2016. szeptember 10., szombat

Ökoház és a megújuló fűtés





Ökoház és a megújuló fűtés



 Ökoház 1 millió forintból



Első ránézésre akár egy fantasztikus film forgatásán is lehetnénk. A valóság azonban az, hogy a természettel való ilyesfajta együttélésre a modern világ jelentette problémák fognak minket rákényszeríteni. Egy ház, ami teljesen beleépül a környezetbe, erős gallyakból, földből és szalmából készült. A tetőt fű nőtte be, az ablakok és a ház belsejéből a derékszögek teljesen eltűntek. Ami az igazán meglepő ebben, hogy a házat teljesen természetes alapanyagokból építette Simon Dale a családjának. Az “építkezés” 3000 fontba (kicsit több, mint 1 millió forintba) került. Ráadásul mint kiderült, a családfő nem kézműves és nem is építész. A kényelmes vacok a tervek papírra vetése után négy hónappal már el is készült. „Mindenki megépítheti a saját házát. Nem kell más, csak önbizalom, fizikai állóképesség és néhány barát, akik segítenek” – mondta Dale
Az öko-ház válasz a fosszilis tüzelőanyagok pazarlásra és a pénzügyi forráshiányra. Vizet a közeli forrásból, meleget a fakályhából, áramot pedig a napfénytetőből nyernek, a hűtő léghűtéses. Az alacsony energiafogyasztású házikó teljesen önellátó, Simon és családja nem függ se áram- se gázszolgáltatótól. A lakhatás eme formája megadja a lehetőséget egy egyszerűbb, természetközelibb életre – jelentette ki a családfő. Dale háza minta lehet, ugyanis Wales egyik területén egy teljes ökofalut terveznek, ahol sok kicsi ökoház sorakozna egymás mellett.
A nappali
A tulajdonos, Simon Dale néhány tanácsa azoknak, akik hasonlóra vállalkoznak
„A lenti képeken egy ház látható, amelyet a családom számára építettem. Az építésben segített az apósom, az arra járók és az áthívott barátok. Négy hónappal a kezdés után már beköltözhető és lakájos is volt. Körülbelül 1000-1500 munkaórába és 3000 fontba került a beköltözésig. Ez nem sok, ha a lakásvásárlási árakkal hasonlítjuk össze. A házat a környezetre való maximális tekintettel építettük, ezért egyfajta viszonzásként egy egyedülálló lehetőséget kaptunk, hogy a természethez közel éljünk. A saját magad építészének lenni szórakoztató, élvezhetsz és alkothatsz egy olyasvalamit, ami egyrészt a saját egyéniséged, másrészt pedig a föld része, nem pedig egy sorozatgyártott, doboz formájú valami, ami a maximális profit és az építőipar kényelme érdekében épült. A természetes anyagokból való építkezéssel kizárod a gyártók profitját és a karcinogén mérgek keverékét, amik megtöltik a modern épületeket.”
Az ökoház
19 kulcsfontosságú tanács a házépítéshez1. Legyen domboldalba ásva, az alacsony vizuális behatás és a védelem érdekében.
2. A fejtésből származó kő és sár felhasználható a támfalhoz és az alaphoz.
3. Készíthetünk tartószerkezetet a hulladék fából, amit a környező erdőből is beszerezhetünk.
4. Az önmagát tartó tetőszerkezetet nagyon könnyű megcsinálni és esztétikus is.
5. A szalmabála kiváló hőszigetelő a falakban, padlóban és a tetőben egyaránt, ráadásul könnyű beépíteni.
6. Műanyag fólia, sár és gyepréteg a tetőn, nyugtató és csökkenti hatásunkat a környezetünkben.
7. Mészvakolattal a falak légáteresztőbbek és energiatakarékosabb is az előállítása.(A cementes vakolathoz képest.)
8. Az újrahasznosítható fahulladék felhasználható a padlóhoz és különféle kellékekhez.
9. Bármi, amire szükséged van megtalálható valahol egy szeméthalomban (ablakok, égők, vízvezetékek, vezetékek…)
10. Kandalló a fűtéshez – a tűzifa megújuló és rengeteg van a közelben.
11. A füst egy nagy kőből és gipszből készült kúpon megy át, hogy lassan távozzon és adja le a hőt.
12. A hűtőt levegő hűti, amely az alapon keresztül, a föld alól érkezik.
15. Tetőablak segítségével természetes fényt kapunk.
16. Napelemek a világításhoz, zenehallgatáshoz, számítógéphez.
17. Víz nyerhető a közeli forrásból.
18. Komposzt WC.
19. A tetőről lefolyó víz összegyűjthető egy tárolóban a locsoláshoz.
Képek a házról:
Ökoház alapozása
A tetőszerkezet
A konyha


Ablak
Használt szerszámok: láncfűrész, kalapács és egy hüvelykes véső, ennyi. Ja és nem vagyok egy építőmester vagy asztalos, a tapasztalatom egy hasonló ház két évvel ezelőtti építéséből és pár apró házkörüli munkából származik. Ez a fajta épület mindenki számára elérhető. A főbb szükséges képességeim a testalkatom, a hit önmagamban, a kitartás, és persze a barátok, akik támogatást adtak – állítja Simon Dale.
Kellett egy családi ház, de nem tudtuk volna a jelzáloghitelt fizetni
Ez az épület egy része a kis behatású, más néven permakultúrális életvitelnek. Ez a fajta élet arról szól, hogy harmóniában éljünk a természettel és önmagunkkal, valamint mindent egyszerűen és csak a szükséges technológiát használva oldjunk meg. “Ezen típusú alacsony költségű, természetes épületeknek van létjogosultságuk, nem csak a fenntarthatóságuk miatt, hanem a bennük rejlő lehetőség miatt is, amitől a házak megfizethetőbbek lehetnek, és az emberek közelebb kerülhetnek a természethez, így egyszerűbb, fenntarthatóbb életet élhetnek. Például ez a ház azért készült, mert szükségünk volt egy családi házra, de nem tudtunk volna lakbért, vagy jelzálogot fizetni.” – meséli Simon Dale.
A 21. század kihívása lesz, hogy az emberek hogyan tudják magukat ellátni magukat kőolaj nélkül. Jelenleg felhasznált mennyiségünk azt jelenti, hogy a földön 25 milliárd “rabszolga” dolgozik helyettünk a kőolaj formájában. Ráadásul rosszabb a kép, ha számításba vesszük, hogy az emberiség 20-30% él csak fejlett társadalmakban. Ez azt jelenti, hogy a Földön élő 2 milliárd embert kiszolgáló kőolaj 25 milliárd embert jelentene. Ez teljességgel lehetetlen, így egy olyan ökológiai életmódot kell megvalósítani, ahol a természettel harmóniában lakunk és élünk.
Ide kattintva megnézheti a Simon Dale saját honlapját.
Forrás: pozitivnap.hu / simondale.net/house





  Modern fűtési rendszerek VI.: Infrafűtés



Ahogy már cikksorozatunk első részében kiderült konvekció, és sugárzás útján jut el a hő a helyiségben tartózkodóhoz. Tehát egy épületben tartózkodó ember hőérzetét döntően a helyiség levegőjének hőmérséklete és a környező felületek hőmérséklete szabja meg. A hőérzet akkor tökéletes, ha e két érték nem tér el túl nagy mértékben egymástól. Például, ha a levegő hőmérséklete 24 – 25°C, miközben a környező fal csak 16 – 18°C-os a bent tartózkodók hőérzete nem lesz tökéletes. Ez az állapot a hőszigeteletlen, elavult fűtési rendszerű épületekre jellemző. Erre a problémára a hőszigetelésen és nyílászáró csere mellett megoldást nyújthat az infrafűtés.
Ez a fűtési mód napjainkban egyre jobban terjed. Leggyakrabban a nagy belmagasságú épületeknél használják például csarnokok, templomok, stb. Ennek oka, hogy így közvetlenül az a zóna fűthető, ahol arra szükség van, vagyis ahol az emberek tartózkodnak. Napjainkban azonban kezd a lakóépületek fűtésében is szerepet játszani. Ennek megfelelően már igen sokféle kivitelben kapható.
Most lássuk hogyan is működik az infrafűtés. Két nem fémes lap között, nagy elektromos ellenállású anyagban diódák találhatók. A fűtőpanel hátoldalán hőszigetelő és hőtükör réteg található, így a sugárzást egy irányba tudják összpontosítani. A sugárzás egyenletességét általában szórt kerámiával oldják meg.
Nagy előnye, hogy segítségével alacsonyabb hőmérséklet tartható a helyiségben, miközben a hőérzet nem javul, valamint kisebb teljesítményű berendezésre van szükség, mint más fűtési megoldásnál. Így fűtési költséget takaríthatunk meg vele.
Mivel szinte csak sugárzás útján adja le a hőt nem okoz porterelést. A keletkező sugárzás nem káros, sőt az egészségre jótékony hatással van. Hiszen a nap is főként infrasugárzás segítségével adja le hőjét, így hasonló érzetet kelt az infrafűtés is.
További előnye, hogy könnyen szabályozható és könnyen elhelyezhető, akár a falra (mint kép), akár a mennyezetre.
Mivel villamos energiával üzemel, így közvetlen füstgázkibocsájtás nincs. Karbantartásra sem kell költenünk amellett, hogy élettartama is igen hosszú.



 Modern fűtési rendszerek I.: Hőterjedés típusai



A következő cikksorozatunkban a mai korszerű fűtési rendszereket vesszük végig, mint radiátoros fűtés, felületfűtés, fan-coilos fűtés.  Mielőtt azonban belevágnánk, ismerkedjünk meg azzal, hogy milyen módon képesek ezek a rendszerek a hőenergia továbbítására.
Konvekció
A levegő áramlása útján létrejövő hőterjedés. Ezt a jelenséget a hőmérséklet-különbségből kialakult sűrűség-különbség okozza, melynek hatására felhajtóerő jön létre. Ez a folyamat megy végbe például a radiátoros fűtések esetén is. Ha a radiátor fölé hajolunk, magunk is megtapasztalhatjuk a jelenséget.
Sugárzás
A sugárzás esetén a hőenergia elektromágneses hullámok formájában terjed. Ehhez nincs szükség köztes, ún. közvetítő közegre (esetünkben levegőre). Ez a folyamat a különböző sugárzó fűtésekre, illetve a felületfűtésekre jellemző.
Hővezetés
Egy adott közegben – legyen az szilárd, folyékony vagy gáz halmazállapotú – hőmérséklet különbségből fakadó, áramlás nélkül létrejövő hőterjedés. Ez a folyamat megy végbe, ha egy kanalat belelógatunk a forró teába, és hamarosan érezzük, hogy a kanál másik vége is forró lesz.
E három hőterjedési formának a hatását rendszerint egyszerre tapasztalhatjuk a mindennapokban. A fűtési rendszereket szokás a konvektív és a sugárzásos hőleadás aránya alapján is csoportosítani. A következő ábra jól szemlélteti ezt az arányt különböző fűtési rendszerek esetén.
Látható, hogy majdnem mindegyik fűtési rendszernél jelen van a sugárzásos és a konvektív hőleadás is. A cikksorozat következő részeiben megismerhetjük, hogy mik az előnyei és hátrányai e két hőterjedési formának. Elsőként a radiátoros fűtési rendszerről lesz szó.




Modern fűtési rendszerek II.: Radiátoros rendszer



Mai cikkünkben ismerkedjünk meg a radiátoros fűtéssel, annak előnyeivel és hátrányaival. Nézzük elsőként tehát, hogyan is működik egy radiátoros fűtés. Valamilyen hőtermelő (pl.biomasszakazán, gázkazán, hőszivattyú, stb.) felmelegíti a fűtővizet, melyet csőrendszeren keresztül szivattyú segítségével eljuttatunk a radiátorokig. A radiátorokon áthaladva a víz leadja a hőt a helyiségnek. Azt a csőszakaszt, amelyikben a fűtővíz a radiátor irányába halad, előremenő vezetéknek nevezzük. A radiátorból kilépő alacsonyabb hőmérsékletű vizet tartalmazó csőszakaszt pedig visszatérő vezetéknek. A csőrendszer kialakítása alapján megkülönböztethetünk egycsöves, illetve kétcsöves fűtési rendszert. Az egycsöves rendszer esetén a radiátorból kilépő víz a vele sorba kötött következő radiátorba áramlik. Ilyen megoldás például panelházaknál lehet jellemző. A mai modern radiátoros fűtési rendszerek azonban kétcsöves rendszerek. Ez azt jelenti, hogy fűtőtestek párhuzamosan vannak kötve egymással. Ez a megoldás sokkal hatékonyabb és jobban szabályozható.
Pár szót ejtsünk még a radiátortípusokról. Igen sok helyen találkozhatunk még öntöttvas tagos radiátorokkal és régebbi alumínium radiátorokkal. Ezek többnyire 80-90°C-os előremenő fűtővíz hőmérséklettel üzemelnek. Manapság a legelterjedtebbek az ún. lapradiátorok. Igen sok méretű és kialakítású változatban megtalálható a piacon. Ha nem odaillőnek tartjuk a klasszikus fehér lapradiátort, akkor lehetőségünk van ún. design-radiátorokat beszerezni, melyek lakásunk, házunk díszei is lehetnek. Fürdőszobában szokás csőradiátort alkalmazni, amely törülközőszárítóként szolgál a mindennapokban.
Ahogy az első cikkből megtudhattuk, a radiátor 80-90%-ban konvekcióval adja le a hőt a helyiségnek. Ez azt jelenti, hogy légáramlás alakul ki a helyiségben. Ezért fontos szempont a radiátorok elhelyezése is. Régi szabály, hogy a radiátorokat lehetőleg a külső falhoz, az ablakok alá kell helyezni, ugyanis így lesz optimális a helyiségben a hőmérséklet eloszlás. Ennek a szabálynak azonban a mai modern és jól hőszigetelt épületeknél már egyre kisebb a jelentősége, de továbbra sem szabad figyelmen kívül hagyni.


















Az alábbi ábrán látható a radiátoros fűtés hőmérséklet-eloszlása a helyiség magassága függvényében. Látható, hogy viszonylag nagy az eltérés az ideális hőmérséklet-eloszlástól. A legnagyobb eltérést a belső fal mellett elhelyezett fűtőtest mutatja.
Foglaljuk össze a radiátoros fűtés előnyeit, hátrányait. Előnye, hogy igen gyorsan reagál a szabályzásra és dinamikusan képes a leadott hőteljesítményt változtatni. A többi rendszerhez képest olcsó, könnyen szerelhető, és szervizelhető.
Hátránya, hogy többnyire magas hőmérsékletű vizet kell keringetni benne a megfelelő teljesítmény leadásához. A mai modern lapradiátorok azonban már beérik 50-55°C-os előremenő fűtővíz-hőmérséklettel is, ha megfelelően lettek kiválasztva. Problémát jelenthet az intenzívebb légáramlás miatt a por felkeveredése, amely allergiások számára kellemetlen. Ezért a radiátor folyamatos tisztítást igényel. Valamint korlátozza a helyiség berendezhetőségét.



 Modern fűtési rendszerek III.: Padlófűtés



A radiátoros fűtési rendszer után ismerkedjünk meg a padlófűtéssel. A technológia egyáltalán nem új, már a rómaiak is alkalmazták. Ők a padló alatt kialakított csatornákban vezettek termálvizet. A mai korszerű padlófűtések is hasonlóan működnek. A hőtermelő berendezés (biomasszakazán, gázkazán, hőszivattyú, stb.) felmelegíti a vizet, majd a szivattyú csőrendszeren keresztül eljuttatja a padlófűtési osztóhoz, amely több körre osztja azt, és a padlóban elhelyezett regisztereken (csőkígyókon) keresztül leadja a hőenergiáját a helyiségnek.
A korai padlófűtések még magas hőmérsékletű fűtővízzel üzemeltek, ami azt eredményezte, hogy néhol kellemetlenül magas volt a padló hőmérséklete amellett, hogy lebegő por jelenség is fellépett, ezzel az allergiások számára nem volt ajánlott. A mai modern padlófűtések azonban már alacsony, többnyire 35 – 42°C – os előremenő fűtővíz hőmérséklettel üzemelnek. A padló maximális felületi hőmérsékletét már szabvány írja elő helyiségtípustól függően. E mellett az alacsony hőmérséklet mellett porkavarodás nem jön létre, így még egészségesebb is, mint a radiátoros fűtés.
Az alábbi ábrán látható a padlófűtés hőmérséklet-eloszlása a helyiség magassága függvényében.  Látható, hogy kicsi az eltérés az ideális hőmérséklet-eloszlástól.
Lássuk, melyek a padlófűtés előnyei és hátrányai:
Előnye, hogy egyenletes lesz a hőmérséklet-eloszlás a helyiségben.
A nagyobb arányú sugárzásos hőleadás miatt kellemesebb komfortérzetet biztosít.
Az alacsonyabb előremenő hőmérséklet miatt gazdaságosabb a fűtési üzem.
Allergiások számára megfelelő, mert nincs porkavarodás.
A helyiség berendezhetőségét nem akadályozza.
Hátránya azonban, hogy lassan reagál a szabályzásra.
Költségesebb a kialakítása, pontos tervezést, és kivitelezést igényel.
Ha meghibásodás merül fel, akkor csak bontással lehet hozzáférni.



 Modern fűtési rendszerek IV.: Fal- és mennyezetfűtés



Mai cikkünkben megismerkedünk a fal- és mennyezetfűtési rendszerek működésével, előnyeivel és hátrányaival. Működésük hasonló a padlófűtéséhez. A hőtermelő berendezés (biomasszakazán, gázkazán, hőszivattyú, stb.) felmelegíti a vizet, majd a szivattyú csőrendszeren keresztül eljuttatja egy osztóig, amely több körre osztja azt, majd a vakolatba épített műanyag vezetékek segítségével adja le hőenergiáját. Az imént említett vakolatos rendszeren kívül beton szerkezetbe is be szokták építeni a vezetékeket. Sőt, azoknál a már meglévő épületeknél, amelyekben nincs fal-, vagy mennyezetfűtés, komolyabb megbontás nélkül utólag is kialakítható a felületfűtés gipszkarton panelek segítségével.
Ezen fűtési rendszerek a padlófűtéshez hasonlóan szintén alacsony előremenő fűtővíz-hőmérséklettel üzemeltethetők (35-42°C). Ebből következik a gazdaságos üzemelés és az alacsony porterhelés. Ezzel szemben a sugárzásos hőleadás aránya a padlófűtéshez képest magasabb. Kialakul az ember és a környező (fűtött) felületek között a sugárzási egyensúly, ezáltal magasabb hőkomfortot elérve. Így további előnyt jelent, hogy a helyiség levegő hőmérséklete akár több fokkal is alacsonyabban tartható, amellyel költséget takaríthatunk meg.
További előnye mind a radiátoros, mind a padlófűtési rendszerekkel szemben, hogy hűtésre is alkalmas. Mivel hűtés esetén is sugárzással történik a hőelvonás, nem jelentkezik huzathatás, így nyáron is élvezhetjük a tökéletes hőkomfortot.
Kitűnően kombinálható a rendszer hőszivattyúval az alacsony előremenő hőmérséklet miatt. Nyáron pedig akárpasszív hűtéssel is minimális költségek mellett hűthetjük házunkat.
Fontos megemlíteni, hogy szabályzásra gyorsabban reagál, mint a padlófűtések általában, a radiátoros fűtés azonban még mindig a legdinamikusabb ezen a téren.
Hátránya, hogy fokozottan oda kell figyelnünk, mikor képet, vagy polcot akarunk felrögzíteni a falra. Könnyen megsérthetjük a vezetékeket, és ekkor csak bontással lehet kiküszöbölni a problémát.
Mindezt leszámítva padlófűtéssel kombinálva az egyik legjobb hőérzetet biztosítja ez a megoldás.




 

  Modern fűtési rendszerek V.: Fan coil



Cikksorozatunk ötödik részében a fan coil készülékekről lesz szó. A szó jelentése ventilátoros hőcserélő, gyakran nevezik klímakonvektornak, vagy ventilátoros konvektornak, radiátornak. Egy olyan készülékről van szó, amellyel fűthetünk és hűthetünk is. A készülék – ahogy a neve is mutatja – tartalmaz egy ventilátort és egy hőcserélőt*. A hőcserélő csövein átáramlik a fűtő- vagy hűtővíz, és a hőcserélőbordák segítségével hűti vagy fűti a ventilátor által átáramoltatott levegőt. Fűtés esetén a fűtővizet – ahogy eddig mindegyik ismertetett rendszernél – valamilyen hőtermelő berendezés állítja elő, pl. biomasszakazán, hőszivattyúvagy gázkazán. A hűtővíz előállításához szükség van egy folyadékhűtőre, de akárhőszivattyú is elláthatja ezt a feladatot.
Több típussal is találkozhatunk. Elhelyezés szempontjából létezik álló, mennyezet alatti és falra szerelhető változat is. Az álló és fali típusokat többnyire ablak alatt, a radiátorok helyén szokták elhelyezni. A mennyezet alatti változatot hotelekben szokták alkalmazni, ahol a készülék elrejthető az álmennyezet fölött. Ekkor burkolat nélküli változatot építenek be.
A fan coil készülékeknek van légcsatornázható változata is. Így igény szerint friss levegő is juttatható a helyiségbe.
Megkülönböztetünk további két változatot: a kétcsöves és négycsöves fan coilt.
A kétcsöves készülékeknél egy egyszerűbb vezetékrendszer alakítható ki, mivel csak egy vezetékpárra van szükség fűtéshez és hűtéshez is. A felmerülő igények szerint a vezetékekben fűtővíz vagy hűtővíz kering. Az egyszerűségéből adódóan olcsóbb egy ilyen rendszer kialakítása, azonban nem nyújt akkora komfortot, mint a négycsöves változat. A fűtéstől hűtésre, vagy hűtésről fűtésre való átállás több órát is igénybe vehet amellett, hogy a rendszer egyszerre csak az egyik ellátására képes. A készülék csak egy hőcserélőt tartalmaz, amely a nagyobb felületigényű hűtésre van méretezve, ezért általában ezek a készülékek nagyobb fűtési teljesítményt tudnak leadni, mint amire a helyiségnek szüksége van.
A négycsöves fan coil rendszernél ezzel szemben két hőcserélő (fűtési, hűtési) és két pár csonk (fűtési, hűtési) található. Így a hűtés és fűtés közötti váltás gyors. Ezzel a típusú rendszerrel megoldható, hogy bizonyos helyiségekben fűtés legyen, míg ezzel egy időben az épület egy másik helyiségében pedig hűtés. Ezt egy központi vezérlés szabályozza a helyiség hőmérséklete alapján.
A fan coilok gyorsan és dinamikusan reagálnak a szabályzásra. Áruk rendszerszinten nézve igen kedvező. Aradiátoros fűtés – split klíma kombinációhoz képest is versenyképes lehet. További előnye, hogy egyszerűen és gyorsan szerelhető.
Mint minden gépészeti terméknél, itt is igen fontos a minőség, hiszen nem rövidtávra tervezünk egy fűtési-hűtési rendszernél. Ezért kizárólag Eurovent minősítéssel rendelkező készüléket szerezzünk be.
Arra azonban oda kell figyelni a fan coil készülékek kiválasztásánál, hogy a ventilátor által keltett zajhatás ne legyen zavaró, és a keletkező kondenzvíz megfelelően el legyen vezetve.
Ezek a készülékek nagyrészt konvekció útján adják le a hőt, így felmerülhet a porkavarodás veszélye. Ezt a beépített szűrő segítségével megakadályozzák a berendezések, sőt csökkentik a porterhelést a helyiségben.
Leggyakrabban hotelekben, irodaházakban alkalmazzák a fan coilokat. De mióta egyre nagyobb az igény a hűtésre, családi házakban is kezd elterjedni ez a megoldás. A berendezések akár 40°C-os előremenő fűtővíz hőmérséklettel is hatékonyan üzemelnek, ezért kondenzációs kazán, hőszivattyú vagy napkollektor mellé tökéletes.
*A hőcserélő arra szolgál, hogy két közeg (esetünkben a beltéri levegő és a fűtő-/hűtővíz) között hőcsere jöjjön létre anélkül, hogy azok közvetlenül érintkeznének egymással.




Modern fűtési rendszerek VI.: Infrafűtés



Ahogy már cikksorozatunk első részében kiderült konvekció, és sugárzás útján jut el a hő a helyiségben tartózkodóhoz. Tehát egy épületben tartózkodó ember hőérzetét döntően a helyiség levegőjének hőmérséklete és a környező felületek hőmérséklete szabja meg. A hőérzet akkor tökéletes, ha e két érték nem tér el túl nagy mértékben egymástól. Például, ha a levegő hőmérséklete 24 – 25°C, miközben a környező fal csak 16 – 18°C-os a bent tartózkodók hőérzete nem lesz tökéletes. Ez az állapot a hőszigeteletlen, elavult fűtési rendszerű épületekre jellemző. Erre a problémára a hőszigetelésen és nyílászáró csere mellett megoldást nyújthat az infrafűtés.
Ez a fűtési mód napjainkban egyre jobban terjed. Leggyakrabban a nagy belmagasságú épületeknél használják például csarnokok, templomok, stb. Ennek oka, hogy így közvetlenül az a zóna fűthető, ahol arra szükség van, vagyis ahol az emberek tartózkodnak. Napjainkban azonban kezd a lakóépületek fűtésében is szerepet játszani. Ennek megfelelően már igen sokféle kivitelben kapható.
Most lássuk hogyan is működik az infrafűtés. Két nem fémes lap között, nagy elektromos ellenállású anyagban diódák találhatók. A fűtőpanel hátoldalán hőszigetelő és hőtükör réteg található, így a sugárzást egy irányba tudják összpontosítani. A sugárzás egyenletességét általában szórt kerámiával oldják meg.
Nagy előnye, hogy segítségével alacsonyabb hőmérséklet tartható a helyiségben, miközben a hőérzet nem javul, valamint kisebb teljesítményű berendezésre van szükség, mint más fűtési megoldásnál. Így fűtési költséget takaríthatunk meg vele.
Mivel szinte csak sugárzás útján adja le a hőt nem okoz porterelést. A keletkező sugárzás nem káros, sőt az egészségre jótékony hatással van. Hiszen a nap is főként infrasugárzás segítségével adja le hőjét, így hasonló érzetet kelt az infrafűtés is.
További előnye, hogy könnyen szabályozható és könnyen elhelyezhető, akár a falra (mint kép), akár a mennyezetre.
Mivel villamos energiával üzemel, így közvetlen füstgázkibocsájtás nincs. Karbantartásra sem kell költenünk amellett, hogy élettartama is igen hosszú.



   Megújuló energiák tervezése új házba I.: Kezdetek



Ha manapság új ház építésén gondolkodunk, tudjuk, hogy nem kis fába vágjuk a fejszénket. Ezért a pontos tervezés a legfontosabb a kívánt siker eléréshez. A következő évek várható energiaválsága, ami ma legjobban befolyásolja az új építést. Mindenki szeretné a számára legjobb, leghatékonyabb és alacsony rezsijű házat felépíteni. A következő cikksorozatunkban szeretnénk áttekintést nyújtani, hogy Ön választ kapjon a kérdéseire. Egy biztos, a sorozat csak annak szól, aki megújuló energiát kíván alkalmazni új házában és alacsony fűtési költségekre törekszik.
Az építészet az elmúlt években gyökeresen megváltozott és tovább változik. Egy új háznak, nem csak a kényelmi funkcióknak, hanem praktikus megtakarításoknak is meg kell felelni. Míg régebben lehetett 300 m²-es házat gondtalanul építeni, mert az üzemeltetés nem jelentett problémát, ma minden m² jelentős kiadást von maga után a jövőben. Ezért ha házat tervezünk, törekedjünk praktikus, kis alapterületen megvalósítható házra. Lehet, ami egy A4-es vagy A3-as terven kicsinek tűnik, a valóságban elég lesz, vagy akár túl nagy is. Ha új házat tervezünk, akkor az eddigi gyakorlatnál sokkal jobban össze kell hangolnunk a fűtést, a vízellátást és csatornázást az épülettel. Erre egy példa, ha napkollektort akarunk telepíteni, akkor annak célszerűen a déli tetőn kell lennie és a vizesblokkok nem lehetnek távol a napkollektor tábláktól, mert akkor a hőveszteség túl magas lesz. Ezek szerint adott lesz a fürdőszoba és a konyha elhelyezése. Azt is már a kezdetek kezdetén ki kell gondolnunk, hogy milyen hőtermelőt (biomasszakazán, hőszivattyú stb…) kívánunk beépíteni, hiszen a gépészeti helységet úgy kell kialakítani és a házat ebből a szempontból kell könnyen kifűthetően elrendezni. Ha gyorsan megtervezzük az épületet és utána kezdünk el gondolkodni, hogy milyen megújuló energia lenne a legalkalmasabb, de már gázkazánra tervezték meg, akkor kezdhetjük elölről az egészet!
Az új ház tervezéséről szóló sorozatunkban minden lehetséges megoldást végigveszünk, árbecslésekkel, megtakarítási lehetőségekkel és kitérünk arra, mire figyeljünk. Ismertetjük továbbá az adott megoldás előnyeit és hátrányait. Ha minden technológiát átvettünk, akkor Ön nyugodt szível dönthet, a legszimpatikusabb megoldásról.
Kapcsolódó cikkek:Megújuló energiák tervezése új házba II.: Hőszigetelés, alacsony hőigény
Megújuló energiák tervezése új házba III.: Gépészeti helység
Megújuló energiák tervezése új házba IV.: Napkollektor
Megújuló energiák tervezése új házba V.: Agripellet kazán
Megújuló energiák tervezése új házba VI.: Vegyestüzelésű kazán
Megújuló energiák tervezése új házba VII.: Hőszivattyú
Megújuló energiák tervezése új házba VIII.: Fapellet kazán
Megújuló energiák tervezése új házba IX.: Faapríték kazán
Megújuló energiák tervezése új házba X.: Napkollektoros fűtésrásegítés
Megújuló energiák tervezése új házba XI.: Hőleadók
Megújuló energiák tervezése új házba XII.: Fűtésszabályozás



Megújuló energiák tervezése új házba II.: Hőszigetelés, alacsony hőigény



Sorozatunk második részében az első legfontosabb kérdést járjuk körül, mely a teljes épületünket és fűtési rendszerünket meghatározza. Ez pedig, hogy milyen fűtési és hűtési hőigénye lesz az új házunknak. Egyszerűen fogalmazva ez azt jelenti, hogy épületünk adott hőmérsékleten tartásához, mennyi hőre van szükségünk, mennyi energiát fogunk elhasználni.
Az aktív napenergia hasznosítással tudjuk csökkenteni fűtésszámlánkat és kellemes, világos épületet alakíthatunk ki (épület déli, dél-nyugati és dél-keleti tájolása). Manapság az új épületeknél divatosak a nagy felületű nyílászárók, melyek lehetőséget adnak a napsütéses időben épületünk fűtésére. Sajnos ez együtt jár azzal, hogy nyári időszakban sem kikapcsolható a „fűtés” így védekezni kell ellene árnyékolókkal, és az épület megfelelő hűtésével (ha szükséges). Az ideálisan alacsony hőigény a fűtéshez a hőtechnikai számításokból határozhatóak meg. Javasoljuk több alaprajzi elrendezés és a hozzájuk tartozó hőtechnikai számítások összehasonlítását. Ekkor lehet kompromisszumokat kötni, és bevállalni kicsit magasabb fűtési hőszükségletet, ha ezzel jelentősen csökken a hűtési igény, illetve a helyiségek elrendezése praktikusabb lehet. Ne találgassunk, számoljunk, mert itt már az elején sok megtakarítás szállhat el.
Az alacsony hőszükségelet elérését, azaz minimális fűtési energiafelhasználást az épület külső szerkezetével folytatjuk. A külső teherhordó falazat helyes kiválasztása jelentősen határozza meg az épület klímáját. Ide tartozik az üveg és falfelületek aránya is. A manapság szokványos falazóelemek lukacsos szerkezetűek, melyben levegő található. Ez a szerkezet teszi lehetővé az alacsony hőveszteséget. Falazatból 38-as, 44-es vagy akár 50-eset is választhatunk. A falazóelemek ára minimálisan tér el egymástól, míg a hőátbocsátási tényezőnél jelentős különbségek lehetnek. A 38-as falazat 0,35-0,40-es, a 44-es 0,25-0,3-as, míg a legmodernebb 50-es falazatok már csak 0,15-0,18-as értékkel bírnak.  A mértékegység W/m²K. Ez azt jelenti, hogy a fal két oldalán, 1 m²-en, 1 K hőmérséklet különbség esetén mennyi energia távozik. Mértékegysége Watt. Beruházási költségben egy átlagos épületnél alig 100.000 Ft-os többletköltséget jelent, de egy vastagabb lukacsos falazattal, akár nem is kell hőszigetelnünk. Egy 50-es fal megfelel egy 38-as fal + 10 cm hőszigetelésnek. Sokan esküsznek az ilyen falazatokra, mely teljesen természetes anyagokból biztosítja a kellemes klímát házunkba és ezzel elkerülhetjük a hőszigetelést. Soha nem tudhatjuk, hogy a hőszigetelő rendszerekről mit fognak kideríteni 20 év múlva, ezért egy ideális megoldás lehet.
Ha mindenképpen hőszigeteljük a falakat is, akkor 38-as falazatnál nem kell nagyobbat választani, de a hőszigetelést 10 cm alatt nem javasoljuk. A munkaigény és az anyagköltség különbsége, szinte elhanyagolható egy 5 cm-es és egy 15 cm-es épület hőszigetelő rendszernél. Négyzetméterenként 5.000-8.000 Ft-ot számíthatunk hőszigetelésre, munkadíjakkal és komplett rendszerrel! Ezzel jelentősen csökken a fűtési és hűtési energiafelhasználásunk. Ezt szintén a hőtechnikai számításokban pontosan láthatjuk, milyen vastagságú hőszigetelés, milyen megtakarítást eredményezhet.
Amit mindenképpen kell hőszigetelni, az födémek, aljzatok és tető. Itt veszíti el különben az épület a fűtési energia 20-35 %-át.
A következő képen az látható, hogy mennyi energiát milyen irányban veszít a házunk. Ne csak a falakra koncentráljunk és rendszerben gondolkozzunk. Ha a födémek, aljzatok szigeteléséről van szó, az legalább olyan fontos kérdés, mint a homlokzatok szigetelése!
A hőszigetelés és a falazat kiválasztása mellett, nagyon fontos a minőségi nyílászárók beépítése. Talán ezek között a legnehezebb eligazodni, hiszen itt a nyílászárók megjelenése és műszaki paraméterei is számítanak. Léteznek fa, alumínium és műanyag nyílászárók. Hőátbocsátási tényező nagyban függ a kerettől és az üvegezettségtől. A legjobb műanyag ablakok 6 kamrás kerettel és 3-as üvegezéssel 0,5 W/m²K hőátbocsátási tényezővel rendelkeznek, míg a hagyományosak hatszor rosszabb, 3 W/m²K-értékkel bírnak. Ha itt is jó döntést akarunk hozni, akkor ár-érték és kinézet alapján hasonlítsuk össze házunk hőtechnikai számításait!
Ha ezek alapján megvan a hőszükséglet (kW), akkor tudjunk milyen hőigénnyel (kWh) fog rendelkezni a házunk. A következő részekben ezek szerint tudunk pontosan számolni, melyik technológia milyen beruházással bír és milyen üzemeltetési költséget jelent. Egy új építésű 120-130 m², részlegesen alápincézett, tetőtérbeépítéses épület 6-10 kW hőszükséglettel és 7.200-12.000 kWh hőigénnyel bír. A továbbiakban a mintapéldánk, 8 kW hőszükségletű és 9.600 kWh feltételezett hőigényű ház lesz. Ezt elérhetjük tehát 44-es vagy 50-es falazattal, az üvegfelületek optimális tájolásával és árnyékolásával, illetve 10-15 cm-es hőszigeteléssel és kisebb falazattal (38-as).
Kapcsolódó cikkek:Megújuló energiák tervezése új házba I.: Kezdetek 
Megújuló energiák tervezése új házba III.: Gépészeti helység 
Megújuló energiák tervezése új házba IV.: Napkollektor
Megújuló energiák tervezése új házba V.: Agripellet kazán 
Megújuló energiák tervezése új házba VI.: Vegyestüzelésű kazán
Megújuló energiák tervezése új házba VII.: Hőszivattyú 
Megújuló energiák tervezése új házba VIII.: Fapellet kazán
Megújuló energiák tervezése új házba IX.: Faapríték kazán 
Megújuló energiák tervezése új házba X.: Napkollektoros fűtésrásegítés
Megújuló energiák tervezése új házba XI.: Hőleadók 
Megújuló energiák tervezése új házba XII.: Fűtésszabályozás



Megújuló energiák tervezése új házba III.: Gépészeti helyiség



A gépészeti helység kialakítása
Korábbi cikkünkben a hőigényekről ejtettünk néhány szót. Kiválasztásra került egy mintaépület, 8 kW-os minta hőszükséglettel és 9.600 kWh hőigénnyel. Ezekre az adatokra fogjuk most végignézni a különböző technológiák helyigényét.
Azt el kell felejtenünk, hogy 1-2 m² helyiségekben vagy egyáltalán semmiben nem gondolkozunk. A megújuló energia hasznosítás velejárója a nagyobb helyigény. Míg egy gázkazán elfér egy fürdőszobában vagy bármilyen helyiségben, addig egy megújuló energiát használó berendezésnek, helyet kell hagynunk.
Amit mindenki számára javasolni tudunk, hogy napkollektoros rendszert mindenképpen alakítson ki. A napkollektoros rendszer használati melegvízigényünket 60-70%-ban képes kielégíteni, telepítése után ingyen. Ezzel megvan az 1. fix pontunk. A napkollektor ideális tájolása a déli tetőn van (esetleg dél-nyugat, dél-kelet, kelet, nyugat), 45º fokos dőlésszögben. Erre mindenképpen célszerű törekedni, ha ezt a beépítéssel kapcsolatos megkötések nem akadályozzák. A napkollektor által, napos időben megtermelt energia tárolására egy szolárpuffer kerül bevetésre. A puffertároló egy 4-5 fős család esetén 0,7 méter átmérőjű és 1,7 méter magas. A bekötésekkel együtt 1 méter átmérőjű helyet, nagyjából 1 m²-t kell szabadon hagyni. A szolárpuffer és a napkollektor összekötése ne legyen hosszabb, mint 20 méter, magasságbeli szintkülönbség pedig 10 méter. Ez nagyban meghatározza a gépészeti helység elhelyezését. További kötöttség, hogy a leggyakrabban használt fürdőszobát és a konyhát is szolárpuffer közelében kell kialakítani, ha melegvízre van szükségünk azonnal melegvizünk is legyen. A szolárpuffer egy hőszigetelt tartály, melybe beköthet kazánt is. Nem célszerű, egyenesen nem ajánlott fűtött téren kívül telepíteni, hiszen a nap eltárolt energiája így hamar elvész.
Napkollektoros rendszernél megoldás lehet a gépészeti helyiség megosztása. A tetőn a napkollektor, fűtött tetőtérben a szolárpuffer, pincében, illetve a földszinten a kazán. A kazánt így be tudjuk kötni a szolárpufferbe. A teljes gépészetet ne alakítsunk ki padlástérben, gázkazánnal működik a rendszer, de biomasszakazánnal már semmiképpen. Legyen az elv, hogy tüzelőanyagot az épület felső szintjeire ne hordjunk!
A következő eldöntendő kérdés, hogy valamilyen biomasszakazánt vagy hőszivattyús rendszert alakítunk ki. A hőszivattyús rendszer előnye, hogy nyáron alkalmazhatjuk hűtésre is. Megtakarítás a technológiával a gázhoz képest 10-30 %. Hátránya viszont, hogy beruházási költsége magas 4-8 millió forint. Akkor érdemes csak megcsinálni, ha talajkollektort, talajszondát, vagy kutat alakítunk ki. A levegős hőszivattyú önmagában nem képes gazdaságosan kifűteni egy házat. Kétségtelen viszont, hogy magas beruházási költsége mellett a legtisztább, legmodernebb fűtési megoldás. Meg kell azonban említeni, hogy ebben az esetben is fennmarad energia függőségünk, csak nem földgázzal, hanem a földgázból előállított villamosenergia miatt, melyet a hőszivattyú használ.
Ha automata biomasszakazánt választunk, egy jóval olcsóbb 2-4 milliós összberuházást vállunk, majdnem annyit, mint egy gázos fűtésnél (csak a gázbekötést nem kell fizetnünk!!!). Megtakarításunk 40-50 % lesz. Hűteni nem fogunk tudni és néha dolgozni kell a fűtésünkkel. Ha nem automata vegyestüzelést választunk, akkor beruházásunk akár 2 millió forint alatt is megoldható, de az automatizáltság 0 lesz az épület fűtésében. Ez azt jelenti, hogy minden órában rakni kell a kazánra, ha meleget szeretnénk és nincsenek téli elutazások, mert elfagy a házunk. Most mindhárom technológiai gépészeti helyigényét átnézzük
Az automata biomasszakazánok alatt a fapellet és az agripellet kazánokat tárgyaljuk. Ezek a kazánok kétféleképpen adagolhatóak. A kazán kisebb, integrált tárolóját töltjük fel agripellettel, szalmapellettel, fapellettel, mezőgazdasági hulladékokkal, vagy külön erre alkalmas tárolót alakítunk ki. A külön tároló előnye, hogy egész évi tüzelőanyag is betárolható, hátránya, hogy költséges kialakítani és helyigénye van.  A heti tároló már a kazán része, ezt kell csak feltölteni, ami nagyjából 1-2 hétre elég.
Ezek a kazánok az integrált tárolóval, 0,6-0,7 méter szélesek, 1,5 méter hosszúak és 1,5-1,7 méter magasak. A kazán helyigénye minimum 2 m², a tárolóé pedig minimum 2×2 méter. A mintaházunk (8 kW) agripellet szükséglete 3-4 m³/év, ami 80.000 Ft-os évi fűtési költséget jelent egy évre. Ezzel szemben gázköltségünk 150.000 Ft lenne. Ha ezt a rendszert választjuk akkor összességében számoljunk nyugodtan 10-14 m²-es helyigénnyel, hogy elférjen minden kényelmesen. Ebből elválasztottan, külön térben kell a tároló helyiséget kialakítani. A lenti képen egy integrált tárolóval ellátott automata kazán és a gépészet látható (kazán, puffer, tágulási tartály, szerelvények).
Faapríték kazán kialkítása a leghelyigényesebb és legköltségesebb. Akkor javasoljuk, ha a hőszükségletünk meghalajda a 40-50 kW-ot. Egy ilyen kazán ára, 3.000.000 forintnál kezdődik, így a fűtési rendszerrel együtt 6-8 millió forint lesz a beruházásunk. Ennek a legnagyobb a helyigénye, mert a faaprítéknak nagy tárolóterület kell. Ha megvan a lehetőségünk a faapríték tüzelésre, 20-30 m²-t biztosan számíthatunk a technológiának.
Ha nem automata kazánt választunk, hanem vegyestüzelésűt, akkor a kazán helyigénye mindösszesen 1m² lesz. Azonban ilyen esetben mindenképpen javasoljuk fűtési puffertároló beépítését, ami szintén 1-2 m² helyet foglal. Ha tűzifával fűtűnk, akkor az éves tűzelőanyag helyigénye 4-5 m², ezt is számoljuk hozzá az kazánhelyiséghez, ami 6-8 m². A faelgázosító kazán ugyanezen az elven működik, kicsit ritkább feltöltéssel, így fűtési pufferrel együtt 5-7 m²-t hagyjunk szabadon.
A biomasszatüzelés tervezése esetén, nagyon fontos, hogy a tüzelőanyaggal könnyen megközelítsük a helyiséget. Agripellet és a fapellet érkezhet 15 kg-os műanyag zsákokban, big-bag zsákokban (700-800 kg/zsák) vagy ömlesztve, a tűzifa pedig a szokásos módon (kaloda, ömlesztve). Innen könnyen megközelíthetőnek és betölthetőnek kell lennie a kazántér.
A hőszivattyú ugyan a környezetben elraktározott napenergiát (kissé földenergiát) hasznosítja – talajvíz, talaj – rendelkezik beltéri gépészeti egységekkel. Ebben az esetben, ha más megoldás nincs, átlag 8 kW-os hőszükséglet mellett elég egy 4-5 m²-es helyiséget fenntartani a beltéri egységeknek és hőközpontnak. Ha napkollektorral elegyítjük a rendszert, akkor célszerű 9 m²-el számolni.
Hőszivattyú esetében a kert helyigényével kell számolnunk. Két eset lehetséges. Az alapterület három, illetve négyszeresét talajkollektorral kell behálózni 1-1,5 méteren a föld felszíne alatt. A másik lehetőség, hogy ca. 100 méteres szondákat fúrunk le, illetve talajvíz kutat fúrunk és a vizet hasznosítjuk. Ebben az esetben 90.000-100.000 forintos fűtésszámlára (villanyszámlára) számíthatunk. Ha hőszivattyús rendszert kívánunk kialakítani, annak tervezését és méretezését feltétlenül épületgépész tervezőre bízzuk, ne a fűtésszerelő kísérletezze ki az optimális megoldást. Levegő hőforrást használó (általában olcsó) hőszivattyúval nem tudjuk a házunkat 100%-ban, vagy csak nagyon magas villanyszámla mellett kifűteni, így óvakodjunk ezektől a berendezésektől.
Kapcsolódó cikkek:Megújuló energiák tervezése új házba I.: Kezdetek
Megújuló energiák tervezése új házba II.: Hőszigetelés, alacsony hőigényMegújuló energiák tervezése új házba IV.: Napkollektor
Megújuló energiák tervezése új házba V.: Agripellet kazán 
Megújuló energiák tervezése új házba VI.: Vegyestüzelésű kazán
Megújuló energiák tervezése új házba VII.: Hőszivattyú 
Megújuló energiák tervezése új házba VIII.: Fapellet kazán
Megújuló energiák tervezése új házba IX.: Faapríték kazán 
Megújuló energiák tervezése új házba X.: Napkollektoros fűtésrásegítés
Megújuló energiák tervezése új házba XI.: Hőleadók 
Megújuló energiák tervezése új házba XII.: Fűtésszabályozás



   Megújuló energiák tervezése új házba IV.: Napkollektor



A megújuló energiát hasznosítani kívánók első biztos pontja a napkollektoros rendszer kell legyen. Az hogy csak használati melegvízre, vagy fűtésre is használjuk, már nehezebb kérdés. A fűtésrásegítés alkalmazása csak új épületnél, felületfűtéssel oldható meg gazdaságosan. Azonban ilyen esetben sem számíthatunk több megtakarításra, mint a fűtési költség 20%-ra. Hagyományos fűtési rendszerben maximum 5-10 %-ot lehet így megtakarítani.
Ha például egy új agripellet kazánunk van, akkor az éves fűtési költség 80.000-100.000 Ft lesz és így 15.000-20.000 Ft-ot tudunk megtakarítani a napkollektoros fűtésrásegítéssel. Míg a rendszer beruházási költsége használati melegvízre egy 4 fős családnál 639.000 Ft + 150.000 Ft szerelés, a fűtésrásegítés elérheti a 1.500.000 Ft-ot. Ez a legoptimálisabb esetben is évtizedekre nyújtja a megtérülést a fűtésrásegítésnél. A használati melegvíztermelés ezzel szemben pár év alatt megtérül, így ideális választás ( A számítások a korábbi részben megadott mintaházra 130 m², 8 kW hőveszteségre és 9.600 kWh hőigényre vonatkoznak).
A gépészeti helyiség kialakításánál szó esett a napkollektorról, mely az első helyen befolyásolta a kazánház elhelyezését. A szolárpuffer a Megújuló Fűtés Kft. által forgalmazott SONOVA rendszereknél minden szükséges szerelvényt (szivattyú, tágulási tartály, stb…) beépítve tartalmaz. Ezek szerint a 700 mm-es átmérőjével és a bekötések helyigényével nem foglal sok helyet. A szolárpuffer pedig azért kell feltétlenül, mert a nap nem süt állandóan. Ha süt, akkor azt el kell raktároznunk valahol, erre való a szolárpuffer. Ideális esetben 1 napsütéses nap további 1-2 napra biztosítja a melegvízellátásunkat. Ezeket a puffereket azért hívjuk szolárpuffernek, mert fel vannak készítve minden eshetőségre egy napkollektoros rendszerhez. Megtehetjük, hogy bekötjük a kazánunkat és így szabályozzuk az állandó hőmérsékletet. Ha a kazán ki van kapcsolva nyáron, a nap sem süt már jó ideje, akkor elektromos fűtőszál található a pufferbe, mely felfűti a vizet. Léteznek kombinálható pufferek, ahol megoldott a szolár bekötése, fűtésrásegítés, kazán bekötése és használati melegvíz ellátása egyszerre, ezeket kombipuffereknek hívjuk. Rendkívül helytakarékosak, a pufferen belül még egy puffer található, így különül el a használati és a fűtési melegvíz.
A kollektortáblákat a tetőszerkezetre kell rögzíteni, lehetőleg déli irányban 45º-os dőlésszöggel. Kétféle rögzítési mód létezik, az egyik a tetősíkba rögzíti a kollektort, a mások a tetőszerkezetre szerelt állványra. Ezt az elején el kell dönteni, mert ez eltérés a műszaki tartalomban. A déli iránytól és a megfelelő dőlésszögtől el lehet természetesen térni, pár º-ot, de egy minimális hatékonyság veszteséget el kell könyvelnünk. Magyarország különböző pontjai között is eltérés van a besugárzott napenergia mennyiségében. Hogy Ön pontosan mivel számíthat, azt anapkollektor kalkulátorban személyre szabottan megnézheti!
Maga a kollektortábla felépítése is nagyon fontos, ettől függ, mennyi energiát tud befogni a nap sugárzásából. A kollektortábla felületén egy elnyelőréteg található, melynek minőségi kivitele jelenti a hatékony hőelnyelést. A táblák hátulján hőszigetelés található, hogy ne távozzon a hő a síkkollektor hátoldalán. A szerkezetet is jól kell szigeteljen mind a víz, mind a levegő ellen. A síkkollektorokat tesztelik jégeső ellen is, 4-5 cm-es darabokra, hogy ellenállóak legyenek viharban is. Az alacsonyabb árú olcsó (főleg kínai) rendszerek, ezekben a pontokban teljesítenek nagyon rosszul.
Vákuumcsöves napkollektor beépítése akkor javasolt, ha a fűtésrásegítés mellett döntünk. Előnye a magasabb éves kihasználtság, de hátránya a magasabb ár és rövidebb élettartam. Hagyományos rendszernél nem javasoljuk. A következő fejezetben az agripellet kazánról tudhat meg részleteket.
Kapcsolódó cikkek:
Megújuló energiák tervezése új házba I.: Kezdetek
Megújuló energiák tervezése új házba II.: Hőszigetelés, alacsony hőigény 
Megújuló energiák tervezése új házba V.: Agripellet kazán 
Megújuló energiák tervezése új házba VI.: Vegyestüzelésű kazán
Megújuló energiák tervezése új házba VII.: Hőszivattyú 
Megújuló energiák tervezése új házba VIII.: Fapellet kazán
Megújuló energiák tervezése új házba IX.: Faapríték kazán 
Megújuló energiák tervezése új házba X.: Napkollektoros fűtésrásegítés
Megújuló energiák tervezése új házba XI.: Hőleadók 
Megújuló energiák tervezése új házba XII.: Fűtésszabályozás



   Megújuló energiák tervezése új házba V.: Agripellet kazán



Ha új házat tervezünk, akkor a legnagyobb üzemeltetési költség a fűtés lesz. Több technológiát áttekintve, ár-érték arányban az agripellet kazánok a legalkalmasabbak modern, kényelmes, kedvező árú fűtést biztosítani. Ebben az esetben fel tudunk minden, Magyarországon keletkezett tüzelőanyagot használni, és agripellet eltüzelése esetén 40-50%-ot tudunk megtakarítani. Fontos még ebben az esetben, hogy teljesen automatizált lesz a rendszerünk, otthon lehet hagyni akár hetekre is az épületet! Ez a legnagyobb előny a vegyestüzeléssel szemben. Ha azonban otthon vagyunk, agirpellet kazánunkban tűzifát is el lehet tüzelni. Ha a fapelletben gondolkoznánk, ne számítsunk csak minimális megtakarításra.
Mindkét esetben megspórolható azonban a gázbekötés, ami akár egy SAS ECO kazán árát, vagy többet is kitehet.
Ezek a kazánok alkalmasak mezőgazdasági hulladékok, szalma- és bármilyen pellet, illetve tűzifa eltüzelésére is. A SAS ECO és SAS AGRO ECO alkalmasak kielégíteni legjobban a magyarországi igényeket, hiszen magas hatásfokkal, bármilyen kisméretű biohulladékkal működhetnek. A kazánok megtakarítása szalma- és egyéb pelletek esetén 40-45 % a gázzal szemben és 30% a fapellettel szemben. Ha napraforgóhéjjal, rostaljjal, gyümölcsmagvakkal tüzelünk, a megtakarítás akár 100 %-os is lehet!
A két kazán felépítése nagyjából azonos. A SAS ECO egy egyszerűbb megoldás, alacsonyabb áron, a SAS AGRO ECO pedig egy kifinomultabb rendszer, magasabb műszaki igény esetére. A következő képen a kazán alapfelépítését láthatjuk:
Mint a képen is látható, a kazánba a hátsó integrált tárolóból csiga szállítja a tüzelőanyagot a mozgórostélyos tűztérbe. A csiga össze van hangolva a kazánnal, mely az épület szükségletei alapján adagolja a tüzelőanyagot. A mozgórostély azért fontos, mert lágyszárúak és a korábban említett termények eltüzeléséhez feltétlenül szükséges a tüzelőanyag bolygatása. A rostélyon végighalad az adott tüzelőanyag és hamuja lehullik a hamutárolóba, a hőcserélőn keresztül pedig leadja a hőenergiát. A hatásfok 85% körüli, a fellépő igények szerint. Alacsony kihasználtság mellett csökken a hatásfok. Amennyiben lehetőség van rá, tudunk tűzifával és hulladékfával is tüzelni a hagyományos tűztérajtó irányából. Ebben a kazánban nincs automata begyújtás, ami azt jelenti, hogy parázsoltat a kazán akkor is, ha nincs fűtési igény. Ez az átmeneti időszakokban (ősz, tavasz), amikor kisebb a fellépő fűtési igény, többlet tüzelőanyag felhasználást jelent.
Teljesítménytartomány: 17-225 kW
SAS AGRO ECO
Teljesen azonosan a SAS ECO-hoz, itt is integrált tároló van és mozgórostély. Bármilyen lágyszárú eltüzelésére alkalmas a rendszer. A különbség, hogy teljesítménymodulációval rendelkezik a kazán, mely alacsonyabb teljesítmény mellett is magasabb hatásfokot biztosít, illetve automata begyújtással, ami azt jelenti, ha nincs fellépő igény a kazánban kialszik a tűz és igény esetén újra begyullad. Ebben az esetben sok energiát takaríthatunk meg, hiszen ha nincs igény, kikapcsol a kazán.
Teljesítménytartomány: 17-100 kW
Kapcsolódó cikkek:
Megújuló energiák tervezése új házba I.: Kezdetek
Megújuló energiák tervezése új házba II.: Hőszigetelés, alacsony hőigény
Megújuló energiák tervezése új házba III.: Gépészeti helyiség
Megújuló energiák tervezése új házba IV.: Napkollektor
Megújuló energiák tervezése új házba VI.: Vegyestüzelésű kazán
Megújuló energiák tervezése új házba VII.: Hőszivattyú
Megújuló energiák tervezése új házba VIII.: Fapellet kazán
Megújuló energiák tervezése új házba IX.: Faapríték kazán
Megújuló energiák tervezése új házba X.: Napkollektoros fűtésrásegítés
Megújuló energiák tervezése új házba XI.: Hőleadók
Megújuló energiák tervezése új házba XII.: Fűtésszabályozás




   Megújuló energiák tervezése új házba VI.: Vegyestüzelésű kazán



Az elmúlt évek meredeken emelkedő gázárai mellett egyre többen gondolkodnak a vegyestüzelésű kazán telepítésén. Kedvező a vegyestüzelésű kazánnal való fűtésnél, hogy akár 60%-al kevesebb költséget jelent a ház kifűtése. Ez manapság a legkönnyebb megoldás arra, hogy a növekvő árak mellett megtakarításra tudjunk szert tenni. Azonban kérdésként felmerül, hogy milyen műszaki és egyéb feltételek teszik lehetővé a kialakítást, hiszen a egy gáztüzelésű rendszerre teljesen más követelmények vonatkoznak, mint a vegyestüzelésre. Azt is érdemes megfontolni, hogy a magasabb komfort és szabályozhatóság érdekében érdemes-e egy gázkazánt és a tervezett vegyestüzelésű kazánt vagy akár egy puffertárolót. Ezen feladatok megoldása gondos, átgondolt tervezést és megvalósítást igényel, hogy hosszútávon beavatkozás nélkül működhessen a fűtési rendszer.
A technológia helyigénye
Egy átlagos családi ház ellátására szolgáló vegyestüzelésű kazán 1 m²-en elfér, magassága pedig típustól függően 1,2-1,7 méter. Továbbá a telepítés helyszínének központi, jól megközelíthető helyen kell lenni Nem ajánlott tehát bárhova vegyestüzelésű kazánt beépíteni és tetszőleges ponton csatlakozni a fűtési rendszerbe. A legideálisabb, ha a vegyestüzelésű kazánt a pincébe tudjuk telepíteni, egy gázkazánnal együtt. Minden esetben gondolni kell arra, hogy a kazánt telepítéskor be kell tudni vinni a helyiségbe, illetve fontos, hogy az jól megközelíthető legyen, ezzel megkönnyítve a későbbi rendszeres tűzifa behordást.
Nyitott és zárt rendszer kérdése
Az újabb gáztüzelésű kazánok, zárt fűtési rendszerben működnek. A szilárd tüzelés (tűzifa, szén) bekötését a magyar szabványok nem engedik zárt rendszerbe, csak nyitottba. Bizonyos gyártmányok, illetve megoldások alkalmasak (gyártó engedélyével) a zárt rendszerbe való bekötésre és üzemelésre, azonban ehhez kiegészítő biztonsági szerelvények szükségesek. Figyelni kell a vegyestüzelésű kazán zárt rendszerbe kötésénél, hiszen a víz felforrása esetén, ez akár robbanáshoz is vezethet. Cél, hogy amennyiben megmarad a gáztüzelés kiegészítésként, a fent leírtak figyelembevételével és a legnagyobb biztonságnak megfelelve kerüljön kialakításra a rendszer.
Fűtési rendszer és puffertároló
A legtöbb gázkazánra kialakított fűtési rendszer jól szabályozható, csekély térfogatú fűtési vízzel rendelkezik. A vegyestüzelésű kazánnál viszont számolnunk kell azzal, hogy csökken a rendszer szabályozhatósága (hiszen a kazán leég és újra kell rakni) és nem “ki-be kapcsolgat”. Egy fűtési puffertárolóval számos előnyre tehetünk szert úgy, mint a magasabb szabályozhatóság, ritkább utántöltés, magasabb hatásfok. Mitöbb a tároló alkalmazásával lehetőségünk van a használati-melegvíztermelésre is. Hátránya, a plusz beruházási költség és a helyigény, azonban az üzemelés során mindenképpen megtérül a fűtési puffertároló és minden bizonnyal magasabb komfortot biztosít, mint a hagyományos rendszerek. Természetesen puffertároló nélkül is hibátlanul tud üzemelni egy vegyestüzelésű kazán, csak az alacsonyabb szabályozhatósággal és az újratöltési idő rövidülésével kell számolni.
A vegyestüzelésű kazán telepítéséhez szükséges a központi fűtési rendszer megléte. A csatlakozás szempontjából mindegy, hogy ez radiátoros, vagy felületfűtés, azonban a pontos műszaki kialakításban már ez is szerepet játszik.
A következő cikkünkben a hőszivattyúkról olvashat!
Kapcsolódó cikkek:
Megújuló energiák tervezése új házba VII.: Hőszivattyú 
Megújuló energiák tervezése új házba VIII.: Fapellet kazán
Megújuló energiák tervezése új házba IX.: Faapríték kazán 
Megújuló energiák tervezése új házba X.: Napkollektoros fűtésrásegítés
November 3.-án: Megújuló energiák tervezése új házba XI.: Hőleadók 
November 8.-án: Megújuló energiák tervezése új házba XII.: Fűtésszabályozás




   Megújuló energiák tervezése új házba VII.: Hőszivattyú





Talán az egyik leg ellentmondásosabb terület a hőszivattyú alkalmazása. A Megújuló Fűtés Kft.-nél érdeklődők kérdései alapján egyértelmű, hogy sokféle, főleg szélsőséges információ kering a hőszivattyús rendszerekről (vagy nagyon jó, vagy nagyon rossz). Az eligazodáshoz a következőket kell figyelembe venni, mivel a hőszivattyúnál befolyásolja legjobban a berendezés minősége az üzemeltetési költségeinket:
- A hőszivattyú üzemeltetéséhez elengedhetetlen villamosenergia felhasználása. A villamosenergiát gázból állítják elő. Az átalakításnál az energia egy része erőművi hatásfokból adódóan elvész. 1 kWh gáz = 15,8 Ft, de már 1 kWh villamosenergia = 45 Ft. Tehát ha a hőszivattyúnk 3. annyi energiát szükségeltet, mint a gázkazán, akkor használ fel ugyanannyi energiát és kerülne ugyanannyiba (ezt ellensúlyozva alkották meg a H és a GEO tarifát).
- Az előzőekből adódóan csak olyan hőszivattyút érdemes alkalmazni, melynek SPF értéke (köznyelvben helytelenül COP) minimum 4-es. Ez azt jelenti, hogy az éves üzemelés során a környezeti energiához hozzáadott villamoseneriga aránya 25%. Ez a valóságban csak a talajhős és a vizes hőszivattyúk.
- A környezeti energiából, mint talajhő, talajvíz hője és esetleg levegő hője alakít a hőszivattyú alacsony hőmérsékletű (35-50 ºC) fűtési vizet. Ez azt jelenti, hogy alacsony hőmérsékletű fűtési rendszerben működtethető sikeresen. Ez lehet fal, mennyezet és padlófűtés vagy ezek kombinációja.
Ha ezeket az ökölszabályokat figyelembe vesszük, akkor kiváló minőségű, fűtésre-hűtésre alkalmas hőszivattyús rendszert tudunk kialakítani, hiszen a hőszivattyúval nyáron hűteni is tudunk. Új háznál nagyon fontos, ha hőszivattyús rendszert kíván kialakítani, feltétlenül épületgépész-mérnökkel pontosan terveztesse meg a rendszert, mert a többi technológiával szemben itt elengedhetetlen a pontos tervezés!
Vegyük át milyen forrásokból tud dolgozni a rendszer:
Talajkollektoros rendszer
A Föld felszíni rétegeiben egész évben egyenletesen raktározódik a Nap hőenergiája. Ezt használja ki a talajkollektoros hőszivattyú. 1,2 – 2 méter mélyen vízszintesen lefektetett csőrendszerrel vonja el a talaj hőjét. Hőelvonási teljesítménye a talaj összetételétől, nedvességtartalmától, hővezetésétől és a talajvíztől függ, átlagosan 25[W/m2]. Tapasztalat szerint egy családi ház talajkollektorának területigénye kb. másfél, háromszorosa a lakóterületnek. Hátránya, hogy nem minden esetben lehetséges a telek ilyen mértékű megbontása helyhiány, vagy egyéb technikai okokból, ezért főleg újépítésű épületeknél lehet alkalmazni.
A talajkollektort használó hőszivattyúk a talajban raktározott hőenergiát akár 75%-ban fel tudják használni az épület fűtésére, a többi mintegy 25%-ot villamosenergia (vagy földgáz) segítségével állítják elő. A talajkollektoros rendszer kialakítása kedvezőbb költségű, mint talajszondák vagy kutak fúrása. Ezzel szemben hőforrás hőmérséklete nem olyan magas és állandó egész évben, mint fúrás esetén, így a rendszer hatékonysága valamivel alacsonyabb. Általános esetben egy nagyobb családi ház, mely 3000 m3 földgázt használ el egy évben, megfelelő alacsony hőmérsékletű felületfűtés esetén (padló, fal vagy mennyezetfűtés) a következő üzemelési költséggel számolhat: az épületnek mintegy 30.000 kWh hőenergiára van szüksége. Jelen esetben földgázzal 360.000 Ft-os költséget jelent évente. Talajkollektoros hőszivattyú esetében 7.500 kWh villamosenergia (áram) fogyasztásával kell számolni és a további 22.500 kWh-t a Föld szolgáltatja. A villanyszámlánk 217.500 Ft lesz „H” tarifa mellett. Így az éves megtakarítás 142.500 Ft lenne. Ha gázmotoros hőszivattyút alkalmazunk, akkor a 7.500 kWh előállításához csupán ~1000 m3 földgázra van szükségünk, ami 120.000 Ft-os éves költséget jelent, 240.000 Ft-os éves megtakarítással. További jelentős megtakarítás, hogy a nyári hónapokban hűtésre is használhatjuk a hagyományos Split klímával szemben töredék áron. Régi rendszer átalakítása esetén a hűtés-fűtés kombinációval tudunk gyors megtérülést elérni.
További részletek itt!
Talajszondás rendszer
A Föld felszíni rétegeiben egész évben egyenletesen raktározódik a Nap hőenergiája. Azonban felszíni rétegektől távolodva csökken a Nap hőenergiájának hatása és átveszi a szerepét a geotermikus energia (Föld belsejéből származó hőenergia). Hazánkban a felszíntől számítva átlagosan 50-60°C-ot emelkedik a hőmérséklet kilométerenként (ezt geotermikus gradiensnek nevezzük), amely Magyarországon majdnem kétszerese az európai átlagnak. Talajszondás rendszer esetén a függőlegesen a talajba helyezett szondákat alkalmaznak. Körülbelül 15 cm átmérőjű, 30 – 100 m mély lyukat fúrnak a talajba és ebbe legtöbbször U-alakú szondát helyeznek, vagy „cső a csőben” rendszert használnak. Előnye, hogy kicsi a területszükséglete, tehát ideális kis telkek esetén, sőt meglévő épületeknél is alkalmazható. Hőszivattyús rendszer ilyen kialakítása esetén nagyon stabil rendszer alakítható ki, ugyanis kb.10 m mélységtől a talaj hőmérséklete az év minden napján állandónak tekinthető. Hátránya, hogy drágább megoldás a talajkollektoros hőszivattyús rendszernél. Kialakítása magas szintű szakértelmet igényel, szükséges a talaj adottságainak, ellenállásának, rétegződéseinek, a talaj- és rétegvizek helyzetének és folyásirányának ismerete. Ha a fúrás talajvizet tartalmazó réteget érint, az üzemeltetéséhez vízügyi engedély is szükséges a bányakapitánysági engedély mellett. Hőelvonási teljesítménye a szonda hosszára számítva átlagosan 50 [W/m].
A talajszondát használó hőszivattyúk a talajban raktározott hőenergiát akár 80%-ban fel tudják használni az épület fűtésére, a többi mintegy 20%-ot villamosenergia (vagy földgáz) segítségével állítják elő. A hőforrás magasabb és közel állandó hőmérsékletű, szemben talajkollektorral, így a rendszer hatékonysága is magasabb. Általános esetben egy nagyobb családi ház, mely 3000 m3 földgázt használ el egy évben, megfelelő alacsony hőmérsékletű felületfűtés esetén (padló, fal vagy mennyezetfűtés) a következő üzemelési költséggel számolhat: az épületnek mintegy 30.000 kWh hőenergiára van szüksége. Jelen esetben földgázzal 360.000 Ft-os költséget jelent évente. Talajszondás hőszivattyú esetében 6.000 kWh villamosenergia (áram) fogyasztásával kell számolni és a további 24.000 kWh-t a Föld szolgáltatja. A villanyszámlánk 174.000 Ft lesz „H” tarifa mellett. Így az éves megtakarítás 186.000 Ft lenne. Ha gázmotoros hőszivattyút alkalmazunk, akkor a 6.000 kWh előállításához csupán ~800 m3 földgázra van szükségünk, ami 96.000 Ft-os éves költséget jelent, 264.000 Ft-os éves megtakarítással a jelenlegi energiaárak mellett. További jelentős megtakarítás, hogy a nyári hónapokban hűtésre is használhatjuk a hagyományos Split klímával szemben töredék áron. Régi rendszer átalakítása esetén a hűtés-fűtés kombinációval tudunk gyors megtérülést elérni.
További részletek itt!
Tó/folyóvíz hőszivattyú
A Föld felszíni vizeiben egész évben egyenletesebben raktározódik a Nap hőenergiája, mint a levegőben. Ez nagyban függ az adott felszíni víz típusától. Hőelvonási teljesítménye a víz aktuális hőmérsékletétől függ. Előnye, hogy semmilyen földmunkára nincs szükség a telepítéshez. Ha kicsi a telek földhőforrásos hőszivattyúhoz és vízparti a ház, akkor érdemes lehet ezt a lehetőséget is megvizsgálni.
Jól méretezett, helyesen kialakított rendszer a fűtési hőszükséglet akár 80%-át is képes a vízben raktározott hőenergiából kinyerni, a többit mintegy 20%-ot villamosenergia (vagy földgáz) segítségével állítják elő. A tó/folyóvíz rendszer kialakítása kedvezőbb költségű, mint talajkollektorok, talajszondák vagy kutak fúrása. Vízügyi engedélyre azonban szükség van. A hőforrás nem olyan magas hőmérsékletű, mint fúrás esetén, így a rendszer hatékonysága is alacsonyabb. Általános esetben egy nagyobb családi ház, mely 3000 m3 földgázt használ el egy évben, megfelelő alacsony hőmérsékletű felületfűtés esetén (padló, fal vagy mennyezetfűtés) a következő üzemelési költséggel számolhat: az épületnek mintegy 30.000 kWh hőenergiára van szüksége. Jelen esetben földgázzal 360.000 Ft-os költséget jelent évente. Talajkollektoros hőszivattyú esetében 6.000 kWh villamosenergia (áram) fogyasztásával kell számolni és a további 24.000 kWh-t a tó vagy folyó szolgáltatja. A villanyszámlánk 174.000 Ft lesz „H” tarifa mellett. Így az éves megtakarítás 186.000 Ft lenne. Ha gázmotoros hőszivattyút alkalmazunk, akkor a 6.000 kWh előállításához csupán ~800 m3 földgázra van szükségünk, ami 96.000 Ft-os éves költséget jelent, 264.000 Ft-os éves megtakarítással. További jelentős megtakarítás, hogy a nyári hónapokban hűtésre is használhatjuk a hagyományos Split klímával szemben töredék áron. Régi rendszer átalakítása esetén a hűtés-fűtés kombinációval tudunk gyors megtérülést elérni.
További részletek itt!
Talajvizes hőszivattyú
Egy hőszivattyús rendszernek a legideálisabb hőforrást egész évben állandó, relatív magas hőmérsékletű közeg jelenti. Ennek a kritériumnak a talajvíz tökéletesen megfelel. Egész évben 7 – 12 °C –os vízzel magas hatásfokú, hatékony hőszivattyús rendszer hozható létre.
A talajvizet 6 – 10 méter mély kútból, búvárszivattyúval juttatják a hőszivattyúhoz, illetve bizonyos esetekben a talajvíz és a hőszivattyú védelmének érdekében egy közbenső körfolyamat hőcserélőjéhez. A lehűlt vizet általában egy nyelőkúton át vezetik vissza a talajba. Előfordulhat olyan kialakítás is, hogy a vizet felszíni vizekbe vezetik, így fúrási költséget spórolva. Ezzel szemben környezetvédelmi szempontból az volna ideális, ha a mélyből nyert víz a vízzáró réteg alá jutna vissza, így az ökológiai egyensúly megmaradna. Ezt a rendszert nyílt rendszernek nevezik. A rendszer hátránya, hogy a szabad vízből lerakódhatnak szennyeződések a hőcserélőre, amely szűrő használatát követeli meg.
Zárt rendszer esetén a kútban helyeznek el zárt csőrendszert, melyben fagyállót keringtetve vonjuk el a hőt a talajvízből, így a szennyeződések ki vannak zárva, kevésbé korrodálódik és hosszabb az élettartama. Hátránya, hogy nagyobb a beruházási költsége és rosszabb hatásfoka van, mint a nyitott rendszernek.
A kút vízminőségét és hozamát szivattyús mintavétellel lehet meghatározni. A kút átlagos családi ház esetén 6-10 m mély. Figyelembe kell venni, hogy minél mélyebbre fúrják a kutat, annál nagyobb lesz a szivattyúzási költség és így romlik a rendszer hatékonysága. A talajvízkutak fúrásához engedély szükséges. Átlagosan 4-6 [kW] nyerhető 1 m3/h vízáramból. A talajvíz ekkor 3-5 Kelvin fokkal hűl le, de 5°C-nál hidegebbre nem szabad hűteni a talajvizet a fagyveszély miatt.
Jól méretezett, helyesen kialakított rendszer a fűtési hőszükséglet akár 80%-át is képes a vízben raktározott hőenergiából kinyerni, a többit mintegy 20%-ot villamosenergia (vagy földgáz) segítségével állítják elő. Általános esetben egy nagyobb családi ház, mely 3000 m3 földgázt használ el egy évben, megfelelő alacsony hőmérsékletű felületfűtés esetén (padló, fal vagy mennyezetfűtés) a következő üzemelési költséggel számolhat: az épületnek mintegy 30.000 kWh hőenergiára van szüksége. Jelen esetben földgázzal 360.000 Ft-os költséget jelent évente. Talajvizes hőszivattyú esetében 6.000 kWh villamosenergia (áram) fogyasztásával kell számolni és a további 24.000 kWh-t a talajvíz szolgáltatja. A villanyszámlánk 174.000 Ft lesz „H” tarifa mellett. Így az éves megtakarítás 186.000 Ft lenne. Ha gázmotoros hőszivattyút alkalmazunk, akkor a 6.000 kWh előállításához csupán ~800 m3 földgázra van szükségünk, ami 96.000 Ft-os éves költséget jelent, 264.000 Ft-os éves megtakarítással a jelenlegi energiaárak mellett. További jelentős megtakarítás, hogy a nyári hónapokban hűtésre is használhatjuk a hagyományos Split klímával szemben töredék áron. Régi rendszer átalakítása esetén a hűtés-fűtés kombinációval tudunk gyors megtérülést elérni.
További részletek itt!
Levegős hőszivattyú
Igen elterjedt megoldás, ugyanis nincs szükség engedélyezésre, nincs nagy területigénye, legkevesebb átalakítást igényli és a mindenhol jelenlévő energiaforrást használja. Olcsóbb a telepítése jóval, mint a talaj, vagy víz hőforrást használó hőszivattyúké. Azonban, mivel a levegőt használja hőforrásként, nem állandó annak hőmérséklete, így nem tud teljes évben hatékonyan üzemelni. Ez a tulajdonsága sajnos korlátozza a felhasználási területet. Ezért gyakran javasolt, hogy fűtési feladatra kiegészítő hőtermelő egységgel együtt alkalmazzuk. (Bivalens üzemmód) A kiegészítő berendezés lehet gáz-, olaj, vagy szilárd tüzelésű kazán, vagy más megújuló energiát használó berendezés. Ez azt jelenti, hogy a kiegészítő berendezés csak akkor segít be a fűtésbe, amikor már a hőszivattyú nem képes gazdaságosan üzemelni.
Két típusa létezik a levegő hőforrásos hőszivattyúnak: kültéri és beltéri. A Kültéri levegő hőszivattyú egy beltéri és egy kültéri egységet tartalmaz. A kültéri egység a természeti adottságok, szélirány és akadálytalan légáramlás figyelembevételével bárhová elhelyezhető. Ha esztétikai, vagy más okból nincs lehetőség kültéri elhelyezésre, megoldást nyújthat a beltéri levegő hőszivattyú, amely légcsatorna segítségével szívja be, majd fújja ki a levegőt. Sőt akár a kazánhelyiség levegőjéből is nyerhetünk vele energiát. Hűtésre alkalmas berendezések is fellelhetők a piacon.
További részletek itt!
Kapcsolódó cikkek:
Megújuló energiák tervezése új házba I.: Kezdetek Megújuló energiák tervezése új házba II.: Hőszigetelés, alacsony hőigény 
Megújuló energiák tervezése új házba III.: Gépészeti helyiség
Megújuló energiák tervezése új házba IV.: Napkollektor
Megújuló energiák tervezése új házba V.: Agripellet kazán
Megújuló energiák tervezése új házba VI.: Vegyestüzelésű kazán
Megújuló energiák tervezése új házba VIII.: Fapellet kazán
Megújuló energiák tervezése új házba IX.: Faapríték kazán 
Megújuló energiák tervezése új házba X.: Napkollektoros fűtésrásegítés
Megújuló energiák tervezése új házba XI.: Hőleadók 
Megújuló energiák tervezése új házba XII.: Fűtésszabályozás




   Megújuló energiák tervezése új házba VIII.: Fapellet kazán



A fapellet Nyugat-Európában az elmúlt 10-15 évben terjedt el, a fűtőolajjal szembeni alternatívaként. Gázhoz képest 10-15%, fűtőolajhoz képest azonban akár 40%-os megtakarítás is elérhető. Magyarországon az elterjedés azért nem olyan széleskörű mert viszonylag magasabb a beruházási költsége és így lassan térül meg. Az okok, amiért azonban mégis választhatjuk:
- környezetbarát tüzelőanyag
- Olaszország és Ausztria ellátására sok fapelletet gyártó és értékesítő gyár valósult meg Magyarországon és Kelet-Európában, így könnyen beszerezhető.
- ha a gázbekötést egy fapellet kazánnal megspóroljuk, akkor kedvezőbben fűthetünk mint gázzal és a beruházásra sem kellett többet költeni.
Hagyományos esetben a minden igényeknek megfelelő, teljesen automatizált pelletkazán a pincében, illetve egy erre kialakított helységben telepíthető. Egyik megoldás az integrált pellettárolóval, mely a kazántesttel egybeépített tároló, ahova mérettől függően 1-4 heti tüzelőanyag tárolható be. Másik esetben pedig egy 4-6 m2-es tároló helyiség kerül kialakításra, ahonnan csigás szállítóberendezés adagolja a kazánt. Ebben az esetben akár az egész fűtési szezonra való pelletmennyiség betárolható. Mindkét esetben olyan automatizált a fűtési rendszerünk, mint bármelyik modern központi fűtés csak időközönként a feltöltésre kell időt fordítanunk.
A pelletkályha felállítási helye közvetlenül a fűtendő helyiségben van. A fűtésünket segítheti a pellet eltüzelése során felszabaduló hő közvetlen a helyiséget fűti. Itt is található egy integrált pellettároló, amely azonban pár napos mennyiség betárolására szolgál. A pelletkályhák bizonyos típusainál van lehetőség a központi fűtési rendszerbe való bekötésre, így használati melegvíztermelésbe vagy akár a fűtésbe is be tud segíteni a téli hónapokban. A nyári hónapokban nem célszerű a használata melegvíztermelésre, hisz ilyenkor fűti a helységet ahol telepítésre került. Ebben az esetben napkollektor alkalmazása javasolt.
Működési elv
A pelletkazánok teljesen automatizált fűtőberendezések, melyek 80-90%-os hatásfokkal bírnak és környezetbarát hőt szolgáltatnak. Az alapanyag beadagolás a fűtési igények szerint történik. A helységben előírt hőmérséklet szerint kerül adagolásra a pellet, melyet csigás szállítóberendezés adagol a tűztérbe. A rendszer komplett visszaégést gátló berendezéssel van ellátva. Miután a tűztérben elég a pellet, az a fűtési puffertárolóra vagy közvetlenül a fűtési rendszerre dolgozik.
Kapcsolódó cikkek:


 Faapríték



A faapríték a faipar és erdőgazdálkodás során keletkező energetikailag hasznosítható hulladék. A közhiedelemmel ellentétben nem ezért irtják az erdőket, hanem az erdők kezeléséből származó növendék, kidőlt fák, utak karbantartásából és selejtes ipari fák leaprításából keletkező alapanyagról van szó. Szabványosított besorolása a G30, G50 és a G100-as faapríték, melyet a méretük alapján osztályoznak. Általánosságban elmondható hogy 1 hektár erdőterületen évente 3 tonna hulladékfa keletkezik. Magyarország erdőterületei meghaladják a 2 millió hektárt. Évente rendelkezésünkre áll 6 millió tonna faapríték, mely megfelel 800.000 háztartás teljesen környezetbarát ellátására. Ezen alapanyag ára hosszú éveken át állandó lesz, mivel csak az összegyűjtésének és szállításának költsége lép fel. Lassan ugyan, de követi a földgáz árát százalékosan. Így egy 10%-os áremelkedés a földgáznál akár 30.000 Ft-ot is jelenthet évente, addig ez faaprítéknál 12.000 Ft. A rendszerünk akár 60%-os megtakarítással is üzemelhet és minden áremelkedés jelentősen kíméli háztartásunk kiadásait a fosszilis tüzelőanyagokkal szemben.
Működés
A faaprítékkazánok teljesen automatizált rendszerek. Energiasűrűsége kisebb, mint a pelleté, így nagyobb tárolóra van szükségünk. Integrált tároló esetében alacsony az automatizáltsága. Külön faapríték tárolásra szolgáló tároló kialakítása szükséges. Innen csigás behordórendszer szállítja a kazán tűzterébe a faaprítékot. Ebben az esetben is teljesen automatizált a fűtési igényekhez alkalmazkodó rendszerünk van, mely állandó kezelőszemélyzetet és utántöltést nem igényel. Zárt hamukihordó rendszer és tároló biztosítja, hogy a keletkező hamut is csak időnként kelljen kihordani.
Alkalmazási terület
Alkalmazását az határozza meg, hogy beszerzési ára jóval kedvezőbb, mint a gázé és a pelletnél is olcsóbb. Ha alapul vesszük az 1m3 földgáz 120 Ft-os árát, a 2 kg pelletnek a 90 Ft-os árát, addig 2,5 kg faapríték 50 Ft-ba kerül. Ha nagyobb a nedvességtartalom, akkor a 3 kg is csak 60 Ft. Minden esetben ugyanannyi hő áll rendelkezésünkre. Magasabb beruházási költsége van a rendszernek, azonban hosszútávon a legkifizetődöbb megoldás. Ideális lehet 300 m2 feletti lakóházak, vagy hotelek, irodák, iskolák, óvodák illetve minden nagy hőigénnyel rendelkező épület számára. Nyugat-Európában elterjedt megoldás, hogy települések kompletten átállnak faaprítéktüzelésre egy központi biomassza távfűtőmű telepítésével, ami azt jelenti hogy egy fűtőműben több aprítékkazán üzemel és távhőrendszeren keresztül jut el a hő a rácsatlakozó épületekhez. Ez ma Európában a legelfogadottabb fűtési módszer, a magas kényelmi szint, az alacsony üzemelési költségek és a legmagasabb szintű környezetvédelm miatt. Ebben az esetben használjuk a legkevesebb alapanyagot, a modern rendszereknek köszönhetően szinte nulla a környezetkárosító anyagok kibocsátása és a legkedvezőbb áron működhetnek a rendszerek.
Kinek ajánljuk?
Mindazoknak ajánljuk akik odafigyelnek környezetükre és fontos az állandóan alacsony kiadás és egy új fűtési rendszer kialakításánál vagy egy meglévő átalakításánál törekszenek arra, hogy 20 év távlatában a legkevesebb költséggel tudják fűteni lakóépületüket, intézményüket. Érdemes vállalni a magasabb beruházási költséget, hogy ne legyünk kitéve a magas fosszilis energiaáraknak, hiszen mottónk így hangzik: „nem vagyok olyan gazdag, hogy olcsó fűtési rendszerem legyen, legyen olcsó az üzemeltetése”. Tartsuk azt szem előtt, hogy minél jobban drágul a földgáz, annál többet takarít meg a faaprítékos fűtési rendszerünk, így amíg másnak fő a feje a magas költségek miatt, addig mi élvezhetjük az egyre több megtakarított pénzt.





   Megújuló energiák tervezése új házba X.: Napkollektoros fűtésrásegítés



A következő írásban megkísérlünk tiszta vizet önteni a pohárba és összefoglalni mindazt, amit akkor kell tudnunk, ha egy fűtésrásegítésre is alkalmazni kívánt napkollektoros rendszert szeretnénk.
A magas energiaárak következtében joggal merül fel bennünk az igény, hogy a napkollektoros rendszerünkkel a fűtési számlánkon is csökkenteni tudjunk.  Ennek megvalósítása a kizárólag használati melegvíz előállításra szolgáló napkollektoros rendszerekhez képest többlet költségekkel jár, azonban akárcsak az egyéb megújuló energiát hasznosító rendszerek, ez is megtérül.
A rendszer felépítése rendkívül kiforrott és a látszattal ellentétben egyáltalán nem bonyolult. A napenergia hasznosítására ebben az esetben is a napkollektor mezőket alkalmazzuk. Ellenben a csak használati melegvizet előállító rendszerekkel a vákuumcsöves napkollektorok ha csak egy kicsivel is, de előnyösebben alkalmazhatóak. Ugyanis a fűtési szezonban az év többi részéhez képest sokkal kevesebb napsütéses órából kell gazdálkodnunk és emellett gyakran igen alacsony kültéri hőmérsékleti viszonyok között. Igazán ekkor tapasztalható meg a vákuumcsöves napkollektorok előnye, itt használható fel igazán az, hogy a vákuum igazán jó hőszigetelő és még zord körülmények között sem szökik el a kollektor abszorber felületén elnyelt hő.  Amennyiben hatékonyan szeretnénk fűtés rásegítésre alkalmazni a rendszerünket a nagyobb kollektor felület betervezése  elengedhetetlen.
Kiemeljük, hogy a szükséges kollektor felület meghatározása minden esetben egyedi mérnöki számítás alapján kell, hogy megtörténjen, ennek hiányában csak a szerencsén múlik, hogy hatékony lesz –e a rendszerünk. Előzetes tájékoztatásul annyi elmondható, hogy a tapasztalati értékek azt mutatják, hogy fűtés rásegítésnél a figyelembe vett felület minden fűtendő 10m2-re válasszunk 0,8-1,2m2 nettó felületű sík-, vagy 0,5-0,9 m2 vákuumcsöves kollektort, és ehhez válasszunk ki minden beépített nettó 1m2 kollektor felülethez 50-70 l puffer tároló-térfogatot.
A fűtésrásegítésre is alkalmazható napkollektoros rendszerek esetében bivalens (két hőcserélőt tartalmazó) vagy kombi (tartály a tartályban rendszerű) kialakítású puffertárolót szükséges választani. A következő képen egy kombi pufferrel szerelt rendszer kapcsolási vázrajzán tanulmányozhatjuk a rendszer működését.
Az ilyen módon fűtésre is használt napkollektoros rendszer kombinálható megújulós vagy egyéb hagyományos fűtési megoldásokkal is, akár egy közönséges gázfűtés részleges kiváltására is alkalmazható.
Mindemellett megemlítjük, hogy a leghatékonyabb abban az esetben lesz a rendszerünk ha valamilyen megújulós hőforrást alkalmazó és alacsony előremenő hőmérsékletű felületfűtéssel kombináljuk.
Összefoglalva megállapítható, hogy a napkollektoros rendszerek a használati melegvíz előállítása mellett igen hatékonyan alkalmazhatóak fűtésrásegítésre is. Amennyiben egy ilyen rendszer megvalósítását tervezzük, egy megfelelően méretezett szakértők által készített tervdokumentáció alapján elkészült napkollektoros rendszer a használati melegvíz 60-70 % -át valamint a fűtési hőigény 20-30%- szolgáltathatja.
Kapcsolódó cikkek:
Megújuló energiák tervezése új házba I.: Kezdetek
Megújuló energiák tervezése új házba II.: Hőszigetelés, alacsony hőigény 
Megújuló energiák tervezése új házba IV.: Napkollektor
Megújuló energiák tervezése új házba V.: Agripellet kazán 
Megújuló energiák tervezése új házba VI.: Vegyestüzelésű kazán
Megújuló energiák tervezése új házba VII.: Hőszivattyú 
Megújuló energiák tervezése új házba VIII.: Fapellet kazán
Megújuló energiák tervezése új házba IX.: Faapríték kazán 
Megújuló energiák tervezése új házba XI.: Hőleadók 
Megújuló energiák tervezése új házba XII.: Fűtésszabályozás




   Megújuló energiák tervezése új házba XI.: Hőleadók



Új ház építésénél a fűtési rendszer fontos eleme, hogy milyen hőleadókat választunk. Sok esetben az is befolyásolja, hogy milyen technológiát alkalmazunk. Aranyszabály, hogy hőszivattyú és napkollektor fűtési rendszerben való alkalmazásánál csak alacsony hőmérsékletű fűtésünk lehet, mely padló, fal és mennyezet fűtés. Vegyük át az előnyöket és a hátrányokat a különböző rendszereknél.
Radiátoros fűtés
Előnye, hogy igen gyorsan reagál a szabályzásra és dinamikusan képes a leadott hőteljesítményt változtatni. A többi rendszerhez képest olcsó, könnyen szerelhető, és szervizelhető.
Hátránya, hogy többnyire magas hőmérsékletű vizet kell keringetni benne a megfelelő teljesítmény leadásához. A mai modern lapradiátorok azonban már beérik 50-55°C-os előremenő fűtővíz-hőmérséklettel is, ha megfelelően lettek kiválasztva. Problémát jelenthet az intenzívebb légáramlás miatt a por felkeveredése, amely allergiások számára kellemetlen. Ezért a radiátor folyamatos tisztítást igényel. Valamint korlátozza a helyiség berendezhetőségét.
Padlófűtés
Előnye, hogy egyenletes lesz a hőmérséklet-eloszlás a helyiségben. A nagyobb arányú sugárzásos hőleadásmiatt kellemesebb komfortérzetet biztosít. Az alacsonyabb előremenő hőmérséklet miatt gazdaságosabb a fűtési üzem. Allergiások számára megfelelő, mert nincs porkavarodás. A helyiség berendezhetőségét nem akadályozza.
Hátránya azonban, hogy lassan reagál a szabályzásra. Költségesebb a kialakítása, pontos tervezést, és kivitelezést igényel. Ha meghibásodás merül fel, akkor csak bontással lehet hozzáférni.
Fal- és mennyezetfűtés
További előnye mind a radiátoros, mind a padlófűtési rendszerekkel szemben, hogy hűtésre is alkalmas. Mivel hűtés esetén is sugárzással történik a hőelvonás, nem jelentkezik huzathatás, így nyáron is élvezhetjük a tökéletes hőkomfortot.
Kitűnően kombinálható a rendszer hőszivattyúval az alacsony előremenő hőmérséklet miatt. Nyáron pedig akárpasszív hűtéssel is minimális költségek mellett hűthetjük házunkat. Fontos megemlíteni, hogy szabályzásra gyorsabban reagál, mint a padlófűtések általában, a radiátoros fűtés azonban még mindig a legdinamikusabb ezen a téren.
Hátránya, hogy fokozottan oda kell figyelnünk, mikor képet, vagy polcot akarunk felrögzíteni a falra. Könnyen megsérthetjük a vezetékeket, és ekkor csak bontással lehet kiküszöbölni a problémát. Mindezt leszámítva padlófűtéssel kombinálva az egyik legjobb hőérzetet biztosítja ez a megoldás.
Kapcsolódó cikkek:







 Megújuló energiák tervezése új házba XII.: Fűtésszabályozás



Új ház építésénél a fűtési rendszer szabályozása rendkívül fontos és egy jó szabályozással sok kiadást és energiát takaríthatunk meg. Amennyiben egy modern, jól szabályozott fűtési rendszerünk van ez teljes mértékben igaz, ezért a következő írásunk a fűtés szabályozással foglalkozik. Kezdjük tehát az alapoknál.
A fűtési rendszer szabályozási feladata, hogy biztosítsa azt, hogy minden helyiség annyi hőt kapjon a hőtermelőtől (biomasszakazán, hőszivattyú, stb.), amennyire annak szüksége van az elvárt belső hőmérséklet tartásához.
Ugyanis az épület fűtési rendszere a téli leghidegebb (területi jellemző) hőmérséklet mellett szükséges hőigényre lett méretezve. Azaz -11°C, -13°C, vagy -15°C- os külső hőmérsékletre. A fűtési szezonban természetesen ritkán fordul elő ez a szélsőséges hőmérséklet. Ha ennél magasabb a külső hőmérséklet, az épületnek arányosan kisebb lesz a hőigénye. Ezt a változó hőigényt hivatott követni a szabályozás.
Számtalan megoldás létezik erre a feladatra, melyeket sorra veszünk cikksorozatunk folyamán. Két alapvető fajtára osztható a szabályozás a mennyiségi és a minőségi szabályzásra. Ahhoz azonban, hogy ezt megértsük tudnunk kell mitől függ a belső hőmérséklet.
A belső levegő hőmérsékletét igen sok paraméter befolyásolja; ilyen például a külső hőmérséklet, a hőleadók (radiátor, padlófűtés, fal/mennyezetfűtés) aktuális teljesítménye, napsugárzás, vagy más belső hőforrás. A hőleadók teljesítményét növelve vagy csökkentve tudjuk kompenzálni az épület hőigényének változását. Ezért tudnunk kell, hogy mitől függ azok teljesítménye.
A radiátorok, padlófűtési körök, vagy bármely felületfűtési körök által leadott hőteljesítmény a szoba hőmérsékletétől, a fűtővíz hőmérsékletétől és a fűtővíz tömegáramától (a vezeték adott keresztmetszetén időegység alatt átáramlott víz tömege/mennyisége) függ. Mivel a belső hőmérséklet az, amit ilyen módon változatlanul szeretnénk tartani, a fűtővíz hőmérsékletének és/vagy a fűtővíz tömegáramának változtatásával tudunk szabályozni.Mennyiségi szabályozásnál tehát a fűtővíz tömegáramát változtatjuk, miközben annak hőmérséklete változatlan marad. Ilyen szabályzó például a termosztatikus radiátor szelep is.Minőségi szabályozás a fűtővíz hőmérsékletének szabályozása anélkül, hogy annak tömegárama változna. Ezt a szabályozást például az előremenő és a visszatérő fűtési vezeték közé szerelt keverőággal (motoros keverőszeleppel) is meg lehet oldani, vagy közvetlenül a kazánnál is szabályozható a fűtővíz hőmérséklet.
Egy modern fűtési rendszernél általában mindkét szabályozási módot használják.
Különbséget tehetünk az érzékelés és beavatkozás helye szerint is a különböző szabályozási megoldások között. Lehet a belső, vagy a külső levegő hőmérséklete alapján is szabályozni. A beavatkozás lehet a hőtermelőnél, vagy akár a hőleadónál is. Számos lehetőség kínálkozik tehát arra, hogy az egész fűtési szezonban tarthassuk az épület és külön-külön a helyiségek általunk elvárt hőmérsékletét amellett, hogy ehhez csakis a szükséges energiát használja fel a rendszer.
További részleteket a fűtésszabályozásról szóló cikksorozatunkban olvashat itt.
Kapcsolódó cikkek:Megújuló energiák tervezése új házba I.: Kezdetek 
Megújuló energiák tervezése új házba II.: Hőszigetelés, alacsony hőigény
Megújuló energiák tervezése új házba III.: Gépészeti helyiség 
Megújuló energiák tervezése új házba IV.: Napkollektor
Megújuló energiák tervezése új házba V.: Agripellet kazán
Megújuló energiák tervezése új házba VI.: Vegyestüzelésű kazán
Megújuló energiák tervezése új házba VII.: Hőszivattyú
Megújuló energiák tervezése új házba VIII.: Fapellet kazán
Megújuló energiák tervezése új házba IX.: Faapríték kazán
Megújuló energiák tervezése új házba X.: Napkollektoros fűtésrásegítés
Megújuló energiák tervezése új házba XI.: Hőleadók
Megújuló energiák tervezése új házba XII.: Fűtésszabályozás



Hőszivattyú



Egy hőszivattyú segítségével fűthetjük, hűthetjük házunkat, vagy lakásunkat, valamint használati melegvíz előállítására is használhatjuk. Működésének lényege, hogy egy alacsonyabb hőmérsékletű közegből (hőforrás) hőt von el és külső energia befektetés árán egy magasabb hőmérsékletű közegnek (pl. fűtővíz) adja azt le. Tulajdonképpen ugyan ez a folyamat megy végbe a hűtőszekrénynél is, hiszen a belső teréből – mely alacsonyabb hőmérsékletű – hőt von el és adja le a helyiségnek – mely magasabb hőmérsékletű, persze ez esetben nem a helyiség fűtése a célunk.
Többféle elven működhet egy hőszivattyú, azonban hazánkban a legelterjedtebb a kompresszoros hőszivattyú. A berendezés két hőcserélőből (kondenzátor és elpárologtató), egy kompresszorból és egy expanziós szelepből áll. A végbemenő körfolyamat a következőképpen írható le:
  • A munkaközeg kilépve a kondenzátorból folyadék halmazállapotú és magas nyomású. Áthalad az expanziós szelepen, ahol nyomása lecsökken és lehűl a közeg a hőforrás hőmérséklete alá.
  • Az elpárologtatón áthaladva a gáz a hőforrástól hőt von el, megnő a hőmérséklete és elpárolog.
  • Ebben az állapotban belép a kompresszorba, ami megnöveli a nyomását és a hőmérsékletét a fűtési előremenő hőmérséklet fölé.
  • A kondenzátorba belépve a közeg leadja a hőt a fűtőközegnek, lecsökken a hőmérséklete és kondenzálódik.
Mint ahogy kiderült külső energia befektetése szükséges, hogy a körfolyamat létrejöhessen. Ezt az energiát a kompresszor hajtásánál kell bevezetni, melyre villanymotor, vagy belső égésű gázmotor szolgálhat. Jogosan kérdezhetnénk ekkor, hogy akkor hogyan lehet megújuló energiáról beszélni, hiszen földgázt, vagy villamos energiát használunk fel, mely előállításához Magyarországon ~94%-ban fosszilis energiahordozókat alkalmaznak. Ez teljesen igaz, a hőszivattyú (jelenleg) nem 100% megújuló energiaforrással működik. Azonban, ha egy jól megtervezett és kivitelezett hőszivattyús rendszerről beszélünk, amelynél teljesülnek bizonyos feltételek, akkor a fosszilis energiafelhasználás csupán töredéke a megújulónak. Hogy mekkora része azt nagyon sok tényező befolyásolja. Ilyen például a hőforrás paraméterei (éves hőmérsékletingadozása, kinyerhető energia mennyisége, stb.), az épület paraméterei (rendeltetése, fűtési rendszer paraméterek, stb), vagy a hőszivattyús rendszer rendeltetése (fűtés, hűtés, használati melegvíz készítés, stb.).
Általánosságban azonban megállapítható, hogy a hőszivattyúk számára az alacsony előremenő hőmérsékletű fűtővíz hőmérséklet (35-42°C), felületfűtés (padló-, fal-, mennyezetfűtés), relatív magas és egész évben állandó hőmérsékletű hőforrás a legideálisabb, melyek mellett igen hatékony üzemre képes. Természetesen a fejlesztések nem állnak meg és napról napra hatékonyabb és szélesebb körben alkalmazható készülékek kerülnek a piacra.



Levegős hőszivattyú



Igen elterjedt megoldás, ugyanis nincs szükség engedélyezésre, nincs nagy területigénye, legkevesebb átalakítást igényli és a mindenhol jelenlévő energiaforrást használja. Olcsóbb a telepítése jóval, mint a talaj, vagy víz hőforrást használó hőszivattyúké. Azonban, mivel a levegőt használja hőforrásként, nem állandó annak hőmérséklete, így nem tud teljes évben hatékonyan üzemelni. Ez a tulajdonsága sajnos korlátozza a felhasználási területet. Ezért gyakran javasolt, hogy fűtési feladatra kiegészítő hőtermelő egységgel együtt alkalmazzuk. (Bivalens üzemmód) A kiegészítő berendezés lehet gáz-, olaj, vagy szilárd tüzelésű kazán, vagy más megújuló energiát használó berendezés. Ez azt jelenti, hogy a kiegészítő berendezés csak akkor segít be a fűtésbe, amikor már a hőszivattyú nem képes gazdaságosan üzemelni.
Két típusa létezik a levegő hőforrásos hőszivattyúnak: kültéri és beltéri. A Kültéri levegő hőszivattyú egy beltéri és egy kültéri egységet tartalmaz. A kültéri egység a természeti adottságok, szélirány és akadálytalan légáramlás figyelembevételével bárhová elhelyezhető. Ha esztétikai, vagy más okból nincs lehetőség kültéri elhelyezésre, megoldást nyújthat a beltéri levegő hőszivattyú, amely légcsatorna segítségével szívja be, majd fújja ki a levegőt. Sőt akár a kazánhelyiség levegőjéből is nyerhetünk vele energiát. Hűtésre alkalmas berendezések is fellelhetők a piacon.
Működési elv
A levegős hőszivattyús rendszereknél egy ventillátor segítségével az elpárologtató felületére juttatjuk a levegőt. Ennek hatására a munkaközeg gáz halmazállapotba kerül (alacsony forráspontú folyadék). Ezután  egy kompresszor segítségével megnöveljük a nyomását (ezen a ponton juttatjuk a legjelentősebb mennyiségű energiát a rendszerbe) ennek hatására a hőmérséklete a fűtési kör hőmérséklete fölé emelkedik, így a kondenzátor hőcserélőjén hőt ad le annak. A leadott hőmennyiség hatására a munkaközeg hőmérséklete lecsökken és kondenzálódik. Ezután folyadék halmazállapotban elér egy expanziós (nyomáscsökkentő) szelepet, ahol lecsökken a nyomása és ennek hatására a hőforrás (levegő) hőmérséklete alá hűl, így újra elölről kezdődhet a folyamat és a munkaközeg képes lesz hőt átvenni a beérkező levegőtől.
Alkalmazási területek
Kíváló a tavaszi és őszi időszakban alacsonyhőmérsékletű (35°C-os előremenő fűtővízhőmérséklet), felület fűtésre. Valamint a téli hidegebb időszakot leszámítva használati melegvíz előállításra is. Tudni kell azonban, hogy még a leghidegebb időben is hatékonyabb, mint egy villamosfűtés. Adott külső hőmérséklet alatt célszerűbb más fűtési rendszert használni, legyen az faelgázosító kazán, pelletkazán, vagy magas hatásfokú gázkazán. Más esetben a hidegebb napokon megnő a villamosenergia fogyasztásunk és olyan villanyszámlákkal számolhatunk, mellyel megtakarítást nem várhatunk.
Ajánlás
Mindazoknak ajánljuk akik odafigyelnek környezetükre és egy új fűtési rendszer kialakításánál vagy egy meglévő átalakításánál törekszenek arra, hogy 20 év távlatában a legkevesebb költséggel tudják fűteni és hűteni lakhelyüket. A rendszer kialakításánál nagy odafigyeléssel kell kiválasztani a terméket, mert rossz minőségű termék és nem megfelelő rendszerbe való illesztés esetén még drágább is lehet mint a gázzal való üzemelés. A legideálisabb megoldás kombináltan (bivalens üzemmód) biomasszakazánnal olyan rendszert kialakítani, amivel függetlenek lehetünk a magas fosszilis energiaáraktól. Egy faelgázosító kazánnal megvalósítható olyan üzemelés, ami tavasszal-ősszel olcsóbb mint bármilyen tüzelőt alkalmazni, a téli hónapokban fatüzeléssel takaríthatunk meg pénzt és nyugodtan elutazhatunk 1-2 hétre is, addig a hőszivattyú télen is könnyen biztosít alapfűtést házunknak. Nagy odafigyeléssel legyen a rendszer kialakításánál, hiszen mottónk itt különösen igaz: „nem vagyok olyan gazdag, hogy olcsó fűtési-hűtési rendszerem legyen, legyen olcsó az üzemeltetése”. Tartsuk azt szem előtt, hogy minél jobban drágul a földgáz, annál többet takarít meg hőszivattyús fűtési rendszerünk, így amíg másnak fő a feje a magas költségek miatt, addig mi élvezhetjük az egyre több megtakarított pénzt.




   Talajvíz hőszivattyú



Egy hőszivattyús rendszernek a legideálisabb hőforrást egész évben állandó, relatív magas hőmérsékletű közeg jelenti. Ennek a kritériumnak a talajvíz tökéletesen megfelel. Egész évben 7 – 12 °C –os vízzel magas hatásfokú, hatékony hőszivattyús rendszer hozható létre.
A talajvizet 6 – 10 méter mély kútból, búvárszivattyúval juttatják a hőszivattyúhoz, illetve bizonyos esetekben a talajvíz és a hőszivattyú védelmének érdekében egy közbenső körfolyamat hőcserélőjéhez. A lehűlt vizet általában egy nyelőkúton át vezetik vissza a talajba. Előfordulhat olyan kialakítás is, hogy a vizet felszíni vizekbe vezetik, így fúrási költséget spórolva. Ezzel szemben környezetvédelmi szempontból az volna ideális, ha a mélyből nyert víz a vízzáró réteg alá jutna vissza, így az ökológiai egyensúly megmaradna. Ezt a rendszert nyílt rendszernek nevezik. A rendszer hátránya, hogy a szabad vízből lerakódhatnak szennyeződések a hőcserélőre, amely szűrő használatát követeli meg.
Zárt rendszer esetén a kútban helyeznek el zárt csőrendszert, melyben fagyállót keringtetve vonjuk el a hőt a talajvízből, így a szennyeződések ki vannak zárva, kevésbé korrodálódik és hosszabb az élettartama. Hátránya, hogy nagyobb a beruházási költsége és rosszabb hatásfoka van, mint a nyitott rendszernek.
A kút vízminőségét és hozamát szivattyús mintavétellel lehet meghatározni. A kút átlagos családi ház esetén 6-10 m mély. Figyelembe kell venni, hogy minél mélyebbre fúrják a kutat, annál nagyobb lesz a szivattyúzási költség és így romlik a rendszer hatékonysága. A talajvízkutak fúrásához engedély szükséges. Átlagosan 4-6 [kW] nyerhető 1 m3/h vízáramból. A talajvíz ekkor 3-5 Kelvin fokkal hűl le, de 5°C-nál hidegebbre nem szabad hűteni a talajvizet a fagyveszély miatt.
Jól méretezett, helyesen kialakított rendszer a fűtési hőszükséglet akár 80%-át is képes a vízben raktározott hőenergiából kinyerni, a többit mintegy 20%-ot villamosenergia (vagy földgáz) segítségével állítják elő. Általános esetben egy nagyobb családi ház, mely 3000 m3 földgázt használ el egy évben, megfelelő alacsony hőmérsékletű felületfűtés esetén (padló, fal vagy mennyezetfűtés) a következő üzemelési költséggel számolhat: az épületnek mintegy 30.000 kWh hőenergiára van szüksége. Jelen esetben földgázzal 360.000 Ft-os költséget jelent évente. Talajvizes hőszivattyú esetében 6.000 kWh villamosenergia (áram) fogyasztásával kell számolni és a további 24.000 kWh-t a talajvíz szolgáltatja. A villanyszámlánk 174.000 Ft lesz „H” tarifa mellett. Így az éves megtakarítás 186.000 Ft lenne. Ha gázmotoros hőszivattyút alkalmazunk, akkor a 6.000 kWh előállításához csupán ~800 m3 földgázra van szükségünk, ami 96.000 Ft-os éves költséget jelent, 264.000 Ft-os éves megtakarítással a jelenlegi energiaárak mellett. További jelentős megtakarítás, hogy a nyári hónapokban hűtésre is használhatjuk a hagyományos Split klímával szemben töredék áron. Régi rendszer átalakítása esetén a hűtés-fűtés kombinációval tudunk gyors megtérülést elérni.
Működési elv
A talajvizes hőszivattyús rendszer lelke maga a kompressziós hőszivattyú (vannak abszorpciós elven működő hőszivattyúk is, de alkalmazásuk kevésbé gyakori hazánkban). Működése a következőképpen írható le: A berendezés két hőcserélőből (kondenzátor és elpárologtató), egy kompresszorból és egy expanziós szelepből áll. A folyamatról elöljáróban annyit, hogy ez egy körfolyamat.  Tehát kezdjük az első lépéssel:
- A csővezetékében lévő folyadék a talajvíztől hőt von el, megnő a hőmérséklete és a hőcserélőben ezt átadja a hőszivattyúban keringő közegnek mi ennek hatására elpárolog.
- Ebben az állapotban belép a kompresszorba, ami megnöveli a nyomását és a hőmérsékletét a fűtési előremenő hőmérséklet fölé.
- A kondenzátorba belépve a közeg leadja a hőt a fűtőközegnek, lecsökken a hőmérséklete és kondenzálódik (újra folyékony halmazállapotba kerül).
- A munkaközeg kilépve a kondenzátorból folyadék halmazállapotú és magas nyomású. Áthalad az expanziós szelepen, ahol nyomása lecsökken és lehűl a közeg a hőforrás (talajvíz) hőmérséklete alá.
Ahhoz, hogy végbemehessen ez a körfolyamat, olyan munkaközegre, gázra van szükség, amelynek alacsony a forráspontja és magas nyomás alatt cseppfolyósodik.
Alkalmazási területek
Kiváló új építésű házaknál, ahol rendelkezésre áll talajvíz kellő vízhozammal. Legideálisabb egy jól megtervezett felületfűtés esetén könnyedén és olcsón hűthetünk-fűthetünk egész évben. Régi épületek esetén, csak akkor alkalmazható hatékonyan, ha olyan alacsony hőmérsékletű felületfűtési rendszerünk van, amellyel alacsony fűtési előremenő hőmérséklettel (35-50̊C) a leghidegebb napokon is ki tudjuk fűteni a házat. Más esetben a hidegebb napokon megnő a villamosenergia fogyasztásunk és olyan villanyszámlákkal számolhatunk, mellyel megtakarítást nem várhatunk.
Ajánlás
Mindazoknak ajánljuk akik odafigyelnek környezetükre és egy új fűtési rendszer kialakításánál vagy egy meglévő átalakításánál törekszenek arra, hogy 20 év távlatában a legkevesebb költséggel tudják fűteni és hűteni lakhelyüket. Érdemes vállalni a magasabb beruházási költséget, hogy ne legyünk kitéve a magas fosszilis energiaáraknak, hiszen mottónk így hangzik: „nem vagyok olyan gazdag, hogy olcsó fűtési-hűtési rendszerem legyen, legyen olcsó az üzemeltetése”. Tartsuk azt szem előtt, hogy minél jobban drágul a földgáz, annál többet takarít meg hőszivattyús fűtési rendszerünk, így amíg másnak fő a feje a magas költségek miatt, addig mi élvezhetjük az egyre több megtakarított pénzt.





   Tó/folyóvíz hőszivattyú



A Föld felszíni vizeiben egész évben egyenletesebben raktározódik a Nap hőenergiája, mint a levegőben. Ez nagyban függ az adott felszíni víz típusától. Hőelvonási teljesítménye a víz aktuális hőmérsékletétől függ. Előnye, hogy semmilyen földmunkára nincs szükség a telepítéshez. Ha kicsi a telek földhőforrásos hőszivattyúhoz és vízparti a ház, akkor érdemes lehet ezt a lehetőséget is megvizsgálni.
Jól méretezett, helyesen kialakított rendszer a fűtési hőszükséglet akár 80%-át is képes a vízben raktározott hőenergiából kinyerni, a többit mintegy 20%-ot villamosenergia (vagy földgáz) segítségével állítják elő. A tó/folyóvíz rendszer kialakítása kedvezőbb költségű, mint talajkollektorok, talajszondák vagy kutak fúrása. Vízügyi engedélyre azonban szükség van. A hőforrás nem olyan magas hőmérsékletű, mint fúrás esetén, így a rendszer hatékonysága is alacsonyabb. Általános esetben egy nagyobb családi ház, mely 3000 m3 földgázt használ el egy évben, megfelelő alacsony hőmérsékletű felületfűtés esetén (padló, fal vagy mennyezetfűtés) a következő üzemelési költséggel számolhat: az épületnek mintegy 30.000 kWh hőenergiára van szüksége. Jelen esetben földgázzal 360.000 Ft-os költséget jelent évente. Talajkollektoros hőszivattyú esetében 6.000 kWh villamosenergia (áram) fogyasztásával kell számolni és a további 24.000 kWh-t a tó vagy folyó szolgáltatja. A villanyszámlánk 174.000 Ft lesz „H” tarifa mellett. Így az éves megtakarítás 186.000 Ft lenne. Ha gázmotoros hőszivattyút alkalmazunk, akkor a 6.000 kWh előállításához csupán ~800 m3 földgázra van szükségünk, ami 96.000 Ft-os éves költséget jelent, 264.000 Ft-os éves megtakarítással. További jelentős megtakarítás, hogy a nyári hónapokban hűtésre is használhatjuk a hagyományos Split klímával szemben töredék áron. Régi rendszer átalakítása esetén a hűtés-fűtés kombinációval tudunk gyors megtérülést elérni.
Működési elv
A tó/folyó hőszivattyús rendszer lelke maga a kompressziós hőszivattyú (vannak abszorpciós elven működő hőszivattyúk is, de alkalmazásuk kevésbé gyakori hazánkban). Működése a következőképpen írható le: A berendezés két hőcserélőből (kondenzátor és elpárologtató), egy kompresszorból és egy expanziós szelepből áll. A folyamatról elöljáróban annyit, hogy ez egy körfolyamat. Tehát kezdjük az első lépéssel:
- A hőforrásban elhelyezett csővezetékében lévő folyadék a víztől (tó/folyó) hőt von el, megnő a hőmérséklete és a hőcserélőben ezt átadja a hőszivattyúban keringő közegnek mi ennek hatására elpárolog.
- Ebben az állapotban belép a kompresszorba, ami megnöveli a nyomását és a hőmérsékletét a fűtési előremenő hőmérséklet fölé.
- A kondenzátorba belépve a közeg leadja a hőt a fűtőközegnek, lecsökken a hőmérséklete és kondenzálódik (újra folyékony halmazállapotba kerül).
- A munkaközeg kilépve a kondenzátorból folyadék halmazállapotú és magas nyomású. Áthalad az expanziós szelepen, ahol nyomása lecsökken és lehűl a közeg a hőforrás (tó/folyó) hőmérséklete alá.
Ahhoz, hogy végbemehessen ez a körfolyamat, olyan munkaközegre, gázra van szükség, amelynek alacsony a forráspontja és magas nyomás alatt cseppfolyósodik.
Alkalmazási területek
Kiváló új építésű házaknál, ahol rendelkezésre áll felszíni víz így elkerülhetjük a kollektorok fektetését, a fúrást legyen az kút vagy talajszonda. Legideálisabb egy jól megtervezett felületfűtés esetén könnyedén és olcsón hűthetünk-fűthetünk egész évben. Régi épületek esetén, csak akkor alkalmazható, ha olyan alacsony hőmérsékletű felületfűtési rendszerünk van, amellyel alacsony fűtési előremenő hőmérséklettel (35-50̊C) a leghidegebb napokon is ki tudjuk fűteni a házat. Más esetben a hidegebb napokon megnő a villamosenergia fogyasztásunk és olyan villanyszámlákkal számolhatunk, mellyel megtakarítást nem várhatunk.
Ajánlás
Mindazoknak ajánljuk akik odafigyelnek környezetükre és egy új fűtési rendszer kialakításánál vagy egy meglévő átalakításánál törekszenek arra, hogy 20 év távlatában a legkevesebb költséggel tudják fűteni és hűteni lakhelyüket. Érdemes vállalni a magasabb beruházási költséget, hogy ne legyünk kitéve a magas fosszilis energiaáraknak, hiszen mottónk így hangzik: „nem vagyok olyan gazdag, hogy olcsó fűtési-hűtési rendszerem legyen, legyen olcsó az üzemeltetése”. Tartsuk azt szem előtt, hogy minél jobban drágul a földgáz, annál többet takarít meg hőszivattyús fűtési rendszerünk, így amíg másnak fő a feje a magas költségek miatt, addig mi élvezhetjük az egyre több megtakarított pénzt.




   Talajszondás hőszivattyú



A Föld felszíni rétegeiben egész évben egyenletesen raktározódik a Nap hőenergiája. Azonban felszíni rétegektől távolodva csökken a Nap hőenergiájának hatása és átveszi a szerepét a geotermikus energia (Föld belsejéből származó hőenergia). Hazánkban a felszíntől számítva átlagosan 50-60°C-ot emelkedik a hőmérséklet kilométerenként (ezt geotermikus gradiensnek nevezzük), amely Magyarországon majdnem kétszerese az európai átlagnak. Talajszondás rendszer esetén a függőlegesen a talajba helyezett szondákat alkalmaznak. Körülbelül 15 cm átmérőjű, 30 – 100 m mély lyukat fúrnak a talajba és ebbe legtöbbször U-alakú szondát helyeznek, vagy „cső a csőben” rendszert használnak. Előnye, hogy kicsi a területszükséglete, tehát ideális kis telkek esetén, sőt meglévő épületeknél is alkalmazható. Hőszivattyús rendszer ilyen kialakítása esetén nagyon stabil rendszer alakítható ki, ugyanis kb.10 m mélységtől a talaj hőmérséklete az év minden napján állandónak tekinthető. Hátránya, hogy drágább megoldás a talajkollektoros hőszivattyús rendszernél. Kialakítása magas szintű szakértelmet igényel, szükséges a talaj adottságainak, ellenállásának, rétegződéseinek, a talaj- és rétegvizek helyzetének és folyásirányának ismerete. Ha a fúrás talajvizet tartalmazó réteget érint, az üzemeltetéséhez vízügyi engedély is szükséges a bányakapitánysági engedély mellett. Hőelvonási teljesítménye a szonda hosszára számítva átlagosan 50 [W/m].
A talajszondát használó hőszivattyúk a talajban raktározott hőenergiát akár 80%-ban fel tudják használni az épület fűtésére, a többi mintegy 20%-ot villamosenergia (vagy földgáz) segítségével állítják elő. A hőforrás magasabb és közel állandó hőmérsékletű, szemben talajkollektorral, így a rendszer hatékonysága is magasabb. Általános esetben egy nagyobb családi ház, mely 3000 m3 földgázt használ el egy évben, megfelelő alacsony hőmérsékletű felületfűtés esetén (padló, fal vagy mennyezetfűtés) a következő üzemelési költséggel számolhat: az épületnek mintegy 30.000 kWh hőenergiára van szüksége. Jelen esetben földgázzal 360.000 Ft-os költséget jelent évente. Talajszondás hőszivattyú esetében 6.000 kWh villamosenergia (áram) fogyasztásával kell számolni és a további 24.000 kWh-t a Föld szolgáltatja. A villanyszámlánk 174.000 Ft lesz „H” tarifa mellett. Így az éves megtakarítás 186.000 Ft lenne. Ha gázmotoros hőszivattyút alkalmazunk, akkor a 6.000 kWh előállításához csupán ~800 m3 földgázra van szükségünk, ami 96.000 Ft-os éves költséget jelent, 264.000 Ft-os éves megtakarítással a jelenlegi energiaárak mellett. További jelentős megtakarítás, hogy a nyári hónapokban hűtésre is használhatjuk a hagyományos Split klímával szemben töredék áron. Régi rendszer átalakítása esetén a hűtés-fűtés kombinációval tudunk gyors megtérülést elérni.
Működési elv
A talajszondás hőszivattyús rendszer lelke maga a kompressziós hőszivattyú (vannak abszorpciós elven működő hőszivattyúk is, de alkalmazásuk kevésbé gyakori hazánkban). Működése a következőképpen írható le: A berendezés két hőcserélőből (kondenzátor és elpárologtató), egy kompresszorból és egy expanziós szelepből áll. A folyamatról elöljáróban annyit, hogy ez egy körfolyamat.  Tehát kezdjük az első lépéssel:
- A talajszonda csővezetékében lévő folyadék a talajtól hőt von el, megnő a hőmérséklete és a hőcserélőben ezt átadja a hőszivattyúban keringő közegnek mi ennek hatására elpárolog.
- Ebben az állapotban belép a kompresszorba, ami megnöveli a nyomását és a hőmérsékletét a fűtési előremenő hőmérséklet fölé.
- A kondenzátorba belépve a közeg leadja a hőt a fűtőközegnek, lecsökken a hőmérséklete és kondenzálódik (újra folyékony halmazállapotba kerül).
- A munkaközeg kilépve a kondenzátorból folyadék halmazállapotú és magas nyomású. Áthalad az expanziós szelepen, ahol nyomása lecsökken és lehűl a közeg a hőforrás (talaj) hőmérséklete alá.
Ahhoz, hogy végbemehessen ez a körfolyamat, olyan munkaközegre, gázra van szükség, amelynek alacsony a forráspontja és magas nyomás alatt cseppfolyósodik.
Alkalmazási területek
Kiváló új építésű házaknál, ahol a rendelkezésre álló kevés hely miatt érdemes fúrásokat végezni és egy jól megtervezett felületfűtés esetén könnyedén és olcsón hűthetünk-fűthetünk egész évben. A rendszer előnye a magasabb hatásfok és alacsonyabb villamosenergia fogyasztás. Régi épületek esetén, csak akkor alkalmazható, ha olyan alacsony hőmérsékletű felületfűtési rendszerünk van, amellyel alacsony fűtési előremenő hőmérséklettel (35-50̊C) a leghidegebb napokon is ki tudjuk fűteni a házat. Más esetben a hidegebb napokon megnő a villamosenergia fogyasztásunk és olyan villanyszámlákkal számolhatunk, mellyel megtakarítást nem várhatunk.
Ajánlás
Mindazoknak ajánljuk akik odafigyelnek környezetükre és egy új fűtési rendszer kialakításánál vagy egy meglévő átalakításánál törekszenek arra, hogy 20 év távlatában a legkevesebb költséggel tudják fűteni és hűteni lakhelyüket. Érdemes vállalni a magasabb beruházási költséget, hogy ne legyünk kitéve a magas fosszilis energiaáraknak, hiszen mottónk így hangzik: „nem vagyok olyan gazdag, hogy olcsó fűtési-hűtési rendszerem legyen, legyen olcsó az üzemeltetése”. Tartsuk azt szem előtt, hogy minél jobban drágul a földgáz annál többet takarít meg hőszivattyús fűtési rendszerünk, így amíg másnak fő a feje a magas költségek miatt, addig mi élvezhetjük az egyre több megtakarított pénzt.



   Talajkollektoros hőszivattyú



A Föld felszíni rétegeiben egész évben egyenletesen raktározódik a Nap hőenergiája. Ezt használja ki a talajkollektoros hőszivattyú. 1,2 – 2 méter mélyen vízszintesen lefektetett csőrendszerrel vonja el a talaj hőjét. Hőelvonási teljesítménye a talaj összetételétől, nedvességtartalmától, hővezetésétől és a talajvíztől függ, átlagosan 25[W/m2]. Tapasztalat szerint egy családi ház talajkollektorának területigénye kb. másfél, háromszorosa a lakóterületnek. Hátránya, hogy nem minden esetben lehetséges a telek ilyen mértékű megbontása helyhiány, vagy egyéb technikai okokból, ezért főleg újépítésű épületeknél lehet alkalmazni.
A talajkollektort használó hőszivattyúk a talajban raktározott hőenergiát akár 75%-ban fel tudják használni az épület fűtésére, a többi mintegy 25%-ot villamosenergia (vagy földgáz) segítségével állítják elő. A talajkollektoros rendszer kialakítása kedvezőbb költségű, mint talajszondák vagy kutak fúrása. Ezzel szemben hőforrás hőmérséklete nem olyan magas és állandó egész évben, mint fúrás esetén, így a rendszer hatékonysága valamivel alacsonyabb. Általános esetben egy nagyobb családi ház, mely 3000 m3 földgázt használ el egy évben, megfelelő alacsony hőmérsékletű felületfűtés esetén (padló, fal vagy mennyezetfűtés) a következő üzemelési költséggel számolhat: az épületnek mintegy 30.000 kWh hőenergiára van szüksége. Jelen esetben földgázzal 360.000 Ft-os költséget jelent évente. Talajkollektoros hőszivattyú esetében 7.500 kWh villamosenergia (áram) fogyasztásával kell számolni és a további 22.500 kWh-t a Föld szolgáltatja. A villanyszámlánk 217.500 Ft lesz „H” tarifa mellett. Így az éves megtakarítás 142.500 Ft lenne. Ha gázmotoros hőszivattyút alkalmazunk, akkor a 7.500 kWh előállításához csupán ~1000 m3 földgázra van szükségünk, ami 120.000 Ft-os éves költséget jelent, 240.000 Ft-os éves megtakarítással. További jelentős megtakarítás, hogy a nyári hónapokban hűtésre is használhatjuk a hagyományos Split klímával szemben töredék áron. Régi rendszer átalakítása esetén a hűtés-fűtés kombinációval tudunk gyors megtérülést elérni.
Működési elv
A talajkollektoros hőszivattyús rendszer lelke maga a kompressziós hőszivattyú (vannak abszorpciós elven működő hőszivattyúk is, de alkalmazásuk kevésbé gyakori hazánkban). Működése a következőképpen írható le: A berendezés két hőcserélőből (kondenzátor és elpárologtató), egy kompresszorból és egy expanziós szelepből áll. A folyamatról elöljáróban annyit, hogy ez egy körfolyamat. Tehát kezdjük az első lépéssel:
- A talajkollektor csővezetékében lévő folyadék a talajtól hőt von el, megnő a hőmérséklete és a hőcserélőben ezt átadja a hőszivattyúban keringő közegnek, ami ennek hatására elpárolog.
- Ebben az állapotban belép a kompresszorba, ami megnöveli a nyomását és a hőmérsékletét a fűtési előremenő hőmérséklet fölé.
- A kondenzátorba belépve a közeg leadja a hőt a fűtőközegnek, lecsökken a hőmérséklete és kondenzálódik (újra folyékony halmazállapotba kerül).
- A munkaközeg kilépve a kondenzátorból folyadék halmazállapotú és magas nyomású. Áthalad az expanziós szelepen, ahol nyomása lecsökken és lehűl a közeg a hőforrás (talaj) hőmérséklete alá.
Ahhoz, hogy végbemehessen ez a körfolyamat, olyan munkaközegre, gázra van szükség, amelynek alacsony a forráspontja és magas nyomás alatt cseppfolyósodik.
Alkalmazási területek
Kiváló új építésű házaknál, ahol a kollektorok fektetése könnyen megoldható és egy jól megtervezett felületfűtés esetén könnyedén és olcsón hűthetünk-fűthetünk egész évben. Régi épületek esetén, csak akkor alkalmazható, ha olyan alacsony hőmérsékletű felületfűtési rendszerünk van, amellyel alacsony fűtési előremenő hőmérséklettel (35-50°C) a leghidegebb napokon is ki tudjuk fűteni a házat. Más esetben a hidegebb napokon megnő a villamosenergia fogyasztásunk és olyan villanyszámlákkal számolhatunk, mellyel megtakarítást nem várhatunk.
Ajánlás
Mindazoknak ajánljuk akik odafigyelnek környezetükre és egy új fűtési rendszer kialakításánál vagy egy meglévő átalakításánál törekszenek arra, hogy 20 év távlatában a legkevesebb költséggel tudják fűteni és hűteni lakhelyüket. Érdemes vállalni a magasabb beruházási költséget, hogy ne legyünk kitéve a magas fosszilis energiaáraknak, hiszen mottónk így hangzik: „nem vagyok olyan gazdag, hogy olcsó fűtési-hűtési rendszerem legyen, legyen olcsó az üzemeltetése”. Tartsuk azt szem előtt, hogy minél jobban drágul a földgáz, annál többet takarít meg hőszivattyús fűtési rendszerünk, így amíg másnak fő a feje a magas költségek miatt, addig mi élvezhetjük az egyre több megtakarított pénzt.




Biomassza fűtés



A fűtési technológiák szempontjából a biomassza szó alatt a következő tüzelőanyagokat tárgyaljuk: tűzifa, hasábfa, pellet, agripellet, brikett, faapríték, mezőgazdasági tüzelőanyagok. A menüpontokban információt kap a különböző technológiákról és láthat elhelyezési példákat. A különböző biomassza eredetű tüzelőanyagok eltérő technológia alkalmazásával csökkenthetik fűtési költségeit. A következőben minden típushoz rövid összefoglalást olvashat.
Évszázadok óta rendelkezésre álló tüzelő, melynek felhasználására napjainkban modern technológiákat fejlesztettek ki. Tűzifát, illetve hasábfát kiválóan használhatunk faelgázosító kazánban és a vegyestüzelésű kazánban. A faelgázosító kazán rendkívül hatékonyan használja fel a tüzelőanyagot. Ez azt jelenti, hogy kellő méretű kazán egy adott méretű puffertárolóval 1, vagy akár 2 napig is képes a fűtést automatikusan biztosítani. Jelentős előnye az alacsony károsanyagkibocsátás és az automatizáltság. A vegyestüzelésű kazán nagy előnye a beruházási költsége, hiszen jelentősen elmarad a modern tüzelőberendezésektől. A kormány 2011-től támogatni kívánaja a vegyestüzelésű kazánokat, ha előzetesen jelentkezne kattintson ide! Hátránya, hogy óránként, illetve pár óránként meg kell rakni a kazánt. Olcsó beruházási és üzemeltetési költségeinek az szabhat határt, ha nem tudunk ennyit fűtésünkkel foglalkozni. Ideális lehet, aki rendelkezik gázkazánnal, hogy a régi rendszerét csak temperálásra állítja be, és amikor otthon tartózkodik, akkor használja vegyestüzelésű kazánját, így nagyon sok energiát tud megspórolni. Érdemes a vegyestüzelésű kazánoknál arra is odafigyelni, hogy a teljesítményadatok szénre is és fára is meg vannak adva. Mivel szénnél ez magasabb, nem szabad abba a hibába esni, hogy fával nem kellő méretű kazánt veszünk. Nagyon sok időt megspórolhatunk, ha egy puffertárolóval együtt alakítjuk ki a rendszert és így a leghatékonyabban használjuk el a fa hőjét. Ebben az esetben gond nélkül összehangolhatunk egy gáz- és egy vegyestüzelésű kazánt.
A pelletes fűtési rendszerek elterjedésének fő oka, hogy teljesen automatizálható, költségtakarékos megoldást kínálnak. Az pelletgyártás megoldást jelent a faiparban keletkező hulladék további hasznosítására vagy akár a mezőgazdaságban keletkező hulladékok pelletálásával agripelletet állíthatunk elő. A fűrészport vagy a mezőgazdasági hulladékokat egy matricás présgéppel lepréselik és így kis méretű tüzelőanyagot kapunk, mely megkönnyíti a tárolást és szállítást. Így a rendszerünk egy integrált tárolóval, mely 100-500 liter, könnyedén tudjuk hetekig adagolni a berendezést, vagy egy külön tárolóhelység kialakításával akár az egész fűtési szezonban megoldott az automata ellátás. Ez azt jelenti, hogy teljesen egy gázfűtés komfortjával rendelkező fűtési rendszerünk lesz. A pelletes fűtési rendszereknek több féle megoldása van, amely a következő paraméterek szerint változik. A legocslóbb, azonban alacsony automatizáltságú és hatásfokú a rendszer, ha egy pelletkályhátszerelünk be. Ez azt jelenti, hogy egy kis tárolóból lehet adagolni a berendezést, amelyben eltüzelve a pelletet közvetlenül a helyiségben adja le a hőt. Egy kicsivel drágább, ha vízteres pelletkályhát vásárolunk, amely beköthető a jelenlegi fűtésirendszerünkbe. Ebben az esetben a pelletkályha a radiátorokat (központi fűtési rendszert) látja el, vagy puffertárolón keresztül, vagy közvetlenül. Az automatizáltság ebben az esetben is pár napos (akár 5-10 nap)  időre biztosítható. Az igazán modern, teljesen automatizált, minden 21. századi igényt kielégítő pelletes fűtési rendszer minimum 100-500 literes pellettárolóval rendelkezik, mely egybe van építve a kazánnal. A fűtési igények szerint innen csigás behordórendszer szállítja az adott mennyiségű pelletet a tűztérbe. A pellet hatékony eltüzelése komoly műszaki technológiát igényel. Napjainkban sok esetben előfordul, hogy hagyományos vegyestüzelésű kazánokat alakítanak át “pelletkazánná”. Ekkor az szokott lenni a probléma, hogy a kazán teljesítményét a hagyományos vegyestüzelésre adják meg és az átalakított pelletes rendszer nem képes ezt biztosítani. A különbség akkora lehet, hogy az 50 kW névleges teljesítményű kazán pelletes üzemmódban maximum 30 kW-ot tud. De miért is kedvelt ez a kazántípus, mert ára negyede, ötöde egy modern pelletkazánnak. Amikor pedig reklamálnánk, hogy a rendszer nem szolgáltat elég hőt, akkor azzal védekeznek a gyártók, vagy a kivitelezők, hogy a pellet minősége nem megfelelő. Ezeknél az átalakított rendszereknél nem ritka, hogy a nem helyes átszerelés miatt rendszeresen leáll a fűtésünk, ami a pelletégő helytelen kialakítása miatt van.
A legkényelmesebb megoldás, ha rendelkezésünkre áll egy kellően méretezett 6-10 m3-es tároló, ahol az egész évi fűtőanyag tárolható. A pelletes fűtési rendszerek magas hatásfoka abban rejlik, hogy az alapanyag kicsi és nagyon jó hatásfokkal tud elégni, és az adagolórendszer mindig csak annyit pelletet juttat a tűztérben, amennyi szükséges.
A brikett szintén a faiparban keletkező fahulladékok összepréseléséből származó alapanyag. A mérete jelentősen nagyobb mint a pelleté, akkora mint a tűzifa. Felhasználható kandallóban, cserépkályhában, vegyestüzelésű kazánban. Amit nyerhetünk használatával: biztos mennyiség a vásárlás esetén, alacsony nedvességtaratlom magasabb hatásfokkal, megsokszorozódik a rendszerek utántöltésének ideje. Részletes információkat amenüpontban olvashat.
Szabványosított apró méretűre aprított, darált fa. Fő forrása az erdőgazdaságban keletkező vágástéri hulladék, tuskók, ipari hulladékfák. A faapríték nem konkurál sem a tűzifával, sem az ipari minőségű fával, csak és kizárólag hulladékként keletkezik. Felhasználása teljesen automatikus rendszerben lehetséges, ahol nagy méretű tárolókat kell kialakítani, mert a faaprítéknak kisebb az energiasűrűsége mint a pelleté. Magas hatásfoka hasonlóan a pellettüzeléshez az apró méretben és a szabályozható égésben rejlik.
Mezőgazdasági tüzelőanyagok
Mezőgazdasági tüzelőanyagok nagy előnye az olcsó beszerzési ár, amivel számolnunk kell, hogy bonyolult és költséges tüzelőberendezéssel lehet hatékonyan eltüzelni az alapanyagokat. Rendkívül eltérő tüzeléstechnikai jellemzői vannak ezeknek az anyagoknak, így ehhez alkalmazkodó bonyolultságú szerkezetet igényel. Nagy tárolókapacitás kell egységnyi mennyiségű tüzelőanyag felhasználásához. Gondoljunk bele, ha rádobunk egy adag tűzifát a tűzre az szépen füstmentesen jó ideig ég, ha azonban egy marék szalmát dobunk a tűzre, az nagy füsttel szinte azonnal ellobban. Így kell számolnunk a tárolókapacitás kialakításánál és a változó tüzeléstechnikai paraméterekkel. Ha valaki azt mondja, hogy ezt a két teljesen eltérő tüzelőanyagot gond nélkül lehet együtt tüzelni olcsó technológiával, akkor legyünk résen, mert Európában néhány technolóiga képes erre, ennek azonban jelentős technológiai háttere van.
A különböző technológiákról a menüpontban tájékozódhat és láthatja ajánlott kialakításukat családi házaknál a fenti képen.



Faelgázosítás



A faelgázosító kazánok legideálisabb alapanyaga a száraz tűzifa vagy hasábfa. Típustól függően eltérő méretű fa pakolható a kazánok tűzterébe. Árban ugyanaz mondható el, mint a faaprítéknál, egységnyi energiamennyiséget tekintve 10 kWh 60 Ft-ba kerül hasábfával, 120 Ft-ba gázzal. Beruházási költsége és a rendszer automatizáltsága is elmarad a biomassza tüzelés más modern rendszereitől (faapríték, pellet), azonban akinek minden nap van 15 perce a fűtésével foglalkozni és ezzel pénzt megtakarítani, annak a legideálisabb megoldás.
Működés
A faelgázosító kazánoknak két meghatározó része van. Egy elgázosító térbe kell a tűzifát bepakolni, ahol első körben megkezdődik a fa nedvességtartalmának eltávozása (ezért fontos az alacsony nedvességtartalom, hogy ez ne emésszen fel túl sok energiát). Ezután alacsony oxigénszint mellett a fa kigázosodik, elgázosodik és ezt a tűztérbe vezetve magas oxigéntartalom mellett eltüzeljük. A faelgázosító kazánok akkor tudnak igazán hatékonyan működni, ha egy kellő méretű (1,5 – 3 m3 családi háznál) fűtési puffer tárolóra tudnak rádolgozni. Ezzel elkerülve, hogy nagy mennyiségű fa eltüzelésekor az energia nem hasznosul rendesen, hiszen a leadott hőre nincsen hirtelen szükség. A tároló elosztja méretétől függően 12, 24 vagy akár 48 órára a hőmennyiséget, így elérve a legmagasabb hatásfokot és a tűz állandó táplálására sincs szükség többet.
Alkalmazási terület
A faelgázosító kazánok elterjedésének több oka is van. A tűzifa egyike a legolcsóbban beszerezhető tüzelőanyagoknak így egy valóban költségtakarékos megoldást kínál. A hagyományos fatüzeléses rendszereknek nagy hátránya az automatizáltság teljes hiánya és az alacsony hatásfok, alacsony hő komfort mellett. A faelgázosító kazánokat nem kell minden órában megrakni, így helyettünk is gazdálkodik kevés szabadidőnkkel. A rendszer alkalmazható bármely hagyományos központi fűtéshez, új rendszer telepítésénél is ideális megoldás, főleg napkollektoros használati melegvíz-termeléssel kombinálva. Legalkalmasabb 50-400 m2-es ingatlanok fűtésére.
Kinek ajánljuk?
Mindazoknak ajánljuk, akik odafigyelnek környezetükre és egy új fűtési rendszer kialakításánál vagy egy meglévő átalakításánál törekszenek arra, hogy 20 év távlatában a legkevesebb költséggel tudják fűteni lakhelyüket. Viszonylag alacsonyabb beruházási költséggel és kis munkával, nem leszünk kitéve a magas fosszilis energiaáraknak, hiszen mottónk így hangzik: „nem vagyok olyan gazdag, hogy olcsó fűtési rendszerem legyen, legyen olcsó az üzemeltetése”. Tartsuk azt szem előtt, hogy minél jobban drágul a földgáz, annál többet takarít meg falgázosító berendezése, így amíg másnak fő a feje a magas költségek miatt, addig mi élvezhetjük az egyre több megtakarított pénzt.




 Pellet



A pellet biológiai eredetű szilárd szerves hulladékok összepréseléséből származó tüzelőanyag. Európában főleg a német (DIN) és az osztrák (Ö-Norm) szabványok az elfogadottak, melyek biztosítják számunkra, hogy a megvásárolt alapanyag biológiai eredetű (még ragasztóanyagot sem tartalmaz) nem teszi tönkre kazánunkat és a kiadott pénzért biztos fűtőértékű tüzelőanyagot kapunk. A pelletes fűtési rendszerek elterjedésének köszönhetően a pellet árát a „pellettőzsdén” szabják meg, amelyet minden hónapban közzétesznek. (honlapon is olvasható és beszerezhető). A pellet ára így hosszútávon kiszámítható megtakarítást eredményez a fosszilis tüzelőanyagokkal szemben, hiszen árképzésében ezek árához viszonyít. Amíg 1 m3 földgáz (10 kWh) 120 Ft, addig 2 kg fapellet (10kWh) 90 Ft.
A pelletet 3 kiszerelésben szállítják. Első esetben 15 kg-os csomagolt zsákokban, amelyet raklapon szállítanak le, ez a legkönnyebben kezelhető formája, azonban itt felárat kell fizetni a csomagolásért minden 15 kg után. Másik eset a Big-Bag zsákos szállítás mely nagyobb mennyiség és a rendszer akár közvetlenül a zsákból is adagolható. Harmadik esetben ömlesztve szállítják a pelletet tehergépjárművel, melyet a helyszínen egy erre alkalmas befúvószerkezettel közvetlenül a tüzelőanyagtárolóba fújnak be vagy hord be a csigás rendszer.
Hagyományos esetben a minden igényeknek megfelelő, teljesen automatizált pelletkazán a pincében, illetve egy erre kialakított helységben telepíthető. Egyik megoldás az integrált pellettárolóval, mely a kazántesttel egybeépített tároló, ahova mérettől függően 1-4 heti tüzelőanyag tárolható be. Másik esetben pedig egy 4-6 m2-es tároló helyiség kerül kialakításra, ahonnan csigás szállítóberendezés adagolja a kazánt. Ebben az esetben akár az egész fűtési szezonra való pelletmennyiség betárolható. Mindkét esetben olyan automatizált a fűtési rendszerünk, mint bármelyik modern központi fűtés csak időközönként a feltöltésre kell időt fordítanunk.
Pelletkályha felállítási helye közvetlenül a fűtendő helyiségben van. A fűtésünket segítheti a pellet eltüzelése során felszabaduló hő közvetlen a helyiséget fűti. Itt is található egy integrált pellettároló, amely azonban pár napos mennyiség betárolására szolgál. A pelletkályhák bizonyos típusainál van lehetőség a központi fűtési rendszerbe való bekötésre, így használati melegvíztermelésbe vagy akár a fűtésbe is be tud segíteni a téli hónapokban. A nyári hónapokban nem célszerű a használata melegvíztermelésre, hisz ilyenkor fűti a helységet ahol telepítésre került. Ebben az esetben napkollektor alkalmazása javasolt.
Működési elv
A pelletkazánok teljesen automatizált tűzelési rendszerek melyek 90%-ot meghaladó hatásfokkal bírnak és környezetbarát hőt szolgáltatnak. Az alapanyag beadagolás a fűtési igények szerint történik. A helységben előírt hőmérséklet szerint kerül adagolásra a pellet, melyet csigás szállítóberendezés adagol a tűztérbe. A rendszer komplett visszaégést gátló berendezéssel van ellátva. Miután a tűztérben elég a pellet, az a fűtési puffertárolóra vagy közvetlenül a fűtési rendszerre dolgozik.
A pelletkályhák szintén automatizáltan működnek, csak sugárzó hőt szolgáltatnak a helyiségben. Működési elvük teljesen hasonló a cserépkályháéhoz, azzal a különbséggel, hogy több napi alapanyag betöltésére és a rendszer automatizálására van lehetőség.
Mindkét esetben az elégett pellet a hamukihordó berendezés segítségével a hamutárolóban gyűlik. A fapellet eltüzelésénél minimális, 1-2% hamu keletkezik, ami azt jelenti, ha eltüzelünk 100 kg pelletet, akkor csak 1kg hamu gyűlik össze egy zárt tárolóban. Egy átlagos családi ház esetében, ami 3000m3 földgázt használ évente, 6 tonna pelletet tüzel el és mindössze 60 kg hamu keletkezik évente, melyet 6-8 alakalommal ki lehet üríteni.
Az eltérő tüzeléstechnikai paraméterek miatt, elég bonyolult különböző típusú alapanyagokat eltüzelni. Gondolunk itt szalmapellet és egyéb agripelletek eltüzelése fapellettel. A piacon több gyártó is nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy olyan berendezést alkosson, mellyel ez lehetséges. Több gyártónak is sikerült olyan beállítási paramétereket kifejleszteni, mellyel akár 40 különböző alapanyag is eltüzelhető. Lágyszárú növényeknél ügyelni kell arra, hogy a keletkező hamu mennyisége megnő és akár 4-6% is lehet. Csak olyan terméket lehet ilyen igény esetében megvásárolni, mely minősítést szerzett adott tüzelőanyagok alkalmazására és garanciát is vállal a berendezésére.
Alkalmazási területek
A pellettűzeléses rendszerek elterjedésének két oka van. A faiparban és erdő-, illetve mezőgazdaságban keletkező hulladékok hasznosítása a pellet gyártásával valósítható meg. Másik előnye, hogy kis helyigényének köszönhetően városias környezetben kialakítható egy minden kényelmet kielégítő környezetbarát fűtési rendszer. Alkalmazása főleg családi házak komplett fűtésénél, illetve bizonyos helyiségek kiegészítő fűtésére javasolt.
Ajánlás
Mindazoknak ajánljuk, akik odafigyelnek környezetükre és egy új fűtési rendszer kialakításánál vagy egy meglévő átalakításánál törekszenek arra, hogy 20 év távlatában a legkevesebb költséggel tudják fűteni lakhelyüket. Érdemes vállalni a magasabb beruházási költséget, hogy ne legyünk kitéve a magas fosszilis energiaáraknak, hiszen mottónk így hangzik: „nem vagyok olyan gazdag, hogy olcsó fűtési rendszerem legyen, legyen olcsó az üzemeltetése”. Tartsuk azt szem előtt, hogy minél jobban drágul a földgáz, annál többet takarít meg pelletes fűtési rendszerünk, így amíg másnak fő a feje a magas költségek miatt, addig mi élvezhetjük az egyre több megtakarított pénzt.


 Brikett



A fabrikett és a biobrikett modern, környezetbarát tüzelőanyag, amely alkalmazásakor a környezetvédelem érdekei, a hulladék (fűrészpor) újrahasznosítás szempontjai, és a természetes tüzelő anyagok iránt szimpátia, valamint  ezeken kívül a kényelmi szempontok is maximálisan megvalósíthatóak. (hisz a jó minőségű brikett tiszta, nem szemetel) A tűzifa, a szén, a koksz és a szénbrikett helyett ajánlott környezetbarát tüzelőanyag legfontosabb jellemzői:
A fabrikett természetes alapanyaga: fűrészpor, faforgács, faőrlemény . Beszerzésekor azzal számolhat, hogy kb. 35-50%-kal kisebb mennyiség szükséges mint száraz tűzifából. Viszont a nyers tűzifához képest,  akár 50-60% megtakarítás is lehet. Fűtőértéke nagy, kb. 18-19 MJ/kg ( 4000-4500 kalória ),tehát megegyezik a barnaszén-brikett energiatartalmával. A fa 13,5-14 MJ/Kg fűtőértékkel bír, ha száraz! A hamutartalma kicsi 1-3%. Emellett környezetbarát, természetes növényi tápanyag.
Égési idő: 1,5 - 3,5 óra, de ha jól lefojtható tüzelőberendezésben használjuk, az izzás ideje 6-10 Kg tömegű keményfa brikettnek: 10-12 óra is lehet.
Gyakorlati példa: kb. 50m2 alapterületű nappali-étkezőt, 6-7 Kg  brikettel 20-23 C0 –on tartunk cserépkályhával fűtve a helységet 12-24 órán keresztül! 
Brikett rendelése esetén konkrétan akkora mennyiséget kap, mint amennyit rendelt, mivel a zsákok, dobozok, kötegek egységcsomagok, így könnyen kontrolálható a kiszállított tüzelőanyag mennyisége.
A tűzifánál a súly általában nem kontrollálható, csak a térfogat, ha már házhoz van szállítva.
Brikett vásárlása esetén nem vásárolja meg a (közel 50%) vizet mint a fánál, amely a súlyt, így az árat is növeli, viszont a fa fűtőértékét jelentősen csökkenti ( frissen vágott fa esetén több mint a felére)
A brikettnek azonban alacsony a víztartalma 5-10% , hiszen kényszerszárított, Ha nedves lenne szétesne, így tehát a teljes hőmennyiség fűtésére fordítódik.
Ezt a tüzelőanyagot azért kedvelik azok akik már kipróbálták mert tiszta, száraz, nem kell vágni, nem kell hasogatni.
Ahhoz, hogy e környezetbarát tüzelőanyag, a fabrikett előnyeit megtapasztalhassuk, élvezhessük, megfelelő és jó állapotú tüzelőberendezésben kell elégetni. Mindenekelőtt azt kell tudnunk, hogy a biofabrikett használatakor a fatüzelés ismérveit kell betartani.
A tűzifával szemben 2-3 szor nagyobb sűrűségű, és mintegy 30-60 %-kal nagyobb fűtőértékű, ezért ugyanolyan meleg eléréséhez a kályhánkba, kandallónkba sokkal kisebb mennyiséget kell elégetni, mint fából! (Vagy egy másik megoldás lehet, hogy sokkal jobban visszafolytja az égést, a levegő elvételével)  Égés közben a biofabrikett mérete növekedhet, ezért a tűzteret nem szabad teljes mértékben kitölteni (ajánlott a maximum:50-70 % -os feltöltés ).A brikett a gyújtósra vagy a parázsra helyezés után kb.: 15-25 perc elteltével begyullad, és távozik belőle a (max.: 10 %) nedvesség . Ezt követően, ha lefolytjuk a levegőt, nagyon sokáig: 2-12 órán keresztül ég-izzik. Attól függően, hogy mennyire fojtottuk le, és hogy mekkora tömegű brikettet helyeztünk az égéstérbe.



   

Vegyestüzelésű kazán



A vegyestüzelésű kazánok a legegyszerűbb megoldást kínálják szilárd, megújuló és megújítható tüzelőanyagokkal való környezetbarát fűtésre. A kazánok felépítése egyszerű, automatizáltsága alacsony. Aki vegyestüzelésű kazánnal akar fűteni, számolnia kell azzal, hogy folyamatos kézi utántöltést igényel a rendszer. A vegyestüzelésű kazánok támogatására várhatóan 2011 első felében kerül kiírásra az új kazáncsere program. Ha előzetesen jelentkezne a pályázatra, kattintson ide!
 A kazán tűzterét direkt kell megtölteni tűzifával. A tüzelőanyag mérete kazántípustól függ. Ez azt jelenti, hogy bizonyos típusokba akár méteres fákat is lehet bepakolni, egyes típusokban viszont csak kisebb tűzifát. A tűztérbe betöltött tüzelőanyag mérettől és mennyiségtől függően adott idő alatt ég le. A kazán típusától és minőségétől függően lehet 1 óra, de akár 12 óra is, amíg a tüzelőanyag leég. A vegyestüzelésű kazánok viszonylag nagyobb víztérrel rendelkeznek és direkt központi fűtésre lehet csatlakoztatni. Alkalmasabb megoldás a hőigények egyenletes kiszolgálására egy puffertároló közbeiktatása, így az eltüzelt alapanyag egyenletesebben hasznosul, így emeli a rendszer hatásfokát. Aki vegyestüzelésű kazánt szeretne, számoljon azzal, hogy egy nap több alkalommal kézileg kell a tűzteret megtölteni fával, illetve egyéb alternatív mezőgazdasági alapanyaggal. Lehetőség van a rendszer bekötésére a használati meleg vízelőállításra is. Ekkor a vegyestüzelésű kazánunk mind a fűtést, mind a használati meleg víztermelést ellátja. Érdemes meglévő gázos fűtés esetén kombinálni a rendszert és így elérhetjük azt, hogy a gázkazánnal egy alap, temperáló fűtést biztosítunk, és amikor otthon tartózkodunk, kiváltva a gázfelhasználást, csak fával tüzelünk. Így nem jelenthet gondot, hogy napokra, vagy akár 1 hétre is elutazzunk, mert a gázfűtés temperálja az épületünket. Mivel a tűzifa harmad áron beszerezhető, mint a gáz, így is jelentős megtakarítás érhető el. Ahol azonban a fűtési szezon teljes egészén megoldható a kazán állandó táplálása, ott ideális megoldást nyújt a vegyestüzelés, alacsony beruházással, egy kis napi munkával töredékére csökkenthetjük költségeinket. Kecsegtető lehet a beruházás az alacsony bekerülési költségek miatt, azonban mérlegeljük a hátrányokat is. Ezek az alacsonyabb hatásfok, az automatizáltság hiánya, magasabb szennyezőanyag kibocsátás. Nem szabad a vegyestüzelést összehasonlítani a szilárd tüzelés többi (pellet, apríték, faelgázosítás) formájával. A legtöbb támogatási rendszer, csak a modern, környezetbarát fűtési módokat támogatja a vegyestüzelés ki van zárva a pályázati felhívásokban. A 21. század kihívásainak csak a legmodernebb megújuló energiákra alapozott fűtési rendszerek felelhetnek meg, ahol a legmagasabb hatásfokon történik a tüzelőanyagok hasznosítása:
  • Hiszen minden rendelkezésre álló energiaforrásra hosszútávon van szükségünk!
  • Ahol a légszennyező anyagok kibocsátása rendkívül alacsony, a vegyestüzelésnél értékes hőenergia távozik a füstgázban és ezzel együtt sok szennyezőanyag.
  • Ahol a rendszer és a teljes fűtés automatizáltsága rendkívül magas, hiszen nem jelenthet számunkra plusz munkaigényt a rendszer üzemeltetése.

Kinek ajánljuk?
 Mindazoknak ajánljuk, akik elkötelezettek a megújuló energiák hasznosításában és képesek kompromisszumra egy kevésbé modern rendszer alkalmazásával pénzt megtakarítani.




   Napkollektor



A napkollektor jelenleg a napenergia hasznosítására leggyakrabban alkalmazott épületgépészeti berendezés hazánkban. Jellemzően a beérkező napsugárzásnak azt a tulajdonságát használja ki, hogy a sötét színű felületeket felmelegíti. Ezt a melegítő képességet hatékonyan kihasználva mind meleg víz előállításra mind fűtés rásegítésre rendkívül jól alkalmazható megoldás a napkollektor. A napkollektort gyakran alkalmazzák kültéri és beltéri medencék vizének melegítésére is.
A napkollektor felületét egy speciális fényelnyelő matt réteggel vonják be ezzel elérve, hogy a lehető legnagyobb arányban nyelje el a beérkező sugarakat.  Ezt a felületet szaknyelven abszorbernek hívják. Az abszorber által összegyűjtött hőt a hőcserélő közegen (folyadék halmazállapotú, kivéve a légkollektoroknál) keresztül vezetik el.
A munkaközeg jellemzően egy rendkívül jó hővezetési tulajdonságú fagyálló folyadék. Miután felmelegszik a napkollektor belsejében egy zárt rendszeren keresztül, ahol átadja a napból kinyert hőenergiáját a szolár energiatárolónak.
A napkollektorok új és meglévő épületek esetében is alkalmazhatóak, tervezésük és szerelésük is nagy szakértelmet és jártasságot kíván meg ezért ha megfelelő rendszert akarunk mindenképpen tapasztalt szakembergárdához  forduljunk elképzeléseinkkel.
Jelenleg két gyakran alkalmazott napkollektor típus van elterjedőben Magyarországon, ezek a
Jelenleg a napkollektoros rendszerek építésére vissza nem térintendő támogatásra lehet pályázni, bővebb információt a pályázatokról a pályázatok menüpontban találhat.


Légkollektor



Mire használható a légkollektor?
A légkollektor egy olyan napenergiát hasznosító berendezés, amellyel az éves fűtési költségünkből 30-50%-ot lefaraghatunk, továbbá tudatos döntésünkkel a jövőben magasabb életszínvonalra tudunk szert tenni.
Működés
A napkollektorok családjába tartozó termékek közül a legegyszerűbb sokak szerint a leghálásabb fajta. Egyszerűsége mellé megbízhatóság és elnyűhetetlenség párosul, jellemzően fűtés rásegítésre alkalmazott eszköz, de röviden lássuk hogyan is működik.
A beérkező napsugarak hatására a légkollektorban (akárcsak egy üvegházban) felmelegszik a levegő. Ezt a meleg levegőt egy egyszerű ventilátor a lakásunkba hajtja, így fűtve azt. Természetesen a rendszer része az elmaradhatatlan termosztát, hogy igényeinknek megfelelő pillanatban kezdje működését a kollektorunk. Természetesen a fűtési szezon közepén is részt vesz otthonunk fűtésében ezzel jelentős kiadásoktól mentve meg minket. Természetesen a napsütéses órák számától függ, hogy a rendszerünk milyen mértékben vesz részt házunk fűtésében egy adott napon. Kiemelendő, hogy az egész fűtési szezonban (még a januári zimankóban is) számíthatunk áldásos tevékenységére, ezért az év során mindig örömmel tölthet el minket egy kis napsütés.
Alkalmazási területek
Akár építkezünk akár a meglévő fűtési rendszerünket szeretnénk gazdaságosabbá tenni megfelelő megoldás a légkollektoros megújuló fűtési rendszer alkalmazása. Rendkívül előnyös megoldás abban az esetben, ha az otthonunkat szeretnénk megkímélni a drasztikus átalakításoktól mégis szeretnénk tagjai lenni a tudatosan gondolkozó, előnyöket kereső megújuló energiát használó emberek táborának.
Miért ajánljuk?
Jelen gazdasági helyzetben nehéz olyan befektetési formát találni, amely valóban olyan mértékű gyarapodást garantál számunkra, amellyel érezhetően javíthatunk életszínvonalunkon. Mindenki olyan dologra szeretné befektetni megszerezett anyagi javait, amely azonnal napról-napra látható gyarapodást, költség csökkentést, életszínvonal növekedést hoz életébe.
Gondoljunk bele, hogy amikor előbújik a nap minden alkalommal eszünkbe fog jutni, hogy ebben a pillanatban nekünk dolgozik, mi pedig okos gazda módjára büszkén elmondhatjuk, hogy mindamellett, hogy lépésünkkel saját boldogulásunkat mozdítottuk el, a többi emberért és az unokáinkért is tettünk valamit.



  Vákuumcsöves



Ha Ön megújuló energiaforrás hasznosításán gondolkozik, akkor a legtisztább és legcélszerűbb megoldás az év legnagyobb részén rendelkezésre álló napsugárzást erre alkalmas vákuumcsöves napkollektorral a költségek lefaragására beszereznie.
Az Ön háztartásában a használati melegvíz felhasználás télen-nyáron közel állandó. Napkollektoros rendszert erre az igényre lehet könnyen és gazdaságosan telepíteni. A folyamatosan és kiszámíthatatlanul növekvő fosszilis energiahordozók ára miatt, azonban felmerül az igény napkollektoros rendszer telepítése esetén a fűtési rendszer napkollektoros támogatására, rásegítésére. Ez azért jelent nagy kihívást, ugyanis akkor nő meg fűtési hőszükségletünk, amikor hideg, többnyire borult idő van. Hagyományos síkkollektorral a téli időben még napsütés esetén is, kevés napenergiát lehet hasznosítani, ugyanis a nap sugárzása által felmelegedő felület a külső alacsony hőmérséklet miatt visszahűl. A vákuumcsöves napkollektor előnye, hogy a vákuum nem adja át a hőt a környezetének. A vákuumcsöves napkollektorok 70 éves múltra tekintenek vissza és jelenleg a 3. generációs parabolatükrös (mely több irányból fókuszálja a sugárzást) és a 4. generációs hőcsöves (heat-pipe) kollektorok tekintendők a legmodernebbeknek.
A vákuumcsöves napkollektorok előnye abban rejlik, hogy alacsony külső hőmérséklet mellett (télen) nagyobb hatásfokkal működnek és részben képesek a szórt diffúz napsugárzás (borús időben tapasztalható) hasznosítására is. A vákuumcsöves napkollektorok esetében kiemelendő, hogy a jó minőség alapfeltétele a valóban jó és tartós rendszer kiépítésének.
Akárcsak a síkkollektorok esetében a vákuumcsöves napkollektorokra is pályázhatunk vissza nem térítendő állami támogatásra, a részletes pályázati információkat megtalálja a pályázatok menüpont alatt.
Hazánkban már számos kitűnően működő rendszer került kialakításra, vákuumcsöves napkollektor gyakran alkalmazott megoldás használati meleg víz előállítására valamit fűtésrásegítésre is. Nem véletlenül, mivel a jelenlegi energiahordozó árak (főként gáz) mellett egy napkollektoros rendszer megtérülése évről évre csökken, hogy jelenleg a legkiszámíthatóbb és leghatékonyabb befektetések közé sorolható. Akik akkor ruháztak be, amikor 20-25 éves megtérülést jósoltak nekik, a folyamatos áremelkedés miatt akár 10 év alatt megtakarították a beruházást és a következő 10-20 évben pedig jóformán ingyen állítanak elő használati melegvizet és a fűtésük adott hányadát is ingyen megtermelik. Akik ma hosszú távon gondolkoznak, ajánlott napkollektoros rendszert telepíteniük, ugyanis összehasonlítva egy hagyományos banki befektetéssel, a saját ingatlanom értékét javítottam vele és az évi pár százalékos kamattal szemben 10 év után akár 40-50%-os kamatot is hozhat a beruházásom bármiféle kockázat nélkül.
Mindez a kollektoros rendszerek árának csökkenésével, hatékonyságuk fokozódásával a fosszilis energiaforrások árának növekedésével és a közműves energia ellátás fokozódó bizonytalanságával magyarázható.
Tehát elmondható, hogy aki belátható időn belül szeretne tartós, kiszámítható megtakarítást elérni az helyesen dönt, amikor egy napkollektoros rendszer megvalósítása mellett dönt. Általánosságban elmondható, hogy a vákuumcsöves napkollektorokkal az Ön háztartása áprilistól októberig előállíthatja a használati meleg víz 90-95%-át az év többi részében pedig a 35-40%-át. Amennyiben olyan rendszert választ, amely fűtésrásegítésre is alkalmazható megtakaríthatja az éves fűtési költségének a 30-35%-át. Természetesen pontosabb számok egy konkrét rendszer esetében állnak rendelkezésre, fontos hozzátenni, hogy egy magasabb elvárásoknak megfelelő rendszer esetén nagyobb megtakarítások is elérhetőek.
Kinek ajánlott?
A vákuumcsöves napkollektoros rendszerek a belátható időn belül stabil megtakarítást keresők számára ajánlhatóak, akik a szeretnék, ha otthonuk a magas gázárak mellett is olcsón magas komfortot biztosítson a jövő kihívásainak eleget téve, mindezt a legtisztább megújuló energia felhasználásával. Nem véletlen, hogy Nyugat Európán szinte napkollektor őrület söpört végig az elmúlt időszakban, a tapasztalatok azt mutatják, hogy hálás és megtérülő beruházás, legyen szó már megépült vagy építés alatt álló otthonokról. Mindezek szellemében a mottónk így hangzik: „nem vagyok olyan gazdag, hogy olcsó meleg víz előállító rendszerem legyen, legyen olcsó az üzemeltetése”.
Kapcsolódó írások:



 Síkkollektor



Ha Ön megújuló energiaforrás hasznosításán gondolkozik, akkor a legtisztább és legcélszerűbb megoldás az év legnagyobb részén rendelkezésre álló napsugárzást erre alkalmas síkkollektorral a költségek lefaragására beszereznie.
Az Ön háztartásában a használati melegvíz felhasználás télen-nyáron közel állandó. Napkollektoros rendszert erre az igényre lehet könnyen és gazdaságosan telepíteni. A folyamatosan és kiszámíthatatlanul növekvő fosszilis energiahordozók ára miatt, azonban felmerül az igény napkollektoros rendszer telepítése esetén a fűtési rendszer napkollektoros támogatására, rásegítésére. Ez azért jelent nagy kihívást, ugyanis akkor nő meg fűtési hőszükségletünk, amikor hideg, többnyire borult idő van. Hagyományos síkkollektorral a téli időben még napsütés esetén is, kevés napenergiát lehet hasznosítani, ugyanis a nap sugárzása által felmelegedő felület a külső alacsony hőmérséklet miatt visszahűl. A síkkollektorral tavasszal és ősszel viszonylag magasabb külső hőmérséklet mellett lehet a fűtési rendszerükbe gazdaságosan hőt termelni. Téli időszakban igazán hatékony megoldást fűtésrásegítésre a vákuumcsöves napkollektor jelenti.
A síkkollektorok előnye abban rejlik, hogy felépítésük egyszerű és megbízható. Egy edzett üveggel fedett kollektor házban elhelyezett elnyelőlemezből (abszorber) és az elnyelő lemezre rögzített csőkígyóból áll. A csőkígyőban fagyálló folyadék kering, amelyet a beérkező napsugarak magas hőmérsékletre melegítenek. A kollektorház belsejét hőszigetelő anyaggal látják el a hőveszteség minimalizálása érdekében. A csőkígyóban felmelegített folyadék elszállítja az elnyelt hőenergiát a puffer tárolóba, ahol egy hőcserélő segítségével meleg vizet készít. Amennyiben odafigyelünk és jó minőségű terméket választunk, szakszerű a napkollektor beépítése, nyugodtan 30-40 évig számolhatunk egy megbízható, takarékos rendszerrel. Még egy jelentős tényező a rendszerünk gazdaságosságánál, hogy a méretezést (puffer, napkollektor méret) pontosan az igényeink szerint odafigyelve válasszuk meg szakemberek segítségével. További jelentős előnye ennek az energiatermelésnek, hogy a napsugárzásnál semmilyen áremelkedéssel nem kell számolni.
Akárcsak a síkkollektorok esetében a vákuumcsöves napkollektorokra is pályázhatunk vissza nem térítendő állami támogatásra, a részletes pályázati információkat megtalálja a pályázatok menüpont alatt.
Hazánkban már számos kitűnően működő rendszer került kialakításra, a síkkollektor a leggyakrabban alkalmazott megoldás használati meleg víz előállítására. Nem véletlenül, mivel a jelenlegi energiahordozó árak (főként gáz) mellett egy napkollektoros rendszer megtérülése évről évre csökken, hogy jelenleg a legkiszámíthatóbb és leghatékonyabb befektetések közé sorolható. Akik akkor ruháztak be, amikor 20-25 éves megtérülést jósoltak nekik, a folyamatos áremelkedés miatt akár 10 év alatt megtakarították a beruházást és a következő 10-20 évben pedig jóformán ingyen állítanak elő használati melegvizet és a fűtésük adott hányadát is ingyen megtermelik. Akik ma hosszú távon gondolkoznak, ajánlott napkollektoros rendszert telepíteniük, ugyanis összehasonlítva egy hagyományos banki befektetéssel, a saját ingatlanom értékét javítottam vele és az évi pár százalékos kamattal szemben 10 év után akár 40-50%-os kamatot is hozhat a beruházásom bármiféle kockázat nélkül.
Mindez a kollektoros rendszerek árának csökkenésével, hatékonyságuk fokozódásával a fosszilis energiaforrások árának növekedésével és a közműves energia ellátás fokozódó bizonytalanságával magyarázható.
Tehát elmondható, hogy aki belátható időn belül szeretne tartós, kiszámítható megtakarítást elérni az helyesen dönt, amikor egy napkollektoros rendszer megvalósítása mellett dönt. Általánosságban elmondható, hogy a vákuumcsöves napkollektorokkal az Ön háztartása áprilistól októberig előállíthatja a használati meleg víz 85-95%-át az év többi részében pedig a 20-30%-át. Amennyiben olyan rendszert választ, amely fűtésrásegítésre is alkalmazható megtakaríthatja az éves fűtési költségének a 10%-át. Természetesen pontosabb számok egy konkrét rendszer esetében állnak rendelkezésre, fontos hozzátenni, hogy egy magasabb elvárásoknak megfelelő rendszer esetén nagyobb megtakarítások is elérhetőek.
Kinek ajánlott?
A síkkollektoros rendszerek a belátható időn belül stabil megtakarítást keresők számára ajánlhatóak, akik a szeretnék, ha otthonuk a magas gázárak mellett is olcsón magas komfortot biztosítson a jövő kihívásainak eleget téve, mindezt a legtisztább megújuló energia felhasználásával. Nem véletlen, hogy Nyugat Európán szinte napkollektor őrület söpört végig az elmúlt időszakban, a tapasztalatok azt mutatják, hogy hálás és megtérülő beruházás, legyen szó már megépült vagy építés előtt álló otthonokról. Mindezek szellemében a mottónk így hangzik: „nem vagyok olyan gazdag, hogy olcsó melegvíz előállító rendszerem legyen, legyen olcsó az üzemeltetése”.



Napelem



A napelem olyan épületgépészet berendezés, amely napsugárzás (ebből is a fénysugárzás) energiáját közvetlenül villamos energiává alakítja. A napelem feltalálásával közvetlenül hasznosíthatóvá vált a Föld elsődleges energiaforrása. Ez azért is volt rendkívül lényeges felfedezés mivel a Földön található kitermelhető kőolajkészletekben rejlő energiát a Nap 36 óra alatt sugározza a Földre.
Jelenleg még nem rendelkezünk olyan technológiával, amely képes lenne teljes mértékben a felénk érkező óriási energiát hasznosítani azonban ennek már töredéke is hozzásegíthet minket villanyszámlánk minimalizálásához.

Hogyan működik?

Nagyon leegyszerűsítve a folyamatot elmondható, hogy a csomagocskákban (fotonok formájában) beérkező fényenergia hatására a félvezető anyagból készült napelemben mozgásképes töltött részecskék szabadulnak fel így áramlásukkal elektromos áramot hoznak létre.
Az így létrejött egyenáramot a berendezéseink közvetlenül nem tudják alkalmazni így egy inverter közbeiktatása szükséges.
A napelemes rendszerek alapvetően két kategóriába sorolhatók:
szigetüzemű napelemes rendszer,
hálózatra termelő napelemes rendszer.
A napelemek többféle kivitelben készülnek, anyaguk szerint a következők szerint csoportosíthatóak:



Amorf



A napelemek közül gyakorlatilag a legelterjedtebb típus, mivel alacsony előállítási költsége miatt elérhető berendezés.
A hatásfoka az amorf napelem típusnak a leggyengébb (a kristályosakkal összehasonlítva), azonban olcsósága miatt gyakran alkalmazzák olyan esetben, amikor nagy felület (szabad homlokzat) áll rendelkezésre az elhelyezéséhez.
A gyártás folyamata teljesen különbözik a kristályosokétól, a hordozó közeg jellemzően az üveg. A napelem ezen típusára jellemző, hogy a szórt fényt jobban képes hasznosítani mint a direkt közvetlen napsugárzást.
A legtöbb gyártó 10 év garanciát ad az amorf napelemekre továbbá a gyakorlat azt mutatja, hogy várható élettartamuk 15 évben határozható meg.
Természetesen hálózatra kötött és szigetüzemű napelemes rendszerek esetében is alkalmazható megoldás.



 Polikristályos



Az egykristályos (monokristályos) napelem magas előállítási költsége és a jó minőségű szilícium egykristályos alapanyag alapanyaga miatt a polikristályos félvezető rétegek alkalmazása fejlődésnek indult a napelemek gyártása során.
Azonban polikristályos szilíciumnak van egy olyan hátrányos tulajdonsága a monokristályossal szemben, hogy több kristályhibát tartalmaz, így az egy felületegységre eső hatásfoka elmarad az egykristályosétól, hozzávetőlegesen (gyártmánytól függ) 12-15 %.
Ezzel szemben az előállítása egyszerűbb és gyorsabb így áruk alacsonyabb és a hatásfokok sem marad el sokban az egykristályosétól. Azonban a piaci áruk az utóbbi időben a keresleti tényező miatt megközelíti a magasabb hatásfokú monokristályos árát.
Viszonylag magas 10-15 éves garanciát kaphatunk egy ilyen napelemre, több gyártó hatásfok garanciát is kínál, amit érdemes megfontolni. A napelemek e típusának várható élettartama magasabb, mint az amorf napelemeknek, 20-25 é



 Monokristályos



A napelemek közül a legmagasabb igényeknek is megfelelő berendezések.
Jellemzően a legdrágábbak, azonban ezt kedvező tulajdonságaikkal meg is hálálják. A monokristályos napelem hatásfoka a legmagasabb eléri a 15-17%-ot ezzel maga mögé utasítva az amorf és polikristályos társait.
Legjobban a közvetlen napsugárzást hasznosítja, de azt akár alacsony napállás esetében is megfelelő hatásfokkal.
A vásárlásnál figyelni kell, hogy a napelem kerete vékony legyen, hogy az alacsony napállású időszakok esetében se vessen árnyékot a szélső cellák felületére.
Az élettartamára jellemző, hogy akár 30-35 éven keresztül is problémamentesen üzemelnek, továbbá a forgalmazók is nagyobb garanciát biztosítanak, mint a többi napelem esetében.
Természetesen hálózatra kötött és szigetüzemű napelemes rendszerek esetében is alkalmazható megoldás.
Szerkezetükre magas mechanikai szilárdság jellemző, egyes napelemekre teljesítménygaranciát is biztosít a forgalmazó, érdemes ilyen napelemet választani, hiszen hazánkban jelenleg még elég hosszú ideig tart a rendszer megtérülése.
A környezeti hőmérséklet természetesen hatással van a monokristályos napelemek teljesítményére. Általánosságban elmondható, hogy alacsonyabb hőmérsékleten (pl. télen) erős sugárzás hatására magasabb teljesítményre képesek, mint a magas hőmérsékletű nyári időszakban.



Energiahatékonyság





Legáltalánosabb probléma egy családi ház, irodaépület, vendéglátóipari egység, közoktatási intézmény vagy akár hotel üzemeltetésénél az indokolatlanul elszabaduló fűtési és villamos energia díjak, melyek túl magas költségekkel terhelik le kasszánkat. Ennek oka első sorban az épület nem megfelelő szerkezetében rejlik. Az előállított energia minden irányban szökik, amit egy jól kialakított hőszigetelés, jó minőségű nyílászáró megakadályoz. Az épület külső, vagy ritkán belső falaira ma több féle minőségben és méretben kaphatóak hőszigetelő rendszerek, mely több elemből tevődik össze. Megvalósítása rendkívül egyszerű, mégis szakértelmet igényel. Nyílászárókat is kicserélve bizonyos esetekben 40-50% megtakarítást is elérhetünk fűtési költségeinkből.
Természetesen ezt csak befektetés árán tudjuk elérni, ezért érdemes megvizsgálni, hogy olyan szigetelőrendszert és nyílászárókat szerezzünk be, amelyek rendkívül tartósak és a gyártói garancia is a lehető leghosszabb, hogy pár év elteltével ne kelljen az egész beruházást elölről kezdeni, de azt se feledjük, hogy nem mindig a legdrágább a legjobb, hiszen előfordulhat, hogy annak az árát soha nem takarítjuk meg.








Nyílászáró csere



Otthonunk energia hatékonnyá tételében az egyik legjelentősebb eredménnyel kecsegtető fejlesztés épületünk nyílászáróinak optimális kiválasztása. Amennyiben arra törekszünk, hogy igazán takarékos és energiahatékony épületünk legyen elsőként a felhasznált energia mennyiségét kell ésszerűen a minimálisra csökkenteni. Általánosságban elmondható, hogy az elavult nyílászáróval ellátott épületek hőveszteségének 30-50%-a a nyílászárók tömítetlenségéből és nagy légáteresztőségéből adódik. Látható, hogy ennek megszüntetésével jelentős hőenergia megtakarítására nyílhat lehetőségünk.
Amikor otthonunk energiahatékonyságának növeléséről beszélünk, minden esetben rendszerben kell gondolkoznunk, így mielőtt elhatározzuk, hogy nyílászárócserét hajtunk végre érdemes átgondolnunk épület homlokzati szigetelésének lehetőségét is.
Bármely épületről beszélünk, annak értékét rendkívül nagymértékben meghatározza, hogy milyen magas költséggel lehet üzemeltetni. Ez pedig nem mástól függ, mint a házunk energiahatékonyságától. Tehát aki igazán előremutató, megtérülő beruházáson töri a fejét a legjobb megoldást az otthona rezsi költségének minimalizálásával érheti el. Gondoljon csak bele, hogy egy nyílászáró cserével milyen előnyökre tudunk szert tenni.
Kezdjük azzal, hogy a fűtésre illetve hűtésre használt havi költségünk ezentúl jelentős mértékben lecsökken, ennek mértéke a biztos és fokozódó energiaár növekedéssel egyre nagyobb lesz.
Tovább menve a korszerű nyílászárók a hatékony hőtechnikai tulajdonságuk mellett fokozott hanggátlással is rendelkeznek így a környezeti zajhatás által kiváltott kényelmetlenség, stressz a jövőben mérséklődik, így a pénz megtakarítás mellett az egészségi állapotunkban és az életszínvonalunkban is jelentős javulás várható. Sok esetben az alvászavarral küszködő emberek életében is minőségi változást jelenthet egy hatékony zajgátló hatású ablak beszerelése.
A fejlesztés hatására otthonunk piaci értéke jelentős ugráson megy keresztül, mivel nemcsak új, modern nyílászárókkal rendelkezik, hanem az átlagosnál alacsonyabb fűtési, hűtési költséggel is.
Mindemellett nem utolsó szempont, hogy a modern esztétikus nyílászáróval otthona csínosításáért is sokat tesz, lakókörnyezet teljesen megújul.
Ingatlan piaci trend, hogy az igazán tájékozott ingatlan fejlesztők kizárólag takarékos rendkívül jól szigetelt épületek megvalósításába fognak bele, hiszen jól tudják, hogy a fosszilis energiaárak kiszámíthatatlanul emelkednek így a pazarló, alacsony energiahatékonyságú épületeknek a jövőben nincs létjogosultsága.
Fontos kérdés, hogy hogyan érdemes belefogni a lakásunk energiahatékonyságának növelését célzó átalakításába. Mint látjuk a hatékony hőszigetelés ezen belül pedig a korszerű nyílászárók alkalmazása alapkövetelmény egy korunknak megfelelő szintű energiatakarékos épület kialakításában.
A szemléletesség kedvéért vegyük egy példát. A korszerű nyílászáró számunkra legbeszédesebb tulajdonsága az úgynevezett „U” érték, amely a nyílászáró hőszigetelő képességét hivatott megadni. Minél kisebb az „U” érték annál nagyobb az adott nyílászáró hőszigetelési képessége. Ha veszünk egy U=1 hőszigetelő képességű nyílászárót akkor 0 fokos kültéri és 20 fokos beltéri hőmérséklet mellett az ablakunk belső felülete 17,5 fokos. Ebben az esetben a beltéri ablak felületét nem érezzük lényegesen hidegebbnek a szoba hőmérsékleténél. Ezzel szemben egy szimpla üvegezésű nyílászáró esetében az „U” érték már 5,9-et is eléri így látható, hogy közel hatszor annyi energia távozik a szobánkból, mint a modern hővédő üvegezésű nyílászárónk esetében.
Összefoglalva elmondható, hogy a szokványos megtakarítási és befektetési lehetőségekhez képest az optimálisan elvégzett nyílászárócserével gyorsan megtérülő hatékony megoldást választ, mivel otthona piaci értékének növelése mellet további komfort és életszínvonal növekedést is tapasztalni fog.
Kinek ajánljuk?
Mindenkinek, aki szeretné a legkevesebb energiát használni, legyen az új építésű vagy régi épület. Tartsuk mindig szem előtt: „nem vagyok olyan gazdag, hogy egy energiafaló házban éljek, olyan házat akarok, ahol a költségek minimálisak”.






 Hőszigetelés



Energiaköltségeink csökkentésére a legkézenfekvőbb megoldást az kínálja, ha első sorban minimálisra csökkentjük a megtermelt energia mennyiségét.
Annak érdekében, hogy otthonunk energia felhasználását optimálissá tegyük, hangsúlyt kell fektetnünk az épületünk hőszigetelésére. Mindannyian tapasztaljuk, hogy egyre gyakrabban fordulnak elő szélsőséges időjárási helyzetek napjainkban, gondoljunk csak a téli extrém hideg és hosszan tartó időszakokra vagy a nyári hőségre. A bekövetkező globális klímaváltozás hatására rendszeressé válnak az ilyen és ehhez hasonló ez idáig szokatlan szélsőséges időjárási viszonyok.
Annak érdekében, hogy a fenn álló helyzet kivédésnek megfelelő otthont alakítsak ki a családom és saját magam számára, a válasz az energia hatékony felhasználásában rejlik. Hatékonyak pedig oly módon tudunk lenni, hogy minél kevesebb energiát állítunk elő,azaz ha fűtésről beszélünk a hőenergia bent tarása a célunk, ha hűtésről akkor pedig a kinn tartása, ezt pedig a megfelelő hőszigetelési megoldások alkalmazásával érhetjük el. A legoptimálisabb választás új fűtési rendszer kialakítása előtt felmérni és optimalizálni a hőszigetelés költségeit, így csökkentve a megújuló energiákat hasznosító berendezések méretét és ezzel beruházási költségét. Jól átgondolt rendszer esetén a teljes beruházási költség meg sem haladja a megújuló energiára való áttérést kiadásait, azonban üzemeltetési költségeink drasztikusan lecsökkennek.
Gondoljunk csak bele egy precízen és hatékonyan megtervezett hőszigetelési rendszerrel amellett, hogy a fűtési számlánkat rendkívül jelentősen lefaraghatjuk még a nyári kánikulában is komfortossá tehetjük otthonunkat, mégpedig az energiafaló légkondicionáló berendezések alkalmazása nélkül.
A megvalósítás gyorsan és költséghatékonyan megvalósítható akár újonnan épülő vagy régi építésű házról legyen szó (megjegyezzük, hogy sok esetben a régi építésű családi házaknál érhető el a legnagyobb megtakarítás a hőszigetelés előtti állapothoz képest).
Ingatlan piaci trend, hogy az igazán tájékozott ingatlan fejlesztők kizárólag takarékos rendkívül jól szigetelt épületek megvalósításába fognak bele, hiszen jól tudják, hogy a fosszilis energiaárak kiszámíthatatlanul emelkednek így a pazarló, alacsony energiahatékonyságú épületeknek a jövőben nincs létjogosultsága.
Most térjünk vissza a saját otthonunkhoz, kérdésként merülhet fel bennünk, hogy hogyan is érdemes belefogni éppen épülő vagy már meglévő, de felújításra szoruló házunk hőszigetelésébe. Sokan maguk fognak bele a szigetelőanyagok kiválasztásába és azok alkalmazásának megtervezésébe, de valljuk be ez nem minden esetben vezet a legjobb eredményre.
Alaptételként alkalmazandó, hogy a feladat egyszerűsége ellenére az optimális megoldást nem egy kivitelezői felmérés és árajánlat után kapjuk meg, hanem az épület szigetelés előtti hőveszteségének és a különböző méretű szigetelések és a csökkenő jövőbeni hőveszteség beruházási költségeinek összevetésével, tehát a megtakarított energiával. Ez azért bizonyulhat jó döntésnek, mivel az Ön otthonára szabott igazán költséghatékony hőszigetelési rendszer a jövőben többszörös hasznot hozhat. Gondoljon csak bele egy megfelelően kialakított hőszigetelés évente 30-60%a-al csökkentheti a fűtési ráfordítását, mindemellett a háza piaci értéke is jelentős növekedésen megy keresztül, erre már azt mondhatjuk, hogy remek befektetés továbbá a környezet védelmében is eljártunk. Nem utolsó sorban a beruházás által házunk teljesen új formát önt, és úgy fog kinézni mint újkorában.
Kinek ajánljuk?
Mindenkinek, aki szeretné a legkevesebb energiát használni, legyen az új építés vagy régi épület. Tartsuk mindig szem előtt: „nem vagyok olyan gazdag, hogy egy energiafaló házban éljek, olyan házat akarok, ahol a költségek minimálisak”.





 Pályázatok



2011 őszétől indul a NAPKOLLEKTOR PÁLYÁZAT (ÚSZT-ZBR-MO-2011-Napkollektor pályázat)
Várhatóan 2011. szeptember 15.-e és október 15.-e között kiírásra kerül az Új Széchenyi Terv – Zöld Beruházási Rendszer Napkollektor pályázata. A pályázat keretében 40-50%-os vissza nem térítendő támogatást tud a lakosság elnyerni használati melegvíz előállító napkollektoros rendszerekre. A pályázati forrás az előzetes információk szerint 3 milliárd forint. Az ÚSZT-ZBR-MO-2011 című pályázat (részletek lent) 3 nap alatt kimerült. Ezért azt javasoljuk, ha Ön napkollektoros rendszert akar idén ősszel, vagy jövő tavasszal-nyáron kiépíteni, akkor kezdjük meg együtt a felkészülést AZONNAL, hogy az első nap leadhassuk a pályázatot! Ahhoz, hogy az elsők között legyen, csak annyit kell tennie, hogy az info@megujulofutes.hu e-mail címünkre visszaküldi a napkollektoros adatlapunkat, melyet itt tölthet le! Ezután mi elkészítjük ajánlatunkat az ideális SONOVA rendszerről és a pályázati előírások szerinti dokumentációt (ajánlat, tanusítások, adatok, műszaki megfelelőség, stb…) és ugrásra készen várhatjuk a pályázat megjelenését.
Mi otthonunk felújítási és új otthon építési alprogram (ÚSZT-ZBR-MO-2011) FELFÜGGESZTVE
A támogatás 2011. augusztus 15.-17. között volt elérhető!!! A folytatás jövőre várható.
Támogatás célja
Meglévő lakóépületek széndioxid – kibocsátás csökkentését eredményező energiahatékonysági komplex felújítása, korszerűsítése, megújuló energiafelhasználás elősegítése, valamint új, energiatakarékos lakóépületek építése.
Pályázhatnak:
- magánszemélyek
- lakásszövetkezetek (max 12 lakással, hagyományos technológiával épült)
- társasházak
Feltételek
- Régi építésnél 1992 előtt épült épületek
- 200 m2 hasznos alapterületnél nagyobb nem pályázhat családi ház esetében, társasháznál maximum 90 m2.
- A beruházásnál számíthatónak és jelentősnek kell lennie a energiamegtakarításnak. Régi ingatlan esetében legalább 3 kategóriát kell javulnia, illetve minimum B kategóriás besorolást kell elérnie! Tehát amely lakóépület D vagy C kategóriának megfelelő, annak az A energiaosztályt minimum el kell érnie.
- Új építés esetén minimum követelmény az A vagy A+ kategória elérése.
- Új építésnél és régi ingatlannál is kötelező a megújuló energia felhasználása a fűtési rendszerben és a melegvíztermelésben is.
Támogatható tevékenységek köre:
- nyílászárócsere, beépítés
- hővédelem javítása árnyékoló vagy árnyékvető szerkezetek beépítése
- homlokzatok és födémek hőszigetelése- meglévő, hagyományos energiaforrással működtetett (gáz, szén, elektromos áram) fűtési és használati melegvízrendszerek felújítása, korszerűsítése, átalakítása
- hővisszanyerő szellőzési rendszer kialakítása
- megújuló energiaforrás növelése, a hagyományos energiahordozók megújuló energiaforrásokkal való helyettesítésére irányuló beruházások az energiatermelésre, a tárolásra, az energia hálózatba való esetleges betáplálása
És hogyan is tud akkor Ön pályázni?
Az igazat megmondva nagyon nehezen! Ha felújítást vesszük, akkor Önnek a 3 kategória javításához hőszigetelni kell, nyílászárót és kazánt cserélni, illetve napkollektort felrakni. Ezzel önmagában nem is lenne probléma, de átlag esetű családi háznak B kategóriát kell elérnie, ami szigorúbb, mint a jelenlegi előírások egy új építésű családi házra. Szakmailag teljesen rendben vannak a követelmények, csak a magyarországi pénzügyi viszonyok mellett túl nagy terhet ró a háztartásokra. Egy 1992 előtt épült, 100-150 m2-es családi ház pályázat szerinti felújítása könnyedén elérheti a 10.000.000 Ft-ot és a támogatási pénzt várhatóan csak a befejezést követően kapjuk meg, akár fél év elteltével. Ez azt jelenti, hogy még idén az augusztus 15.-ei leadásig rendelkezésre kell állnia a felújításhoz szükséges összegnek, akár 10.000.000 Ft-nak, idén meg kell valósítani a beruházást, akár 1 hónap alatt is és a támogatást esetleg az elszámolások után, év végén kapjuk meg. A támogatások kifizetésével már évek óta problémák vannak, ezért néha éveket is csúszhat a kifizetés!
Eszerint a pályázati kiírás szerint nem tud az pályázni, aki csak gázkazán helyett vegyestüzelésű kazánt szeretne beépíteni, pedig pár százezer Forintos beruházással megfelezheti a 300.000-400.000 Ft-os gázköltségét. Az is kimarad a pályázatból, aki csak hőszigetelne és kazánt cserélne, mert ez kevés a 3 kategória növeléséhez, mindenképpen a nyílászárókat is megfelelőre kell cserélni és még napkollektoros rendszert is fel kell szerelni.
Ezek mellett a pályázati adatlap 26 oldalát kell kitöltenünk, energetikai számítást kell végeztetnünk a felújítás előtt és után, illetve a pályázat számára külön elkészült Energopt programot is ki kell töltenie egy szakembernek. Ezzel a pályázatkészítés költségei is rendkívül el fognak szaladni és mire világos lenne mindenki számára, mit is vár el a pályázat már be is fogják zárni.
Fontos még mérlegelni, hogy a rendelkezésre álló keret szerint, 400 családi háznak fog támogatás jutni, tehát az augusztus 15.-ei kezdő határidőt követően pár hét alatt ki fog merülni a keret. Egy ilyen kiírás sajnos azt segíti elő, hogy akinek eleve megvan a pénze a felújításra, az pályázati pénzen tudja felújítani az épületét, akiknek azonban tényleg szüksége lenne egy olcsó fűtési rendszerre, azok kimaradnak!
Aki valóban megtakarítást akar, alacsony beruházással, annak még mindig célszerűbb saját beruházásban megvalósítani a kazáncserét és a régi gázkazánt, költségtakarékos vegyestüzelésű kazánra cserélni. A jelenlegi állás szerint 2011-ben elmarad a vegyestüzelésű kazánok támogatása és ezek után jövőre sem várható a kiírása. Ezért célszerű most belevágni a beruházásba, mert akár 200.000 Ft-os többletköltségünk is lesz a fűtési szezonban a gázzal, ha nem lépünk időben. Jelentkezzen nálunk a Kazáncserére a Megújuló Fűtés Kazáncsere Programában.
Mindezt a megújuló fűtés oldalról tudhatjuk , köszönjük meg nekik a segítséget , és ha van valaki aki ilyen ügyekben kell , hogy döntést hozzon , hát merítsen az itt felsorolt ismeretekből , hisz ezek a döntések hosszútávra történnek. 
















Kapcsolat



kapcsolatTisztelt Olvasó!
A megujulofutes.hu elkötelezett a zöldenergiák népszerűsítése és terjesztése irán. Naponta frissülő újdonságokkal, technológiai információkkal, hírekkel és érdekességekkel szolgáljuk az Ön tájékozódását a témakörben. Számunka a megújuló energiák nem csak a fűtési rendszert, technológiákat és az épületet jelentik, annál sokkat többet. Aki hisz a megújuló energiaforráskoban, az hisz egy más jövőben és természettel harmónikus életben. Reméljük oldalunk és írásaink elnyerte tetszését.
Bármilyen kérdés vagy vélemény merülne fel, a következő elérhetőségen megtalálhatóak vagyunk:
info@megujulofutes.hu
Megújuló Fűtés Kft.
Mártírok útja 4.
8330 – Sümeg


Bejegyezte: dátum:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)