Ez volna a túlélés

Ez volna a túlélés

Piszkos földek Felcsúttól Borsodig

– itt vannak az új nagybirtokosok

,, Ángyán hol vagy merre csavarogsz ,,

Alábbi gyűjtésünkben azokban a megyékben szedtük össze a győzteseket, ahol a földbérleti pályázatok kapcsán a legtöbb vita – azaz botrány – akadt. Forrásként Ángyán József jelentését, illetve a témában megjelent újságcikkeket felhasználó anyagunk végén keretes írásunkban a különböző agrártámogatások elosztásáról - képbe kerül Leisztinger, Csányi és Nyerges! - is ejtünk néhány keresetlen szót.

Baranya megye

Az itteni földpályázatok főszereplője Prettl János nagygazda, a Baranya Megyei Közgyűlés Fidesz–KDNP által delegált – helyi információk szerint korábban az SZDSZ-t, FKGP-t, Komlói Polgári Kört megjárt, jelenleg fideszes – tagja volt. Prettl ugyan földbérleti pályázatot nem adott be, de közvetlen családtagjai közül többen is megtették ezt, sőt, mindannyian nyertek: öt pályázattal összesen 228 hektár területhez jutottak. Ez a megyében elnyerhető terület negyede.

Fotó: MTI Képünk csak illusztráció!

A Komlón élő Prettl család mellett a legnagyobb területet az Alsómocsolád székhelyű Sertáp Kft. (117 hektár) és Balogh Péter Magyarszékről (120 ha) szerezte meg. Az Ángyán-jelentés kitér rá: e formálisan egymástól független, de helyi információk szerint egymással több szálon is összeköttetésben lévő 3 érdekeltség összesen 465 ha föld bérleti jogát szerezte meg, ami a megyében eddig bérbe adott összes területnek a 44 százaléka. (Érdekesség, hogy a 2009-ben alapított, 2011 végéig a Békés megyei, Gyomaendrőd székhelyű, sertéstenyésztés főprofilú Sertáp Kft. székhelyét – minden bizonnyal a földbérleti pályázatok okán – 2011. december 19-én áthelyezték a 267 km-re lévő Baranya megyei Alsómocsoládra.)

A tavalyi pályázatokkal kapcsolatban a Pécsi STOP-nak egy helyi gazda elmondta: „ha a három család nem beszél össze, akkor egymásra licitáltak volna, de ilyen nem történt egyetlen terület esetében sem.” A neve elhallgatását kérő gazda elmondta: 8 pályázatából egy sem nyert, hét helyen ütközött a fenti családok pályázatával. Tájékoztatásul azt mondták neki: nem ő adta a legjobb ajánlatot. Ez érthetetlen számára, mert a maximális összeget ajánlotta, annál sem többet, sem kevesebbet nem lehetett."

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

B.-A.-Z. megyében a legnagyobb birtoktest (774 hektár) bérleti jogát a Gerzsánszki Lajos és családja érdekeltségi körébe tartozó szászfai Karmopol -Agro Kft. (515 ha) és a zádorfalvai Mercato Finanszírozó Kft. (259 ha) szerezte meg. Ezt követik a Kanyok Attila nevével fémjelzett Start 2003 Bt. (496 ha), a Demeter Péter által jegyzett Geter-Farm Kft. (466 ha), majd Hagyacki József (464 ha) és Bogárdi Ferenc (300 ha) nyertes érdekeltségei. Ez az öt érdekeltség összesen 2511 hektár bérleti jogát szerezte meg, ami a megyében a bérbe adott borsodi területnek több mint 52 százaléka.

Fotó: MTI

És akkor jöjjenek a szereplők! Gerzsánszki Lajos Budai Gyulának, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkárának rokona: Budai nővérének fia és Gerzsánszki egyik lánya házastársak. (Igaz, Budai Gyula később a jogi értelemben vett „rokonságot” tagadta, és úgy fogalmazott: Gerzsánszki Lajos Budai Gyula unokaöccsének apósa, amely kapcsolat a polgári törvénykönyv vonatkozó 685. paragrafusa szerint rokoni kapcsolatnak nem minősül – a szerk.) A Karmopol-Agro Kft.-ről érdemes tudni, hogy az eredetileg a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tímár székhellyel, 1999-ben alapított, Gerzsánszki Lajos érdekeltségébe tartozó mezőgazdasági termelő, kereskedelmi és szolgáltató cég székhelyét – talán a földbérletpályázat okán – 2011. november 18-án előbb a Borsod megyei Gávavencsellőre, majd december 19-én Szászfára helyezte át, így megfelelt a kötelezően előírt 20 kilométeren belüli székhelynek.

A 465 hektárt elnyert Geter-Farm Kft. tulajdonosa a geleji Demeter Péter, akinek felesége, Demeterné Nyeste Erzsébet Gelej polgármestere. „A céget 2012 januárjában, néhány nappal a pályázati határidő lejárta előtt alapították. Nem tudni, befolyásolta-e a pályáztatás eredményét, hogy Demeterné Tállai András államtitkár feleségének az unokatestvére” – írtuk korábbicikkünkben, amely a borsodi földpályázatokkal foglalkozott. (Tállai tagadta lapunknak az összefüggést – a szerk.) „A megkérdezett gazdák egy másik pályázót, Bogárdi Ferencet is kapcsolatba hozták Tállai államtitkárral. Bogárdi magánszemélyként és Böllérudvar Kft. nevű cégével 300 hektárt nyert el: ő könyvelőként és könyvvizsgálóként korábban bedolgozott a Tállai András és felesége által működtetett könyvelői irodába.”

A borsodban négy híján félezer hektárt elnyert Kanyok Attila 2010-ben a Fidesz számára vereséget hozó tiszaújvárosi választás polgármesterjelöltje volt, a Borsod megyei közgyűlés fideszes elnökének, a szintén tiszaújvárosi illetőségű Mengyi Rolandnak közvetlen munkatársa és 2010-es kampányának frontembere volt. „Kanyok cége, a Start 2003 Bt. az első pályázati fordulóban 400 ha földterületet igényelt, a második fordulóban ennél száz hektárral többet kapott. Felkerestük a cég mezőcsáti, Szent István út 48. szám alatti székhelyét. A lelakatolt, düledező családi ház ablakait kartonpapírral sötétítették el, az udvaron méteres gaz.” Íme:

Hagyacki József 434 hektárt nyert magánszemélyként és a mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó Puszta Agro 2010 Kft. nevű cégével. A Mezőkövesden élő Hagyacki több mint tíz éve, a város korábbi fideszes polgármesterével, Tállai Andrással közösen elnökli a Mezőkövesdi Zsóry Sportegyesületet.

Somogy jelentkezik! A kisemmizett bábonymegyeri gazdák ügyével két ízben is foglalkoztunk: korábbi cikkeink itt és itt olvashatók. A somogyi őstermelőket egy helyi fideszes képviselő „verte meg” a pályázatokon.

Csongrád megye

Csongrád megyében egyetlen cég, a csongrádi illetőségű Héjja Testvérek Kft. a bérbe adott földterület 85 százalékát (1014 ha) nyerte el. Ifj. Héjja István állatorvos, a kft. egyik ügyvezetője, Csongrád város önkormányzatának fideszes képviselője. A Héjja Testvérek Kft. nem kis, közepes családi gazdaság, hanem egy állattenyésztési és állatitermék-feldolgozási főprofilú, 3 ezer hektáron gazdálkodó nagyüzem, amelynek valamennyi bérleti pályázata nyert, és Bakson az összes terület bérleti jogát megszerezte a többi helybeli pályázó, mások mellett pl. egy dóci juhász elől, aki a hodálya körüli területeken legeltette évtizedek óta az állatait, és ezzel a mintegy 250 darabos juhnyája és megélhetése került végveszélybe. A Délmagyar szerint Héjjáék 113 embernek adnak munkát. (A cikkben bővebben olvashat az 1993-ban alapított vállalkozásról is, és a Héjja család korábbi emigrációjáról is, amely során Kongót is érintik.)

A jelentés testközelből Aki közelebbről is megvizsgálná Ángyán József jelentését, az ezen a linken érheti el azt.

Fejér megye

Fejér megyében a Csákvári Mg. Zrt. – volt és privatizált Csákvári Állami Gazdaság – kapta bérbe a legnagyobb földterületet. Az elnyert 1829 hektárból 716 hektárt Antalffy György és családtagjai bérelhettek, akik közvetett tulajdonosként és tisztségviselőként is jelen vannak a cégben. A társaságot vezető Zimmermann Istvánnak és családtagjainak 658 hektár jutott, 192 hektárTarjányi Antalnak, a vállalat cégjegyzésre jogosult alkalmazottjának, 263 hektár pedig a társaság fővadászának, Makra Róbertnek. A „négyek” Csákvár, Vértesacsa, Magyaralmás és Vereb települések valamennyi meghirdetett földjét, Óbarokon pedig azok egyharmadát szerezték meg.

Fotó: MTI Mészáros Lőrinc itt is jelentkezik

Nyomukban ott lohol Mészáros Lőrinc, Orbán Viktor barátja, Felcsút polgármestere, aki cége, a Búzakalász 66 Kft.-n és rokonságán keresztül 1327 ha területet nyert Alcsútdoboz, Kajászó, Óbarok és Vál térségében. A két nyertes csoport összesen a Fejér megyében bérbe adott földek közel 60 százalékát birtokolja.

Jóval kevesebbet (mintegy 380 ha), de nyert Flier János és családja (Flier felesége a felcsúti Fidesz elnöke) is: Felcsúton az eddig bérbe adott terület kilencven százalékát, Száron valamennyi eddig kihirdetett terület bérleti jogát, továbbá Óbarok bérbe adott földjeinek egyharmadát szerezte meg. Az Átlátszó.hu cikke szerint Orbán Viktor feleségének,Lévai Anikónak és Flier Jánosnak közös földtulajdona volt, és a helyiek szerint Flierék művelik Orbánék földjét. (Flier erről azonban nem nyilatkozott a portálnak.) Eközben Orbán Viktor leendő vejének,Tiborcz Istvánnak a testvére is nyert Fejér megyében: mintegy 160 hektárt Bicske környékén. (A szintén Fejér megyében található Kajászón a pályázati eredményen annyira feldühödtek a helyi gazdák, hogy tavaly földfoglalást hajtottak végre. Szerintük itt is Fidesz-közeli pályázó nyert - az esetről korábbi cikkünket itt olvashatja.)

Talpalatnyi föld III.: Lévai Anikó tulajdonostársa nyerte a legtöbbet Felcsúton

Orbán Viktor feleségének földtulajdonostársa családtagjaival együtt 377 hektár földet nyert el a Nemzeti Földalap Kezelő pályázatán földbérletre. A bicskei szántót Lévai Anikóval közösen birtokló Flier János családtagjaival együtt a Felcsúton megszerezhető földek tekintetében az abszolút győztes.  A helyiek szerint ő műveli Lévai helyi földjeit.

Lévai Anikónak közös földtulajdona van a Fejér megyei állami földbérletek dobogós helyezettjével, a felcsúti Flier Jánossal, aki családtagjaival együtt az országos átlag tízszeresét, 377 hektárt nyert el a Nemzeti Földalapkezelő (NFA) 10 évre titkosított földpályázatán. A közös szántó Orbán Győző ingatlanforgalmazó cége, a CZG Kft. 13 hektáros Hatvan pusztai műemléki majorja fölött fekszik, melyet a Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester által közelmúltban elnyert állami földbérletek ölelnek körül.

Alcsút és Bicske között terjeszkedik az Orbán-uradalom

A miniszterelnök édesapja, Orbán Győző ingatlanforgalmazásra szakosodott cége, a CZG Ingatlanforgalmazó Kft. tulajdonában áll tavaly július óta az Alcsútdoboz Hatvan pusztai majorság, ami egykor József főherceg majorsága volt és amit saját állítása szerint jelenleg a felcsúti polgármester, az Orbán-család bizalmi embere, Mészáros Lőrinc bérel. A 13 hektáros műemléki területet azok az állami földek veszik körül, amiket Mészáros cége, a Búzakalász 66 Kft. a közelmúltban nyert el 20 éves bérletre, fölötte Lévai Anikó szántói fekszenek – derül ki az atlatszo.hu által aktuális földhivatali adatok felhasználásával összeállított térképből. Tovább a teljes cikkhez.

Talpalatnyi föld I.: Alcsút és Bicske között terjeszkedik az Orbán-uradalom

Beküldte: atlatszo

2012. május 10. csütörtök

A miniszterelnök édesapja, Orbán Győző ingatlanforgalmazásra szakosodott cége, a CZG Ingatlanforgalmazó Kft. tulajdonában áll tavaly július óta az Alcsútdoboz Hatvan pusztai majorság, ami egykor József főherceg majorsága volt és amit saját állítása szerint jelenleg a felcsúti polgármester, az Orbán-család bizalmi embere, Mészáros Lőrinc bérel. A 13 hektáros műemléki területet azok az állami földek veszik körül, amiket Mészáros cége, a Búzakalász 66 Kft. a közelmúltban nyert el 20 éves bérletre, fölötte Lévai Anikó szántói fekszenek – derül ki az atlatszo.hu által aktuális földhivatali adatok felhasználásával összeállított térképből.

Az Alcsútdoboz Hatvan pusztán fekvő 13 hektáros majorságot magas aranykorona értékű földek veszik körül és a terület legszebb platánfasorán lehet eljutni a dombon fekvő ingatlan együtteshez. Több, nagy alapterületű műemléki épület található a miniszterelnök édesapja birtokába került hat egybefüggő ingatlanon, amely egykor József főherceg majorsága volt, a helyiek szerint sok család élt a lakóépületekben egykor itt.

A földhivatali nyilvántartás szerint az Orbán Győző majorsági épületegyüttese alatt elhelyezkedő terület még nem a miniszterelnök édesapjáé. Az 5 hektáros szántó egykor a Csákvári Állami Gazdaság kezelésében lévő állami tulajdon volt, 1994. óta magántulajdonban van.

A miniszterelnök édesapjának egyszemélyes társasága tavaly júliusban a CIB Ingatlanlízing Zrt.-től jutott hozzá adásvétel útján a hat tagból álló majorhoz Alcsútdoboz-Hatvan pusztán. A földhivatal egyforma hibát ejtett a hat tulajdoni lapon: valamennyin GZG Ingatlanforgalmazóként szerepelteti az Orbán Győző székesfehérvári háza címére bejelentett, általa 2008-ban megvásárolt cég nevét. Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester az atlatszo.hu-nak adott interjúban kérdésünkre azt mondta: ő bérli a területet, gépeket tárol ott meg eszközöket és ott semmilyen építkezés nem folyik, csak a műemléki kötelezettségeknek tesz eleget.

A 13 hektáros műemléki területet olyan állami földek veszik körül, amelyeket Mészáros Lőrinc cége, a Búzakalász 66 Kft. a közelmúltban nyert el az állami tulajdonú földeket kezelő szervezet pályázatán 20 évre. A majorság észak-keleti szomszédja a Nemzeti Földalapkezelő (NFA) HU21-10101 számú pályázatán a Búzakalász 66 Kft. által elnyert 60 hektáros szántó (0103 b,c hrsz.). Észak-nyugati szomszédja a HU21-10103 számon meghirdetett 36 hektáros szántó (0101 hrsz.), amit szintén a Búzakalász 66 Kft. nyert el, mellette  – HU21-10104 – ugyan csak Mészáros cége által elnyert, összességében 49 hektáros szántó (099/5 b,d,g hrsz.), délkeletről pedig ugyanez a helyzet: szintén a Búzakalász Kft. által a közelmúltban a HU21-10105 számon elnyert 9.8 hektáros szántó (0106/3,4,5 hrsz.) az ott található birtoktest.

A felső képen kereszttel jelölt területek az NFA pályázaton az Orbán Győző majorja körül a Mészáros-féle Búzakalász 66 Kft. által elnyert birtoktesteket jelzik. E fölött pedig Lévai Anikó, Orbán Viktor miniszterelnök felesége két szántója helyezkedik el – ezek bicskei külterületek, itt találkozik ugyanis a két település: Alcsút és Bicske. Lévai Anikó bicskei szántóit jelöli a két kereszt az alsó képen Orbán Győző Alcsútdoboz Hatvan pusztai majorja felett.

Családi gazdaság vagy szállodaépítés?

Orbán Győző CZG Ingatlanforgalmazó Kft-jének főtevékenysége a saját tulajdonú ingatlan adásvétele, de juh-, kecske-, és ló tenyésztése, élőállat nagykereskedelme, állattenyésztési szolgáltatás, haszonállat-eledel gyártása, gabona, dohány, vetőmag, takarmány nagykereskedelme, valamint gabonaféle, zöldségféle, olajtartalmú gyümölcs termesztése, konferencia szervezése és sportlétesítmény működtetése is szerepel a tevékenységi körök között. Vagyis mindazon tevékenység, ami a bányavállalkozó Orbántól távol áll, ám ami körül a Fejér megyei földbotrány forog.

Az Orbán-kormány eredetileg a 300 hektár alatti földdel rendelkező helyi családi gazdákra tervezte a Nemzeti Földalapkezelő által kiírt állami földek bérletét, ám végül 1200 hektárra emelték azt. Mészáros Lőrinc cége és családtagjai együttesen ennél is többet: 1377 hektárt nyertek el. Az állattartási kötelezettség is olyan szigorítást hozott, ami eleve kizárt a pályázatból arra egyébként készülő gazdákat. A tíz évre titkosított pályázati anyagok elbírálásánál a pontozási rendszer nagy teret adott a szubjektív elbírálásnak, így eshetett meg, hogy évtizedek óta földdel foglalkozó családok nem jutottak talpalatnyi földhöz sem.

Ottjártunkkor mezőgazdasági gép érkezett a műemléki területre behajtani akarván, amelynek stábunk autója egy percig útját állta, de azonnal félreállt, amint észlelte a helyzetet. Azt követően pedig, hogy a jármű beért a Hatvan pusztai telepre, két kutyával megjelent egy alkalmazott és arra szólította fel munkatársainkat: ne forgassanak! Azt a felújítás alatt álló épületet örökítettük meg, amelyről Mészáros azt mondta nekünk: nem folyik építkezés, csak a műemléki jelleg miatt vannak kötelezettségek. Információnk szerint azonban szálloda épül itt.

A nagy nyilvánosságot kapott és közérdeklődésre számot tartó földügyekre való tekintettel Orbán Győzőtől emailben, a gánti bánya címén (ez a CZG Ingatlanforgalmazó Kft. hivatalos email címe is) kértünk választ arra, hogy Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester mióta és meddig bérli tőle az ingatlant? Azt is megkérdeztük tőle, hogy az ott folyó szállodaépítést az Etyeki Filmstúdióba érkezők elszállásolására Mészáros cég vagy Orbán Győző cége végzi-e? A helyben lakók ugyanis arról számoltak be, hogy a szálloda a Demján Sándor érdekeltségbe tartozó Etyeki Filmstúdióban megfordulók szállodai szintű elhelyezésére készül. Orbán Győző birtoka Alcsútdoboztól 3 kilométerre, Etyek irányában fekszik. Erre egyelőre nem kaptunk választ.

Mészáros Lőrinc leszarja hogy más mit mond

Azon felvetésünkre, hogy a földtámogatások miatt megéri úgy is földet tartani, hogy azt nem művelik meg, Mészáros Lőrinc így fakadt ki: “Annak le kell vágni a kezét, aki nem műveli meg a földet – nekünk ez a lelkünk vidéki embereknek a föld és nem azoknak, akik ott a flaszteron fönn Budapesten azt mondják, hogy ezek a szemét vidéki parasztok, mert nincsen ebben igazuk, semmiben sincsen igazuk. (…) A faluban is bárkit megkérdezhet, mert ilyet sosem mondanának, amit Ángyán mond meg Szabó Rebeka. (…) Szarok rá, hogy más mit mond, engem az érdekel, hogy itt mit mondanak.”

Mivel a területen folytatott kutatásaink újabb kérdéseket keletkeztettek a Mészáros Lőrinccel felvett interjút követően, levélben tettük föl ezeket az érintettnek, aki azonban közölte: további kérdéseinkre nem áll módjában válaszolni. Indoklásul azt hozta fel: üzleti megállapodásai nem tartoznak a közvéleményre, részéről az interjút – kimerítő válaszaival – lezártnak tekinti. (A teljes Mészáros-interjút később közöljük – a szerk.)

Arra vártunk választ, hogy mikortól, milyen bérleti díjért bérli Orbán Győzőtől a területet, milyen záró időponttal, valamint ha telephelynek használja azt, miért nincs ez feltüntetve a cégnyilvántartásban. Azt is szerettük volna megtudni, hogy az ott folyó műemléki helyreállítási kötelezettséghez, építkezéshez, szálloda építéshez milyen uniós, állami, egyéb támogatást vett-vesz fel a cége? Arra is választ vártunk, hogy kötöttek-e előzetesen megállapodást Demján Sándorral az információnk szerint az Etyeki Filmstúdióba érkezők elszállásolására készülő szállodára? Azt is kérdeztük, hogy összességében mekkora összegű uniós ill. hazai támogatást kaptak(nak) cégei a beruházásokhoz, cégei gépparkjának és személygépkocsi állományának a megvásárlásához  és egyebekhez.

Mészáros Lőrinc Felcsút polgármestere, az Orbán Viktor által 2006-ban alapított Puskás Ferenc Labdarugó Akadémia elnöke, és 11 éve az Alcsútdoboz-Felcsút Földtulajdonosi Közösség elnöke. Vagyis az ő kezében összeér a falu, a futballakadémia működtetése, az új csarnok építése, építésre, mezőgazdaságra szakosodott cégeinek minden értéke, fillére, soktalpalatnyi földje. Talán ezért gondolják úgy néhányan a hoppon maradt gazdák közül, hogy feltehetően strómanként is pályázott az állami földekre.

Flier állandó ügyfele a miniszterelnök feleségének: adnak-vesznek, cserélnek évek óta. S hogy mit? Földet. Volt, hogy Lévai öt napig volt tulajdonosa egy alcsútdobozi zártkertnek és gazdasági épületnek, hogy azután elcserélje Flier bicskei földjére. Lévai Flier testvérével, Flier Tamással is cserélt földet, de olyan is előfordult, hogy oda-vissza ment a csencselés: Lévai elcserélte 7 hektáros szántóját Flier Jánossal, majd két évre rá megvásárolta tőle. A helyiek szerint Flier műveli Lévai földjeit. Az atlatszo.hu megkérdezte Flier Jánost, ő műveli-e Lévai Anikó földjeit Felcsúton és Bicskén, ám ő megtagadta a válaszadást, mondván: semmi közünk hozzá.

Ez azért érdekes, mert a miniszterelnök felesége vagyonnyilatkozatában fontosnak tartja évről évre megjegyezni: nem ő veszi fel földjei után a támogatást, hanem azok haszonélvezői illetőleg használói. Ez a megjegyzés a „ne mi nyerjük a legtöbbet” botrányra emlékeztet – a Tokaj-hegyaljai szőlőtársaságban való részvételét először elhallgatta vagyonnyilatkozatában Lévai, majd nyilvánosságra kerültek a „nemtaggyűlési” jegyzőkönyvek, majd a sajtó kiderítette, hogy ha nem is a legtöbbet, de több tízmillió forint állami támogatást nyert el a társaság. Lévai a botrányt követőenkiszállt a Szárhegydűlő – Sárazsadány – Tokajhegyalja Kft.-ből, bérbe adta szőlőföldjeit a társaságnak, majd 2009-ben eladta azokat Kékessy Dezsőnek.

Ám Lévai Anikó bicskei és felcsúti, összesen közel 80 hektár földje egyikére sincs bejegyezve hogy ki a földhasználó, holott ennek feltüntetése előírás. „A tulajdoni lap III. része az ingatlanhoz kapcsolódó következő jogokat, illetve azok jogosultját tartalmazza: földhasználati jog, haszonélvezeti jog és használat joga.” Ugyanez volt a helyzet korábban a sárazsadányi földekkel. Mivel a politikusok vagyonnyilatkozatának nem kell tartalmaznia házastársuk jövedelmét, nem tudni, földbérletből vagy a gazdálkodás által megtermelt javakból milyen nagyságrendben keletkezik bevétele a miniszterelnök őstermelő-bankjogász feleségének.

A felcsúti földek legtöbbjét a Flier család tagjai nyerték el tehát, míg a Fejér megyei összesítésben a dobogó harmadik helyén végeztek a csákvári gazdasághoz közeli személyek és Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester, a Puskás Akadémia elnöke mögött. Flierék a megye eddig bérbe adott, köztulajdonban lévő területeinek 7 százalékán gazdálkodhatnak az elkövetkező húsz esztendőben.

Szarok rá, szarok rá, hogy más mit mond, engem az érdekel, hogy itt mit mondanak rólam, mert higgye el, én vagyok annyira önérzetes, meg én alföldi származású vagyok… De akár a faluban is bárkit megkérdezhet, hogy mit mond a Mészáros Lőrincről, mert ilyet soha nem mondanának, amit az Ángyán mond, meg a Szabó Rebeka, nem tudom, hogy hívják őket ott fönt a Parlamentben – mondta Mészáros Lőrinc az atlatszo.hu-nak adott fél órás interjúban. Tovább a teljes interjúra.

“Szarok rá hogy más mit mond” – Mészáros Lőrinc vs Ferenczi Krisztina, videóinterjú

Beküldte: atlatszo

2012. május 14. hétfő

– Szarok rá, szarok rá, hogy más mit mond, engem az érdekel, hogy itt mit mondanak rólam, mert higgye el, én vagyok annyira önérzetes, meg én alföldi származású vagyok… De akár a faluban is bárkit megkérdezhet, hogy mit mond a Mészáros Lőrincről, mert ilyet soha nem mondanának, amit azÁngyán mond, meg a Szabó Rebeka, nem tudom, hogy hívják őket ott fönt a Parlamentben – mondta Mészáros Lőrinc az atlatszo.hu-nak adott fél órás interjúban, amit videóban alább teljes egészében is közlünk.

Felcsút polgármesterét, a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia elnökét, a Mészáros és Mészáros Kft. tulajdonosát, az e cég tulajdonában álló, tavaly februárban alapított Búzalakász 66 Felcsút Kft. ügyvezetőjét, az egyszemélyes Mészáros Autó Javító Kft. tulajdonos-ügyvezetőjét arról kérdeztük, mi a titka? 

Mi a titka, hogy családtagjai és a Búzakalász Kft. a dobogó második helyén végeztek a Nemzeti Földalapkezelő legnagyobb botrányt kiváltó Fejér megyei állami földbérletekre meghirdetett pályázatán – első helyen az egykori Csákvári Állami Gazdasághoz köthető személyek, harmadik helyen az első Orbán-kormány által privatizált 12 állami gazdaság egyikének, a Herceghalmi Kísérleti Gazdaságnak akkor helyzetbe hozott egyik tulajdonosa, Flier János végzett családtagjaival.

- Nekünk ez a lelkünk, vidéki embereknek a föld és higgye el nem azoknak a lelke, akik ott a flaszteren fönt Budapesten azt mondják, hogy ezek milyenek ezek a szemét vidéki parasztok, mert nincs azért mindenbe, sőt semmiben azt hiszem nincs igazuk. Mert nézze egy pályázat és én önt régóta ismerem, írt már egy két kedves – ezt nem pozitív előtejjel mondom – cikket még az előző kormányzás alatt, de egyet mondok önnek, hogy tulajdonképpen egy pályázaton, aminek ugye egy győztese van, mert egy pályázati rendszernek, akármit teszünk, sajnos egy nyertese van. Most ha a Pista nyert volna vagy a Józsi, akkor ő is szemét lett volna? Vagy csak én vagyok azért szemét, mert én a Mészáros Lőrinc vagyok, aki életében nem privatizált semmit, nem nyert semmiféle pályázatot, mindent a saját erejéből teremtett meg, az a több száz alkalmazott, aki nálam dolgozik, kérdezzen meg bárkit, hogy mit mond a Mészáros Lőrincről.

F.K.: Honnan való?

M.L.­­­­­: Karcagi származású vagyok, higgye el nekem, hogy én bármikor így, ilyen gerinccel kimegyek, bármelyik faluba itt a környéken, és bármelyik gazda elé oda állok.

M.L.: Az a helyzet tudja, hogy egyedül pályáztam az összes alcsútdobozi földre, tehát nehéz lett volna nem nekem nyerni, én úgy gondolom.

F.K.: Igen, tényleg egyedül?

M.L.: Igen, képzelje.

F.K.: És ezt honnan tudja?

M.L.: Hát kikértem, hát nem titkos az, hogy hányan pályáznak az nem titkos, az hogy kik azt nem tudom, de azt, hogy mi egyedüliként pályáztunk az alcsúti földekre. Úgy nehéz lett volna azért másnak megnyerni.

F.K.: Hatvanpusztán fönt azt a volt lovas telepet kitől bérlik?

M.L.: A CZG Kft.-től bérlem.

F.K.: Az nem állami vagy önkormányzati tulajdon?

M.L.: Nem, nem, nem.

Alcsút és Bicske között terjeszkedik az Orbán-uradalom

A miniszterelnök édesapja, Orbán Győző ingatlanforgalmazásra szakosodott cége, a CZG Ingatlanforgalmazó Kft. tulajdonában áll tavaly július óta az Alcsútdoboz Hatvan pusztai majorság, ami egykor József főherceg majorsága volt és amit saját állítása szerint jelenleg a felcsúti polgármester, az Orbán-család bizalmi embere, Mészáros Lőrinc bérel. A 13 hektáros műemléki területet azok az állami földek veszik körül, amiket Mészáros cége, a Búzakalász 66 Kft. a közelmúltban nyert el 20 éves bérletre, fölötte Lévai Anikó szántói fekszenek – derül ki az atlatszo.hu által aktuális földhivatali adatok felhasználásával összeállított térképből. Tovább a teljes cikkhez.

F.K.: És mi épül ott?

M.L.: Nem épül semmi szerintem, az műemlék épület és ott van némi helyreállítási kényszer, hát én gépeket tárolok ott meg eszközöket, mert azért több cégem van, közel 250 alkalmazottam van, úgyhogy azért a környéken csak adok feladatot az embereknek.

F.K.: Akkor ugye az utolsó kérdés, hogy ön műveli-e miniszterelnök feleségének a földjeit?

M.L.: Nem.

F.K.: A Flierék művelik?

M.L.: Nem tudom, ki műveli, én biztos nem.

F.K.: És akkor a maga marhái merre?

M.L.: Hát az ott Görbölön.

F.K.: Görbölön legelteti.

M.L.: Igen, persze.

F.K.: És mi van a juhásszal?

M.L.: András?

F.K.: András. Megvan?

M.L.: Rendben van, hát ott úgy van, hogy az Andrásnak…

F.K.: Ők nem pályáztak?

M.L.: Az András, én nem tudom, hogy pályáztak – az Andrásnak én odaadtam, mert ugye ott nekem elég nagy területem van és az Andrással az pont az én birtokomon van, ugye a birkái és azt én örökös használatra oda adtam neki. Jó viszonyt ápolok.

F.K.: Demján úrral is sikerült megegyezni?

M.L.: Demján úr a szomszédom, Sanyival nekem nincs semmi. Tehát nekem nincs semmi a Demjánnal, hát üzleti kapcsolatom ugye eleve nincs vele, ugye milyen lenne, ő egész más világba van, mint én, tehát magas építés. Ismerem persze, mert támogatta az Akadémiát hosszú éveken keresztül a Demján Sándor. Nagy tisztelője vagyok ezért, mert hát azért rengeteg támogatást juttatott az Akadémiának, mint magánember, csak becsülni tudom őt.

F.K.: És a sportcsarnok, ami most épül, abban is benne van Demján úr támogatása?

M.L.: Sportcsarnok?

F.K.: Ami most épül majd.

M.L.: Center pálya épül, sportcsarnok nem épül.

F.K.: Akkor fedett lelátós Center pálya.

M.L.: Hát abba van, abba van ugye egy TAO-s pénz természetesen, adó pénz illetve hát az önerőt azt nekünk kell, az Akadémiának biztosítani, harminc százalék önerőt kell biztosítani, azt ugye természetesen mi is nagyrészt támogatás útján tudjuk össze szedni, mert ugye 2006-óta, mióta működik az Akadémia, egyértelműen csak magán támogatásból tud…

F.K.: És Demján úr?

M.L.: Igen, igen, igen. Ő lokálpatrióta azért a Sándor, ő etyeki, tehát támogat igazából nem csak minket, mindenkit.

F.K.: És Csányi úr is beszáll?

M.L.: Csányi úr is támogat.

“Szarok rá hogy más mit mond” – Mészáros Lőrinc vs Ferenczi Krisztina

http://vimeo.com/42115699

“Szarok rá hogy más mit mond” – Mészáros Lőrinc vs Ferenczi Krisztina from atlatszo.hu on Vimeo.

F.K.: A Center pálya?

M.L.: Hát személyesen nem száll be ebbe senki, nézze most is azt mondom a Center pálya építésébe, 70%-ba ugye az adótámogatást tudjuk felhasználni, a TAO-s támogatást, 30%-ban meg önerőt kell igénybe venni.

FK: Ön szerint ötven év múlva mi lesz?

M.L.: Hát az a baj, hogy nem érem meg, bárcsak megélném, hogy ötven év múlva mi lesz.

F.K.: De az unokái megélik.

M.L.: Én azt gondolom, ami itt készül, Krisztina én azt gondolom, az ugye nem magunknak készül, hanem a jövőnek (…)

F.K.: Igen, csak amikor már nem önök működtetik és elmennek a szponzorok, Demján úr, Csányi úr, mindenki. Marad Felcsút és egy nagy stadion.

M.L.: Nézze, hát én azt gondolom, azért én nem vagyok ennyire borúlátó, azért a sportot támogató emberek talán mindig lesznek, én nem vagyok pesszimista, amúgy se vagyok pesszimista, én azt gondolom, hogy hosszútávon lehet fenntartani egy létesítményt, mondjuk, ehhez kötni kell egyéb más ügyeket, mert önmagában csak a kollégium, az akadémiai képzés nem biztos, hogy ezt ugye meg tudja oldani.

F.K.: És ötven év után mit tudnak kezdeni ezzel, hogy a föld nem az önök tulajdona, jó tudom, ezt már csak unokáink élik meg.

M.L.: Milyen föld?

F.K.: Hát ezekkel az adomány földekkel, mit a Flieré, mint az Orbán Viktoré, amit ötven évre oda adtak, azokkal mit lehet csinálni, rajta van az építmény.

M.L.: Hát mindent az alapítvány fejlesztett.

F.K.: Kifizeti az alapítvány?

M.L.: Hát ez is lehet majd egy megoldás, mert igaz az alatta lévő földterület nem a miénk, de az összes az első perctől ügy, ami rajta történt földkivonás, építkezés, azt mind ugye az alapítvány finanszírozta, tehát igazából ott minden pénzt a Puskás Akadémia tett le az asztalra, rendes emberek oda adták, tulajdonképpen oda adták használatra egy jó cél érdekében én azt gondolom.

F.K.: Világos, csak tisztább úgy lett volna, hogyha örökbe adják, ez az ötven évre, ezzel olyan nehéz mit kezdeni.

M.L.: Hát igazából lehet, hogy ebbe igaza van, hogy az lett volna jobb megoldás, egyszerűen ők döntöttek így, meg hát ugye a jogi képviselők.

Flier János felesége a Fidesz helyi elnöke és a Fidesz-KDNP polgármesterjelöltje volt a 2010. évi önkormányzati választáson, s csak néhány szavazat választotta el a győzelemtől. Az akkor győztes Varga Györgyöt tavaly cége adótartozására hivatkozva eltávolították székéből – helyére Mészáros Lőrinc került. Flier szervezte annak idején a helyi polgári köröket, és szponzorálja a helyi futballakadémiát. Lányuk, Junek (Flier) Nikolett a Vidékfejlesztési Minisztériumban dolgozik – ő 88 hektárt nyert el az állami földbérlet pályázaton.

Flier az első Orbán-kormány által privatizált 12 agrárcég egyikében, a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság Rt.-ben (HKG) szerzett 2001 októberében közvetett tulajdonlással közvetlen befolyást másodmagával. Utóbb ez a cég a Mamut üzletközpont létrehozásával ismertté vált Kenyeres Sándor ingatlanvállalkozó és társai tulajdonába került. Az eredetileg autóvillamossági szerelő Flier János 1999-ben a HKG igazgatósági tagja lett – ezt a tisztet 2003-ig töltötte be, mikor megérkezett az új garnitúra.

Demján: A Korda Stúdió saját szállodát fog építeni

„Demján úr soha nem hallott a szállodáról, senkivel nem állapodott meg. A Korda saját szállodát fog építeni!” – válaszolta Demján Sándor kommunikációs tanácsadója, Takács Ildikó az atlatszo.hu kérdésére. Demján Sándortól azt kérdeztük – miután erre sem az Alcsútdoboz Hatvan puszta majorság 13 hektárját állítása szerint bérlő Mészáros Lőrinctől, sem az ingatlanok tulajdonosa, a CZG Ingatlanforgalmazó Kft. tulajdonos-ügyvezetőjétől, Orbán Győzőtől nem kaptunk választ -, hogy szóba került-e közte és a szóban forgó szereplők között szállodai kialakítás az Alcsútdoboz Hatvan pusztai majorság műemléki épületeire abból a célból, hogy az a közeli Etyeki Filmstúdióba érkezők fogadását szolgálja, illetve megállapodtak-e bármiben a fenti kérdésben bármelyik szóban forgó szereplővel?

A miniszterelnök felesége több mint 50 hektáros, első felcsúti földszerzése 2001-ben ugyan csak kötődik a helyzetbe hozott HKG-hez: Lévai Anikó azt Flier privatizációbeli tulajdonostársától, a HKG akkori vezérigazgatójától, Bognár Sándortól tíz nappal a privatizáció után, jutányos áron vette meg. A tulajdonos-vezérigazgató tulajdonjog fenntartással vásárolta föl a kilenc tagból álló birtokot s adta át Lévainak százezer forintos hektáronkénti áron, ugyanakkor, amikor a HKG Rt. vezetőjeként 300 ezer forintot kínált hektáronként a környékbelieknek.

Lévai Anikó legnagyobb egybefüggő termőföldjét, a 25 hektáros felcsúti szántóját – amely Flier Tamás marhalegelője mellett fekszik, s ahonnan látható, hogy épül a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia 3000 fő befogadására alkalmas új „Center pályája” – visszaminősítette nádassá és rétté. De csak a vagyonnyilatkozatában. Pedig egyszer már annak átminősítését korábban feltűntette a képviselők és házastársaik számára évente kötelezően leadandó iraton. Hogy miért tért vissza az Orbán-kormány második, 2010-es színre lépésekor a sok évvel ezelőtti, szerényebb értéket mutató besoroláshoz, nem tudni.

A kajászói földfoglalás háttere

Ki arat?

A kajászói gazdák november közepén földfoglaló akciót tartottak: traktoraikkal művelésbe vettek egy 70 hektáros táblát a község határában, mivel szerintük ezt a területet törvénytelenül adta bérbe a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) Fidesz-közeli embereknek. Az NFA nem így gondolja, és a "visszafoglalást" követően feljelentést is tett. A rendőrség nyomoz.

"A törvény kimondja, hogy magánszemély nem nyerhet 6000 aranykoronánál nagyobb területet. Kiss Árpád kápolnásnyéki vállalkozóval azonban 8194 aranykorona értékben kötött szerződést az NFA. Ez törvénytelen - magyarázza a szülei gazdaságában dolgozó, nősülés előtt álló kajászói Böcsödi Gergely, akivel azon a területen állunk, amelyre januárban pályázott, sikertelenül. - Elhittük, hogy a kormány valóban helyzetbe akarja hozni a családi gazdálkodókat és a fiatal gazdákat, ezért előzetesen leültünk és megegyeztünk egymás között, hogy a Kajászón kijelölt öt blokkból négyre pályázunk, az ötödiket meghagyjuk szabad vadászterületnek, azt gondoltuk, az NFA jó néven veszi, hogy a kajászóiak másnak is hagytak szabad területet. Naivak és hülyék voltunk. A földből nemhogy a kajászóiaknak nem jutott, de a kisebb gazdák közül senkinek. Egy levelet kaptunk, amelyben annyi állt, hogy nem ön nyert, semmiféle indoklás nem volt mellette" - mondja a 28 éves fiatalember. Szerinte az is furcsa, hogy többségében nagy blokkokra lehetett pályázni, miközben a hozzájuk hasonló családi gazdaságok maximum 50-70 hektáros földeket béreltek volna.

Ködös földügyek

A fiatal gazda öreg terepjárójával végighaladunk a kajászói földek között. Jobbra, az akácfasor mögött Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester cégének, a Búzakalász 66 Kft.-nek és a polgármester rokonainak adott területek, balra a Kiss Árpád kápolnásnyéki nádtörőnek ítélt óriási birtokok terülnek el, egészen Kajászó határáig. A szomszédos Vál határmezsgyéjétől, ameddig a szem ellát, szintén Mészáros Lőrinc - aki egyben az Orbán Viktor által alapított Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia elnöke is - érdekeltségébe tartozó cég bérelhetett állami földet húsz évre. "Nagy volt a megdöbbenés, amikor januárban megérkeztek az elutasító határozatok, hogy a 428 hektár állami földből kajászói ember egy négyzetméter területhez sem jutott a saját falujában" - jegyzi meg Böcsödi, aki helyben kívánta beindítani saját családi gazdaságát.

Böcsödiné Csányi Zsuzsanna és Boór Ferenc

Fotó: Kovács Tamás / MTI

A ködbe vesző domboldalon hosszú percekig hallgatjuk az erősödő berregést, majd egy traktor tűnik fel a kukoricaszárral borított táblák közt. Ezt a 100 focipályányi területet kerítették körbe fehér-piros szalaggal és vették saját művelésbe a helyi gazdák, akik erről írásos értesítést vittek a kajászói jegyzőnek.

Most az NFA-pályázaton nyertes Kiss Árpád megbízásából járja a traktor a földet, ott folytatja a szántást, ahol a kajászóiak befejezték. A közeli Kápolnásnyéken élő Kiss két kajászói birtoktestet nyert el 8194 aranykorona értékben - ami 2194 aranykoronával több a törvényben megengedettnél.

Mivel az NFA ugyanezen okból 2012. május 17-én érvénytelenített egy másik pályázatot, amelyben Antalffy Györgyné a közeli Magyaralmáson 6271,2 aranykorona értékben jutott állami földbérlethez, a kisemmizett kajászói gazdák úgy vélték, ha máshol sikerült, talán Kajászón is helyreállíthatják a törvényességet. A szabálytalanságot többször jelezték írásban az NFA-nál, de nem kaptak választ. Ezért a kukoricabetakarítás után a "visszafoglalt" földön már október 17-én, az őszi határszemle-akción jelképesen szántást végeztek. Erről értesítették a minisztériumi illetékeseket; az akció ellen senki nem emelt kifogást. Ezután került sor a novemberi "őszi szántás" elnevezésű megmozdulásra, amely már sok volt a kormánynak és a nyertes Kissnek is.

A kápolnásnyéki Kiss Árpádról Kajászón úgy tudják, nem rendelkezik mezőgazdasági tapasztalatokkal, és annak a Farkas Imrének a szomszédja, aki a pályázat elbírálásakor az agrártárcánál volt államtitkár. Júliusban Farkas a fejlesztési tárcánál folytatta ugyan, de maradt a Birtokpolitikai Tanács elnöke. Ez a testület döntött a 100 hektárnál nagyobb állami földterületek egyedi hasznosításáról. Mivel Kiss Árpádnak nincsenek saját gépei, a terület megművelésében L. Simon László földije, az agárdi Dörömbözi József nagygazda segédkezik, akiről annyit mondanak, ő hiába pályázott volna a jó minőségű kajászói földekre, mert a megengedett húsz kilométernél távolabb lakik. L. Simonnak, aki a földpályázatok beadásakor még nem volt államtitkár, csak a parlament kulturális bizottságának elnöke, Gárdony környékén sokhektárnyi szántója, gyümölcsöse és szőlője van.

Kiss Árpád az MTI megkeresésére korábban elmondta: élő szerződéssel rendelkezik, ezért a helyi jegyzőnél birtokvédelmet kért az érintett földterületre és az ügyvédjével egyeztetve további jogi lépéseket is kíván tenni, ugyanis a történtek az önbíráskodás fogalmát is kimeríthetik. Hangsúlyozta, pályázatát már kétszer ellenőrizték minisztériumi szinten. Szerinte ettől függetlenül a földfoglalóknak lett volna törvényes módja arra, hogy felülvizsgálatot kérjenek. "Amennyiben hibázott valaki a pályázati eljárás során, akkor azt nemcsak a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet tette, hanem a földhivatal is, amely a törvénytelenség ellenére bejegyzett bérlőként az adott ingatlanokra" - fogalmazott. Nem igaz, állítja, hogy nem gazdálkodó, mivel tizenkét éve őstermelő. Aranykalászos gazda. "Építőipari vállalkozó is vagyok, ez azonban nem zárja ki, hogy értsek a mezőgazdasághoz" - mondta.A földek megműveléséhez gépekkel nem rendelkezik, ezeket folyamatosan kívánja beszerezni, addig gépbérléssel oldja meg a feladatokat. A pályázat során vállalt feltételeket teljesítette, a földpályázatban előírt állatállománnyal rendelkezik, mangalicatelepe van Nógrádban.

A január óta gazdatanácsba tömörült kajászóiak azt mondják, aranykalászos gazda címet hetek alatt be lehet szerezni, ez semmit nem bizonyít, de bárhogy is legyen, ami velük történt, az a Fidesz vidékfejlesztési stratégiájának a megcsúfolása. Állításuk szerint lemutyizott földügyletek nemcsak őket, hanem a megye majd minden települését érintik. A részben a földpályáztatás miatt januárban lemondott államtitkár, Ángyán József jelentésére hivatkoznak, amelyből kiderül, Fejér megyében nyolc befolyásos csoport szerezte meg az 5000 hektárnyi terület 87 százalékát; ebből négy család 1800 hektár termőföldhöz jutott, további 21 nyertes csak a fennmaradó 13 százaléknyi területen, alig 630 hektáron osztozhatott.

Hahn László, az Összefogás a Magyar Földért és Vidékért Egyesület alelnöke, aki szintén részt vett a kajászói földfoglalásban, lapunknak elmondta: már a pályáztatás indulása előtt több hónappal elkezdték bombázni az NFA-t, tudni szerették volna a kiírás feltételeit, a bírálóbizottság összetételét, a társadalmi és érdekvédő szervezetek szerepét mindezekben - hiába. Érdeklődő leveleikre nem érkezett válasz. Februárban az immár hoppon maradt gazdák elégedetlenkedésére az agrártárca úgy reagált, hogy "ahol föld van, ott vita is van. Természetes, hogy a földpályázatok vesztesei nehezen fogadják el, hogy más is győzhet a pályázatokon. A haszonbérleti pályázatok lejáratásának hátterében nem a földéhség, hanem agrártámogatás-éhség áll" - nyilatkozza máig is a miniszter.

Hahn László szerint, az egész földhaszonbérlet átláthatóságát lehetetleníti el, hogy az állami földbérleti pályázatok és a bírálóbizottságok is titkosak. Szerinte például az üzleti tervre adható szubjektív pontokkal, ami a 380 bírálati pontból 150 pontot ér, a földalapkezelő azt hozza ki győztesnek, akit akar. A kérdésre, hogy nem arról van-e szó, hogy a magyar gazdaság jelenlegi helyzetében nem nélkülözheti az agrárexportból származó eurómilliárdokat, amelyeket az ágazati nagyüzemek, a nagybirtokosok termeltek meg, Hahn László azt válaszolja: a Fidesz vidékpolitikájában az szerepelt, hogy a földeket helyben lakó, gazdálkodó családoknak, kis- és közepes gazdaságoknak adják oda, mert így lesz a föld eltartóképessége a legnagyobb. Így tud erősödni a helyi gazdaság és ezzel a helyi közösség; a föld és a befektetett munka haszna helyben, a faluban marad, és sok családnak ad generációkon keresztül tisztes jövedelmet, megélhetést. "Most a Fidesz-közeli érdekcsoportok feltőkésítése zajlik. Ángyán professzor jelentése szerint az összes termőterület 85 százaléka pár ember kezébe került. A három legnagyobb érdekeltség tavaly 10 milliárd forint agrártámogatást vett fel" - mondja az egyesületi alelnök, aki nagy veszélyt érez abban, hogy a jelenlegi földtörvény lehetőséget biztosít az állami földek eladására, s ez esetben a jelenlegi bérlők elővásárlási joggal rendelkeznek. Hahn álláspontja szerint, ha néhány nagybirtokos kezében marad a mezőgazdaság, akkor offshore cégeken keresztül kiviszik a vagyont külföldre, és ennek hozadéka nem itthon csapódik le, míg a kicsi, a helyben élő nem fog ily módon "adóoptimalizálással" próbálkozni.

A gazdák képviselői a "közülük kiemelkedett" Csányi Sándorra, az OTP Bank elnök-vezérigazgatójára hivatkoznak: a bankár magánbefektetéseit kezelő Bonitás 2002 Zrt. 2010-ben eladta az 5 millió forintos alaptőkéjű Bonafarm Zrt.-t a szingapúri bejegyzésű Csim Pte. Ltd.-nek, amelynek tulajdonosa maga a Bonitás. A Csim Pte. Ltd. tulajdonában áll többek között a Sole-Mizo Zrt., a Bóly Zrt., a Pick Szeged Zrt., a Csányi Pincészet Zrt.

Lezongorázva

Böcsödiné Csányi Zsuzsanna, a kajászói gazdatanács képviselőjének portáján egymásnak adják a kilincset az újságírók az önkényes földfoglalás óta. Az asszonyból ömlik a panasz. "Amikor nyilvánosságra került, hogy egyetlen kajászói sem nyert, ezzel szemben a kápolnásnyéki Kiss Árpád a megengedettnél több aranykorona-értékben kapott Kajászón földet, mi mindenhol nyilatkoztunk, aztán jöttek a figyelmeztető akciók, hogy térjen vissza a kormány abba az irányba, amit elkezdett. Nem voltunk egyedüliek, a szomszédos Válon, Csákváron, Vértesacsán, és folytathatnám a sort, sem nyert egyetlen gazda sem. A lepsényiek és az enyingiek két éve hiába küzdenek, és várják, hogy kiírják a földjeiket, miközben egy nagyvállalkozó évente szántja be az ottani földeket már a szerződés meghosszabbítása előtt" - sorolja az asszony, akit elkeserít, hogy a többi gazda időközben visszahúzódott, csak a háttérből támogatja. "Én azt mondom, hogy az embernek egy idő után fel kell vállalni magát, de azt is tudom, hogy a parasztok meg vannak félemlítve, ezt nem lehet kiirtani 10-20 év alatt."

Böcsödiék, a többi gazdához hasonlóan, szép pénzt költöttek a sikertelen földpályázatra. "50 ezer forintért vehettük meg egy blokk pályázati csomagját. Regisztrálni kellett, és utána meg lehetett venni a pályázati kiírást. Csak arra a blokkra, amire mi, még 8-10 ember pályázott. Eközben már 2011. januárban le volt zongorázva a dolog. Egy felcsúti gazdálkodó pontosan leírta, hogy kik lesznek a nyertesek. Mi ebből akkor még mit sem sejtettünk, intéztük az adminisztrációt és befizettük pályázati biztosítékként a bérleti díj 10 százalékát, ez a mi esetünkben 300 ezer forint volt, amit aztán a törvényben előírt 8 nap helyett jó három hónap múlva kaptunk vissza. A fiam most 28 éves, húsz év múlva 48 éves lesz, addig nem rúg labdába. Ezek itt jó minőségű földek, biztos a termés, a takarmánynövényeket mindig eladjuk, közel van Budapest és betonút visz ki a határba - sorolja, miért volt oly nagy a tolongás a Fejér megyei földpályázat körül.

Az állami földekért harcoló gazdákat több társadalmi és közéleti szervezet is támogatja, az ellenzéki parlamenti képviselők és egy kormánypárti parlamenti képviselő is beszállt a kormány és az állami földügyletek elleni harcba. Azt mondják, megnyugtató, hogy a Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) által képviselt Nemzeti Jogvédő Szolgálat vállalta a gazdák jogi védelmét, és független, valamint a mellettük kiálló Szabó Rebeka (LMP) jogi tanácsadóra is számíthatnak. "Sokan próbálják ránk húzni, hogy pártoskodunk, de akkor mivel magyarázzák, hogy a fideszes Ángyán József képviselő kajászói előadása után az LMP-s Szabó Rebeka, majd Magyar Zoltán jobbikos képviselő is mellettünk állt a földfoglaláskor? Azzal bátorítottak minket, hogy a parlamentben is kiállnak a gazdák mellett. Mellettünk harcol az Összefogás a Magyar Földért és Vidékért Egyesület, a Fejér Szövetség és az Élőlánc Magyarországért Mozgalom" - mondja Böcsödiné. A földfoglalás az Ökopolisz Alapítvány vendégeként Magyarországra látogató és a gazdák meghívására Kajászón vendégeskedő José Bové hajdani francia parasztvezér, zöldpárti európai parlamenti képviselő, az uniós mezőgazdasági bizottság elnökhelyettesének ötlete volt. ' beszélt a gazdáknak arról, hogy joguk van a saját területükhöz, és hogy Franciaországban a földfoglalás "elfogadott" az önrendelkezés szellemében. "Nem értette és nem is érthette, hogy a mi országunkban miért nem alkalmazzuk az önrendelkezés európai alapelvét."

A francia példán felbátorodott gazdák azt kérték az NFA-tól, hogy amennyiben az ominózus földbérlés - amelyet az NFA többször megvizsgált - szabálytalansága beigazolódik, akkor a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet vezetője és a "törvényességi felügyeletet gyakorló miniszter" vállalja a "közjogi és a közhivatali" következményeket; magyarán, mondjanak le.

Háborús vidék

Egyelőre nem tudni, mire fut ki az akció, Böcsödiné mindenesetre nevetségesnek érzi a "bűntetőjogi fenyegetést", bár mint mondja, éjszakánként börtönnel álmodik - az NFA ugyanis feljelentést tett az ügyben. Az asszony szerint a rendőrség adatokat gyűjt róluk. "Rajtunk kérik számon, hogy a jogállamiságot be kell tartani, de ez szerintem a döntéshozókra is vonatkozik. Mi nem Kiss Árpáddal vívunk csatát, hanem a törvénytelenséggel. Hát ki adta oda Kiss Árpádnak törvénytelenül a földet? Az NFA. Kiss Árpád vagy áldozat, vagy stróman" - mondja.

A kormány "politikai indítékkal magyarázza" és a jogállamiság normáival ellentétesnek és megtévesztő szándékúnak tartja a kajászói gazdák föld-visszafoglalási akcióját, amelyről Sebestyén Róbert, az NFA elnöke úgy nyilatkozott a HírTv-ben, hogy "arra a területre, amelyre a gazdák rámentek, az érintett szerződés nem haladta meg a megengedett aranykorona-értéket".

A Magyar Narancs írásban többször feltett kérdésére, hogyan kaphatott Kiss Árpád kápolnásnyéki vállalkozó 2,2 ezer aranykoronával több földet a megengedettnél, konkrét választ nem kaptunk. A megküldött sajtóközleményben ez áll: "A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) a törvények szerint jár el, a földhaszonbérleti pályázati rendszer nem szerencsejáték, nincsenek előre kiosztva a földek, azaz nincsenek előre leosztva a lapok. A földhaszonbérleti pályázati rendszer úgy van felépítve, hogy abban spekulálni lehetetlen. Így van ez a kajászói földek esetében is. A Kajászón történtek esetében a feljelentéseket megtettük. Minden lehetséges jogi eszközzel fellépünk a földfoglalók ellen! Nem hagyjuk, hogy kár érje a magyar államot vagy a nyertes gazdákat. A pályázatokon egységes feltételekkel bárki indulhat, az elbírálás pedig a jogszabályok szerint történik. Az NFA komolyan veszi az esetet, szakértőnk a helyszínen tájékozódott. Ami Kajászón történt, jogellenes, amelyhez példátlan módon a jogszabályokra felesküdött országgyűlési képviselők is nevüket adták."

Bár van bennük félelem, a kajászói gazdák vetni és aratni is akarnak a Kiss Árpádnak szerintük jogtalanul adott földön. A gazdatanács képviselője a földfoglaláskor azt találta válaszolni egy sajtókérdésre, hogy "ha nem így lesz, akkor háború lesz". Boór Ferenc, a helyi gazdákat támogató Fejér Szövetség szóvivője lapunknak azt mondta, törvénytelenséggel és jogtalansággal leginkább az vádolható, aki fedezi vagy nem fedi fel a törvénytelenséget. A kajászói gazdák most ideiglenes megbízási szerződést követelnek az NFA-tól az általuk elfoglalt területek jogviszonyának rendezése érdekében, amíg az új földbérleti pályázatok feltételei nem tisztázódnak. A szóvivő szerint mindenütt vissza kellene vonni a pályázatokat.

2010-ben a faluban szinte mindenki a Fideszre szavazott. A bolt előtt álldogáló két asszony, Ilonka és Klára emlékszik, az itteni gazdák is részt vettek a 2005-ös gazdatüntetésen, amikor 1000 traktor várakozott három hétig Budapesten. "A Fidesz a választások után cserbenhagyta a kajászóiakat. Az a legszomorúbb, hogy nem azt csinálják, amit hirdetnek, bort isznak és vizet prédikálnak - jegyzi meg Ilonka, majd fejével a bolt felé bökve azt mondja -, ezek is felültek nekik, volt pályázatuk, az öreg előre vásárolt egy csomó kecskét, legelőt keresett, aztán nem kaptak semmit. A Rebeka(Szabó Rebeka LMP-s képviselő - M. I.) is megmondta, amikor itt járt, hogy győzött a nagybirtokos lobbi, és a Viktornak már nem a parasztok, hanem csak az oligarchák a fontosak, akik kizsákmányolják a vidéket."

Eredeti fölhalmozás Az állammal földbérleti szerződést kötni jó üzlet. Ma Magyarországon az átlagos földbérleti díj hektáronként meghaladja a 42 ezer forintot, a legjobb minőségű területekért pedig a tulajdonosok az európai uniós földalapú támogatás (idén mintegy 56 ezer forint) összegét meghaladó bérleti díjat is elkérnek. Az állam a legfrissebb szerződéseiben sem követelt hektáronként 20-30 ezer forintnál többet a bérlőktől. Ezzel szemben az uniós területalapú támogatás lassan nálunk is eléri a száz százalékot, ez hektáronként 214 euró, vagyis 62 ezer forint. A támogatásban részesülő gazdaságok 86 százaléka az átlagosnál kisebb támogatásban részesül, a gazdaságok felső 10 százaléka teszi zsebre a dotáció 76 százalékát. A K-Monitoron közzétett grafikon alapján a legtöbb támogatást három ismert nagytőkés kapja: Csányi Sándor OTP-elnök, Nyerges Zsolt közgépes vezér és Leisztinger Tamás (volt?) MSZP-közeli milliárdos.

Veszprém megye

Itt a zirci Kiss család 322 hektárral vezeti a listát. Mögöttük Magvas Antal (206 ha), a Flóra-Nagyesztergár Mg. Kft. (138), Kises János (109) és a JÁRÓNA Kft.-ből (101 ha) álló csoport 554 ha-t bérelhet. Ők összesen a Veszprém megyében bérbe adott terület 45 százalékát kapták.

Kiss Józsefről helyi információk szerint annyit tudni, hogy a volt Zirci Tsz korábbi szocialista kötődésű egykori elnöke, fő tevékenységére nézve gépkereskedő. Fiával együtt előbb beléptek a Magoszba, majd átvették helyi szervezetének vezetését. A helybeliek szerint Kiss állatállománnyal nem rendelkezik, hanem Balatonfőkajáron „lízingel” a pályázathoz sertéseket.

A nagy nyilvánosságot kapott esettel az NFA Ellenőrző Bizottságának 2012. október végén készült, a földbérleti pályázatok visszásságait vizsgáló jelentéseis foglalkozik, és egyebek mellett az alábbiakat állapítja meg: „a területek nyertesei egy zirci család, valamint az egyik gazdasági társaságuk a több közül. A család a pályázatok kiírása idején még egy – a cégnyilvántartás szerint milliárdos árbevételű – kft.-vel (Eurovest Kft.) rendelkezett, amellyel szemben adótartozás miatt a NAV 2012 elején felszámolási eljárást indított. Nagy hagyományokkal rendelkező őstermelőknek írják magukat, ezzel szemben, ha őstermelői igazolványuk volt is, betétlapjuk évek óta nem, azt csak a pályázat kiírása után váltottak. Az általunk kifogásolt szubjektív pontozással mégis őket hozta ki az értékelőbizottság nyertesként.”

Támogatások: Csányi és Nyerges a nyerő A kisszámú kiválasztottnak pénzesőt, a nagy többség számára azonban kiszolgáltatottságot hozott a Fidesz vidékpolitikája, amelyben eredetileg az szerepelt, hogy a földeket helyben lakó, gazdálkodó családoknak, kis- és közepes gazdaságoknak adják oda. Előbb csak az Ángyán József nevével fémjelzett, szakmai körökben jócskán vitatott „Kert-Magyarország programot” dobta sutba a mostani vidékfejlesztési tárca, később a földbérletekkel kapcsolatos botrányok mellett jó példa a keveseket támogató politikára az egy termelőegységre jutó támogatások rendkívül egyenlőtlen eloszlása is. (Pedig manapság az állammal földbérleti szerződést kötni jó üzlet, az uniós területalapú támogatás hektáronként 214 euró, vagyis 62 ezer forint.) A támogatást kapó gazdaságok túlnyomó többsége, mintegy 86 százaléka azonban az átlagosnál jóval kisebb támogatásban részesül, a gazdaságok felső 10 százaléka teszi zsebre a dotáció 76 százalékát. Fotó: MTI Csányi Sándor Az Ángyán-jelentésben szerepel, hogy 2011-ben az agrártámogatási rendszer legnagyobb haszonélvezője hat nagy tőkeérdekeltség volt. Ezek sorrendben: Csányi Sándor (képünkön,Bonafarm csoport), Nyerges Zsolt (Mezort csoport), Leisztinger Tamás (Forrás csoport), Mádl István, Dorogi Árpád (GSD-csoport), Delity József, Harsányi Zsolt, Kárpáti László (Hód-Mezőgazda Zrt.). Ezek a vállalkozások a közös agrárkasszából 2011-ben közel 14 milliárd forintnyi támogatáshoz jutottak. Bár az agrártárca kitartóan hangoztatja, hogy ígéretükhöz híven a helyben lakó, kis- és közepes méretű birtokkal rendelkező gazdákat segítik földhaszonbérlethez, a valóság azonban egészen más képet fest: az állami földek bérbeadása során az összes termőterület 85 százaléka pár ember kezébe került, akik a bérelt terület elővásárlási jogával is rendelkeznek. Ángyán arra hívta fel a figyelmet, hogy amennyiben néhány nagybirtokos kezében marad a mezőgazdaság, akkor offshore cégeken keresztül bármikor kivihetik a vagyont külföldre, és ennek hozadéka nem itthon csapódik le. Az országosan a teljes bérbe adott 18 ezer 624 ha földterületből 2012. december 31-ig mindössze 6 ezer 144 ha (nagyrészt elaprózott parcella) került helyi lakosokhoz, illetve helybeli illetőségű cégekhez.

Vajon ők is idejutnak?

Csak szemet ne szúrjon – Ételosztás Budapesten

Nem olyan egyszerű ma ételt osztani a főváros korlátozó intézkedései miatt Budapesten, de úgy tűnik, van olyan szervezet, amely saját lehetőségeit kiaknázva így is, úgy is megszervezi. A Máltai Szeretetszolgálat saját épületének udvarában adott ebédet két nap is a rászorulóknak, ügyet sem vetve a politikára. Vagy mégsem?

Ezer-ezer adag meleg ételt osztott ki rászoruló emberek között tegnap és ma a Magyar Máltai Szeretetszolgálat a karitatív szervezet – Parlamenttel szemközti – Bem rakparti központjának udvarán. A rendszeres ételosztáson túl a mostani „akciónak” figyelemfelhívó jellege is volt, mert „a rászorulóknak a tavaszi időszak közeledtével, a krízisidőszak végén is szükségük van figyelemre, segítségre és törődésre” – hangsúlyozták a szeretetszolgálat dolgozói.

Fotó: Sióréti Gábor

A Máltai-udvarban egyébként újra meg újra szerveznek ételosztást, így ez az esemény a szervezők elmondása szerint nincs semmilyen kapcsolatban a fővárosi tilalommal, csupán véletlenül alakult így.

Az év elején ugyanis világos lett, hogy a főváros ezentúl nem nézi jó szemmel a jótékonysági étkeztetést. Januárban sorozatban napolta el a közterület-használati kérelmeket az illetékes fővárosi bizottság, mondván, „vezetői szinten” kell döntést hozni. Az ilyen alkalmakkor gyülekező szegény embereket gyakorlatilag kiszorították a frekventált helyekről. A helyzet jelenlegi állása szerint február végén döntött a Fővárosi Közgyűlés, a fővárosi önkormányzat öt – saját tulajdonú – helyszínt jelölt ki, ahol karitatív szervezetek díjmentesen használhatják a közterületet: mindennap reggel 8 és este 6 óra között lehet ételt osztani. Az öt helyszín mindegyikét úgy válogatták, hogy véletlenül se szúrjanak szemet a nélkülözők, így az I. kerületben a Déli pályaudvar Krisztina körút felőli kijáratánál egy fedett részen; a IV. kerületben az Árpád utca és a Szilágyi utca kereszteződésénél, az újpesti felüljárónál; a XIV. kerületben az Ajtósi Dürer sor felől a parkba vezető aszfaltos útszakaszon, a IX. kerületben a Soroksári út és a Máriássy utca találkozásánál, a vasút mellett; valamint a XI. kerületben a Budafoki út–Galváni út találkozásánál egy parkolóban lesz lehetőség erre a karitatív tevékenységre.

Fotó: Sióréti Gábor

A Máltai Szeretetszolgálat március 1-jén tartott ételosztását 12 órától hirdették meg, de már kicsit korábban elkezdték porciózni az ennivalót, így a déli harangszó után nem sokkal már 235 sorszámot adtak ki a fehér mellényes – ezúttal egészen fiatal, gimnazista korú – önkéntesek. A mai menü székelykáposzta volt friss kenyérrel, hozzá meleg tea. Nem kellett hosszan várakozniuk a sorban állóknak, egészen gyorsan meleg ebédhez jutott mindenki. Az étellel megrakott műanyag tálcákkal le is lehetett ülni az erre az alkalomra felállított sátrakban – amik tegnap a szakadó esőben igencsak jó szolgálatot tettek –, ahol a sörpadokon kényelmesen elfogyaszthatták ma a székelykáposztát, tegnap a babgulyást. Az ételosztás meghirdetésekor nem határoztak meg célcsoportot, bárki jöhetett, aki hallott az aznapi étkeztetésről, amelyről a rászorulók plakátokat látva értesülhettek, vagy a különböző ellátó intézményektől, illetve szociális munkásoktól. Ebédre várt hajléktalan és kisnyugdíjas, nagycsaládos vagy a gyerekét egyedül nevelő szülő a kisfiával, de olyanok is, akikről – ahogy mondani szokták – „ránézésre meg nem mondaná senki”, hogy ételt oszt vagy elvesz. De akadtak olyan rutinos „ebédelők” is, akik többször álltak sorba, mert, ahogy a máltaisok mondták, addig lehet repetázni, amíg van mit. A február 28-i ételosztáson körülbelül 600 adag babgulyást adtak ki, a megmaradt ennivalót pedig a szeretetszolgálat munkatársai beteg hajléktalanoknak vitték el, olyanoknak, akik esetleg maguk nem tudtak elmenni, illetve hajléktalanellátó intézményekbe szállították a pluszadagokat.

Fotó: Sióréti Gábor

Az ételosztáson kívül mozgó orvosi rendelő is volt a Máltai-udvarban, ami majdnem úgy működik, mint egy háziorvosi rendelő, szinte csak azzal a különbséggel, hogy egy mentőautóban folyik a tevékenység. Lehet gyógyszert felíratni, az orvosok elvégzik a szükséges vizsgálatokat, helyben ellátják vagy kezelik a betegségeket, intéznek mindent, ami szükséges. A speciálisan erre a célra kialakított autók egyébként Budapest utcáit járják, vagy egy-egy frekventált területen az esti órákban rendelnek. Információnk szerint ezeket a kitelepült orvosi ellátóbázisokat a téli hónapokban naponta 40-50, nyáron 25-30 ember látogatja, és kér különféle segítséget.

Ma a napsütéses ebédosztáson közel ezer ember lakott jól, aki rászorult, betegellátásban is részesült, az öröm vagy elégedettség szinte mindenkin látszott, de volt olyan is persze, aki a holnapra gondolva a legfontosabb kérdést tette fel: „Lehet már tudni, mikor lesz a következő?”

Fotó: Sióréti Gábo

Bűn a szegénység . Csodálkozom , hogy a rendőrség állampolgári jogon nem intézkedik , és nem ellenőrzi a szegények személyazonosságát . Úgy állnak itt mintha választásra várnának egy tányér meleg étel , és tiéd a szavazatuk .

Ti csináltátok ezt ÁVH zsidó pribékek hajdan büszke nép megalázkodik egy tányér meleg kajáért, pedig ha gondolkodnának , és csak egy üveg égő benzines palackot dobnának a rabló zsidók ingatlanára , melyet tőlünk lopott el , ma holnap ők is sorban állnának egy tányér meleg ételért mint a nincstelenné rabolt sokaság . Gondolom a föld mutyi is arra megy ki , hogy ezután ők is tudjanak majd egy egy tányér meleg ételt felajánlani a rászorulóknak .

És mivel tudják , hogy a szerencse forgandó, arra gondolnak jó lesz ha a nép úgy gondol rájuk , hogy míg hatalmon voltak ők adtak nem egy tányér meleg ételt a családoknak .

Vagy csak hályog ült a szememre , és rosszul látok , mert bizony ők keményen belé rúgtak a rászorulók seregébe , mert bizony ők már a rabló zsidók társaságát kedvelik , hisz a mende - monda arról szól , hogy az előbőrt is levágatták , hogy a tórát hordoztathatják a velük a zsinagógában . Mert zsidóbbak lettek ők a zsidónál , bár oda a nemzeti vagyonunk , de van még ott mit keresni , főleg ha egy jó pár mutyit megcsinálnak . A piacok újra osztása sok lehetőséget takar még az új metszetfarkúaknak .

De csitt a választások előtt ilyesmiről nem beszélünk , még kitalálunk esni a pikszisből , és mi is oda kuncsorgunk a végén a meleg ételért.

Büdöszsidózástól az izsáki gyilkosságig – A legforróbb vidéki botrányok

Asszonyverő fideszes, szánalmas szocialisták, gyilkos rendőrök, trafikmutyi vagy a nyomorultakon meggazdagodó oligarchák? Összeszedtük az elmúlt évek legmocskosabb vidéki botrányait, hogy olvasóink eldönthessék, melyik volt a legdurvább. Szavazás!

Zsidózás Egerben – a Székhelyi-ügy

„Most megtehetjük” – utalt egy egri fideszes önkormányzati képviselő a kétharmad birtokában arra, hogy politikai okokból saját maguk tiltották ki Székhelyi József színművészt egy városi rendezvényről. Egy 2011-es bizottsági ülésről 2012-ben kiszivárgott hangfelvétel szerint még jól le is „büdös zsidó”-zták Székhelyit, amire az ellenzékkel együtt „ugrottak” a magyar zsidó szervezetek, és máris országos botránnyá dagadt az ügy. A hevesi megyeszékhely polgármestere, Habis László ugyan kivizsgáltatta a visszaélést, hiszen az is felmerült, hogy Egerben egy lista is készült a „nemkívánatos” művészekről, de csak látszatintézkedéseket hoztak. A tett helyszíneként szolgáló kulturális és idegenforgalmi bizottság akkori elnökét, a fideszes Orosz Lászlónét leváltották, aki azóta már egy másik közgyűlési bizottságban helyet is kapott, sőt a képviselő-testületben is megtarthatta mandátumát. Azaz következmény: nem volt.

Megszállták Ozorát a rendőrök

Fotó: MTI

„Imázsjavításnak” szánta tavalyelőtti ozorai akcióját a rendőrség, amikor géppisztolyos rendfenntartókat küldött a zenei fesztiválra, majd közel két hétig ellenőrizte a Fejér megyei rendezvényt és környékét. Ennek során a hatóságok 180 kábítószerrel kapcsolatos bűnesetet, szabálysértést derítettek fel, viszont arról nincs adat, hogy ezek milyen jellegű és mekkora súlyú bűnesetek voltak. A razzia után fejek is hullottak, először a sárbogárdi rendőrkapitány, majd Simon László, a Fejér megyei rendőrfőkapitány is elbúcsúzhatott vezető beosztásától. Állítólag az egész 2012-es megszállás csak a testületen belüli tisztogatás kivitelezéséhez volt ürügy, mások szerint a fesztivál szervezői „nem jó helyre” fizettek. A történet múlt év nyarán folytatódott, amikor előbb betiltották, majd mégis engedélyezték az O.Z.O.R.A. fesztivált.  Az, hogy a rendőrség egy nyugodt, számos külföldi látogatót vonzó hazai fesztivált csesztetett kitartó erőkkel, nemcsak az összeesküvés-elméletek gyártásához volt kitűnő: megmutatta a pintéri rendőrség lényegét, a szopasd a gyengébbet elvét.

Zsiga Marcell és a 47 ezer forintos megélhetés

Fotó: MTI Kriza, Navracsics, Zsiga Miskolcon

Emlékeznek még Zsiga Marcellre? Igen, ő az a fiatal kormánypárti politikus, akit csak úgy fogunk megjegyezni, hogy a 47 ezres seggfej. Mert hát minek hívjuk azt, aki arra az újságírói kérdésre, hogy meg lehet-e élni a közmunkára szánt havi 47 ezer forintból, azt bírja válaszolni, hogy: „Ööööööööööööööööööö, azt hiszem, igen.” Neki persze könnyű: 1,7 milliót keresett, közel 40 milliós házba költözött, ami előtt még az aszfaltot is felújítják. A fiatal miskolci fideszes persze csak annyiban tűnik ki a többiek közül, hogy nem tud még olyan profin hárítani, mint Rogán Antal, de még sokra viheti, mert a Kósa Lajos-féle gőgös érzéketlenség már megvan benne.

Kishantos kivégzése és a földmutyi

Fotó: Greenpeace

Az egész országot letaglózta a földpályázatok kapcsán kialakult gátlástalan nyomulás, ahogy a hatalmon lévők csókosai kapták a legnagyobb „csontokat” a különböző megyékben Borsodtól Fejérig. (Erről szóló összeállításunkat itt olvashatja.) Ezek közül kiemelkedett Kishantos, melynek biogazdaságával csúnyán elbánt a kormány: a két évtizede a fenntartható, vegyszermentes földművelésért dolgozó gazdaság 452 hektáros, állami tulajdonú földjét a Nemzeti Földalapkezelő (NFA) pályázatán tíz részre osztva mások nyerték el. Az eredmény miatt tavaly év végén az ellenzéki pártok és civil szervezetek demonstráltak, megmozdult a Greenpeace is, tiltakozásuk jeléül egy 500 méter hosszú, 150 méter széles Save Kishantos feliratot helyeztek el a központ földjén.

Jogsértő eset? Visszaélés? Ha ön vidéken él, és környezetében visszaélést vagy jogsértést tapasztalt, kérjük, írja meg nekünk a kismagyarorszag@narancs.hu címre, és mi utánajárunk.

Bajai időközi választás, és az álvideó

Először úgy nézett ki, Baja szimbolikus győzelemként vonulhat be a baloldal önmagának vizionált feltámadásának történetébe, végül csúnya bukta lett belőle. És nem Bajnaiéknak! Pedig az ő jelöltjük volt Teket Melinda, aki végül alulmaradt Zsigó kedvenc portásával szemben. Hangsúlyozzuk: egy önkormányzati választáson, 2013 őszén. Abszurd, hogy a dolognak végig semmi tétje nem volt, mégis hangos volt tőle az országos média, mert tényleg mocskos dolgok folytak ott az elejétől: libáztak a Kubatov-katonák, és a Zsigó-csapat is bevetette magát. Mégsem ez maradt meg, hanem az MSZP szánalmas buktája, a Fidesz állítólagos szavazatvásárlásáról szóló álvideó, amit aztán – újabb csodás fordulat – a Jókai utcában kapott meg a hvg.hu kétfős stábja. A cucc aztán át is csúszott mindenkin, a főszerkesztő Gavra Gábor lemondását eredményezve. Az MSZP is menesztette sajtófőnökét – mégis tuti, hogy ők úszták meg olcsóbban.

Gyalázatos ítélet romák ellen

Fotó: MTI

Ziher, hogy a miskolci bíróságon történt meg az elmúlt idők egyik leggyalázatosabb ítélete. Tavaly májusban mondták ki ugyanis első fokon Miskolcon, hogy a korábban Sajóbábonyban, a Jobbik lakossági fóruma miatt kialakult összetűzésben az odaérkező szélsőjobbos alakokra támadó helyi, saját véleményük szerint magukat védő romák rasszista indítékból támadtak vissza. A kilenc sajóbábonyi vádlottat közösség tagja elleni erőszak és rongálás miatt ítélték el, mert 2010-ben különböző eszközökkel összetörtek egy autót, annak utasait pedig megtámadták. A férfiakra két és fél év, valamint négy év közötti, fegyházban vagy börtönben letöltendő szabadságvesztést szabott ki a bíróság. Mi süllyedünk el szégyenünkben, hogy Magyarországon ilyen ítélet születhetett.

Asszonyverés és a vak komondor

Fotó: MTI Balogh József

Balogh József, Terike és a vak komondor, avagy a röhögjünk vagy sírjunk dilemmája. Tavaly ősszel történt, hogy az akkor még fideszes képviselő durván betintázott, és elagyabugyálta élettársát. Először azt mondta, hogy az asszony úgy szerezte sérüléseit, hogy átesett a házi vak komondoron, majd szépen kezdte elismerni, hogy jó, lehet, hogy ütöttem, de véletlenül. Meg hogy nem volt szép, amit csinált, de ahhoz képest még mindig semmi, amit a Gyurcsány tett! Vallomásában végül elismerte menthetetlen és aljas tettét. Meglepődtünk? Bizony meg! Mert azt persze eddig is tudtuk, hogy a parlamentben nem feltétlenül lángeszek és jófiúk ülnek, de az új volt, hogy valaki ennyire brutális és olyan gátlástalanul primitív, hogy még akkor is ragaszkodik a fizetéséhez, amikor a régi párttársai is leköpik, és cáfolhatatlanul ráég az asszonyverő jelző. Egy gyöpös, autoriter, macsó társadalom jelképe lett így Balogh (a Fideszben nem érezte egyedül magát, köszönhetően Illés Zoltánnak és Tasó Lászlónak), aki olyan ostoba, hogy a mai napig nem érti, mi a baj vele, hogy ő csak azt a népi bölcsességet próbálta meg képviselni, hogy „az asszony verve jó”.

Botrányos iskolaigazgató-választások

Szimbolikus lett a szigetszentmiklósi Batthyány Kázmér és a miskolci Földes Ferenc Gimnázium körül kialakult helyzet, hiszen mindkét esetben az oktatók, diákok és szülői közösségek álltak ellen a felsőbb döntéshozók akaratának. Szigetszentmiklóson mindenki a korábbi igazgató, Czita Zoltán maradása mellett érvelt, ám az akkori fenntartó Mede Norbertet bízta meg 2012 áprilisában. Végül új pályázatot írtak ki, amely többször is eredménytelen volt, aztán megbízták az addig igazgatóhelyettes Kissné Hegedűs Évát az iskola vezetésével. A miskolci Földes Ferenc Gimnázium végül visszakapta a leváltott igazgatóját. Az akkorra már 15 éve intézményvezetőként dolgozó Veres Pált 2012 júliusától több alkalommal sem volt hajlandó megválasztani a fideszes többségű miskolci képviselő-testület. Végül tavaly augusztusban Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere mégis kinevezte Verest a patinás gimnázium élére.

Trafikmutyi Szekszárdon – és máshol

A trafikbotrány legnagyobb bombája 2013 áprilisában robbant, amikor Hadházy Ákos – akkor még fideszes önkormányzati képviselő – a hvg.hu-nak elmondta, hogy Szekszárdon politikai alapon véleményezték a trafikpályázaton elindult jelölteket a kormánypárti városatyák.  Horváth István, a tolnai megyeszékhely polgármestere először mindent tagadott, majd előkerült egy hangfelvétel, miszerint a városvezető egy egyeztetésen egyebek közt azt mondta: az a fontos, hogy „ne a szocik győzzenek”. „Az a lényeg, elkötelezett jobboldalinak kell lenni.” Ehhez tartották is magukat, hiszen Horváth István húga és egy szekszárdi fideszes közgyűlési tag testvére is nyert a trafikpályázaton. Hadházy azóta már kilépett a Fideszből, jelenleg az LMP színeiben politizál, az ökopárt országgyűlési képviselőjelöltje. Az országos trafikmutyiról szóló cikkünket pedig itt olvashatja.

Havazás és a katasztrófavédelem csődje

Irgalmatlan havazás csapott le az országra tavaly március közepén. A lakosságot nem tájékoztatta megfelelő időben az illetékes hatóság, ennek is köszönhetően rengetegen éjszakáztak az utakon, miután óriási hómennyiség szakadt az országra. (Munkatársunk is köztük volt.) Korábbivéleménycikkünkben ezt írtuk: „A magyar állam erre a drámai 48 órára megszűnt működni, és ez politikai kérdés.” Noha ezreket hagytak magukra, a katasztrófavédelem vezetője nem ismert el semmit, Pintér Sándor pedig egyenesen elégedett volt. Nem halt meg senki a káoszban – ez az egyetlen pozitívum, amit a szervek bizonyított működésképtelensége közepette el lehetett mondani.

Ózdi vízkorlátozás

„Decemberben még nem volt kánikula” – ez az a mondat, amit Fürjes Pál (Fidesz–KDNP) ózdi polgármester egész életművéből megjegyzünk majd. De ezt nagyon: a borsodi városvezető ezt volt képes mondani, amikor azt kérdezték tőle, miért pont a legnagyobb nyári hőségben korlátozták az ózdi szegénytelepeken a közcsapok teljesítményét. Ahhoz persze már nem volt bátorsága a derék városatyának, hogy az őszintét kimondja, kábé így: hogy ti. magasról leszarom őket, rohadjanak meg ott, ahol vannak, csak a baj van velük stb. Az ózdi politika gyalázatához a helyi szocialista képviselő is asszisztált – akárcsak annak megakadályozásában, hogy ne Ózdon legyen a Roma Világsátor. Ezért is tűnik úgy, hogy Ózd egyike a legreménytelenebb magyar városoknak.

Biznisz a bajbajutottakból

Devizahitel és vörösiszap – mindkét csapást próbálta a saját zászlójára tűzni a kormány, mondván, ő majd megmenti a bajbajutottakat. És egyesek milyen jól kerestek vele! A teljesen értelmetlen ócsai lakóparkot javarészt az a veszprémi cég építhette fel szép summáért, amely feltűnően közel áll a Fidesz legmagasabb köréhez (egyik tisztviselője, a videotonos Garancsi tesója Navracsics minisztériumának oszt néha tanácsot), de ők kaptak a vörösiszap-bizniszből is. Jut eszünkbe, vörösiszap-ügy: csak annyit mondunk, hogy oda a követ nem a legközelebbi bányából vitték, hanem egy távolabbiból. Igaz, ennek kétségtelenül előnyös tulajdonsága, hogy a tulajdonost Simicskának hívják.

Azori-szigetek, Florida – luxusutazások

Melegebb éghajlatokra küldte magát és kísérőit tucatnyi megyei közgyűlési vezető, amikor 2011 novemberében az Azori-szigetekre repültek, hogy részt vegyenek a Páneurópai Roma Stratégia elfogadásáról is döntő Európai Régiók Gyűlésén. A kormánypárti politikusok éppen akkor utaztak el az Atlanti-óceán közepén fekvő nyaralóhelyre, amikor az állam átvállalta a súlyos adósságokkal küszködő megyei önkormányzatok tartozásait. A Blikk arról írt, hogy az utazást, szállást, ellátást a meghívottaknak, vagyis a megyéknek kellett fizetniük. Végül az ülésre elutazók később vállalták, hogy maguk fizetik ki az utazás költségeit. Az ügyben feljelentés is született, a több mint tíz hónapos vizsgálat után a rendőrség bűncselekmény hiánya miatt megszüntette a nyomozást. Számos debreceni cég- és városvezető is beleunt a szürke novemberi időjárásba, tavaly egy energetikai konferenciára Floridába utaztak. Ezt nem is titkolták, a legnagyobb közösségi portálra fel is töltöttek több, a tengerparton készült fotót.

Rendőri brutalitás, gyilkosság Izsákon

Fotó: MTI Itt történt a gyilkosság

Kisebb lopás miatt kellett meghalnia Bara Józsefnek. A Bács-Kiskun megyei Izsákon a román állampolgárságú férfit két, azóta már leszerelt rendőr kihallgatás közben a helyi kapitányságon verte halálra 2013 áprilisában. Közben az is kiderült, hogy több a bántalmazó rendőr és a sértett is, az ügyészség az első- és a másodrendű vádlott mellett két másik rendőr ellen is vádat emelt a tavalyi év első hónapjaiban négy másik, a rendőrségen előállított ember sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt. Az ügy Orbán Viktort sem hagyta hidegen, májusban egy szál fehér rózsát vitt Bara József sírjára a szatmárnémeti temetőben. Az izsáki rendőrök ellen indított per tárgyalása tavaly decemberben kezdődött.

Ön szerint melyik volt a legdurvább vidéki botrány?

	Egri zsidózás
	Zsiga Marcell és a 47 ezer forint
	Kishantos és a földmutyi
	Ozora megszállása
	Bajai időközi választás
	Romák elleni miskolci ítélet
	Balogh József és a vak komondor
	Iskolai igazgatóválasztások
	Hadházy Ákos és a trafikbotrány
	Tavalyi havazás márciusban
	Ózdi vízkorlátozás
	Önkormányzati luxus utazások
	Biznisz a bajbajutottakból
	Izsáki gyilkosság

Szavazz!