A hazai birodalmak

A hazai birodalmak

A Simicska–Nyerges-birodalom ékköve lehet a TV2

Eladósorban van a második legnagyobb kereskedelmi tévé, melyre úgy tudni, a médiabirodalmát évek óta építgető, Fidesz-közeli vállalkozónak elkönyvelt, korábban az RTL-lel is próbálkozó Nyerges Zsolt is szemet vetett. A TV2-t működtető cég pénzügyileg nem áll túl jól, ám befektetéseiért szeretne jó pénzt kapni.

Heteken belül eldőlhet a TV2 sorsa, közeledett a tévétársaság tulajdonosai és a Simicska Lajos–Nyerges Zsolt fémjelezte cégbirodalomhoz tartozó médiavállalkozás álláspontja – ez a hír röppent fel a magyarországi média éves seregszemléjén, a héten tartott Media Hungaryn az országos kereskedelmi tévétől származó forrásokból.

A négy magyar nyelvű csatornát magába foglaló TV2-csoport hazai vezetősége cáfolta, a német tulajdonos, a ProSiebenSat.1 (P7S1) a hvg.hu-nak nem akarta kommentálni, hogy már meg is állapodtak volna akár az Infocenter.hu Zrt.-vel, akár más befektetővel, azt viszont nem cáfolták, hogy folynak tárgyalások, és valóban eladósorban van a társaság (az ajánlatokra vonatkozó információinkat pedig nem kívánták kommentálni). A hvg.hu több piaci és tévés forrásból úgy értesült, korábban több vevő is érdeklődött, mára viszont két komolyan vehető ajánlattevő maradt: az egyik a Nyerges Zsolt többségi tulajdonában álló Infocenter.hu, a másik a Viasatot is működtető Modern Times Group (MTG).

Nagyra nőtt a kisgömböc

„A kialkudható összegtől függ, hogyan dönt az Infocenter” – mondta el egy, a cég létrehozásában egykor közreműködő, ma már máshol dolgozó és névtelenséget kérő üzletember, mi az az egyetlen szempont, ami a magyar médiavállalkozást vezérli. Forrásunk úgy véli, a veszteséges, az RTL Klub mögé a második helyre szorult tévé megvásárlása pusztán piaci szempontból nem lenne logikus a kormánypárt gazdasági holdudvarába sorolt Infocenter.hu számára. Viszont kulcskérdés, hogy mennyit kér a tévéért a tulajdonos, és ezt az összeget elő tudja-e teremteni Nyerges cége. Forrásunk megjegyezte, most már Nyergeséknek jóval több pénzük van, mint amikor az RTL-t akarták megvenni (lásd kerestes írásunkat).

Nyerges Zsolt - az épülő médiabirodalom feje Fotó: MTI / Czeglédi Zsolt

„Látják a vissza nem térő alkalmat. Ha valaki más veszi meg, és a tévés piac kimászik a válságból, akkor jó ideig nem lesz lehetőségük kereskedelmi tévét venni” – mondta a hvg.hu-nak az említett forrás. Az üzletember úgy vélte, az a gazdasági érdekkör, amelybe az Infocenter is tartozik, egyfajta „privatizációként” fogja fel az egyes médiacégek felvásárlását, azaz előbb házon belülre akarnak kerülni, piacot akarnak szerezni, utána a cégbirodalmukba illesztve kitalálják, hogyan tehető nyereségessé a vállalkozás. (A Marketing & Média szaklap legbefolyásosabb médiavállalkozókat tartalmazó listáján Simicska a tavalyi hetedik helyről idén a harmadik helyre ugrott előre.)

A Nyerges Zsolt érdekeltségébe tartozó médiabirodalom az utóbbi években megállás nélkül terjeszkedik. Az Infocenter.hu az egyik tulajdonosa az utóbbi években hat vidéki frekvenciát is elnyerő Lánchíd Rádió Kft.-nek, illetve a Heti Választ kiadó vállalkozásnak. Az Infocenter mellett szintén Nyerges többségi tulajdonába tartozik az Advenio Zrt., az egyetlen országos kereskedelmi rádió – a Danubius egykori sávján hallható – a Class FM működtetője. Továbbá egy Nyergessel üzleti kapcsolatban álló tulajdonosa van a Juventus sávját 2011 decemberében elnyerő rádiónak, a Music FM-nek is.

Egy jól felépített birodalom

Mint a hvg.hu korábban megírta, az állami vállalatok – különösen a Szerencsejáték Zrt. – rendszerint előnyben részesítik a Nyerges és a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó médiaportfóliót, illetve hirdetőcégeket. A Kreatív médiaszaklap tavaly év végi összegzése szerint a kormányváltás óta a Class FM vitte a rádiós piac állami hirdetéseinek 66 százalékát, a Music FM pedig tavaly márciusi indulása után négy hónap alatt a második helyre kúszott fel 2012-ben a legtöbb állami hirdetést kapó rádiók sorában.

A Tv2 stúdiója - sok pénzt öltek bele Fotó: MTI / Bruzák Noémi

Mint azt a hvg.hu megírta, jelentős összegeket költ ezeknél a lapoknál, rádióknál a kormányzati kommunikációra kiírt pályázatokat sorozatosan elnyerő, de jelentős piaci, nem állami megrendelőkkel is bíró Inter Média Group (IMG) nevű médiaügynökség, melynek tulajdonosa az első Orbán-kabinet idején Simicska Lajos főnöke volt a Magyar Fejlesztési Banknál. Az IMG a kormányváltás óta – részben az állami megbízásoknak köszönhetően – egy kisvállalkozásból a piac meghatározó szereplőjévé lépett elő, amely most már piaci részesedéséből adódóan hatással tud lenni a cégekre, hogy hol költsék el a reklámra szánt pénzüket. „Ha megveszik a TV2 csatornáit, akkor az azt jelenti, hogy az Infocenter tulajdonosai bíznak benne, hogy a Fidesz megnyeri a 2014-es választásokat” – mondta egy, a piaci folyamatokat jól ismerő forrás.

Ugyanakkor piaci forrásaink szerint sokat lehet nyerni a műsorgyártással is, főleg, ha a szórakoztató műsorokhoz nem külföldi licenceket vásárolnak. A Simicska nevéhez köthető cégbirodalomban van is egy műsorgyártó cég, a Hungister Zrt. Ez a társaság az egyik gyártója többek között a köztévén futóMaradj Talpon! című műsornak is. A cég az Átlátszó.hu oknyomozó portál birtokába került táblázat szerint több százmilliót keresett a közmédia fenntartójával kötött szerződéseken.

Felülreprezentált a Fidesz

Piaci forrásaink ugyanakkor úgy vélik, az Infocenter.hu nem „politikai műsoridőt” akar venni a TV2-vel. Erre a hvg.hu-nak név nélkül nyilatkozó szakemberek szerint nincs is különösebben szükségük, mert a TV2-nél jelentős változások történtek a 2010-es kormányváltás óta.

Simon Zsolt vezérigazgató – megvannak a kapcsolatai Fotó: mmonline.hu

A tévét működtető MTM-SBS Zrt. 2010 októberében visszahívta a vezérigazgatói posztról Várdy Zoltánt, a helyébe pedig Simon Zsolt került. A Magyar Narancs 2011 augusztusában arról számolt be, hogy a Simon és felesége által közösen tulajdonolt könyvesbolt Budakeszin hivatalos kopogtatócédula-gyűjtőhelye volt a pártnak a 2010-es választások előtt, a vezérigazgató feleségét pedig az önkormányzat közművelődési és jogi bizottságának külső bizottsági tagjává választották. Alig egy évvel a választások után további változások történtek a TV2-nél: a társaság leigazolta hírpolitikai tanácsadónak a korábban a Hír Tv-nél dolgozó Pindroch Ferencet.

A televízió hírműsorait – a naponta jelentkezőTényeket és a vasárnap sugárzott Naplót – a 19. héten közel egy-egy millió ember nézte, az RTL hasonló műsorait pár tízezerrel nézik többen. A közszolgálati tévé híradója nem is tudott bejutni a legnézettebb 20 műsor közé. A médiahatóság április végi mérése szerint a Tényekben 74 százalékban felülreprezentált a Fidesz, illetve a kormány, az RTLHíradójában ez az arány 64 százalék.

Nagy fa, kis fejsze

A tévétársaság legnézettebb műsora jelenleg Az ének iskolája című tehetségkutató, melyet 1,3 millió néző követ az AGB Nielsen közönségfelmérése szerint. A teljes lakosság körében fej-fej mellett halad az RTL-lel, amely a 19. héten 1,6 százalékponttal járt a TV2 előtt.

Ennek ellenére a piacon úgy tartják, hogy a TV2 nem lenne olyan jó befektetés, mint a Class FM volt, amely az állami hirdetésektől fokozatosan eleső – tavaly nyárig egy volt SZDSZ-es üzletember tulajdonában álló – Neo FM kimúlásával egyeduralkodó lett. Ugyanis az AGB Nielsen legfrissebb mérése szerint a reklámozók számára fontos 18-49 éves korosztályban a TV2-csoport 16,4 százalékos piaci részesedéssel rendelkezik, ezzel szemben az RTL csatornái meghaladják a 31 százalékot.

Az RTL-csatornák győzelme a nézettségversenyben kihat a TV2 bevételeire is. Miközben az MTM-SBS árbevétele 2010 óta csökken, vesztesége nőtt: 2011-ben közel 9 milliárdos mínuszban volt az adózás utáni eredménye. Ezzel szemben a magyar RTL cége két évvel ezelőtt 29,2 milliárd árbevétel mellett 2,6 milliárdos adózott eredményt realizált. Ez piaci források szerint akár kedvezhet is az esetlegesen ajánlatot tevő Infocenter.hu-nak, hiszen kisebb árat tudna bemondani a tárgyalásokon.

Óriási pénzek

A német tulajdonos ugyanakkor az elmúlt hónapokban jelentős pénzeket fektetett a tévé technikai fejlesztésébe, illetve a Voice című műsor felfuttatásába, legyártásába. A P7S1 igyekezett ellensúlyozni a veszteségeket is. Amikor tavaly ősszel az MTM-SBS tőkéje negatívba fordult, a cégbírósági jegyzőkönyvek szerint a P7S1 19,9 milliárd értékű saját váltót bocsátott ki. Az MTM-SBS tulajdonosai a 2013. március 27-i közgyűlésen pedig úgy döntöttek, törzsrészvényt bocsátanak ki, melyért három részletben összesen 3 milliárd forintot készült átutalni a P7S1. A jegyzőkönyv szerint az utolsó részletet július 31-ig kell átutalni, piaci forrásaink éppen ezért azt valószínűsítették, hogy addig nem történik meg az adásvétel.

Készül a Voice – értékes műsorok Fotó: Fülöp Máté

Az utóbbi három évben többször felmerült piaci berkekben, hogy a TV2 eladó, és a vevő Nyerges cége lehet. Információink szerint viszont az anyacéget tulajdonló amerikai és brit befektetési társaságok sokáig reménykedtek benne, hogy 2006–2007-es befektetéseiknek (ekkor vették meg a TV2 anyacégét) legalább egy töredékét visszakaphatják, ezért mindenképpen csomagban akarták értékesíteni a csatornáikat, és ehhez nagy nemzetközi befektetőt kerestek.

A P7S1 honlapja szerint a cég 13 európai országban 26 kereskedelmi televíziót, 24 prémium csatornát működtet, idén áprilisban viszont már adtak el a skandináv csatornáikból. Ez is azt mutatja, hogy a tévék mögött álló médiaház hozzáállása – a növekvő veszteségek miatt is – megváltozott, készek megbontani a csomagot, igaz, forrásaink szerint az utóbbi időben befektetett pénz legalább egy részét szeretnék visszakapni.

Ezért a tévés piacon azt sem tartják kizártnak, hogy végül egy jobb ajánlatot tevő multinacionális cég lesz a befutó. Ilyennek tartják a Viasatot működtető MTG-t, amelynek az utóbbi években jelentős befektetései voltak a kelet-európai piacon, viszont egyelőre Magyarországon nem tudott feltörni, így szakmai befektetőként jól illenének a portfóliójába a TV2 csatornái, különösen egy országos kereskedelmi tévé.

Az RTL-es kaland

A 2010-es országgyűlési választások második fordulója előtt pár nappal jelentették be, hogy a Közgép vezérigazgatója, Nyerges Zsolt az Infocenteren keresztül felvásárolja az IKO Holdingot, és így az RTL Klub 31 százalékos tulajdonosa lesz. Végül az ügyből nem lett semmi, az IKO tévés részesedését az anyacég, az RTL Group vette meg. Részben a vételárnak köszönhető, hogy az IKO tulajdonosa, Rákosi Tamás 75 milliárdos vagyonával felkerült a 100 leggazdagabb magyar 2013-as listájára, rögtön a 9. helyre. Mint a hvg.hu korábban – több forrásból származó információk alapján – megírta, a két fél egyszerre ismerte fel, hogy nem igazán járna jól az üzlettel. Nyerges Zsolt belátta, hogy a kisebbségi tulajdonrésszel érdemi befolyást nem tud szerezni a műsorpolitikára, de 2011 végéig az igazgatótanács tagja maradhatott annak ellenére, hogy az üzlet nem jött létre. Így szerteágazó kapcsolatrendszerre tett szert, belelátott a kereskedelmi televíziózás boszorkánykonyhájába. (AzRTL-es kalandról, az ügylet hátteréről itt olvashat részletesebben.)

"Rám terítettek egy kék nejlont" – felkelt a "halott" Gyula a kórházban

Halottnak nyilvánítottak egy beteget, aki egy idő után szomjas lett, vizet kért, amitől persze a kórházi személyzet ijedt ájulásig.

"Két hete feküdtem a kórházban, nem épp a fénykoromat éltem. Az egyik este rosszul lettem, és a nővér riasztotta az ügyeletes orvost. Éreztem, hogy egyre vacakabbul vagyok, de még magamnál voltam, amikor a doktornő megjött. Két ujját a nyaki ütőeremhez szorította" – mesélte a Blikknek Gyula, akit felkészületlenül ért a hír a következő pillanatban.

"Elbúcsúzhatunk tőle. Vége" – hangzott el a diagnózis a gyors vizsgálat után. Gyula néhány pillanatig maga sem tudta eldönteni, hogy él-e még.

"Az orvos elrohant, egy másik sürgős esethez hívták. A nővérek kitolták azt a két beteget, akik még rajtam kívül voltak a szobában, majd rám terítettek egy kék nejlont. Annyit hallottam még, ahogy a doki azt mondja az akkor már magába roskadt édesanyámnak, hogy fésülködjön meg" – elevenítette fel történetét az 53 éves Gyula, aki ezután majd egy órát feküdt az ágyban tetszhalottként.

"Ahogy feküdtem az ágyon, csak annyit éreztem, hogy gyötör a szomjúság. Először csak suttogtam, hogy szomjas vagyok, aztán egyre hangosabban mondtam. Mivel senki nem reagált, felültem az ágyon, és elkurjantottam magam. Egy nővér rohant be a szobába, majd azzal a lendülettel, amellyel érkezett, el is ájult" – tette hozzá Gyula, aki elmondta: esze ágában sem volt ügyet csinálni a dologból.

"Új vigalmi negyed"? – Lázongó civilek 

ostromolják a budai elit-szórakozóhelyet

Lázonganak a legnagyobb budai zöldterület, a Tabán megmentéséért küzdő civilek a park közepére épített wellnessközpont és szórakozóhely ellen. A helyi lakosok szerint az éjjel is nyitva tartó terasz annyira hangos, hogy nem tudnak aludni tőle, ráadásul az Oxygen elé tervezett parkoló „sebet ejtene” a parkon. A szórakozóhely zajszintméréssel próbálja lezárni a vitát, az önkormányzat pedig fogadkozik, hogy nem tervez parkolót. Az iratok és egy polgármesteri levél viszont mást mutat.

„Még a füldugó sem használ, éjjel fél egykor ment a duc-duc-duc. Ez főleg nyáron elviselhetetlen, amikor nyitott ablakok mellett próbálunk aludni” – dühöngött a főváros első kerületében élő Ádám Erzsébet. A hvg.hu tudósítóját július végén valóságos lakossági fórum fogadta, amikor a Tabán tetején található kutyafuttatónál az Oxygen Wellness ügyeiről érdeklődtünk.

A tabáni sport és rekreációs központ május végén azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy a házirendje megváltoztatásával nem engedett be a centrumba egy korábban rendszeresen oda járó mozgássérült kisfiút. Akkor az Oxygen sajtóközleményben reagált az esetről beszámoló 444.hucikkére, azt hangsúlyozva, hogy azonnal jelezniük kellett volna az édesapának, hogy speciális igényű gyermekének fogadására nincsenek felkészülve, és azt nem tudják megoldani. (Mint a hvg.hu megírta,nem ez volt az első eset, hogy egy tehetős ügyfelekre specializálódott fitnessközpont nem vállalta a speciális figyelmet igénylő gyerekek felügyeletével járó „kényelmetlenségeket”.)

Június végén megnyílt az Oxygen tetején, a szabad ég alatt egy partizóhely is – ahol a bemutatkozó Youtube-videó szerint koktélozni, táncolni, jakuzzizni lehet –, amely annyira zavarja az ott élőket, hogy aláírásgyűjtésbe kezdtek a Terasz nevű szórakozóhely ellen. Az is bosszantja a helyieket, hogy híre ment, az önkormányzat belement egy 20 helyes parkoló megépítésébe is, miközben az Oxygennek van mélygarázsa.

Az önkormányzat is fülel

Amihez a pesti belvárosi szórakozónegyedek lakói hozzászokhattak a bulinegyedben, annak a töredéke is valóságos lázadást szült az I. kerületben. Mivel a tabániak egy jelentős része kutyatartó, ezért naponta többször találkoznak az Oxygen melletti parkban, így nem hamar híre ment, hogy a Naphegy-Tabán Környezetvédő és Városszépítő Egyesület aláírásokat gyűjt a Terasz ellen. Július közepére 387 aláírás gyűlt össze, amit be is adtak az önkormányzatnak.

A Terasz napközben - nagy a kisugárzása Fotó: Stiller Ákos

A Terasz megnyitása után a wellnessközpont melletti önkormányzati sporttelep igazgatója birtokvédelmi panaszt tett, ezt követően megkeresték a céget, amely csökkentette a hangerőt – tájékoztatta a hvg.hu-t az I. kerület polgármesteri hivatala. Mint megtudtuk, zajszintmérést nem végeztek, viszont az önkormányzat emberei a kapcsolatfelvétel után három alkalommal kimentek a telepre, és azt tapasztalták a hivatal szerint, hogy nincs hangos zene. A polgármesteri hivatal szerint egyébként az ügy még nem zárult le, ezért további információkat nem tudnak szolgáltatni, így arra sem válaszoltak, miért tett birtokvédelmi bejelentést a sporttelep igazgatója.

Vitatja a tabániak panaszait a Teraszt és a wellnessközpontban éttermet működtető Vinopolis Magyarország Kft., amely július 15-én zajkibocsátási vizsgálatot készítetett egy erre szakosodott céggel. Az eredményeket összefoglaló tanulmányt az Oxygen sajtósa, Makaresz Rita elküldte a hvg.hu-nak, ebben az szerepel, hogy a hely mindenben „megfelel az előírt zajhatárérték követelményeknek”. Makaresz a válaszlevelében azt írta, azért is furcsállják a helyiek tiltakozását, mert olyankor is futottak be panaszok, amikor a Terasz „felújítás miatt nem üzemelt”.

Új vigalmi negyed?

Ezzel szemben több lakos is arra panaszkodott szerdán a hvg.hu-nak, hogy továbbra is zavarja őket a zene, emiatt Sásdiné Székely Katalin múlt hét pénteken este fél 11 körül újra bejelentést tett a rendőrségen. A helyi lakosok az Oxygen állításaira reagálva azt mondták, miután nem tudnak aludni, nem érdekli őket, mekkora a jogszabályokban megengedett zajszint, és ragaszkodnak hozzá, hogy még ennél is legyen csendesebb a hely. Miután a Tabán Buda egyik legnagyobb zöldövezete, a Terasz pedig annak közepén, a szabad ég alatt működik – ottjártunkkor egy táblára az volt kiírva, hogy éjjel 3-ig –, éjszaka, amikor az autók zaja is elül, a hangok sokkal könnyebben terjednek, mint a sűrűn beépített pesti kerületekben.

A Tabán közepén – harc a levegőért Fotó: Stiller Ákos

A tabáni civilek egyenesen azt vallják, a wellnessközpont – azáltal, hogy az önkormányzat telkére épült – a budavári lakosoké, a működtető cégnek elsősorban az ő igényeiket kellene kiszolgálnia.

Tarlós tanácsnokát is leverték

A tabániak évek óta harcolnak azért, hogy a ne érje bántódás Buda legjelentősebb, Vár mögötti parkját. Két évvel ezelőtt Tarlós István – korábban pedig Demszky Gábor – volt tanácsnoka találta ki, hogy a Tabán „alulhasznosított terület”, ezért” a turizmus fellendítése érdekében” 22 borospincét, egyfajta vigalmi negyedet kellene kialakítani. Bojár azt tervezte, hogy a Dunán átvezető gyalogos híd be tudná csatornázni Pestről a turistákat, akiket a pincék mellett koncertekkel lehetne szórakoztatni. A tervek ellen hetek alatt 8 civil szervezet 3412 aláírást gyűjtött össze, az elképzelés végül elhalt.

Az önkormányzatnak küldött tiltakozó leveleikben rendszeresen felemlegetik, hogy a központ megépítését évekkel ezelőtt azért támogatták, mert a kerület vezetése és az építető azt ígérte, segíteni fog helyieknek, hogy „sportos, egészségesebb életet élhessen”, ehhez képest a civilek szerint most egy „új vigalmi negyed” van kiépülőben, ahol a tehetősek, az „elit” szórakozik. A helyiek arra is panaszkodnak, hogy az esti mulatság után az Oxygen mellett lévő játszótér tele van szórva cigicsikkekkel, amit a civilek szerint a szórakozóhely vendégei pöckölnek el.

Érdeklődésünkre, hogy a Terasznak van-e működési engedélye, I. kerület úgy válaszolt, a bulizóhelyet működtető étteremnek van. Majd közölték, hogy egy jogszabály alapján nem kell külön engedély a Teraszra, és mivel folyamatban lévő ügyről van szó, egyelőre nem tudnak további információkkal szolgálni. 

„Elvi döntés”

Nemcsak a zaj, hanem az állítólag tervbe vett parkoló ellen is tiltakoznak a helyiek. Az önkormányzat tavaly tárgyalt egy 20 férőhelyes parkoló kialakításáról, melyben egy helyet a mozgássérülteknek tartanának fönn.

Szabad tilosban parkolni?

A rendszeresen beduguló Krisztina körútról a Budaörsi út felé „szökést” biztosító tabáni kis utcák rendkívül túlterheltek. A zavartalan közlekedés érdekében a keskeny Naphegy utcában a wellnessközpont oldalán egy megállni és várakozni tilos, illetve egy várakozni tilos KRESZ-tábla tiltja a parkolást. Ezt sokan nem veszik figyelembe: a helyeik által készített fényképek szerint az egyik szombati napon több autó állt a táblák alatt. Sásdiné Székely Katalin szerint egy alkalommal, amikor a zaj miatt kiszálltak a rendőrök, az egyik lakó megkérdezte őket, miért nem büntetik a tilosban állókat. A rendőrök a kérdésre érdemben nem válaszoltak, mire Sásdiné panaszt tett a Fővárosi Rendőr-főkapitányságon. Erre a rendőrök kiszálltak, de most sem büntettek, csak figyelmezető cédulát tettek az autókra. V. Naszályi Márta a hvg.hu-nak azt mondta, őt a jegyző arról tájékoztatta, azért nem léphetnek fel még a közterület-felügyelők a tilosban állók ellen, mert még nem kapták meg a Belügyminisztériumtól az azonosítójukat.

A városszépítő egyesület attól tart, hogy a zöldterületből vesznek majd el, vagy fákat vágnak ki az Oxygen környékén, mert az előtte futó út túl keskeny ahhoz, hogy parkolókat válasszanak le belőle. A polgármesteri hivatal a hvg.hu-nak határozottan cáfolta, hogy bármiféle parkolót alakítanának ki. A kerület válaszadással megbízott munkatársa azt hangsúlyozta, még azt sem tervezik, hogy felfestéssel parkolóhelyeket alakítsanak ki a Naphegy utcán, mindössze újraaszfaltozzák az utcát, és járdát építenek az Oxygen oldalán.

Ezdőterem – kinek építették? Fotó: Stiller Ákos

Az Oxygen sajtósa pedig azt közölte, hogy a központ „jelenlegi parkolóit fizikailag nem tudja és nem is kívánja növelni, információik szerint „az önkormányzat fejlesztéseket tervez a környéken, azok megvalósulásához készek” hozzájárulni.

Csakhogy a parkolóügyben az egyes nyilatkozatok és a főpolgármesteri hivatal honlapján található dokumentumok igencsak ellentmondásosak. December 11-én Budapest városüzemeltetési főosztálya útépítési engedélyt adott egy, az Oxygen által felkért tervezőiroda tervei alapján. A dokumentációban az olvasható, hogy 19+1 úttal merőleges, és 7 párhuzamos parkoló épülhet az Oxygen mellett. Arra is van utalás, hogy az építkezés nemcsak közterületet, hanem azt a telket is érintheti, amelyre az Oxygen épült, sőt, az iratokban fakivágásokra is vannak utalások.

A dokumentációból kiderül, hogy a „wellnessközpont főbejárata előtti közterületi parkolók” című tervhez októberben a polgármester és a kerületi jegyző is hozzájárult. A kerületi főépítésznek ugyanakkor voltak aggályai: szerinte most is keskeny az Oxygen mellett lévő két kis utca, a 19+1 parkoló „látványa sivár”. A Budapesti Közlekedési Központ pedig jelezte, nem ért egyet a merőleges, „zöldfelület csökkenésével” járó parkolók kiépítésével. Július közepén a polgármester, Nagy Gábor Tamás levélben értesítette a tiltakozó lakókat, „elvi döntés van” arról, hogy nem épül parkoló. Ugyanakkor a levélben megjegyezte, vizsgálják, hogy érdemes-e egyirányúsítani az Oxygenhez vezető utcát, és ebben az esetben bevonnák a fizető övezetbe – ami egyet jelent azzal, hogy mégiscsak lehetővé tennék a parkolást. Az önkormányzatnál a hvg.hu-val azt közölték, hogy a cég már átutalt 5 millió forintot Budavárnak a tervezett fejlesztésekre.

Exkluzív hely

Bár a kerület 25+15 évre átadta a centrum hasznosítását az Oxygen Wellness Kft. számára – amely élvezi a vállalkozás hasznait –, az önkormányzatnak komoly jogosítványai vannak, ha a cég nem teljesíti a vállalásait. Ugyanis az első Orbán-kormány, illetve a 2002-2010 között kötött PPP-megállapodásoktól eltérően a 2006-ban kötött szerződés szerint Budavárnak nem kell várnia 25 évig, rögtön a centrum befejezése után az épület tulajdonosa lett. (A szerződést V. Naszályi Márta PM-es önkormányzati képviselő kérte ki az önkormányzattól és adta át a hvg.hu-nak.) Az építés 2,5 milliárdos költségét álló konzorcium cserében nem fizet bérleti díjat. Az Oxygen vállalta, hogy a kerület lakosai számára különféle kedvezményeket ad. Így a kerületi lakosok 20 százalékos, a Polgármesteri Hivatal dolgozói pedig 10 százalékos kedvezményt kaphatnak a jegyárból. A korcsolyapályát elviekben ingyen használhatják a kerületi iskolások (a jégpálya megépítése volt a feltétele annak, hogy további 15 évig működtethesse a cég a központot). A tabániak arra panaszkodtak a hvg.hu-nak, hogy a pálya mégsem ingyenes. Az önkormányzat szerint viszont félreértés történt: nem a cég, hanem egy korcsolyatanár szedett pénzt az egyik télen a szülőktől. A helyiek szerint az árak olyan magasak, hogy a kedvezmények ellenére sem tudják igénybe venni az Oxygen szolgáltatásait, így azt csak a tehetősebbek látogatják – más kerületekből. A 2010 decemberében megnyílt központot a Ramiris Rubin Zrt. építette, amelynek tulajdonosa 2007 és 2012 között az offshore-nak tekintett Cipruson volt bejegyezve, jelenleg egy New York-i cég a tulajdonosa. A megnyitón jelen volt a szintén ciprusi hátterű működtető, Oxygen Wellness Kft. ügyvédje, Seszták Miklós is, aki 2010 óta a KDNP parlamenti képviselője, a párt alelnöke. A Teraszt is működtető Vinopolisnak korábban a Parlament melletti Falk Miksa utcában volt egy exkluzív borozója, innen költözött a Naphegyre. A pesti borozó a kormánypárti politikusok egyik kedvenc helye volt.

Angol templomba, olasz villába is szállít a magyar csempekészítő - galéria

Egy Szeged melletti falu, Újszentiván egyik háza mögött rejtőzik egy apró műhely, ahol egészen különleges csempék készülnek. Pataki Mátyás termékei díszítenek középkori angol templomot vagy olasz tengerparti villát, de olyan burkolatot is tud készíteni, ami egy mai modern konyhának szintén dísze lehet. A titok a sokéves kísérletezés, és a szívvel-lélekkel végzett kézi munka, az eredmény pedig egy olyan minőségű termék, amiért ma már sorban állnak a megrendelők. A „Konok magyarokat" bemutató sorozatunk harmadik része.

Az angliai York középkori belvárosában, nem messze az Ouse folyó partjától, a North Streeten áll aMindenszentek templom, amely nagyobb részt a 14-15. században épült. Néhány éve az egyházközség elhatározta, hogy – közadakozásból – eredeti formájában állítják helyre a templom egyik részét, az úgynevezett Miasszonyunk kápolnát, ahol 1421-ben egy apácának állítólag hétszer is megjelent a Szűzanya.

A rekonstrukció egyik legfontosabb eleme, hogy a kápolna olyan különleges kerámiapadlót kap, amilyet – mint arról a helyi The Press című lap is beszámolt – angol templomba több mint 400 éve nem építettek be. A középkori angol csempék replikáit az egyházközség megbízásából egy magyar keramikus, Pataki Mátyás készítette el, aki a Szeged melletti Újszentivánon található műhelyében évek óta kísérletezik régi technikákkal, illetve azok modern újraértelmezésével.

A képre kattintva megnézheti galériánkat

Pataki Mátyás újszetiványi műhelyében Fotó: Stiller Ákos

A Pataki Mátyás által rekonstruált csempék úgynevezett intarziás módszerrel készülnek, vagyis a rajtuk látható minták nem festettek, hanem a kerámia anyagába égetik: a még nyers agyagba nyomják bele a minta negatívját, majd a mélyedést más színű agyaggal töltik ki. A máz és a színezés csak segít kiemelni a mintákat, illetve végtelen változatosságot kölcsönöz a terméknek. A replikák mellett készülnek kortalan, egy mai konyhába vagy fürdőszobába is felrakható csempék, ugyanabban a minőségben, kézi munkával.

Középkori, modern és kortalan

A műhelyben folyamatosan megy a kísérletezés, az új anyagok, formák és színek keresése. Mátyás felesége, Eszter azt mondja: időnként alig bírja berángatni a férjét a műhelyből. Az intarziás csempék mellett finoman, szinte csipkeszerűen mintázott, és egyszínű darabok is készülnek. Utóbbiakból, a smaragdzöld, türkizkék, vörös, ezüst vagy arany színek kombinálásával egészen különleges felületeket lehet létrehozni, amelyek annak ellenére nagyon modernnek hatnak, hogy a kézi munka miatt nincs a csempék közt két teljesen egyforma.

Egy modern fürdőszoba, kézműves csempékkel Fotó: Stiller Ákos

„Én nem keramikusnak tanultam, így gátlástalanabbul tudtam hozzányúlni az anyaghoz” – mondta a hvg.hu-nak Pataki, aki hosszú utat járt be addig, míg úgy döntött, hivatásszerűen készít csempéket. Édesapja ismert festőművész, ő eredetileg szobrász akart lenni, dolgozott is egy ideig egy kőfaragó vállalatnál. Aztán a kőről átnyergelt a fémre, és ezüstműves tanuló lett az Állami Pénzverdében, végül pedig fémműves és fémipari formatervezőként végzett az Iparművészeti Főiskolán. Ennek örökségeként néha még ma is készít egyedi ékszereket.

Patakit azonban minden anyag érdekli. Eszter szerint a padlás is tele van mindenféle régi építőanyaggal, de a szenvedély látszik a házukon is, ahová beépítettek régi gerendákat, vagy a Szegedi Egyetemről származó, különleges mosogatókat is. A kerámiával Mátyás még Angliában kezdett ismerkedni: a Temze partján cserepeket gyűjtött, és mozaikot készített belőlük. Egy festő barátja mutatta be néhány „őrültnek”, akik magyar ésszel felfoghatatlan dolgokat gyűjtöttek. Restaurátorként dolgozott például az egyik ilyen gyűjtő porcelánkészletén.

Az intarziás csempék végtelen számú variációban előállíthatók Fotó: Stiller Ákos

Egy villa Positanóban

A középkori csempékkel is egy barátja ismertette meg, amikor mutatott neki néhány eredetit, és megkérdezte, tudná-e ezeket reprodukálni. Sokáig rakosgatta, de aztán elkezdett kísérletezni, és ez azóta is tart. Azt mondja: a szakma önmagát tanítja, és lényegében még ma is prototípusokat készít. Saját bevallása szerint két évvel ezelőtt valószínűleg még igent mondott volna, ha ott felkínálnak neki egy tervezői állást egy kerámiaüzemben. Ma viszont már úgy látja, számára nincs másfelé út, csak előre: arról sző terveket, hogyan bővíthetné két segéddel dolgozó műhelyét egy ötfős kisüzemmé.

A professzionalizmus felé tartó út döntő lépése egy olaszországi megrendelés volt: az Amalfi-part egyik településén, Positanóban mór stílusú - apró csempedarabokból összeálló, geometrikus - burkolatot készített egy villa belső tereiben. Az arabok eredetileg nagy lapokat készítenek a csempékből, majd vésővel pattintják le a szükséges apróbb darabokat, de Pataki más módszert eszelt ki: a csokoládétáblákhoz hasonló, bordázott csempéket készített, amelyeket el lehetett törni, így kapta meg a szükséges méretű, kissé szabálytalan formájú darabokat.

Színek és formák kavalkádja Fotó: Stiller Ákos

Fél év munka és számtalan álmatlan éjszaka kellett hozzá, de mikor elkészült a villa burkolata, Pataki úgy érezte: „ez az igazi gazdagság”. Innen már nem volt visszaút, minden nehézség ellenére sem. Egy olyan kis manufaktúrában, mint a Pataki csempe, mindent egyszerre kell csinálni: Mátyás tervező, technológus, munkás és főnök is. A szegedi bábszínházban díszlettervezőként dolgozó Eszter viszi az adminisztrációt, a levelezést, frissíti a weboldalt, de a szépérzékére is szükség van a döntések meghozatalánál.

Nyitott műhely

„Szerencsére mindig csörög a telefon” – mondja Mátyás arról, hogy lassan beérik a befektetett munka gyümölcse, olyannyira, hogy ma már várólista kezd kialakulni, mert nem tudnak minden megrendelést azonnal teljesíteni. Pedig marketingre nem költöttek, termékük jórészt önmagát reklámozza, illetve egyik vevő ajánlja a másiknak. Az értékesítést persze meg kell szervezni, Londonban például Mátyás egyik belsőépítészként dolgozó barátja kínálja a csempéket, de van egy üzlet is, ahol láthatók a mintakollekciók.

Fotó: Stiller Ákos

A Pataki-műhely ma is nyitott, a megrendelő a saját szemével figyelheti meg, hogyan készül a csempe, a konyha pedig maga a kiállítóterem: a pult fölötti falat, a mosogatót és a padlót is saját csempéjük díszíti. Mátyás tervei közt azonban az is szerepel, hogy egy régi ház felújításával létrehoznak egy olyan kiállítótermet, ahol a látogatók megismerhetik a kerámiakészítés teljes folyamatát. Újabban Csehországba készülnek, ahol egy hipermodern, csúcsminőségű bútorokat gyártó cég szeretne együttműködni velük.

Ma Magyarországon az ipar nem szívja fel a tervezőket, a piacnak nincs igénye a minőségi formatervezésre – mondja Pataki – ezért a hozzá hasonló emberek kénytelenek önállósulni, ha meg akarják valósítani az ötleteiket. Ez az út azonban csak azok számára járható, akik igazán szeretik azt, amit csinálnak, és az egész életmódjukat képesek hozzáigazítani a mesterségükhöz.

"A húsnak lelke van" - az ízmester, aki fütyül a válságra

Miközben a hazai élelmiszeripar haldoklik, a nagy múltú húskombinátok csődbe mennek, van egy vásárlói réteg, amelyik megcsömörlött az olcsó, ehetetlen ételektől. Nemcsak Budapesten zajlik a gasztroforradalom, egy konok, kitartó szihalmi hentes egzisztenciáját tette fel arra, hogy meggyőzze a hevesieket, a húsnak lelke van. A „Konok magyarok” sorozatunkban olyan embereket mutatunk be, akik néha rendszeridegenként, széllel szemben is sikeressé váltak. Virágh Dénes úton van efelé.

Van egy hús-hentesáru szaküzlet az egyik előkelő budai kerületben, ahol piros-fehér-zöld címkés kolbászokat, sonkákat, szalonnákat lehet kapni 5-8 ezres kilónként áron, vagy még drágábban. A szlogenek szerint kézműves termék, magyar alapanyag, spéci recept, a sor meg áll, mert ilyen a „vidék ízei” keltette sznobéria, amihez a mostanság oly’ divatos nemzeti érzület is társul.

Van egy másik műhely, 120 kilométerre Budapesttől, a Heves megyei Szihalom szélén. A gasztroforradalom hívei itt is megtalálják a sznobizmusokhoz passzoló ínyencségeket: szarvasszalámi, mangalica szalonna, spanyol lóhúsból készült kolbász – meg minden más, ami a disznóhúsból kihozható –, csak 3-5 ezerrel olcsóbban. Bár a falra kikerült plakátról, térképről kitalálható, hogy a nemzeti érzületből itt sincs hiány, a kolbászokról hiányzik a piros-fehér-zöld szalag. Mint a mester, Virágh Dénes elmondta: a címke megtervezésére még nem jutott idő.

Virágh Dénes Fotó: Stiller Ákos

Ebben a műhelyben viszont nem a szarvasszalámi az igazi különlegesség, hanem a göngyölt háj, ami úgy néz ki, mint a kötözött sonka, csak nem hús van a hálóban. A hájat jól meg van foghagymázva, sózva-borsozva, pácolva és füstölve, állítólag pirítósra kenve az igazi. A legtöbb ráadásul nem a mangalicakolbászból, még nem is a kolozsvári szalonnából fogy, hanem a tepertőből és a zsírból, aminek a hentes felsége szerint reneszánsza van a térségben.

A 99 forintos áru nem húsból készül

Miközben a hazai élelmiszeripar súlyos válságban van, a kormány képtelen megmenteni a nagy múltú gyulai és kapuvári kombinátot, a szektort pedig megrázta a szakminisztériumban készült – hvg.hu által júniusban nyilvánosságra hozott – lista az alapanyagokat importáló vállalatokról (melyen a Pick, a Kometa és a SáGa is szerepelt), a Virágh-vállalkozás most van feljövőben.

„Nem tudunk annyit termelni, amennyire kereslet van” – mondja a hentes, aki szerint ennél többet már azért sem vághatnak, mert csak ennyire szól az engedélyük, ennyire van kapacitásuk. Kinőtték a három hűtőkamrából álló műhelyt, tavaly a kistermelő egy kft-t is alapított. Beadta a pályázatát az uniós támogatású LEADER-programba, az így nyert 15 millióhoz több mint 60 milliós banki hitelt tervez felvenni, hogy megépítse – ahogy felesége mondja – „élete álmát”, egy saját, gépesített vágóhidat és mellé egy mintaboltot a 2000 fős faluba.

Fotó: Stiller Ákos

„Nem értem a húsipar válságáról szóló híreket, mert a gazdasági válság ellenére is van piac. A minőségre különösen van kereslet: enni kell és az emberek vágynak a jóra” – mondja Virágh Dénes. Nem tud másra gondolni, minthogy az összeomlás mögött valami sötét erő lappang: valamely nagy hazai vagy külföldi cég akarja uralni a magyar piacot. Azt mondja, "valaik már megint piacot akarnak szerezni". A másik dolog, ami tönkreveri szerinte a szektort, a gyanús alapanyagokból készített olcsó termékek. „16-17 ezer forintért veszek két köteg juhbelet, amibe beletöltök 20 kiló alapanyagot. Bármennyire igyekszem, képtelen vagyok húsból előállítani olyan terméket, amit 99 forint árulhatnék, mint tavaly tette ezt az egyik lánc.” Ugyanakkor úgy véli, pont ez üt vissza annál a rétegnél, aki hozzá jár vásárolni.

„A húsnak lelke van”

A szihalmi környező települések piacain árulja termékeit, Mezőkövesden boltja is van. A fővárosi sashalmi piacon is árul szombatonként, de azt mondja, nem a gasztroforradalom iránt lelkesedő budapesti közép- vagy felsőosztályból kerül ki a vevői többsége, a legtöbb vásárló a környékről való.

Fotó: Stiller Ákos

Ennek megfelelően nem kísérleteznek extra receptekkel, azokra ugyanis kevésbé van kereslet: nincsenek egzotikus fűszerek, csak só-bors-paprika-köménymag. Persze a sült császártól a májas hurkán keresztül a füstölt húsokig mindent gyártanak, most pedig kenőmájassal, juhbeles debrecenivel és turistával gazdagítják a kínálatukat, de ezeknél sem törekednek másra, mint a hagyományos receptek felelevenítésére és a legjobb íz kikísérletezésére. „Egy jó ízű, normális lecsókolbász mindennél többet ér, kár hogy ezeknek a terméknek az elmúlt évtizedekben a lerontott állag miatt nincs becsülete” – állítja Virágh.

Fotó: Stiller Ákos

„Nincs itt semmiféle titok, csak tisztelni kell a húst, mert lelke van.” A hentes szerint az angol szalonnánál vagy bármelyik füstölt húsnál az a jó, ha akár nyersen is meg lehet enni, mert a megfelelő pácolási technikával „megőrizhető az izomrostok puhasága”. Mivel elvből nem használ semmilyen tartósítószert, húspuhítót, ezért szerinte a kulcs a sózási eljárás. Hogy mennyi kerül a páclébe, meddig marad benne a hús, utána megtörténik-e a csepegtetés. Ha nincs szikkasztás, akkor a füstölés során „kormolodik” a termék, a hús csúnya lesz vagy száraz.

„Szenvedélyem a disznóvágás”

Virágh lánya, Nikolett elmosolyodik, amikor arról kérdezem, hogy nehéz ember-e az apja. Azt mondja, ez azért túlzás, inkább kitartó és céltudatos. „Nem örököltem földet, most már nem is tudnék vásárolni, szegény családból származom” – mondja Virágh, honnan indult. Ezért nem is tud nagyobb sertéstelepet működtetni, mert a takarmány drága: nemrég 43 mangalicája volt, mostanra 7 maradt, de tavasszal újabbakat akar „beállítani”. Az alapanyagra viszont kínosan odafigyel, a környékbeli tenyésztőket személyesen ismeri, hosszú mustra után választja ki a beszállítót, tudja, mivel etetik a disznókat.

Fotó: Stiller Ákos

A már nagyapa hentes alig változott valamit, amióta 1995-ben hazatért Németországból: bundesliga frizura, fülbevaló, bőrdzseki. Akkor egy egri cég közvetítette ki Geilenkirschenbe, miután itthon elveszítette a munkáját a mezőkövesdi húsüzemben. Azt mondja, kényszerből ment ki, építkeztek, pénz hiányában már az árverezéstől kellett félniük. Egy évig sem maradt kint: Nyugaton beütött a sertéspestis és a marhakergekór, elbocsátották. Azt mondja, amikor hazajött, elhatározta, hogy a maga ura lesz, azóta pedig konokan fejleszti a háznál kialakított műhelyét.

Aztán jöttek a feljelentések. „Volt, amikor azért panaszkodtak a szomszédok, hogy túl sok a légy” – meséli Virágh felesége, pedig az ólak nem a vágóhídnál, hanem a falu másik felében vannak Virághné édesanyjánál. Eleinte a hivatali útvesztőkben sem ismerték ki magukat. Virágh azt mondja, ő csak termelni akart, és nála elemi szabály, hogy figyel a higiéniára, viszont nem nagyon figyelt az egyre szaporodó előírásokra. „Ami nem érdekli, azzal nem foglalkozik” – állítja Virághné. Fel is jelentették „feketevágásért”, végül az állatorvos meggyőzte, hogy váltson ki minden papírt, azóta engedélyezett vágóhídra viszi a sertést. A mester azt mondja, nem engedheti meg magának, hogy elszúrjon valamit, mert a hús veszélyes üzem, egy apró hiba, máris megbetegedhetnek a vevői. Nem kell neki átolvasnia a hivatali előírásokat, hogy tudja, mit tehet meg és mit nem - nem kockáztathatja a hírnevét, ami az egyetlen cégére. "Hallottam már olyanról, hogy egy kézműves hentes bedarálta a visszamaradt kolbászt és újra bélbe töltötte. Aztán csodálkozott, hogy az is a nyakán marad, mert a kóstolás után elfordultak a pultjától a vevők a piacon."

„Gyerekkori szenvedélyem a disznóvágás. A nap végére mindig én voltam a legzsírósabb, néha még a suliból is lógtam, hogy jelen lehessek a feldolgozásnál.” Tudja, a tervezett vágóhíddal nagy fába vágta a fejszéjét, a hitel nagy teher lesz. Abban bízik, a minőségre vágyó vásárlók elviszik majd a boltot és végre családnak is lesz egy szabad hétvégéje.

Ezért kapott össze Csányi és Lázár: nemsokára lép a kormány

Kiemelt vállalat lesz a Gyulai Húskombinát, a társaság megmentésére készített tervezetet Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a kormány elé fogja terjeszteni - jelentette ki Budai Gyula államtitkár. A hvg.hu korábban azt írta, hogy a csődközeli helyzetbe került élelmiszeripari cég, a gyulai és csabai kolbászt is gyártó húskombinát miatt különbözhetett össze Lázár János az OTP elnök-vezérigazgatójával.

A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti államtitkára a tulajdonosokat képviselő Kovács Lajossal - aki a NAGISZ Zrt. elnök-igazgatója - és Ruck Jánossal, a Gyulai Húskombinát Zrt. vezérigazgatójával tárgyalt hétfőn Budapesten a szaktárcánál a nehéz helyzetben lévő cég állami megsegítéséről - közölte a VM a megbeszéléseket követően.

A vidékfejlesztési tárca megvizsgálta, milyen eszközökkel segítheti a cég megmentését. A közlemény szerint Fazekas Sándor miniszter kezdeményezni fogja, hogy a kormány nyilvánítsa stratégiailag fontos, kiemelt vállalattá a Gyulai Húskombinátot. Ezután kerülhet sor a konkrét lépések kidolgozására, amelynek során részletes szakmai-gazdasági egyeztetés zajlik majd le a tulajdonosok, a hitelezők, az állam képviselői és a további érintettek között.

Az 1868-as alapítású cég Magyarország legrégebbi húsipari vállalkozása. Eredetvédett a gyulai és a csabai kolbász, a gyulai májas Magyar Termék-nagydíjas készítmény. Évi 12 ezer tonna feldolgozott élelmiszer hagyja el a kombinátot, jelentős az exportjuk, számos hazai beszállító is érdekelt a cég működésében. A Gyulai Húskombinát jövője érdekében elindult párbeszéd része annak a stratégiának, amely kész állami segítséget nyújtani a magas minőséget előállító tradicionális vállalkozásoknak - fejeződik be a közlemény.

A csődtörvény tavalyi módosítása vezette be a stratégiailag kiemelt jelentőségűnek minősíthető gazdálkodó szervezet fogalmát. Az a társaság minősíthető - többek között - ilyenné, amelynek a működése nemzetbiztonsági okból indokolt, nemzetgazdasági szempontból jelentős projekteket valósít meg, törvény által meghatározott országos közfeladatot lát el, illetve nagy összegű állami szerkezetátalakítási támogatásban, hitelgaranciában, kezességvállalásban vagy exporthitel biztosításban részesült. A minősítés a kormány joga, és speciális szabályok vonatkoznak a felszámolásra, cél a társaság további működtetése.

A hvg.hu márciusban számolt be arról, hogy a Fidesz frakcióvezetője az állam segítségéért lobbizott a Gyulai Zrt. megmentése érdekében, ám ez információink szerint nem lenne ínyére a Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó vetélytársnak, a Bonafarm-csoportnak. Miközben – Csányi nevét ki nem mondva – Lázár egy interjújában arról beszélt, hogy a bankár vállalkozásai polip módjára hálózzák be az országot, a fideszes politikus családjának érdekeltségébe tartozó agrárcég üzleti kapcsolatban áll a Bonafarmmal.

Az Orbán Viktorral napi kapcsolatban álló Lázár írásbeli kérdést intézett januárban a miniszterelnökhöz, melyben arról érdeklődött, hogy „tervezi-e a kormány a Gyulai Húskombinát Zrt. megmentését, a konszolidációjában való tevékeny részvételt, és ha igen, mikorra várható a folyamat elindulása”. Lázár arra figyelmeztetett, hogy „a Gyulai Húskombinát likviditási helyzetében drámai viszonyok alakultak ki, a társaság működése, további tevékenysége rövid időn belül leállhat, csődhelyzetbe kerülhet”.

Fotó: MTI

A fideszes frakcióvezető kérdésére Orbán helyett a vidékfejlesztési miniszter válaszolt. Fazekas Sándor január 20-án kelt levelében azt írta, a tárca vizsgálja „a fontos nemzeti ellátási vagy éppen márkavédelmi érdeket szolgáló élelmiszeripari vállalatok” állami konszolidációjának lehetőségét. „Ilyen vállalatnak tartjuk a nagy múltú Gyulai Húskombinátot” – írta Fazekas. A miniszter szerint a kérdés elemzésére a kormány tárcaközi munkabizottságot hozott létre. Ez február végére összeállított egy intézkedéstervezetet, amely lehetővé tenné az állami beavatkozást. Fazekas a levelében azt írta, a támogatásért cserében az államnak átmenetileg – a támogatás visszafizetéséig – tulajdonosi, irányítási részesedést kell kapnia a megmentett cégben.

Kormányzati forrásaink szerint – amit a húskombinát helyzetét ismerő forrásunk is megerősített – komolyan felmerült egy állami élelmiszeripari holding létrehozása, amelynek része lehetne a gyulai cég is. Az állami cégcsoport létrehozására azért lenne szükség, mert a magánvállalkozások közvetlen állami támogatását az Európai Unió versenyjogi előírásai kizárják.

Megszereztük az Ángyán-listát: milyen húsból vannak a hungarikumok?

A legtöbb nagy nevű hazai élelmiszer-ipari cég szerepel azon a listán, amelyet Orbán Viktor kérésére készített a földművelési tárca a külföldről beszerzett húst feldolgozó vállalatokról. A piaci szereplők által csak „feketelistának” nevezett jegyzék szerint még a hungarikumokat gyártó Pick és a gyulai kombinát is importál. Ám a cégek szerint a lista félrevezető, hiszen az évente feldolgozott 4,5 millió és a rendelkezésre álló hazai 3 millió sertés közötti lyukat csakis behozatallal lehet betömni. Ellenkező esetben nagy múltú magyar cégeknek vissza kellene vonulniuk az európai piacaikról, gyárakat kéne bezárniuk.

„A magyar agrárium 2011-ben jól teljesített a világpiacon” – mondta a vidékfejlesztési miniszter, amikor csütörtökön felavatta a McDonald's-nak szállító, az amerikai tulajdonú, bábolnai székhelyű OSI Food Solutions új csirkefeldolgozóját. Fazekas Sándor úgy vett részt az avató ünnepségen, hogy tudhatta: a bábolnai cég előkelő helyen szerepel azon a "feketelistán", melyet a az általa vezetett tárca készített. Az OSI Food ugyanis a minisztérium tavalyi felmérése szerint a feldolgozandó baromfit 100 százalékban importálta, tavaly egyáltalán nem voltak magyar tenyésztők a beszállítói között (a McDonald's-nak szállító cég cáfolatát, a Mitől magyar a hús? című keretes írásunkban olvashatja - a szerk.). A hvg.hu birtokába jutott listán 136 vállalkozás szerepel, többek között a Csányi Sándor OTP-vezér érdekeltségébe tartozó Pick Szeged Zrt., a Gyulai Húskombinát Zrt., a sárvári SáGa Foods, a kaposvári Kometa vagy a felvágottait Magyar termék feliratú csomagolással árusító Surjányi Hús Kft.

Ángyán József a hvg.hu-nak adott június 20-i interjújában beszélt arról, hogy 2011 első hónapjaiban aschleswig-holsteini dioxinbotrány idején a minisztérium megvizsgálta, milyen nyersanyagokat hoz be Németországból a magyarországi élelmiszeripar, azaz a hazai élelmiszerekbe kerülhetett-e a veszélyes anyagból. A volt földművelési államtitkár azt állította, hogy Orbán Viktor is látta ezt a listát, sőt szerinte akkor a kormányfő arra is rákérdezett: lehetséges-e, hogy magyar tőkeérdekeltségű húsipari cégek a hungarikumokat nem magyar alapanyagból állítják elő. LMP-s politikusok az interjú megjelenése után felszólították a kormányfőt, hozza nyilvánosságra a listát, mire Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke egy hete szerdán azt nyilatkozta, hogy azt Ángyántól kérjék el, mert ő készítette.

A hvg.hu birtokába jutott minisztériumi jegyzék a Külföldről érkező húsok aránya a magyar húsipari cégek készítményeiben címet viseli. A lista megyei bontásban, gyártelep és székhely alapján gyűjti a vállalkozásokat. Külön feltünteti, hogy hány százalék a vállalatok termékeiben az importból származó alapanyag és ezen belül hány százalék a német eredetű behozatal. A listán szereplő, a hvg.hu által megkeresett cégek szerint a jegyzék önmagában a valódi probléma okait nem tárja fel: a vállalati vezetők azt nyilatkozták, bár próbálnak megfelelni a magyarországi közhangulatnak, hogy csak magyar alapanyagokból dolgozzanak, de ha ezt megtennék, akkor vissza kéne fogniuk a termelésüket. A hazai állattenyésztés ugyanis szerintük képtelen kielégíteni a jelentős exportot bonyolító feldolgozóipar igényeit.

„Le kell ülni az urakkal”

„Valószínűleg azért nem került még ez a lista nyilvánosságra, mert az nem egy jó tárgyalási pozíció, ha előre kiterítek minden kártyát. Vagyis tárgyalni kell, hogy ez megváltozzon” – mondta Ángyán, miért nem tette közzé eddig a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) a jegyzéket. A volt államtitkár – aki januárban azért mondott le, mert helytelenítette az állami földekre kiírt pályázatok elbírálását, amiketszerinte „oligarchák”, „egy maffiahálózat” nyert el – szerint Orbán Viktor a lista megtekintése után azt javasolta: „le kell ülni az urakkal, és erre a helyzetre megoldást kell találni, ezt a problémát közösen kell megoldani”.

Csányi Sándor az érdekeltségébe tartozó Pick-üzemben Fotó: Horváth Szabolcs

Szerettük volna megtudni, hogy milyen módszerekkel, ki készítette és milyen céllal a Vidékfejlesztési Minisztériumban a listát, ahogy azt is, eddig miért nem hozták nyilvánosságra. A VM válaszlevelében viszont mindössze annyit közölt, hogy „a tárca és a háttérintézményei számtalan háttéranyagot készítenek. A tanulmányok a kormány-előterjesztésekhez nyújtanak segítséget, a kormánydöntéseket készítik elő”. A tárca nem cáfolta a jegyzék meglétét, de arról nem adott tájékoztatást, hogy pontosan ki készítette. Ángyán a hvg.hu-s interjújában Kardeván Endre élelmiszerlánc-biztonságért felelős államtitkárságát jelölte meg készítőként. Viszont a miniszterelnök sajtófőnöke azt mondta, Ángyán állította össze, tőle lehet elkérni, „a kormány nem tart vissza semmit”. A januárban lemondott államtitkár szerint viszont épphogy a miniszterelnök kérte a VM-et – és ezen belül Kardevánt –, „állítsa össze a listát, hogy lássuk: miből is dolgoznak ezek a cégek”. A minisztérium arra a kérdésünkre sem válaszolt, hogy a vizsgálatnak lettek-e következményei.

Mivel a parlamentben ellenszavazat nélkül áprilisban elfogadott hungarikumtörvény csak július 1-jén lép hatályba – ráadásul a védendő magyar értékek listáját csak azt követően állítják össze –, jelenleg egy 2008-as országgyűlési határozat foglalkozik a hungarikumok védelmével. A határozat aHagyományok – Ízek – Régiók (HÍR) program keretében még az első Orbán-kormány idején összegyűjtött 309-es listát tekinti a hungarikumok jegyzékének, ebből 11 termék élvez nemzeti oltalmat. Ezek közé tartozik a szegedi téliszalámi, a gyulai és a csabai kolbász – az előállítóik kérhetnek HÍR-védjegyet a termékeikre. Mind a három termékfajtát Magyarország földrajzi árujelzői oltalom alá helyezte az Európai Bizottság DOOR-programjában: ezeket a speciális termékeket csak azok gyárthatják, akik betartják a szigorú előállítási szabályokat.

A birtokunkba került listán többek között szerepel öt üzemegységével a Pick Zrt., illetve a Gyulai Húskombinát Zrt. is. A jegyzék szerint a Pick-szalámit is gyártó szegedi gyár 52 százalékban importál húst, 40 százaléknyit Németországból többek között vágott, illetve hűtött formában is. A gyulai kombinát 32 százaléknyi alapanyagot hoz be, aminek 43 százaléka származott 2011 elején Németországból. Többek között ez a két cég gyártott, illetve gyárt európai és nemzeti oltalom alatt álló szalámit, kolbászt.

„Verték az asztalt”

A dioxinbotrány 2011 januárjában robbant ki, amikor kiderült, egy schleswig-holsteini tápkeverő üzemben hónapokon át ipari célra szánt, dioxint tartalmazó zsiradék került állati takarmányokba, amelyből több ezer németországi állattenyésztő telepre szállított a cég. A magyar főállatorvos januárban február 28-ig korlátozást rendelt el a Németországból származó sertéshúsra és húskészítményekre. Bár a birtokunkban jutott listán nem szerepel dátum, a jegyzék a moratórium időszakában keletkezhetett. „Meglepő módon nem a németek, hanem az egyik legnagyobb magyar húsos érdekeltség verte az asztalt a minisztériumban, hogy függesszük ezt fel” – beszélt a listakészítés előzményeiről Ángyán. A moratórium alatt egyetlen magyar cégről sem bizonyosodott be, hogy dioxinos alapanyagot importált volna, ezért a korlátozást hamar feloldották. A kérdésünkre, hogyan ellenőrzi a minisztérium, illetve az állami szervek az alapanyag-feldolgozást, hogyan garantálják a minőségbiztosítást – többek között azt, hogy a cégek megfelelnek-e a HÍD-védjegy előírásainak –, a tárca válaszlevelében csak ennyit írt: „a magyar élelmiszergyártó cégeket a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a jogszabályi előírások alapján ellenőrzi”.

„Rászorulunk az importra”

„Igen, kerülhet egyes Pick Szeged Zrt. által előállított hentesáru-termékekbe import-, illetve német hús. Mert mindent felvásárolunk Magyarországról, amit csak lehet, mégsem elég, azt pedig senki sem várhatja, hogy a Pick leépítse a kapacitásait, veszítsen piacot és kevesebbet termeljen csak azért, mert itthon nem található megfelelő mennyiségű alapanyag” – mondta a hvg.hu-nak Éder Tamás, a szegedi céget is magába foglaló Bonafarm-csoport vállalati kapcsolatokért felelős igazgatója.

Érlelik a Pick-szalámit - a recept titkos Fotó: Horváth Szabolcs

Éder szerint a cégcsoport igyekszik a termelést az alapanyag-előállítástól a gyártásig összefogni, így a Bonafarm-csoport saját telepein és több mint 100 kis- és közepes méretű tenyésztő partnere segítségével évente 350 ezer sertést állít elő, amihez jön még 50-100 ezer hazai piacról vett nagy súlyú sertés, de még így is importra szorulnak. Éder szerint a Bonafarm-csoport folyamatosan növeli az általa koordinált gazdasági integráció tenyésztési kapacitásait, de még így sem tudja biztonságosan fedezni a Pick alapanyag-szükségletét. A Pick 2011-es beszámolója szerint a vállalat tavaly 6,2 milliárd forintnyi anyagot importált Németországból, 1,3 milliárdot Spanyolországból, 1,1 milliárdot Lengyelországból. 2010-hez képest mindhárom országból nőtt a cég importja (a beszámolókból nem derül ki, hogy az anyagbeszerzésen belül mennyi a hús- és sertésbehozatal).

Az európai DOOR-lista termékleírása a szegedi szaláminál kiköti, hogy az alapanyagnak kizárólag Magyarországról kell származnia, sőt öt alföldi megyét jelöl meg származási helyként (azt is kikötve, hogy a disznóknak nemcsak itt kell felnőniük, de ezekben a megyékben kell megszületniük is). Csak az a cég állíthat elő „szegedi szalámi” elnevezésű terméket, aki ezt az előírást betartja. A gyulai és a csabai kolbásznál megengedőbb a leírás, ezeknél a termékeknél már nem kikötés a hazai alapanyag, csak az előállítás módját és technológiáját szabályozzák. „A Pick által előállított, hungarikum kategóriájába sorolt téliszalámihoz megfelelő mennyiségű magyar alapanyag van, így ezt a terméket magyar koca és nehézsúlyú sertés húsából készítjük” – állította Éder Tamás.

„A cégünk által termelt hunkarikumokba kizárólag visszakövethető származású magyar koca kerül. De nemcsak csabait és gyulait gyártunk, hanem felvágottat, májast is” – nyilatkozta a hvg.hu-nak a Gyulai Húskombinát Zrt. vezérigazgatója. Ruck János szerint a vállalatuk évente 4 ezer tonna májast állít elő, amihez „fizikailag nem áll rendelkezésre elég sertésmáj Magyarországon”. A vezérigazgató azt mondta, az egyre növekvő élelmiszer-kereslet miatt az egész világon általános hiány van a húsalapanyagokból, a növekvő keresletnek pedig a hazai ipari termelés igyekszik megfelelni, de akkor importálnia kell a nyersanyagot. Ruck szerint amennyiben a kombinát mindent felvásárol, amit a hazai piacon elér, akkor is csak az igényeik 70-80 százalékát tudják kielégíteni.

Éder Tamás - aki Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke is egyben - azt mondta, ha a magyarországi élelmiszeripar kizárólag magyar disznóhúsból dolgozna, akkor képtelen lenne a hazai és a külföldi keresletet kielégíteni, le kéne építenie, üzemeket, gyárakat kellene bezárnia. „Évente 4-4,5 millió sertést vág az ipar, aminek 10-20 százaléka származik importból. A magyar húsipar még megőrzött piacai ugyanakkor ennél is több alapanyagot igényelnek. Összességében úgy becsüljük, hogy a magyar húsipar meglévő piacainak kielégítéséhez szükséges alapanyagnak közel harmadát importból kell beszerezni, mert itthon nincs elég sertés. Rászorulunk az importra” – mondta Éder. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2011 végén Magyarországon 3 millió disznó volt, amiből mindössze 873 ezret tartottak a kabinet által a kormányprogramban névlegesen favorizált egyéni gazdaságok, tehát a gazdaságból hiányzik 1,5 millió sertés.

Ezt a vidékfejlesztési miniszter is elismerte tavaly. Az egyik fideszes képviselő Mit tud tenni a szaktárca a hazai sertéstartók védelme érdekében? címmel intézet kérdést 2011 februárjában a parlamentben Fazekas Sándorhoz, mire a tárcavezető kijelentette, a legfőbb probléma, hogy „jelenleg a hazai árualap-kínálat nem fedezi a feldolgozói igényeket”.

Mitől magyar a hús?

„Mi az, hogy magyar? Vállalom: jelentős az importunk, mert nem tudok mást tenni. Azért megyek ki külföldre alapanyagért, mert jó minőségű, nagy tételben jutok hozzá jó áron. A recept, a gyár, a munkások viszont magyarok” – mondta Tóth János Tibor Surjányi Hús Kft. igazgató-tulajdonosa. A cégvezető arra a kérdésünkre reagált, hogy miért forgalmazza Magyar termék feliratú csomagolásban a vállalkozása a termékeit, ha jelentős tételben importál. A VM listáján ugyanis Surjányi Hús Kft. 77 százalékos behozatallal szerepel, a jegyzéken szintén feltűnő, a kolbászokat, felvágottakat előállító Alföldi-Hús Zrt. (75 százalékos behozatallal) pedig szintén Tóth érdekeltségébe tartozik. A cégvezető vitatta a listán szereplő számokat, és azt mondta, jelentős ugyan a cégeinél az import aránya, de biztosan nem 75-77 százalék. A jegyzék szerint 80 százalékos importú, egymilliárdos árbevételű Jumbó-Hús Kft. szintén piros-fehér-zöldbe csomagolja a termékeit. „Egyetlen termékre sincs ráírva, hogy kizárólag magyar alapanyagokból készül, ráadásul az import nem törvénytelen, a minőséget sem rontja” – mondta a hvg.hu-nak a vállalkozás ügyvezető-tulajdonosa, arra a kérdésre válaszolva, hogy miért ilyen csomagolásban árusítják a termékeiket, ha az alapanyagot importálják. Hajdics Attila vitatja a listán szereplő 80 százalékot, szerinte ez legfeljebb 70 százalék. Szerinte nincs ma Magyarországon olyan daraboló üzem, ahol jó minőségű, jó árú alapanyagot lehet venni. A SáGa Foods kommunikációját ellátó PR-ügynökség a hvg.hu-hoz eljutatott levelében azt írta, a SáGa hoz be az országba pulykacsibét, de a szárnyasokat Magyarországon nevelik magyar gabonával. A cég szerint a Magyarországra kerülő termékeik 10-15 százalékában van import, a többi behozatalt a feldolgozás után újra ki is viszik. Ez azzal áll összefüggésben, hogy a cég szerint a külföldi megrendelő sokszor megszabja, hogy milyen forrásból származó alapanyagból kell előállítani az adott terméket. (A vállalat egy Hollandiában bejegyzett angol társaság tuajdonában van.) A listán 33 százalékos importtal szereplő Kometa 99 Kft. marketingigazgatója, Bódi Krisztina a hvg.hu-val azt közölte, a cég arra törekszik, hogy termékeit 100 százalékosan magyar alapanyagokból állítsa elő, de „vannak olyan pillanatok, amikor ezt importból pótolni kell, mert nincs elég hús a piacon”. A kaposvári vállalkozás ezért a helyi egyetemmel idén elindította a Dél-dunántúli Regionális Sertésprogramot a partnereinek, hogy jó genetikai állományú – dán fajtájú – sertéseket tenyésszenek, és garantálja, hogy a végén átveszi a disznókat. Cikkünk megjelenése után az OSI Food levélben fordult a hvg.hu-hoz melyben cáfolta a minisztérium listáján szereplő adatot, mely szerint a cég 2011 elején 100 százalékos importból fedezte a nyeranyagszükségleteit. A cég azt írta: 2011-ben vásárolt csirkehús 55,4 százalékát belföldről származó alapanyag, 44,6 százalékát import tette ki. A cég szerint az import jelentős része olyan speciális, kalibrált (súlyában, méretében pontos előírást követő) nyersanyag volt, amely Magyarországon az elvárt mennyiségben nem szerezhető be. Levelükben az szerepel, ha „ezt a speciális import nyersanyagot nem vesszük figyelembe, akkor a belföldi arány a beszerzésben 94 százalék”.

Nincs elég disznó, nincs elég hazai vásárló

„Még ha többet is fizetnének a vállalatok a magyar sertésért – ami tovább növelné a boltokba kerülő hazai áru árát és rontaná a magyar húsipari termékek versenyképességét –, akkor sem tudnák az igényeiket rövid távon itthonról kielégíteni” – mondta a Hússzövetség elnöke. (Egyébként a Magyar Húsiparosok Szövetségének több tagja szerepel a listán.) A külföldi sertéshús lényegesen nem olcsóbb a hazainál. A minisztérium háttérszervezete, az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) júniusi tanulmánya szerint a hazai termelésből származó sertés ára nagyjából azonos a frankfurti árutőzsde áraival.

Ebből kéne még 1,5 millió Fotó: HVG Archív

A hazai tenyésztők maguk sem törekednek arra, hogy kizárólag magyarországi feldolgozóknak adják el az árujukat. Az AKI egy, az év elején született jelentése szerint 2011-ben 12 százalékkal nőtt az előző évhez képest az élő sertés exportja, a hűtött alapanyagból pedig 158 ezer tonna került külföldre – a tenyésztők követték a piaci keresletet: Románia és Szlovákia volt a célország. Bár élő sertésből továbbra is nettó importőrök vagyunk (többet hozunk be, mint amennyit kiviszünk), félig feldolgozott húsból, illetve a kivitt termékek árértékét tekintve kolbászból és téliszalámiból nettó exportőrök vagyunk. (Az AKI szerint élősertés-importunk Hollandiából, Németországból, Csehországból és Lengyelországból érkezett.)

Tavaly szalámiból, kolbászból 13 millió euróval többet exportáltunk, mint amennyit behoztunk. Ruck János szerint ha a magyar sertésállományhoz igazítanák a termelési kapacitásaikat, akkor az export jelentősen visszaesne: a magyar élelmiszeriparnak piacokról kéne lemondania. A gyulai kombinát vezetője szerint a válság begyűrűzése óta 20 százalékkal estek vissza az eladások Magyarországon, a fogyasztók az olcsóbb – gyakran importból származó – termékek felé fordultak. Viszont a gyulait, a csabait, illetve a téliszalámit a szigorú előállítási szabályok, a 29 százalékos nyersanyagár-emelkedés miatt Ruck szerint nem lehet olcsóbban adni, így a legnagyobb cégek esetében marad az export. A Kometa marketingigazgatója, Bódi Krisztina szerint az általuk tapasztalt 25-30 százalékos alapanyagár-emelkedést legfeljebb 10 százalékos termékáremeléssel tudták ellensúlyozni, mert szerinte többet nem bír el a hazai piac.

A nagyobb – a listán is szereplő – cégek tavaly így is veszteségesek voltak. A Pick Szeged Zrt. a 2010-es 82 milliós nyereség után az igazságügyi tárca elektronikus cégnyilvántartása szerint tavaly 2,7 milliárdnyi vesztességet halmozott fel. A Gyulai Húskombinát Zrt. évek óta veszteséges – ezért négy éven belül másodszor folyamodott állami mentőövért –, 2010-ben 486 millió, 2011-ben 309 millió mínusszal zárt. Szintén nincs jó helyzetben a SáGa Foods sem: 2010-ben 25 milliárdos árbevétel mellett 903, idén 387 milliós mínusszal zárta az évet. (A Gyulai Húskombinát Zrt. ügyében kirobbant politikai botrányról, Lázár János lobbiszerepéről itt olvashat részletesebben.)

Beköszönt az EU

A hvg.hu által megkeresett cégvezetők egybehangzóan az uniós csatlakozást nevezték meg mint vízválasztót a hazai termelésben. A határok és a vámok végleges eltűnése nagy lökést adott a piacnak és az exportnak, ugyanakkor a magyar sertéstenyésztők nem voltak felkészülve az átállásra, drasztikusan visszaesett a tenyésztés.

Éder szerint – aki 2001 és 2002 között előbb helyettes, majd közigazgatási államtitkárként dolgozott a minisztériumban – a rendszerváltáskor a hazai húsipar kapacitása 8-10 millió sertés fogadására volt ráállva, ami később nem csökkent olyan ütemben, mint amilyen gyors volt az állatállomány leépülése. A KSH szerint 1995 és 2003 között még évente 4,8-5 millió disznó volt az országban (ennek fele még az egyéni gazdaságokban), de az állomány rögtön a csatlakozás idején csökkenésnek indult, 2008-ban már csak 3,3 millió hazai sertés volt Magyarországon.

Vágás a gyulai kombinátban - kivéreztetik Fotó: Horváth Szabolcs

A Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke azt mondta, a 2004-es csatlakozáskor derült ki, hogy a sertéstenyésztés súlyos versenyképességi problémákkal küzd. Az EU-s előírásoknak megfelelően hirtelen leépültek a korábbi állami, (így az export-) támogatások, megszűnt az árszabályozás, és a vámok eltűnése után megjelentek az olcsóbb külföldi áruk, tenyésztők. Magyarországnál a cseh és a lengyel tenyésztők is versenyképesebbek: húsimportunk egy jelentős része a KSH adatai szerint tőlük származik.

Ugyanakkor az uniós támogatási rendszer inkább a növénytermesztésnek kedvez, sok termelő, gazdálkodó inkább erre koncentrált és az állattenyésztést visszafogta. Az AKI 2012-es jelentése szerint a tavalyi 18 százalékos mezőgazdasági export-növekedést elsősorban a gabonafélék kivitelének köszönhetjük.

Egy koca, egy porta

„Hazánk az elmúlt hónapokban az EU különböző fórumian támogatta, valamint további javaslatokat fogalmazott meg az export-visszatérítések alkalmazásával kapcsolatban a friss, hűtött és fagyasztott sertéshúsok esetében is. Az Európai Bizottság eddig minden esetben elutasította az export-visszatérítések alkalmazására tett javaslatokat. Indoklásában a Bizottság kifejtette, hogy az export jelenleg is megfelelő szintű, és a sertéshús EU-s átlagára, valamint a világpiaci árak között nincs akkor különbség, ami az exporttámogatás újraindítását alátámasztaná” – magyarázta tavaly a parlamentben a földművelési miniszter, miért nem tudja érvényesíteni az érdekeit az EU-ban Magyarország. A 2010-es kormányváltás után sem sikerült megállítani a sertésállomány csökkenését: 2010-ről 2011-re 130 ezerrel csökkent az állomány, az előrejelzések szerint idén 3 millió alá fog esni. A minisztérium tavaly összeállított egy intézkedési tervet a sertéságazat helyzetének javítására, amely azt célozza, hogy néhány éven belül 6 millióra emelkedjen az országban a sertések száma. A terv az „Egy koca, egy porta” nevet kapta, amit az agárszakemberek azóta többször is kritikával illettek, azt hangsúlyozva, hogy az egyéni gazdaságok nem tudnak olyan állománynövekedést elérni, mint a falvak külterületén létesítendő, legalább több száz sertés egyidejű tartására alkalmas telepek. Éder szerint egy 50 százalékos vágóállat-növekedést is fel tudna szívni a magyar húságazat, amennyiben az versenyképes áron kerül a piacra. A húsipari szervezet elnöke úgy látja, a feketegazdaság elleni hatékonyabb fellépés is sokat segítene az ágazaton, mert még mindig gyakoriak a számla nélküli feketevágások, ami követhetetlenné teszi a hús származását, rendkívüli módon zavarja a piacot és olyan előnyöket ad az áfakerüléssel visszaélő piaci szereplőknek, amivel a szabályosan eljáró feldolgozók nem tudnak versenyezni.

Csányi sertéstelepen ajánlott állást Ángyán Józsefnek

A magyarok génjeikben hordozzák a föld szeretetét - mondta Orbán Viktor a Bonafarm-csoport tehenészetének avatóján, amelyen az ugyancsak megszólaló Csányi Sándor sertéstelepi állást ajánlott a Pick sertésimportját nyilvánosságra hozó Ángyán József volt vidékfejlesztési államtitkárnak. Orbán szerint vannak vitái a bankvezérrel, majd méltatta a "falusi legényből" bankvezérré lett Csányi Sándort.

Ennyi hókuszpókusz régen nem volt, mint ami itt a pénzt hozza, de az ő gyerekkorában mindennap mennie kellett friss tejért, amit az Ádámnétól hozott nap mint nap az Orbán-család - mondta a hvg.hu-nak Orbán Viktor arra a kérdésre válaszolva, hogy mint vidéki származású, fejt-e már tehenet, és most itt a gazdaságban megpróbálkozna-e vele. A kormányfő kedden Csányi Sándor OTP-vezérigazgatóval és Csányi Attila Bonafarm-vezérrel közösen felavatta a Csányi-család érdekeltségébe tartozó Bóly Zrt. Villány mellett található, csípőtelki új tehenészetét.

Az avatási ünnepséget megelőzően a miniszterelnök azt mondta, hogy azért fogadta el Csányi Sándor meghívását, mert szerinte a magyaroknak bátorításra van szükségük ahhoz, hogy világszínvonalon termeljenek. Orbán szerint helyi megerősítésekre van szükség ahhoz, hogy a magyarok elhiggyék, ami most az országgal történik, csak "balszerencse, rossz álom", és a magyarság igenis képes magasabb nemzeti összterméket előállítani. Ezzel a miniszterelnök magyarázatot adott arra, hogy miért jár az utóbbi időben olyan gyakran üzemavatásokra.

A Bonafarm-csoport tehenészetének mai avatója Fotó: Stiller Ákos

Orbán Viktor szerint a magyarok génjeikben hordozzák a föld szeretetét, ezért az elnéptelenedő falvak képe az elmúlt két évtized vidékellenes szemléletére vezethető vissza, ami Orbán szerint azt hitette el a magyarokkal, hogy lehet csak termelésszervezésből, igazgatásból élni, valódi munka nélkül. Szerinte a most felavatott tehenészet is igazolja, hogy a föld "megadhatja" még a városi kényelmes életet is.

Az ünnepségen szintén beszédet mondó Csányi Sándor arról beszélt, hogy nemrég hideget-meleget kapott a miniszterelnöktől, amikor kiderült, hogy a Bonafarm-csoporthoz tartozó Pick Zrt. importból fedezi a nyersanyag egy részét. Csányi azt mondta, elmagyarázta Orbánnak, hogy a hazai mezőgazdaság nem képes versenyképesen előállítani a megfelelő mennyiségű alapanyagot (az OTP vezetője szerint cége, a Pick sertésből 10 százalékban, nagyobb súlyú kocákból 50 százalékosan tudja Magyarországról biztosítani a húst), amit szerinte a kormányfő megértett, "Ángyán József úr viszont nem hajlandó megérteni ezt", mondta Csányi, aki ezután bejelentette, hogy szívesen alkalmazná az import miatt őt bíráló volt államtitkárt valamelyik sertéstenyészetében. Úgy fogalmazott, "Ángyán mondjon egy összeget", azt megadja fizetésnek. (A hvg.hu június végén hozta nyilvánosságra azt a Vidékfejlesztési Minisztériumbna készült listát, melyen a legnagyobb húsimportőr cégek találhatók.)

Ezt követően arra kérte Orbán Viktort, hogy az új földtörvény megalkotásakor vegyék figyelembe az állattartók igényeit is, és legalább annyi földet juttassanak a gazdáknak, ahol meg tudják termelni a takarmányt. Orbán Viktor Csányi szavaira reagálva azt mondta, hogy gyakran vannak vitái a bankvezérrel, példaként a bankadót és a devizahitelesek megsegítését említette, hozzátette, hogy a legkeményebb vitáik a mezőgazdaság fejlesztéséről vannak. Ezt követően hosszan méltatta a Csányi érdekeltségébe tartozó Bonafarm erőfeszítéseit, és azt mondta, hogy ez annyiban érdekes, hogy Csányi szinte az egyetlen bankár, aki Magyarországon a mezőgazdaságba fektet. Orbán szerint ezért még az ellenfelei is elismerik, hogy Csányi az elmúlt huszonöt év legtehetségesebb falusi legényből vált bankárja.