2019. március 7., csütörtök

Vírusok















Vírusok

– I: általános




  1. Bevezetés Mi egy vírus? A vírusok sejtparaziták, ami azt jelenti, hogy (1) a sejten kívül nem képesek élettevékenységet folytatni. (2) Továbbá, a vírusok a fertőzött sejtben átveszik a sejt irányítását: a sejt molekuláris mechanizmusait a saját szaporodásukhoz használják, s gátolják a csak a sejt számára szükséges folyamatokat (celluláris RNS-ek és fehérjék előállítása, stb.). (3) A vírusok gátolják a sejt és a szervezet különféle védekezési mechanizmusait (apoptózis, immunvédekezés, stb.) A vírusok genetikai paraziták is egyben, mivel (1) tk. génbevitelre specializálódott biológiai szerkezetek; ill. (2) vírus genom kódolja a sejt működésének átprogramozásához szükséges algoritmusokat. Változatosság és hasonlóság A vírusok minden sejt-alapú életformát képesek megfertőzni: eukariótákat (gerinces- és gerinctelen állatokat, növényeket, ill. gombákat) és prokariótákat (eubaktériumokat és archaeákat egyaránt). A baktériumokat megfertőző vírusokat bakteriofágoknak, vagy röviden fágoknak nevezzük. A vírusok sok emberi betegséget okoznak, kezdve az enyhe tünetekkel járó náthától (rhinovírusok) a halálos veszettségig (veszettségvírus). Továbbá, egyes rákos megbetegedéseket is vírusok okoznak (retrovírusok, papilloma vírusok, stb.). A vírusok komoly társadalmi problémákat idézhetnek elő: bizonyos járványok sok emberi életet követelhetnek, s az ellenük való védekezés is költséges lehet. Korábban a fekete himlő (poxvírus) okozott nagy járványokat, ma pedig a HIV (retrovírus) szed órási számú áldozatot. A vírusok nagyon változatos szervezetek. Más élőlényektől eltérően, sok vírus RNS genommal rendelkezik. Mind az RNS, mind a DNS örökítő anyaggal rendelkező vírusok rendelkezhetnek egy- vagy kétszálú nukleinsavval. A vírusok örökítőanyaga lehet lineáris vagy cirkuláris. A legtöbb vírus egyetlen nukleinsavat tartalmaz, de pl. az influenza vírusok 7 vagy 8 RNS molekulával rendelkeznek. A vírusok rendszerint egyszeres (haploid) genommal rendelkeznek, de pl. a HIV diploid (két azonos RNS molekulát tartalmaz). Vannak olyan vírusok, amelyek beépülnek a gazdasejt genomjába (retrovírusok), a többség azonban nem integrálódik. A vírus nukleinsav elhelyezkedhet a sejtmagban (herpeszvírusok, adenovírusok, influenza vírusok), vagy a citoplazmában (poxvírusok, RNS vírusok többsége). A citoplazmában elhelyezkedő vírusoknak maguknak kell megoldaniuk a sokszorozódásukat, mert a gazdasejt replikációs apparátusa a sejtmagban található. A vírusfertőzés lehet produktív (sok vírus részecske keletkezik), látens (a vírus elbújik az immunrendszer elől), ill. abortív (sikertelen). Egyes vírusok fertőzőképessége más vírusok jelenlététől függ (pl. az adenoasszociált vírusok szaporodásához adeno-, vagy herpesz segítővírusok által termelt komponensek szükségesek). A vírusok által okozott betegségek lehetnek gyors lefolyásúak (influenza), vagy évekig tartóak (HIV). A vírusok lehetnek csupaszok (csak kapszid veszi körül a nukleinsavat) vagy köpennyel rendelkezők. Látható, hogy a vírusok szerkezeti felépítése és replikációs stratégiái szintén nagyon változatosak. Van azonban a vírusoknak két közös sajátságuk: (1) 200 nanométernél kisebb méretűek (kivéve a nemrég felfedezett mimivírusok és mamavírusok); (2) kizárólag a gazdasejtben képesek replikálódni (obligát paraziták). A vírusok mindig a gazda sejtét használják: (a) építőanyagok, pl. aminosavak és nukleotidok; (b) fehérje szintetizáló apparátus (riboszómák, tRNS-ek, stb.); (c) energia, ATP formájában. A vírusok egy alapvető sajátságban különböznek a gazdasejtektől: egy új sejt mindig egy előzőleg létező sejtből származik, egy virion (érett vírus) azonban mindig újraépül a sejtben képződő komponenseiből az összeszerelődés folyamata során. A vírus a sejtműködést módosítja annak érdekében, hogy növelje a saját replikációs hatékonyságát. Ez a módosítás magában foglalja az új membrán struktúrák képzését, a gazdasejt gének kifejeződésének gátlását, ill. bizonyos sejtfolyamatok serkentését. 1 VÍRUSOK-I ALAPKÖVETELMÉNY 11. Előadás Boldogkői Zsolt © 2 A viroszféra A vírusok óriási számban és sokféleségben fordulnak elő a természetben, ezért, a vírusok összességét - a bioszféra analógiájaként,- viroszférának nevezzük. Az óceánok a levegő, a talaj, és minden más környezet óriási számú és típusú vírust tartalmaz. Becslések szerint minimum 100 millió vírusfaj létezik a Földön. Élőlények-e a vírusok? Általánosan elterjedt vélekedés, hogy a vírusok nem élőlények, ugyanis a sejten kívül nem produkálják az életre jellemző életjelenségeket. Azonban a baktérium spórákkal is ugyanez a helyzet, s mégsem soroljuk emiatt a spóra állapotú baktériumokat az élettelenek közé. A vírusok felfedezése A vírusok létezésére vonatkozó első bizonyítékot két kutató (a holland Martinus Beijerinck és az orosz Dimitrij Ivanovszki) szolgáltatta egymástól függetlenül a kései XIX. században. Beteg dohánylevelekből kivonatot készítettek, amit átszűrtek egy baktérium sejttől kisebb méretű lyukakat tartalmazó szűrőn, majd ezzel az oldattal sikeresen megfertőztek egészséges növényeket. A fertőzési kísérletet többször egymás után elvégezték (minden új fertőzéshez az előzőleg fertőzött növényből vett mintát használtak), hogy kizárják azt a lehetőséget, hogy toxin okozza a betegséget (a toxin felhígult volna a passzálások során, a vírus viszont nem hígul, mivel szaporodik). A vírust később dohány mozaik vírusként (TMV: tobacco mosaic virus) azonosították. Beijerinck használta először a „vírus” szót. Ugyanebben az időben fedezték fel az első állati vírust, a száj és körömfájás vírusát. Friedrich Löffler és Paul Frosch képesek voltak a betegséget állatról állatra átvinni beteg állatból származó átszűrt vérszérummal. A vírusok eredete Négy fő elmélet próbálja magyarázni a vírusok eredetét. Az első két (esetleg három) elmélet nem feltétlenül egymást kizáróak; valószínűleg, bizonyos vírus családok keletkezését az egyik, más családokét egy másik elmélet magyarázza helyesen. A Regresszív Hipotézis – Sejt-alapú szervezetek maradványai – A vírusok degenerált életformák, melyek elvesztették az önálló élethez szükséges funkciók jelentős részét, s parazitákká váltak. Valószínűleg, a poxvírusok prokarióta sejtek leegyszerűsödése által jöttek létre. A Progresszív Hipotézis – Megszökött nukleinsavak – A vírusok a gazdaszervezet genomjából szakadtak ki, annak több elemét összekombinálva. Valószínűleg a legtöbb (ha nem minden) vírus így keletkezett. A Szimbionta Hipotézis - Intracelluláris mikroorganizmusok – A feltételezések szerint, a vírusok ősei, hasonlóan a mitokondriumokhoz és a kloroplasztiszokhoz, a sejttel szimbiózisra lépő sejtes szervezetek voltak, amelyek, később letértek az együttműködés útjáról, s parazitákká váltak. Ez az elmélet azt a problémát kívánja megoldani, hogy hogyan keletkezett a vírusok genetikai anyaga. A válasz a szimbionta „sejtszervecskéből”. Feltételezések szerint, a legnagyobb ismert vírus, a mimivírus* keletkezhetett ilyen módon (mások a regresszív hipotézis alapján magyarázzák e vírusok eredetét). A Vírus-először Hipotézis – Sejttől független eredet – A vírusok az ősi RNS világ idejében keletkeztek, megelőzve a sejtes életformákat, vagy azokkal párhuzamosan létezve. Nem tudjuk azt sem, hogy a vírusok egyetlen őssel rendelkeznek-e (LUCA: last universal common ancestor), amely létrehozott egy ősi viroszférát, s a mai vírusok mind a LUCA leszármazottai, vagy egymástól függetlenül több alkalommal keletkeztek-e. A vírusok leszármazása A magasabbrendű élőlények evolúcióját gyakran rekonstruálni lehet az ősmaradványok (fossziliák) alapján. A vírusokból azonban nem keletkeznek fossziliák. Sőt, a vírusok rendkívül gyors evolúciója miatt, nem tudjuk a távoli rokonsági kapcsolataikat sem feltérképezni, - másszóval, evolúciós törzsfát felépíteni -, mivel a hasonlóság genetikai nyomai mára már elvesztek. Ez a helyzet azt eredményezi, hogy, legalábbis jelenleg, csupán spekulálni tudunk a vírusok eredetét és leszármazási viszonyait illetően. A vírusok rendszertana 1966-ban megalakult a Vírus Rendszertan Nemzetközi Bizottsága (International Committee on Taxonomy of Viruses; ICTV) azzal a szándékkal, hogy rendet tegyen az addigi kaotikus viszonyoknak a vírus rendszerezés és elnevezés területén. A virológusok hosszú ideig ellenálltak bizonyos rendszertani kategóriák, pl. család, genus és faj, használatának. Mára azonban, ezek az élőlények rendszerezésben használatos kategóriák, a virológiában is meghonosodtak. A probléma a magasabb rendszertani kategóriák, rend, osztály, törzs, megalkotásában van, mivel a távoli csoportok leszármazási viszonyai nem ismertek (a vírusok evolúciós törzsfája gyökértelen, mivel a víruscsaládok közös őseit nem ismerjük). Az alacsonyabb rendszertani kategóriákba (rend, család, genus) való besorolást korábban morfológiai alapon, vagy a vírusfertőzés hasonlóságai alapján végezték. Mára a genom szekvenálási technikák sokkal pontosabb módszereket biztosítanak a rokonság megállapítására. A Baltimore rendszer A vírusokat a genomuk (DNS, RNS, egyszálú, kétszálú) és a replikációs stratégiájuk alapján osztályozza. A David Baltimore által alkotott rendszerben az ugyanabba az osztályba tartozó vírusok nem feltétlenül rokonok egymással. Hét Baltimore osztályt különböztetünk meg: 2 4a 5 6 3 4b VÍRUSOK-I ALAPKÖVETELMÉNY 11. Előadás Boldogkői Zsolt © 3 I: dsDNS vírusok (pl. Adenovírusok, Herpeszvírusok, Poxvírusok) II: ssDNS vírusok (+)DNS (pl. Parvovírusok) III: dsRNS vírusok (pl. Reovírusok) IV: (+)ssRNA vírusok (pl. Pikornavírusok, Togavírusok) V: (-)ssRNS vírusok (pl. Orthomyxovírusok, Rhabdovírusok) VI: (+)ssRNS vírusok DNS intermedierrel (pl. Retrovírusok) VII: dsDNS-RT vírusok (pl. Hepadnavírusok) Megjegyzés: intermedier = átmeneti forma; Rövidítés: ds: duplaszálú; ss: egyszálú; RT: reverz transzkriptáz Tolvaj vírusok A vírusokra jellemző, hogy géneket képesek lopkodni egymástól és a gazdaszervezettől is. Egyszerűbb ugyanis egy már működő gént elvenni mástól, mint egy újat kifejleszteni. Példaként a herpesz szimplex vírust mutatjuk be. Ez a vírus a gazdasejtekéhez nagyon hasonló szekvenciájú géneket is tartalmaz. E gének termékei a DNS replikációban vesznek részt vagy közvetlenül, mint pl. a DNS polimeráz, vagy az új DNS szál szintéziséhez szükséges nukleotidok előállításában, mint a timidin kináz és a ribonukleotid reduktáz enzimek. Ismert az is, hogy az influenza vírus újabb és újab szerotípusai különféle törzsek ekveredésével jönnek létre. Vírusok és rák Azokat a vírusokat, amelyek rákot képesek okozni onkogén vírusoknak nevezzük. A tumor képzésben való feltételezett szerepet a vírus tumorokban való jelenléte bizonyíthatja. Bizonyos tumorképző vírusok beépülnek a gazda genomjába (retrovírusok), míg mások kovalensen zárt gyűrű alakban a kromoszómán kívül helyezkednek el a sejtmagban (papilloma vírusok, hepatitis B vírus, Epstein-Barr vírus). Az onkogén vírusokról a „Rákképződés Molekuláris Biológiája” c. előadásban lesz részletesen szó. Vírusok, vakcinák, antivirális szerek Erről a témáról a „Biotechnológia és Rekombináns Géntechnológia” c. előadásban lesz szó. II. A vírusok szerkezete A gazdasejten kívül a vírust virionnak, a sejtben lévő vírust pedig vegetatív vírusnak nevezzük. A provírusnak a gazdasejt DNS-be épült vírust nevezzük. A vírus lényegében egy gének bevitelére specializálódott biológiai szerkezet. A vírus örökítőanyagát körülvevő fehérjék szerepe a genom védelme, ill. annak bejuttatása a sejtbe. A genomot közvetlenül borító fehérjékből álló burok neve kapszid; a kisebb morfológiai egységek pedig a kapszomerek, amelyek fehérjékből állnak. Sok vírus rendelkezik még egy külső membrán komponenssel is, melyet köpenynek nevezünk. A köpeny a gazdasejt sejtmembránjából, a Golgi komplex membránjából (ez tk. a transzport vezikulum membránja), vagy ritkán a magmembránból származik, s különféle vírus fehérjéket tartalmaz. A köpennyel rendelkező vírusoknál rendszerint a külső membrán és a kapszid között egy különféle fehérjéket (esetleg RNS-eket is) tartalmazó réteg is elhelyezkedik, melynek neve mátrix (a herpeszvírusoknál tegument). Vírus genomok A virionok egy vagy több genomot tartalmazhatnak. Szemben más életformákkal, a vírusok nem csupán DNS, hanem RNS genommal is rendelkezhetnek. A vírusok további különlegessége, hogy nem csak két-, hanem egyszálúak is lehetnek, mind a DNS, mind az RNS vírusok esetében. Ezek a különbségek a vírusok többféle eredetére utalnak (polifiletikus eredet, szemben a monofiletikus eredettel). További változatosságot jelent a nukleinsavak lineáris vagy gyűrű alakú szerkezete. A vírus genom mérete is nagy variabilitást mutat. Az RNS vírusok rendszerint kis genommal rendelkeznek, a DNS vírusok között pedig vannak kicsik és nagyok is. A nagy genommal rendelkező vírusok közé tartoznak a herpeszvírusok és poxvírusok. Az újonnan felfedezett mimivírusok és mamavírusok pedig „hatalmasak” (több mint egymillió nukleotidból állnak), nagyobb DNSel rendelkeznek, mint néhány mikoplazma faj (baktériumok), melyek a legkisebb sejtes szervezetek. A legtöbb vírus egyetlen nukleinsav molekulát tartalmaz, de vannak 2 vagy több nukleinsavból álló vírusok is. A szegmentált genom előfordulása jóval gyakoribb az RNS vírusoknál. A szegmentált genommal rendelkező vírusok tipikus példájaként az influenza vírusok szolgálnak. Az influenza vírusok 7 vagy 8 negatív-szálú RNS molekulát tartalmaznak egyetlen virionban. Érdekesség, hogy a rozsnok mozaik vírus más-más virionba pakolja az örökítőanyag szegmenseit, így azoknak egyszerre kell fertőznie egy adott sejtet, hogy a 7 8 VÍRUSOK-I ALAPKÖVETELMÉNY 11. Előadás Boldogkői Zsolt © 4 vírus működőképes legyen. A szegmentált genom azért előnyös, mert a hagyományos mechanizmusok (mutáció, genetikai rekombináció) mellett egy új lehetőséget teremtenek a genetikai változékonyság növelésére, nevezetesen, a vírus szegmensek különböző vírustörzsek közötti cseréjét. Ezért képesek az influenza vírusok rendkívül gyors genetikai változásra, ami pl. a viszonylag könnyű gazdaváltás képességükben is megmutatkozik. Az AIDS vírusa, a HIV két kópiában tartalmazza az örökítőanyagát, s így tk. diploid RNS genommal rendelkezik (mivel itt két azonos kópiáról van szó, a genomot nem nevezzük szegmentáltnak). Egyes RNS vírusok átmenetileg DNS-t képeznek az RNS molekuláikból egy RNS-függő DNS polimeráz (reverz transzkriptáz) segítségével. Más vírusok (pl. influenza- és poliovírusok) az RNS-t közvetlenül írják át RNS-sé RNS-függő RNS polimeráz enzimek segítségével. A genomba nem-beépülő vírusok genetikai anyaga rendszerint a sejtmagban helyezkedik el, a lassú vírusok esetén ún. extrakromoszómális DNS-ként, melyet más szóval episzómának is neveznek. Bizonyos vírusok (pl. poxvírusok) DNS-e a citoplazmában helyezkedik el. A gazdasejt genomjába épülhetnek RNS vírusok (pl. HIV, miután DNS-sé másolták az örökítő anyagukat) és DNS vírusok is (pl. lambda fág). Sok vírus genomja ismétlődő szekvenciákat tartalmaz, melyek rendszerint szabályozó szerepet töltenek be: promóterek, enhanszerek, replikációs origók, stb. A lineáris genommal rendelkező vírusok rendszerint a nukleinsavak végein tartalmaznak ismétlődő szekvenciákat, melyeket ezért terminális ripíteknek nevezünk. Ha az ismétlődések ugyanabban az irányban állnak, akkor direkt ripítről, ha egymással ellenkező orientációban állnak, akkor inverz ripítről beszélünk. Kapszidok A virionban a genom egy fehérje burokban helyezkedik el, melyet kapszidnak nevezünk. Néhány vírusnál a genom és a kapszid (együtt: nukleokapszid) alkotja a viriont (csupasz vírusok, pl. adenovírusok), míg másoknál köpeny borítja a kapszidot (burkos vírusok). A kapszid nélküli vírus genom jóval könnyebben inaktiválódik, mint a kapsziddal rendelkező virion. Ez a tény jelzi a kapszid egyik funkcióját: a védelem. A kapszid egy másik funkciója a csupasz vírusoknál a célsejt felismerése, és az ahhoz való kapcsolódás (a burkos vírusoknál a köpeny fehérjéi végzik ezt a feladatot). A kapszid fontos a sejten belüli transzportban is. A kapszidot sok fehérje molekula alkotja, mely fajtól függően, lehet egy- vagy többféle. Az egyedi fehérjék aszimmetrikusak, de szimmetrikus szerkezetté állnak össze. A vírusok túlnyomó többsége a kapszid szimmetriája alapján két típusra osztható: helikális és ikozaéder (megjegyzés: a „helikális=csiga” elnevezés, a DNS-hez hasonlóan, itt is helytelen; a „spirális” kifejezés lenne megfelelő). (1) Helikális szimmetria Sok egyszálú RNS vírus kapszidjának szerkezete mutat ilyen típusú szimmetriát. Az RNS spirál alakú, amelyhez a fehérjék úgy kapcsolódnak, hogy megtartják ezt a szerkezetet. Több egyszálú RNS-t tartalmazó vírus (pl. kanyaró és influenza vírus) helikális kapszidját köpeny borítja, de pl. a dohány mozaik vírus kapszidja csupasz, nem fedi köpeny. Csupán kevés számú DNS vírus rendelkezik helikális szimmetriájú kapsziddal (fonalas fágok). (2) Ikozaéder szimmetria Az ikozaédert 20 egyenlő oldalú háromszög alkotja. A legtöbb vírusnak ikozaéder alakú kapszidja van. (3) Kúp- és bot-alakú kapszidok A fentiek mellett léteznek jóval ritkábban előforduló kapszid formák. Például, a HIV-1 kúp-alakú, a bakulovírusok (rovar paraziták) pedig bot-alakú kapszidokkal rendelkeznek. Mindkét vírus csoport virionjai köpennyel borítottak. Virion membránok (köpeny) Sok vírus kapszidját egy kettős lipid-rétegből álló membrán veszi körül. A legtöbb esetben, a membránban a vírus genom által kódolt fehérjék találhatóak. Ezek a fehérjék a vírusfertőzést segítik, főként a célsejtek felszínének felismerésében. A legtöbb vírus esetében a köpeny gömb alakú, de más formák is előfordulnak. Az állatok és növények vírusainál gyakori a köpeny, de a bakteriofágok rendkívül ritkán burkoltak külső membránnal. A legtöbb membrán fehérje glükozilált transz-membrán protein (glükoproteinek). Sok glükoprotein funkciója a vírus köpeny és a sejtmembrán fúziójának a véghezvitele. De a megfelelő gazdasejtek felismerése (faj- és sejtspecifikus receptorok felismerése) is a glükoproteinek dolga. A legtöbb virion membrán a citoplazma vagy a Golgi transzport vezikulumainak membránjából származik, amelybe virális proteinek épülnek be. 9 10 VÍRUSOK-I ALAPKÖVETELMÉNY 11. Előadás Boldogkői Zsolt © 5 III. Vírusfertőzés A vírus “célja” ugyanaz, mint az összes többi szervezeté: az információhordozó anyagának utódokba való juttatása. A vírusnak, e cél érdekében, be kell kerülnie sejtbe, ott megsokszoroznia a genomját, összeszerelni a képződő virionokat, kijutni a sejtből, majd az egész folyamat kezdődhet elölről. A vírusfertőzés lépései vázlatpontszerűen a következők: 1. Kapcsolódás a sejthez 2. Bejutás a sejtbe (penetráció) 3. A vírus gének transzkripciója mRNS-ekké 4. A mRNS-ek transzlációja fehérjékké 5. Genom replikációja 6. A genom és a fehérjék virionná való összeszerelődése 7. A virionok kijutása a sejtből Nem mind a 7 folyamat megy azonban végbe minden vírusnál; valamint, az egyes lépések nem mindig a fenti sorrendben mennek végbe, ill. bizonyos vírusoknál egyéb lépések is előfordulnak (pl. reverz transzkripció). Sok vírusnál a transzkripció, a transzláció, a genom replikáció, az összeszerelődés és a sejtből való kijutás egyidőben zajlik. A vírus sejthez való kapcsolódása A virion egy vagy több sejtfelszíni receptor fehérjéhez kapcsolódik. A receptorok virionok általi felismerése nagyon specifikus. Néhány vírus sejtet való fertőzéséhez egy második receptorhoz (ko-receptor) való kapcsolódás is szükséges. A vírus által felismert receptorok és ko-receptorok rendszerint glükoproteinek, melyek különféle funkciót töltenek be a sejtben. A receptorokhoz való kapcsolódás biztosítja azt, hogy a vírus a megfelelő faj megfelelő sejttípusát fertőzze meg. A csupasz vírusok kapcsolódási helye a kapszid felszínén van, néha mélyedésekben (pl. poliovírus), máskor pedig az éleken (pl. száj- és körömfájás vírus). Más csupasz vírusok specializált molekuláris szerkezeteket használnak a sejtfelszínhez való kötődéshez (pl. adenovírusok, rotavírusok) Sejtbe való bejutás (penetráció) A receptorhoz való kötődést követően a vírusnak a sejtmembránon keresztül be kell jutnia a citoplazmába. Ezt a feladatot kétféle mechanizmussal oldhatják meg a vírusok: (1) Fúzió: a vírusköpeny és a sejtmembrán összeolvadásával (pl. herpeszvírusok), melynek eredményeként a nukleokapszid bekerül a sejtbe, a köpeny viszont nem. (2) Endocitózis: a vírusok penetrációjának (sejtbe való bejutásának) másik módja az endocitózis, melynek során a sejtmembrán körbe fogja a viriont, majd azzal együtt fűződik le, s így egy endoszóma képződik (ld. dia). Endocitózissal jutnak be a csupasz vírusok, s több köpennyel rendelkező vírus is. Megjegyzés: az endocitózis a sejt természetes folyamata, melynek segítségével tápanyagokat és kórokozókat vesz fel, ez utóbbit megsemmisítés céljából. Többféle endocitózis típus létezik, melyek közül a 2 leggyakoribb a klatrin- és a kaveolin-közvetített endocitózis. Sok vírus kihasználja ezeket a celluláris mechanizmusokat a sejtbe való bejutásra. A vírus ezt követő feladata az endoszómából történő kijutás. Az endoszóma fuzionálhat egy lizoszómával, amely megsavanyítja az endoszóma belsejét. A pH-t tovább csökkentheti a sejt H+-ok bepumpálásával. Ez a savasodás jelenti sok vírus (pl. retrovírusok) számára azt a jelet, melynek hatására a köpenyük fuzionál az endoszóma membránjával, s így a nukleokapszid kijut a citoplazmába. „Vetkőzési stratégiák” (A) Néhány burkos virus, mint pl. a HIV (és a herpeszvírusok), a gazdasejt membránjával fuzionálnak (receptor-közvetített módon) a genomuk (kék) és a kapszidjuk (narancs) citoplazmába való juttatása végett. (B) Más burkos vírusok, mint pl. az influenza vírus, egy receptorhoz kötődik, majd endocitózissal jut a sejtbe. Az endoszóma elsavasodását követően, a vírus köpeny fuzionál az endoszóma membránnal, ami a virus genom (RNS; kék) és a kapszid proteinek (narancssárga) citoszólba való bejutását eredményezi. (C) A poliovírusok nem rendelkeznek köpennyel (csupaszok). Első lépésben a receptorhoz (zöld) kapcsolódnak, majd endocitózissal jutnak be a sejtbe, ahol az endoszóma membránjában lukakat képeznek, s ezeken keresztül kerül az RNS genomuk (kék) a citoplazmába. (D) Az adenovírusok, egy másik csupasz vírus család, bonyolultabb stratégiát folytatnak. A virion endocitózissal az endoszómába kerül, ahonnan az endoszóma membrán dezintegrációjával jut ki a citoplazmába. A vírus DNS (piros) innen közvetlenül a sejtmagba jut. 11 12 13 14 VÍRUSOK-I ALAPKÖVETELMÉNY 11. Előadás Boldogkői Zsolt © 6 Intracelluláris transzport Amint a vírus (virion, nukleokapszid, vagy nukleinsav) bekerült a citoplazmába, el kell jutnia a replikáció helyszínére, amely lehet a sejtmag, vagy a citoplazma meghatározott helyei. A vírusok egy része a sejt transzport rendszerét (motorfehérjék, mikrotubulusok) veszi igénybe erre a feladatra. A legtöbb RNS vírus a citoplazmában replikálódik; a többségüknek nincs szüksége a sejtmagban lévő enzimekre, mert saját maguk kódolják azokat. Az influenza vírusok kivételek ez alól, mivel szükségük van a sejtmagban lévő splicing apparátusra, ezért a genomuk a nukleuszba transzportálódik. A retrovírusok szintén a sejtmagba törekszenek, hiszen a reverz transzkriptázuk által képzett DNS a gazdagenomba épül be. A legtöbb retrovírus DNS megvárja a mitózist, mert ilyenkor a magmembrán ideiglenesen szétesik, s így a vírus a gazda genom közelébe juthat. Ezek a vírusok tehát csak osztódó sejteket képesek fertőzni. A retrovírusok családjába tartozó lentívírusok (pl. a HIV) DNS-e azonban, a genomuk által kódolt fehérjék segítségével, képesek átjutni a magmembrán pórusokon, s így ezek a vírusok nem-osztódó sejteket is képesek megfertőzni. A DNS vírusok túlnyomó többsége a sejtmagban replikálódik. Kivételek, pl. a poxvírusok, melyek DNS-e a citoplazmában szintetizálódik. A sejtmagba kerülő vírus genomnak a magmembrán közelébe kell szállítódnia, majd át kell haladnia a magpórusokon. Több vírus szerkezeti fehérjéin olyan szekvenciák vannak, amelyek a motor proteinekhez való kapcsolódást teszik lehetővé. A hepeszvírusok, az adenovírusok, a parvovírusok és a retrovírusok felhasználják a sejt e transzport mechanizmusát a nukleokapszidjuk perifériáról a sejtmag közelébe való szállításához. A kis vírusok (pl. parvovírusok) átférnek a magpórusokon, a nagyobbaknak azonban teljesen vagy részlegesen el kell távolítaniuk a kapszidjukat ahhoz, hogy a nukleinsavuk átjusson a pórusokon. Módosított Centrális Dogma Francis Crick 1958-ban javasolta a molekuláris biológia Központi (centrális) Dogmáját egy olyan elvként, amely megmagyarázza a genetikai anyag replikációját és kifejeződését. A Központi Dogma szerint a genetikai információ DNS RNS fehérje irányban fejeződik ki; valamint, DNSről DNS-re való másolódás útján adódik át generációról generációra. A sejt-alapú életformákra érvényes is a dogma minden állítása, a vírusok azonban két pontban is megszegik a szabályt: az RNS genommal rendelkező vírusok egy része DNS-sé másolódik (retrovírusok), mások pedig DNS intermedier nélkül, közvetlenül RNS-t képeznek (influenza vírusok). Megjegyzés: az eukarióta sejtekben is végbemegy az RNS DNS átalakulás a retroelemek által kódolt reverz transzkriptáz enzim segítségével. Transzkripció (1) Az eukarióta sejtek transzkripciója a már ismert mechanizmus szerint megy végbe: a transzkripciós faktorok a DNS-en elhelyezkedő cis-szabályozó szekvenciákhoz kapcsolódva segítik az RNS polimeráz-II molekula által végzett RNS szintézist. A továbbiakban a premRNS 5’ végére egy cap, 3’-végére egy poliA farok kerül, s végül az intronok, különböző mintázatokban (alternatív splicing) kivágódnak. (2) Vírusok A sejtmagba kerülő egy- vagy kétszálú DNS vírusok transzkripciója ugyanígy, - a gazdasejt traszkripciós apparátusának felhasználásával, - megy végbe. A gazda genomba integrálódó RNS vírusok, mivel DNS formában épülnek be, szintén ugyanezt a celluláris mechanizmust használják, mivel a genomban DNS formában vannak jelen. Más, sejtmagba kerülő, RNS vírusok (pl. az influenza vírus) azonban saját kódolású egyszálú (ss)RNS-függő RNS polimeráz enzimet használnak a mRNS képzésére. A sejtmagon kívül replikálódó vírusok azzal a problémával találják magukat szembe, hogy a sejtplazmában nincsenek meg a transzkripcióhoz (sem a replikációhoz) szükséges fehérjék, ezért azokat maguknak kell előállítaniuk: az RNS-ként replikálódó vírusok RNS-függő RNS polimerázokat, a DNS vírusok pedig DNS-függő RNS polimeráz enzimeket szintetizálnak. Megjegyzés: a DNS vírusok DNS-függő DNS polimeráz enzimet kódolnak a replikációjukhoz. 15 16 VÍRUSOK-I ALAPKÖVETELMÉNY 11. Előadás Boldogkői Zsolt © 7 Transzláció (a) A celluláris mRNS-ek a már ismertetett módon olvasódnak le. A riboszómák kis alegységei ún. capfüggő módon kapcsolódnak az mRNS 5’ végéhez, s onnan egy szkennelő mechanizmus révén megtalálják a kezdő aminosav kodonját (metionin - AUG), majd elkezdik a transzlációt a kapcsolódó nagy riboszómális alegység és iniciátor tRNS-Met segítségével. (b) Virális mRNS-ek a legtöbb esetben alapvetően ugyanúgy olvasódnak le, mint a celluláris mRNS-ek. Van azonban néhány vírusokra jellemző, ill. vírusok által sokkal gyakrabban alkalmazott mechanizmus, melyek a következők. (1) IRES Sok vírus mRNS nem tartalmaz cap-et, s ezért cap-független módon olvasódik le, melyet az ún. IRES (internal ribosome entry site; belső riboszóma felismerő hely) szekvenciák biztosítanak. Az IRES rendszerint a mRNS-ek 5’ végéhez közel helyezkedik el, s speciális másodlagos szerkezetét a riboszómák képesek felismerni. Több vírus is alkalmazza az IRES-alapú transzlációs mechanizmust, pl. poliovírusok, hepatitis A és C, a száj- és körömfájás vírusa, stb. A hepatitis C vírus mRNS-ei a kis riboszómális alegységet kötik magához. A poliovírusok mRNS-ei azonban nem közvetlenül vonzzák a 40S riboszóma alegységet, hanem egy elongációs faktoron, az elF-4G-n keresztül. Más vírusok degradálják az elF-4G-t, ugyanis ez a faktor, az elF-4E-el együtt a cap és poliA kapcsolódását idézik elő, mely lépés nélkülözhetetlen feltétele a transzláció elindulásának. Az IRES-alapú stratégia lényege tehát az, hogy a vírusok így gátolni képesek a celluláris mRNS-ek transzlációját a cap blokkolásán keresztül (mivel a virális transzláció capfüggetlen), vagy, - egy másik stratégiaként-, a vírus mRNS-ek nagyobb affinitással magukhoz tudják vonzani az iniciációs faktorokat. Nemrégen fedezték fel, hogy egyes, főként a stressz válaszban szerepet játszó, celluláris gének is használnak IRES szekvenciát, melynek lehetséges oka talán éppen az, hogy ne gátolják a vírusok e gének működését, hiszen sokuk éppen a vírusok elleni védekezésben játszik szerepet. (2) Bi- és policisztronos mRNS-ek Minden celluláris és a legtöbb vírus mRNS egyetlen gént tartalmaz monocisztronos; gén = cisztron). Léteznek azonban olyan vírusok, amelyek mRNS-ei két vagy több gént (ORF: open reading frame; nyílt leolvasási keret) tartalmaznak. Sok bicisztronos mRNS-en az ORF-ek átfednek, másokon a kisebbik ORF a nagyobbikon belül helyezkedik el. Ezeknek az elrendeződéseknek két értelme is lehet: egyrészt, a helytakarékosság, másrészt, a transzláció sebességének a szabályozása. A második ORF leolvasása többféle mechanizmus által történhet: (i) Gyenge (leaky = szivárgó) szkennelés esetén a riboszóma néha „elnézi” a transzláció kezdő (AUG) szekvenciát, továbbhalad a következő AUG kodonig, s a 2. ORF-nél kezdi a leolvasást (nem csak az AUG tripletet „nézi”, hanem az előtte lévő Kozak szekvenciát is). A két ORF eltérő leolvasási keretben található, tehát a két fehérje nem tartalmaz közös aminosavakat. (ii) Megcsúszott termináció, amikor a riboszóma nem ismeri fel a stop kodon, s tovább folytatja a transzlációt, melynek eredménye az eredetitől hosszabb fehérje molekula keletkezése. A riboszóma azért halad túl a stop kodonon, mert egy ún. kereteltolódásos szignál a mRNS-en bizonyos gyakorisággal megcsúszást okoz, s az új leolvasási keretben a stop kodon helyett egy aminosav kódja keletkezik. (iii) IRES Egyes vírusoknál (pikornavírusok, hepatitis C, stb.) a bicisztronos mRNS két ORF-je között található az IRES szekvencia; tehát ezek a vírusok a cap-függő mechanizmus mellett a belső génről függetlenül is képesek transzlációt kezdeményezni. Az újonnan szintetizált vírusfehérjék transzportja Az újonnan képződött molekulákat is meghatározott helyekre kell szállítani a sejten belül. A mRNS-ek a sejtmagból a citoplazmába szállítódnak (amennyiben a magban képződtek); a vírus proteinek pedig főként a sejtmagba vagy a sejtmembránba kerülnek. A különféle membránokba beépülő fehérjék szignál szekvenciákat tartalmaznak, melyek specifikus hidrofób aminosavakat tartalmazó szekvenciák, s főként a fehérjék N-terminális részén lokalizálódnak, de a fehérjék belsejében is elhelyezkedhetnek. A durva-felszínű ER-ban szintetizálódott fehérjék többsége a Golgiba kerül, ahol glükozilálódnak, s beépülnek a sejtmembránba (vagy magmembránba is, a sejtmagban replikálódó vírusoknál). Az exocitózissal kijutó vírusok köpenyét a vírus proteineket tartalmazó citoplazma membránon alkotja. Ha a vírus a sejtmagban replikálódik, akkor sok virális fehérje is ide transzportálódik. Ezek a fehérjék NLS (nuclear localization signal) szekvenciákat tartalmaznak. A sejtmagból citoplazmába kerülő fehérjék szintén tartalmaznak szignál szekvenciákat, melyek neve NES (nuclear export signal). A HIV Rev proteinje NLS és NES szekvenciákat is tartalmaz. Az NLS a Rev sejtmagba jutását, míg a NES a Rev és a hozzákapcsolódó RNS citoplazmába jutását biztosítja. Az RNS-ek különféle exportin fehérjék segítségével jutnak ki a sejtmagból a magpórusokon keresztül. A vírus genom replikációja A DNS vírusok általában közvetlenül DNS-sé, az RNS vírusok pedig közvetlenül RNS-sé másolják magukat. Van azonban két kivétel a fenti szabály alól: (1) a retrovírusok RNS genomukat reverz transzkriptáz enzim segítségével DNS-sé alakítják; (2) a Hepadnavírusok, melyek ugyan DNS vírusok, mégis RNS intermediert használnak a replikációjukhoz. A plusz szálú genomok a mRNS-el megegyező szekvenciájúak, míg a negatív szálú vírusok az mRNS szekvenciával komplementerek. Az egyszálú DNS vírusok a replikáció előtt kétszálúvá válnak. A (+)RNS vírusoknak két típusa van: (i) a IV-es osztályú vírusok a (+)RNS genomukat (−)RNS intermedieren keresztül replikálják, míg, a VI-os osztályú vírusok a (+)RNS genomukat DNS intermedieren keresztül. A VII-es típusú vírusok érdekes módon, a DNS genomjukat RNS intermediereken keresztül állítják elő. A DNS szintézis a replikációs origónál kezdődik, s a replikációs villa mentén halad. Ez a klasszikus szemikonzervatív replikációs mód. Néhány vírus azonban konzervatív módon 17 18 19 - 20 VÍRUSOK-I ALAPKÖVETELMÉNY 11. Előadás Boldogkői Zsolt © 8 képzi az örökítőanyagát. Egyes DNS genomok linárisak, mások köralakúak (cirkuláris). Néhány eredetileg lineáris genom a replikáció előtt köralakúvá válik. A cirkuláris formában való replikációnak két fő típusa van: teta (θ) és szigma (σ) replikáció. A szigma replikációs módot gördülő (forgó) gyűrű módnak is nevezik. Több vírus a két stratégiát kombinálja: a korai fertőzési stádiumban a teta módszerrel felszaporítja a DNS gyűrűk számát, melyek a kései fázisban replikációs módot váltanak, s a gördülő gyűrű mechanizmussal ún. konkatamereket (sok vírus genomot tartalmazó DNS) hoznak létre, amelyeket a vírus specifikus enzimjei egységnyi darabokra vágnak, s azonnal becsomagolnak a kapszidba (pl. herpeszvírusok és T4 fág). Összeszerelődés és kijutás a sejtből (1) A nukleokapszid összeszerelődése A helikális szerkezetű egyszálú RNS vírusok összeszerelődését a kapszid fehérjék spirális nukleinsav molekulához való kapcsolódása jelenti. Az ikozaéder szimmetriával rendelkező vírusok először rendszerint egy üres kapszidot (pro-kapszid = elő-kapszid) állítanak elő. A kapszid spontán összeáll az elemeiből a sejtben, sőt, gyakran egy sejtmentes oldatban is. Ezt követően a pro-kapszidba bekerül a vírus genom egy kópiában; ezzel egyidőben, vagy ezt követően, a pro-kapszid módosulásokon megy keresztül, s kialakul az érett kapszid. A genom egy csatornán keresztül jut be a kapszidba, rendszerint egy vagy több enzim segítségével. Különösen az RNS vírusok esetében érdekes az a kérdés, hogy honnan tudja a kapszid megkülönböztetni a vírus RNS-t a celluláris RNS-ektől. Például, egy retrovírus által fertőzött sejtben az RNS molekulák kevesebb mint 1%-át teszi ki a vírus genom. A nukleinsavakon található egy pakoló szignál, amit az összeszerelésben résztvevő enzimek felismernek. Az egyszálú vírusokon a pakolási szignált gyakran a genomon lévő másodlagos szerkezetek jelentik, a nagyobb duplaszálú vírusoknál pedig szekvenciálisan kódolt ez a jel. Ezeknek a komplex vírusoknak kémcsőben nem áll össze a kapszidjuk, ehhez szükségük van ún. állványozó (scaffolding) fehérjékre, amelyek nem vesznek részt a virion felépítésében, a feladatuk elvégzése után eltávolítódnak a pro-kapszidról. A komplex vírusok nagyon szorosan csomagolják a DNS-üket, egy herpeszvírus kapszidjában kb. tízszer akkora a nyomás, mint egy pezsgős üvegben. (2) A köpeny kialakulása A legtöbb burkos vírus a citoplazma membránt ölti magára a kijutáskor (exocitózis). A plazmamembrán a kijutás előtt vírus fehérjékkel (glükoproteinek) rakódik tele, s így ezek a fehérjék a köpeny részeivé válnak. A herpeszvírusok köpenye a transzport hólyagocskák membránjából, tehát végső soron a Golgi apparátus membránjából származik (membránfúzióval jut ki). Néhány vírus köpenye a magmembránból keletkezik (egyes Rhabdovírusok). (3) Kijutás a sejtből A bakteriofágok, enzimjeik segítségével megemésztik a fertőzött baktériumokat (lízis = feloldás). Az állati vírusok nem lizálják a sejtet, bár a fertőzés nagyon kései szakaszában így is kijuthatnak a sejtből. Ez utóbbi esetben viszont nem biztos, hogy fertőzőképesek lesznek, mivel vagy köpenyt kell szerezniük a sejtmembránból exocitózissal, vagy más vírusoknál (herpeszek) éppen fordítva, le kell vetniük a transzport vezikulumokból származó külső membránt a sejtmembránnal való fúzió által. Stratégiák a vírusköpeny megszerzésére (A) Herpeszvírusok nukleokapszidja a sejtmagban áll össze, majd magára öltve a belső magmembránt bekerül a két membrán közötti térbe. A vírus ezt az ideiglenes köpenyt használja a magból (ill. az ER-ből) a citoszólba való kijutásra, azáltal, hogy fuzionál a külső magmembránnal. Ezt követően, a nukleokapszid (amely már virális tegument fehérjékkel borított) bejut a Golgi készülékbe, s ezáltal egy köpenyt ölt magára, majd kijutván a Golgi-ból egy transzport vezikulumba kerül, s így már két membránja lesz. A citoplazmából a vírus a plazmamembránnal való fúzió útján jut ki, s közben a külsőköpenyét a membránban hagyja. (B) Poxvírusok a citoszólban, ún. “replikációs gyárakban” szerelődnek össze. Az első összeálló szerkezet két Golgiból származó membránt tartalmaz. Ezt követően, még egy dupla rétegű membrán kerül a vírus köré, s így az 4 membránból álló köpenyt tartalmaz. A plazamembránnal való fúziót követően, a vírus 3 membránrétegű köpennyel hagyja el a sejtet. 21 - 22 VÍRUSOK-I ALAPKÖVETELMÉNY 11. Előadás Boldogkői Zsolt ©



Biológiai hadviselés


    1. Biológiai környezet 1.2.2 A globális környezet A Biológiai Hadviselési Konvenció 1985-ös felülvizsgálati konferenciája már egyetértett abban, hogy az aláíró országoknak rendszeresen ki kell cserélniük a biológiai kutatásokra vonatkozó információikat. A konferencia résztvevői aggodalmukat fejezték ki az olyan genetikai technikai eljárások terén lehetséges visszaélésekkel kapcsolatosan, amelyeket biológiai hadviselési célokra fel lehet használni. A bioszféránkban sok millió mikroorganizmus él – többen az emberi szervezetben -, melyek nagy része hasznos. Azon kórokozó mikroorganizmusok száma, amelyek az emberekben, állatokban és a növényekben betegségeket okoznak, napjainkban mintegy 140-re tehető. Ezek közül kb. 30 kórokozó az, amely számba vehető biológiai fegyverként. A biológiai fegyverkutatások tárgyaiként ezek valószínűsíthetők.[9 ] A témát már korábban vizsgáló neves kutatók eredményeik publikálása során rámutattak arra, hogy a biológiai fegyverekkel rendelkező országok mely kórokozókat találták arra érdemesnek, hogy biológiai fegyverként kifejlesszék, majd rendszeresítsék. 16 A biológiai fegyver gyártására elsődlegesen alkalmas kórokozók szűkített listája Bacillus anthracis (anthrax ) Yersinia pestis ( pestis ) Francisella tularensis ( tularemia ) Brucella species ( brucellosis ) Baktériumok Coxiella burnetii (Q- láz ) Variola vírus ( himlő ) Ló-encephalitis vírusok ( keleti, nyugati, venezuelai ) Vírusok Arenavírus, bunyavírus, filovírus, flavivírus (haemorrhagiás láz ) Staphylococcus enterotoxin B (SEB) Ricin Botulinum toxin Trichothecene mycotoxin Toxinok Saxitoxin 1. Táblázat: biológiai fegyverkutatások lehetséges ágensei (forrás: Dr. Faludi Gábor - Dr. Békési Lívia -Barabás K.- Dr. Prof. Halász László: A toxinok, mint biológiai harcanyagok Várhatóan ezek azok a kórokozók, illetve toxinjaik, amelyek biológiai fegyverként alkalmazásra kerülhetnek. A biológiai fegyver kutatásával foglalkozó országok, elsősorban az Egyesült Államok és a Szovjetunió biológiai fegyverkelléktárában évtizedeken át jelen voltak. 1975. után azok 80-85 %-át 17 megsemmisítették, csak egy bizonyos, viszonylag kis mennyiséget tartottak vissza ezekből, az úgynevezett "védelmi kutatások" céljaira. Ezeket liofilizált állapotban alacsony hőmérsékletre hűtve tárolják. A tárolt liofilizált kórokozókból a nagyüzemi gyártás azonnal beindítható, és néhány napon belül tonnaszámra gyártható a legolcsóbb tömegpusztító fegyver.[10] A biológiai fegyver kutatási költségei a katonai kutatóintézeteknél alkalmazott rendkívül magas biztonsági, laboratórium védelmi eljárások miatt elérhetik a polgári kutatások tízszereseit is. A biológiai fegyverként alkalmazásra számba vehető kórokozó mikroorganizmusok morfológiájukat tekintve nem különböznek a természetben előfordulóktól, a tulajdonságaikban azonban eltérőek. A gén-manipulációk már az 1970-es években lehetővé tették, hogy a kórokozó mikroorganizmusok egyes tulajdonságait - az ultraibolya sugárzás, vagy a magas hőmérséklet, illetve az egyes antibiotikumok elleni érzékenységüket - megváltoztassák. A genetikailag módosított szerkezetű, biológiai fegyver gyártására alkalmas kórokozók megjelenésével számolni kell a mikrobiológiai identifikálásuk, valamint az esetleges gyógyszeres kezelés kidolgozásának problematikájával. Olyan kórokozó beazonosítása ugyanis, amely genetikai összetételét tekintve nagy részben ártalmatlan mikroorganizmus kisebb részben ismeretlen eredetű genetikai anyag, rendkívül nehéz és időigényes. Korunk biotechnológiai fejlettsége lehetővé teszi a kórokozó mikroorganizmusok védőanyaggal történő beborítását, (kapszulázását), így a levegőben hosszabb ideig ellenállóvá válnak a környezet és az időjárás hatásaival szemben. A megváltozott tulajdonságú kórokozók (főleg 5-10 mikron nagyságú aerosolként) a tüdőbe belélegezve egész más kórképet, tüneteket okozhatnak, mint a természetben évezredek óta előforduló kórokozók.[11] A gyógyszeres terápia tekintetében pedig a használatban lévő antibiotikumokkal szemben genetikailag rezisztensé alakított ágensek egyelőre megoldhatatlan problémát jelentenek. A harctéri alkalmazhatóság szemszögéből nézve az első tulajdonság, amelyet egy rendszeresítésre kerülő kórokozó mikroorganizmusnál (pl. baktériumnál, vírusnál) megváltoztatnak a genetikai kód átalakításával, az a járványokozó képesség megszüntetése.[12] Tehát a rendszeresített biológiai harcanyagok járványt (emberrőlemberre, állatról-állatra terjedőt) nem okoznak. Csak azok betegednek meg, akik a kórokozókat belélegzik. Így egy olyan konfliktusban, amelyben biológiai fegyvert is bevetnek, a katonai egészségügyi szolgálat és a polgári egészségügyi szervek megterhelése elképesztő 18 méretekben megnövekedne, mivel a nagy tömegek ellátása és gyógykezelése az eddigiektől eltérő gyógyító eljárásokat, kezelési módszereket követelne meg. Egy adott háború esetén a cél ország ellen elsősorban olyan kórokozókat alkalmaznának, amelyekre eddig még nem került sor, így született immunitással az ott élő emberek nem rendelkeznének. Egyes információk szerint mintegy 10 olyan ország van, amelyben megszegték a Biológiai Hadviselési Konvenciót és biológiai fegyvereket állítanak elő. A nemzetközi sajtó szerint az Amerikai Egyesült Államok és Oroszország jelenleg is folytat biológiai hadviselési programot, bár ezeknek egy részét polgári kutatásoknak álcázzák. Bizonyítja ezt az 1989-ben, az akkori Szverdlovszkban (ma Jekatyerinburg) kitört anthrax fertőzés, amely egy katonai kutatóintézetből szabadult ki és sok embert megbetegített. Irán is foglalkozik biológiai fegyverek kutatásával és Kína is folytat biológiai fegyverekkel kapcsolatos kutatásokat. 1992. végén újabb információk kerültek nyilvánosságra a volt Szovjetunió biológiai hadviselési programjával kapcsolatosan. Biológiai tábori kísérleti laboratórium működött Vozrozsgyenyija szigeten az Aral tónál ahol biológiai fegyvereket fejlesztenek és próbálnak ki a második világháború óta. Biológiai fegyverekkel folytattak kutatásokat Obolenszkben, víruskutató központ működött közel NovoCsebokszárihoz, biológiai hordozóeszköz-gyártó intézmény működött Moszkvában.[13] 1992. májusában Jelcin elnök kiadott egy rendeletet, amelyben megtiltott minden katonai biológiai hadviselési programot. Azóta a kutatások oroszországi leállításáról, vagy továbbfolytatásáról nincsenek adatok. Nem zárható ki, hogy az ezzel kapcsolatos kutatások polgári jellegűeknek álcázva, ha lassított ütemben is, de folytatódnak. A biológiai fegyverek előállításával kapcsolatos kísérletek ellenőrzése nagyon nehéz, mert a polgári célú genetikai kutatásokat szinte lehetetlen elválasztani a katonai célúaktól. Még nincsenek olyan biológiai felderítő vizsgálatra alkalmas eszközök, amelyek segítségével bizonyos kórokozókat könnyen azonosítani lehetne. A jelenlegi legkorszerűbb eljárásokkal is több óra kell egyes kórokozók azonosításához. Olyan automatikus eszközökre van szükség, amelyek állandó mintavétellel mérik a levegő összetételét és azonnal jelzik, hogy milyen típusú kórokozó van jelen a levegőben. Olyan eszköz, eljárás már van, amellyel megállapítható, hogy a kórokozó baktérium, vagy vírus. De arra, hogy azon belül melyik törzsről van szó, és az milyen a tulajdonságokkal rendelkezik, nem ad választ. Ez pedig az egyik kulcskérdése a biológiai fegyverek elleni védelemnek. Ez a kérdés a vegyi-fegyvereknél részben már 19 megoldott. Rendszeresítve vannak automatikus eszközök, amelyek időben jelzik a mérgező harcanyag veszélyes koncentrációját, hang- és fényjelzéssel riasztanak. Az utóbbi években megvalósult a néhány – magasabbrendű élőlény által termelt – toxin kémiai szintézise. Ugyanezt az eljárást a botulotoxinok különböző típusainál már korábban megvalósították. Ez azt jelenti, hogy a jövőben nem szükséges nagy mennyiségű baktérium a mérgező toxin előállításához, mivel szintetikusan, vegyi üzemben is előállítható. Így ezek a biológiai harcanyagok automatikusan átcsúsztak a biológiai fegyverek kelléktárából a vegyi-fegyverek tárházába. A Vegyi Hadviselési Konvenció aláírásáig sok állam úgy bújt ki a konvenció előírásai alól, hogy a fejlesztés alatt álló biológiai fegyvert vegyi-fegyverként jelentette. Ezeket a toxinokat ma már vegyi-fegyvereknek tekintik.[14] A biológiai fegyver eddig hadászati jellegű pusztító eszköz volt, melyet elsősorban nagy tömegek megbetegítésére, harcképtelenné tételére kívántak felhasználni. Jellemző az is, hogy a kifejlesztett biológiai harcanyagoknak, fajtájuktól függően viszonylag magas a lappangási (inkubációs) idejük. Ez néhány naptól több hétig terjed, ezért a genetikai kutatások arra irányulnak, hogy ezt a lappangási időszakot minél jobban lerövidítsék, esetleg 24 órára vagy órákra. Ettől a kutatások már nem állnak messze és eredményre vezethetnek. Ha sikerülne a lappangási időt órákra csökkenteni ezeknél a kórokozó mikroorganizmusoknál, akkor a biológiai fegyvert harcászati szinten való alkalmazása is megoldhatóvá válik. Az 1980-as évek végén egy átfogó, nagy eredménnyel biztató biológiai kutatási programot indítottak el az Egyesült Államokban. Ebben a kutatómunkában a világ sok tudósa vesz részt. A kísérlet célja, hogy feltérképezzék az emberi szervezet genom rendszerét - azaz a sejtekben lévő kromoszómák, illetve a bennük található gének összességét. Ennek segítségével azonosítani lehet az embereket akár származásuk szerint is. Ez többek között kriminilisztikai szempontból jelent nagy előre lépést. Ha sikerül ezt a programot tökéletesen megoldani, a nyilvánvaló előnyei mellett ez újabb veszélyt jelenthet az emberiség számára. Ugyanis genetikai kódok megfejtése alapján meg lehet állapítani, hogy a különböző népcsoportok milyen kórokozó mikroorganizmusokra érzékenyek. Ennek az orvostudomány szempontjából a gyógyítás területén óriási jelentősége lenne. Viszont a biológiai fegyverkutatók számára új lehetőségek nyílnak arra, hogy génmanipulációval olyan mikroorganizmust állítsanak elő, amely egyes adott népfajra a legveszélyesebb.[15] Ma már egyes kutatók erről nem is biológiai fegyverként beszélnek, hanem ún. "etnikai" fegyverről. Ez a lehetőség már a 20 70-es években, a molekuláris biológia fejlődésnek kezdetén fennállt, gyakorlati megvalósítása azonban csak a 90-es évtizedekben vált lehetővé. Ezért a leszerelési ügyekben illetékes szervek már évek óta erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy megtiltsák a katonai kutatásokban ezen eljárások alkalmazását. Konkrét eredményt azonban ezen a területen még nem sikerült elérni. A biológiai fegyverek (kórokozó mikroorganizmusok és toxinok) kutatásának, fejlesztésének, gyártásának és felhasználásának tilalmáról szóló Biológiai Hadviselési Konvenciót 1972-ben írták alá és 1975-ben lépett érvénybe. Az Egyesült Államokban és Oroszországban feltehetően még megmaradtak azok az automatikus tenyésztő rendszerek, berendezések, amelyek lehetővé tették a biológiai kórokozók (baktériumok, vírusok, rickettsiák, gombák) előállítását, tenyésztését. A fenti két országon kívül még Egyiptom, India, Irán, Líbia, Szíria, Pakisztán és Tajvan folytat biológiai fegyverekkel kapcsolatos kutatásokat és kísérleteket. A nyilvánosságra került adatok és információk szerint az új típusú biológiai harcanyagok kifejlesztésére irányuló kutatások a legtöbb helyen polgári kutató (illetve azoknak álcázott) létesítményekben folytatódnak. Ezen kutatások és fejlesztő munkák ellenőrzése rendkívül nehéz, mert még egy járványügyi szakember is nehezen tudná megállapítani, hogy egy ellenőrizendő létesítményben biológiai harcanyagokkal kapcsolatos kutatásokat folytatnak, vagy különböző fertőző betegségek elleni vakcinákat, szérumokat állítanak elő. Ez rendkívüli mértékben gátat szab az ellenőrzés hatékonyságának. A Nemzetbiztonsági Hivatal hivatalos honlapján olvasható dokumentumok szerint a jövőben elkövetett terrorista merényleteknél nem zárható ki a biológiai ágensek, illetve vegyi fegyverből származó mérgező anyagok alkalmazásának lehetősége. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a terroristák által hozzáférhető és bevethető, patogén kórokozók egyelőre a legolcsóbb tömegpusztító fegyverek, melyek járvány méretű elszabadulásuk esetén komoly veszélyt abban a tekintetben jelentenek, hogy a tömeges (több ezres) megbetegedések kezelésére egyetlen ország egészségügyi rendszere sincs felkészülve.[16] A mikroorganizmusok, kis helyen elférnek, így csempészetük, szállításuk nem jelent különösebb nehézséget, csupán a táptalajról és az optimális életfeltételeket biztosító klimatikus körülményekről kell gondoskodni.. A megszerzett kórokozó törzset ezután már könnyedén lehet szaporítani, nem kell hozzá más, csak egy közönséges konyha, néhány mikrobiológiai szakkönyv, a könyvtárból, illetve néhány laboreszköz amely bárhol kapható. Veszélyt jelent, hogy a Szovjetunió széthullását követően az orosz biológiai 21 fegyverkutatók egy része - olyan országokba is exportálhatta tudását, amely támogatja a terrorizmust. Jelenleg mintegy 11 ország és több terrorszervezet rendelkezik biológiai fegyver előállítására alkalmas készletekkel, illetve szellemi tőkével.[17] Az 1972. április 10-én 140 ország által aláírt és 1975. március 26-án életbe lépett, a biológiai fegyverek betiltásáról szóló egyezményt (Biological Weapons Convention – BWC) teljesíteni kívánók vállalták, hogy nem fejlesztenek, állítanak elő és raktároznak, vagy még megelőző, védelmi, valamint békés céllal sem szereznek be az indokoltnál nagyobb mennyiséget a tömegpusztító fegyverek és azok alapanyagainak ezen típusaiból. A húsz évvel ezelőtti érvénybelépés ellenére a biológiai fegyverek elterjedése egyre nagyobb méreteket öltött. Az Európai Unió a biológiai fegyverek kifejlesztésének, gyártásának és raktározásának betiltásáról és e fegyverek megsemmisítéséről szóló egyezményt (BTWC) a fegyverek terjedése elleni és a leszerelésükkel kapcsolatos nemzetközi keret kulcsfontosságú elemének, valamint a biológiai anyagok és a méreganyagok bármikor fegyverré történő fejlesztésének és fegyverként történő alkalmazásának megakadályozására irányuló törekvések sarokkövének tekinti. Az Európai Tanács 2003. december 12-én elfogadta a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégiát, amelynek célja többek között a BTWC megerősítése. Az Európai Unió 2006. február 27-én a BTWC tekintetében együttes fellépésről állapodott meg, melynek célja a BTWC egyetemessé tételének elősegítése, valamint az abban részes államok általi végrehajtása támogatásának biztosítása . 1.2.3 A műveleti környezet Katonai műveletek tervezésénél figyelembe kell venni a biológiai környezetet is. A lehetséges veszélyeztető forrásokat tekintve ebben az esetben is célszerűnek találom azok bizonyos mértékű tagolását elvégezni. A Biológiai harcanyag mikroorganizmus (vírus, baktérium, gomba, rickettsia, prion stb), illetve az általa termelt toxin, mely az emberek, állatok, vagy növények tömeges megbetegedését, okozza.[18] A biológiai harcanyagok önmagukban nem fegyverek, biológiai hadviselésre alkalmassá válnak azonban a különböző célbajuttató eszközök felhasználásával, ekkor lehet biológiai fegyverről beszélni. 22 A biológiai fegyverek tehát a biológiai harcanyagok, valamint azok célbajuttatására, szétszórására, elterjesztésére alkalmas eszközök együttesen, beleértve a vektorokat is. [ 19] Biológiai hadviselés (BW) biológiai fegyver alkalmazása veszteségokozás (emberi, állati), vagy növények és anyagok károsítása céljából, illetve az ezek elleni védelem. [ 20] A biológiai környezet összetételét tekintve célszerűnek találom a polgári célú veszélyforrásokat külön tárgyalni. Veszélyes biológiai anyag (TIB) környezetbe kerüléséből származó veszélyhelyzet lehetséges forrása lehet különböző létesítmények elleni támadás - vagy azok másodlagos rombolódása - ahol fertőző anyagokat előállítanak vagy tárolnak. A számba vehető létesítmények sorába tartoznak a kórházak, egészségügyi létesítmények, valamint a gyógyszergyártáshoz és a mezőgazdasághoz kapcsolódó kutató, termelő, újrafeldolgozó és tároló létesítmények.









Az atomkor után

Egyáltalán lesz e élet e korszak után , hisz annyi mérget, fegyvert, vegyszert , biológiai , harcanyagot halmoztunk fel , hogy ha elszabadul a pokol itt az életnek nyoma sem lesz utána . Ennyi volna a humánum az egész emberi fajban ? Nem elég , hogy szűk kevesek kirabolják az emberiséget , két világégést , és számtalan helyi háborút szítottak eddig is , és képesek lesznek az egész emberi fajt kiirtani , degenerált vakoló zsidó titkos társaságok a világ leigázására törnek a nemzeteket kamatrabszolgaként le degradálják, majd kiirtásukra tervet szönek , és az emberi csorda nem akarja elhinni , hogy ezt meg is csinálják vele , pedig már elszenvedtették velük a két világháborút , és zajlik a harmadik a zárt ajtók mögött .
Észhez kéne térni , és likvidálni kellene ezt az emberiségre rátelepedett rákos degenerált hullarablókat . Igen a bankárkasztra gondolok, és a szabadkőműves cionista páholyokra , az illuminátus rendre , és a többi titkos társaságra egészen a sátánista elfajzott zsidó csoportokig mindet családostul likvidálni, hogy kiürüljön a kirablóink sora , és az emberiség lélegzethez jusson , mielőtt ők is arra az elhatározásra jutnának , hogy likvidálni kell a föld lakosságát , és csak 500 millióan maradhatnak életben !!!! Igen minden cionista zsidó fasisztát ki kell nyírni , ha élni akarunk !!!!
Mert ahogy jön a szintetikus vírus , és a többi fegyverré degradált tudományos felfedezés , mind arra ösztönzi e degeneráltakat , hogy kiirtsanak itt mindenkit !!!! Hol ott a józan emberiségnek kellene az élet oltárán feláldozni őket , hogy szellemünk száguldjon , és alkosson , és segítsen minden bajba jutott embertársainkon !!!




Hasadóanyagok táblázata [szerkesztés]



Nuklid
kritikus tömeg, kg
átmérő, cm
Ref
urán-233
15
11
urán-235
52
17
7
8,7
60
18
9,04–10,07
9,5-9,9
10
9,9
40
15
12
10,5
75–100
19-21
55–77
20-23
9–14
11-13
180–280
30-35
kűrium-243
7.34–10
10-11
kűrium-244
(13,5)–30
(12,4)–16
kűrium-245
9,41–12,3
11-12
kűrium-246
39–70,1
18-21
kűrium-247
6,94–7,06
9,9
6
9
5
8,5
2,73
6,9



Atombombák [szerkesztés]




A hirosimai bomba szerkezete (részletek a képre kattintva)
Az atombombák, vagy fissziós bombák energiájukat a nehézatommagok hasadásából nyerik: nehéz atommagok (urán vagy plutónium) hasadnak könnyebb elemekké neutronokkal való besugárzásuk révén (ezek az elemek hasadásukkor újabb neutronokat hoznak létre, melyek újabb atommagokat bombáznak, láncreakciót eredményezve). Ezeket történelmi okokbólatombombának nevezzük. Az elnevezés nem pontos, mivel a kémiai reakciók szabadítanak fel energiát atomok kapcsolódásából, nem a hasadás, valamint a fúzió (a könnyű atommagok egyesülése) sem kevésbé atomi jellegű, mint a maghasadás (fisszió). E lehetséges félreértés ellenére az atombomba kifejezést széles körben használják kimondottan a nukleáris fegyverekre, s leginkább a fissziós bombákra.[30] Az atombombák méretét nem lehet tetszőlegesen növelni, mivel egy kritikus tömeg felett külső hatás nélkül is beindul bennük a láncreakció.

Hidrogénbombák [szerkesztés]

     Ez a szakasz egyelőre erősen hiányosSegíts te is a kibővítésében!
A hidrogénbombák, vagy fúziós bombák az atommagok egyesülésén, fúzióján alapulnak, amikor könnyebb atommagok, mint például hidrogén vagy hélium állnak össze nehezebb elemekké nagy energia felszabadulása mellett. Az elnevezés pontatlan, mert egyrészt minden "hidrogén"-bombában a hatás egy jelentős részét egy fissziós bomba adja, másrészt az egylépcsős "atom"-bombák belső üregét is hatásfokjavító hidrogén alapú töltettel töltik ki. Így a "hidrogénbomba" helyett szerencsésebb a kétfázisú atombomba kifejezés. A hidrogénbombaelnevezést az alapanyaga miatt kapta, hívják még termonukleáris fegyvernek is, mivel a fúziós reakcióknál a láncreakció beindulásához rendkívül magas hőmérséklet kell. A hidrogénbombák tömegének nincsen felső korlátja, mivel a beindításához rendkívül nagy hőmérséklet és nyomás szükséges. Spontán módon, földi körülmények között semmiképpen sem indul meg a fúziós reakció.

A hidrogénbomba szerkezete
A hidrogénbombáról sok vázlatos ismertetés jelent meg, így számos lexikon és kézikönyv is - állítása szerint - összefoglalja a H-bomba működési elvét. Ezekből az ismertetésekből általá­ban igen lényeges elemek hiányoznak.
Az a vázlat, amely szerint a hidrogénfúziót elindító - mintegy gyutacsként szolgáló - hasadási bombát hidrogéntöltet veszi körül, teljesen téves.
Ennek az elrendezésnek a működésképtelensége egyszerű számítás alapján is belátható. Az atommagfúziós reakció f sebességét (az idő- és térfogategységenként végbemenő fúziós reakciók számát) a következő összefüggés adja meg: f = C_D C_T \langle \sigma v \rangle, ahol CD, illetve CT jelöli a reakcióban részt vevő atommagok – esetünkben deutérium és trícium – atommagok darabszám-sűrűségét, atom/m³ egységben mérve (magyarosan: db/m³), a σv mennyiség pedig a reakció valószínűsége (σ az ún. hatáskeresztmetszet) és a részecskék sebességéből képezett szorzat átlagértéke. Az atommagok darabszám-sűrűségét az irodalom nD, illetve ND betűkkel is jelöli, ahol indexbe a reakcióban résztvevő atommag (nuklid) vegyjelét írják (például D deuterium). A < > jelek jelölik, hogy a sebesség Maxwell-eloszlásból származik. A σvmennyiség erősen függ a hőmérséklettől, ezért, bár a magfúzió már 10-20 millió °C hőmérsékleten is végbemegy, a jelentős energiatermeléshez ennél nagyobb, 50 millió °C körüli hőmérséklet szükséges.
Az összefüggés alapján kiszámítható, hogy normál sűrűségen nem indul meg fúzió, hanem csak akkor, ha előzőleg a fúziós anyagot erősen összepréseljük. Ebből nyilvánvaló, hogy a hasadási bombát burkoló fúziós köpeny a robbanás hatására egyszerűen szétrepülne, mielőtt a fúzió megindulhatna. A következő táblázat a hőmérsékletet kiloelektronvoltban tartalmazza




üzemanyag
T
keV
<σv>/T²
m³/(s keV)²
deuterium 2 – tricium 3}
13.6
1.24×10−24
deuterium 2 - deuterium 2
15
1.28×10−26
deuterium 2 - hélium 3
58
2.24×10−26
p+ - litium 6
66
1.46×10−27
p+ - bór 11
123
3.01×10−27
A hidrogénbomba megvalósításának kulcsa az a megoldás, amit a szakirodalom Teller–Ulam-tükör, vagy Teller–Ulam­elrendezés néven ismer.
Ha a gyutacsként szolgáló hasadási bombát egy nehézfém (volfrám, urán stb.) anyagú, forgási ellipszoid alakú tükör egyik fókuszpontjába helyezzük, akkor a robbanás pillanatában keletkező hőmérsékleti sugárzást a tükör a másik fókuszba gyűjti össze, ebben a fókuszpontban foglal helyet a fúziós mag. Mivel 10 000 °C hőmérséklet megfelel kb. 1 eV energiának, a robbanás néhányszor tízmillió fokos hőmérsékle­tén néhányszor tíz keV energiájú sugárzás, azaz röntgensugár­zás keletkezik. Ezt a röntgensugárzást a tükör addig kon­centrálja, amíg anyaga a sugárnyomás hatására szét nem repül. (A sugárzás nyomása több millió atmoszféra is lehet.) Valamivel a sugárzás után érik el a tükröt a robbanás neutronjai, majd a lökéshullám, ezek befejezik a rombolást. A tükör atomjai azon­ban - tehetetlenségüknél fogva - képesek ellenállni a sugár­nyomásnak annyi ideig, amennyi elég a fúziós reakció megindu­lásához, illetve lefolyásához.
A H-bomba tervezésénél nyilvánvaló cél, hogy minél na­gyobb hányad elhasználódjon a fúziós töltetből, azaz a H-­bomba kiégési szintje nagy legyen. Ehhez szükséges, hogy a tükör "összetartási ideje" elég nagy legyen, valamint a fúziós töltetre is érvényes egy összetartási idő. Ez - mint a hasadási bombáról szóló cikkben már szerepelt,
ahol vs a közegre érvényes hangsebesség, r pedig egy jellemző méret, például gömbnél a gömb sugara, hengernél pedig a henger sugara.
A H-bomba működésének a feltételét lényegében az (1 ) és (2) összefüggés alapján lehet meghatározni. Ezektől függ, hogy a fúzió létrejön-e, illetve az anyag jelentős hányadára ki fog-e terjedni.
Az a tény közismert, hogy a "hidrogén" mindig nehézhidrogént (deutériumot vagy tríciumot) jelent a bomba esetében, azon­ban deutérium-trícium keverékből nem lehetne gyakorlatilag használható (harctéren bevethető) bombát készíteni. A D- és T-gáz csak akkor érheti el a megkívánt sűrűséget, ha csepp­folyós halmazállapotban van. A folyékony nitrogénnel és folyé­kony héliummal működő cseppfolyósító berendezések eleve lehetetlenné tennék a szállítható bomba megalkotását.
A trícium radioaktivitása is rendkívüli módon megnehezítené a bomba kezelését. Kb. 0,1 mg trícium aktivitása 1 Ci (3,7·1010 Bq): így egy bombában több millió curie trícium lenne.
A megoldás: a "száraz hidrogénbomba" megalkotása, ugyan­úgy, mint a robbanás fókuszálásának a megoldása, Teller Ede, továbbá - tőle függetlenül - Dmitrij Szaharov nevéhez fűződik. Ha a fúziós töltetet litium-deuteridből (LiD) készítik, akkor a hasadási gyutacs neutronsugárzása hatására a lítium tríciummá alakul. A keletkező trícium a deutériummal reakcióba lépve neutront termel, így a lítium-trícium átalakulás igen gyorsan és jó hatásfokkal végbemehet a következő egyenlet szerint:
A keletkező trícium reakcióba lép a deutériummal:

Fúzióval felerősített fissziós bombák [szerkesztés]

Ennél a típusnál a hasadóanyag közepébe deutérium és trícium (a hidrogén izotópjai) cseppfolyós keverékét helyezik. A fissziós bomba robbanásakor kialakuló magas nyomás és hőmérséklet beindítja a fúziót a D-T elegyben. A fúzió során sok szabad neutron keletkezik, amik hozzájárulnak a láncreakcióhoz. Ezzel az eljárással a fissziós bomba hatásfoka akár a duplájára növelhető. Lényeges tény, hogy a fúzióból származó energia a bomba energiájához képest elenyésző – 1% körül mozog. A befecskendezett D-T keverék mennyiségével a robbanás ereje szabályozható. A modern – mind fúziós, mind tisztán fissziós – bombák jelentős része ilyen módon szabályozható hatóerejű.

Háromfázisú bombák [szerkesztés]

A fúzió során nagy mennyiségben keletkeznek neutronok, amelyek lehetővé teszik az urán 238-as izotópjának a hasadását. A három fázisú bombákban a fúziós magot urán-238 köpennyel veszik körül. A robbanás erejéhez mind a fúziós, mind a fissziós reakció jelentős részben hozzájárul.

Egyéb típusú bombák [szerkesztés]

Neutronbomba, hivatalos megfogalmazásban megnövelt sugárzású nukleáris fegyver. Lényegében fissziós-fúziós bomba, amelynél a fúzió során keletkezett neutronokat nem nyeli el a bomba külső rétege, hanem szándékosan hagyják hogy szabadon távozzanak a környezetbe. A hagyományos nukleáris fegyvereknél a neutronokat nehézfém neutron visszaverő réteggel igyekeznek minél nagyobb arányban a bombában tartani, a hatásfok növelése érdekében. A neutron bomba rombolóereje körülbelül tizede a hagyományos fissziós fegyverekének.
Kifejlesztésének célja a hidegháború idején elsősorban az volt, hogy a szovjet harcjárművek támadása ellen legyen megfelelő fegyver. A páncélzat ugyanis a hagyományos atomfegyverek hőhatását és lökéshullámát a robbanás központjától már viszonylag kis távolságban kivédi. A neutronsugárzással a katonák akár páncélozott járművekben is megölhetőek. Egyszerűen megfogalmazva: Nem okoz nagy fizikai kárt, viszont biológiait annál inkább, minden élőlényt elpusztít a hatáskörén belül.
Kobaltbomba. (angolul gyakran „Doomsday engine”, azaz „Végítélet-gép”) Valószínűleg sohasem készült ilyen fegyver. Szilárd Leóvetette fel a lehetőséget, hogy amennyiben egy atomfegyver külső burkolata kobaltból készül, az a robbanás során neutronbefogással kobalt 60-as izotóppá alakul át, amely erős gamma sugárzó. 5,27 éves felezési idejével a robbanás helyszínét tartósan lakhatatlanná tenné. Szilárd szerint néhány ilyen bomba akár az egész élővilágot elpusztíthatná a Földön.
Piszkos bomba, vagy Dirty bomb klasszikus értelemben nem nukleáris fegyver, hiszen semmilyen magreakció nem zajlik le benne. A tömegpusztító fegyver besorolása miatt viszont ide sorolják. Az alapja egy hagyományos (kémiai bomba), aminek a pusztító hatását valamilyen, a kívánt hatástól függő, sugárzó izotóp hozzáadásával növelik meg, ami a robbanást követően szétszóródik az érintett területen.


Nem titokban készül az antianyag

A Da Vinci-kód szerzőjének egy korábbi könyvéből, az Angyalok és démonokból film készül, amelynek egyes epizódjait a genfi részecskefizikai kutatóközpontban, a CERN-ben forgatták. A film egyik központi eleme az antianyag, amelyből bombát akarnak készíteni. Lehetséges-e ilyesmi? Hogyan készül az antianyag a valóságban? A kutatóintézet kihasználta a téma aktuális népszerűségét a valóságos eredmények bemutatására.
Forrás: http://www.comingsoon.net/imageGallery/Angels___Demons

AJÁNLAT

AJÁNLAT


Dan Brown Angyalok és démonok című regényében elrabolják a CERN-ben előállított antianyagot, Rómába viszik, és elrejtik. Az ebből készített új fegyverrel egy titkos társaság a Vatikán elpusztításával fenyegetőzik, mert a pápaválasztást akarja befolyásolni. További részleteket nem árulunk el, de a könyv 2003-ban magyarul is megjelent (Gabo Kiadó), és a szerző újabb kötete, A Da Vinci-kód példátlan sikere után figyeltek fel rá, illetve ezért készül film belőle Ron Howard rendezésében, amelynek május közepén lesz a világpremierje. 
A történet valóban fordulatos és izgalmas, de a szerző természettudományos műveltségének hiánya mulatságos, sőt nevetséges elemeket eredményezett. A regény szerint a nagy mennyiségű antianyagot ketten állítják elő nagy titokban, egy pap fizikus és fogadott leánya. Olyan titokban dolgoznak, hogy még az intézményt vezető fizikus sem tudja, hogy min munkálkodnak, meddig jutottak kísérleteikkel. Az ehhez hasonló dolgokból látható, hogy a szerzőnek fogalma sincs egy nagy kutatóintézet működéséről (az, hogy nem járt a CERN-ben, és elképzeléseit írta le a valóság helyett, a kisebbik baj). A tévedések harmadik köre magát az antianyagot érinti.
A film jobb lesz

A regényben lévő bakik ellenére, vagy éppen ezért a CERN kedvezően reagált a Sony Pictures megkeresésére. "Az a tény, hogy az Angyalok és démonok bestsellerré vált, most pedig hollywoodi film készül belőle, lehetőséget nyújt nekünk annak megmutatására, hogy a valóságban milyen izgalmas az antianyag kutatása" - mondta Sergio Bertolucci kutatási igazgató. A rendező is elégedetten nyilatkozott a tudósok segítőkészségéről. "Igyekeztek mindent érthetően elmagyarázni a stábnak. Fantasztikus munkát végeznek a tudósok" - mondta.
Kérdések és válaszok az antianyagról
A CERN más módon is kihasználta a regény hatalmas népszerűségét, és kérdések tucatjaira adott velős, szellemes és közérthető választ honlapján. Ezeket mutatjuk be az alábbiakban, más forrásokból származó információkkal kiegészítve.
Mi az a pozitron?A pozitron az elektron antirészecskéje. Neve is erre utal: a pozitív és az elektron szavak összevonásával alkották. Mai ismereteink szerint a két részecske valamennyi jellemzője megegyezik, egyetlenegyet, a töltést kivéve: az elektron negatív, a pozitron pozitív töltésű.
Ha az antirészecskék egyetlen fizikai jellemzőjüket leszámítva éppen olyanok, mint a részecskék, akkor miért nem találjuk meg őket a környezetünkben?A kérdésre máig sem tudunk egyértelműen válaszolni. Egyetlen dolog biztos: ha a bennünket körülvevő természetben bőven lenne antianyag, akkor nem léteznénk. Nem létezne a szilárd Föld, nem létezne a Naprendszer, nem ragyognának csillagok az égen. Mi sem léteznénk, így az antianyag titkain sem elmélkedhetnénk. Az anyag és az antianyag részecskepárok ugyanis egymással találkozva kölcsönösen megsemmisítik egymást, és szétsugároznak. A CERN-ben zajló fizikai kutatások egyik célja az anyag és az antianyag eltéréseinek feltárása. Az ősszel újrainduló nagy hadronütköztetőnél (LHC) is terveznek antianyag-kísérleteket.
Az antianyag lesz a jövő energiaforrása? Lehet-e antianyagbombát készíteni? A könyv szerzője optimista: "Az antianyag hatalmas ígéret, nem jár vele sem szennyezés, sem sugárzás, egyetlen cseppje egy egész napra ellátná energiával New York városát. A fosszilis fűtőanyagok fogyóban vannak, az antianyag hasznosításának ígérete hatalmas ugrás lehet bolygónk jövőjébe. Természetesen az antianyag-technológia megvalósítása ijesztő dilemmát hoz magával. Megvédi majd a világot, vagy a valaha volt legpusztítóbb fegyver létrehozására fogják felhasználni?"
Érdemes a bomba és az energetika kérdésével tehát részletesebben is foglalkozni. Azért nem lehet antianyagbombát készíteni, mert a mai technikával nem vagyunk képesek belátható időn belül elegendő antianyagot létrehozni, és nem lennénk képesek egy nagyobb mennyiséget megfelelő sűrűségben tárolni. Kissé megtévesztő a kifejezés, hogy egyes fizikai laboratóriumokban "antianyag-gyár" működik. Ezekben a "gyárakban" a korábbi módszerekhez képest valóban nagyüzemi antianyag-gyártás folyik, de az így előállított mennyiség csak a kísérleti fizikusok méréseihez elegendő, praktikus célokra, például bomba készítésére nem.
Mennyi idei tartana egy antianyagbomba elkészítése?A CERN-ben másodpercenként tízmillió antiprotont tudnak létrehozni. A Hirosimában ledobotthoz hasonló, 20 kilotonna TNT robbanóerejű bombát mindössze fél gramm antianyagból létre lehetne hozni. A fél gramm igazán nem tűnik soknak, de a másodpercenként tízmillió darabos gyártási teljesítménnyel körülbelül egymilliárd évre lenne szükség a legyártásához. Érdemes ezt az időtartamot összevetni bolygónk 4,6 milliárd éves korával és azzal, hogy alig hatezer éve ért véget a csiszolt kőkorszak és kezdődött el a rézkorszak az emberiség történetében.
Forrás: www.comingsoon.net/imageGallery/Angels___Demons
Ron Howard rendező és a női főszereplő, Ayelet Zurer a CERN egyik irányítótermében a forgatás alatt
Megnyugtató tehát a végeredmény: jelenleg nem tudunk antianyagbombát csinálni. Megnyugvásunkat tovább erősítheti az a tény, hogy ha belátható időn belül mégis képesek lennénk legyártani a fél gramm antianyagot, akkor sem lennénk képesek együtt tartani az egynemű töltéseket.
A CERN honlapján egy érdekes összehasonlítást olvastam. Az atombombát a tudósok reális lehetőségnek tartották az első szerkezet megépítése, sikeres kipróbálása előtt. A bombák bevetése azonban teljesen meglepte és ámulatba ejtette a közvéleményt. Az antianyagbombát viszont elképzelhetőnek tartják a laikusok, szeretnének többet tudni róla, miközben a szakemberek már régen tudják, hogy gyakorlatilag kivitelezhetetlen.
Tenyérben is hordható bomba
A katonaság természetesen szorosan nyomon követi a megszülető tudományos eredményeket, és azonnal elemzik, tudják-e valamire használni az új felfedezést. Gyakran katonai költségvetésből finanszírozzák a legmerészebb kutatásokat, pénzt adnak olyan elgondolások kipróbálására is, amelyet a szakemberek többsége elutasít, lehetetlennek tart. Mert mi van, ha az egy ezrelék vagy még kisebb esély bejön, de nem nálunk, hanem a potenciális ellenségnél.
Sajtójelentések szerint a hidegháború éveiben az US Air Force, az amerikai légierő jelentős összeggel támogatta az antianyaggal kapcsolatos alapkutatásokat. Az elképzelt kis mérettel együtt járó hatalmas pusztítóerő, a tenyérben is hordható bomba lehetősége vonzó volt számukra. Egy pozitronbomba bevetése nem járna radioaktív szennyezéssel, ideális "tiszta bomba" lehetne.


Lesznek-e antianyag-üzemanyagú erőműveink?Az anyag-antianyag-szétsugárzás lesz a legtisztább energiaforrás? A válasz ismét nem, sajnos nem. A napenergiától, a széntől vagy az olajtól eltérően az antianyag nem lelhető fel földi környezetünkben. Minden egyes antianyag-részecskét hatalmas energiabefektetéssel kell előállítanunk. Ez a befektetett energia sokkal nagyobb annál, mint ami az anyag-antianyag szétsugárzás során megjelenik. Tehát nem kapnánk vissza a folyamat elején befektetett energiát, energianyerés helyett csak pazarolnánk a meglevőt, ezért nem tervezünk és építünk antianyag-erőművet. A tudományos kísérletekhez nagy energiabefektetéssel egy egész év alatt előállított összes antiproton szétsugárzása egyetlen villanykörte fényéhez adna néhány másodpercre energiát. (A tudományos-fantasztikus irodalomban és a hasonló műfajú filmekben ezeket a problémákat már megoldották: a Star Trek sorozat világában természetes, hogy az USS Enterprise űrhajót antianyag-reaktor látja el energiával.)
Forrás: http://www.comingsoon.net/imageGallery/Angels___Demons
Az antianyag csak akkor játszhatna szerepet a jövő energiaellátásában, ha valahol nagy mennyiségű kész antianyagra bukkannánk egy távoli galaxisban. Akkor nem kellene nehéz munkával létrehozni az antianyagot, hanem egyszerűen felhasználnánk, éppúgy, ahogy felhasználjuk a felszínre hozott olajat. A Világegyetem általunk megismert hatalmas, milliárd fényévekre elterülő részében azonban sehol sincs nagyobb mennyiségű antianyag.
A gyors csillagközi utazáshoz is antianyagra lenne szükség. Becslések szerint 17 gramm antianyaggal egy robot akár 40 év alatt elérhetne a 4,3 fényév távolságra levő Alfa Centauri csillaghoz. Kiszámították a költségeket is: a jelenlegi technológiával 1 milliomod gramm (mikrogramm) antianyag előállítása 60 milliárd amerikai dollárba kerül. Egyetlen gramm ára tehát 60 trillió dollár, azaz 12 ezer trillió forint.
A történetnek van egy általánosítható, nemcsak a fizikára érvényes tanulsága. Érdemes követni a CERN példáját, azt, ahogyan a népszerű könyvre és a filmforgatásra reagáltak. Más sikerkönyvek, filmek, bulvárlapok, televíziók is tárgyalnak tudományos témákat. Nem jó megoldás, ha nem veszünk róluk tudomást, ha úgy teszünk, mintha nem léteznének. Ki kell használni a témák mások által teremtetett népszerűségét a valóságos eredmények bemutatására.
Antianyag-gyárak a valóságban, magyar közreműködéssel
2000-ben új program indult a CERN-ben az antianyag tanulmányozására, működésbe lépett az antiproton-lassító (Antiproton Decelarator). Az antiprotonok előállítása egy hatalmas régi részecskegyorsítóban, a 26 GeV energiájú protonszinkrotronban kezdődik. Ezután a nagy energiájú antiprotonokat adagokban, csomagokban juttatják át a következő egységbe. Ez egy CERN-méretekben kicsinek minősülő részecskegyorsító, kerülete mindössze 188 méter. Tulajdonképpen ez nem is gyorsító, hanem lassító, hiszen az antiprotonokat alaposan lelassítják benne. Az antiprotonok sebessége itt már végül csak alig tizede a fénysebességnek.
A CERN-ben három nagy kísérleti rendszer várja az antiprotonokat. Két kísérletben (ALPHA és ATRAP) az antiprotonokhoz antielektront adnak hozzá, atomi antihidrogént hoznak létre. Az antihidrogén-készítéshez tovább kell lassítani a gyárból érkező antiprotonokat. Az elektromágneses tér segítségével zárják ketrecbe őket, sebességük ekkor már csak a fénysebesség milliomodrészének nagyságrendjébe esik. Korábbi sebességükhöz képest szinte állnak, és így hozzá lehet kezdeni alaposabb tanulmányozásukhoz. Az erősen gerjesztett állapotban keletkező antiatomok spektrumvonalait vetik egybe a "normális" hidrogén spektrumvonalaival. Ebből következtetni lehet a CP- és a CPT-szimmetriák teljesülésére, illetve sérülésére, ami választ adhat arra a kérdésre is, hogy miért az anyag lett kitüntetve az antianyaggal szemben az Univerzumban.
A harmadik kísérlet az ASACUSA (Atomic Spectroscopy And Collisions Using Slow Antiprotons) nevet kapta, ez egy japán-dán-magyar együttműködés. A magyar csoport vezetője Horváth Dezső, a KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet (RMKI) tudományos tanácsadója, a Debreceni Egyetem professzora. A kísérleti berendezés egyik fontos részét az RMKI-ben építették meg, a kutatócsoportban budapesti és debreceni fiatalok dolgoznak. Ők is csapdába zárják az antiprotonokat, méghozzá egy természetes csapdába, a héliumatomba. A negatív töltésű antiproton az egyik elektron helyébe lép, és így egy nagyon különleges atom jön létre, ezen pedig részletesen tanulmányozni lehet az antiproton és a közönséges anyag kölcsönhatását.
Horváth Dezsőt régóta foglalkoztatja az antianyag világa. Legtöbbet idézett munkája az a nagy tanulmány, melyet 1994-ben írt négy társszerzővel a CERN vezetése számára az antianyag-fizika tudományos jelentőségéről, megvalósíthatóságáról és módszertanáról. A mai antianyag-gyár megépítésére vonatkozó döntés előkészítésében ennek komoly szerepe volt.

Az iráni rakéták gondoskodni fognak arról, hogy 

kő kövön ne maradjon Izraelben
Nyíltan válaszolt Izrael és az Egyesült Államok fenyegetéseire az iráni Forradalmi Gárda parancsnoka vasárnap Teheránban. Mint mondta, az iráni rakéták gondoskodni fognak arról, hogy kő kövön ne maradjon Izraelben, ha a zsidó állam megtámadja az iszlám köztársaságot.

Mohammed Ali Dzsafari tábornok, az iráni Forradalmi Gárda parancsnoka
"Figyelembe véve, hogy Izrael milyen kis területű ország, és milyen védtelen az iráni rakéták garmadájával szemben, nem hiszem, hogy bármely pontja ép marad" - mondta Mohammed Ali Dzsafari tábornok. Az iráni válasz Izrael határainál fog kezdődni - jegyezte meg, alig burkoltan Teherán gázai övezeti és libanoni szövetségeseire, a Hamász és a Hezbollah iszlamista szervezetekre utalva.
Izraeli vezetők nyíltan fenyegetnek azzal, hogy csapást mérhetnek az iráni atomipari létesítményekre, és az amerikai kormány sem hajlandó kizárni azt az eshetőséget, hogy katonai erőt vetnek be, ha Irán nem hajlandó felfüggeszteni az urándúsítást. A Forradalmi Gárda parancsnoka elmondta: Irán, ha támadás éri, lezárja a nemzetközi tengeri kőolajszállítások miatt stratégiai fontosságú Hormuzi-szorost, csapást mér a Perzsa-öbölben található amerikai támaszpontokra, és felmondja az atomcsendegyezményt. Hozzátette, ez utóbbi nem jelenti azt, hogy Teherán atomfegyvert készítene.
Dzsafari a sajtótájékoztatón beszélt az iszlámot sértő amerikai amatőr film miatt a muszlim országokban kirobbant tiltakozó megmozdulásokról. Szavai szerint igaz ugyan, hogy ami történt, nem jogosít fel senkit emberölésre, de tény, hogy megsértették a muszlimok vallási érzéseit, akiknek ezért nincs más választásuk, mint hogy tiltakoznak a nagykövetségek előtt.
(MTI nyomán)
Publikálva 2011.feb.24. | x Tibor bá' blogja 61 hozzászólás

b.cs2011-ben leomlik az „olajdollár-fal” – az USÁ-t 



döntő pénzügyi- és olajsokk éri

A szerző honlapján többször idézett  Franck Biancheri szájtjáról. (felfogásukkal, személyükkel szembeni fenntartásait is megírta, nem mindenben ért egyet velük, vannak torzulásaik, illetve hiányosságaik*) Előrejelzéseiket egyesek gyakran minősítették tévesnek némely hazai fórumokon. A jelen események fényében  érdemes felidézni, hogy már 2008 júniusában előre jelezték az észak-afrikaiarab államok térségének összeomlását:
Elemzésünk szerint Egyiptomot politikai csapás formájában fogja érni a globális rendszerválság durva szakaszba lépése. A társadalmi instabilitás erősebb lesz, mint a rezsim rendőrállami jellege. Szerintünk ez az ország lesz az utolsó bástya a Maghreb-övezet összeomlása előtt, melyet a mára az egész Közel-Keletet eluraló Amerika-ellenes erők okozta feszültség vált ki. Amennyiben, ahogy mi véljük, Egyiptom nagyon instabillá válik 2009 elejére, Tunéziát, Algériát és Marokkót hamar elmossa a hullám.
A nemzetközi helyzet fokozódásának megfelelően legutóbbi hírlevelük, fizetős elemzéseik ingyenes ismertetői elég tömények és izgalmasak: Globális rendszerválság / Világméretű geopolitikai felbomlás – 2011 vége: Az “Olajdollár Fal” leomlása  és egy döntő monetáris- és olajsokk az Egyesült Államok számára
Bár nem mondja így, szerinte nem esélyes, hogy a mostani rezsimváltásokat az USA generálta volna, mert a térség rezsimbedőlései következtében “leomlik a petrodollár-fal”, ami miatt az idei év végére egy drámai monetáris-olajsokk éri az USÁ-t.
az 1945 utáni világ szemünk láttára omlik össze az USÁ-val az élen, a nemzetközi közösség minden nap lejjebb bomlik egy kicsit, akárcsak a világ legtöbb országának társadalmi és gazdasági szövete”
A térségbeli szovjet hatalmat védő berlini falhoz hasonlítja az USA “arab falát”, vagy “petrodollár-falát”, ami a szemünk láttára omlik össze.
ez a “fal” része volt a szélesebb rendszernek, amit Washington épített fel, hogy fenntartsa (US A dollárban) kivételezett hozzáférését a térség olajforrásaihoz és védelmezze Izrael érdekeit.”
tehát a Müncheni Biztonsági Konferencián a berlini fallal való összehasonlítást alaposabban átgondolva a német kancellár asszony ezzel a kérdéssel fordulhatott volna szomszédjához, Hillary Clinton USA külügyminiszterhez: “Nem gondolja, hogy a jelen események Tunéziában és Egyiptomban korai jelei azon rezsimek bukásának, melyek fennmaradásukhoz Washingtonra vannak utalva? És hogy ez rohamosan összeomlaszthatja a rendszert, amelyet évtizedekkel ezelőtt építettek ki az Egyesült Államok olajellátása céljából? Ezáltalösszeomlasztva a globális olajszámlázási rendszert és abban a dollár központi szerepét[7] ? Miközben a müncheni biztonsági konferencia résztvevői hirtelen ráébredhettek volna, hogy végre valami komoly dolgot tárgyalnak meg, [8] , Angela Merkel hozzátehette volna: És mi lesz Izraellel? Nem gondolja, hogy a “fal” leomlása miatt nagyon gyorsan újra kell gondolni az egész térségbeli USA-Izrael politikát [9] ?” – Sajnos a konferencián ez a kérdés nem hangzott el…
A világ által az utóbbi két év során megtapasztalt pénzügyi és  gazdasági válság  az 1945 után kialakított világrend végét jelzi. 1989-ben összeomlott ennek “szovjet oszlopa”, most pedig szemtanúi vagyunk a “nyugati oszlop” gyorsuló lebomlásának, az Egyesült Államokkal a szétesés központjában.
Miután két évtizedig éltünk a “véget ért történelem” mítoszában,  melyben a Nyugati Tábor az egész világra van kényszerítve, szinte lehetetlen elképzelni “a világot AZUTÁN”,  melyben  a tendenciákat nem Washington, vagy a Wall Street szabja meg, ahol az Anglo-Amerikai nem feltétlenül jelent “modernt” és ahol a dollár már nem király többé. “
Hogy ennek az egésznek a fele sem tréfa és az arab rezsimbukások mellett a minapi wisconsini (USA, Közép-Nyugat, hagyományosan stabil, békés vidék!) “lázongások” hírei után már a brit kormány NÉPFELKELÉSTŐL  való félelmei is jelzik!!!Jövőnk.info: Zavargásokra és általános munkabeszüntetésekre készülnek Londonban
Az arab világban zajló folyamatok, és az euró-zóna megmentésére létrehozott pénzügyi alap újabb megszorításokat vont maga után az angol kormány részéről is, ami egyre fokozódó unió-ellenes hangulatot váltott ki az angliai munkásság körében. (…)
Fokozott rendőri erők védik a kormányhivatalt és további egységeket tartanak készenlétben Londonban, hogy a kormány által a népre kirótt megszorítások elleni tömeges felvonulások ne fokozódhassanak népfelkeléssé.
Nagy-Britannia fő szakszervezetének vezetője példátlan társadalmi harcokra és 
a „jóléti állam” modelljének összeomlására figyelmeztetett. Az országrendőrségi vezetői már hónapok óta készülnek a kormány megszorítási intézkedései által kiváltott társadalmi zavarokra, és a hatóságok különös figyelmet fordítanak a fontosabb létesítmények, mint például a metróhálózat és az energiaközpontok védelmére. Szállítási menedzsereket és egyes börtönfőnököket is bevontak az országos akcióba, hogy az esetleges zavargásokat azonnal kezelni tudják. Több ezer börtön, iskola, kórház, vasútállomás, buszgarázs és energialétesítmény munkásait tartják fokozott megfigyelés alatt, különös tekintettel azokra a helyekre, ahol a fegyveres erők körében működő szakszervezetek tagjai bármilyen tevékenységet folytatnak.
* Az egyik fő hiányosság, hogy a Biancheri-csapat úgy tűnik, nem tud az olajcsúcsról, legalábbis soha nem említette. Az USA dominanciájának megszűnése utáni újjáalakuló világrendben “felemelkedő hatalmakat” vizionál, tehát ez nem “geddonista”, “Olduvai-elmélet” talaján álló felfogás, mint az enyém, amelyben az összes létező és potenciális hatalom visszahanyatlik a modern kor alatti szintre és az erőforrásbőségen alapuló komplex, modern társadalom örökre véget ér.


láthatatlan hadviselés: te Toto, én azt hiszem már 


nem vagyunk Kanszaszban!
"Szükségünk van egy pszichikai műtét programmra a társadalmaink politikai ellenőrzése alatt tartásához. Célja az agy külső fizikai irányítása. Mindenkit, aki eltér a megszabott normától műtéti úton meg lehet csonkítani. … Az embernek nincs joga a saját agyának fejlesztéséhez. ...Elektromos úton kell irányítanunk az agyat." 

Dr. Jose Delgado
Yale Egyetem Orvosi Iskola, Neuropszichiátriai Osztályigazgató
USA Kongresszionális Rekord 26, Vol. 118, 1974. február 24. 

Úgy gondolom, hogy a legtöbb ember egyetért abban, hogy egy másik ember elméjébe való kalkulált és technológiai úton történő behatolás, az emberi agy/elme szándékos megcsonkítása vagy rongálása, az emberi értelem és a szellemiség szabadságnak beleegyezés nélküli és manipulatív módon történő korlátozása vagy elnyomása nem más, mint egy monumentálisan barbár agresszió, amely porig rombolja az emberi elme fejlődésének és civilizációjának sokezer éves történelmét. Eme agresszió több, mint az emberi szellemiség és értelem barbár megerőszakolása. Eme agresszió több, mint az alapvető emberi jogok barbár megsértése. Eme agresszió maga az élet értelmének lerombolása, az ember távirányítású bioleketromosrendszerré alacsonyítása és az emberi faj agytalan állati sorba való taszítása. Már pedig pontosan ez van megvalósulóban azoknak a tudatot és fizikai működést manipuláló fegyvereknek a segítségével, amelyeket kolletív nevükön bioelektromos fegyvereknek vagy irányított energia fegyvereknek nevezhetünk és a nagyonis megtévesztő elnevezésű szubletális fegyverzet kategóriába tartoznak.

Az első atomrobbanás alamagordoban 1944-ben történt. Az atomvillanás egy rövid időre felvillantotta a modern világ harcosainak az elméiben, hogy milyen lehetőségek is rejlenek az atomban és az a villanás örökre megváltoztatta a háborúzás természetét. A nukleáris háború a civil lakosságot tette a háborúk célpontjává, vagyis megváltoztatta a hagyományos háborúzás szabályait. A háborúzás már nem katonák katonák elleni ütközetéről szól, hanem a civil lakosság tömeggyilkosságáról. A puskapor egyszeriben a kis fellázadók, forradalmárok és törpenépségek fegyverévé vált, akik a nukleáris nagy hatalmak idegeire mentek a harciaskodásukkal. Akik atombombával rendelkeztek azonnal rádöbbentek, hogy a háborúzás roppant veszélyes lehet, mert kiválthatja a Föld felrobbantását. De ahogy a nukleáris háború megváltoztatta a hagyományos háborúzás természetét, úgy tette szükségessé a láthatatlan hadviselést. A hadviselés legbiztonságosabb formája a csendben és láthatatlanul indított háború lett. A 2. Világháború vége felé láthatatlan hadviselésre irányuló kutatások kezdődtek meg különböző formákban, aminek következtében idővel a modern idők harcosai előjöttek néhány igen szörnyűséges módszerekkel az ellenség népességének legyőzésére anélkül, hogy az ellenség egyáltalán tudatában lenne, hogy háborúban állnak vele. A mai láthatatlan fegyverek nagyobb méretű fenyegetést jelentenek az életre, mint egy termonukleáris holokauszt. Ezek a láthatatlan fegyverek úgy lettek kifejlesztve, hogy a célpontoknak még csak tudomásuk sem volt róla, hogy rajtuk kísérletezték ki őket, és még akkor sem ismerhetők fel, amikor gyilkolnak vagy amikor irányított robotokká teszik az embereket.

Ezek a láthatatlan fegyverek magukba foglalnak olyan módszereket és eszközöket, amelyek az emberek elméit, érzelmeit és központi idegrendszereit célozzák meg. Ilyen módszerek és eszközök az irányított eleketromágneses impulzusok és mikrohullámú sugarak, amelyekkel hangokat sugározhatnak a fejeinkbe vagy akár halálra égethetnek minket. A láthatatlan fegyverek közé tartozik az elektromagnetikus kórterjesztés és a gén-specifikus pusztítás, azok a biológiai és kémiai fegyverek, amelyekkel tömegeket lehet elpusztítani vagy férfiakat kasztrálni. És végül, az emberiség ellen jelenleg bevetett leghatásosabb láthatatlan fegyver a környezeti hadviselést lehetővé tévő eszközök, amelyekkel egész régiók időjárását, gazdaságát és populáció elmeállapotát destabilizálni tudják.

Az alábbiakban rá fogok térni az általam ismert láthatalan fegyvertechnológiákra részletesebben, de előszőr kezdem az alapokkal:
    1. az atmoszfáránkban történő elektromos aktivitás természetes sugárzásokat produkál. ezeket a sugárzásokat "Schumann rezonanciának" nevezzük, amelynek a legerősebb sugárzása 7.8 Hertz erősségű. Ezek a majdnem mozdulatlan (szkalár) extrém alacsony frekvenciájú sugárzások természetes módon léteznek a föld elektromágneses térségében, ami a földünk és az Ionoszféra között helyzekedik el. A föld természetes "agyhullámai" (rezgései) azonosak a föld felszínén élő ember elméjének frekvenciaspektrumával. Röviden, ha a Schumann rezonancia leesik 6.9 Hz-re, akkor az ember elméjének rezonanciája is le fog esni erre az értékre.
    2. a földben található 64 ásvány modulálja a föld belsejéből kiáramló geomágneses sugarakat. Ugyanezek az ásványok találhatók meg az emberi vér vörös vérsejtjeiben. Elmondható tehát, hogy kapcsolat van az emberi vér és a föld belsejéből sugárzó geomágneses hullámok között.
    3. amennyiben egyensúlytalanság áll be a Schumann rezonancia és a geomágneses hullámok között, úgy az emberi szervezet természetes bioritmusában is egyensúlytalanság áll be.
Néhány frekvencia hatása az emberi összszervezetre és elmére:
    - a 6.66 Hz depressziót, búskomorságot, önpusztító gondolatokat okoz
    - a 7.83 Hz-es frekvencia a föld természetes sugárzása, egy embert jólét érzésével tölti el (ezért mennek az emberek a természetbe relaxálni!!!!)
    - 8 Hz-en működik egy ember agya, amikor "látóvá" válik. A kézrátéttel gyógyító szintén 8 Hz-es hullámokat sugároz a betegbe.
    - a 9.41 Hz a piramisok frekvenciája
    - a 10 Hz hipnotikus állapotba hozza az agyat
    - a 10.80 Hz lázadó, randalírozó magatartást idéz elő
    - a 388 MHz károsítja az emberi szervezetet
    - 400-450 MHz az 'ablak' az emberi tudathoz, ez a frekvenciaspektrum a valóságérzékelésünk háttér rezgése
1. KÖRNYEZETI ÉS KLÍMAHADVISELÉS, GEO-FEGYVEREK
Nem kell tudósnak lennünk ahhoz, hogy felismerjük valami nincs rendben az időjárásunkkal. Szokatlan számú hurrikánok, gigászi tömeggyilkos tsunamik, árvizek, szárazságok, hirtelen jött viharok, szokatlanul enyhe telek és forró nyarak tarkítják a világ időjárásának térképét manapság. Az átlaghőmérséklet 0.7°C emelkedett és a sarki jégréteg 2/5 része olvadt el az elmúlt 60 év alatt. Várhatóan a folyóink vízmennyisége radikálisan csökkenni fog a következő egy-két évtizedben. A hivatalos propaganda szerint a Föld éghajlatváltozásáért, amelyet pontosan ezek a szélsőséges időjárási jelenségek és átlaghőmérséklet emelkedés bizonyítanak, az emberi tevékenység a felelős. Ilyen emberi tevékenységek az üvegházgázokat termelő megnövekedett ipari tevékenységek, az emberiség nagy mennyiségű szén-alapú tüzelőanyag felhasználása, a megnövekedett mennyiségű autóhasználat következtében levegőbe kerülő szén-dioxidok, a tömérdek mennyiségű műanyagzacskók és csomagolók haszálata, amik lebomlási ideje átlagosan 300-400 év, illetve az erdőirtás és csökkenő zöldterületek. Magáért a hivatalos környezeti propagandáért a Róma Klub felelős, akik a Globális Pszichopata Bűnkartell környezeti politikáját koordinálják. Ennek a szervezetnek az elsődleges célja olyan krízis propaganda terjesztése, ami indolkolttá teszi a hatalom centralizációt, illetve az eugenikát és az ipari fejlődés elnyomását a harmadik világban. Érdemes tehát némi egészséges szkepticizmussal fogadni az általuk sok szervezeten át terjesztett tényeket és megoldás ajánlatokat, mivel hajlamosak 'sokk adatok' közlésére, dezinfromálására és olyan ajánlatok megtételére, amelyek a központi hatalmat sürgetik. Az armaggedonisták azt terjesztik, hogy elérkezett az isteni ítélkezés ideje, a bibliában megírt végidők jelenségeinek vagyunk tanúi. Ezt természetesen a vallásos armaggedonisták terjesztik, akik mindenáron az emberi világ végét akarják látni.

A Róma Klubtól és a szervezett vallások armageddonistáitól függetlenül, kétségtelen, hogy természetellenesen élünk és, hogy a szemléletünkön és a természethez való hozzáállásunkon változtatnunk kell. Azonban igen gyanúsan sem a Róma Klub, sem a nemzetközi hivatalos beszámolók egyike, sem a szervezett vallások armaggedonistái nem számolnak be arról a fenomenáról, amit
'környezeti hadviselésnek' nevezünk és azokról a fegyverekről, amiket ehhez felhasználnak. A 'környezeti hadviselés' kifejezés a természetes ökológia, mint például a klíma és az időjárás, tudatos megváltoztatását vagy manipulálását takarja, a földrendszer bármely részének - beleértve az ionoszféra és a magnetoszféra, amelyek manipulálásával szárazságot lehet előidézni, illetve a föld tektónikuslap rendszere, amely manipulálásával akár olyan szeizmikus eseményeket is elő lehet idézni, mint a földrengések - befolyásolásával, amellyel tudatosan fizikai, gazdasági, pszicho-szociális károkat lehet okozni bármely kiválasztott geofizikai vagy populáció lokalitásban - egy stratégiai vagy taktikai háború részeként.

A környezeti és klímahadviselés fegyvereit gyűjtőnéven geo-fegyvereknek nevezzük és nagyban felelőssek az elmúlt 15-20 évben tapasztalható szélsőséges időjárásért, és egyre erősödő gyanúk és bizonyítékok szerint tömegpusztító cunamikért és földrengésekért is. Ám sem a környezetvédelmi szervezetek, sem a média, sem a politikusaink nem beszélnek róluk, annak ellenére, hogy ma már olyan cégek is léteznek, amelyek nyíltan felajánlják időjárásbefolyásolás szolgáltatásaikat, olyan célokra is, mint a 'rasszista rezsímek elleni küzdelem'. Röviden, genocídiumra, kínzásra és mindenféle más „istencsapásra”. És annak ellenére sem, hogy ezeknek a környezetkárosító és manipuláló fegyvereknek a létezését letagadni nem lehet, hiszen nem csak tudósok és meteorólógusok állítják már, hogy tudatosan előidézett klimaváltozásokról és természeti katasztrófákról van szó, hanem még az 
Egyesült Nemzetek 1977-es egyezménye, az 'Egyezmény a krönyezetmodifikáló technológiák katonai vagy más ellenséges használatának tiltására' (Convention on the Prohibition of Military or Any Other Hostile Use of Environmental Modification Techniques' (Resolution 31/72, 10 December 1976), is ékesen bizonyítja létezésüet. Ironikusnak találom, hogy a Pentagon is csatlakozott a globális felmelegedés konszenzushoz és egy tanulmányban hosszasan és részletesen tanulmányozta különböző globális felmelegedési szenáriók következményeit. Irónikus, mondom, mivel a Pentagonnak van egy bizonyos klímahadviselési programja, olyan felszereléssel, ami elismerten működik és befolyásolja a klímánkat.

A klíma és az időjárás befolyásolásának lényegében 3 főkategóriája létezik. Az első a szokványos időjárási mintázatok elnyomása, a második a szokványos időjárási mintázatok felerősítése, és a harmadik a teljesen új időjárási mintázatok előidézése. Az időjárs és klíma befolyásolását két alapvető technológiával eleht elődiézni: felhő seeding és irányított energia.
1985. január 10-én egy hivatalos szabadalom lett beadva az USA Szabadalmi Hivatalánál a 4,686,605. szabadalomszám alatt,'Módszer és felszerelés a Föld atmoszférájának, ionoszférájának, és/vagy magnetoszférájának bármely régiójának megváltoztatására' elnevezéssel. A sazbadalmat 1987. augusztus 11-én hagyták jóvá. Ez a szabadolom elmagyarázza az 'elektron ciklotron rezonanciás melegítő módszert', amely módszer jelenleg az Új Világrend megvalósítása céljából van felhasználva, mind az amerikaiak, mind pedig az oroszok által, mint időjárás módosító, klímahadviselési és elme agykontroll fegyverzet.HAARP
A Globális Pszichopata Bűnkartell egyik irányított energia geo-fegyvere a gokonai (alaszkai) bázisú, USA Légierő és az USA Tengerészet irányítása alatt álló 
HAARP (High Frekvency Aurorial Research Program), azaz a Magas Frekvenciájú Auroriális Kutató Program. A HAARP egy szuper erős (1.800 megawatt összerősségű) rádióhullám sugárzó technológia, aminek az legfontosabb komponense az úgy nevezett ’Ionoszféra Kutató Instrumentum’(Ionosphere Research Instrument - IRI). A HAARP 180 darab 72” magas toronyból áll, amelyek együttesen sugároznak egy 2.8-tól 21 MHertzig terjedő keskeny energiasugarat. A tornyok termosztatikus halmokon állnak 80” távolságban egymástól egy kb. 12 x 15 méteres derékszögű területen. Mindegyik tetején van két kereszteződő antennája (dipólusa), a egyik alacsony sávú (2.8-8.3 MHz) a másik pedig magas sávú (7-10 MHz). Mindegyik dipólusnak egy saját transzmittere van, amik az IRI-k alatt fekszenek 30 darab klímatizált búvóhelyben. Mindegyik búvóhely 12 darab 10 kilówattos transzmittert rejt, azaz összesen 360 darab transzmitter, ami 3.6 megawatt erősséget ad az IRI-nek. Továbbá, maguk a tranzmitterek 5 nagy generátor által vannak működtetve, amik 16 megawatt erőt adnak.

A HAARP úgy működik, hogy az IRI tornyai együttesen egyetlen sugárnyalábot képezve felnyitják az ionoszférát (vagyis az atmoszféránk legfelsőbb rétegét, ami a Földtől 40 és 500 mérföld közötti távolságban helyzekedik el) úgy, hogy a Földről felmelegíti a megcélzott ionoszféra területet. Az elektromágneses hullámok részben visszaverődnek a Földre és behatolnak minden élőbe és élettelenbe. Az ionoszféránkon tudatosan előidézett gigászi lyukakon át pedig az atmoszféránkba jutnak a világegyetem kártékony sugárzásai. A HAARP lényegében olyan, mint egy gigászi melegítőtorony, ami komoly zavarokat okoz az ionoszférában, nem csak óriási lyukakat furva bele, hanem hosszú vágásokat is szelve abba a védelmező rétegbe, ami körülöleli a Földünket és az azon létező minden életet, és megakadályozza a halálos sugárzásokat a bolygónk bombázásától. Ma már tudományos kutatások bizonyítják, hogy a HAARP működik és képes árvizeket, szárazságokat, hurrikánokat és földrengéseket előidézni. A mesterséges szárazság előidézése úgy történik, hogy a HAARP-pal mikrohullámú sugarakat lövellnek a stratoszféránkba, azt felmelegítik, majd aerosol alakú kémiai anyagokat juttatnak a légkörbe. A HAARP mikrohullámú sugarai és az olyan kémiai anyagok, mint a bárium titánatok, metil aluminium és potásszium keverékek, lényegében kiszárítják az atomoszféránk base-line nedvesség gradientjeit.

A HAARP nem más, mint egy hódító fegyver, az Új-Világrend egyik leghatásosabb geo-fegyvere, amellyel tudatosan és választékosan destabilizálják egész régiók mezőgazdasági és ökológiai rendszereit. Teljes gazdaságokat képesek destabilizálni klímamanipulációval, de még lényegesebben, a HAARP úgy alkalmazható, hogy az "ellenség népessége" nem is tud róla és még csak hadseregeket sem kell bevetni. 2001-ben egy cikk a Tudomány és Globális Biztonság tudományos lapban azt állította, hogy az infrahullám (ami nem más mint a HAARP által is előllított Extra Alacsony Frekvenciájú sugárzás egyik típusa) lokalizált föüldrengéseket képes okozni. Tehát a HAARP nem csupán extrém időjárási jelenségeket – szárazság, nagy esőzés okozta áradások, különös forróság stb. – képes előidézni, hanem akár földrengéseket is a világ bármely pontján.

Kihangsúlyozom, hogy a HAARP működik és a használata lehetségesen végzetes következményekkel bír a világunk éghajlatára és minden életre a Földön. Az Új-Világrend pszichopata őrültjeinek egyik célja a világ 6.5 millárd lakosának 1 milliárd, vagy még annál is kevesebb főre történő aggresszív redukálása háborúkkal, eugenikával, biológiai és kémiai fegyverekkel, irányított energia és geo-fegyverekkel. A HAARP-ot emberéleteket követelő szélsőséges időjárási körülmények és gigászi szárazságok előidézéséhez alkalmazzák, hogy tudatosan elpusztítsák az emberiség java részét. A világ sátánista hatalmasai tudatosan idézik elő a bibliai jóslatokban szereplő földrengéseket, szárazságokat, és viharokat. Nem beszélve a háborúkról. (Ennyit az armageddonisták szilárd meggyőződéséről, hogy Isten idézi elő az általuk talapsztaltakat!)

(Egyébiránt a HAARP (és a következő részben említett orosz Fakopány) lényegében Dr. Nikola Tesla ’halálsugara’ tudományos kutatásnak álcázva! Miközben a tudományos propaganda Einstenie fókuszált mindehol - akinek a leglényegesebb egyenlete téves - Dr. Nikola Tesla tudományos munkásságát használták fel valódi tudományos fejlesztésekhez.)
A Fakopáncs
Sokan hallottak már a HAARP-ról, de annál kevesebben a Fakopáncs Projektről. Ő lenne a HAARP orosz megfelelője. Mint két gonosz testvér úgy áll ez a két torony a világ felett szerteszét szórva halálsugaraikat minden élőre és élettelenre. Csernobiltól nem messze áll a fényképen látható Fakopáncs elnevezésű torony, amellyel tandemben az amerikai HAARP-pal jelenleg megváltoztatják a föld mágneses mezejét időjárás módósítás, vulkánikus aktivitások és földrengések előidézése, a lakosság magatartásának irányítása, illetve elektronikus vírusterjesztés céljából. 1977. január 10-én az amerikai kormány hivatalosan is titkos partnere lett az oroszoknak az Fakopáncs Projektben, amikoris szofisztikált tudományos anyagokat és felszereléseket küldött nekik a kutatásaikhoz és a fejlesztéseikhez.

A Földünk atmoszférájában atmoszférikus gőzfolyók találhatók, amelyek az egyenlítőtől erednek és a pólusok felé haladnak. A két hemiszférában átlagosan 5-5 ilyen gőzfolyó található egy időben. Ezek az atmoszférikus gőzfolyók több ezer mérföldön át is folynak a fejünk felett és némelyikük annyi vizet mozgat meg, mint itt lent a Földön az Amazon, vagyis bármely pontján bármely adott másodpercben kb. 364 millió liter vízforgalmat lehet lemérni. A leghosszabb atmoszférikus gőzfolyó 4.800 mérföld hosszúságú! Az atmoszférikus gőzfolyók néha beszippantódnak egy-egy alacsonynyomású rendszerbe és ekkor óriási mennyiségű vizet zúdítanak ránk. Jelenleg az USA és Oroszország együttesen figyeli és manipulája ezeket az atmoszférikus gőzfolyókat a Fakopáncs Projekt leplezett időjárásmódosító tevékenységei céljából. Ez csupán a Fakopáncs egyik alkalmazása.
GWEN-tornyok és Elate-tornyok
Jelenleg a föld természetes geomágneses sugárzásait a föld több pontján mesterségesen előállított alacsony frekvenciájú sugárzásokkal helyettesítik úgy nevezett GWEN-tornyok, és azok Elate-tornyok elnevezésű orosz megfelői segítségével. A tornyokkal bizonyos frekvenciákat olyan módon lehet regulálni, hogy az effektív megváltoztatja a föld természetes geomágneses erőterének erősségét bármely georgráfiai területen. Ezeknek a GWEN és Elate transzmittereknek több funkciójuk van, mint például az 
1. időjárásmódosítás, 2. a tömegek magatartásának és kedélyének manipulációja (agykontroll és tudatmódosítás), 3. szintetikus telepátia üzenetek sugárzása a kipecázott alanyok fejébe, és 4. tömegek fizikai megbetegítése. (Specifikusan, a 388 MHz károsítja az emberi szervezetet, de például az extra alacsony frekvenciával (ELF) meg lehet változtatni az RNS és a DNS működését is.) Személyszerint NEM tudom, hogy hol vannak Magyarország területén ilyen GWEN vagy Elate-tornyok (ha valaki tudja, akkor küldje el nekem az információt!)- ha egyáltalán vannak-, de az ismert, hogy 200 mérföld a hatótávolságuk és az is ismert, hogy az USA-ban, Oroszországban és más országokban már alkalmazzák ezt a technológiát a fentiekben említett funkciókra. Úgy manpulálják vele tömegek kedélyállapotát. magatartását és tudatállapotát, hogy az embereknek még csak fogalmuk sincs róla! A megszaporodott skizofrénia eseteket, véleményem szerint, részben a tornyok által sugárzott szintetikus telepátia üzeneteknek is köszönhetjük.

A GWEN-rendszer, azaz a 
Ground-Wave Emergency Network - Felszíni Hullám Készenléti Hálózat, az amerikai HAARP-pal és az orosz Fakopánccsal van harmonizálva. A GWEN-tornyok (és az Elate-tornyok) átlagosan 200 mérföldnyi hatótávolsággal bírnak. A GWEN-rendszer lényegében egy katonai kommunikációs rendszer, aminek a fejlesztése még ma is folyamatban van. A rendszer extrém alacsony frekvenciában (VLF) működik, a tranzmissziók pedig a 150 és 175 kHz közötti frekvenciaspektrumon folynak. A tornyok képesek a felső VHF-től az alacsony UHF-be is sugározni 225 és 400 MHz között. Ezek a spektrumok azért lettek kiválasztva, mert a jelei olyan hullámokon utaznak, amelyek a földhöz tapadnak, ahelyett, hogy szerteszét áramolnának az atmoszféránkban. A GWEN-tonyok 360fokban sugároznak kb. 200 és 300 mérföld távolságba, azonban a jelzései 200 mérföld felett erősen gyengülnek. Az egész Amerikai Egyesült Államok be van hálózva ilyen GWEN-tornyokkal olyan módon, hogy lefedik a teljes populációt.1. A GWEN és Elate toronyok katonai alkalmazása: 
2. A GWEN és Elate tornyok elmekontroll alkalmazások: 
3. A GWEN és Elate tornyok időjárásmódosítás alkalmazása: 
Chem-sáv/Kémiai sávok
A Globális Pszichopata Bűnkartell geo-fegyver arzenáljában megtalálható a chem-trailnek elnevezett fenomena, azaz a kémiai-sáv. Ezt a jelenséget részben az emberiség, főként a japánok és a magyarság egy régi barátjának, idősebb Teller Edének köszönhetjük, aki köztudottan különös vonzalmat érzet a nagy pusztítóerejű fegyverekkel szemben. 1997-ben többed magával egy tanulmányt mutatott be [
ide kattints az eredeti tanulmány megtekintéséhez], amelynek célja a globális felmelegedés megakadályozása volt. Ebben a tanulmányban olyan ajánlatokat tesznek a felemelegedés, a krizís szintű UV/kozmikus sugárzás és ózon-réteg megfogyatkozás krízésének megakadályozására, mint például gigászi mennyiségű ionizált szubmikron részecskék feljuttatása és szétszórása az atmoszféránkban. Míg a tálalt öltletek kétségtelenül nagyszerűek voltak a tanulmány készítői, mintha elsiklottak volna ama apróság felett, hogy az alkalmazásra ajánlott kémiai anyagok - aluminium, bárium, szelénium, thórium stb. - milyen hatással lesznek az emberi egészségre és a környezetünkre. Úgy tünik, hogy az olyan kifejezések, mint a 'biztonság', 'toxicitás', 'letalitás', 'környezeti befolyás', és 'etika' nem igen szerepeltek eme hírneves tudósoknak a szótáraiban. Lényegében olyan megoldásokat ajánlottak, amelyek némelyike több kárt okoz az emberi egészségben és a környezetünkben, mint jót tenne. Az alapötlet az volt, hogy ezek az ionizált nehézfém részecskék gátolják és visszatükrözik a napsugarakat és az ajánlott alkalmazásukkal megkadályozzák az ártó sugarak bejutását az atmoszféránkba, kb. 1-2%-kal csökkentve az UV sugarakat. A kémiai anyagok atomoszféránkban történő szétszórásának gigászi feladatához többek közt, katonai és kereskedelmi repülőket ajánlottak.

Ma főként az USA-ban és Kanadában egyre több beszámoló van a levegőben látható furcsa kémiai-sávokról és az USA Védelmi Osztályának (DOD) 'RF Dominancia' programja bizonyítja, hogy Teller Ede és társai eredeti ötletét fegyveresítették. A CIA eredetileg a Coverleaf Projekt alatt kísérletezte ki ezeket a kémiai-sávokat, aminek keretében az aerozált anyagokat a felső atomoszféránkban, a stratoszférában szórták szét. Ma már olyan anyagokat alkalmaznak, mint az aluminium, thórium, szelénium, szilikon karbide, cirkonium, illetve más sugárzás-visszaverő fémek és fém oxidok. Az alkalmazott anyagok egy része természetesen visszahullik a Földre, köztük a thórium is, ami 98% tisztaságban van alkalmazva.

A kémiai-sávoknak nem csak környezetünk tudatos károsítására alkalmazzák, hanem más alkalmazásai is vannak. Ilyen alkalmazás az egészségkárosítás, ami akémiai sávokat a biológiai terrorizmus kategóriájába is sorolja. A permetekben alkalmazott anyagokat már réges-régen klinikai vizsgálatok alá vetették. A kémiai anyagokon kívül szárított hemoglobin-mentes patogéneket hordozó disznó vörtösvérsejteket és más kórokozókat is találtak bennük. Sőt ismeretlen sejteket is, amikről csak találgatják, hogy valamiféle mesterséges 'nanosejtek'. Okozhatnak tehát vírusos betegségeket és ismeretlen eredetű betegségeket is vele, aminek azonnali megjelenései vannak vagy pedig alvó ügynökökként maradnak a szervezetünkben és a HAARP/Fakopáncs/GWEN/Elate rendszerek által előídézett ELF hullámokkal a későbbiekben olyan biológiai zavarokat idézhetnek elő a szervezetünkben, amivel aktiválják őket. A
Morgellon szindróma, amit már bizonyos emberek a 21. század pestisének neveznek állítólag egy ezen tudatosan előidézett kórok közül. Külön egy érdekesség, hogy habár a Morgellon szindróma rostokat hoz létre a bőr alatt, olyan rostokat, amelyek mikroszkóppal láthatóak és le is fényképezhetők, az egészségügyi szervezetek 'hallucinációknak' nevezik ezeket a rostokat!A permetben felfedezhető némely anyag tudatmódosító hatással lehet ránk. Ezek előidézhetnek apátiát vagy agressziót. A Flór és szelénium például elősegíti, hogy hangokat halljunk. A leglényegesebb dolog azonban az, hogy felfedezték, hogy olyan anyagokat is tartalmaznak, amelyek leblokkolják különböző aminósavak interakcióját egymással, amelyek a MAGASABB TUDATTAL KAPCSOLATOSAK, illetve megnövelik a dopamin termelést az agyban, amivel az ELME ALACSONY REAKTÍV RÉSZÉBEN egy amolyan álomíttas érdektelenséget (hasonlatos bizonyos drogok által előidézett módosított tudatállapotokhoz) idéznek elő. Tehát kémiai-sáv permetek olyan anyagokat is tartalmaznak, amelyekkel elő tudják idézni, hogy az embereknek nehezére esik megkülönböztetni a valóst a valótlantól, és olyannyira eltompítja őket, hogy még vissza sem tudnak harcolni.
Cunami-bomba
Egy másik geo-fegyver a 'cunami bomba'. (És ezután a mondat után szinte hallni vélem, hogy magadban felkiáltasz, "Na, ne!") Ma már de-klasszifikált iratokból tudjuk, hogy 1944-ben és 1945-ben, a II. Világháború alatt titkos katonai cunami-bomba kísérleteket folytattak az Új-Zéland-i Aucklandtól nem messze elterülő Whangaparaona terület környékén a Csendes-óceánban. Az Auckland Egyetem Thomas Leech professzorát rendelték ki a katonasághoz, hogy részt vegyen egy projektben (Projekt Seal), amelynek keretében egy sor titkos víz alatti robbantásokat végeztek, amikkel mini-cunamikat idéztek elő. A kísérletek folytán a víz alatt robbanóanyagokat helyzetek el bizonyos stratégiai alakzatokban, hogy aztán a kontrollál felrobbantásukkal gigászi árhullámokat okozzanak. A technológia felé komoly érdeklődést mutatott az amerikai és a britt kormány is, akik aztán maguk tovább fejlesztették ezt a cunami-bomba technológiát. Több feltételezés látot napvilágot arról, hogy a Japán földrengés és az azt követő cunami is mesterségesen voltak előidézve, sőt a néhány évvel ezelőtt Indonéziában töbszázezer életet követő szuper gigászi cunami is már ilyen mesterséges cunami volt.
2. BIOLÓGIAI ÉS KÉMIAI FEGYVEREK 
A biológiai és kémiai fegyverek, illetve a bioterrorizmus és a kémiai terrorizmus a fekete biológiai/kémia termékei, és mint minden pusztító fegyvert ezeknek a legveszedelmesebb alakjai is jobbára a Fekete Testvériség csoportjai és a Globális Pszichopata Bűnkartell tartják birtokukban. Míg a biológiai fegyverek igen hatásosak, a kémai fegyvereket már sokkal nehezebb halálos dózisokban alkalmazni így a bevetésük fő célja inkább a félelemkeltés és megfélemlítés. 1998-ban híresztelések láttak napvilágot, hogy a Dél-Afrikai kormány olyan genetikai mérnöklési programokat finanszíroz, amelyek keretében fajspecifikus biológiai fegyvereket fejlesztenek ki. Az izraeli kormányról is hasonló híresztelések terjengtek. A dél-afrikaiak állítólag a feketéket elpusztító, míg az izraeliták az arabokat elpusztító génspecifikus fegyverek kifejlesztésén dolgoztak. Sokan szkeptikusan fogadták ezeket a híreszteléseket annak ellenére, hogy ilyen biológiai fegyverek kifejlesztése tökéletesen lehetséges és több mint valószínű, hogy már léteznek is. Ami a kémiai fegyvereket illeti, roppant hosszú listán lehetne részletezni azokat a támadásokat, amik keretében már bevetették őket vagy a bevetésükkel fenyegettek. Kezdhetnénk a listát a pulykák jogait védő szervezettel és befejezhetnék Izraelben az export gyümölcsök megmérgezésével vagy a Magyarországra importált mérgezett ételekkel. Az ismert esetek egyike sem okozott tömeges halált, de annál alkalmasabb volt a populáció soraiban történő félelemkeltésre.
Biológiai fegyverek
Csak, hogy világos legyen, milyen hatással lehet bevetni némely biológiai fegyvert: ha veszünk példának okáért egy gram smallpoxot, ami roppant fertőző és fatális, és amire jelenleg nincs oltás, mert 1979-ben leálltak az oltóanyagok készítésével, és ezt az egy gramot kiengedjük a levegőbe, hogy kb. 100 esetet produkáljunk vele, az esehetőség kiváló arra, hogy a vírus 6 héten belül globális fertőzést okozzon és a halálos esetek száma többszáz millió ember legyen.

Az alábbi lista a jelenleg ismert biológiai fegyverekhez felhasználható baktériumok, vírusok és toxinok listája, a teljesség igényessége nélkül, amelyek alkalmasak az emberi szervezet, kereskedelmi állatok, kereskedelmi növények és a környezet károsítására: 
Enterohaemorrhagic Escherichia coli, serotípus 0157 és más verotoxint termelő serotípusok, Legionella pneumophila, Bartonella Quintana, Coxiella burnetii, Rickettsia rickettsii, Rickettsia prowasecki, Clostridium botulinum, Brucella abortus, Bacillus anthracis (anthrax), Chlamydia psittaci, Brucella melitensis, Burkholderia mallei, Yersinia pseudotuberculosis, Francisella tularensis, Brucella suis, Burkholderia pseudomallei (Pseudomonas pseudomallei), Clostridium tetani, Salmonella typhi (tífusz), Yersinia pestis (pestis), Shigella dysenteriae, Vibrio cholerae (kolera), Clostridium perfringens, Mycoplasma mycoides, Xanthomonas campestris pv. oryzae, Xylella fastidiosa, Xanthomonas campestris pv. Citri, Xanthomonas albilineans, Kyasanur vírus, Rift Valley láz vírus, Majom himlő vírus, Marburg vírus, Machupo vírus, Lymphocytic choriomeningitis vírus, Lassa láz vírus, Junin vírus, Hantaan vírus, Ebola vírus, Eastern equine encaphilitis vírus, Western equine encephalitis vírus, Louping ill vírus, Murray Valley encephalitis vírus, Omsk haemorrahagic láz vírus, Orouche vírus, Powassan vírus, Rocio vírus, St. Louis encephalitis vírus, Japanese encephalitis vírus, Sárgaláz vírus, Variola vírus, Venezuelan equine encephalitis vírus, Thick-borne encephalitis vírus, Fehér vírus, Dengue láz vírus, Chikungunya vírus, Congo-crímeai haemorrhagic láz vírus 
A sejt a pokolból
Ez az elnevezés egy bizonyos pfiesteria piscicida nevű mikróbának az új elnevezése, amiből igen hatásos toxinokat lehet kivonni. A produkált tünetek olyanok, mint a zavarodottság, memóriavesztés, koncentrációs képességek csökkenése, motorkoordinációs zavarok és egy sor más mentális funkciók zavara vagy elveszítése. És ezek a toxinok levegőn és kontaktusra is jól terjednek. 
Botox (botulinum toxin): A botox proteinje neurotoxin és ez a világ legtoxikusabb anyaga, legalábbis a biológia világában. A természetes lakóhelye a föld és könnyen ki is lehet választani belőle. A fegyveresített alakja klasszifikált titok, de tudjuk, hogy aerozol formában vagy akár ivóvízbe is be lehet vetni. Nincs íze, nincs szaga és 2 -14 nap alatt megjelennek a tünetek, amik dupla látás, nyelés és beszéd problémák, izomgyengeség, hányás és léguti összeomlás. Amikor a tünetek már megjelennek nem lehet semmit sem tenni. A megfertőzöttek járó-kelő halottakká válnak. Habár van ellenszer, a nagy tömegek immunizációja nem megoldható. Nagy mennyiségű ivóvíz és élelmiszergyárak kontaminálásához elég nagy mennyiségű botoxra van szükség, de őszintén szólva az élelmiszergyártás centralizálása igen szép alkalmat nyújthat egy bioterroristának egy botox általi tömeggyilkossághoz.
Aflatoxin: Egy bizonyos penész termeli ezt az anyagot, ami májrákot okoz. Ez valóban egy szuper biológiafegyver ugyanis roppant nehéz megkülönböztetni, hogy a rákot természetes betegség vagy szándékosság okozta-e. Még annak felismerése is nehézséges lenne, ha egy egész célpopulációt megfertőznének vele.
Ricin: A ricin egy protein toxin, amit a castor babból vonnak ki. Úgy giylkol, hogy elpusztítja a sejtjeink protein szintetizátor mechanizmusának egy fontos részét, a ribosomát. Ez egy lasssan ölő méreg, ami végül a szervezet teljes összeomlását okozza. Alkalmas a genetikai mernőklésre, hogy még hatásosabb biológiai fegyvert készítsenek belőle. Jelenleg bizonyos ráksejtek célzott elpusztítására is alkalmazzák, de pontosan emiatt a "mágikus golyó" tulajdonsága miatt kiválóan alkalmas szofisztikált biológiai fegyverhez is. Kiváló szer 'orvgyilkossághoz'. Teoretikusan lehetséges az immunizáció, de jelenleg tudomásom szerint nincs vakcina. A tünettörténet hasonlatos a botoxhoz és miután a tünetek megjelennek már nincs mit tenni.
Anthrax: Egy régi kedvenc a biológiai fegyverek közt a B. anthracis, ami egy aerobic sporaformáció, gram pozitív baktérium. Roppant fertőző és halálos az ember és a domesztikált állataink közül sokra. Sebeken át terjed legjobban, de belélegzés útján is terjedhet. Ha be van lélegezve, akkor pulmonáris anthraxot okoz, ami 80%-ban halálos kimenetelű. Az anthrax spórák sok éven át megmaradnak a földben és teljesen használhatatlann teszik azt az ember és az állatok számára. Ma már olyan virulens és rezisztens fajták lettek kifejlesztve, amiket nem lehet antibiotimukkal kezelni. A sima anthrax viszont jól kezelhető, ha azonnal megkezdődik az antibiotikumos kezelés és 60 napon át folytatódik.
Smallpox: Ez egy DNS vírus, aminek a genetikai kódját már feltérképezték. Könnyen kultiválható és nagy mennyiségben előállítható rövid idő alatt. A genetikai mérnőklés egyik legfontosabb kandidátusa, mert könnyű úgy megváltoztatni, hogy a jelenleg hatásos vakcniák ne használjanak. És párosítani is lehet például a botox génnel, ami biztosítja a 100%-os fatalitást. Roppant fertőző és emberi érintkezés útján terjed belégzés során. A világ legtöbb embere fogékony erre vírusra, mivel 1979-ben a WHO leállította az oltást. A mortalitás százalék sztrain függő, de például a variola major sztrain 50%-os fatalitással jár.

Kémiai fegyverek
Ami a kémiai fegyvereket illeti, ebből is van néhány, amit érdemes szóvá tenni. A kémiai fegyverek lehetnek mérgező gőzök és gázok, folyadékok vagy szolid anyagok, amiknek toxikus hatása van az emberi szervezetre, állatokra és növényekre. Be lehet őket vetni bombák formájában, aerosol alakban repülőgépekről, hajókról és kocsikból vagy folyadék formájában a földön. Némely kémiai fegyver teljesen szagtalan és íztelen. Ezeknek a szereknek lehetnek azonnali vagy késleltetett hatásai (percektől napokig), azonban sokkal nehezebb beventi őket halálos dózisban, mint a biológiai fegyverket, mivel a szabadban hamar illannak. Lényegében hat féle kémiai fegyver létezik:

· tüdőkárosító ügynökök, mint például a foszgén
· cianidok
· hólyagosító ügynökök, mint például a mustár
· ideg ügynökök, mint például a GB, GD, GA, GF és VX
· bénító ügynökök, mint a BZ
· és végül tömegkontroll fegverek, mint például a Mace


Sarin: Egy ideggáz, ami roppant toxikus és gyorsan hat. Eredetileg mint rovarirtót kísérletezték ki Németországban, de sokkal hatásosabb, mint a normál rovarírtók. Egy szagtalan, íztelen és színtelen folyadék, amit inkább gázosított alakban szoktak bevetni.
Cianid: Ez a potenciálisan mérgező gáz több alakban létezik. A hidrgén cianid és a cianogén klorid színtelen gázok, míg a szódium cianid és a potásszium cianid kristály alakban előállított. Ez a kémiai anyag nem szagtalan, igen kesernyés mandula szaga van, amiről be lehet azonosítani. Élelmiszereket mérgezhetnek vele.
Soman: Szintén egy ideggáz és szintén a németek fejlesztették ki, mint rovarirtót. Színtelen, íztelen folyadék formájában alkalmazzák, aminek kámfor illata vagy rohadó gyümölcs szaga van.
Szulfur mustár: Mustárgázként is ismerjük. Jöhet gáz, olajos folyadék vagy szolid alakban. Gáz alakban színtelen, de folyadék és szolid alakban sárgától barnáig terjed a színe. Általában mustár, fokhagyma vagy hagyma szaga van.
VX: Ideggáz, amit az Egyesült Királyságban fejlesztettek ki a kártékony hatású DDT helyett. Egy lassan párolgó szagtalan és íztelen, színes olajos állagú folyadék alakban alkalmazzák.
ÉRDEKESSÉG: 1994 decemberében Vancouver Kanadában, egy 'Állatjogi Milicia' elnevezésű szervezet levélben értesítette a médiát és az üzleteket, hogy a karácsonyi pulykákat patkányméreggel ízesítették 'a pulykák jogainak nevében, tiltakozásként sok millió pulyka értelmetlen lemászárlásáért'. Több ezer pulykát vettek le az élelmiszerüzletek polcairól, ám a túlbuzgó milicista szervezet nem váltotta valóra a fenyegetését.

1994 Szilveszterén Dushanbe, Tadzsikisztánban 9 katona és 6 civil halt bele cianiddal dúsított szilveszteri pezsgőzésbe, amit az orosz békefenntartó katonákat elszállásoló bázis melletti boltban adtak el. 53 ember került kórházba, ebből 11 civil egyenesen az intenzív osztályra. Az esetről, mint előre megfontolt terrorcselekményről számoltak be a médiában.
Flór fegyver 
A flór egy egyszerű, de igen hatásos kémiai fegyver. A vízbe folyamatosan adagolt kis mennyiségű fluorid idővel gyengíti az emberek akaraterejét a dominanciával szembeni ellenállásra, azzal, hogy lassan megmérgezi és narkotizálja az agy bizonyos részét, amitől aztán az ember szubmisszívvé válik azoknak az akaratával szemben, akik uralkodnak rajta. A németek és az oroszok is fluoridot öntöttek az ivóvízbe, hogy a háborús fogjokat lebutítsák és engedelmessé tegyék, de szódium fluorid (nátrium fuorid) például jelen van ma is a vízünkben és a fogkrémeinkben. A publikum jobbára teljesen tudatlan, hogy ez a kémiai anyag egy igen mérgező anyag, amit aluminium készítés során nyernek, amit aztán elvegyítenek egy finomított foszfátkővel, amit viszont, mint patkány mérget használnak. A fluorin minden lényegesebb kábító gyógyszer részese, beleértve a Prozacot, ami jelenleg világ legkedveltebb depresszió ellenes szere és olyan dokumentált mellékhatásai vannak, mint az öngyilkossági ideációk, erőszakos magatartás, idegesség, szorongás, alvatlanság és szexuális diszfunkciók. A fuorid sok gyógyszerben jelen van, mint potenciátor, azaz hatékonyságnövelő adalék. 1954-ben Elliot Perkins, tudós és író az alábbiakat nyilatkozta a fluórról: 'A valódi cél a víz flórózásával a tömegek ellenállásának csökkentése a dominanciával, az irányítással és a szabadságok elveszítésével szemben.' És 'A legnagyobb őszinteséggel állítom, mint tudós, aki több, mint 20 évet töltött a flóridok kémiai, biokémiai, fiziólógiai és patológiai kutatásával: bárki, aki egy évig vagy annál hosszab időn át iszik mesterségesen flórozott vizet, soha többe nem lesz az aki egykoron volt, akár mentálisan vagy fizikailag.'

3. NEM-HALÁLOS (SZUBLETÁLIS) FEGYVEREK, IRÁNYÍTOTT ENERGIA FEGYVEREK (DEW)
Mintha a geo-fegyerek, a biológiai és kémiai fegyverek nem lennének már elegendők az emberi faj kipusztításához, az oroszok és az amerikaiak a nyakunkba sózták még az úgynevezett szubletális (nem-haláos) fegyverket, amik elnevezésüket becsapva nagyonis halálosak lehetnek. És no már férleértés ne essék, sok évvel ezelött Professzor Jose Delgado egy bikát megállított velük vágtában egyetlen gombnyomással.

A nem-halálos irányított energia fegyverek által okozott agyzavarok 
HOMLOK LEBENY (a homlok mögött)
-Többlépcsős feladatokhoz szükséges sorozatos komplex mozgás tervezésének képességének elveszítése (pl. kávé főzés)
-Spontaneitás elveszítése
-Flexibilis gondolkozás elveszítése
-Egyetlen gondolat álhatatossága
-Koncentrációs képesség elveszítése
-Érzelmi változások
-Társadalmi viselkedésben beálló változások
-Személyiség változások
-Problémák a problémamegoldó készséggel
-Nyelvhasználati nehézségek
-Testrészek mozgásának elveszítése
PARIETAL LEBENY (a fej közepe és hátsó része)
-A tárgyak megnevezésének képességének elveszítése
-Olvasási problémák
-Rajzolással kapcsolatos problémák
-A jobb és a bal megkülönböztetésének képességének elveszítése
-Nehézségek matematikai problémák megoldásával
-Bizonyos testrészék létezésének nem észlelése,
-Problémák a közvetlen környezet észlelésével
-Problémák a vizuális figyelem fókuszálásával
-Nehézségek a szem és kéz koordinálásával
HALÁNTÉK LEBENYEK (a fej fülek feletti része)
-Nehézségek az arc felismeréssel
-Nehézségek a beszélt szavak értelmezésében
-A rövid távú memória elveszítése
-Interferencia a hosszú távú memóriával
-Felajzott vagy megcsappant szexuális aktivitás
-A kategorizáció képességének elveszítése
-A jobb lebeny sérülésétől kitartó beszédet lehet észlelni
-Agresszív magatartás
CERBELLUM (a koponya alja)
-A kifinomult mozgás képességének elveszítése
-A járás képességének elveszítése
-Kéz kinyújtásának és tárgyak megfogásának képességének elveszítése
-Remegés
-Szédülés
-Összefolyó beszéd
-A gyors mozdulatok megtételének képességének elveszítése
NYAKSZIRTI LEBENY (a fej leghátsó része)
-Látási zavarok
-A környezetben elhelyezkedő tárgyak észlelésének nehézsége
-Nehézségek a színek identifikálásával
-Hallucinációk
-Vizuális illúziók
-Szóvakság – szavak nem felismerése
-A tárgyak mozgásának nem észlelése
-Nehézségek az olvasással és írással

AGYTÖRZS (mélyen az agyban)
-Megcsappanó légzés képesség, ami fontos a beszédhez
-Nehézségek az étel és a folyadék lenyelésével
-Nehézségek a szervezettséggel és a
-Környezet érzékelésével
-Egyensúly és mozgás problémák
-Hányinger és szédülés
-Alvási zavarok 

NEUROPHONE SYSTEMS… these allow the satellite or microwave transmissions of voices etc directly to the brain of targets (eg US Pat # 3393279 16/7/68 P. FLANAGAN and US Pat #3647970 7/3/72 P. FLANAGAN). • BRAINWAVE ANALYSERS… these allow satellite brainwave scanning or neural monitoring plus electronic brain link ups with thought - deciphering computer software (eg US Pat #6011991 1/4/00 A. MARDIROSSIAN) • DIRECTED ENERGY WEAPONS… these are too numerous to list but they allow destruction, movement of objects, personal illness, debilitation, even death (eg US Pat # 5123899 23/6/92 J.GALL & US Pat #5289439 22/2/94 J. GALL allowing control of consciousness/moods of the target).
MK-Delta: Mély álom
Az MK-Delta (Mély álom) egy CIA program, ami 19..-ben futott és célja az agy elektromágneses hullámokkal történő szubliminális programozása, érthetőbben a civil lakosság magatartásának és attitüdjének távolról történő befolyásolása és programozása. Tranzmisszió és vétel: televízió antennák, rádió antennák, villamos áram vezetékek, a matracok rugója. Moduláció a 60 Htzes wiringnek. A frekvenciák a VHF, HF és UHF, modulated at ELF. Olyan technológiát dolgoztak ki, amivel televizíó és rádióadó antennákat felhasználva olyan energiákat tudnak sugározni az emberi elmébe, amivel befolyásolhatják a magatartást. A tünetek fáradtság, kedély kilengések, magatartásibeli abnormitások és szociális bűnözés. Mellékesen megjegyezném, hogy a legelső dolog, amire felfigyeltem miután visszatértem Magyarországra az pontosan az itt felsorolt tünetek voltak, főként a magatartásbeli abnormitások és a szociális bűnözés, amelyek pillanatnyi impulzusok agytalan kiélésében, gátlástalanságban, mások jogain való lábbal tiprásban, hazudozásban, csalásban és mások manipulálásában nyilvánul meg.
Gondolatolvasás
Orwell 1984-jében megjelenített 'gondolatrendőrség' már működésbe lépett. A gondolatolvasás egyik mérföldköve az úgynevezett "transzkarnális mágneses stimuláció" [Transcarnal Magnetic Stimulation], azaz TMS. A technológia abból áll, hogy intenzív mágneses stimulit fokuszálnak az agy specifikus részére, amivel bizonyítottan befolyásolni tudják a gondolatokat, érzékelést és magatartást. Állítólag alkamas az obcesszív-kompulzív zavar gyógyítására, és némelyek már ott tartanak a technológia ajnározásában, hogy azt állítják a technológia alkalmas fájdalmas szerelemi kapcsolatok emlékeinek kitörlésére. Mint minden új technológiának ennek is van pozitív oldala, azonban ne álltassuk magunkat azzal, hogy nem főként gonosz és manipulatív célokra lesz/van alkalmazva. Ez a technológia hasonlatos a beültetett microchiphez, amivel gondolatokat és magatartást tudnak manipulálni és közönséges távrányítású bioelektromosrendszerekké tudnak minket degradálni. Egyenlőre katonai technológiának minősül és egy sisak felvétele szükséges a működtetéséhez. Nem meglepő, hogy egy orosz civil aktivista speciális sisakkal a fején él éjjel s nappal, mivel nem akarja, hogy a gondolatait befolyásolják vagy az elméjét megsüssék. A legtöbb ember paranoiás vagy skizofrén őrültnek nézi, holott ő teljesen tisztában van azokkal a katonai technológiákkal, amikkel befolyásolni tudják a gondolkozásunkat és magatartásunkat.
V2K: Voice to Skull (hang a fejbe)
1973-ban a Walter Reed Katonai Kutatóintézet felfedezte, hogy kivülről besugárzott hallást lehet elérni pulzáló mikróhullám audiógrammokkal. Az áldozaton elért hatás egy skizofréniát mimikáló hanghallás, amely hangok nem az áldozat saját gondolatmenteinek részesei. Ez az eszköz kiválóan alkalmas tehát arra, hogy titkos akciók leple alatt megőrjítésk az ellenséget mindenféle fejében felhangzó hangokkal, vagy, hogy agyprogramozással létrehozott gyilkosoknak nyomtalanul továbbítsanak utasításokat. Az intézmény a magas feszültségű mikrohullámú sugárzás biológiai hatásait is kutatta, amelynek részleteit egy “MW (mkrohullámú) fegyverek” elnevezésű szimpóziumon adott elő.

Az USA szabadalmi hivatalában a 
6.587.729-es számú 2003. július 1-én szabadalmazott szabadalom meghatározása a következő: "olyan gépezet, amivel hallhatóan lehet értelmes beszédet kommunikálni felhasználva rádiófrekvenciás hallóeffektust". A szabadalom az amerikai légierő titkárának a nevén van és élő bizonyítéka annak, hogy egy ember olyan módon hallhat értelmes, összefüggő, fenyegető vagy más természetű hangokat a fejében, hogy nem szenved paranojás skizofréniában. Mitöbb, ennél és az előzően említett kommunikációs technológiánál már sokkal szofisztikáltabb technológiák is léteznek, olyan fegyvertechnológiák, amelyekkel távolról elektronikus úton lelehet blokkolni egy ebmer memóriáját és helyette kellemetlen memóriákat, illetve sugallatokat lehet besugározni az elméjébe, amelykről azt hiszi a saját gondolatai. A technológia elnevezése szintezikus telepátia és mint "tudatbefolyásoló technológiát" tartják számon.

Míg ezekkel a láthatatlan tudatbefolyásoló fegyverekkel elő lehet idézni álemlékeket, hallható hangokat, és éjszakai rémálmokat, egy ember normális mozgását és működését is korlátozni lehet akút fájdalom, belső szervi összeomlás és halál előidézésével, illetve a normális érzékelés (látás, hallás, szaglás stb) manipulálásával. Röviden összefoglalva ezekkel a fegyverekkel egy embert a távolból lehet kínozni, irányítani, megbetegíteni és meggyilkolni.
Tömegkontroll fegyverek
2001. máricusában az USA haditengerészete bejelentette, hogy olyan szubletális (nem-halálos) fegyvereket alkalmaznak, amellyel úgy tudnak tömegeket kordában tartani, hogy óriási fájdalmat okoznak nekik olyan módon, hogy felforralják az emberi bőr vízmolekuláit. A fegyver 96 GHz elektromágneses sugárzást használ és 2-3 másodpercen belül érezhető az általa okozott fájdalom. Izrael egy olyan tömegkontrollra és kínzásra alkalmas fegyvert fejlesztett ki a "sikoly" név alatt, ami képes elveiselehtetlenül hangos sikoltást hallatni a célszemélyekkel és ez akkor is hallható, ha eltakarják a fülüket. Ez szintén egy elektromágenses ....
Hologrammok
Three-dimensional images that look like real objects called holograms are in the DOD’s arsenal. Holograms are created using lasers. Scientists at the University of Arizona have been working on advanced holographic technology since at least as far back as 1990. Holograms are considered a NLW and are to be used on the civilian population as part of PsyOp. Holograms can be projected to specific areas. Some of the following uses have been considered: To cloak small or large objects so they are temporarily invisible to the enemy, to confuse and terrify people in the battlespace, to distract the enemy, to create illusions, to project gigantic images of certain gods over enemy territory. Holograms are also to be projected into rooms occupied by the enemy. The DSB mentioned that sophisticated PsyOp to be used on the civilian population includes the projection of sounds and images to specific points in space. Holograms can be used, says the Air Force, “to scare a target individual to death.” The Air Force has also considered using satellites with holographic laser projectors to send these holograms to anyplace on the ground, sky, or air.3
4. PSZIHCIKAI HADVISELÉSI ÉS AGYKONTROLL PROGRAMOK
Az agykontrollnak két vállfaja létezik: a trauma alapú és a nem trauma alapú. A trauma alapú agykontroll lényege a fizikai trauma, míg például a nem trauma alapú agykontroll történhet pszichoelektronikus fenyverekkel, illetve elektronikus úton tévék, rádiók és antennák által sugárzott szblimináis üzenetekkel.

Amiről az alábbiakban részletezett agykontroll programok és az előzőkben már részletezett pszichoelektronikai fegyverek szólnak, az nem más, mint annak a Glibális Pszichopata Bűnkartell által folytatott tudatos politikának az éles vége, amely célja az emberi faj átalakítása egyedi szabad-gondolkozó és szabad-akaratú teremtő lényből egy csoportnyi birkává és robottá. Az agykontroll egy fegyver. Egy olyan fegyver, ami nem golyókat lő a célpontokra, hanem helyzeteket fabrikál köréjük, nem puskapor hajtja, hanem információ, nem csinál nyilvánvaló zajt, és nem okoz nyilvánvaló fizikai sérüléseket vagy mentális sérüléseket. De mégis okoz 'zajt', és mégis okoz fizikai és pszichikai sérüléseket, és mégis befolyásolja a személy szociális működését. Mindezek nyilvánvalóak egy szakember számára, aki tudja, mit kell figyelni. Az emberek jobbára nem értik meg az agykontroll fegyvert, talán csak annyit érzékelnek, hogy valami nincs rendben az életükben, vagy a társadalmaikban. És mivel nem tudják, hogy pontosan mi is az, ami nincs rendben, nem tudják elmondani ezt az érzést racionális módon, vagy intelligenciával kezelni a problémát. Nem tudják miként kérjenek segítséget és nem tudják miként asszociálják magukat másokkal, hogy megvédelmezék önmagukat. Amikor az agykontrollt nem hirtelen, hanem graduálisan és folyamatosan vezetik be, akkor a publikum alkalmazkodik hozzá és megtanulja tolerálni a jelenlétét és annak befolyását az elméjükre, életükre és társadalmaikra. Az agykontroll azonban egy olyan fegyver, ami az emberek vitalitását, életrevalóságát, véleményét, szabad akaratát, magatartását, mobilitását, természetes és társadalmi energiáit, fizikai, mentális és érzelmi erősségeit és gyengeségeit támadja meg.

Az agykontroll kifejlesztése mögött olyan intézmények állnak, mint mint az amerikai CIA, a britt Tavistock Intézet, a Rockefeller Alapítvány, sok-sok nemzetközi egyetem, pszichiátriai intézmény, és számtalan kutató és tudós. Jelenleg egy Globális Üldöztetés, Kínzás és Gyilok program is érvényben van világszerte, amely egy sátánista-fasiszta pszichikai hadviselési program és egy másik fejezetben részletesen írok róla, mivel rengeteg embert érínt az egész világon. Azonban ez a globális program különböző kisebb agykontroll programokban volt kikisérletezve a CIA által, a Stázi, a KGB, a Mossad és különböző sátánsit aszekták szakértelmének bevonásával is. Kétségtelenül a legnagyobb felháborodást az MK-Ultra elnevezésű agykontroll program vívta ki, aminek keretében borzalmas attrocitásokat követtek el emberek ellen. A legtöbb ember valószínűleg teljes hitetlenkedéssel viszonyul ezekhez a programokhoz, mert az effajta őrületes történetekkel szemben természetes szkepticizmussal bírnak. Azonban az alábbiakban felsorolt és részletezett agykontroll kísérleti programok bizonyítottan létező és dokumnetált programok voltak és, mint ahogy már említettem, ezekre alapozták a ma érvényben lévő és világszerte sokezer, hanem sok millió, áldozatot szedő Globális Üldöztetés, Kínzás és Gyilok Programot.

EZ A OLDAL MÉG ÉPÍTKEZÉS ALATT ÁLL! EZ A OLDAL MÉG ÉPÍTKEZÉS ALATT ÁLL! ......
Montauk Projekt
A Montauk Projekt egy nem-trauma alapú, hanem elektronikus alapú agyprogramozás. Al Bielke, aki főszerepett játszott a Montauk Projekt kifejlesztésében állította, hogy körülbelül 10 millió ember van világszerte, akik az ilyen Mantauk típusú agyprogramozás áldozativá váltak. A legtöbb áldozat az USA-ban található, ahol álíltása szerint minden nagyobb vársoban működnek Montauk programok.
 

Vírusok – I: általános I.


Bevezetés Mi egy vírus? A vírusok sejtparaziták, ami azt jelenti, hogy (1) a sejten kívül nem képesek élettevékenységet folytatni. (2) Továbbá, a vírusok a fertőzött sejtben átveszik a sejt irányítását: a sejt molekuláris mechanizmusait a saját szaporodásukhoz használják, s gátolják a csak a sejt számára szükséges folyamatokat (celluláris RNS-ek és fehérjék előállítása, stb.). (3) A vírusok gátolják a sejt és a szervezet különféle védekezési mechanizmusait (apoptózis, immunvédekezés, stb.) A vírusok genetikai paraziták is egyben, mivel (1) tk. génbevitelre specializálódott biológiai szerkezetek; ill. (2) vírus genom kódolja a sejt működésének átprogramozásához szükséges algoritmusokat. Változatosság és hasonlóság A vírusok minden sejt-alapú életformát képesek megfertőzni: eukariótákat (gerinces- és gerinctelen állatokat, növényeket, ill. gombákat) és prokariótákat (eubaktériumokat és archaeákat egyaránt). A baktériumokat megfertőző vírusokat bakteriofágoknak, vagy röviden fágoknak nevezzük. A vírusok sok emberi betegséget okoznak, kezdve az enyhe tünetekkel járó náthától (rhinovírusok) a halálos veszettségig (veszettségvírus). Továbbá, egyes rákos megbetegedéseket is vírusok okoznak (retrovírusok, papilloma vírusok, stb.). A vírusok komoly társadalmi problémákat idézhetnek elő: bizonyos járványok sok emberi életet követelhetnek, s az ellenük való védekezés is költséges lehet. Korábban a fekete himlő (poxvírus) okozott nagy járványokat, ma pedig a HIV (retrovírus) szed órási számú áldozatot. A vírusok nagyon változatos szervezetek. Más élőlényektől eltérően, sok vírus RNS genommal rendelkezik. Mind az RNS, mind a DNS örökítő anyaggal rendelkező vírusok rendelkezhetnek egy- vagy kétszálú nukleinsavval. A vírusok örökítőanyaga lehet lineáris vagy cirkuláris. A legtöbb vírus egyetlen nukleinsavat tartalmaz, de pl. az influenza vírusok 7 vagy 8 RNS molekulával rendelkeznek. A vírusok rendszerint egyszeres (haploid) genommal rendelkeznek, de pl. a HIV diploid (két azonos RNS molekulát tartalmaz). Vannak olyan vírusok, amelyek beépülnek a gazdasejt genomjába (retrovírusok), a többség azonban nem integrálódik. A vírus nukleinsav elhelyezkedhet a sejtmagban (herpeszvírusok, adenovírusok, influenza vírusok), vagy a citoplazmában (poxvírusok, RNS vírusok többsége). A citoplazmában elhelyezkedő vírusoknak maguknak kell megoldaniuk a sokszorozódásukat, mert a gazdasejt replikációs apparátusa a sejtmagban található. A vírusfertőzés lehet produktív (sok vírus részecske keletkezik), látens (a vírus elbújik az immunrendszer elől), ill. abortív (sikertelen). Egyes vírusok fertőzőképessége más vírusok jelenlététől függ (pl. az adenoasszociált vírusok szaporodásához adeno-, vagy herpesz segítővírusok által termelt komponensek szükségesek). A vírusok által okozott betegségek lehetnek gyors lefolyásúak (influenza), vagy évekig tartóak (HIV). A vírusok lehetnek csupaszok (csak kapszid veszi körül a nukleinsavat) vagy köpennyel rendelkezők. Látható, hogy a vírusok szerkezeti felépítése és replikációs stratégiái szintén nagyon változatosak. Van azonban a vírusoknak két közös sajátságuk: (1) 200 nanométernél kisebb méretűek (kivéve a nemrég felfedezett mimivírusok és mamavírusok); (2) kizárólag a gazdasejtben képesek replikálódni (obligát paraziták). A vírusok mindig a gazda sejtét használják: (a) építőanyagok, pl. aminosavak és nukleotidok; (b) fehérje szintetizáló apparátus (riboszómák, tRNS-ek, stb.); (c) energia, ATP formájában. A vírusok egy alapvető sajátságban különböznek a gazdasejtektől: egy új sejt mindig egy előzőleg létező sejtből származik, egy virion (érett vírus) azonban mindig újraépül a sejtben képződő komponenseiből az összeszerelődés folyamata során. A vírus a sejtműködést módosítja annak érdekében, hogy növelje a saját replikációs hatékonyságát. Ez a módosítás magában foglalja az új membrán struktúrák képzését, a gazdasejt gének kifejeződésének gátlását, ill. bizonyos sejtfolyamatok serkentését. 1 VÍRUSOK-I ALAPKÖVETELMÉNY 11. Előadás Boldogkői Zsolt © 2 A viroszféra A vírusok óriási számban és sokféleségben fordulnak elő a természetben, ezért, a vírusok összességét - a bioszféra analógiájaként,- viroszférának nevezzük. Az óceánok a levegő, a talaj, és minden más környezet óriási számú és típusú vírust tartalmaz. Becslések szerint minimum 100 millió vírusfaj létezik a Földön. Élőlények-e a vírusok? Általánosan elterjedt vélekedés, hogy a vírusok nem élőlények, ugyanis a sejten kívül nem produkálják az életre jellemző életjelenségeket. Azonban a baktérium spórákkal is ugyanez a helyzet, s mégsem soroljuk emiatt a spóra állapotú baktériumokat az élettelenek közé. A vírusok felfedezése A vírusok létezésére vonatkozó első bizonyítékot két kutató (a holland Martinus Beijerinck és az orosz Dimitrij Ivanovszki) szolgáltatta egymástól függetlenül a kései XIX. században. Beteg dohánylevelekből kivonatot készítettek, amit átszűrtek egy baktérium sejttől kisebb méretű lyukakat tartalmazó szűrőn, majd ezzel az oldattal sikeresen megfertőztek egészséges növényeket. A fertőzési kísérletet többször egymás után elvégezték (minden új fertőzéshez az előzőleg fertőzött növényből vett mintát használtak), hogy kizárják azt a lehetőséget, hogy toxin okozza a betegséget (a toxin felhígult volna a passzálások során, a vírus viszont nem hígul, mivel szaporodik). A vírust később dohány mozaik vírusként (TMV: tobacco mosaic virus) azonosították. Beijerinck használta először a „vírus” szót. Ugyanebben az időben fedezték fel az első állati vírust, a száj és körömfájás vírusát. Friedrich Löffler és Paul Frosch képesek voltak a betegséget állatról állatra átvinni beteg állatból származó átszűrt vérszérummal. A vírusok eredete Négy fő elmélet próbálja magyarázni a vírusok eredetét. Az első két (esetleg három) elmélet nem feltétlenül egymást kizáróak; valószínűleg, bizonyos vírus családok keletkezését az egyik, más családokét egy másik elmélet magyarázza helyesen. A Regresszív Hipotézis – Sejt-alapú szervezetek maradványai – A vírusok degenerált életformák, melyek elvesztették az önálló élethez szükséges funkciók jelentős részét, s parazitákká váltak. Valószínűleg, a poxvírusok prokarióta sejtek leegyszerűsödése által jöttek létre. A Progresszív Hipotézis – Megszökött nukleinsavak – A vírusok a gazdaszervezet genomjából szakadtak ki, annak több elemét összekombinálva. Valószínűleg a legtöbb (ha nem minden) vírus így keletkezett. A Szimbionta Hipotézis - Intracelluláris mikroorganizmusok – A feltételezések szerint, a vírusok ősei, hasonlóan a mitokondriumokhoz és a kloroplasztiszokhoz, a sejttel szimbiózisra lépő sejtes szervezetek voltak, amelyek, később letértek az együttműködés útjáról, s parazitákká váltak. Ez az elmélet azt a problémát kívánja megoldani, hogy hogyan keletkezett a vírusok genetikai anyaga. A válasz a szimbionta „sejtszervecskéből”. Feltételezések szerint, a legnagyobb ismert vírus, a mimivírus* keletkezhetett ilyen módon (mások a regresszív hipotézis alapján magyarázzák e vírusok eredetét). A Vírus-először Hipotézis – Sejttől független eredet – A vírusok az ősi RNS világ idejében keletkeztek, megelőzve a sejtes életformákat, vagy azokkal párhuzamosan létezve. Nem tudjuk azt sem, hogy a vírusok egyetlen őssel rendelkeznek-e (LUCA: last universal common ancestor), amely létrehozott egy ősi viroszférát, s a mai vírusok mind a LUCA leszármazottai, vagy egymástól függetlenül több alkalommal keletkeztek-e. A vírusok leszármazása A magasabbrendű élőlények evolúcióját gyakran rekonstruálni lehet az ősmaradványok (fossziliák) alapján. A vírusokból azonban nem keletkeznek fossziliák. Sőt, a vírusok rendkívül gyors evolúciója miatt, nem tudjuk a távoli rokonsági kapcsolataikat sem feltérképezni, - másszóval, evolúciós törzsfát felépíteni -, mivel a hasonlóság genetikai nyomai mára már elvesztek. Ez a helyzet azt eredményezi, hogy, legalábbis jelenleg, csupán spekulálni tudunk a vírusok eredetét és leszármazási viszonyait illetően. A vírusok rendszertana 1966-ban megalakult a Vírus Rendszertan Nemzetközi Bizottsága (International Committee on Taxonomy of Viruses; ICTV) azzal a szándékkal, hogy rendet tegyen az addigi kaotikus viszonyoknak a vírus rendszerezés és elnevezés területén. A virológusok hosszú ideig ellenálltak bizonyos rendszertani kategóriák, pl. család, genus és faj, használatának. Mára azonban, ezek az élőlények rendszerezésben használatos kategóriák, a virológiában is meghonosodtak. A probléma a magasabb rendszertani kategóriák, rend, osztály, törzs, megalkotásában van, mivel a távoli csoportok leszármazási viszonyai nem ismertek (a vírusok evolúciós törzsfája gyökértelen, mivel a víruscsaládok közös őseit nem ismerjük). Az alacsonyabb rendszertani kategóriákba (rend, család, genus) való besorolást korábban morfológiai alapon, vagy a vírusfertőzés hasonlóságai alapján végezték. Mára a genom szekvenálási technikák sokkal pontosabb módszereket biztosítanak a rokonság megállapítására. A Baltimore rendszer A vírusokat a genomuk (DNS, RNS, egyszálú, kétszálú) és a replikációs stratégiájuk alapján osztályozza. A David Baltimore által alkotott rendszerben az ugyanabba az osztályba tartozó vírusok nem feltétlenül rokonok egymással. Hét Baltimore osztályt különböztetünk meg: 2 4a 5 6 3 4b VÍRUSOK-I ALAPKÖVETELMÉNY 11. Előadás Boldogkői Zsolt © 3 I: dsDNS vírusok (pl. Adenovírusok, Herpeszvírusok, Poxvírusok) II: ssDNS vírusok (+)DNS (pl. Parvovírusok) III: dsRNS vírusok (pl. Reovírusok) IV: (+)ssRNA vírusok (pl. Pikornavírusok, Togavírusok) V: (-)ssRNS vírusok (pl. Orthomyxovírusok, Rhabdovírusok) VI: (+)ssRNS vírusok DNS intermedierrel (pl. Retrovírusok) VII: dsDNS-RT vírusok (pl. Hepadnavírusok) Megjegyzés: intermedier = átmeneti forma; Rövidítés: ds: duplaszálú; ss: egyszálú; RT: reverz transzkriptáz Tolvaj vírusok A vírusokra jellemző, hogy géneket képesek lopkodni egymástól és a gazdaszervezettől is. Egyszerűbb ugyanis egy már működő gént elvenni mástól, mint egy újat kifejleszteni. Példaként a herpesz szimplex vírust mutatjuk be. Ez a vírus a gazdasejtekéhez nagyon hasonló szekvenciájú géneket is tartalmaz. E gének termékei a DNS replikációban vesznek részt vagy közvetlenül, mint pl. a DNS polimeráz, vagy az új DNS szál szintéziséhez szükséges nukleotidok előállításában, mint a timidin kináz és a ribonukleotid reduktáz enzimek. Ismert az is, hogy az influenza vírus újabb és újab szerotípusai különféle törzsek ekveredésével jönnek létre. Vírusok és rák Azokat a vírusokat, amelyek rákot képesek okozni onkogén vírusoknak nevezzük. A tumor képzésben való feltételezett szerepet a vírus tumorokban való jelenléte bizonyíthatja. Bizonyos tumorképző vírusok beépülnek a gazda genomjába (retrovírusok), míg mások kovalensen zárt gyűrű alakban a kromoszómán kívül helyezkednek el a sejtmagban (papilloma vírusok, hepatitis B vírus, Epstein-Barr vírus). Az onkogén vírusokról a „Rákképződés Molekuláris Biológiája” c. előadásban lesz részletesen szó. Vírusok, vakcinák, antivirális szerek Erről a témáról a „Biotechnológia és Rekombináns Géntechnológia” c. előadásban lesz szó. II. A vírusok szerkezete A gazdasejten kívül a vírust virionnak, a sejtben lévő vírust pedig vegetatív vírusnak nevezzük. A provírusnak a gazdasejt DNS-be épült vírust nevezzük. A vírus lényegében egy gének bevitelére specializálódott biológiai szerkezet. A vírus örökítőanyagát körülvevő fehérjék szerepe a genom védelme, ill. annak bejuttatása a sejtbe. A genomot közvetlenül borító fehérjékből álló burok neve kapszid; a kisebb morfológiai egységek pedig a kapszomerek, amelyek fehérjékből állnak. Sok vírus rendelkezik még egy külső membrán komponenssel is, melyet köpenynek nevezünk. A köpeny a gazdasejt sejtmembránjából, a Golgi komplex membránjából (ez tk. a transzport vezikulum membránja), vagy ritkán a magmembránból származik, s különféle vírus fehérjéket tartalmaz. A köpennyel rendelkező vírusoknál rendszerint a külső membrán és a kapszid között egy különféle fehérjéket (esetleg RNS-eket is) tartalmazó réteg is elhelyezkedik, melynek neve mátrix (a herpeszvírusoknál tegument). Vírus genomok A virionok egy vagy több genomot tartalmazhatnak. Szemben más életformákkal, a vírusok nem csupán DNS, hanem RNS genommal is rendelkezhetnek. A vírusok további különlegessége, hogy nem csak két-, hanem egyszálúak is lehetnek, mind a DNS, mind az RNS vírusok esetében. Ezek a különbségek a vírusok többféle eredetére utalnak (polifiletikus eredet, szemben a monofiletikus eredettel). További változatosságot jelent a nukleinsavak lineáris vagy gyűrű alakú szerkezete. A vírus genom mérete is nagy variabilitást mutat. Az RNS vírusok rendszerint kis genommal rendelkeznek, a DNS vírusok között pedig vannak kicsik és nagyok is. A nagy genommal rendelkező vírusok közé tartoznak a herpeszvírusok és poxvírusok. Az újonnan felfedezett mimivírusok és mamavírusok pedig „hatalmasak” (több mint egymillió nukleotidból állnak), nagyobb DNSel rendelkeznek, mint néhány mikoplazma faj (baktériumok), melyek a legkisebb sejtes szervezetek. A legtöbb vírus egyetlen nukleinsav molekulát tartalmaz, de vannak 2 vagy több nukleinsavból álló vírusok is. A szegmentált genom előfordulása jóval gyakoribb az RNS vírusoknál. A szegmentált genommal rendelkező vírusok tipikus példájaként az influenza vírusok szolgálnak. Az influenza vírusok 7 vagy 8 negatív-szálú RNS molekulát tartalmaznak egyetlen virionban. Érdekesség, hogy a rozsnok mozaik vírus más-más virionba pakolja az örökítőanyag szegmenseit, így azoknak egyszerre kell fertőznie egy adott sejtet, hogy a 7 8 VÍRUSOK-I ALAPKÖVETELMÉNY 11. Előadás Boldogkői Zsolt © 4 vírus működőképes legyen. A szegmentált genom azért előnyös, mert a hagyományos mechanizmusok (mutáció, genetikai rekombináció) mellett egy új lehetőséget teremtenek a genetikai változékonyság növelésére, nevezetesen, a vírus szegmensek különböző vírustörzsek közötti cseréjét. Ezért képesek az influenza vírusok rendkívül gyors genetikai változásra, ami pl. a viszonylag könnyű gazdaváltás képességükben is megmutatkozik. Az AIDS vírusa, a HIV két kópiában tartalmazza az örökítőanyagát, s így tk. diploid RNS genommal rendelkezik (mivel itt két azonos kópiáról van szó, a genomot nem nevezzük szegmentáltnak). Egyes RNS vírusok átmenetileg DNS-t képeznek az RNS molekuláikból egy RNS-függő DNS polimeráz (reverz transzkriptáz) segítségével. Más vírusok (pl. influenza- és poliovírusok) az RNS-t közvetlenül írják át RNS-sé RNS-függő RNS polimeráz enzimek segítségével. A genomba nem-beépülő vírusok genetikai anyaga rendszerint a sejtmagban helyezkedik el, a lassú vírusok esetén ún. extrakromoszómális DNS-ként, melyet más szóval episzómának is neveznek. Bizonyos vírusok (pl. poxvírusok) DNS-e a citoplazmában helyezkedik el. A gazdasejt genomjába épülhetnek RNS vírusok (pl. HIV, miután DNS-sé másolták az örökítő anyagukat) és DNS vírusok is (pl. lambda fág). Sok vírus genomja ismétlődő szekvenciákat tartalmaz, melyek rendszerint szabályozó szerepet töltenek be: promóterek, enhanszerek, replikációs origók, stb. A lineáris genommal rendelkező vírusok rendszerint a nukleinsavak végein tartalmaznak ismétlődő szekvenciákat, melyeket ezért terminális ripíteknek nevezünk. Ha az ismétlődések ugyanabban az irányban állnak, akkor direkt ripítről, ha egymással ellenkező orientációban állnak, akkor inverz ripítről beszélünk. Kapszidok A virionban a genom egy fehérje burokban helyezkedik el, melyet kapszidnak nevezünk. Néhány vírusnál a genom és a kapszid (együtt: nukleokapszid) alkotja a viriont (csupasz vírusok, pl. adenovírusok), míg másoknál köpeny borítja a kapszidot (burkos vírusok). A kapszid nélküli vírus genom jóval könnyebben inaktiválódik, mint a kapsziddal rendelkező virion. Ez a tény jelzi a kapszid egyik funkcióját: a védelem. A kapszid egy másik funkciója a csupasz vírusoknál a célsejt felismerése, és az ahhoz való kapcsolódás (a burkos vírusoknál a köpeny fehérjéi végzik ezt a feladatot). A kapszid fontos a sejten belüli transzportban is. A kapszidot sok fehérje molekula alkotja, mely fajtól függően, lehet egy- vagy többféle. Az egyedi fehérjék aszimmetrikusak, de szimmetrikus szerkezetté állnak össze. A vírusok túlnyomó többsége a kapszid szimmetriája alapján két típusra osztható: helikális és ikozaéder (megjegyzés: a „helikális=csiga” elnevezés, a DNS-hez hasonlóan, itt is helytelen; a „spirális” kifejezés lenne megfelelő). (1) Helikális szimmetria Sok egyszálú RNS vírus kapszidjának szerkezete mutat ilyen típusú szimmetriát. Az RNS spirál alakú, amelyhez a fehérjék úgy kapcsolódnak, hogy megtartják ezt a szerkezetet. Több egyszálú RNS-t tartalmazó vírus (pl. kanyaró és influenza vírus) helikális kapszidját köpeny borítja, de pl. a dohány mozaik vírus kapszidja csupasz, nem fedi köpeny. Csupán kevés számú DNS vírus rendelkezik helikális szimmetriájú kapsziddal (fonalas fágok). (2) Ikozaéder szimmetria Az ikozaédert 20 egyenlő oldalú háromszög alkotja. A legtöbb vírusnak ikozaéder alakú kapszidja van. (3) Kúp- és bot-alakú kapszidok A fentiek mellett léteznek jóval ritkábban előforduló kapszid formák. Például, a HIV-1 kúp-alakú, a bakulovírusok (rovar paraziták) pedig bot-alakú kapszidokkal rendelkeznek. Mindkét vírus csoport virionjai köpennyel borítottak. Virion membránok (köpeny) Sok vírus kapszidját egy kettős lipid-rétegből álló membrán veszi körül. A legtöbb esetben, a membránban a vírus genom által kódolt fehérjék találhatóak. Ezek a fehérjék a vírusfertőzést segítik, főként a célsejtek felszínének felismerésében. A legtöbb vírus esetében a köpeny gömb alakú, de más formák is előfordulnak. Az állatok és növények vírusainál gyakori a köpeny, de a bakteriofágok rendkívül ritkán burkoltak külső membránnal. A legtöbb membrán fehérje glükozilált transz-membrán protein (glükoproteinek). Sok glükoprotein funkciója a vírus köpeny és a sejtmembrán fúziójának a véghezvitele. De a megfelelő gazdasejtek felismerése (faj- és sejtspecifikus receptorok felismerése) is a glükoproteinek dolga. A legtöbb virion membrán a citoplazma vagy a Golgi transzport vezikulumainak membránjából származik, amelybe virális proteinek épülnek be. 9 10 VÍRUSOK-I ALAPKÖVETELMÉNY 11. Előadás Boldogkői Zsolt © 5 III. Vírusfertőzés A vírus “célja” ugyanaz, mint az összes többi szervezeté: az információhordozó anyagának utódokba való juttatása. A vírusnak, e cél érdekében, be kell kerülnie sejtbe, ott megsokszoroznia a genomját, összeszerelni a képződő virionokat, kijutni a sejtből, majd az egész folyamat kezdődhet elölről. A vírusfertőzés lépései vázlatpontszerűen a következők: 1. Kapcsolódás a sejthez 2. Bejutás a sejtbe (penetráció) 3. A vírus gének transzkripciója mRNS-ekké 4. A mRNS-ek transzlációja fehérjékké 5. Genom replikációja 6. A genom és a fehérjék virionná való összeszerelődése 7. A virionok kijutása a sejtből Nem mind a 7 folyamat megy azonban végbe minden vírusnál; valamint, az egyes lépések nem mindig a fenti sorrendben mennek végbe, ill. bizonyos vírusoknál egyéb lépések is előfordulnak (pl. reverz transzkripció). Sok vírusnál a transzkripció, a transzláció, a genom replikáció, az összeszerelődés és a sejtből való kijutás egyidőben zajlik. A vírus sejthez való kapcsolódása A virion egy vagy több sejtfelszíni receptor fehérjéhez kapcsolódik. A receptorok virionok általi felismerése nagyon specifikus. Néhány vírus sejtet való fertőzéséhez egy második receptorhoz (ko-receptor) való kapcsolódás is szükséges. A vírus által felismert receptorok és ko-receptorok rendszerint glükoproteinek, melyek különféle funkciót töltenek be a sejtben. A receptorokhoz való kapcsolódás biztosítja azt, hogy a vírus a megfelelő faj megfelelő sejttípusát fertőzze meg. A csupasz vírusok kapcsolódási helye a kapszid felszínén van, néha mélyedésekben (pl. poliovírus), máskor pedig az éleken (pl. száj- és körömfájás vírus). Más csupasz vírusok specializált molekuláris szerkezeteket használnak a sejtfelszínhez való kötődéshez (pl. adenovírusok, rotavírusok) Sejtbe való bejutás (penetráció) A receptorhoz való kötődést követően a vírusnak a sejtmembránon keresztül be kell jutnia a citoplazmába. Ezt a feladatot kétféle mechanizmussal oldhatják meg a vírusok: (1) Fúzió: a vírusköpeny és a sejtmembrán összeolvadásával (pl. herpeszvírusok), melynek eredményeként a nukleokapszid bekerül a sejtbe, a köpeny viszont nem. (2) Endocitózis: a vírusok penetrációjának (sejtbe való bejutásának) másik módja az endocitózis, melynek során a sejtmembrán körbe fogja a viriont, majd azzal együtt fűződik le, s így egy endoszóma képződik (ld. dia). Endocitózissal jutnak be a csupasz vírusok, s több köpennyel rendelkező vírus is. Megjegyzés: az endocitózis a sejt természetes folyamata, melynek segítségével tápanyagokat és kórokozókat vesz fel, ez utóbbit megsemmisítés céljából. Többféle endocitózis típus létezik, melyek közül a 2 leggyakoribb a klatrin- és a kaveolin-közvetített endocitózis. Sok vírus kihasználja ezeket a celluláris mechanizmusokat a sejtbe való bejutásra. A vírus ezt követő feladata az endoszómából történő kijutás. Az endoszóma fuzionálhat egy lizoszómával, amely megsavanyítja az endoszóma belsejét. A pH-t tovább csökkentheti a sejt H+-ok bepumpálásával. Ez a savasodás jelenti sok vírus (pl. retrovírusok) számára azt a jelet, melynek hatására a köpenyük fuzionál az endoszóma membránjával, s így a nukleokapszid kijut a citoplazmába. „Vetkőzési stratégiák” (A) Néhány burkos virus, mint pl. a HIV (és a herpeszvírusok), a gazdasejt membránjával fuzionálnak (receptor-közvetített módon) a genomuk (kék) és a kapszidjuk (narancs) citoplazmába való juttatása végett. (B) Más burkos vírusok, mint pl. az influenza vírus, egy receptorhoz kötődik, majd endocitózissal jut a sejtbe. Az endoszóma elsavasodását követően, a vírus köpeny fuzionál az endoszóma membránnal, ami a virus genom (RNS; kék) és a kapszid proteinek (narancssárga) citoszólba való bejutását eredményezi. (C) A poliovírusok nem rendelkeznek köpennyel (csupaszok). Első lépésben a receptorhoz (zöld) kapcsolódnak, majd endocitózissal jutnak be a sejtbe, ahol az endoszóma membránjában lukakat képeznek, s ezeken keresztül kerül az RNS genomuk (kék) a citoplazmába. (D) Az adenovírusok, egy másik csupasz vírus család, bonyolultabb stratégiát folytatnak. A virion endocitózissal az endoszómába kerül, ahonnan az endoszóma membrán dezintegrációjával jut ki a citoplazmába. A vírus DNS (piros) innen közvetlenül a sejtmagba jut. 11 12 13 14 VÍRUSOK-I ALAPKÖVETELMÉNY 11. Előadás Boldogkői Zsolt © 6 Intracelluláris transzport Amint a vírus (virion, nukleokapszid, vagy nukleinsav) bekerült a citoplazmába, el kell jutnia a replikáció helyszínére, amely lehet a sejtmag, vagy a citoplazma meghatározott helyei. A vírusok egy része a sejt transzport rendszerét (motorfehérjék, mikrotubulusok) veszi igénybe erre a feladatra. A legtöbb RNS vírus a citoplazmában replikálódik; a többségüknek nincs szüksége a sejtmagban lévő enzimekre, mert saját maguk kódolják azokat. Az influenza vírusok kivételek ez alól, mivel szükségük van a sejtmagban lévő splicing apparátusra, ezért a genomuk a nukleuszba transzportálódik. A retrovírusok szintén a sejtmagba törekszenek, hiszen a reverz transzkriptázuk által képzett DNS a gazdagenomba épül be. A legtöbb retrovírus DNS megvárja a mitózist, mert ilyenkor a magmembrán ideiglenesen szétesik, s így a vírus a gazda genom közelébe juthat. Ezek a vírusok tehát csak osztódó sejteket képesek fertőzni. A retrovírusok családjába tartozó lentívírusok (pl. a HIV) DNS-e azonban, a genomuk által kódolt fehérjék segítségével, képesek átjutni a magmembrán pórusokon, s így ezek a vírusok nem-osztódó sejteket is képesek megfertőzni. A DNS vírusok túlnyomó többsége a sejtmagban replikálódik. Kivételek, pl. a poxvírusok, melyek DNS-e a citoplazmában szintetizálódik. A sejtmagba kerülő vírus genomnak a magmembrán közelébe kell szállítódnia, majd át kell haladnia a magpórusokon. Több vírus szerkezeti fehérjéin olyan szekvenciák vannak, amelyek a motor proteinekhez való kapcsolódást teszik lehetővé. A hepeszvírusok, az adenovírusok, a parvovírusok és a retrovírusok felhasználják a sejt e transzport mechanizmusát a nukleokapszidjuk perifériáról a sejtmag közelébe való szállításához. A kis vírusok (pl. parvovírusok) átférnek a magpórusokon, a nagyobbaknak azonban teljesen vagy részlegesen el kell távolítaniuk a kapszidjukat ahhoz, hogy a nukleinsavuk átjusson a pórusokon. Módosított Centrális Dogma Francis Crick 1958-ban javasolta a molekuláris biológia Központi (centrális) Dogmáját egy olyan elvként, amely megmagyarázza a genetikai anyag replikációját és kifejeződését. A Központi Dogma szerint a genetikai információ DNS RNS fehérje irányban fejeződik ki; valamint, DNSről DNS-re való másolódás útján adódik át generációról generációra. A sejt-alapú életformákra érvényes is a dogma minden állítása, a vírusok azonban két pontban is megszegik a szabályt: az RNS genommal rendelkező vírusok egy része DNS-sé másolódik (retrovírusok), mások pedig DNS intermedier nélkül, közvetlenül RNS-t képeznek (influenza vírusok). Megjegyzés: az eukarióta sejtekben is végbemegy az RNS DNS átalakulás a retroelemek által kódolt reverz transzkriptáz enzim segítségével. Transzkripció (1) Az eukarióta sejtek transzkripciója a már ismert mechanizmus szerint megy végbe: a transzkripciós faktorok a DNS-en elhelyezkedő cis-szabályozó szekvenciákhoz kapcsolódva segítik az RNS polimeráz-II molekula által végzett RNS szintézist. A továbbiakban a premRNS 5’ végére egy cap, 3’-végére egy poliA farok kerül, s végül az intronok, különböző mintázatokban (alternatív splicing) kivágódnak. (2) Vírusok A sejtmagba kerülő egy- vagy kétszálú DNS vírusok transzkripciója ugyanígy, - a gazdasejt traszkripciós apparátusának felhasználásával, - megy végbe. A gazda genomba integrálódó RNS vírusok, mivel DNS formában épülnek be, szintén ugyanezt a celluláris mechanizmust használják, mivel a genomban DNS formában vannak jelen. Más, sejtmagba kerülő, RNS vírusok (pl. az influenza vírus) azonban saját kódolású egyszálú (ss)RNS-függő RNS polimeráz enzimet használnak a mRNS képzésére. A sejtmagon kívül replikálódó vírusok azzal a problémával találják magukat szembe, hogy a sejtplazmában nincsenek meg a transzkripcióhoz (sem a replikációhoz) szükséges fehérjék, ezért azokat maguknak kell előállítaniuk: az RNS-ként replikálódó vírusok RNS-függő RNS polimerázokat, a DNS vírusok pedig DNS-függő RNS polimeráz enzimeket szintetizálnak. Megjegyzés: a DNS vírusok DNS-függő DNS polimeráz enzimet kódolnak a replikációjukhoz. 15 16 VÍRUSOK-I ALAPKÖVETELMÉNY 11. Előadás Boldogkői Zsolt © 7 Transzláció (a) A celluláris mRNS-ek a már ismertetett módon olvasódnak le. A riboszómák kis alegységei ún. capfüggő módon kapcsolódnak az mRNS 5’ végéhez, s onnan egy szkennelő mechanizmus révén megtalálják a kezdő aminosav kodonját (metionin - AUG), majd elkezdik a transzlációt a kapcsolódó nagy riboszómális alegység és iniciátor tRNS-Met segítségével. (b) Virális mRNS-ek a legtöbb esetben alapvetően ugyanúgy olvasódnak le, mint a celluláris mRNS-ek. Van azonban néhány vírusokra jellemző, ill. vírusok által sokkal gyakrabban alkalmazott mechanizmus, melyek a következők. (1) IRES Sok vírus mRNS nem tartalmaz cap-et, s ezért cap-független módon olvasódik le, melyet az ún. IRES (internal ribosome entry site; belső riboszóma felismerő hely) szekvenciák biztosítanak. Az IRES rendszerint a mRNS-ek 5’ végéhez közel helyezkedik el, s speciális másodlagos szerkezetét a riboszómák képesek felismerni. Több vírus is alkalmazza az IRES-alapú transzlációs mechanizmust, pl. poliovírusok, hepatitis A és C, a száj- és körömfájás vírusa, stb. A hepatitis C vírus mRNS-ei a kis riboszómális alegységet kötik magához. A poliovírusok mRNS-ei azonban nem közvetlenül vonzzák a 40S riboszóma alegységet, hanem egy elongációs faktoron, az elF-4G-n keresztül. Más vírusok degradálják az elF-4G-t, ugyanis ez a faktor, az elF-4E-el együtt a cap és poliA kapcsolódását idézik elő, mely lépés nélkülözhetetlen feltétele a transzláció elindulásának. Az IRES-alapú stratégia lényege tehát az, hogy a vírusok így gátolni képesek a celluláris mRNS-ek transzlációját a cap blokkolásán keresztül (mivel a virális transzláció capfüggetlen), vagy, - egy másik stratégiaként-, a vírus mRNS-ek nagyobb affinitással magukhoz tudják vonzani az iniciációs faktorokat. Nemrégen fedezték fel, hogy egyes, főként a stressz válaszban szerepet játszó, celluláris gének is használnak IRES szekvenciát, melynek lehetséges oka talán éppen az, hogy ne gátolják a vírusok e gének működését, hiszen sokuk éppen a vírusok elleni védekezésben játszik szerepet. (2) Bi- és policisztronos mRNS-ek Minden celluláris és a legtöbb vírus mRNS egyetlen gént tartalmaz monocisztronos; gén = cisztron). Léteznek azonban olyan vírusok, amelyek mRNS-ei két vagy több gént (ORF: open reading frame; nyílt leolvasási keret) tartalmaznak. Sok bicisztronos mRNS-en az ORF-ek átfednek, másokon a kisebbik ORF a nagyobbikon belül helyezkedik el. Ezeknek az elrendeződéseknek két értelme is lehet: egyrészt, a helytakarékosság, másrészt, a transzláció sebességének a szabályozása. A második ORF leolvasása többféle mechanizmus által történhet: (i) Gyenge (leaky = szivárgó) szkennelés esetén a riboszóma néha „elnézi” a transzláció kezdő (AUG) szekvenciát, továbbhalad a következő AUG kodonig, s a 2. ORF-nél kezdi a leolvasást (nem csak az AUG tripletet „nézi”, hanem az előtte lévő Kozak szekvenciát is). A két ORF eltérő leolvasási keretben található, tehát a két fehérje nem tartalmaz közös aminosavakat. (ii) Megcsúszott termináció, amikor a riboszóma nem ismeri fel a stop kodon, s tovább folytatja a transzlációt, melynek eredménye az eredetitől hosszabb fehérje molekula keletkezése. A riboszóma azért halad túl a stop kodonon, mert egy ún. kereteltolódásos szignál a mRNS-en bizonyos gyakorisággal megcsúszást okoz, s az új leolvasási keretben a stop kodon helyett egy aminosav kódja keletkezik. (iii) IRES Egyes vírusoknál (pikornavírusok, hepatitis C, stb.) a bicisztronos mRNS két ORF-je között található az IRES szekvencia; tehát ezek a vírusok a cap-függő mechanizmus mellett a belső génről függetlenül is képesek transzlációt kezdeményezni. Az újonnan szintetizált vírusfehérjék transzportja Az újonnan képződött molekulákat is meghatározott helyekre kell szállítani a sejten belül. A mRNS-ek a sejtmagból a citoplazmába szállítódnak (amennyiben a magban képződtek); a vírus proteinek pedig főként a sejtmagba vagy a sejtmembránba kerülnek. A különféle membránokba beépülő fehérjék szignál szekvenciákat tartalmaznak, melyek specifikus hidrofób aminosavakat tartalmazó szekvenciák, s főként a fehérjék N-terminális részén lokalizálódnak, de a fehérjék belsejében is elhelyezkedhetnek. A durva-felszínű ER-ban szintetizálódott fehérjék többsége a Golgiba kerül, ahol glükozilálódnak, s beépülnek a sejtmembránba (vagy magmembránba is, a sejtmagban replikálódó vírusoknál). Az exocitózissal kijutó vírusok köpenyét a vírus proteineket tartalmazó citoplazma membránon alkotja. Ha a vírus a sejtmagban replikálódik, akkor sok virális fehérje is ide transzportálódik. Ezek a fehérjék NLS (nuclear localization signal) szekvenciákat tartalmaznak. A sejtmagból citoplazmába kerülő fehérjék szintén tartalmaznak szignál szekvenciákat, melyek neve NES (nuclear export signal). A HIV Rev proteinje NLS és NES szekvenciákat is tartalmaz. Az NLS a Rev sejtmagba jutását, míg a NES a Rev és a hozzákapcsolódó RNS citoplazmába jutását biztosítja. Az RNS-ek különféle exportin fehérjék segítségével jutnak ki a sejtmagból a magpórusokon keresztül. A vírus genom replikációja A DNS vírusok általában közvetlenül DNS-sé, az RNS vírusok pedig közvetlenül RNS-sé másolják magukat. Van azonban két kivétel a fenti szabály alól: (1) a retrovírusok RNS genomukat reverz transzkriptáz enzim segítségével DNS-sé alakítják; (2) a Hepadnavírusok, melyek ugyan DNS vírusok, mégis RNS intermediert használnak a replikációjukhoz. A plusz szálú genomok a mRNS-el megegyező szekvenciájúak, míg a negatív szálú vírusok az mRNS szekvenciával komplementerek. Az egyszálú DNS vírusok a replikáció előtt kétszálúvá válnak. A (+)RNS vírusoknak két típusa van: (i) a IV-es osztályú vírusok a (+)RNS genomukat (−)RNS intermedieren keresztül replikálják, míg, a VI-os osztályú vírusok a (+)RNS genomukat DNS intermedieren keresztül. A VII-es típusú vírusok érdekes módon, a DNS genomjukat RNS intermediereken keresztül állítják elő. A DNS szintézis a replikációs origónál kezdődik, s a replikációs villa mentén halad. Ez a klasszikus szemikonzervatív replikációs mód. Néhány vírus azonban konzervatív módon 17 18 19 - 20 VÍRUSOK-I ALAPKÖVETELMÉNY 11. Előadás Boldogkői Zsolt © 8 képzi az örökítőanyagát. Egyes DNS genomok linárisak, mások köralakúak (cirkuláris). Néhány eredetileg lineáris genom a replikáció előtt köralakúvá válik. A cirkuláris formában való replikációnak két fő típusa van: teta (θ) és szigma (σ) replikáció. A szigma replikációs módot gördülő (forgó) gyűrű módnak is nevezik. Több vírus a két stratégiát kombinálja: a korai fertőzési stádiumban a teta módszerrel felszaporítja a DNS gyűrűk számát, melyek a kései fázisban replikációs módot váltanak, s a gördülő gyűrű mechanizmussal ún. konkatamereket (sok vírus genomot tartalmazó DNS) hoznak létre, amelyeket a vírus specifikus enzimjei egységnyi darabokra vágnak, s azonnal becsomagolnak a kapszidba (pl. herpeszvírusok és T4 fág). Összeszerelődés és kijutás a sejtből (1) A nukleokapszid összeszerelődése A helikális szerkezetű egyszálú RNS vírusok összeszerelődését a kapszid fehérjék spirális nukleinsav molekulához való kapcsolódása jelenti. Az ikozaéder szimmetriával rendelkező vírusok először rendszerint egy üres kapszidot (pro-kapszid = elő-kapszid) állítanak elő. A kapszid spontán összeáll az elemeiből a sejtben, sőt, gyakran egy sejtmentes oldatban is. Ezt követően a pro-kapszidba bekerül a vírus genom egy kópiában; ezzel egyidőben, vagy ezt követően, a pro-kapszid módosulásokon megy keresztül, s kialakul az érett kapszid. A genom egy csatornán keresztül jut be a kapszidba, rendszerint egy vagy több enzim segítségével. Különösen az RNS vírusok esetében érdekes az a kérdés, hogy honnan tudja a kapszid megkülönböztetni a vírus RNS-t a celluláris RNS-ektől. Például, egy retrovírus által fertőzött sejtben az RNS molekulák kevesebb mint 1%-át teszi ki a vírus genom. A nukleinsavakon található egy pakoló szignál, amit az összeszerelésben résztvevő enzimek felismernek. Az egyszálú vírusokon a pakolási szignált gyakran a genomon lévő másodlagos szerkezetek jelentik, a nagyobb duplaszálú vírusoknál pedig szekvenciálisan kódolt ez a jel. Ezeknek a komplex vírusoknak kémcsőben nem áll össze a kapszidjuk, ehhez szükségük van ún. állványozó (scaffolding) fehérjékre, amelyek nem vesznek részt a virion felépítésében, a feladatuk elvégzése után eltávolítódnak a pro-kapszidról. A komplex vírusok nagyon szorosan csomagolják a DNS-üket, egy herpeszvírus kapszidjában kb. tízszer akkora a nyomás, mint egy pezsgős üvegben. (2) A köpeny kialakulása A legtöbb burkos vírus a citoplazma membránt ölti magára a kijutáskor (exocitózis). A plazmamembrán a kijutás előtt vírus fehérjékkel (glükoproteinek) rakódik tele, s így ezek a fehérjék a köpeny részeivé válnak. A herpeszvírusok köpenye a transzport hólyagocskák membránjából, tehát végső soron a Golgi apparátus membránjából származik (membránfúzióval jut ki). Néhány vírus köpenye a magmembránból keletkezik (egyes Rhabdovírusok). (3) Kijutás a sejtből A bakteriofágok, enzimjeik segítségével megemésztik a fertőzött baktériumokat (lízis = feloldás). Az állati vírusok nem lizálják a sejtet, bár a fertőzés nagyon kései szakaszában így is kijuthatnak a sejtből. Ez utóbbi esetben viszont nem biztos, hogy fertőzőképesek lesznek, mivel vagy köpenyt kell szerezniük a sejtmembránból exocitózissal, vagy más vírusoknál (herpeszek) éppen fordítva, le kell vetniük a transzport vezikulumokból származó külső membránt a sejtmembránnal való fúzió által. Stratégiák a vírusköpeny megszerzésére (A) Herpeszvírusok nukleokapszidja a sejtmagban áll össze, majd magára öltve a belső magmembránt bekerül a két membrán közötti térbe. A vírus ezt az ideiglenes köpenyt használja a magból (ill. az ER-ből) a citoszólba való kijutásra, azáltal, hogy fuzionál a külső magmembránnal. Ezt követően, a nukleokapszid (amely már virális tegument fehérjékkel borított) bejut a Golgi készülékbe, s ezáltal egy köpenyt ölt magára, majd kijutván a Golgi-ból egy transzport vezikulumba kerül, s így már két membránja lesz. A citoplazmából a vírus a plazmamembránnal való fúzió útján jut ki, s közben a külsőköpenyét a membránban hagyja. (B) Poxvírusok a citoszólban, ún. “replikációs gyárakban” szerelődnek össze. Az első összeálló szerkezet két Golgiból származó membránt tartalmaz. Ezt követően, még egy dupla rétegű membrán kerül a vírus köré, s így az 4 membránból álló köpenyt tartalmaz. A plazamembránnal való fúziót követően, a vírus 3 membránrétegű köpennyel hagyja el a sejtet. 21 - 22 VÍRUSOK-I ALAPKÖVETELMÉNY 11. Előadás Boldogkői Zsolt © 9 A fertőzés kimenete • Produktív fertőzés Az eddigiek során a vírusfertőzés azon forgatókönyvéről volt szó, amikor a vírus replikálódik a sejtben, s végül a keletkezett virionok elhagyják a sejtet. Ez a produktív fertőzés, amely, ha a sejt pusztulásával jár (rendszerint ez a helyzet), akkor litikus fertőzésről beszélünk. A sejtek túlélhetik a vírusfertőzést rövid (HIV) vagy hosszabb (hepatitis B) ideig a virionok sejtből valótávozását követően. Néha a vírusfertőzés nem produktív, melynek több oka is lehet. • Látens fertőzés esetén (pl. az -herpeszvírusok bizonyos idegsejtekben) a vírus genom jelen lehet a sejtben akár élethossziglan is anélkül, hogy érett virionok képződnének. A vírus ilyenkor rendszerint elbújik az immunrendszer elől, s csak bizonyos hatásokra (pl. stressz) aktiválódik. • Az abortív fertőzés lényegében sikertelen fertőzést jelent. A gazda és a parazita harca A gazda és a vírus hosszútávú küzdelme tulajdonképpen egy fegyverkezési verseny, melynek során a vírusok bonyolult trükkökkel tudnak túljárni a gazdaszervezet „eszén”. A gazdaszervezet egyrészt celluláris mechanizmusokkal, másrészt, az immunrendszer segítségével védekezik a vírusok ellen. A vírusoknak rendszerint nem érdeke a túlzott virulencia, azaz a gazda elpusztítása. Ez a helyzet gyakran a gazdaváltásnál figyelhető meg: pl. a HIV rokona a SIV (simian immunodeficiency virus) (ebből származik) nem okozza a csimpánz pusztulását. Az influenzánál ugyanez a helyzet, az újonnan létrejött törzsek a különösen veszélyesek. Az influenzának az az érdeke, hogy az ember talpon maradjon, s terjessze a kórt. Azok a kórokozók (nem csak vírusok), amelyeket valamilyen vektor (pl. rovarok) terjesztenek, viszont abból profitálnak, ha minél nagyobb számban vannak jelen a gazda testében (vér), s ezért ezek a kórokozók „könyörtelenek” lesznek a gazdával szemben, gyakran halálos kimenetelű fertőzést okoznak. Szójegyzék Endémia: egy bizonyos területre korlátozódó betegség Epidémiáról (az epi jelentése "között"; a démosz-é pedig "nép") akkor beszélünk, ha egy bizonyos betegség előfordulása a korábbi előfordulásához képest, adott idő alatt egy populációban megnő. A betegség nem feltétlenül fertőző. A rák, szívbetegség, sertésinfluenza mind az epidémia egy-egy példái. Az epidémia korlátozódhat egy régióra, vagy lehet globális, ez utóbbi esetben pandémiáról beszélünk. Nyílt leolvasási keret (open reading frame; ORF): a gén fehérjét kódoló szakasza, ATG-vel (metionint kódol) kezdődik és a 3 stop kodon valamelyikével végződik. ORF-ekről csak intronmentes gének esetében beszélhetünk, hiszen az intronok rendszerint stop kodonokat tartalmaznak. A baktérium gének és az érett eukarióta mRNS-ek tartalmaznak ORF-et. A pandémia (a görög pan "minden" + demos "ember") egy fertőző betegség elterjedése a nagyobb régiókon, kontinenseket vagy az egész világon. A széleskörű epidémia még nem pandémia, meg van határozva, hogy hány megbetegedés felett nevezzük a járványt pandémiának. A történelem során rengeteg pandémiával találkoztunk, például a himlővel vagy a tuberkulózissal; ill. a mostani járványok közül a HIV-et és a 2009-es influenzát érdemes megemlíteni. Természetes rezervoár: az a faj, amelyben egy vírus hosszútávon képes létezni; azaz egy fertőző betegég kórokozójának hosszú-távú hordozója, gazdája. A vírus a rezervoárokban általában szubklinikai fertőzést okoz, tehát a kórokozót tünetmentesen hordozza. Ha felfedeznek egy ilyen rezervoárt, akkor ki tudják deríteni a fertőző betegség és a patogén teljes életciklusát, így pedig könnyebb megelőzni és kontrollálni a betegséget.


Mint láthatod itt még csak a természet alkotásaiig jutottunk . Még nem rondítottunk bele a teremtésbe , de már a szintetikus vírusoknál tartunk , és az első reakciónk a fegyver gyártás , majd annak a kivédése , mert , ha elszabadul , az ki tudja hol áll meg , hisz az alkotóját is legyilkolhatja , és általában a gyártató egy idő után le is gyilkoltatja , hogy az övé legyen a megszerzett anyag , és oltóanyag !! Hát ne játszunk a tűzzel a migránsok korszakát éljük , és elég az ha egy jópáran csak egy kis ampulányit tartanak maguknál , és az ő kiválasztási módjuknak megfelelően szelektálva indítják útjára a vírustörzset mire az oltóanyag előáll , az emberiséget kiirtja ez a halálosztó gárda !!!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése