A teljes igazság ötvenhatról: népünk igenis a zsidó bolsevizmus ellen lázadt fel
2010.
október 23. 00:35
Ifj. Tompó László - Hunhír.info
Ifj. Tompó László - Hunhír.info
Fecseg
a felszín és hallgat a mély. Korunk ötvenhatról szóló szó- és
betűáradatáról óhatatlanul e költői sor jut eszünkbe. Hiába
ismeri el ugyanis ma már minden történész, hogy 1956-ban
forradalom és szabadságharc volt, ha valódi előzményeit,
lefolyását, és főként a forradalmat megtorlók jellemrajzát,
hovatartozását továbbra is tabuk fedik. Ezért az alábbi írás
célja, hogy a teljes igazságot feltárja róla.
Előzmények:
hazánk szovjet megszállása, a vezetés zsidó arculata
Ahhoz, hogy 1956 miértjeire kielégítő válaszokat kapjunk, részletesebben kell megismerkednünk előzményeivel. David Irving brit történész, a kommunisták és a liberálisok meghamisította történelem egyik legjelentősebb újraértékelője, 1981-ben megjelent, ’56-os forradalmunk és szabadságharcunk igaz történetét egyedülálló alapossággal ismertető, magyarul is hozzáférhető könyvében („Felkelés”) leszögezi, hogy 1956 előzménye nem az SzKP Huszadik Kongresszusa, még csak nem is az 1953-as berlini felkelés volt, hanem a Vörös Hadsereg hazánk földjére lépése a második világháború során. De persze régebbre is visszanyúlhatunk, 1919-re, a 133 napos zsidó csőcselékuralomra. Addig a magyar nemzet nem ismerte a zsidó Marx és Lenin tanításait, miként a kiegyezés utáni korszak társadalmi elégedetlenségeit meglovagoló szociáldemokraták áligazságait sem. Nálunk nem volt kommün, mint Párizsban, 1871-ben. Ami ellenben 1919-ben történt hazánkban, megmutatta, mennyire nem legenda, amit a Zsidó Világszövetség 1910-ben meghirdetett: Ausztria-Magyarországot fel kell darabolni, és Magyarország földjén zsidó államot kell létrehozni. A magyar nemzet természetes ellenállása miatt ez megbukott ’19-ben, miként ’56-ban is. Utóbb nemcsak azért, mert még emlékeztek a Lenin-fiúk és a Szamuely-Samuel Tibor és terroristái, a Cserny-különítmény soha nem feledhető gaztetteire, hanem azért is, mert a két világháború közötti negyedszázadban még volt magyar nemzet, amelyet nemzeti öntudat és keresztény szellem jellemzett, és arculatát olyanok határozták meg, mint vitéz nagybányai Horthy Miklós, Gömbös Gyula, Imrédy Béla, Teleki Pál, Klebelsberg Kunó, Hóman Bálint. Védték 1944-1945-ben, ha kellett, gyermekfejjel fővárosunkat, és logikus, hogy 1956-ban sem tettek mást, hiszen az ellenség mindkét esetben ugyanaz volt, a zsidó bolsevizmus, amelyről a két világháború között tucatnyi leleplező könyv jelent meg: róluk a Mindszentyhez mindhalálig hű Nyisztor Zoltán pápai prelátus úgy nyilatkozott, hogy amíg jómaga nem ismerkedett meg személyesen kommunistaellenes sajtótevékenysége miatt az Andrássy út 60 1945 utáni állapotaival, voltak némi kétségei hitelességüket illetően. Ugyanis alig tudta elgondolni is, hogy azokról a kínzásokról és kivégzésekről szóló tudósítások, amelyek bennük szerepeltek, mind szóról szóra igazak. Sok százezer nemzettestvérével együtt hamarosan megtapasztalhatta, hogy igazak bizony.
Nézzük az oktatásban, a tömegtájékoztatásban ma is tudatosan elhallgatott tényeket, amelyek nélkül nem érthetjük meg, mi vezetett 1956-hoz! A Vörös Hadsereg parancsnoksága 110 000 férfit űzött kényszermunkára Budapestről, azon kívül félmilliót az ország többi részéből. A megszálló, a népünket erkölcsétől eltántorítani akaró, vagyonából kifosztó szovjet csapatok – ahogyan Irving megjegyzi – a „sztyeppék kulturálatlan termékei” voltak. Közel egymillió magyar leányt és nőt erőszakoltak meg, akik közül sokan gyermektelenek maradtak örökre. Volt, hogy egy csinos titkárnőt és leányát tizenkét orosz katona erőszakolta meg. Ahová betörtek, kő kövön nem maradt. Körmenden például a Batthyány-kastélyban a bútorokat összetörték, a puskák csövét a falhoz vágták, majd az udvarra dobták. Az Árpád-kori függőpecsétes oklevelek fa pecséttokjával „tisztították” csizmájukat, az okleveleken pedig krumplit hámoztak, vagy a város környéki vizes árkokba hajították, illetve WC-papírnak használták őket, vagy egyszerűen elégették. A kölnit garatra öntötték, mert azt hitték, hogy vodka. A halat, hogy megmossák, leöblítették a WC-kagylóban, és ha a hal eltűnt, bosszúból agyonverték a háziakat.
Az 1948-ban teljhatalomra jutott, zsidók vezette Kommunista Párt kétfrontos harcot
vívott. Először is mindenkit, aki bármennyire szembeszállt a bolsevizmussal, fasisztának,
„burzsuj”-nak, osztályidegennek, a „népi demokrácia” ellenségének tekintett, akiket be kell
börtönözni, sőt ki kell végezni, másodszor a kereszténységet és az annak elkötelezett
nemzeti sajtót teljesen fel akarta számolni.
Ismeretes, hogy Mindszentyt halálos ellenségének tekintette Rákosi (Rosenfeld) Mátyás. Legszívesebben kivégeztette volna, figyelmeztetve, hogy követőikre is ez vár.
Az azonban már kevésbé ismeretes, hogy azért kerülte el a kivégzést, mert miután Rákosi szándékáról értesült Franco tábornok, tudatta Sztálinnal: ha Mindszentyt elteszik láb alól, kivégezteti az összes spanyolországi kommunistát. Ha a kivégzést igen, a fizikai megleckéztetést mégsem kerülhette el. Mindennél többet elárul a bolsevizmus természetéről, hogy amikor az Andrássy út 60-ba került, egy partizán belerúgott, és azt mondta neki: „Életem legboldogabb pillanata volt ez.”
Rákosi fő támasza, az Andrássy út 60 új ura, Péter (Auspitz) Gábor korántsem csak a nyilasokat kínoztatta, hanem mindenkit, akinek elege lett a zsidó bolsevizmusból. Élet-halál ura volt. Vitéz Málnási Ödön, a kiváló történész így foglalta össze „Magyar Mártyrok” című könyvében, mi zajlott az Andrássy út 60 pincéiben:
„A tízezrével elfogott hazafiak 20 körme alá 10-10 gombostűt vertek, s azután gumibottal összes körmeiket leverték, lemanikűrözték. Vagy az áldozatot seprűnyélre kötve, talpával lefelé fordítva, talpait órákon át gumibottal addig csépelték, míg kétszeresére dagadt, aztán arra kényszerítették, hogy vödör hideg vízben áztassa lábait. Vagy az áldozatról lehúzták harisnyáit, szájába nyomták, hogy ne tudjon ordítani, még egy gázálarcot is kötöttek rá hangfogónak, azután hozzáfogtak a legkülönfélébb ’munkához’: nemi szervét gumibottal cafatokra verték, vagy vékony üvegcsövet nyomtak bele, és vaskalapáccsal addig verték, míg az üvegcső apró szilánkonként belepréselődött. Az ilyen áldozat két év múlva is sírt, ahányszor örökké gennyező nemi szervén vizelnie kellett. (Rosenberg Ibolya vezette be ezt a kínzási módszert.) Vagy az áldozat nemi szervét íróasztal fióknyílásba tördelték. Vagy az áldozat nemi szervére 2-3 gumiforrasztó sallert kötöttek, meggyújtották és így a nemi szervet teljesen leégették. (Dr. Farkas Ferenc ügyvéden kipróbált módszer, azután általános.) Ha nő volt az áldozat, akkor nemi szervét addig döfködték gumibotokkal, míg véresen kifordult, az áldozat hónapokon belül szörnyű kínok között meghalt. Vagy az áldozatot hátrafektetve lekötötték, hasára vaslábos alá patkányt kötöttek, a másik vaslábosba föléje égő parazsat tettek, és így a patkányt arra késztették, hogy az áldozat hasán keresztülfúrja magát és elmeneküljön a megsüléstől. (Dr. Böhm Ferencen kipróbált módszer.) De a leggyakoribb az volt, hogy az áldozatot nagyon sokan megrohanták, földre gyömöszölték és végtagjaira állva, gumibotokkal csoportokban váltva egymást, órákon keresztül addig csépelték, míg egész teste, feje csupa seb és vér volt. Ilyen kínzások közben egyedül a budapesti központjukban, az Andrássy út 60-ban naponként legalább 30-40 halt borzalmas mártírhalált. Aki életben maradt, gondolkodás nélkül aláírta az általuk előre megfogalmazott jegyzőkönyvet, mert számára a mielőbbi felakasztás megváltást jelentett a borzalmas kínzásoktól. Ha a ’népügyészségen’ eszébe jutott a kínzásokra hivatkozva vallomását visszavonni, vagy ezt a csőcseléknek is legaljából összeszedett népbíróság előtt merészelte megtenni, akkor nyomban visszaadták ’pótnyomozás’- ra a politikai rendőrségre, ahol újabb borzalmas kínzások után vállalta önmaga ellen a hamis vallomást, hogy végre felakasszák. A legtöbb áldozatnak legalább 50-100 zsidó meggyilkolását kellett elismernie. Ha össze lehetett volna szedni ezen jegyzőkönyveket, akkor kiderült volna, hogy Ábrahám óta egész földünkön együttvéve sem élt annyi zsidó, mint amennyinek meggyilkolását az ilyen tortúrákkal készült jegyzőkönyvek számadatainak összegezéséből ki lehetett volna mutatni.”
A magyarság tömegeinek fizikai megnyomorításával párhuzamosan mindent megtett a bolsevizmus, hogy a Lenin által a „nép ópiumá”-nak nevezett vallást kiirtsa. A nőket a megerőszakolásuktól testével védő báró Apor Vilmos győri püspök meggyilkolását követően főleg az ifjúsággal foglalkozó világi- és szerzetespapokat üldözték (néhányukat, mint Kun András minoritát és Kiss Szaléz hitoktatót elsők között végezték ki). A kötelező hitoktatást eltörölték és megfenyegették a gyermeküket hittanra járató szülőket. A kipróbált, a lelkipásztorkodásban kimagasló egyéniségeket lemondatták vagy száműzték, és helyükbe az úgynevezett békepapok kerültek. Az egyházi ingóságok javát elkobozták. Ugyanígy jártak el a szellemi életben is: közel 4700 „fasisztának, szovjetellenesnek, antidemokratikusnak” bélyegzett sajtótermék tömeges megsemmisítését rendelték el.
Mindezzel szembesülve azonnal feltűnhet valami, amiről még az önmagukat nemzeti elkötelezettségűnek tekintő történészeink is hallgatnak: a rendszer vezetésének zsidóarculata. Amin nincs mit csodálkozni, hiszen a bolsevizmus bizonyult a zsidó világnézet leghatásosabb kifejeződési formájának. Soha nem fogja megérteni a kommunizmus természetét az, aki nem ismeri a Talmudot. A kommunizmus gyökerei ugyanis nem Marx, Engels, Lenin vagy Trockij írásaiban keresendők, hanem a Talmudban, a Kabbalában és általában a rabbinikus irodalomban.
Így mindjárt megérthetjük, miért a kor legmeghatározóbb alakja Rákosi. Eredeti vezetékneve Rosenfeld. 1892. március 9-én született. Apja zsidó fűszeres. Előbb Budapesten, majd Hamburgban és Londonban banki tanulmányokat folytat. Az első világháború után az oroszok elfogják, Szibériába száműzik, ahol kommunista lesz. Leninnel 1918-ban találkozik először Szentpétervárott, aki megismerteti a földalatti szervezkedés mesterségével.
Leninre – akinek tanítómestere a szintén zsidó forradalmár Dzserzsinszkij volt, aki szerint „a legfőbb feladat megölni minden burzsujt!” – úgy néz fel, mint egy Istenre. 1919-ben visszajön Budapestre. A Kommün bukása után Moszkvába, onnan Ausztriába megy. Miután főnökével, Zinovjevvel összevesz, a Komintern 1924-ben visszaküldi Magyarországra, hogy szervezze újjá a Kommunista Pártot, de egyelőre titokban. Kilenc hónap múlva szervezkedéséért letartóztatják, halálra ítélik, de a halálos ítéletet végül nyolc és fél év börtönre változtatják. 1935-ben újra bíróság elé kerül, ezúttal 40 kommunistaellenes magyar 1919-es kivégzése miatt, majd 1940. október 30-án Horthy véglegesen kiengedi a rács mögül, cserébe az 1849-ben a cári seregek zsákmányolta magyar honvédzászlók visszaadásáért. Rákosi tehát újra Szovjet-Oroszországban szervezkedik, ahonnan 1944 végén ismét Budapestre jön. Vezető emberei is mind zsidók, mint Gerő Ernő. Eredeti vezetékneve Singer. Mindenki iránt bizalmatlan, ravasz pártszervező. Szintén zsidó Farkas Mihály (Wolf Izrael) honvédelmi miniszter, nem is szólva a „főideológus”- ról, Révai Józsefről (Kahána Mózes , a propagandaminiszterről.
Azonban nemcsak a felső szinteken (a politikai vezetőrétegben, a közigazgatásban vagy
az egyetemi tanárokat kinevező bizottságokban), hanem alsóbb szinteken is megfigyelhetővé vált a zsidó térnyerés. Erre jó példa a már említett börtönvilág. Amíg ugyanis Szovjet-Oroszországban többnyire csak a parancskiadók voltak zsidók, szemben a parancsvégrehajtókkal (akik így kijátszhatták és sokszor ki is játszották a Moszkvából érkező parancsokat elítélt orosz nemzettestvéreik javára), addig nálunk – legalábbis 1945 és 1956 között – mindkettő. Hazánkban tehát még a verőlegények és az őrök között is feltűnően sok volt a nemileg eltévelyedett, szadista hajlamú zsidó. Gulágot megjárt honfitársaink a megmondhatói: ha választaniuk kellett volna Szibéria vagy az Andrássy út 60. között, akkor valószínűleg inkább Szibériát választották volna.
1956 perdöntő előzménye tehát a felsoroltakon kívül a nagypolgárok Hortobágyra való kitelepítéséért, a padláslesöprésekért, a kulákok kifosztásáért, a kolhoz- és szovhozrendszer erőltetéséért, a magyar mezőgazdaság és ipar szovjet mintára való tönkretételéért egyaránt felelős zsidó bolsevizmus volt, így a teljes igazság az, hogy népünk igenis ellene lázadt fel.
A forradalom hősei, a menetét késleltetők, tőle vonakodók és árulói
A kommunista-liberális történelemszemlélet két nagy hazugságot ver a fejekbe. Először is azt, hogy 1956 „mindenkié”. Másodszor azt, hogy csak azok voltak a forradalmárok, akik a kommunista rendszer megreformálásáért küzdöttek, nem pedig eltörléséért.
A forradalom és szabadságharc szereplői azonban nem moshatók egybe, mert messze nem volt „mindenkié”, mivel nem mindegy, ki melyik barikád élén állt. A forradalom történéseivel kapcsolatba kerülő személyeknek négy csoportját különböztethetjük meg.
Az első csoportba a forradalom hősei tartoznak, mindazok, akik kezükben fegyverrel harcoltak a Rákosi-Gerô-Farkas-Révai négyesfogat, majd a benyomuló szovjet csapatok ellen. A világ akkori legnagyobb hadseregét akarták kiverni hazánkból. Ezzel kivívták a keresztény világ elismerését: nem véletlen, hogy róluk és általuk népünkről XII. Piusz pápa a legnagyobb csodálattal nyilatkozott. Többségük munkás volt. Ők fogtak fegyvert legelőször, és csak utánuk az egyetemisták.
A „reformkommunisták” szerint ötvenhat igazi hősei nem a rendszer szellemiségét, hanem gyakorlatát akarták megváltoztatni, ami persze fából vaskarika. Ha valakiket, akkor a munkásokat lehetett legkevésbé megtéveszteni. Ők nem reformokat akartak, vezetőváltásokat, hanem a rendszer teljes felszámolását. Ezt fejezték ki zászlóik felirataival is: „Ruszkik haza!”, „Többpártrendszert, szabad választásokat!”, „Lengyelország utat mutat, kövessük a magyar utat!”, „Bem apó és Kossuth népe, fogjunk össze, kéz a kézben!”. Az sem igaz, hogy a munkástanácsok az „emberarcú szocializmusért” szálltak síkra. A munkástanácsok különben is csak a szovjet csapatok november 4-i bejövetele után alakultak meg, így az október 23-án kirobbant harcokban nem vehettek részt, arról nem is beszélve, hogy a „tanács” kifejezés érthetően igen rossz szájízt keltett a felkelőkben, hiszen elegük volt az ígéretekből, a tanácsokból. Tudták, hogy kommunistákkal értelmetlen tanácskozni.
A forradalmi hősök között elsők között említendő továbbá a szellem erejével harcoló Mindszenty bíboros. Leírhatatlan hatással volt a tömegekre, katolikusokra és protestánsokra egyaránt, de gyakran még a hit iránt közönyös emberekre is. Azok, akik 1946-ban még Budapest egyik legszebb temploma, a Regnum Marianum lebontásában vettek részt, hogy helyébe Sztálin óriásszobra kerüljön, 1956-ban már hatására darabjaira zúzták a „kőgeneralisszimus”-t, azt kiáltva: „A templomot akarjuk! A Regnum Marianum-ot akarjuk!” Ötvenhatos forradalmi rádióbeszéde felrázta népünket. Kijelentette: „Mi semlegesek vagyunk, mi az orosz birodalomnak nem adunk okot a vérontásra. De nem merült-e fel az orosz birodalom vezetőiben a gondolat, hogy sokkal jobban fogjuk becsülni az orosz népet, ha nem igáz le bennünket? Csak ellenséges népre szokott rátörni a megtámadott másik ország. Mi most nem támadtuk meg Oroszországot.”
A második csoportba a forradalom menetét késleltetők, mindenekelőtt a „Petőfi Kör” irodalmárai tartoznak, élükön Déry Tiborral és Háy Gyulával. Felfogásuk az volt, hogy „ha valamit nem tudsz megakadályozni, akkor állj az élére”. A forradalom élére kívántak állni, de csak azért, hogy kifogják a szelet a vitorlából. A felkelők határozott követeléseit mérsékelni akarták. Követeléseik túlságosan általánosak, így hatástalanok voltak. A forradalom leverése után ugyan számosan börtönbe kerültek (Déry Tibor, Háy Gyula), de jóval a kiszabott büntetési idő lejárta előtt kiszabadultak, hiszen Kádár János tudta, hogy kuruckodásuk csak a valódi forradalmárok megfékezését szolgálta. Történelmi szerepük felnagyításáért a felelősség elsősorban a liberális médiumokat terheli.
A harmadik csoportba a forradalmi eseményekkel szemben vonakodók tartoznak, elsősorban Nagy Imre és hívei. A nyugati történészek és újságírók többségének állításaival szemben tény, hogy a több mint másfél évtizede szinte kizárólag dicsőített Nagy Imre ifjúságától fogva szilárdan hitt a kommunizmusban. Még a pártfegyelemben sem ismert pardont. Két évtizeden át élt Szovjet-Oroszországban. Csupán annyiban különbözött Rákosi-Rosenfeldtől, hogy nem moszkvai, hanem jugoszláv – Titó-i – típusú kommunizmust akart. Vonakodva, bizonytalankodva tett csak apró engedményeket a forradalmároknak. Ezért nem véletlen például, hogy a győri felkelők vezére, Szigethy Attila azzal fenyegetőzött, hogy ha nem ad engedményeket a forradalmároknak, Budapestre jön és megdönti kormányát. Ráadásul az engedményekről nem egyedül döntött, hanem Mikojánnal vagy Szuszlovval egyeztetve, kivéve legutolsó lépését, hazánknak a Varsói Szerződésből való kilépését és az ENSz-hez való fordulását. Élete utolsó pillanatában valóban végleg szakított Moszkvával, mert csalódott Andropovnak a szovjet csapatok kivonulására tett ígéretében, így nem ismerte el Kádárt miniszterelnöknek és nem mondott le, mindez azonban nem változtat a a tényen: élete javát a kommunizmusnak áldozta, ezért nem lehetett a forradalom vezéregyénisége.
Végül a negyedik csoportba a forradalom árulói tartoznak. A sor élén Kádár (Csermanek) János áll, aki még a saját maga által átélt történelemből sem tanult, például abból, hogy Rákosi-Rosenfeld utasítására egyik elvtársuk, Farkas Vlagyimir valaha az ő körmét is letépte és a szájába vizelt. Közéjük tartozott ugyanakkor a korábban népkutatásairól ismert Erdei Ferenc is, és mindazok, akik október 23-a és november 4-e között ugyan a forradalom támogatóinak tetették magukat, ám a szovjet csapatok bevonulása után maguk is részt vettek a tömeges megtorlásban.
A megtorlás módszerei, a megtorlók hovatartozása
Ha az 1956-os forradalmunk és szabadságharcunk leveréséről jelenleg rendelkezésünkre
álló forrásokat tanulmányozzuk, szembetűnő, hogy a régi, többnyire zsidó származású tisztek és bírók mennyire kevesellték az akasztásokat. Marosán György („Buci Gyuri”) és Gerő Ernő az „ellenforradalmárok” kemény megbüntetését követelték Kádártól. Rákosi-Rosenfeld pedig egyenesen odáig elment, hogy megpróbáljon visszatérni a hatalomba. Miután azonban Budapesten csütörtököt mondott ebbeli kísérlete, felkereste Hruscsovot, aki csak annyit mondott neki: „Nézze Rákosi, Magyarországnak már volt tatár kánja, török szultánja, Habsburg császára, de zsidó királya még nem!”
Tény, hogy az 1956-ot követő, az 1963-as kádári „amnesztia” kihirdetéséig lezajlott akasztások, a sortüzek áldozatai számának pontos megállapítása még várat magára. (Kéri Edit „Kik lőttek 1956-ban a Kossuth téren?” című könyve mindenesetre perdöntő tényadatokkal szolgál.) Az eddig feltárt tények azt mutatják, hogy az 1956 utáni megtorlás az 1849 utáni megtorlást összehasonlíthatatlanul felülmúlta. Amíg Kádár János 1956. november 11-i és december 26-i rádióbeszédében ünnepélyesen megígérte, hogy „egyetlen dolgozónak sem lehet bántódása”, az október 23-án elkezdődött tömegmegmozdulásokban való részvétele miatt, addig az 1957. december 10-i MSzMP-határozat szerint az „osztályidegen, deklasszált, huligán elemek” – valójában a forradalom hősei – „semmiféle kíméletet nem érdemelnek”. Kádár ismét hazudott, hiszen börtön vagy sortűz várta az elfogott felkelőket.
Döbbenetes példa a megtorlásra Hornyák Tibor dokumentumkötetének (Ellenszélben 2. kötet. Bp. 1997.) egyik vallomása:
»Beszélgetést folytatok Bucsai Imréné Marton Erzsébettel, akit Kádár-Marosán vérbírósága, szörnyű megkínoztatás után, halálra ítélt 1956-os cselekményeiért. A Beszkártnál voltam kalauz, Budán a szépilonai kocsiszínben. Október 26-án a Széna téri srácokkal együtt csatlakoztam Szabó bácsi csapatához. Fő tevékenységem abból állt, hogy a már megalakult kis csapattal bejelentésekre, illetve parancskérésre volt ÁVH-soktól fegyvereket, lőszert és robbanóanyagot gyűjtöttünk be, de olykor őket is. Egy alkalommal megbízást kaptunk, hogy Pasaréti úti villájából hozzák be Marosán Györgyöt, aki a jelentés szerint szervezkedik a forradalom ellen. Mi nyolcan teherkocsira szálltunk és kimentünk a lakására.
Hogyan került sor a letartóztatására?
Úgy, hogy becsengettünk a lakásba, a felesége nyitott ajtót. Ő pedig a nappaliban állt és beszélgetett Nagy Dániel szomszédjával, aki szintén országgyűlési képviselő volt abban az időben. Közöltem vele, hogy letartóztatom és előállítjuk a Maros utcai parancsnokságra. Szó nélkül, szinte meghunyászkodva követtek bennünket mind a ketten. Bevittük őket a Maros utcába a volt ÁVH-s laktanyába. Én magam egyedül kísértem őket le a fogdáshoz, aki átvette tőlem őket, és ezzel az ügy a részemről befejeződött. Másnap azonban megtudtam, hogy reggel mind a kettőjüket a legkisebb bántalmazás nélkül hazaengedték. Bezzeg forradalmunk leverése után megint a régi Buci Gyuri volt! Írt egy könyvet és abban nem így írta meg a letartóztatása történetét.
Aztán hova sodorta az élet?
Brüsszelbe, ott kaptunk egy hat szobás lakást négyen nők, és onnan jártunk dolgozni egy termoszgyárba. Aztán 1957 márciusában, Kádár felhívására, aki kijelentette, hogy nyugodtan menjen haza, aki nem gyilkolt, a tésztát bevettem és hazajöttem. Másnap jelentkeztem a rendőrkapitányságon, ahonnan azzal küldtek el, hogy menjek és tegyem a dolgom. Ezt sokáig nem tehettem, mert 1957. augusztus 12-én értem jöttek egy nagy, lefüggönyözött autóval, és házkutatást tartottak, majd elvittek a hírhedt Gyorskocsi utcába.
Mivel vádolták?
A népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésével.
Mit akartak kiszedni?
A Széna téren részt vevő katonatisztek nevét, rangját, hol találhatók, milyen kapcsolatban voltam velük, és hogy a Széna téren harcolókról, az ütközetekről, és a begyűjtéseimből mit tudok nekik elmondani?
Hogyan folytak le a kihallgatások?
Borzalmasak voltak! Volt ott két kihallgató tiszt, akik állandóan kínoztak, ütöttek, rúgtak, ahol értek, a hajamat tépték, olyannyira sikeresen, hogy a kihallgatások befejezése után nyomorék lettem, tönkreverték a vesémet-májamat, a nemi szervemet pedig szülésre örökre alkalmatlanná tették. Az egyik vallató egy gumibotot dugott a hüvelyembe és azt jobbra-balra forgatta, húzta, nyomta stb. A másik állandóan ordítva tette fel a különböző kérdéseit. „Ezt Marosánért!” – kiáltotta többször.
Mikor kezdődött a tárgyalása és milyen ítéletet kapott?
Erre majd azután válaszolok, ha előbb elmondom, hogy a gumibotos vallatás után mit tettek még velem. Elvittek a Mosonyi utcai rabkórházba. Ott egy raborvossal egészségügyinek mondott kaparást hajtottak végre rajtam, miközben le voltam szíjazva, lábaim felpolcolva s a két kínzómester kaparás közben folytatta a vallatást. Nemsokára kitűzték az első fokú tárgyalást, de azt azért kellett elhalasztani, mert agyon voltam verve és hordágyon mégsem akartak a bíróság elé fektetni. 1958. április 15-én, 17-én és 23- án tárgyaltak első fokon. Halálra ítéltek.
Hogyan fogadta a halálos ítéletet?
Ahogy a bírónak nevezett bérgyilkos kimondta, hogy halálra vagyok ítélve, egyszerűen nem tudtam felfogni.
Mi történt a másodfokú tárgyaláson?
Halálos ítéletemet 15 évi börtönre változtatták. A két tárgyalás között egy éjszakára visszavittek a Gyorskocsiba és ott őszültem meg reggelre.
Az ítéletben milyen cselekményeket fogalmaztak meg?
A többi között gyilkosságot, rablást, betöréses lopást. Ezekre a koholt szörnyűségekre tanúkról is gondoskodtak.
Végül hány évet töltött le a 15-ből?
Ítélet után Kalocsára a női börtönbe szállítottak. Olyan helyiségekben voltunk, ahol 16 ember számára csak egy vízcsap és egy vályú volt. Varrodában dolgoztunk, és megkezdték a politikai átnevelést. Sajnos, voltak közöttünk is olyanok, akik holmi kedvezményekért eladták magukat a belső elhárításnak (néhány cigaretta stb.), és vállalták a besúgó szerepét. Szabadulásomra az 1963-as úgynevezett ENSZ-amnesztiával került sor. Éppen most jöttem ki a kórházból huszonnegyedszer. A tüdőmön úgy elhatalmasodott a betegség, hogy csak minimális a légző felület. Tönkrementek a beleim, a veséim, a májam, az epém. Hallássérült lettem a sok veréstől, az egyensúlyozás szerve is sérült, ezért imbolygok sokat. A huszonnégy kórházi zárójelentésem egy agyhártya- és agyvelőgyulladást is kimutatott, és azt is, hogy a koponyámban baloldalt idegbénulások találhatók.
Milyen nyugdíjat kapnak a férjével?
A felét sem annak, amit a volt kínmesterek, Buci Gyuriról nem is szólva.«
Kádár megtorlói között viszont már sokkal kevesebb zsidó szerepelt, mint 1945 és 1956 között, ugyanis nem akart a pártvezetés még egy felkelést a zsidó vezetés miatt. Tekintettel arra, hogy azonosításuk és tetteik feltárása még folyamatban van, ezért csak a teljesség igénye nélkül tudjuk őket kiemelni.
Apró Antal szobafestő, majd a párt Központi Vezetőségének tagja, miniszterelnök-helyettes, az Országgyűlés elnöke az 1956. október 24-ére virradó éjszakán tartott központi vezetőségi pártülésen létrehozott Katonai Bizottság elnökeként katonai diktatúrával akarta leverni a forradalmat, Czinege Lajos és Hazai Jenő segítségével.
Balázsi Béla ÁVH-ezredes, egyik megszervezője volt a Nagy Imre-pernek. Kádárral is szembefordult. Zöldségárus lett, majd öngyilkos.
Barna Péter ÁVH-ügyész alezredes a Kossuth Tüzértiszti Iskola felügyelője, Budapesten a Gyorskocsi utcában 1959. szeptember 15-ig teljesített szolgálatot, és támogatta a véres megtorlás pereinek lebonyolítását. Ezt követően egyetemi tanár lett.
Betlen (Bettelheim) Oszkár villanyszerelő, a Szabad Nép szerkesztője fegyverrel harcolt a forradalmárok ellen, védve a Központi Vezetőség székházát.
Biszku Béla lakatos segéd, belügyminiszter felügyelte az összes fegyveres testületet, ígyminden letartóztatás, kínzás elrendeléséért felelős! Ezért a minisztertanács
elnökhelyettese lett.
Czinege Lajos kovácssegéd, honvédelmi miniszter 1956. október 23-án a párt katonai
bizottságának lett a tagja. A Honvédelmi Minisztérium Politikai Főcsoportjának helyettesével, Hídvégi Ferenccel, Uszta Gyulával és Apró Antallal katonai puccsal akarta megkaparintani a hatalmat. 1957 januárjától a Munkásőrség megszervezője. Pufajkás. Felelős valamennyi kínzásért és kivégzésért.
Csendes Károly igazságügyi minisztériumi főosztályvezető, a legfőbb ügyész helyettese
1956 után szintén felelős a megtorlásokért.
Csillag (Stern) Géza gépészmérnök, vállalati igazgató kivette részét a megtorlásból és a
Munkásőrség megszervezéséből.
Dapsi Károly borbély, kerületi párttitkár, gyárigazgató a Néphadsereg MSzMP Intéző
Bizottságának elnökeként tevékenyen részt vett a forradalom leverésében. Jutalmul vezérőrnagy, később azonban kegyvesztett lett.
Garasin Rudolf nyomdász, Cseka-tiszt, ÁVH-ezredes 1956-ban még irányította a büntetés-
végrehajtás fegyveres testületét, így tudta nélkül aligha kerülhetett sor tűzparancs kiadására,
amikor a Parlament környéki épületeket ostromolták.
Gyurkó Lajos pék, vezérőrnagy Tiszakécskén sortüzet nyitott a tömegre. A kecskeméti cigánynegyedben megbúvó 60-80 felkelőre is tüzet nyitott.
Hazai Jenő géplakatos, pártmunkás is katonai puccsal akarta átvenni a hatalmat.
Horn Gyula a budapesti Kerepesi úti laktanyában, a Budapesti Rendőrfőkapitányság „Hunyadi János” karhatalmi zászlóaljának tagja, vagyis pufajkás lett. Fővárosunkban a Nyugati téri sortűz parancs kiadója volt.
Ilku Pál tanító, művelődési miniszter felelős a törvényszékek halálos ítéleteiért, a rögtönítélő bíróságok döntéseiért.
Marosán György péksegéd, államminiszter felelős a salgótarjáni sortűzért, amelynek 131
halálos áldozata és kétszer annyi sebesültje volt.
Pap János vegyésztechnikus, belügyminiszter felelős többek között Brusznyai Árpád
bölcsész kivégzéséért.
Pető (Richtmann) László a Munkásőrség tagjaként vett részt a forradalmárok megkínzásában.
Rajnai Sándor kötőszövő, ÁVH-alezredes, diplomata készítette az első megtorlási
listát, amelynek alapján megkezdődött a forradalom vezetőinek letartóztatása. Ő tartóztatta
le a romániai őrizetben lévő Nagy Imrét és szállíttatta Budapestre. Őt bízták meg végül a Nagy Imre-per felügyeletével.
Sós (Sternberg) György rendőr vezérőrnagy részt vett a forradalmárok letartóztatásában,
és nyilvántartásba vett 8000 Nyugatról hazatért budapesti lakost, és ügynököket telepített közéjük. Csak 1961-ben 111 ember ellen foganatosított rendőrhatósági intézkedést. 105-öt őrizetbe is vettek.
Sucin József vasesztergályos, ezredes, politikai tiszt 131 forradalmár sortűz okozta halálért felelős.
Zoltai Gusztáv (Zucker Gerzson) munkásőr a kecskeméti repülőtér őrszázadában teljesített szolgálatot tizedesként, majd 1968-tól 1976-ig Komlós János ávós tiszt művészeti titkára volt, 1991-től köztudomásúan a MAZsIHISz (Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége) igazgatója.
A Kádár-világ igazi következménye a teljes tudatleépítés volt
Az 1963-as amnesztia kihirdetését követően a bebörtönzéseket és a kivégzéseket a magyarság millióinak teljes tudatleépítése váltotta fel, 1956 következetesen ellenforradalomnak nevezése, cionista vezényletre. Történelmünk addigi legsötétebb korszaka következett, és az általa okozott lélekirtás, szellemrombolás ezerszer veszedelmesebbnek bizonyult a gazdasági nyomornál: sokaknak már nem a körmét tépték le, hanem munkájuk eredményét rabolták el.
Az alábbi névtelen korabeli röpirat akasztófahumoránál aligha jellemezhetnénk találóbban az 1956 megálmodott Magyarországot keresztre feszítő Kádár-világ feslettségét:
»A szocializmus hét csodája:
1. Mindenkinek volt biztos munkahelye.
2. Bár mindenkinek volt munkája, mégsem tett senki semmit.
3. Bár semmittevéssel telt az idő, mégis minden terv 100 % felett teljesült.
4. Bár a gazdaság terv szerint fejlődött, mégis minden fontos dolog hiánycikk volt.
5. Bár semmit sem lehetett kapni, mégis mindenkinek megvolt mindene.
6. Bár elvileg megvolt minden, mégis mindenki lopott.
7. Bár minden mozgathatót loptak, mégsem volt soha leltárhiány.«
Ahhoz, hogy 1956 miértjeire kielégítő válaszokat kapjunk, részletesebben kell megismerkednünk előzményeivel. David Irving brit történész, a kommunisták és a liberálisok meghamisította történelem egyik legjelentősebb újraértékelője, 1981-ben megjelent, ’56-os forradalmunk és szabadságharcunk igaz történetét egyedülálló alapossággal ismertető, magyarul is hozzáférhető könyvében („Felkelés”) leszögezi, hogy 1956 előzménye nem az SzKP Huszadik Kongresszusa, még csak nem is az 1953-as berlini felkelés volt, hanem a Vörös Hadsereg hazánk földjére lépése a második világháború során. De persze régebbre is visszanyúlhatunk, 1919-re, a 133 napos zsidó csőcselékuralomra. Addig a magyar nemzet nem ismerte a zsidó Marx és Lenin tanításait, miként a kiegyezés utáni korszak társadalmi elégedetlenségeit meglovagoló szociáldemokraták áligazságait sem. Nálunk nem volt kommün, mint Párizsban, 1871-ben. Ami ellenben 1919-ben történt hazánkban, megmutatta, mennyire nem legenda, amit a Zsidó Világszövetség 1910-ben meghirdetett: Ausztria-Magyarországot fel kell darabolni, és Magyarország földjén zsidó államot kell létrehozni. A magyar nemzet természetes ellenállása miatt ez megbukott ’19-ben, miként ’56-ban is. Utóbb nemcsak azért, mert még emlékeztek a Lenin-fiúk és a Szamuely-Samuel Tibor és terroristái, a Cserny-különítmény soha nem feledhető gaztetteire, hanem azért is, mert a két világháború közötti negyedszázadban még volt magyar nemzet, amelyet nemzeti öntudat és keresztény szellem jellemzett, és arculatát olyanok határozták meg, mint vitéz nagybányai Horthy Miklós, Gömbös Gyula, Imrédy Béla, Teleki Pál, Klebelsberg Kunó, Hóman Bálint. Védték 1944-1945-ben, ha kellett, gyermekfejjel fővárosunkat, és logikus, hogy 1956-ban sem tettek mást, hiszen az ellenség mindkét esetben ugyanaz volt, a zsidó bolsevizmus, amelyről a két világháború között tucatnyi leleplező könyv jelent meg: róluk a Mindszentyhez mindhalálig hű Nyisztor Zoltán pápai prelátus úgy nyilatkozott, hogy amíg jómaga nem ismerkedett meg személyesen kommunistaellenes sajtótevékenysége miatt az Andrássy út 60 1945 utáni állapotaival, voltak némi kétségei hitelességüket illetően. Ugyanis alig tudta elgondolni is, hogy azokról a kínzásokról és kivégzésekről szóló tudósítások, amelyek bennük szerepeltek, mind szóról szóra igazak. Sok százezer nemzettestvérével együtt hamarosan megtapasztalhatta, hogy igazak bizony.
Nézzük az oktatásban, a tömegtájékoztatásban ma is tudatosan elhallgatott tényeket, amelyek nélkül nem érthetjük meg, mi vezetett 1956-hoz! A Vörös Hadsereg parancsnoksága 110 000 férfit űzött kényszermunkára Budapestről, azon kívül félmilliót az ország többi részéből. A megszálló, a népünket erkölcsétől eltántorítani akaró, vagyonából kifosztó szovjet csapatok – ahogyan Irving megjegyzi – a „sztyeppék kulturálatlan termékei” voltak. Közel egymillió magyar leányt és nőt erőszakoltak meg, akik közül sokan gyermektelenek maradtak örökre. Volt, hogy egy csinos titkárnőt és leányát tizenkét orosz katona erőszakolta meg. Ahová betörtek, kő kövön nem maradt. Körmenden például a Batthyány-kastélyban a bútorokat összetörték, a puskák csövét a falhoz vágták, majd az udvarra dobták. Az Árpád-kori függőpecsétes oklevelek fa pecséttokjával „tisztították” csizmájukat, az okleveleken pedig krumplit hámoztak, vagy a város környéki vizes árkokba hajították, illetve WC-papírnak használták őket, vagy egyszerűen elégették. A kölnit garatra öntötték, mert azt hitték, hogy vodka. A halat, hogy megmossák, leöblítették a WC-kagylóban, és ha a hal eltűnt, bosszúból agyonverték a háziakat.
Az 1948-ban teljhatalomra jutott, zsidók vezette Kommunista Párt kétfrontos harcot
vívott. Először is mindenkit, aki bármennyire szembeszállt a bolsevizmussal, fasisztának,
„burzsuj”-nak, osztályidegennek, a „népi demokrácia” ellenségének tekintett, akiket be kell
börtönözni, sőt ki kell végezni, másodszor a kereszténységet és az annak elkötelezett
nemzeti sajtót teljesen fel akarta számolni.
Ismeretes, hogy Mindszentyt halálos ellenségének tekintette Rákosi (Rosenfeld) Mátyás. Legszívesebben kivégeztette volna, figyelmeztetve, hogy követőikre is ez vár.
Az azonban már kevésbé ismeretes, hogy azért kerülte el a kivégzést, mert miután Rákosi szándékáról értesült Franco tábornok, tudatta Sztálinnal: ha Mindszentyt elteszik láb alól, kivégezteti az összes spanyolországi kommunistát. Ha a kivégzést igen, a fizikai megleckéztetést mégsem kerülhette el. Mindennél többet elárul a bolsevizmus természetéről, hogy amikor az Andrássy út 60-ba került, egy partizán belerúgott, és azt mondta neki: „Életem legboldogabb pillanata volt ez.”
Rákosi fő támasza, az Andrássy út 60 új ura, Péter (Auspitz) Gábor korántsem csak a nyilasokat kínoztatta, hanem mindenkit, akinek elege lett a zsidó bolsevizmusból. Élet-halál ura volt. Vitéz Málnási Ödön, a kiváló történész így foglalta össze „Magyar Mártyrok” című könyvében, mi zajlott az Andrássy út 60 pincéiben:
„A tízezrével elfogott hazafiak 20 körme alá 10-10 gombostűt vertek, s azután gumibottal összes körmeiket leverték, lemanikűrözték. Vagy az áldozatot seprűnyélre kötve, talpával lefelé fordítva, talpait órákon át gumibottal addig csépelték, míg kétszeresére dagadt, aztán arra kényszerítették, hogy vödör hideg vízben áztassa lábait. Vagy az áldozatról lehúzták harisnyáit, szájába nyomták, hogy ne tudjon ordítani, még egy gázálarcot is kötöttek rá hangfogónak, azután hozzáfogtak a legkülönfélébb ’munkához’: nemi szervét gumibottal cafatokra verték, vagy vékony üvegcsövet nyomtak bele, és vaskalapáccsal addig verték, míg az üvegcső apró szilánkonként belepréselődött. Az ilyen áldozat két év múlva is sírt, ahányszor örökké gennyező nemi szervén vizelnie kellett. (Rosenberg Ibolya vezette be ezt a kínzási módszert.) Vagy az áldozat nemi szervét íróasztal fióknyílásba tördelték. Vagy az áldozat nemi szervére 2-3 gumiforrasztó sallert kötöttek, meggyújtották és így a nemi szervet teljesen leégették. (Dr. Farkas Ferenc ügyvéden kipróbált módszer, azután általános.) Ha nő volt az áldozat, akkor nemi szervét addig döfködték gumibotokkal, míg véresen kifordult, az áldozat hónapokon belül szörnyű kínok között meghalt. Vagy az áldozatot hátrafektetve lekötötték, hasára vaslábos alá patkányt kötöttek, a másik vaslábosba föléje égő parazsat tettek, és így a patkányt arra késztették, hogy az áldozat hasán keresztülfúrja magát és elmeneküljön a megsüléstől. (Dr. Böhm Ferencen kipróbált módszer.) De a leggyakoribb az volt, hogy az áldozatot nagyon sokan megrohanták, földre gyömöszölték és végtagjaira állva, gumibotokkal csoportokban váltva egymást, órákon keresztül addig csépelték, míg egész teste, feje csupa seb és vér volt. Ilyen kínzások közben egyedül a budapesti központjukban, az Andrássy út 60-ban naponként legalább 30-40 halt borzalmas mártírhalált. Aki életben maradt, gondolkodás nélkül aláírta az általuk előre megfogalmazott jegyzőkönyvet, mert számára a mielőbbi felakasztás megváltást jelentett a borzalmas kínzásoktól. Ha a ’népügyészségen’ eszébe jutott a kínzásokra hivatkozva vallomását visszavonni, vagy ezt a csőcseléknek is legaljából összeszedett népbíróság előtt merészelte megtenni, akkor nyomban visszaadták ’pótnyomozás’- ra a politikai rendőrségre, ahol újabb borzalmas kínzások után vállalta önmaga ellen a hamis vallomást, hogy végre felakasszák. A legtöbb áldozatnak legalább 50-100 zsidó meggyilkolását kellett elismernie. Ha össze lehetett volna szedni ezen jegyzőkönyveket, akkor kiderült volna, hogy Ábrahám óta egész földünkön együttvéve sem élt annyi zsidó, mint amennyinek meggyilkolását az ilyen tortúrákkal készült jegyzőkönyvek számadatainak összegezéséből ki lehetett volna mutatni.”
A magyarság tömegeinek fizikai megnyomorításával párhuzamosan mindent megtett a bolsevizmus, hogy a Lenin által a „nép ópiumá”-nak nevezett vallást kiirtsa. A nőket a megerőszakolásuktól testével védő báró Apor Vilmos győri püspök meggyilkolását követően főleg az ifjúsággal foglalkozó világi- és szerzetespapokat üldözték (néhányukat, mint Kun András minoritát és Kiss Szaléz hitoktatót elsők között végezték ki). A kötelező hitoktatást eltörölték és megfenyegették a gyermeküket hittanra járató szülőket. A kipróbált, a lelkipásztorkodásban kimagasló egyéniségeket lemondatták vagy száműzték, és helyükbe az úgynevezett békepapok kerültek. Az egyházi ingóságok javát elkobozták. Ugyanígy jártak el a szellemi életben is: közel 4700 „fasisztának, szovjetellenesnek, antidemokratikusnak” bélyegzett sajtótermék tömeges megsemmisítését rendelték el.
Mindezzel szembesülve azonnal feltűnhet valami, amiről még az önmagukat nemzeti elkötelezettségűnek tekintő történészeink is hallgatnak: a rendszer vezetésének zsidóarculata. Amin nincs mit csodálkozni, hiszen a bolsevizmus bizonyult a zsidó világnézet leghatásosabb kifejeződési formájának. Soha nem fogja megérteni a kommunizmus természetét az, aki nem ismeri a Talmudot. A kommunizmus gyökerei ugyanis nem Marx, Engels, Lenin vagy Trockij írásaiban keresendők, hanem a Talmudban, a Kabbalában és általában a rabbinikus irodalomban.
Így mindjárt megérthetjük, miért a kor legmeghatározóbb alakja Rákosi. Eredeti vezetékneve Rosenfeld. 1892. március 9-én született. Apja zsidó fűszeres. Előbb Budapesten, majd Hamburgban és Londonban banki tanulmányokat folytat. Az első világháború után az oroszok elfogják, Szibériába száműzik, ahol kommunista lesz. Leninnel 1918-ban találkozik először Szentpétervárott, aki megismerteti a földalatti szervezkedés mesterségével.
Leninre – akinek tanítómestere a szintén zsidó forradalmár Dzserzsinszkij volt, aki szerint „a legfőbb feladat megölni minden burzsujt!” – úgy néz fel, mint egy Istenre. 1919-ben visszajön Budapestre. A Kommün bukása után Moszkvába, onnan Ausztriába megy. Miután főnökével, Zinovjevvel összevesz, a Komintern 1924-ben visszaküldi Magyarországra, hogy szervezze újjá a Kommunista Pártot, de egyelőre titokban. Kilenc hónap múlva szervezkedéséért letartóztatják, halálra ítélik, de a halálos ítéletet végül nyolc és fél év börtönre változtatják. 1935-ben újra bíróság elé kerül, ezúttal 40 kommunistaellenes magyar 1919-es kivégzése miatt, majd 1940. október 30-án Horthy véglegesen kiengedi a rács mögül, cserébe az 1849-ben a cári seregek zsákmányolta magyar honvédzászlók visszaadásáért. Rákosi tehát újra Szovjet-Oroszországban szervezkedik, ahonnan 1944 végén ismét Budapestre jön. Vezető emberei is mind zsidók, mint Gerő Ernő. Eredeti vezetékneve Singer. Mindenki iránt bizalmatlan, ravasz pártszervező. Szintén zsidó Farkas Mihály (Wolf Izrael) honvédelmi miniszter, nem is szólva a „főideológus”- ról, Révai Józsefről (Kahána Mózes , a propagandaminiszterről.
Azonban nemcsak a felső szinteken (a politikai vezetőrétegben, a közigazgatásban vagy
az egyetemi tanárokat kinevező bizottságokban), hanem alsóbb szinteken is megfigyelhetővé vált a zsidó térnyerés. Erre jó példa a már említett börtönvilág. Amíg ugyanis Szovjet-Oroszországban többnyire csak a parancskiadók voltak zsidók, szemben a parancsvégrehajtókkal (akik így kijátszhatták és sokszor ki is játszották a Moszkvából érkező parancsokat elítélt orosz nemzettestvéreik javára), addig nálunk – legalábbis 1945 és 1956 között – mindkettő. Hazánkban tehát még a verőlegények és az őrök között is feltűnően sok volt a nemileg eltévelyedett, szadista hajlamú zsidó. Gulágot megjárt honfitársaink a megmondhatói: ha választaniuk kellett volna Szibéria vagy az Andrássy út 60. között, akkor valószínűleg inkább Szibériát választották volna.
1956 perdöntő előzménye tehát a felsoroltakon kívül a nagypolgárok Hortobágyra való kitelepítéséért, a padláslesöprésekért, a kulákok kifosztásáért, a kolhoz- és szovhozrendszer erőltetéséért, a magyar mezőgazdaság és ipar szovjet mintára való tönkretételéért egyaránt felelős zsidó bolsevizmus volt, így a teljes igazság az, hogy népünk igenis ellene lázadt fel.
A forradalom hősei, a menetét késleltetők, tőle vonakodók és árulói
A kommunista-liberális történelemszemlélet két nagy hazugságot ver a fejekbe. Először is azt, hogy 1956 „mindenkié”. Másodszor azt, hogy csak azok voltak a forradalmárok, akik a kommunista rendszer megreformálásáért küzdöttek, nem pedig eltörléséért.
A forradalom és szabadságharc szereplői azonban nem moshatók egybe, mert messze nem volt „mindenkié”, mivel nem mindegy, ki melyik barikád élén állt. A forradalom történéseivel kapcsolatba kerülő személyeknek négy csoportját különböztethetjük meg.
Az első csoportba a forradalom hősei tartoznak, mindazok, akik kezükben fegyverrel harcoltak a Rákosi-Gerô-Farkas-Révai négyesfogat, majd a benyomuló szovjet csapatok ellen. A világ akkori legnagyobb hadseregét akarták kiverni hazánkból. Ezzel kivívták a keresztény világ elismerését: nem véletlen, hogy róluk és általuk népünkről XII. Piusz pápa a legnagyobb csodálattal nyilatkozott. Többségük munkás volt. Ők fogtak fegyvert legelőször, és csak utánuk az egyetemisták.
A „reformkommunisták” szerint ötvenhat igazi hősei nem a rendszer szellemiségét, hanem gyakorlatát akarták megváltoztatni, ami persze fából vaskarika. Ha valakiket, akkor a munkásokat lehetett legkevésbé megtéveszteni. Ők nem reformokat akartak, vezetőváltásokat, hanem a rendszer teljes felszámolását. Ezt fejezték ki zászlóik felirataival is: „Ruszkik haza!”, „Többpártrendszert, szabad választásokat!”, „Lengyelország utat mutat, kövessük a magyar utat!”, „Bem apó és Kossuth népe, fogjunk össze, kéz a kézben!”. Az sem igaz, hogy a munkástanácsok az „emberarcú szocializmusért” szálltak síkra. A munkástanácsok különben is csak a szovjet csapatok november 4-i bejövetele után alakultak meg, így az október 23-án kirobbant harcokban nem vehettek részt, arról nem is beszélve, hogy a „tanács” kifejezés érthetően igen rossz szájízt keltett a felkelőkben, hiszen elegük volt az ígéretekből, a tanácsokból. Tudták, hogy kommunistákkal értelmetlen tanácskozni.
A forradalmi hősök között elsők között említendő továbbá a szellem erejével harcoló Mindszenty bíboros. Leírhatatlan hatással volt a tömegekre, katolikusokra és protestánsokra egyaránt, de gyakran még a hit iránt közönyös emberekre is. Azok, akik 1946-ban még Budapest egyik legszebb temploma, a Regnum Marianum lebontásában vettek részt, hogy helyébe Sztálin óriásszobra kerüljön, 1956-ban már hatására darabjaira zúzták a „kőgeneralisszimus”-t, azt kiáltva: „A templomot akarjuk! A Regnum Marianum-ot akarjuk!” Ötvenhatos forradalmi rádióbeszéde felrázta népünket. Kijelentette: „Mi semlegesek vagyunk, mi az orosz birodalomnak nem adunk okot a vérontásra. De nem merült-e fel az orosz birodalom vezetőiben a gondolat, hogy sokkal jobban fogjuk becsülni az orosz népet, ha nem igáz le bennünket? Csak ellenséges népre szokott rátörni a megtámadott másik ország. Mi most nem támadtuk meg Oroszországot.”
A második csoportba a forradalom menetét késleltetők, mindenekelőtt a „Petőfi Kör” irodalmárai tartoznak, élükön Déry Tiborral és Háy Gyulával. Felfogásuk az volt, hogy „ha valamit nem tudsz megakadályozni, akkor állj az élére”. A forradalom élére kívántak állni, de csak azért, hogy kifogják a szelet a vitorlából. A felkelők határozott követeléseit mérsékelni akarták. Követeléseik túlságosan általánosak, így hatástalanok voltak. A forradalom leverése után ugyan számosan börtönbe kerültek (Déry Tibor, Háy Gyula), de jóval a kiszabott büntetési idő lejárta előtt kiszabadultak, hiszen Kádár János tudta, hogy kuruckodásuk csak a valódi forradalmárok megfékezését szolgálta. Történelmi szerepük felnagyításáért a felelősség elsősorban a liberális médiumokat terheli.
A harmadik csoportba a forradalmi eseményekkel szemben vonakodók tartoznak, elsősorban Nagy Imre és hívei. A nyugati történészek és újságírók többségének állításaival szemben tény, hogy a több mint másfél évtizede szinte kizárólag dicsőített Nagy Imre ifjúságától fogva szilárdan hitt a kommunizmusban. Még a pártfegyelemben sem ismert pardont. Két évtizeden át élt Szovjet-Oroszországban. Csupán annyiban különbözött Rákosi-Rosenfeldtől, hogy nem moszkvai, hanem jugoszláv – Titó-i – típusú kommunizmust akart. Vonakodva, bizonytalankodva tett csak apró engedményeket a forradalmároknak. Ezért nem véletlen például, hogy a győri felkelők vezére, Szigethy Attila azzal fenyegetőzött, hogy ha nem ad engedményeket a forradalmároknak, Budapestre jön és megdönti kormányát. Ráadásul az engedményekről nem egyedül döntött, hanem Mikojánnal vagy Szuszlovval egyeztetve, kivéve legutolsó lépését, hazánknak a Varsói Szerződésből való kilépését és az ENSz-hez való fordulását. Élete utolsó pillanatában valóban végleg szakított Moszkvával, mert csalódott Andropovnak a szovjet csapatok kivonulására tett ígéretében, így nem ismerte el Kádárt miniszterelnöknek és nem mondott le, mindez azonban nem változtat a a tényen: élete javát a kommunizmusnak áldozta, ezért nem lehetett a forradalom vezéregyénisége.
Végül a negyedik csoportba a forradalom árulói tartoznak. A sor élén Kádár (Csermanek) János áll, aki még a saját maga által átélt történelemből sem tanult, például abból, hogy Rákosi-Rosenfeld utasítására egyik elvtársuk, Farkas Vlagyimir valaha az ő körmét is letépte és a szájába vizelt. Közéjük tartozott ugyanakkor a korábban népkutatásairól ismert Erdei Ferenc is, és mindazok, akik október 23-a és november 4-e között ugyan a forradalom támogatóinak tetették magukat, ám a szovjet csapatok bevonulása után maguk is részt vettek a tömeges megtorlásban.
A megtorlás módszerei, a megtorlók hovatartozása
Ha az 1956-os forradalmunk és szabadságharcunk leveréséről jelenleg rendelkezésünkre
álló forrásokat tanulmányozzuk, szembetűnő, hogy a régi, többnyire zsidó származású tisztek és bírók mennyire kevesellték az akasztásokat. Marosán György („Buci Gyuri”) és Gerő Ernő az „ellenforradalmárok” kemény megbüntetését követelték Kádártól. Rákosi-Rosenfeld pedig egyenesen odáig elment, hogy megpróbáljon visszatérni a hatalomba. Miután azonban Budapesten csütörtököt mondott ebbeli kísérlete, felkereste Hruscsovot, aki csak annyit mondott neki: „Nézze Rákosi, Magyarországnak már volt tatár kánja, török szultánja, Habsburg császára, de zsidó királya még nem!”
Tény, hogy az 1956-ot követő, az 1963-as kádári „amnesztia” kihirdetéséig lezajlott akasztások, a sortüzek áldozatai számának pontos megállapítása még várat magára. (Kéri Edit „Kik lőttek 1956-ban a Kossuth téren?” című könyve mindenesetre perdöntő tényadatokkal szolgál.) Az eddig feltárt tények azt mutatják, hogy az 1956 utáni megtorlás az 1849 utáni megtorlást összehasonlíthatatlanul felülmúlta. Amíg Kádár János 1956. november 11-i és december 26-i rádióbeszédében ünnepélyesen megígérte, hogy „egyetlen dolgozónak sem lehet bántódása”, az október 23-án elkezdődött tömegmegmozdulásokban való részvétele miatt, addig az 1957. december 10-i MSzMP-határozat szerint az „osztályidegen, deklasszált, huligán elemek” – valójában a forradalom hősei – „semmiféle kíméletet nem érdemelnek”. Kádár ismét hazudott, hiszen börtön vagy sortűz várta az elfogott felkelőket.
Döbbenetes példa a megtorlásra Hornyák Tibor dokumentumkötetének (Ellenszélben 2. kötet. Bp. 1997.) egyik vallomása:
»Beszélgetést folytatok Bucsai Imréné Marton Erzsébettel, akit Kádár-Marosán vérbírósága, szörnyű megkínoztatás után, halálra ítélt 1956-os cselekményeiért. A Beszkártnál voltam kalauz, Budán a szépilonai kocsiszínben. Október 26-án a Széna téri srácokkal együtt csatlakoztam Szabó bácsi csapatához. Fő tevékenységem abból állt, hogy a már megalakult kis csapattal bejelentésekre, illetve parancskérésre volt ÁVH-soktól fegyvereket, lőszert és robbanóanyagot gyűjtöttünk be, de olykor őket is. Egy alkalommal megbízást kaptunk, hogy Pasaréti úti villájából hozzák be Marosán Györgyöt, aki a jelentés szerint szervezkedik a forradalom ellen. Mi nyolcan teherkocsira szálltunk és kimentünk a lakására.
Hogyan került sor a letartóztatására?
Úgy, hogy becsengettünk a lakásba, a felesége nyitott ajtót. Ő pedig a nappaliban állt és beszélgetett Nagy Dániel szomszédjával, aki szintén országgyűlési képviselő volt abban az időben. Közöltem vele, hogy letartóztatom és előállítjuk a Maros utcai parancsnokságra. Szó nélkül, szinte meghunyászkodva követtek bennünket mind a ketten. Bevittük őket a Maros utcába a volt ÁVH-s laktanyába. Én magam egyedül kísértem őket le a fogdáshoz, aki átvette tőlem őket, és ezzel az ügy a részemről befejeződött. Másnap azonban megtudtam, hogy reggel mind a kettőjüket a legkisebb bántalmazás nélkül hazaengedték. Bezzeg forradalmunk leverése után megint a régi Buci Gyuri volt! Írt egy könyvet és abban nem így írta meg a letartóztatása történetét.
Aztán hova sodorta az élet?
Brüsszelbe, ott kaptunk egy hat szobás lakást négyen nők, és onnan jártunk dolgozni egy termoszgyárba. Aztán 1957 márciusában, Kádár felhívására, aki kijelentette, hogy nyugodtan menjen haza, aki nem gyilkolt, a tésztát bevettem és hazajöttem. Másnap jelentkeztem a rendőrkapitányságon, ahonnan azzal küldtek el, hogy menjek és tegyem a dolgom. Ezt sokáig nem tehettem, mert 1957. augusztus 12-én értem jöttek egy nagy, lefüggönyözött autóval, és házkutatást tartottak, majd elvittek a hírhedt Gyorskocsi utcába.
Mivel vádolták?
A népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésével.
Mit akartak kiszedni?
A Széna téren részt vevő katonatisztek nevét, rangját, hol találhatók, milyen kapcsolatban voltam velük, és hogy a Széna téren harcolókról, az ütközetekről, és a begyűjtéseimből mit tudok nekik elmondani?
Hogyan folytak le a kihallgatások?
Borzalmasak voltak! Volt ott két kihallgató tiszt, akik állandóan kínoztak, ütöttek, rúgtak, ahol értek, a hajamat tépték, olyannyira sikeresen, hogy a kihallgatások befejezése után nyomorék lettem, tönkreverték a vesémet-májamat, a nemi szervemet pedig szülésre örökre alkalmatlanná tették. Az egyik vallató egy gumibotot dugott a hüvelyembe és azt jobbra-balra forgatta, húzta, nyomta stb. A másik állandóan ordítva tette fel a különböző kérdéseit. „Ezt Marosánért!” – kiáltotta többször.
Mikor kezdődött a tárgyalása és milyen ítéletet kapott?
Erre majd azután válaszolok, ha előbb elmondom, hogy a gumibotos vallatás után mit tettek még velem. Elvittek a Mosonyi utcai rabkórházba. Ott egy raborvossal egészségügyinek mondott kaparást hajtottak végre rajtam, miközben le voltam szíjazva, lábaim felpolcolva s a két kínzómester kaparás közben folytatta a vallatást. Nemsokára kitűzték az első fokú tárgyalást, de azt azért kellett elhalasztani, mert agyon voltam verve és hordágyon mégsem akartak a bíróság elé fektetni. 1958. április 15-én, 17-én és 23- án tárgyaltak első fokon. Halálra ítéltek.
Hogyan fogadta a halálos ítéletet?
Ahogy a bírónak nevezett bérgyilkos kimondta, hogy halálra vagyok ítélve, egyszerűen nem tudtam felfogni.
Mi történt a másodfokú tárgyaláson?
Halálos ítéletemet 15 évi börtönre változtatták. A két tárgyalás között egy éjszakára visszavittek a Gyorskocsiba és ott őszültem meg reggelre.
Az ítéletben milyen cselekményeket fogalmaztak meg?
A többi között gyilkosságot, rablást, betöréses lopást. Ezekre a koholt szörnyűségekre tanúkról is gondoskodtak.
Végül hány évet töltött le a 15-ből?
Ítélet után Kalocsára a női börtönbe szállítottak. Olyan helyiségekben voltunk, ahol 16 ember számára csak egy vízcsap és egy vályú volt. Varrodában dolgoztunk, és megkezdték a politikai átnevelést. Sajnos, voltak közöttünk is olyanok, akik holmi kedvezményekért eladták magukat a belső elhárításnak (néhány cigaretta stb.), és vállalták a besúgó szerepét. Szabadulásomra az 1963-as úgynevezett ENSZ-amnesztiával került sor. Éppen most jöttem ki a kórházból huszonnegyedszer. A tüdőmön úgy elhatalmasodott a betegség, hogy csak minimális a légző felület. Tönkrementek a beleim, a veséim, a májam, az epém. Hallássérült lettem a sok veréstől, az egyensúlyozás szerve is sérült, ezért imbolygok sokat. A huszonnégy kórházi zárójelentésem egy agyhártya- és agyvelőgyulladást is kimutatott, és azt is, hogy a koponyámban baloldalt idegbénulások találhatók.
Milyen nyugdíjat kapnak a férjével?
A felét sem annak, amit a volt kínmesterek, Buci Gyuriról nem is szólva.«
Kádár megtorlói között viszont már sokkal kevesebb zsidó szerepelt, mint 1945 és 1956 között, ugyanis nem akart a pártvezetés még egy felkelést a zsidó vezetés miatt. Tekintettel arra, hogy azonosításuk és tetteik feltárása még folyamatban van, ezért csak a teljesség igénye nélkül tudjuk őket kiemelni.
Apró Antal szobafestő, majd a párt Központi Vezetőségének tagja, miniszterelnök-helyettes, az Országgyűlés elnöke az 1956. október 24-ére virradó éjszakán tartott központi vezetőségi pártülésen létrehozott Katonai Bizottság elnökeként katonai diktatúrával akarta leverni a forradalmat, Czinege Lajos és Hazai Jenő segítségével.
Balázsi Béla ÁVH-ezredes, egyik megszervezője volt a Nagy Imre-pernek. Kádárral is szembefordult. Zöldségárus lett, majd öngyilkos.
Barna Péter ÁVH-ügyész alezredes a Kossuth Tüzértiszti Iskola felügyelője, Budapesten a Gyorskocsi utcában 1959. szeptember 15-ig teljesített szolgálatot, és támogatta a véres megtorlás pereinek lebonyolítását. Ezt követően egyetemi tanár lett.
Betlen (Bettelheim) Oszkár villanyszerelő, a Szabad Nép szerkesztője fegyverrel harcolt a forradalmárok ellen, védve a Központi Vezetőség székházát.
Biszku Béla lakatos segéd, belügyminiszter felügyelte az összes fegyveres testületet, ígyminden letartóztatás, kínzás elrendeléséért felelős! Ezért a minisztertanács
elnökhelyettese lett.
Czinege Lajos kovácssegéd, honvédelmi miniszter 1956. október 23-án a párt katonai
bizottságának lett a tagja. A Honvédelmi Minisztérium Politikai Főcsoportjának helyettesével, Hídvégi Ferenccel, Uszta Gyulával és Apró Antallal katonai puccsal akarta megkaparintani a hatalmat. 1957 januárjától a Munkásőrség megszervezője. Pufajkás. Felelős valamennyi kínzásért és kivégzésért.
Csendes Károly igazságügyi minisztériumi főosztályvezető, a legfőbb ügyész helyettese
1956 után szintén felelős a megtorlásokért.
Csillag (Stern) Géza gépészmérnök, vállalati igazgató kivette részét a megtorlásból és a
Munkásőrség megszervezéséből.
Dapsi Károly borbély, kerületi párttitkár, gyárigazgató a Néphadsereg MSzMP Intéző
Bizottságának elnökeként tevékenyen részt vett a forradalom leverésében. Jutalmul vezérőrnagy, később azonban kegyvesztett lett.
Garasin Rudolf nyomdász, Cseka-tiszt, ÁVH-ezredes 1956-ban még irányította a büntetés-
végrehajtás fegyveres testületét, így tudta nélkül aligha kerülhetett sor tűzparancs kiadására,
amikor a Parlament környéki épületeket ostromolták.
Gyurkó Lajos pék, vezérőrnagy Tiszakécskén sortüzet nyitott a tömegre. A kecskeméti cigánynegyedben megbúvó 60-80 felkelőre is tüzet nyitott.
Hazai Jenő géplakatos, pártmunkás is katonai puccsal akarta átvenni a hatalmat.
Horn Gyula a budapesti Kerepesi úti laktanyában, a Budapesti Rendőrfőkapitányság „Hunyadi János” karhatalmi zászlóaljának tagja, vagyis pufajkás lett. Fővárosunkban a Nyugati téri sortűz parancs kiadója volt.
Ilku Pál tanító, művelődési miniszter felelős a törvényszékek halálos ítéleteiért, a rögtönítélő bíróságok döntéseiért.
Marosán György péksegéd, államminiszter felelős a salgótarjáni sortűzért, amelynek 131
halálos áldozata és kétszer annyi sebesültje volt.
Pap János vegyésztechnikus, belügyminiszter felelős többek között Brusznyai Árpád
bölcsész kivégzéséért.
Pető (Richtmann) László a Munkásőrség tagjaként vett részt a forradalmárok megkínzásában.
Rajnai Sándor kötőszövő, ÁVH-alezredes, diplomata készítette az első megtorlási
listát, amelynek alapján megkezdődött a forradalom vezetőinek letartóztatása. Ő tartóztatta
le a romániai őrizetben lévő Nagy Imrét és szállíttatta Budapestre. Őt bízták meg végül a Nagy Imre-per felügyeletével.
Sós (Sternberg) György rendőr vezérőrnagy részt vett a forradalmárok letartóztatásában,
és nyilvántartásba vett 8000 Nyugatról hazatért budapesti lakost, és ügynököket telepített közéjük. Csak 1961-ben 111 ember ellen foganatosított rendőrhatósági intézkedést. 105-öt őrizetbe is vettek.
Sucin József vasesztergályos, ezredes, politikai tiszt 131 forradalmár sortűz okozta halálért felelős.
Zoltai Gusztáv (Zucker Gerzson) munkásőr a kecskeméti repülőtér őrszázadában teljesített szolgálatot tizedesként, majd 1968-tól 1976-ig Komlós János ávós tiszt művészeti titkára volt, 1991-től köztudomásúan a MAZsIHISz (Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége) igazgatója.
A Kádár-világ igazi következménye a teljes tudatleépítés volt
Az 1963-as amnesztia kihirdetését követően a bebörtönzéseket és a kivégzéseket a magyarság millióinak teljes tudatleépítése váltotta fel, 1956 következetesen ellenforradalomnak nevezése, cionista vezényletre. Történelmünk addigi legsötétebb korszaka következett, és az általa okozott lélekirtás, szellemrombolás ezerszer veszedelmesebbnek bizonyult a gazdasági nyomornál: sokaknak már nem a körmét tépték le, hanem munkájuk eredményét rabolták el.
Az alábbi névtelen korabeli röpirat akasztófahumoránál aligha jellemezhetnénk találóbban az 1956 megálmodott Magyarországot keresztre feszítő Kádár-világ feslettségét:
»A szocializmus hét csodája:
1. Mindenkinek volt biztos munkahelye.
2. Bár mindenkinek volt munkája, mégsem tett senki semmit.
3. Bár semmittevéssel telt az idő, mégis minden terv 100 % felett teljesült.
4. Bár a gazdaság terv szerint fejlődött, mégis minden fontos dolog hiánycikk volt.
5. Bár semmit sem lehetett kapni, mégis mindenkinek megvolt mindene.
6. Bár elvileg megvolt minden, mégis mindenki lopott.
7. Bár minden mozgathatót loptak, mégsem volt soha leltárhiány.«
A helyzet változatlan mondhatnánk , csak annyi a különbség ,
hogy most nem Moszkvából irányítanak bennünket, hanem
Jeruzsálemből akarják megmondani mi a jó nekünk , hogy ők
szabadon raboljanak. Adjátok vissza a nemzeti vagyonunkat , mert az
mindnyájunk öröksége és nem a nyálasszájú zsidó politikai
elitt tulajdona, így nincs is joga eloroztatni azt a felhalmozott
vagyont ami az unokáink boldogulását volt hivatva. Ti rohadt
kettős állampolgárok, húzzatok a másik hazátokba, lopjatok ott,
és ÁVH – s kodjatok ott. Vigyétek a seggnyaló barátaitokat is
, mert ott esetleg nektek kell segget nyalni, ha nem viszitek a
csicskásokat.
ÁVH-s nyugdíjak és a rendvédelmi szervek szösszenete
A rendvédelmi szervek
tiltakozása a nyugdíj rendszer módosítása miatt. Hogy 40 évesen
ne tudjanak elmenni nyugdíjba, sztrájk bizotságot alakítottak .
Egy kis adalék az ÁVH - s nyugdíjról, míg szüleink hajba
kaptak mikor megtudták a rokonságon belül egyik másik tagja
34000 Ft - ot is kap nyugdíjként, és nem tudták , hogy az ÁVH-s
pribékek százszoros nyugdíjára még a Német Állam Zsidó
kárpótlást is fizet nekik.
Ime az írás mely leírja ezt az áldatlan állapotot. Az ÁVH- s pribékek és gyermekeik így tudják felvásárolni hazánkat. E zsidó pribékek ma is ott ülnek a bársonyszékekben szétlopják az országunk még megmaradt értékeit , és fennen hirdetik csak annyi magyart kell meghagyni akik kiganéznak utánunk. Konrád és liberális hazaáruló zsidó társai így kalkulálnak velünk ungarisi palesztinokkal. De kell e- nekünk ez az ingyen élő cionista zsidó bagázs, kik a magyarnak valló zsidókat is meglopják , meglopták, és amúgy mindenkit zsarolnak kifosztanak megölnek. Legszívesebben ledarálnának mint a Rákosi időkben, de erről nem szeretnek hallani a hollókosztosok. Na bégessünk tovább a múltat ne bolygassuk, mert még tényleg polgárháborúba kényszerítenek bennünket a cionista szervezetek. A zsidó hódoltsági területen nem értem meg a cigányokat miért a szegény magyarokat gyilkolják, mikor a gazdag zsidó főleg cionista zsidó a fő ellenségük.Abban ugyan hasonlítanak, hogy mindkét etnikumot el kell tartanunk, el kell viselnünk , hogy meglopnak megaláznak, és egyikünket másikunkat még meg is ölik.
Eredmény: ÁVH-s zsidó ledarálta megölte a módosabb parasztokat ,értelmiségieket, birtokosokat, itt maradt egy identitás nélküli tömeg maszlag kinek az agyát többször átmosták, és még a sajtot is ki akarják énekelni a szájából.
Cionista zsidó már nem darál uralja a hazát a Nemzeti Vagyont megszerezte az állam apparátusba beült uralja a bíróságot ügyészséget igazságszolgálatot . Nem is lehet zsidót bebörtönözni.
A döntéshozatalból mikor ebrúdalják már ki őket a megcsúfolt kommunistákkal , liberálisokkal együtt. Eljön az az idő, és a magyar nép megint szép lesz méltó régi nagy híréhez , mit rákentek a századok....
Ime az írás mely leírja ezt az áldatlan állapotot. Az ÁVH- s pribékek és gyermekeik így tudják felvásárolni hazánkat. E zsidó pribékek ma is ott ülnek a bársonyszékekben szétlopják az országunk még megmaradt értékeit , és fennen hirdetik csak annyi magyart kell meghagyni akik kiganéznak utánunk. Konrád és liberális hazaáruló zsidó társai így kalkulálnak velünk ungarisi palesztinokkal. De kell e- nekünk ez az ingyen élő cionista zsidó bagázs, kik a magyarnak valló zsidókat is meglopják , meglopták, és amúgy mindenkit zsarolnak kifosztanak megölnek. Legszívesebben ledarálnának mint a Rákosi időkben, de erről nem szeretnek hallani a hollókosztosok. Na bégessünk tovább a múltat ne bolygassuk, mert még tényleg polgárháborúba kényszerítenek bennünket a cionista szervezetek. A zsidó hódoltsági területen nem értem meg a cigányokat miért a szegény magyarokat gyilkolják, mikor a gazdag zsidó főleg cionista zsidó a fő ellenségük.Abban ugyan hasonlítanak, hogy mindkét etnikumot el kell tartanunk, el kell viselnünk , hogy meglopnak megaláznak, és egyikünket másikunkat még meg is ölik.
Eredmény: ÁVH-s zsidó ledarálta megölte a módosabb parasztokat ,értelmiségieket, birtokosokat, itt maradt egy identitás nélküli tömeg maszlag kinek az agyát többször átmosták, és még a sajtot is ki akarják énekelni a szájából.
Cionista zsidó már nem darál uralja a hazát a Nemzeti Vagyont megszerezte az állam apparátusba beült uralja a bíróságot ügyészséget igazságszolgálatot . Nem is lehet zsidót bebörtönözni.
A döntéshozatalból mikor ebrúdalják már ki őket a megcsúfolt kommunistákkal , liberálisokkal együtt. Eljön az az idő, és a magyar nép megint szép lesz méltó régi nagy híréhez , mit rákentek a századok....
Hazánkért
Online, 2006. december
Egy
másik fajta „kártérítés”
Nyugdíj-kiegészítések
a ’60-as években
Hazai
Levél
Édesanyám a magyarországi Nyugdíj Intézetnél dolgozott a hatvanas - hetvenes években. A Német Szövetségi kormány – (nyugat-német kormány) a hatvanas évek vége felé új törvényt hozott. A zsidóknak szóló állandó jóvátételek törvényeit kiegészítették azzal, hogy ’a nyugdíjazott zsidók hazai nyugdíját kiegészítik, ha a hazai (magyar) nyugdíj nem ér el bizonyos szintet.’ Ekkor megindult a hazai zsidókommunista vezetők "rohama" a Nyugdíj Intézet központjába. Édesanyám szavait idézem:
"
Megjelent az irodában egy ÁVH tiszt, közölte hogy szüksége van
egy HAMIS nyugdíjigazolásra - a kommunista párttag - ésÁVH
tiszt nyugdíjba vonulása esetén akkor (1968-ban) havi 476,
000 forint lett
volna - a hazai átlag magyar melósok nyugdíjánaktöbb
mint százszorosa -
de, követelte hogy állítsunk ki részére egy hamis igazolást
miszerint: a havi nyugdíja ’csak
800 forint’...!
Ezt
természetesen megtagadtuk. Erre lehivatta
a Nyugdíj Intézet igazgatóját s igazolta magát,
hogy ő kicsoda, s az igazgató hajlongva végighallgatta -
majd megparancsolta nekünk,
hogymostantól
kezdve minden hamis igazolást kérő magas rangú kommunista zsidó
részére kötelesek vagyunk kiállítani a HAMIS igazolást az
alacsony nyugdíjról.
Ezt
a gyakorlatot 1968-tól
kezdve rendszeresen
végrehajtottuk. Így a hazai átlag nyugdíjak százszorosát
kézhez vevőkommunista
zsidó közép és felső vezetők hivatalos
igazolássalnyomorgóknak voltak
beállítva (300 ezer kommunista zsidó) s így, a nyugat-német
kormánytól, a kárpótlásokon
felül, mégkiemelt
nyugdíj is
járt nekik.”
Nos, Édesanyám
később, velem együtt külföldre távozván mindezt elmondta a
menekültügyi hatóságoknak Nyugaton, nem is sejtve,
hogy külföldön sem lehet az igazat elmondani. Tanúvallomásáért
később Nyugaton, örökös feketelistán szerepelt: Mintegy 25
esztendős üldöztetést – mint „a demokrácia és
az emberi jogok halálos ellensége” --szenvedett
el azért, mert ezt elmondta. Végül idegileg összeroppant
a rengeteg baj és üldözés miatt. Én természetesen már nem
szólok és nem tanuskudom többé sehol, mert van éppen elég
bajom enélkül is.
Szeretném, ha a sötétben botorkáló honfitársaim már egyszer s mindenkorra tudomásul vennék: a hazai kommunista vezetők MINDIG mindenben örökkön örökké hazudtak. A tömeggyilkos - tolvaj-hazaáruló kommunista csürhe nem elég, hogy a hazai nyugdíjak százszorosát kapja kézhez havonta, de még a mai napig is hamisított nyugdíjigazolások alapján dollár milliárdokat vesznek fel a német kormánytól - nyugdíj kiegészítésnek - mivel hamis papírokkal úgy állítják be, hogy ők „minimum nyugdíjból nyomorognak”. Undorító, hogy ezek a istentelen gazemberek a születésüktől kezdve a haláluk másodpercéig csak hazudnak és lopnak.
Szeretném, ha a sötétben botorkáló honfitársaim már egyszer s mindenkorra tudomásul vennék: a hazai kommunista vezetők MINDIG mindenben örökkön örökké hazudtak. A tömeggyilkos - tolvaj-hazaáruló kommunista csürhe nem elég, hogy a hazai nyugdíjak százszorosát kapja kézhez havonta, de még a mai napig is hamisított nyugdíjigazolások alapján dollár milliárdokat vesznek fel a német kormánytól - nyugdíj kiegészítésnek - mivel hamis papírokkal úgy állítják be, hogy ők „minimum nyugdíjból nyomorognak”. Undorító, hogy ezek a istentelen gazemberek a születésüktől kezdve a haláluk másodpercéig csak hazudnak és lopnak.
Néhány
példa
Egyik
jó barátom a BM (Belügyben) könyvelő. Elmondta:
-
egyszerű BM-alkalmazott (párttag) havi nyugdíja most 650, 000
forint.
-
belügyes (ÁVH) tiszt havi nyugdíja 1
és 1, 5 millió forint havonta
- KÖZÉP szintű kommunista pártvezető nyugdíja havi 3 millió forint
- felső szintű kommunista nyugdíja havi 6 millió forint
Édesanyám nyugdíja havi 34 ezer forint. A kommunista tömeggyilkosok büntetés helyett milliós nyugdíjakat kapnak havonta, és lopnak-hazudnak rendületlenül tovább! És ez az ostoba nép újra és újra a gyilkosaira szavaz. Nálunk a lakosság elmebeteg más magyarázatot nem látok. +++
- KÖZÉP szintű kommunista pártvezető nyugdíja havi 3 millió forint
- felső szintű kommunista nyugdíja havi 6 millió forint
Édesanyám nyugdíja havi 34 ezer forint. A kommunista tömeggyilkosok büntetés helyett milliós nyugdíjakat kapnak havonta, és lopnak-hazudnak rendületlenül tovább! És ez az ostoba nép újra és újra a gyilkosaira szavaz. Nálunk a lakosság elmebeteg más magyarázatot nem látok. +++
Üdvözlettel olvasója: K. István
Ez a nyugdíj téma mindig felkavar, az ÁVH – s pribékek a
rabolt villákban tengetik nyugdíjas éveiket, majdnem éhen
hallnak, még kutya kajára is alig jut nekik, az utódaik csak
segédmunkások lehettek mint az 56 – os ok vagy nyilasok, és nem
ők ülnek még mindig a bársonyszékekben. Mi így nem is tudtunk
titeket lerabolni , kifosztani és a csendes holokausztal meg
tizedelni, ledarálni is csak 56 előtt tudtunk benneteket. A pince
labirintusok elnyelték legjobbjaitokat, és ti egy nagy emberi
maszlaggá degenerálódtatok. Így gondolnátok ti cionista kazárok,
kik oly messze vagytok a zsidóságtól, mint gojok az állatoktól.
Az ÁVH – sok köztünk élnek
Az ÁVH kínozta, most az emléktábláját lopták el
2012,
május 29 - 19:07
Ismeretlen
tettesek ellopták vitéz Kálmán László, a Puma repülőezred ász
pilótájának emléktábláját, amelyet 2008-ban helyeztek el a II.
világháború hős katonájának bakonycsernyei szülőházán.
Tóth
Gyula helyi önkormányzati képviselő, a táblaállítás
főszervezője portálunknak elmondta, hogy a hétvégi hősök napja
alkalmából vitéz Kálmán László leszármazottai szerettek volna
koszorút elhelyezni az emlékhelynél, de már csak a márványtábla
hűlt helyét találták ott. Tóth Gyula elmondta, ismeretlen tettes
ellen feljelentést tesznek.
Vitéz
Kálmán László több mint 75 harci bevetésen 13 légi győzelmet
aratott. A háború után 1948-ban azért tért haza Ausztriából,
hogy két volt bajtársát nyugatra szöktesse, de egy idősebb
katonatiszt kommunista fia beárulta az ÁVH-nál, így útja az
Andrássy út 60-ba vezetett, ahol brutális kínvallatásnak
vetették alá. Szerencséjére a nagy zsúfoltság miatt
átszállították egy budai laktanyába, ahonnan a mellékhelyiség
ablakán keresztül sikerült megszöknie, majd nyugatra távoznia.
Az egykori ász pilóta 1995. február 23-án hunyt el a kaliforniai
Los Altosban.
Az év slágere! Chekist Chekist orosz dráma film!!
Biztonsági tiszt, a Cheka, Dzerzhinsky atrocitások Vas Feleks
A szégyenteljes titka Khatyn
A Cseka
|
Filmajánló - Чекист -
orosz filmdráma. A film realisztikus és ezért rendkívül
brutális, csak erős idegzetűek nézzék meg.
A
világtörténelem legnagyobb és felülmúlhatatlan tömeggyilkos
eszmeisége a cionbolsevizmus, mely a Cseka (Csezvisztrajnaja
Komisszija) államvédelmi szervezet létrehozásával emberek
milliót gyilkolta le a legbrutálisabb módszerekkel. Cionbolsevista
szervezet volt, mert minden vezetője és tisztjei zsidók voltak, és
a végrehajtók soraiban is tízszeres volt a zsidók arányszáma az
összlakossági arányszámukhoz viszonyítva. Lenin 1917-ben adott
utasítást egy lett zsidónak, Latsisnak a szervezet létrehozására,
melyet a lengyel származású félzsidó Derzsinszkij (egy
pszichopata, rendkívül szorgalmas és találékony gyilkos)
fejlesztett tökéletes gyilkológéppé. A Cseka volt a
proletárdiktatúra ökle, több mint húszmillió embert gyilkolt
meg. Lenin kevesek által ismert kijelentése, miszerint nincs
forradalom kivégzőosztagok nélkül, így valósult meg
Oroszországban.
Oroszországban
valódi változások történnek. Erre bizonyíték ez a film is,
mely ha nem is a saját szörnyűségében, de bemutatja ezt az
embertelenségéről hírhedté vált cionbolsevista
terrorszervezetet. Minden hatalomnak alapérdeke, hogy a belső
ellenségeivel szemben megfelelő erővel lépjen fel. De az ország
lakosainak perverzül szadista módszerekkel történő tömeges
kiirtása már nem önvédelmi művelet, hanem aljas ösztönök
kiélése, és egy másik faj legyilkolásának, totális
megfélemlítésének lehetősége.
A
Cseka magalakulásakor Hitler még a verduni lövészárkokban
harcolt. Jogosan felmerül bennünk az a gyanú, hogy minden
nemzetiszocializmus ellenes propaganda a cionbolsevizmus leírhatatlan
bűneinek ez elfedését szolgálja. Nem a gyűlölet felkeltése a
célunk ennek a filmek a bemutatásával, hanem az újkori,
szervezett tömeggyilkosságok eredőjét akarjuk bemutatni.
A
magyarországi cionbolsevista terror teljesen hasonlatos módszerekkel
dolgozott, csak kocsik helyett a húsdarálót alkalmazta. Az orosz
és a magyar nép szenvedett a legtöbbet a cionbolsevizmustól, a
véres zsidó-terrortól. Ma Magyarországon még mindig szerveződnek
azok, akiket cionbolsevistáknak nevezünk és a tömeggyilkosság
megszállottjai. Most újra erősödik a hangjuk, demokráciáról és
emberi jogokról szónokolnak, fasizmus elleni harcot hirdetnek, de a
Cseka-központ véres pincéinek a módszerével akarják a hatalmat
megszerezni.
A
film orosz, és ott megtörtént a múlt feltárása, míg ellenben
nálunk folyik a sunyítás. Annak ellenére, hogy orosz nyelvű a
film, aki a megnézés mellett dönt, nézze is végig. Így érti
meg az összefüggéseket - a nyelvi nehézség ellenére is.
Ezzel
talán választ kaptak azok is, akik az eddigi orosz filmajánlóinkból
csak annyit "értettek meg", hogy a vörös hadsereget
dicsőítjük. Nálunk a múlttal való szembenézés az ügynöklisták
lobogtatásában merül ki, elképzelhetetlen egy hasonló film az
ÁVH-ról. Ezért a magyarországi zsidó bűnök megfilmesítése a
rendszerváltásig még várat magára. Ezt is az oroszoktól kapjuk,
ennyit a szovjet utódállamhoz kötődő berögződésekről.
Jövőnk.info
Cseka = ÁVH = Zsidó gyilkosok = Ma is gyilkolnak =
Terror holokauszt = Csendes holokauszt = Öld a cionista zsidót,
mert ő öl meg téged.
Miért nem kapnak kárpótlást, csak a zsidók, mert
ők gyilkoltak büntetlenül Orosz ország szerte, Szovjetunió
szerte, csak nem gondolod , hogy a zsidó a zsidót kötelezi
kárpótlásra, az egész európai részen zsidók gyilkoltak és
gyilkolnak ma is. A keresztény gojokat ki kell irtani az aranyukat
el kell rabolni, a vagyontalan jött menteket el kell taposni. A goj
csak egy állat a zsidónak joga van megölni, a disz gojok meg
kiszolgálják e rabló cionista kufárokat, és mélyen benyalnak az
ágytál kihordók, de a végén ők is csak kutya kaját fognak
kapni, ezért érdemes volt hóhér segédé lenniük. A csuszó
mászókat csak köpjétek szemen ne csak a zsidók, de mi is nézzük
le ezeket az alávalókat. Turha a zsidó bérencekre, takony hogy
okosodjanak kés a hátukba az árulásukért , metszet fasz a
szájukba, hogy tudják, ők keresztények, és mégis fasz szopók
lettek.
Különösen súlyos gyilkosságok megítélése az új társadalmunkban
|
Aljas
indokkal elkövetett gyilkosságok minden esetben halállal
büntetendőek. Rablógyilkosságok, szexuális indítékból
elkövetett gyermek-, és nőgyilkosságok, és gyilkosságnak
minősülő erőszakos nemi közösülések esetében azonban nem
elégséges büntetés a halálos ítélet. Ilyen bűncselekmények
esetén az ítéletnek ki kell elégítenie a társadalom jogos
megtorlási igényét is.
A
társadalmi béke érdekében ezért azon a településen, ahol a
halálos ítéletet kiváltó bűncselekmény megtörtént, nyilvános
kivégzést kell tartani. Ezt közterületen felállított bitófán
hajtja végre az ítéletvégrehajtó. A kivégzés előtt a bűnös
minden bűnét részletesen ismerteti a Népi Ítélőszék
hivatalnoka. Különösen nagy társadalmi felháborodást kiváltó
bűncselekmény esetében a bűnök felsorolását követően a
hivatalnok ismerteti az Ítélőszék azon rendelkezését, miszerint
a bűnözőt a kivégzése előtt egy órával törvényen kívüli
személynek nyilvánítja, és a népharagnak kiszolgáltatja. Ez azt
jelenti a gyakorlatban, hogy megalázhatóvá, megcsonkíthatóvá,
akár megölhetővé tette a bűnöst úgy, hogy ezért a
cselekedetekért senki felelősségre nem vonható.
Ezeken
a nyilvános ítéletvégrehajtásokon semmiféle felvétel nem
készülhet, senki nem tiltakozhat, az elítéltet senki nem védheti
meg a jogos népharagtól. A rendelkezés megszegőire az
itéletvégrehajtás idejére helyileg elrendelt rendkívüli állapot
(statárium) előírásai vonatkoznak, melyet a kirendelt különítmény
parancsnoka, mint statáriális bíró, azonnal foganatosít.
A
népítéletnek kitett elvetemült bűnözőt a bitóhoz láncolva
sorsára hagyja a kirendelt hivatalnok. Az egy óra elteltével a
kirendelt orvos eldönti, hogy a bűnöző alkalmas-e az akasztásra.
Amennyiben a népítélet következtében beállt a halál, az ítélet
végrehajtásra került. Ha életben maradt, de az akasztásra már
nem alkalmas, a különítmény parancsnoka golyó általi kivégzést
rendel el. Ha akasztásra alkalmas, az ítéletvégrehajtó
felakasztja.
A
népítélet a legmagasabb rendű, elemi erejű közösségi
igazságszolgáltatás. A népítélet Istenítélet. A népítélettel
egybekötött kivégzési mód a világ számos országában
elfogadott és gyakorolt jogi aktus. A nyilvános akasztás,
megkövezés, sportstadionokban végrehajtott golyó általi kivégzés
olyan magas kultúrájú és sokezer éves történelmi múlttal
rendelkező országokban ma is igazságszolgáltatási gyakorlat,
mint Kína, Irán, India, és több kisebb ország. Ez a kivégzési
mód teljes összhangban áll a természetjoggal, csak az
elkorcsosult, dekadens és degenerált országokban kérdőjelezik
meg, vagy tiltják. Európában a degeneráció előtti időkben
szintén általános gyakorlat volt. A közbiztonság teljesen
megszűnt, helyreállítása létkérdés, és ha ennek az
elrettentés a feltétele, akkor ezzel fogunk élni.
Kassai
Ferenc – Jövőnk.info
Cigányok gyilkolták meg Bándy Katát, a rendőrségi pszichológuslányt Pécsett
|
Bándy
Kata még csak 25 éves volt. Életét pedig úgy kellett befejeznie,
ahogy egy nő számra talán a legszörnyűbb, megalázva,
összetörve. Reméljük az Úr felemeli és magához veszi,
megvigasztalja, és elvezeti arra a helyre, ahová mindnyájunk
szeretne majd kerülni a maga közelébe.
A
fiatal lány szombatról vasárnapra virradóra tűnt el Pécsett. A
lányt utoljára a Kórház téren észlelte a térfigyelő kamera,
mikor a Széchenyi tér irányába haladt hajnali két óra után.
Másnap nem ment be a munkahelyére dolgozni, ezért keresni kezdték.
Eltűnését követő délután már százak, a rákövetkező napra
pedig tízezrek keresték. Önkéntesek járták Pécs városát
szórólapokat osztogatva és plakátokat ragasztva próbálták meg
minél szélesebb körbe felhívni a figyelmet a rendőrségen
dolgozó lány eltűnésére. Az eltűnést követő harmadik nap
pedig már nem csak helyi, hanem az országos médiumok is
beszámoltak a lány eltűnéséről.
A
gyilkossággal kapcsolatban a liberális sajtó által megy a
maszatolás. A helyszíni riportokban sajnálkozó cigány asszony
virágot visz Kata egykori lakhelyéhez, illetve elhintik, hogy
külföldi diákot keresnek a rendőrök. Ez miatt két esetben
majdnem lincselés történt Pécsen, mert a felbőszült lakosság
arab és török diákokat teszi felelőssé, mivel a TV-ben azt
mondták, hogy valószínűleg külföldi diákok követték el a
gyilkosságot.
A
valóság pedig az, hogy Kata egy cigányokkal súlyosan fertőzött
területen lakik Pécsett, ahol rendszeresek a cigány támadások.
Java részt fiatal, 15 és 25 év közötti cigány-bűnözők járják
Pécs utcáit és cigarettát, pénzt kéregetnek erőszakos módon.
Akit pedig egyedül "fognak meg" olyan helyen, ahol nem
tartanak attól, hogy észreveszik őket, azoktól pedig elveszik
mindenüket.
Pár
hete ugyanezen a területen szintén egy fiatal lányra támadt egy
cigány, de szerencsére a lánynak sikerült kiszabadulnia támadója
kezeiből és el tudott menekülni. Jellemző, hogy a rendőröknek
azóta sem sikerült elfognia a támadót.
A
rendőrök is tudják, hogy cigány volt az elkövető, csakhogy ezt
senki kimondani nem meri, mert félnek a következményektől. Ezért
folyik a maszatolás. Pedig a kiszivárgott hírek alapján ez
biztosra vehető. Bándy Katát ugyanis annyian szerették, annyian
ismerték, hogy százak indultak keresésére. Fiatal, csinos,
kedves, életvidám leány volt, aki csak ismerte megszerette.
Hírportálunk
olyan információ birtokába jutott, amit eddig sehol nem közöltek
még! Egy fiatalember valószínűleg Katát látta a kérdéses
időpontban, amikor egy 25 év körüli cigány rángatta a karját
és magával akarta vinni, ami ellen a lány tiltakozott. Amikor a
fiatalember a lány segítségére akart menni, akkor úgy tűnt,
mintha ismernék egymást a fiatalok, így nem avatkozott be a
veszekedésbe. A lány nem kért segítséget! A fiatalember
jelentkezett a rendőrségen is, elmondta a fenti információkat, de
a rendőrök nem kívántak vele foglalkozni. Annyit mondtak neki,
hogy majd ha szükségesnek látják, akkor értesítik.
Rendőrségi
forrásból hírportálunknak megerősítették azokat az
információkat, miszerint Katát bántalmazták és erőszakoskodtak
vele. A nyomozásban résztvevő egyik nyomozó privát véleménye
is az volt, hogy az elkövető 100%, hogy cigány származású.
"Ilyen piszkos, ocsmány munkát csak ezek a férgek tudnak
elkövetni. Nem ember az ilyen." - fogalmazott a neve
elhallgatását kérő nyomozó.
Az
ügyből is tisztán látszik, hogy bár tudják, hogy cigányok
voltak az elkövetők, mindent megtesznek, hogy ez ne kerüljön
nyilvánosságra. Szinte biztosak vagyunk benne, hogy valami
félkegyelmű fehér embert fognak majd igaztalanul meghurcolni.
Számtalan példa volt már hasonlóra. Gondoljunk csak Tánczos
Gáborra!
A
példátlan összefogás megmutatta, hogy a bajban egymásra talál a
magyar. Ne hagyjuk, hogy hazugsággal elhallgattassanak minket!
Ennyivel tartozunk Katának!
Csáki
Szilvia - Jövőnk.info
Újabb zsidó szervkereskedőt fogtak el
|
Az
Egyesült Államokban letartóztattak egy újabb zsidó
szervkereskedőt. A nemzsidók szerveinek árusításával foglalkozó
cionista nagyrészt New York területén működött és
izraeli-amerikai kettős állampolgársággal rendelkezett. Annak
ellenére, hogy a fajták keveredését szinte egyöntetűen és
lelkesen támogatják, a zsidó nép kétségkívül a Föld
leginkább beltenyésztett népsége. Nem is véletlen, hogy Izrael
lett a nemzetközi szervkereskedelem egyik központja.
Levy
Izhak Rosenbaum zsidó szervkereskedő, 30 hónappal megúszta
Annak
ellenére, hogy törvény elé lett állítva, az ügy mögött
sokkal inkább a konkurenciával leszámolás állhat, mint valós
igazságérzet – a cionista összesen 30 hónap börtönbüntetést
kapott. Se vagyonelkobzás, de még csak további ellenőrzések sem
lesznek. Ki tudja, talán a bírák körében is akad egy-két zsidó,
akinek (vagy a rokonainak) a jövőben szükség lehet egy új vesére
Palesztinából.
Vagy
Magyarországról? A kettős állampolgárságnak és a
rendfenntartásban uralkodó állapotoknak köszönhetően mostmár
itt is szabadon működhetnek. Igen, megcsináltátok!
Fenyvesi
Áron - Jövőnk.info
A cionisták megmondják, hogy mi a bűn
|
Hír: Cenzúrázták
az internetet Oroszországban – A duma elfogadta az egyes
weboldalakhoz való hozzáférést korlátozó törvényt.
Gyermekpornográfiával, kábítószerek előállításával és
öngyilkossággal foglalkozó oldalak kerültek feketelistára. A
tiltott honlapok egységes jegyzékét 2012 novemberében kezdik majd
összeállítani. A Duma korlátozta az állam arra való jogát,
hogy bírósági döntést megelőzően bezárhasson egyes
honlapokat. Ezentúl három konkrét jogalapja lehet: ha a honlap
„pedofil, kábítószer-fogyasztói, illetve öngyilkossági
jellegű információkat tartalmaz”.
Nagy
is lett a felbolydulás a cionista világban. Nem meglepő, és nem
szokatlan módon a cionisták és liberálisok most is összemossák
a szabadságot a szabadossággal. Inkább köszönettel kellene
venni, hogy az oroszok elvégezték helyettük ezt a munkát. A
gyermekpornó- a kábítószer terjesztése a legtöbb országban
törvényileg is tiltott.
Ezért
nem értjük, hogy az interneten való terjesztésük hogyan fér
bele a szólásszabadságba, mi több, hogyan állítható párhuzamba
a szabad információ-áramlással szerintük. Ezt csupán az
magyarázza, hogy a szabadosságot a szabadsággal szemben próbálják
érvényesíteni.
Az
erkölcstelenség és etikátlanság az igazi bűn
Az
erkölcsi szabadosság rombolása hosszú évtizedek óta
folytatódik, szerte a világban. Nem csak a szexuális erkölcsök
szabadossága érhető tetten ebben az aknamunkában, hanem a
normális, isteni és emberi értékrend bomlasztása is.
Az
úgynevezett bocsánatos bűnök új elnevezése, mint a hazánkban
jellemző cigány bűnözés – megélhetési bűnözés kifejezésre
cserélése, vagy a sikkasztás, megvesztegetés, stb. –
fehérgalléros bűnözés névvel illetése, de akár az erkölcsi-
vagy jogi törvénysértés egyszerűen “ÜGYES”-nek titulálása
– és még sorolhatnánk példákat – egyetlen célt szolgál,
leplezni a valóságos bűnt, és bocsánatos botlást faragni
belőle. (A katolikus judeo “keresztény” egyház búcsúcédulái
is ide tartoznak.)
Emlékszünk
még jól egy politikusi megnyilatkozás kapcsán, mikor is Pál
György kijelentette – Orosz Lászlóné képviselő cége, az
Argia Humán 26 milliós gyarapodása ügyében-, hogy az eset
törvényes volt, de nem etikus… (Na ne!)
Jelenleg
hazánkban (is!) a polkorrekt – bár inkább a szemforgató –
megítélés szerint, tökéletesen elegendő és elfogadható, ha
valami jogszerű, nem szükséges, hogy egyúttal etikus is legyen. –
De nem az itt élő népnek, akik nem mellesleg az ilyen eseteknek
mindig a kárvallottjai, míg az érintett politikusok és
“üzletemberek” kivétel nélkül a haszonélvezői!
Ki,
kit cenzúráz?
Az
eredeti hír, az internet cenzúrázása kapcsán, megjegyezzük,
hogy bár a nyilvánvaló bűnöket szabadságjognak titulálók, a
tényfeltáró jellegű, a visszásságokra, a törvénytelenségre
és valódi etikátlanságra rámutató véleménynyilvánítási- és
szólásszabadság mellett már nem kardoskodnak ilyen vehemensen!
Sőt!
És
akkor még nem is beszéltünk a neoliberális értékrendű magukat
jogvédőnek nevező szervezetekről, akik fél- és hamis
információkkal igyekeznek befolyásolni az embereket, illetve
eltántorítani őket a normális erkölcsű és etikus
életszemlélettől, értékrendtől.
Miközben
a sátánt szolgálják, glóriát akarnak a fejük köré vonni.
Oda
kell figyelnünk a hírek mögött, és azok tálalása mögött
meghúzódó elhallgatott részletekre, szándékokra is.
A
tiltakozók között találunk olyan cégeket, mint a Wikipédia, a
Yandex (orosz nyelvű böngésző), valamint több nagy közösségi
portált is. Az etikátlan adatgyűjtés (pl. Facebook, IWIW, Google,
stb.) ellen, az e-mail, vagy feltöltő fiókok hirtelen törlése
ellen azonban nem törtek lándzsát. Pl. a Youtube is elég
sajátosan cenzúráz.
A
gyermekpornográfia és a kábítószer terjesztés százalékos
arányban elenyésző népréteget érint szinte minden országban.
Tehát az ilyen deviáns csoportokat elzárják a mindennapi
“betevőtől”
Nem
hullatunk értük könnyet.
Sokkal
inkább azért, ha a nagy tömegeket érintő valódi információ
útját akadályozzák.
Törvényt
pedig mindenre lehet hozni, sok helyütt ez pusztán politikai akarat
kérdése. Szerencsére van, ahol ez erkölcs és etika kérdése is.
Fordítva
a lovon
Úgy
gondoljuk az elsöprő többség értékrendje kell, legyen az
irányadó, ha a kisebbségben lévő, erkölcsteleneket,
etikátlanokat, neoliberális politikusakat és a cionisták
talpnyalóit zavarja, hogy tetteik, viselkedésük nem tetszést,
vagy ennél hangosabb megnyilvánulást váltanak ki a tömegekből
–indokoltan -, nem az erről hírt adókat kell cenzúrázni, hanem
őket, mint ahogyan ezt most az oroszok megtették.
Valamint
a bűnözést kell beszüntetniük. Mert az etikátlan és erkölcsbe
ütköző tettek és viselkedés (még, ha szereztek is rá jogot
maguknak) maga a bűn, és akik ezt követik, elkövetik nem mások,
mint a bűnözök.
Szükséges
és időszerű, hogy az emberi és isteni értékrend visszaszorítása
ellen ismét felemeljük a szavunkat, s a valódi értékeket az őket
megillető helyre emeljük, elsöpörve útjukból a deviánsok
összehordott szeméthegyeit.
Szász
Gerda – Szabad Riport Tudósító Iroda
Kivégezték a végrehajtót kilakoltatás közben
|
2012.
július 4. Németország, Karlsruhe
Egy
a végrehajtó által kezdeményezett erőszakos kilakoltatáson
(zártörés, stb.) a közben felfegyverkezett adós ahelyett, hogy
porig gyalázva elhagyta volna elárverezett otthonát, túszul
ejtette az egész kilakoltató hiéna bandát.
Az
önálló bírósági végrehajtót, az adóstól elvett lakás új
tulajdonosát, a végrehajtó csicskását, a zártörőt, valamint
egy nőt, akiről eddig még nem derült ki, hogy milyen minőségben
volt ott. Feltehetően a végrehajtó segédje volt. (Újabb
információk szerint a bérház tulajdonosa volt. - a szerk.)
A
férfi a kiérkező rendőröknek azzal fenyegetőzött, hogy kivégez
mindenkit, majd önmagát is, ha a hatóság bármiféle komoly
akcióba kezd. Hosszú várakozás után az időközben kiérkezett
különleges egységek lövöldözést hallottak, de csak akkor
indítottak rohamot a lakás ellen, amikor füstöt észleltek és
erős lett a gyanú a gyorsan keletkező tűz elharapódzására is.
A
füstben indított rohammal betörték az ajtót, ám a kommandósokat
semmiféle ellenállás nem fogadta, mert már mindenki halott volt a
lakásban. Az adós kivégezte a végrehajtót, a segédjét, meg a
zártörő lakatost, valamint a lakás "új tulajdonosát"
is. Végül önmaga ellen fordította a fegyvert. Így vitte a
halálba önmagával a nyomorúságának okozóit, a kilakoltató,
bűnöző hiénákat.
Szabad
Riport Tudosító Iroda
Provokáció volt a lelőtt török gép berepülése Szíria légterébe
|
Egyre
inkább kezd kirajzolódni, hogy semmiféle véletlen határsértésről
nincs szó a lelőtt török repülő esetében. Ankara egyre
fenyegetőbb kijelentéseket fogalmaz meg a lelőtt repülő miatt. A
török vezetés tökéletesen tisztában volt vele, hogy le fogják
lőni a repülőt. Minden bizonnyal ezért küldték oda.
Még
senki nem jelentette ki, hogy ez egy provokáció, de a jelek
egyértelműen erre utalnak. A Nyugat Törökországban képezi ki a
Szíriába küldött terroristákat. Ám az orosz és kínai vétó
miatt nem tudott támadásba lendülni, mint ahogy azt Líbiában
tette. Kell egy ürügy. Most itt az alkalom, és nem véletlen, hogy
Ankara azonnal Moszkvával tárgyal. Puhatolózik, tudni akarja, mi
lenne az oroszok válasza, egy török támadásra.
Eközben
a lelőtt gép pilótáit még mindig keresik. Szerintünk már régen
megtalálták őket, csak nem jelentik. Ha a szírek találnák meg
őket, az egyáltalán nem lenne jó Ankarának. Akkor már jobbak
akár holtan is.
Egy
háborúval fenyegetett ország, főleg amelynek leginkább az
ellenség légi erejétől kell tartani, teljesen logikus, hogy lelő
egy olyan gépet, amelyik engedély nélkül berepül a légterébe.
Ezen Ankarának nem felháborodni kellene, hanem bocsánatot kérni
az engedély nélküli behatolásért. Mindazonáltal a nyugati sajtó
már a háborús uszítás jegyében tálalja az esetet. A
szerencsétlen lelőtt török gép, amelyik semmiről nem tehet, és
a gonosz szírek lelőtték.
Ez
egyre inkább provokáció-gyanús. Ha nincs ENSZ felhatalmazás, ha
nem lehet hivatalosan, majd a jól bevált provokációt használjuk
- gondolják cionék. Ahogy az első világháborúban elsüllyesztett
Lusitania is szállított fegyvereket civil utasszállító létére,
és aminek tényét szándékosan szivárogtatták ki, vagy a
Vietnami Tonkini incidens, egyaránt provokáció volt. Éppúgy ez
az eset is provokációnak látszik. Ha emiatt bármilyen akció
történik Törökország részéről, akkor már késő lesz erről
megbizonyosodni.
Moszkvának,
és különösen Szergej Lavrovnak, most nagyon határozottan kell
fellépnie. Moszkva nem egyezhet bele egy ilyen, egyértelmű
provokáción alapuló fellépésbe. Remélhetőleg ezt értésére
is adta török kollégájának, bár a törökök a beszélgetés
tartalmát nem tárták a nyilvánosság elé.
Kemény
Gábor – Jövőnk.info
Megint velünk fizettetik meg a NATO területfoglaló kalandozásait
|
A
NATO tagállamoknak több mint 1 milliárd dollárt kell befizetniük
az Európába telepített amerikai rakétarendszer működésének
biztosítására. A NATO vezetés a lisszaboni csúcstalálkozón a
rendszer további bővítése mellett döntött, így az Európai
Unió valamennyi rabszolganépével közvetlenül fogják
megfizettetni az Oroszország elleni háborúra való felkészülést.
A NATO tagállamok vezető politikusai az újabb sarcot önkéntes
vállalásként adták elő, mert politikai karrierjük is attól
függ, hogy szó nélkül elfogadják-e a nyugati cionista vezetés
diktátumait.
A
NATO korábban azzal altatta el az orosz vezetők gyanakvását, hogy
kilátásba helyezték a rakétarendszer közös irányításáról
való tárgyalásokat. Azonban a rendszer elemeinek elhelyezkedése
arra utal, hogy a NATO hazugságaival ellentétben a fegyverrendszer
nem Észak-Korea és Irán, hanem Oroszország ellen irányul. Ezt
csak alátámasztja az a tény, hogy a NATO az Oroszország határai
melletti csapásmérő erők telepítését követően bejelentette,
hogy a fegyverrendszer soha nem lesz közös ellenőrzés alatt. A
célba juttató rendszerek telepítését követően a NATO a
nukleáris csapásmérő erők korszerűsítésébe kezdett, aminek
nagy részét az Egyesült Államok fizeti, így jól láthatóvá
válik, hogy a NATO csak az USA és annak politikai rendszerét
behálózó cionista maffia fegyveres érdekérvényesítő gépezete.
Így
hazánknak nemhogy pénzügyileg, hanem semmilyen módon nem lenne
szabad támogatnia a NATO gyarmatosító tevékenységét, és
mindent el kellene követnie a NATO által veszélyeztetett
testvérnépek támogatása irányába. Ennek ellenére az önmagát
nemzetinek álcázó Orbán Viktor szabadkőműves nagymester saját
helytartói szerepét is túljátszva a grúz háború idején
felszólította a NATO vezetést az Oroszország elleni katonai
beavatkozásra. Így tekintve, hogy Magyarország a NATO egyik
logisztikai központja, a nemzet egészére nézve kifejezetten
veszélyes, hogy az ország élén egy önmagát vezetőnek képzelő
kerti törpe ül.
A
változások utáni hungarista Magyarország ki fog lépni a
NATO-ból, és mint a fenti példa is mutatja, ez nem csak a sátán
légiójától való függetlenedést jelenti, hanem egy az ország
anyagi mozgásterét korlátozó pénzszivattyú eltávolítását
is.
Fenyvesi
Áron - Jövőnk.info
Atombombák tömeggyártása Észak-Koreában
|
Mint
kiderült a néhai észak-koreai vezér, Kim Dzsong Il megparancsolta
beosztottjainak, hogy szervezzék meg a nagydúsítású uránt
tartalmazó atombombák tömeges gyártását. Ezt a japán média
közölte az Észak-Koreai Munkapárt egyik belső dokumentumára
hivatkozva.
Kim
Dzsong Il kommentárja szerint az urándúsító mű, amelyet
2010-ben megnyitottak az amerikai tudósok előtt, nem polgári ipari
céllal épült. A parancsot 2011. februárjában datálták.
ruvr.ru
Jövőnk.info:
Az észak-koreai vezetés tudja, hogy az önmagát felvilágosultnak
tartó nyugati ember csak az erőből ért.
Mivel
a NATO minden olyan ország erőforrásaira igényt tart, aminek a
gyarmatosítása nem jár különösen nagy kockázattal, egy olyan
kis ország esetében, mint Észak-Korea, egyértelmű, hogy a
nagyhatalmi támogatáson kívül egyedül az atomfegyverek
felhalmozása jelent védelmet a nyugati gyarmatosító törekvésekkel
szemben.
Az
Irán elleni agresszív propaganda csak még egyértelműbbé tette,
hogy a NATO terjeszkedése elé gátat állít az atomfegyver
birtoklása, hiszen minden erejükkel annak megakadályozására
összpontosítanak.
A
NATO terjeszkedő politikájának egyetlen, kézzel fogható
eredménye lesz: a kisebb országok számára is elérendő céllá
válik az atomfegyver.
A szíriai terroristákat a Perzsa-öböl monarchiái fegyverezik fel a CIA kontrollja mellett
|
A
szírai felkelőket a Perzsa-öböl monarchiái pénzén látják el
fegyverekkel, a szállitás folyamatát pedig a CIA munkatársai
ellenőrzik. Ezt a francia Figaro írja.
A
napilap közli, hogy ez a fegyver elsősorban a szaudi hadsereg
tartalékaiból kerül ki, és Törökország területén keresztül
szállítják. A egyik ellenzéki csoport tagja elmondta a lap
tudósítójának, hogy még májusban jutottak ezekhez a
fegyvertárakhoz a lázadó alakulatok vezérei. A CIA munkatársai –
a Figaro értesülései szerint – már a helyszínen figyelik a
fegyverek elosztását. A kiadvány úgy véli, hogy az ilyen jellegű
szállítások óhatatlanul elősegítik a szökéseket a
kormányhadseregből és Basar al-Aszadot lemondásra akarják
késztetni.
Egy
szemtanú a szíriai helyzetről
Vjacseszlav
Kraszko független orosz újságíró, aki nemrégiben tért vissza
Szíriából, exkluzív interjút adott Rádiónknak arról, hogy él
napjainkban ez az ország.
Vjacseszlav
Kraszko április 29-én utazott Damaszkuszba. Líbián keresztül
érkezett Szíriába. Három hetet tartózkodott az országban. Volt
a déli vidéken Daraa városban, ahol 2011 márciusában a
zavargások kezdődtek, Boszra ősi városban, amely korábban igazi
turistaparadicsom volt, és amelyet gyakorlatilag a felkelők most
lezártak. Járt Tartuszban, ahol az orosz bázis van, és
Latakiában, a legnagyobb szíriai tengeri kikötőben. Vjacseszláv
Kraszkonak az volt a szándéka, hogy megtekinti a legfőbb szíriai
nevezetességet, Palmüra romjait, és ellátogat Homszba. De a
helyiek erről lebeszélték, miután ez túlságosan veszélyes
vállalkozás lenne.
-
Damaszkuszban találkoztam homszi menekültekkel. Nők, gyerekek,
férfiak, öregek. Mindenki, még az erős férfiak is azon voltak,
hogy lebeszéljenek: semmiképpen se menjek Homszba. A lakosok
elhagyják azokat a területeket, ahol felkelők vannak. Damaszkuszba
mennek, amelyet a kormánycsapatok ellenőriznek. Bírálják a
hatóságokat, főleg a nagy korrupció miatt. De nem ez az oka az
országban most lejátszódó eseményeknek. Hiszen az emberek
számára sokkal nagyobb veszélyt jelent az a helyzet, amit a
terroristák teremtenek. A lakosok többsége a törvényes hatalom
mellett van.
A
hatalom ellenőrizte nagyobb szíriai városokban megszokott mederben
folyik az élet - mondja Vjacseszlav Kraszko.
-
Nem a városokban van a gond, hanem a városhatárokon túl. Az
összetűzések az elővárosokban vannak, a kisebb településeken,
ahol a szunniták vannak többségben. A konfliktus felekezeti
jellegű. Ahol a fundamentalista szunniták keltik a zavargást, ott
vannak a problémák. Ahol a hatóságok megőrizték pozícióikat,
nyugodt a helyzet. Az emberek munkába járnak, kávéházakban
ülnek, a fiatalok szórakoznak.
Vjacseszlav
Kraszko szerint a Bassár el-Aszad elnök elleni politikai
jelszavakat csak spanyolfalként használják az ellenzékiek.
-
Meggyőződésem, hogy a szembenállás vallási jellegű. A
szunniták és síiták, a szunniták és az alaviták vagy a
keresztények konfliktusairól lehet szó. Itt van a frontvonal, és
nem a politikai felhívásokban vagy a jogok és szabadságjogok
megsértésében. Az egyszerű emberek azt mondják, Bassár el-Aszad
nem elég kemény. Sokak szerint a Közel-Keleten csak a kemény
hatalom képzelhető el, a demokráciához vezető út csakis
evolúciós lehet.
A
helyi lakosok úgy látják, hogy a felkelők nem hajlandók a
tárgyalásokra. A május közepén tartott parlamenti választásokon
az úgynevezett ellenzék nem vett részt. Nyilván azért, mert
tudja, hogy nem élvezi a lakosság támogatását. Az ellenzék
számára csak egy út vezet a hatalomhoz, ez pedig az államcsíny -
mondta az újságíró. - Meddig fog még tartania konfliktus,
amelyet a hivatalos hatóságok már háborúnak neveznek, senki nem
tudhatja. De a szíriaiak félnek az események negatív
alakulásától.
ruvr.ru
Mi a faszt keresünk mi a NATO ban előbb Líbiába,
most Szíriába képeznek ki és dobnak be terrorista egységeket,
kérem a kormányt vizsgálja felül álláspontját, és lépjünk
ki a terrorista hálózatból, ne keljen a mi fiainknak meghalni,
holmi cionista érdekekért. A Líbiai kormány aranyára fájt nekik
a foguk , de főleg Sárközinek , és elhatározta megszerzi az
aranyat és az olajat a törvényes Líbiai kormány megbuktatásával
és a martalócaikat beküldte ebbe a kis földi paradicsomba a
Kadhafit megölték vagyonát ellopták az olajat most már megint
dollárért adják , ami szart sem ér a nép meg majd a betevő
falatjáért kinlódik az aranybánya felett , csakhogy most ezek a
büdös cionista zsidók szedik le a hasznot. Hát bizony nem csak
Francia országban kellene a zsidó gyerekeket géppisztolyal
szaporítani, ideje volna minden európai országban elkezdeni a
fogat fogért elv alkalmazását . Nem vetemednének odáig a
cionista ordasok , hogy ellopják a nemzetek vagyonát. Mint kiderült
törvényes kormányok ellen képeznek ki terroristákat a CIA
emberei pénzelik fegyverrel ellátják az alkaida csoportokat, és
ha úgy fordul a helyzet akkor, ők lesznek a feláldozható balekok,
ők meg eredményt felmutatva kijelentik , hogy nagyarányú
terrorakcióra készültek a térségbe , és ezért volt szükség
lecsapni a terroristákra, hol ott egy pár hónapja ezek a
nincstelen arabok még birkát legeltettek a pusztában . A cionisták
meg meglovagolva a helyzetet itt is ott is robbantgattak és
gyilkoltak , hogy a számlájukra terheljék az ártatlanok vérét.
Úgy hogy ha kérhetném a kormányt lépjünk ki a terroristákat
gyártó cionista NATO kötelezetségeinkből, mielőtt a CIA
terrorista akcióba kezdene hazánk területén és a kormány
megbuktatására egy cionista zsidó különítményt akcióztatna
itt hazánkban. Mert nem nehéz e különítményhez cigány
szabadcsapatokat is toborozni, gondoljanak Olasz liszkára és a
cionista CIA – s amerikai üzletemberre ki egy tál rizsért
megvette ezeket a cigányokat, és képes lett volna polgárháborút
szítani , kerül amibe kerül , nem az ő bőrére ment volna, a
zsidók meg nevetve kihúzták volna a földet is a lábunk alól.
Úgy hogy kedves zsidó cigány Orbán testvér ha nem csak a
hatalomért vagy a bársonyszékben kérlek, kérd számon a NÁTO
terrorista toborzását, és a szekér kormányrúdját akaszd ki a
NÁTO kötelékéből, ne keljen nekünk terroristákkal bajlódnunk
épp elég nekünk a mi cigány és zsidó rablóinkkal küzdeni,
mert rabolnak gyilkolnak mi meg csak szipogunk ejnye ejnye fiuk ez
fájt a befogadó nemzet fiainak, és ha nem hagyjátok abba mindegy
szálig leölünk benneteket , mert az nem járja , hogy még
védekezést sem engeditek meg nekünk mikor a nyakunkhoz tartjátok
a késeiteket. Nem lesz itt önvédelem , mint 56 – ban is a zsidó
bolsevik ÁVH - s önkény ellen kinyírunk minden ÁVH- s utódot a
cigányokkal karöltve főleg a kettős állampolgárokat nem kímélve
mert ők lopták el a nemzeti vagyont, ezért a családjukat is
kinyuvasztjuk, hogy ne legyen érdekük a vagyon megtartására.
Veszed a lapot Gyurcsány , Gergényi, Pintér, olajos milliárdosok,
Kókák , nagy hatalmú zsidók a nemzeti vagyont kitapossuk a
beletekből, a többi negyven rablót értesítsétek ti , Ali baba
már vallot.
Apropó drágáim , hogy álltok a szerv
kereskedelemmel hallom a szigeten nem csak a kábítószer dívott ,
de a szervkereskedelem is jó hasznot hozott, járnak még azok a
nagy sötét kocsik a a körúton és egyezményes jellel leintve a
balek mindjárt a magánklinikán találja magát utoljára még
álmodik ,és álmában csengetnek egyet és már is a másvilágon
találja magát. És azok a büdös kurva zsaru főrendőrök megint
csak félre néztek, és elúszott egy élet a cionista mámor a
szigeti mámor in -kál seku jobblétre szenderit, csak igény
bejelentés kell a drága kis szervedre, már is postázzák a
moszados reptér ellenőrzés még véletlenül sem szúrja ki a
titkos szervkereskedést, és különben is a fő zsaru is benne van
majd ő szépen elsimítja az ügyet, elvégre azért kapják azt a
szép summát. Hogy is van ez csúszó mászók, ti azért kapjátok
a nagy lóvét, hogy magyart öljetek , a szátokkal meg azt
ordítjátok , hogy kevés a magyar, zsidó SZDSZ – es banda kik
nyíltan és burkoltan ölitek öltétek és ölni fogjátok a
magyart míg itt hagyjuk hogy éljetek, holnaptól ti is az étlapon
fogtok szerepelni, a fő rendőrökkel együtt, mert inkább a
férgese huljon mint a jó magyar ember.
A velünk élő terrorizmus - kifizették a váltságdíjat az uniós vezetők
|
Június
elején Soros György zsidó milliárdos ultimátumszerű
nyilatkozatokat tett több nemzetközi médiának, miszerint az uniós
vezetőknek három hónapja van az euró megmentésére, azt követően
a piacok elégedetlenkedni fognak, ami beláthatatlan
következményekkel járhat. A
pénzügyi terrorista akkor megfogalmazta követeléseit is,
miszerint az Európai Unió vezetőinek ki kell alakítaniuk egy
egységes bankfelügyeleti rendszert, és egységes uniós
betétbiztosítással kell garantálniuk, hogy a Soros család
perifériaállamokban befektetett pénzei nem fognak csak úgy
nyomtalanul eltűnni. Soros akkor kezdett el ilyen
tartalmú „szakértői nyilatkozatokat” tenni, mikor először
felmerült, hogy a görögök esetleg nem fognak fizetni a
magánbefektetőknek, így az ő vagyonának egy része is veszélybe
került.
Sorosnak
vagy az időérzéke rossz, vagy egyre jobban retteg a vagyona
elvesztésétől, mert bár a három hónap nem telt még le, nemrég
bejelentette, hogy az uniós vezetőknek már csak három napja van a
piacok elégedetlenkedéséig. Ez a nagy sietség feltehetőleg annak
tudható be, hogy az uniós vezetők kétnapos csúcsértekezletet
tartanak (tartottak). Ennek hatására lett a szakértői vélemény
három hónapról három napra módosítva, ami valamilyen
véletlen folytán éppen
egybeesik az uniós csúcsértekezlet zárásával.
Az
EU vezetői megértették, hogy ha a végső bejelentés nem Soros
követeléseinek teljesítésével történik, a piacok azonnal
elégedetlenkedni fognak - ezért végül megfizették
a váltságdíjat a pénzügyi terroristának. Soros
megkapta az egységes betétbiztosítást és a központi
bankfelügyeleti rendszert. Lassan épül a játszótér, de épül.
Mivel az uniós vezetők rettegnek a piacok elégedetlenkedésétől,
Soros pedig elég pénzt tud megmozgatni ahhoz, hogy az már
önmagában a piacok elégedetlenkedése, a döntés meghozatala nem
volt kérdéses. Ez is ékes
bizonyítéka annak, hogy Európában a terrorizmus valós veszélyt
jelent – az uniós vezetők pedig a terroristák markában vannak.
A helyzet változásért kiált!
Fenyvesi
Áron - Jövőnk.info
Az elsődleges terror a pénzügyi terror itt
mutatkozik meg ahol államokat kontinenseket terrorizálhat egy
pénzügyi terrorista. Az uzsora kamatra épülő nyugati demokrácia
valójában uzsora civilizáció, a halállal színpatizál, mert ezt
a kamatot soha sem tudja senki vissza fizetni, mert már feléltük
az újratermelés minden hasznát, csak az uzsora kamatra megy el
minden és nem tudunk kilábalni az uzsora szorításából, de a
kedves vezetőink az orunknál fogva ráncigálnak bele az újabb és
újabb hitelekbe, hogy ők még talpon maradjanak ebben a káoszban
és jól megtömjék a drága kis zsebüket, nekünk fűt és fát
hazudnak , nemzeti mázt kennek magukra, holott csak egy bábfigurák
és elrángatják őket a politika színpadán, mi meg ehetjük a
kutya kaját ha jut még rá pénzünk, a svájci frankban felvett
lakáskölcsön elvisz mindent házat vagyont otthont életet
családot. Csak a zsidó él e tájon , de ő lop és csaló, ha kell
gyilkol és rabszolgának elad jönnek majd a drága testvérei addig
minket ki kell, hogy fosztjon vagyonunkból el kell vennie
földjeinket , a vízünket az életünket, és ha lehet a
szerveinket értékesítenie kell, hogy ne menjen veszendőbe, ez a
sok goj szerv . Na jó barár ez a helyzet innen kell felállnunk, és
ha kell a zsidót kiűzni hazánkból, ha kell leölni mindegy
szálig, de rabszolgák nem leszünk ez itt az én hazám, vagy mi
hazánk magyaroké, nem zsidóké, nem cigányoké, egyetlen nációnak
sem adjuk el. Hirdessünk moratóriumot egyetlen zsidót sem
fogadjunk be ettől kezdve , csak távozhatnak de jönni nem
jöhetnek, számukra Magyarország megtelt, úgy hogy zsidók
hagyjatok békén minket, kettős állampolgárok ti is távozzatok.
Ez itt a mi hazánk, ti látogatni se jöjjetek, csak szítottátok
az ellentétet és csak leraboltatok nincs rátok szükségünk
menjetek békével míg mehettek.
Széthullás előtt Líbia
Az
Oroszország Hangja hírei közt tallózva olvashattunk arról, hogy
Líbiában még nem ért véget az ország kifosztása.
Mint
írják, Líbia kőolaj kitermelő vidéke Bengázi központtal
kikiálthatja függetlenségét. Legalábbis “ilyen előrejelzést
adott a krízis helyzetekkel foglalkozó Exclusive Analysis (EA) brit
elemző cég, amely a londoni City üzleti világával konzultál.
A
jelentésben kiemelik, hogy a jelenlegi líbiai helyzet
megkérdőjelezi a kőolaj kitermelésről szóló egyezményeket,
amelyeket az utóbbi hónapokban kötöttek a nyugati cégek
Tripoliban a kormánnyal.” (értsd: a lázadó patkányokból a
nyugati imperialista hatalmak által létrehozott bábkormány -
szerk.) Tehát a háttérben tovább folyik az aknamunka.
A
Cionista pénzvilág fellegvárának, a City-nek nem sikerült
megszereznie Líbia olaját a forrongások keltésével még Kadhafi
meggyilkolása után sem. Vagyis a fegyverek nem hozták meg számukra
ezt az eredményt. Így hát ezúttal az ajtó helyett az ablakon át
mennek be.
Nem
mintha nem kerestek volna jól az eseményeken – a kettős haszon
már akkor is megvolt, hiszen egyfelől kiiktatták Kadhafit,
aki azt az arcátlanságot merészelte elkövetni, hogy aranyban
kérte az olaj árát, az értéktelen
papírok és elektronikus bitek helyett,
másfelől sikeresen rátették a kezüket Líbia olajbevételekből
gyűjtött aranyára is. Most azonban mérhetetlen
mohóságukban mindent megtesznek azért, hogy Líbia fekete aranyát
– olaját is elrabolják. Ahhoz sem kell jóstehetség, hogy a
bevétel nem a líbiaiakat fogja szolgálni. Tehát a
fegyveres terror után most a pénzügyi és gazdasági terrorral
folytatják.
Szász
Gerda – Szabad Riport Tudósító Iroda
Jövőnk.info
megjegyzés: A
nyugati cion-imperialista hatalmak által demokráciateremtésnek
nevezett gyarmatosítás a teljes káosz és széthullás állapotába
juttatta Líbiát. A közönséges bűnözők és külföldi
zsoldosok által kirobbantott patkánylázadás és a létrehozott
patkány-kormány ennyit tudott elérni. Ha olajról és a természeti
kincsek megszerzéséről van szó, ez mind nem számít. De
a végső összecsapás még hátra van, figyeljük a jeleket:
Armageddon mezején már sorakoznak a seregek!
Mit keresünk mi egy ilyen pénzügyi cionista
terrorista banda oldalán talán nekünk kell a csalánra pisilni ha
füttyentenek , és a golyókat nekünk kell felfogni mielőtt drága
testüket eltalálnák. Nem mondom jó a király udvari bolondja
lenni, csak az a baj hogy mindenhez jópofát kell vágni, kifordul a
gyomrom rohadt kettős állampolgárok, hogy erre kárhoztatjátok a
magyart. Ha több eszünk és több lehetőségünk volna, a rabló
zsidóinkat már lámpavasra vertük volna mint 56 . ban a zsidó ÁVO
– sainkat. Veszitek a lapot ÁVH – s utódok Gyurcsányok ,
bankárok, keresztapák , keresztanyák, olajosok, nemzeti vagyon
rablók, közéleti maffiák – rendőri , katonai titkosszolgálati,
birói ügyészi megvesztegetett közszolgák, végrehajtók, ti mind
a magyar emberek vérét szívjátok, a fejünkre ültettek
benneteket és mi cipelünk benneteket mint koloncot, de miért
is?Mikor szabadulunk meg tőletek , mikor lesz már elegünk a
mocskos hordátokból, mikor dobunk kötelet a nyakatokba , nem
veszitek észre mi építeni akarjuk ezt az országot ami a mi
hazánk, ti csak bitoroljátok az elbitorolt jogainkat , és
megfosztatok emberi mivoltunktól, mint az állat úgy kezeltek
gojoknak néztek , majd kinyomjuk a szemeteket és ki tessékelünk
benneteket, a nagyvilág csak rátok vár kurva rabló banda anyátok
nem tudott volna szülés helyett mást csinálni, kevesebb gondja
lenne most a világnak , ha egy mondjuk Draskovics rabló keresztapát
nem kellet volna megismernünk, és főleg nem kellet volna
kiraboljon bennünket.
Szegedi Izraelben is népszerű
|
A
valódi szélsőjobboldaliak és radikálisok után sajátjai is
ellene fordultak Szegedi (Klein-Borstein-Meisels) Csanádnak, akit az
izraeli média is célponttá tett.
Már
a Kuruc.info is ezt harsogja, ami jobb lenne, ha csendben maradna,
hiszen több szerkesztőjét is pénzelte Brüsszelből korábbi
kenyéradójuk, a most kipáján elcsúszott Klein.
Hiába
a vergődés, hiszen a radikálisnak beállított szennyhonlap is
tele van a megmetszettekkel és most látszólag ki akarnak vonulni
Klein mögül, mert közben már a következő korszak néphülyítését
készítik ezzel elő. Azonban kedves Kuruc.info tudjuk, hogy kik
vagytok és tudjuk, hogy csak hitelesnek akartok látszani, de a 17
napos hallgatással elvesztettétek már ezt, amikor is receptet
szerkesztettétek arra, hogy kiszedjétek a szarba ragadt
kedvenceteket, akit éjjel és nappal dícsőitettetek évek hosszú
során keresztül. (Azon sem lepődünk meg, ha Novák
kuruc-algenerális a megfelelő időben némi kárörömmel szúrja
majd hátba bajtársát-riválisát - feléjük ez szinoníma - és
nem utolsó sorban: testvérét... - szerk.)
Azonban
már hittestvéreitek is cikkeznek a
favoritotokról: antisemitism.org.il
Mint
szélsőjobboldali politikusról írnak, aki ráadásul zsidó és
még antiszemita is. Rossz hír ez Klein-nek, hiszen az izraeli kapuk
is becsukódnak előtte, még akkor is, ha esetleg az oda tartó
repülőn próbálná visszavarrni tűvel és cérnával a korábban
elvesztett bőrdarabkáját.
Magyarán
Klein Csanád célpont lett és a nemzetközi zsidó színtéren
kiemelt bajkeverőnek számít már most is. Most már izgulhat, mert
nem tudhatja, hogy mikor lép mögé egy-két Moszad ügynök, hogy
megköszönje eddigi ténykedését, hiszen innentől már nem EP
képviselőként, hanem egyszerűen csak úgy tekintenek rá, mint
egy egykori auschwitzi óberkápóra. Jól kifőzte magának a kóser
sóletet és most szépen meg is etetik vele. A szerencsétlen
gyökereit nem ismerő szenvedő, hazafias érzelemmel valódi
hazafiakat a politikából kiirtó ortodox zsidót most már sajátjai
és hittársai vették górcső alá, de lehet, hogy hamarosan
nemcsak górcső, hanem távcsőn keresztül fogják figyelni a
báttyuskájával Mártonnal együtt, mielőtt meghúzzák a ravaszt.
Ha pedig nem ér ennyit az ügy, akkor biztos találnak egy ügyes
shaktert (metszőt), aki elvégzi a munkát.
Szász
Gábor - Jövőnk.info
A beszivárgás mindig is jól ment a zsidóknak
beépülni ide, oda csak éppen dolgozni ne keljen. Majd kitalálja
hogy a Jobbikot akarta ellehetetleníteni a ténykedésével. De az
ártatlanság jogát adjuk meg neki, ő is megérdemli mielőtt
pálcát törnénk felette.
Németországban büntetik a körülmetélést
|
A
kölni bíróság a kisfiúk körülmetélését bűncselekménynek
nyilvánította. A bírák szerint sem a szülői jogok, sem pedig az
alkotmányos vallásszabadság nem bizonyul elegendő indoknak ilyen
tettek elkövetésére gyerekekkel szemben.
A
német jogrendszerben ez az első eset, amikor vallási szertartást
bűncselekménynek nyilvánítottak. Így mostantól a körülmetélés,
amennyiben az nem orvosi javallatra történik, testi sértésnek
minősül.
ruvr.ru
Ez volt eddig a legértelmesebb döntésük a
németeknek , így az elégedetlen zsidók tömegesen fogják
elhagyni a német államot, a kis fityma megszabadítja Németországot
az oly kedves betolakodóitól, kíváncsi leszek hogy nálunk mikor
vezetik be ezt a fityma tilalmot, de a nem hiszem , hogy a 80 % os
zsidó zsidesz ilyet tenne, erre majd a Jobbik lesz alkalmas párt.
Putyin szerint is az izraeliek a NATO döntéshozói
Vlagyimir
Putyin tovább folytatja közel-keleti körútját, melynek első
állomása Izrael volt. Ottléte alatt Putyin felavatta a nagy
honvédő háborúban elesett orosz katonák tiszteletére állított
emlékművet, majd találkozott Benjamin Netanyahu izraeli
miniszterelnökkel. A megbeszélés után Putyin bejelentette, hogy a
szír helyzettel kapcsolatban letisztázták az orosz álláspontot,
és Oroszország továbbra sem tűri a Szíriával szembeni
ellenséges fellépést. A demokratikus változást támogatják
minden országban, de az idegen katonai beavatkozásnak Oroszország
megálljt fog parancsolni.
Az
úti cél nem véletlen, ugyanis Izrael a legtürelmetlenebb fél
ezúttal egy olyan ország megszállása tekintetében, ami
Oroszország számára jelent hídfőállást a Földközi-tengerre.
Putyin diplomatikus hangnemének alsó tónusát a nemrég Izrael
felett átrepülő orosz ballisztikus rakéta már megadta, így az
elnöknek csak a felszínes diplomáciával kellett foglalkoznia.
Netanyahu is megelégedett a felszínes diplomáciával, mivel az
orosz rakéta nem csapódott be Izraelben. De még becsapódhat, ha
az izraeli vezetés meglép bizonyos meggondolatlan dolgokat, ami nem
egyezik az orosz érdekekkel. Így még a zsidó miniszterelnök is
meghallgatta egy másik nép vezetőjének álláspontját, amit
megjegyzünk, más népekkel szemben nem nagyon szokott megtenni.
A
találkozót követően feltűnő gyorsasággal hangzottak el az
európai vezetők nyilatkozatai, miszerint a mai NATO értekezleten
Szíria esetében nem szabad a katonai beavatkozás mellett dönteni.
Ezeket a politikusokat közvetlenül vagy közvetetten az izraeliek
pénzelik, és ezt Vlagyimir Putyin is nagyon jól tudja. Nem
véletlen az izraeli vezetést kereste meg a szír beavatkozás
ügyében, miután a NATO-val folytatott tárgyalások
eredménytelenül zárultak. Nyugodtan
kijelenthetjük, hogy a sokak által kritizált formalitások
ellenére Putyin ezzel a találkozóval fején találta a szöget.
Fenyvesi
Áron - Jövőnk.info
A cionistáknak megakadt a falat a ballisztikus
rakéta észlelése közben, mindjárt elgondolkodtak a becsapódáson,
és hogy esetleg a következő, na erről van szó, a következő és
mindjárt jobb belátást enged a nézőpontnak. Egyesek rájönnek
milyen kicsik is valójában és mekkora szájuk van, ha nem a halál
szájából kell terrorizálni.
Birkaetetés - holnap rendkívüli NATO ülést tartanak
Törökország
kezdeményezésére holnap rendkívüli NATO-ülést tartanak. A NATO
vezetősége összeül és közösen megtárgyalják, hogy a birka
nyugati lakosság elfogadja-e a lelőtt török repülőgép esetét
háborús ürügynek, vagy a háború legitimálásához szükség
lesz még civil áldozatokra is Törökországban, hogy a lakosság
kellő mértékben elfogadja a Szíria elleni háborút.
Fenyvesi
Áron - Jövőnk.info
Na így provokálnak ki egy háborút, vagy
világháborút, az Izrael felett elhúzó orosz ballisztikus rakéta
mindjárt más nézőpontba helyezte az eseményt, a halál torkában
már provokáció lesz a provokáció és nem háborús helyzet
kirobbantása a cél az eredeti cél áttevődött a létre. De kár
hogy a rakéta nem tévesztet célt, és kár , hogy nem az emberiség
ellenségét vette célba, és pusztította volna el az a hidrogén
töltet.
Provokáció volt a lelőtt török gép berepülése Szíria légterébe
|
Egyre
inkább kezd kirajzolódni, hogy semmiféle véletlen határsértésről
nincs szó a lelőtt török repülő esetében. Ankara egyre
fenyegetőbb kijelentéseket fogalmaz meg a lelőtt repülő miatt. A
török vezetés tökéletesen tisztában volt vele, hogy le fogják
lőni a repülőt. Minden bizonnyal ezért küldték oda.
Még
senki nem jelentette ki, hogy ez egy provokáció, de a jelek
egyértelműen erre utalnak. A Nyugat Törökországban képezi ki a
Szíriába küldött terroristákat. Ám az orosz és kínai vétó
miatt nem tudott támadásba lendülni, mint ahogy azt Líbiában
tette. Kell egy ürügy. Most itt az alkalom, és nem véletlen, hogy
Ankara azonnal Moszkvával tárgyal. Puhatolózik, tudni akarja, mi
lenne az oroszok válasza, egy török támadásra.
Eközben
a lelőtt gép pilótáit még mindig keresik. Szerintünk már régen
megtalálták őket, csak nem jelentik. Ha a szírek találnák meg
őket, az egyáltalán nem lenne jó Ankarának. Akkor már jobbak
akár holtan is.
Egy
háborúval fenyegetett ország, főleg amelynek leginkább az
ellenség légi erejétől kell tartani, teljesen logikus, hogy lelő
egy olyan gépet, amelyik engedély nélkül berepül a légterébe.
Ezen Ankarának nem felháborodni kellene, hanem bocsánatot kérni
az engedély nélküli behatolásért. Mindazonáltal a nyugati sajtó
már a háborús uszítás jegyében tálalja az esetet. A
szerencsétlen lelőtt török gép, amelyik semmiről nem tehet, és
a gonosz szírek lelőtték.
Ez
egyre inkább provokáció-gyanús. Ha nincs ENSZ felhatalmazás, ha
nem lehet hivatalosan, majd a jól bevált provokációt használjuk
- gondolják cionék. Ahogy az első világháborúban elsüllyesztett
Lusitania is szállított fegyvereket civil utasszállító létére,
és aminek tényét szándékosan szivárogtatták ki, vagy a
Vietnami Tonkini incidens, egyaránt provokáció volt. Éppúgy ez
az eset is provokációnak látszik. Ha emiatt bármilyen akció
történik Törökország részéről, akkor már késő lesz erről
megbizonyosodni.
Moszkvának,
és különösen Szergej Lavrovnak, most nagyon határozottan kell
fellépnie. Moszkva nem egyezhet bele egy ilyen, egyértelmű
provokáción alapuló fellépésbe. Remélhetőleg ezt értésére
is adta török kollégájának, bár a törökök a beszélgetés
tartalmá
Na itt elemzik a provokációt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése