Inkvizíció

Inkvizíció

Einstein bukta? – Nem a fény a leggyorsabb? – Tibor bá’

Az írás készült: 2012. január 24. kedd Szerző: Both Gábor

 

2011. szeptember 23. „A CERN kutatói a fénynél gyorsabban terjedő részecskéket fedezetek fel.” – Ez a bejelentés szinte észrevétlenül lapult meg a múlt őszi hírek között, pedig ennél sokkal nagyobb figyelmet érdemel, még az abszolút laikusok körében is. Ugyanis az elmúlt száz évben mindenki úgy tudta, aki a fizika órákon egy kicsit is odafigyelt, hogy a fénynél nagyobb sebesség nem létezik. Lényegében ez a modern fizika alaptétele, ami ha megbukik, minden bukik. Miért? A relativitás elmélet tömegre vonatkozó egyenlete így szól:

Nem kell tőle megijedni, elmagyarázom. A „m0” egy test, legyen egy repülőgép, tömeg nyugalmi állapotban, „m” pedig ennek a repülőnek a tömege lesz nagy sebességnél, ugyanis a sebességnek tömegnövelő hatása van. Ezt az életben nem tapasztaljuk, mert igazából csak hatalmas sebességeknél kezd növekedni a tömeg. A képletben szerepel még a „c”, amivel hagyományosan a fénysebességet jelöljük, ami durván 300.000 km/sec. Valamint a „v”, ami a repülőgép sebességét jelzi, miután felszáll. A képlet úgy van megkonstruálva, hogy amikor a repülőgép eléri (persze csak a példa kedvéért)a fény sebességét, akkor a gyök alatti törtben szereplő „v” értéke egyenlő lesz c-vel. Ebben az esetben lényegében c/c-t kapunk, ami természetesen 1. Ha egyet felemelünk a négyzetre akkor is egyet kapunk, és ha ezt az egyet kivonjuk a gyök alatt található másik egyből, akkor nullát kapunk. Ha nullából négyzetgyököt vonunk akkor is nullát kapunk, és ha az m0-t elosztjuk nullával akkor pedig végtelent. Magyarul, amikor a repülőgép eléri a fénysebességet a tömege végtelen naggyá változik. Mivel a repülő tömege nem lehet végtelen nagy, ezért a fénysebességet nem érheti el. Ezen elv szerint, ha találtak valamit, ami a fénynél gyorsabban halad, akkor annak a tömege végtelen nagynak kellene lenni, ami abszurd. Vagyis, vagy a részecskék sebességének a mérése rossz, vagy….. Hát ez az, vagy a relativitást elméletet ki lehet dobni a szemétdombra. Ezért hezitálnak a tudósok kimondani az ítéletet. A bejelentés megfogalmazása szerint: „Ez egy olyan felfedezés, ami az évszázad legnagyobb fizikai áttörése lehet.”

A CERN kutatóit úgy meglepte az eredmény, hogy a nyakukat törték annak megváltoztatása érdekében. Mindent megpróbáltak annak bizonyítására, hogy a mérés rossz, de sajnos nem. Engem viszont nem lepett meg, mert nem voltam megelégedve a relativitással, aminek elég hangosan adtam hangot a „Mi volt előbb Isten vagy Ősrobbanás”című könyvemben.

Einsteint az elméletének bejelentése után sokan támadták, és nem fogadták el. Ezen nagymértékben változtatott az 1919-es napfogyatkozás, ami az elméletet alátámasztani látszott, ugyanis Einstein szerint a Nap tömege a körülötte lévő teret „begörbítette”, és így a mellette elhaladó fénysugarak „beleestek” a görbületbe, tehát megváltoztatták az útjukat. A napfogyatkozás ennek az észlelésére adott lehetőséget. Nekem ez azért nem tetszett, mert álláspontom szerint a Nap tömegének a  vonzása is eltéríthette volna a fénysugarakat, nem kell ahhoz kitalálni a tér görbületét. Az is zavart, hogy a tömeg és energia egyenlőségének a képletében mi a fenét keres a fénysebessége. Miért függ a tömeg energiatartalma a fénytől? Természetesen sokan mások se voltak megelégedve az elmélettel, így mind a mai napig vannak ellenvélemények. Ezeket azzal söprik le az asztalról, hogy az E=mc2 képlet a gyakorlatban nagyon jól működik. Így igaz, de a fénysebesség egy hatalmas érték, ennek a négyzete még sokkal hatalmasabb. Ekkora értéknél néhány  tört ezrelék eltérés észrevehetetlen. A képlet jó, de nem feltétlenül a c-nek kell benne szerepelni. De szerepel. Akkor pedig nagy szar van.

A kísérlet során a neutrínókat  Genfből lőtték ki az Olaszországban elhelyezkedő testvérlaborhoz. A mérések szerint a neutrínók a távolságot 60 nanomásodperccel hamarabb tették meg, mit a fény tette volna. Ráadásul nem vákuumban terjedtek a neutrínók, hanem a Föld anyagában, mert az neutrínók mindenen áthatolnak. Ezzel szemben a fény jelentősen lelassul az átlátszó közegben, például a vízben.

Hetekkel később, november 19-én újabb bejelentés született. A kísérletet megismételték, aminek eredményei a szeptemberi méréseket megerősítették. A részecskék a fénynél gyorsabban haladnak. A tudósok heves vitába kezdtek. Elvégre a tét óriási, nem csak remeg Einstein trónja, amit kevesen bánnának, de száz év gyakorlata, tudása hull a porba, ha valamit nem találnak ki. A mérést végzők új trükköt alkalmazva próbálták az eredeti eredményt megváltoztatni, de nem sikerült. A neutrínók újra 60 nsec-kel gyorsabbak voltak mint a fény. Ha nem egy ilyen alapvető témáról lenne szó, a tudósok már rég elfogadták volna a tényeket. Ez viszont egy akkora béka, hogy a lenyeléséhez idő kell. Nem túlzás azt állítani, hogy jelenleg a tudósok sokkos állapotban vannak, végül is a világ legnagyobb, legmodernebb laboratóriumában született az eredmény. A fénysebesség megdőlt. Ha ez az új tény nem változik, ha nem találnak rá magyarázatot a jelenlegi paradigma keretein belül, akkor tényleg nagy gáz van, mert a világmindenséget és annak működését leíró Sztenderd Modell alaptétele dől meg. Éppen ezért a CERN tudósai az amerikai és a japán kollegákhoz fordultak az eredmény verifikálása végett, jó lehet hónapokon át ellenőrizték saját adataikat.

Amikor az eredményekről tudomást szerzett, Hawking magából kikelve közölte, hogy publikálás helyett, inkább találják meg a hibát, mert szerinte a mérés valódisága egyszerűen elképzelhetetlen. Jenny Thomas a University College of London professzorasszonya szerint, ha az eredményről kiderül, hogy minden kétséget kizárva valós, akkor az meg fogja kérdőjelezni jelenlegi ismereteinket a fizikával és a világmindenséggel kapcsolatban. Ugyanis ez mindent felforgatna, egyszerűen olyan szörnyű, hogy nem érdemes rá gondolni se. Tipikus női hozzáállás, ha  nem látom akkor nincs. De mi van akkor ha VAN? Ugyanis a lényeg, hogy a fény abszolút sebessége a modern fizika legnagyobb alaptétele. Az egész világmindenség modellezése ezen nyugszik. Egyszerűen nem megjósolható, hogy ennek milyen hatása lenne. Minden esetre a világ leghíresebb képletéről kiderülhet,

 

hogy tarthatatlan, mert a speciális relativitásból származik, ami viszont a fénysebességre épül fel. Az University of Manchester részecskefizikusa Brian Cox professzor szerint ez az elmúlt 100 év legjelentősebb felfedezése lehet. A University of Surrey professzora Jim Al-Khalili valamivel viccesebb módon reagált. Tanúk jelenlétében kijelentette, ha kiderül, hogy a mérések minden kétséget kizárva helyesek, akkor a TV kamera előtt megeszi a boxer alsóját. Ugyanis gyakori vendég a TV stúdiókban, ahol fizikai tételeket ismertet. Az utolsó bejelentés után Al-Khalili professzor úgy nyilatkozott, hogy még nem veszi elő az evőeszközeit. Viszont a bejelentőket nemigen lehet hibáztatni, mert az elmúlt 3 év alatt több, mint 15.000 mérést végeztek, mielőtt előálltak volna a bejelentéssel. Eredetileg 10 mikrószekundumos impulzusokat küldte ki, de volt, aki rámutatott, hogy ilyen hosszú impulzusnál könnyű lehet hibázni. Erre az impulzusokat lerövidítették körülbelül 3 nanoszekundumra (ami 3 nagyságrenddel rövidebb), de az eredmény nem változott. A kísérletek leírását beadták a Journal of High Energy Physics folyóíratba, de még a szakfizikusok nem nézték át. Minden esetre a világ részecskefizikusai akcióba léptek. Orosz és angol tudósok megkísérlik megismételni a méréseket. A legnyugtalanítóbb következmény az időben történő visszanyúlás lehet, ami tényleg hajmeresztő. Szerintem, ha az eredmény valós, és tényleg átlépték a fénysebességet, akkor már semmiben se lehet bízni.

Forrás: http://www.antalffy-tibor.hu/?p=4384

A jövő fizikája

Az írás készült: 2012. október 17. szerda Szerző: Both Gábor

Tibi bá’ honlapjáról: Aki legalább bulvárhír szinten érdeklődik az elméleti fizika iránt, annak emlékeznie kell, hogy Michio Kuku, a japán származású, amerikai elméleti fizikus nevéhez két dolog is kapcsolódik. Az egyik a húrelmélet, a másik pedig szenzációt kreáló hajlama. Egyenesen imádja meghökkenteni a nagyérdeműt. Legújabb könyvét, aJövő fizikáját már lefordították magyarra, de nem hiszem, hogy sokan olvastátok volna.

Ebben a műben Kaku túllicitálta saját magát is. Legmeglepőbb kijelentése: Az (emberi) örök élet nem sérti a fizika (értsd a világmindenség alap) törvényeit. Ha pedig nem sérti – így a logikus következtetés – akkor nem is lehetetlen, csak ki kell várni, mire az Ember kitalálja a módját, mert ugye a mindenható technológia előbb vagy utóbb mindent megold.

Persze mi nagyon jól tudjuk, hogy a „fejlődés” nem tarthat örökké, sőt nagyon is hamar be fog következni, vagy talán már be is következett az egyhelyben topogás, majd a visszazuhanás, de sokan úgy tesznek, vagy talán el is hiszik, hogy a „fejlődés” folytatódik a végtelenségig. Ha tehát Kaku munkásságát objektíven akarjuk értékelni, akkor rövid időre fel kell függesztenünk a Növekedés határai elképzelést. Menjünk bele a játékba, és fogadjuk el, hogy a “fejlődés” töretlenül a végtelenségig folytatódik. Na akkor mi van?

Kaku könyvében pajkosan előléptette az embert istenné, na persze görög istenekre gondolt, mert a 2100-as év embere mitológiai tulajdonságokkal fog rendelkezni. Apollo erejét a Napból nyerte, Zeusz át tudott változni hattyúvá, Vénusznak tökéletes teste volt. Kaku szerint az unokáink mind erre képesek lesznek, kvázi istenekké válhatnak.

A fizikus jól bánik a szavakkal, ügyesek a hasonlatai, a párhuzamairól már nem is beszélve. Szerinte az „okos telefon”mintájára az okosság ott lesz mindenütt, ahogy ma az elektromosságba botlunk éjjel-nappal, mert teljesen körülvesz minket. Nos, 100 év múlva az „intelligencia” fog minket körülvenni. Kapunk rá példákat is. El akarunk valahova utazni? Csak rá kell gondolnunk és a gépkocsink már elő is állt, és megindul velünk oda, ahová menni akarunk pusztán csak azért, mert gondolunk rá. Mindenkinek lesz egy mindent tudó kontaktlencséje, ami egyfajta interface (összekötő) az ember és a külvilág között. Ha valakivel beszélgetni kezdünk, az illető életrajza fel fog számunkra villanni. Sajnos a biológia nem befolyásolható, tehát 100 év múlva is használni fogjuk a vécét, de annak extra funkciói lesznek. Ürülés közben ki leszünk analizálva, valahogy úgy, ahogy mostanában labor vizsgálatra megyünk. Szarás közben a vécé ki fogja értékelni testünk működését. Hormon szintjeinket, az antitesteket a vérben, és a vizeletünkben található anyagokat. Ez úton minden kifejlődésben lévő rendellenesség, például a rák, időben felfedezhető és megelőzhető. De ez nem minden. Mivel a rendellenességek helyreállítását irányító gének már ma ismeretek, Kaku szerint ezen ismeret is fel lesz használva az egészség helyreállítására. Ez összességében azt jelenti, hogy a halál elöl meg lehet szökni. Íme, az örök élet. De piszkáljuk meg kicsit a részleteket. Ülök a vécén és közben kianalizál a…. szóval ki leszek analizálva és megtudom az eredményt. Hogyan tovább? Kaku szerint ott a helyszínen szólni kell a tapétának, hogy…. Bocsánat, a tapétának? Igen, hiszen minden „okos” lesz, a tapéta is. Tehát kedves tapéta orvoshoz kellene mennem! Erre a tapétán megjelenik egy orvos, úgy ahogy ez manapság az okos telefonokon történik. Szóval megjelenik valami, ami orvosnak néz ki, orvosként beszél, de valójában csak animáció. Szóval ez az orvos elmagyarázza mi az ábra, és minden releváns kérdésre válaszolni fog 99 százalékos megbízhatósággal.

Csakhogy, ha senki nem hal meg, vagy legalább is csak nagyon kevesen, akkor mi lesz a helyzet a gyerekvállalással? Kaku válasza erre némileg homályos, mert szerinte statisztikai tény, hogy minél jobb életkörülmények között él az ember annál kevesebb gyereknek ad életet. Ez ideig igaznak bizonyult, de én például egyáltalán nem látom biztosítottnak, hogy az örök élet (elméleti) beköszöntése után nem fog kelleni szabályozni a gyermekvállalást. Ez azonban meglehetősen bizonytalan, mert ha az emberiség meghódítja a szomszédos csillagokat, akkor nem csak lehetséges a szaporodás, de egyenesen kívánatos. Azonban Kaku ennél is fontosabbnak tartja az energiát, nem csak, mint felhasználható erőforrást, de mint civilizációs osztályozást is. Jelenleg ugyanis tartunk az általa kreált fogalom, a „planetáris civilizáció” felé. Ez azt jelenti, hogy a bolygón létező összes energiát magunk alá gyűrünk: földrengés, vulkánkitörés, minden.

Szóval, aki ennél többet akar álmodozni, az megveheti a könyvet. Ja, igen, nem kapok jutalékot, ez nem minősül hirdetésnek.

Forrás: http://www.antalffy-tibor.hu/?p=8117

Atombombásdi

Az írás készült: 2012. október 8. hétfő Szerző: Both Gábor

Tibor bá’ Online: Úgy tűnik, hogy ha választani kellene, mi vagy az atombomba között, a világ vezetői nem minket választanának, illetve a jelek szerint már jó 60 éve nem minket választottak.

 

“A politikusok, a hadvezérek
Összeülnek egy nagy asztalnál néhanap,
Nem tudom, egy kicsit félek,
Ha a nagyfiúk atombombásdit játszanak.”

 (Both Gábor: Atombombásdi – íródott: Tapolca, 1992. november 6.)

Jimmy Cartert elnöksége alatt, az egyik éjjel fel akarták kelteni, nyomja már meg azt a piros gombot, mert 220 atomtöltettel felszerelt, szovjet rakéta tartott Amerika felé. Az utolsó pillanatban derült ki, hogy az adatfeldolgozó számítógép meghibásodott.

Három évvel később ugyanez történt egy szolgálatban lévő, szovjet vezérezredes számítógépén.

1984-ben számítógép hiba miatt egy tankot kellett ráhajtani az egyik rakéta siló nyílására, hogy a kilövését megakadályozzák.

1995-ben perceken múlott, hogy a szovjetek nem indítottak be egy ellenlépést egy téves riasztásra, ahol kiderült, hogy a száguldó rakétában hidrogénbomba helyett egy műhold lapult.

És akkor még ott vannak a különböző balesetek. Legalább 8 db atom-tengeralattjáró fekszik az óceánok fenekén, egy francia, két amerikai és öt orosz, amikből persze szivárog a radioaktív szennyeződés.

2003-ban az amerikai U.S.S. Hartford atom-tengeralattjáró Szardínia mellett sziklába ütközött. Jelenleg a környező vizek erősen radioaktívak.

1961-ben egy amerikai B-52-es bombázó felrobbant Észak Karolina felett két hidrogénbombával a fedélzetén. Az egyik bombát lelassította  a csatolt, és valahogy kinyílt ejtőernyő, ezt megtalálták. A másik 7 méter mélyen befúrta magát a talajba. A katonaság úgy gondolta, hogy a kiemelése túlságosan kockázatos, ezért bent hagyták a földben, ma is ott van. Az ejtőernyőző bombában lévő 6 robbanás gátló reteszből 5 nem működött, az utolsó akadályozta meg a robbanást. Ennek a majdnem felrobbant bombának az ereje a hirosimai atombomba 250-szerese volt. Szakértők szerint, ha felrobban egész Észak Karolinának annyi.

Még 1956-ban két nukleáris eszközt szállító B-47-es bombázó a floridai bázisból elindult a Földközi tenger felé, de sose érkezett meg. Sorsa ismeretlen.

1958-ban, hadgyakorlat közben egy B-47-es bombázó ütközött egy F-86-os vadászgéppel Georgia állam partjainál. A nukleáris eszközt kidobták az óceán felett, sose találták meg.

1966. január 17-én négy élesített hidrogénbombát szállító B-52-es üzemanyagtöltés közben belecsapódott a tartálygépbe Spanyolország felett. Két bomba szétrepült, szanaszét szórva a radioaktív anyagot. 1400 tonna radioaktív talajt kellett felszedni és Amerikába szállítani.

A vietnámi háború alatt az U.S. S. Ticonderoga Japánba tartott a fedélzetén egy nukleáris bombával felszerelt repülőgéppel, de véletlenül az egész, úgy ahogy volt pilótával együtt, a tengerbe zuhant. Ma is ott van.

1968-ban egy másik B-52-es bombázó négy atombombával a fedélzetén lezuhant Grönland felett. A négy bombából három felrobbant. A negyediket nem találták meg. A Pentagon bevallása szerint eddig 11 termonukleáris bombát „veszített” el. Ebbe nem számítanak bele azok az elvesztett bombák, amelyeket később megtaláltak.

Lesz, aki emlékszik rá, nem olyan rége, 2007-ben az amerikai légierő egy gépe Észak Dakotából Louisianába vitt hat nukleáris bombát és otthagyták őket csak úgy a repülőtéren, amíg a helyi személyzet meg nem találta őket.

Mindent összegezve egy Pentagon jelentés szerint ez ideig 563 termonukleáris „hibára” derült fény. Csoda, hogy élünk.

Ezek az emberek most azon spekulálnak, hogy pilóta nélküli gépekre telepítenek nukleáris robbanófejeket, figyelembe se véve, hogy egy pilótanélküli géppel bármi történhet. Őrültség a magas fokon.

És akkor ott van még a „békés” felhasználás. Rövid 60 év alatt számtalan „apró” és két igen veszélyes (Csernobil és Fukusima) reaktor baleset történt. Ezen kívül ezer tonna számra keletkezik radioaktív szemét, amit negyed millió évig kell(ene) biztonságosan tárolni. Teljesen világos, hogy ez így nem mehet tovább. Az elitnek el kellene dönteni, hogy mi, vagy az atom, de itt van egy áthághatatlan akadály. A hatalomtól lerészegedett elit cselekedeteit vizsgálva egyértelműen válik világossá, hogy nem beszámíthatók. Aki ismeri a pszichopaták lélektanát, az tudja, hogy amikor kezd a hatalom kicsúszni a markukból, a maradék józan eszük is elszáll, és bármire képesek, hogy a hatalmuk megmaradjon, még akkor is, ha tervezett tettük saját érdekeik ellen szól (lásd például Netanjáhú). Az amerikai birodalom összeomló félben van, és tudat alatt ezt nagyon jól tudják. A hadiállapot kialakítása az utolsó kísérlet, hogy a hatalmat meg tudják tartani, illetve azt, ami felett hatalmuk van. Aminek szomorú iróniája, hogy ezzel saját bukásukat siettetik. Tanulmányozniuk kellene a Római birodalom bukását, de ezek csak azt látják, amit látni akarnak.

Forrás: http://www.antalffy-tibor.hu/

Vége a dollárnak?

Az írás készült: 2012. október 5. péntek Szerző: Both Gábor

Tibor bá’ Online: Szeptember 6-án a kínaiak tettek egy aprócska bejelentést, amire senki se kapott rá, pedig a jelentősége óriási. Kína az olaj és olajszármazékok kereskedését mostantól kezdve dollár helyet saját valutájában, Yuanban fogja elszámolni. Ezen túlmenően jelezték, hogy a bankszektorukat felkészítették, és így a jövőben bárki igénybe veheti őket abból a célból, hogy elhagyják a dollár elszámolást.

Ha még emlékszünk rá, pontosan ez volt az oka annak, hogy Szaddam Husszeinnek meg kellett halnia Muammar Gaddafi-val együtt, plusz Amerika elpusztította mind a két országot. Ehhez persze Kína túl nagy falat. És akkor ezzel vége a sok évtizeden át tartó amerikai dáridónak. Fiat dollárral felvásárolták a fél világot, és most a FED pofátlanul nyomja a dollárt, elértéktelenítve az idegen kezekben lévő ezer milliárdokat.

A kínai bejelentés hatása felmérhetetlen, minden valószínűség szerint ezzel vége szakad a dollár tartalékvaluta szerepének, és korunk legfontosabb erőforrásának, a nyersolajnak a beszerzése drasztikusan meg fog változni. Ami pedig a dollárt illeti, szeptember hatodikán látványosan elkezdett veszíteni az értékéből.

Van azonban egy apró szépséghiba. Kína nyersolaj importőr. Mi van, ha a partnerei ragaszkodnak a számla dollárban történő kiegyenlítéséhez? Nos, Oroszország nyersolaj exportőr, és ebben a minőségben szerződött Kínával, aminek értelmében mennyiségileg nem korlátozza a Kínába irányuló olajexportját, vagyis Kína annyi nyersolajat kap, amennyit kér. A szerződés megkötése után Oroszország bejelentette Kína teljes nyersolaj szükségletét kész fedezni dollár elszámolás nélkül.

Ezzel a kocka el lett vetve, mert a dolog itt nem áll meg. Pillanatnyilag Irán az USA olajszankciója alatt görnyed, aminek mostantól kezdve nem lesz semmi értelme, mert egyszerűen eladják az olajukat Kínának Yuan-ért, aztán Kína azt csinál az olajjal, amit akar. Irán pedig Yoan-nal fog fizetni importjaiért.  Akárhogyan is nézzük, ez rövid időn belül, feltétlenül a dollár megroppanását fogja okozni.

http://www.antalffy-tibor.hu/

e=mc² – tudományvallási dogma, vagy szándékos megtéveszt

Dr. Murguly György: Albert Einstein relativitás-elméletének cáfolata

relativitas .doc

http://aranylaci.freeweb.hu/murguly/relativitas.doc

Megjelenítés mappában Eltávolítás a listából

Aranyi László honlapja

http://aranylaci.freeweb.hu/

Mint láthatod a tudományos oldalról is döntögetik a dogmákat, csak a zsidó inkvizítorok igyekeznek a gondolkodókat partvonalon túlra tenni, tudományos karrierüket ketté törni, hogy a dogmájuk még éljen, és gáncsolhassák a haladást. Igen jól érted inkvizítorokról beszéltem a tudományos életben is megtalálhatóak és a politikában is a hollókosztosok inkvizíciós törvényekkel ismertetik el a holokausztot , és mint szent tehenet ezután beszélni sem szabad róla , mert tabu téma lesz , hisz egy jó pár százezer emberüknek ez lesz a megélhetésük. Ők a hollókosztosok, kik ebből éltek és ebből akarnak még több generáción keresztül élni, ha hagyjuk nekik hülyét csinálunk magunkból , és jó goj módjára fizetünk. Szerintem elég volt már a zsidó maffiából , húzzanak el Galíciába és ott dolgozzanak , vagy tartsák el az Amerikaiak őket is. Őket már rabosították , és a birodalmi Amerika kamatrabszolgának tekinti az amerikai népet , kiket át kell nevelni jó gojjá, hogy ne kérdezősködjön csak vakon menjen a háborúba a zsidó érdekekért, mert egy zsidó nem harcolhat a világgal , mert hamar kipusztulna a faj, és ha nincs kiválasztott nép, nincs zsidóság sem nincs MOSZAD már nem lesz annyi emberük , hogy a létszám betöltse az állományt. Az Amerikai goj meg úgy is munkanélküliként élne értük nem kár a háborús veszteség, hisz csak gojok. Hát drágáim lassan ide is kopogtatnak , hogy munkanélküli gojainkat szeretnék a különböző harcmezőkön látni. Most éppen Mali a soros harci terület. Na piszkos gojok előre a zsidó érdekekért, tepsiben szeretnének látni benneteket, az ÁVH zsidó nagyapák még darálták a magyart, az unokák a politikai életet uralták el és kegyetlenül lerabolnak mindent, a nemzeti vagyonunk is így tűnt el , van még a földünk, és a vízkészletünk , azt még a zsidókkal uralt politikai elitünk gengsztereink átjátszák a számukra és utána jön a nyílt népirtás is , mert a betelepülőknek kell az élettér.

Ha már ide találtál kérlek néz bele Aranyi László honlapjába sok érdekes cikket találsz ott ami lekötheti a figyelmedet.

Ha hiánycikk lenne a gyertya… – Tibor bá’

Az írás készült: 2012. január 16. hétfő Szerző: Both Gábor

Ha este elmegy a villany 20 percre vagy 20 napra, teljesen mindegy, az első dolog, ami hiányozni, fog az a fény. Már pedig el fog menni, csak azt nem tudjuk, hogy mikor. Nyilvánvaló, hogy másfajta világításról kell gondoskodnunk. Sebaj, vettünk egy köteg gyertyát, nosza gyújtsuk meg őket. Minden szép és jó, ha az első eset áll fenn. Húsz perc után visszajön a villany, elfújjuk a gyertyákat, és helyre áll az élet. De mi van akkor, ha 20 napra megy el a villany? Ágyba bújás előtt észleljük, hogy már fele annyi gyertyánk sincs, mint a gyertyagyújtás előtt.

Másnap első dolgunk, hogy rohanunk a hiperbe, ahol azt vesszük észre, hogy van itt egy kis összeesküvés, mert mindenki gyertyát akar venni. hatalmas a tolongás a vezetőség elhatározta, hogy mindenki csak egy csomag gyertyát vehet. Így aztán 4 napig nincs gond, de mi legyen azután? Egyszerű, olvasd tovább! 1945 január elején ugyanez a probléma állt elő és az akkori emberek, akik jóval gyakorlatiasabbak voltak, mint a maiak, megoldották. Ezt fogom nektek most bemutatni. Nem kell hozzá sok minden csak étolaj, de remélem abból bespájzoltatok 10-20 litert. Akkor sorjában:

1) Ha van otthon egy lyukas 2 filléres, vedd elő. Nekem van, mert én gyűjtöm a régi érméket. Ha nincs, akkor fogj egy 5 forintost és fúrj a közepébe egy 3 mm átmérőjű lyukat:

 

 

2) vegyél elő egy parafa dugót.

3) A dugóból vágjál le 3 darab kb. 3-4 mm vastag szeletet.

4) A dugó szeleteket egy éles késsel oldalt, a szelet középén metszed be kb. a szelet közepéig. (az ábrán csak az egy harmadáig van)

5) Kábé 120 fokos szögekben a három dugó szeletet told rá a kilyukasztott érmére.

6) Fűzz át a lyukon egy vastagabb kenderzsinórt, vagy ha nincs akkor 4-5 szál vékonyabbat összefogva. Ha egyáltalán nincs spárga, akkor sokrétű cérnát.

7) Fogj egy befőttes üveget, önts bele fél deci étolajat, majd töltsd fel vízzel. Ennek nincs különösebb jelentősége, de így nem kell olyan sok olaj, mert az üveg miatt a láng nem mehet nagyon le. Ezért állandóan fel kell tölteni olajjal. Tehát tök mindegy, hogy alul víz van. Tedd a kis tutajt az olaj tetejére.

És várja 1-2 percet, hogy a kanóc felszívja az olajt (a fenti ábrán jól látható, hogy a kanóc félig szívta fel az olajat). Majd gyújtsd meg a kanócot. Kaptál egy igen jó hatásfokú mécsest. Ez természetesen megcsinálható gázolajjal is (Benzinnel nem!!!) sőt bármilyen állati zsiradékkal is.

Terjed a Wall Street elfoglalásának mozgalma

Az írás készült: 2011. október 10. hétfő Szerző: Both Gábor

Tibor bá’ online honlapjáról

Az USÁ-n belül városról városra terjed a tüntetés. Péntek estére már 900 amerikai városban tervezik a csatlakozást. Tényleges tüntetések vannak már a következő helyeken: Tampa, Florida; Norfolk, Virginia; Washington, DC; Boston; Ann Arbor, Michigan; Chicago; St. Louis, Missouri; Minneapolis; Houston, San Antonio and Austin, Texas; Nashville; Portland, Oregon; Anchorage, Alaszka; és számos Kaliforniai városban.

A demonstrációkat a társadalmi egyenlőtlenség, munkanélküliség és a hatalmas többség által elszenvedett életszínvonal zuhanás fűti. A Facebook-on október 15-re globális demonstrációt hirdetnek több, mint 15 országban Dublintől Madridig, Buenos Aires-től Hong Kong-ig.

„Foglaljuk el a City Square-t október 15-én” felhívás terjed Melbourne-ben, de hasonló felhívásokkal lepték el a Facebook-ot Sydney, Brisbane és Perth ausztrál városokban is. A „Foglaljuk el a Londoni Tőzsdéd” felhívásnak már több, mint 6000 követője van.

Az emberek dühe elemi erővel tőr elő a bankok, és a multik irányába, amire a helyi rendőrségek tömeges letartóztatásokkal, és brutalitással reagál. De támadják a tömegmegmozdulásokat a politikai erők is, a mainstream média pedig csak néhány sorral intézi el.

A csütörtöki Wall Street Journal-ban Herman Cain, republikánus elnökjelölt kommentált írt, amiben a tüntetőket „antikapitalista” jelzővel illette. Mondanivalójának lényege: „Ne vádoljátok a Wall Street-et, Ne vádoljátok a bankokat. Ha nincs munkád és nem vagy gazdag, okold önmagadat.” Ez a  vélemény nem csak cinikus, de még matematikailag se állja meg a helyét, hiszen 300 millió ember nem lehet gazdag.

Hasonló hangnemet ütött meg pénteken a képviselőház republikánus többségi szóvivője, Eric Cantor: „Az egyre növekvő tömeg elfoglalja a Wall Street-et és más városokban is rendet bontanak.” Ezt követve szólalt meg Obama is, aki a tömegek fájdalmának az átérzésére hívta fel a figyelmet, de védelmébe vette az 570 milliárd dollárt kitevő banki mentőcsomagot, és Orbánhoz hasonlóan támogatásáról biztosította „az erős és hatékony financiális szektort, ami a gazdasági növekedés garanciája.” Véleménye szerint a bankok és a spekulálók tevékenysége nem szükségszerűen törvénytelen, és nem az ő feladata a megbüntetésük.

New York polgármestere, Michael Bloomberg azzal a képtelen ötlettel állt elő, hogy a gazdasági visszaesésért, és recesszióért valamennyien felelősök vagyunk, mert túl nagy kockázatot vállaltunk. Ehhez még hozzátette: „Egy dolgot elárulhatok nektek, ha a városban bárki megszegi a törvényt, az le lesz tartóztatva és átadjuk az igazságszolgáltatásnak. Ezt azonban felesleges volt kihangsúlyoznia, mert New Yorkban eddig több mint 700 demonstrálót tartóztattak le.

A legújabb jelzések szerint, már több mint 1000 amerikai városban demonstrálnak:

http://www.presstv.ir/detail/203434.html

Denverben a rendőrség felszámolta a tiltakozók táborát

Az írás készült: 2011. október 15. szombat Szerző: Olasz Sándor

A Wall Street-i eseményekhez a mai napon világszerte sok csoportosulás szeretne csatlakozni. Először épp ez miatt a rendőrség számos aktivistát vett őrizetbe Denverben és New Yorkban.

Nem sokkal a világméretű tiltakozások előtt a pénzügyi hatalom ellen, az Usa-ban 50 tiltakozót vettek őrizetbe. Denverben a rendőrség még pénteken 130 fővel vonult ki a tiltakozók táborához, és 23 személyt letartóztattak. New Yorkban a teljes felszámolást megúszta a Zuccotti- park, de a rendőrséggel szembeni összetűzés miatt 14 embert tartóztattak le, további letartóztatások voltak még Seattle-ben és Washingtonban.

A sátor táborok felszámolásához a Denveri Capitol Bulding-nál a hatóságok csütörtökig adtak határidőt. A szervezők felhívták mindenki figyelmét, hogy ez ellen fellebeztek, mivel szeretnék folytatni a tiltakozásokat még szombaton is a hatalom a tőzsdék, és a gazdasági hatalom ellen. A <tiltakozásoknak folytatódniuk kell > nyilatkozták ők.

New Yorkban a demonstrálók ünnepelték, hogy a Zuccotti-parkban lévő tábor felszámolását, és kitakarítását visszavonták. A tüntetőkből álló csoport későbbiekben a Wall Streethez közeledett, ahol összetűzésbe kerültek a rendőrökkel. Néhány tiltakozót bilincsbe verve vezettek el a rendőrök. New Yorkban a szervezők közölték, hogy kívánják folytatni a tiltakozást szombaton is, a Times Square-en.

A szeptember közepe óta tartó tiltakozások, pénzügyi és gazdasági válság hatását okozó hatalom irányítása ellen, amely leginkább a közép réteget és a szegényeket érintette. A tüntetők magukat (99 százalék)-nak hívják, így utalnak arra, hogy az amerikai népesség leggazdagabb egy százaléktól becsapottnak érzik magukat.

Tiltakozásokat 80 országból jeleztek.

 

A New Yorkból induló tiltakozásokhoz nem csak Amerikában csatlakozott számos város, hanem már 80 ország világszerte. Szombatra(október 15.ére) egy internetes oldalon megadott adatok szerint demonstrációk, és tiltakozásokat terveznek több mint 700 városban világszerte.

 

Zürichben egy nagygyűlésnek ad helyet a Paradeplatz. Nagy Britanniában aktivisták bejelentették, hogy Londonban a Stock Exchange-t el szeretnék foglalni. Valamint az Olasz főváros, Rómában is tömegek fognak tüntetni. Az Európai Zentralbank előtt Frankfurtban, a szervezők több ezres tömeggel számolnak. Berlinben az aktivisták a „Piros Városháza” előtt a Kancellária hivatalnál fognak tüntetni.

 

 Egy új demokratikus irány kezdete

 

A német bal oldal egyik vezetője Klaus Ernst a készülő tiltakozásokat < a tisztességes emberek felkelésének> nevezte. Mi most egy „új demokratikus irány kezdetét éljük meg” nyilatkozta a <WAZ>- Gruppe vom Samstag nevű újságnak. Amíg nem rendelkeznek a pénzügyi piac megrendszabályozásáról, addig további tiltakozások lesznek várhatóak.

 

A szociólógus, és gazdaság kutató Michael Hartmann egy német újságnak, a <Tagesspiegel-nek> nyilatkozta, a tulajdoni viszonyok elosztása mindkét országban egyformán szembetűnő ( Németországban is van ok a tiltakozásra, akár csak Amerikában.) Mindazonáltal elég szkeptikusan áll a történések alakulásához, hogy érdemi változás történhetne. < Változás a gazdaságban csak kemény politikai ráhatásra történhet, amire igen kevés esélyt látok jelenleg mind nálunk, mind Amerikában> mondta ő.

 

Eredeti írás itt: http://bazonline.ch/ausland/amerika/Polizei-raeumt-Protestcamp-in-Denver-/story/29179128

Fordította: Oláh Mónika

Az amcsik megelégelték…

Az írás készült: 2011. október 5. szerda Szerző: Both Gábor

New Yorkon kívül több mint féltucatnyi városból érkeztek hírek a Wall Street megszállóihoz hasonló tiltakozásokról. A társadalmi egyenlőtlenségek, illetve a pénzügyi rendszer hibái ellen tiltakozók mellett több híresség is kiállt, számuk és ismertségük egyre nő.

Két hete táboroznak a New York-i pénzügyi központ, a Wall Street közelében azok a tüntetők, akik többek között a társadalmi igazságtalanságok, a cégek kapzsisága, a klímaváltozás ellen tiltakoznak. Konkrét követeléseik nincsenek, de egyre többen vannak, és egyre szervezettebbek – jelentette az Associated Press. Az Occupy Wall Street (szálljuk meg a Wall Streetet – amely a pénzügyi világ egyik központja) nevű mozgalom még szeptember közepén indult, egy eredetileg nyáron közzétett kanadai felhívás nyomán. A tüntetők komolyabb nyilvánosságot a szombati vonulás után, illetve néhány híresség megjelenésével kaptak: beszédet mondott nekik például Michel Moore dokumentumfilm-rendező, de megjelent közöttük Susan Sarandon színésznő, Lupe Fiasco rapper, illetve Cornel West princetoni egyetemi professzor. Utóbbi “amerikai őszről” beszélt, amelyet az arab tavaszra adott válasznak nevezett. West szerint az egyelőre meghatározott cél nélkül tüntetők valójában azt jelzik, hogy az emberek közül egyre többen ébrednek politikai öntudatra. “Nem azért vagyunk itt, hogy bevegyük a Wall Streetet. Ez nem a szegények és gazdagok közötti ellentétről szól. A lényeg a nagy pénz, amely meghatározza, melyik politikust válasszák meg, és melyik programot valósítsák meg” – idézte a hírügynökség az egyik tüntetőt, egy marketingmenedzsert. Vasárnap a tüntetőkhöz csatlakozott egy csoport állami iskolában tanító pedagógus is, akik a túlzsúfolt osztályok, és a szegénységi küszöb alatt élő diákok miatt panaszkodtak. Szerintük az ország pénzügyi problémáit a Wall Street okozta, és a pénzügyi központnak sokkal többet kellene tenni ezeknek a problémáknak a megoldására. A Wall Street közelében fekvő Zuccotti Parkban táborozók adományba kapott élelmiszert esznek, és hordozható aggregátorról töltik laptopjaikat. A parkban gyűléseket tartanak, ahol céljaikról vitáznak, különböző beszédeket hallgatnak, és felfújható matracaikon pihennek. Időnként azonban felvonulásokat is tartanak, ami rendre feszültséget okoz a rendőrséggel. Szombaton például 700 embert vettek őrizetbe, miközben a menet megpróbált átkelni a Brooklyn hídon. Több tüntetőt könnygázzal is lefújtak. Egyes tüntetők szerint a rendőrség szándékosan csalta őket csapdába azzal, hogy a vonulókat járda helyett az híd forgalmi sávjaiba vezették, mások szerint viszont csak túlzsúfolt volt már a járda, ezért engedték őket az útra. A rendőrség szerint viszont figyelmeztették a tüntetőket, hogy maradjanak a járdán, különben őrizetbe veszik őket. Vasárnapra szinte mindenkit szabadon engedtek az őrizetbe vettek közül. New Yorkon kívül máshol is tartottak hasonló megmozdulásokat, amelyeken többnyire az emelkedő oktatási, lakhatási, egészségügyi költségek által leginkább sújtott társadalmi rétegek érdekében tiltakoznak. A Reuters brit hírügynökség beszámolója szerint Los Angelesben és Chicagóban is százak táboroztak le a városháza előtt, de San Franciscóból, Seattle-ből, és Portlandból is érkeztek hírek hasonló már megtartott, vagy tervezett akciókról.A Rhode Island-i Providence-ben hatvanan gyűltek össze, míg Bostonban az amerikai nemzeti bank épülete közelében több mint ezren ütöttek tábort múlt pénteken a magukat a Wall Street-iek után Occupy Bostonnak (szálljuk meg Bostont) nevező tiltakozók. (origo, részlet és kép)

Forrás:

http://elhallgatotthirek-hungariannews.blogspot.com/2011/10/oktober-4-amerika-egyszerre-ebred-es.html

Bennfentesek – a 2008-as válság okai

Az írás készült: 2011. október 13. csütörtök Szerző: Both Gábor

Ha valaki meg szeretné érteni a 2008-as világgazdasági válság okait, valamint azt, hogy miért vannak Amerika-szerte utcán az emberek (Occupy Wall Street), ezt a filmet mindenképpen végig kell néznie, és minden világossá válik számára:

Bennfentesek

http://vimeo.com/32873157

HAARP - A halálsugár

http://vimeo.com/33496212

Vadászpuska, tanya, önellátás…

Az írás készült: 2011. szeptember 27. kedd Szerző: Both Gábor

Mark Faber úgy véli, 5-10 éven belül a most kezeletlenül hagyott, rendszerszerű problémák olyan méretet ölthetnek, hogy az egész kapitalista világgazdaságot maguk alá temetik. A guru által lakonikusan csak a “vég”-ként emlegetett momentumra egyféleképp lehet felkészülni: vegyünk egy tanyát, tárazzunk be élelmiszerből s fegyverből, valamint törekedjünk az önellátásra.

Mark Faber befektetési guru szerint a következő bő egy évben ugyan lehetnek kisebb-nagyobb korrekciók a világ részvénypiacain, ám beszállni még most sem késő a várható emelkedésbe. A kérdés csak annyi: minek?

Bernanke, a hajóskapitányA Fed elnökének tevékenységét méltatva, Mark Faber egy olyan hajóskapitányhoz hasonlította Ben Bernanke-t, aki mivel figyelmen kívül hagyta az összes viharra figyelmeztető jelet, elsüllyesztette a parancsnokságára bízott hajót. Míg a közvetlenül irányítása alá tartozó tiszteket kimentette, az utasok egy szálig odavesztek, s most Bernanke azért részesül kitüntetésben, mert a parancsnoki hídon mellette álló öt fő megúszta szárazon, miközben ezreket vitt a szerencsétlenségbe.

A kemény kritika ellenére Faber úgy véli, Bernanke-nél nem feltétlenül lenne jobb választás, hiszen mindegy, ki áll a Fed élén, amíg a jegybank elnöki tisztét betöltő személy az Egyesült Államok elnökének bábja marad. Éppen ezért a Fed elnöke – bár nyilván neki is látnia kellett a mindenki számára nyilvánvalót, miszerint a hitelezés kezelhetetlen méreteket öltött – nem vonható egyedüliként felelősségre.

 

Miközben a legtöbben a világ tőzsdepiacat uraló optimizmust és az elmúlt időszakban nyilvánosságra hozott néhány kedvező makroadatot a válság végére figyelmeztető egyértelmű jelekként értelmezik, az 1987-es tőzsdeválságot megjósló, de a mostani medvepiacot is biztos érzékkel előre jelző befektetési guru, Mark Faber túlzás nélkül vérben tocsogó jövőképet festett egy az ABC televíziónak adott interjúban.

A havonta megjelenő Gloom Boom & Doom Report szerzője szerint az amerikai reálgazdaság 2007-ben kezdődött recessziójának vége nem tévesztendő össze a tőkepiacok elmúlt időszakban tapasztalt felpattanásával. A 2008. szeptembere és 2009. márciusa között bekövetkezett gazdasági mélyrepülést megfékező kormányzati ösztönzések, valamint a jegybankok nyíltpiaci beavatkozásai ugyan alkalmasak voltak a világgazdaság helyzetének stabilizálására, ám a folyamatok visszafordítására nem lesznek elegendőek – figyelmeztetett Faber.

Nem marad más, csak a háború

A féktelen pénznyomtatás által előidézett felpattanás a befektetési guru szerint természetes jelenség, fenntarthatósága azonban több mint kérdéses. Faber úgy véli, a gazdaság elmúlt időszakban tapasztalt élénkülése “kölcsönzött”, azaz a jövőbeli növekedés esélyeit rontja le.

Ugyan Faber sem tagadja el egy rövid távú fellendülés lehetőségét, amelyet – közgazdász kollégáihoz hasonlóan – ő maga is hosszan, akár 12-18 hónapig tartónak vél, ám ezt a fellendülést további ösztönzésektől teszi függővé. A guru szerint ugyanis az amerikai kormány által tavaly év végén elindított stimulust jövőre újabbak fogják követni, csak úgy, ahogy a központi bankok korábbi pénznyomási dömpingjét is.

Optimista kollégáival ellentétben azonban Mark Faber úgy látja, a kormányzati és jegybanki beavatkozás nem múlhat el következmények nélkül. A tengerentúli gazdaság következő megtorpanása esetén (amelyet ugyanúgy okozhat a kereskedelmi ingatlanok piacának, már most rebegtetett összeomlása, mint a magas munkanélküliségtől sújtott lakossági szektor fogyasztásának nagyon is valószínű jelenlegi alacsony szinten ragadása) ugyanis a kormányzat képtelen lesz a kulcsfontosságú intézmények megmentése érdekében hatékonyan fellépni.

Faber szerint az amerikai állam külső adósságállománya jelenleg 400 milliárd dolláros éves kötelezettséget von maga után, s ez a következő 5-7 év alatt akár 1000 milliárd dollárra is nőhet, ami egyúttal azt is jelenti, hogy egy újabb beavatkozás lehetőségét épp a mostani beavatkozás során felhalmozódott költségek lehetetlenítik majd el. A professzor szerint egy újabb gazdasági válság amerikai államcsődhöz, ám azt megelőzően egy mesterségesen elindított hiperinflációs folyamathoz is vezethet. Mivel a gazdasági válság valutaválsággal történő kezelése Faber szerint eleve kudarcra ítéltetett, nem marad más hátra, mint a háború.

Ne féljünk a bankválságtól

Egy közeljövőben bekövetkező újabb banki válság lehetőségét Faber elenyészőnek véli, mondván: elképesztően hülyének kellene a bankvezéreknek lenni ahhoz, hogy ne csináljanak pénzt azokban az időkben, amikor a kormányzat mindenféle költségek nélkül bocsát rendelkezésükre tőkét, s a központi bankok is nulla százalék közelében hiteleznek. A banki mentőövek és kormányzati tőkeemelések hatása a pénzintézetek mérlegén is meglátszik majd, olyannyira, hogy a következő 12 hónap során a bankpapírok bizonyára jövedelmező befektetések lehetnek.

Faber szerint minél rosszabbak lesznek ugyanis a gazdasági körülmények, a bankok annál több központi segélyben részesülnek, a jegybankok pedig még nagyobb vehemenciával folytatják a pénznyomást. Ez pedig – bár rövid távon szavatolja a pénzintézetek fennmaradását – a svájci közgazdász professzor szerint kijelöli az egyenes utat az összeomláshoz.

Mark Faber úgy véli, 5-10 éven belül a most kezeletlenül hagyott, rendszerszerű problémák olyan méretet ölthetnek, hogy az egész kapitalista világgazdaságot maguk alá temetik. A guru által lakonikusan csak a “vég”-ként emlegetett momentumra egyféleképp lehet felkészülni: vegyünk egy tanyát, tárazzunk be élelmiszerből s fegyverből, valamint törekedjünk az önellátásra.

Obama egyezkedne a Wall Street-i demonstrálókkal?

Az írás készült: 2011. október 14. péntek Szerző: Both Gábor

A befolyásos, és szabad vélemény alkotó bal oldali szervezet, a MoveOn.org, az USA-ban lévő Demokrata Párt egy vezető első szervezete, aki Obama sikereiért is felelős a 2008-as utolsó elnökválasztáson, megpróbálja jelenleg átvenni a hatalmat a Occupy Wall Street-en. Az egész iróniáját az adja, hogy Obama kormányzása, és hatalomra kerülése nem jött volna létre eme szervezet támogatása nélkül.MoveOn először nem vett részt közvetlenül a tiltakozásokon, < számolni kell azzal a lehetőséggel, hogy MoveOn mozgósítani fogja a kiterjedt regionális Internet hálozaton a híveit, hogy támogassák a kampányt > adta hírül a gazdasági internetes portal, a Crain’s new york business.Az Obamát támogató MoveOn csoportnál a tüntetést ugyan az Internetes oldalon megerősítették, de ez az első eset, hogy az Occupy Wall Street-en részt vesznek nyilvánosan ilyen eseményeken, és aktívan a szervezésben is jelen vannak.

Ennek az eseménynek nagyságát az is jelzi, hogy a MoveOn megpróbálja az irányítást átvenni a tiltakozások felett, amely az Occupy Wall Street nevet viseli ( az elfoglalni a Wall Streetet), ahogyan ezt próbálják, az már lélegzetelállító. A MoveOn.org < Obana kampányát 2008 ban a demokratikus elő választásokon pénzel segítette, és az egyik legjelentősebb támogató csoportja volt a politikában. Adta hítül az internetes információ oldal a SourceWatch, aki egy terjedelmes és részletes elemzést is bemutatott a MoveOn-ról.

A tőzsdeguru, multi milliárdos George Soros is azok közé tartozik, akik támogatják a MoveOn -t, az elmúlt évek folyamán mintegy öt millió dollárt adott át a szervezetnek.

Itt egy olyan szervezettel van dolgunk, amellyet Soros támogatott, aki nagy vehemenciával, odaadással állt ki Obama mellett és erősítette, a 2008 as választásokon a Wall Street is támogatta, ( egyedül Goldman Sachs és JP Morgan Chase kétmillió dollárral járult hozzá a kampányhoz) A következő elnökválasztáson 2012-ben is az újraválasztása mellett fognak kiállni a Wall Street-i nagyhatalmú erők. Most ugyan ez a szervezet az, amely a Wall Street elleni tiltakozásokban részt vesz. Itt az idő, hogy a liberálisok szembe nézzenek a tényekkel, és tegyenek valamit.

A tiltakozásokhoz, amelyek most terjednek az egész országban, ezidáig sok csoport csatlakozott, akik széleskörű ideológiai spektrum képviselői, a Marxistától a Federal-Reserve-Systems bírálóiig, megtalálhatóak. Ahogy már fentebb leírtuk, most az a veszély fenyeget, hogy a baloldali szervezet átveszi az irányítást. Egy olyan csoport, amely a 2008 as választásokon milliókat megyőzött, hogy a Wall Street által támogatott Obamára szavazzanak.

Egy olyan jelentés/közlemény, amely a Drudge Report nevű internetes oldalra utal, bemutatja azt a tényt, hogy az Occupy Wall Steet eseményein résztvevők között, számos olyat találunk, akik Obama támogatói, akik az államközpontú zsarnokság egy totális fajtáját jelentik. Kommunisták, akik egy kemény kormányzást szeretnének, anarchistáknak és baloldaliaknak adják ki magukat.

A csoportot, a MoveOn csak a saját céljaiért szeretné átvenni, hogy azoknak a hangját elnyomják, akik aktívan fel kívánják hívni a figyelmet, akik kiállnak a közös cél felé haladás mellett, az indítékokat és okokat keresik a történtekhez, akik keresik az igazi ellenfeleket, az amerikai pénzügyi rendszer tényleges problémájára.

Ez semmi esetre se Információs háború, a tiltakozások az Occupy Wall Street-en a bal oldali erőkkel szemben álló, és ezeket kétségbe vonó sok ezer utcákon lévő, főleg fiatal emberek komoly erőfeszítése.

De szeretnénk pár tényt bemutatni, hogy a tényleges drót mozgatók, minden a hatalmukban állót meg fognak tenni, hogy a tüntetések hatásait minél alacsonyabb szinten tartsák, hogy a tényleges gazdasági problémákról – az amerikai pénzintézet, a Federal Reserve (Fed)- eltereljék a figyelmet.

Michael Moore, az egyik ideológus aki az Occupy Wall Street mögött áll, és még sokan mások, a Fed et közvetett módon erősítették, mert megtagadták, hogy elismerjék, a Fed nagyobb veszélyt jelent, mint a Wall Street.

Alex Jones egy új kampányt hírdetett meg Occupy the Fed néven. További részletek várhatóak még. Ezen a módon szeretné elérni, hogy az Occupy -Wall-Street tiltakozás, a tényleges ellenség felé forduljon, a Fed ra koncentráljon. Így lehet elkerülni, hogy a tiltakozásokat a Demokratikus Párt vezető első szervezetea maguk számára manipulálják, és használják, a Wall Street-i történéseknek kiszámíthatóaknak kell lenniük.

Az eredeti írás itt:

http://info.kopp-verlag.de/paul-joseph-watson/obama-apparat-versucht-die-protestbewegung-occupy-wall-street-zu-vereinnahmen-die-hintermaenner-d.html

A fordítást köszönjük Oláh Mónikának!

Önellátó közösségek

Az írás készült: 2011. június 8. szerda Szerző: Both Gábor

Egyre több és több közösség gondolja úgy, hogy megpróbál kilépni abból a mókuskerékbõl, amely az egyre elembertelenedõbb világ durva szabályai jelentenek. Ahogyan a “Kulturális kreatívok” címû filmben is elhangzik: egyre többen lesznek azok, akik kilépnek ebbõl a társadalomból, valami teljesen újat kezdenek, és a többiek azt látják, hogy sikerül nekik.

Erre az oldalra azokat a közösségeket fogjuk összegyûjteni, ahol már elindult és folyamatban van valami, vagy a közeljövõben fog kibontakozni. A térképen klikkeléssel lehet majd megtalálni, melyik országrészben vannak ezen közösségek. Továbbá itt tüntetjük fel azokat a településeket is, amelyek nyitottak befogadásra. A térkép alatt felsorolással is elérhetõk lesznek.

---

Magfalva - önellátó tanya Budapest közelében – Weboldal

Gyûrûfû - alternatív település – Weboldal

Visnyeszéplak – Weboldal

Kacár tanya – magyar népi hagyományokra épülõ tanyasi gazdaság –Weboldal

Rendek tanya – ökotanya és gazdaság – Weboldal

Ökofalu szervezés – blog az Interneten – Weboldal

Szervezõdõ önellátó közösség – Weboldal

Krishna-völgy – Weboldal

Dél Fejér Összefogás – Aba honlapja, ahol az összefogás kezdeményezése elindult – Weboldal

Mesefalu – önellátó közösség magyarokkal Hawaion, bloggal – Weboldal

Szupervályog

Az írás készült: 2011. május 8. vasárnap Szerző: Both Gábor

Újonnan megteremtendõ otthonoknak akkor van jelentõsége, ha valamely közösség tagjai nem falunk élnek, tehát a közösség élõhelye új területen vagy tanyán jön létre. Ebben az esetben több szempontot is érdemes figyelembe venni:
- az otthont a lehetõ legolcsóbb módon kell megépíteni
- legyen elegendõ terület egyebekre is (például növénytermelés, állattenyésztés, gazdasági épületek, stb.)

- alacsony fenntartási és muködtetési költségek, minél kisebb energiafelhasználás
- energetikailag méretezett, minél jobb értéku természetes hoszigetelés, hohídmentes kivitelezés
- jó hatásfokú futés és HMV(meleg víz) ellátás
- környezetbarát, kis energiabevitelu, lehetoleg helyi építoanyagok használata
- tudatos vízkezelési módszerek
- megújuló energiák hasznosítása
- tájolás, elhelyezés, passzív házak építési szempontjainak figyelembe vétele a tervezéskor
- ökologikus épülettervezés
- természetközeli élet feltételeinek biztosítása

Az egyik legolcsóbban felépíthetõ ház a hagyományos vályog-technológiát a mai kor újításaival ötvözõ, úgynevezett szupervályog-ház.

Mi az a szupervályog? (klikk ide) (forrás: www.szupervalyog.hu)
Az oldalhoz és az építkezéshez kapcsolódó további érdekes és fontos oldalak:Autonom ház

Élõ házak
Szupervályog - olcsó és nagyszerű építési technológia

http://www.youtube.com/watch?v=sTV_3B7-weg&feature=player_embedded

Slide-show szupervályog-ház képekbõl

Az alábbi oldalak az EarthBagBuilding.com oldalról származnak, a Google fordítóprogramja által lettek magyarosítva (ezért a nem megfelelõ fordítás). 12 olyan ház építésének folyamatát mutatják be, amelyek ezzel a technológiával épültek – esetenként a teljes költségvetés feltüntetésével:

Élelemtermelés – bio, komposztáló, hidroponia

Az írás készült: 2011. július 8. péntek Szerző: Both Gábor

Az egyre dráguló, és sok esetben silány minõségû élelelmmel szemben egy-egy közösségnek lehetõsége van arra, hogy saját maga számára egészséges és kitûnõ minõségû élelmiszert állítson elõ. Ehhez alapvetõ feltételek:
- megfelelõ nagyságú terület
- megfelelõ minõségû terület (termõföld)
- a hagyományos, és újonnan született fenntartható, környezetbarát és egészséges technológia
- a gazdálkodást és termelést biztosító tudás elsajátítása

A fentiek valamilyen hiányát könnyedén ki lehet küszöbölni:
- kis terület esetén vagy be lehet vonni további területeket, vagy a meglévõt kell nagyon körültekintõen kialakítani
- nem megfelelõ minõség esetén az úgynevezett hidroponikus növénytermesztés segítségével gyakorlatilag bárhol lehet halat tenyészteni és ezzel egyidejûleg növényeket termelni – olyan helyen is, ahol a talaj mûvelésre és feljavításra is alkalmatlan
- az ismert régi és új technológiák, valamint a tudás és tapasztalat könnyedén megszerezhetõ szakemberektõl, az Internetrõl, stb…

Optimális esetben a közösség nem csak önmaga számára, hanem saját szükségleteiken túl mások számára is tud élelmiszert elõállítani, amit becserélhet termékekre, vagy eladhat. Az önfenntartáson túl ez biztosabb megélhetést is eredményez, hiszen a közösség olyan cikkeket vagy szolgáltatásokat is megszerezhet, amelyre önerõbõl nem lenne képes.

---

Hidroponikus növénytermelés

Az alábbi információk (dokumentum és videók) jelenleg még csak angol nyelven vannak, fordításuk folyamatban van.
Aquaponics Made Easy DVD

http://www.youtube.com/watch?v=bCV7DABEz20&feature=player_embedded

Hidroponikus növénytermesztés a Wikipedián

Készen vásárolható hidroponikus rendszerek itt – (saját kezûleg olcsóbban megépíthetõ)

A kézikönyv itt tekinthetõ meg

Aquaponics For Profit

http://www.youtube.com/watch?v=W7wqpR8IiFc&feature=player_embedded

---

Komposztálás – termőföld javítás:
7. Komposztálás - A HuMuSz filmje

http://www.youtube.com/watch?v=WtDU5Hlip9k&feature=player_embedded

A kézikönyv itt tekinthetõ meg

Hidrokultúrás növénytermesztés A-tól Z-ig (1)

A sorozat célja elsısorban ismeretterjesztı jellegő. A világ

mezıgazdasági fejlıdése mérföldes léptekkel halad elıre, miközben mi

szőkebb környezetünkben egyhelyben topogunk és nehezen tudjuk

elfogadni az újításokat. Ha valamit nem ismerünk, elıjön a félelem és a

kételkedés. Ezt a félelmet igyekszik eloszlatni a sorozat, melynek során

fokozatosan megismerkedhetünk és alkalmazhatjuk is ezt a számunkra

még újnak tekinthetı eljárást. A különbözı módszerek részletes

ismertetésére is sor kerül és a vállalkozó gazdák, vagy hobbi kertészek a

leírások alapján elkezdhetik építeni saját vizes telepüket kicsiben és

nagyban. A témával kapcsolatban kérdezni is lehet és igyekezni fogunk

megfelelı választ adni a kérdésekre. Kezdjük el utazásunkat az ismeretlen

feltárásával.

Mi a hidrokultúra és miért is jó az nekünk?

A vizes, vagy földnélküli termesztési módszert hívjuk hidrokultúrás

termesztésnek. Elszakadva a földtıl és annak különbözı negatív

tulajdonságaitól rövidebb idı alatt gyorsabban, jobb minıséggel többet és

gazdaságosabban termelhetünk. Kérdezhetik a szkeptikusok, hogy is

lehetséges ez? A magyarázat lehet hosszú és részletes, de maradjunk az

egyszerőségnél. Nézzük meg az ábrán a két növény közti különbséget. A

földben termesztett növény energiájának egy részét gyökérzete

fejlesztésére fordítja, hogy minél több tápanyaghoz jusson a földbıl. A

hidrokultúrával termesztett növény gyökérzete számára biztosítjuk a

megfelelı minıségő és mennyiségő tápanyagot, ezért energiáját a növény

vegetatív növekedésére tudja felhasználni. Röviden, földben nagyobb

gyökérzet kisebb növényt, hidrokultúrával kisebb gyökér nagyobb

növényt eredményez. A föld tulajdonságaival megváltoztatja a

tápoldatunk paramétereit, a savassági fokát és a sótartalmat is. Ezzel

szemben a hidrokultúránál a tápoldat változatlan marad, ideális a növény

gyökérzete számára. Elkerülhetjük a különbözı földbıl származó

különbözı gyökérbetegségeket is. Hátrányként sokan a magas beruházási

költségeket emlegetik. Ez is csak rémhír, mert majd sorozatunkban az

egyszerő és környezetünkben is kivitelezhetı megoldásokat fogjuk

elınyben részesíteni.

A hidrokultúrával termesztett növény íztelen és kevesebb a tápértéke,

mondják a kételkedık. Ez sem helytálló, mert ugyanazokat a mőtrágya

elemeket használjuk fel, mint a földi termesztésben. Amerikai kutatók

mérései alapján pl. paradicsomban sokkal több vitamint és ásványi

anyagokat mutattak ki a vizes termesztés elınyére. Az nem vitás, hogy az

agyonhormonozott és érésre erıltetett végtermék íztelen és

vitaminszegény lesz, de ezt az árulást elkövethetjük földi termesztésben 2

is. Az ideális környezetben és ellenırzött feltételek mellett nevelt

növényre ez nem vonatkozik. A további elınyök hosszú sorát lehetne

felsorolni, de nem célunk a szkeptikusok meggyızése. Nézzük meg a

táblázatot, melyben néhány növény hozama van összehasonlítva a földi és

a vizes termesztésben. Láthatjuk, hogy pl. paradicsomból 20-szor

nagyobb hozamot érhetünk el, uborkából 4-szer, borsóból 9-szer és

burgonyából is több mint 8-szoros termésnövekedésünk lehet. A

táblázatból azt is kiolvashatjuk, hogy a vizes eljárást a szabadföldi

termesztésben is alkalmazhatjuk. A fóliasátor nem feltétele ennek a

termesztési technológiának.

Milyen növényt termeszthetünk vizes eljárással?

Hosszú lenne a felsorolás, melybıl kiemeljük a vidékünkön leginkább

termesztett növényeket.

Zöldségfélék::paradicsom, paprika, uborka, tojásgyümölcs, sárgadinnye,

bab, saláta, spenót, brokkoli stb.

Virágok:: gerbera, szegfő, rózsa, inkaliliom, kála stb.

Gumós és gyökeres zöldségfélék:: retek, zöldhagyma, fokhagyma,

burgonya, sárgarépa, petrezselyem stb.

Gyümölcsfélék : földieper, málna, szeder stb.

Említésre méltó még a zöldtakarmány termesztése hidrokultúrával,

melyet világszerte sikeresen alkalmaznak a gazdaságos állattenyésztés

érdekében. Ez sajnos vidékünkön még a maga egyszerősége ellenére sem

tud alkalmazást nyerni. Fontossága miatt, ezt is részletezni fogjuk.

Bármelyik gazda saját zöldtakarmány termelést indíthat el, egyszerő

eszközökkel, melynek segítségével egy kg. gabonából kb. 6-7 kg

zöldtakarmány nyerhetı 7-10 nap alatt. Az állattenyésztés kifizetıdı

lehet

Lépjünk tovább áttekintve röviden a múlt, jelen és jövı helyzetképét.

A hidrokultúrás termesztés elıhírnökei a Babiloni függıkertek lehetnek,

vagy a Mexikói Aztékok és a Kínai úszókertek. Egyiptomi írások szerint

már i.sz.e.-tt 600 évvel termesztettek növényeket vízben.

Igazi fejlıdés talán az 1930-as évektıl kezdıdött, amikor kutatók

kísérletekkel bizonyították, hogy a növények vízben oldott sók

segítségével és föld nélkül is tudnak növekedni. A jelenben, mondhatjuk,

hogy egy gyorsan és széles körben fejlıdı eljárásról van szó, melyben

élenjárók Európában a hollandok, majd ıket követik a kanadai és

amerikai termelık. Nagy területeken termesztenek még az ausztrálok és

az újzélandiak is, de az izraeli termelık is az élvonalban vannak.

A jövı szempontjából a hidrokultúrás termesztési terület további

drasztikus növekedését jósolják a szakértık és a különbözı eljárások

tökéletesítése is várható. Ne maradjunk le mi sem, vágjunk bele a

különbözı termesztési módszerek ismertetésébe és látni fogjuk, nincs

titok, ha megértettük, a dolgok egyszerővé válnak. Hidrokultúrás 3

termesztésrıl beszélve önkéntelenül is kizárólag a kızetgyapotos

termesztési módszer jut az eszünkbe. A táblázatból láthatjuk a

csoportosítást és a különbözı eljárásokat, van belılük bıven. A felsorolás

még így sem teljes, csupán ízelítı a lehetıségek közül. Melyiket

válasszuk és kivitelezhetjük egyszerő eszközökkel,mik az elınyök,

hátrányok az egyes eljárásoknál, ezt is részletezni fogjuk sorozatunkban.

A felsorolásnál elsı szempont volt a közeg. Ez lehet tiszta tápoldat,

szerves, vagy szervetlen anyag,de lehet teljesen közegnélküli is. Ez az

aeroponía, melyet magas hatékonysága jellemez. A továbbiakban a

különbözı eljárások részletezése következik,kiemelve az elınyöket és a

hátrányokat is. .

Összehasonlitó táblázat a földben és a föld nélküli termesztés között

Termés Szója Bab Borsó Búza Rizs Burgonya Káposzta

Fejes

saláta

Paradicsom Uborka

Földben/kg 3,300 12,500 2,500 3,300 5,500 20,000 71,500 49,500

7,500-

25000

38,500

Föld

nélkül/kg

8,525 52,500 22,500 22,550 27,500 175,000 99,000 115,500

150,000-

700 000

154,000

Szorzószám 2.58 4.20 9.00 6.83 5.00 8.75 1.38 2.33 20-25 4.00

A táblázat H.M.Resh "Hydroponic Food Production" c. könyvébıl

Hidrokultúrás növénytermesztés A-Z-ig (2)

Az irodalomban különbözı néven találkozhatunk ezzel a technológiával ,

ezért egy kis fogalomtisztázás következik. Görög nyelvbıl ered a

kifejezés, mert „hydro” vizet jelent a „ponos” pedig munkát. Ebbıl

következik, hogy a vizet fogjuk munkára , vízzel termesztünk, ez lenne az

értelmezése. Az angol irodalomban ebbıl formálódott a „hydroponic”

elnevezés. A magyar nyelvben használatos még a hidropónia, víz-kultúra

és a használt közegtıl függıen lehet agyagkavicsos-, perlites-

kızetgyapotos- stb. kultúra, vagy eljárás. A szerb irodalom a

„hidroponija” és a „vodena kultura” kifejezést használja legtöbbször.

Térjünk át a fogalmakról a különbözı eljárások részletezésére. Az elızı

számban megjelent táblázatból láthatjuk, hogy a felosztás az alkalmazott

közegek alapján történt. Az elméleten kívül a nálunk is megvalósítható

módszerek részletesebben lesznek tárgyalva. Ezen kívül az elınyök és 4

hátrányok is szóba jönnek. Elsıként a vizes közegeket alkalmazó

technológiákról lesz szó.

Mély-vizes eljárás

Az angol irodalomban „Deep Flow Technique”, vagy röviden „DFT”-vel

írják. Ez a módszer terjedıben van környezetünkben is. Elınye az

egyszerőség és hatékonyság. Kevés befektetést igényel és bárhol

alkalmazható, nem igényel zárt teret, fóliasátrat. Elkészíthetı a földön,

vagy asztalon egyaránt. A termesztés során kevesebb vizet és tápanyagot

igényel, mint az állandó öntözés a földi termesztésben. Egységnyi

területen többet termelhetünk. Egyedüli apró kis hátránya, hogy nagyobb

odafigyelést és pontosságot igényel. Ez vonatkozik az összes többi

hidropóniás termesztésre is. Ha megtanuljuk és, odafigyelünk, ez nem

lesz többé hátrány.

A vizes eljárásoknak nagyon sok változata ismeretes és a

találékonyságunkat felhasználva más megoldás is sikeres lehet, nemcsak

az itt említettek. Az egyik változat szerint készíteni kell egy 5 – 30 cm.

mélységő medencét, melybıl a növény gyökerei szabadon felszívhatják a

tápoldatot. A palánták egy kis mőanyag csészében helyezkednek el,

melyet egy sztiropor tábla tart. Ez a tábla úszik a tápoldaton, ezért is

nevezik úsztatós rendszernek ezt a megoldást. A megfelelı mélységő

medence kialakításához elegendı a földben leásni és kiképezni az 5-30

cm mélységet, vagy föld felett 5-30 cm széles deszkából keretet

szerkesztünk, abban mőanyag fóliát fektetünk és kész a medence. Méretét

tekintve néhány fontos tényezıt figyelemben kell venni. A tápoldatot

lassan áramoltatni kell és két méterenként levegı hozzáadásáról is

gondoskodni kell. Az áramoltatás legjobb módszere, ha a medence egyik

végérıl egy kis kapacitású szivattyú segítségével a másik végébe

adagoljuk a tápoldatot. A szivattyú kapacitása olyan legyen, hogy

naponta legalább kétszer meg tudja forgatni a medencében levı

tápoldatot. Erre a célra több esetben megfelel egy akvárium-szivattyú,

melynek az átfolyási kapacitása 400-600 liter óránként. A levegı

hozzáadása is az akváriumokban használt membrános adagolóval és egy

levegı porlasztóból áll. A gyökérnek oxigénre is szüksége van , ezért erre

oda kell figyelni. Nagyobb rendszereknél a tápoldat oxigén tartalmának

az állandó mőszeres ellenırzése is szükséges. A mőszerekrıl és

mérésekrıl külön részben lesz szó.

Mire lehet használni az úsztató rendszert?

Elsısorban palántanevelésre kicsiben és nagyban is. Vidékünkön a

dohány palánta szerepel az elsı helyen. Ezen kívül felhasználhatjuk

saláta, spenót, leveles zöldségek, földieper termesztésére is. Japán

termelık paradicsomot, uborkát és paprikát is termesztenek ezzel a 5

módszerrel. Tajvani szabadalom szerint létezik egy intenzív mély-vizes

eljárás. Az angol irodalomban rövidítve „DRF” vagy „Dynamic Root

Floating system”. A tápoldat erısebb keverése által több oxigén jut a

gyökérzónához és ezáltal gyorsabb lesz a növények fejlıdése is. A

sztiropor lyukak (melyben a palántát helyezzük) alulról félgömb alakúra

vannak kiképezve. Ezáltal a gyökér felsı része nem érintkezik a

tápoldattal, egy levegı védıréteg biztosítja az állandó oxigén felvételt. A

tápoldat medence helyett csatornákat illetve elválasztó elemeket

szerkesztettek és így a keverés sokkal intenzívebb lehet, mint egy nagy

folyadéktömegnél. A növény gyökerei a csatornát elválasztó fal két

oldalán , fordított „V” alakban helyezkednek el. Az úsztató lapokon a

lyukak pontosan az elválasztó fal felett vannak. Az egész rendszer

sztiropor anyagból van szerkesztve, az úszó táblák és a csatornák is. A

képen láthatjuk a „DRF” rendszer megoldását elölnézetben és a másikon

gyökerek fordított „V” alakú formáját.

A palánta neveléshez felhasználható közegek a tızeg, vermikulit, perlit,

vagy kızetgyapot kocka is lehet. Az úsztató rendszerben a palántanevelı

tálcákat is fel lehet használni. Elınyösebbek a kemény sztiropor anyagból

készültek, mert könnyebben úsznak és tartósabbak. Saját készítéső

úsztató lapoknál a vastagság 3 – 5 cm. legyen. 55 mm.-es lyukfúróval

könnyen kivághatjuk az elıre kijegyzett lyukakat. A medence

szélességénél a hungarocell lapok méretét kell figyelembe venni.

Ajánlatos az 1 – 1.5 m. szélesség. Hosszúságban különösebb korlát nincs

, de a keverés fontossága miatt ne haladja meg a 25 -30 m.-t. Ha

különbözı növények termesztésére szeretnénk használni a rendszert és

nem csak palántanevelésre, akkor két apróságra kell figyelni. A

palántanevelés történhet az egyik kisebb úsztatóban, majd ezután

átültetjük mőanyag csészékbe, ezeket pedig egy másik , nagyobb

úsztatóba. Ezzel helymegtakarítást és jobb kihasználást érhetünk el. A

mőanyag csészékben levı palánták lehetnek tızeges, kókuszrostos, perlittızeges keverékben, vagy drágább megoldásként kızetgyapotos

kockákban. Példaként vegyük a fejes salátát. A klasszikus ( 4x4 cm-es

lyukmérető) palántanevelı tálcákban egy m

2

-en neveljünk kb. 400

palántát 25 napig. Ezután átültetjük a termesztó úsztatóba, ahol

megfelelı beosztással egy m

2

-en 16 – 25 elınevelt salátát tudunk

elhelyezni. Itt 25 nap alatt piacképesre neveljük. Folyamatos

üzemeltetéssel ezzel a módszerrel egész évben termelhetünk 1+20 m

2

-en

( 1 m

2

palántanevelés és 20 m

2

piac kész állapotra nevelés) havi 400 fej

salátát. Ez 1 m

2

-re számítva 19 fej saláta havonta. A szedésre, ültetésre ,

egyéb munkákra számíthatunk havi 5 napot. A terület kihasználása

maximális. Nincs kapálás, gyomirtás. A többletmunka a palánták

átültetése, amit ugyan elkerülhetünk, direkt helyre ültetéssel, de akkor

egységnyi területen csupán a felét nyerjük. Megéri az átültetés és a 6

rendszer folyamatos üzemeltetése. Spenót, fejes saláta esetében úgy kell

megválasztani az átültetés idıpontját, hogy a teljes vegetációs szakasz

felét vesszük. Ha tehát a saláta vegetációs szakasza 50 nap, akkor 25 nap

palántanevelés, 25 nap piacra készre nevelés. A termesztés befejezése

után kivesszük a növényt a mőanyag csészével, gyökerestıl és késsel

levágjuk. A mőanyag csészébıl kivesszük a gyökeret, vízzel elmossuk a

csészét és ültethetjük a következıt. Évente egyszer , az elsı ültetés elıtt a

termesztı csészéket, a medencét és a hungarocell lapokat is klóros

háztartási fertıtlenítıvel át kell mosni, majd pedig tiszta vízzel kimossuk

a belıle a klórt. A tápoldat összetétele a teljes vegetáció szakaszában nem

változik. Állandó ellenırzés mellet vízzel, vagy friss tápoldattal pótoljuk

a növények által elhasznált mennyiséget. A palánta nevelı és a

termesztı úsztató tápoldata különbözı és növénytıl függı. A különbözı

makró és mikroelem összetételek a tápoldatozás részben lesznek

részletezve.

A mély-vizes rendszernek van egy csöves változata is. A lényege, hogy

15 -25 cm-es mőanyag csövekben keringetjük a tápoldatot A folyadék

szint magassága 5- 10 cm.. A csöveken megfelelı távolságban lyukakat

fúrunk és ebbe helyezzük az elınevelt palántát. A csöveket állványra

vagy a földön helyezzük el. A tápoldatot állandóan keringetni kell. Ez

sokkal költségesebb megoldás és nem valószínő, hogy megépítésére

vállalkozik valaki. Valamivel egyszerőbb szerkezeti felépítéső és nem

annyira költséges megoldás a csöves rendszernél a csörgedeztetı eljárás.

Errıl lesz szó a következı számban.

A képeken láthatjuk a hungarocell táblákat a mőanyag csészével, egy a

szabadban felállított egyszerő úsztatós rendszert és egy nagyban

termesztó salátaüzemet. Az ültetést és a saláta szüretet is asztalon végzik.

7

Hungarocell (sztiropor) lapok

úsztatós saláta termesztés Zákányszéken 8

Hidrokultúrás növénytermesztés A-Z-ig (3)

A mezıgazdaság öntözırendszereivel hatalmas vízfogyasztóvá vált. A

világszervezet kimutatásaiból néhány adat, melybıl láthatjuk a világ

összes és egyes országok öntözött területei, valamint az elhasznált

vízmennyiséget „km

3

”-ben kifejezve:

Öntözött terület

1000 km

2

Elhasznált víz km

3

A világ össz. 2296 2236

Kína 513 400

India 490 353

USA 209 196

Mindehhez még hozzá kell adnunk a nagy mennyiségő mőtrágyát is,

mely a föld alsó rétegeiben szivárogva szennyezi környezetünket. A

vízzel gazdaságosan kell bánni, intenek erre a világ tudósai is. A

hidropónia az utóbbi években felfelé ívelı fejlıdést mutat és a jövı

mezıgazdaságának egyik fı ágazata lehet. Nagy elınye többek között az

is, hogy a vízfelhasználása mindössze 10-20 %-a a földi termesztéssel

szemben. A mőtrágya megtakarítás is elérheti a 80 %-ot és ezért kell

komolyan venni ezt a technológiát. Nincs idı a várakozásra, magunknak

kell lépnünk bátran elıre, saját és környezetünk érdekében is. Félénk

léptekkel halad elıre vidékünkön a hidropónia. Úgy látszik, hosszú az út

a babiloni függıkertektıl a vajdasági független kertekig. Legyen ez egy

kis serkentés a jövendı vállalkozó termelık számára.A következıkben a

vizes eljárások részletezését folytatjuk.

A csörgedeztetı módszer

Az angol irodalomban „Nutrient Flow (Film) Technique”, rövidítve

„NFT”-vel jelölik. Lényege, hogy a tápoldat egy vékony filmszerő

rétegben csörgedezik, folydogál a gyökérzóna alatt. Az oldatréteg 1-5

mm. körüli, ezen felül már átlépünk a mély vizes rendszerekbe. Az

elméleti megoldást láthatjuk a képen. Angliából indult hódító útjára a 70-

es évek elején. Dr. A.J. Cooper jóvoltából, aki elsıként alkalmazta

sikeresen. Világszerte nagyban termesztenek speciális, erre a célra

készített csatornákban és csövekben különbözı növényeket.

Elınyei: a gyökér állandóan tápoldathoz juthat, de egy része a levegıvel

érintkezik, így az oxigén felvétele is biztosított. A rendszer

visszaforgatós, tehát víz és tápanyag megtakarítása jelentıs. Szabadban és

zárt térben is alkalmazható. Különleges megoldásokkal egységnyi 9

területen sokkal többet termelhetünk. Magas szintő gépesítést lehet

alkalmazni. Egész évben folyamatos termelés valósítható meg.

Hátrányai: magas beruházási költség és az állandó ellenırzés, nem lehet

mőszaki meghibásodás.

Vidékünkön egyes változatai alkalmazhatók és egy kis leleményességgel

a nálunk is kapható elemekbıl megvalósíthatók.

Ezzel a módszerrel termeszthetı növények: saláta, spenót, földieper, de

megfelelı méretezéssel és megoldással nagyobb gyökérzető növények is

termeszthetık, mint amilyen a paradicsom, paprika, uborka stb.

A tápoldat csövekben, csatornákban, vagy egy sima , lejtıs felületen

folydogál. A rendszer egyik oldalán be, a másik végén pedig kifelé,

vissza a tartályba. A hossza nem lehet több 20 m.-nél, mert folydogálás

közben a növények felszívják a szükséges tápanyagot. Mire a rendszer

végére ér az oldat, megváltozik az összetétele és ez gyengébb minıségő

termést eredményezhet. Az egyszerő csatornázásra is használatos

csövekkel is kísérletezhetünk, de csak kicsiben. A csövek átmérıje saláta,

spenót és földieper részére 7.5 cm. Paprika, uborka stb. számára 15 -25

cm.-es csöveket kell alkalmaznunk. A csöveket 20-25 cm-es távolságban

55 mm-es lyukfúróval kifúrjuk és ebbe helyezzük a mőanyag csészében

elınevelt palántát. A csövek lejtése 1-1.5 %. Túl nagy lejtésnél a tápoldat

átszalad, a réteg vékonyabb lesz, kisebb lejtésnél az átfolyás lassú lesz és

a csı végén levı növények tápanyag szegény oldatot kapnak. A csöveket

elhelyezhetjük a földön, asztalon, emeletes megoldásban, vagy „A”

alakban kiképzett szerkezetben. Ily módon egységnyi területen sokkal

több növényt tudunk elhelyezni. A csatornázásra használatos csövek

rossz minıségőek , hıre megpuhulnak, elhajlanak, felmelegszenek stb.

Erre a célra nyugaton speciális UV stabil mőanyagból speciális lapos és

bordázott aljazattal ellátott csatornákat gyártanak. Ezek költségesek és

elterjedésük ez miatt szegényes vidékünkön nem várható. Egyszerőbb

megoldás, ha olcsó anyagból 15-30 cm széles és 10 cm. mély csatornákat

szerkesztünk a földön, vagy asztalon és megfelelı lejtéssel ebben

csörgedeztetjük a tápoldatot. Erre a célra használhatunk sztiroport, fát ,

szalonit lemezt. Belülrıl fóliával bevonva kész a csatorna. Ezt a földben

is el lehet készíteni. Lényeges szempont a sima felület, ne képzıdjön

pangó víz és át tudjon folyni maradék nélkül a tápoldat. A keringetés

sebessége és mennyisége egy csatornára, vagy csıre számítva kb. 0.5 liter

percenként. Ebbıl is látszik, hogy ez a rendszer eléggé energiaigényes,

mert állandó üzemeltetés szükséges. Áramkimaradás esetén a gyökérzet

elhalása, sérülése majdnem biztos. A képeken egy 2000 palántát

befogadó csatornázási csövekbıl szabadban felállított rendszer látható,

üresen, elınevelt palántával és kész 600 gr. körüli fejes salátával,

valamint egy nagybani profi állványos rendszer. A csöves telep sem egy

olcsó megoldás és ez mellett nagyon sok hátránya is van. A szabadban 10

felmelegszenek és ezért ajánlatos vékony szivacsos szigetelı anyaggal

bevonni, vagy árnyékoló fóliát kell alkalmaznunk. Ez némileg enyhít a

problémán, de nem nyújt teljes védelmet a nap ellen. Télen, fóliasátorban

energiatakarékosan lehet ezzel a rendszerrel termelni salátát. Elegendı a

levegıt felmelegíteni 10 fokra a tápoldatot 20 fokra és indulhat a

termelés. A nyári melegre számítva, sokkal hatásosabb megoldás

sztiroporból lejtıs felületet kialakítani és felülrıl csörgedeztetve a

tápoldatot , sztiropor táblákon elhelyezni a palántákat , ugyanúgy, mint az

úsztató rendszernél. Egy ilyen saláta táblát is láthatunk a képen. Ezzel a

módszerrel sikeresen termeszthetı földieper is. Japán gyártók bemutattak

egy 60 m

2

-t elfoglaló csöves rendszert, melyet áruházakban lehet

felállítani és egész évben folyamatosan napi 120 drb. friss salátát biztosít

a vásárlók részére. Pár csöves rendszereket sorozatban gyártanak

nyugaton , melyeket teraszokon, kis kertekben lehet felállítani és

biztosítja a háztartás részére a friss zöldségféléket. Az új lehetıségek

ellıttünk állnak és rajtunk múlik, melyiket választjuk. A vállalkozó és

kísérletezni kívánóknak egy megjegyzés. A tartályban levı tápoldatot

folyamatosan kell ellenırizni, pH és EC értékét és 6 hét, de legtöbb két

hónap után teljesen ki kell cserélni. A földi termesztésben még

hasznosítani tudjuk. A tápoldat tartály méretét a növények száma

határozza meg. Egy növényre 0.5 litert kell számolni. Ha tehát egy 1000

palántából álló telepet akarunk üzemeltetni, ahhoz legalább 500 literes

tartályra lesz szükségünk. A csörgedeztetı megoldásnak létezik egy

világszerte elterjedt specifikus változata. Kevés beruházással is

megvalósítható és nagy hasznot hozhat a termelıknek. A zöld takarmány

hidropóniás termesztésérıl van szó. Bárki elkészítheti házilag és állati

takarmányt termelhet kis területen nagy hatásfokkal. Egy kis kamrában

20 m

2

-en havi 2 tonna fehérje dús takarmányt nyerhetünk. Fontossága

miatt ezt részletesebben fogjuk tárgyalni a folytatásban. 11

csöves tápfilmes saláta termesztés Zákányszéken

fejes saláta csövekben 12

Csöves saláta termesztés

Hidrokultúrás növénytermesztés A-Z-ig (4)

Az állattenyésztés örökös gondja a drága takarmány és az ebbıl

elıállítható végtermék alacsony ára. Ez nem csak a vajdasági gazdák

problémája, máshol is felteszik a kérdést, hogyan lehetséges az

állattenyésztést gazdaságossá tenni? A válasz egyszerő, olcsó

takarmánnyal. Ennek érdekében máshol, tılünk sokkal gazdagabb

országokban tesznek is lépéseket a megoldás felé. Mit teszünk mi ennek

érdekében? Sajnos nem sokat, de most alkalmat adunk a termelıknek,

hogy megismerkedjenek a zöldtakarmány lehetı legolcsóbb elıállítási

módjával. A hidrokultúra az állattenyésztıknek is segíthet és ezáltal

gazdaságosabbá teheti ezt az ágazatot. Házilag megvalósítható egyszerő

eszközökkel és a kételkedık akár kicsiben is kipróbálhatják a

hatékonyságát. Munkára fel, az eredmény nem marad el.

Mit értünk zöldtakarmány alatt?

Amikor a gabonát elvetjük a földbe , nedvesség hatására csírázik, majd

kibújik a földbıl és lassan növekedésnek indul. Jönnek az állatok,

legelnek és szépen híznak tıle, vagy a gazda kaszája segít a termék

betakarításában. Ez hosszadalmas és munkaigényes folyamat.

Gondoljunk most a Luca napján csészében elültetett búzára, mely

egyszerő vízzel történı locsolással karácsonyra 15-25 cm. magasra is

megnıhet az ablakpárkányon, különösebb gondviselés nélkül. Ez a 13

legegyszerőbb zöldtakarmány. Mi lenne, ha ugyanezt nagyban is

megpróbálnánk , egy kis odafigyeléssel és jobb körülményeket biztosítva

a növény számára? Az történhet, hogy egy 20 m

2

-es kamrában ideális

körülmények között 2 tonna zöldtakarmányt tudnánk elıállítani havonta

300 kg. magból. Ezt az egyszerő csírázási folyamatot pl. egy ausztrál cég

olyan tökéletességig fejlesztette, hogy 90 m

2

-en megalkotta a

folyamatosan mőködı rotációs zöldtakarmány gyárát. Napi kapacitása

2000 kg. zöldtakarmány. Ezt a mennyiséget 20 hektár területen tudnánk

biztosítani, nagy energia , munkaerı és víz felhasználása mellett. Földi

termesztésben egy kg. zöldtakarmány elıállításához átlagban 80 liter

vízre van szükségünk. Hidropóniával mindössze 2-3 liter víz elegendı.

További elınyök:: A takarmány nedvességtartalma magas, könnyebben

emészthetı,

tiszta és pormentes, fehérjetartalma és tápanyagtartalma magas, kevés

energia és munkaerı ráfordítással elıállítható sokkal rövidebb idı alatt és

gazdaságosabban.

Hátrányai: elsı alkalommal beruházási költségigényes, egy kis

odafigyelésre, ellenırzésre van szükségünk..

A zöldtakarmány vegyi összetétel egy ausztrál laboratórium adatai

alapján:

Nedvesség 89 % Nitrogén 4.6 %

Kalcium 0.167 % Fehérje 29.87 %

Magnézium 0.246 % Nátrium 0.117 %

Kálium 2.22 % Foszfor 0.91 %

Mangán 53 mg/kg Réz 28 mg/kg

Cink 56 mg/kg Vas 235 mg/kg.

Felhasználható bármilyen vegyszerrel nem kezelt mag, búza, árpa, rozs,

napraforgó, kukorica stb. Egy kg. magból ideális feltételek mellett 7- 10

nap alatt 6 – 8 kg. tiszta zöldtakarmányt nyerhetünk. A magokat 5 cm

mélységő edényekbe, vályúba, vagy csatornába szórjuk, megfelelı

összetételő tápoldattal megöntözzük és egy-két hét után aratunk. Ez a

rövid elmélet és most térjünk rá a gyakorlati megoldásra. A vajdasági

gazdáknak még sokáig nem lesz pénzük drága zöldtakarmány gyárat

vásárolni, ezért maradjunk az olcsó, házi megoldásnál. A magok

ültetésére két megoldás lehetséges. Az egyik szerint találunk valamilyen

olcsó tálcát mőanyag, sztiropor vagy egyéb anyagból. A másik

megoldásnál, vályút, vagy csatornát szerkesztünk fából, szalonit

lapokból, fém lemezbıl, vagy egyéb kemény anyagból. A tálcák méretét

úgy kell megválasztani, hogy 1-2 kg. magot tudjunk néhány cm.

vastagságban szétteríteni. Ebbıl 6 –12 kg. zöldtakarmányt kapunk,

melyet kiöntünk az állatoknak. Tájékoztatóul a tálcák mérete 40 x 40 cm. 14

körüli lehet, mélysége 5 cm. Ez a méret még nem okoz gondot a

mozgatásnál. A tálcákat emeleten több sorban is el tudjuk helyezni

polcokon, vagy erre a célra szerkesztett állványokon. A sorok közötti

távolság 40 cm lehet és így hat sort tudunk elhelyezni egymás fölé. A

tálcák enyhén lejtenek a jobb megvilágítás érdekében. Hasonló módon,

emeleten megoldhatjuk az egész rendszert csatornában, vagy vályúban is.

A csatorna szélessége 40-50 cm és mélysége 5 cm. lehet. Fóliával bélelve

a tápoldat elfolyását meggátoljuk A kész zöldtakarmányt könnyen ki

tudjuk emelni a csatornából. Erıs napfényre nincs szükségünk, mert a

csírázásnak indult gyenge növény fejlıdésére gátló hatással lenne. Ha

zárt helységben szeretnénk termelni, megfelel az olcsó , kevés

energiafogyasztású fénycsı is. A levegı hımérséklete 21 fok körül és

nedvességtartalma 60 % felett az ideális. A tápoldatozás megoldható

felülrıl való szórófejes öntözéssel is. Kissé ügyesebb megoldásnál,

konténerben, vagy akár kamrában megoldható úgy is, hogy a legfelsı

tálcát öntözzük, ebbıl az enyhe lejtés folytán az alatta levıbe folyik a

tápoldat és így tovább a legalsó tálcáig. Kisebb területen a kézi öntözés is

megteszi, mint ahogyan a Luca napján elültetett búzát szoktuk öntözni.

Nagyobb területen érdemes az idıkapcsolót és a tápoldatozó tartályt is

munkára fogni. Ha a zöldtakarmány magassága eléri a 25 cm-t, az

állatoknak adható és helyébe ültetjük a következı adag magot. Ez a

körülményektıl függıen 7 – 15 nap alatt lehetséges. Az ültetésre

egészséges vegyszermentes magot használjunk. Ültetés elıtt a magokat

tiszta vízben áztatjuk és eltávolítjuk a felszínen úszó szemeket. A vizet

leöntjük és 2 %-os nátrium-hipokloritban fertıtlenítjük 15 percig. Ezt is

leöntjük és tiszta vízzel újból átmossuk a magokat. A magok ültetésre

készek és a tálcákba, vagy csatornába szórjuk egyenletes (2-3 cm.)

vastagságban. Megöntözzük tápoldattal és a továbbiakban a

hımérsékletre kell fıleg figyelnünk. A szellızést is biztosítani kell, mert

a növény lélegzik és párologtat is a levélen keresztül. Ideális környezeti

feltételek mellett leghamarabb 7, de legkésıbb 15 nap után elérhetjük a

25 cm. körüli levél magasságot, mely már megfelel állati takarmánynak.

A tápoldat összetétele elemenként ppm.-ben (mg / liter) és 1000 literre

mért mőtrágya mennyisége grammban a következı:

Nitrogén – N 268

Foszfor – P 62

Kálium – K 184

Magnézium –

Mg

76

Kén – S 100

Kalcium – Ca 299

Vas – Fe 4

Mangán – Mn 4 15

Kálium-nitrát – KNO3 282

Monokálium-foszfát – KH2PO4 293

Magnézium-szulfát – MgSO4 771

Vas-kelát 40

Mangán-kelát 40

Kalcium-nitrát – CaNO3 1500

Az oldat pH értéke 5.9 , vezetıképessége EC értéke 1750 mS. A

savassági fokot legjobb foszforsav segítségével beállítani.

Mindez csak tájékoztató a sok lehetséges megoldás közül és a

leleményes gazdákon múlik, hogyan és milyen kéznél levı olcsó

anyagból szerkeszti össze hatékony zöldtakarmányt termelı rendszerét.

A folytatásban a közeggel rendelkezı hidrokultúrás eljárásokról lesz szó.

zöldtakarmány termesztés tálcákban

csatornás zöldtakarmány termesztés 16

kész a zöldtakarmány

Ebédidı

Hidrokultúrás növénytermesztés A-Z-ig (5)

Az általános megítélés szerint a hidropónia túl bonyolult, drága

laborfelszerelést és mőszereket igényel, egyetemi tudás szükséges a

megértéséhez és még sorolhatnánk a téves felfogásokat. Tegyük félre

nézeteinket és forduljunk a világ felé. Kik foglalkoznak hidropóniával?

Kezdjük a kutatókkal. Az ı feladatuk a kísérletezés, új eljárások

kidolgozása és bevezetése. A növények vegyi folyamatainak részletesebb

megértése, hogyan reagálnak a különbözı elemek töménységének

változására, a stressztőrés határának vizsgálata és ezáltal pontosabb

tápoldat összetételek ajánlása. Iskolák bemutató fóliasátraiban nyomon

követhetı a tápanyag felvétel és vízfogyasztás, az egyes elemhiányok

szimulációja is megfigyelhetı és hasznos információkat nyújthat a jövı

fiatal termelıinek. Hobbi kertészkedık kicsiben is kipróbálhatják és ha

kedvet kapnak a folytatáshoz, nagyban is megépíthetik hidropóniás

telepüket. Szerte a világon számtalan cég gyárt elemeket , melyekbıl 17

összerakhatók a kisebb kísérleti telepek, iskolák, hobbikertészek, vagy

akár tudományos kísérletek részére. Ebbıl az is látszik, ha az ipar gyárt

valamit, akkor arra van kereslet is. Végkövetkeztetés, hogy bárki

foglalkozhat ezzel a technológiával, kicsiben és nagyban egyaránt,

megtanulható és utána saját ötleteinket is felhasználhatjuk a siker

érdekében. A házilag is elkészíthetı telepek leírása a szokásostól

részletesebb lesz.

A továbbiakban a közeggel rendelkezı eljárásokról lesz szó.

Az ideális közeg tulajdonságai:

− jó víztartó és vízelvezetı képességő

− kis térfogattömegő

− nagy porozitású és jó a légtartó képessége

− tömörödésre nem hajlamos

− kevés káros anyag tartalma legyen

− nem, vagy csak kis mértékben változtatja meg a tápoldat

tulajdonságait

Különbözı közegek lég- és víztartó kapacitását láthatjuk a táblázatból

térfogat százalékban kimutatva.

Közeg Légtartás TF % Víztartás TF %

Rostos tızeg 25 59

Kókuszrost 30 60

Rizshéj 69 12

Főrészpor 43 38

Istállótrágya 8 67

Fenyıkéreg 55 15

Perlit (2-5 mm) 30 47

Homok, nagy szemő 9 26

A közegek két csoportra oszthatók, , szerves és szervetlen anyagokra. A

szerves anyagok közül leginkább elterjedt a kókuszrost, tızeg, főrészpor,

rizspehely, fenyıkéreg-komposzt és a trágya-komposzt. A szerves

közegek nagy hátránya, hogy nehéz és nem gazdaságos sterilizálni a

következı termésciklusra. Ezért leginkább két évre tervezhetı a

használatuk, utána le kell cserélni és a földi termesztésben hasznosítani.

Környezetbarát anyagok és elfogadható áron beszerezhetık nálunk is.

Vidékünkön való elterjedésük nagyban nem várható, mert a hosszabb

távon gondolkodó gazdák az ettıl olcsóbb megoldást fogják választani.

Hobbiszinten, zárt térben és szabadban is érdemes kipróbálni. A 18

következıkben tekintsük át a szerves közegek tulajdonságait és

felhasználási lehetıségeit.

Kókuszrost

Legnagyobb termelıi India és Sri Lanka. A kókuszdió megırölt héjából

készül. Különbözı szemcsemérető ırleményeket készítenek. A finomra

ırölt állagú cserepes virágokhoz a legjobb. Termesztı közegként a rostos

változatát használják. Vízfelvevı képessége magas. Tömegének 7-8 -

szorosát képes felvenni vízbıl, de jó vízvezetı tulajdonságú és levegıs is.

Préselt tömbökben, bálákban és fólia zsákokban is árulják. A préselt

tömböket felhasználás elıtt tápoldatban kell áztatni és utána tölthetı az

edényekbe, cserepekbe. Nagybani termesztéshez 1-1.5 m hosszú

fóliazsákba töltik, melyeket ki kell vágni a palánta elhelyezésére. Egy

ilyen zsákban három növény ültethetı. Sok jó tulajdonsága miatt a

tızeget is helyettesítheti. Felhasználható a gerbera, rózsa, orchidea és

cserepes virágok termesztésében. Ezen kívül alkalmazzák paprika,

paradicsom, uborka és egyéb zöldségnövény termesztésére is

konténerben, vagy fóliazsákban. A jó vízmegkötı tulajdonságának

köszönve ritkábban kell tápoldattal feltölteni a közeget, naponta egyszer

is elegendı.

Rizspelyva

A gerbera termesztésben használják, különbözı közegekkel keverve.

Javítja a közeg levegıztetését és vízelvezetı képességét. Vízmegtartó

képessége csekély, ezért egymagában kevésbé használják.

Fenyıkéreg-komposzt

Kissé savas kémhatású anyag, melynek jó a vízelvezetı tulajdonsága és a

levegızöttsége. Erdeifenyı , vörösfenyı, vagy lucfenyı kérgébıl készítik

3-4 hónapos komposztálással.

Főrészpor

Kevésbé használatos, mert gyorsan bomlik. A nagy fakitermelı

vidékeken , Kanadában , Dél és közép Amerikában és Ausztráliában

használják. Elég rossz a szerkezeti tartása és a növények számára káros

anyagokat , gyantát, tannint és terpentint is tartalmazhat. Uborka-,

paprika- és paradicsomtermesztésre ajánlott.

Trágyakomposzt

Ismeretes, hogy a lótrágyát gombakomposzthoz használják. Termesztı

közegként az érett istállótrágya felhasználható. Magas a mikroelem

tartalma de a sótartalma is magas, mely rendszeres öntözéssel csökken. A

hidropóniás termesztésben szerves adalékanyagként is használják, szőrés

és egyéb kezelés után.

Tızeg

Az egyik legjobban és a legszélesebb körben elterjedt közeg.

Tulajdonságától és bomlottsági fokától függıen sokféle tızeg létezik.

Legismertebb a felláp, vagy Sphagnum-tızeg. Fıleg főfélék, zuzmók, 19

mohák lebomlott maradványaiból áll. Súlyának 9-12-szeresét képes

felvenni. Rostos szerkezető pH-ja 3-5 közötti, A tızegréteg felsı és

kevésbé bomlott rétegébıl származik a fehér tızeg. Fehér színő rostos

anyag és nem tartalmaz a növények számára hasznos felvehetı anyagot.

A fekete , vagy síkláptızeg sötétebb színő. Kevés tápanyagot is tartalmaz

és a növényi részek már nem olyan szembetőnık. Fıleg mocsaras

növények levegı nélküli körülmények közötti bomlásából áll. A vizet

jobban megtartja mint a fehér tızeg. pH értéke 6-8 közötti, de inkább

lúgos. Ritkán található savanyú 5 alatti pH értékő tızeg. Ha megvettük a

bálát , kötelezıen olvassuk el az összetételét és a pH értékét. Ha túl savas

a tızeg, palántanevelésre nem alkalmas, elıtte tápoldattal mossuk át és

csak a megfelelı pH érték beállítása után, ültessünk bele magot, vagy

palántát. Önmagában a tızeget inkább palántanevelésre használják.

Termesztésre más anyagokkal keverik. Jól bevált a tızeg-perlit keverék,

de homokkal is alkalmas lehet a növénytermesztésben.

Összegezve a felsoroltak közül a kókuszrostnak van legnagyobb esélye,

hogy elterjedjen. Felválthatja a tızeget, de konténeres, vödrös

termesztésben is használható. Cserepes virágok számára is alkalmas lehet.

Mielıtt bármilyen közeges eljárásba kezdenénk, végezzünk gazdasági

számítást. A termeszteni kívánt növényre kifizetıdı-e a választott közeg,

számítva arra is, hogy pár év után cserélni kell. A gazdák megtévesztését

az okozza, hogy a forgalmazók csak pozitívumot mondanak bármelyik

közegrıl és utána jöhet a szomorú tapasztalat pár év után. A

kókuszrostról is található különbözı adat, mely szerint könnyen

sterilizálható és több évig használható. Szerves anyag eredetét figyelembe

véve, ezt kétkedéssel kell elfogadni. Különösen a fuzárium betegségre

érzékeny növényekre kell figyelni a szerves alapú közegek használatánál.

A következı számban a szervetlen közegek felhasználásáról lesz szó. 20

konténeres termesztés 21

Hidrokultúrás növénytermesztés A-Z-ig (6)

Az elvetett mag csírázni kezd és egy kis türelem után meghozza termését

is. Október 26-án a Szabadkai Paraszt Szövetség kertészeti napot szervez.

Az elıadások között a hidrokultúrás termesztés témaköre is mősoron

lesz. Ez a Magvetı megjelenésének eredményeként könyvelhetı el.

Olvassák az emberek és érdeklıdnek a téma iránt.

A témát folytatva a szervetlen közegeket fogjuk elemezni. Felsorolni is

nehéz lenne, hány féle közeget lehet sikeresen alkalmazni a hidrokultúrás

termesztésben. Legismertebbek a perlit, vermikulit, agyagkavics, homok,

cseréptörmelék, kıgyapot, tőzıhab stb. Nézzük sorjában a fontosabbakat.

Kertészeti perlit

Alapanyaga vulkanikus kızet, amelyet magas, 800-1000

o

C

hımérsékleten hevítenek. A benne levı kristályvíz szétrobbanásának

hatására az anyag, mint a pattogatott kukorica , megduzzad. Ennek

eredményeként egy könnyő (85 kg/m3), porózus, 0-6 mm

szemcsemérető, hófehér anyag jön létre, amely a növények gyökérzete

számára ideális közeg. Jó vízáteresztı és megfelelı víztartó-képességő.

PH-ja semleges (6,8-7,1), ioncserélı kapacitása elenyészı, így nem

befolyásolja a tápoldat összetételét. Teljesen steril, csíramentes, szerves

anyagot nem tartalmaz. A perlitet gyökereztetéshez leggyakrabban 50-

50%-ban tızeggel keverten alkalmazzák. Az utóbbi évtizedben egyre

jobban terjed önálló alkalmazása vödrös, illetve zsákos, vagy termesztı-

paplan formában. Az utóbbiban a paplan méretétıl függıen 3, vagy több

növényt ültetnek egymás mellé. A vödrös termesztés további elınye,

hogy a szaporítóanyaggal behurcolt, öntözıvízzel terjedı betegségek (pl.

Xanthomonas, Ralstonia) nem terjednek tovább, könnyen lokalizálhatók,

és a fertızött növény edényestıl egyszerően kiemelhetı az állományból.

A visszaforgatós rendszerek telepítése egyszerően megvalósítható. Egyes

felmérések szerint perliten 7 %-al több paradicsom termeszthetı, mint

kıgyapoton, jóval kevesebb tápoldat felhasználása mellett. Azt is

érdemes megjegyezni, hogy pl. a nyugati országok termelıi az utóbbi tíz

évben fokozatosan térnek át a kıgyapotos termesztésrıl a perlitre. A

perlit további elınye, hogy évekig használható és környezetbarát anyag.

A perliten leginkább termesztett növények: paradicsom, paprika, uborka,

dinnye, retek, burgonya, gyökérzöldségek, hagyma, gerbera, rózsa, szegfő

stb.

Vermikulit

A vermikulit természetes eredető szilikát-ásvány, amelyet nálunk nem

bányásznak. A szaporítóanyag-nevelésben alkalmazzák, de ma már az

egyéb anyagok és lehetıségek mellett kevésbé használatos.

Egészségkárosító hatása miatt sem alkalmazzák, ezen kívül drága is.

Egyes külföldi vermikulitok azbesztot is tartalmazhatnak. Ezért 22

alkalmazását jól meg kell gondolni. A bányászati terméket a perlithez

hasonlóan ırlik, majd magas hımérsékleten duzzasztják, így egy könnyő

granulátumot kapnak. Az egymással párhuzamosan álló szilikátkristálypalák megnövelik az anyag felületét, ami jól tartja a vizet, a

granulátumok közötti pórusok pedig a levegıt. A vermikulit hátránya,

hogy erısen negatív töltéső. PH-ja a bányászat helyétıl függıen változó,

7-9 közötti. Emellett a vermikulit káliumot, magnéziumot és kalciumot is

tartalmaz. A vermikulit használata szilikózis-veszély miatt is káros az

emberi egészségre.

Homok

A homokot gyakran alkalmazzák kötött talajok lazítására,

levegızöttségének javítására, illetve felhasználják a földkeverékgyártásban is. Kertészeti célra a mosott folyami homok a legjobb, ami

nyomokban sem tartalmaz szerves anyagot és szennyezı anyagot.

Felhasználható a sóder bányászat legapróbb , 1-5 mm-es frakciója is.

PH-ja semleges (7,0), ioncserélı kapacitása csekély, jó vízvezetı, de

rossz víztartó képességő. Vízkultúrás termesztésben ritkán alkalmazzák.

Homokban gazdag országokban , mint pl. Szaúd-Arábia, léteznek nagy

homokkultúrás telepek. Homokban termeszthetı: burgonya,

gyökérzöldségek, szegfő, rózsa, szılı stb.

Égetettagyag-granulátum (keramzit)

A hidrokultúrás termesztés közel százéves múltjának elsı 50 évben csak

ezt használták közegként. Manapság elsısorban a vízkultúrás

szobanövénytartásban, terráriumokban használt közeg. Magas

hımérsékleten tiszta agyagból égetett, kémiailag és biológiailag

semleges, porózus anyag. Igen jó kapilláris tulajdonságokkal rendelkezik.

A nedvesség és a tápanyag a golyócskák egymással érintkezı felszínén

közlekedik, míg a többi rész levegıvel telített. Az égetett agyaggranulátum többféle szemcseméretben kapható. A 2-4 mm-es elsısorban

gyökereztetésre, a 4-8 mm-es kisebb, míg a 8-16 mm-es nagyobb termető

növények tartására alkalmas. Régebben keramzit néven nálunk is

gyártották. Jó hıszigetelı képessége miatt cementes padlóburkolatban

alkalmazták. Magas ára miatt nagybani elterjedése nem várható.

Termeszthetı növények: paradicsom, paprika, uborka, rózsa, szegfő,

gerbera stb.

Tőzıhab (Oasis)

A virágkötészetben használják dugványgyökereztetéshez és magvetésre

egyaránt. Szilárd szerkezető, nyitott pórusú, jó víztartó képességő anyag.

Tömegének 40-szeresét veszi fel és tartja meg vízbıl. Használat elıtt fel

kell szívatni vízzel. Sejt- (cella-) szerkezete hasonlít a növényi szövethez,

így a növény igen könnyen fel tudja venni belıle a vízben oldott

tápanyagot. PH-ja stabil, semleges. 23

Kıgyapot

Az ásványi alapanyagból készült hidrokultúrás közegek között a

legtöbbet használt anyag. Alapanyaga a bazalt és mészkı, amelyeket

1600 fokos hımérsékleten megolvasztanak, és 4-5 mikron vastagságú,

hosszú szálakat húznak belılük. A szálakat azután összepréselik,

gyantával összeragasztják, és a szüksége méretre, kisebb-nagyobb

kockákra, téglatestekre vágják. Esetenként UV-stabil fóliába

csomagolják. A kisebb kockákat méretének megfelelı cellákkal

rendelkezı palántatálcákba rakják és dugványgyökereztetésre használják.

A begyökeresedett dugvány azután átrakható a nagyobb (10x10x10 cmes) kocka erre a célra készített vájatába, amelyet a termesztı paplanra

helyeznek. Ezt csepegtetı testekkel látják el. A kockákat a mőanyagba

csomagolt termesztı paplanra helyezik. A termesztı kocka egy növényt

szolgál ki, míg a termesztı paplan két, esetenként három évig is

felhasználható. A kıgyapot kation cserélı kapacitása elenyészı,

szerkezetét hosszú ideig megtartja. PH-ja kissé lúgos, inert, steril közeg, a

többi szervetlen közeghez képest jóval nagyobb víztartó képességgel

rendelkezik, térfogatának 80%-a töltıdik fel vízzel, és a szálak között

10% levegırés marad. Az elsı termesztési évben nagy hozamra lehet

számítani , szinte tökéletesnek bizonyul. Ezután elıjönnek a negatív

tulajdonságai. A kıgyapot a használat folytán összeesik, sőrőbb lesz.

Néha 20-30 %-os csurgó víz elfolyással tudjuk biztosítani a megfelelı

tápoldat mennyiséget a gyökér számára. Túlöntözésnél oxigén hiány is

felléphet. A gyökérzónában só lerakódás is elıfordulhat és ezáltal a

tápoldat EC értéke magasabb lesz, mint az adagolt tápoldaté. A

különbözı gombák, különösen a fuzárium, elıszeretettel szaporodik a

kızetgyapot paplanban. Nem környezetbarát és megsemmisítése nehéz.

Hollandiában a zöldek tiltakoznak a kidobott kıgyapot hegyek miatt.

Újabban építıanyagba darálják, vagy a gyártó vállalja az

újrahasznosítását. Ez további szállítási költségekkel jár és sok

megoldatlan problémája van még. A sok elfolyó tápoldat Hollandiában

már az ivóvíz réteget szennyezi. Az EU a visszaforgatós vagy

recirkulációs és a környezetbarát rendszereket támogatja. Ezt kıgyapoton

eléggé nehézkes megvalósítani, bár próbálkozások vannak ezen a téren is.

Mindezeket figyelembe véve, számunkra a legrosszabb az, hogy a

kıgyapot nyugat Európából kezd kiszorulni és várhatóan az eladási piacot

keletebbre, vidékünkre fogják áthelyezni. Legismertebb márkaneve a

„Grodan”. Kıgyapoton termeszthetı növények: paradicsom, paprika,

uborka, gerbera, rózsa stb.

A termesztı közeg kiválasztásánál legalább 5 évre végezzünk gazdasági

számítást. Ebbıl kiderül, milyen költség terheli termékünket,

termelésünket. Fontos tétel a tápanyag és a vízmennyiség felhasználása

is. Várható, hogy nemsokára nálunk is szigorúbb törvényekkel fogják 24

szabályozni a talaj és környezet szennyezést. Attól kezdve komoly

kiadást fog jelenteni a földben elfolyó felesleges tápoldat adója. Itt meg

kell említeni azt is, hogy a különbözı hidokultúrás eljárásokat három

csoportba sorolhatjuk a közegtıl függetlenül. A nyitott rendszereknél a

növény állandóan új tápoldatot kap, a felesleg pedig elfolyik a földbe,

vagy összegyőjtve a földi termesztésben hasznosítható. A zárt

rendszereknél a tápoldatot visszaforgatjuk egy tartályba és a növények

által elhasznált mennyiséget pótoljuk friss tápoldattal. Ez esetben vizet,

és tápanyagot takaríthatunk meg környezet szennyezés nélkül. Többlet

kiadás lehet, hogy a biztonságos termesztés érdekében a tápoldatot UV

fénnyel, vagy ózonnal sterilizálni kell. Ez több ezres állománynál válik

szükségessé és nem túl nagy beruházással jár. A harmadik rendszernél a

tápoldat nem mozog, csupán a rendszeren belül létezik egy kis áramlás és

levegı hozzáadás. A mélyvizes eljárásoknál használják ezt a megoldást.

A tápoldat adagolása szerinti felosztásnál is három lehetıségünk van. Az

egyik szerint csöpögtetı öntözést alkalmazunk, és minden növényhez

elvezetjük a tápoldatot. A másik módszer, hogy a növények gyökereit a

közeggel együtt idınként elárasztják tápoldattal, majd pedig lassan

visszacsurog a tartályba. A harmadik módszer szintén a mélyvizes és a

közegnélküli eljárásoknál alkalmazható. A növény gyökerei állandóan

érintkezésben vannak a tápoldattal vékony rétegben, vagy teljesen

elmerülve benne.

A közegek ismeretei után rátérhetünk a megoldásokra, hogyan és milyen

anyagokból építsünk fel házi eszközökkel hidropóniás telepet? Ajánlatos

elıbb kicsiben kipróbálni a rendszert. Ha megértettük a mőködés

lényegét, akkor belekezdhetünk egy nagyobb telep megépítésébe is. A

lehetıségek tárháza nagyon is szerteágazó, ezért azokra a módszerekre

helyezzük a hangsúlyt, melyek a mi vidékünkön alkalmazhatók, olcsók és

hatékonyságuk megfelel minden követelménynek. Elsıként a

legegyszerőbb, legolcsóbb és mégis kitőnıen mőködı zsákos termesztési

módszert fogjuk részletezni a következı számban.

Palánták kıgyapoton 25

sárgadinnye perlites vödörben

kızetgyapot táblák 26

Hidrokultúrás növénytermesztés A-Z-ig (7)

Zsákos termesztés

A közeggel rendelkezı módszerek közül a legegyszerőbb és várhatóan ez

fog elsıként elterjedni vidékünkön. Elınyei az egyszerőség, kevés anyagi

befektetést igényel, alkalmazható szabadban és zárt térben egyaránt.

Ezzel a módszerrel termeszthetı növények: paradicsom, paprika, uborka,

padlizsán, dinnye, burgonya, sárgarépa, borsó, zöldbab, gerbera, rózsa,

kála stb.

Kezdjük az alapoknál a zsáknál. Legjobb a szövött anyagból készült

zsák, melybıl a felesleges tápoldat kifolyik. A fehér mőanyagszálas 50

literes zsákok megfelelnek erre a célra. A felsı részét bevarrjuk, majd

pedig félbe vágjuk és két 25 literes zsákot kapunk. Virágoknak kisebb

őrtartalom is megfelel. A mőanyag fóliából készült zsák is megfelel, de

ezeket alulról ki kell lyukasztani, biztosítva ezzel a tápoldat elfolyását.

Legalább 3-4 helyen kiszúrjuk a zsákot az alsó részén és ez elegendı,

hogy ne képzıdjön pangó víz a zsák alján. Ezután jöhet a közeg a zsákba,

de melyik? Legjobb ha a több évig is használható szervetlen közegek

közül választunk. Ha vállaljuk a közegcserét, akkor használhatunk tızegperlit keveréket 50:50 arányban. Ezen kívül használható még kókuszrost,

agyagkavics , főrészpor és perlit is. Környezetünkben a pénztárcát is

figyelembe véve és több évre elıre gondolkodva a nálunk is

beszerezhetı kertészeti perlit (agroperlit) tőnik a legjobb megoldásnak.

Egy zsákba 20-25 liter perlitet öntünk és elhelyezzük a termesztés

helyére. Növénytıl függıen kell eldönteni, hány palánta fér el egymás

mellett? Figyelembe kell venni az egy növényre esı közeg mennyiségét.

Amerikai kutatók azon fáradoznak, hogy pl. a paradicsom

gyökértérfogata ne legyen egy liternél több. Ezzel növényenként

kevesebb közegre lenne szükség és a tápoldat sem a gyökérnövekedésre

fogyna. Ez idıben és mennyiségben nagyon pontos tápoldatozást igényel.

Más megközelítésbıl nézve, ha több a közeg, nagyobb mennyiségő

tápoldatot képes tárolni, kisebb az ingadozás a pH és EC értékben, ezáltal

a növények esetleges stresszhelyzete elkerülhetı. Az öntözés is ritkább

lehet és az idınkénti üzemzavarok, áramkimaradások sem okoznak

nagyobb gondot a növények számára. Mindezt összevetve és figyelembe

véve a külföldi tapasztalatokat is egy növényre legkevesebb 5 , legtöbb

10 liter közeget használjunk fel. Példaként véve a 25 literes zsákot, ebben

három, vagy négy növényt ültethetünk. Ajánlott a három, de ha meg

tudjuk oldani a növények támrendszerre való vezetését, akkor négy

paradicsom palánta is szépen elfér egymás mellett egy zsákban 25 liter

perlitben. Ha már a paradicsomnál tartunk érdemes elgondolkodni a

következın. Tudnunk kell, hogy hidropóniával a növény gyökérzete 27

számára a lehetı legjobb feltételeket tudjuk biztosítani. Ideális tápoldat

összetétel mellett gyorsabban fejlıdhet a növény. Általános felfogás,

hogy egy száron vezetjük a növényt és akkor elıbb lesz termésünk. Több

száron nevelve a földbıl nem tud a növény elég tápanyagot felvenni és

fejlıdése lelassul. Hidropóniával a gyökér megkapja a megfelelı

mennyiségő tápanyagot és fejlıdése nem károsodik. Két, vagy akár

három ágon is nevelhetjük a paradicsomot, ezzel mennyiségileg is többet

kapunk a minıség romlása nélkül. Ez azt jelenti, hogy egy zsákban jobb

megoldásnak tőnik kevesebb növény több ágon, mint több növény egy

ágon való termesztése. A termelık tapasztalatai ezen a téren eltérıek és a

hány növényt egy zsákban kérdést majd mindenki a maga módszerével

oldja meg. Az elınevelt palántát ne ültessük száraz perlitbe. Elıtte tiszta

vízzel, vagy tápoldattal átnedvesítjük. A tápoldatozást csöpögtetı

öntözéssel oldjuk meg. Erre a célra legjobb a szúrópálcás csöpögtetı.

Könnyen telepíthetı és ellenırzésük is egyszerő. Ha valamelyik bedugul,

leszerelésük, cseréjük is egyszerő. Egy zsákban a biztonság végett két

csöpögtetıt ajánlatos tenni, de ha minden jól és megbízhatóan mőködik

akkor egy is elegendı. Ez a tápoldatozás nyitott rendszerő, vagy elfolyós,

mert a fölösleges tápoldat a földbe távozik. Tudjuk, hogy ezt nem

támogatja az EU, de sajnos a drágább megoldások pénzbeli támogatása

sem ér el hozzánk, ezért marad a legolcsóbb megoldás. A földet nem kell

túlzottan szennyezni, ezért fontos a tápoldatozás hosszának pontos

beállítása. Erre is van több lehetıség. A leleményes termelı ezt úgy oldja

meg, hogy figyeli, hány perc után jelenik meg a csurgóvíz a zsákok alján

és ehhez idızíti a tápoldatozást. Ezzel kapcsolatban is eltérıek a

vélemények. A szakirodalom is tág határokat szab az öntözés hosszának

megállapításában. 10 % csurgóvíz (drénvíz) megengedett, de ettıl több

már nem ajánlatos. A jó gazda még ennyit sem enged meg és a növények

mégsem károsodnak. Ha a közeg telítve van tápoldattal, akkor normális

körülmények között a napi egyszeri tápoldatozás is elegendı. Nyári nagy

melegben ezt fel lehet emelni kétszeri sıt háromszori öntözésre is. Ezt a

növények is megmutatják, és ehhez lehet idızíteni a tápoldatozást

mindaddig, amíg nincs drága számítógép vezérléső berendezésünk.

Egyszerő és leleményes módszerrel is automatizálható az öntözés.

Kiválasztunk legalább három kontroll zsákot és azokban rozsdamentes

anyagból készült 20 cm hosszú pálcát szúrunk. Ezeket réz huzallal sorba

kötjük és lemérjük az ohmikus ellenállását amikor a közeg telítve van

tápoldattal és akkor is, amikor már idıszerő lenne öntözni. Ehhez

könnyen szerkeszthetı házilag is egy kis elektronikus szerkezet, mely egy

relé segítségével bekapcsolja helyettünk a tápoldatozó szivattyút.

Ugyanezt a figyelı rendszert a túlöntözés elkerülésére is fel lehet

használni. A nyitott, vagy elfolyós rendszerek, bármennyire is vigyázunk

és csökkentjük a csurgóvíz mennyiségét, szennyezik a földet. Az elfolyt 28

tápoldat fokozatosan eljut a mélyebb rétegekbe és az ivóvízkészletünk is

nitrátos lesz. Erre is van megoldás, bár kissé költséges, de jó, ha tudunk

róla. Talán, ha majd egyszer lesz annyi jövedelem a termelésbıl, hogy ezt

is meg tudjuk oldani. Angliában elterjedt a zsákos termesztés és az

öntözés árasztásos módját választják, ahol erre lehetıség van. Nincs

felülrıl történı csöpögtetı pálca. A zsákokat fóliával bélelt csatornába

helyezik. Ennek egy elıfeltétele, hogy a talaj egyenletes legyen, enyhe

lejtéssel az egyik irányban. A csatorna mélysége 5-10 cm. Ezt a csatornát

idıközönként elárasztják tápoldattal. A zsákon keresztül a közeg

kapilláris hatásának következtében felszívja a tápoldatot. Ez 15 percig

tart, utána a felesleges tápoldatot automatikusan lecsapolják egy győjtı

tartályba újrafelhasználás céljából. Ebben az esetben nincs felesleges

tápoldat, a zsákban mindég annyi tárolódik, amennyit a közeg meg tud

tartani és ez elegendı a következı árasztásig. Ezt a módszert alkalmazzák

asztalon történı konténeres termesztésben is. Az asztalokat idınként

elárasztják tápoldattal, majd leengedik. Az asztalon levı cserepes

növények felszívják a tápoldatot és nincs szükség külön csöpögtetı

rendszer kiépítésére. A zsákos rendszernél is, ha számolgatunk, lehet egy

földbe vájt és fóliával bélelt csatorna egyszerőbb és olcsóbb megoldás,

mint a csöpögtetı rendszer kiépítése. Ha a talaj egyenletes, vagy kevés

erıbefektetéssel el tudjuk simítani, nem kezdı megoldásnak, de hosszabb

távon érdemes ebben az irányban gondolkodni.

A képeken a becsei kísérleti telepen készült paradicsom zsákos

termesztése látható fóliában és szabadtéren.

A zsákos termesztés több változata lehetséges a zsáktól függıen is. Egyes

cégek 15-25 cm átmérıjő és 1-1.5 m. hosszúságú hurkaformájú mőanyag

zsákba töltik termesztı közegüket és így forgalmazzák. A zsákok kívül

fehér, belül fekete fóliából készülnek. Felhasználási és telepítési

lehetıségeikrıl lesz szó a következı folytatásban. 29

paradicsom zsákos termesztése

Hidrokultúrás növénytermesztés A-Z-ig (8)

Zsákos termesztés

Célunk a hidrokultúrás termesztéssel elszakadni a földtıl és annak

negatív tulajdonságaitól. A zsákos termesztési módszer egyszerőségével

és elınyeivel ezt kevés beruházás mellett könnyen megtehetjük. A zsák

alakjától és őrtartalmától függıen különbözı lehetıségek állnak 30

rendelkezésünkre. A következıkben a vízszintesen lefektetett, vagy

hurka formájú zsákok felhasználásáról és telepítésérıl lesz szó.

Külföldön gyártanak különbözı közeggel töltött zsákokat. Hosszuk 1-2

m. és átmérıjük 20-25 cm. Hurka , vagy zsák formája is lehet és

különbözı telepítési lehetıséget kínál. Lefektetve a talajra egy kis

beavatkozással készen áll a telepítésre. Felfüggesztve is felhasználható

különbözı növények termesztésére. A bennük levı közeg lehet

kókuszrost, perlit, tızeg, főrészpor vagy különbözı közegek keveréke. A

zsákban termeszthetı növények: paradicsom, paprika, uborka, dinnye,

padlizsán, hagyma, földieper, saláta, spenót, gerbera, rózsa, szegfő stb.

Kezdjük el a zsákok telepítését és felkészítését az ültetésre. Választhatunk

a nyitott, vagy zárt rendszer közül. Ha nem akarjuk összegyőjteni az

elfolyó csurgóvizet akkor nyitott rendszerünk lesz és a talajt elég

kismértékben elsimítani. A zsákokat egymás után a talajra fektetjük.

Felülrıl éles késsel egy 5x5 cm.-es rést vágunk, ez elegendı lesz a

palánta elhelyezésére. A zsák oldalán két helyen a talajtól legalább 5 cmes magasságból indulva ferdén egy bevágást végzünk 5-10 cm

hosszúságban. Ez a felesleges tápoldat (csurgóvíz, drénvíz) elfolyására

szolgál. A palánták egymás közötti távolsága 20-35 cm. Egy zsákban,

hosszuktól függıen 3-5 palántát tudunk ültetni. Minden növényhez

szúrópálcás csöpögtetıt kell szerelni. Ez a rendszer zárt térben és

szabadban is alkalmazható.

Hasonló módon egymás után elhelyezve a zsákokat zárt, visszaforgatós

rendszert is kialakíthatunk. Ehhez a talajt el kell simítani és a zsákok

helyén enyhe lejtéssel két sorban sztiropor lapokat helyezünk, vagy

vékony betonréteggel biztosítjuk a szilárd alapot. A két sor között egy

csatornába győlik össze a feleslegesen elfolyó tápoldat. Ezt a csatornák

végén összegyőjtve újra hasznosíthatjuk a rendszerbe visszaforgatva,

vagy a földi termesztésben öntözésre.

Amennyiben nem tudunk beszerezni kész közeggel töltött zsákokat,

magunk is elkészíthetjük mőanyag fóliából , vagy szövött zsákanyagból.

A mőanyag fólia kívül fehér , belül fekete legyen. Ebbıl formálhatunk

zsákokat és utána megtöltjük perlittel, vagy egyéb közeggel. A két végét

bekötjük, vagy hıvel, mőanyag tasakzáróval leragasztjuk. Szövött

mőanyag agrofólia méterre is kapható és ebbıl is elkészíthetık a

megfelelı mérető zsákok. Ennek egyedüli elınye, hogy a felesleges

tápoldat szabadon elfolyhat, nem kell az oldalán rést vágni.

Különleges termesztési módszer a zsákok függıleges felfüggesztése. Ily

módon egységnyi területen sokkal több növényt tudunk elhelyezni. A

csöpögtetı csövet legfelül szúrjuk a zsákba, alulról pedig a feleslegesen

elfolyó tápoldatot összegyőjtjük és újrahasznosítjuk. Ezzel a módszerrel

termeszthetünk földiepret, salátát, spenótot és kisebb virágokat is. A

függıleges zsákos termesztésnek van több megoldása is. Speciálisan 31

kiképzett 10-15 literes mőanyag zsákokat egymásra raknak. A középen

egy mőanyag csı vezeti le a felesleges tápoldatot. A szúrópálcás

csöpögtetıket a zsák oldalán szúrják bele. A palántákat is az oldalán

körben kilyukasztva a zsákot helyezik a közegbe. Fıleg földiepret

termesztenek ezzel a módszerrel. Egy ilyen eljárás „Fruitwise

Hydroponics system” név alatt szabadalmaztatva van. Elınye, hogy 1 m

2

-

en 40 földieper palántát tudunk elhelyezni , kevés a vízfelhasználása és

visszaforgatós rendszer. A tápanyag megtakarítás is jelentıs. Leveles

zöldségek és virágok számára is felhasználható. Hobbi kertészek számára

darabokban is megvásárolható és bárhol összerakható, kertben, teraszon,

vagy fóliasátorban is. A magot kızetgyapot kockába, vagy mőanyag

csészébe ültetjük tızeg-perlit keverékbe.

Láthatjuk, hogy a zsákos rendszer több lehetıséget kínál és mindezeken

kívül még számtalan ötlettel megoldható ez az egyszerő termesztési

módszer. A lényeget kell megértenünk, és utána már jöhet a „mi van

kéznél a sufniban” módszer és ötlet. Kell egy zsákszerő anyag, abba bele

kell tölteni a megfelelı közeget, néhol lyukat vágni rajta a palántának,

biztosítani a tápoldat elfolyását és felülrıl adagolni a csöpögtetıvel a

tápoldatot. Dióhéjban ennyi az egész.

A zsákos termesztés szabadban is alkalmazható, nem szükséges drága

fóliasátor. Példának érdemes megemlíteni, hogy a támrendszeres uborka

termesztésben is felhasználható ez a módszer a földi termesztéstıl sokkal

jobb eredménnyel. A lényege, hogy elszakadtunk a földtıl és a

növényeknek ideálisabb föltételeket tudunk biztosítani a növekedéshez.

Fertızött , vagy gyenge tápértékő talaj esetében ez ideális megoldás lehet

a vállalkozó gazda számára szabadban, vagy zárt térben, fóliasátorban

egyaránt. A zsákos termesztést, ha több évre tervezzük, akkor ajánlatos

szervetlen közeget, perlitet választani.

Mi a teendı egy termesztési ciklus befejeztével? A növény felsı részét

eltávolítjuk, levágjuk és rövid szárat hagyunk. Ezzel óvatosan ki tudjuk

húzni a gyökeret. Egy hordóban vízzel lemossuk róla a perlitet. A

zsákokban a hiányzó perlitet pótoljuk és a hordóban lemosott anyagot is

felhasználjuk újra. A csöpögtetı rendszeren keresztül fertıtlenítıt

juttatunk a zsákokba. Erre a célra megfelel a háztartási klóros fertıtlenítı

is. Ezt állni hagyjuk egy napot és utána tiszta vízzel átmossuk a zsákokat.

A következı évben ültetés elıtt is át kell mosni tiszta vízzel az egész

rendszert. Attól függ, mennyire vagyunk óvatosak a gyökér

eltávolításánál, 10-20 %-os közeg veszteséggel számolhatunk.

A képeken láthatjuk a zsákos és a felfüggesztett hurka sematikus rajzát,

szabadban telepített földieper állományt , paradicsomot perlites zsákban,

a „FruitWise” egymás fölé helyezett zsákos rendszerét és a talaj

elıkészítést telepítés elıtt. 32

A nyitott zsákos módszeren kívül világszerte elterjedt a konténeres, vagy

vödrös rendszer is. Errıl lesz szó a sorozat folytatásában.

földieper szabadföldi perlites zsákos termesztése 33

Hidrokultúrás növénytermesztés A-Z-ig (9)

Konténeres termesztés

Ez a rendszer a legváltozatosabb formában és kivitelben terjedt el

világszerte a termelık kreativitását is figyelembe véve. Várható, hogy a

zsákos termesztés mellett vidékünkön ez a módszer is el fog terjedni.

Fontossága miatt ezt az eljárást részletesebben tárgyaljuk. Külön a

nagybani üzemi termesztésben használatos, majd pedig a jól bevált

házilag is elkészíthetı rendszerek ismertetésére is sor kerül. Ezzel a

módszerrel termeszthetı növények: paradicsom, paprika, uborka,

padlizsán, dinnye, földieper, rózsa, gerbera, stb. Mit jelent a konténer a

hidrokultúrás termesztésben? Valójában egy szilárd anyagból készült

edényrıl van szó melyben a megfelelı közeget tesszük. Az edény az

esetleges korrózió végett leginkább mőanyagból, vagy sztiroporból

készül. Őrtartalma 4-25 literig terjed. Létezik külön erre a célra

kifejlesztett négyszögletes formájú edény a megfelelı bekötı csövekkel

együtt, különbözı mérettel és őrtartalommal. Ez Holland gyártók

találmánya és ma már sikeresen alkalmazzák világszerte. Az edényt

visszaforgatós rendszerre fejlesztették ki , ezért is gazdaságos. Kevés

vízzel és tápanyaggal termeszthetünk különbözı zöldségféléket és

virágokat is. Nézzünk az edény fenekére és meg fogjuk érteni a mőködési

elvét. Az alján az edény egyik oldalán egy 5 cm-es patkát képeztek. A

patka felsı részén egy lyukon keresztül kapcsolódik a csurgóvíz elvezetı

csı a tápoldat győjtı csırendszerébe. A kivezetı csı az edény aljára

támaszkodik, alsó felén „U” alakú bevágásokkal, így oldalról a folyadék

bejut a csıbe. A fizikából jól ismert közlekedı edények elvén mőködik a

rendszer. Ha az edényben a tápoldat szintje eléri a kivezetı csı

legmagasabb pontját, akkor azon keresztül túlcsordul és kifolyik a

győjtıcsıbe. Ez a magasság 35 – 50 mm ami azt jelenti, hogy az

edényben mindég lesz tartalék tápoldatunk a növények. Idıkapcsoló,

vagy egyéb automatikai rendszer szabályozza a tápoldatozást. A

győjtıcsı 30-50 mm-es, és a keverı tartályba vezeti a többlet tápoldatot.

A képeken láthatjuk a különbözı elemeket és azok fokozatos

összeszerelését. A képek a www.genhydro.com terméklistájának egyik

hidrokultúrás rendszerét mutatja be. A kivezetı csı több részes, két

könyökbıl és két egyforma összekötı elembıl áll. Az egyik a két könyök

összekötésére szolgál, míg a másik az edény aljára fekszik. Ezeket

összeillesztve az edény patka szerő részébe helyezve kész is az

összeszerelés. A győjtıcsöveket enyhe lejtéssel kell lefektetni, hogy a

tápoldat szabadon vissza tudjon folyni a tartályba. Az edények egymás

közötti távolsága a termeszteni kívánt növénytıl és a termesztési

eljárástól is függ. Általánosan 30-60 cm és eltolással a győjtıcsı két

oldalán helyezzük el. A felhasználható termesztı közegek általában a 34

perlit, agyagkavics, kókuszrost, homok, tızeg, vagy ezek keveréke. Ezek

közül, ha a több éves termesztést vesszük figyelembe a perlit a legjobb

választás. A tápoldatot szúrópálcás csöpögtetıvel vezetjük minden

edénybe. Nagy, több ezres növényszámú telepeknél a biztonság végett

egy edényben két csöpögtetıt ajánlatos alkalmazni. Az edény nagyságától

függıen két növényt is elfér egymás mellett. Ez esetben a 15-20 literes

őrtartalom az ajánlott. A növények felfüggesztése, támrendszeren való

vezetése megegyezik a földi termesztésben alkalmazott módszerekkel.

Egy edény ára az őrtartalmától függıen 4-6 EU között mozog. Ez a mi

gyengén támogatott gazdáink számára nem elérhetı. Ha a konténeres

rendszer mőködési elvét megértettük, jöhet az egyszerő és olcsó, de

éppolyan hatékony „sufniból vett alkatrész” módszer is a következı

számban. Ez lesz a vödrös-konténeres termesztési módszer vajdasági

módra.

Holland konténer (BATO bucket) 35

Hidrokultúrás növénytermesztés A-Z-ig (10)

A vödrös termesztés

A konténeres termesztés különbözı edényekben, többek között mőanyag

vödörben is megvalósítható. Ezt a módszert nevezik vödrös

termesztésnek és egyszerősége folytán esélye van, hogy elterjedjen

vidékünkön is. Az egyszerő mőanyag vödör is megteszi kísérletnek, de

ennek minısége eléggé kétséges. Az idı vasfoga kikezdi és bár olcsó,

könnyen töredezik, két év után cserélni kell. Az UV stabil anyagból

készült edények tartósak, de áruk is magasabb. Számolni kell, hány évre

tervezzük a termelést? Két eljárás között kell választani. A nyitott

rendszer az egyszerőbb megoldás. Ez esetben a felesleges tápoldat

elfolyik a földbe és nincs újrahasznosítás. Az edény fenekétıl mérve 35-

50 mm magasságban 6-8 helyen 5 mm-es lyukakat fúrunk. Ezen keresztül

távozik a felesleges tápoldat. Az edény alján a lyukak magasságáig

mindég lesz tartalék tápoldat. Ez elég a következı öntözésig, de tartalék

is lehet, ha valamilyen üzemzavar keletkezne a tápoldatozási rendszerbe.

Termesztı közegnek megfelel a perlit, kókuszrost, tızeg stb.

Kiválasztásánál vegyük figyelembe az egyes közegek elınyeit,

hátrányait, az árát és számoljunk. Gazdaságos közegnek bizonyul a

nálunk is beszerezhetı perlit, mert több évig felhasználható. A napi piaci

árakkal számolva a beruházási költség növényenként 1 euró körül

mozog. Ez egy kg. korai, vagy két kg nyári paradicsomnak felel meg.

Tehát a beruházás költsége egy termesztési cikluson belül megtérül. A

csöpögtetı öntözırendszert nem számoljuk, mert az ugyanúgy jelen van a

földi termesztésben is. 36

A visszaforgatós rendszernél a vödröt másképpen kell elıkészíteni. Elsı

lépésként a fenekétıl mérve 35 mm-es magasságban 22 mm-es

lyukfúróval kifúrjuk. Ebben a lyukban bepattintunk egy a villanyszerelık

által is használt gumi, vagy mőanyag kábeldugót. Egy 18 mm-es

lyukasztóval kifúrjuk a dugót, ezen keresztül dugjuk be a mőanyag

kivezetı csövecskét, melyet vízvezeték szerelésre is használnak.

Szükségünk van még a csıhöz illeszkedı könyökre és egy 5 cm hosszú,

3 cm átmérıjő fekete, öntözésre használatos csıdarabra. Ezen a

csıdarabkán 15 mm-es fúróval négy lyukat fúrunk, szemben egymással.

Ezután a lyukak közepén a csövecskét kettıbe főrészeljük, ezáltal két

használható darabkát kapunk, melyet a vödörben levı könyökre

illesztünk. Ez majd ráfekszik a vödör aljára és a négy félkör alakú lyukon

keresztül távozik el a felesleges tápoldat. A fenti képen láthatjuk a vödör

szereléséhe szükséges alkatrészeket. A külsı könyök egy 5 cm-es

csatornázásra is használatos csıvezetékbe csatlakozik. Ez győjti össze a

tápoldatot és vezeti vissza a tartályba. Ez a rendszer így visszaforgatós,

vagy recirkulációs. A tápoldat visszafolyik a tartályba, és nem szennyezi a

földet, környezetünket. A tartályba naponta ellenırizzük a pH és EC

értéket. Ha szükséges, akkor elvégezzük a megfelelı korrekciót, vizet,

vagy tápanyagot adagolunk a tápoldathoz. A vödörben növénytıl függıen

egy (paradicsom, dinnye), vagy két palántát (paprika…) ültetünk. A

biztonság miatt ajánlatos két csepegtetıt szúrni egy vödörben a palánta

két oldalán. A tápoldatozást egy idıkapcsolóval állítjuk be. Az idıjárástól

függıen, ajánlott reggel 7- 19 óra között 2 -5 órás idıközre és 15 perc

idıtartamra beállítani. Például nyári melegben 7–11-13-17 órára állítjuk

be az idıkapcsolót. Hővösebb napokon elég napi egy vagy két öntözés,

reggel 7 órakor és délután 1-2 órakor. Az öntözés pontosságát és

idızítését a növények állapota mutatja legjobban. Megfigyelés és

tapasztalat által tudjuk a legpontosabb idızíteni a tápoldatozást.

A közönséges vödör helyett felhasználhatunk bármilyen mőanyag edényt,

melynek őrtartalma 8-15 liter között van. Megfelelnek a festékes

edények, mőanyag kannák, nagyobb flakonokat, vagy virágcserepet is. Az

elkészítési módjuk a fentiekhez hasonló módon történik.

A képeken láthatjuk a szükséges alkatrészeket, az összeszerelt vödröt és a

fóliában felállított rendszert.

Megismertük a közeges termesztési módszerek elméleti és gyakorlati

részét. Ez alapul szolgálhat arra, hogy el tudjuk dönteni, belekezdünk-e

egy új és jobb eljárásba, vagy továbbra is ragaszkodunk a földhöz? Az

egyes növények termesztése külön lesz részletezve, valamint a

kızetgyapotos módszer is. A konténeres és a közeges hidropóniás

módszerrel termeszthetı növények: paradicsom, paprika, uborka, dinnye,

padlizsán, burgonya, retek, hagyma, földieper, gerbera, rózsa stb. 37

Több olvasó kérésre és a termelıkkel való beszélgetés során is felmerült

az igény a tápoldat receptek mérésére, összeállítására és legfıképpen a

matematikájára. Ez egy homályos terület és ettıl idegenkednek a

termelık. A következıkben lehetıleg egyszerően és érthetıen

belemélyedünk a vegyészet és a matematika csodás világába. A

tápoldatozást a földi termesztésben is használjuk, ezért a következı

témakör nem csak a hidrokultúrás termesztésre vonatkozik. Minden

termelı számára hasznos információ lehet, melyet utána fel tud használni

a tápoldat összeállításánál. Az alapoknál kezdjük, mi a ppm, pH, EC , mik

a makró és mikroelemek, a mőtrágyákban milyen elemek találhatók és

milyen mennyiségben stb. Ezek lesznek a következı témák az olvasók

kérésére.

38

vödör alkatrészek, házi megoldás

vödör összerakva és bekötve a visszafolyó csörendszerbe 39

paradicsom vödrös termesztése

Hidrokultúrás növénytermesztés A-Z-ig (11)

A hidrokultúra lassú elterjedésének egyik oka a téves szemlélet a

tápoldatozás körül, a másik pedig a pontos tápoldat receptek

kiszámításának hiányos ismerete. Egy kis odafigyeléssel és a matematika

négy alapmőveletének ismeretében bárki megtanulhatja a pontos tápoldat

számítás titkát, melyet a földben termesztık is felhasználhatnak. A

növények fejlıdésük folyamán különbözı vegetációs fázisokon mennek

át. Minden egyes növekedési szakaszban különbözı összetételő

tápoldatra van szükségük. Egy jól bevált recept használhatatlan lesz ha

az üzletben a számunkra megfelelı mőtrágya valamelyike hiányzik.

Kapható valami más és itt megáll a tudomány. Át kellene számolni

mindent, hogy az egyes elemek arányai változatlanok maradjanak. Errıl a

titokzatos számolásról lerántjuk a leplet, és ha néha nem is vagyunk

okosabbak mint egy ötödikes, megoldjuk a példákat. Mit kell mindehhez

tudnunk? Elıször alapfokon meg kell ismerkednünk a

mértékegységekkel. Utána jöhet a vegytan, majd pedig a legvégén a

matematika óra. Kezdjük el gyorsan, mert az idı halad és rég

becsöngettek már. 40

Mértékegység óra

Minden anyagot, melybıl a tápoldat készül, mérlegen mérni kell. Ezt

mindenki ismeri, de a késıbbi matematikához szükséges az általános kg.

mellett a kisebb súlymértékeket is ismerni.

1 kg (kilogram) 1000 g. (gram) 1000000 mg. (miligram)

0.1 kg. 1 g. 1000 mg.

1 l. (liter) 1000 ml (mililiter) 1 kg.

1 ppm 1 mg/l 1 kg/m

3

A fenti táblázatból álmunkban is tudni kell, hogy egy kilogram egyenlı

egymillió miligram-al, és egy liter víz súlya egy kilogramm. Ez fontos

lesz a késıbbi számolásnál. A következı misztikus mértékegység a

„ppm”. A „part per million” rövidítése és jelentése egy egységnyi anyag

milliószor annyi vízben feloldva. Ha az egységnyi anyag 1

mg.(miligram), akkor az 1,000,000 mg vízben feloldva jelenti az 1 ppmet. Mivel tudjuk, hogy 1 liter víz 1 kg. súlyú, kisebb súlymértékkel

kifejezve az egyenlı 1,000,000 mg-al. Ebbıl adódik az egyszerő

megállapítás, hogy 1 ppm valójában 1 mg anyag 1 liter vízben feloldva.

Ezért találkozunk néha a ppm helyet mg/l (miligram anyag literenként)

jelöléssel is ami ugyanazt jelenti. Ha találunk egy jó tápoldat receptet

könyvben, vagy akár interneten, valami hasonlót olvashatunk, hogy „...

tápoldat összetétel gerbera virágzó fázisához a következı: N 300 ppm, P

80 ppm, K 350 ppm, Mg 80 ppm, Ca 200 ppm... EC 2.2 , pH 6.0 ...” Ilyen

és hasonló adatok ismeretében kell összeállítanunk a megfelelı

tápoldatot, figyelembe véve a beszerezhetı mőtrágyákat is. Ezt gyakorlati

példákkal fogjuk megoldani egyszerő matematikával.

A következı mértékegység a pH.

Mit jelent a pH?

Ne mélyedjünk bele a hidrogén ion koncentráció negatív logaritmusába,

mert akkor elvesztünk a tudomány labirintusában. Fogadjuk el kész

tényként, hogy a pH egy szám 1 – 14-ig. A középsı értéke a 7, ez jelenti a

semleges közeget. Az ettıl nagyobb érték 7-14-ig lúgos, vagy bázikus

közeget jelent, az ettıl kisebb érték lefelé 7 -1-ig a savas közeget jelenti.

A 7-es érték fölött minél nagyobb a szám, annál lúgosabb, bázikusabb a

közeg és 7-tıl lefelé minél kisebb a szám, annál savasabb a közeg, vagy

oldat. Fontos tudnivaló, hogy pl. egy pH5-os oldat tízszer savasabb, mint

egy pH6-os. Errıl ennyit elég tudni elsı órára. A tápoldathoz sav

hozzáadásával csökkentjük a pH értékét, A növények a savas 5-6.5 pH

érték közötti tápoldatot szeretik. A víz pH értéke általában bázikus, 7.5 –

9 között mozog. A pH-t egy erre a célra kifejlesztett kis kézi mőszerrel a

pH mérıvel mérjük. Mivel kis pH érték változás is nagy savassági

különbséget jelent, ajánlatos két tizedes pontosságú mőszerrel mérni. 41

Mi lehet az EC?

Az elektromos vezetılépesség angolul „Electro Conductivity”

rövidítésébıl ered. A tiszta desztillált víz vezetıképessége 0.055 mS/cm.

A vízben a sók vezetik az áramot és minél több van feloldva, annál

nagyobb a vezetıképesség. Az EC mértékegysége a mS/cm.

(milisiemens/centiméter). Ettıl ezerszer kisebb mértékegység a µS/cm

(mikrosiemens/centiméter). 1 mS/cm = 1000 µS/cm. A tápoldatnak is

megfelelı víz vezetıképessége 0.5 – 1.5 mS/cm. A vezetıképesség vagy

EC mérımőszerek széles választékban beszerezhetık. A jobbak négy, a

kevésbé pontosabbak két elektródával mérnek. Egyes mőszerek az EC

mellett TDS-ben is megadják a mért értéket. A TDS az angol „Total

Dissolved Solids” rövidítésébıl származik. Az össz feloldott anyagra,

sóra vonatkozik és a mért értéket ppm-ben illetve mg/l -ben fejezi ki. Az

EC-t TDS-be való átszámolásához a mőszert gyártók különbözı

faktorokat használnak 0.55 és 0.9 között. Elıfordulhat, hogy különbözı

gyártók mőszerei eltérı eredmény fognak mutatni. A TDS mérıt ha lehet

kerüljük és maradjunk a klasszikus EC mérı mellett, mely sokkal

pontosabb eredményt mutat. Általánosan 1 EC értéket 700 mg/l illetve

700 ppm-nek számolják, de ez az érték nagy eltérést mutathat attól

függıen, milyen anyagokat tartalmaz a mért oldat. A mérési pontatlanság

abból adódik, hogy különbözı anyagok vezetıképessége oldott

állapotban eltérı.

Vegytan óra

Semmi pánik és félelem, amire szükségünk lesz, azt kell megjegyezni,

felírni és utána jöhet a tanult anyag felhasználása. Kezdjük a növények

számára fontos makró- és mikroelemek vegyjelével és atomsúlyával.

Makroelemek

elnevezés vegyjel atomsúly

Nitrogén N 14

Foszfor P 31

Kálium K 39

Magnézium Mg 24

Kalcium Ca 40

Kén S 32

Szén C 12

Oxigén O 16

Hidrogén H 1 42

Mikroelemek

Elnevezés vegyjel atomsúly

Vas Fe 55.8

Mangán Mn 54.9

Bór B 10.8

Réz Cu 63.5

Cink Zn 65.4

Molibdén Mo 95.9

Minden elemnek fontos szerepe van a növények biokémiájában. Ha

bármelyikbıl hiány lép fel, a növény fejlıdésében különbözı

rendellenességek lépnek fel. FONTOS tudni és tápoldat készítésnél

figyelembe venni a „minimum elv”-et, melyet Justus von Liebig német

vegyész 1840-ben tett közzé. Hiába áll rendelkezésre egy adott tápanyag,

ha egy másik nélkülözhetetlen tápanyag nem áll elegendı mennyiségben

jelen. Tehát a minimumban lévı tápanyagok határozzák meg a maximális

teljesítményt. Összegezve, ha a tápoldatban egy elembıl kevesebb van

jelen, mint amennyire a növénynek szüksége van, akkor az fogja

meghatározni a termés mennyiségét és minıségét. Ezt a törvény Liebig

hordója néven is megtalálhatjuk az irodalomban. Fontossága miatt a

késıbbiekben még szó lesz róla.

A tápoldat készítés alap mőtrágyáinak az adatait láthatjuk a táblázatban.

Elnevezés Vegyi

képlet

Molekula

súly

Elem tartalma

Káliumnitrát KNO3 103 K=39,N=14

Káliumszulfát K2SO4 174 K=78,S=32

Monokáliumfoszfát KH2PO4 175 K=39,P=32

Magnéziumszulfát MgSO4 120 Mg=24,S=32

Kalciumnitrát Ca(NO3)2 164 Ca=40,N=28

Ammóniumnitrát NH4NO3 70 N=28

Foszforsav H3PO4 98 P=31

Salétromsav HNO3 63 N=14

Az elemeknek atomsúlyuk van, a vegyületek viszont több elembıl

molekulát alkotnak és az elemek összsúlya adja a vegyület

molekulasúlyát. A vegyületek képletében az elemek mellett levı számok

határozzák meg, abból az elembıl hány vesz részt az adott vegyületben,

molekulában. Példának vegyük a magnéziumszulfátot. Molekula súlya

120 és mivel egy atom magnézium szerepel a vegyületben melynek

atomsúlya 24, akkor mondhatjuk, hogy 120 gramm magnézium szulfát 24

gramm magnéziumot és 32 gramm ként tartalmaz. A kalciumnitrát

molekula súlya 164. Egy atom kalciumot tartalmaz és két atom nitrogént. 43

Tehát 164 gramm kalcium nitrát 40 gramm kalciumot és 28 gramm

nitrogént tartalmaz. Ezekre az adatokra a matematikai részben lesz

szükségünk, ahol majd kiderül, hogy az elsı látásra eléggé bonyolult

számok , képletek , egy érthetı és egyszerő számításra adnak lehetıséget.

Errıl lesz szó a következı számban.

Tápoldat adatok különbözı növények számára:

Növény pH EC ppm

paradicsom 6.0 – 6.5 2.0 - 5.0 1400 - 3500

paprika 6.0 – 6.5 1.8 – 2.2 1200 - 1600

uborka 5.5 1.7 – 2.5 1200 - 1750

gerbera 5.0 – 6.5 2.0 – 2.5 1400 - 1800

rózsa 5.5 – 6.0 1.5 – 2.5 1000 - 1750

saláta 6.0 – 7.0 0.8 – 1.2 560 - 840 44

Kézi EC mérı

Hidrokultúrás növénytermesztés A-Z-ig (12)

A növényeknek különbözı összetételő tápanyagra van szükségük

fejlıdésük különbözı fázisaiban. Ezért fontos tudni minden elem

mennyiségét a tápoldatban , de különösen a nitrogén és kálium arányát.

Ezzel tudjuk szabályozni vegetatív növekedését, termésre fordulását,

vagy virágzását. Bármilyen jó receptet is kapunk, ha nem ppm-ben, vagy

mg/l -ben látjuk az adatokat, elsı dolgunk legyen kiszámolni melyik

elembıl mennyi lesz jelen a tápoldatban? A másik számolási mővelet

akkor jön, ha tudjuk, minden alkotó elem mennyiségét és abból kell

kiszámolni, melyik mőtrágyából mennyit keverjünk a tápoldatba, hogy

megkapjuk a megfelelı összetételt. Ehhez kell a matematika az elızı

rész adatainak a felhasználásával. Álmunkban is tudni kell , az adott

pillanatban növényeink milyen tápelemeket kapnak mg/l-ben, vagy ppmben kifejezve. Ez fontos követelménye a sikeres hidrokultúrás és a földi

termesztésnek is. Foglaljunk helyet, mert becsöngettek. 45

Matematika óra

Vegyünk egy példát, kaptunk egy jó receptet, de nem tudjuk melyik

elembıl mennyit is kapnak a növényeink? A megadott mennyiségek 1000

liter, illetve 1 m

3

vízre vonatkoznak kg-ban.

Elnevezés Vegyi

képlet

Molekula

súly

Elem tartalma Kg/ 1000 l.

Káliumnitrát KNO3 101 K=39,N=14 0.500

Káliumszulfát K2SO4 174 K=78,S=32 0.250

Monokáliumfoszfát KH2PO4 137 K=39,P=32 0.300

Magnéziumszulfát MgSO4 120 Mg=24,S=32 0.700

Kalciumnitrát Ca(NO3)2 164 Ca=40,N=28 1.200

Ammóniumnitrát NH4NO3 80 N=28

Foszforsav H3PO4 99 P=32

Salétromsav HNO3 63 N=14

A molekulasúly és az elem tartalma egy szám, melynek nincs

súlymegjelölése. Bármit veszünk számolási alapul, jó lesz, csak akkor

mindég az legyen a mérték. Vegyünk kg-ot, mivel az adataink kg-ra

vonatkozik. A káliumnitrát esetében 101 kg-ban van 39 kg kálium és 14

kg nitrogén. Ez matematika nyelven fogalmazva:

101 kg : 39 kg = 0.5 kg : x

x= (39 x 0.5) / 101

x=0.193 kg kálium lesz jelen a 0.500 kg káliumnitrátban. Ezt át kell

számolni ppm-be illetve mg/liter-re, mert ebbıl lehet látni valójában,

mennyi káliumot és egyebet adagolunk a növénynek. A kg-ot át kell

alakítani mg-ra.

0.193 kg = 193 gr = 193000 mg.

Ha 1000 liter vízben van 193000 mg kálium, akkor 1 literben lesz 193

mg.

1000 liter : 193000 mg = 1 : x

x= (193000x1)/1000

x=193 mg/liter. A 193 mg kálium literenként 193 ppm káliumot jelent. A

következı elem a nitrogén, mely alkotóeleme a káliumnitrátnak. Tudjuk,

hogy 101 kg káliumnitrát 14 kg nitrogént tartalmaz, akkor a 0.5 kg-ban

lesz:

101 kg : 14 kg = 0.5 : x

x=(14x0.5)/101

x= 0.069 kg = 69 gramm = 69000 milligramm.

1000 liter : 69000 mg= 1 : x

x= 69 mg / liter = 69 ppm nitrogén ( N ). 46

A következı tápanyag a káliumszulfát (K2SO4). A táblázatból látjuk, hogy

174 kg K2SO4 78 kg K-ot és 32 kg ként (S =kén) tartalmaz. Matematikai

formában öntve:

174 kg : 78 kg K = 0.25 kg : x

x= (78 x 0.25 ) / 174

x = 0.112 kg = 112 g = 11200 mg.

1000 l : 112000 mg = 1 : x

x = 112 mg / l = 112 ppm kálium ( K ).

Kénre is kiszámítjuk :

174 : 32 = 0.25 : x

x = ( 32 x 0.25) / 174

x = 0.045 kg = 45 g = 45000 mg

1000 : 45000 = 1 : x

x = 45 mg / l = 45 ppm kén ( S ).

A módszert ismerve számoljunk tovább, most már csendesebben.

Monokálimfoszfátból (KH2PO4) 0.300 kg-ot mértünk, ebben a kálium

mennyisége:

137 : 39 = 0.300 : x

x= (39 x 0.300) / 137 = 0.084

0.085 kg = 85 g = 85000 mg

1000 : 85000 = 1 : x = 85 mg / l K ( 85 ppm Kálium)

A foszfor mennyiségét is számoljuk ki:

137 : 32 = 0.300 : x

x = (32 x 0.300) / 137 = 0.070 kg

0.070 kg = 70 g = 70000 mg

1000 : 70000 = 1 : x

x = 70 mg / l = 70 mg/l P ( 70 ppm foszfor)

A magnéziumszulfátot és a kalciumnitrátot házi feladatnak mindenki

kiszámolja és legvégül összeadja az elemek ppm-ben kapott mennyiségét.

A következı eredményt kapjuk:

Elemek ppm KNO3 K2SO4 KH2PO4 MgSO4 Ca(NO3)2

N 273 69 204

P 70 70

K 390 193 112 85

Mg 140 140

Ca 292 292

S 231 45 186

A kapott adatokból látszik, hogy a magnézium és a kén mennyisége

magasabb a kelleténél. Pontosan felére kellene csökkenteni a MgSO4

mennyiségét, akkor elfogadható értékeket kapnánk. Ezeket az adatokat

számolással tudjuk érthetıvé tenni, mert a súlyban kimért mennyiségek

nem mondanak semmit sem. Abból nem látszik, mennyi kálium, nitrogén 47

és egyéb elem lesz a tápoldatban. Ezért fontos és elengedhetetlen a

matematika a tápoldat tervezésben és készítésben.

Ha a fenti matematika kissé bonyolultnak tőnik, nézzük meg a következı

táblázatot.

Ki van mutatva az elemek mennyisége ppm-ben, ha 100 g mőtrágyát

feloldunk 1000 liter vízben. A tizedeseket el lehet hagyni, mert a

hibahatáron belül leszünk a számolásnál. Ha pl. 100 g káliumnitrátot

oldunk 1000 liter vízben, az 13 ppm nitrogént és 38 ppm káliumot fog

tartalmazni. Ebbıl már könnyen számolunk tovább, ha 0.5 kg = 500 g –ot

mértünk, akkor az aránypár szerinti számolás:

100 g : 13.8 ppm = 500 g : x és ebbıl

x = 69 ppm

Ezt az eredményt kaptuk az elızı számításnál is.

Elemek KNO3 K2SO4 KH2PO4 MgSO4 Ca(NO3)2 NH4NO3

N 13.8 17 35

P 23.3

K 38.6 44.8 28.5

Mg 20

Ca 24.4

S 18.4 26.6

A múltkori számban feltüntetett molekulasúlyok eltérıek a fenti

táblázatban jelölt számadatokkal. Itt meg kell jegyezni, hogy a mostani

adatok tiszta, 100 –os anyagra vonatkoznak. Ha megveszünk egy

mőtrágyát, nézzük meg, fel van-e tüntetve a vegyi képlet ,molekulasúly

és ami a legfontosabb a tisztasági fok. Lehet, hogy az adott anyagban

csak 90 % a valódi anyag. Lehet a vegyület, mőtrágya tartalmaz

kristályvizet is és akkor már a molekulasúly merıben más lesz. Erre

legjobb példa a MgSO4, vagy köznyelven keserősó. Ritkán található tiszta

állapotban, leginkább MgSO4

.

7H2O alakban kerül forgalomba. Ez azt

jelenti, hogy egy molekula magnéziumszulfáthoz kapcsolódik 7 molekula

víz és így a molekulasúlya 120 helyett 246 lesz. A víz molekulasúlya 18

és 7 x 18 = 126. Ezt hozzá kell adni a MgSO4 molekulasúlyához: 120 +

126= 246. Savaknál figyelembe kell venni hány %-os és azzal

számolunk. Salétromsav általában 60 % -os, a foszforsav pedig 80 % -os

töménységben kapható. Fontos tudnivaló, hogy a kevert mőtrágyán

feltüntetett arányok általában nem a tiszta elemre vonatkoznak. Vegyünk

egy példát , a zsákon feltüntetett 14 : 15 : 25 arány sorjában nem az N :

P : K százalékos arányát jelenti. Ez sokszor megtévesztı lehet. A P, mint

foszfor általában P2O5, a kálium pedig K2O- nak van feltüntetve. Az

elemek oxidjait átszámítva tiszta anyagra kiderül, hogy az N:P:K valódi

aránya 14 : 6.6 : 20.74 . Ez azt mutatja, hogy foszfor 6.6 %-ban, kálium 48

pedig 20.74 % -ban van jelen az adott mőtrágyában. Néhány jó tanács a

mőtrágyák kiválasztásánál. Ha lehetséges, kerüljük a kevert mőtrágyák

felhasználását. Csak könnyen oldódó mőtrágyákat használjunk és

vásárláskor nézzük meg, fel van-e tüntetve az elemek százalékos aránya,

vagy a vegyület molekulasúlya?

A következı számban ppm-ben megadott recept szerint számoljuk ki a

megfelelı mennyiségő mőtrágyákat. A továbbiakban az egyes növények

tápoldat összetétele ppm-ben lesz megadva. A tanultakból majd ki

tudjuk számolni, melyik mőtrágyából mennyit kell kimérni, hogy a ppmben megadott mennyiségek legyenek a tápoldatban.

Hidrokultúrás növénytermesztés A-Z-ig (13)

A növények tápanyagigénye fejlıdésük különbözı fázisaiban változó. A

nitrogén igény csökken, a kálium felhasználás emelkedik stb. A tápoldat

receptek általában ppm-ben találhatók az irodalomban, vagy ma már az

interneten is. Vegyünk egy példát és próbáljuk meg kiszámolni, melyik

mőtrágyából mennyit kell kimérni, hogy megkapjuk a szükséges

tápanyag összetételt. Legyen az adott növény a gerbera. A tápanyagok

ppm-ben három fejlıdési szakaszra vonatkoznak, palánta, vegetatív

növekedési és virágzó.

A számolást a vegetatív, intenzív növekedési fázisra végezzük.

tápelem palánta vegetatív virágzó

N 287 277 241

P 25 35 50

K 199 355 576

Mg 42 47 57

Ca 277 222 174

S 62 62 48

Fontos az egyes tápanyagok számolási sorrendje. A kalcium csak a

kalcium-nitrátban található, ezért ez lesz a kiinduló pont. Tudjuk, hogy

164 mg Ca(NO3)2 40 mg Ca-t tartalmaz , akkor hány mg. Ca(NO3)2 fog

tartalmazni 222 mg Ca-t? Az egyszerőség végett minden mértékegységet

mg-ban veszünk, mert a ppm is mg-ot jelent literenként. Matematika

aránypárral kifejezve :

164 mg Ca(NO3 )2

: 40 mg Ca = x : 222 mg Ca

x = (164 x 222) / 40

x= 910.2 mg = 0.9102 g. 49

Tehát ha egy liter vízben feloldunk 0.9102 g Ca(NO3)2-ot, akkor abban

222 ppm Ca lesz jelen. Ezt az értéket be kell szorozni a készítendı

tápoldat mennyiségével és megkapjuk , hány grammot kell mérni az adott

anyagból. Ha 1000 liter tápoldatot készítünk, akkor 0.9102 x 1000 =

910.2 g Ca(NO3)2

-ot kell a mérlegre tenni és meglesz a számolt 222

ppm Ca a tápoldatban.

A következıkben ki kell számolnunk a Ca(NO3)2 -ban levı nitrogén

mennyiségét.

Ha 164 mg Ca(NO3)2

28 mg N-t tartalmaz, akkor 910.2 mg Ca(NO3)2 -

ban hány mg N lesz? Aránypárral kifejezve:

164 : 28 = 910.2 : x

x = (910.2 x 28) / 164

x = 155.4 ppm N

A foszfor lesz a következı. Ez az elem csak a KH2PO4-ben található,

ezért ebbıl számoljuk ki a keresett mennyiséget. Tudjuk, hogy 137 mg

KH2PO4 32 mg P-t tartalmaz, akkor vajon hány mg KH2PO4 fogja

tartalmazni a keresett 35 mg-os mennyiséget? Jöhet a matek :

137 : 32 = x : 35

x= (137 x 35) / 32

x = 149.8 mg KH2PO4

Mivel a KH2PO4-ben K is van, ezt is ki kell számolnunk.

137 : 39 = 149.8 : x

x = 42.6 mg K

Harmadik tápanyagunk a KNO3 lesz. Ebbıl pótoljuk a hiányzó káliumot,

vagy nitrogént, vigyázva, hogy egyik se lépje túl a keresett mennyiséget.

Ha elsı számolásra a nitrogén túllépné a keresett mennyiséget, akkor

elıször a nitrogént számoljuk és utána káliumot.

Összesen 355 ppm K-ra van szükségünk és 42.6 ppm K található a

KH2PO4-ben. A hiányzó mennyiség 355 – 42.6 = 312.4. Tehát 312.4 ppm

K-ra van még szükségünk.

101 mg KNO3 39 mg K-ot tartalmaz, akkor hány mg KNO3 fog

tartalmazni 312.4 mg-ot?

101 : 39 = x : 312.4

x = 809 mg KNO3.

A nitrogén mennyiségét is kiszámoljuk:

101 : 14 = 809 : x

x = (809 x 14) / 101

x = 112.1 mg N.

A K mennyisége megvan, N-böl van eddig 155.4 + 112.1 = 267.5 és kell

277, a különbség 277 – 267.5 = 9.5. Ez eléggé elhanyagolható

mennyiség, de pótolhatjuk NH4NO3-al, ha nagyon pontosak szeretnénk

lenni.

80 mg NH4NO3 : 28 N = x : 9.5 N 50

x = 27.1 mg NH4NO3

A Mg maradt a legvégére. Ennek a mennyisége a következı lesz:

120 : 24 = x : 47

x = 235 mg MgSO4

Tiszta MgSO4 ritkán kapható, ezért számoljuk ki kereskedelemben

kapható MgSO4 7H2O-ra is. A molekulasúly 120 helyett 120 + 7 x 18 =

246. Ezzel számolva :

246 : 24 = x : 47

x = 481.7 mg MgSO4 7H2O

A kén esetében a hiány kritikus lehet, de a többlet nem okoz gondot, mert

kevés növény érzékeny a kén túladagolására.

Összegezzük végül a számolt mennyiségeket:

tápelem szükséges számolt Ca(NO3)2 KH2PO4 KNO3 NH4NO3 MgSO4

7H2O

N 277 277 155.4 112.1 9.5

P 35 35 35

K 355 355 42.6 312.4

Mg 47 47 47

Ca 222 222 222

S 62 62.6

mg/liter 910.2 149.8 809 27.1 481.7

Láthatjuk, hogy mindössze a kén esetében lesz 0.6 ppm-el több, ami

valóban elhanyagolható. Ha csak káliumra lenne szükségünk a számolás

folyamán, azt káliumszulfáttal pótoljuk, a nitrogénhiányt pedig

ammóniumnitráttal. A legalsó sorban láthatjuk melyik tápanyagból hány

mg-ot kell kimérni és egy liter vízben feloldani, hogy megkapjuk a

keresett tápelemek mennyiségét ppm-ben, illetve mg/l -ben. Senki sem 51

fog egy liter tápoldatot készíteni, ezért ezt ezer literre átszámolva a

mennyiségeket mg helyett grammokban kell értelmezni.

Mindezt számítógépen táblázatkezelıben kényelmesen meg lehet oldani.

FONTOS TUDNIVALÓ: állandóan legyen meg minden termesztett

növényre a szükséges tápanyag igény, mert ha bármelyik elem hiányzik,

vagy kevesebb van belıle a szükségesnél, akkor az lesz a leggyengébb

láncszem és hozamunk, valamint termés minıségünk meghatározója.

Ennek megértéséhez nézzünk Liebig hordójának a fenekére. Ez a rész

MINDEN mezıgazdasági termeléssel foglalkozó számára FONTOS.

Liebig minimum törvénye

Rövid történelmi áttekintést a jobb megértés végett.

1837 -ben Justus von Liebig német mezıgazdasági vegyész fedezte fel,

hogy a növények által a talajból felvett tápanyagok voltaképpen ásványi

sók. Három év tette közzé híres törvényét. E szerint hiába áll

rendelkezésre egy adott tápanyag, ha egy másik nélkülözhetetlen

tápanyag nincs jelen. Tehát a minimumban lévı tápanyag határozza

meg a maximális hozamot.

1950 -ben a korszerő mőtrágyázás alapja a Liebig-féle minimum elv.

Ekkor fogalmazták újra az elvet. A maximális terméshozam eléréséhez

meghatározott mennyiségben és arányokban szükségesek az ásványi

anyagok. Ha a szükségeshez képest a relatív legkevesebb ásványi anyag

mennyiségét növelik, nı a terméshozam, amíg egy másik elem nem kerül

relatív minimumba.

2005 -ben kibıvítve a (relatív) minimumban lévı tényezıket, mely

szerint a - tápanyag, víz, fény, hımérséklet – is korlátozza a termés

nagyságát. Ez mindaddig tart, amíg egy másik tényezı kerül minimumba.

A minimumban, vagy jelentıs hiányban lévı tápanyag által okozott

terméscsökkenés a termelésre fordított költségek megtérülésében is

jelentkezik, tehát anyagi veszteséget is jelent. A termés és az azt

meghatározó alapvetı tényezık törvényszerőségét a világszerte ismert ún.

"hordó-elmélet" szemlélteti a legjobban: a hordó különbözı magasságú

dongáinál a beleöntött víz vagy termés ott folyik ki, ahol a

legalacsonyabb donga van. A tápelemek és a környezeti tényezık a hordó

dongáinak felelnek meg. Mindegyik donga hossza más, a tápanyag

ellátottságtól függıen. A hordóba töltött víz szimbolizálja a termés

mennyiségét. Mindig az a tápelem befolyásolja a termés mennyiségét,

amelyikbıl a legkevesebb van. A kiesı termés a meg nem térülı

ráfordítások miatt anyagi veszteséget is okoz.

A „legkevesebb” mennyiséget úgy kell érteni, hogy egy donga hossza a

szükséges érték százalékos jelenlétét jelenti. Pl. Mn -ból (mangán) a

növénynek szüksége van 0.5 ppm-re, de csak 0.25 ppm van jelen a 52

tápoldatban, vagy a földben, akkor a donga hossza ennek megfelelıen

pontosan a fele , 50 %-a lesz.

Mindezek ismeretében pontosan kell adagolni és kiszámolni a tápoldatot.

Bármelyik elembıl nincs elegendı jelen a tápoldatban, az lesz a termés

mennyiségének és minıségének a meghatározója. Ez vonatkozik a víz,

fény és hı befolyásoló tényezıire is.

Mennyire fontosak a mikroelemek , nézzük meg a táblázatot. Az „M”

jelölés magas a „K” pedig közepes mikroelem igényt jelent. Pl. a

paradicsomnak a vas, bór és mangán igénye magas. A kukoricának a vas,

cink és a mangán igénye a kritikus, melyre oda kell figyelni. Egyes

felmérések szerint kukoricánál akár 20-30 % terméskiesést is jelenthet a

cinkhiány. Ezért érdemes odafigyelni, mibıl mennyit adagolunk

növényeinknek.

A hidrokultúrás növénytermesztés egyik érzékeny pontja a jó minıségő

öntözıvíz. A tápoldat készítés legfontosabb alapanyagáról a vízrıl lesz

szó a következı számban.

Növény Fe B Zn Mn Mo Cu

uborka M

paprika M

paradicsom M M M

saláta M M M M

cékla M M M M

zeller M M M

sárgarépa M M

bab M M M

borsó M M M

Kukorica M M M

Szója M M

Olajos növ. M

Árpa M M

Búza M M

Szılı M M

Cukorrépa M K M

Lucerna M M

Herefélék M M 53

Liebig minimum hordója

Hidrokultúrás növénytermesztés A-Z-ig (14)

A jó tápoldat elıfeltétele a megfelelıen jó minıségő víz. A földi

termesztésben is érvényes ez, de a hidrokultúrában a követelmények

sokkal magasabbak. A gyökérzóna tiszta tápoldatot kap és ennek

összetételétıl függ a növény fejlıdése, a termés mennyisége és

minısége. Mielıtt elkezdenénk hidropóniával foglalkozni, elsı

feladatunk legyen a tápoldatra felhasználandó víz vegyi analízise. Ezután

jöhet a következı lépés a vízkezelés, illetve víztisztítás, ha erre

szükségünk van. Ha a víz minısége elfogadható tápoldat készítésre a

vegyelemzés akkor is ajánlatos. A vízben levı Ca és Mg mennyiségét

figyelembe kell venni a tápoldat számításnál.

Mit kell tudni a vízrıl?

Azon kívül, hogy folyik és szépen feloldja a tápanyagokat, kötelezıen

ismernünk kell néhány fontos tulajdonságát. Elsı a pH és az EC érték.

Általában vizeink lúgosak és a pH érték 7.5 – 9.5 -ig terjedhet. Ezt a

lúgosságot a különbözı karbonátok jelenléte okozza. Minél

karbonátosabb a vizünk, annál lúgosabb. A jó víz pH értéke 8.0 alatt

kezdıdik. Következı fontos adat az EC érték. Minél magasabb az EC,

annál több oldott sót tartalmaz a vizünk és ez sem jó. Az irodalomban

errıl nagyon sok eltérı adatot találunk , mely szerint a megfelelı EC

érték 0.5 – 1.0 mS. A 10 - 15 m. mély ásott kutak EC értéke 1.0 mS felett

van és a pH érték is általában 9.0 közeli értéket mutat. Vidékünkön a 80

m-es kút vize elfogadható minıségő. Ha pH és EC szempontjából jó

vizünk van, a vegyi összetételt is szemügyre kell venni. A kalcium és a

magnézium okozza a vízkeménységet. Ajánlatos, hogy a kalcium

mennyisége 100 ppm alatt legyen. A különbözı fémek ( ólom, króm,

stroncium stb.) jelenléte még kis mennyiségben is zavaró lehet. Fontos

ismerni a víz nátrium tartalmát. Ha ez az érték 50 ppm felett van az egyes

elemek felszívódását gátolhatja. A klór jelenléte is káros és a magas vas 54

tartalom is gondot okozhat. Levonva a következtetést, a jó víz alapvetı

tulajdonságait láthatjuk a táblázatból:

pH < 8.0 pH

EC < 0.5 mS

Ca < 100 ppm

Na < 50 ppm

Cl < 10 ppm

A megadott határértékek felett a vizet valamilyen módszerrel tisztítani

kell. Ha csak a pH érték magas, azt egyszerő sav hozzáadásával

csökkenteni tudjuk. Az egyéb értékeket egyszerő módszerekkel nem

tudjuk csökkenteni. Ehhez vízlágyítóra van szükségünk.

Vízlágyítás

Az egyszerőbb változat szerint ioncserélı mőgyantás berendezést

használhatunk. Ennek elınye, hogy nem túl költséges és könnyen

kezelhetı. A vízlágyítás egy egyszerő kémiai folyamaton alapszik, ez az

ioncsere. A vízlágyító tartályában található gyanta töltet felületére tapadt

Nátrium (Na) ionok az átáramló vízben lévı, keménységet okozó

Kalcium (Ca) és Magnézium (Mg) ionokkal helyet cserélnek, vagyis a víz

a Ca és Mg ionok helyett a vízkeménység szempontjából közömbös Na

ionokkal dúsítva távozik a készülékbıl. Ez a folyamat addig folytatódik,

amíg a gyanta felülete teljesen telített lesz Ca és Mg sókkal, ekkor a

gyanta lemerül: a gyanta regenerálására van szükség. Regeneráláskor a

készülék, a egy tartályban lévı sóoldattal (NaCl) lemossa a gyantát,

ezáltal a megkötött Ca és Mg ionokat leüríti a szennyvíz lefolyóba, a

felület pedig újra Na ionokkal lesz telítve. A regenerálást a készülékek

általában automatikusan elvégzik. Ez idı alatt a készülék vizet nem

lágyít, ezért ezt éjszakára kell ütemezni. A folyamat végén a berendezés

újra képes lágyítani a vizet. A regenerálási periódus függ a

vízfogyasztástól és víz keménységétıl.

Ez a megoldás nem a legideálisabb, mert a keménységet okozó kalcium

és magnézium ionok helyében a számunkra káros nátrium kerül. Ezt el

lehet kerülni azzal, hogy olyan gyantát választunk, melyet

káliumkloriddal (KCl) tudunk regenerálni. Ez esetben káliumot juttatunk

a vízbe kalcium és magnézium helyett. Ha a víz nátrium tartalma 50 ppm

alatt volt a vegyelemzés szerint, akkor alkalmazható ez a vízlágyítási

módszer. Ha ettıl nagyobb a víz nátrium tartalma, akkor sajnos

komolyabb víztisztáshoz kell folyamodnunk.

Szőrés vagy fordított ozmózis

Használatos a „reverzibilis ozmózis” rövidítve RO kifejezés is. A

mőszaki fejlıdésnek köszönve ma már elfogadható áron kaphatunk a

fordított ozmózis elvén mőködı berendezéseket. Kezdjük az elején, 55

fogalmazzuk meg mi az ozmózis? Az ozmózis egy spontán oldószer

(általában víz) külsı behatás nélküli áramlási folyamata egy félig-

áteresztó membránon keresztül az alacsonyabb koncentrációjú oldatból a

magasabb koncentrációjú oldat felé. A félig áteresztı hártyák olyan

résekkel rendelkeznek, amelyek csak bizonyos mérethatár alatti

részecskéket engednek át, tehát a membrán átengedi az oldószert (vizet),

de nem engedi át az oldott anyagot (a vízben lévı szennyezıdéseket). Az

ozmózis oka az ozmotikus nyomáskülönbség amit az oldatok

koncentráció különbsége hoz létre. Ozmózis akkor jön létre amikor

elválasztunk két különbözı koncentrációjú oldatot. Minél nagyobb az

oldott anyagok koncentrációs különbsége, annál nagyobb az ozmotikus

nyomás.

A fordított ozmózis (FO) egy olyan víztisztítási megoldás, amely

eltávolítja a szerves szennyezıdéseket, az oldott részecskéket, a

nehézfémeket, a baktériumokat és a vírusokat is az ivóvízbıl. Ha zárt

rendszerben nyomást gyakorolunk az oldatra, akkor az oldószer, vagyis a

tiszta víz átlép a membránon (hártyán) a hígabb oldat felé, míg a nagyobb

koncentrációjú, "szennyezett" folyadék eltávozik. Ezzel az eljárással lehet

a például a sót kiválasztani a tengervízbıl. A fordított ozmózis során tehát

az oldószer (tiszta víz) áramlik külsı nyomás hatására a félig áteresztı

rétegen keresztül a magasabb koncentrációjú oldatból (szennyezett víz) az

alacsonyabb koncentrációjú felé (tisztított víz).

A víz tisztítására kialakított membránok mentén a tisztítandó víz állandó

mozgásban van, ami folyamatosan eltávolítja a membrán felületén

lerakódó szennyezıdéseket. A víztisztításnak ez a módja minden

eddiginél hatékonyabb, hiszen a membrán tulajdonságaiból adódóan a

szőrı eltávolítja a baktériumoknál ezerszer kisebb szennyezıdéseket is az

ivóvízbıl. A membrán felületétıl és tulajdonságától függıen különbözı

átfolyási sebességő, illetve kapacitású berendezéseket gyártanak. A

legkisebbek 1-5 l/h (liter/óra) teljesítménnyel üzemelnek. Ezek háztartási

vízszőrésre alkalmasak. A nagyobb berendezések óránkét 40-200 liter

vizet képesek ily módon teljesen megszőrni és alkalmassá tenni többek

között a hidrokultúrás tápoldat készítésre is. Vajdaságban több cég

forgalmaz ilyen berendezéseket. A kapacitásuk 5 l/h – 40 l/h, áruk 20.000

- 60.000 din. A napi tápoldat szükségletet kell figyelembe venni a

megfelelı kapacitású berendezés kiválasztásánál. Egy lehetıségünk van

a költség csökkentésre. A vízanalízisbıl megláthatjuk mely elemeket

milyen mennyiségben kell csökkenteni? Lehetséges a meglevı vizünket

fele-fele arányban keverve a tisztított vízzel, elérhetjük, hogy a káros

anyagokat a kritikus határértékek alá csökkentjük.

Ezek a berendezések igény szerint különbözı kiegészítıkkel vannak

ellátva. Többfokozatú elıszőrés, sóadagoló és UV lámpás csírátlanító is

szerepelhet a tartozékok között. Fontos tudnivaló azok számára, akik 56

visszaforgatós rendszert szeretnének , az UV lámpa beiktatása a

csırendszerbe nélkülözhetetlen. Ezek beszerzési ára 10.000 – 50.000 din

között mozog. A kisebb teljesítményőek is megfelelnek, mert a

csöpögtetı öntözésnél a tápoldat átfolyási sebessége nem túl nagy.

A következı számban visszatérünk a hidrokultúrás eljárásokra és a

kızetgyapotos termesztésrıl lesz szó.

Hidrokultúrás növénytermesztés A-Z-ig (17)

Tápoldatozás

Az intenzív növénytermesztés legfontosabb része a megfelelı

tápoldatozás. A földi termesztésben is nélkülözhetetlen, de a hidrokultúrás

növénytermesztés el sem képzelhetı nélküle. A megfelelı összetételő

tápoldat pontos idıközönkénti kijuttatása a növények számára

garantálhatja a megfelelı minıségő és mennyiségő termést. Ennek

megvalósításához több lehetıség áll rendelkezésünkre. Mielıtt

megvásárolnánk az elsı több ezer eurós tápoldatozó berendezésünket,

próbáljuk áttekinteni a különbözı lehetıségeket, és utána hozzuk meg a

döntést a beruházásra.

Kezdjük a mérlegeléssel és a feltételek megadásával. Minek kell

megfelelnie egy tápoldatozó rendszernek? Tudnunk kell a napi elhasznált

tápoldat mennyiségét. Ez behatárolja a berendezés kapacitását. Egy, vagy

több különbözı telepet kell-e öntözni? Ha hidrokultúrás telepünk van,

visszaforgatós, vagy elfolyós rendszerünk lesz? Több különbözı növény

tápoldatozása közben eltérı lehet a nitrogén és kálium arány. Ez

szabályozható-e, vagy kézi beavatkozás szükséges?

Sok kérdés és a válaszok nem is olyan egyszerőek. Kezdjük el az elején

lassan felépítve a tápoldatozó rendszerünket az egyszerő elemektıl

kezdve a bonyolultabb és okosabb berendezésekig. Az elsı alapfeltétel,

hogy legyen egy keverı tartály. Ajánlott minimális mérete a napi tápoldat57

fogyasztás egy negyede. Ha naponta 10.000 liter tápoldatra van

szükségünk, akkor a keverı tartály legalább 2500 literes legyen. Napi

négy feltöltéssel megoldhatjuk a tápoldatozást. Kisebb keverı tartályok

nem teszik biztonságossá az öntözést. Üzemzavar esetén termés kieséssel

is számolhatunk. Tartályunk már van, jöhet a tápoldat keverése a

megfelelı összetétel alapján. A legegyszerőbb módja a tápoldat

összeállításának, ha kimérjük a szükséges tápanyag mennyiségeket, vizet

adunk hozzá, lemérjük, bemérjük és máris lehet öntözni. Ez sok

idıveszteséggel jár és az idı az pénz, amibıl soha sincs elég. Marad a

tömény tápoldatok készítése és azokból a megfelelı mennyiséget keverve

a tartályba, megkapjuk a megfelelı tápoldatot. A tápanyagok szükséges

mennyiségét így is be kell keverni, de sokkal ritkábban. A 100-szoros

töménység az ajánlott. A tömény tápoldat készítésrıl már volt szó az

elızıkben. Most csak ismétlésképpen meg kell említeni, hogy tömény

állapotában a tápoldatot több tartályban kell elkészíteni. Egy tartály

esetében csapadék alakjában kiválna a kalciumszulfát, és ezáltal

használhatatlan lenne. Legalább 4 tartályt használjunk a tömény

tápoldatoknak. Az egyikben a kalcium-nitrátot oldjuk fel, a másodikban a

többi szükséges anyagokat (kálium-nitrát, monokálium-foszfát, kálium—

szulfát, magnézium-szulfát stb.) a harmadikban a mikroelemeket, a

negyedik tartályban pedig a savat töltjük. Ezekbıl vesszük a megfelelı

mennyiséget, és vízzel hígítva kapjuk a recept szerinti tápoldatot. A

tömény oldatok tartálya 100-1000 literes legyen, a napi tápoldat fogyástól

függıen. Ajánlatos úgy méretezni, hogy ne kelljen naponta mérni és

keverni a tömény oldatokat. Ha lehetséges a heti anyagot bekeverni, de

legkevesebb kétnapi anyagkészletre számoljunk. Ez a része eddig nem is

tőnik bonyolultnak. A következı lépésben nézzük meg a lehetıségeket,

hogyan tudnánk a megfelelı mennyiségek adagolását kényelmesebbé

tenni, automatizálni. Az ilyen feladatot különbözı lehetıségekkel a

tápoldatozó berendezések, vagy elemek tudják megoldani. Kezdjük a

legolcsóbb megoldásnál, és utána majd elbarangolunk a méregdrága

berendezések birodalmában is. Végezetül levonjuk a következtetést, kelle a drága berendezés, vagy ugyanolyan hatásfokkal másképpen is meg

tudjuk valósítani a keverés boszorkányságát.

A feladat négy tömény tápoldatot tartalmazó tartályból megfelelı

mennyiséget a keverı tartályba juttatni. A lehetı legegyszerőbb Venturi

csöves megoldást csak akkor alkalmazzuk, ha nincs más lehetıségünk.

Megbízhatatlan, nehézkes beállítani, és állandó felügyeletet igényel. Ettıl

sokkal jobb megoldást kínálnak a megbízható hatásfokra fejlesztett

Dosatron-ok. Áruk a kapacitástól függıen 15.000-150.000 dinárig terjed.

A berendezés többféle méretben készül, a szükséges vízmennyiség és

koncentráció alkalmazásához: 1.5 - 2.5 - 4.5 - 8 - 20 - 30 - 60 m³/h víz

átfolyással. 58

Fıbb alkalmazási területek: tápoldatok, gyógyszer, fertıtlenítıszer,

tisztítószer, mőtrágya, kártevıirtó szer, kenıanyag, pelyhesítı anyag,

autómosó szer stb. adagolása.

A Dosatron tápoldatozó a vízhálózatra csatlakoztatva kizárólag a

víznyomást használja fel mint külsı energiaforrást. A víz mőködteti a

Dosatront, ami felszívja a tartályból a koncentrátumot az elıre beállított

százalékos értéknek megfelelıen majd továbbítja a keverıkamrában lévı

vízbe. A Dosatron belsejében a koncentrátum összekeveredik a vízzel és

a víznyomás segítségével áramlik tovább az oldat. A koncentráció

mennyisége egyenes arányban lesz a tápoldatozóba belépı víz

mennyiségével, függetlenül a nyomásváltozástól illetve a csıhálózat

átmérıjétıl, ami lehetıvé teszi a fıágban való alkalmazását. A kimeneti

koncentráció 0.2 – 2% -os értékek között állítható be. Elınyei:

aránymegtartó

nem tartalmaz elektromos alkatrészt

egyesíti az összes adagoló funkciót

független és pontos

felhasználóbarát

egyszerő beépítés és karbantartás.

Mőködési elv:

Az átfolyó víz, már csekély mennyiségben is meghajt egy hidraulikus

dugattyút, mely egy adagoló dugattyút mozgat. Az adagoló dugattyú

felszívja az oldatot és a szükséges mennyiséget a vízáramba juttatja.

1. fázis

A beáramló víz (A) felfelé mozdítja a hidraulikus dugattyút (B), ezáltal az

elıre felszívott oldat a vízáramba (C) kerül és egyidejőleg az

adagolószivattyú (D) felszívja az oldatot a vegyszertartályból a

keverıkamrába. Ebben a felsı löketállásban nyit a beeresztıszelep, és zár

a kifolyószelep.

2. fázis

A (B) dugattyú lefelé mozdul és az oldat egy része a keverıkamrába

áramlik. Az alsó löketállásban nyit a kifolyószelep (1), és zár a

beeresztıszelep (2). A ciklus újraindul.

Tápoldat adagolása:

A felszívandó mennyiséget kívülrıl igény szerint beállíthatjuk. (A fekete

menetes anya könnyő kilazítása után az adagolórész forgatásával a skálán

a kívánt % értékhez állítjuk a fekete vonalat, majd az anyával ismét

rögzítjük.) A felszívott tápoldat, vegyszer bejuttatása a vezetékbe mindig

adagonként történik, a pillanatnyi vízmennyiség függvényében,

függetlenül az esetleges nyomáscsökkenéstıl.

A D25F2-es Dosatron adatai:

átfolyó vízmennyiség: 10 l/h - 2,5m

3

/h

üzemi nyomás: 0,3 - 6 bar 59

hígítási koncentráció: 0,2 – 2,0 %, a skálán állítható

a felszívott vegyszer mennyisége: minimum 0,02 l/h , maximum 50 l/h

szívómagasság 4 m.

Ha a maximális tápoldat felszívást vesszük figyelembe, ami 50 liter

óránként, akkor a 100-szoros töménységő oldatból 5000 liter tápoldat

keverhetı óránként.

Különbözı vegyszerekre alkalmazható és a kémiai igénybevételtıl

függıen 1-7pH közötti savas közegben VF típusú, 7-14 pH közötti lúgos

környezethez AF típusú tömítésekkel készül. Ára a beszerzıktıl függıen

20.000 – 25.000 dinárig terjed.

Ezek után felmerül a kérdés, mit kezdünk egy Dosatronnal?

Sajnos nem sokat. A legnagyobb probléma ott kezdıdik, hogy négy

tömény tápoldat tartályunk van. Ezek mindegyikébıl ( 100-szoros

töménységet feltételezve) 50 literre van szükségünk ha 5000 liter

tápoldatot szeretnénk készíteni. Ezt a fent említett eléggé kis kapacitású

Dosatronnal négy óra alatt tudnánk megvalósítani. Ha megfelel a négy

óránként 5000 liter kész tápoldat, akkor elegendı egy Dosatron, mellé

négy mágnes-szelep és négy idıkapcsoló. A sav töménységét úgy kell

beszabályozni és méréssel ellenırizni, hogy a bekevert tápoldat pH értéke

megfelelı legyen.

A mágnesszelep mőködési elve

A víz a csıbıl (praktikusan a fıvezetékbıl) a szelep bemenetén keresztül

a szelep belsejébe jutva erıt fejt ki a membrán alsó részére. A membránon

lévı kis nyíláson keresztül a víz átjuthat a felsı kamrába, a membrán és a

szelepfedél közé. Innen egy kis keresztmetszető (a fedélben lévı)

csatorna vezet a szolenoid kamrába. A szolenoid belsejében egy vasmag

van, melynek alsó vége (rugóval megtámogatva) elzárja a szolenoid

kamra bemeneti nyílását. Mivel a membrán felsı felülete nagyobb, mint

az alsó, a víznyomás pedig ugyanakkora alul, mint felül, a nyomás

leszorítja a membránt, a szelep zárva van.

A szelep elektromos mőködtetése

Amikor a szolenoid áramot kap, a benne keletkezı elektromágneses tér

felrántja a rugóerı ellenében a vasmagot, így az eddig elzárt nyíláson

elkezd áramlani a víz a szolenoid kamrába, majd annak kivezetı nyílásán

át a szelep elmenı ágába távozik. A szolenoid kamra be- és kivezetı

nyílásai nagyobbak, mint a membránon lévı lyuk, ezért a víz gyorsabban

távozik a felsı kamrából a szolenoid kamrán keresztül, mint amennyi

utána pótlódni képes a membrán alatti térbıl. Tehát a felsı kamra

nyomása kisebb lesz, mint az alsó nyomás, a membrán megemelkedik,

kinyit a szelep.

A mágnes szelepek ára nagyságuktól függıen 3000 – 50000 dinárig

terjed. Egy programozható idıkapcsoló 400 – 4000 dinárig terjed. Ezután 60

már leülhetünk számolni és kalkulálni. Mibıl mennyi és milyen

kapacitású kell a tápoldatozási feladat megoldásához.

Hidrokultúrás növénytermesztés A-Z-ig (19)

Nagyobb területek tápoldatozására megfelelı kapacitású és

szabályzórendszerrel felszerelt tápoldatozókra van szükségünk. Ebben a

kategóriában is széles a választék. Az igényeknek és a pénztárcának

megfelelıen vásárolhatunk szőkebb környezetünkben, vagy legközelebb

tılünk Magyarországról is. Az árak a berendezés tulajdonságától és

kapacitásától függıen 2500 - 15.000 EU-ig terjed. Kezdjük az

egyszerőbb berendezésekkel, melyek tulajdonság és kapacitás

szempontjából kielégíthetik a komolyabb igényeket is.

A KELE-200 és a KELE-400 jelzéső tápoldatozók átfolyó kapacitása 200 61

– 400 liter/perc. Három különbözı tömény tápoldat tartályból keveri

össze az elıre beállított pH és EC értékő tápoldatot. Nincs külön keverı

tartálya és a tömény tápoldat a csıvezetékben jutva egy pumpán keresztül

jut el nyomás alatt a csöpögtetı rendszerbe. A pH és EC mérı elektródák

a nyomó pumpa után helyezkednek el és ezzel a már az összekevert

tápoldatot mérik. Ha szükséges, az elektronikus szabályzórendszer

beavatkozik és kijavítja a beállított értéktıl való eltérést. Lehetıség van

az idızítésre és különbözı növényi kultúrák önötözésére is. A tömény

tápoldatot három tartályban kell összeállítani. Az elsıben a kalciumnitrát, a másodikban pedig a többi tápanyagot keverjük. A harmadik

tartályban a salétromsav, vagy foszforsav tömény oldatát töltjük, és ezzel

szabályozzuk az oldat pH értékét. A mikroelemek is a második, úgymond

mindenes tartályban kerülnek feloldásra. Itt vigyáznunk kell, mert

elıfordulhat, hogy egyes vegyületek igénylik a savas pH 7 alatti értéket.

Ajánlatos kevés savval a második tartály keverékét beállítani pH 7 alá. A

különbözı mőtrágyagyártók keverékei feloldva savas közeget adnak, de

errıl a biztonság végett gyızıdjünk meg.

A tápoldatozó berendezés alkalmazási területei és funkciója

Minden olyan növényi kultúra tápanyag adagolására alkalmas csepegtetı

vagy árasztásos üzemmódban, ahol az összeállított tápanyagok 100%-ig

vízoldhatóak és tartalmazzák az adott kultúra számára optimális makro-

illetve mikroelemeket. A tápanyagokat és pontos keverési arányokat

szaktanácsadó segítségével ajánlott kiválasztani. A berendezés

használható minden olyan öntözési technológiával, ahol az öntözıvíz

nyomása és kijuttatott mennyisége egyenletes. Ez lehet: csepegtetı,

árasztásos vagy szórófejes öntözés. Felhasználható: szabadföldi vagy zárt

termesztı berendezésben.

Mivel a tápoldatozó gép tömény törzsoldatokból adagolja a tápanyagot a

tiszta öntözıvízhez, így akár egy hétre elegendı tápanyagmennyiséget is

elı tudunk állítani. Ehhez is szakember véleményét kell kérni hogy

megközelítıleg hány napra elegendı tápanyagot készítsünk. Egyes

szakirodalmak szerint 3-4 nap után változhat a tápanyag összetétele a

törzsoldatokban. Vannak olyan növényi kultúrák, ahol naponta az

öntözési intervallum akár 20 percenként is szükséges lehet, illetve a

kijuttatott tápanyag töménységét (EC) vagy kémhatását (PH) sőrőn kell

korrigálni (ilyenkor ajánlott az automatikus öntözés, mert munkaerıt

takarítunk meg). Ilyen pontos tápoldatozásnál folyamatos odafigyelésre

van szükség, hogy a növény megkapja a számára szükséges mennyiségő

tápanyagot és vizet.

A tápoldatozó berendezés szerelésénél fontos tudnivalók

A berendezést kellı szilárdságú padlózatra kell helyezni, ami a

szilárdságát nem veszíti el nedvesség hatására sem. A gépet nem szabad

kitenni erıs napsugárzásnak, mert az érzékelık túlmelegednek, és ezáltal 62

veszítenek pontosságukból. A gépházban nem lehet magas a

páratartalom. Optimális hımérséklet megközelítıleg az öntözıvíz

hımérsékletével legyen azonos. (10-20 C fok) A padlózatban legyen

vízelvezetı, amely esetleges hibánál pl. a törzsoldat tartály sérülése miatt

kifolyó savas víz ne a gépházban párologjon, mert az károsítja a

mőszereket. Az elvezetı csatorna nem folyhat a talajba, hanem az

esetleges felesleges törzsoldatot össze kell győjteni. Hígított formában fel

lehet pázsit, és egyéb növényi kultúrák öntözésére. A gépház zárható és

szellıztethetı legyen. Az öntözıgép tőzveszélyességi besorolása

mérsékelten tőzveszélyes. A gépházban ne tároljunk baleset vagy

tőzveszélyes tárgyakat, eszközöket. A sav illetve tápoldat tartályban

szükséges sav kimérését lehetıleg ne a helységben végezzük. A magas

páratartalom károsítja a finom elektronikát. Permetezésnél és ködképzı

használatánál fenn áll a szennyezıdés veszélye.

A kisebb 30 – 300 l/h adagolási mennyiségre alkalmas a FertiKit S-300

tápoldatozó.

Alapfelszerelésben csak 2 adagolócsatornával szállítják, melyet 5-re lehet

bıvíteni, ha erre szükség van. Mágnes szelepei savállóak.

A 100 – 1000 l/h adagolási mennyiségre megfelelı tápoldatozó a „NetaJet

High Flow” típusjelzéső tápoldatozó. Felszereléséhez tartozik egy

Grundfos 5.5 kW –os booster szivattyú. Befecskendezı csatornái 5-re

bıvíthetık. Alkalmazott savtöménység 10 –98 %. Egy EC/pH

mérıszondával van felszerelve mely bıvíthetı két EC/pH mérıszondára.

Csatornánként vizuális hozammérıvel felszerelve.

A tápoldatozók elınyösen beszerezhetık Magyarországról különbözı

pályázatok útján nyert hitelkeretbıl. Figyeljük a pályázatokat,

számoljunk, és utána vásároljunk.

A tápoldatozók magas ára elsı pillanatra elriasztja a termelıket a

beruházástól. Bármilyen termesztési technológiával dolgozunk, a pontos

tápoldatozás meghozza a maga gyümölcsét és termését. Nagyobb

területeknél már nélkülözhetetlen az irányított és a feltételeknek

megfelelı tápoldatozás. Ez alatt azt értjük, hogy a növények tápanyag

igénye a nap 24 órájában az idıjárástól, és a fényviszonyoktól függıen

változó. Ezt követni és állandóan változtatni a tápoldat mennyiséget és

összetételét kézi szabályzással lehetetlen. Egy tápoldatozót teljes

mértékben csak akkor tudunk kihasználni, ha egyéb mérı és szabályzó

berendezéssel párosítjuk. Ezek között szerepel a szellıztetés, hımérséklet

és nedvességtartalom mérése, valamint szabályozása is. Mindez már

megoldott a modern számítógépes korszakban. Automata szellıztetés,

széndioxidos légtér dúsítás, a növények fejlıdésének kamerás és

mőszeres figyelése már a modern termesztés nélkülözhetetlen eszközei.

Az egyszerőbb és kevesebb beruházást igénylı mőszerekrıl és a

széndioxid felhasználásának lehetıségeirıl lesz szó a következı számban. 63

A fiatalabb és vállalkozó szellemő ifjúság kísérleti alapon foglalkozhat a

jövı igazi megoldásaival is. A valódi számítógépes megfigyelı és ezt

követıen a szabályzó rendszer megépítése ma már nem okozhat

különösebb problémát. Ha ezen az úton szeretnénk járni egy szép napon,

akkor mérı mőszereink vásárlásakor válasszunk olyan típust, melynek

van RS232 –es kimenete, mely PC-hez kapcsolható. A gyártók néha még

programot is adnak a mőszer mellé és ezzel megtettük az elsı lépést a

termesztı rendszerünk megfigyelése terén. Mérni kell a hımérsékletet, a

levegı páratartalmát, a tápoldat pH és EC értékét. Ha még ettıl és tovább

szeretnénk lépni, akkor a levegı széndioxid tartalmát is regisztrálni kell, a

gyökérzóna tápanyag felhasználását, a túlfolyást is mérni lehet, valamint

a tápoldat oxigéntartalma is fontos tényezı lehet. Mindez regisztrálható

egy számítógépen és ettıl már csak egy lépés a szabályozás. Elfogadható

áron kaphatók 8, vagy akár 16 kapcsoló relével felszerelt PC-hez

kapcsolható elemek, melyek programozása nem okoz gondot a mai

mindenre elszánt fiatal termelıknek sem. A jövı mindenképpen a

számítógépes regisztrálás és vezérlés felé vezet, ezért érdemes figyelni,

mi történik a világban , abból mit tudunk megtanulni, és alkalmazni.

A kiskunhalasi KELE tápoldatozó 64

Hidrokultúrás növénytermesztés A-tól Z-ig (21)

Magvetés – palántanevelés

A továbbiakban amennyire ez lehetséges, követni fogjuk az aktuális

kertészeti munkákat a magvetéstıl a termés betakarításáig. Az elsıdleges

szempont a hidrokultúrás eljárás, de ami érvényes az egyik módszernél,

alkalmazható a másikban is. A földben termesztık is találhatnak

számukra fontos információt a sorozatban. Elsı lépésként vegyük a

magot és a magültetést. A szokásos módszer, fogjuk a magot, egy kis

lyuk az ültetı közegbe, betakarjuk és várjuk az eredményt, ami a csírázás

és a növény gyengéd szárának megjelenésében nyilvánul meg. Ez a

folyamat egyszerőnek tőnik, de mögötte napjainkig is számos

kutatómunka folyik. Az ültetés és a palántanevelés, a növény

fejlıdésének elsı fázisa nagyon fontos, mert kihat a késıbbiekben a

termés mennyiségére és minıségére is. Jó termést és minıséges árút csak

egészséges, jól fejlett palántából nyerhetünk. Minden termelınek megvan

a saját kis titkos receptje a magültetésre és a palántanevelésre, de azért

vegyük át ezt az anyagot is, lépésrıl-lépésre haladva. Közben nézzük

meg, mit mondanak a kísérletezı kedvő kutatók? A magok többsége

tartalmaz annyi tápanyagot, hogy a csírázás fázisában nincs szükségünk

tápoldatra. A csírázás folyamata magoktól függıen 3 – 30, de egyes

magoknál ettıl több is lehet. A táblázatból láthatjuk a különbözı magok

csírázási idejét napokban.

Növény Csírázás

Paprika 10 – 14

Paradicsom 3 – 6

Uborka 3 – 5

Saláta 4 – 8

Spenót 6 – 12

Retek 2 – 5

Sárgarépa 6 – 10

Bab 3 – 8

Nagybani palántanevelésnél fontos tényezı, hogy a mag hány nap alatt csírázik és ezt

lehet-e gyorsítani? Külföldi kísérletek bizonyították, hogy a magok elızetes kezelés

után jóval gyorsabban csíráznak és fejlıdésük a késıbbiekben is erıteljesebb. Az

elızetes kezelések között megemlíthetjük a nedvesség a mágneses és az 65

elektrosztatikus tér alkalmazását. Ez utóbbival Oroszországban foglalkoznak

komolyan pozitív eredményekkel.

Az ültetés elıtti nedves kezelésnek számos változatával kísérleteztek

fıleg amerikai kutatók. A legegyszerőbb módszer szerint langyos vízben

áztatták a magokat. Egy kis edény is alkalmas erre a célra , melyben a

magokhoz annyi vizet öntünk, hogy éppen ellepje azokat. Rövid áztatás is

elegendı, fél órától 1-2 óráig. Letakarva az edényt 25 fok feletti

hımérsékleten nedves 90 % feletti relatív nedvességtartalmú levegı

jelenlétében is elvégezhetı az áztatás mővelete. Ez házilag is

alkalmazható. A másik módszer az ozmózis nyomás elvén mőködik. A

magokat oxigénnel dúsított folyadékba tesszük rövid idıre. A folyadék

desztillált víz, melyhez különbözı adalék anyagokat adtak a kutatók.

Ezek a mannitol, polietilénglikol, vagy kis töménységben kálium klorid is

használható. Házilag nem kivitelezhetı. A harmadik kísérlet már nagyon

közel áll a hidrokultúrás termesztéshez. Különbözı jó higroszkopikus

tulajdonsággal rendelkezı anyagokat használtak a kutatók. Ezek közül

meg kell említeni a vermikulitot és a perlitet, valamint a különbözı

mőanyag polimer származékokat. Jól beáztatott közegben kell elültetni a

magot és biztosítani a megfelelı hımérsékletet. Ez valamivel lassúbb

csírázási folyamatot eredményezett. Saláta magvak nedves kezelésének

hatását láthatjuk a képen és grafikonon is. Három nap után már látható a

különbség. A grafikonon az 50 %-os csírázást már 20 óra utıán elérték a

kezelt magvak, míg a normál magvak ezt az arányt több mint 50 óra után

érték el. Ebbıl is látszik, hogy érdemes figyelni a tudományos kísérletek

eredményeire és amit lehetséges, azt fel kell használni.

Rövid idıre térjünk vissza a mi valós világunkba és nézzük meg, milyen

közegbe és szaporító ládákban , tálcákban ültethetünk? Mőanyag, vagy

sztiropor tálcák közül választhatunk. A müanyag törékenyebb, a sztiropor

tálca könnyebb és ideális az úsztatós, hidrokultúrás palántanevelésre.

A felhasználható közegek között is nagy a választék. Fontos a megfelelı

közeg kiválasztása a jó minıségő és egészséges palántaneveléshez.

Általánosan használatosak a különbözı tızegek, vermikulit, perlit és a

legrosszabb esetben a virágföld. A termelık keverékeket használnak saját

jól bevált receptjeik szerint. Ha mőködik valami, nem kell bántani, de ha

elégedetlenek vagyunk az eredménnyel, próbálkozzunk mással. A

túlzottan savanyú vagy erısen tızeges, esetleg lúgos talajok ( közegek )

kedvezıtlenül hatnak a csírázásra. Ezért az üzletekben kapható általános

virágföldek többségükben alkalmatlanok palántanevelésre. Kis

mennyiségő palánta nevelésére a perlites palántaföldek vagy a „B”

kategóriás virágföldek 10 –15 % homokkal kiegészítve használhatók.

Nem túl savas ( pH 5 – 6) tızeget is keverhetünk perlittel 1:1 arányban. A

palántanevelı (nem a csírázató) közegben érdemes kis mennyiségő

foszfor tartalmú mőtrágyát keverni, mert ez a késıbbiekben 66

megakadályozhatja a palánták megnyúlását. A palántanevelés

idıszakában nitrogén tartalmú mőtrágyát ne használjunk. A perlit és

vermikulit keveréke ideális közeg a palántanevelésre és a csíráztatásra is.

A megfelelı mérető kızetgyapot kockák is alkalmasak lehetnek hosszabb

vegetációjú növények palántanevelésére. Az áruk miatt salátanevelésre

nem kifizetı kızetgyapot kockát használni. A szaporító ládákat

megtöltjük a választott közeggel. Jól átnedvesítjük kevés foszforsavval

pH 6.5 –re beállított vízzel és kezdhetjük az ültetést. Az ültetı közeg

közepében 1 cm mély lyukat nyomunk ceruzával, vagy erre a célra

faragott fadarabkával. Magvetés után a lyukra gyengéden ráhúzzuk a

közeget és a ládákat elhelyezzük a csírázató helyiségbe, vagy főtött

fóliasátorba. A kezdeti idıszakban magas levegı nedvességtartalomra

van szükségünk és ha ezt nem tudjuk biztosítani, le kell takarni a

szaporító ládákat nedves ruhával. Ajánlatos a 90 % relatív

nedvességtartalom a csírázás idıszakában. A hımérséklet is fontos

tényezı, ezért annak biztosításáról is gondoskodni kell. Példának nézzük

meg a táblázatot paprika és paradicsom palánta hımérséklet igényérıl.

Paprika :

Csírázáskor 28-30 °C

Szikleveles korban nappal 18-20 °C

éjjel 17-18 °C

lombleveles korban nappal, napos ido esetén 22-25 °C

borús ido esetén 20-22 °C

éjjel, napos idõt követõen 18-22 °C

borús idõt követõen 16-18 °C

Paradicsom :

Csírázáskor 25-28 °C

Szikleveles korban nappal 18-20 °C

éjjel 16-18 °C

lombleveles korban nappal, napos idõ esetén 20-24 °C

borús idõ esetén 18-20 °C

éjjel, napos idõt követõen 16-18 °C

borús idõt követõen 15-17 °C

Amennyire lehet rendszeresen szellõztessünk, és lehetõleg tartsuk be a

meleg talp (gyökérzet), hideg fej (levelek) alapelvet. Ezzel a módszerrel

szebben fejlõdnek (nem nyúlnak) a növényeink. Úsztatós rendszernél a

tápoldat melegítését is meg kell oldani. A magvak általában tartalmaznak 67

elegendı tápanyagot a csírázáshoz. Tápoldatra nincs szükségünk. Ha

nagybani palántanevelést szeretnénk, akkor a sztiropor szaporítóláda az

ideális megoldás, melyet a késöbbiek folyamán egy medencében a

tápoldatra helyezve úsztatós rendszerünk lesz. Errıl az úszatós

rendszerrıl és palántáknak megfelelı tápoldat receptrıl lesz szó a

következı számban.

Hidrokultúrás növénytermesztés A-tól Z-ig (22)

Palántanevelés

A növény fejlıdésének egy nagyon fontos fázisáról van szó. Erıs

palántából a késıbbiekben egészséges és ellenálló növény fejlıdik. Ezért

fontos a növényeink csecsemıkorában mindent megadni a tökéletes

fejlıdéshez. Az ideális feltételek között szerepel a hımérséklet, a levegı

nedvességtartalma és a tápanyag. Felülrıl öntözni a palántákat nem

ajánlatos, mert a különbözı gombabetegségek a fiatal és zsenge leveleken

életre kelnek, amint a számukra megfelelı feltételt biztosítottuk. Marad

az alulról történı öntözés, vagy tápoldat biztosítás. Évrıl évre

mindjobban terjed a hidrokultúrás palántanevelés a Vajdaságban is. A

palántanevelésnél felhasznált tudást és a szerkezeti megoldást késıbb

termesztésre is alkalmazhatjuk.. Különbözı megoldások léteznek a

termelık anyagkészletétıl és leleményességétıl függıen. Néhány ötlettel

szolgálunk, melyet azután bárki tovább tud fejleszteni saját anyagkészlete

és helyigénye szerint.

Ha könnyő anyagból készült sztiropor tálcába ültettük a magot,

készíthetünk úsztatós rendszert, vagy maradunk az idınkénti árasztásos

megoldásnál. Ha lehetıségünk van rá, akkor a palántanevelést asztalon

oldjuk meg. Melegítés szempontjából elınyösebb, ha a hideg földtıl

eltávolodunk. A tápoldatot kevesebb energiával fel tudjuk melegíteni és

nagyon fontos, hogy a gyökerek megfelelı hımérséklető tápoldatban

legyenek. Palántanevelésre az úsztatós berendezés lehet tartósan

megépített, melyet a késıbbiek során termesztésre is fel tudunk használni.

A helyigényünktıl függıen ideiglenes megoldásként is szerkeszthetünk

egy olcsó és egyszerő úsztató rendszert. Kell egy sima felület az alapnak

és erre a célra megfelel a szalonit lap is. Erre ráfektetünk egy 10 cm

széles deszkából összeállított keretet. Méreteit a palántanevelı tálcákhoz

kell igazítani. Soronként legalább két tálca elférjen, hosszában pedig

amennyit az asztal és a tálcák hosszának egész számú szorzata megenged.

Az algaképzıdés megakadályozása érdekében amennyire pontosan

tudunk dolgozni, ne maradjon hézag a tálcák és az oldal deszkák között.

Ott fényt kap a tápoldat és elindul az aktív algaképzıdés. Fóliát 68

helyezünk a keretbe és ezzel kész is a legegyszerőbb úsztató berendezés.

A kész tápoldatot beleöntjük és ráhelyezzük a tálcákat. A tápoldatnak

oxigénre is szüksége van, ezért egymástól két méter távolságban

elhelyezzük az akváriumban is használatos buborékoltatókat. Megoldható

úgy is az oxigénellátás, hogy a tápoldatot kis akvárium pumpával

adagoljuk egy tartályból, az asztal másik végén pedig a szint feletti

felesleges tápoldat kifolyik, vissza a tartályba. Ebbe a tartályba helyezzük

a buborékoltató rudat, melynek hossza legalább 10 cm legyen. Az

akvárium pumpák óránként több száz liter oldatot képesek megforgatni és

ez elegendı a növények ellátása szempontjából. A tápoldat melegítése

megoldható hıfokszabályzós akvárium melegítıvel, vagy kígyócsöves

hıcserélıvel. Az árasztásos módszernél naponta kétszer feltöltjük a

rendszert tápoldattal, melyet utána lassú elfolyással visszaengedünk a

tartályba. A palánták közege 8-10 órára elegendı tápoldatot képes

felszívni és ez elegendı a növények számára. Ennél a módszernél a

gyökérzóna hımérsékletének a biztosítása nehezebb. A palánta közege a

levegıtıl vehet át hıenergiát és a felmelegítés sokkal nehezebb. A

klasszikus mőanyag tálcák nehezen úsznak a tápoldaton és az idınkénti

árasztás a jobb megoldás. A magvetés és a palántanevelés a rövid

nappalos idıszakban történik (januártól márciusig) és ezért

pótmegvilágításról is gondoskodni kell. Nagyobb területeken a

kertészetben elterjedt nagy teljesítményő sárga színnel világító nátrium

égıket használnak. Kisebb palántanevelıben megfelel a speciálisan

növények számára kifejlesztett kék, vagy sárga színnel világító égı.

Teljesítményük 60 – 100 W. Kertészeti célra halogén lámpák is

beszerezhetık, de kis fogyasztású fénycsövek is kaphatók. Vásárláskor

meg kell gyızıdnünk, kertészeti célra alkalmasak-e és milyen

hullámhossz tartományban mőködnek? Különbözı színkép tartományban

sugárzó égıkkel kísérletezve, újabban a vörös szín növekedést serkentı

hatását mutatták ki. Saláta és a leveles zöldségek szeretik a vörös színt.

Az amerikai őrkutatási tervek keretein belül folynak kísérletek, mert

hosszabb őrutazás során meg kell oldani az őrhajók növényekkel való

ellátását is. Ezt kizárólag hidrokultúrás módszerrel lehet megoldani.

Nagyteljesítményő vörös és kék LED diódákkal világították meg a

palántákat és növekedésük folyamatos volt. Ilyen LED elemek már

kaphatók a nagyobb elektronikai szaküzletekben. Elınyük, hogy 90 %-al

kevesebb áramot fogyasztanak, nem melegszenek, nincs szükség nehéz

tartó szerkezetre és reflektorokra. A LED elemek felhasználása a

kertészetben elınyeinek köszönhetıen terjedıben van. A

palántanevelésre hasznos lehet és érdemes figyelni a technika fejlıdésére

, mert az energia drága és a klasszikus lámpák emésztik a villanyáramot.. 69

A palántanevelés általában két fázisban történik. A tálcákban kevés

közegben nevelkednek és ez a késıbbi fázisban már nem elegendı. A

palántákat nagyobb csészékbe kell átültetni és ezzel biztosítani lehet a

gyökerek további erısödését. Az átütetett de még elég gyenge palántákat

asztalon árasztásos módszerrel tudjuk táplálni egészen a kiültetésig.

Továbbra is a hidrokultúrás termesztésben gondolkodunk, ezért a

csészékben való átültetéskor is fontos a megfelelı közeg kiválasztása.

Virágföld, humusz és kerti föld nem megfelelı. Nálunk is kapható és

alkalmazható közegek közül elég nagy a választék. Ezek a kertészeti

perlit, vermikulit, kókuszrost, kızetgyapot kocka, égetett agyagkavics és

a tızeg-perlit keveréke.

A tápoldat összetétele a palántanevelés idıszakában növénytıl függıen

különbözhet. Ha nagybani palántanevelı rendszerünk van ,

nélkülözhetetlen a pontos tápoldat összetétel. Kisebb házi , vagy hobbi

célra nevelt palánták esetében használhatunk magas foszfor és mikroelem

tartalmú kevert mőtrágyákat is. A vízben feloldott mőtrágyák pH értéke

általában 7 alatt a gyengén savas tartományba esik, de errıl gyızıdjünk

meg mőszeres méréssel is. Az ideális érték 6 – 6.5 pH. Az EC érték sem

lehet 1.5 –tıl magasabb, mert ez károsíthatja a palánták fejlıdését. A

táblázat a „Nutron 2000+” tápoldat számító program adatai alapján

készült. Láthatjuk az egyes alkotóelemek különbséget növénytıl

függıen. Az értékek ppm-ben (mg/liter) vannak megadva.

Elemek Paradicsom paprika uborka dinnye saláta

N 370 270 280 220 140

P 80 50 55 65 30

K 270 200 200 190 60

Mg 64 40 35 71 22

Ca 280 210 230 174 150

S 103 64 55 114 35

A tápoldat összeállításnál a víz pH és EC értékét is figyelembe kell venni.

Ha víz EC értéke 1.0 mS –tıl magasabb, nem alkalmas palántanevelı

tápoldat készítésére. Ha lehetıségünk van, szőrt esıvizet használjunk,

vagy iónmentes lágyított vizet. A táblázatban megadott értékek ionmentes

vízre vonatkoznak. Amennyiben nincs megfelelı alacsony EC értékő

vizünk, ajánlatos a megadott értékeket arányosan csökkenteni, akár felére

is. Az egyes elemek egymás közötti aránya fontos, ezt nem szabad

megváltoztatni. A tápoldat az elızıkben már tanult számítási módszer

alapján összeállítható a boltokban beszerezhetı vízben oldható

mőtrágyákból. 70

A pontos tápoldatozás nélkülözhetetlen a hidropóniás termesztésben.

Néhány tápoldat recept azok számára, akik alapmőtrágyák segítségével

szeretnék összeállítani a tápoldatot. A mikroelemeket 300-szoros

töménységben ajánlatos összeállítani és abból 3.33 liter szükség 1000

liter tápoldathoz. Ez a recept általánosan felhasználható a növények

többségére.

Mikroelem

Gr/100

liter Ppm

Bórsav 51.0 B – 0.3

Mangan-szulfát 96.0 Mn – 0.8

Réz-szulfát 8.40 Cu – 0.07

Cink-szulfát 13.50 Zn – 0.1

Na-molibdenát 3.90 Mo – 0.03

Vas-kelát 900.00 Fe – 3.0

Kobalt-nitrát 6.00 Co – 0.01

K-Na-szilikát 4.00 Si – 0.01

300-szoros higgitásban használni

3.33 liter kell 1000 liter tápoldathoz

A tápanyagok grammban 1000 liter tápoldathoz szükséges mennyiséget

jelentik. Három növekedési fázisra vannak megadva az összetételek. A

palánta, vegetatív – növekedési szakaszra és az érési, vagy a virágoknál a

virágzási fázisra.

Tápanagok palánta vegetativ érés

Kálium-nitrát 285 513 405

Magnézium-szulfát 348 354 414

Monokáliumfoszfát

162 210 280

Kalcium-nitrát 1030 708 260

PH 5.9 5.9 5.9

EC mS/cm 1.8-2.0 2.0-2.4 2.4-3.0

Paradicsom tápoldat összetétele 71

Tápanagok palánta vegetativ érés

Kálium-nitrát 263 484 773

Magnézium-szulfát 268 262 309

Monokáliumfoszfát

184 242 326

Kalcium-nitrát 1080 780 335

PH 6.0 5.9 5.9

EC mS/cm 1.6-1.8 1.8-2.0 2.0-2.4

Uborka tápoldat összetétele

Tápanagok Palánta vegetativ érés

Kálium-nitrát 295 528 835

Magnézium-szulfát 304 312 368

Monokáliumfoszfát

158 205 275

Kalcium-nitrát 1040 720 257

PH 6.0 5.9 5.9

EC mS/cm 1.6-1.8 1.8-2.0 2.0-2.2

Paprika tápoldat összetétele

Tápanagok palánta vegetativ virágzás

Kálium-nitrát 45

Magnézium-szulfát 550 588 705

Monokáliumfoszfát

266 362 500

Kalcium-nitrát 1190 1110 900

PH 6.0 5.9 5.8

EC mS/cm 1.6-2.0 2.0-2.2 2.2-2.6

Rózsa tápoldat összetétele

Tápanagok palánta vegetativ virágzás

Kálium-nitrát 320 560 888

Magnézium-szulfát 287 300 355

Monokáliumfoszfát

88 116 156

Kalcium-nitrát 1070 740 300

PH 6.0 5.9 5.8

EC mS/cm 1.6-2.0 2.0-2.2 2.2-2.4

Gerbera tápoldat összetétele

Szerkesztette: Gilvázi István www.hidroperlit.vacau.com