Digitális
háború a kétpólusu világban elkezdődött
Kína meghódítja a fegyverek világpiacát
Kína
először jelent meg az első öt legnagyobb fegyverexportáló
ország között. Erről olvashatunk a Stockholmi Nemzetközi
Békekutató Intézet jelentésében, mely a 2012. évi
fegyverkereskedelemről szól.
Ez
az első változás az öt legnagyobb listájában a hidegháború
vége óta. Ezen kívül Kína az első ázsiai állam, amely
bekerült az öt legnagyobb fegyverexportáló ország közé.
Kína
az ötödik helyről Nagy-Britanniát szorította ki, eddig soha nem
látott, 162%-os fegyverexport növekedéssel. Ez az ütem 13-szor
gyorsabb, mint a hagyományos öt legnagyobb fegyverexportáló
ország, az Egyesült Államok, Oroszország, Németország,
Franciaország és Nagy-Britannia mutatója. Kína előrelépésének
egyéb befolyásoló tényezőiről Alekszandr Larin, a Távol-keleti
Intézet szakértője számolt be:
Kínának
nagy előnye, hogy olcsóbban adja termékeit, mint a többiek.
Nagyon nagy segítségére volt az országnak az Oroszországgal
folytatott katonai-műszaki együttműködés, az a tény, hogy
fegyvereket és gyártási engedélyeket adtak el neki. Kína,
Oroszország segítségével a legfejlettebb tüzérségi és
taktikai rakétafegyvereket, hajtóműveket és
repülőgép-alkatrészeket tudja gyártani. A gyártási engedélyek
átadásának sokszor az volt a feltétele, hogy Kína nem fogja a
legyártott fegyvereket külföldre eladni. Kína azonban kis
változtatásokkal, mint például a tüzérségi fegyverek
kaliberének megváltoztatásával külső piacokra vitte termékeit.
A
kínai fegyverek legnagyobb vásárlói Pakisztán, Egyiptom,
Banglades, Namíbia és Sri Lanka. Csak az utóbbi években Pakisztán
például 50 darab JF-17-es vadászgépet és 203 darab MBT-2000-es
tankot vásárolt Kínától. A harckocsik exportjában Kína lett a
második, Oroszország után, megelőzve Németországot,
Franciaországot és Nagy-Britanniát. A kínai tankok fő
vásárlójává az afrikai országok váltak. Ugyanakkor a Nyugat,
miközben saját pozícióit átengedte, azzal vádolja Kínát, hogy
olyan afrikai rendszereknek ad el fegyvereket, amelyek súlyosan
sértik az emberi jogokat országukban. Kína azonban figyelemre se
méltatja ezeket a vádakat arra hivatkozva, hogy az ügyletek mindig
átláthatóak és szigorúan a fegyverkereskedelem nemzetközi
szabályai szerint történnek.
A
kínai sárkány új ugrása a fegyverek világpiacán egy új
ingerlő tényező lehet az Egyesült Államok és az EU számára.
Az emberi jogok megsértéséért büntetésként megtartják a hadi
célra is felhasználható technológiák és modern fegyverek
Kínának történő eladására kivetett embargót. Az EU egyik érve
egy ilyen diszkriminatív rendszer fenntartása mellett az, hogy Kína
könnyedén képes lemásolni az ilyen technológiákat és
fegyvereket, majd újraexportálja azokat, ilyen módon erősítve
versenyképességét a világpiacon.
Ezért
nem kizárt, hogy Németország és Franciaország, akik ezen a
listán igazán nem sokkal előzik meg Kínát, szigorítanak a Kínai
Népköztársaságba irányuló fegyverexport embargóján.
Forrás:
ruvr.ru
2013.03.20.
| 12:55
Már zajlik a digitális háborúk előkészítése
A
titkosszolgálatok ma már nemcsak kémkednek, hanem meg akarják
szerezni a világháló fölötti ellenőrzést és digitális
háborúra készülnek.
Normális
esetben a gyakornokoknak impozáns életrajzot kell bemutatniuk
ahhoz, hogy megkaphassanak egy állást. A Politerain vállalatnál
az egyik elvárás, hogy olyan embereket keresnek, akik
tönkretennének bizonyos dolgokat. A Politerain az Amerikai Egyesült
Államok Nemzetbiztonsági Hivatalának (NSA) fedőcége, pontosabban
annak számítógépes betörésekre specializált egységéé,
amelynek neve TAO (Tailored Access Operations). A feladatok közé
tartozik az idegen számítógépekbe való behatolás, azok
manipulálása és tönkretétele. A Passionatepolka nevű program
célja a hálózati kártyák kiiktatása, míg a Berserkr és a
Barnfire keretében kiskapuval látják el a számítógépeket vagy
központi adatokat törölnek. A TAO gyakornokai merevlemezeket is
tönkretehetnek. A kiképzés lényege annak megtanulása, hogy
miként gondolkodik egy támadó.
Az
úgynevezett öt szem szövetség - amelynek tagjai angolszász
országok: az USA, Nagy-Britannia, Kanada, Ausztrália és Új-Zéland
- digitális kémei már nem csupán az online kommunikációt
szeretnék ellenőrizni. Internetes csatákat terveznek, hogy
megbéníthassák a számítógépes hálózatokat és az általuk
vezérelt rendszereket (áram- és vízellátás, gyárak,
repülőterek, pénzintézetek stb.). Ezek derültek ki a SPIEGEL
által közölt dokumentumokból, amiket Edward Snowden gyűjtött
össze korábban.
A
digitális fegyverekkel az a legnagyobb probléma, hogy semmilyen
nemzetközi konvenció nem vonatkozik rájuk, így pusztán az az elv
érvényesül, hogy egy konfliktusban az erősebb fél győz. Az
elmúlt években az USA hadserege, légiereje, haditengerészete és
tengerészgyalogsága egyaránt létrehozta a saját kiberegységeit,
de a vezető szerepet ezen a területen már régóta az NSA tölti
be. Nem véletlenül lett az NSA igazgatója egyben az amerikai
fegyveres erők kiberparancsnokságának vezetője is.
Az
NSA egyik prezentációjában az a mondat szerepel, hogy a következő
nagy konfliktus az interneten fog elkezdődni. A fegyverkezés pedig
ennek szellemében zajlik. Az amerikai titkosszolgálatok titkos
költségvetésében 2013-ban több mint egymilliárd dollárt
különítettek el a számítógépes hálózatok elleni hadműveletek
kategóriában a támadási potenciál erősítésére, a nem
konvencionális megoldásokra pedig további 32 millió dollárt
tettek félre.
Gyakorlatilag
minden felhasználó célponttá válhat. A Facebookon zajló
chatbeszélgetések feltörhetők és kimásolhatók, például az
olyan programok segítségével, mint a Quantumdirk. A kényes adatok
továbbítására pedig akár idegenek mobiltelefonjai is
felhasználhatók átmenetileg. Ebben az információk megszerzésére
irányuló gerillaháborúban gyakorlatilag alig lehet
megkülönböztetni egymástól a polgári és a katonai célpontokat.
A titkosszolgálatok kiadták a "plausible deniability"
irányelvet, ami azt jelenti, hogy a támadások úgy kell
végrehajtani, hogy letagadhatók legyenek és az akciókat ne
lehessen bizonyítani sem.
A
Querty nevű kémprogram képes titokban a célszemély
számítógépében minden bejegyzést feljegyezni. A Querty egy
régi, nem különösebben rafinált billentyűleütés-figyelő.
Vannak arra való utalások, hogy a szoftver része a Warriorpride
projektnek, amelyet többek között az iPhone készülékbe való
betörésekhez is felhasználtak. A nyilvánosságra hozott
dokumentumokban megtalálható a Querty forráskódjának egy
példánya.
A
tengerentúli intézmények gyakori célpontok, rengeteg dolgot
loptak el az amerikaiaktól. Volt olyan év, amikor több mint 30 000
akciót hajtottak végre a különböző elkövetők csak az amerikai
védelmi minisztérium ellen és több mint 1600 számítógépet
törtek fel. A kár, illetve a javítások költsége elérte a több
mint százmillió dollárt. Az érintett katonai technológiák és
adatok között voltak a légi utántöltések időpontjai, a katonai
logisztikai tervezőrendszer, a haditengerészet rakétanavigációs
rendszerei, továbbá a rakétavédelemre és az
atom-tengeralattjárókra vonatkozó információk, valamint más
titkos védelmi projektek.
A
Tutelage rendszer gondoskodik a támadások automatikus
felismeréséről és arról, hogy azok sose érhessék el a
céljukat. De a Tutelage alkalmas arra is, hogy az Anonymous által
végrehajtott akciók esetén felismerje a számítógépek IP-címeit
és azokat blokkolja. Népszerű a polgári számítógépek
felhasználása DoS-támadások végrehajtására, például cégek
megzsarolására, illetve a hálózataik megbénítására. A
Quantumbot és a Defiantwarrior program keretében ezeket a fertőzött
PC-ket az NSA részben a saját céljaira használja fel.
Gyakorlatilag semmit sem sejtő felhasználókat alkalmaznak emberi
védőpajzsokként, hogy így védjék a saját műveleteket. Az ROC
fegyvertárában szerepel a VoIP-beszélgetések vágását lehetővé
tévő Hammerchant és a távolról becsempészett kártevőket új
funkciókkal ellátó Foxacid is.
Az
NSA fő egységéhez tartoznak azok a nők és férfiak, akik S321
kódnév alatt az úgynevezett Távirányítású Műveletek
Központjában (ROC) dolgoznak. Az egység eleinte csak egy csapat
hackerből állt, akik "spontán improvizáltak". A mottó
ugyanakkor már 2005 nyara, az ROC csapat megerősítése, előtt is
az volt, hogy "A te adataid a mi adataink, a te eszközöd a mi
eszközünk."
A
Transgression nevű részleg feladata a kibertámadások felderítése
és elemzése, adott esetben pedig hozzáférhet a konkurens
titkosszolgálatok anyagaihoz is. A munkatársak több éves
tapasztalatokat hasznosítanak és olyan adatbázisokhoz férhetnek
hozzá, amelyekben a kártevőket és a más államok támadási
hullámaira vonatkozó információkat rendszereznek, illetve
tárolnak. Már 2009-ben az volt a mottó, hogy el kell lopni más
titkosszolgálatok eszközeit, tudását és eredményeit. Minden
olyan ország célpontnak számít, amely nem tagja az öt szem
szövetségének. Számos esetben sikerült visszakövetni például
Kínába a támadókat, majd feltörni a rendszereiket. Gyakran
előfordult, hogy a támadókat támadták és egyszer pedig egy
magas rangú kínai katonatiszt számítógépét sikerült feltörni,
megszerezve kínai kártevők forráskódjait, valamint tervezett
amerikai és más kormányzati célpontok listáját.
Forrás:
sg.hu Kattintson
ide...
100 éves a titkosszolgálatok és a távközlési ipar kooperációja
A
brit és az amerikai titkosszolgálatok, valamint a telekommunikációs
cégek közötti együttműködés a 20. század elejéig nyúlik
vissza.
James
Bamford bestselleríró évek óta kutatja ezt a területet és a
hamburgi 31. Chaos Communication Congress (31C3) keretében osztotta
meg a legfontosabb információkat. A férfi 1982-ben jelentette meg
a The Puzzle Palace című könyvét, amely az első olyan kötet
volt, amely az Amerikai Egyesült Államok Nemzetbiztonsági
Hivataláról (NSA) szólt.
Az
író elmondta, hogy a mai gyakorlat alapjait a britek rakták le a
20. század elején. A szigetország titkosszolgálatai már akkor
hozzáférést szereztek a tengerek mélyén lévő kábelekhez. Nem
volt nehéz dolguk, mert a hálózatok állami tulajdonban voltak.
Sokkal nehezebb helyzetben volt az NSA elődjének számító,
manhattani székhelyű The Black Chamber. Az Amerikai Egyesült
Államokban az 1920-as években védték a levéltitkot, így a
telekommunikációs vállalatokkal való együttműködés nélkül
nem kerülhetett sor semmilyen akcióra.
Herbert
Yadley, a hivatal akkori vezetője megkereste a nagy szolgáltatókat
és hozzáférést kért tőlük minden hálózathoz. A Western Union
vezetői ezt gondolkodás nélkül meg is adták neki, míg a Postal
Telegraph Headquarters és egy másik cég bevonta a kérdés
megvitatásába a jogászokat. Az első esztendő végére sikerült
az összes vállalatot meggyőzni az együttműködésről.
Bamford
hozzátette, hogy 1929-ben - az erősödő adatvédelmi aggályok
miatt - megszüntették a The Black Chambert, de a második
világháborúban újra létrehozták, majd az 1940-es évek közepén
megint megszüntették. A távközlési ágazattal való kooperáció
ötlete ugyanakkor megmaradt. Preston Corderman, az amerikai hadsereg
biztonsági ügynökségének (ASA) vezetője próbált egyeztetni a
cégekkel, de az AT&T például nemes egyszerűséggel kidobta,
amikor előhozakodott az elképzeléssel. A Western Union viszont
megint segítőkésznek bizonyult, de az RCA-hoz hasonlóan ezúttal
kikötötte, hogy az igazságügyi minisztérium felügyelje a
projektet. Így végül mégis az AT&T -t keresték meg, amely
beadta a derekát.
A
szépen lassan felépített NSA először New Yorkban alakított ki
egy titkos irodát és a munkatársai minden egyes nap éjfél után
jelentek meg a távközlési cégek akkori központjaiban. Mindig a
hátsó ajtókon keresztül érkeztek és azokon át is távoztak,
összegyűjtötték az addig keletkező táviratokat és a
telefonbeszélgetésekről készült feljegyzéseket, majd lemásolták
azokat és az eredeti felvételeket még a reggeli műszakkezdés
előtt visszajuttatták a központokba. Az összes így megszerzett
adat egy számítógépbe került, amelynek a segítségével - bírói
engedély nélkül - lehetett például neveket és különböző
tartalmakat keresni.
Azonban
elsősorban az RCA továbbra is írásos engedélyt kért. Harry S.
Truman elnöksége idején Dwight D. Eisenhower tábornok eljuttatott
ugyan egy dokumentumot a társasághoz, de az nem felelt meg a
menedzsmentnek. James Forrestal akkori védelmi miniszter szóban
arról biztosította az RCA vezetőit, hogy minden a legnagyobb
rendben van. Később a telekommunikációs szolgáltatók kaptak egy
memorandumot, amelyet Truman készített elő, de csak Tom Clark
igazságügyi miniszter látott el a kézjegyével.
1975-ben
az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusának Church-bizottsága
először foglalkozott a titkosszolgálatokkal. Bamford korábban az
NSA egyik Puerto Ricóban lévő állomásán dolgozott, s szem- és
fültanúja volt annak, hogy lehallgatták amerikai állampolgárok
telefonbeszélgetéseit. A Minaret nevű programban olyan állítólagos
terroristákkal foglalkoztak, mint Jane Fonda, Muhammed Ali vagy
Martin Luther King. A férfi tájékoztatta az általa tapasztalt
dolgokról Frank Church bizottsági elnököt. A szavait számos más
NSA-dolgozó is alátámasztotta. Bella Abzug képviselő pedig a
távközlési óriások vezetőit bírálta, amiért azok kiadták a
"célszemélyek" listáit. Hiába próbálta mindezt
megakadályozni Donald Rumsfeld és Dick Cheney, a botrányt nem
lehetett kerülni.
Jelzés
értékű, hogy az amerikai igazságügyi minisztérium 1976-ban
elkészítette az NSA bűnügyi aktáját, amelyben többek között
az is szerepelt, hogy az egész hivatal ugyanolyan bűnözői
szervezet, mint a maffia. Bamford a tapasztalatairól nemrég a The
Intercept online magazinnak is beszámolt, most pedig azt
szorgalmazta, hogy átfogó büntetőjogi vizsgálat induljon az NSA
és a CIA ellen. A Church-bizottság eljárásával ellentétben
viszont az esetleges bűnösöknek bíróság elé is kellene állniuk
és börtönbe vonulniuk.
Forrás:
sg.hu Kattintson
ide...
Világszerte száz kiváló programozó készít kártevőket
Amennyiben
a vírusokat készítő szakembereket le lehetne tartóztatni,
összeomlana a globális kártevő-kereskedelem. Troels Oerting, az
Európai Kiberbűnözés Elleni Központ (EC3) vezetője elmondta,
hogy világszerte 100 kiváló programozó látja el vírusokkal és
más kártevőkkel a szervezett kiberbűnözést. Ezek a szakember
jobban vannak felszerelve, mint a hivatala és korlátlanul
készíthetik, illetve terjeszthetik az országhatárokon átnyúlóan
is a különböző kártékony programokat. Mindez gyorsabban
történik annál, hogy az Europol lépést tudna tartani velük.
Az
Europol irányítása alá tartozó EC3 fő feladata az, hogy
koordinálja és támogassa a különböző európai intézmények
kiberbűnözés elleni munkáját. Együttműködnek az Európán
kívüli bűnüldöző szervekkel is, például a Szövetségi
Nyomozó Irodával (FBI). Az orosz hatóságokkal ugyanakkor nem
mindig egyszerű kooperálni, de a helyzet folyamatosan javul. A
programozókat nehéz elkapni, mert a többségük orosz
nyelvterületen tartózkodik. Oerting szerint amennyiben sikerülne
őket letartóztatni, akkor a globális kártevő-kereskedelem
összeomlana. A szakember attól tart, hogy nőni fog a bűnözőknek
segítő szoftverfejlesztők száma.
A
tapasztalatok azt mutatják, hogy az alvilági csoportok és bandák
online fórumokon vásárolják meg a programozók által megalkotott
termékeket. A vevők többsége egyáltalán nem ért a
programozáshoz, ugyanakkor Oerting szerint bárki kiberbűnözővé
válhat, ez nagyon egyszerűen megvalósítható. A legnagyobb
probléma, hogy az EU-n kívüli jogtérben nagyon nehéz követni a
gyanúsítottakat és ezért nem is vethetik be a megszokott
eszközeiket. A kiberbűnözés egyre inkább iparággá válik és
az ellene való harc kilátástalannak tűnik, különösen a dolgok
internetének megjelenésével és elterjedésével.
Oerting
hozzátette, hogy a felhasználóknak elsősorban személyes adataik
eltulajdonításától kell tartaniuk. Amennyiben a bűnözők
hozzáférhetnek valakinek a Google- vagy Apple-fiókjához, akkor
később átvehetik az irányítást az élete felett. A titkosítás
terjedése sem segíti a hatóság munkáját. A titkosítás olyan,
mintha nem lehetne átkutatni egy autó csomagtartóját fegyverek
vagy drogok után, ő éppen ezért soha nem fogja elfogadni a
titkosítást a digitális világban. A magánszférához mindenkinek
joga van, de az anonimitáshoz nincs - szögezte le. A bűnüldöző
hatóságoknak meg kellene vizsgálniuk, hogy mit rejthetnek el a
polgárok a digitális világban, de ez csak azután lehetséges, ha
a hivatalok megkapják erre a hivatalos felhatalmazást.
Forrás:
sg.hu Kattintson
ide...
A
fejlett kibertámadási technikák terjedésére számít a Kaspersky
Lab
Jövőre
a fejlett kibertámadási eszközök üzleti célú alkalmazásának
terjedésére, a kiberbűnözői csoportok tevékenységének a
diverzifikálódására, valamint a fizetési rendszerek ellen
intézett támadások számának a növekedésére számítanak a
Kaspersky Lab orosz kiberbiztonsági vállalat szakemberei.
A
Kaspersky Lab előrejelzése szerint a kiberbűnözői csoportok
kisebb, egymástól függetlenül működő egységekre bomlanak, ami
több forrásból kezdeményezett kiterjedtebb és változatosabb
támadásokhoz vezet majd.
Szaporodnak
majd a dolgok internete (M2M - gép-gép közötti kommunikáció)
biztonságát kompromittáló incidensek is. Jövőre valószínűleg
új, az internet egész infrastruktúráját a támadások
veszélyének kitevő sérülékenységekre derül még majd fény.
A
Kaspersky felmérése szerint 2014-ben a kibertámadások globálisan
átlagosan 47 ezer dollár kárt okoztak az érintett kis- és
középvállalatoknak. A fejlett világban az átlag 55 ezer dollár
volt. Az összeg az elveszített üzleti lehetőségeket, valamint az
újabb támadások elhárításhoz igénybe vett informatikai
szakértői közreműködés költségét is tartalmazza.
A
veszteség nem feltétlenül mérhető csak pénzben. Az adatvesztés
az esetek 57 százalékában megnehezítette az üzleti tevékenység
folytatását. Az üzletek nehezen felépített reputációját
egyetlen pillanat alatt el lehet veszíteni egy, az adatbiztonságot
kompromittáló kibertámadás miatt - közölték. Tavaly a sikeres
kibertámadások 56 százaléka okozott presztízsveszteséget az
érintett cégeknek. A nagyvállalatoknál az adatbiztonsági
incidensek átlagosan 720 ezer dollár kárt okoztak. A célzott
kibertámadások veszélyességére jellemző, hogy sikeres behatolás
esetén a nagyvállalatoknak mintegy két és félmillió dollár
károkozással kell számolniuk.
Magyarországon
a Kaspersky védelmi szoftverei 349 ezer internetes incidenst
észleltek a harmadik negyedévben, s a felhasználók 20,3
százalékát érte valamilyen web-alapú támadás a
július-szeptemberben. Magyarország így az internetes böngészéssel
kapcsolatos veszélyeztetettségi listán a 91. helyen áll a
globális rangsorban. A lokális veszélyeztetettség terén a
magyarországi felhasználók a 169. helyen állnak a globális
rangsorban. A Kaspersky a negyedévben 540 ezer lokális kártevő
incidenst, azaz USB kulcson és más adathordozón terjedő
rosszindulatú kód által okozott fertőzést regisztrált
Magyarországon. A Kaspersky védelmi szoftvereit alkalmazó
felhasználók 24,7 százalékát érte ilyen jellegű támadás.
A
harmadik negyedévben 1,325 milliárd rosszindulatú támadást
semlegesített a Kaspersky Lab. A globális kibertámadások 0,01
százaléka, összesen 51 ezer támadás indult a harmadik
negyedévben magyarországi szerverekről, ami az 53. helyet jelenti
a globális rangsorban.
A
Kaspersky védelmi szoftvereit több mint 300 millió magánszemély
és 250 ezer vállalat használja a világ több mint 200 országában.
Forrás:
MTI
Palagáz és a Nyugat kémmániája
A
londoni The Financial Times „Moszkva kezét” vélte felfedezni az
Európai Unió szívében. A lap véleménye szerint Oroszország és
konkrétan a Gazprom orosz gázipari óriáscég pénzelte a
palagáz-lelőhelyek kiaknázása elleni tömeges tiltakozást,
amelynek hulláma 2012–2013-ban söpört végig a közép- és
kelet-európai országokon.
Hasonló
állításokkal állt elő a The New York Times amerikai napilap is.
A cikkek szerzői még konkrét pénzösszeget is megneveznek,
amelyet az orosz fél állítólag fizetett, de közben maguk is
elismerik, hogy még a közép- és kelet-európai országok
titkosszolgálatainak sem sikerült bizonyítékokat szerezni erre.
A
nyugati médiák homlokterébe kerültek azok a tüntetések, amelyek
egyebek között bulgáriai, romániai és litvániai tevékenysége
felgöngyölítésére kényszerítették az amerikai Chevron céget.
A
Chevron vezetősége és kollégáik neheztelése, csalódottsága
érthető: ugyanis a piac lényeges szegmensének elvesztéséről
van szó. Azonban a Nyugaton egy egész kémkonstrukciót építettek
fel, amelyik kiterjed alighanem egész Közép- és Kelet-Európára.
A palaprojektek elleni bulgáriai tiltakozások a Moszkva által
pénzelt oroszbarát médiák kezének ügye. Romániában szintén
„Moszkva kezét” vélték felfedezni. A The New York Times
állítása szerint a palagáz-projektek elleni „váratlanul jól
finanszírozott és megszervezett tiltakozáshoz” a nevezett
országban közvetlen köze volt az orosz Gazpromnak. Közben még a
román titkosszolgálatok is elismerik, hogy nem rendelkeznek
egyetlen olyan dokumentummal sem, amelyik bizonyítaná, hogy az
orosz félnek bármilyen köze is lenne a „palaellenes”
tiltakozásokhoz.
Jellemző
egyébként, hogy a bulgáriai, romániai és litvániai
tiltakozásokra ugyan 2012–2013-ban került sor, de „Moszkva
kezét” most, az Európa energetikai biztonságáról és az
amerikai palaprojektek jövőjéről folyó újabb viták közepette
kezdték emlegetni. Ezek a projektek az olajáresés mellett egyre
kevésbé minősülhetnek kifizetődőnek.
Az
Egyesült Államokban szintén szilárdulnak az ún. palaforradalom
ellenzőinek pozíciói. Amint ezzel kapcsolatban rámutat a
Frankfurter Allgemeine Zeitung, november elején az amerikai
választási kampány „egyik legfeltűnőbb eredménye” lett a
texasi Dentonban rendezett népszavazás eredménye a fracking, azaz
vegyszerek alkalmazásával történő palagáz-kitermelés
témakörében. Az amerikai cégek ezt a kitermelési módszert
erőltetik Európában is. A szavazók túlnyomó része (59%) a
módszer betiltása mellett tette le voksát, mivel a fracking
jelentősen károsítja a környezetet. A The Financial Times és a
The New York Times logikája szerint a texasi palagáz-kitermelés
ellenzőit szintén Oroszország finanszírozhatta.
Forrás:
ruvr.ru
A
francia nemzetgyűlés határozata a palesztin állam
elismeréséről
További részletek: http://komlomedia.hu//hir.php?hir=5080#sthash.OmnEOyHD.dpbs#ixzz3PZJMBd4y
További részletek: http://komlomedia.hu//hir.php?hir=5080#sthash.OmnEOyHD.dpbs#ixzz3PZJMBd4y
Nagy
többséggel elfogadta kedden a francia nemzetgyűlés azt a
határozatot, amely a palesztin állam elismerésére szólítja fel
a kormányt.
A
képviselők 339 igen szavazattal 151 nem ellenében és 16
tartózkodás mellett fogadták el a beterjesztést, amely nem bír
törvényerővel, és nem kötelezi a francia kormányt a palesztin
államisággal kapcsolatos politikájának bármilyen módosítására,
de erős szimbolikus jelleggel bír, miután Európában egyre
nagyobb a nyomás a palesztin államiság elfogadását illetően.
A
szöveget a kormányzó szocialisták terjesztették a nemzetgyűlés
elé, így kívánnak új lendültet adni a lebénult
izraeli-palesztin békefolyamatnak.
A
szocialisták, a Zöldek és a kommunisták megszavazták a szöveget,
az ellenzéki jobboldali és centrista képviselők nagy többsége,
néhány kivételtől eltekintve, az elismerés ellen foglalt állást.
A legtöbb ellenzéki képviselő ezt azzal magyarázta, hogy a
témában kizárólag a végrehajtó hatalom hozhat döntést, abba a
parlamentnek nincs beleszólása, mások pedig tartottak egy ilyen
kezdeményezés hatásaitól, valamint az izraeli-palesztin
konfliktus franciaországi jelentőségére hívták fel a figyelmet.
A
téma azért különösen érzékeny kérdés Franciaországban, mert
ott él Európa legjelentősebb, 500-600 ezer fősre becsült zsidó
és mintegy 5-6 milliós muzulmán közössége.
Izrael
párizsi nagykövetsége közleményben jelezte, hogy ez a
kezdeményezés "eltávolította a béke lehetőségeit" és
"téves üzenetet" közvetít. A zsidó állam álláspontja
szerint a palesztin állam elismerése a konfliktus rendezése előtt
"súlyos hiba" és egy olyan "egyoldalú folyamat",
amely csak ront a helyzeten. A Palesztin Hatóság Rámalláhban
üdvözölte a szavazás eredményét.
A
határozat egyébként megállapítja, hogy a palesztinok és
izraeliek között 1991 óta "a békefolyamat újraindítására
tett kezdeményezések zátonyra futottak", valamint felhívja a
figyelmet arra, hogy "palesztin területeken törvénytelenül
folytatódik a telepek építése".
A
francia szenátus december 11-én szavaz a határozatról.
A
palesztin államiság kérdéséről a vitát pénteken rendezték
meg a nemzetgyűlésben. Akkor Laurent Fabius külügyminiszter
bejelentette, hogy Franciaország kétéves határidőt tartalmazó
menetrend kialakítását támogatja az izraeli-palesztin konfliktus
végleges rendezése érdekében. A tárcavezető elmondta: Párizs
partnereivel együtt az ENSZ-ben a tárgyalások újraindításáról
szóló, két évre szóló menetrendet tartalmazó biztonsági
tanácsi határozat elfogadtatásán dolgozik. Hozzátette:
amennyiben a tárgyalásos megoldásra irányuló végső
erőfeszítések is zátonyra futnak, Franciaországnak "késedelem
nélkül" el kell ismernie a palesztin államot.
"Nem
szimbolikus elismerést akarunk, amely csak egy virtuális államról
szól, hanem egy valós palesztin államot szeretnénk. Ezért adunk
egy lehetőséget a tárgyalásoknak" - mondta kedden a
szavazást megelőzően Harlem Désir Európa-ügyi államtitkár.
Eddig
a világ több mint 130 országa ismerte el a palesztin államot.
Október végén Svédország az EU első nyugat-európai tagjaként
elismerte az önálló palesztin állam létezését. Ugyancsak
októberben a brit és az ír, novemberben pedig a spanyol parlament
alsóháza is a palesztin államiság elismerésére szólította fel
a nemzeti kormányt, mindannyiszor kiváltva az Izrael általi
bírálatot.
Forrás:
MTI
Vajon
a véres események az országban nem hamis zászló művelet volt
Izrael részéről!!!!
Válaszként
a palesztin állam elismeréséért.
Gojok
meg vagytok ti vezetve rendesen !!!!!!
Izrael nem hagyja, hogy katonáit a hágai bíróság elé állítsák
„A
palesztinok az összetűzést választották, de nem fogunk ölbe
tett kézzel ülni” - jelentette ki Benjámin Netanjahu
miniszterelnök az izraeli kormány vasárnapi szokásos ülésének
kezdetén.
"Nem
hagyjuk, hogy a hadsereg katonáit és tisztjeit a hágai Nemzetközi
Büntetőbíróság elé citálják" - indokolta a kormányfő a
Palesztin Hatóságnak járó vám- és adóbevételek folyósításának
felfüggesztését, Izrael válaszát a hágai székhelyű Nemzetközi
Büntetőbírósághoz benyújtott pénteki palesztin csatlakozási
kérelemre.
"A
Palesztin Hatóság vezetőit kell elszámoltatni, mert szövetségre
léptek a Hamász háborús bűnöseivel" - tette hozzá
Netanjahu a jeruzsálemi közszolgálati rádió értesülése
szerint.
Avigdor
Liberman külügyminiszter szintén vasárnap Izrael
"cserbenhagyásával" vádolta az európai országokat a
külföldre akkreditált izraeli nagyköveteknek tartott előadásában.
"Az
Európai Parlament vitájában elhangzott hazugságok Cion bölcseinek
jegyzőkönyvére emlékeztetnek"- állította Liberman, aki
ezáltal antiszemitizmussal bélyegezte meg az európai
politikusokat, a huszadik század eleji, zsidó világuralmi
törekvéseket hangoztató antiszemita pamflethamisítványra utalva.
Az
izraeli diplomácia vezetője kiemelte Svédországot és Írországot,
amelynek törvényhozása a Palesztin Állam elismerését sürgette.
Lépéseiket az 1938-as helyzethez hasonlította, amikor
Nagy-Britannia és Franciaország a háború megelőzése érdekében
- mint utóbb bebizonyosodott, tévesen – kiegyezett a náci
Németországgal.
„Svédország
és Írország viselkedése irányunkban ahhoz hasonlítható, ami
Csehszlovákia feldarabolásához vezetett”- fogalmazott Avigdor
Liberman.
A
külügyi tárca vezetője az európai szövetségesek fontosságát
is hangsúlyozta beszédében. Bejelentette, hogy szerinte „2015-ben
nem a palesztinok, Irán vagy az arab államok a mi nagy kihívásunk,
hanem a nyugat-európai országok”.
Juvál
Steinic hírszerzési miniszter szerint a Likud párt márciusi
választásokon induló legfőbb ellenfele, a szociáldemokrata
Munkapártból és a centrista Tnua (Mozgalom) pártból megalakított
balközép választási szövetség a felelős a Palesztin Hatóság
legutóbbi egyoldalú diplomáciai lépéseiért.
Steinic
a kormány ülésén azzal indokolta véleményét, hogy szerinte a
baloldal bátorította a palesztinokat, amikor tavaly tavasszal a
béketárgyalások összeomlása után egy munkapárti küldöttség
Rámalláhba utazott.
A
Likud keményvonalas politikusa úgy vélte, "ha a Palesztin
Hatóság nem lép vissza, akkor sokkal súlyosabb lépéseket kell
megtenni, és ezek magukban foglalhatják a hatóság fokozatos
feloszlatását is."
Egy
palesztin jogász az AFP francia hírügynökségnek vasárnap úgy
nyilatkozott, a palesztinok első alkalommal azokkal a "bűnökkel"
kapcsolatban emelnek majd panaszt a Nemzetközi Büntetőbíróságnál,
amelyeket Izrael 2014. június 13. után követett el. Ezzel arra
célzott, hogy három zsidó fiatal elrablása után az izraeli
hatóságok 2014. június 13-tól palesztinok százait vették
őrizetbe Ciszjordániában, illetve Jeruzsálemben, majd a két fél
közötti konfliktus elvezetett az újabb gázai háborúhoz.
Forrás:
MTI
Svédország: nem Washington határozza meg politikánkat
"Nem
Washington határozza meg Svédország külpolitikáját!" -
kelt ki a svéd külügyminiszter az Egyesült Államok ellen, miután
Washington bírálta, hogy Stockholm a palesztin állam elismerését
tervezi elsőként az Európai Unió régi tagjai közül.
Margot
Wallström, a svéd diplomácia vezetője - az Aftonbladet című
svéd lap hétvégi közlése szerint - ugyanakkor azt is
hangoztatta, hogy országa folytatni fogja az építő jellegű
párbeszédet az Egyesült Államokkal, elmagyarázza a palesztin
állam elismerése melletti érveit.
Svédország
miniszterelnöke pénteken, első parlamenti beszédében állt elő
azzal a tervvel, hogy Stockholm elismerné a palesztin államot.
Izrael
megfontolatlannak minősítette a svéd tervet és közölte, hogy
behívatja az izraeli külügyminisztériumba hétfőre Svédország
tel-avivi nagykövetét, az Egyesült Államok - Izrael legfőbb
szövetségese - pedig Jen Psaki külügyminiszteri szóvivőn
keresztül tudatta, hogy nem tetszik neki a svéd elképzelés,
amelyet elhamarkodottnak minősített.
Egyes
izraeli tisztségviselők szerint az új svéd kormány lépésének
belpolitikai oka van: az ország lakosságának hat százaléka
muzulmán vallású, és többségük a hatalmon lévő
szociáldemokrata pártra szavazott.
A
svéd bejelentést ugyanakkor lelkesen üdvözölte Mahmúd Abbász
palesztin elnök és reményének adott hangot, hogy Stockholm
példáját követni fogják más országok.
Izrael
bekérette a svéd nagykövetet a palesztin állam elismerésének
terve miatt
Behívatták
az izraeli külügyminisztériumba hétfőre Svédország tel-avivi
nagykövetét, mert az új svéd miniszterelnök a minap kabinetje és
programja ismertetése alkalmával közölte: hazája arra készül,
hogy az Európai Unió "régi" tagjai közül elsőként
elismerje a palesztin államot - jelentette az Ynet című izraeli
hírportál.
Avigdor
Liberman izraeli külügyminiszter szombat este azt mondta: Stefan
Löfven svéd kormányfő bejelentése nem volt szerencsés, mert
"tudnia kell, hogy a palesztin fél volt az az elmúlt 20 évben,
amely akadályozta az izraeli-palesztin megállapodást". "A
kormányfőnek meg kell értenie, hogy semmilyen nyilatkozat vagy
kívülálló fél bármely lépése nem helyettesítheti a felek
közötti közvetlen tárgyalásokat és egy olyan megoldást, amely
egy átfogó megállapodás része Izrael és az egész arab világ
között" - szögezte le.
Az
izraeli tisztségviselőket több okból aggasztja a svéd
miniszterelnök bejelentése: Svédország az első jelentős európai
ország, amely mint európai uniós tag el akarja ismerni a palesztin
államot. Ezenkívül Svédország bejelentése annak a jele, hogy
egyre nagyobb hajlandóság van az EU alapító országai között a
palesztin állam elismerésére. Több olyan EU-tagország van, amely
már csatlakozása előtt elismerte a palesztin államot: egyesek -
köztük Magyarország - még mint a Szovjetunió csatlósai,
valamint Málta és Ciprus, amelyek azonban csak marginális hatalmak
Svédországhoz képest.
Egyes
izraeli tisztségviselők szerint az új svéd kormány lépésének
belpolitikai oka van: az ország lakosságának hat százaléka
muzulmán vallású, és többségük a hatalmon lévő
szociáldemokrata pártra szavazott.
Löfven
svéd kormányfő azt mondta pénteken: "az Izrael és
Palesztina közti konfliktust csak egy kétállami megoldással lehet
lezárni (...) A kétállami megoldáshoz kölcsönös elismerésre
és a békés egymás mellett élés elfogadására van szükség.
Svédország ezért el fogja ismerni a palesztin államot". A
kétállami megoldást "a nemzetközi joggal összhangban,
tárgyalásos úton" kell kialakítani, és figyelembe kell
venni "mind az izraeliek, mind a palesztinok legitim elvárásait
biztonságukra és önrendelkezésükre vonatkozóan".
Az
Egyesült Államok a svéd bejelentésre rögtön reagálva "idő
előttinek" nevezte "egy palesztin állam nemzetközi
elismerését". Jen Psaki, a washingtoni külügyminisztérium
szóvivője megerősítette, hogy országa támogatja "egy
palesztin állam" létrehozását, de csak egy Izrael
részvételével folyó tárgyalásos békefolyamat eredményeként.
Forrás:
MTI
Az orosz hadsereg erősíti harci képességeit
Az
orosz hadsereg alapvetően a tavaly Ukrajnától elcsatolt Krím
félszigeten, a NATO-tagállamok közé ékelődő Kalinyingrádi
területen és az Északi-sarkvidéken erősíti harci képességeit.
Erről
Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök beszélt kedden újságírók
előtt.
"A
védelmi minisztérium a hadsereg fejlesztési terveivel összhangban
a katonai egységek harci képességeinek erősítésére fog
összpontosítani 2015-ben" - mondta a tábornok. "Különleges
figyelmet fogunk fordítani a Krímben, a Kalinyingrádi területen
és az Északi-sarkvidéken állomásozó egységekre" - tette
hozzá tájékoztatóján Geraszimov, de részleteket nem említett.
A
Krím félszigetnél állomásozik az orosz Fekete-tengeri Flotta,
amelynek székhelye az önálló szövetségi státussal rendelkező
Szevasztopol város.
A
nyugaton a Balti-tengerrel, délen Lengyelországgal és keleten
Litvániával határos Kalinyingrádi terület orosz exklávé,
amelyen Oroszország legjelentősebb balti-tengeri haditengerészeti
és katonai bázisa van. Az exklávéba 2013 decemberében
telepítettek Iszkander-M típusú rövid hatótávolságú
harcászati ballisztikus rakétarendszereket.
Az
Északi-sarkvidéken (Arktisz) december 1-jén kezdte meg működését
az orosz hadsereg új Egyesített Stratégiai Parancsnoksága.
Oroszország 13 repülőteret, egy légi bázist és 10
rádiólokátoros műszaki állomást épít az Arktiszon.
A
RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség emlékeztetett arra,
hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő december végén írta alá az
ország új katonai doktrínáját, amelyben más változtatások
mellett először fogalmazták meg az északi-sarkvidéki orosz
érdekek védelmével kapcsolatos irányelveket.
Eközben
Mihail Uljanov, az orosz külügyminisztérium biztonságpolitikai és
leszerelési főosztályának vezetője a RIA Novosztyi
hírügynökségnek nyilatkozva kilátásba helyezte, hogy "ha
Washington erre kényszeríti", Oroszország felülvizsgálhatja
viszonyát a nukleáris hadászati fegyvereket korlátozó START
egyezményhez. Hozzátette, hogy Moszkva még nem tett ebben az
irányban semmilyen lépést.
A
főosztályvezető "meglehetősen furcsának" nevezte, hogy
Oroszországot az Egyesült Államokban ellenségnek kiáltják ki,
és miközben büntetőintézkedéseket alkalmaznak vele szemben, a
Washington számára különösen fontos területeken együttműködésre
szólítják fel. Uljanov közölte, hogy a START megállapodás
végrehajtása "nem rosszul, rendben halad", és egyik
félnek sincs kifogásolnivalója. A soron következő műszaki
konzultációs bizottsági ülés februárban lesz.
A
START-I (Strategic Arms Reduction Treaty) megállapodást 1991.július
31-én George H. W. Bush amerikai elnök és Mihail Gorbacsov volt
szovjet pártfőtitkár írta alá Moszkvában. Ezt a START-II nevű,
a hadászati támadófegyverek korlátozásáról és csökkentéséről
szóló orosz-amerikai egyezmény követte 1993. január 3-án, de a
megállapodás nem hatályos, ugyanis abból Oroszország 2002
júniusában kivonult. 2010. április 8-án Prágában Barack Obama
amerikai elnök és Dmitrij Medvegyev orosz államfő látta el
kézjegyével a START-III szerződést a hadászati nukleáris
fegyverzetek csökkentéséről. Ez a megállapodás váltotta fel a
START-I-et.
Forrás:
MTI
Elzárná az ukrán gázcsapot a Gazprom
Alekszej
Miller, a Gazprom orosz energetikai vállalat vezérigazgatója
sürgette az Európai Uniót, hogy igyekezzen mielőbb kiépíteni
gázszállító kapacitásait Törökországig, különben elveszíti
a jelenleg Ukrajnán keresztül érkező orosz földgázt.
Miller
szerdán fogadta Moszkvában Maros Sefcovicot, az Európai Bizottság
alelnökét, energiaügyi biztost, akinek megismételte a december
elején meghirdetett új orosz tárgyalási álláspontot. Eszerint
Oroszország az európai partnereinek eddig Ukrajnán keresztül
szállított földgázt áttereli Törökországba, és Európának
gondoskodnia kell az új gázszállítási útvonalak kiépítéséről,
hogy a török-görög határon kiépülő új átemelő állomáson
megkaphassa ezt a földgázt. Miller megerősítette, hogy a Déli
Áramlat projektet lezárták, a Török Áramlat lesz az egyetlen
útvonal, amelyen keresztül az egyelőre Ukrajnán áthaladó orosz
földgázt a jövőben szállítani tudják.
"Más
változat nincs. Európai partnereinket tájékoztattuk erről, és
most az ő feladatuk, hogy kiépítsék a szükséges gázszállítási
infrastruktúrát Törökország és Görögország határáig. Erre
maximum néhány évük van. Ez nagyon-nagyon megfeszített
menetrend" - mutatott rá Miller, hangsúlyozva, hogy az európai
országoknak azonnal meg kell kezdeniük a munkálatokat, ha tartani
akarják a menetrendet. Ellenkező esetben az európai partnereknek
szánt orosz földgázt más piacokra szállítják -
figyelmeztetett.
Maros
Sefcovic csodálkozásának adott hangot a tárgyalás után.
Kijelentette, hogy az Európai Bizottság számára újdonság, hogy
a Gazprom a jelenleg Ukrajnán áthaladó földgázt teljes egészében
Törökország felé tereli el. "Elemeznünk kell, hogy mennyi
gázra van szüksége Törökországnak, valamint Dél- és
Közép-Európa országainak" - mondta a biztos, aki szerint jó
kérdés, hogy mit kellene tenniük ebben a helyzetben a
közép-európai országoknak.
"Át
kell gondolni, lehet, hogy találunk valami jobb megoldást,
gazdaságilag jobban megalapozottat" - véli a biztos.
Oroszország
december elején jelentette be, hogy leállítja az Ukrajnát
elkerülő, az orosz gázt Európa több országába, így
Magyarországra is eljuttató vezetékrendszer kiépítésének
tervét, mert az Európai Bizottság által szabott feltételek
elfogadhatatlanok. A Déli Áramlat helyett új csővezetékrendszert
építenek Törökországig, ahova már a Kék Áramlat vezetéken
szállítanak orosz gázt.
Miller
december elején közölte azt is, hogy a Déli Áramlat
földgázvezeték-projekt meghiúsulása miatt a Gazprom
felülvizsgálta európai energiapiaci stratégiáját.
"Az
EU ezentúl Törökországgal, mint tranzitországgal áll majd
kapcsolatban" - mondta a Gazprom vezérigazgatója, megjegyezve,
hogy Törökországnak évi 50 milliárd köbméter gáz áll majd
rendelkezésére továbbításra, "amit alkalma lesz az EU-val
folytatott politikai hatalmi pókerjátszmában is igénybe venni".
Az
EU-ban a szolgáltatóknak ezentúl maguknak kell gondoskodniuk a
földgázt a fogyasztókhoz eljuttató vezetékek megépítéséről,
a Gazprom ezentúl nem foglalkozik vezetékek építésével az EU
számára - hangsúlyozta Miller.
Forrás:
napi.hu / MTI-ECO
AZ ISZLÁM ÁLLAM IRAKI ERŐI ELLENI LÉGICSAPÁSOK VALÓDI OKA
Mindössze
egyetlen nappal azután, hogy Barack Obama bejelentette az Irak
területén található Iszlám Állam (IÁ vagy IS) előrenyomulása
elleni „célzott csapások” jóváhagyását, az Egyesült
Államok be is váltotta fenyegetését.
A
legalább két hullámban indított légicsapások különböző
célpontok ellen irányultak. Az egyik elvileg eltalált egy IS
aknavető állást és egy Erbil közelében vonuló konvojt. Az
Iszlám Állam erői már csupán félórára jártak Erbil
városától, Irak kurd területének fővárosától. A Pentagon
szóvivője szerint a csapásokat egy repülőgép hordozóról
indított két FA-18s vadászgép teljesítette.
Az
amerikai elnök kijelentette, hogy a csapásokra a népirtás
megakadályozása, valamint a keresztények és egyéb vallási
kisebbségek védelmében volt szükség. Ilyen légicsapásokra Irak
területén 2011 óta nem volt példa.
Érdemes
azonban megvizsgálni a bombázás kezdeményezésének körülményeit
és feltárni, hogy valójában mi is késztethette az amerikai
hadsereget, hogy éppen most lépjen, miután hosszú ideig hagyták,
hogy a nyugat (ezen belül is az Egyesült Államok)
finanszírozásával indított, általa irányított és
felfegyverzett ISIS (ILIÁ) hatalmas területeket foglaljon el
Irakban.
A
válasz a kérdésre abban az egyszerű tényben keresendő, hogy az
Erbil városát körülvevő kurd terület az amerikai
olajérdekeltségek központja.
A
1,5 milliós várost a kurd területen működő olajipar igazgatási
központjának tekintik, és innen származik az ország
olajtermelésének egynegyede. A terület olajtartalékai olyan
jelentősek, hogy a kurdok szerint, Iraktól történő elszakadásuk
esetén, független kurd államként, a világ kilencedik legnagyobb
olajtermelője lennének.
Amennyiben az Iszlám Állam átvenné a hatalmat Erbil felett, veszélybe sodornák az ottani olajtermelést és ezzel a globális olajellátást. Az árak emelkedése egy olyan időszakban, amikor az Iraki olaj egyik vásárlója, Európa, még az előző válságból sem lábalt ki, komoly csapást jelentene a nyugat számára. Az olajárak már az Iszlám Állam jelentette veszély hírére is emelkedésnek indultak múlthét csütörtökön és az amerikai olajcégek, a Chevron és az Exxon Mobile, megkezdték munkatársaik evakuálását Kurdisztánból. Az olajkereskedők azonban azt jósolják, hogy az amerikai beavatkozás megállíthatja az árnövekedést.
„Az amerikai légicsapások visszafogják az olajárakat, mivel a lépés demonstrálta az IS számára, hogy meddig mehet el és egyúttal megerősíti a stabilitást Irak déli részén és Kurdisztánban,” nyilatkozta Oliver Jacob, svájci olajipari elemző a Reuters hírügynökségnek.
Az
olajtermelés fennakadásával kapcsolatos aggodalmak pedig nem
csupán az amerikai, hanem a brit olajipari cégeket is érintik,
amik szintén megkezdték munkatársaik evakuálását.
Ezeknek
az információknak a birtokában talán érthetőbbé válik, hogy
miért indít az Egyesült Államok légicsapást egy olyan szervezet
ellen, amit rövid idővel korábban segített hatalomra az általa
nyújtott finanszírozással.
Az
a helyzet, hogy az al-Kaida, az Iszlám Állam és sok más
terrorszervezet, a CIA arab légiójaként működik, elsősorban
azzal a céllal, hogy a kiszemelt kormányokat meggyengítsék vagy
megdöntsék, és egyúttal állandó mumusként szolgáljanak a
hátország lakossága számára, hogy így viszonylag ellenállás
nélkül adják fel állampolgári és alkotmányos jogaikat a vélt
biztonság fejében.
Amikor
azonban egy zsoldos hadsereg az olajtermelést, vagy a világ
oligarcháinak egyéb projektjeit veszélyezteti, a problémát
gondolkodás nélkül kiiktatják, a veszélyt pedig semlegesítik.
Az
al-Kaida tagjai csoportosan állnak át az Iszlám Államhoz
Amerikai
titkosszolgálati értesülések szerint az al-Kaida nemzetközi
terrorhálózat jemeni és afrikai fiókszervezeteinek tagjai
csoportosan állnak át az Irakban és Szíriában előrenyomuló,
Iszlám Állam (IÁ) nevű szélsőséges szunnita csoporthoz -
olvasható a The Washington Post című amerikai napilap friss
elemzésében.
A
lap által megkérdezett terrorelhárítási szakértőket
aggodalommal tölti el a jelenség, azt ugyanis az IÁ növekvő
vonzerejének tulajdonítják. "Az al-Kaida számos helyi
szervezetéből álltak át kisebb csoportok az IÁ-hoz" -
közölte a hírszerzés egyik neve elhallgatását kérő
munkatársa, hozzátéve, hogy a helyzet valószínűleg a szunnita
fegyveresek minden újabb győzelmével tovább fog súlyosbodni.
Név
nélkül nyilatkozó amerikai illetékesek szerint az átállások
elsősorban a terrorhálózat jemeni szervezetét, az Arab-félsziget
al-Kaidáját (AQAP) és a csoport észak-afrikai szárnyát, az
Iszlám Maghreb al-Kaidáját (AQMI) érintik. A tájékoztatás
szerint a jelenség az utóbbi időben egyre nagyobb méreteket
kezdett ölteni és az olyan, például líbiai dzsihadista
csoportokat is érinti, amelyek formálisan nem részei az
al-Kaidának.
A
megkérdezett szakemberek 10 ezerre becsülték az Iszlám Állam
harcosainak számát, közülük állítólag 3-5 ezren nem iraki és
szíriai, hanem külföldi állampolgárok. A szíriai polgárháború
a jelek szerint felettébb kedvező volt a toborzás szempontjából,
a fegyveres felkelés ugyanis jóval több külföldi dzsihadistát
vonzott, mint az iraki vagy az afganisztáni háború, részben
azért, mert Szíria könnyebben elérhető a Közel-Keletről és
Európából is.
Az
újabb harcosok csatlakozása még jobban megerősítette a
szervezetet, amelyet azóta tartanak számon a Közel-Kelet egyik
legbefolyásosabb milíciájaként, hogy tagjai az iraki hadsereg
katonáit megfutamítva egy villámhadjáratban nemrégiben jelentős
területeket foglaltak el Szíria keleti, illetve Irak északnyugati
részén.
Amerikai
tisztségviselők szerint az Iszlám Állam gyors felemelkedésében
pszichológiai és taktikai tényezők egyaránt közrejátszottak. A
szervezet központi magjának tagjai a Bassár el-Aszad szíriai
elnökhöz hű kormányerők és az Irakot 2003-ban megszálló
amerikai hadsereg elleni harcok során szereztek harctéri
tapasztalatokat. A csoport rajtaütések és emberrablási akciók
végrehajtásával gyűjtött pénzt és fegyvereket.
Könyörtelenségének híre miatt is sokan átálltak az ÍÁ-hoz az
iraki biztonsági erők szunnita tagjai közül, különösen azért,
mert a csatlakozók jelentős része amúgy is elégedetlen volt a
síiták vezette bagdadi kormánnyal.
Elemzők
úgy vélik, hogy a korábban Iraki és Levantei Iszlám Állam néven
ismert szervezet alapos megfontolás nélkül toboroz és kezd újabb
offenzívákba, a csoport vezetőinek szerintük nincs türelme az
al-Kaida által előnyben részesített összetettebb és
időigényesebb terrorakciók megszervezéséhez.
Az
amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) szakértői eddig
nem látták jelét annak, hogy az al-Kaidának egy teljes
fiókszervezete vagy egy magas rangú vezetője állt volna át,
elmondták azonban, hogy továbbra is figyelemmel fogják követni a
fejleményeket.
Azt
egyelőre nem tudni, milyen hatással lesz a toborzási folyamatra
vagy a szervezet megítélésére az, hogy az amerikai légierő az
utóbbi napokban megkezdte az IÁ állásainak bombázását Irakban.
Többen abbéli aggodalmuknak adtak hangot, hogy a korábban
elsősorban egy "iszlám kalifátus" megteremtésén
fáradozó szunnita harcosok ezután nagyobb hangsúlyt fektetnek
majd az Egyesült Államok és szövetségesei elleni támadásokra.
Az
interneten az iszlamista csoportok tagjai közül sokan máris
megtorlást helyeztek kilátásba az Egyesült Államok ellen a
légicsapásokra válaszul. A Sumuh al-Iszlám című dzsihadista
fórumon az egyik bejegyzésben arra szólították fel a muszlim
harcosokat, hogy egyesítsék erőiket az amerikaiak ellen. "Saját
hazájukban, Amerikában kell lecsapniuk a mudzsahedeknek, hogy
megfegyelmezzék az Egyesült Államokat és bűnöző katonáit"
- írta az egyik hozzászóló az iszlamista honlapokat figyelő
amerikai SITE központ szerint.
Bár
egyelőre egyetlen Amerika-ellenes terrortámadás sem köthető a
szélsőséges milíciához, James Clapper, az amerikai nemzeti
hírszerzés igazgatója arról számolt be januárban, hogy a
csoport az Egyesült Államok területén is tervez támadásokat.
Ezen rajtaütéseket az is megkönnyítené, hogy eddig mintegy száz
amerikai állampolgár csatlakozott vagy próbált meg csatlakozni a
szíriai polgárháborúhoz, a szakértők szerint pedig az IÁ-nak
is legalább tucatnyi amerikai harcosa lehet.
Bár
az Iszlám Állam az iraki al-Kaidától eredezteti magát, a két
szervezet között idén kenyértörésre került sor, miután a
globális terrorhálózat részéről számos bírálat érte az IÁ-t
szíriai taktikája és a civilek tömeges mészárlása miatt. Az
Abu Bakr al-Baghdadi vezette szervezet azóta elképesztő
gyorsasággal tett szert pénzre és fegyverekre, toborzott
harcosokat és foglalt el nagy kiterjedésű területeket, amelyeken
júliusban "iszlám kalifátus" létrehozását jelentették
be.
"A
történtek jól mutatják, mennyire előnyös egy terrorszervezet
számára, ha évek óta a terepen harcolhat, mint az Iszlám Állam
Irakban és Szíriában. Hadmozdulataik igazán rendkívüliek más
csoportoknak, például az al-Kaida jemeni vagy mali
fiókszervezeteinek a műveleteihez képest" - mondta Daniel
Benjamin, a Dartmouth Egyetem professzora.
Forrás:
MTI Kattintson
ide...
Egy
új állam a Közel-Keleten: Kikiáltották az Iszlám Államot
Nagyon
úgy tűnik, hogy az Iszlám Állam Irakban és Levantéban (ISIL)
nevű terrorszervezet elérte az egyik legfőbb célját: a szíriai
és az iraki területek elfoglalásával immáron semmi akadályát
nem látják annak, hogy kikiáltsák az önálló államukat, vagyis
egy iszlám kalifátust. Azonban a terrorista szervezet nem elégedett
meg ennyivel, mivel a "nagy álmuk" megszerezni a hatalmat
minden olyan terület felett, amely egykoron a muszlimok fennhatósága
alá tartozott.
"Az
Iszlám Állam Shúrája (Tanácsa) a vasárnapi ülésén úgy
határozott, hogy bejelenti egy iszlám kalifátus létrehozását és
kalifát nevez ki az iszlám állam élére. A muszlimok kalifájának
al-Bagdadi dzsihadista sejk lett kinevezve" - jelentette be Abu
Mohamed al-Adnani, az ISIL szóvivője. Szerinte nem sokkal később
Abu Bakr al-Bagdadi, a terrorcsoport vezetője elfogadta a
kinevezést.
A
szóvivő "minden muzulmán álmának" és "minden
dzsihadista óhajának" nevezte a kalifátus létrejöttét. Sőt
ezentúl elhagyják az Iraki és Levantei részt a nevükben, s
Iszlám Állam lesz a terrorcsoport hivatalos neve, ami a helyi
vezetés szavaival élve "új fejezetet nyit a globális dzsihád
történetében." A helyi beszámolók szerint a szíriai
Rakkában, amely 2014 óta a terrorcsoport egyik fellegvára,
hatalmas konvoj érkezett, tele dzsihadistákkal, akik azonnal
megünnepelték az új állam létrejöttét. "Voltak olyanok is
akik, teve- és lóháton vonultak be a városba. Mást nem hallani
tegnap éjjel óta, mint fegyverropogást"- jelentette az egyik
helyi lakos.
Azonban
az elemzők szerint az iraki és a szíriai területek elfoglalása
csupán a szűkebb értelmezését jelenti annak, amit az ISIL
szeretne elérni. Földközi-tenger keleti része és az Eufrátesz,
valamint a török határ és az Arab-félsziget között létrejövő
iszlám állam csak az első lépés lenne a nagy tervükben: a végső
cél, hogy az összes iszlám államra szeretnék kiterjeszteni a
befolyásukat. Itt nemcsak a mai muszlim államokra kell gondolni,
hanem bizony minden olyan országra, ahol valaha is a félholdas
zászló lobogott. Tehát Andalúzia, Balkán (igen még Magyarország
is), fél Afrika, és India megszerzése is a terrorcsoport tervei
között szerepel.
Ez
pedig teljesen új megvilágításba helyezi a terrorizmust nemcsak a
régióban, hanem Európában is. A nyugat-európai hírszerzések
már régóta figyelmeztették a kormányokat, hogy a szíriai
polgárháborúból visszatérő, egykoron a terroristák és
iszlamisták oldalán harcoló európai állampolgárok, komoly
biztonságpolitikai kockázatot jelentenek. Elsősorban azért, mert
merényleteket követnének el ezekben az országokban, ami nem
egyszer előfordult, lásd a brüsszeli lövöldözés, vagy az
utolsó pillanatban meghiúsított robbantást a Riviérán. Csakhogy
most sokkal rosszabb a helyzet, mivel eddig nem volt konkrét céljuk
a merényletekkel, csupán zavarkeltés és a félelem. Ám most egy
önálló állam létrehozásával már az európai szélsőséges
iszlamistáknak és terroristák is új "feladatot kaptak":
létrehozni az európai kalifátust és harcolni annak
létrejöttéért...
Forrás:
keletport.hu
OROSZ-AMERIKAI HARC AZ EURÓPAI UNIÓÉRT
Úgy
tűnik, hogy jelenleg az EU egyszerre sebezhető és kívánatos
gazdasági-geopolitikai partnernek számít.
Oroszország nyílt javaslatot tett az Unió felé, hogy az Egyesült Államokat (és a Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerséghez (TTIP) történő csatlakozás lehetőségét) faképnél hagyva inkább az Eurázsiai Gazdasági Unióhoz csatlakozzon.
Oroszország nyílt javaslatot tett az Unió felé, hogy az Egyesült Államokat (és a Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerséghez (TTIP) történő csatlakozás lehetőségét) faképnél hagyva inkább az Eurázsiai Gazdasági Unióhoz csatlakozzon.
Az
ellene bevezetett nyugati szankciók eredményeként Oroszország
betiltotta a nyugati élelmiszerek behozatalát. Oroszország
következetesen ellenállt a génmódosított élelmiszereknek és
tovább szigorított a vonatkozó szabályozáson. Ebből a
szempontból tehát kívánatosabb piacot képvisel az EU (bizonyos
rétegei) számára. Az EU egyelőre szabadságot biztosít
állampolgárainak a GMO-k tekintetében, ugyanakkor erős a
kísértés, hogy ezt a szabadságot átruházza
a biotechnológiai érdekek számára.
Amennyiben az EU az Egyesült Államokat választja, a lépés
egyenlő lesz a génmódosított élelmiszerek behozatalának
engedélyezésével. Az EU egyelőre nem tudja eldönteni melyik lóra
tegyen.
Oroszország
kezében több erős lap is van. Ezek között nyilván a legerősebb,
ha tükröt tartva az EU elé, megmutatja milyen gyengén állnak az
Unió országai gazdaságilag, a másik azonban az amerikai
élelmiszerek gyengeségében rejlik, ami még a genetikailag nem
módosított termékekre is igaz.
Oroszország megdöbbentő javaslattal állt elő az EU és közte fennálló feszültség enyhítésére: az EU adja fel az Egyesült Államokkal kötendő kereskedelmi egyezmény terveit és inkább az újonnan létrejött Eurázsiai Gazdasági Unióhoz csatlakozzon. Elvégre a szomszédjaival kötendő szabadkereskedelmi egyezménynek több értelme van, mint bármilyen megállapodásnak az Egyesült Államokkal.
Vlagyimir
Csizsov, Oroszország EU nagykövete pedig a következőket
nyilatkozta az EU
Observer számára:
„Az gondolják, hogy bölcs döntés ilyen komoly politikai energiát fektetni az Egyesült Államok és az EU közötti szabadkereskedelmi megállapodásba, amikor egy sokkal kézenfekvőbb partnert találnak épp a szomszédban? Mi legalább nem kezeljük klórral a csirkéinket.”
Christian
Schmidt,
német mezőgazdasági miniszter pedig a TTIP megállapodással
kapcsolatban azt mondta, hogy „nem
tudunk minden kolbászra külön vigyázni”.
A jelek szerint ő sem tartja előnyösnek az EU-USA megállapodást.
A génmódosított élelmiszerek komoly szerepet kaptak a
tárgyalásokban és érdekes módon az Egyesült Államok vezetői
első alkalommal vették komolyan fontolóra, hogy feltüntessék a
génmódosított összetevőket az amerikai termékeken. Ebből is
látszik, hogy a fogyasztók igényei nem sokat nyomnak a latban. Az
átláthatóság kizárólag geopolitikai érdekből jöhet szóba.
Egyre
több ország vonakodik megállapodást kötni, illetve a meglévő
megállapodásokat fenntartani az Egyesült Államokkal. Az üzleti
érdekek védelmében az USA semmilyen követeléstől nem riad
vissza és az adott ország lakosságának egészsége egy cseppet
sem érdekli. Egyre többen jönnek rá, hogy a megállapodások a
biotechnológiai óriások érdekeit védik,
köztükGuatemala, Brazília és Kína.
A
jelen cikk terjedelme nem teszi lehetővé a teljes geopolitikai és
világgazdasági kép felvázolását, azt azonban tudnunk kell, hogy
a globális sakktáblán végbemenő gyors lépések tekintetében
egy nemzet élelmiszerellátása soha nem választható szét az
összképtől.
Kútba eshet az EU-USA szabad-kereskedelmi megállapodás
A
korábbi kijelentések és ambíciók ellenére fennáll a veszélye
annak, hogy minden idők legjelentősebb gazdasági megállapodása,
az Európai Unió és az Egyesült Államok között kötendő
szabad-kereskedelmi és befektetési egyezmény meghiúsul -
figyelmeztet a Financial Times brit gazdasági, politikai napilap
pénteki számának adott interjúban Karel De Gucht, az Európai
Bizottság kereskedelmi ügyekért felelős tagja.
A
belga politikus úgy véli: ha Berlin vagy Washington nem mutat kellő
politikai akaratot, akkor nagyon kevés az esély rá, hogy jövőre
le lehessen zárni a tárgyalásokat, anélkül pedig a beinduló
amerikai elnökválasztási kampány miatt az egyeztetések
határozatlan időre leállhatnak.
Sokan
a Kanadával kötendő, már szinte teljesen kész megállapodást
tekintik példának a Washingtonnal kötendő megállapodáshoz, ám
De Gucht álláspontja az, hogy abban olyan előírások is vannak,
amelyekről az amerikaiak biztosan hallani sem akarnak, mint például
az energiaimport vagy a közbeszerzések megnyitása.
"Szerintem
kicsit aggasztja őket, hogy Kanadával milyen messzire sikerült
eljutni" - fogalmaz Karel De Gucht, aki arra is kitér, hogy
számtalanszor mondta már: nem összeegyeztethető egy
szabad-kereskedelmi egyezménnyel, hogy Washington amerikai termékek
vásárlását ösztönzi. "Ez színtiszta protekcionizmus"
- húzza alá a kereskedelmi biztos.
Az
uniós zsargonban TTIP-nek nevezett egyezményt, amely a
transzatlanti kereskedelmi és befektetési partnerség angol
betűszóval, a lehallgatási, hírszerzési botrány is veszélybe
sodorta, mert megrendítette a közbizalmat, és emiatt ismét
felerősödtek olyan kérdések, amelyek az egyezményt is érintik,
mint például, hogy az óceán két oldalán homlokegyenest
ellentétes nézetek uralkodnak egészségügyi és biztonsági
szabványokkal kapcsolatban.
"Az
amerikaiak nem is tudják, ez milyen hatalmas negatív hatásokkal
járt. Ez sárba tiporta a megbecsülésüket, és észre sem veszik"
- közölte a Financial Timesszal Karel De Gucht.
Forrás:
MTI
TTIP:
Egymillió civil beszólt az USA-nak és az EU-nak
Sikerült
összegyűjtenie egymillió aláírást annak a civil szervezetnek,
amely ellenzi az EU és az USA közötti szabadkereskedelmi egyezmény
megkötését. A csata az Európai Parlament előtt folytatódhat.
Az
Egyesült Államok és az Európai Unió szabadkereskedelmi
megállapodása ellen kampányoló aktivisták azt állítják, hogy
sikerült összegyűjteniük egymillió ember támogató aláírását
- jelentette a BBC. A petíció, amelyet a vele egyetértők elláttak
szignójukkal azt követeli, hogy állítsák le a Transatlantic
Trade and Investment Partnership (TTIP) tárgyalásokat.
A
BBC megjegyzi, hogy a bejelentés idején a petícióval foglalkozó
internetes oldalon valamivel kevesebb aláírás szerepelt
egymilliónál, ám a szervezők azt állítják, hogy birtokukban
van a szükség mennyiség az "álomhatár" átlépéséhez.
A
megállapodás ellenzői nem akarják, hogy létrejöjjön egy olyan
egyezmény, amelyet az EU és Kanada kötött korábban. Az
aláírásgyűjtést kezdeményező civilek úgy vélik, hogy a
szabad kereskedelem bizonyos részletei szembe mennek a demokráciával
és a jog uralmának elvével. Emellett kifogásolják azt is, hogy
az általános deregulációról folyó tárgyalások
átláthatatlanok.
Túl
multibarát
A
egyezmény ellenzőinek egyik legfőbb kifogása, hogy az bizonyos
feltételek teljesülése esetén utat nyit az előtt, hogy a
befektetők bepereljék a kormányokat, ha úgy látják, hogy azok
intézkedései kárt okoztak nekik. Ez az Investor State Dispute
Settlement intézménye, amely számos kétoldalú kereskedelmi és
befektetési megállapodás része. A Friends of the Earth
nyilvánosságra hozott egy jelentést, amely ennek a szabálynak az
anyagi következményeiről szól.
A
kormányok és a cégek vitái nem mindig nyilvánosak - állapítja
meg a dokumentum, amely 1994-ig visszamenően vizsgálja az ügyeket.
A külföldi befektetők közel 30 milliárd euró ellentételezést
követeltek 20 államban, és bár viták eredményei hézagosan
ismertek, az biztos, hogy a cégeknek sikerült legalább 3,5
milliárd eurót kipasszírozniuk az államokból.
Maradunk,
akik vagyunk
Nagy-Britanniában
attól is tartanak a TTIP ellenzői, hogy megdrágítja a nemzeti
egészségügyi szolgáltatást, mert szinte lehetetlenné teszi a
nagy egészségügyi szervezetekkel kötött szerződések
felbontását vagy módosítását. A petíció emellett felsorol
további számos területet a foglalkoztatás, a szociális
ellátások, a környezetvédelem, a személyiségi és fogyasztói
jogok területén, amelyek sérülnének a TTIP miatt.
Az
Európai Bizottság azon az állásponton van, hogy a transzatlanti
megállapodás érdekében nem kell feladni a magas európai jogi,
szociális, fogyasztóvédelmi standardokat. A befektetők jogi
védelmét fontosnak tarják a tőkeáramlás biztosítása érdekében
- az ezzel kapcsolatos szabályozás eddig jól működött. A
tárgyalások ugyanakkor lehetőséget kínálnak a szabályozás
javítására.
A
petícióval kapcsolatban meghallgatást tarthatnak az Európai
Parlamentben. Az Európai Bizottságnak erre tételes, indoklással
ellátott hivatalos álláspontot kellene készítenie arról, hogy a
kezdeményezés mely részeit utasítja el, illetve támogatja.
Forrás:
napi.hu / bbc.com Kattintson
ide...
Tiltakoznak az uniós-amerikai szabad-kereskedelmi egyezmény ellen
Az
Európai Unió és az Egyesült Államok közötti
szabad-kereskedelmi tárgyalások ellen tiltakozott a Magyar
Természetvédők Szövetsége szerdán Budapesten, a Parlament előtt
- közölte a szövetség az MTI-vel.
A
közlemény szerint a szövetség felállított egy felfújható
trójai falovat, amellyel azt akarták szimbolizálni, hogy az
Európai Unió és az Egyesült Államok között készülő
egyezmény számos rejtett veszélyt, kockázatot jelent
élelmiszer-biztonsági és környezetvédelmi szempontból.
A
szövetség felhívta a figyelmet arra, hogy az egyezmény hatására
a multinacionális cégek választott bíróság előtt beperelhetik
a kormányukat, ha olyan szabályokat vezet be, amellyel
veszélyeztetve látják profitérdeküket.
A
megállapodással növekedhet a génmódosított növények
felhasználása Európában, így Magyarország
génmódosítás-mentessége is veszélybe kerülhet - közölték.
A
környezetvédők szerint a magyar kormánynak határozottan kellene
képviselnie a nemzeti érdekeket, szemben a multinacionális
vállalatokkal, ezért levelet írtak Szijjártó Péter külgazdasági
és külügyminiszternek.
A
közlemény szerint a tervezett megállapodás veszélybe sodor
minden olyan vívmányt, amelyeket az elmúlt évtizedekben a
környezetvédelem és az élelmiszer-biztonság terén az ország
elért.
A
közlemény idézi Farkas István Tamást, szövetség ügyvezető
elnökét, aki kiemelte: a magyar kormánytól azt várják, hogy
védje meg a nemzeti szuverenitást és az alaptörvényben rögzített
környezeti jogokat a multinacionális vállalatokkal, és ha kell,
az Európai Bizottsággal szemben is.
Forrás:
MTI
Természetvédők ellenzik az EU-USA szabad-kereskedelmi megállapodást
Természetvédő
szervezetek ellenzik az Európai Unió és az Egyesült Államok
között tervezett szabad-kereskedelmi megállapodást, mert az
véleményük szerint veszélybe sodorhatja többek között
Magyarország GMO-mentességét - közölte szerdán a Greenpeace, a
Magyar Természetvédők Szövetsége és a Védegylet közös
közleményben az MTI-vel.
A
zöld szervezetek szerint a transzatlanti kereskedelmi és
befektetési partnerségről (TTIP) szóló egyezmény egyik legfőbb
veszélye, hogy fellazítaná az élelmiszerekkel, vegyi anyagokkal
és egyéb környezetvédelemmel kapcsolatos szabályokat.
A
szervezetek azt is elfogadhatatlannak tartják, hogy a
szabad-kereskedelmi tárgyalások részleteiről megítélésük
szerint az alapvető átláthatóságot mellőzve folynak a
tárgyalások, abba a civil szervezeteket, szakszervezeteket nem
vonják be.
A
közlemény szerint a zöld szervezetek képviselői az Országgyűlés
GMO-kerekasztalának szerdai ülésén fejtették ki álláspontjukat
a megállapodás veszélyeiről, és kérik a magyar kormányzatot és
európai parlamenti (EP) képviselőket, hogy határozottan lépjenek
fel az egyezmény jelenlegi formája ellen, és vonják be a civil
szervezeteket a magyar álláspont megalkotásába.
Forrás:
MTI
Oroszország terrorcselekményként büntetné az illegális GMO-használatot
Az
orosz parlamentben egy új törvényjavaslat büntetőjogi eljárás
alá vonná az egészségre és környezetre káros GMO-termékek
gyártóit, - a csütörtökön beadott javaslat súlyos büntetéseket
szabna ki nem csak a gyártóra, de azokra a kormánytisztviselőkre
is, akik nem tudják kontroll alatt tartani a géntechnológiát
alkalmazó vállalatokat.
Különösen
szigorú eljárás alá vonnák azokat a cégeket, melyek részt
vesznek betiltott GMO-technológiák Oroszországba csempészésében,
- az ilyen eseteket a tömeges áldozatokat követelő
terrorcselekményekkel egy kategóriába helyeznék és annak
megfelelő büntetéssel sújtanák.
"Terrorcselekmény
elkövetésekor általában csak néhány ember sérül meg súlyosan.
A GMO használata viszont száz és ezerszámra hozhatja az
áldozatokat. A következmények is jóval súlyosabbak. A büntetést
ennek megfelelően kell szigorítani" - mondta Kirill Cserkasov,
az Állami Duma mezőgazdasági bizottságának tagja. Az orosz
büntetőjog legkevesebb 15 év börtönbüntetést ír elő
terrorcselekmény elkövetése esetén. A legmagasabb kiszabható
büntetés a tényleges életfogytiglan.
Oroszország
a WTO-ba belépéskor engedélyezte egyes genetikailag módosított
növényfajták használatát. Idén áprilisban azonban a
Medvegyev-kormány bejelentette, hogy átmenetileg felfüggesztik az
összes génmódosított növény termesztését az ország területén
és beszüntetik a GMO takarmányok importját, mivel nincs lehetőség
annak ellenőrzésére, hogy hosszú távon károsak-e az egészségre.
Az egyes génmódosított fajtákról valós hatástanulmányokat
készíteni csak évtizedek alatt lehetne, amihez a megfelelő
elszigetelt környezetet is biztosítani kell, mivel hatásuk a
táplálékláncba bekerülve is csak hosszú távon mutatkozik meg.
Forrás:
hidfo.net Kattintson
ide...
Kapcsolódó
blog bejegyzésünk:
Orosz
valóságshow: GMO kísérlet élőben Kattintson
ide...
Ez
a jó válasz a terrorista lépésükre!!!!!
Egymilliós minimálbér bevezetéséről szavaznak a svájciak
A
magyar olvasó számára hihetetlenül magas minimálbér
bevezetéséről szavaznak a hét végén a svájciak. Emellett szó
van az állampolgári jogon járó bér bevezetéséről is - ezt
mindenki megkapná, függetlenül attól, hogy van-e munkája vagy
nincs.
A
svájciak vasárnap döntenek arról, hogy bevezessék az országban
az egységes minimálbért - ha az igenek győznek, a világ
legmagasabb ilyen juttatását kell majd kifizetniük a munkaadóknak.
A szavazóknak arról kell állást foglalniuk, hogy a minimális
órabér 22 svájci frank (5500 forint), a minimális havi kereset
pedig 4000 frank (egymillió forint) legyen-e. Ezzel leelőznék az
olyan magas minimálbért kínáló országokat, mint az USA, ahol
7,25 dollár (1620 forint), illetve Nagy-Britannia, ahol 6,31 font
(2370 forint) a minimális órabér.
A
referendumot az SGB, az ország legnagyobb szakszervezete
kezdeményezte, miután úgy ítélte meg, hogy az ország
legszegényebb polgárait alulfizetik. A kérdésről azért lehet
szavazni, mert az alkotmány szerint az ország közvetlen
döntéshozatali rendszerében meg lehet kérdezni az embereket
gazdasági, szociális és politikai érdekeiket érintő ügyekről.
Szokásos
ellenérvek
Számos
szektorban, mint például az építőiparban vagy a vendéglátás
régóta van minimálbér, amelyről az ágazati béralkuk keretében
egyeznek meg a munkaadók és a munkavállalók - idézi a CNBC
Kristina Schüpbachot, az SGB kampánystábjának tagját. Ez megvédi
az érintetteket attól, hogy alulfizessék őket, ám a svájci
munkavállalók többségének nincs ilyen szerencséje - világított
rá a referendum kezdeményezésének okára.
A
bírálók az ismert érvekkel utasítják el a minimálbér
bevezetését. Lefaraghatja a vállalatok profitját, csökkentheti a
felvett munkavállalók számát, azaz növelheti a munkanélküliséget
és a költségek felpumpálásával emelheti a termékek és a
szolgáltatások árát. A kisebb cégek akár csődbe is mehetnek a
bérterhek megugrása miatt, főként a kiskereskedelemben, az
élelmezésben, az agráriumban és a lakásfenntartásban - mondta
korábban Johann Schneider-Ammann gazdasági miniszter.
Semmi
gond
Schüpbach
azzal válaszol erre, hogy a vendéglátás annak ellenére bővült,
hogy nőtt a szektorban foglalkoztatottak száma és bére is.
Emellett azokra a nemzetközi tapasztalatokra hivatkozik, amelyek
szerint a minimálbér bevezetése nem járt a gyakran hangoztatott
következményekkel. Az igazság az, hogy országról országra más
hatással járt ez az intézkedés - emlékeztet a CNBC.
Nagy-Britanniában, ahol 1999-ben vezették be a minimálbért, sokan
várták a munkanélküliség növekedését, ám ez nem következett
be - mondja Jonathan Wadsworth egyetemi professzor.
Az
Atlanti-óceán túlpartján már vegyesebb a kép. Meglehetősen
éles vita folyik arról, hogy a minimálbér káros hatással van-e
a gazdaságra vagy sem. Svájcban azért állapítanák meg igen
magasan a legkisebb fizetést, mert a bérek amúgy is magasak,
akárcsak a megélhetési költségek - mondja David Lea, a Controll
Risk tanácsadó cég elemzője.
Svájc
az elmúlt években jó párszor a médiai érdeklődésének
középpontjába került népszavazásaival. Az úgynevezett 1:12-es
szabályról szóló referendum, amely a legalacsonyabb bérek
12-szeresében maximálta volna a legmagasabbakat, elbukott. A
Novartis gyógyszergyár vezérigazgatójának 72 millió frankos
végkielégítéséről szóló hír nyomán kiírt népszavazás
azonban megtiltotta a cégeknek, hogy azért fizessenek
menedzsereiknek, hogy ne menjenek el dolgozni más vállalatokhoz.
Napirenden
van az állampolgári bér ügye, amelynek fizetése nem kötődne
munkavállaláshoz. Ennek összege 2500 frank (627 ezer forint)
lenne.
Forrás:
napi.hu
Az
eurózóna egyre több állama viszi haza külföldön tárolt
aranyait
Németország és Hollandia után Belgium és Ausztria is megvizsgálja, hogyan vihetné haza Londonból aranyrúdjait, ugyanis egyre több ország szeretné tisztázni, megvan-e még a külföldön tárolt aranya - mondta Juhász Gergely, az árupiaci befektetésekkel foglalkozó Conclude Befektetési Zrt. vezérigazgatója az MTI-nek.
Németország és Hollandia után Belgium és Ausztria is megvizsgálja, hogyan vihetné haza Londonból aranyrúdjait, ugyanis egyre több ország szeretné tisztázni, megvan-e még a külföldön tárolt aranya - mondta Juhász Gergely, az árupiaci befektetésekkel foglalkozó Conclude Befektetési Zrt. vezérigazgatója az MTI-nek.
Elmondta:
nagy port vert fel, amikor a német Bundesbank 2012-ben bejelentette,
hogy - engedve az eurózóna válsága miatti belpolitikai nyomásnak
- a New York-i Federal Reserve-nél lévő 1528 tonnás készleteiből
300 tonnát 2020-ig hazaszállíttat, ez a mennyiség a teljes német
tartalék közel felére rúg. Németország a francia jegybankban, a
Banque de France párizsi trezorjaiban tárolt összesen 374 tonna
aranyát is haza akarja vitetni.
2013
júniusában aztán Németország úgy döntött, mégsem nyúl a New
York-ban tárolt aranykészletei egy részéhez, ám visszakozásával
a Merkel-kormány csak erősítette azokat a pletykákat, miszerint
talán nincs meg hiánytalanul a németek aranya - hívta fel a
figyelmet Juhász Gergely.
A
New York-i, londoni trezorokban lévő aranyak meglétével
kapcsolatos bizonytalanságot erősíti, hogy bár a holland központi
bank kormányzója 2012-ben még azt mondta, nincs tervben aranyaik
hazahozatala, azok New York-ban biztonságban vannak, néhány hete a
holland jegybank mégis repatriálta az ott tárolt 122,5 tonnányi
sárga nemesfémét.
Karácsony
előtt két héttel pedig előbb Belgium, majd Ausztria jelentette
be, hogy fontolgatja külföldön tartott aranyai hazahozatalát.
Belgium még a '90-es években 1000 tonna aranyat adott el, hogy
csökkentse adósságát. A ma 227 tonnára rúgó belga
aranytartalékok legnagyobb része az Egyesült Királyságban van,
kisebb részét Kanadában és Bázelben, a Nemzetközi Fizetések
Bankjában őrzik.
Az
osztrákok 2014 májusában tették közzé, auditorokat küldenek
Londonba, hogy megbizonyosodjanak arról, hiánytalanul megvannak-e a
Bank of Englandre bízott aranyaik, s az osztrák Trend magazin
szerint erre a revízióra hamarosan sor kerül. Az osztrák
jegybank, az Oesterreichische Nationalbank (OeNB) könyvvizsgálói
szerint ugyanis kockázatot jelent, hogy az osztrák aranytartalékok
a londoni központi banknál koncentrálódnak, emiatt javasolták az
OeNB-nek, hogy azt több "tároló" között terítse szét.
Ausztria aranytartaléka 280 tonna, melynek csak kis része, 17
százaléka van Bécsben, 80 százaléka Londonban, 3 százaléka
Svájcban található.
Magyarország
adósságcsökkentési szándékkal a rendszerváltáskor még 65
tonnás aranytartalékát a kilencvenes évek közepén 3 tonnára
építette le, ami azóta is ezen a szinten áll.
Forrás:
MTI
KI ÁLL AZ OLAJHÁBORÚ HÁTTERÉBEN?
Kinek
a számlájára írható az olajpiaci árzuhanás? A szaúdiak
voltak? Netán az Egyesült Államok? A kettő együtt Oroszország
ellen? Vajon folytatódik az olajár szabadesése 2015-ben?
Az
alábbiakban látni fogjuk, hogy egyes elemzők szerint az olaj ára
akár a hordónkénti 20 dollárt is elérheti, ami több millió
munkahely megszűnését és sok milliárd dollár veszteséget
jelentene az Egyesült Államokban, nem beszélve a sok ezermilliárd
dollár „értékű” derivatíváról, ami az energiaiparhoz
köthető.
A
globális pénzrendszer már eleve nagyon sebezhető állapotban van,
az olaj árának szándékos bedöntése pedig a lehető legjobb
módszer egy komoly defláció elindítására. Akárki is áll a
háttérben, a tűzzel játszik.
Az
áresés kezdetétől fogva a legtöbben a szaúdiakra mutogatnak.
Kétségtelen, hogy a szaúdi uralkodóház nem egyszer manipulálta
már az olaj árát, hogy bizonyos geopolitikai célokat
elérjen. Andrew
Tops a
következőket írta erről:
Nem szükséges túl messzire tekinteni, hogy példát találjunk az olaj árának manipulálására a világ legnagyobb olajexportőrének számító szaúdi kormány által, bizonyos külpolitikai célok elérése érdekében. 1973-ban Anwar Sadat egyiptomi elnök rávette Fejszál szaúdi királyt, hogy csökkentse az olajtermelést és emelje meg az árakat, sőt, vezessen be olajkiviteli embargót, hogy ezáltal megbüntesse az Egyesült Államokat, amiért az Izraelt támogatta az arab államokkal szemben. A taktika működött. Az „olajsokk” hatására az árak megnégyszereződtek.
1986-ban a történet megismétlődött, amikor a Szaúdi-Arábia által vezetett OPEC hagyta, hogy az olaj ára meredek esésnek induljon, majd 1990-ben is, amikor a zuhanó olajárakkal Oroszországot próbálták legyőzni, mert az veszélyt jelentett olajpiaci pozíciójuk számára. 1998-ban tervük sikerrel járt. Amikor az olaj hordónkénti ára 25-ről 12 dollárra esett, Oroszország kénytelen volt államcsődöt jelenteni.
A szaúdiak és más OPEC tagállamok természetesen a fentiek fordítottját is bevetették már, amikor a termelés visszafogásával mesterségesen magasan tartották az árakat. 2008-ban az olaj hordónkénti ára elérte a 147 dollárt, a szaúdiak és társaik pedig úsztak a petrodollárokban.
Visszatérve a jelenhez, az OPEC tagoknak komoly érdeke fűződik a drágább olajat termelő versenytársak kiiktatásához. Ilyen versenytárs például a palaolaj termelő Egyesült Államok, amelyet érzékenyen érintenek a jelenlegi alacsony árak. Szaúdi-Arábia már az olaj árának esése előtt kedvezményes áron adott el olajat Kínának, amikor pedig az OPEC november 27-én megtagadta, hogy visszafogja a termelést, egyértelművé vált, hogy az Egyesült Államokat akarják büntetni az árháborúval.
Amennyiben
Szaúdi-Arábia stabilizálni akarná az olaj árát, nem kellene
egyebet tennie, mint bejelenteni a termelés lassítását. Az a
tény, hogy ezt nem tették meg, már önmagában is nagyon árulkodó.
Az
Egyesült Államok meggyengítése mellett sokan úgy gondolják,
hogy Szaúdi-Arábia Iránt is szét akarja zúzni. A Daily
Mail a
következőket írta:
Mindenek felett azonban Szaúdi-Arábia és öbölbeli szövetségesei elsőszámú regionális ellenségüknek tekintik Iránt, mind vallási mind pedig politikai szempontból.
Tisztában vannak azzal, hogy a síita muzulmán szekta által dominált ország támogatja az Arab-félszigeten élő, neheztelő és dühös, több mint egymillió főt számláló, szintén síita szegényebb osztályt, amelyik csupán egy szikrára vár a szaúdi rezsim elleni lázadáshoz.
A többségében szunnita szaúdiaknak az sem tetszik, hogy Irán támogatja Assad kormányát Szíriában. Azzal is tisztában vannak, hogy a korrupcióval átitatott és szankciókkal sújtott iráni gazdaság számára létkérdés, hogy az olaj ára ismét emelkedésnek induljon. Éppen ezért eszük ágában sincs ezt elősegíteni.
A helyzet az, hogy Szaúdi-Arábia helyzete továbbra is erős, mivel számukra az olaj kitermelés olcsó, tartalékaik pedig bőségesek. Akár három évig is képesek lehetnek megbirkózni az alacsony olajárakkal.
Mások
meg vannak győződve arról, hogy Szaúdi-Arábia és az Egyesült
Államok fogott össze Oroszország ellen. Nicolas
Maduro venezuelai
elnök például a következőket mondta egy üzleti fórumon:
„Tudták, hogy olajháború folyik? Ennek a háborúnak a célja pedig Oroszország elpusztítása.
Egy stratégiailag megtervezett háborúról van szó… ami Venezuelát is célozza, hogy leverje forradalmunkat és gazdasági válságot indítson,” mondta az elnök azzal vádolva az Egyesült Államokat, hogy el akarja árasztani a piacot palaolajjal.
A
zuhanó olajárak sokak szerint Venezuelát és Oroszországot
érintik a legkeményebben.A jelek szerint Vlagyimir
Putyin is
hasonlóképpen látja a helyzetet:
„Mindannyian látjuk az olajárak csökkenését. Sokat hallani arról, hogy ezt mi okozza. Lehetséges, hogy az USA és Szaúdi-Arábia közötti megállapodásról van szó, hogy ezzel megbüntessék Iránt és befolyásolják Oroszország és Venezuela gazdaságait? Igen, lehet.”
Afelől
nincs kétség, hogy Barack Obama szeretné megbüntetni
Oroszországot az ukrán helyzet miatt, az olajárak manipulálása
pedig jó módszernek tűnik ehhez, és amennyiben az amerikai
palaolaj iparág is elszenved néhány találatot a csatában, az
Obama kormányon belüli radikális környezetvédők biztos nem
fognak tiltakozni.
Egyesek
szerint azonban az olajárakkal kapcsolatos helyzet ennél sokkal
összetettebb.
Marin
Katusa szerint
például egy három pólusú harcról van szó az OPEC, Oroszország
és az Egyesült Államok között:
„Háromirányú háborúról van szó az OPEC, Oroszország és az Egyesült Államok között,” mondja Marin Katusa, a Casey Research vezető energiaügyi befektetési stratégája.
Katusa szerint az olajtermelés nem fog tovább lassulni 2015-ben.
„Tudjuk, hogy az OPEC nem fogja csökkenteni a termelést. Növelni fogják. Oroszország minden eddiginél magasabb szintre emelte a termelést.”
Azzal, hogy az OPEC és Oroszország nem hajlandó osztozni piaci részesedésén vajon hogyan teljesít majd a palaolaj iparág?
„A papaolaj termelők sokoldalúsága és ellenálló képessége sok embert meglep majd. Nem hiszem, hogy az ágazat egyik napról a másikra összeomolhat,” mondja Katusa.
A
mögöttes okoktól függetlenül úgy tűnik, hogy az olajháborúnak
egyhamar nem lesz vége, ez pedig további árcsökkenést jelent.
Darin
Newsom,
a Telvent DTN elemzője szerint ez akár 30 dollár körüli
hordónkénti árat is jelenthet. Mások ennél is pesszimistábbak.
Jeremi Warner, aki korábban pontosan előre jelezte, hogy az olaj
hordónkénti ára 80 dollárra eshet 2014-ben, a Sydney Morning
Heraldban 20 dolláros árakról beszélt:
A legtöbb gazdasági rovatvezetőnek megalázó visszatekinteni előző évi jóslataira. Esetemben erről nem beszélhetünk, mert legfontosabb előrejelzésem, miszerint az olaj hordónkénti ára 80 dollárra süllyed, igencsak pontos volt, ráadásul az okok meghatározása is telitalálat volt.
Azt hiszem idén is maradhatunk ennél az előrejelzésnél. A válság előtti „normális”, mondjuk 100 dollár feletti értékekhez történő visszatérés helyett, amire sok kereskedő számít, úgy gondolom, hogy az olaj ára még jó ideig alacsony marad és akár a 20 dollárt is elérheti, mielőtt ismét emelkedésnek indulna.
Vannak,
akik még ennél is borúlátóbbak. Abigail
Doolittle például
a legkedvezőtlenebb forgatókönyv esetén 14 dolláros hordónkénti
árat is el tud képzelni.
A
helyzet azonban, hogy az Egyesült Államok gazdasága a
legborúlátóbb forgatókönyvek megvalósulása nélkül is könnyen
összeomolhat, nem beszélve Venezueláról, ahol több milliárd
dollár értékű adósság visszafizetése válik majd esedékessé
ősszel.
Szaúd-Arábia az USA-val szövetkezve felégeti saját tartalékait
A
brit The Telegraph újság szerint az olaj árának további
csökkenése a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének
legbefolyásosabb tagján csapódhat le. "Szaúd-Arábia az
olajárak csökkentésével próbál győzedelmeskedni a piacon.
Azonban, ezzel a piaci dominanciáért folytatott harc egy újabb
szakaszba lép, amelyben az ország már önmagát veszélyezteti."
Szaúd-Arábia
hatalmas olajtartalékokkal rendelkezik és azon országok közé
tartozik, ahol az előállítási költségek a legalacsonyabbak. A
publikáció szerint Szaúd-Arábia próbál megszabadulni főbb
riválisaitól, azaz Oroszország és az Egyesült Államok
nagyarányú piaci jelenlététől. Ez a stratégia azonban
Szaúd-Arábiát is veszélyezteti: a magas olajárak idején az
ország jelentős valutatartalékot halmozott fel (több mint 750
milliárd dollárt), ami hamarosan megfogyatkozik, ha szinten akarják
tartani az olajárakat. A cikk szerint az olajárak 60 dollár alá
esése gyakorlatilag felégeti a szaúdi tartalékokat, miközben az
a helyzet is előállhat, hogy a megújuló energiák iránti
kereslet növekedése már soha nem is engedi visszakúszni az olaj
árát a korábbi szintre, ami lehetetlenné teszi, hogy Szaúd-Arábia
korábbi pozícióját megőrizze.
Ez
ugyan nem egy valószínű forgatókönyv, tekintve, hogy az olaj
árát láthatóan nem tisztán fundamentális tényezők, hanem a
politikai akarat határozza meg. Márciusban Barack Obama amerikai
elnök a szaúdi uralkodóhoz fordult, hogy segítsen az olaj árának
leütésében, hogy az orosz állami költségvetést így
megfoszthassák az olajból származó bevételek egy részétől. Az
akkor "kiszivárgott" információk alapján ez az ajánlat
elutasítást talált. Hónapokkal később azonban megkezdődött az
olaj árának látványos zuhanása.
A
napokban egy finn közgazdász bejelentette, hogy az amerikai kormány
feltehetően dezinformációk alapján hozott döntést az olaj
árának csökkentéséről és az Oroszország ellen hozott
szankciókról, és a gyakorlatban a(z amerikai) kormánynak nincs
valós képe az orosz gazdaság helyzetéről. A szaúdi tartalékok
felégetése azonban más szempontból is jól jön az amerikaiaknak:
az utóbbi években az Egyesült Államok fokozott hangsúlyt
helyezett arra, hogy közel-keleti "szövetségesei" is
látszatra demokráciák legyenek, a tekintélyelvű kormányokat
sorban megdöntik. Szaúd-Arábiát is fenyegetheti ez a hullám, ha
nem hajtja végre maradéktalanul az amerikaiak követeléseit. A
későbbi destabilizálást pedig megkönnyíti, hogy az ország az
amerikaiakkal Oroszország ellen szövetkezve épp most számolja fel
saját tartalékait.
Forrás:
hidfo.net
Kapcsolódó
blog bejegyzésünk:
Ki
áll az olajháború hátterében? Kattintson
ide...
Közel
a felére esett az olaj ára egy év alatt
Az
északi-tengeri Brent olaj hordónkénti ára 48 százalékkal, az
észak-amerikai WTI olaj hordónkénti ára 46 százalékkal csökkent
2014-ben.
A
nemzetközi olajár csökkenése a kereslet és a kínálat eltérő
alakulása miatt következett be. Az Egyesült Államokban a
palaolaj-kitermelés gazdaságos és megbízható alternatívát
teremtett a külföldi importtal szemben, miközben Kínában a
gazdasági növekedés lassulása miatt csökkent a kereslet.
Kínálati
oldalon kulcsfontosságú volt a Kőolaj-exportáló Országok
Szervezetének (OPEC) novemberi döntése, hogy a tagok nem
csökkentik kőolaj-kitermelésüket. Ezt a hatását decemberben
csak tovább fokozta Szaúd-Arábia olajipari miniszterének
kijelentése, hogy az OPEC akkor sem mérsékelné olajtermelését,
ha a nyersolaj hordónkénti ára 20 dollárra esne. Az OPEC arra
számít, hogy hosszabb távon a nem hagyományos forrásokat
kiaknázó olajtermelők nem fogják bírni a piaci versenyt, mert az
OPEC-országoknak alacsonyabbak a kitermelési költségeik.
Az
OPEC árversenybe kezdett, vállalva, hogy rövidtávon alacsonyak
maradnak az árak, de így megtartja, sőt esetleg növeli is piaci
részesedését. Szerdán a Brent olaj hordónkénti ára 0,57
dollárral, 1 százalékkal csökkent és 57,33 dolláron állt,
utoljára 2009 májusában volt ilyen alacsony. A WTI olaj
hordónkénti ára 1,6 százalékos, 0,85 dolláros napi csökkenés
után 53,27 dollár volt. A Brenthez hasonlóan a 2009-es májusi
árszintet tartotta.
"Nehéz
megmondani, mi fordíthatja meg a piacot" - nyilatkozta David
Wech, a JBC Energy elemzőcég munkatársa a Dow Jones
hírügynökségnek. David Wech szerint a növekvő kereslet és a
visszaeső kínálat előbb-utóbb helyreállítja a piaci
egyensúlyt, de ehhez idő kell, eltarthat 2015 második negyedévéig
is. Addig nagyon valószínű, hogy az árak még tovább csökkennek,
mielőtt emelkednének.
Forrás:
MTI
Digitális
hadviselés - Itt az adócsalás elleni csodafegyver
Óriási
összeget hozott néhány hónap alatt a szlovák adóhivatalnak a
brit BAE Systems áfacsalások lenyomozására szolgáló szoftvere.
Ezt látva Csehország, Lengyelország és Magyarország is erősen
érdeklődik a program iránt.
A
brit BAE Systems vállalatot eddig az Eurofighter vadászbombázókról
és a Bradley harckocsikról ismerhette a közvélemény, ám a cég
legújabb technológiája az ellenséges katonák helyett az
adócsalókat veszi célba - írja a Financial Times (FT). Európa
legnagyobb védelmi ipari vállalata számos kelet-közép-európai
kormánnyal tárgyal NetReveal nevű adóelkerülés elleni
szoftverének értékesítéséről.
Európában
minden évben 170 milliárd euró kárt okoznak azok a bűnözők,
aki az áfa-visszafizetési rendszerrel visszaélve károsítják meg
az uniós országok adófizetőit. Az ez ellen kidolgozott
technológia különösen hasznos lehet a bűnszövetkezetek által
végrehajtott körhintacsalások felderítésére, ugyanis ezek
jellegzetes mintákat mutatnak. A digitális védelem az új front,
amelyen harcba szállunk. Ez ma már realitás - mondta az FT-nek
George Robins, a NetRevealért felelős vezető.
Bejött
a szlovákoknak
A
technológiai és a védelmi rendszerek terén szerzett ismeretek
egyesítése a cég megítélése szerint óriási új üzleti
lehetőségeket kínál. Ennek alátámasztására már
referenciákkal is rendelkeznek - Szlovákiában például óriási
sikerrel vezették be az adócsalások leleplezésére szolgáló
rendszert.
A
pozsonyi adóhivatalnál márciusban telepítették a technológiát,
amely egy hónap alatt annyi pluszbevételt hozott, amennyibe a
megvásárlása került. Az ezt követő hat hónapban 500 millió
euró (157,5 milliárd forint) olyan adót sikerült behajtani,
amelyet csalásellenes szoftver nélkül elloptak volna. Látva a
sikert a prágai, a varsói és a budapesti kormány is megkereste a
BAE-t, hogy tárgyalásokat kezdjen a technológia megvásárlásáról
- tudta meg az FT hivatalos forrásokból.
Digitális
háború
A
NetReveal felhasználói jelenleg főként gazdagabb országok
kormányai. A vevők közt van Nagy-Britannia, Ausztrália és más
európai és észak-amerikai országok. A feltörekvő államok
ugyanakkor relatíve jobb eredménnyel használhatnák a programot,
ugyanis GDP-jükhöz viszonyítva nagyobb károkat szenvednek el az
áfacsalások miatt.
A
fejlesztő cég tapasztalatai szerint minden eddigi ügyfelük rövid
időn belül visszanyerte a NetReveal beszerzésére fordított
összeget. Ennek tükrében nem meglepő, hogy Robins optimista. A
szoftvert jelenleg valamivel több mint 30 államnak adták el, ám
úgy véli, hogy ezt a számot másfél-két éven belül
megduplázhatják.
A
digitális hadviselés eszközeinek fejlesztése egyébként a BAE
mellett a többi nagy védelmi ipari vállalat stratégiájában is
előtérbe került. Az információs biztonság terén nyújtott
kínálatukkal ugyanis részben pótolni tudják a kormányok
csökkenő hagyományos fegyvervásárlásai miatt kieső
bevételeiket.
Virtuális
nyomozó
A
NetReveal összegyűjti és összeveti a cégek egymás közti
pénzátutalásairól, export-import forgalmáról, illetve a
tulajdonosi szerkezetéről rendelkezésre álló információkat, és
ezek alapján térképet készít az üzleti tranzakciókról. Ezzel
felfedi a hatóságok előtt a csalások hálóját, utat nyitva a
beavatkozás előtt.
A
körhintacsalások első lépése, hogy azonos tulajdonosi kör
kezében lévő vállatok árukat exportálnak egyik uniós országból
a másikba. Ez a művelet áfamentes, ám a vevő továbbértékesíti
a terméket szintén az előbbi tulajdonosi csoporthoz tartozó
további vásárlóknak, akik papíron áfát is fizetnek az áru ára
után. Ezt az eladók visszaigényelhetik, a vevőknek pedig be
kellene fizetniük a költségvetésbe, de persze ezt nem teszik meg.
A
folyamat következő lépcsőjében az árut áfástul
továbbexportálják egy harmadik országba. Az eladó ebben az
esetben is jogosult visszaigényelni az áfát, amit meg is tesz, a
vevő pedig természetesen nem fizeti be az összeget az
adóhatóságnak. Végül a cégeket eltüntetik, csődbe döntik,
felszámolják, fantomizálják.
Forrás:
napi.hu
Orosz
kockázatból térségi kockázattá válhat az alacsony olajár
A folyamatosan csökkenő olajárak fő haszonélvezői közé tartoznak a közép- és kelet-európai felzárkózó térség gazdaságai is, de az orosz gazdaságra nehezedő nyomás egy idő után régiós járványkockázattá válhat - vélekedtek pénteki tanulmányukban londoni pénzügyi elemzők.
A folyamatosan csökkenő olajárak fő haszonélvezői közé tartoznak a közép- és kelet-európai felzárkózó térség gazdaságai is, de az orosz gazdaságra nehezedő nyomás egy idő után régiós járványkockázattá válhat - vélekedtek pénteki tanulmányukban londoni pénzügyi elemzők.
A
Royal Bank of Scotland (RBS) londoni befektetési részlegének
feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzőstábja szerint a nagy
kérdés az, hogy a mostani folyamatok - különös tekintettel arra,
hogy az olajárak csökkenése valószínűleg folytatódik - mikor
jutnak el arra az irányváltó pontra, ahonnan a piac az addig
oroszországi kockázatként érzékelt tényezőket regionális
kockázatként fogja kezelni.
E
ponton túl ugyanis megkezdődik a klasszikus tőkemenekítés a
biztonságos eszközökbe, ami a feltörekvő piaci eszközök igen
meredek árfolyam-kilengéseit okozhatja, tekintettel e befektetési
eszközök történelmi mélységekben járó hozamaira, valamint
arra is, hogy ezzel egy időben az amerikai jegybank szerepét
betöltő Federal Reserve monetáris szigorítása is a piac
figyelmének előterébe kerül.
A
kulcsfontosságú változó ebben a képletben értelemszerűen az
olajár. Minél tovább zuhan ugyanis nyersolaj világpiaci ára,
annál közelebb kerül az az inflexiós pont, amelyen túl a piac
által addig Oroszországra korlátozódónak tekintett kockázatok
térségi járványkockázattá válhatnak.
Az
RBS elemzői szerint aligha lehetséges annak precíz meghatározása,
hogy ez a pont milyen olajárszinten van. A ház szerint a jelenlegi
árfolyam-dinamika alapján az valószínűsíthető, hogy a globális
alaptípusnak tekintett Brent olajfajta hordója e hónap végére 60
dollár alá kerül, és 2015 első negyedében 50 dollárra, vagy ez
alá süllyed tovább.
Az
RBS londoni elemzői szerint ebben az esetben megnövekedne annak a
valószínűsége, hogy a Kőolajexportáló Országok Szervezete
(OPEC) rendkívüli tanácskozást hív össze. Ha ez megtörténik,
és az értekezleten az OPEC-kitermelés csökkentéséről döntenek,
az olajárak az akkori szinten elérhetik mélypontjukat.
A
ház szerint a kulcsfontosságú változók közé tartoznak az orosz
devizakészletek is. Minél tovább apad ugyanis a hivatalos
tartalék, annál közelebb kerül az a fázis, amelyben az orosz
kockázat térségi kockázattá válhat a piaci szereplők
megítélése szerint.
Az
RBS elemzői kiemelik, hogy az orosz devizatartalékok az év
elejétől november végéig 95 milliárd dollárral 361 milliárd
dollárra estek. A jövő év végéig teljesítendő orosz
devizaadósság-szolgálat - a decemberi fizetési
köztelezettségekkel együtt - 131,9 milliárd dollár, és a
hivatalos tartalékok mellett a vállalati szektornak is bőséges
devizakészletei vannak a rövid távon lejáró adósságok
törlesztésére.
Ennek
alapján 2015 törlesztési szempontból biztonságosnak tűnik, ám
ha a rubel védelmére fordított devizatartalékok mennyisége
jövőre is a legutóbbi időszak intervencióinak közelében marad,
és ezt további olajár-csökkenés kíséri, akkor a piacon 2015
közepére már komolyabb aggályok merülhetnek fel Oroszország
középtávú finanszírozási kockázataival kapcsolatban -
vélekednek pénteki tanulmányukban az RBS londoni elemzői.
Hasonló
aggályokat más nagy londoni házak is megfogalmaztak.
Az
egyik legnagyobb citybeli pénzügyi-gazdasági elemzőcég, a
Capital Economics közgazdászai ugyanerről összeállított
legutóbbi értékelésükben kimutatták, hogy a 2004 és 2013
között végbement olajár-emelkedés összesen 1500 milliárd
dollárral növelte Oroszország exportbevételeit, ugyanakkor minden
10 dollárnyi olajáresés 25 milliárd dollárral csökkenti az éves
orosz exportjövedelmet, és 20 milliárd dollárral az orosz
költségvetés bevételeit.
A
cég szakértőinek becslése szerint ha az olajár tartósan 60
dollár körüli szinten marad, az orosz gazdaság már 2016-ban
"töréspontig" juthat.
A
gyenge rubel e forgatókönyv megvalósulása esetén is enyhítheti
a folyómérleg-egyenlegre nehezedő nyomást, az azonban
valószínűtlen, hogy elősegítené az energiaszektoron kívüli
orosz export meredek fellendülését, hacsak ezekben a szektorokban
nem élénkülnek hirtelen a beruházások - jósolták a Capital
Economics londoni szakértői.
A
ház jelenlegi előrejelzése mindezek alapján az, hogy az orosz
gazdaság a következő három-öt évben aligha lesz képes
stagnálásnál jobb teljesítményre. A Capital Economics szerint
egyértelmű a kockázata a sokkal mélyebb válságnak is, ha az
olajárak jelentősen még tovább süllyednek és alacsony szinten
megrekednek.
Forrás:
MTI
AZ EURÓPAI UNIÓ A GLOBÁLIS KORMÁNYZÁS ELBUKOTT KÍSÉRLETE
Vajon
a nyugati elit kezdeményezésére létrejött Európai Unió
szétesőben van? A szűnni nem akaró gazdasági problémák
hatására egyre nagyobb a közellenállás a kontinensen, az Ukrajna
elleni puccs és annak következményeként Oroszország ellen
indított és igen népszerűtlen gazdasági háborút követően
pedig az EU tartóoszlopai is megrendülni látszanak.
A France
24-nek adott interjúban Soros
György arról beszélt, hogy az Európai Unió nem váltotta be az
elit által hozzá fűzött reményeket és Európában sokan
„Oroszországra tekintenek követendő példaként”.
“Fel kell ismernünk, hogy maga az Unió, ami a globális kormányzás nemes, jó szándékkal indított kísérlete, elbukott és nem volt képes megvalósítani azt, amit ígért. A csalódás olyan mértékű, hogy még Oroszország is képes alternatívát kínálni.”
Soros
szerint „Oroszország egy maffiaállam” és a tény, hogy „számos
európai ország követendő példának tartja a Putyin féle
vezetést, kifejezetten veszélyes”.
Soros
ezt követően kifejtette, hogy Európában sokan, köztük például
Nigel Farage,
az brit UKIP párt vezetője, a francia Marine Le Pen, és „sokan
Németországban”, „az Oroszországgal való szoros
együttműködést nagyon vonzónak” tartják.
Russia is 'a mafia state' - George Soros
https://www.youtube.com/watch?v=D44H_wsV59M
Európa
évek óta válságban van, és az Oroszországgal kirobbant legújabb
vita meghatározó tényező lehet az EU jövőjében.
A New
York Review-ban nemrég
megjelent interjúban Soros megjegyzi, hogy a 2008-as pénzügyi
válság és a hírhedt trojka által azt követően bevezetett
megszorítások óta egyre erősödik a népellenállás és az
Unióellenes pártok támogatottsága:
“Az Európai Unió, de különösen az eurózóna, elvesztette a fonalat a 2008-as válság után. Az Európára jellemző fiskális politika felerősítette a közellenállást. Az Európa ellenes pártok 30 százalékkal több széket szereztek az Európai Parlamentben, de egészen mostanáig nem volt realisztikus alternatívájuk az EU-val szemben. Most azonban Oroszország olyan alternatív megoldást kínál, ami alapvető változásokat és kihívást jelent azon elvek számára, amelyekre az Európai Uniót alapozták… Itt az ideje, hogy az Európai Unió alaposan átértékelje magát… Az EU bürokraták többé nem rendelkeznek egyeduralommal és nincs mivel büszkélkedniük.”
Az
elit egyre jobban fél a nyugaton fel-fellobbanó népfelkelésektől,
amelyeknek megpróbálnak az élére állani, vagy jobb híján a
számukra kívánatos mederbe terelni, irányítani. Miközben a
kormány vagy kormányok alkalmatlansága vagy erkölcstelensége
miatti düh erősödik Európában, az elit megpróbálja magáévá
tenni a különböző mozgalmakat, vagy akár mesterséges politikai
mozgalmakat indít, hogy ezek által irányítsa és semlegesítse a
nép indulatait.
EU: az angol-amerikai elit kiterjesztése
Az
EU a globális elit szülötte, amelyik több mint egy évszázada
építgeti birodalmát. Az Unió ennek a folyamatnak, mégpedig a
globális kormánynak vagy más néven kormányzásnak részeként
tett bátor kísérlet, a nacionalizmus és nemzeti törvények
hatalmának erőszakmentes leváltására”. Az EU célja, hogy „a
nemzeti kormányokat szövetségekre váltsa, hogy a későbbiekben a
világ más tájain létrejövő egyéb szuverenitásromboló
szövetségekkel együtt egyetlen hatalommá, egy globális
birodalommá olvassza. Ilyen szövetség például az Észak-Amerikai
Unió vagy
a Közel-Keleti
Unió is.
Az
EU ügyvezetői testülete, az Európai Bizottság, a brit Royal
Institute of International Affairs (RIIA), egy globális uralomra
törekedő, amolyan párhuzamos brit kormány partnere.
Étienne
Davignon, volt európai biztos és az európai integráció fontos
építője, felfedte, hogy az évente ülésező elit szervezet, a
Bilderberg csoport is segített
az Euró létrehozásában.
A Külkapcsolatok Tanácsa európai szervezetének vezetőjeként
természetesen Soros György is tagja ennek az árnyékhatalomnak.
Az Oroszország elleni gazdasági hadviselés visszaüt
Európában a
gazdák több helyen is tiltakoztak,
mivel az Oroszország elleni értelmetlen szankciók őket érintették
a legkeményebben. A nyugat által bevezetett szankciókra adott
válaszként Oroszország augusztusban élelmiszer behozatali
tilalmat vezetett be azokra az országokra, amelyek támogatták a
szankciókat, ami komoly élelmiszer áresést okozott, hiszen az így
fölöslegessé vált áruk elárasztották az európai piacokat. A
szankciók miatti kereskedelmi forgalomcsökkenés a becslések
szerint évi 5,3 milliárd euró veszteséget jelent az EU számára,
nem beszélve a számokban kifejezhetetlen bizonytalanságról, amit
a helyzet társadalmi megítélése okoz.
Franciaországban
is számos
tüntetés volt,
ahogy az orosz behozatali tilalmak egyre inkább éreztetik hatásukat
az amúgy is romló életkörülményekben. Bretagne-ban a gazdák
felgyújtották az adóhatóság irodáit, amellett, hogy zöldségeket
és trágyát borítottak a kormányépületek elé egy szeptember
közepén, a kormányintézkedések ellen tartott demonstrációban.
Novemberben a becslések szerint újabb 36,000 ember vett részt az
országszerte szervezett tüntetéseken, amelyek során ismét a
kormányépületek elé borították a megmaradt terményeket,
amelyeket részben az orosz behozatali tilalom miatt nem tudtak
értékesíteni.
Spanyolországban
is tüntettek a gazdák az Oroszország elleni szankciók
eredményeként rajtuk maradt termények és a multik által ezekért
fizetett nyomott árak miatt.
Az
EU politikájával szembeni ellenállás az Oroszország elleni
büntetőintézkedések mellett sok egyéb területet érint. A
megszorító intézkedések súlyosan érintik a déli államokat,
ahol a tüntetések szinte az élet megszokott részévé váltak.
Októberben például Nápolyban volt komoly demonstráció az
Európai Központi Bank épülete előtt, ahol a résztvevők a
megszorítások befejezését és a munkanélküliség csökkentését
követelték.
Az
előttünk álló időszak során kiderül, hogy végül az elit az
Unió fenntartásával próbálja meg tovább erősíteni hatalmát
vagy esetleg az erősödő elégedetlenségi mozgalmakat irányítva
folytatja munkáját…
A
német kormány szerint Nagy-Britannia kisodródhat az EU-ból
A
német kormány elképzelhetőnek tartja, hogy megszűnik
Nagy-Britannia uniós tagsága a tervezett bevándorlási
korlátozások nyomán - írta a Der Spiegel vasárnap megjelent
számában.
A
német hírmagazin szerint a német kormány most először értékeli
úgy, hogy megtörténhet Nagy-Britannia kilépése az Európai
Unióból.
Az
Európai Bizottság által követelt 2,13 milliárd eurós pótlólagos
befizetés ügyét lehet rendezni, "mert amikor pénzről van
szó, az EU-ban még mindig sikerült megoldást találni", az
uniós társállamokból Nagy-Britanniába érkező munkavállalók
bevándorlásának korlátozásával viszont David Cameron kormányfő
elérkezhet ahhoz a ponthoz, ahonnan nincs visszaút, vagyis
fenntarthatatlanná válhat az ország tagsága a közösségében -
vélekednek a kancellári hivatalban és a külügyminisztériumban.
Angela
Merkel kancellár a legutóbbi uniós csúcson négyszemközti
beszélgetést folytatott David Cameronnal, és elmondta neki, hogy a
német kormány nem áll ki többé Nagy-Britannia uniós tagságának
megtartása mellett, ha a brit kormány valóban megteszi a kilátásba
helyezett intézkedéseket - írta a Spiegel.
Amennyiben
London bevándorlási korlátozásokat vezet be, "akkor ennyi
volt" - idézett a lap egy meg nem nevezett kormányzati
forrást.
Kétséges,
hogy Londonban megértették a kancellár üzenetét, hiszen Cameron
néhány nappal később ismét "vöröslő fejjel"
szónokolt a törvényhozás alsóházban az EU-társállamokból
érkezők letelepedésének korlátozásáról - tette hozzá a
Spiegel.
Angela
Merkel már többször közreműködött a London és az EU
viszonyában kialakult feszültségek enyhítésében, például
amikor Cameron elutasította Jean-Claude Juncker megválasztását az
Európai Bizottság elnökének.
A
társállamokból érkező munkavállalók betelepülésének
korlátozása viszont megkérdőjelezi a négy szabadság - a
személyek, az árucikkek, a szolgáltatások és a tőke szabad
áramlása - elvét, amely "az európai integráció DNS-e",
és aki ilyet tesz, azzal még "a közismerten
kompromisszumkereső kancellár is felmondja a szolidaritást" -
írta a Der Spiegel.
A
német kormány szerint David Cameron nagy sebességgel közelít
ahhoz a határhoz, amelyen túl már nem lehet visszafordulni, hiszen
amennyiben valóban szigorítja a bevándorlást, akkor Németország
és sok más tagállam ellenállása miatt vesztesként tér haza
Brüsszelből, és végül elveszíti a brit európai uniós
tagságról rendezendő népszavazást.
A
Bundestag - a német törvényhozás alsóháza - külügyi
bizottságának egyik csoportja a napokban látogatást tett
Londonban, és a brit kollégákkal találkozva válsághangulatot
tapasztalt. Norbert Röttgen, a bizottság elnöke rémülten számolt
be arról, hogy milyen nagy befolyásra tettek szert az EU-ellenes
erők.
"A
politikai diskurzust az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja
(UKIP) uralja" - mondta Röttgen a májusi európai parlamenti
választáson legtöbb szavazatot begyűjtő pártról, amelynek
politikai programja Nagy-Britannia kiléptetése az EU-ból, és az
uniós állampolgárok szabad munkavállalásának megszüntetése.
A
Konzervatív Párt a UKIP utánzásával, témáinak átvételével
próbálkozik, és "úgy tűnik, mintha nem működne túl jól
ez a stratégia" - mondta a Bundestag külügyi bizottságának
elnöke a Der Spiegelnek, amely szerint Berlinben azzal számolnak,
hogy ha Cameron továbbra is ezt a politikát követi, akkor akarata
ellenére teljesítheti ellenfelei legnagyobb vágyát,
Nagy-Britannia uniós tagságának megszüntetését.
David
Cameron az utóbbi hetekben több nyilatkozatában is kijelentette,
hogy nem lehet korlátlan jognak tekinteni az EU-n belüli szabad
munkaerőmozgást. Cameron szerint meg kell teremteni a lehetőséget
arra, hogy a régi tagállamok korlátozhassák a munkavállalók
bevándorlását az EU-hoz újonnan csatlakozó országokból addig,
amíg azok gazdaságai fel nem zárkóznak az övékéhez hasonló
fejlettségi szintre.
A
brit kormányfő a Konzervatív Párt nemrégiben tartott éves
kongresszusán azt mondta, hogy a bevándorlás szigorításának
kérdésében nem fogad el nemleges választ Brüsszeltől.
Brit
sajtóértesülések szerint a londoni vezetés egyebek között azt
fontolgatja, hogy bevezetik a "vészfékként" emlegetett
jogszabályi megoldást, amely felhatalmazná a kormányt az
EU-társállamokból érkezők betelepülésének leállításra
bizonyos előre meghatározott szint elérése után, azon az alapon,
hogy a további bevándorlás elfogadhatatlan terheket róna a
közszolgáltatási rendszerre és a társadalmi kohézióra.
Forrás:
MTI
CHUCK HAGEL EGY ALJAS „ÚJ VILÁGRENDRE” FIGYELMEZTETETT
Akár
az Egyesült Államok globális státuszát vagy szuverenitását
nézzük, akár a hadigazdaságot vagy a terrorizmus elleni harcot,
egyértelmű, hogy a külpolitika főszereplői minden erejükkel az
Egyesült Államok érdekeinek elpusztításán dolgoznak. Ennek
egyik legújabb példája, hogy miközben megpróbálják
meggyengíteni az Iszlám Állam szervezetet, ugyanakkor a Szabad
Szíriai Hadsereget, amelynek tagjaiból és támogatásával az IS
működik, pénzzel látják el. Hívhatjuk új világrendnek, vagy
aminek akarjuk, a tény megmarad, hogy a szabadságot és
biztonságot, a józan ésszel együtt, feláldozták valamilyen
titkos cél érdekében.
Barack
Obama azt nyilatkozta, hogy Hagel még októberben közölte távozási
szándékát, a New
York Times viszont
arról írt, hogy Obama kérte Hagel lemondását. A legtöbb
hírcsatorna szerint az Iszlám Állammal szembeni amerikai
fellépésben nem értett egyet a két politikus.
Hagel
volt az Obama kormány egyetlen republikánus tagja. A volt szenátort
2013-ban nevezték ki posztjára és mindenki azt gondolta, hogy
Obama második ciklusának végéig ott is marad.
Kinevezése előtt, még 2009-ben, Hagel állítólag személyesen figyelmeztette Obamát, hogy bizonyos csaló elemek a Pentagonon belül egy „új világrendet” irányítanak.
Kinevezése előtt, még 2009-ben, Hagel állítólag személyesen figyelmeztette Obamát, hogy bizonyos csaló elemek a Pentagonon belül egy „új világrendet” irányítanak.
Ezt
a hírt nem egy összeesküvésekre specializálódott online fórumon
lehetett olvasni, hanem Bob Woodward, elismert újságíró írt róla
a Washington
Postban,
aminek egyébként a társszerkesztője.
A
cikk, Hagelt idézve írja, hogy az akkori szenátor a következőket
közölte az elnökkel:
„Egy új világrend időszakához érkeztünk.”
„Nem mi irányítjuk. Mindent meg kell kérdőjeleznie. Minden feltételezést. Mindent, amit ők, [a katonaság és a diplomaták] Önnek mondanak. Minden 10 éves feltételezés elavult. Meg kell kérdőjeleznie a szerepünket! Meg kell kérdőjeleznie a katonaságot. Meg kell kérdőjeleznie, hogy mire használjuk a katonaságot,” mondta állítólag Hagel az elnöknek.
A
Washington Post arról is írt, hogy Hagel figyelmeztette az elnököt,
ne „ragadjon le” az Afganisztánban folyó háborúban, mert az
meghatározza majd első ciklusát. Hírek szerint Hagel később
megkérdőjelezte annak a döntésnek a bölcsességét, hogy az USA
további csapatokat küldött az országba, hogy részt vegyenek a
konfliktusban.
„Amennyiben Hagelt megerősítik pozíciójában, márpedig úgy tűnik ez fog történni, nagy feladat áll majd előtte és az elnök előtt az új világrend irányítása terén,” írta akkoriban Post.
Egyelőre
nem tudni, hogy Hagel megkísérelte-e leleplezni ezeket a bizonyos
pentagonbeli elemeket. Talán Hagel múlt heti, Charlie
Rose által készített interjúja lehetett
az utolsó csepp a pohárban.
A
beszélgetés során Hagel arra utalt, hogy az USA katonai lépései
az Iszlám Állam ellen „közvetve kedveznek” Bashar Asszád szír
elnöknek, ami nem hangzik túl kedvezően a hatalomra nézve,
figyelembe véve, hogy milyen vehemenciával követelték tavaly a
szíriai kormány ellen légicsapások elindítást.
Hagel
arról is beszélt, hogy „a világ egy átkozottul veszélyes hely”
és az amerikai hadsereg nincs felkészülve erre.
Kritizálta
a költségvetési kiadások csökkentését, kijelentve, hogy
„nem leszünk felkészülve, nem rendelkezünk majd a képességgel és a hosszú távú befektetésekkel, ami ahhoz szükséges, hogy egy lépéssel előrébb járjunk mindenkinél, ahogyan ez a II. Világháború óta igaz volt a technológiai előny terén és abban, hogy a legjobb embereket tudtuk toborozni és megtartani.”
Egy
szó, mint száz, Hagel minden jel szerint azért veszítette el
pozícióját, mert látja, hogy mi folyik a háttérben és nem ért
egyet az évtizedek óta folyó birodalmi háborúkkal és a
terrorizmus elleni harccal. Ez általában elég is szokott lenni…
NSA: Kína képes lenne lekapcsolni az amerikai elektromos hálózatot
Kína és "talán még egy vagy két ország" képes lenne kibernetikai úton lekapcsolni az Egyesült Államok elektromos hálózatát vagy valamelyik más, alapvető fontosságú infrastruktúráját - jelentette ki csütörtöki kongresszusi meghallgatásán Michael Rogers tengernagy, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) és a Pentagon kibernetikai parancsnokságának vezetője.
Rogers
a képviselőház hírszerzési bizottságában azt mondta, hogy
amerikai számítógépeken olyan Kínából és más országból
származó, rosszindulatú szoftvereket találtak, amelyek képesek
befolyásolni az amerikaiak mindennapi életét.
"Ezáltal
lehetővé válik, hogy infrastruktúránk nagyon szegmentált,
nagyon testreszabott részeit leállítsák, ami meggátolja, hogy
ezek állampolgáraink számára szolgáltatásokat biztosítsanak"
- hangoztatta az admirális.
Szavai
szerint az államok és más szereplők megpróbálhatják
kihasználni az Egyesült Államok kibernetikai rendszerinek
sebezhetőségét. A Mandiant nevű kibernetikai biztonságra
szakosodott cég egy nemrégiben közölt jelentése szerint a kínai
kormány megbízásából dolgozó hackerek képesek voltak behatolni
létfontosságú amerikai közüzemi rendszerekbe.
"Azt
látjuk, megpróbálják ellopni információkat arról, hogy a
rendszereink hogyan vannak beállítva, megszerezni a legtöbb
ellenőrzési rendszerünk tervrajzát, egészen mérnöki
részletességgel, hogy fel tudják mérni, hol vannak a biztonsági
rések, azok hogyan épülnek fel, hogy hogyan tudnának beléjük
hatolni és legyőzni őket" - mondta Rogers.
Azt
látjuk, hogy több nemzetállam is beruház az ilyen jellegű
képességekbe " - jelentette ki.
Rogers
Kína mellett más országokat nem volt hajlandó néven nevezni, de
szakértők szerint Oroszország is agresszív kibernetikai programot
fejlesztett ki. A tengernagy szerint ugyanakkor a kibernetikai térben
egyre nagyobb a bűnözői "pótszereplők" jelenléte,
akik kormányok megbízásából lépnek fel.
"Ez
aggasztó fejlemény a számunkra" - mondta.
A
tengernagy tanúvallomását megelőzően a Pew kutatóintézet
Internet és Amerikai Élet Projektjének szakértői jelentése azt
állította, hogy 2025-ig bekövetkezhet egy olyan katasztrofális
kibernetikai támadás, amely jelentős számú halálesetet és
komoly pénzügyi kárt okozhat. Rogers kijelentette, hogy egyetért
a megállapítással,
Hozzátette:
vannak olyan amerikai csoportok is, amelyek arra törekednek, hogy
cégeknek és az amerikai gazdaság más szektorainak jelentős
károkat okozzanak. Véleménye szerint a kérdés nem az, hogy van-e
ilyen törekvés, hanem az, hogy azt mikor próbálják azt
megvalósítani.
Forrás:
MTI
AZ OKOSTÉVÉ FIGYEL TÉGED
„Nem szükséges, hogy a titkosszolgálat bepoloskázza a nappalidat, mert te magad teszed meg” – mondja Michael Price a salon.com újságírója, egy „okos” tévé aggódó új tulajdonosa.
Az
Internethez csatlakoztatott tévé felismeri tulajdonosa arcát,
hallgatja, hogy mit mond és
ezeket az információkat (meg egy rakás egyéb adatot, például a
beérkező email üzeneteket) továbbíthatja egy harmadik félnek.
„Értitek? Ne beszéljetek személyes dolgokról vagy említsetek kényes témákat a tévé előtt” – írja Price.
„Ezek az adatok bizonyára szükségesek a személyre szabott tartalomszolgáltatáshoz, illetve a kényelem szempontjából, azonban az ilyen hihetetlenül személyes, az alkotmány által védett információkat nem kellene áruba bocsátani a reklámcégek számára, ahogy a bűnüldöző szervek hozzáférését is bírói végzéshez kell kötni.”
A Daily
Mail például
arról számolt be, hogy Jason Huntley, brit informatikai tanácsadó
felfedezte, hogy LG okostévéje titkosítás nélkül továbbította
gyermekei nevét, „mert megnézett egy családi filmet a
készüléken”.
Michael
Price elmagyarázza, hogy a jelenlegi törvények nem sok védelmet
nyújtanak a „harmadik felek birtokába” jutott adatok számára.
Ide tartoznak a felhőben tárolt adatok is (bár a szövetségi
fellebbviteli bíróság egy esetben úgy találta, hogy ez a szabály
az email üzenetek esetében alkotmányellenes).
Az
Internetre kötött okos-eszközökről szólva érdemes megemlíteni,
amit a CIA volt igazgatója, David
Petraeus mondott
2012-ben:
„Az érdekesnek számító tételeket lokalizálni, azonosítani és figyelni fogják, illetve képesek távolról irányítani különböző technológiák, például rádiófrekvenciás azonosítás, szenzorhálózatok, apró beépített szerverek és energiahalász eszközök segítségével.”
Price
szerint ez az jelenti, hogy a
„dolgok internete” fejlődik és hamarosan nemcsak a háztartási
gépek, de még a zoknink is rá lesz kötve a hálózatra.
Természetesen
az adatgyűjtést meg lehet akadályozni, amennyiben a
csúcstechnológiát képviselő funkciók jelentős részét
kiiktatjuk.
„A fogyasztók azzal a lehetetlen választással állnak szemben, hogy vagy lépést tartanak a technológiával vagy megvédik személyes adataikat… A csatornák közötti böngészés közben nem kellene amiatt aggódnunk, hogy a tévé figyeli és rögzíti a viselkedésünket a reklámcégek és a rendőrség kedvéért. A cégeknek jobban kellene vigyázni a fogyasztók adataira, amikor úgy döntenek, hogy személyes információkat gyűjtenek.”
Gondolatolvasás: Lehallgatja belső hangunkat egy dekóder
Először
sikerült belehallgatniuk kutatóknak az emberek belső monológjaiba
egy speciális agy-dekóder segítségével. A megoldás egy újabb
lépés azoknak a beszédre fizikailag képtelen emberek
kommunikációjának elősegítése felé. "Ha egy könyvet vagy
újságot olvasunk, saját hangunkat halljuk a fejünkben" -
mondta Brian Pasley, a kutatás vezetője, a kaliforniai Berkeley
Egyetem munkatársa. "Megpróbáljuk dekódolni az ezzel a
hanggal kapcsolatos agytevékenységet egy gyógyászati segédeszköz
megalkotása érdekében, ami lehetővé teszi a rendellenességekkel
élőknek a beszédet"
Amikor
beszédet hallunk, a hanghullámok aktiválják a belső fül
neuronjait, amik átadják az információt az agynak, ahol a hangot
az agy szavakká alakítja és kinyeri jelentésüket. Egy korábbi
tanulmányukban, Pasley és kollégái rögzítették több, beszédet
hallgató ember agytevékenységét. A kutatók megfigyelték, hogy a
temporális lebeny agysejtjei csak a hang bizonyos tulajdonságaira,
adott frekvenciákra reagálva aktivizálódtak. Például bizonyos
neuronok az 1000 hertz frekvenciájú hangokra reagálnak, míg egy
másik sorozat a 2000 hertzesekre. Ennek tudatában a csapat
elkészített egy algoritmust, ami kizárólag a neurális aktivitás
alapján dekódolja a szavakat.
A
csapat elmélete szerint saját gondolataink magunkban történő
megfogalmazása is ugyanazokat a neurális jeleket generálja az
agyban, mintha valaki más beszédét hallgatnánk. Feltevésük
szerint egy beszéd azonosítására szakosodott algoritmus képes
azoknak a szavaknak a beazonosítására is, melyek a saját belső
hangunkon szólalnak meg. Az elmélet teszteléséhez újabb hét
ember agytevékenységét rögzítették, miközben azok egy
képernyőn megjelenő szöveget olvastak. Minden kísérleti alanyt
megkértek, hogy olvassa fel hangosan, majd magában is a szöveget,
illetve harmadik tevékenységként csak bámulják a monitort.
Amikor
hangosan olvastak, a kutatók megvizsgálták mely neuronok reagáltak
a beszéd adott aspektusaira, rögzítve az információkat. A
dekóder létrehozott egy spektrogramot, a hanghullámok különböző
frekvenciáinak vizuális megjelenítését. Mivel minden frekvencia
a kimondott szó adott hangjainak felel meg, a spektrogram
alkalmazásával újraalkothatóvá vált a hallott tartalom.
Ezután
a dekódert a magukban felolvasott szövegkor kialakuló
agytevékenységre hangolták. Az eredményekből kiderült, hogy van
némi eltérés az elképzelt és a tényleges beszéd kapcsán zajló
neurális tevékenység között, a dekódernek azonban sikerült
kizárólag az agytevékenység alapján újraalkotni az alanyok
által magukban felolvasott szöveget is. Az algoritmus nem
tökéletes, jegyezte meg Stephanie Martin, Pasley egyik munkatársa.
"Jelentős eredményeket értünk el, ez azonban még nem elég
egy segédeszköz megépítéséhez" - mondta.
A
csapat jelenleg az algoritmus finomra hangolásán dolgozik, többek
közt a beszéddel kapcsolatos neurális tevékenység, a beszéd
sebessége és egyazon szó különböző kiejtése közötti
összefüggések vizsgálatával. "Nagyon magasan van a léc"
- mondta Pasley. "Ezek csak előzetes adatok, még dolgozunk a
jobbá tételükön"
Több
más kutatás is vizsgálja a gondolatok olvasásának lehetőségeit.
Van, ami meg tudja mondani, milyen képet lát egy adott személy,
legyen az álló vagy mozgó kép, mások különböző koncepciók
kiolvasásán fáradoznak. A kérdés tehát, lehetséges-e egy
gondolatolvasó eszköz elkészítése?
Elméletben
igen, válaszol Martin, ez azonban hihetetlenül bonyolult lenne.
Hatalmas adatmennyiségre lenne szükség. "Nagyon érdekes
lenne betekintést nyerni. Lehetővé tenné, hogy lássuk az emberek
gondolatait, szándékait" - mondta. "Ehhez azonban először
különálló dekóderekre lenne szükség, melyek már
bizonyítottak, mielőtt összegyúrnánk a különböző
észleléseket".
Forrás:
sg.hu / newscientist.com Kattintson
ide...
Felismeri a leendő elkövetőket egy új kamerarendszer
A
jövőben a stressz segíthet lebuktatni a bűnözőket, azonban a
létrehozott eljárás közel sem tökéletes. A kínai Délnyugati
Egyetem mérnökei fejlesztették ki azt az új kamerarendszert,
amely a lehetséges elkövetési helyszínek ellenőrzésekor már a
bűncselekmények megtörténte előtt felismeri a bűnözőket. Az
új biztonsági megoldás a közterületeken közlekedő vagy
tartózkodó emberekre figyel, a beépített stressz-szenzorának
köszönhetően képes kiszűrni a lehetséges elkövetőket. Az
érzékelő a nem fedett testrészeket, például az arcot vizsgálja
meg és többek között rögzíti az illető
véroxigénszint-értékeit.
A
kamerarendszer azonnal riasztja a biztonsági szerveket, amint
felderíti a lehetséges elkövetőket, így a rendőröknek sokkal
könnyebb dolguk van, hiszen csupán néhány személyre kell
figyelniük és nem az egész tömegre.
A
fejlesztők azt remélik, hogy így elkerülhetők lesznek a márciusi
kunmingi mészárláshoz hasonló esetek. Akkor nyolc bűnöző
bukkant fel a helyi pályaudvaron és késekkel 29 polgári személyt
megöltek, 143 személyt megsebesítettek, valamint egy rendőr is
belehalt a sérüléseibe. A rendőrökkel való összecsapás során
négy elkövető is meghalt.
Cheng
Tong professzor, a projektben résztvevő tudósok egyike kiemelte: a
bűnözők mindegyike normálisan viselkedett, azonban a támadás
elindítása előtt rendkívül magas lehetett a stressz-szintjük.
Éppen ezért abból indultak ki, hogy az általuk kifejlesztett
kamerarendszer azonosíthatná a lehetséges elkövetőket és így
megakadályozhatók lennének a hasonló esetek.
Az
első tesztek sikeresek voltak és a jövőben szeretnék hordozható
eszközökkel felszerelni a biztonsági személyzetet, ezáltal
könnyebbé válhat a tömegek átvizsgálása. A hordozható
készülékek még nem elég nagy teljesítményűek, ezért az
adatok feldolgozása nem helyben történik, hanem WLAN-hálózaton
keresztül elküldik azokat egy számítógépközpontba. A
legnagyobb problémát az jelenti, hogy számos ártatlan személy is
a hatóságok látókörébe kerülhet. Emellett az is gondot
okozhat, ha a hatóságok túlzottan ezekben a megoldásokban
kezdenek bízni, s a klasszikus kriminalisztikai eljárások a
háttérbe szorulnak.
Forrás:
sg.hu Kattintson
ide...
Megfigyelnek minket a bolti lámpák
A
Philips olyan világítási rendszerrel kísérletezik, amely
telefonunkon keresztül figyelne meg minket.
A
Philips által most ismertetett megoldás keretében olyan, LED-ekből
álló hálózatot építenének ki és adnának át a népszerű
üzletek üzemeltetőinek, amelyek nemcsak a világításért, hanem
a vásárlók megfigyeléséért és követéséért is felelősek
lennének, bizonyos kedvezmények fejében mérve fel szokásainkat,
illetve segítve minket az eligazodásban és a helyi érdekességek
megtalálásában.
A
"connected retail lighting system" névre keresztelt
rendszer a hagyományos LED-fényforrásokat egyesíti a vásárlók
követéséért felelős érzékelőkkel, olyan módon, hogy az
gyakorlatilag észrevehetetlen a kívülállók számára. Nem
teljesen leplezett megoldásról beszélünk azonban, hiszen a tervek
szerint a vásárlók által használt okostelefonok bevonásával
együtt lenne csak használható a rendszer, a kapcsolódást egy
külön mobilos alkalmazáson keresztül engedélyezhetnénk, cserébe
pedig részesülhetnénk a kísérletező kedvű ügyfelek számára
meghirdetett akciókban és leértékelésekben.
Az
üzletek célja nem pusztán a megfigyelés, hanem az egyes vásárlók
mozgásának feltérképezése, annak kielemzése, amely segíthet az
egyes szekciók kialakításában és folyamatos feltöltésében. A
szenzorok az emberi szem által nem érzékelt fényhullámokat
küldenének az okostelefon felé, az azon lévő alkalmazás pedig
visszaküldi a kívánt információkat, a kapcsolaton keresztül
akár menet közben ismertetve a helyi specialitásokat, a számunkra
potenciálisan érdekes recepteket, azok kiválasztása esetén pedig
megmutatva, hogy pontosan merre találjuk a szükséges hozzávalókat.
Több
más helyen is kísérleteznek hasonló rendszerekkel, a Newark
városában lévő Liberty nemzetközi repülőtér például a
hosszú sorokat, az autók rendszámát, valamint a gyanús
tevékenységeket szeretné ily módon gyorsan kiszúrni, méghozzá
a Sensity cég fejlesztésének alkalmazásával. Mások ezzel egy
időben nem LED-lámpákon, hanem a WiFi-kapcsolaton, rádióhullámokon
keresztül, vagy akár mágneses úton valósítják meg a személyek
követését, szintén az általuk hordott telefonokkal véve fel a
kapcsolatot.
Forrás:
sg.hu Kattintson
ide...
PUTYIN A NYUGATI ELITNEK: VÉGE A JÁTÉKNAK
Az
angolul beszélő világ nagy része valószínűleg kimaradt Putyin
Szocsiban elhangzott legújabb beszédéből,
illetve, akik értesültek is róla sem biztos, hogy első hallásra
felfogták annak jelentőségét.
A
nyugati média mindenesetre mindent megtett, hogy ne vegyen róla
tudomást, vagy kiforgatva tálalja annak tartalmát. Függetlenül
attól, hogy ki mit gondol Putyinról (a Nap és a Hold sem a mi
véleményünk kedvéért létezik), valószínűleg Churchill 1946.
március 5-én elhangzott „Vasfüggöny” beszéde óta a
legjelentősebb politikai beszéd hangzott el Szocsiban.
Putyin
kijelentette, hogy a játékszabályok mostantól megváltoznak.
A
politikusok nyilvános kijelentéseket tettek, hogy ezekkel
fenntartsák a nemzeti szuverenitás kellemes látszatát, ami
kizárólag propaganda célokat szolgált, hiszen nem valós
szuverenitásról beszélünk, hanem olyasmiről, aminek semmi köze
a nemzetközi politika lényegéhez. Eközben titkos vagy zárt ajtós
tárgyalásokon meghozták a valós döntéseket és megtárgyalták
a követendő irányokat.
Korábban
Putyin is ezen szabályok szerint játszott, cserébe csupán annyit
várt, hogy Oroszországot egyenrangú félként kezeljék. Mivel
ilyen irányú reményei szertefoszlottak, bejelentette, hogy a
játéknak vége, ezzel végeredményben megszegve a nyugat által
felállított tabut, nyíltan, az elit klánok és politikai vezetők
feje felett szólva az emberekhez.
1. Oroszország
nem játssza tovább ezeket a játékokat és nem folytat titkos,
zárt ajtós tárgyalásokat apró-cseprő ügyekben.Oroszország
ezzel szemben készen áll a komoly párbeszédre és
megállapodásokra, amennyiben azok a kollektív biztonságot
szolgálják, igazságosak és mindkét fél érdekeit figyelembe
veszik.
2. A
globális kollektív biztonság valamennyi rendszere romokban
hever. Nincsenek
többé nemzetközi biztonsági garanciák, az
ezeket elpusztító entitást pedig Egyesült Államoknak hívják.
3. Az
Új Világrend építői elbuktak. Homokvárat
építettek. Az Új Világrend felépülésének kérdése nem csupán
Oroszországon múlik, de a döntés nem születhet meg Oroszország
nélkül.
4.
A társadalmi rend újításait Oroszország konzervatív
megközelítésből kívánja vizsgálni, de nem zárkózik el az
ilyen újítások vizsgálatától, hogy kiderüljön, bevezetésük
indokolt-e.
5.
Oroszország nem szándékozik az Egyesült Államok folyamatosan
terjeszkedő „káosz birodalma” által létrehozott zavaros
vizekben halászni és új birodalmat sem akar alapítani (ez
szükségtelen, Oroszországnak már meglévő területeit kell
fejlesztenie). Továbbá Oroszország nem kíván a világ
megváltójának szerepébe lépni, ahogyan ezt a múltban tette.
6.
Oroszország nem kívánja a saját képére átformálni a világot,
de azt sem fogja hagyni, hogy mások az ő képükre próbálják
átformálni Oroszországot. Oroszország nem fogja elzárni magát a
világtól, aki azonban megpróbálja elszigetelni Oroszországot a
világtól, az forgószelet arat.
7.
Oroszország nem kívánja a káosz terjedését, nem akar, és nem
is szándékozik kirobbantani semmilyen háborút, ugyanakkor úgy
látja, hogy egy globális háború kirobbanása ma már szinte
elkerülhetetlen,
így erre fel van készülve és a készülődést
folytatja.Oroszország
nem akar háborút, de nem is fél tőle.
8.
Oroszország nem kíván aktív szerepet vállalni azok
feltartóztatásában, akik még mindig az Új Világrendjüket
építik, amíg ezek az erőfeszítések nem sértik Oroszország
kulcsfontosságú érdekeit. Oroszország inkább a partvonalról
szemléli, amint ezek újabb és újabb sebeket szereznek
igyekezetükben, amennyiben azonban bárki megkísérli Oroszországot
is belerángatni ebbe a folyamatba, figyelmen kívül hagyva annak
érdekeit, az meg fogja tanulni, hogy mit jelent a fájdalom.
9.
Külső, de még inkább belső politikájában, Oroszország ereje
nem az eliten és annak zárt ajtós tárgyalásain, hanem a népen
fog nyugodni.
A
fenti pontokhoz a következőt muszáj még hozzátenni:
10.
Még mindig fennáll a lehetőség egy olyan új világrend
felállítása előtt, ami megakadályozhatja a világháború
kirobbanását. Ennek az új világrendnek az Egyesült Államok is
elkerülhetetlen része lenne, de kizárólag mindenki mással egyező
feltételek mellett: a nemzetközi jog és nemzetközi szerződések
alapján, mindenféle egyoldalú kezdeményezés nélkül, más
nemzetek szuverenitásának abszolút tiszteletben tartása mellett.
Vége
a játéknak gyerekek. Szépen tegyétek el a játékaitokat. Eljött
a felnőtt döntések ideje. Oroszország készen áll. Vajon a világ
többi országa is?
Vladimir
Putyin, orosz elnök, Valdaj Klubban elmondott beszéde
Vladimir Putyin, orosz elnök, Valdaj Klubban elmondott beszéde – 2014.10.24.
Putin at Valdai - World Order: New Rules or a Game without Rules (FULL VIDEO)
Kína figyelmeztette Európát
Kína
bejelentette, hogy Li Ko-csiang miniszterelnök Németországba és
Olaszországba látogat, ezzel egyidejűleg pedig figyelmeztette
Európát, hogy ne ártson többet az orosz-kínai kapcsolatoknak.
Peking minden alkalmat kész felhasználni az oroszországi üzleti
lehetőségek kiaknázására az EU és Oroszország közötti
viszony romlásának fényében. Erről a németországi kínai
nagykövet tájékoztatott egy héttel Li Ko-csiang és Angela Merkel
találkozója előtt.
„Nagyon
szoros gazdasági kapcsolatot szeretnénk kialakítani
Oroszországgal” – hangsúlyozta a nagykövet. „Szeretnénk az
Oroszország és az EU közötti kapcsolat javulását, azonban ha
lehetőség nyílik az Oroszországgal való együttműködés
elmélyítésére, akkor miért ne használjuk ki azt? Nem mi kezdtük
ezt a konfliktust” – jegyezte meg ironikusan és nyíltan a
nagykövet. Az ilyen stílusú beszéd egyébként nem jellemző a
kínai diplomatákra.
Ezzel
Kína Németországból figyelmeztette Európát, hogy elfoglalja
helyét az orosz piacon az európai szankciók következtében
kialakult helyzetben. Ez nem lesz könnyű – mondta az Európai
Intézet Németország szakértője, Vagyiszlav Belov:
Minden
nehézség ellenére, a német cégek továbbra is ellenzik a
szankciókat és aktívan kritizálják ezt a fajta politikát. Az
üzleti világ megerősíti hajlandóságát, hogy Oroszországnak
üzleti partnere legyen. Ezt a hajlandóságot pedig nem kevésbé
mutatja ki, mint Kína. Éppen ezért a kínai cégeknek nagyon kell
igyekezni és a nyílt, igazságos versenyben meg kell majd
próbálniuk elfoglalni azokat a területeket, ahol a német cégek
jelen vannak. Azt hiszem ez nem lesz egyszerű.
Európa
Oroszország üzleti partnere marad – jelentette be Putyin elnök
az Oroszország hív elnevezésű nemzetközi befektetési fórumon,
amelyet október 2-án tartottak Moszkvában. Kína azonban a
legfontosabb prioritás. A fórumon Kína képviselőjét követően
az orosz elnök megjegyezte, hogy Kína nem azért élvez elsőbbséget
Európával szemben, mert az EU és Oroszország kapcsolatai
megromlottak:
Biztos
vagyok abban, hogy amikor a kínai képviselő beszélt a befektetési
alapok lehetőségeiről, az mindenkit megfogott. Ez pedig
gondolkodásra késztet, hogy hogyan válaszoljunk a kérdésre:
Hogyan használjuk Kína gazdasági növekedését más országok
gazdaságaiban? Oroszország gondolkodik ezen.
Az
elkövetkezendő években Oroszország el akarja mélyíteni
kapcsolatait a BRICS országaival – erősítette meg Vlagyimir
Putyin. Ez nem egy kényszeredett válasz a Nyugatnak az orosz
ellenes szankciókra. Ez egy stratégia, amelyet Oroszország
dolgozott ki Kínával, Indiával, Brazíliával és Dél-Afrikával
együtt a közös fejlődés és növekedés érdekében.
Forrás:
ruvr.ru
Rubel és jüan a dollár helyett
A
moszkvai tőzsdén az év eleje óta az ötszörösére nőtt a kínai
jüannal való kereskedelem mértéke a Nyugat Oroszországgal
szemben alkalmazott szankcióinak a hátterében.
Ez
a tendencia pedig egyre nagyobb lendületet vesz. Abszolút értékben
a moszkvai tőzsdén a jüan/rubel párosban végrehajtott
kereskedelem augusztusban meghaladta a 800 millió dollárt, ami
9-szer magasabb az előző év azonos időszakához képest. Vajon ez
az amerikai dollár ”végének kezdetét” jelenti?
Kína
Oroszország legnagyobb külkereskedelmi partnere. 2013-ban a
kétoldalú kereskedelem összege 89 milliárd dollárt ért el. 5 év
múlva az orosz-kínai kereskedelemnek el kell érnie a két ország
vezetője által kitűzött 200 milliárd dolláros szintet. Viktor
Ivanter közgazdász szerint az ilyen mértékű kereskedelem mellett
furcsa lenne az elszámolás során dollárt használni a kínai jüan
helyett.
Ostobaság,
amikor devizában vásárolunk egy Kínában gyártott terméket,
amíg ők egy Oroszországban gyártottat vásárolnak. Ezen kívül
az amerikai vezetés viselkedése nem teszi megbízható valutává a
dollárt. Ezért nem meglepő, hogy Kína, Oroszország és más
országok igyekeznek elhatárolódni a dollártól. És ha bár ez
nem egy gyorsan zajló folyamat, mégis úgy vélem, hogy a belátható
jövőben a dollár elveszíti jelentős pozícióját
világvalutaként. Annál is inkább, mivel Oroszország és Kína a
saját nemzeti valutájukban igyekeznek elszámolni.
Az
orosz pénzügyminiszter helyettes, Alekszej Mojszejev szerint
Oroszország és Kína már a közeljövőben jüanban és rubelben
számoltathatják el a kereskedelmi forgalmuk felét. A Gazprom
például mérlegeli annak a lehetőségét, hogy Kína jüanban
fizesse ki a gázt a mintegy 400 milliárd dollár értékű hosszú
távú szerződések esetén. A szakértők szerint egy harmadik
ország pénznemének a kizárása az orosz-kínai kereskedelemből
jelentős mértékben erősítené a rubel és a jüan pozícióját
globális színtéren. Az orosz Távol-Kelet Intézet szakértője,
Andrej Osztrovszkij megjegyezte az orosz vállalatok azon törekvését,
miszerint az amerikai dollár helyett nemzeti valutában szeretnének
elszámolni.
Az
Európai Unió és Japán szankcióinak a figyelembe vételével az
orosz cégek jelentős része a kínai és a hongkongi bankrendszerre
kezdett el összpontosítani. A nagy cégek, mint a Megafon és a
Norilsk Nickel a betéteinek egy részét már átkonvertálta
amerikai dollárból jüanba és hongkongi dollárba, és kínai
bankokban helyezte el azokat. És ez csak a folyamat kezdete.
A
befektetők a kínai jüannal történő kereskedelem további
növekedését jósolják a moszkvai tőzsdén egészen 1,3-2,0
milliárd jüanig az elkövetkező fél évben. A továbbiakban pedig
ez a szám az orosz-kínai kereskedelem növekedésével arányosan
fog emelkedni.
Forrás:
ruvr.ru
WASHINGTON ELPUSZTÍTJA A VILÁGOT
A
washingtoni háborús uszítók Oroszországgal és Kínával szemben
tanúsított agresszív és esztelen hozzáállása szétzúzta
Gorbacsov és Reagan megállapodását, akik leállították a
hidegháborút és megszüntették a nukleáris világégés
veszélyét. Most viszont a neokonzervatívok, az amerikai
adófizetőktől függő amerikai katonai/biztonsági komplexumok, és
az általuk pénzelt amerikai politikusok feltámasztották a
nukleáris fenyegetést.
A
korrupt és kétszínű Clinton rezsim felbontotta azt a
megállapodást, amit H.W. Bush adminisztrációja Moszkvával kötött
1990-ben. Moszkva hozzájárult az egyesített Németország NATO
tagságához, cserébe Washington megígérte, hogy a NATO nem fog
kelet felé terjeszkedni. Gorbacsov, James Baker amerikai
külügyminiszter, Jack Matlock Amerika moszkvai nagykövete, a
titkosítás alól feloldott dokumentumok bizonyítékai szerint
Moszkvát biztosították arról, hogy a NATO nem fog Kelet Európa
felé terjeszkedni. 1999-ben Bill Clinton adminisztrációja
megszegte H.W.Bush elnök adminisztrációjának a szavát. A korrupt
Clinton beléptette a NATO-ba Lengyelországot, Magyarországot és
az éppen megszületett Cseh Köztársaságot. George W. Bush elnök
szintén megszegte apjának, H.W.Bushnak, valamint a részeges James
Bakers „Dubya” szavát, és 2004-ben beléptette a NATO-ba
Észtországot, Lettországot, Litvániát, Szlovéniát, Bulgáriát
és Romániát. Végül a korrupt és reménytelen Obama
adminisztráció 2009-ben hozzáadta Albániát és Horvátországot
is. Más szavakkal, 21 év alatt az amerikai elnökök megtanították
Moszkvával azt, hogy az amerikai kormány szava nem ér egy
fityinget se.
Mára
Oroszországot az amerikai és a NATO bázisok körbeölelik, amihez
most hozzájönne az évszázadokon át Oroszországhoz tartozó
Ukrajna és Grúzia (Sztálin szülőföldje), illetve Montenegró,
Macedónia, Bosznia-Hercegovina és talán még Azerbajdzsán is.
Vagyis egy hatalmas terület, ami valamikor a volt Szovjetunióhoz
tartozott, most a washingtoni birodalom részévé vált. A
„demokrácia megteremtése” csupán csak gazdacserét jelent.
Washington
szokása beültetni egy bábút a NATO főtitkári székbe. A
legutolsó főtitkár a volt norvég miniszterelnök Jens
Stoltenberg, aki Washington parancsára felbosszantotta Moszkvát
azzal a kijelentéssel, ami szerint a NATO félelmetes hadseregének
rendfenntartó szerepe van a világban, és mint ilyen Washington
kívánságának megfelelően bárhová bevethető. Ez természetesen
totálisan ellenkezik a NATO alapszabályával és
szerepvállalásával. Stoltenbergnek, Washington bábjának
válaszolt Igor Korocsenko az orosz védelmi minisztérium szóvivője:
„Az ilyen kijelentések lerombolják a nemzetközi biztonságot, és
mivel a NATO védelmi szövetség veszélyezteti Oroszországot,
megfelelő válaszlépéseket vált ki.” – Ez a válaszlépés
pontosan az, ami várható volt: akkora nukleáris arzenál
létrehozása, ami az Egyesült Államokat és Európát egymásután
többször is le tudja söpörni a térképről.
Ezek
az arrogáns, washingtoni őrültek saját önhittségükben
fetrengve a „megkerülhetetlen nemzet” kifejezéssel provokálták
Moszkvát addig, amíg el nem érték, hogy Oroszországnak ma
mártöbb
nukleáris töltete van,
mint Amerikának. Mivel Washington megszegte a szavát és
rakétaelhárító rendszereket telepít Oroszország határai
mentén, Moszkva kénytelen volt olyan szuperszonikus ICBM-eket
kifejleszteni, amelyek folyamatos pályamódosításuk miatt a mai
ABM rendszerekkel megsemmisíthetetlenek. Persze a Washingtonból sok
milliárd dollár hasznot húzó amerikai ABM gyártók ezt cáfolják.
Az
olyan országok, mint például Lengyelország, amelynek a kormánya
elég balga ahhoz, hogy beleegyezzen az ABM-ek telepítésébe, meg
lesznek semmisítve még
mielőtt az ABM telepítés befejeződne. A a III. világháború
legvalószínűbb okozója a kilóra megvett kelet európai kormányok
szélsőséges hülyeségből származó bizalma Washington iránt.
Az új Armageddon boldog résztvevői az amerikai katonai/biztonsági
komplexus. Ezek a kapzsi szemetek, „magáncégek”, akiknek
jövedelmei kizárólag állami megrendelésekből származnak, egyre
nagyobb haszonra vágynak teljesen függetlenül az emberi áldozatok
számától. Az amerikai szenátus szóvivője, Jim Inhofe, a
szenátus honvédelmi albizottságának tagja, feltámasztotta a 60
évvel ezelőtt elsütött argumentumot, miszerint Amerika lemarad a
fegyverkezési versenyben, ami alapvető fontosságú a szenátorokat
pénzelő amerikai katonai/biztonsági komplexus profit
maximalizáláshoz.
A
washingtoni örültek nem csak az orosz stratégiai nukleáris erőket
aktivizálták miután felébresztették álmaiból, de a kínait is.
A múlt évben Kína közzétett egy képekkel illusztrált leírást
arról, hogyan tudná Kína nukleáris fegyverekkel elpusztítani
Amerikát. Ez volt Kína válasza Washington esztelen tervére, ami
szerint légi és tengeri bázisokat építene a Fülöp-szigetektől
egészen Vietnamig annak érdekében, hogy ellenőrizni tudja az
erőforrások hajóztatását a Dél-kínai tengeren. Milyen
hülyéknek kell ülni az amerikai kormányban, hogy feltételezzék
Kína szemet fog hunyni érdekszférájának ilyen fokú megsértése
felett? – Kína most kiegészítette nukleáris fegyverzetét egy
teljesen újfajta mobil ICBM egységgel, amiről Washington semmit se
tud, mert a CIA el van foglalva a hongkongi tiltakozók
szervezésével.
Mind
Oroszország, mind pedig Kína meg volt elégedve, hogy részese
lehet a világgazdaságnak, javíthatja állampolgárainak az életét,
valamint az ország gazdaságát. De akkor jöttek az
újkonzervatívok, arrogáns pszichopaták gyülekezete, akik
kijelentették, hogy Washington nem fogja senkinek megengedni, még
Oroszországnak, és Kínának se, hogy céljaiknak nem megfelelő,
független külpolitika folytatásához szükséges szintre
emelkedjen.
Az
atomháború visszajött a képbe. Elsőre Washington kezdte el
fenyegetni azokat, akik szerinte riválisok. Majd, amikor a
feltételezett rivális nem hódol be, akkor Washington démonizálja.
A
washingtoni udvari történészek által írt történelem szerint a
modern idők leggonoszabb démonai a II. világháború japán és
német kormányai, valamint a II. világháborút követően, Sztálin
orosz kormánya. Ugyanis ezek az udvari történészek simán
átlépnek a tényeken. Washington Japánt bele kényszerítette a
háborúba azzal, hogy lehetetlenné tette Japán erőforrásokhoz
való hozzáférését, majd ledobott rá két atombombát, amikor a
japán kormány a megadást fontolgatta.
Woodrow
Wilson amerikai elnök megígérte a németeknek, ha befejezik az I.
világháborút, nem lesz területi vesztességük és velük
szembeni kárigény. Ezt az ígéretet megszegték. Németországot
feldarabolták, majd egyes területeket Franciaországhoz,
Lengyelországhoz és Csehszlovákiához csatoltak, de kapott apró
területeket Belgium, Litvánia és Dánia is. Az ígéret ellenére
a Versailles-i békeszerződés értelmében Németországnak
lehetetlenül nagy jóvátételt kellett fizetnie. Az előrelátó
John Maynard Keynes kijelentette, hogy a jóvátétel miatt ki fog
törni egy II. világháború. Egy szorgalmas és erős nép ilyen
fokú megalázása, amelynek hadserege az I. világháború végén
idegen területeket tartott ellenőrzése alatt, hűen bemutatja az
úgynevezett „nyugati hatalmak” kétszínűségét. Hitler
hatalomra jutását a franciák, angolok és az amerikaiak
segítették. 1935-re Hitlernek kellő önbizalma volt ahhoz, hogy
felmondja a versailles-i Szerződést. Ha Hitler ellenáll az
önhittségének, és nem küldi a hadseregét Oroszország ellen,
ahol gyakorlatilag megsemmisült, utódai mai is uralnák Európát.
A
valódi történelem köszönő viszonyban sincs azzal, amit
Washington állít és amire az amerikaiakat tanítják. Az
amerikaiak többsége vakon elfogadja Washington háborúját a
világgal. Ha az ebola és globális felmelegedés nem írtja ki az
emberiséget, akkor az amerikai nép tudatlansága és Washington
harca a világ hegemóniájáért egészen biztos ki fogja irtani.
Washington Is Destroying The World – Paul Craig Robertsírásának (2014.10.07.) teljes fordítása.
— Aki nem hallott volna róla. – Ki ez a Paul Craig Roberts? Az
amerikai kormány pénzügyminiszterének volt a helyettese, és mint
ilyen igen jól ismeri a washingtoni viszonyokat. Egy időben a Wall
Street Journal segéd szerkesztője volt, és számtalan egyetemen
tartott előadásokat. Több könyv szerzője, amelyekben kritizálja
a rabló kapitalizmust. Ha többet akarsz tudni
róla:http://www.paulcraigroberts.org/
Fordította
: Antalffy Tibor
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése