Hol
a pénz, urak?!
“‘”…&….”" Mi vitte az országot a szakadék szélére, avagy – Hol a pénz,urak?!…
Üdvözlet
mindenkinek!
A
következő néhány napban részletekben leközlök egy írást,
amit a magát “Szabad Európának” nevező társaság állított
össze. Az írás figyelemreméltó tárgyilagossággal követi a
középkortól (nem időrendi sorrendben) napjainkig azt a vezérlő
elvet, ami Magyarországot és a világot idáig juttatta. A mi
kirablásunk különösen vérforraló, ki-ki döntse el, mit érdemel
az a bűnös…..De lássuk az első részt…..
Mi történik ma, Magyarországon:
Egy ország fuldoklik egy érthetetlenül nagy adósság szorításában!
Beszéljenek a számok:
1945-ben, a németek után az oroszok (szovjetek) szállták meg Magyarországot.
1956-ban a magyar nép megkísérelte visszaszerezni a hatalmat a megszállóktól és a bábkormánytól.
1957 tavaszára, a “van másik” bábkormány megszilárdította rémuralmát.
1973-1989 között egymilliárd dollár érkezett be Magyarországra.
1973-1989 között kifizetett a bábkormány tizenegy milliárd dollár kamatot az egymilliárd dollár után.
1989-ben: csődhelyzet, mert összegyűlt húsz milliárd adósság!
Tehát: kölcsön: 1 milliárd dollár!
Visszafizetve: 11 milliárd dollár!
Maradék adóság: 20 milliárd dollár!
Erre, mondta Antal József:
“Az adósságot vissza kell fizetni!”
“Ez becsületbeli ügy!”
Vajon kinek a “becsülete” múlott azon, hogy ezt a szélhámos pénzügyi műveletet elismerjék, amit a megszállók és hű kutyáik a magyar nép nyakába varrtak?
1989-2010 között felvettünk 50 millárd dollárt.
1989-2010 között kifizettünk 150 milliárd dollár kamatot.
2010-ben tartozunk 132 milliárd dollárral, plusz kamataival.
Antall József, Horn Gyula, Orbán Viktor, Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc is fizette a kamatokat. Mindegyik hazudott erről a magyaroknak!
Orbán most megpróbál valamit, de mivel nem őszinte a kommunikációja, kevés az esélye. Csak akkor vehetjük fel eséllyel a harcot a saját pénzkibocsátásért, ha nem azzal a porhintéssel foglalkozunk, hogy mennyi a jegybankelnök fizetése, hanem azzal, hogy minden magyar tudja, hogy miért nem nyomtathatunk forintot, miért kell kölcsönt felvenni kamatra.
A rendszerváltás és az államadósság
Ki áll a magyar pártok mögött?
2010-ben hazánk 2321 milliárd forint, azaz 11,6 milliárd dollárt fog fizetni csak kamatokra. Sok olvasónk szinte nem tudta felfogni ezt a számot. Hihetetlen volt számukra ez a tény. Pedig az adat igaz! Egyetlen egy cáfolat sem érkezett.
Menjünk vissza egy kicsit a rendszerváltás idejére. 1990 elején a magyar államadósság mintegy 22 milliárd dollár. Zárójelben jegyezzük meg, hogy ma 135 milliárd dollár. Szóval 1990-ben Soros György és Andrew Sarlós felajánlja Antall József leendő miniszterelnöknek, hogy megvásárolják Magyarország adósságállományát.
Soros György
22 milliárd dollárt. Mit kértek cserébe? “Mindössze” a magyar nemzeti vagyon értékesebb darabjait. Itt gondoljon mindenki, amire akar. (A magyar energetikai szektort, az infrastruktúrát, a kommunikációs cégeket, a stratégiai cégeket, közlekedés, pénzügyi szektor, egészségbiztosítók, stb.)
Antall nem vállalta. Elgondolkodott rajta, de nem vállalta. Mint mondta: “…ez kommunikálhatatlan, ezzel ő nem tud kiállni a magyar társadalom színe elé. Nem tudja elmondani, hogy a Nyugat (Soros és Sarlós!), amelytől a felszabadításunkat vártuk, azzal kezdi a felszabadításunkat, hogy az adósságunk fejében elveszi a nemzeti vagyonunkat.”
Antall József miniszterelnök
Antallal a nyugati pénzemberek, bankárok tudatosították, hogy mi az, amiről sem ő és a kormányzati rendszer egy tagja sem beszélhet sohasem. Ez pedig az államadósság kérdése volt!
Amennyiben erről beszéltek volna, azonnali hatállyal “forradalmat” robbantottak volna ki Sorosék (lásd: TAXI-s blokád, és a néppel elsöpörtették volna az Antall-kormányt.) Tilos volt beszélni a fizetési könnyítésről és az átütemezésről is.
Tilos volt, és ma is tilos beszélni az adósságról!
Ez a doktrína még ma is érvényes. Az a politikai erő, mely erről beszél, halál fia. Ezért nem beszél erről a Fidesz sem. Tudni kell, hogy a nyugat a hiteleket a 70-es években arra használta, hogy a szocializmust gyengítse, és adósságcsapdába hajtsa a kommunista rendszert. Ezért joggal elvárható lett volna, hogy egy rendszerváltáskor ezek az adósságok, melyeknek eredeti célja a rendszer összeomlasztása lett volna, eltörlésre kerüljenek, de legalábbis ütemezési könnyítést kapjunk. De az elnyomó bankárok nem tudták megállni az újabb pénzszerzés lehetőségét, és Magyarországot azóta is pénzügyi sarc terepévé tették. Antall Józsefnek azt is megtiltották, hogy a nemzeti vagyon kifejezést használja. A statisztikai évkönyvben 1989-ben szerepelt utoljára a nemzeti vagyon kifejezés.
Antall halálával és 4 év elteltével 1994-ben a nép visszaszavazta a volt kádereket. A Kádár rendszer biztonsága sokakat csábított, és Horn Gyula elsöprő fölénnyel alakíthatott kormányt. A SZABAD EURÓPA véleménye szerint az IMF és Sorosék a háttérből megzsarolták Hornt. Vagy privatizál és fizeti a kamatokat, vagy repül, és jön a választás és a Fidesz. Horn is féltette hatalmát és engedett. Surányi fizette a kamatokat, Bokros megszorított, és Suchmann Tamás privatizált. Mindent.
Surányi, Bokros, és Suchmann alatt beindult a nemzeti vagyon kiárusítása.
Így az a faramuci helyzet állt elő, hogy a 22 milliárd dollár adósságunk megháromszorozódott, pedig évente 5-10 milliárd dollár kamatot fizettünk, és ráadásul az a nemzeti vagyon, amit Antall nem adott oda Sorosnak és Sarlósnak, mégis idegen kézbe került.
Miután Hornék elvégezték a piszkos munkát, a nyugati bankárvilág a Fideszt helyezte hatalomba, mert a mezőgazdaságra és a termőföldre is rá akarta tenni a kezét. Ennek érdekében megzsarolták Orbánt, hogy Torgyánnak adjon szabad kezet és pénzt a mezőgazdaságban. Ha nem veszi be a kormányba a Kisgazdákat, akkor a választást megnyerő és legtöbb mandátummal rendelkező MSZP-re sózták volna Torgyánt, és jött volna az MSZP-SZDSZ-FKGP kormány! Így Orbán engedett.
Orbán és Torgyán alatt megkezdődött a mezőgazdaság szétverése.
A SZABAD EURÓPA újságnál nekünk meggyőződésünk, hogy ennek az volt a célja, hogy az addig még úgy-ahogy működő magyar mezőgazdaság a padlóra kerüljön, és fillérekért fel lehessen vásárolni. Ekkor születtek a zsebszerződések. Mikor Torgyánnal szétverették a mezőgazdaságot (emlékszünk, működésképtelen családi gazdaságokba döntötték a pénzt) megengedték Orbánnak, hogy eltávolítsa. Orbán megzsarolta Torgyánt – akárcsak Antall – az ügynökmúltjával, Torgyán le is mondott. Jött a 2 éves költségvetés és Szabadi futópórázon.
A Fidesz is kihasította a saját sápját. Lásd: bábolnai gazdaságok privatizációja stb. De a nagy fölénnyel vezető Fidesz is pofára esett, mert nem lettek újraválasztva. Eddig Antall (Boross), Horn, és Orbán is kiszolgálta a nyugatot és Sorosékat, az IMF-t. De mindegyiket ejtették, és mindig az aktuális ellenzéket segítették helyettük. A 2002 évi választás eredménye fontos volt, mert az Orbán-Torgyán-féle mezőgazdasági ámokfutás után már meg lehetett engedni a csatlakozást az Európai Unióhoz, és ráengedni a halálos ágyán vergődő magyar mezőgazdaságra a nyugati árukat.
Medgyessynek adtak kölcsönt, hogy megcsinálhassa a 100 napos programot, és 2004-ben a csatlakozás eufóriájában nem vették észre az emberek, hogy vége lett a magyar mezőgazdaságnak és kereskedelemnek is.
Medgyessy a kölcsönökből osztogatott.
A kölcsönökből megemelt fizetéseket és nyugdíjakat pár év alatt kiszivattyúzták az országból a multinacionális kereskedelmi egységek segítségével, a PLÁZÁK-kal, és bevásárló központokkal. A pénz elfogyott, az adósság maradt, a nemzeti vagyon elveszett.
A 100 napos programra adott kölcsönöket egyből visszaszivattyúzták magukhoz.
Az 1990-ben 22 milliárd dolláros adósság időközben 135 milliárd dollárra nőtt, miközben évi 5-10 milliárd dollár kamatot fizettünk. Miután a baloldalt most engedik lejáratni (van is miért), újra a másik bábot, Orbánt hozzák vissza a hatalomba. De ne legyenek illúzióink, Orbánt ugyanúgy zsarolják (szintén van is mivel) és irányítják, mint Gyurcsányt. Míg Gyurcsány, Bokros, és Surányi, ugye, a Rockefellerék és Sorosék által irányított Bildenberg-csoport tagjai, addig ugye Orbán a szintén Rockefeller érdekeltségű Trilateral Commission nevű csoport tagja (bábja). Így már talán jobban érthető a Fidesz hintapolitikája is.
És egy kis ráadás
“Magyarországon a szocializmusban kilencvennyolc százalék körül volt az állami tulajdon aránya. Felgyülemlett egy hatalmas vagyon, amelyet, ha egy olyan típusú privatizációval értékesítettek volna, amely a bevételeket az államháztartásba vezeti be, az adósságokat ebből próbálja meg lefaragni, és senki nem lop el semmit, akkor ma Európa egyik leggazdagabb állama lehetnénk” – mondta Bencze Izabella. A jogász azt mondja, hazánkban a hivatalos kommunikáció szerint a reprivatizációt azért nem lehetett választani, mert annak költségeit a költségvetés és az állam teherbíró képessége nem viselte volna el.
Trianon miatt nálunk tilos volt a reprivatizáció!
Bogár László kijelentette, hogy a reprivatizáció, amelyet Csehországban megvalósítottak, számunkra tiltva(!) volt. “Trianon miatt volt globális parancs a reprivatizáció megtiltása. A környező országok könnyen reprivatizáltak abból a rabolt vagyonból, amelyet véres koncként Trianon után kaptak, s a magukénak tekintettek. Ezt a Nyugat, a globális hatalmi rendszer is elismeri. Mi lett volna, ha Magyarországon visszavezetjük a történelmi reprivatizációt? A Nyugatnak kényes kérdésben kellett volna állást foglalni: legitim döntésnek ismeri-e el a trianoni békeszerződést. Ezt a Nyugat el akarta kerülni” – mondta Bogár László.
Top Secret! Szigorúan bizalmas anyagok!
A lenti adatokat erősen őrzik a nyilvánosság elől. A mi célunk viszont az, hogy minél több ember tudja meg őket. Küldje tovább minden megbízható ismerősének! Ha egyetért velünk, segítse munkánkat, azzal, hogy terjeszti anyagainkat. Az elmúlt egy évben már 2 honlapunk “fagyott” le “véletlenül”. E-mail-kommuniká-ciónkban a Szabad Európa szóösszetétel használata sokszor az e-mail-küldést megakasztja. Nem csoda, az adatok megdöbbentőek, és még megdöbbentőbb, hogy egyetlen magyar politikus sem beszél róla, még évértékelésben sem.
Olvasson a sorok között!
Íme két hír, amit az emberek 99,9%-a el sem olvas, és nem is ért.
1. hír
Az ország államháztartási és külső finanszírozási helyzete látványosan javult. … A Bank of America-Merrill Lynch (BoA-ML) bankcsoport londoni befektetési részlege átfogó összehasonlító elemzést állított össze a magyar és a lengyel költségvetési helyzetről. A ház számításai szerint a magyar államháztartás strukturális elsődleges egyenlege az idén (2010) a hazai össztermék (GDP) 5,3 százalékának megfelelő többletet mutat majd, …
2. hír
Röntgen alatt Magyarország – elégedett Brüsszel az eredménnyel
…. Magyarország tartja a gazdasági program megvalósításának irányát, javul külső pénzügyi helyzete – állapította meg az Európai Bizottság, hétfőn közzétett, a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) együttműködésben készített helyzetértékelésében. (…..) Az elfogadott 2010-es költségvetés összhangban van a 3,8 százalékos GDP-arányos hiánycéllal, és jelentős tartalékok vannak benne.
Tényadat:
A vártnál kevesebb, 918,6 milliárd forint lett a 2009-es államháztartási hiány, azaz a GDP 3,6 százaléka. A Független Szabad Európa kiszámolta. Akkor most nézzük meg, mit jelent ez MAGYARUL:
1. A magyar államháztartás 2009 és 2010 között stagnál, azaz nem változik. (Most tekintsünk el a pár tizedszázalékos csökkenéstől, vagy esetleges emelkedéstől.)
2. A fenti tényadatból így könnyen kiszámítható, hogy a magyar költségvetés 1%-a 255 milliárd forinttal egyenlő. (Sima aránypár: Ha 918,6 milliárd 3,6%, akkor 1% hány milliárd?) Tehát 1%: 255 milliárd forint!
3. Idén 2010-ben 5,3% lesz az államháztartás elsődleges többlete. Azaz 5,3-szer 255 milliárd, vagyis 1352 milliárd forint. Ez az elsődleges egyenleg. Vagyis 2010-ben ennyi pluszt termel MAGYARORSZÁG: 1352 milliárd forintot.
4. A 2. hír szerint mégis tartható lesz a 3,8%-os hiány!!! Ezek szerint 3,8-szer 255 milliárd, azaz 969 milliárd forint lesz a hiány.
5. Kérdés: Hová tűnt az 1352 milliárd többlet, és miből keletkezett a 969 milliárdos hiány. Ez összesen 2321 milliárd forint, azaz 11,6 milliárd dollár. Hol ez a pénz?
Kapaszkodjon meg! Ez a pénz a KAMAT, amit mi MAGYAROK, 2010-ben fizetünk! 2321 milliárd forint, 11,6 milliárd dollár.
Hogy érzékeltessük mennyi pénz ez, néhány példa: 2321 milliárd forint az: az öt darab teljes és felépített 4-es METRO, vagy 13., 14., 15., 16., 17., 18., 19., 20., és 21. havi nyugdíj, vagy a teljes jelenleg már meglévő magyar autópályák felépítésének költsége! vagy mintegy 50-szer annyi pénz, mint amennyit az eltörölt vagyonadóból várt a kormány,
vagy 150 darab Grippen vadászgép,
vagy 2321 darab Combino villamos
vagy 46420 darab Zuschlag és általa ellopott pénz
vagy minden magyarnak a csecsemőtől az aggastyánig 232.000 forint.
Ennyit fizetünk csak kamatra 2010-ben.
Mit tehetünk? Először is el kell érni, hogy ez közbeszéd tárgya legyen hazánkban, mert azoknak a kezében van a hivatalos és pártmédia, akik a kamatokat szedik tőlünk. Így soha, sehol nem hangoznak el ezek a számok.
Az a politikus, aki beszélne róla, holnaptól a süllyesztőben találná magát. Kik ezek a befektetők?
Kik szedik a kamatokat?
David Rockefeller
Nicholas Rockefeller
Soros György
Kik tolják ki talicskával a pénzt az országból?
A hülyítés és porhintés: AZ, HOGY LOPNAK!
BKV, Zuschlag, Tocsik, Tribuszerné, autópálya-építés, BAUMAG, Kaya Ibrahim, Josip Tot, Hunvald, Orbán-papa bányái, Velence-tavi kaszinó telek, HAJDÚ-BÉT, stb. Mindenkinek a kedve és pártállása szerint. De, bármennyit is elloptak, ennek az ezerszeresét viszik ki az országból teljesen “legálisan” valakik!
Figyelem! Kapaszkodjon meg! Elmondjuk, hol a pénz!
Ahhoz, hogy pontosan megértsük, miről van szó, meg kell néznünk néhány mondatnak a jelentését, amiket nap, mint nap hallunk a híradókban, de nem tudjuk, valójában mit is jelent!
1. A monetáris politika. Minden nap 20-szor halljuk. De mi is ez?
A monetáris politika egy gazdaságpolitikai tevékenység, melynek során az állam a gazdaságban lévő pénzmennyiség mértékét befolyásolja. A legtöbb országban a központi bank, vagy más néven jegybank a monetáris politikáért felelős állami intézmény. A monetáris politika kivitelezésének legfontosabb eszköze a legtöbb modern jegybank gyakorlatában az irányadó kamatláb szintjének meghatározása.
Az irányadó kamatláb emelését, és ezen keresztül a pénzmennyiség szűkítését restriktív monetáris politikának nevezik. A restriktív politika átmenetileg visszafogja a gazdasági növekedést, ugyanakkor segít megfékezni az inflációt. Az irányadó kamatláb csökkentésével a pénzmennyiség növelését célzó intézkedéseket expanzív monetáris politikának hívják. Ez átmeneti élénkülést hoz a gazdaságban, ugyanakkor infláció-növelő hatású lehet.
Nos, felteszek egy olyan kérdést, amire 100 magyarból 100 ugyanazt válaszolja, mert gyerekkora óta belenevelték, és ha írni, olvasni nem is tanították meg, de arra nagyon ügyeltek, hogy ezt beleégessék belülről a homlokába. De vigyázat! Ez egy hazugság!
1. Adat. A jegybank (a MAGYAR NEMZETI BANK) az ország tulajdonában van.
2. Adat. A jegybank kizárólagos joga, hogy pénz bocsásson ki.
Kérdés: Mi van, akkor, ha egy ország költségvetése hiányt mutat?
A logikus válasz: A jegybank bocsásson ki pénzt a hiány fedezésére.
Most minden olvasó fejében az előre beprogramozott sziréna megszólal, és elkezd villogni a vészfény.
TILOS!!! NEM SZABAD!!! NEM LEHET PÉNZT KIBOCSÁTANI, MERT INFLÁCIÓ LESZ!
(Ne lepődjön, meg, ha Ön is erre gondolt, mert Ön is a rendszer része, és Önt is beprogramozták)
A programozás része továbbá az is, hogy eddig tudjon a dolgokról. Itt álljon le a gondolkodása, fagyjon le, mint a Windows a számítógépen. És lám, az emberek nem is gondolkodnak tovább. Az előre beprogramozás nem engedi.
ITT ÉS MOST MI PROGRAMTÖRLÉST HAJTUNK VÉGRE!
3. Adat. Az elmúlt 80 évben mindig hiány volt a költségvetésben.
4. Adat. Mégis még mindig működünk.
Kérdés: Hogy’ lehet ez? Nos, programozóink azt megtiltják nekünk, hogy pénzt bocsássunk ki, de azt már nem, hogy ők adjanak nekünk pénzt.
Magyarul: a PLUSZ PÉNZ a hiány fedezésére mindenképpen bekerül a gazdaságba, mert az különben azonnal összeomlana.
Miért nincs sziréna és vészfény?
NEM LEHET! PÉNZT KIBOCSÁTANI TILOS, MERT INFLÁCIÓ LESZ!
Pedig ez ugyanannyi mennyiségű pénz, mint amennyit mi magunk is kinyomhatnánk, és valóban lesz is egy kis infláció 4-5%, – de akkor miért nem mi adjuk ki a saját pénzünket? Hiszen látszólag ugyanaz a folyamat.
Pénz rakása a gazdaságba a hiány fedezésére.
DE CSAK LÁTSZÓLAG AZONOS A KÉT PÉNZ!
A mi általunk kibocsátott pénz okoz némi inflációt és ennyi!
A ő általuk kibocsátott pénz okoz némi inflációt (ugyanannyit) és….
KAMATOT KELL RÁ FIZETNI!
Ezért programoztak be minket arra, hogy ne tegyünk fel kérdéseket erről a témáról.
És most kapaszkodjon meg, mert rosszul lesz!
5. Adat. Becsüljük meg, mennyit lopnak a mi politikusaink rátartással!
Nézzük a 20 év “termését”:
Tocsik 800 millió
Tribuszerné 2000 millió, azaz 2 milliárd
Zuschlag 50 millió
BKV 3000 millió, azaz 3 milliárd
Autopálya 100000 millió, 100 milliárd
Számoljunk minden képviselőre 100 milliót, az 40.000 millió, azaz 40 milliárd
Adjuk össze: 145.850 millió, azaz 145 milliárd. Kerekítsünk felfele, legyen 150 milliárd. És, hogy biztosak legyünk a dolgunkban, szorozzuk be öttel. Az 750 milliárd forint. 20 év alatt ennyit lophattak el, úgy, hogy mi öttel szoroztunk!!!!! Ez 4 milliárd dollár!
Ez persze iszonyú sok pénz, ha tud követni.
DE MOST JÖN E LÉNYEG! TUDJA-E ÖN, HOGY 20 ÉV ALATT MENNYI KAMATOT FIZETTÜNK
KI?
30.000 MILLIÁRD FORINTOT, 162 MILLIÁRD DOLLÁRT!!!
DE LEGALÁBB TÖRLESZTETTÜNK?
20 éve tartoztunk 20 milliárd dollárral, azóta fizettünk 162 millárd dollár kamatot.
AZ EREDMÉNY: MA 135 MILLIÁRD DOLLÁRRAL TARTOZUNK NEKIK!
De kik “ők”?
Egy idézet a MAGYAR NEMZETI BANK-ról szóló törvényből:
I. Fejezet
A MAGYAR NEMZETI BANK JOGÁLLÁSA, ELSŐDLEGES CÉLJA ÉS ALAPVETŐ FELADATA
1. § (1) A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) a Magyar Köztársaság központi bankja. Az MNB a Központi Bankok Európai Rendszerének tagja.
(2) Az MNB, valamint döntéshozó szerveinek tagjai e törvényben foglalt feladataik végrehajtása és kötelességeik teljesítése során függetlenek, nem kérhetnek, és nem fogadhatnak el utasításokat az Európai Központi Bank kivételével a Kormánytól, az Európai Unió intézményeitől és szerveitől, tagállamainak kormányaitól vagy bármilyen más szervtől!
Magyarul: mi magyarok választjuk a PARLAMENTET. A Parlament (országgyűlés) ellenőrzi a Kormányt, a Kormány NEM ellenőrzi a jegybankot. Következésképpen mi magyarok nem ellenőrizzük a jegybankot, és a pénzkibocsátást.
A jegybankot, a MAGYAR NEMZETI BANK-ot az Európai Központi Bank ellenőrzi.
És mit gondolnak: kik a tulajdonosai az Európai Központi Banknak?
Hát a jegybankok, akikre a saját nemzetük semmilyen befolyást nem gyakorolhat. Azok diktálnak, akiket oda vezető pozícióba helyeznek.
És őket kik rakják oda?
David Rockefeller
Nicholas Rockefeller
Soros György
Mi történik ma, Magyarországon:
Egy ország fuldoklik egy érthetetlenül nagy adósság szorításában!
Beszéljenek a számok:
1945-ben, a németek után az oroszok (szovjetek) szállták meg Magyarországot.
1956-ban a magyar nép megkísérelte visszaszerezni a hatalmat a megszállóktól és a bábkormánytól.
1957 tavaszára, a “van másik” bábkormány megszilárdította rémuralmát.
1973-1989 között egymilliárd dollár érkezett be Magyarországra.
1973-1989 között kifizetett a bábkormány tizenegy milliárd dollár kamatot az egymilliárd dollár után.
1989-ben: csődhelyzet, mert összegyűlt húsz milliárd adósság!
Tehát: kölcsön: 1 milliárd dollár!
Visszafizetve: 11 milliárd dollár!
Maradék adóság: 20 milliárd dollár!
Erre, mondta Antal József:
“Az adósságot vissza kell fizetni!”
“Ez becsületbeli ügy!”
Vajon kinek a “becsülete” múlott azon, hogy ezt a szélhámos pénzügyi műveletet elismerjék, amit a megszállók és hű kutyáik a magyar nép nyakába varrtak?
1989-2010 között felvettünk 50 millárd dollárt.
1989-2010 között kifizettünk 150 milliárd dollár kamatot.
2010-ben tartozunk 132 milliárd dollárral, plusz kamataival.
Antall József, Horn Gyula, Orbán Viktor, Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc is fizette a kamatokat. Mindegyik hazudott erről a magyaroknak!
Orbán most megpróbál valamit, de mivel nem őszinte a kommunikációja, kevés az esélye. Csak akkor vehetjük fel eséllyel a harcot a saját pénzkibocsátásért, ha nem azzal a porhintéssel foglalkozunk, hogy mennyi a jegybankelnök fizetése, hanem azzal, hogy minden magyar tudja, hogy miért nem nyomtathatunk forintot, miért kell kölcsönt felvenni kamatra.
A rendszerváltás és az államadósság
Ki áll a magyar pártok mögött?
2010-ben hazánk 2321 milliárd forint, azaz 11,6 milliárd dollárt fog fizetni csak kamatokra. Sok olvasónk szinte nem tudta felfogni ezt a számot. Hihetetlen volt számukra ez a tény. Pedig az adat igaz! Egyetlen egy cáfolat sem érkezett.
Menjünk vissza egy kicsit a rendszerváltás idejére. 1990 elején a magyar államadósság mintegy 22 milliárd dollár. Zárójelben jegyezzük meg, hogy ma 135 milliárd dollár. Szóval 1990-ben Soros György és Andrew Sarlós felajánlja Antall József leendő miniszterelnöknek, hogy megvásárolják Magyarország adósságállományát.
Soros György
22 milliárd dollárt. Mit kértek cserébe? “Mindössze” a magyar nemzeti vagyon értékesebb darabjait. Itt gondoljon mindenki, amire akar. (A magyar energetikai szektort, az infrastruktúrát, a kommunikációs cégeket, a stratégiai cégeket, közlekedés, pénzügyi szektor, egészségbiztosítók, stb.)
Antall nem vállalta. Elgondolkodott rajta, de nem vállalta. Mint mondta: “…ez kommunikálhatatlan, ezzel ő nem tud kiállni a magyar társadalom színe elé. Nem tudja elmondani, hogy a Nyugat (Soros és Sarlós!), amelytől a felszabadításunkat vártuk, azzal kezdi a felszabadításunkat, hogy az adósságunk fejében elveszi a nemzeti vagyonunkat.”
Antall József miniszterelnök
Antallal a nyugati pénzemberek, bankárok tudatosították, hogy mi az, amiről sem ő és a kormányzati rendszer egy tagja sem beszélhet sohasem. Ez pedig az államadósság kérdése volt!
Amennyiben erről beszéltek volna, azonnali hatállyal “forradalmat” robbantottak volna ki Sorosék (lásd: TAXI-s blokád, és a néppel elsöpörtették volna az Antall-kormányt.) Tilos volt beszélni a fizetési könnyítésről és az átütemezésről is.
Tilos volt, és ma is tilos beszélni az adósságról!
Ez a doktrína még ma is érvényes. Az a politikai erő, mely erről beszél, halál fia. Ezért nem beszél erről a Fidesz sem. Tudni kell, hogy a nyugat a hiteleket a 70-es években arra használta, hogy a szocializmust gyengítse, és adósságcsapdába hajtsa a kommunista rendszert. Ezért joggal elvárható lett volna, hogy egy rendszerváltáskor ezek az adósságok, melyeknek eredeti célja a rendszer összeomlasztása lett volna, eltörlésre kerüljenek, de legalábbis ütemezési könnyítést kapjunk. De az elnyomó bankárok nem tudták megállni az újabb pénzszerzés lehetőségét, és Magyarországot azóta is pénzügyi sarc terepévé tették. Antall Józsefnek azt is megtiltották, hogy a nemzeti vagyon kifejezést használja. A statisztikai évkönyvben 1989-ben szerepelt utoljára a nemzeti vagyon kifejezés.
Antall halálával és 4 év elteltével 1994-ben a nép visszaszavazta a volt kádereket. A Kádár rendszer biztonsága sokakat csábított, és Horn Gyula elsöprő fölénnyel alakíthatott kormányt. A SZABAD EURÓPA véleménye szerint az IMF és Sorosék a háttérből megzsarolták Hornt. Vagy privatizál és fizeti a kamatokat, vagy repül, és jön a választás és a Fidesz. Horn is féltette hatalmát és engedett. Surányi fizette a kamatokat, Bokros megszorított, és Suchmann Tamás privatizált. Mindent.
Surányi, Bokros, és Suchmann alatt beindult a nemzeti vagyon kiárusítása.
Így az a faramuci helyzet állt elő, hogy a 22 milliárd dollár adósságunk megháromszorozódott, pedig évente 5-10 milliárd dollár kamatot fizettünk, és ráadásul az a nemzeti vagyon, amit Antall nem adott oda Sorosnak és Sarlósnak, mégis idegen kézbe került.
Miután Hornék elvégezték a piszkos munkát, a nyugati bankárvilág a Fideszt helyezte hatalomba, mert a mezőgazdaságra és a termőföldre is rá akarta tenni a kezét. Ennek érdekében megzsarolták Orbánt, hogy Torgyánnak adjon szabad kezet és pénzt a mezőgazdaságban. Ha nem veszi be a kormányba a Kisgazdákat, akkor a választást megnyerő és legtöbb mandátummal rendelkező MSZP-re sózták volna Torgyánt, és jött volna az MSZP-SZDSZ-FKGP kormány! Így Orbán engedett.
Orbán és Torgyán alatt megkezdődött a mezőgazdaság szétverése.
A SZABAD EURÓPA újságnál nekünk meggyőződésünk, hogy ennek az volt a célja, hogy az addig még úgy-ahogy működő magyar mezőgazdaság a padlóra kerüljön, és fillérekért fel lehessen vásárolni. Ekkor születtek a zsebszerződések. Mikor Torgyánnal szétverették a mezőgazdaságot (emlékszünk, működésképtelen családi gazdaságokba döntötték a pénzt) megengedték Orbánnak, hogy eltávolítsa. Orbán megzsarolta Torgyánt – akárcsak Antall – az ügynökmúltjával, Torgyán le is mondott. Jött a 2 éves költségvetés és Szabadi futópórázon.
A Fidesz is kihasította a saját sápját. Lásd: bábolnai gazdaságok privatizációja stb. De a nagy fölénnyel vezető Fidesz is pofára esett, mert nem lettek újraválasztva. Eddig Antall (Boross), Horn, és Orbán is kiszolgálta a nyugatot és Sorosékat, az IMF-t. De mindegyiket ejtették, és mindig az aktuális ellenzéket segítették helyettük. A 2002 évi választás eredménye fontos volt, mert az Orbán-Torgyán-féle mezőgazdasági ámokfutás után már meg lehetett engedni a csatlakozást az Európai Unióhoz, és ráengedni a halálos ágyán vergődő magyar mezőgazdaságra a nyugati árukat.
Medgyessynek adtak kölcsönt, hogy megcsinálhassa a 100 napos programot, és 2004-ben a csatlakozás eufóriájában nem vették észre az emberek, hogy vége lett a magyar mezőgazdaságnak és kereskedelemnek is.
Medgyessy a kölcsönökből osztogatott.
A kölcsönökből megemelt fizetéseket és nyugdíjakat pár év alatt kiszivattyúzták az országból a multinacionális kereskedelmi egységek segítségével, a PLÁZÁK-kal, és bevásárló központokkal. A pénz elfogyott, az adósság maradt, a nemzeti vagyon elveszett.
A 100 napos programra adott kölcsönöket egyből visszaszivattyúzták magukhoz.
Az 1990-ben 22 milliárd dolláros adósság időközben 135 milliárd dollárra nőtt, miközben évi 5-10 milliárd dollár kamatot fizettünk. Miután a baloldalt most engedik lejáratni (van is miért), újra a másik bábot, Orbánt hozzák vissza a hatalomba. De ne legyenek illúzióink, Orbánt ugyanúgy zsarolják (szintén van is mivel) és irányítják, mint Gyurcsányt. Míg Gyurcsány, Bokros, és Surányi, ugye, a Rockefellerék és Sorosék által irányított Bildenberg-csoport tagjai, addig ugye Orbán a szintén Rockefeller érdekeltségű Trilateral Commission nevű csoport tagja (bábja). Így már talán jobban érthető a Fidesz hintapolitikája is.
És egy kis ráadás
“Magyarországon a szocializmusban kilencvennyolc százalék körül volt az állami tulajdon aránya. Felgyülemlett egy hatalmas vagyon, amelyet, ha egy olyan típusú privatizációval értékesítettek volna, amely a bevételeket az államháztartásba vezeti be, az adósságokat ebből próbálja meg lefaragni, és senki nem lop el semmit, akkor ma Európa egyik leggazdagabb állama lehetnénk” – mondta Bencze Izabella. A jogász azt mondja, hazánkban a hivatalos kommunikáció szerint a reprivatizációt azért nem lehetett választani, mert annak költségeit a költségvetés és az állam teherbíró képessége nem viselte volna el.
Trianon miatt nálunk tilos volt a reprivatizáció!
Bogár László kijelentette, hogy a reprivatizáció, amelyet Csehországban megvalósítottak, számunkra tiltva(!) volt. “Trianon miatt volt globális parancs a reprivatizáció megtiltása. A környező országok könnyen reprivatizáltak abból a rabolt vagyonból, amelyet véres koncként Trianon után kaptak, s a magukénak tekintettek. Ezt a Nyugat, a globális hatalmi rendszer is elismeri. Mi lett volna, ha Magyarországon visszavezetjük a történelmi reprivatizációt? A Nyugatnak kényes kérdésben kellett volna állást foglalni: legitim döntésnek ismeri-e el a trianoni békeszerződést. Ezt a Nyugat el akarta kerülni” – mondta Bogár László.
Top Secret! Szigorúan bizalmas anyagok!
A lenti adatokat erősen őrzik a nyilvánosság elől. A mi célunk viszont az, hogy minél több ember tudja meg őket. Küldje tovább minden megbízható ismerősének! Ha egyetért velünk, segítse munkánkat, azzal, hogy terjeszti anyagainkat. Az elmúlt egy évben már 2 honlapunk “fagyott” le “véletlenül”. E-mail-kommuniká-ciónkban a Szabad Európa szóösszetétel használata sokszor az e-mail-küldést megakasztja. Nem csoda, az adatok megdöbbentőek, és még megdöbbentőbb, hogy egyetlen magyar politikus sem beszél róla, még évértékelésben sem.
Olvasson a sorok között!
Íme két hír, amit az emberek 99,9%-a el sem olvas, és nem is ért.
1. hír
Az ország államháztartási és külső finanszírozási helyzete látványosan javult. … A Bank of America-Merrill Lynch (BoA-ML) bankcsoport londoni befektetési részlege átfogó összehasonlító elemzést állított össze a magyar és a lengyel költségvetési helyzetről. A ház számításai szerint a magyar államháztartás strukturális elsődleges egyenlege az idén (2010) a hazai össztermék (GDP) 5,3 százalékának megfelelő többletet mutat majd, …
2. hír
Röntgen alatt Magyarország – elégedett Brüsszel az eredménnyel
…. Magyarország tartja a gazdasági program megvalósításának irányát, javul külső pénzügyi helyzete – állapította meg az Európai Bizottság, hétfőn közzétett, a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) együttműködésben készített helyzetértékelésében. (…..) Az elfogadott 2010-es költségvetés összhangban van a 3,8 százalékos GDP-arányos hiánycéllal, és jelentős tartalékok vannak benne.
Tényadat:
A vártnál kevesebb, 918,6 milliárd forint lett a 2009-es államháztartási hiány, azaz a GDP 3,6 százaléka. A Független Szabad Európa kiszámolta. Akkor most nézzük meg, mit jelent ez MAGYARUL:
1. A magyar államháztartás 2009 és 2010 között stagnál, azaz nem változik. (Most tekintsünk el a pár tizedszázalékos csökkenéstől, vagy esetleges emelkedéstől.)
2. A fenti tényadatból így könnyen kiszámítható, hogy a magyar költségvetés 1%-a 255 milliárd forinttal egyenlő. (Sima aránypár: Ha 918,6 milliárd 3,6%, akkor 1% hány milliárd?) Tehát 1%: 255 milliárd forint!
3. Idén 2010-ben 5,3% lesz az államháztartás elsődleges többlete. Azaz 5,3-szer 255 milliárd, vagyis 1352 milliárd forint. Ez az elsődleges egyenleg. Vagyis 2010-ben ennyi pluszt termel MAGYARORSZÁG: 1352 milliárd forintot.
4. A 2. hír szerint mégis tartható lesz a 3,8%-os hiány!!! Ezek szerint 3,8-szer 255 milliárd, azaz 969 milliárd forint lesz a hiány.
5. Kérdés: Hová tűnt az 1352 milliárd többlet, és miből keletkezett a 969 milliárdos hiány. Ez összesen 2321 milliárd forint, azaz 11,6 milliárd dollár. Hol ez a pénz?
Kapaszkodjon meg! Ez a pénz a KAMAT, amit mi MAGYAROK, 2010-ben fizetünk! 2321 milliárd forint, 11,6 milliárd dollár.
Hogy érzékeltessük mennyi pénz ez, néhány példa: 2321 milliárd forint az: az öt darab teljes és felépített 4-es METRO, vagy 13., 14., 15., 16., 17., 18., 19., 20., és 21. havi nyugdíj, vagy a teljes jelenleg már meglévő magyar autópályák felépítésének költsége! vagy mintegy 50-szer annyi pénz, mint amennyit az eltörölt vagyonadóból várt a kormány,
vagy 150 darab Grippen vadászgép,
vagy 2321 darab Combino villamos
vagy 46420 darab Zuschlag és általa ellopott pénz
vagy minden magyarnak a csecsemőtől az aggastyánig 232.000 forint.
Ennyit fizetünk csak kamatra 2010-ben.
Mit tehetünk? Először is el kell érni, hogy ez közbeszéd tárgya legyen hazánkban, mert azoknak a kezében van a hivatalos és pártmédia, akik a kamatokat szedik tőlünk. Így soha, sehol nem hangoznak el ezek a számok.
Az a politikus, aki beszélne róla, holnaptól a süllyesztőben találná magát. Kik ezek a befektetők?
Kik szedik a kamatokat?
David Rockefeller
Nicholas Rockefeller
Soros György
Kik tolják ki talicskával a pénzt az országból?
A hülyítés és porhintés: AZ, HOGY LOPNAK!
BKV, Zuschlag, Tocsik, Tribuszerné, autópálya-építés, BAUMAG, Kaya Ibrahim, Josip Tot, Hunvald, Orbán-papa bányái, Velence-tavi kaszinó telek, HAJDÚ-BÉT, stb. Mindenkinek a kedve és pártállása szerint. De, bármennyit is elloptak, ennek az ezerszeresét viszik ki az országból teljesen “legálisan” valakik!
Figyelem! Kapaszkodjon meg! Elmondjuk, hol a pénz!
Ahhoz, hogy pontosan megértsük, miről van szó, meg kell néznünk néhány mondatnak a jelentését, amiket nap, mint nap hallunk a híradókban, de nem tudjuk, valójában mit is jelent!
1. A monetáris politika. Minden nap 20-szor halljuk. De mi is ez?
A monetáris politika egy gazdaságpolitikai tevékenység, melynek során az állam a gazdaságban lévő pénzmennyiség mértékét befolyásolja. A legtöbb országban a központi bank, vagy más néven jegybank a monetáris politikáért felelős állami intézmény. A monetáris politika kivitelezésének legfontosabb eszköze a legtöbb modern jegybank gyakorlatában az irányadó kamatláb szintjének meghatározása.
Az irányadó kamatláb emelését, és ezen keresztül a pénzmennyiség szűkítését restriktív monetáris politikának nevezik. A restriktív politika átmenetileg visszafogja a gazdasági növekedést, ugyanakkor segít megfékezni az inflációt. Az irányadó kamatláb csökkentésével a pénzmennyiség növelését célzó intézkedéseket expanzív monetáris politikának hívják. Ez átmeneti élénkülést hoz a gazdaságban, ugyanakkor infláció-növelő hatású lehet.
Nos, felteszek egy olyan kérdést, amire 100 magyarból 100 ugyanazt válaszolja, mert gyerekkora óta belenevelték, és ha írni, olvasni nem is tanították meg, de arra nagyon ügyeltek, hogy ezt beleégessék belülről a homlokába. De vigyázat! Ez egy hazugság!
1. Adat. A jegybank (a MAGYAR NEMZETI BANK) az ország tulajdonában van.
2. Adat. A jegybank kizárólagos joga, hogy pénz bocsásson ki.
Kérdés: Mi van, akkor, ha egy ország költségvetése hiányt mutat?
A logikus válasz: A jegybank bocsásson ki pénzt a hiány fedezésére.
Most minden olvasó fejében az előre beprogramozott sziréna megszólal, és elkezd villogni a vészfény.
TILOS!!! NEM SZABAD!!! NEM LEHET PÉNZT KIBOCSÁTANI, MERT INFLÁCIÓ LESZ!
(Ne lepődjön, meg, ha Ön is erre gondolt, mert Ön is a rendszer része, és Önt is beprogramozták)
A programozás része továbbá az is, hogy eddig tudjon a dolgokról. Itt álljon le a gondolkodása, fagyjon le, mint a Windows a számítógépen. És lám, az emberek nem is gondolkodnak tovább. Az előre beprogramozás nem engedi.
ITT ÉS MOST MI PROGRAMTÖRLÉST HAJTUNK VÉGRE!
3. Adat. Az elmúlt 80 évben mindig hiány volt a költségvetésben.
4. Adat. Mégis még mindig működünk.
Kérdés: Hogy’ lehet ez? Nos, programozóink azt megtiltják nekünk, hogy pénzt bocsássunk ki, de azt már nem, hogy ők adjanak nekünk pénzt.
Magyarul: a PLUSZ PÉNZ a hiány fedezésére mindenképpen bekerül a gazdaságba, mert az különben azonnal összeomlana.
Miért nincs sziréna és vészfény?
NEM LEHET! PÉNZT KIBOCSÁTANI TILOS, MERT INFLÁCIÓ LESZ!
Pedig ez ugyanannyi mennyiségű pénz, mint amennyit mi magunk is kinyomhatnánk, és valóban lesz is egy kis infláció 4-5%, – de akkor miért nem mi adjuk ki a saját pénzünket? Hiszen látszólag ugyanaz a folyamat.
Pénz rakása a gazdaságba a hiány fedezésére.
DE CSAK LÁTSZÓLAG AZONOS A KÉT PÉNZ!
A mi általunk kibocsátott pénz okoz némi inflációt és ennyi!
A ő általuk kibocsátott pénz okoz némi inflációt (ugyanannyit) és….
KAMATOT KELL RÁ FIZETNI!
Ezért programoztak be minket arra, hogy ne tegyünk fel kérdéseket erről a témáról.
És most kapaszkodjon meg, mert rosszul lesz!
5. Adat. Becsüljük meg, mennyit lopnak a mi politikusaink rátartással!
Nézzük a 20 év “termését”:
Tocsik 800 millió
Tribuszerné 2000 millió, azaz 2 milliárd
Zuschlag 50 millió
BKV 3000 millió, azaz 3 milliárd
Autopálya 100000 millió, 100 milliárd
Számoljunk minden képviselőre 100 milliót, az 40.000 millió, azaz 40 milliárd
Adjuk össze: 145.850 millió, azaz 145 milliárd. Kerekítsünk felfele, legyen 150 milliárd. És, hogy biztosak legyünk a dolgunkban, szorozzuk be öttel. Az 750 milliárd forint. 20 év alatt ennyit lophattak el, úgy, hogy mi öttel szoroztunk!!!!! Ez 4 milliárd dollár!
Ez persze iszonyú sok pénz, ha tud követni.
DE MOST JÖN E LÉNYEG! TUDJA-E ÖN, HOGY 20 ÉV ALATT MENNYI KAMATOT FIZETTÜNK
KI?
30.000 MILLIÁRD FORINTOT, 162 MILLIÁRD DOLLÁRT!!!
DE LEGALÁBB TÖRLESZTETTÜNK?
20 éve tartoztunk 20 milliárd dollárral, azóta fizettünk 162 millárd dollár kamatot.
AZ EREDMÉNY: MA 135 MILLIÁRD DOLLÁRRAL TARTOZUNK NEKIK!
De kik “ők”?
Egy idézet a MAGYAR NEMZETI BANK-ról szóló törvényből:
I. Fejezet
A MAGYAR NEMZETI BANK JOGÁLLÁSA, ELSŐDLEGES CÉLJA ÉS ALAPVETŐ FELADATA
1. § (1) A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) a Magyar Köztársaság központi bankja. Az MNB a Központi Bankok Európai Rendszerének tagja.
(2) Az MNB, valamint döntéshozó szerveinek tagjai e törvényben foglalt feladataik végrehajtása és kötelességeik teljesítése során függetlenek, nem kérhetnek, és nem fogadhatnak el utasításokat az Európai Központi Bank kivételével a Kormánytól, az Európai Unió intézményeitől és szerveitől, tagállamainak kormányaitól vagy bármilyen más szervtől!
Magyarul: mi magyarok választjuk a PARLAMENTET. A Parlament (országgyűlés) ellenőrzi a Kormányt, a Kormány NEM ellenőrzi a jegybankot. Következésképpen mi magyarok nem ellenőrizzük a jegybankot, és a pénzkibocsátást.
A jegybankot, a MAGYAR NEMZETI BANK-ot az Európai Központi Bank ellenőrzi.
És mit gondolnak: kik a tulajdonosai az Európai Központi Banknak?
Hát a jegybankok, akikre a saját nemzetük semmilyen befolyást nem gyakorolhat. Azok diktálnak, akiket oda vezető pozícióba helyeznek.
És őket kik rakják oda?
David Rockefeller
Nicholas Rockefeller
Soros György
Mi az a Lisszaboni Szerződés? & Hogyan “”ADTÁK”" el a Hazánkat……
2011.
július 25. hétfő Szerző: szukaresz
— Kik irták alá HELYETTÜNK ??????????
Mi az a Lisszaboni Szerződés?
1.rész : Hol tartunk most, és hová jutunk majd el ezzel a szerződéssel.
A Szerződés, ami valójában nem más a korábban több EU tagállam által is népszavazás útján elutasított EU Alkotmány kisebb módosításokkal.
Az európai unió fő célja a nemzetállamok felszámolása és egy az Amerikai Egyesült Államokhoz hasonló szuperállam megteremtése. A Lisszaboni szerződés az utolsó lépcsőfok ,amely után már nem beszélhetünk európai nemzetállamokról.
De hol tartunk most?
Az európai unió mára a monetáris unió szintjére jutott.
A monetáris unió lényege az egyetlen, közös pénz használata az unióban résztvevő államok mindegyikében. Az európai Gazdasági és Monetáris Unió (Economic Monetary Union – EMU) esetében a közös pénz az euró. A közös pénz bevezetése jelentős következményekkel jár mind a pénzügy, mind a gazdaság, mind a politika tekintetében.
Pénzügyi következmények
Az országok egyetlen, közös monetáris politikának vetik alá magukat, amely az euró-kibocsátásért felelős Európai Központi Bank, illetve Bankrendszer (European Central Bank – ECB és European System of Central Banks – ESCB) kezében van.
Gazdasági következmények
Az unió megalapítása előtt minden ország számára külkereskedelemnek számított a többi tagországgal folytatott kereskedelem; ez az unió létrejöttével belkereskedelemmé vált
Politikai következmények
Az unió létrejöttével a tagországok többé nem folytatnak saját monetáris politikát, a szuverenitás e fontos részét átruházzák uniós – úgy is mondhatjuk: föderális – szintre.
Mi a következő lépcsőfok?
A következő lépcsőfok a politikai unió.
Itt már nem csak közös határokról , és közös gazdaságról beszélünk ,
Innentől kezdve a politikai intézményei is összefonódnak.
Innentől kezdve már maguk az önálló államok is megszűnnek.
És egységes uniós kormány jön létre amely lisszaboni szerződés alapján fog működni.
A legfőbb következménye ennek hogy megszűnünk önálló ország lenni.
-nincsenek saját határaink
-nem lesz független magyar kormányunk
Az utasításokat innentől kezdve Brüsszelből kapjuk
-nincs saját fizető eszközünk
Euró bevezetése.
-nincs önálló kül- és belpolitikánk
-egységes európai bankrendszer
-egységes Eu oktatás ( Bolognai rendszer)
2.rész: Lisszaboni szerződés következményei
2007 december 17-éna közvélemény előzetes értesítése nélkül ratifikáltak egy olyan nemzetközi szerződést, amely feladja Magyarország függetlenségét mind a jelentősebb belügyi mind a kül- és biztonságpolitikai kérdésekben, és átruházza a döntési jogokat az Európai Unió valamely szervezete vagy intézménye számára, amely intézmények döntési befolyására Magyarországnak, -annak alacsony uniós képviseleti arányát tekintve – semmi lehetősége sem lesz.
A szerződés a Magyar Köztársaságot gyarmatként kiszolgáltatja az erősebb európai tagállamok javára.
Reformoknak nevezve
valamint egy olyan új föderációs szuperhatalom javára, amelynek központilag elrendelt reformjai révén folyik Magyarországon a jelenlegi gazdaságrombolás, reformdiktatúra és az ezek keresztülviteléhez hallgatólagosan legitimált rendőri és jogalkalmazási diktatúra.
A Lisszaboni Szerződés felhatalmazza az unió vezetését az ország fegyveres megszállására is valamint
stratégiai jogokat is átad az EU-vezetése számára, mint például az ország monetáris és költségvetési önrendelkezési jogai.
Tehát hazánknak és a többi tagállamnak nem lesz joga dönteni olyan
kérdésekben mint külpolitika ,
egészségbiztosítás, energiaárak, költségvetés, adók, saját biztonságpolitika, társadalombiztosítás.
A dokumentum egész tartalmát tekintve alkotmányos szerződésnek minősül, mivel felülírja nemzeti Alkotmányunk szerint kikötött jogainkat és kötelességeinket.
A 17. „(2) Az uniós polgárokat megilletik a Szerződésekben meghatározott jogok, és
terhelik az abban megállapított kötelezettségek. Így az uniós polgárok többek között:
a) jogosultak a tagállamok területén szabadon mozogni és tartózkodni;
b) választásra jogosultak és választhatók a lakóhelyük szerinti tagállam európai parlamenti és helyhatósági választásain, ugyanolyan feltételekkel, mint az adott
tagállam állampolgárai;
d) jogosultak petíciót benyújtani az Európai Parlamenthez, az európai ombudsmanhoz folyamodni, valamint arra, hogy a Szerződések nyelveinek valamelyikén az Unió bármely intézményéhez vagy tanácsadó szervéhez forduljanak, és ugyanazon a nyelven választ kapjanak
Újból ki kell emelnem ,hogy a
lényegét tekintve a Lisszaboni Szerződés maga az EU Alkotmány, és erről a tényről mind az EU-vezetés, mind a diktatórikus tervek támogatói és csatlós médiái hazudnak.
Bár a Lisszaboni Szerződés állítja, hogy abból az egyes tagországok kiléphetnek:
„49a. cikk
(1) Saját alkotmányos követelményeivel összhangban a tagállamok bármelyike úgy
határozhat, hogy kilép az Unióból.
(2) A kilépést elhatározó tagállam ezt a szándékát bejelenti az Európai Tanácsnak. Az
Európai Tanács által adott iránymutatások alapján az Unió tárgyalásokat folytat és
megállapodást köt ezzel az állammal, amelyben az érintett államnak az Unióval való jövőbeli
kapcsolataira tekintettel meghatározzák az illető állam kilépésének részletes szabályait. Ezt a
megállapodást az Európai Unió működéséről szóló szerződés 188n. cikke (3) bekezdésének
megfelelően kell megtárgyalni. A megállapodást az Unió nevében a Tanács köti meg minősített
többséggel eljárva, az Európai Parlament egyetértését követően.
(3) A kilépésről rendelkező megállapodás hatálybalépésének időpontjától, illetve ennek
hiányában a (2) bekezdésben említett bejelentéstől számított két év elteltével a Szerződések az
érintett államra többé nem alkalmazhatók, kivéve ha az Európai Tanács az érintett tagállammal
egyetértésben ennek a határidőnek a meghosszabbításáról egyhangúlag határoz.
Szerződés konkrét szövege szerint ennek feltételei nagyon homályosak és magától az EU eseti döntésétől is függenek. Maga a kilépési aktus több évet is igénybe vevő hosszú és körülményes folyamat.
A Lisszaboni szerződés nem a demokrácia fellegvárát építi és nem egy olyan Európát akar létrehozni amelyben az országok békében élnek egymás mellett, és egymás kultúráját, függetlenségét és nyelvét elfogadják ( szlovák nyelvtörvény ) hanem egy globális szuper államot ami mindent a piacgazdaságnak vet alá. És amellyel elveszítjük nemzeti szuverenitásunkat és magyar állampolgári jogainkat uniósra cseréljük.
A közös EU-reformokat rákényszeríti Magyarországra hogy ezek közöl csak egyet említsek: szőlőkivágási támogatás
Az előző úgymond „szocialista” kormány 3 ével akarta meghosszabítani a a külföldiek földvásárlási tilalmát 2011-től
2014-ig.A most megalakuló fidesz kormány is ezzel hitegeti a gazdákat.
Ez azonban a szerződés szerint lehetelen
3.rész: Mit veszítünk el a szerződéssel?
(2) A belső piac egy olyan, belső határok nélküli térség, amelyben e szerződés rendelkezéseivel összhangban biztosított az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása.
2. A nemzeti termékek védelmének elvesztése
EUM 34. cikk
A tagállamok között tilos a behozatalra vonatkozó minden mennyiségi korlátozás és azzal azonos hatású intézkedés.
EUM 35. cikk
A tagállamok között tilos a kivitelre vonatkozó minden mennyiségi korlátozás és azzal azonos hatású intézkedés.
EUM 63. cikk
(1) E fejezet rendelkezéseinek keretei között tilos a tagállamok, valamint a tagállamok és harmadik országok közötti tőkemozgásra vonatkozó minden korlátozás.
(2) E fejezet rendelkezéseinek keretei között tilos a tagállamok, valamint a tagállamok és harmadik országok közötti fizetési műveletekre vonatkozó minden korlátozás.
EUM 101. cikk
(1) A belső piaccal összeegyeztethetetlen és tilos minden olyan vállalkozások közötti megállapodás, vállalkozások társulásai által hozott döntés és összehangolt magatartás, amely hatással lehet a tagállamok közötti kereskedelemre, és amelynek célja vagy hatása a közös piacon belüli verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása, így különösen:
a) a beszerzési vagy eladási árak, illetve bármely egyéb üzleti feltétel közvetlen vagy közvetett rögzítése;
b) a termelés, az értékesítés, a műszaki fejlesztés vagy a befektetés korlátozása vagy ellenőrzése;
c) a piacok vagy a beszerzési források felosztása;
d) egyenértékű ügyletek esetén eltérő feltételek alkalmazása az üzletfelekkel szemben, ami által azok hátrányos versenyhelyzetbe kerülnek;
e) a szerződések megkötésének függővé tétele olyan kiegészítő kötelezettségeknek a másik fél részéről történő vállalásától,
amelyek sem természetüknél fogva, sem a kereskedelmi szokások szerint nem tartoznak a szerződés tárgyához.
EUM 107. cikk
(1) Ha a Szerződések másként nem rendelkezik, a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.
3. Pénzügyi függetlenség elvesztése
EUM 282. cikk
(1) Az Európai Központi Bank és a nemzeti központi bankok alkotják a Központi Bankok Európai Rendszerét (KBER). Az Unió monetáris politikáját az Európai Központi Bank és azon tagállamok nemzeti központi bankjai irányítják, amelyeknek hivatalos pénzneme az euro, és amelyek az eurorendszert alkotják.
….
(5) Az Európai Központi Bankkal konzultálni kell a hatáskörébe tartozó valamennyi uniós jogi aktusra irányuló javaslattal, továbbá valamennyi nemzeti jogszabálytervezettel kapcsolatban, és a hatáskörébe tartozó területeken véleményt terjeszthet elő.
EUM 295. cikk
Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság egyeztetnek egymással, és közös megegyezéssel meghatározzák együttműködésük szabályait. E célból a Szerződéseknek megfelelően kötelező jellegű intézményközi megállapodásokat köthetnek.
4. Kereskedelmi függetlenség elvesztése
EUM 207. cikk
(1) A közös kereskedelempolitika egységes elveken alapul; ez vonatkozik különösen a vámtarifák módosításaira, az áruk és szolgáltatások kereskedelméhez kapcsolódó vámtarifa és
kereskedelmi megállapodások megkötésére, valamint a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásaira, továbbá a külföldi közvetlen befektetésekre, a liberalizációs intézkedések egységesítésére, az exportpolitikára és az olyan kereskedelempolitikai védintézkedésekre, mint a dömping vagy szubvenció esetén meghozandó intézkedések. A közös kereskedelempolitikát az Unió külső tevékenységének elvei és célkitűzései által meghatározott keretek között kell folytatni.
5. Vám elvesztése
EUM 28. cikk
(1) Az Unió vámuniót alkot, amely a teljes árukereskedelemre kiterjed, és magában foglalja a behozatali és kiviteli vámok, valamint az azokkal azonos hatású díjak tilalmát a tagállamok között, továbbá közös vámtarifa bevezetését harmadik országokkal fenntartott kapcsolataikban.
6. Az önálló adópolitika elvesztése
EUM 110. cikk
A tagállamok sem közvetlenül, sem közvetve nem vetnek ki más tagállamok termékeire a hasonló jellegű hazai termékre közvetlenül vagy közvetve kivetett adónál magasabb belső adót.
A tagállamok továbbá nem vetnek ki más tagállamok termékeire olyan természetű belső adót, amely más termékek közvetett védelmét szolgálhatja.
7. Külügy és hadügy elvesztése
EUSZ 18. cikk
(1) Az Európai Tanács, minősített többséggel és a Bizottság elnökének egyetértésével, kinevezi az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét. Megbízatását az Európai Tanács ugyanilyen eljárás keretében megszüntetheti.
(2) A főképviselő irányítja az Unió közös kül- és biztonságpolitikáját. Javaslataival hozzájárul e politika alakításához, és azt a Tanácstól kapott felhatalmazásban foglaltak szerint végrehajtja. Ugyanez vonatkozik a közös biztonság- és védelempolitikára.
8. Önálló jogalkotás elvesztése
EUM 288. cikk
Az Unió hatásköreinek gyakorlása érdekében az intézmények rendeleteket, irányelveket, határozatokat, ajánlásokat és véleményeket fogadnak el.
A rendelet általános hatállyal bír. Teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Az irányelv az elérendő célokat illetően minden címzett tagállamra kötelező, azonban a forma és az eszközök megválasztását a nemzeti hatóságokra hagyja.
A határozat teljes egészében kötelező. Amennyiben külön megjelöli, hogy kik a címzettjei, a határozat kizárólag azokra nézve kötelező, akiket címzettként megjelöl.
9. Közigazgatás elvesztése
EUM 7. cikk
Az Unió, valamennyi célkitűzését figyelembe véve és a hatáskör-átruházás elvével összhangban, biztosítja a különböző politikái és tevékenységei összhangját.
10. Belbiztonság elvesztése
EUM 88. cikk
(1) Az Europol feladata, hogy támogassa és erősítse a tagállamok rendőri hatóságainak és egyéb bűnüldöző szolgálatainak tevékenységét, valamint a közöttük folytatott kölcsönös együttműködést a két vagy több tagállamot érintő
bűncselekmények és a terrorizmus, valamint az uniós politikák alkalmazási körébe tartozó közös érdekeket sértő bűnözési formák megelőzése és üldözése terén.
(2) Az Europol felépítését, működését, tevékenységi területét és feladatait rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott rendeletekben az Európai Parlament és a Tanács határozza meg. E feladatok a következőket foglalhatják magukban:
a) az információk, így különösen a tagállamok vagy harmadik országok hatóságai, illetve az Unión kívüli szervezetek által szolgáltatott információk összegyűjtése, tárolása, feldolgozása, elemzése és cseréje,
b) a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaival közösen vagy közös nyomozócsoportok keretében végzett nyomozati és operatív tevékenységek összehangolása, megszervezése és végrehajtása, adott esetben az Eurojusttal kapcsolatot tartva.
EUM 89. cikk
A Tanács különleges jogalkotási eljárás keretében meghatározza azokat a feltételeket és korlátokat, amelyek mellett a tagállamoknak a 82 és 87. cikkben említett hatáskörrel rendelkező hatóságai egy másik tagállam területén – annak hatóságaival kapcsolatot tartva és velük egyetértésben – intézkedéseket foganatosíthatnak. A Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően, egyhangúlag határoz.
11. Igazságszolgáltatás elvesztése
EUSZ 19. cikk
(1) Az Európai Unió Bírósága a Bíróságból, a Törvényszékből és különös hatáskörű törvényszékekből áll. Az Európai Unió Bírósága biztosítja a jog tiszteletben tartását a Szerződések értelmezése és alkalmazása során.
A tagállamok megteremtik azokat a jogorvoslati lehetőségeket, amelyek az uniós jog által szabályozott területeken a hatékony jogvédelem biztosításához szükségesek.
EUM 86. cikk
(1) Az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények üldözésére a Tanács különleges jogalkotási eljárás keretében elfogadott rendeletekben az Eurojustból Európai Ügyészséget hozhat létre. A Tanács az Európai Parlament egyetértését követően, egyhangúlag határoz.
12. Magyarország kinyitása minden idegen előtt és bezárása az Unión kívülre szakadt minden magyar előtt
EUM 49. cikk
Az alábbiakban megállapított rendelkezéseknek megfelelően tilos a valamely tagállam állampolgárainak egy másik tagállam területén történő szabad letelepedésére vonatkozó minden korlátozás. Ezt a rendelkezést azokra a korlátozásokra is alkalmazni kell, amelyek képviseletnek, fióktelepnek vagy leányvállalatnak egy tagállam valamely tagállamban letelepedett állampolgára által történő alapítására vonatkoznak.
A szabad letelepedés magában foglalja a jogot gazdasági tevékenység önálló vállalkozóként történő megkezdésére és folytatására, vállalkozások, így különösen az 54. cikk második bekezdése szerinti társaságok alapítására és irányítására, a letelepedés országának joga által a saját állampolgáraira előírt feltételek szerint, figyelemmel a tőkére vonatkozó fejezet rendelkezéseire is.
4.rész: Mit tesz a jobbik a Lisszaboni szerződés ellen ?
- Az Európai Egyesült Államokat előrevetítő Lisszaboni Szerződés elutasítása
- A Nemzetek Európája koncepció támogatása új szövetségesekkel
- A magyar érdek megalkuvás nélküli érvényesítése
- Az Európai Unió által is támogatott regionális politika maximális kihasználása a csonkaországi és a határon
túli magyarok közötti gazdasági és kulturális nemzetegyesítés céljára
Európai uniós alapvetések
Az Európai Unió nem egyenlő Európával. Magyarország nem azáltal tartozott Európához a múltban, hogy belépett az Unióba,
hanem a történelme jogán, és a jövőben sem az alapján leszünk európaiak, hogy tagjai maradunk-e az EU-nak, hanem
azáltal, hogy – akár az Unióval szemben is – hűek maradunk az európai alapértékekhez. Európa hármas talapzatra épült:
a görög gondolkodásra, a római jogra és a keresztény erkölcsre. Mi, jobbikosok, úgy hisszük, hogy Európának nem csak a
múltja, de a jövője is ezen az értékeken alapulhat. Ezért tartjuk tévútnak a Lisszaboni Szerződés által körvonalazódó integrációt.
Az európai államok és nemzetek közös együttműködésének elkötelezett hívei vagyunk, de egy valós értékek nélküli,
globális szuperállamhoz nem kívánunk asszisztálni.
Magyarország jövője meggyőződésünk szerint hosszabb távon nem képzelhető el a jelenlegi tendenciákra épülő EU keretein
belül. Amennyiben az Unió ebbe az irányba halad, hazánknak meg kell fontolnia, hogy saját megmaradása, érdekérvényesítése
és gyarapodása céljából kilépjen ebből a közösségből, és újragondolja nemzetközi viszonyrendszerét. A másik lehetőség, hogy
megtaláljuk az Unió tagállamaiban azokat a szövetségeseket, akik hasonlóan gondolkodnak, mint mi, és egészen új pályára
állítjuk a kontinentális együttműködést. Közösen megvalósítjuk a Nemzetek Európáját, amely a nemzetek sokszínűségére,
egyenlőségére és kölcsönös érdekazonosságára épül.
Addig is a mindenkori magyar kormány feladata és felelőssége, hogy a jelenlegi keretek között is megtegyen mindent a magyar
nemzeti érdekek és értékek megalkuvás nélküli képviseletéért. Szakítani kívánunk azzal a hazaáruló politikai gyakorlattal,
amelyet mind az MSZP, mind a Fidesz, mind a többi parlamenti párt követett, amelyet az uniós érdekek szervilis kiszolgálása
jellemzett, akár a hazai érdekek rovására is. Gondoljunk csak az uniós tárgyalások kapkodó és önfeladó lezárására,
a román EU-csatlakozás feltétel nélküli, vagy a Lisszaboni Szerződés villámgyors és olvasatlan megszavazására. A Jobbik, ha
kell, akár a konfrontációt is vállalja Brüsszellel. Ha a nemzet és az Unió érdeke között kell választanunk, mi nem fogunk félni
a hazánk és a nemzetünk mellett dönteni.
Az Unión belül különösen fontosnak tartjuk, hogy a kínálkozó lehetőségeket teljes mértékben kihasználjuk a magyar nemzet
Kárpát-medencében történő gazdasági és kulturális újraegyesítésére. Ehhez számtalan, uniós elveknek megfelelő lehetőség áll
a rendelkezésünkre, csak élni kellene velük, vagy ha kell, meg kellene értük küzdeni.
Az elmúlt húsz év:
A Lisszaboni Szerződéssel az Unió a föderatív, a nemzetállamokat eljelentéktelenítő irányba mozdult el, amely nem
csupán idegen a kontinens szerves történelmi fejlődésétől, de rövid távon is működésképtelen.
Az EU-n belül a nagy nyugati államok dominanciája érvényesül, a kisebb, különösen a kelet-közép-európai államok
folyamatos defenzívában vannak érdekeik érvényesítését tekintve.
A Lisszaboni Szerződéssel az Unió külpolitikáját Brüsszel sajátítja ki, amelynek csak a kisebb baja, hogy az EU szervilis
módon USA-barát külpolitikája életveszélyes, a nagyobb problémát az jelenti, hogy a tagállamoknak – így hazánknak
is – szinte teljesen megszűnik a nemzetközi mozgástere.
A Lisszaboni Szerződéssel az Európai Unió Alapjogi Chartájának minden rendelkezése kötelező érvényűvé vált. A
Charta az emberi jogok érvényesítésére a korábbiaknál nagyobb garanciát ad, mivel az Unió és a tagországok jogrendjének
részévé vált, ugyanakkor néhány rendelkezése értékrendünkkel ellentétben áll. A Charta alkalmazása alól felmentést kért
és kapott az Egyesült Királyság, Lengyelország és Csehország. Magyarországon a parlamenti pártok kísérletet sem tettek az
önrendelkezés ilyen irányú érvényesítésére.
Az EU ígéreteivel ellentétben nem oldotta meg a határain belül élő nemzeti kisebbségek gondjait. Öt év tagság után
látnunk kell, hogy az Unió ugyan sok nemzeti kisebbség ügyét fontosnak tekinti, de a magyar ügy iránt teljesen érzéketlen.
Az EU intézményrendszere nagyban antidemokratikus. Ennek legjellemzőbb példája, hogy jogszabályt kizárólag a
nem választott testületként működő Bizottság kezdeményezhet, a megválasztott képviselőkből álló Európai Parlament
nem.
A kormánynak az EU-ban képviselt álláspontját a magyar parlament illetékes bizottságával egyeztetni kell.
A Magyarországra érkező uniós források nagy része nem jut el a hazai vállalkozásokhoz, hanem az itt lévő multinacionális
cégekhez kerül, egy másik része a politikai korrupció feneketlen kútjában veszik el, míg egy harmadik része
nagyobbrészt értelmetlen vagy kevéssé életbevágó, de az Unió által erőltetett projektekben hasznosul.
A szebb jövő:
Az előzőekben vázolt törekvésekkel szemben áll a Nemzetek Európája koncepció, amelyik az európai országok
együttműködését úgy kívánja megvalósítani, hogy a nemzeti önrendelkezést a jelenleginél nagyobb mértékben tartaná
meg, jelentősen szűkítve a kötelező közösségi jogi aktusok területét és számát, visszaadva a nemzeti parlamentek jogkörét.
A 2011-ben lejáró földpiaci moratórium meghosszabbítása csupán időhúzásnak jó, valódi megoldásként csak a
magyar föld törvényben biztosított védelmét tudjuk elképzelni.
— Kik irták alá HELYETTÜNK ??????????
Mi az a Lisszaboni Szerződés?
1.rész : Hol tartunk most, és hová jutunk majd el ezzel a szerződéssel.
A Szerződés, ami valójában nem más a korábban több EU tagállam által is népszavazás útján elutasított EU Alkotmány kisebb módosításokkal.
Az európai unió fő célja a nemzetállamok felszámolása és egy az Amerikai Egyesült Államokhoz hasonló szuperállam megteremtése. A Lisszaboni szerződés az utolsó lépcsőfok ,amely után már nem beszélhetünk európai nemzetállamokról.
De hol tartunk most?
Az európai unió mára a monetáris unió szintjére jutott.
A monetáris unió lényege az egyetlen, közös pénz használata az unióban résztvevő államok mindegyikében. Az európai Gazdasági és Monetáris Unió (Economic Monetary Union – EMU) esetében a közös pénz az euró. A közös pénz bevezetése jelentős következményekkel jár mind a pénzügy, mind a gazdaság, mind a politika tekintetében.
Pénzügyi következmények
Az országok egyetlen, közös monetáris politikának vetik alá magukat, amely az euró-kibocsátásért felelős Európai Központi Bank, illetve Bankrendszer (European Central Bank – ECB és European System of Central Banks – ESCB) kezében van.
Gazdasági következmények
Az unió megalapítása előtt minden ország számára külkereskedelemnek számított a többi tagországgal folytatott kereskedelem; ez az unió létrejöttével belkereskedelemmé vált
Politikai következmények
Az unió létrejöttével a tagországok többé nem folytatnak saját monetáris politikát, a szuverenitás e fontos részét átruházzák uniós – úgy is mondhatjuk: föderális – szintre.
Mi a következő lépcsőfok?
A következő lépcsőfok a politikai unió.
Itt már nem csak közös határokról , és közös gazdaságról beszélünk ,
Innentől kezdve a politikai intézményei is összefonódnak.
Innentől kezdve már maguk az önálló államok is megszűnnek.
És egységes uniós kormány jön létre amely lisszaboni szerződés alapján fog működni.
A legfőbb következménye ennek hogy megszűnünk önálló ország lenni.
-nincsenek saját határaink
-nem lesz független magyar kormányunk
Az utasításokat innentől kezdve Brüsszelből kapjuk
-nincs saját fizető eszközünk
Euró bevezetése.
-nincs önálló kül- és belpolitikánk
-egységes európai bankrendszer
-egységes Eu oktatás ( Bolognai rendszer)
2.rész: Lisszaboni szerződés következményei
2007 december 17-éna közvélemény előzetes értesítése nélkül ratifikáltak egy olyan nemzetközi szerződést, amely feladja Magyarország függetlenségét mind a jelentősebb belügyi mind a kül- és biztonságpolitikai kérdésekben, és átruházza a döntési jogokat az Európai Unió valamely szervezete vagy intézménye számára, amely intézmények döntési befolyására Magyarországnak, -annak alacsony uniós képviseleti arányát tekintve – semmi lehetősége sem lesz.
A szerződés a Magyar Köztársaságot gyarmatként kiszolgáltatja az erősebb európai tagállamok javára.
Reformoknak nevezve
valamint egy olyan új föderációs szuperhatalom javára, amelynek központilag elrendelt reformjai révén folyik Magyarországon a jelenlegi gazdaságrombolás, reformdiktatúra és az ezek keresztülviteléhez hallgatólagosan legitimált rendőri és jogalkalmazási diktatúra.
A Lisszaboni Szerződés felhatalmazza az unió vezetését az ország fegyveres megszállására is valamint
stratégiai jogokat is átad az EU-vezetése számára, mint például az ország monetáris és költségvetési önrendelkezési jogai.
Tehát hazánknak és a többi tagállamnak nem lesz joga dönteni olyan
kérdésekben mint külpolitika ,
egészségbiztosítás, energiaárak, költségvetés, adók, saját biztonságpolitika, társadalombiztosítás.
A dokumentum egész tartalmát tekintve alkotmányos szerződésnek minősül, mivel felülírja nemzeti Alkotmányunk szerint kikötött jogainkat és kötelességeinket.
A 17. „(2) Az uniós polgárokat megilletik a Szerződésekben meghatározott jogok, és
terhelik az abban megállapított kötelezettségek. Így az uniós polgárok többek között:
a) jogosultak a tagállamok területén szabadon mozogni és tartózkodni;
b) választásra jogosultak és választhatók a lakóhelyük szerinti tagállam európai parlamenti és helyhatósági választásain, ugyanolyan feltételekkel, mint az adott
tagállam állampolgárai;
d) jogosultak petíciót benyújtani az Európai Parlamenthez, az európai ombudsmanhoz folyamodni, valamint arra, hogy a Szerződések nyelveinek valamelyikén az Unió bármely intézményéhez vagy tanácsadó szervéhez forduljanak, és ugyanazon a nyelven választ kapjanak
Újból ki kell emelnem ,hogy a
lényegét tekintve a Lisszaboni Szerződés maga az EU Alkotmány, és erről a tényről mind az EU-vezetés, mind a diktatórikus tervek támogatói és csatlós médiái hazudnak.
Bár a Lisszaboni Szerződés állítja, hogy abból az egyes tagországok kiléphetnek:
„49a. cikk
(1) Saját alkotmányos követelményeivel összhangban a tagállamok bármelyike úgy
határozhat, hogy kilép az Unióból.
(2) A kilépést elhatározó tagállam ezt a szándékát bejelenti az Európai Tanácsnak. Az
Európai Tanács által adott iránymutatások alapján az Unió tárgyalásokat folytat és
megállapodást köt ezzel az állammal, amelyben az érintett államnak az Unióval való jövőbeli
kapcsolataira tekintettel meghatározzák az illető állam kilépésének részletes szabályait. Ezt a
megállapodást az Európai Unió működéséről szóló szerződés 188n. cikke (3) bekezdésének
megfelelően kell megtárgyalni. A megállapodást az Unió nevében a Tanács köti meg minősített
többséggel eljárva, az Európai Parlament egyetértését követően.
(3) A kilépésről rendelkező megállapodás hatálybalépésének időpontjától, illetve ennek
hiányában a (2) bekezdésben említett bejelentéstől számított két év elteltével a Szerződések az
érintett államra többé nem alkalmazhatók, kivéve ha az Európai Tanács az érintett tagállammal
egyetértésben ennek a határidőnek a meghosszabbításáról egyhangúlag határoz.
Szerződés konkrét szövege szerint ennek feltételei nagyon homályosak és magától az EU eseti döntésétől is függenek. Maga a kilépési aktus több évet is igénybe vevő hosszú és körülményes folyamat.
A Lisszaboni szerződés nem a demokrácia fellegvárát építi és nem egy olyan Európát akar létrehozni amelyben az országok békében élnek egymás mellett, és egymás kultúráját, függetlenségét és nyelvét elfogadják ( szlovák nyelvtörvény ) hanem egy globális szuper államot ami mindent a piacgazdaságnak vet alá. És amellyel elveszítjük nemzeti szuverenitásunkat és magyar állampolgári jogainkat uniósra cseréljük.
A közös EU-reformokat rákényszeríti Magyarországra hogy ezek közöl csak egyet említsek: szőlőkivágási támogatás
Az előző úgymond „szocialista” kormány 3 ével akarta meghosszabítani a a külföldiek földvásárlási tilalmát 2011-től
2014-ig.A most megalakuló fidesz kormány is ezzel hitegeti a gazdákat.
Ez azonban a szerződés szerint lehetelen
3.rész: Mit veszítünk el a szerződéssel?
(2) A belső piac egy olyan, belső határok nélküli térség, amelyben e szerződés rendelkezéseivel összhangban biztosított az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása.
2. A nemzeti termékek védelmének elvesztése
EUM 34. cikk
A tagállamok között tilos a behozatalra vonatkozó minden mennyiségi korlátozás és azzal azonos hatású intézkedés.
EUM 35. cikk
A tagállamok között tilos a kivitelre vonatkozó minden mennyiségi korlátozás és azzal azonos hatású intézkedés.
EUM 63. cikk
(1) E fejezet rendelkezéseinek keretei között tilos a tagállamok, valamint a tagállamok és harmadik országok közötti tőkemozgásra vonatkozó minden korlátozás.
(2) E fejezet rendelkezéseinek keretei között tilos a tagállamok, valamint a tagállamok és harmadik országok közötti fizetési műveletekre vonatkozó minden korlátozás.
EUM 101. cikk
(1) A belső piaccal összeegyeztethetetlen és tilos minden olyan vállalkozások közötti megállapodás, vállalkozások társulásai által hozott döntés és összehangolt magatartás, amely hatással lehet a tagállamok közötti kereskedelemre, és amelynek célja vagy hatása a közös piacon belüli verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása, így különösen:
a) a beszerzési vagy eladási árak, illetve bármely egyéb üzleti feltétel közvetlen vagy közvetett rögzítése;
b) a termelés, az értékesítés, a műszaki fejlesztés vagy a befektetés korlátozása vagy ellenőrzése;
c) a piacok vagy a beszerzési források felosztása;
d) egyenértékű ügyletek esetén eltérő feltételek alkalmazása az üzletfelekkel szemben, ami által azok hátrányos versenyhelyzetbe kerülnek;
e) a szerződések megkötésének függővé tétele olyan kiegészítő kötelezettségeknek a másik fél részéről történő vállalásától,
amelyek sem természetüknél fogva, sem a kereskedelmi szokások szerint nem tartoznak a szerződés tárgyához.
EUM 107. cikk
(1) Ha a Szerződések másként nem rendelkezik, a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.
3. Pénzügyi függetlenség elvesztése
EUM 282. cikk
(1) Az Európai Központi Bank és a nemzeti központi bankok alkotják a Központi Bankok Európai Rendszerét (KBER). Az Unió monetáris politikáját az Európai Központi Bank és azon tagállamok nemzeti központi bankjai irányítják, amelyeknek hivatalos pénzneme az euro, és amelyek az eurorendszert alkotják.
….
(5) Az Európai Központi Bankkal konzultálni kell a hatáskörébe tartozó valamennyi uniós jogi aktusra irányuló javaslattal, továbbá valamennyi nemzeti jogszabálytervezettel kapcsolatban, és a hatáskörébe tartozó területeken véleményt terjeszthet elő.
EUM 295. cikk
Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság egyeztetnek egymással, és közös megegyezéssel meghatározzák együttműködésük szabályait. E célból a Szerződéseknek megfelelően kötelező jellegű intézményközi megállapodásokat köthetnek.
4. Kereskedelmi függetlenség elvesztése
EUM 207. cikk
(1) A közös kereskedelempolitika egységes elveken alapul; ez vonatkozik különösen a vámtarifák módosításaira, az áruk és szolgáltatások kereskedelméhez kapcsolódó vámtarifa és
kereskedelmi megállapodások megkötésére, valamint a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásaira, továbbá a külföldi közvetlen befektetésekre, a liberalizációs intézkedések egységesítésére, az exportpolitikára és az olyan kereskedelempolitikai védintézkedésekre, mint a dömping vagy szubvenció esetén meghozandó intézkedések. A közös kereskedelempolitikát az Unió külső tevékenységének elvei és célkitűzései által meghatározott keretek között kell folytatni.
5. Vám elvesztése
EUM 28. cikk
(1) Az Unió vámuniót alkot, amely a teljes árukereskedelemre kiterjed, és magában foglalja a behozatali és kiviteli vámok, valamint az azokkal azonos hatású díjak tilalmát a tagállamok között, továbbá közös vámtarifa bevezetését harmadik országokkal fenntartott kapcsolataikban.
6. Az önálló adópolitika elvesztése
EUM 110. cikk
A tagállamok sem közvetlenül, sem közvetve nem vetnek ki más tagállamok termékeire a hasonló jellegű hazai termékre közvetlenül vagy közvetve kivetett adónál magasabb belső adót.
A tagállamok továbbá nem vetnek ki más tagállamok termékeire olyan természetű belső adót, amely más termékek közvetett védelmét szolgálhatja.
7. Külügy és hadügy elvesztése
EUSZ 18. cikk
(1) Az Európai Tanács, minősített többséggel és a Bizottság elnökének egyetértésével, kinevezi az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét. Megbízatását az Európai Tanács ugyanilyen eljárás keretében megszüntetheti.
(2) A főképviselő irányítja az Unió közös kül- és biztonságpolitikáját. Javaslataival hozzájárul e politika alakításához, és azt a Tanácstól kapott felhatalmazásban foglaltak szerint végrehajtja. Ugyanez vonatkozik a közös biztonság- és védelempolitikára.
8. Önálló jogalkotás elvesztése
EUM 288. cikk
Az Unió hatásköreinek gyakorlása érdekében az intézmények rendeleteket, irányelveket, határozatokat, ajánlásokat és véleményeket fogadnak el.
A rendelet általános hatállyal bír. Teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Az irányelv az elérendő célokat illetően minden címzett tagállamra kötelező, azonban a forma és az eszközök megválasztását a nemzeti hatóságokra hagyja.
A határozat teljes egészében kötelező. Amennyiben külön megjelöli, hogy kik a címzettjei, a határozat kizárólag azokra nézve kötelező, akiket címzettként megjelöl.
9. Közigazgatás elvesztése
EUM 7. cikk
Az Unió, valamennyi célkitűzését figyelembe véve és a hatáskör-átruházás elvével összhangban, biztosítja a különböző politikái és tevékenységei összhangját.
10. Belbiztonság elvesztése
EUM 88. cikk
(1) Az Europol feladata, hogy támogassa és erősítse a tagállamok rendőri hatóságainak és egyéb bűnüldöző szolgálatainak tevékenységét, valamint a közöttük folytatott kölcsönös együttműködést a két vagy több tagállamot érintő
bűncselekmények és a terrorizmus, valamint az uniós politikák alkalmazási körébe tartozó közös érdekeket sértő bűnözési formák megelőzése és üldözése terén.
(2) Az Europol felépítését, működését, tevékenységi területét és feladatait rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott rendeletekben az Európai Parlament és a Tanács határozza meg. E feladatok a következőket foglalhatják magukban:
a) az információk, így különösen a tagállamok vagy harmadik országok hatóságai, illetve az Unión kívüli szervezetek által szolgáltatott információk összegyűjtése, tárolása, feldolgozása, elemzése és cseréje,
b) a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaival közösen vagy közös nyomozócsoportok keretében végzett nyomozati és operatív tevékenységek összehangolása, megszervezése és végrehajtása, adott esetben az Eurojusttal kapcsolatot tartva.
EUM 89. cikk
A Tanács különleges jogalkotási eljárás keretében meghatározza azokat a feltételeket és korlátokat, amelyek mellett a tagállamoknak a 82 és 87. cikkben említett hatáskörrel rendelkező hatóságai egy másik tagállam területén – annak hatóságaival kapcsolatot tartva és velük egyetértésben – intézkedéseket foganatosíthatnak. A Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően, egyhangúlag határoz.
11. Igazságszolgáltatás elvesztése
EUSZ 19. cikk
(1) Az Európai Unió Bírósága a Bíróságból, a Törvényszékből és különös hatáskörű törvényszékekből áll. Az Európai Unió Bírósága biztosítja a jog tiszteletben tartását a Szerződések értelmezése és alkalmazása során.
A tagállamok megteremtik azokat a jogorvoslati lehetőségeket, amelyek az uniós jog által szabályozott területeken a hatékony jogvédelem biztosításához szükségesek.
EUM 86. cikk
(1) Az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények üldözésére a Tanács különleges jogalkotási eljárás keretében elfogadott rendeletekben az Eurojustból Európai Ügyészséget hozhat létre. A Tanács az Európai Parlament egyetértését követően, egyhangúlag határoz.
12. Magyarország kinyitása minden idegen előtt és bezárása az Unión kívülre szakadt minden magyar előtt
EUM 49. cikk
Az alábbiakban megállapított rendelkezéseknek megfelelően tilos a valamely tagállam állampolgárainak egy másik tagállam területén történő szabad letelepedésére vonatkozó minden korlátozás. Ezt a rendelkezést azokra a korlátozásokra is alkalmazni kell, amelyek képviseletnek, fióktelepnek vagy leányvállalatnak egy tagállam valamely tagállamban letelepedett állampolgára által történő alapítására vonatkoznak.
A szabad letelepedés magában foglalja a jogot gazdasági tevékenység önálló vállalkozóként történő megkezdésére és folytatására, vállalkozások, így különösen az 54. cikk második bekezdése szerinti társaságok alapítására és irányítására, a letelepedés országának joga által a saját állampolgáraira előírt feltételek szerint, figyelemmel a tőkére vonatkozó fejezet rendelkezéseire is.
4.rész: Mit tesz a jobbik a Lisszaboni szerződés ellen ?
- Az Európai Egyesült Államokat előrevetítő Lisszaboni Szerződés elutasítása
- A Nemzetek Európája koncepció támogatása új szövetségesekkel
- A magyar érdek megalkuvás nélküli érvényesítése
- Az Európai Unió által is támogatott regionális politika maximális kihasználása a csonkaországi és a határon
túli magyarok közötti gazdasági és kulturális nemzetegyesítés céljára
Európai uniós alapvetések
Az Európai Unió nem egyenlő Európával. Magyarország nem azáltal tartozott Európához a múltban, hogy belépett az Unióba,
hanem a történelme jogán, és a jövőben sem az alapján leszünk európaiak, hogy tagjai maradunk-e az EU-nak, hanem
azáltal, hogy – akár az Unióval szemben is – hűek maradunk az európai alapértékekhez. Európa hármas talapzatra épült:
a görög gondolkodásra, a római jogra és a keresztény erkölcsre. Mi, jobbikosok, úgy hisszük, hogy Európának nem csak a
múltja, de a jövője is ezen az értékeken alapulhat. Ezért tartjuk tévútnak a Lisszaboni Szerződés által körvonalazódó integrációt.
Az európai államok és nemzetek közös együttműködésének elkötelezett hívei vagyunk, de egy valós értékek nélküli,
globális szuperállamhoz nem kívánunk asszisztálni.
Magyarország jövője meggyőződésünk szerint hosszabb távon nem képzelhető el a jelenlegi tendenciákra épülő EU keretein
belül. Amennyiben az Unió ebbe az irányba halad, hazánknak meg kell fontolnia, hogy saját megmaradása, érdekérvényesítése
és gyarapodása céljából kilépjen ebből a közösségből, és újragondolja nemzetközi viszonyrendszerét. A másik lehetőség, hogy
megtaláljuk az Unió tagállamaiban azokat a szövetségeseket, akik hasonlóan gondolkodnak, mint mi, és egészen új pályára
állítjuk a kontinentális együttműködést. Közösen megvalósítjuk a Nemzetek Európáját, amely a nemzetek sokszínűségére,
egyenlőségére és kölcsönös érdekazonosságára épül.
Addig is a mindenkori magyar kormány feladata és felelőssége, hogy a jelenlegi keretek között is megtegyen mindent a magyar
nemzeti érdekek és értékek megalkuvás nélküli képviseletéért. Szakítani kívánunk azzal a hazaáruló politikai gyakorlattal,
amelyet mind az MSZP, mind a Fidesz, mind a többi parlamenti párt követett, amelyet az uniós érdekek szervilis kiszolgálása
jellemzett, akár a hazai érdekek rovására is. Gondoljunk csak az uniós tárgyalások kapkodó és önfeladó lezárására,
a román EU-csatlakozás feltétel nélküli, vagy a Lisszaboni Szerződés villámgyors és olvasatlan megszavazására. A Jobbik, ha
kell, akár a konfrontációt is vállalja Brüsszellel. Ha a nemzet és az Unió érdeke között kell választanunk, mi nem fogunk félni
a hazánk és a nemzetünk mellett dönteni.
Az Unión belül különösen fontosnak tartjuk, hogy a kínálkozó lehetőségeket teljes mértékben kihasználjuk a magyar nemzet
Kárpát-medencében történő gazdasági és kulturális újraegyesítésére. Ehhez számtalan, uniós elveknek megfelelő lehetőség áll
a rendelkezésünkre, csak élni kellene velük, vagy ha kell, meg kellene értük küzdeni.
Az elmúlt húsz év:
A Lisszaboni Szerződéssel az Unió a föderatív, a nemzetállamokat eljelentéktelenítő irányba mozdult el, amely nem
csupán idegen a kontinens szerves történelmi fejlődésétől, de rövid távon is működésképtelen.
Az EU-n belül a nagy nyugati államok dominanciája érvényesül, a kisebb, különösen a kelet-közép-európai államok
folyamatos defenzívában vannak érdekeik érvényesítését tekintve.
A Lisszaboni Szerződéssel az Unió külpolitikáját Brüsszel sajátítja ki, amelynek csak a kisebb baja, hogy az EU szervilis
módon USA-barát külpolitikája életveszélyes, a nagyobb problémát az jelenti, hogy a tagállamoknak – így hazánknak
is – szinte teljesen megszűnik a nemzetközi mozgástere.
A Lisszaboni Szerződéssel az Európai Unió Alapjogi Chartájának minden rendelkezése kötelező érvényűvé vált. A
Charta az emberi jogok érvényesítésére a korábbiaknál nagyobb garanciát ad, mivel az Unió és a tagországok jogrendjének
részévé vált, ugyanakkor néhány rendelkezése értékrendünkkel ellentétben áll. A Charta alkalmazása alól felmentést kért
és kapott az Egyesült Királyság, Lengyelország és Csehország. Magyarországon a parlamenti pártok kísérletet sem tettek az
önrendelkezés ilyen irányú érvényesítésére.
Az EU ígéreteivel ellentétben nem oldotta meg a határain belül élő nemzeti kisebbségek gondjait. Öt év tagság után
látnunk kell, hogy az Unió ugyan sok nemzeti kisebbség ügyét fontosnak tekinti, de a magyar ügy iránt teljesen érzéketlen.
Az EU intézményrendszere nagyban antidemokratikus. Ennek legjellemzőbb példája, hogy jogszabályt kizárólag a
nem választott testületként működő Bizottság kezdeményezhet, a megválasztott képviselőkből álló Európai Parlament
nem.
A kormánynak az EU-ban képviselt álláspontját a magyar parlament illetékes bizottságával egyeztetni kell.
A Magyarországra érkező uniós források nagy része nem jut el a hazai vállalkozásokhoz, hanem az itt lévő multinacionális
cégekhez kerül, egy másik része a politikai korrupció feneketlen kútjában veszik el, míg egy harmadik része
nagyobbrészt értelmetlen vagy kevéssé életbevágó, de az Unió által erőltetett projektekben hasznosul.
A szebb jövő:
Az előzőekben vázolt törekvésekkel szemben áll a Nemzetek Európája koncepció, amelyik az európai országok
együttműködését úgy kívánja megvalósítani, hogy a nemzeti önrendelkezést a jelenleginél nagyobb mértékben tartaná
meg, jelentősen szűkítve a kötelező közösségi jogi aktusok területét és számát, visszaadva a nemzeti parlamentek jogkörét.
A 2011-ben lejáró földpiaci moratórium meghosszabbítása csupán időhúzásnak jó, valódi megoldásként csak a
magyar föld törvényben biztosított védelmét tudjuk elképzelni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése