2012. július 21., szombat

ÁVH


ÁVH

Alkotmányvédelmi Hivatal (AVH) lesz az új neve a Nemzetbiztonsági Hivatalnak

Mon, 2010/05/17
A hétfőn a parlament elé kerülő kormánypárti jogszabály módosító csomagban megváltoztatni tervezik a Nemzetbiztonsági Hivatal elnevezését. Alkotmányvédelmi Hivatal lesz, rövidített elnevezéssel: AVH. Ugye ismerős a név az elmúlt évi tüntetésekről? Is. És az '50-es évekből.
Kíváncsian várjuk a Központi Gazdasági Bizottság, a Nemzeti Költségvetés és Vegzálási Diszpozíció intézményneveket is. Már úgy megszoktuk az elmúlt években a sztálinista múlthoz kapcsolható neveket. Visszajön az MHK, az MHSZ, az MDP és az MSZMP is? (Ez utóbbi el sem ment.)
De ha már az alkotmány-védelemről beszélünk; ezek szerint az alkotmányt már nem az alkotmánybírók és az alkotmánybíróság védik? Mi lesz vajon a feladat- és hatáskörük?
Értjük az új elnevezést és azt is hogy kigondolói a németországi példát vették alapul, de hogy a rendőri agresszió idején a kiötlők nem az utcákon voltak, az nagyon valószínű. Mert egyébként hallották volna a skandálásokat. Egyébként most az alkotmányt, vagy a nemzetet kell védeni?
Ha a fideszes „keresztszülők” az elmúlt és elvesztegetett, eltékozolt, elrabolt évekért ezzel a csúfolónak is felfogható elnevezéssel kívánják a nemzetet kárpótolni, akkor megértjük a karikatúra címet; de ne felejtsük el, az NBH-ból a gyurcsányista kommunisták teremtettek ÁVH-t. Most pedig már hivatalosan is az utcákon kiabált nevük lesz a cégtáblájukra felírva - hogy a vak is lássa, kik és mivé tették ezt a Hazát! Ők. Az ÁVH.
Az ember beüti a Google – ba ÁVH zsidó gyilkosok és ontja a Google a találatokat. Az ember most van dilemmába, ÁVH – ÁVO- és újra ÁVH, ezek a három betűs szavak, rövidítések amik idővel szavakká állnak össze , feledhetetlen , kitörölhetetlen szitok szavakká tették ezt a rohadt zsidó verőlegények , kik kiirtották népünk legjavát , igen irtották , húsdarálóval savaskád fürdetéssel és a többi borzalmas kínvallató eszközökkel. Hogy most milyen a zsidó magyar arány a cégnél , halandóként nem tudom , de feltételezem akik az életre esküdtek azok közt több a magyar a halál osztagnál bizony most is a zsidó többséget érzékelem , már csak azért is mert egy-egy kisebb cionista közösségnek saját ítélet végrehajtója van . Ez adódhat abból, hogy esetleg máluk besegít a gyilkosságokba a Moszad is . Ami azt jelenti, hogy hazánkban szabadon garázdálkodhat egy idegen ország titkos szolgálata, és jobb esetben még számonkérési lehetősége sincs a magyar ÁVH -nak.
Tehát a helyzet változatlan , régen az orosz KGB osztotta a lapot , ma meg a Moszad és a többi szolgálat keveri a paklit. Ma is a magyart ölik, és nem a cigányt, és nem a zsidót, csak a magyart, és akkor népesség politikáról pofáznak mikor ölési program van a magyarra. Mint régen szétverni a nemzeté válási erőket a vagyonokat elkobozni , főleg zsidó tulajdonba kellet kerülnie, vagy vakolóiba, főleg ha nagy értékű volt az ingatlan . A zsidó és a szabadkőműves azt a feladatott
kapta , hogy az uralkodó osztály vagyonát szerezze meg , az osztály tagjait likvidálja, és belátásuk szerint az értelmiséget , kulákságot, a vagyonnal rendelkezőket ledarálni, hogy egy emberi massza maradjon a közösségből, kik soha nem találják meg a nemzetté válás útját, a zsidó oszd meg és uralkodj elven széthúzást ültet a közösségbe, és ügyesen kijátszva egymást megszerzi felettük a hatalmat. Potom pénzért fölvásárolja ingatlanaikat, az ásványkincseiket is megszerzi, és mire kapcsolnának már földönfutó nemzetté válnak , mint a palesztinok, és jöhet a betelepítés, ha hagyjuk , mert az új ÁVH az nem fog megvédeni bennünket, ők csak egy szeletet akarnak a tortából, mint annak idején az olajozásból is, a rendőrség, honvédség mellet az ÁVH nak is jutott a szeletből, úgy mint a bíróságoknak , politikusoknak, és persze a szervezett alvilágnak is jutott a tortából. És még szemtelenül azt mondják megújulnak, ugyan már a rendőrséggel a fő rabló a Pintér és azért tartják ott, mert ő nem mond ellent , mert könnyen találnának rajta fogást és ő ezt nem akarja, mert zsarolva van , és ha végig elemezzük a közszférát bizony ott lapul a zsarolt egyén , akivel azt tesznek amit akarnak a vakoló urak , mert ők osztják a lapokat, így van az hogy a gyilkos zsidó helyett a Táncos Gábor Ülte le a büntetést, mert vérvád ugye nem lehet nálunk, de meg lehet csinálni , egy jó balek elviszi a balhét a kóser meg éli világát, mint a többi cionista hollókosztos.

Engedelmeskedett az ügyészség a zsidó parancsnak: őrizetbe vették Csatáry Lászlót

15 hozzászólásÍrta árva 7 órája 26 perce
 
Gyanúsítottként hallgatta ki és őrizetbe vette Csatáry Lászlót a Budapesti Nyomozó Ügyészség szerdán. Az idős embert zsidók törvénytelen kínzásával megvalósított háborús bűntettel vádolta meg Efraim Zuroff, aki korábban azért jött Budapestre, hogy parancsba adja az őrizetbe vételt és a bíróság elé állítást (a többit pedig majd a meghurcolás következményei "megoldják"). Részben már el is érte, amit akart, úgy tűnik, az ő rágalmai alapján döntenek élet és halál kérdéséről a hazai hatóságok. Képíró Sándor után Csatáry László halálba kergetése van soron.

A Simon Wiesenthal Központ korábbi közleménye szerint Efraim Zuroff Hetényi Gábor ügyésznek adott át bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy Csatáry kulcsszerepet játszott körülbelül 300 zsidónak Kassáról az ukrajnai Kamenyec-Podolszkijba történt deportálásában, ahol "1941 nyarán szinte valamennyiüket meggyilkolták". A talmudista hiénák szerint Csatáry 1944 tavaszán Kassán rendőrparancsnokként szerepet játszott mintegy 15 ezer zsidó Auschwitzba történő deportálásának megszervezésében is.
Efraim Zuroff követelte, hogy a magyar hatóságok gyorsítsák fel a vizsgálatot Csatáry ellen. Zuroff szerint "az újabb bizonyíték tovább erősíti az amúgy is erős gyanút Csatáryval szemben, és megerősíti ragaszkodásunkat ahhoz, hogy felelősségre kell vonni őt bűneiért. Az idő múlása nem halványítja el bűnösségét, és az idős kor nem jelenthet védelmet a holokauszt-elkövetők számára" - áll a közleményben.
A The Sun brit bulvárlap két teljes újságoldalt megtöltő, fotókkal illusztrált vasárnapi beszámolója szerint a lap oknyomozó riporterei Budapesten felkeresték Csatáryt, aki a riport szerint "kanadai akcentusú angolsággal" indulatosan kijelentette, hogy nem követte el azt, amivel gyanúsítják.
(Kuruc.info - MTI - HVG nyomán)

Vitéz Endre László

A cél érdekében, magyar háborús bűnösökre volt szükség!
 
A Szálasi-miniszterperek után került sor vitéz Endre László és vitéz Baky László népbírósági tárgyalására. Az ítélet nem is lehetett más, mint halál.
Az amerikai OSS könyvirásza természetszerűleg a legkönnyebben kiválasztható áldozatot, vitéz Endre Lászlót igyekszik leginkább meggyalázni és lealacsonyítani.
Heinrich Himmler deportáltatói azt követelték a magyar kormánytól, hogy magyar részről is legyen valaki felelős a magyarországi zsidóság németországi munkára szállításának rendjéért. Az SS-programjában benne volt, hogy a „piszkos munkát” lehetőleg magyarokra kell bízni és a „brutális magyarok” árnyékában üzletelni a Jewish World Congress illetékeseivel. 
Horthy Miklós kormányzónak, akkori kényszerhelyzetében valakit találnia kellett erre a feladatra. Valakinek vállalnia kellett ezt a munkát. A kormányzó egyik leghívebb emberét, vitéz Endre László gödöllői főszolgabírót, majd Pest-vármegye népszerű alispánját a régi, kemény antibolsevista harcost, az első világháború sok-sok kitüntetésétől ékes katonáját hívta meg erre a nagyon nehéz feladatra. Jobb lett volna, ha valaki mást választ ki, szürke jelentéktelen hivatalnokot vagy még inkább valami kétes jellemet és nem a magyar gentlemantípusnak ezt a kemény alakját kompromittálja bele a németek elszállítási akciójába.
Aki ismeri az akkori idők valóságos helyzetét tudnia kell, hogy a kormányzó egyes esetekben úgy nevezett ki miniszterelnököket vagy magasabb rangú hivatalnokokat, hogy egyszerűen rájuk parancsolt. Olykor titkostanácsosi, olykor katonai esküjükre hivatkozással egyszerűen megparancsolta nekik, hogy ezt vagy azt a pozíciót vállalják. Itt nem volt ellentmondás! Így parancsolt rá Horthy Sztójay Dömére, Endrére és másokra is.
A magyar nemzet, a megszállott ország kényszerhelyzetében és a kormányzó kifejezett parancsára vitéz Endre László vállalta a feladatot, noha egyáltalán nem mondható, hogy a németek izzó barátja vagy éppen “náci” lett volna.
Ki sejthette akkor, hogy mire készülnek a németek? Hiszen a Harmadik Birodalom történetének legsötétebb és legkétesebb figurája, Hitler Adolf Juden-kommisszárja, a Budapestre küldött Eichmann Adolf, aki kitűnően beszélt héberül, jiddisül, és aki a héber iratok szenvedélyes műgyűjtője, a Majestic Szállodába tanácskozásra hívta meg a Zsidó Tanács vezetőségét.
 
És most idézünk:
A kitűzött órában Himler Márton három fejvadásza érkezett meg. Az első egy alacsony, kövér mosolygós zsidó volt, mögötte fiatal zsidó-kinézésű civil “jóestét grófnő” szavakkal köszönt, majd azt mondta:
- Ne féljen, én nem vagyok zsidó. Mi régi ismerősök vagyunk a Gellért-szállóbeli Garden Partiról. Nem emlékezik rám? Bochkor Károly vagyok.
- Nem emlékezem - felelte vitéz Endréné.
Közben újabb három amerikai érkezett: egy zsidó őrnagy, egy nemzsidó hadnagy és egy magyarországi újságíró, aki az USA-ban kommunista újságnál dolgozott. Bochkor vitéz Endre Lászlóra pillantva csak ennyit mondott az utóbbiaknak:
- Ő az!
- Önt letartóztatom! - mondta a zsidó őrnagy Endre Lászlónak, majd fegyver és méreg után érdeklődött. Kérdezősködött Baky László után is.
Bochkor nyíltan megmondta, hogy kézrekerítője ötezer dollár jutalmat kap. Itt volt tehát az amerikai OSS fejvadászainak nagy üzlete. Bochkor szerint egyes magyar fejekért 5000 dollárt, másokért 400, de mindenesetre a személyi értékek, jegygyűrűk, pecsétgyűrűk, órák, ékszerek könyörtelen elrablása.
A zsidó őrnagy - folytatja a napló - melegen érdeklődött az Endre Lászlónál látott szőnyegek után is. Ezután jeepre rakták Endre László könyveit. Mikor felesége szerzői jog címén egy példányt követelt azokból, őt is letartóztatással fenyegették. A könyv, amelyet Endre László írt, ezt a címet viselte: ,A zsidókról.’ Abból egyetlen példányt még megtaláltak a szoba sarkában. A zsidó őrnagy azonban “emlékül” magával vitte vitéz Endre László értékes díszkardját és a megtalált arany és ezüst családi emlékeket is.”
 
Másnap Endre Lászlóné felkereste Bochkort, aki kijelentette, hogy Endre László nemzetközi bíróság elé fog kerülni s ez esetben angol, amerikai vagy francia ügyvédet fogadhat.
Bochkor személyére jellemző, hogy vitéz Jaross Andort úgy adta Himlerék kezére, hogy meghívta teára és letartóztatta. Hasonlóan járt el Antal István propagandaügyi, majd igazságügy-miniszterrel szemben is.
1945. július 19-én vitéz Endre Lászlóné ismét felkereste Bochkort, aki azt mondta neki, hogy nem ér rá hosszasan beszélni vele, mert vár reá Friedmann, akinek apja 1919-ben Magyarországon, Kun Béla diktatúrája alatt vezető személyiség volt. Távozásra szólította fel Endre Lászlónét, mert “végzetes lehetne, ha Friedmann itt találná.”
Ez a Friedmann László, a budapesti kommunista kormány követe volt Salzburgban. Vele - illetve alárendeltségében dolgozott Gellért Andor “hazatelepítési kormánybiztos”, aki pályája kezdetén a berlini Donau-Europa munkatársa volt és nagyon is kétséges szerepet vitt Vajta Ferenccel együtt. Gellért Andor később a müncheni Free Europe magyar osztályának vezetője lett.
A levágott magyar fejekért gálánsan fizetett az OSS, majd szellemi jogutódja: a Free Europe. ...
 
A dráma azután már a budapesti ÁVH börtönében folytatódik, ahol halálra ítélve vitéz Endre László külföldön maradt családjának az utolsó üzenetet írja:
Mindhármunkra kimondták a halálos ítéletet azért, mert nem gátoltuk meg a németek által követelt és a kormányzó által elrendelt zsidó-deportációt, amelynek végső céljáról, a zsidóknak Németországban való sorsáról - ezt még a Népbíróság sem tudta ránk bizonyítani - halvány sejtelmünk sem volt.
A per tartalmi részével nem sokat törődtem. Mindazt, ami igaz volt s rám nézve terhelő, nyíltan bevallottam, még azt is, ami bizonytalan volt. Azt tagadtam csak, ami becstelenség, embertelenség lett volna, ha elkövetem, de soha sem követtem el. Két hamis tanú, három érdekelt tanú lett volna hivatott ennek valószínűsítésére. Még így sem sikerült.
Újságokban, röpiratokban is jelentek meg gyalázkodó, hazug cikkek, hogy gyáva, alkoholista, meghunyászkodó, máshol hogy erőszakos, vagy prepotens vagyok. Néhányról kerülő úton értesültem s helyreigazítást követeltem, az ügyészt halottgyalázásért feljelentettem, de mindez sziszifuszi küzdelem innen a fogságból, bentről, ügyvéd nélkül, újságolvasási tilalom mellett, minden külső kapcsolat nélkül. Igazán csodálom, hogy nem hiszi mindenki el az aljasságokat.
 
De hol egy rendőr, hol egy fogházőr vígasztal és biztat, hogy minden jó lesz, velem éreznek, nem kell csüggednünk, hol pedig kívülről érkeznek hírek váratlan, új fegyvertársakról, volt zsidó és angolbarátokról, baloldaliakról, akik most mind azt látják s bizonyítják, hogy mégis nekünk volt igazunk.
Amit pedig a kisemberek hűségéről, kitartásáról, bátorságáról most tapasztaltam, az igazán csodálatra méltó. 
Tartozom az elveknek azzal is, hogy kegyelmet nem kértem ezektől az ellenségektől. A fellebbezés jogával is csak azért éltem, hogy a hamis tényállást, amennyire lehet, korrigáljuk. Jellemző, hogy az általam bejelentett 50 tanú közül egyetlent sem hallgattak ki.
A múltkori tárgyaláson az egyik zsidó népbíró kezében vastag füzetet láttam, címlapján az én nevemmel és képemmel, amelyen zöld ruhában, nyilas karszalaggal tartok beszédet egy asztal mellett. Nem vezet bosszú, hogy e szemétirodalom szerzőit megtoroljam, de azt szeretném, hogy ha évek múlva akadna valaki, aki a család becsülete érdekében a közreadott gyalázatosságokat megcáfolja.”
 
Vitéz Endre László, a kormányzó és a magyar nép iránti hűségében, megrendítően tragikus szerepet vállalt.Azonban fölötte, majd csak akkor lehet “ítélni”, ha a katyni gyilkosok, a szovjet katorgák, az amerikai és angol koncentrációs lágerek, a szudétanémetek, a kelet-poroszországi asszonyok, gyermekek gyilkosai, a szovjet katorgák, németek deportáltatói, Tito marsall partizánjai, a potsdami deportáltatók, a légiháborúk tömeggyilkosai is odaülnek egy új Nürnbergben, a vádlottak padjára vagy követik vitéz Endre Lászlót a kötelességteljesítésnek, a megparancsolt hivatásnak azon az útján, amely végül is a kommunista akasztófára vitt. +++
 
[Hídfő Könyvtár, 1960 London]
 
Elsikkasztott történelmi lecke
http://www.nol.hu/cikk/329174/ (kivonatosan)
 
[..] “1945-46-ban Horthy Miklós hazahozatala és a nép ítélőszéke elé állítása lett volna logikus, erre viszont máig tisztázatlan okok miatt nem került sor” - vetette fel a kormányzó felelősségét még a kilencvenes évek közepén, egy Bécsi Konferencián Karsai László, aki szerint az altengernagy bűnsegédi bűnrészes volt több százezer magyar zsidó kifosztásában és meggyilkolásában. Ugyanakkor a budapesti zsidóság részben neki köszönheti megmaradását.
Az elmúlt években többek között Sipos Péter történész kutatásai alapján derült fény arra, hogy Sztálin személyesen beszélte le Rákosi Mátyást Horthy felelősségre vonásáról. A diktátor ugyanis értékelte a kormányzó háborúból való kiugrási kísérletét, valamint megindult István fia szerencsétlen halálán és Miklós nácik által való elrablásán.
Horthy Miklós népbíróság előtti felelősségre vonása elmaradásának más okai is voltak. Egyrészről a kormányzó továbbra is nagy népszerűségnek örvendett itthon, másrészt egyre gyakrabban kihagyó memóriája akadályozta volna az eljárást. […?]
A népbírák Horthy Miklós felett nem, viszont a nevével fémjelzett, mintegy huszonöt éves történelmi korszak felett megpróbáltak ítéletet mondani.
 A holokausztkutató szerint a népbírák érvelésükben megpróbálták az ellenforradalmi korszak nem kevésbé történelmietlen vádjait - miszerint Trianont a zsidó-bolsevista-liberális forradalmakért, büntetésül kaptuk - visszájára fordítani.”
Kuntsár Csaba
 
Beszéljenek a tények!

A brit külügyminisztérium 1943. október 13-14-i jegyzékeiből

[Notes of the British Foreign Office of Brit levéltári okmány (iktatási szám F. O.371/34498./C12035)

Helyzet Magyarországon: a zsidók álláspontja

Hivatalos beszélgetés alkalmával Namier professzor a Zsidó Képviselettől (Agency) azon félelmének adott kifejezést, hogy Magyarországot megszállnák a németek, ha a magyar kormány túl korán hagyná cserbe Németországot, ami a 800 000 zsidó megsemmisítését eredményezné, akik jelenleg viszonylagos biztonságban vannak. Randall úr azt mondta, hogy ezt már előterjesztették, mint okot, amiért Magyarország ne álljon át a szövetségesek oldalára. Namier professzor azt remélte, hogy a magyar kormány nem mozdul addig, amíg bizonyos nem lesz, hogy a németek már nem tudnak visszavágni.
(Kézírás) - E kérdést megkülönböztetett figyelemmel kísérjük, és nem követeljük a magyaroktól, hogy nyíltan álljanak ki a németek ellen, amely német megszállást eredményezne. Úgy véljük, hogy e kockázat jelenleg kicsi.
Namier professzor a Zsidó Képviselettől (Agency) tegnap közölte velem, hogy az ő emberei nagyon aggódnak, ha netán a magyar kormány idő előtt cserbenhagyná Németországot, ami Magyarország megszállását eredményezné, és veszélyeztetné az ott élő 800 000 zsidót, akik jelenleg viszonylagos biztonságban vannak.
A zsidók itt - mondta ő - úgy vélik, hogy Németország nem engedi meg a magyarok háborúból való kilépését mindaddig, amíg a német hadsereg azt meg tudja akadályozni, sőt nyomban megszállná Magyarországot, amely a legnagyobb számú, Európában még meglévő zsidóság megsemmisítését eredményezné.
Azt mondtam, hogy e lehetőség már elő lett terjesztve (lásd a “Tablet” legutóbbi számának egyik cikkét) mint ok, amiért Magyarország ne kezdeményezzen korai átállást a szövetségesek oldalára. Namier professzor azt mondta, hogy az egyetlen remény, ahogy a zsidóság látja, ha a magyarok nem mozdulnak, amíg gyakorlatilag biztosítva nem lesz, hogy a németek már nem tudnak visszavágni.  (A. W. S. Randall)
 
N. B. A fenti angol külügyminiszteri jegyzék részben megjelent Juhász Gyula, “Magyar-Brit Titkos Tárgyalások 1943-ban” c. könyvében, Kossuth Kiadó, Bp. 1978. +++



A brutális zsidó terrorlegény, Péter Gábor személyesen kínozta őket
2012. május 01. 08:12
Hunhír.info
A rettegett zsidó hóhér, kínzólegény és tömeggyikos Péter Gábor személyesen vett részt a később felakasztott Vezér Ferenc páter kihallgatásban, és mocskosul „cicáztak” vele, illetve a Grősz-per mellékszálaként indult eljárás részt vevőivel, akiket a kivégzés előtt még arról biztosítottak, hogy hamarosan elengedik őket.
Vezér ügye egyébként annyira tiszta volt, hogy még a kirendelt védő is melléállt. Ne feledjük: 1951-et írunk. Bank Barbara történészt kérdeztük.

– Hogyan került a Grősz-perbe Vezér Ferenc?
– Beletették, ennyi. A koncepció folyamatosan halad egy íven, ahogy szeretnék az ÁVH emberei. A párt, illetve 
(zsidó vezetőik) Rákosi, Révay József utasítására ez működik. Elméletileg kitalálnak, megkoncepcionálnak egy pálosok elleni pert, amiből lesz egy Grősz-per és a Grősz-pernek mellékperei, ahol ugyanúgy pálos szerzeteseket ítélnek el. Vezér Ferencet mint kilencedrendű vádlottat ítélik halálra; neki van egy másik ügye is, amit hozzácsatolnak.

A Grősz József római katolikus érsek elleni koncepciós pert azzal az eltökéltséggel robbantották ki, hogy a két évvel korábbi Mindszenty-per után újabb végzetes csapást mérjenek a hívőkre, az egyházra, a keresztény magyarságra. A kommunista rendszer közvéleményre és sajtóra gyakorolt kíméletlen nyomása még a Mindszenty bíboros elleni hajszánál is kíméletlenebbnek bizonyult, bizonyítja ezt az Új Ember katolikus hetilap korabeli közlése is; amíg a Mindszenty-perrel kapcsolatban a lap csak az ítélet puszta közlésére szorítkozott, s néhány mondattal, a bíboros személyének megbélyegzése nélkül, a katolicizmus túlélési lehetőségeire is utalt, a Grősz-pert már „súlyos bűncselekményként” kellett emlegetnie. Grősz Józsefet „a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésében, valutaüzérkedésben, külföldre szöktetésben, valamint bűnpártolásban” találták bűnösnek, és tizenöt évi börtönre ítélték. Bozsik Pált és Endrédy Vendelt szervezkedésen kívül kémkedésben, valutaüzérkedésben és külföldre szöktetésben marasztalták el, s ezért tíz, illetve tizennégy év börtönbüntetéssel sújtották őket. Hagyó Kovács Gyula hasonló „bűnökért” tizenhárom, Csellér István bűnpártolásért, fegyverrejtegetésért, valutaüzérkedésért, külföldre szöktetésért és közirat-hamisításért tíz év börtönt kapott. Halálos ítéletet róttak ki Vezér Ferencre, akit egy rendbeli gyilkossággal, többrendbeli gyilkosságra való felbujtással, valamint a népek háború utáni békés együttműködésének megbontására irányuló bűntettel vádolták. Farkas Endre 8 évi börtönbüntetést kapott, Hévey László ügyét elkülönítették, dr. Pongrácz Alajos ügye átkerült a budapesti katonai törvényszékhez. Az Új Embert arra kényszerítették, hogy cikkben közölje: a magyar katolikusok egyetemesen elítélik Grősz érseket és társait.

(forrás: Új Ember)

– Másik ügy?
– A pálosszentkúti szovjet katonák meggyilkolása, a Tóth Illés és társai per. Az ottani tanyavilágban élő emberek elleni eljárás, ahol első fokon születik 14 halálos ítélet, amelyből másodfokon lesz 10 – végül hatot hajtanak végre. Az egyik elítélt a börtönben halt meg.

– Említette Rákosit, aki azt írja visszaemlékezéseiben az eljárással kapcsolatban – Vezér Ferenc neve említése nélkül –, hogy „követelték a halálbüntetést”. Kik „követelték”?
– A (judeobolsevik) Alapy Gyula volt az ügyész. Ő volt, aki „véresszájúan” követelte, hogy ennek az embernek nincs léte ebben a világban, de ugyanúgy Molnár Erik, aki akkor igazságügyi miniszter volt, nem ugyanezeket a szavakat használva ugyanezt hangoztatta. Vezér Ferenc védője a perben bátor ember volt, volt, hogy valóságosan is a védelmére kelt.

– Rákosi egy helyütt azt is írja, hogy voltaképpen személyesen ellenezte ezeket az ítéleteket. Ez hogy létezik?
– Hát... semmi nem történt az ő tudta nélkül, én úgy gondolom. Főleg abban az időszakban nem. Egyébként pedig nem csak civil van ebben a perben, dr. Bozsik Pál, aki a Mindszenty-ügyben is már tanúként jelen volt, a Grősz-perben másodrendű elítéltként jelen van, ő a börtönben meghal. Álnéven temetik el.

– Vezérrel a nyomozati időszakon belül mi történik?
– Akkoriban álnéven dolgozik Budapesten. Bújtatják, illetve van neki egy albérlete, ahol meghúzza magát. ’51. március 20-án tartóztatják le az iratok szerint, és folyamatosan fogdaügynök van ráállítva. Meg lehet nézni a fotókon, a ’40-es évek végén és az '51-es tárgyaláskor készített képeken óriási különbség van. A fogdaügynök borzasztó szinten „jelenti” a hatóságnak, Péter Gábor személyesen is kihallgatja. Vezérnek vannak olyan levelei, amelyeket Péter Gábornak ír személyesen, „Altábornagy Úr” megszólítással. És egy igazi érdekesség a mellékper egészéről: Tóth Illésék vezető kihallgatótisztje 
(a zsidó) Komlós János államvédelmi százados, aki a későbbiekben a Mikroszkóp Színpad igazgatója. Érdekes pályafutást futott be ez az „úr” is.

– Mi történik a kihallgatásokkor?
– Azzal fenyegetik, hogy kiadják a szovjeteknek, kiadják az NKVD-nek. Vezér Ferenc ettől nagyon fél. Amikor közlik vele egy kihallgatás során – tehát a „jó kihallgatótiszt, rossz kihallgatótiszt” játékot játsszák vele –, hogy mégsem fog ez megtörténni, akkor fel van vidulva. A hangulatjelentések szerint is lehet tudni, hogy most éppen hogyan folyik a tárgyalásnak, illetve a vizsgálatnak a folyama. Péter Gábor például kijelenti a Tóth Illéséknek, hogy „Ti csak tanúk vagytok itt, addig vagytok bezárva, és amikor elítéljük ezeket az embereket, kiengedünk benneteket”. Tóth Illés majdnem a teljes vizsgálat folyamán biztos abban, hogy őt nem fogják halálra ítélni. Kivégzik.

– Lépjünk vissza az időben. Hogyan került a hatóság látókörébe Vezér Ferenc, túl azon, hogy szerzetes volt?
– Nos, vezetett egy naplót Pálosszentkúton, ahol működött. Az ő írásaival lehetett nyomon követni, hogy milyen kegyetlenkedéseket végeztek a szovjetek a faluban és környékén, de még Kiskunfélegyházán is. Igazából polgárőrséget „kellett” szervezni, és a faluban nem volt más ember, aki alkalmas lett volna a szovjet katonák ténykedését fékező polgárőrség vezetésére, mint Vezér Ferenc. Közben alakult egy másik polgárőrség is. A két szervezet működését összemosták; történtek atrocitások a gazdák kifosztására és a nők megerőszakolására válaszul, ezekről Vezér Ferenc is tudhatott. De hogy a vád alapjául szolgáló 30 katonagyilkosságban benne volt, teljesen valószínűtlen. Annyi bizonyos, hogy a nyomozás során egyszer kiszálltak Pálosszentkútra, és ott 15 szovjet katonasírt találtak, de ők a harcok során haltak meg és rendesen el is temették őket. Érdekes módon nem történt exhumálás sem, tehát nem bizonyították be soha, hogy ki mikor és hogyan halt meg. Az ügyet rá akarták húzni az egész csapatra, miközben tudjuk azt, hogy ’45 tavaszán már van neki egy népbírósági ügye, ugyanis izgatásért feljelentik, és a kecskeméti népbíróság tárgyalja is az ügyet, de felmentik.

– Része az egésznek...
– Igen, ez egy hosszú folyamat volt. A szovjet törvénykönyvek árulkodnak arról, hogy ők az egyházakról mit gondolnak és hogyan járnak el ellenük. Ezt átveszi majd a hazai kommunista párt; és a főideológus, a zsidó Révai meg is fogalmazza, hogy a pálosok ügyében konkrétan hogyan kell eljárni. Végig lehet követni Mindszenty, a szervezetek, az egyházak ügyén át, folytatva a szerzetesrendek megszüntetésével, a papok kitelepítésével, internálásával, a békepapság létrehozásával. Vezér Ferenc szerepe kirívó lehetett, mert kiderült róla, hogy nem szereti a kommunistákat. Tartott az ideológiától, és ezt le is írta.


– A per után?
– Van egy ítélet. A Legfelsőbb Bírósághoz és minisztertanácshoz is odakerül az ügy. Mindenhol visszautasítják az enyhítést, sőt amit előbb említettem, hogy Molnár miniszter is nyilatkozik ebben az ügyben, és '51. augusztus 3-án kivégzik a reggeli órákban, és másnap reggel álnéven eltemetik a 298-as parcellába, a 17. sorba. Ezt két éve tudjuk, akkor leltük fel a levéltárban, hogy milyen álnéven lett eltemetve, előtte senki nem tudta, hogy mi lett a sorsa. Vannak nyilvántartások az előző időszakból, és ott több álnév fel lett fedve, de az ő neve nem lett megfejtve, csak egy a kis cetlin volt rajta. Így tudtak elindulni, és megtalálni a tetemét.

!!!(18)!!!
Így kegyetlenkedtek nőkkel a szovjet katonák

„(…) éjszaka egész csapat ütött rajtunk, akkor is a földre fektettek, sötét és hideg volt, lőttek. A következő képem maradt meg bennem: guggolva körbevesz nyolc-tíz orosz katona, hol egyik fekszik rám, hol a másik. Megszabták az időt, hogy egynek mennyi jut. Néztek egy karórát... Mérték az időt. Sürgették egymást. Kérdezte az egyik: „Dobre robota?” Nem mozdultam. Azt hittem, ebbe belehalok. Persze nem hal bele az ember. Kivéve, ha eltörik a gerincét, de akkor sem azonnal. Hogy mennyi idő telhetett el és hányan voltak, nem tudom. Hajnal felé értettem meg a gerinctörést. A következőt csinálják: az ember két lábát a válla fölé hajtják, és térdelésből feküsznek bele. Ha valaki ezt túl erősen teszi, elroppan a nő gerince.”

(Polcz Alaine: Asszony a fronton) 

A politikai pakliból kijátszott zsidó adu

Eduardo, sze, 2008-01-02 13:37 Belföld | Cionizmus | Interjú
Vámos György legutóbb Gyurcsány Ferencnek írt nyílt levelet. Mint mondja, zsidó emberként afelől érdeklődött a kormányfőnél, hogy mikor hagyja abba a kormányoldal a Vámos által zsidó aduként aposztrofált gyakorlatot. Szerinte a hazai zsidóságnak rövid időn belül szemléletváltásra és újabb önértékelésre van szüksége.
Az antiszemitizmus rémképével választást lehet nyerni” (Fotó: Hegedüs Róbert)   
Miért írt nyílt levelet a miniszterelnöknek?
–Két esemény is motivált ebben. Gyurcsány Ferenc fogadta a Zsidó Világkongresszus elnökét, és azt vártam, hogy ha korábban képes volt az egész kormányt összehívni egy antiszemita kép miatt, akkor most példát mutat, s nemcsak szóban, hanem tettekben is kiáll a zsidóság mellett.
Mire gondol?
–Arra, hogy fogja magát, és átnyújtja annak a villának a kulcsát, amelyben lakik, s amelyet jogtalanul vettek el egy zsidó tulajdonostól. Persze ezt nem tette meg. A másik eset, hogy a közelmúltban egy szocialista képviselő Izraelbe küldött vissza egy izraeli-magyar kettős állampolgárságú fideszes képviselőt. Gondoltam, van valami hitele a kormányfő korábbi kijelentésének, miszerint ő is zsidó, ha zsidóznak. Ehhez képest semmilyen módon nem határolódott el párttársának mondataitól. Ez a tipikus kettős mérce, az a fajta politikai árnyékjátszma, hogy csak baloldali zsidó létezik, jobboldali sosem, hiszen ott kizárólag antiszemiták vannak. A baloldal a történelem folyamán mindig is kijátszotta az általam csak zsidó adunak hívott kártyát, azaz antiszemitizmussal, szélsőjobboldalisággal ijesztgetett és bélyegzett meg bárkit.
Miért tenné ezt?
–A politikai hatalom megtartása érdekében. Ehhez pedig a baloldal mindig felhasználta a magyar zsidóságot.
Történelmünk melyik időszakában kezdődött az ön által említett politikai játszma?
– Ez az irányvonal 1945 óta figyelhető meg. Az ötvenes évek politikai vezetői, Rákosi, Gerő, Révai, Farkas valamint az ÁVH vezetője, Péter Gábor is zsidó volt, de nem akartak zsidóként élni, ehelyett tevőlegesen részt vettek a hazai zsidóság kifosztásában. Dénes Béla, a Magyar Cionista Szövetség vezetője ellen koncepciós pert is indítottak, melyben a vád többek között a hatalom megdöntésére irányuló törekvés volt. Mindezek után a politikai vezetők ’56-ban azt kezdték terjeszteni, amire többek között mostanában Havas Szófia is utalt, hogy a forradalmárok antiszemiták, nyilasok voltak. A forradalom idején valóban kerestek a felkelők embereket, köztük zsidókat is, de nem a vallásuk miatt, hanem azért, mert a gyűlölt államgépezet kiszolgálói voltak.
Az ötvenhatos forradalmárok között számos zsidó is harcolt.
–Bizony. Nickelsburg László például a Keleti pályaudvar parancsnoka, Angyal István pedig a Tűzoltó utcai forradalmi csoport vezetője volt. Mindketten Auschwitzból jöttek haza. Renner Péter, a Corvin köz egyik szakaszparancsnokaként, Bán Róbert pedig a Széna tériek parancsnokhelyetteseként harcolt. Mindegyiküket kivégezték. Említhetném még Marián Istvánt, ő a Műegyetem nemzetőrségének parancsnoka volt, a győri színházi rendezőt, Földes Gábort vagy a Nagy Imrével és Maléter Pállal együtt kivégzett Gimes Miklós újságírót. A sort még hosszan folytathatnánk, de ebből is látszik, mennyire manipulatív volt már akkor a baloldali kommunikáció. Aztán hatvanhétben újra fordítottak gondolkodásmódjukon. Az izraeli–arab háború kitörésekor a Szovjetunió és csatlós államai megszakították diplomáciai kapcsolatukat Izraellel. A magyar sajtóban és a politikai kommunikációban rendre támadták a zsidó államot. Majd eljött az álrendszerváltás, és újra felújítottuk kapcsolatunkat Izraellel, a baloldal pedig rögtön a hazai zsidóság legnagyobb pártfogójaként lépett elő újra.
Hogyan értelmezi mindezt?
–A kilencvenes évek elején tevékenykedő politikusokat, akik ténylegesen rendszerváltást akartak, becsapták. Elhitették velük, hogy ez lehetséges, miközben már azon dolgoztak, hogy az újonnan megszületendő demokráciát hogyan lehet bemocskolni az antiszemitizmus rémképével. Az antiszemitizmus rémével, a félelemkeltéssel ugyanis választásokat lehet, lehetett nyerni. Ezzel csak egy nagy probléma van, hogy ezek a csoportok gondolataikat nem meggyőződéses zsidóként hangoztatják, hanem kampányjellegűen. Teszik mindezt úgy, hogy őket erre a magyar zsidóság jó része nem kérte, és nem adott arra sem felhatalmazást, hogy antiszemitázzanak. Közülük jó néhánynak a szülei az állampártot szolgálták, maoista, sztálinista és ávós gyökereik vannak, és nagyon messze állnak a liberalizmustól is. Ezek a baloldali és liberális körök az idős zsidó emberek régi és jogos félelmeit egyaránt felhasználják, ehhez pedig senkinek, a mostani kormányoldalnak sincs joga.
Mi lehet a megoldás a mostani helyzetre?
–A magyar zsidóságnak szembe kell néznie múltjával. Azzal a tragédiával, hogy hazajön a háború után a lágerből vagy a munkaszolgálatból, a felszabadító Vörös Hadsereg pedig beállítja a málenkij robotra vitt emberek soraiba, akár korábbi fogvatartójával egy szakaszba, majd túlélve mindezt, az ötvenes években a kommunista állampárt gépezetének része lesz. Ez nem volt senkinek kötelező ugyan, mégis rengetegen választották. Le kell számolni azzal a régen kialakult formával is, hogy csak a baloldal vagy a liberális párt létezik. Ha valaki nem is így gondolja közülünk, az is fél kimondani, mert tart attól, hogy a vele egy társaságba járók mit szólnak majd a véleményéhez. A jobboldal nyolc évig kormányzott itthon, és egyetlen zsidónak sem lett semmi baja, sőt a szélsőjobboldali mozgalmakat is visszaszorították. Mindenki tisztában van azzal is, hogy Magyarországon nem akar senki zsidókat a Dunába lövetni, csak a politika pufogtatja ezeket a frázisokat. Ha ezen felülemelkedünk, akkor képviselhetjük igazán magunkat és léphetünk fel az ellen, ha tényleg antiszemitizmust tapasztalunk. A Nagy-Magyarország területéről elszármazottaknak szembe kell nézniük azzal, hogy vállalják, honnan jöttek, ugyanis ezt nagyon sokan szégyellik. Vállalni mindezt abban az országban, amely történelmet írt azzal, hogy önmagával is határos.
Lánczi Richárd
Magyar Hírlap

Nyílt levél a Magyar Köztársaság közjogi méltóságainak

rübezal, p, 2006-10-13 07:11 Alvilág
A sajtó minden oldaláról érkezett beszámolóiból, valamint a hozzánk eljutott egyre sokasodó egyéni híradásokból értesülünk arról, hogy a miniszterelnök balatonöszödi beszédének nyilvánosságra kerülését követő tüntetések és zavargások kapcsán indult rendőrségi, ügyészségi és bírósági eljárások során egyértelmű sérülést szenvedtek az alkotmányos elvek, a törvények és az emberi jogokat védő nemzetközi egyezmények.


A hatályos magyar Alkotmány és törvények következetesen a bíróságokra és az ügyészségekre bízzák az alkotmányos rendnek továbbá az állampolgárok jogainak és törvényes érdekeinek védelmét. Kimondják, hogy az állampolgárokkal szemben kegyetlen, embertelen és megalázó eljárás nem folytatható. Kimondják, hogy a büntetés kiszabásánál a tettarányosságot, az elkövető személyét figyelembe kell venni.
A sokféle érdekkörből és társadalmi csoportból folyamatosan érkező hírek és beszámolók egybehangzó tartalma alapján nyilvánvaló, hogy a rendőrség és más nyomozati szervek bűnüldözési eljárása nem kevés esetben téves irányt vett. A tettesek elfogása során nem kis részben ártatlan személyeket is őrizetbe vettek. Nyilvánosságra kerültek olyan adatok és tények is, amelyek szerint a rendőrség messze túllépte jogosítványait, amikor a társadalmi rendet nem veszélyeztető, pusztán a bűncselekmények helyszínén jelenlévő személyeket vett őrizetbe. Ez az alkotmányosságot sérti.
Még súlyosabb megítélés alá esik, ha az ügyészség ártatlan személyek vagy a társadalomra jelentéktelen mértékben veszélyes cselekmények elkövetői ellen is előzetes letartóztatás kényszerítő intézkedését indítványozta, noha a szükséges és indokolt bizonyítékok nem álltak rendelkezésre. A legsúlyosabb megítélés alá azonban az esik, ha független, csak a törvényeknek alávetett bírák, akiknek döntése garanciális jellegű, a tömegével előállított gyanúsítottakat megfelelő bizonyítékok és körültekintő eljárás híján, a kötelességszerű érdemi vizsgálat nélkül helyezték előzetes letartóztatásba. Több esetben már első fokú ítéletet is hoztak olyan személyekkel szemben, akiknek - az eset összes körülményeit megismerve - bűnössége kétséges vagy olyan jelentéktelen, hogy a rájuk kiszabott büntetés messze eltúlzott. Sérti a jogállamiságot, hogy esetenként személyükben és a tett tárgyi súlyában kismértékű társadalomra veszélyes cselekmények büntetése messze nincs arányban a közelmúlt nem egy igen kirívó, jelentős súlyú bűncselekménye elkövetőjével szemben alkalmazott ügyészi indítvánnyal illetve meghozott ítélettel. Ugyanakkor a bírói függetlenséget súlyosan sértőnek tekintjük és elítéljük az eljárásban részt vevő ügyészek és bírák személyes adataival történő visszaélést.
A kifogásolt alkotmánysértő bűnüldözői és ítélkezési sorozat hazai jogtörténetünk legrosszabb időszakát idézi. A naponta érkező híradások az indokoltan vagy indokolatlanul előzetes letartóztatásba helyezett gyanúsítottakkal szemben alkalmazott kegyetlen és embertelenül megalázó bűnüldözői cselekményekről tudósítanak. Ez az alkotmánysértő gyakorlat elfogadhatatlan úgy a Magyar Köztársaságban, mint az Európai Unióban, amely különleges hangsúlyt fektet a jogállam és az emberi jogok védelmére. Különösen fájdalmas és megdöbbentő, hogy e súlyos jogsértésekre éppen az 1956-os forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulóján kerül sor a hazai hatóságok részéről.
Mi, a magyar jogásztársadalom tagjai hivatásunknál fogva is elítéljük a törvénysértő eljárásokat, amelyek az utóbbi hetekben Magyarországon jelentős számban megtörténtek. Kérjük, hogy alkotmányos kötelezettségével összhangban, jogi lehetőségeit felhasználva és társadalmi súlyával élve szíveskedjék mindent megtenni annak érdekében, hogy a törvénysértéseket haladéktalanul megszüntessék, a már elkövetett jogsértéseket a leghamarabb kivizsgálják, elkövetőiket felelősségre vonják, a sérelmet szenvedettek pedig teljes kártérítést kapjanak.
Nekünk nincsenek alkalmas eszközeink a jogellenes gyakorlat leállítására. Azonban magyar jogászként, akik az Alkotmányra és az igazság szolgálatára esküdtünk, mégsem hallgathatunk, mert vétkesek közt cinkos, aki néma, de még inkább felelős, aki bár tehetné, de nem tesz meg mindent a jogállamiság érvényesülésért. Mert a jogállamot és a demokráciát csak jogszerű és alkotmányos eszközökkel szabad védelmezni.
Dr. Herczegh Géza, a Hágai Nemzetközi Bíróság nyugalmazott bírája
Dr. Jávor Béla ügyvéd,
Dr. Király Miklós, tanszékvezető egyetemi docens
Dr. Zlinszky János, volt alkotmánybíró


Kapják:
A Magyar Köztársaság elnöke,
A Magyar Országgyűlés elnöke
A Magyar Alkotmánybíróság elnöke
A Legfelsőbb Bíróság elnöke,
A Legfőbb ügyész
Az Országos Rendőrfőkapitány
Az igazságügyi és rendészeti miniszter
Valamennyi ombudsman
A magyar országgyűlés alkotmányügyi bizottságának elnöke
A magyar országgyűlés rendészeti bizottságának elnöke
A magyar országgyűlés emberi jogi és kisebbségi bizottságának elnöke
A magyar országgyűlés valamennyi frakcióvezetője

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése