Jogrendszer
A törvény, a
jog és az erkölcs
(Hazánkért,
2004. február)
Bár a
törvények és a jog összefüggésben
állnak az erkölccsel, különbséget kell tennünk az erkölcsiség
és a törvényesség között. Az erkölcs, a legbensőbb
mivoltában, szándékaiban és lelkiismeretében érinti az embert,
azaz a személy belső fórumához tartozik, amelyről bíró nem
ítélhet.
Ellenben a
törvényesség, a törvény előtti felelősséget jelenti,
vagyis azt, hogy erkölcsi vonatkozású tetteinknek “külső”
vonatkozása is van, amennyiben e tettek megfelelnek vagy eltérnek
attól, amit a törvény vagy a jog előír. Az erkölcs és a
törvény összefügg egymással, de a kettő nem azonos;
adott esetben konfliktusba is kerülhetnek (pl: atombomba ledobása
felsőbb utasításra). A törvények és a jog az erkölcs külső
normája. E tételhez kiegészítésül a következőket kell még
megjegyeznünk: a) A természettörvény és a természetjog
mindenkor normának tekintendő, és aki ezeket megsérti, etikailag
vét. A természettörvény és a természetjog alól nincs
felmentés. b) A pozitív törvények és a pozitív jog ellenben
csak akkor kötelez etikailag, ha megfelel a természettörvény és
a természetjog szellemének.
· Aquinói
Tamás ezzel kapcsolatban
állapítja meg:
“az
emberileg előírt törvények vagy jogosak, vagy jogtalanok. Ha
pedig jogosak, lelkiismereti fórumon is kötelező erővel bírnak.”
Minthogy
a törvények és a jog csupán az erkölcs külső normáját
alkotják, helytelen a legalisztikus felfogás, amely a tettek
értékét pusztán a törvény és a jog megtartásához méri. (pl.
farizeusok).
Továbbá
azt is megállapítja, hogy
“a
természetjogot elsősorban az örök törvény tartalmazza,
másodlagosan azonban az emberi értelem természetes
ítélőképessége”.
A
pozitív törvény és jog -- amennyiben a természettörvény és a
természetjog kifejtése, illetve helyes értelmezése -- az örök
törvényben gyökerezik. Erkölcsi kötelező erejüket végső
fokon ebből a tényből nyerik.
A természettörvény és
a természetjog belülről és feltétlenül köti
az embert, de úgy, hogy nem sérti és nem rombolja le szabadságát.
Ily módon azonban csak Isten képes kötelezni az emberi lényt.
Ezért a vallásos ihletésű filozófiák a természettörvény és
a természetjog végső lehetőségi feltételét az isteni
értelemben és akaratban látják.
· Szent
Ágoston meghatározása szerint
“az
örök törvény az Isten értelme vagy akarata, amely a természetes
rend megőrzését parancsolja, és megzavarását tiltja”.
· Szent
Tamás megfogalmazásában
“az
örök törvény nem más, mint “a dolgok kormányzásának elve,
amely Istenben, mint a világmindenség őselvében létezik”.
Más
szavakkal: az örök törvény “az isteni bölcsesség elve,
amennyiben ez minden megvalósulás és mozgás direktívája”.
Az
emberi létben és az emberi természetes hajlamokban felfedezett
természettörvény nem más, mint az örök törvénynek részesedés
útján birtokolt hasonmása: “nyilvánvaló, hogy valamiképpen
minden létező részesül az örök törvényből, amennyiben
tudniillik a létezők ennek hatására birtokolják a nekik
megfelelő aktusok és célok iránti hajlamaikat. A létezők között
azonban az értelmes teremtmény kitüntetett módon van alárendelve
a gondviselésnek, amennyiben maga is részesévé lesz ennek,
miközben önmagáról és másokról gondoskodik. Így benne is
részesedés útján van meg az örök értelem, és ennek erejében
birtokolja természetes hajlamát a megfelelő megvalósulásra és
célra. Az örök törvénynek az értelmes teremtményben részesedés
útján megvalósult birtoklását pedig természettörvénynek
nevezzük”. ~ A természettörvényhez hasonlóan a természetjog
is az örök, isteni törvényben gyökerezik. +++
Turay
Alfréd, Internetes tanulmányából kivonatosan
http://www.theol.u-szeged.hu
v
A Magyar Értelmező Szótár (1980) szerint
ERKÖLCS -
Valaki, vagy valami magatartását irányító, annak megítélését
segítő, társadalmilag helyesnek tekintett szabályok összessége
illetve ezek megvalósulása.
Erkölcs-csősz -
(gúny) Aki az erkölcs nevében szeret másokat kicsinyesen
bírálgatni.
JOG -
Az uralkodó osztály akaratát kifejező, az állam által
kötelezővé tett magatartási szabályok összessége, rendszere...
Emberi mivoltunkból, társadalmi helyzetünkből folyó szabadság
valamire.
TÖRVÉNY -
Az államhatalom legfelsőbb szervétől alkotott jogszabály,
ezeknek összessége, rendszere.
¨ Megjegyzés -
A társadalmilag helyesnek tekintett szabályokat, valamely hatalomra
került, “erkölcs-csősz” szerepet betöltő kisebbség a saját
érdekeinek megfelelően bármikor megváltoztathatja. Az uralkodó
osztály nem szükségszerűen jelenti a többséget, ami a helyzet
Magyarországon is, ahol kisebbség uralkodik a nagytöbbség felett.
“S
ha jő az ellen, vért miért ont?
Kardot
miért foga?
Hogy
védje a hazát?... valóban!...
Haza
csak ott van, hol jog is van,
S
a népnek nincs joga.”
Petőfi
Sándor, A NÉP
Pest,
1846. június-augusztus
|
Amikor
valamely államhatalom legfelsőbb szervétől alkotott jogszabályok
összességét - a törvényeket -- bizonyos befolyással rendelkező
kisebbség megvesztegetéssel, megfélemlítéssel, terrorral,
erőszakkal megváltoztatja, azt rendőrállamnak nevezzük.
A
magyar nép tragikusan döbbent rá, hogy szocialista párt nem
létezik, nem is volt, merő káprázat volt az egész. Amit annak
hitt, az zsoldos erkölcsű zsoldos csapat, amely
1989 után most ugyanolyan alázatosan szolgálja az országrontó
SZDSZ-t és a mögötte álló világállami maffiát, mint ahogy
ennek “édes gyermekét” -- a szovjet hatalmat -- az MSZMP
korában kiszolgálta. Magyarország olyan helyzetbe jutott, hogy
kapuira akár Dante poklának feliratát véshetnénk:
“Ki
itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel.” Az,
amit 1996-ban a Pető-Horn kormány stabilizációs programként
emlegetett, nem más, mint a magyarság teljes kifosztásának,
elpusztításának, Magyarország megszüntetésének, a világállami
körök általi megkaparintásának programja.
Hol
van a törvény, hol van a jog, és hol van az erkölcs? +++
/TJ/
Belgium módosítja a háborús bűnös törvényt?
Az
Associated Press jelentette június 24-én Brüsszelből, hogy
Belgium összeomlott az amerikai nyomás alatt és módosításokat
terjesztett be egyedülálló “háborús bűnös törvényéhez”,
amelyet az USA, Anglia és Izrael politikai vezéreinek a zavarba
hozására is felhasználtak.
Louis
Michel belga külügyminiszter
külön-külön találkozott Stephen
Brauer amerikai nagykövettel
és Lord Robertson NATO-főtitkárral
a módosításokat illetően.
A
törvényt már alkalmazták George W. Bush, Donald
Rumsfeld és Colin Powell, valamint Tony
Blair és Ariel Sharon ellen, (kevés
sikerrel!)
Az
amerikai esetek felbőszítették Washingtont. Nemrégen, látogatásán
Rumsfeld leállította a 350millió dolláros folyósítást
brüsszeli NATO épületekhez és megfenyegette a belgákat, hogy
kivonja a NATO főhadiszállást Brüsszelből, ha szemétdombra nem
vetik az “abszurd” törvényt. -“Belgiumnak rá kell
ébrednie, hogy tetteinek következményei vannak” - mondta
Rumsfeld.
Belgium
vasárnap beleegyezett, hogy a törvényt olyan esetekre korlátozza,
amelyek belgákat vagy Belgium lakosait közvetlenül
érintenek. -“Nem Belgium feladata eldönteni, hogy
igazságszolgálata jobb-e, mint az amerikai, izraeli vagy más
európai ország igazságszolgálata,” - mondta Michel.
Nem
biztos, hogy a módosítások kibékítik Washingtont, amely a
törvény elejtését követelte.
Októberre
várják, hogy a belga parlament beiktassa a módosításokat. +++
Magyarországon
alkotmánysértő a népszavazás!
Alkotmánysértő
népszavazás az Európai Unióra közel 4 milliárd forintért!
A
múlt héten jelent meg az a Belügy Minisztériumi rendelet ~ a
2003. április 12-ére tervezett európai uniós népszavazás
költségeinek normatíváiról, tételeiről, elszámolási és
belső ellenőrzési rendjéről szóló 7/2003. [III. 14.] BM
rendelet, ~ amely az EU csatlakozási népszavazás költségvetését
tartalmazza. A rendeletből kiderül, hogy a tervezett
kiadások
összege 3
824 000 000 forint,
azaz közel 4
milliárd forint.
l
A Magyar
Földvédő Mozgalom és a Magyarok
Világszövetsége közös alkotmánybírósági
beadványukról tartott sajtótájékoztatót Budapesten, 2003.
március 13-án, a Magyarok Házában. A még aznap benyújtott
kérelmükben kérik, hogy az Alkotmánybíróság
soron kívüli eljárásban állapítsa meg a Magyar Köztársaság
Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról
szóló 2002. évi LXI. törvény 10.§-ának 2. és 3.
mondatában és a 11.§ (3) bekezdésében foglalt
rendelkezések alkotmányellenességét, és azokat semmisítse meg.
A
fenti módosítás az Alkotmányt a következő új paragrafussal
egészíti ki:
“79.
§ Ügydöntő országos népszavazást kell tartani a Magyar
Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő, a csatlakozási
szerződés szerinti csatlakozásáról. E népszavazás időpontja:
2003. április 12. A népszavazásra bocsátandó kérdés:
“Egyetért-e
azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává
váljon?”
Az
1. mondat arról rendelkezik, hogy „a csatlakozási szerződés
szerinti csatlakozásról” kell népszavazást tartani! Tehát az
államhatalmi szervezeteknek kötelező jelleggel írja elő, hogy
valóban arról kell népszavazást tartani, hogy „a csatlakozási
szerződés szerint” akar-e az ország lakossága az EU-hoz
csatlakozni, vagy „a csatlakozási szerződés szerint” nem akar
csatlakozni!
Az
első két mondat együttes tartalma: 2003. április 12-én
ügydöntő országos népszavazást kell tartani a Magyar
Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő, a csatlakozási
szerződés szerinti csatlakozásáról!
A
3. mondat azért alkotmánysértő, mert nem a
„csatlakozási szerződés szerinti csatlakozásáról”
fogalmazza meg a kérdést, hanem általánosságban kérdez!
Ha valakinek az
“Egyetért-e
azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává
váljon?”
kérdésre
kell válaszolnia, akkor másra kell válaszolnia, mintha azt
kérdeznék tőle, hogy
“Egyetért-e
azzal, hogy a Magyar Köztársaság a csatlakozási szerződés
szerint váljon az Európai Unió tagjává?”
A
két kérdésfeltétel között ég és föld különbség van.
Mindez ellentétes
a Népszavazási tv. 13. § (1) bekezdésével, amely szerint a
népszavazásra feltett tényleges kérdést úgy kell megfogalmazni,
hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni.
A
két rendelkezés ellentmondása miatt a népszavazás lebonyolítása
alkotmánysértés nélkül nem hajtható végre! Mi a teendő, ha az
Alkotmány rendelkezését nem lehet alkotmánysértés nélkül
végrehajtani?
Feltűnő,
hogy az államhatalmi szervek eddig nem jelezték, hogy az Alkotmány
szövegében a végrehajtását akadályozó diszharmónia van!
(Egzisztenciális félelem és kiszolgáltatottság miatt senki nem
mer megszólalni!?) Az 1. mondat a szavazónak
azt az alkotmányos jogot biztosítja, hogy „a csatlakozási
szerződés szerinti” csatlakozás kérdéséről dönthet,
tehát jogában áll a kormány csatlakozási
tárgyalásainak „eredményét” véleményezni
azáltal, hogy azt elfogadja - vagy elutasítja. Nem korlátozható
ezen alkotmányos joga!
De
mi történik április 12-én? Ha csak az idézett kérdésről
szavazhatunk, akkor a hatalom a szavazók jogkorlátozása miatt
követ el alkotmánysértést. Ez a kérdésfeltevés tehát a
jogállamiság és függetlenség alappillérét jelentő, a
népszavazás útján közvetlenül gyakorolható, Alkotmányban
védett népszuverenitást sérti alapjaiban.
A
kérdés tartalmi oldala: Minden magyar választópolgár jogot
kapott az EU-csatlakozás „csatlakozási szerződés szerinti”
véleményezésére és annak elfogadására vagy elutasítására,
de ezzel a joggal együtt a kellő ismeret megszerzésének jogát is
megkapta. Ehhez hiteles tájékoztatás kell, közzé kell tenni
mindenki számára elérhető módon a teljes EU-joganyagot és a
csatlakozási szerződést magyarul, részletes, közérthető
jogszabály-magyarázatokkal, továbbá szükség van a társadalom
minden szereplőjére, és a nemzet határon inneni és túli
részeire vonatkozó hatástanulmányokra. Ez ma nincs így, pedig
ezek nélkül a választópolgár nem tudhatja, hogy miről kell
döntenie, vagyis nem tud élni „ügydöntő”, alkotmányos
jogával, tehát végső soron formálissá és kiürültté válik
az Alkotmány 2. §-sában rögzített néphatalom!
További
alkotmánysértések az április 12-i népszavazás kapcsán: A 2.
mondat kifejezetten ellentétes aNépszavazási
tv. 16. § (1) bekezdésével, amely szerint a népszavazást
az azt elrendelő országgyűlési határozat közzétételét követő
90 napon belüli időpontra kell kitűzni. Ez a határidő 2003.
március 23-án lejár, tehát a kitűzött időpont nem felel meg
ennek a törvényi követelménynek, ezért is jogsértő!
Az
is alkotmánysértő, hogy a népszavazás időpontja megelőzi a
csatlakozási megállapodás aláírását, hiszen április 12-én
még csak szerződéstervezet létezik, mert a
csatlakozási megállapodást csak 2003. április 16-án írják alá,
ami jogi értelemben érvényesen csak ekkor jön létre. Mindezért
lehetetlen a nem létező szerződésről szavazni, pedig a
módosítottAlkotmány 79. §-sának első mondata előírja
a csatlakozási szerződés szerinti csatlakozásról szóló
népszavazást!
A
kitűzött népszavazási kérdés és időpont egyúttal megsérti
az Alkotmány 5. §-sában az állam részére
előírt kötelezettséget, amely a nép szabadságának és
hatalmának, az ország függetlenségének és területi épségének,
valamint a nemzetközi szerződésekben rögzített határainak
megvédésére kell, hogy irányuljon. Közismert tény - és ezt az
Alkotmány legutóbbi módosítása is igazolja, hogy az Európai
Unióhoz történő esetleges csatlakozás a népszuverenitás és
ezáltal az ország függetlenségének részbeni feladásával jár.
A magyar állam egy ilyen folyamatban alkotmányosan nem lehet
szorgalmazója egy ilyen döntésnek, az állam alkotmányos
kötelezettsége a népszuverenitás és ezáltal az ország
függetlenségének védelme.
A
jogállamiság és a népszuverenitás alkotmányos elveit sérti az
is, hogy ezen alkotmánymódosítás a 11. § (3)
bekezdése szerint a Magyar Köztársaságnak az Európai
Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést
kihirdető törvény hatálybalépésének napján hatályát veszti.
A jogalkotó ugyanis ezzel a megoldással előre eldöntöttnek vette
a népszavazás eredményét és egyúttal tudatosan figyelmen kívül
hagyta a népszavazásban megjelenő népakaratot. Hiszen a
csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető
törvény elfogadására és hatálybalépésére
csak igenlőnépszavazás esetén van jogi lehetőség, -
a nemleges döntés ugyanis kötelező az Országgyűlésre nézve,
azaz, ebben az esetben nem fogadható el egy csatlakozási szerződést
kihirdető törvény. Így pedig benne maradna az Alkotmányban a
népszavazásról szóló rendelkezés.
Ellentmondás
van a népszavazás elrendelésének jogánál is. A módosított
Alkotmány 79. §-sának első mondataellentétes az
Alkotmány 28/C §. (2) bekezdésével, amely szerint kötelező és
ügydöntő országos népszavazást csaklegalább 200
ezer választópolgár kezdeményezésére lehet elrendelni.
Ez
most nem így van!
Kérdés,
hogy milyen mélységekig nyúlik bele a mai politikai központi
hatalom az elvileg független bírósági körökbe? A beadvány
sorsa rávilágíthat arra a lehetetlen jogi helyzetre, hogy az
Alkotmány módosítása során elkövetett hibát, tartalmi
ellentmondást jogilag nem lehet kezelni, ebben az esetben pedig a
jogállamiság és a népszuverenitás lényegében megszűnik
Magyarországon!
A
hatalomnak világosan tudnia kell, hogy ami április 12-én történik
az nem eredményezhet érvényes, alkotmányos népszavazási
eredményt. Ennek ellenére mégis mindent megtesz az alkotmánysértő
népszavazás megtartása érdekében. Már az értesítőket is
kiküldték.
Költői
kérdés: vizsgáljuk meg, hogy ez a cselekmény vajon hogyan
viszonyul a Büntető Törvénykönyv alábbi tényállásához:
Hűtlen kezelés
319.
§ (1) Akit idegen vagyon
kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének
megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el.
(2)
A büntetés vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztés,
közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha a hűtlen kezelés kisebb
vagyoni hátrányt okoz.
(3)
A büntetés bűntette miatt,
a)
három évig terjedő szabadságvesztés, ha a hűtlen kezelés
nagyobb vagyoni hátrányt,
b)
egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a hűtlen
kezelés jelentős vagyoni hátrányt,
c)
két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a hűtlen
kezelés különösen nagy vagyoni hátrányt,
d)
öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a hűtlen
kezelés különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz.
Részletek a Complex CD Jogtár vonatkozó magyarázatából:
"A
hűtlen kezelés az idegen vagyon kezelésére vonatkozó megbízással
való kárt okozó visszaélés. A bűncselekmény tárgya
az idegen vagyon. A polgári jog szabályai szerint a vagyon valamely
személy vagyoni jogainak összességét, aktívumait és
passzívumait öleli fel. A vagyon megjelenhet jogviszonyok
formájában, de konkrét dologi formában is. Ez utóbbiakat
vagyontárgynak nevezzük. A cselekmény sértettje akár
természetes, akár jogi személy lehet, akinek ~ amelynek ~ a
vagyoni jogaiban az elkövető szerződésszegése miatt a vagyoni
hátrány bekövetkezik.
A
bűncselekmény tényállási eleme, hogy az elkövető az idegen
vagyon kezelésével legyen megbízva. Ez a megbízás, a vagyon
"rábízása", nem azonosítható a sikkasztásnál
megkövetelt rábízással. A sikkasztás esetében a rábízás
statikus jellegű, amelynek értelmében az elkövető csupán az
idegen dolog birtokban tartására kötelezett, a hűtlen kezelés
esetében azonban a rábízás mindig azzal a szándékkal történik,
hogy az elkövető ~ a vagyonkezelő ~ gazdálkodjék a vagyonnal, s
így őrizze azt.
A
vagyonkezelő megszegi kötelességét különösen, ha intézkedései
ellentétesek a megbízó érdekeivel."
A
Btk. 138/A § szerint
E
törvény alkalmazásában az érték, a kár, a vagyoni hátrány, a
mérték összege, illetőleg az adó, a járulék, a
magánnyugdíj-pénztári tagdíj bevétel csökkenésének összege
a)
kisebb, ha tízezer forintot meghalad, de kétszázezer forintot nem
halad meg,
b)
nagyobb, ha kétszázezer forintot meghalad, de kétmillió forintot
nem halad meg,
c)
jelentős, ha kétmillió forintot meghalad, de ötvenmillió
forintot nem halad meg,
d)
különösen nagy, ha ötvenmillió forintot meghalad, de
ötszázmillió forintot nem halad meg,
e)
különösen jelentős, ha ötszázmillió forintot meghalad.
N.B.
- Aki úgy érzi, hogy tudja a helyes választ az küldje be
megfejtését az illetékes hatóságokhoz!
Dr.
Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd
Európa
jogi szakjogász
E-mail: drgaudi@drgaudi.hu
Jahveh
Parancsai
Mózes
3. Léviták Könyve, 25. fejezet
“[...]
egyétek a földek termését. Ebben a jubileumi évben
mindenki kapja vissza a birtokát. Ha eladsz vagy
veszel népedből valótól, ne csapd be testvéredet. A
jubileumi esztendő óta eltelt évek száma szerint vásárolj
népedből valótól. Ő meg a termés éveinek száma
szerint határozza meg az eladási árat. Minél
nagyobb a hátralevő évek száma, annál jobban emeld az árat,
s minél kevesebb az év, annál jobban csökkentsed, hiszen
bizonyos
számú
aratást adsz el neki. Senki se csapja hát be a
népéből valót, hanem féld Istenedet,
mivel
Jahveh vagyok, a te Istened. Tartsátok meg törvényeimet és
parancsaimat, tartsátok meg úgy, hogy teljesítitek, s akkor
biztonságot élveztek az országában.”
|
A
városok ostroma
Ószövetség,
Második Törvénykönyve, 20:10-20
“Ha
felvonulsz valamely város ellen, hogy megostromold, először
ajánlj fel neki békét. Ha elfogadja s megnyitja kapuit, az
egész nép, amely lakja, fizessen adót és legyen a szolgád.
Ha visszautasítja a békét s felveszi a harcot, aztán ostromot
indítasz és az Úr, a te Istened hatalmadba adja, minden férfit
hányj kardélre. Az asszonyokat és gyermekeket
azonban, a jószágot s mindazt, ami csak van a városban, az
összes értéket ejtsd zsákmányul, s élvezd javait, amelyeket
az Úr, a te Istened neked ad. Így tégy mindazokkal a
városokkal, amelyek messze esnek tőled, amelyek nem e népnek
városai közé számítanak. E népek városaiban, amelyeket az
Úr a te Istened örökségül ad neked, egyetlen lelket se hagyj
életben. Rajtuk töltsd be az átkot mindenképpen (..), ahogy
az Úr a te Istened parancsolta, nehogy eltanuld tőlük utálatos
dolgaikat,
amelyeket
isteneik (tiszteletére) végbe visznek,
s így
vétkezzetek az Úr, a ti Istenetek ellen. Ha ostrom alá veszel
egy várost, hogy legyőzd, a fákat ne irtsd ki, ne fogj
fejszét. Egyél róluk, de ne vágd ki őket. Vagy a mező fái
is emberek, hogy őket is meg kell ostromolnod? Csak azokat a
fákat szabad megcsonkítanod, amelyekről tudod, hogy nem
teremnek ehető gyümölcsöt, azért hogy ostromműveket készíts
belőlük az ellen a város ellen, amellyel harcban állsz, hogy
be tudd venni.”
|
Az államadósság
és az anyaföld örökösei
Tanulságok a
volt amerikai elnök Thomas Jefferson leveléből
Párizs, 1789.
szeptember 6.
v
James
Madison Úrnak [1]
Drága
Uram!
[..]Úgy
tűnik, az óceán egyik oldalán sem foglalkozott még senki a
kérdéssel, hogy joga lenne-e egyik nemzedéknek elköteleznie a
másikat. Pedig ez olyan súlyos következményekkel bíró
kérdés, ami nemcsak állásfoglalást érdemel, hanem helyet is
minden kormány elemi törvényei között. A társadalom
alapvető elveiről folyó itteni elmélkedésbe mélyülvén merült
fel bennem e kérdés -- és az is, hogy véleményem szerint könnyen
bizonyítható, hogy az ilyen kötelezettség nem
átörökíthető. Arról az alapról indulok el, amit én
magától értetődőnek tartok, hogy a föld, haszonélvezetében,
az élőké, és a holtaknak sem hatalmuk, sem joguk nincs felette. A
terület, amit valamely személy elfoglalt, többé már nem az övé,
amikor ő maga megszűnt létezni, és visszaszáll a
társadalomra. Ha a társadalom nem hozott szabályokat
földjének magántulajdonba való birtokbavételéről, a földet az
elsőségjogi birtokos veszi át -- általában az elhunyt özvegye
vagy gyerekei.
|
Thomas
Jefferson
Amerika
3-ik elnöke
(1801-1809)
|
De
a gyermek, az örökös, vagy hitelező nem természetes jog alapján
veszi át a földet, hanem a társadalom törvényei alapján, aminek
tagja, és aminek alávetettje. Így, természetes jog
alapján, senki sem kötelezheti az általa lakott földet vagy az ő
utána ott lakó személyeket, hogy megfizesse az adósságot, amit ő
vállalt magára. Mert, ha ezt tehetné, akkor még
életében több nemzedékre előre felélhetné a föld hasznát, és
akkor így a föld a halottaké lenne, nem pedig az élőké, ami a
mi alapelvünknek ép az ellenkezője.
Ami
igaz a társadalom tagjaira egyénileg, az igaz rájuk összességükben
is, mert az egész jogai nem lehet több, mint az egyének
jogainak összege. Hogy elképzelésünk világos maradjon
miközben a tömegre vetítjük, tételezzük fel, hogy egy
egész nemzedék egy napon születik, egy napon lesz felnőtt, és
egy napon távozik e világból is, hátrahagyván a következő
nemzedéket együttes felnőtté válásának napján.
Tegyük
fel, hogy e szép kor huszonegy év, és életük hossza
pedig még harmincnégy év, lévén ez a huszonegy évesek várható
életkora. Minden egymást követő nemzedék tehát egy
meghatározott pillanatban jelenne meg és távozna az élet
színpadáról, minthogy az egyénekkel a való életben is van. Azt
mondom tehát, hogy a föld teljes joggal az egyes nemzedékeké, míg
a földön vannak. A második nemzedék átveszi az
elsőtől -- adósság és megkötöttségek nélkül, -- a harmadik
a másodiktól, és így tovább. Mert ha az első adóssággal
terhelhetné, akkor a föld a halottak tulajdona lenne, nem pedig az
élő nemzedéké. Így, egy nemzedék sem vállalhat
nagyobb adósságot, mint amekkorát léte során vissza tud
fizetni. Huszonegy éves korukban elkötelezhetik magukat
és földjüket a következő harmincnégy évre, huszonkét évesen
harmincháromra, huszonhárom évesen harminckettőre, és ötvennégy
évesen csupán egy évre, mert ennyi életük még hátralévő
hossza az adott időpontban.
De
egy lényeges különbséget figyelembe kell vennünk az egymást
követő egyének és egész nemzedékek között. Egyének csak
részei a társadalomnak, és az egész törvényeinek függvényei.
E törvények az elhunyt földjének egy részét hitelezőinek
utalhatják mintsem valaki másnak, avagy gyermekeinek, azzal a
feltétellel, hogy kielégítik a hitelezőt.
Viszont
amikor egy egész nemzedék, illetve a teljes társadalom kihal
-- mint példakénti feltételezésünkben, -- és
egy másik nemzedék, avagy társadalom követi, ez egy egészet
képez, és fizetésre vonatkozó neveltetésén túl nincs felsőbb
hatóság, ami birtokát egy harmadik társadalomnak adhatná, ami
esetleg kölcsönt adott elődjének.
Ami
érvényes a meghatározott korszakonként egymást váltó
nemzedékekre — amint azt a könnyebb megértés végett
feltételeztük, -- az érvényes az élet rendje szerint napjában
cserélődő nemzedékekre is. Minthogy egy szerződő nemzedék
többsége harmincnégy évig létezik, és utána egy másik többség
lesz a birtokos, az előbbi szerződhet ennyi időre, de tovább nem.
A
megállapításom, hogy sem a nemzet képviselői, sem
maga az nemzetgyűlés nem vállalhat joggal adósságot
azon túl, amit a maga korában ki tud fizetni, mármint, az
elkötelezettség napjától számított harmincnégy éven belül.
E
megállapítás érzékeltetése végett tételezzük fel, hogy XIV.
és XV. Lajos a francia nép nevében Hollandiától tízezermilliárd
összegben kölcsönt vett fel! A kölcsön kamata
ötszázmilliárd lenne, ami a teljes bérhozam, avagy a francia
földterület összes bevétele. Talán a jelen nemzedéknek el
kellett volna költöznie a földről, ahol a természet őt szülte
és átadnia helyét a holland hitelezőknek? Nem. Nekik
ugyan olyan joguk van a földhöz, amin születtek, mint az őket
megelőző nemzedéknek. E jogukat nem elődeiktől, hanem
a természettől kapták. Tehát ők és földjük a természet által
mentesek elődeik adósságaitól.
Egy
másik szemszögből bemutatván tételezzük fel, hogy XV. Lajos és
kortársai azt mondták a holland pénzkölcsönzőknek: adjatok
nekünk pénzt, hogy ehessünk, ihassunk, mulathassunk egész
életünkben, és olyan feltétellel, hogy nem kértek kamatot
harmincnégy évig, miután mindörökkön örökké évi tizenöt
százalék kamatot kaptok. A pénzt ezekkel a feltételekkel
folyósították és szétosztották az emberek között, kik ettek,
ittak és tékozoltak. Köteles lenne-e a jelen nemzedék a föld és
munkájának a hozamát az elődök dorbézolásának kárpótlására
fordítani? Egyáltalán nem!
Felteszem,
hogy az elfogadott nézet, miszerint az egyik nemzedék köztartozása
a következőre öröklődik, a magán életben rendszeresen
látottakból adódott elő, hogy a földön utódló köteles
kifizetni elődei adósságát, annak figyelembe vétele nélkül,
hogy e kötelesség csupán közigazgatási, és nem erkölcsi, a
társadalom szándékából eredő, mert azkényelmesnek
találta, hogy az elhunyt földjét adóssága megfizetésének
feltételével utalja ki. De társadalom és társadalom,
nemzedék és nemzedék között nincs közigazgatási kötelezettség,
nincs bíró, csak a természet törvénye.
A
francia nemzeti adósság kamata valójában csupán a bérhozam két
ezreléke és nehézség nélkül fizethető, tehát pusztán nemzeti
becsület és célszerűség kérdése. De a jövőbeni adósságokra
nézve, nem bölcsebb és igazságosabb lenne-e, ha a nemzet a most
készülő alkotmányban lefektetné, hogy sem a törvényhozás, sem
pedig a nemzet maga érvényességgel nem vállalhat
több kölcsönt mint amennyit saját korában, avagy
harmincnégy éven belül, ki tud fizetni. És, hogy minden
jövőbeli szerződés érvénytelen a harmincnégy év után
fennmaradó összegre vonatkozólag?
Ugyanakkor
ez óvatosságra intené mind a hitelezőt, mind pedig a
hitelt-kérőt. A pénzkölcsönzési lehetőségek természetes
határok közé szorításával megzabolázhatnánk a háborús
szellemet is, ami túl szabad teret kapott azáltal, hogy a
pénzkölcsönzők figyelmen kívül hagyták a természet e
törvényét, hogy az utód nemzedékek nem terhelhetők elődeik
felelősségével.
Hasonló
alapon az is bizonyítható lenne, hogy társadalom nem állíthat
folytonos alkotmányt, vagy akár folytonos törvényt sem. A föld
mindig az élő nemzedéké. Jogállásuk idején tehát belátásuk
szerint ők igazgatják a földet és annak hozamát. Ők saját
személyük urai is, és következésképpen ők döntik el, miként
irányítsák magukat. Személyek és tulajdon igazgatása a kormány
feladatainak az összessége. Tehát, idejük lejártával elődeik
alkotmánya és törvényeik hatálya megszűnik, azokkal együtt,
akik felállították. Az elődök megőrizhették törvényeiket,
míg léteztek, de nem tovább.
Tehát,
minden alkotmány és minden törvény érvényét veszti 34 év
elmúltával. Ha továbbra is hatályban marad, az akkor
már nem jog, hanem erőszak. Felvethető, hogy az utód nemzedékek,
eltörlési jogukat gyakorlatban alkalmazván, ugyanúgy
mentesülhetnek, mintha az alkotmányt és a törvényeket
kifejezetten csak harmincnégy évre hozták volna. Először
is, ez az ellenvetés, másodlagos megoldást javasolván, elismeri a
jogot. De a hatálytalanítási jog nem ugyanaz, mint egy
törvény természetes lejárta.
Az
lehetne, ha minden kormányforma olyan tökéletesen lenne
megalkotva, hogy a többség szándéka mindig igazsággal és
akadálytalanul elérhető lenne. Azonban egy kormányforma
sem ilyen. A nép nem tud összegyűlni, képviselete
egyenlőtlen és romlott. Minden törvényjavaslat
ellenében gáncsoskodnak. Pártok kerítik hatalmukba a
közgyűléseket, megvesztegetés megrontja őket, személyes érdek
eltávolítja őket választópolgáraik érdekétől, és más
akadályok merülnek fel, ami minden gyakorlati ember előtt
bizonyíthatja, hogy a megszabott időtartamú törvény sokkal
célszerűbb, mint amit hatálytalanítani kell.
Eme
alapelv, hogy a föld az élőké nem pedig a holtaké, széleskörű
alkalmazási lehetőséggel és következményekkel járhatna minden
országban, de különösen Franciaországban.
Belebocsátkozik
a kérdés megoldásába, hogy a nemzet megváltoztathatja-e a
meghatározott időre a birtokolt földek öröklését? Hogy
megváltoztathatják-e a régen örökre az egyháznak, kórházaknak,
kollégiumoknak, lovagrendeknek adományoz
ott földek kiutalását? Hogy megváltoztathatják-e a földhöz kötődő kötelességeket és kiváltságokat, beleértve az egész egyházi és feudális katalógust. Vonatkozik az öröklődő hivatalokra, fennhatóságokra és jogkörökre, az örökletes rendekre, kiválóságokra és címzettekre, állandó kereskedelmi, művészeti és tudományos monopóliumokra, és még sok másra… A visszatérítés kérdését jogiból nagylelkűség kérdésévé teszi. Mindezekben az esetekben az adott törvényhozás csak saját korára hozhatna döntést kiutalásokról és intézményesítésekről, de későbbre nem; és a jelenlegi részeményesek, még ha ők vagy őseik vették is, olyasminek jóhiszemű birtoklói, aminek eladásához az eladónak nem volt joga.
Fontold
meg magadban e tárgykört, drága Uram, különösen az
adósság-felvételi jog szemszögéből és dolgozd ki hathatós
logikáddal, ami oly annyira sajátod! Országunk tanácsaiban viselt
rangod lehetőséget biztosít Neked, hogy megfontold, és
megbeszélések tárgyává tedd. Első ránézésre tán majd
nevetnek rajta, mint valami elmélkedő ábrándja, de vizsgálat
bizonyítaná érettségét és üdvösségességét. Kitűnő
bevezetés tartalmául szolgálhatna első közbevétel-behajtási
törvényünk előtt; új kormányunk kezdetén kiküszöbölné a
földkerekség e negyedének kárhozatos és ragályos hibáit, amik
embertársaik láncraverésének olyan eszközeivel szerelték fel a
zsarnokokat, amiket a természet nem szentesít.
Példaként,
a hadüzenet jogának a végrehajtástól a törvényhozáshoz való
átutalásával - azoktól, akik költenek, azokhoz, akik fizetnek -
máris hathatós akadályt gördítettünk a háborúzás útjába.
Szívesen látnám, ha az első alkalommal e második akadályt is
felállítanánk. Egy nemzet sem hozhat határozatot a hosszú
lejáratú adósságok érvényessége ellen oly érdektelenül, mint
mi, mivel mi nem tartozunk egy shillinggel sem, amit az általad tett
lépések révén ki nem fizetünk — tőke és kamat — saját
életünk során. [..]”
------------
1.
James Madison 4. amerikai elnök (1809-1817), az amerikai Alkotmány
egyik alapítója
Kitüntetés vagy megvesztegetés?
Tóth
Judit, Kanada
A kitüntetés negatív
formája a megvesztegetés, ami általában
politikai berkekben, titokban történik s célja a fontosabb
hivatalokat betöltő befolyásos közéleti személyek megnyerése
bizonyos ügyek érdekében, nagyobb pénzösszeg lefizetésével,
ami nemcsak erkölcstelenség, de sok esetben törvényellenes.
A
nyilvánosság előtt megrendezett, szinte
ünnepélyes kitüntetéssel járó elismerés,
dicséret, hála stb. lehet kétélű kard is. Társadalmi
érdekcsoport, intézmény vagy szervezet egyszerűen elhatározza,
hogy valamely személy vagy közösségi csoport méltó a
kitüntetésre a közösség érdekében végzett jó munkáért,
teljesítményért.
Mindenképpen
érdemes tanulmányozni a mindenkori kitüntetett és
kitüntetők kilétét. Nemcsak törvényes intézmények
minden hátsó gondolat nélküli kitüntetéseire gondolok itt,
hanem hirtelen eszembe jut néhány jól ismertKossuth-díj, Nobel
Békedíj, Lenin-díj, nem is beszélve a külföldi
egyetemek boldog-boldogtalannak osztogatott tiszteletbeli díjairól!
Sorolhatnánk a díjakat a végtelenségig, hiszen köteteket lehetne
megtölteni velük és a kitüntetettek neveivel. A módszer
egyáltalán nem újdonság, évszázadok óta használják. Az egyén
rendkívüli dicséretben való részesítése egyben üzenet illetve
irányelv is lehet a társadalom felé: ’lám
csak, akik hasonlóképpen szolgálnak vagy viselkednek a
társadalomban, szintén kitüntetésben részesülhetnek.’
Néhány
példa a közelmúltból: 1. a
nyolcvanas évek végén, Budapest véreskezű hóhérjának Jurij
Andropovnak az egykori növendéke Mihail Gorbacsov,
ünnepélyesen “eltemette” – i.e. átmentette! -- a
kommunizmust, amiért el is nyerte a nemzetközi
Nobel-békedíjat. 2. A
menekültekre tűzparancsot kiadó pufajkás kommunista Horn
Gyula elvágta a vasfüggöny drótját, -- a németországi
szabadkőművesektől meg is kapta érte a kitüntetést, és mint
miniszterelnök elismerést Habsburg Ottótól. 3. A
Lenin képével díszített lengyelországihajógyárban Lech
Walesa-nak, a Solidarnosc vezetőjének például
nem voltak nehézségei az állam irányította sajtóval szemben, és
külföldi utazásait Japánban maga a statárium elől elmenekült
lengyel nagykövet tette lehetővé a japán szakszervezetek
segítségével. Walesa gyorsan megtanulta az érvényesülést, mert
népszerűsége idején még Tel Aviv-ban is tiszteletét tette, ahol
könnyes szemekkel kérte a bocsánatot, az Oswiecem elpusztított
zsidó áldozataiért. 4. Elie
Wiesel, az Erdélyben született haszid/cionista zsidót, --
aki szerint „minden zsidónak kell egy hely a szívében, ahol
külön és állandóan gyűlöletet táplál a németek iránt”
-- könyveket írt a zsidók második világháború
szenvedéseiről, szintén Nobel-díjjal tüntették ki. Most olyan
hírek járnak, hogy Y. Olmert helyett talán Wiesel lesz Izrael
miniszterelnöke. [Kell ettől manapság nemesebb, mint Izrael élén
egy „Nobel-díjas holokauszt-túlélő”?]
Most
pedig nézzünk meg néhány frissebb kitüntetést. Az alant
bemutatott személyek sikeres eredményeinek különösebb
tanulmányozása nem szükséges, de elismerjük, hogy a kitüntetők
minden dicséretét és arany vagy ezüstérmét, de még a vele járó
„borravalókat” is feltétlenül megérdemelték! Aztán ki-ki a
maga módján és elvei illetve hovatartozása szerint bírálja el
ezt az egész színházi vígjátékot!
Kitüntetés
a Román Akadémián
2006.
április -- A Román Akadémia
fennállásának 140. évfordulója alkalmából a Román
Köztársaságelnöke,
Traian Basescu a „Románia
Csillaga” parancsnoki
kitüntetést adta át Vizi E.
Szilveszternek, /a képen/ a
Magyar Tudományos Akadémia elnökének. Az
MTA elnöke 2006. április 3-án Bukarestben részt vett a Román
Akadémia fennállásának 140. évfordulója alkalmából rendezett
ünnepi ülésen. A kitüntetésben az európai tudományosság
további prominens személyiségei is részesültek: Herbert
Mang, az Osztrák Tudományos Akadémia
elnöke, Gabriel de Broglie, a
Francia Intézet kancellárja és a Francia Akadémia állandó
titkára is. Az évfordulós ünnepségen megjelent a Román
Köztársaság két korábbi államfője:
Ion Iliescu és Emil Constantinescu is,
akik megkapták a Román Akadémia emlékplakettjét.[forrás:
www.mta.hu]
Kitüntették
a magyarországi katolikus főpapot
2006-11-26
-- Plankó
Erika, az
Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium főosztályvezetője
és Erdő
Péter
|
Plankó
Erika
|
bíboros, a
Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke vehette át a
Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) által
adományozott „Magyarországi
Zsidókért” díjat
vasárnap Budapesten. Erdő Péter a magyarországi zsidóság és a
magyar katolikusok közötti párbeszéd elősegítéséért, a
holokauszt során meggyilkolt zsidók és az embermentők emlékének
megőrzéséért kapta az elismerést. Plankó Erika „a kárpótlási
rendszer megteremtésében végzett meghatározó tevékenységéért,
az egyéni és a közösségi zsidó kárpótlási folyamat
kiteljesítése során kifejtett áldozatos munkájáért"
vehette át a díjat.
Az
idén ősszel az ’56-os Szövetség által kitüntetett volt
munkásőr Zoltai Gusztáv,
a Mazsihisz ügyvezető igazgatója a díjazottak életrajzát
ismertetve elmondta:
„Erdő
Péter ez
év januárjában az ENSZ első holokauszt áldozatainak emléknapján
beszédet
|
Erdő
Péter
Bíboros
|
Zoltai 1995-ben
a HVG-nek így nyilatkozott:
„’56
katonaként ért. Nem kívántam elmenni az országból, örömkatona
voltam, tizedesként avattak. Az ’56-os események alatt semmiféle
aktív tevékenységet nem folytattam, a kecskeméti repülőtér
őrszázadában teljesítettem szolgálatot 1958-ig. Majd a kőbányai
textilgyárban kezdtem dolgozni, ahol beléptem a munkásőrségbe."
|
Zoltai
Gusztáv
(Mazsihisz)
volt
munkásőr
|
Erdő
Péter a díj átvétele után
beszédében úgy fogalmazott:
„hosszú
éveknek az igyekezete és álmodozás van" e találkozó
mögött… a zsidó és a katolikus vallásnak a jogtörténet és a
jogi, morális módszer területén vannak erőteljes közös
gyökerei. Fontos, hogy a közös értékeket egymással
szembesítsék, és azokat megosszák Európa javára”. /felhasznált
forrás: InfoRádió/
Egy másik fajta „kártérítés”
Nyugdíj-kiegészítések
a ’60-as években
Hazai Levél
Édesanyám
a magyarországi Nyugdíj
Intézetnél dolgozott a hatvanas
- hetvenes években. A Német Szövetségi kormány – (nyugat-német
kormány) a hatvanas évek vége felé új törvényt hozott. A
zsidóknak szóló állandó jóvátételek törvényeit
kiegészítették azzal, hogy ’a
nyugdíjazott zsidók hazai nyugdíját kiegészítik, ha a hazai
(magyar) nyugdíj nem ér el bizonyos szintet.’ Ekkor
megindult a hazai zsidókommunista vezetők "rohama" a
Nyugdíj Intézet központjába. Édesanyám szavait idézem:
"
Megjelent az irodában egy ÁVH tiszt, közölte hogy szüksége van
egy HAMIS nyugdíjigazolásra - a kommunista párttag - és ÁVH
tiszt nyugdíjba vonulása esetén akkor (1968-ban) havi 476,
000 forint lett
volna - a hazai átlag magyar melósok nyugdíjának több
mint százszorosa -
de, követelte hogy állítsunk ki részére egy hamis igazolást
miszerint: a havi nyugdíja ’csak
800 forint’...!
Ezt
természetesen megtagadtuk. Erre lehivatta a Nyugdíj Intézet
igazgatóját s igazolta magát, hogy ő kicsoda, s az igazgató
hajlongva végighallgatta - majd megparancsolta nekünk,
hogy mostantól kezdve minden hamis
igazolást kérő magas rangú kommunista zsidó részére kötelesek
vagyunk kiállítani a HAMIS igazolást az alacsony nyugdíjról.
Ezt
a gyakorlatot 1968-tól kezdve rendszeresen végrehajtottuk. Így a
hazai átlag nyugdíjak százszorosát kézhez vevő kommunista
zsidó közép és felső vezetők hivatalos
igazolássalnyomorgóknak
voltak beállítva (300 ezer kommunista zsidó) s
így, a nyugat-német kormánytól, a kárpótlásokon
felül, még kiemelt
nyugdíj is járt nekik.”
Nos,
Édesanyám később, velem együtt külföldre távozván mindezt
elmondta a menekültügyi hatóságoknak Nyugaton, nem is sejtve,
hogy külföldön sem lehet az igazat elmondani. Tanúvallomásáért
később Nyugaton, örökös feketelistán szerepelt: Mintegy 25
esztendős üldöztetést – mint „a demokrácia és az emberi
jogok halálos ellensége” -- szenvedett el azért, mert ezt
elmondta. Végül idegileg összeroppant a rengeteg baj és üldözés
miatt. Én természetesen már nem szólok és nem tanuskudom többé
sehol, mert van éppen elég bajom enélkül is.
Szeretném, ha a sötétben botorkáló honfitársaim már egyszer s mindenkorra tudomásul vennék: a hazai kommunista vezetők MINDIG mindenben örökkön örökké hazudtak. A tömeggyilkos - tolvaj-hazaáruló kommunista csürhe nem elég, hogy a hazai nyugdíjak százszorosát kapja kézhez havonta, de még a mai napig is hamisított nyugdíjigazolások alapján dollár milliárdokat vesznek fel a német kormánytól - nyugdíj kiegészítésnek - mivel hamis papírokkal úgy állítják be, hogy ők „minimum nyugdíjból nyomorognak”. Undorító, hogy ezek a istentelen gazemberek a születésüktől kezdve a haláluk másodpercéig csak hazudnak és lopnak.
Szeretném, ha a sötétben botorkáló honfitársaim már egyszer s mindenkorra tudomásul vennék: a hazai kommunista vezetők MINDIG mindenben örökkön örökké hazudtak. A tömeggyilkos - tolvaj-hazaáruló kommunista csürhe nem elég, hogy a hazai nyugdíjak százszorosát kapja kézhez havonta, de még a mai napig is hamisított nyugdíjigazolások alapján dollár milliárdokat vesznek fel a német kormánytól - nyugdíj kiegészítésnek - mivel hamis papírokkal úgy állítják be, hogy ők „minimum nyugdíjból nyomorognak”. Undorító, hogy ezek a istentelen gazemberek a születésüktől kezdve a haláluk másodpercéig csak hazudnak és lopnak.
Néhány
példa
Egyik
jó barátom a BM (Belügyben) könyvelő. Elmondta:
-
egyszerű BM-alkalmazott (párttag) havi nyugdíja most 650, 000
forint.
-
belügyes (ÁVH) tiszt havi nyugdíja 1
és 1, 5 millió forint havonta
-
KÖZÉP szintű kommunista pártvezető nyugdíja
havi 3 millió forint
-
felső szintű kommunista nyugdíja havi
6 millió forint
Édesanyám
nyugdíja havi 34 ezer forint.
A kommunista tömeggyilkosok büntetés helyett milliós nyugdíjakat
kapnak havonta, és lopnak-hazudnak rendületlenül tovább! És ez
az ostoba nép újra és újra a gyilkosaira szavaz. Nálunk a
lakosság elmebeteg más magyarázatot nem látok. +++
Üdvözlettel olvasója: K. István
Az
alábbi írást az Internet különböző forrásaiból állítottam
össze
[Az] 1949. évi XX. törvény [szerint]A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA
«A többpártrendszert,
a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot
megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet
elősegítése érdekében az Országgyűlés – hazánk
új Alkotmányának elfogadásáig - Magyarország Alkotmányának
szövegét a következők szerint állapítja meg:
2.
§ (1) A Magyar Köztársaság független,
demokratikus jogállam. ….»
Forrás: ►
http://www.mkogy.hu:80/alkotmany/alkotm.htm
|
„Magyarország alkotmányos jogállam” (…?)
Bp. 2003.
január -
„Rákosi alkotmányát azért nem lehet védeni, mert az
"alkotmány" szó tulajdonképpeni, eredeti, magyar
fogalmak szerinti jelentését alapul véve nem
illik a Rákosi féle 1949/XX-as törvényre.
Ez a törvény ugyanis nem alkotmány! A sztálini örökség nem az
évszám, hanem a 77.§(1) ebben a törvényben, amely szerint nincs
is más alkotmány, mint maga az 1949-es törvény! Holott ennek a
törvénynek meg kellett volna felelnie a magyar alkotmányos
hagyománynak. Ha azonban a törvényt, magát nevezem alkotmánynak,
onnantól kezdve lehet minden disznóságot alkotmányosnak
minősíteni, hiszen az örök alkotmányos igazságokkal nem kell
szembenézni. Azok szinte szómágiával kikerültek a virtuális
valóságból, mert a törvény nem hivatkozik rá.
Ahogy
Rákosiék tették, a ***1949/XX törvényt*** talán lehet nevezni
alaptörvénynek (ami jelenleg a
törvényhozást szabályozza), de
nem lehet a szó tényleges értelmében *alkotmánynak* nevezni -
különösen nem magyar alkotmánynak.
Ezen
okfejtés miatt nem új alkotmányt, hanem új alaptörvényt
javasolunk az 1949/XX. helyett úgy, hogy az
ismerje el a magyar alkotmányt, amely a
sokszáz éves magyar nemzet alkotmánya,
amely szerint működött
sokszáz éven át a magyar állam.
Most átmenetileg éppen nem fogadja el a magyar nemzet alkotmányát
a magyar állam, tehát alkotmányos legitimitása nincsen jelenleg
(amint a nyilatkozatban is jeleztük). Mindezért nem új alkotmányt
szorgalmazunk, hanem új alaptörvényt, amely végre ismét elismeri
a magyar alkotmány igazságait, értékeit. ◘
-- Fáy
Árpád (Internet)
Az Eu-belépés új alkotmányt követel -- A toldozás-foltozás már nem elegendő
Alkotmányossági Műhely - Budapest
Budapest,
2003. január 25.
Honfitársaink,
a magyar kormány, parlament és más felelős állami- és politikai
vezetők, a magyar nemzet tagjai és képviselői határon innen és
túl! Nyomatékosan fel kívánjuk hívni az Európai
Unióba való csatlakozásunkról tárgyaló kormány, parlament és
más állami-, politikai felelős vezetők figyelmét arra, hogy az
úgynevezett 1990-es rendszerváltás után 12 évvel még mindig nem
rendeződött a magyar alkotmányhoz való viszonyunk! - Ebből
következően a parlament, a kormány és a teljes állami
intézményrendszer és vezető testületek a mai napig nem
rendelkeznek teljes értékű alkotmányos legitimitással.
▪ A
törvényhozást ma is szabályozó (sokszor módosított,
alaptörvényként is ideiglenes) 1949/XX-as
törvény még
mindig nem ismeri el a magyar alkotmányt.
▪ A
magyar alkotmány elismerése helyett ez az alaptörvény még
mindig önmagát jelöli meg alkotmányként -
egy olyan, a tényleges vagy manipulált parlamenti többséggel
bármikor átírható okmányt, amely történetesen a szovjet
megszállók akarata szerint lett a magyar jogrendbe illesztve,
szembehelyezkedve a magyar alkotmányos hagyománnyal.
▪ Az
alkotmány, a magyar alkotmányos hagyomány lényege szerint a
nemzetnek, mint közösségnek az eredetéről, céljáról és a
hatalomról, az alkotmányos igazságokról és értékekről vallott
közös tudata, tudati entitás, amely sok évszázad alatt fejlődött
ki és őrződött meg, hasonlóan az anyanyelvhez, a népművészeti
kincshez. Az alkotmányos tudat hatalmi önkénnyel, többségi
szavazási eljárással nem módosítható. Többségi szavazással
legfeljebb azokat az írásos megállapodásokat, egyezségeket,
alaptörvényeket lehet elfogadni, amelyek elismerik (vagy nem
ismerik el) az alkotmányt, megfelelnek (vagy nem felelnek meg) az
alkotmányos szellemiségnek.
Nyomatékosan
kívánjuk felhívni a figyelmet arra, hogy a magyar kultúra,
gondolkodás szerint az alkotmányt nem az aktuális hatalom diktálja
tetszése szerint, hanem jó esetben az aktuális hatalom elismeri az
alkotmányt. A hatalom alkotmányos legitimációja tehát
nem valamely pillanatnyilag kialakult, többségi elvű legalitásra
támaszkodik, hanem jelenti a kulturális, identitásbeli örök
emberi alkotmányos igazságoknak, alkotmányos értékeknek való
megfelelést, megfelelési törekvést is.
Kezdeményezzük
felhívásunkkal, hogy a magyar nemzet minél több tagja, a magyar
közélet, politikai vezetés minél több szereplője nyilvánítsa
ki, hogy:
1.
... meggyőződése szerint az ország alkotmányos helyzetének
helyreállítása hosszú távon a magyarság, a magyar nemzet, az
ország és lakói elsődleges létérdeke.
2.
... az alkotmány ügye a nemzet társadalmi, gazdasági,
kulturális létét sok nemzedéken át meghatározó olyan
létfeltétel, amelyet nincsen joga feladni, tudatosan kockáztatni,
rombolni semelyik nemzedéknek, politikai vezetésnek.
3.
... tudatában van annak, hogy jelen helyzetünkben alapvető
kérdés a magyar fogalmak szerinti alkotmány (alkotmányos tudat,
szemléletmód) és az alaptörvény eredendő, lényegi
különbségének a kimondása.
4.
... tudatában van annak, hogy a hatalmi fortéllyal és
erőszakos eszközökkel kényszerített csatlakozás az Európai
Unióhoz a magyar állam alkotmányellenes állapota miatt
alkotmányos legitimitással nem rendelkezhet.
5.
... tudatában van annak, hogy alkotmányos viszonyaink
rendezésének módja a jogfolytonosságot helyreállító
nemzetgyűlés összehívása, és munkájának háborítatlan
elvégzése.
6.
... alapvetőnek tekinti, hogy az alkotmányos létünk
szellemi-kulturális lényege napvilágra kerüljön, és feltétlen,
széles körű védelemben részesüljön - függetlenül az
alkotmány politikai, törvényi elismerésének menetétől.
Nincs
az ország jelenlegi vezetésének alkotmányos legitimitása a
tervezett EU-csatlakozási szerződés aláírására a magyar
alkotmány elismerése, a jogfolytonosság kimondása előtt. Az
alkotmány elismerésének hiánya miatt állhatott elő az a
helyzet, hogy a szavazással megerősítendő csatlakozási
megállapodás lényegi pontjai alapvető
alkotmányos elveket sértenek. Ezekre
a problémákra a tervezett népszavazás önmagában nem kínál
megoldást. Mindamellett ki kívánjuk nyilvánítani
felháborodásunkat, hogy az uniós csatlakozáshoz a társadalmi
egyetértést alkotmányosan illegitim módon megszerezni kívánó
népszavazás előkészítése során a legdurvább hatalmi
erőfölénnyel való visszaélést tapasztalunk folyamatosan.
Hangsúlyozzuk
végül, hogy Magyarország alkotmányos
legitimitással [törvényességgel] csak olyan
nemzetközi struktúrába [rendszerbe] illeszkedhet
be, amely nem sérti az alkotmányos igazságokat és értékeket,
illetőleg felül nem bírálható garanciákkal erősíti meg
törekvését ezen igazságok és értékek érvényesítésére.
A
nyilatkozatot az Alkotmányossági Műhely által
szervezett konferencia 25-én este még jelen lévő mintegy 40 fős
közönsége két ellenszavazattal alkalmi közösségként
megszavazta.
http://www.alkotmany.ngo.hu/2003_jan_25_nyilatkozat_sajtoban.htm
Miért nem nevezhető Magyarország alkotmányos jogállamnak?
Az 1949/XX
Rákosi-törvényre alapozott mai Magyar Köztársaság „alkotmányával”
kapcsolatban várjuk ezt a kérdést, a hazai jog-, illetve
alkotmány-szakértőktől. Ahelyett, hogy a magyar sors megoldási
kérdéseinek a mélyére hatolnának, egyes jogászaink igyekeznek
megmagyarázni, hogy az „alkotmány” különböző paragrafusai
szerint mennyire „biztosított a magyar jog”. Biztosított?
Kinek?
"Független"? Függetlenségünket
1991-ig a szovjet megszállás rabolta el. Most azonban a
NATO és az EU korlátozza.
Megvédenek bárki ellen - kivéve a szomszédainkat, akiken kívül
nincs is ellenségünk. Ugyanakkor mehetünk Irakba, Afganisztánba,
-- elvégre Irak terelte el a Dunát, és Afganisztán akadályozta
meg a magyar egyetem létesítését Erdélyben...
Néhány
alapvetés jogban kevésbé jártasaknak. Az alkotmány "polgári
neve": 1949: XX. törvény.Vagyis: az első tisztán
rákosista-sztálinista "országgyűlés" fogadta el,
szovjet megszállás alatt, amikor demokráciáról, népakaratról
szó sem eshetett. 1989-ben történt az utolsó átfogó
módosítása, amikor szintén még diktatórikusan választott
parlament szavazta meg. Ugyan az Ellenzéki Kerekasztal elvileg
elfogadta ezt, de emlékezzünk vissza: az SZDSZ, a Fidesz és az
FKGP nem írta alá a Kerekasztal záródokumentumát. Az 1990-ben
tartott választásokon kiderült, hogy az alkotmánymódosítást
nem-támogató pártok nélkül nem volt meg a kétharmados többség
(az akkori közvélemény-kutatások megbízhatatlanok, mint ahogyan
a maiak is!...).
Tehát
a mai alkotmánynak sem az elfogadása, sem a mai alakra hozása nem
történt demokratikus módon (i.e. a nép beleegyezése nélkül!)
Még egy "apróság": a bevezető szövegben ott áll
az "ideiglenes"jelző. Immár tizennyolcadik
éve - azaz nagykorú lett az ideiglenes alkotmányunk! Bravó, éljen
- kíváncsi vagyok, a nyugdíjat is megéri-e? Ha a mai pártokon
múlik, alighanem simán...
Az
ideiglenes és nem demokratikus magyar alkotmányt
az Alkotmánybíróság tette
úgy-ahogy alkalmazhatóvá, Sólyom László az AB-elnöksége
idején. Sajnos, ez kétélű dolog volt: rendkívül sokszor
hivatkoztak a "láthatatlan
alkotmányra" döntéseikben,
ami voltaképpen a természetjogot, vagyis a minden normális
emberben nagyjából hasonlóan meglévő igazságérzetet
jelentette. Igen ám, de a "láthatatlan" alkotmány az
írottat nem pótolja... Az AB gyakran olyan kérdésben sem
habozott dönteni, ami egyértelműen a politika hatáskörébe
tartozott volna: például, amikor a halálbüntetést
alkotmányellenessé nyilvánították.
A
mai magyar gyakorlat a szabadságjogokat relatívvá teszi, holott
azok valódi demokráciákban abszolút érvényűek. Vessétek
össze, hogy Angliában pár éve teljes munkabeszüntetést
tarthattak a tűzoltók (katonák oltottak helyettük, nem nagy
eredménnyel...) - míg nálunk a végül elmaradó BKV-sztrájk
idején aBKV-nek joga volt tárgyalni az "elégséges
szolgáltatásról", és lehetett pofájuk elsőre 90 %-os
buszforgalmat nevezni "elégségesnek" (nálunk tűzoltó,
mentő, stb. egyáltalán nem sztrájkolhat). A demokrácia
legfontosabb védbástyáját, a szólás- és véleményszabadságot
is állandóan támadják balról (éppenséggel a ballibsi
államhatalom berkeiből): nem létező fasisztaveszélyre hivatkozva
próbálják a radikális konzervatív hangokat elnyomni.
Sólyom
László most, mint köztársasági elnök, voltaképpen a saját
AB-elnöki életművének a foglya. Most kell szembesülnie azzal,
hogy AB-elnökként, ha kétértelműen is, de voltaképpen
közreműködött a jogrelativizáló posztbolsevik "alkotmány"
törvényesítésében. Éppen ezért Sólyom ma béna
kacsa: vészesen tart attól, hogy a mai Alkotmánybíróság elveti
egy kezdeményezését, ezért - nem is kezdeményez, akkor sem,
amikor ez kötelessége volna.
Itt
van például a "vagyontörvény", helyesebben a maradék
állami vagyon gyurcsányista-zsebekbe lopását lehetővé tevő
törvény esete. A köztársasági elnöknek (többek között) módja
van előzetes normakontrollt kérni, vagyis aláírás előtt az
Alkotmánybíróságon teszteltetni a törvényt - de módja van
visszaküldeni a törvényt újratárgyalásra. Ha visszaküldi, a
parlament azt változatlanul is elfogadhatja, ekkor az elnöknek már
nincs választása: köteles aláírni. Tehát ha nem előzetes
normakontrollt kér, hanem visszaküldi újratárgyalásra, akkor az
előzetes normakontrollról végleg lemond.
Sólyom
nem az Alkotmánybíróságra küldte az állami vagyon lopásáról
szóló törvényt, hanem a parlamentnek küldte vissza. A ballibsi
többség csúf pofont adott neki: az elnök kapta meg a vagyonlopást
felügyelő testület elnökének kinevezési jogát (és
kötelezettségét) - vagyis Sólyom semmi mást nem ért el,
minthogy részben cinkossá tették. Ugyanakkor most már a pártok,
képviselők csak utólagos normakontrollt kérhetnek az
Alkotmánybíróságon - vagyis a törvény hatálybalép, és amit
az AB döntéséig Gyurcsányék ellopnak, annak pedig végleg annyi.
Hát
itt tartunk 17 évvel a gengszterváltás után, kedves olvasóim. A
valóságtól és tisztességtől független, antidemokratikus
jogtalan államban élhetünk. Ha pedig nem tetszik, szétlövik a
pofánkat, és ezért a zsaruk, akiket bezárni kellett
volna, érdemrendet
kapnak.
Éljen a szabadság!
Magyarország
a politikai gazemberek által tönkretett letargikus romállam.
Vétkesek a háttérben lapuló tudósok, civilek, az írástudók. A
nemzet valódi sírrablói a kisebbségi jogokat turbózó, valójában
a magyar érzelműeket szándékosan sárba taposó jött-mentek,
akik liberális maszlag mögül vadidegen érdekekért jól megtömik
zsebüket-büntetlenül. Nem büntetlenül, hanem ilyen-olyan
érdemrendekkel meg is jutalmazva, ha egészen pontosak akarunk
lenni...
A
Gyurcsány-jelenség a demokráciába belefér? Neked, hiszen a híve
vagy... Japánban kisiklott az expresszvonat, lemondott a
miniszter. Azonnal, vizsgálat nélkül. Angliában a vak (jaj, de
politikai korrekt helyzet!) miniszter egyetlen apró simliért
azonnal ment. Itt a pénzügyminiszter egy maffiózó családjával
együtt: üzlettársa a börtönben, fiai zsarolók, lecsukott
üzlettársa családja másik cége most kapott 160 milliót, Veres
maga milliárdokat - Gyurcsány meg a közélet megtisztításáról
beszél. Ez neked belefér a demokráciába? A tiédbe, öregem: soha
ne is élj másmilyen demokráciában! ◘
http://molnargoreny.blog.hu/2007/10/12/title_12976
„Rákosi alkotmányát azért nem lehet védeni, mert az "alkotmány" szó tulajdonképpeni, eredeti, magyar fogalmak szerinti jelentését alapul véve nem illik a Rákosi-féle 1949/XX-as törvényre. Ez a törvény ugyanis nem alkotmány! A sztálini örökség nem az évszám,
hanem
a 77.§(1) ebben a törvényben, amely szerint nincs is más
alkotmány,
Az Európai Unió büntető törvénykönyv, amely megbuktatására
Habeas Corpus Trial és a Zsűri az Egyesült Királyságban
CORPUS JURIS
Part 1.
A
javasolt európai uniós kódex lefolytatására büntetőeljárási
nevei Corpus
Juris eredetileg
kért az Európai Parlament és összeállított egy csoportja a
"tudományos szakértők" égisze alatt az Európai
Bizottság. Corpus Juris először bemutatásra az Európai
Bizottság által a meghívott közönség a Szeminárium Instituto
Europeo de Espa n a sor 17-én és április 18, 1997, San
Sebasti á n, Spanyolország.
Célkitűzései
E szeminárium írták le a hivatalos programot a következőképpen:
"Először
is: arra törekszik, hogy felhívja a figyelmet a jogászok általában
annak szükségességére, hogy hatékony védelmének a közösségi
költségvetés, különösen pedig a csalás elleni támogatásokkal,
valamint
Másodszor:
a szervezők szeretnék, hogy ismertessék a tartalom a Corpus Juris
védelmére e pénzügyi érdekeket úgy került kialakításra, mint
az embrió egy jövőbeni európai Btk. "
Zárónyilatkozatára
Corpus Juris
Bemutatjuk a büntetőjogi rendelkezések védelmét
pénzügyi érdekeinek az Európai Unió
Ø Part 1. BÜNTETŐJOGI
[Szabálysértési
büntetések]
Ø 2. rész. Büntetőeljárási
[Nyomozó
és Trial struktúrák]
Ø 3.
rész. kommentár
KOMMENTÁR
[Kelt: 1999/01/01]
Ø 4.
rész. Állásfoglalás a
Corpus Juris jelentés
Ø 5.
rész. Fokozott
állami felügyelet
1
--- BÜNTETŐJOGI
1 cikk - Csalás a közösségi költségvetés
1
- érintő csalás költségvetését az Európai Közösségek
bűncselekményt valósít meg, mind a kiadások és a bevételek
terén, amikor az egyik a következő jogi aktusok hajtották végre
akár szándékosan vagy gondatlanság vagy súlyos gondatlanságból
követik el:
a)
kapcsolatos támogatás vagy támogatás, vagy a teljesítés a
fiskális adósság, bemutatva az illetékes hatóság nyilatkozatok,
amelyek lényeges vonatkozásokban hiányos, pontatlan vagy hamis
vagy hamisított dokumentumok alapján,
oly
módon, hogy kockázati kárt a közösségi költségvetésből;
b)
ugyanebben az összefüggésben, elhagyva, hogy tájékoztatást
nyújtson az illetékes hatóságok megsértve a követelmény, hogy
az ilyen információkat;
c)
osztó közösségi alapok (támogatások vagy juttatások), amelyet
legálisan.
2
- Minden olyan személy, aki kijavítja vagy kiegészíti hamis
nyilatkozat, vagy visszavonja benyújtott kérelem alapján a hamis
okmányok, vagy aki tájékoztatja a hatóságokat a tényekről,
hogy elmulasztotta, hogy felfedje, mielőtt a jogszabály fedeztek
fel az e hatóságok által, nem büntethető .
2 cikk - Piac-kötélzet
A
telep a piac, ha egy döntés van szó, hogy ki kell odaítélni a
szerződést minősül büntetőjogi csalás, ha ez sértheti a
pénzügyi érdekeit Közösségek Bizottsága. A csalás áll
egy titkos megállapodás versenytársak közötti felett ajánlatok
vagy fenyegetés vagy ígéretekkel szemben versenytársaival, vagy
becsapják őket, vagy összejátszik a hivatalos felelős a döntést.
3 cikk - Korrupció
1
- Az A jelen szövegben a kifejezés magában foglal minden olyan
hatósági tisztviselő, hogy "európai" vagy "nemzeti".
Az
"európai" hatósági jelenti:
a)
bármely személy, aki a hatósági vagy megbízott alkalmazott
szerződés alapján érthető a személyzeti szabályzat;
b)
bármely személy rendelkezésére bocsátják az Európai Közösségek
a tagállamok vagy bármely köz-vagy magán szervezet, aki a
feladatokat egyenértékű gyakorolt tisztviselők vagy egyéb
alkalmazottak az Európai Közösségek Bizottsága.
A
"nemzeti tisztviselő" kifejezés értelmezni a jelentését
"hivatalos" vagy a "köztisztviselő" nemzeti
joga alapján a tagállamban, ahol a szóban forgó személy
birtokolja ezt a címet az alkalmazása céljából a büntetőjog.
2
- Acts of passzív és aktív korrupció bűncselekménynek, ha kárt
vagy árthat a pénzügyi érdekeit az Európai Közösségek
Bizottsága.
3
- passzív korrupció, ha hatósági kér vagy elfogad, közvetlenül
vagy egy harmadik személy, a maga vagy egy harmadik személy,
bármilyen ajánlatot, ígéretet vagy egyéb előny bármilyen
jellegű:
a)
annak érdekében, hogy végezzen hivatalos aktus vagy cselekedet
kapcsolatos feladatai ellátásához, megszegte hivatali
kötelezettségeit;
b)
annak érdekében, hogy ne hajtsa végre hivatalos aktus vagy
cselekedni kapcsolatos feladatainak, amit hivatalosan elvégzéséhez
szükséges.
4
- Aktív korrupció jelenti, ha az a személy vagy tesz, közvetlenül,
vagy pedig egy harmadik személy, bármilyen ajánlatot, ígéretet,
vagy más előny bármilyen jellegű, a hivatalos, a saját érdekeit
vagy érdekében harmadik személy:
a)
hogy rábírja őt, hogy végezzen hivatalos aktus vagy cselekedet
kapcsolatos feladatai;
b)
hogy rábírja őt nem végeznek olyan hivatalos aktus vagy
cselekedet kapcsolatos feladatainak amelyen a hivatalos feladatai
szükségessé teszik, hogy elvégezze.
4 cikk - visszaélés a hivatali
1
- A közösségi tisztviselő bűncselekményt követ el:
a)
ha ő dönt odaítéléséről szóló támogatás, támogatási vagy
mentességet adó javára, aki nyilvánvalóan nincs joga azt;
b)
ha beavatkozik, közvetlenül vagy közvetve, a támogatások
odaítélése, támogatások vagy vámmentesség kapcsolatban
bármilyen üzleti vagy művelet, amelyben néhány személyes
érdeke.
2
- A büntetés növekszik, ha az okozott kár összege több mint
100
000 ECU-t.
5 cikk - hűtlen kezelés
1
- Ez a bűncselekmény a közösségi tisztviselők megsérti a
bizalom kezelése pénzeszközöket a közösségi költségvetésből. A
bűncselekményt, ha egy közösségi tisztviselő hivatalosan
felhatalmazta a pénzeszközöket a közösségi költségvetésből,
illetve a szerződés meg követelményeket a Közösség nevében
visszaél hatáskörével sértő ezen érdekek rábízott.
2
- A büntetés növekszik, ha az okozott kár összege több mint
100
000 ECU-t.
6
cikk - közzététele titkok vonatkozó egy irodája
1
- Ez egy bűncselekmény, hogy hatósági helytelenül, hogy felfedje
titkait vonatkozó irodájába, amikor a titkos információra
vonatkozik, szerzett, vagy az alapján, a szakmai tevékenység,
különösen, amikor a felügyelet bevételeinek, illetve támogatások
odaítélésének és támogatások.
2
- Ez a rendelkezés nem alkalmazható abban az esetben, ha a törvény
vagy a rendelet előírja vagy engedélyezi közzététele a titkos,
vagy ha a személy hozzájárulása aki őre a titkot.
7 cikk - Pénzmosás és fogadása
1
- Ez egy bűncselekmény, hogy tisztára mossák a gyümölcsök vagy
a nyereség bűncselekmények cikkben leírt 1-6.
Pénzmosás
jelenti:
a)
az átalakítás vagy átruházása származó áruk bármely
bűncselekmények említett az előző bekezdésben vagy részvétel
ilyen tevékenységet azzal a céllal, hogy eltitkolja vagy leplezze
a jogellenes eredetét az említett áruk vagy segítő bármely
személy részt vesz e tevékenység menekülni jogkövetkezményei
tettei;
b)
az eltitkolja vagy leplezze a természet, eredet, telek, elhelyezése,
ártalmatlanítása, mozgalmak, vagy a valós áruk tulajdonjoga vagy
jogok eredő bármely bűncselekményből említett az előző
bekezdésben, vagy a részvétel az ilyen tevékenységet.
2
- Ez egy bűncselekmény kap termékeket vagy nyereség
bűncselekmények cikkében meghatározott 1-6.
Fogadása:
a megszerzése, tartása, vagy használja az áruk bármely
bűncselekmények említett az előző bekezdésben, illetve
részvétel az ilyen tevékenységet.
8 cikk - Conspiracy
1
- Conspiracy amely sérti a közösségi költségvetésből
bűncselekménynek minősül.
2
- Conspiracy, amikor két vagy több személy együtt dolgozni,
amelyben a szükséges szervezet, azzal a céllal, hogy elvégzése
egy vagy több, a bűncselekmények cikkben megállapított 1-7.
9 cikk - Szankciók
1
- A fő szankciók közös valamennyi bűncselekmény cikkben
meghatározott 1-8, a következők:
a)
természetes személyek esetében, szabadságvesztés-büntetés,
legfeljebb öt év, és / vagy pénzbírság legfeljebb egy millió
ECU, ami lehet emelni ötször foglalt összeg a bűncselekmény;
b)
olyan szervezetek, jogi felügyelet legfeljebb öt év, és / vagy
pénzbírság legfeljebb egy millió ECU, ami lehet emelni ötször
foglalt összeg a bűncselekmény;
c)
elkobzása az eszközök, a gyümölcsök és a nyereséget a
bűncselekmény;
d)
az ítélet kihirdetését.
2
- Kiegészítő szankciók ugyanazon bűncselekmények a következők:
a)
a bűncselekmény 1. cikk alapján, kizárás a jövőbeni
támogatások öt évben leginkább;
b)
a bűncselekmény 2. cikk értelmében kizárást jövőbeni
szerződések öt éven át a legtöbb;
c)
a bűncselekmények cikk szerinti 3-6, a tilalom a közösségi és
nemzeti közhivatal legfeljebb öt év.
10 cikk - Mens rea
Minden
bűncselekmények fent kifejtett (1. 8-ig) előírják szándék vagy
csalás történt, kivéve a közösségi csalások (1. cikk), melyek
esetében gondatlanság vagy súlyos gondatlanság is elegendő.
11 cikk - Error
1
- Mistake a lényeges elemeit a bűncselekmény kizárja a csalás,
de a gondatlanság és a súlyos gondatlanság mindazonáltal
szankcionált és a közösségi csalás (lásd fentebb, az 1. cikk).
2
- Hiba, hogy létezik olyan jogi tilalom vagy azok értelmezésének
kizárja felelősségét, ha az volna elkerülhetetlenül követte a
gondos, értelmes ember. Ha a hiba elkerülhető, a büntetés
csökkenni fognak, ami azt jelenti, hogy a bíró nem alkalmazza a
maximális büntetést (lásd a fenti 9. cikk).
12 cikk - Egyéni büntetőjogi felelősség
1
- bármely személy lehet felelős a fent meghatározott
bűncselekmények (EK 1-8), mint a fő elkövető, felbujtó vagy
bűnrészes;
a)
a fő elkövető, ha vállalja a terhelő tényeket vagy részt vesz,
mint társ-elkövető, az elkövető a bűncselekmény;
b)
mint felbujtó mintha révén a megvesztegetés, ígéret,
fenyegetés, annak érdekében, hatalommal való visszaélést vagy
teljesítmény provokálja a jogsértés vagy utasításokat ad, hogy
azt elkövették;
c)
a cinkosa, ha tudatosan, segítséget nyújtott, megkönnyíti a
készítmény vagy a Bizottság a bűncselekmény.
13
cikk - büntetőjogi felelőssége a fej egy üzleti
1
- Ha a bűncselekmény a fenti (1. 8-ig) követtek javára az üzleti
személynek alá azok hatóság vezetője az üzleti szintén
büntetőjogi felelősségre, és bármely más személy hatásköre
döntési vagy ellenőrzési belül az üzleti, ha ő tudatosan adott
megbízások lehetővé tette a bűncselekményt is elkövetett, vagy
hagyni, hogy élhessenek a szükséges felügyeletet.
2
- A felhatalmazás és a büntetőjogi felelősség csak akkor
érvényes, mint a védelem, ha részleges, pontos és konkrét, ha
megfelel a struktúrákat, amelyek szükségesek a működéséhez az
üzleti, és ha a küldöttek valóban abban a helyzetben, hogy képes
feladatait ellátó delegált nekik. Ez a felhatalmazás nem
zárja ki az általános felelősségi felügyelő, ellenőrző és
válogatott személyzet, és nem tartalmaz kérdéseket megfelelő a
fejét az üzleti, mint az általános munkaszervezés az üzleti.
14.
cikk - büntetőjogi felelőssége a szervezetek
1
- A cikkben meghatározott bűncselekményeket 1-8 fenti
kötelezettségvállalást lehet tenni a vállalatok, valamint más
szervezetek által elismert jog illetékes tartani ingatlan saját
nevét, amennyiben a bűncselekményt javára a szervezet által
néhány szerv vagy képviselője a szervezet, vagy bármely személy
nevében jár el, és amelynek teljesítmény, akár jogi vagy csupán
tény, hogy a döntéseket.
2
- Ha ez bekövetkezik, a büntetőjogi felelősségét a szervezet
nem zárja ki, hogy a természetes személy szerző vagy felbujtó
bűnrészes ugyanazon bűncselekmény.
15. cikk - terjedelme a szankció
Az
alkalmazandó szankciókat a bűncselekmények fent meghatározott
(1. 8-ig) kell kivetni súlyossága szerint a törvény, a hiba az
elkövető és milyen mértékben az ő részvétele a
bűncselekmény. Különösen az előző életében a vádlott,
korábbi bűncselekmények, a karakter, a motívumok, a gazdasági és
társadalmi helyzet, és az ő erőfeszítéseit jóvátenni mert ő
okozott mind figyelembe kell venni.
16 cikk - Súlyosbító körülmények
1
- A következő súlyosító körülményként:
a)
csalárd eredményt elérni;
b)
az az összeg a csalás vagy a profit keresztül kérték a
bűncselekmény meghaladja a 200 000 ECU-t;
c)
a bűncselekményt az elvégzett keretében egy összeesküvés.
2
- Ha a súlyosító körülmények állnak fenn, a szabadságvesztés
büntetés (vagy adott esetben alá helyezés jogi felügyeletét)
kötelező, és a maximális hossza a büntetés felmerült nőtt hét
év alatt.
17
cikk - Szankciók felmerült esetén a párhuzamos bűncselekmények
1
- Ha egyetlen személy felelős a több bűncselekmény a fenti cikk
1 ~ 8), egyetlen büntetést kell alkalmazni, alapján határozzák
meg a büntetés, amely már felmerült a legsúlyosabb
bűncselekmény, és nőtt fel háromszorosa az összeget, szankció
így meghatározni nem haladhatja meg az összeget a szankciók
tudott
már
okoztak külön-külön bűncselekmény.
2
- Ha egy cselekmény bűncselekménynek minősül keretében mind a
közösségi rendeletek és a nemzeti jogszabályok szerint csak a
közösségi rendeletek kell alkalmazni.
3
- Minden más esetben az egyidejű bűncselekmények, az illetékes
hatóságok, a büntetés meghatározásakor figyelembe veszik már
kiszabott szankciók ugyanazon cselekmény. + + +
------------
Dr. Gaudi-Nagy Tamás Ügyvéd
Európa jogi szakjogász
Iroda:
H-1095 Budapest, Gabona u. 10. II. em. 1.
Tel:
(36-1) 216-3088, Tel / fax: (36-1) 216-2261, mobil: (36) 20-916-5230
E-mail:
drgaudi@drgaudi.hu
<Www.drgaudi . hu>
Az
Európai Unió büntető törvénykönyv, amely megbuktatására
Habeas Corpus Trial és a Zsűri az Egyesült Királyságban
2. rész.
CORPUS JURIS
Ø Part 1. BÜNTETŐJOGI
[Szabálysértési
büntetések]
Ø Part 2. Büntetőeljárási
[Nyomozó
és Trial struktúrák]
Ø 3.
rész. kommentár
KOMMENTÁR
[Kelt: 1999/01/01]
Ø Part 4. Állásfoglalás
a Corpus Juris jelentés
Ø 5.
rész. Fokozott
állami felügyelet
2 --- Büntetőeljárási
18.
cikk _ helyzete és szerkezete az Európai Ügyészség (EPP)
1
- az alkalmazásában a nyomozás, vádemelés, tárgyalás és
végrehajtására vonatkozó mondatokat bűncselekmények fent
kifejtett (1. 8), a terület a tagállamok az Európai Unió alkot
egy egységes jogi területen.
2
- Az EPP olyan hatóság, az Európai Közösség felelős nyomozás,
ügyészi rábízás bíróság elé, bemutatva a vád a tárgyalás
és a végrehajtására vonatkozó mondatokat bűncselekmény fenti
(1. 8-ig). Ez a független, mind a nemzeti hatóságok és a
közösségi intézmények.
3
- Az EPP áll európai igazgatója Ügyész (EDPP), amelynek irodái
vannak Brüsszelben és az Európai átruházott Ügyészség
(EDelPP), amelynek hivatalok székhelye a fővárosban az egyes tagok
állami,
vagy bármely más város, ahol a bíróság ül alkalmazásáról
szóló 26. cikk.
4
- Az EPP oszthatatlan és egymástól kölcsönösen függő:
a)
oszthatatlanságának azt jelenti, hogy minden olyan cselekmény,
amelyet egy tagját vesszük végzi az EPP, hogy a cselekmények,
amelyek hatáskörébe tartoznak az EPP (különösen vizsgálati
hatásköre meghatározottak szerint
20.
cikk) végezhet bármely tagját, és véli, hogy a megállapodás a
EDPP, vagy szükséghelyzetben, ahol utólag jóváhagyja, bármelyik
EDelPPs gyakorolhatja Feladatai bármelyikének területén a
tagállamok együttműködve irodái EDelPP az adott tagállamban;
b)
az egymásrautaltság megköveteli a részét a különböző
EDelPPs, kötelezettség, hogy segítsék egymást.
5
- Nemzeti Ügyészség (NPP) is kötelesek, hogy segítse az EPP.
19.
cikk _ megragadása az EPP és az eljárás megindítása
1
- Az EPP tájékoztatni kell minden olyan tevékenységet, amely
egyikét jelentik bűncselekmény fenti (1. 8), a nemzeti hatóságok
(rendőrség, ügyészek, juges d'instruction meghatalmazottak a
nemzeti hatóságok, mint például az adó-vagy vámhatóságok),
vagy az illetékes közösségi testület, az Európai Bizottság
Csalás Elleni Egység (UCLAF). Azt is meg kell tájékoztatást
felmondásáról bármely polgár vagy panaszt a Bizottsághoz. A
nemzeti hatóságoknak meg kell ragadnia az európai ügyészség
legkésőbb, amikor a gyanúsított hivatalosan "a vizsgálat",
29. cikkének (2) bekezdése, vagy ha kényszerítő intézkedéseket
alkalmaznak, különösen a letartóztatást, házkutatást és a
lefoglalást, vagy amikor egy személy telefonon is élni kell.
2
- Ha a nyomozás egy nemzeti hatóság kiderül, hogy az egyik
A
bűncselekmények fenti (cikk 1 ~ 8) követtek el, a dokumentációt
kell
haladéktalanul
be kell nyújtani az EPP.
3
- azonban az EPP tudomást szerez a tényeket, akkor hivatalosan
lefoglalt vagy a nemzeti hatóságok vagy a Bizottság saját
kezdeményezésére.
4
- A döntés, hogy bíróság elé, ami azt jelenti, nyitni a
vizsgálat, lehet venni az EPP bármilyen összeg a csalás szó. Az
EPP, köti a jogszerűség elvét kell bűnvádi eljárást
kezdeményezni, ha úgy tűnik, hogy az egyik bűncselekmény (EK 1 ~
8) követtek el. Ez azonban egy határozat különös okok
haladéktalanul értesíteni a személy, aki arról tájékoztatta,
vagy felmondja annak tisztviselői vagy rögzített panasz:
a)
vagy nézze meg bűncselekmény, ami nem súlyos, illetve amelyek
befolyásolják elsősorban a nemzeti érdekeket a nemzeti hatóságok;
b)
vagy ejtse az esetben, ha a vádlott, miután elismerte bűnösségét,
tette módosítja az okozott kár, és adott esetben, visszatért
kapott pénzeszközöket illegálisan;
c)
vagy az engedély megadásának rendezésre egy nemzeti hatóságot,
amely kérte, hogy szerint az alábbiakban meghatározott feltételek
(22. cikk [2b]).
20. cikk _ nyomozati hatáskörét az EPP
1
- Annak érdekében, hogy felfedezzék az igazságot, és annak
érdekében, hogy az ügyet egy pont, ahol meg lehet próbálni, az
EPP folytat vizsgálatokat a bűncselekmények fenti (Articles 1-8)
keresett bizonyítékot ártatlanság valamint bizonyítékot
bűntudat (R töltés et ŕ décharge). A hatáskör megoszlik
az Európai igazgatója Ügyész (EDPP), az Európai delegált
ügyészségek (EDelPP), és lehet, a nemzeti hatóságok kijelölés
e
célból az alábbi szabályokat.
2
- A EDPP saját hatáskörének a következők:
a)
felügyelete vizsgálatok és azok küldöttség egy vagy több
EDelPP, összhangban a feltételek és korlátozások alábbiakban
meghatározott (20. cikk (3) bekezdés).
b)
a vizsgálatok koordinációját, amelyeket az EDelPP, valamint a
nemzeti rendőri erők és az illetékes nemzeti hatóságok, és
lehet, UCLAF, ezt a koordinációt formáját öltheti a szóbeli
vagy írásbeli ajánlások az illetékes hatóságok;
c)
körében jogosultak olyan esetekben, amikor a vizsgálat azt
mutatja, hogy azok az egészben vagy részben meghatározott
bűncselekményeket fentiekben (1. 8-ig).
3
- Minden, a következő hatáskörök sem gyakorolhatja a EDPP vagy
ráruházott EDelPP, ahol vizsgálatot meghatározott bűncselekmények
cikkében
1-8:
a)
megkérdőjelezi a gyanús körülmények között, melyek
tiszteletben tartják jogait az alábbiakban meghatározottak szerint
(29. cikk);
b)
gyűjtése dokumentumok és / vagy a számítógép-held szükséges
információkat a vizsgálat, és szükség esetén felkeresi a
helyszínre a bűncselekmény;
c)
a kérelem címzettje a bíró elrendelheti szakértői vizsgálat
alapján alábbiakban meghatározott feltételek (31. cikk);
d)
a keresések, görcsrohamok és telefonnal helyre csatlakozva
összhangban elrendelt alábbi szabály (25. cikk), az engedélyt a
bíró vagy az ő későbbi engedélyével, és vállalt jogainak
tiszteletben tartását a vádlott (31. cikk);
e)
a meghallgatások a tanúk, akik megállapodnak abban, hogy
együttműködnek a törvényt, és lehet, a tanúk kötelesek
megjelenni összhangban az alábbi feltételek
(25.
cikk);
f)
bejelentése díjak a vádlott, a jogok tiszteletben tartása az
alábbiakban meghatározott (29. cikk);
g)
az, hogy a kérelmeket a személy előzetes letartóztatásra vagy
előzetes letartóztatásban óvadék ellenében feltételek,
időtartama legfeljebb 6 hónap, megújítható 3 hónapig, ha alapos
okkal feltételezhető, hogy a vádlott elkövette az egyik
meghatározott bűncselekményeket a fenti (1. 8-ig), vagy jó oka
van feltételezni, hogy meg kell megállítani őt elkövető ilyen
bűncselekmény vagy után a szökésben kötelezi magát, ebben a
sorrendben, írásban és
megindokolja,
foglalkozni kell az illetékes nemzeti igazságügyi hatóságok
szerint az alábbi szabályok (24. és 25. cikk), az intézkedések
végrehajtásában szerveznek az országban, ahol a letartóztatás
történt.
4
- átruházott hatáskörök a EDelPP részlegesen továbbadni
(meghatározott tárgyi et ratione temporis) egy nemzeti hatóság
(bűnüldöző hatóság, a rendőrség, vagy bármely más illetékes
hatóság, mint például az adó-vagy a vámhatóság), akik
kötelesek lesznek tiszteletben minden foglalt szabályok ebben az
európai Corpus.
21. cikk _ lezárása az előkészítő szakasz
1
- Amikor úgy vizsgálatokat el kell végezni, az EDelPP dönt,
felügyelete alatt a EDPP, vagy hogy a határozatot nem
büntetőeljárás, illetve, hogy az ügy a bíróságra.
2
- A döntés nem indítanak büntetőeljárást értesítik az
Európai Bizottságot, hogy a vádlott, illetve bármely szervezet
vagy személy, aki tájékoztatta az EPP, elítélte a bűncselekményt
saját tisztviselői vagy panaszt nyújtott, fent meghatározott
(Article 19 (4) ).
3
- A döntés, hogy az ügyet bíróság elé, bejelentett ugyanolyan
feltételek mellett, mint a nem-büntetőeljárás (212. cikk (2)
bekezdés), tartalmazza a nevét és címét, a vádlott, egy leírást
a törvények és a bűncselekményt úgy követték, és azt is
megállapítja, ha az ügyet ki kell próbálni. Ez bejut
ellenőrzése az illetékes nemzeti hatóság jogi szabályokkal
összhangban az alábbiakban meghatározott (25. cikk), amely, miután
megállapította jogszerűségét az eljárás, megragadja a
joghatósággal rendelkező bíróság és küld idézést a vádlott
amely a dátumot és az Mire kell feltüntetni.
22
cikk - Bringing és a végződés a büntetőeljárás
1
- A bűncselekmények fent ismertetett (1. 8), az EPP eljár a
bíróság a tárgyalás (kiválasztva, az alábbiaknak megfelelően,
a 26. cikk) szerint a jogszabályok az adott államban. A
nemzeti bűnüldöző fél adott esetben büntetőeljárást vele, ha
a nemzeti érdekek is veszély fenyegeti. Ebben az esetben,
értesítések és idézések is címzettjei a nemzeti bűnüldöző
párt és a dossziét küldött ki hozzá időben.
2
- Az ugyanazon bűncselekményekért, az ügyészség megszűnik
(kizárva bármely nemzeti kegyelemben vagy amnesztiában részesült),
a halál az alperes (vagy ha van szó egy csoporthoz, a feloszlatását
a csoport), illetve az elévülési időszak vagy a település:
a)
van egy elévülési idő öt év számított a nap, amikor a
bűncselekményt elkövették, ha ez idő alatt nem került sor
nyomozás vagy a büntetőeljárás, ha a nyomozás vagy
büntetőeljárás került sor, a jogsértés csak elévülése öt
év az utolsó aktus a nyomozás vagy büntetőeljárás. Minden
esetben értesítik a díjak a gyanúsított megszakítja az
elévülést;
b)
A település kizárt abban az esetben, ismételt szabálysértéseket,
ha kar vagy hamisítás használtak, vagy ha az érintett összeg 50
000 ECU vagy annál nagyobb. Más esetekben előfordulhat, hogy
javaslatot a nemzeti hatóságok az EPP, mind a nemzeti joghatóság
alá tartozó esetek (vö. 19. cikk (4a)), valamint az európai ügyek
joghatóság szerint a következő feltételeknek: a vádlott
szabadon elismeri bűnösségét A hatóságok elegendő bizonyíték
a bűnösség igazolására rábízás a tárgyalás, a döntést,
hogy jön egy település nyilvánosan, és a megállapodás
tiszteletben tartja az arányosság elvét. Abban az esetben,
elutasítás, az EPP kell, ha okkal, hívja az ügyben.
23. cikk - végrehajtása mondat
1
- Ha egy ítélet jogerőssé válik, azt azonnal közli az EPP a
hatóságok annak a tagállamnak, amely a kinevezett helye a
határozat végrehajtása, egyes szankciók, mint elkobzása,
eltávolítása jogok vagy közzététele az ítélet hajthatjuk
végre egy vagy több helyen eltérő helyen szabadságvesztés. Az
EPP feladata mellett az illetékes nemzeti hatóság, a megrendelés
és végrehajtásának felügyelete a mondat, ha ez nem
automatikus.Elvileg, a kivitelezés a szankciók irányadó hatályos
jogszabályok szerinti tagállamban kinevezett helye az ítélet
végrehajtásának. Azonban az EPP felügyeli alkalmazása a
következő közös szabályok egész területén államok az Európai
Unió:
a)
bármely olyan időszakot töltött őrizetben a vádlottak miatt
ugyanazon cselekmény, minden állam és bármely pontján az
eljárás, levonják a szabadságvesztés büntetés által kimondott
bíróság ítéletet;
b)
senki sem lehet büntetőeljárást indítani, vagy büntetőjogilag
elítélt valamely tagállamban miatt bűncselekmények egyikének
fenti (Article 1-8), melyek esetében ő már sem felmentették vagy
elítélték a végleges ítéletet, bármelyik tagállam államoknak
az Európai Unió;
c)
a büntetéskiszabás vonatkozó határozatot bűncselekmények
egyikének fent (1. 8-ig) figyelembe kell venni a szankció
meghatározásánál szabályok a fent meghatározott (17. cikk) az
egyidejű bűncselekmények [:]?
2
- Az EPP május, ha okkal, engedélyezheti az átruházás, ha az
elítélt a szabadságvesztés kér bebörtönözve egy másik
tagállamban, mint a megnevezett a meggyőződés.
24 cikk - Kompetencia ratione loci
1
- Az egységes jogi térség cikkében meghatározott 18 (1), a
kompetencia ratione loci gyakorolja az alábbi szabályokat:
a)
tagjai az EPP által kijelölt EDPP hogy büntetőeljárást és
magatartási vizsgálatot eseteket feltételekkel összhangban a fent
meghatározott (18. cikk et seq.) rendelkeznek hatáskörrel az egész
területére az Európai Unió (vö. a 18. cikk (4 ));
b)
az európai letartóztatási parancs, kiadott utasításokat az EPP
egy nemzeti bíró (vö. 20. cikk (2e)) érvényes az egész
területen; bárki letartóztatott így lehet át a egy állam
területén, ahol van szükség, hogy (az előkészítő szakaszban,
vagy a tárgyaláson);
c)
ítéletek bűncselekményekkel kapcsolatos fent meghatározott tette
a bíróságok által bármely tagállamban érvényes az egész Unió
területén.
2
- Ha a vizsgálat szükségessé jogi együttműködés bármilyen
harmadik állam, az EPP kéri a nemzeti hatóságok a főkötelezett
országban, ahol vizsgálatok folynak, hogy alkalmazni kell a
harmadik állam érintett eljárást követve által megállapított
nemzeti és nemzetközi jogi a hatályos eszközök.
25 cikk - Előkészítő szakasz
1
- Az előkészítő eljárás szakaszában, megnyitott
bűncselekmények tekintetében, a fenti (1. 8-ig), tart a kezdeti
által lefolytatott vizsgálatokról EPP, amíg a határozat, hogy
kötelezzék az ügy tárgyalás (a fenti 21. cikk (3) bekezdés)
. Ebben a szakaszban, a bírósági ellenőrzést gyakorolják
egy független és pártatlan bíró, a "bíró szabadságok"
kinevezett, az egyes tagállamok által a bíróság, ahol a EdelPP
alapul. Ez a bíró is illetékes dönteni arról, hogy a
Bizottság jogosult minősül magát a "partie civile" (vö.
30. cikk), valamint a rend, szükség szerint intézkedéseket
megőrzése ügyekre, vagy dolgokat, amelyek tárgyát az esetben,
amikor a annak szükségességét, hogy ez nem lehet komolyan
vitatott, és ha ezek az intézkedések szükségesek, hogy
megőrizzék a civil érdekek és arányos őket.
2
- A vizsgálatok során a bűncselekmények fent kifejtett (1. 8), a
kényszerítő intézkedések cikkben felsorolt 20 (3)
elfogadhatók. Azonban bármilyen korlátozó intézkedés jogok
és alapvető szabadságok elismerte az Európai Emberi Jogi
Egyezmény, amelyet hozott ebben a fázisban és amely befolyásolja
a tanú vagy a vádlott először meg kell engedélyezni a bíró
szabadságok, aki ellenőrzi, hogy az intézkedés jogszerű és
szabályos valamint, hogy az elvek a szükségesség és az
arányosság tiszteletben tartását;
azonban,
utólagos engedélyt a következő negyvennyolc óra megengedett
vészhelyzet, különösen ott, ahol nyomokat is eltűnik, ha a
bűncselekmény van folyamatban elkövetett, vagy ha fennáll a
veszélye, hogy a gyanúsított menekülni a törvény .
3
- végén az előkészítő szakasz, ha úgy dönt, hogy kötelezzék
az ügy tárgyalás (vö. a 21. cikk (1 és 3)), a EDPP előadja ezt
a döntést a bíró a szabadságjogok, aki ellenőrzi a
jogszerűségét az összes eljárás kizárja ha szükséges, minden
bizonyítékot szerzett a szabályok megsértése alatt (32. cikk),
és ragadja meg a bíróság a tárgyalás szabályai szerint az
alábbiakban meghatározott (26. cikk).
26 cikk - ítélete színpadon
1
- A bűncselekmények fenti (1. 8-ig), a kipróbált nemzeti,
független és pártatlan bíróság által kinevezett minden
tagállam szabályai szerint a hatásköri tárgyi a nemzeti jog, ül
a központokban, ahol a EdelPP alapul. A bíróságoknak kell
állnia hivatásos bírák, szakterülete lehetőség a gazdasági és
pénzügyi
kérdésekben, és nem az egyszerű esküdtek vagy laikus bírák.
2
- Minden esetben ítélik abban a tagállamban, amely megfelelőnek
tűnik érdekében hatékony igazságszolgáltatás bármely
joghatósági összeütközés kiegyenlítésének szabályai szerint
az alábbiakban meghatározott (Article
28). Az
alapelv kritériumai a választás a következők:
a)
az állam, ahol a nagyobb része a bizonyítékot találnak;
b)
a lakóhely szerinti tagállam vagy állampolgárság a vádlottak
(vagy a főkötelezett vádolt személyek);
c)
az állam, ahol a gazdasági hatását a bűncselekmény a
legnagyobb.
3
- A vonatkozó általános szabály, a leányvállalat a nemzeti jog
(35. cikk), a nemzeti bíróságoknak kell, nézze meg a szabályokat
az európai corpus, és ha van egy joghézag, alkalmazza a nemzeti
jogot. Ők kötelesek minden esetben, hogy indokolt a büntetés
hivatkozva körülményeket az adott ügy, a szabályok alkalmazása
a fent meghatározott
(15.
és 17. cikkel).
27. cikk - A fellebbezés a nemzeti bíróságoknak
1
- Minden meggyőződés ejtik személy ellen bűnösnek nyilvánítani
az egyik bűncselekmény fent kifejtett (1. 8-ig) kell jogorvoslattal
lehet élni az elítélt vezető az ügyet újrapróbálkozás,
jogilag és ténylegesen egy magasabb azon állam bírósága, ahol
az ítélet elhangzott első fokon, a felsőbb szintű bíróság
kell alkalmazni, mivel az elsőfokú bíróság, meghatározott
szabályok az európai corpus, illetve abban az esetben, joghézag,
alkalmazni kell a nemzeti jogba.
2
- Abban az esetben, részleges vagy teljes felmentését, fellebbezés
előtt is nyitva áll az EPP mint fél bíróság elé, a Bizottság
is csatlakozott hozzá, mint partie civile alapuló civil érdekek
csak.
3
- Abban az esetben, fellebbezését az elítélt egyedül az ügyben
eljáró bíróság
nem
lehet mondani egy merevebb büntetést.
28
cikk - Fellebbezés az Európai Bíróság (EB)
1
- A Bíróság joghatósággal rendelkezik bűncselekményekre a
fenti (1. 8-ig) három esetben:
a)
előzetes értelmezésével kapcsolatos kérdésekre a corpus és az
alkalmazás intézkedéseket;
b)
kérésére a tagállamok vagy a Bizottság bármely jogvita
alkalmazásával a corpus;
c)
kérésére az EPP vagy a nemzeti jogi hatóság joghatósági
összeütközések alkalmazásával kapcsolatos szabályok elve
európai területiség vonatkozó mind az ügyészség (18. és 24)
és az annak gyakorlásával bírósági ellenőrzés
a
nemzeti bíróságok (EK 25-27.)
2
- Ha egy értelmezési kérdés merül fel, vagy a joghatósági
összeütközés bírósága előtt az egyik tagállam, a bíróság,
ha úgy véli, hogy a döntés ebben a kérdésben szükség van
annak érdekében, hogy az ítélet, felszólítom a Bíróság
dönthessen a kérdésben.
3
- Ha a problémát vagy konfliktust, mint például ez a felvetett
előtt folyamatban lévő ügyben a nemzeti bíróság, amelynek
határozatai nem tartoznak a fellebbezés nemzeti jog, ez a bíróság
kötve van, hogy megragadják a Bírósághoz.
29. cikk - A terhelt jogai
1
- bármely eljárás indított egy bűncselekmény fentiekben
meghatározottaknak megfelelően (1. 8), a vádlott élvezi a
védelemhez való jog által biztosított 6. cikke Európai Emberi
Jogi Egyezmény 10. cikke és az ENSZ Nemzetközi Egyezségokmányának
civil és politikai jogait.
2
- Az ember nem lehet tanúként hallgassák meg, de úgy kell
kezelni, mint vádlott attól a ponttól, amikor bármilyen lépést
hozni,, elítélő vagy felfedi megléte egyértelmű és egybehangzó
bizonyítékok a bűntudat, és legkésőbb az első kihallgatás
hatóság által tisztában az ilyen jellegű bizonyítékok.
3
- Az idő az első kihallgatás, a vádlottnak joga van tudni, hogy a
tartalom, az ellene felhozott vádat, a jogot, hogy segíti a
védőügyvéd a választása, és ha szükséges, egy tolmács. Joga
van hallgatni.
30.
cikk - Jogok Bizottság partie civile
1
- Amennyiben a Közösség az áldozat közvetlenül kárt okozott az
egyik bűncselekmény fent kifejtett (Articles 1-8), az Európai
Bizottság maga is minősül partie civile előtt az illetékes bíró,
akár az előkészítő szakaszban, vagy a a tárgyalás
megnyitását. Lehet, hogy a bíróság, hogy biztosítási
intézkedések, és adott esetben, hogy kár megtérítését.
2
- Ha a partie civile nyilvánították elfogadhatónak, a Bizottság
jogosult a jogai és előjogai félként az eljárásban; dosszié
kézhezvételétől, értesítés eljárási lépésre segítséget
egy ügyvéd jelenléte a tárgyaláson való részvétel az
igazgatásért a bizonyítékok, a testmozgás a fellebbezés jogát,
amennyiben a civil érdekek
Az
érintett (vö. 27. cikk).
31. cikk - Bizonyítás
1
- Minden olyan személy vádolnak bűncselekmények egyikének fent
kifejtett (EK 1-8) bekezdése ártatlannak tekintendő, amíg
bűnösségét állapították törvényesen jogerős ítélet, amely
megszerezte a hatóság a jogerő.
2
- Figyelemmel a kötelezettség bizonyos dokumentumokat, amelyek
szükségesek a nemzeti vagy a közösségi jog, senki nem köteles
aktívan hozzá közvetlenül vagy közvetve, létrehozása saját
bűnösségét.
32. cikk - Elfogadható bizonyítékok
1
- Azokban a tagállamokban, az Európai Unió, a következő
bizonyítékok elismerte:
a)
a bizonyság, akár közvetlen, illetve bemutatták a tárgyaláson
keresztül audio-vizuális linkre, ha a tanú egy másik tagállamban,
illetve nyilvántartásba az EPP formájában "Európai
lerakódás". Az utóbbi, a tanú előtt meg kell vizsgálni
a bíró, a védő jelen kell lennie, és hagyjuk kérdéseket, és a
művelet rögzíteni kell video;
b)
megkérdőjelezi a vádlottak akár közvetlenül, akár az EPP által
rögzített formában egy "európai kihallgatási jelentés". Az
utóbbi a kihallgatás meg kell történnie, mielőtt a bíró, hogy
a vádlottak munkáját egy védőügyvéd az általa választott
(aki megkapta a dokumentációt időben, de legkésőbb 48 órával a
kihallgatás), és ha
szükség
esetén tolmácsot, ezenkívül a műveletet kell elszámolni a
video;
c)
által tett nyilatkozatok vádlott kívül kihallgatások már
korábban említettük, mindaddig, amíg tettek az illetékes hatóság
előtt (EPP vagy bíró), és hogy a vádlott előzetesen
tájékoztatták jogát csendet és a jogot arra, hogy munkáját egy
védőügyvéd az általa választott, és hogy a nyilatkozatok
nyilvántartásba vettek valamilyen módon;
d)
a benyújtott dokumentumok hivatalos könyvelő által kijelölt, a
hatáskörrel rendelkező bíróság az egyének vagy vállalatok
szereplő európai listát jóvá a tagállamok javaslata alapján az
EPP, vagy közben
Az
előkészítő szakasz, vagy az elején a tárgyaláson;
e)
azok a dokumentumok, hogy a vádlott volt szükség, hogy készítsen
egy előzetes közigazgatási vizsgálatot, kivéve, ha az ilyen
kötelezettség kíséri büntetőjogi szankciókat.
2
- Ezek a rendelkezések nem zárják ki az érvényességét egyéb
bizonyítékok elfogadhatónak ítélte a nemzeti jog hatályos
államban a bíróság az ítélet.
33.
cikk - kizárása bizonyíték illegálisan megszerzett
1
- Az eljárás bűncselekmények egyikének fent kifejtett (1. 8-ig)
bizonyítékokat is be kell zárni, ha azt kapjuk közösségi vagy
nemzeti ügynökök sem sérti az alapvető jogokat az EJEE-ben, vagy
sérti az Európai meghatározott szabályoknak fent (31. és 32.
cikk), vagy megsértve az alkalmazandó nemzeti jog nélkül
igazolható az európai szabályok korábban meghatározott.
2
- Az alkalmazandó nemzeti jog meghatározására, hogy a
bizonyítékot szereztünk legálisan vagy illegálisan legyen joga
az országban, ahol a bizonyítékokat kapunk. Ha bizonyítékot
szereztünk jogszerűen ebben az értelemben, hogy nem lehetséges,
hogy engedélyezi a használja ezt a bizonyítékot, mert kapunk oly
módon, hogy lett volna illegális az országban használható. De
mindig lehet, hogy kifogást emeljen az ilyen bizonyíték, akkor is,
ha
kapunk összhangban azon ország joga, ahol kapunk, ha azt mégis
megszegte foglalt jogok az EJEE vagy az európai szabályok (31. és
32. cikk).
34. cikk _ Nyilvánosság és titoktartás
1
- elvégzett vizsgálatok alapján a hatóság az EPP a titkos és a
hatóságok részt vesznek ezekben a vizsgálatokban kötelesek
tiszteletben tartani a jogállamiság szakmai titoktartás.
2
- meghallgatások a bíró előtt a szabadságjogok közzé lehet
tenni, ha minden fél hozzájárult, kivéve, ha a nyilvánosság
valószínűleg vagy veszélyeztetné vagy a zavartalan működését
a vizsgálat, vagy kárt érdekeit egy harmadik fél, vagy
veszélyezteti a közrendet vagy a erkölcs. Minden esetben a
média vannak tiltva információk közzétételének e szakaszában
kapcsolatos bizonyítékokat.
3
- Az ítélet meg kell adni nyilvánosan, de a hozzáférés a
bírósághoz lehet tagadni, hogy a sajtó és a nyilvánosság,
közben egészét vagy egy részét az eljárás előírt feltételek
szerint a 6. cikk (1) bekezdésében EJEE. Nyilvánosság
lehetnek feljegyzésére és sugárzását az eljárást audio
vizuálisan, ha a nemzeti joga az érintett állam lehetővé teszi,
és feltételek mellett ír elő.
35.
cikk _ leányvállalata a nemzeti jog tekintetében az európai
corpus
A
korpusz meghatározott szabályok vonatkozó fenti mind anyagi jogi
(1. és 17 között) és az eljárás (EK 18-34) kell alkalmazni
valamennyi területén a tagállamok az Európai Unió.Ha van egy
hézag a corpus, az alkalmazott jog, hogy az a hely, ahol a
bűncselekményt elkövetett, elkötelezett a tárgyalás, illetve
adott esetben, ha a büntetést végrehajtják. + + + +
[ VÉGE
Corpus Juris]
------------
Dr. Gaudi-Nagy Tamás Ügyvéd
Európa jogi szakjogász
Iroda:
H-1095 Budapest, Gabona u. 10. II. em. 1.
Tel:
(36-1) 216-3088, Tel / fax: (36-1) 216-2261, mobil: (36) 20-916-5230
E-mail:
drgaudi@drgaudi.hu
<Www.drgaudi . hu>
Az Európai Unió büntető törvénykönyv, amely megbuktatására
Habeas Corpus Trial és a Zsűri az Egyesült Királyságban
Part 3
CORPUS JURIS
Part 1. BÜNTETŐJOGI
[Szabálysértési
büntetések]
2. rész. Büntetőeljárási
[Nyomozó
és Trial struktúrák]
Ø 3.
rész. kommentár
KOMMENTÁR
[Kelt:
1999/01/01]
Ø 4.
rész. Állásfoglalás a Corpus Juris jelentés
Ø Part 5. fokozott
állami felügyelet
Fejtegetés
Első
ránézésre azt Corpus Juris jelentése javasolt új EU-szerte
büntető törvénykönyv a vád a csalás ellen az uniós
költségvetésben. Sokan - látta, hogy a jelen meghívásos
fény - üdvözölték a javaslatot, megtekintésére, mint egy
régóta esedékes meghatározását, hogy állítsa le a nagy, és
egyre növekvő mennyisége az EU csalás és biztosítja a részletes
igazságszolgáltatási mechanizmusok, amelyek erre.
Tény,
hogy ténylegesen tisztában a részleteket a Corpus Juris, egészen
a közelmúltig, kevesen voltak. Az eredeti szeminárium
elindítását a javaslat került sor Spanyolországban 1997
áprilisában előtt kiválasztott közönsége, amit az EU szereti
nevezni "jogászok". Más korlátozott szemináriumokat
közvetlen érdeklődés követte. In Dublin, június 8-án,
1997 ilyen találkozóra került házigazdája a
Ír
Egyesület védelméről szóló pénzügyi érdekeinek az Európai
Közösségek Bizottsága.
Szerint
a sajtóközleményt az ír Bankszövetség elnöke, Mr. Justice
Carney, a legradikálisabb a "Corpus Juris" javaslatok a
18. cikk, amely elárulta: "előírja, hogy a célja a nyomozás,
vádemelés, tárgyalás és végrehajtása mondatával kapcsolatban
az újonnan létrehozott európai költségvetési bűncselekmények
területén a tagállamok az unió minősül egy egységes jogi
térség ".
Ez
valóban így van. És ezért, az első alkalommal, a bírói
hatásköre az EU nem csak, hogy a legfelsőbb hatóság, amelyhez a
nemzeti bíróságok elhalaszthatja, ha keresek értelmező jogi
útmutatást. Az EU-nak lesz a tényleges, és az egységes,
bűnüldöző hatóság gyanúja költségvetési csalás, a jobb
révén ügynökök, mind a vizsgálatot folytat annak gyanúját és
magatartási kísérletek itt minden tagországok saját jogszabályok
leírt A Corpus Juris.
Ha
valaki felismeri ezt, több kérdés bontakozik ki. Bevezetésével
a Corpus Juris, eljárások vizsgálati és magatartás kísérletek
ilyen esetekben nem lenne az eredetileg annak a tagállamnak, ahol
sor került. A nemzeti jog szerint már nem az EU "csupán"
a módon a jogszabályok értelmezését származó
Brüsszelben. Tény, hogy megfelelő eljárások őshonos
nemzeti jogszabályok már nem fut egy tagállamon belül, ahol az
egyének vagy szervezetek kellett kivizsgálását és üldözését,
ezen belül az állami, az EU csalás.
Van
még egy további félelem. Nevezetesen, hogy a Corpus Juris - a
tagállamok "minősülnek, egységes jogi térség" - nem
csupán szánhatják alkalmazása esetén az EU költségvetési
csalás, de lehet az első lépés bevezetésének egyetlen rendszer
a büntető igazságszolgáltatás, hogy az alkalmazott ALL
büntetőeljárást az Európai Unióban. Lehet ilyen félelmek
indokolt? A válasz megtalálható idézve közvetlenül az
eredeti szeminárium a költségvetés
csalás
/ Corpus Juris tartott San Sebastian, Spanyolország:
"Célkitűzései
a szeminárium is kettős, egyrészt arra törekszik, hogy felhívja
a figyelmet a jogászok általában annak szükségességére, hogy
hatékony védelmének a közösségi költségvetés, különösen
pedig a csalás elleni támogatásokkal, másrészt
pedig a szervezők szeretnék, hogy ismertesse a tartalmát a Corpus
Juris védelmére e pénzügyiérdekek,
amelyet felfogni az embrió egy jövőbeni európai Btk. "
Ez
a leírás a Corpus Juris egyértelmű. A javaslatok
lefolytatására nyomozások és büntetőeljárások, hogy megvédje
az EU pénzügyi érdekeit, megalkotni a prekurzor egy EU-szintű
büntető törvénykönyv! [JS]
AZ
ALÁBBI ÉRTÉKELÉS épült Torquil Dick-Erikson {*}
-
Az egy személy, aki a legtöbbet tették, hogy a kutatás és
felfedi a nyilvánosság számára a veszélyt, különösen a brit
szabadságjogok, a Corpus Juris ...
"Corpus
Juris" egy tervet készített az EU Bizottság (DG XX) kérésére
az Európai Parlament, kezelése érintő csalás az
EU-költségvetés. Ez létre fog hozni egy Európai Ügyészség,
a kontinentális inkvizíciós modell, aki már túl lovas joghatóság
Európa-szerte, hogy utasítsa a nemzeti bírák elleni
elfogatóparancs kibocsátásáról gyanúsítottak, hogy ezeket a
fogva tartott határozatlan ideig a vizsgálat idejére (vagy
szállított más európai országok), kötelezettség nélkül, hogy
készítsen büntetőeljárás bizonyítékokat, és nincs joga a
nyilvános meghallgatás ez idő alatt. Az ügyek ezután kell
próbálni a különleges bíróságok álló hivatásos bírák és
"kivéve az egyszerű esküdtek és a laikus bírák". Ezeket
fel kell hatalmazni, hogy adja le mondatokat legfeljebb hét év. A
jogok és a Habeas Corpus Trial a zsűri így kell helyezni.
Ez
kifejezte szándékát az Európai Bizottság, valamint a Bíróság
elnökének az EU Parlament Don Gil Robles, mert ez a rendszer, hogy
egy "embrió európai büntető törvénykönyv", később
ki kell terjeszteni, hogy minden bűncselekmény. November 8. és
9. 1998 Interparlamentáris konferenciát tartottak Strasbourgban,
ahol a Corpus Juris projektet terjesztett elő az informális
venni. 1. A tagállamok általános egyetértésüket fejezték
ki az ötlet. Nagy-Britannia képviseletében Lord Goodhart és
Mr. Humphrey Malins, nem.(Részletek a konferencia lehet beszerezni a
Law Society irodája Brüsszelben).
Cikke
azonban 209a az Amszterdami Szerződés, amely kifejezetten tani az
újonnan létrehozott költségvetési bűncselekmények köszönhetően
Corpus Juris be kell vezetni olyan intézkedésként "a csalás
pénzügyi érdekeit érintő Közösség".
8.
fejezet § (d) bekezdése 209a kimondja, hogy a Közösség és a
tagállamok küzdenek az ilyen csalás és illegális tevékenységek
"intézkedések révén kell hozni az e cikkel összhangban." A
tagállamok kötelesek "hangolják össze tevékenységüket"
ellen csalás és a Tanácsot, hogy fogadja el a szükséges
intézkedéseket "annak érdekében, hogy hathatós és azonos
mértékű védelmet nyújtsanak a tagállamokban". Ezeket
az intézkedéseket kell elfogadni;
összhangban
az "eljárás cikkben említett 189b", amely magában
foglalja együttdöntési eljárás keretében az EU Parlament és
előírja NO nemzeti vétójog.
209a
cikk azonban, tartalmaz egy ambivalens egysoros kijelentés, hogy
ezek az intézkedések "nem érintik sem a nemzeti büntetőjog
és a nemzeti igazságszolgáltatást." A levelezés
képviselők során az amszterdami szerződés vita a Foreign &
Commonwealth Office kiderült, hogy azt teljes mértékben
támaszkodott erre hatástalan "biztosítékot", hogy
hagyja abba Corpus Juris hogy gőzhengerként be, de az ő jelentését
az Európai Parlamentben benyújtott, február 11-én, 1998 az előadó
Az, hogy a Parlament "Állampolgári Jogi, Bel-és Belügyi"
M. Bontempi leírja, közvetlenül hogyan kívánják megkerülni ezt
az állítást.
Minden
esetben, ha az ügy vitatott lesz küldött elbírálására az
Európai Bíróság, ha Nagy-Britannia nem rendelkezik nemzeti
vétót. A végső ratifikálása az Amszterdami Szerződés
által valamennyi tagállam, az EU képes lesz arra, hogy azonnal
cikkre hivatkozni 209a és terjesszen elő Corpus Juris, mint egy
"intézkedés csalás ellen." Nagy-Britannia azt
mondja: "Nem". De a HMG majd szembenéznie éles
alternatíva: vagy elfogadja supinely, és ősi jogok és szabadságok
vett tőlünk, és kukába, vagy darabokra tép a Római
Szerződés.Nincs más lehetőség lesz elérhető.
E-mail: TDErikson@bigfoot.com
------------
Dr. Gaudi-Nagy Tamás Ügyvéd
Európa jogi szakjogász
Iroda:
H-1095 Budapest, Gabona u. 10. II. em. 1.
Tel:
(36-1) 216-3088, Tel / fax: (36-1) 216-2261, mobil: (36) 20-916-5230
E-mail:
drgaudi@drgaudi.hu
<Www.drgaudi . hu
Az Európai Unió büntető törvénykönyv, amely megbuktatására
Habeas Corpus Trial és a Zsűri az Egyesült Királyságban
4. rész
CORPUS JURIS
Ø Part 1. BÜNTETŐJOGI
[Szabálysértési
büntetések]
Ø Part 2. Büntetőeljárási
[Nyomozó
és Trial struktúrák]
Ø Part 3. kommentár
KOMMENTÁR
[Kelt:
1999/01/01]
Ø Part 4. Állásfoglalás
a Corpus Juris jelentés
Ø Part 5. fokozott
állami felügyelet
Az alábbi állásfoglalás a Corpus Juris jelentés
vitatták az Európai Parlament április 12-én 1999.
Az indítvány elfogadása az állásfoglalást fogadott elsöprő
többsége 399 mellette, 48 ellene és 35 tartózkodás
JELENTÉS: A
bűnügyi eljárások az Európai Unióban (Corpus Juris)
FROM: Állampolgári
Jogi, Bel-és Belügyi
ELŐADÓ: Mr. Jan-Kees
Wiebenga
~
AT ülés május 15-1998-ban, kérésére a
Bizottsági
Elnökök Értekezlete, a Parlament elnöke bejelentette, hogy a
Az
Állampolgári Jogi, Bel-és Belügyi engedélyezték volna, hogy
jelentést
nyújt be a büntető eljárások az Európai Unióban (Corpus
Juris).
~
AT ülés szeptember 14-i 1998 Parlament elnöke bejelentette,
hogy
a Költségvetési Ellenőrző Bizottság már kérték a véleményét.
~
Az Állampolgári Jogi, Bel-és Belügyi urat nevezte ki
Wiebenga
előadó ülésén március 19-i 1998.
~
IT megvizsgálta a jelentéstervezetet ülésén június 29-i, 1998,
23
Szeptember
1998 január 26. 1999 február 17., 1999.
~
AT legutóbbi ülésén elfogadta az állásfoglalásra irányuló
indítvány egyhangúlag.
~
A következő részt a szavazásban: d'Ancona, elnök, Wiebenga,
alelnök
és az előadó, Bontempi, Cederschiöld, Ceyhun, Gomolka (a
Deprez),
Lindholm (Orlando), Matikaďnen (a Reding), Mendes Bota,
Nassauer,
Pirker, Stewart-Clark, Terr n n I Cus í , Van
Lancker, Wilson (a
Elliott)
és a Zimmermann.
~
A Költségvetési Ellenőrző Bizottság úgy határozott, január
20, 1999, hogy nem
véleményt.
~
A jelentést terjesztett elő március 8-án 1999.
~
A módosítások előterjesztésének határidejéről fel kell
tüntetni a napirendtervezetet
az
adott ülésen.
v
ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY
Megoldás a büntetőeljárásról szóló
AZ EURÓPAI UNIÓ (Corpus Juris)
Az
Európai Parlament,
-
Tekintettel az Európai egyezmény az emberi
Jogok
és alapvető szabadságok aláírt, november 4-én, 1950, és az
ahhoz csatolt jegyzőkönyvek, valamint a kötött egyezmények
keretében az Európa Tanács, különösen a szeptember 13-i
kiadatási 1957, április 20-i szóló, 1959 kölcsönös
segítségnyújtásról szóló bűnügyi , és
január
27. 1997 a terrorizmus,
-
Tekintettel az EK-Szerződés 6. Európai Unióról szóló
módosított,
Az
Amszterdami Szerződés, amely szerint az Európai Unió alapját az
a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és
alapvető
szabadságok tiszteletben tartása, valamint a jogállamiság, amely
alapelvek közösek a
a
tagállamok,
-
Tekintettel az új címe az Európai Unióról szóló szerződés,
az
módosított,
az Amszterdami Szerződés, és különösen, hogy annak 29-31,
33-35,
39., 43. és 44. cikkére,
-
Tekintettel korábbi állásfoglalásaira a büntetőjogi és az
igazságügyi
együttműködés
a büntetőjog területén,
-
Tekintettel a cselekvési terv létrehozásáról szóló területe
szabadságon,
a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló, a Tanács
által elfogadott, az Unió (Doc.
12028/5/98
JAI 31 REV 5), és hagyja jóvá a bécsi Európai Tanács 11
és
12 1998 decemberében, illetve a Bizottság közleménye (COM (1998)
459) a
Július
14, 1998 az azonos tárgyú,
-
Tekintettel eljárási szabályzata 148. eljárási szabályzata,
-
Tekintettel a Bizottság jelentésére, az Állampolgári Jogi, és
Internal
Affairs (A4-0091/99),
A. mivel
a megnövekedett bűnözés következtében a tagállamokban kér
hogy
az Európai Unió elfogadja a kihívást találnak megfelelő
stratégiák
bűncselekmények
megelőzése és leküzdése, míg ugyanakkor fenntartja a magas
szintű
biztonság
a polgárok és elkerülve, amennyiben lehetséges, létrehozása
eltérő
bánásmódra a tagállamok között, és egy másik,
B. mivel
a korábban kötött egyezmények kizárólag a legsürgősebb
problémák,
de nem oldja meg azokat a mélység, és mivel, továbbá e
egyezmények
nehéz megvalósítani, mert a nehézkes eljárások
bevonása
és a szükséges időt, hogy ratifikálja a 15 tagállam
Államok,
C. mivel
a Tanács nem elégszik meg kiadni a politika
nyilatkozat,
anélkül, hogy bármilyen konkrét nyomon követési
intézkedésekről, és mivel az
jogi
eszközök által használt Tanács alig kötelezőek a tagállamokra
Államok
és, mi több, nagyon felületes összehasonlítva a hatékony
rendelkezésre
álló források az első pillérben,
D. mivel
az európai intézményeket, hogy támogassák a vitát
kiigazítására
nemzeti jogrendszerek területén büntetőjog és
büntető
eljárás, tiszteletben tartva szentelve a jogi hagyományainak
a
tagállamok,
E. mivel
az egyezmény július 26-i 1995 védelméről szóló európai
Közösségek
pénzügyi érdekeinek és a javasolt közös fellépés célja, hogy
hogy
tagság bűnszervezetben bűncselekményt meg a tagállamok
Államok
felé vezető úton meghatározott egységes meghatározása, hogy mi
minősül bűncselekménynek, amelyek megkönnyítik a rendőrségi
és igazságügyi együttműködés a büntetőügyekben folytatott
F. mivel
az Amszterdami Szerződés részét képezi az Európai Unió új
eszközökkel, amelyekkel elleni legsúlyosabb bűncselekmények, a
különösen
bevezetése minimum vonatkozó szabályok alkotóelemeinek
bűncselekmények és az alkalmazható szankciókat, azzal a céllal,
hogy a nyilvánosság számára magas szintű védelmet a közös
jogi és igazságügyi területen,
G. mivel
a határokon átnyúló bűnözés nehéz üldözésére, különösen
a
mert
a különbségek jogi eljárásokat a tagállamok,
H. mivel,
a következtetésekben, az Európai Tanács december 11-12
1998
fokozására hívott az EU szervezett bűnözés elleni fellépés
(pont
89
következtetéseinek a bécsi csúcstalálkozó),
I. mivel
az alapvető elvek és a létező szerv a bűnügyi
ítélkezési
tájékoztatnia kell a tárgyalások folynak annak érdekében, hogy
a
az
Unió bővítése annak érdekében, hogy a büntetőjogi és az
igazságügyi
rendszerek
a tagjelölt országok hozzák összhangba a
Közösség,
J. mivel
a közelmúltbeli események, mint például a Ö Calan és
Pinochet esetekben, így
növelése
indokolt felülvizsgálatát hogy sürgősen szükség van olyan
mechanizmusok kialakítására,
együttműködés
a büntetőjog területén alapuló minimális közös
szabványok
és a fokozott együttműködés a tagállamok között,
K. mivel
az összes rendőri hatóságok, akár helyi, nemzeti vagy európai
szinten
kell alávetni, megfelelő felügyelet,
L. mivel
minden élő polgárok az Európai Unió érintett
biztonsági
és e hozzátartozóik,
Büntetőjogi rendelkezések
1. emlékeztet
arra, hogy az Európai egyezmény az emberi jogok védelméről
és
az alapvető szabadságok alapkövét az európai
integráció
a büntetőjog területén található, amelyiktől sikerült
származik
alapelvek szolgál ezentúl például a közös jogi és
kulturális
nevezője a tagállamok az Európai Unió;
2. üdvözli
a Corpus Juris, amely meghatározza a büntetőjogi rendelkezések
védelmével
kapcsolatos az Európai Unió pénzügyi érdekeit, mivel talán
példaként szolgálhat a jövőbeni fejleményeket, és
érdeklődéssel várja a Bizottság jelentését a lehetséges
következményeit a Corpus Juris a nemzeti jogi elveket;
3. Vajon
nem kéri egy európai büntető törvénykönyv, de kéri, hogy a
fokozatos
létrehozása egy európai büntetőjogi rendszerben, ahol számla
venni
a tagállamok jogi hagyományait, valamint az ez utóbbi alapján,
módszereket
találtak leküzdése és megakadályozása a nemzetközi szervezett
bűnözés
,
és különösen:
(A) elsőbbséget
biztosít a fokozatos harmonizáció, amint azt a második
bekezdése
29. cikke az Európai Unióról szóló szerződés és az Action
Tervezd
létrehozására a szabadságon, a biztonságon és a jog
érvényesülésén alapuló, a megközelítés
az
alábbi bűncselekményekkel összefüggő szervezett bűnözéssel:
-
A gyermekek elleni bűncselekmények (különösen a szexuális
kizsákmányolás)
-
Az emberkereskedelem
-
A kábítószer-kereskedelem
-
Terrorizmus
-
Korrupció és a csalás
-
Pénzmosás
bűncselekmények,
amelyek tekintetében az Unió már rendelkezik egy közös testület
ítélkezési
gyakorlat
(B) úgy
véli, hogy további erőfeszítésekre van szükség, hogy
meghatározza a
Unió
egyedi prioritásokat a következő bűncselekmény ágazatokban:
-
Fegyverkereskedelem (29. cikk az EUSZ)
-
A környezet elleni bűncselekmények (cselekvési terv) és
kereskedelme a nukleáris
anyagok
-
High-tech bűncselekmények (cselekvési terv), különösen azok,
elkötelezett keresztül
Internet
-
Dopping (következtetéseiben a bécsi Európai Tanács), amelyek
tekintetében nagyon fontos biztosítani a folytonosságot a politika
már folytatott uniós szinten, míg ugyanabban az időben
meghosszabbításáról a tanulmány a határokon átnyúló
vonatkozásokat és keresek egy összehangolt megközelítés
nemzetközi szinten;
4. felhívja
a Tanácsot és a Bizottságot, hogy a rendszer kidolgozása, a
hozzanak
létre egy valódi jogalkotási programot, amely képes kihasználni
a
teljes
források által biztosított az Amszterdami Szerződés, különösen
az
kiterjesztett
jogot hogy javasoljon olyan jogszabályokat tulajdonított a
Bizottságnak és a
kerethatározatok,
amint az új rendelkezések lépnek hatályba;
Eljárási szabályokat ÉS ESZKÖZÖK
5. úgy
véli, hogy tekintettel a közép-és hosszú távú kilátások
büntetőjogi
eljárások az Európai Unióban, egy független Európai
Államügyész
lehet kinevezni, aki működne párhuzamosan
állami
ügyészek és kezdetben talán szolgálhat központosítása
bírósági információk transznacionális nyomozások folynak
kapcsolatos bűncselekményekre vonatkozik az európai büntetőjogi
rendszer, hogy elkerüljék a párhuzamos munkavégzést, és
lehetővé teszik az illetékes nyomozó és igazságügyi hatóságok
részvételét, és elérhetővé teszik a megfelelő hírszerzési
és szakértelemmel, különösen annak érdekében, hogy jobb
összehangolása a tényleges vizsgálatok;
6. feltételezi,
hogy egy későbbi szakaszban, az Európai Ügyészség lehet
bízni,
via delegált ügyészek, a megnyitása
vizsgálatok
és a fordulás az illetékes tagállam bíróságai
állami
büntetőjogi eljárásokban hatálya alá tartozó bűncselekmények
az Európai
büntetőjogi
rendszer;
7. Rámutat
arra, hogy az Európai Ügyészség lehet képes
jogi
ellenőrzés Europol azon tevékenységének, mivel a Szerződés
Amszterdami
az Europol operatív tevékenységek elvégzésére, bár
a
mai napig nem került sor rendelkezést a bírósági és
demokratikus felülvizsgálatát;
8. rámutat
arra, hogy az Európai Ügyészség is biztosítani
megfelelő
jogi ellenőrzés UCLAF / OLAF, és hogy minden esetben, hogy
lényeges
annak biztosítása érdekében, hogy az utóbbi testület
kellőképpen független a
Bizottság;
INTÉZMÉNYI KÉRDÉSEK
9. Szeretné
tudni, hogy a véleményét a nemzeti parlamentek a
A
jogi aktusok elfogadására kapcsolatos létrehozását a
szabadságon,
a
biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség,
valamint vállalja, hogy tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a
az
európai polgárok teljes mértékben tájékoztassák arról, hogy
mi folyik itt;
10-ig. kéri,
azzal a céllal, hogy a kidolgozása a jogalkotási programban, amely
kapcsolódik az európai büntetőjogi rendszer, hogy a Tanács a
Parlament, hogy teljes értékű szerepet, amely ugyan még mindig
tanácsadási jellegű, már erősítette az Amszterdami Szerződés
és a a visszavonhatatlan, figyelembe véve a jogszerűség elvét,
ahol az Unió tevékenységük megkezdésének bevonni a gömb a
büntetőjog;
11. felhívja
a Bizottságot annak biztosítására, hogy a Parlament teljes
mértékben részt
fázisa
megvalósíthatóságának értékelését a kapcsolódó
intézkedések
létrehozását
a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló,
és
különösen
a létesítmény a Corpus Juris, és javasolja, hogy a
nemzeti
parlamenteket is felkérik, hogy működjenek együtt annak
érdekében, hogy fontolja meg a különböző politikai és
alkotmányos vonatkozásai eredő reform elképzelések kapcsolódnak
az Európai Ügyészség;
ZÁRÓ MEGFONTOLÁSOK
12. felhívja
a tagjelölt országok, hogy teljes mértékben támogatja a
reformokat és a folyamat hozza a jogi rendszerek és azok
közigazgatásai összhangba a közösségi;
13. felszólítja
a Tanácsot, hogy együttműködési megállapodásokat, a
értelmében
38. cikke EUSz, a megcélzott harmadik országokkal, különösen
által
érintett tiltott kábítószer-kereskedelem, a szervezett bűnözés
- különösen a pénzügyi (adóparadicsomok) - és a terrorizmus
elősegítése érdekében közelítéséről alkotóelemeinek
bűncselekmények és szankciók az érintett területeken;
14. utasítja
elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és
a
Bizottságnak,
a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, a tagállamok és a
kormányainak
és parlamentjeinek, a tagjelölt országok.
A
következő hozzájárulása a Bizottság, kelt 2000 szeptemberében
próbálja igazolnilétrehozását egy egységes közösségi
bűnüldözési területen , és a helyezés a tagállamok
nemzeti jogrendszerei feladataik Európai Ügyészség feladata
kimutatására egységesen alkalmazandó bűncselekmények és
büntetőeljárások lefolytatása a nemzeti büntetőbíróságok
szerint eljárási szabályok által javasolt Corpus Juris.
TOVÁBBI BIZOTTSÁG HOZZÁJÁRULÁS A kormányközi konferencia
Intézményi reformok
A
büntetőjogi védelme a Közösség pénzügyi érdekeinek védelme:
az Európai
Ügyész
Bevezetés
Véleménye
szerint január 26-i 2000 "Alkalmazkodás az intézményeket,
hogy a
sikere
bővítés ", a Bizottság azt javasolja kapcsolatban
védelme
a Közösség pénzügyi érdekeinek, hogy a jogi alapot kell
létre
a Szerződés rendszerének létrehozásával kapcsolatos szabályok
bűncselekmények
és
a büntetések felmerülő, a szükséges eljárási rendelkezések
a
vád ezen bűncselekmények és a hatásköreit és feladatait, a
Európai
Ügyészség feladata az esetleges adócsalás bűncselekmények
Európa
egész területén, valamint a büntetőeljárások a nemzeti
bíróságok előtt.
Ennek
keretében új csalás elleni stratégiát, a Bizottság
megerősítette
azt a szándékát, hogy megerősítse a védelmét a Közösség
pénzügyi
érdekek
ebben a tekintetben.
1998-ban
a csalások és más szabálytalanságok érintő a Közösség
pénzügyi érdekeit elszámolt teljes becslése szerint a tagállamok
és a Bizottság által több mint egy milliárd eurót. A
szervezett bűnözés károsító csalás a Közösség pénzügyi
érdekeinek és transznacionális jellege ilyen bűncselekmények
feltételezi együttműködés 15 jogrendszerekben eltérő szabályok
alkalmazását mind az anyag és az eljárás. A jelenlegi
együttműködési módszerek gyakran elégtelennek bizonyulnak
leküzdeni a nehézségeket, az igazságügyi és rendőri hatóságok
elleni küzdelemben, mint a csalás.
Ezek
a nehézségek növekedni fog, mint a tagállamok száma, valamint a
számú
gazdasági szereplő és a közigazgatás irányításában érintett
a
Közösségi
forrásokból emelkedik.
A
hatáskör ez a közlemény javaslatot kell ruházni egy európai
ügyészségi korlátozott lenne szigorúan a védelme
Közösség
pénzügyi érdekeit.
Csak
az alapvető jellemzői a hivatal állapítja meg a
Szerződés
(kinevezés, eltávolítása, vámok, és függetlenség), így a
szabályok
és
szabályozó mechanizmusok működését kell szabályozni másodlagos
jogszabályokat.
A
bonyodalmak kell küzdeni tekintettel a Közösség sajátos
felelősséget
védelme a Közösség pénzügyi érdekeinek
A
hiányosságok a jelenlegi mechanizmus miatt főként a
töredezettsége
az európai bűnüldözési terület, ami
az
a tény, hogy a nemzeti rendőrségi és igazságügyi hatóságok
felhatalmazott
csak a saját területükön. A hagyományos módszerek
kölcsönös
jogsegély és a rendőri szervek közötti, továbbra is
nehézkes
és gyakran nem alkalmasak elleni hatékony küzdelem
transznacionális
csalás. És a tapasztalatok azt mutatják, a nehézségeket,
hogy egy
sikere
közigazgatási vizsgálat szempontjából büntetőeljárást.
De
a Közösség pénzügyi érdekeit kellene védeni kell különösen
a
szigorúan
és egyenértékű módon valamennyi tagállamban, mivel az
pénz
szó jelentése egyesített erőforrásokat. Felelőssége annak
biztosítása, hogy
a
Közösség pénzügyi érdekeinek védelmét nyugszik a tagállamok
és
a Közösség mindkettő. Az Európai Uniónak képesnek kell
lennie arra, hogy biztosítsa a
A
tagállamok és a polgárok számára, hogy bűncselekmények a
csalás és a korrupció
valóban
vádat a bíróság előtt.
A fragmentáció az európai bűnüldözési terület
EK
280. cikk kimondja, hogy az intézkedések által az együttdöntési
eljárás
küzdenek
a csalás és bármely más jogellenes tevékenység pénzügyi
érdekeit sértő a Közösség "nem érinti a nemzeti
büntetőjog, sem a nemzeti igazságszolgáltatást." Az
EK-Szerződés, mint a standokon, így ruházza rendelkezik
hatáskörrel, hogy hozzanak létre egy európai bűnüldözési
terület, amely egy közös igazságügyi szerv, mint ügyész.
Az
egyezmény aláírását védelméről szóló pénzügyi érdekeinek
Az
Európai Közösségek Bizottsága július 26-i 1995 és annak
kiegészítő jegyzőkönyvek
jelenti
az első lépést a büntetőjogi védelme a Közösség
pénzügyi
érdekeit. Ezek a dokumentumok, amelyek a gyümölcs az
együttműködés
kormányok
között a "harmadik pillér", fontos eszköz, mivel
az
általuk meghatározott csalás, téves a pénzeszközök és
korrupció bűncselekmények
felmerülő
büntetőjogi szankciók valamennyi tagállamban.
De
a Keretegyezmény és annak jegyzőkönyvei még nem lépett
hatályba, mivel
még
nem ratifikálta valamennyi szerződő fél. , Ha azok
erő,
ott továbbra is nagyfokú a bizonytalanság, hogy milyen módon
azokat
át kell ültetni a nemzeti büntetőjog valamennyi fél által. Mi
több,
ezek a rendelkezések önmagukban nem lesznek elegendők, hogy
megszüntesse a
töredezettsége
az európai bűnüldözési területen a bűnvádi eljárás lesz
még
hozni nemzeti szinten.
Így,
tekintettel arra, hogy vannak 15 különböző rendszerek a
büntetőjog, a
Közösségnek
csak nagyon korlátozott eszközök hatékony és egyenértékű
védelme
a Közösség pénzügyi érdekeit a tagállamokban,
a
Szerződés által megkívánt. A jelenlegi helyzetben, de
hatékony a
igazgatási
koordináció, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal
generál,
büntetőeljárás továbbra is bizonytalan. A Közösség nem
rendelkezik eszközökkel, hogy kiegészítse megelőző intézkedések
és közigazgatási vizsgálatoknál vád funkcióval.
A
hagyományos módszerek igazságügyi együttműködés a tagállamok
között
nehézkesek
és nem megfelelő
A
nemzeti mechanizmusok alapján a büntető elleni védelem
nemzetközi
bűnözés és továbbra is elengedhetetlen. Vannak nemzetközi
formái
Az
együttműködés a büntetőügyekben folytatott, most növelte a
megerősített
rendelkezéseket
igazságügyi együttműködés keretében a harmadik pillérben.
De
a fejlesztését a szervezett bűnözés kárára a közösségi
pénzügyi
érdekeinek teszi a hagyományos eszközeinek kölcsönös
igazságügyi
támogatás
elégtelen, és az elért eredményeket, az igazságügyi
együttműködés
is
elegendő. Nincs lehetőség biztosításának közötti
interfész
A
közösségi szintű és a nemzeti igazságügyi hatóságok a
Szerződés
állapotában.
Nehézségek,
hogy közigazgatási vizsgálatokban zárul sikeres
büntetőeljárások
Számos
esetben alapuló közösségi utóbbi évek tapasztalataira így
tanúskodnak
makacs akadályok egy olyan területen, ahol pontosan az adott
hatásköreit
a Közösség és a tagállamok alakítsanak ki annak szükségességét,
hogy
egyértelmű
megítélése érdekek védeni kell, és a nagyobb
hatékonyság
eljárás szempontjából a Közösség területén.
A javasolt mechanizmus
Hiányában
egyedi közösségi intézményi struktúrát a jelenlegi
mechanizmusok,
azonban a jogszerű és pótolhatatlan lehetnek, összege
akadályokat
büntetőeljárást a rendőrség és a bíróságok és előnyök a
bűnöző. Mivel
a design a szerződés, ezért a Bizottság
javasolja,
hogy annak érdekében, hogy válaszoljon a jelenlegi helyzet az
elsődleges
jogszabályokat
ki kell egészíteni, hogy létre kell hozni egy hivatal
Európai
Ügyészség, annak szervezetéről és működéséről szabályoznák
másodlagos
jogszabályok. Ez a módosítás kell korlátozódnia védelme
Közösség
pénzügyi érdekeinek.
Érett és részletes előkészítő tanulmány
A
Bizottság javaslata a kormányközi konferencia alapul
részletes
előkészítő munkát. A közel tíz éve, kérésére a
Az
Európai Parlament és a Bizottság egy szakértői csoportot a
büntetőjogi
valamennyi
tagállam már dolgozik a büntetőjogi védelméről
a
Közösség pénzügyi érdekeit. Munkájuk elő a javaslatot
készlet
szabályok büntetőjogi védelme a Közösség pénzügyi érdekeinek
a jól ismert Corpus Juris. Azt ajánlja, hogy hozzanak létre
egy egységes közösségi bűnüldözési térség tekintetében
előkészítő szakaszában bírósági eljárás éppen a harmonikus
beillesztése a nemzeti rendszerek Európai Ügyészség, kizárva
communitarization a büntető igazságszolgáltatás.
A
szerzők a Corpus Juris meghatározta a lehetséges szerkezetéről
egy
független
európai ügyészség ügyekben illetékes a
védelme
a Közösség pénzügyi érdekeinek irányítására vizsgálatok és
vádemelésekben a vonatkozó nemzeti bíróságok és a koordináció
a nemzeti eljárásokat.
A
szervezet lenne erősen decentralizált. Az európai nyilvános
Ügyész
lenne támogatni helyettes európai ügyészek a tagállamokban annak
érdekében, hogy biztosítsa a kapcsolatot a közösségi
mechanizmus és a nemzeti jogrendszerek.
Az objektum a reform
Ebben
a szellemben, a Bizottság azt javasolja az intézmény önálló
Európai
Ügyészség, hogy megvédje a Közösségek pénzügyi érdekeit.
Ez
kiegészíti a reform a közösségi bíróságok által javasolt
A
Bizottság annak további hozzájárulást a kormányközi
Konferencia
március 1. 2000 hozzáadásával bírói testület, a funkciója
hozza
a büntetőeljárások bíróságok a tagállamok és gyakorlásának
folyamatos
ellenőrzése a nyomozás az egész Közösség területén
annak
érdekében, hogy a jog érvényesítése és védelme a Közösség
pénzügyeit. A lényeg az,
nem
communitarize a büntető igazságszolgáltatás, ami egyébként
továbbra
is a nemzeti hatásköröket.
A módszerek a reform
A
Bizottság álláspontja szerint a szerződés módosításra szorul
az kizárólag a
Európai
Ügyészség kinevezés és felmentés, valamint a
meghatározása
az ő fő feladata, és fő jellemzője az ő
funkciót,
amelyet meghatározott új cikket 280a. A Szerződés
biztosítana
másodlagos
joganyag meghatározza az alkalmazandó rendeletek neki és
szabályozzák
a működését.
A kinevezés az Európai Ügyészség
(1. és 2. cikk új 280a)
Az
Európai Bizottság javasolja, hogy az Európai Ügyészség nevezi
ki a Tanács minősített többséggel elfogadott javaslata alapján
a
Bizottság
jóváhagyásával az Európai Parlamentnek. A javaslat, amelyet
kell
tenni a Bizottság tekintettel sajátos felelőssége
védi
a Közösség pénzügyi érdekeinek, azt be kell nyújtani, a
Például
a formájában jelöltlista alapján a Tanács számára
válassza
ki az Európai Ügyészség. A Bizottság továbbá úgy véli,
hogy
feltételei
felmentés az európai nyilvános
Ügyész
kell megállapítani (a fenti 2 új cikk 280a). Tekintettel
az
a hivatali idő a Bizottság javasolja egy nem megújítható hat
év
(1 bekezdés új 280a cikk). Lényeges jellemzője a
Európai
Ügyészség különösen arról kell hangsúlyozni: a függetlenségét
mint
egy bírósági tisztviselő (2. bekezdés új cikk 280a). Ezen
kívül
alapvető
elemeit, a felülvizsgált szerződés hagyná szabályzat
az
Ügyészség az ilyen dolgok, mint a szerkezet, location irodák,
stb
határozza meg a másodlagos közösségi jogszabályok szerint
megállapított
eljárásnak cikke a Szerződés 251., amely felhív a
minősített
többség a Tanácsban és az együttdöntési eljárás a
Parlamenttel.
Gyakorlásának feltételeit az Európai Ügyészség feladatait (3. bekezdés az új 280a cikk)
Tekintettel
a gyakorlásának feltételeit az európai nyilvános
Ügyészi
funkcióit, egy sajátos mechanizmust korlátozódik tevékenységek
sérti
a Közösség pénzügyi érdekeinek szükséges annak biztosítása
zavartalan
működése szempontjából egyaránt anyagi büntetőjog és a
büntető
eljárás. Ezeket
a szabályokat kell elfogadni, a Tanács által az együttdöntési
eljárás
eljárás.
Annak
tisztázására, az ügyész hatáskörének bűncselekményekkel
kapcsolatos tevékenységek
sérti
a Közösség pénzügyi érdekeit (csalás, korrupció, pénz
pénzmosás
stb), és a megfelelő szankciókat kell meghatározni látna
kifejezetten
közösségi szinten. Nehéz összeegyeztetni a szigor az
a
büntetőjog, a fennálló különbségeket a Közösség egész
területén
ha
a lényeg az, hogy biztosítsák a hatékony és megfelelő
védelméhez a
Közösség
pénzügyi érdekeinek. A meghatározások E közös
bűncselekmények
ezért
egységesen kell alkalmazni a nemzeti jogrendszerek
a
nemzeti büntetőbíróságok, mint a rendes bíróságok a közösségi
jog, valamint
ez
azt jelenti, a vonatkozó különös szabályok elfogadása. A
rendelkezések szerint elkészített
egyezmény
26. július 1995 A fent említett és annak kiegészítő
jegyzőkönyveiben már szilárd alapot, amely a megállapodás a
tagállamok között.
Továbbá,
a teljesítménye az ügyész feladatait meg kell tenni
hatálya
alá tartozó eljárási szabályok (az ilyen pontokat a
mechanizmusok
hivatkozva
esetekben az ügyész, az ügyész vizsgálati jogkörét,
vagy
a megkezdését és befejezését, vizsgálatok), és szabályok a
bírósági felülvizsgálat
(Az
ilyen pontot jogi aktusainak felülvizsgálata által végzett
ügyész, vagy nem
alatt
végzés által nyújtott nemzeti bíró). A Corpus Juris
ismerteti
néhány
lehetséges opciók eljárási szabályok és koordináció a
nemzeti
hatóságok számára. Szabályzata ilyen fog minden esetben meg
kell pontosítani
ki
javaslatokat másodlagos jogszabály, amelyet tiszteletben kell
tartania a
nemzeti
jogrendszerek és hagyományok. Gondoskodni kell tehát arról,
hogy
beiktatását
a következő, az előírt eljárás 251. cikk a
Szerződés:
szabályokat érintő
bűncselekmények (3 a albekezdés (a) az új 280a cikk)
szabályok eljárási
tevékenységekre alkalmazandó az ügyész és a szabályokirányadó
bizonyítékok elfogadhatóságának (3 albekezdés (b) az új 280a
cikk)
szabályokat a
bírósági felülvizsgálatát az ügyészi intézkedéseket, az
ilyen szabályok ami alapvető a feladatai ellátásához (albekezdés
3 (c) az új 280a cikk).
Ezek
a rendelkezések a másodlagos jog is meghatározza, hogy ez a
Közösségi
mechanizmus hálószemek a nemzeti jogrendszerekben.
Következtetés
Következésképpen,
a Bizottság azt javasolja, hogy a konferencia kiegészítésére
jelenlegi
rendelkezések védelmére vonatkozó közösségi pénzügyi
érdekeit
jogi alapot, amely lehetővé teszi:
-
A kinevezése egy független Európai Ügyészség gyakorolja a vád
funkciót a bíróságok, a tagállamok területén a
védelme
a Közösség pénzügyi érdekeinek keretén belül
Az
elfogadott különös szabályok erre a célra, és
-
A későbbi elfogadása a másodlagos jogszabályok:
vonatkozó
rendelkezéseket az irodájába,
-
Az anyagi jogi szabályok védelmére vonatkozó pénzügyi
érdekeinek
Az
Európai Ügyészség (bűncselekmények és szankciók),
-
Szabályok büntető eljárás és a bizonyítékok
elfogadhatóságának szabályait,
-
Vonatkozó szabályok bírósági felülvizsgálatának intézkedései
az ügyész a feladatainak ellátása. + + +
--------
Dr. Gaudi-Nagy Tamás Ügyvéd
Európa jogi szakjogász
Iroda:
H-1095 Budapest, Gabona u. 10. II. em. 1.
Tel:
(36-1) 216-3088, Tel / fax: (36-1) 216-2261, mobil: (36) 20-916-5230
E-mail:
drgaudi@drgaudi.hu
<Www.drgaudi . hu
Az Európai Unió büntető törvénykönyv, amely megbuktatására
Habeas Corpus Trial és a Zsűri az Egyesült Királyságban
5. rész
CORPUS JURIS
Ø Part 1. BÜNTETŐJOGI
[Szabálysértési
büntetések]
Ø 2. rész. Büntetőeljárási
[Nyomozó
és Trial struktúrák]
Ø 3.
rész. kommentár
KOMMENTÁR
[Kelt: 1999/01/01]
Ø 4.
rész. Állásfoglalás
a Corpus Juris jelentés
Ø 5.
rész. Fokozott
állami felügyelet
EU ad zöld utat a megnövekedett állami felügyelet
Június 13, 2002
Május
30-án az Európai Parlament megszavazta a támogatást a Bizottság
és a
Tanács
javaslata, hogy megadja a bűnüldöző szervek a
jogot, hogy
monitor
telefon, internet és e-mail forgalmat.
Az
új EU-irányelv, a rendőrség és más állami szervek képesek
lesznek
kötelezzék
internet szolgáltatók és a telefontársaságok ,
hogy adatokat
valamennyi
polgára az EU tagországokban, akikkel kommunikál, és mit
letölteni az internetről.
Tony
Bunyan A Statewatch - az emberi jogi csoport, amely figyeli az EU -
megjegyezte,
épp mielőtt az Európai Parlament úgy döntött, hogy támogatja a
A
Miniszterek Tanácsa e tárgyban:
"A
szavazás az Európai Parlament és a végleges döntés ebben a
kérdésben lesz a meghatározó pillanat a demokrácia jövője az
EU-ban. Amennyiben valamennyi távközlési - telefonhívások,
e-mailek, faxok és internet használat - a felügyelet alá nem csak
az lesz az adatvédelem is végzetesen aláásta, de így is lesz a
nagyon szabadságok megkülönböztetik demokráciákat önkényuralmi
rendszerek. "
A
brit Greens, liberális demokrata, és a UKIP ellen szavazott, ezt az
intézkedést,
mivel,
kivéve az egyik európai parlamenti képviselő (Lord Stockton), a
konzervatívok
szavazott
rá, csakúgy, mint munkaügyi. Egy munkáspárti EP-képviselő,
Arlene McCarthy, tartózkodtam
(Guardian,
május 31, 2002). Az Egyesült Királyság kormánya lelkesen
támogatta az intézkedést, amikor szavaztak a Miniszterek
Tanácsában.
Ez
megfordítja az EU eredeti adatvédelmi irányelv, hogy a vállalatok,
amelyek kénytelenek hírközlési szolgáltatásokat nyújtson, hogy
elpusztítsa a naplók azok
ügyfelek
két hónapon belül.
"Ez
a kérdés lesz a meghatározó pillanat a demokrácia jövője az
EU-ban. Amennyiben valamennyi távközlési - telefonhívások,
e-mailek, faxok és internet használat - a felügyelet alá kell
helyezni nem csak az adatok védelmét is végzetesen aláássa de
így is lesz a nagyon szabadságok megkülönböztetik demokráciákat
önkényuralmi rendszerek. " Tony Bunyan - Statewatch
Napokon
belül a szavazás az Európai Parlament, a brit kormány
bejelentette,
hogy szándékában kiterjesztése rendelet vizsgálati
Powers
Act (RIPA), hogy jön augusztusában hatályba. Most kormányzati
osztályok,
a helyi önkormányzatok és egyéni NHS hatóságok, valamint a jog
bűnüldöző
szervek, képes lesz arra, hogy kényszerítse cégek, anélkül,
hogy bíróság
annak
érdekében, hogy adjon részletes tájékoztatást az egyének.
Ez
az intézkedés is szembe jogi kifogás az alapon, hogy az sérti
8.
cikk Az Európai Emberi Jogi Egyezmény, mint most építeni
be
az Egyesült Királyság joga az emberi jogokról szóló
törvény. Mivel az uniós jog elsőbbséget élvez a hazai
jogszabályok, akkor nagyon érdekes látni, mi történik, ha
Brit
bírák, vagy ennek hiányában az Európai Emberi Jogi Bíróság a
Strasbourg,
szabály, hogy ez az új uniós jog sérti az EJEE.
Vasárnap,
június 9. The Observer újság rámutatott, hogy ez az új civil
szabadságjogok
megsértése-törvény követi a készítmény egy titkos dokumentum
a
EU
saját rendőrség, az Europol székhelyén Hágában. A
javaslatokat
e könyv a "közös kód" adatok megőrzéséről szóló
állították össze,
egy
konferencián, hogy miként javítható az állami
felügyelet. Képviselői
rendőri
erők, a hírszerző szolgálatok és a vámszervek az EU-ból
tagállamok
részt vettek.
Apologéták
az Europol mindig azt állította, hogy nem lenne semmi több
mint
egy "elszámolóház információ". Mégis, a
dokumentum feltárja, hogy
Europol
kezdeményező politikai változások és a élcsapata költözik
növeli
a hatalom a hatóságok több mint a polgárok az Európai Unióban.
A
stratégiai dokumentum javasolja, hogy "a vállalatok, amelyek
futtatásához internetes oldalak
kell
tartani jelszavak által használt magánszemélyek, ami rekord
weboldal címek látogatott, és folyamatosan további részletek
weboldalak nézett, és a hitel
kártyával
vagy banki adatokat felhasználhatja előfizetések. "
Europol
fér információkat a magánszemélyek, amely tartalmazza a
"szexuális irányultság, vallás vagy politika", valamint
az etnikai származás, a kor és címét. Cikke értelmében
8,4 Az Europol-egyezmény van egy catch-all-kategória "további
információ", amely lehet hallomásból és megalapozatlan
állításokat.
A
következmények nagyon baljós. Amint azt a jelenlegi
Munkáspárt
elnök
Charles Clarke, amikor a Home Office miniszter, egy válasz
Tory
MP Jacqui Lait 2000 júliusában, az Europol képes tárolni
információkat magánszemélyek
annak
központi információs rendszer adatbázis, amely tartalmazza a
"szexuális irányultság, vallás vagy politika", valamint
az etnikai származás, kor, cím, és így tovább.Valóban cikke
szerinti 8,4 az Europol-egyezmény van egy catch-all kategória
"további információ", amely lehet hallomásból és
megalapozatlan állításokat. Magánszemélyek szerepel az
adatbázisban nem kell már elítélték bűncselekmény
elkövetésének a nemzeti jog szerint, vagy valószínű, hogy a már
végrehajtott bűncselekmények, amelyre soha nem ítélték
el. Információ nevezhető erről akik úgy gondolják, majd
elkövetni a jövőben.
Tekintettel
arra, hogy az amszterdami szerződés elkötelezi Europol hogy
segítse a harcot
szemben
"a rasszizmus és az idegengyűlölet" -, amelyek nem
meghatározott -, nyugodtan feltételezhetjük, hogy semmi sem
megállítani adatgyűjtés a magánszemélyek, akik bekapcsolódnak
a tevékenységet tekintik ellenséges létrehozása uniós
kormányzati rendszer. Érdemes szem előtt tartva, ebben az
összefüggésben, hogy az EU létrehozott és finanszírozott
Európai Megfigyelőközpontja Rasszizmus és Idegengyűlölet
meghatározta ellenzi a közös valuta monetáris idegengyűlölet ".
"A
misszió az EUMC nem foglalkozik a" monetáris idegengyűlölet
"(elutasító
részévé
váljon Euroland) vagy "földrajzi idegengyűlölet" (mi
kell maradnia
távol a
kontinens, mi inkább a szigetelés élet a mi szigeten). "Peter
Fleissner - Európai Megfigyelőközpontja. Voltak állításait a"
visszásságokat "a szervezeten belül, hogy a tisztek adtak
feltételezetten titkos információ az uniós polgárok számára,
hogy bűnöző elemek. 8. cikke csatolt jegyzőkönyv az egyezmény
támogatások Europol tisztviselői "mentességet a jogi eljárás
bármilyen vonatkozó szóbeli vagy írásbeli, valamint az általuk
elkövetett cselekmények, a gyakorlása hivatali feladatuk
ellátásában."
Az
Europol és a nemzeti bűnüldöző szervek, vádolták a
A
Miniszterek Tanácsa augusztusában tavaly jegyzékének
összeállításáról, a "politikai bajkeverők". Az
egyének ezen a listán aztán lehet "lánctalpas és
azonosították", és megakadályozta, hogy elhagyja saját
országukban, és utaznak, ahol az EU csúcstalálkozók
zajlottak. Ez az adatbázis, ami jön égisze alatt a Schengeni
Információs Rendszer , kezdetben célzás
környezetvédők. Személyek szerepelnek e, vagy az Europol
saját adatbázis, nem kell, hogy elítélték bármely korábbi
bűncselekmények, illetve alatt gyanúja miatt elkövetett
bűncselekmény, vagy tervezi, hogy vegyenek részt a jövőben az
illegális tevékenységet.
8.
cikk A jegyzőkönyv támogatások Europol tisztviselői "mentességet
a jogi eljárás bármilyen vonatkozó szóbeli vagy írásbeli,
valamint az általuk elkövetett cselekmények, a gyakorlása
hivatali feladatuk ellátásában."
Az
EU egyezmény a kölcsönös jogsegélyről, telt a Tanács
A
miniszterek a támogatást a korábbi belügyminiszter Jack Straw
három év
ezelőtt,
bármely tagállam rendőrség, valamint az Europol, tájékoztatást
kérhet, és a tartása felügyelete alatt, minden állampolgár él
bármely
részén az Unióban. A megkereső hatóságok sem kérik
kollégák
más államok átadni eredményei elfogja, vagy kérheti az elfogott
átadandó "valós időben", ahogyan ez történik, a
megkereső állam.
A
dán sajtó Berlingske Tidende beszámol arról, hogy amikor Dánia
feltételezi az elnökség az EU júliusban, a bel-és igazságügyi
miniszter arra fog törekedni, a következő EU-csúcson az Europol
kell adni nagyobb hatáskörrel beleértve azt a jogot, hogy
elkobozzuk vagyon bűnözők. (EUobserver.com). Jelenleg az
Europol ösztönözheti elvégzése "meghatározott nyomozati
cselekmények" a bűnüldöző szervek a tagországok és
biztosítani saját tisztek támogatói minőségben a közös
csapatok.
v
Rendőrség, hogy kémkedjen az összes e-mailt
Düh Európában titkos terv eléréséhez
számítógép és a telefon adatairól
Kamal Ahmed, politikai szerkesztője
Vasárnap
június 9, 2002
The
Observer
Milliók
a személyes e-maileket, egyéb internetes információs és telefon
nyilvántartások hozzáférhetővé kell tenni, hogy a rendőrség
és a hírszerző szolgálatok egy lépés, hogy már elítélte a
kritikusok az egyik legszélesebb körű
kiterjesztését
az állami hatalmat személyes adatokat. Tervek kidolgozásakor
az Europol, a rendőrség és a hírszerző karját az Európai Unió,
javaslom, hogy a telefon-és internet-vállalkozások megtartása
millió darab adat - ideértve a részletes látogatások az
internetes chat-szobák, valamint a hívások a mobil telefonok és
szöveges üzenetek. A lépés, amely elítélte a magánélet
kampányolók, a dokumentum tervezetét átadott The Observer azt
mutatja, hogy az EU most kidolgozása "közös kód" adatok
megőrzéséről szóló, melyik lesz alkalmazandó valamennyi
tagállamban.
Biztonság
és rendőrségi források szerint az új hatásköröket személyes
adatokhoz való hozzáférésre
Lépnek
hatályba Britanniában felé az év vége.
"Jellemző,
hogy egy ilyen jelentős változás az ellenőrzést saját
információhoz
való dolgozott ki titokban, "mondta Dr. Ian Brown, a világ
egyik vezető
szakértő
adatvédelmi és az Alapítvány igazgatója Információs Politika
Kutatás.
"Úgy
tűnik, hogy már Nagy-Britanniában, hogy nyomást gyakorol a másik
tagja
államokat,
hogy hozzanak létre az ilyen típusú jogszabályok. A 99
százaléka az esetek
fogják
használni rendesen, de mi a helyzet a másik egy százalékot? Nincs
Elég
ellenőrzése, hogy mi történik. "
Az
Europol dokumentum kidolgozni egy privát találkozón a rendőrség,
hírszerző
szolgálatok és a vám-és a jövedéki adó tisztviselői
Európa-szerte
Hágában
tavaly áprilisban. Felsorolja a területeken, ahol 10 cég lesz
szükség
információkat
tárolnak, hogy segítsen a nemzetközi terrorizmus elleni
küzdelemben, a hazai bűnözés és a kábítószer-futás.
Vállalatok
futó internetes oldalakon lesz szükség, hogy tartani
jelszavak
által
használt magánszemélyek, ami rekord weboldal címek látogatott,
és tartsa részletei weboldalak nézett, és bármilyen
hitelkártya-vagy banki adatait felhasználhatja
előfizetések. Amennyiben
az e-mail ment, annak tartalmát és az időt és a dátumot is
küldték. Úgy
véljük, hogy Nagy-Britannia majd nyomja meg az adatok meg kell
őrizni legfeljebb öt év. Abban a pillanatban nagy része csak
tartanak egy-két hónap, számlázási célra, a vállalatok által
futtatott internetes és e-mail szolgáltatások.
Források
a Nemzeti High-tech bűnözés elleni egység, amely felügyeli
végrehajtásának
tervek adatmegőrzés Britanniában, rámutatnak, hogy a
növekedése
úgynevezett "számítógépes bűnözés" azt jelenti,
hogy szükség van új hatásköröket tartani
megelőzve
a bűnözők.
Egy
tisztviselő azt is elmondta, hogy a vizsgálatokat a
bűncselekmények, mint a gyilkosság
által
végzett GP Harold Shipman hivatkozott megőrzésére
a régi
telefon
rekordokat.
"Meg
kell kodifikálni, hogy ez hogyan történik, így az összes európai
országok
foglalkozó
ugyanazokat a szabályokat, "mondta a forrás.
"Az
internet nem ismer nemzeti határokat és nemzetközi vállalatok,
nem kell a zavar kezelésének különböző kódokat a különböző
országokban." Az Europol-dokumentum szerint a használatát
telefonok - vezetékes és mobil - ellenőrizni fogják. tárcsázott,
mikor és hol voltak hívott, és személyes adatai, mint például a
cím, születési dátum és banki adatok az előfizető, aki
fizetett a hívást is kell tartani.
A
dokumentum, amelynek címe "szakértői találkozó Cyber
Crime: adatmegőrzési"
javasolja,
mobiltelefonok nyilvántartást lehetne használni a rendőrség és
a
hírszerző
szolgálatok nyomon követni a földrajzi elhelyezkedés emberek
hívásokhoz.
Mobiltelefon
használata hálózat árbocok közvetíteni a hívásokat,
forgalomba a felhasználót egy
földrajzilag
elkülönült "cell" idején a hívást. Records
használ ilyen
földrajzi
helyeken használtak felmentse a tinédzserek vádolt
megölte
Damilola Taylor.
Az
Association of Chief Police Officers is kidolgozása kézikönyv
szabványokat
annak érdekében, hogy rendőri erők az ország egész területén
használ hasonló módszereket elérésekor az adatokat. + + +
------------
Dr. Gaudi-Nagy Tamás Ügyvéd
Európa jogi szakjogász
Iroda:
H-1095 Budapest, Gabona u. 10. II. em. 1.
Tel:
(36-1) 216-3088, Tel / fax: (36-1) 216-2261, mobil: (36) 20-916-5230
E-mail:
drgaudi@drgaudi.hu
<Www.drgaudi . hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése