Rés
a pajzson , bomlik az egység .
Erdogan barátjának nevezte Putyint és azt mondta, hogy tárgyalásaik új fejezetet nyitnak az Oroszország és Törökország közötti kapcsolatokban
2016-08-08 RT - vilaglato.info
A török elnök Recep Tayyip Erdogan azt mondta, hogy a közelgő tárgyalások "barátjával" Putyinnal Moszkvában "új fejezetet nyitnak" a Törökország és Oroszország közötti kapcsolatokban.
"Ez egy történelmi látogatás lesz, egy új kezdet. Úgy vélem, hogy egy új fejezet nyílik meg a Vlagyimir barátommal sorra kerülő tárgyalásokon," - mondta Erdogan a TASSZ hírügynökségnek adott exkluzív interjúban a keddi látogatását megelőzően hozzátéve, hogy "sok mindent kell még együtt megtenni országainknak."
A török vezető Oroszország szíriai erőfeszítéseinek fontosságát is hangsúlyozta elismerve, hogy a szír konfliktus békés kezelése Oroszország nélkül lehetetlen.
"Oroszország nélkül nem lehet megoldás a szíriai válságra. A szíriai válság csak az Oroszországgal való együttműködéssel oldható meg," - mondta Erdogan hangsúlyozva, hogy Oroszország részvétele rendkívül fontos a szíriai békefolyamatban.
A török vezető korábban már hangsúlyozta, hogy "produktív megbeszélésekre" számít a szíriai kérdésben Oroszországgal, miután interjút adott a török TRT műsorszolgáltatónak.
A Kreml szintén reményét fejezte ki, hogy a török álláspont Szíriával kapcsolatban "konstruktívabb" lesz.
"A szíriai válságról mélységében fogunk tárgyalni (a két elnök találkozóján), és reméljük, hogy Törökország álláspontja konstruktívabbá válik," - mondta pénteken újságíróknak Jurij Ushakov, Vlagyimir Putyin tanácsadója.
A TASSZ-nak adott vasárnapi interjújában Erdogan ismét bírálta az EU-t, ahogy fogalmazott a Törökországnak 53 évvel ezelőtt tett kötelezettségvállalás nem teljesítése miatt.
"Az EU 53 éve játszik velünk. Folyamatosan bizonyítottuk őszinteségünket és ezt várjuk el az EU-tól is. Fel kell hagyni a politikai kettős mércével," - mondta a török elnök.
A két ország közötti kapcsolatok azután romlottak meg, hogy Törökország lelőtt egy orosz katonai repülőgépet Szíriában 2015. novemberében. Az eset után Oroszország számos szankciót vezetett be Törökország ellen, többek közt élelmiszer import embargót, a Törökországba induló charterjáratok tilalmát, vízumkényszert, valamint megtiltották török állampolgárok alkalmazását.
A Kreml kérésére az orosz utazási irodák felfüggesztették a Törökországba induló szervezett utazások értékesítését.
Az orosz-török kapcsolatok azt követően kezdtek javulni, hogy Erdogan bocsánatot kért a Kremltől az incidens miatt.
Oroszország volt az egyik első ország, amely kifejezte, hogy támogatja a törvényesen megválasztott hatóságot a július 15-i puccskísérlet alatt.
Törökország kiterjedt védelmi ipari együttműködést kezd Oroszországgal
A
török-orosz atomprogram folytatásáról, és a Török Áramlat
gázprojekt újraélesztéséről állapodott meg Vlagyimir Putyin
orosz államfő, és Recep Tayyip Erdogan török elnök. A közös
sajtótájékoztatón elhangzottak szerint további projektek
megkezdéséről is politikai döntés született.
Vlagyimir
Putyin elmondása szerint számos olyan közös projekttel
kapcsolatban állapodtak meg, melyek egyértelműen politikai döntést
igényeltek – ilyen megállapodás Törökország első
atomerőművének működtetése, és a Török Áramlat gázprojekt,
ami a Fekete-tengeren és Törökországon keresztül orosz gázzal
látná el Dél-Európát.
A
török elnök a sajtótájékoztatón elmondta, hogy stratégiai
befektetés státuszúvá teszik az Akkuyu atomerőmű-projektet, és
ebben a tekintetben megállapodásra jutottak az orosz államfővel.
Erdogan emellett elmondta, hogy
kiterjedt együttműködést kezdenek a védelmi iparban is.
Az
atomerőmű-építésről még 2010 májusában született
megállapodás. A Török Áramlat projekt megkezdéséről 2014
decemberében döntöttek, majd 2015 végén függesztették fel,
miután Törökország lelőtte az orosz légierő egy gépét Szíria
felett. A két ország kapcsolatai akkor kezdtek enyhülni, amikor
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, hogy a török elnök
bocsánatkérő levelet írt Vlagyimir Putyinnak, és részvétét
nyilvánította a lelőtt pilóta hozzátartozóinak.
Törökország hátat fordít aNATO-nak?
Mevlüt Cavosoglu török külügyminiszter
kijelentése szerint Törökország keresi a lehetőséget arra, hogy
a védelmi szektorban együttműködést kezdjen nem-NATO
országokkal.
Cavosoglu az N-TV német hírcsatornának adott
nyilatkozatában annak szükségességéről beszélt, hogy
Törökország nem-NATO országokkal is kiterjedt védelmi
együttműködést kezdjen, mert a NATO által ott működtetett
rakétavédelmi rendszer alkalmatlan arra, hogy valós
veszélyhelyzetben is megvédje az országot.
Cavosoglu kijelentése szerint Törökország saját
rakétavédelmi rendszert akar fejleszteni, és ehhez nem-NATO
országok segítségét kéri majd, hiszen az észak-atlanti
szövetség tagjain kívül számos más ország rendelkezik a
nyugati országokénál fejlettebb rakétatechnológiával.
A diplomata ugyanakkor tagadta, hogy Törökország a
NATO-ból kilépést tervezi.
Törökország oroszországi nagykövete, Umit Yardiim
azonban egyértelművé tette; a NATO-nak nem áll jogában
diktátumokat megfogalmazni Törökországgal szemben, vagy arra
törekednie, hogy irányítás alatt tartsa a török kül- és
biztonságpolitikát.“Törökország maga
kell eldöntse, hogy más országokkal milyen kapcsolatokat ápol.
Ebbe idegen hatalmaknak nem lehet beleszólása.”
Cavosoglu kijelentése szerint Törökország az utóbbi
hónap során megpróbálta rendezni viszonyát a NATO-országokkal,
de ezek a próbálkozások “nem alakultak a várakozásoknak
megfelelően”. Emiatt más partnereket keresnek, hogy Törökország
több lábon állhasson a védelmi ipar terén.
Kedden Vlagyimir Putyin orosz államfő és Recep Tayyip
Erdogan török elnök személyesen találkozott, majd az azt követő
sajtótájékoztatón elhangzottakból kiderült, hogy Törökország
kiterjedt védelmi ipari együttműködést tervez Moszkvával. Az
európai sajtó később annak lehetőségével foglalkozott, hogy
Ankara orosz rakétavédelmi rendszereket fog vásárolni. Erdogan
szóvivője, Ibrahim Kalin szerint azonban ez nem jelenti azt, hogy a
NATO-ból kilépésre készülnének.
Az “elit”, ami nyíltan a nép ellen fordult
Ezeket a fasisztákat ki ültette az Európai népek nyakába likvidálni őket , és demokratikus választással olyan vezetőket állítani az élre , kik a nemzetállamok érdekeit képviselik . Egy olyan egységet felállítani melynek feladata likvidálni az olyan elemeket kik eltérnek e demokratikus berendezkedéstől . - Szabadkőműveseket , bankárkasztosokat , titkosszolgálatokat , maffiákat , alvilági elemeket ,,,, stb .
Joachim Gauck német államfő nemrég nyilvánosan
kijelentette; “nem az elit a probléma, hanem a nép.”
Németország vezetői megszabadulnának az őshonos lakosságtól,
hogy boldogan élhessenek egy színesbőrű, kevert kultúrájú
társadalomban. Ehhez már csak a többségi lakosságtól kell
megszabadulniuk, ami nem osztja az ő nézeteiket, ezért útban
van.
“Nem az elit a probléma, hanem a nép” – ezt
Joachim Gauck német államfő mondta június végén. Kijelentését
követően feldühödött tömegek vonultak az elnöki hivatal
elé, amit később az állami televízió szélsőjobboldali
extrémizmusnak nevezett. Angela Merkel szintén egy erőszakos
lépéshez folyamodott, és felszólította a német vállalatok
vezetőit, hogy soron kívül foglalkoztassák az országba özönlő
“menekülteket”. A hét folyamán emellett a német kormány
kifosztotta az állami egészségügyi alapot, hogy elfogadhasson egy
törvényt, ami rendelkezik a Németországba importált több millió
nem-európai személy segélyezéséről és lakhatásáról. Egyre
inkább átlátszóak ezek a törekvések; ez már nem
hánytatott sorsú emberek befogadásáról szól, hanem egy
a kormányok által folytatott erőszakos lakosságcsere program, melynek célja, hogy Németországban is kisebbségbe kerüljön a fehér lakosság.
2012 folyamán az Amerikai Egyesült Államok “elitjeinek” számos
tagja örömének adott hangot, miután a születési statisztikákon
már egyértelműen látszott: a nem-fehér születések
száma meghaladta a
fehér születések számát. 2015-ben már az Al-Dzsazíra is azzal
foglalkozott, hogy a fehér lakosság kisebbséggé
válik az Egyesült Államokban. Azok a
politikusok, akik az “euro-atlanti integráció” hívei, ugyanezt
akarják megvalósítani Európában: azért támogatják a
bevándorlást, hogy az európai lakosság kisebbségbe
kerüljön.
Június 8-án Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter a
Zeit napilapnak nyilatkozva szó szerint kijelentette;
azért támogatja a bevándorlást, mert szerinte “vérfertőzéshez
vezetne”, ha a németek nem keverednek az arab és afrikai
migránsokkal. Schäuble a lapnak nyilatkozva furcsa
megszállottsággal beszélt a népek keveredéséről, és olyan
módon beszélt az emberekről, mintha csak tenyészanyagként
tekintene rájuk. Szerinte az európai-arab keverék nők “hatalmas
lehetőséget jelentenek az újításra”.
A fehér lakosság nem-európai népekkel keveredését egyébként
nem csak néhány elborult elméjű politikus, hanem civil
szervezetek és szekták sokasága is támogatja. Tavaly
augusztusban huszonnyolc európai szabadkőműves páholy írt alá
egy közös
nyilatkozatot, amiben felszólítják az
európai kormányokat, hogy fogadják be az összes, Európába tartó
bevándorlót. A bevándorlás elutasítása esetére újabb
konfliktusokat helyeztek kilátásba Európában.
Elgondolkodtató, hogy az Európai Unió a rendszeressé váló
terrortámadások és a kriminalitás látványos fokozódása
ellenére máig nem tudta lezárni saját határait, annak ellenére
sem, hogy erről a problémáról Európa vezető politikusai évek
óta vitát folytatnak. Lehetséges, hogy ilyen, a fajkeveredést
kívánatosnak tartó beteg ideológiát képviselő szekták már
mélyen beépültek több nyugati ország államigazgatásába?
Július végén a TV2 egy műsora annak
lehetőségével foglalkozott, hogy Angela Merkel német kancellár,
és Theresa May brit miniszterelnök is egy ilyen titkos szekta tagja
lehet. Merkel egyébként hetekkel korábban maga is megtekintett egy
úgynevezett “színdarabot”, ahol az Európai Unió számos
vezető politikusával többek közt azt nézték, amint a
“színészek” kecskével közösülést imitálnak. Később
semelyik vezető politikus nem illette kritikával az ott látott
jeleneteket.
Ezt az utat jelölte ki a vakoló zsidók társasága
nekik , és ők ezért erre esküdtek fel, és ezért kapják a júdás
aranyat mindegy , hogy hülye , részeges , vagy rablógyilkos , a
lényeg az hogy a tervet végig vigyék , még úgy is , ha
forrongást vált ki a cselekedetük . A páholy ezt várja el tőlük
, csak nézd meg Merkel cselekedését , a német népen kívül
Európát is elárulta , és a nyugati civilizációt is képes
feladni ezért , mert az ő programja amit a Rothschildoknak el kell
végeznie az nem más mint a világ állam elérésére tett
kísérlet, létrehozni az Európai Egyesült Államokat . Az új
birodalom a zsidó világbirodalom elérését tűzi ki célul , hogy
Európa gojai kamatrabszolgái végleg rabszolga sorsra legyenek
ítélve kiket bechipeznek halál chippel , és ha úgy tetszik nekik
bármikor ciánozhassanak bennünket , és a totális ellenőrzést
kiterjeszthessék mindenkire . Hát ez lenne a zsidó fasizmus
kiteljesedése ahol az emberiségből csak 500 milliót hagynának
életben . Nos helytartóink tudják ezt , és úgy laviroznak , hogy
ők benne legyenek az 500 millióban , de mint Sztalinnál is volt
épen likvidálták az elitnek nevezett rablógyilkosokat , és ezek
többsége zsidó volt , az orosz nép csak elszenvedte ezt a
népirtást . Hát ez is egy zsidó rémálom lesz amit próbálnak
megvalósítani , úgy gondolják , hogy a maffia elitet megszerezve
, és legyűrve az egész nemzetet megszerezték , hát így gyűrték
le Ukrajnát , és tették rabszolga sorba . Magyarországot , meg
maffia állammá tették , hisz a nemzeti vagyonon kívül a
vízkészletet is el kell lopniuk , és a természeti kincseinket is
le kell nyúlni , a földjeinkről nem is beszélünk . Ezek a
helytartók ezt a programot hajtatják végre a szabadkőműves
páholy tagokból álló politikai maffia tagjaitól kapott parancsok
alapján. De mi nem akarunk a zsidó birodalomban kamatrabszolgaként
élni , még ha a helytartónk a Hitleri leányzó lesz is , mert őt
szemelték ki , mivel Hitler erőszakos módszere nem vált be , a
kommunizmus is csődötmondó kisérlet volt , így a Hitleri klónnak
adták a feladatott , hogy hajtsa végre a világállam
létrehozásának előkészüléseit , és ha lehet valósítsa meh
az Európai Egyesült államokat , a világ fél zsidó fasiszta
államát . Hát ennek a tervnek a kidolgozása miatt kell nekünk a
stadionok építését mindennek a kárára erőltetni , hogy legyen
hova zárni a polgárokat akik ellenszegülnek . Ezért nem jut az
egészségügyre , az oktatásra , a nyugdíjra , és a többi állami
feledatra elkülönített költség , mert a koncebtrációs táborok
építése előréb valő , és az égető mű is azért lett
felépítve , hogy nagyüzemi módon lehessen elgázosítani az
embereket , ez lesz az igazi holokamu mikor majd tégedet , és
családodat viszi a szemetes kukás kocsi a kerepesi égetőbe , mert
itt nem átnevelő tábort akarbak működtetni , hanem megsemmisítő
táborokat . Az is elképzelhető , hogy a begyűjtés előbb a
koncentrációs táborrá minősített stadionokba lesz elhelyezve ,
és csak innen megdolgozva ÁVH – s módszerekkel , most nem a
Dunába darálják az embereket , hanem az égető műbe nagyüzemi
módszerekkel leszünk megsemmisítve . Hát nem akarunk ilyen , és
ehhez hasonló zsidó birodalmakban élni , inkább belezzünk ki
minden cionista fasiszta zsidót , és szabadkőművest , hogy
irmagjuk se maradjon , az uzsora civilizációra épűlő
bankárkasztot , is likvidálni kell , mert már két világháborút
és számtalan helyi háborút sózott az emberiség nyakába , és
még egy sem ült véletlenülsem az emberiség ellenesség
kivizsgáló törvényszéke elé , akik e bűnökért halálra
ítélte volna őket , és teljes vagyonelkobzást rendelt volna el ,
és olyan ítéletet sem hoztak , hogy az egész családját ki kell
irtani , hogy a bűn ne ismétlődhessen meg újból . Mert a dolgok
veleje az , hogy e bűnök eddig megismétlődtek a vakoló
szabadkőművesek , és a bankárkaszt jóvoltából . Illő volna
likvidálni őket az elkövetett aljas tetteikért családostul ki
irtani őket . D e ti nyuszik vagytok a vágóhídra valók ,
hagyjátok , hát ,hogy a ránkzudított migráns árradat végezzen
velük adjatok nekik címeket , hogy hol robbantsanak , had sűljön
el visszájára a ránk mért csapás utána majd megbirkózunk a
bevándorlókkal magunk is , csak takarítsák el a cionista fasiszta
vakoló hadat , és a bankárkasztot .
Mert továbbra is azt tartjuk nem akarunk cionista
birodalomban kamatrabszolgaként élni , ezért minden cionfasisztát
likvidálni kell, hogy az unokáink már ne kamatrabszolgaként
éljenek a koncentrációs táborok árnyékában Orbán -féle
helytartók kénye kedve szerinti maffia törvényeknek
kiszolgáltatottan tengetve goj szaros életüket , hogy seggnyalósan
behódolva , és kiszolgáltatva , még egy nappal tovább élhessenek
, ha csúszó mászó életet választanak .
Halál minden despotára az
emberiség ellenes bűneikért !!!
Autokrata vezetőként viselkedik Angela Merkel
Angela Merkel német
kancellár közmegítélése nagy mértékben romlott a
Németországban történt terrortámadásokat követően. Merkel
ennek ellenére a német politika vezető alakja marad,
népszerűtlensége ellenére is ráerőlteti saját politikáját a
többségi társadalomra.
Bár a júliusi terrortámadások
megtépázták Angela Merkel támogatottságát, úgy tűnik, a
politikus mindinkább egy autokrata vezetőként kezd viselkedni, aki
nem foglalkozik azzal, mit gondol róla a társadalom nagy része –
írja a norvég Aftenposten publicistája. A legutóbbi
közvélemény-kutatás, amely Merkel támogatottságát mérte, azt
mutatta, hogy egy +5-től -5-ig terjedő skálán a kancellár
megítélése 1,4-ről 1,0-ra esett július óta. Christina Pletten
emellett visszautal egy
másik, a DeutschlandTrend által végzett felmérésre, melynek
eredményei szerint a lakosságnak mindössze 35%-a van megelégedve
Merkel bevándorlás-politikájával. Ezzel a kancellár
támogatottsága mélypontra jutott, mióta egy évvel ezelőtt
sokszorosára nőtt a bevándorlás mértéke.
Az Aftenposten publicistája
visszahivatkozik a Kereszténydemokrata Unió mért támogatottságára
– 35% – is, ami azt mutatja, hogy Merkel bevándorlás-politikája
főként a kancellár személyének megítélését rontja, nem a
párt egészét tette népszerűtlenné.
“Ennek ellenére nem mutatkoznak annak jelei, hogy Merkel nem marad kancellár.”
Merkel támogatottsága tehát a
CDU-tól függetlenül csökken, mostanra gyakorlatilag annyian
támogatják a kancellárt, ahány bevándorló-hátterű személy él
Németországban. Ha Merkel ennek ellenére úgy dönt, hogy
hatalomban marad, és ráerőlteti saját nézeteit a többségi
társadalomra, az a demokráciától való elfordulást jelenti.
Július 18-án egy menekült
baltával támadott egy vonat utasaira. Néhány nappal később,
július 22-én egy iráni származású német állampolgár kilenc
embert gyilkolt meg Münchenben. Július 24-én egy szíriai menekült
macsétával gyilkolt meg egy várandós asszonyt – fényes nappal
-, majd néhány órával később egy öngyilkos merénylő
robbantotta fel magát Ansbachban.
Július elején a Bloomberg még
arról számolt be, hogy Merkel támogatottsága a 2015 szeptembere
óta legmagasabb értéket mutatja, ami annak volt tulajdonítható,
hogy a kancellár ígéretet tett arra; egyben tartja az Európai
Uniót, abban az esetben is, ha a britek kilépnek. A lap akkor még
külön kihangsúlyozta az ARD televízió számára készült
felmérést, miszerint Merkel támogatottsága kilenc százalékkal,
59%-ra nőtt.
Hivatalos: fel akarják számolni Magyarországot
A
francia és a német kormány kidolgozta az Európai Unió
megreformálásának egy tervezetét, mert a nyugati vezetők attól
tartanak, hogy a britek kilépésével megkezdődött az unió
széthullása. A dokumentum szerint egyetlen föderális államban
egyesítenék Németországot és Franciaországot, az EU többi
tagállama pedig ultimátumot kap: idővel minden országnak
csatlakoznia kell.
Tegnap
még kormánykörökben is sokakat meglepett Lázár János
kijelentése, miszerint ő a kilépésre
szavazna,
vagy nem venne részt egy az uniós tagságról tartott esetleges
népszavazáson. Később Kovács Zoltán kormányszóvivő szintén
azt mondta,
hogy egy ilyen referendumon az Európai Unióból való kilépésre
szavazna. A látványos fordulat még nagyobb zavart okozott a
jobboldalon: hogyan lehetséges, hogy a Fidesz politikusai kilátásba
helyezik az Európai Unióból kilépést, miközben a Jobbik
vezetője nemrég jelentette ki, hogy pártjának már nem
célja az
EU-ból kilépés? Az általános értetlenség oka, hogy még azok a
sajtóorgánumok is elhallgatnak lényegi információkat az uniós
politika alakulásáról, melyeknek kifejezetten profilja az európai
politikáról tudósítás. Németország és Franciaország
külügyminiszterei nemrég megállapodtak az európai szuperállam
létrehozásáról, ami az önálló államok teljes felszámolását
jelenti Európában, és idővel rákényszerítenének a
csatlakozásra minden országot, ami jelenleg az Európai Unió
tagja.
Aki
azt gondolja, Magyarország országként az
Európai Unió tagja maradhat, le van maradva az eseményekkel:
június 27-én jutott nyilvánosságra a nyugati vezetők egy
tervezete, ami előirányozza egy olyan Európai Unió
létrehozását, amiben már nincsenek különálló országok.
Emiatt a választás egyszerű: Magyarország, vagy Európai Unió.
Ha tagok maradunk, megszűnik a magyar államiság, tehát
Magyarországról a továbbiakban nem beszélhetünk.
A TVP
info június
27-én hozzájutott egy dokumentumhoz, amin a francia és német
külügyminiszter aláírása szerepel, és olyan lépések sorozatát
javasolja, melyek eredményeként kezdetben Franciaország
és Németország egyetlen államalakulatként egyesülne.
A lépcsőfokok részét képezi egy közös európai titkosszolgálat
létrehozása, ami szintén a német és francia szakszolgálatok
integrálásával venné kezdetét. Létrehoznának emellett egy
európai polgári védelmi erőt, és harmonizálnák az egyes
országokban jelenleg még eltérő büntetőjogot. A TVP info
szerint a dokumentum egy ultimátum, amit Párizs és Berlin együtt
adott az Európai Unió valamennyi országának: idővel az EU minden
tagállamának csatlakoznia kell ehhez az új föderációhoz, ami a
jelenlegi európai államok teljes felszámolását jelenti.
A
dokumentum alapján a résztvevő országok nem rendelkezhetnek saját
hadsereggel, különálló büntetőjoggal vagy különböző
adórendszerrel, emellett nem lehet saját fizetőeszközük sem.
Magyarországra vonatkozóan ez a honvédség és a katonai titkosszolgálatok feloszlatását, a magyar törvények felszámolását, és a forint eltörlését jelenti.
Ehelyett
egy egységes európai hadsereg fegyveresei állomásoznának
Magyarországon, euróban – vagy más közös pénzben –
fizetnénk, és az adóbevétel legitim módon egy idegen országba
vándorolna. Ez az állami költségvetéssel való rendelkezést is
olyan mértékben lekorlátozza, hogy ha a kórházakról, iskolákról
hullik a vakolat, az emberek hiába tüntetnek Budapesten a parlament
előtt, mert a magyar kormány nem tehet semmit – a tüntetők
saját költségükön Brüsszelbe, Párizsba, vagy Berlinbe kell
utazzanak, ha el akarnak érni valamit.
A
Radio Poland azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy a
föderációban a tagállamok elveszítik az ellenőrzést saját
határaik felett – tehát Brüsszel annyi bevándorlót
csoportosítana át ide, amennyit jónak lát, és nem lenne magyar
karhatalmi erő, ami ebben adott esetben megakadályozza. A
Szvobodnaja Pressza információi szerint annak ellenére, hogy a
francia parlament elutasította ezeket a terveket, francia vezető
politikusok más tagállamokban „házalnak” ezzel az
elgondolással, és megpróbálnak rávenni más országokat a
csatlakozásra. Amennyiben sikerrel járnak, az egyértelmű
választás elé állítja Magyarországot: választani kell a magyar
államiság megtartása, és az éppen aktuális európai birodalom
közt, melynek képviselői jelenleg mindent elkövetnek annak
érdekében, hogy az európai országok ne tarthassanak
népszavazásokat a tagállami jogkörök megvonása ellen. Közeleg
az a pillanat, amikor az uniós tagságot nem elutasítani egyet
jelent a magyar államiság felszámolásának képviseletével.
Megdöbbentő: egy svéd miniszter utólagos feltételekhez kötné a magyar EU-tagságot
Svédország
bevándorlásügyi minisztere, Morgan Johansson pénteki
nyilatkozatában Magyarországot ostorozta, amiért nem vesszük át
“menekültek” tízezreit más európai országoktól. Azt
tervezik, hogy az északi országok közösen próbálnának nyomást
gyakorolni a magyar kormányra.
Johansson
szerint “minden
EU-országnak követnie kell a közös szabályokat, ellenkező
esetben nem lehetnének az EU tagjai.” A
miniszter a TT hírügynökségnek nyilatkozva azt is kijelentette,
hogy a jövő hét folyamán behívatja a magyar nagykövetet,
emellett egy levelet fogalmaz meg az Európai Bizottságnak, melyben
azt kéri majd, hogy “cselekedjen” Magyarország vonatkozásában.
A
bevándorlásügyi miniszter attól tenné függővé egy ország
EU-tagságának megtartását és az uniós forrásokhoz való
további hozzáférést, hogy az adott ország hajlandó-e befogadni
több százezer közel-keleti és észak-afrikai migránst, akik
miatt utána jelentősen megnő a rablások, gyilkosságok, nemi
erőszakok száma, és általánosságban véve csökken a
közbiztonság.
A
bevándorlást erőltető európai vezetők egy veszélyes játékot
űznek: miközben Magyarországon még a lakosság jelentős része
támogatja az EU-tagság fenntartását, a
multikulturalizmust erőltető politikusok
arra kényszerítik Magyarországot, hogy válasszon a közrend
fenntartása, és az uniós tagság fenntartása közt.
Azokban
az országokban, ahol a vezetők ellenvetés nélkül beengedték az
idegen kultúrájú migránsok tömegeit, nagy mértékben csökkent
az Európai Unió népszerűsége a lakosság körében, aminek végül
egyenes következménye volt a brit kilépési referendum.
Mikor akarunk már
kilépni ebből az átkozott vízfejű birodalomból , amelyik csak
viszi a pénzt , és örökös rabszolga sorsra kárhoztat bennünket
, csak azért , hogy egy két zsidónk miniszteri biztosi álláshoz
jusson .
A média öl, butít, és nyomorba dönt
A modern terrorizmus kis csoportok által,
állami támogatás nélkül folytatott megfélemlítő tevékenység,
mely ezáltal lehetővé teszi, hogy a szervezet befolyást szerezzen
nagy tömegek felett. Norvég pszichológusok szerint azonban ez a
jelenség nem létezett a tömegmédia megjelenése előtt; a média
a terrorizmus terjedésének katalizátorává vált.
Két norvég pszichológus, Bard Lyster és Marie
Midtsund az Aftenposten újság számára írt
vélemény-publicisztikában új megvilágításba helyezte a média
szerepét a látszólag Európa mindennapjaiba is beszivárgó
terrorizmus vonatkozásában. Azt írták; bár szinte minimális a
valószínűsége annak, hogy valaki terrortámadásban haljon meg, a
média élő közvetítéssel és kimerítő elemzésekkel olyannyira
felnagyítja ezt a jelenséget, hogy valójában nem maga a
terrortámadás, hanem a médialefedettség az, ami globális szinten
félelemérzetet kelt az emberekben. A szakértők azt követően
kezdték vizsgálni ezt a jelenséget, hogy az Európában történt
terrortámadások után egy közvélemény-kutatás azt mutatta, hogy
a norvég lakosság közel fele tart egy esetleges terrortámadástól.
“A halálozási statisztikák nem okoznak ehhez kellő pszichológiai nyomást. A média azonban hűséges partnerként együttműködik a terroristákkal a félelem terjesztésében.”
A pszichológusok szerint nem maga a terrortámadás az,
ami félelemérzetet vált ki – a terrortámadások
hatékonyságát éppen az adja, hogy a média biztosítja a
terrortámadás hírének globális terjesztését. A média a
garanciája annak, hogy ha egy öngyilkos merénylő felrobbantja
magát, arról mindenki tudni fog. Ezáltal a terrorszervezet eléri
célját; a társadalmi feszültségek tovább nőnek, a
világvallások követői közt is újra ellenségessé válhat a
viszony. Akár Európa politikai térképének egésze is
újrarendeződhet a terrortámadásoknak adott globális nyilvánosság
miatt.
Általánosságban, a drámai események könnyebben
megragadják az emberek figyelmét, mint a pozitív hírek, vagy a
semleges tónusú beszámolók. A kiterjedt médiafigyelem pedig
felnagyítja ezt a hatást: az emberek minél rendszeresebben látnak
valamit, annál többet foglalkoznak vele – és annak ellenére,
hogy ez a hatás önmagát gerjeszti, az embereknek ugyanazon képeket
közvetítik ismétlődő jelleggel.“Ma az
emberek elméjének része egy kreatív belső színház, ami
folytonosan képeket, forgatókönyveket gyárt arról, hogyan válhat
pokollá minden körülöttünk.” –
írták. A szeptember 11-i terrortámadást követően sokan nem
mertek többé repülőgépre ülni. 2015-ben egy francia TV-csatorna
ráadásul interjút készített két terroristával, akik túszokat
ejtettek – szerencsére ez nem vált trenddé, mert a tragédiát
követően a nagyobb francia sajtóorgánumok megállapodtak abban,
hogy többé nem hozzák nyilvánosságra az elkövető fotóját,
illetve nem adják ki neveiket, nehogy ezáltal a rendszerrel
szembeni ellenállás szimbólumává váljanak.
A terrortámadásoknak adott médiafigyelem azonban
egyrészt piaci akadályokba ütközik: a sajtó azzal foglalkozik,
ami kiváltja az emberek érdeklődését. A terrortámadásokkal
kapcsolatos híreket nagyságrendekkel többen nézik/olvassák, mint
a semleges, vagy pozitív híreket. A sajtó pedig nem fog önként
dönteni arról, hogy eltaszítja magától a nézőközönség és a
profit egy részét. Emellett, a terrortámadások elhallgatása az
információs társadalomban cenzúrának is minősülhet, hiszen az
emberek tömegei hozzá akarnak jutni ilyen információkhoz, aminek
le nem közlése emiatt elhallgatássá minősül át.
Lyster és Midtsund szerint a terroristák az
információhoz való hozzáférés jogát használják ki; ezáltal
tudják garantálni, hogy ha lecsapnak valahol, az garantáltan a
média figyelmének középpontjába kerül. Ez a média-lefedettség
az öngyilkos merényletek katalizátorává is vált, hiszen egy
ilyen fanatikus személy annak tudatában robbanthatja fel magát,
hogy arra mindenki emlékezni fog – nem csak társai közt, de az
“ellenség” soraiban is.
A terrorizmus fő oka a hibás amerikai külpolitika
John Brennan, az amerikai Központi Hírszerző
Ügynökség (CIA) igazgatója elismerte, hogy az Egyesült Államok
külpolitikája néha a terrorizmus kiváltó okává válik.
“Úgy gondolom, az elnök biztosítani akarta, hogy cselekedjünk, amikor csak tudunk, hogy megvédhessük ezt az országot. Azt azonban el kell ismernünk, hogy néha az érintettségünk vagy közvetlen beavatkozásunk csak újabb nemzetbiztonsági kockázatokat hoz létre.”
Brennan részéről ez egy jelentős véleményváltozás,
öt évvel ezelőtt ugyanis még egészen máshogy nyilatkozott a
nyilvánosság irányába. Akkor még az elnök terrorelhárítási
tanácsadójaként működött, és a médiának adott nyilatkozatok
során többnyire úgy beszélt a terrorizmus problémájáról, mint
előzmény nélküli, önmagában létező fenyegetésről, amit
kezelni kell. 2010-ben egy nigériai állampolgár próbált
felrobbantani egy utasszállító repülőgépet Detroit felett. Az
ügy igen nagy visszhangot vert, és akkor Brennan a sajtónak
nyilatkozva teljesen indokoltnak nevezte az utóbbi évtizedekben
folytatott intervencionalista politikát.
Ugyanakkor az eset már akkor közvetlen visszavezethető
volt az Egyesült Államok korábbi katonai beavatkozásaira. Umar
Faruk Abdulmutallab, az elfogott terrorista ugyanis egyértelműen
megindokolta a hatóságoknak, miért akarta felrobbantani a
repülőgépet; indokként az Egyesült Államok katonai
beavatkozásait és az Izraelnek biztosított támogatásokat nevezte
meg, melynek következményeként muszlimok halnak meg. Elfogását
követően indokként a Jemenben, Irakban, Szomáliában,
Afganisztánban végrehajtott beavatkozásokat nevezte meg, ahol
muszlim civilek, főként nők és gyermekek vesztették életüket
az amerikai beavatkozás, vagy az Izraelnek biztosított amerikai
támogatás miatt.
Az ügy során bebizonyosodott, hogy a terrorista nem az
Egyesült Államok ellen ok nélkül táplált gyűlöltből
fakadóan cselekedett, hanem a muszlim közösségekkel vállalt
szolidaritás volt az elsődleges motivációja, melyek az amerikai
külpolitika következményeként kerültek kilátástalan helyzetbe,
és minden egyes újabb beavatkozásnál rengeteg volt a civil
áldozat. Ez a motiváció eleve nem létezett volna, ha az Egyesült
Államok nem a világ más országaiban próbál kontrollhelyzetbe
kerülni, hanem saját határait védelmezi.
Brit újságíró: a CIAalapította az Európai Uniót
Ha a közelgő referendum alkalmából a
briteknek nem lenne elegendő indoka arra, hogy megszavazzák a
kilépést, talán most kaptak egy kellően erős érvet: egy brit
újságíró azt állítja, hogy az Európai Unió már a kezdetektől
fogva a CIA projektje volt.
Ambrose Evans-Pritchard a The Telegraph brit napilap
hasábjain elemezte Barack Obama látogatásának körülményeit, és
azt írta, a britek a kilépési referendum előtt minden eddiginél
agresszívabb amerikai beavatkozásra kell számítsanak, mert “az
Európai Unió mindig is egy amerikai projekt volt”.
“Valójában, ha visszatekintünk a történelmi
előzményekre, kézenfekvő, hogy az 1940-es évek végén
Washington volt az európai integráció mozgatórugója, és rejtett
módon Washington pénzelte azt a Truman, Eisenhower, Kennedy,
Johnson, és Nixon adminisztráció ideje alatt.”
Az újságíró említi, hogy az európaiak körében
egy általánosan elterjedt tévképzet, miszerint az Egyesült
Államok fenyegetést és vetélytársat lát az Európai Unióban.
Evans-Pritchard szerint ezzel szemben az Európai Unió mindig is az
amerikai érdekérvényesítés horgonypontja volt, már egészen
megalakulásától fogva.
Evans-Pritchard írásában hangsúlyozza, hogy 1950.
májusában, a Schuman-nyilatkozat néven ismertté vált, Robert
Schuman francia külügyminiszter által javasolt tervezet Dean
Acheson amerikai külügyminisztertől ered: ennek jegyében hozták
létre az Európai Szén- és Acélközösséget, ami a későbbi
integráció alapjává vált. Az újságíró emellett említi, hogy
a hidegháború kezdetén az amerikai fél nyomásgyakorlására
került közelebb egymáshoz a német és francia politika, valamint
az amerikaiak a háború utáni években azzal is fenyegetőztek,
hogy leállítják a Marshall-terv segélyprogramját. Az Egyesült
Államok fenyegetésekkel és nyomásgyakorlással hozta létre azt
az egységfrontot, ami a mai Európai Unió alapja volt, mert ettől
a projekttől remélte a szovjet befolyás visszaszorítását
Európában, amit az Egyesült Államok saját érdekszférájának
tartott.
Jean Monnet közgazdász és diplomata kapcsán – akit
az Európai Unió egyik alapító atyjának tartanak – azt írja,
hogy életének tekintélyes részét Amerikában töltötte, a
háborús időkben pedig Franklin Roosevelt szeme és füle volt az
európai politikában – emiatt Charles de Gaulle eleve amerikai
ügynöknek tartotta, amit egy francia történész, Eric Roussel
mintegy ezer oldalas, Monnet-életrajza alátámaszt, illetve
részletesen kifejti, hogy működött együtt kéz a kézben az
amerikai elnöki hivatallal.
Evans-Pritchard azt mondja, az Egyesült Államok
külügyminisztériumának archívumában ma már nyilvánosan
hozzáférhetőek korábban még titkosított dokumentumok, melyek
egyértelműen bizonyítják, hogy az európai integráció ideáját
erőltető mozgalmat az amerikai titkosszolgálat alapította, de
“sajnálatos módon” ezek a dokumentumok se az amerikai, se az
európai sajtóban nem kaphatnak nyilvánosságot – pedig minden
bizonnyal meggyőznék a briteket arról, hogy a kilépés mellett
döntsenek.
Az újságíró ennek kapcsán egy 1950. július 26-ra
datált memorandumot említ, ami egy közös európai parlament
létrehozásának terveit tartalmazza (az Európai Parlamentet
1952-ben alapították). Ezen a dokumentumon William J. Donovan
tábornok aláírása szerepel, aki az amerikai Stratégiai
Szolgálatok Hivatalának vezetője volt – ami a mai Központi
Hírszerző Ügynökség (CIA) elődje.
Evans-Pritchard szerint egy másik dokumentum pedig azt
mutatja, hogy 1958-ban ez az ügynökség biztosította az európai
integrációs mozgalom anyagi forrásainak 53,5%-át. “Ebben
a tekintetben a CIA frontvonala az Amerikai Bizottság egy Egyesült
Európáért nevű szervezet volt, aminek elnöki tisztségét
Donovan viselte. Vezetésében emellett részt vett Walter Bedell
Smith és Allen Dulles, akik az ’50-es években a CIA igazgatói
voltak, valamint más amerikai nemzetbiztonsági tisztek.”
Evans-Pritchard most azt mondja, ezek a széles körben
egyelőre nem ismert dokumentumok azt mutatják, hogy a CIA elődjének
stratégiai tervezőasztalain született az Európai Unió
elgondolása, és ennek megvalósítása érdekében meghatározó
pozícióba juttattak európai politikusokat, akik a későbbiekben
az európai integráció vezéralakjaivá váltak. Az újságíró
hangsúlyozta, hogy ezek a tények már a történelem részét
képezik, de mai vonatkozásuk is eget rengető lehet, mert
amennyiben egyértelműen bebizonyosodik, hogy a CIA alapította az
Európai Uniót és maga építette fel annak döntéshozó szervét,
az egyet jelenthet azzal, hogy az Európai Unió máig az Amerikai
Egyesült Államok szigorú ellenőrzése alatt áll.
A brit kilépés felgyorsíthatja a NATO felbomlását
A britek kilépése hamarabb vezethet a NATO
felbomlásához, minthogy még egy tagállam kilépne az Európai
Unióból; a Brexit hatására előtérbe kerültek a közös európai
hadsereg létrehozását követelő hangok, ami a NATO háttérbe
szorításához vezethet.
A varsói NATO-csúcstalálkozót fokozott hírverés
követte a NATO-országok médiafelületein, mely elsősorban azt
hangsúlyozta, hogy az Európai Unió
minden eddiginél szorosabb együttműködést alakít ki a NATO-val.
A felek kinyilvánították elkötelezettségüket a terrorizmus és
kiberbűnözés elleni harc terén – Jens Stoltenberg NATO-főtitkár
szerint az elmúlt hónapokban több és szorosabb együttműködés
jött létre a két szervezet közt, mint az elmúlt tíz év során
együttvéve.
Az Aftenposten azonban arról számol be, hogy ezek az
együttműködések “nem problémától
mentesek”. A lap szerint bizonyos országok
– mint Németország, Franciaország –
inkább előnyben részesítené az európai országok közti együttműködés fokozását, ami az Amerikai Egyesült Államoktól és a NATO-tól függetlenül történne.
Oystein K. Langenberg kifejti, hogy Stoltenberg számára
azért fontos a NATO és az Európai Unió közti együttműködés
hangsúlyozása, mert most nagyobb esély van az Európai Unió
NATO-tól való függetlenedésére, mint az utóbbi tíz év során
bármikor. Szerinte a britek kilépése katalizátora ennek a
folyamatnak, hiszen elsősorban a brit euroszkeptikusok akadályozták
az egységes európai hadsereg létrehozását. Az Európai Védelmi
Erő megalapítása esetén szükségtelenné válna az amerikai
katonai jelenlét Európában, így az európai országok fokozatosan
függetlenednének a NATO-tól, aminek helyét átvenné az európai
országok közös hadserege.
“Egy nappal a brit referendumot követően
Németország és Franciaország külügyminiszterei előhozakodtak
az ‘európai biztonsági egyezmény’ elgondolásával. A javaslat
független globális hatalomként jellemezte az Európai Uniót, és
felszólított egy közös európai civil-katonai parancsnoki lánc
létrehozására.” – írta. Az EU
napokkal később előterjesztett “globális stratégiája”
szintén hangsúlyozza, hogy Európa maga kell gondoskodjon saját
védelméről, valamint javaslatot tett egy független európai
haderő felállítására, mely az amerikai hadseregtől függetlenül
cselekedne.
Az Aftenposten Sven Biscop nemzetközi kapcsolatok
szakértőt idézve kifejti az e mögött rejlő logikát: elmondása
szerint, az Európai Unió független cselekvésének az
előfeltétele, hogy az uniós külpolitikát saját katonai erővel
tudja alátámasztani. Jelenleg az Európai Unió kül- és
biztonságpolitikája nagy mértékben az amerikai hadsereg
kapacitásaira van utalva. Annak okán, hogy az EU kül- és
biztonságpolitikájának alapja az amerikai katonai erő, az USA
politikája jelentős hatást gyakorol az EU politikájának
alakulására. Biscop szerint ezt a tényezőt kiiktatná az európai
hadsereg létrehozása, ami – ugyanezen logika mentén – lehetővé
tenné a független cselekvést. Hangsúlyozta; az Európai Unió
képessé kell váljon arra, hogy saját katonai műveleteket hajtson
végre – az amerikaiak nélkül. Mint mondta, ez napjaikban
gyakorlatilag lehetetlen.
Langenberg ugyanakkor kifejtette, hogy a NATO főtitkára
maga nyilvánosan ellenzi az európai hadsereg létrehozását,
hiszen tisztában van azzal, hogy ez a NATO háttérbe szorításához
vezetne. Stoltenberg ehelyett az EU és NATO közti együttműködés
fokozásának fontosságát hangsúlyozza.
A független európai katonai struktúrák
létrehozásának lehetőségét a pénteki NATO-csúcstalálkozón
is megvitatták, ahol vezető politikusok részéről számos
elutasító nyilatkozat hangzott el. Erna Solberg norvég
miniszterelnök szerint semmi szükség független európai
hadseregre, ehelyett inkább a politikai integrációt kellene
erőltetni. Ebben az esetben az EU politikájának erőalapját
továbbra is az amerikai hadsereg képezné, miközben Brüsszelből
kézi vezérléssel igazgatnák a tagállamokat.
Langenberg ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy
bizonyos kelet-európai országok – főként Lengyelország – már
egyértelművé tették: csak a NATO-n belüli keretekben hajlandóak
gondolkozni, ha védelmi- biztonságpolitikai együttműködésről
van szó. Ők fontosabbnak tartják az Amerikai Egyesült Államokkal
való együttműködést, mint hogy Európa független cselekvőként
jelenhessen meg a globális politikában.
Az EU-ból kilépés utáni teendőket tervezi a brit parlament
A
brit parlament alsóházának külügyi bizottsága bizonyítékok
sokaságával támasztotta alá, hogy mind a kilépéspárti, mind
pedig az uniós tagság fenntartását szorgalmazó kampány
becsléseken alapszik, és a kampány során elhangzó állítások
nem megbízhatóak. A bizottság azonban már főként arra
összpontosít, mik lehetnek a referendum várható következményei.
Bárhogy
is döntsenek a britek, a június 23.-i népszavazás egyértelmű
utat jelöl ki az Egyesült Királyság számára, és a
jelenlegi helyzet legnagyobb problémája a bizonytalanság. A
bizottság szerint, amennyiben a királyság kilép az Európai
Unióból, a szabadkereskedelmi egyezmény feltételeinek tárgyalása
lesz a követendő út, emellett szerintük a kormány el kell
fogadja a Lisszaboni Szerződésben foglalt feltételeket, ami két
éves átmeneti időszakot ír elő, és meghatározza, hogyan léphet
ki egy tagállam az unióból.
“Ha
nem születik megállapodás a kétéves átmeneti időszakban, az
Egyesült Királyság a WTO standard kapcsolati viszonyaihoz tér
vissza, majd el kell döntenie, hogy az EU által hozott összesen
6987 rendszabály közül melyeket kell új brit törvénnyel
helyettesíteni. A kölcsönösen előnyös feltételeken alapuló
kapcsolat eredménye azonban idővel a szabadkereskedelmi egyezmény
lesz.”
A
bizottság jelentése szerint az ország valamennyi szövetségese
támogatja az uniós tagság fenntartását szolgáló kampányt,
különösen az Amerikai Egyesült Államok, ami úgy gondolja, hogy
az Egyesült Királyságon keresztül tud “pozitív befolyást
gyakorolni” az Európai Unió kül- és biztonságpolitikájára.
A
bizottság tagjai szerint továbbra is vita zajlik arról, hogy a
brit kilépés utáni átmeneti időszakban – amíg az ország a
kilépés gazdasági következményeivel küzd – ez a történés
destabilizáló hatással járna-e az Európai Unió egészére;
annak lehetősége is felmerült, hogy a brit kilépés esetleg arra
ösztönözné az EU más tagállamait, hogy fokozzák az integrációt
és szorosabbra fonják az együttműködést.
A Nobel-békedíjas Barack Obama utolsó ajándéka
A német sajtó szerint az Egyesült Államok
azt tervezi, hogy még több atombombát helyez el Németországban –
annak ellenére, hogy német vezetők rendszeresen felszólítják a
most ott tárolt atomfegyverek kivonására.
Augusztusban az amerikai nukleáris biztonsági hivatal
engedélyezte a B61 robbanótöltet új változatának, a B61-12-nek
gyártását, amit 2020-tól kezdenek meg. A Der Spiegel német lap
pénteken a birtokába jutott, kiszivárogtatott dokumentumokra
hivatkozva azt írta; az USA egy újabb nukleáris arzenált akar
küldeni Németországba, mert a védelmi minisztérium azt tervezi,
hogy átépíti a Tornado vadászbombázó gépeket, hogy azok
alkalmassá váljanak a B61-12 hordozására és célba juttatására.
A Der Spiegel azt írja, az Egyesült Államok egy
titkos, elkülönített, az amerikai hadsereg által szigorúan
őrzött területet működtet a Büchel légibázison, amit
hivatalosan a német és amerikai fegyveres erők közösen
működtetnek. Ebben a létesítményben kerülnek elhelyezésre az
új amerikai atombombák, melyek kihelyezéséről a Nobel-békedíjas
Barack Obama külpolitikai indokra hivatkozva döntött.
A Spiegel emlékeztet, hogy németországi vezetők
immár ismétlődő jelleggel szólítják fel az Amerikai Egyesült
Államokat az atomfegyverek Németországból való kivonására,
ennek ellenére tervezi az USA, hogy az újabb típusú tömegpusztító
fegyvereket is Németországba hozza. Az atomfegyverek kivonásáról
eddig amiatt nem született végső döntés, mert “nem sikerült
konszenzusra jutni a tagállamok közt”. A valós döntést azonban
az Amerikai Egyesült Államok hozza, hiszen az USA adja a NATO
katonai költségvetésének abszolút többségét, így maga
dönthet arról, hogy a NATO akarjon-e Európában amerikai
atomfegyvereket tárolni.
A NATO az atomháború szélére sodorja Európát
A NATO véglegesen felhagy a nukleáris
leszereléssel, és azt tervezi, hogy a non-proliferációs
egyezmények nyílt sértésével atomfegyvereket telepít
Kelet-Európába. A nyugati katonai tömb agresszív lépése
Oroszországot ennek megfelelő válaszlépésekre kényszeríti.
A Kommerszant napilapnak adott interjút egy vezető
orosz diplomata, aki arról nyilatkozott, hogy a NATO atomfegyverek
elhelyezésére készül Európában, ami Oroszországot adekvát
válaszlépésre kényszeríti. Korábban erre utalt az a tény, hogy
a NATO-légierő nukleáris fegyverek hordozására képes gépeket
összpontosított Kelet-Európában, különösen a balti
országokban. A NATO szeptemberben az “Atlanti Megoldás” nevű
hadgyakorlatra hivatkozva küldött atombomba
hordozására alkalmas repülőgépeket közvetlen az orosz határ
mellé, a balti országokba. A nyugati országok akkor orosz
propagandának nevezték azt az információt, miszerint a NATO
atomfegyvereket akar elhelyezni Kelet-Európában. Vezetőik
kijelentéséről azonban hónapokon belül egyértelművé vált,
hogy hazugság volt: az utóbbi hetek folyamán a NATO már hivatalos
szinten is elismerte, hogy újabb – amerikai – B61-12
atombombákat helyez el Európában. Ennek okán az is egyértelmű,
hogy az atombomba hordozására alkalmas gépeket már ennek előzetes
lépéseként küldték a balti országokba, a nyilvánosságnak
pedig egyszerűen hazudtak a tervezett lépés kapcsán.
Mihail Uljanov, az orosz külügyminisztérium
non-proliferációs és fegyverkontrollért felelős hivatalának
igazgatója pénteken a Kommerszantnak nyilatkozva azt mondta, a NATO
agresszív lépése ennek megfelelő választ követel meg
Oroszországtól. “A katonai szférában
általános törvényszerűség, hogy minden lépés válaszlépést
kényszerít ki. Biztos vagyok benne, hogy Oroszország adekvát
választ ad az amerikai atombombák Európában elhelyezésére, és
ennek részletei a körülmények alapos vizsgálata mentén
kerülhetnek megállapításra.”
A NATO jelenleg azt tervezi, hogy a Németországban,
Belgiumban, Olaszországban és Törökországban elhelyezett
összesen 180 darab B61-es atombombát a 2020-as évek elejére
B61-12 változattal helyettesítse. Arról azonban nincsenek elérhető
információk, hogy a “korszerűtlen” atombombákat
hatástalanítanák, így valószínűsíthető, hogy azok a
szövetség más országaiba lesznek áthelyezve. Tekintve, hogy a
NATO az utóbbi egy év folyamán agresszív haderő-összpontosítást
folytatott a balti országokban, és – az amerikai légierő és
páncélos haderő mellett – több tízezer amerikai katona jelent
meg Kelet-Európában, ez 180 atomtöltet megjelenését vetíti
előre a balti országokban és Nyugat-Ukrajnában.
Uljanov kijelentette; ezzel a NATO egyértelműen
kinyilvánította, hogy szándékosan és hosszú távon sérti a
nukleáris leszerelés kapcsán érvényben lévő nemzetközi
egyezményeket. A nyugati katonai tömb újra atomfegyverek
felhalmozásával akarja biztosítani a világpolitikában az
elmúlt évtizedek során szerzett domináns szerepét. Ez nemcsak
globális szinten újraindítja a nukleáris fegyverkezést, hanem
haszontalanná tesz minden, a nukleáris leszerelés terén eddig
elért eredményt.
Amennyiben a NATO elkötelezett marad az
atomfegyverekkel folytatott erőfitogtatás irányába, Oroszország
számára nyitott a lehetőőség, hogy ennek megfelelő választ
adjon az újonnan jelentkező fenyegetésre. A NATO nukleáris
fegyverkezésére adott szimmetrikus válaszként Oroszországnak
lehetősége van arra, hogy számos atomfegyvert állomásoztasson
mélyen az Európai Unió határain belül. A Kalinyingrád enklávé
Oroszország része, délről Lengyelországgal, északkeletről
Litvániával határos, nyugatról a Balti-tenger határolja.
Amennyiben a NATO nukleáris csapásmérő erőt épít a balti
országokban és Kelet-Európában (az orosz határ mentén), egy a
nyugati katonai tömb által kezdett expanzív háború esetén
Moszkvának lehetősége van arra, hogy közvetlen a lengyel határ
mellől indítson nukleáris csapást az agresszor ellen. Olyan
módon, hogy ahhoz nem kell atomfegyvert állomásoztatnia az orosz
határon kívül. Ennek okán, a NATO-országok jelenlegi
biztonságpolitikája nem csak értelmetlen, de egyben öngyilkos
jellegű is, amivel az atomháború szélére sodorják Európát.
Egy ilyen nagyhatalmak közti összecsapás elsősorban
az Amerikai Egyesült Államok érdeke, hiszen maga a konfliktus az
amerikai határtól tízezer kilométerre történne, ezáltal az USA
területén nem jelentene közvetlen katonai fenyegetést.
Érdekeltek-e a térségi országok vezetői egy olyan
biztonságpolitika fenntartásában, amiben Közép- és Kelet-Európa
csak mint járulékos veszteség szerepel?
Washington atomfegyverekkel tartaná kontroll alatt Európát
Európa
újra egy lehetséges atomháború ütközőzónájában van. A német
sajtó épp az imént számolt be arról, hogy az Egyesült Államok
újabb 20 atomfegyvert telepít Németországba, és ez már
részét képezi a 2015-ös amerikai költségvetésnek.
Az
újabb amerikai atomfegyverek érkezéséről a ZDF német
televízió számolt
be.
Az Egyesült Államok immár bevallottan modernizálja nem csak a
Németországban elhelyezett atomfegyvereit, de egész Európa
azzal kell szembenézzen, hogy az amerikaiak egyre nagyobb
atomfegyver-arzenált akarnak idetelepíteni. Belgiumban,
Hollandiában, Olaszországban, Törökországban szintén
készenlétben vannak az amerikai atomfegyverek, hogy egy háború
esetén csapást mérjenek a politikai ellenfélre.
Marija
Zaharova, Oroszország külügyminisztériumának szóvivője a hír
leközlését követően rendkívüli interjút adott a ZDF
televíziónak, melyben kijelentette; Moszkva számára fokozott
aggodalomra ad okot, hogy az Egyesült Államok modernizálja a
Németországba telepített amerikai atomfegyvereket, mert ez
egyértelműen az Oroszország elleni háborús készülődés részét
képezi. Egyértelműen – hiszen a német TV-csatorna szerint az
atomtöltetek az “orosz veszély” miatt kerülnek Európába.
Zaharova
szerint Európában is fokozott aggodalmat kelt Washington lépése,
ami nem csak Európát sodorja veszélybe, de globális léptékben
is visszájára fordíthatja a nukleáris leszerelés terén eddig
elért eredményeket.
“Európában – és nem csak Németországban, hanem Belgiumban, Hollandiában, Olaszországban – továbbra is készenlétben állnak az amerikai taktikai atomtöltetek. Az amerikaiak modernizálják a bombáikat, a NATO európai tagjai pedig modernizálják a légierőt, ami ezeket a bombákat célba juttathatja.”
Zaharova
szerint a nukleáris leszerelés ezzel globális szinten lehetetlenné
válik. Felbomolhat a nukleáris leszerelésről 1970-ben, 191 ország
által aláírt egyezmény, és a világ országai újra
atomfegyverek felhalmozására fognak törekedni, mert az Egyesült
Államok egyértelmű jelzést adott arra, hogy a
nukleáris csapásmérő erő fokozásával akarják megtartani az
amerikai katonai fölényt az Egyesült Államok határain kívül.
Az Egyesült Államok Kelet-Európából mérne atomcsapást Oroszországra
Atomtöltet célba juttatására alkalmas
repülőgépeket küld a balti országokba az amerikai légierő, egy
újabb “hadgyakorlat” részeként. Az augusztus 25-én kezdődő
“Atlanti Megoldás” művelettel az Egyesült Államok arra
készül, hogy háború esetén Kelet-Európából mérhessen
atomcsapást Oroszországra.
Miközben az európai fővonalú sajtó teljes mértékben
lefedi az információáramlást a migrációs válsággal
kapcsolatos hírekkel, az Egyesült Államok szeptember végén
elfogadott egy tervezetet, melynek részeként még idén 20 újabb
atomtöltetet helyeznek el Németországban. Az intézkedésről a
ZDF televízió számolt be, majd Marija Zaharova, Oroszország
külügyminisztériumának szóvivője egy rendkívüli interjú
során kijelentette, hogy ezek a fegyverek Oroszország elleni
háborús készülődés részeként érkeznek Európába. Zaharova
elmondása szerint a tendencia egyértelműen látható: az
amerikaiak modernizálják az Európában állomásoztatott
bombáikat, a NATO európai tagjai pedig a légierőiket, ami
alkalmas az amerikai nukleáris töltetek célba juttatására.
Ivan Konovalov biztonságpolitikai szakértő pénteken
a Szputnyik rádiónak nyilatkozva kifejtette, hogy ezzel az Egyesült
Államok amellett, hogy szándékos provokációt hajt végre
Kelet-Európában, a hadgyakorlatok leple alatt atomháborúra készül
Oroszország ellen. Konovalov szerint az amerikai légierő A-10-es
gépei technikailag képesek atomtöltet célba juttatására az
orosz határon túl, és az
Egyesült Államok mintegy 200 B61 atomtöltetet tart készenlétben
Európa területén.
Konovalov szerint Moszkva továbbra is azzal számol,
hogy a NATO folytatja a haderő-összpontosítást Oroszország
határai mentén, mert a nyugati katonai tömb inváziós
előkészületeket folytat. Az atomtöltet célba juttatására
alkalmas gépek megjelenése Észtországban heves reakciókat vált
ki az orosz közéletben. Moszkva figyelemmel kíséri az amerikai
atomtöltetek elhelyezkedését Európa területén, és megelőző
intézkedéseket hozhat abban az esetben, ha az amerikaiak a balti
országokban is atomfegyvert helyeznének el.
A várakozások szerint a következő hónapok során
továbbra is folyamatosan áramlanak az amerikai fegyverek
Kelet-Európába, és a NATO akár egy éven belül készen állhat
egy Oroszország elleni offenzívára. Orosz katonai szakértők
szerint az amerikai haderő Kelet-Európában 2016 végére éri el
azt a készültségi szintet, hogy készen álljon a közvetlen
konfrontációra Oroszországgal.
Oroszország meg a
megelőző csapást úgy gondolják az okosok , hogy keletEurópára
mérné , és nem a MATO vezetési pontjaira , és USA fasiszta
zsidóira a zsidó fasiszta államra , és a bankárkaszt
központjaira .
A migrációs válság eltereli a figyelmet az amerikai invázióról
A
NATO azt tervezi, hogy tovább bővíti katonai jelenlétét az orosz
határ mentén. Amerikai sajtóértesülések szerint a balti
országokba és Lengyelországba is tovább özönlenek az amerikai
fegyveresek.
Alig
egy hete értek véget a térségünkbe küldött amerikai
fegyveresek hadgyakorlatai, az Egyesült Államok máris továbbküldi
őket az orosz határ irányába, helyükre pedig újabb csapatok
érkeznek, vélhetően újabb hadgyakorlatokkal. A Wall Street
Journal beszámolója szerint Lengyelországba, Észtországba,
Lettországba és Litvániába is országonként ezer amerikai katona
érkezik.
Oroszország
állandó NATO-nagykövete, Alexander Grusko elmondása szerint a
lehető legrosszabb forgatókönyv valósul meg Kelet-Európában, és
a NATO terjeszkedése miatt a nyugati tömb és Oroszország közti
fegyveres összeütközés egyre valószínűbbé válik. Grusko
hangsúlyozta, hogy a bevándorlással kapcsolatos médiahisztéria
egy fedőakció, amivel elterelik az emberek figyelmét a háborús
készülődésről. Miközben a sajtó szó szerint elárasztja az
embereket a migrációs válsággal kapcsolatos hírekkel, az európai
országok Washington irányítása alatt háborús készülődést
folytatnak Oroszország ellen.
Szeptemberben
a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov kijelentette, hogy a NATO
agresszív terjeszkedése az orosz határ irányába arra kényszeríti
Oroszországot, hogy ennek megfelelő ellenintézkedéseket tegyen.
Soros György a nyílt társadalom áldozatává vált
Soros György nevéhez köthető szervezetek
levelezéseit hozta nyilvánosságra egy amerikai hackercsoport, a
demokrácia és emberi jogok védelmére hivatkozva. A milliárdos
által támogatott civil szervezetek aktívan munkálkodnak az
európai választások kimenetelének befolyásolásán, és Európa
színesbőrű bevándorlókkal történő újranépesítésén.
Egy amerikai hackercsoport több mint 2500 fájlt hozott
nyilvánosságra a DC Leaksweboldalán,
melyek Soros György nevéhez köthető civil szervezetek
levelezéseit tartalmazzák, és csak arra várnak, hogy az emberek
hiteles tájékoztatásában érdekelt sajtó feldolgozza őket. A
szombaton nyilvánosságra hozott adatbázis számos, Soros György
által finanszírozott civil szervezet belső használatú
dokumentumait is tartalmazza, de elsősorban a Nyílt Társadalom
Alapítványét, aminek működése ezáltal valóban átláthatóvá
válhat.
Vezető politikusok és a sajtó mind gyakrabban
vádolják Soros Györgyöt azzal, hogy civil szervezeteken, és
kerülő-úton támogatott sajtóorgánumokon keresztül a
demokratikus választások manipulálását folytatja, emellett
szándékosan a rend megbontására törekszik, hogy az így
előidézett piaci bizonytalanságból anyagi haszonra tegyen
szert. A most feldolgozásra váró, földrajzi területenként
csoportosított dokumentumok közt külön kategóriát képeznek az
amerikai elnöki hivatallal kapcsolatba hozható levelezések, melyek
Soros György szervezeteihez köthető terveket, stratégiákat,
valamint európai országgyűlési választásokkal, és az Európába
irányuló bevándorlással kapcsolatos jelentéseket is
tartalmaznak.
A DC Leaks-t saját bevallásuk szerint amerikai
hackerek működtetik, akik elkötelezettek a szólásszabadság, az
emberi jogok és a demokrácia védelme iránt.
Korábban az elmúlt hét folyamán a WikiLeaks hozott
nyilvánosságra olyan dokumentumokat, melyekből kiderült, hogy
Soros György nem csak anyagi támogatásban részesítette Hillary
Clintont, de egyértelmű utasításokkal is ellátta azzal
kapcsolatban, hogyan kezelje az Albániában kezdődő zavargásokat.
A milliárdos és az amerikai politikus egyaránt úgy gondolta, hogy
nekik joguk van beavatkozni egy idegen országban és ott “kezelni
a kialakult helyzetet”.
Soros György emberei minősítették le Magyarországot
Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció
alelnöke ellőtte a muníciót, amit letettek elé az amerikai
nem-kormányzati szervek.
Az igen megtévesztő néven működő “Freedom House”
nemrég kiadott jelentésében Magyarország már nem mint szilárd
demokrácia, hanem mint nem-konszolidált
demokrácia szerepel. Washingtonnak
kisebb problémái adódtak a harmadik Orbán-kormánnyal, miután az
kormánypozícióból nem volt hajlandó elvállalni a radikális
atlantizmus képviseletét Magyarországon. A Washington által
elvárt politikai irányvonal ugyanis az Európai Egyesült Államok
felépítését sürgeti, ami a magyar államiság felszámolását
jelentené. Gyurcsány Ferenc legújabb opportunista pártja viszont
a semmiből előtűnve, ellenzéki pozícióból gond nélkül
elvállalta a radikális atlantizmus képviseletét (és az azzal
járó nyugati hátszelet), így Washington szerint most egy
DK-kormány lenne az eszményi demokrácia Magyarországon.
Niedermüller mindezt úgy kommunikálta le, hogy a
kormány tanév végén csúfos bizonyítványt hozott.
A DK honlapján megjelenő közlemény szerint “Az
Orbán kormány időszakában az ország egy teljes osztályzatot
vagy ennél is többet rontott a médiaszabadság, a választás
tisztasága, a demokratikus kormányzás és a független
igazságszolgáltatás szempontjából, de romlott a korrupció, a
civil szervezetek és a helyhatóságok helyzetének megítélése
is.”
Niedermüller megnyilvánulása emellett megvillantotta
azt a kulturális fasizmust, ami elsősorban a liberális baloldali
csoportok sajátossága. A DK alelnöke a “balkáni” szót mint
pejoratív kifejezést használja, ezzel alacsonyabb rendűnek
nyilvánítva minden balkáni országot pusztán amiatt, mert
ott nem amerikai típusú demokrácia van. Reméljük, a továbbiakban
nem szorgalmaz majd semmiféle együttműködést pl. Bulgáriával
vagy Szerbiával (még egy újbóli Nabucco projekt esetén sem),
mert az a fentiek miatt igen nagyfokú képmutatás lenne.
Miközben a radikális atlantista párt amerikai
nem-kormányzati szervek által bedobott muníciót használ fel
kormánykritikára, a Válasz.hu publicistája – mint az minden, a
szakmában komolyan vehető újságírótól elvárható lenne –
elkezdődött érdeklődni afelől, hogy pontosan kik is segédkeztek
annak a jelentésnek az összeállításában, ami a nyugati világban
terjedve, alaptalan vádaskodással elriasztja a befektetőket
Magyarországról. Szőnyi Szilárd, a lap publicistája kifejti,
hogy a Freedom House először is nem volt hajlandó kiadni a
jelentés elkészítésében közreműködő “magyar szakértők”
nevét. A lap egy szemfüles olvasója azonban rámutatott a
megoldásra; a “Nations in Transit” függelékében található
köszönetnyilvánításban a “Hungary” szóra keresve nyolc
nevet kaphatunk meg. A jelentés elkészítésében közreműködő
személyek minden bizonnyal saját karrierjüket építgetve nem
hajlandók olyan munkában részt venni, amin a nevük nem szerepel,
így azt utána nem tüntethetnék fel saját portfóliójukban. Az
újságíró emiatt hozzájutott a nevekhez, az általa említett
személyek egyszerű anyagi érdeke és individualizmusa pedig a
jelentés egészét hiteltelenítette. Kiderült ugyanis,
hogy mindannyian Soros György
emberei.
Szőnyi listája alapján: Dane Taleski és Marina
Popescu: Közép-Európai
Egyetem, Goran Buldioski, Yervand
Shirinyan, Andrej Nosko: Nyílt
Társadalom Alapítvány, valamint
Halmai Gábor alkotmányjogász (ELTE), Váradi Balázs (Budapest
Intézet), és Charles Kovács (Híd Rádió Zrt.).
A rendszerváltás után a Soros György neve által
fémjelzett Nyílt Társadalom Alapítvány és Közép-Európai
Egyetem nevelte ki Közép- és Kelet-Európa számára azt a
liberális elitet, ami előbb elprivatizálta az állami vagyont,
majd az ország gazdaságának még épen maradó részét
odadobta az Európai Unió kvótarendszerének. Szintén ehhez a
közösséghez köthető a közismerten hatékony magyar oktatás
nyugati szintre züllesztése (Bolognai-rendszer), valamint, hogy az
összes többi szociális vívmányt húszon éven át helybenhagyták,
tehát a legtöbb kórházban a betegek a mai napig a rendszerváltás
előttről odarohadt ágyakon fekszenek.
Ebből mindenki levonhatja a megfelelő
következtetéseket, de az újságíró ezt részben megteszi
helyettünk: “Tekintve, hogy a nyolc
személyből legalább hét – a Soros György-féle Közép-Európai
Egyetem, illetve a Nyílt Társadalom Alapítvány képviselőjeként,
liberális alkotmányjogászként, a Magyar Narancs egykori
publicistájaként – egy akolból származik, a Freedom House
pontozását kénytelen vagyok leminősíteni”.
Tavasznak tűnik, de a romlás virágai nyílnak
Soros György alapítványai és a “nyílt
társadalom” ideológiáját képviselő csoportok állnak a
Budapesten és számos más városban kezdődő megmozdulások
mögött. A tüntetések résztvevőit félrevezetik; a hagyományos
értékrend megsemmisítésére felesküdött szervezetek a civil
társadalom valós igényeire épülnek rá, amit politikai célokra
használnak fel.
A PestiSrácok.hu arról számolt be, hogy Soros György
által finanszírozott civil szervezetek folytatják a kormányellenes
demonstrációk szervezését. Bár a tüntetők erről láthatóan
nem értesültek, a tömegdemonstrációk mögött a bukott SZDSZ
holdudvarának elfelejtett tagjai és részben ismert, részben
kevésbé ismert balliberális személyiségek állnak, akik az
amerikai milliárdos alapítványaitól kaptak ösztönzést arra,
hogy most kell kezdeni a kormányellenes demonstrációkat. A
hétvégén mintegy száz ember részvételével lezajlott Országos
Tantestületi Értekezletet a Soros György által támogatott Humán
Platform és a Hívatlanul Hálózat hirdette meg. A lap rámutat,
hogy a Humán Platform mögött álló Gulyás Márton tagja volt egy
civil szervezetnek, ami 2012-ben 35 millió forintot kapott Soros
György alapítványától, a Humán Platformnak pedig tagszervezete
az az Oktatói Hálózat, aminek egy balliberális körökben
elismert szociológus (Ferge Zsuzsa) és az SZDSZ kampányainak
irányításában részt vevő Tóth Csaba is tagja. A szintén
tagszervezet Hálózat a Tanszabadságért 2012-ben együttműködési
megállapodást írt alá Bajnai Gordon mozgalmával, ami szintén
egyértelműsíti a civil megmozdulások balliberális pártokhoz
kötődését.
A Magyar Idők konzervatív napilap beszámol arról,
hogy a pedagógusok országszerte folytatott tüntetéseit ellenzéki
politikusok vagy balliberális pártok holdudvarához tartozó
személyek szervezték, miközben balliberális pártokhoz köthető
proxy-szervezetek “folyamatosan
hergelik a pedagógusokat, álhíreket terjesztenek, és meg akarják
akadályozni a köznevelési rendszer valós problémáinak
tárgyalásos rendezését”. A lap
kifejti, hogy Pilz Olivér, az egyik megmozdulás kulcsfigurája
korábban MSZP-s városvezetéstől kapott jól fizető igazgatói
pozíciót, és bizalmas viszonyt ápol számos MSZP-s politikussal.
Hrabovszki-Megay Oktávia, egy másik kormányellenes tiltakozást
szervező aktivista 2014-ben a balliberális összefogás jelöltjeit
támogatta. Szegeden az LMP-Együtt-PM korábbi megmozdulásaihoz
köthető A Köz-hasznáért mozgalom egy vezetője volt a szervező,
Pécsen pedig a Magyar Liberális Párt tagja hirdette meg a
pedagógustüntetést. A lap jelentése szerint Veszprémben a
“politikamentesség” jelszavát használva a Demokratikus
Koalíció önkormányzati képviselője (Katanics Gyula) szervezte a
demonstrációt, aki 2006 és 2010 közt még az MSZP országgyűlési
képviselője volt. Győrben az LMP 2014-es képviselőjelöltje,
Jenei Ferenc szervezkedett, a Facebook-on meghirdetett megmozdulás
gazdája az LMP egy polgármesterjelöltje, Nógrádi László volt,
miközben Sopronban a PM helyi alapszervezetének elnökhelyettese
(Jakál Adrienn) szervezte a demonstrációt.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások
Minisztériumának parlamenti államtitkára sajtótájékoztatón
kijelentette, hogy a pedagógusok demonstrációin keresztül bukott
politikai erők próbálnak visszatérni a közéletbe. Ezek a
politikai erők abban az esetben, amikor nyíltan – pártprogram
formájában – megvallották céljaikat, választási vereséget
szenvedtek. Éppen a lakosság demokratikus döntéshozatalának
köszönhetően nem rendelkeznek érdemi beleszólással az ország
ügyeinek alakításába. Tevékenységükkel a pedagógusok
felháborodását, a valós civil társadalom valós igényeit
eszközként használják fel, szakszervezeteket, civil
mozgalmakat és Facebook-csoportokat proxy-szervezetként maguk
előtt tolva próbálnak nagyobb szerepet megkövetelni maguknak,
mint amennyit a választók adtak nekik.
A 168 óra néven futó balliberális híroldalon
megjelent írás eközben – egy Freudi elvétéssel – arra tett
utalást, hogy a nemrég kezdődött tüntetések nem spontán módon,
hanem előzetes alapozó munkálatokat követően zajlanak.
A „Parázslik a düh” kezdetű bejegyzés szerzője arról számol
be, hogy amerikai sajtóorgánumok is foglalkoznak a Magyarországon
zajló kormányellenes demonstrációkkal. Ennek során a Bloomberg
hasábjain megjelent híranyagot egy félrefordítással úgy
tálalja: “A tanárok megkezdték a
tiltakozást az iskolarendszer Orbán Viktor-féle átalakítása
ellen”. A “tiltakozást kezdtek”
és “megkezdték a tiltakozást” kifejezések közti különbséget
magyarul értő embereknek talán nem is kellene magyarázni: utóbbi
esetében a tüntetések kezdete korábban tervbe vett demonstrációk
megkezdését jelenti.
Ennek a tüntetéssorozatnak alapos és hosszadalmas
előkészítő folyamata lehetett, a tüntetések első negyedévben
történő megkezdésével a balliberális erők és a kormány
egyaránt tisztában volt. Egyedül azok nem voltak tisztában azzal,
hogy “tavasszal” tüntetni fognak, akiknek az érdekképviseletére
hivatkozva ez a sok liberális politikus vissza akar térni a
közéletbe. A kormány és a tüntetők számára is ajánlott, hogy
ezeket a politikailag motivált személyeket kizárja a tárgyalási
folyamatból. Soros György alapítványai egyszer már csináltak
rendszerváltást Magyarországon – éppen annak köszönhetően
sikerült odáig eljutni, ami ellen most a tüntetők tiltakoznak.
Moszkva végképp szakíthat Kijevvel
MOSZKVA,
12:58
Oroszország
fontolóra vette, hogy a krími fejlemények miatt megszakítsa a
diplomáciai kapcsolatokat Ukrajnával – közölte pénteken orosz
külügyi forrásra hivatkozva az Izvesztyijacímű
napilap.
Az
orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szerdán jelentette
be, hogy a Krím-félszigeten diverzáns akciókat akadályoztak meg,
amelyek mögött az ukrán katonai hírszerzés áll. A tűzharcban
az oroszok szerint az orosz fegyveres szolgálatok két tagja
vesztette életét.
Vlagyimir
Putyin az esettel kapcsolatban közölte, hogy a történteknek
következményei lesznek. Az Izvesztyja informátora
szerint az egyik lehetséges orosz válaszlépés a diplomáciai
kapcsolatok megszakítása lehet,
amelyben az elnök hivatott dönteni.
A
lapnak Vlagyimir Dzsabarov, a Szövetségi Tanács (az orosz
szövetségi parlament felsőháza) külügyi bizottságának
elnökhelyettese szintén úgy nyilatkozott, hogy Moszkvának felül
kell vizsgálnia a viszonyát Kijevhez.
Fotó:
iStock
Dzsabarov
szerint abszolút indokolt volt, hogy Putyin lemondja részvételét
a kelet-ukrajnai rendezésről egyeztető "normandiai csoport"
– Oroszország, Ukrajna, Franciaország és Németország –
vezetőinek szeptember elejére Kínába tervezett tanácskozásán.
Mint elmondta: Kijev,
miközben egy részről eljátssza, hogy béketárgyalásokat folytat
a Donyec-medence ügyében, más részről hátba támad azáltal,
hogy diverzáns akciókat folytat más állam területén.
Az
FSZB bejelentése nyomán Putyin elnök azzal vádolta meg Ukrajnát,
hogy a béketárgyalások helyett a terrort választotta. Az orosz
külügyminisztérium csütörtökön arra figyelmeztetett, hogy az
orosz félnek okozott kár, valamint az orosz katonák halála nem
marad következmények nélkül. Kijev jóval az FSZB bejelentése
előtt értésre adta, hogy nem kíván nagyköveti szintű
diplomáciai kapcsolatokat fenntartani Oroszországgal. Ukrajna pedig
tagadja, hogy diverzánsakciókat kezdeményezett volna a Krímben.
Így vágtak át mindannyiunkat a neoliberalizmus főpapjai
Stiglitz
megmondja, pontosan hogyan is.
Hiába
hitegettek bennünket a hosszúra nyúlt nyolcvanas és kilencvenes
éveket követően, hogy a globalizáció felpörgésével minden
egyre jobb, egyre szebb lesz, a nyugodt és békés életünkben a
jólét gyarapodásán kívül más nem is fog történni, mindez
illúzió volt. Ha a 2008-as eseményeket vesszük alapul akkor
kiderül, hogy
nem
is kicsit, hanem nagyon át lettünk vágva
hogy
egyszerűen összegezzük.
A
király meztelen
Miután egyre
többek számára lett világos a fejlett világban is, hogy a 99
százalék számára a jólét helyett maximum a tartozások fognak
gyarapodni, a folyamat vesztesei az egész globalizációval és az
azzal kéz a kézben járó technológiai fejlődéssel is
szembefordultak.
Stiglitz
szerint
erre
szinte mantraszerűen ismételve az lett a sokak
által kedvelt megvetett neoliberális
közgazdasági iskola híveinek válasza, hogy hát dehogy is, az
élet sokkal jobb, csak ez emberek nem veszik észre, hogy mennyire
is. Az efféle belső elégedetlenségek kezelése pedig nem
közgazdasági, hanem pszichológiai kérdés.
2008-ban
azonban kiderült, hogy a kényszerkezelésre ítélt átlag
amerikai és átlag európai helyett
jobb
lenne, ha kedvenc közgazdászainkat küldenénk dilidokikhoz.
Amit a
tagadások révén sikerült elérniük az ugyanis nem más, mint
hogy mára a fejlett világ társadalmainak jelentős része sem él
jól. Az USA-ban például a társadalom alsó 90 százalékának
jövedelme az elmúlt 30 évben stagnált. A teljes munkaidőben
foglalkoztatott férfiak átlagjövedelme tulajdonképpen
alacsonyabb reál értelemben (inflációval korrigáltan), mint 42
éve volt. A még alacsonyabb jövedelműek reálbére pedig lassan
a 60 évvel ezelőttivel mérhető már csak.
Az amerikaiak
által érzékelt gazdasági nehézségek és jövedelem eltolódások
végzetes hatásai az egészségügyi statisztikákban is
megjelennek. Anne Case és Angus Deaton Nobel-díjas közgazdászok
megmutatták, hogy
a
fehér amerikai munkásosztály számolhat szinte a legrosszabb
egészségügyi jövőképpel.
Egy másik
neves közgazdász, Branko Milanovic legújabb könyvében
részletesen mutatja be a globalizáció elmúlt húsz évének
veszteseit és nyerteseit. Ebből kiderül, hogy
a
legnagyobb győztesek a világ plutokratái, vagyis a globális 1%,
valamint a
fejlődő gazdaságok középosztályai. A vesztesek a fejlett világ
leszakadó középosztálya, az alsó rétegek és általában a nap
mint nap munkába igyekvő munkásosztály.
Hazudni
reggel éjjel meg este
A
globalizáció a kudarca miatt nem képes teljesíteni a fősodor
politikusainak ígéreteit, ezzel aláaknázva a jelenlegi politikai
establishmentbe vetett hitet és bizalmat.
A 2008-as
pénzügyi válságot követően a kormányok nagylelkű bankmentő
akciói felerősítették azt az álláspontot, hogy
a
hiba nem csupán a gazdasági szereplők téves kalkulációjából
származott, hanem a politikai szféra felől is.
Az Egyesült
Államok Kongresszusának számos képviselője még azt is
ellenezte, hogy támogatásban részesítsék azokat, akiket
közvetlenül sújtott a globalizáció. Úgy általánosságban a
neoliberálisok csak látszólag aggódnak a kedvezőtlen
hatásoktól, de továbbra is ellenzik azokat a jóléti
intézkedéseket, amelyek megvédhetnék a veszteseket.
If
I were a rich man...
A
globalizáció természetesen csak egyik része annak, ami most
történik, a technológiai fejlődés a másik. Elvileg mindennek a
nyitottságnak és technológiai fejlődésnek gazdagabbá kellett
volna tennie bennünket, és a fejlett országoknak olyan
intézkedéseket kellett volna hozniuk, amelyek biztosítják, hogy
a fejlődés hozadékából mindenki részesedjen.
Ehelyett
olyan politika felé tolták a fejlett országokat, és a piacot úgy
alakították át, hogy az növelte az egyenlőtlenséget és
aláaknázta a gazdasági teljesítőképességet.
A
növekedés lassult, a játékszabályok pedig a bankok és
vállalatok – a gazdagok és erősek – érdekei szerint lettek
átírva.
Stiglitz
végül arra következtetésre jut, hogy nem is önmagában véve a
globalizáció vagy a technikai fejlődés az, ami a mostani
válsághoz vezetett, hanem annak menedzselése. Ergo az a
politikai akarat, amely minden áron, emberek millióinak
megélhetését tönkretéve sorakozik fel e mellett a kezdetektől
fogva elhibázott politikai ideológia mellett.
Szörnyű betegséget titkolhat Hillary Clinton
Az
elmúlt napokban megdöbbentő beszámolók és szakvélemények
kerültek napvilágra azzal kapcsolatban, hogy Hillary Clinton
demokrata elnökjelölt meglehetősen komoly egészségügyi
gondokkal küszködik.
Egyes
szakorvosok szerint, amióta 2012-ben Hillary Clinton egy ájulás
következtében olyan súlyosan beverte fejét, hogy vérrög
keletkezett egy agyi erében, a demokraták elnökjelöltje egyre
ijesztőbb tüneteket produkál. Ugyanis
testtartása és finommotorikus mozgása is egyre kevésbé tűnik
összehangoltnak, kiegyensúlyozottnak. Ráadásul
nyilvános szerepléseit szinte kivétel nélkül tönkreteszik
krónikus köhögőrohamai, amelyeket rendszerint képtelen
csillapítani a volt First Lady.
A
napokban azonban ennél is döbbenetesebb elemzések születtek. Egy,
a nevét saját biztonsága érdekében nem vállaló, az
Amerikai Orvosi Kamara által elismert altatóorvos jelentése
szerint Hillary Clinton nagy valószínűséggel Parkinson-kórban
szenved. Az
öt oldalasdokumentumban tételesen
összegyűjtötte a demokrata elnökjelölt tüneteit és incidenseit
a szakorvos, amelyek szerinte alátámasztják az általa
feltételezett diagnózist.
Önkéntelen rángógörcsök, megmerevedett arcizmok, tágult pupillák.
A
jelentés kiemeli, hogy amennyiben Clinton valóban ebben a
degeneratív betegségben szenved, állapota a korszerű gyógyszerek
ellenére is akadályozni fogja munkájában.Ugyanis
a felvételek alapján jól látható, hogy
Hillary görcsrohamai leginkább
akkor uralkodnak el rajta, amikor nagy
mennyiségben, intenzív ingerek érik.
Az elnökjelölt nem véletlen kerüli a tömeges
sajtótájékoztatókat, melyeken egyszerre, akár több kérdést is
fel kell fognia és meg kell válaszolnia.
Pár
héttel ezelőtt is elvesztette a kontrollt
Az
augusztus negyedikén, Las Vegasban megrendezett eseményen Hillary
Clinton egy pár ellentüntető megjelenését olyannyira nem tudta
helyén kezelni, hogy láthatóan elveszítette teste felett az
irányítást. Az elnökjelölt enyhe rohamát - amelyet
erőteljesen hunyorogva próbált átvészelni - saját kampánystábja
is észrevette, ennek érdekében küldték fel Hillary egészségügyi
trénerét a színpadra, aki egyből neki is látott páciensének
lenyugtatásához.
A
republikánus politikusok már több ízben kérték a Demokrata
Pártot, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy Clintont
rábírják arra, hozza nyilvánosságra egészségügyi kartonját,
melyből kiderülhetne, hogy
valóban szenved-e egy konkrét degeneratív betegségben, és ha igen, állapota milyen stádiumban van?"
Az
évek óta húzódó igényeknek és kéréseknek azonban a Clinton
család egyszer sem tett eleget. Gondosan ügyelnek arra, hogy
semmilyen hivatalos információt ne csepegtessenek a nyilvánosság
felé annak ellenére, hogy Clinton állapota úgy tűnik,
napról-napra romlik.
Hillary Clinton's Cough - It's *Chronic* (2008-2016)
The Truth About Hillary's Bizarre Behavior
Ennyi pénzt költött Soros, hogy meghekkelje a belpolitikát Magyarországon
2016.
augusztus 15. 12:42
Raklapnyi
pénzt küldött Soros György az általa kitartott szervezeteknek
Magyarországon, melyek között nemcsak a 444.hu tulajdonosi köre
tűnik fel, hanem még a Magyar Helsinki Bizottsági is.
Vasárnap kerültek
nyilvánosságra a Soros féle Open Society Foundation dokumentumai.
Az adatokat hekkerek szivárogtatták ki, és valószínűleg a
Demokrata Párt elleni kibertámadás részeként jutottak azokhoz
hozzá. A magyarországi szereplők a European Elections 2014
Project keretében kaptak jelentős, több százezer dolláros
támogatást, íme a lista:
444.hu
- 11 millió Ft
A 444.hu ötvenezer
dollárt kapott 2014-ben Soros György Open Society-hálózatától,
hogy olvasói bevonásával - a "civil újságírás"
égisze alatt - a 106 egyéni választókerületben felvegye a
küzdelmet a választási visszaélésekkel szemben. Erről
eddig nem tudhatott a nyilvánosság, ugyanis ezek az adatok a
nemrég kiszivárgott Soros-hálózat levelezéseiből derültek
ki. Ez a támogatás mindössze a jéghegy csúcsa.
2014
tavaszán a Soros György kezdőtőkéjével indult – és azóta
is legnagyobb támogatottjai között szereplő – amerikai
nonprofit befektetési alap, a Media Development Investment Fund
szerzett tulajdonrészt a 444 kiadójában százmilliós
befektetéssel. Az alap már korábban is jelen volt a magyar
médiapiacon, 2012 óta finanszírozza a Magyar Narancs
kiadását. 2016 májusában Bede Márton, a 444 munkatársa
Magyarország legtisztességesebb médiatulajdonosának nevezte
Soros Györgyöt.
EUrológus
Online (Index.hu) - 7,7 millió Ft
Az
Athena Intézeten keresztül az
Index.hu felületén futtatott EUrológus bloggerei is részesültek
Soros millióiból annak
érdekében, hogy az online platformokon közzétett cikkeikben
számoljanak be az uniós választások és folyamatok körüli,
magyarországi viszonyokról.
Magyar
Helsinki Bizottság - 10 millió Ft
A
támogatás a Magyarországon működő, civilnek mondott
intézetek működését volt hivatott fenntartani, és azok
tevékenységi köreit gyarapítani. A Magyar
Helsinki Bizottságon kívül,
azEötvös
Károly Intézet és
a TASZ is
jelentős anyagi forrásokban részesült annak
érdekében, hogy folyamatosan bomlassza azokat a belföldi
hangokat, amelyek ellentmondanak a Soros-féle nyílt társadalom
eszméjének.
Transparency
International Magyarország - 26 millió Ft
Az
átlátható finanszírozás egyik legellentmondásosabb intézménye
ismételten magyarázkodásra kényszerülhet, ugyanis
Soros György nem nyilvános, 117 ezer dolláros "adománya" arra
volt hivatott, hogy a 2014-es kampányfinanszírozások körüli
átláthatóságot monitorozza a pártok körében.
Political
Capital Intézet - 21 millió Ft
A
kiszivárogtatott információk alapján több
mint húsz millió forintot kapott az intézet azért, hogy felfedje
a — Soros szerint — "szélsőjobboldali"
erők magyarországi tevékenységét, továbbá monitorozza az
unióellenes véleményhullámok terjedését. Az
intézetnek ukázba adott direktívák között szerepelt az is,
hogy mindenképpen tegyen azért, hogy mozgósítsák az Európai
Unió elkötelezett híveit a választásokkor.
Media
Diversity Institute - 10 millió Ft
Az
unió területén tevékenykedő intézet többek között azért
kapott nagyjából tíz millió forintnyi támogatást, hogy
mesterségesen, pozitív színben tüntesse fel az Európát érő
migrációshullámot. Továbbá
forrásaikat arra is felhasználták, hogy az "idegengyűlölettel
mérgezett vélemények magyarországi
terjedését" semlegesítsék.
Prospekt
Műhely Alapítvány - 13 millió Ft
Egy
átfogó médiamonitorozásra kapták a pénzt, melynek
keretében össze
kellett gyűjteniük a szerintük idegengyűlölettel
kampányoló politikusok és médiakonszernek adatait és
neveit, amelyeket ezután feltehetően egyfajta lejárató
kontextusban kellett nyilvánosságra hozniuk.
X
Kommunikációs Központ - 40 millió Ft
A
mintegy 180
ezer dolláros támogatást annak érdekében kapta a szervezet,
hogy felkészítse civil aktivistáit és mozgósítsa őket a
szélsőjobboldali pártok és üzenetek semlegesítése
ellen.Mindemellett
az uniós választások kapcsán terjesztett pozitív politikai
üzenetek terjesztését is feltehetően elvárták tőlük.
Költségvetési
Felelősségi Intézet Budapest - 5 millió Ft
Megbízásukban
arra kaptak mintegy 23
ezernyi dollárt,
hogy arra kényszerítsék különböző nyilvánosságra hozott,
általuk elkészített analitikákon keresztül, hogy tényszerű
pártprogramokat terjesszenek elő a választásokban induló
politikusok. Elsősorban
természetesen nem a baloldali pártokat kellett monitorozniuk,
hanem a populizmussal megvádolt szervezeteket.
A civilizációk összecsapása és a Nyugat hanyatlása
VÉLEMÉNY
A
multikulturalizmus és a bevándorlási válság révén a Nyugat
szembetalálta magát egy olyan identitással, mely nála jóval
erőteljesebb: az iszlám.
Fotó:
AFP
Samuel P.
Huntington, a Harvard Egyetem egykori professzorának 1996-ban
megjelent, „A civilizációk összecsapása és a világrend
átalakulása” c. könyve rengeteg kritikát és gúnyos mosolyt
váltott ki azokból, akik Fukuyamát és a liberális demokrácia
győzelmét, a történelem végét éltették a hidegháború
lezárultával.
A neves
politológus professzor nem kevesebbet állított, minthogy az új
világrend alapjait a kulturális identitások fogják jelenteni, a
világ pedig egyre inkább többpólusúvá válik. A civilizációkon
belüli ideológiai vitákat felváltja a vallás és a kultúrák
összecsapása más-más szereplőkkel. Huntington álláspontja
szerint a globális civilizáció kialakulása merő képtelenség.
A
szerző kitűnően látta már a ’90-es évek első felében, hogy
a Nyugat (beleértve
Magyarországot is) egyre
inkább konfrontálódni fog más civilizációkkal, különös
tekintettel az iszlámra. Huntington
elméletét alátámasztotta számos esemény,
mint például a 2001. szeptember 11-i terrortámadás, majd az azt
követő közel-keleti háborúk, melyek teljesen destabilizálták a
térséget. Hogy a történelem mennyire nem érkezett el a végéhez,
azt számos válság és háború is bizonyítja napjainkban. Az
Iszlám Állam felbukkanásával, terjeszkedésével és
megerősödésével, a részben általuk előidézett migrációs
válsággal, a terrortámadásokkal egy egyre inkább kibontakozó
kulturális összecsapásnak váltunk részeseivé.
Természetesen
számos gondolkodó és cselekvő máig cáfolja Huntington
elméletét, mondván, a Nyugatnak és az iszlám világnak ugyanazok
az ellenségei: a vallási fanatikusok, a fundamentalisták. Arról
azonban rendszerint megfeledkeznek, hogy nyugaton a leáldozóban
lévő baloldali és a nacionalista terrorszervezeteken kívül nem
találhatunk sehol sem keresztény terroristákat, akik például
mecseteket robbantgatnak Isten nevében. Az iszlamista terrorizmus
azonban él és „virágzik”.
A
nyugati világban előszeretettel tagadják a civilizációk
konfliktusait, sőt, azt sem szabad kimondani, hogy saját
civilizációnk bármiben is értékesebb lenne másnál, míg erről
az iszlám világ teljes mértékben megvan győződve a saját
esetében. A
liberális és baloldali dogmatika szerint ugyanis minden kultúra
egyenlő, nem állíthatók fel rangsorok. Ebből
egy furcsa példával élve az is következik, hogy mikroszinten a
vegetáriánusok és a kannibálok között sincsen semmifajta
értékkülönbség.
Ahogyan a
lengyel politikai gondolkodó, Ryszard Legutko is megfogalmazta, a
nyugati civilizáció egyik legnagyobb sztereotípiája, melyet
érvként szoktak felhozni, hogy a nyugati kultúra lényege a
szkepticizmus szelleme, ami még saját alapelveit is kétségbe
vonja.
Nyugat-Európa
és Észak-Amerika alapvetően a saját gyökereit és identitását
tagadta meg az elmúlt évtizedek (sőt,
évszázadok) során,
mióta beköszöntött a „béke szelleme”. A gyarmatosító múlt,
a világháborúk és a totalitárius rendszerek miatt a Nyugat a
teljes önfeladást választotta. A keresztény kultúra és a
nemzeti identitás többé nem hivatkozási alap, hiszen az
kirekesztő és megosztó a máshonnan, kívülről érkezők
számára. A liberális demokráciát a kommunizmushoz és a
nácizmushoz hasonlóan már-már vallási áhítat övezi, melynek
küldetése van a világban.
Mindez
tehát kettős, illetve meglehetősen ellentmondásos. Míg a dogma
szerint minden kultúra egyenlő, addig egy politikai rendszert
civilizációs szintre kívánnak emelni, mely minden másnál
magasabban helyezkedik el.
Winston
Churchill egykor kijelentette, hogy a „demokrácia
a legrosszabb kormányzási forma – nem számítva az összes
többit, amellyel az emberiség időről időre
megpróbálkozik.” Napjainkban
már nem mondhatna ilyet büntetlenül egy brit miniszterelnök,
hiszen a liberális demokrácia túllépet saját keretein. Már nem
pusztán kormányzati formaként, hanem értékként és egyben
identitásként szeretnének rá tekinteni, mely összeköti a
Nyugatot és szövetségeseit, ami gyógyír minden problémára a
világban. Az
Egyesült Államokban és Nyugat-Európában tehát már nem a
kultúra jelenti a civilizáció lényegét, hanem maga a
politika. Aki
amerikainak vagy európainak vallja magát, az annyit tesz, hogy
szereti a szabadságot és a demokráciát. Ha mindezt valódi
identitásnak tekintjük, abból az is következik, hogy mindenki
európai és amerikai lehet, aki ezeket a nézeteket a magáénak
vallja, azaz nincsen erős táptalaja.
A
multikulturalizmus és a bevándorlási válság során a Nyugat
szembetalálta magát egy olyan identitással, mely nála jóval
erőteljesebb: az iszlám. Bár számos töréspont sújtja az iszlám
világot is, az emberek számára a vallás az elsődleges identitás,
mely túlnyúl az állami kereteken, erős kohéziót és
összetartozást biztosít, a testvériség érzését teremtve
muszlim és muszlim között. Az erős identitás hiányában a
Nyugat pedig képtelen lesz megfelelő választ adni a civilizációs
megmérettetésre.
Paradigmaváltás: Európa nem lelkesedik többé a demokratákért
Európa vezetői rendszerint inkább
szimpatizáltak az amerikai demokrata elnökjelöltekkel – akiket
hagyományosan békésebbnek, megbízhatóbbnak tartottak -, mint
republikánus riválisaikkal. A következő amerikai elnökválasztáson
azonban a republikánusok irányába tolódik el az európai vezetők
szimpátiája.
Svédországban, mint számos más európai országban,
a fővonalú sajtó Hillary Clintont mutatja fel preferált
elnökjelöltként, miközben Donald Trumpot különcként, vagy
őrültként ábrázolja. A Skånska Dagbladet napilap azonban
megtörte ezt a hagyományosnak mondható támogatást, és élesen
felszólalt a demokrata elnökjelölttel szemben. A lap
főszerkesztője, Lars Eriksson kifejtette, hogy alapvetően a
demokratákat támogatja, amiért általánosságban véve jobban
előtérbe helyezik a jóléti rendszert, és kampányaik során
kevésbé alapoznak társadalmi feszültségek szítására. Obama
elnöksége miatt azonban sok minden megváltozott: Eriksson azt
mondja, az amerikai elnök egész Európát félrevezette a békepárti
kampányával, ami után a világban még súlyosabb konfliktusokat
idézett elő, mint amit a Bush-adminisztráció maga mögött
hagyott – emiatt ma már nem lehet úgy tekinteni a demokratákra,
mint a békés jólét zálogára.
“Obama elnöksége alatt Hillary Clinton
államtitkárként kellemetlen háborús uszítást folytatott,
kivette a részét az iraki káosz folytatólagossá tételéből,
Líbia felbomlasztásából, a szíriai polgárháborúból, és a
mindezt követő menekültválság gerjesztéséből. Mindezeken
felül ma már számos bizonyíték áll rendelkezésre, mely szerint
az Egyesült Államok hozzájárult az Iszlám Állam
megerősödéséhez.”
Eriksson szerint az a lehetőség, hogy az Egyesült
Államoknak egy olyan, háborús uszítást folytató elnöke legyen
mint Hillary Clinton – akiből az önkritika teljes mértékben
hiányzik – Európa számára egy félelmetes kilátás. “Nem
meglepő, hogy az amerikai katonai-ipari komplexum ilyen mértékű
anyagi támogatásban részesíti.” –
mondta.
Eriksson arra is rámutat, hogy Európa egy a korábbinál
kiterjedtebb migrációs válságot kockáztat azzal, hogy
bizonytalanságot idézett elő Törökországban, és destabilizálni
próbálja Oroszországot, miután Ukrajnában is egy puccs miatt a
demokratikusan megválasztott államfő menekülni kényszerült az
országból. Eriksson szerint Európa számára végzetes lenne egy
olyan, 75 milliós lakosságú közel-keleti országban polgárháború
előidézése, ami jelenleg a tömeges migráció útjában álló
egyetlen akadály. Eközben arra hívja fel a figyelmet, hogy a
destabilizálás mellett Washington mindenféle bizarr provokációval
is próbálkozik, például fegyvereket helyez el az orosz határon.
“A ’90-es évek végén okunk volt arra, hogy
optimisták legyünk a világ jövőjével kapcsolatban. A szovjet
kommunizmus összeomlása demokratikussá tette Kelet-Európát.
Oroszországban a nyílt rablókapitalizmus káosza után egy
határozott és erős vezető jelent meg Vlagyimir Putyin
személyében, aki jelentős erőfeszítéseket tett a gazdasági
növekedésért és békés együttélésért. Ma ezeknek a fényes
kilátásoknak csak romjai maradtak az amerikai külpolitika
ellenséges természete miatt.”
Eriksson szerint idén a republikánusok jelöltjei
reményteljesebbek, mint a demokraták, akik közül a fővonalú
sajtóorgánumok többsége már a kezdetektől Hillary Clintont
mutatta az elnöki szék várományosának. Elmondása szerint ma már
nem lehet azzal számolni, hogy egy demokrata jelölt megválasztása
a béke és jólét záloga lenne Európa számára. “A békés
fejlődés reménye végleg elveszett, mert Trump egyszerűen
tapintatlan, Hillary Clinton külpolitikája pedig kifejezetten
veszélyes Európa számára”.
Donald Trumppal alapjaiban változna meg az amerikai külpolitika?
Donald Trump amerikai republikánus
elnökjelöltet több alkalommal érte az a vád,
miszerint “Putyinista nézeteket vall”. Külpolitikai
tanácsadója egy német lapnak nyilatkozva kifejtette, miért
van a republikánus politikus pozitív véleménnyel az orosz
államfőről; a kampányelemek mögött számos közös nevezőt
találni.
Mike Flynn, a Defense
Intelligence Agency (DIA) katonai
hírszerző szolgálat volt vezetője, Donald Trump külpolitikai
tanácsadója a Spiegel Online német magazinnak nyilatkozott a
republikánus elnökjelölt várható külpolitikája kapcsán;
azt mondta, Trump hatalomra jutása esetén az USA szakítana a
konfliktuskereső külpolitikával, ehelyett a kölcsönös
tisztelet és az együttműködés fokozása jellemezné az
amerikai-orosz kapcsolatokat.
Flynn azt mondta, a politikus tiszteli az orosz államfő
politikáját, mert Vlagyimir Putyin saját országa érdekét
képviseli, – és ez önmagában amiatt tiszteletreméltó, mert
George W. Bush és Barack Obama amerikai elnökök viszont teljes
mértékben ignorálták saját országuk érdekeit. Az elnökségük
ideje alatt hozott döntésekre mindvégig ez volt jellemző – nem
tudni, hogy ők pontosan mit képviselnek, de az amerikai érdeket
bizonyosan nem. Flynn ugyanakkor azt mondta, Vlagyimir Putyin
határozottan szembeállítható az ő példájukkal, hiszen az orosz
államfő amellett, hogy saját országa érdekeit képviseli, nem
hagyja figyelmen kívül a partnerországok érdekeit sem, emiatt
megbízható partner lenne az Amerikai Egyesült Államok számára.
Mivel Trump hatalomra jutása esetén szintén saját népe érdekét
tartaná szem előtt, a két politikus szerinte kölcsönösen
megértené egymást.
Trump külpolitikai tanácsadója azt mondta, a
politikus tiszteli azokat az embereket, akik szívükön viselik
saját hazájuk sorsát – emiatt Trump hatalomra jutása esetén a
kölcsönös tisztelet és az együttműködés fokozása jellemezné
az amerikai-orosz kapcsolatokat, ellentétben a most egyre fokozódó
ellenséges viszonnyal.
Flynn szerint Trump elnöksége esetén eleve nem
alakulhatna ki közvetlen konfliktus Oroszország és az Egyesült
Államok közt, mert a republikánus politikus olyan nézeteket vall,
miszerint “nem Amerika felelőssége,
hogy a világon mindenhol beavatkozzon és megoldjon minden egyes
problémát”. Trump ehelyett a belföldi
problémák megoldására koncentrálna, hiszen az Amerikai Egyesült
Államok számos társadalmi problémával küzd, ami mellett egy
felelős amerikai elnök nem engedhetné meg magának, hogy más
országok problémáival foglalkozzon.
Trump: “A Közel-Keleten mindenki olajat akar”
A
republikánus elnökjelöltségért küzdő Donald Trump szombaton
kijelentette, hogy az Iszlám Államot Hillary Clinton és Barack
Obama hozta létre. Eközben védelmébe vette Szaúd-Arábiát:
szerinte nincs semmi gond azzal, hogy Rijád kivégzett egy ismert
síita papot, mert “az irániak is csak az olajat akarják”.
Donald
Trump személye erősen megosztja a közvéleményt, amikor politikai
ellenfeleinek nemzetközi tevékenységéről nyilatkozik. A
republikánus politikus a Mississippi Coast Coliseumban ezúttal
arról beszélt, hogy Barack Obama és Hillary Clinton közvetlen
felelős egy terrorszervezet létrehozásáért, politikájuk
eredményeként jött létre az a szervezet, amit ma Iszlám Állam
néven ismer a nyilvánosság. A politikus a demokratákat és George
Bush korábbi elnököt “bírálta” a Közel-Kelet
felforgatásáért, ugyanakkor a maga stílusában arra is utalásokat
tett, hogy az iráni vezetés motivációi mögött se kell mást
keresni, mint olajat és profitot. Trump nem ítéli el
Szaúd-Arábiát, amiért kivégzett egy síita főpapot – szerinte
az Irán és Szaúd-Arábia közt kiújuló konfliktust arra kell
visszavezetni, hogy Teherán meg akarja dönteni a szaúdi rezsimet,
mert Szaúd-Arábia olajkincsét akarja megkaparintani. “Teheránban
leégetik a szaúdi nagykövetséget, ezt látjátok, ugye? Irán
most épp Szaúd-Arábiát akarja megkaparintani. Mindig is akarták,
és mindig is az olajat akarták.”
A
milliárdos korábban kijelentette, hogy Obamával a bolondját
járatják az idegen hatalmak, és az Egyesült Államok “semmit
nem nyert” az iráni atomprogrammal kapcsolatos
megállapodáson. “Valós
hatalommá tettük Iránt. 150 milliárd dollárt adtunk, de még
többet akarnak. Nem kaptuk vissza a fogságba esett amerikaiakat,
nem kaptunk semmit. Semmit nem nyertünk ezen az egészen.” Trump
kampánya során gyakran riogat azzal, hogy Irán fenyegetést
jelent, emellett több alkalommal hivatkozott arra, hogy az amerikai
külpolitika sikereként könyvelik el az atomprogrammal kapcsolatos
megállapodást, de az valós hatalomhoz juttatta Iránt, ami
terjeszkedésre ösztönzi a perzsa országot. “Megkapták
a megállapodást, de ezen is csak Teherán nyert. Megkapnak mindent,
és pillanatokon belül atomhatalom lesznek. Pokolian gazdaggá
tettük őket, de hogy emellé mit kapnak, arról nem nagyon
beszéltünk nyilvánosan. Megkapták Irakot, a világ második
legnagyobb olajtartalékával.”
Trump tízezer ember előtt beszélt a NATOfeloszlatásáról
Donald
Trump, a republikánusok elnökjelölt-várományosa ismét tízezres
tömeg előtt beszélt arról, hogy a NATO elavult, az európai
országok az Egyesült Államokon élősködnek, és ma a NATO
létezésének már nincs értelme.
Trump
Hartfordban, Connecticut fővárosában tartott beszédét mintegy
tízezer ember hallgatta. A politikus a péntek esti felvonuláson
ismét kijelentette, hogy a NATO fenntartása nem megengedhető
tovább, mert ezen keresztül az európai országok az amerikai
adófizetők pénzén élősködnek.
A
felmérések szerint Donald Trump támogatottsága különösen New
Yorkban kiemelkedő, ahol nagyságrendi különbséggel vezet a másik
két jelölt, John Kasich – Ohio kormányzója – és Ted Cruz
texasi kormányzó előtt. Trump kedden New Yorkban is nagy
nyilvánosság előtt fog beszélni a NATO feloszlatásának
lehetőségéről, mert ez a téma – népszerűsége okán –
visszatérő kampányelemmé vált és az amerikai választók
körében láthatóan nagy sikert arat a hidegháború maradványainak
eltüntetése.
Trump
korábban számos alkalommal kijelentette, hogy az Egyesült Államok
NATO-politikája idejétmúlt, és a hidegháború maradványának
tekinthető, hogy az USA akarja “megvédeni” az európai
országokat, miközben azok önerőből képtelenek megvédeni saját
magukat. A politikus kampányának egyik vezérelemévé vált, hogy
amennyiben ő elnyerné az elnöki széket, nagyobb anyagi
szerepvállalást kényszerítene ki az európai országoktól, vagy
ha erre nem hajlandók, akkor az Egyesült Államok nem ragaszkodna
tovább a NATO fenntartásához, mert az főként az amerikai
adófizetőket terheli.
Az USA államadóssága több mint kétszeresére hízott és 94 millió ember van munka nélkül
Az USA
gazdasága túlszabályozott és a pénzügyi szabályozók, valamint
az egészségbiztosítási reform óvatossá tette az üzleti,
vállalkozói szférát.
Általában helytállónak tartják a nagy amerikai lapok Donald Trump republikánus elnökjelölt Detroitban elhangzott, gazdasági programadó beszédében a tényeket, következtetéseit viszont eltérően ítélik meg. A legnagyobb és legkomolyabb lapok mindegyike ellenőrzi a beszédben elhangzott adatokat és tényeket.
Általában helytállónak tartják a nagy amerikai lapok Donald Trump republikánus elnökjelölt Detroitban elhangzott, gazdasági programadó beszédében a tényeket, következtetéseit viszont eltérően ítélik meg. A legnagyobb és legkomolyabb lapok mindegyike ellenőrzi a beszédben elhangzott adatokat és tényeket.
A
republikánusokkal rokonszenvező The Wall Street Journal szerint
Donald Trump a baloldali szavazók megnyerését célzó populista
elemekkel fűszerezte beszédét, amely azonban általában megfelelt
a republikánus gazdaságpolitikai elképzeléseknek. A lap szerint a
republikánus elnökjelölt általában pontos adatokat közölt, ám
sok esetben elmulasztotta ezeket tágabb összefüggésbe helyezve
értelmezni, és kicsinyítette a gazdaság eredményeinek
közelmúltban tapasztalható javulását. Például Trump az
Obama-korszak gazdasági növekedését 1,2 százalékosra tette, ám
a szövetségi Kereskedelmi Minisztérium adatai szerint a gazdaság
évi átlagos növekedése Barack Obama elnökségének első hét
esztendejében 2,1 százalékos volt, az idén a második negyedévben
pedig 1,2 százalékos növekedést mértek. Ugyanakkor a lap
leszögezi: korrekt megállapítása volt Trumpnak, hogy 1949 óta az
idei negyedéves adat a legrosszabb. A lap megjegyzi: Obama
gazdaságpolitikája vita tárgya, Donald Trump és más
republikánusok is azzal érvelnek, hogy a gazdaság túlszabályozott
és a pénzügyi szabályozók, valamint az egészségbiztosítási
reform óvatossá tette az üzleti, vállalkozói szférát, míg
Obama elnök hívei szerint a kormányzat gazdaságpolitikája –
beleértve az autóipar még Bush elnök által megkezdett
mentőcsomagját, valamint a gazdaságélénkítő csomagot –
megmentette az Egyesült Államokat attól, hogy az 1929-es nagy
válsághoz hasonló recesszióba süllyedjen.
Az államadósság 2007 óta valóban több mint kétszeresére hízott, de a The Wall Street Journal fontosnak tartja leszögezni, hogy az adósságszolgálattal járó nettó kamatköltségek csökkentek, tavaly a GDP 1,25 százalékát tették ki. Korrektnek tartja a lap a munkaerőpiacon jelen nem lévőkről elmondott adatokat (miszerint az Egyesült Államokban jelenleg 94 millió 300 ezer ember van munka nélkül, vagy nem keres aktívan munkát), s hozzáteszi, hogy egyre többen kerülnek ki a munkaerőpiacról, részben mert gyarapszik a diákok lélekszáma, részben pedig mert egyre nagyobb a nyugdíjba vonulók aránya.
Korrektnek találta a lap azt, amit Trump állított az élelmiszerjegyeken élők és a szegények arányáról, sőt, miután az illetékes agrárminisztériumnál ellenőrizte az adatokat, közölte: a Trump által említettnél több amerikai vesz igénybe élelmiszerjegyeket.
A The New York Times és a The Washington Post nem közölt a The Wall Street Journaléhoz hasonló részletes elemzést. Mindkét lap azonban kiemeli, hogy Trump “klasszikus” republikánus programmal állt elő, s mindkét lap hangsúlyozza, hogy az adócsökkentési javaslat elsősorban a módos amerikaiaknak kedvezne. “Az ingatlanadó eltörlésével a munkahelykeresés miatt költözni kényszerülő acélmunkás vagy szénbányász, vagy a még viszonylag jó körülmények között élő nyugdíjas semmit sem nyerne” – állapítja meg a The New York Times. Ugyanígy a tervezett családi adókedvezményről is azt hangsúlyozza a lap, hogy a jelenlegi adórendszer szerint ez a középosztálybeli és a tehetős családoknak jelentene könnyítést, a nagyon alacsony jövedelműeknek nem. Hiányzik az adatok mellől az elemzés, szögezi le a The New York Times, és példaként a gazdasági szabályozók ígért lazítását említi, hangsúlyozva, hogy Trump és csapata nem hozott nyilvánosságra sem felmérést, sem elemzést arról, hogy ez hogyan javítaná a gazdaság kilátásait.
A The Washington Post – amely cikkének a Tények ellenőrzése címet adta – kitér ugyan a Trump által javasolt adópolitikára, a munkaerőpiac helyzetére, elismerve, hogy az adatok korrektek, de lényegében Trump Hillary Clinton demokrata elnökjelöltet érő vádjait veszi sorra, és az Obama-kormányzat mellett érvelve elemzi az amerikai gazdaság helyzetét.
Az államadósság 2007 óta valóban több mint kétszeresére hízott, de a The Wall Street Journal fontosnak tartja leszögezni, hogy az adósságszolgálattal járó nettó kamatköltségek csökkentek, tavaly a GDP 1,25 százalékát tették ki. Korrektnek tartja a lap a munkaerőpiacon jelen nem lévőkről elmondott adatokat (miszerint az Egyesült Államokban jelenleg 94 millió 300 ezer ember van munka nélkül, vagy nem keres aktívan munkát), s hozzáteszi, hogy egyre többen kerülnek ki a munkaerőpiacról, részben mert gyarapszik a diákok lélekszáma, részben pedig mert egyre nagyobb a nyugdíjba vonulók aránya.
Korrektnek találta a lap azt, amit Trump állított az élelmiszerjegyeken élők és a szegények arányáról, sőt, miután az illetékes agrárminisztériumnál ellenőrizte az adatokat, közölte: a Trump által említettnél több amerikai vesz igénybe élelmiszerjegyeket.
A The New York Times és a The Washington Post nem közölt a The Wall Street Journaléhoz hasonló részletes elemzést. Mindkét lap azonban kiemeli, hogy Trump “klasszikus” republikánus programmal állt elő, s mindkét lap hangsúlyozza, hogy az adócsökkentési javaslat elsősorban a módos amerikaiaknak kedvezne. “Az ingatlanadó eltörlésével a munkahelykeresés miatt költözni kényszerülő acélmunkás vagy szénbányász, vagy a még viszonylag jó körülmények között élő nyugdíjas semmit sem nyerne” – állapítja meg a The New York Times. Ugyanígy a tervezett családi adókedvezményről is azt hangsúlyozza a lap, hogy a jelenlegi adórendszer szerint ez a középosztálybeli és a tehetős családoknak jelentene könnyítést, a nagyon alacsony jövedelműeknek nem. Hiányzik az adatok mellől az elemzés, szögezi le a The New York Times, és példaként a gazdasági szabályozók ígért lazítását említi, hangsúlyozva, hogy Trump és csapata nem hozott nyilvánosságra sem felmérést, sem elemzést arról, hogy ez hogyan javítaná a gazdaság kilátásait.
A The Washington Post – amely cikkének a Tények ellenőrzése címet adta – kitér ugyan a Trump által javasolt adópolitikára, a munkaerőpiac helyzetére, elismerve, hogy az adatok korrektek, de lényegében Trump Hillary Clinton demokrata elnökjelöltet érő vádjait veszi sorra, és az Obama-kormányzat mellett érvelve elemzi az amerikai gazdaság helyzetét.
Kádárék
még 1961-ben is akasztottak politikai elítéltet
Hivatalosan
1961. augusztus 26-án, szombaton reggel akasztottak utoljára ’56-os
forradalmárokat: Hámori István (44), Kovács Lajos (34) és
Nickelsburg László (37) Baross téri felkelők részben a
Köztársaság téri eseményekben való részvétel vádjával,
Borbély János ítélete alapján, a fellebbezés lehetősége
nélkül kerültek bitóra.
A bíróságok
1956. november 4-e után az 1963-as amnesztiát követő esztendő
végéig 26 ezer 621 embert marasztaltak el politikai perekben.
A Legfelsőbb
Bíróság (LB) 1962. december 31-ig 215, a katonai bírák 152
személyt ítéltek halálra.
A 367
halálraítéltből többen kegyelemben részesültek, az ez
időszakban a hóhér kezére juttatottak száma mai ismereteink
szerint 341 volt, ám köztük akadtak köztörvényes bűnözők is.
225 emberrel egyértelműen a forradalom miatt végeztek.
Az LB súlyos,
de nem halálbüntetést kiszabó ítéletei miatt háromszor óvott
a legfőbb ügyész – mindannyiszor sikerrel, a Lee Tibor vezette
tanács ítélete alapján mindhárom elítéltet kivégezték.
Az LB az első
fokon kihirdetett „enyhébb” ítéleteket 80 alkalommal
változtatta halálbüntetésre másodfokon, 71 esetben pedig
enyhített az ’56-ot követő első évtizedben.
A legtöbb
halálos elmarasztalást Borbély János hirdette ki: 62 esetben
másod-, 3 személynél elsőfokú eljárásban.
A hadbírák
közül Ledényi Ferenc 28 embert ítélt kivégzésre.
Az első
halálos ítéletet statáriális eljárásban 1956. december 15-én
szabták ki, és még aznap végrehajtották: Miskolcon, a gyalogsági
lőtéren a 29 esztendős Soltész József cipésszel
fegyverrejtegetés miatt végzett a kivégzőosztag.
A megtorlás
legelső áldozatai között volt az 55 esztendeje, 1957. január
19-én kivégzett Dudás József, a Blaha Lujza téri Szabad Nép
székház elfoglalója (akit az SZKP Elnökségének delegációja
jelölt ki az azonnal hadbíróság elé állítandók közé) és
„Szabó bácsi”, azaz a kackiás bajszú Szabó János, a Széna
téri felkelők vezére, akiket Ledényi ezredes ítélt halálra
1957. január 14-én, kizárva a fellebbezés lehetőségét.
Ez lett a
sorsa a mindössze 20 évet élt, s a békéscsabai lőtéren
fegyverrejtegetés vádjával agyonlőtt Mányi Erzsébetnek is.
Nem
statáriális, de gyorsított eljárásban az első halálos ítéletet
első fokon 1957. február 12-én, másodfokon március 19-én hozták
meg.
Az utolsó
ilyen határozatot Borbély hirdette ki 1961. július 15-én.
A legtöbb
halálraítéltet 1959. október 28-án, szerdán végezték ki: a
Thököly úti fegyveres felkelők közül 11-et, a bíróság elé
állított 24 vádlottból.
Háromszor
fordult elő, hogy egyszerre 7-7 személyt fosztottak meg életétől:
1957. július 20-án a miskolci népítélet résztvevőit, 1958.
november 15-én a Juta-dombi fegyveres ütközet harcosait, és 1958.
november 28-án a Köztársaság téri népítélet vádlottjait.
1958. március
6-án 6 csepeli fegyveres ellenállóval végeztek ugyanazon a
hajnalon.
Volt, akit
rögvest az év első munkanapján végeztek ki (Berta Józsefet
1958. január 2-án), s akadtak, akikkel az 1958-as esztendő
karácsonya, a szeretet ünnepe előtt egy nappal végeztek (Bódi
Józsefet és Szente Istvánt).
Többször
megesett az is, hogy szilveszterkor vetettek véget elítéltek
életének: Gulyás Lajos, Kiss Antal, Tihanyi Árpád, Zsigmond Imre
egyaránt az ’57-es esztendő utolsó, keddi napján halt meg
Győrben.
Mansfeld
Péter volt a legfiatalabb kivégzett. Őt 1959. március 21-én
akasztottak fel, 11 nappal 18. születésnapja után, Vágó Tibor
ítélete alapján.
Nagy Imre
miniszterelnököt, Maléter Pál honvédelmi minisztert és Gimes
Miklós újságírót 1958. június 16-án hajnalban kísérték a
vesztőhelyre: ebben a sorrendben, így az elsőrendű vádlott
számára „kegyelemként” megadatott, hogy nem kellett
végignéznie társai haláltusáját. (A velük együtt megvádolt
Szilágyi Józsefet már április 24-én felakasztották, miután
büntetőügyét különválasztották.)
A helyettes
hóhérnak aznap akadt még tennivalója a Gyűjtő Kisfogházának
kivégzőhelyén: egy újpesti nemzetőrt, Gábor Pétert is fel
kellett akasztania.
1956-ot
követően nem csak a szabadságharcba, illetve az utóküzdelembe
keveredett személyekkel szembeni megtorló ítélkezés folyt.
Még a
második világháború előtt és alatt történtek miatt is folyt
számonkérés.
1958
májusától Biszku Béla belügyminiszter utasítására 385 olyan
ember ellen indult eljárás, akik „háborúsnak” vagy
„népellenesnek” minősülő bűncselekményeket követtek el.
Közülük
69-et tartóztattak le 1959. január 21–22-én, s 1960. február
13-ig ebben a körben 33 halálos ítéletet hajtottak végre.
A
párthatározatokon nyugvó intézményesített terror a köztörvényes
cselekményekkel vádoltak esetében is érvényesült.
Máig
vitatott, miként veszítette életét 40 évesen Losonczy Géza az
állambiztonsági szervek őrizetében, 1957. december 21-én.
(Aznap, midőn az MSZMP KB zárt ülésen arról határozott, hogy
szabad folyást enged a Nagy Imre-pernek.)
A „vizsgálat”
idején 45 évesen követett el öngyilkosságot Szigethy Attila
Győrben 1957. augusztus derekán.
Ebbe a sorba
illeszkedik a Hugyagnál meggyilkolt Hadady Rudolf és Hargitay Lajos
(1956), a békési fogdában elhunyt Onofrei Károly (1957), a
rabkórházban elhalálozott Zöld Ádám (1959) és a
büntetés-végrehajtás őrizetében Szegeden öngyilkosságot
elkövető Nyemcsók György (1961) is.
A „Fényes
Elek” (ál)név mögé búvó Rainer M. János történész
1988-ban 267 személyt tartalmazó (engedélye nélkül a Kapuban
publikált) listával rukkolt elő halotti anyakönyvi kivonatok
elemzése után.
A mártírok
„hivatalos”, 277 nevet felsorakoztató jegyzékét a
Németh-kormány 1989. május 10-én tette közzé. Az igazságügyi
tárca az 1956. december 20. és 1961. december 13. (31.?) között
kivégzettek névsorát a büntetés-végrehajtás adatai és a
bírósági iratok alapján állította össze, ám ez sem a
foglalkozás megjelölését, sem az akasztás dátumát nem
tartalmazta.
A sandaságra
közfelháborodás volt a válasz, hiszen 1956-os kivégzettként
szerepelt az az 1957. augusztus 13-án bitófára juttatott Francia
Kiss Mihály is, akit még az 1919-es orgoványi gyilkosságok miatt
ítéltek el.
– Távolról
sem volt tökéletes a lista, súlyos tévedések akadtak benne,
sokan indokolatlanul lettek a megtorlás ’56-os mártírjának
feltüntetve, mások sajnálatosan maradtak ki a névsorból –
ismerte el Rainer.
A regiszterek
összefésülése után a rendszerváltás katartikus napján, 1989.
június 16-án Darvas Iván és Mensáros László felolvasta a
„hiteles”, azaz közmegegyezésként elfogadható, de a hét
lakat alatt őrzött archívumok miatt nem ellenőrzött listát.
A Hősök
terén negyedmillió megrendült ember füle hallatára hangzottak el
a nevek, pár órával később pedig a 301-es parcellában, a
végtisztesség megadásakor – a nemzetközi televíziós stábok
révén az egész világ nyilvánossága előtt.
Zinner Tibor/
Horváth Miklós/Kurucz Béla
magyartudat.com
Több tízezer ember életébe kerülhet a donyecki polgárháború
Kijevnek
mintegy 100 ezer, a szakadároknak pedig 30-32 ezer katonája áll
fegyverben a térségben. Több tízezer ember életébe kerülhet,
ha Ukrajna újfent katonai erővel próbálja meg megoldani a
kelet-ukrajnai konfliktust – írta hétfői számában a Novaja
Gazeta (NG) című független orosz napilap, azt állítva, hogy
forrásai szerint Kijev rászánhatja magát az offenzívára. A lap
egyebek…
Putyin elnök látogatást tett a felújított Auróra cirkálón
Oroszország
elnöke, Vlagyimir Putyin meglátogatta az Auróra cirkálót, amely
visszatért a szentpétervári kikötő egyik dokkjába.
Az elnök megtekintette a felső fedélzetet és a rádió kabint.
Az Auróra nagyjavításon volt a kronstadti hadikikötőben. A hajót 2014 szeptemberében adtak vissza orosz haditengerészetnek.
Az elnök megtekintette a felső fedélzetet és a rádió kabint.
Az Auróra nagyjavításon volt a kronstadti hadikikötőben. A hajót 2014 szeptemberében adtak vissza orosz haditengerészetnek.
A
felújítási munkálatok becsült költsége mintegy 840 millió
rubel (kb 13200000 $).
A
cirkáló hajótestét teljesen kicseréalték, ellátták házi
tűzoltó rendszerrel és 52 új videó megfigyelő kamerát
helyeztek el a fedélzetén, amelyek gyakorlatilag kizárják az
észrevétlen behatolást a hajóra.
Az
Auróra egyik legnépszerűbb turisztikai látnivaló
Szentpéterváron. A hadihajót 1903-ban helyezték hadrendbe, és
több mint 100.000 tengeri mérföldet tett meg, ugyanakkor
végigharcolt három háborút.
A szovjet néppel a bolsevikok elhitették, hogy az Auróra ágyúinak tüzére kezdődött a liberális felkelés 1917 október 25-én (Nagy Októberi szocialista Forradalom), holott a II. Miklós cárhoz hű erők a lázadókat lőtték.
A cirkáló súlyosan megsérült Leningrád blokádjánál (ma Szentpétervár) 1941-1945 között.
A hajó megjavították és és 1948-tól kikötve állt a mai helyén.
A szovjet néppel a bolsevikok elhitették, hogy az Auróra ágyúinak tüzére kezdődött a liberális felkelés 1917 október 25-én (Nagy Októberi szocialista Forradalom), holott a II. Miklós cárhoz hű erők a lázadókat lőtték.
A cirkáló súlyosan megsérült Leningrád blokádjánál (ma Szentpétervár) 1941-1945 között.
A hajó megjavították és és 1948-tól kikötve állt a mai helyén.
1956
előtt, az Auróra volt a képzési helye a Nakhimov haditengerészeti
iskolának, mely Szentpéterváron található.
A hadihajóra kitűzték 1992-ben a Szent András zászlót, mely azt jelenti, hogy az Auróra az orosz haditengerészet első számú hajója.
A hadihajóra kitűzték 1992-ben a Szent András zászlót, mely azt jelenti, hogy az Auróra az orosz haditengerészet első számú hajója.
©
Mikhail Klimentyev / orosz elnöki sajtó-szolgálat / TASS
Illegális
bevándorlás:10 ezer fegyveresünk védi Hazánk határait
Közel
10 ezren vesznek részt a magyar határőrizet megerősítésében, a
térségbe vezényelt rendőrök és katonák jelentős technikai
eszközökkel felszerelve, nagyfokú hatékonysággal akadályozzák
meg az erőszakos, tiltott határátlépéseket – mondta Bakondi
György hétfő este az M1 aktuális csatorna műsorában.
A
miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója arról beszélt,
jelentős nyomás, “aktív mozgás” van a magyar határon, ennek
ellenére illegális módon nem jutnak át.
Emlékeztetett arra, hogy múlt hét keddjétől mélységi határőrizetet vezettek be a magyar hatóságok a szerb és a horvát határ mentén. Azokat a migránsokat, akiket a határtól számított nyolc kilométeres távolságon belül elfognak, visszakísérik a kerítésen található kapukig, és útbaigazítják a legközelebbi tranzitzóna felé.
Tájékoztatása szerint azóta – vasárnap éjfélig – 1900-an kísérelték meg a magyar határ átlépését, közülük 600-an jutottak át, akiket azonban elfogtak és a kerítésen túlra kísértek vissza. 1300 ember átjutását a rendőrség és a honvédség akadályozta meg – tette hozzá.
Utalva arra, hogy – Mariusz Blaszczak lengyel belügyminiszter hétfői közlése szerint – lengyel rendőrök érkeznek a magyar határra, azt mondta: a V4 országok támogatására okkal számíthatnak, és nem csak a határőrizet megerősítésében, de politikai szinten is.
Emlékeztetett arra, hogy múlt hét keddjétől mélységi határőrizetet vezettek be a magyar hatóságok a szerb és a horvát határ mentén. Azokat a migránsokat, akiket a határtól számított nyolc kilométeres távolságon belül elfognak, visszakísérik a kerítésen található kapukig, és útbaigazítják a legközelebbi tranzitzóna felé.
Tájékoztatása szerint azóta – vasárnap éjfélig – 1900-an kísérelték meg a magyar határ átlépését, közülük 600-an jutottak át, akiket azonban elfogtak és a kerítésen túlra kísértek vissza. 1300 ember átjutását a rendőrség és a honvédség akadályozta meg – tette hozzá.
Utalva arra, hogy – Mariusz Blaszczak lengyel belügyminiszter hétfői közlése szerint – lengyel rendőrök érkeznek a magyar határra, azt mondta: a V4 országok támogatására okkal számíthatnak, és nem csak a határőrizet megerősítésében, de politikai szinten is.
magyartudat.com
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése