Tudomány technológia

Tudomány technológia

A távérzékelésről

Mi a távérzékelés?

A távérzékelés és működése

A remote viewing, angol kifejezés = távolbalátás, távérzékelés. A rv egy olyan folyamat, amely során egy személy megváltozott tudatállapotban tudatával képes részletes információkat gyűjteni tőle akár jelentős távolságban lévő helyszínekről, eseményekről, személyekről, tárgyakról, objektumokról stb, és az információgyűjtés során nem alkalmaz semmiféle tárgyi segédeszközt. Ez a meghatározás többféle kiegészítésre szorul. A "tőle akár jelentős távolságban lévő" kifejezés értelmezése a végtelenben végződik, azaz az érzékelés távolságának csak a remote viewer [a továbbiakban: távérzékelő] tudata lehet a határa. Erre csupán egyszerű példaként hozom fel Ingo Swann 1973-as úgynevezett Jupiter RV Próbáját, amely egy volt a számos korai kísérletek között, ahol megkísérelték feltárni az emberi elme kiterjeszthetőségének határait, ez esetben egyenesen a Jupiter bolygóra. Ez a próba a távérzékelőnek semmiféle nehézséget nem okozott. Aztán: a "nem alkalmaz semmiféle tárgyi segédeszközt" kitétel természetesen arra utal, hogy a távérzékelő nem fordul a különféle, a kísérlet eredményét fizikailag befolyásoló segédeszközhöz, hogy a kitűzött célt elérje, meghatározza. Nem minősül segédeszköznek a távolbalátás-távérzékelés folyamatában szükségesen felhasznált tárgyak, amelyek csupán az egyes kísérletek funkcionalitását szolgálják [például papír, ceruza, stb].

Mindenképpen el szeretném kerülni, hogy sokadszorra magam is leírjam azokat a meghatározásokat, amelyeket az interneten százszámra elérhetnek A remote viewing tulajdonképpen egy olyan személy beszámolója tőle bármilyen fizikai távolságra elhelyezkedő helyszínekről, eseményekről, személyekről, tárgyakról, objektumokról stb, akinek tudata az adott helyre, időpontra vetül ki, időtől függetlenül [a rv teljesen független tértől és időtől], és az ott tapasztalt információkat dokumentálhatóan átadja. Természetesen a távérzékelőnek rendelkeznie kell egyfajta alapképességgel, ami lehetővé teszi számára a távolbalátás-távérzékelés megvalósítását, azzal együtt, hogy alapesetben minden ember képes úgynevezett érzékszerveken túli észlelésre.

Hogyan működik?

A távérzékelés a mélytudat teljesen természetes folyamata. Akkor működik a leghatékonyabban, ha semmiféle módon nem erőltetjük. A mély tudat állapotában akár a teljes Világegyetemből ismeretekhez juthatunk. A távérzékelés igazából nem más, mint a megérzés, az intuíció olvasása.

A távérzékelés során a szubtérből kapott ismereteket már azelőtt rögzítik, mielőtt a tudatos agy elemző folyamatai megzavarhatnák a normális érzékelési folyamatát, vagy a racionalitásával vagy a képzelet révén. Ha a tudatos agy kísérletet tenne az eljárástól való eltérésre, vissza kell vezetni a megfelelő útra. Ha ugyanis a tudatos agy sikeresen átvenné az irányítást, akkor innentől kezdve a kapott adatok használhatatlanok lennének. A távérzékelés mindig egy adott célra összpontosít. A cél bármi lehet, amiről ismereteket szeretnének megtudni. Ilyen cél lehet hely, esemény, egy adott személy, tárgy, objektum, stb. A gyakorlott távérzékelők egészen összetett feladatok megoldására is képesek.

A távérzékelési eljárás előkészítéseként meghatározzák a cél koordinátáit. Ez általában két darab, egyenként négy karaktert tartalmazó kódból áll, amelyet a megbízó határoz meg a céllal való társításkor. A kód, illetve koordináta meghatározásakor rögzül a cél a közös tudatmezőben, amelyből aztán a távérzékelő a remote viewing ülés folyamán visszanyeri ezeket az információkat. A kísérleti alany természetesen nem tudja, hogy a kódok mire vonatkoznak. Számos kísérlet igazolja, hogy a szubtéri tudat pontosan be tudja azonosítani a célt még akkor is, ha annak csak a koordinátái vannak megadva. Egy helyes remote viewing folyamat szigorúan kidolgozott tudományos protokoll mentén zajlik, a távérzékelő a folyamat végéig semmiféle információt nem kap az információnyerés alapjául szolgáló célpontról. Különféle módszereket dolgoztak ki tudatunk szubtéri részének hangsúlyosabb működésének kiváltására. Valamennyi módszer közös abban, hogy egyfajta "megváltozott tudatállapotot" igyekeznek létrehozni, és ebben a megváltozott tudatállapotban törekednek minél több hasznosítható ismeret megszerzésére. Mindezen módszerek célja és eszköze: a lehető legteljesebb módon leszűkíteni és kizárni a hétköznapi élet zajait, zörejeit, zavarait; a kísérletben részt vevő személy figyelmét elterelni az öt fizikai érzékszervről, és tudatosságát elmozdítani szubtéri észlelésének irányába. Ez az állapot abban a pillanatban elérhetővé válik, amikor az alany tudatossága nem szögeződik az élet fizika oldalához. A megfelelő állapot előidézéséhez különféle meditációs technikák használata javasolt. A cél koordinátáinak [kódjának] ismeretében a távérzékelő az általa használt módszerrel megváltozott tudatállapotba juttatja magát, majd a [szintén általa elsődlegesen használt] megfelelő rv-protokoll segítségével meghatározza a célt.

A megváltozott tudatállapot jellemzésére William James [amerikai pszichológus, filozófus, 1842-1910] ezt írta híres megjegyzésében: "...normális éber tudatunk... csak a tudat egyik sajátos állapota, míg körülötte tőle csak homályos védőernyőkkel elválasztva, egészen másfajta tudat formái léteznek. Egy életet leélhetünk anélkül, hogy gyanítanánk létezésüket; de alkalmazzuk csak a kellő ingert, s egyetlen érintésre megjelennek a maguk teljességében." [1] A megfelelő tudatállapot elérésének begyakorlását követően ezek az elősegítő megoldások akár el is hagyhatók.

Mitől működik?

A remote wiewing működésének kulcsa az emberi tudatban rejtőzik, azon belül is az emlékezésben. "Az emlékezés, valamint az érzékeken kívüli információcsere meghaladja azokat a képességeket, amelyeket eddig hagyományosan az emberi agynak tulajdonítottak. Különleges körülmények között az emberek, úgy tűnik, képesek rá, hogy visszaemlékezzenek bármely, vagy talán minden tapasztalatukra és talán mások tapasztalataira is; és alkalmilag hatással lehetnek téren és időn át egy másik ember lelki és testi állapotára. Úgy tűnik, egyedek, sőt egész kultúrák képesek láthatatlan kapcsolatba lépni egymással oly módon, hogy ötleteiket és alkotásaikat megosztják egymással a hagyományos és kölcsönös információcsere keretein túl is."[2]

Ezekről a valóságban meglévő, és az anyagi világban élő ember számára tudati ellentmondásoknak látszó témákról az alábbi kérdések tehetők fel:

· "Miként lehet, hogy az emberek egynegyede -és nemcsak az érzékeny típusok- azzal a képességgel bír, hogy távérzékeléssel "leolvassa" annak a személynek a tudatát, akivel kapcsolatba lép?

· Hogyan képes valaki spontánul és közvetlenül hatni egy másik személy agyára és tudatára -sőt talán óriási távolságból "belenézni" a másikba, és megmondani, mi baja van az illetőnek?

· Lehet-e, hogy együtt meditáló embereknek van valamilyen csoporttudatuk -és ez a közös tudat hatással van más emberek testi állapotára?

"Mindezekre a kérdésekre létezik közös válasz. Amit itt, ebben a [kiragadott] felsorolásban megkérdeztünk, lehetséges, ha azt tételezzük fel, hogy a világegyetemben előforduló dolgok és események között finom és folytonos kapcsolatok vannak. Ha léteznek ilyen "kozmikus kapcsolatok", akkor a mikrorészecskék tudomást szerezhetnek egymás állapotáról bizonyos koordináta-rendszereken belül; az élő szervezet genomja kapcsolatban állhat a környezet megelelő vonásaival; az emberi agyak és a tudatok pedig téren és időn túl léphetnek közvetlen kapcsolatba egymással."[3]

Mivel ez a dolgozat tulajdonképpen a remote viewing leírásáról, lehetséges alkalmazásairól szól, részleteiben nem térek ki az úgynevezett bizonyítékok felsorolására. Személyes példáimból [BartaZ.] három konkrétumot azonban megjelölök, amelyek a létező tudatok téren és időn kívüli összekapcsolódásával jöttek létre a valóságban: [I.] 2001.09.11., a WTC elleni [engedjék meg, hogy így nevezzem:] művelet, amelynek során az ikertornyok megsemmisültek az amerikai metropolisz szívében. E dátum előtt öt hónappal, 2001 májusában filmszerűen és érzelemdúsan megjelent a tudatomban ez az esemény úgy, ahogyan az a szeptember 11.-i délutáni rendkívüli híradásokban látható volt a televíziókban. [II.] 1997.augusztus 31, Párizs. Diana hercegnő közlekedési baleset áldozatává válik Dodi al Fayed társaságában. Augusztus 31.-én éjszaka ezt a balesetet álmodtam, miközben az éppen megtörtént. [III.] 1998 egyik nyári éjszakája Magyarország eldugott falujában. A kora hajnali órákban úgynevezett "diszkóbaleset" történik, amelynek eredményeképpen egy fiatalember súlyosan megsérül, aki mind a mai napig magán hordozza ennek az éjszakának a nyomait. Én magam az igazak álmát aludtam az onnan mintegy 20 kilométerre lévő otthonomban, a tudatom viszont jelen volt a baleset kezdetétől a végéig, tulajdonképpen én is megéltem az esetet. A megtörtént eseményeket később úgy adták vissza a szemtanúk illetve a sérült, ahogyan azt a tudatom aznap éjszaka érzékelte.

A sort még lehetne folytatni, viszont számomra ezek alapján világosan és egyértelműen kiderült, hogy a László Ervin által leírt kérdések nem csak a megfogalmazásuk miatt nem eldöntendő kérdések, hanem igenis nyílt felvetések, amelyek megértéséhez tudományos evidenciák felállítása szükséges. Ennek egyik remek módja a remote viewing.

A remote viewing fajtái

A remote viewing protokolljainak kifejlesztése folyamatosan zajlik. A módszer néhány fajtája és ezek leírása:

Scientific Remote Viewing - SRV

Tudományos remote viewing. Ez egy tanítható -és tanulható- mentális eljárás, amelynek során a távérzékelő részletes és pontos eredményeket tud nyerni időtől és távolságtól függetlenül az adott célról. Az SRV egy tudományosan kifejlesztett módszer, amely a remote viewing hagyományos módszereit alkalmazza, és meglepően pontos, részletes eredményeket lehetséges általa elérni. Több, különféle fázisa van, amelyek más-más nézőpontból teszik lehetővé a cél minél pontosabb meghatározását. A módszer kutatója és fejlesztője a The Farsight Institute.

Controlled Remote Viewing - CRV

Irányított rv. Itt több, általában négy ember végzi a folyamatot. Amikor rv-t végzünk létrejön egy bizonyos OBE [out of body experience- testenkívüliség] élmény, mikor kilépünk a testünkből, és az előzőleg megadott célhoz "utazunk", úgy is nevezhetnénk, hogy kivetítjük az elménket, majd leírjuk a kapott információkat egy lapra a megadott célról. A hagyományos CRV-hez négy ember szükséges: a Commissioner [Megbízó], a Tasker [Kérdező – kérdés feltevő], a Monitor [az elemzést végző, továbbító], és maga a remote viewer [távérzékelő].

Extended Remote Viewing - ERV

Kiterjesztett rv, itt egy fokozatos felépülő párbeszéd van az irányító [monitor] és a távérzékelő között. A távérzékelőt egy irányító személy [monitor] befolyásolja, oly módon, hogy ő folyamatosan kapcsolatban van vele. Egy jól kiképzett monitor képes minden egyes információt megtalálni, leírni, átadni.

Associative Remote Viewing - ARV

Társult [összekapcsolt] rv. Ez az az alkalmazás, amelynek útján a távérzékelő arra törekszik, hogy egy-egy kérdésre [célra] többféle lehetséges kimenetet [választ] is adjon.

Remote Influencing - RI

Irányított befolyásolás a célinformáció megszerzésére, valamint a célként kitűzött helyzetek és személyek bevonzása az adott célba.

Text Remote Viewing - TRV

Írás alapú rv. A számkódot a Kérdező átadja a távérzékelőnek, aki az általa alkalmazott technikával megoldja a feladatot, közben a kapott információkat megfelelő protokoll szerint írásban rögzíti. E módszer egyik kutatója Torbjörn Sassersson.

A kapott információk adatfajtái

A távérzékeléssel kapott adatok jellegűkben jelentősen különbözhetnek a megjelölt cél függvényében. További felosztást jelenthet, hogy az alany egyedül, vagy egy Kérdező-nek nevezett személlyel közösen hajtja végre a kísérletet.

1. típusú adat

A remote viewer [a továbbiakban is: távérzékelő] egyedül hajtja végre a kísérletet. Ő maga választja ki a célt, ezenkívül előzetes ismeretekkel is rendelkezhet a céllal kapcsolatban. Azonban célszerű ezt a helyzetet elkerülni, hiszen az alanynak előítéletei lehetnek a céllal kapcsolatban, ezek pedig nagyban befolyásolhatják a távérzékelés zavartalanságát. Még az igen gyakorlott távérzékelők is csak a legritkább esetben használják ezt a megoldást. Az adatok ütközhetnek a "vakon" végrehajtott kísérletekkel.

2. típusú adat

A célt egy előzetesen ismert listáról választják ki véletlenszerűen. Ekkor általában számítógép segítségével, de olykor emberi közreműködéssel rendelnek véletlenszerűen koordinátákat a lista elemeihez. A távérzékelő csak a koordinátákat kapja meg, ám esetenként ismerete lehet a lista összetételéről, ám csak a számítógép tudja, melyik koordináta melyik célra vonatkozik. A távérzékelő szempontjából a kísérlet tehát vak.

3. típusú adat

A kísérlet ebben az esetben is Kérdező nélkül zajlik, azonban a célkoordinátákat valaki más adja meg. A kísérlet során a távérzékelő kaphat némi, erősen bekorlátozott ismeretet a célról, pl. annak helyéről vagy az eseményről. A gyakorlott remote viewereknek semmi másra nincs szükségük a koordinátákon kívül.

4. típusú adat

Ebben az esetben a célt ismerő Kérdező van jelen, ám a távérzékelő számára csak a koordinátákat adja meg. Általában képzés során használják ezt a módszert. Kísérleti célokra is alkalmas. A Kérdező a célra vonatkozó ismeretek teljes birtokában tudja irányítani a távérzékelőt. Utasíthatja mit tegyen, merre nézzen, merre menjen. A távérzékelőnek lehetővé teszi, hogy szinte teljes mértékben kikapcsolja analitikus tudatát, hiszen a Kérdező végez el mindenféle elemzést.

Ezzel a típussal az a gond, hogy a gyakorlott távérzékelők képesek telepatikus módon érzékelni a Kérdező gondolatait, ezek pedig befolyásolják megszerzendő ismeretei pontosságát és hitelességét. E problémák kiküszöbölésére használják a kettős vak technikát, azaz az 5. típusú adatot.

5. típusú adat

Ebben az esetben sem a távérzékelő, sem a Kérdező nem rendelkezik semmiféle előzetes ismerettel a célról. Vagy kívülről adják meg, vagy pedig egy számítógépes program választ egy adott listáról. Az így megszerzett ismeretek rendkívüli mértékben megbízhatóak. Egyetlen hátrány van, a Kérdező nem tudja megkülönböztetni a beérkező hasznos ismereteket a haszontalanoktól. A probléma kiküszöbölése érdekében, általában néhány szavas írásos utasításokat adnak a Kérdezőnek a kísérlet során. Ezek az utasítások semmiféle ismeretet nem tartalmaznak a céllal összefüggésben, ám egyértelműen rámutatnak, miféle eljárások és mozgások végrehajtása szükséges.

6. típusú adat

Ebben az esetben mind a távérzékelő, mind a Kérdező rendelkezik előzetes ismeretekkel a célról. Akkoriban alkalmazták ezt a módszert, amikor még nagyon kevés bevethető gyakorlott távérzékelő és Kérdező volt, a megszerzendő ismeret pedig sürgősen kellett. Manapság már ritkán, ha egyáltalán, használják ezt a módszert.

Mi nem a remote viewing?

Ez egy érdekes kérdés, de nem árt tisztázni. A rv tehát egy tudományos módszer, amely:

· nem eszköze szellemi közléseknek

· nem jövendőmondás

· nem eszköze pl. aura-látásnak

· nem eszköze bármi más, a felsoroltakhoz hasonló tevékenységeknek.

Mire használjuk?

A remote viewing gyakorlati alkalmazása teljesen személy- és szándék-függő. A hozzá vezető út is széles, ha egy irányban közlekedünk ezen az úton, akkor minden bizonnyal megtaláljuk a módszerben azt, amit keresünk - ez igaz szimbolikusan és valóságosan is. A módszerben rejlő óriási lehetőségek miatt a remote viewing természetesen nem csupán érdeklődő emberek különleges játékszere. Katonai, politikai, felderítési, pénzügyi, bűnügyi területen éppen úgy használható a rv, mint történelem- és jövőkutatási, vagy akár bolygóközi kísérletek végzésére [lásd: Ingo Swann 1973-as Jupiter Próbája]. Az rv alkalmazási területeinek felsorolásánál visszatérhetünk arra a pontra, amit a módszer meghatározásának egyik kitételeként megfogalmaztam: a remote viewing alkalmazása a végtelenben kezdődik és a végtelenben végződik, határa az emberi tudat.

Források: [1]: László Ervin: Kozmikus kapcsolatok - A harmadik évezred világképe, p. 212. [Magyar Könyvklub, Budapest, 1996], [2]: László Ervin, ugyanott, p.165. [Magyar Könyvklub], [3]:László Ervin, ugyanott, p.166-167. - Maghar Akadémia, Ingo Swann's 1973 Jupiter RV Probe

Távérzékelés Magyarország

Vírusok elpusztítása rezgéssel

A következőkben egy 2008-as tudományos hírnek adunk nagyobb nyilvánosságot, valamintköveteljük a vonatkozó kutatások felgyorsítását!

A tudósok egy napon képesek lehetnek (ma is képesek mint az kiderül - a szerk.) a vírusokat úgy elpusztítani ahogyan az operaénekesek magas és erős hangjukkal eltörik a borosüvegeket. Egy új kutatás matematikailag meghatározta azokat a frekvenciákat melyekkel az egyszerű vírusokat "belerázza a pusztulásba". A vírus kapszidja hasonló a teknősbéka páncéljához, mondja Otto Sankey az Arizónai Állami egyetem fizikusa. "Amennyiben a héj semlegesíthető  [mechanikus vibráció által], a vírus inaktiválható." A legújabb kísérletek eredményei azt mutatják, hogy lézer impulzusok megfelelő frekvencia hangolásával el tudnak pusztítani egyes vírusokat. Mindamellett a rezonancia frekvenciák megtalálásának módszerei még fejlesztés illetve próbák alatt állnak.

Kiegészítés:

Több ismert vírus szerkezete (kubikális vagy köbös vírusok) megegyezik a szakrális geometria alapjaiban ábrázolt ikozaéderrel mint az a fenti cikk eredeti angol nyelvű oldalán is szerepel. A megfelelő frekvenciák megtalálásához több tudományos terület összevonására van szükség. A szimmetria miatt az alakzatok térbeli számítógépes modellezése már szuperszámítógépek nélkül is, költséghatékonyan megoldható! A különböző fehérjék és molekulaszerkezetek modellezésére már készült több olyan program melyek segítségével bárki, akár otthoni számítógép kapacitásával is bekapcsolódhat a kutatásokba (pl.: http://folding.stanford.edu). Csak arra van szükség, hogy a számítási kapacitás valóban a kitűzött célt szolgálja és ne valami teljesen ellentétes dolgot, mint ahogy pár évvel ezelőtt kiderült: Jó szándékú felhasználók letöltötték számítógépükre a programot de az nem a fehérjéket hanem rakétapályákat számolt!

Megoldás: nyílt forráskódú program létrehozása.

Szimbólumkutatással és a kulturális értékek felszínre-hozatalával foglalkozó törekvéseink jó úton haladnak melyhez szintén a fent említett számítógépes erőforrás megosztást fogjuk használni. Kutatási eredményeink alapján az ősi szimbólum rendszerek jóval fejlettebb tudásról tesznek tanúbizonyságot mint azt eddig gondoltuk!

Kérjük támogassa fejlesztéseinket szakértelmével, illetve a témakör népszerűsítésével! Levelezési címünk: info@vilagbiztonsag.hu

...

Ikozaéder alakú adenovírus elektronmikroszkópos felvétele:

Ikozaéder alakú Adenovírus elektronmikroszkópos felvétele

Kapcsolódó: Rife-féle elhallgatott mikroszkóp: A szuperfinom mikroszkópjainak köszönhetően felfedezte, hogy minden ilyen kis méretű és betegségeket keltő organizmusok sebezhetőek egy speciális frekvencia-besugárzással, ami más élő közegre egyáltalán nincs hatással. Évekig kísérletezgetve feltérképezte minden általa veszélyesnek tartott baktérium, vírus halálos oszcilláló frekvenciáját. Sok ilyen frekvenciát állapított meg.Rife többféle ilyen rezonáns frekvenciákon működő készüléket alkotott különféle betegségek, többek között a rák-betegség, gyógyítására.

Einstein, Cartan és Evans-

Egy új kor kezdete a Fizikában?

Horst Eckardt,

München, Németország

Laurence G. Felker,

Reno, Nevada, USA

Az eredeti, német nyelvű dokumentum megtekinthető online:http://www.borderlands.de/inet.jrnl.php3

Összegzés

Annak ellenére, hogy a fizikusok hiába próbálkoztak több mint fél évszázadon át az összes természetes erő egyesítésével egy elméletben, Myron W. Evans vegyészeti fizikus végre sikerrel járt. Einstein és Elie Cartan éleslátására alapozva Evans elmélete a tér-idő geometriájából eredezteti az összes természeti erőt. Ahogy Einstein a gravtiációt a tér-idő görbületének tulajdonította, az új elgondolás az elektromágnesességet a tér-idő torzulásához vagy csavarodásához köti. A gravitáció és elektromágnesesség között fellépő kölcsönhatás lehetősége – amely lehetőség elutasított a mai főbb fizikusi köröben – becslések szerint új fizika beli eredményekhez vezet, amelyek erő és energia előállítását teszik lehetővé a tér-időből.

Bevezetés

Századokon át fizikusok s filozófusok kutattak az egyesített leírást mely magában foglalja a természetben fellelhető összes jelenséget. Manapság már tudjuk, hogy a világ a mikroszkopikus alatti kvantum méretekben nagyon különbözően viselkedik mint az általunk ismert, szabad szemmel látható (makroszkópikus) tapasztalásunkban. Főleg a gravitációról alkotott elméleteink összeegyeztethetetlenek a kvantum teóriával. Emiatt, számítva arra, hogy a gracitáció egyesíthető a kvantum elmélettel, teljesen új betekintést nyerhetünk. Úgy néz ki ez az egyesítés már el lett érve, de nem úgy ahogy arra a tudósok előző generációi számítottak. Ez az egyesítés alapvetően új hatásokat jelez előre – például az energia (vagy erő) termelését anélkül, hogy bármilyen más, elsődleges energiát belefektetnénk. Ezt az előrejelzést, többek között, nagy érdeklődés járja át a szakmai és tudományos körökben. Mi most áttekintjük az egyesítést - egységesített elmélet eredetét.

Albert Einstein 1915-ben közölte a gravitációs kölcsönhatásról szóló teóriáját, amit Általános Relativitás elméletnek nevezett, és ez ma alapját képezi a kozmosszal kapcsolatos értelmezésünknek s felfedezéseinknek. 1905-ben Einstein már létrehozta a Speciális Relativitás elméletet, amely a ’’fény sebességének állandóságán’’ alapul vákumban. Élete utolsó harminc évében Einstein egy olyan, mindenre kiterjedő, egyesített elmélet után kutatott, amely minden ismert természeti erőt magába foglal. Hozzávetőlegesen 1925-től 1955-ig töltötte éveit ennek a kutatásnak szentelve, de nem érte el áhított célját. A kvantum mechanika 1920-as felfedezése óta a fizikusok nagy része ezzel foglalta el magát, s nem az Általános Relativitás elméletével. A tény, hogy a kvantum mechanika csak a Speciális Relativitás elméletével összeegyeztethető, és nem az Általánossal, mellőzve, figyelmen kívül hagyva lett. Továbbá, bár a kvantum mechanika kiválóan leírja az atomok elektrőn burkát, nem alkalmas a hatalmas tömeg-sűrűség leírására mely az atom magjában bukkan fel.

Más, figyelemre méltó igyekezet az egyesített elmélet irányában a 20. században történt, amikor is az elektromágnesességet akarták egyesíteni a gyenge nukleáris (atommag) erővel, egy toldalékkal a kvantum mechanika formalizmusán. A Gravitáció napjainkig kívül maradt a részecske-fizika standard modelljén.

Elie Cartan sokkal kevésbé ismert, mint Einstein. Ő egy francia matematikus aki eszmét cserélt Einstein-nel, beleértve részleteket az Általános Relativitás elméletből. Cartan ötlete az volt, hogy az elektromágnesesség eredeztethető, differenciál geometriával, a tér-idő geometriájából – többé kevésbé ez párhazumos Einstein elképzeléseivel arról, hogy gravitáció származtatható a tér-idő geometriájából.

Egy sikeres egyesített elmélet mégse Cartan és/vagy Einsten érdeme lett. Az egyesítést Myron Evans érte el, 2003-ban, aki vegyészeti fizikusként új megvilágításba helyezte a problémát. Evan számos egyetemi tanszéken ülésezett (vagy azokat tartotta) Angliában és az USA-ban, mielőtt unortodox nézetei visszavonására kényszerítették. Ma ’’egyéni kutatóként’’ dolgozik szülőföldjén, Walesben. Ő vezeti az ’’Alpha Institute for Advanced Study’’-t, (AIAS) – Fejlődő Tanulmányok Alfa Intézménye – amely bemutatja ötleteit a nyilvánosságnak, mint egy világviszonylatú csapat, vagy munkacsoport. Egy népszerű tudományos prezentáci ó megtalálható a [3]-ban. Nemrégiben koncentrálva munkáját az energia előállítására vákumból – egy téma amelyet a megállapított tudományok kerülnek – az AIAS weboldal nagy érdeklődést mutat, ahogy azt a rendületlen emelkedés mutatja a webes oldal statisztikáiban az AIAS oldalán [4]. Sok jól ismert egyetem és kutató létesítmény mindenhonnan a világon ellátogatott ezekre az oldalakra.

A négy természetes erő

Hogy megértsük az egyesített elmélet fontosságát, meg kell ismernünk a mennyiségeket melyeket egyesítenek. A fizika világában széles körben elfogadott, hogy minden kölcsönhatás a Természetben a négy alapvető erő megnyilvánulása. Alább röviden jellemezzük őket:

1. A látszólag elkülönölő erőterek, amelyek elektrosztatikus töltésekkel generáltak, és a mágnesesség a 19. században lett egyesítve, főleg Maxwell által, azzá amit ma elektromágnesességként, vagy elektromágneses mezőként ismerünk.

2. A gyenge mag-erő (nukleáris) felelős a radioaktív bomlásért. Az elemi részecskefizika Standard Mintája szerint, a gyenge kölcsönhatás a W- és Z-bozonok , ’’látszólagos részecskék’’ által közvetített. Továbbá a neutrínók is szerepet játszanak a gyenge kölcsönhatásban. Bebizonyosodott, hogy a gyenge erő lényegében ugyanaz mint az elektromágnesesség nagyon magas energiaszinten. Így erre a két erőre azt mondják, hogy már ’’egyesítettek’’.

3. Az erős nukleáris erő egybe tartja a protonokat és a neutronokat. Ezt a gluonok és kvarkok hordozzák, habár célzott, kisérlet alapú bizonyíték a mai napig nincs létezésükre.

4. A gravitáció a negyedik alapvető erő, de nem fér össze a többi három elméleti képeivel, mivel erre úgy tekintenek (Einstein Általános Relativitás Elmélete óta) mint a tér-idő görbületére, ami nem áll összhangban a klasszikus erő kifejezésével. Másrészt, az Általános Relativitás mára már jól tesztelt, így senki se kérdőjelezi meg érvényességét.

Egységesítés

Ha létezne egy egységes leírás vagy formalizmus erre a négy eltérő erőre, sok, új elméleti bepillantást és praktikus alkalmazást nyernénk. Emellett kölcsönösen - fordított kölcsönhatások – amelyeket a mai fő fizikusi körök nem vesznek észre – lehetnének előrejelezhetők, és használhatók. Ahogy később látni fogjuk, ilyen kölcsönhatások új lehetőségeket nyitnak az energia előállításában. A sürgető globális energiakrízis miatt ez lehet az egyesítésből származó legfontosabb eszköz.

A három alap-erő a kvantum-fizikához tartozik (a világ ’’a kicsiben’’), amíg a negyedik erő (gravitáció) minden arányban, méretben érvényesül, beleértve a kozmikus nagyságrendet. Ennek következtében az alapvető probléma az Általános Relativitás és a Kvantum Mechanika egyesítése. A hagyományos tudomány három különböző utat vet fel amelyekkel elérhetjük a célt:

1. Az Általános Relativitást a kvantum-fizikába vinni. A leküzdhetetlen nehézség itt az, hogy az idő a kvantum-fizikában úgy kezelt, mint egy egyedülálló, folyamatos jellemző (paraméter), amely nem összemérhető a kvantizált távolsági koordinátákkal (vagy térbeli elmozdításokkal).

2. Az Általános Relativitás kvantizálása. A matematikai formalizmus ennek megközelítéséhez így is túlságosan hatástalan, nem meggyőző, és képtelen hivatkozni a kísérleti tesztekre.

3. Egy teljesen új elmélet felfedezése, amelyből a többi következik. A különböző ’’Fonal teóriák’’ (String theory) példák, de ezeknek szükséges a nem fizikai, magas-dimenziós (térbeli) hely (N>10), s továbbá ezek nem adtak tesztelhető becsléseket.

A megoldás, meglepően egy váratlan irányból érkezik. Kiterjesztve Einstein elméletét az először Cartan által ajánlott vonalon, Evans rámutat, hogy a négy alapvető erő egy kiterjesztett elméletből eredeztethető. Ez fejezi ki a rég kutatott Egyesült Mező Elméletet. Evans megközelítése nem követi a fentebb említett három egyikét sem, bár a legközelebb az utolsóhoz áll.

Evans elméletének alapja

Hogy megértsük Evans elméletének alapját, újra át kell tekintenünk Einstein relativitás teóriájának kezdőpontját. Einstein alapul azt tekintette, hogy egy masszív test elhelyezkedése, vagy energia eloszlása a térben (amik könnyen felcserélhetők, a híres E=mc² –et képletnek megfelelően) megváltoztatja a tér geometriáját. Az euklidészi koordinátarendszerben merőlegesen nézve, ez (masszív test vagy energia) ’’létrehozza’’ a tér görbületét (vagy még pontosabban, a tér-időt). Ezt leírhatjuk képlettel is:

R = k T

’R’ jelöli a görbületet, ’T’ az energia-momentum sűrűségét, és ’k’ egy aránylagos állandó. A képlet bal oldala geometria, a jobb pedig fizika. Einstein így használta a görbe vonalú koordináták geometriáját, amik visszaágaznak a matematikusig, Riemann-ig. A képlet magában foglalja az elképzelést, miszerint a tér-idő ( vagyis a három térbeli koordináta, és az idő, mint a negyedik) egy 4-dimenziós folytonosság (kontinuum) aminek a görbületét mi egy erőként érzékeljük (ez a gravitáció).

Elsősorban, Einstein elmélete nem használta ki teljesen az összes lehetőséget Riemann geometriájával kapcsolatban. Kiderült, hogy az ’R’ csak a kontinuum belső görbületeit fejezi ki, más szavakkal, arra korlátozott hogy jellemezze azon vektorokat melyek pont-pont közti változásai teljes mértékben a kontinuumon belül helyezkednek el. (Kép1A)

Kép1: Görbület és Csavarodás (Torzió)

Ezzel ellentétben, Cartan a külsőleges görbületek szempontját alkalmazta. Ez azt jelenti, hogy a vektorok képesek változni a kontinuum sík érintőjében (és arra merőlegesen) bármely ponton (Kép1B). Cartan rámutatott arra, hogy a tér-idő külsődleges görbülete arra használható hogy kifejezzük az elektromágnesességet ahogy azt a Maxwell egyenletek mutatják. Sajnálatosan Einstein tenzor matematikai koncepció használata az összefüggéseket Cartan geometriai elképzeléseivel kapcsolatban nehezen érthetővé tette. Cartan a ’Tetrád’-ot használta hogy ábrázolja a kontinuum külsődleges görbületeit. A 3-dimenziós helyzetben ez lecsökken a Descartes-féle ’Triád’-á, amely tovább halad egy ponttal a térben. Pontosítva, a tetrád kiköt egy érintő helyet-pontot a Riemann kontinuum (manifold) minden pontján. Ezúton fenntart minden ponton egy euklideszi érintő-helyet (vagy másképp, biztos pontot) amely nagymértékben leegyszerűsíti a fizikai folyamatok leírását és elképzelését. (Kép2)

Kép2: Érintő sík egy görbült felszínen

Einstein és Cartan értékes betekintéseinek ellenére egy egységes elmélet még nem lehetett megfogalmazható, mivel a kísérleti jelzések, hogy hogyan lehet kiterjeszteni Maxwell elméletét oly módon, hogy összhangban álljon az általános relativitás elméletével még mindig hiányoztak. A döntő kapcsolatot Evans találta meg 1990-ben, a forgás, vagy B⁽³⁾ mezőben.

A döntő tapasztalati tényező – a Fordított Faraday Hatás (Inverse Faraday Effect, IFE), vagyis az anyag magnetizálása egy körkörösen polarizált elektromágneses kisugárzású sugárral. Ezt kísérletben 1964-ben figyelték meg, bár továbbá sem magyarázható a Maxwell-Heaviside elektrodinamikával, kivéve ha bevezetünk egy anyag tulajdonságú tenzort.

Mindazonáltal, Evans 1992-ben képes volt, hogy közvetlenül első elvekből származtassa az IFE-t (általánosan covariáns egyesített térelmélet, amely magába foglalja az általános relativitást), és ezáltal következtetett korábban létezi de ismeretlen mágneses mező-összetevőre -- a B(3) mezőre.

A B(3), nem hivatalosan, egy általános-relativisztikus korrekció a klasszikus elektrodinamikához javítás fesztelenül, némileg hasonló az általános-relativisztikus Newtoni gravitációra vonatkoztatott korrekcióához, ami szükséges a Merkúr naphoz közeli haladásának megmagyarázásához.

Az indexszámok – (1), (2) és (3) – itt az úgynevezett körkörös alapként említve; és a polarizáció-irányok, B⁽¹⁾ és B⁽²⁾ a mező átlós polarizációjának irányára mutatnak. Így egy polarizáció-indexet be kell illesztenünk a Maxwell egyenletekbe. Ez a polarizáció-index hasonlít a tetrádvektorokhoz; q^a 2. képen. Végül ez rávezeti Evans-t arra, hogy alapul tekintse az elektromágneses vektor-potenciál ’A’ geometriai kifejezesét, ami így néz ki:

A^a = A⁽⁰⁾ q^a

Ahol ’A’ a teljes elektromágneses potenciál 4x4-es mátrixa, és A⁽⁰⁾ az arányosság tényezője. Az elektromos és mágneses mezők (a teljes elektromágneses mező F^a tenzorjába egyesülve) egyenesen Cartan torzió kifejezéséből kerülnek ki:

F^a = A⁽⁰⁾ T^a

Ebben a formalizmusban az elektrodinamikát teljes mértékben a tér-idő geometriai torzulásának tulajdonítják. A teljes képhez, az elektromágnesesség és gravitáció egyesítéséhez szükség van Riemann görbület és Cartan csavarodás-elméletére. A belső görbület meghatározza a gravitációt és a külső görbület (azaz torzió) az elektromágneses mezőt. Ezt részletesen megmagyarázzák a megfelelő Riemann-Cartan geometriában megtalálható mező-egyenletek. Ezt a teóriát Einstein-Cartan-Evans (ECE) elméletként ismerjük, elnevezve annak fő alkotóiról.

Egyesítés erős és gyenge erőkkel

Még magyarázatra vár két további, megmaradt alapvető erő az ECE elméletből.

Ha valaki elemzi az elmélet egyenleteit, észrevehető, hogy azok a Riemann féle kontinuum tangens terére lettek megfogalmazva. Ezen tér alapvető vektorainak száma tetszés szerint választhatő, nem szükséges, hogy négy-dimenziós legyen. Így adott a lehetőség arra, hogy olyan alapot válasszunk, mely megfelel a quantizált mechanika (vagy hatás) leírásának (pl. elektron forgás). Továbbá Evans a Cartan féle geometriáb ól származtat egy hullám-egyenletet, ami elvben egy nem lineáris, sajátértékes egyenlet. A megfelelő megközelítés feltételei mellett ez az egyenlet lineárissá válik, s előrejelez különálló, állandó állapotokat. Minden kvantum-mechanikai elmélet, különösen Dirac elektron elmélete, és az erős illetve gyenge kölcsönhatások levezethetők az ECE teória speciális eseteiként.

Ha összehasonlítju k ezt az eredményt a három szokásos, fenti egyesítési móddal, észrevehetjük, hogy ezek közül egyik sem használt. Az új elmélet előrejelzi a kvantum-hatásokat anélkül, hogy feltételezné őket (mint követelmény) a kezdettől. Az első két erő (elektromágnesesség és gyenge erő) egyesített, a harmadik és negyedik pedig más tényezőkből, elgondolásokból eredeztethető. Röviden, nincsenek alapvető erők, mivel mind a geometriából kerül ki!

Kvantumfizikai következések

A legfontosabb következtetés az, hogy a kvantum elmélet mostani formájában nem alapvetően magyarázata a Természetnek. Különösen Heisenberg elképzelései és az összefüggési elvek hibásak. A kvantumfizika ECE változata klasszikus, teljes mértékben bizonyítás (determinisztikus) alapú, a kvantum-bizonytalanság nem játszik szerepet. Mindazonáltal, a kvantum-mechanika egyenletei (például a Schroedinger egyenletek) helyesek, és klasszikus statisztikai folyamatokat írnak le. Egy jel lenne az ECE ellen, ha nem jelezte volna előre ezt az eredményt, mivel a kvantum-mechanika egyenletei ezerszeresen kísérlet-igazoltak.

Evans rámutat arra is, hogy a Heisenberg Bizonytalanság reláció félreértésből ered, és nem igazolható. Egy mező elmélet összes fizikai tömeg-pontja valójában sűrűség – azaz anyag-energia terjedésének mennyisége egy bizonyos térfogaton. Így a Planck cselekmény-kvantum szétválasztott a térfogat szerint, például a mérőműszer által amelyben két kiegészítő változó (pozíció és momemtum-helyzet és lendület) is mérésre kerül. Az eredmény lehet korlátlanul alacsony, azaz a bizonytalansági tényező redukálható tíz kisebb erővé. Egy elemi részecske, ennek következtében, nem kizárólagosan hullám, s nem is kizárólagosan részecske, de egyszerre rendelkezik mindkét állapot tulajdonságaival.

Ez fizikai elméletként fantasztikumnak hangzik, de ez ténylegesen pár éve meg is lett mérve. A bizonytalansági reláció kísérleti cáfolatát a fizika főáramlatába tartozók fejezték be.

Kép3: Az Aharonov Bohm hatás

További példaként figyelembe vesszük az Aharonov Bohm hatást egy olyan másik hatásnál, melyet ezelőtt nehéz volt megmagyarázni (Kép3). Két elektronsugarat térítünk el a dupla lyukak segítségével a képernyőn, így egy tipikus interferencia minta jön létre. A térítés zónájában helyekedik el egy zárt toroid tekercs. A mágeses mező körkörösen zárt s így a tekercsben marad. Ha valaki be-ki kapcsolja a mágneses mezőt, mindkét esetben két, különböző inteferencia minta az eredmény. A zárt mágneses mező így hatással van az elektron sugarakra, habár azok nincsenek közvetlenül kapcsolatban a tekercssel. Ez egy kvantum-mechanikai ’’távolsági cselekmény’’, amely zűrzavart és számos, téves képzetet okozott.

Ezt a problémát az ECE teória a továbbiakban kezeli. A tekercs mágneses mezője egy tér-idő ’’vortex’’-et kreál (az elváltozásának köszönhetően), amely kinyúlik a tekercs saját terén kívülre. A vortex húzó ereje (azaz vektor potenciál A) ekkor képes befolyásolni az elektron sugarakat. Így a nyilvánvaló ’’távolsági cselekmény’’ redukálódott egy helyi, alkalmi határozó hatássá.

Evans rámutat arra, hogy a torziót (vagy csavarodást) mindig kíséri a görbület. Amióta a görbület gravitációs tömegként mutatható ki (nyivlánul meg), így az összes elemi részecske forgásának hozzá kell adnia egy alkotóelemet a gravitációs tömegükhöz. A neutrínónak köszönhetően tudjuk, hogy ez már próbaképes, akkor is ha az alapvető minta csődöt is mond. Továbbá a fotonoknak rendelkezniük kell gravitációs tömeggel, amely nagyon kicsiny métrékű, akárhogyis, de a jelenlegi méréshatár alatt helyezkedik el.

Technológiai következések

Általában az új elméletek praktikus kihasználtságához több évre van szükség. A nukleáris fúzió esetében, a remény, hogy a társadalom számára hasznos energiát állítanak elő teljesítetlen marad még 50 év után is. Ezzel ellentétben az ECE teória közvetlen alkalmazásokat ajánl, különböző területeken – különösen az energia előállításának sürgető kérdésében.

Egy új energiaforrás lehetősége emelkedik ki a gravitáció és elektromágnesesség kölcsönös kölcsönhatásából. Az általános elmélet szerint (Maxwell egyenletek) ez a kölcsönhatás nem lehetséges.

Bárhogyis, az ECE elmélet előjelzi hogy a gravitációs mező mindig kapcsolatban áll egy elektromos mezővel, és oda-vissza. Ezt nevezhetnénk ’’elektrogravitikának’’. A hatás-kölcsönhatás tapasztalhatóan évtizedek óta ismert persze, de mindeddig hiányzott a matematikai magyarázat. Ez mostmár lehetséges az ECE elmélet segédletével. Az alkalmazási formák legjobban a légi és űrutazási ipart érdekelhetik.

Az elektromos generátorok területén, az egysarkú generátor sokat várakozott egy kielégítő értelmezésre mióta Faraday 1831-ben feltalálta. Ez most teljesen elmagyarázható. Hasonlóan ahogy az Aharonov Bohm hatással, a tér-idő torzióát figyelembe kell vennünk. Ez esetben a torziót a mechanikai forgás hozza létre.

A legérdekesebb technikai alkalmazás magában foglalja az energia kinyerését egyenesen a tér-időből. Úgy kell rá gondolnunk, mint egy rezonancia-hatásra. Először is, az ECE teória egyenletei azt mutatják, hogy az anyag képes ’’átalakítani’’ az energia jelet a környező tér-időből (egyesek néha ’’vákuum’’-ként említik). Ahhoz, hogy ezt a gyakorlatban is kivitelezhessük, szükségünk van arra, hogy valaki létrehozza a tér-idő megfelelő ’’alakját’’ azaz, egy ügyes mechanikus vagy elektromágneses berendezést. A kialakításnak annyira rendezettnek kell lennie, hogy az anyag rezonáns ingerlése történjen meg. Tudjuk a kényszerített mechanikus oszcillálásról, hogy megfelelő ingerlési frekvenciával nagy mennyiségű erő szállítható az oszcilláló rendszerhez, vagy attól.

Valószínűleg sok ’’túlegységes’’ találmány az alternatív energia helyzet funkción lesz ezúton. Ezen esetekben a feltalálók véletlen folytán találták meg a rezonancia mechanizmust. Ennek köszönhetően néhány kísérlet nem ismételhető meg, ugyanis az alapvető mechanizmus és kritikus rendszer paraméterek, amelyek a kívánatos eredményhez vezettek, valójában nem ismertek.

Az ECE elmélet lehetővé teszi ezen paraméterek pontos kiszámítását. Az AIAS szervezet jelenleg tanulmányozza az ingerlési mechanizmust, az ECE egyenletek numerikus megoldásán keresztül. A kísérlet alapú próbálkozások az áramkörökben fellépő rezonancia ingerekre összpontosulnak. Ha valaki képes erőt nyerni ezen úton, a mechanikusan mozgó részek nem szükségesek (mint pl. a generátorokban), és a forrás kis méretének köszönhetően minden elektromos eszköz, alapjában véve képes lenne működni saját erőforrásának energiájával. Az alapvető alkotóelemek kaszkádba kapcsolathatók lehetnének akár egy erőmű nagyságáig is.

Az utolsó alkalmazási terület pedig a medikusi, orvosi. Nukleáris mágneses-rezonancia (NMR) tomográfiához (rétegfelvétel) erős mágneses terek szükségesek, amely egy hasonlóan complex kialakításra és építésre ösztönöz. E helyett használhatnánk az Inverz Faraday Hatást (fentebb elmagyarázva) hogy létrehozzuk a szükséges mágneses mezőt a páciensben. Ehhez csupán elektromágneses sugárzásra van szükség egy radio frekvencia-hatáskörén. Nem lennének szükségesek a hatalmas szolenoid tekercsek, és az MNR készülék lényegesen kisebb és olcsóbb lehetne.

Kozmológiai következések

Az ECE teóriához hozzá tartoznak az asztrofizikai és kozmológiai vonatkoztatások is. Az uiverzum tágulása megegyezés szerint Hubble törvénye szerint történik, amely leírja, hogy a galaxisok egyre gyorsabban távolodnak, attól függően milyen messze vannak tűlünk. Ezt a hátráló galaxisok fényeinek vörös eltolódására alapozzák.

A csillagászok nem régiben találtak vörös-eltolódás ingadozást amely nem összeegyeztethető Hubble törvényével, bár ez nem publikusan vitatott kérdés. Az ECE elmélet könnyedén tudja magyarázni ezeket az eltéréseket. Le tudjuk ’’fordítani’’ az ECE egyenleteket egy dielektromos mintává. A kölcsönös kölcsönhatás a gravitáció és sugárzás közt úgy írható le, hogy bevezetünk egy teljes értékű dielektromos konstanst. Ez a fénytörés és felszívódás előjelzéséhez vezet. Az univerzum azon területein ahol magas a tömeg-sűrűség, nagyobb a dielektromos konstans mint azon területeken ahol a tömeg-sűrűség alacsony. Ezen területeken az energia elszívása megnövekedett vörös-eltolódáshoz vezet. Egy ilyen sablon jóval messzebbe megy mint a Hubble sablon.

Evans elméletében a kozmikus háttérsugárzás az elszívott sugárzó energiának tekinthető, és nem az Ősrobbanás bizonyítéka, amely nem történt meg ezen elképzelések szerint. Helyette táguló és összehúzódó zónákat különböztetünk meg az univerzumban, melyek egymással szomszédosan helyezkednek el.

Tiszta energia! "Ki mondja, hogy nem tudjuk megmenteni környezetünket?" Az energiaipart forradalmasító magyar találmány!

További, az energiaipart, a környezetvédelmet és az édesvíz előállítást forradalmasító magyar feltalálók és találmányok: ide kattintva

A bemutatott témakörök vizsgálatára és más technológiák felkutatására szakértői csoport alakult, illetve az általunk beadott kezdeményezés sikereivel összhangban megalapítjuk a Szingularitás Egyetemet!

Technológiai szingularitás (különösség- a fejlődés felfoghatatlan felgyorsulása) és kulturális evolúció

A Különösség lényegében azt is jelenti, hogy olyan gyorsan történik a változás, ami már fel sem fogható. Ugyanezt jelenti, ha már megtörtént de nem tudunk róla, vagy nem tudjuk felfogni miről van szó. Ezért, és a frissítések miatt is, a következő olvasmánynak érdemes többször is "nekifutni"...

A Technológiai szingularitás témakörrel és elemzésével Földünkön neves tudósok és kutatóhelyek is foglalkoznak. Az újdonság az, hogy a Világbiztonság kezdeményezés összeköti a folyamatokat a földi kulturális értékek vizsgálatával. Meggyőződésünk ugyanis, hogy a múltban már többször lezajlott eseményről van szó, melynek megértéséhez a földi emlékeket és útmutatásokat vizsgáljuk.

Aranybulla: Nimród a hatalmas vadász és az Orion csillagkép. Naprendszerünktől a Tejút galaxisig és tovább. A jelképrendszer átvezet bennünket a nagyságrendek között.

Galaxisunk a Tejút

Kisfilm: Vadász (Nimród, Orion, Ozirisz) csillagkép; Napfelkelte a világűrből - Kelta kereszt - A Tejút, a négy égi folyó és a kisebb ötödik, az Orion kar - Az Orion karban helyet foglaló Naprendszerünk - A Nap keltette csepp alakú helioszférikus mező és a holdsarló (pajzs) alakú ütközési zóna - Naprendszer, Nap Föld, Hold

Hét pecsét: az Aranybulla megerősítése és szimbolikája

Kép: Országalma (A koronázási ékszerek része); Körkereszt és Országalma szimbólumok a Föld ősi jele; Kör közepén ponttal a Nap és Naprendszerünk; Napfelkelte - Kelta kereszt. Egymással fedésben lévő összetett szimbólumrendszer.

Jövőkutatók, híres tudósok és nagy gondolkodók szerint a „különösség” bekövetkezte a XXI. század elejére tehető. Leegyszerűsítve a kifejezés azt a folyamatot jelenti, melynek során a technológiai fejlődés hirtelen olyan ütemben gyorsul fel, aminek következményei kiszámíthatatlanok. Tehát a megfigyelők számára hatékonyan már nem követhetők. Sokan azzal magyarázzák, hogy az emberiség kifejleszti a mesterséges intelligenciát, mely „életre” keltése után az embernél sokkal fejlettebb gondolkodásmóddal bír. (mozifilmekben alkalmazott hasonlatok: Mátrix, Terminátor, Galaxis útikalauz stopposoknak). Ennek következtében a mesterséges intelligencia vagy elpusztítja az emberiséget, vagy egy fejlettebb gondolkodásmódra tanítja. Utóbbit hívhatjuk "humán kulturális evolúciónak".

Az általunk készített rendszer szimbolikus összefüggéseken keresztül világít rá a különböző kulturális egyezésekre. Ez azt jelenti, hogy ha egy adott témakörön belül sok egyezést találunk, akkor nagy valószínűséggel más, akár írásos formában meglévő információval tudjuk a következtetéseket alátámasztani.

I. rész: Az Aranybulla és a valóság megerősítése

Az Aranybulla mint aranypecsét szimbolikájának vizsgálata

Egy jelképrendszer bemutatása, melynek összefoglalója a szimbólumokon keresztül jelenik meg. Témakörök: Isten, Világegyetem, Tejút, Naprendszer, Föld, Hold, Égig érő fa, Életfa, Világfa. Vonatkozó tudományos megközelítés: Ősmag elmélet.

Kapcsolódó kifejezések: Arany pecsét, Hét pecsét, ...

Kép: Nap, Hórusz, Hold (Hórusz egyik szeme a Nap, a másik a Hold) - Tejút, Orion-kar, Naprendszer. A szimbólumvilág átvezet bennünket a nagyságrendekbe és tovább. A Szent Korona, az Aranybulla és egy "sumér tábla" szimbólumrendszere.

A Király kezében lévő jogar rovásírásos olvasata: Egy az Isten. Ugyanez a jelkép megtalálható a sumér táblán az oszlopon, valamint a térrendszeri ábrázolások között lentebb.

Fibonacci spirál - A gyorsuló fejlődéssel összhangban elindítottuk a kulturális evolúciót, a kultúra forradalmát!

Véleményünk szerint a mesterséges intelligencia kifejlesztése nem alapfeltétele az esemény bekövetkeztének. A sorrendiséget illetően először az emberi kulturális fejlődés folyamatára koncentrálunk. (A mesterséges intelligencia fogalom több kutatási eredmény alapján is megkérdőjelezhető, ugyanakkor a filozófiai és vallásos kérdéskört is megnyitja.) A hagyományos emberi gondolkodásmódnál hatékonyabb, átfogóbb intelligencia kialakítható és kontrollálható egy köztes megoldással is. A technológiai szingularitásban megfogalmazott Emberfeletti Intelligencia kifejezés tehát helytállóbb.

Kép: 1.- Hórusz szeme 2.- Jóma (Jó magas) ligatúra 3.- Szent Korona 4.- Koronázási jogar 5. Jóma ligatúra Szent Korona Szent György zománc 6.-Jogar nyele 7.-Tejút 8.- Kelta végtelen szimbólum 9.-Fibonacci (aranymetszés) arány 10.-Újjászületés pogány jele

Fejlesztés

Az emberi gondolkodásmódok, a különböző módszertanok összehangolása korszerű informatikai eszközök segítségével. Ilyen lehet egy, többek között a kulturális értékek összefüggéseinek vizsgálatára kifejlesztett, a mai vállalatirányítási rendszerekhez hasonló működési elvvel rendelkező program-csomag. Egy jól összehangolt, gyors informatikai rendszer mely működését tekintve hasonlít egy gondolkodó lényhez. A Wikipédia nyílt lexikonhoz és más közösségi portálokhoz hasonló, ellenőrzött és jól összehangolt tudományos munkafelület, kiegészítve a világhálón fellelhető képek és hanganyagok automatizált kiértékelését elősegítő alrendszerekkel.

Videó: A világ minden ősi kultúrájában fellelhető Élet-magja ábrázolás. A fizikai halmazállapotváltozások, az idő, az 5 kozmikus elem ábrázolása. Az Élet virága, az 5 szabályos test és továbbszerkesztése a Metatron-kockáig. Zene: Brahms - Magyar Tánc No. 5.

A kép és zene változásának matematikai hasonlósága nem véletlen, a csárdás táncról van szó. A 3 dimenziós térben matematikai értelemben 5 szabályos test létezik. Természetesen ezekből is végtelen van, de be kell vezetni a számoláshoz több dimenziót. Magyarul: az érzékelő számára csak modellezés, vagy fantázia segítségével megjelenő valóság. A Metatron-kocka időben változó szabályos testek átformálása. A Végtelen különböző megközelítései a kör négyszögesítésén (Pi) és a "Jó"- jelen (Fibonacci, "Fí" spirál) keresztül

Ez, a vizuális részre vonatkozóan a következőket jelenti: A Földön fellelhető régészeti leletek, hitvilágok és vallások szimbolikájának vizsgálata, szakértői csoportok és amatőr közösségek által. Az eredmények osztályozása és sorba rendezése, a legvalószínűbb fa-struktúra szemléltetésével a valós történelem, a népvándorlások és kulturális összefüggések bemutatása. Hasonló működési elvvel, akár különálló rendszerrel a kapott eredmények a népdalok és népzenék hang-összehasonlításával alátámaszthatók vagy cáfolhatók.

Kisfilm: "Torus Fun" - Fibonacci spirálok, "összpontosítás" a 3 dimenziós térben

Az információs rendszerünk működése hasonló:

Sárga: Szakértői rendszer
Kék: Felhasználói rendszer (online közösségek véleményei)
Fehér: Információ
Mozgás: Információ elemzés illetve rendezés
Információ ellenőrzés, kicsatolás: Mag

Ami nem látszik:
- Az emberi tényező általi többszörös ellenőrzés (fórumok, hozzászólások)
- Képes tartalmi elemzés, szimbólum-rendszerek összefüggései, tudomány, vallás, filozófia, stb.

Hórusz - Tórusz

A megfelelő sorrend tehát a humán kulturális evolúció, majd lehetőség szerint a szabályozott illetve modellezett technológiai különösség. A valóságban a humán kulturális evolúció folyamatban van, a technológiai különösség pedig bármikor elindítható az átlagemberek számára "eltitkolt" találmányok és technológiák nyílvánossá tétele segítségével. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy jelenlegi földi civilizációnk technológiai fejlettsége az általánosan elképzeltnél jóval magasabb, és ebből adódóan a tudományos eredmények is sokkal előrehaladottabb állapotban vannak. Magyarul: technológiailag jóval fejlettebbek vagyunk mint azt a legtöbb ember akár csak el tudná képzelni. Mivel, mint az köztudott, hogy a technológiát rossz célokra is fel szokták használni, ezért célszerű a megbízható, saját forrásokon alapuló információk alapján az emberi gondolkodás módjának fejlesztése, illetve a természetes fejlődést gátoló tényezők (tudatmanipuláció) kiküszöbölése. A tapasztalatok szerint a "vizuális gondolkodás", a képzelőerő, a kreativitás fejleszthető. Meditációs gyakorlatok, az álmok felelevenítése mind közelebb visz bennünket a jobb önismeret kialakulásához. Ugyanakkor az előbbi és hasonló módszerek segítségével tudatunk "megtisztítható". A média, a szórakoztatóipar profitközpontúságának is eredményeként, a tudatalattiba mesterségesen elhelyezett emlékek és hatásaik feldolgozhatók. Erről a témakörről bővebben itt olvashat: Tudatmanipuláció, Összeesküvés-elméletek, Titkos társaságok

A járható út

Az emberi gondolkodás kiterjesztése megtörténhet az úgynevezett „égi tudás” felszínre hozatalával is, melyhez nagy segítséget ad a különböző kultúrákba, vallásokba és filozófiai irányzatokba „kódolt” tanítások összeillesztése. Ez a vallásos aspektusból megközelítve a Teremtő megnyilatkozását, isteni küldöttek megjelenését is magában hordozhatja. A materialista szemléletben kapcsolatfelvétel földönkívüli vagy más dimenziókban élő civilizációkkal illetve entitásokkal, személyekkel, intelligenciával, lényekkel. Az Ősmag, Életmag-Fénymag elmélettel összhangban az Égi-tudás népével mint szellemi, lelki illetve genetikai, tudati rokonságot mutató kapcsolatok alakulhatnak ki, éledhetnek újra. A lehetséges kapcsolatfelvételek között tehát az ősi, földi civilizációk is szerepelnek, kiknek múltunkban lévő jelenlétének számos nyoma ma is fellelhető.

Kép: Figyeljük meg a térrendszeri ábrázolásokat!

Megjelenő tudományos témakörök: Téridő, anyag, halmazállapotok, intelligencia, fraktál, Végtelen, tudat, szakrális geometria...
A szakrális geometria nem csak az anyagi világot írja le, hanem utat mutat az egészséges mentális fejlődéshez is.

Kép:
Tatabányán található Európa legnagyobb madár szobra a Turul Szent Koronával és karddal; Budapesten, az Erzsébet híd budai hídfőjénél Szent Gellért püspök szobra alatt egy vízesés kapuját két sólyom őrzi. Küzdelem a Föld körül tekergő omega alakú kígyóval; Gábriel arkangyal szobra a Millenniumi emlékmű közepén; Pagoda, Feng shui rendszerben.

A végtelen szerkezetét szemléltető rajz a Millenniumi emlékmű Gábriel arkangyal megjelenítésével összhangban.

Kép: lentről felfelé: Ka-rács, Fibonacci rács; Az öt elem; Pagoda. Ugyanez a térrendszeri modell megtaláható többek között az Aranybullán.

Kapcsolódó: Életmag - Fénymag; Élet-virága, Metatron kocka; Szentgeometria - Galéria

Valójában a folyamat jellegéből adódóan már a modellezés is elindítja az eseményeket. Összefoglalva azt a kijelentést kell megtennünk, hogy a rendszer modellezése alatt feltárt összefüggések már elindították a kulturális evolúciót. A kozmológiában használt kifejezés, az Eseményhorizont azt a pontot jelenti, ahonnan nincs visszaút...

A kvantum szuperpozíció és más téridő anomáliák mintájára több szintű, egymásba ágyazott modellezést alkalmazunk.

1000 benzin nélküli autó
Videó: A megérthető tudomány. Szuperpozíció. A párhuzamos valóságok érzékeltetése számítógépes szimulációval. A filmben 1000 játékos illetve játék van egymásra vetítve. Azonos cél, több útvonal. A szimuláció segítségével jelentős személyi, anyagi, és környezeti kár elkerülhető...

Kifejezetten ajánlott, kapcsolódó témakörök:

Aranybulla a Wikipédiában

Az Aranybulla teljes szövege

Folytatás: Kérdezz felelek

UFO

Eltitkolt technológiák

Technológiai szingularitás Wikipédia

Meditációs zene