A gyorsítótól a facebookig

A gyorsítótól a facebookig

Az LHC Atlas detektora megkezdte a versengést

2010. április 15. 19:19, csütörtök

Gyors sikert könyvelhetett el a Nagy Hadronütköztető Atlas detektora. Néhány nappal a rekordnak számító 7 teraelektronvoltos fizikai program elindítása után máris az elméletek szerint a Higgs-bozonra utaló W-bozon részecskéket észleltek.
Ez önmagában nem olyan nagy szó, mivel a W bozonokat már más ütköztetőkben is észlelték, 1983-ban a CERN fedezte fel. Azonban mielőtt az LHC bármelyik detektora megkísérelne egy új részecskét felfedezni, újra fel kell fedeznie a már elfogadottakat. Fabiola Gianotti az Atlas csapat vezetője szerint nagyszerű jel, hogy ilyen hamar észlelték a részecskét. "Ez azt demonstrálja, hogy mind az LHC gyorsító, mind az Atlas kiválóan működik" - tette hozzá.

A gyenge kölcsönhatásáról (angolul weak) elnevezett W-bozon szinte azonnal leptonokká és neutrínókká bomlik. Az LHC múlt havi 7 TeV energiaszintre emelése óta a leptonokat - legyen egy pozitron vagy egy müon - két esetben észlelték az Atlas kaloriméterében és müonkamráiban. A neutrínó nem lép kölcsönhatásba a detektorral, jelenléte azonban kikövetkeztethető a bomlás teljes momentumának - hiányzó energiájának a kiegyensúlyozatlanságából.

A hiányzó energia jelzi a neutrínók jelenlétét

"Az észlelés leginkább azért érdekes, mivel a standard modell szerint több új részecske, köztük a tömegért felelős Higgs-bozon is W-bozonokká bomlik. A W-bozonok nagyon lényegesek" - magyarázta Andreas Hoecker, az Atlas fizikusa.

A rivális CMS detektor együttműködés részéről David Barney fejezte ki elismerését, kiemelve, hogy az Atlas észlelése hozzájárul a két nagy általános célú detektor közötti egészséges versengéshez. Barney szerint számos érdekes eseményt kell még közösen felfedezniük, hogy teljes képet alkothassanak.

Új korszakot nyit az LHC-rekord

2010. március 31. 15:32, szerda

A korábbiaknál három és félszer magasabb energiaszinten sikerült protonokat ütköztetni az LHC-ben, a fizikusok szerint egy új korszak kezdődik.
A mérföldkőnek számító keddi esemény alapjaiban új fizikai felfedezésekhez vezethet, így nem csoda, hogy nagy volt az öröm a Nagy Hadronütköztető vezérlőtermében, amikor az első 7 TeV-on történt ütközéseket kora délután megerősítették. A kutatók mindenesetre figyelmeztetnek, hogy a szubatomi becsapódásokból összegyűjtött adatok kiértékelése időbe telik, azaz a közvélemény nem számíthat azonnali eredményekre.

"Nagy felfedezésekre csak akkor számíthatunk, ha már több milliárd eseményt gyűjtöttünk össze, amik között be tudjuk azonosítani a nagyon ritka eseményeket, amik az anyag egy új állapotát vagy új részecskéket jelezhetnek" - nyilatkozott a BBC-nek Guido Tonelli professzor, az LHC CMS-detektorának szóvivője. "Ez nem máról holnapra fog megtörténni, hónapok és évek türelmes munkájára lesz szükség."

Az első megerősített ütközés ábrázolása

Az LHC minden idők egyik legnagyobb tudományos vállalkozása, ami a CERN 27 kilométeres alagútjában helyezkedik el a francia-svájci határ alatt. A közel fénysebességgel összeütköző részecskesugarak eddig még nem látott jelenségeket hozhatnak napvilágra a keletkező "törmelékből". A fizikusok elsődleges célkitűzése a Higgs-bozon részecske megtalálása, aminek elvileg igen mélyreható szerepe van a világegyetem szerkezetében.

"Ez egy új terület" - tette hozzá Tonelli professzor. "Ha új részecskéket szeretnénk felfedezni, akkor elő kell állítanunk azokat, ezek az új részecskék pedig nagy tömegűek, így az előállításukhoz nagyobb energiákra van szükség. Kedden először állítottunk elő olyan részecskéket, amik a korábbiaknál három és félszer több energiával rendelkeznek." Az új rekordot egy éves leállás fogja követni, ami alatt a részecskegyorsítót felkészítik a 14 TeV-os események létrehozására.

Atomi fekete lyuk hozható létre nanocsövekből

2010. április 7. 06:14, szerda

A Harvard fizikusai rájöttek, hogy egy magas feszültségű nanocső atomi méreteken olyan pusztító erőt képes kifejteni, mint egy fekete lyuk kozmikus méreteken.
A nanocső hideg atomokat gyorsít fel drasztikusan, melyek befelé spirálozva egy heves reakcióban megsemmisülnek. "Ez a hideg-atom és a nanoméretű tudomány első összeolvadása, ami megnyitja az utat a hideg atom és a nanoméretű eszköz kísérletek egy új generációja előtt" - olvasható Lene Vestergaard Hau kutató nyilatkozata a kísérletről szóló tanulmányt publikálóPhysical Review Lettersben. "Nanoméreteken egy olyan leküzdhetetlen és pusztító vonzást hoztunk létre, ami hasonlít a fekete lyukak által az anyagra kifejtetthez."

Hau és a tanulmány társszerzői, Anne Goodsell, Trygve Ristoph és Jene A. Golovchenko professzor az abszolút nulla fok közelébe, mindössze 0,1 kelvinre hűtött lézerrel egy egymillió rubídiumatomból álló felhőt. A fizikusok ezután elindították milliméteres atomfelhőjüket egy két centiméterre elhelyezkedő, felfüggesztett szén nanocső felé, amit több száz volttal töltöttek fel.

Az atomok nagy többsége elhaladt a nanovezeték mellett, azonban azok, amik egy mikronon belülre sodródtak, menthetetlenül a nanocső vonzásába kerültek és elképesztő sebességre gyorsulva spiráloztak a nanocső felé. "A hideg atomok az 5 méter per szekundumos kezdő sebességről nagyjából 1200 méter per szekundumra gyorsultak a nanocső körüli forgásukban" - ismertette az eredményeket Goodsell. "Ennek a nyaktörő gyorsulásnak a részeként az atomok kinetikus energiájának megfelelő hőmérséklet a kezdeti 0,1 kelvinről kevesebb mint egyetlen mikroszekundum leforgása alatt több ezer kelvinre emelkedett."

A gyorsuló atom ezután egy elektronra és egy ionra bomlott, melyek a nanovezetékkel párhuzamosan forogtak, egy-egy kört egy másodperc trilliomod része alatt téve meg. Az elektront végül egy úgynevezett kvantumalagutazás következtében elnyelte a nanocső, míg a társául szolgáló ion nagyjából másodpercenkénti 26 kilométeres sebességgel kilökődött a 300 voltos nanocső taszító hatására. "Az atom szemszögéből a nanocső végtelen hosszú és keskeny, vagyis egyfajta szingularitási hatás jön létre" - magyarázta Hau.

"Ez az első kísérleti megvalósulása egy kombinált hideg atom-nanoszerkezet rendszernek. Rendszerünk nanoméreteken demonstrálja az atom, elektron és ion dinamikák szondázását" - tette hozzá Golovchenko professzor.

A hipertérből kamatoztathatnak a jövő DVD-i

2009. május 22. 15:09, péntek

Hogyan lehetne több mint százszorosára növelni egy Blu-ray lemez tárolási kapacitását? A válasz: növelni kell az adathordozók dimenzióinak számát.A hagyományos DVD-k és Blu-ray korongok két dimenzióban tárolják az adatokat, persze ezen már sikerült javítani a többrétegű korongokkal, ahol az adattárolás három dimenzióban történik. James Chon, az ausztráliai Swinburne Egyetem kutatója szerint hiba lenne ennél a pontnál lecövekelni, ezért munkatársaival belépett a hipertérbe, két újabb dimenzióba - az íráshoz használt lézerfény hullámhosszába és polarizációjába kódolva az adatokat.

Ehhez "egyszerűen" csak egy olyan anyagra volt szükségük, ami képes ezeknek a többletinformációknak a tárolására. "Amikor Min Gu kollégám először felvetette az ötletet, fogalma sem volt, hogy létezik-e egyáltalán ilyen anyag" - mondta Chon.

"Szerencsére a nanorészecskék a szakterületem, így tudtam mi lenne a legalkalmasabb." Az ideális anyag különböző méretű és elrendezésű, aranyból készült rúd alakú nanorészecskékből áll össze. Amikor a polarizált fény ráirányul erre az anyagra, csak azokat a rudakat "olvasztja meg" és alakítja gömb alakúvá, melyek iránya megegyezik a polarizáció irányával.

"A polarizált fény csak a nanorudak egy részhalmazát 'látja' és ezekre rögzít adatot" - magyarázta Chon. "A polarizáció megváltoztatásával ugyanarra a kötetre írunk, mégis úgy tűnik, mintha egy teljesen új felvevő médiummal dolgoznánk"

Az arany nanorudak a lézer színére is érzékenyek. A különböző hullámhosszok különböző hosszúság-szélesség arányokban olvasztják meg a rudakat. "A fény polarizációi és színei számától függően számos különböző rögzítési csatornához jutunk" - mondta Chon, aki csapatával két polarizáció és három szín alkalmazásával demonstrálta a technikát. A kutatóknak ezekkel a paraméterekkel 140 gigabájt információt sikerült felvinniük a lemezterület minden egyes köbcentiméterére, ami egy DVD méretű korongnál 1,6 terabájt adatmennyiséget jelent. Ezzel szemben egy Blu-ray körülbelül 50 gigabájt tárolására képes. Egy újabb dimenzió hozzáadásával, ami egy újabb polarizáció alkalmazását jelenti, a fenti adat akár 7,2 terabájtra is felsrófolható.

Az új dimenziók az adatok titkosításának egy új módját is jelentik. "Akár tíz különböző sémát is tárolhatunk ugyanazon a lemezen, és csak az tudja a megfelelő sémát kiolvasni, aki ismeri a megfelelő hullámhosszt és polarizációt" - tette hozzá Chon.

18 sémát kódoltak ugyanarra a területre két lézerfény polarizáció és három különböző lézerhullámhossz alkalmazásával

Hisayuki Yamatsu, a japán Fejlett Optikai Rendszerek Laboratóriumának szakértője "egyedülállónak" és "rendkívül innovatívnak" nevezte a melbourne-i kutatók munkáját. "Egy új megközelítést mutattak be a jelenlegi optikai lemezeknél sokkal nagyobb rögzítési sűrűségeget megkövetelő optikai memória megvalósítására" - mondta Yamatsu, akit lenyűgözött a csapat adatolvasási módszere, amit egy nagy intenzitású, ugyanakkor alacsony energiájú lézer alkalmazásával érnek el. Az arany nanorudak sokkal hatékonyabban reagálnak az alacsony energiájú lézerekre, mint a gömbölyű nanorészecskék, ezért a kutatók egy alacsony energiájú lézerrel tapogatták le a felszínt, hogy lássák mely területek olvadtak meg és melyek nem, így olvasva ki az adatokat.

Az alacsony energiájú lézer alkalmazásának előnye, hogy kiolvasáskor nem keverednek össze a mélyebb rétegekből kinyert adatok a felszíni rétegekre rögzített adatokkal. "A többrétegű adatrögzítésnél létfontosságú a rétegek közötti áthallás csökkentése" - mondta Yamatsu.

Tom Milster, a tucsoni Arizona Egyetem optikai fizikusa is elismerését fejezte ki a technikával kapcsolatban, azonban úgy véli, az adatsűrűség miatt lassú lehet az adatok kiolvasásának sebessége. "Nagy rajongója vagyok az ausztrálok munkájának, ez azonban jelentős technikai akadályt jelenthet a számukra" - összegzett.

Yamatsu az íráshoz és olvasáshoz használható ultragyors, femtoszekundumos lézerektől tart leginkább, amik drágák és méretük sem elhanyagolható. "Egy kereskedelemben is megjelenő meghajtó-rendszerbe szinte teljes képtelenség egy femtoszekundumos lézer beültetése" - mondta, amivel Chon is egyetért. "A lézeres közösségen múlik, hogy sikerül-e egy gyakorlatiasabb megoldást találnunk" - mondta, hozzátéve, hogy az első prototípus korong öt éven belül készülhet el, maga a technológia pedig 2015 és 2025 között terjedhetne el. "Egyelőre legalább bebizonyítottuk, hogy rendelkezésünkre áll egy ötdimenziós optikára alkalmas anyag" - zárta beszámolóját.

Egy lépéssel közelebb egy álom-anyaghoz

2008. október 18. 13:45, szombat

A nanotechnológia világa különleges "papíron" dolgozik, ami bár egy közönséges anyagra emlékeztet, forradalmasíthatja mindennapjainkat a repülőgépektől egészen a televízió készülékekig.A buckypaper névre keresztelt anyag tízszer könnyebb, ugyanakkor ötszázszor erősebb az acélnál, ha lapjait egymásra halmozzuk és összepréseljük egy kompozit anyaggá. A hagyományos kompozit anyagokkal ellentétben vezeti az elektromosságot, mint a réz vagy a szilícium, és eloszlatja a hőt, akárcsak az acél.

Az utóbbi idők tudományos slágerén, az oly sokat emlegetett szén nanocsöveken alapuló elképzelés már évek óta kering a köztudatban, a Florida Állami Egyetem (FSU) kutatóinak azonban úgy tűnik sikerült jelentős előrelépést elérniük. A hajszálnál ötvenezerszer vékonyabb csőalakú szénmolekulákból álló papír egyedi tulajdonságai miatt egy csodálatos új anyag ígéretét hordozza, amiből könnyű, energiahatékony repülőgépek, gépjárművek, nagyobb teljesítményű számítógépek, fejlettebb TV képernyők és sok más termék születhet. Eddig a buckypaper erejének csak egy töredékét tudta megmutatni, azt is kis mennyiségekben és igen borsos áron.

A floridai kutatók egy olyan előállítási technika kifejlesztésén dolgoznak, ami hamarosan versenyképessé teheti a nanoanyagot a legjobb, jelenleg elérhető kompozit anyagokkal. "Ha gyártásba kerül, akkor jó eséllyel reformálhatja meg az egész űrrepülési üzletágat" - tette hozzá Les Kramer, a kutatás egyik finanszírozója, a Lockheed Martin műszaki vezetője.

A különleges papírhoz vezető tudományos felfedezés a világűrből érkezett. 1985-ben a brit Harry Kroto egy kísérlet erejéig ellátogatott az amerikai Rice Egyetemre, ahol a kutatók azon fáradoztak, hogy létrehozzák a csillagok belsejében uralkodó körülményeket. Azt szerették volna megtudni, hogyan állítják elő a csillagok az élet fő építőelemét, a szenet. Minden terv szerint zajlott, egyetlen apró kivételtől eltekintve.

"Volt egy extra tényező, ami teljesen váratlanul bukkant elő" - idézte fel Kroto a kísérletet, aki jelenleg az FSU egyik programját vezeti. A nem várt vendég egy molekula volt, ami 60 szénatomjával leginkább egy focilabdára emlékeztetett, ugyanakkor Krotónak Buckminster Fuller, egy futurista építész által megálmodott kupola villant be elsőként, ezért nevezte el buckminsterfullerénnek, illetve az egyszerűség kedvéért "buckyballnak". A grafit és a gyémánt után a szén harmadik tiszta formájának felfedezéséért Kroto és amerikai kollégái, Robert Curl Jr, valamint Richard E. Smalley 1996-ban kémia Nobel-díjat kaptak. Tőlük függetlenül egy japán fizikus, Sumino Iijima kifejlesztette a buckyball egy csőalakú változatát. Ezután újra Smalley, illetve laboratóriuma került a figyelem középpontjába, amikor a labor kutatói egy véletlen folytán felfedezték, hogy a csövek egymáshoz ragadnak egy folyékony szuszpenzióba helyezve, majd átszűrve egy finom hálón végeredményként egy vékony hártyát, a buckypapert kapták.

Erejének titka a nanocsövek nagy felületi területében rejlik, magyarázta Ben Wang, az FSU anyagtudományi karának igazgatója. "Ha veszünk egy gramm nanocsövet, csak egyetlen grammot, és minden csövet egy grafitlappá kihajtogatunk, akkor egy futballpálya kétharmadát fedhetnénk be" - mondta Wang.

A buckypaper kevésbé távoli felhasználási területei között említik az üzemanyagcellák elektródáit, valamint a kondenzátorokat és akkumulátorokat. Ezek megvalósulása után a buckypaper a grafit lapok könnyebb és hatékonyabb helyettesítőjévé nőheti ki magát, melyek a laptopok hőelvezetését biztosítják. A hosszú távú tervekben a repülők, autók és egyéb kompozit anyagokból építhető eszközök szerepelnek, miközben a hadsereg is kutatja az anyagot páncéljai és lopakodó technikái fejlesztése érdekében.

Wang elmondása szerint az elkövetkező évben azon fáradoznak majd, hogy a buckypaper kereskedelmi termékekben is megjelenjen, és a nanocsövek ne csupán a tudományos folyóiratok hasábjain keresztül jussanak el az emberekhez, hanem végre valódi termékeken keresztül tapasztalhassuk meg a bennük rejlő lehetőségeket.

Kockázatosabb a nanotechnológia, mint gondolnánk

2007. november 28. 13:22, szerda

Egy tanulmány szerint a nanotechnológia tudósai jobban aggódnak munkáik egyes következményei miatt, mint a közvélemény.
Tény, hogy a hajszál szélességénél tízezerszer kisebb egységek előállításának tudománya gyakorlatilag minden szegmensben nagy lehetőségeket ígér, ennek megfelelően a várakozás is óriási. Több száz kereskedelemi termékben már most is alkalmaznak nanoanyagokat, legtöbbjük kozmetikumokban és tisztítószerekben található. A technológia elkötelezettjei szerint ez azonban csak az első lépés a nano-forradalom felé vezető úton, ami számos szempontból is megváltoztatja majd életünket. A gyógyászatban elképesztő távlatokat nyithatnának meg a parányi, akár a véráramban is navigálható eszközök, a testen belüli diagnosztizálástól a szövetek javítgatásán át egészen a gyógyszerek szállításáig.

A nanoanyagok sokkal kisebbek és erősebbek a ma használatos anyagoknál, ezért forradalmasíthatják a gépjármű- és a repülőgépipart, miközben folyamatosan kutatják az alkalmazási lehetőségeket a robottechnikában, a számítástechnikában, a ruhaiparban, az energiatárolásban és a légtisztítás területén. Két felmérés, melyben 363 nanotechnológiában érdekelt tudós és mérnök, valamint 1015 felnőtt amerikai állampolgár vett részt, meglepő kontrasztot mutat a gyorsan fejlődő technikához való hozzáállás tekintetében.

Az átlagember elsősorban azon aggódik, hogy a nanovilág a munkahelyek csökkenését, a fegyverkezési verseny erősödését és a magánélet semmissé tételét vonja maga után, miközben a média a tudósok azon álláspontját közvetíti a közvélemény felé, mely szerint munkájukkal jelentős áttörések érhetők majd el a gyógyászatban, a környezetszennyezés csökkentésében és a nemzetvédelemben.

Ugyanakkor a felszín alatt, a tudósok körében egy ideje már zajlanak a nanoanyagokkal kapcsolatos viták, melyek pont a szennyeződésekről és az előre nem látható egészségügyi problémákról szólnak, amiket a kockázatok kutatásainak szűkössége miatt képtelenség pontosan felmérni. Miközben a média elsősorban a potenciális előnyöket hangoztatja, háttérbe szorulnak a kockázati tényezők, ezáltal egy torz kép kezd kialakulni az átlagember számára.

A kockázatokat vizsgáló kutatók a könnyedén belélegezhető parányi részecskék egészségre gyakorolt hatásaira összpontosítanak, nem is szólva azokról a tervezett nanorobotokról, melyek eleve a testben teljesítenének szolgálatot. Az elsődleges kérdés, vajon a nanoanyagok károsak lehetnek-e az egészségre és a környezetre? "A nano-sztori a rendkívül lassú és elég gyenge szabályzási mechanizmusról szól" - osztotta megnézeteit a Discovery-vel Nigel Cameron, az illinoisi Biotechnológia és az Emberi Jövő Intézetének vezetője, nanotechnológiai szakértő. "Az egésszel kapcsolatos lakossági és politikai veszélytudat - annak ellenére, hogy már jó ideje beszélünk róla - rendkívül alacsony."

A múltban az új technológiákat, mint az atomenergiát vagy a genetikailag módosított organizmusokat a közvélemény rendszerint lelkesedéssel fogadta, amit nyugtalanság követett, ha valamilyen baleset történt, vagy nyilvánvalóvá váltak a kockázataik. Az ilyen események több országban az alkalmazások befagyasztásához vagy moratóriumok kiadásához vezetett, mint például a génkezelt termények esetében. A szakértők a kockázatokra való figyelemfelhívással szeretnék elkerülni a meglepetéseket és a hozzájuk kapcsolódó visszalépéseket, így talán a nanotechnológia lehet az első kibontakozó technológia, ahol inkább a kockázatokat kell majd tudatosítani az emberekben.

Készül a kínai kvantumforradalom

2007. november 27. 14:34, kedd

Pan Csian-vej, a kínai tudósok legújabb generációjának egyik iskolapéldája a Heifeiben működő Kínai Tudományos és Műszaki Egyetemen (USTC) berendezett laboratóriumában egy álom valóra váltásán dolgozik.
Az Egyetem kutatási részlegén hatalmas a nyüzsgés. Az egyik irodában - ahol vágni lehet a cigarettafüstöt - fiatal professzorok vitatják meg legfrissebb kísérleteiket, míg a mellette levő teremben az egyetem hallgatói sürgölődnek egy hatalmas optikai pult körül lézereket, lencséket és detektorokat állítgatva. Ha minden a tervek szerint zajlik, itt fog megépülni az első említésre méltó kvantum számítógép.

Heifei bizonyos értelemben méltatlan szülőhely egy ilyen forradalmi eszköznek, hiszen egy csendes délkelet-kínai városról van szó, több órányi utazásra a technikai fellegváraktól, Sanghajtól és Guangzutól. A város nemrég még tradicionális tofu ételeiről és a szezámos süteményeiről volt ismert, nem tudományos csúcsteljesítményeiről. Pan és munkatársai azonban olyan eredményeket érnek el szinte hétről hétre, hogy már nem csupán Kínában, de a kvantum számítástechnika világtérképén is nagybetűvel jegyzik a helyet.

A müncheni Műszaki Egyetem 5 bites kvantumszámítógépe

Ha sikerülne megszerkeszteni egy működő kvantum számítógépet, az könnyedén elhomályosíthatja a mai leggyorsabb szuperszámítógépek erejét is. Ennek fényében nem csoda, hogy világszerte számos csoport igyekszik megalkotni egy ilyen csodát. Az osztrák és német egyetemeken edződött Pan megközelítése azonban különbözik a többiekétől, és pont ez teszi különösen ígéretessé a kínai próbálkozást. Csapatával ugyanis egy kvantum memóriát kombinálnak egy új architektúrával, az úgynevezett klaszter-állapotokkal, ami elméletük szerint felnagyítható annyira, hogy hasznos számításokat végezzen sokkal megbízhatóbban és könnyebben, mint az eddig felvázolt sémák bármelyike. A versengés óriási, számos nagy név szállt ringbe, Pan korábbi munkatársai azonban nem szívesen fogadnának ellene. "Csoportja egyike a világ vezetőinek a fejlődő kvantum technológiában" - mondta Caslav Brukner a Bécsi Egyetem fizikusa.

Mint elv, a kvantum számítástechnika az 1980-as évek elejétől létezik. A kvantum mechanika különös tulajdonságainak szolgálatba állításával olyan feladatokat lehetne elvégezni, amire a klasszikus számítógépek belátható idő alatt képtelenek. A kvantum számítógép ereje abból a tényből következik, hogy egy kvantumrészecske többféle állapotban is képes létezni egyszerre, tehát egy hagyományos adatbittel ellentétben - ami 0 vagy 1 lehet - egy kvantumbit (röviden qubit) egyidejűleg is elfoglalhatja a 0 és 1 értéket (szuperpozíció), tehát egy kvantumbájt sem csupán egyetlen szám lehet 0 és 255 között. Ennek megfelelően a kvantumbitekkel és -bájtokkal sokkal több művelet hajtható végre, mint hagyományos társaikkal.

Az egész azonban sokkal érdekesebbé válik, ha hozzáadunk egy kvantumjelenséget, az oly sokat emlegetett kvantum összefonódást, ami képes összekötni több qubit tulajdonságait. A kvantum összefonódást főként a teleportálással kapcsolatban emlegetik, mivel két objektum kvantumállapota közötti összefüggésről van szó, melyek térben akár egészen távol is eshetnek egymástól. Mindössze pár száz összefonódással megspékelt qubittel elvileg több számot lehetne kifejezni, mint amennyi atom található a világegyetemben - legalábbis ez az elmélet. A valóság ennél ma még jóval távolabb esik, a kvantum számítógépek matematikai képességei hagynak még némi kívánnivalót maguk után.

Pan Csian-vej

Pan 1994-ben az osztrák Innsbruck Egyetemen ismerkedett meg a kvantum számítástechnika gyakorlati oldalával Anton Zeilinger végzős hallgatójaként. Akkoriban Kínában semmiféle kísérleti kvantumkutatás nem zajlott. Nem sokkal Innsbruckba érkezte után eltökélte, hogy egy ugyanolyan laboratóriumot fog felállítani Kínában, mint amit Zeilinger kiépített az egyetemen. Ennek érdekében első lépésként hazája tudósaival kezdett kapcsolatépítésbe. 1997-től évente egyszer hazalátogatott előadásokat tartani, melyek során több egyetemmel is kapcsolatba került, köztük jelenlegi munkahelyével, az USTC-vel.

2001-ben három Nature publikációval a zsebében elnyert egy 250 000 dolláros támogatást a Kínai Tudományos Akadémiától a kínai kvantum információs kutatások beindítására. 2003-ra már két laboratóriummal is rendelkezett, az egyiket a német Heidelberg Egyetemen, a másikat a KTME területén alakította ki, mindkét helyen nagyjából azonos időt töltött. Pan az idén települt véglegesen haza, számos tudóstársát követve.

A kínai kormány minden eszközt megragad külföldön tanuló és dolgozó tudósaik hazacsábítására, hogy ne csak gazdasága, de a nemzet tudományos és műszaki képességei is rohamos fejlődésen essenek át. Az elmúlt években olyan nevek költöztek vissza Kínába, mint a Turing-díjas kriptográfiai és kommunikációs specialista Andrew Yao, és a fizikai Nobel-díjas Chen Ning Yang, aki már a nyolcvanas éveiben jár. Tíz éve egy ilyen lépés még teljesen elképzelhetetlen lett volna részükről, mára azonban Kína adottságai rengeteget változtak.

Az utóbbi években több mint ezer, szakterületén elismert kutató tért vissza hazájába, az elmúlt 10 évet tekintve 20 000 feletti tudományos területen dolgozó kínait csábítottak vissza Európából és az USA-ból több mint 100 jelentős anyagiakkal rendelkező csatornán. A hazatérők európai vagy amerikai fizetésük felét, legfeljebb kétharmadát keresik meg Kínában, az ottani életvitel költségei azonban annyival olcsóbbak a nyugatiénál, hogy így is bőven megéri nekik a kínai tartózkodás.

Időközben világszerte több csoport - beleértve Zeilingerét is - kezdte hajszolni a kvantum számítástechnika különböző megközelítéseinek megvalósítását fotonok, csapdába ejtett ionok, szupravezetők, vagy éppen kvantum pöttyök qubitekkénti alkalmazásával. Pan a fotonok alkalmazását tartja a követendő útnak, ami nem csoda, mivel kvantum kommunikációs kutatásaiban rengeteg tudást gyűjtött össze róluk. Minden megközelítésnek megvan a maga érdeme, azonban van egy probléma, amivel mindegyiknek szembe kell néznie. A kvantumszámításokhoz elengedhetetlen összefonódási állapot rendkívül törékeny. A qubitek manipulálásának legnehezebb része az összefonódás fenntartása és a számítások menetének megfelelően újabbak létrehozása.

A probléma egyik megoldása a klaszter-állapot lehet. Ahelyett, hogy többszörös műveleteket hajtanának végre egy adott qubit sorozaton, a számítás minden egyes lépése saját qubit sorozattal rendelkezne. Ennek az az előnye, hogy nem kell módosítgatni az összefonódásokat a számítás során, jelentősen növelve a fenntarthatóságot. Az összefonódást már induláskor elkészítik, majd magára hagyják. Így ha egy számítás például öt műveletből áll, akkor egy adott négy qubitből álló sorozatnak nem kell szekvenciálisan a műveletek sorrendjében változtatnia az összefonódásokat.

Ehelyett a műveleteknek megfelelően már a számítások megkezdése előtt létrehoznak egy 5x4-es rácsot, melyben a sorok összefonódása a számítás lépéseit, az oszlopoké a qubitek közötti műveleteket testesíti meg. Sajnos azonban ennek a technikának is akadnak hátulütői. Sokkal több qubitre van szükség egy számításhoz, az összefonódásoknak pedig elvileg jóval hosszabb ideig fenn kell maradniuk, mint más technikák alkalmazásánál.

Pan és csapata jelenleg a fenti problémák áthidalásán dolgozik. Májusban már beszámoltak az első négy-qubites klaszter-állapotról, amit mindössze két foton felhasználásával értek el. Ez már biztató kezdet volt, a többi csoportnak ugyanezt jóval több foton vagy atom felhasználásával sikerült csak elérnie, melyek kezelése nagy számoknál már elég problémássá válhat, sőt Pan módszere úgy tűnik sokkal megbízhatóbb a klaszter-állapotok előállítására. Az egész felnagyítása azonban hatalmas technikai kihívást jelent, mivel rengeteg fotont kell nyomon követni.

Itt jön be a képbe a kvantum memória, amivel tárolhatók a fotonokból alkotott qubitek. Pan kvantum kommunikációs munkáiból már jól tudta, hogyan nyeli el egy lehűtött atomokból álló elszigetelt csoport a hozzájuk ütődő fotonok kvantum állapotait. Az atomok együttesen tárolják ezt az állapotot néhány mikroszekundumig, majd átadják egy másik fotonnak, egy kvantum átjátszót eredményezve. Az átjátszó elsősorban kiszélesíti a kvantumkommunikációt, összességében viszont a kvantuminformáció-feldolgozás bármely területén hasznos lehet.

Júniusban Pan csapata a kvantum memória egy olyan változatáról számolt be, amivel elvileg egész egyszerűen létrehozhatják az összefonódásokat egy qubit-hálózatban. Ezt persze nem egyik napról a másikra fogják elérni: Pan szerint több mint 10 évbe telhet mire használható eredményeket érnek el.

Hogyan emlékszik az agy a jövőre?

2010. április 5. 20:43, hétfő

Tudósok felfedezték, hogy agyunk energiát spórol azáltal, hogy megjósolja mit fog a szemünk látni, így csak a váratlan dolgokra kell összpontosítania.
A Glasgow-i Egyetem pszichológia karának kutatói a frankfurti Max Planck Agykutatási Intézet szakértőivel közösen arra a következtetésre jutottak, hogy a vizuális kéreg nem egyszerűen reagál a vizuális ingerekre, de automatikusan megjövendöli mit fogunk látni egy-egy adott környezetben - főként az általunk már jól ismert közegekben, mint az otthonunk, vagy a munkahelyünk. Ezzel az agy kevesebb energiát használ fel a képek feldolgozására, azonban ha valami váratlan tűnik fel az ismerős környezetben, a vizuális kéreg aktívabbá válik az új információk befogadása érdekében.

"Képzeljük el a hivatali asztalunkat" - magyarázta dr. Lars Muckli, a kutatás vezetője. "Ezerszer láttuk már, így az agyunk tudja hogy néz ki, tehát nincs kell különösebb energiát fordítania a helyszín feldolgozására. Már eleve rendelkezik egy mentális képpel amiből megjósolja, hogy mi tárul elénk az irodába belépve. Azonban ha egy nap besétálunk az irodába és egy teljesen váratlan valakit találunk a székünkben ülve - például a miniszterelnököt - agyunknak keményebben kell dolgoznia hogy ugyanazt a helyszín feldolgozza."

A skót-német eredmények egy viszonylag új elméleten alapulnak, amit a londoni University College agytudósa, Karl Friston prediktív kódolásnak, avagy a szabad energia alapelvnek nevezett el. Ez azt állítja, hogy az agy aktívan megjósolja milyen inputot fog kapni, nem pusztán passzív módon feldolgozza az éppen beérkező információkat. "A prediktív kódoláson azt az elméletet értjük, mely szerint az agy jóslatokat generál, megbecsülendő az adott környezeti információkból kinyerhető legvalószínűbb vizuális inputot a közelmúlt alapján. Az agy számára ez egyfajta meglepetés redukálás" - taglalta Muckli.

Az elméletet Glasgow-ban le is tesztelték. A kutatók 12 önként jelentkezőt kértek meg, hogy szemléljenek egy vizuális stimulust, miközben fMRI agyletapogatást végeztek rajtuk. Az alanyoknak egy számítógép képernyőjén két villogó pontot kellett nézniük, melyek a mozgás illúzióját keltették. A megjósolható/megjósolhatatlan teszthez a kutatók időnként rövid időre felvillantottak egy harmadik pontot is, általában a kettő már megszokott pont között úgy, hogy az megzavarja az illúziót.

A kísérlet alatt az alanyok elsődleges vizuális kérgét (V1) figyelték, az fMRI eredmények pedig egyértelműen tükrözték, hogy a megjósolható séma jóval kevesebb aktivitást idézett elő a V1-ben a váratlan stimulussal szemben. "Az agy sejti, hogy mit fog látni, és azt csak néha meg akarja erősíteni - olyan ez mintha a jövőre emlékeznénk" - nyilatkozott dr. Muckli. "Ez megmagyarázhatja miért nem vesszük észre időnként a változásokat egy ismerős közegben, sokszor az agy ugyanis csak azt látja amire számít, hogy látni fogja, és nem azt ami valójában ott van."

Bemutatták a hazai pilóta nélküli repülőgépeket

2012. november 5. 16:53, hétfő - Forrás: MTI

A pilóta nélküli repülőgépek többek között alkalmasak katasztrófavédelmi feladatok, vészhelyzetek elhárítására is - mondta Hende Csaba honvédelmi miniszter a magyar fejlesztésű gépek veszprémi bemutatóján. 
A tárcavezető szerint az úgynevezett drónok a katonai terület mellett polgári területen is segítséget jelenthetnek, például eltűnt személyek felkutatásában, vagy különböző vezetékek, hálózatok, települések feltérképezésében. Hende Csaba a Magyar Honvédség Bakony Harci Kiképző Központ veszprém-újmajori gyakorlóterén azt mondta, 21. századi felderítési képességekre tesz szert ezekkel a repülőgépekkel a honvédség. Hozzátette: misszióban lévő katonáink biztonsága szempontjából rendkívüli jelentőségű, hogy mozgásukat robotrepülőgép segíti, felderíti a haladási útvonalukat, a rájuk leselkedő támadókat, vagy út mentén elhelyezett robbanóeszközöket. A miniszter kiemelte: a magyar drónok minden része - hardver, szoftver - magyar fejlesztés és magyar munkahelyeket teremt. 

Hende Csaba elmondta: a Honvédelmi Minisztérium tervezi a drónok beszerzését, amelyre az úgynevezett csapatpróba után kerül sor; a hadsereg kipróbálja a szerkezeteket, esetleg javaslatokat tesz arra, hogy katonai felhasználásra miként lehetne még alkalmasabbá tenni, majd ezután kezdődhet a rendszeresítési eljárás. Ennek keretében a különböző katonai szabványoknak megfelelően beillesztik a honvédség arzenáljába a drónokat és a földi irányító kontrollt. Megjegyezte: nemzetgazdasági szempontból igen jelentős, hogy hazai gyártásban szerezhetők be ezek az eszközök, hiszen így fele annyiba kerülnek, mintha külföldről vásárolnák meg azokat. Reményét fejezte ki, hogy a honvédség hadiipari cégei sikerrel értékesítik új fejlesztésüket civil területen is, hiszen ezek az eszközök sok területen alkalmazhatóak.

A Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. (HM EI Zrt)és a HM Currus Zrt. 2007-ben kezdte el a kutatást a pilóta nélküli repülőgépek terén; 2012-re komplex rendszer jött létre - ismertette Móró Lajos, a HM EI Zrt. vezérigazgatója. Tájékoztatása szerint az Ikran nevű repülőgép képes előre programozott felderítő repülési célfeladat tervezésére, nyomon követésére, a fedélzetén elhelyezett HD kamera 12-szeres optikai zoommal rendelkezik, a pilóta manővereit az orrkamera segíti telemetria adatokkal; a Bora nevű gép ugyanezeket tudja, de egy HD képfeldolgozó, összehasonlító és kiértékelő szoftverrel is fel van szerelve.

A magyar drónok szoftvere felhasználóbarát, kezelésük könnyen megtanulható, és mindössze három személy működteti; a repülőgépek fejlesztési iránya a vezérlő robotika továbbfejlesztése, egy időben több repülőgép programozott repülése, repüléstervező és irányító program fejlesztése, képalkotó berendezések integrálása a repülőgépekbe - emelte ki Molnár Attila, a Currus Zrt. vezérigazgatója. A hétfői gyakorlati bemutatót csaknem meghiúsította a rendkívül erős szél, de a gépeket végül sikerült levegőbe emelni.

Olcsóbb monitorokat ígér a kaméleon folyadék

2007. július 22. 11:34, vasárnap

Olcsó helyettesítőt találtak a hagyományos LCD-monitorok színkomponenseire egy mágnesesség hatására a színét változtató folyadék formájában. Az amerikai találmány alapjául szolgáló műanyaggal bevont parányi vas-oxid részecskék könnyedén és rendkívül olcsón állíthatók elő, a velük készülő folyadék pedig a monitorok mellett a hajlékony, újraírható elektronikus papíroknál is alkalmazható lesz, állítja a kutatást vezető Yadong Yin, a riverside-i Kalifornia Egyetem kémia tanszékének munkatársa.

A vas-oxid részecskék egyenként megközelítőleg 100 nanométer átmérőjűek, melyek a műanyag bevonatnak köszönhetően egy magas töltéssel rendelkező felületet kapnak. Mivel a különálló részecskék töltésüket tekintve megegyeznek, ezért az oldatban taszítják egymást, azonban a vas-oxid mágnesessége miatt egy mágneses mezőnek kitéve összegyűlnek. Az elektrosztatikus taszítással való szembeszegülés és a mágneses vonzás hatására a részecskék szabályos szerkezetbe, úgy nevezett kolloid fotonikus kristályba rendezik önmagukat.

A kolloid kristály a részecskék elhelyezkedésének köszönhetően visszaveri a fényt, hullámhossza ugyanis megegyezik a fényével. Emellett a kristályra ható mágneses mező erejének apró változtatásaival módosítható ez a hullámhossz, ami a folyadék színének változását eredményezi. A kutatók ezt a képességet kísérletikben egyszerűen egy mágnes a folyadékhoz való közelítésével és eltávolításával demonstrálták, hatására a vöröstől az ibolyáig a szivárvány összes színe előcsalható, a mágneses mező megszűnésekor a folyadék azonban visszatér eredeti barnás színéhez.

"Ez az első fotonos kristály, ami teljes egészében hangolható az elektromágneses spektrum látható tartományában" - nyilatkozott Yin a New Scientist magazinnak. "Számos területen lehetnek alkalmazásai, a szenzoroktól az optikai kapcsolókon át, a hajlékony színes képernyőkig. A rendszer például alkalmas hatalmas képernyők vagy plakátok elkészítéséhez, kiváltva a költséges LCD-monitorokat. Mivel a szín visszatükrözésen alapul sokkal jobb a kültéri alkalmazásokhoz, mint a jelenlegi LCD-k, melyek igen gyengén teljesítenek napsütésben"

Atomcsapda kvantum­számító­gépekhez

2007. június 19. 10:38, kedd

Újabb lépést jelent a kvantumszámítógépek felé az az eszköz, ami egy 3D-s tömbben több száz atom eltárolására képes, miközben egyenkénti hozzáférést biztosít az atomokhoz.Sokan kutatják a kvantumszámítógépeket, melyek kvantumrészecskék, mint fotonok, elektronok és atomok segítségével dolgozzák fel az adatokat. Minden részecske egy bitnyi kvantuminformációt, úgynevezett kubitet hordoz, melyek a kvantum mechanika különös törvényeinek köszönhetően összehasonlíthatatlanul nagyobb sebességgel végezhetnék el a műveleteket, mint a hagyományos számítógépek.

Egy német kvantumszámítógép

Azonban míg a hagyományos számítás­tech­ni­ká­ban a lekicsinyítés okoz problémákat, itt pont a felnagyítás jelenti a legnagyobb kihívást, aminek a kulcsa a részecskék nagy tömegben történő foglyul ejtése és egyenkénti megcímzése. A Pennsylvania Állami Egyetem csoportja ezen a területen ért el jelentős előrelépést. A David Weiss, Karl Nelson és Xiao Li által alkotott csapataz atomok egy optikai rácson történő csapdába ejtését valósította meg.

A rács sötét és világos sávokból áll, ami két lézersugár találkozásakor keletkezik. Az atomok a sávok szegélyei között ragadnak meg, mint a ping-pong labdák a tojástartóban. A módszer nem új, viszont lényeges különbség a múltban alkalmazott optikai rácsokhoz képest az a hatalmas tömb, melyben az atomok egyenként is vizsgálhatók. Eddig a hasonló rácsok egy- vagy kétdimenziósak voltak és csupán kisszámú atom befogadására voltak alkalmasak. Az új rácshoz a kutatók három lézert használtak, így érve el egy 3D-s változatot, melyben 250 cézium atomot sikerült csapdába ejteniük. A kutatók ezután rétegenként lefotózták a tömbben elhelyezkedő atomokat, ezzel bizonyítva, hogy minden egyes atomra rálátásuk van.

"Ha nem látjuk őket akkor sokkal nehezebb az egyenkénti manipulálásuk" - nyilatkozott Weiss a New Scientist magazinnak. Az egyenkénti hozzáférés azért lényeges, mert a kvantumszámítógépek az atomok egyenkénti címzésének képességén alapulnak. Ezt a címzést Weiss és társai egy rendkívüli finomságú lézersugárral kívánják elérni, mellyel megváltoztatják az adott atom energiaállapotát, és kapcsolatot teremtenek a szomszédos atomokkal. Ennek hatására az atomok a kvantumszámítások elvégzéséhez elengedhetetlen, keveredésként ismert kvantumfizikai állapotba lépnek.

A nagy tömb jelentős mértében hozzájárul az olyannyira kritikus felnagyításhoz, birtokában már komolyan fontolóra vehető a semleges atomok kubitekkénti alkalmazása, melyből rengeteg kell a kvantumszámításokhoz.

Szabadalmaztatják a szintetikus életet

2007. június 12. 17:33, kedd

Dr. Craig Venter, az emberi génkészlet feltérképezésén fáradozó tudós évek óta dolgozik egy ember alkotta organizmus kifejlesztésén.
Kollégáival gyakorlatilag a semmiből szeretnék létrehozni "szintetikus organizmusukat", azonban egy primitív mikroba megépítése egy génhalmazból nem akármilyen feladat, éppen ezért a tudósok szabadalmat kértek terjedelmes metódusukra. A kérelmet a J Craig Venter Intézetnyújtotta be az Egyesült Államokban, melyben kizárólagos tulajdonjogot kérnek egy sorozat nélkülözhetetlen génre, valamint egy felhasználásukkal készült szintetikus "önálló organizmusra, ami képes növekedni és replikálódni". Ezen felül egy nemzetközi alkalmazást is iktatott a Szellemi Tulajdon Világszervezet, a több mint 100 országot tömörítő WIPO, melyeknél az intézet monopóliumot szerezhet.

Dr. Venter ...

Venter elmondása szerint a munkájuk eredményeként létrejövő életformák nagy segítséget nyújthatnak a bioüzemanyag termelésben és az üvegházgázok elnyelésében. A szabadalmaztatás híre azonban máris felbőszítette a környezetvédők egy részét. A biotechnológia fejlődéseit nyomon követő kanadai ETC csoport felszólította a szabadalmi hivatalokat, hogy utasítsák el a szintetikus életformákon alapuló alkalmazásokat.

Dr. Venter csapata egy minimális genommal rendelkező organizmus megalkotását tűzte ki célul, amit aztán beültethetnek egy baktérium burkába. A Mycoplasma genitalium baktériumból a géneket egyenként eltávolítva állapították meg azt a minimális génmennyiséget, ami egy organizmus számára elegendő a replikációhoz vagy a reprodukcióhoz egy szabályozott környezetben. Ez összesen 381 gént jelent.

Egy az alapoktól építkező, ember alkotta élő organizmushoz azonban sokkal több kell, mint egy minimális génkészlet. Ahhoz hogy a gének csináljanak valamit, kémiai anyagoknak is jelen kell lenniük, melyeket a gének hírvivő RNS-ekké és proteinekké fordítanak. Venter projektje nem egyedi, világszerte küzdenek a tudósok immár évek óta az önálló szintetikus organizmusok létrehozásának feladatával.

... és ami az ETC szerint a világra vár

Az ETC személyesen dr. Venterhez is címezni fog egy levelet az intézet szabadalmi kérelmének visszavonása ügyében, mivel el szeretnék kerülni a hosszú jogi hercehurcákat. A csoport szerint a monopóliumokra való törekvés egy nagyméretű kereskedelmi verseny indulását jelzi a szintetikus életformák létrehozása és magánosítása irányába. A csoport főként azt nehezményezi, hogy az intézet gőzerővel tör előre a területen anélkül, hogy bárki vitába szállhatna az egész terület társadalmi, etikai és környezeti hatásaival kapcsolatban.

Venter azzal válaszolt, hogy a mesterséges életforma megoldást jelenthet olyan globális problémákra, mint a zöld üzemanyagforrások és az éghajlatváltozás. A projekt olyan "tervezői molekulákat" eredményezhet, melyek bioüzemanyagokat, mint etanolt és hidrogént állítanak elő, emellett úgy is módosíthatók, hogy képesek legyenek eltávolítani a széndioxidot és más üvegházgázokat a légkörből.

Szintetikus vírus: az új valóság

2002. július 14. 13:21, vasárnap

Tudósok összeállították az első szintetikus vírust. Az amerikai kutatók a semmiből építették meg a fertőző elemet, a gyermekparalízis génszekvenciájának felhasználásával.

A kutatók elmondása szerint a vírus megalkotásához egy Internetről letöltött recept utasításait követték, valamint egy levélben megrendelt génszekvenciát használtak fel. Amint elkészült a vírus, ami úgy tűnik azonos a természetes megfelelőjével, a New York Egyetem kutatói befecskendezték azt egy egérbe, hogy bemutassák aktív voltát. Az állat lebénult majd elpusztult.

Dr. Eckard Wimmer

"Azért alkottuk meg, hogy bebizonyítsuk megvalósíthatóságát" - mondta Dr. Eckard Wimmer, a biomedikai kutatócsoport vezetője és a Science magazinban publikált tanulmány társ-szerzője. "Szó esett ugyan erről a lehetőségről, az emberek azonban nem vették komolyan" - tette hozzá Dr. Wimmer. "Most azonban komolyan számításba kell vennünk. A biomedikai kutatások terén elért fejlődésnek meg vannak az előnyei és a hátrányai. A veszély mindig ott rejlett a tudományban, most ez az új valóság" Jerinomo Cello kutató szerint a gyermekparalízis vírus egyike a legegyszerűbb ismert vírusoknak. A sokkal veszélyesebb himlő vírus összetettebb és előállítása is jóval bonyolultabb lenne, azonban "a jövőben a fejlődés következtében lehetségessé válhat az előállítása", összegzett Cello. "Jobb, ha felkészül rá a világ" - tette hozzá Dr. Wimmer.

A himlő kipusztult a természetből, azonban Oroszország és az Egyesült Államok is raktároz mintapéldányokat. Dr. Wimmer szerint a gyermekparalízis vírus előállítása bebizonyította, hogy egy a természetből kipusztult vírus nem feltétlenül tűnik el örökre, a biokémikusok most már képesek rekonstruálni azokat tervrajzok alapján. Dr. CJ Peters, a Texas Egyetem Biovédelmi Központjának igazgatója elmondta, a szakértők évek óta tudnak arról, hogy elméletileg lehetséges egy vírus laboratóriumi összeállítása. "Tudtuk hogy megvalósítható. Tudtuk, hogy mindez csak idő kérdése"

Dr. Peterst az aggasztotta, hogy ha a szintetikus vírusok publicitást nyernek, akkor az több emberben is azt a gondolatot veti fel, miszerint nincs védekezés a bioterrorizmus ellen - amiről azonban szó sincs, hozzátéve, hogy az Ebolához hasonló vírusok laboratóriumi előállítása is lehetséges volt, azonban csak néhány ember rendelkezik ezzel a képességgel.

A gyermekparalízis világszerte a kipusztulás szélén áll, a tervek szerint amint végleg eltűnik beszüntetik a védőoltásokat is. Dr. Wimmer szerint újra kell gondolni ezt az intézkedést. Az oltások leállítása egy olyan generációt eredményezhet, ami rendkívül érzékeny lesz erre a vírusra, fokozva fegyverként való bevethetőségét.

A WHO mindenesetre tervbe vette a gyermekparalízis vakcinájának felhalmozását. 

Milyen közeli lehet a világvége?

2001. október 19. 00:47, péntek

Stephen Hawking professzor legutóbbi, az emberiség jövőjével kapcsolatos aggályairól már röviden beszámoltunk, itt a Supergamez oldalain is. Tömören, a híres fizikus kifejtette, szerinte az emberi faj még ebben az évezredben elpusztítja önmagát egy-egy ember által előállított pusztító vírussal, hacsak nem kezdődik meg hamarosan a világűr gyarmatosítása.

Stephen Hawking professzor

A Daily Telegraphnak azt is elmondta, miszerint genetikailag lehetne "fokozni" az embereket, hogy megfeleljenek a hosszú űrutazások állította kihívásoknak. Hawking professzor nyilatkozatával az "Univerzum dióhéjban" című új publikációját kívánta bevezetni, ám az akadémikusok máris heves kritikákkal illették.

Dr. Benny Peiser, a liverpooli John Moores Egyetem részéről kifejtette a BBC-nek, hogy Hawking földi katasztrófáról szóló jóslatai rendkívül szerteágazóak és indokolatlanok az elkövetkezendő évekre. A Daily Telegraphban leírtakat "sajnálatos túlzásnak" nevezte. "Egy évvel ezelőtt arra figyelmeztetett, hogy a Föld valószínűleg egyre forróbb és forróbb lesz az emberi széndioxid szennyezés hatására 'míg olyanná nem válik, mint a szulfur savban fortyogó Vénusz'... Most, hogy a bioterrorizmus fenyeget a legfrissebb végítéletnapi jóslata a biológiai kutatások általi önmegsemmisülés. Az apokaliptikusok jellemzően felnagyítják azokat a lehetséges veszélyeket, amikkel szembe kell néznünk a jövőben, mialatt figyelmen kívül hagyják, vagy lebecsülik a szociális, technológiai vagy gyógyászati megoldások lehetőségét az adott problémára" - fejtette ki nézeteit.

Sir Arthur C. Clarke így nyilatkozott: "Meglepett, hogy Hawking professzor nem említette az aszteroida becsapódás veszélyét, mely előbb vagy utóbb elkerülhetetlen. Bár ez valószínűleg nem törli el az emberi fajt a föld színéről, viszont visszaküldhet minket a kőkorszakba."

Dr. Peiser elmondta, az ember és ősei több mint ötmillió évet éltek túl a jégkor viszontagságai, űrbéli becsapódások és az egész földkerekségre kiterjedő járványok közepedte. "A technológiai és társadalmi fejlődés egy olyan egységességi szintet ért el, mely a túlélés esélyét az elkövetkező ezer évre drasztikusan magasabbá teszi, mint hosszú történelmünk bármely előző szakaszában. Nincs okunk azt hinni, hogy a mi generációnk, vagy az évezredben akármelyik másik az utolsó lehet a Földön" - tette hozzá. 

Biológiai fegyverek miatt túlóráznak a laborok?

2001. október 7. 14:46, vasárnap

Eszeveszett laboratóriumi munkába kezdtek az Egyesült Államokban a hétvégén, mivel a tudósok meg akarják fejteni, hogyan alakulhatott ki egy 63 éves embernél a lépfene egy ritka fajtája.

A tesztek arra utalnak, hogy a baktérium vagy egy fél évszázaddal ezelőtt elszökött laboratóriumi állattól származik, vagy terroristák által bevetett biológiai fegyverrel állnak szemben, ami további áldozatokat követelhet.

A lépfene génje egyike a legkevésbé változtathatóaknak, ezért furcsa az eset. Csak néhány amerikai laboratórium lenne képes ennyire finom genetikai változtatásokat elvégezni.

A 63 éves floridai férfinál múlt vasárnap fejfájás és láz lépett fel, miután visszatért a Duke Egyetemen tett látogatásáról. Az orvosok agyhártyagyulladásra gyanakodtak, ám e helyett lépfene baktériumokat találtak a gerincvelőben és a röntgenfelvétel is elváltozást mutatott ki a mellkasban. A Járványügyi Központ csütörtökön erősítette meg a diagnózist.

"Senki sem tudja honnan jöhetett" - mondta Martin Hugh-Jones, a WHO lépfene elleni csoportjának vezetője.

Ez a betegség elsősorban az állatokat támadja meg, az ember főként fertőzött húsból vagy gyapjúból kaphatja meg. Az állati tetemekből származó spórák képesek évtizedekig is rejtőzni a talajban. Azt azonban el kell mondani, hogy az utolsó ilyen esetet Amerikában 1956-ban jelentették. Nem kizárt hogy a floridai férfi olyan port lélegzett be, ami spórákat tartalmazott, vagy a Duke kutató laboratóriumából, esetleg importált gyapjúból is származhatnak.

Emberünk emellett rendkívül szerencsétlen is volt, mivel esetében a tüdőben alakult ki a kór, ami rendkívül ritka, viszont végzetes. Legtöbb esetben az emberek bőrét fertőzi meg, 1955. és 1991. között a 234 esetből csak 11 volt ilyen. Nincs kizárva, hogy a baktériumot szándékosan eresztették útjára. Tommy Thompson egészségügyi miniszter elmondta, nincs bizonyíték terrorista cselekményre, az egészségügyi hatóságok azonban riadókészültségben vannak.

Az Al-Qaeda csoport, melyet a szeptember 11-én történt terrorcselekményekkel vádolnak kapcsolatban áll Irakkal és a csecsen felkelőkkel és értesülések szerint vásároltak biológiai fegyvereket. Irak és a Szovjetunió is kifejlesztett lépfene fegyvereket, melyek a levegőben terjednek, ezáltal a tüdőben fertőznek. 

Dekódolták a fekete halált

2001. október 5. 02:20, péntek

Tudósok kidolgozták a pestist okozó baktérium teljes gén szerkezetét. Ez nagyban segíti a történelem során milliók pusztulását okozó kór jövőbeli kezelési módszereinek kidolgozását, melyet a mai napig is rettegés övez, különös tekintettel arra, hogy a terrorizmus biofegyverként is számításba veszi.

A pestis baktérium (Yersina pestis) egy dinamikusan és gyorsan változó organizmus. Több ezer évvel ezelőtt alakult ki, akkor még egy enyhébb változatban, mely a beleket támadta meg (Yersina pseudotuberculosis).

Azonban nem kellett sok idő, hogy megjelenjen a hírhedt pestis, mely a rovarok által is terjedt és a vérben lakozott a belek helyett.

A gén szerkezetét a Cambridge Egyetem Sanger Központjának tudósai dolgozták ki, Dr. Julian Parkhill vezetésével. A mintát egy 1992-ben elhunyt állatorvosból nyerték, aki egy pestis fertőzött macskától kapta el a kórt. A tudós csoport megkereste azon géneket, melyek a pseudotuberculosist gyilkos betegséggé változtatták. Ezek közt olyanok találhatók, amik méreganyagot termelnek, illetve rábukkantak olyan géntörzsre is, amelyekre nem volt szüksége a pestisnek, ezért ezek már nem voltak aktívak. Sikerült megállapítani, hogy a pestis baktérium genetikailag hasonló a lepráéhoz, valamint azt, hogy még mindig fejlődik, így egy nap olyan organizmussá alakulhat, ami veszélytelen lehet a gazdatest sejtjei számára. Mindazonáltal Dr. Stewart Cole és Dr. Carmen Buchrieser, a párizsi Pasteur intézet munkatársai figyelmeztetnek, még ha a pestis lassan kihal is, ez egy rendkívül lassú folyamat. A géntérképről az Interneten is megjelennek információk, azaz szabadon elérhetővé válik a világ bármely kutatója számára.

"Az, hogy szabadon hozzáférhetővé tettük az adatokat kiküszöböli a kockázatot, hogy valaki rossz célokra használja. Sokkal értékesebbek ezek az információk olyan embereknek, akik gyógyszereket vagy antibiotikumokat fejlesztene. Az adatok közzétételével felgyorsíthatjuk a fejlesztéseket, főleg a fejlődő országok számára" - nyilatkozott Rick Titball, a Porton Down mikrobiológiai intézet vezetője. A pestis, mely nálunk Európában fekete halál néven ismertek, a 14- és 17. század közötti időkben pusztított kontinensünkön és Ázsiában. Becslések szerint a 14. században 200 millió halálos áldozata volt. Bár a kór már nem létezik Európában, a világ több részén még mindig gyakori. A WHO közel 3000 esetet jelentett. Az éghajlatváltozás és a növekvő globalizáció újra élesztheti a kór a fejlett világban is. Angliában újra megjelentek a fekete patkányok, a baktérium hordozói.

Elérhető közelségben a fúziós energia

2001. október 2. 23:57, kedd

Brit tudósok szerint elérhető távolságon belül került a fúziós energia. A fúzió a nukleáris energia azon formája, ami a csillagok energiáját biztosítja. Bár számos előnye van a hagyományos nukleáris energiával szemben, technikailag bonyolult volt a kifejlesztése.

A legígéretesebb megközelítés az úgy nevezett plazma, egy rettentő forró gáz mágneses mezőbe zárása volt. Hatalmas fúziós reaktorok segítségével több sikert is elkönyvelhettek ezzel a módszerrel. Most azonban az Egyesült Királyság Atom Energia Hatóság (UKAEA) tudósainak sikerült kisebb felszerelést kifejleszteni, amit technikailag könnyebb, olcsóbb és gyorsabb előállítani.

"Hiszem, hogy kísérleteink sikeresek és biztatóak, képesek lennénk megtervezni az első kereskedelmi fúziós reaktor előfutárát" - nyilatkozott Dr. Alan Sykes, a UKAEA tudósa a BBC News számára. A Mast (Mega Amp Spherical Tokomak) nevet viselő új szerkezet hosszú távon áttörést jelenthet a fúziós energia megvalósításában. Ez a fúziós reaktor lecsupaszított változata annak a prototípusnak, mely már rengeteg technikai gondot oldott meg. "A Mast elkészítése olyan volt, mint ha egy harci repülőt építettünk volna egy utasszállító után. Gyorsabb és sokkal hatékonyabb" - mondta Dr. Rob Akers, a csapat másik tagja.

Van aki vitatja a fúziós energia ígéretességét. Ez az energia biztosítja a Nap ragyogását, azonban megszelídítése nem tűnik egyszerűnek. Már közel 50 éve próbálják a tudósok befogni a csillagok energiáját laboratóriumaikban. Ahhoz, hogy a nukleáris fúzió bekövetkezzen, az atomokat le kell bontani elektronokra és atommagokra, ez eredményezi a plazmát. A csupasz atommagokat egymásba kellene olvasztani, mivel azonban taszítják egymást, egyáltalán nem könnyű a dolog. A Nap szívében ez a folyamat 15 millió fokon és 100000 atmoszféra nyomás alatt megy végbe. Mivel ezt a Földön nem lehet reprodukálni, ezért a reaktoroknak kisebb nyomással, de magasabb hővel kell működniük, körülbelül 100 millió fokon. "A plazma olyan gáz, ami rengeteg kitörni akaró szabad energiával bír" - magyarázta Akers. "Olyan, mint a rossz gyerek".

A legjobb módszer a befogására egy erős mágneses mező. Erre eddig az oroszok által feltalált fánk alakú "tokomak" a legalkalmasabb, melyben két mágneses mezőt kombináltak. A legnagyobb ilyen szerkezet a Jet (Joint European Torus), melyben 300 millió fokos hőt tudtak előállítani, ami jóval több a szükségesnél, a mágneses csapda azonban jobban működik kisebb reaktorok esetében.

"Itt jön be a Mast a képbe. Ha ezt a vonalat követjük, akkor néhány hatalmas reaktor helyett kisebb fúziós reaktorok láncát kapjuk" - fejtette ki Sykes. "Még rendkívül sok nehézséggel kell megküzdenünk, de talán néhány évtized múlva a kereskedelemben is alkalmazható olcsó és szennyezés mentes fúziós energiával láthatjuk el a nagyvárosokat." 

Jönnek a mini atomreaktorok

2001. augusztus 24. 10:45, péntek

Japánban a napokban bejelentették, hogy olyan mini atomreaktorokat sikerült létrehozni, melyek a jövőben a lakóházak alatt működve termelnének annyi energiát, mely elegendő lenne a házak energiával történő teljes kiszolgálásához.

Az elmúlt hónapokban a japán kormányzat nagyon komoly összegekkel támogatta az ilyen irányú kutatási és fejlesztési munkálatokat, melyek elsődleges célja természetesen az volt, hogy a mini atomreaktorok működési biztonságát a lehető legmagasabb szintre emeljék. A kisméretű atomreaktorokat a fejlesztők olyan automatikus biztonsági rendszerrel látták el, melyek a reaktor túlmelegedése esetén azonnal leállítják a reaktor működését. A Rapid-L névre hallgató reaktorokat eredetileg arra tervezték, hogy a jövőben a Holdon élő kolóniák számára energiát termeljen, de a fejlesztők a munka előrehaladtával ráeszméltek arra, hogy a hat méter magas és mindössze két méter széles, 200 kilowattos mini reaktorok könnyedén elhelyezhetők a nagyobb lakóházak, vagy irodák alsó szintjén, persze csak a legszigorúbb biztonsági intézkedések közepette.

"A jövőben egyre nehezebb lesz normál atomerőműveket építeni, ugyanis egyre kevesebb helyen engedélyezik az ilyen létesítmények felépítését. Éppen ezért úgy gondolom, hogy például Tokió belvárosában rendkívül nagy hatékonysággal használhatnánk a lakóépületek és irodák alá telepített kisméretű atomreaktorokat" - nyilatkozta Mitsuru Kambe a Japán Központi Kutató Intézet kutatócsoportjának a vezetője.

A normál atomreaktoroktól eltérően a Rapid-L reaktorokban nincsenek szabályozórudak, melyekkel a reakciót lehetne szabályozni. Ehelyett a Rapid-L-ben olvasztott lítium-6-tal teli víztartályokat használnak erre a célra, ugyanis ez az izotóp nagyon hatékonyan képes a neutronok elnyelésére. Ezek a víztartályok rá vannak csatlakoztatva egy függőleges csőre, mely áthalad az atomreaktor közepén. Normális működés közben a csőben egy alapnyomáson tárolt iners gáz van, azonban ha a reaktor hőmérséklete emelkedik, akkor a folyékony lítium kitágul, megnöveli az iners gáz nyomását, mely gáz aztán beáramlik a reaktorba, ahol elnyeli a neutronokat és lassítja a reakciót. Magyarul a folyékony lítium a mini reaktorok esetében a normál atomerőművek szabályozórúdjaként viselkedik. A mini reaktort egyébként olvasztott nátriummal hűtik, így működési hőmérséklete 530 Celsius fok körül alakul. Kambe elmondása szerint a mini atomreaktorok üzembe helyezését hamarosan meg is kezdhetik majd, jelenleg ugyanis már csak az utolsó tesztek vannak hátra. 

A szélerőművek elsőszámú ellenségei

2001. július 6. 19:46, péntek

[CNN] A napokban beszámoltunk arról, hogy hamarosan üzembe helyezik a világ legnagyobb tetőre szerelt napelem rendszerét, most pedig nézzük meg, mi újság egy másik alternatív energiaforrás, a szél körül! 
Egy a napokban napvilágot látott új tanulmány még a legtöbb szakértőt is meglepte, ugyanis a tanulmány azt állítja, hogy a bogarak és szélturbinák Dávid-Góliát harcából nemcsak a bogarak kerülnek ki vesztesen (döglötten), hanem a szélerőművek is, ugyanis a szélturbina lapátjaira felkenődött bogarak jelentős mértékben csökkenthetik a szélerőművek hatékonyságát. Magyarul az általában 45 méteres magasságban forgó szélkerekek legnagyobb ellensége a szélcsend, valamint a bogárözön.

A széleneregiát napjainkban világszerte egyre nagyobb mértékben próbálják meg felhasználni elektromos áram termelésére, ebből a szempontól egyébként az Egyesült Államok az egyik legfejlettebb ország. Szakértők elmondása szerint az eddigiekben számtalanszor előfordult, hogy valamilyen rejtélyes okból akár 25 százalékkal is csökkent a szélerőművek hatékonysága. A jelek szerint a kutatóknak most sikerült rájönniük a probléma okára, a bogarakra.

A levegőben repkedő méhek, lepkék, szúnyogok, sáskák és szitakötők sajnos nagyon sokszor a szélerőművek lapátjain lelik halálukat, és a döglött bogarak ekkor általában azon nyomban fel is tapadnak a lapátra, hasonlatosan ahhoz, ahogy az autó szélvédőjén történik mindez. A legfrissebb, ebben a témában készült tanulmány szerint a lapátokon felhalmozódó bogártetemek olyan mértékben képesek lerontani a lapátok légellenállási tulajdonságait, hogy az erőmű hatékonysága nagyon könnyen akár huszonöt százalékkal is csökkenhet. A tanulmányt készítő kutatók és tudósok ezt természetesem mérési adatokkal tudják igazolni.

A tesztek azt mutatták, hogy a turbina hatékonyságának nagy mértékű csökkenéséhez elegendő, ha egy milliméteres bogárréteg jön létre a lapátokon, vagyis egymáson fekszik körülbelül két bogár. A tudosók szerint a bogarak negatív hatása annál erősebb, minél nagyobb szél van, vagyis minél gyorsabban forognak a széllapátok. A problémát a kutatók úgy próbálják megoldani, hogy a jövőben speciális bevonó réteggel látják majd el a széllapátokat, és elképzelhető, hogy a lapátok dőlési szögén is változtatnak majd.

A szélenergia fontosságát jelzi, hogy jelenleg már több mint 35 ezer szélturbina található világszerte, és például Dánia célba vette, hogy 2040-ben az ország energiájának már ötven százalékát a szélből szeretné nyerni. 

Óriás napelemrendszer

2001. július 3. 21:57, kedd

A kaliforniai Santa Rita Börtön lakói megnyugodhatnak, a közeljövőben nem kell attól tartaniuk, hogy a kaliforniai energiakrízis miatt esetleg áramszolgáltatás nélkül maradhatnak, ugyanis ez a börtön ad majd otthont Amerika legnagyobb, tetőre szerelt napelem rendszerének.

"Az utóbbi időkben már olyan magas összegek szerepeltek a börtön villanyszámláján, hogy úgy döntöttünk, egyetlen megoldás létezik csak, mégpedig, hogy napelemeket telepítünk a börtön tetőszerkezetére, vagyis a börtön hamarosan már saját maga képes lesz megtermelni a működéséhez szükséges elektromos energia egy részét. Az utóbbi időkben évenet 1 millió dollár körüli összegeket fizettünk az áramszolgáltatónak. A június 1-i energia áremeléseket követően pedig még a korábbiaknál is nagyobb összegekről szóló villanyszámlákra számíthatunk, ha nem helyezzük üzembe az új napelemes rendszert" - nyilatkozta Matt Muniz, a börtön energia programjának menedzsere, majd hozzátette, hogy a napelemeknek köszönhetően évente várhatóan 300 ezer dollárt sikerül majd megtakarítaniuk.

A 4500 napelemből álló, több mint 6500 négyzetméteres felülettel rendelkező rendszert július 15-én helyezik majd üzembe, és a tervek szerint 500 kilowatt energiát termel majd. Összehasonlításképpen egy átlagos amerikai háztartás fogyasztása 1 kilowatt körül van.

Az eddigi legnagyobb, tetőre telepített napelemrendszert a Powerlight Corporation gyártotta le, és a kaliforniai Fountain Valley-ben az Arden Realty cég üzemelteti. A korábbi csúcstartó 400 kilowatt energia termelésére képes. A világ legnagyobb, földre szerelt napelemrendszere az olaszországi Serreben található. Az Enel cég által legyártott és üzembe helyezett rendszer 3,3 megawatt energiát képes termelni.

A Santa Rita-i börtön tetejére telepített napelem esetében a kivitelezők nem alkalmaznak akkumulátorokat, ugyanis az energia ily módon való tárolása meglehetősen költséges lenne. Magyarul, amikor süt a nap, akkor van áram, amikor pedig felhős az ég, akkor nincs, vagyis a börtön bizonyos mértékben továbbra is rá van szorulva az elektromos hálózatra. A 30 évig működőképes napelemekre egyébként 20 éves garanciát vállal a gyártó, az egész rendszer pedig 4,4 millió dollárba kerül. 

Szabad az út a negyedik generációs technológiák előtt Európában

2012. november 5. 16:29, hétfő - Forrás: SG.hu

Az Európai Bizottság ma határozatot fogadott el, mely révén újabb 120 MHz-cel bővül az LTE-szabványhoz (Long Term Evolution) hasonló 4G technológiák számára fenntartott, 2 GHz körüli frekvenciatartomány, amely jelenleg kizárólag az UMTS (egyetemes mobiltávközlési rendszer) vezeték nélküli kommunikációs szolgáltatásai, azaz a 3G hálózatok számára van fenntartva. A határozat, amely a műszaki feltételek összehangolásával lehetővé teszi a különböző technológiák egymással párhuzamos működését, úgy rendelkezik, hogy a tagállamoknak legkésőbb 2014. június 30-ig e célra fel kell szabadítaniuk a kérdéses frekvenciasávot. Az Egyesült Államokhoz képest az EU-ban ezzel akár kétszer nagyobb, közel 1000 MHz terjedelmű frekvenciasávon osztozhatnak majd a nagy sebességű, vezeték nélküli széles sávú szolgáltatások.

A bizottsági határozatnak köszönhetően a mobilszolgáltatók előtt újabb lehetőségek nyílnak a mobilhálózatok fejlesztésére, beruházásaikkal pedig a gazdaság egésze nyer. Ennek idővel persze a fogyasztók is előnyét látják: gyorsabb lesz az adatátvitel és több széles sávú szolgáltatás közül választhatnak. A digitális menetrend többek között azt tűzte ki célul, hogy 2020-ra az EU-ban mindenkinek legyen legalább 30 Mbps sebességű, széles sávú internet-hozzáférése. E cél teljesítésében jelentős szerepe lesz annak, hogy a 4G technológiák mostantól nagyobb frekvenciakészletből gazdálkodhatnak.

"A 4G szolgáltatások európai frekvenciatartományának ilyen mértékű kiszélesítésével jobban ki tudjuk elégíteni a széles sáv iránti változó és növekvő keresletet. Arra számítok, hogy a tagállamok késedelem nélkül hozzálátnak a meglévő engedélyek módosításához. A gyors, vezeték nélküli hálózatok kiépítése mindannyiunk érdeke.” - nyilatkozta Neelie Kroes, az Európai Bizottság alelnöke. A határozat minden tagállamban megerősíti a 2 GHz-es földfelszíni frekvenciasáv (azaz az 1920–1980 MHz-es sávval párosított 2110–2170 MHz-es sáv) harmonizált liberalizációját, és ezzel elejét veszi annak, hogy a jövőben e frekvenciasáv tekintetében felaprózódjon a belső piac.

Az ágazat előrejelzései szerint a mobil adatforgalom 2015-ig világszerte évente 26%-kal fog növekedni. Addigra több mint 7 milliárd olyan telefon, táblagép és egyéb mobilkommunikációs eszköz működik majd, amely internetes kapcsolattal rendelkezik. A 2 GHz-es földfelszíni frekvenciasávpár (azaz az 1920–1980 MHz-es sávval párosított 2110–2170 MHz-es sáv) eddig az UMTS (3G hálózatok) működését szolgálta az 1999-ben elfogadott ún. UMTS-határozat alapján, amely elindította az UMTS összehangolt és fokozatos, legkésőbb 2002. január 1-jéig történő uniós bevezetését.

A bizottsági határozat az 1920–1980 MHz-es és 2110–2170 MHz-es frekvenciasávpár rugalmas használatára kötelez, hogy azt a korszerű vezeték nélküli és egyéb fejlett technológiákon (például az LTE-n) alapuló elektronikus hírközlési szolgáltatások céljából is igénybe lehessen venni az EU-ban. Az ágazat a jelek szerint olyan mértékben fejlődött, hogy ezek a technológiák egyre inkább képesek egyidejűleg több felhasználónak is 30 Mbps sebességű internet-kapcsolatot nyújtani, s így a fogyasztók versenyképes áron tehetnek szert nagy sebességű széles sávú hozzáférésre.

A Bizottság azt is fontolgatja, hogy a szintén UMTS-szolgáltatások számára fenntartott, ám jelenleg az EU-ban kihasználatlan 2 GHz-es párosítatlan földfelszíni frekvenciasávok (a 1900–1920 MHz-es és a 2010-2025 MHz-es sáv) használatát követő intézkedés keretében szabályozza. Ezzel az lenne a célja, hogy többek között a földfelszíni mobil széles sáv alternatív megoldásaival számolva a párosítatlan sávok használatának olyan hatékony szintjét biztosítsa, amely gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi szempontból a legelőnyösebb, és figyelembe vegye a már odaítélt frekvenciahasználati jogokat.

Felhasználók adataival kereskedett a kalózoldal üzemeltetője

2012. július 19. 13:09, csütörtök

Kalózoldal üzemeltetése miatt indult eljárás az ellen az olasz férfi ellen, akiről kiderült jövedelme növelése érdekében eladta a felhasználók adatait hirdetőinek. Az olasz hatóságok tavaly novemberben öt weboldalt, köztük az ország legnagyobb engedély nélkül működő zenei oldalát, az Italianshare.net-t zárták be szerzői jogok megsértésének gyanújával. Az oldalaknak összesen 300 ezer felhasználója volt, és több mint 30 ezer darab, zenei, filmes és egyéb tartalomra mutató illegális letöltési linket tettek közzé. Az olasz pénzügyi rendőrség nyomozást indított a weblapok közös üzemeltetője ellen, amelynek eredményeként az internetes körökben Tex Willer-ként ismert, 49 éves személyt ez év júliusában őrizetbe vették.

A hatóságok szerint a férfi 83 ezer eurós adótartozása mellett 100 ezer euró értékben állított ki hamis számlákat, és mintegy 37 ezer eurót keresett azzal, hogy a weblapok felhasználóinak személyes adatait, így e-mail és IP-címüket az érintettek engedélye nélkül eladta hirdetőinek, súlyosan megsértve ezzel az adatvédelmi szabályokat. A rendőrség úgy becsüli Willer 2007 óta a hirdetési helyek eladásából és az oldal fenntartása érdekében gyűjtött adományokkal mintegy 580 ezer eurót kereshetett.

A Willer által üzemeltetett kalózoldalakon elérhetővé tett, szerzői jog által védett művek összértékét 32 millió euróra becsülik. A TorrentFreak beszámolója szerint az olasz hangfelvétel-ipari szövetség, a FIMI üdvözölte a rendőrség eredményeit, és jelezte, a Willerrel együttműködő, tőle az adatokat megvásároló hirdetők elleni is vizsgálódni fognak.

Milliókkal csökkent a Facebook-használók tábora

2012. július 19. 00:43, csütörtök

Úgy tűnik, hogy nem tud kijönni a hullámvölgyből a világ legnépszerűbb közösségi oldala. Az Egyesült Államokban ismét csökkent a Facebook-tagok száma és a részvény ára is csökkent.
A Bloomberg gazdasági hírügynökség arról számolt be, hogy a Facebook az Egyesült Államokban egyre több felhasználót veszít. Az elmúlt hat hónap során a regisztrált tagok száma 1,1 százalékkal csökkent. Ez azt jelenti, hogy körülbelül kétmillióan hagyták ott a portált. A folyamat ráadásul már nem csak a tengerentúlon figyelhető meg, de a céget kétségtelenül ez érinti a leginkább. A Bloomberg arra a tanulmányra hivatkozott, amit Rory Mather, a Capstone Investment elemzője készített. A szakember kimutatta, hogy 23 országban a Facebook piaci részesedése az elmúlt három hónapban változatlan maradt, míg 14 államban lelassult a piaci részesedés növekedése.

A kedvezőtlen hírek is közrejátszottak abban, hogy gyengültek a Facebook-részvények. Hétfőn 8,1 százalékot veszítettek az értékükből, míg kedden 28,09 dolláron zártak, ami jelentős mértékben elmarad a májusi 38 dolláros ártól. Ez 26 százalékos gyengülést jelent. A platformnak emellett meg kell küzdeni a saját üzleti modelljéből fakadó hiányosságokkal is, számos tag ugyanis előszeretettel használja a szolgáltatást az okostelefonjáról, ugyanakkor az oldal ezeket az embereket eddig nem tudta elérni a reklámjaival. Nem csoda, hogy a Michigani Egyetem által kiadott American Customer Satisfaction Index (ASCI) rendszerében is a Google Plus megelőzte a Facebookot, amely 100 pontból csupán 61 pontot kapott a korábbi 69 pont helyett.

Idén júniusban kiderült, hogy míg a tavaly év elején 24 százalékkal nőtt a Facebookra látogatók száma, addig idén már csak 5 százalékkal. Ez a legkisebb érték 2008 óta. Eddig egyébként a 221 millió amerikai internetező 71 százaléka regisztrálta magát a Facebookon és ők idén havonta összesen hat órát töltöttek átlagosan a platformon, ez 16 százalékkal több idő a 2011-ben mérthez képest.

5-8 év múlva a háttérbe szorul a Facebook?

2012. június 6. 19:17, szerda

Néhány hét alatt nagyot fordult a világ a Facebookkal. A részvények nagy reményekkel várt tőzsdei bevezetése koránt sem mondható sikeresnek, így nem csoda, hogy van, aki már temeti a céget.
Eric Jackson, az Ironfire Capital alapítója érdekes véleményt fogalmazott meg a CNBC Squawk on the Street című műsorában. A szakember szerint a Facebook 5-8 éven belül el fog tűnni, ugyanúgy, ahogy korábban a Yahoo is háttérbe szorult. Vagyis a jelenlegi aranykorszak hamarosan véget ér és a közösségi portál hasonló módon össze fog zsugorodni, mint az egykor szebb napokat látott internetes cég. Jackson mindezt azzal indokolta, hogy a platformnak nincs megfelelő üzleti modellje a mobil piacra. Szerinte a vezetést olyan új generációs internetes vállalkozások fogják átvenni, amelyek rendelkeznek a szükséges ismeretekkel.

Jackson szerint az online vállalatoknak három generációját lehet megkülönböztetni. Az úttörők, mint például a Yahoo is, a tartalmakat helyhez kötötten gyűjtötték össze. A második csoportba tartoznak a közösségi oldalak, míg a harmadikba a mobil piacon domináns társaságok. "A fejlődés azt mutatja, hogy az egyes cégeknek aligha van lehetőségük arra, hogy az egyik generációból a másikba ugorjanak. Elég csak megnézni, hogy a Google mennyire próbálkozik a közösségi tér meghódításával, sikertelenül. A Facebook hasonló sorsra fog jutni, függetlenül attól, hogy hány tehetséget és vállalkozást vásárol meg. Az üzletük központjában ugyanis még mindig egy nagy, kövér honlap áll és nem egy mobil alkalmazás" - hangsúlyozta az Ironfire Capital alapítója.

Jelenleg elképzelhetetlennek tűnik, hogy a közel 900 millió regisztrált tag egyik napról a másikra hátat fordítson a közösségi szolgáltatásnak, azonban korábban például az AOL vagy akár a MySpace esetében sem hitte senki, hogy bekövetkezhet a baj. A Facebook-részvények tőzsdei gyengélkedése mindenesetre növeli a platform vezetőire nehezedő nyomást. "A Yahoo ugyan még mindig rengeteg pénzt termel, nyereséges, 13 000 munkatársa van. Azonban a 2000-es értékének csupán a tíz százalékát éri, vagyis elmondható, hogy gyakorlatilag eltűnt. A világ gyorsabban mozog, egyre több a konkurens cég, ahelyett, hogy csökkenne a számuk. Úgy gondolom, hogy azok, akik egy előző generációt meghatároztak, nehezen fogják tudni átmenteni a magukat az új korszakba" - szögezte le Eric Jackson.

A 13 évesnél fiatalabbak is Facebook-tagok lehetnének

2012. június 5. 15:41, kedd

Jelenleg csak a 13 éves vagy annál idősebb személyek regisztrálhatják magukat a közösségi oldalon. A cég most azt fontolgatja, hogy leszállítja a korhatárt vagy megváltoztatja a rendszert.A korlátozást sok gyerek egyszerűen kikerüli, például idősebbnek adják meg magukat, vagy ami még inkább jellemző, ismerőseik vagy a szüleik segítségével regisztrálják magukat. Egy új elképzelés szerint lehetővé tennék, hogy a szülők és gyermekeik összeköthessék a profiljaikat. Mindez lehetővé tenné, hogy a szülők dönthessék el, kivel tarthat kapcsolatot a csemetéjük és milyen alkalmazásokat használhat. Korábban már számos bírálat érte a Facebookot azért, mert nem képes megakadályozni a 13 évesnél fiatalabbak regisztrációját, ezért döntött úgy a társaság, hogy változtat a jelenlegi helyzeten. A mostani elképzelés mögött az a cél húzódik, hogy ha már úgy is sok gyerek van a portálon, akkor a számukra minél biztonságosabbá kell tenni az ott tartózkodást.

Most is sok a regisztrált gyerek, de jogilag is kezelni kell a meglévő állapotot

Az ötlet egyébként nem új keletű. A Facebook már tavaly nyáron egyeztetett a különböző cégek és szolgáltatások képviselőivel arról, hogy miként lehetne elérni, hogy a gyerekek beleegyező nyilatkozatot kaphassanak a szüleiktől. Egy a Microsoft Research által finanszírozott tanulmány szerint a szülők 36 százaléka tudott arról, hogy a gyermeke már 13 éves kora előtt regisztrálta magát az oldalon. A Consumer Reports amerikai fogyasztóvédelmi magazin pedig tavaly azt állapította meg, hogy a közösségi honlapnak kereken 7,5 millió 13 évesnél fiatalabb tagja van, míg a 10 évesnél fiatalabb regisztrált tagok száma eléri az 5 milliót.

Az egyeztetések folyamatosan zajlanak a háttérben, azonban kérdéses, hogy a platform bevezet-e egy új rendszert és ha igen, milyet. Emellett az is elképzelhető, hogy ha nem lép elég gyorsan, akkor az adatvédelmi hivatalok komoly büntetésekkel sújthatják. A problémát tehát mielőbb meg kell oldani, méghozzá megnyugtató módon. Tavaly novemberben - első lépésként - a közösségi portál vezetői megállapodtak az Egyesült Államok Szövetségi Kereskedelmi Bizottságával (FTC) arról, hogy a testület a következő 20 évben rendszeresen ellenőrizheti azt, hogy a cég milyen módon használta fel a regisztrált tagok személyes adatait.

Az Opera iránt érdeklődik a Facebook?

2012. május 29. 00:55, kedd

Egy brit blog szerint a népszerű közösségi portál azt tervezi, hogy felvásárolja a norvég böngészőt fejlesztő csapatot, mely bevallottan új befektetőt keres. A két cég nem cáfolta a pletykát. 
A hírt a Pocket-Lint szellőztette meg egy megbízható forrásra hivatkozva, ugyanakkor a blog azt nem árulta el, hogy az illető a Facebook vagy az Opera Software munkatársa, esetleg egy külső személy-e. Természetesen azonnal megindultak a találgatások, a leggyakoribb kérdés: miért kell a közösségi platformnak egy saját böngésző?

A The Next Web arra hívta fel a figyelmet, hogy az Opera Software vezetői jelenleg is új befektetőt keresnek, vagyis küszöbön áll a cég eladása. A lehetséges vevőjelöltekről egyelőre semmit sem lehet tudni, vagyis az egyikük éppenséggel lehet a Facebook is. A hírt eddig sem a Facebook, sem az Opera Software nem erősítette meg, igaz, nem is cáfolta.

A StatCounter legfrissebb adatai alapján az Opera jelenleg az ötödik legnépszerűbb böngésző a Chrome, az Internet Explorer, a Firefox és a Safari mögött. Az együttműködés fő nyertese a norvég csapat lenne, de a közösségi honlap is felzárkózhatna a Google, Microsoft, Mozilla, Apple és Yahoo által alkotott táborhoz, s megjelenhetne a böngészőpiacon. Ez egy óriási lehetőség a Facebooknak, hiszen elég csak arra gondolni, hogy jelenleg 168 millió mobil eszközökre van feltelepítve az Opera Mini, az Instagram és a Gowalla felvásárlása után tehát a platform tovább erősíthetné a mobil piac iránti elkötelezettségét.

A lépés azért is érdekes lenne, mert Marc Andreessen mellett a Facebook is támogatja aRockmelt nevű böngésző fejlesztését. A Chrome nyílt forráskódú verziójára épülő programnak tavaly júniusban jelent meg a harmadik bétaverziója, amibe 31 új funkció, köztük egy továbbfejlesztett Facebook-chat került be. Ez utóbbiak jelentős része a Facebookkal való együttműködésnek köszönhetően vált elérhetővé. Az Opera felvásárlásával viszont kérdésessé válna a Rockmelt sorsa.

A pénzbehajtók is felfedezték maguknak a Facebookot

2012. április 26. 19:17, csütörtök

Az Egyesült Államokban az agresszív behajtócégek képviselői egyre gyakrabban bukkannak fel a közösségi portálon, hogy ott is nyomást gyakoroljanak ügyfeleikre. 
A The Huffington Post tudósítása szerint a behajtással foglalkozó irodák számára kedvelt célpontnak számít a Facebook. E vállalkozások alkalmazottai még attól sem riadnak vissza, hogy álprofilokat hozzanak létre azért, hogy megszerezzék egy adott személy adatait vagy hogy nyilvánosan meghurcolhassák. A probléma nem csak a tengerentúlon ismert, hanem Nagy-Britanniában is, ahol tavaly ősszel lépett hatálybaaz a törvény, amely megtiltja a pénzbehajtók számára a Facebookon és a Twitteren az online zaklatásokat. A jogszabályt azután alkották meg, hogy a döntéshozókhoz számos panasz érkezett.

Az Egyesült Államokban azonban egyre súlyosabb a helyzet, az inkasszóval foglalkozó vállalatok egyre kíméletlenebbek, s gyakorlatilag nincsenek tekintettel semmire és senkire. A közösségi oldalak felkeresése nem számít újdonságnak, azonban az álprofilok készítése már igen. Számos behajtással foglalkozó iroda ráadásul még egy plusz cselhez is folyamodik: az áldozatok ismerősének állítja be magát, hogy így szerezhesse meg a keresett személy elérhetőségét. Egyre több olyan eset válik ismertté, amikor ezek a cégek szabályosan zaklatják az adósokat, sőt, volt olyan is, akit azzal fenyegettek meg, hogy exhumáltatják az elhunyt rokonát. A Szövetségi Kereskedelmi Bizottsághoz (FTC) tavaly rekord számú panasz érkezett, így a kormányzatra is egyre nagyobb nyomás nehezedik azért, hogy mielőbb megoldja ezt a problémát.

Németországban és Ausztriában ugyanakkor egyelőre ismeretlen ez a jelenség, s az inkasszóval foglalkozó vállalkozások csupán egyes esetekben fenyegetőznek vagy lépnek fel agresszív módon. Ausztriában az adatvédelmi törvény legutóbbi vitája kapcsán már felmerült az az ötlet, hogy szigorúbban kellene szabályozni a vállalatok számára a közösségi portálokon fellelhető adatok felhasználását.