Dr. Medgyesi Eugénia honlapja
Dr.
Medgyesi Eugénia 1984-ben végzett a Semmelweis Orvostudományi
Egyetem Általános Orvostudományi Karán.
1988-ban
szerzett szakorvosi képesítést bőr- és nemibetegségek,
kozmetológia témakörből. 1989-ben kezdett az akupunktúrával
foglalkozni. 1990-ben jártassági vizsgát tett a Haynal Imre
Egészségtudományi Egyetemen, majd elvégezte Paul F. Völgyesi
3 éves, a hagyományos keleti orvoslással foglalkozó iskoláját.
A
Szent Imre Kórház Bőrgyógyászati Szakrendelőjében dolgozott
1984-1999-ig, majd a Szent István Kórház Akupunktúra
szakrendelőjében 1999-2007-ig főorvosi beosztásban. 2006-tól
tanárként részt vesz, a Pécsi Orvostudományi Egyetem által
akkreditált, akupunktúrás orvosképzésben.
Tagja
a Magyar Orvosi Kamarának, a Magyar Akupunktúrás Orvosok
Társaságának, a Magyar Dermatológiai Társulatnak, a Magyar
Homeopathiás Egyesületnek.
Elérhetősége
kedden és pénteken délután: Bp. XIII. ker. Radnóti u. 21/b
tel: 329-5879csütörtök délután : Bp. XI. ker. Budafoki út 111-113. tel: 203-0091; de küldhet e-mail-t is! |
Írások, publikációk
Akupunktúra dióhéjban (1. rész)
2000.07.31 14:17
Kedves Olvasóm!
Kalandozásra
hívom az akupunktúra világába, melyről számtalan hiedelem,
téveszme kering. Magyarországon, ahol csak 1989 óta engedélyezett
hivatalosan e gyógymód gyakorlása, még most is számtalan
ellenzője van. Hatását valamiféle hipnotikus, pszichikai
hatásként tételezik fel. "Hinni kell benne" - mondják a
páciensek is kezdetben. De: hogy tudott volna fennmaradni egy
gyógymód hozzávetőlegesen 4000 éven keresztül, hogyan lehetne
műtéti érzéstelenítést végezni akupunktúrával, ha pusztán
arról lenne szó, hogy a páciens hisz benne? Nem hiszem, hogy a
műtéti fájdalmat az orvosba vetett bizalom megakadályozná.
Ezeket a hiedelmeket szeretném megingatni, kicsit rávilágítani e
gyógymód eredetére, alapjára és kezelési tapasztalataimról
beszámolni sorozat formájában.
Ha bármilyen kérdése lenne akupunktúrával vagy bőrgyógyászattal kapcsolatban (mivel ezt a szakmát is gyakorlom), küldjön e-mailt, örömmel válaszolok a kérdésekre.
Ha bármilyen kérdése lenne akupunktúrával vagy bőrgyógyászattal kapcsolatban (mivel ezt a szakmát is gyakorlom), küldjön e-mailt, örömmel válaszolok a kérdésekre.
Az akupunktúra eredete
Az
akupunktúra egy ősi kínai gyógymód, a hagyományos kínai
orvoslás egyik ága. Az akupunktúra csak része a keleti
orvoslásnak. A kínai orvosok alkalmaztak még
gyógynövénykészítményeket, masszázst, moxibuszciót,
köpölyözést a gyógykezelésben, sőt sebészeti beavatkozásokat
is végeztek.)
Pontos időbeni eredetét nem lehet meghatározni, de az tény, hogy az i.e. 10.000-4.000 év körüli időkből származó hegyes köveket (ú.n. pien-eket) már valószínűleg ilyen beavatkozásokra használták. A hagyomány szerint ezekben az ősi időkben kő-, csont- és bambusztűket használtak, ezeket váltották fel a fémtűk, melyek aranyból és ezüstből készültek. Manapság rozsdamentes acélötvözetből készült tűket használunk, ezüst vagy réz nyéllel.
Az i.e. 3. századból származik az egyik legősibb orvosi könyv: a Sárga Császár Belgyógyászati Könyve (Huang Ti Nei Ching), mely máig kiindulási alapként szolgál a keleti orvoslással foglalkozók számára. A mű foglalkozik a kínai medicina alapteóriáiával (az öt elem tannal, yin és yang viszonyával), meglepően pontos leírást ad az anatómiai viszonyokról (többek közt a vérkeringésről - 2000 évvel Harvey előtt!), kérdés - felelet formájában próbál választ adni különböző klinikai tünetekre, foglalkozik a helyes légzéstechnikával, masszázzsal, moxibuszcióval. A könyv második része a Ling Shu ("Az akupunktúra") leírja a meridiánrendszert (az akupunktúrás csatornák rendszerét), foglalkozik a szúrástechnikával és a tűk fajtáival. Felmerül a kérdés: vajon hol tartott ekkor még a nyugati orvosi kultúra?
Pontos időbeni eredetét nem lehet meghatározni, de az tény, hogy az i.e. 10.000-4.000 év körüli időkből származó hegyes köveket (ú.n. pien-eket) már valószínűleg ilyen beavatkozásokra használták. A hagyomány szerint ezekben az ősi időkben kő-, csont- és bambusztűket használtak, ezeket váltották fel a fémtűk, melyek aranyból és ezüstből készültek. Manapság rozsdamentes acélötvözetből készült tűket használunk, ezüst vagy réz nyéllel.
Az i.e. 3. századból származik az egyik legősibb orvosi könyv: a Sárga Császár Belgyógyászati Könyve (Huang Ti Nei Ching), mely máig kiindulási alapként szolgál a keleti orvoslással foglalkozók számára. A mű foglalkozik a kínai medicina alapteóriáiával (az öt elem tannal, yin és yang viszonyával), meglepően pontos leírást ad az anatómiai viszonyokról (többek közt a vérkeringésről - 2000 évvel Harvey előtt!), kérdés - felelet formájában próbál választ adni különböző klinikai tünetekre, foglalkozik a helyes légzéstechnikával, masszázzsal, moxibuszcióval. A könyv második része a Ling Shu ("Az akupunktúra") leírja a meridiánrendszert (az akupunktúrás csatornák rendszerét), foglalkozik a szúrástechnikával és a tűk fajtáival. Felmerül a kérdés: vajon hol tartott ekkor még a nyugati orvosi kultúra?
Az akupunktúrás kezelés helyei - meridiánok és pontok
Az
akupunktúrás kezelés lényege, hogy a test meghatározott
pontjaiba tűket szúr a kezelőorvos és különböző mozdulatokkal
mozgásba hozza azokat. A tű önmagában merül a testbe, semiféle
gyógyszert vagy vegyi anyagot nem tartalmaz. A kezelt pontok egy
összefüggő csatornahálózaton, az ú.n. meridiánrendszeren
helyezkednek el.
Mik ezek a meridiánok? A meridiánokat úgy kell elképzelni, mint valamiféle csatornákat melyek valamilyen anyagot szállítanak. A keleti elmélet szerint ezekben a csatornákban kering az életenergia, a Qí, melynek kiegyensúlyozott, szabad, akadálymentes áramlása biztosítja a szervek, szövetek megfelelő táplálását, azaz az egészség fenntartását. (Többféle Qí létezik, azaz a Qí-nek többféle megnyilvánulása van. Megkülönböztetünk tápláló-, védelmi-, öröklött-, szerzett stb. energiákat.)
A csatornák összefüggő hálózatot alkotnak. Átadják energiájukat egymásnak, illetve a hozzájuk tartozó szerveknek. A demonsrációs bábun, vagy atlaszokban látható ábrák csak a felületen futó meridiánokat ábrázolják, de minden csatornához tartozik egy belső szerv is, melyről a nevét kapta, amelyikkel összeköttetésben áll.
A szakkönyvek részletesen leírják ezeket a belső útvonalakat, melyek létezéséről magam is meggyőződtem, hiszen a tűszúrásra adott reakció bizonyítja, hogy működnek. Azonban sohasem hagy nyugton egy kérdés: hogyan jöttek rá ezekre az útvonalakra a keletiek? A felületes meridiánok feltérképezése még csak-csak elképzelhető (bár az is nehezen), de a mélyben futóké?...
A csatornák meghatározott helyei, "nyílásai" az akupunktúrás pontok, ahová a tűk kerülnek. Szemmel nem láthatóak, de finom tapintással érezhetők. Betegségek esetén nyomásra érzékennyé válhatnak, ami a diagnosztikában is segítséget nyújt.
Léteznek-e ezek a pontok? Az akupunktúra ellenzői ezeket is csak valamilyen misztikus elképzelésnek tartják, holott már számos objektív bizonyíték igazolja létüket. Niboyet francia kutató 1946-ban felismerte, hogy az akupunktúrás pontok felett a bőr elektromos ellenállása kisebb. Ezen a felismerésen alapszik az azóta is használt, sokféle formában kapható ú.n. pontkereső készülék. Eőry Ajándok kimutatta, hogy a pontok területén magasabb a bőr széndioxid-leadása, Bergmann azt igazolta, hogy a pontok infravörös kisugárzása erőteljesebb a környezeténél. Mindez arra enged következtetni, hogy a pontok területén fokozottabb anyagcsere zajlik.
Mik ezek a meridiánok? A meridiánokat úgy kell elképzelni, mint valamiféle csatornákat melyek valamilyen anyagot szállítanak. A keleti elmélet szerint ezekben a csatornákban kering az életenergia, a Qí, melynek kiegyensúlyozott, szabad, akadálymentes áramlása biztosítja a szervek, szövetek megfelelő táplálását, azaz az egészség fenntartását. (Többféle Qí létezik, azaz a Qí-nek többféle megnyilvánulása van. Megkülönböztetünk tápláló-, védelmi-, öröklött-, szerzett stb. energiákat.)
A csatornák összefüggő hálózatot alkotnak. Átadják energiájukat egymásnak, illetve a hozzájuk tartozó szerveknek. A demonsrációs bábun, vagy atlaszokban látható ábrák csak a felületen futó meridiánokat ábrázolják, de minden csatornához tartozik egy belső szerv is, melyről a nevét kapta, amelyikkel összeköttetésben áll.
A szakkönyvek részletesen leírják ezeket a belső útvonalakat, melyek létezéséről magam is meggyőződtem, hiszen a tűszúrásra adott reakció bizonyítja, hogy működnek. Azonban sohasem hagy nyugton egy kérdés: hogyan jöttek rá ezekre az útvonalakra a keletiek? A felületes meridiánok feltérképezése még csak-csak elképzelhető (bár az is nehezen), de a mélyben futóké?...
A csatornák meghatározott helyei, "nyílásai" az akupunktúrás pontok, ahová a tűk kerülnek. Szemmel nem láthatóak, de finom tapintással érezhetők. Betegségek esetén nyomásra érzékennyé válhatnak, ami a diagnosztikában is segítséget nyújt.
Léteznek-e ezek a pontok? Az akupunktúra ellenzői ezeket is csak valamilyen misztikus elképzelésnek tartják, holott már számos objektív bizonyíték igazolja létüket. Niboyet francia kutató 1946-ban felismerte, hogy az akupunktúrás pontok felett a bőr elektromos ellenállása kisebb. Ezen a felismerésen alapszik az azóta is használt, sokféle formában kapható ú.n. pontkereső készülék. Eőry Ajándok kimutatta, hogy a pontok területén magasabb a bőr széndioxid-leadása, Bergmann azt igazolta, hogy a pontok infravörös kisugárzása erőteljesebb a környezeténél. Mindez arra enged következtetni, hogy a pontok területén fokozottabb anyagcsere zajlik.
A belső szervek a keleti orvoslásban
A
páciens megkérdezi:
- Doktornő, tulajdonképpen mi az én problémám?
- Háborog a májszél és le van merülve a lépe - felelem.
- Doktornő, tulajdonképpen mi az én problémám?
- Háborog a májszél és le van merülve a lépe - felelem.
A
páciens elmegy a kezelőorvosához, közli vele a diagnózisomat,
mire Ő furcsán felhúzza a szemöldökét, hiszen ilyet nem
tanítottak az egyetemen - mi ez a sarlatánság? A lépet el lehet
távolítani szükség esetén, anélkül, hogy az életet
veszélyeztetné a hiánya, hogyan lehet akkor mindenféle funkciókat
tulajdonítani neki?
A
kezelőorvosnak igaza van a saját szemszögéből, de ha a keleti
orvoslást gyakoroljuk, akkor tisztában kell lenni a keleti
elméletekkel, diagnosztikával, mert ez az egész rendszer ennek
alapján működik.
A keleti orvoslásban a szervek sokkal több funkciót képviselnek, mint a nyugatiban. Magukba foglalják ugyan a nyugati értelembe vett anatómiai-élettani szerveket, de azon felül számos, nyugati értelemben érthetetlennek tűnő, feladatuk van. Pl. minden szervhez tartozik egy érzelem, egy szín, egy íz, van egy ú.n. külső megnyilvánulása, ami pl. a májnál a körmöket, a vesénél a hajat, a tüdőnél a szőrzetet, a lépnél az ajkakat, a szívnél az arcszínt jelenti. Mindegyikhez tartozik egy anatómiai szervrendszer, mint pl. a tüdőhöz a bőr, a veséhez a csontok, a májhoz az izomzat, a léphez a kötőszövet, a szívhez az erek. Mindegyikre hat egy klimatikus energia, úgymint a májra a szél, a szívre a hőség, a lépre a nedvesség, a tüdőre a szárazság és a vesére a hideg.
Mindez furcsának tűnik egy nyugati kultúrán nevelkedett ember számára, de véleményem szerint a kétféle orvostudomány hamarosan összetalálkozik, hiszen gondoljunk csak arra, hogy egyre jelentősebb a nyugati orvoslásban is az a szemlélet, mely a betegségeknek és a lelki tényezőknek a kapcsolatát fontosnak tartja. A keleti orvos szerint az érzelmek a betegségek elsődleges okozói. Gondoljunk bele, hogy ez mennyire igaz! A kórokozók jelenléte még nem jelenti feltétlenül azt, hogy létrejön egy betegség. Ahhoz,hogy az kialakuljon, a kórokozónak megfelelő talajra is kell lelnie. Ez a talaj a meggyengült szervezet. Ha a túlzott bánat, vagy a stressz meggyengíti energetikailag a szerveinket, máris megfelelő talajt talál a baktérium.
A keleti orvos azt mondja, hogy a "rendes Qí" (védekezőképesség) gyenge, nem tudja kiűzni a "gonoszt" (kórokozót). A nyugati orvoslás is igazolta már, hogy a stresszhatásra kimutathatóan legyengül az immunrendszerünk. A klimatikus tényezők szerepe sem újdonság, hiszen a szeles időjárás idején közismert, hogy megsokasodnak a rheumatikus panaszok, a görcsös izombántalmak (nyakferdülés, arcizombénulás stb.), a nyári hőségben a szív- és érrendszeri problémák, a téli hidegben a vese és húgyutak betegségei és még sorolhatnám.
A színek, az ízek, az egyénre jellemző viselkedési forma mind-mind diagnosztikus követekeztetésre ad lehetőséget az orvos számára, hogy melyik az a szerv, amelyikkel baj van, melyik az amelyiket kezelni kell. Éppen ezért a páciens kikérdezése egy akupunktúrás kezelés előtt sokkal részletesebb, szerteágazóbb, mert sok apró jelből, látszólag nem is a tárgyhoz tartozó tünetből áll össze a diagnózis.
A keleti orvoslásban a szervek sokkal több funkciót képviselnek, mint a nyugatiban. Magukba foglalják ugyan a nyugati értelembe vett anatómiai-élettani szerveket, de azon felül számos, nyugati értelemben érthetetlennek tűnő, feladatuk van. Pl. minden szervhez tartozik egy érzelem, egy szín, egy íz, van egy ú.n. külső megnyilvánulása, ami pl. a májnál a körmöket, a vesénél a hajat, a tüdőnél a szőrzetet, a lépnél az ajkakat, a szívnél az arcszínt jelenti. Mindegyikhez tartozik egy anatómiai szervrendszer, mint pl. a tüdőhöz a bőr, a veséhez a csontok, a májhoz az izomzat, a léphez a kötőszövet, a szívhez az erek. Mindegyikre hat egy klimatikus energia, úgymint a májra a szél, a szívre a hőség, a lépre a nedvesség, a tüdőre a szárazság és a vesére a hideg.
Mindez furcsának tűnik egy nyugati kultúrán nevelkedett ember számára, de véleményem szerint a kétféle orvostudomány hamarosan összetalálkozik, hiszen gondoljunk csak arra, hogy egyre jelentősebb a nyugati orvoslásban is az a szemlélet, mely a betegségeknek és a lelki tényezőknek a kapcsolatát fontosnak tartja. A keleti orvos szerint az érzelmek a betegségek elsődleges okozói. Gondoljunk bele, hogy ez mennyire igaz! A kórokozók jelenléte még nem jelenti feltétlenül azt, hogy létrejön egy betegség. Ahhoz,hogy az kialakuljon, a kórokozónak megfelelő talajra is kell lelnie. Ez a talaj a meggyengült szervezet. Ha a túlzott bánat, vagy a stressz meggyengíti energetikailag a szerveinket, máris megfelelő talajt talál a baktérium.
A keleti orvos azt mondja, hogy a "rendes Qí" (védekezőképesség) gyenge, nem tudja kiűzni a "gonoszt" (kórokozót). A nyugati orvoslás is igazolta már, hogy a stresszhatásra kimutathatóan legyengül az immunrendszerünk. A klimatikus tényezők szerepe sem újdonság, hiszen a szeles időjárás idején közismert, hogy megsokasodnak a rheumatikus panaszok, a görcsös izombántalmak (nyakferdülés, arcizombénulás stb.), a nyári hőségben a szív- és érrendszeri problémák, a téli hidegben a vese és húgyutak betegségei és még sorolhatnám.
A színek, az ízek, az egyénre jellemző viselkedési forma mind-mind diagnosztikus követekeztetésre ad lehetőséget az orvos számára, hogy melyik az a szerv, amelyikkel baj van, melyik az amelyiket kezelni kell. Éppen ezért a páciens kikérdezése egy akupunktúrás kezelés előtt sokkal részletesebb, szerteágazóbb, mert sok apró jelből, látszólag nem is a tárgyhoz tartozó tünetből áll össze a diagnózis.
Úgy
gondolom, hogy a kínai orvosok, filozófiájukat követve, mely
szerint az emberre nem mint különálló rendszerre, hanem mint a
természet részére tekintettek, sokkal finomabban és több
szemszögből, az összes emberre irányuló energiát figyelembe
véve alakították ki orvostudományukat. A nyugati medicina
különválasztja a részeket az egésztől, és egyre mélyebbre
hatolva analizálja azt. Ez természetesen nem hátránya, hiszen egy
más síkon sokkal mélyebb tudásra tesz szert. A keleti orvoslás
tudása sem lenne idegen a nyugati orvos számára, ha le tudná
fordítani sajátos nyelvezetét. A fő probléma ugyanis abból
ered, hogy a keleti orvos által használt terminus technicusok
érthetetlenek a nyugati orvos számára. Az ideális az lenne, ha a
két orvostudomány kiegészítené egymást.
Akupunktúra
dióhéjban (2. rész)
2000.08.27 00:49
Kedves Olvasóm!
Az
előző részben megpróbáltam bevezetni az akupunktúra világába.
Foglalkoztunk az akupunktúra eredetével, csatornákkal, pontokkal,
belső szervekkel csak úgy, dióhéjban. Most egy nagyon fontos
alapelmélettel szeretnék foglalkozni, mely az egész keleti
filozófia alapelmélete, nem köthető kizárólag az
akupunktúrához, hiszen a természet működése és minden a
világegyetemben ezen alapszik. Ez a Yin és Yang teória. Ha
olvasott már az akupunktúráról szóló újságcikket, vagy
hallgatott róla szóló előadást bizonyára már ezekkel a
fogalmakkal is találkozott. Személyes tapasztalatom viszont az,
hogy mi európai emberek nem fogjuk fel igazán e fogalmaknak az
értelmét, pedig ha szeretnénk megérteni bármiféle keleti
tanítást, akkor ezekkel tisztában kell lenni. Ha az ember felfogja
értelmüket, akkor már egyáltalán nem tűnnek bonyolultnak e
fogalmak, sőt tulajdonképpen végtelenül egyszerűek. Ezért úgy
gondoltam, hogy megpróbálom érthetővé tenni az Ön számára is.
Mit jelent a Yin és Yang?
A
Yin és a Yang két ellentétes irányú erőt jelent. Minden, ami a
természetben létezik,ami él és mozog magába foglalja a Yint és
a Yangot. Úgy, ahogy az európai kultúrában a dialektikus
materializmus kifejti, hogy az események tulajdonképpen az
egymással ellentétes erők harcából születnek, a Yin és a Yang
is két ellenpólust, ellentétes tulajdonságokkal bíró erőt
(energiát) képvisel, melyek kölcsönhatása eredményeképpen
alakul ki mindenféle mozgás, működés. Egyik sem létezhet a
másik nélkül, s mindkettő magába foglalja a másikat.
Az
ősi tanítás szerint a Yang a hegy napos, míg a Yin az árnyékos
oldalát képviseli. A Yang energia képviseli a mozgást, a
dinamizmust, a férfit (férfiast), a nappalt, a meleget, a kiáradó
erőt, a kifelé és felfelé irányuló mozgást; a Yin a
stagnálást, az összehúzódást, a nőt (nőiest), az éjszakát,
a hideget, a befelé és lefelé irányuló mozgást.
Minden
létező természeti jelenségnek, élőlénynek, szervnek,
tulajdonképpen mindennek ami létezik, van egy Yang és Yin oldala,
energiája, melyben a Yang képviseli az aktív, dinamikus, mozgató
részt, a Yin pedig a passzív, stagnáló, anyagi részt. A Yang
energia (tehát a mozgás, aktivitás) a Yin-ből (az anyagból)
táplálkozik, ugyanakkor a Yin a Yang energiáját megkapva tud csak
működni. Tehát egyik sem tud a másik nélkül működni,
ugyanakkor mivel állandó kölcsönhatásban vannak egymással, a
Yinben mindig található valamennyi Yang és fordítva.Ezt
szimbolizálja az ú.n. Tai Qí (ejtsd: taj csí) szimbólum, melynek
fehér része a Yangot, fekete része a Yint reprezentálja. Az ábra
kör alakú, amivel kifejezi, hogy ez egy állandó, véget nem érő
kapcsolat. A fehér rész kiteljesedésekor (Yang oldal) a fekete
rész (Yin) minimális és fordítva, kifejezve evvel, az előbb
említett energia-átadást. A fekete részben található kis fehér
kör, illetve a fehér részben található kis fekete kör azt
szimbolizálja, hogy mindkét energia tartalmazza a másikat is.
Lássunk erre néhány példát! Amikor a nap delel, akkor teljesedik
ki a Yang, de ugyanakkor, mivel ezután folymatosan csökkeni fog,
elindul a Yin energia működése, mely éjfélkor fog kiteljesedni,
és ekkor ismét beindul a Yang működése. A nyári napforduló
idején szintén a Yang csúcspontján vagyunk, de ekkor már beindul
a Yin, mely csúcspontját a téli napfordulóra éri el. Az embert
tekintve, a férfi képviseli a Yangot, a nő pedig a Yint. A férfi
képviseli az aktivitást, a dinamizmust, a nő a passzivitást a
befogadást. Egyik sem tud a másik nélkül létezni. Azt gondolom
ismert, hogy a férfi szervezete is termel valamennyi női hormont, a
nőé pedig férfi hormont, tehát mindkettő magába foglal
valamennyi ellentétes energiát is.
Miért
tartottam fontosnak, hogy erről ilyen részletességgel beszéljünk?
Azért, mert a Yin és Yang energia egyensúlya, egymást kiegészítő
harmonikus működése kell ahhoz, hogy a természetben minden jól,
kiegyesúlyozottan, rendben működjön. Lefordítva ezt az emeberi
szervezetre: a bennünk működő, minket éltető energia a Qí
(ejtsd: csí) szintén rendelkezik Yin és Yang oldallal, melynek
kiegyensúlyozott volta biztosítja a jó egészséget. Az
akupunktúrás kezelés során ezt az egyensúlyt igyekszünk
helyreállítani.
A
belső szervek tulajdonságaik, működésük alapján szintén
feloszthatók Yin és Yang szervekre. Pl. a gyomor, a bélrendszer,
mely egy üreges, dinamikusan működő egység, fő feladata a
táplálék továbbítása, miközben a bélfalon keresztül egy
aktív működés, a felszívódás zajlik, a Yang oldalhoz - míg a
máj, mely egy tömör szerv, melyben a különböző anyagok sokáig
stagnálnak, miközben elvégzi méregtelenítő, epetermelő stb.
működéseit, a Yin oldalhoz tartozik. A tünetek, melyek a
betegségek során jelentkeznek szintén feloszthatók ilyen alapon.
Egy akut gyulladás, melyre jellemzőek a gyulladás klasszikus
tünetei: meleg, vörös, fájdalmasan lüktet, Yang tünetként
értékelendő. Egy krónikus folyamat, pl. egy krónikus ízületi
gyulladás, mely vizenyős, hideg tapintatú, folyamatos fájdalommal
jár, Yin tünetet reprezentál. A kezelés során tehát az
ellentétes energiák aktivizálásával, illetve a túlsúlyban lévő
energia szétoszlatásával (akupunktúrás nyelven: szétszórásával)
gyógyítunk, azaz megpróbáljuk helyreállítani az egyensúlyt.
Miért
hasznos ez? Azért, mert a szervezetet károsító gyógyszerek
nélkül, nem a tünetek időleges elnyomásával gyógyítunk, hanem
tulajdonképpen oki kezelést végzünk.
Kedves
Olvasóm, remélem nem untatta ez a kissé részletesebb elmélkedés
a Yinről és Yangról! Úgy gondolom azért fontos ezeket az
alapfogalmakat tisztázni, hogy a későbbiek során mondandóm ne
legyen érthetetlen. Ugyanis ez az alapelmélet az, ami minden egyéb
megértéséhez szükséges. Ha kérdése van, küldjön e-mailt!
Akupunktúra
dióhéjban (3. rész)
2000.10.15 15:00
Kedves Olvasóm!
A
keleti filozófia másik igen fontos alapelmélete - a Yin-Yang
teória mellett - az ú.n. öt elem tan. Ez az elmélet ugyanúgy,
ahogy a Yin és Yang viszonya, egy általános érvényű szabály,
mely nemcsak az orvoslásra, hanem az összes létező természeti
folyamatra érvényes. Míg a Yin és Yang azt a két ellentétes
irányú mozgatóerőt fejezi ki, mely minden létezőt működtet,
addig az öt elem tan azt a körforgást mutatja be, ahogy a
természetben a különböző folyamatok lezajlanak. Ez egy dinamikus
körforgás, melynek soha sincs vége. Eszerint az elmélet szerint a
dolgok öt fázison (öt elemen) haladnak át, míg visszajutnak az
elsőhöz, hogy aztán minden kezdődjön előlről.
Legszemléletesebb példa erre az évszakok körforgása (itt ötödik
évszakként szerepel a nyárutó).
Ez
az öt elem a természetben jelenlévő és ránk ható természeti
képződmény, sorrendben a fa, a tűz, a föld, a fém és a víz.
Itt megint a nyugati ember számára furcsának, érthetetlennek tűnő
fogalmakkal állunk szemben. Hogy lehet egy működési folyamat első
fázisa a fa?
A keleti ember képekben beszél (ugyanúgy, ahogy az írásjelei is képiek), egy-egy szó nemcsak magát a megnevezett tárgyat képviseli, hanem magában foglalja az arra a tárgyra jellemző energiákat, mozgásokat. Jelen esetben pl. ha a fára gondolunk, akkor nemcsak az út szélén álló jegenyefára gondoljunk, mely talán nem jelent nekünk mást mint egy megcsodálnivaló természeti képződményt, hanem gondoljunk arra az energiára, amit magából kisugároz, arra a mozgásra amit képvisel. Arra, ahogy tavasszal fantasztikus sebességgel rügyezni kezd, kivirágzik, beindulnak aktív életfunkciói, hajlong a tavaszi szélben.
Ez a Fa energia az, amit az öt elem tanban is képvisel - a tavaszt, a születést, a klimatikus energiák közül a legmobilisabbat, a szelet. A fa jelképezi a mozgékonyságot. Mindent, aminek a tulajdonságai - nem külső, hanem a működésére, belső dinamizmusára utaló tulajdonságai - analógiába hozhatók a fáéval, az öt elem tanban a fához fog tartozni, így pl. idesoroljuk a májat és Yang párját az epét, valamint az izmokat, inakat, melyek mozgásunkat biztosítják, s a máj-epe uralma alatt állnak.
A keleti ember képekben beszél (ugyanúgy, ahogy az írásjelei is képiek), egy-egy szó nemcsak magát a megnevezett tárgyat képviseli, hanem magában foglalja az arra a tárgyra jellemző energiákat, mozgásokat. Jelen esetben pl. ha a fára gondolunk, akkor nemcsak az út szélén álló jegenyefára gondoljunk, mely talán nem jelent nekünk mást mint egy megcsodálnivaló természeti képződményt, hanem gondoljunk arra az energiára, amit magából kisugároz, arra a mozgásra amit képvisel. Arra, ahogy tavasszal fantasztikus sebességgel rügyezni kezd, kivirágzik, beindulnak aktív életfunkciói, hajlong a tavaszi szélben.
Ez a Fa energia az, amit az öt elem tanban is képvisel - a tavaszt, a születést, a klimatikus energiák közül a legmobilisabbat, a szelet. A fa jelképezi a mozgékonyságot. Mindent, aminek a tulajdonságai - nem külső, hanem a működésére, belső dinamizmusára utaló tulajdonságai - analógiába hozhatók a fáéval, az öt elem tanban a fához fog tartozni, így pl. idesoroljuk a májat és Yang párját az epét, valamint az izmokat, inakat, melyek mozgásunkat biztosítják, s a máj-epe uralma alatt állnak.
A
tűz a következő fázis, melyet a fa táplál. A tűzre jellemző a
kiáradás, szétterjedés - gondoljunk arra, ahogy a láng
pillanatok alatt felloban és szétterjed -, valamint a hőség. A
tűz elem tehát evvel analógiában a növekedést, szétterjedést,
a nyarat képviseli. Belső szerveink közül idetartozik a szív,
mely szétárasztja a vért ereinkben és idesorolandó a szív yang
párja a vékonybél. A tűz hatására hamu, pernye keletkezik, mely
beolvad a földbe.
A
földtől táplálékot kapunk, mely a nyári hőségben érlelődött.
A föld nedvességet sugároz ki magából, termékenységet
képvisel. A föld elem tehát az átalakulást, átalakítást, a
nedvességet jelképezi, a rá jellemző évszak a nyárutó. A
földhöz tartozó szervünk a lép (és yang párja a gyomor), mely
az emésztés központi szerve, azaz a táplálékok átalakítását
végzi, s a "húst" (az izom nem mozgató része, hanem a
tömege) és a kötőszövetet uralja.
A
földben képződik a fém, mely hűvösséget, szárazságot áraszt
magából, jellemző rá a tisztaság. A fém elem képviseli az
őszt, a hanyatlást, a klimatikus energiák közül a szárazságot.
Idetartozik "legtisztább" szervünk a tüdő és Yang
párja a vastagbél. (Azért nevezi a keleti orvoslás a
legtisztábbnak a tüdőt, mert ő fogadja be a levegőt, az égi
energiát, mely a legtisztább energia.) A tüdő uralja a bőrt.
Az
ötödik fázis a víz, mely a hidegséget, mozdulatlanságot, a
megállapodást, a halált jelképezi. Ugyanakkor a vízre van
szükség ahhoz, hogy a fa majdan újra kirügyezzen. A víz elemhez
tartozik a tél, a hideg, belső szerveink közül a vese és a
húgyhólyag.
Úgy
hiszem sokan gondolják ezek után, hogy ezek a párosítások
erőltetettek, nincs is igazságtartalmuk. De gondoljunk bele, ha az
orvoslásból merítünk példákat, mik azok a betegségek,
melyeknek szezonálisan jellemző a megjelenése? Tavasszal, a szeles
időjárásban jellemzően megszaporodnak a rheumatikus betegségek,
az izmok, inak betegségei. A nyári hőségben jellemzően gyakoriak
a szívproblémák, az érrendszeri problémák rosszabbodnak. A
nyárutó jellemző betegsége a szénanátha, melynek a keleti
orvoslás szerint a meggyengült lépműködés a talaja, de hogy a
nyugati ember számára nyilvánvalóbb példát mondjak: ilyenkor
jellemző a gyomor-nyombélfekély kiújulása is. Nem ismeretlenek
azt hiszem senkinek sem az őszi megfázás, valamint a télen
kiújuló, vagy keletkező veseproblémák sem.
Ezek
a legismertebb, legközérthetőbb példák, de ugyanígy
folytathatnánk tovább a felsorolást az érzelmek és szervek, ízek
és szervek, külső megnyilvánulások és szervek stb.
kapcsolatával. Mindebből következően egy szerv betegségére már
sokkal finomabb jelekből is következtethetünk, nemcsak akkor,
amikor már objektív, pl. laboreltérések, vagy anatómiai
változások vannak. A kezelésben nemcsak orvosságokat
alkalmazhatunk, hanem a táplálék megválasztásával,
hőmérsékletével, különböző, a szervre ható
tornagyakorlatokkal (Qíkong), a ruházat megválasztásával
mind-mind befolyásolhatjuk egészségi állapotunkat, sőt tehetünk
azért, hogy ne alakuljon ki a betegség.
Elem
|
Fa
|
Tűz
|
Föld
|
Fém
|
Víz
|
Klimatikus
energia
|
szél
|
hőség
|
nedvesség
|
szárazság
|
hideg
|
Évszakok
|
tavasz
|
nyár
|
nyárutó
|
ősz
|
tél
|
Szerv
|
máj-epe
|
szív-vékonybél
|
lép-gyomor
|
tüdő-vastagbél
|
vese-húgyhólyag
|
Testnedv
|
könny
|
izzadság
|
nyál
|
takony
|
vizelet
|
Uralt
anatómiai szervek
|
izmok
és inak
|
érrendszer
|
"hús"
és kötőszövet
|
bőr
|
csontok
|
A
szerv külső "megnyilvánulása"
|
körmök
|
arcszín
|
ajkak
|
testszőrzet
|
haj
|
Ízek
|
savanyú
|
keserű
|
édes
|
csípős
|
sós
|
Érzelmek
|
indulatok
|
öröm
|
aggódás,
rágódás
|
bánat
|
félelem
|
Életciklus
|
születés
|
növekedés
|
átalakulás
|
hanyatlás
|
megállapodás
(halál)
|
Kedves
Olvasóm! Kíváncsi vagyok arra, hogy mi lenne az, ami érdekelné a
keleti orvoslással, akupunktúrával kapcsolatban. Küldjön e-mailt,
így a következő rész megjelenéséig is beszélgethetünk!
Akupunktúra
dióhéjban - kiegészítő gyógymódok (1.)
2000.12.11 09:24
Kedves Olvasóm!
Sorozatom
címe: Akupunktúra dióhéjban. Most azonban olyan
eljárásokról szeretnék beszélni, melyek nem az akupunktúráról
szólnak, hanem azt szervesen kiegészítik. Ezek tulajdonképpen
ugyanúgy a hagyományos kínai orvosláshoz tartoznak, mint az
akupunktúra (a Sárga Császár Belgyógyászati
Könyvében is szerepelnek), de ezek olyan módszerek,
melyeket otthon bárki alkalmazhat. Valamennyi azt a célt szolgálja,
hogy megőrizzük életerőnket, azaz a Qí-t, és így sokáig
egészségesek maradhassunk.
Először azonban beszéljünk arról, hogy mi is ez a Qí?
A
Qí szó szerint lehelletet, fuvallatot jelent- tehát egy áramló
valamit. A nyugati irodalomban egyszerűen energiának nevezzük. Ez
az ú. n. éltető erő. Egy Qí létezik, egy Qí, ami mindent
megteremt. Szervezetünkben is ez a Qí kering, de feladatai alapján
többféleképpen nyilvánul meg, éppen ezért többféle jelzővel
illetjük, a Qí minősége szerint.
Van
egy ú. n. veleszületett, öröklött Qí-nk, amit a születéssel
hozunk magunkkal. Ennek a mennyisége adott, életünk folyamán ezt
használjuk, "fogyasztjuk el" folyamatosan, ez az ami
működteti a szerves szöveteket. Evvel keveredik a szerzett
energia, mely az égi - a levegővel beszívott - energiából és a
táplálékból felvett energiából áll. Ez az "energiakeverék"
az, amely a mellkasunkat kitölti, az ú. n. Zong Qí. A táplálékból
szerzett energia, a tápláló Qí az, amely az akupunktúrás
vezetékekben kering egy 24 órás körforgásban, mely hajnali 3
órakor indul a tüdőcsatornában és két óránként más-más
csatornában éri el a dagályát.
Létezik
még egy védelmi energia (Wei Qí) is, mely a bőrfelszínen kering,
az előzőtől elkülönült útvonalon és ciklusban.
Tehát
ez az a Qí, amit meg kell őriznünk, védenünk, hogy jó
egészségben tartsuk magunkat.
A
keleti filozófia alapeleme a harmónia. Az, hogy megőrizzük az
egyensúlyt, az egyensúlyt Yin és Yang között, hogy harmóniában
éljünk a természettel, azaz Ég és Föld között. Éppen ezért
nemcsak a gyógyításra, a betegségekre figyeltek, hanem azok
megelőzésére is. Úgyhogy a hagyományos keleti orvoslás
tárgykörébe tartozik az akupunktúrán kívül a moxibuszció, a
köpölyözés, gyógynövények alkalmazása, megfelelő diéta
betartása, a masszázs és egy, az energiákra összpontosító,
megfelelő légzéstechnikát alkalmazó torna a Qígong.
Moxibuszció
Az
akupunktúra kínai neve Zhen Jiu - Zhen a
tűszúrást, Jiu az égetést jelenti. Az égetéses gyógyítás,
közismert néven moxibuszció, szerves része az akupunktúrás
kezelésnek. A lezelés során az akupunktúrás pontok felett
gyógynövényeket égetünk. Hatására a pontok "kinyílnak"
és a meleg bediffundál a szövetek közé, kiűzi a hideget, szelet
és nedvességet. Az elméleti ismeretek alapján érthető, hogy
olyan állapotokban használjuk, amikor yang, azaz meleg hiány van a
szervezetben, ebből adódik, hogy meleg túlsúly esetén, mint
amilyenek pl. a lázas állapotok, vagy pl. egy akut gyulladás,
alkalmazása tilos.
A
yang hiányos emberek gyengék, sápadtak, fázékonyak, nehezükre
esik a mozgás, szeretik a meleg ételt-italt. Sok alvás ellenére
sem pihenik ki magukat. Nekik ajánlható a moxázás. A moxa kezelés
nemcsak gyógyításra, hanem a betegségek megelőzésére is
alkalmazható. A buddhista szerzetesek a lábszár külső oldalán,
a térd alatt 4 ujjnyival elhelyezkedő pontot megégették és 40
napig nedvesen tartották. Így faluról falura járva nem fáradt el
a lábuk. Az általános erőnlét fenntartására szogál a has és
a hát bizonyos pontjainak időszakos, általában évszakkezdéskor
történő moxázása. Kínában a déli tartományokba utazók
utazás előtt 2-3 pontot kezeltek, s így kivédték, hogy maláriát
vagy egyéb fertőzéseket kapjanak.
Hogy történik a kezelés?
A
legáltalánosabban használt növény az Artemisia vulgaris, a
fekete üröm, mely egy közönséges gyomnövény. Ennek az
őrleményét alkalmazzuk vagy henger formájú ú. n. moxa-szivar
formájában, vagy kis kúp alakú mennyiségét égetjük el a
bőrön, úgy, hogy valamilyen növényi alátét van a bőr és a
moxakúp között. Ez lehet fehérrépa, fokhagyma, hagymalevél,
zeller. Ezt a fajta kezelést természetesen nem javaslom házi
használatra, sokkal inkább a moxarudat, mely kevésbé drasztikus
eljárás és otthon is alkalmazható. A melegítés 10-15 percig
történik, amíg a kívánt terület mélyen az izmokban is
átmelegszik, a bőrön egy piros folt látható. A mozdulat lehet a
meridián felett hosszanti húzogatás a bőrtől kb. 1 cm-nyire,
vagy a pont felett közelítés-távolítás, lehet a pont körül
körözni.
Mikor nem szabad moxázni?
- terhesség alatt a hasat és a derék-, keresztcsont-tájat;
- lázas megbetegedés esetén;
- piros, meleg, akut ízületi gyulladás esetén.
Köpölyözés
A
köpölyözés során forró levegővel telt poharat teszünk a
bőrre, mire a pohár belsejében lévő negatív nyomás hatására
a bőr és a lágyrészek megemelkednek, bedomborodnak a pohárba,
tulajdonképpen egy szívó hatás érvényesül. Szétoszlatja a
hideget és a nyirkosságot. Hatása megfele egy mély masszázsnak.
Használható nyak- hát- derékfájásra, tüdőgyengeségekre -
elhúzódó köhögés, asthma esetén.
Technikája
A
hát bőrét bekenjük egy jó zsíros, semleges kenőccsel. 95%-os
alkoholos vattát fémrúdra pödrünk, meggyújtjuk, egy pillanatra
a pohár belsejébe dugjuk, majd a poharat a megfelelő területre
tesszük. Rajta hagyhatjuk egy területen, vagy lassan csúsztatjuk
függőleges irányban a gerinc mentén.
Gyógynövények
Ha
gyógynövényekről beszélünk, akkor általában virágokra,
gyökerekre gondolunk. A kínai gyógynövénytan azonban nemcsak
növényekről szól, hanem ez a kifejezés magában foglal más,
állati eredetű anyagokat is. Így pl. alkalmaznak tücsköt,
kígyóbőrt, disznóepét, borjúbőrt, gyöngyöt, kagylóhéjat. A
növényi és egyéb anyagokat speciális módon preparálják
mielőtt a páciens kezébe adnák. Az évezredek folyamán több
mint 3000 fajta növényi és állati terméket regisztráltak.
A
Han Dinasztia korában, i. sz. 200 évek környékén készült a
kínai herbológia bibliája a Shen Nung Ben Cao Jing,
a Vörös Császár orvosságainak gyűjteménye. Az
1500-as években Li Shi Zhen több mint 30 éven át átnézett 800
ősi művet, hogy kijavítsa a múltbéli tévedéseket. Végül
háromszori átdolgozással megalkotta Az orvosszerek
gyűjteményét. A 17. században ez a mű eljutott Európába
is.
Mivel
részletes gyógynövénytani ismeretek megszerzésére nem ez a
legmegfelelőbb hely, csak néhány alapelvet ismertetnék, melyek a
gyógynövények alkalmazásánál figyelembe veendők.
A gyógynövény természete
A gyógynövény természete lehet meleg, forró: ezek yang természetűek, vagy lehet hideg, hűvös: ezek yin természetűek.
Hideg természetű orvosságot adunk meleg, azaz yang típusú betegségekben, meleg természetűt hideg, azaz yin betegségekben. Pl. ha valaki megfázik - megtámadja a külső gonosz - lázas, fáj a feje, száraz a szája, vörös a nyelve, gyors a pulzusa, akkor a keleti orvoslás hőség tünetekről beszél. Két növény: a szulák - Flos Lonicerae és a Fructus Forsythiae hatásosak lesznek ebben az állapotban. Ebből következik, hogy ez a két növény hűtő hatású, azaz yin karakterű.
Másik példa: a páciensnek hasmenése van, hasi fájdalmai, hasa hideg, gyenge, erőtlen, a nyelve sápadt, fehér, pulzusa gyenge. Ezek a tünetek hidegre utalnak. Száraz gyömbér javasolt ebben az állapotban, mert az meleg természetű.
Ízek
Az
öt elem szabályai szerint alakalmazzuk a különböző ízeket.
- Savanyú, fanyar
Ennek az íznek az a hatása, hogy összehúz, megerősít. Savanyú növények javasoltak izzadásos állapotokban, vizelet incontinentiában, krónikus hasmenésben, elhúzódó nőgyógyászati vérzésekben, tehát olyan állapotokban, amikor a szervezet nem tudja visszatartani valamelyik folyadékát. - Keserű
Tisztítja a hőséget, tisztítja a beleket, azaz hashajtó hatású, hányáscsillapító, kiűzi a nedvességet. Tűz-hőség típusú betegségekben alkalmazható. Megszűnteti a székrekedést, vizelethajtó, alkalmazható ízületi gyulladásokban. - Édes
Harmonizálja, nedvesíti, javítja az emésztő, a légzőrendszer, az immunrendszer és az endokrin rendszer állapotát. Alkalmazható száraz köhögésben, száraz székrekedésben, a gyomor-bélrendszer megbetegedéseiben, izomgörcsök okozta fájdalmakban. Az édesgyökér pl. az amely ezeket a hatásokat kiváltja. - Csípős
Szészórja és keringteti a Qí-t, élénkíti a testet. A csípős ízű szerek ingerlik a verejtékmirigyeket, gyorsítják a vérkeringést, aktiválják és fokozzák az anyagcserét. - Sós
A sós ízű szerek puhítják a tömött masszákat, oldják a kötőszövetes összenövéseket. Cysták, gyulladásos masszák, kötőszöveti burjánzás esetén adandók.
Kedves
Olvasóm, a következő részben folytatni fogom e módszerek
ismertetését. Ha felkeltette érdeklődését, vagy kérdése
lenne, küldjön e-mailt.
Ha addig nem találkoznánk, nagyon kellemes karácsonyi ünnepeket
kívánok!
Akupunktúra
dióhéjban - kiegészítő gyógymódok (2.)
2001.02.04
13:33
Kedves Olvasóm!
A
hagyományos keleti orvoslás nagy hangsúlyt fektet a jó egészség
megtartására, a betegségek megelőzésére. Mint az előző
részben már említettem, léteznek olyan eljárások, melyekkel
saját magunk is tehetünk ezért. Mindegyik módszernek, mely ebbe a
körbe tartozik, az a lényege, hogy megőrizzük az életerőt, a
Qí-t. Ez azt jelenti, hogy harmonikussá kell tegyük, azaz arra
törekszünk, hogy egyensúlyban tartsuk a Yin és Yang oldalát,
valamint az élettani folyamatainkat mozgató öt elemet, melyek
hatása szervezetünkben is érvényesül, szintén harmonikussá
kell tennünk.
Ejtsünk néhány szót a táplálkozásról!
A
felvett táplálék a gyomorba kerül, ahol megkezdődik az emésztés.
Az emésztés folyamatában fontos szerepet játszik a lép, mely a
gyomor yin párja. (Az első részben említettem, hogy a keleti
orvoslásban a szervek funkciói nem fedik a nyugati orvoslásban
megszokottakat. A lépnek tulajdonított funkciók magukban foglalják
a hasnyálmirigy funkcióit, sőt a mellékvesééből is néhányat.
Talán helyesebb lenne egy másik elnevezéssel illetni őt.) A lép
az a szerv, amelyik elválasztja a „tisztát a tisztátalantól”,
azaz kivonja a táplálékból a fontos, hasznos anyagokat. Ezeknek a
hasznos anyagoknak az esszenciájából képződik az ún. tápláló
energia, mely az energiacsatornákban kering. Ebből is látszik,
hogy milyen fontos, központi szerepet játszik a lép
szervezetünkben, és hogy milyen fontos, hogy milyen a felvett
táplálék minősége, hiszen ebből építjük fel szervezetünket,
mind anyagi, mind energetikai vonatkozásban.
Éppen
ezért a táplálkozástan egyik fontos alapelve, hogy a lép
működését nem szabad diétahibákkal károsítani. A lép a föld
elemhez tartozik, melynek természete a nedvesség. Minden kívülről
ható nedves, hideg ezért kártékony rá. Ezért általános
érvényű szabályként elmondható, hogy a nyers saláták, melyek
a föld hidegét és nedvességét viszik be szervezetünkbe, csak
korlátozott mennyiségben fogyaszthatók. A gyakorlatban arra
szoktuk felhívni pácienseink figyelmét, hogy az elfogyasztott
ételmennyiségnek csak az 1/3-a legyen nyers saláta. Különösen
érvényes mindez olyan embereknél, akiknél amúgy is a lép
működészavara észlelhető. Forrázással, párolással kivonható
a salátákból a nedvesség, úgyhogy ilyen előkészítés után
már nem áll fenn ez a korlátozás.
Gondolom,
sokan észrevették, hogy mindez ellentmond a ma oly divatos nyers
salátadiétáknak. A gyakorlatban azt látjuk valóban, hogy hosszú
időn keresztül, kizárólag nyers salátákkal táplálkozó
embereknél komoly energetikai szervproblémák alakulnak ki, éppen
ezért mi nem támogatjuk ezt a diétát, ugyanúgy, ahogy a
vegetáriánus diétát sem. A táplálékok közül a húsok
képviselik a yang ételeket, ezért nem szabad kirekesztenünk őket
étrendünkből. A meleg folyadékok, táplálékok fogyasztása
ugyancsak emésztést segítő tényező, ugyancsak a lép munkáját
segíti, hiszen így megspóroljuk azt az energiaveszteséget, amit a
hideg étel felmelegítése során elhasználunk.
Az
általános szabályok közé tartozik még, hogy általában olyan
ételeket fogyasszunk, melyek lakóterületünkön adottak. Kerüljük
az egzotikus, távoli földrészek ételeit, hiszen a mi
felépítésünk, energetikai rendszerünk ahhoz a környezethez
kapcsolódik, ahol születtünk, élünk.
Miként
a gyógynövényeknél, ugyanúgy a táplálékok megválasztásánál
is figyelembe veendő szempont a táplálék természete,
hőmérséklete és a zamata (íze). A táplálék természetén azt
értjük, hogy hideget vagy meleget visz-e be szervezetünkbe (akik
végigkövették irásaimat, remélem, tisztában vannak vele, hogy
meleg = yang, hideg=yin). Ezen nem az étel hőmérséklete értendő,
hiszen a fagyasztószekrényből kivett cseresznyepaprika mirelit
állapotában is tüzet, hőséget hoz magával. A forró víz hideg
természetű, meleg hőmérsékletű táplálék, mely belülről nem
melegít, csak akkor, ha valamilyen meleg természetű fűszert vagy
zsiradékot teszünk bele.
Melyek azok az ételek, melyek hideg és melyek azok, amelyek meleg természetűek?
Természetesen
az összes ételfajtát felsorolni igen hosszadalmas és unalmas
lenne, úgyhogy nagy általánosságban beszélnék erről. Hideg
természetű növényi táplálékok azok, melyek a földben
fejlődnek ki és a föld hidegét és nedvességét hozzák magukkal
- gyökerek, gumók, mint a répa, burgonya, a fejes saláta,
káposzta. Meleg természetűek azok, melyek a nap melegén
érlelődtek, és az égből kapott energiákat hozzák magukkal,
mint például a magok, a paprika, paradicsom, barack. Az állati
eredetű táplálékok közül a hideg (yin) természetű ételekhez
tartozik a tej, a sajtok és a zsiradékok, a meleg (yang) oldalhoz
tartozik a tojás, a hús és a hal.
Milyen gyakorlati következményei vannak mindennek?
Minden
olyan állapotban, amikor yang túlsúly van a szervezetben – pl.
alkati yang túlsúly (testes, harsány, izgő-mozgó, indulatos
emberek), lázas betegségek - „hűteni kell a yangot”, tehát
hideg természetű ételek fogyasztása javasolt. Olyan állapotokban,
amikor a yin van túlsúlyban – pl. alkati yin túlsúly (gyenge,
fáradékony, halk szavú, erőtlen emberek), legyengüléssel járó,
krónikus betegségek - „erősíteni kell a yangot”, meleg
természetű ételek javasoltak.
Az
ételek zamata (íze) ugyancsak döntő jelentőségű a táplálékok
megválasztásánál. Nem szeretnék ismétlésekbe bocsátkozni,
ugyanis a táplálékok zamataira ugyanazok a jellemzők vonatkoznak,
melyekről az előző részben a gyógynövények kapcsán beszéltem.
Tehát az öt elem tanát követve az öt elemhez tartozó öt belső
szervhez társulnak a rájuk jellemző ízek, melyeknek már a
nyugati kutatások szerint is rájuk jellemző energetikai hatásuk
van. Általánosságban azonban néhány dologra felhívnám a
figyelmet.
Egy-egy
íz megválasztásánál sohase essünk túlzásokba, mert ha
túlzásba visszük egy-egy íz fogyasztását, az szintén
problémákhoz vezethet. Túl sok édesség, pl. árthat a lépnek,
annak ellenére, hogy az édes íz a léphez tartozik. Az ételek
készítésénél figyelemmel kell lenni az ízek harmóniájára is.
Azt hiszem, jól ismert a kínai csípős-savanyú leves, ahol a
csípős keringteti a Qí-t, a savanyú pedig összehúz, megerősít,
tehát meggátolja, hogy a fontos testnedveket elveszítsük.
Ugyanakkor ez a két íz egymást ellensúlyozza, tehát együttes
fogyasztásuk megakadályozza, hogy egyikük túlzása károsítsa
szervezetünket. Végül nem véletlen, ha egy-egy ízt kívánunk.
Ez felhívja a figyelmet arra, hogy az adott ízhez tartozó
szervünkkel probléma van. A helyes táplálkozással a
gyógykezelést is segíthetjük, enyhébb esetben még az is
elérhető, hogy az feleslegessé válik, mint ahogy a legenda
tartja, miszerint élt az ősidőkben egy olyan szakács, aki a
leveseivel gyógyította meg császárát.
Kedves
Olvasóm, ennyit dióhéjban az étkezésről. A következő rész a
Qígong-ról szól majd. Ha kérdése lenne, küldjön e-mailt!
Akupunktúra
dióhéjban - kiegészítő gyógymódok (3.)
2001.03.26
16:51
Kedves Olvasóm!
Elérkeztünk
az egyik legizgalmasabb témakörhöz: a Qígong-hoz (ejtsd:
csíkung). Mi ez a Qígong? Általában kínai tornának nevezik, de
ez az elnevezés nem helytálló, hiszen sokkal többről van szó,
mint egyszerű tornagyakorlatokról. A szó lefordítva a Qí edzését
jelenti, azaz nem is a testre, hanem a Qí-re, az életerőre
koncentráló gyakorlatokat jelent, melyen keresztül megtanuljuk
energiáinkat irányítani, mobilizálni, s ezáltal a jó egészséget
megőrizni. Más keleti kultúrákban is hagyománya van az ilyen, és
ehhez hasonló testedzésnek. Az indiai jóga, vagy a japán aikído
is tulajdonképpen ehhez hasonló, koncentrált mozgásokat jelent.
Az életerőt is megtaláljuk az indiai prána, kundalini, vagy a
japán kí kifejezésben. A keleti harcművészet is ebből fejlődött
ki, mesterei az energia koncentrálásának müvészei.
De
maradjunk a Qígong-nál! Mint minden kínai gyógymódhoz, ehhez is
kötődik egy legenda, mely szerint Hua Tuo a három királyság
híres orvosa (i.sz. 220-280) 5 állat mozgását utánozva tréfás
mozdulatokból álló testgyakorlatokat fejlesztett ki. A
gyakorlatokhoz koncentrált légzőgyakorlatok is tartoztak.
Bár
Hua Tuo neve szerepel számos könyvben a Qígong megalapítójaként,
a Qígong története sokkal régebbi, még az i.e. évekre nyúlik
vissza. Már a Sárga Császár belgyógyászati könyve is
foglalkozik vele, valamint régészeti leleteken, pl. egy i.e.380-ból
származó faragott hengeren, valamint egy i.e.168-ból származó
selyemtekercsen különböző, Qígong gyakorlatokat végző emberek
rajzai láthatók.
A
Qígong gyakorlása során három dologra kell odafigyelni: ezek
sorrendben a testtartás, a szellemi ellazulás és a légzés.
Testtartás
A
Qígong végezhető álló, ülő és fekvő helyzetben. Az álló
helyzet a legáltalánosabb. Az ülő és a fekvő helyzet az elme
lecsendesítésére a legalkalmasabb. Kínában alkalmazzák az ún.
orvosi Qígongot, betegek kezelésére. Betegségek esetén fekvő
vagy ülő testhelyzet javasolt. Nem szabad állva végezni a
gyakorlatokat magas vérnyomás, túl alacsony vérnyomás,
Meniére-betegség esetében, mert a beteg elszédülhet, eleshet.
Álló
testtartás esetén kis terpeszben álljunk, mely ne legyen szélesebb
vállszélességünknél. Alpelv, hogy a gerinc legyen egyenes, ezért
kissé hajlítsuk meg térdünket, ezáltal a keresztcsont
előrehajlik, mintegy kisimítva az ágyéki gerinc görbületét.
Így gerincünk tengellyé válik ég és föld között, szabaddá
válik az áramlás a gerinc mentén.
Ülő
testhelyzetet széken ülve vagy törökülésben valósíthatunk
meg. Széken ülve szintén szempont, hogy a gerinc egyenes legyen.
Ezért a szék szélére üljünk úgy, hogy a comb ne feküdjön rá
a szék ülőlapjára. Lábaink szintén kissé széttárva legyenek,
talpunk érintkezzen egész felületén a talajjal.
Fekvő
testhelyzetet, mint már említettem a betegek válasszanak. A fekvés
lehet hanyatt vagy oldaltfekvés. Szívbetegek ne a bal oldalukon
feküdjenek. Jobb oldalon fekve a gyomor könnyebben ürül, ezért
ez a testtartás gyomorbetegeknek ajánlott. Bal oldali fekvő
testtartást a krónikus májbetegek válasszanak, hanyattfekvést a
krónikus hörghurutosok, asztmások.
A szellemi ellazulás
azt
jelenti, hogy megpróbáljuk a gondolatainktól kiüríteni agyunkat,
elcsendesíteni elménket. Minél mélyebb az ellazulás, annál
hatékonyabb a gyakorlat. Kezdőknek segíthet ebben a számolás. Az
ellazulással párhuzamosan koncentráljunk az ún. Dantian pontra.
Mi ez a Dantian pont? A Dantian pont azoknak a főbb
energiaközpontoknak az elnevezése, melyeket a Qígong során
alkalmazunk. Ezek egyébként akupunktúrás pontok is. Három
szinten találhatók, ú.m. felső, középső és alsó.
A
felső szinthez tartozik a Bai Hui (száz egyesülés) nevű pont a
koponyatető közepén, valamint a Yintang (a szellem ürege) a két
szemöldök között. A középső szint pontja a Shan zhong (középső
oltár) a szegycsont közepén, az alsó szinthez a Qíhai (az
energia tengere) a köldök alatt 3 ujjnyival, valamint a gáton
található Hui Yin (yin találkozási pont) és a talpon található
Yong Quan (szökellő forrás) nevű pont. Legáltalánosabban a
Qíhai nevű pontot alkalmazzák, kezdőknek talán az is elég, ha a
köldökükre koncentrálnak.
Légzésszabályozás
Ez
a Qígong harmadik meghatározó eleme. Célja az, hogy a mellkasi
légzést mély hasi légzéssé alakítsuk át. Ezt nevezik Dantian
légzésnek. Belégzéskor a rekesz leszáll, a hasfal elődomborodik,
kilégzéskor fordítva. Az erőteljes rekeszizommozgás mintegy
masszírozásként hat a hasi szervekre, melynek következtében
javul az emésztés és a felszívódás. A mély rekeszkitérés
másik következménye, hogy megnő a vitálkapacitás, javul a
gázcsere és a vérkeringés. A hasi légzésen kívül léteznek
még egyéb légzésformák is. A légzőgyakorlatokat ugyanúgy,
mint a mozdulatokat, jobb Qígong mestertől elsajátítani.
A
Qígong gyakorlata során a lábmozgások mindig hasonlóak. A
terhelés hol az egyik, hol a másik lábon van. A rugózással a Qí
áramlását javítjuk. A kezek vagy olyan tartásban vannak, mintha
egy energialabda lenne bennük, vagy kinyúlnak a levegőbe
energiáért, majd beviszik az alhasi energiaközpontba. Tekintetünk
a kézmozgást kövesse. Mindig akkor lélegezzünk be, amikor kezünk
közelít testünk felé, mintha légzésünkkel is segítenénk az
energiát magunkba szívni. A mozgásokat lassan, nyugodtan, ellazult
lelki állapotban végezzük. A gyakorlat során érezhetően
felmelegszik tenyerünk, érezhetővé válik két tenyerünk
egymásra ható vonzása, érezhetünk testünkön az
energiacsatornáknak megfelelő meleg sávokat. Egy-egy edzés után
testünk könnyűvé válik, ízületeink könnyebben mozognak,
látásunk, kedélyállapotunk javul.
Kedves
Olvasóm, ennyit dióhéjban a Qígongról. Mindenkinek javaslom,
hogy érezze saját magán jó hatásait, keressen egy Qígong
mestert, akitől megtanulhatja. Továbbra is várom az e-maileket.
Az
allergia a keleti orvoslásban
2001.06.01
16:13
Kedves Olvasóm!
Megismerkedtünk
a keleti orvoslás elméletével, a keleti ember szemléletével a
természetről, életről, csak úgy dióhéjban. Annak ellenére,
hogy ez az ismerkedés nem volt nagyon részletes, mégis úgy
gondolom, hogy betekintést kaphattunk arról, hogy mik azok a
szempontok, amiket szem előtt kell tartani, ha egészségesen
szeretnénk élni, illetve kicsit érthetővé tette az eddig is
ismert, de meg nem magyarázott fogalmakat.
Csak
röviden még egyszer annyit: a jó egészség megőrzésének
alapvető feltétele, hogy megőrizzük életenergiánkat (a Qí-t,
ejtsd: csí), biztosítsuk annak kiegyensúlyozott áramlását.
Ahhoz, hogy ezt elérjük, megfelelően kell táplálkoznunk
(alkatunknak, energetikai statusunknak megefelelően), gyakoroljuk
rendszeresen a Qígong (ejtsd: csíkung) gyakorlatait, öltözködjünk
megfelelően, soha ne fárasszuk túl magunkat, éljünk
kiegyensúlyozott szexuális életet (mint minden egyéb ténykedést,
ezt sem szabad túlzásba vinni).
Fontos,
hogy érzelmi életünk is kiegyensúlyozott legyen, hiszen mint
arról már szó volt (lásd Akupunktúra
dióhéjban, 3. rész), a különböző érzelmi csapások
meggyengíthetik szerveink energetikai állapotát, teret engedve
ezáltal a betegségeknek. A kiegyensúlyozott lelki állapot
fenntartásában segítségünkre lehet a meditáció.
Az
elméletekkel való ismerkedés után beszéljünk néhány konkrét
betegségről a hagyományos keleti orvoslás szempontjai szerint.
Mivel nagyon időszerű, úgy gondoltam, hogy kezdjük az
allergiával. Szándékosan használtam az "allergia"
kifejezést, mert ismereteim szerint a páciensek ezt a szót
használják, ha szénanáthájukról beszélnek. Az orvosi
szóhasználatban az allergia kifejezés egy túlérzékenységi
állapotot jelöl. Túlérzékenységet egy külső, a szervezet
számára idegen anyaggal szemben. A probléma nem abban van, hogy
idegenként ismeri fel a szervezet ezt az anyagot, hanem a viharos,
az egész szervezetet megviselő válaszreakcióban, mely a
szükségesnél jóval túlméretezettebb.
Az
allergiás reakcióknak több fajtájuk van, ezek közül az egyik
az, melyet a köznyelv allergiaként emleget. Ez a bizonyos
reakciótípus fedi az ú.n. atopia fogalmát (a-topos = nem a
helyén, rossz helyen lévő dolog). Ez azt jelenti, hogy az idegen
anyagra (ú.n. allergénre) nemcsak az érintkezés helyén, hanem
attól távolabb is jelentkezik válaszreakció. Az atopiás alkatú
emberek öröklött hajlamként hordozzák ezt a reakciókészséget,
80%-ukban kimutathatóan magasabb egyfajta immunglobulin, az IgE
vérszintje. Attól függően, hogy mi az allergiás reakció
célszerve, ez a fajta reakció megnyilvánulhat bőrtünetek
(atopiás dermatitis, másnéven endogén ekzema) vagy nyálkahártya
tünetek (szénanátha, asthma) formájában. A tünetek
megjelenhetnek egy szervre lokalizáltan, de kombinálódhatnak is,
azaz ugyanaz az ember szenvedhet egyszerre szénanáthájától és
ekzemájától is, sőt a későbbiekben asthma is kialakulhat nála.
A kiváltó allergének a környezetünkben jelenlévő banális
anyagok, úgymint pollenek, állati szőrök, házipor, tápanyagok.
Talán
a legismertebb e betegségek közül a szénanátha, hiszen a
lakosság jelentős részét érinti, és a betegek száma növekvő
tendenciát mutat. A tünetek is jól ismertek, úgymint a rohamokban
jelentkező vízszerű orrfolyás, orrdugulás, tüsszögés,
szemviszketés, kaparó, viszkető érzés a torokban. A nyugati
orvoslás szerint csak tüneti terápia létezik, ami allergia
ellenes gyógyszerekből, orrcseppekből, orrspray-kből áll.
Nézzük mit tart e betegségről a hagyományos keleti orvoslás!
A
keleti orvoslás elmélete szerint a tünetekért alapvetően két
szerv energetikai zavara tehető felelőssé, úgymint a májé és a
lépé (ismét felhívnám a figyelmet, hogy nem a nyugati értelemben
vett lépről van szó). A tünetek oka alapvetően a lép zavart
működése, de ez a zavar másodlagosan is kialakulhat a máj
rendellenessége miatt (lásd: öt elem tan - miszerint a fa elnyomja
a földet). A tavaszi allergiáknál tehető felelőssé elsősorban
a máj, míg a nyárutó (parlagfű!) idején a lép. Ha emlékszünk
még az öt elem tanról szóló részre (lásd Akupunktúra
dióhéjban, 3. rész), akkor felidézhetjük, hogy a fa elemhez
tartozik a tavasz és a máj, míg a föld elemhez a nyárutó és a
lép, valamint azt, hogy egy szerv akkor a legérzékenyebb, amikor
az őt uraló elem idejében vagyunk. De hogy jönnek ide olyan
tünetek, melyek a tüdő zavarára utalnak? Szervezetünket hat
egységes nagy csatorna hálózza át, melyek egy-egy energetikai
szintet jelentenek. Ezek közül az egyik, az ú.n. "nagy yin",
melyet a tüdő és a lép képez. A lép gyenge, nem tudja
megemészteni a külső támadót ("gonoszt"), a tüdő
védekezik náthával, orrfolyással.
Gondolom,
hogy mindez igen furcsán hangzik egy nyugati kultúrán nevelkedett
ember számára. Fordítsuk hát át a mi nyelvezetünkre mindezt! A
lép a keleti orvoslásban betöltött szerepe alapján a mi
immunrendszerünkkel hozható analógiába. E betegség kapcsán az
előzőkből kiderült, hogy alapvetően az ő zavart működése
felelős a betegség kialakulásáért. A nyugati orvoslás szerint,
mint ahogy már szó volt róla, a betegség alapja egy alkati
immunológiai eltérés, mely kóros válaszreakciót eredményez.
A
betegség kiváltó oka az ú.n. "külső gonosz"
(gonosznak nevezi a kínai orvoslás a kórokozókat). A nyugati
orvoslás szerint pedig ugyanezt a szerepet tölti be a kívülről
ható allergén.
Nem
ugyanazt mondja-e mindkét orvoslás a maga nyelvezetén?
Mindebből
logikusan következik, hogy a gyógyítás alapelve a keleti orvoslás
szerint az, hogy erősítsük a lépet. Ha májtünetek is vannak,
erre is figyelmet fordítunk. Az akupunktúrás kezelést a tünetek
megjelenése előtti időszakban el kell kezdeni, hogy mire a kiváltó
allergén megjelenik elég erős legyen a szervezet a kivédésére.
Az egyén állapotától függ, hogy milyen gyorsan válik
tünetmentessé. Tapasztalatom szerint az első kúra még csak a
tünetek kedvezőbb, enyhébb megjelenését eredményezi. Kb. két
év kell mire sikerül visszaszorítani ezt a betegséget
akupunktúrás kezeléssel (természetesen ez egyénenként változó,
van aki hamarabb gyógyul).
Mit tehet a páciens gyógyulása érdekében?
Mint
ahogy arról már a diétáról szóló részben (Akupunktúra
dióhéjban - kiegészítő gyógymódok 2. rész) szó volt kerülni
kell az olyan ételeket, amelyek hideget és nedvességet visznek be
a szervezetbe, azaz kevés nyers zöldséget fogyasszunk, inkább
párolva együk a zöldségeket. Vigyünk be minél több meleg
folyadékot, hogy az étel felmelegítése ne vonjon el sok energiát.
Tünetes időszakban keserű aromájú tápálékot fogyasszunk.
Akupunktúra
és bőrgyógyászat
2001.07.30 17:46
Kedves Olvasóm!
Bár
csak dióhéjban beszéltünk a keleti orvoslás elméleteiről,
azért gondolom így is érthető, hogy a keleti szemlélet nem
választja külön szerveire az embert. Úgy tekint az emberre, mint
az egységes, univerzális energiakeringés részére. Szerveinket
sem lehet ebből kiszakítani. Erről specializálódott nyugati
kultúránkban sajnos egyre jobban megfeledkezünk. Míg egyre
mélyebb, behatóbb tudást szerzünk a részekről, megfeledkezünk
az egészről, az összefüggésekről. S mivel egy-egy rész alapos
ismerete hatalmas információ sokaságot jelent, nem is várható el
egy-egy embertől, hogy a saját speciális tudásán kívül másban
is járatos legyen. Így fordulhat elő, hogy többféle panasszal
rendelkező emberek, különböző szakorvosokhoz fordulva, a végén
már annyi gyógyszert szednek, hogy az szinte a mérgezés határát
súrolja.
Miért
tartottam fontosnak ezt megemlíteni? Azért, mert mindez különösen
igaz,ha a bőrbetegségekről van szó. A nyugati ember úgy tekint a
bőrre, mint egy különálló, önálló szervre. Éppen ezért az
általános szemlélet az, hogy elegendő valamilyen helyi
készítménnyel kezelni a bőrbetegségeket. Ezek a készítmények
valóban szépen tünetmentesítik a bőrt, azonban ha a kiváltó
tényezőkkel, a hajlamosító faktorokkal egyáltalán nem
foglalkozunk, nem csoda, hogy a bőrbetegségek oly gyakran
kiújulnak.
Vegyünk
egy egyszerű példát! A felületes gombás fertőzést azt hiszem
mindenki jól ismeri, hiszen igen gyakori betegség. Az általános
felfogás szerint a betegség úgy alakul ki, hogy a fertőző ágens,
a gomba, megtelepszik a bőrön és megbetegíti azt. A folyamat
leegyszerűsítve valóban így zajlik, csak egy nagyon fontos dolgot
hagytunk ki, mégpedig azt, hogy az egészséges bőr rendelkezik egy
olyan védekezőrendszerrel, amely megvédi a különböző
kórokozóktól. Ez a védőrendszer, a bőr ú.n. savköpenye, a
faggyú- és verejtékmirigyek által termelt savas pH-jú anyagok
következtében alakul ki. Egy kórokozó akkor tud fertőzőképessé
válni, ha ez a védőburok sérült. Így tehát egy olyan banális
megbetegedés, mint a gombás fertőzés emiatt alakul ki.
Mik
azok a tényezők, amelyek megbontják ezt a savköpenyt? Elsősorban
minden olyan állapot, amely izzadást, a bőr macerációját váltja
ki. Ilyen az elhízás, amikor a hajalatok állandóan
összefekszenek, súrlódnak, ezért a hámréteg mechanikusan
irritálódik; a manapság oly divatos edzőcipők folyamatos
(télen-nyáron való) viselete, melyben a folyamatos lábizzadás
miatt felázik a hám; olyan fehérneműk, melyek szoros szélükkel
állandóan irritálják a hajlatokat. Ezek azok a tényezők,
amelyek népbetegséggé teszik a gombásodást, de vannak olyan
betegségek, amelyek nem érintenek ilyen széles néprétegeket, de
szintén ott lehetnek a háttérben. A leggyakoribb betegség a
cukorbetegség, melynek következménye, hogy a bőr kiszárad,
védekezőképessége romlik. A daganatos betegségek, olyan
gyógyszerek, melyek a védekezőképességet csökkentik
(antibiotikumok, kortikoszteroidok, citosztatikumok),
immunbetegségek, endokrinológiai betegségek (a belső elválasztású
mirigyek betegségei) mind-mind azt eredeményezhetik, hogy romlik a
bőr ellenállóképessége és kialakul a gombás fertőzés.
Ezt
a példát azért hoztam, hogy érthető legyen, hogy még egy ilyen
mindennapos betegség esetén is meg kehet találni azt a "talajt",
amin a bőrbetegség kialakult. Az ettől ritkább, kevésbé ismert
betegségek sem véletlen, hogy kialakulnak. Az akupunktúra ezért
tud létjogosultságot szerezni a kezelésben. Nem a bőrt, hanem azt
a szervi hátteret kell kezelni, amelynek következtében a
bőrbetegség kialakult. Természetesen így a gyógyulás sokkal
hosszadalmasabb, nem olyan látványos, hiszen a szervezet saját
öngyógyító erői lépnek működésbe, viszont a kiújulásnak is
sokkal kisebb a lehetősége.
Lássunk példát az elmondottakra!
Ismeretségi
körömben mindig meghökkenést okoz, ha elmondom hogy vírusos
szemölcsöket akupunktúrával kezelek. Eseteim természetesen nem
az egy-két banális szemölccsel rendelkező páciensek köréből
kerültek ki, hanem évek óta nem múló, számos szemölccsel
rendelkező emberek köréből. Volt olyan páciensem, aki az összes
szóba jöhető szemölcs-eltávolító módszert (elektromos égetés,
lézeres eltávolítás, helyi maró készítmények alkalmazása,
ultrahangos kezelés) végigpróbálta, mégis állandóan kiújultak
szemölcsei. El lehet képzelni, hogy ez a betegség annak ellenére,
hogy az életet nem veszélyezteti, mennyire kellemetlen lehet.
Szokásos lokalizációja a kéz és a láb bőre. Ha a kézen van
még csak csak elviselhető, bár az emberekből nem éppen kellemes
érzelmeket vált ki, ha egy ilyen emberrel kell kezet fogni. Ha
pedig élelmiszerekkel foglalkozik az illető, akkor még tartós
munkaképtelenséget is okozhat. A talpi szemölcsöknél viszont már
szembe kell nézni azzal a problémával is, hogy rettentően
kellemetlenné, fájdalmassá teheti a járást.
Nézzük
a betegség kóroktanát: a közönséges szemölcsöt a human
papilloma víruscsalád egyik fajtája okozza. A betegség hátterében
valamiféle, pontosan nem tisztázott, immunvédekezési gyengeség
is van. Ennek tulajdonítják, hogy főleg kisgyermekeken, fiatal
felnőtteken alakul ki ez a betegség. A hagyományos kínai orvoslás
szerint a kóros szél okozza a vér szárazsága és a máj
elégtelensége miatt. Nem szeretnék nagyon belemerülni a
magyarázatba, úgyhogy csak annyit fűznék mindehhez, hogy a kóros
szél a kínai orvoslásban egy ú.n. külső gonoszt, azaz egy külső
kórokozót jelent, ami megfelel a mi felfogásunk szerinti vírusnak.
A vér szárazság és májelégtelenség pedig az energetikailag
elégtelen vért, azaz az immunvédekezési zavart jelképezi.
Az
akupunktúrás kezeléssel a védekezőképességet igyekszünk
helyreállítani, és így elérni, hogy a szervezet maga győzze le
a vírusokat. Úgy gondolom, hogy egy ilyen gyógyulás jól
példázza, hogy a pusztán külső eredetűnek tartott betegséget
mégis belső kezeléssel gyógyítottuk meg.
Akupunktúra
és bőrgyógyászat - Hajhullás
2001.10.23 12:21
Kedves Olvasóm!
Azt
hiszem, hogy a hajhullás sokakat érintő, kellemetlen probléma,
ezért úgy gondoltam, beszéljünk most erről. Ejtsünk egy pár
szót először arról, hogyan történik a hajváltás!
A
szőrtüszők a legaktívabb szerkezetei testünknek, ugyanis egész
életünkön át folyamatosan termelik a szőrszálakat, felfokozott
anyagcserét folytatva. Nem véletelen, hogy a sejtosztódást gátló
gyógyszerek (citosztatikumok) az ő működésüket gátolják a
leglátványosabban. A hajszálak növekedésének van egy élettani
ciklusa, mely a kihúzott hajszálak gyökereinek minősége alapján
vizsgálható. Ez a ciklus növekedési, átmeneti és nyugalmi
szakaszra osztható. A növekedési fázis kb. 4-5 évig tart,
ezalatt a hajszál folymatosan növekszik. Az átmeneti fázis
idején, mely néhány napot jelent, a hajszál leválik az őt
tápláló képletről a szőrtüszőben és elkezd felfelé
vándorolni. A nyugalmi fázisban már elveszti kapcsolatát a
tápláló sejtekkel és elkezdődik a szőrtüszőben az új hajszál
képződése. A nyugalmi fázis kb. két hónapig tart, majd a
hajszál kilökődik.
A
hajas fejbőrön lévő kb. 100.000 szőrtüszőnek kb. 5-10 %-a
van nyugalmi fázisban, így napi 100 hajszál kihullása élettaninak
tekinthető. A szőrtüszők nagyobb hányada kerülhet nyugalmi
fázisba betegség, stressz, nagyobb fiziológiás megterhelés (mint
pl. terhesség, szülés) hatására, s ilyenkor fokozott hajhullás
észlelhető.
A hajhullás típusai
A
nyugati orvoslásban szokásos felosztás szerint megkülönböztetünk
diffúz és foltos, illetve reverzibilis (visszafordítható, tehát
gyógyítható) és irreverzibilis (nem visszafordítható)
hajhullást.
Diffúz
hajhulláson azt értjük, amikor a hajszálak egyenletesen, a fejbőr
minden területéről hullanak. Foltos hajhullás esetén pedig,
körülírt kopasz foltok alakulnak ki a fejbőrön, míg a többi
területen változatlan a hajsűrűség. Reverzibilis a hajhullás,
ha olyan ártalom következtében alakul ki, melynek megszüntetése
után a szőrtüszők visszanyerik normális működőképességüket.
Ilyen pl. a vashiány,súlyos lázas betegségek, gócok (olyan
krónikus gyulladásos folyamatok a szervezetben, melyek nem okoznak
látványos tüneteket), hormonális diszfunkció, gyógyszermérgezés,
fertőző betegségek okozta hajhullás. Irreverzibilis hajhiány
akkor alakul ki, ha a szőrtüszők valamilyen ártalom következtében
elpusztulnak (mélyre terjedő gennyes szőrtüszőgyulladás, gombás
fertőzés, heggel gyógyuló bőrbetegségek) vagy elsorvadnak, mint
pl. a férfias típusú hajhullás esetén, ahol az ún. androgén
hormonok tehetők felelőssé a folyamatért.
A
hagyományos keleti orvoslás szerint a haj a veséhez tartozik
(lásd öt
elem tan - Akupunktúra dióhéjban 3. rész). Ha a vese
energetikailag kielégítő állapotban van, a hajzat dús és
egészséges. A vese tárolja az ú.n. Yuan Qí-t (öröklött
energiát). Ez egy olyan energiafajta, melyet a születéssel hozunk
magunkkal és az élet során folyamatosan fogyatkozik, nincs
utánpótlása, mint a táplálékokból és a levegőből szerzett
energiának. Fogyatkozása párhuzamos az öregedés folyamatával.
Ez az energia bekapcsolódik az energiakeringés köreibe, és
szétosztódik az egész szervezetben. Ha nagyobb stressz ér
bennünket, akkor elveszítünk belőle egy részt.
Miért
tartottam fontosnak ezt elmondani? Azért mert itt is megfigyelhetünk
egy analógiát a keleti és nyugati tudás között: a
stresszelmélet szerint is a stresszhatás az, ami meggyorsítja az
öregedést. Ha pedig a hajhullás szempontjából értelmezzük az
előbbieket, akkor pedig a stressz és a hajvesztés közti
összefüggést láthatjuk.
Általános
receptúra az akupunktúrás kezelésekre nem adható. Mindig a
páciens tünetei alapján kell felállítani a diagnózist. Így van
ez a hajhullással küszködő betegek esetében is. Az, hogy tudjuk,
hogy a vese uralja a haszálakat, nem feltétlenül jelenti azt, hogy
kizárólag csak a vesét kell erősíteni a kezelés során, bár
mindig található ezeknél a pácienseknél a vese energetikai
zavarára utaló tünet. Tapasztalataim alapján akupunktúrával
kezelhetők olyan hajhullásos esetek is, melyek háttere nyugati
módszerekkel nem tisztázható. Ilyen a manapság oly gyakori,
általában nőknél jelentkező diffúz hajhullás, valamint a
foltos hajhullás.
A
foltos hajhullás (alopecia areata) a nyugati orvoslás szerint
autoimmun betegség. Az autoimmun betegség fogalma azt jelenti, hogy
a szervezet saját képletei ellen termel ellenanyagokat, és ez az
immunreakció tehető felelőssé a tünetekért. Ennél a
betegségnél az ellenanyagok célszervei a szőrtüszők. A betegség
hátterében gyakran kimutathatók gócok, melyek eltávolításával
megoldódik a probléma, de az esetek jelentős hányadában,
különösen a gyermek- és fiatalkori esetekben nem sikerül
semmiféle kiváltó okra bukkanni. Sajnos az sem ritka, hogy ezek az
esetek átmennek egy progresszív, megállíthatatlan hajvesztésbe
és végül a páciens összes szőrzetét elveszti. A haj idővel
(évek múltán) spontán is visszanőhet, de a maradandó kopaszság
lehetősége is ugyanúgy fennáll.
A
keleti orvoslás szerint a betegség tünetei "szél-szárazságot"
jelentenek, mely a vese yin elégtelensége miatt alakul ki. Két,
nagyon kedves páciensem képeit mutatnám be, akik ettől a
betegségtől szenvedtek.
|
|
|
|
Mindkettőjüknél
a vese energia yin oldala volt lemerülve. (Mint az Akupunktúra
dióhéjban cikksorozat 2. részében már
elemeztük, a yin, a dolgok anyagi, tápláló oldalát jelenti. Így
van ez az energia vonatkozásában is.) Ha a keleti nomenklatúra
szerint fogalmazzuk meg e betegség kórfolyamatát, akkor azt
mondhatjuk, hogy a vese yin hiánya miatt nem volt táplálva a
felszín és ez hajvesztést okozott.
|
|
|
Az
első páciens 12 hónap alatt, a második 6 hónap alatt érte el a
képen látható állapotot. Ez az idő hosszúnak tűnik, de a
hajszálak növekedési ideje sem gyors. Első páciensem évekkel
ezelőtt teljes hajzatát elveszítette és két évig teljesen
kopasz volt. A kezelés 2. hónapjától már láttuk, hogy haszálai
növekszenek, így a kezelés során már teljesen optimisták
lehettünk.
Milyen általános tanácsokat lehet adni hajhullás esetén?
Első
teendő, hogy derítsük ki a kiváltó okokat - vashiány, gócok,
egyéb betegségek - és szüntessük meg azokat (természetesen
szakorvosi segítséggel!).
Használjunk
olyan hajszeszt, mely vérbőséget vált ki a fejbőrön és segíti
ezáltal a szőrtüszők működését. Ugyanilyen hatást fejt ki
egy finom masszázs a fejbőrön. Jó hatásúak a magas cinktartalmú
készítmények (Revalid, Forcapil).
A
korpásodásra, zsírosodásra hajlamos hajat gyakran mossuk gyenge
shamponokkal (babashampon).
A
lelki problémákat próbáljuk meg minél hamarabb megoldani, ha
olyan élethelyzet adódott, hogy ez nem sikerül, akkor tanuljunk
meg relaxációs gyakorlatokat, melyek segítségével kívül tudjuk
tartani a problémákat (jóga, agykontroll, autogén tréning).
Kedves
Olvasóm, mint eddig is, erről a témáról is dióhéjban
beszéltem. Ha kérdése lenne, nagyon szívesen válaszolok rá,
küldjön e-mailt!
ALAALAPISMERETEK
- Jin - jang
Ha
a keleti kultúra bármely ágát tanulmányozzuk , mindíg valahol
előbukkan ez a két kifejezés . Hiszen a képe már ismert mindenki
számára .
Az
ősidőkben , a kezdetek kezdetén egyetlen egy ősenergia létezett
amit a kínaiak "CHI "- nek (csí) neveztek . Ezt szokták
a Mennyei Sárkány Leheletének is hívni , mely láthatatlan
energia , a Földön mindenütt ott van , minden teremtett dolgot
összekapcsol , mint egy háló , körülvesz mindent és mindenkit .
Ha az egyik szálat meghúzzuk , egyes helyeken sűrűsödik az
energia , más helyeken ritkul .A csí valamennyi lény életerejének
is tekinthető , , ha valamit tökéletesen hajtunk végre , akkor
megfelelő csível rendelkezünk , ha viszont levertnek érezzük
magunkat , hiányában vagyunk a jó csínek . Egy kínai közmondás
így ír róla :
"Szépnek
születni nem olyan fontos ,
Mint
szerencsés csillagzat alatt születni .
Szerencsés
csillagzat alatt születni nem olyan fontos ,
Mint
jószívűnek lenni .
Jószívűnek
lenni nem olyan fontos ,
Mint
jó csível rendelkezni ."
Azt
hiszem , ez megmagyarázza , hogy mennyire fontos ez az
energiamegnyilvánulás .
A
világon egyetlen dolog van ami állandó : a változás . A csí is
mindíg változik a két pólusa között , , ami a Jin és a Jang
.Ezen két elem a mindent átható energia gyökerei , amelyek
egymást kiegészítve , egymás nélkül nem létezhetnek . A jin
erő mindíg ott van a jangban , a jang erő pedig mindíg ott van a
jinben , amelyet a jin - jang jelkép egyszerűen , de nagyon
pontosan ábrázol . A leghitelesebben az egyik nagy kínai filozófus
, Lao Ce fogalmazza meg a Tao - tö - King ( Az út ) című művében
.
"...Mikor
a szépet megismerik ,
felbukkan
a rút is ;
mikor
a jót megismerik ,
felbukkan
a rossz is .
Lét
és nemlét szüli egymást ,
nehéz
és könnyü megalkotja egymást ,
hosszú
és rövid alakítja egymást ,
magas
és mély kulcsolja egymást ,
sok
hang összeolvasztja egymást ,
korábbi
s későbbi követi egymást ..."
Egyébként
a jin a hegy árnyékos , északi oldalát , a jang a hegy napos ,
déli oldalát jelenti . Akkor igazán tökéletes valami , vagy
akkor érezzük magunkat nyugodtnak , ha ez a két fázis
egyensúlyban , harmóniában van egymással .
Álljon
itt néhány törvényszerű megállapítás , a jin és a jang
szoros kapcsolatáról , melyek a régi kínai mesterektől
származnak .
1.
A jin és a jang nem létezik egymás nélkül , mindíg
kölcsönhatásban állnak egymással .
2.
Egyik sem rossz vagy jó , mindkettőre szükségünk van , hogy a
harmóniát megteremthessük .
3.
A két erő egymáshoz viszonyítva létezik : ha az egyik gyengül ,
akkor a másik erősödik , és ez igaz fordítva is .
4.
A két erő átalakulhat egymásba : a jin janggá , a jang pedig
jinné változhat .
A
jin jellemzői
Nőiesség
, belső nyugalom , passzivitás , hold , éjszaka , mozdulatlanság
, föld , alvás , tél , ősz , víz , ívelt , ovális , árnyék ,
mély , hideg , sötét , lent , intuícíó , higgadtság , bennünk
szunnyadó hatalom, nedves , önbizalom hiánya , hűvös ,
megfontolt , kitartó , anyatermészet , ragaszkodó , rugalmas ,
magába forduló , kedves , mély , sötét szinek .
A
jang jellemzői
Férfias
, külső , aktivitás , cselekvés , nap , égbolt , tudás , nappal
, nyár , tavasz , fény , tettre kész , tűz , hegyes , szögletes
, forróság , fent , száraz , világos , magas , mozgalmasság ,
magabiztonság , akaratos , szenvedélyes , vakmerő , kalandvágyó
, apatermészet , független , fellángoló , koncentrált , követelő
, meleg szinek .
Az
öt elem tana
A
kínaiak gondolkodásmódját mind a mai napig a taoista filozófia
alapjai befolyásolják .Ennek a filozófiának a legfontosabb
alaptétele : a természet , a természettel harmóniában élni
.Ezért ebben a felfogásban minden földi dolgot be tudnak sorolni
az öt őselem valamelyikébe . Az öt őselem :TŰZ , FÖLD , FÉM ,
VÍZ , FA .
Ez
az öt őselem is a csí életerő megjelenési formája , amelyek
kihatnak a cselekedeteinkre , és befolyásolják életünk menetét
.A természet örök körforgását ezen elemekkel jelenítik meg ,
ahogyan az ősi magyar kultúra is ezt tette .Ezek az elemek az
örökké változó csí (életenergia ) megnyilvánulási formái a
világban . Minden elem rendelkezik jines és jangos vonásokkal .
FA
A
termtő és újító .A fa lehet lágy és hajlékony , mint egy
fűzfa , ezzel szemben lehet kemény és erős , mint a tölgyfa .A
fák inkább csoportokban élnek , tehát közösségi lények .
Jelképezheti még a tavaszt , a zöld és a kék árnyalatait , a
növekedést , a keleti és a délkeleti irányt .
TŰZ
Lázba
hoz , felfelé ível , tele van életerő energiával . A tűz
meleget adhat , de égethet is . átmelegít , felvidít , de
ugyanígy felemészthet . Ahhoz , hogy folyamatosan lángoljon ,
tüzet tápláló anyagra ( fára , szénre , papírra ) van szüksége
, vagyis fontos neki a megbízható társ . Jelképezheti még a
nyarat , a déli irányt , a piros és a bíbor szineket .
FÖLD
Szilárd
talaj , ami biztonságot jelképez .A föld ásványokban gazdag ,
sok jó tulajdonsága van , türelmes és őszinte . A termőföld
lehet laza talaj is , de fekete föld is , ami a felszinen van , így
visszintes energiamozgások jellemzik .Ha az ember horoszkópjában
sok a föld , követelőzővé válhat .jelképezheti még a
vénasszonyok nyarát , a sárga és a barna szineket , adélnyugati
, az északkeleti irányokat és a középpontot .
FÉM
Aföld
belsejében hatalmas energiákra van szükség , hogy kialakuljon ,
ezért befelé irányuló energiákkal rendelkezik . Az üzleti
sikert , az anyagi gyarapodást jelzi . Világos gondolkodás és
igazságosság . A fémből készíthetnek vágó - és szúró
szerszámokat is , éppen úgy , mint ékszereket , tehát lehet
elbűvölő , de ezzel szemben irányító is . Jelképezheti még az
őszt , a fémes színeket , és a nyugati , északnyugati
irányt .
VÍZ
Az
emberi érintkezésben (kommunikáció ) , tájékozódásban (
utazás ) mint egy hullámzó energia jelenik meg . A víz a jin és
a jang két véglete között bármilyen lehet , a szemerkélő
esőtől az orkánerejű viharig . Így jellemezheti a frissesség ,
a mozgalmasság , és a csendes nyugalom is . A víz életet ad
mindenkinek , társaságában jól érzik magukat az emberek .
kitartásával apránként a legnagyobb hegyet is elmossa
.Jellemezheti a telet , a fekete és a sötétkék színeket és
az északi irányt .
AZ
ELEMEK KAPCSOLATAI
Az
elemek nem egymástól elzártan létező
önálló egységek , hanem egyenrangú résztvevői az örök
körforgásnak .Egymás között semmiféle hierarchikus rendszer
nincs . ha az öt elem úgy olvad össze , hogy kapcsolatuk
harmonikus , akkor tápláló ciklusról beszélünk .
Ebben
az esetben egy természetes egyensúly keletkezik , amely egy zárt
rendszert alkot . Az elemek egymásutániságát jelenti .
A
víz táplálja a fát .
A
fa táplálja a tüzet .
A
tűz teremti a földet (hamu) .
A
föld szüli a fémet .
A
fém megtartja a vizet .
Az
öt elem nemcsak táplálhatja egymást , hanem korlátozhatja a
másik kiteljesedését .Ezt a körforgást nevezzük romboló vagy
ellenőrző ciklusnak . Ezt a ciklust sem tekinthetjük károsnak ,
hiszen ez is az öt elem egyensúlyának létrehozására törekszik
. Ebből a körforgásból megtudhatjuk , hogy ha valamelyik elemből
sok van a horoszkópunkban , akkor melyikkel kontrolláljuk .
A
fa felemészti a földet .
A
föld gátakat szab a víznek .
A
víz kioltja a tüzet .
A
tűz megolvasztja a fémet .
A
fém elmetszi a fát .
Van
egy harmadik kapcsolat is , amelyben minden elem megnyugtatja az őt
megelőzőt . Ez is ugyanolyan , mint a tápláló ciklus , csak
fordított irányban . Az elemek itt is a harmonikusság
kialakítására törekszenek , neve megnyugtató vagy kimerítő
kapcsolatrendszer .
Az
elemek egymáshoz való viszonya ebben az esetben így alakul :
A
tűz elégeti a fát .
A
fa magába szívja a vizet .
A
víz szétmarja a fémet .
A
fém lazítja a földet .
A
föld kioltja a tüzet .
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése