnában limitálták. Az eszköz elsősorban propaganda, erődemonstráció céljából készült. Ekkora hatóerőnek katonailag nem volt értelme, a bomba nem volt hatékony abban az értelemben, hogy a robbanás energiájának nagyobbik része kisugárzódott a világűrbe. Mérete korlátozta a bevetésére átalakított speciális bombázógép sebességét és hatótávolságát. Interkontinentális ballisztikus rakétára szerelése szóba sem jöhetett.

A '60-as évek: Atomsorompó egyezmény

A '60-as évek során még három állam tett szert nukleáris fegyverre: Franciaország, Nagy-Britannia és Kína. Ekkor már erősödni kezdtek a nukleáris fegyvereket ellenző mozgalmak. Ennek eredményeképpen 1963-ban Anglia, az USA és a Szovjetunió aláírta a részleges atomcsend-egyezményt, ami tiltja a légköri, víz alatti és világűri robbantásokat. Mivel két ország (Kína és Franciaország) nem írta alá az egyezményt, ezért ez csak részleges sikerrel járt.

1968-ban Nagy-Britannia, az USA, Kína, Franciaország és a Szovjetunió aláírták az atomsorompó egyezményt. Eszerint az aláírók segítik egymást az atomenergia békés hasznosításában, s nem segítik a nukleáris fegyverrel nem rendelkező államokat azoknak megszerzésében. Az aláírók engedélyezik a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek, hogy a nukleáris berendezéseiket ellenőrizze. 1970-ig 187 ország írta alá az egyezményt, viszont India, Pakisztán, Izrael és Kuba elutasította azt. India és Pakisztán időközben nukleáris fegyverre tettek szert. Az atomsorompó egyezmény egyébként nem tette kötelezővé a leszerelést.

Atomcsend-egyezmény

A teljes körű atomcsend-egyezményt 1996 óta 166 állam, köztük az 5 atomnagyhatalom írta alá, amely megtilt mindennemű kísérleti robbantást.

A maghasadás

A radioaktív elemek maghasadása lehet természetes vagy gerjesztett. A természetes maghasadás ritmusát a felezési idő határozza meg. A maghasadás következtében keletkeznek neutronok is, melyek ha másik magba ütköznek, ezt hasadásra gerjesztik, a gerjesztett hasadásból keletkezik három neutron és így beindulhat egy láncreakció. Mivel az atommag nagyon kicsi az atomhoz viszonyítva, a neutron az elektronhéjon áthaladhat anélkül, hogy magot találna. A megfelelő mennyiségű töltetet (ami több, mint a kritikus tömeg) két vagy több részre osztják (egy résznek a tömege kisebb, mint a kritikus tömeg) és az adott pillanatban, klasszikus robbantással egy darabba préselik. Hogy pusztító erejét kifejtse, a burok elég kemény kell legyen, hogy a láncreakció előrehaladjon és nagy mennyiségű energia szabaduljon fel. Ha túl hamar hasad a burok, a töltet szétszóródik, megszűnik a kritikus tömeg és a láncreakció leáll. Az atomerőművekben nagyjából ugyanez megy végbe, a keletkezett három neutronból csak egynek engedjük, hogy láncreakcióban részt vegyen, a többit elnyeletjük (induláskor valamivel több mint egy, leálláskor kevesebb mint egy).

Magfúzió esetén két könnyű atommagot kell ütköztetni, hogy ezek egyesüljenek. Az atommagok azonos, pozitív töltése erős taszítóerőt fejt ki, ennek legyőzésére a magokat nagy sebességgel kell ütköztetni. Ezért nagy hőmérsékletre van szükség, hogy a magoknak elég energiája legyen a taszító erő legyőzéséhez, ugyanakkor óriási nyomásra, mivel nem minden ütközés vezet magfúzióhoz.

Az atombombák vagy fissziós bombák energiájukat az atommagok hasadásából nyerik: nehéz atommagok, az urán vagy plutónium hasadnak könnyebb elemekké neutronokkal való besugárzásuk révén (ezek az elemek hasadásukkor újabb neutronokat hoznak létre, melyek újabb atommagokat bombáznak, láncreakciót eredményezve). Ezeket történelmi okokból atombombának nevezzük. Az atombomba kifejezést – helytelenül – széles körben használják kimondottan a nukleáris fegyverekre, s leginkább a fissziós bombákra. Az atombombák méretét nem lehet tetszőlegesen növelni, mivel egy kritikus tömeg felett külső hatás nélkül is beindul bennük a láncreakció.

Az atombombák hatása: robbanás, lökéshullám és sugárzás

A maghasadásból származó energia több formában nyilvánul meg. Ilyen a lökéshullám, az elektromágneses impulzus, a hő- és röntgensugárzás, a látható fény, a radioaktív sugárzás vagy a neutron- és gamma-sugárzás.

A nukleáris fegyver nem sokban különbözik a klasszikus bombáktól: jelentős romboló hatása a lökéshullámának és a hősugárzásának van. A primer radioaktív sugárzás ebből a szempontból sok esetben elhanyagolható. Lényeges különbség a felszabaduló energia mennyiségében van: egy atombomba sokkal több energiát szabadít fel sokkal rövidebb idő alatt, mint egy hagyományos kémiai alapú.

A bomba robbanásakor a hőmérséklet a több tíz millió kelvint is elérheti. Ilyen állapotban az atomok főleg röntgensugárzás formájában adják le az energiájukat. A levegő pár méter után teljesen elnyeli a keletkezett röntgensugárzást, ezáltal hirtelen felmelegszik. Légköri detonáció esetében egy tűzgömb alakul ki, ami tágulni és emelkedni kezd. A tűzgömb hirtelen tágulása összenyomja a szélén lévő hideg levegőt, akusztikus hangrobbanás-hullámot kialakítva. Egy perc után a tűzgömb kihűl és az emelkedés megáll. Így keletkezik a jellegzetes gomba forma, ami lehet kicsapódott vízgőz vagy földfelszíni robbanás esetében por.

A magaslégköri robbanás 30 km fölötti. A levegő ritkasága miatt a röntgensugaraknak több száz kilométer a hatótávolságuk, így a keletkezett tűzgömb is nagyobb. A légkör nagymértékű ionizálása telekommunikációs rendszerek (műholdak, repülőgépek) összeomlását idézi elő. Bevetésük valószínűtlen a nagy hatótávolságuk miatt: egy ilyen bomba egy egész kontinens kommunikációs rendszerét is megbéníthatja.

A légköri robbanás magassága kevesebb, mint 30 km, viszont elég magas ahhoz, hogy a tűzgömb ne érje el a Föld felszínét. A magasság változtatásával maximalizálhatjuk a légnyomási, hősugárzási vagy a radioaktív hatást. Gyalogság ellen ez a legmegfelelőbb bevetési mód, mivel nagy területen égési sérüléseket okoz, és még nagyobb területen okoz szemsérülést. A radioaktív kihullás ez esetben nem a robbanás közelében ér földet.

A földfelszíni robbanás esetében a keletkezett tűzgömb hozzáér a földhöz, így a felszabadult energia egy részét a föld nyeli el. Hatása kisebb, mint a légköri robbanás esetében. A radioaktív kihullás jelentős.

A bomba robbanásakor felszabaduló energia egy része a bomba közvetlen közelében levő atomok hőenergiájává alakul. A nagy sebességű atomok sugarasan távolodni kezdenek a robbanás központjától, maguk előtt „tolva” a még hideg levegőt. Így egy nagyon erős lökéshullám alakul ki, ami valójában egy klasszikus akusztikus hullám. Ez a lökéshullám eleinte késik a tűzgömbhöz képest, bár így is gyorsabb, mint a hang. Abban a pillanatban, amikor a lökéshullám utoléri a tűzgömböt, a nagy nyomástól a levegő felmelegedik, így még egy villanás látható. A lökéshullám sebessége csökken, és egy idő után eléri a hang sebességét. A lökéshullám jelentős károkat tud okozni: az épületek már 0,35 atmoszféra túlnyomásnál is megrongálódnak. A lökéshullámot követő szél a több száz kilométer per órás sebességet is eléri.

A robbanás során széles spektrumú elektromágneses sugárzás hő formájában fejti ki romboló hatását. A hősugárzás okozhat tüzet, égési sérüléseket, a keletkező ultraibolya sugárzás pedig vakságot. Hatótávolsága nagyobb bombáknál sokkal nagyobb, mint a légnyomásé, és jelentősen növekszik a bomba erejével. Az egy megatonnán fölüli bombák nagyrészt gyújtóbombák.

A nukleáris fegyver robbanását kísérő radioaktív sugárzás nemcsak a robbanáskor érzékelhető, hanem évtizedekkel utána is. Az azonnali sugárzás az első egy percben jelentkezik, és a bombában lejátszódó magreakciók eredménye. A visszamaradt sugárzás a robbanás során keletkezett radioaktív izotópok bomlásának eredménye.

A bomba energiájának 5%-a jelentkezik neutron- és gamma-sugárzás formájában, azonban ennek hatótávolsága rosszul skálázódik a bomba erejével.

A radioaktív kihullás a visszamaradt sugárzás egyik formája. A fissziós bombák robbanása során közepesen nehéz bomlási termékek keletkeznek, amik nagyrészt radioaktívak. Ezek között vannak olyan elemek, melyek felezési ideje több hónap vagy év, tehát hosszú időre veszélyt jelentenek. Másrészt a fissziós bomba nem használja el az összes hasadóképes anyagot, ami így szétszóródik a többi bomlási termékkel együtt.

Az erős neutronsugárzás aktiválhatja az elemeket a bomba közvetlen közelében, amik ennek következtében radioaktívak lesznek. Egy földfelszíni robbanás esetében ezek a földben található nátrium, magnézium, alumínium és szilícium, amik béta- és gamma-sugárzással bomlanak tovább. Ez nem jelent nagy veszélyt, mert általában könnyen elhatárolható kisebb területekről van szó. A földfelszín egy része azonban el fog párologni, és idővel kis részecskékké kondenzálódik. Ezek a részecskék általában egy napon belül visszajutnak a földre, viszont a szelek által nagyobb területen szétszóródnak. Eső vagy hó fölgyorsíthatja a lecsapódási folyamatot, csökkentve az érintett terület nagyságát. Egy légköri robbanáskor azonban a radioaktív elemek nagyon kis részecskékké alakulnak, s ezek a sztratoszférába kerülve évek után is veszélyt jelenthetnek.

(Alapforrás: wikipedia)

Szétszerelik az utolsó és legnagyobb amerikai atombombát

A B53 típusú atombomba 600-szor nagyobb erejű, mint a Hirosimára 1945-ben ledobott szerkezet.

Texasban kedden hozzáfogtak a legnagyobb, legerősebb és legrégibb amerikai atombomba utolsó példánya szétszerelésének - jelentették be kedden Washingtonban.

A B53 típusú, kis teherautó méretű, 4500 kilogramm tömegű, hat megatonna robbanóerejű fegyvert közel fél évszázada, a hidegháború csúcspontján, a kubai rakétaválság évében, 1962-ben állították hadrendbe, és ott is maradt 1997-ig. Mintegy ötvenet gyártottak belőle. B-52-es hadászati bombázók szállították volna a cél fölé. Képes lett volna egy teljes világváros elpusztítására, vagy mélyen a földbe rejtett létesítmények megsemmisítésére. A Hirosimában 1945-ben ledobott atombomba erejét 600-szorosan múlta felül.

A képen a Hirosimára ledobott atombomba látható

A szétszerelést az Amarillo város közelében lévő Pantex gyárban még kedden befejezik. Ez az Egyesült Államok egyetlen atomfegyvereket össze- vagy szétszerelő üzeme. A művelet legfontosabb mozzanata az urániumtöltet körül elhelyezkedő 135 kilogramm hagyományos robbanóanyag biztonságos eltávolítása.

Tekintettel arra, hogy régi technológiával készült, és az akkori mérnökök már nyugdíjba mentek vagy meghaltak, a szétszerelési folyamatot újra kellett tervezni, és új eszközöket is készítettek hozzá.

A B53-asok nagy részét megsemmisítették a 80-as években, de így is jelentős mennyiségű maradt belőlük az amerikai arzenálban 1997-ig, amikor teljesen leselejtezték őket. A Pantex szóvivője nem tudta megmondani, mennyit szereltek szét belőlük a texasi üzemben, de az biztos, hogy hasonló feladatok várnak rá a jövőben is, mert Barack Obama amerikai elnök célul tűzte ki a nukleáris fegyverek számának csökkentését.

AZ UTOLSÓ ÉS LEGNAGYOBB AMERIKAI ATOMBOMBA

Az amerikai hatóságok közlése szerint a Texasban hatástalanított termonukleáris fegyver volt az utolsó a B53 nevű atombombákból, amelyeket a hatvanas években kezdtek el építeni. A kisbusz nagyságú bomba volt az egyik legnagyobb atomfegyver az Egyesült Államok arzenáljában.

Becslések szerint több százszor volt erősebb, mint a Hirosimára ledobott atombomba, bár pontos erejét továbbra is bizalmas katonai adatként kezelik. Arról is csak becslések vannak, hogy az 1962-től gyártott bombából pontosan mennyit készítettek. Csak az biztos, hogy most már egy sincsen az amerikai hadsereg arzenáljában, lezárva a hatalmas, több megatonna robbanóerejű atombombák kivonására 14 éve indított folyamatot.

A Hirosimában 1945-ben ledobott atombomba erejét 600-szorosan múlta felül. A szétszerelést az Amarillo város közelében lévő Pantex gyárban még kedden befejezték. Ez az Egyesült Államok egyetlen atomfegyvereket össze- vagy szétszerelő üzeme. A művelet legfontosabb mozzanata az urániumtöltet körül elhelyezkedő 135 kilogramm hagyományos robbanóanyag biztonságos eltávolítása. Tekintettel arra, hogy régi technológiával készült, és az akkori mérnökök már nyugdíjba mentek vagy meghaltak, a szétszerelési folyamatot újra kellett tervezni, és új eszközöket is készítettek hozzá.

Közel-Kelet és Afrika mĹąhely

Október 25-én a jemeni kormány és Ali Mohszen al-Ahmar fegyverszünetet kötött. Al-Ahmar tábornok, aki állítólag az elnök féltestvére, márciusban dezertált a hadseregbĹ‘l, miután Szaleh elítélte kijelentését, miszerint meg fogja védeni a tüntetĹ‘ket. Ennek ellenére országszerte folytatódtak az összecsapások és tüntetések. Szerdán egy tüntetésen nĹ‘k elégették kendĹ‘iket: a hagyomány szerint ez egy jel, amivel a törzsek segítségét kérik. Szaleh eközben újabb ígéretet tett a lemondásra – ez nem akadályozta meg a hozzá hĹą erĹ‘ket abban, hogy Taizban és a fĹ‘városban egy éjszaka alatt 20 civilt öljenek meg.

Tüntetés Szanában. (Forrás: gulfnews.com)

A héten megtörtént az elsĹ‘ szárazföldi összecsapás a Szomáliába benyomuló kenyai erĹ‘k és az al-Shabaab fegyveresei között. A lázadók egy hatvan jármĹąbĹ‘l álló katonai konvojt támadtak meg Dalbiyow közelében, amely Taabta városát igyekezett elérni. A kenyai hadsereg visszaverte a támadást, megölve kilenc iszlamistát, míg saját erĹ‘ik két sebesültet vesztettek. Az al-Shabaab ugyanakkor azt állítja, hogy öt katonai jármĹąvet lĹ‘ttek ki és legalább húsz kenyai katonát öltek meg. Az iszlamisták eddig kerülték a nyílt összecsapást a technikai fölényben levĹ‘ ellenséges erĹ‘kkel.

Az al-Shabaab magára vállalta az október 27-én, csütörtökön a Kenya északi részén fekvĹ‘ Manderában elkövetett terrortámadást, melyben négy kenyai kormánytisztviselĹ‘ vesztette életét. A szélsĹ‘ségesek egy kormányzati autókonvojt támadtak meg, és RPG-vel lĹ‘tték ki annak egyik jármĹąvét. Az al-Shabaab egyik legfontosabb vezetĹ‘je, Muktar Robow további támadásokra buzdított Kenya területén, hangsúlyozva, hogy az eddigi három akciónál (az elmúlt hetek két kézigránátos támadása egy halálos áldozatot követelt) sokkal pusztítóbb csapásra van szükség az ,,agresszorok” ellen.

Legalább 36 ember vesztette életét és 78-an megsérültek csütörtökön egy merényletben Bagdad északi, síita többségĹą városrészében. A legtöbb áldozatot egy második robbantás követelte, mikor a mentĹ‘k ellátták az elsĹ‘ detonáció sebesültjeit. „Kiléptem a boltomból, és mindenhol égĹ‘ autókat és holttesteket láttam.” – mondta egy szemtanú. EgyelĹ‘re egyik terrorszervezet sem vállalta magára a támadást, de a hatóságok az al-Kaida iraki szárnyára gyanakodnak. Az utóbbi hetekben megnĹ‘tt az erĹ‘szakos támadások száma Bagdadban, ami valószínĹąleg az amerikai kivonulás hírének tudható be.

ElkezdĹ‘dött a választási kampány a Kongói Demokratikus Köztársaságban október 28-án (pénteken). Az elĹ‘készületekben még vannak hiányosságok, de ez nem ad okot arra, hogy a november 28-i választásokat ne lehessen megtartani, jelentették ki a szervezĹ‘k. A választások szervezése során logisztikai és költségvetési problémák is felmerültek. Több mint 180 ezer szavazóurna nem érkezett meg eddig Kínából, a szavazócédulák pedig még nyomtatásra várnak Dél-Afrikában, de nincs ok aggodalomra, a szavazás a megadott idĹ‘ben meg lesz tartva, jelentette ki Daniel Ngoy Mulunda a Választási Bizottság elnöke. A kongói állampolgároknak is érdeke, hogy nyílt, tiszta és hiteles választást tartsanak, ezért remélhetĹ‘leg az utolsó pillanatokra minden helyre fog állni, mondta Etienne Tshisekedi, a veterán politikus, aki az ellenzéki párt vezetĹ‘je és jelöltje,. Az elnöki pozícióért tizenegy jelölt fog versengni, elemzĹ‘k úgy vélik, hogy a jelenlegi elnöknek, Joseph Kabilának nagy esélye van az újraválasztásra.

A NATO fĹ‘titkárának, Anders Fogh Rasmusssennek pénteki bejelentése alapján a NATO október 31-i határidĹ‘vel befejezi hét hónapos líbiai misszióját. Már az elĹ‘zĹ‘ héten megszületett a döntés az október 31-i határidĹ‘vel kapcsolatban, mert a szervezet úgy vélte, hogy a líbiai lakosság Moammer Kadhafi halálát követĹ‘en biztonságban van. A hivatalos pénteki döntést egy nappal az után jelentették be, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangúlag megszavazta: az a mandátum, mely katonai mĹąveltek végrehajtására jogosított fel, 2011 október 31-én, líbiai idĹ‘ szerint 11:59-kor (GMT 2359) lejár. Rasmussen fĹ‘titkár beszédében kiemelte, hogy „az Operation Unified Protector a NATO történetének egyik legsikeresebb mĹąvelete. Minden idĹ‘k egyik leggyorsabban elindított missziója, melynek végrehajtását a flexibilitás, a hatékonyság, a pontosság és a NATO-tagállamok összetartása jellemez. A NATO katonai feladatai ezzel befejezĹ‘dtek. Mostantól a líbiai polgárok sorsa a saját kezükbe kerül, hogy jövĹ‘jüket eredményesen és határozottan alakíthassák.”

Október 29-én reggel Gázából húsz rakétát lĹ‘ttek ki Dél-Izraelre, miután az izraeli hadsereg az Iszlám Dzsihád öt tagját megölte. A támadásban egy ember meghalt, ketten megsérültek – mindannyian polgári lakosok. Izrael megtorlásként újabb légicsapást mért Gázára, két fegyveres halt meg. Avigdor Lieberman külügyminiszter szerbiai útján arra kérte fel a szomszédos országokat és a nemzetközi közösséget, hogy akadályozzák meg a további támadásokat – ellenkezĹ‘ esetben ‘’a következĹ‘ napokban újabb következményekkel kell számolniuk’’ a palesztinoknak.

Egy rakéta becsapódási helye Asdodban. (Forrás: haaretz.com)

Transzatlanti és Ázsia mĹąhely

Kitelepítésük (2006 szeptembere) óta a Libanonban szolgálatot teljesítĹ‘ spanyol dandár eddig megtett Ĺ‘rjáratainak összlétszáma elérte a százezret. Az 1004 fĹ‘s magasabbegység az ENSZ BT 1701. határozata alapján békefenntartó missziót folytat az ország déli részében, együttmĹąködve a libanoni fegyveres erĹ‘kkel. FelelĹ‘sségi körzetükben szolgál továbbá 1104 indonéziai, 1019 nepáli, 897 indiai, 361 malajziai, 52 salvadori, 10 burmai és 5 szerb békefenntartó is. A spanyol katonák több mint 200 projekt és 3,5 millió euró segítségével javítják az oktatási, egészségügyi, környezetvédelmi, infrastrukturális és biztonsági feltételeket a libanoni lakosság számára. Feladataik közé tartozik az aknák, hátrahagyott lĹ‘szerek és a fel nem robbant gránátok hatástalanítása, továbbá a libanoni fegyveres erĹ‘kkel együtt kampányolnak a lakosság körében a taposóaknák veszélyességének tudatosítása érdekében. Libanonban egy 12 000 fĹ‘s ENSZ kontingens teljesíti az UNIFIL békefenntartó missziót, melynek vezetĹ‘je 2010 januárjától Alberto Asart spanyol tábornok, akinek megbízatását Ban Ki-moon ENSZ fĹ‘titkár 2011 januárjában újította meg.

Libanoni tájkép ENSZ békefenntartókkal (Forrás: defensa.gob.es)

Az argentin elnökválasztás vasárnap befejezĹ‘dött elsĹ‘ fordulójában a szavazatok 53,04 százalékával újraválasztották Cristina Fernández de Kirchner jelenlegi elnököt. Az október 24-én, hétfĹ‘n napvilágra kerülĹ‘ hírt Florencio Randazzo belügyminiszter bejelentése erĹ‘sítette meg. Az argentin választási törvények alapján az elsĹ‘ fordulóban az elnöknek legalább 45 százalékos szavazatarányra van szüksége a gyĹ‘zelemhez, illetve amennyiben 10 százalékponttal többet szerez a második helyezettnél, 40 százalék is elegendĹ‘ lehet. Kirchner magabiztos gyĹ‘zelmét mutatja, hogy évtizedek óta nem volt ilyen nagyarányú szavazatkülönbség a gyĹ‘ztes és a második helyezett, ebben az esetben a szocialista Hermes Binner tartományi kormányzó között. Binner 16,9, míg a radikális beállítottságú Ricardo Alfonsín 13,2 százalékot kapott a szavazóktól. Az emberek Cristina Fernández de Kirchner iránt táplált szimpátiáját tovább növeli az elhunyt volt államfĹ‘, Nestor Kirchner munkássága, hiszen sokan neki tulajdonítják, hogy Argentínának a pénzügyi válság után sikerült talpra állnia. Az újraválasztott elnök asszony kampányában megígérte, hogy második elnöki terminusa során a férje által bevezetett gazdasági modellt szeretné továbbmélyíteni.

Cristina Fernández de Kirchner elnökasszony (Forrás: telegraph.co.uk)

Október 25-én, kedden megkezdték Texasban a legrégebbi és legnagyobb amerikai atombomba utolsó példányának szétszerelését. A 4500 kilogramm tömegĹą, B53 típusú bombát, más néven hidegháborús bunkerpusztítót az Amarillo város közelében található Pantex gyárban szerelik szét, mely az USA egyetlen atomfegyvereket össze-, illetve szétszerelĹ‘ létesítménye. A leépítésre váró eszköz robbanóereje hat megatonnányi, ami az 1945-ben Hirosimára ledobott bomba erejének 600-szorosa. A B53 típusú bombák többségét a 1980-as években megsemmisítették, de 1997-ig az Egyesült Államoknak jelentĹ‘s mennyiség maradt belĹ‘le. A szétszerelés legfontosabb mozzanata annak a 135 kilogramm hagyományos robbanóanyagnak a biztonságos eltávolítása, ami az urántöltet körül helyezkedik el. Ehhez a folyamathoz új eszközöket készíttek és magát a szétszerelést is újra kellett tervezni, mivel a bomba régi technológiával készült. A hidegháború idején, a kubai rakétaválság évében (1962) telepített eszköz szétszerelését Barack Obama törekvése pecsételte meg, ugyanis az Egyesült Államok jelenlegi elnöke célul tĹązte ki a nukleáris fegyverek számának csökkentését.

A szétszerelésre váró, 1962-ben telepített bomba (Forrás: cbc.ca)

Október 28-án egy 23 éves szerb férfi több lövést adott le a szarajevói amerikai nagykövetség épületére. Az elkövetĹ‘, Mevlid Jaszarevics egy biztonsági Ĺ‘rt is eltalált. A férfi a nagykövetség elĹ‘tti villamosmegállónál állva tüzelt gépkarabélyával az épület felé. RendĹ‘rségi források szerint az elkövetĹ‘t lábon lĹ‘tték, jelenleg kórházban kezelik, felügyelet alatt. Bakir Izetbegovics, a boszniai elnökség tagja elítélte a támadást, és az ügy mielĹ‘bbi kivizsgálását várja. Nermin Niksics miniszterelnök szerint a lövöldözés a béke ellen történĹ‘ támadás volt. „Az Egyesült Államok számtalanszor bebizonyította, hogy Bosznia-Hercegovina barátja, és egy ilyen gyáva akció nem törheti meg a két ország közti kapcsolatok felfele ívelését.”- mondta Niksics. Jaszarevicset és egy másik wahabista férfit már 2010-ben is Ĺ‘rizetbe vett a rendĹ‘rség, miután a vizsgálatok szerint potenciális kockázatot jelentettek egy Szerbiában rendezett nagyköveti találkozóra.

Öngyilkos támadók fognak robbantani karácsonykor az Egyesült Királyságban – jelentette be Javed Karmazkhel Wazir pakisztáni tálib vezér. Elmondása szerint 200 öngyilkos merénylĹ‘ és bérgyilkos fog merényleteket végrehajtani Londonban és más brit nagyvárosokban a karácsonyi ünnepek alatt. Hozzátette, hogy a merénylĹ‘k teljesen átlagos kinézetĹąek lesznek, és tévedésben él az, aki szakállas férfiakra és elkendĹ‘zött nĹ‘kre számít. A Talibán Osama bin Laden halál után egyértelmĹąvé tette, hogy neki is megvan a saját halállistája, amin többek között Obama amerikai elnök is rajta van. Nagy-Britannia, mint az Egyesült Államok egy fĹ‘ szövetségese és az afganisztáni misszió egyik legnagyobb résztvevĹ‘je szintén elĹ‘kelĹ‘ helyen szerepel a terroristák által tervezett robbantások listáján.

Oroszország és Posztszovjet Térség mĹąhely

Ukrajna lehetĹ‘vé fogja tenni Oroszországnak, hogy modernizálja a fekete-tengeri flottáját, mondta el Mikajlo Jezel, ukrán védelmi miniszter – tudósított a RIA Novosztyi, október 25-én, kedden. A megegyezés részleteinek megbeszélése folyamatban van. Az 1997-ben aláírt bérleti szerzĹ‘dés értelmében Oroszország nem növelheti a hajók számát vagy modernizálhatja a fekete-tengeri flotta szevasztopoli bázisán található eszközöket. Ukrajna 2010-ben megegyezett Oroszországgal, hogy 2042-ig meghosszabbítja az egyezményben rögzített bérleti idĹ‘t.

Jezel elmondta, hogy a csatahajók átlagéletkora 25-30 év és a tárgyalás lényege, hogy a jelenlegi hajók cseréjérĹ‘l megegyezés szülessen. Ukrajnai látogatása alatt, október 19-én, az orosz védelmi miniszter Anatolij Szerdgyukov elmondta, hogy az orosz fekete-tengeri flottával kapcsolatos két új egyezmény elĹ‘készületei folyamatban vannak, ezeknek a megbeszélésnek a legproblematikusabb része a fegyverzet és a gépi berendezések összességének a cseréje. A flotta várhatóan 15 teljesen új fregattot és dízel-elektromos meghajtású tengeralattjárókat kap 2020-ig bezárólag, az 1997-es egyezmény határán belül.

Mikajlo Jezel (Forrás: en.ria.rus)

Az orosz hatóságok nagy értékben elkövetett sikkasztásban való részvételével vádolják Igor Nyikolajevics Szmirnovnak, a Dnyeszter Menti Köztársaság elnökének fiát, mondta el egy rendĹ‘rségi forrás a RIA Novosztyinak október 28-án, pénteken. A Transznyisztriai Állami Bank felsĹ‘vezetĹ‘i elleni perben Oleg Szmirnov mellett az igazgatótanács vezetĹ‘ helyettese, Oleg Brizickij is gyanúba keveredett. A nyomozók Szmirnovot, Brizickijt és társaikat azzal vádolják, hogy 160 millió rubel értékben sikkasztottak 2008 és 2009 novembere között abból a pénzbĹ‘l, amelyet Oroszország humanitárius segélyként folyósított a köztársaságnak a mezĹ‘gazdaság és a nyugdíjasok megsegítésére. Moldova szakadár köztársasága egy a Szovjetunió szétesése után kitört rövid háborút követĹ‘en 1992-ben kiáltotta ki függetlenségét Chisinautól. Oroszország jelenleg is 1500 fĹ‘s katonai kontingenst állomásoztat a köztársaság területén, amely az ország területén levĹ‘ szovjet fegyverállományt Ĺ‘rzi, amelynek Oroszországba való visszaszállítása még ezután lesz esedékes.

Szergej Karakajev tábornok, az orosz Stratégiai Rakéta ErĹ‘k (Strategic Missile Forces) parancsnoka egy veteránoknak tartott rendezvényen elmondta, hogy 2019-ig biztosan hadrendben maradnak a Topol ballisztikus rakéták – írta a RIA Novosztyi október 28-án, pénteken. A tábornok elmondta, hogy az 1985-ben rendszeresített rakéták élettartamát eredetileg 10 évre tervezték, de megbízhatóságuk és mĹąszaki állapotuk lehetĹ‘vé teszi, hogy a Topol rakéták hordozható változatait 2019-ig rendszerben tartsák. Az RS-12M Topol egy 10000 km hatótávolságú interkontinentális ballisztikus rakéta, amelyet egy 550 kilotonna robbanóerejĹą nukleáris robbanófej hordozására terveztek. Karakajev tábornok szerint a jelenleg rendszerben lévĹ‘ 171 Topol rakétát fokozatosan válthatják fel a modernebb Topol-M és az RS-24 Jars típusú ballisztikus rakéták.

Dmitrij Rogozin kijelentette, hogy Oroszország reméli, hogy az Egyesült Államok hajlandó erĹ‘feszítéseket tenni annak érdekében, hogy a holtpontra jutott tárgyalások az európai rakétavédelmi rendszerrĹ‘l új lendületet kapjanak – írta a RIA Novosztyi október 27-én, csütörtökön. Rogozin arra számít, hogy a NATO tagjai aktivizálják majd magukat a kérdés megoldásában, hiszen Oroszország már bizonyította, hogy hajlandó a kompromisszumon dolgozni, azonban a tárgyalások jelenleg holtponton állnak, mert az Egyesült Államok megtagadta, hogy jogilag kötelezĹ‘ erejĹą garanciát adjon Oroszországnak arra, hogy a rakétapajzs nem irányul ellene. A NATO és Oroszország november 15-én tárgyalnak majd legközelebb a problémáról a NATO-Oroszország Tanács találkozóján.

Valahogy így hódolt be a világ a fasiszta zsidó terrorista államnak , köztük hazánk politikai elitje is, és még van pofájuk azt hirdetni , hogy fülke forradalmárok. Ahelyett , hogy az lenne a cél hogy szereljék szét a nukleáris fegyvereket, mint az Észak -Koreaiak talpig benyalnak a hízelkedők a diszgojok
a sátánhívőknek.
Valaha lesz itt igazság, ezekből a szétszedett nukleáris fegyverekből átadnak egy párat is az araboknak , hogy megfékezzék a sátánt, vagy elpusztítsák ezt a terrorista népet. Három – négy szomszédos népnek kellene adni egy – két nukleáris fegyvert amit leakarnak szerelni és helyre állna az egyensúly a közel keleten , ezt csinálja most Irán nemzeti szí nekben , de mi van ha segítséget kap ilyen leszerelésre ítélt nukleáris töltettel, az atom zsarolás mindjárt nem állna fen , a terrorista zsidó államot a helyére lehetne tenni. A BLIC országoknak jó volna odafigyelni, és a szövetségeket úgy megkötni , hogy a mocskos művelt nyugat ne tudja levadászni egyenként a természeti kincsekben gazdag, de szegény országokat. Lépjetek szövetségre katonai – gazdasági szövetségre, és ha támadni mernek egy világháború kirobbanásával , is számolniuk keljen. Az egypólusú világ ideáját az USA eljátszotta rabszolga sorsot szánt volna a világnak , ezért igen is fel kell lépni ellene, és gazdaságilag, és politikailag is le kell győzni , és ha kell katonailag is térdre kell kényszeríteni. Tudni kell , hogy a pénzügyi világ elitjét 300 család alkotja és ők zsákmányolják ki a föld lakosságát és teszik uzsora kamat rabszolgává. Ha elemezzük a helyzetet akkor
a 300 család olyan 6000 főt tesz ki és ha hozzájuk vesszük a csicskásokat is , így lehetnek vagy 200000 , hát ennyi embert kellene megsemmisíteni ahoz hogy egy új gazdasági alakulat felálljon és a kamatrabszolgaságot eltöröljük. Azt hiszem ezt az áldozatot meg kell hozni az emberiség érdekében , és ha a sátánista cionista terror állam nem változtat a magatartásán , ki kell iktatni őket is , hogy békesség legyen itt a földön. A titkos szabadkőműves páholyokat föl kell számolni , kezdve a tudományos akadémiák vakolóival. Arab bankrendszert bevezetni ahol együtt sírunk és nevetünk a pénz befektetésénél, ezt a zsidó magán pénzügyi rendszert ki kell iktatni. Hisz a munkához nem ad semmilyen értéket, és mégis ők viszik el a termelési értéket, olyannyira, hogy a megújulásra sem marad a termelési értékből. A termelő érték nem tudja újra termelni önmagát ez a halál kultusza az emberiségnek. Ha így halad kihall az emberiség, vagy változtat és likvidálja a föntebbi akadályokat, és életben marad
az emberiség. Azt a 800 drb koncentrációs tábort amit nekünk halandóknak csináltak , most ezeknek az uraknak kell elfoglalni , és béke lesz a világban . A zsidók nagy koncentrációs táborát Gázát cionista terroristával kell megtölteni , és a blokádot továbbra is megtartani. Vagy itt elképzelhető a nukleáris holokauszt is , hisz az emberiség ellenségei a terrorista zsidó állam valamennyi
megnyilvánulásai.

Jobb a béke!

2012. szeptember 16. Sikeradó/MTI/AP/AFP

Mohammed Ali Dzsafari

Megfenyegette Izraelt és az Egyesült Államokat az iráni Forradalmi Gárda parancsnoka vasárnap Teheránban. Mint mondta, az iráni rakéták gondoskodni fognak arról, hogy "kő kövön ne maradjon" Izraelben, ha a zsidó állam megtámadja az iszlám köztársaságot.

"Figyelembe véve, hogy Izrael milyen kis területű ország, és milyen védtelen az iráni rakéták garmadájával szemben, nem hiszem, hogy bármely pontja ép marad" - mondta Mohammed Ali Dzsafari tábornok. Az iráni válasz Izrael határainál fog kezdődni - jegyezte meg, alig burkoltan Teherán gázai övezeti és libanoni szövetségeseire, a Hamász és a Hezbollah iszlamista szervezetekre utalva. Izraeli vezetők nyíltan beszélnek arról, hogy csapást mérhetnek az iráni atomipari létesítményekre, és az amerikai kormány sem hajlandó kizárni azt az eshetőséget, hogy katonai erőt vetnek be, ha Irán nem hajlandó felfüggeszteni az urándúsítást.
A Forradalmi Gárda parancsnoka elmondta: Irán, ha támadás éri, lezárja a nemzetközi tengeri kőolajszállítások miatt stratégiai fontosságú Hormuzi-szorost, csapást mér a Perzsa-öbölben található amerikai támaszpontokra, és felmondja az atomcsendegyezményt. Hozzátette, ez utóbbi nem jelenti azt, hogy Teherán atomfegyvert készítene.

Dzsafari a sajtótájékoztatón beszélt az iszlámot sértő amerikai amatőr film miatt a muszlim országokban kirobbant tiltakozó megmozdulásokról. Szavai szerint igaz ugyan, hogy ami történt, nem jogosít fel senkit emberölésre, de tény, hogy megsértették a muszlimok vallási érzéseit, akiknek ezért "nincs más választásuk, mint hogy tiltakoznak a nagykövetségek előtt".

Most akkor ki kit is fenyeget, ki itt a terrorista, bunkókám van egy kis zsidó beütésed, és a védekezőt fenyegetőnek ítéled, mert nem tartja fel a kezét amikor ti terrorista zsidók megfenyegetitek őket. Illő volna már ezt a gennyes gócot egy nukleáris fegyverrel kiiktatni, hogy béke legyen Galíciában .

Amiről jó tudni

2012. február 19. Sikeradó/MTI

Lehetséges, hogy atomprogramjának bővítésére készül Irán egy Kom város közelében lévő föld alatti létesítményben. Ezt mondta egy Bécsben dolgozó diplomata vasárnap a BBC-nek.

Teherán a jelek szerint készen áll arra, hogy új generációs centrifugák ezreit állítsa be az erősen védett nukleáris központban. Ezekkel felgyorsítható lesz az urándúsítás, ami mind az energiatermeléshez, mind az atomfegyvergyártáshoz szükséges. A bécsi központú Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) egyelőre nem fűzött megjegyzést az elmondottakhoz. Az ENSZ-hivatal ellenőrei a jövő héten Teheránba utaznak újabb tárgyalásokra Irán nukleáris tevékenységéről, miután múlt havi látogatásuk során nem juthattak be egyes nukleáris helyszínekre.

Irán váltig hangoztatja, hogy atomprogramja kizárólag békés jellegű, a Nyugat viszont attól tart, hogy Teherán titokban atombomba előállításával próbálkozik.

Miért nem Izrael atomprogramját ellenőrzik, hisz ott 500 atomtöltetet rejtegetnek , és még ma is gyártják a tölteteket. A művelt nyugat hasson oda , hogy a terrorista államot ellenőrizze a NAÜ. De ahol cionista a politikai vezetők garnitúrája, ott a hollókoszton megosztoznak , és nem vájják ki egymás szemét a szemetek.

Erdogan "állami terrorizmussal" vádolta Izraelt

Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök szerdán "fenyegetésnek" értékelte Izraelt a környező térség szempontjából, mert szerinte a zsidó államnak van atombombája - idézte az Anatólia török hírügynökség a dél-afrikai látogatáson tartózkodó politikust.

Erdogan dél-afrikai útján utalt Izrael nukleáris fegyvereire, amelyek létét izraeli részről soha nem erősítették meg, de nem is cáfolták. A török kormányfő szerint "igazságtalanság", hogy Iránt ostorozzák vitatott atomprogramja miatt, míg az izraeli ügy felett szemet hunynak. Ankara ellenzi a közel-keleti nukleáris fegyverkezési versenyt, és a diplomáciai megoldást részesíti előnyben a Nyugat és Irán közötti elmérgesedett vitában. Erdogan emellett "állami terrorizmussal" vádolta Izraelt a palesztin területeken.

Törökország és Izrael között meglehetősen fagyossá vált a viszony az utóbbi időben. Ankara hazaküldte az izraeli nagykövetet, valamint felfüggesztette a katonai együttműködést Izraellel, mivel az nem volt hajlandó hivatalosan bocsánatot kérni a tavaly májusi halálos kimenetelű incidensért a Gázai övezet partjainál.

Igen 400 – nál több volt , már két évvel ezelőtt, mostanra már 500 – at rejtegetnek. A NAÜ ott kutakodjon az emberiség békéjét ott nem akarják hogy megtalálják. Az elsődleges terrorista államok USA , Izrael , és a szövetségeseik lerabolják a világot az egyes országok természeti kincseik miatt. Ha nem vetted volna észre itt is az olajért megy a fojtogatás , hisz láthattad Indiának , Pakisztánnak , Észak – Koreának , megengedték, mert ott nincs olaj , és gáz . Az arab tavasz ürügyén az arab országokat szét trancsírozták, hogy Izrael hegemóniáját hosszú távra biztosítsák , és milliókat öltek meg a művelt nyugat segítségével. Aljasok és alantasok , és mi ezekhez dörgölődünk , remélem ez a szövetségi rendszer is megbukik mint mind ahova eddig bekényszerítettek bennünket. Ilyen nyílt agresszióval már rég találkoztunk, mint a NATO hadüzenet nélküli arab akciói. A természeti kincseiért felforgatták egész Afrikát, és még csodálkoznak a terrorista akciókon , hisz itt a NATO volt a terrorista az arabok csak vissza lőttek, és védekeztek . A világ még nem egy összefüggő koncentrációs tábor , csak a ti fejetekben vagyunk még kamatrabszolgák, még legyilkolhatunk benneteket hóhérok.

Két atombombára való urániumja van Iránnak

Legalább két atombombához elegendő, gyengén dúsított uránium van Irán birtokában a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) értesülése szerint.

Február óta fél tonnával, 4,1 tonnára nőtt az iszlám köztársaságban előállított uránium mennyisége - áll a NAÜ által összeállított, bizalmasnak szánt kilencoldalas jelentésben, amely a Reuters hírügynökség birtokába jutott. Ez a mennyiség, ha jelentős mértékben tovább dúsítják, két vagy három atombomba megépítéséhez elegendő szakértők szerint.

És rengeteg az olaja, és a földgáza, amit nem akar nektek értéktelen papírért eladni , így veszélybe került a dollár, mert már az olajat más pénznemben árulják, így nincs fedezete a dollárnak wc papírnak még jó lesz, de azt hiszem májusra bebukik az euróval együtt.

Nukleáris fegyverek

Fizikai alapok [szerkesztés]

Egy gerjesztett maghasadás. Egy lassított neutron egy urán-235 atommag hasadását okozza, melynek során két könnyebb mag és három szabad neutron keletkezik

Az atom magból és elektronhéjból áll. Az a reakció kémiai reakció, melyben több atom vesz részt, és csak az elektronburkok rendeződnek át. Ha a reakció következtében új atommag (és atom fajta) jön létre, akkor nukleáris reakcióról van szó. E cikk szempontjából a nukleáris reakció két típusát említjük: a magfúziót és a maghasadást. A magfúzió következtében két kisebb atommagból egy nehezebb jön létre, a maghasadáskor egy nehezebb atommagból két könnyebb. A nukleononkénti kötési energia a periódusos rendszerben nő a hidrogéntől a vasig haladva, és attól kezdve csökken. Ezért egy magfúzió esetén, ha a végtermék könnyebb a vasnál, akkor energia szabadul fel (a legtöbb energia a hélium szintézisénél szabadul fel, és csökken a vasig). Ha a magfúzió végterméke nehezebb a vasnál, akkor a reakció endoterm. Ez a természetben szupernóva robbanásakor megy végbe. Fordított a helyzet maghasadáskor, mikor energia szabadul fel nehéz elemek (²³⁵U) maghasadásakor.

A radioaktív elemek maghasadása lehet természetes, vagy gerjesztett. A természetes maghasadás ritmusát a felezési idő határozza meg, és ez elég lassú. Az ²³⁵U esetében maghasadás következtében keletkeznek neutronok is, melyek ha másik ²³⁵U magba ütköznek, ezt hasadásra gerjesztik, a gerjesztett hasadásból keletkezik három neutron és így beindulhat egy láncreakció. Mivel az atommag nagyon kicsi az atomhoz viszonyítva, a neutron az elektronhéjon áthaladhat anélkül, hogy magot találna. Ha elég nagy mennyiségű ²³⁵U van egyben, akkor valószínű, hogy a neutron egy magba ütközik és beindul a láncreakció. Az a mennyiségű anyag, melyben beindul a láncreakció, az a kritikus tömeg és az ²³⁵U esetében 56 kilogramm.[20] Leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy a megfelelő mennyiségű töltetet (ami több, mint a kritikus tömeg) két vagy több részre osztják (egy résznek a tömege kisebb, mint a kritikus tömeg) és az adott pillanatban, klasszikus robbantással egy darabba préselik. Hogy pusztító erejét kifejtse, a burok elég kemény kell legyen, hogy a láncreakció előrehaladjon és nagy mennyiségű energia szabaduljon fel. Ha túl hamar hasad a burok, a töltet szétszóródik, megszűnik a kritikus tömeg és a láncreakció leáll. Az atomerőművekben nagyjából ugyanez megy végbe, a keletkezett három neutronból csak egynek engedjük, hogy láncreakcióban részt vegyen, a többit elnyeletjük (induláskor valamivel több mint egy, leálláskor kevesebb mint egy).

Hasadóanyagok táblázata [szerkesztés]

Nuklid	kritikus tömeg, kg	átmérő, cm	Ref
urán-233	15	11	[21]
urán-235	52	17	[21]
neptúnium-236	7	8,7	[22]
neptúnium-237	60	18	[23][24]
plutónium-238	9,04–10,07	9,5-9,9	[25]
plutónium-239	10	9,9	[21][25]
plutónium-240	40	15	[21]
plutónium-241	12	10,5	[26]
plutónium-242	75–100	19-21	[26]
amerícium-241	55–77	20-23	[27]
amerícium-242	9–14	11-13	[27]
amerícium-243	180–280	30-35	[27]
kűrium-243	7.34–10	10-11	[28]
kűrium-244	(13,5)–30	(12,4)–16	[28]
kűrium-245	9,41–12,3	11-12	[28]
kűrium-246	39–70,1	18-21	[28]
kűrium-247	6,94–7,06	9,9	[28]
kalifornium-249	6	9	[22]
kalifornium-251	5	8,5	[22]
kalifornium-252	2,73	6,9	[29]

Típusai [szerkesztés]

Atombombák [szerkesztés]

A hirosimai bomba szerkezete (részletek a képre kattintva)

Az atombombák, vagy fissziós bombák energiájukat a nehézatommagok hasadásából nyerik: nehéz atommagok (urán vagy plutónium) hasadnak könnyebb elemekkéneutronokkal való besugárzásuk révén (ezek az elemek hasadásukkor újabb neutronokat hoznak létre, melyek újabb atommagokat bombáznak, láncreakcióteredményezve). Ezeket történelmi okokból atombombának nevezzük. Az elnevezés nem pontos, mivel a kémiai reakciók szabadítanak fel energiát atomok kapcsolódásából, nem a hasadás, valamint a fúzió (a könnyű atommagok egyesülése) sem kevésbé atomi jellegű, mint a maghasadás (fisszió). E lehetséges félreértés ellenére az atombomba kifejezést széles körben használják kimondottan a nukleáris fegyverekre, s leginkább a fissziós bombákra.[30] Az atombombák méretét nem lehet tetszőlegesen növelni, mivel egy kritikus tömeg felett külső hatás nélkül is beindul bennük a láncreakció.

Hidrogénbombák [szerkesztés]

Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

A hidrogénbombák, vagy fúziós bombák az atommagok egyesülésén, fúzióján alapulnak, amikor könnyebb atommagok, mint például hidrogén vagy hélium állnak össze nehezebb elemekké nagy energia felszabadulása mellett. Az elnevezés pontatlan, mert egyrészt minden "hidrogén"-bombában a hatás egy jelentős részét egy fissziós bomba adja, másrészt az egylépcsős "atom"-bombák belső üregét is hatásfokjavító hidrogén alapú töltettel töltik ki. Így a "hidrogénbomba" helyett szerencsésebb a kétfázisú atombomba kifejezés. A hidrogénbomba elnevezést az alapanyaga miatt kapta, hívják még termonukleáris fegyvernek is, mivel a fúziós reakcióknál a láncreakció beindulásához rendkívül magas hőmérséklet kell. A hidrogénbombák tömegének nincsen felső korlátja, mivel a beindításához rendkívül nagy hőmérséklet és nyomás szükséges. Spontán módon, földi körülmények között semmiképpen sem indul meg a fúziós reakció.

A hidrogénbomba szerkezete

A hidrogénbombáról sok vázlatos ismertetés jelent meg, így számos lexikon és kézikönyv is - állítása szerint - összefoglalja a H-bomba működési elvét. Ezekből az ismertetésekből általában igen lényeges elemek hiányoznak.

Az a vázlat, amely szerint a hidrogénfúziót elindító - mintegy gyutacsként szolgáló - hasadási bombát hidrogéntöltet veszi körül, teljesen téves.

Ennek az elrendezésnek a működésképtelensége egyszerű számítás alapján is belátható. Az atommagfúziós reakció f sebességét (az idő- és térfogategységenként végbemenő fúziós reakciók számát) a következő összefüggés adja meg: $f = C_D C_T \langle \sigma v \rangle$ , ahol C_D, illetve C_T jelöli a reakcióban részt vevő atommagok – esetünkben deutérium és trícium – atommagok darabszám-sűrűségét, atom/m³ egységben mérve (magyarosan: db/m³), a σv mennyiség pedig a reakció valószínűsége (σ az ún. hatáskeresztmetszet) és a részecskék sebességéből képezett szorzat átlagértéke. Az atommagok darabszám-sűrűségét az irodalomn_D, illetve N_D betűkkel is jelöli, ahol indexbe a reakcióban résztvevő atommag (nuklid) vegyjelét írják (például D deuterium). A < > jelek jelölik, hogy a sebesség Maxwell-eloszlásból származik. A σv mennyiség erősen függ a hőmérséklettől, ezért, bár a magfúzió már 10-20 millió °C hőmérsékleten is végbemegy, a jelentős energiatermeléshez ennél nagyobb, 50 millió °C körüli hőmérséklet szükséges.

Az összefüggés alapján kiszámítható, hogy normál sűrűségen nem indul meg fúzió, hanem csak akkor, ha előzőleg a fúziós anyagot erősen összepréseljük. Ebből nyilvánvaló, hogy a hasadási bombát burkoló fúziós köpeny a robbanás hatására egyszerűen szétrepülne, mielőtt a fúzió megindulhatna. A következő táblázat a hőmérsékletet kiloelektronvoltban tartalmazza

üzemanyag	T keV	<σv>/T² m³/(s keV)²
deuterium 2 – tricium 3}	13.6	1.24×10⁻²⁴
deuterium 2 - deuterium 2	15	1.28×10⁻²⁶
deuterium 2 - hélium 3	58	2.24×10⁻²⁶
p⁺ - litium 6	66	1.46×10⁻²⁷
p⁺ - bór 11	123	3.01×10⁻²⁷

A hidrogénbomba megvalósításának kulcsa az a megoldás, amit a szakirodalom Teller–Ulam-tükör, vagy Teller–Ulamelrendezés néven ismer.

Ha a gyutacsként szolgáló hasadási bombát egy nehézfém (volfrám, urán stb.) anyagú, forgási ellipszoid alakú tükör egyik fókuszpontjába helyezzük, akkor a robbanás pillanatában keletkező hőmérsékleti sugárzást a tükör a másik fókuszba gyűjti össze, ebben a fókuszpontban foglal helyet a fúziós mag. Mivel 10 000 °C hőmérséklet megfelel kb. 1 eV energiának, a robbanás néhányszor tízmillió fokos hőmérsékletén néhányszor tíz keV energiájú sugárzás, azaz röntgensugárzás keletkezik. Ezt a röntgensugárzást a tükör addig koncentrálja, amíg anyaga a sugárnyomás hatására szét nem repül. (A sugárzás nyomása több millió atmoszféra is lehet.) Valamivel a sugárzás után érik el a tükröt a robbanás neutronjai, majd a lökéshullám, ezek befejezik a rombolást. A tükör atomjai azonban - tehetetlenségüknél fogva - képesek ellenállni a sugárnyomásnak annyi ideig, amennyi elég a fúziós reakció megindulásához, illetve lefolyásához.

A H-bomba tervezésénél nyilvánvaló cél, hogy minél nagyobb hányad elhasználódjon a fúziós töltetből, azaz a H-bomba kiégési szintje nagy legyen. Ehhez szükséges, hogy a tükör "összetartási ideje" elég nagy legyen, valamint a fúziós töltetre is érvényes egy összetartási idő. Ez - mint a hasadási bombáról szóló cikkben már szerepelt,

ahol vs a közegre érvényes hangsebesség, r pedig egy jellemző méret, például gömbnél a gömb sugara, hengernél pedig a henger sugara.

A H-bomba működésének a feltételét lényegében az (1 ) és (2) összefüggés alapján lehet meghatározni. Ezektől függ, hogy a fúzió létrejön-e, illetve az anyag jelentős hányadára ki fog-e terjedni.

Az a tény közismert, hogy a "hidrogén" mindig nehézhidrogént (deutériumot vagy tríciumot) jelent a bomba esetében, azonban deutérium-trícium keverékből nem lehetne gyakorlatilag használható (harctéren bevethető) bombát készíteni. A D- és T-gáz csak akkor érheti el a megkívánt sűrűséget, ha cseppfolyós halmazállapotban van. A folyékony nitrogénnel és folyékony héliummal működő cseppfolyósító berendezések eleve lehetetlenné tennék a szállítható bomba megalkotását.

A trícium radioaktivitása is rendkívüli módon megnehezítené a bomba kezelését. Kb. 0,1 mg trícium aktivitása 1 Ci (3,7·1010 Bq): így egy bombában több millió curie trícium lenne.

A megoldás: a "száraz hidrogénbomba" megalkotása, ugyanúgy, mint a robbanás fókuszálásának a megoldása, Teller Ede, továbbá - tőle függetlenül - Dmitrij Szaharov nevéhez fűződik. Ha a fúziós töltetet litium-deuteridből (LiD) készítik, akkor a hasadási gyutacs neutronsugárzása hatására a lítium tríciummá alakul. A keletkező trícium a deutériummal reakcióba lépve neutront termel, így a lítium-trícium átalakulás igen gyorsan és jó hatásfokkal végbemehet a következő egyenlet szerint:

A keletkező trícium reakcióba lép a deutériummal:

Fúzióval felerősített fissziós bombák [szerkesztés]

Ennél a típusnál a hasadóanyag közepébe deutérium és trícium (a hidrogén izotópjai) cseppfolyós keverékét helyezik. A fissziós bomba robbanásakor kialakuló magas nyomás és hőmérséklet beindítja a fúziót a D-T elegyben. A fúzió során sok szabad neutron keletkezik, amik hozzájárulnak a láncreakcióhoz. Ezzel az eljárással a fissziós bomba hatásfoka akár a duplájára növelhető. Lényeges tény, hogy a fúzióból származó energia a bomba energiájához képest elenyésző – 1% körül mozog. A befecskendezett D-T keverék mennyiségével a robbanás ereje szabályozható. A modern – mind fúziós, mind tisztán fissziós – bombák jelentős része ilyen módon szabályozható hatóerejű.

Háromfázisú bombák [szerkesztés]

A fúzió során nagy mennyiségben keletkeznek neutronok, amelyek lehetővé teszik az urán 238-as izotópjának a hasadását. A három fázisú bombákban a fúziós magot urán-238 köpennyel veszik körül. A robbanás erejéhez mind a fúziós, mind a fissziós reakció jelentős részben hozzájárul.

Egyéb típusú bombák [szerkesztés]

Neutronbomba, hivatalos megfogalmazásban megnövelt sugárzású nukleáris fegyver. Lényegében fissziós-fúziós bomba, amelynél a fúzió során keletkezett neutronokat nem nyeli el a bomba külső rétege, hanem szándékosan hagyják hogy szabadon távozzanak a környezetbe. A hagyományos nukleáris fegyvereknél a neutronokat nehézfém neutron visszaverő réteggel igyekeznek minél nagyobb arányban a bombában tartani, a hatásfok növelése érdekében. A neutron bomba rombolóereje körülbelül tizede a hagyományos fissziós fegyverekének.

Kifejlesztésének célja a hidegháború idején elsősorban az volt, hogy a szovjet harcjárművek támadása ellen legyen megfelelő fegyver. A páncélzat ugyanis a hagyományos atomfegyverek hőhatását és lökéshullámát a robbanás központjától már viszonylag kis távolságban kivédi. A neutronsugárzással a katonák akár páncélozott járművekben is megölhetőek. Egyszerűen megfogalmazva: Nem okoz nagy fizikai kárt, viszont biológiait annál inkább, minden élőlényt elpusztít a hatáskörén belül.

Kobaltbomba. (angolul gyakran „Doomsday engine”, azaz „Végítélet-gép”) Valószínűleg sohasem készült ilyen fegyver. Szilárd Leó vetette fel a lehetőséget, hogy amennyiben egy atomfegyver külső burkolata kobaltból készül, az a robbanás során neutronbefogással kobalt 60-as izotóppá alakul át, amely erős gamma sugárzó. 5,27 éves felezési idejével a robbanás helyszínét tartósan lakhatatlanná tenné. Szilárd szerint néhány ilyen bomba akár az egész élővilágot elpusztíthatná a Földön.

Piszkos bomba, vagy Dirty bomb klasszikus értelemben nem nukleáris fegyver, hiszen semmilyen magreakció nem zajlik le benne. A tömegpusztító fegyver besorolása miatt viszont ide sorolják. Az alapja egy hagyományos (kémiai bomba), aminek a pusztító hatását valamilyen, a kívánt hatástól függő, sugárzó izotóp hozzáadásával növelik meg, ami a robbanást követően szétszóródik az érintett területen.

Sam Cohen 89 évesen, vasárnap halt meg Los Angelesben. Találmánya, a neutronbomba célja az volt hogy az embereket úgy ölje meg, hogy a fizikai környezet a lehető legépebb módon megmaradjon.

Az angliai bevándorló szülőktől származó Cohen, aki részese volt az atombomba kidolgozását célzó Manhattan-projektnek, később a Rand Corporation konzultánsa lett. A neutronbomba koncepcióját az ötvenes évek elején dolgozta ki; visszaemlékezései szerint az "alkotásban" a koreai háború során romba döntött Szöul látványa inspirálta.

NEUTRONBOMBA

A Cohen nevéhez kötődő fúziós fegyver halálos neutronsugárzást bocsát ki, de a felezési ideje sokkal rövidebb, mint a többi nukleáris fegyveré.

A neutronbomba a stratégák szerint a harctereken is bevethető fegyver lett volna. Alkalmazása önmagában nem járt volna apokaliptikus következményekkel, de feltehetően lejjebb szállította volna a "nukleáris küszöböt", vagyis azt a tűréshatárt, amelynél a tábornokok az atomfegyver bevetése mellett döntöttek volna

A neutronbomba felépítése elsősorban abban tér el a hagyományos nukleáris fegyverekétől, hogy a keletkező neutronokat nem tartják bent a bomba belsejében, hanem éppen ezt használják fel az ellenséges haderőkkel szemben.

Amíg egy atombomba esetén a felszabaduló energia 15%-a szabadul fel neutron- és röntgensugárzás formájában, addig egy neutronbomba esetében ez az érték elérheti az 50%-ot.

"A neutronbomba talán legerkölcsösebb fegyver, amelyet valaha is kitaláltak" - írta Sam Cohen a Shame: Confessions of the Father of the Nuclear Bomb (Szégyen-gyalázat: a nukleáris bomba atyjának visszaemlékezései) című, 1983-ban megjelent memoárkötetében. Miután az Egyesült Államok úgy döntött, hogy a neutronbombát kivonja a hadrendből, önéletrajzi könyvének címében a Shame szót a F*** You! Mr. President kifejezés váltotta fel.

Cohen álláspontja szerint a neutronbomba a többi atombombánál kevesebb ártatlant pusztít el és viszonylag kevesebb kárt okoz a környezetben is. Több évtizedes győzködése után végül 1981-ben Ronald Reagan döntött úgy, hogy a neutrontölteteket rakétákon és tarackok lövedékeiben rendszeresíti.

A fegyver tiltakozások sorát váltotta Amerikában és Európában. Az öreg kontinensen a neutronbomba feladata a szovjet tankok feltartóztatása lett volna, ám a birodalom összeomlása, valamint a precíziós távvezérlésű hagyományos rakéták kifejlesztése után elavult.

Az első neutronbomba-kísérletet 1963-ban hajtották végre a nevadai földalatti robbantási telepen, de az az amerikai katonai vezetőkre nem tett mély benyomást. Cohen, aki szorgalmazta, hogy a fegyvert vessék be a vietnami háborúban, a kudarcot a haderőnemek közötti vetélkedéssel magyarázta. A fegyver kifejlesztését végül Richard Nixon engedélyezte. Jimmy Carter alatt a projektet felfüggesztették, s a Reagan által engedélyezett fegyverek kivonásáról végül az idősebb Bush elnök döntött.

De Cohen nem adta fel: a leselejtezés után is folyamatosan forgatókönyveket dolgozott ki a neutronbomba bevetéséről, egyebek között Irakban és Afganisztánban

Atombomba? Szedjük szét!

AMARILLO - Szétszedték az utolsó bálnát! A nukleáris fegyverek megsemmisítésére szakosodott Pantex dolgozói így nevezték a közel négy méter hosszú, négy tonna súlyú B–53-as atombombát, amelyből kb. 340 darab készült 1961 és 65 között. A pontos szám államtitok.

Tizenöt éve kezdődött meg a szétszerelésük, és gyorsan kiderült, alkotói nagyon alapos munkát végeztek. – Részletesen tanulmányoztuk a tervrajzot, és minden még élő készítővel konzultáltunk. Így alkottuk meg a
B–53-as másolatát, és a speciális szerszámokat, amelyekkel próbaszereléseket végeztünk. Három évbe telt, mire a B–53ason meg mertük lazítani az első csavart – emlékezett Brian Gullett, az amerikai atomfegyver-megsemmisítési program szakértője.

Ez húzós! Óvatosan tekergetik ki a csavarokat

A munka a Pantex ötméteres földréteg alatti bunkerében folyt, amelynek betonfalai 250 kilónyi TNT pusztítását is kibírnak. Nukleáris katasztrófára azonban nincsenek felkészülve, pedig a B–53as hatszázszor erősebb a hirosimai bombánál. Minden épületet összedönt egy 15 kilométeres sugarú körben, és minden élőlényt eléget 30 kilométeren belül – a radioaktiv szennyeződésről nem is beszélve. – Atombombát szétszerelni olyan, mintha gépkocsit szednénk a darabjaira, csak sokkal veszélyesebb – foglalta össze frappánsan Hans Kristensen amerikai atomﬁzikus.

Végállomás. A Pantex dolgozói új bombákat hoznak megsemmisítésre

2005 februárjában majdnem katasztrófába torkollott a szerelők munkája. Ekkor a B–53-as robbanófejét a harmadik próbálkozásra sem lehetett lecsavarni. A technikusok egyre nagyobb erővel próbáltak mozdítani rajta, és eközben egy biztonsági mechanizmus felmondta a szolgálatot. Hajszálon múlt az atomrobbanás, de több részlet nem vált ismertté. Annyit tudni, hogy a bunkerben légpárnás járművekkel szállítják a bombákat, és a szikraveszély elkerülése miatt sűrített levegővel működő szerszámokat használnak.

A nukleáris hasadó anyagok tárolását megoldották: a Pantex területén csak a plutóniumot raktározzák. A dúsított urán az 1400 kilométerre lévő Y–12 laborba kerül, ahol 14 éven át épült a világ legbiztonságosabb atomraktára. Ellenáll az óránkénti 300 kilométeres szélsebességű tornádónak és a 7,7-es erősségű földrengésnek. Csak egy atombomba tudná elpusztítani.

Sz. Z. J.

Ha ez volna az atomhatalmak fő törekvése az emberiség jó úton járna nem rémlene fel az atomholokauszt árnyéka egy - egy atomzsarolás után , és nem zsarolnának nemzetállamokat a természeti kincseiért, most főleg olajért , gázért, ritka fémekért, kábítószeréért, és lassan jön az a korszak amikor kimondhatjuk a vízéért is , itt ha nem vigyázunk leigáznak a vízkészletünkért, a zsidó nyomúlást érzed az értéktelen papírpénzért és a banki rablással elszednek tőlünk mindent , hogy utána megfoszthassanak mindenünktől.

Nem lehet elég korán kezdeni a tiltakozást a zsidó túlsúly miatt, ha lehet tegyél érte, hogy ne zsidó üljön egy magyar helyet a parlamentbe, a közéletbe, mert a MOSZAD – os nyomulás gyilkosságokkal is jár , és még ott a háttérben a vakolók hada, = szabadkőművesek, akik már egyszer megcsinálták Trianont, a Magyar föld 2/3 – adát elorozták és most lator államok bitorolják a lakossággal együtt, kik magyarabbak a magyarnál is , de nincstelenek , nem úgy mint a zsidók.

Árva fiuk valahogy ti is így gyászoljátok a zsidó holokausztot, a magyarról szó sem eshet, és közben a ,, GLOBÁLIS ÜLDÖZTETÉS , KÍNZÁS és GYILOK PROGRAM FUT A NEMZETKÖZI TÉRBEN. ,, Ja , hogy nem is tudod mit jelent ez a kifejezés , hát üsd be a google- be és mindjárt tájékozottabb leszel. Azért nem kell ennyire elhülyűlni, már rég meghalt Sztalin, de a zsidajai még itt ölik a magyart, és hülyítik a népet. Megszabadítanak lakásodtól , földedtől , a vizedtől, és minden természeti kincsedtől, csak tapsoljál nekik. És van pofájuk nemzeti kormánynak titulálni magukat, mikor 80 % - uk kettős állampolgár Milyen magyar emberektől vették el az esélyt , hogy a parlamentben képviseljék a magyar érdekeket és nem a zsidó betolakodók érdekeit ez vonatkozik minden pártra minden rabló politikai elitre, kik eladták az országot. És még értelmiségieknek képzelik magukat, a bitangok a kurvák , a negyven rabló feletti állomány átmenetileg itt állomásozik hazánkban. Kéretik értékeikre vigyázni, a közlekedésnél ne álljunk a peron szélére mert a vonat elé dobnak. Veszed a lapot ha ébren vagy ?

Nem vagy te kakuk tojás , de ők igen , dobd ki a fészekből őket. Elég ennyi herét eltartani ne várd meg míg az ország tele lesz a szent tehenekkel . Ki az országból velük , ne engedd hogy jól érezzék magukat minálunk, hisz a törvényeinket sem tartják be , csak ölnek és lopnak a rablókhoz még a megtévedt magyar rablók is csatlakoznak , mert már ők is elitnek képzelik magukat.

Libanonból érkezett a robotrepülő

Senki nem vállalta, hogy ő küldte volna a drónt Izrael fölé, de a zsidó állam biztos az eredetében.

Ron Ben Yishai biztonsági szakértő egy internetes hírportálnak nyilatkozta, hogy "tudják, Libanonból érkezett a robotrepülő". "Teljesen egyértelmű, hogy egy iráni csatlóstól érkezett", mondta az Ynet-nek Yishai, "hiszen Irán adta a Hezbollahnak az első drónt, és ők ő is alapította a szervezetet." Yishai arra a robotrepülőre céloz, amit még 2010-ben lőttek le az izraeliek, és legalább ekkora érdeklődést keltett. Egy libanoni vagy gázai robotrepülő ugyanis megemelné a közel-keleti konfliktus tétjeit, és az eddigi rakétákat (amelyeket palesztin vagy Hezbollah katonai szervezetek lőttek ki, és most a Vaskupola védelmi rendszer könnyedén elfogja őket izraeli oldalon) egy magasabb technológia váltaná fel.

Ben Yishai azt is hozzátette, hogy ilyen apró repülő tárgyakat nehéz a radaron észrevenni, de ha üldözőbe is veszik őket, akkor is nagy kihívás eltalálni őket.

Drónok harca a világban: Nekem te itt ne magyarázz, nekem is van drónom!

Inkább a katonai fölényről nyilatkozott a hadsereg szóvívője, Avital Lebovich: "Értem én, hogy hallgatnak, félve Izrael válaszától, de nem kívánok nyilatkozni a reposztról."

Eközben a libanoni nemzeti tévéállomás híreiben arról hallani, hogy izraeli vadászgépek léptek be a légtérbe, többször átlépve a hangsebességet.

Irán egyelőre nem kommentálta az eseményeket.

Izrael közben azon gondolkodik, hogy a majd 200 kilométert megtett robotrepülő, ami nem volt felszerelve fegyverzettel, milyen célt szolgált. Bármilyet is, nem ért célba, mivel a Negev sivatag felett lelőtték, és izraeli katonák kutatták fel roncsait. Minden esetre a Negevben található a Dimona bázis, amelynek feltételezések szerint van köze az izraeli nukleáris arzenálhoz. Hogy milyen erejű atomhatalom a zsidó állam, s hogy a Dimonának ebben mi a pontos szerepe, nem tudni, de feltűnő, hogy ez a második robotrepülő, amely a környékén repült: 2010-ben egy másik drónt, sokkal közelebb lőttek le.

Így lőtte le Izrael a rejtélyes robotrepülőt - videó

A sok kérdés közül az egyiket gyorsan igyekeztek a szakértők lezárni: ha már a Földközi-tenger felett kiszúrták az ismeretlen légijárművet, és a Gázai övezettől követték, miért várták meg, hogy elérje a Negevet? Ben Yishai válasza egyszerű: míg a levegőben volt, addig is hasznos adatot gyűjtöttek róla.

Nekem te itt ne magyarázz, nekem is van drónom!

70 országnak van már robotrepülője, de semmilyen nemzetközi egyezmény nem szabályozza, miként vethetőek be. Márpedig a közel-keleti konfliktusokban egyre nagyobb szerepet kapnak a pilóta nélküli bombázók és felderítők. Drónok harca, seregszemle.

A 80-as években, Szíria felett izraeli és Irak felett iráni robotrepülők bukkantak fel. Az utóbb meglehetősen kezdetleges volt, az előbb háborút nyert. 2001-ben Amerika 50 robotrepülővel kezdte meg harcát a terror ellen, idén már 7 500-ról hallani.

A drónok heasználata tucatnyi etikai kérdést vet fel, többek között azt, hogy irányítása a távolból és a földről történik. Hiányzik a veszélsérzete a pilótáknak, de a végzetes balesetekben könnyeb a robotot okolni, semmint hibás emberi döntéseket felvállalni.

Az október 6-án Izrael felett lelőtt ismeretlen eredető robotrepülő tovább hecceli a világot: 70 ország már biztosan rendelkezik drónokkal.

MQ-9 Predator

A legismertetbb drón, amit az Egyesült államok 11,8 milliárd dollárért fejlesztett. Első tesztrepülését 2001 februárjában hajtotta végre, 2007 márciusában hozták nyilvánosságra létezését. 36,8 millió dollárba kerül előállítása. Lézeres célkereső bombákat és levegő-föld rakétákat hordoz.

Fotó: Wikipedia

MQ-1 Predator

Az MQ-9-es bátyja alapvetően kémkedésre szolgál, de ma már Hellfire rakétákkal is felszerelik. Kis költségvetésű légihatalmak is megengedhetik maguknak, hiszen potom 4 millió dollárért kapni egyet a sarki modellboltban. Fejlesztése, ami 1995 júliusában zárta le első szakaszát 2,4 milliárd dollár volt.

Fotó: Wikipedia

Karrar
A "pária" állam, Irán 2010 augusztáában mutatta be 4 méter hosszú robotrepülőt, amivel 1000 kilométer távolságra juttathatnak el 115 kilogram bombát. A bemutatóra éppen egy nappal azután került sor, hogy a Bushehr atomreaktort üzembe helyezték. Oly szintű áttörések tartották, hogy Ahmadinejad elnök lába elé virágot szórtak, míg ő - kilépve békés szerepéből - jól megfenyegette a világot.

Fotó: Wikipedia

Heron-1
Az izraeli robotrepülő már 1994-ben a levegőben járt. Különösen kedvelt hosszú repülési ideje (52 óra) és rendkívül pontos navigációja miatt. Haználja a német és az indiai hadsereg is, 10 millió dollárba kerül darabja. Ha kettőt vesz kap 20 deka humuszt.

Fotó: Wikipedia

Vrabac Utva
Kicsi ország - kicsi robot. A szerb drón alig nehezebb, mint 5 kilo, 10 kilométer a hatótávolsága, és 1,5 kilo rakományt tud magával vinni.Hivatalos feladata infrastruktúrális elemek feltérképezése, mint például hidak, vezetékek és Ćevapčići.

Fotó: Wikipedia

Barracuda
Német-spanyol fejlesztés, fej-fej melletti versenyben a francia-olasz-svéd finanszírozású nEUROn-nal. Nevét egy igen ronda halról kapta, talán ennek köszönhető, hogy első repülés végén a vízbe csapódott. 2008-ban tértek vissza a fejlesztéshez, még tart.8 (hossz) x 7 (szárnyfesztáv) méteres, 2 300 kilogram.

Fotó: Wikipedia

TAI Anka
A török mitológiából átvett nevet egyelőre 5 prototípus viselheti. A műfaj a robotrepülő műfaj nagymesterei, az izraelik is szájtátva és minden elismeréssel nyilatkoznak a repülőről. Idén januárban további 10 ANKA gyártása mellett döntött a török védelmi tárca. 8 (hossz) x 17 (szárnyfesztáv) méteres, 204 kilométer/óra sebességgel repül.

Így lőtte le Izrael a rejtélyes robotrepülőt - videó

Közzétette azt a felvételt az Izraeli Légierő, amelyen egy vadászgépe a rejtélyes robotrepülőt lelövi.

Az izraeli hadsereg hivatalos közleménye szerint szombaton helyi idő szerint délelőtt 10 óra körül semmisítették meg azt a drónt, amely nyugat-keleti irányban repült át az ország felett. Avital Leibovich, a hadsereg sajtószóvivője szerint a pilóta nélküli gépet már a Földközi-tenger felett repülve kiszúrták, ami később a Gázai övezet felett átrepülve lépett be a légtérbe. Az elfogó vadász nagyjából 50 kilométeren keresztül követte a robotrepülőt, majd a Negev sivatag felett lelőtte. Ehud Barak védelmi miniszter nyilatkozatában "hatékonynak és pontosnak" nevezte az elhárítási akciót, és hozzátette, hogy az "izraeli légtér megsértésére tett próbálkozást rendkívül szigorúan kezelik és (Izrael) ennek megfelelően válaszol".

IAF lehallgatásra UAV az izraeli légtérben

http://www.youtube.com/watch?v=vpmTiO8OakA&feature=player_detailpage

A roncsokat helikopterrel támogatott katonák kutatták fel és vizsgálták meg. Az izraeli katonai rádióban elhangzó jelentés szerint nem vitt a fedélzetén semmilyen robbanóanyagot vagy támadóeszközt. (Kémrepülőként is alkalmaznak drónokat, de erről sincs egyelőre hír.)

Bár továbbra sem tettek közzé hivatalosan semmilyen információt arról, hogy honnan származik a légijármű, az egyik izraeli parlamenti képviselő, Miri Regev a Twitteren tette közzé saját elemzését: vagy Iránból, vagy Szíriából érkezett a drón.

Vasárnap folyamán már megszülettek az első elemzések: Libanonból érkezett a robotrepülő

Ugyan Regev közleményét senki nem erősítette meg, a gyanú azért élhet többekben, mert korábban két alkalommal is hasonló incidensre került sor. Egyszer az irániak által támogatott Hezbollah indított drónt Izrael felé, egyszer pedig a Negev sivatag felett repült el egy léghajóra emlékeztető, szintén pilóta nélküli repülőeszköz (az utóbbi egy közeli atomerőmű felé tartott).

A találgatások, elemzések és összeesküvés-elméletek természetesen ismét elárasztották a közösségi portálokat, de a szakértők is találgatnak. Az ismeretlen drón nem csupán egy vélt iráni háború miatt kelt nagy érdeklődést, hanem azért is, mert egyre inkább megdőlni látszik az az elmélet, hogy a kifinomult technológiát és a rengeteg pénzt igénylő fejlesztés a nyugati hadiipar kiváltsága. A drónok fejlesztését felemésztő dollármilliárdok persze mind hozzák a kiváló harci eredményeket, pontosak, elekerülhetetlenek az ellenség számára, mint ahogy azt az e hét csütörtökön történt jemeni támadás is bebizonyította: ekkor egy amerikai robotrepülő 4 al-Kaida militáns életét oltotta ki a sivatag közepént. Az al-Kaida terroristák halálának megtorlására szánt két bomba, amely Ma'ala város önkormányzati épületénél robbant fel, meg sem közelítette a dróntámadás okozta károkat (két katona sebesült meg) - igaz, máskor sokkal több áldozatot szednek a bosszúakciók.

A konfliktusok azt a hidegháborús tézist vetik folyamatosan teszt alá, amely szerint Izrael, Amerika és általában a nyugatiak kifinomult és rohamosan fejlődő haditechnológiái behozhatatlan előnyre tettek szert a levegőben, míg az arab és muzulmán államok a földfelszínről próbálják ellensúlyozni hátrányukat. Egyik gyakran emlegetett példa az 1967-es harmadik arab-izraeli háború, ahol mindössze 6 nap alatt győzte le Izrael Egyiptomot, Szíriát és Jordániát. A harcok egy masszív izraeli bombázással kezdőttek, ahol Egyiptom reptereit semmisítették meg, holott az arab államok közül a legfejlettebb légierővel rendelkezett, több mint 400 MIG-21-essel. (A teljes igazsághoz az is hozzátartozik, hogy egy furcsa döntés nyomán az egyiptomi légvédelmet éppen ekkor, lényegében egyetlen kapcsoló elfordításával leállították, félvén, hogy a belföldi lázadók éppen saját fegyvereiket fordítják egy katonai gép ellen, ahol magas rangú egyiptomi tisztek utaztak.)

Ezt a mítoszt kezdi ki minden olyan jelenség, mint a szombati robotrepülő - különösen akkor, amikor a Nyugat azt próbálja megakadályozni, hogy Irán nukleáris hatalommá váljon. Azon túl ugyanis, hogy a dúsított uránból robbanófejek készülnek, még legalább két kulcsfeltételnek kell megfelelni a szerep betöltéséhez: megfelelő számú és hatótávolságú hordozóra van szükség, valamint pontosságra. Ha pedig Irán tényleg képes drónokat fejleszteni, akkor nem csak a nukleáris programok segítik a perzsa állam törekvéseit. Márpedig szeptemberben jelentette be a Forradalmi Gárda, hogy elkészült a Shahed 129 robotrepülő, amely akár 2000 kilométer megtételével képes elérni Izraelt is. Amir Ali Hajizadeh, a Gárda légierő szárnyának vezetője hozzátette gyorsan, hogy ha Izrael megelőző csapáson gondolkodik, akkor hasonlóan tesz Irán is. Erre a megelőző csapást megelőző csapásra ráerősített Ahmadinezsád egy nappal korábban, amikor New Yorkban bejelentette, hogy a zsidó államnak nincsenek közel-keleti gyökerei, és megsemmisítik. A Shahed egyébként a második ilyen terméke Iránnak, az első a Karrer, amit 2010-ben mutattak be, éppen egy nappal azután, hogy a Bushehr atomreaktor elkezdte működését.

A versengésből nem maradhat ki Kína. 2010 novemberében egy légibemutatón sokkolta Amerikát 25 új drónnal, amely rakétákat és bombákat hordozott. Nemrég bejelentette, hogy a Dél-kínai-tenger vitatott hovatartozású szigetei felett békés felderítéseket végeznek - nem a legmegnyugtatóbb Japánnal folytatott konfliktusa közepén.

Az Egyesült Államok, amikor Bush kormánya idején megkezdte az afgán háborút, 50 drónnal rendelkezett, ma már 7500-zal - írja a CNN. A szaporodó robotrepülők, amelyeket már 70 ország birtokol, egyre veszélyesebb gyakorlatot terjesztenek. Szombaton (október 6-án) egy pakisztániakból, amerikaiakból és angolokból álló konvoj (köztük Tony Blair volt angol miniszterelnök menye, Lauren Booth és az amerikai Code Pink aktivistája, Medea Benjamin) indultak el a háború Vazirisztán irányában, hogy tiltakozzanak a célpontokat nem minidg alaposan megválogató amerikai drónstratégia ellen. A térségben ugyan gyakori a bevetésük, mivel a pakisztáni-afganisztáni határvidék, amely nehezen megközelíthető, tálib ellenálló fészek. A CNN által felkért szakértő, Peter Bergen azt jósolja, hogy a nemzetközi hadviselés előtt az egyes országok belső rendteremtésre használhatják majd a robotrepülőket: Kína az ujgurok ellen, India Kashmirban, Irán pedig a pakisztáni határvidék nacionalistáival szemben.

A fegyverkezés és gyilkosságok láttán még a szabadság szobor is sírva fakadt, ő úgy tudta fiaik nem gyilkosok, és a szabadság eszményét hirdetik a világban . Sajnálja nagyon sajnálja a gyilkos birodalmi eszmét megvalósító kuzust, és a világot kikre rászabadult ez a fenevad.

„A Brookings Intézet jelentése szerint 2010-ben az Egyesült Államokban 20,5 millió ember, azaz minden 15. lakos a szegénységi küszöb alatt élt.

A növekvő társadalmi egyenlőtlenség, a munkanélküliség és a pénzügyi rendszer igazságtalansága miatt szeptember 17-én New Yorkban tömegtüntetések kezdődtek "Szálld meg a Wall Street-t" jelszóval. Hasonló akciókra került sor az ország több tucat városában, majd pedig szerte a világon.” /hungarian.ruvr.ru/

Az Új(?) világrend Tízparancsolata.

By Morgó Sapiens - Posted on 06 december 2010

Új világ új erkölcsök. Nem tudom mennyire új, mennyire nevezhető még Világnak és mennyire Rendnek, de az alábbi sajátosan értelmezett Tízparancsolat különösebb kényszer nélkül úgy érzem, hogy sajnos egyre több követőre talál. Döntse mindenki önamga el!

1. pÉNz vagyok az Úr, a te Istened. Ne legyen más istened!

2. Isten nevét hitelbe vedd!

3. Minden napod szentségtelenítsd meg! (Legyen egész heted egyetlen hatalmasVÁSÁRnap)

4. Atyádat és anyádat, és önmagad se tiszteld! (Szüleid életét is vedd el, mert a nyugdíj nem jár nekik, hisz a te keserves munkád adójából vonják le)

5. Ölj! (pusztítsd környezeted, magad és mást is, de ha lelkeddel kezded, annak kiváltképp örvendünk)

6. Paráználkodj! (hasonneműekkel és állatokkal is, a lényeg hogy közben védekezz - bármilyen kozmikus, magasrendű erkölcs ellen)

7. Lopj! (ha elég ügyes leszel, talán bekerülhetsz az Elitbe)

8. Hazudj, mások becsületében kárt tégy! (tanulj elöljáróidtól, vezetőidtől, politikusaidtól)

9. Felebarátod házastársát is kívánd! (és a gyermekeit is, mert nemsokára már ez sem lesz büntetendő)

10. Mások tulajdonát kívánd! (Mindent a szemnek! Magántulajdonod már úgysincs, csak a leltárunkban vagy egy szánalmas tétel)

***

ÉBRESZTŐ!

Senki sem szolgálhat két úrnak. Mert vagy az egyiket gyűlöli és a másikat szereti; vagy az egyikhez ragaszkodik és a másikat megveti.

Nem szolgálhattok Istennek és a Mammonnak.

Máté 6,24.

Istent játszva éhezünk

Minden jel arra mutat, hogy az emberiség jelenleg még nem érte el azt a tudati szintet, hogy megértse az idő, az anyag, a gravitáció, az evolúció, az agyműködés, és saját lénye lényegét.

„Ha nem csukjuk be a szemünket, akkor a mindennapi tapasztalat a világ minden országában arra kényszerít bennünket, hogy lássuk az éhezők tekintetét.

A Földön naponta 40 ezer ember hal meg az alultápláltság és az ezzel összefüggő betegségek miatt. A világon ma minden negyedik gyermek alultáplált és évente 11 millió egy év alatti csecsemő hal meg, kétmilliárdan szenvednek a krónikus alultápláltságtól, pedig a világon annyi élelmiszert termelnek, amely bőségesen elegendő lehetne mindenki számára. Ha megzavarodik az értékek rendje és a jó a rosszal keveredik, akkor az egyes emberek és csoportok már csak a maguk érdekét nézik, másokét nem.

Előfordul, hogy eltűnnek hasadóanyagok - nukleáris veszélyforrások felszámolása

Korábban két cikkünkben is foglalkoztunk az emberiséget fenyegető nukleáris veszélyforrásokkal. Az elsőben az atomerőművek alkalmazásának előnyös és veszélyes oldalait elemeztük, a másodikban három "zűrös országot" vizsgáltunk meg. Sorozatunk harmadik, befejező részéből megtudhatják, hogy az atomfegyverekből, a kutatóreaktorokból, a tengeralattjárók atomreaktoraiból és a műholdakra telepített atomreaktorokból kivont urán és plutónium hogyan helyezhető biztonságba, illetve milyen módon lehet hasznosítani. 2010-ben Csillebércről is elviszik a KFKI kutatóreaktorának kiégett fűtőelemeit.

ELVESZETT

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség illegális hasadó- és radioaktívanyag-kereskedelmet rögzítő adatbázisa szerint 2005-ben az USA-ban New Jersey-ben elveszett egy 3,3 gramm erősen dúsított uránt tartalmazó csomag. Japánban 0,017 gramm hasonló uránt tartalmazó műszer veszett el. Ezek a mennyiségek a terrorizmus szempontjából szerencsére teljesen jelentéktelenek, rámutatnak azonban arra, hogy az elvben szigorú ellenőrzési rendben is vesznek el anyagok.

AJÁNLAT

Mint azt korábbi két cikkünkben is részletesen olvashatták, atomfegyvert erősen dúsított uránból vagy plutóniumból lehet építeni. Fegyverminőségű urán a természetes urán izotópösszetételének alapos megváltoztatásával, a könnyűizotóp részarányának megnövelésével érhető el. A plutónium nem fordul elő a természetben, a nehezebb uránizotópból jön létre atomreaktorokban. A reaktorból kiemelt fűtőanyagból veszélyes és bonyolult technológiával (ún. reprocesszálás) vonják ki a plutóniumot. Az urán dúsítása és a plutónium kivonása drága, bonyolult, nagyipari technológia, reálisan csak állami keretekben valósítható meg.

Terroristacsoportok és szegény, műszakilag nem kellően fejlett államok számára - saját urándúsítási lehetőségek, illetve fűtőanyag-újrafeldolgozó üzemek híján - az alapanyag más forrásokból való, illegális megszerzésére nyílik csak lehetőség, ha atomfegyvert akarnak létrehozni. Kellő mennyiségű erősen dúsított urán birtokában az uránbomba megépítése már nem túlzottan nehéz műszaki feladat, erre már jól szervezett terroristacsoportok vagy egyes államok is képesek lehetnek. Az ún. ágyútípusú bomba könnyen megépíthető (az atomfegyverrel rendelkező államok ma már nem ezt a megoldást alkalmazzák), a plutóniumbomba építése azonban jóval nehezebb műszaki feladat.

A leszerelési egyezmények végrehajtása során nagy mennyiségű erősen dúsított urán és plutónium kerül ki a szétszerelt robbanófejekből. Erősen dúsított uránüzemanyaggal üzemelnek a kutatóreaktorok, a tengeralattjárók atomreaktorai és a műholdakra telepített atomreaktorok.

A leszerelt tengeralattjárók, a katonai létesítményeknél sokkal kevésbé védett kutatóreaktorok tehát lehetőséget kínálnak hasadóanyag megszerzésére. Ezért egyre erősödő nemzetközi együttműködés keretében hozzáláttak ezeknek a veszélyforrásoknak a felszámolásához. Teljesen megszüntetnék az erősen dúsított urán (HEU - highly enriched uranium) felhasználását a polgári szférában. A HEU-anyagot visszaszállítják a gyártó országba, ahol természetes urán hozzákeverésével kis (low) dúsítású, atomerőművekben hasznosítható uránná (LEU) alakítják át.

Atomfegyverek leszerelése

A fegyverekből és a civil szférából kivont erősen dúsított uránt természetes uránnal vagy a fegyvergyártás melléktermékeként visszamaradt szegényített uránnal keverik, "felhígítják", így hoznak létre az erőművi reaktorokhoz használható, kismértékben dúsított uránt. Az USA egy húsz évre kötött egyezmény alapján felvásárolja az orosz atomfegyverekből kikerült urán egy részét, és átalakítja. A "megatonnákból megawattot" program keretében 2007. áprilisi adatok szerint 12 ezer nukleáris robbanófej anyagát alakították át, az egyezmény célkitűzései már 60%-ban teljesültek. A program végére 500 tonna, 20 ezer robbanófejnek megfelelő erősen dúsított uránt alakítanak át. Az USA várhatóan összesen 7,6 milliárd USD-t fizet Oroszországnak.

A leszerelési egyezmények végrehajtása során Oroszországban és az USA-ban több száz tonna plutónium halmozódott már fel. A feleslegessé vált plutóniumra elvileg többféle sors várhat. Abban hamar egyetértés alakult ki, hogy a változatlan formában történő felszíni őrzés hosszú távon a legköltségesebb megoldás, és egyúttal a legveszélyesebb is. Óriási kihívást jelentenének a raktárak az atomfegyver-építésre készülő államok, terroristák, bűnözők számára, hiszen már tíz kilogrammnál kevesebb plutóniumból is lehet pusztító atombombát építeni.

A plutóniumot el is lehetne temetni, akár az erőművi kiégett fűtőelemekkel együtt, akár önállóan. Ez lenne a legpazarlóbb megoldás, hiszen a plutónium kitűnő hasadóanyag, mely természetesen energiatermelésre is felhasználható. A drágán létrehozott plutónium további hatalmas ráfordítások árán, haszontalanul kerülne ki a forgalomból. Az eltemetéshez elüvegesített, üvegszerű anyagokba ágyazott plutóniumot ráadásul viszonylag egyszerűen ismét fegyverminőségű plutóniummá lehetne visszaalakítani. Az eltemetés mellett szól viszont, hogy az atomenergiai-iparnak nincs sürgős szüksége erre a hasadóanyagra, az uránkészletek bőségesek, a leszerelt fegyverekből urán is bőven kerül a piacra.

A lehetséges megoldások közül az érintett nagyhatalmak vezetői az energetikai hasznosítást választották. Ehhez a tiszta plutóniumot először oxidálják, majd urán-oxiddal keverik, így jön létre a kevert (mixed oxid, MOX) fűtőanyag. Az atomreaktorban a plutónium könnyebb elemekre hasad szét, végleg átalakul, megszűnik katonai alkalmazhatósága. Évtizedek óta léteznek már MOX fűtőanyaggal üzemelő reaktortípusok. Az USA, Oroszország, Japán, Franciaország együtt fejleszt egy magas hőmérsékletű reaktort (Gas Turbine - Modular Helium Reactor), amelynek üzemanyaga plutónium.

A csempészektől elkobzott plutónium mennyisége kevés ahhoz, hogy abból bombát lehessen készíteni, de a plutónium a sajtó szerint "köztudottan" igen veszélyes méreg. Néha számszerűsítik is a veszélyt, például ilyen módon: 1 gramm plutónium egymillió emberben okozhat rákbetegségeket vagy néhány gramm plutóniummal megmérgezhető a vízellátó rendszeren keresztül milliós nagyvárosok teljes lakossága. Ezek az állítások légből kapottak, a plutónium nem veszélyesebb, mint más nehézfémek.

A szájon át az emésztőrendszerbe került plutóniumnak (plutónium-oxidnak) mindössze egy ezred-százaléka marad a szervezetben, a többi 99,999 százalék kiürül. Ahhoz, hogy egy nagyvárosban 1 millió ember szervezetébe kerüljön be az ivóvízzel fejenként 1 ezredgramm plutónium, veszteségekkel nem számolva 1 kilogramm plutóniumra lenne szükség, és ez nem okozna semmi károsodást. A plutóniummal való mérgezés nem "hatékony" módszer, különösen ha tekintetbe vesszük, hogy a plutónium-oxid vízben egyáltalán nem oldódik.

Kutatóreaktorok

A világon mintegy 100 kutatóreaktor működik erősen dúsított (HEU) uránnal. Az atomfegyver-alapanyagként használható urán dúsítási foka meghaladja a 90%-ot, de a 20%-nál magasabb fokú dúsítású anyagokat atomfegyverekben "közvetlenül felhasználhatónak", ezért veszélyesnek tekintik. 20% alatti dúsításnál már nem építhető ésszerű méretű bomba; amerikai szerzők szerint 20%-os dúsításnál 400 kg körül van a kritikus tömeg (93%-os dúsításnál 22 kg is elegendő.)

A 2004-ben indított "Kezdeményezés a globális fenyegetés csökkentéséért" az USA által finanszírozott, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) technikai segítségével zajló program, amelynek keretében erősen dúsított fűtőanyagot vittek vissza Oroszországba Szerbiából, Romániából, Bulgáriából, Líbiából, Lettországból, Lengyelországból, Üzbegisztánból és Csehországból. A 2010-ben záruló program keretében Budapestről, Csillebércről is elviszik a KFKI kutatóreaktorának kiégett fűtőelemeit, a reaktor alacsonyabb dúsítású üzemanyagra áll át.

Az Egyesült Államok eredetileg a világszerte amerikai fűtőelemeket használó kutatóreaktorok üzemanyagának begyűjtésére indított programot 1996-ban. Az amerikai polgári kutatóreaktorokat 2014-ig állítják át alacsonyabb dúsítású üzemanyagra, az összes amerikai eredetű üzemanyag bevonását 2019-ig fejezik be. A NAÜ szakértőjének becslése szerint a kutatóreaktorok 85%-a megérett a bezárásra.

Erősen dúsított uránnal üzemelnek a molibdén-99 izotópot előállító atomreaktorok is. A technécium-99-re bomló radioizotóppal évente több mint 20 millió orvosi diagnosztikai vizsgálatot végeznek. A világtermelés nagy részét 4 cég állítja elő. Friss kutatási eredmények szerint azonban kis dúsítású uránnal is előállítható ez az izotóp, így itt is lehetséges a váltás.

Atomtengeralattjárók

A Szovjetunióban, majd Oroszországban az 1955-1996. években 247 atomtengeralattjárót építettek, ezek kétharmada a Kola-félszigeten állomásozó Északi Flottához tartozott. A Kola-félsziget kikötőiben, szárazdokkjaiban mostanra mintegy száz inaktív tengeralattjáró gyűlt össze. Műszaki állapotuk évről évre romlik. Becslések szerint egyetlen tengeralattjáró szétszerelésének költsége 6-10 millió USD.

Az Északi Flottánál legkevesebb 20 ezer m³ szilárd és 7 ezer m³ folyékony radioaktív hulladékot is tárolnak. A hidegháború éveiben néhány reaktort a tengerbe süllyesztettek. Az Egyesült Államokkal együttműködve 19 tengeralattjárót szereltek le a kockázatcsökkentési együttműködés keretében. A sarkvidéki katonai környezetvédelmi együttműködés keretében Oroszország az USA-val és Norvégiával működik együtt a radioaktív hulladékok elhelyezésében.

Atomtengeralattjáró a felszínen egy 2004-es francia-orosz közös hadgyakorlaton

A kivont orosz tengeralattjárók atomreaktorainak leszerelésében Kanada és az Egyesült Királyság is részt vesz a G8 országok új partnerségi programja keretében. Murmanszk és Arhangelszk kikötői közelében akarják felszámolni a nukleáris "örökséget". A programot finanszírozó alapot az EBRD Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank menedzseli, Belgium, Dánia, az Egyesült Királyság, az Európai Bizottság, Finnország, Franciaország, Hollandia, Kanada, Németország, Norvégia, Oroszország, Svédország befizetéseiből.

A hadrendből kivont orosz tengeralattjárók katonai bázisokon vannak. Feltételezhető, hogy kellő védelmük biztosított, az erősen dúsított uránhoz nem tudnak hozzáférni terroristák. A szárazföldi és tengeri környezet szennyeződése viszont a lassú leszerelés miatt még hosszú ideig reális veszély.

Űrkutatás

Az űrkutatásban vannak olyan energiaellátási feladatok, amelyeknél jelenleg nincs választási lehetőség, csak a nukleáris energiaforrásokat lehet alkalmazni. Ilyen feladat az olyan térségek felkeresése, ahol nincs napfény vagy az nagyon gyenge (a Hold sötét oldala, a Vénusz felszíne, a távoli nagybolygók környezete stb.). Akkor is csak a nukleáris energia ad megoldást, ha túl magas a hőmérséklet, a Nap közelébe küldött szondáknál. Nincs más megoldás akkor sem, ha űrtechnikai mértékkel mérve nagy az energiaigény: nukleáris megoldásokat használnak esetenként még alacsony Föld körüli pályán is olyan nagy energiaigény esetén, amikor a napelemtáblák túl nagy fékező hatást gyakorolnának az űreszközre.

A műholdakon elhelyezett reaktorok csaknem tiszta urán-235 fűtőanyagot használnak - az urán-238 kikerülésével nem keletkeznek az igen hosszú felezési idejű plutóniumizotópok. A reaktorok kisméretűek, az aktív zóna méretei csak néhányszor tíz centiméteresek. Bármilyen start közbeni vagy közvetlenül azt követő hiba esetén a szárazföldön vagy a tengereken esetleg szétszóródott felhasználatlan uránium fűtőanyag alfa-bomlása nem jelent veszélyt.

A reaktorokat csak a Földtől távoli pályákon, legalább 600-700 kilométer magasságban indítják be, illetve az alacsonyabb pályán üzemeltetett reaktorokat hasznos életük végeztével magasabb pályákra emelik fel. Ezeken a pályákon a műhold legalább 100 évig keringhet, s ezalatt a maghasadás során keletkezett radioaktív izotópok nagyrészt lebomlanak, stabil izotópokká alakulnak át.

A Szovjetunió, majd Oroszország az USA-nál sokkal kiterjedtebben alkalmazott atomreaktoros energiaellátó rendszereket, elsősorban az ellenséges flották mozgását nyomon követő katonai felderítő műholdakon. A felderítő holdak néhány hónapig vannak szolgálatban, majd a reaktort tartalmazó részt magasabb pályára emelik fel. 1978-ban a Kozmosz-954 Kanada felett lezuhant, és nagyobb, szerencsére lakatlan területet szennyezett el. A hetekig-hónapokig üzemben volt reaktorokban már jelentős mennyiségű radioaktivitás halmozódik fel; egy már működött reaktor anyagának földi szétszóródása így összehasonlíthatatlanul veszélyesebb, mint egy még nem működött reaktor fűtőelemeinek a szétszóródása.

Carter amerikai elnök a Kozmosz-954 katasztrófája kapcsán az atomenergiás energiaellátó rendszerek betiltását követelte. Ma viszont a műholdakat kiszolgáló atomreaktorok fejlesztésében az Oroszország mögött lemaradt USA már nem betiltani akarja a szovjet fejlesztésű reaktorokat, hanem saját céljaira megvásárolta a technológiát.

Az urándúsítók nukleáris háború küszöbére sodorhatják a világot

Ismét fenyegeti-e a nukleáris háború a világot? Képes-e a nemzetközi közösség érvényt szerezni a nukleáris fegyverkezést tiltó egyezményeknek? Milyen műszaki és jogi megoldásokkal lehet útját állni újabb veszélyhelyzetek kialakulásának? Évekig a napi hírek visszatérő témája volt Észak-Korea atomfegyverprogramja, most az iráni atomprogramról közölnek eltérő értékeléseket, az atomfegyverrel rendelkező Pakisztánban pedig bizonytalanná vált a belpolitikai helyzet. Érdemes tehát időről-időre újra végiggondolni ezeket a kérdéseket.

AJÁNLAT

A globális klímaváltozás veszélye miatt ismét előtérbe került a nukleáris energiatermelés, mivel az atomreaktorok semmiféle üvegházhatást előidéző gázt nem bocsátanak ki működésük során. Az atomenergia hasznosítása új fellendülés előtt áll. Az Egyesült Államok, Oroszország, Kína és egy sor más ország jelentős, a mainál nagyobb szerepet szán az atomenergetikának. Az Európai Unió is az atomenergetika térhódítását prognosztizálja, bár még nincs egységes energiapolitikája. Az atomenergia ipar nemzetközi együttműködésben új reaktortípusok kifejlesztésével készül a növekvő igények kielégítésére.

A számos vitát kiváltó Temelini atomerőműCsehországban. A szakértők szerint a közeljövő atomerőművei a maiaknál olcsóbb és biztonságosabb energiatermelést tesznek majd lehetővé

A nukleáris energia hasznosítása elterjedésének útjában álló legnagyobb akadály a nukleáris energia kettős jellege. Az urándúsítás és a kiégett fűtőelemek újrafeldolgozása érzékeny technológia, mert alkalmas fegyveralapanyagul szolgáló, erősen dúsított urán előállítására és a plutónium szeparálására. A "nukleáris dilemma" lényege a békés alkalmazások fejlesztése, elterjesztése a fegyvertechnológiák elterjedése nélkül.

A nukleáris folyamatok alapanyaga: az urán és a plutónium

A természetes urán 0,7%-ban tartalmazza a kedvező maghasadási tulajdonságokkal bíró urán-235 izotópot, a többi az urán-238. Az erőművi reaktorok üzemanyaga 3-6% urán-235 izotópot igényel, tehát az urán eredeti összetételét meg kell változtatni. Erre szolgálnak a különböző dúsítási technológiák (elektromágneses szeparálás, gázdiffúzió, ultracentrifuga, lézer). Az urándúsítás minden változata nagyipari technológia, megvalósítása csak állami keretekben képzelhető el. Atomfegyverek építéséhez az uránt jóval nagyobb mértékben kell dúsítani, a könnyű izotóp arányának meg kell haladni a 90%-ot. Ehhez ugyanazokat a dúsítási technológiákat használják, mint az erőművi üzemanyag készítéséhez. A nukleáris dilemma: egy új urándúsító üzemet építő ország milyen mértékben fogja dúsítani az uránt? Üzemanyagot vagy fegyveralapanyagot gyárt? Erről folyik ma a vita Irán önálló nukleáris programja kapcsán.

A plutónium nem fordul elő a Földön, kifejezetten a nukleáris fegyverek céljára állítják elő az urán egyik izotópjából bonyolult és drága technológiával. Az atomreaktorokban az urán rossz hasadási tulajdonságokkal bíró nehéz izotópja alakul át a könnyű uránizotóphoz hasonlóan jó maghasadási tulajdonságokkal rendelkező plutónium-239 izotóppá. Kellő idejű használat után az atomreaktorokból kiemelt fűtőelemeket újrafeldolgozzák (reprocesszálják), ennek során nyerik ki belőle a plutóniumot. A kiégett fűtőelemek erősen radioaktívak, ezért a feldolgozási technológia veszélyes. Reprocesszálás is csak nagyipari, állami keretek között képzelhető el.

Radioaktív hulladékkal teli francia atomvonat útban Németország felé

Intézkedések és tervek a nukleáris terrorizmus megakadályozására

Nemzetközi egyezmények

A nemzetközileg garantált üzemanyagellátás, a nemzetközi ellenőrzés alatt álló regionális urándúsító üzemek létrehozása és a többi új javaslat 2010-ben napirendre kerül majd a Non-Proliferation Treaty soron következő, ötévenként esedékes felülvizsgálati konferenciáján.

A Non-Proliferation Treaty (NPT) a nukleáris fegyverek elterjedésének meggátlására kidolgozott nemzetközi szerződés, amelyhez 1968-tól csatlakozhatnak egyes országok. Jelenleg 189 tagja van, köztük 5 nukleáris fegyverrel rendelkező állam: ezek az USA, az Egyesült Királyság, Franciaország, Kína és Oroszország. Ezek az országok vállalták, hogy nem adnak át nukleáris fegyvert vagy más nukleáris robbanóeszközt más államoknak, nem segítenek más államokat nukleáris fegyverek létrehozásában. A nukleáris fegyverrel nem rendelkező országok vállalták, hogy nem törekszenek nukleáris fegyver létrehozására. A szerződés betartását a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ellenőrzi az aláírókkal kötött biztosítéki (safeguard) egyezmény alapján.

Az NPT-t 1990-es évek elejéig nem írta alá az atomfegyverrel rendelkező Kína és Franciaország, távol maradt Argentína, Brazília, India, Izrael, Pakisztán és Dél-Afrika. A hidegháború végeztével Dél-Afrika felhagyott fegyverprogramjával, Argentína és Brazília is lemondott a fegyvergyártás lehetőségéről. A szerződésnek máig nem tagja India, Izrael és Pakisztán.

Bár Irak aláírta 1970-ben a szerződést, az 1991-es, első Öböl-háború után kiderült, hogy Iraknak titkos programja volt atomfegyverek létrehozására. 1997-ben kiegészítő jegyzőkönyvet fogadtak el (Additional Protocol): ez sokkal szélesebb körű információszolgáltatást követel meg, és további jogokat ad a helyszínen dolgozó NAÜ-ellenőröknek. A kiegészítő jegyzőkönyvhöz 10 év alatt 82 ország csatlakozott, egyelőre messze van az általános elfogadottságtól.

Az Egyesült Államokat ért 2001. szeptember 11-i terrortámadás után megtorpant az előrehaladás. Az USA 2002-ben felülvizsgálta álláspontját, biztonsági doktrínájában növelte az atomfegyverek szerepét, bővítette azoknak az eshetőségeknek a körét, amelyekben bevetik nukleáris fegyvereiket. Megtámadhatják például a biológiai vagy vegyi fegyverekkel rendelkező államokat. A NPT megerősítésének szempontjából kritikus lesz az amerikai elnökválasztás kimenetele.

Már a nukleáris fegyverkezést tiltó NPT előtt megegyezés született az atomfegyver-kísérletek tilalmáról. A Szovjetunió, Nagy-Britannia és az USA 1963-ban kötötte meg a részleges atomcsendegyezményt. Ebben vállalták, hogy nem hajtanak végre nukleáris robbantást a légkörben, a világűrben, illetve víz alatt. A föld alatti robbantásokat nem tiltották, egyetlen kikötést szabtak: nukleáris szennyezés nem kerülhetett az adott ország határain túlra. Az egyezményhez a nukleáris hatalmak közül nem csatlakozott Franciaország és Kína. Az USA és a Szovjetunió a SALT-1 szerződéssel együtt 1974-ben megegyezett a föld alatti fegyverkísérletek korlátozásában, vállalták, hogy nem hajtanak végre 150 kilotonnásnál nagyobb robbantásokat.

Az ENSZ 1996. évi közgyűlése által elfogadott átfogó szerződés teljes tilalmat rendel el minden közegben a fegyverkísérletekre (Comprehensive Nuclear-Test-Ban-Treaty, CTBT). 2006 szeptemberére 176 ország aláírta, 132 ratifikálta. A szerződés érvénybe lépéséhez elengedhetetlen, hogy az 1996-ban atomerőművel, kutatóreaktorral rendelkező 44 ország mindegyike ratifikálja. Aláírta, de nem ratifikálta Kína, Kolumbia, Egyiptom, Irán, Indonézia, Izrael, USA, alá sem írta India, Észak-Korea és Pakisztán. Az USA önként vállalta a moratóriumot. Az egyezmény betartásának ellenőrzésére globális ellenőrző hálózatot építettek ki, 92 országban 321 mérőállomás négyféle technológiával (szeizmikus, hidro-akusztikus, infrahang és radioaktív részecskék észlelése). Az állomások kétharmada 2006-ban elkészült, küldi az adatokat a bécsi ideiglenes adatközpontnak.

A hirosimai atombombát ledobó pilóta, Paul W. Tibbets és az Enola Gay bombázó

Atomfegyver-program: három zűrös ország

A negyedik a terrorista zsidó állam.

Erről nem akarnak beszélni, pedig ez a legnagyobb veszély az emberiségre nézve.

Az elsődleges terrorista államok a birodalmi USA, és a zsidó állam a vele szövetséges NATO tagokkal, kik lerohanták Afrikát.

Több úgynevezett küszöbállam képes arra, hogy önálló atomfegyver-programot indítson. Bár ma nem bizonyítható egyértelműen ilyen kezdeményezés, a helyzet reális megítélése nagyon nehéz. Összeállításunkban az iráni, észak-koreai és pakisztáni helyzetet mutatjuk be.

Az Irak ellen indított második Öböl-háború indokai között kiemelt helyen szerepelt a tömegpusztító fegyverek, köztük atomfegyver gyártása. Érdemi atomprogram létét a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szakértői kizárták, a háborút mégis elindították, és végül nem találta fegyverprogramok nyomát a koalíció.

Észak-Korea 2006-ban eljutott első földalatti atomfegyver-kísérletéig. Ezt követően a hatoldalú nemzetközi tárgyalásokon elért megegyezés értelmében hozzákezdett atomfegyver-programjának ellenőrzött felszámolásához.

Az Iránnal kapcsolatos hírek ellentmondásosak. Irán szerint programja békés, az Egyesült Államok viszont meg van győződve ennek ellenkezőjéről. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) a szórványos helyszíni ellenőrzések alapján nem tud egyértelműen állást foglalni. Az Egyesült Államok és Izrael visszatérően kétségbe vonja a NAÜ és főigazgatója, a 2006-ban Nobel-békedíjjal elismert egyiptomi El Baradei pártatlanságát, elfogulatlanságát a kérdésben.

A már tíz éve atomfegyverrel rendelkező Pakisztán esetében a mind bizonytalanabbá váló belpolitikai helyzet miatt aggódik joggal a világ az ország több tucatnyi atomfegyverének biztonsága miatt.

Irán

Évek óta a vezető hírekben szerepelnek az iráni atomprogrammal kapcsolatos tudósítások. Irán képes lehet az uránbányászattól az urán dúsításáig terjedő teljes technológiai lépéssorozat kiépítésére, működtetésére. A polgári vagy katonai alkalmazás az urán dúsításánál válik ketté. Ugyanazt a technológiát alkalmazva kismértékű dúsítással reaktorüzemanyag, nagymértékű dúsítással pedig fegyveralapanyag állítható elő (részletesen lásd korábbi cikkünket).

Nantanz

Iránnak van saját uránbányája (Sanghand), ebből a Bandar Abbasban felépített üzemben gyárthatnak urán-oxidot. Iszfahánban az urán-oxidot urán-hexafluorid gázzá alakítják át. Urándúsító épül Nantanzban, itt folyamatosan nő a beépített urándúsító centrifugák száma. Busherben idén nyáron megkezdődhet az energiatermelés a korábban német, majd 1992-től orosz segítséggel épülő első atomreaktor-blokkban, a második blokk indítása 2010-re várható.
NAÜ közlése szerint 2007 novemberében mintegy 3000 urándúsító centrifuga működött az országban. Az ellenőrök azt nem tudták meghatározni, hogy Irán valóban csak energiatermeléshez, vagy fegyverek céljára is dúsít uránt. El Baradei szerint az ügynökség nem tud hiteles biztosítékot nyújtani arra, hogy Irán nem rendelkezik be nem jelentett nukleáris anyagokkal.

December közepén megérkezett Busherba az atomerőmű üzemanyagának első szállítmánya Oroszországból. Az orosz uránexportot Bush elnök is támogatta, mert így a jövőben nincs szükség arra, hogy Irán maga dúsítson uránt. Irán kötelezettséget vállalt arra, hogy a kiégett fűtőelemeket visszaszállítja Oroszországba, vagyis nem juthat hozzá a reaktor működése közben keletkezett plutóniumhoz - amit szintén fegyvergyártáshoz lehetne felhasználni.

Az amerikai hírszerző szervezetek 2005-ben még azt állították, hogy Irán aktív, titkos atomfegyverkezési programot folytat, de 2015 előtt nem lesz ehhez elegendő dúsított uránja. Az új, 2007. december 3-án nyilvánosságra került értékelés szerint viszont az ország már 2003-ban leállította atomfegyver-programját. A jelentés gyökeresen ellentmond annak, amit Bush elnök következetesen állít: Irán nukleáris fegyverkezést folytat, atomfegyvert akar létrehozni.

Az USA mindenesetre 2002-ben az iraki helyzet értékelésében tévedett: akkor azt állították a hírszerzők, hogy Irak kémiai és biológiai fegyverprogrammal rendelkezik, és nukleáris programjának újraindítására készül. Ez a helyzetértékelés annak idején döntő szerepet játszott abban, hogy az amerikai kongresszus felhatalmazást adott Irak megtámadására. Később kiderült, hogy a helyzetértékelés teljesen tévesnek bizonyult.

Az izraeli hírszerzés következetesen nagyobbnak értékeli az iráni atomfegyverkezés veszélyét az amerikaiaknál. Izrael szerint Irán már ebben az évtizedben elkészülhet az első fegyverekkel. Ehud Barak izraeli védelmi miniszter az új amerikai titkosszolgálati értékelés közzététele után is azt valószínűsítette, hogy Irán atombombán dolgozik. Januárban Bush elnökkel találkozva Olmert izraeli miniszterelnök vitatta meg az amerikai hírszerzés megállapításait. A Newsweek amerikai hetilap egy magas rangú washingtoni tisztviselőre hivatkozva írta: "Bush megmondta az izraelieknek, hogy nem tudja ellenőrizni, amit a hírszerző szolgálatok mondanak, de következtetéseik nem tükrözik az ő személyes álláspontját". Bush január 15-én Szaúd-Arábiában kijelentette: az irániak "veszélyt jelentettek, veszélyt jelentenek és továbbra is veszélyt fognak jelenteni, ha nem működünk együtt annak érdekében, hogy véget vessünk urándúsító tevékenységüknek". Tény, hogy a polgári célú urándúsítást bármikor át lehet állítani katonai célra. (2008. január 18-i hír szerint már George Bush is "helyesli" az amerikai hírszerzés Iránnal kapcsolatos elemzésében foglalt "következetések összességét" - részletesebben lásd itt.)

George W. Bush amerikai elnök és Ehud Olmert izraeli miniszterelnök elégedett mosolya a tárgyalások befejezése uán

Bush álláspontja ellenére mégis általános vélemény, hogy az amerikai titkosszolgálati jelentéssel elhárult a borúlátó szakértők által 2008-ra jósolt katonai konfliktus veszélye.

Észak-Korea

A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (Észak-Korea) atomfegyver-programjáról a kevés és zömmel megbízhatatlan adatra támaszkodó szakértők korábban úgy vélték, hogy urán és plutónium hasadóanyag előállításával egyaránt foglalkozott az ország.

Észak-Korea az 1980-as évek végén hozzákezdett két nagyteljesítményű gáz-grafit atomreaktor építéséhez, de az építkezést 1994-ben amerikai nyomásra leállították. A kieső villamos energia pótlására az Egyesült Államok néhány évig olajat szállított és új, plutónium gyártására alkalmatlan reaktorok építését ígérte meg, ez azonban nem valósult meg.

2002 októberében az USA az atomsorompó-egyezmény megsértésével vádolta meg Észak-Koreát, mert az ország az amerikai adatok szerint urániumot dúsított. Észak-Korea következetesen tagadta az urándúsítást, viszont elismerte plutónium-programjának létét. Becslések szerint 6-8 atomfegyverre elegendő plutóniumot állíthattak elő. A plutóniumbombák megépítése egyébként bonyolultabb műszaki feladat, mint az uránbombák létrehozása.

A nemzetközi közösség hosszú évek óta igyekezett rávenni Észak-Koreát nukleáris programjának leállítására. Ennek ellenére az ország 2006. október 9-én bejelentette, hogy földalatti atomfegyver-kísérletet hajtott végre. A földrengésjelző állomások rengést észleltek. Közel egy hétig vita folyt arról, hogy valóban atomfegyvert robbantottak-e, és ha igen, mennyiben volt sikeres a kísérlet. Október 14-én az amerikai kormány bejelentette, hogy repülőgépei bombarobbantásra utaló radioaktivitást észleltek a légkörben. A földrengésjelző állomások első értékelésükben eléggé eltérő becsléseket adtak meg a rengés erősségére, ezért a bomba hatóerejére vonatkozó számítások is jócskán eltérő eredményeket adtak. A francia atomenergia-bizottság szerint 1 kilotonnánál kisebb volt a hatóerő. Az Egyesült Államok is hasonló következtetésre jutott.

A bomba alacsony hatóereje hozta felszínre a kétségeket. Valamennyi atomfegyverrel rendelkező állam ennél erősebb, 10-20 kilotonnás kísérleti robbantást hajtott végre elsőre is. Szakértők szerint ebben a méretben a legegyszerűbb az első bombát megépíteni. Elképzelhető, hogy Észak-Korea is ilyen bombát épített, de a kísérlet nem sikerült. Ennek számos oka lehet, pl. nem tudták egyenletesen összenyomni a plutóniumgömböt, vagy a plutónium nem volt elegendően tiszta.

A robbantás után újrakezdődtek, majd néhány hónap múlva sikerrel zárultak a hatoldalú, Észak-Korea, Dél-Korea, USA, Oroszország, Kína és Japán részvételével zajló tárgyalások. Észak-Korea megkezdte atomfegyver-programjának leállítását, felszámolását.

A megegyezés értelmében Észak-Korea bezárta yongbyon-i atomreaktorát. A reaktor leállítását a NAÜ ellenőrei 2007 júliusában igazolták. Ezután amerikai szakemberek hozzákezdtek a reaktor lebontásához. A megegyezés szerint Észak-Koreának 2007. végéig el kellett volna számolnia hasadóanyag (urán és plutónium) készleteivel. Az elszámolás azonban késik, az Egyesült Államok 2008. február végét jelölte meg új határidőnek.

Yongbyon

A program leállításáért cserébe az ország 1 millió tonna fűtőolajhoz jut, amelynek egy részét élelmiszersegélyre válthatja át. Az amerikai Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja és az USA Békeintézetének kutatói szerint vészhelyzet esetén Kína fegyveres erőinek bevetésével helyezné biztonságba az esetleg létező észak-koreai atomfegyvereket. A két ország 1961-ben kötött szerződése lehetőséget ad a fegyveres beavatkozásra.

Pakisztán

Az egyre bizonytalanabbá váló pakisztáni belpolitikai helyzetet értékelve a nemzetközi közösség aggodalmait fokozza az a tény, hogy Pakisztán atomfegyverekkel rendelkezik. Itt 1998-ban hajtották végre az első kísérleti robbantást, azóta 50-60 robbanófejet építhettek. A pakisztáni atomfegyver-program vezetője, a jelenleg házi őrizetben lévő Abdul Kadir Hán Líbiának, Iránnak és Észak-Koreának adott át nukleáris technológiákat.

Amerikai lapértesülések szerint a 2001. szeptemberi terrortámadást követő hat évben a Bush-adminisztráció csaknem 100 millió dollárt költött arra a szupertitkos programra, amellyel a pakisztáni nukleáris fegyverek biztonságos őrzését segítették. Amerikai képzést kaptak pakisztáni szakértők, nukleáris biztonsági oktatóközpontot hoztak létre az országban. A nukleáris fegyverek, anyagok és laboratóriumok védelmére egy sor eszközt adott az USA, a helikopterektől az éjjellátó készülékekig. Fokozták az őrzés fizikai biztonságát is. Az amerikai tisztségviselők azonban nem ellenőrizhették, hogy hol és hogyan használják ezeket az eszközöket. A pakisztániak ugyanis nem akarják felfedni fegyverraktáraik helyét, illetve az újabb bombák hasadóanyagát előállító üzemeik teljesítményét.

Az Egyesült Államokban vita folyt arról, átadják-e Pakisztánnak azt a PALS nevű rendszert, amellyel az amerikaiak saját nukleáris fegyvereik megfelelő kódok és felhatalmazás nélküli bevetését védik ki. Végül jogi megfontolásokra hivatkozva nem adták át. Pakisztán egyébként is attól tartott, hogy a fegyverek bevetését korlátozó amerikai technológia tartalmazhat egy olyan titkos "kapcsolót", amellyel az amerikaiak ellehetetleníthetik a fegyverek bevetését.

Pakisztáni nyilatkozat szerint atomfegyvereik biztonságban vannak, többszintű védelmet élveznek, és nem kerülhetnek az al-Kaida vagy a tálib mozgalom kezébe. Elemzők szerint válságos helyzetben, polgárháború esetén az Egyesült Államok Indiára is számíthat a pakisztáni atomfegyverek semlegesítésében.

Szíria: újabb veszélyforrás

Végképp lehetetlen tisztán látni a Szíriával foglalkozó, 2007. szeptemberi híreket illetően. Izrael légicsapást hajtott végre egy félig kész (észak-koreai tervek alapján épülő?) atomreaktor ellen? Izraeli kommandósok észak-koreai nukleáris anyagot találtak Szíriában? A The New York Times szerint a történteket szigorú titoktartás övezi mind Izraelben, mind az Egyesült Államokban, maroknyi kormányilletékesnek van róla csak tudomása.

Lehetne még ragozni a dolgokat , de egy a vége ha túl akarjuk élni a gyilkos vágyainkat, akkor el kell kezdeni szétbontani az atom arzenált . És ahol kezdeni kell a Közel – Keleti térség , itt kell kialakítani az atomfegyvermentes övezetet. A zsidó nukleáris fegyvereket szét kell szerelni, mielőtt a térség többi országa is atomhatalommá válik. Ne fenyegessék ők egymást se , de a világot se . Az elsődleges terrorista országok USA , Izrael, a NATO csatlósai ne rohanják le a nemzetállamokat az olajukért , a gázukért , a természeti kincseiért, a kábítószereikért. E rablógyilkos hadjárataik már a birodalom bukásának a jelei, és mivel az orosz természeti kincseit nem fogják megkapni , kódolva van a bukásuk , már el is vesztették a háborút , hisz a feltörekvő országok , már szövetkeznek a rabló terrorista birodalmak ellen , felismerték a rablógyilkos szándékot, és összefogással már le is győzték , csak még nem tudatosult az elsődleges terrorista országokban , hogy padlót fogtak. Kína , Oroszország , India , Irán , és a Dél – Amerikai országok paktuma lesöpri a cionista pénzügyi hatalmat az emberiség rákfenéjét, ha lehet békével , ha kell fegyverrel, de a szemétdombra kerülnek. És én a többi nincstelenné tett embertársaimmal szurkolok , hogy az emberiség ne lehessen kamatrabszolga , ahogy ezek az elsődleges terrorista államok akarják. És szerintem a birodalmukból egyetlen egy kamatrabszolga sem akar az uzsora civilizációjukból, ha kell bérgyilkosokat kell alkalmazni ezekre a sátánimádókra. Ne feledjétek a szűk mag 300 család , ez 6000 embert jelent, és az őket kiszolgáló csicskásokkal legyen félmillió ember , hát ennyit kell feláldozni az emberiség oltárán , hogy megváltozzon a rendszer.
Még egy cikk mielőtt kihalásra ítélitek az emberiséget , okosítsátok fel a bogarakat, hogy az életet tovább vigyék itt a földön, az evolúciós csapda bezárulni látszik, az értelem szikrája kihunyóban van a mai vezetők jóvoltából , és mivel az emlősök töröltetve lesznek a bogarak vagy a csúszó mászók veszik át a stafétát. Hát jég veletek terrorista gyilkoló gépek.

Megállapítást nyert az urán DNS-re mért hatása

2006. április 11. 17:01, kedd

Egy új kutatás szerint az uránium képes kötődni az emberi DNS-hez. A felfedezés messzemenő következményeket feltételez az úgynevezett szegényített uránból készült fegyverzetet használó katonák, az egykori harci övezetek jelenlegi lakói és az uránbányák, valamint feldolgozó létesítményeik közelében élők esetében.

Az uránnak, amikor radioaktív fémmé alakul mélyreható hatásai vannak az emberi DNS-re. Ezeket a radioaktív hatásokat már évtizedek óta ismerjük, azonban jó ideje kíséri tekintélyes vita a megőrölt, majd vegyszerekkel kezelt uránércből kapott porral (yellowcake), és a szegényített urániummal kapcsolatos egészségügyi kockázatokat. Ezen a téren viszont nincs igazán egyetértés.

Most azonban az Egyesült Államokbeli Észak-Arizona Egyetem biokémikusa, Diane Stearns megállapította, hogy amikor a sejtek uránnak vannak kitéve, az urán hozzákapcsolódik a DNS-hez a sejtek pedig mutálódni kezdenek protein többszörözési hibák egész sorát váltva ki, melyek közül több rákos megbetegedést gerjeszthet.

A kutatás megerősíti azt a gyanút, mely szerint az uránium mint nehézfém károsítja a DNS-t, radioaktív tulajdonságaitól függetlenül. Az már korábban is ismert volt, hogy több nehézfém képes a DNS-hez kapcsolódni, az uránium esetében azonban csak most először sikerült ezt kimutatni.

A szegényített uránt - ami az urán erősen radioaktív izotópjainak eltávolítása után marad - széles körben alkalmazzák a haditechnikákban, mivel egy rendkívül nagy sűrűségű fémről van szó. Alkalmazásával nagyobb becsapódási energia, azaz nagyobb áthatoló képesség érhető el. A tankelhárító fegyverek, a tankok páncélzata és lőszerei csupán néhány a jól bevett alkalmazások közül. Furcsa módon az urán egészégre történő hatását az 1940-es évek eleje, konkrétan a Manhattan-projekt óta nem tanulmányozták.

Az utóbbi időben azonban egyre több kérdés merült fel a szegényített uránnal kapcsolatban, melynek aktivitása jóval kisebb a természetes uránénál. Stearns kutatása fényt deríthet az Öböl-háború szindróma és a szegényített urán közötti lehetséges kapcsolatra, vagy a Közel-Keleten és a Balkánon kialakult nagy fokú rákos és születési rendellenességekre. Ugyanakkor felmerülnek a 80-as években robbanásszerűen megnövekedett uránbányászat környezeti hatásai is, ami például az Egyesült Államokban leginkább az indián őslakosokat érinti. Stearn szerint Arizonában a navahóknál több mint 1100 elhagyott bánya található, melyek lezárásakor nem sok óvintézkedés történt.

visz a víz sodor

2013. január 6., vasárnap

Nukleáris fegyverek szétszerelése

AZ UTOLSÓ ÉS LEGNAGYOBB AMERIKAI ATOMBOMBA

Jobb a béke!

Amiről jó tudni

Erdogan "állami terrorizmussal" vádolta Izraelt

Két atombombára való urániumja van Iránnak

Nukleáris fegyverek

Fizikai alapok [szerkesztés]

Hasadóanyagok táblázata [szerkesztés]

Típusai [szerkesztés]

Atombombák [szerkesztés]

Hidrogénbombák [szerkesztés]

Fúzióval felerősített fissziós bombák [szerkesztés]

Háromfázisú bombák [szerkesztés]

Egyéb típusú bombák [szerkesztés]

Atombomba? Szedjük szét!

Libanonból érkezett a robotrepülő

Nekem te itt ne magyarázz, nekem is van drónom!

Így lőtte le Izrael a rejtélyes robotrepülőt - videó

IAF lehallgatásra UAV az izraeli légtérben

Az Új(?) világrend Tízparancsolata.

Előfordul, hogy eltűnnek hasadóanyagok - nukleáris veszélyforrások felszámolása

ELVESZETT

AJÁNLAT

AJÁNLAT

Az urándúsítók nukleáris háború küszöbére sodorhatják a világot

AJÁNLAT

AJÁNLAT

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése