Szabad
, hazaárulóktól mentes Magyarországot .
 |
A Pozsonyi csata: 907. július 4-7. között.
Árpád Nagyfejedelem
UGROS... ELIMINADOS ESSE... - A MAGYAROK MEGSEMMISÍTENDŐK...
Ezt a politikát folytatta Nyugat ezerszáz éven át... és mégis élünk!
"A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért,
mint bármelyik nép a világon.
Ahhoz, hogy ezt a történelmi leckét megértse a fülét betömő,
szemét eltakaró nyugati társadalom, sok magyar vérnek kellett elhullnia - s ez a vérfolyam most már alvad az emlékezetben. A magára maradt Európában, csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha és sehol el nem áruljuk amiért a magyar harcosok életüket adták, és soha, sehol, - még közvetve sem - igazoljuk a gyilkosokat." (nobel-díjas Albert Camus)
Államalapító
Árpád fejedelem és a Turul nemzetség kijelölte népe számára a
helyes utat.
Ezt kell kövessük és továbbra is életben maradunk.
Ezt kell kövessük és továbbra is életben maradunk.
"Én úgy látom, hogy Árpád feledése - a magyar halál.
Ezeréves szolgaságunk utolsó, sovány bére ... a "művelt nyugat" kegyelem döfése.
Ébredjünk végre rá, hogy :
... a közénk furakodott magyarul beszélő idegenek akarják velünk elfeledtetni Árpád dicsőségét és szent hagyatékát, mert ők nagyon jól tudják, hogy a Magyarság karizmájának ereje legyőzhetetlen egységbe tömöríti a Nemzetet.
Ne várjunk hát tovább. Fordítsunk egyet a sorsunk kerekén és térjünk vissza Nagy Árpádhoz.
Az ő emléke majd össze fog minket éppen úgy, miként ő egybe tartotta a magyar erőt, a magyar tudást és a magyar igazságot és legyőzte az ellene egyesült európai erőt.
Árpáddal mi is diadalmaskodunk, mert a hagyományoknak vallásos kegyelettel való ápolása legyőzhetetlen erőt ad a népnek. A Szent Hagyományok feledése, sárba tiprása viszont annak a népnek
... önmaga felett kimondott halálos ítélete, amelyik hagyományaival ezt teszi,
hiszen ... akinek nincs gyökere - annak jövője sincs.
Hát válasszatok Magyar Testvérek.
A Feltámadás Fénye és a halál ítélete áll előtettek. Amit megragadtok és magatokévá tesztek - az lesz a Tiétek.
Én könyörgök a Magyarok Istenéhez azért, hogy segítsen minket nagy kegyelmével, hogy
ismét beállhassunk a Fénybe.
Boldog Asszonyunk és Jézus Urunk segedelme legyen velünk. "
Badiny Jós Ferenc: Az Istenes Honfoglalók, Ősi Gyökér 1986.
.svg.png) |
The Pressburg Battle AD 907 - Hungary vs Europe-.mp4 |
 |
|
907.
július 7-én kapott halálos sebet a pozsonyi győztes csatában
a magyar
történelem
meghatározó egyénisége Árpád fejedelem. Neve a mai magyar
köztudatban
a 896-os "honfoglaláshoz" kapcsolódik, a
vérszövetséghez, a
pusztai
szerhez, ahol a magyarság megmutatta mi is a valódi összefogás,
ám
a kései utódok már alig tudhatnak valamit középkori
uralkodóházunk
megalapítójáról. A
vezérről, a nagyszerű államférfiról, akit gyermekkorától
fogva
harcosnak neveltek, akit bizánci császárok kértek
szövetségesüknek,
aki
a Nyék törzs vezetőjeként 20 éves korától hadjáratokat
vezetett, aki
Megyer
törzs vezéreként, és aki népe élén bevonult a
Kárpát-medencébe.
Keveset
tudnak az emberről, az apáról, akinek négy fia esett el a
honvédő
küzdelemben, és aki maga is
karddal a kezében kapott halálos sebet
hazája
védelmében.
 A Pozsonyi csata: 907. július 4-7. között. A
Hon-visszafoglalást, a hazajövetel után a
24
Hun Törzsszövetség a
Megyer Törzsre bízta a
határvédelem
megszervezését. Az Avarokkal
folytatott
tárgyalások révén megőrizték az Arvisura
törvények
szerinti gyepű-elvet.
Árpád saját védelme alá helyezte Pozsony várát és
a
környékbeli kabar településeket. Az etelközi magyarvész
miatt asszony nélkül
maradt
kabar harcosokat házasságra szólította fel. Ekkor Árpád
uruki hitű és
keresztény
hitű papok vezetésével egy békés felvonulást rendezett az
árvíz
sújtotta
Ibos és Encs határfolyók vidékére, ahol a kabar harcosok
segítséget
nyújtottak
a helyi lakosoknak.
S
 zered
vitéz, Vázsony fia Tarhosnak jelentette, hogy az
avar
származású Fekete Arnó sóvári (Salzburg) püspök
jegyzéke
alapján a Tarcsatár, Kalágé, Göröc és Győr
földvárainak
avar kincsei milyen vallási intézményeknél
mely
városokban lettek elhelyezve. Ezen kincsek egy részét az Ibos
menti
avar
asszonyok magukkal hozták.
Pásztón Árpád már a második tárkány kalandozáson magkapta a 881-ben
elrabolt
avar kincsek részletes rovását. Nyomban rajtaütött Bécs
városán, majd
a
visszaszerzett avar kincsek maradványait visszahozta. 884-ben
Alsó-Marót
tartományban szedte össze
az avar kincseket, majd 888-ban Lóbérc
tartományban jelent meg
tárkányaival a kincsekért, amelyeket Verecke kabar
fejedelem
nyilvántartása szerint a kabaroktól loptak el még az Avar
Törzsszövetség idején.
892-ben a Nyitra és Pozsony nemzetségek környékén
szedték
össze az elrabolt aranykincseket, amelyet Árpád Kassán tartott
esküvőjén Eperjesnek
adományozott.
896-ra megtörtént a 10 töményes honfoglalás és Árpád a nagy árvíz mellett
megjelent
az Encs és Ibos határfolyóknál és az idegen papok által
ellopott
aranykincseket visszaadta az
avaroknak.
Árpád "nyugati kalandozásai" nem mások voltak, mint egy igazságos harc az
elrabolt
avar kincsek visszaszerzésére, a megtépázott Atilla
örökségének
régi
új népének területét a Német-Római szövetséges csapatok
Lajos király
vezetésével megtámadta.
Árpád
Népe és a velük egyesült őshonos lakosság a békesség és
öröm földjén
lakozó
MAGYARSÁG, a Magyar Birodalom ellen az egyesült európai
német-római
seregek támadást indítottak.
A
háború céljaként Lajos király (Ludovicus Rex Germaniae)
elrendeli:
"decretum... Ugros
eliminandos esse", vagyis "rendeljük, hogy a magyarok
kiírtassanak"
írja az annalium Boiarum. A pozsonyi csatáról.
A
Hon-visszafoglalást, a hazajövetelt oly remek stratégiával
végrehajtó Árpád
nagyfejedelem
az ősi Hazának alapkövét tette le akkor, amikor az európai
seregek
központosított erejének támadásával szemben megóvta népét
a
pusztítástól
és legyőzte Európa egyesült seregeit. Szükséges, hogy
megismerjük
ennek
a hatalmas viadalnak részleteit, az egyesült európai hadseregek
szervezetét
és Árpád azon hadműveleteit, mellyel ezt a hatalmas ellenséget
megsemmisítette.
Így írtak róla a múlt XIX. század történészei:
Már
június 17-ikén 907-ben roppant sereg gyűlt össze az Ensen túl
Ensburg
vára
és Sz. Flórián kolostora között, hol maga Lajos király is
személyesen jelen
volt.
Az itt megállapított hadjárati terv szerint, - melyben Nagy
Károly
császárnak
az avarok ellen ezelőtt több mint egy századdal (794)
szerencsésen
sikerült
hadműködésének utánzására ismerhetünk, - a német
haderőnek, mely
legnagyobb
részben nehéz gyalogságból állott, három hadoszlopra osztva
egyszerre
kellett előnyomulni s a Duna völgyében működni. Maga a király
s
mellette
Burghárd passaui püspök és Aribó gróf a tartaléksereggel
Ensburgnál
foglaltak
állomást. A Duna északi partján a vitéz Luitpold kele
határgróf
nyomult
elő; a déli parton Dietmár salzburgi érsek Zakariás säbeni,
Ottó
freisingi
püspökök, Gumpold, Hartvich és Helmprecht apát urak vezették
zászlóaljaikat;
középett a Dunán Sieghard herczeg, a király rokona Rathold,
Hattó,
Meinhard és Eisengrin bajor főurakkal vonult alá a hajóhaddal,
a
dunaparti
két hadsereg fedezete alatt. Mind a három hadosztály
akadálytalanul
nyomult
elő Pozsony tájáig, miután az Ensen innen lévő magyar
csapatok a
túlnyomó
erő elől visszavonulva, az ellenségnek szabad tért engedtek.
A
magyar haderő vezetői, mielőtt erejüket összpontosíthatták,
csak apróbb
lovas
csapatokkal nyugtalanították a salzburgi érsek hadosztályát,
mely a
további
előnyomulást veszélyesnek tartva, Pozsony irányában
megállapodott s
a
könnyű magyar lovasság csatározásai ellen csak célszerűleg
megerősített
táborában
találhatott biztonságot. Miután azonban a nemzetségek
zászlóaljai
megérkeztek, az összes
magyar haderő az ellenség hadtesteit külön-külön s
legelsőbben
is a főpapok táborát határozá megtámadni. Iszonyú volt a
viharként
rohanó
magyar lovasság támadása, nyilaik zápora tetemes veszteséget
okozott a
bajorok
sűrű soraiban: de e rövid heves roham az erős fekvésű tábor
tömeges
ellenállását egyszerre nem
bírta megtörni. A magyarok ekkor, hogy czéljokat
érjék,
a lassúbb, de biztosabb módhoz folyamodtak. Egyes kisebb
csapatokban
véletlenül
rohanták meg az ellenséget, s éppen oly gyorsan száguldottak
vissza
táborukba,
mind roham közben a német táborra, mind visszavonulásukkor
üldözőikre
szakadatlan nyilazva. Éjjel nappal, jobbról balról, mind addig
folytak
a csatározó támadások, míg az ellenség e folytonos
zaklatásban
kifáradva
erejét és bátorságát nem vesztette. Ekkor minden oldalról
tömeges
rohamot
intéztek a lankadt bajorokra, s augusztus 9-dikén a megvívott
tábort
összetiporták. Dietmár
érsek, Ottó és Zakariás püspökök s több főpapok a
viadal
helyén halva maradtak.
Még azon éjjel a legnagyobb csendben átúsztatott a Dunán a magyar hadsereg,
s
másnap hajnalban, mielőtt Luitpold a túlparti
szerencsétlenségről értesülhetett
volna,
ennek táborát is fölveré, zavarba hozá s csaknem egészen
megsemmisíté.
A
fővezéren s Eisengrin királyi főasztalnokon kívül
tizenkilencz bajor főúr
esett
el a viadalban, s ezrenként borították a csatatért a németeke
tetemei,. kik
közül
csak kevésnek sikerült Ensburgba Lajos királyhoz menekülni. A
bajor
nemesség
színe ott veszett.
Harmad nap a hajóhadra került a sor. Ezt a fedező hadosztályok tönkre tétele
után
kétségbeesés szállá meg s a magyarok győzelme e napon az
előbbieknél
még
könnyebb lőn. Sieghard herczeg csak futással menthette meg
életét;
Rathold,
Hattó és Meinhard a halottak közt maradtak. Így a magyarok
három
nap
három sereg fölött ünnepeltek tökéletes diadalt.
A
koczka fordult s a támadottak támadókká váltak, s nyomon
űzték a szétvert
hadak
megfutamodott maradványait, melyekkel csaknem egyszerre érkeztek
Ennsburg
közelébe, útközben Szent-Pölten monostorát is fölégetve.
Lajos
király
pihent hadaival ellenök vonula. A tért, melyen a két seregnek
találkozni
kellett,
oldalt erdők szegélyezték, s ezeket a magyarok szokásuk
szerint előre
erős
csapatokkal rakták meg. A királyi sereg támadása után a
magyar lovasság
csakhamar
futásnak ered, a németek diadalt reményelve hévvel nyomulnak
utánok,
de a mint az erdő mellett elhaladnak, a lesben álló csapatok
borzasztó
riadással
kitörve, hátba támadják őket. E pillanatban a futamodók
megfordítják
lovaikat
és sűrű nyilazással fogadják üldözőiket, kik két tűz
közzé szorítva s
néhány
pillanat alatt bekerítve, fegyvereik csapásai alatt hullanak el.
A király
kevesed
magával csak nagy bajjal menekülhetett Paussauba." (Szabó
Károly,
A
magyar vezérek kora 148-154. II. 1892.) Hogy a német hadsereg
veresége
teljes
volt, azt az egykorú és közelkorú évkönyvírók sem
tagadják.
Lajos király már nem mert többé bajor földön tartózkodni. Németország
biztosabb
nyugati részébe húzódott. Az Ennsen alól fekvő szép vidék
egészen a
magyarok
birtokába került s még az augsburgi nagy veszteség után is,
egész
Géza
vezér idejéig birtokukban maradt. De mégsem lehetett oly nagy
csapás
Magyarországra az augsburgi
(Lech-mezei) csata, mert a veszteség ellenére jó
100
évig a németek nem háborgatták többé Magyarországot.
Így
verte szét dicső Nagy Árpád Apánk azt az egyesült, támadó
német-római
hadsereget, melynek zászlajára az volt írva:
a
magyarokat meg kell semmisíteni!
Ezzel
teremtette meg Árpád végérvényesen az erős Magyar
Birodalmat. Általa
nyert
szép Hazát az egységes, összetartó és a Vérszerződés
Alkotmányával
rendezetten
kormányzott Magyar Nemzet.
De nagy áldozatot adtunk ezért! Árpád volt az áldozat, mert belehalt ő is és két nagy fia is ebben a Magyar
Hazát
megalapító véres küzdelemben kapott sebeibe.
 A táltos éneke(Árpád imája)
Boldog
Isten! Nézz ránk a magos egekből,
Áraszd ránk mosolyod fénylő napszemedből! Nemzetek Istene! Add nekünk e földet! Magyarok Istene! Tarts meg itt bennünket! Évezredeken át, áldd meg életünket! Viharban és vészben oltalmazz meg minket! Adj szívünkbe békét, derűs boldogságot, Ne érezzük soha a hontalanságot! Duna, Tisza partján magyar szóval áldjunk, Ez legyen örökké a mi szent országunk! Legyen minden magyar a te fénygyermeked, Pihentesd meg rajtunk áldott tekinteted!
Hibás
minden olyan rendszer, amely tudatosan szakítani akart a tiszta
magyar
gondolkodás
gyökereivel. Hibás minden olyan rendszer, amely szakított a
pusztai
szerben megfogalmazott alapokkal, amely szerint szövetséget
kötni
erény,
azt fenntartani dicsőség, harcolni érte kötelesség. A
szövetségek
mindig
egyenrangú partnerek között köttettek, a felmerülő
problémákat
közösen
oldották meg a felek, s ha veszély fenyegette a megpecsételt
szövetséget, a legvégső
esetben - ismétlem a legvégső esetben- a fegyverek
döntöttek.
Az utolsó évtizedek értékválsága összekeverte ezt a
sorrendet.
Elvtelen
szövetségek, kétségbeesett kompromisszumok, nagyhangú
minden
alap nélküli ígérgetések, elkerülhető egyéni érdekek
gerjesztette
háborúskodások, mind-mind
hozzájárultak ahhoz a példátlan helyzethez,
hogy
magyar nemzet egyik legnagyobb hatású - a hármas egységet
képviselő-
személyisége hovatovább csak a Feszti-körkép főalakjaként
marad
ismert. 1100 év telt el azóta, hogy egy pusztán nevelkedett,
páratlanul tehetséges
harcos örökre megpihent. Egy harcos, aki képes
volt
összefogni egy cél érdekében hét ambiciózus törzset, amely
a történelem
viharában
előbb néppé, majd nemzetté magasztosult. E nemzet fiai között
midig
akadt olyan, aki nem csak álmodott, nem csak beszélt, tett is,
áldozatot
is
hozott. Nem csak szövetségeket kötött, de tudta is, hogy mikor
elkerülhetetlen az
ellenállás. Ellenállni pedig akkor kell, amikor közel a nép
halála,
amikor közel a nemzet pusztulása. És most itt az idő.
A csata következménye,
|
|
A
"hónap" szó a "Hold" és "Nap"
szavakból alakult ki.
Január : 31 napos. Régi magyar neve: Vízöntő, Boldogasszony vagy
Nagyboldogasszony
hava.
Székelynaptár szerint: Fergeteg hava Február : Az év második hónapja, 28, szökőévben 29 napos. Régi magyar
elnevezése:
Böjt előhava (vagy böjtelő hava).
Székelynaptár szerint: Jégbontó hava Március: Az év harmadik hónapja, 31 napos. Régi magyar neve: Böjt
máshava
(vagy böjtmás hava).
Székelynaptár szerint: Kikelet hava Április: Az év negyedik hónapja, 30 napos. Régi elnevezése: Szent György
hava.
Székelynaptár szerint: Szelek hava Május: Az év ötödik hónapja, 31 napos. Régi magyar neve: Pünkösd hava. Székelynaptár szerint: Ígéret hava Június: A sorban a hatodik, 30 napos. Régi magyar neve: Nyárelő hava vagy
Szent
Iván hava.
Székelynaptár szerint: Napisten hava Július: Az év hetedik hónapja, 31 napos. Régebben nálunk Szent Jakab
havának
is hívták.
Székelynaptár szerint: Áldás hava Augusztus: Az év nyolcadik hónapja, 31 napos. Régi magyar neve:
Kisasszony
hava.
Székelynaptár szerint: Új kenyér hava Szeptember: Az év kilencedik hónapja, 30 napos. Régi magyar elnevezése:
Szent
Mihály hava.
Székelynaptár szerint: Földanya hava Október: A tizedik és 31 napos. Régi magyar neve: Mindszent hava. Székelynaptár szerint: Magvető hava November: Az év tizenegyedik hónapja és 30 napos. Régi magyar neve:
Szent
András hava.
Székelynaptár szerint: Enyészet hava December: Az év tizenkettedik hónapja, 31 napos. Régi magyar neve:
Karácsony
hava.
Székelynaptár szerint: Álom hava  |
(MAGYAR,
LEGYEN HITED ÉS LÉSZEN ORSZÁGOD!)
DOMONYI
KÁROLY független képviselő jelölt
|
A JÖVŐNK NEM A
PÁRTOKÉ!
|
MIT IS TETTEK?!
Eladták a NEMZET az ORSZÁG vagyonát.
Félelmetes mértékű adósságot zúdítottak a jelen és jövő nemzedék vállára!
|
NYUGDÍJAS |
= |
ESZEM VAGY MEGFAGYOK
|
|
IFJÚSÁG |
= |
NYOMOR VAGY KÜLFÖLD
|
|
MUNKÁS |
= |
HITEL VAGY ÉHBÉR
|
VÁLTOZTASSUNK!
PÁRTOK HELYETT, CIVILEK!
IGAZSÁG! BECSÜLET! KÖZÉRDEK!
A PÉLDA ITT VAN - Adja tovább!!!
Izland,
(Következő
link)
a
polgári demokrácia elhallgatott győzelme
A
médiumok az utolsó részletekig tájékoztattak bennünket, az
egyiptomi és a líbiai eseményekről. Mélyen hallgattak viszont a
lázadásokról és a példaképes polgári forradalomról, amelyik
két évvel ezelőtt zajlott le Izlandon, ahol a polgárok
kikényszerítették a kormány távozását és az alkotmányuk
átírását. Mivel az Izlandi események a polgári forradalom
modellje, éppen ezért volt az egész eset elhallgatva. Az Izlandi
forradalom cenzúrája a legjobb bizonyíték arra, hogy hogyan
kezelik az információkat, amelyek veszélyesek lehetnek a politikai
és a gazdasági elitnek.Az Izlandi nép lemondott a régi kormány bármilyen formájáról, a nagy bankok államosítva lettek, és népük nem fizeti meg az adósságot, amelyet a politikusok alakítottak ki, mert ez az ő rossz gazdasági politikájuknak a kérdése, és nem a népé.
Az új alkotmányban rögzítették, hogy a politikának a főszereplője a polgár, és nem a politikus
Jelenleg Izland a legjobb példaképe a nép békés és tisztességes reakciójára a jelenlegi hatalom ellen, amelyik az országot és a világot a válságba vezette. Az Izlandi modell mutatja, hogy kell, hogy a politikusoknak félelmük legyen a nép reakciótól, ha nem a nép érdekében fognak tevékenykedni. De ne az életüket féltsék, hanem a politikai karrierjüket.
Elhallgatott
tények Izlandról:2008-ban államosították a legnagyobb bankot. A pénznemük összedőlt, és a piac összedőlt. Az ország csődbe ment.
2009-ben nagyszabású tüntetések voltak a parlament előtt, a nép lemondásra kényszerítette a kormányelnököt és az egész kormánykoalíciót. A politikusok követelik az adósság megfizetését Nagy Britanniának és Hollandiának, összesen 3.500 millió Euró, amelyet 15 év alatt kellet volna megfizetni 5,5% kamattal.
2010-ben a nép az utcára vonul, és kiharcolják maguknak az általános népszavazás törvényét. 2010 januárjában a köztársasági elnök elutasítja ennek a törvénynek a ratifikálását, és bejelenti, hogy konzultálni fog az Európai unióval. A nép ismét az utcára vonul. Márciusban népszavazás van, amelynek az eredménye, hogy a nép 93% elutasítja megfizetni az adósságot Nagy Britanniának és Hollandiának. A kormány rá volt kényszerítve, hogy elkezdje az állam képviselőinek kivizsgálását, hogy jogi felelősségre vonja őket a válságért. Utána következett, egy néhány bankfőnök és menedzser bebörtönzése.
Miután az Interpol kiadta a parancsot, minden résztvevő bankár elhagyja az országot.
A nép alkotja az új alkotmányt, amelyik már nem a Dán alkotmányának másolata, amint ez idáig volt. 2011 februárjában összejött az alkotmányalkotó testület, amelyet a nép által közvetlen választott képviselők alkották, és elfogadásra előterjesztették az új alkotmányt, amelyik megállapodás alapján született.
Ez
az Izlandi forradalom rövid történelme:
az egész kormány lemondása, bankok államosítása, általános népszavazás, a válságért felelős emberek bebörtönözése és egyenesen a nép által átírt alkotmány elfogadása.
Az Izlandon történő események olyan politikusoknak volt a figyelmében, mint Merkel (német), Sárkozy (francia), Cameron (angol), Zapatero (spanyol), Berlusconi (olasz) és mások, akik gyorsan felismerték a veszélyt az ő korrupt rendszerükre.
Az Izlandon történő események bojkottálását szigorúan betartották az összes korporációs sajtónak, rádiónak és televíziónak tudósítóinak ezrei. Némelyik állam kiegyezői állítólag a médiáknak cserébe a hallgatásért, adókedvezményeket ígértek.
Mindennek
ellenére az Izlandi forradalom eszméje terjed az egész Európában.
Ellenálltak a korrupt és tarthatatlan rendszer ellen, és a
világnak leckét adtak az igazi demokráciából.
Azoknak a politikai és gazdasági elitek akarata ellenére, akik a világválságot okozták, korább vagy később, ez az egész világon ismeretes és értékelve lesz.A szabadság iránti vágynak nincs határa!
Fordította: Vajda Iván
Megjegyzés: Talán nem véletlen, hogy mindez Izlandban történt, ahol az újkori világ legrégibb parlamentje van az "Alpinget", amelyik 930-ban alakult.
Forrás:
http://www.votoenblanco.com/Las-democracias-degradadas-de-Occidente-silencian-la-revolucion-civica-de-Islandia_a4122.html
indymedia:
http://imcmedia.cz/?p=393
az egész kormány lemondása, bankok államosítása, általános népszavazás, a válságért felelős emberek bebörtönözése és egyenesen a nép által átírt alkotmány elfogadása.
Az Izlandon történő események olyan politikusoknak volt a figyelmében, mint Merkel (német), Sárkozy (francia), Cameron (angol), Zapatero (spanyol), Berlusconi (olasz) és mások, akik gyorsan felismerték a veszélyt az ő korrupt rendszerükre.
Az Izlandon történő események bojkottálását szigorúan betartották az összes korporációs sajtónak, rádiónak és televíziónak tudósítóinak ezrei. Némelyik állam kiegyezői állítólag a médiáknak cserébe a hallgatásért, adókedvezményeket ígértek.
Mindennek
ellenére az Izlandi forradalom eszméje terjed az egész Európában.
Ellenálltak a korrupt és tarthatatlan rendszer ellen, és a
világnak leckét adtak az igazi demokráciából.Azoknak a politikai és gazdasági elitek akarata ellenére, akik a világválságot okozták, korább vagy később, ez az egész világon ismeretes és értékelve lesz.A szabadság iránti vágynak nincs határa!
Fordította: Vajda Iván
Megjegyzés: Talán nem véletlen, hogy mindez Izlandban történt, ahol az újkori világ legrégibb parlamentje van az "Alpinget", amelyik 930-ban alakult.
Forrás:
http://www.votoenblanco.com/Las-democracias-degradadas-de-Occidente-silencian-la-revolucion-civica-de-Islandia_a4122.html
indymedia:
http://imcmedia.cz/?p=393
Egy adalék:a világ legelső alkotmánya az Izlandi volt,
a második a Magyar!
Beküldte: Plósz Sándor
Térjünk
vissza arra az útra, amelyet Istenünk kijelölt számunkra! 
PÁRTOK
NÉLKÜLI PARLAMENT
(Országház-Nemzetgyűlés)
A
pártok csak pártoskodnak, megosztják s nem képviselik a nemzetet!
Árpád fejedelem és a Turul nemzetség elveit kell követnünk!
 Légy
becsületes, tisztességes és igaz!Ezek azok az emberi értékek, melyeken nemzeteknek, országoknak épülniök kell. Hamis szó, hamis cselekedet ingoványba vezet. Aki csalásra épít: nyakát töri. A felelőtlen ember homokra épít, amit elfúj a szél, és elmos az eső. A becsületesség olyan, mint a sziklakő: kemény és maradandó. Bár úgy tűnik ma, mintha csak a hamisak, gazok és gonoszok számára gyümölcsözne az élet ne irigyeld őket! Összeomlik alattuk a csalásra épült világ. A jövendő az igazaké. Haladj csak bátran a becsület és tisztesség útján, a jövendő az igazakkal van.
 Ajánlom
Önöknek, a már 6 éve nyilvánosságra hozott, az időközben
közülünk örökre eltávozottTunyogi
Csapó Gábor tervezetét,a jövő Parlamentjéről. Tisztelt Ház! Levezényelve a NÉPSZAVAZÁS-t!  Amely
során, mindössze egyetlen bővített kérdésre kell IGEN-nel
vagy NEM-mel válaszolnia az ország lakosságának:Akarja-é Ön, Tisztelt Magyar Állam- és Választópolgár, hogy a NÉPAKARAT többségének jóvoltából, a társadalom megújulása érdekében, új alapokra helyezve, bevezessük Hazánkban, Magyarországon, a pártok nélküli Parlament (Országház-Nemzetgyűlés) intézményét, oly formában,hogy az elmúlt 66 évben, bármilyen vezető köztisztviselői címet viselő, azt betöltő személy, köztük volt pártvezetők, párttagok, magukat függetlenek vallók, 10 évig nem indulhatnak országgyűlési- és önkormányzati képviselőként,
tehát
nem jelölhetők, nem választhatók?
Meggyőződésem, hogy az IGEN győzelme elháríthatatlan! A lakosság ugyanis olyannyira megcsömörlött az eddig uralmon volt pártoktól, hogy alig várja a tőlük való megszabadulást. E lépésünkkel ismét a világ érdeklődésének középpontjába kerülünk, mint példaadó, megújulásra kész NEMZET! A közös akarat megnyilvánulásával ugyanis ismét egyesíthetővé válik az állampolgárok több évszázados vágya, a HAZA közös célokért való szolgálata. Hiteles vezetőkkel, az általuk önként választott törvényhozók hatalomba juttatásával. Valódi Népképviseleti Országgyűlés igénybe vételével, annak hagyományainkra támaszkodó, működőképességét évszázadokra visszamenően igazolhatón, írásos bizonyítékai alátámasztásával. Mindezeket a NÉPSZAVAZÁSSAL megerősített, többségi akarattal felruházva. Minden további szó csak felesleges időpocsékolás!  Hogyan működhetne az Országgyűlés pártok nélkül? Kattintson ide!
Tisztelt
Ház!
 Ha
nem akarjuk, hogy az ország és a nemzet érdekei továbbra is
csak a kulisszákat szolgáltassák a pártok érdek-harcaihoz,
ennek azonnal véget kell vetnünk a választási eljárásra
vonatkozó, 1977-es C törvény XII. fejezetének
megváltoztatásával. Mint bizonya´ra valamennyien tudjuk, az
említett fejezet az önkormányzati képviselők, a
polgármesterek, a főváros főpolgármesterének, vala-mint a
megyék, városok, megyei jogú városok és a főváros
közgyűlési képviselőinek választását szabályozza.
A
változtatás célja a pártok kirekesztése az önkormányzati
választásokból. Konkrétan a következő változtatásokat
javaslom:
XII.
fejezet
100
§ (1) Az 1998-as önkormányzati választásokra nézve érvényét
veszti az 1997. C törvény VII. fejezete (46-60 §) , amely a
jelölésekre,
jelölő szervezetekre, a jelöltekre, valamint az ajánlásokra vonatkozik. (2) Hatályát vesztik továbbá a XII. fejezet ajánlásokra vonatkozó 107-112§-ai. (3) Az önkormányzati választások jelölők és jelöltek nél-kül folytatandók le, ami értelemszerűen kizárja az ajánlásokat is. Szavazás: 110§ (1) A szavazólapokon csupán a betöltendő tisztségek megjelölése szerepel: a) 10.000 vagy annál kisebb lakosságú településeken: helyi önkormányzati képviselő polgármester megyei küldött helyi kisebbségi képviselő b) 10.000-nél több lakosú településeken: választókerületi képviselő polgármester megyei küldött helyi kisebbségi képviselő c) megyei jogú városokban: választókerületi képviselő polgármester közgyűlési képviselő helyi kisebbségi képviselő d) fővárosban: választókerületi képviselő polgármester főpolgármester közgyűlési képviselő helyi kisebbségi képviselő (2) A szavazólap A4 nagyságú, 5 x 7,5 mm-es hálózattal ellátott papír, amelyen a betöltendő tisztségek megjelölése után a választópolgár három sorban, nyomtatott nagy betűkkel (verzáliakkal) megadhatja a kérdéses tisztségre választott egy személy családi és utónevét, lakcímét, valamint a kétségtelen azonosításhoz még esetleg szükséges, további adatokat.
(3)
A választópolgár minden tisztségre – a testületi
tisztségekre is – csak egyetlen személyt választhat.
(4) Önkormányzati tisztségre minden olyan személy választható, aki maga is rendelkezik választójoggal s akinek a település/választókerület a választásokat megelőzően legalább öt éve állandó tartózkodási helye.
(5)
Polgármesteri/főpolgármesteri tisztségre, valamint a
megyék, megyei jogú városok és a főváros közgyűlésébe nem választható olyan személy, aki tagja, vagy az elmúlt tizenöt év alatt tagja volt valamely politikai pártnak. (6) A megválasztott személyek a tisztséget csak bizonyítható, nyomós személyi okok alapján utasíthatják vissza.
A
szavazás eredménye:
112§
(1) Az egy személyt illető
tisztségeket
(polgármester/főpolgármester) azokkal a személyekkel kell betölteni, akiket a legtöbb választó nevezett meg a tisztségre. (2) A testületek (helyi önkormányzat, helyi kisebbségi önkormányzat, megyei, megyei-városi, fővárosi közgyűlés) tisztségeinek betöltésénél a megnevezések gyakoriságának sorrendje mérvadó. (3) Amennyiben a választók által megválasztott képviselők száma kisebb a testület számára előírt létszámnál, a ténylegesen megválasztott képviselők maguk döntenek egyszerű szavazással arról, hogy a) munkájukat kisebb létszámmal végzik, vagy b) maguk választása alapján kiegészítik a testületet az előírt létszámra..
Világos,
hogy a fenti javaslatok teljesen új politikai erőteret
teremtenének, elsősorban nem is azért, mert párttagok – és
volt párttagok – nem választhatók
polgármesteri/főpolgármesteri tisztségre, valamint közgyűlési
képviselőnek, hanem elsősorban azért, mert az eddig
kiskorúnak és analfabétának (“ide tögye a körösztöt”)
tartott választópolgár így valóban választ, maga mondja
meg, kire bízza a közérdek képviselését, nincs kötve
pártok vagy bármely más szervezet előválasztott
jelöltjeihez, a választott személy kétséget nem hagyó
megnevezésével tanúsítja, hogy tudatosan és felelősséggel
cselekszik, és ami a legfontosabb: olyan személyeket juttathat
felelős pozíciókba, akiknek az eddigi választási rend
kereteiben semmi esélyük nem lehetett volna. A jelölések és
ajánlások eltörlése nem jelenti természetesen azt, hogy
társadalmi, polgári szervezetek, vagy akár pártok is ne
támogathatnának nyíltan, akár kampányszerűen is
személyeket; nem szűkíthetnék be azonban eleve a választható
személyek körét, nem érvényesíthetnének korlátlanul
pártos vagy ideológiai szempontokat.
Az is kétségtelen, hogy ez a választási mód sokkal nagyobb figyelmet és felelősségtudatot követel a választótól, meggyőződésem szerint azonban a választók széles tömegei már régóta éppen erre várnak. A nem-szavazók táborának rohamos növekedése világszerte ismert jelenség s nem utolsó sorban annak a következménye, hogy a választók nem szavazhatnak arra, kire szeretnének s az eléjük tett listákon nem találnak olyan személyeket, akikre jó lelkiismerettel rá tudnák bízni közösségük érdekeinek képviseletét. S az érem másik oldala: sokan vannak, akik képesek és készek lennének felelősséget vállalni, mégis távol maradnak a politikai élettől, mert egyszerűen képtelenek arra az alakoskodásra, amelyre a pártokrácia játékszabályai rákényszerítenék őket. A két választási módszer közötti különbséget Hannah Arendt, a nagy, történelmi forradalmak leghivatottabb elemzője (aki egyébként külön tanulmányt szentelt a magyar forradalomban kibontakozó “tanácsoknak”) a következőkben látta:
“A
tanácsrendszerben a képviselőket közvetlen választás
keretében alulról választják, míg a pártok képviselőiket
fölülről javasolják, vagy úgy, hogy a választók több
személy közül választhatnak, vagy úgy, hogy egységes
jelölt-listát kell elfogadniok. A kiválasztás jellege ezzel
természetesen gyökeresen megváltozik. Míg a párt
jelöltjeinek alkalmassága azon múlik, hogy milyen mértékben
képviselik a párt programját vagy ideológiáját, addig a
tanács képviselőinél csak az számít, hogy személyiségük,
személyes integritásuk, bátorságuk és ítélőképességük
megnyeri-e a választók bizalmát olyannyira, hogy azok minden
politikai kérdésben rábízzák a személyes képviseletet. A
választottnak így egyetlen kötelezettsége, hogy igazolja a
személyébe fektetett bizalmat, büszkesége, hogy hozzá
hasonló társai választották meg, és ezt nem valamely párt
vagy kormány jelölése alapján tették.”
A módszer egyetlen hátránya, hogy minden bizonnyal sokkal terhesebbé s valószínűleg hosszadalmasabbá válik a szavazatszámláló bizottságok munkája, ebbe azonban bele kell nyugodnunk még akkor is, ha a szavazás eredményének megállapítása nagyobb válasz-tókerületekben esetleg napokig tart.
Ezzel,
ha nem is tudjuk teljes mértékben kiküszöbölni, mindenesetre
erősen korlátozzuk a pártok befolyását az önkormányzatokra,
különösképpen a megyék, városok, megyei jogú városok és
a főváros közgyűlésében, ami azért nagyon fontos, mert e
közgyűlésekből kell kinőnie annak a második törvényhozó
testületnek, amely országos szinten is véget vethet a pártok
törvényhozásban gyakorolt egyeduralmának. Ez a következő
lépés, amihez haladéktalanul pótolnunk kell 1990 nagy,
katasztrofális mulasztását: meg kell születnie az új
alkotmánynak. Erre vonatkozóan legyen szabad előterjesztenem a
következő javaslatokat:
1)
A parlament az önkormányzati választásokat szabályozó
törvény megváltoztatása után berekeszti a törvénykezést
és megbízza a jelenlegi kormányt, hogy az új alkotmányban
lefektetendő alapelvek szerint megválasztott kormány
beiktatásáig az érvényben lévő törvények alapján ügyvivő
kormányként rendeleti úton irányítsa az ország
közigazgatását.
2)
Az országgyűlés átalakul alkotmányozó nemzetgyűléssé és
100 napon belül megalkotja a Magyar Köztársaság új
alkotmányát. (Aki úgy véli, hogy ez lehetetlen, annak szíves
figyelmébe ajánlom a történelmi tényt, hogy a philadelphiai
Federal Convention 1787-ben 108 nap alatt teremtette meg az
Amerikai Egyesült Államok alkotmányát, amely – ha ma már
nem is képes ellátni feladatát – kétszáz év alatt több
változást kibírt, mint bármely más politikai és
államigazgatási rendszer az emberiség egész történelmében.)
3)
Az új alkotmány legfontosabb alapelvei:
a) A Magyar Köztársaság törvényhozó testülete két kamarából áll. b) Az egyik kamara, a Politikai Parlament (továbbiakban PP) a jelenlegi országgyűlésből alakítandó, a taglétszám megfelezésével. c) A másik kamara, az Önkormányzatok Országos Tanácsa (továbbiakban ÖnOT) a megyék, városok, megyei jogú városok és a főváros közgyűléseinek 193 delegáltjából áll. d) Az ÖnOT-ba nem delegálható olyan személy, aki tagja, vagy az elmúlt tizenöt évben tagja volt valamely politikai pártnak. e) A két kamara a törvényhozás munkájában egyenlő hatáskörrel rendelkezik. f) A két kamara közösen nevezi ki a miniszterelnököt és a minisztereket, akik nem lehetnek sem a kamarák, sem valamely politikai párt tagjai. g) Az államelnököt a választópolgárok közvetlenül választják. 4) Az új alkotmány elfogadása után az addigra már a megváltoztatott választási törvény alapján megválasztott megyei, városi, megyei-jogú városi és fővárosi közgyűlések haladéktalanul megválasztják küldötteiket az ÖnOT-ba a 3d pont szem előtt tartásával.
5)
Az alkotmányozó nemzetgyűlés, mint PP törvényhozó
testületté alakul,
taglétszámának megfelezésével. A mandátumukat elvesztő képviselők egyhavi tiszteletdíjuknak megfelelő végkielégítéssel visszatérnek a polgári életbe. 6) A PP és az ÖnOT kinevezi a miniszterelnököt és a minisztereket. Az ügyvivő kormány megbízatása ezzel véget ér.
Tisztelt
Ház!
“Jőjj el szabadság, te szülj nekem rendet!” fohászkodott a költő József Attila. A parlamentáris demokrácia rendjét az angol anyaország elnyomását lerázó amerikai nép szabadsága szülte. Semmiféle emberi rend nem volt, nem lehetett és nem is lehet azonban örökéletű. Miután a parlamenti demokrácia kétszáz év alatt a pártokráciává züllött, nem élhet túl sokáig.
Elérhető, hogy az
önmagukat túlélt rendszerek haszonélvezői foggal-körömmel
ragaszkodnak kiváltságaikhoz; ez az ostoba és hiábavaló
ragaszkodás vezetett az amerikai, a francia és az orosz
forradalomhoz, melyek közül csak az elsőnek sikerült leraknia
a szabadság új rendjének alapjait, a másik kettő a
megdöntöttnél is kegyetlenebb és embertelenebb rémuralomhoz
vezetett.
Hölgyeim
és Uraim!
Az óra ütött: a szabadság új rendjének meg kell születnie, tehát meg is fog születni, csak az a kérdés, hogyan. Megvárjuk-e, míg véres forradalom söpri el a pártokráciát, vagy legalábbis megkíséreljük emberhez méltó, higgadt értelemmel, a véres káoszt megelőzve lerakni a szabadság új rendjének alapjait? Ez a tét. Tudom, hogy ezt legtöbben nem tudják, s a kevesek, akik tudnák, nem akarják megérteni. Tisztában vagyok tehát azzal, hogy minden elhangzott szavam most is csak falra hányt borsó. De hisz voltaképpen nem is Önökhöz beszéltem, hanem a már említett, virtuális megfigyelőhöz, aki száz-kétszáz év távolából tekint majd vissza ránk. Neki szól az üzenet: ne azon csodálkozzék, hogy senki nem ismerte fel a nagy történelmi esélyt, hanem azon, hogy a felismerés ellenére senki nem akart élni azzal.
Köszönöm
szíves türelmüket.Tunyogi
Csapó Gábor
Hogyan működhetne az Országgyűlés pártok nélkül?
|
|
Sorsuk pozitív irányú
megváltoztatásáért, saját akaratuk érvényre juttatása
által. Ennek pedig egyetlen útja, a gyakorlati megvalósítás eléréséhez, a NÉPSZAVAZÁS! Csak ezen lépés sikeres megtételével szabadulhatunk meg a közeli- és távoli múlt kártevőitől, törvényes keretek között. Mi, távlatban gondolkodó előrelátók, régóta próbálkozunk ezzel, ám tuda vagyunk anna hogy a korszakváltó megoldások soha nem voltak egyszerűen átvihetők a köztudatba. Az egyszerűségen alapuló nagyszerűségük ellenére sem, az emberiség történelmében. Ezen elhatározásunkkal elérkezünk azon vízválasztó határvonalhoz, ahol rövidesen döntési helyzetbe kényszerül minden józan paraszt ész gyakorló |
Ne
zsidó hazaárulók , és helytartóik döntsenek magyarságunk
dolgairól.
|
Mondvacsinált
forradalmár!
Felpiszkálták
az alvó oroszlánt bennem (Nem kellett volna!!) a „nagy imre
unokák”, Csurka István temetkezési helyének kritizálása
ürügyén.
Ez
a nagy imre név (nem véletlenül írtam kisbetűvel), számomra
nem sokat jelent! Annyit sem, hogy foglalkozni kellene vele, de
most mégis csak megteszem, mert „köhögtek a bolhák” – a
nagy imre unokák -, pedig bölcsebb lenne, ha hallgattak volna és
örülnének annak, hogy KGB – s, kommunista öregapjuk még a
301 – ben nyugodhat (?), pedig nem ott lenne a helye!
Csurka
István – nyugodjék békében -, valóban ’56 –os hős
volt, ezt elismerték a múltbéli és jelenkori politikai
ellenfelei is, tehát méltán került a Fiumei úti Sírkert 1956
– os hőseinek nyugvóhelyére.
De,
mit keres Nagy Imre teteme a hazafiak és hősök között? Mitől
lett ő forradalmár? Nagyon egyszerű: a kommunista csőcselék
egy tősgyökeres pártemberből forradalmi „mártírt”
farigcsált, hogy az ’56 –os megemlékezéseken is kommunistát
éljenezhessenek!
Mert
mit is tett ez a komcsi miniszter a forradalom alatt, a forradalom
sikere érdekében? Semmit!. Ellenben fegyverletételre
szólította fel a szabadságáért küzdő hazafiakat!
Forradalmárkodás
nagy imre módra:
 1956
Október 24-én Statáriumot hirdettek. Délután nagy imre
rádióbeszédet mondott, s benne ígéretet tett arra, hogy
a fegyvert
letévők a statárium alól mentesülnek. A
szovjetek első behívását október 24 – én hallgatólagosan
tudomásul vette. Október 28 –án még mindig csak ott tartott,
hogy részben helyeselte a forradalmi követeléseket, mint
például az ÁVH feloszlatását, a padlás lesöprést, aminek
éppen ő volt a főkolomposa, mint Beszolgáltatási Miniszter!
Mit
ír erről, mondjuk a Népszava, ami köztudottan az egyik
legvéresebb szájú kommunista lap, idézem:
” Mert
Nagy Imre múltja bizony nem szeplőtelen. Volt miniszter Rákosi
alatt, lesöpörte a padlást. Azt is hozzá tehetjük, hogy
erősen kommunistáskodott a Szovjetunióban, Sztálin alatt -
hogy mást most ne emlegessünk.”
(Népszava,
2008. június 17.)
1956.
október 29 –én ült le tárgyalni a forradalom fegyveres
vezetőivel, az igazi forradalmárokkal! Hogy mennyire nem volt
forradalmi eszmeiségű bizonyítja, hogy 31 –én az MSZMP
Intéző bizottságának is a tagja lett,
sőt kormányfői tiszte mellett, még a külügyi miniszterséget
is magának tartotta meg. November 2 –án, Kádár a hatalom
megszerzése fejében elárulta Moszkvában párttársát és a
hazát is!
November
4 –én amikor a 2. orosz beavatkozást bejelentette,
akkor kellett
volna igazán
a talpára és a
forradalom élére állnia!
Ehelyett behúzta fülét - farkát és a Jugoszláv
követségre menekült. Ennyi volt az ő forradalmisága. Áltatta
a forradalom vezetőit és azokat akik bíztak benne, közben
összeharácsolta a miniszteri beosztásokat. Velejéig vörös
kommunista volt, aki a hatalmat akarta birtokolni, de volt nála
egy sokkal gerinctelenebb, erőszakosabban a
 hatalomra
törő Kádár János személyében és ez lett a veszte!
Miért
kellett meghalnia? Nem
a forradalmi szerepvállalása miatt, hanem éppen a hatalomvágya
miatt, mert
nem volt képes lemondani a hatalomról.
Hát ezért kellett lógnia! Mit törődött ő a budapesti
srácokkal. Kihúzta a belét Jugoszláviába és onnan
reménykedett kádár jancsi kegyelmében. Hiába…az árulókat
senki sem szereti, még a kommunisták sem. Így aztán se nem
forradalmár, se nem kommunista lett a becses forradalom kiemelt
„mártírja”.
„Ki
volt ez a Nagy Imre? ….
A róla szóló leírások nagyon eltérően írják le, mert nem
ismerik születési évét, vagy a megadott dátumok nem egyeznek.
..Egyesek szerint patkolókovács volt az apja, mások szerint
kereskedő, de hallottam arról is, hogy Grósz Bella színésznő
zabigyereke lett adoptálva egy gyerektelen házaspárnak. Mintha
közelítenénk az igazsághoz, de végül is egy arcképrajzoló
grafikus ismerősöm mondta ki: Nézd meg jól ezt az arcot és
látol rajta egy félzsidó zabigyereket, aki bajuszkával
próbálta magát magyarosítani. Cselekedetei után ítélve ez
nem sikerült neki. Az első világháborúban fogságba esett és
a moszkoviták … hazaküldték ügynöki megbízatással. ….
Sztálin halála után megindultak a gyilkos frakcióharcok a
hatalomért a Kremlben. Nagy Imre is valamelyik bandához
tartozott, mert ezt még Rákosi is megemlítette. …
…Az
56-os forradalomhoz semmi köze sem volt, legfeljebb az, hogy
lövette a szabadságharcosokat a ludovikás tisztből átvedlett
partizánnal, Maléter Pállal.
Nem értette, hogy a forradalmárok miért vágták ki az ötágú
csillagos címert a piros-fehér-zöld zászló közepéből. Ez
lett volna forradalmár? Na nee. Moszkvától kapta a feladatot,
hogy szerelje le a forradalmat. Beszédjét azzal kezdte, hogy
"Elvtársak!" …Kádár pedig, ez a hatelemis buta
gyilkos hatalomra tört. Itt látta a nagy lehetőséget, amit nem
akart elmulasztani. Ha Nagy Imre életben marad, akkor Kádár
mellette továbbra is csak kifutófiú lett volna. Kötelet neki!
Kádárnak volt már gyakorlata Rajk esetében, hogy miként kell
elintézni az ellenfelet. Bolsevikok
akasztottak bolsevikokat, nekünk meg sírni kellett a
rendszeresen megismétlődő rehabilitálásukkor. Pokolra velük!
TÉNYEK
NAGY IMRÉRŐL
Szovjet ügynökneve
Vologya volt.
(Rainer M. János könyvében)
Az
1958-as tárgyalásán az utolsó szó jogán a kommunista
pártot és a SZU-t éltette (rádiófelvétel)
Halálái
 g
szovjet állampolgár is volt. (R.M.J. könyvében)
1956.
október 23-28-ig ávósaival lövette a
magyar-szabadságharcosokat….
November
3-án hazament a parlamentből és 4-én hajnalban magnóról ment
a szózata a rádióban. 4-én családjával és a többi zsidóval
a jugoszláv követségre menekült….
Ezt
a zsidókommunistát 1989-ben
szinte szentté avatták és a hamis legendákat azóta is
terjesztik róla, miközben egy tucat szobrot is állítottak a
magyargyilkosnak.”
A
kép aláírása: „1953 tavasza. Imre Nagy a szovjet
uralkodók által nemrégen kinevezett miniszterelnök új
reformokat jelent be. Rákosi mellette ül és keserűen
hallgatja.” ….”
Azonban,
hogy írásom ne maradjon „mankó nélkül”, ITT egy
link a túlélők és hozzáértők véleményének mai állásáról.
Na,
„nagyimre unokák” azt hiszem, itt az ideje kussolni….!
Budapest,
2012. február 24./Szálka
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése