Mocskos
játszmák
Az
'Angolszász misszió' és más disszonanciák
A
történetet kezdhetném 2000
évvelezelőtt,
vagy még jóval korábban, amikor az első zsidó lejött a fáról,
és észrevette, hogy a nála értelmesebb, fejlettebb rasszok már a
csillagokat vizsgálják, piramisokat építenek bonyolult
csillagászati, geometriai és matematikai összefüggések alapján.
A "világelit"
túlnyomó részét alkotóaskenázi-zsidóság számára
szinte minden faj konkurensnek számít. Földrajzilag, ha
vérszerinti zsidókat nézzük, mert azok is Izraelben élnek,
konkurens, a szintén sémi arab, energiahordozók és rassz
szempontjából. gazdaságilag, és értelmi képességek
szempontjából a fehér, és szintén gazdaságilag, valamint
szaporodás vonatkozásában a sárga.Talán érdemes elvégezni egy szín(kép) elemzést, és megvizsgálni, hogy melyik "szín", mit takar!Benjámin népe Jeruzsálem római lerohanása előtt kereket oldott (I.sz. 70-ben, a rómaiak félmunkát végeztek Jeruzsálemben, és ráadásul el is késtek). "A Közel-keleti és Kis-ázsiai tartózkodás után a benjáminitákat, a korai népvándorlások korában magával sodorta egy nagyobb, Európából Kis-ázsiába betörő gót néphullám. A nevezetes Max Müller professzor (1832-1907, a keleti nyelvek, vallások és kultúrák kutatója) szerint a gótok i.sz. 267-ben történt kalandozásai során ragadták magukkal a benjáminitákat. A népvándorlások további hullámaiban a gótoktól elválva vándoroltak tovább Skandináviáig, és az ő leszármazottaik voltak a normann és izlandi vikingek. Ekkorra természetesen már régen elvesztették keresztény vallásukat, és pogány vallásokat vettek fel. Az angliai normann inváziót követően Angliába is jelentős normann elemek telepedtek meg. A normannok Benjámin törzsének a leszármazottai. A normannok és a saxonok [angolszászok] egy tőről erednek [Mindkét népesség Izrael fiai, egy anyától, Rákheltől], amit már Juliánus is felismert].
A normannok mindig is különálló népcsoportot képeztek, amelynek volt egy sajátos és jellegzetes vonásokat - Benjámin vonásait - viselő magja". I.sz. 860-ban a Rollo vezetése alatt kalandozó vikingek letelepedési engedélyt kaptak a francia királytól, és annak a területnek máig is Normandia a neve. [A kanadai Quebec tartományba letelepült "franciák" döntő többsége normandiai, azaz benjáminita volt] Dudo a Normann (i.sz.960 körül) kijelentette, hogy ők azoknak a Daanoknak (a dánoknak, illetve Dán törzsének) a rokonai, akik az ősi időkben, Görögországban élő daanoktól származnak, míg ők maguk [a normannok] Dáciából valók, s onnan vándoroltak tovább északra. Kanada: Brit és francia telepesek által alapult meg… a francia nyelvű lakosság legnagyobb része azonban Franciaország Normandia és Britannia nevű tartományaiból telepedett át ( Link
Mivel konkurens népnek számít, a szintén sémi arab, zsidóügyileg, és mert a név kötelez, indokolt, hogy Ábrahám fiai, a kezdetektől fogva utálják egymást, és mivel ugyanazon a területen kellett osztozkodniuk, a mai napig nem tudták eldönteni, kié legyen az "idős", Atlantisz örökségéből összelopkodott vagyonkája.
A sárgák szintén a konkurens fajok számát növelik, mivel a "Távol-Kelet zsidói", a kínaiak lélekszámának növekedése már az ókorban is előre látható volt. Nem különben az indiaiak, és a kínai-rokon távol-keletieké.
A "sárga vészt", a Biblia is kiemelt "témakörként" kezeli. A zsidók felmérték a faji szokásokat, a társadalmak életvitelét, termelékenységét, és szaporodási képességeit. Már akkor is mindent maguknak akartak, mert a harácsolás genetikailag kódolt fajukba, csakúgy, mint a hasonszőrű fajokba (kazár, örmény stb.). A Távol-Kelet zsidói", a kínaiak, annyiban azért különböznek a zsidó, és zsidó felfogású, mentalitású népektől, hogy szorgalmasan dolgoznak is, nem csak azzal töltik az idejüket, hogy mások megtermelt javait ellopják, vagy erőszakkal elvegyék kicsalják!A zsidókat és a zsidó-típusú népeket (kazár) sújtó paranoid-skizofrénia jegyei, civilizált környezetben, helyesen, más rasszok által létrehozott civilizált környezetben, felerősödtek, élesen kirajzolódtak, egyre jobban körvonalazódó, társadalomfejlődésbeli különbségi kontrasztot, és kisebbségi komplexusokat szültek. A belterjesség okán, a társadalmi deformitásokon kívül, biológia defektusok is jelentkeztek, ami kialakította az állandó bosszúállási vágyat. Ez hasonlatos, az erkölcsi, etikai, morális gátakkal nem rendelkező bűnöző esetére, aki mindig rosszat tesz, de elkövetett bűneiért esze ágában sincs felelősséget vállalni, viszont, ha lefülelik, bosszút esküszik, "lebuktatói", és felelősségre vonói ellen. Ha esetleg fegyverhez jut, "pszichopatás" (szabadon tőlem) hozzáállással kizsigereli, majd megöli azokat, akik ellen már korábban is bűncselekményt követett el, és ezt "jogos bosszúnak" nevezi. Még ideológiát és "vallást" is kreál hozzá! Így született meg a véres jelenetekben bővelkedő Tóra, és a Talmud "rablóbibliája"!
Manapság már nem kizárólag a bőrszín a döntő, mert az 1800-as évek végén még Hertz Tivadar, és 1952-ben Rabinowitz rabbi sem ismerhette a 2000-es genetikai jelentéseredményeit. Nekik a "fehérbe" beletartozott a kifakult genetikailag rokon norvég, svéd, francia, és brit normantól kezdve, a dánig mindenki, de ugyanez a helyzet a vérségi rokon, egykor zsidó vallású palesztinokkal szemben is. Manapság, a vallás nélküli cionisták ugyanúgy fehérek, mint a tényleges fehér faj alapját képező Szkíta, Hun, Magyar, Avar, Székely, és szláv népek, de ez csak bőr színe. A germánokat szándékosan nem említettem, mert a más néven "fekete hunoknak" is nevezett germánok, velünk 93 % felett megegyező genetikai egyezést mutatnak, tekintve, hogy Európa népessége a Kárpát-Medencében vészelte át a legutóbbi, 10000 évvel ezelőtt véget ért jégkorszakot. Atlantisz 11500 évvel ezelőtti pusztulása (helye megtekinthető itt: Link ), és a jégkorszak vége teremtette meg, az afrikai, társadalmilag, kulturálisan, és erkölcsileg lemaradt, vagy később civilizálódott népességének előre törési lehetőségeit. Az újabb csillagászati, mágneses, geológiai, éghajlati változások küszöbön állnak, amelyek a "világelitet" arra sarkalja, hogy a vélt, vagy korábban ebből valószínűleg "vizsgázott" túlélési területeket magának "megtisztítsa", kisajátítsa. Hogy készleteket halmozzon fel ezen a helyeken, bár nem tudni, hogy túlélő bunkereik, saját károkozásuk által kiváltott katasztrófák, vagy egy korlátozott atomháború esetére készülnek.
A komplex minőségmeghatározási processzusok helyes és kvalitatív értékeléséhez lehet, hogy nem rendelkezünk elég kompetenciával, de ez nem is várható el, mert már születésünk előtt is mérgeznek sójukkal, mérgeikkel - amiből földi létünk alatt tudatlanul, néhány tonnát elfogyasztunk - gondoskodva arról, hogy ne növeljük a széndioxid kibocsátást túl hosszú élettel. Szűkítik az életterünk, minden eszközt alkalmazva ellenünk, túlnépesedésre hivatkozva! Pedig csak arról van szó, hogy a túlélési lehetőségeket próbálják kisajátítani! Ez a "számukra nemes terv" tartalmaz néhány hibát. Mi lesz, ha elmarad, vagy csak 50-60 év múlva következik be a pólusváltás? Mi van akkor, ha a jégkorszak nem akar ideérni, hiába siettetik éghajlat-módosítással, és a hőfutószalag leállításával? Ha nem jön a Nibiru, és nem akar egyetlen földet elpusztítani képes aszteroida sem becsapódni? Ha foszilis energiahordozók még azelőtt szükségtelenné válnak, hogy még többet felfedeznének belőlük? Ha nem kell az olajért és a gázért népeket kiirtani, kormányokat likvidálni, mert alig lesz ezekre szükség (esetleg azért kell ezeket kitermelni és elégetni, hogy a flóra megtartása érdekében elegendő széndioxid kerüljön légkörbe)?
"Szép terv" az, hogy a gyújtókanócot a Közép Keleten újra meggyújtsák, méghozzá úgy, hogy mellette a legutóbbi Közép Keleti válság játszótéri dulakodásnak fog tűnni. Az észak-afrikai éhséglázadások egyenesági következményei, a 2010-ben felfokozott, chamtrails és HAARPtevékenységekkel előidézett európai, orosz, és távol-keleti mezőgazdasági terméskieséseknek, de hasonló "károk" érték az Ausztrál mezőgazdaságot is. Sokaknak feltűnt 2010-ben, hogy Oroszország 30%-os, "aszály" okozta terméskiesése mellett export-tilalmat vezetett be, miközben az USA, több mint 1,5 billió dolláros élelmiszer felvásárlásba kezdett. Felhasználásánál gondoljunk a "lázongó" országok kormányainak "jobb belátásra bírására"!
Irán viszonylag hirtelen, kikerült az elsődleges célkeresztből, amint elkezdtek kósza hírek keringeni, az iráni atomfegyverzetről. Egészen pontosan, a Kína, vagy Észak-Korea által "vélhetőleg" Irán számára szállított taktikai atomfegyverek miatt. Ahogy az S-300-as embargóból is az lett, ahogy Irán gyártja, és nem importálja a rakétákat. Ez nem jelenti azt, hogy cionék lemondtak volna Iránnal, és az arab világgal kapcsolatos háborús terveikről, de ez még egy kicsit későbbi része a "forgatókönyvnek". Először össze kell ugrasztani őket, meg kell akadályozni az arab egység létrejöttét. Irán "népszerűsége" a régióban veszélyes mértékűvé vált 2009-2010 időszakában. Az 1996. óta kipróbálás alatt álló chamtrailezés megfelelő módszer kínált, és kínál az éhség-kufárkodásra és a szó legszorosabb értelmében, éhbéres csatlósok begyűjtésére.A mezőgazdasági területek "leépítése", most is folyamatban van, ami azt mutatja, hogy elsősorban a NATO égisze alatt futó permetezések, hosszabb távú "elképzeléseket" takarnak. Nem nehéz kikövetkeztetni, hogy azokon a területeken, ahol a "szokatlan" árvizek okoznak mezőgazdasági "anomáliákat", a helyi kormányok is egy követ fújnak a permetezést végző NATO-val.
Az időjárás befolyásolása, módosítása, ill. taktikai fegyverként való alkalmazása, egyezményekkel nem szabályozott, nem tiltott, nemzetközi bizottságok, felügyeletek által nem szankcionálható, mert nyilvánosan és hivatalosan elhallgatott, nem létezőnek kommunikált tevékenység. Olyan ez, mint a korrupt, csaló, tolvaj politikusok és gazdasági haszonélvezőik tevékenységének takargatása, vagy ahogy értelmesnek tartott közgazdászok, pénzügyi szakemberek önhipnózist alkalmazva, látszólag el is hiszik azt, amit hazudnak a kínkeservesen összeizzadt válságról. Ilyen az egyre hiteltelenebb váló "demokratikus jogok" emlegetése, a maffiákba tömörülő bíróságok, ügyészségek, rendvédelmi szervek, és jogalkotók, lakosság ellenes bandákba tömörülése is.
Észak-Afrika, és a Közel-Kelet, a távlati tervek szerint leradírozásra kerül. Ez előre látható volt már korábban is, de semmi sem történik meg egyik napról a másikra. A "szövegkönyvet", és a tervezett eseményeket nem mi írjuk. Legjobb esetben mögé látunk, vagy esetleg előre is. Korábban, 2010. elején, az Irán-Izrael, és Észak -és Dél-Korea- közötti konfliktus látszott első számú háborús oknak, "mellékesen" egy kasmíri és Venezuela-Kolumbia közötti incidenssel, de a 2010-es árvizek borítékolták az élelmiszer importra kényszerülő országokban mára már jelentkező élelmiszerhiány következményeit, és válaszreakcióit. Az erőviszonyok folyamatosan változnak!
Egyiptom, Izrael és Irán után, a legnagyobb fegyverzettel és haderővel rendelkező ország a régióban. 460 ezer aktív, és ugyanennyi bevonultatható katonája, viszonylag modern amerikai és orosz fegyverarzenálja megóvhatja ellenségei elhamarkodott lépéseitől. Viszont az időzítés pontos. Az Ausztráliát "sújtó ciklonok okozta" árvizek tönkretették szinte a teljes gabonatermést, így onnan sem várható a világ, és főleg Afrika számára segítség.
Mostanában gyakran elhangzik az "angolszász misszió" kifejezés. Ami Kína letörlését jelenti, a föld felszínéről.
Tudjuk kik az angolszászok és, hogy a brit királyi család Efraim leszármazottja. Az "angolszászok", lévén Benjámin népe, korán felismerték, hogy fajuk fennmaradása érdekében le kell számolni a konkurens fajokkal. Kell ennél több? Persze, hogy kell! A kazár-zsidónak a fehér faj kiirtása is fontos. Se kínai, se fehér, tehát maradnak "színesek", ám az arab is ősellenség! A globális tervben a Közel-Keletnek is pusztulnia kell Izrael igazi zsidó lakosságával együtt, de a lárvaképű angolszász is kifakult, ahogy a kazár-zsidó is! Kizárásos alapon maradnak a négerek és a kazár, álgenetikai alapokkal rendelkező zsidók, mert a kis létszámú nemzeti közösségeket egymással gyilkoltatnák le. Bill Ryan interjút készített, a hátérhatalom nem is annyira titkolt szándékaival kapcsolatban, a magát megnevezni nem szándékozó, "titokzatos" Mr. "W"-vel, aki határtalan naivitással nem akarta érteni, és felfogni sem, a körülötte zajló folyamatokat pedig, ha valakinek igen, akkor egy magas rangú brit katonatisztnek, tudnia kellene, hogy "mitől döglik a légy", vagy adott esetben, kik miatt kell pusztulnia a Föld népessége túlnyomó részének.
Mr. "W", "öntudatlanul", és valószínűleg "magán kívüli" okokból, a londoni milliárdosok klubja rendezvényére kapott meghívót, vagy valamelyik szabadkőműves páholy találkozójára, ami ugyanaz. Mivel Mr. "W" nem tudta meghatározni a hierarchia rendszerében, a jelzett csoport "fokozatát", feltételezhető, hogy nem a Rothschildok, politikai csalásból, megtévesztésből, gazdasági visszaélésekből, pénzügyi machinációkból, lopásokból, nyereségvágyból elkövetett gyilkosságokból, kategóriájukban "7 danos" fokozatot elért csapatával találkozott.
Az ilyen "szabadkőműves klubok", átszövik a világot. Legkisebb "bandériumaik", a csalásokkal, politikai visszaélésekkel megtollasodott Rotary klubok tagjai. A következő lépcsőn a politikai irányítás bábjai, és holdudvaruk szerepel, szintén klánokba, "klubokba" tömörülve, hogy kiszolgálhassák a régiók irányítását, akik az NWO nem is annyira titkos vezetésétől kapják a parancsokat. Politikusok, katonatisztek, rendőrök, a gazdasági hatalom képviselői, és ideológia ötletgazdák. Mindegy, hogy kik, csak számot tevő hatalommal rendelkezzenek. Két álláspont ütközik egymással. Az egyik, a gazdasági, és ezen keresztül a pénzügyi, politikai és katonai hatalmat birtoklók érdekeinek ütközése, a Föld népesedésének növekedése, és területi integritásának kérdésével.
Hogyan kapcsolódik ehhez, az "angolszász misszió"?
Van egy tervezett harmadik világháború lebonyolítására, amelyet nukleáris és biológiai szinten kívánnak "megvívni". Egyesek úgy vélik, hogy ez "jó úton" halad afelé, hogy elkezdődjön a következő 18-24 hónapban.
Az ENSZ 2010. szeptemberi jelentéséről, és az ebben deklarált "50-50-50" célkitűzésekről már beszámoltam korábban ("Az ENSZ (NWO) szerepe... és szeptemberi jelentése" cikkben).
A kínai ipar gigászi méretűre fejlesztése nem kizárólag a kínaiak érdeme. A gonosz terv szerint, a túlnövekedett "óriás bébi" táplálásához sok-sok "tápcsatorna" szükséges, de elzárásukhoz, és a bébi sintérkézre juttatásához, fel kellett állítani a "szövetséget". Az USA, belső pénzügyi válságra hivatkozva zárja el Kína exportpiacait, ahogy a csatlós EU-nak is ezt kötelező követnie, miközben katonai és gazdasági nyomásgyakorlással Indiát, Ausztráliát, és Japánt is, Kína ellenes tömbbe kényszerítették. Az általunk is megfigyelt és elemzett részfolyamatok, a mozaik darabjaiként illeszkednek össze.
A felállás nem annyira bonyolult, ha halmazokat használunk! Az elemzés úgy kivitelezhető, ha minden régiónak, és a régiókon belül az országoknak is, meghatározzuk a viszonylagos, számokban kifejezett-kifejezhető közelítő értékét, majd híradások és elemzések alapján előállítjuk különböző halmazműveletekkel a részhalmazok összegét. A "nagyok" is így dolgoznak, de nem várható el minden embertől, hogy az amúgy elég egyszerű halmazelméletet megtanulja (metszet, unio stb.).
Az Észak-afrikai jelenlegi események olybá tűnnek, mintha a valódi szabadság irányába tett lépések lennének. A tömegek ezt is gondolják nagyrészben, de minden okunk megvan feltételezni, hogy ez része egy nagyobb destabilizációs folyamatnak, a régió által támogatott amerikai és több nemzet által létrehozható hírszerzési, és tömegirányítási gyűrűk érdekében.
Az afrikai és Közel-keleti destabilizáció több szempontból is szükséges cionéknak. Egyrészt az arab katonai egység létrehozásának megakadályozása szempontjából, másrészt ezen keresztül, az Irán-Kína érdekközösség lehetőségeinek korlátozására.
A "Népi" Kína élet-halál harcát vívja, miközben az USA és az EU irányításának csorog a nyála a kínai mintájú, "szuperkapitalizmus a kommunizmusban", terrordiktatúra megvalósításáért. A kínai tömegek el vannak zárva a nyugati világ híreitől. A net cenzúrázása, a hatalmas apparátussal működő lehallgatási rendszerek befelé idilli képet mutatnak az átlag kínai számára, de kifelé sincsenek hírek! Egyetlen kínai portálon sincs érdemleges politikai, vagy katonai információ, de a sajtóban sem! Oroszország királyként, vezérnek használja Kínát, amit be lehet áldozni egy matt reményében, mivel tudja, hogy Kína terjeszkedni csak Mongólia és Kelet-Ororszország felé tud (többször meg is próbálta). Ennek köszönhetők az oroszok néha, egyesek számára nehezen értelmezhető lépései.
A féligazságokra épülő ideológiákkal becsapható hadseregek ideje lejárt. A harcoló katonák jogos igénye, hogy telefonon, Skype-on, MSN-en, E-mailben kapcsolatot tudjanak tartani hozzátartozóival, miután kiharcolta magát a zsoldjáért napi 8-10 órában.
Ha nem kapja meg az "adagját", vagy a vezetést terhelő információkat kap, átmegy kínaiba, és ferde szemmel néz parancsnokaira (eleinte).
Bármely rendszer csak addig képes fenntartani magát, amíg ideológiát, és a katonái családjának biztonságot tud nyújtani. Ha ez nincs meg, mindenki megélhetési katona akar lenni, ami hamar átcsap kölcsönös rablásba, fosztogatásba, majd a vezetés likvidálásába! A történelem számos példát vonultat fel a világbirodalmak bukásairól.
Itt jön be a képbe a mérgezéses, és elektromágneses tudatmódosítás. A mesterségesen elhülyített, degenerált kiszolgálókkal, és szaporodásuk szabályozásával, ami az emberi faj kihalásához vezet, mint oly sokszor kiderült ez, az evolúció zsákutcáiba tévedt fajokról. Nagy bátorságot, vagy inkább botorságot mutat, a várható kataklizmák előtt népességet csökkenteni, mivel a nagy létszám az emberi faj túlélésének záloga!Az NWO tervei szerint, DNS-specifikus vírusok alkalmazásával kell bizonyos fajokat, elsősorban a kínaiakat - katonai tevékenység mellett - kiirtani, de ez érintené a Távol-Kelet szinte minden népcsoportját. A korábbi fejtegetéseink, és Mr. "W" interjúban elmondott "kagylózása" alapján is, ezek atomcsapásokat jelentenének az érintett kiirtandók részéről, megtorlásként.
Ne feledkezzünk meg róla, hogy hatalmas atomarzenállal rendelkezik Kína, a Kínához lojális Pakisztán, Észak-Korea, de India is! Ehhez kapcsolódik az Iráni taktikai rendszer, és a mérleg nyelvének maga felé billentése érdekében esetleg az orosz. Ez, még a leggondosabb, legalaposabb tervezés mellett is, magában hordozza, a Föld háborgó magjának, láncreakció-szerű megmozdulását, ami a felszínen beláthatatlan következményekkel járhat. A chilei nagyerejű földrengéskor keletkezett lökéshullám, szökőárral borította volna be a kínai partvidéket, ha nem állítják meg 11 órával, az elindulása után Kínából, mivel 21 óra alatt elérte volna kínai partokat (Japánra nem lett volna veszélyes, mert Japán keleti partjainál húzódik a Japán (Marianna)-árok). Cionék, a kiprovokált kínai atomcsapásokkal regionális atomháború kirobbantásában gondolkodnak, de a teljes kínai atomarzenál egyidejű felrobbantása egyedül is elég lenne a szilárd kéreg olyan arányú felszakítására, hogy jobbik esetben csak kontinensek csúsznának az alsóbb lávarétegekbe.
A "nagyeszűek" gyakran elfelejtik, hogy a szilárd kéreg átlagosan alig 15-20 km vastag, ami bolygó sugarának másfél százaléka. Egy vékony hártyán "játszanak Istent", olyan emberek, akik az elérhető emberi megalománia csúcsára degenerálódtak.
2012. december 21-re datálják az "egész világot érintő változást", de honnan tudunk róla? Természetesen a netről. Várhatóan lesz változás, de szinte biztos, hogy nem olyan, mint amilyenben sokan hisznek. Ez a változás a világelit hatalmának átmentését szolgáló háború lesz, de erre rámehet az egész bolygó! Ha belegondolunk, miért nem engedik használni a "tiszta energia" termelési módszereket. Miért kell globális felmelegedési csalással sarcolni a népeket? Miért kellett megállítani a Golf-áramlatot? Miért permeteznek, és miért idéznek elő földrengéseket?
Ennek már semmi köze, az oknak kikiáltott vallási különbözőségeknek, indítékoknak. Semmi köze az ideológiáknak, izmusoknak. Legvégső soron, a túlnépesedés rémképének sem, mivel a különböző rasszok egy bizonyos társadalmi fejlettségi szintet elérve nem szaporodnak túl (jól látható Európa, Ausztrália, Kanada és az USA népességének csökkenéséből, ha leszámítjuk az erőszakkal legálisan bevándoroltatottakat és az illegális bevándorlókat)! A szerves és szervetlen hulladékok sem ennék meg a világot, mert megvan a technológia a feldolgozására.
Egyetlen ok van, ami indokolhatja az NWO embertelen programját: A világ feletti hatalom megszerzése és megtartása!
A nyugat, és az askenázi zsidóság világhatalommá válásának folyamatát visszanézhetjük. A sorba beillesztett elemek, vagy akár az első és második világháború egy megtervezett folyamat eredményei, ahogy a következő is. A kataklizma utáni új föld benépesítésének lehetőségéért folyik a harc. Egyesek szerint ebbe bekapcsolódnak nem földi eredetű hatalmak is, de ezt a kérdést hagyjuk az olyanokra, akiket "disznóvá változtattak (de már elmúlt)".
Egy szuper civilizáció nincs rászorulva sem az erőforrásainkra, sem a nyersanyagainkra. Majdnem korlátlan energia birtokában, jelenleg is előállítható lenne magfúzióval bármilyen elem! A társadalmi berendezkedésre meg nem hiszem, hogy ráizgulnának, mert az a saját civilizációjuk halálát jelentené!
Felvetődik az olvasottak után, hogy mit lehet tenni ezek a "nagyon hatalmas", és "nagyon okos", "vaslogikával rendelkező", hataloméhes és nem utolsó sorban, nagyon pénzéhes emberek(?) ellen? A legkevesebb, hogy ne dolgozzunk nekik, ne szolgáljuk őket! Ha egymást segítjük, és a közös céljainkat szolgáljuk, akkor is meg tudunk/lehet élni!
Valamikor az 50-es években, és a 60-as évek elején még, a magyar paraszt alig használta a pénzt. Tojást cserélt tejre vagy krumplira, gidával, tyúkkal, libával fizetett a szántásért, ha nem voltak lovai. Megtermelte a gabonáját, kukoricáját a családjának és jószágainak. Felnevelte a disznóit, és nem éhezett a család. Vásárolnia csak azt kellett, aminek az előállítására nem tudott berendezkedni. A zsidók által kiagyalt kommunizmus csak arra kellett kiagyalóinak, hogy kifoszthassák azt, aki megtermelte a javait. Persze ezt a világot sem könnyű visszaállítani, mert az égből más "áldás", vagy inkább átok hullik alá, mint korábban, de összefogással, ez ellen is lehet védekezni. Aki pedig nem hajlandó összefogni a másik embertársával, ne sírjon, hogy nem akarnak rajta segíteni!
"Egy
út áll előttem, melyiket válasszam?"
"Mostan"
nem "színes tintákról" álmodom, hanem egy olyan reális
helyzetképet próbálok felvázolni, amely magyarázatot ad a
jelenlegi, és a közeljövőben bekövetkező eseményekre.
A 2009-es lisszaboni EU létrejötte, nem csak Magyarország számára bírt végzetes következményekkel, hanem Európa számára is. Hazánk tényleges katonai megszállása 2010 elejére tehető, és azóta is tart. Magyarország 2006 óta katonai felvonulási terület, folyamatosan idetelepített katonai, kém, és civil izraeli kontingensekkel, és azzal az egyértelmű céllal, hogy a Izrael, az USA és a NATO pajzsát képezze a szintén megszállt volt szocialista országokkal egyetemben.
2010-ben virtuálisan összecsapott egymással az izlandi vulkánkitörés hamufelhőjébe burkolózva, a "felderítőgépeivel" hazánk légterét 171-ik alkalommal megsértő Izrael, és 15 EU tagállam légiereje, melyeknek pont akkor támadt kedve erődemonstrációt bemutatni Izraelnek, amikor a csődbe juttatott görög kormány Budapestre jött tárgyalni az európai tagállamokra általánosan jellemző, csalással felduzzasztott államadósság rendezése miatt. 2010 mozgalmas év volt! Nem lehet azon csodálkozni, hogy sokan már nem képesek követni az eseményeket. Az EU-s kazár vezetés, és az izraeli kazár vezetés stratégiai csatározásai mellett, a Bilderberg Group tevékenysége a Rothschild-klán, és a CSIS tervei szerint folytatódott. Elmondható, hogy 2010 a svájci bankrendszer bedöntésének, az európai, orosz, és távol-keleti mezőgazdaság vegyi-permetezésekkel történő részleges, vagy igen nagy hányadú lerombolásán kívül, az elcsalt, manipulált, hazugságokra épülő választásokkal, a helyezkedés éve volt. De létrehozták a közvetlen brüsszeli irányítás alá vont Europolt is, szinte korlátlan jogkörökkel, és a folyamatos vegyi-permetezésekkel, a 2011-es év afrikai, távol-keleti, közép -és dél-amerikai élelmiszer-válságai alapjait is.2010-ben mondta ki, január 25-én az Európai Központi Bank, hogy az EU tagországainak gazdaságait le kell építeni, hogy a nemzeti kormányok szuverenitási jogkörét le kell korlátozni, és be kell vezetni a katonai irányítást! A Goldman Sachs, Izrael és Soros, más izraeli érdekeltségű "pénzintézetek" segítségével, következmények nélkülkifoszthatta a londoni Európai Ingatlan Alapot, "potom" 3 billió dollár értékben. Szintén 2010-ben rendelte el Putyin elnök az orosz gabonaexport leállítását, az Oroszországot sújtó aszály miatt, és ugyanekkor vásárolt fel az USA több mint1,5 billió dollár értékben élelmiszert, miközben az EU tagországaiban árvizek pusztították el a termés jelentős részét, és tették használhatatlanná a termőföldeket. A "jól időzített" csapadékképző permetezések júniusban, és augusztus-szeptemberben gyakorlatilag tönkre tették a maradék termést is! Ugyancsak 2010-ben kezdtek nagyarányban "kiszivárogni" Izrael palesztinok elkövetett kegyetlenkedéseinek, és titkolt atomarzenáljának részleges adatai. Ekkor vált nyilvánvalóvá, hogy azért terroristák a palesztinokat, mert Izrael igényt tart a palesztinai, és gázai gázmezőkre. Előkerült Waren. D. Farr USAF ezredes 1999. szeptemberében készült, izraeli atomfegyverekről szóló jelentése, és az atombombafejes cirkálórakétákkal felszerelt Delfin tengeralattjárói Irán elleni nyílt izraeli fenyegetése. 2010-ben adta át az USA a világ vezető gazdasága címet Kínának, miközben a Perzsa-öbölben, és a dél-koreai Cheonan fregatt katasztrófájára hivatkozva, elsődleges csapásmérőkkel erősítette meg az okinawai támaszpontját, és a Kína elleni csendes-óceáni kémkedést, "felügyeletet. 2010. szeptemberében határozta meg az ENSZ, a 2050-ig előirányzott 50-50-50 célkitűzéseit, mely szerint, 2050-re 50%-al kell csökkenteni a káros-anyag kibocsátást, és a világ népességét is! Ugyanez az ENSZ, 2010. novemberében "emelte a hangját" a Japánban tartottnagoyai konferenciáján az időjárás-módosítással szemben, mintegy beismerve, a letagadott, de a vakok számára is, nem csak szemüket látásra is használók által is érzékelhető,chamtrails, és HAARP tevékenység ellen. 2010-ben indultak meg az orosz-amerikai, az orosz-német, és az orosz-izraeli tárgyalások, az erőviszonyok rendezése, kiegyenlítése érdekében, aminek köszönhetően, Irán S-300-as rakétavédelmi rendszerek gyártásába kezdhetett, a számukra megtiltott szállítások helyett. Észak-Korea és Kínai felszerelhette nagy sebességű, elsősorban hajók ellen alkalmazható rakétákkal, és a "rossz nyelvek" szerint, taktikai atomfegyverekkel is! Oroszország pedig izraeli robotrepülőgép technológiát, és hozzá gyárakat kapott "fejpénzként", főként azért, hogy kinek az oldalán ne tegyen semmit! 2010-ben szállta meg apródonként az amerikai és európai haderő a Földközi-tengert, a Perzsa-öbölt, és az Indiai-óceánt, hogy a Japán, Ausztrália, India, az elsőként említett két országból kikényszerítve, a harmadikat "megvásárolva", létrejöjjön a Tokyo - Canberra- Újdelhi, Kína ellenes szövetség.
Sok további, gyakran kevésbé lényegtelen esemény mellett, az USA megszállta és elfoglalta Haitit, a CIA közreműködésével összeugrasztotta Kolumbiát és Venezuelát, és atomháborús veszélyhelyzetet provokált ki Dél-Korea és Észak-Korea között.
Nem lennénk korrektek, ha nem említenénk meg, a 2010-ben, több esetbenmágneses impulzusfegyverekkel előidézett napkitöréseket, amelyek néhány alkalommal megbénították a műholdas rendszereken működő banki hálózatokat. Ha nem említenénk meg a chilei mesterségesen előidézett földrengést, cunamit, és a 11 órával később indított, szintén ugyanazzal a technológiával indított ellenszökőárat, vagy a Haiti szigetét érő, az orosz Északi-flotta által bemért, az USA alaszkai, gakonai bázisáról, a "HAARP projekt" keretében keltett földrengését, és "segítségnyújtást" követő kolerajárványt!
A szőrös szívűek mondhatnák azt is, hogy szőrszálakat hasogatok, de valójában a szőrős szívükről próbálom eltávolítani az önveszélyes borostát, ami megakadályozza, hogy eljusson az információ, a rendeltetési helyére (hasonlóan a szőrrel benőtt fülű emberhez, akinél a szőrtelenítés a hallásjavítás elsőszámú tevékenysége)!
A 2011-es év meghozta a Bilderberg által várt eredményeket. Mint ahogy már 2010. júniusában és jeleztem, a mezőgazdaság terméskiesése, a harmadik világban, és a legszegényebb néprétegek körében éreztette legelőször a hatását. Eredményeként, a CIA és a Mossad által előkészített forradalmak hulláma, végigsöpör Észak-Afrikán, a Közel-Keleten, és éhséglázadások robbannak ki, Közép -és Dél Amerikában, de a Távol-Kelet egyes, magukat élelmiszerrel eddig sem ellátni képes országaiban is.
A tendenciák szerint, a kívánatosnak tartott, és vezérelhető katonai irányítások bevezetésének idejét éljük!
Ha kilátásokat, esélyeket szeretnénk mérlegelni, és a következtetések alapján kívánnánk meghatározni a közeljövő várható történéseit, nem kétséges, hogyaz elégedetlenségi hullámot nem csak az USA-ra, és Európára, de Oroszországra, és Kínára is ki akarják terjeszteni.
Sokan azt hiszik, hogy Oroszország és Kína, az irán-párti Szíriával, Törökországgal, és Libanonnal, hozzájuk kapcsolva Észak-Koreát, Venezuelát, Kubát is, egy megbonthatatlan csapatot alkot, de az oroszokat csak egy nyugati irányú terjeszkedés, és szövetség tudja megvédeni a keleti területfoglalások ellen, a későbbiek folyamán. Az USA és Izrael, még brit és francia támogatással sem tud elég erőt felmutatni a jelenlegi, orosz-kínai gerincű szövetség ellen. Az 1929-es válságtól eltérően, a mostani már nem kényszerül tengerbe önteni a gabonát, mert nincs mit! A "válságkovácsok", ezúttal nem biztosítanak egérutat kiszolgálóiknak sem. Aki abban reménykedik, hogy kincset, gazdagságot szerezhet a válság révén, aranykupacokon üldögélve fog rájönni, hogy az aranyat nem lehet megenni!
2010 az erőviszonyok átrendezésének, kialakításának éve volt. 2011, a fokozódó elégedetlenség, az éhséglázadások, a banki kifosztás elleni elkeseredett küzdelem, és a terelgetett, irányított, csak a katonai irányítás bevezetéséhez alapot szolgáltató "forradalmak" éve.
Ahogy az USA-ban a két Bush elnök létrehozatta a FEMA táborokat, úgy az ENSZ, más néven NWO és többi tagjai is előkészítik a terepet. A szándékosan elhúzott (ál)olajválság, felteszi erre a koronát, de permetezések nem szűntek meg, a föld remeg a HAARP, 10-12 km-es mélységben rengéseket okozó "csapásai" alatt, nukleáris felhővel fenyegetve a világot, és az utóbbi 66 év, világháború-mentes időszakában többen haltak meg a "kis" háborúktól, mint a két világháborúban együtt!
Az osztozkodásban, lévén Magyarország "kis hal", nem szólhat bele, mivel maga is alku tárgya, és mint ilyen, csereértékkel bír! Az izraeli askenázi-kazárok, a tervezett veszélyzónákba szórják szét a "feleslegüket", és az Izraelbe csábított vérzsidókat is feláldozzák újabb "30 ezüstpénz" reményében a közel-keleti háborúban, ahogy a II. Világháborúban is alkalmazott módszereknek megfelelően csökkentsék, ill. csökkentessék a terhessé vált élősködő társaik létszámát. Bevált technikai, technológia, de ezt a hazai volt csatlósok, bandatagok bedarálása is mutatja, mivel a sokat tudó és követelődző élősködök ilyen nagyarányú elszaporodása gátolja a mega -és gigaférgek mozgásterét.
Legegyszerűbb, ha beáldozzásnak tüntetve fel, a nép elé vetik őket (ezért is beszedve a sápot), és miután elérték a kívánt létszámot, véget vetnek a "mulatságnak"!
Lehet Putyin-cárban, és az antidemokratikus kínai rendszerbe bizakodni, lelkiekben kapaszkodni, de csak addig, amíg elmondható, hogy "ellenségem ellensége a barátom"! A Grand Chess tábláján, ha lassan, és a bőrünk árán is, felállítják a bábúkat (csatarendbe), hogy leüthessék a hozzájuk hasonló helyzetben, még a játékban lévő gyalogokat, miközben "a királyok, vezérek és a tisztek" elsáncolják magukat. Ám egy-két kevésbé értékes "tiszt", és a gyalogok is meg tudják mattolni a királyokat, főleg ha a sötét és világos gyalogság is összefog. A végére előkerülhet a megoldás kulcsa is, a fosszilis energiahordozók feletti uralom jelentéktelenné válása, de ezt sem akarják mindenkivel, és túl "korán" megosztani, pedig igazából csak egy okuk van erre. Ha nem konzerválják a jelenlegi gazdasági, energetikai állapotokat, elveszítik a hatalmukat! Sokan fognak meghalni, mire az emberiség jobbik fele felfogja, hogy nincs más választása, csak a teljes megtisztítás, megtisztulás!
/Tulok/
A 2009-es lisszaboni EU létrejötte, nem csak Magyarország számára bírt végzetes következményekkel, hanem Európa számára is. Hazánk tényleges katonai megszállása 2010 elejére tehető, és azóta is tart. Magyarország 2006 óta katonai felvonulási terület, folyamatosan idetelepített katonai, kém, és civil izraeli kontingensekkel, és azzal az egyértelmű céllal, hogy a Izrael, az USA és a NATO pajzsát képezze a szintén megszállt volt szocialista országokkal egyetemben.
2010-ben virtuálisan összecsapott egymással az izlandi vulkánkitörés hamufelhőjébe burkolózva, a "felderítőgépeivel" hazánk légterét 171-ik alkalommal megsértő Izrael, és 15 EU tagállam légiereje, melyeknek pont akkor támadt kedve erődemonstrációt bemutatni Izraelnek, amikor a csődbe juttatott görög kormány Budapestre jött tárgyalni az európai tagállamokra általánosan jellemző, csalással felduzzasztott államadósság rendezése miatt. 2010 mozgalmas év volt! Nem lehet azon csodálkozni, hogy sokan már nem képesek követni az eseményeket. Az EU-s kazár vezetés, és az izraeli kazár vezetés stratégiai csatározásai mellett, a Bilderberg Group tevékenysége a Rothschild-klán, és a CSIS tervei szerint folytatódott. Elmondható, hogy 2010 a svájci bankrendszer bedöntésének, az európai, orosz, és távol-keleti mezőgazdaság vegyi-permetezésekkel történő részleges, vagy igen nagy hányadú lerombolásán kívül, az elcsalt, manipulált, hazugságokra épülő választásokkal, a helyezkedés éve volt. De létrehozták a közvetlen brüsszeli irányítás alá vont Europolt is, szinte korlátlan jogkörökkel, és a folyamatos vegyi-permetezésekkel, a 2011-es év afrikai, távol-keleti, közép -és dél-amerikai élelmiszer-válságai alapjait is.2010-ben mondta ki, január 25-én az Európai Központi Bank, hogy az EU tagországainak gazdaságait le kell építeni, hogy a nemzeti kormányok szuverenitási jogkörét le kell korlátozni, és be kell vezetni a katonai irányítást! A Goldman Sachs, Izrael és Soros, más izraeli érdekeltségű "pénzintézetek" segítségével, következmények nélkülkifoszthatta a londoni Európai Ingatlan Alapot, "potom" 3 billió dollár értékben. Szintén 2010-ben rendelte el Putyin elnök az orosz gabonaexport leállítását, az Oroszországot sújtó aszály miatt, és ugyanekkor vásárolt fel az USA több mint1,5 billió dollár értékben élelmiszert, miközben az EU tagországaiban árvizek pusztították el a termés jelentős részét, és tették használhatatlanná a termőföldeket. A "jól időzített" csapadékképző permetezések júniusban, és augusztus-szeptemberben gyakorlatilag tönkre tették a maradék termést is! Ugyancsak 2010-ben kezdtek nagyarányban "kiszivárogni" Izrael palesztinok elkövetett kegyetlenkedéseinek, és titkolt atomarzenáljának részleges adatai. Ekkor vált nyilvánvalóvá, hogy azért terroristák a palesztinokat, mert Izrael igényt tart a palesztinai, és gázai gázmezőkre. Előkerült Waren. D. Farr USAF ezredes 1999. szeptemberében készült, izraeli atomfegyverekről szóló jelentése, és az atombombafejes cirkálórakétákkal felszerelt Delfin tengeralattjárói Irán elleni nyílt izraeli fenyegetése. 2010-ben adta át az USA a világ vezető gazdasága címet Kínának, miközben a Perzsa-öbölben, és a dél-koreai Cheonan fregatt katasztrófájára hivatkozva, elsődleges csapásmérőkkel erősítette meg az okinawai támaszpontját, és a Kína elleni csendes-óceáni kémkedést, "felügyeletet. 2010. szeptemberében határozta meg az ENSZ, a 2050-ig előirányzott 50-50-50 célkitűzéseit, mely szerint, 2050-re 50%-al kell csökkenteni a káros-anyag kibocsátást, és a világ népességét is! Ugyanez az ENSZ, 2010. novemberében "emelte a hangját" a Japánban tartottnagoyai konferenciáján az időjárás-módosítással szemben, mintegy beismerve, a letagadott, de a vakok számára is, nem csak szemüket látásra is használók által is érzékelhető,chamtrails, és HAARP tevékenység ellen. 2010-ben indultak meg az orosz-amerikai, az orosz-német, és az orosz-izraeli tárgyalások, az erőviszonyok rendezése, kiegyenlítése érdekében, aminek köszönhetően, Irán S-300-as rakétavédelmi rendszerek gyártásába kezdhetett, a számukra megtiltott szállítások helyett. Észak-Korea és Kínai felszerelhette nagy sebességű, elsősorban hajók ellen alkalmazható rakétákkal, és a "rossz nyelvek" szerint, taktikai atomfegyverekkel is! Oroszország pedig izraeli robotrepülőgép technológiát, és hozzá gyárakat kapott "fejpénzként", főként azért, hogy kinek az oldalán ne tegyen semmit! 2010-ben szállta meg apródonként az amerikai és európai haderő a Földközi-tengert, a Perzsa-öbölt, és az Indiai-óceánt, hogy a Japán, Ausztrália, India, az elsőként említett két országból kikényszerítve, a harmadikat "megvásárolva", létrejöjjön a Tokyo - Canberra- Újdelhi, Kína ellenes szövetség.
Sok további, gyakran kevésbé lényegtelen esemény mellett, az USA megszállta és elfoglalta Haitit, a CIA közreműködésével összeugrasztotta Kolumbiát és Venezuelát, és atomháborús veszélyhelyzetet provokált ki Dél-Korea és Észak-Korea között.
Nem lennénk korrektek, ha nem említenénk meg, a 2010-ben, több esetbenmágneses impulzusfegyverekkel előidézett napkitöréseket, amelyek néhány alkalommal megbénították a műholdas rendszereken működő banki hálózatokat. Ha nem említenénk meg a chilei mesterségesen előidézett földrengést, cunamit, és a 11 órával később indított, szintén ugyanazzal a technológiával indított ellenszökőárat, vagy a Haiti szigetét érő, az orosz Északi-flotta által bemért, az USA alaszkai, gakonai bázisáról, a "HAARP projekt" keretében keltett földrengését, és "segítségnyújtást" követő kolerajárványt!
A szőrös szívűek mondhatnák azt is, hogy szőrszálakat hasogatok, de valójában a szőrős szívükről próbálom eltávolítani az önveszélyes borostát, ami megakadályozza, hogy eljusson az információ, a rendeltetési helyére (hasonlóan a szőrrel benőtt fülű emberhez, akinél a szőrtelenítés a hallásjavítás elsőszámú tevékenysége)!
A 2011-es év meghozta a Bilderberg által várt eredményeket. Mint ahogy már 2010. júniusában és jeleztem, a mezőgazdaság terméskiesése, a harmadik világban, és a legszegényebb néprétegek körében éreztette legelőször a hatását. Eredményeként, a CIA és a Mossad által előkészített forradalmak hulláma, végigsöpör Észak-Afrikán, a Közel-Keleten, és éhséglázadások robbannak ki, Közép -és Dél Amerikában, de a Távol-Kelet egyes, magukat élelmiszerrel eddig sem ellátni képes országaiban is.
A tendenciák szerint, a kívánatosnak tartott, és vezérelhető katonai irányítások bevezetésének idejét éljük!
Ha kilátásokat, esélyeket szeretnénk mérlegelni, és a következtetések alapján kívánnánk meghatározni a közeljövő várható történéseit, nem kétséges, hogyaz elégedetlenségi hullámot nem csak az USA-ra, és Európára, de Oroszországra, és Kínára is ki akarják terjeszteni.
Sokan azt hiszik, hogy Oroszország és Kína, az irán-párti Szíriával, Törökországgal, és Libanonnal, hozzájuk kapcsolva Észak-Koreát, Venezuelát, Kubát is, egy megbonthatatlan csapatot alkot, de az oroszokat csak egy nyugati irányú terjeszkedés, és szövetség tudja megvédeni a keleti területfoglalások ellen, a későbbiek folyamán. Az USA és Izrael, még brit és francia támogatással sem tud elég erőt felmutatni a jelenlegi, orosz-kínai gerincű szövetség ellen. Az 1929-es válságtól eltérően, a mostani már nem kényszerül tengerbe önteni a gabonát, mert nincs mit! A "válságkovácsok", ezúttal nem biztosítanak egérutat kiszolgálóiknak sem. Aki abban reménykedik, hogy kincset, gazdagságot szerezhet a válság révén, aranykupacokon üldögélve fog rájönni, hogy az aranyat nem lehet megenni!
2010 az erőviszonyok átrendezésének, kialakításának éve volt. 2011, a fokozódó elégedetlenség, az éhséglázadások, a banki kifosztás elleni elkeseredett küzdelem, és a terelgetett, irányított, csak a katonai irányítás bevezetéséhez alapot szolgáltató "forradalmak" éve.
Ahogy az USA-ban a két Bush elnök létrehozatta a FEMA táborokat, úgy az ENSZ, más néven NWO és többi tagjai is előkészítik a terepet. A szándékosan elhúzott (ál)olajválság, felteszi erre a koronát, de permetezések nem szűntek meg, a föld remeg a HAARP, 10-12 km-es mélységben rengéseket okozó "csapásai" alatt, nukleáris felhővel fenyegetve a világot, és az utóbbi 66 év, világháború-mentes időszakában többen haltak meg a "kis" háborúktól, mint a két világháborúban együtt!
Az osztozkodásban, lévén Magyarország "kis hal", nem szólhat bele, mivel maga is alku tárgya, és mint ilyen, csereértékkel bír! Az izraeli askenázi-kazárok, a tervezett veszélyzónákba szórják szét a "feleslegüket", és az Izraelbe csábított vérzsidókat is feláldozzák újabb "30 ezüstpénz" reményében a közel-keleti háborúban, ahogy a II. Világháborúban is alkalmazott módszereknek megfelelően csökkentsék, ill. csökkentessék a terhessé vált élősködő társaik létszámát. Bevált technikai, technológia, de ezt a hazai volt csatlósok, bandatagok bedarálása is mutatja, mivel a sokat tudó és követelődző élősködök ilyen nagyarányú elszaporodása gátolja a mega -és gigaférgek mozgásterét.
Legegyszerűbb, ha beáldozzásnak tüntetve fel, a nép elé vetik őket (ezért is beszedve a sápot), és miután elérték a kívánt létszámot, véget vetnek a "mulatságnak"!
Lehet Putyin-cárban, és az antidemokratikus kínai rendszerbe bizakodni, lelkiekben kapaszkodni, de csak addig, amíg elmondható, hogy "ellenségem ellensége a barátom"! A Grand Chess tábláján, ha lassan, és a bőrünk árán is, felállítják a bábúkat (csatarendbe), hogy leüthessék a hozzájuk hasonló helyzetben, még a játékban lévő gyalogokat, miközben "a királyok, vezérek és a tisztek" elsáncolják magukat. Ám egy-két kevésbé értékes "tiszt", és a gyalogok is meg tudják mattolni a királyokat, főleg ha a sötét és világos gyalogság is összefog. A végére előkerülhet a megoldás kulcsa is, a fosszilis energiahordozók feletti uralom jelentéktelenné válása, de ezt sem akarják mindenkivel, és túl "korán" megosztani, pedig igazából csak egy okuk van erre. Ha nem konzerválják a jelenlegi gazdasági, energetikai állapotokat, elveszítik a hatalmukat! Sokan fognak meghalni, mire az emberiség jobbik fele felfogja, hogy nincs más választása, csak a teljes megtisztítás, megtisztulás!
/Tulok/
N
em
örülök annak, hogy a korábban általam előre látott folyamatok
sorra beigazolódnak. Ez egyrészt azt jelenti, hogy nem tudtunk
tenni ellenük semmit (és itt most ez alatt nem az európai cionista
rezsimek tevékenységét értem), másrészt azt, hogy minden azNWO
tervei szerint
halad, és igen kevés portálon tapasztalom, hogy észre vennék a
"háttérirányítás" szándékait.
Már korábban is írtam az amerikai befektetési bank, aGoldman Sachs szerepéről, pontosítva arról, hogy az európai bankrendszer alapjait az amerikai bankcsődökkel tudták padlóra küldeni, és kormányok nyújtotta "bankmegsegítések" is folyamatosan kerülnek át létező, de kétes befektetési számlákra.
Valójában, ha a magyarországi bankmegsegítő csomag 2009-es 600 milliárdját vesszük alapul, a nyomott árú részvényeket felvásárlók zsebébe tömték a pénzt. 2009-ben, az OTP esetében is ez volt a célja Soros OTP részvénybedöntési próbálkozásának, de ha belegondolunk, sikerült is neki. A módszer hasonló az Európai Unió minden tagországában. Ezek a pénzek, amelyeket IMF, világbanki, és magánhitelek formájában most is nyögnek a tagállamok, soha nem fog visszakerülni jogos tulajdonosaihoz, mert a részvények árfolyamnövekedése miatti "hozamnövekedés", és az extraprofit elosztása nem teszi lehetővé a visszafizetést. Ehhez az kellene, hogy a nyereségelszámolás előtti bruttó bevételből költségként, visszafizetendő tartozásként vissza legyenek fizetve az államnak, de Magyarországon ez a gengszterváltás módszertana szerint "sem gyakorlat".
A bankok "feltőkésítése" amúgy is egy feneketlen zsák, mivel a pénz nem jut el oda, ahol igazán szükség lenne rá, nem lesz belőle GDP növekedés, csak további csökkenés, és a leépítéseken spórolás. A cionista kormányok, és a bankok, de az Unió vezetése is arra törekedik, hogy az irányításuk alá tartozó multikon, és a kormányok magánérdekeltségébe tartozó "tejelő csókoson" kívül, más ne férjen hozzá a pénzügyi forrásokhoz. Ez a kis -és középvállalkozási szektort rohamosan leépíti, és a termelést központi irányítás alá vonja. A gazdaságok központi függősége kiszolgáltatottá teszi a lakosságot, de a kisebb bankkonzorciumokat is, amelyek sorban tönkre fognak menni.
A folyamat jól nyomonkövethető. Eredményeként az EU tagországainak egy jelentős része a penge élén táncol, miközben az EU leggazdagabb tagállamától,Németországtól követelik a segítséget. Magyarország esetében megintcsak egy gyomorforgató deviza-alapú hitelezés borzolja az idegeket. A főleg osztrák és holland(úgy osztrákok és hollandok, ahogy én) "befektetők" követelik a pénzüket, de nem a 2008-ig rendelkezésükre álló5%, és a 2009-es 2%-os tőkéjük alapján, hanem az állam által 95-98%-ban forinttal megfinanszírozott, de ráadásul még fel is vert svájci-frank árfolyamon. A Gyurcsány ésBajnai kormányok készséggel kiszolgáltatták az ország lakosságát, és "pénztárcaként" még a költségvetés adóbevételeit is rendelkezésére bocsátottál az ún. "befektetőknek". Az őket követő Orbán-kormány egyrészt takargatja a csalást, a központi irányítású bíróságokon keresztül, a jog teljes figyelmen kívül hagyása mellett pedig morzsákat dob a politikai céljainak, és gazdáik "megrendelésének" megfelelően. A csalás elég egyértelmű. A pénzkiadást adóból finanszírozták, a befektetők 300-400 milliárd forintnyi tőkével akarnak 2000%-os hasznot benyelni, és ebben a korrupt kormányzatok még jogi, bírósági és karhatalmi támogatást is biztosítanak a lakosság ellen. Azt szokás mondani, hogy "minden út Rómába vezet". Ebben az esetben az államosított bankok, és azok kintlevőségei a kormányzat, a kormányzat az EU, az EU pedig az NWO irányítása alá kerül.
Visszatérve a Goldman Sachs tevékenységéhez, Spanyolországban a gazdasági minisztérium a Goldman Sachshoz fordult a Bankia óriásbank feltőkésítése érdekében. A Bankiát már részben államosították, és a feltőkésítéssel gyakorlatilag az amerikai cionista irányítás, és csápjai, a Goldman Sachs, IMF, Világbank, EKB vezérlete alá kerül. A spanyol kormánynak, ahogy az EU-nak is, csak annyi a feladata, hogy gondoskodjon a Goldman Sachs érdekeltségeiben álló gazdasági területek elsődleges prioritásáról. A folyamat állami szinten minden európai tagországban ugyanazt a képet mutatja, és Kína is kivonja befektetéseit a régióból, mert az eurót semmi sem mentheti meg, hisz a sírját az európai kormányok és Brüsszel ásta meg. Az eddigi 4500 milliárd eurós "bankmentésnek" már "lába kelt", de még egyet Európa már csak az aranykészletei árán tudna csak finanszírozni.
A Commerzbank is halálspirálba került. Részvényei 30%-ot zuhantak. A részben államiCommerzbank, mint sok más pénzügyi állomány, mint egy barométerként mutatja az euró válságát. A képlet a következő: € = csökkenő súlyosbodó adósságválság tört = fokozott kockázat a bankok számára. Ehhez járulnak "chart technikai tényezők" is, amelyek sugallják a további csökkenését a Commerzbank részvények árfolyamának. A fellendülés, úgy tűnik, jelenleg nagyon messze van. Nem csak a Commerzbank esetében, de az egész jelenlegi banki Európában, valamint az USA-ban is komoly veszély jelent. Ez egyértelműen látható a biztosítási díj (CDS) felárában, amelyek egy része két hónapon belül 50%-kal emelkedett. Különösen drámaian emelkedett a CDS-felár a zugbankok esetében. A csőd fokozott veszélye mindenhol növeli a kockázatot.
A megtévesztés, terelgetés is folyamatos. Az EKB korábbi vezetője, Jean-Claude Trichetjavaslatot terjesztett elő, hogy "mentse az eurót". "Lehetővé kell tenni, hogy a csődbe ment uniós országok költségvetési politikájának irányítását át lehessen venni. Ez történik, amikor a fiskális politika az országot veszélyezteti, valamint a monetáris unió egészét". Trichet ezt csütörtökön mondta, egy beszédében Washingtonban. Ezzel visszaérkeztünk egy korábban tárgyalt támához, az európai "klubrendszerhez" (Londoni, Párizsi, Római, és mostmár a Berlini Klubhoz).
Olyan, hogy "monetáris unió", nem létezett, nem létezik, és nem is fog létezni, csak egyközpontosított csalási rendszer, amelynek legfőbb feladata, hogy kifosszák és nagyrészben átjátszák a tagországok minden vagyonát bűnbandák privilegizált helyi tagjai tulajdonába, és aGoldman Sachson keresztül az NWO alá!Antonio Maria Costa, 2002-2010 között az Egyesült Nemzetek Irodájának a Kábítószer-és Bűnügyi Hivatala (UNODC) főigazgatója, "kegyvesztetté" vált, amikor 2010. június 22-én figyelmeztetés mert megfogalmazni, miszerint az USA felvásárolja az ENSZ-t. Véleménye, de sokak, többek közt a mi véleményünk szerint is, a szervezett bűnözés vált a legnagyobb gazdasági hatalommá a világon, és fegyvereket használ az erőszakhoz, megvásárolt politikusokkal, elcsalt választásokkal.
Az NWO fegyverkezik tagállamai ellen. Az "Eurogendfor" (European Gendarmerie Force)a francia innováció szellemi terméke ("Rambo-EU-erők", vagy másnéven "a Goldman Sachs testőrök"), egy privát "csendőr hadsereg".
em
örülök annak, hogy a korábban általam előre látott folyamatok
sorra beigazolódnak. Ez egyrészt azt jelenti, hogy nem tudtunk
tenni ellenük semmit (és itt most ez alatt nem az európai cionista
rezsimek tevékenységét értem), másrészt azt, hogy minden azNWO
tervei szerint
halad, és igen kevés portálon tapasztalom, hogy észre vennék a
"háttérirányítás" szándékait.Már korábban is írtam az amerikai befektetési bank, aGoldman Sachs szerepéről, pontosítva arról, hogy az európai bankrendszer alapjait az amerikai bankcsődökkel tudták padlóra küldeni, és kormányok nyújtotta "bankmegsegítések" is folyamatosan kerülnek át létező, de kétes befektetési számlákra.
Valójában, ha a magyarországi bankmegsegítő csomag 2009-es 600 milliárdját vesszük alapul, a nyomott árú részvényeket felvásárlók zsebébe tömték a pénzt. 2009-ben, az OTP esetében is ez volt a célja Soros OTP részvénybedöntési próbálkozásának, de ha belegondolunk, sikerült is neki. A módszer hasonló az Európai Unió minden tagországában. Ezek a pénzek, amelyeket IMF, világbanki, és magánhitelek formájában most is nyögnek a tagállamok, soha nem fog visszakerülni jogos tulajdonosaihoz, mert a részvények árfolyamnövekedése miatti "hozamnövekedés", és az extraprofit elosztása nem teszi lehetővé a visszafizetést. Ehhez az kellene, hogy a nyereségelszámolás előtti bruttó bevételből költségként, visszafizetendő tartozásként vissza legyenek fizetve az államnak, de Magyarországon ez a gengszterváltás módszertana szerint "sem gyakorlat".
A bankok "feltőkésítése" amúgy is egy feneketlen zsák, mivel a pénz nem jut el oda, ahol igazán szükség lenne rá, nem lesz belőle GDP növekedés, csak további csökkenés, és a leépítéseken spórolás. A cionista kormányok, és a bankok, de az Unió vezetése is arra törekedik, hogy az irányításuk alá tartozó multikon, és a kormányok magánérdekeltségébe tartozó "tejelő csókoson" kívül, más ne férjen hozzá a pénzügyi forrásokhoz. Ez a kis -és középvállalkozási szektort rohamosan leépíti, és a termelést központi irányítás alá vonja. A gazdaságok központi függősége kiszolgáltatottá teszi a lakosságot, de a kisebb bankkonzorciumokat is, amelyek sorban tönkre fognak menni.
A folyamat jól nyomonkövethető. Eredményeként az EU tagországainak egy jelentős része a penge élén táncol, miközben az EU leggazdagabb tagállamától,Németországtól követelik a segítséget. Magyarország esetében megintcsak egy gyomorforgató deviza-alapú hitelezés borzolja az idegeket. A főleg osztrák és holland(úgy osztrákok és hollandok, ahogy én) "befektetők" követelik a pénzüket, de nem a 2008-ig rendelkezésükre álló5%, és a 2009-es 2%-os tőkéjük alapján, hanem az állam által 95-98%-ban forinttal megfinanszírozott, de ráadásul még fel is vert svájci-frank árfolyamon. A Gyurcsány ésBajnai kormányok készséggel kiszolgáltatták az ország lakosságát, és "pénztárcaként" még a költségvetés adóbevételeit is rendelkezésére bocsátottál az ún. "befektetőknek". Az őket követő Orbán-kormány egyrészt takargatja a csalást, a központi irányítású bíróságokon keresztül, a jog teljes figyelmen kívül hagyása mellett pedig morzsákat dob a politikai céljainak, és gazdáik "megrendelésének" megfelelően. A csalás elég egyértelmű. A pénzkiadást adóból finanszírozták, a befektetők 300-400 milliárd forintnyi tőkével akarnak 2000%-os hasznot benyelni, és ebben a korrupt kormányzatok még jogi, bírósági és karhatalmi támogatást is biztosítanak a lakosság ellen. Azt szokás mondani, hogy "minden út Rómába vezet". Ebben az esetben az államosított bankok, és azok kintlevőségei a kormányzat, a kormányzat az EU, az EU pedig az NWO irányítása alá kerül.
Visszatérve a Goldman Sachs tevékenységéhez, Spanyolországban a gazdasági minisztérium a Goldman Sachshoz fordult a Bankia óriásbank feltőkésítése érdekében. A Bankiát már részben államosították, és a feltőkésítéssel gyakorlatilag az amerikai cionista irányítás, és csápjai, a Goldman Sachs, IMF, Világbank, EKB vezérlete alá kerül. A spanyol kormánynak, ahogy az EU-nak is, csak annyi a feladata, hogy gondoskodjon a Goldman Sachs érdekeltségeiben álló gazdasági területek elsődleges prioritásáról. A folyamat állami szinten minden európai tagországban ugyanazt a képet mutatja, és Kína is kivonja befektetéseit a régióból, mert az eurót semmi sem mentheti meg, hisz a sírját az európai kormányok és Brüsszel ásta meg. Az eddigi 4500 milliárd eurós "bankmentésnek" már "lába kelt", de még egyet Európa már csak az aranykészletei árán tudna csak finanszírozni.
A Commerzbank is halálspirálba került. Részvényei 30%-ot zuhantak. A részben államiCommerzbank, mint sok más pénzügyi állomány, mint egy barométerként mutatja az euró válságát. A képlet a következő: € = csökkenő súlyosbodó adósságválság tört = fokozott kockázat a bankok számára. Ehhez járulnak "chart technikai tényezők" is, amelyek sugallják a további csökkenését a Commerzbank részvények árfolyamának. A fellendülés, úgy tűnik, jelenleg nagyon messze van. Nem csak a Commerzbank esetében, de az egész jelenlegi banki Európában, valamint az USA-ban is komoly veszély jelent. Ez egyértelműen látható a biztosítási díj (CDS) felárában, amelyek egy része két hónapon belül 50%-kal emelkedett. Különösen drámaian emelkedett a CDS-felár a zugbankok esetében. A csőd fokozott veszélye mindenhol növeli a kockázatot.
A megtévesztés, terelgetés is folyamatos. Az EKB korábbi vezetője, Jean-Claude Trichetjavaslatot terjesztett elő, hogy "mentse az eurót". "Lehetővé kell tenni, hogy a csődbe ment uniós országok költségvetési politikájának irányítását át lehessen venni. Ez történik, amikor a fiskális politika az országot veszélyezteti, valamint a monetáris unió egészét". Trichet ezt csütörtökön mondta, egy beszédében Washingtonban. Ezzel visszaérkeztünk egy korábban tárgyalt támához, az európai "klubrendszerhez" (Londoni, Párizsi, Római, és mostmár a Berlini Klubhoz).
Olyan, hogy "monetáris unió", nem létezett, nem létezik, és nem is fog létezni, csak egyközpontosított csalási rendszer, amelynek legfőbb feladata, hogy kifosszák és nagyrészben átjátszák a tagországok minden vagyonát bűnbandák privilegizált helyi tagjai tulajdonába, és aGoldman Sachson keresztül az NWO alá!Antonio Maria Costa, 2002-2010 között az Egyesült Nemzetek Irodájának a Kábítószer-és Bűnügyi Hivatala (UNODC) főigazgatója, "kegyvesztetté" vált, amikor 2010. június 22-én figyelmeztetés mert megfogalmazni, miszerint az USA felvásárolja az ENSZ-t. Véleménye, de sokak, többek közt a mi véleményünk szerint is, a szervezett bűnözés vált a legnagyobb gazdasági hatalommá a világon, és fegyvereket használ az erőszakhoz, megvásárolt politikusokkal, elcsalt választásokkal.
Az NWO fegyverkezik tagállamai ellen. Az "Eurogendfor" (European Gendarmerie Force)a francia innováció szellemi terméke ("Rambo-EU-erők", vagy másnéven "a Goldman Sachs testőrök"), egy privát "csendőr hadsereg".
A görög helyzet várhatóan, vagy ha úgy tetszik, betervezetten átcsoportosítást idézett elő, amit főleg agörög partok és felségvizek hatalmas gáz és kőolajlelőhelyei inspirálnak.
A bonyolódó görög helyzet sem véletlen. A lakosság euró-milliárdokat helyez el svájcibankszámlákon, miközben Svájcban egy olyan, a történelemben valószínűleg páratlanpénzügyi botrány alakult ki az elmúlt 15 évben az állami vállalatok milliárdokban mérhető csődsorozatában, ami nem csak bizonyos aranyletétek eltűnését okozza. Az EU-t és azUSA-t külső és belső háború is fenyegeti, és ebből az eurózóna ESM-rendszere, vagy a betervezett és folyamatosan egyre nagyobb ellenállást kiváltó USA szabadságkorlátozásilépések miatt sem lehet "jól" kijönni.
Mindezek, és a Washington-Tel-Aviv Iránnal kapcsolatos tervek "hamis zászlói" képviselik majd a vádat, ami alapján, ahogy az Asner tagjai, a Navy SEAL kijelentette, katonai akció indítható Irán ellen.
Izrael
atomcsapásra készül,
mintha aFukusima-Daiichi robbanás
utóhatásai nem hoznának elég halálos rádióaktív bajt az
emberiségre.
Persze ezekhez még az afgán és iráni határokon felvonuló orosz haderőnek is lesz egy-két szava, ahogy Kínának is.
A világdiktatúrát építőkre azonban hamarosan, ha a bennfentes állítások igazak, "rájár majd a rúd". A tervezett, világszerte összehangolt legális letartóztatások, és börtön vár rájuk.
Mivel az üzenőfalon megjelent:
|
A Biztonságpolitika Portál már többször foglalkozott a NATO részéről tervezett európai rakétavédelmi rendszerrel, legutóbb 2011 decemberében (Az európai rakétavédelmi rendszer I és II.) Ezúttal azt tekintjük át, hogy e téren milyen eredményeket hozott a Szövetség május 20-21-i chicagói csúcstalálkozója, és milyen lépések történtek az ezt követő időszakban. Kiemelten foglalkozunk az orosz-amerikai ellentét gyökereivel, az orosz álláspont és érvrendszer legfontosabb elemeivel, és végül értékeljük az esetleges orosz válaszlépéseket.
Stratégiai
vita – stratégiai kérdőjelekkel
A
több lépcsőben megvalósuló rakétavédelmi rendszer elképzelését
Barack Obama 2009-ben
hagyta jóvá.
A rendszerrel szembeni alapvető követelmény volt, hogy képes
legyen megsemmisíteni az Egyesült Államokat és az európai
NATO-tagállamokat fenyegető interkontinentális ballisztikus
rakétákat, védelmet biztosítva valamennyi tagállam lakosságának.
Az indoklás szerint potenciálisan kiszámíthatatlanul viselkedő
és akár nukleáris csapásméréssel fenyegető államok –
Észak-Korea és Irán – kis számú interkontinentális
ballisztikus rakétája ellen van szükség a biztos védelemre.
Patrick J. O’Reilly altábornagy, az amerikai Rakétavédelmi
Ügynökség igazgatója az Észak-atlanti Tanács számára 2011.
október 18-án tartott tájékoztató előadásában a
következőképpen vázolta fel a tervezet négy ütemben történő
megvalósítását:
A
NATO európai rakétavédelmi rendszerének négy fázisa és a
telepítésre váró elemek. (Forrás: acus.org)
- Az első fázisban (2012-ig) a már kiépített amerikai tengeri felderítő és elhárító Aegis rendszerelemeket integrálják, azaz a NATO-n belül egységes vezetési-irányítási rendszerbe foglalják azokat.
- A második ütemben, 2012-2015 között helyeznék el a fejlesztés alatt álló tengeri és szárazföldi telepítésű rakétavédelmi rendszerelemeket az európai tagállamok területén.
- A harmadik ütemben, 2015-2018 között telepítenék az elfogórakétákat az európai NATO-tagállamok területén.
- A negyedik ütemben pedig, 2020-ra összehangolnák a különböző rendszerelemeket, hogy azok optimális védelmet biztosítsanak valamennyi rakétatípus fenyegetése ellen.
Az
elhárító rakétákkal felszerelt hajók tervezett diszlokációja
2015-re. (Forrás: defensenews.com)
A
chicagói csúcstalálkozó eredményei és az orosz reakciók az
európai rakétavédelem kapcsán
Chicagóban
a rakétavédelem kérdése csak másodlagos szerepet töltött be a
többi napirendi pont mögött, amelynek oka egyrészt a téma
politikai érzékenysége, másrészt az időzítés volt. Miközben
2009 óta a NATO-orosz
kapcsolatok az
amerikai-orosz Reset nyomán
fokozatosan javultak és több területen gyakorlati együttműködésben
öltöttek testet – például Afganisztán kapcsán –, a
rakétavédelmet illetően a kezdetektől nem közeledett a felek
álláspontja. Ráadásul nem sokkal az orosz elnökválasztás után,
ugyanakkor röviddel az amerikai elnökválasztás előtt a felek
stratégiai jelentőségű vitás kérdéseinek rendezésére sem
volt esély – ebbe az irányba legkorábban az amerikai
elnökválasztás után néhány hónappal mozdulhatnak, ha meg lesz
rá a politikai akarat. Ennek megfelelően a chicagói
csúcstalálkozón Moszkva nem is képviseltette magát a legmagasabb
politikai szinten: Vlagyimir
Putyin és Dimitrij Medvegyev is távol maradt a találkozótól.
Ugyanakkor
a NATO részéről Anders Fogh Rasmussen a várakozásoknak
megfelelően az első tárgyalási nap végén bejelentette: az
európai rakétavédelmi rendszer négy
„lépcsőjéből” azelső
fázisban foglaltak már megvalósultak.
A főtitkár ezt tekinti az első lépésnek ahhoz, hogy
várhatóan 2022-re Európa összes NATO tagországának területét,
lakosságát és erőit óvni lehessen a külső fenyegetésektől,
elsősorban Irántól és Észak-Koreától, vagy más „haramia
államoktól”. (Az első fázis keretében az Egyesült Államok
konkrétan azt vállalata, hogy szárazföldi telepítésű
AN/TPY-2-es radarkomplexumokat és ezzel együtt olyan hajókat
telepítenek Európába, melyek SM-3Block IA típusú rakétaelhárító
rendszerekkel vannak felszerelve.)
A
bejelentést Oroszország ismételt tiltakozását
váltotta ki:
az orosz fél a nemzetbiztonsági érdekei elleni fenyegetésnek
értékelte, annak ellenére, hogy a csúcstalálkozón a védelmi és
elrettentési képességek felülvizsgálatának lezárásaként a
NATO-tagországok újfent megerősítették,
hogy a rakétapajzs nem Oroszország ellen irányul, és ezzel nem
szeretnék aláásni az ország stratégiai elrettentő képességét.
A dokumentumok és nyilatkozatok leszögezik, hogy a potenciális
fenyegetések az euro-atlanti térségen kívülről várhatók,
ráadásul az eszközrendszer nem is rendelkezik a kellő
képességekkel az orosz interkontinentális ballisztikus rakéták
ellenében. Az orosz ellenállás komolyságát jelzi, hogy május
24-én (a csúcstalálkozóhoz időzítve) az orosz
védelmi miniszter bejelentette,
hogy az európai rakétavédelmi rendszer kiépítésére válaszul
interkontinentális ballisztikus rakéta-tesztet hatottak végre, az
eszköz pedig sikeresen eltalálta a kijelölt célpontot. A meg nem
nevezett típusú eszközt az ország északnyugati részén
található Plesetsk Cosmodromból indították. Vlagyimir Koval
kiemelte, hogy a ballisztikus rakéta megalkotásakor a legmodernebb
eljárásokat alkalmazták, amely lehetővé teszi a rakétavédelemi
eljárásokkal szembeni hatékony védelmet.
A
chicagói csúcsot követően az orosz álláspontot az Oroszországi
Szövetségi Tanács elnöke, Valentina Matviyenko ismertette. Mint
azt az elmúlt két év – ilyen téren eredménytelen –
tanácskozásain is többször elhangzott, Moszkva ismételten jogi
garanciát kért arra vonatkozóan, hogy a rakétavédelmi rendszer
nem Oroszország ellen irányul. A jelen állás szerint ugyanis
orosz szemszögből továbbra is az AMB szerződés egyoldalú
felrúgásáról van szó az Egyesült Államok részéről.
|
Az
AMB szerződést
(Anti
Ballistic Missile Treaty)
még 1972-ben írta alá az Egyesült Államok és az
Szovjetunió, és érvényességét az Oroszországi Föderáció
a rendszerváltozást követően is elismerte. Ebben a felek
ígéretet tettek, hogy a nukleáris versengés csökkentésének
érdekében megállapodnak arról, hogy maximálisan milyen
stratégiai ballisztikus rakéta-elhárító rendszereket
fejleszthetnek és telepíthetnek. Ronald Reagan idején az
Egyesült Államok időlegesen (az ún. „csillagháborús terv”
– Strategic Defense Initiative, SDI – keretében) megsértette
az egyezményt, ám ezt követően egészen 2001-ig visszatértek
az ebben foglaltakhoz.
Az
ABM szerződés csak a fővárosok védelmét lehetővé tevő
rakéta-elhárító rendszerek kiépítését engedélyezte, és
tiltotta egy átfogó, regionális vagy nemzeti rakétavédelmi
rendszer kiépítését; vagy egyes rendszerelemeknek (radarok,
rakétasilók) a másik fél területéhez közeli telepítését.
Ez az önként vállalt korlátozott védelmi kapacitás ugyanis
fenntartotta a sebezhetőséget mindkét fél részéről, így a
nukleáris elrettentés és a kölcsönös megsemmisítés
lehetőségét. E két elem a hidegháborús nukleáris
szembenállás megfékezésének, az elsőként történő
nukleáris csapásmérés elkerülésének alappillére volt.
|
Az
Egyesült Államok által javasolt és a NATO európai tagállamai
által is támogatott „európai rakétapajzs” ugyan olyan
kiszámíthatatlan szereplők ellen jelent védelmet, mint Irán vagy
Észak-Korea, a stratégiai paritást Oroszország vonatkozásában
kétségtelenül megbontja. Az ABM szerződés kölcsönös
garanciája híján Moszkva pusztán a NATO és az Egyesült Államok
ígéretével rendelkezik, ám nem kapott valóbban kézzelfogható
biztosítékot. Mind a politikai és katonai vezetés, mind a
szakértők fenntartják, hogy ha Oroszország továbbra sem kapja
meg az általa kért biztosítékot, akkor fenn fogja tartani magának
azt a jogot, hogy ellenlépéseket tegyen az orosz érdekek védelme
érdekében – ez pedig már a NATO biztonságfelfogását is
károsan érintheti.
Vlagymir
Szotnyikov, az Oroszországi Tudományos Egyetem Világgazdasági és
Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének professzora az eset kapcsán azt
nyilatkozta,
hogy meglátása szerint országát leginkább az aggasztja, hogy a
rakétapajzs végső formájának pontos terve egyelőre ködbe vész,
így az orosz felet folyamatos kétségek közt tartják, ráadásul
Moszkva már többször sérelmezte, hogy felvetéseit és kétségeit
Washington egyszerűen félresöpri. A politikai válságot csak
tovább mélyítette, hogy Lengyelország óva intette Oroszországot
a beavatkozástól, kiemelve, hogy egy nem NATO tagállamnak nincs
joga beavatkozni a szervezet védelmi célkitűzéseinek alakításába.
Az orosz haderő az orosz vezérkari főnök, Nyikolaj Makarov június
28-án úgy jellemezte a helyzetet, hogy
egyelőre nem közelednek az álláspontok. Makarov kijelentette:nem
zárta ki annak a lehetőségét sem, hogy
Oroszország a végső esetben megelőző csapást hajt végre a
rakétapajzs elemei ellen.
A
rakétapajzs tervezett végső felépítése: radarállomások
Törökországban és Nagy-Britanniában, elfogórakéták
Lengyelországban és Romániában, és mindkét elem a
Földközi-tengeren állomásozó hajókon. (Forrás:
english.hotnews.ro)
A
kapcsolatok azóta sem javultak: 2012.
július 12-én Oroszország ismét jogi biztosítékot követelt a
NATO-tól arra
vonatkozóan, hogy a rakétapajzs nem veszélyezteti az orosz
nukleáris elrettentő (csapásmérő) képesség hitelességét.
Nyikolaj Korcsunov, a NATO-Oroszország Tanács orosz megbízottja
továbbá hozzátette, hogy az Moszkva számára nem elég, ha a NATO
pusztán kijelenti, hogy a rakétapajzs nem jelent fenyegetést az
orosz érdekekre, Oroszország pontos paramétereket vár, és ezek
alapján szeretné saját maga eldönteni, hogy a rendszer
fenyegetést jelent-e. Az orosz fél azt szeretné, ha Oroszország,
Európa és az Egyesült Államok egyenlő felek lehetnének ebben a
projektben. Korcsunov ismételten felvetette egy közös
rakétavédelmi rendszer lehetőségét, amely megvalósulása esetén
alapvetően rajzolná át a világ „biztonsági térképét”.
Július
28-án Dmitrij Medvegyev arról
beszélt, hogy
ha az Egyesült Államok felrúgja az ABM-et, illetve a két
országnak nem sikerül megegyezésre jutnia, akkor akár egy új
fegyverkezési verseny is a kezdetét veheti a két nagyhatalom
között. Véleménye szerint az egyik legnagyobb problémát az
jelenti, hogy a rakétapajzs koncepciót nem egyszerű értelmezni,
sőt sem Washington, sem az amerikai adófizetők nem látják
világosan, hogy pontosan miért is szolgálja a rakétapajzs a
biztonságukat. Elmondta továbbá, hogy mikor négyszemközt
tárgyalt különböző európai országok vezetőivel, akkor
bevallották neki, hogy ők sem igényelnék a rakétapajzsot, ám az
Egyesült Államok egyes esetekben rákényszeríti a
NATO-tagországokra a koncepció elfogadását. Újra csak
megerősítette az orosz álláspontot, kifejtve, hogy Oroszország
nem fogadhatja el a NATO „szóbeli garanciáját”, mivel ezek a
rakéták komolyan érinthetik az orosz stratégiai csapásmérő
kapacitást. Figyelmeztetett rá, hogy az amerikai-orosz nukleáris
paritás hosszú évtizedeken át garantálta a békét, és az
esetleges erőviszonyokban történt változást Moszkva nem
hagyhatná figyelmen kívül. Medvegyev határozottan állította,
hogy Washington céljai között szerepel az orosz nukleáris
kapacitás aláásása. Ezt megelőzően, július
18-án Kína is hallatta a hangját,
amikor Zhu Chenghu, a Kínai Nemzetvédelmi Egyetem tanára egy
Reutersnek adott interjúban ugyancsak hasonló véleményének adott
hangot. Kifejtette, hogy az Egyesült Államok ezen lépésével
egyáltalán nem javítja a világ általános biztonsági helyzetét,
hanem éppen, hogy rontja. Álláspontja szerint Kínának ugyancsak
modernizálnia és bővítenie kell nukleáris arzenálját, ha meg
kívánja tartani stratégiai ütőerejének hitelességét egy olyan
világban, amelyben Washington fejlettebb elhárító rendszerek
létrehozásán fáradozik.
Szakértői
vélemények
Habib
Özel, az International Strategic Research Organization
Oroszország-elemzője a chicagói csúcstalálkozót
követően megvizsgálta a
felek álláspontját, és bővebben kitért az esetleges az
orosz-amerikai kooperáció lehetőségeire a rakétapajzs kapcsán.
Úgy találta, hogy habár a viszony látszólag nagyon ellenséges,
és egyelőre az álláspontok nagyon távol állnak egymástól,
egyes körülmények mégis biztosítják, hogy Moszkva és
Washington ne eszkalálja a konfliktust. Az Egyesült Államoknak ez
nem érdeke, hiszen az Afganisztánból történő kivonulás után
sem biztosított Közép-Ázsia stabilitása, amely igényelheti az
orosz segítséget, ráadásul az iráni atomprogram kérdése is
nyugtalanítja Washingtont. Az amerikai álláspontot hűen tükrözi
a moszkvai amerikai nagykövet, Michael McFaul kijelentése,
miszerint országának nem érdeke visszatérni valamiféle
hidegháborús állapotba, még a retorika szintjén sem, mivel ez
negatívan befolyásolná az Egyesült Államok nemzeti érdekeit. Ha
az Egyesült Államok a kellő körültekintéssel jár el
Oroszország kapcsán, óvakodva a politikailag kényes témáktól,
akkor a megegyezés nem lehetetlen, mert végső soron mindkét
ország számára jelentősebb érvek szólnak az együttműködés
mellett, mint ellene. McFaul azonban leszögezte, hogy az amerikai
elnökválasztás lezárultáig nem várható érdemi fejlemény az
ügyben.
Roger
McDermott, a Jamestown Foundation Oroszország-elemzője ellenben
komolyfenyegetésnek
tartja a
politikai elhidegülést, ám a probléma alapját mítosznak nevezi
egy orosz
tanulmányra hivatkozva, amely
a Nezavisimoye Voyennoye Obozreniye június 8-i számában jelent
meg. A tanulmány, amelynek elkészítésében az orosz tudományos
és katonai élet számos prominens tagja közreműködött, az egész
konfliktust egyféle propaganda-hadjáratként írja le, amelyet a
negatív sztereotípiák és az ezek tüzelte bizalmatlanság
uralnak. Moszkva álláspontja véleményük szerint túlságosan is
a lehető legrosszabb lehetőséggel számol a NATO és az Egyesült
Államok szándékait illetően. A szakemberek a fentiekkel szemben
úgy értékelték, hogy a rakétavédelmi rendszer az előrelátható
jövőben nem képes aláásni az orosz stratégiai elrettentő
képességet. Egyrészt a rendszer túlságosan is korlátozott, csak
néhány darab, egyszerű interkontinentális ballisztikus rakétát
bír elhárítani, de ezt is csak abban az esetben, ha a támadó fél
nem alkalmaz hatékony zavarást a rakétaelhárító rendszerrel
szemben.
Az
amerikai rendszer egyik nyilvánvaló gyengesége, hogy még soha sem
próbálták ki interkontinentális ballisztikus rakétával szemben,
mindössze közepes hatótávolságú rakétákat sikerült vele
megsemmisíteni, de még ebben az esetben is ismerték a rakéta
útirányát és pontos röppályáját. Technikai oldalról a
rendszer egyik legnagyobb gyengeségét az jelenti, hogy rendkívül
kiszolgáltatott a megtévesztéssel szemben, hamis célpontok
indítása esetén valószínűsíthetően csak elenyésző számú
rakétát bírna a rendszer megsemmisíteni. Ez a probléma még
akkor is fennáll, ha a NATO valamikor 2020 táján eléri deklarált
telepítései céljait – hacsak nem történik jelentős áttörés
a rakétavédelem területén. Jelenlegi formájában ugyanis az
Aegis-rendszer elhárító rakétái nem képesek egy közepes
magasságban repülő interkontinentális rakéta elpusztítására.
Ha a NATO számára minden a lehető legkedvezőbben alakul, akkor is
legkorábban csak 2020-ban jelenthet valamiféle fenyegetést az
orosz elrettentő képességre, ám az írók kiemelik, hogy nem
számoltak az orosz rakétaerők közben zajló folyamatos
modernizációjával.
Steven
Pifer, a Brookings szakértője elemzésében
szintén megkísérli feltárni az orosz álláspont mögötti
indítékokat.
Az orosz félelmek kapcsán Dimitry Rogozin nyilatkozatára utal,
amelyben a miniszterelnök-helyettes azt kérdezte, hogy a harmadik
vagy a negyedik tervezett elhárító elem telepítését követően
ki tudja azt garantálni, hogy nem lesz ötödik, hatodik vagy
hetedik? Véleménye szerint őrültség lenne azt gondolni, hogy
2020 után a technológiai fejlesztéseket megállítják, ezért
Oroszországnak egyre növekvő elhárító kapacitással kell majd
számolnia szomszédságában. Pifer véleménye megegyezik a
McDermott elemzésében kifejtettekkel abban, hogy technikai oldalról
az orosz rakéták számára csak elhanyagolható fenyegetést jelent
az európai rakétavédelmi rendszer.
Jurij
Szolomov álláspontja szerint, aki az orosz interkontinentális
ballisztikus rakéták fejlesztéséért felel, orosz részről
jelenleg egyszerű pánikról beszélhetünk, amely még talán az
1980-as évek amerikai SDI programja idején rögzült az orosz
vezetők pszichéjében. Az elemző ugyanakkor felhívja rá a
figyelmet, hogy mindkét oldalon a legfelsőbb politikai szint
egyetértésére lesz szükség, ugyanis a katonai-védelmi elitnek
nem egyértelmű érdeke a megegyezés. Szolomov így kritizálja a
NATO és az Egyesült Államok túlságosan is keményvonalasnak
ítélt politikáját, és síkra száll a rakétavédelmi tervezet
transzparenciájának növelése mellett Oroszország viszonylatában,
mely szerint az orosz felet minél inkább be kell vonni a projektbe.
Pifer
ugyancsak hangsúlyozza, hogy sem Moszkvának, sem Washingtonnak nem
érdeke kiélezni a politikai viszonyt. Javaslata értelmében
Moszkva számára biztosítani kellene, hogy figyelemmel kísérhesse
az elfogórakéták tesztjeit és technikai paramétereit, mert e
nélkül nem bizonyosodhatnak meg a „rendszer ártalmatlanságáról”.
Közös védelmi, elemző és korai előrejelző kapacitást kell
létrehozni, és folyamatosan figyelni kell az iráni és
észak-koreai atomprogramot. Az elemző érvelése szerint nem csak a
biztonság általános növekedését lehet elérni a szorosabb
együttműködéssel, hanem technológiai előnyökre is szert tehet
mindkét fél. Oroszország esetében ez különösen vonzó tényező
lehet, mivel régi félelme, hogy kiszorul a legmodernebb eszközök
piacáról, fejlesztéséből. Pifer tehát úgy foglalja össze,
hogy ez nem fenyegetés a két fél számára, hanem egy rendkívüli
lehetőség a gyümölcsöző együttműködésre.
Mit
tehet Oroszország?
Az
orosz fél a rakétavédelem kérdését tágabb kontextusban
értelmezi: függetlenül attól, hogy a NATO milyen fenyegetés
(például „haramia államok”) ellen építi ki a rendszert,
Oroszország számára ez saját nukleáris elrettentő képessége,
ehhez kapcsolódóan pedig hagyományos katonai képességei miatt
kulcskérdés. Mivel a hagyományos fegyveres erők terén a
technológiai lemaradás, illetve a modernizáció erőteljes hiánya
miatt nem áll fenn egyensúly Oroszország és az Egyesült Államok
(vagy a NATO) között, a nukleáris komponens az egyetlen olyan
katonai eszköz, amely ezt a „hátrányt” kiegyenlítheti.
Emellett a nukleáris csapásmérő képesség az orosz nagyhatalmi
szerep meghatározó pillére. Mindebből következően Moszkva nem
hajlandó tétlenül elfogadni a NATO lépéseit – ehhez pedig
bizonyos (politikai és katonai) eszközökkel is rendelkezik:
- A klasszikus megoldás az lehetne, ha az ABM szerződéshez visszatérve a felek bizonyos önkorlátozást vállalnának a rakétavédelmi rendszerek fejlesztése terén. Oroszország számára egyrészt fontos, hogy amerikai / NATO rendszerelemek ne települjenek határai közelébe, másrészt, hogy átfogó, hatékony rakétavédelmi rendszer globálisan senkinek se legyen birtokában, hiszen ez jelenti a nukleáris elrettentés (és a konfliktus-megelőzés) egyik szükséges feltételét. (Ez az opció szerepel a médiában és a politikai nyilatkozatokban „jogi garanciaként”).
- Elvben lehetőség nyílik arra is, hogy Oroszország alkuba bocsássa a rakétavédelem kapcsán a nukleáris fegyverzetcsökkentés eddig elért eredményeit (a START-3 szerződés teljesítését), illetve a hagyományos fegyveres erők terén kialakított status quo-t („visszatérjen” a CFE szerződésben foglaltak teljesítéséhez, amelyet 2007-ben függesztett fel). Oroszország „alkupozíciója” jelenleg más, a NATO számára fontos kérdésben, Afganisztán kapcsán is relatíve erős – bár ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a valóban kölcsönös érdekek hatására eddig nem hallottunk olyan orosz politikai nyilatkozatot, ami ezt az eredményes együttműködést kockára tenné.
- A katonai jellegű válaszlépések terén is több lehetőséggel számolhatunk abból kiindulva, hogy Oroszország a rakétavédelmi rendszer ellenében „maga kívánja garantálni biztonságát”.
- Fegyverkezési verseny kezdődhet az interkontinentális rakéták, a radarrendszerek és a jelzavaró rendszerek terén (technológiai ellenlépések). Ezzel párhuzamosan kiemelt feladattá válna az orosz légi-kozmikus védelmi rendszer kialakítása keretében a hadászati nukleáris erők objektumainak védelme. Elvben lehetőség nyílna egy orosz rakétavédelmi rendszer fejlesztésére is – ezt azonban költségei valószínűtlenné teszik.
- Dmitrij Medvegyev 2011. novemberi nyilatkozata alapján üzembe helyezhetik a Kalinyingrád melletti rakétatámadás-jelző rendszer radarállomását és terveket dolgozhatnak ki az amerikai /NATO rakétavédelmi rendszer információs és irányító eszközeinek elpusztítására (konfliktus esetére).
- Abban az esetben, ha mindez nem lenne elegendő, utolsó elrettentő lépésként lehetőség nyílik arra, hogy Oroszország nyugati és déli részében korszerű csapásmérő eszközöket telepítsenek, amelyek konfliktus esetén biztosítanák a rakétavédelem európai elemeinek megsemmisítését. (Az Iszkander-M rakétakomplexumok 2007 óta többször hangoztatott telepítése a kalinyingrádi körzetben.)
Míg
az elméleti lehetőségek tárháza széles spektrumon mozog,
elemzésünkben rámutattunk arra, hogy a kölcsönös biztonsági
érdekek mentén kialakult együttműködés szellemében még a
rakétavédelem kapcsán kialakult ellentét miatt sem törekszenek a
felek elhamarkodott, konfliktusos lépésekre. A chicagói
csúcstalálkozó lezárta a rakétapajzs létrehozásának sokáig
eldöntetlen kérdését, kezdeti fázisban működőképessé
nyilvánította azt a rendszert, amelyet a következő tíz évben
tovább kívánnak fejleszteni. jelenleg úgy tűnik, hogy az
amerikai elnökválasztás lezárásáig nincs olyan politikai vagy
katonai tényező, amely miatt elmozdulásra kellene számítanunk a
következő néhány hónapban
A
"Világpanoráma" február 10-i adása
Világ-Panoráma
// 2014-02-17 Világ-Panoráma
Mocskos
játszmák ezek a nagypolitikák amelyek a pénzről szólnak , és
nem érdekel senkit hány ártatlan ember életéről van szó .
Hollokamu ez is a betervezett emberirtás jelenleg is folyik , és a
helyi háborúkban több emberéletet áldoztak mint a II.
világháborúban . És a bankárkaszt most is retorzió nélkül
megúszta eddig a számonkérést, csak egyszer látnám már hogy
szervezetten rá támadtak a bankárkaszt képviselőire , és
likvidálták az egész családjukat , és a kiszolgáló
helytartóikat is , majd ebben az országban áttértek az
iszlámpénzrendszerre ahol tilos a kamat szedés az uzsorakamat
vissza szorítása így beindulna , és esélyt látnák arra , hogy
az emberiség nem a kamatrabszolgaság felé menetel . És látnám
már , hogy a cionista liberális zsidókat kiűznék az országból
, hogy ne rabolhassanak ki több embert a saját embertársaik
sorában . A rablott vagyonaikat a határon elkoboznák , és csak
úgy hagyhatnák el az országhatárt legyen az bankár vagy
megtévesztett cionista liberális rabló értelmiségi , vagy
maffiózó.
|
A
Szovjetunió felbomlását követően a volt szovjet
tagköztársaságoknak ismét el kellett helyezkedniük az újonnan
kialakult globális struktúrában. Elengedhetetlenné vált
számukra, hogy felvegyék a kapcsolatot szomszédjaikkal, akiktől
évtizedeken át a vasfüggöny elszeparálta őket. Gazdaságuk,
katona- és külpolitikájuk immár nélkülözte a Szovjetuniótól
való függést, vagy a központi irányítást. A meglehetősen
vegyes összetételű államok fejlettségi szintje sem volt azonos,
így természetszerűen akadtak olyan államok, melyek a hirtelen
rájuk szakadt regionális rendszerben és függetlenségben
elhagyatva érezték magukat.
Ezen
indokok alapján a leglogikusabb megoldásnak egy államközösség
létrehozása bizonyult, amely tömöríti a volt Szovjetunió
tagköztársaságait. A Független Államok Közösségének működési
keretét az Alapokmány biztosította. Ezen dokumentum kimondja,
hogy a tagállamok a nemzetközi jog független és egyenrangú
alanyai, egymás szuverenitását, területi épségét, és a
meglévő határok sérthetetlenségét tiszteletben tartják,
illetve hogy az államközösség az államok közötti barátság
továbbfejlesztését szolgálja. Az Alapokmány továbbá azt is
rögzíti, hogy a Közösség nem állam, nincs nemzetek feletti
hatalma, sem központi irányító szervei, hanem a Közösséget
érintő kérdésekben a konzultatív testületek (Államfők
Tanácsa, Kormányfők Tanácsa, miniszteri szakbizottságok) hoznak
határozatokat. A fent leírtak alapján a volt tagköztársaságok
11 tagjának integrációja a Szovjetunió hivatalos felbomlását és
tagjainak civilizált szétválását tette lehetővé, de növelte a
gazdasági, politikai, katonai és külpolitikai együttműködés
hatékonyságát is ezen államok között.
Jelen
írás célja, hogy – a rendelkezésre álló források maximális
kihasználásával – bemutassa az Iráni Iszlám Köztársaság és
a FÁK-államok gazdasági, katonai, külpolitikai együttműködését,
kapcsolatát.
Elengedhetetlen
a Közösség összetételének magyarázata. A FÁK Alapokmányának
elkészítéséről szóló protokollt 1991.
december 21-én Almatiban
a volt 15 szovjet tagköztársaság közül 11 állam aláírta, majd
a FÁK Államfők Tanácsa 1993. január 22-én elfogadta a FÁK
Alapokmányát. Ennek értelmében a tagországoknak egy év állt
rendelkezésükre, hogy az Alapokmányt saját alkotmányos
szabályaik szerint ratifikálják. Ennek ellenére Moldávia csak
1994-ben, Türkmenisztán pedig csak 2000-ben ratifikálta a
szervezet alapokmányát, míg Ukrajna a mai napig sem. Türkmenisztán
2005-ben megszüntette állandó tagságát, jelenleg megfigyelői
státusszal társult tag. Grúzia
2009-ben lépett ki a Közösségből. A
volt Szovjetunió három másik tagállama, Észtország, Lettország
és Litvánia már a kezdetekkor sem kívántak csatlakozni a
Közösséghez, mivel 1991. szeptember 6-a óta független államok
voltak. Így tehát a Független Államok Közösségének valójában
9 állandó és 3 támogató tagja van.
Az
említett államok – Azerbajdzsán, Belorusszia, Grúzia,
Kazahsztán, Kirgizisztán, Moldávia, az Oroszországi Föderáció,
Örményország, Tádzsikisztán, Ukrajna és Üzbegisztán –
összetételéből adódóan a Közösség nem csupán Európa keleti
felét, hanem Ázsia északi harmadát is magába foglalja. Így
lehetséges, hogy a Szovjetunió felbomlása, az újonnan
függetlenedett volt tagköztársaságok integrációs igényei a
leendő FÁK-államok déli szomszédjait – Törökországot,
Iránt, Afganisztánt, Pakisztánt – is arra ösztönözték:
alkalmazkodjanak az új helyzethez.
Nem
csupán földrajzi, de gazdasági vonatkozásban is jelentős az
Iráni Iszlám Köztársaság szerepe a FÁK-államok tekintetében,
hiszen közös határszakasszal rendelkezik a Közösség két
tagjával, Azerbajdzsánnal és Örményországgal, illetve különböző
szintű együttműködést folytat Belarusszal, Grúziával,
Kazahsztánnal, Kirgizisztánnal, Tádzsikisztánnal, Üzbegisztánnal
és természetesen Oroszországgal is.
A
Független Államok Közösségének tagországai térképen.
(Forrás:
en.rian.ru)
Azerbajdzsán
Azerbajdzsánt
és Iránt nem csak a közös
történelmi múlt köti
össze. A két ország mintegy 618
kilométeren közös
határszakasszal rendelkezik, és a Kaszpi-tenger tekintetében is
szomszédosak.
A
világon Irán után Azerbajdzsánnak van a legnagyobb síita
népessége, ami
növelhetné a sikeres együttműködés hatékonyságát, azonban a
kultúrtörténeti, földrajzi és vallási közös tényezők nem
elegendőek a zökkenőmentes együttműködéshez és a békés
egymás mellett éléshez.
A
két ország kapcsolata az 1990-es évektől vizsgálva igencsak
feszültnek nevezhető. A feszültséget leginkább a „one
nation, two states” helyzet
szolgáltatja. Azerbajdzsán ugyanis egészen a XIX. századig perzsa
fennhatóság alá tartozott, így Északnyugat-Iránban a mai napig
jelentős számú azeri kisebbség él. 2006-os
felmérések alapján az
iráni lakosság 24%-a vallotta magát azerinek, ami az ország 70
milliós lakosságát figyelembe véve több mint 16 millió fő, ám
egyes tanulmányok ezt a létszámot 25 millióra becsülik. Az
Iránban élő azeriek kisebbségi jogait a perzsa kormányzat nem
tartja tiszteletben, Azerbajdzsán óvatos figyelmeztetései ellenére
sem.
A
feszült azeri-iráni viszony másik oka a Hegyi-Karabah
vita Azerbajdzsán
és Örményország között. Azerbajdzsán sérelmezi, hogy
Örményországgal kapcsolatos konfliktusa ellenére az Iráni Iszlám
Köztársaság jó viszonyt ápol Örményországgal. Ennek oka
elsősorban az 1992-es
azeri választásokban rejlik,
amikor is az ellenzéki Népi Front (PFP) Abulfez Elchibey elnök
vezetésével szerezte meg a hatalmat. Ettől kezdve Azerbajdzsán
látványosan Törökország felé közelített, és ezzel
párhuzamosan romlottak az ország kapcsolatai Iránnal is. Elchibey
elnök törökbarát, iráni szemszögből világias és Iránt
lenéző, minden diplomáciai tapintatot mellőző („Irán halálra
van ítélve”) kijelentései alapján
Iránnak világossá vált: az akkori azeri vezetés magatartása nem
teszi lehetővé a szorosabb együttműködést, így kénytelen
Örményország felé közelíteni.
Elchibey
elnök távozását követően az azeri-iráni kapcsolatok újabb
fejlődési szakaszba léphettek volna, de csak az örmény-iráni
kialakult jó viszony megszűnése árán, ezt azonban Irán minden
lehetséges eszközzel megpróbálta elkerülni, és törekedett a
baráti viszony kialakítására a két országgal egyidejűleg.
Azerbajdzsán
és Irán gazdasági
kapcsolatai kielégítőek,
bár annak ellenére, hogy mindkét ország jelentős kőolaj-és
földgáztartalékokkal rendelkezik, nem törekednek a szorosabb
gazdasági együttműködésre e téren, legalábbis a nyilvános
adatok alapján.
A
mindkét országban rendelkezésre álló kőolajon és földgázon
kívül a gazdasági kapcsolatokban nagy szerepet játszik a
különféle mezőgazdasági termelőeszközök adás-vétele,
illetve – Azerbajdzsán felhívására – Irán komolyabb
befektetései az azeri mezőgazdasági szektorba.
A
diplomáciai kapcsolatok sajátos jellemzője, hogy Irán
hosszú évek óta szinte követeli Azerbajdzsántól a
vízummentesség megvalósítását,
ettől azonban az azeri vezetés elzárkózik, indokként felhozva az
instabil iráni politikai helyzetet, ami könnyen veszélybe
sodorhatja (az egyébként hasonlóan instabil) Azerbajdzsánt.
Belorusszia
Irán
és Belorusszia kapcsolata az elmúlt pár évben fűződött
szorosabbra. Ennek elsődleges oka az lehet, hogy a Nyugat mindkét
országot egyaránt kritikával illeti nukleáris
ambíciói és
azemberi
jogok terén
tanúsított magatartása miatt. A szoros kapcsolatot jól mintázza
Martynov külügyminiszter 2008-as kijelentése,
melyben Iránt „Belorusszia egyik legfontosabb partnereként”
jellemezte.
Az
együttműködés igazán egyértelmű szakasza 2006-ban kezdődött,
amikor Lukashenko
elnök teheráni látogatása során
biztosította Iránt arról, hogy támogatja az iszlám köztársaság
nukleáris fejlesztési programját.
A
gazdasági kapcsolat igen erős a két ország között. Ezt jól
mintázza a kétoldalú kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok
kormányközi szintű összehangolását elősegítő Közös
Iráni-Belorusz Bizottság életre
hívása. Irán elsődleges kiviteli terméke Belorussziába
értelemszerűen az olaj, ezért cserébe a belorusz fél közlekedési
eszközök előállításához szükséges alkatrészeket szállít
nagy mennyiségben.
A 2007-es
iráni-belorusz védelmi egyezmény értelmében
Irán és Belorusszia a katonai együttműködést is fokozta,
melynek következtében Belorusszia még abban az évben páncélozott
szállító és nehéztüzérségi eszközöket szállított
Iránnak, 2009-ben
pedig belorusz segítséggel orosz gyártmányú Iskander-M
harcászati rakétarendszereket rendszeresített a perzsa haderő.
Az
Iskander-M harcászati rakétarendszer elemei. (Forrás:
htka.hu)
A
két ország az elmúlt években 30
egyezményt írt
alá, melyek elsősorban a kereskedelmet, a gazdasági szállításokat
és együttműködést, a befektetési kooperációt és a
légiközlekedést érintették.
Grúzia
A
két ország rendszeres bilaterális és multilaterális politikai
párbeszédet folytat, az együttműködés mégis inkább
kereskedelmi téren valósul meg.
Irán
Grúzia egyik legfontosabb gazdasági partnerének bizonyul
elsősorban az energetika, a közlekedés, a kereskedelem és a
kutatás-fejlesztés területein. A gazdasági együttműködés
megkönnyítése érdekében hozta létre a két ország a
Kormányközi Egyesített Gazdasági Bizottságot (IJEC –
Intergovernmental
Joint Economic Commitee).
A
kapcsolatok szorosabbra fűződése a 2010-es évtől figyelhető
meg. Ebben az évben,májusban,
az iráni külügyminisztérium küldöttsége Tbiliszibe látogatott,
ahol Irán biztosította a grúz felet anyagi segítségnyújtásáról
egy grúz vízerőmű megépítéséhez. Ezzel egy időben kezdődtek
meg a tárgyalások a vízumkorlátozások megszüntetéséről, és
a Batumiban nyíló iráni konzulátus megnyitásáról.
Az
elmúlt években Irán
és Grúzia mintegy 47 bilaterális egyezményt ratifikált,
többek között a Légiközlekedési Megállapodást, a Beruházások
Kölcsönös Támogatása és Védelme nevű megállapodást, a
Kettős Adóztatás Elkerüléséről és Megelőzéséről szóló
megállapodást, a Gazdasági, Kereskedelmi, Tudományos és Műszaki
Együttműködés Jegyzőkönyvét és a Grúz-Iráni Kereskedelmi
Egyezményt.
Kazahsztán
A
két ország kapcsolatára leginkább a gazdasági, kereskedelmi,
tudományos, technikai és kulturális együttműködés jellemző.
Kazahsztán
több ízben hangot
adott annak,
hogy támogatja az Irán nukleáris ambícióinak tisztázásáról
folyó vita békés rendezését, és ellenzi az iráni nukleáris
energia katonai célú felhasználását, ezért nem engedélyez
ilyen jellegű szállításokat Kazahsztánból Iránba. Ennek
ellenére 2009-ben
egy ENSZ-jelentés alapján Irán 1 350 tonna tisztított
uránérc szállításáról kötött titkos megállapodást
Kazahsztánnal.
A
kazah-iráni kapcsolatok jogi alapját több mint 60 államközi,
kormányközi és tárcaközi egyezménnyel szavatolta a két fél.
Kirgizisztán
A
Kirgiz Köztársaság és Irán bilaterális kapcsolatai meglepő
módon kiegyensúlyozottak.
Gazdasági
terű együttműködésüket leginkább
a kereskedelmi, vámügyi, szállítmányozási és gazdasági
egyezmények jellemzik, de oktatási (pl. kölcsönösen támogatott
ösztöndíjprogramok), kulturális és bűnmegelőzési kérdésekben
is szoros a két ország együttműködése.
2009-ben
a kapcsolat még felhőtlenebbé vált, amikor Bakiyev elnök
bejelentette, felszámolják
a manaszi amerikai légi bázist,
megszüntetve ezzel az Irán számára leginkább fejfájást okozó
térségbeli NATO-jelenlét egyik komponensét.
A
manaszi amerikai légi bázis lehelyezkedése Kirgizisztánban.
(Forrás:
revolutionaryfrontlines.wordpress.com)
Örményország
Az
évezredes örmény-iráni közös múlt nagyban elősegíti a két
ország baráti viszonyát. A vallási és ideológiai különbségek
ellenére Örményország
és Irán stratégiai partnerek arégióban.
Határvita nincs a két ország között, és az Iránban élő
keresztény örmény kisebbség hivatalos elismerése, szabad
vallásgyakorlásuk engedélyezése is nagy segítője a bilaterális
kapcsolatoknak.
A
gazdasági, kereskedelmi együttműködés fő területe a két
ország között az energiabiztonság. Örményország
kétségbeesetten próbál kiszabadulni az orosz energiafüggőségből,
erre pedig Irán kiváló partner. Az energiaügyi együttműködés
érdekében Örményország
és Irán két vízerőmű építését tervezi az Arax folyón,
és emellett számos más energetikai beruházást is vállalnak
közös ráfordítással.
2007-ben
tárgyalások kezdődtek egy örmény-iráni
vasútvonal megépítéséről
és finanszírozásáról, de a folyamat egyelőre még messze áll a
ratifikációs fázistól.
Tádzsikisztán
Annak
ellenére, hogy Irán a tádzsik polgárháború során igyekezett
semleges maradni, a humanitárius és ideológiai segítségnyújtást nem
hanyagolta el. A kritikus tádzsik régiókba rendszeresen eljutatott
perzsa segélyszállítmányok elősegítették a két ország baráti
kapcsolatát.
Irán
és Tádzsikisztán történelmileg és kulturálisan több
ezer éves közös múltra tekint vissza.
Valószínűleg ennek tudható be, hogy a más államokkal való
kapcsolattól eltérően a két ország között nem a
gazdasági-kereskedelmi, sokkal inkább a kulturális
együttműködés bizonyul
erősebbnek, ennek ellenére a gazdasági
kapcsolat is
erős a két ország között. Irán jelentős számú beruházást
kezdeményezett Tádzsikisztánban, és komoly anyagi ráfordításokkal
támogatja a tádzsik gazdaságot. Így valósulhatott meg a Sangtuda
2 vízerőmű
elkészülése perzsa forrásokból, és az Istiklol
csatorna munkálatai
is nagyrészt iráni segítséggel készültek el.
Üzbegisztán
Üzbegisztán függetlenedésétől
fogva tart Irántól,
mert az iszlám köztársaság erősödésében egyúttal a tádzsik
befolyás erősödését is látja.
Irán
akkor ismerhette fel egyértelműen az üzbég bizalmatlanságot,
amikor 1995-ben
az Amerikai Egyesült Államok meghozta Irán ellen az első
gazdasági szankciókat.
A volt szovjet tagköztársaságok közül elsőként és
egyedüliként Üzbegisztán támogatta fennhangon
a korlátozó intézkedéseket, így egyértelműsítve, hogy az erős
iráni jelenlétet a nyugati kapcsolatok ápolásával kívánja
egyensúlyozni. Az ilyen jellegű hozzáállás jellemzi a két
ország kapcsolatát egészen az 1990-es évektől napjainkig.
A
feszült és bizalmatlan viszony ellenére a gazdasági kapcsolatok
kielégítőek, és az elmúlt években jelentős fejlődést
tanúsítanak, leginkább a mezőgazdaság, a szállítmányozás, a
gyógyszergyártás és a kutatás-fejlesztés terén.
Jelenleg
is folynak tárgyalások a két országot összekötő nemzetközi
szállítmányozási útvonal létrehozásáról.
Oroszország
Irán
az Amerikai Egyesült Államokkal való konfliktusa eszkalálódása
küszöbén áll, ezért az elmúlt években egyre inkább
rákényszerült az Oroszországgal, mint világhatalommal való
kooperációra.
Irán
és Oroszország kapcsolata igen összetett. A számos megegyező
érdektörekvés mellett rengeteg olyan tényező létezik, amik
nehezítik a baráti viszony kialakulását.
A
két ország ingadozó kapcsolatának elsődleges oka az iraki-iráni
háborúban keresendő. A nyolc éves háború alatt ugyanis
Oroszország a Szaddam-rezsimet támogatta, elsősorban
fegyverszállítmányok által. A háború alatt Irak Oroszországtól
„ajándékba” kapott SCUD rakétákkal1 hajtotta
végre iráni nagyvárosok terrorbombázását.
A
helyzetet nem könnyíti Oroszország határozott álláspontja és
Irán makacs követelőzése a
Kaszpi-tenger felosztásával kapcsolatban.
Oroszország
egyre szorosabbra fűződő kapcsolata Izraellel, és az arab-izraeli
békefolyamatban tanúsított szerepvállalása szintén fokozza a
két állam közti feszültséget.
Az
Iránban épülő busheri atomerőmű elemeinek leszállítása a
szerződések értelmében Oroszország felelőssége,
azonban a bizonytalan iráni nukleáris ambíciók és a Nyugat
nyomásgyakorlása következtében a szállítmányok rendszeres,
több hónapos késéssel érkeznek meg, Iránból heves
elégedetlenséget váltva ki.
A
számos negatív faktor ellenére azonban sok esetben a két fél
teljes egyetértést mutat. Ilyen például a Közép-Ázsiai
amerikai befolyástól való félelem, és az annak megakadályozását,
ellehetetlenítését célzó megoldások, mint például a Shanghai
Együttműködési Szervezet (SCO –
Shanghai
Cooperation Organisation). Oroszország
segítségével lehetett Irán 2005-ben megfigyelői státuszú tagja
az SCO-nak.
Katarral
egyesülve Irán és Oroszország a Gázexportáló Országok
Fórumának (GECF –
Gas
Exporting Countries Forum) társalapítója is.
A
Nyugat által bevezetett szankciók miatt az iszlám köztársaság
egyetlen lehetősége a haditechnikai fejlesztések kivitelezéséhez
az Oroszországgal való kooperáció. Bár Irán
egyre inkább közeledik a haditechnikai önellátás felé,
egyelőre erősen rá van szorulva az orosz segítségre. Azonban a
szankciók 2010-től Oroszországra is kiterjedtek, így
kerülhetett sor a beígért S300-as rakétarendszerek szállításának
visszavonására.
A
két állam kereskedelmi kapcsolatai az energetikán kívül számos
más termékre kiterjednek, melyeknek szállítását
többnyire egyezményekkel szavatolják.
Így került aláírásra a Mezőgazdasági Együttműködés és a
Telekommunikációs Szerződés, valamint leszállításra olyan
termékek, mint például az üveg, a márvány, a motoralkatrészek,
és textilek.
Konklúzió
Az
1979-es iráni iszlám forradalom óta az Iráni Iszlám Köztársaság
nemzetközi gazdasági kapcsolatai korlátozottak, és ez a jelenség
az ország nukleáris ambícióinak definiálhatatlansága miatt
egyre inkább erősödő tendenciát mutat. A FÁK megalakulásával
a perzsa államnak lehetősége nyílt arra, hogy - kihasználva a
függetlenedés következtében önmagukat elhagyatottnak érző
országok helyzetét - stabilizálja gazdasági lehetőségeit
Közép-Ázsiában és Európában. A volt Szovjetunió
tagköztársaságait tömörítő államszervezet létrejötte
mindkét fél számára kedvező lehetőségeket biztosított. A
FÁK-országoknak lehetőségük nyílt az egymással való - immár
szabad és önként vállalt - együttműködésre, Iránnak pedig
kereskedelmi és gazdasági kapcsolatainak kiszélesítésére, és a
számos FÁK-országgal ápolt jó kapcsolata következtében más
nemzetközi intézményekkel való együttműködésre. Az Irán
ellen alkalmazott szankciók szigorodó és bővülő skálája (pl.
a legfrissebb, az Európai Unió által alkalmazott olajembargó) új
mérföldkövet jelenthet az iráni Iszlám Köztársaság és a
FÁK-országok kapcsolatában.
