Ahonnan
a szálak kiindulnak
Saját társától is milliókat sikkaszthatott a kémalapítvány háttérembere
Újra lezárta a nyomozást a NAV bűnügyi főigazgatósága abban a titkossá minősített büntetőeljárásban, amelyet az Egymásért Egy-Másért Alapítvány kulcsszereplője, Jakubinyi Róbert ellen, sikkasztás és más bűntettek miatt indított – értesült a PestiSrácok.hu. Az egyszer már lezárt, de pótnyomozásra visszadobott ügy lényege, hogy a gyanú szerint Jakubinyi „hozzájutott” az egyik alapítványos társa pénzéhez, majd a tízmilliós nagyságrendű összeget elsikkasztotta. A szervezett bűnözői körökben jól ismert férfi védője szerint ismét komolytalan eredménnyel zárult – a Gyurcsány-kormány titkosszolgálati vezetőivel együtt – vesztegetéssel is vádolt ügyfele elleni titkos nyomozás.
PÁMER
DÁVID – PestiSrácok.hu
A
sikkasztási és a vesztegetési ügy szálai is az Egymásért
alapítványig vezethetők vissza: a vád szerint az
alapítvány – melynek megalapítását Nagy Lajos, a
Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) 2006-ban elhunyt első
elnöke kezdeményezte – számára egy magáncég 2005-ben és
2006-ban adófizetés nélkül hozott Ázsiából az országba
milliárdos értékű vámárut, többtonnányi
élelmiszert arra hivatkozva, hogy adomány, ám azok a nagy
áruházláncok polcaira került. Így csaknem másfél
milliárdnyi adót nem fizettek be az
államkasszába. Földesi-Szabó azonban még a jogerős ítélet
előtt elkezdett beszélni és kitálalt az ügyészségnek az
alapítvány valódi céljairól, ám ennek ellenére a volt rendőrt
2012. november 16-án jogerősen hat év börtönbüntetésre ítélte
a Fővárosi Ítélőtábla.
Jakubinyiék
nem tartanak az ellenük indított eljárásoktól. Fotó: blikk.hu
SZÁZMILLIÓKAT JUTTATHATTAK TITKOSSZOLGÁLATI VEZETŐKNEK
A
vallomásból kiderült, hogy az
egykori közhasznú szervezet a Gyurcsány-kormány legmagasabb rangú
titkosszolgáinak a kifizetőhelyeként működött évekig, de
az alapítvány – szintén a titkosszolgálatoknál aktívan
dolgozó –tisztségviselői sem jártak rosszul. Cserébe a
hatóságok vezetői elsimították Jakubinyiék büntetőügyeit.
Szolgálataikért a vád szerint a
volt főigazgató, Galambos Lajos mintegy 150 millió forintot,
a cég műveleti osztályvezetője, Gyarmati György 100 milliót
forintot, Simon Ibolya, a hivatal akkori jogásza pedig több
hónapon keresztül havi 1-1,5 millió forintot kapott.Utóbbi
személy már csak tanú abban az eljárásban, amelyben Jakubinyit
és két NBH-s bűntársát folytatólagosan elkövetett hivatali
helyzettel való visszaélésre irányuló hivatali vesztegetés
bűntettével és más bűncselekményekkel vádolta a Központi
Nyomozó Főügyészség. A
titkosított büntetőügy tavaly április 8-án kezdődött
újra a
Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsán.
A VÉDŐK A FELMENTÉSBEN BÍZNAK
Jakubinyi
védője elmondta, az ügyben folynak a tanúkihallgatások, legutóbb
pedig két héttel ezelőtt tartottak tárgyalást. A
védő azt is hozzátette, hogy az eljárásban
tulajdonképpen „haladnak
a felmentés felé”,
ítélet pedig valamikor ősszel várható. A felmentésben
bízik Galambos
Lajos ügyvédje, Molnár Lajos is,
aki portálunknak hangsúlyozta, szerinte
teljesen felesleges ebben az ügyben a titkosítás,
ám amíg ez fennáll, részletekről nem tud beszámolni. Ahogy az
ügyfelét szintén érintő kémperről
sem, amely ügyben Molnár Lajos szerint ugyancsak „okafogyott” a
titkosítás. Ismert, a Debreceni Törvényszék még 2013. július
5-én kihirdetett elsőfokú ítéletében Galambos
Lajos nyugállományú
vezérőrnagyot, elsőrendű vádlottat kémkedésért
2 év 10 hónap börtönre
ítélte. Szilvásy
György másodrendű
vádlott, a Gyurcsány-kormány titokminisztere felbujtóként
elkövetett kémkedésért 2 év 10 hónap börtönt kapott. Laborc
Sándor volt
dandártábornok, negyedrendű vádlottat az elsőfokú bíróság
kémkedéssel kapcsolatban, hivatalos személy által
elkövetett bűnpártolás
miatt egy év börtönre ítélte, melynek
végrehajtást két év próbaidőre felfüggesztette. A döntést
azonban a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezte, így
került az ügy a vesztegetési perhez hasonlóan Kaposvárra. A
PestiSrácok.hu összeállítását a
kémperről ITT olvashatja el.
ELHÚZÓDIK A VÁDEMELÉS
Visszatérve
Jakubinyira, ügyvédje szerint ügyfelével szemben ugyancsak gyenge
lábakon áll a szintén az Egymásért alapítványhoz köthető,
külön eljárásban vizsgált büntetőügy is, amelyben Jakubinyit
sikkasztással és más bűncselekményekkel gyanúsítja az
adóhatóság.
Úgy tudjuk, hogy utóbbi bűncselekményben azt rója a
NAV Jakubinyi
Róbert terhére,
hogy a férfi „hozzájutott” az
egyik alapítványos társa pénzéhez, majd azt elsikkasztotta. A
kár összege tízmilliós nagyságrendű. Prandler
János ennek ellenére leszögezte,nem
tartanak az eljárástól,
mivel szerinte az
egész ügy „komolytalan”,
igaz, abban azért biztos, hogy az ügyészség végül vádat fog
emelni – mondta az ügyvéd. Információink szerint a vesztegetési
ügyhöz hasonlóan ez
az eljárás is a milliárdos sikkasztásért és csempészésért
elítélt, azóta már szabadlábon lévő egykori rendőr,
Földesi-Szabó László tanúvallomásának köszönhetően
indult.Jakubinyiék
magabiztossága egyébként abból a szempontból érthető, hogy a
férfi ügyében jó ideje húzódik a vádemelés.
Az eljárás iratait ugyanis az
adóhatóság Bűnügyi
Főigazgatóságának Központi Nyomozó Főosztálya tavaly
december 17-én hiába továbbította vádemelési javaslattal a
Fővárosi Főügyészségre, mivel főügyészség úgy döntött,
hogy április 29-ei határidővel a minősített nyomozás
továbbfolytatását rendeli el. Az adóhatóság ezzel kapcsolatban
kedden arról tájékoztatta a PestiSrácok.hu-t, hogy a
pénzügyi nyomozók a vizsgálódást azóta befejezték, az
iratokat pedig ismételten megküldték az ügyészségnek, amely
csak ezek után dönthet a vádemelésről, vagy adott esetben az
eljárás megszüntetéséről.
Tonhauser
László nyugalmazott rendőrezredes a titkosszolgálat és a
szervezett bűnözés összefonódásáról is beszélt az
Országgyűlés olajügyeket vizsgáló bizottságának ülésén a
Parlamentben. Fotó: Bruzák Noémi/MTI
MÁR A 80-AS ÉVEKBEN IS TITKOSSZOLGÁLATI VÉDELEM ALATT ÁLLHATOTT?
Jakubinyi
neve akkor vált igazán ismertté, amikor az 1980-as évek közepén
egy sok vádlottas ügyben volt az
egyik érintett egy olyan betörőhálózat tagjaként, amely tippek
adásával foglalkozott és híres művészeket, operaénekest,
gazdag kisiparosokat fosztott ki. Ez
volt a magyarországi szervezett bűnözés kialakulásának első
állomása, az úgynevezett Presztízs-ügy.
A rövid idő alatt milliós bevételekre szert tevő bűnbanda
megfogására 1980-ban Tonhauser
László vezetésével
külön nyomozócsoport alakult, de vizsgálóként Pintér
Sándor jelenlegi
belügyminiszter is részt vett a munkában. Tonhauser a Nem kérek
bocsánatot című könyvében utalt arra, hogy a Presztízs-ügy
nyomozása során világossá
vált, összefonódás van a titkosszolgálat és a Jakubinyi által
is fémjelzett bűnözői csoport több tagja között. A
ma már nyugalmazott rendőrezredes az Országgyűlés olajbizottsága
előtt is pontosan erről beszélt:
„1980-ban is komoly ütközések voltak a titkosszolgálattal a Presztízs-ügy nyomozása kapcsán. Külön engedély kellett, külön pecsétes írás bizonyos személyek őrizetbe vételéhez, akit meg akartak lógatni előlünk. A háttér vizsgálata során kiderült, hogy Los Angelesben milyen magyar maffia alakult ki. Aztán később ezek az emberek megjelentek itt, Magyarországon, később egy részüket felrobbantották, más részüket lelőtték. Akkor el kellett gondolkoznom azon, hogy milyen szervezetek tagjai voltak valójában. A mindenféle vizsgálódás azt mutatja, hogy a titkosszolgálatok egy árnyék-kormányként működnek, összeszedik az információkat és azt megfelelően csoportosítva a politikusok kezébe adják”
– nyilatkozta
Tonhauser László.
SÚLYOS LÁTLELET A POLITIKA ÉS A SZERVEZETT BŰNÖZÉS ÖSSZEFONÓDÁSÁRÓL
Pár
éve a Figyelő írta meg Jakubinyiről, hogy a férfi vélhetően
az Egymásért alapítvány nevében tárgyalva, hosszú
időn keresztül rögzítette fontosabb beszélgetéseit MSZP-s
politikusokkal és miniszterekkel, illetve korábbi nemzetbiztonsági
vezetőkkel.
A férfi állítólag annyira magabiztos volt, hogy még a
legfontosabb politikusokkal, titkosszolgálati csúcsvezetőkkel is
szinte lekezelően beszélt a hangfelvételeken – írta a szerző.
A lap írása szerint a
hangfelvételek súlyos látleletet adnak a politika és a szervezett
bűnözés összefonódásáról, korrupcióról,
pártfinanszírozásról.
A Figyelő emlékeztetett arra is, hogy az alapítvány
nemzetbiztonsági kockázatait vizsgáló parlamenti bizottság
azt állapította meg, hogy Jakubinyi a Nemzetbiztonsági Hivatal
(NBH) első főigazgatójához, Nagy Lajoshoz volt köthető, de
sokan tudni vélik, hogy több európai szakszolgálatnak is
dolgozott, illetve sajtóhírek
szóltak arról is, hogy Jakubinyi az
oroszok strómanjaként vásárolt, majd játszott idegen kézre több
milliárd forint értékű Mol-részvényt akkor, amikor az osztrák
OMW intenzív támadást hajtott végre a nemzeti olajtársaság
ellen.
Címlapfotó:
PS
A
politikus urak véletlenül nem ebből a csapatból kerültek ki ?
Én
úgy gondolom , hogy igen , csak más – más alosztályból !!!
mivel
mindent loptak , és mindenkit megloptak a szakmát jól megtanulták
indulhatnak a politikusi pályán , csak már a nép nem fogja
tolerálni , és lehet , hogy fellógatják őket , mint az ÁVH-
sokat 56 – ban .
Tíz évet kapott az izraeli kokaindíler – Egymilliárd forintot ért a panamai drog
Tengeren túlról érkező drog (media349)
Kábítószer-kereskedelem bűntette miatt első fokon tíz év fegyházbüntetésre ítélte a Fővárosi Törvényszék szerdán azt az izraeli férfit, aki a vád szerint huszonöt kilogrammnyi, egymilliárd forint értékű kokainszállítmányt hozatott Panamából Magyarországra. Két társát hét és fél, illetve hat éves szabadságvesztésre ítélte az elsőfokú bíróság. A Nemzeti Nyomozó Iroda néhány éve az elmúlt tíz év egyik legnagyobb drogfogásának nevezte a rendőrségi akciót.
PÁMER
DÁVID – PestiSrácok.hu
Tíz
évre ítélte a Fővárosi Törvényszék azt az izraeli férfit,
aki az
ügyészség vádja szerint évekkel
ezelőtt huszonöt kilogrammnyi, egymilliárd forint értékű
kokainszállítmányt hozatott Panamából Magyarországra –
erősítette meg a PestiSrácok.hu információit Parti Ágnes, az
elsőrendű vádlott D. I. védője. Két bűntársát hét és fél
éves fegyházbüntetéssel, illetve hat évi börtönnel sújtotta
az elsőfokú bíróság. A törvényszék azért szabott ki
ilyen súlyos büntetést, mivel álláspontja szerint a
terheltek kereskedni akartak a nagy mennyiségű kábítószerrel,
annak ellenére, hogy az elsőrendű vádlott azt állította, neki
csupánannyi
volt a feladata, hogy a
szállítmányt Panamából
Magyarországra juttassa, majd azt egy
adott személynek átadja. Őt a
férfi a nyomozás során meg is nevezte, ám a rendőrök ennek
ellenére az illetőt még
csak meg sem hallgatták. A
vádlott védekezésében előadta azt is, hogy a 25 kg-ról nem,
csupán egy“próbaszállítmánynak” megfelelő
mennyiségről volt tudomása, társai pedig azt hitték, gyémánt
van a csomagokban. Az
ítélet nem jogerős, mivel az ügyészség súlyosításért, a
védelem pedig felmentésért, valamint enyhítésért fellebbezett.
A
kokaint Tony Burgos néven adták fel Panamában. Fotó: Csikász
Brigitta
NEM DERÜLT KI, KITŐL SZEREZTÉK A KOKAINT
A
történetről elsőként a Zsaru magazin számolt be, amelynek
szálai évekkel ezelőttig nyúlnak vissza. A rendőrök 2013
szeptemberében tudták meg, hogy két
külföldi és egy magyar állampolgár különböző
gépjármű-alkatrészeket kíván beszerezni Panamából.
Ehhez az elkövetők egy nemzetközi szállítmányozással
foglalkozó magyar céget kerestek meg, amelynek Hamburgból
Magyarországra kellett hoznia az árut. A
rakományban azonban kábítószer
volt. A
rendőrség titkos adatgyűjtés során kiderítette, hogy a
három személy egy hajléktalan adatait is felhasználta az
akcióhoz, ám azt végül nem sikerült felderíteni, hogy az
elsőrendű vádlott kitől szerezte be a nagy mennyiségű
kábítószert, melyet
egyébként Tony
Burgos néven adtak fel Panamában.
A gépjármű-alkatrészeket tartalmazó csomagok 2013.
november 6-án indultak Miami érintésével Hamburgba. A magyar
rendőrség ezután jogsegély keretében kérte a hamburgi
vámhivatalt, hogy bizonyosodjanak meg arról, mi van a
szállítmányban. Először röntgennel vizsgálták át a
két dobozt, és kiderült, hogy dupla szigetelésű fekete
zacskókat láttak a duplafenekű ládákban. Amikor felnyitották a
ládákat, a
német hatóságok összesen 25 kilogramm kábítószert, a
későbbi szakértői vélemények szerint rendkívül jó
minőségű kokaint találtak, amelynek értéke meghaladja az
egymilliárd forintot.
A TEK FOGTA EL AZ ELKÖVETŐKET
A
magyar rendőrök azonban azt kérték a németektől, engedjék
tovább a már nyomkövetővel ellátott szállítmányt, hogy
Magyarországon elfoghassák az elkövetőket is. A
csomagok 2014. január 9-én érkeztek a szállítmányozó cég
vecsési telepére,
innen hozták el a vádlottak és a XIV. kerületbe
szállították. A
rajtaütést január 13-án egy zuglói lakóparkban hajtotta végre
a rendőrség, a kokainnal együtt pedig lecsaptak a
drogkereskedőkre is. Mivel
a rendőrségnek akkoriban olyan információi voltak, hogy az
elkövetők egyike fegyverrel rendelkezik, a Terrorelhárítási
Központ fogta el a gyanúsítottakat.
Címlapfotó:
24.hu
Lopott parfümökbe bukhat bele a Portik-ügyek koronatanúja
Vádemelési javaslattal zárta le a Portik-ügyek koronatanúja, a kecskeméti maffiaperben tizenkét évre ítélt Radnai László és hét társa ellen orgazdaság miatt indított büntetőeljárást a Nemzeti Nyomozó Iroda – értesült a PestiSrácok.hu. A nyomozóhatóság gyanúja szerint a Conti-Car autókereskedés volt tulajdonosa és társai harmincmillió forint értékű lopott parfümökkel akartak kereskedni. Radnai ugyanakkor a rendőröknek tett vallomásában arról beszélt, hogy abszurdnak tartja a terhére rótt bűncselekményt.
Befejezte a
Portik-ügyek koronatanúja, Radnai László és hét társa elleni,
jelentős értékre elkövetett orgazdaság
bűntette miatt indult nyomozást
a rendőrség, az eljárás iratait pedig vádemelési javaslattal
megküldték XIV. és XVI. Kerületi Ügyészségnek –
erősítette meg a PestiSrácok.hu információit Bagoly
Bettina, a Fővárosi Főügyészség szóvivője. Radnait és
társait egyébként még 2014. december 16-án vette őrizetbe
és gyanúsította meg a bűncselekménnyel a nyomozóhatóság.
LOPOTT PARFÜMÖKKEL AKARTAK KERESKEDNI?
Úgy
tudjuk, a
Conti-Car autókereskedés volt tulajdonosa és
több társa terhére
azt rója a hatóság, hogy harmincmillió forint értékű,
lopott parfümöket akartak értékesíteni. A
történet lényege, hogy évekkel
ezelőtt kétes körülmények között“eltűnt” egy Franciaországból
induló, a tervek szerint Magyarországon keresztül
haladó, parfümöket
szállító kamion Zalaegerszeg környékén. A
gyanú szerint a rakomány pontosan nem meghatározható
időpontban Radnai és társai birtokába került, amit később
megpróbáltak eladni. Az ügyben először a Zalaegerszegi
Rendőrkapitányság kezdett nyomozni, majd, miután kiderült, hogy
kihez vezetnek a szálak, a
Nemzeti Nyomozó Iroda magához vonta a eljárást, később
pedig egy budapesti raktárban megtalálták az ellopott
árut.Információink szerint lehallgatási
anyagok, gyanúsítotti és tanúvallomások szólnak Radnai ellen,
ugyanakkor a férfi az elfogásakor tett vallomásában azt
állította, abszurdnak tartja a terhére rótt bűncselekményt, és
hozzáfűzte:„azt
sem tudja, miről van szó”.
Érdekesség, hogy Radnait az őrizetbe vétele után egészen
az iratismertetésig nem szembesítették senkivel és egyetlen
egyszer sem hallgatták ki.
RADNAI ÚGY ÉREZTE, A RENDŐRÖK ELÁRULTÁK
Érdemes
még megemlíteni, hogy Radnai elfogásakor olyan kijelentést is
tett az őt elfogó NNI-seknek, hogy hónapokkal
korábban jelezte kollégáiknak, illetve a Nemzeti Védelmi
Szolgálat munkatársainak, hogy valakik provokálják,
mindenképp bele
akarják rángatni valamilyen bűncselekménybe, hogy ezzel “lőjék
ki” mint
koronatanút. Radnai letartóztatása után arról is beszélt,
hogy a pentitó úgy érezte, elárulták. Rejtély
volt számára ugyanis, hogy miért hátrált ki mögüle szinte
egyik napról a másikra a rendőrség egy olyan ügy miatt, amelybe
szerinte nyilvánvalóan ellenlábasai keverték bele a
nevét. Radnait egyébként
már szabadulása
másnapjától megfigyelték a rendőrök, telefonját lehallgatták,
mivel a kecskeméti maffiaperben súlyos bűncselekmények miatt
elítélt férfi büntetés-félbeszakítással szabadult.
Később pedig, miután a hatóságok szerint felmerült a gyanúja,
hogy Radnai bűncselekményeket követhet el, a
bíróság is elrendelte vele szemben a titkos információgyűjtést.
2014.
december 16-án szállt ki a rendőrség Radnai rózsadombi
autókereskedéshez. Fotó: hvg.hu
CSALÁS MIATT IS VÁDAT EMELTEK A CONTI-CAR-FŐNÖK ELLEN
Emlékezetes,
februárban egy másik, csalás miatt indított eljárásban már
vádat is emelt a Fővárosi Főügyészség az egykori
Conti-Car-főnök és két társa ellen. A vádirat lényege
szerint Radnai
egy külföldi és magyar üzlettársával együtt
még 2013 májusában egy budapesti étteremben találkozott
egy ügyvéddel, akinek előadták, hogy több százezer euró
értékben vásároltak Németországban luxusautókat,
ami nagyon jó befektetésnek ígérkezik, azonban egy nagyobb
összeg még hiányzik a vételárból, és ezért kölcsönre
van szükségük.
Azt állították, hogy amennyiben nem sikerül megszerezni a
hiányzó összeget, úgy a foglalót elbukják. Az
ügyvéd –
többszöri megkeresés és kérlelés után – végül
át is adott 29 millió forintot egyiküknek Radnai Rózsadombon
található autószalonjában. A
vádlottaknak azonban valójában nem volt gépjárművek
behozatalával kapcsolatos közös vállalkozása, céljuk kizárólag
az ügyvéd megkárosítása volt – áll a vádiratban.
Ibolya Tibor fővárosi főügyész sajtóközleményében azt is
írta, hogy Radnai
és szerb állampolgárságú vádlott-társa visszaeső elkövetőnek
számít, jelenleg
is szabadságvesztésüket töltik más ügyek miatt. A harmadrendű
vádlott szabadlábon védekezik. Mindhárom
férfi ellen letöltendő szabadságvesztést indítványozott az
ügyészség. Úgy tudjuk, ebben az ügyben valamikor késő ősszel
fog megkezdődni a büntetőper.
Radnai
Lászlót és az energolos Drobilich Gábort szembesítik az
Aranykéz utcai robbantás tárgyalásán. Fotó: Horpáczy Dávid
MAFFIAGYILKOSSÁGOKBAN VOLT KORONATANÚ
Miután
a Portik-ügyek koronatanúját két bűncselekménnyel is
meggyanúsították, az igazságügyi miniszter megvonta a
büntetés-félbeszakítás lehetőségét, ezután pedig Radnai
megkezdte a még hátra lévő két és fél éves büntetésének
letöltését. Trócsányi határozata
ellen nem volt lehetőség fellebbezni, mivel ez a miniszter egyéni
döntése volt, amelyet még indokolnia sem kell. Radnai László 2012
júliusában szabadult a szegedi Csillag börtönből, az
akkori hírek szerint egészségügyi okokból. Akkor még úgy
volt, hogy ha felgyógyul, a büntetéséből fennmaradt két és
fél évet le kell ülnie. Azonban 2012 nyarán a
PestiSrácok.hu kiderítette,
hogy a szabadulás ára az volt, hogy beszámoljon a kilencvenes
évek leszámolás-sorozatáról, Prisztás József, Domák Ferenc
és Seres Zoltán lelövéséről, a Fenyő-gyilkosság megbízóiról
és az Aranykéz utcai robbantásról. A volt keresztapa
elfogása után, 2004
decemberében is felajánlkozott a rendőrségnek, hogy
vallomást tenne több megoldatlan ügyről, akkor azonban a
rendőrség azon az állásponton volt, hogy „maffiafőnökkel
nem egyezkednek”, ezért
vallomását titkosították, majd valaki három nappal később már
Portik kezébe juttatta azt. A
2010-es kormányváltás után a belügyminiszterséget
elvállaló Pintér
Sándor azonban
mármegköthetőnek
tartotta az alkut,
így Radnai
2011 őszén újra elmondta azt, amit hét évvel korábban egyszer
már jegyzőkönyvbe mondott. A
rendőrség és a keresztapának kikiáltott férfi közötti
alkuban az is szerepelt, hogy arccal és névvel kell vállalnia a
tanúskodást. Ezt meg is tette, hiszen az összes Portik-perben
megjelent és tanúskodott is. Más kérdés, hogy például a
Prisztás-ügy elsőfokú ítéletében a döntés hozó bíróság
a bizonyítékok értékelése során nem vette figyelembe Radnai
vallomását. Ettől függetlenül Radnainak
nagyon nagy szerepe volt abban, hogy megindulhasson a
kilencvenes évek megoldatlan merényletsorozatainak újraértékelése
és felderítése.
Címlapfotó:
Mészáros Péter/PestiSrácok.hu
Maffia határok nélkül – Kicsoda valójában Jozef Roháč?
Jozef Roháč különös rekordot tudhat magáénak: Kelet-Közép-Európa egyik legvéresebb kezűnek tartott bérgyilkosát két nap alatt kétszer ítélték életfogytig tartó szabadságvesztésre – emlékeztetett vasárnapi cikkében aNépszabadság. Az írás Gustáv Murin, a pozsonyi Comenius Egyetem tudományos munkatársa legújabb könyvéből is idéz, amelyből az is kiderül, kicsoda valójában a több leszámolásos gyilkossággal és robbantással összefüggésbe hozott férfi.
Ismert, március
utolsó két napján kétszer is életfogytig tartó
szabadságvesztésre ítélték Kelet-Közép-Európa egyik
legvéresebb kezűnek tartott bérgyilkosát. Harmincadikán,
szerdán Besztercebányán a Különleges Törvényszék távollétében
találta bűnösnek hat, még a 90-es években két társával
elkövetett gyilkosságért. Másnap Budapesten, a Fővárosi
Törvényszék is életfogytig tartó beutalót
küldött neki
a fegyházba. Roháčot az Aranykéz
utcai robbantásért
és Fenyő
János médiavállalkozó
lelövéséért mondták ki bűnösnek. A törvényszék azt is
megállapította, hogy előbbi
ügyben a Fogász becenevű férfi megbízója Portik Tamás volt,
utóbbiban azonban a mai napig nem tisztázódott, hogy ki adott
parancsot a médiamágnás kivégzésére. Annak ellenére, hogy van
olyan tanúvallomás a nyomozóhatóság birtokában, miszerint egy
közszereplő és az Energol-vezér a Művészinas étteremben közösen
döntött a médiavállalkozó haláláról.
Gustáv
Murin,
a pozsonyi Comenius Egyetem tudományos munkatársa, természettudós
és publicista nemrég magyarul is megjelent Maffia
határok nélkül című könyvében a 90-es évek társadalmi
átalakulásának a bűnözésre gyakorolt hatását mutatja be.
Azokat a már-már feledésbe merült gyilkosságokat,
maffialeszámolásokat, városokat rettegésben tartó robbantásokat
idézi fel és elemzi, amelyek az átkosban egyszerűen
elképzelhetetlenek voltak. Akkoriban a
dél-szlovákiai alvilág központja a
Dunaszerdahely–Pozsony–Budapest Bermuda-háromszög volt.
Máig rejtély, hogy tűnhetett el nyomtalanul ezen a sűrűn lakott,
iparvállalatokkal zsúfolt területen 114 vagon gázolaj. És hogyan
tűnhettek el tucatszám emberek; maffiózók és (elsősorban
Szlovákiában) túl sokat tudó rendőrök egyaránt? Murin felidézi
és részletesen bemutatja az alvilág, a szlovák titkosszolgálat
és a politika bizonyított összefonódását. Nem véletlenül
élhetett háborítatlanul Szlovákiában a több országban
bérgyilkosként ismert Roháč. Szlovákiában
napra pontosan meg tudják mondani, mikor kezdődött az alvilág és
a felvilág összefonódása, ki és hogyan szabadította rá a
bűnözést az országra. Abszurd
módon az akkor még csehszlovák elnök, a nagy tekintélyű és
népszerű Václav
Havel 1989 novemberében kihirdetett amnesztiájával kezdődött
minden. 1990.
január elsejével a szlovák börtönökben raboskodó 31 ezer
fogvatartott közül 23 160-at, köztük Roháčot, szabadon
engedett.
Murin
szerint Roháčot legalább tíz magyarországi bérgyilkossággal és
robbantással hozzák összefüggésbe. Azaz, ha hihetünk a
feltételezésének, még több, eddig még felderítetlen bűnügy
van a férfi számláján. Portik
Tamás 2012-es elfogása óta nálunk tényként kezelik a hatóságok,
hogy ő az Aranykéz utcai robbantás megrendelője. Boros Tamást,
az olajos alvilág akkor már rendőrséggel együttműködő
árulóját akarta elnémítani. Gustáv Murin felvet azonban egy
másik lehetőséget is. Azt írja: „…
ám valaki nem akarta, hogy Boros kitálaljon. Nyilván
nem az olajszőkítők miatt, hanem azért, mert az elkövetők
számos ponton összefonódtak a magyar politika kulcsfiguráival.”
Ami
tény, hogy a 90-es
években szinte minden jelentősebb magyarországi pártot hírbe
hozott valaki az illegális olajügyekkel. És persze az olajos
alvilág prominensei is kérkedtek itt-ott, hogy ki melyik párttal
ápol mindenki számára jövedelmező kapcsolatot. Több
vizsgálat is folyt a pletykák valóságtartalmának tisztázására,
ezek egyike sem tárt fel azonban politikai szálat vagy politikusi
érintettséget az olajügyekben. Parlamenti vizsgálóbizottság
is alakult, ám annak tagjai sokkal inkább koncentráltak saját
pártjuk esetleges érintettségének eltussolására, politikai
ellenfeleik besározására, hírbe hozására, mint a tények
feltárására. Teljes bizonyossággal nem cáfolható Murin amúgy
konkrétumokkal alá nem támasztott állítása. Legfeljebb csak
feltételezhetjük, hogy némi politikai
hátszél nélkül aligha tudtak volna a betörőkből,
autótolvajokból, seftelőkből lett olajmilliárdosok száz vagon
számra gázolajat eladni állami vállalatoknak.
A
szerző emlékeztet, hogy Roháč
nem csak alvilági megbízásokat teljesített. Megbízói között
megtalálható a Mečiar-éra politikai vezetése, s az Ivan Lexa
vezette titkosszolgálata is (a
Lexa vezette szlovák titkosszolgálat piszkos ügyeiről
bővebben itt
olvashat). Szlovákiában
egyébként már csak kevesen élnek a ’90-es évek alvilágának
erős emberei közül. A közelmúltban a magyar, a cseh, a
szlovák és a német rendőrség együttműködésének köszönhetően
sorra előkerültek a 90-es években eltűnt nehézfiúk hullái.
Ráadásul Szlovákiában több nehézfiút is letartóztattak a
másfél évtizeddel ezelőtti gyilkosságaikért. Emlékezetes,
a Pestisrácok.hu számolt
be elsőként
arról, hogy megtalálták a 18 évvel ezelőtt eltűnt szlovák
bűnöző, Jozef Hamala holttestét, aki a rendőrség feltételezése
szerint Roháč bűntársaként részt vett az Aranykéz utcai
robbantás és a Fenyő-gyilkosság végrehajtásában.
Forrás:
Népszabadság/PestiSrácok.hu, fotó: Mészáros
Péter/PestiSrácok.hu
A
címlapfotó Jozef Roháčról az Aranykéz utcai robbantás
2014. november 18-ai tárgyalásán készült.
Portik az utolsó szó jogán: “Évek óta vagyok bent a semmire, mesékre!”
Tagadta bűnösségét és felmentését kérte az ellene felhozott vádak alól Portik Tamás az utolsó szó jogán megtartott felszólalásában a Prisztás-gyilkosság másodfokú tárgyalásán a Fővárosi Ítélőtáblán. Szerinte a vád koronatanúja hamisan vallott ellene, pedig neki nem volt oka megöletni Prisztás Józsefet, mivel halálából, ellentétben másokkal, semmilyen haszna nem származott.
PÁMER
DÁVID – PestiSrácok.hu
Ismert,
az Energol Rt. volt vezetőjét azzal vádolja az ügyészség hogy
az ő utasítására 1996. november elsején végzett
testőre, Hatvani István másodrendű
vádlott az éjszakai életben jelentős szerepet betöltő egykori
vállalkozóval, Prisztás
Józseffel.
Az ügyészség szerint az áldozat barátja, Fazekas
Ferenc harmadrendű vádlott bűnsegédként vett részt a
gyilkosságban. A
bíróság már
2014. februárjában, majd másfél évvel később egy megismételt
eljárásban is elítélte az Energol-vezért a
gyilkosságban, aki, nem jogerősen tíz
év fegyházat kapott,
míg a vállalkozó fejbelövésével vádolt Hatvani
Istvánt kilenc év fegyházzal sújtotta
a bíróság. Fazekas
Ferencet bizonyítottság hiányában felmentették,
mivel kétséget kizáróan nem nyert bizonyítást, hogy a
harmadrendű vádlott tudott arról, hogy merénylet készül
Prisztás József milliárdos üzletember ellen.
A KORONATANÚT PRÓBÁLTA MEGCÁFOLNI
Portik észrevételében
leginkább volt bizalmasának, a 2-es számú védett tanúnak a
szavahihetőségét igyekezett kétségbe vonni. Beszéde alatt
többször is megismételte, hogy a
nő hazudik és hamis vallomást tett ellene.
Emlékeztetett rá, hogy a védett tanúról kiderült, volt, hogy
saját, korábbi ügyében is valótlant állított, aki szerinte
azért tett rá terhelő vallomásokat, mert ellene eljárások
vannak folyamatban. Hozzáfűzte: a hölgy „száz
százalékig hamis tanú”. Az
elsőrendű vádlott nehezményezte, hogy a Fővárosi Törvényszék
nem vette figyelembe volt titkárnőjének az Aranykéz utcai
robbantás perében tett elmondásait, amelyek
állítása szerint cáfolják a Prisztás-ügyben
elmondott vallomását. Portik hangsúlyozta, hogy noha utóbbi
ügyben egykori bizalmasa arról tett említést, hogy az
energolos előtte jelentette ki, hogy Prisztás Józsefet „ki
kell nyírni”,
addig a négy halálos áldozattal végződő merénylet tárgyalásán
már azt mondta, soha nem volt ott, amikor Portik gyilkosságokra
adott utasítást, ellenkező esetben már ő is „a
föld alatt lenne”.
Kiemelte azt is, “hazugság,
kizárt”,
hogy megtörtént az áldozat és közte az a találkozó, amely után
az elsőrendű vádlott Prisztás megöléséről döntött. Utalt
arra, a sértett erőfölényben volt, „őt
csak úgy nem lehetett találkozóra hívni”.
Portik megemlítette azt is, hogy a nő mindig utólag módosította
vallomását,„utólag
gyártotta a meséket”, és
ha kérdéseket intézett hozzá, mindig ellentmondásba keveredett.
Szerinte a koronatanúról “az
ügyészség is tudja, hogy hamis tanú”, éppen
ezért feljelentette őt és egy másik ellene valló volt katonáját,
Zsóvár Imrét hamis tanúzás miatt.
Prisztás
Józsefet 1996. november elsején ölték meg. Fotó: borsonline.hu
PORTIK: NEM SZÁRMAZOTT HASZNOM PRISZTÁS HALÁLÁBÓL
A
vádlott emellett nyomatékosította, hogy a sértett vagyonából
hozzá semmi nem került, Prisztás
halálából tehát semmi haszna nem származott. Nem
volt„indítóoka”,
ellentétben az áldozat barátjával, aki annak halála után
rátette kezét a Prisztás-vagyonra –
mondta Portik. Semmi nem bizonyítja azt sem, hogy pozícióharc lett
volna kettejük között – állította az Energol-vezér,
hozzátéve, hogy„évek
óta van bent a semmire, mesékre”.
Nehezményezte, hogy az elsőfokú eljárás során sérült a
tisztességes eljáráshoz való joga, illetve sérelmezte, hogy a
bíróság nem tett eleget az indokolási kötelezettségének,
valamint nem oldotta fel a védett tanú vallomásaiban –
álláspontja szerint – fellelhető ellentmondásokat. Az
ítélőtáblán elpanaszolta
azt is, hogy a zárkájában leginkább rendőrségi besúgókkal van
együtt és a rendőrök rendszeresen azt mondják neki, hogy „
te nem szabadulsz” és „itt pusztulsz el”.
Mivel Portik állítása szerint a bűncselekményt nem követte el,
felmentését kérte az ellene felhozott vádak alól.
HATVANI IS FELMENTÉSÉT KÉRTE
Ugyancsak
tagadta bűnösségét és felmentését kérte a táblabíróságtól
a Prisztás fejbe lövésével vádolt Hatvani
István. A másodrendű vádlott kijelentette, „48
hónapja ül ártatlanul”,
ugyanakkor bízik a bíróság tisztánlátásában. Hatvani
ugyancsak cáfolni próbálta a védett tanú vallomását, akinek
szerinte ő soha nem vallotta be a gyilkosságot. Utalt
arra is, hogy a helyszínen lévő tanúk teljesen más
személyleírást adtak a gyilkosról, továbbá megismételte, hogy
a bűncselekmény napján vidéken, egy családi rendezvényen
tartózkodott. Az
első fokon bizonyítottság hiányában felmentett Fazekas Ferenc
harmadrendű vádlott annyit mondott csak el, hogy „nem
volt tudomása a bűncselekményről és semmilyen módon nem vett
részt abban”. A
per csütörtökön, a másodfokú ítélet kihirdetésével
folytatódik.
Fotó:
Mészáros Péter/PestiSrácok.hu
A védelem szerint Portik nem vágyott Prisztás pozíciójára
A perbeszédekkel megkezdődött az 1996-ban történt Prisztás-gyilkosság másodfokú tárgyalása csütörtökön a Fővárosi Ítélőtáblán. Az ügyész szerint a Portik Tamásra valamint testőrére, Hatvani Istvánra kiszabott tíz, illetve kilenc éves fegyházbüntetés eltúlzottan enyhe, emiatt rájuk súlyosabb büntetés kiszabását indítványozta vádbeszédében. Az első fokon felmentett Fazekas Ferenc esetében a bűnösség megállapítását és büntetés kiszabását kérte az ügyész. Az első- és másodrendű vádlottak védői ugyanakkor a Fővárosi Törvényszék tavaly októberben hozott döntését megalapozatlannak és iratellenesnek tartják, éppen ezért hatályon kívül helyezést és új eljárás lefolytatását indítványozták védőbeszédükben.
PÁMER
DÁVID – PestiSrácok.hu
A
perbeszédekkel megkezdődött a Prisztás-gyilkosság másodfokú
tárgyalása csütörtökön a Fővárosi Ítélőtáblán. Portik
Tamást, az Energol Rt. volt marketingigazgatóját azzal
vádolják, hogy az ő utasítására 1996. november elsején
végzett testőre, Hatvani István másodrendű
vádlott az éjszakai életben jelentős szerepet betöltő egykori
vállalkozóval, Prisztás
Józseffel.
Az ügyészség szerint az áldozat barátja, Fazekas
Ferenc harmadrendű vádlott bűnsegédként vett részt a
gyilkosságban. A
bíróság már
2014. februárjában elítélte az Energol-vezért a
gyilkosságban, aki, nem jogerősen tizenegy
év fegyházat kapott,
míg a vállalkozó fejbelövésével vádolt Hatvani
Istvánt tíz év fegyházzalsújtotta. Fazekas
Ferencet bizonyítottság hiányában felmentették,
mivel kétséget kizáróan nem nyert bizonyítást, hogy a
harmadrendű vádlott tudott arról, hogy merénylet készül
Prisztás József milliárdos üzletember ellen.
MÁSODSZOR IS ELÍTÉLTÉK PORTIKÉKAT
A
Fővárosi Ítélőtábla azonban a döntést 2014 októberében
hatályon kívül helyezte és
új eljárás lefolytatására utasította az elsőfokú bíróságot.
A Legfőbb Ügyészség nem értett egyet a táblabírósággal,
így Polt Péter a Kúrián támadta meg a végzést, ám a
legfelsőbb bírói fórum elutasította az indítványt
(melyet Polt később ismételten benyújtott és idén januárban a
Kúria törvénysértőnek mondta
ki a másodfokú bíróság hatályon kívül helyező döntését). A
megismételt eljárásban újra kimondták Portikék
bűnösségét, ám Fazekas
Ferencet ismét felmentették az ellene felhozott vádak alól. Az
Energol-vezér és volt testőre tekintetében a Hajba Krisztina
vezette bíró tanács ugyanakkor – tekintettel az időmúlásra –
a korábbi elsőfokú döntéshez képest egy évvel kevesebb
büntetést szabott ki. A
döntés ellen mind az ügyészség, mind a védelem fellebbezett,
így került az ügy ismét a Fővárosi Ítélőtáblára.
Prisztás
Józsefet 1996. november elsején végezték ki. Portik ügyvédje
szerint nem pozícióharc áldozata lett.
SÚLYOSABB BÜNTETÉST KÉRT AZ ÜGYÉSZ
A
fellebbviteli ügyészség képviselője perbeszédében előadta, a
húsz évvel ezelőtt történt bűncselekmény kiemelkedő tárgyi
súlyú, így a felbujtással vádolt Portik
Tamásra és volt testőrére Hatvani Istvánra kiszabott büntetés
eltúlzottan enyhe,
emiatt vonatkozásukban az ítélet súlyosítását kérte a
másodfokú bíróságtól.Fazekas
Ferenc vonatkozásában a bűnösség megállapítását és büntetés
kiszabását indítványozta az ügyész. Szerinte
a harmadrendű vádlott szavahihetősége aggályos, már csak azért
is, mert különböző vallomásokat tett az elkövető személyét
illetően. 1996-ban, első kihallgatása idején még nem beszélt az
elkövetőről, majd néhány órával később már részletes
leírást tett az elkövetőről. Az ügyészség szerint ezzel a
nyomozóhatóságot kívánta megtéveszteni. Az ügyész utalt rá,
hogy más tekintetben sem mondott igazat Fazekas, hiszen 1996-ban még
nem közölte a nyomozókkal, hogy kinek mondta el, halála napján
mikor és hova megy a sértettel. Arról csak a 2012 februárjában
indított új
eljárásban, már gyanúsítottként, majd a bírósági szakban
beszélt, hogy Portik Tamást tájékoztatta Prisztás
programjáról. Az
ügyész hangsúlyozta, hogy nem csak az Energol-vezérnek, hanem a
harmadrendű vádlottnak is érdekében állt Prisztás eltüntetése.
Kiemelte, Fazekasnak jelentős anyagi haszna származott az
üzletember halálából.
PORTIK VÉDŐJE ÚJRATÁRGYALTATNÁ A PRISZTÁS-PERT
Portik
Tamás védője, Tuza Péter perbeszéde elején hangsúlyozta, hogy
az elsőfokú bíróság által 2015 októberében meghozott döntés
iratellenes, megalapozatlan, és nem tett eleget az indoklási
kötelezettségének. Tuza
Péter kétségbe vonta a Fővárosi Törvényszék azon
megállapítását, hogy Prisztás és Portik között olyan
pozícióharc alakult volna ki, ami végül a sértett halálához
vezetett volna. Szerinte ugyanis az energolos nem akart semmit
Prisztástól megszerezni, “nem
akart uzsorázni”,
mint ahogy az áldozat sem akart azokba az üzletekbe belefolyni,
amikbe Portik. A védő emlékeztetett, hogy a Hajba
Krisztina vezette bírói tanács az ügyben 2-es számmal szereplő
védett tanú elmondásait minden más vallomással szemben
erősebbnek talált,
ugyanakkor azt nem indokolta meg, hogy mi alapján döntött így.
Tuza Péter kitért rá, csak a védett tanú állította azt, hogy
létrejött Prisztás és Portik között az a találkozó, amelyen a
két vállalkozó egy ingatlanvita miatt egymásnak esett. Az
ügyvéd ugyanakkor leszögezte, akiket
a nő megnevezett, mind cáfolták, hogy ott lettek volna a
megbeszélésen. A
védő sérelmezte azt is, hogy a törvényszék nem foglalkozott a
tanú más ügyekben tett vallomásaival, noha azok ellentmondásban
vannak a Prisztás-perben előadott kijelentéseivel. Tuza
megemlítette emellett, hogy Portik
állítólagos bizalmasának, illetve az alvilág pénztárosának is
nevezett Lakatos Andrásnak a vallomását az Aranykéz utcai
robbantás ügyét tárgyaló bíró márciusban hiteltelennek ítélte
meg és kirekesztette a bizonyítékok közül. Tuza
Péter Lakatos Andrással kapcsolatban azt is megjegyezte, hogy
fontos lenne a Kisbandi becenevű férfi meghallgatása, hogy a
vádlottak kérdezhessenek a súlyos állításokat megfogalmazó
tanútól, ellenkező esetben sérülne a védekezéshez való joguk.
A védő mindezek miatt azt
kérte, hogy a Fővárosi Ítélőtábla helyezze hatályon kívül
az elsőfokú ítéletet és utasítsa új eljárásra az elsőfokú
bíróságot,
vagy, ha erre nincs mód, mentse fel védencét.
Fazekas
Ferenccel szemben csak közvetett bizonyítékok állnak
rendelkezésre. Fotó: Mészáros Péter/PestiSrácok.hu
NEM BIZONYÍTHATÓ FAZEKAS BŰNÖSSÉGE?
Hatvani
István ügyvédje, Patócs
Ilona kiemelte,
hogy a bíróság megsértette indokolási kötelezettségét, és a
bizonyítékokat önkényesen úgy csoportosította, hogy bűnösnek
mondhassa ki védencét. Szerinte “csúsztatásokkal
teli és megalapozatlan az ítélet” ,
ami példa nélküli a törvénykezés történetében, így arra nem
lehet elmarasztaló ítéletet alapozni,
ezért hatályon kívül helyezést indítványozott. Elmondta,
kétséget kizáróan nem lehetett bizonyítani, hogy Hatvani volt a
bűncselekmény elkövetője, főleg, hogy védence a gyilkosság
napján egy családi rendezvényen volt. Az első fokon
felmentett harmadrendű vádlott védője, ifjabb
Balsai István azzal érvelt, hogy védence tekintetében az ügyészi
fellebbezés megalapozatlan.
Elmondta, a férfi bűnössége nem bizonyítható, hiszen csak
közvetett bizonyítékok vannak vele szemben az ügyészség
kezében. Szerinte az első fokon eljáró bírói tanács jól
látta, hogy nem
lehetett azt igazolni, hogy Fazekas tudta volna, hogy meg akarták
ölni a milliárdos vállalkozót. Hozzátette:
a Prisztás-ügy koronatanúja is csak hallomásokra hivatkozott,
amikor azt állította, hogy védence benne volt az emberölésben és
hallgatási pénzt kapott. Az ügyvéd kiemelte még, hogy Fazekas
nem a nyomozóhatóság megtévesztése miatt adott téves
személyleírást.
Mindezekre tekintettel azt
kérte a táblabíróságtól, hogy a bűnsegédlettel vádolt
védence tekintetében hagyja helyben az elsőfokú bíróság
felmentő döntését. A
per jövő hét kedden az utolsó szó jogán történő
felszólalásokkal folytatódik, majd május 26-án várhatóan
ítéletet hirdet a másodfokú bíróság.
Címlapfotó:
Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Rendőri védelemmel működik Magyarországon az autópályamaffia
Az, hogy a Dabasi Autópálya Alosztály tizenkét, bűnözőkkel összejátszó rendőre vesztegetés és más bűncselekmények miatt néhány éve reflektorfénybe került, majd a napokban vádat emelt ellenük az ügyészség, csak a jéghegy csúcsa – állította a korrupciós ügyben tanúként szereplő rendőri forrásunk. Szerinte ugyanis az általában román, szerb, albán állampolgárokból álló, többek között hazánkon átutazó vendégmunkásokat kifosztó bűnbandák működnek több autópályán is. Informátorunk úgy tudja, hogy az egyik nagyobb külföldi bűnözőkből verbuválódott csoport például Mosonmagyaróvár környékén tevékenykedik, zavartalanul.
PÁMER
DÁVID – PestiSrácok.hu
Ismert, a
napokban emelt vádat tizenkét rendőrrel,
illetve volt rendőrrel szemben
vesztegetés,
hivatali visszaélés és más bűncselekmények miatt a
Pest Megyei Nyomozó Ügyészség.
A korrupciót szervezett formában folytató csoport
ténykedésére azután
derült fény, hogy még 2013 novemberében egy éjszaka a Dabasi
Autópálya Alosztály két rendőre ellenőrzés alá vont egy
külföldi férfit, aki tilosban parkolt. A rendőrök ötven eurót
kértek a sofőrtől azért, hogy ne jelentsék fel, ellenkező
esetben bilincselést és fogva tartást helyeztek kilátásba.
FŐNÖKÜKNEK IS VISSZAOSZTOTTAK
A
férfi végül papírjait hátrahagyva menekült el és feljelentette
a rendőröket a Kecskeméti Rendőr-kapitányságon. Ezután kezdett
nyomozni vesztegetés gyanújával a Pestvidéki Nyomozó Ügyészség.
A vádirat azt is tartalmazza, hogy az
autópálya alosztály egyik vezetője már 2012-ben megtudta, hogy
néhány beosztottja nap mint nap zsebre bírságol. Megállapodtak,
hogy szemet huny a
főnök a zsebre bírságolások felett, sőt a korrupt rendőröket
ezután azonos váltásba osztotta be és még egy szolgálati
gépkocsi kilométer számlálóját is úgy állították be, hogy
ne kelljen elszámolni a ténylegesen megtett kilométerekkel.
Mindezt fejenként és havonta húsz
euróval honorálták beosztottjai –
áll a vádiratban.
EGY ÉVTIZEDE BIZTOSAN FOLYHATNAK A VISSZAÉLÉSEK
A
PestiSrácok.hu-nak megszólaló, az ügyben tanúvallomást tevő
rendőri forrás szerint a
kétes ügyletek már 2006-tól zajlottak,
sőt, informátorunk elmondta, hogy évekkel ezelőtt arra is volt
példa, hogy a
bűncselekményekre rálátó egyik vezetőt a dabasi esettől
eltérően nem lefizették, hanem félreállították.Hozzátette,
a bűnözők egy csoportja arra szakosodott, hogy a pihenőhelyeken a
nagyrészt külföldi átutazók, áldozatok figyelmét „itt
a piros hol a piros” játékkal
terelték el, majd ezalatt társaik a gépkocsikból ellopták az
üzemanyagot, feltörték az autókat és lopásokat követtek el. A
másik módszere a bűnbandáknak az, hogy a többnyire román
vendégmunkásokatSpanyolországból,
Olaszországból, Németországból hazaszállító sofőröket még
hazájukban megkeresik, megverik, megfenyegetik,
vagy lefizetik, és velük összejátszva húzzák le a külföldről
hazautazó munkásokat. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy a
sofőrök előre jelzik, hogy hol állnak meg hosszabb időre
pihenni, majd a bűnözők ezt kihasználva kifosztják a buszokat.
ZAVARTALANUL TEVÉKENYKEDNEK A BŰNBANDÁK
Volt
arra is többször példa, hogy az
utasokat tettleg bántalmazták, ám
a rendőrök késve, látványosan, szirénázva vonultak ki a
helyszínre intézkedni, természetesen eredménytelenül –
állította a vádirattal egyezően forrásunk, aki szerint a panaszt
tevőket többször lebeszélték a feljelentés
megtételéről. Szerinte
beszédes az is, hogy a dabasi-ügyhöz hasonlóan a
megvett rendőrök tudnak arról, hogy a külföldi gengszterek mikor
érkeznek az autópálya pihenőhelyeire. A
korrupt egyenruhások mindezekért körülbelül ezer
eurót vágnak zsebre havonta
– mondta forrásunk, aki hangsúlyozta azt is, hogy ami eddig
kiderült, az csupán a jéghegy csúcsa és az általában román,
szerb, albán állampolgárokból álló bűnszervezetek zavartalanul
működnek több autópályán. Az
egyik nagyobb, ugyancsak külföldi bűnözőkből verbuválódott
csoport például Mosonmagyaróváron tevékenykedik – emelte ki
informátorunk, hozzátéve, hogy az is előfordult már,
hogy különböző bűnbandák egymásnak feszültek.
Egy ilyen területharc
zajlott le néhány éve Lajosmizsénél,
ahol a területet uraló volt szerb katonák és románok estek
egymásnak késekkel, szamurájkardokkal és baseball ütőkkel.
Címlapkép:
hírpress.hu
Az
biztos , mert a pintérék kamionokat lopatnak el , és ebben
legalizálják a szerv , és emberkereskedelmet , hogy párti
tagozódásuk van e azt a T. szolgálat göngyölítse fel védett
emberkék egy két gyilkosság meg sem kottyan nekik !!!
Milliókat fizethet a magyar állam a Seres-gyilkosság volt gyanúsítottjának
Milliós összeget ítélt meg a bíróság a Seres-gyilkosság volt gyanúsítottjának, Bíró Lászlónak, amiért a férfi 2012 augusztusától nyolc hónapig ült előzetes letartóztatásban egy olyan gyilkossági ügyben, amelyben végül megszüntették ellene az eljárást. Danyi Csaba, a férfi ügyvédje a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, hogy ennek ellenére fellebbeznek a döntés ellen, mivel nem elégedettek a megítélt összeggel.
PÁMER
DÁVID – PestiSrácok.hu
Több
millió forintot ítélt meg még
márciusban a
Buda Központi Kerületi Bíróságabban
a kártalanítási perben, melyet a Seres-gyilkosság
egykori gyanúsítottja,
Bíró László indított
a magyar állam ellen –
tudta meg a PestiSrácok.hu a férfi ügyvédjétől, Danyi Csabától.
A védő arról nem kívánt nyilatkozni, hogy pontosan mekkora
összegről van szó. Bíró egyébként azért
perelte
be a magyar államot, mert
– állítása
szerint – ártatlanul meggyanúsították,
majd 2012 augusztusától nyolc hónapon keresztül előzetes
letartóztatásban tartottákSeres Zoltán és
olasz üzlettársa, Sforza Nazzereno 1999-es meggyilkolása
ügyében.
Danyi Csaba elmondta még, hogy a kedvező
döntés ellenérefellebbeztek
az ítélet ellen, ugyanis a bíróság által megítélt összeg
elmaradt az általuk igényelt kártalanítási pénztől.
MEGSZÜNTETTÉK AZ ELJÁRÁST
A
Nemzeti Nyomozó Iroda korábbi gyanúja szerint Portik
Tamás megbízásából, a B. László vezette motorról – a
2002 januárjában családjával együtt Tárnokról „eltűnt” – Radics
Attila lőtte le Serest és
a vele együtt utazó olasz vállalkozót. Két évvel később,
2014. augusztus 13-án a
Fővárosi Főügyészség azonban az eljárást az ügy mindkét
gyanúsítottjával szemben megszüntette, „mivel
a széleskörű nyomozás során beszerzett valamennyi bizonyítékot
értékelve nem bizonyítható a vádemeléshez szükséges
megalapozottsággal az, hogy a bűncselekményt a gyanúsítottak
követték el”. Danyi
Csaba korábban úgy nyilatkozott portálunknak, hogy a
rendőrök egyetlen egy tárgyi bizonyítékot sem tudtak felmutatni,
ami ügyfele bűnösségét bizonyítaná, hiszen sem az
előkerült fegyveren, sem a motoron nem találták meg Bíró
DNS-ét. Noha
védencével szemben bizonyítottság
hiányában zárták le a nyomozást, a
kártalanítás ebben az esetben is jár– mondta el akkor az
ügyvéd. Információink szerint a két éve felfüggesztett
eljárást csak akkor veszik újra elő a nyomozók, ha biztosra
vehető, hogy az ügy vádemeléssel zárul majd.
A
mai napig nem tudni, ki, vagy kik adtak utasítást Seres Zoltán
meggyilkolására. Fotó: tasnadipeter.hu
PORTIK SEREST VÁDOLTA A LESZÁMOLÁSOKKAL
A
felbujtással ugyan korábban csak Portikot gyanúsították,
ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy
Seres Zoltán haláláról nem egy személy döntött, igaz,
az köztudott volt az éjszakai életben, hogy a 45 éves vállalkozó
és az Energol-vezér nem voltak jóban. Ezt bizonyítja az a több
mint másfél évtizeddel ezelőtt titkosított, majd 2012-ben a
minősítés alól feloldott rendőri jelentés is,
amely Portik Tamás, mint informátor meghallgatását
tartalmazta. Portikot 1996.
november 22-én hallgatták meg Prisztás József lelövése után
nem sokkal. Az egykori olajos a rendőröknek elmondta, hogy
véleménye szerint a leszámolások Seres Zoltán érdekeit
szolgálták, aki
mögött nem más, mint az orosz keresztapa, Szemjon Mogiljevics
állt. Sőt, Portik azt is hozzátette, hogy Prisztás Józsefet és
Totka Pált Seres Zoltán lövette le.
KISBANDI SZERINT IS SÚLYOS VITA VOLT A KÉT VÁLLALKOZÓ KÖZÖTT
A
két férfi közötti rossz viszonyról beszélt a több mint egy
évvel ezelőtt Brazíliában elfogott,
csalással gyanúsított Lakatos András is. Kisbandi a 2012
novemberében tett, titkosított
vallomásában arról
nyilatkozott a rendőröknek, hogy a
90-es években élet-halál harc folyt Seres és az energolosok
között. Az
alvilág pénztárosának is becézett férfi szerint ennek oka egy
közös olajos üzlet volt, amiben Portikék önkényesen
csökkentették Seres hasznát. Emiatt az
1999-ben kivégzett üzletember és
az Energol vezetői között a konfliktus odáig fajult, hogy a
siófoki Pipacs bár megnyitóján Seres kis
híján összeverekedett Drobilich Gáborral. Seresék
távozása után nem sokkal megérkezett Portik is orosz katonáival,
aki, miután tudomást szerzett a konfliktusról, Lakatos füle
hallatára őrjöngeni kezdett és azt mondta: „Mit
képzel ez a patkány, hogy a Gabit meg merte támadni”?! „El
kell pusztítani”! Lakatos szerint
Portik nem viccelt, kijelentését halálosan komolyan gondolta. Más
vallomások szerint a merénylet fő indítéka az lehetett, hogy
Seres az olajos pénzekből egy összegben kétszáz, havonta pedig
további húszmillió forintot követelt Portikéktól.
Visszatérve Kisbandi vallomásához, a csalással gyanúsított
férfi információkkal is rendelkezett a Seres Zoltán ellen
elkövetett emberölésről. Elmondása szerint „Portiknál
állandóan jelen volt a Seres iránti gyűlölet” és
a maffiózó
közölte vele, hogy az 1997 júniusi merényletet Seres ugyan
megúszta, mert „hatalmas
szerencséje volt, most nagyon vigyáz magára, de meg lesz még
csinálva”.
Ennek kapcsán jegyezte meg Lakatos, hogy Seres lelövéséig „az
oroszok uralták az országot”,
ám a helyzet a merénylet után megváltozott. Kisbandi hozzáfűzte,
Portik nem mondta el, hogy az emberölést ki hajtotta végre, aminek
oka, hogy a merényletek után a maffiózó mindig szűkszavú volt.
Címlapfotó:
mno.hu
Nem nyugszik bele a kidobók felmentésébe a Hajógyárin megölt fiú családja
A
zsaruk is benne voltak így mindent elmostak , talán egy két zsarut
is likvidálni kellene , hogy beszéljenek !!
A bíróság nem igazságot, hanem jogot szolgáltatott – ezzel indokolta Mikó Gergely tanácsvezető bíró azt a döntését, hogy az általa vezetett tanács bizonyítottság hiányában felmentette a Dokk diszkó két, emberöléssel vádolt biztonsági őrét. A tanácsvezető leszögezte, a vádlottaknak saját lelkiismeretükkel kell elszámolniuk, mivel a törvényszék kétséget kizáróan nem tudta megállapítani, hogy ők dobták a Dunába és hagyták vízbe fulladni 2011 decemberében a 21 éves H. Gézát. A bíró az indoklásban kitért rá, több elvarratlan szál is van még az ügyben, amit a nyomozás során nem sikerült kideríteni. Az ítélet nem jogerős. Farsang Andrea, az áldozat hozzátartozóinak jogi képviselője azt mondta portálunknak, nem nyugodnak bele a döntésbe. Az áldozat testvére pedig a PestiSrácok.hu-nak úgy nyilatkozott, hogy felháborodott az ítélet hallatán, mivel biztos B. Ádámék bűnösségében, akik szerinte azért merték elkövetni a gyilkosságot, mert azt hitték, hogy a Vizoviczki László által uralt Hajógyári-szigeten bármit megtehetnek.
PÁMER
DÁVID – PestiSrácok.hu
A
Fővárosi Főügyészség vádja szerint Z.
Alfréd és B. Ádám biztonsági őrök voltak a Hajógyári-szigeten
lévő Dokk nevű szórakozóhelyen,
ahol 2011. december 2-án a későbbi áldozat, H.
Géza barátaival
italozott. A 21 éves, ittas fiatalember a hajnali
órákban véletlenül
a vállával nekiment az egyik vádlottnak, aki erre fellökte
a sértettet.
Miután a fiatalember felállt és tovább indult, a kidobók úgy
döntöttek,
hogy ittassága
miatt kikísérik a
szórakozóhelyről. A vád szerint a
fiút mindeközben szidalmazták, nadrágját lehúzva félmeztelenre
vetkőztették, és a fagypont körüli hőmérséklet ellenére
kivitték a szabadba.
Ezután a parkolóban B. Ádám gyomron rúgta a sértettet,
majd az
eljárás során nem azonosított személyek is ütötték,
rúgták úgy,
hogy ezalatt a két vádlott a karjánál fogva tartotta
őt. Az eszméletlen, félig meztelen fiatalembert ezután
a biztonsági emberek egy hét méter magas támfalról a Dunába
dobták –
áll a vádiratban. H. Géza holttestét másnap, hozzátartozója
találta meg. A sértett a bántalmazás miatt súlyos
májsérülést szenvedett, de halálát a vízbefulladás okozta.
Az ügyészség mindkét vádlott esetében végrehajtandó
szabadságvesztés kiszabását
indítványozta. A vádlottak ugyanakkor
az eljárás során végig,
így az utolsó szó jogán is tagadták bűnösségüket és kérték
a bíróságot, hogy mentse fel őket a gyilkosság vádja alól. Z.
Alfréd emellett
együttérzését és részvétét fejezte ki az áldozat
hozzátartozóinak, ugyanakkor kiemelte, az
nem hozza vissza a sértettet, ha két ártatlan embert börtönre
ítélnek.
FELMENTETTÉK A KIDOBÓKAT
A
Fővárosi Törvényszék ugyanakkor bizonyítottság
hiányában felmentette a vádlottakat, mivel kétséget kizáróan
nem lehetett igazolni, hogy a gyilkosságot a vádlottak követték
el. Mikó
Gergely tanácsvezető
bíró az indoklása elején leszögezte, hogy két fontos kérdést
kellett a bíróságnak mérlegelnie, hogy valóban bűncselekmény,
idegenkezűség történt-e, vagy pedig H. Géza véletlen baleset
áldozata lett. A másik, hogy ha a sértett erőszak áldozata
lett, akkor azt ki, vagy kik követték el. A
törvényszék megállapította, hogy a fiút megverték,
levetkőztették és a Dunába dobták, vagyis a sértett nem
véletlen baleset, hanem bűncselekmény áldozata lett,
hiszen azon a részen, ahol az áldozat vízbe került, lemenni
józanul sem lehet, a fiú pedig erősen ittas állapotban volt. A
szakértő ugyanakkor kiemelte, a sértett ledobása még nem
vezetett volna ahhoz, hogy meghaljon. A halál oka az volt, hogy a
22 éves fiú belefulladt vízbe. A tanácsvezető kitért arra is,
hogy a
két biztonsági őr vezette ki az áldozatot a szórakozóhelyről,
azt azonban csak egyetlen egy, jelenleg 20 rendbeli rablásért
börtönben ülő fiatalember, alku reményében állította azt,
hogy a cselekményt B. Ádámék követték el. A
bíró azonban azt is megemlítette, hogy a 6-os számú tanú Z.
Alfréd másodrendű vádlottról nem, hanem egy Tibi
becenevű kidobóról beszélt, aki segíthette az elsőrendű
vádlottat a bántalmazott fiú vízbe hajításában.
A rendőrség ugyanakkor ezzel a szállal nem foglalkozott, a férfit
csak a bírósági eljárásban hallgatták meg – mondta Mikó
Gergely, aki azt is hozzátette, hogy a tanú emellett még másik
két biztonsági őrt is megnevezett, akik szintén bántalmazták
H. Gézát. A tanú néha önmagával is ellentmondó vallomását
ugyanakkor a bíróság nem tudta elfogadni, már csak azért sem,
mivel a fiatalember saját bevallása szerint akkor este egy ”
Ica” nevű
tudatmódosító szer hatása alatt volt.
A BÍRÓSÁG SZERINT NEM TUDNI, KI KÖVETTE EL A BŰNCSELEKMÉNYT
Amikor
a bíróságnak választ kellett adnia arra, hogy ki
követhette el a bűncselekményt, több
lehetőség is felmerült. Egyrészt a 6-os számú vallomásában
arról is beszélt, hogy afgánoknak lehet köze a fiú halálához,
de a bíró szerint akár az
elsőrendű vádlott és a Tibinek becézett férfi, esetleg
a már fentebb említett két
másik biztonsági őrnek
lehet köze a bűncselekményhez – tette hozzá Mikó Gergely,
majd megjegyezte, az eljárás során az is előkerült, hogy a Dokk
közelében lévő Pink nevű szórakozóhelyről ( a sértett ezen
a helyen is megfordult) is kivezettek egy fiút. Az ügy
érdekessége, hogy a vallomások szerint azon a
helyen két rendőr is dolgozott kidobóként és egy tanú szerint
az egyik illegálisan ott portázó hatósági személy volt
egy ismeretlen társával együtt az, aki kivitte az áldozatot. Mikó
Gergely ezek után üzenve a hozzátartozóknak elmondta: jelen
ügyben a
bíróság nem mondja, hogy igazságot szolgáltatott. A bíróság
jogot szolgáltatott, mert kétséget kizáróan nem bizonyítható,
hogy a vádlottak ölték meg
az „értelmetlen
halált halt” H.
Gézát. B. Ádámnak és Z. Alfrédnak címezve pedig
leszögezte, a vádlottaknak saját lelkiismeretükkel kell
elszámolni, hogy ők követték-e el bűncselekményt, avagy nem.
AZ ÁLDOZAT TESTVÉRE FELHÁBORODOTT AZ ÍTÉLETEN
Az
ítélet nem jogerős, az ügyészség a bűnösség megállapítására
jelentett be fellebbezést, míg a vádlottak és védőik annak
érdekében, hogy a bíróság bűncselekmény hiányában mentse
fel őket. Farsang
Andrea,
sértetti jogi képviselő a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, hogy
nem nyugodnak bele a döntésbe és bűnösség
megállapítása, illetve büntetés kiszabása miatt fellebbezni
fognak. A
jogi képviselő azt is elmondta, hogy álláspontjuk szerint
igazolható, hogy a bűncselekményt a vádlottak követték el,
akik ráadásul konfliktusba is kerültek korábban a sértettel. H.
Géza testvére portálunknakfelháborítónak
és felfoghatatlannak nevezte az ítéletet. Hozzátette,
szerinte a vádlottak azért
merték elkövetni ezt a gyilkosságot, mert meg voltak győződve
arról, hogy a Vizoviczki László uralta Hajógyári-szigeten
bármit megtehetnek. Versitz
Piroska,
B. Ádám jogi képviselője szintén azt emelte ki portálunknak,
hogy nem
elégedettek az ítélettel,
mivel úgy ítélik meg, hogy a bíróság már abban is tévedett,
hogy igazoltnak látta, a sértett bűncselekmény áldozata lett.
Elmondta azt is, az ügyben több érdekelt tanú is szerepelt, és
nyomatékosította, tanúvallomás van arról, hogy a Pink nevű
diszkóban egy akkor ott kidobóként dolgozó rendőr egy másik
személy segítségével H. Gézát vitte ki a diszkóból.
Címlapfotó:
blikk.hu
Csempészcigi okozza a vesztét a Cinóber-gyilkosságban felmentett Brazilnak?
Befejezte az 1990-es években az olajszőkítési botrányairól elhíresült cég, az Energol Rt. volt igazgatójával és három társával szemben az üzletszerűen, bűnszövetségben, jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt két évvel ezelőtt indított nyomozást a rendőrség – tudta meg a PestiSrácok.hu. A korábban a kecskeméti maffiaperben is érintett, a Cinóber-gyilkosságban felbujtóként vádolt, majd felmentett F. Attila és bűntársai a gyanú szerint több tonna ukrán vágott dohányt csempésztek Magyarországról Angliába. Ha bűnösnek találják őket, a négy férfire akár tízéves szabadságvesztést is kiszabhat a bíróság.
PÁMER
DÁVID – PestiSrácok.hu
Lezárta a
90-es években az olajszőkítési ügyeiről elhíresült Energol
Rt. volt igazgatójával, F.
Attilával és
három társával szemben az üzletszerűen, bűnszövetségben,
jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési
csalás miatt 2014 elején indult nyomozást a Nemzeti Nyomozó
Iroda –
erősítette meg a PestiSrácok.hu információit Parti
Ágnes,
a Brazil becenevű férfi ügyvédje. A védő elmondta, ügyfele
vonatkozásában hétfőn tartottak iratismertetés, de a
részletekről még nem tud nyilatkozni. Annyit azonban elárult,
hogy F.
Attila ellen vádemelést javasol a rendőrség,
ám a férfi tagadja a terhére rótt bűncselekményt. Úgy
tudjuk, a gyanú szerint a kecskeméti maffiaper egykori
érintettje több
tonna ukrán vágott dohányt csempészett társaival Magyarországról
Angliába. Információink
szerint emellett egy debreceni és egy nyíregyházi telephelyen is
nagy mennyiségű csempészcigit foglaltak le tőlük.
KÉT ÉVE CSAPTAK LE A BŰNBANDÁRA
F.
Attiláékat két éve vette őrizetbe a Nemzeti
Adó- és Vámhivatal és a Nemzeti
Nyomozó Iroda közös
nyomozócsoportja. A Népszabadság korábban azt
írta,
hogy a
gyanúsítottak lebukását egy franciaországi közúti ellenőrzés
okozta,
amikor az ottani nyomozók átkutatták azt a
kazincbarcikai kamiont, amely az okmányok szerint egy tonna fekete
teát szállított Magyarországról Angliába. Csakhogy tea
helyett vágott dohányt találtak a raktérben.
A kazincbarcikai fuvarozó vállalkozás vezetője feljelentést
tett csalás miatt, mivel állítása szerint a megbízói átverték.
Azt mondták neki, hogy a csomagokban fekete tea van. Az
ügyet az NNI ezek után azonnal elvonta a Kazincbarcikai
Rendőrkapitányságtól.
Vámosok
egy lefoglalt csempészáruval. Fotó. hirado.hu
TÍZ ÉV BÖRTÖNT IS KAPHATNAK
A
nyomozóiroda később kiderítette, hogy F.
Attila és Cs. Ferenc több szállítmányt is útnak indított,
odakint pedig többnyire O. András és F. Kálmán intézte az áru
további sorsát. 2014
április 14-én kapcsolatba léptek az
angol hatóságokkal,
akik a magyar nyomozók információi alapján két
telephelyen bukkantak a tömérdek vágott dohány nyomára. A
lap azt írta, megtehették volna, hogy azonnal lecsapnak a
csempészárura, de magyar kérésre vártak, és csak két nappal
később léptek akcióba. Így egyszerre tudták elfogni F. Attilát
és Cs. Ferencet, valamint a két angliai segítőjüket. Mindezek
miatt a
négy férfit üzletszerűen,
bűnszövetségben, jelentős vagyoni hátrányt okozó
költségvetési csalással gyanúsították meg. A
fenti minősítés szerint, ha a bíróság bűnösnek találja
őket,öttől
tíz évig terjedő szabadságvesztést is kiszabhatnak rájuk. Úgy
tudjuk, hogy az általuk „forgalmazott” mennyiség
értéke meghaladja a 130 millió forintot.
GYILKOSSÁGGAL IS VÁDOLTÁK
A Brazil becenevű
férfiről érdemes megemlíteni, hogy az
1990-es években az
olajszőkítési ügyeivel elhíresült Energol
Rt.-ben cégtársa volt az
azóta már a Prisztás-gyilkosság és az Aranykéz utcai robbantás
megrendelése miatt első fokon elítélt Portik
Tamásnak.
Sőt, az
ügyészség kettejüket vádolta azzal, hogy1996
decemberében egy
elszámolási vita miatt parancsot adtak a
több magyarországi gyilkossággal is kapcsolatba hozott Jozef
Rohácnak, hogy ölje
meg az
akkori alvilágban jól ismert ferencvárosi stricit, Domák
Ferenc “Cinóbert”.A
vád szerint Rohác a
megbízást elfogadta, majd 1996. december 18-án a
lányfuttatót a saját lakása előtt két lövéssel kivégezte. A
Fővárosi Törvényszék azonban néhány héttel ezelőtt
ebben az ügyben az összes vádlottat első fokon felmentette,
mivel kétséget kizáróan nem lehetett megállapítani, hogy a
bűncselekményt a vádlottak követték el. Parti Ágnes az ítélet
után úgy nyilatkozott a PestiSrácok.hu-nak, hogy csak részben
elégedettek a döntéssel, mivel perbeszédében is azt kérte, hogy
ne bizonyítottság, hanem bűncselekmény hiányában mentsék fel
F. Attilát.
Címlapfotó:
24.hu
Kiskáté a világméretű offshore-botrányról, avagy összesöpri a szemetet a szél
Az egyetlen helyszín, ahol az alapárában benne van három névleges igazgató díja is! – hirdeti most is egy honlap az offshore adóoptimalizációs szolgáltatásokat. Az utóbbi hetekben az ICIJ nevezetű nemzetközi újságíró-szervezet egy ismert panamai nemzetközi ügyvédi iroda adatait, információit szivárogtatta ki. A botrány nemzetközivé terebélyesedett, többek között az izlandi kormányfő – igen kínos huzakodás után – lemondott, a brit miniszterelnök kínos magyarázkodásba kezdett, aminek a vége az lett, hogy kiderült: ő is részvényes volt apja offshore cégében. Putyin elnök érintettségére is fény derült, bebizonyosodott, hogy Lionel Messi így optimalizálta az adót. Kis hazánkba is begyűrűzött a botrány, egy volt fideszes politikus, az MSZP volt és majdnem jelenlegi pénztárnoka, és egy MSZP-közeli főbankár “mutyikirály” is érintett a skandalumban. A PestiSrácok.hu annak is utánament, mi a háttere a történteknek és ki a kiszivárogtató.
Lionel
Messi a Chicago Tribune fotóján, a botrány kitörése után.
Panama
is az adóparadicsomok listájához sorolható nem véletlenül. A
panamai társaságok létrehozása az 1927. február 26-i 32. sz.
Általános Cégtörvény alapján történik. A 32. sz. törvényt
számos más ország használta fel mintaként, az rugalmas
cégstruktúrát, befektetoi titoktartást kínál, valamint jogi
keretet biztosít a nemzetközi szintu törvényes üzleti
tevékenységek végzésére.
– írja
igen gyenge magyarsággal egy honlap, amely panamai cégek alapítását
helyezi kilátásba. Persze nem tisztünk a helyzet bagatellizálása,
ezért inkább arról számolunk be, hogy jelenleg úgy tűnik, igen
sokan lapíthatnak….
ELŐSZÖR IS A SZIVÁROGTATÓKRÓL!
Az International
Consortium of Investigative Journalists (ICIJ),
magyarul Tényfeltáró Újságírók Nemzetközi
Konzorciuma mögött több
forrás Soros
Györgynevét,
illetve pontosabban a milliárdos befektető által finanszírozott,
Amerikai Közintegritási Központot (CPI) sejteti, amelyet viszont
számos érdekes hátterű amerikai non-profit alapítvány is
támogat. Az
ICIJ és a CPI hátterét könnyen megismerhetjük. A
dolog úgy áll, hogy
a CPI mögött a Carnegie Corporation of New York, a Democracy Fund,
a Ford Foundation, Open Society Foundations, a Rockefeller Brothers
Fund és a Rockefeller Family Fund nevű szervezetek találhatók. Az
Open Society Foundation-on túl további, Soroshoz köthető
szervezet, például a Hang the Bankers is kapcsolatban áll az
ICIJ-el.
A MAGYAR BOTRÁNYOK
A
hét eleje egy fideszes expolitikus nevétől volt hangos, Horváth
Zsoltról, a legelső Orbán-kormány egy államtitkáráról,
volt kecskeméti országgyűlési képviselőről derült ki, hogy
offshore bizniszben utazott.
A politikustól a pártelhatárolódott,
jelezték, hogy már nem aktív.
Horváth
Zsolt – Fotó: 24.hu
Aztán
a nemzetközi kiszivárogtatás magyar beavatottja, az
exorigósok Direkt36 nevű, adományokból élő portálja a jobber
kishal beáldozása után emelte a tétet: kiderült, hogy vastagon
érintett Boldvai László is, az MSZP korábbi botrányhős
pénztárnoka, akit Tóbiás József pártelnök épp most szeretett
volna reaktiválni. Boldvai
feleségéről, Konti Csilláról derült
ki, hogy a panamai ügyvédi irodán keresztül egy szamoai cég
segítségével optimalizálták az adót éveken keresztül. Az
MSZP-s politikus lemondásra kényszerült.
A
barikad.hu képén Boldvai László látható, igen jó hangulatban…
A
tudósítások mindegyikében felbukkan egy közvetítő, amely egy
svájci magánbank, és a két politikus ezeken keresztül bízta meg
a panamai ügyvédi irodát a cég alapításával és a cégügyek
vitelével.
A
hét további részében aztán a szocialista kormányok kedvenc
bankára, Erős János neve bukkant fel. Az
állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank egykori – szocialista
kormányzás alatti vezérigazgatója ugyanis szintén igénybe vett
“offshore szolgáltatásokat” – hivatali ideje alatt.
Erős
János és Bajnai Gordon. Fotó: hvg.hu
Erős
Jánosnak, aki 2002-2010 között volt az MFB elnöke, hivatali ideje
alatt volt egy panamai cége.
Ennek közreműködésével egy hazánkban jól ismert osztrák
befektetővel bizniszelt 2007-2009 között; éppen akkor, amikor az
OMV nagyon meg akarta venni a Molt – írta meg a Direkt36. Erős
János ügyével szorosan összefügg Heinrich Pecina neve is, aki
az egyik legismertebb osztrák üzletember, s régóta jelen van
Magyarországon jelentős befektetőként. Jelenleg a befektetőcégein
keresztül az FHB
Bankban, illetve a Népszabadságot, a
Nemzeti Sportot, a Világgazdaságot és több megyei lapot is kiadó
Mediaworks Hungary Zrt.-ben van érdekeltsége. A Falter nevű
osztrák lap szerint ez a kapcsolat akkor is működött, amikor az
OMV üzleti offenzívát indított a Mol felvásárlása érdekében,
és mint a Direkt36 írja:
“ennek a történetnek különböző oldalakon szereplője volt Erős és Pecina is”.
Az
ügy azért is pikáns, mert szocialista kormány bizalmi
embere, az állami tulajdonban álló MFB volt vezetője gyakorlatilag
bundázta a meccset – magánbizniszben. Az eddig ismeretes
információk szerint Erős János Pecinával úgy bizniszelt,
ráadásul 2007–2009 között, hogy
Pecina Collegia elnevezésű magánalapítványa eladta a
Wintercastle nevű cégét 50 ezer euróért a Garuda Groupnak. Ez
utóbbi cég (a Garuda) panamai bejegyzésű volt és
a most kiszivárgott papírok szerint a tulajdonosa Erős János.
Bár
ez a baloldali bankszakmában nem teljesen egyedi, mint ismeretes
Simor András – korábbi jegybankelnök –
például ciprusi bejegyzésű céggel
“optimalizálta” a befektetéseit. Simor
akkor arra hivatkozott, hogy a ciprusi
cégek nem offshore-k hanem onshore-k. Ez
persze igen jelentős különbség, emellett a Vitonas LTD, vagy a
Danilack LTD neve is ismerős lehet olvasóinknak,ez
utóbbiak szintén ciprusiak és az utolsó szocialista szakértői
kormányfő – Bajnai Gordon nevéhez kötődnek.
MÉG A WAFFEN SS IS SZÓBA KERÜLT
Az
ICIJ több tényfeltáró projektben vett részt már eddig is,
azonban egyelőre ez tűnik a legnagyobb dobásuknak, az offshore
dokumentumok méretére jellemző, hogy 2.6 terrabájt információt
kellett a tényfeltáró újságíróknak átnézni. Fontos
hozzátenni, hogy ez egyetlen ügyvédi iroda irattömege, bár
lehetséges, hogy az egyik legnagyobbé.
A Mossack Fonseca ügyvédi iroda két ismert panamai állampolgár tulajdonában áll. Az ügyvédi iroda nem rejtőzött, tevékenységét gyakorlatilag az üzletben résztvevők jól ismerték. A cégnek jól működő honlapja van, amely angolul, spanyolul és kínai nyelven is kínálja a szolgáltatásokat, egyben leírja, hogy 37 irodát működtet világszerte, Londonban, Csehországban, de Genfben is lehet a Mossack Fonseca Ügyvédi Irodával találkozni, ugyanúgy, mint több helyen Kínában.
A
cég közel 200 ezer céget jegyeztetett be offshore- helyszíneken,
így Panamában, Szamoán, a Seychelle szigeteken, illetve
talán a legtöbbet a
Brit Virgin-szigeteken. A
Mossack Fonseca abban volt igazán piacvezető, hogy jól tudta
kihasználni a Noriega tábornok bukása után is meglehetősen
„árnyékos” panamai üzleti környezetet, illetve felfedezte a
Brit Virgin-szigetek nem túl transzparens lehetőségrendszerét.
Ramón
Fonseca 1952-ben született Panamában,
1977-ben alapította meg ügyvédi irodáját, amely egészen
1986-ig, vagyis Noriega tábornok bukásáig nem eredményezett
komoly bevételt. Fonseca
maga egy díjnyertes regényíró, és a helyi kormányzópárt
elnöke is volt aki
emellett 2016 márciusáig a
panamai köztársasági elnök közvetlen tanácsadója, és
csak azóta távozott elnöki tanácsadói és pártelnöki
állásából, hogy Brazíliában eljárás indult az irodája ottani
szárnya ellen és az ICIJ újságírói elkezdték vegzálni a cég
ügyeit.Legutóbbi
irodalmi alkotása a
“Mister Politicus” címet viseli.
Jürgen
Mossack, az üzletfele és társtulajdonosa pedig egy német
bevándorló, akinek az apja új életet akart kezdeni Panamában,
miután a hitleri Waffen SS-ben szolgált a második világháborúban.
Jürgen
Mossack (b) és Ramón Fonseca, (j) a két tulajdonos. Fotó:
elcomercio.com
A cég egyébként számos sötét ügyben – vagyis inkább konkrét, egyszerű köztörvényes bűnügyben segített a pénzek kifehérítésében. Többek között egy brit rablás zsákmányát,vagy épp a nemzetközi – Dél Afrikában kezdődő Fidentia nevű piramisjáték jövedelmét is offshore cégbe mentették, amit aztán így fehérítettek ki. A Fidencia cég vezetője „VIP” szolgáltatásokat kapott a Mossack Fonsecától.
Számos
más korábbi és jelenlegi diktátor, és király is itt őriztette
a családi trezort.
Többek között az azeri elnök Ilham Alijev, a szaúdi király,
vagy épp a pakisztáni miniszterelnök, Nawaz Sharif is a Mossack
Fonseca ügyfele volt. A
cég segítségével üzletelt Mauro
Macri argentín elnök is, aki
egy papíron bahamai cég vezetője volt. A Mossack Fonseca
tulajdonosai és alkalmazottjainak talpa
alatt 2014-ben kezdett égni a talaj, ekkor kezdődött ugyanis
Brazíliában az „Operation Car Wash” vagyis
a kocsimosás nevű akció. Az eljárásban aztán az ügyvédi iroda
alkalmazottait azzal is megvádolták, hogy megsemmisítettek
bizonyítékokat, papírokat.
Azonban nemzetközi szinten sokkal nagyobb sötétséget találhatunk, így például pikáns, hogy a nemzetközi közélet átláthatóságát folyamatosan ostorozó balliberális Transparency International nemzetközi korrupciókutató szervezet chilei szárnyának vezetője is érintett az offshore-botrányban – írta a Reuters. Gonzalo Delaveau megdőlése után lemondott a TI-beli munkaviszonyáról. Ő tehát saját tapasztalatait is megoszthatta az átláthatatlan pénzügyekről szóló előadásaiban.
Gonzalo
Delaveu, a Transparency Interntional chilei vezetője.
Fotó:transparency.org.
Az
offshore botrányban politikai vezetők, különböző sztárok, menő
labdarúgók, és
természetesen szervezett bűnözői körök is érintettek. Pedig
ez csak egy ügyvédi iroda a sok panamai közül, amelynek iratait
ismertették, csak egy cég belső levelezéseit, papírjait,
információit tették közzé az újságírók. Az
információcsomagban több mint 200 ezer offshore érdekeltségről
esik szó.
A
szerencse azonban úgy hozta, hogy Vlagyimir
Putyin is
az érintettek közé került, az orosz köztársasági elnök
üzlettársai, közeli ismerősei és barátai az információk
alapján közel kétmilliárd dollár összeget tisztítottak meg a
panamai offshore-cégek segítségével.
Az ügyben az
ukrán elnök, Petro Porosenko is érintett, annak
ellenére, hogy a korrupció ellen rengetegszer felszólalt.
Vlagyimir
Putyin
Azonban
méltatlan lenne csak a kelet-európai szálakat megemlíteni az
eddigi legnagyobb leleplezési botrányban, a távol-keleti
érintettség is elég komoly. Li
Peng volt kínai miniszterelnök lányának neve is szerepel az
iratokban.
AZ EDDIGI EGYIK LEGKÍNOSABB INTERJÚ IZLANDON
Minden
idők egyik legkínosabb miniszterelnöki interjúját is
megtekinthettük tegnapelőtt, Sigmundur
Davíð Gunnlaugssont ugyanis
azzal szembesítették, hogy milliókat tartott dollárban izlandi
államkötvényekben, azonban azzal az aprósággal, hogy offshore
számlán, tehát nyilván adómentesen. Épp
akkor, mikor az ország teljes pénzügyi rendszere összeomlott, sőt
a lakosság megtakarításait őrző bankoknak se segítettek. Az
alább levő videón látható a szembesítés – egyébként a
háromszázezres lakosságú Izlandon tízezres létszámű
tiltakozás, tüntetés ment a személye ellen. Miután lebukása
után bejelentette, hogy távozik, egy nappal később azzal
örvendeztette meg az izlandi és a világ közvéleményét, hogy
mégsem távozna, csak időlegesen. Végül le kellett mondania.
A BRITEK VISZIK A PÁLMÁT: CAMERON IS LEBUKOTT
Azonban a gentleman’s agreement-ek hazája, a csigavérű, angolok miniszterelnöke se érintetlen, ugyanis a jelenlegi brit miniszterelnök, David Cameron elhunyt édesapja – aki ügyvéd volt – is szerepel a dokumentumokban. A brit miniszterelnök apja, a multimilliomos ügyvéd és bróker neve ugyanis többször is felbukkan az iratokban, a kormányfő 2010-ben elhunyt édesapjának, Ian Cameronnak részesedése volt a svájci és bahamai érdekeltségű Blairmore Holdings nevű cégben. A sztori azért is felettébb kínos, mert épp David Cameron lépett fel több beszédében az offshore cégek ellen.
“A brit miniszterelnöknek és közvetlen családtagjainak nincsenek olyan befektetései offshore alapokban, amelyekből “a jövőben” anyagi hasznuk származna”
– hangsúlyozta
az ügyekre szerdai közleményében a Downing Street. A közlemény
tényszerű és pontos, a “már” szócskát azonban célszerűnek
látszik a mondat elejére beszúrni.
David
Cameron hivatala így reagált arra, hogy a
szerdai brit sajtó igen jó kedélyűen cikkezett a konzervatív
párti kormányfő esetleges offshore érdekeltségeiről. Azonban
ettől függetlenül a tény tény marad: a Blairmore Holdings
nevű alapkezelő cégnek Ian Cameron társalapítója és
társigazgatója volt. A cég jogilag nem számított
Nagy-Britanniában rezidens adóalanynak, ezért
a helyzet úgy áll, hogy Cameronnak hamarosan papírja lesz arról,
hogy igen közeli családtagja adócsaló volt.
David
Cameron édesapja (balra). Fotó: Shutterstock
Nem
váratott magára sokat azonban a beismerés, vagyis az, hogy ki
kelljen mondania: bizony, 2010 előtt ő is rendelkezett
részesedéssel apja offshore cégében, így, bár még a
magyarázatok meglehetősen homályosak – valamilyen része
mégiscsak volt neki is az adóelkerülésben.
AZ UKRÁN ELNÖK SE SZERETETT UKRAJNÁBAN ADÓZNI
Petro
Poroshenko, ukrán elnök neve is rögtön felbukkant a listákon. Az
ukrán elnök – 2014-ben, már a majdnai lázadás kitörésének
idején egy ciprusi kijáróembert foglalkoztatott, aki a Mossack
Fonsecán keresztül a Brit
Virgin-szigeteken alapította meg offshore cégét. A
cég azért jött létre, hogy Poroshenko eladhassa a Roshen nevű
édesipari cégét- védekezett az elnök.
Azonban
az offshore bomba robbanása után rögtön előjöttek a korábbi
tettei is,ugyanis
ukrán oknyomozó újságírók újabb öt offshore vállalatra
bukkantak, amelyeket állítólag Petro Porosenko jelenlegi elnök
használt korábban adóelkerülésre. Az
ukrán Szabadság rádió pénteki híradása szerint 2003-ban
büntetőeljárás is indult az ügyben.
Az
államfő Ukrprominveszt vállalatcsoportjához tartozó offshore
cégek ellen még Leonyid Kucsma elnöksége idején indult eljárás,
amikor Porosenko ellenzéki politikus volt. A rádió újságíróinak
olyan nyomozati anyagok kerültek a birtokukba, amelyekből az
olvasható ki, hogy az
államfő üzleti struktúrájában 2001-ben megjelent és máig
létező Agroprodimpex vállalat több ukrajnai cég adójának
minimalizálásában működött közre. A
gyanú szerint mintegy
25 millió hrivnya, mostani árfolyamon csaknem 263 millió forint
adó befizetése maradt el.
Porosenko
szerint csak azért kellett offshore cégeket alapítania, hogy a
tulajdonában lévő Roshen édesipari vállalatot eladja – itt
még mosolyog…..
Mindenesetre
az elnök ellen vizsgálat indult.
NEM JÁRT SOKKAL JOBBAN AZ ARGENTÍN ELNÖK SEM
A
világbotrány kitörésének idején már elhangzott az argentín
elnök neve is.Tegnapra
azonban eljutottak a dolgok odáig, hogy élő tévébeszédben
kellett védenie ártatlanságát, amellyel kapcsolatban a jelek
szerint az argentín ügyészségnek is van még némi
mondanivalója. Mauricio Macri visszautasította, hogy bármit
is kihagyott volna adóbevallásából, és azt mondta: áll az
igazságszolgáltatás rendelkezésére., továbbá ártatlanságát
hangoztatta.
Argentína
se maradt érintetlen, elnöke épp magyaráz. Fotó:
http://www.lanacion.com.ar/
Macri
neve két offshore céggel hozható összefüggésbe. Az argentin
államfő ugyanakkor leszögezte: őszinte volt, tiszteletben
tartotta a törvényt, és nincs rejtegetnivalója.
Az
elnök apja az ország egyik leggazdagabb embere. Mauricio
Macri azt állítja: a nevéhez köthető cégek a család
vállalkozásai, ő csak a nevét adta hozzájuk,
és semmilyen ellenszolgáltatást nem kapott. Mindezt az elnök
élő televíziós beszédében mondta el. Eközben a Buenos Aires-i
elnöki palotánál körülbelül 500 ember követelte az államfő
lemondását.
Mauricio
Macri azt
is bejelentette, hogy vagyonkezelő alapot szeretne létrehozni,
amely hivatali ideje alatt tőle teljesen függetlenül kezelné
minden pénzügyét.
“Ilyet még egyetlen elnök sem tett. Azért teszem ezt, mert azt akarom, hogy szemernyi kétely se legyen”
– fogalmazott.
Az AP hírügynökség
birtokába jutott dokumentumok értelmében azonban az argentín
ügyészség már benyújtotta a hivatalos kérvényt a bíróságon,
hogy vizsgálatot indíthassanak az
elnök ellen. A
bíró megalapozottnak látta a kérést,és
szükségesnek tartja a vizsgálatot annak kiderítésére, hogy nem
járt-e el az elnök rosszhiszeműen. A
bíró szerint bár Macri ártatlannak mondja magát, be kell
számolnia arról, milyen szerepe volt a kérdéses cégekben, és a
vállalatok milyen adószabályok szerint rótták le a közterheket.
ÉS MÉG SOKAN MÁSOK…
Emellett
a kung-fu tudásáról ismert színész, Jackie Chan, illetve a
focivilág számos sztárja az ötszörös aranylabdás Lionel Messi
és egyéb botrányok miatt épp szénné égő Michel Platini is
érintett.
HOGY MEGY AZ OFFSHORE?
Megkérdeztük
Kecskés Andrást is, a PTE kereskedelmi jogi tanszékének
vezetőjét, egyetemi docenst, mit is kell tudni az offshore
cégekről.
Kecskés
András, tanszékvezető egyetemi docens. Fotó:PS:hu
Az
offshore cég egy olyan, úgynevezett adóparadicsomban bejegyzett
jogi személy, amely így „adóoptimalizálásra” és a
tulajdonos elfedésére alkalmas–
mondta el. Ilyenek
például Panama, a Seychelles szigetek, Szamoa,
de a köznapi értelemben véve európai helyszínek is elhíresültek
ilyen szolgáltatásokról, így
például Ciprus. Kevesen
tudják, hogy az „amerikai cég” – vagyis az USA-ban bejegyzett
jogi személy sem jelent feltétlenül jót, például
a nevadai cégek alapvetően szintén az „adóoptimalizálási
lehetőségekről” híresek – tette hozzá.
Az úgynevezett offshore céget rendszerint egy ügyvédi iroda jegyzi be, – ilyen volt az is, amely most ebben a pillanatban lebukott az adataival – amelyet aztán kézbesítési megbízottként és egyéb módon lehet megragadni a hivatalos okiratokban- húzta alá.
Az offshore kifejezést használják kiterjedtebb értelemben is és van egy szűkebb szakmai értelmezése is, amely kifejezetten azokra a gazdasági társaságokra vonatkozik, amelyeket olyan államokban jegyeztek be, melyek jogrendszere kedvezőbb adójogi környezetet biztosít és cégnyilvántartásuk nem transzparens- mondta.
Nem transzparens, tehát nem tudunk utánanézni, ki a tulajdonos.”
A
nyilvánosság és a hatóságok közötti együttműködés kettős
hiánya pedig lehetővé teszi, hogy a társaságok tényleges
tulajdonosai titokban maradhassanak és lehetőséget kínálnak
pénzmosásra is- mondta el.
Az adó-optimalizáció szempontjából vannak olyan országok, ahol az adókulcsok jelentős mértékben kisebbek a hazaiaknál, szélsőséges esetben az is előfordulhat, hogy csak névleges adóteher hárul az offshore társaságokra. Vagyis gyakorlatilag nem kell adózni.”
Elképzelhető,
hogy a
tényleges tulajdonos az offshore céhen keresztül olyan
szerződéseket köt meg, amelyeket a személyét érintő
összeférhetetlenségi akadályok folytán másként nem
köthetne (közbeszerzésekben
való közreműködés, pályázatok, állami és alapítványi
megbízások)- mondta el.
Az offshore ügyekben érintett politikusok tipikusan ebbe a kategóriába tartoznak, de a vagyonnyilatkozatuk – nyilván visszaélésszerűen – nem tartalmazza az offshore céggel összefüggő lényeges adatokat.”
A pénzmosás esetében jogellenesen szerzett tevékenységből származó jövedelmek beáramlanak a gazdasági életbe az offshore cégeken keresztül és a folyamat végén (a belőlük megvalósított gazdasági tevékenység közbeiktatásával), mint igazolt bevételek állnak rendelkezésre az offshore cégek tulajdonosai számára –tette hozzá. Az offshore cégeken keresztül megvalósuló pénzmosás költségei alacsonyabbak, mint más esetben, mivel kevesebb – gyakorlatilag azonosítatlan – gazdasági szereplő közbeiktatása útján megy végbe a folyamat – mondta el Kecskés.
Általános
szóhasználatban az offshore jelzőt – tévesen bár, de –
alkalmazzák minden olyan vállalkozásra, amelyet politikusok és
közéleti személyiségek az országhatárokon túl üzemeltetnek.
Bankszámlák esetében is gyakran hangzik el az offshore jelző,
amennyiben az külföldi számlára vonatkozik, még akkor is, ha a
számla éppenséggel nem anonim. Ezzel a szóhasználattal vigyázni
kell, mert tartalmát tekintve nem fedi az offshore előbbiek szerint
meghatározott fogalmát.
„A panamai esetben azonban vérbő offshore cégekről beszélünk. Ott a cégek gyakorlatilag kinyomtatott papírokon léteznek, és ha a panamai hatóság nem néz utána – és bizony gyakran nem néz utána, hisz nem érdeke – akkor szinte teljesen el tud rejtőzni a delikvens.”
Címlapfotó:
The New York Post
Titkosszolgálati megbízók szerepét vizsgálják a brókergyilkosságban
Volt titkosszolgálati emberek érintettségét is vizsgálja a rendőrség a London Brókerház egykori tulajdonosának, Reichardt Ignácnak a tizenhat évvel ezelőtti meggyilkolása ügyében – tudta meg rendőrségi forrásból a PestiSrácok.hu. Értesüléseink szerint a hatóságok a saját háza előtt lekaszabolt bróker kapcsán azt a szálat is vizsgálják, hogy a Reichardtal és üzlettársaival valószínűleg súlyos gazdasági bűncselekményeket elkövető egykori titkosszolgáknak felbujtóként közük lehet-e a bróker megöléséhez.
PÁMER
DÁVID – PestiSrácok.hu
A
több mint másfél évtizeddel ezelőtti leszámolás aktáit a
rendőrség tavaly márciusban porolta le, mert esély nyílt arra,
hogy kiderüljön, kinek vagy kiknek állt érdekében a London
Brókerház volt tulajdonosának a megöletése. A
46 éves Reichardt Ignácot 2000. január 14-én saját
terepjárójában, a
főváros XXII. kerületében, a Gerinc és Pék utca sarkán végezte
ki egy géppisztolysorozattal egy máig ismeretlen férfi. Megírtuk, a
gyilkosság nyomozásának elrendelése egybeesett a
Buda-Cash-botrány kirobbanásával. Rendőrségi
forrásokból portálunk akkor úgy értesült, hogy a
cég elleni vizsgálatban akadtak olyan információkra a
nyomozók, amiért újra elindították a
február végéig meghosszabbított, ismeretlen tettes ellen
zajló gyilkosság
nyomozását.
A
Buda-Cash-botrány kirobbanása után porolták le a
Reichardt-gyilkosság aktáit. Fotó: civilhetes.net
EGYKORI TITKOSSZOLGÁK IS ÉRINTETTEK LEHETNEK?
Úgy
tudjuk, a
titkosszolgálat kötelékébe tartozó egykori hivatásosok szerepét
is vizsgálja a rendőrség a
London Brókerház volt tulajdonosának meggyilkolása ügyében. Az
önmagát megnevezni nem kívánó, ám a tizenhat évvel ezelőtti
gyilkosság nyomozását jól ismerő forrásunk szerint
ugyanis felmerült
annak a gyanúja,
hogy a Reichardtal és üzlettársaival feltételezhetően súlyos
gazdasági bűncselekményeket elkövető egykori titkosszolgáknak
felbujtóként közük lehet a bróker megöléséhez. Értesüléseink
szerint az ügyben eljáró Nemzeti Nyomozó Iroda ennek a
szálnak az ellenőrzését is indokoltnak találta és az NNI-vel
több eljárásban is együttműködő, nyílt nyomozást nem
folytató Nemzeti
Védelmi Szolgálat rávetette magát erre a vonalra. Más forrásból
úgy tudjuk, a védelmi szolgálat a Reichardt-ügyben rendőrök és
titkosszolgák vonatkozásában enyhébb súlyú visszaéléseket is
feltárt, de ezek a bűncselekmények már régen elévültek.
AZ ALKUKÖTÉS ELŐTT LŐTTÉK SZITÁVÁ
Utóbbira
jó példa lehet az a korábbi információnk, hogy a merénylet után
ugyan több szálon is nyomoztak, ám a
legfontosabb, a gyilkosságra leginkább indítékul szolgáló
vonal, Reichardt alkukötési kezdeményezése kimaradt a
nyomozásból. Megírtuk, a bróker a meggyilkolása
előtt nem sokkal besétált a Budapesti Rendőr-főkapitányság
Gazdaságvédelmi Főosztályára és közölte, „van
egy nagy dobása”,
mivel saját cégénél, a London
Brókernél piramisjáték és sikkasztások zajlanak. Beszélt
arról is, hogy a kétes ügyletekről maga is tudott, sőt, részt
is vett azokban, de kérte kihallgatóját, hogy az általa –
a későbbiekben – elmondott
információkért cserébe együttműködő gyanúsítottként
vehessen részt a további eljárásban. Az
alku végül azért nem köttetett meg, mert Reichardtot 2000. január
14-én saját háza előtt, terepjárójában, egy
ismeretlen bérgyilkos
agyonlőtte.
REICHARDT A SZOLGÁLATOK EMBEREIT IS FELDOBTA VOLNA
Visszatérve a titkosszolgálati szálhoz, ezt erősíti még az az információnk is, hogyReichardt nem csak volt haragosait akarta feldobni, hanem arról a – bűnözőkből és titkosszolgálati személyekből álló – bűnszervezetről is ki akart pakolni, melynek tagjai a 90-es években strómanok segítségével milliárdokat talicskáztak ki a privatizációnak nevezett szabadrablás során megszerzett cégekből. Reichardt alkukötésére azonban az ismert okok miatt már nem kerülhetett sor. Rendőrségi forrásunk szerint a gyilkosságban a titkosszolgálati megbízók szerepét ugyan egyelőre nem sikerült igazolni, de a vizsgálódás még nem ért véget.
Más
forrásból is úgy értesültünk, hogy egyelőre nem
érkezett feljelentés a
szolgálatok embereivel szemben nyílt eljárásokat
folytató Központi
Nyomozó Főügyészséghez. A
titkosszolgálati szál ebben az ügyben egyébként azért sem lehet
meglepetés, mivel megírtuk, korábban olyan információk is
eljutottak portálunkhoz, hogy a
szolgálatok figyelhették is a brókert, ezért
nem kizárt, hogy több akta is porosodhat Reichardtról és
egykori cégéről a titkosszolgálatoknál.
A
kivégzett bróker haragosai a szolgálatok segítségével jutottak
egyre feljebb. Később mindent elszedtek tőlük. Fotó: atv.hu
MILLIÁRDOS BIZNISZ TITKOSSZOLGÁLATI SEGÍTSÉGGEL
A
szolgálatok érintettségét feltételezheti az is, amiről a Privát
Kopó bűnügyi magazin számolt
be, hogy Reichardt
haragosai kapcsolatban állhattak áruló hivatásosokkal.
A cikk szerzője néhány évvel ezelőtti írásában ugyanis
tényként közölte, hogy Kovács Tibor, a
Buda-Cash Brókerház egyik alapítója, illetve
üzlettársa,
Rózsa Ferenc nagyon sokat
köszönhetnek a szolgálatoknak:
a két„vállalkozó” a
tököli fiatalkorúak börtönében kezdte a „karrierjét”, majszolta
a rabkosztot a nyolcvanas évek első felében és amolyan
börtönbarátság szövődött közöttük, Rózsa azonban
két hónap raboskodás után kegyelemben részesült, és
elhagyhatta a tököli rácsos intézményt. Egy évvel később
pedig már az állambiztonsági szolgálat fedőcégeként működő
Sprint-Börze Kisszövetkezet elnöki bőrfoteljébe huppant–
emelte ki a szerző, hozzátéve, hogy Rózsa később levelet
íratott a munkáltatójával, a „Cég” pedig garanciát vállalt
Kovácsért, akit ezért feltételesen szabadlábra helyeztek. Néhány
évvel később már a
két börtönlakó győzött a Budalakk
ÉTA, a Budalakk, valamint a Dunalakk festékgyárak privatizációjára
kiírt pályázatokon, úgy,
hogy fillérekért felvásárolt kárpótlási jegyekkel,
és „soha
vissza nem fizetendő” Egzisztencia-hitelből
fizették meg a festékgyárak vételárát. A több százmillió
forintos kölcsönöket a Kunos Péter-vezette Agrobank, illetve a
Fekete János-féle Leumi Bank folyósították. Ugyanígy
került strómanokon keresztül a kezükbe a Fővárosi
Ingatlanközvetítő (FIK) Rt. is,
melynek részvényeit Kovács közvetve a Reichardt által
tulajdonolt London Brókernél helyezte letétbe. Kovács és Rózsa
évek óta nincstelenként tengetik
életüket, „valakik” ugyanis mindent
elszedtek tőlük.
Az életüket, a szabadságukat viszont meghagyták, mert nem
ellenkeztek, amikor az összeharácsolt vagyont
úgymond “elvonták” tőlük
– emelte ki a bűnügyi portál. Nem mindenki volt ilyen
szerencsés…
Címlapfotó:
nepszava.hu
Az olajozás maga volt a Kánaán
A
hírhedt olajos cég, az Energol Rt. egykori vezetőit, Drobilich
Gábort, Dékány Istvánt és a korábban az MSZMP KB agitációs és
propagandaosztályán tevékenykedő Csikós Józsefet hallgatták
meg csütörtökön a Cinóber-gyilkosság tárgyalásán a Fővárosi
Törvényszéken. A tanúk mindegyike cáfolta azokat a
tanúvallomásokat, hogy Portik Tamás és Ferencsik Attila egy
ötmilliós tartozás miatt lövette agyon az áldozatot. A perben
meghallgatták azt a tanút is, aki több mint tíz évvel a
gyilkosság után új információkkal szolgált a nyomozóknak,
hiszen az emberölés napján látta Cinóber feltételezett
gyilkosát.
PÁMER
DÁVID – PestiSrácok.hu
Tanúmeghallgatásokkal
folytatódott a Domák Ferenc Cinóber ellen elkövetett merénylet
perekedden a Fővárosi Törvényszéken. Az
egykori lányfuttatót 1996. december 18-án a kora esti órákban,
Üllői úti lakása előtt lőtték agyon. A Fővárosi Főügyészség
vádirata szerint a tizenkilenc évvel ezelőtti gyilkosságra egy
elszámolási vita miatt az Energol Rt. két egykori igazgatója,
Portik Tamás és Ferencsik Attila adott megbízást a
több magyarországi gyilkossággal is kapcsolatba hozott szlovák
állampolgárságú Jozef
Rohácnak. A hírhedt olajos cég, az Energol Rt. több
vezetőjét, Drobilich Gábort, Dékány Istvánt és akorábban
az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályán tevékenykedő Csikós
Józsefet, illetve
a gyilkossági ügy szemtanúját hallgatta meg a mai
tárgyaláson a bíróság.
Drobilich
Gábor szerint az Energol Rt. nem élt az erőszak eszközével a
konkurenciaharc során. A rendőri jelentések ennek ellentmondanak.
Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
DROBILICH NEM TUD KONFLIKTUSRÓL
A
cég volt belkereskedelmi igazgatóját, Drobilich
Gábort
korábban, más gyilkossági ügyek kapcsán már többször
meghallgatta a bíróság. A tanú újra elmondta, nem tud arról,
hogy egykori társai bármilyen bűncselekményt is elkövettek volna
és szerinte Portikék nem is ismerték az áldozatot, így
vitájukról sincs tudomása. Szerinte az is „marhaság”,
hogy a vádlottak valakit egy ötmillió forintos tartozás miatt
végeztetnek ki, majd hozzátette, a vádbeli összegnél jóval
több, százmillió forintot is meghaladó kintlévőségeik voltak,
így sokan, sok pénzzel tartoztak nekik, amiket már nem tudtak
visszaszerezni, mégsem esett soha emiatt senkinek bántódása –
állította a tanú, aki elmondása szerint nem is ismeri az őt
vallomásaiban többször is megemlítő védett tanút. Drobilich
hangsúlyozta, az a bécsi találkozó is csak Portik
titkárnője “fejében
lehetett”,
amin állítólag valamikor a gyilkosság után vett részt a nőn és
a tanún kívül még Portik és Ferencsik. Az ügy elsőrendű
vádlottját, Jozef Rohácot is jól ismerő férfi még azt is
kijelentette, hogy Portik
nem olajozott, ő ebbe az egészbe csak úgy„belecsúszott”.
A TANÚ SZERINT AZ OLAJOZÁS MAGA VOLT A KÁNAÁN
Ugyancsak
nem ismerte a Portik-ügyek legfontosabb koronatanúját az a Dékány
István sem,
aki a 90-es években az olajos cég kereskedelmi és gazdasági
vezérigazgató-helyettese volt. A férfi az akkori időket
felidézve, és a vádlottak vagyoni helyzetére utalva elmondta,
hogy az
olajozás maga volt a Kánaán, és az üzletág olyan magas hozamot
hozott, amivel semmi nem vetekedett. A
tanú rövid vallomásában elmondta még, hogy nem emlékszik rá,
hogy a vádlottak ötmillió forintos kölcsönt adtak volna a
későbbi sértettnek. A tanú ráadásul a ma szintén
meghallgatott Szabó
Józseffel együtt kifejezetten jó színben tüntette fel Portikot
és Ferencsiket. Az
Energol Rt. volt felügyelőbizottsági elnöke
egyenesen„szeretetreméltó,
tisztelettudó” emberekként
jellemezte a Cinóber lelövetésével összefüggésbe hozott
vádlottakat.
Drobilich
Gábor, az Energol Rt. belkereskedelmi igazgatója a Fővárosi
Törvényszéken. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
CSIKÓS NEM FOGLALKOZOTT A VÁDLOTTAK MAGÁNÉLETÉVEL
Nem
tudott kölcsönügyletről és állítása szerint nem ismerte
Portik titkárnőjét a rendszerváltás előtt az MSZMP KB agitációs
és propagandaosztályán tevékenykedő Csikós József sem, aki
Kerekes Istvántól 1996 márciusában vette át a vezérigazgatói
feladatokat. A tanú elmondta, hogy a cégben jogi jellegű munkákat
látott el, azzal pedig nem foglalkozott, hogy a tulajdonosok mivel
foglalkoztak a szabadidejükben.
Csikós Józsefnek sem volt fogalma arról, hogy az Energol a
konfliktusait erőszakos úton oldotta meg, aminek
némiképp ellentmond az a rendőri
jelentés, amely szerint az energolosok a hozzájuk csatlakozó orosz
és ukrán bűnözőkkel védelmi pénzeket szedtek több
olajvállalkozótól, később pedig ezeket a vállalkozásokat
erőszakosan megszerezték, majd „módszerekben
és eszközökben nem válogatva folytatták az olajjal való
törvénysértő kereskedést”.
ELSZÓLTA MAGÁT AZ AGITPROPOS
A
tanú beszélt arról is, hogy 1996. december 6-án adóvizsgálat
indult a cég ellen, majd annak lezárulta után, december
22-én, szűk körben egy közös, karácsony
előtti „pezsgőbontáson” –
Ferencsik Attilával együtt – vettek részt – állított
Csikós. Ez
a kijelentés a negyedrendű
vádlottat azért érintette kellemetlenül, mert védekezése
szerint ő akkor már napok óta külföldön tartózkodott.Ferencsik
a tárgyaláson ezt meg is jegyezte, majd a tanú úgy korrigálta
kijelentését, hogy nem emlékszik pontosan, lehet, hogy az
összejövetelen csupán a vádlott nevét emlegették, ő maga pedig
nem is volt jelen.
A
tanú a merénylet előtt látott egy hosszú, őszes hajú
elkövetőt, de nem ismerte fel Jozef Rohácot. Fotó: parameter.sk
NEM ISMERTÉK FEL ROHÁCOT
A
perben meghallgatták azt a tanút is, aki több mint tíz évvel a
gyilkosság után új információkkal szolgált a
nyomozóknak. Csütörtökre
idézte a bíróság ugyanis a vád tanúját, aki az
emberölés előtt láthatta a feltételezett elkövetőt. A
hölgyet 1996-ban még nem hallgatták ki tanúként, csupán a
helyszínen kérdezték a történtekről. Akkor annyit árult el
a rendőröknek, hogy Üllői úti lakása fele tartva látta az
autója csomagtartójában pakoló Cinóbert, majd a következő
pillanatban két nagy durranásra lett figyelmes, de hátra már nem
nézett. A nő csak az újraindított nyomozásban, 2012
tavaszán tett vallomást. A bíróságon pedig kérdésre elmondta,
hogy a
gyilkosság napján,
a kora esti órákban hazafele tartvaszembejött
vele egy 160-165 centiméter magasságú, negyven év körüli gyanús
alak, akitől
nagyon megijedt. Miután továbbhaladt, látta az éppen az autója
csomagtartójában matató Cinóbert, akivel üdvözölték egymást.
A nő nem sokkal később két
tompa lövésre lett figyelmes, de nem mert hátrafordulni. A
tanú előadta még, hogy mivel az emberölés előtt körülbelül
másfél méterre állt a gyanús férfitől, az még eszébe jutott,
hogy hosszabb, őszes, rendezetlen haja volt. A rendőrségen
kérdezték is tőle, hogy nem lehetett-e paróka a férfin, de a
hölgy erre már nem emlékezett, ahogy ennyi idő távlatából azt
sem tudta megmondani, hogy Jozef Rohácot látta-e a gyilkosság
napján a helyszínen. A
per további tanúk meghallgatásával február 26-án folytatódik.
Címlapfotó:
Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Eltűnhettek a rendőrségről a Cinóber-merénylet fontos bizonyítékai
Nemcsak
a négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantás,
hanem az 1996 decemberében történt Cinóber-gyilkosság
nyomozásának aktáiból is kulcsfontosságú bizonyítékok
hiányoznak – hangzott el tizenkilenc évvel ezelőtti
gyilkosság csütörtöki tárgyalásán, a Fővárosi Törvényszéken.
Egy 2014 novemberi rendőri jelentésben ugyanis az szerepel, hogy
valaki a rendőrségen eltüntethette Cinóber híváslistáját,
emiatt pedig ma már nem lehet beazonosítani azt a személyt, aki
néhány perccel a gyilkosság előtt telefonon a lakása elé csalta
az egykori lányfuttatót.
PÁMER
DÁVID – PestiSrácok.hu
Tanúmeghallgatásokkal
és iratismertetéssel folytatódott a csaknem húsz éve történt
Cinóber-gyilkosság tárgyalása csütörtökön a Fővárosi
Törvényszéken. Az
egykori lányfuttatót 1996. december 18-án a kora esti órákban,
Üllői úti lakása előtt lőtték agyon. A Fővárosi Főügyészség
vádirata szerint a tizenkilenc évvel ezelőtti gyilkosságra egy
elszámolási vita miatt az Energol Rt. két egykori igazgatója,
Portik Tamás és Ferencsik Attila adott megbízást a
több magyarországi gyilkossággal is kapcsolatba hozott szlovák
állampolgárságú Jozef
Rohácnak.
AZ ÁLDOZAT ÉLETTÁRSA NEM TUDOTT ELLENSÉGEKRŐL
Viszonylag
kevés konkrétumról tudott elmondani a merényletről a
mai tárgyaláson elsőként meghallgatott R.
Ágnes. Az
áldozat egykori élettársa elmondta, Cinóber a
kora esti órákban egy
telefonhívást kapott és
azonnal a ház előtt parkoló kocsijához
rohant. Pár perccel később pedig élettársa már halott
volt, fejbe lőtték.
A nő arról nem tudott beszámolni, hogy férjének kik voltak
az ellenségei és kinek, vagy kiknek állt érdekében Cinóber
megöletése. R. Ágnes mindenesetre annyit elismert, hogy
elképzelhető, Domák
halálához üzleti ügyei vezethettek,
amire állítása szerint nem volt rálátása. Arra viszont
emlékezett, hogy a halála előtt 4-5 nappal valaki
telefonon megfenyegette azzal a szöveggel, hogy „ismerlek
téged, te is nagyon vigyázz magadra”.
Cinóbert,
akárcsak Prisztás Józsefet, hidegvérrel végezték ki 1996
decemberében Fotó: MTI/Mihádák Zoltán
NEM JÖTT EL A SZEMTANÚ
Csütörtökre
idézte a bíróság a
vád egyik fontos tanúját is, aki az emberölés előtt láthatta
a feltételezett elkövetőt. Mivel a szemtanú nem jelent meg a
mai tárgyaláson, ezért a bíróság egy tizenkilenc évvel ezelőtt
rögzített rendőri jelentést olvasott fel, amelyben összegezték
a tanú által a gyilkosság után elmondottakat. A felolvasás során
kiderült, hogy a
hölgy 1996-ban még nem hallgatták ki tanúként, csupán a
helyszínen kérdezték a történtekről. Akkor annyit
árult el a rendőröknek, hogy Üllői
úti lakása fele tartva látta az autója csomagtartójában pakoló
Cinóbert, majd
a következő pillanatban két nagy durranásra lett figyelmes, de
hátra már nem nézett. A nő újraindított nyomozásban
tett vallomását egyelőre nem ismertették, de úgy tudjuk,
annyiban változtatta meg vallomását, hogy nem sokkal Cinóber
megölése előtt látott egy gyanús alakot a helyszínen, ám a
feltételezett tettest nem tudta azonosítani.
DOMÁK AZT HITTE, NEM JUT PRISZTÁS SORSÁRA
Érdekes
részletek derültek ki az áldozat édesanyjának felolvasott
vallomásából is. A nő szerint amikor Domákot kivégezték,
barátait ez nagyon meglepte, mivel“ő
csak egy kis porszem volt” az
éjszakában. De a vallomásban szerepelt az is, hogy Cinóber
stróman volt több olajos cégben ,
melyek haszna a férfi halála után nem a sértett családjához,
hanem a Domák mögött álló olajvállalkozókhoz került. Domák
Ferencné elmondta még, hogy fia ismerte
a szintén lelőtt Prisztás Józsefet, illetve a pár nappal később
életveszélyesen megsebesített Lakatos Csaba hajtót és
a Portikot fiatalon felkaroló, ugyancsak betámadott Totka
Pált is.
A prostituáltak futtatásával is foglalkozó férfi ennek
ellenére megnyugtatta
az édesanyját,
mivel nem tartotta velük a kapcsolatot, ő biztosan
nem fog a felsorolt személyek sorsára jutni. Nem
lett igaza…
Domák
Ferenc nem ijedt meg Prisztás József lelövésétől, pedig őt is
halálosan megfenyegették. Fotó: borsonline.hu
A CINÓBER-ÜGYBEN IS FONTOS BIZONYÍTÉKOK TŰNTEK EL
A
tárgyaláson olyan pikáns és megdöbbentő részletre is fény
derült a gyilkosság utáni első nyomozás „hibáiról”, hogy
például az 1996 december 18-án megöltáldozat
híváslistája csupán december tizedikéig volt meg, a többi pedig
már nem fellelhető. Az
ügyész a tárgyaláson hangsúlyozta, hogy ez
az akkori rendőrség felelőssége, de még a bíró szerint is
érthetetlen, hogy éppen az emberölés napjáról nincs meg az
áldozat híváslistája. A Cinóber-gyilkosság ügyében
egyébként a BRFK életvédelmi alosztálya nyomozott, annak
vezetője pedig korábban úgy nyilatkozott, hogy “lövésük
sem volt a tettesekről”,
a bűncselekmény hátteréről. Cserni
János tanácsvezető bíró később felolvasta az esettel
foglalkozó 2014 novemberében rögzített rendőri jelentést,
melyben utaltak arra, nem kideríthető, hogy a szolgáltatótól nem
érkeztek meg a kért adatok, vagy pedig a
rendőrségnél egyszerűen eltűntek a bizonyítékok. A
jelentésben leszögezték, az
akkori „hiányosságokat” az
új nyomozásban már nem lehetett pótolni,
így továbbra is rejtély,
hogy pár perccel az emberölés előtt ki volt az a személy, aki a
háza előtt parkoló autójához csalta Cinóbert. A
Portik-ügyek koronatanúja, Radnai
László egyébként
évekkel ezelőtt a Nemzeti Nyomozó Irodában azt vallotta ezzel
kapcsolatban, hogy tudomása szerint
egy bizonyos H. Kálmán csalta le a lányfuttatással,
drogkereskedelemmel is foglalkozó Domákot. Úgy
tudjuk, a férfit ezzel kapcsolatban kihallgatták a rendőrök, de
azt mondta, hogy nem emlékszik, beszélt-e aznap Cinóberrel.
Figyelemre méltó, hogy az Aranykéz utcai robbantás nyomozása
során is gyanús körülmények között tűnt el a
BRFK-ról két fontos kamerafelvétel,
amiken – a megmaradt rendőri jelentések szerint – jól
felismerhetően látszódott a robbantással vádolt Jozef
Rohác. Ennek
kapcsán még a Nemzeti Védelmi Szolgálat is vizsgálódott,
illetve a 90-es évek gyilkosságaiban nyílt nyomozást folytató
Nemzeti Nyomozó Iroda bűnpártolás és hivatali visszaélés miatt
feljelentést tett, ám elévülés okán a Központi
Nyomozó Főügyészség nem rendelt el nyomozást. De
az is csak a szerencsének köszönhető, hogy
még a 2008-2009-es nyomozás során a
BRFK életvédelmi alosztályát korábban vezető Doszpot Péter
dolgozószobájában, a szekrény alján találtak több, az
Aranykéz utcához kapcsolódó videóanyagot, amelyeket szintén nem
csatoltak a nyomozati anyagokhoz.
AZ EGÉSZ ALVILÁG ISMERTE AZ ÁLDOZATOT
A
Cinóber-ügyben vallomást tett az éjszakai élet egykori
nagypályása Csobolya
Attila is.
Prisztás József volt üzlettársa még a 70-es évek végén
ismerte megCinóbert,
akiről elmondta, hogy egy tipikus éjszakai srác volt, filmben is
szerepelt, illetve az akkori alvilágban a
80-as években már szinte mindenki ismerte a nevét.
Csobolya hozzátette, mielőtt a lányfuttatót lelőtték, olyan
hírek terjengtek Domákról, hogy belefolyt a
kábítószer-kereskedelembe, sőt, maga is fogyasztó volt. Szerinte
a férfinek sosem volt stabil pénzügyi helyzete, „amije
volt, azt szinte azonnal elszórta, elszívta, elitta, barátokra
költötte”.
Egy azóta már elhunyt ismerőse azt mesélte még el Domákról,
hogy olajos
cégekkel, köztük az Energol Rt-vel is „számlázási
kapcsolatba került” –
mondta el rövid vallomásában Csobolya, aki hangsúlyozta, az
éjszakából Ferencsiknek feltétlenül ismernie kellett Cinóbert,
de a negyedrendű vádlott tagadta mindezt. A nehézfiú
még a sértettel összefüggésben annyit emelt ki, hogy
szerinte elképzelhetetlen,
hogy a megbízhatatlan férfinak valaki milliós összeget adjon
kölcsön,
kivéve, ha üzleti szál kötötte őket össze. A per további
tanúk meghallgatásával november 17-én folytatódik.
A
vezető képen: Jozef Rohác a bíróságon – Fotó: Mészáros
Péter/PestiSrácok.hu
Csak megrovást kaptak Gergényiék a 2006-os túlkapásokért
Na
meg egy becsületrendet Ki is osztja itt a parancsokat a vakolók
melyik páholya ?
A
minden gyanun felett állók megint csak egy balekot vesztettek !
Kilenc
évet kellett várni, hogy a Fővárosi Törvényszék Katonai
Tanácsa meghozza az elsőfokú ítéletét a 2006-os rendőri
túlkapások ügyében. A bíróság ma a legenyhébb szankcióban,
megrovásban részesítette Gergényi Péter vezérőrnagyot,
volt budapesti főkapitányt és egyik vádlott-társát a 2006 őszi
eseményekkel összefüggésben elkövetett katonai bűncselekmények
miatt. Az ítélet nem jogerős. Gergényi ügyvédje a
PestiSrácok.hu-nak úgy nyilatkozott, „nincs olyan
bűncselekmény, amit ügyfele elkövetett volna.”
Csak
megrovást kaptak Gergényiék a 2006-os rendőri túlkapásokért. A
Fővárosi Törvényszék ma kihirdette, hogy a a
legenyhébb szankcióban, megrovásban részesíti Gergényi Péter
vezérőrnagyot, volt budapesti főkapitányt és egyik
vádlott-társát a 2006 őszi eseményekkel összefüggésben
elkövetett katonai bűncselekmények miatt. A
volt budapesti főkapitány elöljárói intézkedés elmulasztása,
a negyedrendű vádlott, aki a tévészékház ostrománál a rendőri
erők helyszínparancsnoka volt, parancs iránti engedetlenség miatt
kapott megrovást. Az ítélet nem jogerős.
Az
ügyben megvádolt további
tizenkét rendőrtiszt,
köztük Bene László altábornagy, volt országos főkapitány és
Dobozi József vezérőrnagy, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat
(Rebisz) volt parancsnoka esetében
a bíróság megszüntette az eljárást. Ennek
oka javarészt az volt, hogy bár az elsőfokú bíróság szerint
feltehetően történtek kötelességszegések, így a vádbeli
cselekmények enyhébb, vétségi alakzata megállapítható lenne,
ám az 9 év elteltével már elévült, nem büntethető. A
súlyosabb, időközben még el nem évült bűntetti alakzat
megállapításához szükséges jelentős hátrány viszont a
legtöbb esetben már nem állapítható meg.
Az
ügyészség a tévészékház szeptember 18-19-ei ostrománál és
az azt követő napokban, illetve október 23-án a főváros utcáin
történtekkel kapcsolatban jobbára mulasztással elkövetett
katonai bűncselekmények miatt emelt vádat a három rendőr
tábornok és tizenegy rendőrtiszt ellen. Az ügyészség a
székházostrommal kapcsolatban lényegében azt rótta Gergényi
Péter terhére: világossá kellett válnia számára, hogy a
helyszínparancsnok nem hajtja végre a székház megvédésére
vonatkozó parancsot, mégsem tett érdemi intézkedéseket a parancs
végrehajtásáért. A tévészékház ostromát követő
eseményekkel kapcsolatos vádpontok szerint a csapaterős rendőri
intézkedések során az alegységparancsnokok nem intézkedtek annak
érdekében, hogy megelőzzék, félbeszakítsák, illetve utólag
kivizsgálják alárendeltjeik túlkapásait.
Ez
a hülye zsidó akkora bunkó , hogy még a szögek is elgörbülnek
mielőtt a bunkó lesúlytana , a haja is befele nő , és úgy kell
lerágnia mert az agyát is besározná !!!
A
vádlottak az eljárás során javarészt tagadták bűnösségüket. A
csütörtökön kihirdetett ítélet
szóbeli indoklása szerint a székházostromnál a
helyszínparancsnok tevékenysége az esti órákban még ha nem is
volt hibátlan – főleg az alárendeltek koordinációját illetően
-, de bűncselekményt nem valósított meg. Az
állomány zöme hősiesen és önfeláldozóan, testi épsége,
élete kockáztatása árán is igyekezett teljesíteni a
parancsot. Több
mint kétszáz rendőr megsebesült, köztük volt aki életveszélyes
koponyasérüléseket szenvedett. Ám mindez végül
hiábavaló volt. Az indoklás szerint a
döntő pillanat az lehetett, mikor az egyik helyszínen tartózkodó –
az eljárásban csak tanúként szereplő – rendőrtiszt
nyíltan megtagadta a székház megvédésére vonatkozó
parancsot. A
bíró idézte a rendőrségi rádión folyó kommunikációt, mely
szerint a
rendőrtiszt mondta Gergényinek: kiviszi az egész állományt, mert
nem akarnak az lángoló épületben megfulladni. Gergényi azt
válaszolta: “maradjatok még!” A
bíró megállapította, hogy ez csak parancsként értelmezhető.
Majd videofelvételeket mutatott a székház belsejében uralkodó
állapotokról az épület feladása körüli időben, éjfél körül,
illetve azt követően. A bíró szerint a felvételek azt
támasztják alá, hogy akkoriban nem volt támadás, a rendőrök
nyugodtnak látszanak, nem volt indokolt, hogy a paranccsal
szembeszegülve feladják a székházat. A
történtek oka a meg sem vádolt rendőrtiszt nyílt
parancsmegtagadása, bomlasztó tevékenysége volt:
ő vette rá a helyszínparancsnokot is az épület feladására.
Mindezzel kapcsolatban megállapítható a jelentős hátrányt okozó
kötelezettségszegés, a helyszínparancsnok részéről a
paranccsal szembeni engedetlenségnek, a budapesti főkapitány
részéről pedig az ezzel összefüggésben elkövetett elöljárói
intézkedés elmulasztásának bűntette.
A
Bene Lászlóval kapcsolatos vádakkal összefüggésben a bíró
többször utalt kötelességszegésre. Az ügyészség szerint Bene
tudott arról, hogy alárendeltjeivel kapcsolatban felmerült
bűncselekmény gyanúja, mégsem intézkedett a felelősség
kivizsgálásáért. A bíró meglehetősen életszerűtlennek
minősítette a volt országos főkapitánynak azt a védekezését,
hogy nem látott egy olyan jelentést, amelynek elkészítésére
maga adott utasítást.
Azzal
kapcsolatban, hogy október 23-án a rendőröket azonosítószám
nélkül vetették be, ami súlyos túlkapásokra adott lehetőséget,
a bíró szóvá tette: az eljárás során képtelenség volt
megállapítani egy országos rendőr-főkapitányi utasításról,
hogy egyáltalán létezett-e vagy sem. A
szakmailag kifogásolható szabályozásnak pedig oka lehetett, hogy
jogi területen egy olyan kolléga kapcsolódott be a munkába, aki 9
év alatt 10 beosztásban volt. Amolyan “titán-káder… ti
tán tudtok valamit kezdeni vele” – jegyezte meg a bíró a
rendőrség személyzeti viszonyaira célozva. A súlyosabb,
bűntetti alakzat megállapításához szükséges jelentős hátrány
azonban a bíró szerint ezekben az esetekben sem volt bizonyítható,
így ezek is elévültek.
A
joghátrány kiszabásánál a bíró súlyosító körülményként
értékelte, hogy nagyon sok rendőr megsérült, ugyanakkor
nyomatékos enyhítő körülményként a jelentős időmúlást. A
bíró szóvá tette, hogy jogszabály-módosítások miatt
jelentősen megnőtt bizonyos ügyekben a katonai büntetőeljárások
időtartama. Továbbá, hogy az ügyekben eljáró rendőrök
szavahihetősége alaposan megkérdőjeleződött, az ügyészség
mégsem vizsgálta ki alaposan az ilyen ügyeket. A bíró az
itélethírdetés során ismertetett egy 2006 őszi rendőri
intézkedésről szóló jelentést, amely köszönő viszonyban sem
volt a történtekről bemutatott videofelvétellel.
A
két elmarasztalt vádlott felmentésért, az ügyész minden vádlott
esetében súlyosítás, illetve bűnösség megállapításáért
fellebbezett,
így a büntetőper a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik majd
másodfokon.
Gergényi
Péter ügyvédje, Gulyás Gábor a PestiSrácok.hu-nak elmondta,
megdöbbentek az ítéleten, részben amiatt is, mert szerinte
érthetetlen, hogy míg mások elévülés miatt nem lettek elítélve,
addig a volt budapesti főkapitánynál megállapították a
bűnösséget. Az ügyvéd hozzátette, „nincs olyan
bűncselekmény, amit ügyfele elkövetett volna”,
ezért bízik abban, hogy a másodfokú bíróság kimondja
Gergényi Péter ártatlanságát.
Fotók:
Mészáros Péter/PestiSrácok.hu
Film készült a 90-es évekbeli leszámolásos ügyekről – Videóval!
A
tervek szerint hamarosan a mozikban is bemutatják a Vérösvény
című dokumentum-játékfilmet, amelyet a 90-es évek alvilágáról
készített Kisberk Szabolcs, a HírTv egykori Célpont műsorának
főszerkesztője. A szerző olyan témához nyúlt, amivel a
rendszerváltás óta film formájában senki nem foglalkozott.
Komoly, átfogó dokumentumfilm nem készült ugyanis ennek az
időszaknak az alvilági figuráiról, a köztük lezajlott
hatalomátvételekről, leszámolásokról, az akkor kiépített és
egészen a közelmúltig jól működő korrupciós rendszerről és
annak haszonélvezőiről. A premier előtti vetítésen jártunk.
PÁMER
DÁVID – PestiSrácok.hu
A
film a 90-es évek leszámolásos ügyeit veszi sorra,
az olajozástól kezdve a merényleteken, robbantásokon és
kivégzéseken át, egészen az alvilág jelen korig tartó
újrafelosztásáig. A filmben megszólalnak
egykori gyilkossági nyomozók, politikusok, Portik Tamás anyósa,
Vizoviczki egykori testőre, bizalmi embere, illetve a
hazai alvilág “nagyöregje”, Tasnádi
Péter is.
De szóba kerül a Cattani-csoport szétverése, az olajszőkítés,
a politikai színezetű robbantások, kilóra megvett újságírók,
valamint az is, hogy az éjszakai életben szédületes karriert
befutó Portik
Tamás és Vizoviczki László felemelkedésével szinte egy időben
fonódott össze a rendőrség és a politika a maffiával. A
mű emellett archív felvételek segítségével részletesen elemzi
a magyar alvilági háború legvéresebb leszámolásait, így
például az Aranykéz utcai robbantást, Fenyő János
médiavállalkozó meggyilkolását és a milliárdos üzletember,
Prisztás József lelövését is.
FÉLREÁLLÍTOTTÁK AZ ENERGOLOSRA DOLGOZÓ NYOMOZÓT
A
magyar maffiaháborút kirobbantó gyilkosság miatt egyébként az
egykori Energol-vezért nem jogerősen néhány héttel ezelőtt
ítélte tíz év fegyházbüntetésre a bíróság. A film is
rámutat arra a ma már közismert tényre, amire már az akkori
nyomozást lezáró, 1997-ben jegyzett összefoglaló
jelentés is
utalt, hogy a
rendőrök már tizenkilenc évvel ezelőtt is tudták, hogy az 1996.
november elsejei gyilkosságot Portik Tamás rendelhette meg.
Az ügyet tárgyaló bíró az ítélethirdetéskor meg is jegyezte,
hogy a korábbi nyomozás feltárta a bűncselekmény indítékát,
illetve azokat a személyeket, akik részt vállaltak a
merényletben, éppen emiatt érthetetlen, miért nem nyomoztak
tovább. Az alkotók többek között utóbbi kérdésre is
keresték a választ. A
műből például kiderül, hogy milyen módszerrel lehetetlenítik
el és „veszik
le” Portik-ügyeiről a
film egyik főszereplőjét, az
Energol-vezér alvilági „karrierjét” jól
ismerő idős, tapasztalt nyomozót,
aki pontosan tudta, hogy Portik Tamás áll nem csak a milliárdos
vállalkozó megölése, hanem több, a közelmúltig megoldatlan
maffialeszámolás mögött is.
MELLÉBESZÉLTEK A „SZTÁRZSARUK”
Külön
figyelmet érdemel Portik szerepéről és a leszámolásokról
nyilatkozó egykori sztárzsaru, a BRFK életvédelmi alosztályának
egykori vezetője, Doszpot
Péter.
Az alezredes arról beszélt a filmben, hogy “Portik
ki lett hallgatva és folyamatosan látókörben volt”. Érdekes,
hogy egy
néhány évvel ezelőtti interjúban még egészen másképpen
emlékezett a „sztárzsaru”:
a hvg.hu-nak ugyanis arról beszélt, hogy egyik merényletnél sem
jött szóba a több gyilkossági ügyben felbujtással
vádolt Portik. Utóbbi kijelentése kapcsán egyébként a
PestiSrácok.hu leszámolásos ügyekre rálátó, önmagát
megnevezni nem kívánó rendőrségi forrása korábban úgy
fogalmazott, hogy Doszpot nyilatkozatatermészetesen „arcátlan
hazugság” volt.
De mellébeszélt a dokumentumfilmben a „sztárzsaru” elődje,
az 1996-ban visszavonult, azóta magánnyomozói irodát
működtető Chilkó
Ferenc is,
aki a
Fenyő-gyilkosság miatt került célkeresztbe,
miután a leszámolás helyszínéről, a médiavállalkozót ért
halálos lövések után felhívta egy albán gengszter, Portik volt
testőre, Salihi Mead. Chilkó korábban több fórumon is
kikérte magának, hogy őt ebbe az ügyben
belerángatták.Kijelentette azt
is, hogy kollégáinak már
akkor tudni
kellett volna, hogy a szlovák-vonal lehet a gyilkosság megoldásának
kulcsa. Ehhez
képest a
több tanúvallomás szerint a merénylet nyomozásának
félresiklatásában kulcsszerepet vállaló Chilkó 2010-ben
még maga is arról beszélt egy,
a TV2-nek adott interjújában, hogy jó nyomon járnak a rendőrök,
mivel az
elkövetők biztosan albánok voltak.
TASNÁDI IS AZ ENERGOL-VEZÉRRE VALLOTT
Meglepő
nyíltsággal beszélt viszont Portik
Tamásról
és Vizoviczki
Lászlóról
a jelenleg is súlyos bűncselekmények miatt börtönbüntetését
töltő Tasnádi
Péter,aki
korábbi nyilvános szerepléseikor még egyáltalán nem volt ilyen
bőbeszédű a fentebb megnevezett urakkal kapcsolatban. A nehézfiú
az alkotóknak elmondta, őmár
abban az időben sejtette, hogy
a nemrég első fokon tíz évre ítélt Portik
áll nemcsak Prisztás József, hanem Seres Zoltán 1999-es kivégzése
mögött is.
Tasnádi a filmben részletesen beszél Seres és Portik rossz
viszonyáról, üzleti-elszámolási vitájukról, továbbá
arról, milyen
személyes sértettség váltotta ki Portik éktelen
haragját. Vizoviczkiről
az alvilág „nagyöregje” elmondta,
szerinte csupán a rendőri kapcsolatainak köszönhette, hogy
befolyással bírt az éjszakában, amit egyébként az éjszaka
császárának egykori testőre is megerősített. A férfi
Vizoviczki László bizalmasaként közvetlen közelről
szemlélhette az éjszaka ura felemelkedését és váratlan
bukását. A filmből kiderül az is, hogy mikor
és miért ért össze a két maffiózó életútja, és
miként szerzett befolyást az Energol-vezér a Hajógyári-sziget
ura felett.
PORTIK ÉS VIZÓ BELSŐ KÖRE IS SEGÍTETTE AZ ALKOTÓKAT
Kisberk
Szabolcs a PestiSrácok.hu-nak elmondta, a film
elkészítéséhezrendelkezésre
álltak nyomozati anyagok és bírósági jegyzőkönyvek is.
A főszerkesztő hangsúlyozta, hogy a megszólalókon kívül Portik
Tamás és Vizoviczki köreiből is többen beszéltek,
ők azonban nem vállalták arcukat és nevüket az alkotáshoz. A
másfél éves munkában nagy
segítségére volt még
a szerzőnek az
az egykori rendőr is, akinek személyéből, karakteréből
formálták meg a film egyik főszereplőjét.
VÉRÖSVÉNY TRAILER
Vérösvény (Teljes film)
Megszólalt Gyárfás Tamás a Fenyő-ügyben – “Rám irányították az alvilág figyelmét”
Itt
volna az idő , azt a vizsgálatot elvégezni ami egy minden gyanú
felett álló állampolgár ügyében el kellene végezni , és
megnézni a vakoló páholyok kapcsolati rendszerét !!!
Persze
nem most szólalt meg, hanem még 2005-ben. Akkor sem idézésre ment
a Nemzeti Nyomozó Irodába, hanem dühében feljelentést tett
Tasnádi Péter ellen, zsarolás miatt. Néhány nappal korábban
ugyanis a Fenyő-gyilkosságban nyomozó rendőrök házkutatást
tartottak az akkor még működő Nap Tv szerkesztőségében. Hogy a
két dolog miként kapcsolódik egymáshoz cikkünkből kiderül,
miként az is, hogy a feljelentés miatt meghallgatott – és két
nagyágyú ügyvéddel, Bánáti Jánossal és Papp Gáborral az
oldalán megjelenő – Gyárfás Tamás vallomásában elmondta,
hogy 10 millió forintot adott át Tasnádi Péternek. Megjegyzendő,
hogy az akkori rendőri vezetés olyan szinten tartott a
politikusokkal parolázó úszóelnöktől, hogy a kihallgatóknak
megtiltotta, hogy a Fenyő-ügyben kérdezzék. Ennek ellenére az
úszóelnök végig arról beszélt.
SZENVEDI
ZOLTÁN – PestiSrácok.hu
Köztudott,
a Gyárfás-Fenyő háború szinte végig a nyilvánosság előtt
zajlott, Fenyő
1996 óta állt perben Gyárfás Tamással, mivel
a Vico szerkesztési jogot akart szerezni a reggeli, közéleti
tévéműsorral jelentkező Nap-Kelte fölött. Fenyő János terhelő
anyagokat gyűjtetett kapcsolatai segítségével a Nap Tv-t vezető
Gyárfás állítólagos gazdasági visszaéléseiről, amely
egyébként a médiamogul halála miatt végül nem került
nyilvánosságra. Így tehát kézen fekvő volt, hogy a nyomozók a
megbízók körében Gyárfást emlegették, mint akinek
a leginkább jól jött Fenyő halála.
EGY NEVET AKART HALLANI A RENDŐR
Az
úszószövetség elnöke a Nemzeti Nyomozó Irodában 2005-ben tett
vallomása első részében felrótta kihallgatóinak, hogy néhány
nappal korábban a Fenyő-ügyben nyomozó rendőrök és ügyészek
házkutatást tartottak a Nap Tv-ben, ahol a biztonsági
szolgálattól lefoglalták a látogatói könyvet. Erre azért volt
szüksége a rendőrségnek, mert ellenőrizni akarták Tasnádi
Péter testőrének, A. Gábornak a vallomását, aki a Fenyő-ügyben
terhelő vallomást tett volt főnökére és Gyárfás Tamásra. A
producer vallomásában elmondta, két
alkalommal is járt a neki Fenyvesi Sándor néven bemutatkozó A.
Gábor a Nap Tv-ben.
Aztán elmondta a nyomozóknak jövetele igazi célját:
“Úgy érzem, hogy mind a magam, mind pedig a kollégáim érdekében
szükséges, hogy ma itt legyek, hogy háttérbe szoruljanak azok a
kétségek, amelyek eddig visszafogtak abban, hogy az egész ügyről
az illetékes hatóságnak tájékoztatást adjak, és minden
kérdésükre a legjobb tudomásom szerint válaszoljak.” –
magyarázta Gyárfás. Elmesélte, miként kereste fel őt 2004 május
29-én Fenyvesi. Elmondta, hogy a kopasz férfi Tasnádi
Péter megbízásából érkezett hozzá, egy telefont nyomott a
kezébe, majd közölte, hogy Tasnádi akar vele beszélni.
Egy normafai találkozót beszélt meg vele végül. Tasnádiról
egyébként elmondta, hogy 20-25 éve ismeri, több alkalommal
felhívta őt a börtönből, amin nagyon csodálkozott. Az egyik
ilyen telefonhívásakor közölte vele, hogy bent járt nála
egy “tekintélyes
rendőr”,
aki kétszer
is megkereste, hogy a Fenyő-gyilkosság ügyében “nevet
akar hallani”.
De – mint Gyárfás mondta – Tasnádi nem mondott, hiszen nem is
tudott nevet mondani.
Tasnádi
Péter és testőre, A. Gábor – Mindketten terhelő vallomást
tettek Gyárfásra. Fotó: Index.hu/PS
ISMERT MÉDIASZEMÉLYISÉG
A
normafai találkozóról Gyárfás azt vallotta, hogy az akkor
szabadult Tasnádi
60 millió forintot kért tőle,
hogy egy jövedelmező vállalkozást be tudjon indítani, amibe őt
is bevenné. Gyárfás azonban – mint mondta – nem akart
Tasnádival közös céget, azonban, “hogy
kifejezésre juttassam felé pozitív szándékomat, kölcsön tudok
adni neki 10 millió forint erejéig.” Nem
csak a jó szándék mozgatta tettében: “az
adott helyzetben szinte másodpercek tört része alatt, hazudnék,
hogy ha azt mondanám: nem jutott eszembe Tasnádi Péter korábban
már említett telefoninformációja, mely szerint tőle egy nevet
akartak hallani. Büntető felelősségem tudatában kijelentem, hogy
rám nézve terhelő kijelentést megalapozottan kiváltképp az
adott ügyben senki sem tehet, mert soha életemben még a gondolata
sem mertül fel, hogy ilyen szörnyűségen gondolkozzam, vagy
bármely minőségben részt vállaljak. Az futott végig bennem,
hogy jobb a békesség, magam, családom, a Nap Tv nyugalma ennél
többet ér.” –
fejtette ki Gyárfás Tamás kérdés nélkül, tagadva
ezzel, hogy megbízást adott volna Fenyő János meggyilkolására,
illetve hangot adva annak, hogy nem kizárt: zsarolás áldozata
lett. Később
a producer elmondta, hogy valóban
rossz kapcsolata volt Fenyő Jánossal. “A
vitánk üzleti jellegű volt, mondhatni a nyilvánosság előtt
zajlott, tudtak róla politikusok, többen tevőlegesen is szerepet
játszottak a békítésünkben, és tudott róla a rendőrség
is. (…) A
gyilkosságot követően sajnos hosszú ideig számomra
megmagyarázhatatlan módon, de éveken át rendszeresen a médiában
megannyi utalásra került sor rám nézve vonatkozóan a gyilkosság
felbujtóját illetően. “Ismert média személyiség”
megfogalmazással szinte körülírtak, már-már nevesítettek.” –
panaszkodott Gyárfás kihallgatóinak, akiknek elmondta, hogy pont e
homályos megfogalmazás miatt tehetetlen
volt, pedig újságíró kollégáitól tudta, rá vonatkoznak a
célzások.
Az információt pedig egy, az ügyben dolgozó “tekintélyes” rendőr
osztotta meg a sajtóval.
POTENS ESÉLYT JELENTHETEK AZ ALVILÁGNAK
“Senkinek
nem kívánom, hogy úgy éljen, hogy körülötte ebben az
értelemben szinte elfogy a levegő.”–
fejtette ki a producer. Elmondta, hogy mindez végigfutott benne,
amikor 10 milliós kölcsönt adott Tasnádinak. Papírt nem
készítettek az ügyletről, bár “nem
tagadom, átfutott a fejemen, de úgy éreztem, hogy ez a jobb
megoldás.” Aztán
elmesélte, hogy az
összeget három, vagy négy részletben fizette ki
Tasnádinak. Azonban
a zsarolások tovább folytatódtak. Mint mondta, később A.
Gábor több alkalommal elment hozzá, hogy pénzt kérjen tőle. A
testőr elmondta neki, hogy összeveszett Tasnádival és vádalkut
kötött rá a rendőrségen, viszont a kettejük kapcsolatáról nem
számolt be kihallgatóinak. “Elmondta,
hogy pénzt akar, és ha kap, akkor változatlanul nem mond rólam
semmit. Válaszként közöltem vele, hogy mondjon el mindent, nincs
mit elhallgatnom.” –
magyarázta Gyárfás. Vallomásában annak is hangot adott, hogy ha
A. Gábor ilyennel próbálkozott, akkor nem lehet kizárni, hogy más
bűnöző is megpróbálja a Fenyő-üggyel megzsarolni.
Aztán a rendőrök feltettek egy kellemetlen kérdést is,
miszerint miért
gondolja azt, hogy éppen az ő nevét mondja be Tasnádi a
Fenyő-gyilkosság felbujtójaként.
Erre Gyárfás úgy válaszolt, hogy amikor ezt Tasnádi közölte
vele, akkor már tudatában volt annak, hogy a Fenyő-ügyben nyomozó
rendőrök őt tartják az első számú gyanúsítottnak, így több
éves pszichikai nyomás alatt állt.
Mint fogalmazott: “Már
a gondolata is megrémiszt, ha valaki egy szerény utalást tesz az
ügyre”–
magyarázta lelki állapotát, bár hozzátette, hogy a Fenyő-ügyre
való szuperérzékenysége attól függetlenül is megmaradt, hogy
ügyvédei több alkalommal is elmondták, hogy az
igazságszolgáltatás nem valakinek a “bemondása” alapján
működik. Gyárfás elmesélt néhány fenyegetésszerű
üzenetet is, amelyet telefonon kapott,
s amit a fenti okok miatt elég rosszul élt meg. A producer azt is
kijelentette, hogy úgy érzi, akaratlanul
rá irányították az alvilág figyelmét: “Potens
esélyt jelenthetek számára.”
HÁZKUTATÁS A NAP TV-BEN
Az
úszóelnök vallomásának komoly előzményei voltak, miként arról
maga Gyárfás is beszél a rendőröknek. A vallomást kiváltó
közvetlen előzmény az lehetett, hogy az ismert bűnöző, Tasnádi
Péter testőre, A. Gábor 2005-ben a Fenyő-gyilkosság ügyében
terhelő vallomást tett egykori főnökére és Gyárfás Tamásra
az NNI-ben. A testőr vallomása alapján a rendőrség házkutatást
tartott a Nap
Tv Angol utcai székhelyén.
Közölték, hogy a Fenyő-ügyben vizsgálódnak és ellenőrizték
a biztonsági szolgálat beléptetőrendszerét, hogy járt-e
a Nap Tv-ben A. Gábor, miként azt elmondta a rendőrségen.
A rendszer több alkalommal is feljegyezte a férfi nevét, tehát
úgy tűnt, Tasnádi testőre ebben a tekintetben igazat mondott.
Vélhetőleg ezen húzta fel magát Gyárfás, és dühében
berobogott a Nemzeti Nyomozó Irodába.
Ügyvédei tanácsára nem a Fenyő-ügyben tett vallomást,
hanem feljelentést
tett, zsarolás miatt Tasnádi Péter és testőre ellen.
A nyomozást azonban nem sokkal később megszüntették. A
PestiSrácok.hu rendőrségi forrásból úgy tudja, hogy az akkori
rendőri felső vezetés megtiltotta a feljelentést és Gyárfás
tanúkénti vallomását felvevő nyomozóknak, hogy a Fenyő-ügyről
kérdezzék az úszóelnököt.
A GYÁRFÁS-SZÁL
Korábbi
előzménye Gyárfás vallomásának az a közismert tény, hogy a
Fenyő-gyilkosság ügyében nyomozó rendőrök leginkább a
Gyárfás-szálat vizsgálták, amikor a gyilkosság megrendelőjét
kereték. A két médiamogul ismert harcán kívül más okuk is volt
erre. A kétezres évek előtt egy S.
László nevű
szélhámos azt vallotta a rendőrségen, hogyTasnádi
Péter őt bízta meg azzal, hogy szervezze meg Fenyő János
meggyilkolását,
mivel jó barátjának, Gyárfás Tamásnak tartozik ennyivel. A
rendőrök 2000 nyarán be is sétáltak az akkor éppen előzetesben
ülő Tasnádihoz és kifaggatták az ügyről. Tasnádi tagadta,
hogy megbízást kapott volna Gyárfástól riválisa
meggyilkolására, mindazonáltal elmondta, hogy az örző-védő- és
magánnyomozó irodájában lévő üzlettársa, Láposi
Lőrinc 1997 nyár végén “valakitől
megbízást kapott Fenyő János mozgásának feltérképezésére”, de
azt nem tudta megmondani kitől. Később azt is elmondta, hogy a már
említett S. László 1997 október-novemberben azzal a lehetőséggel
kereste meg, hogy “20
millió forint fejében vállalják fel valakinek a megbízásából
Fenyő János megölését. A végrehajtást Salihi Meadra és albán
illetve arab társaira bízta volna S. László. A megbízó személye
S. ajánlatából nem derült ki.” –
mondta el a nyomozóknak Tasnádi. Többet nem mondott az ügyről
Tasnádi.
Gyárfás-Fenyő
háború szinte végig a nyilvánosság előtt zajlott, Fenyő 1996
óta állt perben Gyárfás Tamással. Gróf Balázs rajza –
PS/2012
6 MILLIÓ ELŐTTE, 6 MILLIÓ UTÁNA
Aztán
2012-ben, amikor a rendőrség újra nyitotta a
Fenyő-aktákat, Tasnádi Pétert
újból meghallgatták, ugyanis egykori testőre és volt felesége
is úgy vallottak, hogy márpedig a rosszfiú elvállalta
Fenyő megölését Gyárfás megbízásából. Mindezeket
az egykori őrző-védő még a Fenyő-gyilkosság tárgyalásán is
elmondta, igaz, merő komolytalansággal. Tasnádi vallomásában úgy
fogalmazott: “Gyárfás
engem megkeresett, hogy el kellene tenni ezt a palit, 6 millió
előtte, 6 millió utána ellenében vállaltuk. Gyárfás a
megbeszélés után 6-ot oda is adott.” “Ez 97 szeptemberében
volt…” Azonban,
mint mondta, nem
vette komolyan az egészet, hiszen gyilkosságok megszervezésével
nem foglalkozott, inkább
arra gondolt, hogy “levágja” pénzzel
a Nap Tv-s üzletembert. Aztán amikor Fenyőt valóban megölték,
az éppen Las Vegasban nyaraló Tasnádi
felhívta Gyárfást, hogy küldje el neki a másik 6 millió
forintot,
majd üzlettársa, Láposi Lőrinc átveszi tőle. Tasnádi elmondása
szerint Gyárfás az MTV akkori alelnökét,Kósa
Somogyi Györgyöt küldte el a hatmillióval.
Megjegyzendő, hogy Kósa Somogyi nem volt az alelnöke az MTV-nek,
hanem a Nap Tv főszerkesztőjeként dolgozott, igaz később
programigazgató lett a Magyar Televízióban. Az újságírót is
meghallgatták a Fenyő-ügyben, s lényegében megerősítette
Tasnádi elmondását, legalábbis abban, hogy nem tagadta, valóban
elvitt Tasnádi Péternek egy csomagot. “…egy
alkalommal arra megkért Gyárfás Tamás, hogy egy iratdossziét
vigyek el a Tasnádinak. Szerintem a boritékban kazetták voltak.
Egy iratgyűjtőt adtam át, sárga borítékokkal és a borítékokban
talán 4-5 videokazetta nagyságú tárgy lehetett.(…) Ha
jól emlékszem, akkor a Budapest XII. kerületben a fogaskerekű
felső megállójához közeli Szabadidő Központban találkoztunk.
Ez valamikor 1997-ben volt, de a pontos dátumot nem tudom
megmondani, talán ősszel.”–
mondta 2012-ben tett tanúvallomásában az egykori tévés. Aztán
Tasnádi arról is beszámolt, hogy később, 2004-ben – amikor
kijött a börtönből – is adott pénzt neki Gyárfás. “Ez
olyan 10 millió forint körüli összeg lehetett.”–
mondta Tasnádi. “Azért
adta, hogy újra épüljek fel, de nyilván ott volt a háttérbe,
hogy félt attól, hogy borítok.”
AZ A BIZONYOS DOLOG A FENYŐ MEGÖLÉSE VOLT
Tasnádi
egykori testőre, A. Gábor a rendőrségen 2005-ben tett
tanúvallomást a Fenyő-ügyben. Elmondásából kiderült, hogy
Tasnádi még a börtönből is zsarolhatta az úszóelnököt.
Elmondta, hogy Gyárfás
Tamást elsőként 2003-ban kereste föl Tasnádi Péter kérésére,
hogy az akkor éppen aktuális barátnőjét belobbizza a Nap Tv-be.
Gyárfás ugyan megígérte, de végül nem segített elhelyezkedni
az egyébként korábban
a Kék fényben is dolgozó nőnek,
s ennek Tasnádi nem nagyon örült. “Akkor
a Péter egy beszélő alkalmával említette, hogy annak idején,
amikor Gyárfásnak problémája volt, ő sokkal komolyabb dologban
segített neki, és ez a minimum lenne, hogy amit ő kér, azt a
Gyárfás teljesítse. Ekkor említett azt először, hogy az a
bizonyos dolog a Fenyő megölése volt.” –
mondta el a tanú. Tasnádi 2004 tavaszán szabadult, majd A. Gábor
állítása szerint ketten megbeszélték, hogy Gyárfás
Tamástól “kérnek” anyagi segítséget a
szabadulás utáni talpra álláshoz. Mivel Tasnádi nem akarta
személyesen felkeresni Gyárfást, A. Gábort küldte el ismét a
Nap Tv-be, hogy adjon a kezébe egy telefont, amin lebeszélik,
miként adhatna neki pénzt – magyarázta a tanú a rendőrségen.
Tasnádi később elmondta testőrének, hogy mit beszéltek
Gyárfással. “Péter
tudtára adta Gyárfásnak, hogy ebből a közös együttműködésből
neki még a mai napig problémája van.” Közölte
Gyárfással – mint mesélte -, hogy neki pénzre
van szüksége, anyagi segítségre, hiszen a bentléte alatt
teljesen lenullázódott.“Ehhez
pedig pénz kell. Péter azt mondta, megállapodtak abban, hogy Tamás
ad 10 millió Ft-ot két részletben, és aztán még beszélnek.” –
vallotta A. Gábor, aki elmondta, hogy nem sokkal később az első
részletért Tasnádi őt küldte el, Gyárfással a Normafán
találkoztak és ott vette át tőle az újságpapírba
és nejlonszatyorba csomagolt készpénzt.
Egy héttel később pedig már együtt ment Tasnádi testőrével a
Normafához, hogy átvegyék a második részletet. A szatyornyi
pénzt Gyárfás a testőrnek adta oda, majd Tasnádival beszélgettek
még. Tasnádi később elmondta a tanúnak, hogy kért még a
producertől további
60 millió forintot, de Gyárfás ennyit nem tudott adni.
HOMÁLYOS UTALÁS
A
nyomozást jól ismerő rendőrségi forrásaink szerint Gyárfás
Tamás ott követhette el a hibát, hogy mind Tasnádi,
mind Portik Tamás jelenlétében enyhén szólva is félreérthető
kijelentéseket tett riválisára,
és ezt a nyomozásban meghallgatott tanúk is megerősítették.
Az is tény, hogy Fenyő
nem válogatott az eszközökben, hogy a Gyárfás Tamás által
létrehozott Nap Tv-t, valamint a producer cégeit tönkretegye, így
valahol még meg is lehet érteni Gyárfás megnyilatkozásait,
amikor Fenyőről beszélt a kétes társaságokban. Mindazonáltal
egy homályos utalás nem jelenthet megbízást, így ezek
büntetőjogilag értékelhetetlenek maradtak.
Címlapfotó:
MTI
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése