2017. január 16., hétfő

Gasztronomia II.


Gasztronomia II.


                                      VITANINOK



                                  A vitamin

(Retinol, Axeroftol ,Retinolacetát)

Már ókorban már az egyiptomiak és a görögök is felismerték, hogy egyes táplálékok elfogyasztásának gyógyító hatása van az éjszaka jelentkező látászavarra, de az A-vitamint mégsem tudták azonosítani egészen 1913-ig. Az 1800-as években több kutatócsoport is igazolta, hogy a farkasvakság csukamájolaj fogyasztásával kezelhető. Kémiai szerkezetét először Paul Karrer írta le, aki ezért 1931-ben Nobel-díjat is kapott. 

Két formája:

·         Retinol: ( amely a vegyület kémiai neve ) állati eredetű
·         Karotinoid:(tehát előanyagaként) pedig a növényi eredetű élelmiszerekben található meg.
Egy molekula karotin kettészakadása egy speciális enzim segítségével 2 molekula A-vitamint eredményez. A vitaminra a szervezetnek elsősorban egy pigment, a rodoszpin előállításához van szüksége, amely a sötétben való látást teszi lehetővé. 
Fontos szerepe van az ajkak és a tüdő nedvesen tartásában, a testszövetek megfelelő növekedésében, az egészséges bőr megőrzésében. Szerepe van szervezet immunválaszában is elősegítve a baktériumok, vírusok és élősködők okozta fertőzések leküzdését. 
Természetes forrásai: belsőségek (máj, vese, szív, stb.), tej és tejtermékek, tengeri halak, tojássárgája
Provitaminját tartalmazza nagy mennyiségben:
·         sárgarépa
·         paraj
·         sütőtök
·         kajszi- és sárgabarack
·         sárgadinnye
·         paprika, általában az erősen sárga, piros, vagy zöld színű zöldségek, gyümölcsök. A paradicsom kivétel, mert a benne található karotinoid típusú vegyület, a likopin nem bomlik A-vitaminra.
Felszívódását segítő tényezők: kevés olaj vagy zsiradék.

Felszívódását gátló tényezők:
·         magas koleszterinszint kezelésére felírt kolesztiramin tartós szedése
·         savlekötők csökkentik az A- vitamin készletet
·         cinkszegény étrend
Optimális mennyiség:
·         felnőtt férfiak: 9000 μg/nap
·         felnőtt nők: 7500 μg/nap /
A pontos igénymeghatározás és ajánlott mennyiségek tekintetében nem egységes a szakirodalom. Ritkán nagyobb adagokat, 10 000- 20000 IU/nap. 
A vitamint használnak, ekkor már inkább béta-karotin formában, mivel ennek korlátozott A-vitaminná alakulása, így nem jön létre túladagolás. Az A-vitamin zsírban oldódó vitamin lévén a májban raktározódik.
Egy felnőtt ember szervezete kb. 1-2 évre elegendő mennyiséget képes tárolni megfelelő A-vitamin-ellátottság esetén. Legjobb az ajánlott napi bevitel 100%-ának fogyasztása mellett maradni. Kiegészítőként multivitaminokkal fogyaszthatjuk.
Az A –vitamin-kiegészítők általában halolaj alapú készítmények, így tőkehalmájolaj és bármilyen A-vitamin-tartalmú készítmény együttes használata kerülendő.
Önmagában és nagy dózisokban nem ajánlott szedni. Túladagolása felhalmozódáshoz esetleg mérgezéshez vezethet. 
Ez általában ritka, főleg vitaminkészítmények nem előírásszerű szedésénél.
Az ilyenkor jelentkező tünetek: fejfájás, bőrhámlás, a csontok elváltozása, vesebántalmak, ízületi fájdalmak. . Kismamák számára az A vitamin túladagolása különösen veszélyes lehet, mert az embrió fejlődési rendellenességeihez vezet.
A természetes ß-karotin túladagolásakor a bőr főleg a tenyéren és a talpon sárgásan elszíneződhet, ez azonban nem mérgező hatású a felesleg a vizelettel együtt kimosódik.
Hiányállapotok:
·         szürkületi vakság
·         fertőzésérzékenység
·         lassú növekedés gyermekkorban
·         szem szaruhártyájának kiszáradása
·         a bőr és egyéb hámrétegek elváltozásai
·         a fogzománc lassú kialakulása gyermekkorban



                                     Acidophilus

Eli Metchnikoff Nobel-díjas tudós mintegy 70 éve felfedezte, hogy Dél-Európa egyes részein az emberek sokkal tovább élnek, mint másutt. Kutatásai során kiderült, hogy ezeknek az embereknek az étrendje nagy mennyiségű aludttejet tar­talmazott, aminek a készítésében egy bizonyos baktérium is szerepet játszott. 
Minthogy az ott élők rendszeresen fogyasztottak aludttejet, ez a baktérium állandóan jelen volt az emésztőrendszerükben.
Az említett baktériumnak Metchnikoff a Lactobacillus Bulgaricus nevet adta. A további kutatások során kiderült, hogy még az L. Bulgaricusnál is hatásosabb bak­térium a Lactobacillus Acidophilus, ismertebb nevén Acidophilus, amely 10 napig vagy tovább is képes életben maradni az emésztőrendszerben. 
Ez azért is fontos, mert a bél hasznos baktériumai öt napon belül elpusztulnak, ha nem jutnak folya­matosan tejsavhoz vagy tejcukorhoz, például az Acidophilus révén.
Az Acidophilus kedvezőtlen környezetet teremt a különféle kórokozók, például a mikrokokkuszok, a clostridiumok, a különböző kólibaktériumok, illetve a gombák számára. További előnye, hogy elősegíti egy gyönge antibiotikum, a colicin ter­melődését, így nemegyszer feleslegessé teheti az antibiotikus kezelést. 
Csökkenti az Acidophilus a koleszterinszintet, segít a tejfehérjék, az aminosavak, a zsírok és a laktóz feldolgozásában. Szerepe van a szervezet számára oly fontos B-vitaminok szintézisében.
Az orálisan (szájon át) szedett antibiotikumok elpusztítják a hasznos bélflórát, és a Candida albicans nevű gomba elszaporodását idézik elő, ami hasmenéshez, székrekedéshez vagy egyéb emésztési zavarokhoz vezet. Gombásodás kezdődhet a tüdőben, a szájban, a kézen, a lábon, az ujjakon, a körmök alatt és a hüvelyben is.
Az utóbbi évtizedekben lépten-nyomon alkalmazott antibiotikum-kezelések egyik „mellékhatásaként" népbetegséggé vált Magyarországon a bőrgombásodás. Gondoljuk csak el, hogy „a városi lakosság nagy része, a középiskolások 60-80 százaléka szenved bőrgombásodásban" (dr. Oláh Andor közlése). Ez a betegség nagyobb mennyiségű Acidophilusszal néhány hét alatt orvosolható.
Az Acidophilus alkalmazásával megszűnik a kellemetlen szájszag, amit a bél­ben végbemenő bomlási folyamat okoz, és kezelhetővé válik az akne, illetve más bőrbántalmak. Rendszeres használata tisztán tartja a beleket. A tudomány nem ismer az emberre ártalmas Acidophilus fajtát. 



FIGYELEM!

  • Hasmenés esetén elég 5-6 napig szedni a bélflóra helyreállításához.
  • Mélygombás fertőzések (bőrgyógyászati, nőgyógyászati problémák) helyi kezelése mellett, illetve utána hónapokig kell szedni az Acidophilust fenntartó adag­ban (1-2 kapszula).
  • A gombás betegségek leküzdésében a fokhagyma és az arginin nevű aminosav is segíthet.

ADAGOLÁS:

Javaslat szerint. 

                                     Alfa-lipidsav

Kulcsszerepet játszik a táplálék energiává alakításában( hasonlóan mint a Q10azonban mégsem cserélhetőek fel – az energiatermelés kémiai folyamatában mindegyik máshol szerepel.). 
A német orvosok évek óta alkalmazzák a diabetikus polyneuropathia esetében, amely egy komoly idegbetegség. Ezen kívül csökkenti és stabilizálja a vér cukorszintjét, ami nagyon fontos a cukorbetegek, illetve az arra hajlamos emberek számára.
A magas vércukorszint következtében a szabad gyökök nagy mennyiségben termelődnek. Ezek pedig nagy részben felelnek a diabétesz komplikációiért. Az alfa-lipidsav két módon segít ezen: egy kicsit lecsökkenti a vércukorszintet, másrészt hatástalanítja a szabad gyököket.

                                       Aminosavak

fehérjék alapvető építőkövei az aminosavak. Szervezetünk fehérjéit 20 aminosav építi fel, de ezen kívül is vannak aminosavak (pl: Tiroxin, Ornitin, Taurin), melyek funkcióval rendelkeznek a szervezetben. 
A 20 fehérjeépítő aminosavból 8-at a szervezet nem tud előállítani, azokat kívülről kell bevinni. Ezeket esszenciális (alapvető fontosságú) aminosavaknak nevezzük. A többi aminosavat a szervezet elő tudja ugyan állítani, ezek a nem esszenciális aminosavak de ezek közül is vannak olyanok, melyeket csak véges mennyiségben, így igény esetén ezen aminosavak külső bevitelére is támaszkodik a szervezet. 



Esszenciális aminosav:

·         Arginin
·         Fenilalanin
·         Hisztidin
·         Izoleucin
·         Leucin
·         Lizin
·         Metionin
·         Treonin
·         Triptofán
·         Valin

Nem esszenciális aminosav:

·         Alanin
·         Aszparagin
·         Aszpartánsav
·         Cisztein
·         Cizin
·         Glutamin
·         Glutaminsav
·         Glicin
·         Hidroxiprolin
·         Prolin
·         Szerin
·         Tirozin
Az aminosav összetétel határozza meg a fehérjék felépítését. Lehet csavart, vagy redős szerkezetű és ezek kombinációja is.
A szerkezet azért fontos, mert az fogja meghatározni a fehérje funkcióját is. A fehérjéket a szervezet más anyagok szállítására, tárolására is használhatja, de az enzimek is fehérjék, melyek a különböző anyagcsere folyamatok lezajlását segítik elő.
fehérjék lebontása a gyomorban kezdődik a gyomornyálkahártya sejtjei által termelt sav és pepszin által. A pepszin a sav hatására aktiválódik. Épp ezért nagyon fontos, hogy fehérje fogyasztását követően ne igyunk sokat, hisz a gyomorsav felhígítása rontja az emésztés hatékonyságát, és a fehérjék előemésztése nem történik meg kelő mértékben. 
A gyomorból az előemésztett fehérje a vékonybelekbe jut, ahol a hasnyálmirigy által termelt fehérje bontó enzimek, proteázok (protein=fehérje) tovább darabolják tripeptidekre, dipeptidekre és szabad aminosavakra. A tri- és dipeptidek három, illetve két aminosavból álló molekulák. Ezek a molekulák már könnyen felszívódnak, és továbbítódnak sejtjeinkhez. 

Ha az emésztési folyamat nem tökéletes, nagyobb molekulák is felvételre kerülnek, méretüknél fogva azonban ezeket már idegenként ismerheti fel az immunrendszer. Ez az ételallergiák egyik legfőbb oka, és sokszor az emésztés javításával (enzimek bevitele, bél normál flórájának helyreállítása) az allergiás reakciók is csökkenthetők.
A táplálék ezt követően a vastagbelekbe jut, ahol, ha a fehérjeemésztés nem volt tökéletes, a bélbaktériumok bontják le azt, melynek eredménye ammóniakén-hidrogének, fenolok, indolok, scatolok, hisztamin, és ezek bűzös székletet eredményeznek.
Felszívódást követően a di- tripeptidek is lebontásra kerülnek, majd az aminosavak vagy fehérjeépítő elemekké válnak, vagy biológiailag aktív anyagokká (pl: hormonokká, enzimekké) alakulnak. E mellett az aminosav anyagcsere részeként más aminosavakká is alakulhatnak, vagy lebomlanak; és energiát szolgáltatnak.
fehérjék és aminosavak funkciója meghaladja ezen írásunk témáját. Azt azonban fontos hangsúlyozni, hogy bizonyos aminosavak a szervezetbe jutva önálló hatással bírnak, ezt használják ki sok étrend kiegészítőben.

A teljesség igénye nélkül párat megemlítünk:

  • Lizin például a kollagénben nagy mennyiségben fordul elő. kollagéna kötőszöveteink egyik fő alkotóeleme. A tumorok, vírusok, baktériumok csak úgy tudnak teret nyerni, és terjedni, ha felbontják a körülöttük lévő kötőszövetet. Az ezt végrehajtó enzimeket a Lizin természetes módon gátolja. Az érelmeszesedés is az érfal kötőszövetének károsodásával kezdődik. Ráadásul a Lizin az LDL- koleszerinhez tapadva gátolja annak érfalhoz kötődését. Így a Lizin herpesz ellenes, tumor ellenes és érelmeszesedés elleni készítményekben is megtalálható.
  • A Prolin a kollagén másik fő alkotója, bár azt a szervezet elő tudja állítani. De megnövekedett igény esetén ezt is szükséges pótolni. Erre tumorok és előrehaladott érelmeszesedés esetén lehet szükség. Az ereink tágításához helyileg NO (Nitrogénmonoxid) szabadul fel. Ezt a molekulát a szervezet az Argininről szakítja le. Épp ezért érrendszeri és vérnyomás-stabilizáló szerek alkotórésze lehet.
  • A Cisztein a máj által termelt egyik legfontosabb méregtelenítő molekula a glutation alkotója. A glutation képes semlegesíteni számos káros anyagot ( kén tartamú csoportjainak köszönhetően). Épp ezért az N-acetil-cisztein számos májtámogató, és méregtelenítő készítmény hatóanyaga, de e mellett nyákoldó hatása is van.
Fentiek csak példák voltak, de ezek azok az anyagok, melyek bizonyított hatással bírnak. Megmutatják, hogy ha teljes körű tápanyagbevitelt akarunk biztosítani, nem elég csak vitaminokra és ásványi anyagokra korlátozni az étrend kiegészítését.




                         Antioxidáns

Mi az antioxidáns?

Ma már cikkek és orvosi publikációk ezrei jelennek meg minden évben az antioxidánsokról. Szemmel látható a különbség: húsz vagy harminc évvel ezelőtt csak nagyon keveset foglalkoztak a szabad gyökök és az antioxidánsok témájával. 
A kutatók nagyon gonddal tanulmányozzák működésük fontos részleteit a molekuláris biológia módszereinek segítségével. Az ma már egyértelmű, hogy a szabad gyökök károsítják a géneket, és aktivizálják a „rossz„ géneket, míg az antioxidánsok védelmezik és aktivizálják a jó géneket. Mivel a gének hordozzák magukban azokat az információkat, amelyek alapján testünk működik, világosan érthető, hogy a szabad gyökök és az antioxidánsok működése alapvetően befolyásolja létünket. 
Az antioxidáns egy olyan anyag, amely megvédi szervezetünket és más dolgokat attól a folyamattól, amelyet oxidációnak hívunk. A legjobb példa erre a folyamatra, amikor a vas rozsdásodik, vagy a vaj megavasodik. Az oxigén, amely alapvetően szükséges az élethez, egy nagyon reaktív elem
A vassal tehát reakciója során rozsdát képez, és amikor a vajban lévő zsírt oxidálja, az megavasodik. Hasonló folyamat játszódik le szervezetünkben is. És minél idősebbek vagyunk, annál inkább hajlamosabbakká válunk az oxidációra – bizonyos értelemben testünk is rozsdásodni kezd. Minden, ami megelőzi vagy lassítja az oxidációs folyamatokat, antioxidánsnak minősül. Az antioxidáns alapvetően más vegyületeket véd az oxigénnel szemben.

Az antioxidánsok csoportosítása

Endogén: szervezetünk maga termeli (ezek általában enzimek, koenzimek és kéntartalmú vegyületek)
Exogén: táplálékból vesszük fel (a C-, az E-vitamin, a bioflavonoidok, a karotinoidok és számos kéntartalmú vegyület.)
Sok ásvány elengedhetetlenül szükséges a szervezet által termelt antioxidáns enzimek felépüléséhez. Ide sorolható a szelén, a mangán, a réz és a cink.

Az endogén antioxidánsok szerepe

A szervezetben termelődő antioxidánsok szerepe nagyon specifikus. Sok közülük enzim vagy koenzim, amely a biokémiai reakciókat katalizálja.

Az exogén antioxidánsok szerepe

Az exogén antioxidánsok táplálékkal felvett antioxidánsok védőfunkciója szélesebb.

A legáltalánosabb antioxidánsok

A szervezet is előállítja és táplálékból is felvesszük:

Melyik a legjobb antioxidáns?

Az antioxidánsokat nem szabad önálló vegyületként kezelnünk.
A különböző antioxidánsok különböző típusú szabadgyökök ellen védenek, a sejtek különböző részében, más és más helyeken a szervezetben. Kiterjedt adatok azt mutatják, hogy a különböző antioxidánsok kombinációja nagyobb védelmet nyújt, mint az egyes tápanyagok önmagukban. 
Az E-vitamin meggátolja a béta-karotin és a C-vitamin oxidációját, míg az E-vitamin és a szelén fokozzák egymás hatását. A C-vitamin az elhasználódott E-vitamin és béta-karotin regenerációját segíti, de együttműködik az immunrendszert összetetten támogató antioxidáns enzimekkel is. A bioflavonoidok meg a C-vitamin hatását fokozzák, és gátolják annak lebomlását.
Elsőként dr. Denham Harman állapította meg 1954-ben, hogy az öregedés folyamatát a szabad gyökök okozzák. Egész addig úgy gondolták, hogy szabad gyökök csak a szervezeten kívül léteznek. A biológiai szabad gyökök és az általuk az élővilágban okozott károsodás felfedezéséért Nobel-díjat kapott.

karotinoidok- természet festékgyárai

karotinoidok antioxidánsok, amelyek a növények pigmentjeként kétszeres szolgálatot tesznek. A béta-karotin például sárgává festi a répát, a likopin pedig pirosra a paradicsomot. Színük lehetetlenné teszi, hogy a nap bizonyos sugarait elnyeljék, megakadályozva ezzel a fény keltette szabad gyökök szaporodását. 
karotinoidok az A vitamin előfutáraként zsírban oldódó vitaminok. Mivel zsírban oldódóak így nyersen csak 5-10%-ban, párolva 30-50%-ban, szívódnak fel. A legjobb felszívódás passzírozott, homogenizált vagy püréként elkészített változatban érhető el kb. 70%.

A karotinoidoknak csoportosítása:

  • karotin (alfa,béta, cis-béta gamma,zeta= A vitamin provitaminjai)
  • lutein
  • xantofill
A karotinok szénhidrogének, ami azt jelenti, hogy csak hidrogén- és szénatomokat tartalmaznak, míg a xantofill ezen kívül oxigént is. 
béta-karotin a karotinoidcsalád sztárja. A szervezet ketté tudja hasítani a béta-karotin-molekulát, hogy kétmolekulányi A-vitamint kapjon. Mivel ez a folyamat csak a szükséges mennyiség szerint következik be, nem fenyeget az a veszély, hogy túl sok A-vitamin képződne. 
Az is kiderült, hogy a béta-karotin nagyon hatásos antioxidáns, különösen a nagyon reaktív oxigénfajtákkal szemben, amelyeket „singlet oxigén”-nek nevezünk. Ez ugyancsak nagyon fontos az immunrendszer számára.

                                        Likopin

(piros színtét adja a gyümölcsöknek,zöldségeknek) likopin a fontosabb karotinoidokközé  tartozik. Leggazdagabb forrása a paradicsomszósz (gazdagabb, mint a nyers paradicsom). 
A likopinban gazdag étrend csökkenti a prosztatarák hasnyálmirigy és a nyakon kialakuló rákfajták megjelenésének kockázatát. Egy nemrég Európában végzett tanulmány arról számolt be, hogy 48 százalékkal kevesebb eséllyel kapnak szívrohamot azok akik sokat fogyasztanak ezekből a tápanyagokból összehasonlítva azokkal, akik keveset fogyasztanak belőle.

                          Lutein és a zeaxantin

(a látás őrei) A lutein is egy fontos karotinoid, a zeaxantin pedig egy olyan karotinoid, amely gyakran kerül kapcsolatba vele. 
A lutein természetes forrásai főként a zöld leveles növények: lucerna, káposzta spenót, brokkoli dea körömvirág szirmában, és a tojássárgájában is jelen van. A zeaxantin a kukoricában található. A szervezet valószínűleg át tud alakítani valamennyi luteint zeaxantinná.
lutein és a zeaxantin alapvetően fontos a látáshoz. A két anyag együtt alkotja a makulát, amely sárga színe miatt kiszűri a káros kék fényt. Azok az emberek, akiknél a makulán valamiféle rendellenesség tapasztalható, gyakran lutein- és zeaxantin-hiányban szenvednek; csak egy nagyon vékony hatástalan réteg található a két anyagból a szemükben. Látásunk élességéért a makula felel, ezért elváltozása komoly látáskárosodáshoz, végső soron vaksághoz vezet.

                                     Bioflavonoidok

A flavonoidokat a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert professzor fedezte fel 1936-ban. A karotinoidokhoz hasonlóan a flavonoidok is a növények pigmentjeként vannak jelen: kiszűrik a napfény káros hullámait.
A bioflavonoid, illetve flavonoid kifejezés olyan antioxidánsok ezreit takarja, amelyek felépítésükben megegyeznek. Nagyjából mindegyik megtalálható a zöldségekben és gyümölcsökben. A flavonoid vegyületek felépítése lehetővé teszi, hogy könnyedén átadjanak egy elektront más molekuláknak, ezért a legtöbb esetben kiváló antioxidánsok. 
Bár a flavonoidok nagyon sokban hasonlítanak, van, amiben különböznek, ami lehetővé teszi változatos biokémiai működésüket.bioflavonoidok sok gyógynövényben megtalálhatóak.

                                      Alfa-lipidsav

Kulcsszerepet játszik a táplálék energiává alakításában( hasonlóan mint a Q10azonban mégsem cserélhetőek fel – az energiatermelés kémiai folyamatában mindegyik máshol szerepel.). A német orvosok évek óta alkalmazzák a diabetikus polyneuropathia esetében, amely egy komoly idegbetegség. 
Ezen kívül csökkenti és stabilizálja a vér cukorszintjét, ami nagyon fontos a cukorbetegek, illetve az arra hajlamos emberek számára.
A magas vércukorszint következtében a szabad gyökök nagy mennyiségben termelődnek. Ezek pedig nagy részben felelnek a diabétesz komplikációiért. Az alfa-lipidsav két módon segít ezen: egy kicsit lecsökkenti a vércukorszintet, másrészt hatástalanítja a szabad gyököket.

                                        NADH

Hasonlóan a CoQ10-hez és az alfa-lipidsavhoz, az NADH is erőteljes antioxidánstulajdonságokkal rendelkezik és kulcsszereplő az energiatermelésben 
Az NADH teljes nevén nikotinamid-adenin-dinukleotid. Ez egy olyan komplex vegyület, amely többek között B3-vitaminból (niaciamid, nikotinamid) épül fel. Jork Birkmayer professzor, a bécsi Birkmayer Institute for Parkinson’s Therapy igazgatója, elsőként alkalmazta klinikai gyakorlatban az NADH-t. Sok beteg esetében találta hasznosnak Parkinson-kór, Alzheimer-kór, depresszió és krónikus fáradtság esetén. 
Egy kisebb tanulmány során, amelyet Alzheimer-kóros betegek körében végeztek, Birkmayer azt tapasztalta, hogy a nyolc-tizenkét héten át, reggeli előtt elfogyasztott napi 10 mg-nyi NADH meglepő javulást eredményezett. Az Alzheimer-kóros betegek az agyi működést mérő tesztek megoldása során a kezelést követően 50 százalékos fejlődést mutattak. 
Joseph Bellanti professzor, a washingtoni Georgetown University’s International Immunolog Center igazgatója arról számolt be, hogy huszonhat krónikus fáradtságban szenvedő beteg közül tizenkilenc mutatott jelentős javulást NADH-kiegészítés hatására. Nyolc páciens pedig a tünetek enyhüléséről számolt be.




                                         Arginin

Tudományos kutatások bizonyították, hogy az esszenciális aminosavak közé tartozó 1- arginin késlelteti a daganatok kialakulását, segít méregteleníteni a májat, hoz­zájárul az agyalapi mirigy (hipofízis) által termelt növekedési hormon kibo­csátásához, segít fenntartani az egészséges immunrendszert. 
Ismert továbbá, hogy az arginin elősegíti a szervezetben termelődő, mérgező hatású ammónia eltávolítását, fokozza a férfiak spermaképződését, valamint jótékony hatása van vese-rendellenességek, illetve sérülések esetén. A sebgyógyuláskor képződő hám­réteg sok arginint tartalmaz.
Szükség van erre az aminosavra a fehérjeszintézishez és az optimális növekedéshez. Az izomtömeg gyarapodása és a testzsír csökkenése 1- arginin jelen­létében megy végbe. Ezenkívül hozzájárul a kollagén (a kötőszövet fontos alkotórésze) képződéséhez. Májbetegségek (elzsírosodás és cirrózis) esetén az 1- argininadagolása  javulást eredményezhet.
Az arginin természetes forrásai: napraforgómag, szezámmag, korpás búza­kenyér, barna rizs, zabliszt, pattogatott kukorica, dió, szentjánoskenyér, zselatinos desszertek, csokoládé.
Az utóbbi években igen divatossá vált az 1- arginin mint táplálékkiegészítő fel­használása a sportban. Több mint 50 tudományos vizsgálat igazolta, hogy az 1- argininéletkortól függetlenül nagyon erőteljesen hat a növekedési hormon ter­melődésére. 
Az egyik kutatási program során ennek az aminosavnak a hatását az 1-dopa és a szomatokrinin hatásával hasonlították össze 12 egészséges férfin. (Az utóbbi két vegyület egyaránt igen hatékony a növekedési hormon kibocsátásának fokozásában. 
Az 1-dopa gyógyíthatatlannak hitt betegekre gyakorolt rendkívüli és ellentmondásos hatásáról néhány éve az Ébredések című könyv és film is képet adott.) Azt tapasztalták, hogy az arginin legalább akkora, de esetenként még na­gyobb mértékben fokozta a növekedési hormon kibocsátását, mint a másik két anyag. Emiatt sportolók igen előnyösen használhatják az arginint az izom­szövet fejlesztésére, erősítésére, illetve a testzsír csökkentésére.

FIGYELEM!

  • Terhes és szoptató anyák ne szedjenek 1-arginint.
  • Semmiképpen se fogyasszon arginint az, aki szkizofréniában szenved.
  • Ellenjavallt az arginin herpesz esetében is.

ADAGOLÁS:

Az 1- arginin adagolását beszéljük meg orvossal vagy táplálkozási szakemberrel.Általában 500-2000 mg (0,5-2 g) a javasolt mennyiség éhgyomorra, közvetlenül lefekvés előtt, illetve egy órával edzés előtt.

                                       B1 vitamin

(Tiamin)

A tiaminnak is nevezett B1 vitamin gerincvelő és az agy közötti idegi jelátvitelért felelős, ill. a szénhidrátokból energiát termelő enzimek működéséhez is elengedhetetlen. 
B1-vitamin legnagyobb koncentrációban a szívben, a vesében, a májban, az agyban és a vörösvértestekben fordul elő. 
Serkenti a memóriát, megelőzi az idegkárosodást, csökkenti a cukoréhséget.
Természetes forrásai: élesztő kivonat, borsó, narancs, gabonapehely, teljes kiőrlésű tészták
Felszívódást segítő tényezők:
Felszívódást gátló tényezők:
  • koffeinsav,
  • tea csersavja
  • túlzott szusifogyasztás
  • savlekötő szerek
A B1 vitaminhiány legfőbb oka az alkoholizmus, de a stresszes életmódot folytatóknak ill. minden 55 év feletti embernek ajánlható a kiegészítő szedése. 
A tiamint (B1) szervezetünk nagyon gyorsan elhasználja (kb. 1 mg/nap), ezért folyamatos bevitelére van szükség. A B-vitaminok szorosan egymáshoz kapcsolódó működése és hatása miatt vitaminpótlás esetén leghatásosabbak az egész B-vitamin- csoportot komplexen tartalmazó készítmények.
Optimális mennyiség:
  • felnőttek: 3,5-9,2 mg/nap
  • terápiás céllal: 25-100mg/nap
Hiánytünetek:
  • fáradtság
  • émelygés
  • zsibbadó kéz
  • depresszió
  • rossz memória
  • gyakori fejfájás
Nem szabad naponta 50mg/testömeg-kg mennyiségnél többet fogyasztani. A túl sok B1vitamin kiüríti a többi B vitamint. 
A túladagolás tünetei: szapora pulzus, fejfájás, alvásképtelenség.

                                 B12 vitamin

Szerepe van az idegi ingerületek gyors átvitelét biztosító velőhüvely előállításában, az étvágy kiegyensúlyozásában, és az egészséges vörösvérsejtek termelésében. 
Megelőzi a vérszegénységet, serkenti a testnövekedést, védi az idegrendszert.
Természetes forrásai: máj, sertéshús, tőkehal, kacsahús, tojás, gabonapehely
Felszívódást segítő tényezők:
  • B vitamin csoport többi tagja
  • Kalcium
  • A, E, C vitamin
Felszívódást gátló tényezők:
  • a magas koleszterinszintet csökkentő kolesztiramin
  • alkohol
  • altatók
  • fogamzásgátló tabletták
Az erjesztett szója kivételével növényekben nem található B-12 vitamin, azt dúsításként adagolják az élelmiszerekhez. A terhes nők és szoptatós anyák mellett minden 55 év feletti embernek illetve a vegetarianizmust szigorúan követőknek szükséges lehet a kiegészítő fogyasztása.
A B12 legbiztonságosabb formája a ciano-kobalamin. Mellékhatása jelenleg nem ismert, a biztonságosan fogyasztható mennyiség felső határa a napi 3mg.
Optimális mennyiség:
  • felnőttek: 5-10 mcg/nap
  • gyerekeknek: 2-20 mcg/naP

Hiánytünetek:
  • bőrgyulladás
  • kimerültség
  • emlékezetkiesés
  • vérszegénység
  • fájdalmas izmok
  • ingerlékenység



                                          B2 vitamin

(Riboflavin)

A riboflavin segítségével állítja elő a szervezet azt a két vegyületet melyek a fehérjékből, szénhidrátokból nyert kalóriát a sejtek által hasznosítható formává alakítják át. 
Növeli az energiaszintet, megőrzi a köröm és a haj egészségét, enyhítheti a terhességi görcsöket.
Természetes forrásai:sörélesztő, vese, kukoricapehely, cheddar sajt, tojás, joghurt, csirkehús
Felszívódást segítő tényezők:
  • a B vitamin csoport többi tagja
Felszívódást gátló tényezők:
  • fogamzásgátló tabletták szedése
  • túl sok alkohol
  • a kemoterápiában alkalmazott adfiamicin
A stresszes életformát folytatók, a cukorbetegek körében magasabb a vizelettel kiürülő B2 mennyisége. A fogamzásgátlót szedők, a állati táplálékot nem fogyasztók, az idősek és a fogyókúrázók a táplálékból nem jutnak elegendő riboflavinhoz.
Optimális mennyiség:
  • felnőttek: 1,8 - 2,5 mg/nap
  • terápiás célokra: 25-100mg/nap
A riboflavin fogyasztás felső határa 200mg.
FIGYELMEZTETÉS: Kifejlett szürke hályog esetén napi 10 mg-nál nem szabad többet fogyasztani mert a riboflavin fény és oxigén együttes jelenlétében növelheti a hályog fejlődésének kockázatát.
A táplálkozási eredetű, kizárólagos riboflavinhiány csak szélsőséges esetekben fordul elő, mivel a fő élelmiszercsoportok mind rendkívül jó riboflavinforrásként szolgálnak. Helytelen táplálkozási szokások esetén egyéb vitaminok és ásványi anyagok bevitele is zavart szenved, így a hiánytünetek együttesen alakulhatnak ki.
Hiánytünetek:
  • reszketés
  • szédülés
  • töredezett köröm
  • fénytelen vagy zsíros haj
  • hajhullás
  • rossz összpontosítás
  • bevérzett, piros és szúró szem






                                        B3 vitamin

Niacin)

A megemésztett táplálékból energiát előállító két enzim felépítéséhez van szükség a niacinra. A szervezet maga is elő tudja állítani a tripofán nevű fehérje eredetű aminosavból. 
Csökkenti a koleszterinszintet, segíthet az alkoholizmusban szenvedőknek.
Természetes forrásai:csirke, -sertés,- marhahús cheddar sajt, tőkehal, korpás kenyér 
Felszívódást segítő tényezők:
  • B-vitamin csoport többi tagja
Felszívódást gátló tényezők:
  • antibiotikumok
  • a Parkinson-kor tüneteit enyhítő L-dopamin
  • a fogamzásgátló tabletták
  • alkohol
  • tea csersavja
  • kávéban található koffeinsav
A kiegészítők nikotinamid és nikotinsav formájában kaphatók. Hosszabb távon a nikotiamidból a napi bevitel nem haladhatja meg a 350 mg-ot, nikotinsavból a 120mg-ot.
Optimális mennyiség:
  • felnőttek: 20- 30 mg/nap
  • terápiás célokra: 45-140mg/nap
Tapasztalatok szerint a niacin gátolja a hisztamin felszabadulását, ezért gyors segítséget jelenthet szénanátha esetén.
A stressznek, fokozott fizikai igénybevételnek kitett embereknek, a keveset evő és rosszul emésztő idősebbeknek hasznos lehet kiegészítő fogyasztása.
Hiánytünetek:
  • gyakori fejfájás
  • émelygés
  • száraz bőr
  • alvászavar
  • fogínygyulladás
  • étvágytalanság
  • vörös, gyulladt nyelv






                                         B5 vitamin

(Pantoténsav)

Olyan vegyület képzésében játszik szerepet, amely lehetővé teszi, hogy az ételek zsír-és cukortartalmát a szervezet, a sejtek által hasznosítható formává alakítsa át. 
Szerepet játszik a normális növekedés támogatásában illetve antitestek élőállításával segít leküzdeni a fertőzéseket.
Természetes forrásai: földimogyoró, szezámmag, dió, avokádó, aszalt sárgabarack
Felszívódást segítő tényezők: 
  • B-vitamin csoport többi tagja
  • folsav és a biotin ( H-vitamin) jelenléte

Felszívódást gátló tényezők:
  • túl sok alkohol
  • nagy mennyiségben fogyasztott tea kávé
Optimális mennyiség:
  • felnőttek: 20- 25 mg/nap
  • terápiás célokra: 50-250mg/nap
Az orrjáratok allergiás eredetű gyulladása esetén 250 mg B5 vitamin azonnali enyhülést hoz. A szegényes étrend esetén alkalmazott napi 10 mg csökkenti a kimerültséget javíthatja a közérzetet és segíthet az álmatlanság esetén is. Serkenti a bélösszehúzódást, segítve a székletürítést.
Hiánytünetek:
  • izomgörcsök
  • zsibbadás
  • bizsergő érzés
  • lehangoltság
  • kimerültség
  • izgatottság
  • gyakori fejfájás
  • étvágytalanság
  • reszketés







                                  B6 vitamin

(Piridoxin)

Az izom és más szövetek felépítéséhez szükséges fehérjék képzésében és lebontásában, valamint enzimek előállításában nélkülözhetetlen. 
Szerepe van az egészséges bőr, az idegrendszer egészséges működése és a fertőzések leküzdéséhez szükséges antitestek termelésében. A B6 vitamin a vér vörös festékanyaga a hemoglobin előállításában is részt vesz. 
Enyhíti a premenstruációs szindróma tüneteit, hatékony a CPS esetén.
Természetes forrásai: búzakorpa-csíra, tőkehal, pulykahús, banán, kelbimbó, mangó
Felszívódást segítő tényezők:
  • B vitamin csoport többi tagja
  • magnézium és a cink jelenléte a szervezetben
Felszívódást gátló tényezők: 
  • penicillin
  • alkohol
  • fogamzásgátló tabletták
A szervezetbe kerülése után 8 óra múlva a vizelettel kiürül, ezért hasznos rendszeresen fogyasztani főképp az emésztési elégtelenségben szenvedő 55 évnél idősebb embereknek a kombinált fogamzásgátlót szedő nőknek, a vegetáriánusoknak, és a tojást, tejet sem fogyasztóknak, illetve az alkoholistáknak.
Optimális mennyiség:
  • felnőttek: 50-200 mg/nap
  • gyerekeknek: 2-5 mg/nap
Hosszabb időn keresztül napi 100 mg-ig biztonsággal szedhető.
Hiánytünetek:
  • ingerlékenység
  • idegesség
  • száraz, pikkelyes bőr
  • vérszegénység
  • gyulladt szemhéjak
  • premenstruációs szindróma



                                       Béta-karotin

béta-karotin az A-vitamin provitaminja, ami azt jelenti, hogy a szervezet - szük­ségleteinek megfelelően - maga állítja elő belőle az A-vitamint a májban.
Az A-vita­min számos szempanasz kezelésében segíthet, véd a légúti fertőzésekkel szemben, egészségesen tartja a bőrt, a hajat, a fogakat és a fogínyt. Részt vesz az ellenanyag-aktivitással rendelkező fehérjék, az úgynevezett immunglobulinok képzésében. A májfoltok, öregségi foltok kezelésében hasznos lehet. 
Gyorsítja a növekedést és a csontfejlődéstVédi a száj, az orr, a garat, a légcső és a tüdő nyálka­hártyáját. Tüdőtágulat és pajzsmirigy-túlműködés esetén is jó kiegészítő hatóanyag. Külön figyelmet érdemel a béta-karotin a rák megelőzésében betöltött szerepe miatt. 
A daganatos betegségeket megelőző hatása azon alapul, hogy a rákkeltő tulaj­donságú anyagcsereterméket vagy a külvilágból a szervezetbe került anyagok átalakulási termékeit ártalmatlanabb szerkezetű vegyületekké alakítja át. 
A kutatók szerint az A-vitamin azért véd a ráktól, mert elősegíti a sejtdifferen­ciálódást, és ezzel ellenőrzés alatt tudja tartani a daganatos sejtek vad, differen­ciálatlan növekedését. cink pedig az A-vitamin forgalmát szabályozza a sejtekben.
béta-karotin ösztönzi az immunrendszer működését is. Nemcsak a daganatos meg­betegedések, hanem az érelmeszesedés ellen is véd, csökkenti a szívkoszorúér-elzáródás, a szívinfarktus és a hirtelen szívhalál kockázatát.
Egy tíz éven át tartó amerikai kísérlet bebizonyította, hogy a rendszeresen béta-karotint szedő férfiak körében fele annyi szívbetegség és prosztata rákos meg­betegedés fordult elő, mint a kontrollcsoportban, amelynek tagjai nem kaptak béta-karotint. 
béta-karotin minden zöld növényben megtalálható, legértékesebb forrásai: a rebarbara, a sárgarépa, a paraj, kelkáposzta, a gyümölcsök közül pedig a sár­gadinnye és a kajszibarack. Élelmiszereink sajnos gyakran vegyszerrel, környezetkárosító anyagokkal szennyezettek, így nem nyújtanak ideális vitaminforrást.
A sárgarépában például, hacsak nem garantált minőségű, bio termék, gyakran több a kadmium és a nitrát, mint a béta-karotin. Ezért nagy segítséget jelent szervezetünknek, ha tiszta béta-karotinhoz juttatjuk. A túladagolás veszélyétől ez esetben nem kell tartanunk, a béta-karotinból ugyanis a szervezet csak annyit alakít át A-vitaminná, amennyire éppen szüksége van.
FIGYELEM!
  • A cukorbetegek szervezete kevesebb béta-karotint tud hasznosítani, ezért nem ajánlatos túl nagy adagban szedniük.
  • E-vitamin szedése esetén több A-vitaminra vagy béta-karotinra van szükségünk.
  • A koleszterinszintet csökkentő szerek (szója, fokhagyma) csökkentik az A-vita­min felszívódását, tehát nagyobb az A-vitamin szükséglet.



                                   Bioflavonoidok

Szent-Györgyi nem szerette a zöldpaprikát, és azokat a példányokat, amelyeket a felesége a reggelije mellé tett, bevitte a kutatóintézetbe, hogy megvizsgálja, vajon tartalmaznak-e valami érdemlegeset a népszerűségen kívül? Aminek az eredményét azóta mi is ismerjük. 
Mivel az aszkorbinsavat korábban az állatok mellékveséjéből választották ki, ezért Szent-Györgyi és munkatársai növényi források után kutattak. Szerteágazó kutatásaikból adódott, hogy a paprika aszkorbinsav-tartalmát is bevizsgálják. A kísérletek eredményeképpen Szent-Györgyi meglepődve tapasztalta, hogy az általa oly kevésre értékelt zöldpaprika milyen gazdag aszkorbinsavban, azaz C-vitaminban. 
A vizsgálatok azt mutatták ki, hogy a C-vitamin egyik leggazdagabb forrása a zöldpaprika húsa, amelynek 100 grammja 150 mg C-vitamint tartalmaz. A későbbiekben a paprika karotintartalmát is kimutatták, ami 100 grammra számítva megközelítőleg 0,5 mg.
További vizsgálataik során az is kiderült, hogy a tiszta formában előállított aszkorbinsav kevésbé hatásos a mellette található „kísérőanyagok” nélkül. 
A kutatások – mint utóbb kiderült – egy flavonoidszármazékra utaltak, amely fokozottan csökkentette a vörösvértestek hajszálereken történő átjárhatóságát, permeabilitását. Az új anyag erőteljesen fokozta a C-vitamin hatását a vérzékenység gyógyításában
Ezzel együtt megszületett az újabb vitamin, amely a permeabilitás (a véredény áteresztőképessége) első betűjéről kapta a P-vitamin nevet. Azóta büszkélkedhetünk a magyar vitaminok” elnevezéssel.
Az 1930-as években dr. Bencsáth Aladár kutatóorvos és tanár is tagja volt annak a tudós csoportnak, amely a P-vitamint felfedezte. Visszaemlékezései szerint nagyszerű kutatókollektíva alakult ki Szegeden, és nagyon jó együttműködés fejlődött ki a belklinika és a biokémiai intézet között.

Mik a bioflavonoidok?

bioflavonoidok a definíció szerint olyan színes vegyületek csoportjába tartoznak, amelyek megtalálhatók sok gyümölcsben és jó néhány zöldségfélében, valamint lényeges szerepet játszanak a C-vitamin felszívódásában és annak a szervezetben történő feldolgozásában.
Ezek az anyagok valójában nem is vitaminok, csak Szent-Györgyi Albert, a C-vitaminfelfedezéséért orvosi Nobel-díjban részesült hazánkfia nevezte el őket annak idején az erek áteresztőképességére (permeabilitására) utalva P-vitaminnak (antipermeabilitás-vitaminnak).
Ő tulajdonképpen a C-vitamin felfedezése során mintegy melléktermékként bukkant rá a bioflavonoidokra. Egyik barátjának fogínyvérzése volt, és ennek gyógyítására tisztítatlan C-vitamint adott neki, amitől a vérzés hamarosan el is múlt. 
Később a barát ínyvérzése újra visszatért, amire Szent-Györgyi ismét C-vitaminnal próbálkozott, amely akkortájt már tisztított formában is rendelkezésre állt. A C-vitamin e formájától még erőteljesebb hatásra számított, ami azonban meglepetésére nem következett be, ellenkezőleg: a beteg ínye változatlanul tovább vérzett.
Szent-Györgyi ekkor újra megvizsgálta az először használt készítményt, és megállapította, hogy a vérzésgátló hatásért egy szennyeződésnek tartott anyag felelős. Mivel ez a vegyileg akkor még nem azonosított tényező csökkentette a vérerek áteresztőképességét (antipermeabilitás hatás), ezért P-vitaminnak nevezte el.
Vegyileg a bioflavonoidokat a harmincas években azonosították, és mintegy három évtizedig sikeresen alkalmazták is a gyógyszeres terápiában, elsősorban a hajszálerek védelme céljából, mígnem 1968-ban az amerikai gyógyszerellenőrző hatóság, az FDA eltávolította őket a piacról, önkényesen kijelentvén, hogy ezek az emberben nem hatásosak semmilyen kórkép esetén sem”.
Ennek következtében az orvosok nem írtak fel többé bioflavonoidokat, ami persze a nagyközönséget nem akadályozta meg abban, hogy a természetes táplálkozást támogató szaküzletekből továbbra is beszerezzék azokat. 
A bioflavonoidokat többnyire csak „cseles úton” lehetett forgalmazni olyan kombinált készítményeken keresztül, amelyekben ezek a C-vitaminhoz kötötten voltak jelen.
A kilencvenes évek derekán viszont újra feltámadt az érdeklődés a bioflavonoidok iránt. A gyógyszerkutatás egyik vezető világlapja, a Trends in Pharmacological Sciences akkor ezt írta: „A természetben előforduló flavonoidoknak hatékony allergiaellenes (antiallergiás), gyulladáscsökkentő és vírusellenes tulajdonságaik vannak. 
Mivel ezek az anyagok általában a normál étrend részét képezik, felvetődik a kérdés: vajon nem töltenek-e be olyan szerepet, amely módosítja a szervezet természetes biológiai anyagokra adott válaszát?” Erre a szemléletváltásra azért kerülhetett sor, mert a sommás ítéletek ellenére akadt néhány tudós, aki csak azért sem hagyott fel a flavonoidok tanulmányozásával.



                                             C vitamin

C-vitaminról BŐVEBBEN >> 
C-vitamin jó egészség legfontosabb forrá­sa, szedése a legjobb módszer az olyan be­tegségekmegelőzésére, mint például a rák vagy a szívproblémák. A C-vitamin ellenállóvá teszi szervezetünket a fertőzésekkel szemben - és emellett még a fájdalmat is csillapítja bizonyos gyulladásos betegségeknél, például az ízületi gyulladás esetében. Mivel az emberi szervezet már több millió évvel ezelőtt elveszítette azon képességét, hogy e nélkülözhetetlen tápanyagot elő tudja állítani, nekünk kell bevinnünk, táplál­kozás útján.
Tartalmazzák-e ételeink valóban a szüksé­ges mennyiséget ebből a fontos vitaminból?
Nem valószínű. Bár a C-vitamin megtalálható a gyü­mölcsökben és a zöldségekben, a legtöbb ember nem fogyaszt annyit ezekből a táplálékokból, (mindennap legalább ötször ajánlott ennek a táplálékcsoportnak a fogyasztása) hogy fedezze a megfelelő mennyiséget. Illetve a másik ok a feldolgozás. A hámozás - mielőtt a zöldsé­geket konzerválnák, illetve lefagyasztanák - a C-vitamin-tartalom hatvan százalékát eltávolítja az adott növényből. A fagyasztás, bár jobb, mint ha hámozással is párosul, ugyancsak 25 százalékos C-vitamin-veszteséget okoz. Sajnos a főzésnek is hasonló a hatása. Mire egy tál főtt borsó az asz­talunkra kerül, akár friss volt, akár fagyasztott vagy konzervált, az eredeti C-vitamin-tartalmá­nak csak kis hányadát találhatjuk benne. A friss zöldségek pedig majdnem egész vitaminkészletü­ket elveszítik, ha néhány napon át szobahőmér­sékleten tároljuk őketA betakarítás ugyancsak drámaian csökkenti a C-vitaminmennyiségét a  terményben. Az alma két-három hónapos tárolása betakarítás után akár kétharmaddal redukálhatja a gyümölcs C-vi­tamin-tartalmát. 100 g friss burgonya ősszel még átlagosan 30 mg C-vitamint tartalmaz, míg ta­vasszal ez a mennyiség már csak 8 mg, és meglehet, hogy nyáron már nyomát sem találhatjuk C-vitaminnak Ezért olyan fontos, hogy táplálkozásunkat kiegészítsük a C-vitamin külön bevitelével. Ha így teszünk, biztosan egészségesebbnek érezzük majd magun­kat; kevésbé leszünk fáradékonyak, csökkentjük a rák, a szívbetegségek vagy az ízületi gyulladás ki­alakulásának kockázatát.
Természetes forrásai: zöldségfélében. répa, a petrezselyem, az édes paprika, a káposzta, a karfiol, a snidling, a karalábé, a narancsvelő, a citromvelő, a mustármag, a cékla, a papaya, a spenót, az eper és a vízitorma. 
A minimálisan javasolt napi mennyiség C-vi­taminból szigorúan 60 mg. Ez a különösen ala­csony dózis arra elég, hogy megelőzzük a skorbutot - ami a C-vitamin hiánybetegsége, de kevés az egészség és a jó közérzet biztosítására. Ezt az alacsony dózist a II. világháború idején vezették be, hogy megelőzzék a katonák komoly hiánybe­tegségét. Azóta már tanulmányok százai mutat­ták be, hogy ha ezen a 60 mg-on felül jut a szer­vezet a vitaminhoz, úgy nagyon sok betegség tü­nete megelőzhető, kezelhető és csökkenthető. Erőteljes antioxidáns, amely megvédi a sejteket a szabad gyökök pusztító hatásától, illetve az oxidálódástól. Bizonyított, hogy a nagyobb mennyiségű C-vitaminbevitel, úgy 500 mg, vagy akár még több bevitele különösen, ha táplálékkiegészítésként történik, megelőzi a rák számos fajtájának, a szívbetegség, a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a nátha vagy az influenza, a hályog, vagy akár az asztma és az allergia kialakulását. A kutatások azt is bebizonyították, hogy a C-vitamin az előbb felsorolt rendellenességek kialakulása után is jótékony hatással van a szervezetre. 
Vannak olyan állatok, amelyek képesek szervezetükben előállítani a C-vitamint.
Az állatok jelentős hányada képes arra, hogy előállítsa a C-vitamint, de vannak, amelyek csak a tápanyaggal juthatnak hozzá - mint például a tengerimalac, a gyümölcsevő denevér vagy az ember. A legtöbb állat egy állandó szinten ter­meli a C-vitamint - 1,8 g és 13 g között napon­ta és ez a mennyiség stressz hatására növek­szik. Ez az állandó mennyiség jóval több a szük­séges 60 mg-nál. Akár azt is mondhatnánk, hogy biológiai értelemben a természet megrövidítette az emberi lényt a C-vitamin tekintetében, és ezt csak mesterséges pótlással ellensúlyozhatjuk.
Az 1960-as években Irwin Stone vegyész, a C-vitamin szakértőjének elmélete szerint az em­ber elődei, és az emberszabású főemlősök az evolúció során körülbelül 25 millió évvel ezelőtt veszítették el azon képességüket, hogy szerveze­tükben C-vitamint termeljenek. Következtetés­képpen a C-vitamint táplálkozás útján kell ma­gunkhoz vennünk. Az amerikai kardiológusok találkozóján ahol a megjelent or­vosok kétharmada állította, hogy alkalmazza az antioxidáns-pótlást. Sok táplálkozáskutató is ál­lást foglalt az antioxidáns-bevitel mellett - főleg C-vitamin formájában - állandó napi adagolás­ban.
Huszonöt éves kutatáson alapul Dr. Anthony J. Verlangieri, a University of Mississippi School of Pharmacy professzorának, az elmélete, aki szerint mindenkinek szüksége van antioxidáns-pótlásra, amibe beleérti a napi 4000 mg C- ! vitamin fogyasztását az étrenddel együttvéve. Egyetért azzal, hogy csak mítosz az az állítás, mi­szerint minden vitamint, amire csak szükségünk van, a táplálkozás útján magunkhoz vehetünk, és rámutat, hogy a C-vitamin-pótlás semmiféle mér­gezőhatással vagy mellékhatással nem jár. Sok táplálkozáskutató, ugyancsak az emelt C-vi­tamin-bevitelt javasolja a különböző betegségek kialakulásának megakadályozása érdekében.
Bár még mindig vannak olyanok, aki állítják, hogy a plusz C-vitamin semmit sem jelent, csak „drága" vizeletet, az ilyen hiedelmek ellentmon­danak a tudományos kutatásoknak. Való igaz, hogy a C-vitamin egy része kiválasztódik, de a ta­nulmányok azt is igazolni látszanak, hogy közben nagyon jó eséllyel véd a húgyutak, illetve a húgy­hólyag rákosodása ellen.
Semmilyen anyag nem szívódik fel 100 szá­zalékosan. Testünk táplálékunknak csak nagyon kis hányadát hasznosítja. Ugyanez a helyzet akkor is, ha nagy dózisban fo­gyasztjuk a C-vitamint; egy része a vizelettel tá­vozik szervezetünkből. Ezzel együtt az elfogyasz­tott 1000 mg C-vitaminból még mindig többet hasznosítunk, mint az ételünkkel elfogyasztott 10 mg-ból. A genetika és a környezet ugyancsak a C-vitaminkiegészítésének hasznosságát támasztja alá. Lehet azonban, hogy míg valaki kevesebb C-vitaminnal is képes elérni és megőrizni egészsé­gét, másnak nagyobb dózisra lehet szüksége

C vitaminok hatása

Okozhat a C vitamin vesekövet?

Több kutatás is bemutatott sok olyan egész­séges felnőtt embert, akinél a C-vitaminbevitelét  10.000 mg-ra emelték, a vesekő kialakulásának legcsekélyebb jele nélkül. Néhány közönséges kit, amely oxalátmérésre (kalcium-oxalát vesekő) szolgál, sokkal megbízhatóbb lehet másoknál. Néhány ilyen közönséges kit-pontosságát - ame­lyet az orvosok a vizeletben jelen lévő oxalát mé­résére használnak - a C-vitamin zavarhatja. Va­lószínű, hogy veséből a vizeletbe gyakran beke­rülő C-vitamin reakcióba léphet néhány kit vegy­szereivel, azt a téves látszatot keltve ezzel, hogy a vitamin a vesekő okozója.

Azzal, hogy C-vitamint szedünk, megelőzhetjük a megfázásos, illetve influenzás megbetegedéseket?

Számos kutatás bizonyította már a C-vitamin hatását a megfázással, illetve az influenzával szemben. A tanulmányok egyet értenek abban, hogy ha akkor szedünk C-vitamint, amikor az el­ső tünetek jelentkeznek, körülbelül 30 százalék­kal lerövidíthetjük a betegség időtartamát, illetve enyhíthetjük a tüneteket. Néhány tanulmány ilyen esetekben csak 1000 mg C-vitamint javasol, míg mások 2000-et, megint mások akár 6000 mg-ig is elmennek.
A British Journal of Nutrition egyik megje­lent cikke állítja, hogy a C-vitamin terápiás célok­ra is alkalmas, napi 1 és 8g közötti adagolásban, hiszen 48 százalékkal lerövidíti a megfázásos be­tegségek lefolyását. A tudósok azzal próbálják magyarázni a C-vitaminjelentőségét, hogy meg­fázás esetén jelentősen lecsökken a C-vitamin ­szint a fehérvérsejtekben, ami az immunrendszert is nagymértékben gyengíti. Ezért aztán a C-vita­min serkentheti a test ellenálló képességét, így az gyorsabban és sokkal aktívabban leküzdheti a be­tegséget, jelentősen lerövidítve ezzel a nátha le­folyását és enyhítve a tüneteket

C-vitamin a légzőszervi megbetegedések esetében is jótékony hatású?

A kutatások szerint a C-vitamin a légzőszervi fertőzések esetében is nagyon hasznos. Az egyik kísérletben például ötvenhét idősebb pácienst vizsgáltak, akiket hörghuruttal vagy tüdőgyulla­dással kezeltek. Bebizonyosodott, hogy azok, akik napi 200 mg C-vitamint kaptak kiegészítés­ként, sokkal jobban érezték magukat, mint azok, akik placebót kaptak - egy úgynevezett látszat­gyógyszert. Akik nem kaptak emelt dózisban C-vitamint, azoknál a vérben kimutatható szint is sokkal alacsonyabb volt, gyaníthatóan már a hi­ánybetegség állapota volt kialakulóban.

Segíthet a C-vitamin azokon a sportolókon, akik hajlamosak a megfázásra és az influenzára?

Napi 1000 mg adagolásban a C-vitamin már bizonyítottan segít az olyan komoly sportolókon, mint például a maratoni futók. A populáció ezen hányada, úgy tűnik, fogékonyabb a megfázásos betegségekre és az influenzára, mint a népesség többi része, ezért több C-vitaminra is van szüksé­gük. Ez a fontos vitamin az oxidációs stressz elke­rülésében is segítségükre van, ami a sportolók esetében a túlhajtottság miatt komoly veszéllyel fenyeget. Úgy tűnik, az oxidációs stressz a felelős az immunrendszer kedvezőtlen működéséért, ahogy az izomfájdalmakért és a sérülésekért is. Míg a normális mértékű testedzés jótékony ha­tással van az immunrendszer működésére, a túl­hajtottság már megnöveli a szabad gyökök kép­ződésének és az oxidációs stresszkialakulásának esélyét.

Segíthet a C-vitamin az allergiás megbetegedések esetében?

Ha ön netán allergiás megbetegedésben szenved, akkor örömmel fogja hallani, hogy a C-vitamin segíthet ezen az állapoton. A C-vita­min egyik legfontosabb hatása, hogy természetes antihisztaminként viselkedik. Képes leblokkolni a hisztaminképződést anélkül, hogy olyan káros mellékhatásai lennének, mint a felírt gyógysze­reknek. A kutatások bebizonyították, hogy 2000 és 4000 mg közötti napi adagolásban a vitamin drámaian képes enyhíteni a hörghurutot és az asztmás légzést. Magasabb 8000 mg-ig már egy asztmás roham esetén is ké­pes csökkenteni a nehézlégzést és a légutak szorí­tását. Ezen kívül, úgy tűnik, a mozgás indukálta asztma kezelésében is nagyon eredményes. Több tanulmány is bebizonyította, hogy a szezonális allergia és az allergiás nátha esetében a napi 2000 mg C-vitamin már nagy j avulást hoz.
Az ételallergiák esetében is enyhülést hozhat a C-vitamin. Sok étel okozhat allergiás tüneteket az embernél, de a C-vitamin csökkentheti a hisztamint, ezzel az allergiás reakciót is. A kezelés során valószínűleg szükségünk lesz napi 1000 mg-ra, amíg a tünetek enyhülnek. Napi 2-4 gramm meg­előzheti az ételallergia szövődményes betegségeit i

Hogyan vesztette el az ember azon képességét, hogy szervezetében C-vitamint állítson elő?

A legtöbb állat glükózból vagy vércukorból állítja elő a C-vitamint. Az embernek és az összes állatnak, amely nem tud C-vitamint termelni, minden biológiai adottsága megvan a folyamat lejátszódásához, kivéve azt a gént, amely a L-glükonolakton-oxidázelőállításáért felelős; ez az utolsó  enzim a C-vitaminelőállításának folyama­tában. Ez az enzim eltűnt szervezetünkből. Tehát a gén nem műkö­dik, az enzim nem termelődik, és a glükóz nem alakulhat át C-vitaminná. Stone úgy gondolta, hogy ezt a veszteséget egy genetikai rendellenes­ség okozta, ami az egész emberi fajra hatással volt, megnövelve ezzel a betegségek kialakulásá­nak esélyét. Meggyőződése volt, hogy a C-vitamin kiegészítő adagolása kompenzálja a szervezet veszteségét, és úgy tűnik, igaza is volt. Száz meg száz elmélet született már arról, hogy mi okoz­hatta ezt a genetikai változást. Ezek közül az egyik azt mondja, hogy egy kozmikus radioaktív sugárzás hatására történt mutáció a C-vitamint előállító génben. Egy másik elmélet szerint, amelyet az író és kutató Jack Challem és E. Will Taylor, a Georgia Egyetem doktorai állítottak fel, a mutációt egy vírusszerű organizmus okozta. Challem és Taylor vírus okozta károsodásra utaló jeleket találtak az átalakult C-vitamin-gén köze­lében. Azzal, hogy az ember és a főemlősök elve­szítették ezt a képességüket, egy kulcsfontosságú antioxidánst is elveszítettek, amely ellenőrizhetné szervezetükben a szabad gyökök viselkedését










                                                C.L.A.

CLA, konjugált linolsav, a linolsav több izomerének összefoglaló neve. (Az izomerek olyan molekulák, melyeknek alkotói ugyanazok, azonban az atomok térbeli szerkezete, elhelyezkedése más.
Emiatt az eltérő izomerek más biológiai hatással rendelkezhetnek, vagy hatástalanok is lehetnek.) A CLA tehát nem egyetlen anyag neve. A CLA izomereknek – ellentétben a sima linolsavval – mindig vannak konjugált láncaik. Ezek az izomerek tehát zsírsavak,így természetes  tápanyagok.
Legfőbb forrásaik: az állati élelmiszerek, hús, tojás, és leginkább a tejtermékek. A növényi olajokban jóval kevesebb van, mégis a napraforgóolaj linolsav tartalmát kihasználva általában (speciális kezelés után) ebből vonják ki a konjugált linolsavat. 
C.L.A sok lehetséges előnnyel bír, ám ezek közül a következők igazolódtak egyértelműen. 

Ilyen előnyök:

A legjobban bizonyított talán a rákellenes hatása a két legtöbbet vizsgált izomernek ( cis-9, trans-11 és trans-10, cis-12 – ezt a két izomert értjük C.L.A alatt). Régóta ismertek a konjugált linolsav izomerek emlő-bőr- és vastagbéltumorok kialakulásának gátlását igazoló tanulmányok, és sokan kutatták, hogy ebben a hatásban mekkora szerepe van a rákos sejtekre gyakorolt sejtosztódás blokkoló hatásnak, valamint a sejthalál előidézésének. 
Bár nem tudni, pontosan miért rákellenes a C.L.A, de úgy tűnik, hogy sok esetben a rákkeltő anyagokkal lép közvetlen reakcióba, csökkentve ezzel rákkeltő potenciájukat. 
A kutatások szerint a C.L.A minden stádiumban mérsékli a tumorképződést, így használható megelőzésre és a tumor növekedésének mérséklésére is esetlegesen.
Egy ideig azt gondolták, hogy talán a rákellenes hatás abból következik, hogy a C.L.A antioxidáns anyag, azonban már biztosan kijelenthetjük, hogy nem mutat antioxidánstevékenységet, ezt több vizsgálat is egyértelműen megerősítette.
diabetest megelőző és vércukorszint-csökkentő hatás, úgy tűnik, fokozza az inzulinérzékenységet, így mérsékli a vércukorszintet, és hasznos lehet 2-es típusú diabates esetén. 
Úgy gondolják, hogy a vércukorszint-csökkentő hatásnak köze van ahhoz, hogy a C.L.A némileg aktiválja a nuclear receptorok csoportjába tartozó peroxisoma proliferátor aktivált receptorok (PPAR) különböző altípusait, melyek befolyással bírnak a szénhidrát- és zsíranyagcserére, plazma lipid szintjének csökkentése, testösszetételt két irányból pozitívan módosító hatás (testzsírcsökkenés, zsírmentes testtömeg növekedés)
Két komoly, és az összefoglalásoknál frissebb vizsgálatot is folytattak a témában. Az egyikben egy évig kezeltek túlsúlyos, egészséges embereket C.L.A-val, edzés és megszabott diéta nélkül, és a kiegészítés a C.L.A mindkét testkompozíciót javító hatása esetében pozitív lett. Ebben az esetben sem lehet drasztikus eredményekről beszélni, viszont edzés és diéta nélkül valószínűleg nincs olyan természetes kiegészítő, ami ugrásszerű eredményeket produkálna. 
Egy másik tanulmány, melynek most, 2005 áprilisában lett vége, a C.L.A két éves hatását vizsgálta, és szintén enyhe, de szignifikáns zsírvesztést regisztráltak a kontrollcsoporthoz képest. Ráadásul, a vizsglat hosszánál fogva úgy tűnik, kijelenthető, hogy a C.L.A biztonságos kiegészítő. 
Egy másik – igaz, nem embereken végzett – kutatás, ami egészen friss (2005 májusi) edző elhízott egereken vizsgálta a konjugált linolsav izomereinek hatását, és meggyőző eredménnyel zárult.
Az igazi gond a kutatásokkal, hogy leginkább edzés és diéta nélkül végezték őket, illetve edzetlen túlsúlyos embereken. Úgy tűnik, hogyha nem is drasztikus módon, de ezeknek az embereknek valóban segített a C.LA.
A C.L.A érzékenyebbé teszi az izomsejteket, az inzulogen-indukált építőanyagok érkezésére a szervezetben (jobb inzulogén tolerancia alakul ki) és jobbá teszi a nitrogén asszimilációt (mely az izomzatépítéshez szükséges), ezáltal pedig a nitrogén visszatartást az izmokban (mely szinten az izomzat megtartó és építő folyamatokhoz szükséges) eredményez. 
A C.L.A mindezen rendkívül jó tulajdonságai miatt rendkívül jó táplálék-kiegészítő, így tehát nem csoda, hogy a C.L.A-t szedő sportolok, tanulmányok által is bizonyítottan, 8 hetes kúra alatt 20% zsírszövetet vesztettek, mialatt 5% izomzatban történt növekedést tapasztaltak. 
Valóban igaz lenne? Igen! Egy forradalmian új módszernek köszönhetően lehetséges egyszerre súlyt veszíteni és testünket feszesebbé tenni. A C.L.A.- a szervezetbe bejutva közömbösíti a zsírokat, és megakadályozza, hogy azok a csípőre, a hasra vagy a fenékre lerakódjanak. 
A legnagyobb energiaértékük a zsíroknak van, de a C.L.A megakadályozza, hogy a zsír a táplálékból felszívódjon, így helyette a szervezet a rejtett és a csípő- és haskörnyéki zsírszöveteket kezdi hasznosítani, tehát a napi energiaszükségletünk teljes mértékben biztosított. 
Leegyszerűsítve: a C.L.A.- segít szervezetünknek a zsírt az izomszövetekbe átirányítani, ahol az energiává alakul át. Minél aktívabb életet él, vagy minél többet mozog, a folyamat felgyorsul, az eredmény is gyorsabban látható válik.
A C.L.A hosszú tanulmányok esetén is igen biztonságosnak bizonyult. 
Toxicitás: nem ismert. 
A C.L.A termékek általában a már említett két izomer keverékét tartalmazzák. Az átlagos adag napi 1-2 grammot, azonban a legtöbb kísérlet nem találta hatásosnak ezért legalább 3 grammot használtak naponta.

                                          Chitosan

Chitosan étkezési rost, mely nagy szerepet játszik az emésztésben. 
Erősíti a belek falát és gyorsítja a székletürítést. Segíti a zsírlebontást, sebek gyógyítását és csökkenti a magasvérnyomást és a koleszterinszintet.



                                          Chlorella

Chlorella mikróalga a leggazdagabb klorofill tartalommal rendelkezi. 
Chlorella gazdag vitaminokban (B-vitaminokat, C -és E- vitaminok) és ásványi anyagokban (foszfort, káliumot, magnéziumot, kalciumot,vasat, mangánt, cinket, rezet, kobaltot. 
Magas rosttartalma által magához vonzza a belekben lerakódott salakanyagot, főleg a nehézfémeket. 

                                    D vitamin

D-vitamin hormonszerű természetes anyag vagyis nem ugyanott hasznosul a szervezetben, mint ahol termelődik. 
A szervezet nem a táplálékkal jut hozzá, hanem a növényi, illetve állati eredetű provitaminból alakítja át. 
D-vitamin legnagyobb része a bőr alatt elraktározott elővitaminokból napsugárzás hatására alakul át. Mind a provitaminok, mind a gyárilag előállított D-vitamin a zsírokkal együtt szívódnak fel a vékonybélből.
kalcium és a foszfor felszívódását segíti, meggyorsítja a csontképződés folyamatát.
Természetes forrásai: tőkehalmájolaj, hering, makréla, lazac, máj, tojás, tej és tejtermékek, cheddar sajt.

Felszívódását segítő tényezők:
  • olajok, zsírok
Felszívódását gátló tényezők:
  • magas koleszterinszint kezelésére felírt kolesztiramin tartós szedése
  • hashajtóként alkalmazott ásványi olajak
Optimális mennyiség:
felnőttek: 5-15 mcg/nap 
terápiás célokra: 10-25 mcg/nap 
D-vitamin tartósan elégtelen bevitelének fontos szerepe lehet a csontritkuláskialakulásában. 
A vegetáriánusok és tejet, tojást sem fogyasztók, az 55 évnél idősebbek, a terhes, illetve szoptató anyák, és a csontritkulással fenyegetett emberek mellett mindazoknak érdemes napi rendszerességgel D-vitamin-kiegészítőt fogyasztaniuk, akik a nyári hónapok alatt kevés napsütést élvezhetnek. 
D-vitamint elsősorban gyerekeknél lehet túladagolni, ezért az ő étrend-kiegészítésüket kizárólag orvos rendelheti el.
D-vitamin túladagoláskor jelentkezhetnek: gyenge étvágy, hányinger, hányás, fokozott vizelet-kiválasztás, gyengeség, idegesség, szomjúság, fejfájás, alkalmanként depresszió. 
Hiányállapotok:
  • lassú növekedés gyermekkorban
  • angolkór
  • csontlágyulás
  • izomgyengeség





                                         E vitamin

Az E-vitamin antioxidáns vegyület, amely segít semlegesíteni a szervezetben felgyülemlett, káros hatású szabad gyököket. E-vitaminra testünk minden sejtjének szüksége lehet, ezért van az, hogy jótékony hatását szívünktől kezdve az agyunkig minden szervünk érzi. A gének működésében is fontos szerepet játszik, márpedig a gének hordozzák a legalapvetőbb biológiai információkat.
  • különösen fontos szerepet játszik a sejtfalak jó állapotban tartásában
  • a bőr, az idegek, az izmok, a vörösvérsejtek, a vérkeringés és a szívműködés egészségének megőrzésében
  • erősítik az immunrendszert, amely a fertőzésektől védi a szervezetünket
Más zsírban oldódó vitaminokkal ellentétben a szervezetben csak rövid ideig raktározódik, ezért rendszeres pótlása szükséges. Az E-vitamin fiatal tagja a vitaminok családjának, hiszen története csak a XX. század elejére nyúlik vissza. Kémiai szerkezetének leírása 1943-ban Fernholz nevéhez fűződik.
Az egy tévhit, hogy az olyan növényi olajok, mint például a szója- vagy mogyoróolaj az E-vitamin jó étrendi forrásai. Ezekben az olajokban ugyanis leginkább az E-vitamingamma-tokoferol, nem pedig az alfa-tokoferol formája található. (A tokoferol az E-vitamin kémiai neve, az alfa-tag pedig az E-vitaminnak azt a molekuláját jelzi, amely az emberi szervezetben a legaktívabb.) Bár a gamma-tokoferolnak is vannak antioxidánstulajdonságai, a szervezetünknek elsősorban alfa-tokoferolra van szüksége. Az is elképzelhető, hogy a túl sok növényi olaj fogyasztása megakadályozza az alfa-tokoferol felhasználását szervezetünkben.
A természetes E-vitamin típusai: 
  • d-alfa-tokoferol : ez az E-vitamin természetes és igen jól felszívódó formája
  • d-alfa-tokoferil-acetát: az E-vitamint egy ecethez hasonló molekulával kombinálták, hogy ez által nagyobb stabilitást nyerjen, ez a legjobb formája a szívbetegségek megelőzésére, a legtöbb orvosi kísérlet során is ezt használták
  • d-alfa-tokoferil-szukcinát: ezt a szintén stabil E-vitamin-fajtát alkalmazták a legtöbb rákellenes kutatásban
Természetes forrásai: búzacsíraolaj, napraforgómag, mogyoró, mandula, édes burgonya, müzli
Felszívódását segítő tényezők:
Felszívódását gátló tényezők:
  • magas koleszterinszint kezelésére felírt kolesztiramin tartós szedése
  • a margarinfélékben és félkész termékekben előforduló transzzsírsavak
  • légszennyeződés
  • fogamzásgátló tabletták
  • túladagolt vas réz mangán
A szervetlen vas ( vas II-szulfát) fogyasztásakor tönkremegy az E-vitamin, ezért ha lehet csak a szerves formát ( vas II glukonát, citrát) szedjük. Feltétlenül többre van szükség annál a 8 NE-nél, amely egy átlagos mai ember étrendjében megtalálható. A Harvard-kutatások szerint legalább napi 200 NE E-vitaminra van szükség két éven át ahhoz, hogy a szívbetegség megjelenésének esélyét csökkenteni tudjuk. A különböző tanulmányokra támaszkodva az optimális mennyiségnek a napi 400 NE látszik, bár sok embernek még ennél is többre van szüksége.
Optimális mennyiség:
megelőző és terápiás célokra felnőttek: 100-1000 mg/nap 
rövidebb és hosszabb távon: különösebb mellékhatás nélkül maximum napi 800mg E vitamin fogyasztható, a leghatékonyabb formája a d- tokeferol, viszont a dl tokeferol kerülendő mert szintetikus forma. 
Ajánlott a fogyasztása azoknak, akiknek a családjában rendszeresen előfordult szívinfarktus, akik erős légszennyeződésnek vannak kitéve, illetve akik szeretnék lassítani testük öregedését ill. a sportolóknak.
Hiányállapotok:
  • kimerültség
  • sérülékeny bőr
  • lassú sebgyógyulás
  • visszértágulat
  • izomtónus-vesztés
  • terméketlenség

A szabad gyökök és az Evitamin, mint antioxidánsok:

A szabad gyökök olyan molekulák, amelyeknek legalább egy szabad elektronjuk van. Ennek eredményeként igen instabilak és reaktívak, állandóan olyan más vegyületeket keresnek, amelyekről leszakíthatnak egy elektront, s így stabilizálódhatnak. Az antioxidánsok hatástalanítják a szabad gyököket azáltal, hogy elektronokat adnak át nekik, s így kiegészítik őket. Ez azt jelenti, hogy az antioxidánsok még azelőtt semlegesítik a szabad gyököket, mielőtt azok kárt okozhatnának sejtjeinknek. Az antioxidánsokat olyan testőrökként képzelhetjük el, amelyek védik testünket a szabad gyökök támadásától. A szabad gyökök okozta károsodások nemcsak a szívbetegség kifejlődéséért, hanem majdnem az összes visszafordíthatatlan betegség kialakulásáért felelősek. Az olyan antioxidánsok rendszeres szedése, mint az E-vitamin, nemcsak a szívet, hanem az egész testet védi a betegségek ellen.

Véd a szívbetegség ellen:

A szívbetegség (melyet néha szívkoszorúér-megbetegedésnek hívnak) lassan fejlődik ki. Azzal kezdődik, hogy a koszorúér falában kárt tesznek a szabad gyökök. Ekkor az erek falán a sérüléseknél simaizomsejtek halmozódnak fel, lerakódást képezve. Ezután az események további alakulása oda vezethet, hogy az erek falára zsír és koleszterinrögök rakódnak. Ha az erek túl keskenyek lesznek, a vér pedig túl sűrű és rögös, a vérkeringés elzáródhat, s ez már maga a szívroham. Védő szerepe van a keringési rendellenességek kialakulásának megakadályozásában. Az E-vitamin a túlzott vérrögképződést is csökkenti – a vérlemezek azon tendenciáját, hogy összeragadjanak, vérrögöket képezzenek, és így növeljék a szívroham és szélütés kockázatát. Jobb módja, ha étrendünket antioxidánsokkal, mint például E-vitaminnal egészítjük ki.

Fontos az agyunk egészsége számára is.

A legfontosabb olyan zsírban oldódó antioxidáns, amely képes a zsírszöveteket megvédeni a károsodásoktól. Az E-vitamin segíti az optimális agyi állapot fennmaradását, és csökkenti az olyan, szabadgyök-támadással összefüggő betegségek kockázatát, mint például az Alzheimer-kór. cukorbetegséglegfontosabb jellemzője a magas glükóz (vércukor)-szint. A betegség egyik összetevője, hogy a magas glükózszint sok szabad gyököt szabadít fel. Így hát minden olyan eljárás, amely csökkenti a szabad gyökök számát, a cukorbetegség tünetein is enyhít.

Kell más antioxidánst is szedni az E-vitaminon kívül?

Az E-vitamin a sejtfalakat védő antioxidánsok kulcstípusa, így az ön egészsége már azzal is sokat nyer, ha egyedül E-vitamint szed. A kutatások azonban kimutatták, hogy a különböző antioxidánsok nagy választéka sokkal fontosabb a szervezet szabad gyökökkel szembeni védekezése szempontjából, mint az, hogy egy antioxidánsból nagy mennyiséget beszedjünk. Az E-vitaminon kívüli antioxidánsok: a C-vitamin, a béta-karotin és más karotenoidok (mint például a lutein és a likopen), a Q10 koenzim, az alfa zsírsav, a szelénium és a cink. A különböző antioxidánsok más-más szabadgyök-típusokat hatástalanítanak. 
Az immunrendszer hihetetlenül összetett védekezési formákat képes kifejleszteni a betolakodókkal szemben, s az E-vitamin e védelem számos területére serkentően hat a következőképpen:
  • serkenti a fagociták (a mikroorganizmusok számos formáját hatástalanító sejtek) működését
  • növeli a természetes ölősejtek működését (amelyek elpusztítják a rákos, illetve/és vírusfertőzött sejteket)
  • növeli a szervezet antitesttermelő képességét
  • csökkenti az E2 prosztaglandin szintjét (ez egy hormonszerű anyag, amely akadályozza az immunfunkciókat)

Sportolás esetén is növekszik E vitaminszükségletünk:

Az aerobic hatású tevékenységek, mint például a futás, a biciklizés vagy a sífutás növelik a szabad gyökök termelődését, ami kárt tehet az izomszövetekben, s ez gyulladással, illetve fájdalommal jár. Az E-vitamin azonban szivacsként szívja föl ezeket a szabad gyököket, még mielőtt azokban a szövetekben kárt tehetnének. A német kutatók által végzett kísérlet kimutatta, hogy a rendszeres edzés növeli a DNS-károsodások számát az emberekben. Ha azonban a kísérleti személyek E-vitamin-táplálékkiegészítőket szedtek, az edzések okozta DNS-károsodások szinte teljesen megszűntek. A kaliforniai Berkeley Egyetemen dolgozó Lester Packer professzor szerint, aki az antioxidánsok egyik legelismertebb tekintélye, az E-vitamin csökkentheti az edzések okozta fáradtságot, s a fáradtság gyors leküzdése ráadásul javíthatja is teljesítőképességünket.



Mennyire biztonságos az E-vitamin?

Az E-vitamin hihetetlenül biztonságos. A klinikai kísérletek során, melyekben napi 3200 NE E-vitamin-táplálékkiegészítőket alkalmaztak 2-3 éven keresztül különböző embereken, semmilyen mellékhatást nem tapasztaltak.
Van azonban néhány olyan rizikófaktor, amiről tudnunk kell. Bár az E-vitaminlecsökkenti a  szívbetegség és a trombózis következtében fellépő szélütés kockázatát, enyhén megnöveli a szivárgó vérerek okozta szélütés kockázatát. Ez a kockázat nem jelentős, hiszen a szélütések óriási többségét vérrögök képződése okozza, melyeket az E-vitamin segít megelőzni. Ugyanebből a szempontból végeztek néhány olyan kísérletet, melyek kimutatták, hogy az E-vitamin-táplálékkiegészítők fokozhatják egyes antikoaguláns (vérhígító) gyógyszerek hatását. Más kutatások ezzel szemben arra az eredményre jutottak, hogy az E-vitaminnak nincs ilyen hatása. Gyanítjuk, hogy a hatás a bevett mennyiségtől függ. Ha aszpirint és antikoaguláns gyógyszert és E-vitamint szedünk, ezeknek az együttes antikoaguláns hatása talán már több a kelleténél. Ha ön jelenleg antikoaguláns gyógyszert szed, beszélje meg orvosával, ha emellett E-vitamint is kíván szedni.
A cukorbetegeknek is csökkenteniük kell inzulinadagjukat, ha E-vitamint szednek, ami jó jel, hiszen azt jelzi, hogy diabetikus tüneteik csökkennek. A reumatikus szívbetegségen emberek pedig, akiknél a szív egyik fele már megrongálódott, először csak 50-100 NE E-vitamint kezdjenek szedni, orvosi felügyelet mellett. Ezt azért javasoljuk, mert a szív erősebb része jóval gyorsabban reagálhat az E-vitaminra, mint a gyengébbik.




                                                 Folsav

B vitamincsoportba tartozó vitamin. Létfontosságú a magzati gerincvelő egészséges kifejlődéséhez fogantatás utáni első három hónap során. Felelős a vörövértestek ép formájáért és bizonyos fehérjéket bont a szervezet számára hasznosítható méretűre.
Csökkentheti a szívinfarktus kockázatát mivel egy aminosav, a homocisztein szintjét csökkenti. Segíti a vérszegénység gyógyítását.
Természetes forrásai: máj, vitaminnal dúsított gabonapehely, kelbimbó, földimogyoró, brokkoli, saláta, fekete szemű bab
Felszívódást segítő tényezők:
  • B vitamin csoport többi tagja
Felszívódást gátló tényezők:
  • aszpirin
  • alkohol
  • a nem inzulinfüggő cukorbaj kezelésében alkalmazott biguanidok
  • fogamzásgátló tabletták
A gyermekvállalásra készülő nőknek napi 400 mcg folsavkiegészítés ajánlott. Szintén jótékony hatású lehet a kiegészítő a zsírszéklettel járó emésztési rendellenességben szenvedőknek, az 55 év felettieknek, illetve a túl sok alkoholt fogyasztóknak.
Optimális mennyiség:
felnőttek: 400-800 mcg/nap 
Hosszabb távon napi 400 mcg, rövid távon napi 600 mcg a legnagyobb adható mennyiség. Hosszabb távon nagy mennyiségben szedve gátolhatja a cink felszívódását.





                                             H vitamin

A B-vitamin csoport tagja, és más B-vitaminokhoz hasonlóan az élelmiszerekben találhatófehérjék, szénhidrátok és zsírok lebontásában játszik szerepet, amelyekből a sejtek így energiát nyerhetnek. Nélkülözhetetlen a bőr, az idegek és a szőrzet épségét biztosító zsírsavak előállításához. Enyhíti a cukorbetegség tüneteit, ill. az izomfájdalmakat. Hozzájárul az ekcéma és a bőrgyulladás gyógyításához, segíthet a testsúlycsökkentésben is.
Természetes forrásai: mogyoró, mandula, sertésmáj, dió, szezámmag, túró 
Felszívódást segítő tényezők:
Felszívódást gátló tényezők:
  • a nyers tojásfehérjében található ún. avidin
  • a rendszeres alkoholfogyasztás
Az antibiotikumot, illetve szulfonamid-tartalmú baktériumölő szert szedőknek szüksége lehet biotinkiegészítőre. Ugyanakkor a biotin sokféle élelmiszerben megtalálható, s a szervezetben az egészséges bélflóra is elegendő mennyiségben termeli.

Optimális mennyiség:
felnőtteknek: 140 μg/nap 
terápiás céllal: 50-200 μg /nap 
A rövidebb és hosszabb távon is biztonsággal szedhető napi legnagyobb mennyiség 2500 μg (2,5 g). 
Hiánytünetek:
  • foltokban hulló haj,
  • időleges kopaszodás
  • émelygés
  • hallucinációk
  • törékeny haj
  • étvágytalanság



                                              Inositol

Szerepe a szervezetben.

Aktív formája a foszfatidil-inozitol szabályozza a sejtmembránok működését és hozzájárul azok épségéhez, továbbá szerepe van az idegek ingerület-továbbításában és a zsírok szervezeten belüli transzportjában. Az inozitol, akárcsak a kolin, egy nem hivatalos” B-vitamin, mivel a szervezet myo-inozitol formájában képes szintetizálni. Éppúgy lecitin része ráadásul, de nemcsak ebben, hanem élettani szerepében is rendkívül hasonlít a kolinhoz, így például szintén a sejthártya alkotórésze foszfatidilinozitolként. Innen felszabadulva pedig az inozitol-trifoszfát fontos szerepet játszik az ingerület áttevődésben.
Akárcsak a kolin, az inozitol is lipotróp anyag, ami azt jelenti, hogy nagyban megakadályozza a zsír lerakódását a májban, ezáltal védi ezt a szervet, melynek igen sok betegsége az elzsírosodásra vezethető vissza. Az inozitol is részt vesz ezenkívül a zsírok és a koleszterin anyagcseréjében, így szigorú diéta mellett segítheti a zsírégetést, valamint csökkenti a koleszterinszintet. Elengedhetetlen továbbá az agy, az idegek és az izmok megfelelő működéséhez, ám kicsit másképp már, mint a kolinSejthártyaalkotó és ingerületátvivő szerepe mellett ugyanis egyfajta nyugtató, stresszellenes hatást tulajdonítanak neki. Erős szellemi, fizikai leterheltség mellett a szervezet több inozitolt igényel, úgy tűnik, ilyenkor ugyanis jóval több szabadul fel a szervezet raktáraiból (gerincvelő, agy, agyfolyadék). Az inozitol nyugató, sőt „vidámító” hatását elég sok kísérlet megerősítette, melyekben képes volt helyettesíteni depressziósok, illetve pánikbetegek gyógyszereit, tudnunk kell azonban, hogy mindez csak igen magas, kb. 12 grammos napi inozitol adagra érvényes. Használják még cukorbetegség szövődményeként fellépő neuropátia kezelésénél, melynek kialakulása egyik okát éppen az idegsejtek inozitol vesztésével magyarázzák, és az inositol, mint már említettük, nélkülözhetetlen úgy az idegek, mint az agy valamint az izmok működéséhez. Ebben az esetben napi 1-2gramm már pozitív hatással volt a beteg állapotára

Természetes forrásai:

bab, dió, mogyoró 

Esetleges mellékhatásai:

Inositol-túladagolásra utaló jeleket nem észleltek napi 500 mg alkalmazásakor sem.

Szerepe:

  • Lipotróp anyag, így védi a májat, megakadályozza a zsírok és a koleszterinlerakódását a májban.
  • Részt vesz a zsírok transzportjában, így diéta mellett segítheti a zsírégetést.
  • Nyugtató hatása révén segít a stressz-helyzetek elviselésében.
  • Csökkenti a koleszterinszintet.
  • Rendkívül fontos a haj egészséges növekedéséhez, hiánya akár kopaszodáshoz is vezethet.
  • Véd az erek megkeményedése ellen.

                                        K vitamin

K-vitamin zsírban oldódó vitamin, gyakran használt másik neve a phillokinon, amely egyben előfordulására is utal (philum = levél). A D-vitaminhoz hasonlóan két fő formáját különböztetjük meg, a K1 és a K2 vitamint. K1vitamint a zöld növényekszintetizálják.
K2 vitamint a vastagbélben egy baktérium termeli, innen a bélfalon át a véráramba jut, ahol a különböző véralvadási faktorok egyikévé alakul. Ezenkívül az egészséges, erős fogak és csontok megőrzéséért felelős fehérjék előállításában is része van. Néhány mesterségesen előállított K-vitamin vízben is oldódik. Szintén van provitaminja is, amit menadionnak nevezünk.
Természetes forrásaibrokkoli, kelbimbó, kelkáposzta, lucerna, tojássárgája, tej- és tejtermékek, valamint a máj.
Felszívódását segítő tényezők:
  • A probiotikus joghurt segítve a vastagbélben a szükséges baktériumok elszaporodását, serkenti a szervezet K-vitamin termelését
Felszívódását gátló tényezők:
  • magas koleszterinszint kezelésére felírt kolesztiramin tartós szedése
  • fájdalomcsillapításra használt aszpirin
  • antibiotikumok
  •  
Optimális mennyiség:
Mivel az emberi szervezet a vastagbélben elegendő vitamint állít elő, nem határoztak meg napi bevitelt. A vitamin az ételekben is jelen van, általuk napi 60-80qg K vitaminkerül a  szervezetbe. Ez a mennyiség egy adag kelbimbónak felel meg.
Azonban a vastagbélgyulladás, a Chron-betegség K –vitamin –pótlást tesz szükségessé, de ajánlható kiegészítés a menstruáció során sok vért vesztő nőknek, illetve a műtéten átesetteknek.
Hiányállapotok:
  • tartós hasmenés
  • vérzékenység
  • nehezen elálló vérzés




                                      Karotinoidok

karotinoidok-a természet festékgyárai:
karotinoidok antioxidánsok, amelyek a növények pigmentjeként kétszeres szolgálatot tesznek. A béta-karotin például sárgává festi a répát, a likopin pedig pirosra a paradicsomot. Színük lehetetlenné teszi, hogy a nap bizonyos sugarait elnyeljék, megakadályozva ezzel a fény keltette szabad gyökök szaporodását.
karotinoidok az A vitamin előfutáraként zsírban oldódó vitaminok. Mivel zsírban oldódóak így nyersen csak 5-10%-ban, párolva 30-50%-ban, szívódnak fel. A legjobb felszívódás passzírozott, homogenizált vagy püréként elkészített változatban érhető el kb. 70%.

A karotinoidoknak csoportosítása:

  • karotin (alfa, béta, cis-béta gamma, zeta= A vitamin provitaminjai)
  • lutein
  • xantofill


A karotinok:
szénhidrogének, ami azt jelenti, hogy csak hidrogén- és szénatomokat tartalmaznak, míg a xantofill ezen kívül oxigént is.
béta-karotin a karotinoidcsalád sztárja. A szervezet ketté tudja hasítani a béta-karotin-molekulát, hogy kétmolekulányi A-vitamint kapjon. Mivel ez a folyamat csak a szükséges mennyiség szerint következik be, nem fenyeget az a veszély, hogy túl sok A-vitamin képződne. 
Az is kiderült, hogy a béta-karotin nagyon hatásos antioxidáns, különösen a nagyon reaktív oxigénfajtákkal szemben, amelyeket „singlet oxigén”-nek nevezünk. Ez ugyancsak nagyon fontos az immunrendszer számára.
likopin: (piros színét adja a gyümölcsöknek, zöldségeknek) A likopin a fontosabb karotinoidok közé tartozik. Leggazdagabb forrása a paradicsomszósz (gazdagabb, mint a nyers paradicsom).
A likopinban gazdag étrend csökkenti a prosztatarák hasnyálmirigy és a nyakon kialakuló rákfajták megjelenésének kockázatát. 
Egy nemrég Európában végzett tanulmány arról számolt be, hogy 48 százalékkal kevesebb eséllyel kapnak szívrohamot azok akik sokat fogyasztanak ezekből a tápanyagokból összehasonlítva azokkal, akik keveset fogyasztanak belőle.
lutein és a zeaxantin: (a látás őrei) A lutein is egy fontos karotinoid, a zeaxantin pedig egy olyan karotinoid, amely gyakran kerül kapcsolatba vele. A lutein természetes forrásai főként a zöld leveles növények: lucerna, káposzta spenót, brokkoli de a körömvirágszirmában, és a tojássárgájában is jelen van. A zeaxantin a kukoricában található. A szervezet valószínűleg át tud alakítani valamennyi luteint zeaxantinná. 
lutein és a zeaxantin alapvetően fontos a látáshoz. A két anyag együtt alkotja a makulát, amely sárga színe miatt kiszűri a káros kék fényt.
Azok az emberek, akiknél a makulán valamiféle rendellenesség tapasztalható, gyakran lutein- és zeaxantin-hiányban szenvednek; csak egy nagyon vékony hatástalan réteg található a két anyagból a szemükben. Látásunk élességéért a makula felel, ezért elváltozása komoly látáskárosodáshoz, végső soron vaksághoz vezet.

                                               Klorofill

A klorofillt a növények „vérének" is nevezik, mert molekulaszerkezete és kémiai összetétele csaknem azonos a vér hemoglobinjáéval. Erőteljes természetes méregtelenítő anyag. Antibakteriális hatású. Technikai értelemben nem számít ugyan vita­minnak, mégis ma már széles körben elfogadott nézet, hogy a klorofill fontos része az optimális táplálkozásnak.
klorofill a szervezetben valóságos belső dezodorként működik. Napjainkban, amikor az ember minden igyekezete ellenére igen erőteljes a környezetszennyezés, különös fontosságra tesz szert a klorofill ama tulajdonsága, hogy segít eltávolítani a testünkben felgyülemlett szennyező anyagokat. Enyhíti, esetleg megszünteti az emésztőszervi vagy húgyúti rendellenességek miatt keletkező kellemetlen test­szagot, illetve a vizelet és a széklet szagát.
Gyorsítja a sebek, sérülések és fekélyek gyógyulását, a sérült bőr rege­nerálódását. Csökkenti a vér koleszterinszintjét. Erősíti az immunrendszer működését. Radioaktív sugárszennyezés esetén is segíthet a fogyasztása. A szakiro­dalom beszámolói szerint a klorofill tartalmú étrend-kiegészítők alkalmazása hasznos lehet a középfül fertőzései és gyulladása, a cukorbetegségből adódó láb-szárfekély, különböző fertőző, gyulladásos bőrbetegségek (impetigo), hüvelygyul­ladás (vaginitis) és a méhnyak fertőzései esetén.
Természetes forrásai: a lucerna, a tarackbúza, az alga, a petrezselyem és az árpa.

FIGYELEM!

Klorofill tartalmú készítmények szedésekor előfordulhat, hogy a vizelet vagy a széklet ideiglenesen zöld színűvé válik, ez azonban semmilyen aggodalomra nem ad okot.
Terhes vagy szoptató anyák, illetve 12 évesnél fiatalabb gyerekek esetében a klo­rofill alkalmazását beszéljék meg a kezelőorvossal.

ADAGOLÁS:

Jobb minőségű, klorofill tartalmú termékekből felnőtteknek és 12 éven felüli gyerekeknek naponta 2x1-2 kapszula.



                                    Kolosztrum

Kolosztrum más néven előtej. Ez az újszülött első tápláléka. Jóval magasabb zsírtartalmú, minta a későbbi anyatejé, ezért a pici számára is jóban emészthető. A kolosztrum bevonja az újszülött bélfalát, megakadályozva ezzel a kórokozók megtelepedését; elősegíti a hasznos bifidusz flóra kialakulását, és hashajtó hatású, ezzel csökkenti a sárgaság kialakulásának esélyét ill. annak mértékét.



                                      L-Cystine

Kéntartalmú aminosav, az egyik legerősebb ismert antioxidáns (szabadgyök fogó). Fehérje összetevőként megtalálható a természetes fehérjékben, különösen a kreatinban, a haj, a szaru, a tollak és az inak legfontosabb fehérjéjében. Fontos szerepet játszik a sejtek anyagcseréjében. 




                                       L-Karnitin

Az L-Karnitin az emberi szervezetben többlépcsős folyamatban, aminosavak ( lizin, metionin), vitaminok ( C vitaminB6 vitamin és nikotinsav), valamint vasközreműködésével képződik. 
Az L- karnitin egy olyan természetes anyag, amely az állati és a növényi eredetű táplálékokban, valamint szervezetünkben egyaránt megtalálható. Az emberi szervezet körülbelül 20-25gramm L-Karnitint tartalmaz, melyet bioszintézissel állít elő. 
A táplálékok közül az állati eredetűek tartalmazzák nagyobb mennyiségben, ezen belül is a vörös húsok (pl.a birka, a kecske, a juh, a marha és a sertés hús L-Karnitin tartalma a legmagasabb). L-Karnitin tartalmuk 210 és 300 mg/kg hús érték között változnak. A fehér húsoké pedig, 100mg/kg érték körül van. A növényi eredetű táplálékok viszont 0 és max. 30mg/ kg értékben tartalmaznak L-Karnitint.
Az emberi szervezet napi szükséglete 250-400 mg között mozog. Mivel szervezetünk ennek csak töredékét, mintegy 10%-át képes előállítani, fontos hogy a többit táplálékkal, vagy táplálék-kiegészítőkkel pótoljuk. 
Fogyasztása veszélytelen, mert nem raktározódik el, hanem a felesleg kiürül a szervezetből.

Mire jó az L-Karnitin?

  • növeli a fizikai teljesítményt,
  • fokozza az izmok erőnlétét
  • jelentősen növeli a sejtek zsíranyagcseréjét, tehát csökkenti a testzsír mennyiséget
  • segíti az egészséges szívműködést, erősíti szívizmot
  • késlelteti a sejtek öregedési folyamatát
  • férfiaknál termékenységet fokozó hatással rendelkezik
Az L-Karnitin fokozott bevitele szükséges vegetariánus életmódnál (növényi eredetű táplálékban kevesebb van), kisgyermek korban, mert termelése csak 15 éves kor körül kezdődik. 
Szintén emelt bevitel szükséges a várandósság ideje és a szoptatás alatt, az immunrendszer legyengülésekor, krónikus kimerültség esetén és idősebb korban is. 
Bizonyos gyógyszerek rendszeres szedése is okozhat L-Karnitin hiányt.









                                                  Lecitin

lecitin olyan természetes anyag, amelynek rendkívüli előnyeit egyelőre kevesen ismerik.
Fő alkotórészei a kolin és az inozitol.
kolin kulcsszerepet tölt be a bioló­giai membránok szerkezetében és gyakran kapcsolódik vitaminokhoz. (A biológiai membránok a sejtek - az izom- és idegsejtek - és az agyburok falai.) Az inozitol a növényi eredetű élelmiszerekben, például a szójában fordul elő. Az emberi agyban nagy mennyiségű inozitol tárolódik. A kolint és az inozitolt egyaránt „zsírégető", zsírbontó anyagként tartják számon. Ezek az anyagok megakadályozhatják a zsír­máj kialakulását. lecitin csökkenti a koleszterinszintet, minthogy a koleszterint és egyéb zsírokat vízben diszpergálódó formává alakítja, így azok kiürülnek a szervezetből. Tisztítja az érfalakat, erősíti a szívizomzatot.
Mivel étrendünk általában a szük­ségesnél jóval több zsírt tartalmaz, szinte minden embernek nélkülözhetetlen lenne a lecitin. Másik igen fontos hatása, hogy nagymértékben csökkenti vagy megszün­teti az ízületi fájdalmakat. Rendszeres fogyasztása lehetővé teszi, hogy az ízületi bántalmakban szenvedők gond nélkül folytassanak olyan tevékenységet, amire egyébként fájdalmaik miatt képtelenek lennének. Nagy segítség a lecitin az időjárási frontokra érzékeny embereknek. Olyan sportolók sem nélkülözhetik, akiknek a teljesítményét ízületi fájdalmak korlátozzák. lecitinegészséges  színt ad a hajnak és csökkenti a hajhullást. Segítségével megelőzhető az ekcéma kialakulása.
Javítja az emlékezőképességet és enyhe nyugtató hatású. Mézzel bevéve jó agytevékenység-serkentő. Idős, étvágytalan, kedvetlen embereknek kiváló roboráló és tonizáló szer. Jó székletlazító és puffadásgátló hatása is van.

FIGYELEM!

Különösen erős ízületi fájdalmak esetén (például időváltozáskor) a szokásos mennyiségnek többszöröse is fogyasztható. Semmiféle káros hatása nem ismert, túladagolni nem lehet. Tartós szedése lassíthatja vagy megakadályozhatja az epehólyagban keletkező koleszterin kövek növekedését, kialakulását.

ADAGOLÁS:

Egyéni szükséglettől és érzékenységtől függően.





                                           Likopin

likopin a fontosabb karotinoidok közé tartozik. Leggazdagabb forrása a paradicsomszósz (gazdagabb, mint a nyers paradicsom). Ez adja a piros színét a gyümölcsöknek, zöldségeknek. 
A likopinban gazdag étrend csökkenti a prosztatarák hasnyálmirigy és a nyakon kialakuló rákfajták megjelenésének kockázatát. 
Egy nemrég Európában végzett tanulmány arról számolt be, hogy 48 százalékkal kevesebb eséllyel kapnak szívrohamot azok akik sokat fogyasztanak ezekből a tápanyagokból összehasonlítva azokkal, akik keveset fogyasztanak belőle.



                                 Linolsav/Linolénsav

Linolsav a természetben előforduló zsírsav (omega-6 zsírsav), elsősorban a répában és a tejtermékekben található. A linolsav a két esszenciális zsírsav egyike (a másik a linolénsav). 
A linolsav csökkenti az izmok lebomlását és a gyulladásokat is, elősegíti az izomtömeg növekedést, felgyorsítja a regenerálódást, szabályozza a hormonok kiválasztódását, és hozzájárul az ízületek és a kötőszövet egészségéhez. 
A linolénsav/ linolsav (n-3 / n-6) optimális 1/5 – 1/8 aránya az étrendben szükséges a szervezet és az immunrendszer kiegyensúlyozott működéséhez.

                                           Lizin

Ez az esszenciális aminosav szükséges néhány létfontosságú fehérje szintéziséhez. Elengedhetetlen a növekedéshez, a szövetek regenerálódásához, gyógyulásához, valamint ellenanyagok, hormonok és enzimek képződéséhez. 
A gyermekek növekedéséhez, csontjaik fejlődéséhez lizinre van szükség. Felnőtteknél ez az aminosav közreműködik a kalcium beépülésében és a nitrogénegyensúly fenn­tartásában. 
Mivel a lizin elősegíti az izomfehérje képződését, különösen fontos lehet a műtétek és sérülések utáni gyógyulásban. Ugyancsak lényeges hatása, hogy csökkenti a vérzsír (triglicerid) szintet.
Az lizin nagy segítséget jelent a herpesz vírus (herpes simplex), illetve a náthakiütés (herpes labiális) visszaszorításában. 
lizin hiánya erőtlenséghez, enerváltsághoz, a koncentráló képesség elvesztéséhez, ingerlékenységhez, vérszegénységhez vezet. Lizinhiányt jelezhet a vérbeborult szem, a hajhullás és (gyerekeknél) a növekedésben való lemaradás is. 
Természetes forrásai: tej, sajt, tojás, hal, hús, élesztő, szójatermékek és vala­mennyi fehérjedús étel. Bizonyos növényi fehérjékből, így a búza gliadinjából és a kukorica zeinjéből hiányzik a lizin. Ezért a búzából készült ételeket érdemes lizin-nel kiegészíteni, ezáltal ugyanis javul a fehérjeértékük.
Sportolóknak sérülések és miattuk végzett műtétek után rendkívül hasznos lehet a lizin szedése, mivel fokozza az izomfehérje képződését. 
Az arginin és a lizin 1:1 arányú adagolása elősegíti a szervezetben a növekedési hormon termelését, ami fokoz.itt izomszövet- és teljesítménynövekedéshez vezet.

ADAGOLÁS:

Általában napi 0,5-1 g (500-1000 mg) lizint szoktak étrend-kiegészítőként bevenni, mégpedig az étkezések közötti időben, mert így a legjobb a hasznosulása. 
Herpeszfertőzés, illetve -kiütés esetén napi 3-6 g is szedhető.

Tudományos vizsgálat

lizin herpes vírusok okozta megbetegedésekre gyakorolt hatását vizsgálták 250 beteg részvételével. 

Dr. Prokisch József

Debreceni Egyetem, egyetemi docens, igazságügyi szakértő:

Az étrend-kiegészítők egészségre gyakorolt hatásának vizsgálata terén nem létezik törvényben előírt módszer. A hatóanyagok (vitaminok, mikroelemek, aminosavak) hatásához kapcsolódó evidenciák alapján javaslatok készültek az egészségre vonatkozó állításokról, ezek tesztelése azonban nem kötelező. 
Alapelv, hogy csak olyan készítmény vizsgálatát végezzük, melynek gyártása és forgalmazása megfelel a törvénybe előírt követelményeknek, a termék csak olyan összetevőket tartalmaz, ami élelmiszerekben megengedett. 
Mintaprogramunk során a herpes vírusok okozta megbetegedésekre gyakorolt hatásának vizsgálatára ideális készítmény volt egy lizin tartalmú étrend-kiegészítő. A lizinről nagyszabású publikáció jelent meg, s számos kísérlet által bizonyítottan hatásos a herpes simplex által kiváltott tünetek kezelésében. 
A lizinnek ennek túlmenően alapvető szerep van a csontok és a bőr szerves állományát alkotó kollagén képzésben is. 
A vizsgálatban 250 betegnek ajánlottuk az ingyenes termékkipróbálást lehetőségét, azt kérve, hogy a vizsgálatot irányító orvossal együtt a kérdésekre válaszolva közöljék tapasztalataikat. 

Részlet a kísérletben résztvevő orvosok értékeléséből:

Dr. Suba László

Vámospércs, háziorvostan és üzemiorvostan szakorvos:

2007. szeptember-2008 április között kolleganőmmel Dr. Erdei Ágnessel 43 esetben vizsgáltunk egy lizin tartalmú étrend-kiegészítő hatását a különböző herpesz vírus által okozott kórképekben. 
A betegek messze túlnyomó része ítélte hatásosnak a kezelést. Herpesz vírus kezelésére 40 beteg szedte a készítményt , s hárman kipróbálták influenzás tünetekre is. 
lizin pontozás alapján, a 100-as skálán a herpesz kezelésére 90-100 pont között kapott. Náthára, influenzára mindhárom esetben 100 pontot adtak. Megállapítottuk, hogy a lizin tartalmú készítmény a herpesz és az influenzás, náthás tüneteket kiválóan csillapította. 

Dr. Báló Gyöngyi

Hajdúszoboszló, bőrgyógyász szakorvos:

A vizsgálat során 150 beteg kapott lizin tartalmú készítményt a herpesz kezelésére. A betegek egy részénél gyomorrontás után, lázas állapotot követően, vagy fertőző betegségek utáni gyengeséggel együtt lépett fel.
Volt, aki meg volt fázva, a női betegeknél gyakran menseskor jelentek meg a tünetek. Általában az ajkon jelentkezett a herpesz, egy esetben a szemhéjon, két betegnél pedig a nyirokcsomók is meg voltak nagyobbodva. A betegek egy része az égő, viszkető, feszítő érzés megjelenésekor azonnal vagy néhány percen belül bevette a készítményt, és ez által a herpesz nem fejlődött ki. 
Volt, aki a viszketés megjelenésétől kezdve 3-4 napig folyamatosan szedte a lizint. A betegek többsége a herpesz tünetek megjelenés után kezdte el a kapszula szedését, a tünetek általában 2-3 nap alatt visszahúzódtak, míg korábban általában egy hét vagy még több idő kellett a gyógyuláshoz. Általában a nátha is elmúlt, a hólyagok felszínén pörkök nem képződtek, sebesedés nélkül visszahúzódtak. 
Általában elmondható, hogy a lizin szedése után a herpes zosternél- az övsömörnél- új hólyagok nem jelentek meg, a meglévő hólyagok visszahúzódtak, vagy pörkösödtek. A fájdalom néhány nap alatt megszűnt vagy mérséklődött, esetenként viszketéssé alakult. A fáradtság, gyengeség megszűnt, a betegek egy része frissebbnek érzi magát, rossz közérzetük elmúlt. 
Visszatérő fertőzésnél a tünetek sokkal enyhébb formában jelentkeztek, a hólyagok sokkal hamarabb visszahúzódtak, mint máskor. A betegek nagy része a 100 pontos hatásértékelő skálán 80-100 pontra értékelte a készítményt. A kapszulák szedésével a herpesz tünetei vagy meg se jelentek, vagy sokkal rövidebb idő alatt gyógyultak meg. 

                                    Lutein és a zeaxantin

A lutein is egy fontos karotinoid, a zeaxantin pedig egy olyan karotinoid, amely gyakran kerül kapcsolatba vele. A lutein természetes forrásai főként a zöld leveles növények: lucerna, káposzta spenót, brokkoli dea körömvirág szirmában, és a tojássárgájában is jelen van. 
A zeaxantin a kukoricában található. A szervezet valószínűleg át tud alakítani valamennyi luteint zeaxantinná.
lutein és a zeaxantin alapvetően fontos a látáshoza látás őrei. A két anyag együtt alkotja a makulát, amely sárga színe miatt kiszűri a káros kék fényt. 
Azok az emberek, akiknél a makulán valamiféle rendellenesség tapasztalható, gyakran lutein- és zeaxantin-hiányban szenvednek; csak egy nagyon vékony hatástalan réteg található a két anyagból a szemükben. Látásunk élességéért a makula felel, ezért elváltozása komoly látáskárosodáshoz, végső soron vaksághoz vezet.

                                       NADH

Hasonlóan a CoQ10-hez és az alfa-lipidsavhoz, az NADH is erőteljes antioxidánstulajdonságokkal rendelkezik és kulcsszereplő az energiatermelésben
Az NADH teljes nevén nikotinamid-adenin-dinukleotid. Ez egy olyan komplex vegyület, amely többek között B3-vitaminból (niaciamid, nikotinamid) épül fel. Jork Birkmayer professzor, a bécsi Birkmayer Institute for Parkinson’s Therapy igazgatója, elsőként alkalmazta klinikai gyakorlatban az NADH-t. Sok beteg esetében találta hasznosnak Parkinson-kór, Alzheimer-kór, depresszió és krónikus fáradtság esetén. 
Egy kisebb tanulmány során, amelyet Alzheimer-kóros betegek körében végeztek, Birkmayer azt tapasztalta, hogy a nyolc-tizenkét héten át, reggeli előtt elfogyasztott napi 10 mg-nyi NADH meglepő javulást eredményezett. 
Az Alzheimer-kóros betegek az agyi működést mérő tesztek megoldása során a kezelést követően 50 százalékos fejlődést mutattak. Joseph Bellanti professzor, a washingtoni Georgetown University’s International Immunolog Center igazgatója arról számolt be, hogy huszonhat krónikus fáradtságban szenvedő beteg közül tizenkilenc mutatott jelentős javulást NADH-kiegészítés hatására. Nyolc páciens pedig a tünetek enyhüléséről számolt be.



                                      Polifenolok

Szent-Györgyi nem szerette a zöldpaprikát, és azokat a példányokat, amelyeket a felesége a reggelije mellé tett, bevitte a kutatóintézetbe, hogy megvizsgálja, vajon tartalmaznak-e valami érdemlegeset a népszerűségen kívül? Aminek az eredményét azóta mi is ismerjük. 
Mivel az aszkorbinsavat korábban az állatok mellékveséjéből választották ki, ezért Szent-Györgyi és munkatársai növényi források után kutattak. Szerteágazó kutatásaikból adódott, hogy a paprika aszkorbinsav-tartalmát is bevizsgálják. 
A kísérletek eredményeképpen Szent-Györgyi meglepődve tapasztalta, hogy az általa oly kevésre értékelt zöldpaprika milyen gazdag aszkorbinsavban, azaz C-vitaminban. 
A vizsgálatok azt mutatták ki, hogy a C-vitamin egyik leggazdagabb forrása a zöldpaprika húsa, amelynek 100 grammja 150 mg C-vitamint tartalmaz. A későbbiekben a paprika karotintartalmát is kimutatták, ami 100 grammra számítva megközelítőleg 0,5 mg.
További vizsgálataik során az is kiderült, hogy a tiszta formában előállított aszkorbinsav kevésbé hatásos a mellette található „kísérőanyagok” nélkül. A kutatások – mint utóbb kiderült – egy flavonoidszármazékra utaltak, amely fokozottan csökkentette a vörösvértestek hajszálereken történő átjárhatóságát, permeabilitását. 
Az új anyag erőteljesen fokozta a C-vitamin hatását a vérzékenység gyógyításában. Ezzel együtt megszületett az újabb vitamin, amely a permeabilitás (a véredény áteresztőképessége) első betűjéről kapta a P-vitamin nevet. Azóta büszkélkedhetünk a magyar vitaminok” elnevezéssel.
Az 1930-as években dr. Bencsáth Aladár kutatóorvos és tanár is tagja volt annak a tudós csoportnak, amely a P-vitamint felfedezte. Visszaemlékezései szerint nagyszerű kutatókollektíva alakult ki Szegeden, és nagyon jó együttműködés fejlődött ki a belklinika és a biokémiai intézet között.



                                 Mik a bioflavonoidok?

bioflavonoidok a definíció szerint olyan színes vegyületek csoportjába tartoznak, amelyek megtalálhatók sok gyümölcsben és jó néhány zöldségfélében, valamint lényeges szerepet játszanak a C-vitamin felszívódásában és annak a szervezetben történő feldolgozásában.
Ezek az anyagok valójában nem is vitaminok, csak Szent-Györgyi Albert, a C-vitaminfelfedezéséért orvosi Nobel-díjban részesült hazánkfia nevezte el őket annak idején az erek áteresztőképességére (permeabilitására) utalva P-vitaminnak (antipermeabilitás-vitaminnak).
Ő tulajdonképpen a C-vitamin felfedezése során mintegy melléktermékként bukkant rá a bioflavonoidokra. Egyik barátjának fogínyvérzése volt, és ennek gyógyítására tisztítatlan C-vitamint adott neki, amitől a vérzés hamarosan el is múlt. 
Később a barát ínyvérzése újra visszatért, amire Szent-Györgyi ismét C-vitaminnal próbálkozott, amely akkortájt már tisztított formában is rendelkezésre állt. C-vitamin e formájától még erőteljesebb hatásra számított, ami azonban meglepetésére nem következett be, ellenkezőleg: a beteg ínye változatlanul tovább vérzett.
Szent-Györgyi ekkor újra megvizsgálta az először használt készítményt, és megállapította, hogy a vérzésgátló hatásért egy szennyeződésnek tartott anyag felelős. Mivel ez a vegyileg akkor még nem azonosított tényező csökkentette a vérerek áteresztőképességét (antipermeabilitás hatás), ezért P-vitaminnak nevezte el.
Vegyileg a bioflavonoidokat a harmincas években azonosították, és mintegy három évtizedig sikeresen alkalmazták is a gyógyszeres terápiában, elsősorban a hajszálerek védelme céljából, mígnem 1968-ban az amerikai gyógyszerellenőrző hatóság, az FDA eltávolította őket a piacról, önkényesen kijelentvén, hogy ezek az emberben nem hatásosak semmilyen kórkép esetén sem”.
Ennek következtében az orvosok nem írtak fel többé bioflavonoidokat, ami persze a nagyközönséget nem akadályozta meg abban, hogy a természetes táplálkozást támogató szaküzletekből továbbra is beszerezzék azokat. A bioflavonoidokat többnyire csak „cseles úton” lehetett forgalmazni olyan kombinált készítményeken keresztül, amelyekben ezek a C-vitaminhoz kötötten voltak jelen.
A kilencvenes évek derekán viszont újra feltámadt az érdeklődés a bioflavonoidok iránt. A gyógyszerkutatás egyik vezető világlapja, a Trends in Pharmacological Sciences akkor ezt írta: „A természetben előforduló flavonoidoknak hatékony allergiaellenes (antiallergiás), gyulladáscsökkentő és vírusellenes tulajdonságaik vannak. 
Mivel ezek az anyagok általában a normál étrend részét képezik, felvetődik a kérdés: vajon nem töltenek-e be olyan szerepet, amely módosítja a szervezet természetes biológiai anyagokra adott válaszát?” Erre a szemléletváltásra azért kerülhetett sor, mert a sommás ítéletek ellenére akadt néhány tudós, aki csak azért sem hagyott fel a flavonoidok tanulmányozásával.

                                              Q10

Q10 egy olyan enzim, ami alapvető a sejt energiatermelésének folyamatában, egyfajta létfontosságú katalizátor, ami egyes biokémiai folyamatokat felgyorsít vagy valamilyen más irányba terel. Főleg a sejt energiatermelő gyárában, az un. "mitokondriumban" található, itt történik ugyanis a tápanyagok energiává való átalakítása. Energiára van szükség (amit a Q10 szállít) a sejt légzéséhez, táplálkozásához, szaporodásához ill. anyagcseréjéhez. A Q10 csökkenése esetén energiahiány lép fel, ami a sejt működésének megzavarodását esetleg leállását okozhatja. 

Miért léphet fel Q 10 hiány a szervezetben?

Q10 keletkezése:
  • külső forrásból ( szardínia, lazac, makréla, marhaszív, marhamáj tojás. )
  • sejtek saját termelése (ehhez vitaminokra és nyomelemekre van szüksége a sejteknek)
Q10 hiány okai: 
  • csökkent képzés-az egyoldalú táplálkozás miatt sokszor fordul elő vitamin és nyomelem hiány
  • fokozott felhasználás - a stressz és szellemi, fizikai igénybevétel megnöveli a Q10 igényt
  • gyógyszerek pl. ishemiás szívbetegség visszaszorításában alapvető jelentőségű zsírcsökkentők, nemcsak a koleszterin szintet csökkentik, hanem a hasonló biokémiai úton képződő Q10 mennyiségét is.
Q10-et szervezetünk 25-30 éves koráig maga állítja elő, de e kor után szintje hanyatlani kezd. A normálisnak mondható szint 25%-os csökkenése szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához, magas vérnyomáshoz és számos más betegséghez vezethet. Legnagyobb hatását klinikai tesztek alapján a szabadgyökök lekötésében fejti ki, ezáltal megakadályozza a rákos sejtek elszaporodását. Megfigyelések alapján segít a falósejtek aktívabb hatékonyságának kialakulásában, gátolva ezáltal a daganat terjedését, ill. áttétek képződését. Főleg állatkísérletekben és vér és nyirokszervi betegségekben figyelték meg ezt a hatást. Másrészt krónikus, és egyben súlyos fertőzésekben (pl. AIDS) megfigyelték a Q10 hatására javuló klinikai állapotot, ill. társ-szövődmények kialakulásának csökkenését.
Legnagyobb hiányát szívbetegségben mutatták ki. A különböző káros behatások és magas vérzsír értékek hatására sok agresszív szabad gyök szabadul fel a szervezetben, amik megbontják az érfal-belhártya integritását, elősegítik zsír és mész lerakódását az érfalon belül, amik aztán nőnek, megrepednek, és fokozott vér-alvadékonyságot kiváltva helyileg előidézik az éren belüli vérrög képződését. Ha a vérrög teljesen elzárja az adott koszorúeret, bizonyos idő elteltével szívizominfarktus alakul ki. A hiány megszüntetése után a betegségből történő felépülési folyamat jelentősen lerövidíthető. E-vitamin és béta karotin együttes szedésével a Coenzyme hatása fokozható, hasznosulási folyamata jelentősen felgyorsítható. Ellensége a túl zsíros étkezés. Minden szervezetnek eltérő mennyiségű Coenzymre van szüksége, ezért ajánljuk, konzultáljon orvosával vagy gyógyszerészével Japánban elsősorban szívbetegségek és magas vérnyomás betegség kezelésében folyamodnak a Q10 koenzimhez, de felhasználják az immunrendszer erősítésére is. Kutatások feltárták, hogy a Q10 koenzinmek jótékony hatása van a különféle allergiák, az asztma és légúti megbetegedések esetén is. Ugyancsak alkalmazzák az agyműködés rendellenességeinek kezelésében, ha ezek az anomáliák skizofréniával és Alzheimer-kórral függnek össze. 
Jó eredményeket értek el az öregedés folyamatának lassításában is, továbbá elhízás, candídiasis (a Candida albicans élesztőgombafaj által okozott fertőzés), sclerosis multiplex (az idegrendszer legkülönbözőbb helyein körülírt gócokban jelentkező, a velőshüvely elvesztésével járó kórfolyamat), foggyökérbetegségekfogínysorvadás és cukorbetegség kezelésében. Döntő szerepet játszik a Q10 az immunrendszer hatékony működésében és az öregedési folyamatok gátlásában.Mellékhatása nem ismert. A Q10 semmilyen módon nem gátolja a szervezetet abban, hogy továbbra is előállítsa a saját maga által kitermelni képes mennyiséget. Nem kell tehát félni attól, hogy a Q10 szedése leszoktatja a szervezetet arról, hogy a szedés megkezdése után továbbra is Q10-et termeljen.
Optimális mennyiség: 
  • egészséges embereknél napí 10-30 mg az energiatermelés fokozására és a betegségek megelőzésére.
  • sportolóknak a Colgan Intézet ajánlása alapján napi 30-60 mg adható, ami jelentősen növeli teljesítményüket.
  • terápiás céllal a szakirodalom szerint napi 120-360 mg.
  • Terhes és szoptató anyák ill.véralvadásgátló gyógyszert fogyasztók a CoQ10 szedése előtt kérjék ki orvosuk véleményét.
Q10 koenzim adagolásának jótékony hatása csak lassan, néhány hetes szedés után alakul ki. Napi 60 mg szedése kb. 4 hét múlva hozza meg a kívánt eredményt, de a Q10 szint a szervezetben csak 8 hét után stabilizálódik. Onnantól kezdve már ez a magasabb stabil szint napi 20-30 mg szedésével fentartható. Ha valaki már előbb, alig néhány napos alkalmazás után is sokkal jobban érzi magát, az arra utal, hogy szervezetében nagymértékű volt a Q10 hiánya. Fenntartó dózis, napi 10-30 mg szedése folyamatosan javasolt, különben ismét hiányt szenvedhet belőle a szervezet. A készítményt melegtől és fénytől védve tároljuk. 

                                        Quercetin

quercetin egy növény pigment flavonoid. Sokféle flavonoid létezik, melyek a quercetinhez hasonlóan különféle termésekben, virágokban és zöldségekben találhatók meg. Több éve már, hogy a quercetint megtalálták az almában, a teában, a vörösborban, és még több olyan ételben, melyeket potenciális egészségjavító hatásaik megismerése érdekében vizsgáltak. A quercetin többféle módon is felhasználható. Antioxidánsként is funkcionál, kisöpörve szervezetünkből a káros szabadgyököket. A quercetin sok zöldségben és gyümölcsben megtalálható. Elsődleges forrásai a citrusfélék gyümölcsei, az alma, a hagyma, a tea és a petrezselyem. Egyéb magas bioflavonoid – és ezzel együtt quercetin – tartalmú gyümölcsök a szőlő, a fekete cseresznye, és a sötét bogyósok, pl. szeder és az áfonya. 

Feladata

quercetin megakadályozhatja a hisztamin, valamint az egyéb allergiát ill. gyulladást okozó anyagok termelődését. A hisztamin az egyik fő oka az olyan allergiás tünetek kialakulásának, mint a csöpögő, eldugult orr, a vizenyős szemek, a csalánkiütés, valamint a megduzzadt lágyszövetek, pl. az arc és az ajkak esetében. Végeztek kutatásokat, melyek rámutattak, hogy az olyan flavonoidok, mint a quercetin, segíthetnek csökkenteni a szívinfarktus kockázatát. Antioxidánsként az LDL (rossz) koleszterin káros hatásai ellen is hatásosak lehetnek. 
Sok más olyan terápiás felhasználása van a quercetinnek, melyek segítségével megelőzhetünk ill. gyógyíthatunk ilyen-olyan betegségeket. Néhány ezek közül a magas koleszterinszint, szemproblémák, arthritisz, fibromyalgia, prosztataproblémák, fekélyes sebek, és a rák. 
Eleddig nem dokumentálták semmilyen káros mellékhatását sem. Mindazonáltal jó, ha valamilyen hozzáértő személy felügyelete alatt alkalmazzuk. 



                  Tirozin (L-Tirozin, Tyrosin, L-tyrosin)

Számos fontos neurotranszmitter prekurzoraként a tirozinnak potenciális agystimuláló hatása van, és kimutatták, hogy elősegíti a jobb mentális teljesítőképességet – így segítve a koncentrációt és az éberséget, valamint csökkenti a stressz-és fáradtságérzetet. A tirozin egy nem esszenciális aminosav, mely az esszenciális fenilalaninből képződik. Sok fontos neurotranszmitter vagy agyi hírvivő első egyik számú prekurzoraként a tirozinnak erős agystimuláló hatásai vannak.
Szervezetünk képes előállítani – bár igen kis mennyiségben – a fenilalanin esszenciális aminosavból. A természetben is megtalálható a banánban, avokádóban, és a legtöbb magas proteintartalmú ételben, mint pl. a húsban, tejtermékekben és a tojásban.
Antidepresszáns” aminosavként a tirozin a legáltalánosabban a kedélyállapot javítására, és az agyi funkciók javítására használatos. Néhányan arról számoltak be, hogy kifejezetten előnyös volt számukra a stressz és a mentális kiégés tüneteinek enyhítésére. Az erőatléták szintén hasznosnak találták az agy-izom kapcsolat elősegítésében.

Hogyan segít?

  • Potenciálisan stimulálja a növekedési hormon kiválasztást
  • Az epinefrin, norepinefrin és a dopamin neurotranszmitterek direkt prekurzoraként növeli a mentális tisztaságot
  • Javítja a kedélyállapotot és csökkenti a fáradtságot a triptofán aminosav felszívódásának blokkolásával

A tirozin hiánya a következő tüneteket okozhatja:

  • Alacsony LH (luteinizáló hormon) szint
  • Alacsony vérnyomás
  • Nyugtalan lábak szindróma

Agyserkentő hatás

A tirozinról kimutatták, hogy blokkolja egy másik aminosav, a triptofán felszívódását, így serkentve az agyat és előzve meg a délutáni fáradtságot. Elméletileg, ha fehérjetartalmú ételeket fogyasztunk, vagy tirozin kiegészítőt 20-30 perccel egy magas szénhidráttartalmú ebéd előtt, legyőzhetjük a délutáni elpilledést és növelhetjük az éberségünket a nap későbbi szakaszaira is. 30 perccel edzés előtt fogyasztva ugyancsak egy agyi löketet kaphatunk, hasonlóan a koffeinhez, de az azzal párosuló idegesség nélkül. A kutatók elmélete szerint a tirozinfogyasztás segíti az agy-izom kapcsolatot, javítja a kommunikációt az agy és a test között, ami közvetlen hatással van az erőszintre.

Stresszcsökkentés

Időről időre mindannyian szembe kerülünk a stresszel, van olyan is, aki napi szinten. Ha azt érzed, hogy elveszíted az agyi kontrollt a mindennapok növekvő stresszhatása miatt, akkor érdemes megfontolnod a tirozin szedését. Mégpedig azért, mert a tirozin a három létfontosságú neurotranszmitter, az epinefrin, a norepinefrin és a dopamin prekurzora. Az állatkísérletek kimutatták, hogy ha a stresszhatások növekednek, akkor a norepinefrin szintje csökken a szervezetben. A tirozin azonban még a stressz megjelenése előtt megelőzi a norepinefrin szint csökkenését.
A tirozinról kimutatták, hogy hatásos stresszcsökkentő kiegészítő emberek esetében is – egy katonákkal végzett kutatás kimutatta, hogy azok, akik tirozint szedtek, jobban teljesítettek az elméleti teszteken, kevesebb panaszuk volt, és jóval éberebbek voltak. Kimutatták azt is, hogy csökkenti a stresszt, amit sok nő él át havonta egyszer – ami nevezetesen a premenstruációs szindróma ( PMS) – csökkentve a depressziót és az irritációs érzetet, ami gyakran jellemző erre a szindrómára.

Depresszió és szorongás

A tirozin „antidepresszáns” aminosavként is ismert – nem is ok nélkül. Mivel ez a tápanyag fontos az agyi funkciók szempontjából, klinikai tesztek során a depresszióban és szorongásban szenvedő páciensek, valamint kokainfüggők kezelésére is használják.
Néhány kutatás szerint azok, akik amfetaminokkal javították kedélyállapotukat, mindössze néhány hét alatt jelentősen csökkenteni tudták annak adagját. A tirozinnal és egyéb kiegészítőkkel felturbózott narancslé enyhítette a kokainelvonást rendszerint kísérő depressziót és irritációs érzetet. Számos másik kutatás megerősítette, hogy a tirozin hatásos a depresszió és szorongás ellen, az ezekre a célokra egyébként használt gyógyszerek mellékhatásai nélkül.
A tirozint mindig éhgyomorra szedjük az optimális felszívódás érdekében. Amennyiben 30 perccel edzés előtt szedjük, a tirozin megnövelheti a koncentrációképességet és az intenzitást az edzésen.



                               Ásványi anyagok

Bár a reklámok leginkább azt sugallják, a vitaminok nélkülözhetetlenek szervezetünk helyes működéséhez, az ásványi anyagok legalább ilyen fontos szerepet játszanak az egészség megőrzésében. 
Ma már szinte mindenki tudja, mennyire fontosak a vitaminok az emberi táplálkozásban. Azzal azonban jóval kevesebben vannak tisztában, hogy ásványi anyagok nélkül a vitaminok semmilyen jótékony hatása nem érvényesülhet. Ha ásványi anyagok nincsenek jelen, a vitaminok nem képesek működni, a szervezet nem tudja asszimilálni, beépíteni őket.
Az ásványi anyagok fontosságát az is jelzi, hogy míg a szervezet képes néhány vitamin előállítására, ásványi anyagokat nem tud szintetizálni, azokat kívülről kell bevinni táplálkozás révén.
Az ásványi anyagok a szervetlen környezetben a kőzetekben vagy ércekben előforduló vegyületek. A talajba kerülnek s onnan szívódnak fel a növényekbe. A növények közvetítésével kerülnek a táplálkozási folyamatba. 
Az ásványi anyagok megfelelő mennyisége és aránya is elengedhetetlen szervezet zavartalan működéséhez. Ezt a mennyiséget elsősorban az életkor, a nem, az egészségi állapot, és egyes esetben a fizikai aktivitás mértéke határozza meg. 
Egy egészséges felnőtt ember testtömegének mintegy 4 százaléka ásványi anyagokból áll, ezek legnagyobb része a csontokban található.
Az ásványi anyagok az anyagcsere szinte minden fázisában fontos szerepet töltenek be. Egy-egy ásványi anyag több funkciót is ellát a szervezet zavartalan működése érdekében. 
Ha az ásványi anyagok a szükségesnél kisebb vagy nagyobb mennyiségben kerülnek a szervezetbe, különböző betegségeket idézhetnek elő. A változatos táplálkozás csak úgy valósítható meg, ha étrendünkben minden élelmiszercsoport szerepel.
Az optimális tápanyag ellátottság nélkülözhetetlen feltétele a megfelelő testi és szellemi fejlődésnek, az egészség fenntartásának, és egyes betegségek megelőzésének. Az egyensúly felborulása súlyos egészségi következményekkel jár.
A testben jelenlévő ásványi anyagokat, mennyiségük alapján makro-és mikroelemeknek nevezzük. A test tömegének mintegy 0,005 százalékánál nagyobb mennyiségben előforduló ásványi anyagokat makroelemeknek, az ennél kisebb mennyiségben előforduló anyagokat mikroelemeknek nevezzük.
Az ásványi anyagok, illetve a nyomelemek számos összetett kémiai reakcióban együttesen vesznek részt és erősítik egymás hatását.
Tehát ha csupán egyetlen egy is hiányzik közülük, akkor a többi sem tudja megfelelően betöl­teni feladatát.
Makroelemek
Mikroelemek vagy Nyomelemek

                                           C

                                   Cink

Ellenőrzi és irányítja az anyagcsere-folyamatokat és közel 70 enzim megfelelő működését szabályozza. Nélkülözhetetlen a kisgyermekek növekedéséhez és az egészséges spermiumok termeléséhez, szükséges az immunrendszer működéséhez és a sebgyógyuláshoz. Szerepe van a jó látás, szaglás és ízlelés fenntartásában, és létfontosságú az inzulin felszabadításához. Részt vesz ártalmas fémek (kadmium, ólom) semlegesítésében. Egyes kutatások szerint a férfiakat érintő potenciazavar krónikus cinkhiánnyal magyarázható. Gyógyítja a pattanásos bőrt, csökkenti a megnagyobbodott prosztata okozta tüneteket.
Természetes forrásai: osztriga, tenger gyümölcsei, búzacsíra, tökmag, olajos szardínia, rákkonzerv, sertésbélszín
Felszívódást segítő tényezők:
  • megfelelő mennyiségű fehérje jelenléte az elfogyasztott élelmiszerekben
Felszívódást gátló tényezők:
  • a gabonafélék rostja
  • a spenótban előforduló speciális rost
  • akne és fertőzések kezelésére rendelt tetraciklin hatóanyaga
  • fogamzásgátló tabletták
Optimális mennyiség:
felnőttek: 10-20 mg /nap 
terápiás céllal: 20-45mg /nap 
A biztonsággal szedhető legnagyobb mennyiség hosszú távon napi 15 mg, rövid távon napi 50 mg. A szervezet a kiegészítők közül a cink-glükonát formát tolerálja a legjobban. Mindenfajta cinkkiegészítőt étkezés közben kell bevenni, hogy ne okozzon émelygést. A cinkkiegészítő ajánlható az 55 évnél idősebb férfiaknak, akiknek jóindulatú prosztatanagyobbodása van, az influenzásoknak, az egyoldalúan táplálkozóknak, az ekcémától, aknétól szenvedőknek.
A sportolóknak az átlagosnál több cinkre van szükségük az izzadással járó veszteség ill. a megnövekedett zsírsav- és vasanyagcsere miatt is.

Hiánytünetek:
  • száraz, érdes bőr
  • gyakori fertőzéses megbetegedés
  • étvágytalanság
  • lassú növekedés gyermekkorban
  • a nemi érés késése
  • lassú haj- és körömnövekedés



                                                 F

                                              Fluor

fluor rendszert valamilyen más elemmel vegyülve, fluorid formájában van jelen a szervezetben. A fluridoknak elsősorban a fogzománc keménységének, ellenálló képességének biztosításában van szerepük, továbbá a csontrendszer fejlődésére is kedvező hatást gyakorolnak. Becslések szerint a felnőttek napi 1,8 mg fluort vesznek magukhoz, ennek 25%-a ételekből, 70%-a italokból, például teából és csapvízből származik. Azokon a területeken, ahol az ivóvíz fluortartalma igen magas, a napi bevitel elérheti a 2,9 mg-ot (napi 1,1 l víz fogyasztását feltételezve). A csecsemők és kisgyermekek számára biztonsággal fogyasztható mennyiség felső határa testtömeg kilogrammokként napi 0,05 mg. A fluorban gazdag vízben főtt ételek egy részének nő a fluortartalma. 

Felszívódást segítő tényezők:

  • A foszfátok és a szulfátok jelenléte megkönnyíti a szervezetnek a fluorfelvételét, és hatékonyabbá teszi a felszívódását.

Felszívódást gátló tényezők:

  • magnézium, a kalcium és az alumínium csökkenti a szervezet fluorfelvevő képességét. Az alumíniumot is tartalmazó gyomorsavlekötő tabletták hosszabb ideig alkalmazva csökkentik a szervezet fluorkészletét.

Optimális mennyiség:

  • felnőttek: 0,5 – 2,6 g



 


                          Foszfor

A kalciummal együtt alkotott vegyülete csontok és fogak fontos építőeleme. A csontok, kötőszövetek védelmét szolgálja. Nagy jelentősége van a fehérje, zsír és szénhidrát anyagcserében és az energia tárolásában. Csökkenti az izületi gyulladás fájdalmait, szükséges a B1, B6 vitaminképződéséhez és a B3- vitamin hatásosságához Enyhítheti a cukorbetegek fáradtságérzetét.
Természetes forrásai: hüvelyesek, olajos magvak, sajt, máj, éti kagyló, homár, füstölt lazac
Feszívódást gátló tényezők:
  • nagy mennyiségű kalcium
  • hosszú időn át szedett gyomorsavlekötők


Felszívódást segítő tényezők:
Az átlagnépesség körében ritka a hiánybetegség, mert sokféle táplálékban megtalálható. A Crohn- betegségben és elhanyagolt cukorbetegségben szenvedők hasznát láthatják kiegészítésnek.
Hiánytünetek:
  • gyenge puha csontok
  • növésben való elmaradás
  • anorexia
  • a kéz az arc izmainak görcsei
  • rángatózás
  • alacsony csontsűrűség



                                                     J


                                                 Jód

A szervezet jódkészletének nagyobb része a nyaki pajzsmirigyekben raktározódik, ahol a két jódtartalmú hormon, a trijódtrironin és a tiroxin előállításában vesz részt. Ezek a hormonok szabályozzák a szervezet anyagcseréjének sebességét, például a kalóriák elégetésének ütemét. Az inakat és az ínszalagokat felépítő, illetve a magzat növekedéséhez nélkülözhetetlen kötőszövetek épségét biztosítja. Csökkenti a pajzsmirigy-duzzanatot, enyhíti a mell feszítő érzését, csökkentheti a mellrák kockázatát.
Természetes forrásai: hering, garnélarák, füstölt makréla, éti kagyló, tőkehal, homár, tej
Felszívódást segítő tényezők:
Felszívódást gátló tényezők:
  • keresztes virágú zöldségnövényekben (pl. káposzta, karalábé) előforduló glikozinolátok
  • antidepresszáns hatású kobalt és lítium
  • időskori cukorbajt gyógyító szulfonilurea
  • fluor, bróm, klór
  • földimogyoró, manióka, szójabab
  • nagy mennyiségben fogyasztott nyers káposzta
A biztonságosan alkalmazható legnagyobb mennyiség rövid távon napi 600 μg, hosszabb távon 400 μg. A többkomponensű kiegészítők szedése tökéletesen fedezi az ajánlott napi bevitel mennyiségét, nagyobb adagban jód csak orvosi javallatra alkalmazható.
Hiánytünetek:
  • megnagyobbodott pajzsmirigyek a nyakon
  • izomgyengeség
  • hideg kéz és lábfej
  • összpontosítási nehézség

Figyelmeztetés!

jód túladagolása a pajzsmirigyen belül mérgező hatást vált ki, a mirigy duzzadásához, esetleg rákos elváltozásához vezethet. A terhes nőknek nem ajánlott nagy mennyiségű jódkiegészítőt fogyasztani, és az aknés bőrtünetek is rosszabbodhatnak tőle.



                                                 K

                                     Kálcium

Nélkülözhetetlen a véralvadásbanaz enzimek működésében, a szív- és csontvázizmok összehúzódásában, a B12 vitaminfelszívódásában. Tinédzserkorban közreműködik a maximális csontsűrűség kialakításában. A csont és a fogak építőanyaga, elősegíti a vas felszívódásátés a véralvadást. Részt vesz az ideg- és az izomműködésben. Enyhítheti a vádligörcsöt, és a PMS tüneteit. A csontritkulás egyik ellenszereként tartják számon..
Természetes forrásai: 
  • sajtok
  • szezámmag
  • párolt tofu
  • aszalt füge
  • joghurt
  • müzli.
Felszívódást segítő tényezők:


Feszívódást gátló tényezők:
  • rebarbarában lévő oxalátok
  • szénsavas kólákból származó foszfor
Kalcium kiegészítők közül a kalcium - citrát a leghatékonyabb forma amely a kálcium-karbonátnál kétszer nagyobb arányban szívódik fel a szervezetben. Esti órákban bevéve, illetve halolojjal vagy ligetszépemag-olajjal együtt fogyasztott kiegészítőből nagyobb valószínűséggel épül be a csontokba a kalcium hiszen az olajok csökkentik a kalcium vizelettel való kiürülését.
Optimális mennyiség: 
  • felnőttek: 800 -1500 mg/nap
  • terhes, szoptató anyák: 1200 mg/mg
  • gyerekek (8-18 év)800-1000 mg/nap
  • csontritkulás megelőzésére: 1200 mg/nap
  • sportolók: 1500-1900 mg/nap
Az emberi szervezet szigorú ellenőrzés alatt tartja kálciumszintjét, ezért még hosszabb távon sem valószínű, hogy 1500 mg körüli napi bevitel felesleges felhalmozódáshoz vezetne. Rövid távon napi 1900 mg a maximum.
Hiánytünetek:
  • izomrángás
  • izomgörcs
  • alacsony csontsűrűség



                                   Kálium

A sejtek fontos alkotóeleme. Részt vesz a fehérjékből és zsírokból való energia felszabadításában, a szervezet folyadékháztartásának szabályozásában, a savak és a lúgok egyensúlyban tartásával. Sok enzim és hormonfolyamatot befolyásol. Az izommunkához, így a szív munkájához is szükséges. A veséket a vér méregtelenítésére ösztönzi. A foszforral együtt elősegíti az agy oxigénellátását, így a tiszta gondolkodást. Megakadályozza a kalcium gyors kiürülését. Csökkenti a szívroham kockázatát, a vérnyomást és a koleszterin szintet. Segít az allergia kezelésében, oldja az izomgörcsöt. Szinte minden élelmiszerünkben megtalálható, de leginkább a gyümölcsökben és zöldségekben. 


Természetes forrásai: 
  • sűrített paradicsom
  • spenót
  • paszternák
  • retek
  • gránátalma
  • papaja
Felszívódást segítő tényezők:
  • sok gyümölcs, zöldség
Feszívódást gátló tényezők:
  • a kelleténél nagyobb mennyiségű nátrium bevitele val
  • félkész ételekkel
  • mértéktelen alkoholfogyasztás
  • vízhajtó gyógyszerek
  • gyulladáscsökkentő kortikoszteroidok
Optimális bevitel:
felnőttek: 200 mg /nap 
terápiás céllal: 300-1300 mg 
legjobban hasznosuló formája a kálium-klorid, a sörélesztő és a kálium-glükonát.
Mivel a kálium sokféle ételben megtalálható nagyon ritkán legfeljebb a kevés gyümölcsöt és zöldséget fogyasztó idősebb embereknél fordul elő, hogy a szervezet szükségletét ne fedezze a normális táplálkozás.A hosszan tartó hányásos, hasmenéses állapotok továbbá a nagy vérveszteség, valamint rendszeres vizelet- vagy hashajtó szedése esetén azonban gyakori a fokozott káliumkiürülés. Kálium kiegészítő csak orvosi javaslatra szedhető. A kálium bevitelének növelése fokozza a magnézium kiürülését a szervezetből. Mérgezéses tüneteket a napi 17600 mg fölötti kálium kiegészítés okozhat.
Hiánytünetek:
  • zavarodottság
  • depresszió
  • izomgyengeség
  • tájékozódási zavar





                                   Kén

kén nélkülözhetetlen az egészséges haj és bőrszövetek felépítésében szerepet játszó keratin nevű fehérje előállításához. A test valamennyi sejtjében előfordul.
Szükség van rá a csontokat összekötő porc, az izmokat a csontokhoz rögzítő inak és maguk a csontoknak a megfelelő kialakulásához. Részt vesz az inzulin valamint a heparin termelésében. Az egészséges szaporítószervek kialakulásához és működéséhez is elengedhetetlen. A kén semlegesíti az ételekben lévő cianid, a belélegzett levegőszennyezés és a cigarettafüst mérgező hatását.
Természetes forrásai
  • tojás
  • lencse
  • sertés-marhahús
  • vörös vesebab
  • zöldborsó
Feszívódást gátló tényezők:
  • a szervezetben fölöslegben lévő rézmolekulák
Felszívódást segítő tényezők:
A ként általában nem étrendi kiegészítőként, hanem krémek és kenőcsök adalékanyagaként használják. Hatékonyan gyógyítanak különféle bőrbajokat. A kénnek fehérjékhez kötött formájában nincs mérgező hatása. Azonban nem javasolható szulfátvegyületek pl. nátriumkáliummagnézium-kalcium-szulfát formájában.
A megfelelő fehérjét fogyasztóknak nincs szüksége kén-kiegészítére.






                                    Króm

Az öregedéssel párhuzamosan csökken a króm mennyisége a szervezetben, mely cukorbetegséghez vezethet, hiszen a krómbefolyásolja a szervezetben előforduló inzulin nevű hormon működését, amely a vércukorszint szabályozását végzi. Segíti az aminosavak beépülését, meggyorsítja a fehérje-szintézist és jó hatással van az anyagcsere-folyamatokra, ezzel növelve a szervezet teljesítőképességét.
A fogyókúrák eredményességéhez is hatékonyan hozzájárul megfelelő étrend és egy kis mozgás mellett. Azok a sportolók, akik króm táplálék-kiegészítőt kaptak, egy hathetes kísérlet folyamán 3,2 kg testzsírt vesztettek, akiknek viszont nem adtak krómot, csak 1 kg-ot. A 2,2 kg többlet súlycsökkenés legalább 5 kg hagyományos fogyásnak felel meg, mivel a testzsír fajsúlya kisebb az izoménál. króm klinikailag bizonyított módon, minden káros mellékhatás nélkül segíti elő a fogyást. 
Természetes forrásai: 
  • sörélesztő
  • fekete szemű bab
  • csonthéjas magvak
  • zöldborsó
  • földimogyoró.
Felszívódást segítő tényező:
Felszívódást gátló tényezők:
  • az élelmiszerekben előforduló adalékanyagok és baktériumölők
  • magas cukortartalmú ételek
  • egyszerű cukrok (szőlőcukor, kristálycukor) fogyasztása
Optimális mennyiség:
  • felnőttek: 50 μg/nap
  • terápiás céllal: 100-150 μg/nap
  • gyermekek: 0,1– 1μg testtömeg-kilogrammonként /nap
Hasznos lehet a kiegészítő szedése az 50 évnél idősebb, valamint a rendszeres testmozgást végző embereknek, akiknek a szervezetéből gyorsabban ürül ki a króm; ill. azoknak is, akik krómforrásban szegény étrenden élnek, vagy szervezetük nehezen tartja fenn a megfelelő vércukorszintet, illetve hízásra hajlamosak. Fokozódhatnak a krómhiányos tünetek azoknak a szervezetében, akik sok egyszerű cukrot (szőlőcukrot, gyümölcscukrot, finomított kristálycukrot) fogyasz­tanak. Egy 1986-os tanulmányban 10-300 százalékos krómveszteséget mutattak ki olyan embereknél, akiknek az étrendje sok cukrot tartalmazott.
Egy amerikai tanulmány szerint az emberek 90 százaléka kevesebb krómhoz jut táplálékai útján, mint a minimálisan szükséges napi 50-200 meg. Ennek oka az élelmiszerek feldolgozásában rejlik, mivel eközben a króm 80 százaléka „eltűnik" az élelmiszerekből. A megoldást a króm táplálék-kiegészítőként való bevitele jelent­heti. Olyan esszenciális anyag, amely a fehérje-, a zsír- és a szénhidrát-anyagcseréhez szükséges. Hosszabb távon napi 200 μg, rövid távon 300 μg a legnagyobb adható mennyiség. A legjobb krómkiegészítők: króm-pikolinát, króm-polinikotinát, a három vegyértékű króm és a sörélesztő.

Figyelmeztetés:
króm csak napi több grammot elérő mennyiségben okoz mérgezési tüneteket.
Hiánytünetek:
  • vércukorszint-szabályozási problémák
  • gyakori étkezési igény
  • édességéhség
Mivel a krómadagolás nagymértékben stabilizálja a vércukor szintjét, cukor­betegeknek - különösen betegségük kezdeti szakaszában - igen hasznos lehet, de nem helyettesíti az inzulint.



                                          M

                         Magnézium

A szervezet valamennyi szövetében raktározódik. Elősegíti a hatékony enzimtermelést, szerepet játszik a fehérjék, nukleinsavak, zsírok, szénhidrátok anyagcseréjében, hozzájárul a csontok, a fogak és a fogíny épségéhez. Részt vesz a táplálék energiatartamának felszabadításában és a sejtfal védelmében. Szükséges az izmok működéséhez, elernyedéséhez valamint az egészséges idegi és szívműködéshez beleértve a szívizmot is. Csökkentheti a szívinfarktus kockázatát, mivel segíti a szívműködést és normalizálja a keringést. Csökkenti ill. normális értékre állítja be a koleszterinszintet. Kálcimmmal együtt természetes nyugtatószerként hat 



Természetes forrásai:

tökmag, korpa, csonthéjas magvak, kakaópor, búzapehely

Felszívódást segítő tényezők:

  • fehérjedús ételek
  • rendszeresen megfelelő mennyiségben fogyasztott kalcium




Feszívódást gátló tényezők:

  • egyszerre nagy mennyiségben bevitt kalcium
  • vizelethajtók huzamosabb alkalmazása
  • alkohol

Optimális mennyiség:

  • felnőttek: 350 -500 mg /nap
  • terápiás céllal: 450-700 mg /nap
Kiegészítőt csak orvosi javaslatra ajánlott szedni elhúzódó hányásos hasmenéses, betegségek után. Hosszabb távon 300 mg, rövid távon 400 mg a napi legnagyobb, biztonsággal bevihető mennyiség. A szervezet legkönnyebben a magnézium-citrátot hasznosítja. Kalciummal és zsírban oldódó vitaminnal (A, D ) a leghatásosabb a felszívódása mivel a zsírban oldódó vitamin megakadályozza a vizelettel való gyors kiürülését. Étkezések között ajánlatos bevenni a magnéziumtartalmú kiegészítőt, mert a ha étkezés közben vesszük be a gyomorsósavat megköti így elégtelen emésztést idézhet elő. Éhgyomrra bevéve kiválló savkötő.

Hiánytünetek:

  • izomgörcsök
  • gyors, rendszertelen szívverés
  • kimerültség
  • álmatlanság
  • gyöngeség




                                  Mangán

mangán számos enzim működésének beindításához nélkülözhetetlen, más enzimeknek pedig a létrehozásához szükséges – ilyen a „szuperoxid-diszmutáz”, amely a káros szabad gyökök felbontásával megelőzi a szívinfarktust és bizonyos típusú rákos folyamatokat. Mangánra van szükség a fehérjedús táplálékok hasznosításához, valamint a nemi hormonok termeléséhez is. Szerepet játszik az idegek zavartalan működésének fenntartásában, az ízületek síkosításában, az egészséges csontozat kifejlődésében, valamint az anyagcsere sebességét szabályozó pajzsmirigyhormonok előállításában. Feltehetően a vércukorszint szabályozásában is része van. Segít a vércukorszint szabályozásában. Ritkítja az epilepsziás rohamokat. Erősíti a csontozatot. Gyorsítja a sebgyógyulást.





Természetes forrásai
  • szárított kókuszreszelék
  • mandula
  • kesudió
  • szójabab
  • főtt barna rizs
  • makadámdió
  • mogyoró
Felszívódást segítő tényezők:
  • E-, K- és C-vitamin
  • Felszívódást gátló tényezők:
  • nagy mennyiségű kalcium és foszfor
  • alkohol
  • antibiotikumok
Nincs megállapított napi bevitel ajánlás. A változatosan táplálkozó emberek körében ritka a mangánhiány, s általában nem szükséges kiegészítőt fogyasztaniuk. A három legkönnyebben hasznosuló mangánforma az aminosav kelátkomplex, a mangán-glukonát és a mangán-citrát
Optimális mennyiség:
  • felnőttek: 3mg/nap
  • terápiás céllal: 5-10mg/nap

Figyelmeztetés!

A fölösleges mennyiségben bevitt mangánt a szervezet nem tudja felvenni, így a mangána  táplálékban található azon kevés ásványi anyag közé tartozik, amelyek mérgezőek.



                                   Molibdén

Több fontos enzim működésében játszik szerepet, például azokéban, amelyek az ételek zsír- és szénhidráttartalmát energiává alakítják. Segíti a szervezetet a vas hasznosításában, illetve az idegek zavartalan működésének és a jó közérzet megőrzésének is fontos tényezője. A molibdén a férfipotencia és nemzőképesség fenntartásához is nélkülözhetetlen – az idősebb férfiak impotenciájának egyik oka lehet a molibdén hiánya az étrendben. Molibdén hiányában nagyobb a fogszuvasodás kockázata, és szájüregi, illetve ínyproblémák is összefügghetnek vele. 
Csökkenti az allergiás tüneteket.

Természetes forrásai:
  • lencse
  • spenót
  • kelkáposzta
  • teljes kiőrlésű lisztből készült tészta
  • barnarizs
  • sertés vese
  • máj
Felszívódást gátló tényezők:
  • a szükségesnél nagyobb mennyiségű szilícium, ill. réz bevitel
  • túl sok fehérje
Optimális mennyiség:
  • felnőttek: 100-500 μg/nap
Akiknek a lakóhelyén a csapból lágy víz folyik, amely kevés molibdént tartalmaz, ajánlható kiegészítés.
Hiánytünetek: 
  • nem ismeretes



                                                        N

                                      Nátrium

A klórral és a káliummal együtt a szervezet folyadékháztartását szabályozza. Jelentős szerepet játszik az izmok ingerelhetőségében, a vérnyomás szabályozásában, és egyes enzimek aktiválásában. Szükséges a szénhidrát- és fehérje anyagcseréhez, izomműködéshez. A sejtfalak nátrium segítségével engedik be a véráramból a tápanyagokat a sejtbe, és a nátrium teszi lehetővé az izmok összehúzódását is. nátrium minden élelmiszerünkben megtalálható. 
Természetes forrásai:
  • asztali só
  • szalámi
  • ecetes páclé


Feszívódást gátló tényezők:
  • túl sok kálium kiürítheti a nátriumraktárakat
Általában az átlag népességnek nincs szüksége nátrium kiegészítőre. Azonban, akik a melegben megerőltető testmozgást végeznek, s az izzadással szervezetük sok nátriumot veszít, érdemes a hiányt pótolniuk. Ugyancsak nátriumpótlásra szorulnak a hányással és hasmenéssel járó, elhúzódó betegségekben szenvedők. Az alacsony nátriumszint következménye akár kiszáradás is lehet. 
Hiánytünetek:
  • szédülés
  • alacsony vérnyomás szájszárazság
  • étvágytalanság



                                                    R

                                      Réz

Számos folyamat lezajlásához szükséges a jelenléte a szervezetben. A vasat a szervezet réz jelenlétében alakítja át hemoglobinná, szükség van rá a tirozin nevű aminosav előállításához is, amelynek közreműködésével alakult ki a haj- és a bőrszín. Szerepet játszik az energiafelszabadítás folyamatát szabályozó proteinek működésében, a gyulladások leküzdésében is közreműködik.
Segíthet a koleszterinszint csökkentésében, csökkenti a csontritkulás kockázatát, enyhíti az ízületi gyulladás okozta fájdalmat.

Természetes forrásai:

  • paradicsomos szardínia
  • napraforgómag
  • rák
  • homár
  • földimogyoró
  • osztriga
  • aszalt szilva.




Felszívódást gátló tényezők:

  • a szervezetben fölöslegben lévő cink
  • hosszabb ideig alkalmazott emésztést segítő savlekötők
Az ajánlott napi rézbevitel nincs meghatározva, érdemes napi 1,2 mg beviteléről gondoskodni, ezt kb. 6 dkg szardínia fedezi. Az ásványi anyagot tartalmazó kiegészítőkben általában 1-2 mg réz is található. A réz legkönnyebben felszívódó formája a réz-aminosav kelátkomplex és réz-szulfátot és a réznitrátot is könnyen felveszi a szervezet.
Megfelelő táplálkozás mellett ritkán alakul ki rézhiány a szervezetben.

Hiánytünetek:

  • vashiányos vérszegénység
  • hajszín megváltozása



                                                        S

                                       Szelén

szelén létfontosságú nyomelem, antioxidáns. Bizonyos mennyiséghez hozzájut a szervezet az elfogyasztott táplálékból, azonban a legújabb kutatások azt mutatják, a szelénfelvétel az intenzív kemizálás és a savas esők miatt átlagosan 50% -kal csökkent Európában.
szelén megakadályozza vagy legalábbis lassítja a szövetek öregedését. Közömbösíti néhány rákkeltő anyag hatását, és védelmet nyújt bizonyos daganatos megbetegedésekkel szemben. Fontos a hasnyálmirigy működéséhez és a test­szövetek rugalmasságához, csökkenti a haj korpásodását is. Fontos tudni a szelén és az E-vitaminszinergikus hatásáról, ami azt jelenti, hogy együttesen erősebben hat­nak az egészséges szívműködés biztosítására és az antitestképzésre, mint külön-külön. A kínai Keshan tartományban előforduló tömeges szívizom-rendellenességet is a szelénhiány okozta, innen ered a Keshan-betegség elnevezés.
Szerepe:
  • védelmezi a szervezetet a káros szabad gyökök elszaporodásával szemben melyek szívinfarktushoz vagy bizonyos típusú rákos elváltozáshoz vezethenek
  • részt vesz a mérgező hatású arzén és higany megkötésében
  • felelős az egészséges férfispermiumok létrehozásáért és a prosztatamirigy működéséért
Természetes forrásai: 
  • paradió
  • friss tonhal
  • napraforgó mag
  • kesudió
  • teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér
  • dió
  • rizs
Felszívódást segítő tényezők:
  • A, C, E vitaminok jelenléte a szervetetben
A szeleno-metonin a kiegészítők leghatékonyabb formája. Bizonyított, hogy az alacsony szelénbevitel jelentős kockázati faktor krónikus betegségek és egészségügyi problémák kialakulásában. Ezért, akiknél a családban gyakori a szívinfarktus és a rák vagy vegetáriánus étrendet követnek, fogyókúráznakidősek, vagy dohányosok hasznos lehet a kiegészítő szedése. A változás korában lévő nőknek is előnyös a szedése, mivel enyhíti a menopauzában fellépő hőhullámokat és rossz közérzetet. A férfiak­nak azonban még nagyobb szükségük van a szelénre, mivel annak nagy része a herékben összpontosul, és a spermával együtt tetemes mennyiség ürül ki a szervezetükből.
Optimális mennyiség:
  • felnőtteknek: 100 mcg/nap
Hiánytünetek:
  • izomgyöngeség
  • gyakori fertőzések
  • prosztatagondok
  • alacsony férfiúi nemzőképesség


                       Szilícium (Si)

A szilícium létfontosságú nyomelem az emberi szervezetben. Kutatásában E. M. Carlisle vállalt úttörő szerepet: az 1970-es években elsőként bizonyította, hogy ez az elem részt vesz a kötő- és támasztószövetek struktúrájának kialakításában. 3-7 Egy 70 kg tömegű felnőtt szervezete mintegy 1,4 g szilíciumot tartalmaz, amelynek legnagyobb része az emberi kötőszövetben található. Különösen sok szilíciumot tartalmaznak a csontok és a porcok, a bőr, a visszerek, a verőerek, a légcső, az inak, valamint a szem szaru- és ínhártyája. 1 Az életkor előrehaladásával főként a főverőér, a véredények és a bőr szilíciumtartalma csökken. Ezért különösen idősebb korban megfontolandó a szilíciumpótlás. 
A szilíciumszükségletre vonatkozóan végzett vizsgálatok szerint a napi felvétel 20-40 mg közötti, és szoros korellációt mutat az étkezési szokásokkal. Finn felmérések szerint a táplálékkal felvett szilícium mennyisége napi 29 mg- ra tehető. Angliában Bowen 2 31 mg- ot, Japánban Teraoka 41 mg-ot javasol. Az Egyesült Államokban Kelsay 8 kimutatta, hogy a rostszegény, főként állati eredetű élelmiszereket fogyasztók napi szilíciumfelvétele 21 mg, míg a rostban gazdag étrend átlagosan 46 mg szilíciumot tartalmaz. Mindez nem meglepő, ha az élelmiszerek szilíciumtartalmára vonatkozó adatokat 12 vizsgáljuk. Eszerint a nővényi eredetű táplálkozás több szilícium felvételére vezet, mint az állati eredetű (1. táblázat). Hazánkban szilíciumellátottságra vonatkozó vizsgálatokat még nem végeztek, mindazonáltal a honi táplálkozási szokások figyelembevételével nem zárható ki a csökkent szilíciumfelvétel és a következményes szilíciumhiány.



                                                            V


                                                       Vas

Az élethez nélkülözhetetlen ásványi anyag. A vér hemoglobinjának egyik alkotóeleme, így az oxigénnek az egyes sejtekhez történő elszállításában segédkezik. Az izmok vörös festékanyagának és bizonyos enzimeknek a keletkezéséhez is szükséges. A vaskészlet jelentős része a hemoglobinban, míg kisseb része a májban, a lépben, a csontvelőben és az izmokban van. Elősegíti a növekedést, fokozza a fertőzésekkel szembeni ellenállóképességet. A nők havonta kétszer annyi vasat veszítenek, mint a férfiak. Csökkenti a fáradságot, enyhíti a premenstruációs időszak fájdalmait, javítja az összpontosítást.
Természetes forrásai
  • korpa
  • paradicsomos szardínia
  • aszalt sárgabarack
  • tonhal olajban
Feszívódást segítő tényezők:
Feszívódást gátló tényezők:
  • gyomorsavlekötő gyógyszerek
  • a teában található csersav
  • koffein
  • a gabonafélékben található növényi rostok
A szervezet a vasat a szerves vasvegyületekből ( vas-fumarát, vasIII citrát, vas-glükonát, vas-peptonát) -készült kiegészítőkből tudja a legjobban felvenni, és ezek E vitaminnal együtt is szedhetők, egyik sem veszti el hatását.
Optimális mennyiség:
  • felnőttek: 15mg /nap
  • terápiás céllal: 25 mg/nap
A vegetáriánusok, a gyermekvállalásra készülő nők, a sportolók és az idősebb emberek számára javasolható vaspótlás. Fertőzés esetén nem jó vasat szedni, mert a baktériumok növekedéséhez is vasra van szükség.
Hiánytünetek:
  • kimerültség
  • szédülés
  • fáradtság
  • hajhullás
  • sápadtság
  • étvágytalanság
  • gyakori fertőzések
  • koordinációs készség csökkenése
  • tanulási nehézségek


                                       Daganatellenes táplálékok: 
A káposztafélék: fejes káposzta, brokkoli, karfiol, bimbóskel, leveles káposzta.
A régebbi időkben az egészség megőrzéséhez nélkülözhetetlen élelemként tartották számon a káposztát. Sokféle daganatellenes vegyületet tartalmaznak, melyek a daganatokozó anyagok sejtromboló, ártalmas hatásinak gátlásával lefékezik a sejtek rosszindulatúvá válását. El Daganatellenes hatásai: rendszeres fogyasztásuk csökkenti az emlő-, tüdő-, emésztőszervi és prosztatarák kialakulását.( Heti 3 vagy több adag fogyasztása. Elengedhetetlen a kíméletes főzés és az alapos rágás, hogy a daganatellenes hatása érvényesülni tudjon.)
Hagymafélék: fokhagyma, vöröshagyma, póréhagyma, gyöngyhagyma, metélőhagyma.
Daganatellenes tulajdonságai: Fontos szerepet játszhatnak az emésztőszervi daganatok megelőzésében, a nyelőcső-, gyomor-, vastagbélrák. A hagymafélék bőséges ás gyakori beiktatása étrendünkbe jelentős mértékben csökkenti a gyomorrák gyakoriságát. A hagyma és a fokhagyma fitokémiai vegyületeinek bizonyos daganatok kialakulását megakadályozó, és a már kialakult daganatok továbbterjedését gátló hatásuk van. Ez a hatás beigazolódott a nyelőcső-, gyomor-, tüdő-, emlő-, vastagbélrák esetében.
A frissen zúzott fokhagyma a legjobb forrása a daganatellenes vegyületeknek.
Szójakészítmények: szójamagvak, miszo, szójaszósz, pirított szójabab, tofu, szójatej.
A szója daganatellenes vegyületei képesek beavatkozni a hormonfüggő daganatok (Emlő-, és prosztatarák) keletkezésébe.
A szója daganatellenes előnyeit legjobban hasznosító mód az olyan teljes értékű, szója alapú táplálékok fogyasztása, mint pl. a természetes vagy szárított szójabab, melyből kb. napi 50gr. ajánlott.
Kurkuma (indiai sáfrány): Hasznos lehet többféle rákbetegség, a gyomor-, a vékonybél-, a vastagbél-, a bőr- és a májrák megfékezésére és kezelésére.Hatékony lehet a folyamat kezdetén is és  a már előrehaladottabb daganat esetében is. Naponta egy teáskanál kurkumin hozzáadásával a levesekhez, salátaöntetekhez és bármilyen más ételhez, amihez illik, egyszerű és könnyű, gazdaságos módon juttatjuk hozzá szervezetünket a daganatok kialakulásának megelőzéséhez.
Zöld tea: rendelkezik daganatmegelőző hatással hólyag-, prosztata-, emlő-, gyomorrák esetében.
Hogy növelni tudjuk a tea biztosította védelmet, válasszuk a japán zöld teákat, melyek gazdagabbak a daganatellenes hatóanyagokban. Forrázás után hagyjuk 8-10 percig állni, hogy kellő mennyiségben oldódjanak ki a molekulák. Mindig frissen forrázott teát igyunk, kerüljük a termoszt. Napi 3 adagot.
Bogyós gyümölcsök: málna, eper, fekete áfonya, tőzegáfonya, diófélék, mogyoró, pekándió.
A szamóca és málna kivonata egyaránt képes megállítani a daganatsejtek növekedését és ez a hatás közvetlen kapcsolatban áll a gyümölcsökben lévő polifenolok mennyiségével. Ez a molekula hatékonyan gátolja a daganat körüli érhálózat kiépítésében döntő szerepet játszó két fehérjét. Ezekhez ha bogyós gyümölcsökhöz egész évben hozzáférhetünk, ha a gyorsfagyasztott termékeket joghurtba, jégkrémbe vagy különböző desszertekbe keverjük.
Citrusfélék: narancs, citrom, mandarin, grépfrút.
A citrusfélékben lévő fitokémiai vegyületek közvetlenül a daganatos sejtekre hatva képesek leblokkolni a rosszindulatú tumorok növekedését úgy, hogy csökkentik azok szaporodási hajlandóságát. Kimutatták, hogy azoknak a gyerekeknek, akik első két életévükben rendszeresen fogyasztanak narancslevet, kicsi az esélyük arra, hogy leukémiában megbetegedjenek. Számos ártalmas anyag felszívódását módosító és kiürülését segítő hatásuk is van.
Bor: a bort mindig is az egészségre jó hatású italként tartották számon. A mértékletes alkoholfogyasztás jelentős módon csökkenti az összes lehetséges okból bekövetkező halál kockázatát. Az etanol pozitív hatása főleg a vérben található, melynek kulcsszerepe van a szív-és érrendszeri betegségek elleni védelemben, mivel a vérlemezkék összecsapódásának gátlásával megakadályozza a vérképződést az erekben. Viszont a nagy adag alkohol a sejtek jelentős károsodásához vezet, és ezáltal egyértelműen növeli a daganatok kialakulásának kockázatát.
A bor az emberi táplálkozás legösszetettebb itala. Ez az összetettség a szőlő hosszú erjedési folyamatához kötődik. A vörösborban található rezveratrol képes beavatkozni a daganatok növekedési folyamataiba, úgy, hogy képes meggátolni a tumorok kifejlődéséhez szükséges három, vagyis a kezdeti, az előrehaladás és a továbbfejlődés szakaszát. Ez egy nagyon hatékony daganatellenes molekula. A heti hét adag sörnél nagyobb mennyiség fogyasztása megháromszorozza a szájüregi vagy a nyelőcsőrák kialakulásának esélyét, míg ezzel teljesen ellentétben a vörösbor felére csökkenti e daganatok kockázatát.
Csokoládé: A csokoládé, főleg a fekete változata rendkívüli antioxidáns hatással rendelkezik.
Egy csésze meleg kakaóital antioxidáns hatása háromszorosa egy csésze zöld teának és kétszerese egy pohár vörösborénak. Egyetlen kocka fekete csokoládé kétszer annyi polifenolt tartalmaz, mint egy pohár vörösbor, és ugyanannyit, mint egy csésze hosszan forrázott zöld tea. A napi 40gr. 70%-os kakaómasszát tartalmazó csokoládé fogyasztása igen figyelemreméltó mennyiségű polifenollal látja el szervezetünket, melynek következtében az kifejti jó hatását a szív-és érrendszeri, valamint a daganatos megbetegedések területén. E védőhatás annál kifejezettebb, minél jobban csökkenthető ezáltal az agyoncukrozott nyalánkságok és egyéb édességek bevitele, melyek egyáltalán semmilyen daganatellenes vegyületet nem tartalmaznak, csak megemelik a vér koleszterinszintjét. Ha fekete csokoládé helyettesítené a jelenleg is fogyasztott cukrozott élelmiszereket, jelentős hatással lehet a krónikus betegségek, a rák megelőzésére.
Ételek, melyeket ajánlatos elkerülni: marinált ételek, konzervek, füstölt ételek, sültek, módosított élelmiszerek, vörös húsok (mértékkel), alkohol.


                                  KISLEXIKON
Kaptál a születésnapodra a nagymamádtól egy szakácskönyvet, de a felét sem érted, mert teli van furábbnál furább szakkifejezésekkel??? A megoldás itt van előtted: keresd ki az adott kifejezést, kattints rá, és már kapod is a választ!


                                          
Alaplevek (fond-ok)

Alaplevet nem más okból csinálunk, mint azért, hogy a leveseknek, mártásoknak jobb íze legyen. Alaplét általában olyan anyagokból készít az ember, amit már máshova nem lehet felhasználni. Pl. a csontok, inak, egyebek. Az igazán jó alaplé a hűtőben megdermed, mint a kocsonya, mivel ugyan abból készül Vegyél jó sok húsos csontot, bőrkét, inakat, porcokat, meg minden olyan húsrészt, amit egyébként kidobnál. Pakold bele egy nagy fazékba, engedj rá hideg vizet, és halmozz bele sárgarépát, petgyökeret, sót, borsot, és legalább 3-4 órát főzd olyan kis lángon, hogy még véletlenül se forrhasson fel. Ha a kezed a gőzbe tartod, és utána ragad, ugyanúgy, mint a halászlénél, készen is vagy. Szűrd le, tedd dobozokba, és nyomás vele a jégre, fagyaszd le. Baja nem lesz tőle, és hónapokig eláll, várva, hogy felhasználd. Természetesen a csirkéből készült alaplét csirkés dolgokhoz, a sertésből készültet sertéshez, és így tovább használjuk fel. Borjúnál, marhánál célszerű blansírozni a csontokat, egyebeket.


                                         
Alapmártások

Egy étel, mártás nélkül nem étel. Szinte mindenhez adható valamilyen mártás, vagy szósz, vagy lé, ki hogyan hívja. Még akár egy szimpla besamel, vagy egy Mornay-mártás is nagyságrendekkel jobbá tud tenni akármilyen ételt, vagy egy egyszerű pecsenyelé (más néven jus) a legszárazabb sültet is ehetővé képes tenni. De ne csak a húsételeket nézzük. Ott van például a somlói galuska (Gollerits Károlynak, a Gundel étterem főpincérének a találmánya), amit csokoládé-mártással öntünk nyakon. Nézzük, hogy milyen alapmártások vannak:
Besamel, vagy tejmártás
Ez egy nagyon-nagyon egyszerű dolog: csinálj egy világos vajas rántást, és öntsd fel tejjel, és keverd el simára habverővel. Ennyi. Millió dolog alapja lehet, mint pl. a tormakrém is, ami a sonkatekercsbe kerül, vagy a már emlegetett Mornay-mértás is, ami a csöben sütés egyik fő kelléke. Ez nem más, mint a besamel kiegészítve szerecsendióval, sóval, fehérborssal, és reszelt sajttal.
Velouté, vagy fehér-mártás
Ez is egy világos vajas rántással indul, csak nem tejjel, hanem egy alaplével folytatódik. Ez az alaplé a legjobb, ha alkalmazkodik ahhoz az ételhez, amihez a mártást szeretnénk adni (pl. halhoz ne marhából készült alaplevet adjunk). Tejszínnel elkeverjük, só, bors, pici citromlé, és kiforraljuk. Legírozzuk, majd átszűrjük. Ennyi.
Barna, vagy spanyol mártás
Ez egy cifra dolog. Fogj sok borjú csontot, inakat, bőrkéket, mócsingokat, zöldféléket, zellert, gombaszárakat, babérlevelet, borsot és kevés zsíron pirítsd aranybarnára, sózd meg, és engedd fel jó kis csontlével Zsíron piríts meg egy kevés cukrot, és adj hozzá lisztet. Ezzel a barna rántással rántsd be a csontos „levest”. Ezután jó alaposan forrald ki, kb. 4-5 órát Időnként keverd meg, nehogy leégjen, ha a zsír feljönne a tetejére, szedd le. Ha kellően sűrű, szedd ki a csontokat, és szűrd le. Készen is volnánk.
Hollandi mártás
Vegyél elő egy lábost, és tölts az aljára némi vizet, és tegyél a lábos tetejére egy nagyobbacska edényt, ami nem esik bele. A lényeg, hogy az alja ne érjen bele a vízbe. Gyújts alá, és habverővel folyamatosan kevergetve, tejszínt keverj el tojássárgájával. Ha ez a keveréked már szinte habos, akkor lassan adagolj hozzá vajat, és folyamatos keverés mellett hagyd besűrűsödni. A végére úgy fogod érezni, hogy leszakad a karod Ha megvagy sóval, és citromlével ízesítsd. Ha összeugrana, akkor vedd le a gőzről, és egy kiskanál hideg vizet gyors mozdulatokkal keverj hozzá, majd tedd vissza a gőzre. Mindig tálalás előtt készítsd el, mert könnyen összeesik, és élvezhetetlen lesz.
Majonéz, vagy más néven olajvaj
Szerintem majonézt mindenki tud csinálni, de azért leírom a saját receptem. Vegyél 3 nagy tanyán nevelt tyúk tojását, válaszd őket szét fehérjére, és sárgájára. A sárgáját egy habverővel keverd simára, majd szép lassan cseppenként, folyamatos keverés közben adagolj hozzá kb. 3 dl extra szűz olívaolajat. Ha jól csináltad, és nem túl gyorsan adtad hozzá az olajat, most az edényedben egy sárga, krémes, pocsék ízű dolog van. Adj hozzá jóféle mustárt, pici borsot (a szakkönyvek mindenhol fehér borsot javallnak, de nekem az túl sima, túl egysíkú, jobb szeretem, ha feketebors-szemcsék virítanak a kész majonézben), sót. Ennyi, ez a majonéz, amiből rengeteg mártás készíthető.



                                               
Állagjavítás

Ne arra gondoljunk, hogy egy adott, nem éppen sikerül étel állagán próbálunk javítani. Most a jobban sikerült ételek, de leginkább a levesek, és mártások még jobbá tételéről van szó.
Legírozás
Ettől krémleves a krémleves például, és nem püréleves. Keverj el tojássárgáját tejszínnel, szűrd le, és hőkiegyenlítéssel add az ételhez. Ezzel, sokkal selymesebb lágyabb lesz az étel, a mártás pedig kellemesen pasztelles.
Montírozás
Ez a legegyszerűbb trükk. Vegyél egy darab vajat, és morzsold a leves, vagy a mártás tetejére. Meleg mártásoknál szokás alkalmazni, illetve krémleveseknél, hogy ne bőrösödjön meg az étel teteje.
Bundázás

Itt ne a sportesemény bíróinak lefizetésére gondolj, hanem az alapanyag, mintegy felöltöztetésére, bundázására.
Natúr
Ez a legegyszerűbb. Semmi mást nem kell tenned, mint belisztezned az alapanyagod, és kevés zsírban kisütnöd
Párizsi
Ez az amit sokan úgy gondolnak, hogy palacsintatésztába van forgatva az alapanyag és bő zsírban kisütve. Ebből sajnos csak a bő zsírban sütés az igaz, mert csak szimplán lisztezve van az anyagunk
Bécsi
Ez a tipikus rántott szelet bundázása. Liszt, tojás (panírmassza), morzsa, és bő zsírban kisütöd.
Milánói
Lényegileg a bécsi bunda egy csavarral: a morzsához reszelt sajt, mégpedig parmezán keverve, és ugyan úgy, bő zsírban kisütve
Angol
Tipikus példája annak, hogy milyen is az angol „konyhaművészet” Először olvasztott vajba, majd prézlibe forgasd bele a husit, és süsd ki.
Sörtészta, vagy Orly
Nem, ez nem a reptérről kapta a nevét Van egy ilyen reptér Párizs mellett, de max annyi köze van hozzá, hogy ott is árulnak sört Ugyan úgy járunk el, mint a párizsi (a francba, lehet, hogy mégis? bundázásnál, csak nem felvert tojásba, hanem sörtésztába forgatjuk a husit közvetlenül sütés előtt. A sörtészta gyakorlatilag egy palacsintatészta, csak nem tejjel, hanem sörrel készül.
                                     
Darabolás

Mi újat lehet erről elmondani? Nagyon sokat! A legtöbb ember, aki a konyhában amatőrként (az amatőr nem lekicsinylő jelző, hanem a nem hivatásszerűen űző embert takarja) tevékenykedik, még a helyes kéztartást sem ismeri, amire néha nagyon csúnyán ráfarag, vagyis belevág a kezébe. Hogy is néz ki a helyes kéztartás? Nem mondom, hogy melyik kézzel csináld, nem tudhatom, hogy bal, avagy jobbkezes vagy-e… Formálj egy szép kört a mutató, és a hüvelykujjaddal. Hajlítsd be a többi ujjad a mutatóujj melle ugyanúgy, ahogy az áll. Most úgy kellene állnia, mint amikor a buszon kapaszkodsz. Dugd el a hüvelykujjad a mutató mögé. Ennyi ez a helyes kéztartás. A kés pengéje végig a középső ujjpercek előtt halad majd el, azokkal párhuzamosan, így a behajlított első ujjpercek védve vannak. Ez még csak a kezdet! Most nézzük a kést. Fogd meg. Hogy tartod? Mint amikor egy kalapácsot fogsz, összeszorítva, csak a nyelét? Az nem jó! Tedd le a kést, és lazítsd el az ujjaid, rázd ki. Tedd le a tenyered az asztalra, zárd össze az ujjaid. Vedd fel a kezed az asztalról, de maradjon úgy. A kés pengéjének közvetlen a tövét vedd a hüvelykujjad és a mutatóujjad közé, és hajlítsd be az ujjaid. A kés nyele a hüvelykujjad tövénél a párna mellett kell, hogy elmenjen, és lazán kell fognod. Elsőre marhára kényelmetlen, de nagyon hamar meg lehet szokni. A lényeg az, hogy nem a kés nyele, ami a pengét vezeti, hanem közvetlenül azt fogod, irányítod, így nem fordulhat el, és nem vágsz bele a kezedbe. Most nézzük a különböző vágásokat!
Egész
Ez a legegyszerűbb. Nem kell semmit sem csinálni az adott anyaggal, csak ugy, ahogy van, bele az ételbe 
Fél
Bonyolítunk! Vágd egy határozott mozdulattal ketté az adott alapanyagot.
Negyed
A felet vágd még egyszer ketté, így lesz belőle negyed. Ne aggódj nyolcad nincs, most nem a zenéről van szó, hanem a főzésről
Karika
Vegyél egy egészet, és ezt szépen egyenletesen szeleteld fel, mint ahogyan azt a szeletelő-gép teszi a boltban a gépsonkával. A szelet vastagságát mindig az befolyásolja, hogy mennyi idő alatt szeretnénk, hogy az adott alapanyag elkészüljön. A karika egyik végletes verziója a szirom, vagy angol szóval chips. Ilyenkor a lehető legvékonyabbra vágjuk az adott dolgot.
Szelet
Megint bonyolítás: most nem az egészet, hanem a felet vágjuk szeletekre, így csinos félkörök lesznek, ha pl. répát vágunk szeletre.
Hasáb
Na ez már nem is olyan egyszerű! Szépen hosszában vágd fel kb. 5-8 mm vastagra az adott zöldséged, gyümölcsöd, majd a szeleteket egymásra téve csináld meg ugyanezt, csak a vágás irányára merőlegesen. Most valami olyasmit kell, hogy kapj, mint a rósejbni: szép hosszú egyenletes hasábok. A hasáb egy különleges verziója a Julienne, amit úgy kell elképzelnünk, mint a hasábot, csak nincsenek egymásra merőleges oldalai, csak párhuzamosak, és vastagságra is vékonyabb, mint rokona (szerintem egy részeges szakács találta ki a nevet, mert képtelen volt normális hasábokat vágni 
Kocka
Ez egy nagyon fura szerzet. Ahány konyha, annyi féle. Van aki hosszában negyedekre vágja az alapanyagot, és utána szeleteli, van aki a hasábot vágja tovább kockákra. Ki, hogy szereti, mindenki döntse el maga.
Finom
Ez az, amit nagyon-nagyon sokan szeretnének tudni, hogy hogyan kell csinálni, mert csak a TV-ben annyit látnak, hogy a szakács 3 másodperc alatt felvág egy hagymát. A titok egyszerű: vágd félbe a hagymád, a gyökeres részt fordítsd magad felé, és vagdald be merőlegesen a deszkára, de a kés éle ne legyen párhuzamos a deszkával, a nyele legyen magasabban, mint a hegye. Ha jól csinálod, a gyökeres résznél egyben, marad a hagyma, és nem esik szét. Fordíts rajta egyet, és vízszintesen is vágd be félig egyszer. Ha most felszeleteled, akkor szépen kis kockákra szétesik, de a felvágatlan rész egyben marad. Ennyi a titok, amit, ha jól begyakorolsz, előbb felvágod a hagymát, mint ahogy csípni kezdené a szemed.
A petrezselyem, és leveles társai
Azért vettem külön, mert szerintem mindenképp érdemes rájuk odafigyelni. Fogj egy csokor petzöldet, jó alaposan mosd és szárítsd meg. Hosszában hajtsd félbe a leveles részt a deszkán, jó szorosan, aztán megint. A lényeg, hogy egy jó szoros kis csomagocska legyen belőle. Most nagyon vékonyan kezd el „szeletelni”. Ha így teszel eleve kis darabkákra, esik szét a levélke, és utána már alig kell vagdosni, hogy apróbb legyen. Nem is olyan nehéz, mégis minden chef a tanulóval csináltatja 


                                       
Derítés

Ezt az eljárást leginkább az erőleveseknél alkalmazzuk, hogy tnyleg telejsen üveg tisztaságú levest kaphassunk. Lényege, a szűrésnél megmaradt nagyon apró, lebegő, fátyolosságoz okozó szemcséket eltávolítsuk az ételből. Erre tojáshabot alkalmazunk: a felbert habot az ételhez keverjük, felforraljuk, és hagyjuk leülepedni. A tojáshab szépen magába gyűjti ezeket a lebegő szemcséket és a levesünk olyan tiszta lesz, mint szeretnénk.

                             Előfőzés, vagy leforrázás (blanchírozás)

Ha le szeretnénk fordítani, akkor fehérítés lenne, valójában az előfőzést takarja. Zöldségeknél, főleg a hüvelyeseknél alkalmazzuk a puffasztó hatás csökkentése érdekében. Husoknál a borjúcsontnál alkalmazzuk, itt tényleg fehérítésnek számít, mert, amikor hab képződik a víz tetején, akkor zsupsz le a csontról a víz, és friss vízben újra feltesszük, és máris nem zavarosodik be az aszpik, vagy az erőleves.

                            Főzelékek (párolt zöldségek)

Sokan azt hiszik, hogy egy főzelék annyiból áll, hogy megfőzzük az adott zöldségfélét, majd a levét valamilyen rántással, vagy habarással besűrítjük. Ez is egyfajta megközelítése a dolgoknak, csak kifelejtjük a dologból, hogy a zöldségeket más néven főzelékféléknek is nevezhetjük. Ebből kiindulva számtalan elkészítési módja van a különböző zöldségeknek. Itt van például a lengyeles, ami egy egyszerű párolt zöldféléből áll beborítva vajon pirított morzsával, és alaposan nyakon öntve tejföllel. Ez már eleve nem a „hagyományos” elkészítési formula.
Párolt zöldek
Ha már főzelékfélékről beszélünk, tárgyaljuk ki először a párolt zöldségeket. Ezek mondhatni a legegyszerűbb zöldféle-elkészítési módok. Fogod a zöldet, megtisztítod, és sós (esetleg enyhén szódabikarbónás), forró vízben, fressre, ropogósra megpároljuk. A zöldféléket azért nem célszerű hülyére, pépesre főzni, mert annak már semmi értelme. Az bébiétel. Bár én nem adnám a gyerekemnek, mert semmi ásványi anyag, vagy vitamin nem marad benne, ami pont a lényege lenne a zöldfélék evésének. Ha lehet, éppen csak egy picit párolom meg, hogy ne legyen nyers, de azért érezni lehessen a frissességét. Ezek után már csak a hab jön a tortára: meg lehet picit futatni vajon, ami természetesen nem muszáj, hogy ízesítetlen legyen. Vagy elkészíthetjük az egészet vajjal, zöldfűszerekkel, sóval, borssal ízesített borban is. A lényeg itt is, mint minden főzéssel kapcsolatos dologban: a végeredmény olyan legyen, amiben kedvünket leljük, és élvezzük az ízét.
A klasszikus főzelékek
Mit is sorolhatunk ide? Például itt van a jó öreg lencse, vagy borsó, vagy babfőzelék, közös gyűjtőnevükön a hüvelyesek. Vagy itt van a tök, a krumpli, a spenót, a sóska. Mi a közös bennük? Hmm? A sűrítés. Mindegyik főzelék sűrítve van valamilyen módon. Egy Magyarországon élő francia szakácstól hallottam egyszer, hogy milyen élelmes nép is a magyar: más nemzetek a zöldfélék főzővizét leöntik, pedig abban van a lényeg. A magyar fogja ezt az értékes levet, besűríti, és azzal együtt adja. Ilyenkor megmelegszik a szívem. Mi is adtunk valami értékeset a konyhaművészethez, és ha ezt egy francia szakács mondja…
A cső, és ami benne van
Sokan szerintem nem ide sorolnák, de valamilyen szinten ide valók a csőben sült, más néven gratinírozott zöldek. Az elkészítő műveleteknél már kiderült, hogy mitől cső az a cső, csak arról nem esett szó, hogy mi is az a gratein mártás. Egyszerű: készítesz egy sima besamel alapot (világos vajas rántás + tej), és ezzel a következőt teszed: reszelsz bele egy csöpp szerecsendiót, legírozod, montírozod. Ennyi. A tepsid alaposan kivajazod, ráhalmozod a zöldet, beborítod a mártással, kevés reszelt sajt a tetejére, (pszt, egy pici zsemlemorzsa is, de ez titok), és hopp be a forró sütőbe, és addig sütöd, míg aranybarna nem lesz egy picit a teteje. Köretként, vagy akár önálló ételként is kiváló (a Dubarray-szelet is így készül: karfiollal, csőben sütve)
Bambusz-szauna
Ez valójában a gőzölő. Egy igen praktikus ázsiai találmány, mert az ebben készült étel mind a természetes ízeit, mind a vitamin és ásványi anyag tartalmát, megőrzi. A működésének a trükkje az, hogy a zöldféle, vagy a hús nem érintkezik közvetlenül vízzel, csak gőzzel, így nincs ami kioldaná belőlük ezeket az értékes anyagokat. Legtöbb esetben nincs is szükség előzetes ízesítésre, mert a zöldségekben, húsokban megmaradó anyagok bőségesen ízesítik azt.
                                                Főzés

Pár kivételtől eltekintve mindig valamilyen folyadékban, ritkább esetben, tiszta vízben főzzünk meg az elkészítendő alapanyagokat. A ritkább esetek közé tartozik a bab, és a krumpli, ha héjában főzzük. A bab héja, ha sót teszel a főzővízbe, megkeményedik, és élvezhetetlen lesz tőle az étel. A krumplinál más a helyzet: nincs értelme a víz ízesítésének, mert a krumpli héja ahhoz vastag, hogy át tudjon hatolni rajta bármi is (az újkrumpli héja még viszonylag vékony, annak a főzővizébe bármit tehetsz, át fogja venni a krumpli is). Főzésnél nem mindegy, hogy milyen hőmérsékletű a folyadékunk, amikor a főzést elkezdjük. Ha hideg vízben kezdjük a főzést, akkor a víznek lesz íze, ha forróban, akkor a benne főtt anyagnak. Ennek a titka egyszerű: ha hideg vízbe teszi az ember az anyagot, és lassan melegíti, akkor nem képződik egy kicsapódott fehérjeburok az alapanyag körül, ami meggátolja az íz-anyagok kioldódását. Ezért kell mindig hideg vízbe feltenni főni a húslevest.

                              Gyalogos jószágok
Sertés, marha, bárány, borjú, vagyis a földhöz ragadt fehérjeforrások. Ők is, mint a szárnyas társaik, eleve feldolgozva kerülnek az üzletekbe, azzal a kiegészítéssel, hogy kapásból részekre bontva, így nekünk már csak tényleg a darabolás, ízesítés, és az elkészítés marad. Sajnos itt nem mondható el, hogy túl egészséges lenne a nagymértékű fogyasztásuk. A zsír, ami bennük felhalmozódik, meglehetősen telített. Honnan is lehet ezt tudni? Egyszerű. Gondolj a margarinra. Az eredetileg növényi olaj, amit hidrogénnel telítenek, és így lesz szilárd. Tehát a telítetlen zsír folyékony (szobahőmérsékleten), míg a telített szilárd.
Előkészítés
Néhány szót érdemes ejteni a földhöz ragadt vágóállatok előkészítéséről. Ha frissen sütve szeretnénk az adott húst elkészíteni, akkor minden esetben célszerű a húst valamilyen módon lazítani. Ennek a legegyszerűbb módja a klopfoló, vagy húsverő kalapács. Szög beverésére azért ne használjuk Gondolom mindenki számára ismerős a szerkezet. Egy fakalapács a fejének a két végén két recés fémkalappal. Ennek a gépesített verziója a hússzövő gép, ami (tapasztalatom szerint) minden nagyobb bevásárlóközpontban van, és kérésre a hentes át is küldi rajta a szeletre vágott husit.
Bélszín esetében mindenképpen meg kell említeni, hogy sosem teljesen konyhakészen kapjuk kézhez, mert minden esetben hártyázni kell. Ez nagyon egyszerű: egy hegyes, éles késsel beszúrunk a hártya alá, majd csíkokban, minél kevesebb hússal együtt lefejtjük.
Tárolás
Nem sok a különbség a szárnyasokhoz képest. Ugyan úgy 48 óráig tarthatók el hűtve, és 12 hónapig fagyasztva. Természetesen, ha valamilyen tartósítási eljárást alkalmazol (füstölés, sózás, pác-sós kezelés) akkor több hétre is kinyújtható ez az időszak.

                                       Halak

A halak igen trükkös jószágok, mert igen könnyen szeretnek megromlani, ezért, ha lehet, mindenképp élőt vegyünk. Ha nem jutunk a kiválasztott halból élő példányhoz, akkor igyekezzünk a lehető legfrissebbet kiválasztani. Hogy ismerhetjük fel a frisset? Tiszta a szeme, és nem fátyolos, illetve a kopoltyúja élénkpiros. Filénél sajnos nem ilyen egyszerű a helyzet. Itt a szaglásunkra kell hagyatkozni. Ha a szokásos halszag mellett, valami mást is érzünk, ne vegyük meg.
Előkészítés
Ha élő hallal hoz szembe a sors, ne ijedj meg tőle. Először is valamilyen módon rá kell beszélni, hogy ne ficánkoljon. Ezt a legegyszerűbben úgy lehet megtenni, hogy alaposan fejbe kólintod. Pacifisták egyéb alternatív módszert is alkalmazhatnak. A vízbe fojtás nem hatásos Ha már alszik a halacska, fogj egy kicsi éles kést, és távolítsd el vele a pikkelyeit úgy, hogy az élesebbik felével „simogatod” a pikkelyek növekedési irányával ellentétesen. Ha minden pikkelyét leszedted, akkor egy hegyes késsel vágd fel a pociját. Nyugi, mélyen alszik, nem fogja érezni Amit a pocijában találsz vedd ki. Vigyázz az epéjével, mert ménkű keserű. Tedd egy tálba, és osztályozd aszerint, hogy ehető-e, vagy sem. Ehető a mája, az ikrája, és a teje. A többi mellőzhető. Innentől a további sorsa attól függ, mire használod fel. Ha filézed, akkor nem kell a fejét levágni, ha szeletre szeretnéd vágni, akkor le kell vágni. Filézni úgy tudod, hogy a hátúszó mellett egy keskeny pengéjű éles késsel bevágsz, és folyamatosan a csontok mellett haladva lefejted a husit. Ha pontyot, vagy keszeget tartasz magad előtt, akkor célszerű irdalni is, vagyis szépen egymás mellett sűrűn vagdosd be olyan mélyen, hogy halld, hogy roppannak a pici szálkák.
Tárolás
Ha sokáig szeretnéd eltartani, akkor mindenképp mélyhűtőbe tedd. Ha azonnal, vagy legkésőbb másnap, akkor a sima hűtő is elegendő. Mindenképp fedve tedd be a hűtőbe, mert különben a sajtfélék, tej, és minden ilyesmi azonnal átveszi a szagát. A halszagú sajt annyira nem vonzó 


                                      
Húskivonat (glace)

Vegyél egy alaplét, és járj el úgy, mint akármelyik kivonattal, vagyis főzd vissza a tizedére. Ennyi Ha tovább főzöd, és kocka alakúra formázod, az a leveskocka 


                                                    
Kagylók
A kagylók szinte ahány félék, annyi féleképp kell velük bánni, de a legtöbb nagyobb kagylónál áll az, hogy nyersen és főzve is fogyaszthatók. Ha kagylót szeretnél enni, fontos, hogy mindenképp élőt vegyél. Onnan lehet tudni, hogy élő, hogy a két kagylóhéj szorosan össze van záródva, és nem nyílik ki, csak feszegetésre.
Előkészítés
A nagyobb kagylókkal, amiket nyersen szeretnél megenni, nem sok dolog van, mindössze jégágyra kell őket fektetned, és a vendégeid elé tenned egy kagylónyitó, sok citrom, vagy némi öntet társaságában. Ha ételbe, pl. kagylós tésztához szeretnéd felhasználni, akkor előtte alaposan meg kell mindegyiket sikálni, mert ugye az nem finom, ha ropog a homok az ember fogai közt J
Tárolás
A kagylók azok, amiket gyakorlatilag nem lehet eltartani. Maximálisan egy, vagy két nap, amíg életképesek a vízen kívül. Utána szép sorban átvándorolnak az örök vadászmezőkre, és romlanak meg, szinte pillanatok alatt. Egyedül a héjból való kivétel, és a fagyasztás jelenthet megoldást.


                   
                   Kivonatok (fumets, essence)
Legegyszerűbben a kivonatokat úgy lehetne leírni, mint egy cukorszirupot. Benne van minden, ami az adott anyagra jellemző, folyékony, és kevés Így készülnek legtöbbször a fűszerkivonatok is. Vízben, borban kevés ecettel, vagy citromlével fedő alatt addig főzd az adott fűszert, vagy fűszereket, amíg a víz, vagy a bor teljesen el nem fő. Leszűröd, és már használhatod is Gyümölcsleveshez, pl. fahéjat, szegfűszeget, szerecsendiót, citromlét, vízben tegyél fel főni. Ha a tizedére főtt el a leve, kész is van.


                                             
Pácolás

Ezzel a szóval szerintem mindenki találkozott már legalább egyszer életében. A mindennapi életben egyre inkább elterjednek a különböző „villámpácok”. Ezeknek egy trükkjük van, mégpedig az ízfokozó, ami egy kedves vegyi úton előállított dolog, amit, ha lehet én mellőzök. Az igazi pácolás nem 10 perces dolog. Vegyük például a bélszín pácolását: mustárral bekenjük, borssal megszórjuk, majd 7-8 napra olaj alá bújtatjuk egy hűtőszekrény mélyére. Ez távolról sem villámpác, de az eredmény mindig magáért beszél. A pácolásnál egy fontos dolgot érdemes megemlíteni: mindig tartalmaz valamilyen savas dolgot. Mustárt, citromlevet, ecetet, vagy bármit. Ezeknek a hús megpuhítása, a rostok szétválasztása a feladata. Itt a pácolás alatt említeném meg a különböző fűszeres olajokkal való bedörzsölését a húsnak is, igaz nem sok esetben nem tartalmas savas dolgot, de az olaj szaftosabbá, lágyabbá teszi a húst, ha tényleg belemasszírozzuk, és hagyjuk, hogy az olaj átjárhassa a húst.


                                                              
Párolás

Ez már nem éppen főzés. A hivatalos megfogalmazása, amit a vizsgán kértek: rövid tartalmas alapban történő ételkészítés. Magyarra fordítva: az alapanyag saját nedvességtartalmát kihasználva készítjük el az ételt. Ez egy pörköltnél úgy néz ki, hogy amikor a húst megsózzuk, tetemes mennyiségű levet enged, amit, ha nem hagyunk elszökni, és lefedjük az edényt, elegendő ahhoz, hogy megpuhuljon benne a husi. A párolást nem csak ez különbözteti meg a főzéstől, hanem az is, hogy előtte mindig lepirítjuk az alapanyagokat. Ez azért nagyon fontos, mert így bebiztosítjuk, hogy magának az anyagnak lesz jó íze, és nem a lének körülötte. Létezik még a posírozás is, amit halaknál alkalmazunk. Lényege, hogy nem főzzük a halat, hanem egy rövid tartalmas alapban, mintegy megpároljuk, csak itt nem előzi meg pirítás, mint más esetben. Ilyenkor az alapot besűrítve mártásként adhatjuk a hal mellé.


                                         Pecsenyelé (jus)

A pecsenyelé nem más mint a tepsi vagy serpenyő aljára ragadt különböző értékes husinedvek fellazítása, hasznosítása. Mondjuk csinálsz egy egyszerű sertéssültet, a tepsi alján ott van egy barna trutyi. Ha ezt megkóstolod, akkor érzed benne a hús minden zamatát. Tedd a tepsit a tűzhelyre és gyújts alá. Készíts elő valamilyen jóféle vörösbort, ha lehet szárazat, öntsd vele nyakon, és egy habverővel kezd el kevergetni. Látni fogod, hogy az a barna izé fellazul, feloldódik a borban, és szép lassan besűrűsödik az egész. Ha már elég sűrű, vedd le, és szűrd át. Ez a pecsenyelé. Ha nincs elég zsiradékod, vagy nem képződött elég barna trutyi, akkor kevés (!) paradicsompürével, és liszttel lehet dúsítani. Nem csak borral, hanem csontlével, vízzel vagy bármivel végezheted a fellazítást.


                                        
Sűrítések (roux, panade)

Sokan csak úgy ismerik, hogy habarás, vagy rántás. De ennél azért kicsit összetettebb a téma. Először is mindig forrásban lévő ételt sűrítünk, és mindig hőkiegyenlítéssel tesszük az ételbe a sűrítő anyagot. A rántáson, illetve a habaráson kívül létezik még az önmagával való sűrítés is. Ennek ragyogó példája a krémleves, aminek a levét a benne főtt zöldség pépesítésével sűrítünk (itt el kell mondanom, hogy a püréleves nem krémleves).
Rántás
Nagyon egyszerű. Zsiradékot hevítünk egy edényben, és abban megpirítjuk a lisztet. A sötétség foka szerint lehet: világos, zsemleszínű, és barna. A világos rántáshoz éppen csak annyira pirítjuk meg a lisztet, hogy elvegyük a jellegzetes keményítő-ízét.
Habarás
Lényegileg folyadék liszttel simára keverve. Lehet sima, tejes, tejszínes, tejfölös. A simát szakberkekben kötésnek nevezik, ami nem más, mint víz simára keverve egy kevés liszttel. Értelemszerűen a tejes, tejjel készül, a tejszínes, tejszínnel, a tejfölös, tejföllel, de a lényeg ugyan az: a folyadékhoz képest viszonylag kevés liszt, simára kikeverve. Itt jön nagyon erősen a képbe a hőkiegyenlítés, mert a tej, a tejszín, és a tejföl nagyon érzékeny a hőre: könnyen összeugrik, csomós lesz. Ezért mindig azt csináljuk, hogy a sűrítendő ételből szép lassan fokozatosan keverünk hozzá a habaráshoz, így el lehet kerülni, hogy összeugorjon, majd amikor már eléggé forró hozzá lehet tenni az ételhez.
Barna liszt
Ez egy fura szerzet. Valójában sütőben, szárazon barnára pirított liszt. Erre olyankor van szükség, ha az ételt sűríteni szeretnénk, de nem szeretnénk további zsiradékot juttatni bele. Ilyenek, pl. a mártások.
Utólagos sűrítés (beurre manié)
Ha erre van szükség, nehogy nekiállj még egy adag rántást, vagy habarást, vagy bármit csinálni! Vajat morzsolj el liszttel, és ezt add az ételhez. Jobban szabályozható, mint a rántás, mert azonnal látod az eredményét, míg a rántás nagyon könnyen lehet sok, és az nem jó, ha megáll a kanál a bablevesben 

                                               Sütés

A sütést lehet sütőben, kevés zsírban, és bő zsírban csinálni. A sütőben való sütés leginkább a párolásra hasonlít. A jellegzetességei megvannak a párolásnak, azzal a különbséggel, hogy a tartalmas alapot kiegészíti egy olyan hőforrás, ami jobb sütők esetében teljesen kiegyenlített, koherens. Kevés zsírról akkor beszélünk, ha az edényünk alján nem számottevő a zsír(adék) mennyisége. Bő zsírról viszont akkor, ha a zsír(adék)ban úszik a sütni kívánt anyag.
Gratinírozás, vagy csőben sütés
Most ne az lebegjen lelki szemeid előtt, hogy egy csatornacsőben sül meg az étel. A cső csak jelképes, két dolog alkotja: a tepsi, és a gratein-mártás. Ettől cső, a cső. (Nézd meg a mártásoknál a besamel mártást!)
Pirítás, vagy szotírozás
A párolásnál már esett szó róla, de mi is ez? Gyakorlatilag kevés zsíron való sütés, nagyon magas hőfokon. Ennek az edénye a legtöbb esetben a serpenyő, amit a szaknyelv szotőznek (sauteusse) hív.
Roston sütés
Szerintem már mindenki fogott a kezében olyan étlapot, amin volt valamilyen roston sült étel. De mi is ez? Az eredeti recept szerint faszén-parázs felett sült étel. Hogy kerül a konyhába a parázs? Sehogyan. Gyakorlatilag minden étteremben öntöttvasból készült grill-lapot használnak. Ízre ugyan az, mint a parázson sült étel íze, viszont nem kell becipelni a konyhába a kerti grillt Ugyanezt a funkciót látják egy az ún. lávaköves grillek is, ahol a parázst szivacsos szerkezetű kövek helyettesítik, amin ugyanúgy elég a húsból kisűlő zsír, mint a parázson, ugyanazt az ízt kölcsönözve az ételnek.



                                             
Szárnyaló húsok
Vagyis a madárkák. Szinte minden háztáji madárkánál elmondható, hogy a zsír, ami szervezetükben felhalmozódik, telítetlen, vagyis lényegesebben könnyen feldolgozható, és kisebb a koleszterintartalma, mint gyalogos társaiknál. Ráadásul a fehér húsú szárnyasoknál elmondható az is, hogy legtöbb esetben a hús lazább rostozatú, ezért könnyen, gyorsan elkészíthető.
Előkészítés
Gyakorlatilag manapság nem kerülhet úgy vágóállat az üzletekbe, hogy minimális ne lenne előkészítve, vagyis bontott, tollatlan, ezért nekünk már csak az ízesítés marad, illetve az elkészítés.
Tárolás
Ugyan úgy, mint a halaknál, ha hosszabb ideig szeretnénk tárolni, akkor mindenképp a mélyhűtő a jó megoldás, de az is csak maximum 12 hónapig, mert ennyi idő alatt a hús zsírtartalma avasodni kezdhet. Sima hűtőben 48 óráig tartható el.

                                                   Szűrés
A szűrés nem más, mint szilárd, és folyékony összetevőire választani az ételt. Legjobb példája a tészta leszűrése. Vagyis elválasztjuk a főzővizétől, mert nem akarjuk tovább főzni. Három lehetséges verziója létezik a szűrésnek:
1. Amikor a szilárd fele kell a dolgoknak
2. Amikor a folyékony fele kell (pl csont-, vagy húsleves)
3. Amikor mindkettő kell, csak külön-külön

                                              Tisztítás

Sokan pucolásnak nevezik ezt a műveletet, pedig nem ilyen egyszerű az egész. Egy burgonyát például, ha egészben szeretnénk megsütni, akkor sokkal jobb íze van, ha csak folyóvíz alatt egy körömkefével alaposan megsikáljuk, de ugyanezt a krumplit már gulyásba illik meghámozni.
Mosás:
Nem is olyan egyszerű ez, mint hinnénk. Mert lehet folyóvíz alatt, lehet váltott vízben is megmosni az adott zöldséget, gyümölcsöt. Minden esetben a mosásra szánt anyag sérülékenysége az, ami meghatározza, hogy milyen sebességgel áramoljon a víz, ugyan úgy, mint annak a hőmérsékletét is (például spenótot nem mosunk forró vízben, mert azonnal megfonnyad). Minden esetben a legfontosabb, hogy az alapanyagunk maradjon ép, de azért legyen tiszta.
Hámozás:
Erről mindig eszembe jut a régi vicc, amikor a Sasmama oktatja a fiókáit, akik nem szeretik a héját, és mondja nekik, hogy: -Héjában a vitamin! Milyen igaza is van. Ezért, ha teheted igyekezz a zöldségeken, gyümölcsökön a héjukat rajtahagyni, és inkább csak alaposan megmosni. Ha mindenképpen el kell, hogy távolítsd a héját az adott dolognak, akkor tedd azt a lehető legkíméletesebben. Igyekezz minél vékonyabban hámozni. Kemény zöldségféléknél mint például a krumpli, répa használhatsz acél dörzsit is. Ez dupla „élvezet”, mert egyrészt lejön a zöldség héja, másrészt felkarmolja, érdesíti a felületét, amin keresztül sokkal több ízt vesz fel a zöldség a körülötte ólálkodó fűszerektől. A másik megoldás a zöldséghámozó. Ez akár tetszik, akár nem egy multifunkciós eszköz, igaz nyomtatni nem tud, viszont lehet vele szeletelni, sajtot reszelni, és még hámozni is Célszerű tehát mindenképp, beszerezni egyet. Egy zöldségféle van, amit szigorúan tilos hámozni: ez a gomba. Egyetlen gombafajta van, amit viszont kötelező: a piruló galóca. Látom szemeim előtt a csodálkozó tekinteted Bizony, ez egy ehető galócafajta, csak meg kell hámozni, mert a héjában van a „vitaminja”, vagyis a méreganyaga. Hámozás után teljesen ártalmatlan, ugyanúgy ehető, mint a csiperke, de vigyázz, mert nagyon könnyű összetéveszteni a párducgalócával, ami viszont halálosan mérgező. 


Áztatás

Vannak olyan sérülékeny zöldségek, gyümölcsök, amik kifejezetten utálják, ha pl. körömkefével nekik esik az ember. Ilyen pl. a málna is. Az ilyen érzékeny dolgokat, ha meg szeretnénk a szennyeződésektől tisztítani, áztatjuk. Minden esetben hideg vízben, különben megfonnyad, vagy veszít az élvezeti értékéből. Hivatalosan a salátát sem illene folyó víz alá tartva mosni, de fő a célszerűség Áztatásnál két medencére (tálra) van szükség. Mindkettőbe hideg vizet engedünk. Az elsőben leáztatjuk a szennyeződést, a másodikban mintegy „fényezzük” az adott dolgot, vagyis a rajta maradt szennyeződést is eltávolítjuk.
Körbefaragás

Körbefaragást olyan esetekben alkalmazunk, amikor a zöldségnek olyan vékony héja van, hogy gyakorlatilag nem lehet egyben lehámozni. Ilyenkor fogjuk az adott (általában kemény) zöldséget, és szó szerint lefaragjuk róla a héját.



Halászlé alaplé

Az alaplébe (az amur kivételével) bármilyen hal jó, ha lehet legalább 5-6 féle, betétnek pedig három jöhet számításba, törpeharcsa, harcsa, ponty. Az utóbbi a legsûrûbben.

Általában egy személyre fél kiló tisztítatlan halat számolunk, ezen kívül hozzájön a betéthal minden olyan része, amit nem fõzünk bele a kész alaplébe. A halakat nagyon alaposan tisztítsuk meg. Pikkelyezzük le, vágjuk le uszonyait, ezeket dobjuk ki.

Ezután nagyon meleg vízben alaposan súroljuk meg a halakat, pl. körömkefével, hogy az összes nyálkát eltávolítsuk. Ettõl romlik meg a halászlé! Ha kell, 2-3 alkalommal is súroljuk meg váltott vízben! Ha ezzel végeztünk, vágjuk le a halfejeket és tegyük félre. Belezzük ki a halakat, csak az úszóhólyagot és az ikrát, vagy a tejet tegyük egy külön edénybe. A májat is dobjuk ki!!!! Vizeink annyira szennyezettek, hogy jobb nem kockáztatni. A halakat újra alaposan mossuk át, majd nagyságtól függõen vágjuk 2-3 szeletre. Ez már mehet a kondérba (fazékba). A fejek következnek.

Az alsó állkapcsot vágjuk ketté, így könnyen kiszedhetjük a kopoltyúkat, a keserûcsontot és a szemeket is. Alapos mosás után ez is mehet a kondérba a kiszúrt úszóhólyagokkal együtt. A tetejére aprítunk kilónként két közepes fej hagymát, ha lehet kétfélét, majd annyi vízzel töltjük fel, amennyi teljesen ellepi, aztán forraljuk. Ha a víz már buzog, beledobjuk a pirospaprikát, kilónként úgy egy púpozott evõkanálnyit. Legalább kétféle legyen ez is. Ha akarjuk, dobhatunk bele laskára vágott zöldpaprikát is, de cseresznyepaprikát ne! Addig fõzzük, míg a halak teljesen szét nem esnek, illetve a halhús le nem válik a csontokról. Ízlés szerint sózzuk, megkeverjük, kicsit még forraljuk, majd leszedjük a tûzrõl és leszûrjük. A fõzõedényt az esetleg benne maradt szálkák miatt kimossuk, a leszûrt lét visszaöntjük. A haldarabokat egy nagyobb tálcán szétteregetjük, majd alaposan átszõrözzük. Kiszedjük az összes gerincet, bordát, csontot, a nagyobb szálkákat. Amit csak felfedezünk. Hát elég lassú nóta! Ezek után két lehetõség marad. Vagy lepasszírozzuk a maradékot és belerakjuk a lébe azt, amit sikerült átpasszírozni, vagy marad a másik módszer, egy nagyon aprólyukú húsdarálón letekerjük a maradékot. Ekkor az Y szálkákat is úgy feldaraboljuk, hogy fogyasztáskor semmi problémát nem okozhatnak. A darálékot belekeverjük az alaplébe, és ezzel kész is a mûvelet.

A kész alaplét fagyaszthatjuk késõbbi fogyasztásra, vagy felhasználjuk azonnal. Az alaplé annyira sûrû lesz, hogy felhasználás elõtt hígítani, ízesíteni kell ki-ki ízlése szerint, a szelethalakat ekkor dobjuk a lébe és kifehéredésig fõzzük. Tovább ne, mert a hal széteshet.

Sokan szeretik, ha a lé csípõs. Javaslom, vegyünk ki a lébõl úgy félliternyit, ebben fõzzük fel a csípõs paprikát és ezzel a lével ki-ki, saját ízlése szerint ízesítheti a lét. Jó tudni: Ha a hal mocsárízû, mustár hozzáadásával ez az íz csökkenthetõ, vagy megszüntethetõ!



        Fűszerszószok, fűszermártások, dresszingek

Sült oldalas fűszerszósz

só, fokhagyma, gyömbér, méz, tárkony, szójaszósz, cukor, cayenne bors. A húst 1-2 óráig pácoljuk ebben, majd süssük meg úgy, hogy vizet öntünk rá, amit menetközben folyamatosan pótoljuk, így lepároljuk a hús szaftjába a szószt. Figyeljünk oda, meg ne égjen.

Worchester szósz

Paradicsompürébe vagy szójaszószba keverünk cukrot, sót, szegfőborsot, szegfűszeget, babért, chilit, fokhagymát, szerecsendiót, koriandert, mogyoróhagymát, rumot és cherryt.

Barbecue I.

1 tubus fokhagymakrémet, feleannyi paprikával, sóval, borssal keverjünk össze és ezzel kenjük be a húst.

Barbecue II.

2 evőkanál olaj, 3 evőkanál mustár, apóra vágott majoranna, rozmaring, kakukkfű és borsikafű.

Barbecue III.

1 dl olaj, 1 dl tej, kevés paprika, őrölt bors. Kívülről kenjük be vele a csirkét.

Franciás barbecue IV.

1 dl olaj, 1 dl ecet, só, őrölt bors, 2 reszelt főtt tojás, reszelt alma, reszelt uborka, finomra vágott hagyma és retek. A szószba mártott húst hűtőben érleljük.

Magyaros joghurt öntet

Joghurthoz adjunk az apróra vágott metélőhagymát, zöldpaprikát és paradicsomot. Sóval, törött borssal, citromlével ízesítjük és jól lehűtve zöldsalátákhoz adjuk.

Tejfölös fokhagymás öntet

A tejfölt sóval, fehérborssal, mustárral, Worchester-mártással, citromlével, végül zúzott fokhagymával ízesítjük. Pluszba még reszelt rockfort sajtot is tehetünk bele.

Narancsos krémsajtöntet

Tejszínes krémsajtot, a reszelt narancshéjat, narancslevet, sót keverünk össze. Jól lehűtve az elkészített zöldsalátára öntjük.

Olasz dresszing

A sűrített paradicsomot keverőtálba tesszük, a főtt tojást hozzáreszeljük. Az ajókagyűrűt, a kapribogyót finomra összevágjuk, az olajbogyót vékony karikára szeleteljük. Az így összeállított anyaghoz adjuk a szűrt citromlevet, az olívaolajat, a borecetet, a sót és megfelelő mennyiségű vízzel összekeverjük. Felhasználásig hűtőbe téve az ízeket hagyjuk összeérni.

Spanyol dresszing

A vöröshagymát, fokhagymát megtisztítjuk, mindkettőt lereszeljük. A keverőedényben előkészített borecethez, olívaolajhoz, fehérborshoz, reszelt citromhéjához és a szűrt citromléhez hozzáadjuk a kétféle hagymát és a megfelelő mennyiségű vizet. Jól eldolgozzuk és hűtőbe tesszük. Salátákhoz és különféle főtt tengeri halakhoz adjuk.

Tejfölös dresszing

A tejfölt keverőedényben a szűrt citromlével, fehérborssal, sóval, porcukorral összekeverjük, majd hűtőbe téve az ízeket hagyjuk összeérni.

Zöld öntet

A majonézöntethez áttört, főtt parajt, finomra vágott zöldpetrezselymet, metélőhagymát és tárkonylevelet keverünk.

Mediterrán öntet

A majonézöntethez darált kaliforniaipaprikát, zellert, finomra vágott vöröshagymát, zöldpaprikát, főtt tojást adunk, majd chilivel ízesítjük.









Gyors káposztasavanyítás

Írta: Háziasszony   
2006. július 08.

 

     Ez egy begyakorolt gyors káposztasavanyítási recept, ami nyáron friss       káposztát biztosít. Kovászos uborka után kovászos káposztának lehetne  nevezni.

 

Hozzávalók: 1,5 kg kemény fejű káposzta, 2 evőkanál só, egy kávéskanál szárított kapor (vagy friss kapor egy szál), diónyi kovász, vagy helyette házikenyér csücske, 10 szem egész fekete bors, 1 db babérlevél, 3 szem borókabogyó (fenyőbogyó), 1 db száraz pirospaprika – nem csípős.

 

A káposztafej külső nagy leveleit leszedem – kb. 10-15 db-ot takartnak –, a középen futó torzsát kiveszem, tálba rakom és forró sós vízzel leöntöm, hogy megpuhuljon kissé. A maradék káposztát finomra legyalulom – fontos, hogy vékony legyen a szál, mert így az íze is jobb –, megsózom, alaposan összekeverem, majd belerétegezem egy zománcos tálba, lábasba, vagy egy nagy üvegbe, de lehet mázas cserépedénybe is.

Alulra teszem a kapor vastag szárat, a bors felét, borókabogyót, jön a káposzta fele, középre kerül a pirospaprika, a bors másik fele és a kapor leveles része, majd a maradék gyalult sózott káposzta. Minden réteget jól összetömörítem a húsdaráló műanyag tömködőjével. Jó egyéb fadöngölő is, de nekem csak ez van. Forralok vizet és leöntöm vele a berakott, fűszerezett káposztát. Ha már nem forró, csak langyos a vize, akkor teszem a tetejére a darabka, gézbe belekötött kenyércsücsköt. Ráhelyezem a leforrázott, felezett leveleket, a homorú oldalukkal lefelé. Gézdarabbal vagy más textillel letakarom, lekötöm, és napos helyre teszem.

Finom meleg nyárban egy nap is elég a megsavanyodásához. Mindenkeppen kóstoljuk meg, hogy elég sós, savanyú-e. Ha megfelelő, akkor a fenti részről leszedem a leveleket, kiveszem a kenyeret/kovászt. A káposztát elrendezem a főzőedényem alján, a levelekbe beletekerem a tölteléket, és a szokásos módon megfőzöm. Annyit szoktam készíteni, ami egy alkalomra elegendő, mert a kovaszolt káposzta nem áll el hosszú ideig.









Kaukázusi kefir:

A kaukázusi kefirt én már 8 éve használom napi rendszerességgel. Kezdetben nem mertem  még 1 napot sem kihagyni, nehogy elpusztuljanak a gombák. Később rájöttem, hogy nem annyira kényesek, néhány napig vízben is elvannak, sőt ha hetekig nem tudom kezelni, kis műanyag fiolában vízbe téve mélyhűtőbe le is fagyasztható. Amikor újra szükség van rá, egyszerűen hagyni kell felengedni, és újra aktiválható. Nagyon kedvezőek a tapasztalataim, természetesen nem tekintem csodaszernek, mivel nem is az. A szervezetre azonban nagyon jótékony hatással van, ezt tanúsíthatom. Akinek lehetősége van, feltétlenül házi tejből készítse, mert össze sem hasonlítható a minősége  a pasztőrözött bolti "műtejjel". Én csak a 24 órás kefirt használom. Nagyon fontos az idő és a hőmérséklet betartása, mert az elkészült kefir minőségét nagyban befolyásolja. Mindig sötétben legyenek a gombák, ha másképp nem megoldható, konyharuhával le kell takarni.
A kefirt a Kaukázusban a tehéntej erjesztésével állítják elő. A kefir gombája a Bacilus saneaensián. Ez okozza az erjedést. A kaukázusiak a kefirt víz helyett isszák, és élelmiszerként fogyasztják. Az emberek itt 110 éves átlagéletkort élnek meg, és nem ismerik a tuberkolózist, a rákot és nincsenek emésztési zavaraik.

Elkészítése: A kefir gombát egy porcelán, üveg, vagy műanyag edénybe kell helyezni (de soha nem vas, vagy fémedénybe). A dió nagyságú gombára egy liter felforralt és 20 fokra lehűtött tejet kell önteni. A tejet a bőrétől meg kell tisztítani! Az edényt légmentesen le kell zárni! A tejet hagyjuk állni 18-20 Celsius fokon, sötét helyen 12, 18, 24, 30, 36, de legfeljebb 38 óráig. 48 óra után a kefir gomba szétbomlik, elromlik. Az erjesztési időtől függően lesz a kefir különböző mértékben kövér, és e szerint különböző hatása van. A kefirt kiöntés előtt jól fel kell keverni, és műanyag apró lyukú teaszűrőn átszűrni (ne fém edénybe). A szűrőben visszamaradt gombákat fel kell önteni a lehűtött forralt tejjel, ha újat akarunk készíteni. De ha nem, akkor tegyük vízbe egy üvegbe, és hűvös helyen 2-3 napig eláll. A kefirrel úgy kell bánni, mint a friss hússal, mert épp oly romlékony. Csak a friss tejet szabad felhasználni, savanyított aludttejet nem. A gombákat szárazon nem szabad tartani, mert elpusztulnak. 2-3 napig vízben, hűvös helyen tarthatók. Legalább hetente 1-szer a gombákat és az edényt langyos vízben át kell mosni!






Hosszabb ideig nem használva mélyhűtőben lefagyasztható: A kaukázusi kefir gombát a vízzel való átmosás után műanyag fiolába teszem (pl. pezsgőtablettás fiola), és felöntöm vízzel. Így rakom be a mélyhűtőbe. Amikor szükség van rá csak elő kell venni, és hagyni kiolvadni. Utána a vizet le kell önteni, és lehet aktiválni tejjel.


Figyelmeztetés:

A kefir gombát fénynek kitett és hideg helyen nem szabad tartani. A gombáról leszűrt kefirt már nyugodtan tarthatjuk hűtőszekrényben a felhasználásig.  20 fok felett a gombák gyorsabban dolgoznak, alacsonyabb hőmérsékleten lassabban. A gomba 3-4 héten belül kétszeresére szaporodik. Akkor meg lehet osztani, és egy részét tovább lehet adni. Adjon belőle barátainak és ismerőseinek! Soha ne semmisítse meg a gombákat, ahhoz túl drágák! A kefirt naponta kell fogyasztani, lehetőleg állandó időpontban, akár önálló ételként is. Megakadályozza a testben visszamaradt anyagok rothadását. Kedvezően befolyásolja a betegségből lábadozó állapotát. Komolyabb megbetegedéseknél naponta legalább 1 litert kell inni. A kefir nem gyógyszer, hanem élelmiszer . Fel lehet használni tejföl helyett saláták, szószok ízesítésénél.
 A kefir kedvezően befolyásolja a következő betegségek gyógyulását:
Vérszegénység: Egy liter naponta. Felnőtteknél normális vérkép keletkezik.
Kiütés, ekcéma: Fél liter naponta. A kiütéses helyet naponta néhányszor kefirrel be kell dörzsölni, és meg kell szárítani. Éjszakára is hagyjuk rajta. 14 nap után a súlyos ekcémák gyógyulni kezdenek.
Vérnyomás: Fél liter naponta. Rendben tartja a vérnyomást, és normalizálja a testsúlyt.
Magas vérnyomás: Egy liter naponta, két hónap után a vérnyomás normális lesz.
Hólyaghurut: Egy liter naponta a szükséges ideig.
Székrekedés: Egy liter 12 órás kefir naponta. A széklet normalizálódása után már 24 órás kefirt kell inni.
Hasmenés: Egy liter 36 órás kefirt naponta. A széklet normalizálódása után már 24 órás kefirt kell inni.
A kefir gyógyítólag hat még a következő betegségekre:
- az emésztőszervek hurutja
- gyomorégés
- ütőér csomósodás
- epe panaszok.







Almaecet



AZ almaecet mindazon ásványi anyagokat tartalmazza, amelyek az almában megtalálhatók. Így igen gazdag káliumban, foszforban, kalciumban, de vas, klór, nátrium, magnézium, kén, fluor valamint szilícium is található benne. Ezen túlmenően pikáns és enyhe fűszerezettsége igen finom ízt kölcsönöz a vele készített salátáknak.
Az almaecet gyorsítja a zsiradékok lebontását is, és ezzel elősegíti afogyást. Ha naponta megiszunk 1 deciliternyi vízben feloldott 2 mokkáskanálnyi almaecetet és 1 mokkáskanálnyi mézet, akkor megszűnik a fáradékonyságunk, fokozódik a szellemi frissességünk, és javul az emlékezőtehetségünk. Ezenkívül csökken a magas vérnyomás, elmúlik a szédülés, javul az étvágy, és ellenállóbbá válik a szervezet a meghűlésekkel szemben. Ez a csodás hatás a nagyszámú összetevőnek tudható be. A mézben található vitaminoknak és ásványanyagoknak se szeri, se száma. Azt viszont kevesen tudják, hogy az almaecetben 90 olyan anyag van, amelyek a szervezet számára különösen fontosak. Az almaecet önmagában is javítja az anyagcserét, serkenti az emésztést, csökkenti a vérzsírokat, aktiválja a szív- és veseműködést, és feszessé, üdévé varázsolja a bőrt. Igazi jótékony hatását mézzel keverve fejti ki.
Izületi gyulladás :
Az almának rendkívül magas a savtartalma. Az almaecet nemcsak saláták, vagy más étel ízesítésére használatos, de jó szolgálatot tesz azoknak is akikérrendszeri betegségekkel küzdenek. Az izületi gyulladásbántalmak csökkenthetőek, ha naponta kétszer fogyasztunk vízzel almaecetet. Egy pohár vízhez két evőkanál almaecetet adunk. Én valójában ezen tulajdonsága miatt kezdtem el fogyasztani egy évvel ezelőtt, két hetes kúra után megszűnt az erős derékfájásom. Azóta rendszeresen fogyasztom, mert egy hetes kihagyás után már jelez a derekam.
Az ecetben lévő ecetsav tartósító, fertőtlenítő hatással rendelkezik, elpusztítja a rothasztó baktériumokat, a penészgombák spóráit, emésztőrendszerünkben pedig gátolja az erjedési és rothadási folyamatokat, melynek tünetei a fejfájás, levertség, ekcéma, bőrproblémák, depresszió, ízületi fájdalmak, hólyaghurut.
Segítenek a romlott ételek elfogyasztása után bekövetkező gyomorrontáskor, biztosítják a megfelelő emésztést.
Fokozzák a hasnyálmirigy és a vékonybélbolyhok emésztőnedveinektermelődését, mely megkönnyíti a zsírok és a fehérjék emésztését.
Nagy mennyiségű cukor, kávé, fehérkenyér, hús, alkohol fogyasztásafelboríthatja szervezetünk sav-bázis egyensúlyát, melynek során olyanmennyiségben szabadulnak fel savak, hogy szöveteink és szerveink túlzottan savassá válhatnak, számos panaszt okozva. Az ecet bázikus vagy alkalikus hatásával a szervezet sav-bázis egyensúlyát újra helyreállítja, sjavítja a vesék teljesítményét is, mivel normalizálja a hidrogénionokképződését.
Szabályozza a bélműködést, a tápanyagszállítás felgyorsul. A szervezet a zsírnak csak egy részét emészti meg, a többi a széklettel kiürül.
Az ecetsav jelentős mértékben javítja a vas beépülését, felélénkíti asejtlégzést, és ezáltal fokozza a sejtek energiatermelését és teljesítőképességét.
Rendkívül jó méregtelenítő hatású. Az ecetsav antibakteriális hatása révén tisztítja meg a szervezetet, s egyensúlyba hozza a szervezet zsíranyagcseréjét.
Almaecet készítése házilag:
Egy ötliteres uborkásüvegbe belerakunk 2 kg szeletekre vágott, vagy lereszelt almát (hullott alma, almahéj is lehet). 2 liter vizet felforralunk 20 dkg cukorral. Ha kissé kihűlt, ráöntjük az almára, tetejére 1 darab kenyeret teszünk. Vászonruhával lekötjük, és az üveget meleg helyre állítjuk, 20-28 fok közötti árnyékos helyre. 10 napig érleljük, többször  megkeverjük, majd leszűrjük.

Ahány liter lé lesz, annyiszor 10 dkg cukrot kell ráönteni. Néhány nap múlva forrni kezd, 4 hétig kell tovább erjeszteni, a tetején előbb vékony, majd mind jobban vastagodó hártya képződik (ez az ecetágy) ha letisztult, lefejtjük, üvegekbe töltjük. Tartósítószer nem kell rá!

Minél tovább hagyjuk állni, annál erősebb lesz az ecet. Ha az ecetet már mind leöntöttük róla, az ecetágyra tegyünk ismét egy kevés szeletelt almát, almahéjat, cukrot és öntsük fel langyos vízzel. Így állandóan lesz ízes almaecetünk.
A boltban kapható, iparilag tisztított, ülepített, almaecet csak töredékeásványi anyagot tartalmaz mint a házilag készített. Akinek nincs lehetősége, hogy lakásán kívül (pince, melléképület, stb.) készítse el az almaecetet, ne álljon neki, mert erjedése közben rendkívül erős ecet illat fejlődik! Legcélszerűbb nyáron a szabadban készíteni.








                           Kombucha - mandzsúriai gomba


''Hősgomba'', ''Köszvénymedúza'', ''Hosszú élet gombája'', ''Csodagomba'', teagomba, gombabor, ''tea-kvasz'' és folytathatnánk a sort, de ezek az elnevezések mind a nálunk napjainkban kombuchaként ismertté és divatossá vált természetes élelmi anyagot jelentik.
 A kombucha lapos, rugalmas, többnyire fehéres-szürke vagy barnás korong, majdnem úgy néz ki, mint egy vastag, zsíros palacsinta.

 Az ital előállításához fekete, vagy zöld, vagy gyógyteából álló, cukrozott tápoldatot készítenek, amelybe belehelyezik a teagombát. Az erjedési és oxidációs folyamat alatt a gomba hatására a teaoldatban egymásután és egymás mellett bonyolult reakciók (asszimilációs és disszimilációs folyamatok) játszódnak le. Eközben a teagomba értékes anyagokat állít elő, amelyek belekerülnek az italba: glükoronsav, B 1 -, B 2 -, B 3 -, B 6 -, B 12 - és C-vitamin, valamint folsav, tejsav, aminosavak, enzimek, antibiotikus anyagok .
A cukor a mikroorganizmusoknak tápanyagul szolgál, úgymond azok ''falják fel'' és messzemenően az ital alkotórészeibe alakítják át, valamint az új gomba növekedéséhez van rá szükségük. A gomba állandóan növekszik. A gombalemez először a tea teljes felületén szétterjeszkedik, aztán megvastagodik.
glükoronsav által megkötött mérgeket a bél és a vizeletkiválasztó rendszer nem tudja újból felszívni. Így rendkívül fontos méregtelenítő funkcióval rendelkezik.
A kombucha javasolt fő felhasználási területei: méregtelenítés, salakanyagok kiürítése, sejtek erősítése, a belső sav-bázis egyensúly szabályozása, az immunrendszer erősítése, anyagcsere harmonizálása, reumatikus panaszok, emésztési panaszok (az enyhe hashajtó hatást minden felhasználó igazolja), migrén (jelentős sikerek), a bélflóra szabályozása, antibiotikus hatás.
Mindezek ellenére a kombucha nem szabadságlevél az egészségtelen életmódra, nem tekinthető csodaitalnak. Az életvezetés alapvető hibáit sohasem lehet egy készítmény segítségével kijavítani, akkor sem, ha annak valóban sok pozitív tulajdonsága van. Aki ezeket figyelembe veszi, az a kombuchát házi szerként és élelmiszerként használhatja, amelynek az egészségre kedvező tulajdonságai vannak. Az erőteljes, igazi élelmiszerek közé tartozik, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy stabilizálódjon az egészség fenntartásához és helyreállításához szükséges védekező erő.


Hogyan készítsük el saját Kombucha teánkat:
Hozzávalók:
A Kombucha kultúra (a kovász) = gombaLiterenként kb. 70 - 100 g finomított fehér cukor 
Literenként 2 teáskanál fekete vagy zöld tea

Szükséges eszközök:
Egy 2 - 4 literes vízforraló edény 
Egy 2 - 4 literes üveg 
Egy befőttes gumi 
Egy len vagy gyapjú kendő
Palackok 
A Kombucha készítésének menete:
1. - Készítsen hagyományos módon teát. Tegyen literenként 2 teáskanál (kb. 5 g) fekete vagy zöld teát, vagy gyógyteát, forrásban lévő vízbe. Filteres tea szintén használható. 15 percig hagyja ázni a tea leveleket.
2. - Szűrje le a teát.3. - Adjon literenként 70 - 100 g fehér cukrot a szűrt főzethez, mielőtt az kihűl. Kevergesse a teát, míg a cukor teljesen fel nem oldódik.
4. - Hagyja a cukrozott teát legalább 20-25 Celsius fokosra hűlni. A kultúra meghal ha meleg tápoldatba teszi.5. - Mikor a tea szobahőmérsékletűre hűlt, öntse egy üveg-, porcelán-, mázzal bevont agyag- vagy rozsdamentes acéledénybe.
6. - Az első Kombucha ital készítésekor a kultúrával kapott folyadékot is használja fel. Minden későbbi erjesztésnél tartson meg annyi Kombucha italt, hogy az a tápoldat 10%-át kitegye. Ezt mindig adja hozzá a teához. 
7. - Helyezze az élő Kombucha kultúrát a folyadékba. 
8. - Fedje le az edényt sűrű szövésű szövettel, konyharuhával, hogy távol tartsa a muslincákat, a port, a növényi spórákat és egyéb szennyeződéseket.
9. - Az erjesztés a hőmérséklettől függően 8 - 12 napig tarthat. Magasabb hőmérsékleten gyorsabb az erjedési folyamat. A 8 - 12 nap csupán útmutatás, ez lehet több és kevesebb is, attól függően, hogy Önnek mi a legjobb. Érdemes kísérletezni az idővel is.

A Kombucha kultúrának nyugodt, békés, meleg helyre van szüksége. A tea hőmérséklete nem eshet 20° Celsius alá és nem emelkedhet 30° Celsius fölé. Az ideális hőmérséklet 23°-27° között van. Fény nem feltétlenül szükséges, a kultúra sötétben is dolgozik. Erős, közvetlen napfénynek azonban ne tegye ki, mert tönkre mehet. A félárnyék sokkal jobb. 
10. - Mikor a tea eléri a megfelelő savasságot (pH 2,7 - 3,2), egyéni ízléstől függ, hogy mikor, tiszta kézzel vegye ki a kultúrát az edényből, esetleg mossa meg hideg vagy langyos vízben, majd helyezze tiszta tányérra. Töltse fel a már előkészített teával az edényt (ne feledje le beletölteni a 10 % kész italt), és minél hamarabb tegye vissza a kultúrát is. Figyeljen, hogy a tea megfelelő hőmérsékletű legyen. 
Töltse az italt palackokba, akár teljesen tele is töltheti és jól zárja le őket. Nem tartom szükségesnek, hogy a kész italt szöveten átszűrje. Bizonyos mennyiségű üledék természetes. Ezt, az ital gázcseréjét biztosító élesztő növekedése okozza. Azt mondják az élesztőknek bizonyos kívánatos pozitív hatásuk van az emberi szervezetre.
11. - Nem árt, ha palackozás után néhány napig (legalább 5 napig) érni hagyja az italt.
Tanácsos az italt hűvös helyen tartani.



                       (Ételízesítő házilag)

2 ek olívaolaj
100 g vöröshagyma (2 közepes db)
180 g sárgarépa (3 közepes db)
100 g fehérrépa (1 db)
100 g póréhagyma (1 db)
150 g kaliforniai paprika (1 db)
120 g szárzeller (4 db)
3 ek sűrített paradicsom (vagy 2 db paradicsom)
1 csokor petrezselyem
1 csokor bazsalikom
1 db citrom reszelt héja
4 tk só
10 szem feketebors
4 szem borókabogyó
10 szem koriander

Az összes zöldséget  meghámozom és kisebb (1-2 cm-es) darabokra vágom. Egy lábasban felhevítem az olajat és (a szárzellerig bezárólag) 5-10 perc alatt kissé megpirítom rajta a zöldségeket. Ez a lépés ugyan kihagyható, de aromásabb lesz tőle a levesporunk. Ha kissé kihűlt, akkor kisebb adagokban  az aprítóban a zöldfűszerekkel és az ízlés szerinti fűszerekkel együtt felaprítom (a fenti mennyiség négy adagban ment az aprítóba) és hozzáadom a sót (szintén, amennyi jólesik, el is lehet hagyni).
Az ételízesítőnk nyersen már kész, ezért ezen a ponton több lehetőségünk is van. Üvegekbe tehetjük, de hűtőben tárolva egy héten belül érdemes elhasználni.
Jobb módszer, ha kiszárítjuk. A teljes mennyiséget terítsük szét egy tepsin, amit nyáron kitehetünk a napra, egy nap alatt kiszárad. Vagy gyújtsuk be a sütőt és 70 fokon, légkeverésen 10 óra alatt szárítsuk meg. Szobahőmérsékleten egy hétre is szüksége lehet, amíg elveszti a nedvességet, de naponta néhányszor keverjük át.
3 kis üvegnyi ételízesítő / 1 ek = 200 ml víz
  
                                         Sziasztok!


Nekem ez a recept van meg,egy kicsit egyszerűbb,mint a te recepted,mert nem kell szárítgatni.
Hozzávalók:
1,5 kg sárgarépa
1 kg petrezselyem gyökér
1 kg magvalt paprika (piros, fehér vegyesen)
20 dkg karfiol
20 dkg vöröshagyma
40 dkg zeller gumó
20 dkg paradicsom
20 dkg karalábé
2 db nagyobb fej fokhagyma
1 csomó petrezselyemzöldje
1 csomó zellerzöldje
50 dkg tengeri só
6-7 db 0, 7 litereses befőttes üveg előre elmosva, szárítva.
Elkészítése: A zöldségeket alapos tisztítás és mosás után húsdarálón ledaráljuk, a zöldségleveleket is. Összekeverjük a sóval, és azonnal az üvegekbe rakjuk, celofánnal lekötjük. A két celofán közé nátrium-benzoátot, vagy szalicilt teszünk, majd a kamrában tároljuk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése