Tartósítás
E-számok a befőttes üvegben
Házi tartósítás régi ismerősökkel
Mitől
zseniális megoldás a dunsztolás, és honnan szerezték nagyanyáink
az E300-at, E330-at és E334-et? Az Üvegbe zárt ízek című cikk
folytatásaként ismerkedjünk meg a házi tartósításban
használatos régi és új adalékanyagokkal.
Kedvelt adalékanyagok
A fizikai
és kémiai eljárások- ide tartozik a pácolás és füstölés
is - kombinálásakor különböző anyagok hozzáadására is sok
kerül. Ehhez nem árt ismerni a felhasznált segédanyagot, ízesítő-
vagy tartósítószert, hogy milyen hatással van az
élelmiszerekre.
A só erősen nedvszívó, így ízesítő hatása mellett tartósító anyag is, hiszen a környezetéből elvonja a vizet, megakadályozva a mikroorganizmusok élettevékenységét. Ehhez azonban bőségesen, 16-20%-ban kell adagolni. Figyelembe véve, hogy a só egy bizonyos töménységen túl élvezhetetlenné teszi az ételt, ma már önmagában ritkán használják tartósítószerként, inkább más eljárásokkal kombinálják. De például a sóval kevert, kis üvegekbe jó szorosan betöltött, vágott zeller- illetve petrezselyemlevél megőrzi az ízét, színét, és jól használható, hiszen fűszerként, eleve többnyire sóval együtt kerülne az ételbe. Természetesen sótartalmával számolni kell.
Ha a gyümölcspéphez legalább fele súlynyi cukrot adunk, akkor a lekvár egyéb tartósító eljárás nélkül is sokáig eláll. A cukrozás kapcsán azonban érdemes bővebben is szót ejteni a gyümölcs-befőzésről.
A só erősen nedvszívó, így ízesítő hatása mellett tartósító anyag is, hiszen a környezetéből elvonja a vizet, megakadályozva a mikroorganizmusok élettevékenységét. Ehhez azonban bőségesen, 16-20%-ban kell adagolni. Figyelembe véve, hogy a só egy bizonyos töménységen túl élvezhetetlenné teszi az ételt, ma már önmagában ritkán használják tartósítószerként, inkább más eljárásokkal kombinálják. De például a sóval kevert, kis üvegekbe jó szorosan betöltött, vágott zeller- illetve petrezselyemlevél megőrzi az ízét, színét, és jól használható, hiszen fűszerként, eleve többnyire sóval együtt kerülne az ételbe. Természetesen sótartalmával számolni kell.
Ha a gyümölcspéphez legalább fele súlynyi cukrot adunk, akkor a lekvár egyéb tartósító eljárás nélkül is sokáig eláll. A cukrozás kapcsán azonban érdemes bővebben is szót ejteni a gyümölcs-befőzésről.
Az utánozhatatlan házi lekvár és befőtt
A befőzéshez mindig
egészséges, penész- és rothadásmentes gyümölcsöt
vásároljunk, amelyet előkészítéskor nagyon alaposan, több
vízben meg kell mosni. Befőtt készítéséhez a még nem teljesen
érett, gyümölcslevek, dzsemek, lekvárok készítéséhez pedig
az egészen érett gyümölcs a megfelelő.
A túl sok cukor helyett egészségesebb kevesebbet, s mellé cserébe hatékony hőkezelést alkalmazni. A lekvárokat, dzsemeket és befőtteket inkább ízlés szerint cukrozzuk. A cukrot csak közvetlenül az utolsó forralás előtt tegyük bele, nehogy könnyen odakapjon, lekozmáljon az alja, és ne forraljuk sokáig, mert az kedvez a színanyagok eloxidálásának, amitől a finomság csúnyán megbarnul. A forrón tiszta üvegbe töltött eltennivaló tetejére egy teáskanál rumot csorgatva az alkohol tartósító hatását is kihasználhatjuk, majd gyorsan zárjuk le az üvegeket. A tartós meleg csíraölő hatását érjük el a dunsztolással. A befőtteket a hagyományos, jó hőszigetelő újságpapír előtt még fényes felével befelé fordított alufóliába is csavarhatjuk. Utána a legegyszerűbb, ha az ágyneműtartóban, a vendégeknek fenntartott pehelyágyneműben készített tiszta, kibélelt "fészekbe" tudjuk elrakni az üvegeket. A kihűlés vákuumot teremt az edényben, ami légmentes zárást biztosít, hogy később se kerülhessen mikroorganizmus az ételbe. Egy hét múlva felrakhatjuk őket a kamra polcára.
A túl sok cukor helyett egészségesebb kevesebbet, s mellé cserébe hatékony hőkezelést alkalmazni. A lekvárokat, dzsemeket és befőtteket inkább ízlés szerint cukrozzuk. A cukrot csak közvetlenül az utolsó forralás előtt tegyük bele, nehogy könnyen odakapjon, lekozmáljon az alja, és ne forraljuk sokáig, mert az kedvez a színanyagok eloxidálásának, amitől a finomság csúnyán megbarnul. A forrón tiszta üvegbe töltött eltennivaló tetejére egy teáskanál rumot csorgatva az alkohol tartósító hatását is kihasználhatjuk, majd gyorsan zárjuk le az üvegeket. A tartós meleg csíraölő hatását érjük el a dunsztolással. A befőtteket a hagyományos, jó hőszigetelő újságpapír előtt még fényes felével befelé fordított alufóliába is csavarhatjuk. Utána a legegyszerűbb, ha az ágyneműtartóban, a vendégeknek fenntartott pehelyágyneműben készített tiszta, kibélelt "fészekbe" tudjuk elrakni az üvegeket. A kihűlés vákuumot teremt az edényben, ami légmentes zárást biztosít, hogy később se kerülhessen mikroorganizmus az ételbe. Egy hét múlva felrakhatjuk őket a kamra polcára.
A titokzatos E számok a házi tartósításban
A kémiai eljárások során
romlást gátló, mikroorganizmusokat pusztító - szerves vagy
szervetlen - adalékanyagokat használunk, melyek az enzimfehérjék
megváltoztatásával akadályozzák azok működését és így a
bomlást. Ezt tudva érthető, miért van szükség az óvatosságra,
hiszen az emberi szervezet működését is károsíthatják,
bennünk felhalmozódva mérgezők lehetnek. Manapság divat
riadozni az élelmiszer ízesítésére, állagmegőrzésére vagy
tartósítására szolgáló adalékanyagoktól.
Lehet, sokak elkeserednek, másokat meg éppen megnyugtat, ha most
kiderül, hogy egy részüket dédanyáink is rendszeresen
használták. Ha ezek is szerepelnek a receptben, oda kell figyelni
az adagolásra.
Vannak olyan segédanyagok, amelyeket tartósító, csíraölő hatásukért használunk, de ízük és energiatartalmuk elhanyagolható:
A szalicilsav fehér tű alakú kristályokból áll, a legrégebben ismert tartósítószer, mely nem változtatja meg az étel ízét. A szalicilátok arra érzékeny embereknél allergiás tüneteket, akár asztmás rohamot válthatnak ki, illetve gyomorfekélyt okozhatnak, ezért a dietetikusok ma már az otthoni tartósításra sem ajánlják. Ennek ellenére továbbra is sokan használják megszokásból.E210 más néven benzoesav. Jó csíraölő. Hideg vízben rosszul, forró vízben jobban oldódik. Hátrányos tulajdonsága, hogy kaparó mellékíze van, ezért az engedélyezett mennyiség 0,5 g/kg késztermék Ezt háztartási mérlegen nehéz kimérni.
A benzoesavas nátrium fehér por. Enyhe mellékíze van, megváltoztatja az étel színét, de kiváló baktérium, élesztő- és penészölő. Legfeljebb 1,5 g kerülhet 1 kg ételbe.E200 vagy szorbinsav: alkoholban oldódik a legjobban, ecetsavban gyengébben, vízben csak kevéssé. Jobb oldhatósága miatt inkább a kálium-szorbátot alkalmazzák. Mellékíze nincs, gyümölcsök, savanyúságok tartósításához jól alkalmazható. Az emberi szervezetben lebomlik, tehát nem halmozódik fel. Felhasználható mennyiség 1,0 g/kg.
Nézzünk még hagyományosan használt savakat, melyek csak részben tartósítanak, ezeket elsősorban fehérítésre, ízesítésre használjuk:
A kénsav rothadást gátol, antioxidáns, színmegőrző szer, a hangyasav és származékai (nátrium-, kálium- és kálciumsója) az élesztő és a penészgombák ellen hatásosak.E330, ez nem más, mint a közönséges citromsav, amelyet ízesítésre és a fehér húsú gyümölcsök barnulásának megakadályozására használnak. Elsősorban azon nyersanyagok eltevésénél alkalmazzák, amelyek kis savtartalmúak és húsuk barnulásra hajlamos (ilyen az alma, a körte, a birs).E334, becsületes magyar neve borkősav. Hatása a citromsavéhoz hasonló, íze erősen savanyú. Megakadályozza az ételek megbarnulását. Színtelen, szagtalan por. Adagolhatjuk az előfőző, a felöntő lébe is. Felhasználható mennyiség 0,5-2 g/kg.Aszkorbinsav vagy C-vitamin, mellesleg E300. A gyümölcsök barnulását akadályozza meg. Felhasználható mennyiség 0,1-1,0 g/kg.
Az E260-as ecetsav nem csak kellemes ízt ad a készítményeknek, hanem eltarthatóságukat is növeli. Főként a lúgos pH-t kedvelő, bomlasztó baktériumok ellen kiváló tartósító hatású szer. Amire figyelni kell a felhasználása során, hogy bizonyos fémekkel (alumínium, réz, cink) egészségre ártalmas kémiai elegyet alkot. Felhasználható mennyiség 10%-os ecetből 200-300 ml/kg.E440: pektin. A gyümölcsízek, dzsemek minőségénél fontos a megfelelő állomány, melyet a gyümölcsökben természetesen megtalálható pektin eredményez (sok van a ribizkében, egresben, almában, birsben). Amennyiben nem megfelelő a lekvár, dzsem állaga, természetes vagy mesterséges pektin-készítménnyel fokozható a kocsonyásodás. A készítésnél figyelni kell a mennyiségre és a főzési időre is. A pektint a főzési idő végén adjuk a gyümölcshöz, mert a hosszú ideig tartó magas hőmérséklet csökkenti a kötőképességet.
Vannak olyan segédanyagok, amelyeket tartósító, csíraölő hatásukért használunk, de ízük és energiatartalmuk elhanyagolható:
A szalicilsav fehér tű alakú kristályokból áll, a legrégebben ismert tartósítószer, mely nem változtatja meg az étel ízét. A szalicilátok arra érzékeny embereknél allergiás tüneteket, akár asztmás rohamot válthatnak ki, illetve gyomorfekélyt okozhatnak, ezért a dietetikusok ma már az otthoni tartósításra sem ajánlják. Ennek ellenére továbbra is sokan használják megszokásból.E210 más néven benzoesav. Jó csíraölő. Hideg vízben rosszul, forró vízben jobban oldódik. Hátrányos tulajdonsága, hogy kaparó mellékíze van, ezért az engedélyezett mennyiség 0,5 g/kg késztermék Ezt háztartási mérlegen nehéz kimérni.
A benzoesavas nátrium fehér por. Enyhe mellékíze van, megváltoztatja az étel színét, de kiváló baktérium, élesztő- és penészölő. Legfeljebb 1,5 g kerülhet 1 kg ételbe.E200 vagy szorbinsav: alkoholban oldódik a legjobban, ecetsavban gyengébben, vízben csak kevéssé. Jobb oldhatósága miatt inkább a kálium-szorbátot alkalmazzák. Mellékíze nincs, gyümölcsök, savanyúságok tartósításához jól alkalmazható. Az emberi szervezetben lebomlik, tehát nem halmozódik fel. Felhasználható mennyiség 1,0 g/kg.
Nézzünk még hagyományosan használt savakat, melyek csak részben tartósítanak, ezeket elsősorban fehérítésre, ízesítésre használjuk:
A kénsav rothadást gátol, antioxidáns, színmegőrző szer, a hangyasav és származékai (nátrium-, kálium- és kálciumsója) az élesztő és a penészgombák ellen hatásosak.E330, ez nem más, mint a közönséges citromsav, amelyet ízesítésre és a fehér húsú gyümölcsök barnulásának megakadályozására használnak. Elsősorban azon nyersanyagok eltevésénél alkalmazzák, amelyek kis savtartalmúak és húsuk barnulásra hajlamos (ilyen az alma, a körte, a birs).E334, becsületes magyar neve borkősav. Hatása a citromsavéhoz hasonló, íze erősen savanyú. Megakadályozza az ételek megbarnulását. Színtelen, szagtalan por. Adagolhatjuk az előfőző, a felöntő lébe is. Felhasználható mennyiség 0,5-2 g/kg.Aszkorbinsav vagy C-vitamin, mellesleg E300. A gyümölcsök barnulását akadályozza meg. Felhasználható mennyiség 0,1-1,0 g/kg.
Az E260-as ecetsav nem csak kellemes ízt ad a készítményeknek, hanem eltarthatóságukat is növeli. Főként a lúgos pH-t kedvelő, bomlasztó baktériumok ellen kiváló tartósító hatású szer. Amire figyelni kell a felhasználása során, hogy bizonyos fémekkel (alumínium, réz, cink) egészségre ártalmas kémiai elegyet alkot. Felhasználható mennyiség 10%-os ecetből 200-300 ml/kg.E440: pektin. A gyümölcsízek, dzsemek minőségénél fontos a megfelelő állomány, melyet a gyümölcsökben természetesen megtalálható pektin eredményez (sok van a ribizkében, egresben, almában, birsben). Amennyiben nem megfelelő a lekvár, dzsem állaga, természetes vagy mesterséges pektin-készítménnyel fokozható a kocsonyásodás. A készítésnél figyelni kell a mennyiségre és a főzési időre is. A pektint a főzési idő végén adjuk a gyümölcshöz, mert a hosszú ideig tartó magas hőmérséklet csökkenti a kötőképességet.
Citromhéj befőtt[szerkesztés]
Hozzávalók: 1
literes befőtthöz
- 5 citromot (vagy 12 lime-ot), 12,5 dkg durva darabos sót, 1 evőkanálnyi szemes fekete borsot, 5 babérlevelet, 3 evőkanálnyi extra szűz olívaolajat, s szükség szerinti mennyiségű citrom- vagy lime-lét veszünk.
A
légmentesen zárható befőttesüveget sterilizáljuk, majd 1
evőkanálnyi sót szórunk az aljába. A citromot (vagy lime-ot)
negyedekre vágjuk, s a maradék sóval egy tálba tesszük. A
citromokat héjukkal kifelé helyezzük az üvegbe, közben
hozzátesszük a borsot és a babérlevelet is. Az üveg tartalmát
szorosan lenyomkodjuk. Annyi citrom- vagy lime-lét öntünk rá,
amennyi elfedi. Végül belecsurgatjuk az olívaolajat, és lezárjuk
az üveget. Mielőtt felhasználjuk, 1 hónapig hűvös, sötét
helyen tároljuk. Az eltett citrom (lime) felhasználásakor
kikaparjuk a gyümölcs húsát és a héja belső fehér részét.
Magát a héjat leöblítjük, és feldaraboljuk. Felhasználhatjuk
bárány-, csirke- vagy sertéshúsból készült ételek, valamint
halak töltelékéhez, vagy hagymával olívaolajon megsütve,
kuszkuszhoz keverhetjük.
Dióbefőtt[szerkesztés]
Hozzávalók:
- 1 kg zöld dió, 50 dkg cukor, 1 teáskanál őrölt fahéj és szegfűszeg,
A
puha zöld diót villával több helyen megszurkáljuk, és egy héten
át, váltott hideg vízben áztatjuk. 1 liter vízből a cukorral és
a fűszerekkel szirupot főzünk, a diókat beletesszük és lassú
tűzön 15 percig főzzük. Forrón üvegekbe tesszük, és az
üvegeket légmentesen lezárjuk. Ezt követően az üvegeket félig
telt lábasba állítjuk és 20 percen át gőzöljük, majd a
lábasban hagyjuk kihűlni.
Cukrozott zöld dió
Hozzávalók:
1 kg zsenge zöld diószem, 0,5 kg kristálycukor, 5 dl víz, 3-4
szem szegfűszeg, 2 darabka fahéj, fél citrom leve, fél rúd
vanília
Elkészítés:
A zöld diószem két végét levágjuk, majd 8–10 napig áztatjuk
lefedve annyi vízben, amennyi ellepi, ezt naponta cseréljük. A
cukorból és a vízből szirupot főzünk, beletesszük a
gyümölcsöt, a fűszereket, a fél citrom levét hozzáadva fél
óráig főzzük, majd a diószemeket forrón üvegbe tesszük, és a
leszűrt forró levet ráöntve légmentesen lezárjuk.
Tölteni való paprika[szerkesztés]
A
hibátlan, friss, húsos zöldpaprikákat megmossuk, kicsumázzuk, és
miután a végüket 1-2 helyen bevágtuk, egymásba dugjuk (azért
kel a végüket bevágni vagy megszurkálni, hogy a lé jól átjárja
őket és ne maradjon köztük levegő). Az egymásba dugott
paprikákat - a nyitott részükkel fölfelé - üvegekbe rakjuk,
hideg vizet öntünk rájuk (így mérjük meg, hogy mennyi lére
lesz szükség), majd felforraljuk. Ha kihűlt, ráöntjük a
paprikákra, és azokat kissé megmozgatjuk az üvegben, hogy a lé
mindenüvé eljusson. Az üveget lekötözzük és hűvös helyre
tesszük. Gőzölni nem kell. Használatkor a paprikát átmossuk, és
úgy készítjük el, mint a frisset.
Lengyel hering olajban
Hozzávalók
50
dkg heringfilé
, 1
hagyma , szemes bors , olaj
Elkészítés
A
hagymát apró kockákra vágjuk.
Befőttes
üvegben egymásra rétegezzük a hagymát és a heringet,
az egészet leöntjük olajjal, vagy olíva olajjal.
Szemes
borssal fűszerezzük.
Hűtőben
összeérleljük.
Érett paradicsom eltevése télre
Hozzávalók
Elkészítés
A paradicsom
eltevéséhez
leírt adag 3 literes uborkás üvegre vonatkozik.
Megtöltöm
az üvegeket szép érett paradicsommal, nyomkodás nélkül.
Ha
az üveg megtelt, hideg vízzel feltöltöm, majd a tetejére egy
késhegynyi szalicilt, fél borsónyi timsót és fél evőkanál
sót teszek.
Légmentesen
lezárom és a polcra teszem. A télire
eltett paradicsomot
bármikor felbonthatjuk, nem romlik meg.
Házi fokhagymapor
Hozzávalók
fokhagyma
Elkészítés
Ha
zavar bennünket a pépszerű fokhagyma, akkor használjunk
helyette házi
fokhagymaport.
Ezt
úgy készíthetjük, hogy a megtisztított gerezdeket langyos
sütőben zörgősre szárítjuk, majd darabokra tördelve
megőröljük.
A
sütést a legalacsonyabb hőmérsékleten, egy középen
elhelyezett vastag falú tepsiben végezzük. A tepsit csak a
hőmérséklet stabilizálódása után szabad a sütőbe helyezni.
Ez
a módszer kizárólag olyan sütők esetében alkalmazható, ahol a
legalacsonyabb fokozat hőmérséklete nem haladja meg az 50 °C–ot.
A
sütő ajtaját támasszuk ki egy hurkapálcikával, hogy a
keletkező gőz eltávozhasson.
Jól
zárható fűszeres üvegben tároljuk, mert rendkívül intenzív
az illata.
Ciabatta kenyér
Hozzávalók
40
dkg liszt , 2 dkg élesztő , 2, 5 dl tejjel kevert víz vagy csak
tej , 1 mokkáskanál só , 1 mokkáskanál cukor
4 evőkanál olívaolaj , 6 dkg reszelt sárgarépa
4 evőkanál olívaolaj , 6 dkg reszelt sárgarépa
Elkészítés
A kenyér
receptje
a következő: az élesztőt, a cukrot és két kanál lisztet oldd
fel 1 dl tej-víz keverékben (vagy csak tejben). Hagyd 10 percet
állni.
A
maradék lisztet keverd össze a vízzel, sóval, olívaolajjal, az
élesztős összetétellel, sárgarépával és alaposan gyúrd
össze, majd meleg helyen hagyd 30 percig kelni.
Gyúrd
össze a tésztát még egyszer, oszd kettőbe, formázd a kezeddel
vekni alakúra, helyezd őket egy lisztes tepsibe, takard le egy
tiszta konyhakendővel és hagyd még 60 percig kelni.
Miután
a veknik megkeltek, forrósítsd fel a sütőt 200 fokra, kend be
őket tejjel, vagdoss bele helyenként átlósan és 20-25 percre
tedd a sütőbe.
Káposzta
savanyítás üvegbe
|
Ahol
nincs piac a közelben, és nem tudunk hozzájutni jó minőségű
savanyú káposztához, ott a lenti módon mi is savanyíthatunk
magunknak töltött káposztához való alapanyagot. Előzőleg egy
csavaros fémtetővel zárható 5,4 literes vagy 2 db 2,7 literes
befőttesüveget mossunk tisztára. Torzsája nélkül gyaluljunk le
5 kg megtisztított, kemény fejű fehér káposztát max. 1,5 mm
vastag szálakra. Ha túl nagy a fej, akkor vágjuk ketté. A torzsát
ne vágjuk ki előre, mert akkor a gyalulás során a káposzta
szétdől. Addig gyaluljuk, amíg a torzsához érünk, így az
ujjainkat is megóvjuk a sérüléstől. A leeső leveleket utólag
késsel vágjuk fel. Szórjunk rá 7 dg asztali sót, 1 mokkáskanál
egész fekete borsot, és jól keverjük össze. A pikáns ízeket
kedvelők adhatnak hozzá 3-4 szelet birsalmát is. Néhány óráig
hagyjuk állni, majd kisebb adagokban rakjuk az üvegbe, és
hézagmentesen jól nyomkodjuk le. Tegyünk közé 5 kilogrammonként
3-4 babérlevelet és 2-3 csípős, hegyes paprikát. A szárát
óvatosan törjük le, nehogy a sérült paprika magja a káposztába
kerüljön. Aki nincs hozzászokva a magyaros ízekhez, ne csípős,
hanem édes fűszerpaprikát rakjon közé. (Amennyiben csak csípős
hegyes paprikát kapunk hosszában vágjuk ketté, és kaparjuk ki
belőle a magvakat és ereket.) Arra azonban ügyeljünk, hogy a
fűszerpaprika érett, piros legyen, mert a zöld megkeseredik. Az
üveg felső részébe tehetünk néhány káposztalevelet is a
töltelék számára. Előtte azonban a levelek vastag fő erét
óvatosan faragjuk le, és egymásra helyezve fektessük a
káposztára. Végül a leveleket takarjuk le egy vékony réteg
gyalult káposztával. Az üzemszerű előállításnál erre a célra
egy egész fej káposztát tesznek a hordóba. A savanyítás során
felpuhult káposztafejről ugyanis jóval könnyebben lefejthetők a
levelek. Ilyenkor a torzsáját előzőleg ki kell vágni, és az
üreget sóval be kell dörzsölni. Mind a nyers, mind a savanyított
káposztafejről oly módon célszerű a leveleket leválasztani,
hogy a vastag fő eret előbb tőben átmetsszük. Így a levél
magától leválik, nem hasad szét a feszegetéstől.
A
megtöltött üvegeket az előzőek szerint erjesszük és zárjuk
le. Az erjesztés megkezdése előtt azonban a legfelső
káposztaréteget szorítsuk le 2 db keresztben elhelyezett
falapocskával, hogy ne tudjon felúszni a lé tetejére, és ne
barnuljon be. Az erre a célra leginkább alkalmas puhafából
készített sterilizált nyelvlapok gyógyszertárakban szerezhetők
be. Amennyiben túl merev a lapka, hosszában hasítsuk ketté. Az
optimális vastagság: 1,5 mm, szélessége 3/4 coll, hosszúsága
pedig 5,4 literes üveghez: 17 cm, 2,7 litereshez: 14 cm. Előtte 1
héttel ajánlatos a falapkákat kétnaponként váltott vízbe
beáztatni, majd felhasználáskor kifőzni, mert így könnyebben
hajlanak, nem törnek, és a barna elszíneződést okozó gyanta is
kioldódik belőlük. (Erre a célra ne a legjobb edényünket
használjuk, mert a gyanta megfesti a zománcát.) Ha a legyalult
káposzta nem elég hosszú szálú, célszerű 3 lapkát használni,
egymástól arányosan eltolva. Amennyiben nem tudunk 17 centiméteres
falapkákat beszerezni vagy csináltatni, használjunk helyette 4 db
rövidebbet "andráskereszt"-szerűen elrendezve. Sok apró
törmelék esetén borítsunk a tetejére egy káposztalevelet, és
azzal együtt szorítsuk le. A vastag fő eret előzőleg faragjuk le
róla. Hogyha túl nagy a levél, ne vágjuk le a szélét, hanem
nyomkodjuk a káposztába. Rögzítés után néhány helyen
szurkáljuk meg, hogy a gáz eltávozhasson alóla. Lényegesen
könnyebben megoldható ez a probléma a polietilénből gyártott
savanyúságleszorító ráccsal. Ezt a kör alakú műanyag rácsot
félgömbbé formálva át kell bújtatni az üveg nyakán. A
kiöblösödő részben szétterpeszkedik, és megakadályozza a
zöldség felúszását. Végül polietilénfóliával zárjuk le az
üveget, és egy vastag tűvel szúrjuk át a közepét, hogy a
keletkező szén-dioxid eltávozzon belőle.
A
savanyú káposzta forrása kb. 24 óra múlva indul meg, és 2-3
napig nagyon intenzív. Ezért legalább félnaponként le kell
nyomkodni a káposzta tetejét egy korrózióálló fémkanállal,
különben kifolyik, veszendőbe megy a túlcsorduló leve. (Ha
nagyon intenzív a lé képződés, és nem győzzük a nyomkodással
történő szén-dioxideltávolítást, öntsük le róla a levét
egy tiszta befőttesüvegbe, és lezárva tegyük mellé. 2-3 nap
múlva, amikor már nem képződik újabb lé, öntsük vissza.)
Bármilyen intenzíven forr, ne tegyük hidegre, mert "megfázik"
a káposzta, és nem indul meg az erjedés. A kiforratlan káposzta a
tárolás során megkeseredik. Azért sem jó az erjedés túlzott
visszafogása, mert ha nem marad vissza elég lé, a káposzta teteje
idő előtt bebarnul. 4-5 nap után, amikor az erjedés
lecsillapodik, vegyük le a lyukas fóliát, nyomkodjuk le alaposan a
káposzta tetejét, és tegyünk rá egy gumival rögzített új
fóliát. (Amennyiben a falapkák elmozdultak, szedjük ki, és újra
rögzítsük őket.) Ezt a fóliát már ne lyukasszuk ki, sőt jól
szorítsuk az üveg nyakára. Borítsunk rá egy megvizezett
celofánt, és két gumival rögzítsük. Megszáradása után az
összezsugorodó celofán oldalt is megakadályozza a párolgást.
Ezt követően a gázt a fóliák sarkának megemelésével
távolítsuk el. (Ne engedjük a celofánt nagyon felpúposodni, mert
széthasad.) Végül tegyük az üveget a csap alá, és körös-körül
mossuk le róla a szennyeződést. Hagyjuk megszáradni, majd tegyük
be az éléskamrába, a végleges helyére. (Legkésőbb 1 hét után
feltétlenül fel kell rakni a celofánt az üvegre, mert ha
megvárjuk a forrás befejeződését, akkor a káposzta megpuhul,
gusztustalanná válik, és megkeseredik.) 2-3 hét múlva, a forrás
befejeződése, a felpúposodás megszűnése után óvatosan
csavarjuk rá az üvegre a fémtetőt. A fémtetővel nem zárható
üvegre rakjunk még egy réteg polietilén fóliát, és celofánt.
Az
ily módon savanyított káposzta legkorábban 1 hónap után
bontható fel. Ha hamarabb szeretnénk használni, ne öblítsük át,
mert ízetlen lesz a belőle készített étel. Nem szükséges a
teljes mennyiséget elfogyasztani, de arra ügyeljünk, hogy egy-egy
adag kivétele és a fémtető, illetve a megvizezett celofán
visszahelyezése után mindig legyen rajta annyi lé, hogy a
maradékot ellepje. A felbontott üveg már csak hűtőszekrényben
tárolható. Utólag ne öntsük fel vízzel akkor se, ha kevés a
leve, mert megpimpósodik. A megérett káposzta ugyanis már nem
tudja kiforrni magából a vízben levő baktériumokat és egyéb
szennyeződéseket. Ha nem alkalmaztunk nyelvlapot, a legyalult
káposztát csupán egy levéllel zártuk le, akkor az utóerjesztés
során felemelkedett felső réteg fokozatosan elkezd barnulni.
Tavaszra már a savanyú káposzta egyharmada tönkremegy. Nem válik
ehetetlenné, csak gusztustalanul bebarnul, és megpuhul. Ez ellen
úgy védekezhetünk a legeredményesebben, hogy felöntjük
sterilizált vízzel. A forrás csillapodása, a celofán
felhelyezése előtt jól nyomkodjuk le a tetejét, és öntsük tele
az üveget (előzőleg felforralt, majd lehűtött) sós vízzel.
(Literenként 1 kávéskanál sót szórjunk a forrásban levő
vízbe.) Ez a művelet nem árt különösebben a savanyú
káposztának. A különbség csupán annyi, hogy ezt a káposztát
nem kell átöblíteni. Egyébként minél érettebb a káposzta,
minél fehérebb a színe, annál kevésbé forr. Ennek oka, hogy az
érés, a tárolás során jelentősen lecsökken a
nedvességtartalma. Az aszályos években is kevesebb lé várható
az öntözetlen káposztánál. A savanyú káposzta akkor tekinthető
érettnek, amikor a gázzárványok teljesen eltávoztak belőle,
vagyis ha a lészint nem nő, hanem folyamatosan apad.
A
beszerzés során kerüljük a könnyű, laza szerkezetű, vastag erű
káposztafejeket, mert ezek nem vághatók finom szálasra. Ezenkívül
a beszivárgó por és esővíz eltávolíthatatlan szennyeződést
okoz a belső leveleken is. Emiatt semmiképpen ne készítsünk
savanyú káposztát friss fogyasztásra szolgáló korai fajtából,
mivel a nyár végén érő fejes káposzta szinte minden esetben
laza szerkezetű. Ízletes és gusztusos savanyú káposzta csak
vékony levelű, téli tárolásra alkalmas káposztából
készíthető, ami október elejétől kerül a piacra. A vásárlásnál
a súlyos, nehéz fejeket keressük, mert ezek a legtömörebbek, és
legvékonyabb a levelük. A nálunk termesztett fajták közül
savanyításra legideálisabb a holland eredetű Menza F 1.
Jellemzője ennek a káposztának a vékony, nem gyűrődő levelek,
és az átlagosnál jóval nagyobb (4-8 kg súlyú) gömbölyű
fejek. Ha ezt a ritka fajtát nem tudjuk beszerezni, jól használható
helyette az ugyancsak holland Histola F1 is. Tisztításkor a külső
leveleket válasszuk le, és a hibátlan káposztafejet folyó víz
alatt mossuk meg. A külső levelek eltávolítására nem csak azért
van szükség, mert szennyezettek, hanem azért is, mivel más
leveles zöldségfélékhez hasonlóan a káposztánál is ezekben
halmozódik fel a legtöbb nitrát. Túl sokáig ne halogassuk a
savanyítást, mert előfordulhat, hogy novemberben már fagyott
káposztát sóznak ránk, ráadásul ilyenkor már csak üvegházi
hegyes paprika kapható, ami meglehetősen drága. (Mellesleg a
kemény húsú, egészséges fűszerpaprika mosatlanul alufóliába
csavarva hetekig eláll a hűtőszekrényben, így szeptember végén
még szezonáron megvásárolhatjuk.)
A
vékony levelű, tömör káposztafejek gyalulását a torzsával
párhuzamosan végezzük, mivel így alakulnak ki a leghosszabb és
legkeskenyebb, vagyis leggusztusosabb és legkönnyebben átfozhető
szálak. A visszamaradt torzsát ne dobjuk el, mert nyersen
fogyasztva egészséges, és igen jóízű csemege. Egyébként a
nagyüzemi feldolgozás során nem kerülgetik a torzsát, hanem egy
oszlopos fúrógép alatt vastag fafúróval kivájják. Utána
motoros meghajtású körtárcsás gyaluval egészben legyalulják a
káposztafejeket. Ennek tudható be, hogy a piacon árult, illetve
konzervált savanyú káposzta olyan hosszú szálú. Miután nem
vágják ketté, a káposztafejet körbevevő levelek teljes
hosszúságukban megmaradnak. A nagy hordókba sem kézzel tömködik
a káposztát, hanem egy erre a célra rendszeresített fapapucsba
bújva letapossák. A fűszerezéstől és az érlelési időtől
függoen minden savanyú káposztának más íze, zamata van.
Vecsésen a termelők kóstolás útján is meg tudják állapítani,
hogy kinek a készítményéről van szó.
A
fahordóban erjesztett káposztánál a párolgást, a legfelső
réteg bebarnulását sok helyen úgy akadályozzák meg, hogy vizet
öntenek rá. Ezt azonban légmentes lezárás hiányában most csak
közvetlenül a gyalulás után szabad megtenni, mert az utólagos
vízhozzáadás itt is buggyanáshoz vezet. A vízzel történő
hígítás másik oka, hogy mostanában az egészséges táplálkozás
jegyében mind többen vásárolnak a piacon savanyúkáposzta-levet.
Ezt az igényt másképpen nem tudnák kielégíteni. A fogyasztók
ezt észre sem veszik, a tömény káposztalé ugyanis olyan erős és
sós, hogy szinte ihatatlan. A hígítás tehát ezen a téren még
hasznos is. Mivel a fahordóval ellentétben a befőttesüveg nem
rendelkezik csíraölő-, a baktériumok szaporodását gátló
hatással, az általunk esetlegesen hozzáadott vizet előtte
forralással fertőtlenítsük, és lehűlve keverjük a legyalult
káposztához. Ugyanezen ok miatt házilagos savanyításnál nagyon
fontos a higiénia. Nem csak az üvegeket kell alaposan kitisztítani,
hanem gyalulás előtt a káposztafejeket is meg kell mosni.
(Legcélszerűbb a külső leveleket leszedni róluk, és eldobni.) A
forrásnak indult lé egyik üvegből másikba meregetése sem
tanácsos, mert buggyanáshoz vezethet.
A
savanyú káposzta télen a legfontosabb és legolcsóbb C-vitamin
forrásunk. Mivel
C-vitamin-tartalma megegyezik a citroméval, ne csak főtt ételekhez
használjuk, hanem minél gyakrabban fogyasszuk nyersen is. Érdekes,
hogy a savanyú káposzta C-vitamin-tartalmát a hőkezelés sem
csökkenti. A legújabb kutatások kiderítették, hogy a káposzta
és a brokkoli úgynevezett aszkorbigént tartalmaz. Ez a molekula hő
hatására C-vitaminná bomlik le. Ennélfogva a savanyú káposztát
tartalmazó ételek C-vitamin-tartalma nemhogy csökkenne, hanem nő
a sütés-főzés során. A savanyú káposzta azonkívül, hogy
bőséges C-vitamin forrás, egyben természetes gyógyszer is. A
savanyú káposztában és annak levelében ugyanis a joghurthoz
hasonlóan jelentős mennyiségű élő tejsavbaktérium van, amely
az emésztőrendszerben elpusztítja a rothadást előidéző
baktériumokat. Ezáltal a helytelen táplálkozásból eredő
méregképződés leáll, és a vér fokozatosan megtisztul.
Tejsavtartalmánál fogva hatékony féregölő, gilisztahajtó. A
harmadik világban tífusz, kolera és vérhas ellen is használják.
Ráadásul
a savanyú káposzta magas rosttartalma megszünteti a
bélrenyheséget, ami a bélrendszerben felgyülemlett káros anyagok
gyakori kiürítését, és a szervezet további méregtelenítését
eredményezi. Intenzív vízhajtó tulajdonsággal is rendelkezik,
mely által elősegíti a húgysavak kiürülését. Ennek tudható
be, hogy csökkenti a köszvényes panaszokat. A vér és az
emésztőrendszer fokozatos tisztulása a szervezetre gyakorolt
jótékony hatáson túlmenően tisztítja a bort is. A szervezet
méregtelenítése a ráncosodásnak indult bort felfrissíti, és
üdévé, feszessé teszi. A savanyú káposzta leve kozmetikai
célokra is kiváló, mert a zsírréteg feloldásán kívül
vitaminokkal és enzimekkel táplálja a borpórusokat, eltünteti a
pattanásokat, tejsavtartalma pedig fertőtleníti és finomítja a
bort. A legújabb kutatási eredmények szerint a savanyú káposzta
magas C-vitamin- és tejsavtartalma a szexuális potenciát is
növeli.
Itt
célszerű megemlíteni még, hogy a megtöltött káposztaleveleket
oly módon rögzíthetjük a legbiztosabban, hogy az összegöngyölt
káposztalevél két végének felső részét mélyen betűrjük a
töltelék alá, és szorosan mellétűrjük az alsó részét. A
megtöltött leveleket szélükkel lefelé helyezzük a savanyú
káposztára, és minél kevesebbet mozgassuk. Túl sok tölteléket
ne tegyünk bele, mert akkor szétdől. Mivel a káposzta az
erjesztés során sok levet enged, az 5,4 literes üvegbe eltett
savanyú káposzta csak két adag töltött káposztához elegendő.
Felhasználás előtt az ízesítőanyagokat és a fűszereket
szedjük ki belőle. Az edény alján visszamaradt levet ne öntsük
rá, mert az nagyon besavanyítja az ételt. Nem árt ha tudjuk még,
hogy az idő múlásával a természetes úton savanyított zöldségek
tejsavtartalma fokozatosan nő. Emiatt a tavasszal felbontott savanyú
káposzta a szokásos 1-1,5 óra helyett csak 2-2,5 óra múlva puhul
meg. A főzési idő jelentős mértékben függ a káposzta
állagától is. Mivel itt nem hagyományos módon, fahordóban
érlejük a káposztát, hanem légmenetesen lezárva, ezért
meglehetősen kemény marad. A ropogós káposzta gusztusos ugyan, de
nehezen puhul. A fémfedővel nem zárható üvegben érlelt káposzta
teteje egy idő után - a többrétegű műanyag fólia ellenére -
is elkezd barnulni. Ezzel párhuzamosan fokozatosan kiszárad. Ezért
ételkészítéshez egyre kevesebbet kell kivenni belőle.
Ennek
a témának a lezárásaként a teljesség kedvéért szólni kell
még arról is, hogy mind többen vannak, akik a természetes úton
savanyított zöldségek tartósítását kívül-belül mázas
cserépedényekben végzik. Ezek a cserépbödönök légmentesen
zárnak, így a savanyító fahordókkal ellentétben nincs szükség
pincére vagy kamrára a tárolásukhoz. A légmentes lezárást az
teszi lehetővé, hogy az edény peremén egy horony fut körbe, és
ha ebbe az "U" alakú horonyba vizet öntünk, akkor a
ráhelyezett cserépfedél a patentüvegnél is biztosabban védi az
edény tartalmát a levegőben lévő baktériumoktól. Egy-egy adag
kivétele nem jelent gondot, mert mint már szó volt róla, ez az
élő baktériumtenyészet kiforrja magából a fedél megbontásakor
bejutó baktériumokat. Ettől függetlenül azonban ne nyitogassuk
indokolatlanul, mivel ez csökkenti az erjesztett zöldségek
eltarthatósági idejét.
Nálunk
8-15-20-30 és 35 literes változatokban szerezhetők be a savanyító
edények. Az űrtartalom meghatározásnál vegyük figyelembe azt
is, hogy a savanyú káposzta annál jobb ízű, minél nagyobb
tömegben erjesztik. Ha nagyobb mennyiségre van szükségünk, ne
két kicsit vegyünk, hanem egy nagyot. Az áruk elég magas ugyan,
de ha vigyázunk rájuk, akkor egy életen át kiszolgálnak
bennünket. A beszerzésnél ügyeljünk arra, hogy ne csak belül
legyen rajtuk máz. A kívül máztalan cserépbödönök ugyanis
átengedik a folyadékot. A légmentes lezárást biztosító vizet
még a forrás megindulása előtt öntsük a fedél alá. (Itt a
túlnyomás megszüntetésével nem kell törődnünk, mert a gáz
felemeli a fedelet, és a vízrétegen át buborékok formájában
távozik.) A párolgás miatt a vizet időnként pótolni kell. Ebben
az esetben sem szabad az edényt teljesen teletölteni, hanem a
gyártó cég utasításait betartva, legalább 10 centiméternyi űrt
kell hagyni a legfelső káposztaréteg és az edény pereme között.
Amennyiben
savanyú káposzta előállítására használjuk őket, akkor a nagy
átmérő miatt gondot okozhat a legfelső réteg leszorítása. Az
ősrégi módszer alkalmazásával azonban ez a probléma megoldható:
helyezzünk a káposzta tetejére egy tisztára mosott kör alakú
gránitlapot, amelynek a súlya a káposzta tömegének kb. 20
százaléka. Ez méretre szabva és simára csiszolva nem olcsó
ugyan, de megvan az az előnye, hogy a falapkából kioldódó gyanta
nem festi meg a legfelső káposztaréteget, és nem kell kanállal
naponta nyomogatni, hogy a gázzárványok eltávozzanak belőle.
Attól sem kell tartani, hogy a káposzta teteje bebarnul, mivel a
nehéz gránitlap lészint alá nyomja a teljes mennyiséget. A
különleges ízek kedvelői a savanyító edény belsejét erősen
dörzsöljék be friss kaporral, és az egész bors egy részét
helyettesítsék szegfűborssal. Így még aromásabb lesz a benne
érlelt savanyú káposzta, nyersen fogyasztva igazi csemege válik
belőle. (A cserépedény szájánál valamivel kisebb átmérőjű
gránitlap kőfaragóktól, sírkőkészítő mesterektől rendelhető
meg.)
A
savanyú káposzta keletkezésének egyébként nagyon mulatságos a
története. Még az ókorban az egyik római légiónak óriási
faedényekben káposztát szállítottak. A hosszú út során a
káposztafejek sokat zötykölődtek, majd megerjedtek. A
célállomáson a katonák olyan éhesek voltak, hogy fel sem tűnt
nekik az étel "romlott" volta, sőt nagyon dicsérték a
pikáns ízét. A különleges csemegének híre ment, mások is
szerették volna megkóstolni, ezért Rómában kifejezetten
utaztatták, rázatták a káposztát, míg megerjedt. Később
lakomákon tálalták fel, és nagyon ízlett az előkelő
vendégeknek is. Ekkor már - a lovakat kímélendő - rabszolgák
hátára kötözött faputtonyokban rázatták a káposztát úgy,
hogy a szerencsétlen embereknek napestig kellett nyargalniuk vele a
ház körül. Azt hitték ugyanis, hogy a káposzta a rázástól
savanyodik meg.
Bevezető
tartósításhoz
A
szervezetünk számára nagyon fontos vitaminokat különösen a téli
hónapokban nélkülözzük, amikor csak kevés nyers gyümölcs és
zöldség kerül az asztalunkra. Ezek értékes ásványi anyagokat
is tartalmaznak, így káliumot, nátriumot, kalciumot, foszfort,
vasat, ként stb., amelyek a többi tápanyagot kiegészítik. A házi
tartósítás, befőzés ezek pótlását szolgálja, főként akkor,
ha ügyelünk rá, hogy közösen a zöldség- és gyümölcsfélék
az értékeiket lehetőleg egész télen át megőrizzék. A
szaporodó kiskertek is csábítanak arra, hogy a megtermett gyümölcs
és zöldség egy részét, amit a család frissen már nem
tud.elfogyasztani, a mostoha téli hónapokra eltegyük.
Eltevésre csak friss, kellően érett gyümölcs vagy zöldség jó. Mindig csak annyit vegyünk, amennyit egy nap alatt fel tudunk dolgozni. A befőtthőz a gyümölcs inkább félérett legyen, mert a túlérett megpuhul. A dzsemhez vagy lekvárhoz, a gyümölcslevekhez és a szörpökhöz a teljesen érett, de nem túlérett kell. A zöldségfélék közül a zöldborsót, zöldbabot zsenge állapotban kell feldolgozni, hasonlóképpen az uborkából is az apróbb a jobb, mint a nagyobb. A paradicsomot vagy a paprikát pürének minél érettebben, pirosabban tegyük el. Csak teljesen ép és egészséges nyersanyag kerülhet az üvegbe vagy a fagyasztóba. A romlottat, hibásat ki kell dobni, de a frissen sérült gyümölcs dzsemnek, lekvárnak vagy lének azonnal feldolgozva még jó.
Az edényeket, az üvegeket a befőzés előtti napon készítjük elő, vegyszeres meleg vízben gondosan elmossuk, majd meleg folyóvízzel kiöblítjük. Kitűnőek a csavaros üvegek, de a tető alá egy réteg celofánt is borítunk, mert a tető fémanyagát védő bevonat rendszerint már sérült, és az üvegbe rakott anyag savtartalmával érintkezve színelváltozást, bámulást, ízváltozást, a C-vitamin csökkenését okozhatja.
Az eltennivalót mindig alaposan megmossuk. A könnyen sérülő bogyós gyümölcsöket szitába vagy nagy szűrőkanálba töltve, többször váltott vízbe mártjuk, egészen addig, amíg a vizesedény alján homokot, földet már nem találunk. Ezután egy nagyobb szitán vagy szűrőkanálban lecsepegtetjük.
A legtöbb gyümölcsöt meg is kell tisztítani. A bogyósok szárát eltávolítjuk, majd a recept előírását követve, kimagozzuk, esetleg meghámozzuk vagy áttörjük. Minden ilyen munkát csak rozsdamentes késsel vagy eszközzel jó végezni. A zöldborsót a hüvelyből való kifejtés után, a zöldbabot a hegyének levágása előtt és után is megmossuk. A gyökérféléket meg az uborkát többször alaposan, csak erre a célra használt mosogatókefével lesúroljuk, majd leöblítjük.
A világos színű gyümölcsöt, zöldséget a hámozás, magozás közben a barmulástól megóvhatjuk, ha kétszázalékos (1 liter vízhez 2 deka) borkő- vagy citromsavas vízbe rakjuk, esetleg egy citrom levét vagy két evőkanál étkezési ecetet öntünk az áztatóvízbe, majd tiszta vízzel leöblítjük.
A szín- és ízváltozást előfőzéssel (blansírozással) megelőzhetjük. A befőttnek szánt, megtisztított, világos színű vagy fehér húsú gyümölcsöt szűrőkanálba töltve, lobogva forró 1 -2 százalékos citrom- vagy borkősavas vízbe mártjuk, és az újraforrástól számítva 2-4 percig benne hagyjuk. Kajszibaracknál ez csak 1, őszibaracknál 2-3, kemény húsú körténél 4-5 perc. A savanyúságokat kivéve, a legtöbb zöldségfélét is tanácsos blansírozni, így a zöldborsót, zöldbabot, karfiolt például 1 -2 százalékos sós vízben. Enélkül a színüket, ízüket elvesztik, a téli felhasználáskor nehezebben puhulnak meg. A zöldség akkor jó, ha már nem merev (például a zöldbab már nem törik), hajlik, de még nem puha. A zöldséget, gyümölcsöt az előfőzővízből kivéve, hideg vízzel telt tálba rakjuk, vagy folyó vízzel lehűtjük, mert forrón is tovább puhul.
A parajt, sóskát egy kevés vízzel addig pároljuk, amíg össze nem esik. A paradicsomot kissé összezúzva 8-10 percig főzzük, és csak utána törjük át: így sokkal hamarabb sűrűsödik, és a kész lé vagy püré kiadósabbá válik.
Ipari módszer, de a háziasszonyok is megkísérelhetik az un. gőzben való előfőzést. Ehhez egy nagyobb (4-5 literes) fazékba félig vizet öntünk, és felforraljuk. Ezután az előkészített szitába vagy szűrőkanálba töltött nyersanyagot a víz fölé helyezzük, de úgy, hogy a víz ne érje, majd lefedjük. Néhány percig a forrásban levő víz fölött hagyjuk, majd hideg vízzel lehűtjük, így az íz, az ásványi anyagok, a vitaminok kevésbé lúgozódnak ki, de hatása a tartósítás szempontjából azonos. Az előfőzés nemcsak csökkenti a romlást okozó csírák számát, de a sejteket is fellazítja, így a felöntéséhez használt cukor vagy sóoldat könnyebben a sejtekbe hatol, és a befőznivaló nem fog a lé tetején úszkálni.
Az előkészített anyagot üvegekbe rakjuk, és az ízesítőlével felöntjük. Ehhez a kimért vízmennyiséget mindig felforraljuk, mert a víz önmagában sem csíramentes, és cukorral, sóval ízesítve ismét fertőzzük. Savanyúságoknál az ecetet csak a végén öntjük hozzá, mert különben éppen a romlást gátló hatóanyag, az illó ecetsav párologna el belőle.
Az ízesítőleveket többnyire forrón töltjük az üvegek tartalmára. Ha légbuborékot látunk az üvegben, azt enyhe rázogatással vagy tiszta műanyag lapátkával eltávolítjuk. Utána az üvegeket azonnal légmentesen lezárjuk.
A cukor önmagában is teljes tartósságot biztosít, ha a gyümölcsöt 60-65 százalékos arányban cukrozzuk. Ne feledjük el, hogy a valóságos cukortartalom ennél több, mert a gyümölcsben is található 10-14 százalék cukor. A szörpöket például csak a cukor tartósítja. A dzsemekhez, lekvárokhoz általában egy kiló nyersanyaghoz 40-80 deka cukrot veszünk. Először azonban a gyümölcsöt önmagában a víztartalmától függően 15-20 percig főzzük, és a cukrot csak ezután öntjük bele, majd állandóan keverve legfeljebb még 10 percig főzzük, de sosem tovább, mert a cukor karamellizálódik, ami a dzsem vagy lekvár ízét, színét megváltoztatja.
A só is konzervál: a zöldségféléknél használt ízesítőlében levő 2-4 százalék só a mikrobák szaporodását már kissé gátolja, de önmagában csak töményen 18-20 százalékosan — konzervál. Mivel a só a romlást teljesen nem gátolja meg, ezért az ízesítőlébe gyakran ecetet is öntünk.
Napjainkban arra törekszünk, hogy a konzervjeinkbe ne tegyünk semmi idegen anyagot. Sokan azonban főleg az idősebb háziasszonyok megszokták, hogy tartósítószert is használnak még a dzsemekhez, savanyúságokhoz is. A legkorszerűbb a benzolsavas nátrium, amiből egy egykilós üveg tetejére egy késhegynyit szórunk. Ma is forgalomban van a szalicilsav, de az túladagolva az arra hajlamosaknál vérzékenységet okozhat. A felület csírátlanítására jó a befőtt, lekvár tetejére öntött kiskanálnyi rum vagy alkohol is.
A befőzés legfontosabb művelete a csírátlanítás. Erre szolgál az un. szárazgőz, ami azt jelenti, hogy a még melegen lekötött konzervet becsomagolva pokrócok, párnák közé, esetleg jól zárható hűtőtáskába rakjuk, így több órán át forró marad, és a hő az üvegbe szorult levegőt is csírátlanítja.
A kevesebb cukorral tartósított befőtteket és az ecet nélkül eltett zöldségféléket meleg vízfürdőben csírátlanítjuk, gőzöljük. Ennek legismertebb módja, hogy egy nagy fazék aljára vastagon összegyűrt újságpapírt rakunk nehogy az üvegek a melegítés során megrepedjenek , majd a szintén újságpapírba csomagolt üvegeket egymás mellé beleállítjuk. Ha celofánnal kötöttük le az üvegeket, a tetejükre nedves ruhát borítunk. Az edényt kézmeleg vízzel az üvegek 3/4 részéig felöntjük, majd lassan felforraljuk. A víznek csak gyöngyöznie szabad, sose forrjon élénken. A gőzölés időtartama az üveg nagyságától és az alapanyagtól függ.
Gőzölés után az űvegeket nehogy tartalmúk tartalmuk túlpuhuljon, a forró vízből fogúhesztyűvel óvatosan fatálcára vagy deszkára szedjük, mert hideg fémmel érintkezve az üvegek elrepedhetnek. Megvárjuk, amíg lehűlnek, majd a kész üvegeket tiszta vízzel lemossuk, és száradás után címkézzük. Ne csak a készítés évét írjuk rá, hanem azt is, hogy mi van az üvegben.
Eltevésre csak friss, kellően érett gyümölcs vagy zöldség jó. Mindig csak annyit vegyünk, amennyit egy nap alatt fel tudunk dolgozni. A befőtthőz a gyümölcs inkább félérett legyen, mert a túlérett megpuhul. A dzsemhez vagy lekvárhoz, a gyümölcslevekhez és a szörpökhöz a teljesen érett, de nem túlérett kell. A zöldségfélék közül a zöldborsót, zöldbabot zsenge állapotban kell feldolgozni, hasonlóképpen az uborkából is az apróbb a jobb, mint a nagyobb. A paradicsomot vagy a paprikát pürének minél érettebben, pirosabban tegyük el. Csak teljesen ép és egészséges nyersanyag kerülhet az üvegbe vagy a fagyasztóba. A romlottat, hibásat ki kell dobni, de a frissen sérült gyümölcs dzsemnek, lekvárnak vagy lének azonnal feldolgozva még jó.
Az edényeket, az üvegeket a befőzés előtti napon készítjük elő, vegyszeres meleg vízben gondosan elmossuk, majd meleg folyóvízzel kiöblítjük. Kitűnőek a csavaros üvegek, de a tető alá egy réteg celofánt is borítunk, mert a tető fémanyagát védő bevonat rendszerint már sérült, és az üvegbe rakott anyag savtartalmával érintkezve színelváltozást, bámulást, ízváltozást, a C-vitamin csökkenését okozhatja.
Az eltennivalót mindig alaposan megmossuk. A könnyen sérülő bogyós gyümölcsöket szitába vagy nagy szűrőkanálba töltve, többször váltott vízbe mártjuk, egészen addig, amíg a vizesedény alján homokot, földet már nem találunk. Ezután egy nagyobb szitán vagy szűrőkanálban lecsepegtetjük.
A legtöbb gyümölcsöt meg is kell tisztítani. A bogyósok szárát eltávolítjuk, majd a recept előírását követve, kimagozzuk, esetleg meghámozzuk vagy áttörjük. Minden ilyen munkát csak rozsdamentes késsel vagy eszközzel jó végezni. A zöldborsót a hüvelyből való kifejtés után, a zöldbabot a hegyének levágása előtt és után is megmossuk. A gyökérféléket meg az uborkát többször alaposan, csak erre a célra használt mosogatókefével lesúroljuk, majd leöblítjük.
A világos színű gyümölcsöt, zöldséget a hámozás, magozás közben a barmulástól megóvhatjuk, ha kétszázalékos (1 liter vízhez 2 deka) borkő- vagy citromsavas vízbe rakjuk, esetleg egy citrom levét vagy két evőkanál étkezési ecetet öntünk az áztatóvízbe, majd tiszta vízzel leöblítjük.
A szín- és ízváltozást előfőzéssel (blansírozással) megelőzhetjük. A befőttnek szánt, megtisztított, világos színű vagy fehér húsú gyümölcsöt szűrőkanálba töltve, lobogva forró 1 -2 százalékos citrom- vagy borkősavas vízbe mártjuk, és az újraforrástól számítva 2-4 percig benne hagyjuk. Kajszibaracknál ez csak 1, őszibaracknál 2-3, kemény húsú körténél 4-5 perc. A savanyúságokat kivéve, a legtöbb zöldségfélét is tanácsos blansírozni, így a zöldborsót, zöldbabot, karfiolt például 1 -2 százalékos sós vízben. Enélkül a színüket, ízüket elvesztik, a téli felhasználáskor nehezebben puhulnak meg. A zöldség akkor jó, ha már nem merev (például a zöldbab már nem törik), hajlik, de még nem puha. A zöldséget, gyümölcsöt az előfőzővízből kivéve, hideg vízzel telt tálba rakjuk, vagy folyó vízzel lehűtjük, mert forrón is tovább puhul.
A parajt, sóskát egy kevés vízzel addig pároljuk, amíg össze nem esik. A paradicsomot kissé összezúzva 8-10 percig főzzük, és csak utána törjük át: így sokkal hamarabb sűrűsödik, és a kész lé vagy püré kiadósabbá válik.
Ipari módszer, de a háziasszonyok is megkísérelhetik az un. gőzben való előfőzést. Ehhez egy nagyobb (4-5 literes) fazékba félig vizet öntünk, és felforraljuk. Ezután az előkészített szitába vagy szűrőkanálba töltött nyersanyagot a víz fölé helyezzük, de úgy, hogy a víz ne érje, majd lefedjük. Néhány percig a forrásban levő víz fölött hagyjuk, majd hideg vízzel lehűtjük, így az íz, az ásványi anyagok, a vitaminok kevésbé lúgozódnak ki, de hatása a tartósítás szempontjából azonos. Az előfőzés nemcsak csökkenti a romlást okozó csírák számát, de a sejteket is fellazítja, így a felöntéséhez használt cukor vagy sóoldat könnyebben a sejtekbe hatol, és a befőznivaló nem fog a lé tetején úszkálni.
Az előkészített anyagot üvegekbe rakjuk, és az ízesítőlével felöntjük. Ehhez a kimért vízmennyiséget mindig felforraljuk, mert a víz önmagában sem csíramentes, és cukorral, sóval ízesítve ismét fertőzzük. Savanyúságoknál az ecetet csak a végén öntjük hozzá, mert különben éppen a romlást gátló hatóanyag, az illó ecetsav párologna el belőle.
Az ízesítőleveket többnyire forrón töltjük az üvegek tartalmára. Ha légbuborékot látunk az üvegben, azt enyhe rázogatással vagy tiszta műanyag lapátkával eltávolítjuk. Utána az üvegeket azonnal légmentesen lezárjuk.
A cukor önmagában is teljes tartósságot biztosít, ha a gyümölcsöt 60-65 százalékos arányban cukrozzuk. Ne feledjük el, hogy a valóságos cukortartalom ennél több, mert a gyümölcsben is található 10-14 százalék cukor. A szörpöket például csak a cukor tartósítja. A dzsemekhez, lekvárokhoz általában egy kiló nyersanyaghoz 40-80 deka cukrot veszünk. Először azonban a gyümölcsöt önmagában a víztartalmától függően 15-20 percig főzzük, és a cukrot csak ezután öntjük bele, majd állandóan keverve legfeljebb még 10 percig főzzük, de sosem tovább, mert a cukor karamellizálódik, ami a dzsem vagy lekvár ízét, színét megváltoztatja.
A só is konzervál: a zöldségféléknél használt ízesítőlében levő 2-4 százalék só a mikrobák szaporodását már kissé gátolja, de önmagában csak töményen 18-20 százalékosan — konzervál. Mivel a só a romlást teljesen nem gátolja meg, ezért az ízesítőlébe gyakran ecetet is öntünk.
Napjainkban arra törekszünk, hogy a konzervjeinkbe ne tegyünk semmi idegen anyagot. Sokan azonban főleg az idősebb háziasszonyok megszokták, hogy tartósítószert is használnak még a dzsemekhez, savanyúságokhoz is. A legkorszerűbb a benzolsavas nátrium, amiből egy egykilós üveg tetejére egy késhegynyit szórunk. Ma is forgalomban van a szalicilsav, de az túladagolva az arra hajlamosaknál vérzékenységet okozhat. A felület csírátlanítására jó a befőtt, lekvár tetejére öntött kiskanálnyi rum vagy alkohol is.
A befőzés legfontosabb művelete a csírátlanítás. Erre szolgál az un. szárazgőz, ami azt jelenti, hogy a még melegen lekötött konzervet becsomagolva pokrócok, párnák közé, esetleg jól zárható hűtőtáskába rakjuk, így több órán át forró marad, és a hő az üvegbe szorult levegőt is csírátlanítja.
A kevesebb cukorral tartósított befőtteket és az ecet nélkül eltett zöldségféléket meleg vízfürdőben csírátlanítjuk, gőzöljük. Ennek legismertebb módja, hogy egy nagy fazék aljára vastagon összegyűrt újságpapírt rakunk nehogy az üvegek a melegítés során megrepedjenek , majd a szintén újságpapírba csomagolt üvegeket egymás mellé beleállítjuk. Ha celofánnal kötöttük le az üvegeket, a tetejükre nedves ruhát borítunk. Az edényt kézmeleg vízzel az üvegek 3/4 részéig felöntjük, majd lassan felforraljuk. A víznek csak gyöngyöznie szabad, sose forrjon élénken. A gőzölés időtartama az üveg nagyságától és az alapanyagtól függ.
Gőzölés után az űvegeket nehogy tartalmúk tartalmuk túlpuhuljon, a forró vízből fogúhesztyűvel óvatosan fatálcára vagy deszkára szedjük, mert hideg fémmel érintkezve az üvegek elrepedhetnek. Megvárjuk, amíg lehűlnek, majd a kész üvegeket tiszta vízzel lemossuk, és száradás után címkézzük. Ne csak a készítés évét írjuk rá, hanem azt is, hogy mi van az üvegben.
Fortéjok
A
sikeres befőzés alapfeltétele a tisztaság. A befőzőlábast
másra lehetőleg ne használjuk. Az üvegeket és a csavaros fedelet
forrázzuk ki, és tiszta konyharuhára téve szárítsuk meg. A
befőzés előtt rakjunk rendet, takarítsuk ki a konyhát, az
asztalon semmilyen más élelmiszer ne maradjon, mert egy
kenyérmorzsa az egész munkánkat tönkreteheti.
• • •
A kamrát szakítva a hagyományokkal sose ősszel, hanem mindig tavasszal, a befőzési szezon előtt kell alaposan kitakarítani, így nem kell még egyszer megbolygatni a teli üvegeket. Kerüljön a polcokra tiszta papír, és romlandó zöldség, burgonya ne legyen a közelben. Ha vegyszereket, mosószereket is a kamrában kényszerülünk tartani, gondosan különítsük el, és lehetőleg légmentesen, műanyag zacskókba csomagoljuk.
• • •
A keveréshez ne fakanalat használjunk, hanem a már nálunk is kapható tűzálló műanyag kanalat, mert az tökéletesen tisztítható. Fémmel ne nyúljunk a befőttekhez, mert a vitaminokat károsítja.
• • •
Csak friss, kifogástalan minőségű gyümölcsöt és zöldséget főzzünk be. Kivétel ez alól a birsalma és a reszelt alma, ezekből a hibás részeket gondosan kivágva, a maradékot birsalmasajtnak, tészták töltésére még jól fel tudjuk használni.
• • •
Egyszerűbb módon is lehet szárazgőzben tartósítani a befőtteket, dzsemeket, mint az üvegeket párnák közé dugni. Az újságpapírba beburkolt üvegeket hűtőtáskába tesszük, itt kis helyen elfér, és a táska a meleget kitűnően tartja.
• • •
Ha bármilyen gyümölcs vagy savanyúság szárazgőzölését le akarjuk egyszerűsíteni, a sütőt közepesen felmelegítjük, és a még meleg üvegeket jól lezárva, beleállítjuk. Az üvegek teljes kihűléséig kb. 24 óráig ott tartjuk.
• • •
A nedves kigőzölés egyszerűbb akár gyümölcsöt, akár főzeléket teszünk el ha a zománcos tepsibe másfél liter hideg vizet öntünk, a lezárt üvegeket beletesszük, és a hideg sütőbe téve negyedóráig nagy lángon, majd háromnegyed óráig takaréklángon tartjuk. Utána a gázt elzárjuk, és az üvegeket csak másnap szedjük ki.
• • •
A csírátlanítás jó módszere, ha a hideg gyümölccsel vagy zöldséggel megtöltött üvegeket kuktába rakjuk, a kukta egyharmadát vízzel feltöltjük, lezárjuk, és a gázt meggyújtva, a jelzéstől számítva 5 percig gőzöljük. Utána a gázt elzárjuk, de az üvegeket csak akkor vesszük ki, amikor a kukta fedele könnyen kinyílik.
• • •
A befőttekre, dzsemekre mindig írjuk rá, hogy mi van az üvegekben, és melyik évben tettük el. így biztosan megfelelő sorrendben bontjuk fel őket, és nem kell találgatnunk, hogy eper-, málna- vagy meggydzsem van-e bennük, mert néha a dzsem színe és állaga megtévesztő. Emellett a szép címkékkel ellátott üvegek a kamrát is díszítik.
• • •
A savanyúságok elteyésénél vigyázzunk a sózásra. A túladagolt só a zöldségeket, savanyúságokat megpuhítja.
Lehetőleg egyáltalán ne használjunk tartósítószert, de ha szükséges, csak keveset. Nemcsak az egészségre káros, de az eltevésre szánt gyümölcsöt, zöldséget barnítja is.
Tartósítószer helyett a következő módszereket ajánljuk:
a) savanyúságoknál, főzelékeknél az üveg tetejére vékony réteg olajat öntünk, ami az üveg tartalmát a levegőtől tökéletesen elzárja;
b) dzsemek, lekvárok, befőttek eltevésénél az üvegeket tiszta szesszel vagy rummal öblítsük át, ha nincs kisgyerek a családban, a tetejére is tehetünk egy szűk evőkanállal;
c) a celofánpapírt (de még gazdaságosabb a folpack és könnyebb is bánni vele) tartósítószerrel elkevert vízbe mártjuk, így a gyümölcsöt a baktériumoktól megóvja anélkül, hogy a szervezetünkbejutna. Jó az is, ha cseppentős üvegbe tiszta szeszt töltünk, és 2-3 csepp alkoholt öntünk a celofánra, ujjunkkal elkenjük: így gazdaságos is.
• • •
A cukorbetegek számára glukononnal készített befőtteket érdeme; kisebb üvegekben eltenni, mert felbontás után könnyebben romlik mint a cukorral tartósított befőtt.
• • •
A kamrát szakítva a hagyományokkal sose ősszel, hanem mindig tavasszal, a befőzési szezon előtt kell alaposan kitakarítani, így nem kell még egyszer megbolygatni a teli üvegeket. Kerüljön a polcokra tiszta papír, és romlandó zöldség, burgonya ne legyen a közelben. Ha vegyszereket, mosószereket is a kamrában kényszerülünk tartani, gondosan különítsük el, és lehetőleg légmentesen, műanyag zacskókba csomagoljuk.
• • •
A keveréshez ne fakanalat használjunk, hanem a már nálunk is kapható tűzálló műanyag kanalat, mert az tökéletesen tisztítható. Fémmel ne nyúljunk a befőttekhez, mert a vitaminokat károsítja.
• • •
Csak friss, kifogástalan minőségű gyümölcsöt és zöldséget főzzünk be. Kivétel ez alól a birsalma és a reszelt alma, ezekből a hibás részeket gondosan kivágva, a maradékot birsalmasajtnak, tészták töltésére még jól fel tudjuk használni.
• • •
Egyszerűbb módon is lehet szárazgőzben tartósítani a befőtteket, dzsemeket, mint az üvegeket párnák közé dugni. Az újságpapírba beburkolt üvegeket hűtőtáskába tesszük, itt kis helyen elfér, és a táska a meleget kitűnően tartja.
• • •
Ha bármilyen gyümölcs vagy savanyúság szárazgőzölését le akarjuk egyszerűsíteni, a sütőt közepesen felmelegítjük, és a még meleg üvegeket jól lezárva, beleállítjuk. Az üvegek teljes kihűléséig kb. 24 óráig ott tartjuk.
• • •
A nedves kigőzölés egyszerűbb akár gyümölcsöt, akár főzeléket teszünk el ha a zománcos tepsibe másfél liter hideg vizet öntünk, a lezárt üvegeket beletesszük, és a hideg sütőbe téve negyedóráig nagy lángon, majd háromnegyed óráig takaréklángon tartjuk. Utána a gázt elzárjuk, és az üvegeket csak másnap szedjük ki.
• • •
A csírátlanítás jó módszere, ha a hideg gyümölccsel vagy zöldséggel megtöltött üvegeket kuktába rakjuk, a kukta egyharmadát vízzel feltöltjük, lezárjuk, és a gázt meggyújtva, a jelzéstől számítva 5 percig gőzöljük. Utána a gázt elzárjuk, de az üvegeket csak akkor vesszük ki, amikor a kukta fedele könnyen kinyílik.
• • •
A befőttekre, dzsemekre mindig írjuk rá, hogy mi van az üvegekben, és melyik évben tettük el. így biztosan megfelelő sorrendben bontjuk fel őket, és nem kell találgatnunk, hogy eper-, málna- vagy meggydzsem van-e bennük, mert néha a dzsem színe és állaga megtévesztő. Emellett a szép címkékkel ellátott üvegek a kamrát is díszítik.
• • •
A savanyúságok elteyésénél vigyázzunk a sózásra. A túladagolt só a zöldségeket, savanyúságokat megpuhítja.
Lehetőleg egyáltalán ne használjunk tartósítószert, de ha szükséges, csak keveset. Nemcsak az egészségre káros, de az eltevésre szánt gyümölcsöt, zöldséget barnítja is.
Tartósítószer helyett a következő módszereket ajánljuk:
a) savanyúságoknál, főzelékeknél az üveg tetejére vékony réteg olajat öntünk, ami az üveg tartalmát a levegőtől tökéletesen elzárja;
b) dzsemek, lekvárok, befőttek eltevésénél az üvegeket tiszta szesszel vagy rummal öblítsük át, ha nincs kisgyerek a családban, a tetejére is tehetünk egy szűk evőkanállal;
c) a celofánpapírt (de még gazdaságosabb a folpack és könnyebb is bánni vele) tartósítószerrel elkevert vízbe mártjuk, így a gyümölcsöt a baktériumoktól megóvja anélkül, hogy a szervezetünkbejutna. Jó az is, ha cseppentős üvegbe tiszta szeszt töltünk, és 2-3 csepp alkoholt öntünk a celofánra, ujjunkkal elkenjük: így gazdaságos is.
• • •
A cukorbetegek számára glukononnal készített befőtteket érdeme; kisebb üvegekben eltenni, mert felbontás után könnyebben romlik mint a cukorral tartósított befőtt.
Édes
csalamádé
Ehhez a csalamádéhoz összesen 5 kiló nyersanyag szükséges: paprika, zöldparadicsom, uborka, káposzta, hagyma. A zöldparadicsomot és az uborkát meggyaluljuk, a kicsumázott paprikát, káposztát meg hagymát vékonyan felszeleteljük és összekeverjük. 4 deci 10 százalékos ecettel leöntjük, 30 deka kristálycukorral, 7 deka sóval, 1 kiskanál borkénporral összekeverjük, és annyi vízzel engedjük fel, amennyi éppen ellepi. 1 napig állni hagyjuk, majd a csalamádét lazán üvegekbe töltjük, és a levét ráöntjük. Bármikor kivehetünk belőle, nem romlik meg, kitűnő édeskés zamatú ízét, színét hosszú ideig épségben megőrzi. Aki tarkán szereti, tehet hozzá 10 százaléknyi piros paprikát vagy gyalult sárgarépát is.
Hordós savanyúság
A különböző zöldségeket érésük sorrendjében nagy, zárható műanyag hordóba tesszük. Levet mindig csak annyit készítünk, amennyi éppen a hordóban lévőket ellepi. Minden liter vízhez 3,5 deci 10 százalékos ecetet, 35 deka cukrot, 1 kiskanál sót, késhegynyi borkénport számítunk. Az eltevést az uborkával kezdjük. Ezzel együtt még fűszereket: 2 csomó kaprot, néhány babérlevelet, 2-3 evőkanál borsot, 1 evőkanál mustármagot, egy kevés koriandert is teszünk a hordóba. A továbbiakban ezekből a fűszerekből nem kell több. Az uborka után paprika, csillagtök, kis dinnye, félérett paradicsom, erős paprika, karfiol is kerülhet a hordóba. Legutoljára szeptember végén, október elején almapaprikát és paradicsompaprikát is belerakunk. Amikor erre sor kerül, a többi savanyúság már fogyasztható.
Csalamádé,
I.
1 kg vastag húsú zöldpaprika, 1 kg salátauborka, 1 kg apró, kemény, félérett paradicsom, 25 dkg cukor, 2 dl erős (20%-os) ecet, 1 evőkanál szemes bors, 1-1 teáskanál koriander és mustármag, 7 dkg só, 1 teáskanál benzoesavas nátrium
Az ecetbe belekeverem a cukrot, a sót és a tartósítószert. A zöldségeket megmosom, lecsöpögtetem, majd megtisztítom, kicsumázom. A zöldpaprikát vékonyra karikázom, a paradicsomot metéltre vágom, az uborkát héjastul legyalulom, a vöröshagymát pedig vékony karikákra vágom. Az egészet nagy
edénybe teszem, ráöntöm a sós-cukros ecetet, rászórom a fűszereket és jól átforgatom. Egy napig hagyom így, közben jó néhányszor átkeverem. Ezután tiszta, jól kimosott és leszárított üvegekbe töltöm, levét elosztva ráöntöm, majd szorosan lekötöm, és sötét, hűvös helyre teszem.
Csalamádé,
II.
Fejes káposzta, zöldpaprika, vöröshagyma, sárgarépa, zöld paradicsom, salátauborka egyenlő arányban, só a levéhez l-enként 8 dl víz, 2 dl 10%-os ecet, 4 dkg cukor, 1 csapott teáskanál só, 1-1 mokkáskanál koriander, mustármag, köménymag, késhegynyi benzoesavas nátrium
Az összes zöldséget alaposan megmosom, megtisztítom, kicsumázom és jellegének megfelelően feldarabolom. (A káposztát, a sárgarépát, a zöldparadicsomot és az uborkát legyalulom, a vöröshagymát és a zöldpaprikát pedig vékony karikákra vágom.) Porcelán- vagy műanyag edénybe teszem, kilogrammonként 1 evőkanál sót szórok rá, jól összekeverem, és 5 órán át hagyom állni.
Ezután kicsavarás nélkül, a sós lével együtt kiforrázott üvegekbe teszem. A salátaléhez a vizet, az ecetet és a fűszereket együtt felforralom, majd a tűzről levéve belekeverem a tartósítószert, és az üvegbe öntöm. Forrón lekötöm, és ha kihűlt, végleges helyére állítom.
Fejes káposzta, zöldpaprika, vöröshagyma, sárgarépa, zöld paradicsom, salátauborka egyenlő arányban, só a levéhez l-enként 8 dl víz, 2 dl 10%-os ecet, 4 dkg cukor, 1 csapott teáskanál só, 1-1 mokkáskanál koriander, mustármag, köménymag, késhegynyi benzoesavas nátrium
Az összes zöldséget alaposan megmosom, megtisztítom, kicsumázom és jellegének megfelelően feldarabolom. (A káposztát, a sárgarépát, a zöldparadicsomot és az uborkát legyalulom, a vöröshagymát és a zöldpaprikát pedig vékony karikákra vágom.) Porcelán- vagy műanyag edénybe teszem, kilogrammonként 1 evőkanál sót szórok rá, jól összekeverem, és 5 órán át hagyom állni.
Ezután kicsavarás nélkül, a sós lével együtt kiforrázott üvegekbe teszem. A salátaléhez a vizet, az ecetet és a fűszereket együtt felforralom, majd a tűzről levéve belekeverem a tartósítószert, és az üvegbe öntöm. Forrón lekötöm, és ha kihűlt, végleges helyére állítom.
Uborkasaláta
2,5 kg salátauborka, 1 kg vöröshagyma, 5 gerezd fokhagyma, 10 dkg cukor, 0,5 dl 10%-os ecet, 1 tormagyökér, 1 csapott evőkanál mustármag, 1 teáskanál koriander, 1 teáskanál őrölt fekete bors, 3 babérlevél
Az uborkát gondosan megmosom, és ha szükséges, még kefével is megdörzsölöm. Egy homokszemcsének sem szabad rajta maradni. Meleg vízbe áztatom 30 percig, majd váltott vízben újból megmosom. Ha lecsurgott róla a víz, héjastul legyalulom, vagy nagyon vékony karikákra vágom. Hozzáteszem az ugyancsak vékonyra karikázott, tisztított vöröshagymát, majd a sót rászórom és jól összekeverem. 12 órán át állni hagyom a sóban, majd gyengén kicsavarva tiszta üvegekbe teszem. A visszamaradt sós léhez keverem az ecetet, cukrot és a 0,5 l vizet. Hozzáteszem a fűszereket, majd felforralom. Ha kihűlt, ráöntöm az uborkára. Közédugdosom a megtisztított, felszeletelt fokhagymagerezdeket. Tetejére késhegynyi benzoesavas nátriumot szórok, és légmentesen lekötöm.
Rostos sütőtökital
5 kiló puha sütőtököt megmosunk, meghámozunk és turmixolunk. (Ha a tök kemény, egy kissé megfőzzük, hogy turmixolni lehessen.) 1 kiló cukorral és 1 doboz citrompótlóval vagy 4 deka citromsavval összekeverjük. 8 deci vizet öntünk rá, és felforraljuk. 1 kiskanál tartósítószerrel megszórjuk, azon forrón üvegekbe töltjük, lekötjük, és szárazgőzben
hagyjuk kihűlni.
Rostos almaié
3 kiló almát megmosunk, és magházával, héjával együtt feldaraboljuk. Annyi vízben, amennyi éppen ellepi, puhára főzzük, majd szitán áttörjük. Ezután 3 liter vizet 80 deka cukorral felforralunk, és az almapépre öntjük. 1 citrom levét belefacsarjuk, és jól összekeverjük. Szűk szájú üvegekbe töltjük, és a tetejére késhegynyi tartósítószert szórunk. Lekötjük, de jobb, ha csavaros tetejű üvegeket veszünk hozzá. Kellemes rostos levet kapunk.
Ribiszkebor
A ribiszkét több vízben alaposan megmossuk, szűrőkanálba töltve jól lecsepegtetjük. A ribiszkét szitán vagy paradicsompasszírozón áttörjük, esetleg turmixpljuk és átszűrjük. A fennmaradó héjat, szárat, magokat annak az üvegnek az aljára terítjük, amiben a bort készíteni akarjuk. A ribiszkeléhez literenként 2 liter felmelegített vízben feloldott 1 kiló cukrot keverünk. A cefrébe öntjük, vigyázva arra, hogy legfeljebb az üveg háromnegyed részéig érjen. A tetejét tányérral lefedjük, hogy amikor a forrás megindul, a kiáramló gőz akadálytalanul távozhasson. 3-4 hét múlva, amikor a forrás megszűnt, az egyik üvegből az összes többit színig töltjük, hogy lehetőleg minél kevesebb levegő legyen benne. Parafa dugóval lezárjuk, és újabb 2-3 hétig hagyjuk érlelődni. A kitisztult, átlátszó bort a cefréről tiszta üvegekbe fejtjük, és végleges helyére tesszük.
Szilvabor
3 kiló szilvát kimagozunk, ledaráljuk, és 1 liter vizet meg 1 kiló cukrot öntünk hozzá. Ötliteres üvegbe töltve, 2 hétig lehetőleg napon tartjuk Utána leszűrjük, kisebb üvegekbe öntjük, és ha letisztul, borosüvegekbe átöntjük, erősen bedugaszoljuk. Azonnal fogyasztható, de jobb ízű, ha 2-3 hónapig érleljük.
Fügebor
1 kiló szárított fügét vékonyan felszeletelünk. Közben 3,5 liter vizet 1 kiló cukorral felforralunk, és kihűtünk. A fügét kb. hatliteres üvegbe vagy fazékba rakjuk, 1 deka élesztőt rámorzsolunk, 1 deka borkősavat rászórunk, és a kihűlt, szirupot ráöntjük. Tányérral lefedjük, egyszer-egyszer megkevergetve 2 hétig állni hagyjuk. Akkor a levét egy másik edénybe átöntjük, és ebben tároljuk. A leszűrt fügére az un. fügeágyra újból minden anyagot vizet, cukrot, élesztőt, borkősavat hozzáadunk, 2 hétig állni hagyjuk. A műveletet harmadszor is megismételjük, csak most már 3 hétig hagyjuk érni. A végén a háromféle levet összeöntjük, többször is leszűrjük, majd üvegekbe töltjük. Mielőtt véglegesen ledugaszoljuk, borsónyi tartósítószert szórunk minden üveg tetejére. Finom, erős desszertbort kapunk.
Ketchup
2 kg paradicsom, 5 dkg cukor, 4 evőkanál 10%-os ecet, 5 gerezd fokhagyma, 1 evőkanál csípős mustár, 1-1 teáskanál őrölt fahéj és őrölt fekete bors, 1/2 mokkáskanál curry, ízlés szerint só
A megmosott paradicsomot feldarabolt és kislángon addig főzöm, amíg össze nem esik. Közben gyakran megkeverem. Ezután szitán áttöröm, majd a paradicsomléhez hozzáteszem az összes hozzávalót (a fokhagymát jó pépes állapotban) és lekvársűrűségűre főzöm. Még tűzforrón kis üvegekbe töltöm, és szorosan ledugaszolom, majd forrásban levő vízbe téve egy órán át dunsztolom. A vízben hagyom kihűlni, csak ezután teszem végleges helyére. Az üvegeket felbontás után a
hűtőszekrényben ajánlatos tárolni.
Agglegénykompot
Ilyenkor. befőző szezon elején kell elkezdeni annak a különleges befőttnek készítését, amelyet egészen késő őszig folytatunk. Egy nagyobb üveget, vagy egy zárható cserépedény aljára egy rétegnyi megmosott. lecsumázott, lecsepegtetett. keményebb eperszemet terítünk.meghintjük egy réteg nem finomított kristálycukorral, és meglocsoljuk tiszta szesszel. Lekötjük, majd amikor a többi gyümölcs - cseresznye, meggy, őszibarack, szilva, körte. alma, szőlő - érik. ezekkel folytatjuk ugyanígy a rétegezést, természetesen cukrozva,
szesszel meglocsolva. Ha azt látjuk, hogy a gyümölcs "mozgolódni" kezd, vásároljunk a patikában két deci 96 fokos alkoholt, és öntsük rá, mert ez annak a jele, hogy az illatszerboltban, vagy közértben vett alkohol nem volt elég erős.
Télen, az első narancs megjelenésével fejezzük be a rétegezést, amelyet meghámozva, négybe vágva, majd vékonyan felszeletelve teszünk az agglegénykompótba. Ezzel még egy hétig állni hagyjuk, majd az egészet óvatosan megkeverjük, hogy majd ha kiszedünk belőle, vegyesen tálalhassuk. Nemcsak önmagában kitűnő, de ha egy kanállal rakunk belőle fagylaltra, süteményre, "elvarázsolja" a desszertet.
Praktikák
A
tejen forralás után sem képződik hártya, ha a nyers tejbe egy
kevés cukrot teszünk, állandóan keverve forraljuk fel, azután
hideg vízbe állítva addig keverjük,amíg ki nem hűl.
A
tejet forralás után csak akkor szabad lefedni, ha már egészen
kihűlt.
Tejszínhabot
nemcsak nyers tejszínből, hanem a felfőzött tej föléből is
verhetünk, ha előzőleg jól lehűtöttük. Egyébként tejszínből
is, tojásfehérjéből is keményebb habot verhetünk, ha a
tejszínt, illetve a tojásokat legalább egy órára hidegre vagy
jégre tesszük.
A
tehéntúrót gombóchoz, sütemények töltéséhez hamarabbb
áttörhetjük, ha nem passzírozzuk, hanem húsdarálón daráljuk
meg.
Akármilyen
kemény kis darabka sajtot is megdarálhatunk a diódarálón; szép
„reszelt" sajtunk lesz, és a kezünket sem veszélyeztetjük
a reszelóvel.
Vaníliás
vagy citromos cukrot úgy készíthetünk, hogy jól záródó üvegbe
vagy dobozba porcukrot teszünk, és beledugunk l rúd kettéhasított
vaníliát vagy egy-két citrom vékonyán lehámozott héját. Ha a
cukor elfogyott, ismét feltölthetjük.
A
hámozott burgonya kevésbé fő szét, ha fózővizébe sót
teszünk. A héjában főzött burgonya pedig nem reped fel, ha
fózóvizébe egy kevés ecetet rakunk
Ha
nem szeretjük a túl erős fokhagymaízt, akkor a fokhagymát egy
kis tányéron késsel nyomjuk el, és öntsünk rá egy evőkanál
vizet. Ebből a vízből tegyünk néhány cseppet abba az ételbe,
amelyet fokhagymával akarunk ízesíteni
Kitűnő
salátaecetet ad az ecetben eltett zöldpaprika vagy ecetes uborka
megmaradt leve. Leszűrve ontsuk üvegbe, és ledugaszolva tegyük
félre.
A
sószóróban sokszor átnedvesedik és megcsomósodik a só, és a
sószóró használhatatlanná válik. Ha néhány szem rizst teszünk
a só közé, az magába szívja a nedvességet, és a só pergős,
száraz marad.
Néhány
óra alatt készíthetünk aludttejet, ha a friss tejbe literenként
egy-egy evőkanál tejfölt teszünk, jól összekeverjük, azután
poharakba öntjük, és meleg helyre állítjuk. Rövidesen
megalszik. Fogyasztásig tegyük jégre.
Jó
tudni, hogy a C-vitamint, bár hőérzékeny, nem annyira a hő, mint
inkább a főzéskor jelenlevő oxigén teszi tönkre. Ezért
ha nem kuktát használunk főzés közben az edényt jól
fedjük le, és a fedőt lehetőleg ritkán emelgessük.
Nagymértékben csökkenti az ételek C-vitamin-tartalmát a többszöri melegítés is. Sajnos, ez sokszor elkerülhetetlen, azonban a tálalás előtt az ételhez adott vágott zöldpetrezselyemmel, metélőhagymával, paprikapéppel, citromlével növelhetjük a csökkent vitaminmennyiséget.
Mivel a fagyasztás nem árt a C-vitaminnak, a mélyhűtött főzelékek¬ben és gyümölcsökben több hónapos tárolás után sem csökken ez az értékes hatóanyag, míg pl. a pincében tartott sárgarépa eredeti vitamin¬tartalmának 70%-át is elvesztheti
Nagymértékben csökkenti az ételek C-vitamin-tartalmát a többszöri melegítés is. Sajnos, ez sokszor elkerülhetetlen, azonban a tálalás előtt az ételhez adott vágott zöldpetrezselyemmel, metélőhagymával, paprikapéppel, citromlével növelhetjük a csökkent vitaminmennyiséget.
Mivel a fagyasztás nem árt a C-vitaminnak, a mélyhűtött főzelékek¬ben és gyümölcsökben több hónapos tárolás után sem csökken ez az értékes hatóanyag, míg pl. a pincében tartott sárgarépa eredeti vitamin¬tartalmának 70%-át is elvesztheti
Hagymát
ropogósra úgy sütünk, hogy a szálasra vágott hagymát liszttel
meghintjük, jól átforgatjuk, és bő, forró zsírba tesszük.
Sütés közben keverjük, hogy egyenletesen piruljon, majd
leszűrjük. Az így sütött hagyma ropogós, jóízű, és ha kihűl
sem puhul meg.
Szálas Zöldpetrezselymet is hasonlóan tehát liszttel meghintve, lisztbe mártva süthetünk ropogósra (pl. rántott csirke díszítéséhez).
Szálas Zöldpetrezselymet is hasonlóan tehát liszttel meghintve, lisztbe mártva süthetünk ropogósra (pl. rántott csirke díszítéséhez).
A
piskótában vagy hasonló tésztákban az együtt sütött
cseresznye, meggy, mazsola stb. nem száll le a sütemény aljára,
ha a gyümölcsöt előbb lisztbe forgatjuk.
Az
újhagyma zöld szárát ne dobjuk el; apróra vágva körözöttet
vagy salátát ízesíthetünk vele. De vajas kenyérre vagy zsíros
kenyérre is szórhatjuk úgy, mint a snidlinget.
A
nyers sertéshúsról a zsírréteget vágjuk le, és olvasszuk ki. A
jóízű porcot apróra vágva vagy darálva felhasználhatjuk
töltelékfélékbe vagy valamilyen rakott ételbe, a zsír pedig
rendszerint elég egy főzéshez. Ha ezt a zsiradékot a húson
hagyjuk, úgysem eszi meg senki, ottmarad a tányéron, és kidobjuk.
Ha
kocsonyát főzünk, levét a legjobban úgy tudjuk zsírtalanítani,
ha leszűrjük, és egy fazékban teljesen kihűtjük. A zsír a lé
tetején megdermed, és egy lapátkanállal leemelhetjük. Ugyanígy
zsírtalanítjuk a füstölt hús vagy a csülök főzőlevét is.
A kocsonyalevet ismét megmelegítjük, és langyosán merjük a tányérokba vagy tálba helyezett húsra. A leemelt zsírréteget egy kis lábosban addig hagyjuk a tűzön, amíg nem serceg már. Akkorra vize elpárolgott, elsült, félretehetjük. Hagymás rántás készítéséhez jól használhatjuk ezt a zsírt.
A kocsonyalevet ismét megmelegítjük, és langyosán merjük a tányérokba vagy tálba helyezett húsra. A leemelt zsírréteget egy kis lábosban addig hagyjuk a tűzön, amíg nem serceg már. Akkorra vize elpárolgott, elsült, félretehetjük. Hagymás rántás készítéséhez jól használhatjuk ezt a zsírt.
Vigyázzunk
a sózásra! Az ételeket lehetőleg ne sózzuk meg előre, kivéve,
ahol a recept ezt másként írja elő, csak a főzés befejezése
előtt. Ez az egyéb ízesítésekre is vonatkozik
Főzés
közben a tűzhelyre vagy a közelébe állítsunk egy kis edényt
félig vízzel, és ebbe tegyük a kóstoló vagy keverő kanalakat,
ne pedig a tűzhely szélére vagy a főzőedények fedőjére. Innen
könnyen lecsúszhat, és étel és zsírfoltokat is hagy.
Többnyire
főzés vagy más háztartási munka közben vesszük észre, hogy
valami kifogyott, vagy jut eszünkbe, hogy mit is kell venni.
Tartsunk a konyhában egy felakasztott blokkfüzetet, ceruzát, és
azonnal írjuk fel. így nem fogjuk elfelejteni, ha vásárolni
megyünk.
Maradék
ételek felhasználása
A jó
háziasszonynál semmi étel sem vész kárba! Ha bármilyen kevés
marad is valamilyen ételből, pl. hús, pörkölt, rizs, burgonya
stb. tegyük egy tiszta kis edényben a hűtőszekrénybe. Jól
felhasználhatjuk tölteléknek vagy kiegészítőnek egy másik
ételhez.
SÜLT
HÚS
Megdarálva vagy apróra vágva tölteléket készíthetünk belőle burgonyába, gombába, paradicsomba vagy más zöldfélébe, tölthetünk vele palacsintát, vagy felhasználhatjuk különböző rakott ételekhez.
FŐTT
HÚS
Felhasználhatjuk tölteléknek, készíthetünk belőle pástétomot vagy kü¬lönböző ízesítéssel friss, önálló ételt vagy főzelékre feltétet. Fontos, hogy erőteljesebben ízesítsük, mint a nyers húsból készült ételt.
PÖRKÖLT
A húsát megdarálva tegyük rakott kelbe, rakott káposztába, palacsinta töltelékébe vagy húsos tésztába. A zsírját tejföllel elkeverve öntsük az ételre.
PÁROLT
RIZS
Töltelékhez, rakott ételekhez használjuk el, de levesbetétnek vagy rizsgombócnak is megfelel.
TEJBERIZS
Egy tojással és felvert habjával elkeverjük, és egy kis formában kigőzöljük vagy megsütjük. Készíthetünk belőle gyümölcsrizst vagy más rizses édességet.
TEHÉNTÚRÓ
Ugyanúgy készíthetünk belőle körözöttet, mint a liptóiból: kb. ugyanannyi vajat, fűszereket és szardellapasztát tegyünk bele.
BURGONYA
A héjában főtt burgonyát használhatjuk fel a legtöbbféleképpen: rakott és töltött burgonyának, köretnek, salátának stb. Burgonyapüréből levest, gombócot, pogácsát készíthetünk. Tört burgonyából tojással elkeverve és tojásba, morzsába bundázva főzelékre feltétet süthetünk.
PÁSTÉTOM
(MÁJ VAGY HÚS)
Levesbe kis gombócokat vagy galuskát készíthetünk belőle. Kemény tojást, paradicsomot tölthetünk vele úgy, hogy a félbevágott tojások sárgáját összekeverjük a pástétommal, és visszatöltjük a tojásba, a kivájt paradicsomba pedig apróra vágott, főtt tojással elkeverve töltjük. Mindkettőt tartárral öntjük le.
SZALONNABŐR
Hüvelyes főzelékekbe, levesekbe, káposztába főzve jó ízt ad az ételnek. Kocsonyába is belefőzhetjük.
FŐTT
LEVESZÖLDSÉG
Zöldséges rizottóhoz, zöldségkroketthez használjuk, vagy készítsünk belőle salátát: vágjuk apró kockákra, vegyítsünk közé ugyancsak apróra vágott savanyú uborkát, almát, és az egészet keverjük össze tartármártással.
SZÁRAZ
ZSEMLE, KIFLI
Vagdalt húshoz, töltelékfélékbe használjuk. Kockára vágva és megpirítva levesbetétnek adhatjuk. A teljesen száraz zsemléket a diódarálón megdaráljuk, átszitáljuk: jó zsemlemorzsánk lesz.
ZSÍRMARADÉK
Ha füstölt húst, csülköt főzünk, a levét hűtsük le, a tetejére feljövő zsírt szedjük le, és egy fél hagymával süssük ki. A hagymát dobjuk ki, a zsírt rántásokhoz használhatjuk.
Konyhai
mértékegységek
l
csapott evőkanál liszt
.............................................. l ,5
dkg
l
tetejes evőkanál
liszt .................................................. 2
dkg
l
liter
liszt ................................................................... 65
dkg
l
csapott evőkanál zsemlemorzsa ............................... 1,2
dkg
l
csapott evőkanál búzadara ......................................
1,5 dkg
l
csapott evőkanál
konyhasó ....................................... 1,5 dkg
l
kávéskanál konyhasó ....................................
............... l dkg
l
késhegynyi
konyhasó ................................................ 0,5
dkg
l
csapott evőkanál zsír vagy
vaj ............................... 2—3 dkg
l
csapott evőkanál
olaj........................................ '.......... 2
dkg
l
diónyi zsír vagy
vaj ................................................... 2
dkg
l
tojásnyi zsír vagy
vaj .............................................. 5—6
dkg
l
csapott evőkanál cukor ..........................................
l ,5 dkg
l
tetejes evőkanál
cukor................................................. 2 dkg
10—12
középnagyságú burgonya .................................. l kg
8-10
középnagyságú
alma ............................................. l kg
l
nagyobb fej káposzta vagy kelkáposzta......................... l kg
l
kávéscsésze
űrtartalma ............................................ 2
dl
l
vizespohár
űrtartalma.......................................... 2-2,5 dl
l
borospohár
űrtartalma ....................................... l-l,5
dl
l
levesestányér a belső karimájáig ........................... 2,5
dl
l
késhátnyi vastagság
kb. 3 mm
Miből
mennyit vegyünk ?
Húsból
- csont nélkül - személyenként
10--15
dkg-ot,
csontos
húsból személyenként
15—20
dkg-ot,
húsból
gulyásnak, vagdaltnak, személyenként
8-10
dkg-ot,
halból
személyenként
20-25
dkg-ot,
köretnek
burgonyából személyenként
20-25
dkg-ot,
köretnek
zöldség- és főzelékféléből személyenként
15-20 dkg-ot,
köretnek
rizsből, tarhonyából személyenként 10
dkg-ot,
főtt
tésztának kész száraztésztából személyenként
12-14
dkg-ot,
főzeléknek
hüvelyesekből személyenként
10
dkg-ot,
főzeléknek
zöldségekből személyenként
25 dkg-ot,
levesbe
betétnek rizsből személyenként
1,5
dkg-ot,levesbe
betétnek tojásos levestésztából személyenként
l dkg-ot,
Miből
mennyit f ózzunk?
Levesből
személyenként kb.
3
dl-t,
mártásból
személyenként kb.
l
dl-t,
főzelékből
személyenként kb.
2,5 dl-t,
húsból
személyenként 2 szeletet vágjunk,
palacsintából
3-at számítsunk,
rántottat
személyenként 2 tojásból készítsünk.
A
fenti mennyiségek azonban csak tájékoztatásul szolgálnak,
mindig változhatnak, attól függően, hogy kik fogyasztják az
ételt: gyermekek, serdülő fiatalok (nekik sokszor a dupla
adag sem sok), idősek, nők vagy férfiak, nehéz fizikai
munkát végzők vagy szellemi foglalkozásúak
Levesek
kedvelőinek
A
levesek kedvelői a levest az étrend egyik legfontosabb fogásának
tartják. Ha a leves rosszul sikerül, elronthatja az egész
étkezést.
Az étrend összeállításakor nagyon fontos a leves helyes megválasztása: nehezebb, tartalmasabb ebédet mindig könnyebb, míg könnyebb ételekből összeválogatott étkezést inkább táplálóbb, laktatóbb levessel vezessünk be.
A leveseket általában fehér- és barnalevesekre osztjuk fel. Ez a megjelölés azonban nem a levesek színét jelenti.
Fehérleveseknek nevezzük a sűrítés nélkül készülő leveseket, pl. húslevest, csontlevest, míg barnaleveseknek a sűrített leveseket.
A leves sűrűsége ízlés dolga!
Az egyszerű barnaleveseket általában berántva, magyarosan készítjük, ritkábban habarva.
A püréleveseket elkészítés után áttörjük, és simára elkeverve tálaljuk.
A krémlevesek olyan áttört levesek, amelyekbe tálalás előtt tejjel vagy tejszínnel elkevert tojássárgáját is teszünk.
A gyümölcsleveseket nem rántással, hanem habarással sűrítjük, és a legtöbbször hidegen tálaljuk.
A különleges vagy összetett leveseket az alapanyagon, a betéten kívül még rendszerint a hússal is együtt tálaljuk.
Leveshez általában személyenként 3 dl vizet veszünk; ha 4 személyre főzünk, kb. 1,5 l vizet teszünk fel, mert számolunk főzés közben az elpárolgással.
A leveseket mindig fedő alatt főzzük, hogy a gőzbe jutó ételaromák el ne illanjanak. A zöldségféléket, gombát, rizst stb. ha a recept másképpen nem írja elő mindig pároljuk meg, így gyorsabban készül el, és tartalmasabb, ízletesebb lesz a leves. A betétet közvetlenül tálalás előtt főzzük bele, mert különben könnyen elázik.
A jó leves ízletes, megfelelően, de nem túlságosan fűszerezett és színezett, hogy már külsejével és illatával is étvágyat gerjesszen.
Az étrend összeállításakor nagyon fontos a leves helyes megválasztása: nehezebb, tartalmasabb ebédet mindig könnyebb, míg könnyebb ételekből összeválogatott étkezést inkább táplálóbb, laktatóbb levessel vezessünk be.
A leveseket általában fehér- és barnalevesekre osztjuk fel. Ez a megjelölés azonban nem a levesek színét jelenti.
Fehérleveseknek nevezzük a sűrítés nélkül készülő leveseket, pl. húslevest, csontlevest, míg barnaleveseknek a sűrített leveseket.
A leves sűrűsége ízlés dolga!
Az egyszerű barnaleveseket általában berántva, magyarosan készítjük, ritkábban habarva.
A püréleveseket elkészítés után áttörjük, és simára elkeverve tálaljuk.
A krémlevesek olyan áttört levesek, amelyekbe tálalás előtt tejjel vagy tejszínnel elkevert tojássárgáját is teszünk.
A gyümölcsleveseket nem rántással, hanem habarással sűrítjük, és a legtöbbször hidegen tálaljuk.
A különleges vagy összetett leveseket az alapanyagon, a betéten kívül még rendszerint a hússal is együtt tálaljuk.
Leveshez általában személyenként 3 dl vizet veszünk; ha 4 személyre főzünk, kb. 1,5 l vizet teszünk fel, mert számolunk főzés közben az elpárolgással.
A leveseket mindig fedő alatt főzzük, hogy a gőzbe jutó ételaromák el ne illanjanak. A zöldségféléket, gombát, rizst stb. ha a recept másképpen nem írja elő mindig pároljuk meg, így gyorsabban készül el, és tartalmasabb, ízletesebb lesz a leves. A betétet közvetlenül tálalás előtt főzzük bele, mert különben könnyen elázik.
A jó leves ízletes, megfelelően, de nem túlságosan fűszerezett és színezett, hogy már külsejével és illatával is étvágyat gerjesszen.
Gulyáskrém
házilag VKF!-re
Ezt
a finom gulyáskrémet régóta készítem, de soha nem készült
fotó róla, mindig elfogyott, mire észbe kaptam volna: már megint
nem fotóztam le! Mondjuk, az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy
éveken át kísérleteztem, amíg eltaláltam a különféle
hozzávalók és fűszerek arányát, de mostanra épp olyan lett,
amilyennek elképzeltem és szeretem. Egyébként a recept megjelent
a Székely Gazdában a zakuszka receptjeimmel együtt.
Hozzávalók:
1,5 kg paradicsom, 8 db kápiapaprika, 8 db paradicsompaprika, 7 db
közepes hagyma, 1 fej fokhagyma, 2 db csípős paprika, 1 kiskanál
szemes bors, 1 kiskanál szegfűbors, 2 kiskanál köménymag, 1
babérlevél, só és cukor, ízlés szerint, 1 kiskanál befőzőpor.
Elkészítése:
A zöldségeket megmossuk, megpucoljuk, feldaraboljuk, majd egy
fazékban, lefödve, közben többször is megkavargatva puhára
főzzük. Ezután zöldségpasszírozón, vagy ennek hiányában
szitán átpasszírozzuk. Az így nyert zöldségpépet feltesszük
főni, hozzáadjuk a gézbe kötött fűszereket, majd lassú tűzön
addik főzzük, amíg krémes állagú lesz. Az utolsó tíz percben
sózzuk és cukrozzuk, ízlés szerint, belekavarjuk a befőzőport,
majd forrón üvegekbe szedjük, ledugaszoljuk és száraz dunsztban
hagyjuk kihűlni. Gulyások, pörköltek, tokányok és paprikások
ízesítésére használjuk, de ízletesebb lesz tőle a zsíros
kenyér is.
Tipp:
Ha nem akarjuk, hogy csípős legyen a gulyáskrémünk, egyszerűen
hagyjuk ki belőle a csípős paprikát.
Copy and WIN : http://bit.ly/copy_win
Copy and WIN : http://bit.ly/copy_win
Hagymás uborkasaláta
Ezt a receptet Mézeskalács konyhájában találtam, nagyon megtetszett és mivel imádjuk a savanyúságokat és ilyet még nem csináltam, kipróbáltam. Kicsit változtattam rajta, de biztos vagyok benne, hogy így is nagyon jó lesz. Én savanyúság tartósítót használtam, mert ebben van már só és fűszerek is, így nem kell méregetnem. Én minden savanyúságot ezzel csinálok. Állni sem hagytam 24 órát, hanem csak pár órát és utána töltöttük is üvegekbe. Az eredeti receptben nincs fokhagyma, én viszont tettem bele, nem ronthatja el :)
Egyelőre 2.5 kg uborkából készült, így lett belőle 7 befőttes üveg és a hűtőben is pihen egy kisebb adag. A biztonság kedvéért jövő héten is készül egy nagyobb adag, hogy biztosan kitartson télig...:)
Hozzávalók:
2.5
kg uborka , 80 dkg hagyma , 5 nagy gerezd fokhagyma
100
g kapros savanyúság tartósító , kb 2.5 dl 10%- os ecet
2.25
l víz , édesítő
Elkészítés:
Az
uborkákat alaposan megmossuk, majd legyaluljuk. A hagymát szintén
gyalulhatjuk, de az én gyalum nem nagyon akarta vinni, így azokat
olyan vastag szeletekre vágtam, mint az uborkák. A fokhagymákat
szintén vékony szeletekre vágtam.
A
felöntő léhez feltesszük forrni a vizet és amikor forr,
beleöntjük a fűszeres savanyúság tartósítót és még pár
percig ezzel együtt forraljuk a vizet.
Hagyjuk
kihűlni és ekkor teszünk bele ecetet és édesítsük a saját
ízlésünk szerint.
A
savanyúság tartósító zacskója 4 dl ecetet írt ehhez a
mennyiséghez, de ahogy kóstolgattam, bőven elég volt 2.5 dl. Ez
mindenkinek a saját ízlése, ahogyan az édesítő is.
Leszűrjük
a felöntőlét, mert benne vannak a fűszerek és így könnyen el
tudjuk osztani azokat is az üvegekben.
Alaposan
kimosott befőttes üvegekbe szedjük a hagymás uborkákat, de ne
tömködjük tele, lazán töltsük meg az üvegeket vele.
Az
üvegek aljára vagy tetejére teszünk a fűszermagokból
(igazságosan osszuk el), majd színig töltjük őket a felöntő
lével.
Teszünk
az üvegekre celofánt, majd jól lezárjuk és mehetnek is a kamrába
vagy a spájzba.
Pár
nap múlva már fogyasztható, ha esetleg nem bírnánk vele kivárni
a telet…:)
Bazsalikomos brokkolikrém
Hozzávalók:
- 0,5 kg brokkoli , 1 fej vöröshagyma , egy nagy marék friss bazsalikom
Elkészítés:
- Egy pici vízzel puhára párolom a rózsáira szedett brokkolit és a felvágott hagymát.
- Ezután hozzáadom a többi alapanyagot, majd botmixerrel simára turmixolom.
Jó
étvágyat!
Szezámmagos vöröslencsekrém
2013, szeptember 28 - 10:55 — vekata
A
kedvenc ételeim közé tartozik a lencse. Egyszerű, gyors, laktató
és olcsó. Ez a recept is kedvencem lesz, mert olyan univerzális,
amit nagyon szeretek. Hogy ez mit jelent? Hát csak annyit, hogy
meleg-hideg étel: melegen főzelék, hidegen kenyérre kenhető
krém. Változatosan ízesíthető, és valóban pirítóssal a
legfinomabb. Én egy kis friss lilahagymával fogom
kínálni./verebedit/
A
családom többi tagja hallani sem akar a lencséről, látni vagy
megenni még annyira sem. Ezért
igyekszem olyan ételeket kitalálni, amelybe turmixolva el lehet
rejteni ezt a fehérje- és vitamindús finomságot. A
kiindulópontul szolgáló receptet Ungváry R. szakácskönyvében
találtam.
Összetevők:
/legjobb
mérőeszköz a bögre-verebedit/
- 1/3 szezámmag
- 1-2 cikk fokhagyma ízlés szerint
- lilahagyma ízlés szerint
Elkészítés:
A
hozzávalókat egyszerűen össze turmixoljuk, és kész is! Az
ízesítéssel vigyázni kell, inkább apránként emeljünk adagot,
mert egy túl kiugró domináns íz elronthatja az egészet.
Pirítós
kenyéren a legfinomabb kápia paprikával ropogtatva. Még a
családom is jóízűen eszi, anélkül, hogy tudná, hogy mi az.
Vírusgyilkos tonik
2014, november 14 - 11:47 — Nelli78
Persze,
ha valaki nem csak a csülökpörkölttől várja a hatékony
immunrendszert. Bár még akkor is hatékony lehet.
Megelőzésre
1-1 teáskanál, evőkanál mennyiségben akár
folyamatosan is lehet szedni az őszi, téli időszakban. Tűzoltásra
1-2 evőkanállal érdemes kipróbálni jó sok mézzel, akár
naponta többször is.
Hozzávalók:
- 1 rész fokhagyma , 1 rész csípős vörös- vagy fehérhagyma
- 1 rész gyömbérgyökér , 1 rész friss torma , 1 rész fekete retek ,1 rész csilipaprika magokkal, erekkel (cayenne, jalapeno - a legcsípősebb, amihez hozzájutunk)
Elkészítése:
- Minden növényi összetevő lehetőleg friss legyen és tiszta, megbízható forrásból származzon. Mindet tisztítsuk meg, és vágjuk apróra.
- A növényekkel töltsünk meg egy befőttesüveget 3/4 részig, és töltsük fel ecettel, hogy teli legyen.
- Rázzuk össze, vagy keverjük meg.
- Jól lezárva, sötét helyen vagy papírral körbetekerve érleljük 2-3 hétig szobahőmérsékleten. Közben naponta rázzuk meg.
- Sűrű anyagon szűrjük le.
- A tonikot sötét helyen tároljuk, hűteni nem kell.
- A növényeket pürésítve mézzel, citrommal, olajjal elkeverve húspácot vagy szószt készíthetünk.
Csilis-mentás szilvás mártogató
2014, szeptember 17 - 09:33 — AntalAnna
Ezt
a mártogatót paradicsomos
tortillával szeretem
a legjobban. De finom zöldség csipsszel vagy ropogós
sültkrumplival is.
Hozzávalók:
- 2 dl hígabb szilvalekvár , 1 evőkanál almaecet
- 1 marék friss mentalevél
Elkészítése:
- Az egészet összeturmixoljuk.
Parlagfű tinktúra
2014, July 16 - 09:05 — SzZsuzsi
Egyik
kedvenc nézőpontom allergia témában, hogy a pollenek sokkal
hamarabb voltak itt, mint mi, emberek, meg mint maga az allergia.
Erre mit csinál a civilizált ember? Kiírtja a növényeket, amik
allergiát okoznak. A tudatos ember azonban tisztában van vele,
hogy ha együttműködik a természettel, akkor az szolgálni fogja
őt.
Pár
mondat a parlagfűről. Ez a "gaz" életet ad a földnek,
termővé teszi a halott talajt, és ezt a szervezetünkkel is képes
megtenni. A neve is mutatja, hogy ott jelenik meg, ahol parlagon
marad a föld, vagyis hosszas művelés (kihasználás) után nem
foglalkoznak vele. Amit nagyon kevesen tudnak, hogy csak addig marad
ott a parlagfű, ahol kinőtt, amíg más növények meg nem tudják
vetni a gyökereiket (ez kb 2 év lenne). Ekkor magától eltűnik,
és átadja a helyét.
Minél
jobban írtjuk, minél jobban kihasználjuk a földjeinket, annál
tovább marad, és annál inkább szórja a magvait. Sajnos a
tehenek sem ezt legelig már, így a tejjel sem jut be a
szervezetünkbe, mint régen. Mivel azonban a tej egyébként sem
embernek való, a tinktúra az, amivel fokozatosan szinten
tarthatjuk a szervezetünkben a parlagfű adta kincseket.
A
parlagfüvet akkor kell leszedni, mikor még zsenge, még bimbózás
előtt.
Hozzávalók: (mennyiségelényegébena
befőttesüveg méretétől függ, de kb.) , 3
literes befőttesüveg , 25-30
dkg parlagfű
- 7 dl vodka, házi pálinka, de lehet gyógyszertári alkohol is, aki tud szerezni, azt érdemes hígítani
Elkészítés:
- A friss növényt egy az egyben jól belegyömöszöljük egy befőttes üvegbe.
- Érdemes teletömni, majd leönteni 30-40 fokos alkohollal. (pl. egy natúr vodkával)
- Rácsavarjuk a tetejét, és félretesszük két hétre.
- Naponta egyszer érdemes megrázogatni, hogy jobban oldódjon. Ha egy nap kimarad, nem baj, ha tovább (pl. egy hónapig) ázik, nem baj.
- Ha már jó kis zöld löttyünk van, le lehet szűrni, lehet hígítani, és cseppentgetni reggelente teába, szörpbe, nyelvre.
- Elég keserű, de a pitypangszörp ezt az ízt szuperül elveszi.
A
tavasszal, kora nyáron szedett parlagfű szárítva is csúcs, mert
teának is iható (sima forrázással), de porítva salátára,
tésztákra, kenyérkére is szórható "táplálékkiegészítő"
Sport szelet
2013,
november 1 - 08:06 — Fahey
Szeretem
az olyan recepteket, amelyek hagyományos édességek bionom
változatai. Ez is pont ilyen: a süti állaga teljesen olyan, mint
a bolti Sport szeleté. Az íze nem - szerintem finomabb! Vigyázat,
nagyon édes!
Hozzávalók
kb. 20–25 kis kockához:
- 2 evőkanál natúr kakaópor , 50 g kókuszliszt (nekem nem volt, ezért kókuszreszeléket daráltam meg kávédarálóval, teljesen jó lett vele)
A
mázhoz:
Elkészítés:
- A magozott datolyát beáztatjuk egy kis langyos vízbe, ha nem találjuk elég puhának. Ezután kinyomkodjuk, és a fél banánnal pépesre turmixoljuk.
- A pépbe keverjük először a kakaóport, majd belegyúrjuk a kókuszlisztet is.
- Ez utóbbi teljesen felszívja magába a banános datolya nedvességét, és pont olyan lesz az állaga, mint a sportszeletnek. A masszát belenyomkodjuk egy tepsibe vagy jénai tálba.
- Az összetört csokoládét egy evőkanál kókuszolajjal vízgőz felett felolvasztjuk, és ezzel leöntjük az alapot.
- Kihűtjük, majd kis kockákra vágjuk.
Hűtőben
napokig eláll.
A
recept Hadarik Rita tollából származik. Köszönjük!
Forrás: http://www.ritakonyhaja.hu/nassolda/egeszseges-nassolnivalok/3815-sport-szelet-2-recept.html
Örmény hurut - az ételízesítő kockák őse
2013, szeptember 29 - 18:15 — Kibolya
Szeretném
megismertetni veletek az erdélyi örmények jellegzetes ételízesítő
tejtermékét:
„Felfőzött,
beoltott tejet faedényben savanyodni hagynak, majd apróra vagdalt
petrezselyem- valamint kevés tárkony- és zellerlevelet
belekeverve üstben felforralják. A kicsapódó túrót kis kúp
alakú darabokban megszárítják. Megreszelve, tejfelben feloldva
különböző levesek, köztük húsleves ízesítésére,
savanyítására használják” (Magyar Néprajzi Lexikon)
Készítési
ideje augusztus, szeptember.
Állagát
tekintve a Maggi-kocka őse.
Hozzávalók:
- 3 liter tej, 3 marék petrezselyemzöldje,
- 1-1,5 marék zellerzöldje, 1-2 szál csombord, tárkony.
Elkészítése:
- A 3 liter tejből (nem lehet pasztőrizált!) 1,5 litert felfőzünk, majd langyosra hűtünk, és összetöltjük a 1,5 liter forralatlan tejjel.
- Üvegbe teszünk, se nem meleg, se nem hideg helyen tartjuk, 3-4 héten át mindennap megkavarjuk, reggel is és este is.
- Kb. négy hét múltával, amikor citrom-savanyú, próbaként egy kis pohárnyit felfőzünk, ha nem megy össze, akkor kész.
- A tejet főzni tesszük, beleadjuk a kb. 3 marék őrölt/apróra vágott petrezselyemzöldjét, és a kb. másfél marék őrölt/apróra vágott zellerzöldjét, valamint 1-2 szál csombordot és tárkonyt.
- Folytonos kavarás mellett lassú tűzön addig főzzük, míg sűrű lekvárszerű lesz.
- Kúp alakúra formálva megszárítjuk. (kezdő képen a szárított változat látható). Használatkor a kész levesbe, tejfölhöz kavarva, megreszelve belefőzzük.
A száraz hurutkúpokat lenge vászonzacskókban a kamrába felakasztva tárolják, akár 8-10 évig is eltartható. Ilyenkor már csak reszelve lehet használni, mint a szárított szarvasgombát.
Házi paprika krém
2013, August 28 - 17:20 — verebedit
Ezt
a nagyon egyszerű paprikakrémet a férjem találta ki még kb 3
évvel ezelőtt. Olyan sokat sikerült belőle készíteni, hogy a
mai napig is kitart és jó még. Mi a saját csipős
pirospaprikánkból készítettük. Szárítottból érdemes
elkészíteni, mert nem kell felfőzni és sokáig eltartható..
/verebedit/
Mennyiséget
nem írok, mert régen csináltuk és akkor is érzésre.
Hozzávalók:
- piroshúsú paprika , só , extraszűzolívaolaj
Elkészítés:
- A parikát megpucoljuk, felaprítjuk. (Zsebkendőket előkészíteni, ha csípős Mi is törölgettük a könnyeinket)
- Beledobáljuk a turmixba.
- Annyi olajat öntünk hozzá, hogy jól turmixolható legyen, de ne legyen híg.
- Ízlés szerint lehet hozzá ecetet önteni és sózni.
- Mehet az üvegbe.
Mi
szeretjük ezt a kicsit csipős, kicsit savanykás változatot.
Egyszerűbb
változat:
Őrölt
pirospaprikát annyi olíva olajjal elkeverni, hogy krémes legyen
Egy pici só hozzá és mehet az üvegbe.
Csípős házi mustár
2013, május 23 - 13:10 — dorka12345
Mustár
készítése házilag
Darabos,
sápadt, kissé ecetes és hmmmm... a frissen főtt roppanós
virslivel és puha kenyérrel tényleg meggyőző! Érdemes
kipróbálni! A tesztelés elején (elkészítés és azt követő
kb. két hét) gyerektől és érzékeny társtól célszerű távol
tartani az eredményt, mert a megdarált mustármagnak megvan az a
romantikus bája, hogy kóstoláskor a szájon keresztül leégeti
az ember haját. Meg a szőrt a nyelvéről. Ez persze az idő előre
haladtával tompul, míg a harmadik héttől átlagos ember számára
is fogyaszthatóvá válik.
MUSTÁR
KÉSZÍTÉSE HÁZILAG
Hozzávalók
30 dkg mustárhoz:
- 1 teáskanál őrölt római kömény , 1 teáskanál cukor (nyers nád = rapadura) , 1 mokkáskanál só (természetes, nem finomított = pl. Himalaya)
Elkészítése:
- őröljük meg kávédarálón a mustármagot
2. keverjük hozzá az ecetet, fedjük le a tálat és tegyük egy napra a hűtőbe
3. másnap adjuk hozzá a többi fűszert és a vizet, majd keverjük össze alaposan
4. lefedve hagyjuk a hűtőben "pihenni" néhány napot, amíg összeérnek az ízek
Praktikák:
- a képen látható mustár 6%-os fehérborecettel készült és a recept is 6% "erősségű" ecetre arányosított, 10 vagy 20%-os erősségűnél csökkentsük az ecet mennyiségét és emeljük a vízét
- az egy napos pihentetésnek az a magyarázata, hogy ennyi idő alatt a darált mustármag alaposan megszívja magát a nedvességgel, jól besűrűsödik az elegy, ez jó kiindulási alap az általunk elvárt sűrűség beállításához (amit a hozzáadott víz mennyiségével szabályozhatunk)
- ha valaki a sárgásabb mustárt kedveli, adjon a fűszerekhez fél teáskanál kurkumát, ettől gyönyörű sárga lesz
- a képen látható mustár 6%-os fehérborecettel készült és a recept is 6% "erősségű" ecetre arányosított, 10 vagy 20%-os erősségűnél csökkentsük az ecet mennyiségét és emeljük a vízét
- az egy napos pihentetésnek az a magyarázata, hogy ennyi idő alatt a darált mustármag alaposan megszívja magát a nedvességgel, jól besűrűsödik az elegy, ez jó kiindulási alap az általunk elvárt sűrűség beállításához (amit a hozzáadott víz mennyiségével szabályozhatunk)
- ha valaki a sárgásabb mustárt kedveli, adjon a fűszerekhez fél teáskanál kurkumát, ettől gyönyörű sárga lesz
- merészebbek kipróbálhatják mézzel vagy chilivel/cayenne borssal is, vagy a saját kedvenc fűszerrel
- eddigi tapasztalataink szerint ezzel a recepttel - hozzáadott tartósító nélkül is - 2 hónapig eltartható hűtőben (lehet, hogy tovább is, de ennyi idő alatt mindig elfogyott ez az adag)"
forrás:
http://www.receptmuves.hu/2012/07/mustar-keszitese-hazilag.html
Thai csípős mártogató
2013, május 5 - 15:41 — Antal
Vali
Ázsiában
nagyon népszerűek a mártogatók. Bármit, amit kisütnek, nem
fűszerezik, hanem felszolgálnak mellé különféle mártogatókat,
és hol ebbe, hol abba mártogatják a falatokat. Valóságos
ízorgiában lehet így részünk.
Most
az egyik kedvenc mártogató receptemet szeretném megosztani
veletek, többek kérésére, akik már kóstolták.
Hozzávalók:
- 1 púpozott teáskanál rákpaszta, vagy 1 evőkanál halszósz
- 2 gerezd zúzott fokhagyma
- diónyi friss hámozott és reszelt gyömbér
- 1 kicsi felaprított csilipaprika vagy cseresznyepaprika
- 1 evőkanál finomra vágott koriander gyökér, vagy mozsárban zúzottkoriander mag , 4 teáskanál méz , 3teáskanál szójaszósz , 1/2 citrom leve
Elkészítése:
- Wokban vagy serpenyőben felforrósítjuk az olajat, hozzáadjuk a rákpasztát, a fokhagymát, a gyömbért és a paprikát, majd kb. 1 percig pirítjuk.
- Majd hozzádajuk a koriandert, a mézet, a szójaszószt és a citromlevet. Pár másodperc múlva le is húzzuk a tűzről.
- Simára keverve kihűtjük.
A
mártogató 2 hétig hűtés nélkül is eleláll. Sőt, állás
közben finomabb lesz, ezért érdemes egy nappal előbb
elkészíteni, mint ahogy fogyasztani szeretnénk.
A
fenti képen a középső tálkában látható ez a mártogató.
Vigyázz,
ha egyszer kipróbálod, függővé válsz!
Mindent
bele télire, avagy a 'Vödrös' savanyúság recept
A recept hozzávalói ( személyre)
- 1 db 30 l-es fedeles műanyag hordó vagy 2x15 l-es vödör
- 12 l víz , 1.6 kg cukor , 4 marék só , 2 l 10%-os vagy 1 liter 20%-os ecet , 5 db babérlevél , 1 teáskanál mustármag
- 1 teáskanál koriander , 4 teáskanál borkénpor , 1 evőkanál szalicil
- 12 kg vegyes zöldség (apró hagyma, apró uborka, kisdinnye, fejeskáposzta, TV paprika, zöldparadicsom, citrompaprika /bogyiszlói édes, erős/ , 5 cső erős pirospaprika, karfiolrózsa
- 4 gerezd fokhagyma
Elkészítés
Előző
este cukorral, sóval felforralom a vizet, majd a lángról levéve
hozzáteszem az ecetet, fűszereket, kénport, tartósítót. (Van,
aki forralás nélkül, egyből a tartályban, vödörben keveri ki
az ízes levet...) Másnap hidegen beleöntöm a tartályba, vödörbe.
Az
uborkát alapos súrolás előtt 2-3 órára bő, hideg vízbe
áztatom. A karfiolrózsákat kis időre langyos vízbe teszem.
Fontos: minden zöldséget alaposan megmosok. A káposzta 2/3-át
nagy cikkekre vágom. A hagymát víz alatt megtisztítom, hogy ne
csípjen annyira(?), az apró uborkát alaposan megsúrolom,
átöblítem, a kisdinnyéket félbe vágom. A vékonyra szelt
maradék káposztával megtöltök pár paprikát, a többit
egészben, szárát levágva teszem a lébe a megszurkált
citrompaprika, zöldparadicsom, hagyma, karfiolrózsa, fokhagyma,
csöves pirospaprika és a fűszerek társaságában. Aki nem szereti
a csípős savanyúságot, 2-3 erős paprikánál többet ne tegyen a
lébe, mert különben az összes zöldség nagyon erős lesz.
Tapasztaltam:) Köménymagot nem szoktam hozzáadni.
Amint
elfogyott az összes belevaló és a lé is ellepte a zöldségeket,
légmentesen lezárom az edényt. 1 hétig naponta rázogatom, főleg,
ha kevesebb zöldség van benne. 2 hét érlelés után már rá
lehet járni:), s ha nagy iramban fogy, máris lehet utána tölteni!
Villámuborka (azonnali használatra)
1
kg uborka, 2,5 dl 10 %-os ecet, 1 ek só, 1 ek mustármag, kapor.
A nem túl nagy uborkákat 2 centis darabokra vágom. 7,5 dl vízből, az ecetből és a többi hozzávalóból levet főzök, amelybe adagonként belemártom az uborkát, majd habkanállal kiszedem, üvegekbe rakom és forrón ráöntöm a levet. A kihülést követően fogyasztható.
A nem túl nagy uborkákat 2 centis darabokra vágom. 7,5 dl vízből, az ecetből és a többi hozzávalóból levet főzök, amelybe adagonként belemártom az uborkát, majd habkanállal kiszedem, üvegekbe rakom és forrón ráöntöm a levet. A kihülést követően fogyasztható.
Villámpaprika (azonnali használatra)
A paprikákat kettévágom. 7,5 dl vízből, az ecetből és a többi hozzávalóból levet főzök, amelybe adagonként belemártom a paprikát, majd habkanállal kiszedem, üvegekbe rakom és forrón ráöntöm a levet. A kihülést követően fogyasztható.
A tisztaság
Általános
tartósítási tudnivalók:
- Csakis makulátlan, egészséges nyersanyagok használj!
- Az edények, eszközök tisztaságával ne legyen hiba!
- A legjobb, ha van befőzés céljára tartott lábasunk, fazekunk, fakanalunk stb.
- Ne használj jódozott sót a tartósításhoz!
- Akkora üvegekbe konzerváljunk, amelyeket kb. egy két alatt elfogyasztunk! A megbontott üveg hűtőben, vagy hideg kamrában tartandó!
- Ne bontsd fel másnap az eltett finomságokat, legyen önmérsékleted!
- Csakis makulátlan, egészséges nyersanyagok használj!
- Az edények, eszközök tisztaságával ne legyen hiba!
- A legjobb, ha van befőzés céljára tartott lábasunk, fazekunk, fakanalunk stb.
- Ne használj jódozott sót a tartósításhoz!
- Akkora üvegekbe konzerváljunk, amelyeket kb. egy két alatt elfogyasztunk! A megbontott üveg hűtőben, vagy hideg kamrában tartandó!
- Ne bontsd fel másnap az eltett finomságokat, legyen önmérsékleted!
A sterilizálás módjai
A
sterilizálás lényege, hogy megöljük azon kórokozókat, amelyek
majd az üvegben, vagy pléhdobozban kifejtenék, káros hatásukat
és tőlük megerjedne, megromlana a készítményünk.
Az a célunk, hogy minél rövidebb ideig, minél nagyobb hatással bírjon a módszerünk. Ez különösen zöldség-, illetve gyümölcskonzervek esetében igaz. A vitamintartalmat, illetve az állagot, valamint a szép színt feltétlenül meg kell őriznünk.
A hővel történő sterilizálás néhány fajtája:
1. Nedves gőzölés 1. Itt egy nagy fazékban álló vízbe tesszük a lezárt üvegeket és az egészet melegítjük, illetve ebben is hagyjuk kihűlni.
1. Nedves gőzölés 2. Sütőben tesszük egy tepsiben álló vízbe a lezárt üvegeket és a sütőt melegítjük, illetve ebben is hagyjuk kihűlni.
3. Szárazdunszt. Az előmelegített üvegekbe forrón belemerjük az anyagot, az üvegeket azonnal lezárjuk és a hőt jól tartó szigetelt helyen lassan hagyjuk kihűlni. Ilyen lehet egy fotelba, vagy dunsztolóládába (régi szennyesláda) pakolt tollpárnák. Újabban Styropor (Nikecell, Hungarocell) ládák látják el ezt a feladatot.
4. Kuktafazék. Lezárt kuktafazékba tesszük a kisebb üvegeket és a megfelelő szintre töltött vízzel együtt melegszik és abban is hül ki a konzervünk.
5. Mikrohullámu sütő. A konzerválás modern és nagyon jó módszere a mikrohullámú sütőben történő sterilizálás. A műanyag patentes, direkt erre a célra gyártott üvegeket a mikróban lehet csírátlanítani, majd ugyanott rövid idő alatt sterilizálhatjuk is a konzervet. Előnye, hogy hamarabb sterilizál, így óvja a terméket.
Az a célunk, hogy minél rövidebb ideig, minél nagyobb hatással bírjon a módszerünk. Ez különösen zöldség-, illetve gyümölcskonzervek esetében igaz. A vitamintartalmat, illetve az állagot, valamint a szép színt feltétlenül meg kell őriznünk.
A hővel történő sterilizálás néhány fajtája:
1. Nedves gőzölés 1. Itt egy nagy fazékban álló vízbe tesszük a lezárt üvegeket és az egészet melegítjük, illetve ebben is hagyjuk kihűlni.
1. Nedves gőzölés 2. Sütőben tesszük egy tepsiben álló vízbe a lezárt üvegeket és a sütőt melegítjük, illetve ebben is hagyjuk kihűlni.
3. Szárazdunszt. Az előmelegített üvegekbe forrón belemerjük az anyagot, az üvegeket azonnal lezárjuk és a hőt jól tartó szigetelt helyen lassan hagyjuk kihűlni. Ilyen lehet egy fotelba, vagy dunsztolóládába (régi szennyesláda) pakolt tollpárnák. Újabban Styropor (Nikecell, Hungarocell) ládák látják el ezt a feladatot.
4. Kuktafazék. Lezárt kuktafazékba tesszük a kisebb üvegeket és a megfelelő szintre töltött vízzel együtt melegszik és abban is hül ki a konzervünk.
5. Mikrohullámu sütő. A konzerválás modern és nagyon jó módszere a mikrohullámú sütőben történő sterilizálás. A műanyag patentes, direkt erre a célra gyártott üvegeket a mikróban lehet csírátlanítani, majd ugyanott rövid idő alatt sterilizálhatjuk is a konzervet. Előnye, hogy hamarabb sterilizál, így óvja a terméket.
A konzerválás alapja
Az ember már ősidők óta konzervál, tartósít sózás, szirupos főzés, kandírozás, szárítás stb eljárással - gondoljunk csak a honfoglaló őseink hússzárítási módszerére.
A mai konzerveket a német Johann Weck (1841-1914) találta fel.
Itt olyan tartósítási módszereket látsz, melyek a napfényt a lehető legegészségesebb módon teszik el neked télire. Nem találkozol semminemű tartósítószerrel, tehát akár BIO - oldalnak is nevezhetjük. A receptek ugyanakkor kerülik a túlzott melegítést is, amely a zöldségek, gyümölcsök vitaminforrását, színét és állagát tennék tönkre.
Technológia és alapfogalmak
Üvegeket fejreállítani
Ezzel az "upsidedown" módszerrel egy kiváló tömítőhatás érhető el. Az üvegeket 1-2 percre fejre kell állítani!Alkohollal zárni
Egy modern és ízletes megoldás. Minden üvegtetőbe kávéskanálnyi alkoholt öntök, majd azt átöntöm a befőzendővel megtöltött üvegbe. Az üvegeket azonnal lezárom. Az alkohol sterilizál!Szárazdunszt
A befőzendőket lassan hagyom kihűlni (pld. tollpárnák között, vagy Hungagrocell (Nikecell, Styropor) ládában) ---> ezáltal elpusztul az össze még meglévő mikroorganizmus.Vízfürdő
A befőzendőket vízfürdőben sterilizálom (30-150 perc) 80-100 fokon és lassan hagyom benne kihűlni. Az üvegeket újságpapírral kell körbetekerni, illetve alábélelni (törésveszély).Gombapor
Szárított gomba
Zárt fűszeresüvegben tárolható.
Házi szardínia készítése
"A halakat megtisztítjuk, kibelezzük, fejét levágjuk, majd jól megmosva besózzuk. Két napig hűvös helyen állni hagyjuk a sóban. Közben a fűszereket finomra törjük, a vöröshagymát karikára vágjuk. Jó nagy lábosba rakjuk a sós létől lecsurgatott halat és soronként raszórunk a fűszerkeverékből meg a hagymakarikákból addig, amíg az alapanyag el nem fogy. Ezután az ecettel es vízzel elkevert olajat ráöntjük. Ha nem lepné el a folyadék kétujjnyival a halat, akkor fele olaj és feie víz keverékével még utánatöltjük. Előmelegített sütőben, takaréklángon 3 órán keresztül fedő alatt pároljuk. Közben megkóstoljuk, hogy elég sós-e. Ha nem, akkor az olajos lébő1 egy decinyit kiveszünk, kevés sót elkeverünk benne,és ráöntjük a halra. Akkora üvegeket készítünk elő, amekkorába egy étkezésre elegendő hal belefér, jól kiforrázzuk, majd meg tűzforrón beletöltjük a halat. Tetejére annyi levet öntünk, hogy az elfedje a halat és légmentesen lekötjük. Egy napig száraz dunsztban hagyjuk állni."
Ruszli 2 (ecetes, pácolt apróhal)
Ruszli 1 (ecetes, pácolt apróhal)
A halakat megtisztitjuk, lefejezzük, kibelezzük, majd többször váltott hideg vizben megmossuk. Lecsurgatjuk, és lehetőleg műanyag vagy porcelánedénybe soronként jól lesózva berakjuk. A tálat letakarva hideg helyen 4 napig hagyjuk állni, majd a sós levet lecsurgatjuk róla. A megtisztított vöröshagymát nagyon vékony karikára vágjuk, és besózva három órán keresztül hagyjuk állni. Ezután annyi ecetes vizet öntünk rá, amennyi jól ellepi. (Kellemesen savanykásnak kell lennie.) Másnap a szikkadt sós halat a lecsurgatott ecetes hagymával soronként befőttes üvegekbe rakjuk. izlés szerint cukros-ecetes páclevet forralunk, a fűszereket beleszórjuk, és 5 percig főzzük. Ezután kihűtjük és ráöntjük a halra. Az üveget nem kell lekötni, elég befedni. "
Erjesztés kenyérrel
Kovászos uborka
Az uborkákat megmosom, levágom a keserű végüket és üvegbe pakolom. Közéteszem a kaprot, néhány gerezd fokhagymát és felöntöm egy liter felforralt vízzel, amibe egy marék sót tettem. A tetejére egy szelet kenyeret teszek, kistányérral letakarom és egy másik kistényérra állítva napos helyre teszem (ablakpárkány, erkély stb). 4-5 nap múlva leszűröm, tiszta üvegbe teszem, levével felöntöm és a hűtőben tárolom.
Kovászos cukkini
Az cukkiniket megmosom, levágom a végüket, hosszában négyfelé, vagy hatfelé vágom őket és üvegbe pakolom. Közéteszem a kaprot, néhány gerezd fokhagymát és felöntöm sós forralt vízzel. A tetejére egy szelet pirított kenyeret teszek, kistányérral letakarom és egy másik kistényérra állítva napos helyre teszem (ablakpárkány, erkély stb). 4-5 nap múlva leszűröm, tiszta üvegbe teszem, levével felöntöm és a hűtőben tárolom.
Kovászolt hagyma
A közepes hagymákat megpucolom üvegekbe rakom. Közé teszem a néhány gerezd fokhagymát, a kaporágat és felöntöm egy liter felforralt vízzel, amibe egy marék sót tettem. A tetejére egy szelet kenyeret teszek, kistányérral letakarom és egy másik kistányérra állítva napos helyre teszem (ablakpárkány, erkély stb). 4-5 nap múlva leszűröm, tiszta üvegbe teszem, levével felöntöm és a hűtőben tárolom.
Kovászolt fokhagyma
A fokhagymát megtisztítom és a gerezdeket üvegekbe teszem. Közé teszem a kaporágakat és felöntöm a felforralt sós vízzel. A tetejére egy szelet pirított kenyeret teszek, kistányérral letakarom és egy másik kistányérra állítva napos helyre teszem (ablakpárkány, erkély stb). 4-5 nap múlva leszűröm, tiszta üvegbe teszem, levével felöntöm és a hűtőben tárolom.
Kovászolt cékla
A céklát megmosom, meghámozom, felszeletelem és egy üvegbe rétegezem. Felöntöm meleg felforralt vízzel, rámorzsolom a kenyeret és rávagdalom a fokhagymát. Gézzel, vagy más szövettel lekötöm és néhány napig meleg helyen tartom. Ekkor leszűröm és üvegbe téve hűvös helyen tárolom.
Télen is készíthetjük ezt a lengyel receptet. A céklát aztán fogyaszthatjuk savanyúságként, vagy felhasználhatjuk nyersanyagként is.
Paprikakrém (csípős)
A cseresznyepaprikákat megmosom, megtisztítom a csumájától, majd húsdarálón ledarálom. 20 százaléknyi sót keverek hozzá és üvegekbe teszem, majd lezárom. Pörköltek, halászlé, gulyásleves, valamint más ételek csípőssé tételére használom.
Paprikakrém (édes)
Karfiol télire
A karfiolt rózsákra szedem és alaposan megmosom, majd enyhén sós vízben 10 percig forralom. Üvegekbe pakolom és az üvegeket felöntöm a cukros, sós felöntőlével. A tetején 1 centi hely maradjon. Az üvegeket lezárva azonnal fél órát, majd másnap újabb fél órát gőzölöm.
Ketchup 1.
A paradicsomot áttöröm, a hagymát apróra vágom és összefőzöm az összes többi hozzávalóval (a cukrot majd a legvégén teszem bele). Lekvársűrűségűre főzöm, üvegekbe töltöm, majd azokat száraz dunsztban hagyom kihűlni.
Ketchup 2.
A paradicsomot áttöröm, a hagymát apróra vágom és összefőzöm az összes többi hozzávalóval (a cukrot majd a legvégén teszem bele). Lekvársűrűségűre főzöm, üvegekbe töltöm, majd azokat száraz dunsztban hagyom kihűlni.
Mézes fokhagyma
A fokhagymagerezdeket 2-3 percig főzöm a tejben, majd jól lecsepegtetem. A mézet a citromlével, a rozmaringgal, az erőspaprikával és egy csipetnyi sóval felfőzöm. A fokhagymagerezdeket üvegekbe rakom, ráöntöm a mézes keveréket és lezárom. 3-4 nap múlva fogyasztható.
Dió mézben
A mézet felmelegítem, hogy könnyen folyó legyen, majd belekeverem a dióbelet. A masszát üvegekbe rakom és lezárom. Nagyon finom csemege.
Vegyes gyümölcslekvár (mikróban)
A gyümölcsöket megtisztítom, megmosom és felaprítom. Üvegedénybe teszem és 600 Watton 10 percig mikrózom. Kissé szétnyomkodom. Belekeverem a zselécukrot és a citromlevet. 600 Watton újra 10 percig főzöm. Üvegekbe töltöm és azonnal lezárom.
Szörpök,
levek, italok
Bodzaszörp 2.(virágból)
A virágtányérokat jól kirázom a rovaroktól, egy tálba teszem, leöntöm forró vízzel, beleteszem a cukrot és a citromsavat és jól felkeverem. Szobahőmérsékleten 24-48 órát állni hagyom, miközben időnként megkeverem. Ezután a szörpöt egy szűrőn, vagy kendőn átszűröm, felfőzöm, kicsi előmelegített üvegekbe töltöm és jól lezárom. Sötét, hűvös helyen tárolom.
Bodzaszörp
A bodzát lebogyózom és pár napra lefedve állni hagyom. Levét kinyomkodom, leszűröm és a cukorral sűrűre főzöm. Forrón száraz üvegekbe töltöm, majd száraz dunsztba teszem.
Bodzaszörp (bogyóból cigány módra)
A bodzát megmosom, leszemezem, majd 1 liter vízzel és a cukorral kevergetés közben felfőzöm. Mikor a bogyók már szétesnek, kissé hűlni hagyom, összeturmixolom, majd előmelegített üvegekbe töltöm. Kidunsztolom és hűvös helyen tárolom.
Málnaszörp
A málnát összezúzom, majd 3-4 napig állni hagyom (ezalatt többször felrázom). Ha kiforrt, a levét leszűröm, belekeverem a cukrot és pár percig főzöm. Forrón száraz üvegekbe töltöm, majd száraz dunsztba teszem.
Meggyszörp
Ne aggódj, a magas cukortarlaom miatt nem fog megromlani a meggyszörp!
Must tartósítása
Napjainkban mindinkább a must lefagyasztása jön divatba.
Műanyag palackokat, vagy "Tetra-pack" italos dobozokat alaposan kimosunk és abba töltjük a mustot. Ezek az edények bírják a tágulást. Semmi esetre se töltsük a mustot üvegpalackokba.
Kiolvasztáskor várjuk meg türelmesen a felolvadást és ne siettessük mikrohullámú készülékkel! Bizonyos italos kartonok egyik rétege alufólia, amely károsíthatja a készülékünkekt.
Ribiszkelé
A ribizlit mosom és válogatom, majd egy krumplinyomón átnyomom. Egy lábasba teszem a vízzel és 3 percig lassú tűzön főzöm. Egy kendőn átszűröm a levet. Üvegekbe töltöm és 10 percig kidunsztolom.
Pita (görög lepénykenyér)
A lisztet egy nagy edénybe szitálom, a közepébe egy mélyedést készítek, az élesztot belemorzsolom, a víz felével, a cukorral és kevés liszttel egy kovászt keverek a mélyedésben. Azt a kovász beszórom jevés liszttel. Az edényt lefedem egy kendovel és szobahomérsékleten 15-20 percig kelni hagyom. A többi vízzel és a sóval egy fakanál segítségével összekeverem. Kézzel deszkán fényes, laza tésztává gyúrom. Belegyúrom az olajat és kidolgozom. Nyolc szilvanagyságú golyóvá formálom és kereszt alakú karcolást ejtek rajta. Lefedve a tálban szobahomérsékleten 20-30 percig kelesztem, míg a golyók kerülete duplájára nem dagad. A sütot elomelegítem 180 fokra. A golyókat még egyszer átgyúrom és lisztezett deszkán fél cm vastagra nyújtom. Olajozott tepsiben alulról a 2. sinen 4 percig sütöm, megfordítom, majd megint 4 percig sütöm. Fehérnek és puhának kell lennie.
Csirkepörkölt
Az olajon aranysárgára pirítom az apróra vágott hagymát, majd megszórom a paprikával. Beleforgatom a megtisztított, feldarabolt csirkehúst, sózom, majd lefedem. A levét időnként pótolva párolom, majd fél óra múlva beleteszem a felkarikázott paprikát és a felszeletelt paradicsomot. Galuskával és tejfölös uborkasalátával tálalom.
Töltött káposzta cigányosan
A káposztákat leveleire szedem, majd forrásban lévő vízben meggyengítem őket. Két deci olajon megpirítom a rizst, felöntöm egy bő liter vízzel és 10 percig főzöm (el is fővi azt). A hagymát megtisztítom, apróra vágom, majd két deci olajon megpárolom. Miután lehúztam a tűzről, megszórom a paprikával. Összekeverem a húst, a rizst a borsot és 4 kanál sót egy kevés paradicsomlével. A nagyobb leveleket megszabadítom az erektől és ebbe töltöm a félmaréknyi töltelékeket. Feltekerem és a két végét begyűröm, hogy ki ne folyjon. Apróra összevágom a kisebb leveleket és a torzsákkal, valamint a kivágott erekkel együtt az üst aljára teszem. Most jönnek rá a töltelékek - egyenletes magasságra pakolva. Felöntöm fele viz - fele paradicsomlé keverékkel, melybe belekevertek a megmaradt kanálnyi sót. Lefedve lassú tűzön két óra alatt elkészül.
Ecetes hagymasaláta
A hagymát megtisztítom és vékony karikákra vágom. A sóból, ecetből, borsból és olajból egy Vinaigrette mártást keverek és a hagymakarikákra öntöm. Ráöntök még egy kevés vizet, cukorral ízesítem és megszórom apróra vágott zöldpetrezselyemmel.
Ecetes, hagymás saláták
Az ecetes-hagymás saláták igazán pikáns ételek. Szolgálhatnak előételkeént, önálló vacsoraként, de akár főételek mellé adott salátaként is.Kiváló élettani hatásuk folytán javítják az emésztést és ne feledjük el, hogy nagyon olcsók!
Ecetes paprika
A paprikákat megmosom. 8 dl vízből, az ecetből és a fűszerekből levet főzök, amelyet azon nyomban ráöntöm az üvegekbe pakolt paprikákra. Száraz dunsztba teszem másnapig.
Hagymás ecetes babsaláta
Felkarikázom a hagymát (a lila a legjobb), majd rászórom a sót és a cukrot, majd összekeverem. Negyed óra múlva belekeverem az ecetet, a borsot, a vizet és a babot.
Hagymás paradicsomsaláta
A hagymát vékony karikákra vágom és rászórom a sót és a cukrot. A paradicsomot méretétől függgően negyedelem, nyolcadolom, vagy karikákra vágom. Hozzáadom a hagymához, ráöntöm az ecetet, az olajat, rászórom a petrezselyemzöldet és laza keverést követően a hűtőbe teszem.
Paradicsomos bab
A babot kiválogatom és előző este beáztatom. Másnap a babérlevéllel és a hagymával együtt felteszem főni. Mikor megpuhult, belekeverem az olajat, a paradicsompürét és pici cukorral édesítem.
Paprikás krumpli 1. (Krumplipaprikás, Paprikás burgonya)
15-20
dkg húsos füstölt
szalonna,
2 nagy fej vöröshagyma, 2 gerezd fokhagyma,
2-3 ekpirospaprika,
2 ek pirosarany, 2 zöldpaprika, 1 paradicsom, (ezek helyett lehet
3-4 kanállecsó is),
1-1,5 kg rózsakrumpli, só.
A csíkokra vágott, kiolvasztott szalonna zsírjában sárgára pirítom az apróra vágott hagymát. Rászórom a paprikát, majd beledobom a hosszú cikkekre vágott krumplit, a zöldpaprikát, a paradicsomot zúzott fokhagymát, majd annyi vízzel öntöm fel, hogy éppen ellepje. Sózom és kis láng fölött készre főzöm. A fözés vége felé tehetek bele virslit, debrecenit, füstölt kolbászt - egészben, vagy felkarikázva.
A csíkokra vágott, kiolvasztott szalonna zsírjában sárgára pirítom az apróra vágott hagymát. Rászórom a paprikát, majd beledobom a hosszú cikkekre vágott krumplit, a zöldpaprikát, a paradicsomot zúzott fokhagymát, majd annyi vízzel öntöm fel, hogy éppen ellepje. Sózom és kis láng fölött készre főzöm. A fözés vége felé tehetek bele virslit, debrecenit, füstölt kolbászt - egészben, vagy felkarikázva.
Krumplis tészta (gránátos kocka)
A tésztát előírás szerint kifőzöm, leszűröm. A hagymát megtisztítom, majd apró kockákra vágom. Két kanálnyi olajon üvegesre pirítom, majd hozzáteszem a kis kockákra vágott krumplit és a paprikát. Mindig csak kevés vizet (1 kanálnyi) alátéve majdnem puhára párolom, sózom. A végén összekeverem a leszűrt tésztát a krumplipaprikással és forrón tálalom.
Bármilyen saláta, vagy savanyúság illik mellé.
Káposztás tészta (káposztás cvekedli)
A tésztát előírás szerint kifőzöm, leszűröm. A káposztát lereszelem, sózom, majd egy órányit állva hagyom. Egy lábasban felhevített zsiradékon kb. két kanálnyi cukrot pirítok. Hozzádobom a kicsavart káposztát és állandóan kevergetve puhára pirítom, borsozom. A tésztát összekeverem a megpirított káposztával és forrón tálalom.
Túrós csusza (túróscsusza)
A tésztát előírás szerint kifőzöm, leszűröm. A füstölt szalonnát kockákra vágom és kiolvasztom. A tésztát összekeverem a szitán áttört túróval és két kávéskanál sóval, majd egy tűzálló tálban a sütüben átforrósítom. Tálaláskor tejföllel locsolom meg, a tetejére pedig bőven teszek a szalonnapörcből.
Lecsó túrós csuszával
A felszeletelt szalonnákat kakastaréjszerűen bevagdalom, majd a fazék alján kisütöm. Ráteszem az apróra vágott hagymát és kavargatva aranyosra sütöm. Meghintem a paprikával és rádobom a felkarikázott paprikát és a cikkekre vágott paradicsomot. Beleteszem a zúzott fokhagymát, sózom, cukrozom és beleteszem a felhasított erőspaprikát is. 20-25 percnyi fedett párolás után kész. Túrós csuszával, vagy tarhonyával tálalom.
Gombapörkölt szegfűgombából
Az olajon üvegesre párolom az apróra vágott hagymát, majd megszórom a pirospaprikával. Beleteszem a megtisztított, több vízben megmosott, majd sózom. Fedő alatt 25 perc múlva kész. Ha elfőtte a levét, időnként kevés vízzel pótlom. Puha kenyérrel, vagy bármilyen körettel (rizs, tészta, nokedli, tarhonya, stb) kínálom.
Hagyma zsírban
Az apróra vágott hagymát a zsiradékon megpirítom, kissé megsózom, majd még forrón kis üvegekbe töltöm. Kihűlés után lezárom.
Hagyma
ecetben (Cipolline sottaceto)
Az azonos méretű apró hagymákat megtisztítom, megmosom és annyi vízben hagyom egy óra hosszat, amennyi ellepi. Ebbe belenyomom a citrom levét is. Most egy két csésze víz, két csésze ecet lobogó forró levébe teszem négy percre. A lecsepegtetés után teljesen hagyom megszáradni, majd sterilizált konzerves üvegekbe teszem és felöntöm a lével.
Felöntőlé: 5 rész ecet, 1 rész víz, 3 babérlevél, 1 ek szemes bors, 2 ek só.
Az üvegeket lezárom és másnapig dunsztba teszem.
Svéd uborka
A zöldségféléket legyalulom, a többit felforralom és lehűlés után ráöntöm a zöldségekre. 24 órát állni hagyom, miközben néhányszor átkeverem. Üvegekbe teszem és lekötöm.
Csalamádé 2 (édesapám receptje)
5,5
kg-nyi szelt zöldféle: paprika, zöldparadicsom, káposzta, uborka,
hagyma, 3 deciliter ecet (20 %), 30 dkg cukor, 10 dkg só, 1,5 l víz,
egész bors, mustármag, koriander.
A zöldségféléket legyalulom, besózom, majd egy óra hosszat állni hagyom. A vízből, cukorból és a fűszerekből felöntőlevet készítek. Kicsavarás után leforrázom a felöntőlével, majd üvegekbe teszem és lekötöm.
Édesapám receptje.
A zöldségféléket legyalulom, besózom, majd egy óra hosszat állni hagyom. A vízből, cukorból és a fűszerekből felöntőlevet készítek. Kicsavarás után leforrázom a felöntőlével, majd üvegekbe teszem és lekötöm.
Édesapám receptje.
Ecetes cékla
2
kg cékla, 5 ek 20 %-os ecet, 15 dkg cukor, 1 ek só, 2 kk
köménymag.
A céklát megmosom és héjastól megfőzöm. Kihülés után meghámozom, felszeletelem, és ráöntöm a felöntőlevet.
Felöntőlé: 7 dl vizet elkeverem a többi hozzávalóval és felforralom.
A céklákat tiszta csavaros üvegbe pakolom és lezárás után fél óráig sterilizálom.
A céklát megmosom és héjastól megfőzöm. Kihülés után meghámozom, felszeletelem, és ráöntöm a felöntőlevet.
Felöntőlé: 7 dl vizet elkeverem a többi hozzávalóval és felforralom.
A céklákat tiszta csavaros üvegbe pakolom és lezárás után fél óráig sterilizálom.
Ecetes karfiol
1
kg karfiol, 1,5 dl 20 %-os ecet, 1+1 ek só, 1 ek mustármag.
A karfiolt rózsákra szedem, megmosom és sós lobogó vízben 5 percig főzöm. 8 dl vízből, az ecetből és a fűszerekből levet főzök, amelyet azon nyomban ráöntöm az üvegekbe rendezett karfiolrózsákra. Száraz dunsztba teszem másnapig.
A karfiolt rózsákra szedem, megmosom és sós lobogó vízben 5 percig főzöm. 8 dl vízből, az ecetből és a fűszerekből levet főzök, amelyet azon nyomban ráöntöm az üvegekbe rendezett karfiolrózsákra. Száraz dunsztba teszem másnapig.
Káposztával töltött paprika ("zacskó")
A paprikákat megmosom, kicsumázom. A káposztát legyalulom és leforrázom a többi hozzávalóból főzött felöntőlével. Kihűlés után a paprikákat megtöltöm a káposztával és üvegekbe pakolom (csúcsával lefelé). A felöntőlevet újra felforralom, az üvegeket feltöltöm vele és lezárom. Kihűlés után a hideg kamrába teszem őket.
Vegyes savanyúság 1. (mixed pickles)
25
dkg karfiol, 25 dkg sárgarépa, 25 dkg zeller, 25 dkg apró
kukoricacső, 25 dkg zöldbab, 25 dkg apró uborka, 25 dkg apró
hagyma, 2,5 dl 20 %-os ecet, 1 liter víz, 1 tk só, 1 ek koriander,
1 ek mustármag, 1 tk szemesbors, 2 ek cukor.
A zöldségeket tisztítom, mosom, darabolom és fajtánként lobogó sós vízbe teszem mintegy 5 percre, majd lecsepegtetem. Tarka kavalkádként belerétegezem az üvegekbe. A cukorból, vízből, ecetből, sóból, fűszerekből felöntőlevet főzök és forrón az üvegekbe töltöm. Kihülés után lezárom és a hideg kamrába teszem.
A zöldségeket tisztítom, mosom, darabolom és fajtánként lobogó sós vízbe teszem mintegy 5 percre, majd lecsepegtetem. Tarka kavalkádként belerétegezem az üvegekbe. A cukorból, vízből, ecetből, sóból, fűszerekből felöntőlevet főzök és forrón az üvegekbe töltöm. Kihülés után lezárom és a hideg kamrába teszem.
Vegyes savanyúság 2. (mixed pickles)
A karfiolrózsákat és a vastag szeletekre vágott sárgarépát külön lobogó sós vízbe teszem 5 percre, majd lecsepegtetem. Ebben a lében megfőzöm a zöldbabot is. Az uborkát meghámozom, kis darabokra vágom és besózva éjszakára állni hagyom. Az összeset belerétegezem az üvegekbe. A cukorból, ecetből, szemes fűszerekből felöntőlevet főzök és hagyom kihűlni. Hozzáadom a bort, és az üvegekre öntöm, kész.
Hagymás lilakáposztával töltött paprika
1
kg tölteni való paprika, 1 kg lilakáposzta, 1 nagy fej hagyma, 2
dl 20 %-os ecet, 8 dl víz, 1 tk só, 1 ek koriander, 1 ek mustármag,
1 tk szemesbors, 2 ek cukor.
A paprikákat megmosom, kicsumázom. A káposztát a hagymáva együtt legyalulom, és leforrázom a többi hozzávalóból főzött felöntőlével. Kihűlés után a paprikákat megtöltöm a hagymás káposztával és üvegekbe pakolom (csúcsával lefelé). A felöntőlevet újra felforralom, az üvegeket feltöltöm vele és lezárom. Kihűlés után a hideg kamrába teszem őket.
A paprikákat megmosom, kicsumázom. A káposztát a hagymáva együtt legyalulom, és leforrázom a többi hozzávalóból főzött felöntőlével. Kihűlés után a paprikákat megtöltöm a hagymás káposztával és üvegekbe pakolom (csúcsával lefelé). A felöntőlevet újra felforralom, az üvegeket feltöltöm vele és lezárom. Kihűlés után a hideg kamrába teszem őket.
Édes savanyú zölddió
A puha diókat néhányszor megszurkálom egy tűvel és adagonként vízben 5 percig főzöm, majd lecsepegtetem. Az ecetet, a vízzel, a cukorral, a fahéjjal és a citromhéjjal sűrű sziruppá főzöm. Minden dióba beleszúrok egy szegfűszeget, egy kőedénybe teszem és leöntöm a forró sziruppal. Lefedve két napig állni hagyom. A diókat a szirupban puhára főzöm, üvegekbe töltöm és lezárom. Hűvös helyen tárolom. A legjobb egy év állás után. (Einmachen, Einfrieren -- Lingen Verlag Köln 1991)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése