Szalmabála építészet

Szalmabála építészet

http://www.youtube.com/watch?v=8gtlYx3IkMk&feature=player_detailpage 

Magyarország EGYETLEN passzívház lemezalapja a BAULAND-tól

http://www.youtube.com/watch?v=uhyh7LsjfRE 

38 óra alatt készült el az IsoteQ ház

http://www.youtube.com/watch?v=xpFGq9vrieE 

Építsünk szalmabálából?

Új időket élünk, ahol már az ingatlan-hirdetésekben a tulajdonosok nem titkolják, ha egy ház vályogból épült, inkább büszkén felvállalják. 

A környezettudatos szemlélet mára „divat” lett. A klasszikus környezetbarát építési anyagok körében egyre másra jelennek meg az újdonságok. Ilyen újdonság hazánkban a „szalmabála-ház” is.

Sok mindenből lehet házat építeni, de csak keveseknek jut eszébe, hogy szalmabálát alkalmazzon az építés során. Pedig igen kézenfekvő anyag. A mezőgazdaságnak köszönhetően tömegével áll rendelkezésre az országban bárhol, és igen kedvező áron lehet hozzá jutni. Nem is szólva az egyik leghasznosabb tulajdonságáról, a nagyon jó hőszigetelő képességéről.

A szalmabálából való építkezés nem új találmány. Idestova 150 éve építették meg európai telepesek az első szalmabála-házakat, akkor még ideiglenes jelleggel, az Egyesült Államokban Nebraska Homok  - hegyei közt. Az ideiglenes épületek olyan jól „vizsgáztak”, hogy később vályogtapasztással véglegesítették őket. Az 1980-as évek végén karolták fel újra a szalmaépítészetet és tették mára már világhírűvé. Az elmúlt húsz év alatt az információáramlás felgyorsulásával elterjedt szinte az egész világon. Magyarországon jelenleg több mint harminc szalmabála-ház épült engedéllyel, az engedély nélküliekről sajnos nincs pontos információ, de jóval nagyobb számban épültek, mint az engedélyesek. Ettől is többen vannak azok, akik jelenleg tervezik szalmabála-ház építését.

Ma persze szigorú előírásoknak kell megfelelni, ha az ember építeni akar. Hát lássuk mi is a szalmabála - ház,  és hogy viselkedik a szalmabála:
Az első szalmabála-házak még teherhordó falszerkezettel készültek. Ugyan ma is készítenek ilyet, de (szerencsére) csak elvétve. A teherhordó szalmafal nagy hátránya a roskadás. Ez sajnos igen nagymértékű is lehet, egy 3 magas fal akár 30-40 cm-rel is összeroskad, ha megkapja a tető terhét. Talán ez az egyik fő oka, hogy ma főként vázas szerkezetű szalmafalakat építenek. Itt a főként fa vázszerkezet hordozza a terheket, a szalma pedig csak kitöltő falként funkcionál (fachwerk). A váz-szerkezetes építés másik előnye, hogy előbb épülhet tartóváz és a tető, majd a tető védelme alatt deponálható, majd építhető a rossz időjárásra nagyon érzékeny szalma és vályogszerkezetű falazat is. Szalmából legfeljebb kétszintes épületet lehet, illetve célszerű építeni, mivel ettől magasabb épületnél már nem lehetne biztosítani a jogszabályok alkotta követelményeket. A funkció igazából nem kötött, tudomásom van egy pilisi Waldorf iskoláról is, melyet szalmából terveznek megépíteni. Amerikában az egyik legrégebbi ma is használatban lévő (közel 100 éves) szalmaépület templomként funkcionál. Családi házak, kisebb társasházak, sorházak építésére tökéletesen alkalmas, megfelelő hőérzetet biztosít, és a vályogházakhoz hasonlóan a páratartalmat is szabályozza. Nyáron a belső tér hűvös, télen a beltér kevés fűtéssel alkalmas az állandó emberi tartózkodásra.

A szalma önmagában igen tűzveszélyes anyag. Bálázva már kevésbé gyúlékony. Gondoljunk arra, hogy milyen könnyű meggyújtani egy papírlapot, és milyen nehéz egy telefonkönyvet. A szalmabála is hasonlóképp viselkedik. Falszerkezetbe építve mindenképpen meg kell védeni a bálákat a külső károsító tényezőktől (időjárás, tűz, rágcsálók, víz, … ). A legalkalmasabb erre ha vályogtapasztással, vagy vályog eléfalazással zárjuk be a bálafalat. A vályogtapasztás megvédi és szárazon tartja a szalmát, így tartós, és ami a legfontosabb, környezetre/egészségre teljesen ártalmatlan szigetelő anyagot kaphatunk. Míg a ma használt „gyári” építő és szigetelőanyagok nagy része kisebb-nagyobb mértékben terheli a környezetet, előállítása, beépítése során, és bontása után hulladékként is. A szalma ezzel szemben a mezőgazdaság egyik mellékterméke, a növény élete során oxigént termel, gabonát terem, majd beépítve egészségre teljesen ártalmatlan, káros kisugárzásoktól, vegyi anyagoktól teljesen mentes, bontása után 100%-ban lebomlik és visszaforgatható.  E szempontból teljesen azonos értékű a vályogfalakkal, paticsfalakkal, boronafalakkal.

A szerkezettel nagyon jó hőszigetelő értéket el lehet érni, mely a kialakítástól függően k/U=0,12-0,17 között változik. Megfelelő csomóponti kialakítással, akár passzívházat, vagy azt nagyon megközelítő hőszigetelő értékű épületet lehet építeni.

A magyar szabvány kisbála mérete 30x40x80cm-35x45x90 között van, tömege kb 15-20 kg. A kb 30 cm bálavastagság két oldalon legalább 5-5 cm tapasztást kap, így a teljes falszerkezet 40 cm, ami nem vastagabb egy ma használatos – műszaki előírásoknak megfelelő-  hőszigetelésű égetett-agyag téglafalnál. Természetesen lehet vastagabb bálaszerkezetet is létrehozni, ez csak fokozza a szerkezet hasznos tulajdonságait.

Egyre többen alkalmazzák azt a rendszert, ahol nem vályogvakolattal zárják le a szalmát a külvilágtól, hanem vályogtéglából eléfalaznak, így növelve a falszerkezet hőtehetetlenségét, megóvva házukat a nyári túlmelegedéstől. A bálákat használhatjuk födém, illetve tető szigetelésére is, így semmi sem szab határt egy teljes, szalmabálából készült ház építésének. A lényeg az alapvető szerkesztési szabályok betartása.
A szerkesztési szabályok hasonlóak a vályogfalakéhoz, kiegészítve a szalma egyedi tulajdonságai által megkövetelt tényezőkkel. A bálafal két fő ellensége a víz és a tűz. A vályognál már megismerhettük a víz elleni hatásos védekezést: a csizma és kalap sosem hiányozhat. Megfelelő alsó vízszigeteléssel, vízelvezetéssel, illetve erősen kiugró eresszel, jobb esetben tornác alkalmazásával a víz nem okozhat gondot a szerkezetnek. Gondolnunk kell még a használati vízre is. Szalmafalba ne építsünk be vizes gépészeti vezetéket. Szereljünk falon kívül, vagy használjunk előtétfalat. Ugyanez igaz a kád és zuhany kialakítására is, szerelt fal és az üzemi víz elleni szigetelés elengedhetetlen. A megfelelő páravándorlás biztosítására ne zárjuk be a szerkezetet. Ezért alkalmas a vályogvakolat, és nem alkalmas a cementvakolat, ezért alkalmazunk külső előtétfalnál vályogtéglát és nem égetettagyag-téglát. Ha mindezt megvalósítottuk, és a vályogköpenyben légmentes zárást biztosítottunk, akkor a tűz ellen is védve vagyunk. A szalmafal igen tömör, és benne szorult levegő mennyisége nem elég az égéshez. Ha nincs levegő-utánpótlás, és füstelveztetés, akkor nem alakulhat ki tűz a szerkezeten belül.

Essen pár szó a költségekről is. Sokat nem ígérhetek, mivel egy átlagos családi ház beruházási költségének max 10-15%-a a falszerkezet ára. Kicsit többet spórolhatunk, ha a tető- és födémszigetelést is kiváltjuk. A teljes költségvetést nagymértékben nem módosítja, így nem tévesztünk sokat, ha egy átlagos négyzetméterárral számolunk. Viszont amit nyerhetünk, egy teljesen egészséges, környezetbarát, organikus formákra is szabadon alakítható, kiemelkedő hőszigetelésű épület.

Az internetnek köszönhetően a magyar szalmaépítők könnyen egymásra találnak. Egy főként fiatal építészekből álló társaság összefogott, és megalapította a Magyar Szalmaépítők Egyesületét. Az egyesület legfőbb céljai közt szerepel a magyarországi szalmaépítészet felkarolása, népszerűsítése, jogszabályi követelmények megteremtése, harmonizálása, szalmaépítő tudásbázis létrehozása.

A Szalmaépítőket itt lehet megtalálni: www.szalmaepitok.hu.   Az oldal nemrég indult, de szeretnénk, ha minél többen jönnének és csatlakoznának a lelkes csapathoz. Regisztráljatok, olvassatok, írjatok a fórumba, írjatok cikkeket szalmaépítésről, vályogépítésről, és bármilyen kapcsolódó témáról.

Hederics Gábor

Szalmabála-építészet Szalmabála-építészet  Fejlesztés Képzés Letölthető anyagok Linkek

Bevezető Sokféle technológia létezik a „szalmabála ház” elnevezés mögött. De mindegyik egy lényeges dologban megegyezik. Ez pedig az, hogy az épület határoló felületének meghatározó alapanyaga a szalma. Ez az egyszerű növényi alapanyag igen kiváló tulajdonságokkal rendelkezik, ami alkalmassá teszi az épületekben való felhasználására. És hogy miért lehet egy tökéletes építőanyagnak tekinteni? Mert tényleg nem kell kompromisszumot kötni az árak-, design-, környezeti terhek-, üzemeltetés szempontrendszerek között. A szalmabála házak építészetében mára olyan sok nemzetközi tapasztalat és jó példa gyűlt össze, hogy nyugodtan állíthatjuk: A szalmabála épület a jövő épülete, mert szépek, alacsony a beruházási költségük, tűz és rágcsáló-biztosak, olcsó a fenntartásuk, mert alacsony a fűtésre, hűtésre felhasználandó energiaigényük, na és időtállóak. Mindamellett közösségteremtő a szalmabála építkezés, mert van néhány olyan mozzanat, amit legjobb kalákában elvégezni. De nézzük egy kicsit részletesebben hogy miről is van szó: Az alapanyag: A szalmát mindenki ismeri. A szalma a gabonafélék érett, nagyon kevés nedvességet tartalmazó szára. Szerkezete szerint egy rugalmas, vékony falú cső, amit szakaszokra osztanak a levelek kiindulásánál található csomók. Anyaga szerint alapvetően cellulóz, kevés ligninnel és szilikátokkal. Anyagtól függetlenül mindenféle szalma megfelel építési célokra: búza, rozs, rizs, árpa, zab, köles. Szalmán kívül egy sor további növényi szár báláiból is építettek már házat: komló, len, nád, elefántfű stb. Leginkább időálló szalmaféle a rizs szalmája, magas szilikáttartalma miatt A szalmát a betakarítási munkálatok után bálázzák. Az építészet számára a kisbála a megfelelő, mivel szilárdsági és térfogati jellemzői lehetővé teszik akár azt is, hogy teherhordó falat is építsünk belőle. A szalmából leggyakrabban készülő kis bálák tipikusan 80-100 cm hosszú, 50-60 cm széles és 30-35 cm magas téglatestek, leginkább ezt a méretet használják építési célokra.   A szalmabála építőanyag tulajdonságai Hőszigetelés A szalmabála egy olyan természetes anyag, amelynek a hőszigetelő képessége vetekszik a legmodernebb szintetikus hőszigetelő anyagokéval. A különbség csak az, hogy a bálák elkészítése nem igényel jelentős ásványi nyersanyag és energiahordozó felhasználást. Az alábbi táblázat a leggyakoribb fal-anyagok fajlagos hővezetését, a belőlük készülő falak tipikus vastagságát, és az ezekből kiszámítható tipikus hőellenállást tartalmazza: Anyag λ (W/mK) Vastagság (m) U-érték: (m2K/W) Beton 1,5 0,15 0,09 Tömör tégla 0,7 0,38 0,54 Tömör vályog 0,9 0,5 0,55 Lyukas tégla 0,4 0,38 0,95 Könnyű vályog 0,2 0,3 1,50 Szalmabála 0,05 0,5 10,00   A szalmából készült épületben nyáron kellemes hűvös van. Ez egyrészt a kiváló hőszigetelő tulajdonságának köszönhető, másrészt a napsütés hatására a szalmában lévő nedvesség (kb. 14%) elkezd párologni, ami hőelvonással jár. Az elpárolgott nedvességet éjszaka újra felveszi, így a forró nyári napokon soha nem melegszik túl a ház. A kiváló hőszigetelési, és hőgazdálkodási tényezőnek köszönhetően a szalmabála épületek beruházási költségei is kisebbek egy ma jellemző épületnél, mert kisebb fűtőtestre, kazánra lesz szükségünk. Extra jó nyílászárók esetén, valamint egyéb építészeti technológiák (pl. passzív napenergia hasznosítást lehetővé tevő tervezés) segítségével a szalmabála épületek akár megcélozhatják a passzív házak szintjét is. Hangszigetelés A hangszigetelési képessége ugyanabból a szerkezeti jellemzőből származik aminek a kiváló hőszigetelési tulajdonságait is köszönheti. Nemzetközi mérések szerint 51 dB feletti hangszigetelő képességgel bír. Időtállóság A fal és a ház szerkezete az, ami biztosítja, hogy egy szalmabála épület ugyanolyan tartós lesz, mint egy bármilyen más szerkezetű ház. A falban lévő szalma kívül belül be van tapasztva sárral, így sem az időjárás, sem az állatok, sem a baktériumok nem tehetnek kárt benne. A szalmabála építésre használata viszonylag nem régi eredetű, mivel maga a szalmabála készítés is csak az ipari forradalom után tűnt fel. Az 1800-as évek végén épült szalmaházakból még mindig van olyan, amelyik áll A szalma élettartama Ez konkrétan a nedvességtartalmától függ. Még nagy nedvesség tartalmú helyen, például földbe ásva is kell egy év a lebomlásához. A rizsszalmának magas szilikáttartalma miatt pedig még ennek is a duplája. Kellően alacsony (max. 18-20 %) nedvességtartalmú szalma azonban lényegében korlátlan ideig fennmarad károsodás nélkül. Az eddigi legrégebbi ép szalmaszálak egyiptomi sírokból kerültek elő, és több ezer évesek. Gondos tervezéssel és kivitelezéssel pedig biztosítani lehet a megfelelően alacsony nedvességtartalmat a falon belül. Rovarok, rágcsálók A szénával ellentétben a szalma lényegében nem tartalmaz emészthető részeket. Még a mikroorganizmusoknak is csak megfelelő körülmények között képesek lebontani. Ha egy rágcsáló mégis megrágja, azt csak a fogai koptatására teszi, mert megemészteni úgyis képtelen volna. A szalma kevésbé nyújt kényelmes otthont a kártevők (rovarok, élősködők) számára, mint a hagyományos faszerkezet. A fal bevakolásával elzárjuk előlük az összes bejutási lehetőséget. Az építéskor esetlegesen a bálában levő rovarok pedig nem jutnak élelemhez, így előbb-utóbb elpusztulnak. Ha olyan méretű repedések vannak a vakolaton, hogy beférnek a rágcsálók, akkor minden bizonnyal beköltöznek. Azonban a repedések keletkezése megfelelő tervezéssel és kivitelezéssel valószínűtlen. A biztonság kedvéért a rágcsálók ellen szokás a fal alsó részére még vakolás előtt egy kb. egy méter széles, apró lyukú fémhálót is erősíteni. Ezt az apró lyukú hálót célszerű olyan helyekre is a vakolat alá tenni, ahol megfelelő támasztékot találhatnak a rágcsálók. (Ablakok párkányaihoz stb.) A fal többi részében nem szükséges ez a védekezés, mert a járatok készítését nem tudják elkezdeni a függőleges falon ezek az állatok, mivel nem tudnak miben stabilan megkapaszkodni. Tűzbiztonság A Kanadai Nemzeti Kutatási Tanács tesztelte a bevakolt szalmabálákat tűzbiztonsági szempontból és azt tapasztalták, hogy tűzbiztosabbak, mint a hagyományos építőanyagok (a hagyományos építőanyagok alatt itt a fa-gipszkarton kombinációt kell érteni - a szerk.). A bevakolt felület két órán keresztül volt képes ellenállni 1000 °C fokos hőnek, mielőtt bármilyen károsodást szenvedett volna. A szalmabálák megfelelő mennyiségű levegőt tartalmaznak ahhoz, hogy jó szigetelő értéket biztosítsanak, de nem eleget ahhoz, hogy táplálják a tüzet. Tűzzel szemben a szalmabála-épültek azon részei sérülékenyek, ahol laza szalmát használnak, (pl. tömítések vagy tetőterek szigetelése) ezért ezeket a részeket is védeni kell pl. a padlásokat sártapasztással vagy légzáró burkolattal. Az európai tűztesztek is hasonló értékeket bizonyítanak. Németországban 2004-ben végezték el a tesztet, ott az F90-es minősítést kapta a szalmabála fal. Azaz 1000 Co-nak állt ellen a fal 90 percen keresztül. Magyarországon is végeztek tűzteszteket az EMI laboratóriumában. Ezek a hazai szabványok szerint vizsgálták a szalmabála falat, valamint födém szerkezeteket terhelés alatt. Az Energia és Környezet Alapítvány megbízásából elvégzett tűzteszt során a bálafal 45 percig állt ellen az 1000 Co-s tűznek, majd a tűzterhelést megszüntették, mert a kívánt minősítést így megszerezte. Tűzteszt letöltése (.pdf) Tűzteszt videó   Földrengésállóság Beton, tégla, és fa szerkezetekkel összehasonlítva a szalmafal nagyon rugalmas és hajlékony, így elnyeli a rengés energiáját. Kalifornia Állam az energiatakarékossági szempontok mellett talán éppen ezért készített építésügyi szabványt a szalmabála épületekre. Ott az un. Nebraska stílusú, tehát önhordó szerkezetű házakat is engedélyezik. Referenciák A legrégebbi szalmaépületek 100 évesek, tömeges elterjedésük az utóbbi 20 év eredménye. A máig elkészült kb. 30.000 épület építése és üzemeltetése közben összegyűlt tapasztalat elérhető az irodalomban és az interneten egyaránt. Ezzel együtt is csak nagyon kevés helyen szabályozzák még a világban a szalmaépítést törvények és szabványok. Az épületek nagyobb része a tulajdonosok saját munkája, és csak kisebb részük épült "kereskedelmi" keretek közt. Ez az arány talán az utóbbi 3-4 évben kezd eltolódni a profi építők javára.   Technológiai irányok Teherhordó bálafal Ez az un.“Nebraska”-típusú épület. Ennek lényege az, hogy a bálából készült fal tartja a tető tömegét. Kezdetben ez a szerkezeti megoldás volt az elterjedtebb. Gondos kivitelezéssel és néhány szabály betartásával a szalmabálafal képes akár nagyobb tömegű tető megtartására is. Tapasztalt bálaház-építők szerint a teherhordó bálafalas épület építése akkor indokolt és egyben a legegyszerűbb, ha az épület alapterülete nem nagyobb, mint 45-50 m². Ez azonban nem alapvető szabály, hiszen az eredeti historikus bálaépületek mérete elérte a 100-110 m²-t. Akkoriban azonban kisebb nyílásméreteket használtak, egyszerű volt az épület alaprajza és kontúrja, és egyszerű volt a tetőszerkezet és forma is. Manapság ezt nehezebb teljesíteni. Mai szemmel az ilyen épület kevésbé felel meg a kényelmi szempontoknak, vagyis melléképület, gazdasági épület, vagy a telken önálló kis lakóépület (hagyományosan: nyári konyha stb.) lehet ennek a technikának az alkalmazási területe. Vázas szerkezetű épülettípusok A “Nebraska”- típussal szemben ma nagyon kedveltek a vázas szerkezetű bálaházak. Ebben az esetben a szalmabála vázkitöltő fal hőszigetelő szerepe és egyéb épületfizikai előnyei válnak elsődlegessé. A vázas kialakítás előnyei már a tervezés és a kivitelezés időszakában is nyilvánvalóak. A tervezés során már rendelkezésre állnak azok a tapasztalatok, előképek, térélmények, ami a mai lakások esetében elfogadott. Sajnos közben elveszőben vannak a vályogépítészet jellegzetességét is adó lineáris térsorolású, kisebb alapterületű lakóépületek. Vagyis a mai lakásfelfogásnak jobban megfelel az összetett tereket magába foglalni képes, bonyolultabb alaprajzi kialakításra is alkalmas vázas rendszer. Szintén nem elhanyagolható szempont, hogy az építési engedélyezési hatóságok is könnyebben elfogadják a már elfogadott, alapelveiben, anyaghasználatában és szerkezeti csomópontjaiban jobban ismert szerkezetű épület terveit. A vázas rendszer előnyei jelentkeznek akkor is, amikor a vázat és a nagyobb szaktudást igénylő tetőszerkezetet vállalkozásban készíttetjük el, és csak a bálázás, vakolás és burkolás marad a házilagos kivitelezőkre. A vázas rendszer esetében könnyebben érvényesül az az elv is, hogy az épület mihamarabb kerüljön tető alá, így a bálázás egyszerűbbé és biztonságosabbá válik, egyben érdekesebb is a házilagos kivitelezők számára. A vázas rendszer előnyei mellett az is nyilvánvaló, hogy a faváz az egyetlen jó megoldás. Elvileg elképzelhető lenne például az acélvázas épület is, de ez annyira ellentmond a szalmabála alapelvének, hogy nevetségessé válna, aki ezt megpróbálná, hacsak valami igen különleges indoka nem adódna erre. Ugyanakkor meglévő épületek (pl. mezőgazdasági tároló hangárok) esetében már többször előfordult, hogy az “acéldoboz” külső oldalát szalmabálával vették körül és így hőszigetelték utólagosan. A vázas szerkezetek esetében többféle jellegűt ismer az építészet. Lehet pl. létravázas a tetőt tartó rendszer, de lehet gerendavázas is. A gerendaváznál lehet olyan, ahol a gerendák a felső térben állnak, vagy a bálafalba vannak integrálva, de van olyan is, amikor a falon kívül helyezkednek el. ezen változatok között az esztétikai igény, vagy a rendelkezésre álló építőanyag minősége szerint választhatunk. Előre szerelt épületek A betonpanel épületekhez hasonlóan a szalmabála építészet is kitalálta ezt a technológiát. Az épület falait ebben az esetben egy üzemben készítik el. Fából elkészítik a a szalmapanelek tok szerkezetét. Ez után feltöltik szalmával ezeket a „dobozokat” Az elkészült szalma paneleket ez után gyakran még itt be is tapasztják. A kész paneleket ezek után szállítják az építkezés helyszínére, és itt szerelik össze az épületet. Ausztriában nagyon sok ilyen rendszerrel megépített házat adtak már át. Érdekességképpen még egy kis kápolnát is elkészítettek ezzel a technológiával. A kápolna helyszíni építése egy nap alatt be is fejeződött. Ennek a technológiának az az előnye, hogy nagyon gyors helyszíni építkezést tesz lehetővé, így az időjárási körülmények kevésbé akadályozzák az építkezést. További előnye hogy a szalma tömörségére, valamint a tapasztás minőségére jól biztosítható. Télen is lehet szalmabála paneleket gyártani, így akár „tömeggyártás” is elképzelhető ezzel a megoldással. Utólagos hőszigetelés szalmabálával A szalmabála nem csak arra jó, hogy új épületeket építsünk belőle. Meglévő épületek utólagos hőszigetelésére is alkalmas. Az utólagos hőszigetelésnél ugyanazokra a szabályokra kell figyelni, mint a bála épületek esetében: Ügyeljünk arra, hogy ne ázzon a szigetelés se alulról, se felülről. Egy B30-as téglafal szalmabálával szigetelve 10 szer jobb hőszigetelővé válik. Ott érdemes az utólagos hőszigetelés ezen módján gondolkodni, ahol van elegendő hely a szalmabálák felszerelésére. Érdemes azt is szem előtt tartani, hogy a bálák miatt a fal vastagsága jelentősen megnő. Ez egyébként előnyére is válhat a ház megjelenésének, hiszen a vastag falakat felhasználhatjuk , mint látványelem is. Engedélyezés Feltöltés alatt! MSZE 3576-2:2012

Fejlesztés

Tűztesztek Az alapítványunk egy tűztesztet már közreműködők segítségével megvalósított. A szalmabála épületek engedélyezési folyamataihoz egy következő egyszerű tűztesztet szeretnénk elvégezni. Ez egy un. kisláng vizsgálat. Ez azért szükséges, hogy a Szalma és Vályogépítészeti előszabványban (MSZE 3576-2:2012) szereplő megfelelőségi igazolást ki lehessen adni. A tesztet elvégzésére csak az ÉMI Kft jogosult. A teszt költsége 300.000 Ft, amelyhez támogatókat várunk.   Önhordó szalmabála épületek Ez a szerkezeti kialakítás igazán nagy áttörést jelentene a hazai szalmabála építészetben, mivel ezzel a technológiával az építés költségei jelentősen csökkenthetőek lesznek. Mivel a föld számos országában építenek ezzel a módszerrel, ezért a legfontosabb feladat a tapasztalatok átvétele, valamint néhány próba épület megvalósítása, és az engedélyezésben való előrelépés. Szintén várjuk az olyan segítőket, akik részt szeretnének venni ebben a folyamatban.   Szakdolgozók számára A szalmabála építészet egy olyan technológia, ami igazán sok kutatható feladatot ad, mivel a rendszer folyamatosan fejleszthető. A diplomamunkák elvégzéséhez szívesen nyújtunk segítséget. A megvalósult szakdolgozatokat pedig szeretnénk publikálni.

Képzés

A szalmabála egy olyan építő anyag, amelyet ma még kevesen ismernek, de olyan jó tulajdonságokkal rendelkezik, hogy méltán helye van a hazai építőiparban. A szalmabálából készült épületek egyesítik a környezettudatosságot, az energiatakarékosságot, és a kreatív építészeti magoldásokat. Egy olyan gyakorlatorientált elméleti alapozó képzést szervezünk, ahol a szalmabála építés iránt érdeklődők elsajátíthatják ennek a technológiának az alapjait. Azért gyakorlat orientált, mert a képzés során a gyakorlati kivitelezéssel is sokat foglalkozunk. Az elméleti képzést követően  - az azt elvégzők részére - a nyár folyamán gyakorlati alkalmakat is hirdetünk.     Kérdések és válaszok a képzéssel kapcsolatban:   Mire jó ez a képzés? Sokan szeretnének szalmabála épületeket építeni maguknak. A képzésen megismerkedhet a résztvevő mindazon szemponttal, amire egy jól működő szalmabála épület tervezésekor, üzemeltetésekor oda kell figyelni. A szalmabála épületek megvalósításakor, sokféle speciális ismeretre, tapasztalatra van szükség, azért, hogy az eltervezett épület jó minőségben épüljön meg, és így képes legyen a valóságban is arra, amit a rendszer potenciálisan tud. Az ácsok, kőművesek egyelőre nem ismerik a bála épületek kivitelezésére jellemző technikai fogásokat. Ezért szükséges az építkezésen a szalmabála technológiához értő műszaki vezetés. A kalákás építkezések is igényelnek figyelmet, és szakértelmet. Mind az épülettel kapcsolatosan, mind a kaláka megszervezésével kapcsolatban. Ezeket az ismereteket is áttekintjük. Mire nem jó? Nem jogosít fel építészeti tervezésre, tehát nem helyettesíti az építészeti egyetemet  Nem jogosít fel statikai tervezés elkészítésére sem.   Kinek ajánljuk a képzést? Aki szeretne építkezni, de nem ismeri alaposan ezt a módszert, az most minden apró részlettel megismerkedhet, így sokkal nagyobb nyugalommal, és szakmai hozzáértéssel foghat hozzá a tervezéshez, építkezéshez. Aki építőiparban dolgozó mesterember, és szeretné magát tovább képezni szalmabála építővé. Aki csak érdeklődik a szalmabála építészet iránt Aki kalákás építést tervez, akár más építészeti megoldás alkalmazásához. Építészeknek, mert az egyetemen korábban a szalmabála technológiát nem tanították, és érdekes szakmai továbblépési lehetőséget rejt magában ez a módszer. Aki érdeklik a környezettudatos építészeti technológiák iránt, mert az alapanyag legyártásától az építkezésen és a működtetéséig mindent áttekintünk, és sok kiegészítő megoldást is bemutatunk.   Miről lesz szó? A szalmabála építészet történelméről, A szalmabála építészetben fontos fizikai tulajdonságairól: Szilárdság, tömeg, páradiffúzió, hő- és hangszigetelési képesség. A szalmabála épületek energiagazdálkodása. Alapanyag gyártástól a működtetésig. A szalmabála beszerzése. Mire kell figyelni a vásárláskor? A szalmabála épületek szerkezeti alaptípusai és fejlesztési lehetőségeik. Kötésmódok, sarokszerkezetek. A külső szalmabála fal és a belső válaszfalak egymáshoz illesztése. Utólagos épületszigetelés szalmabálával. Födém és aljzat szigetelés szalmabálával. Tűzbiztonság, tűztesztek, Szerelvények, vezetékek elhelyezése a bálafalban. Vízvezeték, Áramvezeték. Gázvezeték, fűtéscsövek, falfűtés. Kártevők, és a kizárásuk. A tapasztás és a vakolás kérdései Térplasztikák kialakítása a tapasztásba integrálva. A kivitelezés logisztikája Kaláka szervezés Nehéz bútorok rögzítése Nyílászárók betervezése A fal színezése, festés, hidrofóbizálás Engedélyezés folyamata A szalmabála épületek karbantartása   Mit kap a résztvevő? Gyakorlatban használható szaktudást A szalmabála építészet módszereinek a megismerését Kapcsolatok kiépítésének lehetőségét Meghívást a gyakorlati képzésre

Letölthető anyagok

CALIFORNIA ÁLLAM EGÉSZSÉGÜGYI ÉS BIZTONSÁGI ELŐÍRÁSAI - Útmutató a szalmabála építéshez Magyar tűzteszt

Linkek

http://szalmaepitok.hu/ www.amazonails.org.uk/page/gallery www.modcell.com Egy panelgyár www.balewatch.com/ 50 szalmabála épület terv. www.fasba.de/ www.baubiologie.at/europe/ Sok megépült európai példa. www.ecobusinesslinks.com/straw-bale-house-design.htm Példák Amerikából. www.greenhomebuilding.com/strawbale.htm http://glassford.com.au/main/ http://strawbaleplans.wordpress.com/ Tervek találhatóak itt. http://strawbalehomes.org/ http://mha-net.org/html/sblinks.htm http://straworks.ca

A Szalmabála-ház áttekintése, építése

„Egyszer volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl volt, volt három malacka. Azok egy kicsi szalmaházban éltek. Egy éjszaka rájuk talált a farkas, majd bekapta a legkisebb malacot, de mind a hárman elszaladtak. ...”
Szinte mindenkinek ez a mese ugrik be, ha a szalmaházról hall...

A valóság is mesébe illő! A szalmaház építés története több mint száz évvel korábbra nyúlik vissza. Kanadában és Amerikában az 1800-as években jöttek rá, hogy az aratás után a földeken heverő szalma másra is használható, mint tüzelőnek vagy jószág alá alomnak. A szalmabálákból falat raktak. A legrégebbi, ma is álló szalmaház 1901-ben épült, azóta - köszöni jól van.

Miért szalma?

– Környezetbarát,
– Természetes anyag,
– Mindenhol rendelkezésre áll,
– Olcsó,
– Gyors és egyszerű építési mód.
– Energiatakarékos (mind az építkezés, mind a későbbi fűtési igény szempontjából).

Szalmabála-házban lakni életfilozófia. A harmónia, a Földanya minél közelebbi megélése. Mivel főként megújuló anyagokat használunk fel hozzá (kő, szalma, agyag, fa), a lehető legkevésbé szennyezzük vele környezetünket. A szalmaház rendkívül jó hő- és hangszigetelő, ezt több tulajdonságának együttesen köszönheti. Maga a szalmabála 55 cm széles, erre jön rá kívül 3, belül 2 réteg tapasz, mellyel a végleges falvastagság eléri a 65-70 cm-t is. Néhány adat: (1. táblázat) A szalmaházban a közfalak vagy kőből, vagy vályogból készülnek (általában). Maga a szalma nem jó hőtároló, viszont a belső falak annál inkább. A szalma jól szigetel kintről, míg a vályog egész nyáron megőrzi bent a hűvös levegőt.

A technológia

A lehető legegyszerűbb, hiszen kitalálói híján voltak gépeknek, nyersanyagoknak. Alapvetően két típus létezik, az önhordó ill. a faszerkezetes szalmaház. Az előbbi esetében ugyanúgy építkeznek a szalmabálából mint bármely egyéb anyagból: kötésbe rakják, majd erre kerül a tető. Ez a módszer kevésbé elterjedt, mivel nehéz kiszámítani a bálák terhelés hatására végbemenő tömörödését. A faszerkezetes ház már jóval biztonságosabb és gyorsabban is építhető. Itt gyakorlatilag a fa szerkezet tartja a terhet (akár tetőteret is).

Hogyan épül a szalmabála-ház?

Az alapnál kezdődik minden ház építése. Itt sincs másként, pusztán annyi a különbség, hogy az alap szélesebb (kb. 65 cm) és magasabb (40-60 cm). Készület betonból, de a természetes anyagok kedvelői inkább kőből vagy téglából készítik el. A szigetelés műanyag fólia vagy kátránypapír, esetleg más szigetelőréteg lehet. Az alapból vasrudak állnak ki (kb. 30-40 cm), melyre ráhúzzák az első réteg szalmabálát. Az alapra kerül egy fa keret, mely a szalma és az alap közé fog kerülni, míg a keret belső részét cseréptörmelékkel töltik ki (szigetelés). A fakerethez kívülről 30-40 cm távolságba függőlegesen léceket szegelnek, melyek felfutnak a felső koszorúhoz. Ehhez épül a szalmafal. Miután az első réteget lerakják, a szalmabálák között kis réseket kitöltik szalmával. A második sor fél bálányi eltolással jön fölé, pont mintha téglából építenék a házat. Előfordul az is, hogy fél, vagy harmad bálára van szükség (bár tervezéskor ezt igyekeznek minimálisra csökkenteni), ezt kézi megoldással egyszerűen meg lehet oldani. Többek között erre használható a bálázó tű. Ez egy méteres vasrúd, mellyel a bálákat át lehet kötözni. Maga a falrakás nagyon gyorsan megy, egy kisebb társaság egy nap alatt felhúzza a ház szalmafalait. Amikor a fal elérte teljes magasságát, az alapon lévő keret belső felére is léceket szögelnek (a másikfelét pedig a felső koszorúhoz), majd ezekhez bálázó tűvel hozzákötik a szalmabálákat. A sarkokat sor bála után 3 függőleges fa rúddal erősítik meg. A nyílászárók helyére már előre fa keretet helyeznek, melyet megerősítenek 2 keresztbe tett léccel, hogy amikor a fal a helyére kerül, a keretnek feszülő szalma ne torzítsa az el. Ezután a falra kívül, belül rabicháló kerül (bár ezt egyes építők feleslegesnek tartják). Ez részint megkönnyíti a tapaszanyag feljuttatását, másrészt segít a rágcsálók távoltartásában (lásd: keretes írás). A falnak szellőznie kell, ezért csak természetes anyagokat lehet felhasználni ennél a munkafolyamatnál is. A törekből, pelyvából, vízből és agyagos sárból álló tapaszt három rétegben kell felhordani (belül elég kettő), majd erre kerül a meszelés. Így a fal erős, mégis jól szellőző és remekül szigetelő lesz.

Veszélyek

A szalmának két fő ellensége van, a víz és a rágcsálók. Megfelelő előkészítéssel mindkét rizikófaktor jelentősen lecsökkenthető.

Nedvesség: A szalma száraz, alacsony páratartalmú (18-20 %) helyen több ezer évig is eláll, de még nedves földben is több mint egy év kell a teljes elbomláshoz. A falak vizesedése ellen a következő dolgokkal védekezhetünk:
– Körbe legyen legalább egy méteres eresz. Ezzel az eső szinte sose fog közvetlenül a falra esni. Ezáltal ritkábban is kell meszelni.
– Az alap a föld felett legyen legalább 30, de inkább 50 cm-el. Így a talajvíz, vagy a házban történt csőrepedés esetén sem fog károsodni a szalma.
– A ház körül építsünk gangot, vagy legalább vízelfolyót a felgyülemlett csapadék elvezetésére.
– A bútorokat 10cm-nél ne toljuk közelebb a falhoz, mert akkor megakadályozzuk a fal szellőzését.
– Sem kívül, sem belül nem szabad vízzáró (szintetikus) festékkel kezelni a felületet. Csak meszelni lehet, ill. természetes színezőanyagokkal színezni.

Rágcsálók: a tapasztalat azt mutatja, hogy a rágcsálók ritkán rágják be magukat a szalmaház falába.
– Tartsunk macskát...
– Az alsó 30 cm-en, valamint a nyílászárók ill. a felső koszorú mentén erősebb rabichálót használjunk, és azt is kettő- vagy háromszoros rétegben. Ezzel nagymértékben csökkenthetjük a rákcsálók bejutásának valószínűségét.

Forrás: szalmabalahaz.uw.hu