2017. június 14., szerda

Világok között.






Világok között.



Tisztánlátók - Lássunk tisztán!



Mint minden nagy civilizációs korszakváltás hajnalán, ma is reneszánszukat élik a közkincsé lett jövendőmondó praktikák. Szinte minden könyvesbolt polcain ott sorakoznak egymás mellett a tenyérjóslás, a csillagjóslás, a kártyavetés gyakorlati kézikönyvei. Így nem is csoda, hogy egyre többen állítják magukról ők képesek ilyen eszközök segítségével, jelekből kiolvasni valakinek sorsát, jövőjét, boldogságát. Vajon hihetünk-e nekik? Vajon tényleg tisztán látják-e mindazt amit mondanak? Tényleg mindenki rendelkezik ezzel a képességgel, vagy csak kevesek kiváltsága? 
Ki a tisztánlátó? 
A tisztánlátás kifejezés eredete a XVII. századi francia clair (tisztán) és voyance (látomás) szóösszetételben keresendő. Eredeti értelemben „clairvoyant”, úgynevezett tisztánlátó az az ember, akinek megbízható belső sugallatai és igazolható látomásai vannak valami olyanról, amiről a hagyományos érzékszervi tapasztalás útján nem lehetne tudomása. A tisztánlátás képessége vallási kontextusban amolyan isteni kegy, amely a lelkileg megtisztult próféták és szentek birtoka. Mint ilyen, sokáig úgy vélték csak nagyon kevesek bírnak ezzel a képességgel. 
A múlt század elején, a tudományos parapszichológia térhódításával, és első helyen J.B. Rhine és Rudolf Tischner kutatásaival, megszületik az érzékszerveken túli érzékelés, az ESP fogalma, amely a tisztánlátáson kívül kutatás tárgyává teszi a többi úgynevezett pszichikus képességet, beleértve a telepátiát (a távérzékelést) és a prekogníciót (előérzékelést). Így születik meg a hatodik érzék fogalma, ami azt sejteti, hogy az embernek az öt hagyományos érzékszerve mellett, van egy elcsökenyesedett vagy eddig fel-nem-fedezett érzékszerve, amely a megérzésekért, előérzésekért felel. Míg sokan ennek a puszta gondolatát is babonaságnak vélik, egy 2005-ös amerikai felmérés szerint az amerikai lakosság 26%-a hisz abban, hogy az embernek van ilyen rejtett képessége. Rhine és társa megbízható módon igazolta, hogy bizonyos mértékig minden ember rendelkezik az érzékszervi tapasztaláson kívüli észlelés képességével, ami gyakorlással minden emberben fejleszthető. Ma már sok evolucionista természettudóst is foglalkoztat a kérdés, vajon milyen szerepet játszik, illetve milyen evolúciós előnyt jelent az egyedfejlődésben az előérzet. Például sok állat előre megérzi, ha valamilyen természeti katasztrófa közelít, és időben elmenekül. Azaz az állatoknál mindenképpen megfigyelt jelenségről van szó.
Ma a köznyelvben tisztánlátónak azt az embert nevezzük, aki ezt a belső érzékelő-képességét az átlagosnál jobban kiművelte, vagy született tehetsége révén az átlagosnál érzékenyebb belső észlelőerővel bír. A tisztánlátó nem szükségszerűen érzékel képekben,– bár ez is előfordulhat – sokkal inkább „észlel”, „érez”, „sejt”, „tud”. Belső érzéseit természetesen visszafordíthatja képekké, és képzelőereje segítségével rá is vetítheti arra amit szemével lát. Így a szemek által közvetített optikai kép, a látvány kiegészülhet olyan „fantáziaképekkel”, amelyek a belső megérzések gondolati kivetülései. 
Tisztánlátás – Auralátás 
Egy tisztánlátó láthat aurát, egy derengő fényburkot egy test körül, de ez önmagában nem azonos a tisztánlátással. A tisztánlátó ha ránéz valakire lehet, hogy egyáltalán nem lát semmi különlegeset. Sokkal inkább benső sugallatok, érzések ébrednek benne, amelyeket megfogalmazva, szavakba öltve hangosan ki is mondhat. Ilyenkor engedi, hogy hétköznapi tudatállapota megváltozzon, módosuljon. Ebben a módosult tudatállapotban „érzékeli” azokat a dolgokat, amiket „normális” tudatállapotban nem. Ez nem azt jelenti, hogy transzba kell esnie, vagy hogy valamilyen megszállottság, elragadtatottság keríti hatalmába. Bár egyes samanisztikus hagyományokban a tisztánlátást a sámánok, vagy más vallási specialisták gyakorolják, akik használják a mesterségesen létrehozott transzállapotokat is látomáskeresésre. 

Mit lát egy tisztánlátó? 
Mint mondtuk egyáltalán nem biztos, hogy a tisztánlátó hatodik érzéke, képek nyelvén jeleníti meg az így érkező észleleteket. Magára a látásra vonatkozó eredeti kifejezés, a latin videa, vagy a szanszkrit véda is inkább tudást, bölcsességet jelent. A látomás így sokféle formában érkezhet. A tisztánlátó, megérzések formájában szerezhet ismereteket valakinek a múltjáról, jelenéről, jövőjéről, sorsáról, egészségi állapotáról, családi kapcsolatairól, bármiről. A tisztánlátás a valódi értelemben vett mindentudással, egy adott ember teljes érzékelésével áll kapcsolatban. Ehhez persze el kell fogadnunk, hogy egyetlen ember sem fogja a jelen pillanat téridőbeli korlátainak. Még ha hagyományos érzékszerveink csak a most-ban, a jelen állapotában érzékelik az embert, a valóság egy másik horizontján (ha úgy tetszik egy másik téridő-dimenzióban) az összes többi létállapotát is hordozza magával. A tisztánlátó megváltozott tudatállapotával képes „mélyebbre nézni” és meglátni egy ember további vetületeit. 
Jóslás és jövőérzékelés 
Ha a hagyományos érzékszervi tapasztalás korlátait lehetséges átlépni, ha a téridő egysíkú fogságából lehetséges a szabadulás, akkor természetes, hogy egy tisztánlátó érzékelheti a jövőt. Pontosabban a jelen pillanatban gyökerező legvalószínűbb jövők egyikét. Mert jövője sokfél van mindenkinek. Ez az írás is sokfelé vezethet innen – ahhoz, hogy megtudd hová, a végére kell járni… Egy tisztánlátó, ha valakinek a jövőjét vizsgálja, mindig többféle jövőt kell, hogy lásson – szinte nincs olyan alapeset, hogy valakire elkerülhetetlenül csak egyfajta jövő várjon. Mégis, egy ember jelen állapota szinte determinisztikusan meghatározza milyen sors vár majd rá. 

Jóslás és cigányság 
Vannak népcsoportok és kultúrák, ahol a jövőérzékelés intuitív praktikái és a jóslás gyakorlata mindennapos. Ilyen mondjuk bármelyik kelet-ázsiai hagyományőrző népcsoport, ahol ébredés után teljesen természetes az egyperces napi jóslatkérés gyakorlata. Magyarországon talán egyedül a cigányság az, akik körében a jóslás általánosan elfogadott gyakorlat. Természetes, hogy egy cigányasszony „tud” jósolni. És ez nem azt jelenti, hogy ismeri az életvonalakat, ha belenéz valakinek a tenyerébe – ez babonaság, és spekulatív áltudomány lenne. Elég megfognia valaki kezét (vagy még ez sem kell), bele se kell, hogy nézzen és máris mondja amit lát, tud, megérez. Mert a cigányság körében kulturálisan nincs letiltva, legátolva az az intuitív beleérző-képesség, amit legtöbben hagyunk magunkban elhalni. Ez persze nem azt jelenti, hogy minden cigányasszony pontosan is jósol. De sok esetben pontosabban, mint tenné ezt más kulturközegben felnövő ember. Köztük is, mint minden más népcsoport esetében vannak pontos és kevésbé pontos tisztánlátó emberek. 
Hogy egy tisztánlátó mennyire pontos, bárki tesztelheti. Csak pontos és egzakt kérdéseket kell neki feltenni, és teljesen szkeptikus alapállással megvizsgálni a válaszok pontosságát. Az ebben a körben végzett hiteles vizsgálatok azt mutatják, hogy egészen tévedhetetlen és mindig pontos clairvoyance nem létezik. Ugyanis ugyanúgy mint bármelyik hagyományos érzékszervünk esetében itt is létezik érzékcsalódás. Tom Cruise híres filmje a „Különvélemény” ennek látványos megfogalmazása. Van olyan eset, hogy egy tisztánlátó olyat észlel, ami mégsem válik valóvá, annak ellenére, hogy észlelete pontos (is lehetne). A jövő mégis másként alakul, ahol ez az észlelet már retrospektív hamis, mint egy igaz, de csalóka álom. 

Parafenomének és tisztánlátók 
Előfordulhat, hogy egy parafenomén tisztánlátó is de általában a kettő nem jár együtt. Parafenoménnak azt az embert hívjuk, aki valamilyen más szokványosan nem tapasztalható jelenséget képes előidézni. Például akaratával képes egy hétköznapi kanalat elgörbíteni, mint a világhírre szert tevő magyar származású Uri Geller. Parafenomenális képességnek nevezzük azt, amikor valaki képes nem mágneses tárgyakat teste „mágneses” erejével magára ragasztani, vagy puszta koncentrációval a statisztikai valószínűségnél jóval több hatost dobni egy kockával. A legtöbb hiteles parafenomén egyáltalán nem rendelkezik a tisztánlátás képességével. 
A történelem leghíresebb tisztánlátói ezért nem a parafenomének hanem az ókori látnokok, próféták, szentek, jósok közül kerültek ki. A tisztánlátók talán a leghíresebb mitológiai alakja Priamusz király lánya Cassandra, akinek a legenda szerint Apollón templomában kígyók nyalták tisztára a fülét, hogy azután meghallhassa a jövőről szóló sugallatokat. A legenda szerint hiába látta tisztán Trója elestét, senki sem hitt neki, így tragikus sorsát nem kerülhette mégsem el. 
És talán ez is fontos tanulság: hiába látja valaki tisztán a sorsát, hiába érzékeli jövőjét, a tudás önmagában nem elég. Cselekvőképesség és hatóerő is kell hozzá, hogy a belső látomások üzenetét valóra váltsuk. 
Tanulható-e a tisztánlátás? 
Ma egyre többen árulnak különböző képzéseket, amelyek azt ígérik segítenek ennek a képességnek a megszerzésében, kifejlesztésében. Az igazság az, hogy csakúgy mint mondjuk a zenei- vagy abszolút hallás, ez a szunnyadó képesség minden emberben megvan, de csak mint csökevény. Nagyon kevesek azok képesek ennek a képességnek az olyan szintű kibontakoztatására, hogy magukról elmondhassák ők a tisztánlátás Mozart-jai. Persze, ugyanúgy ahogy a zene-hallgatást és ezen keresztül a hallást is lehet fejleszteni, a hatodik érzék is fejleszthető, és ezen keresztül a tisztánlátás is. De bárki aki megtanult egy hangszeren jól játszani, tudja jól, hogy évek, sőt évtizedek folyamatos gyakorlása kell ehhez. És nincs ez másként egyéb készségeink fejlesztésével sem. A beleérző-képesség, az intuíció igenis fejleszthető, sőt a mai korban talán ismét fejlesztendő is, de átlagos esetben csak éveken át tartó gyakorlással lehet csak számottevő eredményt elérni. 
Persze vannak született Mozartok, akik hozzák magukkal a tisztánlátás képességét. És vannak olyanok is, akik esetleg egyetlen hirtelen felismerés hatására hozzák felszínre magukban ezt a rejtett képességet. Egyesek szerint egyre több ember fedezi fel kisebb-nagyobb mértékben ezen képességét, így könnyen lehet, hogy a tisztánlátás újrafelfedezésével ez a képességünk a jövőben ugyanolyan elemi érzékelésmód lesz mindenki számára mint ma a hallás, látás, szaglás, ízlelés, tapintás…

Tarrdaniel.com



Parapszichológia a mindennapokban, avagy a varázspálca a kezünkben van!




A hétköznapi csodák, azaz a parapszichológiai jelenségek sokak számára vonzóan titokzatos, vagy éppenséggel elutasítani való világot jelentenek. Pedig a paranormális képességek nemcsak a parafenoménokban, hanem mindannyiunkban ott rejlenek!
Varázslók vagyunk, különleges adottságok birtokosai! Aki képes hinni ebben, az képes használni is ezeket az adottságait, hiszen a pszi-képességek intenzitását a lelki elvárások foka jelentősen befolyásolja. Vannak csodák, amelyek létezését jó néhány éve kísérletek igazolják. 


Paulinyi Tamás, a pszi-jelenségek egyik legnépszerűbb magyarországi kutatója Az igazság odaát van című könyvében arra vállalkozik, hogy megismertesse velünk a csodák természetét. Az egyik fejezetben néhány hazai esetet is bemutat (pl. pozitív programozás, távgyógyítás), mégpedig a hívők és a hitetlenkedők számára egyaránt hitelesen.

Gondolatolvasás, táv- és jövőérzékelés

Fizikailag megmagyarázhatatlan módon képesek vagyunk egymással gondolatokat és érzéseket cserélni. Például olyan emberekkel, akikkel érzelmileg össze vagyunk hangolva, ugyanarra gondolunk, vagy egyszerre mondunk ki valamit. Vagy hirtelen találkozunk valakivel, akit már régen láttunk, de akire sokat gondolunk. Az emberek pszichés folyamatai nincsenek egymástól elzárva, sőt, a véletlenekre egyszerre több ember elvárásai is hatnak. 

Az egymásra ható gondolatok és érzések a telepátia által térbeli távolságtól függetlenül, azonnal elérhetik egymást. Olyan dolgokról szerzünk információkat, amelyek az érzékszerveinkkel nem elérhetőek, például elveszett tárgyakat találunk meg. Gyakori, hogy a még meg nem történt dolgokat előre megérezzük. 

Megsejtünk, megálmodunk bizonyos jövőbeli eseményeket. Tudattalanunk képes arra is, hogy mások gondolatait vagy döntésének következményeit előre jelezze.

Hétköznapi mágia

A mágia természetes része mindannyiunk életének. Gondolataink és vágyaink, még ha fizikailag és logikailag megmagyarázhatatlanok is, hatással vannak környezetünkre. Varázsos képességeinkkel szándékosan vagy akaratlanul használhatunk vagy árthatunk másoknak. 

Például egy dühös ember környezetében rosszul érezzük magunkat, és még az elektromos eszközök is gyakrabban elromlanak a szokásosnál. Ellenben a harmonikus, pozitív felfogású ember kellemes légkört teremt maga körül, és már a jelenlétével is „gyógyítja” magát és a többieket.



Rontás, átok


A mágikus ártások az egymáshoz és önmagunkhoz való negatív hozzáállás következményei. A harmonikus lelkiállapot védelmet nyújt, pajzsként veszi körül az embert. Ártani inkább annak lehet, aki nyitott a negatívumokra, és gondolkodásával, tetteivel önsorsrontásra hajlamos. Védekezni önmagunk lelki megerősítésével és higgadtsággal lehet: így győzhetünk, ha valaki ártani akar nekünk. 

Tudatunk nyitott rendszer, vagyis nemcsak a koponyánkba zárva működik, hanem tértől és időtől függetlenül képes észlelni a valóságot, és arra hatni is tud. Ezért a világ hétköznapi megtapasztalása csupán részélménye a tudatnak, amely a testi                                                                élményhez és a megszokott tudatállapothoz kapcsolódik.

Álombeli megérzések

Bizonyára veled is előfordult már, hogy egy jósló álmod befolyásolt döntésed meghozatalában. Az álom csodáját naponta megtapasztaljuk, különleges világát mindannyian ismerjük. Amíg a testünk alszik, lelkünk szabadon kószál fantáziánk világában, egy misztikus birodalomban, ahol bármi megtörténhet, amit az éberség állapotában képtelenségnek tartunk. 

Térből és időből kilépve akár a jövőt is érzékelhetjük. A mai orvostudomány és pszichológia szerint az álomban csak a képzeletünk és az emlékeink vetítenek elénk képeket és eseményeket. Egy részben igaz, mégis tények bizonyítják, hogy az álombeli csodáknak valódi háttere lehet.

Bien.hu



Mit vállal fel a lélek a leszületése előtt?



Biztosan sokan hallottatok már arról, hogy a lélek a leszületése előtt, hol tartózkodik. Sokan vitatják, mások meg elfogadják azokat az információkat, melyek arról szólnak, hogy a lelkek a leszületés előtt a köztes létben tartózkodnak.
Ez az a hely, ahol a léleknek van ideje eltöprengenie azon, hogy az előző inkarnációban mit és hogyan oldott meg. Mivel ezen a helyen nem létezik tér és idő, így szinte végtelen lehet a mai ember számára a lélek ott töltött időszaka.
Azonos szinten lévő lelkek azonos helyen tartózkodnak a köztes létben. Ott számot adnak maguknak a földön, vagy más bolygón történt felvállalásaikról. Elemzik a megoldott és a megoldatlan feladataikat. Egyesével újra és újra felidézik magukban azokat az eseményeket, melyekkel szembetalálkoztak az elmúlt életeik során. Figyelemmel kísérik mi történt, és hogyan oldották meg, vagy sem a feladatokat. A megoldatlan feladatokat újra átnézik, elemzik, hol hibáztak, és mint információt, elteszik a következő leszületésük idejére.
Az, hogy ez mikor következik be, annak nagyon sok összetevője van. Azokkal a lelkekkel, akikkel körül vannak véve, folyamatos kapcsolatban vannak. Kiválasztják azokat, akikkel a következő inkarnációban együtt szeretnének fejlődni. Maguk választják ki a szüleiket és azoknak a lelkeknek a csoportjait, akikkel a leszületés után a karma beteljesítésén fognak dolgozni.
Sokat kell munkálkodniuk azon, hogy minden egyes lélekkel, akivel kapcsolatban lesznek, felvegyék a kapcsolatot és egyeztessék az elképzeléseiket. Mindent pontosan megterveznek, hogy kivel és mikor fognak találkozni az életük során. Így nem lehetnek véletlenek azok a találkozások, amiken keresztül megyünk.
Bár a lélek tudja, mikor és mi fog történni vele, maga az ember ezzel nincs tisztában. Így fordulhatnak elő olyan helyzetek, melyekre látszólag nincs magyarázat.
Korábban sosem látott emberekkel kerülünk kapcsolatba. Ezek a találkozások lehetnek számunkra akár jó, vagy rossz végkimenetelűek. Ha egy ilyen találkozás jó, akkor szinte nem is veszünk róla tudomást. Ha viszont rosszul éljük meg, akkor rögtön jön a válasz, hogy én milyen szerencsétlen vagyok. 

Így fordulhat elő az, amikor az ember felteszi magának a kérdéseket, miért pont velem történik ez vagy az, miért büntet engem az Isten? Lehet, sokan nem tudják, de Isten senkit sem büntet. Ő jóságos és türelmes. Minden léleknek megadja a lehetőséget arra, hogy folyamatosan dolgozzon a karmáján és kijavítsa a hibáit. Ha időnként ,,el is bukik” egy inkarnáció során, újabb lehetőséget kap arra, hogy kijavítsa azt. Ebből a megközelítésből nézve már nem is olyan rossz a kép, mint gondolnánk. Ha minden összeállt, akkor következhet a leszületés pillanata. Itt is megoszlanak a vélemények. Vannak, akik a fogantatás pillanatára teszik a lélek leszületését, vannak, akik későbbre. Ezen most itt kár lenne vitatkozni. A lényeg az, hogy ha a lélek már benne van a felvállalásában és az édesanyja hasában tartózkodik, nagyon sok feladat hárul rá. A külső események hatására folyamatosan kapja az információkat. Ezeken ő ekkor már elkezd dolgozni. Sokszor előfordul, hogy a lélek megijed az előtte álló feladatoktól, és úgy dönt, mégsem vállalja a testöltést.
Ilyenkor fordulhat az elő, hogy a gyermek, aki már útban van a földi megtapasztalások felé, idő előtt elhagyja a biztonságot jelentő anyaméhet, és halva születik. Igaz, a halva születésnek vannak más lelki tényezői is, de azok nem a lélekkel, hanem a szülővel hozhatóak összefüggésbe.
Ha a lélek készen áll a földi síkon való életre, akkor természetes időben a világra jön, és mint ember kezdi meg az életét a földön. Ahogy cseperedik és nő, folyamatosan kerül olyan helyzetekbe, melyek segítik őt a karmája megélésében. Folyamatosan tanul a szüleitől és a környezetétől. Nem mellékesen, tanítja is a környezetét.
Lehet sokakban felmerül a kérdés, mire taníthat meg engem egy gyermek. Én azt mondom, sok mindenre. Akár a szeretetre, az elfogadásra, az elengedésre és még sorolhatnánk azokat a lehetőségeket, melyekre ő tanít meg bennünket. Rövid földi élete során megállás nélkül jönnek eléje a feladatok. Ezeket hol jól, hol kevésbé jól oldja meg. A feladatai közben, ha rájön, mi miért történik vele, sokkal tudatosabbá válik, és azon munkálkodik, hogy mindent úgy végezzen el, ahogyan azt eltervezte.

Nagyon kevés számú lélek van, aki képes arra, hogy minden felvállalt feladatot pontosan megoldjon és ezzel azokat a karmákat, melyek miatt leszületett, teljesen feloldjon. Azért ez ne ijesszen meg senkit, mert mint korábban írtam, mindig van egy újabb lehetőség, amikor bizonyíthatunk magunknak, hogy igenis képesek vagyunk megoldani a feladatainkat.
Mi történik közben a lélekkel a földön, mikor fejezi be a pályafutását? Több lehetőség is van. Ha megoldotta azt, amiért leszületett, vagy ha feladja, mert nem képes megoldani őket, vagy ha bizonyos dolgokat meg is oldott, de egy részével már nem képes elboldogulni, vagy ha nem ismeri fel a figyelmeztetéseket és folyamatosan ugyan azokba a hibákba esik, akkor nagy valószínűséggel hazahívják őt.
Mindent összevetve a léleknek nem is olyan bonyolult ez az egész, mint az embernek. Az ember sokszor nem képes és nem is akarja elhinni, hogy minden, ami vele történik az nem ellene, hanem miatta és érte van. Ezért fordulhat elő az, hogy idő előtt feladja, és önkezével vet véget az életének. Jó, ha tudjuk, ilyen esetben a lélek nagyon sokáig a föld és a köztes lét közötti világban reked, és hosszú ideig nem lesz képes arra, hogy egy újabb inkarnáció lehetőségével éljen.

Ezért fontos lehet mindannyiunk számára, hogy felismerjük környezetünkben azokat az embereket, akik hajlamosak az öngyilkosságra, és ha tehetjük, segítsünk nekik azzal, hogy tudatosítsuk bennük a lehetőségeiket. Ne feledjük, nagyon sok múlik rajtunk embereken, hogy hogyan fogadjuk el a lelkünknek a felvállalásait, és mikor tudatosodik ez bennünk.

Ha felismertük azt, miért születtünk le a földre, akkor dolgozzunk a feladatainkon és segítsünk ez által másokat is.

Nem szabad elfelejtenünk, hogy ezt az életet mi kértük és vállaltuk. Így próbáljuk meg a lehető legjobbat kihozni belőle.

Csak rajtunk múlik, hogy mit és hogyan élünk meg. Ne hibáztassunk másokat, azért amit mi vállaltunk.

Fogadjuk el és tegyük a dolgunkat!
Ez a mi feladatunk.

angyalszarny.eoldal.hu  




A gondolat ereje - Tudatalattid csodálatos hatalma



Aki az ezotéria útjára rálép, hamar rájön, mennyire nem mindegy hogyan gondolkodik.
Ha kicsit is odafigyelünk gondolatainkra és szavainkra megértjük, hogy a velünk történő események olyanok lesznek, mint a gondolataink.
Bővebben megmagyarázom, hogy megértsd. Gondolatainknak HATALMA van. Mint tudod, a világon minden rezgésekből tevődik össze. A fizikai világ nem más, mint rezgések besűrűsödése. Ilyen az emberi test, az állatok, a növények, a tárgyak. A rezgések finomabb formája a légnemű anyagok, mint a gőz, a pára, a gázok. Rezgésből vannak az illatok és a fények, mint a Nap sugárzása.
És most megállunk a sugárzás szónál. Mikor sugárzásról szólunk, mindig negatív dologra szoktunk gondolni. Pedig a sugárzás önmagában nem pozitív, és nem negatív, csak van. Minden, ami szűkebb tágabb környezetében körülveszi az embert, sugárzik, azaz hatást gyakorol az emberre. Ugyan úgy az ember is hatást gyakorol a környezetére.
Miért?
Mint mondtam az emberi test rezgések besűrűsödése. Ezért az emberi test is sugárzik, vagyis rezgéseket bocsát ki a környezete felé. A fizikai testet körülveszi egy energia burok, az aura, amely szintén sugároz, vagyis HATÁST GYAKORÓL A KÖRNYEZETÉRE! Az auránk olyan hatást gyakorol a környezetére amilyen az információ tartalma. Mert minden rezgés információt tartalmaz. Auránk olyan információt tartalmaz, amilyen a GONDOLATUNK. Az embert éltető energia egy nagyon finom rezgés. Ez kívülről jön ez az Univerzum rezgése. Ez az energia pozitívan hat az emberre, mert azonos az ember tiszta rezgésével. De hatást gyakorolnak ránk másfajta rezgések is. Mint az előbb említettem, saját és mások gondolati rezgései hatnak ránk. A gondolati rezgés finomabb, vagy durvább lesz a szerint, AMILYEN A GONDOLAT ÉRZELMI TARTALMA.
Az ember születésekor még tiszta pozitív rezgéseket hordoz magában. Ezért érezzük olyan jól egy kisbaba társaságában. Ilyenkor áthat bennünket az önzetlen szeretet érzése. De nem is tudjuk, hogy nem mi, hanem ő, a kicsi volt a kezdeményező. Először Ő küldi felénk az önzetlen szeretetét, mely nem más, mint pozitív kisugárzás mely hatást gyakorol ránk. Így történik, hogy válaszul azt az érzést küldjük vissza, ami érkezett hozzánk. Sajnos ez a gondolati energiacsere akkor is érvényesül, ha a belőlünk kibocsájtott vagy a felénk érkező energia nem pozitív töltésű. A negatív töltésű gondolati energiák* gyengítik az auránkat és ez az állapot könnyen testi betegséghez vezethet. Ezért óriási felelősséggel tartozunk gondolatainkért, mert ezek rezgés tartalma nagyrészt meghatározza saját testi és lelki harmóniánkat és másokét is nagymértékben befolyásolja.
Sajnos vannak olyanok, akik azzal próbálják maguktól elhárítani a felelősséget, hogy másokat akarnak megváltoztatni. Vegyük tudomásul, mindenki csak a saját gondolataiért felelős. Ha valaki tudatosan akar élni, akkor a negatív is pozitívan válaszol, mert ő már tudja, az jön vissza rá, amit kibocsátott magából. Bár az igaz, nem mindig onnan, ahonnan elvárjuk. Ezért nem szabad ítélkezni sem és elvárásokat támasztani sem. Ez már nem önzetlen szeretet!
Az önzetlen szeretet azt jelenti, feltétel nélküli elfogadás. Azért kell ezt megtanulnunk, mert akkor leszünk képesek másokat szeretni, ha már tudjuk magunkat szeretni. Mert ne feledjük mindenki a tanulás folyamatát éli, még akkor is, ha nem tud róla. Mindenki a saját ismeret és élményanyaga alapján akarja megítélni a világot. Ezért fejezik ki sokan úgy a véleményüket, hogy NINCS IGAZSÁG A FÖLDÖN.
Pedig van igazság, mert tökéletesen meg van mindenkinek a saját igazsága. Ezért nincs más dolgunk, mint megtanulni, ezt tiszteletben tartani és közben kitartóan és folyamatosan dolgozni ÖNMAGUNKON! Ehhez adjon erőt a benned lévő szeretet. Légy olyan, mint a gyermek és a világ olyan lesz, amilyennek te szereted. Addig is jól jegyezd meg; NEM AZ SZÁMÍT AMI KÖRÜLÖTTÜNK VAN, HANEM AMI BENNÜNK.

Most pedig egy ide illő tanmese: 


Egy napon egy jógi és tanítványa egy nagyvárosba érkeztek. Nem volt pénzük, viszont éhesek voltak, és szállásra volt szükségük. A tanítvány úgy vélte, koldulniuk kell majd, hogy legyen pénzük ennivalóra, éjszakára pedig majd egy padon húzzák meg magukat. 
Így szólt:
Van egy szép park a közelben. Éjszaka ott alhatnánk”
A szabad ég alatt?” – kérdezte a jógi.
“igen” – válaszolta a tanítványa.
A jógi elmosolyodott, és így szólt:
Nem. Ma éjszaka egy hotelban alszunk, és ott is eszünk”
A tanítványa csodálkozva nézett rá.
Mégis hogyan”?
“Gyere, ülj ide mellém” – válaszolta a jógi.
Mindketten a földre telepedtek, a jógi így szólt:
Ha egyetlen dologra összpontosítod az elméd, az megtörténik”.
A jógi behunyta a szemét. Pár perc múlva felpattant, és elindult, egyenesen előre. A tanítványa követte. Végigsétáltak néhány utcán, és megálltak egy hotel előtt.
Gyere, menjünk” – szólt a jógi, és belépett.
Alighogy beléptek a hotel előterébe, egy jól öltözött férfi lépett hozzájuk.
A hotel vezetője vagyok. Látom, messziről jönnek, és ha jól sejtem, fáradtak, pénzük sem igen van. Ha gondolják, besegíthetnek a konyhán; cserébe megszállhatnak nálunk éjszakára, és enni is kapnak.”
“Nagyszerű” – felelte a jógi.
A tanítvány döbbenten kérdezte mesterét:
Ez varázslat. Hogy csináltad?”
A jógi elmosolyodott, és így szólt:
Csak meg akartam neked mutatni, hogyan működik a gondolat ereje. Ha teljes tudatoddal egyetlen dologra koncentrálsz, és az elméd nem áll ellen a gondolatod tárgyának, a gondolataid energiája anyaggá válik. Ez nem varázslat, pusztán koncentráció és vizualizáció. Lásd részletesen és higgy abban, amit meg akarsz valósítani. Vetítsd a gondolataid és érzelmeid erejét az elméd vásznára. Amikor elméd üres, mentes minden gondolattól, és csak egyetlen gondolatot eresztesz elé, óriási erőket szabadítasz fel. Ezért kell nagyon óvatosan bánni a gondolataiddal. A koncentrált gondolat hatalma gyakorolja a legerősebb befolyást az életedre.”

tudatalattid-hatalma.5mp.eu  





Schmidt Nóra angyalterapeuta

- Angyalok és ásványok



A drágakő és ásványterápia csodálatos világát szeretném bemutatni neked Drága Olvasó, szorosan összekapcsolva az angyali világgal.
Mindig is elbűvölt egy-egy rendezvényen vagy vásáron felbukkanó ásványstand, de gyógyító rezgésükkel csak később ismerkedtem meg.
Ezek a kövek jó barátaink, és minden angyalkommunikáció és kérés kapcsán nagy segítség lehet.
Az ásványokat bátran használhatjuk kortól és nemtől függetlenül. A megfelelően kiválasztott ásvány finom energiájával beindítja a test gyógyító folyamatait.

Választás- az ásvány választ?

Az első és legfontosabb lépés az ásvány kiválasztása. Ebben segíthet a megfelelő szakirodalom vagy terapeuta személye, aki megnézi, hogy mely energiaközpont szorul fejlesztésre,vagy milyen a karaktere az adott kliensnek.
Útmutatás után viszont az egyén dolga kiválasztani a típuson belőli megfelelő darabot. A javaslatom az, hogy ha például ametiszt marokkövet keresünk, vegyük a készleten lévő összes darabot egyesével a kezünkbe, pláne azokat,melyek hívogatnak minket,helyezzünk lágyan a kezünkbe és lazán hajtsuk rá ujjainkat és érezzük ahogy az ásvány megdobban,és hívogat minket. Volt már rá példa, hogy nem egy klasszikus szép formájú ásványt választottam, mégis azt gondoltam h engem vár, és várakozom be is igazolódott gyógyulásom során.
Fontos momentum,hogy kényszeresen ne vásároljunk ásványt,attól mert azt olvastuk, h segít a a fejfájásunkon, de például aznap rossz kedvünk van és semmi kedvünk az egészhez,akkor ne erőltessük,majd ha eljön az idő,akkor megtaláljuk vagy megtalál minket a megfelelő darab.

Típusok
A leggyakoribb előfordulása az ásványoknak az ékszerek egyes típusai. Ez azért nagyon hasznos,mert ha nagy érzelmi sokk ért bennünket és a szívünket szeretnénk erősíteni,akkor egy aventurin medál közel a szív területéhez fokozottan hathat. És így tovább ezt az összes testrészre elmondhatom.
Fülbevaló, gyűrű,karkötő,medál,bokalánc…találd meg a megfelelőt!
A marokkövek az én személyes kedvenceim, hiszen akár a nadrágzsebben hordva is megteszik hatásukat (az ember és a kő energiamezői eggyé válnak).A kézbe véve és „szeretgetve” néhány percig naponta pedig a kéz reflexzónáin keresztül juttatják a pozitív energiát szervezetünkbe.
A marokkő egy szépen csiszolt kő, amelyet tényleg bárhol hordhatunk. Ha viszont nem tudjuk a ruházatunkba illeszteni, de azt szeretnénk, hogy egész nap nálunk legyen, akkor vegyünk egy bársonyzsákot, és abba tegyük bele, így nem érintkezik, pl. kulcscsomóval vagy más idegen tárgyakkal.


Tisztítás

Rendkívül fontosnak tartom, és elengedhetetlennek, hogy használat előtt és bizonyos időközönként az ásványokat megtisztítsuk.
Erre azért van szükség,mert folyamatosan magukba szívják a negatív energiát, ami esetlegesen vagy belőlünk ered,vagy felén árad,így saját fényükből veszítenek egy idő után és telítődnek.
Jómagam az úgynevezett”hármas tisztítást” tartom hatékonyak,aminek módja a következő:
1. Tegyük folyó víz alán min .pár percig,és hagyjuk,hogy a víz lemossa ezeket a negatív hullámokat.
2. Ültessük bele tengeri sóba néhány óráig,majd újra mossuk meg a követ.
3. Helyezzük ki a napfényre szintén néhány órára a köveket,hogy feltöltődjenek.
A folyó vizes tisztítást érdemes néhány naponta elvégezni, a hármas tisztítást pedig néhény hetente.


Programozás

Ha már tiszta az ásványunk, akkor csak a programozás van hátra,ami annyit tesz,hogy a kezünkbe tartva hagyjuk,hogy a kérésünk és vágyunk eljusson a kő szívéig.
Gondoljunk azokra a vágyainkra, melyekben beteljesülést várunk, képzeljük el, ahogy betegségünk meggyógyul általa, mondjuk el akár gondolatban, írásban vagy szóban, hogy miben várunk segítséget. A hogyan és a mikor most szintén nem a mi dolgunk( pont mint az angyalkommunikációnál).

Módszerek
Csakraterápia:
A csakrák harmonizálását is végezhetjük féldrágakövekkel, úgy hogy a megfelelő követ a hozzá tartozó csakrára helyezzük, vagy csak nézegetjük, kezünkbe vesszük.
Elixír:
Készíthetünk gyógyító ásványvizet is, ha egy üveg vízbe dobjuk a számunkra megfelelő, kellőképpen megtisztított féldrágakövet, és benne hagyjuk néhány órát. A víz felveszi a kő rezgéseit, és ha megisszuk, a kő gyógyító rezonanciája a testünkre közvetlenül belülről hat.
Féldrágakő fürdő:
Akár a fürdővizünkbe is tehetjük a köveket, a víz kristályszerkezete magába építi a kövek energiáját, és felerősíti hatásukat. 
Masszázs:
Megmaasszírozhatjuk is egyes testrészeinket, például talpunkat, hasunkat, hátunkat, nagyobb sima, szépen csiszolt ásványokkal.
Akupunktúra:
Az akupunktúrapontokon és a meridiánokon keresztül a kezelés a legintenzívebb és leggyorsabban ható módszer. Testünk akupunktúrapontjain keresztül különböző szerveinket érhetjük el és gyógyíthatjuk úgy, hogy naponta egyszer néhány percig a megfelelő pontra helyezzük az adott szervre ható követ. Érdemes ezen belül is a fül és talp területét tanulmányozni.
A már említett marokkő magunkkal hordása és napi programozása vagy az ékszerek viselése is hasonló hatásokkal bírnak.

Az angyalok és ásványok kapcsolata

A saját tapasztalatom az,hogy egy-egy angyal behívása a megfelelő kő által könnyebb lehet,főleg azoknak akinek az eszközök segítséget nyújthatnak.
12 királyangyalhoz tartozó kristály és erejük meghívása


Már Atlantiszban is nagy hasznát vették a Király angyalokhoz rendelt gyógyító köveknek, ott összesen 144 angyal gyógyított egyszerre.

Ezekben az időkben tökéletesedett ki a szimbiózis az ember és a kristályok között. A megfelelő kristály segít az adott angyalt megidézni, és együtt dolgozni vele.

Fogjuk a kezünkbe a megfelelő kristályt, háromszor szólítsuk meg az angyalt, és utána ismételjük el egymás után a hozzá kapcsolódó fohászt. Kérjük meg, hogy az illetékségének megfelelően segítsen, azután merüljünk el és töltekezzünk a felénk áradó energiákból.

Élet Angyala - Kalcedon 
Angyalhoz tartozó időszak: Hétfő reggel 
Az angyal közvetíti a Föld anya élet erejét, segíti az életerő felvételét a természetből, akkor érdemes hívni őt, ha olyan embernek akarunk segíteni aki már nem szeret élni, erőtlen és depressziós, vagy ha mi magunk vagyunk ilyenek. 
Élet Angyala áradj a sejtjeimbe és adj erőt nekik, tölts fel a Föld Anya életerejével” 

Kreativitás/ Munka Angyala - Smaragd 
Angyalhoz tartozó időszak:Hétfő este
Képesség az energiák tudatunkba való felvételére és azok alkotó célból való felhasználására. A mennyei atya inspiráló és motiváló energiáit közvetíti, annak érdemes őt meghívni akinek problémái vannak az életben való talpraesettséggel, 
Kreativitás Angyala, termékenyítsd meg gondolataimat és halmozz el alkotóképességgel” 

Öröm Angyala – Narancssárga Sardonix 
Angyalhoz tartozó időszak: Kedd reggel
Képesség, hogy a természetből belső egyensúlyt és derűs nyugalmat merítsünk. 
Öröm Angyala engedd a természet szépségéből örömöt nyernem, tölts fel engem, hogy örömet leljek az életemben” 
Harmónia/Béke Angyala - Sarder 
Angyalhoz tartozó időszak:Kedd este
Harmónia visszaállítása / önmagunkban, családban, a világban /Egészség=Elemharmónia 
Harmónia Angyala, legyél mindig mindenbe és hozd helyre az egyensúlytalanságokat a Mennyei Atya hatalmával, szeretetével és bölcsességével az ő nevében” 

Nap Angyala Krizolit 
Angyalhoz tartozó időszak: Szerda reggel
Képesség a napenergia felvételéhez. A napenergia számos betegséget képes meggyógyítani és ingyen van, mindenkinek rendelkezésére áll. Alapvető energiaforrás. 
Nap Angyala áradj testem középpontjába, és add életerődet összes testemnek” 

Erő Angyala - Berill 
Angyalhoz tartozó időszak: Szerda este 
Képesség, hogy a kozmikus erőket az idegrendszerbe vezessük, és alkalmazzuk minden területen. A mennyei atya erejét közvetíti. Bármihez kérhetünk erőt általa. 
Erő Angyala lépj be termékeny testeink egységébe, és vezéreld minden tettünket, tölts el minket a Mennyei Atya erejével” 

Víz Angyala - Topáz 
Angyalhoz tartozó időszak: Csütörtök reggel 
Képesség a vérkeringés szabályozásához, és fájdalom csillapítása. Tisztítás, szakrális fürdő, gyulladás, nyugtatás, láz. 
Víz Angyala, áradj vérembe és add át életed ritmusát egész testemnek” 

Szeretet Angyala - Krizopráz 
Angyalhoz tartozó időszak: Csütörtök este 
Képesség a magasabb érzelmek felvételére és tovább adása minden teremtménynek. Szív megnyitása, érzelmi gyógyítás, szív vagy érzelmi test sebeinek gyógyítása. 
Szeretet Angyala, áradj érzelemtesteimbe, és tisztíts meg minden érzelmemet” 




10 lecke, amit az Angyalok tanítottak





Minél többet beszélek az Angyalaimmal, annál többet tanulok. 
Íme 10 lecke, amire ők tanítottak, ami megváltoztatta az életem. 

1. Élj egységben

Az angyalok azt mondták nekem: 

"Olyan cselekvésekkel töltsd el időd, amik egyeznek a legfelsőbb szándékaiddal. 
Engedd el azokat a dolgokat, amikre az intuíciód sarkall, hogy hagyj fel velük. 
Azok a dolgok vagy úgy lesznek meggyógyítva, hogy élvezni fogod őket, vagy pedig ezek a tevékenységek könnyen lemorzsolódnak majd." 

Arra sürgettek az angyalok, hogy bízzak a szívemben. Biztosítottak afelől, hogy biztonságban leszek, ha felhagyok azzal a munkámmal, ami nem passzol az igazi érdeklődési körömhöz. Gyorsan így lett ahogy az angyalok mondták. 


2. Csak a most létezik 

"Te teljesen a mostban vagy. Ne arra figyelj, hogy mit hozhat a holnap - ez arra utal, hogy te nem vagy tökéletes, vagy hiányzik valami, és te csak akkor leszel egész, ha a jövőben valami külső dolog érkezik az életedbe." 

Amikor az angyalok felhívták erre a figyelmem, tudatosult bennem, hogy a jövőben élek. A fókuszom azon volt, hogy mit hoz a holnap, a pillanat áldásai helyett. 
Most minden egyes este készítek egy mentális "hála listát". 

3. Minden konfliktus a te fejedben van. 

"Minden konfliktus amit látsz vagy tapasztalsz a külvilágban az az egod kivetülése. 
Az igazat megvallva, a világ teljesen békés, és a te félelmed a békétől vetülnek vissza a világra.Te nem akarod megoldani a belső konfliktusod, de meg akarsz tőle szabadulni. Így, kivetíted azt a többi emberre, és azt gondolod, hogy ők azok akik okozzák a diszharmóniát. A többi ember semleges, üres táblák, te színezed őket ki a saját gondolataiddal és definícióiddal. Aztán úgy reagálsz ezekre a színekre és definíciókra, mintha valósak lennének. A többiek, úgy bánnak veled, ahogy azt te elvárod, mintegy önbeteljesítő jóslatként." 

Ahogy az angyalok elmagyarázták ezt nekem, felismertem milyen sűrűn engedtem a félelmeimnek meg azt, hogy nyomorult időket kreáljanak nekem. Pedig mindig meg volt a hatalmam megválasztani a gondolataimat és érzéseimet amiket az egyes szituációknak tulajdonítok. 

4. Tisztítsd meg étked 

"Minden ételnek van rezgése, és te olyan magasan és finoman akarsz rezegni amihez hozzá vagy hangolva. Diétázz, egyél friss gyümölcsöket és zöldségeket, magokat, teljes kiőrlésűt, aminek a legmagasabb a rezgése. Kerüld a húsokat, tejtermékeket, alkoholt, cukrot, csokoládét, és a koffeint, melyeknek legalacsonyabb a rezgésük. Emlékezz arra, hogy minden ételnek a kivonata sokall hosszabban hat rád, mint ahogyan azt megemésztetted." 

Amikor az angyalok elmondták nekem ezt a 4-es leckét, az étkezésem már eléggé egészséges volt. Feladtam a húsevést, szárnyast, és az alkoholt. De még mindig volt mit fejlődni, így hallgattam az őrangyalom étkezési tanácsaira, és befogadtam a vegán étkezési megközelítéseket. A fejlődés az energiámban és a kinézetemben drasztikus és azonnali volt! Ahelyett, hogy megfosztottnak éreztem volna magam azzal, hogy az egészséges ételeket választottam, inkább könnyebbnek és természetesnek éreztem magam. 

5. Ne azzal a céllal adj, hogy kapj 

"Engedd el a körvonalazást, hogy milyen eredményeket kapsz majd azért amit adsz. Eredményeket fogsz kapni az adásért cserébe: ez egy univerzális törvény. De az nem tőled függ, hogy az ok és hatás hogyan cirkulálnak. Plusz, ha cserébe vársz valamit, akkor nem is igazán adsz. Helyette inkább tudatosságban tartod, elvársz valamit cserébe, még mielőtt teljesen odaadtad volna." 

Újfent kínosan éreztem magam ahogy az angyalok látták a kétségeket a lelkemben. Ők tudták, hogy én egy adó személyiség vagyok. Be kellett ismernem, hogy előfordult, hogy olyan elvárásokkal adtam, hogy tudtam kapni fogok cserébe valamit. 
Teljes bizalommal az őrző angyalaim iránt, eldöntötten, hogy minden kikötésemet elengedem amikor másoknak adok. Majdnem azonnal, elkezdtem meglepetés ajándékokat kapni, úgy mint új üzleti ajánlatok, és gyönyörű lehetőségek a barátaimmal. 

6. Tölts egyedül időt a természetben 

"A természet hangjai és illatai láthatatlanok, ezért el tudják vinni az elméd a szellem láthatatlan birodalmába, ahol gyorsabb és magasabb a rezgés. A természet gyógyító tulajdonságokkal rendelkezik. Vannak nagyon valós természeti angyalok. Kérheted ezeket a természet angyalokat, hogy gyógyítsanak meg téged. Amikor a természetben vagy, ez segít neked adaptálódni, felvenni a Föld természetes ritmusát, és ahogy az idő és a ciklusok mindennek a részesei, te is jobban szinkronicitásba kerülsz az élet ritmusával." 

Ahogy az angyalok sürgettek , egyre többet mertem elhagyni az íróasztalomat, és elkezdtem az ebédjeimet a szabadban költeni. A friss levegő, a napsütés, a virágok illatai mind segítettek a mélyebb meditációban. Kint ülök és kérem a természeti angyalokat, hogy vegyenek körül engem. 

7. Szakadj el az anyagtól 

"Amikor gondolatban hozzá vagy kapcsolódva az anyaghoz, ez ego termékeivel maradsz kapcsolatban, és ezért maradsz hozzákötve magához az egohoz. Ezen törvény elől nem tudsz megszökni. Az anyagon alapuló elme az ego elméje." 

Az őrangyalaim tisztázták azt, hogy nincs semmi rossz az anyagi dolgokban. Az angyalok szerint az anyag maga semleges. Ők felfogják, hogy az emberi lénynek anyagi szükségletei vannak, mint például étel, ruha, és menedék. Viszont, amikor mi túlságosan is a materiális dogokra támaszkodunk -mint pl. ha folyamatosan a pénzre és a hatalomra gondolunk - akkor az alacsonyabb természetünkre fókuszálunk, a felsőbb énünk helyett. 

8. Ne ítélkezz 

"Azért ítélkezel, hogy megóvd magadat, hogy távol tartsd őket, így nem jöhetnek közel, és nem sérülhetsz meg. De mi azt mondjuk neked, hogy nincs szükséged a védekezésedre gondolni. Biztonságban vagy, és ezzel a nyomasztó aggódó gondolatmintával fogod behozni azt a bizonyos félelmet az életedbe." 

Az angyalok elmagyarázták, hogy mi rajzoljuk meg magunknak amit gondolunk. Ha én megszállottan fizikai vagy érzelmi veszélyre gondolok, akkor létrehozok egy olyan légkört, amiben a legrosszabb rémálmaim valóra válnak. Gyakorlatban elkezdtem realizálni azokat a pillanatokat, amikor megítélek másokat. Elkezdtem átadni a félelmeimet az angyaloknak, és úgy éreztem, hogy az ítélkezési szokásaim fokozatosan eltűnnek. 

9. Ott élsz, ahová tudatosságod fókuszálod 

"Ha egy nem szeretetteljes gondolat van benned - verseny, irigység, vagy aggodalom - fájdalmat érzel. Te VAGY a tudatosságod és te érzed, hogy hová fókuszálod a tudatosságodat. Nem akarsz fájdalmat. Ezért, válaszd azt, hogy átadod a nem szeretetteljes gondolataidat a fénynek." 

Elsőre, ezzel a leckével fájdalmas volt szembesülni. Mindig úgy gondoltam, hogy a boldogságomat a külső körülmények alakítják. Az angyalok ragaszkodtak ahhoz, hogy ez csak visszafelé vitt, és, hogy a saját gondolataim színezik a világomat. Azt mondták, a boldogságom nem attól függ, hogy mim van, hanem inkább, hogy mire gondolok. 

10. Minden dologban dicsőítsük Istent 

"Ne keresd magad dicsőségét. Lényegében, amikor Istent dicsőíted, akkor önmagad azon részét is dicsőíted amely Istennel van. Amikor Istent dicsőíted, kívül maradsz az egon, és a felsőbb éned tudatosságában maradsz." 

Kezdetben, a lecke megalázott. De mielőtt alámerültem volna a szégyen érzetébe, az angyalok felemeltek egy emlékeztetővel - amióta az igaz énem egy Istennel - az igaz valómért imádkoztam, minden egyes alkalommal dicsőséget adtam Istennek. 

A tíz lecke ma már meggyökeredzett és állandó részei a mindennapjaimnak. 
Amikor a klienseim bókolnak nekem a tiszta és világos Isteni útmutatás miatt, azt mondom: Köszönöm, de minden érdem Istené és az angyaloké. Ők tanították meg hogyan vegyem át az üzeneteiket. Az én érdemem csupán az, hogy követem az útmutatásukat, mert - hála nekik - ma már nagyon jó hallgató vagyok.

angyalforras.hu / Forrás: Doreen Virtue honlapja 
Levegő Angyala - Hiacint 
Angyalhoz tartozó időszak: Péntek reggel 
Képesség, hogy besorolhassunk a Világmindenség egységébe és energia felvétele a légkörből. A Levegő a közvetítő elem a tűz és víz között s így egyben az egyensúly fenntartásáért is felelős. A levegő szorosan összefügg a gyógyítással, a földön a levegő ura Rafael arkangyal. Gyógyító légző gyakorlatok, tértisztítás, lélegzet=lélekzet a lelki aggodalmak félelmek oldása. 
Levegő Angyala, jöjj a lélegzetembe és engedd, hogy erőd megérintsen” 

Bölcsesség Angyala - Ametiszt 
Angyalhoz tartozó időszak: Péntek este 
Képesség a telepátiához és az intuíciókhoz. Az angyali üzenetekre való képesség, a tudás megszerzése, a bölcsesség forrásával összekapcsolódva, olyan kérdésekre kapunk választ amelyeket egyedül nem tudnánk megoldani. 
Bölcsesség Angyala, termékenyíts meg gondolataimat az Atya szellemével” 

Szombat reggel: A Föld Anyánk ereje terjed szét 
Szombat este: Mennyei Atya ereje terjed szét 

Föld Angyala - Jáspis 
Angyalhoz tartozó időszak: Vasárnap reggel
Képesség a test sejtjeinek a megújítására a föld energiák átalakítása által 
Föld Angyala, áraszd erődet sejtjeimbe, és újítsd meg egész testemet” 

Örökkévalóság Angyala - Zafír 
Angyalhoz tartozó időszak: Vasárnap este 
Képesség a nehézségi erő leküzdéséhez és bolygók energiáit felhasználni 
Örökkévalóság Angyala, emeld szellemem az örök élet tudatába” 
Arkangyalok és kristályok
Az arkangyalokat az ásványok segítségével is bátran hívhatjátok.
Ariel(Isten oroszlánja)- gyógyítja az állatokat és a természetet +bátorságot ad Kristálya:rózsakvarc
Azrael(Isten segítettje)- gyógyítja a gyászt
Kristálya:kalcit
Chamuel(Istent látó)- gyógyítja az aggódást,békét hoz
Kristálya:zöld fluorit
Gábriel(Isten hírnöke)- gyógyítja az alkotó tevékenységet, segíti a kommunikációt,segít terhesség ideje alatt+szülésnél 
Kristálya:citrin
Hániel(Isten dicsősége)- gyógyítja a nősiéget+menstuációs zavarokat
Kristálya:holdkő
Jeremiel(Isten kegyelme)- gyógyítja az érzelmeket
Kristálya:ametiszt
Jophiel(Isten szépsége)- gyógyítja a negativiást
Kristálya:turmalin
Metatron(Isten oroszlánja)- gyógyítja a tanulási rendellenességeket
Kristálya: dinnye turmalin
Micahel(Istenhez hasonlatos)- gyógyítja a félelmeket+idegességet,biztonságot nyújt,tisztíja az energiát 
Kristálya:szugilit
Raguel(Isten barátja)- gyógyítja a magánéleti+szakmai kapcsolatokat
Kristálya: akvamarin
Rafael(A gyógyító)- gyógyítja a betegséget+segíti a gyógyítókat
Kristálya: malachit vagy smaragd
Raziel(Isten titka)- gyógyítja a spirituális és pszichés blokkokat
Kristálya: hegyikristály

Sandalphon(a próféta)- gyógyítja az agresszív hajlamokat
Kristálya:türkiz
Uriel(Isten fénye)- gyógyítja a neheztelést és segíti a megbocsátást
Kristálya:borostyán vagy rubin
Zadkiel(Isten igazságossága)- gyógyítja az emlékezést és a gondolkodást
Kristálya:ametiszt vagy lápisz lazuli

Meddig használjuk?
A kő jelezni fogja,ha már nincs rá szükség,egyszerűen eltűnik, nem találjuk,vagy megsérül, esetleg eltörik,vagy elhidegül ilyenkor ne bánkódjatok, ássátok el a földbe visszaadva őt a természetnek, és köszönjétek meg áldásos munkáját.

Kérlek Téged Drága Olvasó,élj az ásványok gyógyító erejével és hívd az angyalokat,örömmel jönnek továbbra is segítségedre.

Fénnyel és szeretettel:

Schmidt Nóra



TALÁLD MEG IKERLELKEDET



Igazán szerencsésnek mondhatja magát, aki élete során megtalálja a másik felét, egyszóval az ikerlelkét. Olyan lélektársunk azonban több is akad, akik vonzanak, mint a mágnes, mégsem harmonikus a kapcsolatunk. A jó hír mégis az, hogy mindegyik a fejlődésünket szolgálja, bár ezt néha máshogy éljük meg...

Biztosan érezted már úgy, hogy bizonyos emberekkel egy hullámhosszon vagy. Első látásra ismerősnek tűnnek, mintha már találkoztatok volna. Napokon át tudnátok beszélgetni, egyikőtök elkezdi a mondatot, és a másik befejezi. Ő a rokon lelked, akivel azonos a rezgésminőséged. Ha úgy érzed, a társadban megtaláltad a másik feledet, akkor biztos lehetsz benne, hogy az ikerlelkeddel találkoztál.

Akár a jin és a jang... 
Mindenkinek van egy ikerlelke, melyről azt mondják, hogy valójában a szellemünk másik oldala, a tükörképünk, akinek a felismeréséhez el kell érnünk valamiféle érettséget. A kettészakadt lélekpár keresi az egyesülés lehetőségét, de ez addig nem valósulhat meg a találkozás, amíg nem sikerül külön-külön harmóniába kerülnie önmagával a két léleknek.
Igazán szerencsésnek tartják azt, aki megtalálja az ikerlelkét, hiszen ketten együtt alkotnak egy egészet. A két lélek kiegészíti egymást, akárcsak a jin és a jang. Az ikerlelkeket általában egy közös cél vezérli: beteljesíteni egy életfeladatot. Egyedül képtelenek lennének megoldani, viszont ?kettős erővel? már nem okozhat számukra problémát a cél elérése, ezért törekszenek az egyesülésre. Az ikerlelkünk a negatív tükörképünk, aki a hiányosságainkra figyelmeztet.

Az ikerlelkünkkel való találkozás feltétele az önelfogadás. Hogyan szerethetnél egy másik embert, ha saját magadat sem tudod? ? kérdezik a bölcsek. Valamilyen lelki fejlettségi szintet el kell érni a nagy találkozáshoz. Ez azért is lényeges, mert az ikerlelkeknek nem kell összecsiszolódniuk, hiszen a kettészakadt lelkek a törésvonal mentén összeilleszthetők?

Ne erőltesd, ami nem megy.. .
Ahhoz, hogy megismerjük az ikerlelkünket, nem árt tisztában lenni alapvető hibáinkkal. Aki rossz önismerettel és nem valós önképpel rendelkezik, könnyen félrevezetheti magát, és jó ideig nem fogja megismerni a másik oldalát. Gyakran a tökéletesnek gondolt kapcsolatok egyszer csak véget érnek. Bár a résztvevők utólag nem ismerik be, sohasem volt idilli az együttlét, ám szerették volna tökéletesnek látni és láttatni? Az ikerlelkünkkel való találkozás onnan ismerhető fel, hogy szinte varázsütésre megszűnik bennünk a másiknak való megfelelni vágyás. Úgy érezzük, hogy végre önmagunk lehetünk, és a társunk is önmagára talált.
A híres emberek között is ismernek ikerlelkeket. Ilyennek tartják például John Lennon és Yoko Ono kapcsolatát, bár ők nem sokáig élvezhették egymás társaságát. Példaként szokták említeni Marie és Pierre Curie házasságát. A jól ismert tudós házaspár a természettudományok területén alkotott egyedülállót. Feltételezés ugyan, de ha külön utakon járnak, talán közel sem lettek volna ennyire sikeresek.


Lélektársak - társ, több életen át 
Más szerepet töltenek be az életben a lélektársak, akikre akkor is szükség van, ha nem éppen harmonikus, sőt viharosnak mondható a kapcsolatot.
A lélektársak arra szerződnek, hogy akár több életen át segítsék egymást.
Amíg az ikerlelkünkkel való találkozás egy különleges, nem mindennapi esemény, addig a több inkarnációt végigkísérő lélektársa mindenkinek van. A lélektársak a köztes létben (az újraszületések közötti időben) egymás támogatására és segítésére szerződnek, de akár ellenpólust is mutathatnak a másiknak. Természetesen a lényeg önmagunk és a másik fejlesztése, ám sokszor nehéz felismerni a segítő kezet. A lélektársak gyakran szülő-gyermek vagy házastársi kapcsolatban, esetleg szeretőként, ismeretlen segítőként vagy akár áldozatként, árulóként "találkoznak". A találkozás a legtöbb esetben sorsszerűnek tűnik. A pár tagjai különös vonzalmat éreznek egymás iránt. Nem feltétlenül testi vonzalomról van szó, inkább lelki, esetleg szellemi kölcsönhatásról. Persze előfordulhat az is, hogy csak az egyik fél ismeri fel az ?életre szóló? kapcsolatot.
A lélektársak általában korábbi életekben vagy a köztes létben kötnek akár több életre szóló ?szövetséget?. Kapcsolatuk hosszú távon a spirituális fejlődést szolgálja, rövidebb távon a lélektárs akadályozó tényezőnek is tűnhet, mert gátolhatja a másikat abban, hogy személyes sorsát beteljesítse?

A karma összehoz... 
Előfordulhat, hogy a lélektársnak egy korábbi inkarnációkban elkövetett jó és rossz cselekedetek miatt van dolguk egymással. Például helyre kell hozniuk a múltban elkövetett hibáikat, melyek hátrányosan befolyásolták egyéni sorsukat. Könnyen megeshet, hogy egy bűntény áldozata a következő életében meggyilkolja azt a személyt, aki az előző inkarnációban kioltotta az életét.
Ha nem csupán két személyt, hanem több embert is összehoz a sors lélektársnak, akkor csoportkarmáról beszélünk. Ilyenkor annyira összefonódik több élet, hogy képtelenek a saját sorsukat irányítani, ezért együtt ?száguldanak? egy közös végzet felé, amely akár egy repülőgép-balesetben vagy bármilyen más közös halálélményben is véget érhet. Persze nem feltétlenül lesz brutális befejezése az életüknek, de annyi bizonyos, hogy egyenként képtelenek irányítani a saját sorsukat, és olyankor egy magasabb törvénynek engedelmeskednek?

ifiangyalok.mindenkilapja.hu  




Belépés egy párhuzamos dimenzióba




A párhuzamos univerzumok, dimenziók a sajátunkhoz majdnem hasonlóak, tűnődött egykor Platón, és a Princeton Egyetem végzős hallgatója Hugh Everett matematikailag tanulmányozta 1954-ben. Ezen párhuzamos világok közös mítosza kapcsolatba került a sci-fi irodalommal Edwin A. Abbott 1884-es "Síkföld: Számos dimenzió romantikája" című regényében.
A párhuzamos univerzumok, dimenziók a sajátunkhoz majdnem hasonlóak, tűnődött egykor Platón, és a Princeton Egyetem végzős hallgatója Hugh Everett matematikailag tanulmányozta 1954-ben. Ezen párhuzamos világok közös mítosza kapcsolatba került a sci-fi irodalommal Edwin A. Abbott 1884-es "Síkföld: Számos dimenzió romantikája" címűregényében. Több modern sci-fi, mint a dimenzióugró televíziós műsor a "Sliders", és Philip K. Dick regénye az "Az ember a Fellegvárban" (melyben a tengelyhatalmak nyerték a II. Világháborút) nyújtanak bepillantást ezekbe a világokba, melyek eltérnek a sajátunktól. Izgalmas, hacsak nem magad bukkansz rá egyre ezek közül a dimenziók közül, ahogy azt Carol Chase McElheney tette 2006 márciusának elején.

Eső verte McElheney autóját, ahogy áthajtott San Bernardinon, Kaliforniában, hogy eltöltsön néhány napot egy kutyakiállításon Perrisben. Ahogy megállt egy dombon a város déli részén egy közúti jelet látott Riversidehoz közel. Családi gyökerei Riversidehoz kötötték az 1800-as évek elejéről, és meg akarta látogatni a jól ismert helyeket, mint például a régi házukat, és a temetőt, ahol a nagyszülei vannak eltemetve. "Riversideba jártam már kicsi korom óta," - mondta McElheney. "Nagyon jól ismerem a várost. Tudom, hol élt a nagymamám. Voltam a temetőben. Tudtam, hogy hova megyek."

Ahogy McElheney nagyszülei sírjának meglátogatására gondolt, a hideg futott át rajta. "Ahogy elhatároztam hogy meglátogatom a temetőt, hirtelen szivar illata töltötte be az autómat" - mondta. "Ez szakadó esőben volt, és az ablakaim fel voltak húzva. Nagyapám szivarozott, és meghalt, amikor ötéves voltam, ez minden, amire vele kapcsolatban emlékszem."

Ugyanolyan gyorsan, ahogy a szag átlebegett az autón, el is tűnt. Elhajtott Riverside mellett Perrisbe, ahol beköltözött egy szállodába, hogy részt vegyen a kutyakiállításon.

Másnap McElheney részt vett az első pásztorkutya próbán, aztán elment Riversideba. Nem tetszett neki, amit látott. "Nem találtam ott semmi ismerőst," - mondta McElheney.
Ott éltem a főiskola után. "Az utcája nem volt ugyanaz, valami nem stimmelt. A bungalók kis udvarral ugyanolyan idősnek látszottak, mint az öreg ház, és a számok helyesek voltak, de a ház nem volt ott. Nem találtam a régi helyén," - mondta. "Azt gondoltam, hogy nem lehet, hogy lebontották a házat és egy másikat építettek az 1920-as évek stílusában, hogy építészetileg illeszkedjen. Egyik ház sem tűnt ismerősnek. Mindegyik másképp nézett ki."

Aztán elhajtott abba az utcába, ahol nagyanyja élt, és leállította a kocsit, majd csodálkozva körülnézett. "Teljesen más volt," - mondta. "Egyik ház sem volt olyan, mint amire emlékeztem. Nem voltak magas fák, a háza pedig nem volt ott. A házszámok ugyanabban a sorrendben voltak, de mindegyik ház új volt. A nagymamám háza, a nagynéném és a nagybátyám háza a szomszédban eltűntek. Minden ház, melynek a nagyanyja utcájában kellett volna lennie, modern farm-stílusú épületként sorakozott bokrokkal, nem olyanok, mint a nagyanyja nagy Tudor háza hatalmas eukaliptusz fákkal az udvaron. "Egyszerűen csak eltűnt."

A temető is. "A temető, ahol a nagyszüleim el voltak temetve, nem volt ott," - mondta McElheney. "Körbe-körbe vezettem a terület körül, ahol lennie kellett volna, de csak el volt kerítve, és tele volt gazzal. Kapu sem volt, behajtó vagy ilyesmi."

McElheney zavarodottan elindult az üres telektől, hogy megnézze, hátha talál bármi ismerőst. Talált. Felismerte a Riverside Városi Kollégiumot és a Központi Középiskolát. "Néhány más dolog stimmelt. A főiskola és a középiskola jobbra nézett," - mondta. De amikor rátért a Egyetemi Sugárútra, a dolgok jelentősen eltérőek voltak. "Az Egyetemi Sugárút volt a fő akadály, ijesztően kinéző emberek voltak ott, úgyhogy eljöttem onnan," - mondta. "Kerestem a Misszió Vendégfogadót, és nem volt ott."

Az Egyetemi Sugárút, egykor éttermek, biztosító társaságok, bankok és motelek otthona, most "teljesen gettó", - mondta McElheney. "Minden tele graffitivel, és elhagyatott." Azon a ponton félt megállni és érdeklődni. Az Egyetemi Sugárúton rájött, hogy valami másvilági történik vele. "Az jutott eszembe, ha kiszállnék a kocsiból, akkor valami furcsa történne," - mondta McElheney. "Azt gondoltam, ha beszélnék valakivel, akkor örökre itt tartana ennek a 'másik" Riversidenak a furcsa változata, vagy, hogy ők nem is emberek lesznek. Minél több helyet próbáltam felismerni, annál inkább semmi sem volt a helyén. Semmi sem tűnt ismerősnek."

Néhány gyötrelmesen frusztráló óra után McElheney megfordította az autót, és visszament Perrisbe. "Minden normális volt," - mondta. "Attól féltem, ha visszamegyek, a hotel nem lesz ott, vagy a kulcsom nem lesz jó. Minden olyan volt, amilyennek lennie kellett."

Néhány évvel később McElheney apja meghalt, és ugyanabban a temetőben temették el, ahol a nagyszüleit, abban a temetőben, melyet egy üres, elkerített teleknek látott, sok gazzal. "Visszakerült arra a helyre, amire emlékeztem," - mondta."Apámat a nagyszüleim mellé temették. A város többi része olyan volt, mint annak idején, amikor ott éltem a főiskola után a 70-es években. Az unokatestvérem ott volt, és elmondta, hogy a háza és a nagymama háza még mindig ott vannak. Az Egyetemi Sugárút normálisan nézett ki, és a Misszió Fogadó is ott volt. Ott ebédeltünk. Jól éreztem magam. Nem mentem vissza más területekre, hogy ellenőrizzem, de tudtam, hogy rendben lennének."

Mi történt Carol Chase McElheneyvel? Meg van róla győződve, hogy átcsúszott egy másik dimenzióba - egy olyanba, mely kevésbé volt barátságos. "Az volt az érzésem, ha kiszállnék a kocsiból, és beszélnék valakivel, akkor elmennék, és leugranék a föld széléről. És végül eltűnnék," - mondta. "Ez dimenziós dolog lehetett. Úgy nézett ki, mintha 2006-ban lettem volna, de teljesen máshol voltam. Úgy nézett ki, mint Riverside, ami egy teljesen más irányt vett."

ujvilagtudat.blogspot.hu
mysterious universe
  




Az elengedés művészete




A elengedés az egyik legtermészetesebb folyamat a világon: az elfogyasztott táplálékot is elengedjük, miután feldolgoztuk. A természet is a legpompásabb színekben pompázik, télen azonban minden szépségét elengedi.
AZ ELENGEDÉS RENGETEG ELŐNNYEL JÁR

"Az élet túl rövid ahhoz, hogy egyszerűen csak végigüljük." - Franz A. Koch

A elengedés az egyik legtermészetesebb folyamat a világon: az elfogyasztott táplálékot is elengedjük, miután feldolgoztuk. A természet is a legpompásabb színekben pompázik, télen azonban minden szépségét elengedi.
A kínaiak már évezredek óta tudják, hogy az elengedés több erőt igényel, mint a ragaszkodás. A hagyományos kínai orvoslásban ezért az "elengedetten áramló víz" a legerősebb, a kemény fém azonban a leggyengébb minden jelkép közül.
A keménység és a merevség az ember életében is a halált jelképezi .
A lágy, az elengedő és a rugalmas ezzel szemben az életet szimbolizálja. 

Minden amihez ragaszkodunk, megakadályozza előrejutásunkat.

Ha ragaszkodunk,
- ...az érzelmi és lelki terhet ró ránk,
- ...leragadunk a múltban,
- ...nem a kornak megfelelően élünk,
- ...múltunkat tesszük felelőssé a jövőnkért,
- ...eltávolodunk az élettől,
- ...megfosztjuk életünket az elevenségtől,
- ...felmelegítjük a tegnapi "levest",
- ...a tegnapban élünk,
- ...fogságban tartjuk partnerünket, aki így nem lesz képes szabadon mozogni.
- ...éretlen gyerekként viselkedünk,
- ...görcsösek vagyunk,
- ...külsőleg és belsőleg is "teleszemeteljük" magunkat,
- ...új üvegbe töltjük a romlott bort,
- ...félelemmel viseltetünk a változásokkal szemben.

Egy bajor mondás szerint: "Lépj fel szilárdan, nyisd ki a szád és hagyd abba." Ez azt jelenti, ismerd fel, mikor jött el az idő a változásra. Az elengedés segítségével helyet engedünk az újnak. Ha valami újjal szeretnénk feltölteni életünket, először EL KELL ENGEDNÜNK A RÉGIT, AMELY KÍVÜL-BELÜL ELFOGLALJA AZ ÚJ ELŐL A HELYET.

Ha elengedünk,
- ...aktivizáljuk a bennünk lévő elevenséget,
- ...semmit nem vetítünk ki másokra,
- ...megengedjük, hogy az élet megérintsen bennünket,
- ...fejlesztjük kreativitásunkat,
- ...tisztelettel fordulunk a múlt felé, és elengedjük,
- ...az ITT és MOST-ban élünk,
- ...megszabadulunk mások kivetítéseitől,
- ...nyitottá válunk az újra,
- ...fittek vagyunk,
- ...újra felfedezzük ártatlanságunkat.

Elengedésen elsősorban belső elengedésre gondolok, de az elengedést a külvilágban is meg kell valósítani. Mindaz, amihez a külvilágban ragaszkodunk, olyan dolgot szimbolizál, melyet belsőleg nem tudunk elengedni. Ha a lakás tele van kacattal, az arra utal, hogy gondolatainkban is rendet kellene tenni. Ha régi, kimerült kapcsolatokat cipel magával, az azt mutatja, hogy a saját magához fűződő kapcsolata is megújulást igényel.
Számtalan benyomás ér bennünket nap mint nap, és életünk napról napra változatosabbá és színesebbé válik. Ha nem vigyázunk, minden sarkon telepakolják lelkünket "szeméttel", méghozzá külsőleg és belsőleg egyaránt. Pszichénk gyakran nem képes feldolgozni mindazt, amit tapasztalunk.

Új típusú függőség van kialakulóban, az úgynevezett "gyűjtő szindróma", ami azt jelenti, hogy mindent meg akarunk szerezni, amihez csak hozzáérünk. Az úgynevezett "gyűjtők", olyan emberek, akik idővel ki sem látszanak a sok szemétből, semmit sem képesek elengedni.
A pszichés gyűjtő-szindrómánál azonban még rosszabb a LELKI, amikor az ember rég elmúlt eseményekhez, traumákhoz ragaszkodik, és így elszalasztja a pillanat csodáját.

Gyakorlat:
1. Gondold át, milyen előnyökkel járna a számodra, ha elengednéd a ....?
2. Gondold át, mihez ragaszkodsz és milyen hátrányokat jelent ez a számodra?
3. Jegyezzed fel, mik azok a külső dolgok, amelyektől meg szeretnél szabadulni. Árverezze el az interneten azokat a tárgyakat, amelyekre már nincs szükséged, és szelektáljad a kapcsolataidat is.

Kurt Tepperwein
  




Ilyen az élet a halál után?




Kevés olyan ember akad, aki ne lenne kíváncsi arra, hogy mi vár ránk a halál után, vagy aki ne reménykedne abban, hogy a földi létezés elmúltával nem szűnik meg az élet.
Ilyen az élet a halál után?

Kevés olyan ember akad, aki ne lenne kíváncsi arra, hogy mi vár ránk a halál után, vagy aki ne reménykedne abban, hogy a földi létezés elmúltával nem szűnik meg az élet.
...És kevés ember akad, aki ne reménykedne abban, hogy az itt eltöltött néhány év vagy évtized csak egy állomás, ami után izgalmas kalandok, kihívások, feladatok vagy a béke vár ránk - mindenkinek lelki szükségletei szerint. Vagy éppen azért, mert elfogadhatatlan a tudat, hogy mindazok, akiket itt szeretünk egyszerre csak eltűnnek, és az a rengeteg érzelem és energia, amely ezeknek a kapcsolatoknak a megszerzésével, fenntartásával, gyógyításával jár, az a semmibe vész. Esetleg elfogadhatatlan, hogy nincs többé simogatás, ölelés, bársonyosan szép szavak.
A legtöbb ember, ha a halállal kapcsolatos veszteségeket kell pontokba szednie, szinte kivétel nélkül érzelmi veszteségeket listáz: szerelem, szülő-gyerekek, testvérek, barátok közötti érzelmek elvesztése az, amelyek riasztónak, el nem fogadhatónak tűnnek. És kevésbé merül fel egy jó kocsi, nagy ház, vagy egyéb testi szükségletek hiánya. A halál elsősorban érzelmi veszteség annak is, aki távozik, és annak is, aki marad. Nem véletlen, hogy olyan sokan szeretnénk valamilyen módon a folytatást.

Tény, a halál jelensége az egyetlen fix pont a születés után. Amiről biztosan tudjuk, hogy eljön, és bár annak idejét, módját nincs lehetőségünk előre kifürkészni. És hogy mi vár a túloldalon?


Arra vonatkozólag számtalan elképzelés él. Az egyik legizgalmasabb és talán legelgondolkodtatóbb megfigyelés a halál utáni állapottal (hiedelmekkel, mítoszokkal) kapcsolatban, hogy az ember számára - kultúrától függetlenül - az az elgondolás a legfélelmetesebb, ha a semmi, ha az érzelmek és történések nélküli űr az, ami a túloldalon leselkedik. Ennél még az is elfogadhatóbb, ha valamilyen fájdalommal teli büntetéshez kötött, de a megtisztulás és egy új lehetőség felé vezető létezéssel kell szembenéznie a bűnös embernek.
Létezik élet, létezik bármi a halál után?
Reményekkel teli történetekkel találkozhatunk, amikor a beszámolók azt bizonyítják, hogy a halál pillanata csak egy kapu, amely mögött valami elképzelhetetlenül édes, békével teli világ vár mindenkire. Nincs is olyan halálközeli élményt megtapasztalt, vagy halálból visszatért ember, aki ne valami jóról, valami kívánatosról mesélne, aki - bár a továbbiakban ezerszer jobban értékeli létezését - ne vágyna vissza abba a meseszerű világba.
Mintha mindenki előtt - legyen bár ártatlan vagy bűnökkel terhelt lélek - egy olyan csatorna nyílna meg, amely egy ennél is szebb világba vezet. Nincsenek beszámolók arra vonatkozólag, hogy a halálból visszatért ember fájdalommal, zord, félelmetes világgal találkozott volna. Mindemellett a beszámolók egymástól teljesen függetlenül azonos elemekről számolnak be. Kapu, fény, alagút, fénylény, béke, hatalmas, ölelő szeretet, remény. Az illető életének filmszerű lepergése, az átélt életesemények érzelmeinek újbóli átélése, megbékélés, a megbocsátás felemelő érzése. Annak megélése, hogy a földi létezés csak egy pillanat, porszem a végtelen időben, hogy a meghalt, az alagúton átlebegő ember nem akar visszatérni földi testébe, hogy valaki, vagy valakik, akik bölcsességgel és szeretettel teli hatalommal bírnak, visszaküldik a lelket a földre. És így tovább...
Vanda, 31 éves, informatikus
"Nagyon nehéz erről beszélnem, mert nem is velem, hanem az akkor hatéves kisfiammal történt a dolog. Autóbalesetünk volt, én vezettem. Mi felnőttek szinte sérülés nélkül úsztuk meg, de Bálint kómába esett, és tudjuk, hogy volt néhány perc, amikor nagy volt a küzdelem azért, hogy életben maradjon. A mentőautóban újra kellett éleszteni. Egy év is eltelt a baleset után, amikor rajzolni kezdett. Egy alagutat, szikrákat (én muslincáknak hittem azokat), suhanó árnyakat. Amikor rákérdeztem, mik ezek, akkor mondta el, hogy mi történt: amikor elsétált (ő ezt így hívja), akkor egy alagúton haladt keresztül. Kérdeztem tőle, hogy félt-e, de azt mondta, hogy nem, egy kicsit sem, sőt, nagyon erősnek érezte magát, és tudta, hogy nincs oka félelemre. Aztán megkérdeztem, hogy hiányoztam-e neki. Rám nézett és azt mondta: nagyon szerettelek, de tudtam, hogy nyugodtan mehetek tovább, mert ez a szeretet velem és veled marad, és az alagút után majd várhatok rád..."
Anna, 45 éves, könyvelő
"Epeműtétem volt. Olyan jellegű, ami rutinbeavatkozás ma már, de altatásban kellett végezni, nekem pedig egyszer csak leállt a szívem. Nincs rá magyarázat, ahogy arra sem, ami utána történt: kiszálltam a testemből és láttam felülről magam. Idegen, sápadt nő, nem is tetszett túlságosan a látvány, de tudtam, hogy én vagyok az, értem küzdenek az orvosok éppen. Egy ideig figyeltem, mi történik, aztán egy erő magával ragadott, ki a műtőből, mintha a csillagok között lettem volna és mégsem, tejszerű köd volt körülöttem és egy nyílás felé közeledtem. A nyílás sötét volt, csak a belsejében derengett fény. És én egy pillanatra sem éreztem félelmet. Olyan természetes érzés volt az egész. És mintha nem először lebegtem volna már az alagútban. Azt is éreztem, hazafelé tartok, és ezen csodálkoztam kicsit, mert közben meg azt is éreztem, hogy korai az egész, dolgavégezetlen térek haza. Aztán hirtelen az ágyon, a saját testemben találtam magam."

Árpád, 50 éves, műszakvezető egy autógyárban
"15 éve történt, motorbalesetem volt. Bár volt rajtam bukósisak, de a sérüléseim nagyon súlyosak voltak. Láttam magam kívülről, összetörve, de nem éreztem sajnálatot. Semmilyen érzelem nem fűzött ahhoz a férfihoz, aki ott feküdt az árokparton kifacsarodott végtagokkal. Amikor a barátaimnak meséltem mindezt, viccesen megkérdezték, hogy a tropára tört, féléves motoromat sajnáltam-e. Nagy megkönnyebbülés lehetett mindenkinek, mikor elmondtam, hogy nem. A tárgyak sem jelentettek semmit.
De éreztem, hogy nem lebeghetek ott az útszélen, ezért mentem tovább. Egy alagútban találtam magam, és láttam egy alakot magam előtt. Mintha fényből lett volna, és vágytam arra, hogy megérintsen. A közelemben is voltak lények, akiket nem láttam, csak éreztem, hogy ott vannak, hogy nem bántanak, csak terelgetnek. Tudtam, hogy meghaltam. Semmit nem sajnáltam, várakozás volt bennem, hogy találkozom a nagymamámmal, aki előtte két évvel halt meg. De nem találkoztam más halott emberekkel.   
Aztán a fénylény, anélkül hogy megérintett volna, elmagyarázta, hogy most még nem mehetek tovább. Csalódott voltam. Ott akartam lenni a közelében. A mentőautóban tértem magamhoz. Keresem az életben a szép pillanatokat, de már nem tölt el örömmel se a pénz, se a száguldás. Lecsillapodtam, megnősültem, van egy ötéves, tündéri kislányom." 
Fantázia vagy valóság?

A pozitív képekkel teli beszámolók persze reményekkel tölthetnek el bennünket, ám néhány kutatás igyekszik megcáfolni ezeket, illetve a beszámolóknál erősebb, tudományos alapokon nyugvó bizonyítékok után kutatnak.
Egy elképzelés szerint például a halál utáni képek csak hallucinációk, amelyeket az agyban fellépő oxigénhiány okoz, illetve melyek azért születnek, mert nem vagyunk képesek szembenézni a halálunkkal. A halálélmény pedig annyira sokkolja a szervezetet, hogy védekező mechanizmusok lépnek fel: az idegrendszer utolsó nagy dobásaként beindul a képzelet, és a saját agyunk az, ami vetítésbe kezd az életenergiák utolsó szikráinak felhasználásával. Tehát önámítás az egész, átverés.
Arra azonban nincs magyarázat, hogy a mérhetően nem oxigénhiányos agy miért kezd lázas vetítésbe, illetve hogy egyénenként miért nem lesz árnyaltabb, történéseiben, képszerűségében eltérőbb a halál utáni vetítés? Miért látják ugyanabban a sorrendben ugyanazokat a "szimbólumokat"? És vajon miért számol be ugyanilyen jelenségről az az ember is, akinek életében soha nem volt módja találkozni ezzel a jelenséggel, vagyis nem hallott, nem olvasott, nem tanult erről (mert kisgyerek), akinek nem áll rendelkezésére internet és televízió, és kultúrája, neveltetése, addigi élete egészen más képek vetítését feltételezné? 

life.hu


Az angyalok és az emberek kapcsolatai




Minden ember még a születése előtt kap egy védőangyalt. A tisztánlátók, a szellemi látással rendelkező emberek azt láthatják, hogy a védőangyal minden kisgyermek feje fölött tartózkodik, a gyermek 7. csakrájához van kapcsolódva.
Minden ember még a születése előtt kap egy védőangyalt. A tisztánlátók, a szellemi látással rendelkező emberek azt láthatják, hogy a védőangyal minden kisgyermek feje fölött tartózkodik, a gyermek 7. csakrájához van kapcsolódva. A gyermek 3-4 éves kora táján azonban megszakad ez a kapcsolata.
A gyermek kicsiny korában még látja a védangyalát, tisztában van jelenlétével, gyakran el is játszadoznak egymással. Később, amikor a kapcsolódás megszűnik, az angyal a gyermek, illetve a felnőtt ember közvetlen közelében tartózkodik. Csak akkor tud az emberhez közvetlenül visszakapcsolódni, ha az ember tudata elér egy bizonyos rezgésszintet, amely viszont csak akkor érhető el, ha az ember szellemi útra tér, szellemi tevékenységgel kezd foglalkozni.

Ebben a legfontosabb feladata az ember gondolatvilágának a rendezése. A szorongás, az aggódás, a félelem és a harag által felszabaduló energiák rendkívüli módon akadályozzák a védőangyallal való szoros kapcsolatfelvételt. Csak nemes gondolatokkal lehet becsatlakoztatni a védőangyalt az emberhez.

Az angyalok egyik fontos feladata megtisztítani emberi asztráltestet, hogy az felemelkedhessen szellemi énné. Így fejlődhet ki az emberben a szellemi látás.
A védangyal ismeri az ember korábbi életeit, a magával hozott karmáját és azt az életfeladatot, amelynek teljesítése miatt született a földre. Azt is lehet mondani, hogy a védőangyal jobban ismeri az embert, mint saját magát.

Az angyalok feladata még a földnek mint bolygónak a megtisztítása asztrálsíkon. A föld asztráltestét elsősorban a helytelen emberi gondolatok szennyezik be. Ha egy angyalnak sikerül felemelni védencét egy magasabb szellemi szintre, akkor is továbbléphet, elfoglalhatja helyét az arkangyalok seregében.


(Forrás:Családi kör)




Csodák vagy véletlenek? A valóságos csodák




Lehetetlenségnek tűnik ez a cím. Most valóságos, vagy csoda? Mások csodának mondanák, de amit megtapasztaltam, amit magam is láttam, az nekem valóság volt. Egy pillanatig sem kételkedtem már, elfelejtettem örökre, hogy lennének véletlenek, és fel sem merült már bennem a csalás, szemfényvesztés esélye. Mindenki így járt volna, aki elmegy erre a helyre és megtapasztalja mindazt, amit nekem is sikerült.
Mahashiwaratri – az isteni teremtőképesség ünnepe

Számomra a leghihetetlenebb ünnep volt a Mahashiwaratri, azaz az isteni teremtőképesség ünnepe. Ekkor az ashram szinte teljes vendégserege arra törekedett, hogy bent lehessen a szent helyen és szabad szemmel is követhesse a teremtést. 24 órás virrasztás, éneklés következett, hogy a megteremtett energiák alkalmasak legyenek arra, hogy segítséget nyújtsanak Babának a teremtésben. Ő már ekkor legalább három napja nem evett, csak vizet ivott és a gyomrában egy (vagy néha több) átlagban tyúktojás nagyságú lingamot hozott létre (lingam: az Isten szimbóluma, egy hosszúkás, ovális test), amit a gyomrából a megfelelő pillanatban felöklendezett és kiköpött. (A NASA bevizsgált egy ilyen lingamot, és kiderült, hogy arany, de olyan ötvözet, ami a periódusos rendszerben nem található, ismeretlen ötvöző anyagot is tartalmaz, vagy annyira vegytiszta, amit szinte nem is ismerünk. )

A lingam szót a Káma-Szútrából is ismerhetjük, a férfi nemi szervet nevezték így. Igen, ez nem tévedés! Ugyanis a lingammal Shiwa isteni teremtőképességét szimbolizálják, ami tényleg a nemi szerve. Általában egy hamutartóra emlékeztető formában helyezik el, ami pedig a női nemi szerv, a Jóni szimbóluma. Hiszen a szexualitás az isteni teremtőképesség földi megvalósulása. A lingam leginkább a makkra emlékeztet, és a makknak is van szexuális áthallása… Hogy örülnének Indiában a sok-sok lingamot termő/teremtő tölgyfának?!...


a lingam és jóni szimbólum
Ez az egész folyamat kicsit hihetetlen. Ottlétemkor Baba éppen nem hozott létre lingamot. Az orvosai megtiltották neki, mert előző évben (amikor éppen kint volt egy nagy létszámú magyar csoport) olyan nagy lingamot hozott létre, hogy felsértette vele a torkát és féltették. 2006 óta egyébként teste haláláig erősen rekedt volt. Kicsit csalódott voltam, de elfogadtam az indoklást.

A szeretet és gondoskodás, erő és humor

Sai Baba csöppnyi termetű (alig 150 cm magas), ottlétemkor már öreg és beteg testű ember volt. Mégis a tekintete olyan volt, mintha csontig hatolt volna, és amikor megjelent a mandír bejáratánál (a hatalmas, oldalfalak nélküli szentély) olyan érzés volt, mintha egy hatalmas energia oszlopot tolt volna maga előtt, érzékelni lehetett az energiát. Belépett, majd mosolyogva hátat fordított és visszament (tolókocsival). Ekkor meg azt lehetett érezni, hogy szinte energia vákuum keletkezett, ahogy visszahúzódott. Ha csak mesélik és nem érzem, el sem hiszem. Egyébként is jó humora volt, gyakran tréfálkozott a vendégekkel, akár a megjelenésével, akár visszavonulásával, akár a beszédeiben.

Legtöbbször a darshan ideje alatt osztogattak ajándékot. Édességet, gyümölcsöt, vagy valamilyen apróságot.  Előtte általában Baba megáldotta azt, és utána osztogatták, mindig valamelyik küldöttség hozta az osztogatni valókat. A legegzotikusabb ajándéknak, gyümölcsnek a zöld alma számított!


Baba arny lingamot materializált
Baba – vagy ahogy még többen szólították – Swámi, a kézmozdulataival osztotta az isteni szeretetet, és másik kézmozdulatával teremtette a szent hamut, a vibutit. Ezt kenegettük magunkra, ez a hamu termelődött magától Baba fotóin, vagy olyan helyeken, ahol megfordult. Egyszerűen jelenlétében megszületett bennünk az a szeretet, amiről itthon beszéltek. Nem rábeszéltek minket erre, nem történt semmi különös, csak a szívünkben született meg a tiszta érzés. valami „indokolatlan és tárgytalan boldogság”. És ettől mindenki elfogadhatóvá vált.

Vicces volt, ahogy Swámi megajándékozta a tanítványokat és vendégeket. Ha nagyon elégedett volt, akkor körkörös mozdulatokat tett a kezével a levegőben, majd megcsillant valami a tenyere alatt, egy darabig fittyet hányt a gravitációra és csak úgy ott volt, majd egyszer csak elkezdett leesni, ő utána kapott és kitekergette az összecsavarodott arany láncot és medált és a vendége nyakába akasztotta. Sohasem volt a láncokon kapocs. Mindig, minden ékszer éppen jó volt annak, akinek adta. Nagyon világossárga aranyból voltak ezek, amilyet ékszerboltban sohasem láttam. Indiában sem. Minden alkalommal kb. 20 méterre voltam tőle és szabad szemmel láttam a történést. Csalást kizártnak tartottam. De egyébként ekkor ez már egyáltalán nem érdekelt! Mindent elfogadtam.

Találkozásom Sai Geethával, az elefánttal

Már elindulásomkor eltökélt szándékom volt, hogy Baba elefántjával, Sai Geethával találkozni szeretnék. (Gyengéim: az elefántok, a delfinek és kutyák). Egyik nap megfogadtam, hogy nem megyek be a szokásos imára, hanem kapun kívül elmondom a magamét és elindulok a városba, megkeresem az elefántházat és a planetáriumot. Meg akarom simogatni az elefántot!

a fekete emberem az elefánttal
Nem sokkal azután, hogy kiléptem az ashram kapuján odalépett hozzám egy nagyon fekete bőrű, dél-indiai devotee (szervező-rendező) férfi és mosolyogva angolul megkérdezte tőlem: nem akarsz néhány fotót az elefánttal? Teljesen elképedtem, majd megfogta a kezem és elvezetett egyenesen az elefántházhoz. Először azt magyarázta, hogy én fotózzam le őt az elefánttal, de amikor odaértünk fordítva történt, és ő kezdett fotózni engem. Amikor beléptünk a parkba, ott állt előttem az elefánt, mellette a gondozója, és mögöttem becsukták a rácsos nagykaput, mindenki más csak ámulva és irigykedve nézett befelé. Én meg odamentem az elefánthoz, megsimogattam és átöleltem az ormányát. Sai Geetha csak rám nézett és hagyta. Iszonyú boldognak és szerencsésnek éreztem magam, és mire észbe kaptam a fekete ember már el is tűnt. Amikor tovább sétáltam, egy iskolaépületnél nagy csődületet találtam, nem értettem. Amikor a bejárathoz értem, akkor érkezett meg autóval Sai Baba az iskolába. Kiszállt a kocsiból, alig két méterre tőlem és rám mosolygott. Egy pillanatra átvillant az agyamon, hogy előkapom a fényképezőgépem, de úgy éreztem ez nem illik, csak meghajoltam előtte és köszöntem neki. Senki nem tud engem lebeszélni arról, hogy a fekete embert ő küldte nekem… És így kiderült, hogy az egyetlen napon, amikor nem mentem be imádkozni, éppen Sai Baba sem volt az ashramban, tehát nem maradtam le semmiről.


vibuti a széken, ahol korábban Swámi ült
Óh, Swámi!

Biztosan több olvasó most azt hiszi, hogy én is valami hiszékeny, megbuggyant vagyok, aki mindent elfogad. Akkor, ott, mindenki így érzett volna. Az ashram tele volt nálam sokkal elfogultabb hívekkel, akikkel bármi történt, csak felsóhajtottak: Óh, Swámi! Olyan volt ez, mint a „Jaj, Istenem!” A betegek nem vették be az orvosságaikat, mert majd Swámi meggyógyít, ha nem tudtak aludni „Óh, Swámi!” ha fájt valamijük „Óh, Swámi!” Ha valaminek örültek, vagy jó volt az ebéd: Sai Ram! Köszönjük Swámi! Egy idő után természetes volt. Elfogadtuk, elhittük, hogy mindent Swami ad nekünk, aki Isten megfelelője emberi testben. És hálásak vagyunk, hogy láthatjuk, érezhetjük az Istent.

A hazautazásnál
Mindenki arra vár, hogy Swámi beszólítsa interjúra.. Ráadásul mindenkit név szerint szólít! (Amikor Bíró Ica is kint volt, őt úgy szólította, hogy „Bíró Ica”, pedig nyilván nem ez volt az útlevelében, és ő is beszélhetett vele. Én valahogy féltem volna egy ilyen beszélgetéstől, akartam is, nem is, de inkább tartottam tőle. Mindig nagyjából ugyanazon a helyen ültem, 20-30 méterre tőle. A hazautazásom előtti napon két sorral mögöttem egy angol nő odakiáltott a szervezőknek rám mutatva, hogy „ ő holnap hazautazik!” és ekkor kiemeltek a sorból és az első sorba ültettek, ami nagyon nagy kegy. Amikor Baba kivonult a teremből, néhány méternyire volt tőlem és egymásra tudtunk nézni. Olyan érzésem volt, mintha tudná ki vagyok, és tudná, hogy búcsúzom tőle. Pedig több tízezer ember volt a mandírban.

Két nappal korábban azt fogalmaztam meg magamban, hogy kíváncsi volnék, Baba mit üzenne nekem hazaindulás előtt, mi lenne az a gondolat, amit hazavigyek magammal? És ekkor az előttem ülő indiai nő, aki egy angol nyelvű újságot tartott a kezében, felemelte a lapot, szinte mutatva, hogy én olvassam, és az volt a szalagcímben, hogy: „ne akarj sikeres lenni”. Értettem.
 
-eszme-
(folytatom)



Belső utak találkozása (Grof 3)




Május 12-én került sor Budapesten, a Belvárosi Színházban az Országos Transzperszonális Találkozóra, ahol Grofékon kívül jelen voltak a hazai transzperszonális pszichológia képviselői, pszichológusok és írók, valamint Devalon, kanadai indián, aki egyébként is gyakran jár Magyarországra sámán szertartásokat vezetni, és itt is szertartással köszöntötte az előadókat és vendégeket. Ebben a körben ez senkinek sem volt idegen, sőt mindenki láthatóan élvezte – csupán a tűzjelzőtől féltek, nehogy a füstöléstől bejelezzen… A konferencia kellemes, közös vízipipázással indult.
A magyar tudomány és művészet képviselői indítanak

A konferenciát a fő szervező, Gánti Bence integrálpszichológus indította egy rövid és lényegre törő előadással, ami a keleti és nyugati kultúra, valamint a pszichológia szükségszerű összekapcsolódásáról szólt. A pszichológia fejlődési vonala a humanisztikus pszichológia után a transzperszonális és az integrál pszichológiában csúcsosodott. Világszerte rájöttek arra, hogy a korábban primitívnek ítélt kultúrákban nagyon is sokat tudtak az emberi lélek gondjairól és azok korrigálásának módjairól is. Mivel legtöbbször ezt valláshoz, hitrendszerhez kötötték, a tudósok sokáig figyelmen kívül hagyták vizsgálatát, de egyre inkább kiderült, hogy van mit tanulni tőlük és a spirituális tanítóknak és a pszichológusoknak együtt kellene működniük. A transzperszonális élmények igenis fontosak, és segítenek a fejlődésben, a terápiában. Ehhez nem feltétlenül kellenek tudatmódosító szerek, hanem az LSD helyett ott a holotrop légzés technikája.


prof.Dr.Bagdy Emőke
prof.Dr. Bagdy Emőke a Károli Gáspár Egyetem nyugalmazott professzorasszonya nagyon szimpatikus előadást tartott arról, hogy hogyan hat a spiritualitás a párkapcsolatokra és az élet értelmének keresésére. Nem választotta szét a vallásosságot a belső, vallástól mentes hittől, ezért gyorsan átlátható volt a lényeg. A felhozott adatok egy felmérésre alapozódtak. (Nagyon fontosnak tartottam azt a felismerést, hogy vallásos érzelműek nem spirituálisabbak.)A nők spiritualitása alapvetően kedvez a párkapcsolatoknak. Idézett Tosztojtól, ahol leírta a feltett kérdését, létezik-e valami, ami több mint mi magunk? Itt került először szóba a nap folyamán, majd később szinte mindenkinél a spirituális krízis esete, és megemlítette,hogy maga Jung is keresztül esett ilyen spirituális krízisen.

Az indián szertatás után a nagy tapssal köszöntöttMüller Péter író tartott előadást arról, hogy mi a spiritualitás szerepe az életünkben, és miért fontos megoldatlan sorsfeladataink megértése. „A hős fejében születik meg a dráma, ez válik körülöttünk sorssá, életté” – mondta drámai megfogalmazásában. Mi9nden egyes konfliktusunk tulajdonképpen belső konfliktus, ami kivetül a környezetünkre. Az általunk létrehozott énünk tele van illúziókkal, és e mellett létezik az örök, tiszta énünk. (A lélek lényegének nagyon szép, irodalmi megfogalmazása.) „A tudomány fogalmát tágítjuk ki, és nem a spiritualitást visszük a tudományba.” – összegezte a mondandóját, amit láthatóan még folytatott volna tovább, de az idő ezt nem tette lehetővé.


Müller Péter író
Ismét Grofék gazdagították az ismereteinket

A transzperszonális pszichológia múltjáról, jelenéről és jövőjéről tartott előadást Stanislav Grof. Jónéhány gondolat megismétlődőtt a két nappal korábbi előadáshoz képest, arra most nem térek ki. (Lásd a korábbi cikkünket: A SPIRITUALITÁS, MINT HIT, ÉS A TRANSZPERSZONÁLIS PSZICHOLÓGIA, MINT TUDOMÁNY CÍMMEL.)Grof eredetileg pszichiáter, és tanulási folyamata miatt is hét éven keresztül járt analízisbe heti három alkalommal 1-1 órára. Okkal állítja, hogy miért nem hisz az analízis igazi eredményességébe, szerinte az analízisben nincs kapcsolat a test és a lélek között. Akkor még a bodywork is tilos volt, a kontaktus visszafogott. A hatvanas években Grof önként jelentkezett – még Csehszlovákiában – LSD kísérletekre és akkor jött rá igazán, hogy nem az agy generálja a tudatot. Az agy csak közvetít!

Freud szerint az újszülött „tabula rasa”, egy üres lap, minden csak ezután íródik az elméjébe. Grof ezt határozottan tagadja, helyette azt állítja, hogy létezik prenatális és perinatális szakasznak is élmény rendszere, magát a születést is újból lehet élni, sőt sokszor szükségszerű is ennek az átélése. Ez a pszichospirituális halál és újjászületés. A perinatális és transzperszonális pszichológia az emberi psziché új térképét képes felrajzolni. Rámutatott arra, hogy ezek szoros összefüggésben vannak más kulturális elemekkel, amik felfedezhetők a sámán kultúrában, a kabbalában, a szufizmusban, amik már évszázadokkal korábban léteztek.


Gánti Bence és Stanislav Grof
Maslow a humanisztikus pszichológiában még spontán csúcsélményekről (spirituális élményekről) beszélt, Grof pedig pszichadelikus élményekről, amiket meg is tapasztalt. A pszichiátria az ilyen embereket egyszerűen pszichotikusoknak nyilvánította, diagnosztizálta. (A nagy prófétákat, szent embereket szintén így diagnosztizálták.) A transzperszonális pszichológia pedig ugyanezeket az embereket – és élményeiket – elfogadta és tisztelte, beleintegrálták az eddigi értelmezhetetlen pszichés élményeket a pszichológiába.

A holotrop állapotok (speciális légzéstechnikával elért módosult tudatállapot) mélyebb ismerete a pszichológia és pszichiátria forradalmához vezet. Az utazások téren és időn túliak, az Univerzum maga egy vibráció. Csak folyamatok vannak, semmi sem végleges és fix, jogtalan a főnevek használata. Minél mélyebbre megyünk az anyagban, annál inkább azt tapasztaljuk, hogy üres.”

Grof beszélt Ken Wilber tevékenységéről, tudomány  integráló munkájáról is. Az egész tudomány afelé halad, hogy a spiritualitást és az addig ismert tudományt integrálja. Az egész univerzumot matematikai állandók határozzák meg, véletlenek nem léteznek. Végül megismételte azt a bölcs állítását, hogy „nem emberek vagyunk spirituális élményekkel, hanem spirituális lények vagyunk emberi élményekkel.”

Christina Grof az előadásában a spirituális krízisről, és annak kezeléséről beszélt. Abból indult ki, hogy az amerikai őslakos indiánok szerint – és ezzel Christina is egyetért – a transzperszonális élmények tartománya és a más emberi személyes megtapasztalás tartománya egy és ugyanaz. Indokolatlan a két dolog külön kezelése. Fontos lenne, hogy a transzperszonális élményeket is elfogadja a tudomány valóságosnak. Christina Grof elmesélte, hogy mindkét szülésénél erőteljes transz élményt élt át, utána morfiummal kezelték. Egy jóga mesterrel, guruval találkozott, aki felébresztette benne az energiákat, elkezdtek látomásai lenni. A megszokott élete összeomlott, elvált, elszegényedett stb. plusz még egy baleset során egy halálközeli élményt is megélt. Egy amerikai tudóstól, Joseph Cambelltől tanult, aki Kaliforniába küldte őt Grofhoz, így ismerkedtek meg, a pszichadelikus élmények feldolgozásában (spirituális krízise kezelésében) volt segítségére. Részletesen beszámolt arról a küzdelemről, amit a krízise alatt megélt. Végül elmondta, hogy az az álma, hogy a világon minden kórház fel legyen szerelve olyan eszközökkel és szakemberekkel, akik képesek a spirituális krízis kezelésére anélkül, hogy a klienst pszichotikusnak diagnosztizálnák. Egy olyan kitágított emberképet szeretne megalkotni, ahol a spirituális rész természetes.


Orosz Katalin
Hazai szakembereink is hozzászólnak

Igazán büszkék lehetünk arra, hogy hazánkban is van néhány szakember, aki korszerűen gondolkozik és munkálkodik ezen a területen, és ők is megosztották gondolataikat a közönséggel. Először Orosz Katalin tartott előadást Magzatból emberré válni címmel a születés terápiás módszerük ismertetésével. Orosz Katalin eredetileg matematika-fizika szakon végzett, de elsősorban az érdekelte, hogy miképpen működik a quantum tér, a morfogenetikus mező. 1993 óta foglalkozik a halálközeli és születési élmények feldolgoztatásával. A feldolgozatlan élmények a létezés élményének elutasítását hozhatják. A születés a legnagyobb átalakulás az életünkben. Orosz Katalin a perinatális pszichológia, és a születési elakadások kezelésének legjobb hazai képviselője.

Dr.Hoppál Mihály neves néprajzkutató, a sámán kultúra nagy ismerője igazából csak bevezette azt az előadást, amit végül nem tartott meg „A sámán technikák az öngyógyításban” címmel.  Hoppál Mihály hosszabb kifejtésű előadásokhoz szokott, de néhány gondolatával is felkeltette az érdeklődést, hogy utána nézzünk a már publikált kutatásainak.


Dr.Frecska Ede
Dr.Frecska Ede pszichiáter „A látomások ereje és a lélek bora” címmel tartott nagyon tömény, humorral fűszerezett és emészthetővé vált tudományos előadást. Frecska a pszichadelikus kutatásait latin-Amerikában végzi. Elmondása szerint az idegrendszer kutatók rettentően elzárkóznak a transzcendentális, transzperszonális élményektől. Az agy az érzékszervekkel érzékel. A látomás során viszont az egész test , a test és a lélek együtt, ehhez az érzékeléshez viszont ki kell kapcsolni az6 agyat. Racionális és irracionális információkat egyaránt kell gyűjtenünk, felvenni, feldolgozni és továbbadni. A látomások formálják az életünket, Decartes, Pythagorasz is látomások után összegezték elméleteiket.

Dr.Daubner Béla szintén pszichiáter és a Jóga, meditáció és hipnózis összefüggéseiről tartott előadást. Az agy a különböző tudatállapotokban különböző agyhullámokat termel. Az ébrenléti tudatállapotban béta, az álmodó tudatállapotban alfa, az álomtalan mélyalvásban téta hullámokat hoz létre. És van a tudatosságnak egy 4. állapota, a Turija, ami a tiszta tudat, az örökkévaló (a megvilágosodottság) állapota. A patológia többszörös kivetülés után jelenik meg. Módosult tudatállapotban (hipnózisban) vissza lehet menni oda, ahol a téta vagy delta hullámban az módosítható, azaz helyreállítható a patológia előtti állapot. Érdekes Daubner megállapítása, miszerint a terapeuta állapota, személyisége és a terápiás folyamat a lényeg, a betegség maga sokadlagos.


Bartha Dávid Péter
Jönnek a fiatalok!
Örömmel konstatáltam, hogy leglalább két magyar fiatal szakember már van az országban, aki foglalkozik transzperszonális pszichológiával. (Természetesen Gánti Bence is, amikor itthon tartózkodik, és nem Amerikában.)Bartha Dávid Péter a gyakorlatban is terapeuta,Andrek Andrea pedig elméleti kutatásokkal foglalkozik az ELTÉ-n.

Bartha Dávid Péter A transzperszonalitás iránti igényről és terápiás praxisa tapasztalatairól beszélt. (Veszprémben él és dolgozik). A spirituális krízis nagyon gyakori, de a krízis lezajlása után is van még feladat tovább. A transzperszonális dimenzió szerinte nem bizonyításra vár, hanem axióma. Teret és lehetőséget ad! Ujjongva üdvözöltem, hogy an itthon egy jól felkészült transzperszonális pszichológus, aki várja a klienseit, egyáltalán nincs még lekötve, ezért az ő elérhetőségét itt meg is adom: david.bartha@expertional-experiensis. Aki úgy érzi, hogy tünetei szerint spirituális krízisben szenved, mielőtt pszichiáterhez fordulna és pszichotikussá nyilvánítanák, inkább keresse fel Dávidot.

Végül Andrek Andrea, az ELTE PPK munkatársa számolt be a perinatális szaktanácsadó képzésről. Végeztek felmérést is arról, hogy hogyan hat az életünkre a méhen belüli életünk rejtett emléke. A grofi modellt figyelembe véve hazai magzatvizsgálatok eredményeit tették közzé.

-eszme




Spiritualitás, mint „hit” – és transzperszonális pszichológia, mint tudomány




Magazinunk fő profiljának tartja, hogy a spiritualitást, a spirituális kérdéseket nem mint hitbéli kérdéseket, hanem mint életfilozófiát, és mint tudományt kezelje. Sokak számára – főleg az ellenzőknek – ez inkább csak hit/hitetlenség kérdése, pedig a május 10-12-én Budapesten megtartott Grof Konferencia tanulsága szerint teljesen egyértelmű, hogy ezek a kérdések a transzperszonális pszichológia, mint tudomány kérdéskörébe tartoznak. Minden kritériumnak megfelelnek, amit a tudományokban hívők számon kérnek. Az Integrál Akadémia és vezetője Gánti Bence szervezésében zajlott a konferencia, melynek két fő vendége Stanislav és Christina Grof voltak Amerikából, akik a transzperszonális pszichológia megalapítói.
Magazinunk fő profiljának tartja, hogy a spiritualitást, a spirituális kérdéseket nem mint hitbéli kérdéseket, hanem mint életfilozófiát, és mint tudományt kezelje. Sokak számára – főleg az ellenzőknek – ez inkább csak hit/hitetlenség kérdése, pedig a május 10-12-én Budapesten megtartott Grof Konferencia tanulsága szerint teljesen egyértelmű, hogy ezek a kérdések a transzperszonális pszichológia, mint tudomány kérdéskörébe tartoznak. Minden kritériumnak megfelelnek, amit a tudományokban hívők számon kérnek. Az Integrál Akadémia és vezetője Gánti Bence szervezésében zajlott a konferencia, melynek két fő vendége Stanislav és Christina Grof voltak Amerikából, akik a transzperszonális pszichológia megalapítói.

Stanislav Grof alap igazságai


Stanislav Grof és Gánti Bence
Stanislav Grof cseh származású pszichiáter, aki a hatvanas években emigrált Amerikába és ott folytatta Prágában megkezdett kutatásait, amelyek az LSD hatásaival voltak összefüggésben. A szert – véletlenül -, egy másik kutatás nem várt melléktermékeként Albert Hoffmann svájci vegyész, a Sandoz kutatója fedezte fel 1938-ban, tudatmódosító hatását önmagán tapasztalta meg, de eleinte nem tudott mit kezdeni az élménnyel. Az ötvenes évek végén a szert kísérletezés céljából pszichiátriai osztályoknak küldték el azt feltételezve, hogy talán a skizofrénia vagy egyéb pszichózisok gyógyíthatók lesznek vele. Így találkozott vele Grof is, és a kutatások ebbe az irányba indultak el. Mivel azonban a fiatalok, a tömegek közé kikerült a szer, és ők kizárólag drogként, tudatmódosításra használták, a szert, és vele együtt a kutatásokat is betiltották. A tömegfogyasztásból kissé visszaszorult, de újból tárgya a tudományos kutatásoknak is.

Grof személyes megtapasztalása nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a kutatások milyen irányt vegyenek. Elmondása szerint átélte teljes megszületését, testi-lelki fejlődését és halálát is. (Azóta tudjuk, hogy a szer hatása alatt mindenki ilyen élményeket él át, az újjászületés élmény benne van.) Orvosi kísérettel az élmények hasznosíthatók, egyéni drogként fogyasztáskor traumatizálhat.  (Itthon néha Feldmár András végez ilyen terápiákat.) A pszichózisok általában gyógyíthatatlanok, de ismertek LSD segítségével elért maradandó pozitív változások.

Stanislav Grofot idézem: „Nem név és forma, nem test és egók vagyunk. Az igazi lényünk az isteni szikra, amit a legmélyebb lényünkben hordozunk (Atman és Brahman kérdése). Ez nem hit, hanem tapasztalati bizonyosság, amit átélhet bárki. A kozmikus energiával egyenlő ez az élmény.”
 
Nem emberi lények vagyunk spirituális élményekkel, hanem spirituális lények vagyunk emberi élményekkel.” 

Tudatmódosítás LSD nélkül – a holotrop légzés
A konferencia másnapján részt lehetett venni holotrop légzésen is, ahol a résztvevők lehetőséget kaptak arra, hogy drogok nélkül átéljék azokat az újjászületés élményeket, amikről Grof beszélt, és amik képesek megváltoztatni, a fejlődés, megvilágosodás útjára terelni az embereket.  (Csak az útjára, és nem ígértek megvilágosodás élményeket!)


A konferencia előadói
A különböző kultúrák misztériumai is általában tartalmazzák a születés, az újjászületés élményét. Sumér misztériumok, Írisz – Ozírisz misztériumok, Bachanáliák stb. Az ókorban is tudták, hogy a születési és csecsemőkori élmények feldolgozására szüksége van a fejlődő léleknek. Sokszor használtak is hozzá valamilyen tudatmódosító szert, füveket, gombákat, főzeteket, amik most is használatosak egyes sámán szertartásoknál világszerte. Grofékat izgatta, hogy miképpen lehetne LSD és egyéb szerek nélkül, egészséges módon elérni ugyanazt a tudatállapotot, és így találták ki a holotrop légzés technikát. (Jelentése: a teljesség felé mozdulás.) A dobok hangjára elért, és tudatosan kezelt légzés, transzlégzés technikáját a sámán kultúrában is gyakorolják, egészséges embereknél a pozitív hatása egyértelmű. (Néhány betegség azonban kizárja az alkalmazását, erre most is figyeltek Grofék.) Közelebb lehet kerülni a „ki vagyok én?” kérdés válaszához, a belső isteni énhez. A holotrop tudatállapot egy fajtája a módosult tudatállapotoknak.

A transzperszonális pszichológia az ilyen módosult tudatállapotokban feltárt élmények feldogozásával foglalkozik, és a pszichoterápia szerves részeként használják. Mert a psziché igazán mély részét, lényegét, magját segíti feltárni.
Juthat valaki transzperszonális élményhez spontán módon is, vagy akár szex közben is. A jelenlegi pszichiátria sajnos ezeket az élményeket még pszichotikus tünetekként kezeli, pedig a gyógyítási folyamatban is fel lehetne használni, csak ehhez más gondolkozású szakemberekre lenne szükség. (A konferencián találkozhattunk néhánnyal, de sajnos ők még nagyon kevesen vannak.)

Stanislav Grof elmondta, hogy saját élménye során a testét elhagyta és elég nehezen talált vissza. Egészen biztos abban, hogy a tudat testen kívül volt! A tudatot nem az agy határozza meg, hanem KOZMIKUS JELENSÉG!

Grof első élménye 56 évvel ezelőtt történt, azóta is ezt kutatja.  A holotrop légzéssel, pszichadelikus ülésekkel és spirituális krízisekkel, azok támogató terápiájával foglalkozott. Tanatológusokkal (halál élmény kutatók) együtt kutattak, mert ezek az élmények képesek feloldani a halálfélelmet is. A hagyományos pszichológia csak a születés utáni élményekkel foglalkozik, a születés előtti időszak eleddig érdektelen volt. Pedig lehet, (sőt biztos!), hogy a szülőcsatornában megélt szorongás is kihat az életünkre. Tehát ezekkel a kutatásokkal a pszichológia jelentős mértékben tovább lépett.

A tudomány fejlődése

A tudománytörténet fejlődése nem lineális folyamat. Jön egy megfigyelés, ami nem megmagyarázható a tudomány jelenlegi állása szerint. Krízisen megy át a tudomány és vadabbnál vadabb új javaslatok születnek, és új paradigmává válik. Az új paradigma egy új metafizikai hiedelem, és ebből adódnak az új módszerek.  Ez a fejlődés folyamata.

A XX. századtól a pszichológia nagy fejlődésen ment keresztül. A korábbi századokban nem ismerték, mint tudományt, bár a lélek gyógyításának többezer éves módszerei ismertek Keleten, és a mai modern pszichológia is ezekhez a módszerekhez nyúl vissza, mert mélyebbre visz, mint a materiális alapú gondolkozás. Freud megállapításai ma már szinte nevetségesnek tűnnek, a pszichoanalízis folyamata sem mindenható, Jung jelentős előrelépést jelentett, majd a humanisztikus pszichológia, a transzperszonális és az integrál következett, ami áthúzódik a századunkra. További fejlődési irányát még nem látjuk.

A holotrop élmények is változást hoznak a pszichológiában, és a halálközeli élmények kutatása is előre vivő. Nagyon érdekes, hogy pl. a született vakok is ilyen élmény közben látnak! (Lehet, hogy nemcsak a test és a szem lát?!)

(folytatjuk)

-eszme-





Pszichológia és spiritualitás




A Fényportál Magazin általában nem szokott rendezvényekről előre tudósítani. Most azonban olyan hatalmas súllyal bíró konferencia megrendezésére kerül sor, ami a fenti időpontban lesz a Belvárosi Színházban, címe: "Belső Utak Találkozása" Országos Transzperszonális Találkozó Grofékkal (Stanislav és Christina Groffal. Ennek a konferenciának a szellemisége alapvetően harmonizál magazinunk szellemiségével. A konferencia után is tudósítással leszünk.
A Fényportál Magazin általában nem szokott rendezvényekről előre tudósítani. Most azonban olyan hatalmas súllyal bíró konferencia megrendezésére kerül sor, ami  május 12-én, vasárnap lesz a Belvárosi Színházban, címe: "Belső Utak Találkozása" Országos Transzperszonális Találkozó Grofékkal (Stanislav és Christina Groffal). Ennek a konferenciának a szellemisége alapvetően harmonizál magazinunk szellemiségével. A konferencia után is tudósítással leszünk.

Idézet az Integrál Akadémia honlapjáról:
A találkozó szellemisége

prof.dr. Bagdy Emőke
Ez a találkozó a tisztelt közönségnek szól, nem csak szakmabelieknek. A tökéletes egyensúly pszichológia és spiritualitás, valamint a szakmaiság és az archaikus belső útkeresés között. Mindannyiunkat összeköt, hogy kereső emberek vagyunk és életünk egy részét a belső útnak szenteljük akár spirituális gyakorlóként, terapeutaként, pszichológusként, vagy kutatóként.

Garantáljuk, hogy minden történés ezen a napon érdekes, és mélyen elgondolkodtató tükör lesz. A terem megtelik a figyelem összpontosul, magas erőszint jelenik meg.

A spiritualitás és a módosult tudatállapotokkal való gyógyítás, tanítás és kutatás nagyjai számolnak be eredményeikről, és üdvözlik a színpadon a Grof házaspárt.

Müller Péter
Az üdvözlésre érkezik egy észak-amerikai indián is, aki rövid szertartást vezet a jelenlévőknek a közönség színe előtt szent kellékeivel.

Ezután Müller Péter felhívja a figyelmünket a sorsfeladatunkra, majd Stanislav Grof, aki 1969-ben Maslow-val megalapította a transzperszonális pszichológiát, elmeséli, hogyan is történt az elmúlt ötven év szemléletváltása és mi a jövő.

Christina Grof a spirituális krízis témaköréről szól, majd rákövetkező előadók TED-stílusban húsz perces átadásokat tartanak. Minden előadó a Grof-féle témakörök egyik aspektusához kapcsolódó témát bont ki a maga területén. A legkomolyabb spirituális pszichológusok osztják meg a munkájukat, és ilyen szemléletű kutatók ismertetik a friss eredményeket, s végül egy kerekasztalnál összegyűlve beszélgetnek az előadók a közönséggel. 

Gánti Bence integrálpszichológus

A találkozó szól útkeresőknek, spirituális és pszichológia iránt érdeklődőknek, lélektani érdeklődésűeknek, önismeretre vágyóknak, valamint pszichológusoknak, pszichiátereknek, alternatív lelki segítőknek és gyógyítóknak.

A konferencia fő szervezője: Gánti Bence integrálpszichológus, az Integrál Akadémia vezetője.
Forrás: http://www.integralakademia.hu/grof






Indigógyerekek, Kristálygyerekek, Gyémántgyerekek és az emberi EGO




Mindenki látja, aki figyeli a polgári társadalmakban születendő gyerekek másságát. Azért szűkítem le a fogalmat, mert nem tudom, hogy Afrikában, az ausztrál bennszülöttek világában és az egyszerűbb törzseknél született gyerekek is másabbak-e? Őket nem éri annyi kulturális sokk, annyi technikai benyomás, egyszerű életükben a nagy másság akár életveszélyes is lehet. Vagy! Ősi ösztöneinkben eleve erősebb a spiritualitás, csak a kultúra nyomta el azokat, és a mostani gyermekek csak visszakapják azt a képességet, amit őseink elveszítettek?
Mindenki látja, aki figyeli a polgári társadalmakban születendő gyerekek másságát. Azért szűkítem le a fogalmat, mert nem tudom, hogy Afrikában, az ausztrál bennszülöttek világában és az egyszerűbb törzseknél született gyerekek is másabbak-e? Őket nem éri annyi kulturális sokk, annyi technikai benyomás, egyszerű életükben a nagy másság akár életveszélyes is lehet. Vagy! Ősi ösztöneinkben eleve erősebb a spiritualitás, csak a kultúra nyomta el azokat, és a mostani gyermekek csak visszakapják azt a képességet, amit őseink elveszítettek?

Évtizedek óta – ha jól tudom a 70-es évektől – születnek az indigógyerekek. Állítólag még ma is születhetnek ilyenek, mások szerint ez a korszak már befejeződött, kristályok és gyémántok születnek manapság. Ez az indigó generáció azonban mára már felnőtt és szülő korszakba ért, azaz nekik is születtek/születnek gyermekeik. Nyilván egy ilyen felnőttnek az dukál, ha a gyermeke is extra, vagy még extrább a szüleinél. Másképp nem is lenne kihívás a gyermek felnevelése. Míg az indigóról és a kristályról sokat, addig a gyémántgyermekekről viszonylag keveset tudunk.

A gyémántgyermekekről

A gyémántgyerek olyan, mintha a nyugodt kristálygyereket és az aktív indigógyereket gyúrták volna össze. Ebből kifolyólag jellemző rájuk a hiperaktivitás, nagyon nehéz kordában tartani őket, és általában a megszokott nevelési stratégiák kudarcot is vallanak esetükben. Emellett különleges érzékenységgel viseltetnek a környezetük iránt. Megérzik a rossz, levert hangulatot, sőt fogékonyak arra is, ha a közelükben beteg valaki. A nagyobb csemeték ekkor már odamennek az illetőhöz, érintésük, közelségük jellemzően nyugtatóan hat a felzaklatott vagy fájdalmakkal küzdő személyre.

Az átlagosnál nagyobb tudásszomj van bennük, és mivel magasabb szinteken rezegnek, a nem spirituális témák elég nehezen tudják lekötni őket. Ez ugyanakkor az előnyükre is válik, hiszen könnyen ráhangolódnak mások rezgéseire. Fejlett az igazságérzetük, és hajlamosak is kiállni másokért, főleg a gyengébbekért, miközben saját maguk is inkább az érzékenyebb típusú emberek közé tartoznak, így könnyen elsírják magukat.

Ha elfogadjuk egy magasabb rezgésszint létezését, amihez még az ezotériáért sem kell rajongani, akkor könnyebb megérteni, hogy élhetnek közöttünk olyan gyerekek és fiatalok, akik különböznek a többiektől, hiszen sokkal nyitottabbak az érzelmi dolgokra, akik személyiségét eredő romlatlanság veszi körül. Ők azért kerülnek közénk, mert egy céljuk van: segíteni az új energiák felfedezésében, és lojalitásra, nyitottságra, önzetlen szeretetre tanítani.

Gazdag Enikő pszichológus szerint a mai gyerekek, akárhogyan is nevezzük őket, egészen mások, mint az előző generációk. Érzékenyebbek, nyitottabbak, a szabályokat kevésbé fogadják el, öntörvényűek, okosak. Ennek oka gyökerezhet a felgyorsult világban, sokkal több impulzus és információ éri őket, és fogékonyabbak is ezekre a jelekre.
 
A pszichológia kevésbé foglalkozik azzal, hogy olyan nevet adjon a gyerekeknek, mint gyémánt vagy indigó, ehelyett arra koncentrál, hogy ez hogyan gyökerezik a világban, a társadalomban, és mi célt szolgál, valamint hogyan érdemes ezeket a gyerekeket kezelni, hiszen a rég bevált praktikák már nem alkalmasak. A régi nevelési módszerek csődöt mondanak, hiszen sokkal nagyobb szabadságot igényelnek ezek a gyerekek, és emellett érzékenyebbek is az őket körülvevő világra.”

A csapdahelyzet

Nem akarok vitatkozni Fenes Ildikóval, már csak azért sem, mert tisztelem és ismerem őt személyesen, de ha jól tudom, azt senki sem tudja biztosan megmondani, hogy a túlmozgásos, hiperaktív gyermek valóban indigó, kristály vagy gyémánt, esetleg csak gyenge idegrendszerű átlaggyerek? Vajon vannak erre vonatkoztatható teljesen megbízható mérések, számítások? Nem mindegy, hogy a gyereknek egy jó iskolát (pl. Waldorf) vagy egy jó orvost kell-e keríteni. Vagy kisegítő iskolát. (Bár ahogy Ildikót ismerem, lehet, hogy neki vannak mérési, számolási módszerei.)

Mint ahogy a spirituális krízisben lévő, spirituális képességekkel rendelkező embert is nehéz megkülönböztetni a pszichiátriai esettől, úgy gyerekeknél is el tudom képzelni ezt a nehézséget. Vagy csak azon múlna, hogy ki diagnosztizálja, ki veszi kezelésbe a gyereket, a felnőttet, az esetet? Ha mi magunk spirituálisak vagyunk, akkor így fogjuk fel és így kezeljük. Ha materialista orvos látja, akkor gyógyszert kap.

Az ego játéka?

Bennem már elég gyakran felmerült, hogy egyáltalán higgyek-e a csillaggyerekekben… Vajon valóban a mi tanításunkra, vezetésünkre küldték őket karma nélkül (mint az Angyalokat!) , vagy a közösségekbe besimulni nem tudó, eleve nehezebben nevelhető, de időközben szülő korba érő nehezen nevelhető gyerekek egója teremtette a helyzetet, hogy extra gyermeknek csak még extrább gyermeke lehet. Mert átlagnak, mindennapinak lenni a mai világban olyan snassz…

Egyre gyakrabban adtam hangot ennek a kételyemnek – néhány látóval együtt egyébként, akik kezdték tagadni az indigókérdést -, mígnem tavaly megszületett az unokám. Így napról napra látok egy mai csecsemőt fejlődni – abszolút spirituális szülők kezei közt, nagyon átgondolt nevelésben -, és azzal szembesülök, hogy ezek a mai csecsemők tényleg teljesen mások és teljesen más gondozást és figyelmet igényelnek. Hihetetlen erős a tanulásuk, a fejlődési sebességük, az érdeklődésük, és pszichológiai törvényszerűségekre fittyet hányva más folyamatokat mutatnak, mint amit kellene.

A személyes tapasztalat

Az én szigorú és kritikus megítélésem is kénytelen vagyok félretenni, és minden kétséget kizáró, hogy az ego játéka lenne, s a néhány tapasztalat magáért beszél, amit az unokámnál tapasztalok.

Az első döbbenetes tapasztalatom hathónapos korában, a keresztelője előtt egy nappal volt. A keresztelő főpróbáját végig ordította, az anyukája hozzám menekült a bébivel, hogy megetesse, hátha az a baj. A kislány szemébe néztem és azt kérdeztem tőle. „Mondd! Ugye holnap, a nagy napon nem fogsz így viselkedni?” Zsófi egy pillanatra nem a hathónapos tekintetével, hanem egy felnőtt átvillanásával nézett rám és erőteljesen elkezdte rázni a fejét. Ezen mosolyogtam: biztosan véletlen. Majd másnap végtelen fegyelemmel és figyelemmel tűrte a ceremóniát, mintha egészen pontosan tudta volna mi is történik vele. (Ime a kép!)

Nem volt még egyéves, mikor a tollat teljesen szabályosan vette a kezébe, majd papírt kért (honnan tudta, hogy az is kell hozzá? A szülei szinte csak számítógépet használnak!), és határozott vonalakat húzott a lapra. Írt. Hogy piszkálja a számítógépet, a mobiltelefont, a távirányítót, azt a kor hozza magával, abban semmi csoda sincs.

Egyévesen játszik a babával (nem kellene még) és utánozza a felnőtteket (ami szintén korai még elvileg a tanult tudatfejlődési szinthez képest).  Pár hónapos kora óta baba-mama jógára jár, mozgáskoordinációja kiváló, és néhány ászánát magától is megcsinál, leutánozva a felnőttet. Kíváncsi vagyok rá, milyen meglepetéseket okoz majd, ha elkezd beszélni?

Megvizsgáltam magam. Az én egóm mondatná, hogy nekem is csakis rendkívüli unokám születhet? Mélyen magamba néztem: kizárt! Kritikusságom és szkepszisem is átlagon felüli. Bár a szeretetem és nagymamai büszkeségem is!

-eszme-




Az energiagyógyítás útvesztői




Ma már boldog-boldogtalan gyógyítónak vallja magát. Sokan önmagukat emelik isteni magasságokba nem várva meg, hogy mások tegyék velük ugyanezt az alapján, amit már bizonyítottak. Önmagukat tartják Istennek, isteninek, angyalinak, felsőbbrendűnek. Ráadásul sokan éppen közülük jósolják másoknak is, hogy ők is kivételezettek, nagyszerű gyógyítók és zsenik, tanulni sem kell semmit, mert megkapták fentről a rendkívüli képességeket. Vajon igazak ezek az állítások?
Ma már boldog-boldogtalan gyógyítónak vallja magát. Sokan önmagukat emelik isteni magasságokba nem várva meg, hogy mások tegyék velük ugyanezt az alapján, amit már bizonyítottak. Önmagukat tartják Istennek, isteninek, angyalinak, felsőbbrendűnek. Ráadásul sokan éppen közülük jósolják másoknak is, hogy ők is kivételezettek, nagyszerű gyógyítók és zsenik, tanulni sem kell semmit, mert megkapták fentről a rendkívüli képességeket. Vajon igazak ezek az állítások?

Vannak – kevesen – akikre mindez igaz. De ők nem harsányak, nem verik a mellüket, hanem teszik a dolgukat és gyógyítanak, segítenek. Amint átlépik a határokat és az egó csapdájába esnek azt tapasztalhatjuk, hogy ugyanonnan, ahonnan kapták, vissza is veszik a képességüket. Ugyanolyanokká válnak, mint bárki más, csak még kínlódnak kicsit régvolt hírnevük alapozta csodatéteményeikkel, ahol a várva várt csoda elmarad. Erőlködéssé válik a folyamat.


A brazil csodagyógyító: Joao


Amit tényleg fentről adnak

Vannak igazi nagy gyógyítók, csodatévők, akik valóban fentről kapták a képességeiket. Maguk sem tudják mikor, hogyan, de egyszer csak rájöttek arra, hogy fantasztikus erejükkel képesek mások és önmaguk gyógyítására. Ők szerénységgel, lelki nemességgel teszik a dolgukat és vigyáznak arra, hogy ne avatkozzanak illetéktelenül karmikus dolgokba. Már amikor ezt sikerül felismerniük! Vigyáznak önmaguk egészségére, mert a beteg gyógyító nem teljes értékű. (Ellenben a beteg jógi lehet az!)

Ennek kapcsán elgondolkoztat – éppen magazinunk is foglalkozott vele – az indigó-, kristály- és gyémánt gyerekek, kérdése. Vajon tényleg minden eleven, neveletlen és túlmozgásos gyerekre ráhúzható az indigó jelző? (Ma már legtöbbjük szülő korban van, és apák, anyák.) Ha az tudatosodott bennük, hogy ők kivételezett indigók, akkor természetesnek tartják, hogy az ő gyerekük sem lehet más, mint kristály vagy gyémánt gyermek. Azaz a kisgyermek születésétől fogva gyógyító, nyugodt, kiegyensúlyozott, rendkívüli tudással és képességgel rendelkezik. Az indigók zseniket nemzenek a világra, hogy ők megmentsék az általunk tönkretett Földet. Valóban? Nem az EGO megtévesztő játéka mindez, hogy sem én magam, sem pedig a gyermekem nem lehet átlagos? (Ez a gondolatsor megér majd egy új cikket inkább.)

Ha valódi kristály gyermekben nem tudatosítják a képességeit, akkor nem alakul ki a vele kapcsolatos felelősségtudat sem. Tehát az Őrangyalával kellene nagyon komoly kommunikációt folytatni, hogy párbeszéd alakulhasson ki a gyermek és környezete között az Angyal segítségével. Ha valóban kristály vagy gyémánt, akkor ez kialakul. Akkor kötelességünk támogatni őt és elfogadni a segítségét.

Amihez beavatás kell

Vannak olyan gyógyító képességek, amiket nem születésünknél fogva, vagy később felső ajándékként kapunk, hanem amihez tanulni kell, és a képesség megszerzéséhez beavatás és gyakorlás szükséges. Legtöbbször tanfolyami formában, közösségben lehet elsajátítani a tudást és jó beavató mester-tanár kell hozzá, akire felnézhetünk.

Az ily módon beavatottak között sok a szkeptikus, a tudomány világából érkező, a tanulást és tudást nagyra becsülő, aki viszont a beavatás által tudatosan gyakorolja az ALÁZATOT, s emiatt ugyanolyan erős gyógyítóvá válhat, mint azok, akik képességként kapták a tudást, de sokan iskolázatlanok, a hályogkovács (a nemtudás mögötti biztonságérzet) erejével, de mély hittel teszik a dolgukat. A tanult beavatottak is teszik ugyanezt, csak szeretik hozzá tudni a magyarázatot. Sokan éppen ebben vesznek el, mert bizony sok mindenre nincs még tudományos magyarázat, ami működik.

Így átlagemberek is megtanulhatják a különböző energiagyógyítási módokat (reiki, prána nadi, szellemgyógyászat, angyalgyógyászat, arolo stb.) és csak a hitükön és gyakorlásukon múlik, mennyire válik belőlük jó gyógyító. A beavatásuk örök életre szól, a lélek örök életére, azaz több életen át is öröklődik a képesség. Így következő életükben természetes módon születhetnek valódi kristály vagy gyémánt gyermeknek, ki tudja mi lesz majd akkor. (Szerintem türkiz meg arany lesz soron.) Nincs erre alkalmatlan személy, csak lusta és hitetlen.

Én azt gondolom, hogy a bioenergetikai gyógyítást nem lehet tanítani. Ahhoz képesség kell. Míg bizonyos extraszensz és intraszensz képességek (megérzések) fejleszthetők, az igazi jó bioenergetikai gyógyításhoz született tehetségnek kell lenni és megfelelő életmódban lehet csak folytatni.

Közvetlen isteni beavatások

Nem kevesen vannak azok sem, akik azt vallják, hogy az isteni energiákkal gyógyításhoz nem kell semmiféle beavatás, csak egyszerűen kérni kell Istent, hogy ezt tegye lehetővé. BÁRKI megkaphatja ezt – mondják, de ebben én erősen kételkedem.

Ennek is az egyik legnagyképűbb formája, amikor azt állítják egyesek, hogy ők egy módosult tudatállapotban közvetlenül Istentől, egy Angyaltól, vagy egy élő vagy már nem élő nagymestertől kapták a beavatásukat. Néhány embernél elfogadom ezt, a legtöbb állítás azonban hamis, és a legkártékonyabb hamis próféták és gyógyítók ilyen módon születnek. A misztériumok és legendák világában felnövő nemzedék sarjai újabb mítoszokat és újabb legendákat alkotnak ezzel. Ha híres nagymesterek kaphattak így beavatást (pl. Mikao Ushui), akkor ők miért nem? Ha Isten Emberfia Jézus meg tudott jelenni asztrálisan az emberek előtt, akkor mások, akik szintén ilyen rendkívüli képességűnek mondják magukat (pl. Sai Baba) miért nem? (Baba egyébként megtette ugyanezt.)

Demokrácia és hierarchia

A spiritualitás világában nincs demokrácia. Vagy nagyon is az van? Nem úgy néz ki, mintha teljes egyenlőség lenne, ugyanakkor mindenkinek jogában áll befogadni Istent, és felismerni saját isteniségét, mert az viszont minden egyes emberre vonatkozik. Elgondolkoztató, hogy pl. az Angyalok világában miért nincs demokrácia? Nagyon szoros, az erő és energia mennyiségén alapuló hierarchikus rend uralkodik. Kérdés, hogy az emberek világa hasonlít-e az angyalokéra, vagy fordítva?

Elvileg mindenki képes arra, hogy befogadja az isteni energiát, amivel gyógyítani, másokon segíteni tud. Elvileg minden ember képes lehet arra is, hogy tudományos kutató, vagy orvos, vagy rendkívüli képességű művész legyen. Elvileg. Gyakorlatilag mégsem mindenki válik azzá, mert nem elég szorgalmas, mert nem elég hozzá a szellemi képessége, mert nem kapott elég tehetséget – és hozzá önreklámozó képességet, ami nélkül a legjobb művész is elvész.

Mi kell tehát a valódi fejlődéshez és a tisztességes energiagyógyításhoz? Elsősorban alázat, szorgalom és tapasztalat, erős hit és kitartás. És igenis azt gondolom, hogy mindenki a maga módján kell, hogy tanuljon hozzá. Ha nem egyetemen, akkor az élet iskolájában, a tapasztalataiból. S abban a pillanatban, aki felsőbbrendűnek hiszi, vallja magát, lehullik a porba, és nemes képessége gonoszsággá aljasul. És Isten mentsen meg mindenkit az ilyen gyógyítótól!

-eszme-





Bele tudtak nézni az álmokba japán kutatók




Álmainkat rendszerint élénk vizuális élmények kísérik. Az eddig is tudott volt, hogy az álomlátás során magas aktivitást mutatnak azok a tarkólebenyi agyterületeink, amelyek éberen is a vizuális információ befogadásáért és feldolgozásáért felelnek.
Ahhoz azonban, úgy tűnik, a legmodernebb technikák - a valós idejű agyi képalkotásra alkalmas berendezések és az adatözönt szupergyorsan elemző számítógépek - eljöveteléig kellett várni, hogy az álmot mintegy kiolvashassuk az idegsejtek tüzelési mintázatából. Most japán kutatók megtalálták a módját annak, miként lehet számítógépes tanulási algoritmusok segítségével jó hatásfokkal kikövetkeztetni az alvás közbeni agyi aktivitásmintázatból, vajon mit láthat épp álmában a megfigyelt alany.
Tomoyasu Horikawa és munkatársai funkcionális mágneses rezonanciás képalkotás (fMRI) segítségével rögzítették az alvás korai (a gyors szemmozgás-, vagyis REM-fázis előtti) szakaszában jelentkező agyi aktivitásmintázatokat, és összehasonlították ezeket azokkal a mintázatokkal, amelyeket az agy az ébrenlét során különböző vizuális bemenetek hatására produkál.
A látásélményeket meghatározott hierarchia szerint néhány nagyobb fogalmi körbe csoportosították - pl. bútor, nő, lakás, üzlet, utca, betű stb. -, majd internetes képkeresők segítségével létrehoztak minden fogalmi körhöz kapcsolódóan egy "képtárat", egyfajta vizuális adatbázist, és egy tanulási algoritmus segítségével elemezték, hogy a különböző fogalmi körbe tartozó képek bemutatása milyen speciális aktivitásmintát eredményez az elsődleges látókéregben. A "betanítás" után a számítógépes program képes volt az álombeli aktivitásminták leképezésével megjósolni, milyen látványokról fog beszámolni az alany, mikor röviddel a megfigyelés kezdete után felébresztik.
A japán kutatók úttörő munkája, mely a Science ápr. 4-i számában került közlésre, először szolgáltat közvetlen bizonyítékot arra, hogy álomképeink megélését hasonló agytevékenység kíséri, mint amikor ébren érnek minket ugyanazok a vizuális benyomások. A technika tökéletesítése elvileg odáig vihet, hogy valakinek ténylegesen beleláthassunk az álmaiba - bár legtöbben valószínűleg mint túlságosan orwelli víziót elutasítanánk, hogy ez a lehetőség valóra váljék.
Forrás: Origo


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése