A nagy testvér játékai

A nagy testvér játékai

A Facebook új szoftvere figyeli a fotókat és privát üzeneteket és bűntény gyanúja esetén értesíti a rendőrséget

A Facebook egy új és kevesek által ismert szoftvert szerzett be, ami figyeli a felhasználók chat üzeneteit és fotóit is, hogy kiszűrje az esetleges büntetendő cselekményeket.

Gyanús tartalom kiszűrése esetén, a program automatikusan riadóztatja a cég egyik munkatársát, aki eldönti, hogy értesíteni kell-e a hatóságokat vagy sem.

Joe Sullivan, a Facebook biztonsági igazgatója szerint a szoftver azokat a személyeket fogja figyelni, akik „laza” kapcsolatokkal rendelkeznek a közösségi hálózatokon.

A Reuters által készített interjúban Sullivan elmagyarázta, hogy a szoftver főleg azoknak a párbeszédeit figyeli, akik laza kapcsolatokkal rendelkeznek a közösségi oldalon. Ez azt jelenti, hogy különösen komoly figyelem helyeződik azokra, akik nem ismerősei egymásnak (mégis kommunikálnak) vagy csak nemrégiben váltak ismerősökké, nincs közös ismerősük, csak ritkán kommunikálnak, nagy köztük a korkülönbség és/vagy földrajzilag távol élnek egymástól.

A figyelőszoftver a bűnözők (például szexuális bűntettekért elítéltek) aktáiban megtalálható, korábban rögzített párbeszédekben található szókapcsolatokat keres. (A Reuters által közzétett történetből kiderül, hogy legalább egy esetben a Facebook chatfigyelő szoftverének segítségével sikerült bíróság elé állítani egy gyerekekre vadászó bűnözőt.)

Mielőtt a Facebook egyik munkatársa személyesen is megtekinti a kiszűrt párbeszédet, hogy eldöntse, értesíti-e a hatóságokat, a szoftver először összeveti az érintett ismerőseinek elemzését és a keresett kifejezések adattárát.

„Soha nem akartunk egy olyan környezetet létrehozni, ahol a munkatársaink magánbeszélgetéseket pásztáznak, így nagyon fontos az olyan technológiák alkalmazása, amelyeknél nagyon alacsony a téves pozitív találatok aránya,”

mondta Sullivan a Reuters-nek.

A szoftvert potenciális gyilkosságok gyanúsítottai ellen is alkalmazták már. Egy konkrét esetben 62 oldalnyi információt, képeket, chat üzeneteket és posztokat gyűjtött össze a Facebook és adott át a hatóságoknak egy idézésre reagálva.

A Facebook valószínűleg szeretné titokban tartani a szoftvert, mivel a legtöbb ember nem veszi jónéven, ha turkálnak a privát üzeneteiben, bűntények után szaglászva.

Ki ne akarná, hogy a gyerekbántalmazókat vagy egyéb súlyos bűntettek elkövetőit elkapják? A kérdés csupán az, hogy milyen messzire mennek majd el az új rendszer alkalmazásával és idővel kiterjesztik-e az apróbb ügyekre, netán gondolat bűntettekre is.

Nagytestvér és a Globális megfigyelés

Joseph Candel: Nagytestvér egyre szorosabbra húzza a hurkot társadalmunk körül. Istennel ellentétben, a világkormány erői csak a technika eszközein keresztül tudják állandó megfigyelés alatt tartani az embereket, így egyik ország a másik után vezeti be az orwelli „újításokat”, természetesen miután széles körben elhitették, hogy mindez a mi érdekünkben történik.

A Biblia egy egységes világkormány megjelenésére figyelmeztet, amit az Antikrisztusként vagy Fenevadként ismert diktátor vezet majd, egyenesen a Sátán hatalmával (Dániel 11:21, 23-24, 8:23-25, Jelenések 13:7). A világ feletti hatalomátvétel előfeltétele a társadalom felülről történő irányításának lehetősége, ezt pedig csak úgy képesek elérni, ha mindig tudják, hogy ki mit csinál éppen.

Forrás: prophecynewswatch.com

A terrorizmus és a bűnözés elleni harc égisze alatt a megfigyelés globális iparággá nőtte ki magát. Az adatvédelmi aktivisták természetesen folyamatosan próbálják felemelni szavukat a gátlástalan cégek és rendvédelmi erők visszaéléseivel szemben, az átláthatóság és a felelősségre vonás lehetőségének hiánya miatt azonban sajnos igen keveset lehet tudni arról, hogy milyen mértékben vagy gyakorisággal sérülnek az egyén jogai.

Az Edward Snowden által elindított megfigyelési botrány még frissen él az emberek emlékezetében, különösen, hogy egyre újabb területekre derül fény.

Ennek eredményeként a közvélemény egyre inkább beletörődik, hogy a megfigyelés az élet állandó részévé vált.

Íme, néhány példa (csak azokat a technológiákat részleteztük, amelyek viszonylag újnak számítanak) at alkalmazott módszerekre:

○ Nagy területek megfigyelése a levegőből: kisebb városok és területek megfigyelése pilótával ellátott, több kamerával felszerelt kisrepülők segítségével, a gépjárművek és lakosok megfigyelésére.

○ Automata rendszámleolvasók: nagy sebesség mellett is képesek minden elhaladó gépjármű rendszámát leolvasni.

○ Testen hordható kamerák

○ Zárt rendszerű térfigyelő kamerák (Egy magyar példa: link)

○ Drónok: Kamerákkal felszerelt pilótanélküli repülők. Ezeknek sok fajtája létezik. Lehetnek akkorák, mint egy utasszállító repülő, vagy olyan aprók, mint egy madár.

○ Arcfelismerés

○ GPS nyomonkövetés

○ Lövésérzékelők: ezek az érzékelők képesek észlelni, ha valahol lövés dördült el, rögzítik a beérkező hangokat, azonosítják a helyszínt és automatikusan kiküldenek egy járőrt a helyszínre, aki egy percen belül is kiérkezhet.

○ StingRay: Ez az eszköz mobil helyszín szimulátor néven is ismert, mivel képes utánozni a mobil tornyokat, így a közelben lévő mobiltelefonok a szolgáltató tornya helyett ehhez csatlakoznak, a tornyot üzemeltető pedig lehalássza róluk a kívánt adatokat. A kamu tornyokat repülőkre is telepíthetik. (link)

○ Közlekedési kamerák: a legújabb típusú közlekedési kamerák automatikusan fotóznak, ha egy gépjármű bizonyos szabályokat megszeg.

A rendfenntartó erők bizonyára örülnek ezeknek az újításoknak, azonban egyre több aggasztó eset kerül napvilágra a megfigyelési technológiákkal való visszaélésekkel kapcsolatban.

B állampolgárok – „Hát… legalább az anarchia miatt már nem kell félnünk…” (Ron Cobb karikatúrája 1968-ban készült)

A kormányhivatalok mellett pedig egyre több vállalat próbál hasznot húzni az emberek megfigyeléséből.

Az egyik legújabb hír ezzel kapcsolatban például, láss csodát, a Google-t érinti, mégpedig az új Google Fit alkalmazás formájában, aminek segítségével a megacég már nem csupán a digitális, hanem a való világban is gyűjti az adatokat felhasználóiról.

Az Apple HealthKit szolgáltatásához hasonló alkalmazás, amellyel a felhasználók egy helyen gyűjthetnek minden egészségügyi információt, remek kiegészítő információforrás a Google számára. A hírek szerint a Facebook is egy hasonló szolgáltatás bevezetésén gondolkozik, tehát az egészségügyi információk központi gyűjtése minden jel szerint fontos lehet valakik számára. Vajon miért?

Az ilyenfajta adatgyűjtés különösen aggasztó a Google és hasonló vállalatok részéről, amelyek mindig is nehezen tudták megtalálni az egyensúlyt saját vélt adatgyűjtési jogosultságuk és az állampolgárok jogainak tiszteletben tartása között. Köztudott például, hogy a cég megpróbálja minél több felhasználó aktuális földrajzi helyzetét nyomon követni, hogy minél relevánsabb reklámokat jeleníthessen meg számukra.

Emellett egyre több olyan szolgáltatásra teszi rá a kezét, amelyek már a felhasználók lakását is megfigyelik. Most pedig olyan drónok építésén dolgozik, amelyek a gép útvonala alatt tartózkodó emberekről gyűjtenek majd adatokat.

Ki fogja megállapítani, ha Nagytestvér és nagyhatalmú partnerei, mint a Google vagy a Facebook megsértik a fogyasztók adatvédelmi jogait?

Mivel Nagytestvér és a nagy cégek saját ágazatuk csúcsán helyezkednek el hatalom és befolyás tekintetében, vajon bízhatunk bennünk, hogy saját magukat felügyeljék? Vagy esetleg akkor járunk közelebb az igazsághoz, ha azt feltételezzük, hogy együttműködésük eredményeként végül nem lesz hová bújni a Földön? A helyesen tippelőknek sajnos nem jár jutalom…

Nemcsak a TV figyel

Az új okostévék sok hasznos funkcióval rendelkeznek, de talán kevesen tudják, hogy a folyamatosan aktív mikrofonok által rögzített hanganyagot harmadik felek számára is átadhatják.

A Samsung tévékhez mellékelt adatvédelmi tájékoztatóban a következőket olvashatjuk:

“Szeretnénk informálni, hogy az Ön által kimondott személyes vagy érzékeny adatok is benne foglaltatnak a hangfelismerés keretében gyűjtött és harmadik félnek átadott információk körében.”

A komoly médiavisszhang miatt a gyártó is reagált a hírre, a dokumentumot pedig azóta módosították:

„A hangfelismerés – magyarázza a Samsung – kétféleképpen történhet. Egyrészt a televízióba épített mikrofon közvetítésével: itt előre meghatározott szóbeli parancsokkal lehet vezérelni a tévét, például csatornaváltásra vagy mondjuk a hangerő csökkentésére kérni a készüléket.

A másik eszköz a távirányítóba épített mikrofon, ez szerver közreműködését igényli, hiszen itt kifejezett keresési parancsokat kap a rendszer. Ez a fajta interakció éppúgy működik, mint az okostelefonokon és tableteken élérhető hangfelismerő szolgáltatások.” (forrás)

A személyes adatokkal való sáfárkodás komoly üzlet. A piac nagy királya a Google, így a keresőóriást is rengeteg kritika éri az adatok minden határt feszegető gyűjtése miatt. Arról azonban kevés szó esik, hogy a Google elvileg nem adja ki a felhasználók adatait (maximum érvényes bírósági parancsra). Egy Samsung méretű cégtől alapszintű elvárás lenne egy ilyen garancia vállalása, ezt azonban a gigavállalat egyelőre nem hajlandó megadni.

Másfél évvel ezelőtt írtunk a Microsoft Xbox One játékkonozolról, ami a mozgás és hangérzékelésre kifejlesztett Kinect tartozékkal együtt kapható és alapértelmezés szerint a kamera és mikrofon mindig bekapcsolt állapotban vannak. Ez még csak hagyján, de a Kinect csatlakoztatása nélkül az eszköz egyáltalán nem használható, így a kamera és a mikrofon akkor is működik, amikor maga az eszköz ki van kapcsolva, a kamera pedig a sötétben is lát. Mire képes még? Például le tudja olvasni a játékos arckifejezéseit és meg tudja állapítani, hogy hány ember tartózkodik a szobában.

Ezek a modern nappalikba telepített megfigyelőeszközök kísértetiesen hasonlítanak George Orwell 1984 című regényéből ismert, az állampolgárokat folyamatosan figyelő kijelzőkre.

„Természetesen soha nem lehetett tudni, hogy az adott pillanatban az embert figyelik-e.”

„Természetesen soha nem lehetett tudni, hogy az adott pillanatban az embert figyelik-e,” írta Orwell az 1949-ben kiadott könyvről.

Természetesen az összes megacég becsület szavát adja, hogy csupán szolgáltatásaik fejlesztése és a vásárlók kényelme érdekében figyelik viselkedésünket. Ez akár igaz is lehet, de tudjuk, hogy a kormányok, köztük a magukat demokratikusnak vagy liberálisnak titulálókkal, epekedve figyelik ezeket a fejlesztéseket. Márpedig amennyiben a tévé képes lehallgatni az otthonunkat, biztosak lehetünk benne, hogy egy szürkeruhás hivatalnok valahol a védelmi minisztérium berkeiben éppen azt próbálja kitalálni, hogy a rendőrség miként aknázhatná ki ezt a kincsesbányát, persze a terrorizmus elleni harc nevében.

Az 1984-ben az embereknek nincs választásuk. Kénytelenek hagyni, hogy Nagytestvér figyelje őket. A mi nagyon is valós világunkban azonban ez a sok kistestvér a mi hozzájárulásunkkal végzi a megfigyelést és együttesen egy sokkal gonoszabb rendszert alkotnak az Orwell által leírtnál.

Talán az „okos” jelző helyett ideje lenne nevükön nevezni és inkább kémeknek hívni őket.

Az új Wifi rendszer akkor is követ, ha nincs nálunk mobil

Forrás: activistpost.com

Az új wifi nyomkövető rendszer számon tarja az embereket, akkor is, ha nincs náluk telefon.

A wifi hálózatok lassan szinte minden területet lefedő jelenlétével kapcsolatban sok szakember kongatta már meg a vészharangot.

Hamarosan azonban egy új tényező is belép majd a képbe, mégpedig olyan wifi jelek formájában, amelyek akkor is képesek beazonosítani és nyomon követni egy személyt vagy csoportot, ha nincs náluk wifi hálózatra kapcsolható eszköz.

A modern technológia egyik jellemzője a többcélú felhasználás. Nem véletlen tehát, hogy a célközönséget az éppen terítéken lévő technológia előnyeivel próbálják megpuhítani, mielőtt annak sötét oldaláról egy szó is esne.

A kutatók az emberek nyomon követésének láthatatlan és egyre tolakodóbb módszereivel állnak elő. Nézzük meg, hogyan jutottunk el oda a wifi hálózatok esetében, hogy ma már azokat is képesek megfigyelni, akik esetleg ellenálltak a hálózatra kötött kütyük csábító világának.

Kicsit kevesebb, mint két évvel ezelőtt jelent meg a wifi egyik bővített képességekkel rendelkező változata, a WiTrack, ami magyarra fordítva valahogy úgy hangozna, hogy „wi(fi) követés” és ami egy Wi-Vi nevű MIT találmány továbbfejlesztése.

A Wi-Vi lényege, hogy a kutatók, dupla jelek segítségével, képesek egy fal mögötti célpont mozgását követni, annak pontos képét azonban nem tudták meghatározni.

A WiTrack ezzel szemben nagyon pontos helymeghatározásra képes, mégpedig rádiójelek segítségével. AzMIT így magyarázza a módszert:

A WiTrack különleges rádiójelek segítségével határozza meg egy személy helyzetét és mozgását. A rendszer több antennát használ, egyet jeladásra és hármat a beérkező jelek vételére.

A különböző antennák között leadott és fogadott jelek segítségével kirajzolja a felhasználó alakját, a testről visszaverődő jelek alapján pedig meghatározza az antenna és a személy közötti távolságot. A vezeték nélküli jelekre támaszkodó nyomkövető módszerekhez képest a WiTrack jelentősen pontosabb mozgáskövetésre képes.

Az MIT a rendkívül olcsónak számító technológia hihetetlen előnyeit ecseteli és nem meglepő módon egyetlen negatívumot sem említ. Még a videojátékok kedvelői számára is van néhány bátorító szava:

Képzeljük el, hogy kedvenc játékaink, például a CAll of Duty vagy a Battlefield során úgy irányíthatjuk virtuális hadseregünket, hogy közben szabadon járkálhatunk a lakásban.

Igen, képzeljük el milyen csodálatos lesz, ha a fiatalok még jobban rászoknak ezekre a játékokra, miután már a számítógéptől távol se kell majd felfüggeszteniük virtuális életüket…

Az igazi marketing fogás azonban még csak ezután következik:

A kutatók úgy gondolják, hogy a Wi-Vi segítségével lehetséges lesz túlélők után kutatni egy összeomlott épületben, vagy számon tartani és nyomon követni a bűnözőket. A Wi-Vi olcsó, kompakt és könnyű, így a kiskereskedelmi felhasználók számára is ideális lehet a személyi biztonság területén.

Az MIT azóta egy WiZ nevű, továbbfejlesztett rendszerrel is kijött, amiről az Extreme Tech a következőket írta:

A testen hordott számítógépek korában a WiZ komoly szerepet játszhat az emberek mozgásának és életjeleinek követésében, főleg, hogy mindezt bármilyen külön kütyü nélkül megteheti. Nem túl nehéz egy olyan hálózatot elképzelni, amiben mindenkinek a mozgását követik egy adott területen belül, kiegészítve például egy személyazonosításra is alkalmas jelrendszerrel. Ez egyaránt jó hír azok számára, akik imádják folyamatosan mérni sportteljesítményüket agy figyelni egészségüket, és Nagytestvérnek is, aki semminek sem örül jobban, mint amikor alattvalóit energiatakarékosan tarthatja szemmel.

A GIGAOM nagyon találóan így vezette fel a témával kapcsolatos cikkét: „a bújócskának végleg vége”.

A nem-megfigyelt társadalom: anti-arcok, ruhák és egyéb kütyük Nagytestvér ellen

Forrás: alternet.org

Egy egész iparág épült arra, hogy megvédje adatainkat.

Adam Harvey dizájner tavaly tavasszal új kollekciót mutatott be a 2015 Future Everything (minden, ami jövő) fesztiválon az angliai Manchesterben. Ahelyett azonban, hogy kompozícióival megpróbálta volna kiemelni a nézők szeme színét, ennek éppen az ellenkezőjét próbálta elérni. Olyan módszereket mutatott be, amelyekkel az emberi arcot egy anti-arccá lehet alakítani, mégpedig olyanná, amit a kamerák, különösen a tér- és egyéb figyelőkamerák nem szeretnek, sőt, azt sem képesek megállapítani róla, hogy egy arccal van dolguk.

Harvey csupán egy a növekvő számú dizájnerek között, akik számára a privát szféra védelme az elsőszámú szempont a tervezésnél.

Harvey olyan használható és esztétikus stílusokat akar létrehozni, amelyek képesek megvédeni a magánembereket Nagytestvér tolakodó szemétől és persze kezétől.

Harvey ötletei, mint például a DNS vizsgálatot becsapó módszer, számos kezdeményezést indítottak már el, a drón-elterelő ruhák és a jelárnyékoló telefonzseb pedig már kaphatók online boltjában.

A CV Dazzle frizurák és sminkötletek pedig olyan módon árnyékolják a szemeket és az arcot, illetve alakítanak aszimmetrikus hatásokat, hogy ezzel megzavarják az arcfelismerő algoritmusokat, amelyek az arc alapvető jellemzőinek vizsgálatával, a hiányzó adatokat kipótolva, de minden alkalommal az arc alapvető és természetes szimmetriáját véve alapul, próbálják megállapítani az adott egyén személyazonosságát. A projekt bebizonyította, hogy egy technikásan kisminkelt „anti-arc” nemcsak arra képes, hogy elrejtse az illető személyazonosságát az arcfelismerő szoftverek elől (legyen az az FBI vagy a Facebook fejlesztése), de még azt is elérik, hogy a szoftver abban se legyen biztos, hogy egyáltalán egy arccal van dolga.

Több nagy cég is lát fantáziát a dologban. Az antivírus szoftveréről ismert AVG például olyan szemüveget fejlesztett, amely beépített infravörös lámpák segítségével zajt kelt az orr és a szemek körül, a fényvisszaverő retro-keret pedig megzavarja a fényképezőgépek vakuját, így az arcfelismerő programok nem képesek megállapítani a viselő személyazonosságát.

Bizonyára mindenki hallott a Facebook által kifejlesztett arcfelismerő szoftverről, ami majdnem annyira hatékony, mint az ember. A Deepface-t eredetileg nem publikus használatra szánták. Mivel Több EU-s országból érkezett jelzés a program miatt, majd az európai facebookozókat kiszolgáló Írország adatvédelmi biztosának vizsgálata után a Facebook úgy döntött, hogy kontinensünkön kikapcsolja azt a funkciót, amely a korábbi, manuális megjelölésekből épített adatbázis segítségével automatikusan beazonosította a fotókon szereplő felhasználókat.

Holmes Wilson, a Fight for the Future (harc a jövőért) nonprofit szervezet munkatársa, amelynek célja az online adatok és szabadság védelme, az adatok és a magánszféra más jellegű megsértése miatt aggódik.

„Szerintem a legtöbb helyzetben kevésbé valószínű, hogy a való világból származó képek gyűjtésével kövessenek figyelemmel valakit, például a térfigyelő kamerák által rögzített képek segítségével,” mondja.

Wilson azt tanácsolja azoknak, akik számára fontos az adatvédelem, hogy inkább arra figyeljenek, hogy az általuk használt kütyük milyen információkat szolgáltatnak harmadik felek számára.

„A megfigyelés ellen üzeneteink védelmével lehet a legegyszerűbben védekezni. Az elsőszámú problémát pedig a telefonok jelentik… és nem csak a mobilok.”

Egy biztos, egyre több, főleg a technológiában jártas embert foglalkoztat az adatvédelem, akik számára folyamatos kérdés, hogy ezt miként tehetik meg a leghatékonyabban. Az üzeneteik titkosításával vagy a telefonjuk kikapcsolásával. Már amelyiket ki lehet.

A Windows 10 „hozzáfér, átadja és megőrzi az Ön személyes adatait” – ha hagyja

A Windows 10 felhasználási feltételeinek nyíltan tolakodó jellege nemcsak az alternatív médiának tűnt fel. A444.hu ezzel kapcsolatos cikkét már néhány napja megosztottuk a Facebookon:

A Microsoft két új alapdokumentuma, … amiket, ha éppen mostanában telepítette a Windows 10-et, minden bizonnyal már olvasatlanul leokézott, együtt összesen 45 oldalnyi, a legsúlyosabb jogásznyelven írt szöveg, amit elfogadva a felhasználó lényegében lemondott magánélete védelméről.
Vegyük például azt, hogy az új felhasználói feltételek alapján a Microsoft, ha éppen úgy tartja kedve felhasználói legszemélyesebb tartalmaihoz is hozzáférhet, másolatot készíthet róluk és ki is adhatja harmadik félnek.

Hasonlóan súlyos félreértése az adatvédelemnek, hogy amennyiben egy felhasználó titkosítaná az eszközét, akkor a Windows automatikusan felmásolja a titkosítókulcsot a felhőbe, ahonnan eddig tényleg soha senkinek se sikerült semmit kilopnia, kérdezzenek meg erről bármilyen híres nőt, akikről láttak mostanában telefonnal készült meztelen képet.

Az Európai Digitális Jogok nevű szervezet szerint a Microsoft feljogosítva érzi magát, hogy a felhasználók adatait ne csak gyűjtse, de azokat harmadik felek számára el is adja.

A technológiai témákra specializálódott blogok pedig amiatt bosszankodnak, hogy az új operációs rendszerben automatikusan a legtolakodóbb adatkezelési beállítások vannak kiválasztva. A cég nyilván abból indul ki, hogy a legtöbben nem fognak bíbelődni ezekkel és gondolkodás nélkül jóváhagyják az alapbeállításokat. A Microsoft azonnal kiadott egy közleményt, miszerint nem adja el a felhasználók adatait és „nem gyűjti személyes adataikat a felhasználó hozzájárulása nélkül”, amit persze a felhasználó azzal ad meg, hogy változtatás nélkül telepíti a szoftvert.

Sokan úgy gondolják, hogy az ember senkit nem okolhat, ha az operációs rendszere az ő tudta nélkül kémkedik utána. Miért nem olvasta el a felhasználási feltételeket?

Akkor tessék: itt megtalálható a Microsoft röpke 12 000 szóból álló szolgáltatási szerződése, aminek egyes részei valószínűleg emberi nyelven íródtak. Az is valószínű, hogy valahol le van írva benne, hogy tilos a Windows kalózmásolatát használni vagy a segítségével spameket küldeni, de talán az is, hogy a Microsoft fenntartja magának a jogot elsőszülött gyermeked felügyelete felett, amennyiben érdekei ezt kívánják.

Lássunk azonban egy konkrét részletet egy másik igen releváns dokumentumból, a Microsoft Adatvédelmi Nyilatkozatából, amit valószínűleg mindenki meg fog érteni:

Végül, hozzáférünk, átadjuk és megőrizzük az Ön személyes adatait, beleértve személyes tartalmait is (mint az emailjeinek tartalmát, más privát kommunikációit vagy privát mappáiban lévő fájljait), amikor jóhiszeműen úgy véljük, hogy ez szükséges:

1. a vonatkozó törvény betartása érdekében, vagy érvényes jogi eljárásokkal kapcsolatban, beleértve bűnüldöző hatóságok vagy más állami szervek megkereséseit is;

2. vásárlóink védelmére, például kéretlen levelek vagy más felhasználók becsapására tett kísérlet elkerülésére, vagy annak érdekében, hogy megelőzzük egy élet elvesztését vagy bárki komoly sérülését;

3. szolgáltatásaink biztonságának működtetésére és fenntartására, beleértve a rendszereink vagy hálózataink elleni támadás megelőzését vagy megállítását; vagy

4. a Microsoft jogainak vagy tulajdonának védelmére, beleértve a szolgáltatások használatát irányító feltételek betartatását – ennek ellenére, ha olyan információt kapunk, mely arra utal, hogy valaki szolgáltatásainkat arra használja, hogy lopott Microsoft szellemi vagy fizikai tulajdont forgalmazzon, nem mi magunk fogjuk az ügyfél személyes tartalmait megvizsgálni, hanem azt a bűnüldöző szervekre bízzuk.

(forrás: http://www.microsoft.com/hu-hu/privacystatement/default.aspx → A személyes adatok megosztásának okai → Tudjon meg többet)

Akit a hideg ráz a fenti sorokat olvasva, örülni fog a hírnek, hogy a Microsoft valamennyi tolakodó funkcióját ki lehet kapcsolni. Az ehhez szükséges lépések angol nyelven már több weboldalon megtalálhatók. (Instrukciók angol nyelven: ITT)

Az Investment Watch Blog szerint a Microsoft felhasználási feltételei, az egyes felhasználók IP címeinek kategorizálása miatt, bárkiből „bűnözőt” gyárthat.

Sajnos mára a legtöbben megszokták és amolyan szükséges rosszként fogadták el a személyes adatok gyűjtését a szabadságot-biztonságért mentalitás nagyüzemi terjesztése miatt.

A Microsoft, mint tudjuk, Bill Gates tulajdonában van, aki az operációs rendszerek értékesítése melletttávirányítású fogamzásgátló chipek béta-tesztelésével is foglalkozik a harmadik világban, és ha ideje engedi,leruccan a Fülöp-szigetekre, hogy a Rockefeller családdal karöltve génmódosított rizzsel házaljon. A népességcsökkentés eme bajnoka biztosan nem akarná senki adatait arra használni, hogy mások bűnösségét bebizonyítsa.

Az ilyen hírek talán rávesznek néhány embert, hogy bizonyos ajándék lovaknak igenis megnézzék a fogát.

Végezetül fontos megemlíteni, hogy bár manapság a legtöbb operációs rendszer és széles körben használt szoftver kémkedik utánunk, egyelőre mégis kitűnő eszköznek bizonyulnak arra, hogy a fontos dolgok is sokakhoz eljussanak.

Ezek között pedig a legfontosabb Isten országának evangéliuma, amiről Jézus azt mondta, hogy az utolsó időkben az egész világon hirdetik majd minden népnek „és akkor jön el a vég”. (Máté 24:14)

A megfigyeltek hazája

Forrás: The Daily Sheeple, Melissa Melton

Amerika már csak névben a „szabad és bátor emberek hazája”.

Akik rájöttek, hogy a tudatlanság nem erény, egy ideje már tisztában vannak ezzel. Az a helyzet, hogy az Egyesült Államok inkább hasonlít egy kifinomult koncentrációs táborra, mint a szabadság földjére.

Egyesek szerint az Egyesült Államok a legmegfigyeltebb társadalom ma a világon. Milyen alapon cáfolhatnánk ezt az állítást?

A mobiltelefonoktól kezdve, a térfigyelő kamerákon át, egészen a felettünk keringő műholdakig, akárhová nézünk, mindenhonnan megfigyelnek bennünket. Egyes államokban már ahhoz is ujjlenyomat kell, mégpedig mind a tíz ujjról, ha valaki volán mögé akar ülni. Ezt az új szabályt fokozatosan vezetik be valamennyi szövetségi államban, a hatóságok szerint a XXI. században elengedhetetlen biztonsági intézkedésként.

A rendőrség drónok, rendszámleolvasók és bűnmegelőző algoritmusok segítségével állapítja meg az állampolgárok „veszélyességi” besorolását, vásárlásainkat és online tevékenységünket is figyelembe véve, függetlenül attól, hogy volt-e valaha dolgunk akárcsak egy közlekedési rendőrrel is.

A közművek okos mérőórákat használnak, így hamarosan szakértők elemzik majd minden apró áramfelhasználást igénylő mozdulatunkat.

A listát oldalakon keresztül írhatnánk.

Az Európai Parlament egyik tagja „Stasi módszerek” bevetésével vádolta Barack Obamát és, ami a legmegdöbbentőbb: senki sem tiltakozott. A Utah államban 3 milliárd dollárból felépült megfigyelési központ5000 szervere 1,25 millió darab 4 terrabájtos merevlemez használatára alkalmas, amelyek sok ezermilliárd nulla és egyes segítségével rögzítik minden egyes ember digitális ujjlenyomatát.

Nem véletlenül került a téma „Létezik-e a magánszféra?” címmel a tavalyi Bilderberg találkozó napirendjére. (A válasz persze nem volt kérdés a résztvevők előtt…)

Miközben a tömegmédia folyamatosan tolja a képünkbe az Edward Snowden által kiszivárogtatott újabb és újabb információkat, minden jel szerint inkább azért, hogy hozzászoktassák a társadalmat a teljes megfigyelés elkerülhetetlenségéhez, a politikusok semmit sem tesznek annak érdekében, hogy a helyzet megváltozzon.

Ezen a héten például eldönthetjük mi rosszabb: az amerikai hadsereg multi millió dolláros megfigyelési léghajói, amelyek egész Washingtont képesek szemmel tartani vagy az a tény, hogy egyes iskolákban több térfigyelő kamera van, mint a legszigorúbban őrzött börtönökben.

Kezdjük akkor a katonai léghajóval. A Raytheon cég, az amerikai hadsereg egyik beszállítója, a hivatalos verzió szerint a cirkáló rakéták elleni védelmi rendszer részeként építette ezeket az eszközöket.

Az Intercept a következőket írta:

A hadsereg néhány napon belül útjára indítja Maryland fölött az első két hatalmas léghajót, amelyek egy 18 éves, 2,8 milliárd dolláros költségvetésű hadiproject eredményeként készültek el a cirkálórakéták elleni védelmi rendszer részeként.

Bár működésük során a léghajók nagy eséllyel soha nem fognak ellenséges rakétákat észlelni, igencsak jól használhatók egy egész város forgalmának a megfigyelésére, ami sokakban vet fel kérdéseket.

Az „Egyesített Földi Támadórakéták Elleni Fokozott Védelmi Érzékelő Rendszer” vagy JLENS elnevezés jól tükrözi a Pentagonra jellemző bürokráciát, feleslegesen drága védelmi szerződéseket és az amerikai megfigyelési óriás jellegét.

A léghajók párban működnek. Az egyik 360-fokos radar lefedettséget biztosít 547 kilométeres távolságon belül, bármilyen irányban, míg a másik konkrét veszélyekre ad cél-meghatározási információt.

Az „Egyesített Földi Támadórakéták Elleni Fokozott Védelmi Érzékelő Rendszer” vagy JLENS elnevezés jól tükrözi a Pentagonra jellemző bürokráciát, feleslegesen drága védelmi szerződéseket és az amerikai megfigyelési óriás jellegét.

A 3000 méter magasan cirkáló léghajók egy Texas államnak megfelelő nagyságú területet képesek megfigyelni, ami a jelen esetben Bostontól Észak-Karolináig terjed.

Melyik disztópikus sci-fiben láthattunk megfigyelési léghajókat? Nem a Szárnyas fejvadászban?

Kit is védenek tulajdonképpen? És ki figyeli a megfigyelőket?

Eközben, szintén Washingtonban, kiderült, hogy 8 állami iskolában nem 10, 20 vagy 100, hanem 30 000 térfigyelő kamera „őrzi” a gyerekek biztonságát. A legtöbbet az iskolakerülethez tartozó biztonsági központokból működtetik, amelyeken a helyi rendfenntartó erőkkel osztoznak. A harmincezerből 1300 kamera az elmúlt néhány hónapban került telepítésre a legújabb iskolai lövöldözések elleni intézkedésként.

Ugyanakkor Bob Hellmuth, Montgomery megye iskolakerületének biztonsági igazgatója az NBC4 Washingtonnak nyilatkozva azt mondta, hogy

„mindig is terveztük ezt a fejlesztést, így az iskolaépületek elektromos szerelésekor a maximálisan elhelyezhető kameramennyiséggel számoltunk.”

Összehasonlításképpen jó tudni, hogy a Souza-Baranowski börtönben, a világ legbiztonságosabb és legmodernebb börtönének számító büntetés-végrehajtási intézményben, összesen 370 kamera található.

Bob Hellmuth be is mutatta a rendszert, ráközelítve a menzán sorban álló egyik diákra. Egy néhány héttel korábban lezajlott incidens során lezárták az egész iskolát, mert a kamerák segítségével az egyik diáknál fegyvert véltek felfedezni, amiről később kiderült, hogy csupán egy fejhallgató volt.

A riportból az is kiderült, hogy a kormányhivatalok igen bőkezűek az iskolák felé, ha ilyen jellegű fejlesztések finanszírozásáról van szó.

Érdekes továbbá, hogy a kamerák által közvetített felvételek figyelemmel kísérésére közel sincs elég ember, hacsak nem itt is robotok (szoftverek) bevetését tervezik.

Az elsőként említett léghajók pedig az iskolákba is „belátnak”, tehát miközben több ezer kamera figyeli a gyerekeket az épületeken belül, az égből a katonaság léghajói őrzik majd biztonságukat.

„A rendes embereknek nincs rejtegetnivalója” mondják majd a hatóságok a „szabadság földjén” élő tiltakozóknak, miközben talán most is éppen azon tanácskoznak, hogy milyen nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva helyezhetnének kamerákat az otthonainkba, már ahol ezt nem tették meg maguk a lakók helyettük és akkor valamennyiünk élete a nagy valóságshow részévé válik (bár ez talán már most is így van).

Épp arra gondoltam, hogy mennyivel nagyobb biztonságban érezném magam, ha az állam vigyázna rám fogmosás közben…

A megvásárolt autó csak részben a miénk – Hamarosan tilos lesz otthon bütykölni

Forrás: shtfplan.com

Azt gondolod, hogy a ház előtt álló autó a tiéd? Aki igennel válaszolt a kérdésre, jó, ha tudja, hogy a gyártók másképp gondolják.

Egyáltalán milyen mértékben mondhatjuk magunkénak a saját életünket?

A különböző adókkal, a piacok állami és egyéb manipulálásával, az élelmiszerek, az egészségügy és az oktatás feletti teljes központi hatalommal, igazából nagyon kevés területről mondhatjuk el, hogy a „miénk”.

Az egyetlen, ami egyelőre elérhetetlen számukra, az a lelkünk.

Az egyik legújabb szisztematikus támadás alatt álló terület pedig az autóipar, ezen belül is az embernek az a szabadsága, hogy a saját autójával oda menjen, ahová akar.

Elmúltak az idők, amikor egy autó megvásárlásával az autó tulajdonosává váltunk és ezzel jogosultak lettünk annak átalakítására vagy javítására. Az autóvezetőkre bevezetett korlátozások és a közlekedés megfigyelése fokozatosan átszivárog magára az autógyártásra is. A káros anyag kibocsátásra, a biztonságra és környezetvédelemre vonatkozó előírások nevében megtiltják, hogy az ember házilag megbütykölje autója számítógép vezérelt alkatrészeit.

A vezess.hu így írt a kérdésről:

Rég elmúltak már azok az idők, amikor az ember egy csavarkulccsal, egy kombinált fogóval és egy kalapáccsal egész hétvégén elszöszmötölt az autóján: elektronikus rendszerek, nagyfeszültség, leszedhetetlen burkolatok rontják el a régi vágású autóbarátok szórakozását. Az autógyárak azonban nem érik be ennyivel: a gyakorlati örömfosztás után most elméletben is el akarják lehetetleníteni, hogy magad szerelj meg ezt-azt a kocsidon.

Az Egyesült Államokban egy tucatnyi nagyvállalat összedugta a buksiját, és kitalálták, hogy csatlakoznak a digitális millenniumi szerzői jogi törvényhez (Digital Millennium Copyright Act, DMCA), amely eredetileg az interneten terjedő kalózmásolatok szankcionálására született. Az autógyártók azzal érvelnek, hogy járműveik tele vannak olyan bonyolult és főleg levédett szoftverrel, kóddal, amelyekbe veszélyes és káros volna belepiszkálni.

A javaslat az autókat “mozgóképes számítógépeknek” tekinti, és ilyenformán védelem alá vonná a fedélzeten dolgozó összes szoftvert. … A gyártók szerint egyébként a modern autóvásárló már nem is a járművet veszi meg, csupán annak használati jogát, egy traktorgyártó szerint pedig az ECU módosításával egy csomó gonosz dologra volnának képesek az autók – például illegális zeneletöltésre.

A híradások szerint a DMCA autóipari bevezetését olyan nagy cégek támogatják, mint a GM, a BMW, a Fiat-Chrysler, a Ford, a Jaguar Land Rover, a Mazda, a Mercedes, a Mitsubishi, a Porsche, a Toyota, a VW és a Volvo.

Eric Peters pedig egy régi jól bevált hatalmi húzásra hívja fel figyelmünket:

A gyártók szerint a járműben található szoftver és a számítógép vezérlés (ECU), ami nélkül egy modern autó üzemképtelen, az ő tulajdonuk marad. Azt állítják, – és tudtátok, hogy ez következik – hogy a házi bütykölés veszélyezteti a BIZTONSÁGOT, a számítógépes vezérlés módosítása pedig befolyásolja a beépített BIZTONSÁGI rendszereket.

BIZTONSÁG.

A kényszerzubbony kötelei szorulnak, és mint mindig, most is a béke és a biztonság nevében.

A járművekre, a környezetvédelmi szabályozás alá eső alkatrészekre és a fekete dobozként is szuperáló, számítógép vezérelt érzékelőkre bevezetett új törvényekkel a szabad mozgáshoz való jogot korlátozzák.

Az Autógyártók Szövetségének nyilatkozata is sokat elárul (a szövetségnek szinte minden nagy gyártó tagja):

A járművek alapvetően mobil eszköznek számítanak és manapság egyre több olyan berendezést tartalmaznak, amelyek értelemszerűen számítástechnikai eszköznek minősülnek. A javaslat támogatói nem említették a jármű telematikai rendszereit, amikor a javaslatot előterjesztették és egyetlen hozzászóló sem hozott fel olyan bizonyítékot, ami indokolná az ilyen rendszerekre vonatkozó szabályok alóli mentességet.

A jármű elektronikai vezérlő egységeinek (ECU) hozzáférési korlátozását megkerülő tevékenységek különösen aggasztóak.  A modern ECU egységeket úgy alkották meg, hogy azok minden szempontból megfeleljenek a káros anyag kibocsátásra, az üzemanyag takarékosságra és a jármű biztonságára vonatkozó állami előírásoknak.

Ha megengednénk a járműtulajdonosoknak, hogy kényük kedvük szerint hozzáadhassanak vagy elvehessenek ezekből a programokból, azzal a jármű valószínűleg elvesztené a fent említett szabályoknak való megfelelőségét, így a jármű üzemeltetése vagy későbbi eladása problémássá válna. A hozzáférési korlátozások beiktatása így az autó fontos számítógépes vezérlésének „megbütykölését” hivatott megakadályozni, hogy ezzel megvédjük a sofőrök és utasok biztonságát és minimálisra csökkentsük a nem-megfelelés kockázatát.

A telematikai rendszerek amúgy köznapi nyelven a diagnosztikai és nyomon követő rendszereket jelentik, amit minden ECU-val rendelkező járműben megtalálunk. Ez itt a lényeg. Még a Wikipedia is azt írja, hogy a jármű telematika lényege:

„Egy jármű vagy járműflotta helyzetének, mozgásának, státuszának és viselkedésének megfigyelése.”

Ezek mind az ECU részei…

A digitális millenniumi szerzői jogi törvény még tovább szigorít majd a gyártókra vonatkozó amúgy is szigorú előírásokon és arra fogja kényszeríteni őket, hogy még jobban megnehezítsék a jármű „tulajdonosa” számára, hogy módosítsa vagy házilag javítsa autóját.

Amennyiben pedig mégis megteszi, a járműbe szerelt megfigyelőrendszer ezt azonnal észreveszi, ami büntetést vagy egyéb jogi következményt von majd maga után, idővel pedig akár az autó távvezérléssel történő letiltását is jelentheti, így azt a helyzet rendezéséig nem lehetne használni.

Szóval az állam (a gyártók noszogatására, akiket lassan szinte lehetetlen szétválasztani az államtól), a saját autója vezérlését megbütykölőket jogosult lesz megbüntetni, mert a törvény szerint a tulajdonos ezzel a jármű BIZTONSÁGÁT veszélyezteti. Vagy netán ront a jármű fogyasztásán. Érdekes nem? Büntethetővé válik, ha az autóm többet fogyaszt a megengedettnél. Az mindegy, hogy én fizetem a benzint. Nagynyomású injektor? 150.000 forint. Kúpos légszűrő? Újabb 150.000 forint az államkasszába.

Vagy egyszerűen lefoglalják az autót. Vagy kikapcsolják. Távvezérléssel.

A szabályok betartatásához szükséges mechanizmus pedig már készen áll.

Bent van az autódban.

Lehet, hogy ideje visszatérni azokhoz a régi hagyományos autókhoz. Nem kell hozzá más csak néhány egyszerű alkatrész a bontóból és egy kis bütykölés.

Helló biometria: arcfelismerés, írisz és ujjlenyomat leolvasás a Windows 10-ben

„Megbizonyosodunk róla, hogy te vagy az. Biztonsági okból a Kiadások alkalmazás ellenőrzi a személyazonosságod – Keresünk téged” – Windows 10 képernyőkép

Forrás: Activist Post

A sokak által kritizált 8-as verzió után a Windows hamarosan piacra kerülő legújabb operációs rendszere igen sok figyelmet kapott mostanában.

Számunkra az egyik legérdekesebb fejlemény, hogy a felhasználóbarátnak szánt funkciók között egy egész sor biometrikus azonosítás is szerepel, amelyek Windows Helló és Microsoft Útlevél néven futnak majd.

Az új operációs rendszer Helló szolgáltatásával a felhasználók akár biometrikus adataikkal is kiválthatják jelszavaikat, azaz a rendszer üzleti szintű arcfelismerő funkciót, ujjlenyomat-olvasó funkciót és írisz-szkenner funkciót is támogat. Az azonosítás után az adatokkal nem csak a Windowsba jelentkezhetünk be, hála a Microsoft Passport, azaz Útlevél névre hallgató rendszernek, hanem különböző személyes alkalmazásainkba, illetve a különböző online szolgáltatásokba is – és ehhez semmiféle jelszót sem kell majd megadni.

Az újítások tökéletesen illeszkednek egy olyan, ironikus módon „okos” jelzővel illetett világ létrehozását célzó törekvésbe, amelyben mi magunk leszünk a jelszó, nemcsak a weben, de a való világban is.

Nem meglepő, hogy a terület népszerűsítésére használt fogások a személyazonosság lopások és egyéb kiber visszaélések miatti félelemre játszanak rá. A kényelmi szempontok mellett ezt használta ki az Apple Touch ID is, ami az iPhone 5 óta lehetővé teszi a felhasználóknak, hogy jelszó helyett az ujjlenyomatukkal oldják fel telefonjukat vagy engedélyezzék a vásárlásokat.

Mint tudjuk, nem kellett túl sokáig várni a szuper biztonságosnak beharangozott funkció feltöréséig.

A Chaos Computer Club az iPhone 5 megjelenése után szinte azonnal bejelentette a Touch ID feltörését, mégpedig rendkívül egyszerű, hétköznapi eszközök segítségével. Egyszerűen lefényképezték a felhasználó ujjlenyomatát, amit egy üveg felületen hagyott, ami elegendő volt a telefon feltöréséhez.

„Csupán javítanunk kellett a korábbi feltöréshez használt kép felbontásán,” írta a Starbug néven tevékenykedő hekker. „Több mint egy éve mondjuk, és az újabb kísérlet is bizonyítja, hogy az ujjlenyomatot nem szabad titkosításhoz használni.”

A 2012-es Black Hat hekker konferencián pedig azt is demonstrálták, hogy miként lehet becsapni az íriszleolvasáson alapuló biztonsági rendszereket, a létező írisz adatbázisokban tárolt képek segítségével.

A feltörés kockázatát már bemutatták az okos autók, sőt még az okos fegyverek esetében is. Természetesen a hekkertámadások jelentette veszély mellett ott van maga az állam is, amelyik kapva kap minden új megfigyelési lehetőségen.

A fejlesztők szerint az új Windows funkciók hekker biztosak, ahogyan azt az alábbi videóban is kifejtik, és úgy gondolják, hogy feltörésük csak egészen extrém eszközökkel lehetséges. Kíváncsian várjuk a másik oldal véleményét… Pont a Windows szolgáltatásai bizonyulnának az első feltörhetetlen biometrikus applikációnak?

A lényeg, hogy a webes biometrika egy igazi teljhatalmi álom, hiszen minden anonimitást megszüntet a hétköznapi tevékenységekben és kommunikációban. Ma már azon sem lepődünk meg, hogy a Samsung által gyártott okos tévék használati utasításában arra intenek, hogy ne a tévé előtt beszéljük meg magánügyeinket, mert az ily módon illetéktelen „fülekbe” jutó információkért a gyártó nem vállal felelősséget. Mire számíthatunk, miután minden egyes tárgy ilyen „okos” része lesz a központi hálózatnak, a jelszóként is funkcionáló emberi testen keresztül pedig minden ember, aki a rendszer része akar maradni, megszakítás nélküli összeköttetésben lesz a mátrixszal?

Az alábbi promóciós videó bemutatja a Windows Helló működését:

Globális okos azonosító és a magyar e-kártya

A terrorkampányok következő gyümölcse: a teljes

 Internet megfigyelése és börtön a 

kiszivárogtatóknak Ausztráliában

Forrás: smh.com.au

Ausztrália kémügynöksége hamarosan új felhatalmazást kap az Internet teljes ausztráliai szegmensénekmegfigyelésére, miután az ország szenátusa szeptember 25-én elfogadta az új terrorizmus ellenes törvényt.

Az ügynökség egyetlen bírósági végzéssel bármit és mindent megfigyelhet az ausztrál weben, a bizalmasnak minősített információkat megjelentető újságírók és kiszivárogtatók pedig akár 10 éves börtönbüntetéssel sújthatók.

A 12 ellenében 44 szavazattal elfogadott terrorellenes törvény csupán egy a sok törvénytervezet közül, amelyek célja a helyi kémügynökség, az ASIO hatalmának megerősítése.

Bárki, legyen újságíró, kiszivárogtató vagy blogger, aki meggondolatlan módon olyan információt tesz közzé, ami valamilyen különleges nemzetbiztonsági művelettel kapcsolatos, 10 év börtönnel néz szembe, nyilatkozta Ausztrália főügyészének hivatala.

Érdekes módon bármelyik erre felhatalmazott ASIO tiszt „különlegessé” minősíthet egy műveletet.

Az új törvény emellett bizonyos körülmények között büntető és polgárjogi mentességet biztosít az ASIO számára.

Számos szakember, köztük ügyvédek és akadémikusok fejezték ki aggodalmukat, arra figyelmeztetve, hogy az ügynökség könnyen visszaélhet új hatalmával.

Az új törvény szerint már azért is 10 év börtön jár, ha valaki azonosít egy ASIO ügynököt, ami a korábbi maximális büntetés tízszerese.

Az ASIO egyetlen végzéssel korlátlan számú számítógéphez kaphat hozzáférést egy adott hálózaton belül egy célpont megfigyelése érdekében. Ez a kitétel is komoly kritikát kapott jogász és jogvédő szervezetek körében és számos ausztrál médiaszervezet is elítélte.

Elmondásuk szerint ez tulajdonképpen az egész internethez hozzáférést biztosít, mivel az nem egyéb, mint hálózatok hálózata és a törvény nem részletezi, hogy milyen számítógépek tekinthetők egy adott hálózat részének.

Az ASIO arra is felhatalmazást kapott, hogy bármilyen adatot lemásoljon, töröljön vagy módosítson a végzés hatálya alá tartozó számítógépeken. Emellett a célszámítógépek megzavarása érdekében ártatlan harmadik felek tulajdonában lévő, nem célszámítógépeket is felhasználhat.

Az okostévé figyel téged

(Joseph Candel) Röviddel halála előtt George Orwell megírta utolsó művét, az 1984-et. A könyv egy hátborzongató jövőt tár elénk, amelyben a világot három diktatórikus kormány irányítja. A híreket, a könyveket, a színdarabokat, a filmeket, tulajdonképpen mindent folyamatosan cenzúráznak. A történelmet átírták, hogy az megfeleljen a kormány propagandaigényeinek. A „gondolatrendőrség” folyamatosan figyelemmel kíséri az emberek viselkedését, hogy kiszűrje a deviánsnak ítélt elemeket. A lehallgatás az élet legintimebb területeire is kiterjed. Óceániában az ellenőrzés egyik leghatékonyabb eszköze a kétirányú televízió, ami minden hivatalba, irodába és otthonba belát, így a polgárok folyamatosan az állambiztonság felügyelete alatt állnak.

Bármilyen profetikusnak bizonyult is a regény, maga George Orwell sem képzelte, hogy a megfigyelés-technológia ilyen mértékű fejlődést ér el napjainkra. Regénye most kezd valósággá válni. Szegény Orwell, ha hirtelen belépne a mai világba, és meglátná, hogy mivé lett, valószínűleg szörnyethalna ijedtében. Az ő idejében mindez még csak tudományos fantasztikum volt; mára viszont valóság – és ez sajnos nem fog elmúlni.

Figyelünk téged

Forrás: bbc.com

„Nem szükséges, hogy a titkosszolgálat bepoloskázza a nappalidat, mert te magad teszed meg,”mondja Michael Price a salon.com újságírója, egy „okos” tévé aggódó új tulajdonosa.

Az Internethez csatlakoztatott tévé felismeri tulajdonosa arcát, hallgatja, hogy mit mond és ezeket az információkat (meg egy rakás egyéb adatot, például a beérkező email üzeneteket) továbbíthatja egy harmadik félnek.

„Értitek? Ne beszéljetek személyes dolgokról vagy említsetek kényes témákat a tévé előtt,” írja Price.

„Ezek az adatok bizonyára szükségesek a személyre szabott tartalomszolgáltatáshoz, illetve a kényelem szempontjából, azonban az ilyen hihetetlenül személyes, az alkotmány által védett információkat nem kellene áruba bocsátani a reklámcégek számára, ahogy a bűnüldöző szervek hozzáférését is bírói végzéshez kell kötni.”

A Daily Mail például arról számolt be, hogy Jason Huntley, brit informatikai tanácsadó felfedezte, hogy LG okostévéje titkosítás nélkül továbbította gyermekei nevét, „mert megnézett egy családi filmet a készüléken”.

Michael Price elmagyarázza, hogy a jelenlegi törvények nem sok védelmet nyújtanak a „harmadik felek birtokába” jutott adatok számára. Ide tartoznak a felhőben tárolt adatok is (bár a szövetségi fellebbviteli bíróság egy esetben úgy találta, hogy ez a szabály az email üzenetek esetében alkotmányellenes).

Az Internetre kötött okoseszközökról szólva érdemes megemlíteni, amit a CIA volt igazgatója, David Petraeusmondott 2012-ben:

„Az érdekesnek számító tételeket lokalizálni, azonosítani és figyelni fogják, illetve képesek távolról irányítani különböző technológiák, például rádiófrekvenciás azonosítás, szenzorhálózatok, apró beépített szerverek és energiahalász eszközök segítségével.”

Price szerint ez az jelenti, hogy a „dolgok internete” fejlődik és hamarosan nemcsak a háztartási gépek, de még a zoknink is rá lesz kötve a hálózatra.

Természetesen az adatgyűjtést meg lehet akadályozni, amennyiben a csúcstechnológiát képviselő funkciók jelentős részét kiiktatjuk.

„A fogyasztók azzal a lehetetlen választással állnak szemben, hogy vagy lépést tartanak a technológiával vagy megvédik személyes adataikat… A csatornák közötti böngészés közben nem kellene amiatt aggódnunk, hogy a tévé figyeli és rögzíti a viselkedésünket a reklámcégek és a rendőrség kedvéért. A cégeknek jobban kellene vigyázni a fogyasztók adataira, amikor úgy döntenek, hogy személyes információkat gyűjtenek.”

„Ez már nem egy ország, aminek kormánya 

van, hanem egy kormány, aminek országa 

van”

Forrás: Infowars.com

William Binney, aki az amerikai nemzetbiztonsági hivatal, az NSA technikai igazgatójából vált leleplezővé, vagy ma már talán ismertnek tekinthető nevén whistleblower-ré, arról beszélt, hogy az Egyesült Államok fokozatosan csúszik az igazi diktatúra felé, és kormánya már nem mondható alkotmányosnak.

Binney, aki 36 éven keresztül állt a hivatal szolgálatában és jóval Edward Snowden előtt, már 2001-ben kezdte leleplezni, hogy a titkosszolgálat miként figyeli meg az állampolgárokat, arra figyelmeztetett, hogy hazája egy teljes mértékben irányított társadalommá válik.

„Azt látom, hogy egy teljes mértékben irányított társadalom felé tartunk. Egy olyan totalitárius állam felé, amelyben a kormány akar mindent meghatározni. Ronald Reagan azt mondta egyszer, hogy ’Mi egy olyan ország vagyunk, aminek van kormánya.’ Azt gondolom, hogy mára csupán egy kormány vagyunk, aminek van egy országa.”

Kiemelve, hogy milyen mértékű megtévesztés folyik a hazai és nemzetközi megfigyelőprogramok kiterjedését illetően, Binney elmondta, hogy a közvélemény féken tartására használt retorika kísértetiesen hasonlít a múltban használt eszközökre.

„Amikor azt mondják, hogy ’aki semmi rosszat nem tett, annak nincs mitől tartania’, először is jó, ha tudjuk, hogy ezt Joseph Goebbels mondta, másodszor pedig ennek semmi köze a lényeghez… Ezt egyenesen Hitler forgatókönyvéből vették. Ha az ember hazudik, akkor jó nagyot hazudjon, és ezt ismételje addig, amíg el nem hiszik. Pontosan ez történik ma is.”

A Hivatalnál eltöltött évei alatt Binney első kézből figyelhette, hogy milyen diktatórikus megfigyelési módszereket használtak például a kelet-német titkosszolgálatnál, a Stasinál és hasonló szervezeteknél és láthatta milyen veszélyekkel jár, amikor semmi sem tartja féken az ilyen hivatalok hatalmát.

Binney szerint sok kormányhivatalhoz hasonlóan az NSA-nál is érvényesül a „tartsuk fenn a problémát, hogy folyjon a pénz” filozófiája.

„Azzal vannak elfoglalva, hogy honnan jön majd a következő megbízás,” mondja. „Ha megoldjuk a problémát, akkor elapad a pénzforrás. Ez az ő filozófiájuk.”

A „Bullrun” és hasonló programok segítségével meggyengítették a globális titkosítási szabványokat, és utat nyitottak más titkos ügynökségek és hekkerek számára az adatainkhoz.

„Az NSA nem rendelkezik monopóliummal az okos emberekre. A világon mindenhol találunk okos embereket. Kínában és Oroszországban is és ezek az okos emberek ugyanúgy fel tudnak törni rendszereket és képesek felfedezni a tűzfalak, operációs rendszerek és titkosítási protokollok gyengeségeit, mint mi, és ők is képesek áthatolni ezeken.

A lényeg, hogy ha ezeket az összetevőket szándékosan meggyengítik, márpedig az NSA ezt akarja, mert így könnyebben megy a megfigyelés, akkor ezek mások számára is könnyebben áthatolhatóak lesznek.”

Egyes csoportok a Hivatalon belül még egymással sem hajlandók megosztani a fontos információkat, hogy kisajátítsák az offenzív és defenzív technikákat.

„A kormány azt akarja elhitetni, hogy a biztonságunk érdekében teszi, amit tesz. Ez egy szemenszedett hazugság. Olyan mennyiségű adatot gyűjtenek, amit az elemzőik képtelen feldolgozni, így ez nem igen nyújt segítséget számukra a terrorizmus elleni harcban, nem képesek általuk megállítani olyan merényleteket, mint a bostoni, a párizsi vagy a koppenhágai támadások.

Tehát az általuk alkalmazott módszerrel igazából nagyobb kockázatnak tesznek ki bennünket, mint nélküle.”

A három napja készült interjú angol nyelven: videó videó

Az alábbi 2012-ben készült rövidfilmben William Binney első felfedezéseiről és tapasztalatairól hallhatunk:

Stellar Wind - Az amerikai lakosság titkos megfigyelése

https://www.youtube.com/watch?v=8FjlNSbEgMg

Rothschild család terve a Világuralom átvételéhez.

https://www.youtube.com/watch?v=RcMukIyMxhc

A zsidó maffia működése gyakorlatban

https://www.youtube.com/watch?v=lI4PUXCxn3E

Az FBI neheztel az Apple-re és a Google-ra az új titkosítás miatt

„Eljön a nap, amikor emberi életek függhetnek attól… hogy hozzáférünk-e ezekhez az eszközökhöz.”

Forrás: Infowars.com

A poszt-Snowden korra tervezett eszközöket kínálnak a technológiai megacégek

James Comey FBI igazgató jól lehordta az Apple-t és a Google-t az eszközeiken bevezetett új titkosítási szabványért, amelyek így megakadályozzák a hatósági hozzáférést.

Comey megnyilvánulása nem az első ez ügyben. Korábban az amerikai igazságügyi minisztérium is szót emelt az Apple iMessage és FaceTime szolgáltatásainak újdonsült titkosítása ellen.

A rendfenntartó erők és kormányhivatalok azért kritizálták a cégeket, mert jelenleg szinte lehetetlen hozzáférniük a jelszóval védett telefonok böngészési előzményeihez, vagy a rajtuk tárolt fotókhoz és videókhoz. Az Apple és a Google a múlt héten jelentette be olyan új technológiák bevezetését, ami megnehezíti a rendőrségi betekintést a mobiltelefonokba.

„Egyszer csak előáll egy profitorientált cég és bejelenti, hogy ők lesznek az ügyfelek első védelmi vonala a saját kormányukkal szemben,” nyilatkozta Brian Pascal, a Stanford Egyetem munkatársa a Wall Street Journal-nak.

Comey azt mondja, nem érti, „miért dobnának piacra egy olyan terméket, ami szándékosan lehetővé teszi, hogy a felhasználók hivatalos szervek hozzáférésén kívülre helyezzék magukat”.

Azt is hozzátette, hogy a „Snowden utáni korban… ez azt jelzi, hogy (egyes cégek) túl messzire mennek.”

„Eljön a nap, amikor emberi életek függhetnek attól… hogy hozzáférünk-e ezekhez az eszközökhöz.”

A Washington Post hozzáteszi, hogy a „jogi és műszaki változtatásokat elsősorban az NSA kémkedés miatti düh váltotta ki, a kiszivárogtatás hatásait pedig leginkább a rendőrnyomozók érzik, akik mostanában bírósági végzéssel felvértezve kutatják át a mobileszközöket, amennyiben persze a bíróság olyan megalapozott gyanút állapít meg valamilyen bűntettel kapcsolatban, amit a telefonon található adatokkal kíván megerősíteni.”

„A dühöt a bírósági végzés nélkül folytatott keresések váltották ki,” nyilatkozta Orin Kerr, az amerikai igazságügyi minisztérium számítástechnikai ügyekre specializálódott ügyvédje a Postnak.

Az Apple azzal érvel, hogy az új titkosítási szabványt a tolvajok és hekkerek ellen, a telefonon található adatok védelme érdekében vezette be. Az új iOS 8 mobil operációs rendszer alapbeállítás szerint titkosítja az adatokat, amennyiben a felhasználó beállított jelszót a telefonon.

Az FBI egyik volt tanácsadója egyenesen kijelentette, hogy az Apple tulajdonképpen bűncselekményre buzdít az újítással.

Az Apple ezzel „bejelentette a bűnözőknek, hogy tessék ezt használni,” mondta Andrew Weissmann. „Bármilyen csaló, erőszakos személy, vagy extrém esetben terrorista is kihasználhatja ezt.”

Időkjelei: Nem tudom, hogy az FBI vállal-e ilyesmit, de ezek a nyilatkozatok marketingfogásnak sem rosszak…

A Google a ruháinkat is számítógéppé alakítaná

Forrás: bits.blogs.nytimes.com

Aki arra számított, hogy csupán idő kérdése és a Google a nadrágunkból is számítógépet varázsol, jól gondolta.

A Google I/O (mennyi minden rejlik egy névben…), vagyis a Google által évente megrendezett fejlesztői konferencia második napján a keresőóriás félig-meddig titkos kutatásfejlesztési divíziója egy olyan project indítását jelentette be, ami a hétköznapi ruhákhoz használható vezetőképes textíliák gyártására irányul.

A kezdeményezést a textilgyártás forradalmasításáról ismert és a modern számítástechnika alapjainak lefektetéséhez is hozzájáruló Jacquard Loom után Jacquard Projectnek nevezték el.

Ezek a textíliák, a mobiltelefonok kijelzőihez hasonlóan, képesek érzékelni a viselő érintését, majd továbbítani a rögzített információt, például egy okostelefonra vagy tabletre.

A szivárvány minden színében rendelkezésre álló cérnák a hagyományos gépsorokkal is használhatók, tehát szinte bármilyen más anyag közé szőhetők.

A Google azt is bejelentette, hogy a Levi Strauss céggel együttműködve olyan interaktív ruhák gyártásába fognak, amikkel a viselők különböző műveleteket hajthatnak végre, például SMS üzenetet küldhetnek a farmerdzseki szegélyén végighúzva az ujjukat. A két cég azt reméli, hogy a technológia már a jövő évi modellekben megjelenhet, de azt nem árulták el, hogy milyen ruhatípusokba integrálnák, illetve, hogy milyen árfekvésben gondolkoznak.

A Project Jacquard csupán egyike az ATAP, vagyis a Google Fejlett Technológiák és Termékek csoportjának új kezdeményezéseinek. Egy másik említésre méltó munka a Project Soli, aminek lényege, hogy az ember apró kéz- és ujjmozdulatokkal tud irányítani egy digitális interfészt. Ivan Poupyrev, a Google egyik kutatója bemutatta, hogy két ujjának összedörzsölésével a levegőben mozgatni tudta a kijelzőn megjelenő apró labdát.

A Google-nál nincs hiány a magasröptű tervekből, csakhogy eddig minden figyelem a Google X divíziójának termékeire, például a sofőr nélküli autóra vagy a Project Wing nevű drónos futárszolgálatra összpontosult. Ehhez hasonlóan az ATAP is új termékek kifejlesztésén dolgozik, csakhogy amíg a Google X ötletek kivitelezése egy évtizedbe is beletelhet, addig az X újítások 2-5 éven belül nemcsak megvalósulhatnak, de akár a polcokra is kerülhetnek.

A két divízió kommunikációja is elég különböző. Míg a Google X csapat váltig ígéri, hogy termékeikkel szebbé teszik a jövőt, addig az ATP inkább a techno-punk stílust követi. Regina Dugan, az ATAP vezetője korábban a DARPA, vagyis az amerikai hadsereg hírhedt kutatásfejlesztési részlegének igazgatója volt.

A Google I/O rendezvényén az igazgató asszony bőrdzsekiben, fejmikrofonnal lépett színpadra és szlengesített, fejlesztőknek szóló beszédével elkápráztatta a résztvevőket.

„Az ATAP olyan emberekből áll, akik nemcsak álmodni, hanem tenni is mernek, mint ti. Akik meg merik próbálni, akkor is elbukhatnak,” mondta.

Miközben a „dolgok internete” (Internet of Things), ahol minden mindennel összeköttetésben van, rendületlenül épül és egyre több tárgy és ezeken keresztül egyre több ember válik a hálózat részévé, vajon mennyien látnak túl a kényelmi és trendi szempontokon? Vajon hányan veszik észre, hogy a folyamatban a magánélet, mint olyan, szép lassan megszűnik létezni? Vajon hányan látják a folyamat veszélyeit és az út végét?

A twitter bejegyzések jövendőmondó képessége

Forrás: disocvere.binghampton.edu

Sang Won Yoon egy igazán jó kínai étteremet talált néhány napja, ami nem mindig egyszerű Amerikában. Az eset elindított valamit.

Képzeljük el, mondja Yoon, hogy a közösségi médiumok bevonásával kitaláljuk, hogy csütörtökönként fél egykor megyünk el ebédelni, többnyire egy belvárosi olasz étterembe. Odafelé elküldünk néhány tweet-et a dugókról és egyéb közlekedési információkról.

Most képzeljük el, hogy délelőtt 10-kor kapunk egy kupont a Twitter-en keresztül az olasz étterem közelében található kínai étteremtől, majd közlekedési információkat egy 90 perc múlva várható dugóról, szintén azon a környéken. 1-0 a Szecsuáni csirke javára.

Yoon képes rá, hogy így alakítsa a körülményeket. Sarah Lam rendszerkutató kollégájával a Binghamptoni Egyetemen és Nathan Gnanasambandam-mal, aki jelenleg a Palo Alto Kutatóközpont (PARC) vezető kutatója, 500 millió tweet segítségével olyan algoritmusokat fejlesztettek ki, amelyek nemcsak a hétköznapi emberi dinamikáról adnak képet, de órákkal előbb képesek megjósolni az egyének döntéseit.

A csapat nemrég tette közzé felfedezéseit az Industrial Engineer (Ipari mérnök) folyóiratban.

Mit árul el rólunk egy tipikus bejegyzés a közösségi médiában? Általában kiderül, hogy mikor és hol írtuk. A hálózaton belüli kapcsolatokat könnyű feltérképezni, a tartalomalapú algoritmusok segítségével pedig az is megtudható, hogy mit tervezünk. Az egyetem csapata egy úgynevezett mesterséges ideghálózatot alkalmaz erre.

A módszer egy átlagos felhasználó esetében, háromórás intervallumot felhasználva, több mint 90 százalékos pontosságot garantál.

„Amikor megnézünk egy képet, az egy nagyon statikus tevékenység, de az emberek [online tevékenysége] ennél sokkal szerteágazóbb,” mondja Yoon.

Vannak, akik alaposan meggondolják, hogy milyen adatokat osztanak meg, de az algoritmusok nagyon jól működnek anonim adatok esetében is. Az esetek 60 százalékában lehet használható jóslatokat tenni, amennyiben a megfelelő adatokat gyűjtik össze. Az adatok pedig nemcsak a közösségi médiumokról származnak. Gondoljunk itt a bankkártya használatra, a megfigyelt telefonbeszélgetésekre, email üzenetekre vagy GPS adatokra.

A módszer ijesztő, de azért előnyei is vannak. A kutatást finanszírozó Xerox például a közlekedésirányításban kamatoztatja leginkább. A cég segít a New York államon áthaladó 800 kilométeres autópálya EZ-Pass rendszerének és számos állam parkoló hálózatának üzemeltetésében. Képzeljük el, hogy vészhelyzet esetén nemcsak arról kapunk értesítést, hogy miként kerüljük el a kritikus területeket, hanem arról is személyre szabott információt küldhetnek, hogy hogyan juthatunk el egy kifejezetten számunkra biztonságot jelentő helyre, ezzel lecsökkentve a menedékhelyekre nehezedő nyomást.

Mi lenne, ha a módszerrel, nemcsak kikerülhetnénk a dugókat, hanem meg is akadályozhatnánk, hogy kialakuljanak?

Most pedig nézzük meg ugyanezt a módszert céges telefonközpontok esetében. A Xerox ilyenekkel is rendelkezik. A program képes a központokon áthaladó hívásadatokat, online chat vagy email üzeneteket egyesíteni. „Mi szerkezetbe rendezzük az adatokat,” mondja Gnanasambandam.

„Mi lenne, ha felhívnánk egy céget…” mondja Yoom, „…ők pedig már tudják, hogy miért telefonálunk,” fejezi be a mondatot Sarah Lam.

„Nem vagyunk messze ettől.”

Végül nézzük meg az egészségügyet, ami hozzávetőleg évi 2 milliárd dolláros forgalmat jelent a Xerox számára. A módszer segíthet a betegeknek, az orvosoknak, a kórházaknak vagy a gyógyszeripari cégeknek, hogy jobban megértsék a közegészségügy bonyolult kérdéseit vagy kiszűrjék a csalásokat.

„Nagyon sok irányba mehetünk,” mondja Lam.

Például a legközelebbi kínai étterem felé…

Időkjelei: Ki ne akarná elkerülni a dugókat? A megfigyelési botrány kirobbanása óta sok ember, főleg akit érdekel a világ sorsának alakulása, óvatosabban bánik személyes adataival és érzékenyebben reagál az adatvédelmi kérdésekre. Talán ennek ellensúlyozására mostanában sok olyan cikk íródik, ami az adatmegosztás előnyeire hívja fel a figyelmet. Némelyik előny tagadhatatlan, ezzel nem is lenne probléma, ha nem tudnánk, hogy a lelkes feltalálók és kutatók ötleteit végül milyen célokra fogják használni. Így készül, saját közreműködésünkkel, a globális börtön, aminek falait nem téglából húzzák fel.

Érdekességként nézzük meg, milyen találatokat kapunk a Twitter-en az “ebédszünet” szóra: link

Google Igazság-minisztérium, avagy 1984 a gyakorlatban

Forrás: Activist Post

„…amennyiben minden feljegyzés ugyanazt a történetet meséli el, a hazugság igazságként kerül be a történelembe.” (1984, George Orwell)

A New Scientist oldalán egy megdöbbentő történetet olvashatunk:

„Az Internet tele van szeméttel. Az oltásellenes oldalak a Google főoldalán szerepelnek, a ténymentes „hírek” pedig futótűzként terjednek. A Google egy új megoldással állt elő, ami a weboldalakat igazságtartalmuk alapján rangsorolná.”

Remek ötlet, nem igaz?

A szög már a cikk elején kibújt a zsákból, amikor a szerző az „oltásellenes” weboldalakat említi.

Az ilyen oldalak nyilván „szemétté” nyilvánítva tűnnek majd el a Google süllyesztőiben, míg a „rendes”, „hiteles”, az oltásokat népszerűsítő oldalak a találati listák tetején szerepelnek majd.

Ez csodálatos hír azoknak, akik elhiszik az egészségügyi hatóságok, élükön az amerikai CDC által közvetített üzeneteket az oltások biztonságosságáról és hatékonyságáról.

A New Scientist cikk így folytatódik:

„A Google egyik kutatócsapata egy olyan modell kialakításán dolgozik, ami a [weboldalak] megbízhatóságát méri a webes hírnév helyett. A bejövő hivatkozások helyett az új, egyelőre bevezetés előtt álló [besorolási, angolul „page rank”] rendszer a valótlan tényeket számolja majd az oldalakon. A csapat szerint a kevés hamis adatot tartalmazó források megbízhatónak tekinthetők. A kiosztott pontszám lesz az egyes oldalak „Tudásalapú Bizalmi Indexe” (Knowledge-Based Trust score).”

Jó, nem? A Google, mint az igazság szakértője. A megbízhatóság minősítője. Kinek lehet erre ellenvetése?

Mondjuk mindenkinek, akinek legalább két agysejtje működik még.

A cikk csattanója, egy igazi gyöngyszem:

„Az [igazságkereső] szoftver a Google által az Internetről összegyűjtött Tudásbázis alapján működik és a világháló által anonim módon elfogadott tényeket kezeli elfogadható igazságként. Az egymásnak ellentmondó információkat tartalmazó weboldalak rosszabb besorolást kapnak.”

Világos. Szóval mostantól a Google és CIA-beli barátai a dezinformáció új, továbbfejlesztett változatával árasztják majd el a világhálót és mivel segítségükkel az új dezinfó válik a többségi véleménnyé ez lesz az igazság és megbízhatóság mérésének alapja is.

Gondoljunk csak bele milyen weboldalak és üzenetek emelkednek majd a Google leves felszínére:

„Minden oltás csodálatos, biztonságos és hatékony, az oltásokat ellenző szülők pedig felelőtlenek, akiknek börtönben a helye.”

„A GMO-k teljesen biztonságosak, hiszen a tudomány ezt támasztja alá.”

„Az FBI soha nem rendezett egyetlen terrortámadást sem és nem tett hűvösre senkit, akit ő bujtott fel.”

„Az állami tantervnél jobb oktatási rendszert ember még nem álmodott meg.”

„Akik elhiszik, hogy léteznek összeesküvések elmezavarban szenvednek.”

Más szóval a hamis konszenzus válik a hivatalosan elfogadott valósággá. Már most is ez a helyzet, de a dezinformáció tengerének szintje folyamatosan emelkedik.

Gondoljunk bele: az őszinte oknyomozás célja éppen az, hogy az ember átszakítsa a konszenzus gátját, mostantól azonban sokkal tovább tart majd a keresés.

Az egészségügyben a hazugságoktól hemzsegő, az elit által támogatott, hivatalosan megjelenő tanulmányok töltik majd ki a Google listák első oldalait.

Íme, egy jó ellenpélda a Google „tudáscsapat” számára. Dr. Marcia Angell, aki több orvosi tanulmányt vizsgált meg pályafutása során, mint a Google összes mérnöke együttvéve, 20 éven át volt a New England Orvosi Folyóirat szerkesztője. 2009. január 15-én a New York Review of Books a következő megdöbbentő kijelentését idézte:

„A publikálásra kerülő klinikai kutatásoknak egyszerűen nem lehet többé hinni, illetve nem szabad az amúgy megbízható orvosok ítélőképességében vagy az orvostudományi irányelvekben bízni. Semmilyenfajta örömet nem okoz számomra ez a következtetés, amire lassan és vonakodva jutottam a New England Orvosi Folyóiratnál betöltött 20 éves szerkesztői pályafutásom során.”(forrás)

Angell két fenti mondata nagyobb súlyt nyom a latban, mint húszezer tudományos kérdésekkel foglalkozó blogger együttvéve, a hazugsággyáros gyógyszeripari cégekről vagy az FDA-nak nevezett (amerikai gyógyszerügyi hatóság) bűnszervezetről nem is beszélve.

Angell kemény munkával megszerzett tapasztalataival torpedózza meg az orvosi irodalmat.

Sajnos szinte biztosak lehetünk benne, hogy a Google „igazság csapata” ügyet sem vet majd Dr. Marcia Angell felfedezéseire orvostudományi kérdésekben.

„De hiszen a keresőmotorok már most is elferdítik az igazságot!” – mutatnak rá egyesek, csakhogy az új Google program ezt minden szempontból megduplázza majd. Egy kész „Igazság-minisztériumot,1” állít fel egy olyan algoritmus segítségével, ami következetesen a hivatalos hazugságokat részesíti majd előnyben.

Választási csalás?

A hivatalos változattal ellentétes tudósítás a terrortámadásokról?

A terrorista szervezetek finanszírozása az amerikai kormány által?

A globalisták emberiségellenes tettei?

Cenzúra a tömegmédiában?

A világháborúk mindkét oldalának finanszírozása ugyanazon hatalmi elit által?

A történelemnek a hivatalostól eltérő magyarázata?

Az új Google program bevezetése után kicsit mélyebbre kell majd ásni ezeknek a kérdéseknek a feltárásához.

Egy új nap virrad ránk…

„Derült, hideg áprilisi nap volt, az órák éppen tizenhármat ütöttek.” (Az 1984 első sora)

Menjünk egy lépéssel tovább. A Google kutatási igazgatója nem más, mint Ray Kurzweil, aki, mint azt sokan tudják, elsőszámú népszerűsítője egy olyan jövőnek, amiben minden ember rá lesz kötve a központi szuperszámítógépre egy agy-gép interfész segítségével.

A szuperszámítógép egyik szerepe az emberi tudás átadása lenne. Kurzweil úgy gondolja, hogy egy ilyen történelmi áttörés a tudatosság titokzatos szintjére juttatná az emberiséget.

Függetlenül attól, hogy álma megvalósulhat-e, ma már egyértelműen láthatjuk, mit jelentene mindez valójában.

Az emberi tudásra való „rákapcsolódás” a hivatalos tudás elfogadását jelentené, miközben a központi agyra kötött egyének vakok lennének minden ezzel ellentétes ismeretre.

Talán az AI, azaz mesterséges intelligencia kifejezést fordítva kellene alkalmaznunk, és AI helyett az IA, „intelligens android”, kifejezéssel illetni, hiszen inkább arról van szó, hogy az embereket okos robotok szintjére süllyesztenék, akik vakon elfogadják az állam által tálalt igazságot.

A Google jelentősen hozzájárul ennek megvalósításához azzal, hogy a hivatalos forrásokat támogatva elrejti az alternatív információkat.

Az embereket ellátják a hivatalos „jóval” és megvédik őket a „gonosztól”.

Ismerősen hangzik?

Köszönjük Google. Már csupán annyi van hátra, hogy a keresőóriás non-profit státuszért folyamodjon és megalakítsa az Információ Szentegyházát.

„A mai misét a CIA igazgatója celebrálja, az „Adat: avagy minden, amit tudnod kell és minden, amiről nem szabad tudnod” címmel. Vegyenek mély lélegzetet. Az idegpályák kalibrálása folyamatban…”

---

Amikor az állami diktatúra és a terrorizmus kéz a kézben jár

A Charlie Hebdo elleni támadás idején egy fontos projekt befejezésén dolgoztam és mivel igen sok cikk jelent már meg az oldalon arról, hogy miként használja az elit a különböző katasztrófákat és terrorista eseményeket a világkormány előkészítésére, legyenek azok megrendezettek vagy sem, valamint, hogy ezek megjelenése egyre gyakoribb lesz és nemcsak az Egyesült Államokat, de Európát és érinteni fogják, eltökéltem, hogy figyelmemet a projekt befejezésére összpontosítom.

Bizonyára sokan olvasták vagy hallották a hírekben, hogy még a szaúdi király is az európai célpontok ellen tervezett támadásokra figyelmeztetett, az ISIS pedig kifejezetten francia és amerikai állampolgárok elleni merényletekkel fenyegetett.

Sajnos ezek alapján a párizsi támadás nem mondható meglepőnek és az sem kétséges, hogy nem ez volt utolsó ilyen eset. A fővonalas hírekben az eset kapcsán kialakuló „megoldásokat” és a február 18-ra összehívott globális biztonsági csúcsról szóló híreket olvasva azonban ideje volt tollat ragadni és rámutatni a geopolitikát átható elmebajra.

A politikai elit által használt nyelvezetet figyelembe véve a globális biztonsági csúcs mögött sokkal több rejlik az iszlám terrorizmus elleni harcnál. Félretéve a tényt, hogy az Iszlám Államot az amerikai kormány hozta létre Szíria destabilizálására, valamint, hogy Szaúdi-Arábia nyíltan pénzel bizonyos, az Iszlám Államhoz köthető szír terrorista frakciókat, rá kell jönnünk, hogy eredetétől függetlenül, a terrorszervezet puszta létezése is ürügyként szolgál a polgári szabadságjogok felszámolására és a szükségállapothoz hasonló helyzet megteremtésére az óceán mindkét partján.

A Reuters tudósítását olvasva az embernek nem szükséges túlságosan megerőltetnie magát, hogy a sorok között megtalálja az üzenetet.

Először is a csúcs nem feltétlenül az „iszlám terrorizmusra” összpontosít. Magát a kifejezést alig említik. A politikai szószólók nyelvezetet váltottak és inkább a „szélsőségességre” fektetik a hangsúlyt, amely jóval kiterjedtebb következményekkel jár majd. Bár a hatalom a „terrorista” címkét is igen szabadon függeszti fel ellenségeire, a „szélsőséges” kifejezés sokkal szélesebb fedezéket biztosít a kormányok számára a politikai ellenfelekkel szemben. Terroristának általában azt nevezik, aki félelmet próbál teremteni a lakosság körében egy viszonylag nagyobb kaliberű támadás kezdeményezésével vagy legalábbis annak kitervelésével. A „szélsőséges” címkét ugyanakkor szinte bárkire ráragaszthatják, aki az aktuális hatalommal ellentétes véleményen áll vagy olyan kezdeményezéseket támogat, ami ellentétben áll a fővonalas gondolkozással. Az amerikai főügyész se a „terrorizmus” se a „dzsihádista” szavakat nem használta a csúcs bejelentésekor:

„Valamennyi szövetségesünket szeretnénk összehívni, hogy megbeszéljük, miként ellensúlyozhatjuk a világban jelenlévő erőszakos szélsőségességet…”

A „hivatalos” szóhasználatban az „erőszak” egyaránt jelenthet elképzeléseket és tetteket. A lényeg, hogy a megfogalmazásban történt változás nem véletlen, célja pedig, hogy a lakosság minél több célcsoportot tekintsen ellenségének és ne csupán a radikális iszlámra összpontosítson. A terrorizmus remek ürügyet szolgáltat a hatalom számára, hogy bárki és mindenki ellen hadat üzenhessen. Ne feledjük, a fővonalas média, a nemzetbiztonság és számos rendőrállami intézmény az alkotmányvédőket is előszeretettel nevezi „szélsőségesnek”. Vajon elképzelhetetlen, hogy hamarosan a szabadságban hívőket is bűnrészességgel vádolják?

A hurok pedig szorul. Az EU egy Utas-nyilvántartási adatállomány létrehozását tárgyalja, ami nem egyéb, mint egy központi adatbázis, amiben minden uniós állampolgár benne van. Azt gondolod, hogy a repüléstilalmi listák aggasztóak? Mit szólnál, ha a tilalom az internetes hozzászólásaid, Facebook üzeneteid vagy blog bejegyzéseid alapján kerülne meghatározásra, mégpedig társadalmilag teljesen elfogadott intézkedésként? Mit szólnál, ha minden úti célod rögzítésre kerülne, majd a rendelkezésre álló adatok alapján egy dohos szobában ülő bürokrata (vagy esetleg egy algoritmus) döntené el, hogy gyanús vagy-e vagy sem? A jelek szerint a francia illetékeseknek tetszik az elképzelés és látva a vezetők által hangoztatott „politikai egységet”, tartani lehet attól, hogy a biztonsági csúcson elfogadásra kerülő intézkedéseket sok más ország is importálni fogja.

A Reuters cikkéből:

Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter az európai belügyminiszterek találkozóját követően elmondta, hogy a dzsihádista támadások meghiúsítása érdekében szükséges az együttműködés erősítése.

„Valamennyien egyetértünk, hogy bizonyos utazókra, objektív kritériumok alapján és az alapvető szabadságjogok figyelembevételével, de szigorúbb ellenőrzést kell bevezetnünk, persze anélkül, hogy ezzel fennakadást okoznánk a határokon átívelő mozgásban,” mondta.

Elmondta, hogy Európában sürgősen életbe kell léptetni az Utas-nyilvántartási adatállományt (PNR), ami lehetővé tenné az utazókkal kapcsolatos adatok gyors megosztását a tagállamok között.

„Meg vagyunk győződve arról, hogy erre az eszközre szükségünk van annak érdekében, hogy nyomon követhessük azokat, akik terrorista irányító központok felé veszik az irányt, vagy onnan érkeznek,” mondta, hozzátéve, hogy az adatbázis a súlyos bűnözés elleni harcban is jól jöhet.

Sajnos az utazás miatt kell legkevésbé aggódnunk. Az elit elsődleges célja jelenleg a szólás szabadsága (amit a francia támadás révén a szólás szabadságára hivatkozva is korlátoznak) és félreérthetetlenül kijelentették, hogy az Internetet tekintik az egyik elsőszámú veszélyforrásnak, az egyik legősibb taktikával racionalizálva a diktatúrát: Szabadság vagy biztonság? Válasszatok!

A francia vezetés szerint bár a szólás szabadsága fontos, szükségszerű bizonyos „kivételeket” tenni a szélsőséges nézetek korlátozására:

Cazeneuve szerint szükséges, hogy az Internet továbbra is a szólásszabadság platformja maradhasson,Európának azonban fel kell vennie a harcot a webes visszaélésekkel, hogy azt ne használhassák a gyűlöletbeszéd vagy antiszemita üzenetek terjesztésére, illetve sebezhető fiatalok erőszakos tettekre történő toborzására.

„Szorosabb együttműködésre van szükség az internetes cégek között, hogy megkönnyítsük az ilyen események jelentését és minden olyan tartalom eltávolítását, ami védi vagy támogatja az erőszakot és a gyűlöletet,” mondta.

Ki dönti el, hogy mi számít „a terrorizmus védelmének”? Ki az a jóságos és bölcs uralkodó, aki eldönti, hogy mit mondhatunk ki és mit nem? Vajon ez a vezér igazságos lesz vagy inkább a hatalom iránt kritikus weboldalak támadására használja majd a cenzúrát? Milyen következményekkel járna egy ilyen jogi precedens?

Vajon mennyi idő alatt jutnánk el addig, hogy az olyan weboldalak, mint amit éppen olvasol, felkerüljenek a „szélsőségesek” listájára? Mennyi idő alatt válna a szabadság védelme gyűlöletbeszéddé?

Látva, hogy néhány nappal a szólás szabadsága mellett szervezett felvonulás után 54 embert tartóztattak le a Charlie Hebdo elleni merénylet szempontjából „sértő megnyilvánulás” miatt, valószínűleg nem sokáig.

A Fehérház már most is arra figyelmeztet, hogy a terroristák alvó sejteket aktiváltak az Egyesült Államokban:

„Azt gondolom, hogy ez éberségre ad okot, illetve arra, hogy biztosítsuk a nemzetvédelmi és titkosszolgálati szervek kellő finanszírozását és az együttműködést a többi titkosszolgálattal, legyen az brit, francia vagy német.

A franciák pedig jók ebben, ahogy a brittek és a németek is. Tehát aktívabbak lehetünk azokon a területeken, amelyek segítenek a terroristák megtalálásában és annak nyomon követésében, hogy kikkel kommunikálnak.” (forrás)

Úgy érti, hogy a legújabb események és az általuk generált, mára állandósultnak tűnő félelem eredményeként nincs szükség megindokolni a megfigyelés szükségességét.

Természetesen az is csupán idő kérdése, hogy a válaszlépések között mikor jelenik meg a katonaság bevetése, ahogyan az Franciaországban már megtörtént. Egyetlen erőszakos támadás 10 000 francia katona és 5000 különlegesen felfegyverzett rendőr bevetését eredményezte francia földön.

Néhány napja sok millió francia menetelt szolidaritásból, de milyen megoldás mellett? Még többet akarnak abból a kormányból, amelyik a problémát előidézte? Még több központosított hatalmat akarnak? A biztonsági erők globalizációját? Most, hogy megásták a sírjukat, valószínűleg bele is kell feküdniük…

Forrás: alt-market.com

A CIA volt vezetője szerint a következő ISIS támadás az USA ellen irányul majd

Joseph Candel: Az ausztráliai Sidney-ben lezajlott túszdráma kapcsán valószínűleg ismét sok ember keresi a válaszokat, érezve, hogy valami nincs rendben. Bár számtalanszor említettük már, nem lehet elégszer ismételni, hogy az Új Világrend mögött rejlő erők a háborút, a gazdasági válságokat, katasztrófákat és a terrorizmust vagy annak veszélyét használják tervük megvalósítására.

A lassan mindenhol eluralkodó irányított káosz segítségével készítik elő a terepet hamis megváltójuk színrelépésére. Legyen szó összeomló gazdaságokról vagy terrorista támadásról, minden ilyen esemény ebbe az irányba tereli a világot, aminek eredményeként egyre többen várják azt a vezetőt, aki kimenti a világot abból a helyzetből, amibe szándékosan belekergették.

A globalisták állnak a konfliktusok mindkét (vagy akár több) oldala mögött, hogy minden a helyére kerülhessen világkormányuk és annak majdani vezetője, az Antikrisztus hatalomátvételére.

Az Infowars a következőképpen kommentálta Mike Morell, volt CIA igazgató nyilatkozatát, aki az ausztráliai Sidney-ben lezajlott túszdrámával kapcsolatban osztotta meg gondolatait:

„Leginkább az aggaszt, hogy ilyenfajta terrorakciókat mindenhol tapasztalni fogunk a világon, többek között itt is. Fel kell készülnünk erre.”

„Nem kellene, hogy bárkit is meglepjen, ha ilyesmi egy éven belül megtörténik. Garantáltan.”

Morrell szerint az Ausztráliában lezajlott túszejtő akció nem meglepő, mert 300 ausztrál állampolgár ment harcolni Irakba és Szíriába, beleértve azt a 70 személyt is, akik az ISIS mellett harcolnak.

„Az ISIS már egy ideje Ausztrálián tartotta a szemét,” tette hozzá. „Az ausztrálok mindössze néhány hónapja hajtottak végre egy országos akciót, amely során több embert is letartóztattak, miután az ISIS egyik magas rangú vezetője arra szólított fel egyeseket, hogy hajtsanak végre nyilvános lefejezéseket Ausztráliában az ISIS-ért. Tehát Ausztráliára is terelődött a figyelemből.”

Nincs kétség afelől, hogy az amerikai kormány kihasználja majd az ausztráliai túszdrámát és ezen belül az ISIS szerepét, hogy jogalapot szerezzen a rendőrállam további kiterjesztésére, ami lassan az élet minden területét érinti.

Az évszádos múltra visszatekintő „probléma-válasz-megoldás” taktika lényege, hogy a hatalom megrendez vagy kihasznál egy létező válságot, hogy ezzel ráijesszen a lakosságra, kikényszerítve, hogy maguk az emberek követeljék azt a központi megoldást, ami tulajdonképpen mindvégig, már a válság kirobbanása előtt is az elsődleges cél volt.

„Sokan esünk áldozatul ennek a taktikának és sajnos, ha nem állunk meg, folyamatosan veszítni fogunk szabadságunkból és szabadságjogainkból,” mondta Maddox tábornok a Hegeli dialektikáról. „A világ kormányai és nagyvállalatai széles körben alkalmazzák.”

„Elmondhatjuk, hogy a tömeg és a társadalom irányítása, féken tartása terén ennek a taktikának a bevetése igen hatékony eszköznek bizonyult.”

Azon is érdemes elgondolkozni, hogy mit tudhat Morrell, amit nem árult el nekünk…

A CBS által készített interjú, angol nyelven:

Amikor az elit háborút indít az Egyesült Államok ellen

Időkjelei: Az angol nyelvű médiát hetek óta foglalkoztató Jade Helm 15 nevű hadgyakorlatról még nem sok szó esett a magyar médiában. Brandon Smith alábbi írásából reményeink szerint megtudjuk, hogy miként kapcsolódhat egy felületesen szemlélve szokványosnak tűnő, az Egyesült Államok területén belül tartott hadgyakorlat az idők jeleihez.

Forrás: alt-market.com

Egy háború következményei és jellemzői – legyen szó két nemzet közötti vagy egy kormány által saját népe ellen indított háborúról – nem igen változnak, a módszerek azonban annál inkább. Az elit által ellenünk vívott háború például olyan alattomos, hogy sokan egészen addig észre sem veszik, míg végül már túl késő cselekedni.

Amikor egy ilyen háború kirobbanásának kilátásairól beszélünk, gyakran hallunk olyan megjegyzéseket, amelyek szerint balgaság potenciális háborúról beszélni, amikor a háború már javában dúl. Az alábbiakban azonban nem az ilyen háborúkról esik majd szó. Nem az információs, nem is a propaganda, gazdasági, pszichológiai vagy biológiai hadviselésről beszélünk, hanem az igazi háborúról, aki pedig azt gondolja, hogy már most is ilyen háború folyik, az nincs tisztában azzal, hogy ez pontosan mit jelent.

Az országos szintű Jade Helm 15 hadgyakorlatról olvasható hírek egyre többekben keltenek gyanút és jó okkal. Ennek egyik oka, hogy a szövetségi kormány által a vészhelyzetek kezelésére szervezett korábbi gyakorlatok furcsa módon több ízben is egybeestek igazi vészhelyzetekkel.

A Jade Helm 15 hadgyakorlatról egyelőre nagyon keveset tudni a hivatalos magyarázatokon és ködösítésen túl.

Ezek szerint:

„A Jade Helm egy komoly kihívást jelentő nyolc hétig tartó közös katonai és ügynökségi, nem konvencionális hadgyakorlat, amely Texas, Új-Mexikó, Arizona, Kalifornia, Nevada, Utah és Colorado államok területén kerül megrendezésre.

A hadgyakorlatot az amerikai különleges egységek parancsnoksága (USSOCOM) szervezi és szponzorálja, a Nemzeti Biztonsági Stratégia képességeinek erősítése érdekében a nem konvencionális harcászat terén.

A hadgyakorlat 2015. július 15-től 2015. szeptember 15-ig tart.”

A résztvevő államokat az alábbi térkép szerint „ellenséges”, „engedékeny”, „bizonytalan, de inkább ellenséges” és „bizonytalan, de engedékenységre hajló” területekre osztják majd a gyakorlathoz.

Tudni lehet továbbá, hogy a JADE a „közös mozgósítási és kivitelezési támogatás” szavak rövidítése és egy olyan programot takar, amelynek célja, hogy számítógépes modellek segítségével felgyorsítsa a válsághelyzetekre adott katonai reakciót és szorosan kapcsolódik egy korábbi programhoz, ami a múltbeli sikereket vizsgálva tervezi meg a jövőbeli küldetéseket és mindkettő a DARPA szülötte.

A kifejezésnek kormány szerinti meghatározása tehát egy olyan gyakorlatra utal, ami a rendvédelmi és egyéb erők gyors bevetésére irányul válsághelyzetben. Ez már önmagában ellentmond az amerikai védelmi minisztérium magyarázatának, ami szerint a Jade Helm a katonaságot hivatott felkészíteni külföldi bevetésekre. Ez egyértelműen hazugság, hiszen a gyakorlat minden mozzanata belföldi vészhelyzeteket feltételező válsághelyzetek, nem pedig külföldi hadműveletek körül forog.

Emellett a különleges erők MINDIG olyan környezetben és körülmények között gyakorlatoznak, mint amilyenre a bevetés során számítanak, tehát a hivatalos magyarázat ebben a megvilágításban is abszurd. Ha például a különleges erőket Irakban, Iránban vagy Szíriában készülnének bevetni, akkor Kuvaitban vagy hasonló helyeken felállított kiképzőterepekre utaznának gyakorlatozni. Ha pedig a floridai Fort Lauderdale-ben gyakorlatoznak, akkor elég nagy bizonyossággal állíthatjuk, hogy pontosan olyan helyszíneken készülnek bevetésre, mint amilyen Fort Lauderdale, egy olyan kultúra és lakosság ellen, mint amilyen Fort Lauderdale-ben található.

Szintén fontos megemlíteni, hogy a gyakorlatban az FBI, a DEA és hasonló belföldi ügynökségek is részt vesznek. Mi oka lenne a belföldi rendfenntartó erők bevonásának egy olyan gyakorlatba, ami a katonaság külföldi bevetését hivatott előkészíteni?

Egyesek azt mondják, hogy a katonaság soha nem menne bele abba, hogy saját honfitársai ellen harcoljon, csakhogy ez az érv nem veszi figyelembe a válságok pszichológiáját. Egy országos katasztrófa esetén a katonaság és a különböző kormányhivatalok tagjai abból indulnak ki, hogy a „családjuk és saját érdekeiket szolgáló” intézkedéseknek kell eleget tenniük. Amennyiben a kormány utasítása garantálja a családjuk biztonságát (élelmiszerellátás, menedék, stb.), szinte bármilyen parancsnak készek engedelmeskedni, akármennyire is gyanúsnak tűnnek. Azonkívül egy kiterjedt válság jogalapot biztosít a szükségállapot bevezetésére, elhitetve a rendfenntartó erők jó szándékú tagjaival, hogy az alkotmányos jogok elvesztése „a közérdek javát” szolgálja.

Nyilván lesznek olyanok, akik ellenállnak majd egy ilyen parancsnak, de talán a Jade Helm arra is jó lesz, hogy az ilyen érzelmek felszínre kerüljenek és kiderüljön, kitől várhatnak feltétel nélküli engedelmességet.

Tehát amennyiben a Jade Helm egy olyan hadgyakorlat, amelyben a katonaságot egy belföldi vészhelyzet kezelésére készítik elő, mi lesz a vészhelyzet, amit kezelniük kell?

A kérdésre nincs kézenfekvő válasz. A végső válság valószínűleg egy gazdasági katasztrófa lesz, az Egyesült Államok gazdasági és társadalmi szerkezetei azonban már annyira meggyengültek, hogy szinte bármilyen esemény betöltheti a gyújtózsinór szerepét. Ez lehet egy terror vagy kibertámadás, járvány, de akár egy erősebb szél is. Nem ez a lényeg, hanem az, hogy a kormány válságra számít, és ennek beköszöntével megkezdődhet az amerikai nép elleni háború.

Egyáltalán minek ehhez az egészhez egy válság? Például azért, mert a válságot kiváltó eseménnyel könnyebb kiszűrni az ellenállókat.

Mire lehet számítani tehát a hatalom részéről?

Max Boot, egy befolyásos elit szervezet, a Külkapcsolatok Tanácsának rangidős tagja, katonai tanácsadó, a World Affairs Council előtt tartott előadásában igen hasznos bepillantást nyújtott az elit taktikáiba.

Amennyiben az amerikai nép venné a bátorságot, hogy ellenálljon az alkotmányos jogok lerombolásának, az akció előbb utóbb felkeléssé erősödne. Max Boot szavai pedig rávilágítanak, hogy az elit milyen taktikákkal fordítaná ezt az esetleges felkelést ellenfelkeléssé azok ellen, akik hajlandók ellenállni a diktatúrának.

A közvélemény irányítása

felkelés legyőzéséhez Boot elengedhetetlennek tartja a közvélemény irányítását. Első példaként az Amerikai Forradalmat hozza fel, értékelése ezen a téren azonban hibás, valószínűleg azért, mert a forradalom igazi szégyenfolt az elit renoméján, így ezt a konkrét eseményt nem tudják elfogulatlanul elemezni.

Az igazság az, hogy a legtöbb forradalom főszereplői, még a sikeres forradalmaké is, többnyire kisebbségben maradnak. Az emberek többsége nem vesz részt a történelem alakításában, ehelyett kiszolgáltatottan várja, hogy az események árja merre viszi őket, majd megpróbálnak csatlakozni a győzelemre esélyesebb erőkhöz.

Boot azt gondolja, hogy amennyiben az alapító atyák a Római Birodalommal álltak volna szemben a Brit Birodalom helyett, valószínűleg veszítettek volna, mert Rómát nem érdekelte a közvélemény. Ez a kijelentés jól tükrözi az elit gondolkodásmódját.

Manapság az elit jól átgondolt dezinformációk segítségével próbálja igényei szerint alakítani a közvéleményt. Mi lehet azonban a közvélemény hatékony kezelésének módja egy modern forradalomban? A válasz szerintük egyszerű: a közvéleményt, mint olyat, ki kell iktatni. Egy irányított válság, különösen, ha az gazdasági jellegű, olyan mennyiségű egyéb problémát és veszélyt teremt, beleértve a bűnözés megnövekedését, a fosztogatást, felkeléseket, éhezést, nemzetközi konfliktusokat, csupán néhányat említve, hogy az emberek véleménye, ha egyáltalán a túlélésen kívül tudnak másra figyelni, elveszik a forgatagban, tehát hanyagolhatóvá válik.

Ezt elérve az oligarchák szabadon kivitelezhetik erkölcsileg alaposan megkérdőjelezhető lépéseiket, anélkül, hogy a nép haragjától kellene tartaniuk.

A nép irányítása

A felkelés leverésének másik fontos eleme Boot szerint a nép irányítása, hogy megakadályozhassák a forradalomhoz történő csatlakozást, illetve azt, hogy a felkelők a tömegeket fedezékként használják. Azt is egyértelművé teszi, hogy a nép irányítása alatt NEM az emberek szívének diplomáciai értelemben vett megnyerését érti, hanem igazi dominanciát, amit különböző taktikák és pszichológiai eszközök segítségével javasol elérni.

Az algériai ellenfelkelést hozza fel példaként, ahol bár a rendszeres kínzások „erkölcsileg elítélendőnek” tekinthetők, mégis sikeres eszköznek bizonyultak a felkelés vezetőinek legyőzésében. Úgy gondolja, hogy a franciák ott rontották el taktikájukat, hogy a kínzáshadjáratot nem voltak képesek csendben, fű alatt végezni, így szerinte Algériában is a közvélemény miatt vesztett a francia hatalom.

Ezt követően Boot egy „sikeres” példára tér át, mégpedig a britek győzelmére a malayai felkelők ellen, ami szerinte három tényezőnek volt köszönhető.

1. A britek a lakosság komoly hányadát, akár egész településeket, kerítéssel körbezárt, őrökkel védett koncentrációs táborokba zárták, így a felkelők nem tudtak új tagokat toborozni az elégedetlen, elnyomott tömegekből, azonkívül könnyebben győzhettek az elszigeteltté vált lakosság ellen.

2. Különleges alakulatok segítségével célzott támadásokat indítottak a felkelők konkrét csoportjai ellen, és nem pazarolták az erejüket értelmetlen, hatalmas területeken folyó harcokra, mint ahogyan azt az USA tette Vietnámban.

3. A britek megnyerő ígéreteket tettek a lakosság felé, beleértve az ország függetlenségét is, aminek köszönhetően a tömegek alakíthatóbbá váltak és jobban hajlottak az együttműködésre.

Az Egyesült Államok esetében nem valószínű, hogy az elit függetlenséget ígérne a hazafiak lázadása elleni harcért cserébe, de talán akad a tarsolyukban valami más, ami elnyerheti a tömegek tetszését: a biztonságígérete.

Ezért is lehet a britek fenti példája az elit által követendő út az Egyesült Államokban, mert így, egy országos vészhelyzet okozta zűrzavart meglovagolva, fokozatosan térhetnek át az alkotmányos köztársaságról a szükségállapotra.

Sűrűn lakott területek izolálása

A nagy amerikai városok megfigyelési hálózatának pénzt és energiát nem kímélő kiépítése sem véletlen. Bizonyos városokat (nem mindet) izolált, teljesen megfigyelt táborokká, amolyan „zöld zónákká” lehetne így alakítani, ahol rendkívüli mértékben korlátoznák az utazás, az együttműködésért cserébe pedig valószínűleg élelmet, lakást és biztonságot ígérnének, persze csak azután, hogy a lakosság alapos ízelítőt kapott a katasztrófa hatásaiból. Néhány hónap éhínség vagy a gyógyszer és orvosi ellátás hiánya bizonyára milliók halálát követelné. A felkészületlen tömegek pedig maguktól mennének ezekbe a központokba a segítség reményében.

Az izolálásra alkalmazott stratégiát már élesben is láthattuk a Pittsburgben tartott G20-as csúcs alkalmával. A rendőrség és a nemzeti gárda több mint 4000 tagjának közreműködésével az egész belvárost lezárta és csupán egyetlen útvonalat hagytott nyitva a lakosság számára. Az első napon még tüntetők sem voltak, mert a lakosságot megdöbbentette az erőhatalom ilyen méretű felvonultatása. A legtöbben el sem hagyták otthonukat.

A vezetők elhallgattatása

Az elit előszeretettel tünteti el a számára nem kívánatos mozgalmak vezetőit. Ez az amerikai „szabadság” mozgalomra kevésbé érvényes, mert tagjai leginkább tanítók, nem pedig tábornokok, akik az egyéni vezetésben, nem pedig a központi irányításban hisznek.

Negyedik generációs hadviselés

Végül, de nem utolsó sorban muszáj szót ejteni egy olyan taktikáról, amit Boot nem említ. Egyesek pszichológiai hadviselésnek hívják, de ennél többről van szó. Hívjuk negyedik generációs hadviselésnek, ami lényegében azt jelenti, hogy a lakosság egyik szegmensét vetik be egy másik, mégpedig olyan szegmens ellen, amelyik az elit útjában áll. Ezt a háborút a katonaság nélkül vívják. Az elit megosztja a lakosságot és szépen végignézi, ahogy a belső harc elvégzi a munkát helyette. Tökéletes példáját láthatjuk ennek a taktikának a faji kérdések manipulálásában és a rendőrség militarizálásában.

Láthattuk, hogy miként vetettek be provokátorokat Ferguson-ban, Missouri-ban vagy Baltimore-ban, így az is elég egyértelmű, hogy a kialakuló faji háború is a terv része. A rendőrség és a lakosság közötti ellentéttel is hasonló a helyzet. Miközben katonai játékszerekkel és állami támogatással látják el a rendfenntartókat, vajmi kevés taktikai képzést kapnak, így amikor elszabadul a pokol, őket is csak ágyútölteléknek szánják.

Időkjelei: A mi dolgunk pedig nem az, hogy felsorakozzunk valamelyik oldal mellett, hanem éppen ezt kerülve próbáljunk meg segíteni a hozzánk fordulóknak.

A rendőrség bukását is arra fogják használni, hogy igazolják a katonaság belföldi bevetésének szükségességét, persze csak azután, hogy az egymásnak ugrasztott lakosság eleget őrjöngött és gyilkolt, amit az elit a karosszékből nézhet végig.

Végezetül fontos tudni, hogy a legjobb védekezés a válság ellen a felkészülés és ez nem csupán saját magunk és közeli hozzátartozóink ellátását jelenti.

Időkjelei: A felkészülés legfontosabb része pedig hitünket a Kősziklára alapozni, ezáltal a világban jelenleg folyó eseményeket is megérteni, illetve segíteni másokat is erre vezetni.

„Amit tanultatok és átvettetek, hallottatok és láttatok is tőlem, azt tegyétek, és veletek lesz a békesség Istene!” (Filippi 4:9)

Vajon a következő gazdasági válság elhozza a világkormányt?

Joseph Candel: Ahogyan ezt már számos alkalommal kiemeltük, a világban bekövetkező válságok előkészítik a terepet a Világkormány és annak majdani vezetője, az Antikrisztus előtt, aki így a világ megváltójaként állhat elő a megoldásokkal, azokra a problémákra, amiket jórészt neki és követőinek köszönhetünk.

„Az ő helyére áll egy gyalázatos. Nem úgy adják neki a királyi méltóságot, hanem váratlanul jön, és a királyságot csellel szerzi meg. …  Zavartalanul eljut a leggazdagabb tartományba is, és olyat tesz, amilyet sem elődei, sem ősei nem tettek. Prédát, zsákmányt és kincseket osztogat híveinek…” Dániel 11:21-24

Forrás: Prophecynewswatch.com

Sokak számára ismert tény, hogy a globális elit szerint egy kiterjedt gazdasági válság jelentős lépés lenne az Új Világrend, más szóval egy egységes világkormány megalakítása felé.

David Rockefeller már 1994-ben a következőket mondta:

„Egy globális átalakulás küszöbén állunk. Csupán a megfelelő válságra van szükség ahhoz, hogy a nemzetek elfogadják az Új Világrendet.”

Arra nem tért ki, hogy milyen válságra gondolt, de egy gazdasági válság sokak szerint egész jól megfelelne e célra.

2008-ban, Gordon Brown, Nagy-Britannia akkori miniszterelnöke azt mondta, hogy

„A nemzetközi pénzügyi válság különleges lehetőséget biztosított a világ vezetői számára, hogy egy igazán globális társadalmat hozzanak létre.”

Tehát szerinte a 2008-ban elindult, sokakat tönkretevő pénzügyi válság kitűnő lehetőség.

Ez a (Barack Obama volt vezérkari főnőkéről elnevezett) Rham szabályként ismertté vált elvhez hasonlít, ami leegyszerűsítve valahogy így hangzik: A politikusoknak tanácsos a válságokat kihasználva bevezetni az olyan népszerűtlen törvényeket vagy programokat, amelyeket normális körülmények között senki sem fogadna el.

2012-ben Nigel Farage, az Európai Parlement képviselője a következőket mondta:

„Nehéz figyelmen kívül hagyni azokat a hangokat, amelyek immár 20 éve mondják nekem, hogy mindezek [a gazdasági válság] mögött olyan emberek csoportja áll, akik egy egységes világkormányt akarnak létrehozni. Próbáltam figyelmen kívül hagyni ezeket a hangokat, hangsúlyozva, hogy „Ne adjunk túl sok hitelt az összeesküvés elméleteknek,” de meg kell mondjam, a [világkormány] lassan itt van az orrunk előtt.”

2014 novemberében pedig tényleg az orrunk előtt volt, amikor az úgynevezett „bukáshoz túl nagy” bankok, a G20-ak jóvoltából, áthárították a bankok hibás döntéseinek felelősségét a betétesekre.

Létezik-e ennél egyértelműbb jelzés arra, hogy a világ legnagyobb bankjai globális gazdasági válságra számítanak?

Körülbelül ezzel egy időben az olaj ára zuhanásnak indult, ami igen negatív hatással volt Oroszország, Irán, Venezuela és néhány afrikai ország gazdaságára. Az olcsó üzemanyagárak természetesen bizonyos tekintetben pozitívumnak számítanak a hétköznapi emberek számára, mára azonban láthatóvá vált, hogy több szövetségi állam, például Texas, Louisiana, Oklahoma és Észak-Dakota bajban vannak emiatt.

A csökkenő olajárak miatt számos amerikai nagyvállalat komoly bevételkieséssel kénytelen számolni. Az amerikai olajipari cégek számára sokkal költségesebb az olaj kitermelése, mondjuk Szaúdi-Arábiához, az Egyesült Arab Emirátusokhoz, Kuvaithoz vagy Irakhoz képest. Egyes cégek felhagytak az új kutak létesítésével, mások komoly létszámleépítéseket terveznek, megint mások pedig már a hiteleiket sem képesek törleszteni és mondani sem kell, hogy részvényeseik semmilyen osztalékra nem számíthatnak.

Az olajiparban jelentkező problémák pedig más területekre is kihatnak az Egyesült Államokban, hiszen most kevesebb csővezetékre, pumpára, motorra, stb. van szükség, az ezeket gyártó cégeknek pedig kevesebb alkalmazottra, és így tovább.

Amit biztosan tudunk, hogy a világ hatalmasai világkormányt akarnak, és úgy gondolják, hogy egy válság, talán éppen egy gazdasági válság, megteremtheti az ehhez szükséges körülményeket, amelyek beálltával enyhülhet vagy teljesen megszűnhet a népellenállás és mindenki elfogadja a felajánlott megoldást.

A terep készen áll: a bankok áthárították az esetleges csődökből adódó pénzügyi felelősséget, az olaj ára a padlón és bár ebben nincs egyetértés, sokan úgy gondolják, hogy a következő válság felhői már felettünk vannak.

Az USA és az EU a gazdasági válság alakulásától függetlenül össze fog omlani

Forrás: alt-market.com

Aki szeretné megérteni, hogy mi történik a világban, azon belül is a gazdaságban, tegye félre, legalább az alábbi írás olvasása erejéig, a valóságnak a fősodrású média által festett képét. Az EU rendszerének és az EU-ban folyó fiskális káosznak a megértéséhez pedig Görögország helyzetét is figyelmen kívül kell hagynunk, legalábbis annyi időre, hogy átláthassuk a lényeget. Jól olvastad. Felejtsd el a görög adósság körül kialakult drámát! Felejtsd el, hogy találnak-e új hitelezőket vagy csődbe mennek-e! Felejtsd el, hogy szövetségre lépnek-e Oroszországgal vagy a BRICS államokkal és azt is, hogy képesek lesznek-e az utolsó pillanatban megmenteni a régi rendszert! Mindezek nem számítanak. A nemzetközi pénzügyi elit által rendezett szappanopera jeleneteit látjuk csupán.

A lényegről persze ne feledkezzünk meg: Görögország fizetésképtelenné fog válni. Ennyi. Nincs más lehetőség. Lehet, hogy maholnap egyezségre jutnak, de végül nem lesznek képesek olyan mértékben nyújtani forrásaikat, hogy visszafizethessék exponenciálisan növekvő adósságukat. Ez elkerülhetetlen és semmilyen utolsó pillanatban hozott egyezség nem fogja alapvetően befolyásolni a lényeget.

Gondolkoztatok már azon, hogy miért aggódik minden fősodrású elemző egy ilyen kicsi ország sorsa miatt? Az aggodalom alapja egy jó nagy hazugság: azt próbálják elhitetni velünk, hogy Görögország csődje, összeomlása vagy kilépése az EU-ból olyan dominóhatást váltana ki a nagy adóssággal rendelkező nemzetek között, ami sorozatos csődöket és összeomlást eredményezne. A gondolatmenetben rejlő hazugság, hogy Görögország csődje okozná más országok összeomlását. Ez nem igaz, mert a csőd nem fertőző. A nehéz helyzetben lévő EU tagállamok Görögország „segítsége” nélkül adósodtak el. Nem Görögország okozta a bajukat. Ezen országok, Olaszországtól Portugálián át egészen Spanyolországig, saját szuverén adóssághalommal rendelkeznek, amelyet saját felelőtlenségüknek köszönhetnek. Az egyetlen legitim indok arra, hogy a csőd más országokra is átterjedjen az maga az EU létezése, ami a szerkezetéből adódóan szocialista függőséget kényszerített a tagállamokra.

Soha ne felejtsük el, hogy az EU nem Görögország miatt van bajban, hanem a nemzetekre erőltetett egymástól való függőség miatt! Az EU-nak nem szabadna léteznie, ahogy egyetlen nemzetek felett álló valutarendszernek sem.

Arról se feledkezzünk meg, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz hasonló globalista intézményeknek érdekében áll katasztrófát előidézni az EU-ban, akkor is, ha egyesek azt feltételezik, hogy az EU a globalizáció tesztüzemeként jött létre. Nem így van. Ha így lenne, az IMF nem szorongatná Görögországot az adósságai miatt, miközben a hasonló gondokkal küzdő Ukrajnának szó nélkül segít.

Miért akarnák a globalisták az EU részleges feloszlását? Mit nyernének vele? A válasz egyszerű: káoszt. A káosz pedig remek lehetőség egy hamis dialektika prezentálására.

Az EU egyáltalán nem a globalisták által kívánt gazdasági és politikai modellt képviseli. Nevezzük inkább hasonmásnak, de a félmegoldás még találóbb kifejezés.

Amikor Európa leér a pénzügyi szakadék aljára és a lakosság szörnyülködve kérdezgeti, hogy mi a fene történt, az elit kész válasszal fogadja a kérdéseket. Azzal jönnek majd, hogy nem az egymástól való túlzott és kikényszerített függőség volt a baj, hanem az, hogy az unió központosítása nem volt teljes. Azzal állnak majd elő, hogy egy nemzetek feletti gazdaság és valuta csakis úgy működhet jól, ha a kormányzás is nemeztek feletti. Más szóval a rendszer ezért bukott el, mert a működéséhez stabil, globális kormányra lett volna szükség.

biánus szocialisták azzal érvelnek majd, hogy a nemzeti szuverenitás barbár és idejétmúlt intézménye volt a ludas, ami a válságot előidézte. Minden erejükkel azon lesznek, hogy a nemzeteket impotenssé tevő rendszer minden negatív hatása feledésbe merüljön. Éljen a globális falu, amiben mindenki együtt emelkedik fel vagy bukik el! A szabadpiacnak és az egyéni innovációnak elvégre mi köze lehet egy sikeres gazdasághoz? Amire igazán szükségünk van az a csordaszellem, hogy minden ember egy könnyen lecserélhető alkatrésszé váljon ebben az óriás fűnyíróban, ami letarolja örökségünket, történelmünket és elveinket az önkényesen definiált közjó és a felhőkön lebegő okosvárosok megvalósítása érdekében, ahol senkinek sem kell dolgoznia többé.

Az EU bukása csupán egy eszköz a globalisták kezében. Nem létezik olyan nemzet vagy intézmény, amit ne lennének hajlandóak beáldozni, amennyiben az áldozat közelebb viszi őket a politikai és gazdasági dominanciához.

Nemcsak teljes központosítást akarnak. Azt akarják, hogy könyörögjünk nekik érte és hogy az emberek a saját ötletüknek higgyék. A rabszolgaság legtolakodóbb és leghatékonyabb formája, amikor a rabszolgákat ráveszik, hogy saját elnyomásukat követeljék és még büszkék is legyenek rá.

Az Egyesült Államok bukása sem különbözik majd e tekintetben. Mivel az Egyesült Államokban nincs nemzetek feletti rendszer, a bukást más kommentárral magyarázzák majd. A népnek szánt tanulságot azonban hasonló alapossággal fogják megírni.

Az amerikaiakra az elkényeztetett imperialista szerepét osztották, akik végre azt kapják, amit megérdemelnek. Egy jó nagy gazdasági pofont. Az Egyesült Államok az új Róma. Kenyér és cirkusz. A Fábiánusok pedig az USA bukásánál is ott lesznek, hogy rámutassanak a nemzeti szuverenitás eredendő kapzsiságára és kijelentsék, hogy az eddigi destruktív hataloméhséget egy kiegyensúlyozottabb globális rendszernek kell leváltania.

Nem tudom hányan fogják fel, hogy Amerikára a rosszfiú szerepét osztották az elit globális színházában. Az amerikaiak játsszák a gonoszt, a világ többi része az ártatlan áldozatot, az IMF-hez és BIS-hez hasonló globalista intézmények pedig a hős megmentőt, akik éppen idejében érkeznek, hogy megóvják az emberiséget a végromlástól.

Az Egyesült Államok több adósságot termel, mint az EU összes tagállama együttvéve. Görögországgal ellentétben azonban az Egyesült Államok annyi pénzt nyomtat, amennyit akar, így elodázhatja az adósságfelhalmozás súlyos következményeit.

Érdekes módon azonban a Fed bejelentése, miszerint szeptembertől megemeli a kamatokat, valószínűleg tömeges kivonulást eredményez majd a tőzsdéről és az „új idők” végét hozhatja. Ismét tegyük fel a kérdést, hogy miért tennének ilyet a bankárok? Miért ne tarthatnák a kamatokat a nulla közelében? Elvégre senki se könyörög nekik, hogy emeljék meg. Sőt, ennek az ellenkezője történik. Miért hagyja a Fed figyelmen kívül a recesszió felé mutató több száz jelet és tart ki rendületlenül a kamatemelés mellett, látszólag fittyet hányva saját érdekeinek?

A Fed nagyon jól tudja, hogy az amerikai piacokat kizárólag az ingyen pénz, illetve a lakosságnak a bankokba és az államba vetett vak hite tartja életben. Amikor azonban az ingyen pénz az emberek hitével együtt elillan, ránk köszönt a katasztrófa. A Fed globalistái ezt nagyon jól tudják és pontosan ezt akarják. Legalábbis ennek az irányított változatát. Pontosan azért akarják a jelenlegi rendszer bukását, mert az előkészíti a terepet a mostanában egyre többször „nagy globális resetnek” nevezett eseményhez.

A reset a globalizáció, vagyis a teljes központosítás felé vezető terv következő állomása.

Tehát szó sincs átterjedésről. Ez csupán egy remek ürügy, amivel elterelhetik a figyelmet az igazi problémáról. A globalista elit évtizedek óta folyó összehangolt erőfeszítéséről van szó, amellyel a nyugati kultúrákat sebezhető helyzetbe kényszerítik. A gyenge és ijedt emberek sokkal alakíthatóbbak. A ma elképzelhetetlennek tartott társadalmi változások nagyon is megvalósíthatónak tűnnek egy válság kellős közepén.

Úgy gondolom, hogy a következő válság érkezése már látható. A gazdasági mutatók mindenesetre alátámasztják ezt a feltevést. Amikor az európai rendszer sorsa a görög adósságon, az amerikaié pedig a nulla közeli kamatrátán és a vak hiten múlik, valami előbb utóbb engedni fog. Innen nincs visszaút. Előrefelé pedig egyetlen út vezet, ami se nem kellemes, se nem elhanyagolható.

Arról se feledkezzünk meg, hogy maga a válság is csak egy figyelemelterelés. Akármilyen bajok érkeznek holnap vagy a jövő héten vagy öt év múlva, emlékezzünk, hogy kik okozták: a nemzetközi bankok és globalista politikus kollégáik. Akármi történik is, soha ne fogadd el a központosított rendszert! Akármilyen ésszerűen hangzik az ajánlat a fiskális terror közepette, soha ne add meg a fenevadnak, amit követel!

Van kiút!

Mégis ki irányítja a világot?

„Az egész világ a gonosz hatalmában van. … Azért jelent meg az Isten Fia, hogy az ördög munkáit lerontsa.” (I. János 5:19, 3:8)

---

„Politikai pályafutásom során az emberek többnyire négyszemközt tiszteltek meg bizalmukkal. Az Egyesült Államok legnagyobb alakjai, a kereskedelemben és az iparban, valamennyien félnek valamitől. Tisztában vannak vele, hogy létezik egy rendkívül szervezett, alattomos, mindig mindent figyelő, mindent átszövő, teljes és tolakodó erő, így minden esetben kénytelenek lélegzetüket visszafojtva beszélni, amikor elítélően fogalmaznak ezzel kapcsolatban.”

– Woodrow Wilson, az Egyesült Államok 28. elnöke (1856-1924)

„Szóval kedves Coningsby, láthatod, hogy a világot nem azok a személyek irányítják, mint akiket a háttér mögé nem látó emberek elképzelnek.”

– Benjamin Disraeli, Nagy-Britannia miniszterelnöke (1804-1881)

Az ipari forradalom, az uzsorán alapuló bankrendszer feltalálása, valamint az elmúlt három évszázad tudományos és technológiai fejlődése három jelentős következményt hozott magával. Lehetővé tette, hogy a világ vagyona a lehető legkevesebb ember kezében összpontosuljon, utat nyitott a tömegpusztító fegyverek megalkotása előtt és nem utolsó sorban lehetővé tette a tömegek gondolkodásának tudománnyá fejlesztett manipulálását a médián és az oktatási rendszeren keresztül.

Bolygónk legvagyonosabb családjai irányítanak minden jelentős felfordulást a világon, amelyeket többnyire ők maguk indítanak el. Tevékenységük az egész világra kiterjed, hatalom és pénzéhségük nem ismer határokat. Az ő szemükben a hétköznapi emberek eldobható használati eszközök csupán, így nem véletlen, hogy különböző népességcsökkentő módszerek segítségével olyan szintre akarják csökkenteni a föld lakosságát, amit ők ideálisnak tartanak saját céljaik és személyük kiszolgálása szempontjából.

Nathan Mayer de Rothschild (1840-1915) állítólag a következőképpen fogalmazta meg hatalmának lényegét (bár az alábbi idézet hitelességét sokan vitatják):

„Nem érdekel, hogy ki ül Anglia trónján, hogy a brit birodalmat irányítsa, amin a nap soha sem nyugszik le. Valójában, aki Britannia pénzforrásait uralja, irányítja a birodalmat. A brit pénzforrásokat pedig én irányítom.”

Állítólag maga a dinasztiaalapító, Mayer Amschel Rothschild, Nathan dédapja is azt mondta, hogy „Add nekem egy ország pénzügyi rendszerének ellenőrzését, és nem érdekel, hogy ki hozza a törvényeit!” Nathan lett a Bank of England kormányzója és közvetve az akkori világ nemzetek feletti pénzügyi rendszerének az irányítója. Ez ma is így van, az Egyesült Államokban a hatalmi elit ügyvezető intézményének szerepét pedig a szintén Rothschild érdekeltségű Federal Reserve Bank képviseli, amely annak ellenére tölti be a központi bank szerepét az országban, hogy 100 százalékban magántulajdonban lévő intézményről van szó.

Szomorú és fájdalmas látvány, hogy az emberi gondolatok legszervezettebb kifejezése és legtöbb pozitív potenciállal rendelkező ajándéka, a tudományos ismeret, az emberiség leigázásának legfőbb és rendkívül veszélyes eszközévé vált, amely szintén egy maroknyi ember kezében összpontosul. Mivel egyes tudósok egyenesen az elit megrendelésére dolgoznak, a megrendelő úgy gondolja, joga van a találmány biztosította hatalomhoz és annak öncélú felhasználásához, függetlenül attól, hogy ez milyen anyagi és emberi áldozatokkal jár.

Ennek a maroknyi, igen befolyásos és gazdag embernek a célja egy Új Világrend, egy általuk irányított egységes világkormány felállítása, a törekvés pedig több évszázadra vezethető vissza. Gyökerei a politika színpada mellett, a társadalmi, kulturális és vallási körökből erednek, gyakran szimbolikusan „okkultista” felhanggal.

A törekvést a jelenkorban leginkább „Új világrendként”, „Egységes világként” vagy mostanában egyszerűen „globalizációként” emlegetik. Mindegy minek nevezzük, a tény, hogy a nemzeti szuverenitás – ami nem más, mint a nép szabadsága, hogy a saját sorsukat befolyásoló döntések meghozataláért felelős nemzetállamokat alkosson – mára annyira elmosódott fogalommá vált, hogy alig akad, aki jelentését képes lenne megfogalmazni. Ez a tendencia talán elfogadható lenne, ha a nemzeti szuverenitás háttérbe szorulása elősegítené az emberiség egészét érintő globális problémák megoldását, azonban az egyre növekvő szegénység, az éhezés, a terjedő betegségek és az egyre több térséget érintő háborúk egészen más képet mutatnak.

Az elit a lehető legszigorúbb anonimitás és titoktartás mellett, a lehető legnagyobb kegyetlenséggel, a megtévesztés, kémkedés és zsarolás minden elérhető eszközével uralkodik, egyelőre a háttérből. Nemzeteket ugraszt egymásnak a vallás és a hagyományos értékek elpusztítása, a nyomor és szegénység szándékos terjesztése érdekében. Nyomában káosz uralkodik el, a területi hatalmakat pedig olyan személyek kezébe adja, akik bábuként szolgálnak terveihez.

A háborúk, forradalmak és merényletek tekinthetők leggyakrabban bevetett fegyvereiknek. „A vér még folyik az utcákon, de a felvásárlás már elindul.” Egyaránt használnak titkos és nyilvános szervezeteket.

Professzor Carroll Quigley, a Georgetown Egyetem történelemprofesszora a következőképpen látja a törekvést:

A pénzügyi kapitalizmus erőinek egy másik messze nyúló célja is volt, ami nem kevesebb, mint létrehozni a pénzügyi hatalom magánkézben lévő globális rendszerét, ami minden ország politikai rendszere és a teljes világgazdaság felett is hatalmat gyakorolhat. A tervek szerint ezt a rendszert, feudalista módon, a világ központi bankjai közös erővel irányítják majd, magán összejövetelek során hozott titkos megállapodásokon keresztül. … A pénzügyi kapitalizmus lehetővé tette a világgazdaság központi irányítását, hogy az így megszerzett hatalomnak a pénzügyi elit hasznát szolgálja, minden egyéb gazdasági érdekeltség kárára.

Winston Churchill pedig, akinek végül elege lett a játékból, így vélekedett a háttérben folyó mesterkedésről:

Adam (Spartacus) Weishaupttól egészen Karl Marxig, Trockíjig és Kun Béláig, Rosa Luxemburgtól Emma Goldmannig nyomon követhető egy világméretű összeesküvés, melynek célja a civilizáció aláásása és a társadalom újjászervezése a rosszindulat, az irigység, az erőszak ösztöneire, és a megvalósíthatatlan egyenlőség álmára építve.

Ahogy Mrs. Webster olyan találóan rámutatott, a törekvés egyértelműen kimutatható szerepet játszott a Francia Forradalom tragédiájában. Ez volt a XIX. század valamennyi romboló mozgalmának mozgatórugója, és most végül az említett rendkívüli személyiségek, Európa és Amerika nagyvárosainak alvilági csoportja, hajánál fogva ragadta meg az orosz népet is és annak a hatalmas birodalomnak is vitathatatlan urai lettek.

- Winston Churchill, az Illusztrált Sunday Herald-ban 1920-ben megjelent cikkből

A Kennedy által leleplezett összeesküvés

John F. Kennedy megpróbálta figyelmeztetni a nyilvánosságot, aminek tudjuk mi lett az eredménye. Mára igen híressé vált „titkos társaságok” beszédében a globalisták által elindított, manapság tapasztalt veszélyekre figyelmeztette az amerikai sajtót és népet. A több mint 50 éve elhangzott szavak, ma nagyobb jelentőséggel bírnak, mint valaha:

„A „titkosság” már önmagában összeegyeztethetetlen egy szabad és nyitott társadalommal. Mi, a nép, természetünknél fogva és történelmileg is ellenezzük a titkos társaságokat, a titkos esküket és titkos eljárásokat.

Ma egyetlen hadüzenet sem történik a hagyományos módon, legyen bármily kemény és ádáz a küzdelem. Az életvitelünket támadták meg.

Egy monolitikus és kegyetlen összeesküvés állt össze ellenünk, ami elsősorban titkos eszközökkel próbálja kiterjeszteni befolyását. Megszállás helyett beszivárgással, választások helyett felforgatással, szabad választások helyett megfélemlítéssel, nappal bevetett hadsereg helyett éjszakai gerillatámadásokkal.

Ez a rendszer hatalmas emberi és anyagi forrásokat sorakoztatott fel, egy szorosan felügyelt és rendkívül hatékony gépezet felépítésére, ami elegyíti a katonai, diplomáciai, titkosszolgálati, gazdasági, tudományos és politikai műveleteket.” (forrás)

Titkos társaságok, titkos eskük, titkos eljárások, beszivárgás, megfélemlítés. Ezek John F. Kennedy szavai, aki 1963. június 4-én megpróbált szembefordulni ezzel a titkos társasággal, amikor a Fed által kibocsátott papírok helyett kincstári dollár bankjegyeket akart nyomtatni, majd a forgalomban lévő pénzt később bevonni. Néhány hónappal később, 1963. november 22-én megérkezett az elit válasza. Az őt követő Lindon Johnson egyik első intézkedéseként felülírta a Kennedy által kiadott kormányrendeletet az új bankjegyek kibocsátásáról, ezzel is jelezve, hogy mi lehetett Kennedy megölésének hátterében.

A hadiiparból és a háborúkból is pénzt csináló bankok szintén a hegeli „káoszból rend” és irányított válság filozófiáját követő elit hatalom kezében vannak. Ilyen irányított konfliktus volt mindkét világháború is.

Arroganciájuk, fáradhatatlanságuk, az emberi élet semmibevevése, az évtizedekre előre történő tervezés a legtöbb érző ember számára felfoghatatlan.

Az amerikai történelemben Kennedy-n kívül számos más politikust is találunk, aki látta, hogy mi történik és megpróbálta figyelmeztetni a nyilvánosságot az összeesküvésre. Franklin Delano Roosevelt, 1933. novemberében például ezt írta Edward House ezredesnek:

„Igazság szerint mindketten tudjuk, hogy a nagyobb központok pénzügyi elemei Andrew Jackson óta a markukban tartják a kormányt.”

Maga Andrew Jackson, aki 1829-től 1837-ig volt az Egyesült Államok elnöke, hihetetlenül dühös volt a bankárok taktikái miatt:

„Maguk viperák fajzatai. Eltökéltem, hogy az örök Isten segedelmével kigyomlálom magukat. Ha az emberek felfognák a pénz- és bankrendszer igazságtalanságát, már holnap reggelre forradalom törne ki.”

A fiatalok felkészítése az elit tagságra

A Skull and Bones társaság tagjai 1900-ban, Forrás: wikimedia

Figyelemre méltó az is, hogy az elit tagjai miként képesek folyamatosan a kezükben tartani az irányítást, és megtalálni azokat, akik továbbviszik a munkát. Ez kizárólag azért lehetséges, mert létezik egy rejtett program az újoncok mentális, ideológiai, filozófiai és pszichológiai képzésére, majd a kiképzett utánpótlásnak stratégiai elhelyezésére az Egyesült Államokban és egyéb fontos országokban.

A válasz az egyetemeken és az egyetemi titkos társaságokban keresendő. A monopóliumot élvező médiaszervezetek intenzív rövidtávú pszichológiai hadműveleteket hajtanak végre (például választások előtt), miközben az oktatási rendszer közép- és hosszú távú pszichológiai nyomást gyakorol, hogy a lakosság nagy része higgyen, elfogadja és megkérdőjelezés nélkül magáévá tegye a „demokrácia színjátékát”.

A világkormány a küszöbön áll. Évtizedeken keresztül amolyan globális árnyékkormányként működött, mindvégig készülve az igazi, nyilvános színrelépésre, a hivatalos, „törvényerejű” világkormány megalakulására. Olyan rendszert kényszerítenek a világra, amelyben a „demokráciának” és a kapitalizmusnak sajátos értékei vannak, amelyeket a részvételhez el kell fogadnunk, beleértve olyan transzcendentális értékeket is, mint az igazság vagy a boldogság. A világkormány állampolgárainak fel kell adniuk saját gondolkozásukat ennek a tudati (tehát nem politikai vagy gazdasági) rendszernek a javára.

A demokrácia és a kapitalizmus tudati rendszerek. A legtöbb ember észre sem veszi, hogy gondolkodását is ezek a rendszerek befolyásolják. Ezért a demokrácia és a kapitalizmus egy diktatórikus rezsimet képviselnek. A diktatúra, vagy parancselvűség a társadalom feletti teljes irányítást jelenti és ez soha nem volt még olyan erős a történelem folyamán, mint most. A demokratikus és kapitalista rendszerek parancselvűsége olyan kifinomult, hogy még a vágyainkat is a rendszer határozza meg. Azt kívánjuk, amit a rendszer akar, hogy kívánjunk.

Ennél egyértelműbben nem fogalmazhatunk. Amennyiben az igazi demokrácia a nép, azaz a többség érdekeit hivatott képviselni, a közjó és közérdek védelme mellett, akkor kimondhatjuk, hogy ma sehol sincs demokrácia a világon, mert az a színdarab, amit demokrácia néven játszunk, teljes mértékben demokráciaellenes és kizárólag a pénzhatalom érdekeit szolgálja, aminek gyökerei egészen a piramisok koráig és még távolabbra, az emberiség hajnaláig nyúlnak vissza. A hegeli elveket követve az elit igazolhatónak látja a háborúkat, a kollektivizmus ideológiája szerint pedig úgy gondolja, hogy az emberiséget kezelni, irányítani kell, amit „ők”, a magukat átlag felett állónak tartó beavatottak hivatottak megtenni. Az Illuminati, a Szabadkőművesek és egyéb titkos és kevésbé titkos társaságok tagjai, egy szó szerint és átvitt értelemben is földalatti gépezet elemeivé állnak össze, hogy az elámított, alvó és meggyötört tömegeket egyik szakadéktól a másikig rángassák.

Aki ezt nem érti meg, az nem értheti meg, hogy miként is működik ma a hatalom a világon és így soha nem értheti meg mi a baj és miért tartunk ott, ahol tartunk. Enélkül pedig nincsenek válaszok és nincsenek megoldások.

Dr. Mujahid Kamran professzor írása alapján

Nem kell besétálni a szakadékba, mert van kiút!

Bilderberg találkozó a szomszédban – Ez lenne a világkormány?

Az egyik csúcs véget ér, egy másik pedig elkezdődik.

Tegnap indult a befolyásos emberekből álló Bilderberg Klub éves találkozója a szomszédos Ausztriában, érdekes módon csupán 32 kilométerre az éppen befejeződött németországi G7-es csúcs helyszínétől.

A szervezet nyilvánosságra hozta a résztvevők listáját, akik között három európai ország feje, a NATO főtitkára, két pénzügyminiszter és számos pénzügyi vezető található. A HSBC és a Goldman Sachs különösen erős csapattal vesz részt az idei csúcson, de megtaláljuk a listán a PepsiCo és a BBC Trust vezetőit is.

Újnak számít a klubban Michael O’Leary, a Ryanair elnök-vezérigazgatója, aki biztos szívesen elbeszélget majd Thomas Enders-szel, a nemcsak repülőket gyártó, de a világ egyik legnagyobb fegyvergyártójának számító Airbus vezetőjével.

Nem hiányozhat természetesen Eric Schmidt Google vezér sem, aki mellesleg a klub szervező bizottságának is tagja, és akit elkísért a cég mérnöki részlegének alelnöke, és az ijesztő nevű Google DeepMind mérnöki csapatának alelnöke. Peter Thiel, a PayPal alapítója és a Facebook jelenlegi igazgatója szintén a résztvevők között található.

Ilyen hatalmas nevekkel a meghívottak listáján a világsajtó bizonyára sok figyelmet szentel majd az eseménynek. A „bizonyára” pedig azt jelenti, hogy valószínűleg nem. Ki tudja miért?

Ahogy arról sem sokat hallani, hogy a konferenciák ismertebb résztvevői, illetve maga a szervezet milyen ideológiákat képviselnek. Nézzünk egy rövid, nem reprezentatív szemelvényt.

Bill Gates: „A világon ma 6,8 milliárd ember él. Ez hamarosan 9 milliárd lesz. Ha jó munkát végzünk az új vakcinákkal és az egészségügyben, ezt 10-15%-kal is csökkenthetjük.” (TED előadás)

Dr. Henry Kissinger: „Ma Amerika elszörnyedne, ha ENSZ csapatok vonulnának be Los Angelesbe [az 1991-es Los Angeles-i lázongásokra utalva], hogy helyreállítsák a rendet. Holnap hálásak lesznek érte. Ez különösen igaz, ha megtudják, hogy egy külső veszéllyel állnak szemben egy „földönkívüli megszállás” formájában, legyen az valós vagy mondvacsinált, ami az emberiség létét veszélyezteti. Akkor minden nép azért könyörög majd, hogy szabadítsuk meg ettől a gonosztól. Minden ember fél az ismeretlentől. Amikor eléjük tárjuk a helyzetet, önként mondanak majd le személyes jogaikról, saját jólétükért és biztonságukért cserébe, amit a világkormány biztosít majd számukra.” (Evians, Franciaország, a Bilderberg csoport 1992-es konferenciája)

James Morcan, a Kilencedik árva szerzője: „A Bilderberg zsinóron rángatja a nyugati világ minden kormányát és titkosszolgálatát.”

David Rockefeller: „Amennyiben a Külkapcsolatok Tanácsa (CFR) felborzolja az összeesküvés elméletekben hívő emberek kedélyeit, akkor a Bilderberg találkozók bizonyára apokaliptikus látomásokat indítanak bennük arról, hogy miként szövetkeznek a mindenható nemzetközi bankárok a lelkiismeretlen kormányhivatalnokokkal, hogy ravasz cselszövéseket erőltessenek a tudatlan és gyanútlan világra.” (Emlékiratok)

es Morcan: „A Bilderberg módszerei megerősítették benne a globális hierarchia összetettségét. Nem tudta, hogy az Omega irányítja-e a Bilderberg csoportot vagy fordítva, de úgy érezte, hogy mindegy mennyi információt vélt tudni valaki az Új Világrend elitjéről, mindig volt egy eggyel magasabb szint a világot uraló titkos társaságok és háttérszervezetek erdejében.” (A kilencedik árva)

David Rockefeller: „Hálásak vagyunk a Washington Postnak, a New York Times-nak, a Time Magazinnak, kitűnő kiadványaiknak és igazgatóiknak, akik részt vettek üléseinken és közel negyven éven át betartották ígéretüket, hogy a hallottakat bizalmasan kezelik. Lehetetlen lett volna megvalósítani világméretű tervünket, ha azokban az években a nyilvánossággal is meg kell küzdenünk. Ma azonban a világ sokkal kifinomultabb és készen áll arra, hogy a világkormány felé meneteljen. Az intellektuális elit és a központi banki vezetők nemzetek felett álló szuverenitása mindenképpen jobb, mint az elmúlt századok során gyakorolt nemzeti önirányítás.” (Bilderberg konferencia, 1991, Baden Németország, ezen a találkozón Bill Clinton is részt vett.)

Lance Morcan: „Amennyiben a Bohémiai Klubhoz, a Külkapcsolatok Tanácsához és a Bilderberg csoporthoz hasonló elitista tömörülések választják ki és készítik elő a leendő amerikai elnököket, akkor nem ésszerű azt feltételezni, hogy ugyanezek diktálják a választottuk által kialakítandó politikát és irányelveket?” (Az árva összeesküvések: 29 összeesküvés elmélet az Árva trilógiából)

James Morcan: „Kilenc hallotta a suttogva terjesztett véleményt, miszerint a Bilderberg Csoport tulajdonképpen a Világkormány. A demokráciát akarják felszámolni és mindenre befolyással vannak, a politikai vezetőktől a következő háború bevételéig. Olyan makacs híreket is hallott, sőt megerősített és a médiában megjelent cikkeket olvasott, amelyek szerint Barack Obama, Károly herceg, Bill Gates, Rupert Murdoch, Tony Blair, Bill és Hillary Clinton, George Bush és fia mind a Bilderberg csoport kiválasztottai. A Bilderberg más tagjai Kilenc memóriabankjából kerültek elő, köztük számos multinacionális cég, például a Facebook, a BP, a Google, a Shell vagy az Amazon elnök-vezérigazgatójával, de ott voltak a világ legnagyobb pénzintézeteinek igazgatói is.” A kilencedik árva

Arthur Schlesinger Jr. amerikai történész: „Az új világrendet nem tudjuk megvalósítani anélkül, hogy ne fizetnénk érte vérrel, szavakkal és pénzzel.” (Foreign Affairs, 1995. július/augusztus)

David Rockefeller: „Több, mint egy évszázadon át, az ideológiai szélsőségesek a politikai spektrum mindkét szélén kihasználták a sok publicitást kapott incidenseket, mint például saját találkozásomat Castro-val, hogy megtámadják a Rockefeller családot, mert szerintük mértéktelen befolyással bírunk az amerikai politikai és gazdasági intézményekre. Egyesek azt feltételezik, hogy mi egy titkos összeesküvés része vagyunk, amely az Egyesült Államok érdekei ellen dolgozik, „internacionalistának” nevezve engem és családomat, akik egy szorosabban integrált globális politikai és gazdasági szerkezet létrehozásáért szövetkeznek másokkal. Hívhatjuk egységes világnak is. Ha ez a vád, bűnös vagyok és ezt büszkén vállalom.” (Emlékiratok)

Forrásként használt cikk: infowars.com

Időkjelei: Egyesek szerint a Bilderberg csoport messze nem a piramis csúcsa, hanem inkább egy félig titkos, vagy inkább titkosnak beállított elit klub, ahová a nyilvánosság által is ismert bennfenteseket hívják meg, a tényleges hatalmat kézben tartók pedig a legtöbbünk számára kevésbé ismert, nyilvános szerepet nem vállaló emberek. Mit gondoltok?

10 összeesküvés elmélet, ami igaznak bizonyult

Forrás: Infowars.com

Annak ellenére, hogy az összeesküvés-elmélet kifejezést pejoratív felhanggal társította a tömegmédia, a hivatalos álláspontokat megkérdőjelezők lejáratására, számos olyan jelentőségteljes összeesküvést találunk a történelemben, amelyek végül nagyon is igaznak bizonyultak.

Nézzünk meg tíz példát.

1. Az AJAX hadművelet és egy megrendezett terrortámadás

A fővonalas média mindig is sok energiát fordított arra, hogy a kormányok által megrendezett terrortámadások az összeesküvés-elmélet kategóriába kerüljenek, pedig mára számos dokumentum bizonyítja, hogy számos esetben az elmélet a valóságot írja le.

Több évtized tagadást követően, 2013 augusztusában a CIA végre beismerte, hogy szerepe volt annak az 1953-ban kivitelezett puccsnak a megrendezésében, ami végül Mohamed Moszadek iráni elnök elmozdításához vezetett, az Ajax-hadművelet keretében.

A hadművelet során a CIA számos titkos küldetést, köztük több megrendezett terrortámadást felügyelt, amelyek hozzávetőleg 300 ember életét követelték.

2. A Tonkini incidens

1964. augusztus 4-én Lyndon Johnson amerikai elnök, élő televíziós adásban tudatta a világgal, hogy Észak-Vietnám amerikai hajókat támadott meg.

„Az Egyesült Államok fegyveres erői ellen elkövetett erőszakos cselekedetek nem csupán a védelem megerősítését, de pozitív választ is követelnek. A válaszlépés ezekben a percekben indult,” jelentette be Johnson.

Az amerikai kongresszus elfogadta a Tonkin-öböl határozatot, ami felhatalmazta az elnököt, hogy további jóváhagyás nélkül katonai hadműveletet indítson Észak-Vietnám ellen. 1969-re több mint 500.000 amerikai katona harcolt Délkelet-Ázsiában.

Johnson elnök és Robert McNamara hadügyminiszter rászedte a kongresszust és az amerikai népet. Mint kiderült, Észak-Vietnám nem támadta meg az USS Maddox rombolót, ahogyan azt a Pentagon állította és az amerikai hadihajó ellen provokáció nélkül elkövetett második támadásra felhozott „egyértelmű bizonyíték” egy trükk volt.

3. A Gladio hadművelet: a baloldalra kent, államilag szponzorált terror

A Gladio hadműveletben a CIA és a brit MI6, a NATO-n keresztül próbált létrehozni egy háttérhadsereget a kommunizmus elleni harchoz, arra az esetre, ha a Szovjetunió megszállná Nyugat-Európát.

A Gladio villámgyorsan túllépte eredeti küldetését és vált egy titkos, szélsőjobboldali milíciákból, a szervezett bűnözés elemeiből, ügynök provokátorokból és titkos katonai egységekből álló terrorhálózattá. Ezek az úgynevezett háttérhadseregek többek között Franciaországban, Belgiumban, Dániában, Hollandiában, Norvégiában, Németországban és Svájcban voltak aktívak.

A Gladio által alkalmazott feszültségkeltő stratégiák elsődleges célja az volt, hogy az Európán belüli baloldali politikai csoportokat terroristaként tüntesse fel, hogy ezzel szimpátiát szerezzen a diktatórikus kormányoknak. Ennek kivitelezésére a Galdio ügynökei számos halálos terrortámadást hajtottak végre, amelyek elkövetésével baloldali és marxista csoportokat vádoltak meg.

1980 augusztusában például a Gladio ügynökei egy Bologna-i vasútállomáson robbantottak bombát. A merényletnek 85 halálos áldozata volt. Az akcióval először a Vörös Brigád terrorszervezetet vádolták, később azonban kiderült, hogy valójában az olasz titkosszolgálat fasiszta elemei és Licio Gelli, a P2 szabadkőműves páholy egyik tagja voltak felelősek a terrortámadásért.

A Gladio hadművelet több száz emberéletet követelt Európa szerte.

Vincenzo Vinciguerra, a Gladio egyik volt tagja szerint, aki életfogytiglani büntetését üli egy rendőr megöléséért, a Gladio célja roppant egyszerű volt. Azért hozták létre, hogy az olasz lakosság nagyobb biztonságot követeljen. Ez a politikai logika rejlik számos mészárlás mögött, amelyek egytől egyig büntetlenül maradnak, hiszen az állam nem fogja saját magát felelőssé tenni a történtekért.

4. A Northwood hadművelet

A kubai kommunista rezsim elleni, Mongoose hadművelet néven futó, titkos CIA akció égisze alatt az amerikai vezérkar azt az egybehangzó javaslatot tette, hogy indítsanak államilag szponzorált terrorakciókat az Egyesült Államok területén belül.

A terv része volt eltérített amerikai gépek lelövése, amerikai hajók elsüllyesztése és egyéb merényletek amerikai állampolgárok ellen Washington D.C. utcáin, továbbá egy megrendezett NASA szerencsétlenség is, ami John Glenn asztronauta életét követelte volna.

A Disznó-öbölbeli invázió bukása miatt Kennedy elnök 1962 márciusában elutasította a tervet. Néhány hónappal később az elnök azt is elutasította, hogy meghosszabbítsa Lyman Lemnitzer tábornok vezérkari főnöki pozícióját.

1963. november 22-én John F. Kennedy elnök merénylet áldozata lett.

A gleiwitzi rádióállomás

5. A Gleiwitzi incidens

A Geliwitzi incidens során 1939. augusztus 31-én lengyel milicistának öltözött német ügynökök megtámadták a német-lengyel határ közelében lévő, akkor még Németországhoz tartozó gleiwitzi rádióállomást, majd a Náci vezetés Lengyelországot vádolta meg a támadás kivitelezésével.

A rádióállomás elfoglalását követően a német ügynökök egy rövid, németellenes propaganda-üzenetet sugároztak lengyelül. Ezt követően megöltek néhány lengyel katonai egyenruhába öltöztetett foglyot, a halottakat pedig a helyszínen hagyták, hogy az incidens lengyel agressziónak tűnjön. Németország másnap, az esetet használva ürügyként, megszállta Lengyelországot.

Az incidens előtt kilenc nappal Hitler a következőket mondta tábornokainak:

„Egy propagandisztikus casus belliről fogok gondoskodni, nem számít, hogy hihető-e. A győztest senki sem fogja megkérdezni, hogy igazat mondott-e.”

6. Függőséget okozó vegyszerek szándékos hozzáadása a cigarettákhoz

Nem minden összeesküvés ered az államtól. Esetenként a fogyasztókat célozza. A BBC arról adott hírt, hogy amerikai dohányipari cégeket rajtakaptak, hogy a függőséget növelő és az ízt javító vegyszereket adtak a cigarettákhoz használt dohányba.

Clive Bates, az ASH (Dohányzás és Egészség Akciócsoport) igazgatója elmondta, hogy „a dohányipari cégek olyan adalékokat használtak, amelyek rossz termékeiket még rosszabbá tették.”

7. A Fast and Furious akció

A Fast and Furious akció, amely során az Obama kormány emberei fegyvereket csempésztek a mexikói drogbáróknak, elvileg azért, hogy a fegyverek nyomát követve szétrobbantsák ezeket a kábítószer kereskedelmi csoportokat, tulajdonképpen a szabad fegyverviselést garantáló alkotmányos jog elleni támadás volt.

A CBS News által 2011 decemberében megszerzett dokumentumok bizonyítják, hogy az ATF (az Alkohol- és Dohánytermékek, illetve Lőfegyverek Forgalmával Foglalkozó amerikai hivatal) ügynökei kidolgozták, miként tudják majd a mexikói erőszakos cselekmények során használt lőfegyvereket összefüggésbe hozni amerikai fegyverkereskedőkkel, hogy ezzel elősegítsék a fegyvertartásra vonatkozó szabályok szigorítását.

A CBS News rendőri forrása elmondta, hogy az emailek arra engedtek következtetni, hogy az ATF eleve politikai húzásnak szánta és szándékosan idézte elő a problémát.

„Olyan mintha az ATF azért hozta volna létre vagy tetézte a problémát, hogy ők maguk lehessenek a megoldás és jól hátba veregethessék magukat. Tipikus körkörös gondolkodás.”

8. NSA kémkedés és tömeges megfigyelés

A 90-es években, amikor a lakosság megfigyelését ellenző aktivisták és média személyiségek elkezdték figyelmeztetni az amerikai nemzetbiztonság kiterjedt, saját állampolgárait célzó kémkedésével kapcsolatban, valamennyiüket paranoiás, összeesküvés-elméletgyártó futóbolondként kezelték.

Az NSA már vagy egy évtizeddel az Edward Snowden-től eredő kiszivárogtatások előtt valamennyi elektronikus kommunikációt lehallgatott a világon az Echelon program segítségével.

1999-ben az ausztrál kormány beismerte, hogy az Egyesült Államok és Nagy-Britannia mellett ők is részesei voltak az NSA által vezetett globális lehallgatási és megfigyelési programnak, ami Echelon néven futott. A program segítségével „képesek voltak minden nemzetközi telefonhívást, faxot, email üzenetet vagy rádiójelet lehallgatni” a földön.

Emellett már az Európai Parlament által 2001-ben kiadott jelentésben is az állt, hogy az NSA „valamennyi emailt, telefonos vagy fax kommunikációt rutinszerűen lehallgat Európában”.

Jelentés a magán és üzleti kommunikációk globális lehallgatási rendszerének (ECHELON lehallgatási rendszer) létezéséről

9. CIA kábítószer kereskedelem

A Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) számos esetben volt érintett különböző kábítószer kereskedelmi akciókban szerte a világon, amelyek közül talán az Iran-Contra botrány a legismertebb. Az ügy során a kontrák (nicaraguai ellenforradalmi erők) emberei kokaint csempésztek az Egyesült Államokba a CIA áldásával, amit crack kokainként adtak tovább Los Angelesben, a bevételt pedig visszajuttatták a kontráknak.

Mások mellett Michael Ruppert, volt Los Angeles-i rendőrtiszt is vallomást tett a CIA kábítószer kereskedelmi ügyleteiről.

Számos mexikói drogbáró, mint Jesus Vicente Zambada Niebla állt ki a nyilvánosság elé, hogy megerősítse, az Egyesült Államok kormánya felbérelte szervezetét különböző kábítószer kereskedelmi ügyletekre. Bizonyítékok egész sora áll már rendelkezésre, amelyek megerősítik a CIA és bizonyos amerikai bankóriások kulcsszerepét a globális kábítószer kereskedelemben, amely forgalma sok milliárd dollárt tesz ki évente.

10. A CIA szívrohamot okozó pisztolya

1975-ben a szenátus vizsgálatot indított a CIA illegális tevékenységeivel kapcsolatban, amely során kiderült, hogy az ügynökség egy olyan speciális lövedéket kilövő pisztolyt fejlesztett ki, ami képes szívrohamot előidézni. „Az első televízió által is közvetített meghallgatás során Frank Church szenátor, a vizsgálóbizottság elnöke, drámai körülmények között mutatta be a CIA méregpisztolyát, ezzel is kiemelve a bizottság felfedezését, ami szerint a CIA, az elnök utasítása ellenére, több ezer ember megölésére alkalmas mennyiségű kagylómérget tartott készleten,” áll a szenátus weboldalán.

„A halálos méreg rendkívül gyorsan bejut a véráramba és szívrohamot idéz elő. A kívánt reakció elérését követően a méreg nagyon gyorsan felszívódik, így a boncolás nem sok eséllyel képes megállapítani, hogy a szívroham nem természetes okból állt elő. Igazi James Bond fegyvernek hangzik, nem igaz? Pedig az információ egy kongresszusi bizottsági meghallgatásból származik,” írja Fred Burks.

„A CIA fegyveréből kilőtt lövedék áthatol a ruházaton és egy apró piros pöttytől eltekintve semmilyen nyomot nem hagy a testen. A halálos lövedék behatolásakor az áldozat nem érez többet egy szúnyogcsípésnél. Esetenként még azt sem. Behatolás után az egész lövedék lebomlik.”

Burk azt feltételezi, hogy Mark Pittman, az a riporter, aki előre jelezte a pénzügyi válságot és leleplezte a Federal Reserve visszaéléseit, pert eredményezve a bankkartell ellen, egy ilyen CIA fegyver áldozata lehetett.