Percemberek

Percemberek

Visszaszólt Gyárfásnak a Fenyő-ügy volt főnyomozója

Soha nem keltettem hangulatot Gyárfás Tamással szemben, meggyanúsításáig a nevét sem mondtam ki  – nyilatkozta a PestiSrácok.hu-nak Kovács Lajos, a Fenyő-gyilkosság egykori főnyomozója. A nyugalmazott rendőr ezredes az ex-úszóelnöknek arra a sajtóban megjelent kijelentésére reagált, miszerint az ő „szisztematikus hangulatkeltése nemcsak Tasnádinál, hanem másoknál is megtette a hatását, így az alvilágban nem egy haszonlesőre ösztönzőleg hatott”.

Kovács Lajos portálunknak hangsúlyozta, tudja, Gyárfás neheztel rá, ám úgy gondolja, aki gyilkossági nyomozó és nincsenek haragosai, az nem jól végzi a munkáját, csak “maszatol”. Kovácsotazonban elmondása szerint nem zavarja, hogy Gyárfás haragszik rá, mert őt csak egy dolog fűtötte annak idején, hogy megtudja, ki ölte meg Fenyő Jánost és erre ki adott utasítást. Gyárfás pedig úgy került képbe, hogy haragos viszonyban állt Fenyővel, háborújuk a nyilvánosság előtt zajlott, hiszen mindketten médiamogulok voltak. Ez volt az oka, hogy Gyárfás szerepét is vizsgáltuk a gyilkosságban – mondta a nyugalmazott ezredes, aki Gyárfás maffiakapcsolataira utalva azt a kérdést is feltette korábban, hogy “mi a fenének barátkozik a legmagasabb körökbe is bejáratos ember olyan sötét alakokkal, mint Tasnádi Péter vagy Portik Tamás” ?

GYÁRFÁS MEGBÁNTA, HOGY BARÁTKOZOTT PORTIKKAL

Ismert, a hvg.hu hétfőn közölt részleteket Gyárfás írásban benyújtott vallomásából. A beadványban a sportdiplomata többek között hangsúlyozta, megbánta, hogy szóba állt az olajmaffia rettegett vezérével, Portik Tamással (a rendőrség őt azzal gyanúsítja, hogy az ő közvetlen parancsára lőtte le Fenyőt Rohác).

Nagyot hibáztam. Egy olyan emberrel osztottam meg a gondjaimat, akit nem ismertem”

– írta a hvg.hu szerint a rendőrségnek Gyárfás Tamás a Portik Tamással folytatott és a maffiózó által titokban rögzített beszélgetésekről.  A médiavállalkozó állítja: Portik Tamás próbálta beszélgetéseik során folyton Fenyőre terelni a szót, és ő 2008-ban jött rá, hogy ezeket a párbeszédeket rögzíti is. Ugyanakkor Gyárfás hangsúlyozta, hogy sem nyíltan, sem burkoltan nem adott megbízást Fenyő János meggyilkolására. Portikról azt írta, „2003 márciusáig nem is tudtam, hogy volt ellene körözés”. Az alvilág egykori erős emberét albérlőként ismerte meg – aki egy évre vette ki a Kelenhegyi úti házát, nem alkudott és előre fizetett. Amikor Portik jelentkezett nála, beszélgetett vele, de csak séta közben, a lakására soha nem hívta el, nyilvános helyen soha nem találkoztak – magyarázta. Így utólag állítása szerint már sejti, hogy a kétezres években miért kellett sokszor Fenyő János haláláról beszélniük, de arra csak 2008-ban jött rá, hogy Portik minden beszélgetésüket felvette.

Gyárfás a beadványban elismeri azt az egyébként közismert tényt, hogy konfliktusa volt Fenyővel. De szerinte Fenyő halála előtt ezek már véget értek.

Függetlenül attól, hogy 1996. október 11-én, a választott bíróság döntésével lezárult közöttünk a vita, azért mert valaki a teljes nyilvánosság előtt késhegyig menő vitát folytat, sőt ha a létező legnagyobb mértékben felhívja magára a figyelmet, akkor még inkább nem lesz vele szemben álló félnek alattomos gyilkosa, illetve egy gyilkosság felbujtója”

– írta Gyárfás a beadványában. Ezzel a védekezéssel kapcsolatban azonban érdemes megjegyezni, hogy ha mindez igaz, akkor Horn Gyula egy évvel a bíróság döntése után, 1997 szeptemberében miért hívatta magához Fenyő Jánost és „kérte” arra, hogy hagyja békén Gyárfás Tamást. Erről Fenyő halálos beteg bizalmasa beszélt egy 2004-es dokumentumfilmben, igaz, a sportdiplomata vallomásában arra utalt, Perczel nem volt tisztában a tényekkel.

Gyárfás Tamást április 17-én azzal gyanúsította meg a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI), hogy a 90-es évek olajügyeiből milliárdos vagyonra szert tett vállalkozó, Portik Tamás közvetítésével 1998-ban megölette nagy üzleti riválisát, Fenyő Jánost. A Fenyő-gyilkosság új fejleményeiről itt, itt, itt, itt, itt, itt és itt olvashatnak.

Vezető kép: blikk.hu

Fenyő János médiacézár megöletésével gyanúsítja a rendőrség Gyárfás Tamást

Fenyő János médiavállalkozó megöletésével gyanúsítja a Magyar Úszó Szövetség volt vezetőjét, Gyárfás Tamást a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) – tudta meg a PestiSrácok.hu. Értesüléseink szerint Gyárfást kedd délután állították elő a nyomozók, kihallgatták, majd őrizetbe vették.

Fenyő János médiacézár megöletésével gyanúsítja a Magyar Úszó Szövetség egykori elnökét, a Nap TV korábbi tulajdonosát, Gyárfás Tamást a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) – erősítette meg a PestiSrácok.hu információit az ORFK Kommunikációs Osztálya. Úgy tudjuk, Gyárfást, aki a Nemzetközi Úszó Szövetség (FINA) alelnöki pozícióját is betölti, kedd délután állították elő a rendőrök. Az ex-úszóelnököt kihallgatták, majd őrizetbe vették. A Gyárfás-villánál a rendőrök házkutatást is tartottak. Értesüléseink szerint Gyárfás Tamás terhére azt rója a hatóság, hogy több mint húsz évvel ezelőtt megbízást adott a magyar olajmaffia rettegett vezérének, Portik Tamásnak, hogy likvidálja legnagyobb üzleti ellenfelét, Fenyő Jánost. A napokban megírtuk, az Aranykéz utcai robbantás és a Prisztás-gyilkosság megrendeléséért már jogerős büntetését töltő Portikot (aki azóta már vallomást is tett) március 22-én gyanúsították meg a bűncselekménnyel. A gyanú szerint az ő közvetlen parancsára lőtte agyon Fenyőt az ügyben már elítélt szlovák bérgyilkos, Jozef Rohác. Úgy tudjuk, kőkemény bizonyítékok, köztük egy hangfelvétel van a rendőrség birtokában.Ezen az – Energol-vezér által készített, tizennégy éves – felvételen Portik és Gyárfás beszélgetése hallható.

Húsz évvel a gyilkosság után kerülhet pont a merénylet végére. Fotó: MTI

SZLOVÁK BÉRGYILKOST KÜLDTEK FENYŐRE

Fenyő Jánost, a Vico sajtóbirodalom urát 1998. február 11-én este fél hat után, saját Mercedesében gyilkolták meg a Margit utca 4-es szám alatt, amikor megfogta a piros lámpa. A feltorlódott kocsisorban várakozó Mitsubishiből kiugrott egy férfi, aki az Agram 2000 típusú gépfegyveréből tizenkilenc lövést adott le Fenyő Jánosra. A lövedékekből négy találta el az áldozatot, így a médiavállalkozó azonnal meghalt. A merénylet után a tettes megszabadult géppisztolyától, sapkájától, kabátjától, kesztyűjétől, beszállt társai közelben lévő autójába, és elhajtottak a helyszínről. A rendőrség tizenhárom évig nem találta a gyilkost, s fordulat a Fenyő-ügyben azután következett, hogy 2011. februárjában magyar kérésre Szlovákiában letartoztatták az Aranykéz utcai robbantással és több más bérgyilkossággal összefüggésbe hozott Jozef Rohácot, miután kiderült, az ő DNS-ét találták meg a merénylet helyszínén hagyott sapkában. Az ügy pikantériája, hogy Rohác korábban már egy gyilkossági kísérlet miatt másfél évig előzetes letartóztatásban volt Magyarországon, ám akkor valamilyen rejtélyes oknál fogva nem hasonlították össze a DNS-ét az 1998-as merénylet helyszínén rögzített anyagmaradványokkal, annak ellenére, hogy tanúvallomások is szóltak arról, hogy Rohác lehetett Fenyő János gyilkosa. A szlovák végrehajtóembert a bíróság végül tavaly májusban jogerősen is életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte. Rohác  bűntársát, a vád szerint sofőrként közreműködő Ladislav Trnkát bizonyítottság hiányában felmentették, az pedig már a vádiratban sem szerepelt, hogy ki bízhatta meg a szlovák férfit a merénylettel.

AZ NVSZ IS VIZSGÁLTA A GYILKOSSÁGOT

A jogerős ítélet után éppen ezért indított vizsgálatot a rendvédelmi szervek és a titkosszolgálatok egy részének belső elhárításaként működő, a 90-es évek alvilági leszámolásaiban a rendőrségnek segítséget nyújtó Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ). Jó ideig az a verzió volt a legerősebb, hogy a több súlyos bűncselekményben is érintett Tasnádi Péternek közvetítőként köze lehetett a bűncselekményhez. Tasnádi néhány éve a bíróságon annyit tanúként elismert, hogy az ex-úszóelnöktől, Gyárfás Tamástól 1997 őszén megbízást kapott Fenyő János meggyilkolására,  ám az egykori nehézfiú állítása szerint nem hajtotta végre az emberölést. Ahogy azt már többször megírtuk, egy, az NVSZ eljárására rálátó hatósági forrás szerint Tasnádi ebben az esetben igazat mondott. Szerinte, ahogy az Aranykéz utcai robbantásra, úgy a Fenyő-gyilkosságra is Portik Tamás adhatta ki a közvetlen parancsot Rohácnak, az azonban eddig nem volt világos, hogy az Energol-vezér egyedüli döntése volt-e a likvidálás, vagy valaki megbízta őt.

A rendőrség Portikot közvetítőnek gondolja. Fotó: MTI

AZ ALAPÜGYBEN IS ELLENE VALLOTTAK

Azt, hogy Gyárfást meggyanúsították, nem érhette váratlanul a közvéleményt, hiszen az ex-úszóelnök neve húsz éve közszájon forog a gyilkossággal kapcsolatban. Emellett több vallomás is szólt arról, hogy az Energol-vezérnek és Gyárfásnak köze lehet a leszámoláshoz. A Portik-ügyek egyik koronatanúja, Radnai László is arról beszélt a rendőröknek még 2011 őszén, hogy tudomása szerint a gyilkosságra Portik Tamás adott „szívességből” megbízást, hogy ezzel járjon a Nap TV korábbi tulajdonosa, a Magyar Úszó Szövetség volt elnöke, Gyárfás Tamás kedvében, akinek a segítségével pozíciót kívánt építeni a médiában. Utóbbi kijelentést erősítette meg még az alapügyben az a szigorún védett tanú is, aki szerint Portik valóban médiabefolyást kívánt szerezni Gyárfás és Fenyő segítségével, de a médiacézár végül felrúgta a megállapodást, noha már mindenről megegyeztek és Portik még a magas rangú politikai kapcsolatait is bevetette volna, hogy az üzlet simán menjen. A tanúvallomás szerint, amikor Portik a médiamágnás kihátrálását megtudta, őrjöngeni kezdett és kijelentette, hogy „hazavágja” Fenyőt, amire  Gyárfás Tamás úgy felelt:  „Tomikám, ezzel nekem is nagy szívességet tennél”, ez a szemét tényleg golyót érdemelne”. Erre Portik feldühödve azt mondta, „hát akkor én kinyíratom”. A tanú hangsúlyozta, nagyon megijedt, mert látta, Fenyő megölését Portik és Gyárfás is komolyan gondolta, és amikor a híradóból megtudta, hogy meggyilkolták a médiamogult, egyből arra gondolt, lehetséges, hogy ehhez nekik közük van.

Perczel Tamás, a médiacézár, Fenyő János egykori tanácsadója. Fotó: youtube.com

HALÁLOS, VÉRRE MENŐ KÜZDELEM

A Fenyő-gyilkosság hátteréről, lehetséges indítékáról legtöbbet az agyonlőtt médiavállalkozó egykori bizalmasától, pszichológusától, Perczel Tamástól tudhatott meg eddig a közvélemény. A halálos beteg Perczel Brády Zoltánnak, a Kapu folyóirat főszerkesztőjének 2004-ben készült dokumentumfilmjében beszélt kendőzetlenül Fenyő üzleti magánháborúiról, és megnevezett három személyt, akiknek érdekükben állhatott a médiacézár elhallgattatása: a Nap TV korábbi tulajdonosát, Gyárfás Tamást, a Postabank egykori vezérét, Princz Gábort, valamint a Vico-vagyon örökösét, Székely Herbertet. A felvételen a médiacézár bizalmasa állítja: Horn Gyula akkori kormányfő és Kuncze Gábor volt belügyminiszter is tudott Fenyő és Gyárfás médiapiaci küzdelméről. Perczel emellett befolyásolni próbálta az 1998-as választások kimenetelét, és remélte, hogy a „balos” Vico-csoportot és lapját, a Népszavát átállíthatja a jobboldalra. Perczel sikeresnek értékelte a törekvést, ugyanakkor azt vélelmezte, hogy a Vico-vezér vesztében szerepet játszhatott ez a szemléletváltás is, hiszen korábban Fenyő a kormánypártok szekerét tolta és az MSZP-SZDSZ koalíció az ő anyagi támogatását is élvezte az 1994-es kampányban. A médiacézár emellett képtelen volt abbahagyni magánháborúit, köztük azt a Gyárfással folytatott „halálos, vérre menő küzdelmet”, amelyet a Nap-kelte című tévéműsor jogaiért folytattak – nyilatkozta a filmben Perczel, aki szerint Fenyő adatokat gyűjtött Gyárfás gazdasági visszaéléseiről, és több helyre eljuttatott egy, a jogsértésekre utaló százoldalas dossziét. Erről beszámolt Kuncze Gábor akkori belügyminiszternek is, aki elkérte az iratokat, ám az ügyben mégsem történt semmi- állította Perczel.

A POLITIKA LEVETTE A KEZÉT A MÉDIACÉZÁRRÓL

A pszichológus úgy tudta, a dokumentum eljutott Kiss Ernőhöz, az időközben megszüntetett Központi Bűnüldözési Igazgatóság (KBI) vezetőjéhez is, ám abból eltűnt addigra húsz oldal. Fenyő  mindezek mellett Princz Gábor Postabank-vezér viselt dolgairól is gyűjtetett információkat, amelyeket a saját tulajdonában álló Vico-csoporthoz tartozó Népszavában hoztak nyilvánosságra.  Fenyő 1997 őszén találkozott Horn Gyula miniszterelnökkel is, aki arra kérte a médiamágnást, hogy „hagyja békén Gyárfás Tamást és kössenek végre békét”. Perczel szavai szerint ezután „beköszöntött a béke”, ám ekkor felbukkant Székely Herbert, aki egy ideig a titkára volt a Vico mindenható urának. Székely célja Fenyő zsarolása volt egy terhelő adatokat tartalmazó kazettával – vélekedett Perczel. A gyilkossághoz Perczel szerint végül az vezetett, hogy Fenyőről „valakik levették a kezüket, és védtelenné vált”.

Lehetetlen helyzetbe hozta Kunczét, összetűzésbe került a rendőri vezetéssel, szembekerült Kiss Ernővel, Horn Gyulával, vagyis az egész hivatalos Magyarországgal. A másik oldalon pedig folytatott háborút olyan emberekkel, akik komoly hatalommal rendelkeztek és volt félnivalójuk. Nekem meggyőződésem, hogy a húr itt pattant el”

 – jelentette ki Perczel, aki arról is említést tett, hogy profi  lehallgató berendezést találtak a Vico egyik ingatlanában, Fenyő irodája mellett, így a professzor feltételezte, volt főnökét lehallgatta valamelyik magyar titkosszolgálat. Perczel ennek tulajdonította azt is, hogy utólag kiderült, Fenyő nagy titkokat rejtő páncélszekrényét teljesen kifosztották. A dokumentumfilm vágatlan felvételeit a rendőrség még 2005 tavaszán lefoglalta és a nyomozati iratokhoz csatolta.

Vezető kép: MTI

Bűnpártolással gyanúsítják a Fenyő-ügyben a volt fellebbviteli főügyészt, Ihász Sándort

A vakolók embere

A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) hivatalos személy hivatali eljárása során, hivatali kötelessége megszegésével elkövetett bűnpártolás bűntette miatt gyanúsítottként hallgatta ki dr. I. S. P. volt főügyészt a Fenyő-gyilkosság ügyében – olvasható a főügyészség közleményében. Ihász Sándor korábban a Fővárosi Főügyészség, később a Fellebbviteli Főügyészség vezetője volt tavaly decemberig, amikor Polt Péter indokolás nélkül megszüntette vezetői megbízatását.

A főügyészség azt írja, a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentésére indított nyomozás során, 2018. április 20-án, a Központi Nyomozó Főügyészség házkutatást tartott. A gyanúsítottat a házkutatás után kihallgatták. A közölt megalapozott gyanú lényege szerint, a volt főügyész az akkori, illetve korábbi hivatali beosztásából eredően hivatalos tudomással rendelkezett arról, hogy az úgynevezett Fenyő-gyilkosság felbujtója továbbra is ismeretlen, és azt is tudta, hogy a felbujtó felderítése érdekében a hatóságok évek óta erőfeszítéseket tesznek.

A gyanú szerint a volt főügyész 2017 októberében a Fenyő János sérelmére megvalósított emberöléssel kapcsolatos beszélgetésekről készült hangfelvételek leiratát átvette a hivatali helyiségében. A leirat átadója az időközben felbujtással meggyanúsított egyik személy volt, aki azért fordult az általa személyesen ismert gyanúsítotthoz, hogy tőle tanácsot kérjen. Ihász Sándornak fel kellett ismernie, hogy a leiratban foglaltak olyan új bizonyítékok, amelyek jelentős mértékben hozzájárulhatnak az emberölés felbujtójának azonosításához, e személy, vagy személyek büntetőjogi felelősségre vonásához. Ennek ellenére a törvényben előírt ügyészi kötelességeit, így azt, hogy a felmerült bizonyítékokat a nyomozó hatóság részére átadja, nem teljesítette, az átvett leiratot hivatali helyiségében tárolta. Ezen bizonyítékok a Központi Nyomozó Főügyészség által korábban lefolytatott házkutatás során kerültek lefoglalásra. Az emberölés felbujtóinak gyanúsítotti kihallgatását követően kerülhetett sor Ihász Sándor gyanúsítotti kihallgatására. Ihász a gyanúsítás ellen panasszal élt, vallomást nem tett. A továbbiakban szabadlábon védekezik.

 Ihász ügyvédje, Papp Gábor a hvg.hu-nak azt mondta, abszurd, ténybelileg és jogilag megalapozatlan a gyanúsítás.

A gyanúsítás minden pontját cáfolni fogjuk, Ihász Sándor törvényesen végezte ügyészi munkáját. A gyanúsítás ellen panaszt is tettünk

– mondta Papp Gábor.

Miként azt a PestiSrácok.hu elsőként megírta, kedden a rendőrség a Fenyő-gyilkosság ügyében felbujtóként meggyanúsította az úszószövetség volt elnökét, Gyárfás Tamást, akinek a házi őrizetének elrendeléséről ezekben a pillanatokban dönt a bíróság.

Vezető fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Fenyő-gyilkosság: Laborc Sándor is tudott a megbízót sakkban tartó hangfelvételről

Már a hírhedt, 2008-as Portik-Laborc találkozón is elhangzott, létezik egy titkos hangfelvétel, amely lebuktathatja a Fenyő-gyilkosság megbízóját, akinek személye az MSZP-kormányok alatt a „legfelsőbb szinten mindig tabu lett”. A kulcsfontosságú hanganyagról Vajtó Lajos, a Nemzeti Lóverseny Kft. korábbi vezetője, a találkozó szervezője beszélt Laborc Sándornak, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatójának.

Ismert, az úszószövetség egykori elnökét azzal gyanúsítják, hogy több mint húsz évvel ezelőtt ő adott utasítást legnagyobb üzleti riválisa, Fenyő János médiavállalkozó megöletésére. Az ex-úszóelnököt kedd délután állították elő, majd hosszú kihallgatás után vették őrizetbe. Gyárfás Tamás terhére pontosan azt rója a hatóság, hogy több mint húsz évvel ezelőtt megbízást adott a magyar olajmaffia rettegett vezérének, Portik Tamásnak, hogy likvidálja legnagyobb üzleti ellenfelét, Fenyő Jánost. Megírtuk azt is, hogy az Aranykéz utcai robbantás és a Prisztás-gyilkosság megrendeléséért már jogerős büntetését töltő Portikot március 22-én gyanúsították meg a bűncselekménnyel. A gyanú szerint az ő közvetlen parancsára lőtte agyon Fenyőt az ügyben már elítélt szlovák bérgyilkos, Jozef Rohác. Úgy tudjuk, megdönthetetlen bizonyítékok, köztük egy hangfelvétel van a rendőrség birtokában. Ezen az – Energol-vezér által készített, tizennégy éves – felvételen Portik és Gyárfás beszélgetése hallható.

Fenyő Jánost 1998. február 11-én végezték ki. Fotó: MTI

GYÁRFÁST ZSAROLTÁK A SZLOVÁKOK

Sajtóhírek szerint a hangfelvétel megegyezik azzal, amivel a gyanú szerint Rohác testvérének köre megpróbálta megzsarolni korábban Gyárfást.  Néhány hete megírtuk, hogy a magyar rendőrség elfogta a több alvilági leszámolás miatt is életfogytiglani fegyházbüntetését töltő Jozef Rohác korábbi bűntársát, Imrich K-t, akit azzal gyanúsítanak, hogy tavaly szeptemberben a Fenyő-gyilkossággal kapcsolatban megzsarolta a Magyar Úszó Szövetség korábbi elnökét. Ez pontosan úgy történt, hogy a szlovákiai férfi előzetes egyeztetés után a lakásán kereste fel Gyárfást, majd „egy fenyegető tartalmú írásos anyagot adott át neki”. A férfi anélkül, hogy megbízóját megnevezte volna, közölte Gyárfással, hogy később még jelentkezni fog a követelésekkel, ám „elutasítás esetén tragédia fog bekövetkezni”. Később az ex-úszóelnök postaládájába egy olyan „küldeményt” dobtak, „ami megerősítette az előzetes fenyegetést” . Az ügyben – miután Gyárfás Tamás a hatósághoz fordult – tavaly novemberben a rendőrség zsarolás megalapozott gyanúja miatt indított eljárást az azóta már szabadlábon védekező Imrich K. ellen.

Vajtó “vallomása” a gyilkosságról.

LABORCNAK IS BESZÁMOLTAK EGY TERHELŐ HANGFELVÉTELRŐL

Visszatérve a Fenyő-ügy bizonyítékául szolgáló hangfelvételhez és a gyilkossághoz, ezek a témák a hírhedt 2008-as Portik-Laborc találkozón is szóba kerültek: Vajtó Lajos, a Nemzeti Lóverseny Kft. korábbi vezetője, a találkozó szervezője elmesélte beszélgetőpartnereinek, hogy abban a pillanatban, ahogy a rádió bemondta, hogy a Margit utcánál mi történt, ő volt az első ember Magyarországon, aki megnevezte „a producert”, aki a gyilkosság hátterében állhat. Fenyő ugyanis két nappal a halála előtt elmondta Vajtónak, hogy késhegyig menő vitája van Gyárfással és ellenfelére nézve terhelő dokumentumokat mutatott be, amiket Vajtónak kellett volna megszellőztetni, és amiből óriási botrány lett volna. Vajtó arra is utalt a találkozón, hogy létezik olyan hangfelvétel, „ami önmagáért beszél”. Ennek ellenére a megbízó személye “legfelsőbb, magasabb szinten mindig tabu lett” . Laborc erre megjegyezte, hogy “persze lehet bizonyos mértékig tabu, de, hátha egyértelműek a bizonyítékok, akkor nem lehet védeni, akárki is az” .

Vajtó és Laborc a Fenyő-ügy felbujtójáról beszél.

LÉTEZIK EGY MÁSIK HANGFELVÉTEL?

Az mindenesetre valószínű, hogy Vajtó nem ugyanarról a hangfelvételről beszélt, ami most a rendőrséghez került és ami az egyik fő bizonyíték lehet Gyárfás ellen, hiszen a találkozón ott ült maga a felvétel készítője, Portik Tamás (a találkozó negyedik résztvevője Laborc jobbkeze, Glemba Zoltán egykori III/III-as ügynök volt) is. Emiatt pedig kétséges, hogy Vajtó szóba merte volna hozni a témát. Így tehát, ha jók voltak a Nemzeti Lóverseny Kft. volt irányítójának információi, még legalább egy terhelő hangfelvételnek lennie kell valahol, valakiknél…

A Fenyő-ügyről bővebben itt olvashat.

Vezető kép: MTI

Fenyő-ügy: a médiacézár titkos dossziéjáról faggatták a rendőrök Kuncze Gábor volt belügyminisztert

Fenyő János titkos dossziéjáról faggatták a Horn-kormány egykori belügyminiszterét, Kuncze Gábort a rendőrök a Fenyő-gyilkosság ügyében – többek között ez derül ki az ex-belügyér portálunk által megszerzett nyomozati vallomásából. Kunczét azért kérdezték a rejtélyes iratokról, mert az 1998-ban kivégzett médiacézár bizalmasa, Perczel Tamás egy korábbi dokumentumfilmben azt állította, hogy volt főnöke Gyárfás Tamás piszkos ügyeiről egy százoldalas dossziét adott át Kuncze Gábornak, ám mire a dokumentum eljutott a hatósághoz, hiányzott belőle legalább húsz oldal…

Múlt hét kedden bombaként robbant a hír, hogy Gyárfást Tamást azzal gyanúsítják, hogy több mint húsz évvel ezelőtt megbízást adott a magyar olajmaffia rettegett vezérének, Portik Tamásnak, hogy likvidálja legnagyobb üzleti ellenfelét, Fenyő Jánost. Gyárfás és Fenyő háborúja a 90-es években a nyilvánosság előtt zajlott és ez a harc az egész magyar politikai életet megviselte.  Mindkét fél hatalmas erőket mozgósított: miniszterek és rendőrkapitányok, titkosszolgálati tisztek, főszerkesztők, és szinte a komplett médiaelit felsorakozott a frontokon. Egy korábbi beszélgetőpartnerünk szerint Fenyő és Gyárfás fő konfliktusa a kereskedelmi televíziókra kiírt pályázat miatt keletkezett. Mindketten szerettek volna országos magántévét. Fenyő az SZDSZ segítségével betette a lábát a Nap-keltébe, amelyet addig Gyárfás cége gyártott. A kereskedelmi tévés pályázathoz, a külföldi befektető bizalmának elnyeréséhez szakmai csapat szükségeltetett. Ez volt a Nap-kelte stábja, amelyet mindkét médiacápa magáénak akart tudni. A tét nemcsak a  milliárdos bevétel volt, hanem a politikai-hatalmi fölény, a műsor által megszerezhető befolyás. A bérgyilkosság megrendelésével meggyanúsított Gyárfás Tamás azt állítja, Fenyővel halála előtt kibékültek. Gyárfás korábban el is mondta a sajtóban, hogy az 1998-as újságíróbálon kezet is fogtak a kivégzett médiacézárral. Kovács Lajos – aki a Fenyő-ügy főnyomozója volt korábban – azonban azt állítja, mindkét férfi köreiből arról értesültek, egyikük sem gondolta komolyan a békülést.

Gyárfás Tamást a Fenyő-gyilkosság megrendelésével gyanúsítják. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

TITKOS DOSSZIÉ GYÁRFÁS PISZKOS ÜGYEIRŐL?

Figyelemre méltó továbbá, hogy Perczel Tamás, aki a médiacézár bizalmasa volt, Brády Zoltánnak, a Kapu folyóirat főszerkesztőjének 2004-ben készült dokumentumfilmjében azt állította, hogy Horn Gyula akkori kormányfő és Kuncze Gábor volt belügyminiszter is tudott Fenyő és Gyárfás médiapiaci háborújáról. Perczel a filmben elmesélte, hogy Fenyő rendőri és titkosszolgálati segítséggel adatokat gyűjtött nagy ellensége, Gyárfás Tamás gazdasági visszaéléseiről, és összeállított egy, a jogsértésekre utaló százoldalas dossziét. Erről beszámolt Kuncze Gábor akkori belügyminiszternek is, aki elkérte az iratokat, ám az ügyben mégsem történt semmi-állította Perczel. Hatvan nap után a médiacézár egyik KBI-s informátora jelezte, a dokumentum végül eljutott a KBI 2016 tavaszán elhunyt vezetőjéhez, Kiss Ernőhöz  is, azonban az anyagból addigra eltűnt legalább húsz oldal – emlékezett a bizalmas. Perzcel azt is elárulta, hogy Fenyő informátora rémülten tájékoztatta a médiavállalkozót, hogy Kiss Ernő magához kérette Gyárfás Tamást, megmutatta neki Fenyő róla összegyűjtött anyagát, és az üggyel foglalkozó nyomozót pedig az úszóelnök jelenlétében számoltatta be a nyomozás állásáról.

A professzor arról is beszélt, hogy Fenyő 1997 őszén találkozott Horn Gyula miniszterelnökkel is, aki arra kérte a médiamágnást, hogy „hagyja békén Gyárfás Tamást és kössenek végre békét”. A gyilkossághoz Perczel szerint végül az vezetett, hogy Fenyőről „valakik levették a kezüket, és védtelenné vált”.

Lehetetlen helyzetbe hozta Kunczét, összetűzésbe került a rendőri vezetéssel, szembekerült Kiss Ernővel, Horn Gyulával, vagyis az egész hivatalos Magyarországgal. A másik oldalon pedig folytatott háborút olyan emberekkel, akik komoly hatalommal rendelkeztek és volt félnivalójuk. Nekem meggyőződésem, hogy a húr itt pattant el”

 – jelentette ki Perczel, aki arról is említést tett, hogy profi  lehallgató berendezést találtak a Vico egyik ingatlanában, Fenyő irodája mellett, így a professzor feltételezte, volt főnökét lehallgatta valamelyik magyar titkosszolgálat. Perczel ennek tulajdonította azt is, hogy utólag kiderült, Fenyő nagy titkokat rejtő páncélszekrényét teljesen kifosztották. Perczel Tamást a Fenyő-gyilkosság után azonnal kihallgatták, de a bizalmas nehezményezte, hogy vallomásából több részletet is kihagytak. Nem írták jegyzőkönyvbe például az akkori miniszterelnök Horn Gyula, illetve belügyminisztere, Kuncze Gábor nevét. Perczelben ez azt a benyomást keltette, hogy a rendőrség nem is igazán akarja felderíteni a merényletet.

Kuncze vallomása a Fenyő-ügyben.

KUNCZE SZERINT FENYŐ VOLT AZ “AGRESSZOR”

Horn Gyulát betegsége, majd későbbi halála miatt már nem hallgathatták meg a Rohác elfogása utáni újraindított nyomozásban, ám volt belügyminisztere a rendőrség rendelkezésére állt 2012 augusztusában. Kuncze Gáborvallomásában előadta, hogy Fenyő Jánost és Gyárfás Tamást is ismerte, és tudott a kettejük közötti konfliktusról. A volt belügyér hangsúlyozta, az ellentét oda vezethető vissza, hogy „Fenyő a Nap TV stábjában lévő embereket ki akarta szervezni”. Kuncze szerint Gyárfás többször panaszkodott is neki erről, ám „Fenyőnél ezt nem tapasztalta, de neki nem is lett volna oka rá, hisz ő volt az agresszor” – tette hozzá. A rendőrök arról is érdeklődtek, létrejött-e Horn Gyula kezdeményezésére a Fenyő-Gyárfás-találkozó. Kuncze erről nem tudott, de elképzelhetőnek tartotta, hogy ennek ellenére a volt miniszterelnök összehozta a feleket egy békítő tárgyalásra.  Kunczét arról is kérdezték, hogy valóban kapott-e Gyárfásra nézve terhelő dokumentumot, iratanyagot Fenyőtől, ahogyan azt Perczel Tamás elmondta. Kuncze ezt tagadta, annak ellenére, hogy Perczel az ismert dokumentumfilmben azt is megemlítette, hogy az egykori belügyminiszterrel ezzel kapcsolatban egy Kunczéhoz köthető konspiratív lakásban is találkoztak.

Kuncze vallomása a Fenyő-ügyben.

“A POLITIKAI GYILKOSSÁGOKAT JÓL MEGSZERVEZIK”

A dokumentumfilm vágatlan felvételeit egyébként a rendőrség még 2005 tavaszán lefoglalta és a nyomozati iratokhoz csatolta. Úgy tudjuk, a vágatlan felvételen Perczel még inkább kihangsúlyozta, hogy az akkori kormánypárt engedélye nélkül nem merték volna likvidálni Fenyő Jánost. A politikai színezetű gyilkosságra utalt több fórumbejegyzésében a Fenyő-ügyben ugyancsak meggyanúsított Portik Tamás anyósa is. A nő már több mint tíz éve leírta, hogy Gyárfásnak és Portiknak köze lehet a leszámoláshoz:

2004 szeptemberében eltűnt lányom és 4 unokám miatt kerültem kapcsolatba Incze Zsuzsával. Amikor megismerte családunk tragikus helyzetét, szakértőjéhez irányított minket, talán az majd tud segíteni! Az NNI-ben kötöttünk ki, megdöbbenésünkre K(ovács) Lajosnak tettünk – kérésükre – tanúvallomást. Már senkit nem érdekelt, hol is van a lányom és négy unokám, csak az, hogy unokáim apja – P(ortik) Tamás – mikor, hol, hány alkalommal találkozott lányom kíséretében Gy(árfás) Tamással. Később, amikor kiderült, hogy egy milliárdos ingatlan kapcsán 2004-ben bizonyíthatóvá vált lányom – persze nem az övé, hanem P(ortik) Tamásé – és Gy(árfás) Tamás kapcsolata, hirtelen leállt a nyomozás. K(ovács) Lajos azt mondta: „nincs meg a politikai akarat, hogy tovább nyomozhassanak. A lánya ügye nem hozzám tartozik, én gyilkosságokkal foglalkozom! Viszonthallásra!” (Napjainkban már az sincs nyilvántartva, iktatva, hogy egyáltalán bent jártunk, tanúvallomásainkról nem tudunk semmit, érdekes módon sok, általunk leadott, sorsdöntő, eredeti dokumentum, tárgyi bizonyíték az NNI igazgatója szerint eltűnt, nincs nyoma, nem tudják visszaadni!!!)

Majd egy másik, szintén jó pár évvel ezelőtti bejegyzésében a hölgy hozzátette:

Pár hónappal ezelőtt megkeresett minket egy távoli ismerősünk és elmondta, kik, miként és mikor választották ki a lányomat arra, hogy P(ortik) Tamás és Gy(árfás) Tamás találkozásainak fedésében részt vegyen. Az emlékeinkben kutatva mi már régen tudtuk, hogy melyik alkalom lehetett az, nem ért minket váratlanul az egyik résztvevő – állítólag lelkiismeret furdalása van – tájékoztatása. Ma már azt is tudjuk, ha bizonyos szervek kiválasztanak valakiket, akár egy családot, bizonyos feladatokra – persze tudtukon kívül! – onnan nincs menekvés! A politikai gyilkosságokat jól megszervezik!”

Vezető kép: atv.hu

És mi van a Táncos Gábor üggyel Körmendig bűzlik a kazár kaftános bűzös leheletük , lehet , hogy nem is cigány , és magyar polgárháborút akartak kirobbantani , hanem a kazár magyar polgárháborút akarták így elkezdeni a balekok készen álltak a Titkos Szolgálatok is rájátszottak az eseményre , a cigány gyilkosságok is kezdtek beérni , és a szállak gyurcsányig értek , nem véletlenül meg öngyilkolták a kormányszóvivő barátunkat Liptai Katalin nagy szerelmét , és mint tudjuk a szerelmesek hogy beteljesüljön a vágy felakaszttatják magukat a Pintér gyilkosság BT embereivel az ágyban .

A kormány váltás ügyében az Orbánt is megkérdezhetik , hisz így kapott engedélyt a hatalom gyakorlására , ha ezt az ügyet a Kuncéval lerendezik !!!!

Így páholyi jóváhagyással , de a Táncosból balekot kellet csinálni !!! A kaftános kazárt meg futni hagyták , és hogy még nyomást is gyakoroljanak rájuk kezdték megszellőztetni az olaj ügyeket . A Sanyi bátyátok akkor kezdett járni pénzes aktatáskákkal birkapörkölt vacsorákra , ahol a BT emberei még meg is nyuzták a delikvenseket , a Pintérnek még talán van is ilyen bőrből készült lámpaernyője !!!!

Fenyő volt bizalmasa is “vadászott” a gyilkosság megbízóját lebuktató hangfelvételre

Portik Tamásról és egy szlovák bérgyilkosról is beszélt Perczel Tamás, Fenyő János volt bizalmasa és tanácsadója az életéről, a rendszerváltásról és a Fenyő-gyilkosságról szóló dokumentumfilm vágatlan felvételén – nyilatkozta a PestiSrácok.hu-nak Brády Zoltán, a film készítője. A Kapu című folyóirat főszerkesztője arról is említést tett portálunknak, hogy Perczel is „vadászott” egy titokban készített hangfelvételre, ami az 1998-as leszámolás megoldását jelenthetné.

Az akkori MSZP-SZDSZ koalícióig érhetnek a Fenyő-gyilkosság szálai – nyilatkozta a PestiSrácok.hu-nak Brády Zoltán, a Kapu című folyóirat főszerkesztője. Brády készítette azt a 2004-es dokumentumfilmet, melyen Perczel Tamás, Fenyő János pszichológusa és bizalmasa beszélt többek között a médiacézár életéről, konfliktusairól és haláláról. A dokumentumfilm vágatlan felvételeit a rendőrség még 2005 tavaszán lefoglalta és a nyomozati iratokhoz csatolta.

Brády Zoltánt nem lepte meg Gyárfás meggyanúsítása. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

BRÁDY SZERINT JÓ NYOMON VAN A RENDŐRSÉG

Kérdésünkre Brády elmondta, szerinte jó nyomon jár a rendőrség Gyárfás meggyanúsításával, hiszen Perczel őt már akkoriban is a lehetséges megrendelők között említette, miután a Nap TV-ért élet-halál harcot vívtak Fenyővel. Hozzátette: Fenyő a halála előtt az akkori kormánykoalícióval, azon belül is az SZDSZ egyik nagyon befolyásos politikusával is összeveszett. Az ok Brády szerint az lehetett, hogy a baloldali Népszavát Fenyő megpróbálta az 1998-as választások előtt a jobboldalra átkormányozni.  A főszerkesztő hangsúlyozta, hogy ezzel komoly sebet ejtett a Horn-kormányon.„Emberek, akik az egész életüket a pénzre teszik fel, a gyarapodásra, ott nincs mindig megbocsátás” – tette hozzá Brády Zoltán.

“BIZTOS A SZLOVÁKKAL”

A Kapu főszerkesztője portálunknak elárult egy-két részletet a vágatlan felvételekből is. Ezen Perczel például megemlítette azt aPortik Tamást is, akit Gyárfás mellett szintén felbujtással gyanúsítanak a Fenyő-ügyben. Perczel úgy jellemezte az Energol-vezért, mint „nagyhatalmú” alvilági figura, akit a professzor a gyilkosság kapcsán is megemlített- állította Brády, hozzátéve, hogy a volt pszichológus azt mondta, „biztos a szlovákkal” intéztették el Fenyőt. Ismert, a Fenyő-gyilkosság végrehajtásáért tavaly a szlovák állampolgárságú Jozef Rohácot ítélte el jogerősen a bíróság. Brády szerint Perczel akkor neki nevet nem mondott, hogy ki lehetett a bérgyilkos. Brády Zoltánt a Fenyő-ügy új bizonyítékáról, a hangfelvételről is kérdeztük. Ezen a felvételen a két felbujtó, Portik Tamás és Gyárfás Tamás beszélgetése hallható, 2004-ből. Brády úgy emlékszik, hogy Perczel Tamás a vágatlan részben szintén beszélt egy hangfelvételről, amire “vadászott”, amit nagyon meg akart szerezni és amivel szerinte le lehetett volna zárni az ügyet(Perczel 2004-ben halt meg, így elméletileg ugyanarról a felvételről, vagy annak részletéről is lehetett tudomása, ami jelenleg a rendőrség birtokában van).

Úgy tudni, Gyárfás ellen a legfontosabb bizonyíték egy hangfelvétel. Fotó: Horváth Péter Gyula/PS

A PERCZEL-VALLOMÁS

A Fenyő-gyilkosság hátteréről, lehetséges indítékáról legtöbbet az agyonlőtt médiavállalkozó egykori bizalmasától, pszichológusától, Perczel Tamástól tudhatott meg eddig a közvélemény. A halálos beteg Perczel Brády Zoltánnak, a Kapu folyóirat főszerkesztőjének 2004-ben készült dokumentumfilmjében beszélt kendőzetlenül Fenyő üzleti magánháborúiról, és megnevezett három személyt, akiknek érdekükben állhatott a médiacézár elhallgattatása: a Nap TV korábbi tulajdonosát, Gyárfás Tamást, a Postabank egykori vezérét, Princz Gábort, valamint a Vico-vagyon örökösét, Székely Herbertet. A felvételen a médiacézár bizalmasa állítja: Horn Gyula akkori kormányfő és Kuncze Gábor volt belügyminiszter is tudott Fenyő és Gyárfás médiapiaci küzdelméről. Perczel emellett befolyásolni próbálta az 1998-as választások kimenetelét, és remélte, hogy a „balos” Vico-csoportot és lapját, a Népszavát átállíthatja a jobboldalra. Perczel sikeresnek értékelte a törekvést, ugyanakkor azt vélelmezte, hogy a Vico-vezér vesztében szerepet játszhatott ez a szemléletváltás is, hiszen korábban Fenyő a kormánypártok szekerét tolta és az MSZP-SZDSZ koalíció az ő anyagi támogatását is élvezte az 1994-es kampányban. A médiacézár emellett képtelen volt abbahagyni magánháborúit, köztük azt a Gyárfással folytatott „halálos, vérre menő küzdelmet”, amelyet a Nap-kelte című tévéműsor jogaiért folytattak – nyilatkozta a filmben Perczel, aki szerint Fenyő adatokat gyűjtött Gyárfás gazdasági visszaéléseiről, és több helyre eljuttatott egy, a jogsértésekre utaló százoldalas dossziét. Erről beszámolt Kuncze Gábor akkori belügyminiszternek is, aki elkérte az iratokat, ám az ügyben mégsem történt semmi- állította Perczel.

Fenyő dossziéja hiányosan jutott el Kiss Ernőhöz, a KBI egykori vezetőjéhez. Fotó: Horváth Péter Gyula/PS

A pszichológus úgy tudta, a dokumentum eljutott Kiss Ernőhöz, az időközben megszüntetett Központi Bűnüldözési Igazgatóság (KBI) vezetőjéhez is, ám abból eltűnt addigra húsz oldal. Fenyő  mindezek mellett Princz Gábor Postabank-vezér viselt dolgairól is gyűjtetett információkat, amelyeket a saját tulajdonában álló Vico-csoporthoz tartozó Népszavában hoztak nyilvánosságra.  Fenyő 1997 őszén találkozott Horn Gyula miniszterelnökkel is, aki arra kérte a médiamágnást, hogy „hagyja békén Gyárfás Tamást és kössenek végre békét”. Perczel szavai szerint ezután „beköszöntött a béke”, ám ekkor felbukkant Székely Herbert, aki egy ideig a titkára volt a Vico mindenható urának. Székely célja Fenyő zsarolása volt egy terhelő adatokat tartalmazó kazettával – vélekedett Perczel. A gyilkossághoz Perczel szerint végül az vezetett, hogy Fenyőről „valakik levették a kezüket, és védtelenné vált”.

Lehetetlen helyzetbe hozta Kunczét, összetűzésbe került a rendőri vezetéssel, szembekerült Kiss Ernővel, Horn Gyulával, vagyis az egész hivatalos Magyarországgal. A másik oldalon pedig folytatott háborút olyan emberekkel, akik komoly hatalommal rendelkeztek és volt félnivalójuk. Nekem meggyőződésem, hogy a húr itt pattant el”

 – jelentette ki Perczel, aki arról is említést tett, hogy profi  lehallgató berendezést találtak a Vico egyik ingatlanában, Fenyő irodája mellett, így a professzor feltételezte, volt főnökét lehallgatta valamelyik magyar titkosszolgálat. Perczel ennek tulajdonította azt is, hogy utólag kiderült, Fenyő nagy titkokat rejtő páncélszekrényét teljesen kifosztották.

Vezető kép: youtube.com

“Fizetett, mint a katonatiszt” – Tasnádi volt felesége is terhelő vallomást tett Gyárfás Tamásra

Tasnádi Péter egykori feleségének vallomása is cáfolja Gyárfás Tamás védekezését, miszerint benne még a gondolata sem merült fel, hogy megölesse legnagyobb üzleti riválisát, Fenyő Jánost. A PestiSrácok.hu birtokában lévő nyomozati vallomás szerint a nő többek között arról beszélt a rendőröknek, hogy Gyárfás azért bízta meg a gyilkosság megszervezésével volt férjét, mert az ex-úszóelnök vesztésre állt a Fenyővel vívott háborúban.

Jöttek olyan nyílt és operatív jelzések is, amelyek szerint Gyárfás megbízást adott Tasnádinak Fenyő megölésére. Ez a mondat, ahogy most mondom, totálisan be volt bizonyítva, már azelőtt is, hogy Tasnádi ezt maga is elmondta volna a bíróságon. Ez a sztori nem lógott úgy a levegőben, ahogy a Portik-féle sokáig lógott: hogy nem tudjuk hogyan adta, mikor adta a megrendelést. Szóval kapott megbízást, de Gyárfás nem tudta, hogy végrehajtotta-e. Látszólag elfogadta Tasnádi a megbízást, majd amikor Fenyő meghalt, tartotta a markát. Gyárfás éveken keresztül, összesen négy alkalommal fizetett

– nyilatkozta néhány nappal ezelőtt az Átlátszónak Kovács Lajos nyugalmazott rendőr ezredes, a Fenyő-ügy korábbi főnyomozója, aki ezzel cáfolta Gyárfás Tamás azon védekezését, hogy a rá valló Tasnádi Péter szavait nem kell komolyan venni. Kovács azt is elmondta, hogy a nehézfiú vallomását több más adat, köztük Tasnádi volt feleségének vallomása is alátámasztja.

Tasnádi egykori feleségének vallomása a Fenyő-ügyben

“KÉPZELD, A GYÁRFÁS MEG AKARJA ÖLETNI A FENYŐT”

Tasnádi Péter volt felesége már több mint tíz évvel ezelőtt elismerte a rendőröknek, hogy tudomása van arról, volt férjét Gyárfás megbízta Fenyő János megöletésével. A nő portálunk által megismert vallomásában hangsúlyozta, Tasnádi 1997 augusztusában vagy szeptemberében egyik nap azzal a hírrel érkezett haza, hogy „képzeld, a Gyárfás meg akarja öletni a Fenyőt és engem bízott meg”. A nő azt is megtudta, hogy Tasnádi valamennyi pénzt is átvett az ex-úszóelnöktől. Tasnádi egykori felesége előtt azt is felfedte, miként jutott Gyárfás Tamás odáig, hogy likvidáltatja nagy üzleti ellenfelét: „egyrészt a Színes RTV újság betett neki, mert a Gyárfás akarta megvenni, de a Fenyő elhappolta előle”, a másik pedig a tanú szerint szerint az volt, hogy Kaposváron volt egy  több százmilliós áfacsalási per, amit megpiszkáltak és ezzel akarta sarokba szorítani Fenyő Gyárfást.Utóbbi konfliktusról egyébként Vajtó Lajos, a Nemzeti Lóverseny Kft. korábbi vezetője is beszélt a 2008-as Portik-Laborc találkozón. Vajtó állítása szerint Fenyő megkérte arra, hogy a jó médiakapcsolatait fölhasználva szellőztesse meg, hogy Gyárfás Tamás megvásárolta a jogerős ítéletet azzal, hogy a döntést hozó bíró lányát a televíziójában foglalkoztatta.

“azt hiszi, hogy én ölettem meg”

FIZETETT, MINT A KATONATISZT

Visszatérve Tasnádi volt feleségének vallomásához, a hölgy egykori férje elmondásából azt szűrte le, hogy a két médiamogul között egy hatalmi harc folyt, „és ebben a harcban a Fenyő látszik győzni”, Gyárfás pedig „háttérbe szorul”. A nő ezek után elmondta, hogy éppen Las Vegasban voltak, amikor Fenyő Jánost megölték. Tasnádi Péter volt neje szerint amikor Tasnádi ezt megtudta, odaszólt neki, hogy „képzeld, megölték a Fenyőt és milyen hülye ez a Gyárfás, mert azt hiszi, én ölettem meg, de nem én voltam”. A nő megemlítette még, hogy Tasnádi kijelentette, a megbeszélt nyolcmillió helyett tizenkétmillió forintot fog kérni az úszószövetség egykori elnökétől. Tasnádi egykori felesége a pénz átadása után megkérdezte a nehézfiút, hogy mit szólt Gyárfás ahhoz, hogy többet kellett fizetnie, amire Tasnádi azt mondta: „nem szólt semmit, fizetett, mint a katonatiszt”. Azt ugyanakkor mindenképp le kell szögezni, hogy a hölgy a vallomását úgy tette meg, hogy biztos volt benne, Tasnádi Péter szervezte meg a Fenyő-gyilkosságot, ám ezt a nyomozás későbbi szakaszában tisztázták, mert kiderült, a nehézfiú valóban csak átverte Gyárfást, az emberölést pedig nem ő követte el.

Részlet a volt feleség vallomásából.

A HÍREKBŐL ÉRTESÜLT A MERÉNYLETRŐL

Tasnádi a Gyárfás-féle megbízásról 2014-ben a bíróság előtt, Jozef Rohác perén is vallott. Akkor elmondta, hogy a Nap Tv egykori tulajdonosa 1997 szeptemberében egy négyszemközti beszélgetésen a Rubin Hotelben megbízást adott Fenyő János meggyilkolására. Tasnádi úgy emlékezett, Gyárfás azt mondta, ezt az embert „tüntesse el, likvidálni kell, meg kell ölni”. Abban is megállapodtak, hogy két részletben, a gyilkosság előtt és után is fizetve lesz a vérdíj Fenyő fejéért. Tasnádi a tárgyaláson kijelentette, hogy esze ágában sem volt végrehajtatni a megbízást, csak a pénz érdekelte, majd hozzáfűzte, hogy 1998. februárjában, a gyilkosság időpontjában Las Vegasban volt, ahol a hírekből értesült a merényletről. Ezek után telefonon beszélt Gyárfással, hogy “bevasalja rajta a második részletet”. „Megtörtént a dolog” – mondta Tasnádi az úszószövetség volt elnökének, majd „megkérte”, hogy másnap legyen az irodájában az összeg, különben a „Fenyővel végző bérgyilkos hozzá is ellátogat”.

Nem szólt semmit, fizetett.

Tasnádi tehát végül nem hajtotta végre a megrendelést, de ezzel párhuzamosan az olajmaffia egykori vezére, Portik Tamás és csapata  – a gyanú szerint – szintén Gyárfás megbízásából már javában szervezte, később végre is hajtotta a bérgyilkosságot…

Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

A bíróság szerint befolyásos személyek akadályozhatták a Fenyő-gyilkosság nyomozását

A páholyok az intézmények felett is átnyúlnának , és kiiktatnának mindenkit a minisztertől , takarítónőig bezárólag. Hogy titkosszolga , vagy alvilági figura mindegy rosszkor volt rossz helyen .

Egy, Jozef Rohác előzetes letartóztatásáról szóló bírói indokolás is igazolja, hogy egyes, meg nem nevezett személyek aktívan próbálták hátráltatni a Fenyő-gyilkosság 2011-ben újraindított nyomozását. A bíróság reális veszélyként számolt azzal is, hogy ezek az emberek a kapcsolataik segítségével Rohácot a börtönben is elhallgattatták volna, ha beszélni kezd.

Ahogy arról néhány napja beszámoltunk, a PestiSrácok.hu információi szerint a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) vizsgálja, hogy a Fenyő-gyilkosság ügyében nemrég bűnpártolással meggyanúsított volt fellebbviteli főügyész, Ihász Sándor korábban, még fővárosi főügyészként, hivatali helyzetével visszaélve nyújtott-e bármilyen segítséget az 1998-as merénylet felbujtásával gyanúsított Gyárfás Tamásnak. Az ex-úszóelnökugyanakkor felháborítónak nevezte és visszautasította, hogy bárkitől belső információkat kapott volna az évek során a Fenyő-gyilkosság nyomozásáról, ahogy Ihász Sándor védője, Papp Gábor is arról beszélt a zoom.hu-nak, hogy védence senkinek nem nyújtott törvénytelen segítséget.

Gyárfás Tamást húsz évvel a Fenyő-gyilkosság után gyanúsították meg felbujtással. Szerinte ugyanakkor ő maga is csak áldozat. Fotó: Horváth Péter Gyula/PS

BAJBA KERÜLT A VOLT FŐÜGYÉSZ

Gyárfás Tamást április 17-én azzal gyanúsította meg a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI), hogy a 90-es évek olajügyeiből milliárdos vagyonra szert tett vállalkozó, Portik Tamás közvetítésével megölette nagy üzleti riválisát, Fenyő Jánost (a felbujtó elleni nyomozást 2017 októberében, az alapügy jogerős befejezése után rendelték el). Gyárfást a kihallgatása után őrizetbe vették, az ügyészség pedig kezdeményezte Gyárfás házi őrizetbe helyezését. A bíróság végül lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el az ex-úszóelnökkel szemben, majd még aznap kiderült, Ihász Sándor volt fellebbviteli főügyészt bűnpártolással gyanúsította meg a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF). Ihász terhére azt róják az ügyészek, hogy 2017 októberében Gyárfástól átvette a Fenyő-gyilkossággal kapcsolatos beszélgetésekről készült hangfelvételek leiratát. Gyárfás azért fordult az általa ismert főügyészhez, hogy tanácsot kérjen tőle. A KNYF szerint Ihásznak fel kellett ismernie, hogy a leiratban foglaltak olyan új bizonyítékok, amelyek jelentős mértékben hozzájárulhatnak az emberölés felbujtójának azonosításához, felelősségre vonásához. Ennek ellenére a törvényben előírt ügyészi kötelességével ellentétben a felmerült bizonyítékot nem adta át a nyomozóhatóságnak, hanem hivatali helyiségében tárolta.

GYÁRFÁS TÚL SOKAT TUDOTT A FENYŐ-ÜGY NYOMOZÁSÁRÓL?

A zoom.hu arról is írt, hogy Gyárfás házi őrizetét kérvényező indítványban az szerepel, hogy az egykori úszóelnök ismeretlen forrásból információkkal rendelkezett a Fenyő-gyilkosság felbujtójának felkutatására indított nyomozás állásáról és „a vele szemben beszerzett bizonyítékok mibenlétéről”. Az ügyészség az indítványában külön is rámutatott arra, hogy amikor házkutatást tartottak Ihász Sándor volt fellebbviteli főügyész irodájában, az iratok között megtalálták egyebek közt Gyárfás előre megírt védekezését – áll az indítványban, amely szerint Gyárfás a Fenyő-ügy kapcsán olyan bizonyítékokkal összefüggésben is megírta a védekezését, amelyeknek a létezéséről neki „elvileg nem lehetett tudomása” – írta a portál, hozzátéve, hogy a vádhatóság rámutatott arra is, hogy Ihász Sándor fővárosi fellebbviteli főügyészi kinevezése előtt a Fővárosi Főügyészség vezetője volt. Abban a beosztásban pedig „rálátása volt a nyomozás minden mozzanatára, a tervezett és a már végrehajtott nyomozati cselekményekre, tudhatta, hogy a rendőrségnek az ügyben milyen bizonyítékokat sikerült beszereznie” – emelte ki a szerző, aki azt is megjegyezte, hogy az elmúlt húsz évben is folyamatosan informálhatták Gyárfást, legalábbis az ügyészségi iratok szerint.

Ihász Sándor volt fellebbviteli főügyész megdöbbent a meggyanúsításán, szerinte nem követett el bűnpártolást. Fotó: Horváth Péter Gyula/PS

HALLGATNAK A HALÁLOSAN MEGFENYEGETETT TANÚK

Kérdés, utóbbi kijelentést hogyan lehet bizonyítani azon túl, hogy a legtöbb hatósági személy bűne, akik súghattak a Fenyő-ügy szereplőinek, már biztosan elévült. Azt viszont már az azóta Fenyő János meggyilkolásáért jogerősen elítélt Jozef Rohác  korábbi előzetes letartóztatásáról döntő bíróság is kimondta 2011 őszén, hogy egyes, meg nem nevezett személyek aktívan próbálták a Fenyő-ügy nyomozását hátráltatni. A letartóztatás meghosszabbítását indokolva a bíró utalt arra is, hogy több tanú azért nem tett vallomást a Fenyő-ügyben, mert féltik saját maguk és családtagjaik életét. A bíróság akkori álláspontja szerint Fenyő János meggyilkolása után több mint tíz évvel reális volt a veszélye annak, hogy a bűncselekmény elkövetői megpróbálják meghiúsítani az eljárást.

KERESTÉK AZ ÁRULÓ ZSARUKAT

Erről az információról később az alapügy tárgyalásán semmit nem hallottunk, de az valószínűsíthető, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) vizsgálatot folytatott az ügyben, hiszen a nyílt eljárásokat indító Nemzeti Nyomozó Irodával (NNI) szorosan együttműködő szervezet célul tűzte ki, hogy pontot tesz az 1990-es években elkövetett leszámolások felderítésének végére. Az NVSZemiatt korábban vizsgálta azt is, hogy szakmai hibák, vagy az alvilággal együttműködő hatósági személyek árulása miatt nem sikerült felderíteni számos maffiagyilkosságot. Több esetben ugyanis felvetődött a gyanú, hogy a nyomozást szándékosan, megbízást teljesítve siklatták félre annak idején. Úgy tudjuk, mára – részben – sikerült tisztázni, hogy kik voltak azok az akkoriban hivatásos állományban lévő személyek, akik a védelmi szolgálat feltételezései szerint törvénysértéseket követhettek el. Azonban, mivel ezek a cselekmények már régen elévültek, nyílt nyomozásra, tanú, illetve gyanúsítotti kihallgatásokra nem kerülhetett sor.

A jogerős ítélet szerint Rohác végzett Fenyő Jánossal. Fotó: MTI

MEGFELEDKEZTEK ROHÁC DNS-ÉRŐL

A Fenyő-merénylet vonatkozásában az NVSZ az egyik legfontosabb kérdésnek tartotta annak tisztázását, miként lehetséges, hogyamikor a tíz évig bujkáló Rohácot prágai elfogása után, 2009 elején a sikertelen Seres-merénylet miatt Csehország kiadta Magyarországnak, nem hasonlították össze a levett DNS-ét az 1998-as emberölés helyszínén talált anyagmaradványokkal. Annak ellenére maradt ez el, hogy Rohác elkövetői mivolta már a 90-es évek végén felmerült, arról nem is beszélve, hogy a kecskeméti maffiaper fővádlottja, Radnai László 2005-ös, titkosított tanúvallomásában is Jozef Rohácot azonosította Fenyő János gyilkosaként. Noha  – a portálunknak névtelenül nyilatkozó korábbi forrás szerint – a védelmi szolgálat „vadul rávetette magát erre a vonalra”, mégsem került elő annyi bizonyíték, hogy személyes felelősöket lehessen megnevezni.

A BÖRTÖNBEN IS VÉGEZTEK VOLNA ROHÁCCSAL, HA BESZÉL?

Visszatérve a bírói indokoláshoz, abban az is szerepelt, hogy a nyomozási bíró reális veszélyként számolt azzal, hogy a Fenyő-ügy érintettjei – kapcsolataik segítségével – Rohácot is megakadályoznák abban, hogy vallomást tegyen. Erre a lehetőségre utalt egy tanú az Aranykéz utcai robbantás perében is, aki szerint Portik azért nem likvidáltatta a neki sok „munkát” elvégző Rohácot, mert a szlovák férfi „nagyon stabil” és az olajvállalkozó biztos volt benne, hogy „nem lehet megtörni”. A tanú úgy tudta, ha Jozef Rohác elkezdett volna beszélni, az akkor még szabadlábon lévő Energol-vezér a börtönben is megölette volna végrehajtóemberét.

Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PS

Fenyő-gyilkosság: Gyárfás már bánja, hogy szóba állt Portik Tamással

“Nagyot hibáztam. Egy olyan emberrel osztottam meg a gondjaimat, akit nem ismertem” – írta a hvg.hu szerint a rendőrségnek Gyárfás Tamás a Portik Tamással folytatott és a maffiózó által titokban rögzített beszélgetésekről.  A médiavállalkozó állítja: Portik Tamás próbálta beszélgetéseik során folyton Fenyőre terelni a szót, és ő 2008-ban jött rá, hogy ezeket a párbeszédeket rögzíti is. Ugyanakkor Gyárfás hangsúlyozta, hogy sem nyíltan, sem burkoltan nem adott megbízást Fenyő János meggyilkolására.

“Elöljáróban határozottan kijelentem: sem a gyanúsításban terhemre rótt, sem más bűncselekményt nem követtem el” – a hvg.hu szerint így kezdődik Gyárfás – a nyomozóhatóságnak írt – beadványa, amelyben pontról pontra idézi fel a vele 25 éve történteket. A beadványt az egykori úszóelnök azzal indokolja, hogy őrizetbe vételekor azonnal kihallgatták őt, a történteket pedig két és fél évtized távlatából kellett volna pontosan felidéznie ami – mint azt az írásbeli vallomás is jelzi –, nem mehetett zökkenőmentesen. Gyárfás azt is kijelenti, hogy 2018. április 17-ig „a legcsekélyebb mértékben sem” számított arra, hogy őt valamikor is gyanúsítottként fogják kihallgatni a Fenyő-gyilkosság ügyében, bár az üggyel összefüggésben ő maga két alkalommal is beszélt rendőrökkel: először 2005-ben, amikor egy zsarolásról tett bejelentést, majd 2013-ban, amikor Tasnádi Péterrel szembesítették.

A beadványban elismeri azt az egyébként közismert tényt, hogy konfliktusa volt Fenyővel. De szerinte Fenyő halála előtt ezek már véget értek.

Függetlenül attól, hogy 1996. október 11-én, a választott bíróság döntésével lezárult közöttünk a vita, azért mert valaki a teljes nyilvánosság előtt késhegyig menő vitát folytat, sőt ha a létező legnagyobb mértékben felhívja magára a figyelmet, akkor még inkább nem lesz vele szemben álló félnek alattomos gyilkosa, illetve egy gyilkosság felbujtója”

– írta Gyárfás a beadványában. Ezzel a védekezéssel kapcsolatban azonban érdemes megjegyezni, hogy ha mindez igaz, akkor kérdés, Horn Gyula egy évvel a bíróság döntése után, 1997 szeptemberében miért hívatta magához Fenyő Jánost és „kérte”arra, hogy hagyja békén Gyárfás Tamást és kössenek végre békét.Erről Fenyő halálos beteg bizalmasa beszélt egy 2004-es dokumentumfilmben, igaz, a sportdiplomata vallomásában arra utalt, szerinte Perczel nem volt tisztában a tényekkel.

Gyárfás azt állítja, alig ismerte Portikot… Fotó: MTI

Gyárfás beadványában külön kiemelte, hogy szerinte az egész ügy a szlovák és magyar alvilág vele szembeni gyanúsítására épül. Az ex-úszóelnök sportdiplomata beadványában ezzel kapcsolatban nehezményezte, hogy a gyilkosság korábbi főnyomozója, Kovács Lajos “szisztematikus hangulatkeltése nemcsak Tasnádinál, hanem másoknál is megtette a hatását, az alvilágban nem egy haszonlesőre ösztönzőleg hatott”

Portikról azt írta, „2003 márciusáig nem is tudtam, hogy volt ellene körözés”, ami nem tűnik túl hihetőnek, hiszen Portik volt akkoriban a legkeresettebb bűnöző Magyarországon. Az alvilág egykori erős emberét egyébként Gyárfás albérlőként ismerte meg – aki egy évre vette ki a Kelenhegyi úti házát, nem alkudott és előre fizetett. Amikor Portik jelentkezett nála, beszélgetett vele, de csak séta közben, a lakására soha nem hívta el, nyilvános helyen soha nem találkoztak – magyarázta. Így utólag állítása szerint már sejti, hogy a kétezres években miért kellett sokszor Fenyő János haláláról beszélniük, de arra csak 2008-ban jött rá, hogy Portik minden beszélgetésüket felvette. “Nagyot hibáztam. Egy olyan emberrel osztottam meg a gondjaimat, akit nem ismertem”- tette hozzá a Portik Tamás élettársával 2004-ben ingatlancserét is kötő Gyárfás, hangsúlyozva, hogy arra már nem emlékszik, hányszor beszélt Portikkal, de a vallomás szerint abban biztos, hogy erőszakos fellépésre soha nem kérte. A kihallgatásán neki felolvasott hangfelvétellel kapcsolatban – amit a leírt változatban a hatóság is jelzett – annyit jegyez meg: „az én nyolc válaszomból hetet – nyilván egészen „véletlenül” – nem lehet érteni”.

Gyárfás Tamást április 17-én azzal gyanúsította meg a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI), hogy a 90-es évek olajügyeiből milliárdos vagyonra szert tett vállalkozó, Portik Tamás közvetítésével 1998-ban megölette nagy üzleti riválisát, Fenyő Jánost. A Fenyő-gyilkosság új fejleményeiről itt, itt, itt, itt, itt, itt és itt olvashatnak.

Forrás: hvg.hu/index.hu/PestiSrácok.hu, fotó: Horváth Péter Gyula/PS

Megszólalt Gyárfás Tamás a Fenyő-ügyben – “Rám irányították az alvilág figyelmét”

Persze nem most szólalt meg, hanem még 2005-ben. Akkor sem idézésre ment a Nemzeti Nyomozó Irodába, hanem dühében feljelentést tett Tasnádi Péter ellen, zsarolás miatt. Néhány nappal korábban ugyanis a Fenyő-gyilkosságban nyomozó rendőrök házkutatást tartottak az akkor még működő Nap Tv szerkesztőségében. Hogy a két dolog miként kapcsolódik egymáshoz cikkünkből kiderül, miként az is, hogy a feljelentés miatt meghallgatott – és két nagyágyú ügyvéddel, Bánáti Jánossal és Papp Gáborral az oldalán megjelenő – Gyárfás Tamás vallomásában elmondta, hogy 10 millió forintot adott át Tasnádi Péternek. Megjegyzendő, hogy az akkori rendőri vezetés olyan szinten tartott a politikusokkal parolázó úszóelnöktől, hogy a kihallgatóknak megtiltotta, hogy a Fenyő-ügyben kérdezzék. Ennek ellenére az úszóelnök végig arról beszélt.

SZENVEDI ZOLTÁN – PestiSrácok.hu

Köztudott, a Gyárfás-Fenyő háború szinte végig a nyilvánosság előtt zajlott, Fenyő 1996 óta állt perben Gyárfás Tamással, mivel a Vico szerkesztési jogot akart szerezni a reggeli, közéleti tévéműsorral jelentkező Nap-Kelte fölött. Fenyő János terhelő anyagokat gyűjtetett kapcsolatai segítségével a Nap Tv-t vezető Gyárfás állítólagos gazdasági visszaéléseiről, amely egyébként a médiamogul halála miatt végül nem került nyilvánosságra. Így tehát kézen fekvő volt, hogy a nyomozók a megbízók körében Gyárfást emlegették, mint akinek a leginkább jól jött Fenyő halála.

EGY NEVET AKART HALLANI A RENDŐR

Az úszószövetség elnöke a Nemzeti Nyomozó Irodában 2005-ben tett vallomása első részében felrótta kihallgatóinak, hogy néhány nappal korábban a Fenyő-ügyben nyomozó rendőrök és ügyészek házkutatást tartottak a Nap Tv-ben, ahol a biztonsági szolgálattól lefoglalták a látogatói könyvet. Erre azért volt szüksége a rendőrségnek, mert ellenőrizni akarták Tasnádi Péter testőrének, A. Gábornak a vallomását, aki a Fenyő-ügyben terhelő vallomást tett volt főnökére és Gyárfás Tamásra. A producer vallomásában elmondta, két alkalommal is járt a neki Fenyvesi Sándor néven bemutatkozó A. Gábor a Nap Tv-ben. Aztán elmondta a nyomozóknak jövetele igazi célját: “Úgy érzem, hogy mind a magam, mind pedig a kollégáim érdekében szükséges, hogy ma itt legyek, hogy háttérbe szoruljanak azok a kétségek, amelyek eddig visszafogtak abban, hogy az egész ügyről az illetékes hatóságnak tájékoztatást adjak, és minden kérdésükre a legjobb tudomásom szerint válaszoljak.” – magyarázta Gyárfás. Elmesélte, miként kereste fel őt 2004 május 29-én Fenyvesi. Elmondta, hogy a kopasz férfi Tasnádi Péter megbízásából érkezett hozzá, egy telefont nyomott a kezébe, majd közölte, hogy Tasnádi akar vele beszélni. Egy normafai találkozót beszélt meg vele végül. Tasnádiról egyébként elmondta, hogy 20-25 éve ismeri, több alkalommal felhívta őt a börtönből, amin nagyon csodálkozott. Az egyik ilyen telefonhívásakor közölte vele, hogy bent járt nála egy “tekintélyes rendőr”, aki kétszer is megkereste, hogy a Fenyő-gyilkosság ügyében “nevet akar hallani”. De – mint Gyárfás mondta – Tasnádi nem mondott, hiszen nem is tudott nevet mondani.

Tasnádi Péter és testőre, A. Gábor – Mindketten terhelő vallomást tettek Gyárfásra. Fotó: Index.hu/PS

ISMERT MÉDIASZEMÉLYISÉG

A normafai találkozóról Gyárfás azt vallotta, hogy az akkor szabadult Tasnádi 60 millió forintot kért tőle, hogy egy jövedelmező vállalkozást be tudjon indítani, amibe őt is bevenné. Gyárfás azonban – mint mondta – nem akart Tasnádival közös céget, azonban, “hogy kifejezésre juttassam felé pozitív szándékomat, kölcsön tudok adni neki 10 millió forint erejéig.” Nem csak a jó szándék mozgatta tettében: “az adott helyzetben szinte másodpercek tört része alatt, hazudnék, hogy ha azt mondanám: nem jutott eszembe Tasnádi Péter korábban már említett telefoninformációja, mely szerint tőle egy nevet akartak hallani. Büntető felelősségem tudatában kijelentem, hogy rám nézve terhelő kijelentést megalapozottan kiváltképp az adott ügyben senki sem tehet, mert soha életemben még a gondolata sem mertül fel, hogy ilyen szörnyűségen gondolkozzam, vagy bármely minőségben részt vállaljak. Az futott végig bennem, hogy jobb a békesség, magam, családom, a Nap Tv nyugalma ennél többet ér.” – fejtette ki Gyárfás Tamás kérdés nélkül, tagadva ezzel, hogy megbízást adott volna Fenyő János meggyilkolására, illetve hangot adva annak, hogy nem kizárt: zsarolás áldozata lett. Később a producer elmondta, hogy valóban rossz kapcsolata volt Fenyő Jánossal. “A vitánk üzleti jellegű volt, mondhatni a nyilvánosság előtt zajlott, tudtak róla politikusok, többen tevőlegesen is szerepet játszottak a békítésünkben, és tudott róla a rendőrség is. (…) A gyilkosságot követően sajnos hosszú ideig számomra megmagyarázhatatlan módon, de éveken át rendszeresen a médiában megannyi utalásra került sor rám nézve vonatkozóan a gyilkosság felbujtóját illetően. “Ismert média személyiség” megfogalmazással szinte körülírtak, már-már nevesítettek.” – panaszkodott Gyárfás kihallgatóinak, akiknek elmondta, hogy pont e homályos megfogalmazás miatt tehetetlen volt, pedig újságíró kollégáitól tudta, rá vonatkoznak a célzások. Az információt pedig egy, az ügyben dolgozó “tekintélyes” rendőr osztotta meg a sajtóval.

POTENS ESÉLYT JELENTHETEK AZ ALVILÁGNAK

“Senkinek nem kívánom, hogy úgy éljen, hogy körülötte ebben az értelemben szinte elfogy a levegő.”– fejtette ki a producer. Elmondta, hogy mindez végigfutott benne, amikor 10 milliós kölcsönt adott Tasnádinak. Papírt nem készítettek az ügyletről, bár “nem tagadom, átfutott a fejemen, de úgy éreztem, hogy ez a jobb megoldás.” Aztán elmesélte, hogy az összeget három, vagy négy részletben fizette ki Tasnádinak. Azonban a zsarolások tovább folytatódtak. Mint mondta, később A. Gábor több alkalommal elment hozzá, hogy pénzt kérjen tőle. A testőr elmondta neki, hogy összeveszett Tasnádival és vádalkut kötött rá a rendőrségen, viszont a kettejük kapcsolatáról nem számolt be kihallgatóinak. “Elmondta, hogy pénzt akar, és ha kap, akkor változatlanul nem mond rólam semmit. Válaszként közöltem vele, hogy mondjon el mindent, nincs mit elhallgatnom.”– magyarázta Gyárfás. Vallomásában annak is hangot adott, hogy ha A. Gábor ilyennel próbálkozott, akkor nem lehet kizárni, hogy más bűnöző is megpróbálja a Fenyő-üggyel megzsarolni. Aztán a rendőrök feltettek egy kellemetlen kérdést is, miszerint miért gondolja azt, hogy éppen az ő nevét mondja be Tasnádi a Fenyő-gyilkosság felbujtójaként. Erre Gyárfás úgy válaszolt, hogy amikor ezt Tasnádi közölte vele, akkor már tudatában volt annak, hogy a Fenyő-ügyben nyomozó rendőrök őt tartják az első számú gyanúsítottnak, így több éves pszichikai nyomás alatt állt. Mint fogalmazott: “Már a gondolata is megrémiszt, ha valaki egy szerény utalást tesz az ügyre”– magyarázta lelki állapotát, bár hozzátette, hogy a Fenyő-ügyre való szuperérzékenysége attól függetlenül is megmaradt, hogy ügyvédei több alkalommal is elmondták, hogy az igazságszolgáltatás nem valakinek a “bemondása” alapján működik. Gyárfás elmesélt néhány fenyegetésszerű üzenetet is, amelyet telefonon kapott, s amit a fenti okok miatt elég rosszul élt meg. A producer azt is kijelentette, hogy úgy érzi, akaratlanul rá irányították az alvilág figyelmét: “Potens esélyt jelenthetek számára.”

HÁZKUTATÁS A NAP TV-BEN

Az úszóelnök vallomásának komoly előzményei voltak, miként arról maga Gyárfás is beszél a rendőröknek. A vallomást kiváltó közvetlen előzmény az lehetett, hogy az ismert bűnöző, Tasnádi Péter testőre, A. Gábor 2005-ben a Fenyő-gyilkosság ügyében terhelő vallomást tett egykori főnökére és Gyárfás Tamásra az NNI-ben. A testőr vallomása alapján a rendőrség házkutatást tartott a Nap Tv Angol utcai székhelyén. Közölték, hogy a Fenyő-ügyben vizsgálódnak és ellenőrizték a biztonsági szolgálat beléptetőrendszerét, hogy járt-e a Nap Tv-ben A. Gábor, miként azt elmondta a rendőrségen. A rendszer több alkalommal is feljegyezte a férfi nevét, tehát úgy tűnt, Tasnádi testőre ebben a tekintetben igazat mondott. Vélhetőleg ezen húzta fel magát Gyárfás, ésdühében berobogott a Nemzeti Nyomozó Irodába. Ügyvédei tanácsára nem a Fenyő-ügyben tett vallomást, hanem feljelentést tett, zsarolás miatt Tasnádi Péter és testőre ellen. A nyomozást azonban nem sokkal később megszüntették. A PestiSrácok.hu rendőrségi forrásból úgy tudja, hogy az akkori rendőri felső vezetés megtiltotta a feljelentést és Gyárfás tanúkénti vallomását felvevő nyomozóknak, hogy a Fenyő-ügyről kérdezzék az úszóelnököt.

A GYÁRFÁS-SZÁL

Korábbi előzménye Gyárfás vallomásának az a közismert tény, hogy a Fenyő-gyilkosság ügyében nyomozó rendőrök leginkább a Gyárfás-szálat vizsgálták, amikor a gyilkosság megrendelőjét kereték. A két médiamogul ismert harcán kívül más okuk is volt erre. A kétezres évek előtt egy S. László nevű szélhámos azt vallotta a rendőrségen, hogy Tasnádi Péter őt bízta meg azzal, hogy szervezze meg Fenyő János meggyilkolását, mivel jó barátjának, Gyárfás Tamásnak tartozik ennyivel. A rendőrök 2000 nyarán be is sétáltak az akkor éppen előzetesben ülő Tasnádihoz és kifaggatták az ügyről. Tasnádi tagadta, hogy megbízást kapott volna Gyárfástól riválisa meggyilkolására, mindazonáltal elmondta, hogy az örző-védő- és magánnyomozó irodájában lévő üzlettársa, Láposi Lőrinc 1997 nyár végén “valakitől megbízást kapott Fenyő János mozgásának feltérképezésére”, de azt nem tudta megmondani kitől. Később azt is elmondta, hogy a már említett S. László 1997 október-novemberben azzal a lehetőséggel kereste meg, hogy “20 millió forint fejében vállalják fel valakinek a megbízásából Fenyő János megölését. A végrehajtást Salihi Meadra és albán illetve arab társaira bízta volna S. László. A megbízó személye S. ajánlatából nem derült ki.”– mondta el a nyomozóknak Tasnádi. Többet nem mondott az ügyről Tasnádi.

Gyárfás-Fenyő háború szinte végig a nyilvánosság előtt zajlott, Fenyő 1996 óta állt perben Gyárfás Tamással. Gróf Balázs rajza – PS/2012

6 MILLIÓ ELŐTTE, 6 MILLIÓ UTÁNA

Aztán 2012-ben, amikor a rendőrség újra nyitotta a Fenyő-aktákat, Tasnádi Pétert újból meghallgatták, ugyanis egykori testőre és volt felesége is úgy vallottak, hogy márpedig a rosszfiú elvállalta Fenyő megölését Gyárfás megbízásából. Mindezeket az egykori őrző-védő még a Fenyő-gyilkosság tárgyalásán is elmondta, igaz, merő komolytalansággal. Tasnádi vallomásában úgy fogalmazott: “Gyárfás engem megkeresett, hogy el kellene tenni ezt a palit, 6 millió előtte, 6 millió utána ellenében vállaltuk. Gyárfás a megbeszélés után 6-ot oda is adott.” “Ez 97 szeptemberében volt…” Azonban, mint mondta, nem vette komolyan az egészet, hiszen gyilkosságok megszervezésével nem foglalkozott, inkább arra gondolt, hogy “levágja” pénzzel a Nap Tv-s üzletembert. Aztán amikor Fenyőt valóban megölték, az éppen Las Vegasban nyaraló Tasnádi felhívta Gyárfást, hogy küldje el neki a másik 6 millió forintot, majd üzlettársa, Láposi Lőrinc átveszi tőle. Tasnádi elmondása szerint Gyárfás az MTV akkori alelnökét, Kósa Somogyi Györgyöt küldte el a hatmillióval. Megjegyzendő, hogy Kósa Somogyi nem volt az alelnöke az MTV-nek, hanem a Nap Tv főszerkesztőjeként dolgozott, igaz később programigazgató lett a Magyar Televízióban. Az újságírót is meghallgatták a Fenyő-ügyben, s lényegében megerősítette Tasnádi elmondását, legalábbis abban, hogy nem tagadta, valóban elvitt Tasnádi Péternek egy csomagot.“…egy alkalommal arra megkért Gyárfás Tamás, hogy egy iratdossziét vigyek el a Tasnádinak. Szerintem a boritékban kazetták voltak. Egy iratgyűjtőt adtam át, sárga borítékokkal és a borítékokban talán 4-5 videokazetta nagyságú tárgy lehetett.(…) Ha jól emlékszem, akkor a Budapest XII. kerületben a fogaskerekű felső megállójához közeli Szabadidő Központban találkoztunk. Ez valamikor 1997-ben volt, de a pontos dátumot nem tudom megmondani, talán ősszel.”– mondta 2012-ben tett tanúvallomásában az egykori tévés. Aztán Tasnádi arról is beszámolt, hogy később, 2004-ben – amikor kijött a börtönből – is adott pénzt neki Gyárfás. “Ez olyan 10 millió forint körüli összeg lehetett.”– mondta Tasnádi. “Azért adta, hogy újra épüljek fel, de nyilván ott volt a háttérbe, hogy félt attól, hogy borítok.”

AZ A BIZONYOS DOLOG A FENYŐ MEGÖLÉSE VOLT

Tasnádi egykori testőre, A. Gábor a rendőrségen 2005-ben tett tanúvallomást a Fenyő-ügyben. Elmondásából kiderült, hogy Tasnádi még a börtönből is zsarolhatta az úszóelnököt. Elmondta, hogy Gyárfás Tamást elsőként 2003-ban kereste föl Tasnádi Péter kérésére, hogy az akkor éppen aktuális barátnőjét belobbizza a Nap Tv-be. Gyárfás ugyan megígérte, de végül nem segített elhelyezkedni az egyébként korábban a Kék fényben is dolgozó nőnek, s ennek Tasnádi nem nagyon örült. “Akkor a Péter egy beszélő alkalmával említette, hogy annak idején, amikor Gyárfásnak problémája volt, ő sokkal komolyabb dologban segített neki, és ez a minimum lenne, hogy amit ő kér, azt a Gyárfás teljesítse. Ekkor említett azt először, hogy az a bizonyos dolog a Fenyő megölése volt.” – mondta el a tanú. Tasnádi 2004 tavaszán szabadult, majd A. Gábor állítása szerint ketten megbeszélték, hogy Gyárfás Tamástól “kérnek” anyagi segítséget a szabadulás utáni talpra álláshoz. Mivel Tasnádi nem akarta személyesen felkeresni Gyárfást, A. Gábort küldte el ismét a Nap Tv-be, hogy adjon a kezébe egy telefont, amin lebeszélik, miként adhatna neki pénzt – magyarázta a tanú a rendőrségen. Tasnádi később elmondta testőrének, hogy mit beszéltek Gyárfással. “Péter tudtára adta Gyárfásnak, hogy ebből a közös együttműködésből neki még a mai napig problémája van.” Közölte Gyárfással – mint mesélte -, hogy neki pénzre van szüksége, anyagi segítségre, hiszen a bentléte alatt teljesen lenullázódott. “Ehhez pedig pénz kell. Péter azt mondta, megállapodtak abban, hogy Tamás ad 10 millió Ft-ot két részletben, és aztán még beszélnek.” – vallotta A. Gábor, aki elmondta, hogy nem sokkal később az első részletért Tasnádi őt küldte el, Gyárfással a Normafán találkoztak és ott vette át tőle az újságpapírba és nejlonszatyorba csomagolt készpénzt. Egy héttel később pedig már együtt ment Tasnádi testőrével a Normafához, hogy átvegyék a második részletet. A szatyornyi pénzt Gyárfás a testőrnek adta oda, majd Tasnádival beszélgettek még. Tasnádi később elmondta a tanúnak, hogy kért még a producertől további 60 millió forintot, de Gyárfás ennyit nem tudott adni.

HOMÁLYOS UTALÁS

A nyomozást jól ismerő rendőrségi forrásaink szerint Gyárfás Tamás ott követhette el a hibát, hogy mind Tasnádi, mind Portik Tamás jelenlétében enyhén szólva is félreérthető kijelentéseket tett riválisára, és ezt a nyomozásban meghallgatott tanúk is megerősítették. Az is tény, hogy Fenyő nem válogatott az eszközökben, hogy a Gyárfás Tamás által létrehozott Nap Tv-t, valamint a producer cégeit tönkretegye, így valahol még meg is lehet érteni Gyárfás megnyilatkozásait, amikor Fenyőről beszélt a kétes társaságokban. Mindazonáltal egy homályos utalás nem jelenthet megbízást, így ezek büntetőjogilag értékelhetetlenek maradtak.

Címlapfotó: MTI

Tizenkét millióért adhatta vissza Tóth Bertalan 2007-ben a mandátumát

Tóth Bertalan jelenlegi szocialista elnökaspiráns 2007-ben tizenkét millió forintot kért és kapott az MSZP felső vezetésétől, hogy mandátumát átadja Tasnádi Péter volt pécsi polgármesternek – állítja a fullánk.hu egy helyi szocialista forrásra hivatkozva. A név nélkül nyilatkozó politikus állítja, maga Puch László, a szocialista párt egykori kincstárnoka fizette ki a tekintélyes összeget Tóthnak.

A fullánk.hu felidézi, az elnöki tisztségért induló szocialista Tóth Bertalan a 2006-os parlamenti választásokon az MSZP színeiben jutott a Baranya megyei listán mandátumhoz, mígnem 2007. február 2-ai hatállyal lemondott róla Tasnádi Péter, Pécs polgármesterének javára. A portál egy neve elhallgatását kérő, de nyilatkozatát a portál számára állítólag aláírásával igazoló, magas beosztású helyi szocialista politikus úgy nyilatkozott, hogy az említett időszakban az MSZP mindenképpen szerette volna, ha Toller László halála után polgármesterré vált Tasnádi Péter bekerül az Országgyűlésbe. Úgy látták, országgyűlési képviselőként eredményesebben lobbizhat a város érdekeiért. A szocialista forrás szerint ekkor keresték meg Tóth Bertalant, hogy lépjen vissza Tasnádi javára, amit ő meg is tett, de mint kiderült, nem ingyen. A párton belül hatmillió forintos visszalépési összegről lehetett hallani, de Puch László MSZP-s pénztárnok végül azt a tájékoztatást adta – a név nélküli forrás elmondása szerint Szili Katalin szobájában – a baranyai képviselőknek, hogy Tóth végül 12 millió forintot kért és meg is kapott a visszalépésért. A pénzt maga Puch László fizette ki, saját elmondása szerint.

A forrás egy másik szocialista képviselőtől úgy tudja, először csak Tóth elmaradó tiszteletdíjának kifizetéséről volt szó, a megegyezés alapján ugyanakkor a kieső költségtérítés is megfizetésre került.Tóth Bertalan a portál kérdésére alaptalannak nevezte a fenti állítást.

Forrás: fullank.hu; fotó: MTI, a 2008-s képen Tóth Bertalan alpolgármester és Tasnádi Péter polgármester látható

Pintér nem hagyja futni az olajos alvilág kulcsfiguráit

Újra miniszteri biztossá nevezte ki Pintér Sándor Horváth András nyugalmazott rendőr dandártábornokot, akinek feladata a korábbiakhoz hasonlóan a kilencvenes években történt alvilági leszámolások, illetve az úgynevezett olajos ügyekkel összefüggő bűncselekmények felderítésének irányítása lesz.

Ismét miniszteri biztossá nevezte ki Horváth András nyugalmazott dandártábornokot Pintér Sándor belügyminiszter. Horváth 2013-tól végzi ezt a feladatot, kinevezése most is fél évre szól. A dandártábornok konkrét feladata

az Országos Rendőr-főkapitányság nyomozó szervezeti egységeinél a szervezett bűnözői körök által az 1990-es években elkövetett élet elleni bűncselekmények, illetve az úgynevezett „olajos” ügyekkel összefüggő élet és testi épség elleni, vagyon elleni bűncselekmények hatékony felderítésének és nyomozásának irányítása, koordinálása.”

Horváth András tevékenységét a korábbi kinevezéséhez hasonlóan a belügyminiszter irányítja, feladatainak végrehajtása érdekében valamennyi érintett nyomozó szervezeti egységgel folyamatos és közvetlen kapcsolattartásra, egyeztetésre, továbbá adat, információ, illetve irat bekérésére jogosult. A miniszteri biztos megkeresését az érintett nyomozó szervezeti egységeknek feladat- és hatáskörükben eljárva, határidőre teljesíteniük kell. A biztos a feladatát az országos rendőrfőkapitánnyal együttműködve látja el, és tevékenységéről havonta jelentést tesz a belügyminiszternek.

Az Aranykéz utcai robbantással az olajos alvilág hadat üzent Magyarországnak. Fotó: MTI

TÖBB LESZÁMOLÁST IS SIKERESEN DERÍTETT FEL A RENDŐRSÉG

Ismert, a kilencvenes évek hazai alvilági leszámolásai után indított vizsgálatok többsége hosszú időre eredménytelen maradt, a nyomozások a 2010-es kormányváltás után vettek új lendületet, amelynek eredményeképpen sikerült megoldani például Prisztás József nagyvállalkozó 1996-os meggyilkolása, vagy a négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantás ügyét. A két eljárásban az említett időszak olajos ügyeinek egyik kulcsfiguráját, Portik Tamást marasztalták el felbujtóként. A vizsgálatok adatai szerint Prisztást Portik egyik bizalmasa, H. István lőtte agyon, az Aranykéz utcában pedig az ismert szlovák alvilági figura, Jozef Rohác és emberei robbantottak. Rohácot Fenyő János médiamágnás meggyilkolása miatt is elítélték, amely ügy áprilisban került újra reflektorfénybe, hiszen a rendőrség gyanúsítottként hallgatta ki Gyárfás Tamást, az úszószövetség egykori elnökét, a Nap TV volt tulajdonosát. A gyanú szerint ugyanis Gyárfás valamikor 1998 elején megbízást adott Portik Tamásnak, hogy bérgyilkosokkal ölesse meg nagy üzleti ellenfelét, Fenyő Jánost.Sikeresnek mondható a miniszteri biztos és a rendőrség közös munkája a Lakatos Csaba hajtó elleni merényletkísérlet ügyében is, mivel jogerősen elítélte a bíróság az éjszakai élet ismert alakját, Tanyi Györgyöt, két testvérét és egy negyedik társukat is. Tanyinak a jogerős ítélet után megeredt a nyelve és mindent kipakolt a leszámolás-kísérletről: elismerte, Portik Tamás utasítására lőtt rá 1996. november 13-án Lakatosra, mert a férfi az Energol-vezér érintettségére utalt a rendőröknek Prisztás lelövése után néhány nappal. Portikot Tanyi terhelő vallomásának köszönhetően ebben az ügyben is sikerült meggyanúsítani a nyomozóknak.

A vezető képen Pintér Sándor és Horváth András látható. Fotó: MTI

Akkor nagy takarítást kell végeznie , hisz benne volt a rendőrség , honvédség , titkosszolgálat a birói kar , ügyészség az alvilág , a politikai pártok , még a drága gyermekeim kis öregje is , hisz a Pintér helikoptere vitte volna a pénzt mikor lezuhant , és eléget a pénz vagy összeéget .

És különben is csak amit a páholy engedélyez azt vzsgálja felül a többi porhintés , mondhatnám mese tejszín habbal .

Evezzünk békésebb vizekre !

Nincs párja a magyar női kajaknégyesnek: Ismét megnyerték az Európa-bajnokságot

Négy érem, közte egy magyar arany született a kajak-kenu Európa-bajnokság szombati napján. Nem meglepetés, hogy a női kajaknégyesnek ezúttal sem volt párja: Kozák Danutáék magabiztosan megnyerték az 1000 méteres döntőt.

A magyar versenyzők négy érmet: egy aranyat, két ezüstöt és egy bronzot gyűjtöttek a belgrádi kajak-kenu Európa-bajnokság szombati 500 és 1000 méteres döntőiben. A hosszabb távon elsőként a kenus Kiss Tamásnak szoríthattak a magyarok, s ő meg is hálálta ezt, remekül versenyzett. Miközben az élen ádáz csatát vívott egymással a címvédő, olimpiai és világbajnok német Sebastian Brendel, valamint a csehek vb- és Eb-ezüstérmese, Martin Fuksa, a csepeliek ötkarikás bronzérmese 500 méterig a mezőnnyel „utazott”, majd a táv második felében nagyon beindult. A hajrához már úgy érkezett, hogy esélye lehet a harmadik helyre, s bár ez végül nem jött össze, a negyedik pozícióval is nagyon elégedett volt. A számot Fuksa nyerte, aki az utolsó métereken lehajrázta Brendelt.

A folytatásban egy újabb olimpiai számban a kajakos Kopasz Bálint – aki tavaly harmadik lett a plovdivi kontinensviadalon – azzal a céllal vágott neki a finálénak, hogy utána ismét dobogóra állhasson. A 20 éves algyői sportoló Kisshez hasonlóan a második 500 méterre tartogatta az erejét, ő volt az egyetlen, aki az élen lapátoló portugál címvédővel, Fernando Pimentával lépést tudott tartani. Az utolsó 200 méterre úgy érkeztek, hogy Pimenta fél hajóhosszal vezetett, s bár Kopasz közelebb tudott férkőzni, a győzelem most is a portugálé lett, a fiatal magyar kajakos azonban 2017-hez képest egy helyet előrelépett. „Irgalmatlanul elfáradtam, hihetetlenül nagy mérkőzés volt. Ritkán van ilyen, csak a nemzetközi színtéren. Elégedett vagyok ezzel a második hellyel, helyt tudtam állni ebben a nagyon erős mezőnyben. Egyre közelebb kerülök Pimentához” – nyilatkozott a magyar kajakos.

A nők hasonló számában – amely nem szerepel az ötkarikás programban – Takács Tamara, a Vasas 22 éves sportolója, az 500 méter egyes tavalyi aranyérmese a német Nina Krankenmann-nal vívott nagy csatát a győzelemért, s végül riválisától mindössze 126 ezredmásodperccel lemaradva másodikként haladt át a célvonalon.„Csak azt láttam, hogy végig ott van mellettem. Robbantottam, ő is robbantott, s az utolsó méterek neki jöttek ki pár centivel jobban. Kihajtottam magam, nagyon bekötött a lábam, alig tudtam kiszállni a hajóból” – mondta fáradtan Fábiánné Rozsnyói Katalin tanítványa.

Az egy kilométeres páros versenyekben a Korisánszky Dávid, Mike Róbert kenu kettes nem tudott beleszólni a dobogós helyek elosztásába, hatodikként ért célba, a női kajakos duó, Pupp Noémi és a tavalyi szülési szabadsága után most visszatérő, olimpiai bajnok Csipes Tamara azonban ott lehetett az éremosztásnál. A végső győztes lengyeleket és a második németeket ugyan nem tudták beérni, de a végig elöl haladó, a finisre azonban elfáradó románokat lehajrázták, így megszerezték a harmadik helyet.

„Úgy érzem, hogy lehetett volna ez sokkal jobb is, érződött az összeszokottság hiánya. Noncsi azonban még csak 19 éves, ez élete első felnőtt világversenye, úgyhogy mondtam neki, lesz ez még jobb is” – mondta Csipes, aki vasárnap 500 méteren, az olimpia számban is döntőt evez majd Medveczky Erikával.

Az utolsó ezres számban, a férfi K-4-ben nem termett babér a magyaroknak, a küldöttség legidősebb tagja, a 40 éves, háromszoros olimpiai bajnok Kammerer Zoltán vezette kvartett – Erdőssy Csabával, Ceiner Benjáminnal és Varga Ádámmal – az ötödik helyen végzett.
Ötszáz méteren az első finálé mindjárt magyar diadalt hozott, de ez is volt a papírforma. A Kárász Anna, Kozák Danuta, Medveczky és Bodonyi Dóra alkotta női kajaknégyes gyakorlatilag a szerb főváros versenyén ült először össze, de a teljesítményükön ez egyáltalán nem érződött. Fél távig hagyták a többi hajót érvényesülni, az utolsó 200 méteren azonban nagyobb sebességi fokozatba kapcsoltak, mindenki mellett elmentek, s végül fél hajóhossznyi előnnyel ők haladtak át elsőként a célvonalon. Az ötszörös olimpiai bajnok Kozák így gyermeke tavalyi születése után nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi porondra is győzelemmel tért vissza.

„Szerencsére mára az idő is megjavult, és mi is összecsiszolódtunk. Bár az azért meglepett, hogy ilyen jól mentünk” – nyilatkozott Medveczky, aki az egyetlen volt a hajóban, aki a tavalyi Eb- és vb-győzelemnek is részese volt. Arra utalt, hogy szombatra jelentősen mérséklődött a szél az Ada Ciganlija-félszigeten, így reálisabbak lettek a körülmények, mint voltak pénteken.

Kozák elárulta, hogy volt benne némi izgalom a rajt előtt. Ahogy fogalmazott, ehhez nem lehet hozzászokni, egy döntő mindig olyan, mint egy vizsga. „Reggel még kimentünk egyet evezni közösen, ez jót tett. Jó ismét Európa-bajnokként kiszállni a hajóból, nyugodt, kontrollált pályát mentünk, jó érzés volt” – mondta a klasszis kajakos. Kárász is kihagyta a tavalyi évet, ő sérülés miatt, s mint mondta, nagyon boldog, hogy sikeresen tudott visszatérni. Bodonyi úgy fogalmazott: édes teher, nagy felelősség beülni a négyes hajóba, hiszen minden női kajakos erre vágyik Magyarországon, s ő is nagyon izgult a rajt előtt.

Ötszázon a kenusoknál egyesben Lakatos Zsanett negyedik lett a fehérorosz, orosz, ukrán trió mögött, míg a férfi négyes, Viola Viktor, Bodonyi András, Kiss Balázs és Némedi Konrád utolsóként zárt a hét hajót számláló mezőnyben.

Forrás és fotó (archív): MTI

Marxisták – Képzelt riport egy londoni pubból, egy mocsárszínű, olcsó porter mellől, avagy kommunista és kommunista között is van különbség

Igen van szabadkőműves kommunista , és páholyon kívüli változata . A páholyon kívülit az orránál fogva vezetik , megvezetik , hogy úgy mondjam ő a balek , ha at USA – ban élne ő lenne a Vietnámi háborúban harcoló , és a cionista érdekekért hősi halotnak kikiálltott munkanélküli goj fiatal akitől meg kell szabadulni !!! .

És ha úgy gondolod , hogy a mostani felosztás az más , hát nagyon tévedsz a Mesterházy most is az egyik páholy nagymestere , és bizony be akarják kebelezni a szocialistákat , hogy pártvonalon is tudjanak hatni a hülye magyar gojokra !!!

Krassó Miklós, Krassó György bátyja. Ők a “Krassók”. A lázadás magyar ikonjai, írhatnám azt is: az utolsók, akik számára az önpusztítás célszerűség volt, nem csak könnyen megmagyarázható, öngyarmatosító, a beatszámokból eltanult sikátorsztárok allűrje, vagy intellektuális zavar és tehetetlen kétségbeesés decis kevertje a Boráros téri talponállóban. Többet kockáztattak és többet is veszítettek, mint Jim Morrison vagy Radics Béla együttvéve. Györggyel ellentétben Miklós egy ismeretlen kommunista, Lukács-mágus által celebrált kommunista szekta szeánszkörének egyik vezérbeavatottja, legtehetségesebb kérubja, az úgynevezett budapesti iskola abszolút fekete báránya, egy hordófilozófus a szó eredeti diogenészi értelmében. Miklós valahogy úgy viszonyul Györgyhöz, mint a Hold sötét oldala a kimondatlan világoshoz, a Pink Floyd számában. Miklós, aki úgy heroinozott, ahogyan Burroughs tolta a rovarirtót, és többet vedelt, mint Bukowski. Bele is halt, akár egy rocksztár. 56-ban még időben disszidált, miután a munkástanácsok szervezése miatt valószínűleg elítélték volna. Így elegánsan megkerülte a mártírszerepet. Azonban a “riportban” megjelenő másik lidércét, Krassó egykori “harcostársát”, Heller Ágnest senkinek nem kell bemutatni.

London külterülete, a korai 80-as években. Késő délután. A két filozófus, Krassó Miklós és Heller Ágnes egy Boleyn Ground-i téglavörös munkás-pub előtt. A fal elkormosodott a környező sorházak állandó kéményfüstjétől, az elhasznált, a feketére mocskolódott padokon (és általában mindenhol) anonimitást, elveszettséget árasztó, tollal felfirkált nevek, a legegyszerűbb, a legelemibb szerelmi üzenetek, ottfelejtett “love storyk”. Az eső lassan szétmállasztja a kocsma előtt a földön szétszórt, az Orgreave-i sztrájkokról tudósító szórólapokat.

A két alak, a két filozófus teát iszik az egyetlen megfizethető whiskyvel párosítva, de még a kelet-európaiakra jellemző rosszul öltözöttségük ellenére is kitűnnek a pub körüli nyomorúságos emberrajból. A helyzethez társuló szükségszerű komolyság, görcsös némaság – mondhatni – meszes farizeusi keménység arcukon. Az arcukon, egymás arcában, amit most mindketten elmélyülten, görcsös akarással figyelnek, egymás idegennek ható, de jól ismert vonásaiban egymást, önmagukat keresik. Nem párbaj, hiszen egyikük számára sincsen értelme a szónak: ellenség. Közös vadászat ez. Vadászat a múltból előtörő, valamiféle válaszra; a válaszra, amely mintegy visszafelé váltaná meg az elmúlt éveiket. Nem is két ember, sőt nem is két filozófus ez párban kuporgó alak, hanem két kivénült, haszontalan kotorékeb, akik egyre, egyre, egyre keresik a vad nyomát, amelynek egykor oly ismerős szagát már réges-régen elveszítették. A vadászat élménye, az üldözés, a harapás mámora, a vér, a hús halványan felderengő íze, ízének édes-meleg esszenciája, az ölés, a megbénítás, a ráfogás, az uralás aktusa hajtja még őket. Kétségbeesésük már-már démoni mértéket ölt; testük, arcuk – ugyanakkor – teljesen mozdulatlan. Kudarcra vannak ítélve egymásban s egymástól függetlenül. Körülöttük a kifoszlott, az olajtól, a gépzsírtól elszíneződött gyároverálos munkások fáradtan hajlongnak söreik fölé. Érthetetlen, kültelki nyelven üvöltözve, az egész testükkel, remegve gesztikulálnak egy futballmérkőzéssel szinkronban, amit a televízió közvetít.

A sarokba elhelyezett készülék hangja akadozik, az őszi, hideg eső veri, veri az egész kurva világot. A vakítóan villogó képen, a futballpályán köd és a mindent, minden játékost ellepő sáróceán. Küzdelem nem is a labdáért, egymással zajlik, hanem mindezek ellenében az természettel, az elemek szabta emberi határokkal. Váratlanul – egyszerre – a feszült figyelemből szakad fel az ünneplés – a csapat vezetéshez jut. A munkások raja öntudatlan hullámzásba kezd, és egy ismeretlen himnuszt énekelnek egy munkásfiúról, akit sztrájk közben a gyárudvaron vertek agyon. A hangzavar, inkább: a hangorkán hatására a két kotorékeb felriad megszállottságából, zavartan – mint, akiket valami tisztátalanságon kaptak – elfordítják egymásról tekintetüket, lesütött szemmel újabb cigarettára gyújtanak.

Végül Krassó szólal meg. Hangja egyenletes, halk, de jól hallható:

– Már 1949-ben, a per közvetítését hallgatva rájöttem arra, hogy az egész egy nagy hazugság. Mondtam is apámnak: menekülni kell az országból, mert ezután még sokkal rosszabb dolgok is várhatók. A kommunisták meg fogják enni a kommunistákat.
– Miért nem beszéltél erről velünk? Miért hallgattál? – kérdezte Heller és mélyet szívott a cigarettába, sokáig tartotta  meg magának, magában a füstöt.
– Hogy miért nem? Hogy-hogy miért nem? Mert elvitettél volna érte, Ágikám. Igen, elvitettél volna.– válaszolta rezignáltan, gyűlölet, düh, de megbocsájtás nélkül Krassó. A meg sem kezdett beszélgetés előjátéka itt, ezen a ponton váratlanul véget ért, úgy ahogyan valaha, valamiért elkezdődött. Eltűntek a kulisszák, eltűntek a filozófusok, a munkások is, eltűnt, meg nem történtté vált ez a szembesítő találkozás.

Egy évre rá egyikük lakástűzben, összeégve pusztult el, a másik pedig sokkal, három évtizeddel később, – generációjának szinte utolsó túlélőjeként – immáron rekedt, elhasználódott, összeaszott, szétdohányzott hangján kiabálta egy prominens európai intézményben: “no one was shot, no one was tortured”.

PS/SZDM; A vezető kép Jávor István, “Vagyok, aki vagyok” Portré Krassó Miklósról c. filmjéből származik. A film ide kattintvaelérhető.  

Szegeden már érzékenyítik az óvónőket a migránsgyerekekre

Sokan azt hihették, hogy a választások elmúltával alábbhagy a migráció témája a közbeszédben, ráadásul sokan a kormány kommunikációs mesterfogásának, csak a kampány kedvéért felfújt üzenetének tartották az egészet. Csakhogy egyes ellenzéki körök láthatóan nem bírnak lekattanni a migránsok betelepítésének ügyéről, újra és újra visszaigazolva a kormánykommunikáció megalapozottságát. Egy olvasónktól kapott, májusi keltezésű hivatalos levélből úgy tűnik, a tárgyban korábban is furcsákat nyilatkozó Botka László által vezetett Szeged városa készül migránsok befogadására.

Az önkormányat Humán Közszolgáltatási Irodája által a város óvodáit irányító igazgatóságnak küldött levél arról szól, hogy Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata a Soros-féle Menedék Egyesület közreműködésével tart érzékenyítő tréninget helyi óvónők számára. A Migráns gyerekek az óvodában – Interkulturális kompetenciafejlesztés megnevezés már önmagában árulkodó, és egyértelműen arra utal, hogy bevándorló gyerekek befogadására, elhelyezésére készülhet az önkormányzat. A polgármesteri hivatal irodavezetője által „jógyakorlatnak” (lásd: a liberális „civil” mozgalmárok „jóemberkedése”) nevezett, június 11-12. és szeptember 20-21. között tartandó tréning ráadásul a levél tanúsága szerint egy projekt következő fontos eleme. Az MSZP-s Botka László és a baloldali politikusok migrációval kapcsolatos korábbi megnyilvánulásait látva égető a kérdés: mik lehetnek a projekt előző és következő elemei?

Migránsérzékenyítéssel jóemberkedik a szegedi önkormányzat, bevándorló gyerekek kezelésére érzékenyítik az óvónőket. (olvasónk fényképe)

Az MSZP miniszterelnök-jelöltként megbukott Botka László már a migránsválság hazai mélypontján, 2015-ben azt nyilatkozta, hogy az országon átgázoló, több százezres tömeg Szegeden felbukkant része egyáltalán nem zavarta a helyi lakosokat. A bevándorlás melletti rokonszenve később sem múlt el, több gyanús eset kapcsolódott ehhez. Ugyan a szegedi polgármester és az állítólagos küldő is cáfolta annak a levélnek a hitelességét, amely szerint sok ezer menekült befogadására készül a szocialista fellegvárnak számító dél-alföldi nagyváros.

Tavaly ősszel aztán újabb ügy borzolta a kedélyeket, amikor a bevándorlást nyíltan támogató, Soros-hálózat által pénzelt MigSzol ingyenesen megkapta használatra egy megszüntetett szegedi iskola épületét, hogy ott raktározza a migránsoknak a pályaudvar melletti fabódéban osztogatott adományokat. A dolog pikantériája, hogy a képviselőtestületet megkerülve, önkényesen adták ingyenes használatba a migránssimogató szervezetnek a városi tulajdonú épületet, miközben korábban az ugyanoda egyházi iskolát álmodó Boldogasszony Iskolanővérek női szerzetesrendnek csak több millió forintért adták volna bérbe, amit nyilvánvalóan nem tudtak kifizetni.

Török gyerek megvágta, magyar gyerek gyógyítja

Mindenkinek, akinek van agyműködése, vagyis az EEG-éje nem egy semmibe tartó egyenes vonal az x tengelyen, az pontosan tudja, hogy a multikulturalizmus nem létezik. Amit annak neveznek, az a kultúranélküliség káosza csupán, amelyben aztán az invazív vallás és/vagy etnikum elpusztítja a gyengébbeket. A formális logika is azt mondja, hogy csak zárt és szilárd kultúrák tudnak más embereket integrálni, az nem integráció, hogy a fiatal muzulmán férfiakat rászoktatjuk a gyorséttermi kajára és a pornóra, a mi kultúránk nőit meg csadorra kötelezzük. Magunkat meg toleránsan hagyjuk agyonverni.

MINDEZT AZÉRT ÉRDEMES ÚJRA ÉS ÚJRA ELMONDANI, MERT SZEGEDEN ÓVÓNŐKET ÉRZÉKENYÍTENEK INTERKULTURÁLIS KOMPETENCIAFEJLESZTÉS CÍMÉN A MIGRÁNSGYEREKEK ÓVODAI BEFOGADÁSÁRA.

Valójában persze az iszlámnak, az idegen kultúrának történő feltétel nélküli behódolás örömmel történő elfogadására tréningezik az áldozataikat a Menedék Egyesület „szakemberei”. Ez utóbbiakat egyébként nem eufemizmus „szakembernek” nevezni, hiszen ez is egy szakma, mondhatni professzió. Hiszen ezek az emberek hivatásszerűen, komoly, egyeteminek látszó képzéseken kikupálódva, áldozatok ezreivel a hátuk mögött csapják be a „tréningjeikre” betévedő embereket. Érdemes ezt a folyamatot végiggondolni és megérteni a mögötte rejtőző végletekig beteg, gonosz, szadista aljasságot. Szeretném hinni, hogy akik ezt teszik, maguk is beteg emberek, akik saját szerencsétlenségük hálójába gabalyodva tudattalanul pusztítanak maguk körül, de számtalan olyat voltunk kénytelenek megismerni az elmúlt években, aki nyíltan hirdeti, büszkén és kéjes mosollyal, hogy mindent el akar pusztítani, ami nekünk fontos.

MINDEN ILYESFAJTA TRÉNING, ÉRZÉKENYÍTÉS, SZEMLÉLETFORMÁLÁS, AKÁRMI MÖGÖTT EGY PSZICHOLÓGIAI TRÜKK ÁLL, AMELY AZ ÖSZTÖNÖKET ÉS A JÓZAN ÉSZT JÁTSSZA KI EGYMÁS ELLEN.

Nem véletlen, hogy ennek a tevékenységnek a kiszemelt célpontjai általában szinte mindig nők, olyan nők, akik a foglalkozásukból és pályaválasztásukból eredően egyébként ösztönös konzervatívok. A dolog lényege, hogy egy arctalan tömeget egy személyen keresztül mutatnak be, a lehető legrosszabb sorsút, a lehető legerősebb részvétet kiváltó módon. A tömeget és a tömeg viselkedését eltitkolják, mindig az egyes embert, különösen a kiemelten védteleneket, a gyerekeket helyezik a középpontba és ugyebár ki félne egy négy éves gyerektől? A következő lépés az, hogy lelkiismeret-furdalást keltenek az áldozataikban azzal, hogy személyes ügyükké teszik ezt az egészet. Ekkor következik a legocsmányabb része a dolognak, ugyanis, ezt úgy teszik meg, hogy miközben a „migránsnak” joga van olyannak lenni amilyen vagy amilyen akar lenni, addig az áldozataik minden identitáselemét, kultúrájának minden fontos pontját úgy állítják be, hogy az megfosztja a migránsokat az alapvető emberi jogaiktól, elvesz tőlük mindent.

ELHITETIK, HOGY BÁRMILYEN ALKALMAZKODÁS ELVÁRÁSA AGRESSZIÓ A MIGRÁNSOKKAL SZEMBEN ÉS SAJÁT ÖNFELADÁSUK A HELYES.

Ők teljes egészében hozhatják a saját kultúrájukat vagy pontosabban a vallásukat, az iszlámot és etnikai tudatukat, mi viszont nem tarthatjuk meg a sajátunkat. Sőt az a bűn, ha meg merjük tartani. Ha csak gondolunk is rá. A keresztény kultúra legerősebb és még erősen létező elemére, a részvétre alapoznak. Azzal kiegészítve, hogy csak a másik érzéseit éljük át és ne legyenek saját érzéseink. Ebben az esetben az óvónőket arra késztetik, hogy a „saját” gyerekeik helyett mások gyerekei oldalára álljanak. Kiválóan kidolgozott drámai előadásaik vannak ehhez, a megtérésük személyes élményét, saját magukat „megtérő bűnösként” bemutatva kényszerítik ki az azonosulás élményét (a migránsokkal és a „migránssimogatókkal”). Lényeges eleme még ennek a nyomásgyakorlásnak, hogy mindenkiből előbányásszák azokat az élményeket, amikor a gyermekkorukban, az életük során ők voltak partvonalon kívül és ennek segítségével szeparálják el a saját identitásától, a saját csoportjától, közösségétől. Minden szekta így térit tulajdonképpen, csak a körítés és a látszat cél különbözik, végül mindig a józan értelemmel nyilvánvalóan szembe menő érzések beprogramozása a cél.

A LÉNYEG AZ, HOGY JELEN ESETBEN AZ ÓVÓNŐK ALAPVETŐEN NEM A GONDJAIKRA BÍZOTT MAGYAR GYEREKEK ÉRDEKEIT NÉZZÉK, HANEM AZ ILLEGÁLIS BEVÁNDORLÓK GYERMEKEINEK ÉRDEKEIT.

Mert hát az ostoba, gonosz, primitív és eszelős liberális gondolkodás szerint, ha az óvónők a magyar gyerekek vagy a magyar közösség érdekeit néznék mondjuk, vagyis azt akarnák elérni, hogy a kis migráns gyerek alkalmazkodjon a mi szabályainkhoz, vallásunkhoz, sőt esetleg hosszabb távon elgondolkozzon azon, hogy ha itt akar majd élni, akkor magyarrá kell válnia, az maga lenne a legszörnyűségesebb bűn, maga a genocídium. Szerintünk nyilván egyébként a migránsgyerekek érdeke is ez lenne. És persze befogadni csak azt lehet, aki arra alkalmas és aki meg is érdemli.

A LIBERÁLIS PROGRAM AZ, HOGY ÚGY AKARJON ITT ÉLNI AZ A MIGRÁNS, HOGY MI ALKALMAZKODUNK TELJESEN. NEM IS A MIGRÁNSGYEREK ITT A LÉNYEG, HANEM A MI PUSZTULÁSUNK, ELTŰNÉSÜNK. EGYENESEN ARRA KÉPZIK A MIGRÁNSOKAT, MOST PONT AZ ÓVÓNŐK MEGŐRJÍTÉSÉN KERESZTÜL, HOGY ŐK SEMMIKÉPPEN SE ALKALMAZKODJANAK, HANEM KÉPESEK LEGYENEK KIKÉNYSZERÍTENI, AKÁR ERŐSZAK ÚTJÁN IS, A MI ALKALMAZKODÁSUNKAT. NEM AKARJÁK AZT, HOGY BEFOGADJUK ŐKET ÉS EZT ŐK MEGHÁLÁLJÁK NEKÜNK. MERT AKKOR ERŐSEBBEK LENNÉNK. A LIBERÁLISOK HÁBORÚT AKARNAK ÉS MINDIG A VERESÉGRE, AZ ÖNFELADÁSRA TRÉNINGEZNEK BENNÜNKET.

Ezeknek a szervezeteknek a tevékenysége maga a destrukció, a nyílt ellenségesség a magyar nemzettel, a magyar állammal, a kereszténységgel, minden itt létező emberi és lelki struktúrával szemben.

Itt az ideje, hogy a törvény minden erejével és minden erőnkkel nemet mondjunk erre. És érvényt is szerezzünk végre ennek a nemnek.