Városi túlélő

Élelmiszer tárolása hosszabb távon

2012.10.04. 19:24 Martin Blake

Az elmúlt hetekben érdekes beszélgetés bontakozott ki az egyik poszt alatt, hogy vajon egy tipikus magyar családnak milyen megoldás lehet az ideális, ha hosszabb távon szeretne valamilyen élelmiszert tárolni? Szintén a sok beszélgetésnek köszönhetően egyre inkább körvonalazódik bennem az, hogy egy SHTF helyzetre átlagosan olyan 3 évre érdemes felkészülni, mint maximum időtartamra. Ha ezidő alatt nem jut a gazdaság, a termelés olyan szintre, hogy megfelelő mennyiségű élelmiszert, stb.-t tudjon termelni a lakosságnak, akkor ott már amúgyis jóval nagyobb gondok vannak. Valaki említette például az amerikai párt, akik egy kisebb hadsereget tudnának élelmiszerrel és egyéb felszereléssel ellátni csaknem 20 éven keresztül... Nos, ez az, amire már talán egyikünk sem szeretne készülni, hiszen ott már régen rossz a szituáció, ha ennyi idő alatt nem tud az élet visszazökkenni a normálisba. De visszatérve a 3 évre, felmerült a kérdés, hogy hogyan lenne érdemes élelmiszert ennyi időre biztonságban tudni? Konzervekkel és más tartós élelmiszerekkel nincs különösebb gond, az ember vásárláskor megnézi a szavatossági időt, ami 2014-15-ig eláll, az mehet a polcra és nagyjából kész is vagyunk. Mi van azonban a különböző gabonákkal, amiből pl. kenyeret süthetünk? Sokan közülünk kisebb-nagyobb városban nőttek fel, a mezőgazdasághoz szakszerűen - meg merem kockáztatni - a magyarok java nem ért. Bár láttuk, hogyan csinálja a mama, talán segítettünk is neki itt-ott az alföldi nyaralás során, sokan talán meg tudjuk különböztetni a kukoricát a búzától (hoppá!) de túléléshez elegendő ismeretekkel aligha rendelkezünk (hozzáteszem, ez elég szomorú, dehát így alakult a civilizáció során). Városi túlélőként azonban elengedhetetlen némi ismeret arra vonatkozóan, hogy legalább egy bizonyos ideig elegendő gabonát tudjunk tárolni, ha beütne a krach.

Elkezdtem tehát nyomozni, de igazság szerint nem voltam nagyon megelégedve az amerikai prepper oldalakon nyomatott mylar zacskós megoldással. Ennek lényege, hogy egy mylar zacskóba (ami egy erős, UV-szűrős anyagból készült, oxigént nem áteresztő anyag) töltjük a rizst, búzát, kukoricát stb., melléteszünk egy oxigénelszívót (abszorbert), kiszívjuk szívószállal a fölös levegőt, majd alaposan leforrasztjuk a zacskó végét. Azért nem voltam boldog ezzel, mert a mylar relatíve drága megoldás és legfeljebb néhány kilónyi portéka fér el benne. Bár meg kell jegyezni, kisebb pakkok összeállításához (pl. egy műanyagvödörbe 2-3 féle gabonát, konzerveket, tésztákat stb.-t helyezve) kiváló, mert így 3 napos "menüket" készíthetünk, és persze elegáns is. Mégis, ehhez elég sok vödör, zacskó, abszorber és persze élelmiszer kell, ami már árnyalja a képet - de végülis járható az út. A beszélgetés során azonban felbukkant egy mentőangyal Dream_walker személyében, aki tapasztalatával rendkívül sok érdekességet osztott meg velünk, amit most szeretnék ebben a posztban megosztani mindenki okulására. Dream_walkernek ezúton is köszönöm a segítségét, a virtuális piros hangszórót már elküldtem! :) Hogyan érdemes tehát városi túlélőként alapvető gabonákat tárolni, mire kell figyelni, hogyan csináljuk? Innentől már övé a szó.

"A tárolást hogyan lehetne szerinted "leskálázni" kisebb volumenre? Magyarul ha mondjuk van egy kisebb család egy tetszőleges településen, akinek nincs művelhető (méretű) földje, tárolói, "hegyekben álló" mennyiségű gabonája minden évben, mert nem vet, szánt, arat stb... Akkor hogyan tudna magának 1-3 évre elegendő gabonát, rizst stb.-t eltárolni?"

Egyszer egy pénzügyi, befektetési dolgokkal foglalkozó könyvben azt olvastam, hogy a legjobb tanács, amit egy befektetési guru adhat egy átlagos befektetőnek, az az, hogy ne legyen átlagos.
Első lépésként irány a környék vagy a net, és keresni kell egy vidéki lakóhelyet. Aprófalvakban, tanyavilágban fillérekért (néhány millió forint, ennyiért városi garzont sem nagyon lehet kapni) lehet komoly méretű telekhez jutni lakható állapotú házzal, gazdasági épületekkel, esetleg hozzá tartozó földterülettel, jellemzően fél és két hektár közötti területtel; összehasonlításként egy ha föld, 10.000 m2 egy 5-6 fős családnak az élelmiszere nagy részét (kb. 90-99%-át) fedezi, a gabona kivételével. Azaz zöldség, gyümölcs, hüvelyesek, tojás, baromfihús, esetleg sertés, kiskérődző tartható egy-két darab, ez esetben tej, hús, gyapjú, bőr is akár. Emellett tüzelő, gyógynövények, építőanyag, stb. Egy öt fős család éves búzaszükségletét egy hold föld fedezi, ez fél hektár körül van, amin a hazai átlagtermés évjárattól, talajtípustól, termőhelytől függően 2-3 tonna, azaz két-háromezer kg búza termelhető. Ebből jut a kenyérhez, tésztához, süteményekhez. Ha az állatoknak is akar az ember, akkor kicsivel több kell, de nekik nem létszükséglet. Az abrak az intenzív termelés velejárója, igazából egyik állatfajunknak sem természetes tápláléka :) Régen jellemzően pár holdon gazdálkodtak (és éltek meg szűkölködés nélkül) az emberek, a módos gazdák rendelkeztek 5-6 hektárnál nagyobb területtel, ők már béreseket is tartottak, de külön magtárat nem építettek még ők sem. Egy régi, klasszikus parasztudvar nem volt nagyobb egy átlagos mai kertes ház udvaránál, és bőségesen elfértek mindennel. Mondjuk volt pince, padlás, verem, pajta, csűr, kamra is, szóval volt tárolókapacitás. A régi házaknál jellemzően ezek ma is megvannak, lomtárnak, garázsnak, esetleg tényleg valami gazdálkodási célra használják.
Kevés jobb felkészülést tudok mondani egy esetleges kataklizmára, mint egy minél teljesebb önellátást biztosító vidéki lakóhelyet. Ehhez persze kell egy megbízható és összetartó mikroközösség is, hogy az emberek meg tudják egymást védeni, de ha ez megvan, szinte mindent túl lehet élni. Erre szokták mondani, hogy a fenntartható fejlődés terén a régi paraszti kultúra nem egy kockáspapíros, jól hangzó elmélet, hanem egy olyan életforma, ami az elmúlt párezer év során biztosította a túlélést minden körülmények között.
De térjünk vissza a feltett kérdésre, még egy rövid közbevetéssel.
Művelhető méretű föld: 100m2-en (ami még egy városi, lakóparkos zsebkendőtelken is rendelkezésre álló felület) hatalmas mennyiségű zöldséget lehet termelni. Több tíz kg-ot típusonként, összességében a mázsát is bőven meghaladhatja a termés. Ez már számot tevő mennyiség lehet. Szóval ne legyen lebecsülve a kis föld sem. Meg aztán ha gebasz van, úgysem fog senki kerti partit tartani a pázsiton (meg a nagy földek is parlagon lesznek, mert egyrészt valószínűleg nem lesz üzemanyag, de ha az lenne is, senki sem fog kimerészkedni a nyílt mezőre, egy baromi hangos géppel dolgozni). Lakásban ez nem játszik természetesen. De lakásban pl. nem lesz nyílt tüzed sem, amin mondjuk megsütöd a búzából készült lepényt. Vagy ha lesz, akkor meg nem lesz füstelvezetésed. Szóval irány a kertes ház vagy a vidék :) De már tényleg abbahagyom :)

"Pl. ha veszünk néhány 50-100 literes műanyag hordót, ami még elfér a legtöbb lakásban, házban, ezek mennyire felelnek meg a célra? Bolti magokat, rizst stb.-t vásárolva használhatjuk-e ezeket 2-3 éves időtartamban gondolkodva?"

Tárolás: ahogy írtam az előzőekben, hordó, hombár, megtölteni, lezárni, esetleg leviaszozni, ha hosszabb távra gondol az ember. 1 évre nem kell, 3-ra meggondolandó. De ha pl. több kisebb hordóban van tárolva, az még jobb. Egyszerre csak egy van nyitva. A gabonákkal ez simán megtehető. Ki kell számolni a fogyasztást, és úgy tervezni. 1 kg kenyérhez 70 deka búza kell, számoljátok ki, hogy x főre naponta mennyi kenyér fogy. Emellé jön a tésztakészítés lisztigénye, bár túlélési helyzetben szerintem elég lesz a sima kenyér, vagy a lepény.
A tárolásnál a kártevők elkerülése a fő cél. A moly és a zsizsik károsíthatja a szemes terményeket, ha ezek bejutását meg tudjuk előzni, akkor nincs gond. Erre jó a viaszozás. Előtte irtáshoz meg a fagyasztás :)"Kell-e valamilyen előzetes válogatást, rostálást végezni rajta, vagy a zacskóból egyenesen átönthető? Érdemes esetleg ilyen mennyiségnél elfelejteni a bolti árut és termelőtől venni néhány zsákkal inkább?"

Bolti árunál nem kell extra kezelés szerintem. Amúgy étkezési búzát boltban csak úgy nem is kapsz számottevő mennyiségben. Csíráztatáshoz szoktak árulni kicsi zacsikat, bioboltokban, horror áron. Zsákos mennyiséget (amit már érdemes eltenni) szinte kizárólag termelőtől tudsz, átlagosan 10.000-15.000 forintos mázsánként áron. Idén az aszály miatt inkább a 15-höz lesz közelebb. Ennél többet viszont ne fizessen senki érte, mert az meg már lehúzás. Érdemi különbség itt nincsen a bio és a konvencionális között, ha esetleg felmerülne a kérdés :)
Rizst itthon Szarvason termelnek, szerintem a környéken beszerezhető akár hántolatlanul is, de az árát nem tudom (a bolti felére, harmadára tippelem). Esetleg még a nagybanin lehet venni zsákosan, a fővárosban. Száraz hüvelyeseket, kölest, egyéb ilyesmit is ott néznék elsősorban, ha úgy kellene megvásárolni. "A feldolgozásra vonatkozóan: felhasználáshoz milyen eszközökre lehet szükség, ha pl. lisztet akarunk készíteni (itt is csak kis mennyiségre gondolok, valamilyen kézi őrlőre pl.)?"

Rosta. Megbontáskor érdemes átrostálni az anyagot a biztonság kedvéért. Emellett ha mégis megtámadja valami kártevő, azzal ki lehet szedni a használhatatlan részeket. A zsizsik és a moly nem teszi amúgy fogyaszthatatlanná a cuccot, csak kicsit undorító lesz, meg csökken a táplálóértéke.
Kézi őrlő is létezik, meg persze mozsár, ezután pedig egy szita kell. Ami átesik rajta, az lisztnek jó, ami nem, az darának, kásának. A keleten igen divatos kuszkusz pl. búzadara, lisztbe forgatva. Értelmét nem látom, de létezik, és rá vannak pörögve :)"Említettem a répát, milyen más hasonló és népszerű termény van még, amit viszonylag könnyen készíthetünk elő (szeletelhetünk, száríthatunk), hogy aztán sokáig elálljon? Avagy mit lehet érdemes közép-hosszabb távra elraktározni szerinted?"

Bármilyen zöldség és a legtöbb gyümölcs eltárolható, ha megfelelően van elkészítve. Az aszalás, szárítás kézenfekvő, egyszerű. Így lehet répát, zellert, hagymát, tökféléket, paradicsomot, paprikát. Az aszalás témakörével dugig van a digitális háló, nem térnék ki rá jobban. A megfelelően dunsztolt savanyúságok, befőttek, csatnik és lekvárok szintén évekig elállnak a polcon, ha hűvös, sötét helyen lehet tárolni őket.
Emellett ha van telek, lehet csinálni úgynevezett vermet. Ez egy földbe ásott gödör, ahol szalmával, homokkal, földdel borítva van tárolva a termény. Gyökérzöldségeket, krumplit szinte csak így szoktak régen. Szintén a netet kell feltúrni, hogy hogy néz ki, mi kell hozzá."Egy átlagembernek, aki nem a mezőgazdaságban él és dolgozik, milyen egyéb lehetőségei vannak arra, hogy alapvető élelmiszereket tároljon?"

Kamra, spájz, padlás. Beépített polcok a hűtő fölött (szellőzéssel, mert a hűtő mögül bizony elég meleg levegő jön ki). Ennél jobbat nem tudok :)"Úgy veszem ki szavaidból, hogy elsősorban a gabonákban vagy nagyon otthonos, ezekre lennék kíváncsi: milyen és mennyi magot érdemes tárolni per fő, melyik igénytelen és melyikre kell esetleg jobban odafigyelni stb.?"

Ahogy írtam menet közben. A milyen mag kérdésre meg nem tudok válaszolni, az ízlés kérdése :) Én pl. nem szeretem a hajdinát, más meg a lencsétől mászik a falra.
Minél magasabb a feldolgozási fok, annál nehezebb dolgunk van.
A gabonafélék egyszerűek. Ha nem kapnak vizet és nem támadják meg a kártevők, akár az idők végezetéig is elállnak.
A hüvelyesek problémásabbak, mert a zsizsik már a szántóföldön belerakja a petét a magba. Üzemi körülmények között gázosítunk, háznál elég a fagyasztás pár hétig.
Hántolt magoknál (köles, rizs) jöhet a zacskózás, és úgy eltenni nagyobb edénybe.
Olajos magoknál pedig zacsi, vákuum, oxigénabszorber, de úgy sem lehet két-három évnél tovább tervezni vele.
Természetesen a kártevők bejutását minden esetben akadályozni kell, a tárolás legnagyobb ellenségei ezek a víz után.

Utószóként annyit, hogy terményekkel szerintem nem érdemes 1-3 évnél tovább tervezni. Ha akkora balhé van, hogy három év múlva sem tudod így vagy úgy rendezni a táplálék biztosítását, akkor úgyis két lehetőséged marad.
Egy, hogy keresel egy gazdálkodásra alkalmas területet, és egy felfegyverzett közösséggel letelepedtek, és megcsináljátok az önellátást.
Kettő, hogy keresel egy csendes zugot, és szépen megölöd magad. De persze a gazdálkodás szimpatikusabb választás :)

A beszélgetés a 10 fontos teendő című posztban indult, ha valaki kíváncsi rá, ott elolvashat még néhány érdekes részletet. Mégegyszer köszönöm Dream_walkernek a sok hasznos információt, a kommentekben ti is megoszthatjátok gondolataitokat!

Víz tárolása

2012.05.23. 21:38 Martin Blake

Mint mindannyian tudjuk, a víz az életet jelenti az ember számára. Túlélni nélküle képtelenség. Mint városi túlélőnek tehát, nekünk is fel kell készülnünk erre és vizet raktározni szükség esetére. Ha beütne a krach és a csapból nem folyna az ivóvíz, ha a megszűnő áramszolgáltatás miatt a pumpa is bemondaná az unalmast a kútban, akkor könnyen életveszélynek tehetjük ki magunkat - szükségtelenül. Ebben a cikkben néhány, a víz tárolásával kapcsolatos témát boncolgatok.

Ha nincs elég víz

A dehidratáció (kiszáradás) nagy mennyiségű víz elvesztését, hiányát jelenti az emberi testből. A hiányzó víz mennyiségétől függően egyre súlyosbodó tüneteket tapasztalhatunk (a % a testben található összes folyadék mennyiségét jelenti).

• 1% folyadékhiánynál a test hőháztartásában keletkeznek problémák. Szomjasnak érzi magát az ember.
• 2%-nál a szomj tovább nő. Rossz közérzet, étvágytalanság.
• 3% hiánynál az előbbiek mellett a száj is kiszárad.
• 4% esetén a munkabírás 20-30%-kal csökken.
• 5%-nál koncentrációs zavarok, fejfájás és alvászavar lép fel.
• 6%-nál a fül sípolni kezd, kellemetlen bizsergés lép fel és az érzékeléssel is gondok támadnak.
• 7%-nál a legtöbb ember már elájul.
• 10% folyadékhiány pedig már az életet veszélyezteti.

1959-ig az izraeli hadseregben sem fordítottak különösebb figyelmet a problémára. Egy katonaorvos, bizonyos Ezra Sohar mutatott rá először és egy kisebb csoporttal kutatásba kezdett. Az év legmelegebb hónapjában, augusztusban azt a feladatot adta egy csapat katonának, hogy Izrael legészakibb pontjától sétáljanak le a legdélebbiig. Naponta 17 km-t tettek meg, egy orvoscsoport pedig óránként megvizsgálta őket. Számításaik alapján egyetlen nap alatt egy átlagos katona 20 liter (!) izzadtságot produkált. Az ekkor érvényben lévő fejadag mindössze napi 1 liter per katona volt. Sohar javaslata alapján a fejadagot megemelték, ekkortól kezdve minden izraeli katona napi 20 liter vizet ihatott, óránként egyet lehajtva, melyet szigorúan betartattak. Csendesebb napokon napi 5-6 litert kellett meginniuk, meneteléskor, bevetés közben viszont 20-at. A megkérdezett katonák szerint 20 liter folyadékot fogyasztva meg sem kottyant nekik az egész napi menetelés, akár hetekig sétálgattak volna a sivatagban teljes menetfelszerelésben. Alig néhány évvel később ez a felfedezés és szigorú szabályozás rendkívüli előnyhöz juttatta Izraelt a Hat napos háború során: az ellenséges egyiptomi csapatokból 20 ezren haltak meg pusztán a kiszáradás miatt, míg az izraeli sereg vesztesége alig néhány fő volt ugyanezen ok miatt.

Mennyi vízre van szükségünk?

Igen nehéz meghatározni a pontos mennyiséget, hiszen számos tényező befolyásolja azt, elsősorban a testhőmérséklet, ami elpárologtatja azt izzadtság útján. A testhőmérséklet pedig alapvetően a környezet hőmérsékletétől függ, valamint a végzett munka mennyiségétől és intenzitásától. Egy kellemes hűvösben ücsörgő ember vízfogyasztása kevesebb lesz egy melegben dolgozóétól. Ennek ellenére mondhatjuk azt, hogy egy átlagos ember számára, átlagos körülmények között napi mintegy 2 liter folyadékra lesz szükség az életbenmaradáshoz, míg kb. 4 liter folyadékkal érdemes számolni, mint városi túlélőnek. Ez fedezni fogja a szükséges folyadékot szervezetünk számára, ill. valamennyit felhasználhatunk tisztálkodásra, mosakodásra is.

Víz begyűjtése

A legegyszerűbb, szinte mindenki számára könnyen hozzáférhető vízforrás a csapvíz. Győződjünk meg róla, hogy környékünkön a csapvíz megfelel-e az előírásoknak, mielőtt nagyobb mennyiséget tennénk félre magunknak szükség esetére. Előfordul, hogy karbantartás, szennyezés miatt átmenetileg nem felel meg a csapvíz minősége, kár lenne gyenge minőségű vízzel megtölteni palackjainkat. Melegebb időben érdemes lehet folyatni a csapot, amíg a "hűvösebb", friss víz megérkezik, míg trópusi, melegebb éghajlaton nem javallott a fogyasztása - így a raktározása sem ivóvíz céljából.

Természetes vízlelőhelyekről származó vízzel rendkívül óvatosan kell bánni, ezzel egy későbbi cikkben foglalkozom majd részletesebben. Most csak annyit, hogy ha a természetből nyerünk vizet, általában igaz az, hogy a folyóvíz tisztább, míg az állóvíz a szennyezettebb, tehát előbbi lesz a potenciális vízforrás. Persze mindkettőből rengeteg dolgot kell kiszűrni fogyasztás előtt, de egyelőre maradjunk ennyiben. Egy másik természetes vízforrásról, mégpedig a hóról is ejtenék néhány szót. Tévhit, hogy a hó megfelelően fedezné vízigényünket. A hó felmelegítéséhez ugyanis testhőre van szükség, ami a szervezet hőháztartását felbillentheti. Rosszabb esetben akár hipotermiához is vezethet a hófogyasztás. Ha a hó túl sok ideje van a földön, jelentős mennyiségű szennyeződés, baktériumok stb. is megtelepedhet rajta, amit elfogyasztva hamar betegek lehetünk. A havat tehát legalább ugyanannyira körültekintően kell kezelni fogyasztás előtt, mintha mondjuk egy hegyi forrásból nyernénk a vizet. Nem hagyhatom ki a klasszikust sem: a sátor mögötti sárga hóból pedig nem eszünk!

Hogyan tároljuk a vizet?

Ha eddig nem volt otthon megfelelő mennyiségben víz félretéve szükség esetére, akkor még most álljunk neki az előkészületeknek! Baj esetén, ha nem jön a víz a csapból, hamar megüthetjük a bokánkat. Ne felejtsük el amit a japánoktól tanultunk: egy katasztrófa esetén akár napokig eltarthat, amíg valamilyen módon vízhez juthatunk. Naponta tehát 4 liter vízzel számoljunk a család minden egyes tagjára. Egy négytagú családnak így 4 x 4 x 3, azaz 48 liter vízre lesz szüksége az első 72 órában. Ez elég jelentős mennyiség, ráadásul csak az életbenmaradáshoz, egyszerű mosakodáshoz lesz elég. Tervezzünk tehát körültekintően, igényeinknek megfelelően és lehetőségeinkhez képest.

Az első kézenfekvő megoldás víz begyűjtésére a vásárlás. A legközelebbi bevásárláskor vegyünk néhány palacknyi, 2 literes vizet. Érdemes egyszerű, palackozott ivóvizet venni, ami a legolcsóbb és legsokoldalúbb vízforrás. A szénsavas víz vagy ásványvíz az ízek, buborékok miatt több kellemetlenséget okozhat, mint amennyi előnnyel járhat - persze néhány palackkal tárolhatunk ezekből is. Ásványi anyagokat megfelelően összeállított étrenddel vagy patikában kapható tablettákkal is vihetünk be a szervezetbe szükség esetén. Egy fő esetén tehát 3 x 2 db 2 literes palackra lesz szükség 72 órányi túléléshez, ami általában egy fólia vizet jelent (6 palack egy csomagban).

A másik megoldás, ha nem szeretnénk pluszpénzt költeni arra, amit mi is megtehetünk otthon: feltölteni a palackjainkat. Üres ásványvizes palackok, üditőitalok, gyümölcslevek palackjai jól kimosva mind megfelelnek a célra. Célszerű olyan palackot használni, amiben vizet tároltunk korábban is. Alapos mosás után (ne felejtsük el a kupakot is kimosni!) tehát egyszerűen töltsük fel csapvízzel a palackot és tegyük egy fénytől, hőtől jól védett helyre. Az így tárolt víz akár fél évig minden gond nélkül eláll. Időnként azonban érdemes megnézni, hogy rendben vannak-e a palackok, nincs-e jele algásodásnak például. Szintén érdemes tudni, hogy a PET-palackok egy idő után enyhén mérgező anyagot kezdenek el ereszteni. Ennek egészségügyi hatása jelentéktelen, de a biztonság kedvéért fél év után friss vízzel töltsük újra, majd 2-3 év elteltével cseréljük a palackot is.

Nagyobb mennyiségű vizet pedig értelemszerűen nagyobb kannákban, hordókban tárolhatunk. 5-10-25 literes kézikannákban, vagy akár egy köbméteres méretűekben is viszonylag könnyen tárolható a víz, kinek-kinek az igényei és lehetőségei függvényében. Édesanyámnál például egy 1 m3-es tartályban van könnyen ivóvízzé alakítható kútvíz félretéve, nekem ettől kisebb megoldás után kellett néznem a lakásomban. Fontos megjegyezni, hogy a palack/kanna megfelelő besorolású legyen, hiszen nem mindegyik műanyag alkalmas ivóvíz tárolására, mivel méraganyagokat szivárogtathatnak a vízbe akár már rövidtávon. Itt említhetjük meg az üvegpalackot is, amit súlya és kényessége miatt (azaz könnyen törik) nem ajánlanak prepperek víztárolásra, még ha hajszálnyival egészségesebb is benne tárolni.

Ebben a cikkben elsősorban a rövidtávú tárolási megoldásokat vettem végig. Ha 72 óránál tovább maradnánk ivóvíz nélkül, akkor már a víz utánpótlásáról is gondoskodni kell. Gyűjthetünk pl. esővizet, vagy tisztíthatunk a közeli patakból/folyóból is vizet. Egy másik cikkben még lesz erről, a víztisztításról és egyebekről is szó.

Addig is, ha megosztanád tapasztalataidat, ötleteidet, bátran kommenteld a posztot!

Tippek csomagoláshoz

2012.08.18. 11:12 Martin Blake

Ahhoz, hogy felszerelésünket biztonságban tudjuk, érdemes megfelelően becsomagolni azt a hátizsákba. A precízen bepakolt hátizsákban egyrészt könnyebb eligazodni kinyitáskor, másrészt helyet is spórolhatunk, ha ügyesen osztjuk be a helyet. A következőben néhány tippet olvashattok a csomagoláshoz.

1. A nehéz, masszív dolgokat érdemes a hátizsák aljába tenni. Ezzel egy stabil alapot alakíthatunk ki, ami meggátolja, hogy a zsák felboruljon, elmozduljon. Biztonságosabb felemelni egy így bepakolt hátizsákot. Mivel a súlypont a vállaink alatt fog elhelyezkedni, így az egyensúlyt is könnyebb megtartani haladás közben (a vállunk vonala fölé pakolt nehezebb tárgyak kibillenthetik az embert menet közben).
2. Középre tegyük a ruhákat, egyéb felszereléseket. Minden ruhát hajtogassunk össze mielőtt feltekernénk, hogy helyet spóroljunk. Persze nem kell a tökéletességre törekedni, nem kiállításra visszük BOB-unkat. Használjunk befőttesgumit, gumiszalagot, madzagot, hogy a ruháinkat összefogjuk egy-egy kötegbe. Érdemes megfontolni, hogy vízhatlan tasakba tegyük őket. Még ha maga a hátizsák vízálló is, esős, párás, havas időben beszivároghat némi víz, amit elkerülhetünk könnyedén zacskók, táskák használatával.
3. Sampont, tusfürdőt, krémeket, folyadékokat szintén tegyük vízhatlan tasakba. Menet közben ugyanis ezek hajlamosak kiszakadni, felnyílni, elárasztva mindent ragadós folyadékkal. Ha alaposan kinyomjuk a levegőt mellőlük a tasakból, szintén segíthetünk az esetleges szivárgás visszaszorításában. Igény szerint megfontolandó lehet, hogy a hátizsák tetejébe (vagy más, könnyen elérhető helyre) tegyük a legfontosabb tisztálkodási szereket.
4. Használjunk ki minden helyet! A legtöbb túlélőzsák túrazsákokból vagy katonai hátizsákokból kerül ki, melyek tartós, ellenálló anyagból készülnek és nagy űrtartalommal rendelkeznek. A nagyobb hátizsákok tipikusan 30L körüli csomagnak elegendő helyet tudnak biztosítani. A kisebb tárgyakkal, zoknikkal, kötelekkel stb.-vel kitömhetjük az üres helyeket és egyben extra kényelmet is adnak (az én hátizsákomba egy-két pólót a hátoldali részre szoktam betenni, hogy kevésbé nyomjon menet közben). Dugjunk apróbb tárgyakat a cipő, bakancs, pohár stb. belsejébe, "ne cipeljünk levegőt" magunkkal.
5. Az élelmiszert, vizet, dokumentumainkat érdemes könnyen elérhető helyre tenni. Az a szelet csoki mindig jól jön út közben, ha nem kell érte kipakolni a fél hátizsákot. Ha az időjárás változékonynak ígérkezik, pakoljuk az esőkabátot a csomag tetejére, esetleg egy melegebb ruhát, váltózoknit is. Fontos tehát, hogy azokat a tárgyakat, melyek az út közben szükségesek lehetnek, tegyük a zsák felső részébe, a külső zsebekbe, hogy ne kelljen egy apróság miatt állandóan megállni és ki-be pakolgatni a teljes felszerelést.

A már említett túrazsákok általában lehetőséget biztosítanak arra, hogy a sátrat, hálózsákot a zsákon kívülre erősítsük fel. Érdemes a nehezebb sátrat az aljára, a könnyebb hálózsákot a tetejére rögzíteni - de a zsáktól és egyéntől függően persze kinek melyik a kényelmesebb, jobb megoldás, azt használja.
Nézzünk rá legalább hetente-kéthetene a már bekészített túlélőzsákunkra: az adott évszaknak megfelelő ruhákat (pl. télen meleg pulóver), vizet (nyáron több) pakoljunk be. Időnként ellenőrizzük a bekészített ételek szavatossági idejét és frissítsük a készletet szükség esetén.

BOB, a menekülőzsák

2012.02.06. 02:25 Martin Blake

Ebben a cikkben a Bug Out Bag-gel (BOB) foglalkozom, azaz magyarul a menekülőzsákkal.

Miért van szükségünk menekülőzsákra?
Túlélési tippek után kutakodva jövünk rá sokszor, hogy vannak kezelhetetlen helyzetek az életben, amikor már nem tudjuk befolyásolni a történéseket. Ez bármi lehet: a házunk összedőlésétől kezdve helyi erdőtüzeken át egészen a világméretű krízisig gyakorlatilag akármi. A prepperek között általában az a jellemző nézet, hogy mindig a nálunk legvalószínűbb és leginkább pusztító eseményre készüljünk fel: ha tengerparton lakunk, akkor például cunamira, ha a szárazföld belsejében, akkor esetleg földrengésre vagy orkán erejű szélre, árvízre. Ha úgy gondoljuk, megtaláltuk a lakhelyünk környékén legjellemzőbb veszélyforrást, akkor érdemes arra készülni és ennek megfelelő felszerelést választani.

Bármekkora méretű eseményre is készülünk, a legfontosabb, hogy a lehető leggyorsabban elhagyhassuk a lakást anélkül, hogy sokat kellene gondolkodnunk rajta, mit is szeretnénk magaddal vinni (erről jut eszembe egy gyakori, hétköznapibb példa: a szülés előtti napokban szokták a kismamák előkészíteni az ő "BOB"-jukat. Ebben egy-két éjszakára elegendő ruhát, tisztálkodószereket, telefont, kulcsokat stb. készítenek össze, hogy ha megindul a szülés egy váratlan pillanatban, akkor csak fel kelljen kapni a táskát és futni a kórházba). Ekkor jön a képbe a preppereknél egy megfelelő menekülőzsák beszerzése.

Sokan kérdezhetik ekkor, hogy "Na de mi a helyzet akkor, ha nem kell elhagynom a házamat - vagy bent kell maradnom, akkor minek nekem a menekülőzsák?". A válasz egyszerű: nem "fáj", ha van egy megfelelően előkészített BOB-unk, legfeljebb nem fogjuk használni. A tartalmát pedig ugyanúgy felhasználhatjuk szükség esetén, ráadásul nem is kell már keresgélni a különböző tárgyakat a lakásban, minden egy helyen lesz. Egy ilyen táska alapvető kellék minden prepper készletében, de tulajdonképpen bárkinek a világon hasznára válhat.
Az amerikai katasztrófavédelem ajánlása szerint minden egyes lakosnak 72 órára elegendő felszereléssel kell rendelkeznie egy esetleges katasztrófa esetén. Ennyi idő alatt már többnyire megoldható a különböző mentőosztagok, katasztrófaelhárítók stb. helyszínre érkezése. Viszont ugyanakkor ez elég hosszú idő lehet ahhoz, hogy pl. egy tikkasztó hőségű nyári időszakban akár teljesen kiszáradjon az ember, így mindenképpem érdemes elgondolkodni egy áthidaló megoldáson. Ez pedig a BOB, ami ezt a bizonyos 72 órányi időtartamot képes fedezni számunkra olyan alapvető dolgokkal, mint pl. víz, élelem vagy száraz ruházat.

Ha felismeri az ember egy ilyen katasztrófahelyzet lehetőségét és megfelelően felkészül rá, akkor nem csak neki lesz könnyebb a 72 órát túlélnie, de megkönnyíti a mentőalakulatok munkáját is, hogy nekik csak az igazán nagy bajban lévőkön kelljen elsősorban segíteniük. Tehát hatalmas terhet vehet le egyúttal az ő vállukról is. Ahogy pedig elkezdi összegyűjtögetni a megfelelő felszerelést, úgy tanul meg egyre többet és többet a túlélésről, a vészhelyzetek kezeléséről, a pánikhangulat elkerüléséről stb.

Kinek ajánlott a menekülőzsák?
Véleményem szerint a család minden egyes tagjának érdemes egy saját BOB-ot összeállítani. Nyilván sok olyan tárgy is lesz, amiből több is a rendelkezésre áll majd, de ugye a több jobb, mint a kevesebb, vagy ahogy a túlélők mondják: "a kettő egyet jelent, az egy pedig semennyit". A család minden egyes tagjának előkészített menekülőzsák biztosíthatja őket abban, hogy mindenki számára megfelelő ellátmány áll majd rendelkezésre egy rövidebb vészhelyzet esetén.

Honnan szerezhető be a BOB?
Léteznek előregyártott zsákok, de a leginkább elterjedt (és javasolt) megoldás az egyénileg összeállított készlet. Utóbbival teljesen személyre és eseményre szabható a táska tartalma, míg az általános szettben lehetnek felesleges extrák vagy éppen nélkülözhetetlen tárgyak hiányozhatnak belőle. Az általános megoldás választásával tulajdonképpen egy egyszerűen és olcsón összeállítható zsákért fizetünk valakinek kisebb vagyonokat, ami általában nem a legbölcsebb megoldás. Egy jó BOB-ot magunk is összeállíthatunk viszonylag olcsón, a tartalmát pedig egytől-egyig a saját szükségleteink alapján állíthatjuk össze.

Mikor használjuk a BOB-ot?
Ez az egyik legnehezebb kérdés, amire nem egyszerű jó választ adni. Sok a vita erről prepper körökben, de a végén úgyis a felhasználó az, aki dönt a kérdésben. Leginkább a veszélyhelyzet foka az, ami számottevő lehet: sok esetben hasznosabb az épületben maradni és ott keresni menedéket, míg ritkábban el kell hagyni akár az egész környéket is a katasztrófa túlélése érdekében.

Ha előzőleg felkészültünk többféle eshetőségre, akkor a döntés is könnyebb lesz, ráadásul a stressz csökkentését is szolgálhatja, ha a katasztrófa pillanatában már előre kidolgozott (akár be is gyakorolt) rutin alapján cselekszünk. Például hóvihar esetén már tudjuk előre, hogy otthon fogunk maradni és ott kibekkelni a következő napokat: ebben az esetben még időben értesíthetjük a távolabbi családtagokat, ismerősöket, munkahelyet a tervünkről és a BOB-ot sem kell felhasználni - a kérdés pedig el van döntve.

Ugyanígy dönthetünk a zsák használatáról, ha valaki hajnali kettőkor azzal riaszt fel álmunkból, hogy 5 percen belül el kell hagyni a házunkat bozóttűz miatt. Ha ezekre a lehetőségekre felkészülünk, akkor a BOB használatának szükségességét is könnyebben eldönthetjük. Minél több és részletesebb előzetes terv áll rendelkezésünkre, annál egyszerűbb lesz a stresszt elviselni az amúgy szinte elviselhetetlen szituációkban is.
Vannak azonban olyan pillanatok, amikor másodpercek alatt kell egy-egy döntést meghozni. Íme néhány ötlet, hogy miket lehet érdemes ekkor végiggondolni, ha a BOB használatáról döntünk:

• A családod otthon vagy máshol van-e nagyobb biztonságban
• Aggódsz-e amiatt, hogy ez az esemény egyfajta törvényenkívüli, polgárháborús állapotot eredményez majd
• Mekkora a krízis mérete: saját házad, életed van veszélyben; a közösséged van-e kitéve ennek vagy esetleg az egész város, megye, ország is
• Mennyi ideig tarthat a vészhelyzet
• Elég egészségesek és erősek-e családtagjaid, hogy utazzanak
• Megfelelő-e az időjárás az utazáshoz
• A tervezett célpontban (helyszínen) sikerül-e túlélned csupán annyi felszerelésből, amennyit magaddal viszel
• Van-e lehetőség nem csak túlélésre a célpontban, de akár huzamosabb idejű ottartózkodásra is

A menekülőzsák tartalma
Az interneten rengeteg különböző listát találhatunk a szükséges felszerelésről. Nem ajánlanék egy kifejezett listát ezek közül, hiszen ezt mindenkinek saját magának kell mérlegelnie, hogy mire lehet szüksége a következő 72 órában. Például egy gyakorlott túrázó, aki az erdei menedékházból indul és oda tér vissza, egészen más BOB-bal rendelkezik, mint egy belvárosi panelházban lakó ember.
Egy rövid lista, ami a legtöbbször használt tárgyakat tartalmazza:

• Valamilyen, búvóhelyül szolgáló eszköz (többnyire sátrat értünk ezalatt, esetleg ponyva)
• Ruhák
• Víz
• Élelem
• Tűzgyújtó eszköz
• Higiéniai termék

Ne felejtsük el, hogy a bolti eladók mindent ránk akarnak majd tukmálni, amikor a menekülőzsákunk tartalmát válogatjuk össze. Próbáljunk a testsúlyunk egyharmadánál nem nehezebb táskát összeállítani, még ha van is rá pénzünk, hogy jól megtömjük azt. Szintén érdemes lehet időnként tesztelni a BOB-ot: menjünk egyet kirándulni vele, sétáljunk (vagy akár kocogjunk) pár kilométert a hátunkon vele, hogy megszokjuk a súlyát és használatkor a tartalmát.

Mi van a te táskádban?

A rejtekhely

2013.01.06. 14:25 Martin Blake

A preppereknek két fő veszélyforrással kell számolniuk, ha a felszerelésük biztonságáról van szó. A felhalmozott készlet odaveszhet önhibájukon kívül (megromolhat, megsemmisülhet), vagy külső tényező miatt (lopás, rablás). Ebből kifolyólag minden komoly preppernek érdemes elgondolkodnia rejtekhely(ek) létrehozásán. Alapvetően kétféle típusról beszélhetünk: elérhető és távoli rejtekhelyről.

Az elérhető rejtekhely

Viszonylag egyszerűen hozzáférhető helyekről van itt szó: szekrény, alagsor, pince, garázs, esetleg a padlóban található titkos rekesz, a lehetőségek igen változatosak. Ezeket a rejtekhelyeket a hétköznapi értelemben vett biztonsági megoldásaink védik, leginkább pedig az, hogy nem beszélünk róluk. ;) Ahogy a nevük is mutatja, ezek könnyen elérhető pakkok, amiket viszonylag könnyen rotálhatunk, frissíthetünk, amikor szükséges.

Az elérhető rejtekhelyen tárolt felszerelés állhat néhány egyszerű dologból, mint pl. víz, élelmiszer, a polcon, dobozokban, csak erre a célra tartva. Érdemes elkülöníteni vagy szükség esetén lezárni (pl. alagsori biciklitárolóban elhelyezett dobozt), hogy egyrészt ne járjon rá a családunk ("csak két elemet veszek ki belőle"), másrészt a nálunk vendégeskedők ne fedezzék fel akaratlanul is a csomagot.

Megfontolandó a teljesen eldugott készlet is: ha betévedne hozzánk egy zombi távollétünkben és kifosztaná a raktárunkat, akkor a rejtekhelyen tárolt készlet segíthet a túlélésben. Mire gondolok? Pl. a feljebb említett, padló alatti titkos rekeszre, egy könnyen kibontható fal mögötti rejtekhelyre, "a megfelelő könyv kiemelésekor kinyíló bunkerajtó rejtette támaszpontra".

Nyilvánvaló hátrányuk, hogy - hasonlóan a normál készlethez - helyhez kötöttek. Ha krach esetén el kellene hagyni otthonunkat, akkor nem sokat ér az eresz alá rejtett túlélőkészlet. Ekkor jön képbe a távoli rejtekhely.

Távoli rejtekhely

Ha el kell hagyni otthonunkat, útközben szükségünk lehet a felszerelésünk pótlására. Bár valószínűleg nálunk van a túlélőzsákunk, de mindig jól jöhet némi extra készlet ebből-abból. Egy távoli rejtekhelyen tárolt túlélőpakkal pótolhatjuk a hiányzó dolgokat.

Igen kedvelt megoldás például amenedékhelyünk felé vezető úton (pontosabban annak közelében) elrejtett pakk(ok). Gebasz esetén talán gyalog kell megtenni azt a pár(tíz) kilométernyi távot, de útközben igen hasznos, akár életmentő lehet felfrissülni az egyik pakk felhasználásával. Félúton a menedékhely felé elásott kincsesládikánk vizet, élelmiszert, kötszereket vagy más hasznos dolgot nyújthat számunkra szükség esetén.

Szemben az elérhető rejtekhelyekkel, a messzebb elhelyezett pakkok kevésbé tarthatóak szem előtt, így elrejtésükre különös figyelmet kell szentelni. Használhatjuk egy fa odvát, fellógathatjuk a csomagot egy sziklaoldalra, kövek közé rejthetjük, de a legelterjedtebb (és talán legbiztonságosabb) megoldás az elásás. Utóbbinál vegyük figyelembe, hogy ne legyen se túl mélyen, se túl közel a felszínhez a pakkunk. SHTF-nél nem akarjuk majd a fél napunkat azzal tölteni, hogy a bicskánkkal kétméteres gödröt kelljen ásnunk. Egy falevelek alá, néhány centis földdel beterített pakkot pedig nagy valószínűséggel megtalál valaki, esetleg egy állat ássa ki. Általában 30-50 centis mélységről beszélhetünk tehát, mint ideális eset.

Hogyan építsük meg, milyen anyagból álljon a rejtekhely?

Nincs általános érvényű szabály a rejtekhely fizikai tulajdonságaira vonatkozóan, de néhány dolgot figyelembevéve találhatunk némi fogódzkodót. A legfontosabb a beázás elleni védelem. Bármilyen is legyen a rejtekhelyünk, ha víz éri a felszerelést, az egész használhatatlanná válik. Fordítsuk tehát a legnagyobb figyelmet a megfelelő szigetelésre. Általában 1-2 évre előre tervezünk, a pakkban található víznek, élelmiszernek is ennyit kell kibírnia.

A rejtekhely lehet egy kevésbé szem előtt lévő helyen található faházikó, de akár egy földbe süllyesztett nagyobb konténer vagy tartály, hordó is. A legelterjedtebb mai megoldás a PVC-csőből készített pakk. Ennek lényege, hogy egy 110 millis, 1 méter hosszú (persze, kinek mekkora a szimpatikus, olyat választ) csőbe helyezzük el a készletet, majd mindkét végét alaposan lezárjuk, leszigeteljük. A csövet ezután függőleges helyzetben elássuk, hogy később könnyebb legyen kiásni, kihúzni. Ha egy erősebb zsákba helyezzük a pakkunkat, akkor kiásáskor elég csak a fedelet takaró földet eltávolítani, majd a fedél eltávolítása után egyszerűen kihúzható a cső tartalma, rengeteg időt és energiát megspórolva nekünk.

Hol helyezzük el a pakkot?

A távoli rejtekhelyek ideális esetben a lakóhelyünkhöz közel találhatóak, így könnyen elérhető a tartalmuk. Mit sem ér egy minden földi jóval megtömött hordó, ha 300 kilométert kell érte gyalogolni?!  Törekedjünk tehát egy gyalog is könnyen elérhető, de kevésbé "zajos" környéken elhelyezni a csomagot. Azért is fontos kiemelni a megközelítés módját, mert SHTF esetén feltűnő lehet egy terepjáróval rallyzó emberke a semmi közepén, míg egy éjjel, csendben lopózó párost nehezebben szúrnak ki a zombik.

Figyeljünk még arra, hogy földbe süllyesztett megoldásoknál kerüljük az ösvényeket, utakat, ill. megfelelő erősségű legyen a rejtekhely fedele. Erre azért van szükség, mert elkerülhetetlen az, hogy valaki, esetleg egy nagyobb állat rálépjen a kincsesládikóra és ha beszakad, akkor megette a fene az egészet. A rejtekhelyünk közelében elrejtett kisebb ásó vagy hasonló eszköz segítségével hamarabb kiáshatjuk a portékát. Persze, az ásót ne ássuk el, értitek. :D

Hogyan találjuk meg a rejtekhelyet?

A legjobb megoldás itt is a titokban tartás, ennek legjobb módja pedig a fejünk. Magyarul, emlékszünk pontosan, hogy hova rejtettünk el pakkokat. Érdemes magánterületben gondolkodni, ahol kisebb valószínűséggel bukkan rá valaki, mint valahol közterületen.

Szokták még javasolni, hogy valamilyen jelölést alkalmazzunk, pl. festést egy közeli fa oldalán, halmokba rakott köveket stb. Vegyük figyelembe azonban, hogy ezek mind lekophatnak, eltűnhetnek.

Megjegyezhetjük a GPS-koordinátákat - de ki tudja, hogy fog-e az működni SHTF esetén? Vagy maradhatunk a hagyományos módszernél, egy térképen bejelöljük a helyet. Esetleg annyival bonyolíthatjuk a dolgot, hogy a térképen nem a pontos helyszínt karikázzuk be, hanem valamilyen egyszerű kódolással "eltoljuk" azt. Pl. amelyik évben születtünk, annyi méter északra, vagy hasonló. Így ha idegen kézbe kerülne a pakkok helyszíneiről készült térkép, akkor a rablók a rossz helyen fogják megtúrni a földet. Egyébként ez remek móka is, egy kis kirándulással egybekötött kincsesládikó-elrejtés. (Erről jut eszembe, ha valaki még nem hallott volna a geocachingről, ami Magyarországon is népszerű, többezer ládikó várja, hogy felfedezzék őket. Ezek persze nem túlélőcsomagok, csak eszembe jutott)

Mi legyen benne?

A rejtekhely kapacitásának függvényében természetesen igen változatos lehet a tárolható felszerelés mennyisége. Egy elásott hajókonténerben hónapokra elegendő ellátmány tartható, míg egy alkarnyi hosszú PVC-csőben csak a legfontosabb (avagy igazi) túlélőeszközök. Csak néhány fontos pontot említek meg a következő listában.

• Víz, víztisztító eszközök: egy palack víz egy PVC-pakkban, némi klórtablettával kiegészítve, például.
• Élelmiszer: néhány konzerv, energiaszelet. Ide tartozhat még valamilyen vadászásra, halászásra alkalmas eszköz is, de jól jöhet egy kis fémedény is ivásra, főzésre. Figyeljünk a szavatossági időre.
• Tűzgyújtó eszközök
• Lámpa, elemek
• Sátor, ponyva, hálózsák, ruhák (zokni!), esetleg egy pár cipő, stb.
• Egészségügyi felszerelés: elsősorban kötszerek, sebtapasz, fertőtlenítő - a rejtekhely megközelítésekor, vagy a menedékhelyre utazás közben megsérülhetünk. Gyógyszerek, női dolgok, szappan, fogkefe stb.
• Kés, bozótvágó, fegyverek, lőszerek, íj, vesszők stb.
• Kommunikációs eszközök: rádió (akár adó-vevő is)
• Játékok: ha nem maradt semmink, a gyereket egy pöttyös labda is megnyugtathatja útközben.
• Csereeszközök: sok helyütt említik, hogy készpénzt, aranyat, ezüstöt, alkoholt, cigarettát vagy hasonló tárgyakat is elhelyeznek a csomagban, hogyelcserélhessék majd őket. Ez remek gondolat, de túlzásokba ne essünk, és ne ássunk el egy hordó Heinekent, mint túlélőpakkot. Bár kitudja? Egy kis üveg tömény szesz viszont jó fertőtlenítő is lehet. ;)

A fenti lista persze csak útmutató, szokás szerint. A rejtekhely méretének, elhelyezkedésének és persze igényeink függvényében a tartalom egyénre szabható. Ökölszabályként elmondható, hogy a rejtekhelyen tárolt eszközök már közelebb állnak a "túlélő üzemmódhoz", mint a valamivel "kényelmesebb" városi SHTF-szituációhoz, így azok tartalmát is ennek megfelelően érdemes összeállítani. Fókuszáljunk tehát az igénytelen, sokáig használható, egyszerű és életmentő dolgokra, mintsem vécépapírra vagy hasonló luxustermékekre. Különösen igaz ez a kisebb méretű, mikro rejtekhelyekre, ahol limitált a tárolható mennyiség.

Vendégposzt: A felszerelésről

2012.11.26. 07:39 Martin Blake

Korábbi vendégszerzőnk remek írása után ismét egy kiváló cikket osztanék meg, ezúttal Balogh Ádám tollából. Elsősorban a különböző felszerelésekről, a túlélőzsák tartalmáról, az alfabázisról (nagyon tetszik a kifejezés! :D ) olvashattok, de még sok egyéb érdekességet is tartogat az írás. A java még hátra van, ezért át is adnám a szót.

Felszerelés világvége várók részére

Személyesen nem vagyok világvége váró, de érdekel ez a téma. Szerintem a váróknak meg van az alapos indokuk, amitől félnek, hogy az majd be fog következi. Némelyikük nem túl valószínű, de van egy pár kataklizma elmélet, ami aggodalomra adhat okot.

De kik is azok a világ vége várók?
A többségük átlagemberek, akik úgy gondolják, hogy a közeljövőben valami esemény fog bekövetkezni, mely következtében az eddigi társadalmi rendszerek összeomolnak. Ilyen esemény lehet egy nukleáris háború, piszkosbomba támadások, járvány, gazdasági összeomlás, EMP támadás, melyben megsemmisül az elektromos hálózat és legújabb divat, maja naptár vége, pólusváltás és végül, de nem utolsó sorban a régi jól bevált meteorit becsapódás. Ezek az emberek készleteket, élelmiszert és vizet, létszükségletet ellátó eszközöket, cserélhető dolgokat és főleg fegyvert halmoznak fel. Mindegyik próbálja kidolgozni a saját stratégiáját a túlélésre.

Nos, én nem vagyok ilyen, de foglalkoztat a téma és meg tudom őket érteni. Szimpatizálok velük, sok ilyen írást és bemutatót olvastam, néztem, és ha nincs jobb dolgom fejben kicsit én is eljátszok a gondolattal. Igazat megvallva csak egy hajszál választ el tőlük.  Nos, ezeket a gondolatokat és összeszedett tapasztalatokat szedem itt egy csokorba.  Avagy én hogyan is csinálnám! Igyekeztem ideális csomagot és célszerű eszközöket összeállítani.

Először is kérdés, hogy hol is laksz? Én városban és ez a rosszabbik verzió, úgyhogy induljunk ki ebből. Tegyük, fel van egy kis lakásod, kevés hellyel rendelkezel, ráadásul sok ember vesz körül. Ezek az emberek mind potenciális támadók! Ha gebasz lesz, tele van a város 2 millió éhes, szomjas és kétségbe esett emberrel, akik mindent meg fognak tenni, hogy ne éhezzenek se ők se a családjuk. Az embereknek és a boltoknak is csak pár napra elegendő készleteik vannak. Tudom, mert vezető beosztásban dolgozom egy áruházláncnál. Valamelyest ismerem az embereket, látom mit és hogyan vásárolnak. Szinte minden írás és film arról szól, hogy el kell hagyni a várost! Az, hogy mikor tedd meg az már más kérdés. A legjobb, ha az esemény előtt megneszeled a bajt és még a kirobbanása előtt lehúzol vidékre, rokonokhoz, nyaralódba stb. .  A lényeg, hogy legyen egy Csillagkapu sorozatból ismert „alfabázis”, ahova menekülhetsz. Ez még akkor is erősen ajánlott, ha már van egy megfelelő helyed, mert lehet, hogy menekülnöd kell onnan valamilyen oknál fogva. Ha később kaptál észhez, lehetőleg ne a tömeggel menekülj, tuti bent ragadsz valamelyik dugóban, sok ingerült, esetleg fertőzött emberrel! Nehéz kérdés, hogy mikor jó menekülni, ha az egérutat elszalasztottad. Függ attól is milyen jellegű vészhelyzettel állsz szemben. Sokat sem szabad várni, mert lehet, hogy addigra nem lesz benzin, vagy bandák és fosztogatók lesnek áldozatokra, és egy autó kecsegtető célpont lehet, ha még van és üzemképes. Lehet, hogy gyalogosan kell elhagynod a várost, de az előbb említett „úriemberek” miatt ez is kockázatos, lehet, hogy öngyilkos küldetés. Úgy gondolom ez a művészet része a túlélésnek, a jó időzítő érzék, megérzések. Az is jó megoldás lehet, ha nem a szokványos utakon hagyod el a várost a tömeggel, hanem kisutcákon vágsz át, rengeteg kis út visz ki a városból, nem csak autópályákban kell gondolkodni! Javasolt több menekülő utat megtervezni, autóval, biciklivel és gyalogosan is! Jó tanács itt is, légy kreatív!

Ha már menekülsz, szükséged lesz egy jó menekülő / túlélőcsomagra!
Előbb induljunk ki a gyalogos menekülésből, ez a legnehezebb, ennél minden más már jobb.
 Először is a ruházat. Télen szar menekülni, kerülendő, de ha menni kell, hát menni kell! Legyen megfelelő öltözéked, hidegben többrétegű. Télen én felhúznék egy jégeralsót, mackónadrágot, és utána van nekem egy remek kis sínadrágom, hozzá kabáttal. Persze jó meleg zokni, ha kell kettőt is húzz fel és jó cipő, azaz inkább bakancs, hótaposó csizma kellene. Felülre szintén rétegesen, sál sapka, a szokásos. Polár takaróból könnyedén csinálhatsz ponchót magadnak ezeken felül! Ne legyen figyelemfelkeltő színű egyik se! Nyáron és változékony időben gondolja arra, hogy éjjel lehűl a levegő, gyakori az eső és vihar. Érdemes nemcsak rövidnadrágban neki vágni az útnak, legyen nálad némi melegebb ruha is. Javasolt legalább 2 napi ruha, legyen váltásod, tudd kimosni az egyik ruhát, és legyen másik, amit fel tudsz venni, zokniból és alsóneműből legyen több is, „balesetek” esetére.

A ruha színe nagyon fontos! A szokásos civil ruházat városban jó, de a terepen rikítasz benne! Oda a terepruha lenne jó, de azzal az a gond, hogy míg vágsz át a városon, elég feltűnő célpont vagy. A terepruha a természet színeit és mintázatát használja, de a betondzsungelban nem működik! Tehát a városon át és a természetben is két külön ruha kellene, de az azért sok lenne. Jó megoldás, ha egyszínű, barna, homokszínű talán zöld gyakorló illetve terepnadrágot és ruhákat vennél. Ez a természetbe való beolvadást is segíti és a városban sem feltétlenül olyan feltűnő, mintha egy állig terepruhás emberke rohangálna az utcán, mint valami G.I. Joe. Még a végén valami banda azt hiszi, hogy magányos, egységétől elszakadt katona vagy akitől értékes fegyvereket lehet zsákmányolni. Olvadj be, légy átlagos! Ne légy feltűnő, lehetőleg légy olyan, mint a többi ember! Az is jó megoldás, hogy a ruháidra olyan rossz, átlagos ruhákat húzol álcaként, melyet nem sajnálsz és a városból kiérve eldobod. Az értékes eszközöket, ruháidat és készleteidet, rejtsd el, nem tudhatod, a városból kifelé menet kikkel futsz össze.

Legyen esőruhád! Két típust tudok ajánlani. Van a poncho, kb. 5.000 Forint, takaróként és sátorlapként is funkcionál, védi a hátizsákot is. Persze sátorponyvának azért elég kicsike, de megteszi. A gond vele az, hogy kell hozzá kamásli is mivel térd alatt már nem véd és a vizes aljnövényzet is tovább rontja a dolgot, így az plusz 3.000 Ft. Továbbá erős szélben lobog rajtad.  A másik a ruházatra húzható kétrészes esőkabát és nadrág. Ez 3200 Ft. Értelemszerűen jól bírja az esőt és szélálló. Ez olcsóbb, bár a poncho is meggondolandó, egyszínűben is lehet kapni. Nekem mindkettő van, és mind a kettő remek megoldás, szélállóak, jól szigetelnek. Én valószínűleg a városból kifelé menet nem használnám az esőruhám, vagy csak rejtve, mert az értéke megtöbbszörözhetődik! Így célponttá válhatsz! Csövest te sem rabolnál ki, ugye? Cipőről csak annyit, hogy legyen kényelmes, terepre, betonra egyaránt jó, ne túl nehéz. Legyen vízálló, esőálló, jól szellőző. Ne szandálban és tűsarkúban menekülj. Tudj benne futni, lehet fogsz is!

A következő fontos dolog, ha már a ruházattal tulajdonképpen megvagyunk, egy remek táska. Kimondottan ideálist nem találtam, de kellékes boltban kapható csatokkal és hevederekkel, és anyagokkal kiegészíthető egy jó varrónő segítségével. Alapnak egy szintén lehetőleg egyszínű táska ajánlott, az én választásom (ami a magyar piacon megtalálható) US MOLLE ASSAULT PACK large olive-ra esett. Vízálló. 2 nagy cipzáras térrel, víztartálynak külön hely áll rendelkezésre, állítható, ergonómiailag tervezett, kipárnázott vállpántok, minden zseb 2 utas cipzárral záródik, PVC-vel bevont 600D poliészter. Méret: 51 x 29 x 28 cm , kb. 50 liter.  Fontos, bár ezen a képen nem látszik, hogy van derékcsatja, de mellmagaságban nincsen kereszt csatja. Ezt én az előbb említett módon pótolnám. Továbbá hiányolom, hogy nincs pl. a tetején polifoam-nak csatlakozási pont, valamin az aljára hasonlót varratnék a sátor számára! Előnye, hogy MOLLE rendszerű, így további kis táskákat lehet hozzá kapni és lehet ráfogatni. Méretét tekintve elvileg elegendő az 50L, és egyébként sem szabad a testsúlyunk 1/3-nál nehezebb pakkot összeállítani!   Ez a táska 8-9000 Ft. plusz a kiegészítése. Érdemes lehet még az egyik oldalára fogódzkodót varratni, így ha hátad, vállad már elfáradt bőrönd módjára viheted tovább.

Innentől át is térhetűnk a ruházatról a többi eszközre. Szó esett már a sátorról,polifoamról, úgyhogy folytassuk ezzel. Nekem hagyományos összetekerhető polifoamom van, ennek gondoltam a táska tetejére csatlakoztatási pontot. Ennek a polifoamnak a hátránya, hogy legtöbbször elég rikító a színe, ebből is érdemes valami zöldes-barnás színűt venni, de a legnagyobb gond az vele, hogy szélesebb a vállunknál, így szűk ösvényeken, erdőn átvágáshoz nem a legjobb. Erdőn való átvágásra azért lehet szükség, hogy elkerüld a jól bejáratott utakat, ahol találkozhatsz potenciális fosztogatókkal. Békeidőben nem ajánlott letérni az ösvényekről a vadászat miatt. Igaz, emiatt akkor is kockázatos lehet. Egy túrán jártam vele úgy, hogy mire kikeveredtünk egy szűkebb szakaszról (ösvény) a tüskés ágak alaposan összecsipkedték a polifoamunkat és kis apró morzsákat is téptek ki belőle.  Továbbá, ha a táska tetején van zavar a hátra tekintésben, korlátozza a látó köröd. A másik megoldás az úgynevezett hálózsák alátét. Ez összehajtható, berakhatod a táskába, viszont fél cm vastag, szemben a polifoamakkal ami0,5-1 cm vastagságban is kaphatóak. Tehát kicsit vékony, de mindösszesen 610g, így vehetsz belőle kettőt is, de egy jó hálózsákkal nem probléma. Sajnos nincs infó milyen vastag összehajtva. Szerintem nem lehet nagy, kb. 3cm. Az önfelfújódó, kényelmesebb változatokat nem ajánlom, nehezebbek, és nehéz kipréselni a levegőt belőlük, sérülékenyek.

Következő a hálózsák. Nekem remek két évszakos hálózsákom van. Egy nagy sportboltban vettem, azt hiszem -10 fokig jó. Egy nagy problémám van vele, amit vásárláskor nem vettem figyelembe, hogy múmia hálózsák. Borzasztóan idegesít, és rohadt rosszul tudok benne aludni, mert a hálózsák velem együtt fordul, és nem a szokásos módon forgolódhatok benne, mint a takaró alatt. Ne benne akarj forgolódni, hanem vele együtt fordulj, elég zavaró. Én jobban ajánlom a négyzetes hálózsákokat, mert kiteríthetőek, és jobban lehet benne forgolódni, több helyed van benne. Ebből is próbálj meg több évszakosat venni. Hátránya, hogy a legtöbbnek nincs kapucnija, ami védené a fejed a hideg ellen, bár military boltokban elég jókat lehet kapni.  A képen látható 7100 Ft. Viszont ez nem négy évszakos, de lehet olyat is kapni 7800 Ft-ért.

Szóval már van hol aludnod, már csak valami fedezék kéne a szél és eső elől. Itt is két megoldás van. Sátor vagy sátorponyva.Sátorból terepszínűt, vagy ha minden napi életben nem akarsz ennyire military buzinak tűnni, vegyél valami zöldes színűt. Figyelj a méretekre! A kétszemélyes sátrak gyakran valóban kétszemélyesek, és a csomagoknak nincs helyük benne! Az iglu sátrakban azért általában szűkösen is, de el lehet férni. Erős konstrukciók, bár a sátor cölöpök hajlamosak kijönni a földből, érdemes azokat lecserélni valami könnyű, de célszerűbb cövekekre. Egyszer sátoroztam egy hegy tetején erős szélben. Félóránként kellett felkelnem, mert a sátor második rétege, az esővédő réteg zászlómódjára lobogott a szélben. A szomszéd sátorban alvó barátaim ellenben jobb alvóknak bizonyultak, nekik reggel a bokrok közül kellett kiszedniük a sátor azon részét, kb. 100 méterrel arrébb, pedig az ő sátrukat is javítgattam az éjszaka.  Esőben lehetőleg ne állítsunk sátrat, mert belső rétege vizes lesz, miközben felállítod, és mikor másnap elcsomagolod, bepenészedhet a csomagolásban. Másnap, ha lehet, ki kell szárítani, alaposan átszellőztetni. A másik megoldás a sátorponyva. Ez csak profiknak ajánlom. Hátránya, hogy kell valami külső segítség, egy fa, hogy ki tudd feszíteni. Széltől kevésbé véd, és vizes talaj ellen nem véd. Legalábbis egy ponyva biztosan nem. Ügyesebbek próbálkozhatnak függőágy és ponyva kombinációjával.

Könnyebb, mint az iglu sátor, de gyakorlat szükséges hozzá, sokat kell kísérletezni, hogy kitapasztald, hogy jó felszerelni. Ez esetben csak egy vagy két ponyvára és egy nem hálós függőágyra van szükséged, a polifoam elhanyagolható. Kreativitás és fantázia szükséges hozzá. Azért szükséges, hogy ne hálós legyen, mert állítólag reggelre szó szerint bevág a hálós, kényelmetlenebb, bár sokkal könnyebb és olcsóbb. Én személy szerint nem próbáltam még. Egy sátor 2,7kg - 3,4kg-ig terjedhet, van olyan 2 személyes, melynek külön csomagtartó része van. A képeken látható sátrak 8300 és 14990 Ft., a ponyva 1600 Ft. és a függőágy 4-5000 Ft. A ponyvás, függőágyas megoldás szerintem 1,5- 2 kg-nál nem lehet nehezebb.

Érdemes még beszerezni életmentő fóliát, két oldalút.  Az egyik oldal ezüstszínű, ez a kihűléstől, a másik aranyszínű, ez a túlhevüléstől véd, Ára kb. 900 Ft.

Már van ruháid, sátrad és alvóhelyed, már csak eszközökre van szükséged.

Tőr/kés: Leginkább egy jó túlélő tőrt tudok ajánlani elsősorban.  A jobb képen látható tőr markolatába a túléléshez szükséges eszközöket lehet rejteni, és jár hozzá egy kiegészítő kés a nyúzáshoz. Persze mindennel ellátott. Tartalmaz horgot, iránytűt, élezőt stb. Neve Jungle II.  A tokjából csúzli is kialakítható, a tokra madzag van tekerve, mely hasznos lehet alkalom adtán. Van egy másik kivitel ebből, az drótvágó funkcióval van ellátva, fekete a pengéje is, de ahhoz nem jár a kiegészítő kés. Ez a kés akkor lenne tökéletes, ha lenne benne a drótvágó funkció is, ennek hiányát kicsit sajnálom. Én a plusz késes változatott venném meg ennek ellenére, bár a városból kijutás során jól jöhet egy drótvágó. Nyúzó kést külön i vehetsz. 8900Ft. és 7200 Ft-ért szerezhetd be.

Ezenkívül érdemes lehet még egy kis bicska is. Az lehet hagyományos kis bicska is.

Továbbá védekezésre is érdemes tőröket beszerezned. Jó vétel lehet egymaroktőr, melyet mondjuk az öveden hátul rejtesz el.  Vehetsz többet, bakancsba és egyéb helyeken rejtheted el. Ára 3000 Ft körül mozog.

A védekezés további remek módja a csizmakés. Értelem szerűen egy csizmába lehet elhelyezni, méretes darab kb. 3-4000 Ft-ért már vehetsz ilyet.

Továbbá jó vétel egy machete, azaz bozótvágó. Védekezésre is használható, és a szűk ösvényeken is hasznát veheted. Akár még kisebb faágakat is lehet darabolni vele. A 37cm-est ajánlják itthoni viszonyokra, 2-3000 Ft., de drágában is kaphatsz egyedi kialakításút, melyet maga Bear Grylls ajánl neked (képen) kb. 12.000 Ft.-ért.

Továbbá érdemes lehet még megtanulnod adobókések használatát, és egy készletettel rendelkezni, így nem kell közvetlen közelharcba bonyolódnod. A késpárbajokat ajánlott kerülni, főleg ha nincs megfelelő képzettséged hozzá! Dobókésekkel simán leteríthetsz egy bazi nagy késes támadót, mielőtt szúró távolságba érne. Ráadásul baromi vagány és a többi támadót is megfutamodásra késztetheti. Ijesztő tudás!

Ásó / balta: Ezt azért veszem egybe, mert van olyan ásó, mely balta is. pontosabban a nyélre ásó lapát helyett baltafejet is lehet fogatni, meg fűrészt és egy pengét is.  Ezt interneten találtam, ára 2300 Ft, de láttam ugyanezt drágábbért is. Nem tudom milyen minőség, de praktikus megoldás, érdemes utánajárni. Fontos, hogy a baltának legyen éle és azért némi súlya is. Ha kételyünk van vele érdemesebb, akkor egy gyalogsági ásót (3-5000 ft.) és külön valami kis baltát (1-2000 Ft.) beszerezni. Az ásó szükséges a wc-hez és akár a tűzhely kialakításához, sátor körbeárkolásához is. Eddigi tapasztalataim szerint jól jön egy balta, bár lehet, hogy a bozótvágó is megteszi. Ha ketten vagytok, márpedig az ember társas lény érdemes úgy csinálni, hogy az egyiknél balta van a másiknál bozótvágó, így kiegészíthetitek egymást. Ez esetben szerintem elég egy ásó is. Az ásót és baltát szintén lehet védekezésre használni.

Fűrész: Jól jöhet egy kézi fűrész vagy egy kézi lánc fűrész, tűzifagyűjtéshez. 1.500 és 3.000 Ft.

Tűzgyújtás: Több eszköz is a renelkezésedre állhat, legyen több fajta nálad.

1. Hagyományos gyufa, legyen pár dobozzal.
2. Nem biztonsági gyufa. Előnye a hagyományos gyufával szemben, hogy szinte minden érdes felületen meggyulad, viszont drágább. 200-300 Ft.
3. Bengál gyufa, azaz elfújhatatan vagy vihar gyufa. Drága, de rengeteg foszfor van rajta és elég hevesen ég, képtelenség elfújni.  Jól jöhet. 200-400 Ft.
4. Tűzgyújtó. Ez egy speciális rúd, melyen, ha fémet húzunk végig, 500 fokos szikrákat vet. 1800 Ft.
5. Öngyújtó. Ebből a benzinest ajánlják, mert hideg időben is működik. legyen hozzá töltőanyag. Szerintem a gázos is elég jó. Vizes kézzel szerintem egyik sem működik, én a gázossal jobban szimpatizálok, bár a benzines előnye, hogy ott a töltőfolyadék, amivel rásegíthetünk a tűzgyújtásra, viszont benzines gyújtók némileg párolognak és plusz kanóc is szükséges lehet hozzájuk. Kinek mi tetszik. Gázos lényegesen olcsóbb, fontos hogy tölthető legyen és átlátszó! öngyújtóból érdemes többet is tartani mivel értékes csere áru lehet!
6. Van még a magnéziumrúd, de a 4. tűzgyújtó szerintem elég jó helyette. Ára kb. 3000 Ft.

Bár nem a tűzgyújtáshoz szükséges de jól jöhet némi jó magyar házipálinka, melyel rásegíthetünk a tűzgyújtásra, fertőtlenítőszer és antidepresszáns :) , továbbá értékes csereáru! Ajánlott üvegben tartani, törékenysége és súlya elenére, mert átveszi a műanyag izét, vegyianyagokat old ki belőle idővel, de rövidtávon jó a műanyag is.

Evőeszköz/csajka/fém bögre: Szokásos kanálgép megteszi, konzervet is tudsz vele nyitni, ez fontos, ára 1-2000 Ft.

A csajka és a fém bögre közöt lehet gondolkodni. Szerintem elég egyik is. Fémből legyenek, hogy lehessen ételt melegíteni bennük. A csajka  kétrészes, bár nem tudom mekkora az űrtartalmuk (magyar új: 1100 Ft.) és ételt is tudsz benne szállítani, a bögre 0,3-0,5-1L válozatban kaphatóak fedővel együtt is. 3dl: 900Ft 5dl: 1.200Ft 1l: 1.480 Ft áron. Talán a csajka jobban megéri.

Palack, vízhordó: Érdemes valami alumíniumpalackot beszerezned, amiben melegítheted a vizet, forralhatod sterilizálás céljából, és melegvizes palackként is használhatod a sátorban. Nekem van egy 1L alu Danzka vodkás palackom, érdemes ilyet beszerezi, tartós és jól bírja a forró vizet. Ráadásul a táskánál írtam, hogy van benne kialakítva víztartálynak hely, így a napi szükséglet többi részét ott tarthatod. A víztartályokat military boltban 3-6.000 Ft-ért veheted meg, fontos, hogy csak tiszta, nem túl meleg vizet tölts bele!

Víztisztítás: Ez a legfontosabb talán mindközül. Víz nélkül egy két napig bírod csak. Vannak minden féle 40-50000 Ft.-ért készülékek, melyek nagyok és drágák, bár kimondottan jók lennének a célra.  Ezeket nem túrázásra tervezték. Léteznek túlélésre, túrázásra is kialakított modellek, itthon még ritkák és drágák is. Mellesleg azok is aktív szenet és 1 mikronos szűrőt használnak.

Az én ötletem ezzel szemben, bár még csak tervezési fázisban van, az egy saját víztisztító eszköz. Állna, egy mondjuk 1L műanyag palackból, melynek a kupakjában lenne egy szelep (akár bicikli szelep) és egy kb. 1-1,5 m szilikon cső. Beletöltjük a tisztítandó vizet, a szilikon csőben, ne röhögj, tampon és szénszűrős cigaretta filter, és aktív szén sorakozna. kb. 1-1,5 m hosszan. Túlélés során gyakran a legegyszerűbb megoldások bizonyulnak a legjobbnak. Ez remélhetőleg képes lenne megszűrni a vizet, utána már csak forralással sterilizálni kellene, bár az aktív szén a bacikat is megköti. Biztos, ami biztos, forralj! Ha tud az ember szerezni 1 mikronos filter, az már maga a tökély. Elvileg víztisztító eszközöket forgalmazó boltokban lehet kapni valamilyen kivitelben. Terveim szerint, ha megépítem, a Duna vizével tesztelném, persze nem magamon, hanem pl. a vízművek is vállal vízelemzést. Tulajdonképpen egy literes palack, és szilikon csőből áll, meg hozzá a szűrőkészlet, tampon, cigiszűrő (szenes) és aktív szén. Aktív szenet akár akvarisztikai boltban is lehet kapni. Ez, ha beválik, akkor kis helyen is elfér, sokszor használható. A szelep azért kell, hogy egy kis pumpával nyomást képezzünk és át tudjuk préselni a csövön a vizet. A csőben lévő szűrőeszközöket időnként cserélni kell, legyen nálunk elegendő készlet. Fertőtleníteni klór tablettával is lehet, de tudni kell a pontos adagolást.

Fegyver: Nagyon fontos, hogy legyen valami fegyvered! Magyarországon legálisan gázpisztolyt, gumilövedékes gázpisztolyt és nyílpuskát, pisztolyt szerezhetsz be, na meg légpisztolyokat. A gázpisztoly nem nagy szó. Igazinak tűnik és paprikával van töltve, így hasonló a hatása, mint egy gázspraynek. Ellenérv, hogy szembeszélben nem ajánlott használni, nem túl hatékony, leginkább ijesztgetésre jó, meg közelre. A gumilövedékes már annál inkább ajánlható. Leginkább a 18 mm-es gumigolyót ajánlják, ez pisztolyban 4 lövetű és 100 J energiát ad le, elég erőteljes. Egy-kettő az öveden és muníció elég jó alap védelem, ára 30-40.000 Ft. Van hatlövetű is, 10 mm-es gumilövedékkel, kb. 60 J energiát képes leadni. Létezik egy spécibb gumilövedékes fegyver a home defender II. Ez 10 és 15 lövéses változatban kapható, dobtáras kétkezes puska. Ez drágább, hosszadalmas tölteni, remek védelem, ára 100-120.000 Ft.  szintén 18 mm-es lövedék való bele, 100 J képest leadni becsapódáskor. Ez már magabiztossá tenne :) ! Légfegyvert elég gyengének tartom, kb. 3J energiát ad le, bár az is tud fájni. Hozzávetőleg egy airsoft pisztoly 1J energiát ad le, az se kellemes, de vastag ruházat, téli kabát felfogja mindkettőt. A gumilövedékes még pufi dzsekin keresztül is komolyan fáj! A nyílpisztolyok és puskák remek vétel, bár több támadó ellen nem túl hatásosak, mivel hosszú idő újratölteni, de vadászathoz is használható, élet kioltására is alkalmas! A pisztolyok 50 és 80 font erejűek 7-15.000 Ft a puskák már 30-50.000 Ft-ért is kaphatóak 150-180 fontosak (erő), plusz nyíllak és vadászhegyek. Esetleg megtanulhatsz íjazni, jó magyar módjára, íjak 20-30.000 Ft.-tól kaphatóak. Az igazi egy jó Beretta és/vagy valami gépkarabély lenne, ez Magyarországon körülményes, engedélyköteles. tudnék díjazni egy P90-t :) ! Én alapnak megelégednék egy gumilövedékes Home defender-rel és legalább egy pisztollyal önvédelemre, de vadászatra jó lenne egy íjpuska is!

Elsősegély csomag: Legyen benne ragtapaszok, ragtapasz szalag, géz, géz lapok és fásli. Tulajdonképpen egy B kategóriás csomag jó alapja lehet. Továbbá kell fájdalomcsillapítók, antibiotikumok (ez fontos, mivel egy vágás is vérmégezést, szepszist okozhat), széntabletta és egyéb hasfogók, bélfertőtlenítők. Legyen nálad Reni  rágótabletta. Ez savlekötő, éhség ellen átmenetileg jó lehet, szétbontja a gyomorsavat vízre és egyéb természetes alkotóelemeire. Pár órára elcsapja az éhséget.  Továbbá érdemes lehet berakni még érfogót és sebvarráshoz eszközöket. Betadine is legyen benne fertőtlenítés céljából, de helyettesíthető a nálunk lévő, már említett jó magyar pálinkával is. A betadinről tudni érdemes, a közhiedelemmel ellentétben, hogy azt lehet a sebbe is rakni, nem csak köré! Az alkohol elég fájdalmas a sebben. Persze határ a csillagos ég, hiszen láthatjuk, hogy egy jól felszerelt mentőautóban mennyi eszköz és gyógyszer arzenál van. Mi most épp menekülünk, nincs kapacitásunk több kilónyi életmentő eszközre. A menedékeden lehet több minden! Mindenesetre érdemes elvégezni egy jó elsősegély tanfolyamot, és a megtanulni valahogy a sebvarrást.

Egészségügyi csomag: Igyekezzünk csak a legszükségesebbeket vinni! Tusfürdő vagy szappan között kéne választani először. A tusfürdő habzik és károsabb a környezetre. A szappannak meg ki kell tudnia száradni használat után és kell egy jó tok neki. Talán a szappan kisebb helyett foglalna, mint a tusfürdő. Kellhet még borotva, arcszesz kerülendő, mert az egész erdő érezné a jelenléted. A pálinka is jó erre, és utána vízzel leöblíted az arcod, hogy ne legyen pia szagod. Kell még némi zsebkendő és wc-papír, fogkefe és fogkrém. Persze ezek nem feltétlenül kellenek az életben maradáshoz, viszont a pszichés állapotod megőrzéséhez ajánlott, és higiéniai szempontból sem árt. Ha mocskos vagy és megvágod magad, borítékolható a szepszis! Ráadásul büdös leszel, így az egész erdő érezni fogja a jelenlétedet újfent. Érdemes a szokásosnál ritkábban tisztálkodni, kétnaponta is elég, és alkalmad sem mindig lesz rá, legfeljebb patak partján, tó mentén (remélem, bírod a hideg vizet :) ). Az ivóvíz drága kincs erre! Gondoskodj a ruháid tisztán tartásáról. Az elején említettem (ha figyeltél :) ), legyen nálad kétnapi ruha, hogy legyen váltóruhád. Legyen nálad mosószer, erre a célra szerintem a szappan vagy a tusfürdőd is megteszi, nem kell külön cuccot vinned hozzá. Ezekből is tarthatsz jelentősebb készlet a menedékeden!

Lámpák, elemek, tőltő: Elemlámpából mindenképpen legyen egy fejlámpa. Rendkívül hasznos, szabadon marad a kezed! Ezen kívül legyen egy kézilámpa, rásegítés és tartalék céljából. Lehetőleg, ne nagy reflektorokat vegyünk, hanem elegendő pár ceruza elemes, lehetőleg ledes (kevés energiaigény, nagy fényerő) kézilámpa. Ha hagyományos izzós az sem rossz, de abba érdemes venni egy halogénes izzót, és tartalékizzó sem árthat. Jól jöhet még valami felakasztható, oldalirányú világítással, de szerintem az más picit sok.

Elemekből tölthető legyen, tartalékról is gondoskodj! Útközben szükséges lehet tölteni az elemeket. a töltést nappal tudod megoldani valamilyen napelemes töltővel. Ebből elég sok kapható, a legtöbb usb eszközökre (pl. fényképezőgép) lett kitalálva, így kell hozzá venned egy usb-s elemtöltőt. Ezzel a kettővel töltheted menet közben az elemeidet. Fontos tulajdonság, usb in és usb out funkcióval rendelkezzen a töltő, azaz a töltő áramot kapja usb-n keresztül illetve elemekből töltsön eszközt usb-n át. Usb in funkció mindenképpen legyen rajta! A töltő 4-8000 forintba kerül, a napelemes modul további 5-10.000 Ft. Ha ügyesen keresgél, az ember talál olyan napelemes töltőt is, ami közvetlenül tudja elemeinket tölteni, de elég drágák. Fontos, hogy senki ne akarjon barkácsolni, mert a tölthető elemek érzékenyek a túltöltésre és a mélykisülésre egyaránt, a töltők vezérlik is a töltési folyamatokat. Figyelj arra, hogy több fajta elemeket is tudj tölteni, általában 4 AA és 4 AAA elemeket tudnak kezelni ezek a töltők.

Kötél: Jó, ha van álad némi kötél, madzag, spárga. Nem tartom szükségesnek, hogy mászókötelet vigyél, Magyarországon nem olyan a domborzat és nehezek is. Elegendő a ponyva kifeszítéséhez és egyéb hasonló esetekre alkalmas madzag.

Kommunikáció: Ha többen is mentek, nem árt, ha van nálatok egy-egy walkie-talkie. Valószínűleg a telefonhálózatok már nem fognak működni, úgyhogy a mobilod csak zsebnehezéknek jó. Arra meg minek?! Ha ketté kell válnotok, esetleg elszakadnátok egymástól, tarthatjátok a kapcsolatot. Kicsit több pénzért már egész jó és ügyes kis készülékeket lehet kapni, persze nem kell profi méregdrága kütyü. Elég a szabadon vásárolható polgári változatok. Ezek 5-15.000 esetleg 20.000 Ft. körül mozognak. A jobbak 10-20.000 Ft. között mozognak. Fontos a hatótávolság, van, amelyik akár 7-8 km-ig elvisz. Nem szükséges, de jó, ha van hozzá headset, kerülendő, azaz eset, mint a filmekben, hogy az illető lapul valahol és hirtelen megszólal a rádiója és már mindenki tudja, hol van. Fontos, hogy elemről működjenek, különben körülményes lesz tölteni őket!

Térkép, iránytű: Szerintem magától értetődő, hogy legyen egy jó térképed, autós és turistatérkép a tájról. Hozzá érdemes beszerezni egy térképtartót, mely védi az esőtől és a mechanikai behatásoktól, nagyon praktikus. Az egyik legnagyobb hipermarket láncnál lehet szettben is kapni, iránytűvel, 1.500 Ft-ért. Az iránytűből, szerintem a műanyag vonalzós, nagyítós változat a jó, mert segíti a térképen való tájékozódást. A nagyító nem csak a térkép apró részeit teszi láthatóvá, de akár tűzet is gyújthatunk vele. Ja, és tudd használni azokat!

Eddig leginkább a gyalogos menekülésről beszéltünk. Mint mondtam ez a legrosszabb módja, mivel lassú és fárasztó. Következő lehetőség esetleg akerékpár. Itt nem mennék bele túlzottan, sok a választék az olcsótól a méregdrágáig.  A képen látható kicsit túl van szerelve. Én nem feltétlenül vinnék ennyi táskát. Szerintem elegendő csak a csomagtartón elhelyezkedő táskák is kb 40-60 L, és amúgy is rajtunk van még a hátizsákunk is. Azt egyébként gumipókkal, madzaggal felfogathatjuk a csomagtartóra, így kényelmesebb. Ne legyen málhás szamár módjára megpakolva a canga, tudj lehagyni egy futó embert, nehogy gyalogosan utol tudjanak érni! Legyen nálunk gumijavító eszköz, vagy a régimódi ragasztóskészlet, esetleg a modernebb hab, de az csak pár km erejéig jó, szükséges utána a sérült gumit lecserélni! A ragasztóst ajánlom én, időigényes, de tartós megoldás! Legyen nálad pumpa, némi szerszám a kerékjavításhoz és a csavarok meghúzásához.  Csak a legszükségesebbek! A szelep lehet akár autós is, a lényeg legyen nálad átalakító, így akár kerékpárpumpával, akár autóspumpával is felfújhatod a kereket. A kerék külső gumija legyen alkalmas utakon és terepen való haladásra egyaránt. fontos a megfelelő világítás! Na, nem azért, hogy jól látható legyél, inkább azért, hogy te lásd az utat. Elég drágák tudnak lenni a kerékpárlámpák, én inkább törekednék valami noname, olcsó, de ennek ellenére jó lámpák beszerzésére. A lámpát a kerék közelében is elhelyezheted, így jobban világítja meg az utat, viszont szükség esetén nehezebb lekapcsolni! A dinamóst nem ajánlom, nekem mindig csak gondom volt vele. Legyen kényelmes a nyereg hosszú távon is! Kerékpárral konditól függően akár 10-15 km-t is megtehetsz óránként, ezzel szemben gyalogosan csak 3-5 km-t. Nem létszükséglet, de jó hasznát veheted egy kerékpár computernek, mivel mérheted a sebességed és a megtett távolságot, segíti az utad tervezését.  Egy jó kerékpárzárat is vigyél magaddal!

Autóval sokkal jobb a helyzeted. Rengeteg utat tehetsz meg, kényelmes. Kinek milyen autója van, azt használja. Legyen plusz benzined is! Rengeteg módja van, hogy a fogyasztást csökkentsd, illetve több üzemanyagod legyen több útra. Az első a vegyes üzem, azaz benzin/gáz üzemű. Van a gyári benzintartályod és általában a pótkerék helyére raknak gáztartály. Két különböző üzemanyaggal fog működni az autód, sokkal több km-t tehetsz meg. Ajánlott kitanulni a csínját-bínját, ismerd a szerelését. Abszolút nem veszélyes, olcsóbb a gáz, mint a benzin. Leginkább benzines autókat lehet vele felszerelni. A következő megoldás a HHO generátor, ami az autó elektromos rendszerének segítségével vizet bont oxigénre és hidrogénre, ezt adagolják a benzin mellé, így kevesebbet fogyaszt az autó benzinből, és mellékhatásként tisztítja állítólag a motort is. Érdemes beleásni magunkat ebbe is. Nincs információm, hogy ezt benzin/gáz üzemű autóknál is lehet-e alkalmazni, mert az maga lenne a mámor, de benzineseknél biztosan működik! Legyen jól felszerelve az autód, pótkerék, szerszámok stb. Ha nincs autód és most gondolkodsz vásárláson, akkor én, ha tehetném egy pickup-t vennék. Kényelmesen elfér benne 4-5 ember és ott van a rakodótér is, ráadásul lehet neki még tetőcsomagtartója.  Új autót, úgy tudom, nem alakíthatsz át, vagy legalábbis a garancia elvesztése nélkül biztosan nem! Ha autóval mész én azért felpakolnám a kerékpárokat is!

Menedék, avagy „Alfabázis”: Ez a lényeg, ide akartunk eljutni. Hosszú távon nem élhetsz erdőben az időjárás viszontagságainak kitéve. Ez lehet egy nyaraló távol a várostól, egy pár hektáros tanya, ahol tudsz zöldséget, hüvelyeseket termelni esetleg állatot tartani. Fontos, hogy milyen ingatlan áll rendelkezésedre, vagy ha nincs, milyet vennél és hol? Esetleg a jelenlegi ingatlant lecserélheted egy erre a célra (is) alkalmasabbra. Még mielőtt megvennéd a telked, tanyád, nyaralód érdemes az elhelyezkedést kiválasztani. Tanulmányozd a megyék statisztikáit, hol a legtöbb jelenleg a bűnözés, munkanélküliség, domborzati adottságok, mezőgazdasági adottságok stb. Ez azért fontos, mert ahol most sok a bűnözés, a rendőrség megszűntével még több lesz! Az elhelyezkedésnél még fontos, hogy ne egyedül legyél, legalábbis a legtöbben nem ajánlják az elszigetelődést. Legyen egy micro közösség. Segíthetitek egymást és védekezni is könnyebb. Másik megoldás, ha te építesz ki valamilyen közösséget, pl. baráti társasággal, csak érjenek el ők is a menedékre, különben fennállhat az a helyzet, hogy túl kevesen lesztek. Így olcsóbban is kijöhettek.

Léteznek már Magyarországon ökofalvak, érdemes lehet hozzájuk csatlakozni. Bár ők elvileg direkt kiköltöztek a városból és önfenntartó módon élnek, többé-kevésbé.  Persze lehet egy telked a közelükben, esetleg a szomszédságukban, ha te az eseményig nem akarsz a városi életmódodat leváltani. Ki kell találni mi lenne a jó és a működőképes. Én valami ökofaluval venném fel a kapcsolatot, barátkoznék velük, sokat segíthetnek. Földet művelnek, állatot tartanak, lehet nekik gyapjújuk és tudásuk mellyel segíthetnek. Segíthetnek megtanulni az önfenntartó életet, segíthetnek nagy állatokkal vetni, aratni stb. Biztos te is tudnál segíteni nekik. Az elhelyezkedés után ki kell találni milyen jelegű bázist gondolsz magadnak. A legalkalmasabb valami tanya-féle. A telked méretét illetően kb. 1-2 hektár kell egy 5-6 fős családnak, bőségesen elég kisállat tartással, gabonatermelésre kb. +1-2 hold. Ha kereskedelemre is akarsz termelni, akkor persze több kell, de több munkaerő is több kell hozzá. Fontos megjegyezni, hogy a földműveléshez komoly eszközök is kellenek. Gondolok itt traktorra, bálázógép, aratógép, kombájn stb. Nem biztos, hogy ezek a rendelkezésedre állnak, vagy, mert nincsen neked (miért lenne, városban laksz?), vagy, mert nincs hozzá üzemanyag, vagy, mert ha van is minden, de túl feltűnő és kockázatos használni. Itt jönnek a képbe az igavonó állatok, amihez nem csak állat kell, de hozzá szükséges eszközök is. Elvileg az ökofalvak rendelkezhetnek ilyennel. Bár azért a legtöbbjük nem tagadja meg a gépeket, nem az amishok magyarországi megfelelőjére kell gondolni! Ahogy tapasztaltam, ők is kisállatokat tenyésztenek inkább. Szóval fel kell készülni a földművelésre. A veteményes, zöldséges, hüvelyeseket kézi szerszámokkal is lehet termeszteni, a gabona az, amihez szükségesebbek a gépek. De régen is megoldották, nem igaz?

Szóval tudjuk, hogy hol, és, hogy mekkora. Most már beszélhetünk a felszereltségről. Legyen itt elrejtve ivóvíz, élelem és mindenképpenvetőmagvak! Valamint további egészségügyi és elsősegély ellátmány. Így el tudod kezdeni az önellátást. Állatot idővel majd csak szerzel valahonnan, esetleg vadászol, vagy megszokod a vega étrendet. Ugyanis, ha városból menekültél ide, nem lesz állatod, mivel nem volt ki gondozza. Megoldás lehet egy jó szomszéd, aki némi pénzért gondozza neked, míg el nem jön az esemény, de ezt elég nehezen tudom elképzelni.  Vagy a már említett ökofalvak jelenthetnek esélyt számodra. Ezek eddig az úgymond készletek, amik segítenek téged elindulni. A termesztés nem rögtön megy végbe, időbe telik. Kell, hogy rendelkezzél addig is készletekkel, különben éhen halsz, míg fejlődik a frissen vetett paprikád. A következő a rendelkezésre álló eszközök. Kell, hogy legyen elrejtve eszközök. gondolok itt arra, hogy ne egy üres házba érjél be, legyen bútoraid, mosogatód, esetleg gépek (a működtetésükről pár sorral lejjebb), ruhák (elvileg a csomagodban csak kétnapi ruha van!), edények, szerszámok (láncfűrész, ásó, kapa, szerelési szerszámok stb.) és minden, ami kell.

Jó lenne, ha fel lenne szerelve az épület napelemekkel, napkollektorokkal ésszélgenerátorral. A napelemek és szélgenerátorok egymást kiegészítve termelnek elektromosságot számodra, szivattyúk, gépek működtetésére, akár melegvíz előállításra is használhatod (bojler). Ezek elvileg akkumulátorok révén éjjel nappal, télen-nyáron tudnak számodra elegendő energiát termelni, tárolni.  Szélgenerátorokat házilag is lehet készíteni akár autógenerátorokból. Érdemes kitanulni a szakmát. Rendkívül értékes csereárut készíthetsz, és nem a tiédet akarják majd elvenni, vagy ha elvették, készíthetsz másikat! Fontos megjegyezni, hogy itt is szükségesek a töltésvezérlő egységek! Ezekhez hagyományos autóakkumulátorokat szoktak használni, azok sem bírják az össze-visszatöltést. Napkollektor a fűtést és meleg vízellátásban lenne hasznos. Vannak még ahőszivattyús megoldások, ezek az épület alatt a földben helyezkednek el, senki sem tudna róluk. Persze tudom ezek még kimondottan drágák.  Én személy szerint, ha lenne egy ilyen menedékem, természetesen a napelemek, kollektorok és szélgenerátorok, el lennének rejtve, és csak akkor szerelném fel, mikor megérkezem. Persze szükséges egy jó kályha, kandalló is és hozzá tűzifa, melyet akár frissen is beszerezhetünk az erdőből. Ezek az eszközök, tárgyak legyen rejtve lehetőleg, mert, hát mind tudjuk Magyarországon, hogy mennek a dolgok. Nehogy úgy járj, hogy már szétlopják a menedéked még békeidőben! Légy kreatív, és ne legyenek feltűnő biztonsági megoldások! Légy átlagos, rejtegess! Én kialakítanék valami titkos, rejtett pincehelységet és ott dugnám el a készleteket, eszközöket, tárgyakat. Első ránézésre üres legyen a ház, még ha be is törnek, akkor se legyen mit elvinniük.

Most már beszélhetünk a szükségleteinkről, amiket eddig szolgáltatások formájában rendelkezésre állnak. Itt, most olyanra gondolok, mint pl. a víz. Fűtésed, áramod elvileg az előbb említett módokon lesz. A telkeden legyen földbe süllyesztett esővízgyűjtő és fúrt kutak is egyaránt. Ezen túl rád hárulhat a vízellátás problémája! Itt már lehet egy már említett 40-50.000 Ft.-os, vagy még drágább víztisztító készüléked. Rendkívül fontos, hogy a mai vízellátást is áram révén biztosítják. A csövekben lévő nyomást szivattyúk segítségével jön létre, különben csak csordogálna a víz a csövekből! Ezt te házi vízművel tudod pótolni, vagy valami gravitációs megoldással, de ahhoz sok víz kell, mivel az összegyűjtött víz tömege adja a nyomást. A gravitációs megoldás problémásabb, de technikailag egyszerűbb. Szerelj fel egy hordót a zuhany fölé és merd tele meleg vízzel. 5 perc zuhanyzás rengeteg munkáért! Gondoskodnod kell az öntözésről is, erre több módszer is van, akár szélgenerátor segítségével. Én valami csepegtetős rendszert alakítanék ki, kíméli a földet, takarékos, egyszerű. Szolgáltatás, még de nem igazán tudod pótolni az a gázfőzés. Helyette van a villany vagy indukciós főzőlapok, vagy a régi jól bevált sparhelt.

Ezek után beszélhetünk az élelemtermelésről. Nincsenek boltok, piacok. Idővel fog kialakulni valami kereskedelem, de nem lesz olyan szintű, mint most egy hipermarket. Említettem a készletnél, legyenek készültségben vetőmagjaid. Zöldségek, hüvelyesek, gabonák. A telken lehet pár gyümölcsfa, dió, mogyorófa, szőlő stb. Ha már itt tartunk, termessz gyógynövényeket, legyen erről egy-két könyved, melyik mire jó, hogyan kell termeszteni és fogyasztani. A gyógynövények szinte minden betegségre tudnak gyógyírt nyújtani a férgességtől a migrénen át a belső szervi problémákig. Na, jó migrént csak kezelni lehet, gyógyítani nem. De van köztük fájdalomcsillapító és antibiotikus hatású is. Remek csere áru és nagyon hasznos lehet a háznál egy ilyen veteményes, ha már nincsenek gyógyszertárak.Fontos még, hogy legyen a háznál kézi gabonaőrlő! Ezzel lisztet tudsz őrölni. kb. 50-70.000 Ft. , különben nem tudom, hogyan fogsz kenyeret sütni. Az élelmiszertartósításról is kell rendelkezned tudással, könyvvel és eszközökkel (befőttesüvegek, műanyag tárolók, vödrök). Én személy szerint a vákuumtartósítás híve vagyok, hiszen levegő még a baciknak is kell! Igazán jó és elfogadható árú megoldást nem találtam, kivéve a hegesztő-vákuumozó gépek, amik segítségével levegőmentesen zacskózhatjuk el az ételeket. Babérból is rendelkezzél jó sokkal, mert a zsizsik utálja, a moly meg a levendulát.

Összességében rengeteg eszközzel kell felszerelni egy ilyen házat az önellátó gazdálkodáshoz. Tulajdonképpen egy második otthont kell kialakítanod. Persze egy minimalista otthonra gondolok, nehogy szaladj az IKEA-ba! Sok minden most szolgáltatásként a seggünk alá van tolva, ezekről mind gondoskodnunk kéne. Áram, fűtés, meleg víz, liszt, cukor, alkohol, gyógyszerek, gabona, élelem, élelmiszertartósítás, tiszta ivóvíz, izzók és rengeteg eszköz, mivel a gyártásuk le fog állni.

Fontos, hogy gyakorolj, készülj. Legyen megfelelő kondíciód, eddzél, túrázzál. Gyakorold az eszközök használatát. Tanulj! Tanulj önvédelmet, elsősegélyt, vadászatot, túlélést. Tarts lőgyakorlatokat (szabályokat betartva, nehogy a sitten érjen a világvége). Ismerkedj az alternatív energiaforrásokkal (napelem, kollektor, szélgenerátor), tudd javítani, és amelyiket lehet építeni (szélgenerátor, kollektorok). Jó, ha van az alfabázison ehhez építőelemek, hogy tudj tartalékra, kereskedésre építeni! Képzeld, el mi mindent kaphatsz egy ilyen árucikkért, mikor nem lesz meleg víz vagy áramellátás! Legyen tudás bázisod! Akár megtanulva, akár készenlétbe helyezve könyvek formájában. Fontos témakörök: gazdálkodás-termesztés, élelmiszertartósítás, gyógynövények, öko építészet, elsősegély-gyógyászat stb.

Remélem ez a kis összefoglaló, útmutató sok hasznos tanáccsal lát el téged. Sok mindenre kell gondolni, mert amiket most nem veszel számba, az később már pótolhatatlan lesz! Ki kell gondolnod, mit hogyan fogsz csinálni, mire kell felkészülni, mi mindennek kell, hogy a rendelkezésedre álljon, az élethez, a termeléshez, tároláshoz stb. Nagyon összetett téma ez.  Kaptál egy kis ízelítőt mi mindenünk van! Becsüld meg, légy hálás érte! Kényelmes életet élünk.

Egyes részekhez írtam árakat. Tudom ez összességében sok és drága. Ezek nagy részére a mai életben nincs szükség, mert egy cég vagy szolgáltató végzi vele a munkát pl. gabonaőrlés, ivóvíz ellátás, nem a te gondod. Ha krach van, akkor már a te gondod lesz. Mindenki azokat veszi meg és annyit, amennyit akar vagy tud. Ez az írás csak iránymutatás, javaslatok összessége. Tekintsd ezeket befektetésnek. Kicsit kockázatos, mert lehet, hogy csak paranoia az egész, de ha mégis bekövetkezik, akkor többszörösen fog megtérülni neked a befektetésed! Bizonyos eszközeid értékesebbek lesznek, mint az arany! Lehet, hogy bánni fogod a kiadásaidat, de eljöhet az idő, hogy azt fogod bánni, hogy sajnáltad azt a pár ezer forintot ezekre és akár az életedet is odaadnád, csak, hogy szeretteid, gyermekeid még egy napot élhessenek, vagy ne kínlódjanak! A te döntésed, a te befektetésed!

Ez az írás a teljesség igénye nélkül készült!

Írta: Balogh Ádám

Ha neked is van egy jó sztorid, ötleted, véleményed, amit egy hosszabb-rövidebb írásban megosztanál a többiekkel, küldd el a varosituleloblog@gmail.com címre, vagy a Facebookon privát üzenetben!

A prepper házipatika

2012.10.02. 20:56 Martin Blake

Selco az egészségügyben dolgozott a délszláv háború kitörésekor, ígybeszámolójának egyik fontos pontja volt a rendszer összeomlásának bemutatása. Már az első hetekben gyakorlatilag megszűnt az ellátás, a kórházak felszerelés és személyzet nélkül maradtak - ahogy az átlagember is hasonló sorsra juthat ha nem készül fel időben néhány alapvető gyógyszer, készítmény beszerzésével, ill. ha nincs elegendő ismerete az otthoni gyógyászat terén. A patikában vény nélkül kapható gyógyszerek mellett érdemes lehet beszerezni egy elsősegély dobozt, de hasznos lehet még a gyógynövények ismerete és egy elsősegélynyújtó tanfolyam is.

Alapvető gyógyszerek

Általában tudjuk, hogy mely készítmények váltak be a leginkább megfázáskor, melyik a számunkra leghatékonyabb lázcsillapító vagy görcsoldó szer. Mielőtt részletesebben belemennénk, meg kell jegyezni, hogy minden gyógyszer egyben méreg is lehet, ha nem megfelelően alkalmazzuk, tároljuk stb. Elsősorban a gyerekekre kell ügyelni, számukra mindig elérhetetlen helyen kell lennie a házipatikánknak (célszerűen egy magas polc tetején, zárható dobozban)! Ha egy helyen tároljuk a gyógyszereinket, akkor időt és pénzt spórolhatunk, mert a lejárt készítményeket egyből kiszúrhatjuk és pótolhatjuk. Hasonlóan a többi felszereléshez, a gyógyszerkészletünket is apránként beszerezve érdemes feltölteni.

Láz- és fájdalomcsillapító

Fontos, hogy két különböző hatóanyagú szert tartsunk otthon (értelemszerűen arra az esetre, ha az egyik csődöt mondana). A hatóanyagot azért fontos kiemelni, mert sok különböző készítményben a hatóanyag ugyanaz, csak éppen a termék neve más (ez az árukban is megmutatkozhat persze). A mennyiség is eltérhet, így amiből elég egy pirula, a másikból talán kettő kell majd ugyanazon hatás eléréséhez - nézzünk utána, olvassuk el a tájékoztatót használat előtt és kérdezzük meg kezelőrvosunkat, gyógyszerészünket. :) Gyerekeknek kúp, szirup vagy porrá tört tabletta is megoldás lehet, ha még nem tudná bevenni a gyógyszert.

Készítmények (a teljesség igénye nélkül): Panadol filmtabletta, Paracetamol BP 500 mg tabletta, Saridon tabletta, Advil tabletta.

Hasmenés elleni szer vagy enyhe hashajtó

Az ún. széntablettát szokás alkalmazni hasmenés esetén, mely aktív szén segítségével köti meg és hatástalanítja a bélrendszerbe került káros anyagokat. Becslések szerint minden ötödik felnőtt szenved székrekedéstől, amire pedig hashajtó szert lehet alkalmazni.

Készítmények hasmenés ellen: Carbo activatus 125 mg tabletta, Imodium kapszula, a hasmenés okozta folyadékveszteség pótlása Normolyt porral

Készítmények hashajtásra: Guttalax cseppek, Laxygal csepp, Darmol drazsé, Stadalax drazsé, Laxbene filmtabletta

Görcsoldó

Különösen nőknek lehet hasznos, menstruációs fájdalmak, görcsök enyhítésére. Epeeredetű megbetegedések görcsei és húgyúti eredetű simaizomgörcsök okozhatnak még problémát.

Készítmények: Algoflex M (kifejezetten menstruációs fájdalmakra), Quarelin, Paniverin tabletta

Rovarcsípésre, kisebb égésre gél vagy spray - kalcium

A kalcium nagyon fontos ásványi anyag. Hiányában egyebek között fokozódik a szövetek gyulladásra való hajlama és fokozódnak az allergiás reakciók. Pl. kalcium pezsgőtabletta a csípések kiegészítő kezelésében lehet hasznos.

Készítmények: Calcium-Sandoz pezsgőtabletta, Calcium Pharmavit 500 mg pezsgőtabletta, Claritine akut tabletta, Lorano tabletta

Hűsítésre használhatunk sprayt, Fenistil géllel a csípés, csalánkiütés, viszketés kellemetlenségei csillapíthatóak. Naksol spray, Pantenol spray ismertek még ebben a kategóriában.

Orrcsepp, orrspray

Az orrcseppek csökkentik az orrfolyást, csökkentik a középfülgyulladás, arcüreggyulladás kialakulásának esélyét. Gyerekeknél szükség lehet orrszívó készülékre is.

Köptető, hurutoldó

Sűrű nyákképződés esetén használhatóak ezek a szerek. Gyerekkorban igen gyakori betegségek, ezért érdemes a szülőknek beszerezni.

Ha el kell hagynunk lakhelyünket, szükség lehet az alábbiakra:

• Szúnyog, kullancs, rovarok elleni szerek
• Fényvédő krém, naptej
• Hányinger, hányás elleni szerKészítmények: Daedalon tabletta, Daedalon végbélkúp
• Rendszeresen szedett gyógyszerek

Emellett még érdemes beszerezni a következőket:

• Hőmérő (lázmérő)
• Olló, csipesz, kötszerek
  Sebek ellátásához, kullancsok kiszedéséhez.Készítmények: Betadine kenõcs (fertőtlenítő), Hyperol tabletta

Elsősegély doboz

Autósok már valószínűleg ismerik, de az elmúlt időszakban gyakrabban hallhattak mások is erről a dobozkáról. Néhány hónapja ugyanis vásárlási pánikbontakozott ki egy pletyka miatt, miszerint a rendőrök fokozottan ellenőrzik és büntetik a megfelelő elsősegély dobozzal nem rendelkező autósokat. A balhé ugyan lecsillapodott, de láthattuk milyen gyorsan elfogynak a készletek baj esetén. Érdemes tehát még időben szert tenni egy ilyenre.

De mi is van benne? Egy 1990-es rendelet írja elő a tartalmát, aminek segítségével kisebb baleseteket, sérüléseket láthatnak el az autósok (és mások persze) a mentő vagy orvos kiérkezéséig. A lista egészen pontosan a következőkből áll személygépkocsik esetén:

1. steril gyorskötöző pólya (10 cm × 5 m): 4 db
2. steril gyorskötöző pólya (5 cm × 5 m): 2 db
3. steril mull-lap (6 × 6 cm/100 lap): 2 db
4. egyenként csomagolt vágott mullpólya (10 × 5 m): 4 db
5. steril mull-lap (50 cm × 80 cm): 3 db
6. kéztisztító/fertőtlenítő lap: 4 db
7. fóliakesztyű: 1 pár
8. háromszögletű kendő 2 db
9. biztosítótű (40 mm-es): 4 db
10. ragtapasz (1,25 cm × 5 m): 1 tekercs
11. olló (rozsdamentes acélból, 110–150 mm-es): 1 db
12. polividonum jodatum hatóanyag tartalmú sebfertőtlenítő oldat (30 ml): 1 db
13. sebtapasz vágható (6 × 10 cm): 2 db
14. higiénikus arcmaszk (lélegeztetéshez): 1 db
15. gumis rögzítésű sebészeti szájmaszk: 1 db
16. elsősegélynyújtás képekben: 1 db
17. tartalomjegyzék: 1 db

A fentiek segítségével magunk is összeállíthatunk egy megfelelő elsősegély dobozt, de vásárolhatunk készen is kisebb-nagyobb csomagokat. BOB-unkba tehetünk pl. egy kisebb dobozkát a legszükségesebb dolgokból, míg otthonra egy teljesebb pakkot készíthetünk igény szerint.

Gyógynövények

Mindazon növényeket értjük ezalatt, amelyeknek valamelyik részét a bennük lévő hatóanyagok miatt gyógyászati célokra használjuk. Az emberek régesrégen szinte mindent növényekkel gyógyítottak, vannak vadon termő és termesztett fajok is. Először a rómaiak termesztettek ilyeneket, de már az egyiptomiak is ismerték többszáz növény gyógyhatását. Számos módja van a hatóanyag kinyerésének, sokszor teát főznek a növény bizonyos részeiből (pl. virágából). Ha valami oknál fogva nem állnának rendelkezésünkre a szokásos gyógyszereink, akkor a hagyományos gyógynövények és azok felhasználási ismerete jó szolgálatot tehet. Még ma nézzünk körül a ház körül a kertben, a közeli erdőben vagy mezőn, hogy milyen növényeket találunk, milyen betegségeket gyógyíthatunk velük, hátha egyszer még hasznát vehetjük a tudásnak. Érdemes egynapi gyalogláson belüli területeket feltérképezni, hogy szükség esetén időben, üzemanyag használata nélkül is beszerezhessük őket. A gyógynövények jól jöhetnek egy-egy kisebb betegség leküzdésekor vagy annak megelőzésére (de a "rendes" gyógyszert nem helyettesítik). Megtaníthatnak bennünket arra, hogy nem kell rögtön a gyógyszerhez nyúlni ha fáj a fejünk, hanem ihatunk helyette például egy gyógynövényes teát. Néhány ismertebb gyógynövény:

Kamilla

A házi patika alapja, az egyik legismertebb gyógynövény. Szapora, könnyen terjeszkedő növény, könnyű meghonosítani akár a saját kertünkben is. Használhatjuk izzasztóteaként láz esetén, nyugtatóként, gyomorgörcs vagy gyomorfájdalom kezelésére, gyulladások csillapítására. Használhatjuk még hajmosásra is, erősíti a hajhagymákat és élénkíti a fejbőrt. A kamilla virágából teát főzhetünk.

Csalán

Szintén nagyon könnyen szaporodó növény, amit mindenki már gyerekkorától ismer, hiszen levelei megcsípik az ember bőrét, ami eléggé fájhat. Termeszteni nem ajánlatos, mert rendkívül nehéz kiirtani később a kúszógyökerei miatt. A csalánt teaként és borogatásként egyaránt használják. Hatásos izom és ízületi megbetegedések ellen, sokszor javasolják reumások részére. Ajánlatos vérszegényeknek és sápadtaknak fogyasztani. A cukorbaj elleni és vértisztító teák fontos alkotórésze. Nem utolsósorban felhasználása javallott vesebetegek számára is.

Cickafark

Fehér, sárga vagy ritkábban pirosas tenyérvirágú növény, melynek virágfejéből ízletes tea készíthető. Leginkább nyirkos, erdős helyeken fordul elő a szabadban. A cickafark igen sokrétű felhasználása köztudott. Alkalmazhatjuk görcsös gyomor- és bélbajoknál. A tavaszi vértisztító teák egyik legfontosabb alkotórészét képezi. Ajánlott lábadozó és vérszegény betegek részére, illetve gyakran segít nőknek az erős havi vérzés csillapításában és görcsoldásában. Gyakori orrvérzéses egyéneknél teaként és akár borogatásként is régi gyógymód.

Citromfű

Virágai nem mondhatók mutatósnak, ellenben kellemes, citromra emlékeztető illata van. Teája idegerősítő, nyugtató hatású, sokszor ajánlják álmatlanság ellen is. Az agyra élénkítő, serkentő hatással van. Rendkívül hatékony gyógyszer lehet fejfájás és migrén ellen a rendszeres fogyasztása. De nemcsak fejfájásnál, hanem fog- és fülfájásnál is üdvös lehet. A régiek szerint nőknél beválik sápadtság és ideges szívdobogás ellen is.
Ha másra nem, arra biztosan használhatjuk kertünkben, hogy kevesebb szúnyog látogassa meg lakásunkat, tudniillik illatával elűzi a kis bogarakat, amennyiben ablak alá vagy ajtó elé ültetjük. Igazi csodaszer.

Fehér üröm

Akár 1 méter magasra megnövő, ezüstösfehér levelű növény. Leginkább parlagon, irtásokon, napos, száraz helyeken fordul elő. Teája kitűnő étvágygerjesztő, emésztést segítő. Használják vizelethajtóként és gyomorbaj orvoslására. Borogatás formájában álmatlanság ellen továbbá reumásoknak javasolják. Megbízható segítség lehet rendellenes emésztésnél és lázcsökkentéskor. Egyszer-kétszer gyógyszerként használva egyáltalán nem ártalmas, azonban állandó fogyasztása károsíthatja szervezetünket.

Fontos!Nem vagyok sem orvos, sem gyógyszerész, ezért a fenti listát ne tekintsétek kimerítőnek vagy pontosnak! Eggyel lejjebb van egy nagyon jó link egy igen részletes útmutatóhoz gyógyszerek terén, amit ajánlanék. Emellett pedig természetesen azt, hogy a legjobb felkészüléshezmindenképpen kérjétek ki szakember véleményét a gyógyszerekről, tárolásukról stb.! Minden, a cikkben szereplő gondolat ezúttal is csak gondolatébresztő, hogy még időben, kényelmesen összeállíthasd a saját házipatikádat rosszabb időkre, ne az utolsó utáni pillanatban kapkodj. :)

Egy igen részletes útmutató házipatika összeállításához: http://www.gyogyszer.hu/admin/upload/hasznos/hazipatika.pdf
További források: Kastélyóvoda, Mithrile, Budakalász

Az EDC-készlet

2012.11.18. 14:13 Martin Blake

A prepping lényege az, hogy mindig, minden esetben próbáljuk maximalizálni a túlélési esélyünket. Reaktív gondolkodásmód helyett proaktívan igyekszünk cselekedni, azaz inkább elkerüljük a bajt ahelyett, hogy a menthetetlent próbáljuk megmenteni. A kulcs tehát az előrelátás, tervezés, amit abban a klasszikusban fogalmaztak meg elődeink, miszerint "Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra!". Ez mind szépen és jól hangzik, itt a blogban is foglalkoztam már sokféle módszerrel, hogyan tárolhatunk vizet vagy élelmiszertpéldául, rosszabb időkre.

Nem szabad viszont megfeledkezni arról sem, hogy legtöbbünk nem otthon tölti a nap 24 óráját, hanem munkába, iskolába járunk, utazunk stb., tehát nincs mindig kéznél a túlélőzsákunk vagy más fontos felszerelésünk, amivel könnyebben átvészelhetnénk egy esetleges katasztrófát. Ha otthon ér minket a baj és fel vagyunk készülve, akkor minimalizálhatjuk a stresszt és a károkat, hiszen kéznél van minden szükséges eszköz, elegendő élelemmel, vízzel, stb.-vel rendelkezünk. De mi van, ha éppen munka közben remeg meg a föld, robban fel a közeli gyár, törnek ki zavargások? Mit tehetünk, hogy csökkentsük a különböző kockázatokat, növeljük a túlélési esélyeinket? Ebben a cikkben ezekre a kérdésekre keresem a választ, az EDC-ről lesz most szó.

EDC, azaz Every Day Carry, nyers fordításban "mindennap hordozott (valami)", tehát olyan dolgok összessége, amiket mindig magunknál tartunk. Mindenki látott már női táskát, amiben aztán minden van: a zsepitől kezdve a rúzson át a kézkrémig minden, és még attól is több. Na, valami ilyesmiről szól az EDC is, természetesen a túlélésre kihegyezve. A nő azért tart magánál egy tükröt, hogy megigazítsa a sminkjét (gondolom) napközben, de mire is lehet még jó egy tükör? Például a napfényt ráirányíthatjuk egy adott pontra vele, azaz jelzőeszközként szolgálhat. 

Hogyan jelezzünk a tükörrel?

A tükröt tartsuk egyik kezünkkel közel az arcunkhoz (a tükröződő felével kifelé), majd a kinyújtott, másik karunk felé célozzuk a napsugarat. Mutassunk egy V-t a mutató- és középső ujjunkkal a kinyújtott kezünkön, majd célozzunk a kívánt irányba. A kinyújtott karunk fel-le mozgatásával villogó jelet küldhetünk, ami jobban észrevehető (de használhatjuk pl. Morze-jelek küldésére is). A képen egy átfúrt tükör látható, amit direkt erre a célra készítettek, a hagyományos (lyuk nélküli) kézitükröt úgy tartsuk, hogy felette nézzünk át a cél irányába (tehát nagyjából az orrunk elé tartva).

Talán érthető, mire akarok kilyukadni: a minden nap magunkkal vitt hátizsák, táska tartalma életmentő lehet számunkra, ezért érdemes megfontolni, mit is pakoljunk bele a "kötelezőkön" felül. Mint minden esetben, ezúttal sincs egyetlen, kizárólagos válasz, az igényeknek, lehetőségeknek és várható eseményeknek megfelelően érdemes az aznapi készletet összeállítani. Azaz egy-két dolog mégiscsak van talán, amit mindenkinek érdemes magánál tartania minden esetben: egy többfunkciós bicskát és vizet például.

Az EDC tartalmazhatja:

 - Többfunkciós bicska (svájcibicska)

 - Magas energiatartalmú élelmiszer, egy palack víz

 - Karóra

 - Zseblámpa (kapható belőle mini verzió is, kulcstartóként)

 - Síp, mini személyi riasztó (jelzéshez)

 - Mobiltelefon, egyéb kütyük (pl. GPS a pozíciónk lekéréséhez, rádió)

 - Zsebtérkép

 - Toll, ceruza, jegyzettömb

 - Gyufa, öngyújtó

 - Gyógyszerek (különösen azoknak, akik rendszeresen szedik - legyen mindig elegendő és egy kicsit több)

 - Elsősegély-dobozka (sebtapasz, kötszer stb.)

 - Paracord karkötő (ejtőernyős zsinór)

 - Textil zsebkendő vagy hasonló rongy

 - Kulcscsomó, mindenféle aprósággal kiegészítve: mini elemlámpa, körömcsipesz stb.

 - Kesztyű (bőr, gumi, munkás vagy másmilyen)

 - Paprikaspray, elektromos sokkoló *

 - Önvédelmi fegyver, lőszer *

* a mindenkori jogi szabályozásnak megfelelően!

Autós EDC

Előfordulhat, hogy huzamosabb ideig kell autónkban maradnunk (pl. nagyobb balesetnél az autópályán; hótorlasz esetén). Nagyobb mennyiségű és többféle felszerelést tarthatunk magunknál. Ennek egy része kötelező is, pl. az elsősegélydoboz, de sok más, célszerű eszközt is bepakolhatunk a csomagtartóba. Kezdve természetesen a vízzel és némi élelmiszerrel. Most, a tél beköszöntekor érdemes hangsúlyozni a pokrócot, takarót, ami különösen fontos lehet, ha valahol elakadnánk. Mindig jól jöhet, ha van nálunk valamennyi extra üzemanyag szükség esetére. Egyéb dolgokat is bepakolhatunk:

Biztonságunk érdekében

• Esernyőt, esőkabátot
• Láthatósági mellényt
• Bakancsot, zoknit, fehérneműt, nadrágot, pólót stb.
• Kesztyűt, pormaszkot
• Elsősegélydobozt

Szerszámokat

• Kalapácsot, feszítővasat, csavarhúzót, fűrészt stb.
• Pótalkatrészeket a kocsihoz (izzót, pótkereket stb.)
• Ragasztószalagot, kötelet
• Kisméretű porraloltót

Szabadban alváshoz

• Polietilén hálózsákot (kb. egy tenyérnyi helyet foglal csak)
• Pokrócot, takarót
• Kempingfőzőt vagy kisméretű edényt vízforraláshoz (extra vizet is esetleg)
• Személyi higiéniai termékeket (toalettpapír, papírzsebkendő, kézfertőtlenítő gél, női termékek stb.)

Te mit hordasz mindig magaddal, hogyan állítottad össze az EDC-készletedet? Hiányolsz valamit a fenti listáról? A kommentekben megírhatod!

10 fontos teendő

2012.02.05. 20:27 Martin Blake

Biztos vagyok benne, hogy sokan közületek semmilyen módon nem készültek fel egy esetleges rossz szcenárióra. Nincs ezzel semmi baj, mondhatni ez a normális, hiszen a legtöbbünk dolgozik, fizetést kap érte, aztán a boltban levásárolja azt. Ez így megy napról-napra: reggel megvesszük a friss kiflit, munka után pedig vásárolunk egy kis felvágottat, sört, ezt-azt. Hétvégén esetleg rendezünk egy nagybevásárlást, amikor beszerezzük a mosóport, szappant, hosszabban elálló élelmiszert. Ez tehát az első posztban jelzett idilli állapot, a hétköznapi városi ember rutinja. Gond egy szál sem, hiszen a hipermarket és a sarki közért mindig nyitva van, ha valamit kifelejtettünk volna, akkor csak leugrunk érte. Vagy másnap vesszük meg, ha lustábbak vagyunk.

Azonban a mai nap különleges. Megtörtént a külföldön SHTF-nek nevezett szituáció (shit hits the fan - azaz amikor "szar kerül a ventillátorba"). A boltok, üzletek, pékségek mind zárva, a csapból nem folyik a víz...

Na de tekerjük vissza az idő kerekét, legyen még csak tegnap. Mi az a 10 fontos alapanyag, amit mindenképpen érdemes lenne beszerezni a szupermarketből BAK előtt ("beüt a krach")? Összeírtam néhány ötletet, ami közel sem ad egy teljes listát, de jó kiindulási pont lehet kezdő túlélőknek.

1. Vásárolj 10 kg fehér vagy barna rizst és 10 kg (vetemény)babot! A fehér rizsnek jobb a tápértéke, míg a barna tovább áll el - válaszd ki melyik szimpatikus a számodra (esetleg vegyél fele-fele arányban).

2. Ha már ott vagy, vegyél további 3 kg babot további fajtákból, 3 kg cukrot, 3 kg jódozott sót, 5 l (olíva)olajat, 5 kg zabdarát, 5 kg lisztet és kukoricadarát!

3. Továbbhaladva a sorokon, vegyél 20 doboz különböző konzervet alapvető hal- és húskészítményekből, pl. tonhal, löncshús, lazac stb. Fontos, hogy olyan élelmiszereket válogass össze, amiket hétköznap is szoktál enni, ne BAK esetén kelljen hozzászoknod új ízekhez, illatokhoz - akkor lesz éppen elég bajod enélkül is!

4. Ugyanitt vegyél további 20 dobozzal gyümölcsből (pl. barack, alma, körte) és 20 dobozzal zöldségből (pl. kukorica, borsó) is! Hasonlóan az előzőhöz, itt is fontos, hogy ne sokkold magad egzotikus, új ízekkel, hanem a megszokottakat válaszd!

5. Mogyorókrém. Rengeteg kalóriát tartalmaz és finom is, vegyél néhány üveggel belőle!

6. Italokból érdemes valamilyen vitaminos (vagy izotóniás) készítményt választani. Nézz körül a választékot illetően és vásárolj belőle olyan 50 dobozzal! Ez fedezni fogja a vitaminszükségleted a következő napokban.

7. Ha már ásványi anyagok: vásárolj be vitaminokból és ásványi anyagokból! Ezeket érdemes tablettás formában beszerezni a könnyű tárolhatóság miatt.

8. A következő fontos dolog a víztároló: vegyél néhány (4-5) darab 5 literes víztároló flakont! Mihelyst hazaérsz, rögtön töltsd fel csapvízzel őket! Tárold hűvös, fénytől védett helyen a palackokat.

9. Országonként változó a fegyverek szabályozásának kérdése, nálunk Angliában egy kicsit nehezebb hozzájutni. Magyarországon relatíve egyszerűen beszerezhetőek pl. a gázpisztolyok, riasztófegyverek, amik elégségesnek minősülhetnek egy kezdőszetbben, mint elsődleges védelmi eszközök. Ha pedig már van fegyvered (és megfelelő engedélyed hozzá), akkor vásárolj hozzá elegendő lőszert, tisztítókészletet.

10. Az alapkészlet további fontos tartozékai: elemlámpa extra elemekkel és izzóval, néhány doboz gyufa (a nagyobb, gázgyújtó gyufa jobb), öngyújtó, erős kés (esetleg multifunkciós), nőknek higiéniai termékek.

Mindent jelölj meg dátummal, használd el őket folyamatosan és "vetésforgóban" cseréld újakra. Az ételek megromolhatnak, az elemek lemerülhetnek, minden felett eljár az idő, így ezt érdemes időnként ellenőrizni.

Te mit adnál még a kezdőlistához?

Túlélőjárművek

2012.06.09. 17:31 Martin Blake

Korábbi cikkekben már foglalkoztam különböző felszerelésekkel, sátrakkal,túlélőzsákkal vagy hogy hogyan tároljunk vizet. Arról eddig nem ejtettem szót, hogy ha beütne a krach és el kellene hagynunk a biztonságot jelentő otthont, hogyan tehetnénk meg ezt a lehető leghatékonyabban. Általában ugyanis igaz az, hogy az A-terv alapján lehetőség szerint maradjunk a lakásunkban, az "erődünkben" és ott próbáljuk átvészelni az árvizet, lázadást vagy bármi mást. De ha mégis elő kellene venni a B-tervet és a túlélőzsákunkkal a hátunkon elindulni a világba, melyik közlekedési módszer lehet vajon a legjobb megoldás?

A gyaloglás

Az első (és ironikus módon az utolsó) megoldás természetesen saját magunk, az emberi test. Ha minden elromlana és semmilyen más jármű nincs elérhető közelben, gyalogolni még akkor is tud az ember. Fontos, hogy vigyázni kell testi épségünkre, hiszen szó szerint a bőrünkre mehet a gyaloglás, ha lesérülünk például. Testünknek ugyanannyira túl kell élnie a nehéz helyzetet, ahogy nekünk magunknak (azaz az elménknek) is. Ha el kell hagyni tehát az otthont, számos megoldást tud nyújtani az emberi test: sétálhatunk, mászhatunk (pl. hegyre, fára), futhatunk vagy éppen úszhatunk is. Elképzelhető, hogy hosszú ideig kell sötétben, kényelmetlen, rideg helyen várakozni, mielőtt továbbhaladhatunk, ami megviselheti a szervezetet. Érdemes tehát körültekintően bepakolni a túlélőzsákunkba, hogy csak az igazán szükséges felszerelést vigyük magunkkal. Szintén számításba kell venni saját terhelhetőségünket, hogy mekkora terhet, mennyi ideig tudunk magunkkal cipelni. Sok prepper ezért rendszeresen kipróbálja, leteszteli a felszerelését: egy kirándulás teljes menetfelszereléssel a közeli erdőbe, hegyekbe remek támpontot adhat, hogy mire képes a testünk. Egy-egy, a szabadban töltött éjszaka pedig rávilágíthat arra, hogy milyen eszközökre, élelemre, ruházatra van igazán szükségünk. Van-e megfelelően strapabíró cipőnk? Mikor gyalogoltunk utoljára 10 km-nél többet ebben a cipőben? Vízálló a cipő, vagy gyorsan szárad-e? Érdemes felszerelésünk minden elemét végigvizsgálni, vagy élesben letesztelni, hogy megfelel-e a célra. Elsősorban az időjárásálló (víz, szél, hideg-meleg) felszerelést részesítsük előnyben.

Előnyök:

Az emberi test gyakorlatilag bármilyen terepen képes keresztülmenni. Nem igényel speciális üzemanyagot, egy megfelelően összeállított élelmiszercsomaggal hatalmas távolságot tehet meg bárki. Szintén előnyös lehet, hogy viszonylag csöndben, feltűnés nélkül tud így közlekedni az ember.

Hátrányok:

Alacsony terhelhetőség, lassú sebesség, az időjárás viszontagságainak teljesen ki van téve, nehéz lehet haladni csoportban (lásd korábbi cikkemet erről).

Hegyikerékpár (mountain bike, MTB)

Sokan az egyik legjobb túlélőjárműnek tekintik a modern hegyibringát. Erős, ugyanakkor pillekönnyű anyagokból készülnek a mai típusok, nehezen lyukadó gumikkal és erős pedállal, lánccal. Az MTB lehet akár a kizárólagos túlélőjárművünk is, de kiegészíthet más járműveket is (pl. autó hátuljára fogatva).

Előnyök:

Szinte bárhova eljuthatunk vele, a legtöbb autóra, teherautóra, SUV-ra stb. könnyen felfogatható. Tereptől függően akár több, mint 100 km-t is megtehetünk vele egyetlen nap alatt.

Hátrányok:

Bár elég sok csomagot szállíthatunk biciklivel, kapacitása így is véges (ill. minél több a teher, annál nehezebb és fárasztóbb haladni vele), az időjárásnak ki van téve a biciklis, hóban nehéz vele haladni.

SUV (Sport Utility Vehicle)

Jó választás lehet egy ilyen autó a túlélő számára. Viszonylag nagy távolságot tudnak megtenni egy tanknyi üzemanyaggal, 4 kerék meghajtással és erős gumikkal a legtöbb terepen boldogulni lehet vele. Tetőcsomagtartóval, esetleg utánfutóval egy 4-6 tagú családot és felszerelésüket is könnyen lehet vele szállítani.

Előnyök:

Sokoldalúság (napi használat mellett jó választás lehet a túlélőknek is), nagy távolságot lehet megtenni vele, elfogadhatóan közlekedhetünk vele terepen is, egy egész család aludhat benne.

Hátrányok:

Nem túl jó fogyasztás (és szükség van üzemanyagra), extrém terepen nem tud haladni, hacsak nincs átalakítva megfelelően.

Pick-up autó

Az egyik legjobb dolog bennük, hogy viszonylag elérhető áron már kaphatunk egyet (pénztárcától függően egy kétkerék meghajtásút , vagy akár egy újabb, négykerékmeghajtásút). A csomagtartó részében viszonylag sok csomagot lehet szállítani és átalakítva akár új funkciót is kaphat a hátsó része. Sok modellhez választhatunk előre elkészített "tuning" megoldásokat is, amivel pillanatok alatt kvázi lakóautót varázsolhatunk belőle.

Előnyök:

Olcsóbb, mint egy átlagos autó vagy kisteherautó és könnyen átalakítható, bővíthető funkciókkal. Mivel olcsónak is tűnik, ezért kisebb eséllyel szemeli ki magának egy rabló vagy tolvaj. Vonóhoroggal utánfutót, lakókocsit is vontathat.

Hátrányok:

Sok modell csak 2-3 személyes, így nagyobb családoknak nem a legjobb megoldás, hacsak nem egy 4-5 személyes, nagyobb változattal rendelkeznek (a szállítható felszerelés mennyiségének rovására). Üzemanyagot igényel.

ATV (All Terrain Vehicle)

Sok embernek van ilyen járműve, amit quadnak is neveznek. Viszonylag erős motorral, négykerékmeghajtással, erős abroncsokkal és kis méretével kiváló túlélőjármű lehet. Szinte minden terepen elboldogul és sok modell vonóhoroggal is rendelkezik.

Előnyök:

Szinte bárhova eljuthatunk vele, nehéz terepen is viszonylag gyorsan haladhatunk vele, üzemanyagtakarékosnak mondható, megbízható és olcsó.

Hátrányok:

Az időjárás viszontagságaival meg kell bírkóznia a vezetőnek, rövid hatótáv, kevés felszerelést szállíthat (még utánfutóval is), üzemanyag kell hozzá, kevés utast vihet magával.

Motorkerékpár:

Egy erősebb motorral felszerelt modellel remek távolságot lehet megtenni. Egy túlélőzsákot és akár másodmagunkat is elviheti különösebb gond nélkül. Egy jó túlélőmotor az átlagosnál nagyobb üzemanyagtartállyal és tárolórekesszel (dobozzal például) rendelkezik.

Előnyök:

1 fő számára kiváló megoldás lehet, mert megfelelő mennyiségű csomagot, viszonylag nagy távolságra szállíthat. Relatíve jó üzemanyagfogyasztás jellemzi, és modelltől függően akár nehéz terepen is boldogulhat vele az ember.

Hátrányok:

Üzemanyagra van szüksége, kevés felszerelést szállíthat, időjárás viszontagságai.

A fenti lista közel sem teljes. A legtöbb nyugati embernek az elsőszámú megoldás valószínűleg az autója vagy kerékpárja lesz. Mint túlélőknek, az a legfontosabb szempont számunkra, hogy melyiket fogjuk legnagyobb valószínűséggel igénybevenni. Ezt természetesen mindenki maga dönti el a helyszín, a lehetséges veszélyek és természetesen a pénztárcájának függvényében. Például egy folyóparton élőnek jól jöhet valamilyen vízi jármű (egy kajak, kenu, ladik) árvíz, áradás esetén, de ugyanúgy számításba vehető a kutyaszántól kezdve a lovakon át akár a helikopterig minden más jármű is. A legfontosabb, hogy még ma kezdjünk el gondolkodni rajta, hogy nekünk mi lehet a megfelelő túlélőjármű! Készítsük fel műszakilag, hogy szükség esetén azonnal igénybevehessük! Tároljunk megfelelő mennyiségű üzemanyagot (ne felejtsük, a Japánban pusztító cunami után néhány órával lehetetlen volt üzemanyaghoz jutni), és tartsuk karban testünket is, ha gyalogolnunk kellene.

Szerinted melyik a legjobb jármű túléléshez? Te melyiket választanád? Mit tennél még a listához?

Egy igen részletes útmutató házipatika összeállításához:

Letöltések mappa megnyitása Összes törlése

hazipatika.pdf

http://www.gyogyszer.hu/admin/upload/hasznos/hazipatika.pdf

Menekülés összedőlt épületből

2014.02.12. 22:59 Martin Blake

Mindannyian sok időt töltünk különböző épületekben: irodaházakban, üzletközpontokban, ipari létesítményekben és persze otthon. Néha azonban előfordul, hogy a hétköznapi munkavégzés vagy bevásárlás egyik pillanatról a másikra katasztrófába csap át. Földrengés, földcsuszamlás, vízalámosás vagy akár az épület szerkezeti hibája miatt is könnyen csapdában találhatjuk magunkat egy összeroskadt kőkupac alatt. Egy ősszedőlt épület különösen veszélyes közvetlenül a baleset után, ezért nagyon óvatosan kell menekülni vagy másokon segíteni. Elsőként saját magunkat kell viszonylagos biztonságba helyeznünk, ezután már jóval könnyebben és hatékonyabban tudunk másokon is segíteni.

Maszk

A finoman szálló por, füst, gáz és egyebek nagyon hamar megtalálják az utat a túlélők tüdejébe, miután az épület ősszedőlt és maga alá temette őket. Bár korántsem olyan hatékony, mint egy rendes gázmaszk, egy megnedvesített kendő, póló vagy hasonló textil az orr és száj elé helyezve az életet vagy a halált jelentheti vészhelyzetben.

Kesztyű, bakancs

Akármilyen erősek és fittek vagyunk, egy pár kesztyű és bakancs viselése eget és földet jelentheti túlélés tekintetében, amikor a kiutat próbáljuk megtalálni a törmelék alól. Minden elképzelhető építkezési anyaggal számolnunk kell: törött üveggel, szálkákkal teli gerendákkal, fém-, beton- és egyéb hulladékokkal. Számíthatunk arra is, hogy sok bepánikolt emberrel is meg kell küzdenünk (nem feltétlenül fizikailag). Bár kevés irodista vagy átlagember visel ipari kesztyűt munka közben, kevesen hordanak acélbetétes bakancsot, de ebben az esetben is próbáljunk meg improvizálni valamit, hogy a kézfejet és lábfejet védjük a sérülésektől: egy tenyérre csavart öv, ruha is sokat segíthet. Tudom, tudom, csak egy film, de akkoris: a World War Z-ben láttam egy egyszerű, de nagyszerű ötletet végtagjaink védelmére: a főhős felkapott néhány magazint és csőbe tekerve az alkarjára erősítette azokat, valamelyest védve a karokat a közvetlen sérülésektől.

Zseblámpa

Túléltük az épület összeroggyanását, remek! De a sötétben az orrunkig sem látunk el, így nem lesz könnyű megtalálni a kiutat. Egy jó minőségű minizseblámpa nem ad túl erős fényt, de ahhoz pont elegendőt, hogy segítsen tájékozódni. Végülis nem az a cél, hogy elvakítsuk a többi túlélőt. Egy kulcstartóra erősíthető zseblámpa mindig jól jöhet az ilyen helyzetben, esetleg az EDC-készlet részeként.

Kötél, síp

Ha már említettük az EDC-készletet, ez tartalmazhat egy sípot is akár. A törmelék még a baleset után is sokáig "mocoroghat", ahogy a kisebb-nagyobb darabok keresik a helyüket. Az ezzel járó zaj könnyen elnyomja egy beszorult, sérült ember hangját. Egy kisméretű sípot egyszerűen elrejthetünk a készletben, de kaphatók kompakt túlélőeszközök is, pl. zseblámpa+síp egyben.

Kötelet legegyszerűbben úgy vihetünk magunkkal, ha egy ejtőernyős zsinórt fűzünk fel karkötőként. Nekem ez állandó kelléke a készletemnek: egy kb. 3-4mm vastag, 3 méter hosszú kötél, mely annyi helyet foglal, mint egy bicska. Használható ideiglenes rögzítésre, de rendkívül jól bírja a terhelést is: egy átlagos ejtőernyős kötél akár 250kg-ot is könnyedén megtart.

Előfordulhat, hogy romok alá temetett túlélő(ke)t találunk. Fontos, hogy először igyekezzünk megnyugtatni a bajbajutott embert, majd kezdjük el felmérni a helyzetet, hogy képesek vagyunk-e önerőből segíteni neki saját életünk kockáztatása nélkül. Sokszor "csak" néhány centit kell elmozdítani az akadályt, hogy kiszabadítsuk a túlélőt. Nagyon körültekintően és óvatosan mozdítsuk meg a törmeléket, mert könnyen másodlagos roggyanást okozhatunk. Ez pedig a mentőalakulatok egyik legnagyobb gyilkosa, ahogy azt láthattuk a lettországi bevásárlóközpont esetében is. A másik legfontosabb tényező az idő: ha valaki kb. egy óránál tovább van beszorulva a törmelék alá, a véráramába került elhalt sejtek miatt hamarosan veseelégtelenség lép majd fel. Ha mégis sikerül őt kiszabadítani, de 6 órán belül nem érkezik szakszerű segítség, akkor a túlélési esélyei nullára csökkennek. Miután elhárítottuk a veszélyt, itassuk meg a sérültet vízzel és próbáljuk eszméleténél tartani. Sípunkkal rendszeresen küldjünk vészjelet, de hatékony lehet egy vascső kongatása is. Köveket, törmeléket dobálni nem a legjobb megoldás, mert a mentőalakulatok összetéveszthetik a zajt az épület morajával.

(az utolsó bekezdés tippjeit egy mentési szakértő ajánlásai alapján válogattaminnen, további forrás itt)

Fuss, rejtőzz, harcolj!

2013.02.12. 10:26 Martin Blake

Talán kevésbé tartozik a blog tematikájának fősodrába, de egy korábbi, afegyverekről szóló poszt után kialakult beszélgetés miatt gondoltam, hogy mégis érdemes lehet megosztani veletek a következő videót. A szituáció egy átlagos hétköznap a munkahelyen, míg egyszercsak betoppan egy állig felfegyverzett ember. Mik a túlélési lehetőségek? Ebben a párperces videóban néhány ötletet láthattok erre az esetre. Akinek kell, magyar feliratot is bekapcsolhat a jobb alsó sarokban.

Fuss, Rejtőzz, Harcolj

http://www.youtube.com/watch?v=XAx_yzCNFWo

Te hogyan élnéd túl ezt a helyzetet? Várom a kommenteket, Cuba nevű olvasónknak pedig köszönet a videóért!

Prepperek, ti őrültek!

2014.02.08. 19:10 Martin Blake

1993. február 26-án bomba robbant a World Trade Center északi tornyának tövében. A merénylő tervei szerint a detonáció ütötte lyuk miatt az épület rádől majd a déli toronyra, elpusztítva mindkettőt. A terv nem egészen így sült el, de amellett, hogy 6 ember életét vesztette, igen sok másikat kellett evakuálni a megrongálódott épületből. Utóbbiak között volt egy irodista is, akire sokként hatottak az események. Az illető ezután gondos tervezésbe kezdett: alaposan feltérképezte a környéket, az épületet, számtalanszor végigjárta a vészkijáratokat, felmérte a lehetséges menekülőutakat és mindent, ami segíthet neki akkor, ha hasonló katasztrófa következne be. Erre csak 8 évet kellett várnia. 2001. szeptember 11-én egy repülőgép csapódott munkahelyének épületébe, csapdába zárva őt és megannyi más embert. Követve a korábbi terveit, egyike volt annak a kevés túlélőnek, akik végül megmenekültek a roskadozó romok alól. Ennek az embernek az életét a felkészültsége mentette meg.

Ez a rövid sztori azonban sajnos ritka. Egyesek szerint az emberiség alig 1%-a fektet időt és energiát abba, hogy egy igazi vészhelyzet esetén is túlélhessen. Másszóval a népesség túlnyomó részének napról-napra szűkülnek a lehetőségei a fogyatkozó készletek, a drámaian csökkenő egészségügyi állapotok, a közbiztonság romlása miatt. A legtöbb embernek fogalma sincs arról, hogy milyen lehet az élet az üzletek bázárása után, hogy milyen hamar válhat félelmetes zombihordává egy éhező tömeg. Ahelyett, hogy némi időt szánva biztonságban tudnák magukat és családjukat, inkább kifogásokat találnak, hogy miért őrültség prepperkedni és miért is nincs rá szükség. Egy olyan világban élnek, ahol a civilizáció, a társadalom jól működik.

Olvasgatva a híreket, ez a társadalmi berendezkedés viszont egyáltalán nem tűnik olyan stabilnak, mint amilyennek sokan hiszik. Szíriában évek óta dúl a polgárháború, épp a napokban menekítettek ki néhányszáz, főleg idős embert Homsz városából. Mindegyikük szinte csonttá soványodva ért békésebb területre, némelyikük már hónapok óta nem evett kenyeret sem. Rápillanthatunk a szomszédokra is. Ukrajnában hetek óta tart az oroszokkal szimpatizáló kormány és az Európai Unió mellett pálcát törők csoportjainak rivalizálása. Az országban több helyütt akadoznak a szolgáltatások, a közbiztonság. Néhány helyen gyakorlatilag már nem a kormány tartja a kezében a gyeplőt. Délebbre, Bosznia-Hercegovinában is erőszakba csapott át a békésen induló tüntetéssorozat, a cikk írásakor a magyar külügy is óvatosságra inti az országba tartó, vagy ott tartózkodó honfitársainkat.

Vegyünk most végig néhányat ezek közül a kifogások közül. Miért nem készül fel az emberek 99%-a?

"Ugyanmár, soha nem fog bekövetkezni, meg amúgyis biztonságos környéken élek!"

Annak az esélye, hogy valamilyen katasztrófával kell szembenézni, az urbanizáció terjedésével, a lakosság gyarapodásával arányosan növekszik. Egy célpont minél nagyobb, kiterjedtebb, az annál könnyebben kap találatot. Még ha a te környéked nem is szenved közvetlen károkat, elzáródhat kulcsfontosságú területektől, amiket telibe talált a krach. A világ minden pontja célpont lehet, természeti katasztrófától kezdve háborúkon át járványokig bármi felütheti a fejét. Nincs kivétel, senki sem sebezhetetlen.

"Meg vagyok győződve arról, hogy minden helyreállítható és az én környékemen hamar visszatér az élet a normális kerékvágásba."

Az éppen regnáló kormányok minden lehetséges módon igyekeznek elhitetni az emberekkel, hogy bármi történjék is, ők tudnak segíteni. Szerencsére eddig ez valóban így volt kivételesen komoly és mély problémák hiányában, ezért nem kellett emberek millióinak eltakarítania a romokat fáradságos munkával. De a történelemkönyveket végiglapozva hamar rájöhetünk, hogy ez nincs mindig így. Járványok, földrengések, árvíz, háborúk időről-időre felbukkannak. Legutóbb például Fukushimában láthattuk, hogy kevesebb, mint 24 óra alatt mennyire megváltozhat minden körülöttünk.

"Mindegy, hogy mennyire borzalmas események történtek, a segítség hamarosan megérkezik, csak ki kell húznom addig."

Segítség akkor jöhet, ha van elegendő ember és erőforrás. A közelmúlt katasztrófái például elég elszigetelt, távoli helyeken következtek be, így az azokat sértetlenül megúszó többségnek lehetősége volt segíteni a bajbajutottakon. De mi van, ha egy egész ország kerül bajba? Vagy az egész világ? Feltételezni, hogy valaki (pl. kormány) majd a segítségedre siet az igazán nagy bajban, egyszerűen veszélyes. A kormány - ha még egyáltalán létezik ekkor - elsősorban a kritikus, prioritást élvező helyeken fog segítséget nyújtani. A te környéked akár hetekre, hónapokra is lehet a prioritási listában és már rég hulla leszel, mire a segítség megérkezik.

"Még ha történne is valami, a városban rengeteg élelmiszert és egyéb készletet vehetek magamhoz."

Városok tucatjai bénulnak meg akár egy egyszerű áramszünet miatt is. Leesik egy kis hó, eső, és az üzletek polcairól hamar eltűnik minden portéka. Becslések szerint egy átlagos város mintegy 3-4 napra elegendő élelmiszerrel, vízzel rendelkezik. Számold ki például, hogy ez mit jelent a te esetedben: a településed lakosságának számát oszd el az ott található élelmiszerboltok számával. Most képzeld el ezt a hordát éhesen, szomjasan, ahogy megrohamozza az üzleteket! Mindennap láthatod a kamionokat, ahogy folyamatosan pótolják a készleteket. Képzeld el, hogy ezek a szállítmányok leállnak. Az élelmiszer hamarabb fog eltűnni, mint gondolnád.

"Az én kormányom, a közösségem, a szomszédaim nem fogják hagyni, hogy szenvedjek."

Ha a víz, élelmiszer, egyéb szükséges dolgok nem állnak rendelkezésre az államnak, hogy elossza azokat, akkor mindenki, aki nem készült fel korábban éhezni, szomjazni fog. A szomszédaid is a 99%-hoz fognak tartozni, ahogy te is. Azok pedig, akik előrelátóak voltak, nem valószínű, hogy sok emberrel meg fogják osztani a készleteiket. Elvenni tőlük sem lesz egyszerű, mivel ők erre is felkészültek, valószínűleg jobban felfegyverzettek, biztonságosabb helyen is élnek, mint te. Másrészt pedig rendkívül önző elvárni azt, hogy majd a szomszéd feláldozza magát és családját csak azért, mert neked túl megerőltető lett volna felkészülnöd. Egyszerű a megoldás: ne tartozz azokhoz, akik nem prepperkednek!

"3 napra elegendő élelmiszerrel, vízzel és felszereléssel rendelkezem, a kormány szerint ez bőven elég lesz nekem."

Három nap rendkívül gyorsan elszalad, és mint láthattuk pl. Japánban, ettől tovább is eltarthat, amíg a segítség megérkezik. Ha lehetséges, minimum 30 napra elegendő vízzel, élelmiszerrel, üzemanyaggal és egyéb felszerelésekkel rendelkezzünk családunk számára. A közelmúlt "kis" katasztrófái után mintegy 1-2 héttel már elért az érintett helyekre a szükséges ellátmány. Ettől komolyabb vész esetén ez az idő lényegesen megnőhet.

"Van pénzem, bankkártyám, mindent megveszek majd, amire szükségem lesz."

Ne felejtsük el, hogy a bankkártyák (hitelkártyák) csak akkor működnek, ha a mögöttük álló rendszer is működik. Néhány ember azt hiszi, hogy néhány plasztikkártyával mindenre képesek és bármitől megmenekülhetnek. Akkor esnek pofára, amikor megpróbálnak fizetni velük, de a bank nem engedi át a tranzakciót, a boltos nem fogadja el a kártyát, vagy egész egyszerűen nincs áram, amivel a leolvasók működnének. A készpénz nélkülözhetetlen a vásárláshoz SHTF esetén. Legyen minden címletből elegendő, de inkább a kisebbekből, hogy ne kelljen sehol váltani, és ne szúrjon szemet a rosszfiúknak a nagy címletű bankó.

"A csapból mindig jön a víz, de ha el is zárnák, akkor sem fognak szomjazni hagyni."

Az otthonodba kötött vízvezeték áram hiányában üres lesz. Lajtoskocsira hagyatkozni pedig szintén a kiszolgáltatottságot növeli. Azok, akik kezeletlen vizetisznak folyókból, tavakból, csak az egészségüket kockáztatják. Ha valaki nem is tárol sok élelmiszert, legalább vízből érdemes raktároznia valamennyit. Az ajánlott mennyiség minimum 3-4 liter naponta, fejenként (ebbe beletartozik az ivás, főzés, tisztálkodás stb. is!). Ne feledkezzünk el házi kedvenceinkről, haszonállatainkról sem! Sok helyen kapható nagyméretű palackos víz, amelyek egyszerűen tárolhatóak a lakás egyik sarkában. Egy jó minőségű szűrő, fertőtelnítőtabletták stb. is egy átlagos otthon részét kellene, hogy képezzék abban az esetben, ha a vízszolgáltatás megbénulna. Tanuld meg, hogy hogyan kell ezeket használni, hogyan gyűjthetsz vizet. A dehidratáció és a fertőzött víz fogyasztása emberek sokaságát fogja megölni. Víz nélkül legfeljebb három napig bírod ki.

"Nincs elegendő hely a lakásomban, hogy olyan dolgokat halmozzak fel, amit aztán nem is használok."

Mindenféle "holt" helyek találhatóak egy lakásban: ágy alatt, lépcső alatt, a garázsban, csak hogy néhányat említsünk. Szükség esetén pedig függőlegesen is terjeszkedhetünk, egészen a plafonig. El is rejthetjük tartalékainkat a kíváncsiskodó szemek elől, ha van menedékhelyünk, ott is felhalmozhatunk néhány dolgot.

"Nem tudom rotálni a készletet, mert minden megromlik egy idő után és ki kell dobnom."

Sok élelmiszert a szavatossági idő lejárta után is el lehet fogyasztani. Aki viszont úgy érzi, hogy ez nem járható út számára, tartalékolhat valamilyen más, nem romlandó árut is. A mindennapi dolgoknak megnőhet az értéke SHTF során. A vécépapír, öngyújtó, elemek mind-mind értékes csereeszközként szolgálhatnak, amit aztán élelmiszerre (vagy másra) cserélhetünk. Aztán ott vannak a klasszikus élvezeti cikkek, az alkohol, cigaretta, kávé, amikre szintén mindig lesz kereslet.

"Nincs fölös pénzem prepperkedni."

Senkinek sincs. Fel lehet viszont készülni apránként, szépen lassan felépítve egy biztos tartalékot. Egy egyszeri, hatalmas bevásárlás helyett a prepping inkább egyfajta életszemléletet jelent, ahol egy "bemelegítő rész" (felhalmozás) után már "csak" fenn kell tartani ezt a rendszert. Segítséget jelenthet ebben a különböző akciók az üzletekben, kuponok, bónok, de az ingyenes termékminták is hasznosak lehetnek. Sose utasítsunk vissza valamit, ha ingyen adják! Később ez a haszontalan tárgy csere alapját képezheti.

"Ez rengeteg időt és energiát igényel."

Még az az ember is, aki csak belekóstolt a preppingbe, egy orrhosszal előrébb jár azoknál, akik meg nem. Néhány extra konzerv a spájzban már jelentős előnyt adhat baj esetén. A befektetett munka eltörpül ahhoz az előnyhöz képest, amit a felkészülés ad, ha a szükség úgy hozza.

"Fogalmam sincs, hogy mit és mennyit tároljak."

Írd le egy füzetbe minden nap, hogy mit használtál aznap! Pár hét alatt világos képet kapsz arról, hogy miből mennyit fogyasztasz mondjuk egy hétre/hónapra levetítve. Ezeket a dolgokat érdemes majd tárolnod. Aztán tedd fel a kérdést magadnak, hogy mennyi időre szeretnél felkészülni? Ha megvan a pl. heti fogyasztási igényed, akkor könnyen kiszámolhatod, hogy mennyi dologra lesz szükséged pl. 3 hónap alatt.

"Ha nagy lenne a baj, a rendőrség vagy a hadsereg megvéd engem."

Azoknak is érdemes legalább elgondolkodni a saját biztonságukon, akik irtóznak afegyverektől, erőszaktól. Minél nagyobb a távolság a támadód és a családod között, annál kisebb az esélye, hogy valaki megsérüljön. Egy lőfegyver megadja számodra ezt a távolságot. De ha valami oknál fogva ez nem járható út, valamilyen megoldásod akkoris legyen a családod védelme érdekében! Igen sok zombi fogja majd a környéket járni préda után kutatva. Ha a kormány megszűnik létezni, a rendőrség, hadsereg széthullik - nem lesz, aki lekaszabolja ezeket. Magyarországon egy katonára mintegy 330 lakos jut, egy rendőrre pedig kb. 220. Ha nem vagy felkészülve, akkor számodra ennyi biztonság fog jutni. Érdemes továbbá megjegyezni, hogy pl. akadozó áramszolgáltatás, megrongálódott telefonvonalak esetén nehezebben hívhatunk segítséget tőlük.

"Amíg az áramszolgáltatás helyreáll, használhatom a ledes zseblámpát, ami örökké bírja."

Ezekben a lámpákban valóban hosszú életű izzó található. A szűk keresztmetszetet itt az energia forrása jelenti majd. Az elemek egy idő után lemerülnek. A sötétben sok baleset érheti az embert és a zseblámpán kívül mást is használhatunk fényforrásként. A gyertyák olcsók, némi fényt és egy kevés hőt is adnak. De az biztos, hogy a vaksötétségnél bármilyen fény csak jobb lehet. Emellett az is elképzelhető, hogy akár napokig, hetekig nem áll helyre a szolgáltatás. Még hétköznapi körülmények között is sok ember hal meg a túl hideg vagy a túl meleg miatt. Borítékolható, hogy tartós áramszünet esetén ez a szám megsokszorozódik majd. Fontos tehát felkészülni az időjárás viszontagságaira (úgy a hőmérsékletváltozásra, mint a fényviszonyokéra). Egy lehetőség például egy generátor beszerzése, elegendő üzemanyaggal, szél- és napenergiát hasznosító eszközök felkutatása. Igazsgág szerint az áramszolgáltatás az egyik legsérülékenyebb közmű az összes közül, ráadásul nagyban függ tőle sok egyéb rendszer is (pl. a feljebb említett vezetékes víz is).

"Újra és újra hallgathatom ezeket pánikkeltő szövegeket, de a végén semmi sem lesz belőlük."

Talán a Y2K és a maja naptár körüli mizéria tényleg csak hisztéria volt, addig más események sokkal rosszabbul sültek el, mint elsőre gondoltuk volna. Csak az elmúlt években két olyan cunami söpört végig országokon, melyek mérete és ereje az emberiség történetében az eddigi leghatalmasabb volt. Pusztításuk után még ma, évekkel később is nehezen áll vissza az élet a normális kerékvágásba. Háborúk és terrortámadások tizedelték az emberiséget az elmúlt évszázadban. A prepping az egyetlen megoldás az átlagember számára, hogy esélyt adjon magának túlélni az ilyen helyzeteket.

"Igazi katasztrófa esetén úgyis meghalunk, meg különben is, mi értelme lenne utána élni?"

Még a legpusztítóbb vész után is lesznek túlélők. Miért ne lehetnél te és a családod köztük? És tényleg, mondtad már a családtagjaidnak is, hogy téged nem érdekel a sorsuk, ahogy a sajátod sem? Kevés ember érti meg, hogy bármilyen szörnyen is érjen véget egy katasztrófa, a világ, a növények és állatok, az emberiség viszonylag hamar újra erőre kapnak. Természetesen vannak kivételek, de általában lassú, ámde tartós fejlődés indul be egy idő után. A prepping egyik célja, hogy megadja számodra a lehető legtöbb eszközt ahhoz, amire egy ilyen katasztrófa során/után szükséged lehet.

"A prepperek radikálisok, paranoidok, összeesküvés-elméletekben hisznek, egyszerűen csak nem akarok velük érintkezni."

Víz, élelmiszer és egyéb dolgok tárolása még nem jelenti azt, hogy valaki egy összeesküvés-elmélet híve lenne. Egyszerűen csak gondoskodik a közvetlen családjáról, barátairól. Ha te nem kedveled a preppereket és életszemléletüket, természetesen nem kötelező velük barátkoznod. Ugyanakkor egy prepper nem fogja érteni, hogy te miért nem gondoskodsz a sajátodról. Ők egyfajta életbiztosításként tekintenek a felhalmozott dolgokra és tudásra, amit aztán hasznosíthatnak akkor, amikor ezek már nem, vagy nehezebben elérhetőek.

"Nem értem miért aggódtok, hiszen még sosem volt ilyen biztonságos a világ, mint manapság."

A népesség növekedésénél lassabban nő az elérhető javak mennyisége. Való igaz, hogy vitatható a földrengések, vulkánkitörések és egyéb természeti katasztrófák okozta pusztítás mértéke, hiszen relatíve kevés embert érint. Viszont nem-természeti katasztrófákat figyelembevéve még sohasem fordult elő a történelem során, hogy több, mint 7 milliárd ember versenyezzen az olyan, egyre szűkülő erőforrásokért, mint víz, művelhető föld stb.

"Semmi értelme készleteket felhalmozni, ha úgyis kirabolnak majd."

Gondot okozhat, ha mindenkinek elmondod, hogy a lakásod kvázi élelmiszerboltként funkcionál. Ha senki nem tud erről a "hobbidról", akkor kisebb eséllyel fognak megtámadni. Fontos, hogy jó kondícióban legyél, ismerj és tudj alkalmazni legalább néhány alapvető önvédelmi trükköt, mivel sok ember fog átváltozni könyörtelen zombivá, csak hogy elvegyen tőled mindent. Viszont azt is érdemes szem előtt tartani, hogy az idő múlásával sok ember le fog gyengülni megfelelő táplálkozás hiányában, ezért már néhány nap alatt jelentősen csökkenhet a fizikai kockázat (a jóllakott prepperrel szemben).

"Baj esetén a kórházakban ellátnak majd."

Az egészségügyi ellátásra nehezedő teher megsokszorozódik SHTF esetén. Orvosok, ápolók fognak majd hiányozni a munkából, de kevés lesz a gyógyszer, kötszerek és egyéb eszközökből is hiány lesz. Feltételezhető, hogy katasztrófa esetén megnő a járványok kialakulásának veszélye az ellátás akadozása vagy komplett hiánya miatt. A legjobb megoldás itt is a megelőzés. A legfontosabb, hogy figyeljünk a kezünkre és a testünk "bemeneteire". A lehető leggyakrabban tisztítsuk meg a kezeinket, kerüljük a szemünk, szánk stb. érintését. Használjunk antibakteriális szappant, fertőtlenítőszereket és legyen megfelelőelsősegélyládikánk is. Az egészségünkre fordított idő és figyelem életmentő lesz, ha beüt a krach.

"Semmi sem tűnik annyira vészesnek, kár felfújni mindent."

Ezt mondd azoknak, akik túlélték a Katrina vagy a Sandy hurrikánt. Esetleg a haiti földrengést, vagy a két hatalmas cunamit túlélőknek. Kérdezd meg az embereket, miken mentek át a világháborúban, a koreai vagy balkáni háborúkban, vagy hogy Szíriában, Irakban milyen egyszerű az élet. Felkészülni a legrosszabbra annyit tesz, hogy te jobban fogod tudni kezelni ezeket az eseteket. Talán nem fogsz túlélni, de az esélyeidet minden, a felkészüléssel töltött idővel/energiával növelheted.

"Holnapig várhatok a felkészüléssel, az még belefér az időbe."

Nem, nincs rá időd! Az a bizonyos holnap előbb-utóbb elérkezik. Amikor az ország vagy a világ eseményei felgyorsulnak, akkor elég sok ember fog nekiállni felkészülni, de az már késő lesz v

Városi túlélő

Élelmiszer tárolása hosszabb távon

2012.10.04. 19:24 Martin Blake

Az elmúlt hetekben érdekes beszélgetés bontakozott ki az egyik poszt alatt, hogy vajon egy tipikus magyar családnak milyen megoldás lehet az ideális, ha hosszabb távon szeretne valamilyen élelmiszert tárolni? Szintén a sok beszélgetésnek köszönhetően egyre inkább körvonalazódik bennem az, hogy egy SHTF helyzetre átlagosan olyan 3 évre érdemes felkészülni, mint maximum időtartamra. Ha ezidő alatt nem jut a gazdaság, a termelés olyan szintre, hogy megfelelő mennyiségű élelmiszert, stb.-t tudjon termelni a lakosságnak, akkor ott már amúgyis jóval nagyobb gondok vannak. Valaki említette például az amerikai párt, akik egy kisebb hadsereget tudnának élelmiszerrel és egyéb felszereléssel ellátni csaknem 20 éven keresztül... Nos, ez az, amire már talán egyikünk sem szeretne készülni, hiszen ott már régen rossz a szituáció, ha ennyi idő alatt nem tud az élet visszazökkenni a normálisba. De visszatérve a 3 évre, felmerült a kérdés, hogy hogyan lenne érdemes élelmiszert ennyi időre biztonságban tudni? Konzervekkel és más tartós élelmiszerekkel nincs különösebb gond, az ember vásárláskor megnézi a szavatossági időt, ami 2014-15-ig eláll, az mehet a polcra és nagyjából kész is vagyunk. Mi van azonban a különböző gabonákkal, amiből pl. kenyeret süthetünk? Sokan közülünk kisebb-nagyobb városban nőttek fel, a mezőgazdasághoz szakszerűen - meg merem kockáztatni - a magyarok java nem ért. Bár láttuk, hogyan csinálja a mama, talán segítettünk is neki itt-ott az alföldi nyaralás során, sokan talán meg tudjuk különböztetni a kukoricát a búzától (hoppá!) de túléléshez elegendő ismeretekkel aligha rendelkezünk (hozzáteszem, ez elég szomorú, dehát így alakult a civilizáció során). Városi túlélőként azonban elengedhetetlen némi ismeret arra vonatkozóan, hogy legalább egy bizonyos ideig elegendő gabonát tudjunk tárolni, ha beütne a krach.

Elkezdtem tehát nyomozni, de igazság szerint nem voltam nagyon megelégedve az amerikai prepper oldalakon nyomatott mylar zacskós megoldással. Ennek lényege, hogy egy mylar zacskóba (ami egy erős, UV-szűrős anyagból készült, oxigént nem áteresztő anyag) töltjük a rizst, búzát, kukoricát stb., melléteszünk egy oxigénelszívót (abszorbert), kiszívjuk szívószállal a fölös levegőt, majd alaposan leforrasztjuk a zacskó végét. Azért nem voltam boldog ezzel, mert a mylar relatíve drága megoldás és legfeljebb néhány kilónyi portéka fér el benne. Bár meg kell jegyezni, kisebb pakkok összeállításához (pl. egy műanyagvödörbe 2-3 féle gabonát, konzerveket, tésztákat stb.-t helyezve) kiváló, mert így 3 napos "menüket" készíthetünk, és persze elegáns is. Mégis, ehhez elég sok vödör, zacskó, abszorber és persze élelmiszer kell, ami már árnyalja a képet - de végülis járható az út. A beszélgetés során azonban felbukkant egy mentőangyal Dream_walker személyében, aki tapasztalatával rendkívül sok érdekességet osztott meg velünk, amit most szeretnék ebben a posztban megosztani mindenki okulására. Dream_walkernek ezúton is köszönöm a segítségét, a virtuális piros hangszórót már elküldtem! :) Hogyan érdemes tehát városi túlélőként alapvető gabonákat tárolni, mire kell figyelni, hogyan csináljuk? Innentől már övé a szó.

"A tárolást hogyan lehetne szerinted "leskálázni" kisebb volumenre? Magyarul ha mondjuk van egy kisebb család egy tetszőleges településen, akinek nincs művelhető (méretű) földje, tárolói, "hegyekben álló" mennyiségű gabonája minden évben, mert nem vet, szánt, arat stb... Akkor hogyan tudna magának 1-3 évre elegendő gabonát, rizst stb.-t eltárolni?"

Egyszer egy pénzügyi, befektetési dolgokkal foglalkozó könyvben azt olvastam, hogy a legjobb tanács, amit egy befektetési guru adhat egy átlagos befektetőnek, az az, hogy ne legyen átlagos.
Első lépésként irány a környék vagy a net, és keresni kell egy vidéki lakóhelyet. Aprófalvakban, tanyavilágban fillérekért (néhány millió forint, ennyiért városi garzont sem nagyon lehet kapni) lehet komoly méretű telekhez jutni lakható állapotú házzal, gazdasági épületekkel, esetleg hozzá tartozó földterülettel, jellemzően fél és két hektár közötti területtel; összehasonlításként egy ha föld, 10.000 m2 egy 5-6 fős családnak az élelmiszere nagy részét (kb. 90-99%-át) fedezi, a gabona kivételével. Azaz zöldség, gyümölcs, hüvelyesek, tojás, baromfihús, esetleg sertés, kiskérődző tartható egy-két darab, ez esetben tej, hús, gyapjú, bőr is akár. Emellett tüzelő, gyógynövények, építőanyag, stb. Egy öt fős család éves búzaszükségletét egy hold föld fedezi, ez fél hektár körül van, amin a hazai átlagtermés évjárattól, talajtípustól, termőhelytől függően 2-3 tonna, azaz két-háromezer kg búza termelhető. Ebből jut a kenyérhez, tésztához, süteményekhez. Ha az állatoknak is akar az ember, akkor kicsivel több kell, de nekik nem létszükséglet. Az abrak az intenzív termelés velejárója, igazából egyik állatfajunknak sem természetes tápláléka :) Régen jellemzően pár holdon gazdálkodtak (és éltek meg szűkölködés nélkül) az emberek, a módos gazdák rendelkeztek 5-6 hektárnál nagyobb területtel, ők már béreseket is tartottak, de külön magtárat nem építettek még ők sem. Egy régi, klasszikus parasztudvar nem volt nagyobb egy átlagos mai kertes ház udvaránál, és bőségesen elfértek mindennel. Mondjuk volt pince, padlás, verem, pajta, csűr, kamra is, szóval volt tárolókapacitás. A régi házaknál jellemzően ezek ma is megvannak, lomtárnak, garázsnak, esetleg tényleg valami gazdálkodási célra használják.
Kevés jobb felkészülést tudok mondani egy esetleges kataklizmára, mint egy minél teljesebb önellátást biztosító vidéki lakóhelyet. Ehhez persze kell egy megbízható és összetartó mikroközösség is, hogy az emberek meg tudják egymást védeni, de ha ez megvan, szinte mindent túl lehet élni. Erre szokták mondani, hogy a fenntartható fejlődés terén a régi paraszti kultúra nem egy kockáspapíros, jól hangzó elmélet, hanem egy olyan életforma, ami az elmúlt párezer év során biztosította a túlélést minden körülmények között.
De térjünk vissza a feltett kérdésre, még egy rövid közbevetéssel.
Művelhető méretű föld: 100m2-en (ami még egy városi, lakóparkos zsebkendőtelken is rendelkezésre álló felület) hatalmas mennyiségű zöldséget lehet termelni. Több tíz kg-ot típusonként, összességében a mázsát is bőven meghaladhatja a termés. Ez már számot tevő mennyiség lehet. Szóval ne legyen lebecsülve a kis föld sem. Meg aztán ha gebasz van, úgysem fog senki kerti partit tartani a pázsiton (meg a nagy földek is parlagon lesznek, mert egyrészt valószínűleg nem lesz üzemanyag, de ha az lenne is, senki sem fog kimerészkedni a nyílt mezőre, egy baromi hangos géppel dolgozni). Lakásban ez nem játszik természetesen. De lakásban pl. nem lesz nyílt tüzed sem, amin mondjuk megsütöd a búzából készült lepényt. Vagy ha lesz, akkor meg nem lesz füstelvezetésed. Szóval irány a kertes ház vagy a vidék :) De már tényleg abbahagyom :)

"Pl. ha veszünk néhány 50-100 literes műanyag hordót, ami még elfér a legtöbb lakásban, házban, ezek mennyire felelnek meg a célra? Bolti magokat, rizst stb.-t vásárolva használhatjuk-e ezeket 2-3 éves időtartamban gondolkodva?"

Tárolás: ahogy írtam az előzőekben, hordó, hombár, megtölteni, lezárni, esetleg leviaszozni, ha hosszabb távra gondol az ember. 1 évre nem kell, 3-ra meggondolandó. De ha pl. több kisebb hordóban van tárolva, az még jobb. Egyszerre csak egy van nyitva. A gabonákkal ez simán megtehető. Ki kell számolni a fogyasztást, és úgy tervezni. 1 kg kenyérhez 70 deka búza kell, számoljátok ki, hogy x főre naponta mennyi kenyér fogy. Emellé jön a tésztakészítés lisztigénye, bár túlélési helyzetben szerintem elég lesz a sima kenyér, vagy a lepény.
A tárolásnál a kártevők elkerülése a fő cél. A moly és a zsizsik károsíthatja a szemes terményeket, ha ezek bejutását meg tudjuk előzni, akkor nincs gond. Erre jó a viaszozás. Előtte irtáshoz meg a fagyasztás :)"Kell-e valamilyen előzetes válogatást, rostálást végezni rajta, vagy a zacskóból egyenesen átönthető? Érdemes esetleg ilyen mennyiségnél elfelejteni a bolti árut és termelőtől venni néhány zsákkal inkább?"

Bolti árunál nem kell extra kezelés szerintem. Amúgy étkezési búzát boltban csak úgy nem is kapsz számottevő mennyiségben. Csíráztatáshoz szoktak árulni kicsi zacsikat, bioboltokban, horror áron. Zsákos mennyiséget (amit már érdemes eltenni) szinte kizárólag termelőtől tudsz, átlagosan 10.000-15.000 forintos mázsánként áron. Idén az aszály miatt inkább a 15-höz lesz közelebb. Ennél többet viszont ne fizessen senki érte, mert az meg már lehúzás. Érdemi különbség itt nincsen a bio és a konvencionális között, ha esetleg felmerülne a kérdés :)
Rizst itthon Szarvason termelnek, szerintem a környéken beszerezhető akár hántolatlanul is, de az árát nem tudom (a bolti felére, harmadára tippelem). Esetleg még a nagybanin lehet venni zsákosan, a fővárosban. Száraz hüvelyeseket, kölest, egyéb ilyesmit is ott néznék elsősorban, ha úgy kellene megvásárolni. "A feldolgozásra vonatkozóan: felhasználáshoz milyen eszközökre lehet szükség, ha pl. lisztet akarunk készíteni (itt is csak kis mennyiségre gondolok, valamilyen kézi őrlőre pl.)?"

Rosta. Megbontáskor érdemes átrostálni az anyagot a biztonság kedvéért. Emellett ha mégis megtámadja valami kártevő, azzal ki lehet szedni a használhatatlan részeket. A zsizsik és a moly nem teszi amúgy fogyaszthatatlanná a cuccot, csak kicsit undorító lesz, meg csökken a táplálóértéke.
Kézi őrlő is létezik, meg persze mozsár, ezután pedig egy szita kell. Ami átesik rajta, az lisztnek jó, ami nem, az darának, kásának. A keleten igen divatos kuszkusz pl. búzadara, lisztbe forgatva. Értelmét nem látom, de létezik, és rá vannak pörögve :)"Említettem a répát, milyen más hasonló és népszerű termény van még, amit viszonylag könnyen készíthetünk elő (szeletelhetünk, száríthatunk), hogy aztán sokáig elálljon? Avagy mit lehet érdemes közép-hosszabb távra elraktározni szerinted?"

Bármilyen zöldség és a legtöbb gyümölcs eltárolható, ha megfelelően van elkészítve. Az aszalás, szárítás kézenfekvő, egyszerű. Így lehet répát, zellert, hagymát, tökféléket, paradicsomot, paprikát. Az aszalás témakörével dugig van a digitális háló, nem térnék ki rá jobban. A megfelelően dunsztolt savanyúságok, befőttek, csatnik és lekvárok szintén évekig elállnak a polcon, ha hűvös, sötét helyen lehet tárolni őket.
Emellett ha van telek, lehet csinálni úgynevezett vermet. Ez egy földbe ásott gödör, ahol szalmával, homokkal, földdel borítva van tárolva a termény. Gyökérzöldségeket, krumplit szinte csak így szoktak régen. Szintén a netet kell feltúrni, hogy hogy néz ki, mi kell hozzá."Egy átlagembernek, aki nem a mezőgazdaságban él és dolgozik, milyen egyéb lehetőségei vannak arra, hogy alapvető élelmiszereket tároljon?"

Kamra, spájz, padlás. Beépített polcok a hűtő fölött (szellőzéssel, mert a hűtő mögül bizony elég meleg levegő jön ki). Ennél jobbat nem tudok :)"Úgy veszem ki szavaidból, hogy elsősorban a gabonákban vagy nagyon otthonos, ezekre lennék kíváncsi: milyen és mennyi magot érdemes tárolni per fő, melyik igénytelen és melyikre kell esetleg jobban odafigyelni stb.?"

Ahogy írtam menet közben. A milyen mag kérdésre meg nem tudok válaszolni, az ízlés kérdése :) Én pl. nem szeretem a hajdinát, más meg a lencsétől mászik a falra.
Minél magasabb a feldolgozási fok, annál nehezebb dolgunk van.
A gabonafélék egyszerűek. Ha nem kapnak vizet és nem támadják meg a kártevők, akár az idők végezetéig is elállnak.
A hüvelyesek problémásabbak, mert a zsizsik már a szántóföldön belerakja a petét a magba. Üzemi körülmények között gázosítunk, háznál elég a fagyasztás pár hétig.
Hántolt magoknál (köles, rizs) jöhet a zacskózás, és úgy eltenni nagyobb edénybe.
Olajos magoknál pedig zacsi, vákuum, oxigénabszorber, de úgy sem lehet két-három évnél tovább tervezni vele.
Természetesen a kártevők bejutását minden esetben akadályozni kell, a tárolás legnagyobb ellenségei ezek a víz után.

Utószóként annyit, hogy terményekkel szerintem nem érdemes 1-3 évnél tovább tervezni. Ha akkora balhé van, hogy három év múlva sem tudod így vagy úgy rendezni a táplálék biztosítását, akkor úgyis két lehetőséged marad.
Egy, hogy keresel egy gazdálkodásra alkalmas területet, és egy felfegyverzett közösséggel letelepedtek, és megcsináljátok az önellátást.
Kettő, hogy keresel egy csendes zugot, és szépen megölöd magad. De persze a gazdálkodás szimpatikusabb választás :)

A beszélgetés a 10 fontos teendő című posztban indult, ha valaki kíváncsi rá, ott elolvashat még néhány érdekes részletet. Mégegyszer köszönöm Dream_walkernek a sok hasznos információt, a kommentekben ti is megoszthatjátok gondolataitokat!

Víz tárolása

2012.05.23. 21:38 Martin Blake

Mint mindannyian tudjuk, a víz az életet jelenti az ember számára. Túlélni nélküle képtelenség. Mint városi túlélőnek tehát, nekünk is fel kell készülnünk erre és vizet raktározni szükség esetére. Ha beütne a krach és a csapból nem folyna az ivóvíz, ha a megszűnő áramszolgáltatás miatt a pumpa is bemondaná az unalmast a kútban, akkor könnyen életveszélynek tehetjük ki magunkat - szükségtelenül. Ebben a cikkben néhány, a víz tárolásával kapcsolatos témát boncolgatok.

Ha nincs elég víz

A dehidratáció (kiszáradás) nagy mennyiségű víz elvesztését, hiányát jelenti az emberi testből. A hiányzó víz mennyiségétől függően egyre súlyosbodó tüneteket tapasztalhatunk (a % a testben található összes folyadék mennyiségét jelenti).

• 1% folyadékhiánynál a test hőháztartásában keletkeznek problémák. Szomjasnak érzi magát az ember.
• 2%-nál a szomj tovább nő. Rossz közérzet, étvágytalanság.
• 3% hiánynál az előbbiek mellett a száj is kiszárad.
• 4% esetén a munkabírás 20-30%-kal csökken.
• 5%-nál koncentrációs zavarok, fejfájás és alvászavar lép fel.
• 6%-nál a fül sípolni kezd, kellemetlen bizsergés lép fel és az érzékeléssel is gondok támadnak.
• 7%-nál a legtöbb ember már elájul.
• 10% folyadékhiány pedig már az életet veszélyezteti.

1959-ig az izraeli hadseregben sem fordítottak különösebb figyelmet a problémára. Egy katonaorvos, bizonyos Ezra Sohar mutatott rá először és egy kisebb csoporttal kutatásba kezdett. Az év legmelegebb hónapjában, augusztusban azt a feladatot adta egy csapat katonának, hogy Izrael legészakibb pontjától sétáljanak le a legdélebbiig. Naponta 17 km-t tettek meg, egy orvoscsoport pedig óránként megvizsgálta őket. Számításaik alapján egyetlen nap alatt egy átlagos katona 20 liter (!) izzadtságot produkált. Az ekkor érvényben lévő fejadag mindössze napi 1 liter per katona volt. Sohar javaslata alapján a fejadagot megemelték, ekkortól kezdve minden izraeli katona napi 20 liter vizet ihatott, óránként egyet lehajtva, melyet szigorúan betartattak. Csendesebb napokon napi 5-6 litert kellett meginniuk, meneteléskor, bevetés közben viszont 20-at. A megkérdezett katonák szerint 20 liter folyadékot fogyasztva meg sem kottyant nekik az egész napi menetelés, akár hetekig sétálgattak volna a sivatagban teljes menetfelszerelésben. Alig néhány évvel később ez a felfedezés és szigorú szabályozás rendkívüli előnyhöz juttatta Izraelt a Hat napos háború során: az ellenséges egyiptomi csapatokból 20 ezren haltak meg pusztán a kiszáradás miatt, míg az izraeli sereg vesztesége alig néhány fő volt ugyanezen ok miatt.

Mennyi vízre van szükségünk?

Igen nehéz meghatározni a pontos mennyiséget, hiszen számos tényező befolyásolja azt, elsősorban a testhőmérséklet, ami elpárologtatja azt izzadtság útján. A testhőmérséklet pedig alapvetően a környezet hőmérsékletétől függ, valamint a végzett munka mennyiségétől és intenzitásától. Egy kellemes hűvösben ücsörgő ember vízfogyasztása kevesebb lesz egy melegben dolgozóétól. Ennek ellenére mondhatjuk azt, hogy egy átlagos ember számára, átlagos körülmények között napi mintegy 2 liter folyadékra lesz szükség az életbenmaradáshoz, míg kb. 4 liter folyadékkal érdemes számolni, mint városi túlélőnek. Ez fedezni fogja a szükséges folyadékot szervezetünk számára, ill. valamennyit felhasználhatunk tisztálkodásra, mosakodásra is.

Víz begyűjtése

A legegyszerűbb, szinte mindenki számára könnyen hozzáférhető vízforrás a csapvíz. Győződjünk meg róla, hogy környékünkön a csapvíz megfelel-e az előírásoknak, mielőtt nagyobb mennyiséget tennénk félre magunknak szükség esetére. Előfordul, hogy karbantartás, szennyezés miatt átmenetileg nem felel meg a csapvíz minősége, kár lenne gyenge minőségű vízzel megtölteni palackjainkat. Melegebb időben érdemes lehet folyatni a csapot, amíg a "hűvösebb", friss víz megérkezik, míg trópusi, melegebb éghajlaton nem javallott a fogyasztása - így a raktározása sem ivóvíz céljából.

Természetes vízlelőhelyekről származó vízzel rendkívül óvatosan kell bánni, ezzel egy későbbi cikkben foglalkozom majd részletesebben. Most csak annyit, hogy ha a természetből nyerünk vizet, általában igaz az, hogy a folyóvíz tisztább, míg az állóvíz a szennyezettebb, tehát előbbi lesz a potenciális vízforrás. Persze mindkettőből rengeteg dolgot kell kiszűrni fogyasztás előtt, de egyelőre maradjunk ennyiben. Egy másik természetes vízforrásról, mégpedig a hóról is ejtenék néhány szót. Tévhit, hogy a hó megfelelően fedezné vízigényünket. A hó felmelegítéséhez ugyanis testhőre van szükség, ami a szervezet hőháztartását felbillentheti. Rosszabb esetben akár hipotermiához is vezethet a hófogyasztás. Ha a hó túl sok ideje van a földön, jelentős mennyiségű szennyeződés, baktériumok stb. is megtelepedhet rajta, amit elfogyasztva hamar betegek lehetünk. A havat tehát legalább ugyanannyira körültekintően kell kezelni fogyasztás előtt, mintha mondjuk egy hegyi forrásból nyernénk a vizet. Nem hagyhatom ki a klasszikust sem: a sátor mögötti sárga hóból pedig nem eszünk!

Hogyan tároljuk a vizet?

Ha eddig nem volt otthon megfelelő mennyiségben víz félretéve szükség esetére, akkor még most álljunk neki az előkészületeknek! Baj esetén, ha nem jön a víz a csapból, hamar megüthetjük a bokánkat. Ne felejtsük el amit a japánoktól tanultunk: egy katasztrófa esetén akár napokig eltarthat, amíg valamilyen módon vízhez juthatunk. Naponta tehát 4 liter vízzel számoljunk a család minden egyes tagjára. Egy négytagú családnak így 4 x 4 x 3, azaz 48 liter vízre lesz szüksége az első 72 órában. Ez elég jelentős mennyiség, ráadásul csak az életbenmaradáshoz, egyszerű mosakodáshoz lesz elég. Tervezzünk tehát körültekintően, igényeinknek megfelelően és lehetőségeinkhez képest.

Az első kézenfekvő megoldás víz begyűjtésére a vásárlás. A legközelebbi bevásárláskor vegyünk néhány palacknyi, 2 literes vizet. Érdemes egyszerű, palackozott ivóvizet venni, ami a legolcsóbb és legsokoldalúbb vízforrás. A szénsavas víz vagy ásványvíz az ízek, buborékok miatt több kellemetlenséget okozhat, mint amennyi előnnyel járhat - persze néhány palackkal tárolhatunk ezekből is. Ásványi anyagokat megfelelően összeállított étrenddel vagy patikában kapható tablettákkal is vihetünk be a szervezetbe szükség esetén. Egy fő esetén tehát 3 x 2 db 2 literes palackra lesz szükség 72 órányi túléléshez, ami általában egy fólia vizet jelent (6 palack egy csomagban).

A másik megoldás, ha nem szeretnénk pluszpénzt költeni arra, amit mi is megtehetünk otthon: feltölteni a palackjainkat. Üres ásványvizes palackok, üditőitalok, gyümölcslevek palackjai jól kimosva mind megfelelnek a célra. Célszerű olyan palackot használni, amiben vizet tároltunk korábban is. Alapos mosás után (ne felejtsük el a kupakot is kimosni!) tehát egyszerűen töltsük fel csapvízzel a palackot és tegyük egy fénytől, hőtől jól védett helyre. Az így tárolt víz akár fél évig minden gond nélkül eláll. Időnként azonban érdemes megnézni, hogy rendben vannak-e a palackok, nincs-e jele algásodásnak például. Szintén érdemes tudni, hogy a PET-palackok egy idő után enyhén mérgező anyagot kezdenek el ereszteni. Ennek egészségügyi hatása jelentéktelen, de a biztonság kedvéért fél év után friss vízzel töltsük újra, majd 2-3 év elteltével cseréljük a palackot is.

Nagyobb mennyiségű vizet pedig értelemszerűen nagyobb kannákban, hordókban tárolhatunk. 5-10-25 literes kézikannákban, vagy akár egy köbméteres méretűekben is viszonylag könnyen tárolható a víz, kinek-kinek az igényei és lehetőségei függvényében. Édesanyámnál például egy 1 m3-es tartályban van könnyen ivóvízzé alakítható kútvíz félretéve, nekem ettől kisebb megoldás után kellett néznem a lakásomban. Fontos megjegyezni, hogy a palack/kanna megfelelő besorolású legyen, hiszen nem mindegyik műanyag alkalmas ivóvíz tárolására, mivel méraganyagokat szivárogtathatnak a vízbe akár már rövidtávon. Itt említhetjük meg az üvegpalackot is, amit súlya és kényessége miatt (azaz könnyen törik) nem ajánlanak prepperek víztárolásra, még ha hajszálnyival egészségesebb is benne tárolni.

Ebben a cikkben elsősorban a rövidtávú tárolási megoldásokat vettem végig. Ha 72 óránál tovább maradnánk ivóvíz nélkül, akkor már a víz utánpótlásáról is gondoskodni kell. Gyűjthetünk pl. esővizet, vagy tisztíthatunk a közeli patakból/folyóból is vizet. Egy másik cikkben még lesz erről, a víztisztításról és egyebekről is szó.

Addig is, ha megosztanád tapasztalataidat, ötleteidet, bátran kommenteld a posztot!

Tippek csomagoláshoz

2012.08.18. 11:12 Martin Blake

Ahhoz, hogy felszerelésünket biztonságban tudjuk, érdemes megfelelően becsomagolni azt a hátizsákba. A precízen bepakolt hátizsákban egyrészt könnyebb eligazodni kinyitáskor, másrészt helyet is spórolhatunk, ha ügyesen osztjuk be a helyet. A következőben néhány tippet olvashattok a csomagoláshoz.

1. A nehéz, masszív dolgokat érdemes a hátizsák aljába tenni. Ezzel egy stabil alapot alakíthatunk ki, ami meggátolja, hogy a zsák felboruljon, elmozduljon. Biztonságosabb felemelni egy így bepakolt hátizsákot. Mivel a súlypont a vállaink alatt fog elhelyezkedni, így az egyensúlyt is könnyebb megtartani haladás közben (a vállunk vonala fölé pakolt nehezebb tárgyak kibillenthetik az embert menet közben).
2. Középre tegyük a ruhákat, egyéb felszereléseket. Minden ruhát hajtogassunk össze mielőtt feltekernénk, hogy helyet spóroljunk. Persze nem kell a tökéletességre törekedni, nem kiállításra visszük BOB-unkat. Használjunk befőttesgumit, gumiszalagot, madzagot, hogy a ruháinkat összefogjuk egy-egy kötegbe. Érdemes megfontolni, hogy vízhatlan tasakba tegyük őket. Még ha maga a hátizsák vízálló is, esős, párás, havas időben beszivároghat némi víz, amit elkerülhetünk könnyedén zacskók, táskák használatával.
3. Sampont, tusfürdőt, krémeket, folyadékokat szintén tegyük vízhatlan tasakba. Menet közben ugyanis ezek hajlamosak kiszakadni, felnyílni, elárasztva mindent ragadós folyadékkal. Ha alaposan kinyomjuk a levegőt mellőlük a tasakból, szintén segíthetünk az esetleges szivárgás visszaszorításában. Igény szerint megfontolandó lehet, hogy a hátizsák tetejébe (vagy más, könnyen elérhető helyre) tegyük a legfontosabb tisztálkodási szereket.
4. Használjunk ki minden helyet! A legtöbb túlélőzsák túrazsákokból vagy katonai hátizsákokból kerül ki, melyek tartós, ellenálló anyagból készülnek és nagy űrtartalommal rendelkeznek. A nagyobb hátizsákok tipikusan 30L körüli csomagnak elegendő helyet tudnak biztosítani. A kisebb tárgyakkal, zoknikkal, kötelekkel stb.-vel kitömhetjük az üres helyeket és egyben extra kényelmet is adnak (az én hátizsákomba egy-két pólót a hátoldali részre szoktam betenni, hogy kevésbé nyomjon menet közben). Dugjunk apróbb tárgyakat a cipő, bakancs, pohár stb. belsejébe, "ne cipeljünk levegőt" magunkkal.
5. Az élelmiszert, vizet, dokumentumainkat érdemes könnyen elérhető helyre tenni. Az a szelet csoki mindig jól jön út közben, ha nem kell érte kipakolni a fél hátizsákot. Ha az időjárás változékonynak ígérkezik, pakoljuk az esőkabátot a csomag tetejére, esetleg egy melegebb ruhát, váltózoknit is. Fontos tehát, hogy azokat a tárgyakat, melyek az út közben szükségesek lehetnek, tegyük a zsák felső részébe, a külső zsebekbe, hogy ne kelljen egy apróság miatt állandóan megállni és ki-be pakolgatni a teljes felszerelést.

A már említett túrazsákok általában lehetőséget biztosítanak arra, hogy a sátrat, hálózsákot a zsákon kívülre erősítsük fel. Érdemes a nehezebb sátrat az aljára, a könnyebb hálózsákot a tetejére rögzíteni - de a zsáktól és egyéntől függően persze kinek melyik a kényelmesebb, jobb megoldás, azt használja.
Nézzünk rá legalább hetente-kéthetene a már bekészített túlélőzsákunkra: az adott évszaknak megfelelő ruhákat (pl. télen meleg pulóver), vizet (nyáron több) pakoljunk be. Időnként ellenőrizzük a bekészített ételek szavatossági idejét és frissítsük a készletet szükség esetén.

BOB, a menekülőzsák

2012.02.06. 02:25 Martin Blake

Ebben a cikkben a Bug Out Bag-gel (BOB) foglalkozom, azaz magyarul a menekülőzsákkal.

Miért van szükségünk menekülőzsákra?
Túlélési tippek után kutakodva jövünk rá sokszor, hogy vannak kezelhetetlen helyzetek az életben, amikor már nem tudjuk befolyásolni a történéseket. Ez bármi lehet: a házunk összedőlésétől kezdve helyi erdőtüzeken át egészen a világméretű krízisig gyakorlatilag akármi. A prepperek között általában az a jellemző nézet, hogy mindig a nálunk legvalószínűbb és leginkább pusztító eseményre készüljünk fel: ha tengerparton lakunk, akkor például cunamira, ha a szárazföld belsejében, akkor esetleg földrengésre vagy orkán erejű szélre, árvízre. Ha úgy gondoljuk, megtaláltuk a lakhelyünk környékén legjellemzőbb veszélyforrást, akkor érdemes arra készülni és ennek megfelelő felszerelést választani.

Bármekkora méretű eseményre is készülünk, a legfontosabb, hogy a lehető leggyorsabban elhagyhassuk a lakást anélkül, hogy sokat kellene gondolkodnunk rajta, mit is szeretnénk magaddal vinni (erről jut eszembe egy gyakori, hétköznapibb példa: a szülés előtti napokban szokták a kismamák előkészíteni az ő "BOB"-jukat. Ebben egy-két éjszakára elegendő ruhát, tisztálkodószereket, telefont, kulcsokat stb. készítenek össze, hogy ha megindul a szülés egy váratlan pillanatban, akkor csak fel kelljen kapni a táskát és futni a kórházba). Ekkor jön a képbe a preppereknél egy megfelelő menekülőzsák beszerzése.

Sokan kérdezhetik ekkor, hogy "Na de mi a helyzet akkor, ha nem kell elhagynom a házamat - vagy bent kell maradnom, akkor minek nekem a menekülőzsák?". A válasz egyszerű: nem "fáj", ha van egy megfelelően előkészített BOB-unk, legfeljebb nem fogjuk használni. A tartalmát pedig ugyanúgy felhasználhatjuk szükség esetén, ráadásul nem is kell már keresgélni a különböző tárgyakat a lakásban, minden egy helyen lesz. Egy ilyen táska alapvető kellék minden prepper készletében, de tulajdonképpen bárkinek a világon hasznára válhat.
Az amerikai katasztrófavédelem ajánlása szerint minden egyes lakosnak 72 órára elegendő felszereléssel kell rendelkeznie egy esetleges katasztrófa esetén. Ennyi idő alatt már többnyire megoldható a különböző mentőosztagok, katasztrófaelhárítók stb. helyszínre érkezése. Viszont ugyanakkor ez elég hosszú idő lehet ahhoz, hogy pl. egy tikkasztó hőségű nyári időszakban akár teljesen kiszáradjon az ember, így mindenképpem érdemes elgondolkodni egy áthidaló megoldáson. Ez pedig a BOB, ami ezt a bizonyos 72 órányi időtartamot képes fedezni számunkra olyan alapvető dolgokkal, mint pl. víz, élelem vagy száraz ruházat.

Ha felismeri az ember egy ilyen katasztrófahelyzet lehetőségét és megfelelően felkészül rá, akkor nem csak neki lesz könnyebb a 72 órát túlélnie, de megkönnyíti a mentőalakulatok munkáját is, hogy nekik csak az igazán nagy bajban lévőkön kelljen elsősorban segíteniük. Tehát hatalmas terhet vehet le egyúttal az ő vállukról is. Ahogy pedig elkezdi összegyűjtögetni a megfelelő felszerelést, úgy tanul meg egyre többet és többet a túlélésről, a vészhelyzetek kezeléséről, a pánikhangulat elkerüléséről stb.

Kinek ajánlott a menekülőzsák?
Véleményem szerint a család minden egyes tagjának érdemes egy saját BOB-ot összeállítani. Nyilván sok olyan tárgy is lesz, amiből több is a rendelkezésre áll majd, de ugye a több jobb, mint a kevesebb, vagy ahogy a túlélők mondják: "a kettő egyet jelent, az egy pedig semennyit". A család minden egyes tagjának előkészített menekülőzsák biztosíthatja őket abban, hogy mindenki számára megfelelő ellátmány áll majd rendelkezésre egy rövidebb vészhelyzet esetén.

Honnan szerezhető be a BOB?
Léteznek előregyártott zsákok, de a leginkább elterjedt (és javasolt) megoldás az egyénileg összeállított készlet. Utóbbival teljesen személyre és eseményre szabható a táska tartalma, míg az általános szettben lehetnek felesleges extrák vagy éppen nélkülözhetetlen tárgyak hiányozhatnak belőle. Az általános megoldás választásával tulajdonképpen egy egyszerűen és olcsón összeállítható zsákért fizetünk valakinek kisebb vagyonokat, ami általában nem a legbölcsebb megoldás. Egy jó BOB-ot magunk is összeállíthatunk viszonylag olcsón, a tartalmát pedig egytől-egyig a saját szükségleteink alapján állíthatjuk össze.

Mikor használjuk a BOB-ot?
Ez az egyik legnehezebb kérdés, amire nem egyszerű jó választ adni. Sok a vita erről prepper körökben, de a végén úgyis a felhasználó az, aki dönt a kérdésben. Leginkább a veszélyhelyzet foka az, ami számottevő lehet: sok esetben hasznosabb az épületben maradni és ott keresni menedéket, míg ritkábban el kell hagyni akár az egész környéket is a katasztrófa túlélése érdekében.

Ha előzőleg felkészültünk többféle eshetőségre, akkor a döntés is könnyebb lesz, ráadásul a stressz csökkentését is szolgálhatja, ha a katasztrófa pillanatában már előre kidolgozott (akár be is gyakorolt) rutin alapján cselekszünk. Például hóvihar esetén már tudjuk előre, hogy otthon fogunk maradni és ott kibekkelni a következő napokat: ebben az esetben még időben értesíthetjük a távolabbi családtagokat, ismerősöket, munkahelyet a tervünkről és a BOB-ot sem kell felhasználni - a kérdés pedig el van döntve.

Ugyanígy dönthetünk a zsák használatáról, ha valaki hajnali kettőkor azzal riaszt fel álmunkból, hogy 5 percen belül el kell hagyni a házunkat bozóttűz miatt. Ha ezekre a lehetőségekre felkészülünk, akkor a BOB használatának szükségességét is könnyebben eldönthetjük. Minél több és részletesebb előzetes terv áll rendelkezésünkre, annál egyszerűbb lesz a stresszt elviselni az amúgy szinte elviselhetetlen szituációkban is.
Vannak azonban olyan pillanatok, amikor másodpercek alatt kell egy-egy döntést meghozni. Íme néhány ötlet, hogy miket lehet érdemes ekkor végiggondolni, ha a BOB használatáról döntünk:

• A családod otthon vagy máshol van-e nagyobb biztonságban
• Aggódsz-e amiatt, hogy ez az esemény egyfajta törvényenkívüli, polgárháborús állapotot eredményez majd
• Mekkora a krízis mérete: saját házad, életed van veszélyben; a közösséged van-e kitéve ennek vagy esetleg az egész város, megye, ország is
• Mennyi ideig tarthat a vészhelyzet
• Elég egészségesek és erősek-e családtagjaid, hogy utazzanak
• Megfelelő-e az időjárás az utazáshoz
• A tervezett célpontban (helyszínen) sikerül-e túlélned csupán annyi felszerelésből, amennyit magaddal viszel
• Van-e lehetőség nem csak túlélésre a célpontban, de akár huzamosabb idejű ottartózkodásra is

A menekülőzsák tartalma
Az interneten rengeteg különböző listát találhatunk a szükséges felszerelésről. Nem ajánlanék egy kifejezett listát ezek közül, hiszen ezt mindenkinek saját magának kell mérlegelnie, hogy mire lehet szüksége a következő 72 órában. Például egy gyakorlott túrázó, aki az erdei menedékházból indul és oda tér vissza, egészen más BOB-bal rendelkezik, mint egy belvárosi panelházban lakó ember.
Egy rövid lista, ami a legtöbbször használt tárgyakat tartalmazza:

• Valamilyen, búvóhelyül szolgáló eszköz (többnyire sátrat értünk ezalatt, esetleg ponyva)
• Ruhák
• Víz
• Élelem
• Tűzgyújtó eszköz
• Higiéniai termék

Ne felejtsük el, hogy a bolti eladók mindent ránk akarnak majd tukmálni, amikor a menekülőzsákunk tartalmát válogatjuk össze. Próbáljunk a testsúlyunk egyharmadánál nem nehezebb táskát összeállítani, még ha van is rá pénzünk, hogy jól megtömjük azt. Szintén érdemes lehet időnként tesztelni a BOB-ot: menjünk egyet kirándulni vele, sétáljunk (vagy akár kocogjunk) pár kilométert a hátunkon vele, hogy megszokjuk a súlyát és használatkor a tartalmát.

Mi van a te táskádban?

A rejtekhely

2013.01.06. 14:25 Martin Blake

A preppereknek két fő veszélyforrással kell számolniuk, ha a felszerelésük biztonságáról van szó. A felhalmozott készlet odaveszhet önhibájukon kívül (megromolhat, megsemmisülhet), vagy külső tényező miatt (lopás, rablás). Ebből kifolyólag minden komoly preppernek érdemes elgondolkodnia rejtekhely(ek) létrehozásán. Alapvetően kétféle típusról beszélhetünk: elérhető és távoli rejtekhelyről.

Az elérhető rejtekhely

Viszonylag egyszerűen hozzáférhető helyekről van itt szó: szekrény, alagsor, pince, garázs, esetleg a padlóban található titkos rekesz, a lehetőségek igen változatosak. Ezeket a rejtekhelyeket a hétköznapi értelemben vett biztonsági megoldásaink védik, leginkább pedig az, hogy nem beszélünk róluk. ;) Ahogy a nevük is mutatja, ezek könnyen elérhető pakkok, amiket viszonylag könnyen rotálhatunk, frissíthetünk, amikor szükséges.

Az elérhető rejtekhelyen tárolt felszerelés állhat néhány egyszerű dologból, mint pl. víz, élelmiszer, a polcon, dobozokban, csak erre a célra tartva. Érdemes elkülöníteni vagy szükség esetén lezárni (pl. alagsori biciklitárolóban elhelyezett dobozt), hogy egyrészt ne járjon rá a családunk ("csak két elemet veszek ki belőle"), másrészt a nálunk vendégeskedők ne fedezzék fel akaratlanul is a csomagot.

Megfontolandó a teljesen eldugott készlet is: ha betévedne hozzánk egy zombi távollétünkben és kifosztaná a raktárunkat, akkor a rejtekhelyen tárolt készlet segíthet a túlélésben. Mire gondolok? Pl. a feljebb említett, padló alatti titkos rekeszre, egy könnyen kibontható fal mögötti rejtekhelyre, "a megfelelő könyv kiemelésekor kinyíló bunkerajtó rejtette támaszpontra".

Nyilvánvaló hátrányuk, hogy - hasonlóan a normál készlethez - helyhez kötöttek. Ha krach esetén el kellene hagyni otthonunkat, akkor nem sokat ér az eresz alá rejtett túlélőkészlet. Ekkor jön képbe a távoli rejtekhely.

Távoli rejtekhely

Ha el kell hagyni otthonunkat, útközben szükségünk lehet a felszerelésünk pótlására. Bár valószínűleg nálunk van a túlélőzsákunk, de mindig jól jöhet némi extra készlet ebből-abból. Egy távoli rejtekhelyen tárolt túlélőpakkal pótolhatjuk a hiányzó dolgokat.

Igen kedvelt megoldás például amenedékhelyünk felé vezető úton (pontosabban annak közelében) elrejtett pakk(ok). Gebasz esetén talán gyalog kell megtenni azt a pár(tíz) kilométernyi távot, de útközben igen hasznos, akár életmentő lehet felfrissülni az egyik pakk felhasználásával. Félúton a menedékhely felé elásott kincsesládikánk vizet, élelmiszert, kötszereket vagy más hasznos dolgot nyújthat számunkra szükség esetén.

Szemben az elérhető rejtekhelyekkel, a messzebb elhelyezett pakkok kevésbé tarthatóak szem előtt, így elrejtésükre különös figyelmet kell szentelni. Használhatjuk egy fa odvát, fellógathatjuk a csomagot egy sziklaoldalra, kövek közé rejthetjük, de a legelterjedtebb (és talán legbiztonságosabb) megoldás az elásás. Utóbbinál vegyük figyelembe, hogy ne legyen se túl mélyen, se túl közel a felszínhez a pakkunk. SHTF-nél nem akarjuk majd a fél napunkat azzal tölteni, hogy a bicskánkkal kétméteres gödröt kelljen ásnunk. Egy falevelek alá, néhány centis földdel beterített pakkot pedig nagy valószínűséggel megtalál valaki, esetleg egy állat ássa ki. Általában 30-50 centis mélységről beszélhetünk tehát, mint ideális eset.

Hogyan építsük meg, milyen anyagból álljon a rejtekhely?

Nincs általános érvényű szabály a rejtekhely fizikai tulajdonságaira vonatkozóan, de néhány dolgot figyelembevéve találhatunk némi fogódzkodót. A legfontosabb a beázás elleni védelem. Bármilyen is legyen a rejtekhelyünk, ha víz éri a felszerelést, az egész használhatatlanná válik. Fordítsuk tehát a legnagyobb figyelmet a megfelelő szigetelésre. Általában 1-2 évre előre tervezünk, a pakkban található víznek, élelmiszernek is ennyit kell kibírnia.

A rejtekhely lehet egy kevésbé szem előtt lévő helyen található faházikó, de akár egy földbe süllyesztett nagyobb konténer vagy tartály, hordó is. A legelterjedtebb mai megoldás a PVC-csőből készített pakk. Ennek lényege, hogy egy 110 millis, 1 méter hosszú (persze, kinek mekkora a szimpatikus, olyat választ) csőbe helyezzük el a készletet, majd mindkét végét alaposan lezárjuk, leszigeteljük. A csövet ezután függőleges helyzetben elássuk, hogy később könnyebb legyen kiásni, kihúzni. Ha egy erősebb zsákba helyezzük a pakkunkat, akkor kiásáskor elég csak a fedelet takaró földet eltávolítani, majd a fedél eltávolítása után egyszerűen kihúzható a cső tartalma, rengeteg időt és energiát megspórolva nekünk.

Hol helyezzük el a pakkot?

A távoli rejtekhelyek ideális esetben a lakóhelyünkhöz közel találhatóak, így könnyen elérhető a tartalmuk. Mit sem ér egy minden földi jóval megtömött hordó, ha 300 kilométert kell érte gyalogolni?!  Törekedjünk tehát egy gyalog is könnyen elérhető, de kevésbé "zajos" környéken elhelyezni a csomagot. Azért is fontos kiemelni a megközelítés módját, mert SHTF esetén feltűnő lehet egy terepjáróval rallyzó emberke a semmi közepén, míg egy éjjel, csendben lopózó párost nehezebben szúrnak ki a zombik.

Figyeljünk még arra, hogy földbe süllyesztett megoldásoknál kerüljük az ösvényeket, utakat, ill. megfelelő erősségű legyen a rejtekhely fedele. Erre azért van szükség, mert elkerülhetetlen az, hogy valaki, esetleg egy nagyobb állat rálépjen a kincsesládikóra és ha beszakad, akkor megette a fene az egészet. A rejtekhelyünk közelében elrejtett kisebb ásó vagy hasonló eszköz segítségével hamarabb kiáshatjuk a portékát. Persze, az ásót ne ássuk el, értitek. :D

Hogyan találjuk meg a rejtekhelyet?

A legjobb megoldás itt is a titokban tartás, ennek legjobb módja pedig a fejünk. Magyarul, emlékszünk pontosan, hogy hova rejtettünk el pakkokat. Érdemes magánterületben gondolkodni, ahol kisebb valószínűséggel bukkan rá valaki, mint valahol közterületen.

Szokták még javasolni, hogy valamilyen jelölést alkalmazzunk, pl. festést egy közeli fa oldalán, halmokba rakott köveket stb. Vegyük figyelembe azonban, hogy ezek mind lekophatnak, eltűnhetnek.

Megjegyezhetjük a GPS-koordinátákat - de ki tudja, hogy fog-e az működni SHTF esetén? Vagy maradhatunk a hagyományos módszernél, egy térképen bejelöljük a helyet. Esetleg annyival bonyolíthatjuk a dolgot, hogy a térképen nem a pontos helyszínt karikázzuk be, hanem valamilyen egyszerű kódolással "eltoljuk" azt. Pl. amelyik évben születtünk, annyi méter északra, vagy hasonló. Így ha idegen kézbe kerülne a pakkok helyszíneiről készült térkép, akkor a rablók a rossz helyen fogják megtúrni a földet. Egyébként ez remek móka is, egy kis kirándulással egybekötött kincsesládikó-elrejtés. (Erről jut eszembe, ha valaki még nem hallott volna a geocachingről, ami Magyarországon is népszerű, többezer ládikó várja, hogy felfedezzék őket. Ezek persze nem túlélőcsomagok, csak eszembe jutott)

Mi legyen benne?

A rejtekhely kapacitásának függvényében természetesen igen változatos lehet a tárolható felszerelés mennyisége. Egy elásott hajókonténerben hónapokra elegendő ellátmány tartható, míg egy alkarnyi hosszú PVC-csőben csak a legfontosabb (avagy igazi) túlélőeszközök. Csak néhány fontos pontot említek meg a következő listában.

• Víz, víztisztító eszközök: egy palack víz egy PVC-pakkban, némi klórtablettával kiegészítve, például.
• Élelmiszer: néhány konzerv, energiaszelet. Ide tartozhat még valamilyen vadászásra, halászásra alkalmas eszköz is, de jól jöhet egy kis fémedény is ivásra, főzésre. Figyeljünk a szavatossági időre.
• Tűzgyújtó eszközök
• Lámpa, elemek
• Sátor, ponyva, hálózsák, ruhák (zokni!), esetleg egy pár cipő, stb.
• Egészségügyi felszerelés: elsősorban kötszerek, sebtapasz, fertőtlenítő - a rejtekhely megközelítésekor, vagy a menedékhelyre utazás közben megsérülhetünk. Gyógyszerek, női dolgok, szappan, fogkefe stb.
• Kés, bozótvágó, fegyverek, lőszerek, íj, vesszők stb.
• Kommunikációs eszközök: rádió (akár adó-vevő is)
• Játékok: ha nem maradt semmink, a gyereket egy pöttyös labda is megnyugtathatja útközben.
• Csereeszközök: sok helyütt említik, hogy készpénzt, aranyat, ezüstöt, alkoholt, cigarettát vagy hasonló tárgyakat is elhelyeznek a csomagban, hogyelcserélhessék majd őket. Ez remek gondolat, de túlzásokba ne essünk, és ne ássunk el egy hordó Heinekent, mint túlélőpakkot. Bár kitudja? Egy kis üveg tömény szesz viszont jó fertőtlenítő is lehet. ;)

A fenti lista persze csak útmutató, szokás szerint. A rejtekhely méretének, elhelyezkedésének és persze igényeink függvényében a tartalom egyénre szabható. Ökölszabályként elmondható, hogy a rejtekhelyen tárolt eszközök már közelebb állnak a "túlélő üzemmódhoz", mint a valamivel "kényelmesebb" városi SHTF-szituációhoz, így azok tartalmát is ennek megfelelően érdemes összeállítani. Fókuszáljunk tehát az igénytelen, sokáig használható, egyszerű és életmentő dolgokra, mintsem vécépapírra vagy hasonló luxustermékekre. Különösen igaz ez a kisebb méretű, mikro rejtekhelyekre, ahol limitált a tárolható mennyiség.

Vendégposzt: A felszerelésről

2012.11.26. 07:39 Martin Blake

Korábbi vendégszerzőnk remek írása után ismét egy kiváló cikket osztanék meg, ezúttal Balogh Ádám tollából. Elsősorban a különböző felszerelésekről, a túlélőzsák tartalmáról, az alfabázisról (nagyon tetszik a kifejezés! :D ) olvashattok, de még sok egyéb érdekességet is tartogat az írás. A java még hátra van, ezért át is adnám a szót.

Felszerelés világvége várók részére

Személyesen nem vagyok világvége váró, de érdekel ez a téma. Szerintem a váróknak meg van az alapos indokuk, amitől félnek, hogy az majd be fog következi. Némelyikük nem túl valószínű, de van egy pár kataklizma elmélet, ami aggodalomra adhat okot.

De kik is azok a világ vége várók?
A többségük átlagemberek, akik úgy gondolják, hogy a közeljövőben valami esemény fog bekövetkezni, mely következtében az eddigi társadalmi rendszerek összeomolnak. Ilyen esemény lehet egy nukleáris háború, piszkosbomba támadások, járvány, gazdasági összeomlás, EMP támadás, melyben megsemmisül az elektromos hálózat és legújabb divat, maja naptár vége, pólusváltás és végül, de nem utolsó sorban a régi jól bevált meteorit becsapódás. Ezek az emberek készleteket, élelmiszert és vizet, létszükségletet ellátó eszközöket, cserélhető dolgokat és főleg fegyvert halmoznak fel. Mindegyik próbálja kidolgozni a saját stratégiáját a túlélésre.

Nos, én nem vagyok ilyen, de foglalkoztat a téma és meg tudom őket érteni. Szimpatizálok velük, sok ilyen írást és bemutatót olvastam, néztem, és ha nincs jobb dolgom fejben kicsit én is eljátszok a gondolattal. Igazat megvallva csak egy hajszál választ el tőlük.  Nos, ezeket a gondolatokat és összeszedett tapasztalatokat szedem itt egy csokorba.  Avagy én hogyan is csinálnám! Igyekeztem ideális csomagot és célszerű eszközöket összeállítani.

Először is kérdés, hogy hol is laksz? Én városban és ez a rosszabbik verzió, úgyhogy induljunk ki ebből. Tegyük, fel van egy kis lakásod, kevés hellyel rendelkezel, ráadásul sok ember vesz körül. Ezek az emberek mind potenciális támadók! Ha gebasz lesz, tele van a város 2 millió éhes, szomjas és kétségbe esett emberrel, akik mindent meg fognak tenni, hogy ne éhezzenek se ők se a családjuk. Az embereknek és a boltoknak is csak pár napra elegendő készleteik vannak. Tudom, mert vezető beosztásban dolgozom egy áruházláncnál. Valamelyest ismerem az embereket, látom mit és hogyan vásárolnak. Szinte minden írás és film arról szól, hogy el kell hagyni a várost! Az, hogy mikor tedd meg az már más kérdés. A legjobb, ha az esemény előtt megneszeled a bajt és még a kirobbanása előtt lehúzol vidékre, rokonokhoz, nyaralódba stb. .  A lényeg, hogy legyen egy Csillagkapu sorozatból ismert „alfabázis”, ahova menekülhetsz. Ez még akkor is erősen ajánlott, ha már van egy megfelelő helyed, mert lehet, hogy menekülnöd kell onnan valamilyen oknál fogva. Ha később kaptál észhez, lehetőleg ne a tömeggel menekülj, tuti bent ragadsz valamelyik dugóban, sok ingerült, esetleg fertőzött emberrel! Nehéz kérdés, hogy mikor jó menekülni, ha az egérutat elszalasztottad. Függ attól is milyen jellegű vészhelyzettel állsz szemben. Sokat sem szabad várni, mert lehet, hogy addigra nem lesz benzin, vagy bandák és fosztogatók lesnek áldozatokra, és egy autó kecsegtető célpont lehet, ha még van és üzemképes. Lehet, hogy gyalogosan kell elhagynod a várost, de az előbb említett „úriemberek” miatt ez is kockázatos, lehet, hogy öngyilkos küldetés. Úgy gondolom ez a művészet része a túlélésnek, a jó időzítő érzék, megérzések. Az is jó megoldás lehet, ha nem a szokványos utakon hagyod el a várost a tömeggel, hanem kisutcákon vágsz át, rengeteg kis út visz ki a városból, nem csak autópályákban kell gondolkodni! Javasolt több menekülő utat megtervezni, autóval, biciklivel és gyalogosan is! Jó tanács itt is, légy kreatív!

Ha már menekülsz, szükséged lesz egy jó menekülő / túlélőcsomagra!
Előbb induljunk ki a gyalogos menekülésből, ez a legnehezebb, ennél minden más már jobb.
 Először is a ruházat. Télen szar menekülni, kerülendő, de ha menni kell, hát menni kell! Legyen megfelelő öltözéked, hidegben többrétegű. Télen én felhúznék egy jégeralsót, mackónadrágot, és utána van nekem egy remek kis sínadrágom, hozzá kabáttal. Persze jó meleg zokni, ha kell kettőt is húzz fel és jó cipő, azaz inkább bakancs, hótaposó csizma kellene. Felülre szintén rétegesen, sál sapka, a szokásos. Polár takaróból könnyedén csinálhatsz ponchót magadnak ezeken felül! Ne legyen figyelemfelkeltő színű egyik se! Nyáron és változékony időben gondolja arra, hogy éjjel lehűl a levegő, gyakori az eső és vihar. Érdemes nemcsak rövidnadrágban neki vágni az útnak, legyen nálad némi melegebb ruha is. Javasolt legalább 2 napi ruha, legyen váltásod, tudd kimosni az egyik ruhát, és legyen másik, amit fel tudsz venni, zokniból és alsóneműből legyen több is, „balesetek” esetére.

A ruha színe nagyon fontos! A szokásos civil ruházat városban jó, de a terepen rikítasz benne! Oda a terepruha lenne jó, de azzal az a gond, hogy míg vágsz át a városon, elég feltűnő célpont vagy. A terepruha a természet színeit és mintázatát használja, de a betondzsungelban nem működik! Tehát a városon át és a természetben is két külön ruha kellene, de az azért sok lenne. Jó megoldás, ha egyszínű, barna, homokszínű talán zöld gyakorló illetve terepnadrágot és ruhákat vennél. Ez a természetbe való beolvadást is segíti és a városban sem feltétlenül olyan feltűnő, mintha egy állig terepruhás emberke rohangálna az utcán, mint valami G.I. Joe. Még a végén valami banda azt hiszi, hogy magányos, egységétől elszakadt katona vagy akitől értékes fegyvereket lehet zsákmányolni. Olvadj be, légy átlagos! Ne légy feltűnő, lehetőleg légy olyan, mint a többi ember! Az is jó megoldás, hogy a ruháidra olyan rossz, átlagos ruhákat húzol álcaként, melyet nem sajnálsz és a városból kiérve eldobod. Az értékes eszközöket, ruháidat és készleteidet, rejtsd el, nem tudhatod, a városból kifelé menet kikkel futsz össze.

Legyen esőruhád! Két típust tudok ajánlani. Van a poncho, kb. 5.000 Forint, takaróként és sátorlapként is funkcionál, védi a hátizsákot is. Persze sátorponyvának azért elég kicsike, de megteszi. A gond vele az, hogy kell hozzá kamásli is mivel térd alatt már nem véd és a vizes aljnövényzet is tovább rontja a dolgot, így az plusz 3.000 Ft. Továbbá erős szélben lobog rajtad.  A másik a ruházatra húzható kétrészes esőkabát és nadrág. Ez 3200 Ft. Értelemszerűen jól bírja az esőt és szélálló. Ez olcsóbb, bár a poncho is meggondolandó, egyszínűben is lehet kapni. Nekem mindkettő van, és mind a kettő remek megoldás, szélállóak, jól szigetelnek. Én valószínűleg a városból kifelé menet nem használnám az esőruhám, vagy csak rejtve, mert az értéke megtöbbszörözhetődik! Így célponttá válhatsz! Csövest te sem rabolnál ki, ugye? Cipőről csak annyit, hogy legyen kényelmes, terepre, betonra egyaránt jó, ne túl nehéz. Legyen vízálló, esőálló, jól szellőző. Ne szandálban és tűsarkúban menekülj. Tudj benne futni, lehet fogsz is!

A következő fontos dolog, ha már a ruházattal tulajdonképpen megvagyunk, egy remek táska. Kimondottan ideálist nem találtam, de kellékes boltban kapható csatokkal és hevederekkel, és anyagokkal kiegészíthető egy jó varrónő segítségével. Alapnak egy szintén lehetőleg egyszínű táska ajánlott, az én választásom (ami a magyar piacon megtalálható) US MOLLE ASSAULT PACK large olive-ra esett. Vízálló. 2 nagy cipzáras térrel, víztartálynak külön hely áll rendelkezésre, állítható, ergonómiailag tervezett, kipárnázott vállpántok, minden zseb 2 utas cipzárral záródik, PVC-vel bevont 600D poliészter. Méret: 51 x 29 x 28 cm , kb. 50 liter.  Fontos, bár ezen a képen nem látszik, hogy van derékcsatja, de mellmagaságban nincsen kereszt csatja. Ezt én az előbb említett módon pótolnám. Továbbá hiányolom, hogy nincs pl. a tetején polifoam-nak csatlakozási pont, valamin az aljára hasonlót varratnék a sátor számára! Előnye, hogy MOLLE rendszerű, így további kis táskákat lehet hozzá kapni és lehet ráfogatni. Méretét tekintve elvileg elegendő az 50L, és egyébként sem szabad a testsúlyunk 1/3-nál nehezebb pakkot összeállítani!   Ez a táska 8-9000 Ft. plusz a kiegészítése. Érdemes lehet még az egyik oldalára fogódzkodót varratni, így ha hátad, vállad már elfáradt bőrönd módjára viheted tovább.

Innentől át is térhetűnk a ruházatról a többi eszközre. Szó esett már a sátorról,polifoamról, úgyhogy folytassuk ezzel. Nekem hagyományos összetekerhető polifoamom van, ennek gondoltam a táska tetejére csatlakoztatási pontot. Ennek a polifoamnak a hátránya, hogy legtöbbször elég rikító a színe, ebből is érdemes valami zöldes-barnás színűt venni, de a legnagyobb gond az vele, hogy szélesebb a vállunknál, így szűk ösvényeken, erdőn átvágáshoz nem a legjobb. Erdőn való átvágásra azért lehet szükség, hogy elkerüld a jól bejáratott utakat, ahol találkozhatsz potenciális fosztogatókkal. Békeidőben nem ajánlott letérni az ösvényekről a vadászat miatt. Igaz, emiatt akkor is kockázatos lehet. Egy túrán jártam vele úgy, hogy mire kikeveredtünk egy szűkebb szakaszról (ösvény) a tüskés ágak alaposan összecsipkedték a polifoamunkat és kis apró morzsákat is téptek ki belőle.  Továbbá, ha a táska tetején van zavar a hátra tekintésben, korlátozza a látó köröd. A másik megoldás az úgynevezett hálózsák alátét. Ez összehajtható, berakhatod a táskába, viszont fél cm vastag, szemben a polifoamakkal ami0,5-1 cm vastagságban is kaphatóak. Tehát kicsit vékony, de mindösszesen 610g, így vehetsz belőle kettőt is, de egy jó hálózsákkal nem probléma. Sajnos nincs infó milyen vastag összehajtva. Szerintem nem lehet nagy, kb. 3cm. Az önfelfújódó, kényelmesebb változatokat nem ajánlom, nehezebbek, és nehéz kipréselni a levegőt belőlük, sérülékenyek.

Következő a hálózsák. Nekem remek két évszakos hálózsákom van. Egy nagy sportboltban vettem, azt hiszem -10 fokig jó. Egy nagy problémám van vele, amit vásárláskor nem vettem figyelembe, hogy múmia hálózsák. Borzasztóan idegesít, és rohadt rosszul tudok benne aludni, mert a hálózsák velem együtt fordul, és nem a szokásos módon forgolódhatok benne, mint a takaró alatt. Ne benne akarj forgolódni, hanem vele együtt fordulj, elég zavaró. Én jobban ajánlom a négyzetes hálózsákokat, mert kiteríthetőek, és jobban lehet benne forgolódni, több helyed van benne. Ebből is próbálj meg több évszakosat venni. Hátránya, hogy a legtöbbnek nincs kapucnija, ami védené a fejed a hideg ellen, bár military boltokban elég jókat lehet kapni.  A képen látható 7100 Ft. Viszont ez nem négy évszakos, de lehet olyat is kapni 7800 Ft-ért.

Szóval már van hol aludnod, már csak valami fedezék kéne a szél és eső elől. Itt is két megoldás van. Sátor vagy sátorponyva.Sátorból terepszínűt, vagy ha minden napi életben nem akarsz ennyire military buzinak tűnni, vegyél valami zöldes színűt. Figyelj a méretekre! A kétszemélyes sátrak gyakran valóban kétszemélyesek, és a csomagoknak nincs helyük benne! Az iglu sátrakban azért általában szűkösen is, de el lehet férni. Erős konstrukciók, bár a sátor cölöpök hajlamosak kijönni a földből, érdemes azokat lecserélni valami könnyű, de célszerűbb cövekekre. Egyszer sátoroztam egy hegy tetején erős szélben. Félóránként kellett felkelnem, mert a sátor második rétege, az esővédő réteg zászlómódjára lobogott a szélben. A szomszéd sátorban alvó barátaim ellenben jobb alvóknak bizonyultak, nekik reggel a bokrok közül kellett kiszedniük a sátor azon részét, kb. 100 méterrel arrébb, pedig az ő sátrukat is javítgattam az éjszaka.  Esőben lehetőleg ne állítsunk sátrat, mert belső rétege vizes lesz, miközben felállítod, és mikor másnap elcsomagolod, bepenészedhet a csomagolásban. Másnap, ha lehet, ki kell szárítani, alaposan átszellőztetni. A másik megoldás a sátorponyva. Ez csak profiknak ajánlom. Hátránya, hogy kell valami külső segítség, egy fa, hogy ki tudd feszíteni. Széltől kevésbé véd, és vizes talaj ellen nem véd. Legalábbis egy ponyva biztosan nem. Ügyesebbek próbálkozhatnak függőágy és ponyva kombinációjával.

Könnyebb, mint az iglu sátor, de gyakorlat szükséges hozzá, sokat kell kísérletezni, hogy kitapasztald, hogy jó felszerelni. Ez esetben csak egy vagy két ponyvára és egy nem hálós függőágyra van szükséged, a polifoam elhanyagolható. Kreativitás és fantázia szükséges hozzá. Azért szükséges, hogy ne hálós legyen, mert állítólag reggelre szó szerint bevág a hálós, kényelmetlenebb, bár sokkal könnyebb és olcsóbb. Én személy szerint nem próbáltam még. Egy sátor 2,7kg - 3,4kg-ig terjedhet, van olyan 2 személyes, melynek külön csomagtartó része van. A képeken látható sátrak 8300 és 14990 Ft., a ponyva 1600 Ft. és a függőágy 4-5000 Ft. A ponyvás, függőágyas megoldás szerintem 1,5- 2 kg-nál nem lehet nehezebb.

Érdemes még beszerezni életmentő fóliát, két oldalút.  Az egyik oldal ezüstszínű, ez a kihűléstől, a másik aranyszínű, ez a túlhevüléstől véd, Ára kb. 900 Ft.

Már van ruháid, sátrad és alvóhelyed, már csak eszközökre van szükséged.

Tőr/kés: Leginkább egy jó túlélő tőrt tudok ajánlani elsősorban.  A jobb képen látható tőr markolatába a túléléshez szükséges eszközöket lehet rejteni, és jár hozzá egy kiegészítő kés a nyúzáshoz. Persze mindennel ellátott. Tartalmaz horgot, iránytűt, élezőt stb. Neve Jungle II.  A tokjából csúzli is kialakítható, a tokra madzag van tekerve, mely hasznos lehet alkalom adtán. Van egy másik kivitel ebből, az drótvágó funkcióval van ellátva, fekete a pengéje is, de ahhoz nem jár a kiegészítő kés. Ez a kés akkor lenne tökéletes, ha lenne benne a drótvágó funkció is, ennek hiányát kicsit sajnálom. Én a plusz késes változatott venném meg ennek ellenére, bár a városból kijutás során jól jöhet egy drótvágó. Nyúzó kést külön i vehetsz. 8900Ft. és 7200 Ft-ért szerezhetd be.

Ezenkívül érdemes lehet még egy kis bicska is. Az lehet hagyományos kis bicska is.

Továbbá védekezésre is érdemes tőröket beszerezned. Jó vétel lehet egymaroktőr, melyet mondjuk az öveden hátul rejtesz el.  Vehetsz többet, bakancsba és egyéb helyeken rejtheted el. Ára 3000 Ft körül mozog.

A védekezés további remek módja a csizmakés. Értelem szerűen egy csizmába lehet elhelyezni, méretes darab kb. 3-4000 Ft-ért már vehetsz ilyet.

Továbbá jó vétel egy machete, azaz bozótvágó. Védekezésre is használható, és a szűk ösvényeken is hasznát veheted. Akár még kisebb faágakat is lehet darabolni vele. A 37cm-est ajánlják itthoni viszonyokra, 2-3000 Ft., de drágában is kaphatsz egyedi kialakításút, melyet maga Bear Grylls ajánl neked (képen) kb. 12.000 Ft.-ért.

Továbbá érdemes lehet még megtanulnod adobókések használatát, és egy készletettel rendelkezni, így nem kell közvetlen közelharcba bonyolódnod. A késpárbajokat ajánlott kerülni, főleg ha nincs megfelelő képzettséged hozzá! Dobókésekkel simán leteríthetsz egy bazi nagy késes támadót, mielőtt szúró távolságba érne. Ráadásul baromi vagány és a többi támadót is megfutamodásra késztetheti. Ijesztő tudás!

Ásó / balta: Ezt azért veszem egybe, mert van olyan ásó, mely balta is. pontosabban a nyélre ásó lapát helyett baltafejet is lehet fogatni, meg fűrészt és egy pengét is.  Ezt interneten találtam, ára 2300 Ft, de láttam ugyanezt drágábbért is. Nem tudom milyen minőség, de praktikus megoldás, érdemes utánajárni. Fontos, hogy a baltának legyen éle és azért némi súlya is. Ha kételyünk van vele érdemesebb, akkor egy gyalogsági ásót (3-5000 ft.) és külön valami kis baltát (1-2000 Ft.) beszerezni. Az ásó szükséges a wc-hez és akár a tűzhely kialakításához, sátor körbeárkolásához is. Eddigi tapasztalataim szerint jól jön egy balta, bár lehet, hogy a bozótvágó is megteszi. Ha ketten vagytok, márpedig az ember társas lény érdemes úgy csinálni, hogy az egyiknél balta van a másiknál bozótvágó, így kiegészíthetitek egymást. Ez esetben szerintem elég egy ásó is. Az ásót és baltát szintén lehet védekezésre használni.

Fűrész: Jól jöhet egy kézi fűrész vagy egy kézi lánc fűrész, tűzifagyűjtéshez. 1.500 és 3.000 Ft.

Tűzgyújtás: Több eszköz is a renelkezésedre állhat, legyen több fajta nálad.

1. Hagyományos gyufa, legyen pár dobozzal.
2. Nem biztonsági gyufa. Előnye a hagyományos gyufával szemben, hogy szinte minden érdes felületen meggyulad, viszont drágább. 200-300 Ft.
3. Bengál gyufa, azaz elfújhatatan vagy vihar gyufa. Drága, de rengeteg foszfor van rajta és elég hevesen ég, képtelenség elfújni.  Jól jöhet. 200-400 Ft.
4. Tűzgyújtó. Ez egy speciális rúd, melyen, ha fémet húzunk végig, 500 fokos szikrákat vet. 1800 Ft.
5. Öngyújtó. Ebből a benzinest ajánlják, mert hideg időben is működik. legyen hozzá töltőanyag. Szerintem a gázos is elég jó. Vizes kézzel szerintem egyik sem működik, én a gázossal jobban szimpatizálok, bár a benzines előnye, hogy ott a töltőfolyadék, amivel rásegíthetünk a tűzgyújtásra, viszont benzines gyújtók némileg párolognak és plusz kanóc is szükséges lehet hozzájuk. Kinek mi tetszik. Gázos lényegesen olcsóbb, fontos hogy tölthető legyen és átlátszó! öngyújtóból érdemes többet is tartani mivel értékes csere áru lehet!
6. Van még a magnéziumrúd, de a 4. tűzgyújtó szerintem elég jó helyette. Ára kb. 3000 Ft.

Bár nem a tűzgyújtáshoz szükséges de jól jöhet némi jó magyar házipálinka, melyel rásegíthetünk a tűzgyújtásra, fertőtlenítőszer és antidepresszáns :) , továbbá értékes csereáru! Ajánlott üvegben tartani, törékenysége és súlya elenére, mert átveszi a műanyag izét, vegyianyagokat old ki belőle idővel, de rövidtávon jó a műanyag is.

Evőeszköz/csajka/fém bögre: Szokásos kanálgép megteszi, konzervet is tudsz vele nyitni, ez fontos, ára 1-2000 Ft.

A csajka és a fém bögre közöt lehet gondolkodni. Szerintem elég egyik is. Fémből legyenek, hogy lehessen ételt melegíteni bennük. A csajka  kétrészes, bár nem tudom mekkora az űrtartalmuk (magyar új: 1100 Ft.) és ételt is tudsz benne szállítani, a bögre 0,3-0,5-1L válozatban kaphatóak fedővel együtt is. 3dl: 900Ft 5dl: 1.200Ft 1l: 1.480 Ft áron. Talán a csajka jobban megéri.

Palack, vízhordó: Érdemes valami alumíniumpalackot beszerezned, amiben melegítheted a vizet, forralhatod sterilizálás céljából, és melegvizes palackként is használhatod a sátorban. Nekem van egy 1L alu Danzka vodkás palackom, érdemes ilyet beszerezi, tartós és jól bírja a forró vizet. Ráadásul a táskánál írtam, hogy van benne kialakítva víztartálynak hely, így a napi szükséglet többi részét ott tarthatod. A víztartályokat military boltban 3-6.000 Ft-ért veheted meg, fontos, hogy csak tiszta, nem túl meleg vizet tölts bele!

Víztisztítás: Ez a legfontosabb talán mindközül. Víz nélkül egy két napig bírod csak. Vannak minden féle 40-50000 Ft.-ért készülékek, melyek nagyok és drágák, bár kimondottan jók lennének a célra.  Ezeket nem túrázásra tervezték. Léteznek túlélésre, túrázásra is kialakított modellek, itthon még ritkák és drágák is. Mellesleg azok is aktív szenet és 1 mikronos szűrőt használnak.

Az én ötletem ezzel szemben, bár még csak tervezési fázisban van, az egy saját víztisztító eszköz. Állna, egy mondjuk 1L műanyag palackból, melynek a kupakjában lenne egy szelep (akár bicikli szelep) és egy kb. 1-1,5 m szilikon cső. Beletöltjük a tisztítandó vizet, a szilikon csőben, ne röhögj, tampon és szénszűrős cigaretta filter, és aktív szén sorakozna. kb. 1-1,5 m hosszan. Túlélés során gyakran a legegyszerűbb megoldások bizonyulnak a legjobbnak. Ez remélhetőleg képes lenne megszűrni a vizet, utána már csak forralással sterilizálni kellene, bár az aktív szén a bacikat is megköti. Biztos, ami biztos, forralj! Ha tud az ember szerezni 1 mikronos filter, az már maga a tökély. Elvileg víztisztító eszközöket forgalmazó boltokban lehet kapni valamilyen kivitelben. Terveim szerint, ha megépítem, a Duna vizével tesztelném, persze nem magamon, hanem pl. a vízművek is vállal vízelemzést. Tulajdonképpen egy literes palack, és szilikon csőből áll, meg hozzá a szűrőkészlet, tampon, cigiszűrő (szenes) és aktív szén. Aktív szenet akár akvarisztikai boltban is lehet kapni. Ez, ha beválik, akkor kis helyen is elfér, sokszor használható. A szelep azért kell, hogy egy kis pumpával nyomást képezzünk és át tudjuk préselni a csövön a vizet. A csőben lévő szűrőeszközöket időnként cserélni kell, legyen nálunk elegendő készlet. Fertőtleníteni klór tablettával is lehet, de tudni kell a pontos adagolást.

Fegyver: Nagyon fontos, hogy legyen valami fegyvered! Magyarországon legálisan gázpisztolyt, gumilövedékes gázpisztolyt és nyílpuskát, pisztolyt szerezhetsz be, na meg légpisztolyokat. A gázpisztoly nem nagy szó. Igazinak tűnik és paprikával van töltve, így hasonló a hatása, mint egy gázspraynek. Ellenérv, hogy szembeszélben nem ajánlott használni, nem túl hatékony, leginkább ijesztgetésre jó, meg közelre. A gumilövedékes már annál inkább ajánlható. Leginkább a 18 mm-es gumigolyót ajánlják, ez pisztolyban 4 lövetű és 100 J energiát ad le, elég erőteljes. Egy-kettő az öveden és muníció elég jó alap védelem, ára 30-40.000 Ft. Van hatlövetű is, 10 mm-es gumilövedékkel, kb. 60 J energiát képes leadni. Létezik egy spécibb gumilövedékes fegyver a home defender II. Ez 10 és 15 lövéses változatban kapható, dobtáras kétkezes puska. Ez drágább, hosszadalmas tölteni, remek védelem, ára 100-120.000 Ft.  szintén 18 mm-es lövedék való bele, 100 J képest leadni becsapódáskor. Ez már magabiztossá tenne :) ! Légfegyvert elég gyengének tartom, kb. 3J energiát ad le, bár az is tud fájni. Hozzávetőleg egy airsoft pisztoly 1J energiát ad le, az se kellemes, de vastag ruházat, téli kabát felfogja mindkettőt. A gumilövedékes még pufi dzsekin keresztül is komolyan fáj! A nyílpisztolyok és puskák remek vétel, bár több támadó ellen nem túl hatásosak, mivel hosszú idő újratölteni, de vadászathoz is használható, élet kioltására is alkalmas! A pisztolyok 50 és 80 font erejűek 7-15.000 Ft a puskák már 30-50.000 Ft-ért is kaphatóak 150-180 fontosak (erő), plusz nyíllak és vadászhegyek. Esetleg megtanulhatsz íjazni, jó magyar módjára, íjak 20-30.000 Ft.-tól kaphatóak. Az igazi egy jó Beretta és/vagy valami gépkarabély lenne, ez Magyarországon körülményes, engedélyköteles. tudnék díjazni egy P90-t :) ! Én alapnak megelégednék egy gumilövedékes Home defender-rel és legalább egy pisztollyal önvédelemre, de vadászatra jó lenne egy íjpuska is!

Elsősegély csomag: Legyen benne ragtapaszok, ragtapasz szalag, géz, géz lapok és fásli. Tulajdonképpen egy B kategóriás csomag jó alapja lehet. Továbbá kell fájdalomcsillapítók, antibiotikumok (ez fontos, mivel egy vágás is vérmégezést, szepszist okozhat), széntabletta és egyéb hasfogók, bélfertőtlenítők. Legyen nálad Reni  rágótabletta. Ez savlekötő, éhség ellen átmenetileg jó lehet, szétbontja a gyomorsavat vízre és egyéb természetes alkotóelemeire. Pár órára elcsapja az éhséget.  Továbbá érdemes lehet berakni még érfogót és sebvarráshoz eszközöket. Betadine is legyen benne fertőtlenítés céljából, de helyettesíthető a nálunk lévő, már említett jó magyar pálinkával is. A betadinről tudni érdemes, a közhiedelemmel ellentétben, hogy azt lehet a sebbe is rakni, nem csak köré! Az alkohol elég fájdalmas a sebben. Persze határ a csillagos ég, hiszen láthatjuk, hogy egy jól felszerelt mentőautóban mennyi eszköz és gyógyszer arzenál van. Mi most épp menekülünk, nincs kapacitásunk több kilónyi életmentő eszközre. A menedékeden lehet több minden! Mindenesetre érdemes elvégezni egy jó elsősegély tanfolyamot, és a megtanulni valahogy a sebvarrást.

Egészségügyi csomag: Igyekezzünk csak a legszükségesebbeket vinni! Tusfürdő vagy szappan között kéne választani először. A tusfürdő habzik és károsabb a környezetre. A szappannak meg ki kell tudnia száradni használat után és kell egy jó tok neki. Talán a szappan kisebb helyett foglalna, mint a tusfürdő. Kellhet még borotva, arcszesz kerülendő, mert az egész erdő érezné a jelenléted. A pálinka is jó erre, és utána vízzel leöblíted az arcod, hogy ne legyen pia szagod. Kell még némi zsebkendő és wc-papír, fogkefe és fogkrém. Persze ezek nem feltétlenül kellenek az életben maradáshoz, viszont a pszichés állapotod megőrzéséhez ajánlott, és higiéniai szempontból sem árt. Ha mocskos vagy és megvágod magad, borítékolható a szepszis! Ráadásul büdös leszel, így az egész erdő érezni fogja a jelenlétedet újfent. Érdemes a szokásosnál ritkábban tisztálkodni, kétnaponta is elég, és alkalmad sem mindig lesz rá, legfeljebb patak partján, tó mentén (remélem, bírod a hideg vizet :) ). Az ivóvíz drága kincs erre! Gondoskodj a ruháid tisztán tartásáról. Az elején említettem (ha figyeltél :) ), legyen nálad kétnapi ruha, hogy legyen váltóruhád. Legyen nálad mosószer, erre a célra szerintem a szappan vagy a tusfürdőd is megteszi, nem kell külön cuccot vinned hozzá. Ezekből is tarthatsz jelentősebb készlet a menedékeden!

Lámpák, elemek, tőltő: Elemlámpából mindenképpen legyen egy fejlámpa. Rendkívül hasznos, szabadon marad a kezed! Ezen kívül legyen egy kézilámpa, rásegítés és tartalék céljából. Lehetőleg, ne nagy reflektorokat vegyünk, hanem elegendő pár ceruza elemes, lehetőleg ledes (kevés energiaigény, nagy fényerő) kézilámpa. Ha hagyományos izzós az sem rossz, de abba érdemes venni egy halogénes izzót, és tartalékizzó sem árthat. Jól jöhet még valami felakasztható, oldalirányú világítással, de szerintem az más picit sok.

Elemekből tölthető legyen, tartalékról is gondoskodj! Útközben szükséges lehet tölteni az elemeket. a töltést nappal tudod megoldani valamilyen napelemes töltővel. Ebből elég sok kapható, a legtöbb usb eszközökre (pl. fényképezőgép) lett kitalálva, így kell hozzá venned egy usb-s elemtöltőt. Ezzel a kettővel töltheted menet közben az elemeidet. Fontos tulajdonság, usb in és usb out funkcióval rendelkezzen a töltő, azaz a töltő áramot kapja usb-n keresztül illetve elemekből töltsön eszközt usb-n át. Usb in funkció mindenképpen legyen rajta! A töltő 4-8000 forintba kerül, a napelemes modul további 5-10.000 Ft. Ha ügyesen keresgél, az ember talál olyan napelemes töltőt is, ami közvetlenül tudja elemeinket tölteni, de elég drágák. Fontos, hogy senki ne akarjon barkácsolni, mert a tölthető elemek érzékenyek a túltöltésre és a mélykisülésre egyaránt, a töltők vezérlik is a töltési folyamatokat. Figyelj arra, hogy több fajta elemeket is tudj tölteni, általában 4 AA és 4 AAA elemeket tudnak kezelni ezek a töltők.

Kötél: Jó, ha van álad némi kötél, madzag, spárga. Nem tartom szükségesnek, hogy mászókötelet vigyél, Magyarországon nem olyan a domborzat és nehezek is. Elegendő a ponyva kifeszítéséhez és egyéb hasonló esetekre alkalmas madzag.

Kommunikáció: Ha többen is mentek, nem árt, ha van nálatok egy-egy walkie-talkie. Valószínűleg a telefonhálózatok már nem fognak működni, úgyhogy a mobilod csak zsebnehezéknek jó. Arra meg minek?! Ha ketté kell válnotok, esetleg elszakadnátok egymástól, tarthatjátok a kapcsolatot. Kicsit több pénzért már egész jó és ügyes kis készülékeket lehet kapni, persze nem kell profi méregdrága kütyü. Elég a szabadon vásárolható polgári változatok. Ezek 5-15.000 esetleg 20.000 Ft. körül mozognak. A jobbak 10-20.000 Ft. között mozognak. Fontos a hatótávolság, van, amelyik akár 7-8 km-ig elvisz. Nem szükséges, de jó, ha van hozzá headset, kerülendő, azaz eset, mint a filmekben, hogy az illető lapul valahol és hirtelen megszólal a rádiója és már mindenki tudja, hol van. Fontos, hogy elemről működjenek, különben körülményes lesz tölteni őket!

Térkép, iránytű: Szerintem magától értetődő, hogy legyen egy jó térképed, autós és turistatérkép a tájról. Hozzá érdemes beszerezni egy térképtartót, mely védi az esőtől és a mechanikai behatásoktól, nagyon praktikus. Az egyik legnagyobb hipermarket láncnál lehet szettben is kapni, iránytűvel, 1.500 Ft-ért. Az iránytűből, szerintem a műanyag vonalzós, nagyítós változat a jó, mert segíti a térképen való tájékozódást. A nagyító nem csak a térkép apró részeit teszi láthatóvá, de akár tűzet is gyújthatunk vele. Ja, és tudd használni azokat!

Eddig leginkább a gyalogos menekülésről beszéltünk. Mint mondtam ez a legrosszabb módja, mivel lassú és fárasztó. Következő lehetőség esetleg akerékpár. Itt nem mennék bele túlzottan, sok a választék az olcsótól a méregdrágáig.  A képen látható kicsit túl van szerelve. Én nem feltétlenül vinnék ennyi táskát. Szerintem elegendő csak a csomagtartón elhelyezkedő táskák is kb 40-60 L, és amúgy is rajtunk van még a hátizsákunk is. Azt egyébként gumipókkal, madzaggal felfogathatjuk a csomagtartóra, így kényelmesebb. Ne legyen málhás szamár módjára megpakolva a canga, tudj lehagyni egy futó embert, nehogy gyalogosan utol tudjanak érni! Legyen nálunk gumijavító eszköz, vagy a régimódi ragasztóskészlet, esetleg a modernebb hab, de az csak pár km erejéig jó, szükséges utána a sérült gumit lecserélni! A ragasztóst ajánlom én, időigényes, de tartós megoldás! Legyen nálad pumpa, némi szerszám a kerékjavításhoz és a csavarok meghúzásához.  Csak a legszükségesebbek! A szelep lehet akár autós is, a lényeg legyen nálad átalakító, így akár kerékpárpumpával, akár autóspumpával is felfújhatod a kereket. A kerék külső gumija legyen alkalmas utakon és terepen való haladásra egyaránt. fontos a megfelelő világítás! Na, nem azért, hogy jól látható legyél, inkább azért, hogy te lásd az utat. Elég drágák tudnak lenni a kerékpárlámpák, én inkább törekednék valami noname, olcsó, de ennek ellenére jó lámpák beszerzésére. A lámpát a kerék közelében is elhelyezheted, így jobban világítja meg az utat, viszont szükség esetén nehezebb lekapcsolni! A dinamóst nem ajánlom, nekem mindig csak gondom volt vele. Legyen kényelmes a nyereg hosszú távon is! Kerékpárral konditól függően akár 10-15 km-t is megtehetsz óránként, ezzel szemben gyalogosan csak 3-5 km-t. Nem létszükséglet, de jó hasznát veheted egy kerékpár computernek, mivel mérheted a sebességed és a megtett távolságot, segíti az utad tervezését.  Egy jó kerékpárzárat is vigyél magaddal!

Autóval sokkal jobb a helyzeted. Rengeteg utat tehetsz meg, kényelmes. Kinek milyen autója van, azt használja. Legyen plusz benzined is! Rengeteg módja van, hogy a fogyasztást csökkentsd, illetve több üzemanyagod legyen több útra. Az első a vegyes üzem, azaz benzin/gáz üzemű. Van a gyári benzintartályod és általában a pótkerék helyére raknak gáztartály. Két különböző üzemanyaggal fog működni az autód, sokkal több km-t tehetsz meg. Ajánlott kitanulni a csínját-bínját, ismerd a szerelését. Abszolút nem veszélyes, olcsóbb a gáz, mint a benzin. Leginkább benzines autókat lehet vele felszerelni. A következő megoldás a HHO generátor, ami az autó elektromos rendszerének segítségével vizet bont oxigénre és hidrogénre, ezt adagolják a benzin mellé, így kevesebbet fogyaszt az autó benzinből, és mellékhatásként tisztítja állítólag a motort is. Érdemes beleásni magunkat ebbe is. Nincs információm, hogy ezt benzin/gáz üzemű autóknál is lehet-e alkalmazni, mert az maga lenne a mámor, de benzineseknél biztosan működik! Legyen jól felszerelve az autód, pótkerék, szerszámok stb. Ha nincs autód és most gondolkodsz vásárláson, akkor én, ha tehetném egy pickup-t vennék. Kényelmesen elfér benne 4-5 ember és ott van a rakodótér is, ráadásul lehet neki még tetőcsomagtartója.  Új autót, úgy tudom, nem alakíthatsz át, vagy legalábbis a garancia elvesztése nélkül biztosan nem! Ha autóval mész én azért felpakolnám a kerékpárokat is!

Menedék, avagy „Alfabázis”: Ez a lényeg, ide akartunk eljutni. Hosszú távon nem élhetsz erdőben az időjárás viszontagságainak kitéve. Ez lehet egy nyaraló távol a várostól, egy pár hektáros tanya, ahol tudsz zöldséget, hüvelyeseket termelni esetleg állatot tartani. Fontos, hogy milyen ingatlan áll rendelkezésedre, vagy ha nincs, milyet vennél és hol? Esetleg a jelenlegi ingatlant lecserélheted egy erre a célra (is) alkalmasabbra. Még mielőtt megvennéd a telked, tanyád, nyaralód érdemes az elhelyezkedést kiválasztani. Tanulmányozd a megyék statisztikáit, hol a legtöbb jelenleg a bűnözés, munkanélküliség, domborzati adottságok, mezőgazdasági adottságok stb. Ez azért fontos, mert ahol most sok a bűnözés, a rendőrség megszűntével még több lesz! Az elhelyezkedésnél még fontos, hogy ne egyedül legyél, legalábbis a legtöbben nem ajánlják az elszigetelődést. Legyen egy micro közösség. Segíthetitek egymást és védekezni is könnyebb. Másik megoldás, ha te építesz ki valamilyen közösséget, pl. baráti társasággal, csak érjenek el ők is a menedékre, különben fennállhat az a helyzet, hogy túl kevesen lesztek. Így olcsóbban is kijöhettek.

Léteznek már Magyarországon ökofalvak, érdemes lehet hozzájuk csatlakozni. Bár ők elvileg direkt kiköltöztek a városból és önfenntartó módon élnek, többé-kevésbé.  Persze lehet egy telked a közelükben, esetleg a szomszédságukban, ha te az eseményig nem akarsz a városi életmódodat leváltani. Ki kell találni mi lenne a jó és a működőképes. Én valami ökofaluval venném fel a kapcsolatot, barátkoznék velük, sokat segíthetnek. Földet művelnek, állatot tartanak, lehet nekik gyapjújuk és tudásuk mellyel segíthetnek. Segíthetnek megtanulni az önfenntartó életet, segíthetnek nagy állatokkal vetni, aratni stb. Biztos te is tudnál segíteni nekik. Az elhelyezkedés után ki kell találni milyen jelegű bázist gondolsz magadnak. A legalkalmasabb valami tanya-féle. A telked méretét illetően kb. 1-2 hektár kell egy 5-6 fős családnak, bőségesen elég kisállat tartással, gabonatermelésre kb. +1-2 hold. Ha kereskedelemre is akarsz termelni, akkor persze több kell, de több munkaerő is több kell hozzá. Fontos megjegyezni, hogy a földműveléshez komoly eszközök is kellenek. Gondolok itt traktorra, bálázógép, aratógép, kombájn stb. Nem biztos, hogy ezek a rendelkezésedre állnak, vagy, mert nincsen neked (miért lenne, városban laksz?), vagy, mert nincs hozzá üzemanyag, vagy, mert ha van is minden, de túl feltűnő és kockázatos használni. Itt jönnek a képbe az igavonó állatok, amihez nem csak állat kell, de hozzá szükséges eszközök is. Elvileg az ökofalvak rendelkezhetnek ilyennel. Bár azért a legtöbbjük nem tagadja meg a gépeket, nem az amishok magyarországi megfelelőjére kell gondolni! Ahogy tapasztaltam, ők is kisállatokat tenyésztenek inkább. Szóval fel kell készülni a földművelésre. A veteményes, zöldséges, hüvelyeseket kézi szerszámokkal is lehet termeszteni, a gabona az, amihez szükségesebbek a gépek. De régen is megoldották, nem igaz?

Szóval tudjuk, hogy hol, és, hogy mekkora. Most már beszélhetünk a felszereltségről. Legyen itt elrejtve ivóvíz, élelem és mindenképpenvetőmagvak! Valamint további egészségügyi és elsősegély ellátmány. Így el tudod kezdeni az önellátást. Állatot idővel majd csak szerzel valahonnan, esetleg vadászol, vagy megszokod a vega étrendet. Ugyanis, ha városból menekültél ide, nem lesz állatod, mivel nem volt ki gondozza. Megoldás lehet egy jó szomszéd, aki némi pénzért gondozza neked, míg el nem jön az esemény, de ezt elég nehezen tudom elképzelni.  Vagy a már említett ökofalvak jelenthetnek esélyt számodra. Ezek eddig az úgymond készletek, amik segítenek téged elindulni. A termesztés nem rögtön megy végbe, időbe telik. Kell, hogy rendelkezzél addig is készletekkel, különben éhen halsz, míg fejlődik a frissen vetett paprikád. A következő a rendelkezésre álló eszközök. Kell, hogy legyen elrejtve eszközök. gondolok itt arra, hogy ne egy üres házba érjél be, legyen bútoraid, mosogatód, esetleg gépek (a működtetésükről pár sorral lejjebb), ruhák (elvileg a csomagodban csak kétnapi ruha van!), edények, szerszámok (láncfűrész, ásó, kapa, szerelési szerszámok stb.) és minden, ami kell.

Jó lenne, ha fel lenne szerelve az épület napelemekkel, napkollektorokkal ésszélgenerátorral. A napelemek és szélgenerátorok egymást kiegészítve termelnek elektromosságot számodra, szivattyúk, gépek működtetésére, akár melegvíz előállításra is használhatod (bojler). Ezek elvileg akkumulátorok révén éjjel nappal, télen-nyáron tudnak számodra elegendő energiát termelni, tárolni.  Szélgenerátorokat házilag is lehet készíteni akár autógenerátorokból. Érdemes kitanulni a szakmát. Rendkívül értékes csereárut készíthetsz, és nem a tiédet akarják majd elvenni, vagy ha elvették, készíthetsz másikat! Fontos megjegyezni, hogy itt is szükségesek a töltésvezérlő egységek! Ezekhez hagyományos autóakkumulátorokat szoktak használni, azok sem bírják az össze-visszatöltést. Napkollektor a fűtést és meleg vízellátásban lenne hasznos. Vannak még ahőszivattyús megoldások, ezek az épület alatt a földben helyezkednek el, senki sem tudna róluk. Persze tudom ezek még kimondottan drágák.  Én személy szerint, ha lenne egy ilyen menedékem, természetesen a napelemek, kollektorok és szélgenerátorok, el lennének rejtve, és csak akkor szerelném fel, mikor megérkezem. Persze szükséges egy jó kályha, kandalló is és hozzá tűzifa, melyet akár frissen is beszerezhetünk az erdőből. Ezek az eszközök, tárgyak legyen rejtve lehetőleg, mert, hát mind tudjuk Magyarországon, hogy mennek a dolgok. Nehogy úgy járj, hogy már szétlopják a menedéked még békeidőben! Légy kreatív, és ne legyenek feltűnő biztonsági megoldások! Légy átlagos, rejtegess! Én kialakítanék valami titkos, rejtett pincehelységet és ott dugnám el a készleteket, eszközöket, tárgyakat. Első ránézésre üres legyen a ház, még ha be is törnek, akkor se legyen mit elvinniük.

Most már beszélhetünk a szükségleteinkről, amiket eddig szolgáltatások formájában rendelkezésre állnak. Itt, most olyanra gondolok, mint pl. a víz. Fűtésed, áramod elvileg az előbb említett módokon lesz. A telkeden legyen földbe süllyesztett esővízgyűjtő és fúrt kutak is egyaránt. Ezen túl rád hárulhat a vízellátás problémája! Itt már lehet egy már említett 40-50.000 Ft.-os, vagy még drágább víztisztító készüléked. Rendkívül fontos, hogy a mai vízellátást is áram révén biztosítják. A csövekben lévő nyomást szivattyúk segítségével jön létre, különben csak csordogálna a víz a csövekből! Ezt te házi vízművel tudod pótolni, vagy valami gravitációs megoldással, de ahhoz sok víz kell, mivel az összegyűjtött víz tömege adja a nyomást. A gravitációs megoldás problémásabb, de technikailag egyszerűbb. Szerelj fel egy hordót a zuhany fölé és merd tele meleg vízzel. 5 perc zuhanyzás rengeteg munkáért! Gondoskodnod kell az öntözésről is, erre több módszer is van, akár szélgenerátor segítségével. Én valami csepegtetős rendszert alakítanék ki, kíméli a földet, takarékos, egyszerű. Szolgáltatás, még de nem igazán tudod pótolni az a gázfőzés. Helyette van a villany vagy indukciós főzőlapok, vagy a régi jól bevált sparhelt.

Ezek után beszélhetünk az élelemtermelésről. Nincsenek boltok, piacok. Idővel fog kialakulni valami kereskedelem, de nem lesz olyan szintű, mint most egy hipermarket. Említettem a készletnél, legyenek készültségben vetőmagjaid. Zöldségek, hüvelyesek, gabonák. A telken lehet pár gyümölcsfa, dió, mogyorófa, szőlő stb. Ha már itt tartunk, termessz gyógynövényeket, legyen erről egy-két könyved, melyik mire jó, hogyan kell termeszteni és fogyasztani. A gyógynövények szinte minden betegségre tudnak gyógyírt nyújtani a férgességtől a migrénen át a belső szervi problémákig. Na, jó migrént csak kezelni lehet, gyógyítani nem. De van köztük fájdalomcsillapító és antibiotikus hatású is. Remek csere áru és nagyon hasznos lehet a háznál egy ilyen veteményes, ha már nincsenek gyógyszertárak.Fontos még, hogy legyen a háznál kézi gabonaőrlő! Ezzel lisztet tudsz őrölni. kb. 50-70.000 Ft. , különben nem tudom, hogyan fogsz kenyeret sütni. Az élelmiszertartósításról is kell rendelkezned tudással, könyvvel és eszközökkel (befőttesüvegek, műanyag tárolók, vödrök). Én személy szerint a vákuumtartósítás híve vagyok, hiszen levegő még a baciknak is kell! Igazán jó és elfogadható árú megoldást nem találtam, kivéve a hegesztő-vákuumozó gépek, amik segítségével levegőmentesen zacskózhatjuk el az ételeket. Babérból is rendelkezzél jó sokkal, mert a zsizsik utálja, a moly meg a levendulát.

Összességében rengeteg eszközzel kell felszerelni egy ilyen házat az önellátó gazdálkodáshoz. Tulajdonképpen egy második otthont kell kialakítanod. Persze egy minimalista otthonra gondolok, nehogy szaladj az IKEA-ba! Sok minden most szolgáltatásként a seggünk alá van tolva, ezekről mind gondoskodnunk kéne. Áram, fűtés, meleg víz, liszt, cukor, alkohol, gyógyszerek, gabona, élelem, élelmiszertartósítás, tiszta ivóvíz, izzók és rengeteg eszköz, mivel a gyártásuk le fog állni.

Fontos, hogy gyakorolj, készülj. Legyen megfelelő kondíciód, eddzél, túrázzál. Gyakorold az eszközök használatát. Tanulj! Tanulj önvédelmet, elsősegélyt, vadászatot, túlélést. Tarts lőgyakorlatokat (szabályokat betartva, nehogy a sitten érjen a világvége). Ismerkedj az alternatív energiaforrásokkal (napelem, kollektor, szélgenerátor), tudd javítani, és amelyiket lehet építeni (szélgenerátor, kollektorok). Jó, ha van az alfabázison ehhez építőelemek, hogy tudj tartalékra, kereskedésre építeni! Képzeld, el mi mindent kaphatsz egy ilyen árucikkért, mikor nem lesz meleg víz vagy áramellátás! Legyen tudás bázisod! Akár megtanulva, akár készenlétbe helyezve könyvek formájában. Fontos témakörök: gazdálkodás-termesztés, élelmiszertartósítás, gyógynövények, öko építészet, elsősegély-gyógyászat stb.

Remélem ez a kis összefoglaló, útmutató sok hasznos tanáccsal lát el téged. Sok mindenre kell gondolni, mert amiket most nem veszel számba, az később már pótolhatatlan lesz! Ki kell gondolnod, mit hogyan fogsz csinálni, mire kell felkészülni, mi mindennek kell, hogy a rendelkezésedre álljon, az élethez, a termeléshez, tároláshoz stb. Nagyon összetett téma ez.  Kaptál egy kis ízelítőt mi mindenünk van! Becsüld meg, légy hálás érte! Kényelmes életet élünk.

Egyes részekhez írtam árakat. Tudom ez összességében sok és drága. Ezek nagy részére a mai életben nincs szükség, mert egy cég vagy szolgáltató végzi vele a munkát pl. gabonaőrlés, ivóvíz ellátás, nem a te gondod. Ha krach van, akkor már a te gondod lesz. Mindenki azokat veszi meg és annyit, amennyit akar vagy tud. Ez az írás csak iránymutatás, javaslatok összessége. Tekintsd ezeket befektetésnek. Kicsit kockázatos, mert lehet, hogy csak paranoia az egész, de ha mégis bekövetkezik, akkor többszörösen fog megtérülni neked a befektetésed! Bizonyos eszközeid értékesebbek lesznek, mint az arany! Lehet, hogy bánni fogod a kiadásaidat, de eljöhet az idő, hogy azt fogod bánni, hogy sajnáltad azt a pár ezer forintot ezekre és akár az életedet is odaadnád, csak, hogy szeretteid, gyermekeid még egy napot élhessenek, vagy ne kínlódjanak! A te döntésed, a te befektetésed!

Ez az írás a teljesség igénye nélkül készült!

Írta: Balogh Ádám

Ha neked is van egy jó sztorid, ötleted, véleményed, amit egy hosszabb-rövidebb írásban megosztanál a többiekkel, küldd el a varosituleloblog@gmail.com címre, vagy a Facebookon privát üzenetben!

A prepper házipatika

2012.10.02. 20:56 Martin Blake

Selco az egészségügyben dolgozott a délszláv háború kitörésekor, ígybeszámolójának egyik fontos pontja volt a rendszer összeomlásának bemutatása. Már az első hetekben gyakorlatilag megszűnt az ellátás, a kórházak felszerelés és személyzet nélkül maradtak - ahogy az átlagember is hasonló sorsra juthat ha nem készül fel időben néhány alapvető gyógyszer, készítmény beszerzésével, ill. ha nincs elegendő ismerete az otthoni gyógyászat terén. A patikában vény nélkül kapható gyógyszerek mellett érdemes lehet beszerezni egy elsősegély dobozt, de hasznos lehet még a gyógynövények ismerete és egy elsősegélynyújtó tanfolyam is.

Alapvető gyógyszerek

Általában tudjuk, hogy mely készítmények váltak be a leginkább megfázáskor, melyik a számunkra leghatékonyabb lázcsillapító vagy görcsoldó szer. Mielőtt részletesebben belemennénk, meg kell jegyezni, hogy minden gyógyszer egyben méreg is lehet, ha nem megfelelően alkalmazzuk, tároljuk stb. Elsősorban a gyerekekre kell ügyelni, számukra mindig elérhetetlen helyen kell lennie a házipatikánknak (célszerűen egy magas polc tetején, zárható dobozban)! Ha egy helyen tároljuk a gyógyszereinket, akkor időt és pénzt spórolhatunk, mert a lejárt készítményeket egyből kiszúrhatjuk és pótolhatjuk. Hasonlóan a többi felszereléshez, a gyógyszerkészletünket is apránként beszerezve érdemes feltölteni.

Láz- és fájdalomcsillapító

Fontos, hogy két különböző hatóanyagú szert tartsunk otthon (értelemszerűen arra az esetre, ha az egyik csődöt mondana). A hatóanyagot azért fontos kiemelni, mert sok különböző készítményben a hatóanyag ugyanaz, csak éppen a termék neve más (ez az árukban is megmutatkozhat persze). A mennyiség is eltérhet, így amiből elég egy pirula, a másikból talán kettő kell majd ugyanazon hatás eléréséhez - nézzünk utána, olvassuk el a tájékoztatót használat előtt és kérdezzük meg kezelőrvosunkat, gyógyszerészünket. :) Gyerekeknek kúp, szirup vagy porrá tört tabletta is megoldás lehet, ha még nem tudná bevenni a gyógyszert.

Készítmények (a teljesség igénye nélkül): Panadol filmtabletta, Paracetamol BP 500 mg tabletta, Saridon tabletta, Advil tabletta.

Hasmenés elleni szer vagy enyhe hashajtó

Az ún. széntablettát szokás alkalmazni hasmenés esetén, mely aktív szén segítségével köti meg és hatástalanítja a bélrendszerbe került káros anyagokat. Becslések szerint minden ötödik felnőtt szenved székrekedéstől, amire pedig hashajtó szert lehet alkalmazni.

Készítmények hasmenés ellen: Carbo activatus 125 mg tabletta, Imodium kapszula, a hasmenés okozta folyadékveszteség pótlása Normolyt porral

Készítmények hashajtásra: Guttalax cseppek, Laxygal csepp, Darmol drazsé, Stadalax drazsé, Laxbene filmtabletta

Görcsoldó

Különösen nőknek lehet hasznos, menstruációs fájdalmak, görcsök enyhítésére. Epeeredetű megbetegedések görcsei és húgyúti eredetű simaizomgörcsök okozhatnak még problémát.

Készítmények: Algoflex M (kifejezetten menstruációs fájdalmakra), Quarelin, Paniverin tabletta

Rovarcsípésre, kisebb égésre gél vagy spray - kalcium

A kalcium nagyon fontos ásványi anyag. Hiányában egyebek között fokozódik a szövetek gyulladásra való hajlama és fokozódnak az allergiás reakciók. Pl. kalcium pezsgőtabletta a csípések kiegészítő kezelésében lehet hasznos.

Készítmények: Calcium-Sandoz pezsgőtabletta, Calcium Pharmavit 500 mg pezsgőtabletta, Claritine akut tabletta, Lorano tabletta

Hűsítésre használhatunk sprayt, Fenistil géllel a csípés, csalánkiütés, viszketés kellemetlenségei csillapíthatóak. Naksol spray, Pantenol spray ismertek még ebben a kategóriában.

Orrcsepp, orrspray

Az orrcseppek csökkentik az orrfolyást, csökkentik a középfülgyulladás, arcüreggyulladás kialakulásának esélyét. Gyerekeknél szükség lehet orrszívó készülékre is.

Köptető, hurutoldó

Sűrű nyákképződés esetén használhatóak ezek a szerek. Gyerekkorban igen gyakori betegségek, ezért érdemes a szülőknek beszerezni.

Ha el kell hagynunk lakhelyünket, szükség lehet az alábbiakra:

• Szúnyog, kullancs, rovarok elleni szerek
• Fényvédő krém, naptej
• Hányinger, hányás elleni szerKészítmények: Daedalon tabletta, Daedalon végbélkúp
• Rendszeresen szedett gyógyszerek

Emellett még érdemes beszerezni a következőket:

• Hőmérő (lázmérő)
• Olló, csipesz, kötszerek
  Sebek ellátásához, kullancsok kiszedéséhez.Készítmények: Betadine kenõcs (fertőtlenítő), Hyperol tabletta

Elsősegély doboz

Autósok már valószínűleg ismerik, de az elmúlt időszakban gyakrabban hallhattak mások is erről a dobozkáról. Néhány hónapja ugyanis vásárlási pánikbontakozott ki egy pletyka miatt, miszerint a rendőrök fokozottan ellenőrzik és büntetik a megfelelő elsősegély dobozzal nem rendelkező autósokat. A balhé ugyan lecsillapodott, de láthattuk milyen gyorsan elfogynak a készletek baj esetén. Érdemes tehát még időben szert tenni egy ilyenre.

De mi is van benne? Egy 1990-es rendelet írja elő a tartalmát, aminek segítségével kisebb baleseteket, sérüléseket láthatnak el az autósok (és mások persze) a mentő vagy orvos kiérkezéséig. A lista egészen pontosan a következőkből áll személygépkocsik esetén:

1. steril gyorskötöző pólya (10 cm × 5 m): 4 db
2. steril gyorskötöző pólya (5 cm × 5 m): 2 db
3. steril mull-lap (6 × 6 cm/100 lap): 2 db
4. egyenként csomagolt vágott mullpólya (10 × 5 m): 4 db
5. steril mull-lap (50 cm × 80 cm): 3 db
6. kéztisztító/fertőtlenítő lap: 4 db
7. fóliakesztyű: 1 pár
8. háromszögletű kendő 2 db
9. biztosítótű (40 mm-es): 4 db
10. ragtapasz (1,25 cm × 5 m): 1 tekercs
11. olló (rozsdamentes acélból, 110–150 mm-es): 1 db
12. polividonum jodatum hatóanyag tartalmú sebfertőtlenítő oldat (30 ml): 1 db
13. sebtapasz vágható (6 × 10 cm): 2 db
14. higiénikus arcmaszk (lélegeztetéshez): 1 db
15. gumis rögzítésű sebészeti szájmaszk: 1 db
16. elsősegélynyújtás képekben: 1 db
17. tartalomjegyzék: 1 db

A fentiek segítségével magunk is összeállíthatunk egy megfelelő elsősegély dobozt, de vásárolhatunk készen is kisebb-nagyobb csomagokat. BOB-unkba tehetünk pl. egy kisebb dobozkát a legszükségesebb dolgokból, míg otthonra egy teljesebb pakkot készíthetünk igény szerint.

Gyógynövények

Mindazon növényeket értjük ezalatt, amelyeknek valamelyik részét a bennük lévő hatóanyagok miatt gyógyászati célokra használjuk. Az emberek régesrégen szinte mindent növényekkel gyógyítottak, vannak vadon termő és termesztett fajok is. Először a rómaiak termesztettek ilyeneket, de már az egyiptomiak is ismerték többszáz növény gyógyhatását. Számos módja van a hatóanyag kinyerésének, sokszor teát főznek a növény bizonyos részeiből (pl. virágából). Ha valami oknál fogva nem állnának rendelkezésünkre a szokásos gyógyszereink, akkor a hagyományos gyógynövények és azok felhasználási ismerete jó szolgálatot tehet. Még ma nézzünk körül a ház körül a kertben, a közeli erdőben vagy mezőn, hogy milyen növényeket találunk, milyen betegségeket gyógyíthatunk velük, hátha egyszer még hasznát vehetjük a tudásnak. Érdemes egynapi gyalogláson belüli területeket feltérképezni, hogy szükség esetén időben, üzemanyag használata nélkül is beszerezhessük őket. A gyógynövények jól jöhetnek egy-egy kisebb betegség leküzdésekor vagy annak megelőzésére (de a "rendes" gyógyszert nem helyettesítik). Megtaníthatnak bennünket arra, hogy nem kell rögtön a gyógyszerhez nyúlni ha fáj a fejünk, hanem ihatunk helyette például egy gyógynövényes teát. Néhány ismertebb gyógynövény:

Kamilla

A házi patika alapja, az egyik legismertebb gyógynövény. Szapora, könnyen terjeszkedő növény, könnyű meghonosítani akár a saját kertünkben is. Használhatjuk izzasztóteaként láz esetén, nyugtatóként, gyomorgörcs vagy gyomorfájdalom kezelésére, gyulladások csillapítására. Használhatjuk még hajmosásra is, erősíti a hajhagymákat és élénkíti a fejbőrt. A kamilla virágából teát főzhetünk.

Csalán

Szintén nagyon könnyen szaporodó növény, amit mindenki már gyerekkorától ismer, hiszen levelei megcsípik az ember bőrét, ami eléggé fájhat. Termeszteni nem ajánlatos, mert rendkívül nehéz kiirtani később a kúszógyökerei miatt. A csalánt teaként és borogatásként egyaránt használják. Hatásos izom és ízületi megbetegedések ellen, sokszor javasolják reumások részére. Ajánlatos vérszegényeknek és sápadtaknak fogyasztani. A cukorbaj elleni és vértisztító teák fontos alkotórésze. Nem utolsósorban felhasználása javallott vesebetegek számára is.

Cickafark

Fehér, sárga vagy ritkábban pirosas tenyérvirágú növény, melynek virágfejéből ízletes tea készíthető. Leginkább nyirkos, erdős helyeken fordul elő a szabadban. A cickafark igen sokrétű felhasználása köztudott. Alkalmazhatjuk görcsös gyomor- és bélbajoknál. A tavaszi vértisztító teák egyik legfontosabb alkotórészét képezi. Ajánlott lábadozó és vérszegény betegek részére, illetve gyakran segít nőknek az erős havi vérzés csillapításában és görcsoldásában. Gyakori orrvérzéses egyéneknél teaként és akár borogatásként is régi gyógymód.

Citromfű

Virágai nem mondhatók mutatósnak, ellenben kellemes, citromra emlékeztető illata van. Teája idegerősítő, nyugtató hatású, sokszor ajánlják álmatlanság ellen is. Az agyra élénkítő, serkentő hatással van. Rendkívül hatékony gyógyszer lehet fejfájás és migrén ellen a rendszeres fogyasztása. De nemcsak fejfájásnál, hanem fog- és fülfájásnál is üdvös lehet. A régiek szerint nőknél beválik sápadtság és ideges szívdobogás ellen is.
Ha másra nem, arra biztosan használhatjuk kertünkben, hogy kevesebb szúnyog látogassa meg lakásunkat, tudniillik illatával elűzi a kis bogarakat, amennyiben ablak alá vagy ajtó elé ültetjük. Igazi csodaszer.

Fehér üröm

Akár 1 méter magasra megnövő, ezüstösfehér levelű növény. Leginkább parlagon, irtásokon, napos, száraz helyeken fordul elő. Teája kitűnő étvágygerjesztő, emésztést segítő. Használják vizelethajtóként és gyomorbaj orvoslására. Borogatás formájában álmatlanság ellen továbbá reumásoknak javasolják. Megbízható segítség lehet rendellenes emésztésnél és lázcsökkentéskor. Egyszer-kétszer gyógyszerként használva egyáltalán nem ártalmas, azonban állandó fogyasztása károsíthatja szervezetünket.

Fontos!Nem vagyok sem orvos, sem gyógyszerész, ezért a fenti listát ne tekintsétek kimerítőnek vagy pontosnak! Eggyel lejjebb van egy nagyon jó link egy igen részletes útmutatóhoz gyógyszerek terén, amit ajánlanék. Emellett pedig természetesen azt, hogy a legjobb felkészüléshezmindenképpen kérjétek ki szakember véleményét a gyógyszerekről, tárolásukról stb.! Minden, a cikkben szereplő gondolat ezúttal is csak gondolatébresztő, hogy még időben, kényelmesen összeállíthasd a saját házipatikádat rosszabb időkre, ne az utolsó utáni pillanatban kapkodj. :)

Egy igen részletes útmutató házipatika összeállításához: http://www.gyogyszer.hu/admin/upload/hasznos/hazipatika.pdf
További források: Kastélyóvoda, Mithrile, Budakalász

Az EDC-készlet

2012.11.18. 14:13 Martin Blake

A prepping lényege az, hogy mindig, minden esetben próbáljuk maximalizálni a túlélési esélyünket. Reaktív gondolkodásmód helyett proaktívan igyekszünk cselekedni, azaz inkább elkerüljük a bajt ahelyett, hogy a menthetetlent próbáljuk megmenteni. A kulcs tehát az előrelátás, tervezés, amit abban a klasszikusban fogalmaztak meg elődeink, miszerint "Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra!". Ez mind szépen és jól hangzik, itt a blogban is foglalkoztam már sokféle módszerrel, hogyan tárolhatunk vizet vagy élelmiszertpéldául, rosszabb időkre.

Nem szabad viszont megfeledkezni arról sem, hogy legtöbbünk nem otthon tölti a nap 24 óráját, hanem munkába, iskolába járunk, utazunk stb., tehát nincs mindig kéznél a túlélőzsákunk vagy más fontos felszerelésünk, amivel könnyebben átvészelhetnénk egy esetleges katasztrófát. Ha otthon ér minket a baj és fel vagyunk készülve, akkor minimalizálhatjuk a stresszt és a károkat, hiszen kéznél van minden szükséges eszköz, elegendő élelemmel, vízzel, stb.-vel rendelkezünk. De mi van, ha éppen munka közben remeg meg a föld, robban fel a közeli gyár, törnek ki zavargások? Mit tehetünk, hogy csökkentsük a különböző kockázatokat, növeljük a túlélési esélyeinket? Ebben a cikkben ezekre a kérdésekre keresem a választ, az EDC-ről lesz most szó.

EDC, azaz Every Day Carry, nyers fordításban "mindennap hordozott (valami)", tehát olyan dolgok összessége, amiket mindig magunknál tartunk. Mindenki látott már női táskát, amiben aztán minden van: a zsepitől kezdve a rúzson át a kézkrémig minden, és még attól is több. Na, valami ilyesmiről szól az EDC is, természetesen a túlélésre kihegyezve. A nő azért tart magánál egy tükröt, hogy megigazítsa a sminkjét (gondolom) napközben, de mire is lehet még jó egy tükör? Például a napfényt ráirányíthatjuk egy adott pontra vele, azaz jelzőeszközként szolgálhat. 

Hogyan jelezzünk a tükörrel?

A tükröt tartsuk egyik kezünkkel közel az arcunkhoz (a tükröződő felével kifelé), majd a kinyújtott, másik karunk felé célozzuk a napsugarat. Mutassunk egy V-t a mutató- és középső ujjunkkal a kinyújtott kezünkön, majd célozzunk a kívánt irányba. A kinyújtott karunk fel-le mozgatásával villogó jelet küldhetünk, ami jobban észrevehető (de használhatjuk pl. Morze-jelek küldésére is). A képen egy átfúrt tükör látható, amit direkt erre a célra készítettek, a hagyományos (lyuk nélküli) kézitükröt úgy tartsuk, hogy felette nézzünk át a cél irányába (tehát nagyjából az orrunk elé tartva).

Talán érthető, mire akarok kilyukadni: a minden nap magunkkal vitt hátizsák, táska tartalma életmentő lehet számunkra, ezért érdemes megfontolni, mit is pakoljunk bele a "kötelezőkön" felül. Mint minden esetben, ezúttal sincs egyetlen, kizárólagos válasz, az igényeknek, lehetőségeknek és várható eseményeknek megfelelően érdemes az aznapi készletet összeállítani. Azaz egy-két dolog mégiscsak van talán, amit mindenkinek érdemes magánál tartania minden esetben: egy többfunkciós bicskát és vizet például.

Az EDC tartalmazhatja:

 - Többfunkciós bicska (svájcibicska)

 - Magas energiatartalmú élelmiszer, egy palack víz

 - Karóra

 - Zseblámpa (kapható belőle mini verzió is, kulcstartóként)

 - Síp, mini személyi riasztó (jelzéshez)

 - Mobiltelefon, egyéb kütyük (pl. GPS a pozíciónk lekéréséhez, rádió)

 - Zsebtérkép

 - Toll, ceruza, jegyzettömb

 - Gyufa, öngyújtó

 - Gyógyszerek (különösen azoknak, akik rendszeresen szedik - legyen mindig elegendő és egy kicsit több)

 - Elsősegély-dobozka (sebtapasz, kötszer stb.)

 - Paracord karkötő (ejtőernyős zsinór)

 - Textil zsebkendő vagy hasonló rongy

 - Kulcscsomó, mindenféle aprósággal kiegészítve: mini elemlámpa, körömcsipesz stb.

 - Kesztyű (bőr, gumi, munkás vagy másmilyen)

 - Paprikaspray, elektromos sokkoló *

 - Önvédelmi fegyver, lőszer *

* a mindenkori jogi szabályozásnak megfelelően!

Autós EDC

Előfordulhat, hogy huzamosabb ideig kell autónkban maradnunk (pl. nagyobb balesetnél az autópályán; hótorlasz esetén). Nagyobb mennyiségű és többféle felszerelést tarthatunk magunknál. Ennek egy része kötelező is, pl. az elsősegélydoboz, de sok más, célszerű eszközt is bepakolhatunk a csomagtartóba. Kezdve természetesen a vízzel és némi élelmiszerrel. Most, a tél beköszöntekor érdemes hangsúlyozni a pokrócot, takarót, ami különösen fontos lehet, ha valahol elakadnánk. Mindig jól jöhet, ha van nálunk valamennyi extra üzemanyag szükség esetére. Egyéb dolgokat is bepakolhatunk:

Biztonságunk érdekében

• Esernyőt, esőkabátot
• Láthatósági mellényt
• Bakancsot, zoknit, fehérneműt, nadrágot, pólót stb.
• Kesztyűt, pormaszkot
• Elsősegélydobozt

Szerszámokat

• Kalapácsot, feszítővasat, csavarhúzót, fűrészt stb.
• Pótalkatrészeket a kocsihoz (izzót, pótkereket stb.)
• Ragasztószalagot, kötelet
• Kisméretű porraloltót

Szabadban alváshoz

• Polietilén hálózsákot (kb. egy tenyérnyi helyet foglal csak)
• Pokrócot, takarót
• Kempingfőzőt vagy kisméretű edényt vízforraláshoz (extra vizet is esetleg)
• Személyi higiéniai termékeket (toalettpapír, papírzsebkendő, kézfertőtlenítő gél, női termékek stb.)

Te mit hordasz mindig magaddal, hogyan állítottad össze az EDC-készletedet? Hiányolsz valamit a fenti listáról? A kommentekben megírhatod!

10 fontos teendő

2012.02.05. 20:27 Martin Blake

Biztos vagyok benne, hogy sokan közületek semmilyen módon nem készültek fel egy esetleges rossz szcenárióra. Nincs ezzel semmi baj, mondhatni ez a normális, hiszen a legtöbbünk dolgozik, fizetést kap érte, aztán a boltban levásárolja azt. Ez így megy napról-napra: reggel megvesszük a friss kiflit, munka után pedig vásárolunk egy kis felvágottat, sört, ezt-azt. Hétvégén esetleg rendezünk egy nagybevásárlást, amikor beszerezzük a mosóport, szappant, hosszabban elálló élelmiszert. Ez tehát az első posztban jelzett idilli állapot, a hétköznapi városi ember rutinja. Gond egy szál sem, hiszen a hipermarket és a sarki közért mindig nyitva van, ha valamit kifelejtettünk volna, akkor csak leugrunk érte. Vagy másnap vesszük meg, ha lustábbak vagyunk.

Azonban a mai nap különleges. Megtörtént a külföldön SHTF-nek nevezett szituáció (shit hits the fan - azaz amikor "szar kerül a ventillátorba"). A boltok, üzletek, pékségek mind zárva, a csapból nem folyik a víz...

Na de tekerjük vissza az idő kerekét, legyen még csak tegnap. Mi az a 10 fontos alapanyag, amit mindenképpen érdemes lenne beszerezni a szupermarketből BAK előtt ("beüt a krach")? Összeírtam néhány ötletet, ami közel sem ad egy teljes listát, de jó kiindulási pont lehet kezdő túlélőknek.

1. Vásárolj 10 kg fehér vagy barna rizst és 10 kg (vetemény)babot! A fehér rizsnek jobb a tápértéke, míg a barna tovább áll el - válaszd ki melyik szimpatikus a számodra (esetleg vegyél fele-fele arányban).

2. Ha már ott vagy, vegyél további 3 kg babot további fajtákból, 3 kg cukrot, 3 kg jódozott sót, 5 l (olíva)olajat, 5 kg zabdarát, 5 kg lisztet és kukoricadarát!

3. Továbbhaladva a sorokon, vegyél 20 doboz különböző konzervet alapvető hal- és húskészítményekből, pl. tonhal, löncshús, lazac stb. Fontos, hogy olyan élelmiszereket válogass össze, amiket hétköznap is szoktál enni, ne BAK esetén kelljen hozzászoknod új ízekhez, illatokhoz - akkor lesz éppen elég bajod enélkül is!

4. Ugyanitt vegyél további 20 dobozzal gyümölcsből (pl. barack, alma, körte) és 20 dobozzal zöldségből (pl. kukorica, borsó) is! Hasonlóan az előzőhöz, itt is fontos, hogy ne sokkold magad egzotikus, új ízekkel, hanem a megszokottakat válaszd!

5. Mogyorókrém. Rengeteg kalóriát tartalmaz és finom is, vegyél néhány üveggel belőle!

6. Italokból érdemes valamilyen vitaminos (vagy izotóniás) készítményt választani. Nézz körül a választékot illetően és vásárolj belőle olyan 50 dobozzal! Ez fedezni fogja a vitaminszükségleted a következő napokban.

7. Ha már ásványi anyagok: vásárolj be vitaminokból és ásványi anyagokból! Ezeket érdemes tablettás formában beszerezni a könnyű tárolhatóság miatt.

8. A következő fontos dolog a víztároló: vegyél néhány (4-5) darab 5 literes víztároló flakont! Mihelyst hazaérsz, rögtön töltsd fel csapvízzel őket! Tárold hűvös, fénytől védett helyen a palackokat.

9. Országonként változó a fegyverek szabályozásának kérdése, nálunk Angliában egy kicsit nehezebb hozzájutni. Magyarországon relatíve egyszerűen beszerezhetőek pl. a gázpisztolyok, riasztófegyverek, amik elégségesnek minősülhetnek egy kezdőszetbben, mint elsődleges védelmi eszközök. Ha pedig már van fegyvered (és megfelelő engedélyed hozzá), akkor vásárolj hozzá elegendő lőszert, tisztítókészletet.

10. Az alapkészlet további fontos tartozékai: elemlámpa extra elemekkel és izzóval, néhány doboz gyufa (a nagyobb, gázgyújtó gyufa jobb), öngyújtó, erős kés (esetleg multifunkciós), nőknek higiéniai termékek.

Mindent jelölj meg dátummal, használd el őket folyamatosan és "vetésforgóban" cseréld újakra. Az ételek megromolhatnak, az elemek lemerülhetnek, minden felett eljár az idő, így ezt érdemes időnként ellenőrizni.

Te mit adnál még a kezdőlistához?

Túlélőjárművek

2012.06.09. 17:31 Martin Blake

Korábbi cikkekben már foglalkoztam különböző felszerelésekkel, sátrakkal,túlélőzsákkal vagy hogy hogyan tároljunk vizet. Arról eddig nem ejtettem szót, hogy ha beütne a krach és el kellene hagynunk a biztonságot jelentő otthont, hogyan tehetnénk meg ezt a lehető leghatékonyabban. Általában ugyanis igaz az, hogy az A-terv alapján lehetőség szerint maradjunk a lakásunkban, az "erődünkben" és ott próbáljuk átvészelni az árvizet, lázadást vagy bármi mást. De ha mégis elő kellene venni a B-tervet és a túlélőzsákunkkal a hátunkon elindulni a világba, melyik közlekedési módszer lehet vajon a legjobb megoldás?

A gyaloglás

Az első (és ironikus módon az utolsó) megoldás természetesen saját magunk, az emberi test. Ha minden elromlana és semmilyen más jármű nincs elérhető közelben, gyalogolni még akkor is tud az ember. Fontos, hogy vigyázni kell testi épségünkre, hiszen szó szerint a bőrünkre mehet a gyaloglás, ha lesérülünk például. Testünknek ugyanannyira túl kell élnie a nehéz helyzetet, ahogy nekünk magunknak (azaz az elménknek) is. Ha el kell hagyni tehát az otthont, számos megoldást tud nyújtani az emberi test: sétálhatunk, mászhatunk (pl. hegyre, fára), futhatunk vagy éppen úszhatunk is. Elképzelhető, hogy hosszú ideig kell sötétben, kényelmetlen, rideg helyen várakozni, mielőtt továbbhaladhatunk, ami megviselheti a szervezetet. Érdemes tehát körültekintően bepakolni a túlélőzsákunkba, hogy csak az igazán szükséges felszerelést vigyük magunkkal. Szintén számításba kell venni saját terhelhetőségünket, hogy mekkora terhet, mennyi ideig tudunk magunkkal cipelni. Sok prepper ezért rendszeresen kipróbálja, leteszteli a felszerelését: egy kirándulás teljes menetfelszereléssel a közeli erdőbe, hegyekbe remek támpontot adhat, hogy mire képes a testünk. Egy-egy, a szabadban töltött éjszaka pedig rávilágíthat arra, hogy milyen eszközökre, élelemre, ruházatra van igazán szükségünk. Van-e megfelelően strapabíró cipőnk? Mikor gyalogoltunk utoljára 10 km-nél többet ebben a cipőben? Vízálló a cipő, vagy gyorsan szárad-e? Érdemes felszerelésünk minden elemét végigvizsgálni, vagy élesben letesztelni, hogy megfelel-e a célra. Elsősorban az időjárásálló (víz, szél, hideg-meleg) felszerelést részesítsük előnyben.

Előnyök:

Az emberi test gyakorlatilag bármilyen terepen képes keresztülmenni. Nem igényel speciális üzemanyagot, egy megfelelően összeállított élelmiszercsomaggal hatalmas távolságot tehet meg bárki. Szintén előnyös lehet, hogy viszonylag csöndben, feltűnés nélkül tud így közlekedni az ember.

Hátrányok:

Alacsony terhelhetőség, lassú sebesség, az időjárás viszontagságainak teljesen ki van téve, nehéz lehet haladni csoportban (lásd korábbi cikkemet erről).

Hegyikerékpár (mountain bike, MTB)

Sokan az egyik legjobb túlélőjárműnek tekintik a modern hegyibringát. Erős, ugyanakkor pillekönnyű anyagokból készülnek a mai típusok, nehezen lyukadó gumikkal és erős pedállal, lánccal. Az MTB lehet akár a kizárólagos túlélőjárművünk is, de kiegészíthet más járműveket is (pl. autó hátuljára fogatva).

Előnyök:

Szinte bárhova eljuthatunk vele, a legtöbb autóra, teherautóra, SUV-ra stb. könnyen felfogatható. Tereptől függően akár több, mint 100 km-t is megtehetünk vele egyetlen nap alatt.

Hátrányok:

Bár elég sok csomagot szállíthatunk biciklivel, kapacitása így is véges (ill. minél több a teher, annál nehezebb és fárasztóbb haladni vele), az időjárásnak ki van téve a biciklis, hóban nehéz vele haladni.

SUV (Sport Utility Vehicle)

Jó választás lehet egy ilyen autó a túlélő számára. Viszonylag nagy távolságot tudnak megtenni egy tanknyi üzemanyaggal, 4 kerék meghajtással és erős gumikkal a legtöbb terepen boldogulni lehet vele. Tetőcsomagtartóval, esetleg utánfutóval egy 4-6 tagú családot és felszerelésüket is könnyen lehet vele szállítani.

Előnyök:

Sokoldalúság (napi használat mellett jó választás lehet a túlélőknek is), nagy távolságot lehet megtenni vele, elfogadhatóan közlekedhetünk vele terepen is, egy egész család aludhat benne.

Hátrányok:

Nem túl jó fogyasztás (és szükség van üzemanyagra), extrém terepen nem tud haladni, hacsak nincs átalakítva megfelelően.

Pick-up autó

Az egyik legjobb dolog bennük, hogy viszonylag elérhető áron már kaphatunk egyet (pénztárcától függően egy kétkerék meghajtásút , vagy akár egy újabb, négykerékmeghajtásút). A csomagtartó részében viszonylag sok csomagot lehet szállítani és átalakítva akár új funkciót is kaphat a hátsó része. Sok modellhez választhatunk előre elkészített "tuning" megoldásokat is, amivel pillanatok alatt kvázi lakóautót varázsolhatunk belőle.

Előnyök:

Olcsóbb, mint egy átlagos autó vagy kisteherautó és könnyen átalakítható, bővíthető funkciókkal. Mivel olcsónak is tűnik, ezért kisebb eséllyel szemeli ki magának egy rabló vagy tolvaj. Vonóhoroggal utánfutót, lakókocsit is vontathat.

Hátrányok:

Sok modell csak 2-3 személyes, így nagyobb családoknak nem a legjobb megoldás, hacsak nem egy 4-5 személyes, nagyobb változattal rendelkeznek (a szállítható felszerelés mennyiségének rovására). Üzemanyagot igényel.

ATV (All Terrain Vehicle)

Sok embernek van ilyen járműve, amit quadnak is neveznek. Viszonylag erős motorral, négykerékmeghajtással, erős abroncsokkal és kis méretével kiváló túlélőjármű lehet. Szinte minden terepen elboldogul és sok modell vonóhoroggal is rendelkezik.

Előnyök:

Szinte bárhova eljuthatunk vele, nehéz terepen is viszonylag gyorsan haladhatunk vele, üzemanyagtakarékosnak mondható, megbízható és olcsó.

Hátrányok:

Az időjárás viszontagságaival meg kell bírkóznia a vezetőnek, rövid hatótáv, kevés felszerelést szállíthat (még utánfutóval is), üzemanyag kell hozzá, kevés utast vihet magával.

Motorkerékpár:

Egy erősebb motorral felszerelt modellel remek távolságot lehet megtenni. Egy túlélőzsákot és akár másodmagunkat is elviheti különösebb gond nélkül. Egy jó túlélőmotor az átlagosnál nagyobb üzemanyagtartállyal és tárolórekesszel (dobozzal például) rendelkezik.

Előnyök:

1 fő számára kiváló megoldás lehet, mert megfelelő mennyiségű csomagot, viszonylag nagy távolságra szállíthat. Relatíve jó üzemanyagfogyasztás jellemzi, és modelltől függően akár nehéz terepen is boldogulhat vele az ember.

Hátrányok:

Üzemanyagra van szüksége, kevés felszerelést szállíthat, időjárás viszontagságai.

A fenti lista közel sem teljes. A legtöbb nyugati embernek az elsőszámú megoldás valószínűleg az autója vagy kerékpárja lesz. Mint túlélőknek, az a legfontosabb szempont számunkra, hogy melyiket fogjuk legnagyobb valószínűséggel igénybevenni. Ezt természetesen mindenki maga dönti el a helyszín, a lehetséges veszélyek és természetesen a pénztárcájának függvényében. Például egy folyóparton élőnek jól jöhet valamilyen vízi jármű (egy kajak, kenu, ladik) árvíz, áradás esetén, de ugyanúgy számításba vehető a kutyaszántól kezdve a lovakon át akár a helikopterig minden más jármű is. A legfontosabb, hogy még ma kezdjünk el gondolkodni rajta, hogy nekünk mi lehet a megfelelő túlélőjármű! Készítsük fel műszakilag, hogy szükség esetén azonnal igénybevehessük! Tároljunk megfelelő mennyiségű üzemanyagot (ne felejtsük, a Japánban pusztító cunami után néhány órával lehetetlen volt üzemanyaghoz jutni), és tartsuk karban testünket is, ha gyalogolnunk kellene.

Szerinted melyik a legjobb jármű túléléshez? Te melyiket választanád? Mit tennél még a listához?

Egy igen részletes útmutató házipatika összeállításához:

Letöltések mappa megnyitása Összes törlése

hazipatika.pdf

http://www.gyogyszer.hu/admin/upload/hasznos/hazipatika.pdf

Menekülés összedőlt épületből

2014.02.12. 22:59 Martin Blake

Mindannyian sok időt töltünk különböző épületekben: irodaházakban, üzletközpontokban, ipari létesítményekben és persze otthon. Néha azonban előfordul, hogy a hétköznapi munkavégzés vagy bevásárlás egyik pillanatról a másikra katasztrófába csap át. Földrengés, földcsuszamlás, vízalámosás vagy akár az épület szerkezeti hibája miatt is könnyen csapdában találhatjuk magunkat egy összeroskadt kőkupac alatt. Egy ősszedőlt épület különösen veszélyes közvetlenül a baleset után, ezért nagyon óvatosan kell menekülni vagy másokon segíteni. Elsőként saját magunkat kell viszonylagos biztonságba helyeznünk, ezután már jóval könnyebben és hatékonyabban tudunk másokon is segíteni.

Maszk

A finoman szálló por, füst, gáz és egyebek nagyon hamar megtalálják az utat a túlélők tüdejébe, miután az épület ősszedőlt és maga alá temette őket. Bár korántsem olyan hatékony, mint egy rendes gázmaszk, egy megnedvesített kendő, póló vagy hasonló textil az orr és száj elé helyezve az életet vagy a halált jelentheti vészhelyzetben.

Kesztyű, bakancs

Akármilyen erősek és fittek vagyunk, egy pár kesztyű és bakancs viselése eget és földet jelentheti túlélés tekintetében, amikor a kiutat próbáljuk megtalálni a törmelék alól. Minden elképzelhető építkezési anyaggal számolnunk kell: törött üveggel, szálkákkal teli gerendákkal, fém-, beton- és egyéb hulladékokkal. Számíthatunk arra is, hogy sok bepánikolt emberrel is meg kell küzdenünk (nem feltétlenül fizikailag). Bár kevés irodista vagy átlagember visel ipari kesztyűt munka közben, kevesen hordanak acélbetétes bakancsot, de ebben az esetben is próbáljunk meg improvizálni valamit, hogy a kézfejet és lábfejet védjük a sérülésektől: egy tenyérre csavart öv, ruha is sokat segíthet. Tudom, tudom, csak egy film, de akkoris: a World War Z-ben láttam egy egyszerű, de nagyszerű ötletet végtagjaink védelmére: a főhős felkapott néhány magazint és csőbe tekerve az alkarjára erősítette azokat, valamelyest védve a karokat a közvetlen sérülésektől.

Zseblámpa

Túléltük az épület összeroggyanását, remek! De a sötétben az orrunkig sem látunk el, így nem lesz könnyű megtalálni a kiutat. Egy jó minőségű minizseblámpa nem ad túl erős fényt, de ahhoz pont elegendőt, hogy segítsen tájékozódni. Végülis nem az a cél, hogy elvakítsuk a többi túlélőt. Egy kulcstartóra erősíthető zseblámpa mindig jól jöhet az ilyen helyzetben, esetleg az EDC-készlet részeként.

Kötél, síp

Ha már említettük az EDC-készletet, ez tartalmazhat egy sípot is akár. A törmelék még a baleset után is sokáig "mocoroghat", ahogy a kisebb-nagyobb darabok keresik a helyüket. Az ezzel járó zaj könnyen elnyomja egy beszorult, sérült ember hangját. Egy kisméretű sípot egyszerűen elrejthetünk a készletben, de kaphatók kompakt túlélőeszközök is, pl. zseblámpa+síp egyben.

Kötelet legegyszerűbben úgy vihetünk magunkkal, ha egy ejtőernyős zsinórt fűzünk fel karkötőként. Nekem ez állandó kelléke a készletemnek: egy kb. 3-4mm vastag, 3 méter hosszú kötél, mely annyi helyet foglal, mint egy bicska. Használható ideiglenes rögzítésre, de rendkívül jól bírja a terhelést is: egy átlagos ejtőernyős kötél akár 250kg-ot is könnyedén megtart.

Előfordulhat, hogy romok alá temetett túlélő(ke)t találunk. Fontos, hogy először igyekezzünk megnyugtatni a bajbajutott embert, majd kezdjük el felmérni a helyzetet, hogy képesek vagyunk-e önerőből segíteni neki saját életünk kockáztatása nélkül. Sokszor "csak" néhány centit kell elmozdítani az akadályt, hogy kiszabadítsuk a túlélőt. Nagyon körültekintően és óvatosan mozdítsuk meg a törmeléket, mert könnyen másodlagos roggyanást okozhatunk. Ez pedig a mentőalakulatok egyik legnagyobb gyilkosa, ahogy azt láthattuk a lettországi bevásárlóközpont esetében is. A másik legfontosabb tényező az idő: ha valaki kb. egy óránál tovább van beszorulva a törmelék alá, a véráramába került elhalt sejtek miatt hamarosan veseelégtelenség lép majd fel. Ha mégis sikerül őt kiszabadítani, de 6 órán belül nem érkezik szakszerű segítség, akkor a túlélési esélyei nullára csökkennek. Miután elhárítottuk a veszélyt, itassuk meg a sérültet vízzel és próbáljuk eszméleténél tartani. Sípunkkal rendszeresen küldjünk vészjelet, de hatékony lehet egy vascső kongatása is. Köveket, törmeléket dobálni nem a legjobb megoldás, mert a mentőalakulatok összetéveszthetik a zajt az épület morajával.

(az utolsó bekezdés tippjeit egy mentési szakértő ajánlásai alapján válogattaminnen, további forrás itt)

Fuss, rejtőzz, harcolj!

2013.02.12. 10:26 Martin Blake

Talán kevésbé tartozik a blog tematikájának fősodrába, de egy korábbi, afegyverekről szóló poszt után kialakult beszélgetés miatt gondoltam, hogy mégis érdemes lehet megosztani veletek a következő videót. A szituáció egy átlagos hétköznap a munkahelyen, míg egyszercsak betoppan egy állig felfegyverzett ember. Mik a túlélési lehetőségek? Ebben a párperces videóban néhány ötletet láthattok erre az esetre. Akinek kell, magyar feliratot is bekapcsolhat a jobb alsó sarokban.

Fuss, Rejtőzz, Harcolj

http://www.youtube.com/watch?v=XAx_yzCNFWo

Te hogyan élnéd túl ezt a helyzetet? Várom a kommenteket, Cuba nevű olvasónknak pedig köszönet a videóért!

Prepperek, ti őrültek!

2014.02.08. 19:10 Martin Blake

1993. február 26-án bomba robbant a World Trade Center északi tornyának tövében. A merénylő tervei szerint a detonáció ütötte lyuk miatt az épület rádől majd a déli toronyra, elpusztítva mindkettőt. A terv nem egészen így sült el, de amellett, hogy 6 ember életét vesztette, igen sok másikat kellett evakuálni a megrongálódott épületből. Utóbbiak között volt egy irodista is, akire sokként hatottak az események. Az illető ezután gondos tervezésbe kezdett: alaposan feltérképezte a környéket, az épületet, számtalanszor végigjárta a vészkijáratokat, felmérte a lehetséges menekülőutakat és mindent, ami segíthet neki akkor, ha hasonló katasztrófa következne be. Erre csak 8 évet kellett várnia. 2001. szeptember 11-én egy repülőgép csapódott munkahelyének épületébe, csapdába zárva őt és megannyi más embert. Követve a korábbi terveit, egyike volt annak a kevés túlélőnek, akik végül megmenekültek a roskadozó romok alól. Ennek az embernek az életét a felkészültsége mentette meg.

Ez a rövid sztori azonban sajnos ritka. Egyesek szerint az emberiség alig 1%-a fektet időt és energiát abba, hogy egy igazi vészhelyzet esetén is túlélhessen. Másszóval a népesség túlnyomó részének napról-napra szűkülnek a lehetőségei a fogyatkozó készletek, a drámaian csökkenő egészségügyi állapotok, a közbiztonság romlása miatt. A legtöbb embernek fogalma sincs arról, hogy milyen lehet az élet az üzletek bázárása után, hogy milyen hamar válhat félelmetes zombihordává egy éhező tömeg. Ahelyett, hogy némi időt szánva biztonságban tudnák magukat és családjukat, inkább kifogásokat találnak, hogy miért őrültség prepperkedni és miért is nincs rá szükség. Egy olyan világban élnek, ahol a civilizáció, a társadalom jól működik.

Olvasgatva a híreket, ez a társadalmi berendezkedés viszont egyáltalán nem tűnik olyan stabilnak, mint amilyennek sokan hiszik. Szíriában évek óta dúl a polgárháború, épp a napokban menekítettek ki néhányszáz, főleg idős embert Homsz városából. Mindegyikük szinte csonttá soványodva ért békésebb területre, némelyikük már hónapok óta nem evett kenyeret sem. Rápillanthatunk a szomszédokra is. Ukrajnában hetek óta tart az oroszokkal szimpatizáló kormány és az Európai Unió mellett pálcát törők csoportjainak rivalizálása. Az országban több helyütt akadoznak a szolgáltatások, a közbiztonság. Néhány helyen gyakorlatilag már nem a kormány tartja a kezében a gyeplőt. Délebbre, Bosznia-Hercegovinában is erőszakba csapott át a békésen induló tüntetéssorozat, a cikk írásakor a magyar külügy is óvatosságra inti az országba tartó, vagy ott tartózkodó honfitársainkat.

Vegyünk most végig néhányat ezek közül a kifogások közül. Miért nem készül fel az emberek 99%-a?

"Ugyanmár, soha nem fog bekövetkezni, meg amúgyis biztonságos környéken élek!"

Annak az esélye, hogy valamilyen katasztrófával kell szembenézni, az urbanizáció terjedésével, a lakosság gyarapodásával arányosan növekszik. Egy célpont minél nagyobb, kiterjedtebb, az annál könnyebben kap találatot. Még ha a te környéked nem is szenved közvetlen károkat, elzáródhat kulcsfontosságú területektől, amiket telibe talált a krach. A világ minden pontja célpont lehet, természeti katasztrófától kezdve háborúkon át járványokig bármi felütheti a fejét. Nincs kivétel, senki sem sebezhetetlen.

"Meg vagyok győződve arról, hogy minden helyreállítható és az én környékemen hamar visszatér az élet a normális kerékvágásba."

Az éppen regnáló kormányok minden lehetséges módon igyekeznek elhitetni az emberekkel, hogy bármi történjék is, ők tudnak segíteni. Szerencsére eddig ez valóban így volt kivételesen komoly és mély problémák hiányában, ezért nem kellett emberek millióinak eltakarítania a romokat fáradságos munkával. De a történelemkönyveket végiglapozva hamar rájöhetünk, hogy ez nincs mindig így. Járványok, földrengések, árvíz, háborúk időről-időre felbukkannak. Legutóbb például Fukushimában láthattuk, hogy kevesebb, mint 24 óra alatt mennyire megváltozhat minden körülöttünk.

"Mindegy, hogy mennyire borzalmas események történtek, a segítség hamarosan megérkezik, csak ki kell húznom addig."

Segítség akkor jöhet, ha van elegendő ember és erőforrás. A közelmúlt katasztrófái például elég elszigetelt, távoli helyeken következtek be, így az azokat sértetlenül megúszó többségnek lehetősége volt segíteni a bajbajutottakon. De mi van, ha egy egész ország kerül bajba? Vagy az egész világ? Feltételezni, hogy valaki (pl. kormány) majd a segítségedre siet az igazán nagy bajban, egyszerűen veszélyes. A kormány - ha még egyáltalán létezik ekkor - elsősorban a kritikus, prioritást élvező helyeken fog segítséget nyújtani. A te környéked akár hetekre, hónapokra is lehet a prioritási listában és már rég hulla leszel, mire a segítség megérkezik.

"Még ha történne is valami, a városban rengeteg élelmiszert és egyéb készletet vehetek magamhoz."

Városok tucatjai bénulnak meg akár egy egyszerű áramszünet miatt is. Leesik egy kis hó, eső, és az üzletek polcairól hamar eltűnik minden portéka. Becslések szerint egy átlagos város mintegy 3-4 napra elegendő élelmiszerrel, vízzel rendelkezik. Számold ki például, hogy ez mit jelent a te esetedben: a településed lakosságának számát oszd el az ott található élelmiszerboltok számával. Most képzeld el ezt a hordát éhesen, szomjasan, ahogy megrohamozza az üzleteket! Mindennap láthatod a kamionokat, ahogy folyamatosan pótolják a készleteket. Képzeld el, hogy ezek a szállítmányok leállnak. Az élelmiszer hamarabb fog eltűnni, mint gondolnád.

"Az én kormányom, a közösségem, a szomszédaim nem fogják hagyni, hogy szenvedjek."

Ha a víz, élelmiszer, egyéb szükséges dolgok nem állnak rendelkezésre az államnak, hogy elossza azokat, akkor mindenki, aki nem készült fel korábban éhezni, szomjazni fog. A szomszédaid is a 99%-hoz fognak tartozni, ahogy te is. Azok pedig, akik előrelátóak voltak, nem valószínű, hogy sok emberrel meg fogják osztani a készleteiket. Elvenni tőlük sem lesz egyszerű, mivel ők erre is felkészültek, valószínűleg jobban felfegyverzettek, biztonságosabb helyen is élnek, mint te. Másrészt pedig rendkívül önző elvárni azt, hogy majd a szomszéd feláldozza magát és családját csak azért, mert neked túl megerőltető lett volna felkészülnöd. Egyszerű a megoldás: ne tartozz azokhoz, akik nem prepperkednek!

"3 napra elegendő élelmiszerrel, vízzel és felszereléssel rendelkezem, a kormány szerint ez bőven elég lesz nekem."

Három nap rendkívül gyorsan elszalad, és mint láthattuk pl. Japánban, ettől tovább is eltarthat, amíg a segítség megérkezik. Ha lehetséges, minimum 30 napra elegendő vízzel, élelmiszerrel, üzemanyaggal és egyéb felszerelésekkel rendelkezzünk családunk számára. A közelmúlt "kis" katasztrófái után mintegy 1-2 héttel már elért az érintett helyekre a szükséges ellátmány. Ettől komolyabb vész esetén ez az idő lényegesen megnőhet.

"Van pénzem, bankkártyám, mindent megveszek majd, amire szükségem lesz."

Ne felejtsük el, hogy a bankkártyák (hitelkártyák) csak akkor működnek, ha a mögöttük álló rendszer is működik. Néhány ember azt hiszi, hogy néhány plasztikkártyával mindenre képesek és bármitől megmenekülhetnek. Akkor esnek pofára, amikor megpróbálnak fizetni velük, de a bank nem engedi át a tranzakciót, a boltos nem fogadja el a kártyát, vagy egész egyszerűen nincs áram, amivel a leolvasók működnének. A készpénz nélkülözhetetlen a vásárláshoz SHTF esetén. Legyen minden címletből elegendő, de inkább a kisebbekből, hogy ne kelljen sehol váltani, és ne szúrjon szemet a rosszfiúknak a nagy címletű bankó.

"A csapból mindig jön a víz, de ha el is zárnák, akkor sem fognak szomjazni hagyni."

Az otthonodba kötött vízvezeték áram hiányában üres lesz. Lajtoskocsira hagyatkozni pedig szintén a kiszolgáltatottságot növeli. Azok, akik kezeletlen vizetisznak folyókból, tavakból, csak az egészségüket kockáztatják. Ha valaki nem is tárol sok élelmiszert, legalább vízből érdemes raktároznia valamennyit. Az ajánlott mennyiség minimum 3-4 liter naponta, fejenként (ebbe beletartozik az ivás, főzés, tisztálkodás stb. is!). Ne feledkezzünk el házi kedvenceinkről, haszonállatainkról sem! Sok helyen kapható nagyméretű palackos víz, amelyek egyszerűen tárolhatóak a lakás egyik sarkában. Egy jó minőségű szűrő, fertőtelnítőtabletták stb. is egy átlagos otthon részét kellene, hogy képezzék abban az esetben, ha a vízszolgáltatás megbénulna. Tanuld meg, hogy hogyan kell ezeket használni, hogyan gyűjthetsz vizet. A dehidratáció és a fertőzött víz fogyasztása emberek sokaságát fogja megölni. Víz nélkül legfeljebb három napig bírod ki.

"Nincs elegendő hely a lakásomban, hogy olyan dolgokat halmozzak fel, amit aztán nem is használok."

Mindenféle "holt" helyek találhatóak egy lakásban: ágy alatt, lépcső alatt, a garázsban, csak hogy néhányat említsünk. Szükség esetén pedig függőlegesen is terjeszkedhetünk, egészen a plafonig. El is rejthetjük tartalékainkat a kíváncsiskodó szemek elől, ha van menedékhelyünk, ott is felhalmozhatunk néhány dolgot.

"Nem tudom rotálni a készletet, mert minden megromlik egy idő után és ki kell dobnom."

Sok élelmiszert a szavatossági idő lejárta után is el lehet fogyasztani. Aki viszont úgy érzi, hogy ez nem járható út számára, tartalékolhat valamilyen más, nem romlandó árut is. A mindennapi dolgoknak megnőhet az értéke SHTF során. A vécépapír, öngyújtó, elemek mind-mind értékes csereeszközként szolgálhatnak, amit aztán élelmiszerre (vagy másra) cserélhetünk. Aztán ott vannak a klasszikus élvezeti cikkek, az alkohol, cigaretta, kávé, amikre szintén mindig lesz kereslet.

"Nincs fölös pénzem prepperkedni."

Senkinek sincs. Fel lehet viszont készülni apránként, szépen lassan felépítve egy biztos tartalékot. Egy egyszeri, hatalmas bevásárlás helyett a prepping inkább egyfajta életszemléletet jelent, ahol egy "bemelegítő rész" (felhalmozás) után már "csak" fenn kell tartani ezt a rendszert. Segítséget jelenthet ebben a különböző akciók az üzletekben, kuponok, bónok, de az ingyenes termékminták is hasznosak lehetnek. Sose utasítsunk vissza valamit, ha ingyen adják! Később ez a haszontalan tárgy csere alapját képezheti.

"Ez rengeteg időt és energiát igényel."

Még az az ember is, aki csak belekóstolt a preppingbe, egy orrhosszal előrébb jár azoknál, akik meg nem. Néhány extra konzerv a spájzban már jelentős előnyt adhat baj esetén. A befektetett munka eltörpül ahhoz az előnyhöz képest, amit a felkészülés ad, ha a szükség úgy hozza.

"Fogalmam sincs, hogy mit és mennyit tároljak."

Írd le egy füzetbe minden nap, hogy mit használtál aznap! Pár hét alatt világos képet kapsz arról, hogy miből mennyit fogyasztasz mondjuk egy hétre/hónapra levetítve. Ezeket a dolgokat érdemes majd tárolnod. Aztán tedd fel a kérdést magadnak, hogy mennyi időre szeretnél felkészülni? Ha megvan a pl. heti fogyasztási igényed, akkor könnyen kiszámolhatod, hogy mennyi dologra lesz szükséged pl. 3 hónap alatt.

"Ha nagy lenne a baj, a rendőrség vagy a hadsereg megvéd engem."

Azoknak is érdemes legalább elgondolkodni a saját biztonságukon, akik irtóznak afegyverektől, erőszaktól. Minél nagyobb a távolság a támadód és a családod között, annál kisebb az esélye, hogy valaki megsérüljön. Egy lőfegyver megadja számodra ezt a távolságot. De ha valami oknál fogva ez nem járható út, valamilyen megoldásod akkoris legyen a családod védelme érdekében! Igen sok zombi fogja majd a környéket járni préda után kutatva. Ha a kormány megszűnik létezni, a rendőrség, hadsereg széthullik - nem lesz, aki lekaszabolja ezeket. Magyarországon egy katonára mintegy 330 lakos jut, egy rendőrre pedig kb. 220. Ha nem vagy felkészülve, akkor számodra ennyi biztonság fog jutni. Érdemes továbbá megjegyezni, hogy pl. akadozó áramszolgáltatás, megrongálódott telefonvonalak esetén nehezebben hívhatunk segítséget tőlük.

"Amíg az áramszolgáltatás helyreáll, használhatom a ledes zseblámpát, ami örökké bírja."

Ezekben a lámpákban valóban hosszú életű izzó található. A szűk keresztmetszetet itt az energia forrása jelenti majd. Az elemek egy idő után lemerülnek. A sötétben sok baleset érheti az embert és a zseblámpán kívül mást is használhatunk fényforrásként. A gyertyák olcsók, némi fényt és egy kevés hőt is adnak. De az biztos, hogy a vaksötétségnél bármilyen fény csak jobb lehet. Emellett az is elképzelhető, hogy akár napokig, hetekig nem áll helyre a szolgáltatás. Még hétköznapi körülmények között is sok ember hal meg a túl hideg vagy a túl meleg miatt. Borítékolható, hogy tartós áramszünet esetén ez a szám megsokszorozódik majd. Fontos tehát felkészülni az időjárás viszontagságaira (úgy a hőmérsékletváltozásra, mint a fényviszonyokéra). Egy lehetőség például egy generátor beszerzése, elegendő üzemanyaggal, szél- és napenergiát hasznosító eszközök felkutatása. Igazsgág szerint az áramszolgáltatás az egyik legsérülékenyebb közmű az összes közül, ráadásul nagyban függ tőle sok egyéb rendszer is (pl. a feljebb említett vezetékes víz is).

"Újra és újra hallgathatom ezeket pánikkeltő szövegeket, de a végén semmi sem lesz belőlük."

Talán a Y2K és a maja naptár körüli mizéria tényleg csak hisztéria volt, addig más események sokkal rosszabbul sültek el, mint elsőre gondoltuk volna. Csak az elmúlt években két olyan cunami söpört végig országokon, melyek mérete és ereje az emberiség történetében az eddigi leghatalmasabb volt. Pusztításuk után még ma, évekkel később is nehezen áll vissza az élet a normális kerékvágásba. Háborúk és terrortámadások tizedelték az emberiséget az elmúlt évszázadban. A prepping az egyetlen megoldás az átlagember számára, hogy esélyt adjon magának túlélni az ilyen helyzeteket.

"Igazi katasztrófa esetén úgyis meghalunk, meg különben is, mi értelme lenne utána élni?"

Még a legpusztítóbb vész után is lesznek túlélők. Miért ne lehetnél te és a családod köztük? És tényleg, mondtad már a családtagjaidnak is, hogy téged nem érdekel a sorsuk, ahogy a sajátod sem? Kevés ember érti meg, hogy bármilyen szörnyen is érjen véget egy katasztrófa, a világ, a növények és állatok, az emberiség viszonylag hamar újra erőre kapnak. Természetesen vannak kivételek, de általában lassú, ámde tartós fejlődés indul be egy idő után. A prepping egyik célja, hogy megadja számodra a lehető legtöbb eszközt ahhoz, amire egy ilyen katasztrófa során/után szükséged lehet.

"A prepperek radikálisok, paranoidok, összeesküvés-elméletekben hisznek, egyszerűen csak nem akarok velük érintkezni."

Víz, élelmiszer és egyéb dolgok tárolása még nem jelenti azt, hogy valaki egy összeesküvés-elmélet híve lenne. Egyszerűen csak gondoskodik a közvetlen családjáról, barátairól. Ha te nem kedveled a preppereket és életszemléletüket, természetesen nem kötelező velük barátkoznod. Ugyanakkor egy prepper nem fogja érteni, hogy te miért nem gondoskodsz a sajátodról. Ők egyfajta életbiztosításként tekintenek a felhalmozott dolgokra és tudásra, amit aztán hasznosíthatnak akkor, amikor ezek már nem, vagy nehezebben elérhetőek.

"Nem értem miért aggódtok, hiszen még sosem volt ilyen biztonságos a világ, mint manapság."

A népesség növekedésénél lassabban nő az elérhető javak mennyisége. Való igaz, hogy vitatható a földrengések, vulkánkitörések és egyéb természeti katasztrófák okozta pusztítás mértéke, hiszen relatíve kevés embert érint. Viszont nem-természeti katasztrófákat figyelembevéve még sohasem fordult elő a történelem során, hogy több, mint 7 milliárd ember versenyezzen az olyan, egyre szűkülő erőforrásokért, mint víz, művelhető föld stb.

"Semmi értelme készleteket felhalmozni, ha úgyis kirabolnak majd."

Gondot okozhat, ha mindenkinek elmondod, hogy a lakásod kvázi élelmiszerboltként funkcionál. Ha senki nem tud erről a "hobbidról", akkor kisebb eséllyel fognak megtámadni. Fontos, hogy jó kondícióban legyél, ismerj és tudj alkalmazni legalább néhány alapvető önvédelmi trükköt, mivel sok ember fog átváltozni könyörtelen zombivá, csak hogy elvegyen tőled mindent. Viszont azt is érdemes szem előtt tartani, hogy az idő múlásával sok ember le fog gyengülni megfelelő táplálkozás hiányában, ezért már néhány nap alatt jelentősen csökkenhet a fizikai kockázat (a jóllakott prepperrel szemben).

"Baj esetén a kórházakban ellátnak majd."

Az egészségügyi ellátásra nehezedő teher megsokszorozódik SHTF esetén. Orvosok, ápolók fognak majd hiányozni a munkából, de kevés lesz a gyógyszer, kötszerek és egyéb eszközökből is hiány lesz. Feltételezhető, hogy katasztrófa esetén megnő a járványok kialakulásának veszélye az ellátás akadozása vagy komplett hiánya miatt. A legjobb megoldás itt is a megelőzés. A legfontosabb, hogy figyeljünk a kezünkre és a testünk "bemeneteire". A lehető leggyakrabban tisztítsuk meg a kezeinket, kerüljük a szemünk, szánk stb. érintését. Használjunk antibakteriális szappant, fertőtlenítőszereket és legyen megfelelőelsősegélyládikánk is. Az egészségünkre fordított idő és figyelem életmentő lesz, ha beüt a krach.

"Semmi sem tűnik annyira vészesnek, kár felfújni mindent."

Ezt mondd azoknak, akik túlélték a Katrina vagy a Sandy hurrikánt. Esetleg a haiti földrengést, vagy a két hatalmas cunamit túlélőknek. Kérdezd meg az embereket, miken mentek át a világháborúban, a koreai vagy balkáni háborúkban, vagy hogy Szíriában, Irakban milyen egyszerű az élet. Felkészülni a legrosszabbra annyit tesz, hogy te jobban fogod tudni kezelni ezeket az eseteket. Talán nem fogsz túlélni, de az esélyeidet minden, a felkészüléssel töltött idővel/energiával növelheted.

"Holnapig várhatok a felkészüléssel, az még belefér az időbe."

Nem, nincs rá időd! Az a bizonyos holnap előbb-utóbb elérkezik. Amikor az ország vagy a világ eseményei felgyorsulnak, akkor elég sok ember fog nekiállni felkészülni, de az már késő lesz valószínűleg. A preppinget legjobb elkezdeni tegnap, de legrosszabb esetben is ma még nekiállhatsz. Minden egyes nap, amikor nem gondolsz a jövődre, csökkented az esélyeidet a túlélésre.

Talán nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy a népesség 99%-a szenvedni fog, vagy akár teljesen el is tűnhet, ha készületlenül éri őket a SHTF. Az a kevés 1%-nyi pedig, akik feláldoztak idejükből, energiájukból, pénzükből valamennyit, tömegével látják majd meghalni a többit. Bár a 99%-nak is ott lebeg a választás lehetősége, hogy statisztikai adat legyen belőlük, vagy tegyenek valamit ez ellen. Csupán annyit kell tenniük, hogy életbiztosításukat kézzelfogható javakra is alkalmazzák, mint vízre, élelmiszerre és mindennapi dolgokra.

Ha bekövetkezik a baj, a ma meghozott döntésed fogja eldönteni a sorsod.

Te melyik utat választod?

(forrás)

alószínűleg. A preppinget legjobb elkezdeni tegnap, de legrosszabb esetben is ma még nekiállhatsz. Minden egyes nap, amikor nem gondolsz a jövődre, csökkented az esélyeidet a túlélésre.

Talán nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy a népesség 99%-a szenvedni fog, vagy akár teljesen el is tűnhet, ha készületlenül éri őket a SHTF. Az a kevés 1%-nyi pedig, akik feláldoztak idejükből, energiájukból, pénzükből valamennyit, tömegével látják majd meghalni a többit. Bár a 99%-nak is ott lebeg a választás lehetősége, hogy statisztikai adat legyen belőlük, vagy tegyenek valamit ez ellen. Csupán annyit kell tenniük, hogy életbiztosításukat kézzelfogható javakra is alkalmazzák, mint vízre, élelmiszerre és mindennapi dolgokra.

Ha bekövetkezik a baj, a ma meghozott döntésed fogja eldönteni a sorsod.

Te melyik utat választod?

(forrás)