Gyáva népnek nincs hazája

Gyáva népnek nincs hazája

Mészáros Lőrinc hétfőn is vett négy szállodát és egy élményfürdőt

A Mészáros Lőrinc korbbi felcsúti polgármester érdekeltségébe tartozó Konzum Nyrt. hétfőn megvásárolta a Ligetfürdő Kft. 100 százalékos üzletrészét – közölte a cég kedden a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján. A tranzakcióval a társaság kizárólagos érdekeltségébe kerül két osztrák szálloda, egy montenegrói wellness hotel, valamint a szegedi Hotel Forrás és a Napfényfürdő Aquapolis. A tranzakciót a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) előtti eljárás lefolytatását követően zárják.

A Konzum Nyrt. MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az ügylet ellenértékét a Konzum PE Magántőkealap (ennek kizárólagos befektetői Mészáros Lőrinc és felesége, Mészárosné Kelemen Beatrix), egyenlíti ki a tőzsdei társaság helyett, majd a vételárnak megfelelő összeggel tőkét emel a Konzum Nyrt.-ben. A Konzum PE Magántőkealap követelését a Konzum Nyrt. új részvények zártkörű forgalomba hozatalával egyenlíti ki, az ügylet bejelentésekor rögzített, 3141 forintos árfolyamon.

Az apportot követően lezárul a Konzum Nyrt. tavaly december 12-én bejelentett tőkeemelés-sorozata, amelyek az előzetes, 50 milliárd forint körüli elvárásokat meghaladva, 60 milliárd forint fölé növelik a társaság saját tőkéjét. Az elmúlt fél évben a Konzum közvetlen és közvetett módon 18 belföldi és 5 külföldi szálloda tulajdonát szerezte, illetve szerzi meg, ezzel együtt érdekeltségébe került a Hunguest Hotels Zrt. is.

A Konzum részvényeivel a BÉT prémium kategóriában kereskednek, a 25 forint névértékű részvények keddi záróára 3195 forint volt. Az elmúlt egy évben a részvények legmagasabb árfolyama 3789 forint, a legalacsonyabb pedig 410 forint volt.

Szüdi János: Az útkereszteződésnél

Népszava|2018. jún 9. 07:28

[

Repin: Hajóvontatók a Volgán ( festmény, 1873)

"Ha majd minden rabszolga-nép / Jármát megunva síkra lép” (Petőfi Sándor: Egy gondolat bánt engemet...)

Szerencsés ország az, amelynek jó időben van jó vezetője. Még szerencsésebb az, amelyiknek a történelme során többször volt ilyen szerencséje. A világ minden táján, minden ország történelme tele van útkereszteződésekkel, amelyekhez érve dönteni kell, merre tovább. A választás sikeres, ha az események láncolata utólag igazolja a döntést. A döntéshozónak a saját korában kell több évtizedre előretekintenie. A döntéshozónak adott esetben saját érdekeit figyelmen kívül kell hagynia. A döntéshozónak nem ritkán szembe kell helyezkednie a népakarattal.

Mint a fehér holló

A döntéshozónak nagy valószínűséggel áldozatot kell hoznia, amikor a hosszútávon megtérülő siker reményében lemond a pillanat kínálta előnyökről. Ehhez ritka adottságokra van szükség. A jó vezető legyen előrelátó, önzetlen, határozott, kitartó, rugalmas, jól képzett, intelligens, integráló, karizmatikus, következetes, nagylelkű, tisztességes, mértéktartó. Jó, ha átlátja az egészet, ismeri a részleteket, megérti az embereket. Nem vitás, aki mindezekkel a tulajdonságokkal rendelkezik, az bölcs vezetővé, igaz emberré válhat.

Létezhet-e, születhet-e egyáltalán olyan ember, akiben ennyi jó tulajdonság megtalálható? Eljuthat-e bárki odáig, hogy szert tegyen mindezekre a tulajdonságokra? Nem lehet kizárni ennek lehetőségét. Tény, kevés olyan politikus volt, mint George Washington, az Egyesült Államok első elnöke, aki – veszélyesnek tartván, hogy ugyanaz a személy gyakorolja a hatalmat túlságosan hosszú ideig - nem vállalta a harmadik elnöki tisztség betöltését, bár akkor még nem tiltotta ezt az USA alkotmánya. Hagyományt teremtett ezzel a döntésével, megalapozva az elnöki hatalom később alkotmányba emelt korlátait. A hatalomban eltöltött idő gyakran nem a személyiség jó oldalát, hanem éppen ellenkezőleg, rossz vonásait erősíti. Ennek ellensúlyozását szolgálják a modern korban a szabad választások, a hatalom megosztásának rendszere, a hatalom civil kontrollja, a szabad sajtó, a bírói függetlenség. Ezek az elemek összetartoznak, csak a maguk teljességében létezhetnek, garantálva a jogállamiságot. Nincs csökkent értékű, majdnem-jogállam.

Az emberi méltóságról

Nem ritkán hallani: a jogállam mit sem ér. Nem lehet aprópénzre váltani. Nem lehet fizetni vele a boltban. A dolog azonban nem ilyen egyszerű. Nehéz, de nem lehetetlen közérthetően megfogalmazni, miért is kívánatos a jogállam. Talán azért, mert biztonságot nyújt mindenkinek: szegénynek, gazdagnak, tanultnak, tanulatlannak, öregnek, fiatalnak, gyengének, erősnek. A biztonság lényege: senki nem válhat a hatalom játékszerévé, s ez nem függ attól, hogy tisztában van-e valaki a jogaival vagy sem. A biztonságérzet megnyugtató. Aki biztonságban érzi magát az nem fél. A jogállamot nem felélni, hanem megélni, élvezni kell. Mindent szabad, ami nem tilos. Ennek az elvnek a figyelembevételével az ember azt teheti, amit jónak, szükségesnek tart. A biztonságérzet adja a szabadság érzetét, azt a tudatot, hogy vagyok valaki. Ez az emberi méltóság. Csak a jogállamban lehet emelt fővel, félelem nélkül élni. A félelem és az emberi méltóság egymást kizáró fogalmak. A félelem és a szabadság egymást kizáró fogalmak. A félelemhőmérő a társadalom betegségének fokmérője. Minél erősebb a félelem, annál lázasabb a társadalom.

Magyarország sorsáról

Magyarországon mindenki fél. Fél a választás győztese és fél a választás vesztese. Fél, aki hatalomban van és fél, aki kimaradt a hatalomból. Nem csoda. Ebben az országban senki nem érezheti magát biztonságban. Mindenkinek meg kell gondolnia, hol jelenik meg és kivel. Mindenkinek meg kell fontolnia, mit mond és kinek. Hazánk sorsa miért alakult úgy, ahogy alakult? Talán azért, mert nem sok bölcs vezetője volt. Nehéz lenne bővíteni a Szent István és IV. Béla királyokból álló névsort. (Göncz Árpád és Mádl Ferenc bölcs és igaz emberek voltak, de sajnos az ország hosszú távú sorsát meghatározó döntést nem hozhattak.) Minden másképpen alakul, ha 1994-1998 között Horn Gyula és kormánya, a kétharmad birtokában folytatja az alkotmányozást, s megteremti a jogállam felszámolhatatlanságának megváltoztathatatlan korlátait. Ha megteszi, bővíteni lehetne nevével a hazai bölcs vezetők szűkös listáját.

Magyarország sajátos hosszú menetelése a ’70-es évek közepétől zajlik. Kezdetben gyalogolt a puha diktatúra felé. 1990-től bukdácsolt a jogállam ösvényén. 2010-től hátrafelé araszolgat. A kezdet kezdetén megindult evolúciós folyamat, az alattvalóból polgárrá válás folyamata e hátramenetben a visszájára fordult. Ez nem revolúció, mint ahogy azt a fülkeforradalmárok állítják. Éppen ellenkezőleg, ez visszaút az alattvalói létbe. Lehet, hogy az ország az alvajárók hazája? Igen! Csak így lehet, hogy milliók látnak, hallanak, de nem érzékelnek. Csak így lehet sikeres az orbáni délibáb: palotája erkélyén állva a várban egy- és kétforintosokat szór két marékkal a hódoló tömeg közé. Mindenki tudja, hogy nem lehet fizetni velük, csak jól csengenek a földre hullva. Mindenki tudja, mégis ölre mennek érte. Még egy látomás: a hajóvontatók dala száll: „Hosszú, kínos év a kurta nap, / Száll a gálya, sírva húz a rab...” A hajókötél elszakad. A rabok elvágódnak. Talpra állnak. Talpra állnak?

Szüdi János

Ez egy ilyen ország?

2018.04.11. 14:23 Pendulumblog

Most akkor ez tényleg sötét, gyűlölködő emberek országa, amit ideje megtagadni? Orbánék örülnének neki, ha megtennéd. Te viszont sokat tanulhatsz abból, ahogyan Kölcsey és Petőfi reagált arra, amikor csalódniuk kellett a népben. 

Nagy a kísértés, hogy a vasárnapi választás eredményei után eluralkodjon rajtunk a keserűség, és kijelentsük: ennek az országnak bizony Mohács kell, ha akarja, megkapja. Minek kapálózni, ha ennyire hülye emberek élnek itt, akik újraválasztják ezt a velejéig romlott, hazug és tolvaj társaságot? Hát akkor viseljék a következményeket! A csalódás és az indulat természetes reakció - de nagyon óvatosan kell bánnunk most azzal, hogy kit és miért is kezdünk el hibáztatni a valóban katasztrofális választási eredmények miatt. A hatalom birtokosai ugyanis semmit sem szeretnének jobban, mint bebizonyítani: "ez a mi országunk, ti meg utáljátok, akkor nincs helyetek itt". Ha úgy tetszik, ez a mostani választás a hazaszeretet legkomolyabb próbája - hiszen mi bizonyíthatja annál jobban egy szülő szeretetét a gyermeke iránt, mint ha a gyerek idegtépő, önző toporzékolása közben sem veszíti el a türelmét és szeretetét iránta?

A kudarcból lehet a legtöbbet tanulni. Eljött az önvizsgálat ideje. Ahogy Kölcsey mondta, "messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort, hass, alkoss, gyarapíts, és a haza fényre derül." Márpedig Kölcsey-nél kevesen tudtak többet saját népének maradiságáról és rosszindulatú gáncsoskodásáról. Kölcsey a liberális reformok következetes képviselője volt az országgyűlésen és fáradhatatlanul küzdött a modernizációért és a demokratizálásért, de amikor megyéjében a konzervatívok kerültek többségbe, egyszerűen leváltották. Nem véletlen, hogy pont ez a számára egyébként kétségbeejtő pillanat érlelte meg benne a később szállóigévé vált híres gondolatát: "Jelszavaink valának: haza és haladás. Azok, kik a haladás helyett maradást akarnak, gondolják meg: miképpen a maradás szónak több jelentése van. Korszerinti haladás épen maradást hoz magával; veszteg maradás következése pedig senyvedés."

Azok, akik jelenleg a Fideszre szavaztak, a haladástól való félelelem miatt a veszteg maradásra szavaztak - pedig azok az értékek, amelyeket ők meg akartak védeni, éppen a haladás által lettek volna megőrizhetőek. Aki a biztonság és jólét kedvéért feláldozza a szabadságot és a szolidaritást, az előbb-utóbb mindegyiket elveszíti. Kölcsey tudta ezt, mégsem átkozta meg azokat, akik őt megtagadták, figyelemre méltó alázattal és liberális világnézetének megfelelő nyitottsággal viszonyult saját helyzetéhez. "Mi most otthon, vagy ahová sorsunk vezérlend, ismét vívhatunk elveinkért, törekedhetünk azoknak, törvény s társasági rend és önérzés által nem tilalmazott útakon, győzedelmet szerezni," írta. "Igyekezhetünk azokat rokonérzelmű kebelekbe általplántálni: - mert ha jók azok, s a haza virágzására megkívántatók, bizony rokon keblek nélkül szűkölködni nem fognak. Távol vagyunk a büszkeségtől, magunkat csalhatatlanoknak gondolni. A velünk ellenkező véleményűektől sohasem kivántuk, hogy elveinknek hódoljanak: tőlük azt kérjük, bennünk csak a meggyőződés tisztaságát tekintsék. S ha szív és ajak egybe hangzik, egyenességünket bűnnek ne tartsák; s engedjék nékünk a vigasztalást: lelkünk üdvességét saját hitünk szerint kereshetni."

És nem csak Kölcsey mutatott utat azok számára, akik a nemzet boldogulásáért küzdenek, de csalódniuk kell. Petőfi Sándort leginkább úgy szeretjük magunk elé képzelni, ahogyan március 15-én szónokol a nép előtt, vezeti a tömeget Táncsics Mihály kiszabadítására vagy Bem Apó mellett buzdítja támadásra a honvédeket. Pedig Petőfi a maga korában egyáltalán nem örvendett olyan nagy népszerűségnek, mint ahogyan azt 50-es években készült propagandafilmek sugallják (Föltámadott a tenger). Politikusként egy olyan szűk radikális csoport tagja volt, amelynek befolyása szinte kizárólag a fővárosra, azon belül is inkább a műveltebb, felvilágosultabb polgárokra korlátozódott. Amit az ország - és Európa - jövőjéről gondolt, az annyira felforgatóan újnak hatott abban az időben, ami óriási ellenállást váltott ki a korabeli véleményvezérek nagy többségéből. Erre jó példa saját politikusi karrierjének rövid, dicstelen epizódja az 1848-as országgyűlési választáson.

A költő szülőföldjén, a Kiskunságon, Szabadszálláson jelöltette magát képviselőnek. 1848. június elején a választókerületében kampányolt, és személyesen osztogatta a választóinak szóló kiáltványát. A programja egyszerű volt: véget vetni a pöffeszkedő helyi döbrögi uraságok zsarnokságának, az uram-bátyám világnak, elvinni a felvilágosodás eszméit az egyszerű parasztok közé. "Gondoljatok csak vissza arra a Szluha kapitányra, hogy süvegeltétek, hogy csúsztatok-másztatok előtte. Ah, ha eszembe jut, még most is szégyenlem magamat a ti nevetekben," írta. "A zsidók hajdan Mózes idejében az isten helyett egy arany borjut imádtak, de ti még lejebb sülyedtetek, – ti egy ólomszamarat imádtatok. Azonban ez az idő lejárt és remélem, hogy lejárt mindörökre."

A helyi korrupt döbrögik ("kaputosok") azonban megfúrták Petőfi kampányát. Mégpedig olyan aljas és hazug ellenkampányt indítottak, amitől Habony Árpi is megnyalta volna mind a tíz ujját. "Néhány napra fölrándultam Pestre, s mire ismét visszajöttem, oly borzasztó hirek kerengtek felőlem, milyek csak a legelvetemedettebb gonosztévőt illetik," emlékezett vissza. A lejárató kampány során nem csak "fanaticus izgatónak" állították be, de egyenesen a szlovákok betelepítését szervező idegen ügynöknek (ismerős?). Ezzel egyrészt utaltak Petőfi származására, másrészt megpendítették azokat a mélyen gyökerező xenofób húrokat, amelyekkel olyan könnyű a kiszolgáltatott, szegény embereket manipulálni és más kiszolgáltatott emberek ellen fordítani. Petőfinek menekülnie kellett a felheccelt csőcselék elől, és végül nem őt, hanem a helyi hatalmasságok emberét, a pap fiát választották meg követnek az Országgyűlésbe.



Szerencsére akkor még nem volt Facebook, mert egyébként nem lehet tudni, Petőfi mit posztolt volna azon a nevezetes éjszakán, amikor szégyen-szemre futnia kellett a saját választókörzetéből. Valószínűleg az ő fejében is cikáztak a keserűbbnél keserűbb gondolatok a nyakas, keményfejű magyar parasztok maradiságáról és önpusztító butaságáról. De aztán átgondolta a dolgot, és rájött, hogy nem az egyszerű népre kell dühösnek lennie - hanem azokra, akik a kiszolgáltatottságát, a nyomorúságát és tanulatlanságát kihasználva, hazugságokkal ámítva, a legrosszabb érzelmeire hatva felheccelték azt.

"Polgártársaim! ti ellenséges kezet emeltetek rám, én baráti kezet nyujtok tinektek; követem a szentirást, mely azt mondja: aki követ hajit utánad, hajits te vissza kenyeret,” írta néhány nappal később, nyílt levelében. "Istenemre mondom, akkor sem haragudtam rátok, mikor engem vadállatok módjára megrohantatok, hogy széttépjetek, annál kevésbbé haragszom most; de haragszom azokra, kik annyira elámitottak benneteket, hogy ellenem fordultatok, mint ellenségtek ellen, aki legjobb barátotok vagyok széles e világon!... titeket csak sajnálni tudlak, sajnállak szivemből." A későbbi Az apostol című költeménye nem kis részben ezt az élményt dolgozta fel. 

Vajon valóban a nyolc osztályt végzett szabadszállási Teri nénire kell dühösnek lennünk, aki kizárólag a helyi lapokból és az állami rádióból tájékozódik, az Internetről azt sem tudja, eszik-e vagy isszák? Akit világ életében arra neveltek, hogy fogadja el kérdezősködés nélkül az állami tekintély szavát, és most ez a tekintély azzal fenyegeti éjjel-nappal, hogy a kisnyugdíját akarják elvenni és az unokája torkát akarják elvágni a sorosista ügynökök által betelepített migráncsok? Ha igazából dühösek akarunk lenni valakire, hát azokra a vagyonos, nagyon is urbánus és nagyon is tanult emberekre lehetünk dühösek, aki tudatosan, hideg számításból, aljas indokkal hazudtak Teri néninek és felkeltették benne az evolúció által beleplántált majomfélelmet az Idegennel szemben. Nekik valóban külön helyet készítenek a pokolban.

A mucsajozás meg butaparasztozás helyett itt az ideje az alázatos önvizsgálatnak - mindenkinek a maga területén. Miközben a hatalom birtokosai önelégülten vigyorogva ülnek a babérjaikon, nekünk tanulnunk kell ebből a kudarcból. Tudjuk, hogy minél fejletlenbb, minél tanulatlanabb és minél szegényebb egy választási körzet, annál nagyobbat nyert ott a Fidesz. Sajnos az elmúlt években hiába építettünk fel egy párhuzamos valóságot mi, ellenzéki politikusok, újságírók, aktivisták és jogvédők, ahol az igazságot szabadon ki lehetett mondani és meg lehetett vitatni. Ahol a szolidaritás és a józan ész érvényesült. Ez a valóság egy buborék maradt - ami védőernyőként borult ránk, de egyben el is szigetelt minket attól a másik valóságbuboréktól, amit közben a hatalom arrogáns és aggresszív kommandói építettek ki az emberek tömegeinek elméje köré. Kihasználva a nyomorukat, a kiszolgáltatottságukat és a félelmeiket. Csurrantva-cseppentve nekik a gazdasági konjunktúra áldásaiból, morzsákat dobálva a jólétből és szabadságból, aztán meglebegtetve előttük a fenyegetést, hogy azt a kicsit is elvehetik tőlük. És mindenekelőtt megfosztva őket attól, ami számunkra, nagyvárosi értelmiségiek számára magától értetődő: a méltósággal leélt emberi élet lehetőségétől.

Sokat kell még közösen gondolkodnunk arról, hol hibáztunk és miként. Egy valami biztos: ha újjá akarja építeni magát az ellenzék, a jogvédelem, a független média és úgy általában a rezsimmel szembeni szellemi ellenállás, akkor bizony követnie kell a jelszót: ki a faluba! És persze itt nem csak a szó szerinti falvakról van szó, hanem a városi szegényekről is. Meg kell akadályoznunk a közélet mesterséges kettészakítását és el kell juttatnunk az üzeneteinket Teri nénihez is.

Levél Szanyi Tibor MSZP-s EP-képviselőhöz a „baloldali útról”

Lovas István2018. június 9. 17:00 Szabad vélemény

Noha nagy a választék, de Önnél nagyobb ideológiai szélhámos nem sok akad az MSZP háza táján sem.

A mai Magyar Idők arról számolt be, hogy Ön pártját ismét „visszatérítené a baloldali útra”: https://magyaridok.hu/belfold/szanyi-tibor-visszateritene-partjat-a-baloldali-utra-3178993/

Nem igazán az Ön kedvéért, hanem az olvasók tájékoztatására és szórakoztatására most bemutatom, mi a különbség az Ön szélhámos „baloldalisága” és a valóban baloldali német Die Linke párt külpolitikai értelemben vett baloldalisága között. Ami – és most essen be egy tölgyfahordóba – totálisan elnyerné a tetszését a magyar, az olasz, a cseh, az osztrák és sorolhatnám mely ország jobboldali  szavazóinak.

Az Ön Brüsszelhez való hozzáállása egyszerűen annak a neoliberális „pincsi” nyáleresztésének az ezerszerese, amellyel Putyin értelmében vádolják az Önhöz hasonlók naponta az Orbán-kormányt és a magyar miniszterelnököt, aki pusztán normális kapcsolatokra törekszik Oroszországgal is.

Itt van, amit nyilatkozott, ahogyan arról annak idején az Önt a tulajdonosa elvárásának megfelelően 180 fokot fordult, és nagyon szerető Magyar Nemzet beszámolt róla:

A parlamenti vitához írásos felszólalásban járult hozzá Szanyi Tibor magyar szocialista európai parlamenti képviselő, az Ukrajnával foglalkozó EP-bizottság első alelnöke. Mint fogalmazott:„Putyin célzott álhíreivel, s a piszkos hibrid háború sok más eszközével egész Európa biztonságát, értékeit, demokratikus jogállami berendezkedését támadja. Negyedik éve megszállás alatt tartja egy szuverén ország jelentős területét, határain harcokat szít, másutt uniós tagállamokat provokál, manipulálni próbálja belső viszonyaikat, sajtójukat és politikai feszültségeket gerjeszt, miközben számtalanszor bizonyította, hogy a józan ész és a diplomácia nyelvét nem érti, csak az erőét. Ezért tartom most bíztató és előremutató felismerésnek az EU részéről, hogy tagállamonként differenciált eszközökkel, de a helyzet súlyosságának megfelelően teljes egységet, a demokratikus közösség erejét felmutató közös fellépésre van szükség”.

Szanyi Tibor hozzátette: „ugyanakkor magyar politikusként vegyes érzelmekkel figyeltem ezt a fontos vitát, mert az arra is rávilágít, hogy a putyini nyomulással szemben elengedhetetlen uniós egység leggyengébb láncszeme éppen Magyarország, pontosabban Orbánék politikája. Ha egy tagállam vezetése személyes politikai számításból tartósan kiszolgáltatja hazája és szövetségesei biztonságát, elárulja gazdasági, pénzügyi, energiaellátási érdekeit Putyin céljainak szolgálatában, akkor számolnia kell az árulók politikai sorsával, mind itthon, mint Európában. Jó lenne, ha Orbán felismerné végre, hogy itt nem babra megy a játék, nem vállalná tovább Putyin ’hasznos idiótája’ szerepét és nem tenné Magyarországot Moszkva hídfőállásává ez EU-n belül.”

Most pedig lefordítom Önnek, hogy milyen beszédet tartott Sahra Wagenknecht, a Die Linke frakcióvezetője május 16-án a német szövetségi képviselőházban. Amiről természetesen egyetlen szóval nem számolt be sem az MTI, sem annak balliberális tőgyein csüngő hazai sajtó.

Wagenknechtről annyit, hogy – és erről szintén nem tud nyilvánosságunk – a felmérések szerint ő Merkel igazi konkurense Németországban. A legutóbbi közvéleménykutatás szerint Merkelt a megkérdezettek 30, Sahra Wagenknechtet 23 százaléka látná szívesen a kancellár székben.

Tehát következzék most a Die Linke frakcióvezetőjének csaknem 20 perces, briliánsan lényeglátó és intelligens, Merkelhez intézett felszólalásának leglényegesebb része:

„Lépjen már ki végleg a Trump által hajszolt fegyverkezési versenyből! A múlt évben az európai NATO-államok 300 milliárd dollárt adtak ki a fegyverkezésre. A NATO együtt összesen 900 millió dollárt. 900 millió dollárt! Ennek az összegnek a tizede elég lenne ahhoz, hogy az egész világon egyetlen gyermek se legyen éhes vagy  szegénység okozta betegségben haljon meg. Oroszország 66 milliárdot ad ki hadseregére. Vagyis 900 milliárd dollár egyrészről és 66 milliárd dollár másrészről. És erre Ön képes komoly képpel azt mondani, hogy tovább kell fegyverkeznünk azért, hogy Putyin netán holnap ne álljon Berlin kapuja előtt? Milyen beteg az, amit Ön terjeszt?  A fegyverek és hadfelszerelések e koalíciónak nyilván többet érnek, mint hazánkban a gyerekek…”

Majd:

„Ha Ön valóban önálló politikát akarna, akkor befejezné a jégkorszakot Oroszországgal és megszüntetni az Oroszország elleni iszonyatos szankciókat… Önnek valóban nem tűnt fel, hogy az Oroszország elleni szankciók elsősorban az európai, és különösen a német gazdaságnak ártanak? Vagy az sem,  hogy mindenek előtt az európai vállalatok azok, amelyeket problémák fenyegetnek az Iránnal kötött (nukleáris) megállapodás (amerikai) felmondása után?”

Nos, Szanyi úr – és ezt „gyógyíthatatlan” jobboldaliként mondom -, így beszél a mérhetetlenül tisztességes, bátor, „zsigerileg” baloldali politikus hölgy. Szemben Önnel, akinek személyiségi és ideológiai jellemzésére ezek után jelző sem szükséges.

Nyugodtan vegye át a neoliberáis MSZP vezetését, és folytassák a többi neoliberális/liberális/neokon ellenzéki pártokkal karöltve azt a magyar választók hatalmas többsége által unalommal vegyes hányingerrel kísért szélmalomharcukat, amely Önöket nem csak a történelem szemétdombjára viszik, de annak legaljára.

Török Gábor: Az ellenzék elfogadta, hogy Orbán addig lesz hatalmon, amíg akar

De az elemző szerint a kormányfő nem háborút, csak csatát nyert. Az ellenzék pedig nem képes saját témákat felmutatni, csak technikai kérdésekkel foglalkozik.

Török Gábor volt az InfoRádió Aréna c. műsorának a vendége, és ha már vendég volt, elemzett is, ez a munkája. Szerinte az ellenzék az áprilisi választásokon nem pusztán vereséget szenvedett, hanem a fegyverletétel közelébe került.

Orbán Viktor 2018 áprilisában nem egy csatát nyert meg, egy újabb csatát, hanem megnyert egy háborút. Ezek után lehet arról beszélni, hogy az ellenzéknek milyen további lehetőségei vannak, de szerintem az ellenzék is érzi azt, hogy egy fegyverletétel-közeli állapot alakult ki, és valójában az ellenzék jövője most meglehetősen reménytelennek tűnik.”

Szerinte az ellenzéki pártokon látszik, hogy esélytelennek érzik magukat Orbán kormányzásával szemben, de érezték is, hogy miről szóltak a legutóbbi választások. „Szinte elkerülhetetlen volt minden pártban az, hogy a méregpoharat ki kellett inniuk. Isszák folyamatosan, ezt látjuk most. Ennek komoly áldozatai vannak, ezt mutatja, ami az LMP-ben és a Jobbikban történt. Az MSZP-ben zajló történéseknek más a mozgatórúgójuk, de a fő magyarázóerő a reménytelenség” – mondta.

Hozzátette, úgy látja, az ellenzék elfogadta, hogy Orbán addig lesz hatalmon, amíg akar. És szerinte Orbán hatalma erősebb, mint valaha. „Egy akarat van, egy narratíva van, egy ajánlat van Magyarország számára, ami nem azt jelenti, hogy az a 2,5-3 millió ember, aki nem a Fideszre szavazott, az most már Fidesz-szavazó lenne, csak a beletörődés, az elfogadás jelei látszanak. És hogy valóban mi történik az ellenzéki oldalon, annak nagy esélye van annak, hogy a kormányoldal mit szeretne tenni.”

Az ellenzékre visszatérve, ő szkeptikus, pedig emlékszik arra, hogy a Fidesz egy hasonló helyzetből már képes volt talpra állni. „1998 előtt az akkori jobboldal sem állt jobban erőforrások tekintetében, mint ahogy a mai ellenzék áll a kormányoldallal összehasonlítva. De akkor volt gondolat, volt egy olyan politikai erő, a Fidesz, amelyen látszott, hogy akar valamit, gondolkodott a kérdésekről, már 1996-ban programot jelentetett meg, képes volt ügyeket vinni a napirendre. Ez a politikai módszertan teljesen hiányzik az ellenzék arzenáljából.”

BAYER: HA JAKAB PÉTERNEK LESZNEK IVADÉKAI, ÖRÖK SZÉGYENÜK LESZ, HOGY ÓTVAR ROHADÉK VOLT A FELMENŐJÜK

Tovább építgeti az orbáni kereszténydemokráciát Bayer Zsolt.

A Fidesz főpublicistája ezúttal a Mészáros Lőrinc tévéjén futó Bayer Show című műsorban osztotta meg gondolatait. Áldozata Jakab Péter jobbikos politikus volt, aki első parlamenti beszédével, úgy tűnik, nemcsak Kövér Lászlót idegesítette fel.

Bayer bejátszotta a beszédet, majd kis, fröccsöntött, műanyag gazembernek, szegény beszélő ánusznak nevezte a politikust, (ezen a ponton a közönségben óvatosan felnevetett egy humort kedvelő néző), hogy aztán a végső tanulságot is levonja: ha Jakab Péternek lesznek ivadékai, örök szégyenük lesz, hogy egy kis ótvar rohadék volt a felmenőjük.

Jakab Péter Facebook-bejegyzésben reagált:

"… és ha lesznek ivadékai, azoknak lesz örök szégyene, hogy ilyen kis ótvar rohadék volt a felmenőjük" – az ősfideszes, lopott pénzből fizetett, lovagkereszttel kitüntetett Bayer Zsolt ezekkel a szavakkal elemezte parlamenti szűzbeszédemet az adófizetők pénzén dollármilliárdossá hízó Mészáros Lőrinc tévéjében, bizonyságát adva, milyen is az Orbán Viktor által meghirdetett új kereszténydemokrácia a Fidesz szemszögéből. Pont olyan, mint a régi. Ezúton üzenem a régi-új kereszténydemokratának: ivadékaim nem lesznek, gyermekeim vannak. Mindhármat arra nevelem, hogy lopni bűn, kiváltképp az ország vezetőinek, legyenek bármilyen mély nyomot hagyó gazemberek is."

KÖRBETURNÉZZA A VIDÉKET ORBÁN VIKTOR, HOGY KÖSZÖNETET MONDJON A FALUSI EMBEREKNEK

Orbán Viktor miniszterelnök megkezdte köszönő kampányát, több helyre is ellátogat, ahol járt a választási kampány során, és ahol támogatták április 8-án - közölte Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár kedden az MTI-vel.

A kormányfő elsőként azért járt a Baranya megyei Vajszlón, mert köszönetet szeretett volna mondani a falusi embereknek a támogatásért, és szimbolikusnak tartja, hogy a magyar kistelepülések a rendszerváltozás óta éppen most, 2018-ban szóltak bele a legnagyobb mértékben az ország életét meghatározó döntésekbe - mondta Havasi Bertalan.

A Fidesz alkotmányban tiltaná be a hajléktalanságot

Rényi Pál Dániel

Az Orbán-család egykori ügyvédje, az országos listáról országgyűlésbe jutott Bajkai István tartott sajtótájékoztatót a kedd délután és egy régi fideszes slágertémát porolt le: a kormánypárt ismét a hajléktalanság kriminalizálására készül, de ezúttal egy fokkal komolyabban, mint idáig: 

a Fidesz az alkotmányba foglalná, hogy tilos életvitelszerűen közterületen tartózkodni.  

Bajkai szerint ma minden adott a hajléktalanoknak, hogy ne legyenek hajléktalanok. Egyfelől van már elegendő nappali és éjjeli szállás, ahol fedelet kaphatnak fejük fölé. Másrészt működik a közmunka-program, ami ma már minden magyar számára biztosítja a megélhetés minimumát. 

És mindenek előtt: Budapest  szellemi, kulturális, gazdasági és politikai központ, a budapestiek otthona, akiket zavar és megterhel a hajléktalanság látványa és az azzal járó „kellemetlenségek”. Közegészségügyi és közbiztonsági probléma is ez, úgyhogy azt kérik a kormánytól „teremtse meg annak jogi feltételeit, hogy ne legyen megengedett az életvitelszerű közterületen tartózkodás, hiszen minden hajlék nélküli ember számára biztosított a szálláshely”. 

A téma leporolása összefügghet azzal, hogy júliusban önkormányzati választásokat tartanak Józsefvárosban, ahol az ellenzék egységesen a független Győri Pétert támogatja. Győri a hajléktalanokat segítő Menhely Alapítvány vezetője, a Fidesz médiája és a „közmédia” pedig hetek óta azt mantrázza, hogy hajlétalantanyává züllesztené a VIII. kerületet. 

A közterületen történő életvitelszerű tartózkodásra vonatkozó szabályokat a Fidesz-kormány korábban a szabálysértési törvényben is szigorította.

No ez a cionista lépés , azt sugalja , hogy a lakásoktól megfosztott magyar a híd alá sem menekülhetne …. Hogy képzelik , mi maffiózók a kormány elit , a 4. luxusvilla tulajdonosok nem türhetjük el , hogy párhuzamot vonjanak le a rablásaink , és a kisemmizet nép között , arról meg egyenesen nem is beszélhetünk , hogy mindez azárt történik , hogy a betelepülő kazárjainknak utat törjenek , és kiűzhessék ezt a makacs goj magyarságot a Kárpát – Medencéből .

Vajon hány Solymosy Eszter , H Zsófia vére kell , hogy kifolyon , hogy fel ébredjen ez a nép , és a felépített megsemmisítő táborba elhamvassza helytartóinkat ,és kiszolgálóikat !!!

VEZÉR-SZÖRÉNYI LÁSZLÓ-HOVÁ LETT A DEVIZAHITELESEK PÉNZE?

Hová lett a devizahitelesek pénze?

Hol volt, hol nem volt, volt egy vidéki jelentéktelen bankocska (nevezzük Lófej Banknak) Ausztiában valamikor a kilencvenes évek elején.

Valamit magára adó bécsi polgár oda be nem tette lábát, révén snassznak számítottak igénytelen fiókjai. Ez a bankocska nagyot gondolt, és el kezdett terjeszkedni kelet felé.

Először Magyarországot, majd egész Kelet-Európát célba vette. Sorra nyitotta a fiókjait, kínálta termékeit és az emberek betértek folyószámlát nyitni, hitelt felvenni, a bank pedig szépen gyarapodott.

Annyira jól sikerült, hogy később már meghatározó szerepe lett kis országunk pénzügyi életében. Magyarországi alkalmazottait sz.-ért h.-ért dolgoztatta, viszont ügyesen lobbizott az akkori magyar kormánynál. Sikerült elfogadtatnia vele a deviza alapú hitelnek nevezett trükkös csalását.

A sok nép pedig vette és vette fel az "olcsó" hitelt. A bankhoz nemsokára dőlt a pénz, ahogy egyre jobban és jobban préselte devizahitellel átvert ügyfeleit.

Sikerét megirigyelte egy másik osztrák bank, nevezzük őt Második Banknak. Követte elődjét, és hamarosan ő is hatalmas profitra tett szert. Annyira jól ment az üzlet, hogy Lófej Bank bécsi központját három részre kellett osztani, hogy ne látszódjon túlsúlya az osztrák pénzpiacon.

Míg Lófej 30 évvel ezelőtt jelentéktelen vidéki tetü bankocska volt, addig jelenleg már a 3 bécsi fő központtal és a tartományi központokkal együtt egymaga nagyobb bankkonzorciummá vált, mint az egész osztrák bankrendszer maradéka összesen!!!

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre:http://www.civilkontroll.com/newsletter/

Mindez Kelet-Európa kifosztásából! Második Bank is jól járt: összes leánybankjával együtt sikerült megszereznie Ausztriában a második helyet a bankok ranglistáján.

NCK: természetesen a fent említett bank csak a Magyar károsultak pénzének egy „aprócska” részét vitte el. Számos más, Magyarországon működő, de idegen tulajdonú bank gyarapodott, és szívta/szívja a mai napig is a devizások vérét. Mindezt zavartalanul teszi! Sőt! A Magyar kormány nevében Orbán Viktor által az EBRD-vel kötött megállapodás garantálja, hogy a kormány az ingatlanárverések és kilakoltatások további szigorításától tartózkodik! (a gyengébbek kedvéért: ha az átvert „adósok” nem tudnak fizetni, akkor a bankok tömegével hajíthatják az utcára a családokat. A kormány akkor sem fog tenni semmit a kilakoltatások ellen!

És hogy miért nincs még mindig megoldás a "devizások" problémájára? Azt szintén megtudhatod az EBRD-vel kötött Orbán-paktumból, ahol többek között ezt is vállalta miniszterelnökünk: „a magyar kormány tartózkodik olyan törvények, intézkedések bevezetésétől, amelyek a bankszektor profitabilitására negatív hatással lehet!”

De ne feledjük, hogy a Magyar állam is szép hasznot húzott a bankok gyarapodásán (bankadó), illetve a forint-"forintosításán" is tetemes nyereségre tett szert. A felelősséget nem lehet csak egy-két bankra hárítani. A politikai felelősségről pedig még nem is beszéltünk!

Ausztria bekeményít: 7 mecsetet zárnának be, és 40 imámot utasítanának ki

Autsztria 7 mecset bezárását és 40 imám kiutasítását tervezi. A jobboldali-“populista” osztrák kormány szerint ez csak a kezdet.

Ausztriában még 2015-ben elfogadták azt a törvényt, amely betiltotta a külföldről finanszírozott vallási csoportok működését.

“A politikai iszlám párhuzamos társadalmainak és radikalizálódó tendenciáinak nincs helye ebben az országban”

– jelentette ki Kurz pénteken Bécsben.

Az osztrák kormány szerint a 7 mecset bezárása és a 40 imám kiutasítása csupán a kezdete a külföldről finanszírozott iszlám ideológia kiszorításának.

dennikn.sk

Nyitókép: index.hu

FELSZÁMOLTAK TÖBB MINT 500 KATOLIKUS TEMPLOMOT NÉMETORSZÁGBAN

Ötszáznál is több katolikus templomot számoltak fel Németországban az ezredforduló óta egy pénteken ismertetett felmérés szerint.

A katholisch.de katolikus hírportál valamennyi egyházmegyéből kért adatokat a bezárt, eladott, vallási használatból kivont de egyházi tulajdonban megtartott és a lebontott templomok és kápolnák számának alakulásáról. Két püspökség nem tudott adatokkal szolgálni, de így is biztos, hogy legalább 500 templom működését szüntették be az ezredforduló óta paphiány, pénzhiány vagy a helyi hívő közösség felmorzsolódása miatt.

A felszámolt templomok területi eloszlása egyenlőtlen, a mainzi egyházmegyében például valamennyit sikerült megőrizni, és az ország déli részén is - ahol a legtöbb katolikus él - több püspökségben használnak minden templomot és kápolnát, amely az ezredforduló előtt is működött.

Más térségekben viszont nagymértékben csökken a templomok száma, az ország nyugati részén fekvő esseni egyházmegyében például 188 szűnt meg, a szomszédos münsteri püspökségben pedig 79.

Az épületek többsége megmaradt, egy részüket eladták, és sok templomnak új funkciót talált az egyház. A megszüntetett templomok nagyjából egyharmadát, 140 épületet viszont le is bontottak, ami a "horrorforgatókönyv" egy hívő számára - írta a hírportál.

A Németországban működő több mint 24 ezer katolikus templomhoz és kápolnához képest a 140 nem tűnik különösen nagy számnak, "de most még csak a folyamat kezdeténél tartunk" - nyilatkozott a portálnak Albert Gerhards, a bonni egyetem katolikus teológiai karának kutatója, aki szerint előre látható, hogy a következő években meredeken emelkedik majd a templombontások száma, ha az egyházban nem gondolják át a templombezárások gyakorlatát és nem törekednek erősebben az intézmények megőrzésére.

A német katolikus püspöki konferencia legutóbbi, 2016-os kimutatása szerint 23,5 millió katolikus él az országban, ami a lakosság 28,5 százaléka. Tavaly 176 ezer embert kereszteltek meg, és 162 ezren léptek ki az egyházból. 

Az evangélikusok száma némileg kisebb, 21,9 millió. A vallási közösségek sorában a két nagy keresztény felekezet mellett még a muzulmánoké éri el a milliós nagyságrendet, a 82 milliós országban hozzávetőleg 4-5 millió muszlim él, ez a lakosság 4,8-6 százaléka.

Franciaországban lerombolják a templomokat, hogy üzleteket és parkolókat építsenek a helyükre

2017.JÚLIUS.26.  HENCI KULTÚRA0 KOMMENT

KULTÚRA

A templomok gyakran évszázadokat is túléltek, ám napjainkban egyre inkább feleslegessé válnak. Franciaországban százéves templomokat rombolnak szét, és teszik őket a földdel egyenlővé.

A fent említettekre példa a Szent Márton-kápolna a franciaországi Sablé-sur-Sarthe városkában, nem messze Le Manstól. A kápolnát 1880-ban építették, pár nappal ezelőtt pedig lerombolták, hogy a helyére egy új parkolóhelyet építsenek – írja a Postoj.sk.

Egyrészt nagyon sokan bírálják az egyházi épületek lerombolását, másrészt a statisztikák azt mutatják, hogy nagyon sok templom felesleges Franciaországban, mivel a franciák nem járnak templomba.

Megtépázzák Franciaország lelkét

A The Telegraph brit napilap még 2007-ben felhívta a figyelmet arra, hogy a mintegy 15 ezer, törvény által védett történelmi egyházi épületből csaknem 2800 sorsa veszélyben forog.

A Nantes közelében található Saint-Georges-des-Gardes városka templomából mára már szintén csak romok maradtak. Az 1870-ből származó templom felújítása ugyan tervben volt, ám a polgármester elmondása szerint elálltak a tervtől, mivel a felújítás csaknem egymillió euróba került volna.

Fotó: The European Union Times

Mivel hárommillió euró lett volna a Gesté városában található neogótikus templom felújítása is, ezért a munkálatok helyett inkább lebontották.

A döntés nemcsak a helyi emberek nemtetszését váltotta ki, de különböző aktivistákét is. Közöttük volt például Alain Guinberteau, az egykori www.40000clochers.com weboldal működtetője is, aki azt állította, hogy a templomok megsemmisítésével teljesen megváltoztatják a környéket.

 „Az örökségünk és a történelmünk egy része egyetlen bulldózerben leli a végzetét. Franciaország belülről azokkal a vidéki templomaival van összekötve, amelyek a francia falvak lelkét képezik”

– konstatálta.

Fotó: Daily Sotrmer

Langyos katolikusok

A www.katolisches.info  német weboldal még 2013-ban a francia szenátus közleményére hivatkozva további templomok lerombolásáról számolt be négy francia községben. Sőt, ahogy akkor említették, további 250 templomra vár hasonló sors a jövőben.

„Az emberek érzik, hogy a csupasz falaknál többet fognak a földdel egyenlővé tenni. Érzik az elementáris változást a környezetükben és a kultúrájukban” – mondta az egyik kritikus.

Beatrice de Andia, aki egy központot alapított a kulturális-egyházi örökségek dokumentációjára, szintén felháborodását fejezte ki ezzel az új „divattal” kapcsolatban. Elmondása szerint, először történik meg Franciaországban a templomok lerombolása annak érdekében, hogy helyet biztosítsanak a parkolók, az éttermek és a butikok számára.

Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy a gall kakas országában nemcsak a templomok fogynak, de a papok is. Míg a millenium kezdetén több mint 24 ezer pap volt, addig 2011 végére a számuk nem egész 14 ezerre csökkent.

Az Ifop felmérése szerint annak ellenére, hogy a franciák 65 százaléka keresztény, a templomot hetente egyszer csupán a 4,5 százalékuk látogatja. Az istentiszteleteken a 15,2 százalékuk pedig ritkán vesz részt.

Forrás: aktuality.sk/Körkép.sk

Nyitókép:  Walid Shoebat

Négy évre elhallgat a Big Ben, London egyik jelképe

A parlament óratornyának nagyharangja augusztus 21-én délben szólal meg utoljára a négy évig tartó felújítás előtt.

A Big Ben kivételes alkalmakkor, például az új év beköszöntekor a karbantartási munkálatok alatt is elüti majd az órát, de a briteknek és a Londonba látogató turistáknak nélkülözniük kell a jól ismert, E-hangú játékot. A nagyharangot négy kisebb segíti, ezek szólalnak meg 15 percenként.

A Big Ben a négy éven át tartó felújítás előtt a jövő hétfőn szólal meg utoljára.FORRÁS: AFP/DANIEL LEAL-OLIVAS

A 13,7 tonnás harang csaknem minden órában megkondult az elmúlt 157 évben.

Legutóbb 2007-ben, azelőtt pedig 1983 és 1985 között hallgatott, karbantartás miatt.
Az Egyesült Királyság parlamentjének a Temze folyó partján álló épülete a világörökség része, és rendkívül népszerű a Londonba látogatók körében.

Egyesek szerint a 96 méteres Erzsébet-torony a legtöbbet fényképezett turistalátványosság a szigetországban.

Steve Jaggs, a nagyóra őre mindenkit arra bíztatott, hogy augusztus 21-én délben menjen el a Parlament Square-re, és hallgassa meg a nagyharang hosszú ideig utolsó játékát.

A Big Ben a felújítás alatt legközelebb szilveszterkor szólal majd meg.FORRÁS: AFP/DANIEL LEAL-OLIVAS

Az 1856-ban épült torony felújítása halaszthatatlanná vált, az összességében 30 millió fontos projektet tavaly jelentették be. A munkálatok már meg is kezdődtek, a Big Ben már félig fel van állványozva.

Az 1859-ben elhelyezett órát alapos vizsgálatnak vetik alá. Minden egyes fogaskerekét ellenőrzik, és ha kell felújítják. Mind a négy számlapját megtisztítják és megjavítják, fémkeretüket megújítják.

Az órát januárban állítják le, de a számlapok egyike a felújítás alatt is mutatni fogja a pontos időt.
Érdekesség, hogy az óra a tervek szerint a felújítása után sokkal inkább fogja tükrözni az Augustus Pugin által készített eredeti terveket. A keretek a mostani fekete-arany színüket ugyanis az 1980-as években nyerték el.Építészettörténészek most azon fáradoznak, hogy visszaadják a számlapok keretének eredeti, vélhetően zöld és arany színét, amelyet néhányak szerint az 1930-as évekig királykék is tarkított.

Üres európai templomokat alakítanak mecsetekké a muzulmánok

A muzulmánok Európában egyre több használaton kívüli templomot mecsetté alakítanak.

A tény, hogy egyre több olyan mecset van, ami korábban templomként működött, az iszlám, a poszt-keresztény Európa leggyorsabban növekvő vallásának emelkedését tükrözi.

Ma Európa számos részén több a gyakorló muzulmán, mint a gyakorló keresztény, és nemcsak nagyvárosokban, hanem kisebb településeken is szerte a kontinensen.

Az iszlám felváltja a kereszténységet, mint uralkodó vallást Európában. Egyre több templomot alakítanak mecsetté, amelyek nemcsak vallási intézményként szolgálnak, hanem nélkülözhetetlen politikai szerepük is van az iszlám sária jogon alapuló, elkülönülő, párhuzamosan létező muzulmán közösségek létrehozásában Európa szerte.

Legutóbb Németország észak-nyugati részén található ipari városban, Duisburgban, a római katolikus egyház bejelentette, hogy 6 templomot kényszerülnek bezárni a csökkenő számú látogatók miatt. Ezek a templomok nemsokára minden bizonnyal mecsetként működnek tovább.

Duisburg lakosainak száma 500 ezer, közülük kb. 100 ezer török muzulmán, így ez az egyik leginkább iszlamizálódott város Németországban.

A Duisburgban élő muzulmánok tömegesen követelik a használaton kívüli templomok mecsetekké alakítását – közölte a német napilap, a Der Westen.

Minden bezárásra ítélt templom Észak-Duisburgban, a Hamborn és Marxloh kerületekben található, ahol a kereszténységet, az oly sokáig uralkodó vallást felváltotta az iszlám, és ahol ezt megelőzően számos katolikus templomot kényszerültek bezárni.

Marxlohban most minden szem a Szent Péter és Pál templomra szegeződik, ami az utolsó templom Duisburg majdnem teljes egészében muszlim részén. Fennáll a lehetőség, hogy ezt a templomot is be kell zárni.

Marxlohban található a Duisburg Merkez mecset, a legnagyobb mecset Németországban. Az épület 2008-ban készült el, több mint 7,5 millió euróból (több, mint 2 milliárd Ft). Az ottomán stílusú megamecset több mint 1200 muzulmán hívő számára biztosít férőhelyet.

A muzulmán közösség a Hambornban és Marxlohban található templomokat a Merkez mecsethez tartozó kisebb mecsetekké és imaközpontokká akarja alakítani. A Merkez elnöke, Mohamed Al nyilatkozatában azt mondta: „Függetlenül attól, hogy templomról vagy mecsetről van szó, ez az épület az Isten háza.”

A római katolikus templomokon kívül néhány protestáns templomot is mecsetté alakítottak Németországban, ahol a muzulmán lakosok száma a ’80-as évektől mostanáig 50 ezerről több mint 4 millióra ugrott.

Becslések szerint Németországban összesen több mint 400 római katolikus és a százat meghaladó protestáns templomot zártak be 2000 óta. Másik 700 római katolikus templom bezárását tervezik a következő néhány évben.

Ezzel szemben jelenleg több mint 200 mecset (közülük több mint 40 megamecset), 2600 muszlim imacsarnok és végtelen számú nem hivatalos mecset található Németországban, és újabb 128 mecset áll építés alatt, közölte a Zentralinstitut Islam Archiv (Iszlám Központi Intézet Archívuma), ami egy német székhelyű muszlim szervezet.

A szomszédos Franciaországban is több mecset épül, mint római katolikus templom, és nagyobb a gyakorló muzulmánok száma, mint a gyakorló katolikusoké.

Közel 150 új mecsetet építenek jelenleg Franciaországban, ahol Európa legnagyobb muszlim közössége található.

A franciaországi mecsetek száma az elmúlt 10 évben a duplájára nőtt: több mint 2000 mecsetről számolt be egy kutatásról beszámoló riport: „Mecsetépítés: Az iszlám kormányzás Franciaországban és Hollandiában”. A Párizsi Nagymecset rektora, Dalil Boubakeur a franciaországi mecsetek számának megduplázását szorgalmazta, tehát véleménye szerint 4000 mecsetre lenne szükség, hogy az egyre növekvő igényeket kielégítsék.

Ezzel ellentétben a római katolikus egyház mindössze 20 új templomot építtetett Franciaországban az elmúlt évtizedben, és több mint 60 templomot kényszerült bezárni, melyek a párizsi székhelyű római katolikus napilap, a La Croix szerint előbb-utóbb mecsetként fognak működni.

A Francia Közvélemény Kutató Intézet (IFOP) szerint bár a francia népesség 64%-a (41,6 millióan) római katolikusnak vallja magát, csak 4,5 %-uk (1,9 millióan) gyakorló katolikus.

Ezzel szemben a Franciaországban jelenlévő iszlámot vizsgáló IFOP kutatási eredményei alapján a becsült 6 millió, főként kisebbségi észak-afrikai és a Szaharától délre fekvő területekről származó muszlimok 75 %-a (4,5 millióan) tartja magát hívőnek, 41%-uk (2,5 millióan) pedig azt állítja magáról, hogy gyakorló muzulmán.

Mindezt összevetve, a kutatási adatok azt a tényt támasztják alá, hogy az iszlám gyorsan halad afelé, hogy átvegye a vezető vallás szerepét a római katolikus vallástól Franciaországban.

Nagy Britanniában az iszlám ugyanezt tette az Anglikán egyházzal, mivel többen látogatják a mecseteket, mint az Anglikán templomokat. Egy felmérés szerint 930 ezer muzulmán jár hetente legalább egyszer mecsetbe, míg az anglikánok közül csak 916 ezren mennek templomba ugyanilyen rendszerességgel.

Muzulmán vezetők szerint az iszlám emelkedését figyelembe véve Nagy Britanniában, a muszlimoknak is részesedniük kellene az Anglikán egyház kiváltságos státuszából.

A Keresztény Kutatás (Christian Research) nevű szervezet szerint, ami a vallási trendeket vizsgálja Nagy Britanniában, mindösszesen legalább 10.000 templomot zártak be Nagy Britanniában 1960 óta, melyek között 8.000 metodista és 1.700 anglikán templom szerepelt.

Ezzel ellentétben jelenleg több mint 1.700 hivatalosan működő mecset van Nagy Britanniában, melyek közül számos korábban templom volt. Ezen felül 2000-re becsülik a muzulmán imacsarnokok számát; a garázsokban és raktárépületekben szerte az országban pedig több ezer nem hivatalosan működő mecsetet találhatunk.

Az évek előrehaladtával az iszlám még inkább ki fogja szorítani a kereszténységet Nagy Britanniából. A Washington D.C. székhelyű Pew Kutató Központ szerint a Nagy Britanniában élő muszlimok száma 2030-ra megduplázódik, és eléri az 5,5 milliót, vagyis a teljes brit népesség 8 %-át.

David Cameron, brit miniszterelnök 2011. decemberében, a King James biblia 400. évfordulóján tartott oxfordi beszédében azt mondta, hogy Nagy Britannia „keresztény ország és nem kellene félnünk ezt kimondani”.

A hivatalos december 21-i népszámlálási adatok szerint a magukat keresztényeknek tartó emberek száma Angliában és Walesben az elmúlt öt évben 10 %-kal csökkent.

Forrás: Gatestone Intitute, Soeren Kern

Soeren Kern a madridi székhelyű Stratégiai Tanulmányok Csoport (Strategic Studies Group) Atlanti-óceánon túli Kapcsolatok (Transatlantic Relations) tudományos főmunkatársa.

Épül Londonisztán: 423 új mecset, 500 bezárt keresztény templom

Úgy tűnik nem véletlenül lett Londonisztán a brit főváros neve egyes sajtóorgánumokban. A mecsetek százával épülnek, míg a templomokat sorra zárják be.

A Gatestone Institute jelentése szerint ijesztő mértékben megugrott a templombezárások száma az Egyesült Királyság fővárosában. Hasonló trend persze más európai városokban is megfigyelhető, a londoni helyzet azonban drámai.

Londonisztán, “az iszlamisták pöcegödre”

„London sokkal inkább iszlamista, mint néhány muszlim ország együttvéve” – fogalmazott Maulana Syed Raza Rizvi. Most ő az az iszlám tanító, aki Londonisztánt vezeti. Az irodalmi Nobel-díjas Wole Soyinka már kevésbé kertelt: szerinte az Egyesült Királyság „az iszlamisták pöcegödre”.

Miközben Sadiq Khan londoni polgármester szerint a terroristák ki nem állhatják London multikulturalizmusát, a valóság más képet mutat. A brit multikulturalizmus táplálja az iszlám fundamentalizmust. Így Londonisztánban 423 új mecset épült az angolszász kereszténység romjain.

A Hyatt Egyesült Templomot például megvette az egyiptomi közösség és mecsetté alakította át. A Szent Péter templomot átalakították Madina mecsetté. A Brick Lande mecset egy korábbi metodista templom helyén épült fel. De nem csak az épületek változnak, az emberek is.

Az elmúlt időszakban megduplázódott az iszlámra áttért emberek száma, akik közül sokan a radikális eszméket támogatják. Ékes példája ennek Khalid Masood, aki a Westminsternél rendezett vérfürdőt.

A templomok konganak, a mecsetek túlzsúfoltak

A DailyMail képein templomok és mecsetek egymás mellett helyezkednek el London szívében. A templomok tömeges bezárása a kereszténység helyzetét is jól mutatja a szigetországban. A San Giorgio-i templomban, az 1230 fős létszám helyett mindössze 12 ember gyűlt össze a legnagyobb rendezvényre. A trendeket követve a kereszténység Angliában egyre inkább antik vallás lesz, miközben az iszlám a jövő vallásává növi ki magát.

Ezzel szemben például a közeli Brune utcai mecset más problémával küzd: nem férnek el a hívők. Többen az utcára kiszorulva folytatják a vallási szertartást és az imákat pénteken.

Birminghamben az iszlám minaret magasodik az égbe. Egy sikeres petíció után a brit mecsetek most már hangosbeszélőkön keresztül napi három alkalommal hívhatják imára a híveket.

Becslések szerint 2020-ra a muszlim imádkozók száma elérheti a 683 ezer főt, miközben a keresztények száma az istentiszteleteken lecsökken 679 ezerre.

Előbb lesz Mohamed, mint Charles

Miközben a brit muszlimok fele 25 év alatti, a keresztények negyede 65 év feletti. 20 év se kell, hogy az aktív hívők aránya a két vallás viszonyában felcserélődjön.

2001 óta a londoni templomok közül ötszázat zártak be, vagy alakítottak át magánlakásokká. 2012 és 2014 között a magukat anglikánnak való britek aránya 21 százalékról 17 százalékra csökkent, számuk most 1.7 millióra tehető. Ezzel szemben a NatCen Társadalmi Kutatóintézet adatai szerint a muszlimok száma lassan eléri az egymilliót. Persze ez sem tükrözi a valós hívek számát. Mivel az aktív istentiszteletre járó keresztények aránya jóval kevesebb, mint a pénteki imákon rendszeresen részvevő muszlimok aránya.

A változás a demográfiában is észrevehető. 2015-ben például Angliában a Mohamed különböző változatai voltak a legnépszerűbb férfi nevek. A legnagyobb angol városokban is egyre növekszik a muszlimok aránya: Manchesterben 15.8%, Birminghamben 21.8%, Bradfordban 24.7%. Birminghamben nagyobb esélye van megszületni egy gyermeknek egy muszlim családban, mint egy keresztényben. A muszlimoknak nem kell többségbe kerülniük az Egyesült Királyságba, elég ha a nagyvárosokat uralják. A változás már most tapasztalható. Bradfordban és Leicesterben a gyermekek fele muszlim.

Londonisztán nem a muszlim többség rémálma, hanem a kulturális, demográfiai és vallási hibridációé, ahol a kereszténység hanyatlik és az iszlám előretör.

A The Spectator információi szerint az 1700 brit mecset közül mindössze kettő követi az iszlám modernista irányzatát. Az Egyesült Államokban az arány ezzel szemben 56 százalék. Az Egyesült Királyságban a mecsetek 6 százalékát a vahabiták vezetik, további 45 százlalékot más fundamentalisták. A brit muszlimok harmada nem érzi magát a brit kultúra részének.

Önként és dalolva asszisztálnak

London hemzseg a saría bíróságoktól is. Hivatalosan 100 van belőlük. Ezek a szervezetek sárba tiporják az emberi jogokat, a vallásszabadságot és az angol törvényben elméletben megkövetelt egyenlőséget is.

A változásokhoz hozzájárulnak prominens brit véleményformálók is. Sir James Munby brit bíró szerint például a kereszténység már nem gyakorolhat hatást rájuk, a bíróságoknak multikulturálisnak kell lennie. Rowan Williams, korábbi Canterbury érsek egyenesen azt javasolta, hogy emeljenek be elemeket az igazságszolgáltatásba a saríából is.

Ugyancsak vakon hajolnak meg az iszlám térhódítás előtt a brit egyetemek is. A hivatalos egyetemi útmutatók szerint például megengedett a különböző ortodox vallási irányzatoknak, hogy elkülönítsék a nőket és a férfiakat bizonyos események alatt. Így a muszlim rendezvények esetén a nőknek más ajtókon kell érkezniük, máshol kell ülniük és csak kézfelemeléssel jelezhetik, ha kérdésük van. Egy londoni gazdasági iskolában például úgy tartottak gálarendezvényt, hogy egy hétméteres paraván választotta el a nőket és a férfiakat.

A Charlie Hebdo elleni támadást követően az MI6 vezetője, Sir John Sawers azt ajánlotta, hogy gyakoroljanak önkontrollt és korlátozzák az iszlám sértegetését. A britek szaúdi nagykövete pedig áttért iszlámra, és eleget tett a mekkai zarándoklatnak is. Simon Collis most Haji Collisnak hívja magát.

Brüsszelben 2030-ra többségbe kerülhetnek a muszlimok

A brüsszeli muszlim válaszadók 52 százaléka véli úgy, hogy a terrorizmus legyőzése érdekében az iszlám átfogó reformjára lenne szükség, amely megszabadítaná azt a jelenleg uralkodó dogmatikus olvasattól, ám 29 százalék tagadja, hogy szükség lenne reformra - derült ki a A Migrációkutató Intézet „Az integráció tesztje Brüsszelben" címmel megjelent elemzéséből.

tató Intézet „Az integráció tesztje Brüsszelben" címmel megjelent elemzésében a belgiumi, de főként a brüsszeli muszlimok integrációs tendenciáit vizsgálja egy januári felmérés eredményeire építve. Mint az uniós intézmények és a NATO székhelye Brüsszel, stratégiai jelentőségű város, amelyben a jelenlegi becslések szerint a muszlimok 2030-ra várhatóan többségbe kerülnek. 

2030-ra a muszlimok lesznek többségben BrüsszelbenFORRÁS: PICTURE-ALLIANCE/AFP/USAGE WORLDWIDE/WINFRIED ROTHERMEL

Az elemzés – mely többek között a Belgiumban élő muszlimok hétköznapjait, a nyugati életmódhoz és kultúrához, illetve a saját hagyományaikhoz és vallásgyakorlatukhoz való viszonyulását értelmezi – lényeges megállapítása, hogy

szakadék van az európai muszlim közösségek csendes többsége (kétharmad) és aktív kisebbsége között.

A csendes többség szívesen látna egy olyan iszlám-értelmezést, amely lehetővé tenné, hogy jobban beilleszkedjenek az európai társadalmakba, illetve egy, a társadalmi kérdésekről – beleértve az etikát és az értékeket – folytatott párbeszédet a muszlimok és a nem muszlimok között. Az előző csoporttal szemben viszont van egy aktív kisebbség, akik szilárdan hisznek a kulturális és társadalmi elkülönülésben és a konfrontációban. Bár ennél jóval nagyobb gondot jelent az e jelenséggel szemben tanúsított passzivitás a csendes többség részéről.

52 százalék szerint jelentős refomra szorul az iszlámFORRÁS: PICTURE-ALLIANCE/AFP/USAGE WORLDWIDE/WINFRIED ROTHERMEL

A többség-kisebbség ellentétet az is jól illusztrálja továbbá, hogy a muszlimok 91 százaléka határozottan elítéli a terrorcselekményeket, a fennmaradó 9 százalék viszont bizonytalan, vagy helyesli a támadásokat. A válaszadók 52 százaléka véli úgy, hogy a terrorizmus legyőzése érdekében az iszlám átfogó reformjára lenne szükség, amely megszabadítaná a jelenleg uralkodó dogmatikus olvasatától, ám

29 százalék tagadja, hogy szükség lenne reformra.

Az elemzés kísérlet annak a mostanra Európa-szerte egyre inkább erősödő álláspontnak az igazolására is, miszerint az eddigi európai integrációs intézkedések elégtelennek és tévesnek bizonyultak, amennyiben inkább az önkéntes elkülönülés feltételeit teremtették meg a tényleges beilleszkedés helyett. Ezért az újabb, hasonló civilizációs körből érkező, alacsony integrációs potenciállal rendelkező csoportok befogadására vonatkozó minden uniós és tagállami politikát sürgősen felül kell vizsgálni.

A teljes elemzés elérhető a Migrációkutató Intézet weboldalán.

Fejenként 9 milliót adna a migránsoknak Soros

Fejenként 9 milliót adna a migránsoknak Soros

NAGYVILÁG

Emmanuel, már holnap küldünk neked 9000 migránst!

Bekérették Franciaország olaszországi nagykövetét a római külügyminisztériumba szerda reggel, miután Párizs bírálta az olasz kormány döntését az Aquarius nevű hajó kizárásáról az olaszországi kikötőkből. Olasz sajtóértesülések szerint Rómában emiatt fontolgatják Giuseppe Conte miniszterelnök pénteki párizsi útjának lemondását. A hajót Soros György pénzelte szervezetek működtetik, gyakorlatilag csempészhajónak használják.

Az Enzo Moavero Milanesi vezette olasz külügyminisztériumban magyarázatot várnak a francia elnöki hivatal keddi közleményére. Ebben Emmanuel Macron francia elnök felelőtlennek és cinikusnak nevezte a római kormány magatartását.

A római kormánypalota szintén közleményben válaszolt, hangsúlyozva, hogy Róma nem fogadhat el álszent leckéztetést olyan országoktól, amelyek a migrációval szemben mindig más irányba fordították tekintetüket.
Olaszországban ennél is nagyobb visszhangja volt annak, hogy Gabriel Attal, a Macron vezette En Marche párt brüsszeli szóvivője egyenesen "undorítónak" nevezte az olaszok eljárását.
Matteo Salvini olasz belügyminiszter, a kormányzó Liga politikusa kedd esti televíziós interjújában kijelentette, hogy menedékkérők áthelyezésében Franciaország magatartása volt eddig a legméltánytalanabb, mivel Párizs az általa vállalt majdnem tízezres kvótából eddig 640 menedékkérőt vett át.

Matteo Salvini, olasz belügyminiszter.FORRÁS: AFP/MIGUEL MEDINA

Emmanuel ha tényleg arany szíved van, már holnap átküldünk neked további kilencezret!- üzente Matteo Salvini a francia elnöknek.

Az olasz miniszterelnök pénteken indul Párizsba, első európai látogatására, és Emmanuel Macron is fogadja őt.Olasz sajtóértesülések szerint azonban az olasz fél a látogatás lemondását mérlegeli.

Elképzelhető, hogy Giuseppe Conte olasz miniszterelnök az utolsó pillanatban lemondja a péntekre tervezett párizsi látogatásátFORRÁS: AFP/NURPHOTO/SILVIA LORE

Olaszország vasárnap megtagadta a Soros György által szponzorált civil szervezetek által működtetett, 629 migránst szállító mentőhajó kikötését, de Málta sem fogadta a hajót. Az Aquariuson utazó menekülteket végül olasz hajók segítségével szállítják át Spanyolországba, amely felajánlotta, hogy fogadja őket.

+ FILM

Mi állhatott a sorozatos templombezárások hátterében?

Los Angelesben tartották az amerikai templombezárásokról készült magyar dokumentumfilm világpremierjét.

A Los Angeles-i La Femme nemzetközi fesztivál közönsége ismerhette meg elsőként az A hit kiárusítása (Foreclosing on Faith) című dokumentumfilmet, amelyet a vatikáni rádió magyar adásának munkatársa, Somogyi Viktória és az Emmy-díjas Jeff MacIntyre amerikai operatőr-producer készített.

A dokumentumfilm az Egyesült Államokban riasztó méretű és gyorsaságú templombezárásokat mutatja be: pontosan elemzi az okokat, felvillantja a háttérben húzódó anyagi megfontolásokat és aprólékosan feltárja a hívők néhol hősies küzdelmét a közösséget megtartó templomokért.

Somogyi Viktória elmondta:

Az Egyesült Államokban immár történelmi méreteket ért el a katolikus templomok bezárása, pedig ezek a plébániák a társadalmi háló biztonságát nyújtó közösségi élet terei is, s minden egyes alkalommal, amikor bezárnak egy-egy templomot, a közösség egy része belerokkan.

Somogyi Viktória megfogalmazásában a filmben az új évezred Dávid és Góliát története rajzolódik ki.

A filmben amerikai magyar plébániák kálváriájáról is szó esik és drámai vallomások elevenítik fel a clevelandi magyar katolikus templom megmentéséért folytatott küzdelmet, amely egyébként győzelemmel ért véget, a templom ugyanis megmenekült a bezárástól.

A film létrejöttét a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) mellett a Magyar Média Mecenatúra Program Ember Judit-pályázata támogatta 10 millió forinttal.

A La Femme nemzetközi filmfesztivált 2005-ben alapították és a filmipar női alkotóit – operatőröket, rendezőket – hivatott támogatni.

Törökországban egyre több a keresztény, de nincsenek lelkipásztorok

2018. június 12. kedd 09:01

Vannak, akik szeretnének megkeresztelkedni, nekünk viszont nincsenek papjaink, akik foglalkoznának velük – nyilatkozta Paolo Bizzetti kelet-törökországi jezsuita püspök, aki a monasztikus életet is szeretné újjáéleszteni Kappadókiában, a nagy egyházatyák hazájában.

Törökországban növekszik az érdeklődés a kereszténység iránt, sőt vannak, akik szeretnének megkeresztelkedni is, viszont nincsenek lelkipásztorok, akik segíteni tudnának nekik a felkészülésben – mondta a kelet-törökországi Anatólia apostoli helynöke, Paolo Bizzetti SJ. „Közösségünk drámai paphiánnyal küzd” – hangsúlyozta.

Emlékeztetett, hogy miután elődjét, Luigi Padovesét meggyilkolták, hat évig püspök sem volt. Neki így mindent szinte nulláról kellett kezdenie. Pedig a kereszténység jelenlétnek ezen a földön nemcsak hosszú múltja és hagyománya, de napjainkban is nagy jelentősége van. 

„A nyári szünidő után nekem sem lesz már plébánosom a székesegyházhoz tartozó plébánián – nyilatkozta a Vatikáni Rádiónak Bizzetti püspök –, ezért arra kérem a nyugati keresztényeket, imádkozzanak, hogy az Úr küldjön munkásokat aratásába, hiszen az aratnivaló bőséges lehet. Nagy az érdeklődés a kereszténység iránt. Vannak, akik szívesen meg is keresztelkednének, nekünk azonban nincsenek papjaink, akik foglalkozni tudnának velük.

Nagy álmom a monasztikus élet felélesztése is Kappadókiában. Három éve egyetlen szerzetesrend sincs ezen a földön. Pedig Kappadókia három nagy egyházatya hazája, akik meghatározó szerepet játszottak keresztény örökségünk kialakításában. A közelmúltig létezett itt a monasztikus élet, és nagyon érdekes formában, erősen összeforrott a helyi emberek életével. Ma ismét lehetőség lenne erre. Ezért azzal a felhívással fordulok a monasztikus férfi és női rendekhez, komolyan fontolják meg a közösségalapítás lehetőségét Kappadókiában, hogy biztosítani lehessen a tanúságtétel e formájának folyamatosságát.

Fordította: Koncz Éva

Forrás és fotó: EKai.pl

Magyar Kurír

Soros György: Hogyan mentsük meg Európát?

Soros György

Értékelje a cikket:

Köszönjük!

Menekültválság, megszorítás és széthullás fenyeget. Cselekedni kell, bátran.

Az Európai Unió léte veszélybe került. Az elmúlt évtizedben minden rosszul sült el. Hogyan jutott idáig az a politikai projekt, amelynek a kontinens békéje és virágzása köszönhető?

Ifjúkoromban néhány látnok, Jean Monnet vezetésével, megcsinálta az Európai Szén- és Acélközösségből előbb a Közös Piacot, majd az uniót. Generációm többsége lelkesen támogatta ezt a folyamatot. Én személy szerint az EU-t a nyílt társadalom megtestesülésének láttam. Egyenlő államok önkéntes társulása, amelyek a közjóért szövetkeznek és adják fel szuverenitásuk egy részét.

Ám a 2008-as gazdasági válság óta úgy tűnik, az EU utat vesztett. A megszorítás programját választotta, amely elvezetett az euróválsághoz, és az eurózónát hitelezőkre és adósokra osztotta fel. Előbbiek feltételeket támasztottak, amelyeket az utóbbiak nem tudtak teljesíteni. Ez már sem önkéntes, sem egyenlő társulás nem volt – pont az ellenkezője annak, amire az EU épült.

Ennek eredményeként ma sok fiatal számára az EU ellenség, amely megfosztotta őket a munkájuktól és a biztos jövőtől. Az ellenérzésekre rárepültek a populista politikusok, és EU-ellenes pártokat és mozgalmakat alapítottak rájuk.

Ezután jött 2015 menekülthulláma. Elsőre a legtöbben együttérzően fogadták az elnyomás vagy polgárháború elől menekülőket. De attól tartottak, hogy mindennapi életüket megzavarja az ellátórendszerek túlterhelése. Hamarosan pedig elvesztették bizalmukat, amikor azt látták, hogy a hatóságok nem képesek a válság kezelésére.

© MTI / Mohai Balázs

Németországban ez a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland (AfD) erősödéséhez vezetett, amelyből az ország legerősebb ellenzéki pártja lett. Olaszország hasonló úton jár, még tragikusabb következményekkel: az EU-ellenes Öt Csillag Mozgalom és az Északi Liga alakíthat kormányt.

Egész Európát összezavarta a menekültválság. Gátlástalan vezetők még azokban az országokban is ki tudták használni, ahová szinte egyáltalán nem érkeztek menekültek. Magyarországon Orbán Viktor arra alapozta a kampányát, hogy engem vádolt hamisan azzal, hogy muszlim menekültekkel akarom elárasztani Európát és benne Magyarországot.

Orbán ma a saját, keresztény Európa-víziójának védelmezőjeként lép fel. Ez a jövőkép szemben áll az EU alapelveivel. Az a célja, hogy átvegye az Európai Parlament legnagyobb frakcióját adó kereszténydemokraták vezetését.

Az Egyesült Államok tovább súlyosbította az unió problémáit. A 2015-ös iráni atomalku egyoldalú felrúgásával Donald Trump gyakorlatilag tönkretette az atlanti szövetséget.

Ma már nemcsak retorikai fordulat, hogy Európa léte forog kockán. Ez a valóság.

Mit lehet tenni?

Az EU három súlyos bajjal néz szembe: a menekültválsággal, a gazdasági fejlődést akadályozó megszorításokkal és a dezintegrációval, amelynek első példája a Brexit. Mindenekelőtt a menekültválságot kell kezelni.

Mindig az volt az álláspontom, hogy a menekültek szétosztásának teljesen önkéntes alapon kell történnie. Sem a tagállamokat nem szabad befogadásra kényszeríteni, sem a menekülteket olyan országokba irányítani, ahová ők nem akarnak menni. Sürgősen felül kell vizsgálni vagy megszüntetni a dublini szabályozást, amely felelős az Olaszországra és más déli államokra nehezedő igazságtalan terhelésért; és a katasztrofális politikai következményekért.

© MTI / EPA / Alessandro Di Meo

Az EU-nak meg kell védenie külső határait, de nyitva kell állnia a legális bevándorlás előtt. Ezzel szemben a belső határokat nem szabad lezárni. Az Európa-erőd, amely totálisan zárt mindenfajta bevándorlás előtt, nemcsak a nemzetközi és európai joggal ellentétes, de teljesen lehetetlen is.

Európa szeretne segíteni Afrikán és a fejlődő világon, a demokratikus szándékú kormányok támogatása útján. Ez helyes, mivel ezáltal az érintett országokban javulhat az oktatás és a munkaerőpiac, vagyis polgáraik kevésbé vállalják majd az Európába vezető, gyakran veszélyes utazást.

Egy ilyen „afrikai Marshall-segély” eredményeképp nemcsak az ellenőrizetlen menekülthullám apadna el, de lehetővé válna a rendezett bevándorlás megszervezése is. Így a migráció a bevándorlók és a fogadó országok részéről is önkéntes lehet.

Ma messze vagyunk ettől az ideális helyzettől. Az uniónak még mindig nincs egységes migrációs politikája. Minden tagállam a maga útját járja, gyakran egymás érdekeit keresztezve. Európa országai nem az afrikai demokratikus fejlődést tartják szem előtt, hanem csak meg akarják állítani a migrációt. Ezért a rendelkezésre álló összeg nagy része diktátorokkal kötött piszkos üzletekre megy el: megvesztegetik őket, hogy erőszakkal állják útját a népmozgásnak, és elnyomással akadályozzák meg saját állampolgáraik utazását.

A pénz amúgy is kevés. Ahhoz, hogy egy afrikai Marshall-terv sikeres legyen, legalább 30 milliárd euróra lenne szükség évente. A tagállamok ennek csak kisebb részét tudnák fedezni. Honnan szerezzünk tehát pénzt?

Tartsuk szem előtt, hogy a menekültválság európai probléma, és összeurópai megoldást igényel. Az EU hitelképessége magas, ám kihasználatlan. Mikor éljünk a lehetőséggel, ha nem egy sorsdöntő válságban? A történelemből tudjuk, hogy háborús időkben mindig emelkedik az államadósság. Tény persze, hogy a hitelfelvétel ellenkezik a ma uralkodó ortodoxiával, amely megszorítást szorgalmaz – csakhogy a megszorítás maga is az egyik oka a válságnak.

Mostanáig még lehetett azt mondani, hogy ez a politika működik, hiszen az európai gazdaság lassan erősödik. Hogy csak ki kell tartani. De az iráni atomalku összeomlásával, az amerikai szövetség bomlásával megjósolható, hogy újabb negatív hatások következnek.

A dollár erősödése már most azzal jár, hogy a fejlődő piacok valutái leértékelődnek. Új pénzügyi válság közeleg. Az afrikai Marshall-terv a legjobbkor érkezne. Ezért javaslom, hogy oldjuk meg a finanszírozását innovatívan és bátran.

Olyan új pénzügyi eljárást szorgalmazok, amellyel az EU anélkül veheti igénybe a pénzpiac segítségét, hogy közvetlen kötelezettséget vállalna akár uniós, akár tagállami szinten. A módszer hasonló az amerikai önkormányzati kötvények működéséhez, illetve a járványok elleni védekezésekhez rendezett sprint-gyűjtésekhez.

A lényeg, hogy Európának radikálisan kell cselekednie a túlélésért. Újra fel kell találnia magát.

Ennek pedig igazi, alulról jövő kezdeményezésként kell működnie. A Szén- és Acélközösségből felülről irányított módon lett Európai Unió, és ez remekül működött. De az idők változnak. Ma az átlagemberek úgy érzik, nincs beleszólásuk semmibe. Közös erőfeszítésre van szükség; az uniós szervek irányítása és a civil mozgalmak kombinálására.

A harmadik feladvány a területi dezintegráció kezelése. A Brexit elképesztő károkkal jár, mindkét fél számára. A válás hosszú folyamat lesz, akár öt évnél is hosszabb. Ez a politikában egy örökkévalóság, ilyen forrongó időkben különösen. Végső soron a britek döntik el, mit akarnak, de jobb, ha mielőbb dűlőre jutnak. Ez a célja a Best for Britain kezdeményezésnek, amelyet támogatok. Sikerült elérni egy parlamenti határozatot, amelyben benne van a lehetőség, hogy Nagy-Britannia az unió tagja marad.

© AFP / Justin Tallis

Ez nagy eredmény lenne, de ehhez a brit polgárok meggyőző többségének támogatása kell. Ennek a többségnek a létrehozásáért dolgozik a Best for Britain.

Az EU-ban maradás mellett erős érvek szólnak, de ez csak az utóbbi hónapokban vált világossá, és időbe telik, amíg széles körben elfogadják. Ehhez az is kell, hogy az EU olyan szervezetté váljon, amelyhez Nagy-Britannia ismét csatlakozni akar.

Ez már egy másik Európa lenne. Olyan, amelyben egyértelműen megkülönböztetjük az uniót és az eurózónát. Másrészt be kell vallani, hogy az euróval súlyos gondok vannak, és ezeket meg kell oldani.

Az eurózónát elavult szerződések alapján irányítják. Ezek például feltételezik, hogy minden ország bevezeti az eurót, ha a követelményeknek megfelel. Így olyan államok – Csehország, Lengyelország vagy Svédország –, amelyek világossá tették, hogy nem akarnak eurót, ma is „pre-in” státusban vannak.

A jelenlegi keretekben az eurózóna képezi a belső magot, míg a többi tagállam másodrendű. A ki nem mondott elv az, hogy a tagállamok különböző sebességgel ugyan, de ugyanoda tartanak. Figyelmen kívül hagyjuk, hogy számos EU-ország konkrétan nem akar szorosabb szövetséget.

Ezt a célt el kell engedni. A többsebességes Európa helyett többsávos Európát építeni, amelyben a  tagállamoknak több választási lehetőségük van. Ma a kooperáció nem népszerű, de ez megváltozhat, ha az emberek azt látják, hogy megéri.

A rideg valóság rákényszerítheti a tagállamokat, hogy nemzeti érdekeiket félretéve az unió fennmaradását helyezzék előtérbe. Ezt sürgette Emmanuel Macron francia elnök aacheni beszédében, és csatlakozott hozzá Angela Merkel német kancellár is. Ha sikerrel járnak, Monnet és társai nyomába léphetnek. Ám ehhez maguk mögé kell állítaniuk Európa tömegeit. Én és a Nyílt Társadalom Alapítványok mindent megteszünk, hogy segítsünk.

A cikket a Project Syndicate engedélyével közöljük.

Eloltották a budapesti raktártüzet - fotók

A szerda délelőtt kigyulladt épületben délután egyre elfojtották a lángokat, de az utómunkálatok még órákig el fognak húzódni.

Egy műszaki cikkeket tároló, 3000 négyzetméteres raktárépület gyulladt ki a főváros XIII. kerületében, a Frangepán utcában - mondta a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője a hvg.hu kérdésére. Kisdi Márk Máté közölte azt is: tudomásuk szerint senki sem sérült meg, mérgező anyag pedig nem került a levegőbe.

© Olvasói fotó

A kiérkező rendőrök egyre hátrébb parancsolták a bámészkodókat és az újságírókat, a környéken lakókkal pedig bezáratták az ablakaikat. A katasztrófavédelem mobil laborja ugyanakkor egészségre káros értéket semmilyen anyagból nem mutatott

A 444.hu úgy tudja, hogy a Ramiris Europe Kft. raktára gyulladt ki.

© Balázs Kaufmann

© Székelyhidi Balázs

A tűzoltók 12 járművel vonultak a Frangepán utcai helyszínre. Több, mint harminc fővárosi hivatásos tűzoltó kezdte meg az oltási munkálatokat.

© Máté Péter

Később további húsz tűzoltó érkezett a helyszínre, akiknek 11 órára tizenegy vízsugárral és két emelőre szerelt vízágyúval sikerült körülhatárolniuk a tüzet, amely így továbbterjedni már nem tud.

A környékről több száz embert kísértek biztonságos helyre.

A katasztrófavédelem közlése szerint délután egyre - nagyjából négy órával a riasztás után - sikerült elfojtani a lángokat, de az utómunkálatok még órákig elhúzódnak, hogy a tűzoltók minden izzást megszüntethessenek.

2018. június. 12. 06:18 2018. a fél országra

szerző:

hvg.hu

Több megyében és a fővárosban másodfokúra emelte a heves zivatarok miatt kiadott figyelmeztetését az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Másodfokú (narancs) figyelmeztetés van érvényben Budapesten, Pest megyében, továbbá Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Somogy, Tolna, Vas és Veszprém megyében a heves zivatarok veszélye miatt. Szintén heves zivatarok miatt Baranya, Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Zala megyében elsőfokú a figyelmeztetés.

Szintén elsőfokú figyelmeztetést adtak ki felhőszakadás veszélye miatt a fővárosra, Pest, Baranya, Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Nógrád, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna, Vas, Veszprém és Zala megyére.

Emellett Baranya, Bács-Kiskun, Csongrád, Somogy, Tolna és Zala megyére a hőség miatt is kiadták az elsőfokú figyelmeztetést. Az előrejelzés szerint a hőmérséklet délután 28 és 34 Celsius-fok között alakul. Késő estére 20 és 27 fok közé hűl le a levegő.

Délután a Dunántúl nyugati, északnyugati megyéit zivatarok érik el, melyek egyre intenzívebbé válva és rendszert alkotva haladnak keleti, délkeleti irányba, este érhetik el a főváros térségét, késő este pedig a Tisza vonalát. Ezek között nagy eséllyel lehetnek heves zivatarok, melyekhez kapcsolódva 90-100 kilométer/órás szélroham, nagyobb szemű jég és felhőszakadás társulhat. Szerdára virradó éjszaka a zivatartevékenység súlypontja fokozatosan áthelyeződik az északkeleti országrészre, míg az ország más részein lassacskán – átmenetileg – megnyugodhat a légkör.

Bűncselekménnyel vádolják Szijjártó politikusbarátját a menekülthajó elutasítása miatt

Több olasz polgármester is keményen bírálta Matteo Salvini olasz belügyminisztert a földközi-tengeri eset kezelése miatt.

"Bárki, aki emberi életeket veszélyeztet, nemcsak szégyenteljesen és erkölcsileg elítélendően viselkedik, hanem bűncselekményt követ el. Véleményem szerint ez emberiesség elleni bűn, és nemzetközi bíróság előtt kell felelni érte" – fogalmazott Nápoly polgármestere, Luigi De Magistris az Euronews szerint azt követően, hogy Matteo Salvini belügyminiszter nem engedte kikötni a menekültekkel teli Aquarius hajót az olasz partoknál.

Leoluca Orlando arról beszélt, hogy európai polgárként és Palermo polgármestereként is panaszt fog benyújtani a tartományi bíróságnál az európai államok és az olasz kormány büntetőjogi felelősségével kapcsolatban.

"Nem tudom, hogy ez egy mostani törvényszék előtt fog-e történni, de bekerül majd a történelemkönyvekbe, és nagyszüleinktől eltérően mi nem mondhatjuk majd azt az unokáinknak, hogy nem tudtunk róla" – magyarázta.

Szijjártó Péter kedden egyeztetett Salvinivel, a magyar külügyminiszter pedig üdvözölte az olaszok terhes anyákkal, gyerekekkel, kísérő nélküli kiskorúakkal való keménykedését.

Az illegális migráció megfékezéséért német-osztrák-olasz együttműködés indul

Tóth Dalma

BERLIN, 14:38

Együttműködést kezd az illegális migráció ellen Németország, Ausztria és Olaszország – jelentette be Horst Seehofer német belügyminiszter és Sebastian Kurz osztrák kancellár szerdán Berlinben.

Horst Seehofer az osztrák kormányfővel közösen tartott tájékoztatóján elmondta, hogy Matteo Salvini olasz belügyminiszter kezdeményezésére

Róma, Bécs és Berlin együttműködést kezd a biztonság, a terrorizmus elleni küzdelem és az illegális migráció területén. 

Sebastian Kurz és Horst Seehofer

Fotó: AFP

Sebastian Kurz kiemelte, hogy létre kell hozni az "illegális migráció ellen harcolni akarók tengelyét". Ehhez a törekvéshez kapcsolódik a három ország regionális együttműködése.

Hozzátette, hogy hatalmas változás történt az illegális migráció megítélésében 2015-2016 óta, amikor még erős ellenállásba ütközött a "nyitott határok politikája" elleni személyes fellépése. Most már viszont "rendkívül széles és nagy" a külső határ védelmét a középpontba helyező osztrák álláspontot támogató országok tábora – mondta.

OLVASTAD MÁR?

Németország és Ausztria rendőröket küld Albániába

Reggel 7:59

Muszlimok életveszélyesen megfenyegették az osztrák kancellárt

Kevesebb szociális juttatást kapnak azok, akik nem beszélik a nyelvet Ausztriában

Kurz: ideje lenne elfelejteni a migránsok kvóták szerinti szétosztását

Izrael atomtitkokat ad el Szaúd Arábiának

Egy izraeli szakértő szerint a cionista állam olyan információkat ad el Szaúd Arábiának, melyek lehetővé teszik azt, hogy a sivatagi királyság atomfegyvereket állítson elő. Ami Doron, az izraeli hadsereg szakértője, szerint ez az együttműködés szélesebb körűvé teszi a kapcsolatokat Mohamed Bin Salman koronaherceg és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök között. És így Szaúd Arábia is csatlakozhat a térségben zajló nukleáris fegyverkezési versenyhez.

Az izraeli szakértő szerint már Pakisztán is felajánlotta a nukleáris technikák megosztását Szaúd Arábiának és a pakisztáni mérnökök akár hónapokon belül készek lennének Rijádba utazni. Az izraeli fél azonban őket megelőzve tett ajánlatot mivel szeretnének javítani a szaúdi-izraeli kapcsolatokon. Az pedig már mindenki számára világos, hogy a szíriai és az iraki események miatt már évek óta létezik együttműködés a két ország között. Főleg a terrorista csoportok támogatása és az Irán elleni szabotázs akciók terén.

Elemzők szerint Szaúd Arábia már engedélyt is kért az Egyesült Államoktól ahhoz, hogy elkezdhesse az urándúsítást. Szaúd Arábiának már az 1970-es években voltak ilyen jellegű ambíciói, ugyanis figyelemmel követték Pakisztán nukleáris fegyverkezési programját. A pakisztániakkal szemben álló Izrael és India azonban közösen jelentős előretörést értek el ezen a területen. A szaúdi kormány a pakisztáni program mellett egyezményt kötött olyan kínai rakéták vásárlásáról, melyek nukleáris robbanófejjel is felszerelhetőek.

A kérdés katonai részének megoldására a szaúdi kormány a hadseregen belül már létre is hozta a Szaúdi Királyi Stratégiai Rakéta Ezredet, melynek a rakéták tesztelése és éles helyzetben azok bevetése lesz a feladata. Azonban a szaúdi rakéta technológia jelentősen el van maradva az iráni fejlesztésektől. A szaúdi hadiipart össze se lehet hasonlítani az iránival ahol már hosszú évek óta komoly fejlesztések folynak és Irán képes minden jellegű katonai eszközt otthon előállítani. Harckocsikat, harci helikoptereket, rakétákat és újabban jelentős sikereket értek el a pilóta nélküli repülő eszközök területén. Ezzel szemben a szinte nem is létező szaúdi hadiipar jelentéktelennek tekinthető, hiszen a szaúdi hadsereg mindent importból szerez be. A harckocsikat és a vadászrepülőket is a nyugati országoktól szerzik be és használják nem túl jelentős sikerekkel.

Orientalista.hu – Al-Isfahani Press Tv

Magyarok szervezhették be a hidegháború hírhedt kettős ügynökét

Kondor Vilmos, a méltán népszerű krimik szerzője hosszas nyomozás után jutott arra a következtetésre, hogy a cambridge-i ötök talán leghíresebb tagja, Kim Philby átállításában fontos szerepe volt honfitársainknak. Több éves kutatómunkájának eredményét a BBC History júniusi számában tárja az olvasók elé.

Ki volt Kim Philby?

Harold Adrian Russell „Kim” Philby, a 20. század méltán leghírhedtebb hírszerzője 1912-ben született Indiában, apja a híres orientalista St. John Philby volt, aki kulcsszerepet játszott Szaúd-Arábia létrejöttében. Philby 1933-ban végzett a Cambridge-i Egyetemen, ekkor már osztotta a kommunizmus eszméjét, és úgy döntött, hogy ezért harcolni is kész. 1930 és 1934 között sok időt töltött Európában, 1934-ben Bécsben került kapcsolatba az NKVD-vel, és még ebben az évben, Londonban be is szervezték. Már a szovjetek ügynökeként került a polgárháborús Spanyolországba a Times tudósítójaként, majd hazatérése után az MI6-hoz csatlakozott, és egyre magasabbra emelkedett.

A háború után először Törökországba került, majd Washingtonba, ahol szoros barátságot kötött a CIA vezető kémelhárítójával, James Jesus Angletonnal. Ekkor már a „cambridge-i ötök” gőzerővel dolgoztak, és a szintén Washingtonban szolgálatot teljesítő, az atomtitkok után szaglászó Donald Mclean talpa alatt forró lett a talaj – 1951 tavaszán Guy Burgess társaságában Moszkvába szöktek.

Philby is gyanús lett, megvádolták, hogy együtt kémkedett a két hírszerzővel. Sikerült tisztáznia magát a nyomozás során, de az MI6 kötelékéből távoznia kellett. Ekkor újságíróként kezdett el dolgozni, majd 1955-ben Harold Macmillan brit miniszterelnök hivatalosan is felmentette Philbyt a vádak alól, aki Bejrútba utazott, hogy onnan tudósítson brit lapokat – ekkor már semmiféle értéket nem képviselt megbízói számára. 1961-ben Anatolij Golicin, a KGB őrnagya átállt, és mivel sokat tudott a Szovjetunió nyugati ügynökeiről, Philby – a lebukást elkerülendő – 1963-ban Bejrútból Moszkvába szökött, és ott is halt meg 1988-ban, számkivetettként – ugyanis a KGB végig azt feltételezte róla, hogy kettős ügynök.

Amikor könyveinek, elsősorban a A budapesti kém című regényének anyagának gyűjtése közben Kondor rendre magyar vagy magyar hangzású nevekkel találkozott Kim Philby élettörténetében, kezdetben nem tulajdonított ennek nagy jelentőséget. Végtére is Philby többször beutazta Európát és pályafutása alatt számtalan emberrel került kapcsolatba, természetes, hogy köztük magyarok is voltak. A gyanú, hogy ennél többről van szó, szép lassan erősödött meg Kondorban, miután szembesült azzal, hogy a Philby kettős ügynökké válása szempontjából kulcsfontosságú, 1929 és 1937 közti időszakban „mindenütt magyar arcot látunk felbukkanni, magyar hangot hallunk megszólalni”.

Az első igazi nyomot az jelentette, amikor az egykori MI6 hírszerző, Tim Milne (a Micimackó szerzője, A. A. Milne unokaöccse) 2014-ben megjelent, Philbyről írt könyvéből kiderült, hogy a későbbi szovjet ügynök 1929-ben egy magyar festő, Szegedi Szűts István társaságában utazta be Anglia Black County nevet viselő, szénbányászattal és acéliparral foglalkozó, Birminghamtől nyugatra fekvő középső vidékét.

Mint Milne ragyogó stílusban megírt könyvéből kiderült, az expresszionista festőművész neve nem Szigetti Szuts volt, hanem Szegedi Szűts István. Az 1893-ban, Budapesten született festő neve ma már csak keveseknek mond bármit is, de a harmincas évek elején többek között a magyar kormány támogatásával készített el egy remekbeszabott rajzfilmet, kiállított Londonban, rajzolt két „szavak nélküli regényt” – Kondorban él a gyanúperrel, hogy ő ismertette meg a témára egyébként eleve fogékony Philbyt a kommunizmus eszméjével.

Philby spanyol katonák között

Fotó: Bettmann

Szegedi Szűts 1929-ben érkezett Angliába kiállítását megszervezni, abban az évben, amikor Philby a „magyar festő” társaságában meglátogatta a Black Countryt, méghozzá motorbiciklin. Az erősen elmaradott, tizenkilencedik századi viszonyokat idéző utazás mélyen felkavarta Philbyt. Nyomorban élő munkáscsaládoknál laktak, velük ettek, testközelből megtapasztalhatták, mit művelt a gazdasági világválság a legkiszolgáltatottabbakkal. Philby már ekkor, tizenhét évesen megfogalmazta harcának jelmondatát: „A gazdagok átkozottul gazdagok lettek, a szegények pedig átkozottul szegények.” És attól kezdve minden, amit tett, ezen a helyzeten volt hivatott változtatni.

Feltehetően soha nem tudjuk meg, hogyan keveredett egymás mellé Szegedi Szűts és Philby, mert Philby egyetlen szóval sem emlékezett meg az eseményről, ahogyan későbbi közös útjaikról sem, sőt soha le sem írta Szegedi Szűts nevét, csak „a magyar”-ként utalt rá. Ennek ellenére Szegedi Szűts jelentős és fontos szerepet tölthetett be az életében, mert a frissen nagykorúvá vált Philby első útja 1930 húsvétján Magyarországra vezetett. Motorbiciklivel érkezett, de hogy merre járt, homály fedi, annyi azonban bizonyosnak látszik, hogy Szegedi Szűts társaságában jutott el az Alföldre és Szabadka környékére, ahol a Black Countryhoz nagyon hasonló viszonyokkal találkozhatott, csak éppen nem az ipari munkások, hanem a kétkezi parasztok életét láthatta a saját szemével.

Philby ugyanabban az évben még egyszer megjelent Budapesten, ezúttal Tim Milne társaságában, akivel először a Király utcában béreltek lakást, majd egy autószerelő műhelyben ütöttek tábort, amelynek nem más volt a tulajdonosa, mint Szegedi Szűts György. Philby és Milne remekül érezték magukat a fővárosban: rántott húst ettek, úsztak a Dunában, amelyből egy részt uszoda gyanánt választottak le és használtak akkoriban, megnézték A kék angyalt (az 1930-as, Heinrich Mann regényéből készített német hangosfilm Marlene Dietrich első nagyobb sikere volt), sétáltak a Margitszigeten, és Milne memoárja szerint Philby egyetlen egyszer sem adta jelét egyre erősödő politikai meggyőződésének. Szegedi Szűts neve sem bukkant fel soha többé; ha volt a harmincas évek közepén Angliában letelepedett festőnek titka, 1959-es halálakor a sírba vitte magával. Philbynek a munkásosztály és a kommunizmus iránti elköteleződése pár évre rá Bécsben talált újabb megerősítésre, ahol két magyar is tevékeny részt vállalt Philby öntudatra ébredésében és kémmé válásában.

Egy csábító ajánlat

Amikor 1933-ban Philby Bécsbe érkezett, már úgy érezte, hogy a szocializmus nem nyújt megoldást a munkásosztály problémáira, egyedül a kommunizmus, és ebbéli eltökéltségében jelentős szerepet játszhatott, hogy egy évvel korábban, 1932-ben élőben hallhatta Hitlert Münchenben, természetesen Milne társaságában, és pontosan látta, mekkora veszélyt jelent Európára a nácik hatalomra kerülése. Ezért – valamint az Osztrák-Magyar Monarchia egykori államai iránt érzett, megmagyarázhatatlan vonzalma miatt is – döntött úgy, hogy Bécsben a helye, ahol Engelbert Dollfuss szélsőjobboldali kormánya a parlament feloszlatása után szisztematikusan elkezdte lebontani a szociáldemokraták által elkezdett reformok sorát, különös tekintettel a fővárosra, amely az első világháború óta erősen kötődött a baloldali eszmékhez.

Philby Moszkvában 1968.

Fotó: Paul Popper/Popperfoto

Philby gyakorlatilag egyetlen fillér nélkül érkezett Bécsbe, kezében egy címmel, amelyet a Komintern párizsi ügynökétől, egy bizonyos Louis Gibartitól kapott. A Gibarti név valójában nom du guerre (felvett, „háborús” név) volt, Gibarti ugyanis Dobos Lászlóként született 1895-ben. Bizonyára legenda, hogy az ajtót maga a család egyetlen leánygyermeke, a huszonhárom éves Alice nyitotta ki, mindenesetre a lány – pontosabban elvált asszony, aki másfél év házasság után vált el Karl Friedmann nevű, szocialista aktivista férjétől, nevét viszont megtartotta – azonnal felfigyelt a sármos, elegáns angol fiatalemberre. Nem véletlenül, Moszkva ugyanis ezért fizette őt. Alice Friedmann, azaz Litzi, a Szovjetunió „tehetségkutatója” volt: olyan fiatalokat hajtott fel, akik a párt és a szovjet ügy érdekében hasznosak lehetnek. Összekötője pedig nem volt más, mint Eisenberger Benjamin, akinek neve ma már ebben a formában talán nem sokat mond, ám sokkal többet, ha hozzáteszem: Eisenberger 1944-től a Péter Gábor nevet viselte, és 1932-ben Moszkvában szervezte be a GPU, a szovjetek hírszerzéssel és elhárítással foglalkozó politikai rendőrsége.

Philby azonnal fejest ugrott az aknamunkába és a szerelmi kapcsolatba Litzivel. A nála két évvel idősebb nőről mindenki állította, hogy szexuális ragadozó, ezért könnyen elképzelhető, hogy hamar levette a lábáról a nőket addig jobbára képekről és távolról ismerő Philbyt. A fiatalember angol útlevelének köszönhetően nagy hasznára vált a földalatti kommunista mozgalomnak: szabadon járhatott-kelhetett a határon át Csehszlovákia és Magyarország felé. Hogy hányszor járt futárként Budapesten, még csak sejteni sem lehet, de az országot jól ismerte, ismerősei is voltak, az éber Magyar Királyi Államrendőrség és az elhárítás pedig akkor sem állította volna meg, ha Kommunista kiáltvánnyal a kezében énekli részegen az Internacionálét a Parlament előtt, hiszen brit fiatalember volt, és mint ilyen per definitionem nem lehetett sem kém, sem kommunista.

Philby egyre jobban elkötelezte magát Litzi és az ügy mellett, állítólag még az 1934. február 12-én kezdődött Karl Marx Hof-i csatákban is részt vett, jóllehet csupán adagolta a lőszert a fegyvereseknek. (A szocialista és konzervatív-fasiszta erők közötti, februári felkelésként ismert összecsapás-sorozat bécsi helyszínén a magukat elbarikádozó szocialistákat és a környező munkáscsaládokat Dolfuss kancellár és szövetségesei tüzérséggel lövették.) A bécsi élmények mély és kitörölhetetlen hatást gyakoroltak rá, ahogy Litzire is, aki körül kezdett szorulni a hurok. Dollfuss rendőrsége rászállt a kommunistákra, és Philby tudta, csupán idő kérdése, hogy a rendőrök ismét megjelenjenek Litziért. Nem habozott, tette, amit egy brit úriember tesz ilyen esetben: február 24-én feleségül vette a nőt, aki brit útlevelet kapott, így könnyen el tudták hagyni az országot, és Angliába is gond nélkül léptek be.

A kör bezárul

A házaspár pénzügyi okokból a férfi anyjánál húzta meg magát, Philby pedig beadta jelentkezését a külügyminisztériumhoz. A napok eseménytelenül múltak egészen addig, amikor júniusban Litzi bemutatta őt egy barátnőjének, Edith Tudor-Hartnak (1908–1973), akit még Bécsből ismert, Edith ugyanis ott született, és vált a kommunizmus támogatójává. A főállásban fényképészként, mellékállásban az NKVD tehetségkutatójaként dolgozó Tudor-Hart 1934 júniusában közölte Philbyvel, hogy egy „kiemelkedően fontos ember” szeretne vele találkozni. Philby követte az utasításokat, és a megbeszélt időben a Regent Parkban leült egy padra egy alacsony, energiától vibráló férfi mellé, aki Ottóként mutatkozott be neki. Valódi neve azonban Arnold Deutsch volt, bécsi születésű és neveltetésű „illegális”, vagyis olyan hírszerző, aki a célországban semmiféle hivatalos státuszban nincs, ennek okán diplomáciai védelmet sem élvez.

Kim Philby sajtótájokztatót tart, miután tisztázták az ellene felhozott vádak alól.

Fotó: Harold Clements / Europress / Getty

Deutsch története páratlanul érdekes – és legalább annyira rejtélyes, mivel az elmúlt öt évtized során hosszú ideig abban sem sikerült megállapodni, hogy milyen nemzetiségű volt. Egészen addig, amíg Boris Volodarsky Stalin's Agent (Oxford University Press) című, az áruló Alexander Orlovról 2015-ben megjelent és megérdemelten hiánypótlónak tartott könyvében rendet nem vágott a Deutsch származása körüli vitákban. A korábbi feltételezésekkel szemben a legendás kém osztrák volt (Bécsben született 1904-ben), nem cseh, nem szlovák és nem is magyar, jóllehet anyja felvidéki származású volt, és Eisler Katalin néven született.

A Bécsben diplomát szerző Deutsch először Párizsba, majd Londonba ment, ahol oktatóként helyezkedett el a Londoni Egyetemen. Megérkezése után nem sokkal beszervezte Edith Tudor-Hartot, a nő cserébe néhány hónappal később tálcán szállította neki Philbyt – aki végül magával hozta a „cambridge-i ötök” maradék tagjait.

Magyar tartótiszt

Philby mélységesen tisztelte és szerette Deutschot, mégis fegyelmezett pártkatonaként vette tudomásul Deutsch visszahívását Moszkvába 1937 januárjában. (A sztálini tisztogatás akkor már nagyban dübörgött, ám Deutschnak valahogy sikerült ép bőrrel megúsznia. Sorsának további alakulásáról sokáig találgatások jelentek meg, az igazságot pedig Volodarsky derítette ki, miután megtalálta Deutsch leányát, aki jelenleg ma is Bécs huszadik kerületében él. Deutsch nagy valószínűséggel 1942 őszén egy Amerikába tartó hajón utazott, amelyet a németek elsüllyesztettek.) Philby mellé új tartótisztet neveztek ki, egy majdnem két méter magas, komor, hátrafésült hajú férfit, fogsorában arany foggal, tekintetében mély eltökéltséggel. Teodor Sztefanovics Malynak hívták a férfit, aki Mály Tivadarként látta meg a napvilágot Temesvárott 1894-ben. Mály vette át a tartótiszt szerepét, és Deutschcsal közösen irányították a „csodálatos ötös”-ként is ismert „camberidge-i ötök” csoportját.

Arra vonatkozó bizonyítékot Kondor egyelőre nem talált, hogy 1937 után is lett volna bármi köze Magyarországhoz, de a szovjet titkosszolgálati archívumok feltárása nélkül kizárni sem tudja a lehetőséget. Az sem kizárt, hogy a közeljövőben más forrásokból is újabb részletek derülhetnek ki a 20. század talán leghíresebb kémjének, Kim Philbynek magyarországi kapcsolatairól.

A cikk teljes terjedelmében, további izgalmas adalékokkal, a nyomozás részleteivel a BBC History 2016. júniusi számában olvasható, amely most újra kapható az újságárusoknál, megrendelhető a kiadótól vagy letölthető digitális formátumban is az ismert szolgáltatók kínálatából.

Szembekerült egymással az amerikai és szíriai hadsereg (videó)

A Szíriai Katonai Felderítés egy ellenőrző pontja megtagadta a belépést az amerikai megszállók egyik menetoszlopától a Szíriai Arab Hadsereg ellenőrizte területekre Al-Kamishli városban.

A múlt héten, egészen pontosan május 31-én az úgynevezett “Szíriai Demokratikus Erők (SDF) tagjai elraboltak két szíriai katonát, aminek következtében a Szíriai Arab Hadsereg 154. Ezrede fellépett és elfogta az úgynevezett SDF több fegyveresét. Az amerikai csapatok

megpróbáltak beavatkozni konfliktusba végül megtagadták tőlük a belépést. A Syrian Arab Army oldal többet nem közölhet erről a művelet végrehajtási szabályok és a szíriai katonáknak eddig adott parancsok miatt.

Az ismerteink szerint a helyzet megoldódott, habár következő alkalommal egy hollywoodi stílusú propaganda sztorit fognak hallani az amerikai csapatoktól, akkor emlékezzenek erre az eredeti felvételre.

Orientalista.hu – Szíriai Arab Hadsereg

A videó nem érhető el.