2018. szeptember 20., csütörtök

Mire a falevelek lehullnak Magyarországot a helytartóink átjátszák a cionista kazár vakoló páholyoknak !!!IV. rész







Mire a falevelek lehullnak Magyarországot a helytartóink átjátszák a cionista kazár vakoló páholyoknak !!!IV. rész























Soros legjobb magyar tanítványa,

Orbán Bakuban

Mikor a tévében "Dallas" ment, senki se gondolhatta, hogy vérbeli Jockey Ewing-ok nemcsak a texasi prérin, de a felcsúti rónán is megteremnek. Csodás vidék ez! Ha hinni lehet a Wikipédiának 2009-ben már Felcsút volt az egy főre jutó havi jövedelem alapján a leggazdagabb magyarországi település 171 092 forinttal, megelőzve Budapest II. kerületét. Egy évvel korábban, 2008-ban, még csak a 336. helyen állt, pedig nincs is alatta olaj.
[Érdekességként említendő, hogy "1931. július 16-án a település határában ért földet repülőgépével az Atlanti-óceán átrepülése után Endresz György és Magyar Sándor. Útjukkal a trianoni békedöntés igazságtalanságaira próbálták felhívni a világ közvéleményének figyelmét." Trianon persze maradt és nyakunkra ült a tőke, amelynek jelenlegi legfőbb szálláscsinálója e helység szülötte. Ha emlékművet emelnek neki, ne az Endreszéknek állított oszlop mellé tegyék, mert tudniuk kell, hogy Endresz mint a "Rongyos Gárda" tagja Héjjas Ivánnal és Franczia Kiss Mihállyal együtt küzdött egy darab magyar földért.]
Az ám, az olaj! Mikor Orbán először miniszterelnök volt, még útálta az olajat. Hallani se szeretett róla. Sokat tudna erről mesélni Pallag László a hírhedt "Olajbizottság" balsorsú elnöke. Orbán talán azért se szerette a bizottságot, mert ott piszkálták Pintér Sándort, állandó belügyminiszterét. [Persze hiába, mert teljesen makulátlan maradt!]
Ez régen volt. De az nem régen volt, hogy felkeltette a figyelmemet Orbán kitüntetett érdeklődése az olaj, helyesebben az olaj-politika, még helyesebben az olaj-nagypolitika iránt, olyan időben, mikor még nem volt érvényes lapja [ellenzékben volt], olajkérdésekben pedig Putyin orosz elnök és Gyurcsány Ferenc kevergették a kártyát.
Rosszallottam amit akkor tett, ill. mondott. Ennek hangot is adtam. Írtam egy blogot "Neo-Kohn" címmel továbbá egy kommentárt "Az első magyar Olaj Svejk" címmel. A "tréfás" címeket azért adtam írásaimnak, mert az egészet inkább nevetségesnek tartottam mint veszélyesnek.
Amit Orbán most művel, az is nevetséges, de inkább veszélyes! Mindjárt leírom, miért.
Nagy költőnk Batsányi arra figyelmeztette a népelnyomókat, hogy egy kis jövőbelátás kedvéért nézzenek a távolba.
Ti is, kiknek vérét a természet kéri,
Hív jobbágyitoknak felszentelt hóhéri!
Jertek, s hogy sorsotok előre nézzétek,
Vigyázó szemetek Párizsra vessétek!
Ha most élne biztos eszébe jutna Bagdad, az iraki háború. Orbán szemmelláthatóan nem nem ügyel Irakra. Rosszul teszi! Ha figyelne, feltenné és meg is válaszolná magának korunk egyik legizgatóbb kérdését: aztán' mi történt Irakban?
Hát csak annyi, hogy Amerika elszenvedte történelmének legnagyobb 'gazdasági' vereségét. Olyan háborút vívott és veszített el, amelyre ráment a gatyája és most rámegy a mienk is. Nem mondom, voltak részsikerek is, főleg eleinte. Elpusztították Szaddam Husszein ócskavas  haderejét. Lerombolták az iraki létesítmények jelentős részét, főleg azokat amelyeket a többezeréves babyloni kultúra hozott létre. Megöltek többszázezer iraki polgárt, köztük természetesen öregeket, betegeket, nőket és gyermekeket. Kár volt a gőzért. Husszeinnek nem voltak sem vegyi, sem nukleáris fegyverei. Az iraki olaj, legalábbis a java, pedig nem az övék lett, hanem az oroszoké! Igen, az oroszoké!
Világgazdaság 2009. 12. 14-i híre, hogy Oroszország legnagyobb "független" olajtermelője, a LukOil és a norvég StatOil nyerte el a megbízást az egyik legnagyobb iraki olajmező, a Nyugat-Qurna 2 kitermelésére. A cég elnöke megérdemelt győzelemnek nevezte a kitermelési jog megszerzését egy olyan olajmezőn, amelynek készleteit 12,9 milliárd hordóra becsülik A projektből 63,75 százalékban részesedik a LukOil, 11,25 százaléka a StatOilé, a fennmaradó 25 százalék pedig az iraki államé. A Baszrától 65 kilométerre található olajmező készleteinek kitermelése 4-5 milliárd dolláros befektetést igényel.

Ez nem váratlan siker a LukOil számára. A Világgazdaság korábbi híradása szerint a LukOil részt vett  Qurna projekt első fázisának megvalósításában és még Szaddám Huszein kormánya idején szerződött a második szakaszra is, anno valamikor. Az üzletet 2002-ben leállították. Irak és a LukOil 2008-an állapodott meg a Qurna-2-re vonatkozó eredeti szerződés helyreállításáról.

Ebből mi a tanulság? Az oroszok olaj-szaglóérzéke (is) kiváló. Évekkel előre gondolkodnak és furakodnak. Szívósak mint a teveszar és van pénzük is. Mindezek folytán képesek a zsákmányt, vagy annak legnagyobb, legízletesebb falatját, a fenevad karmai közül kiragadni.
* * * * *  
Ezek után, ennek fényében lássuk mit művel a fülkeforradalmár a világpolitika legingoványosabb területén az olajpolitikában?
A jelek  szerint a GUAM [Grouping of Georgia, Ukraine, Azerbaijan, and Moldova] bohócaival óhajt fogózni. Tizenkétmillióért bérelt repülőgépre pattan, hipp - hopp Bakuban terem és ott aláírja az "olajszerződést".
Miről is van szó? 'Egyrészt' arról, hogy ... amint az oroszvilag.hu  21010.09.14-én írta "A tegnapi parlamenti ülésnyitó után Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Kaukázusba utazott, az éjszaka folyamán megérkezett Azerbajdzsán fővárosába, Bakuba, ahol ma az azerbajdzsán, grúz, román elnökök mellett a magyar miniszterelnök is részt vesz az AGRI (Azerbaijan - Georgia - Romania - Interconnection) energetikai projekt megbeszélésein. A magyar kormányfőt katonai tiszteletadással fogadták, s ma reggel kétoldalú tárgyalásokat folytatott Mihail Szaakasvili grúz elnökkel, aki mellett nyíltan kiállt a 2008-as grúz-orosz háború idején az akkor még ellenzéki magyar politikus. Orbán Viktor azzal a céllal érkezett Azerbajdzsánba, hogy megállapodás születik egy, Azerbajdzsánból Grúzián, majd a Fekete-tengeren át Romániába (Grúzia és Románia között tankerek szállítanák a cseppfolyós gázt) haladó útvonalról  (AGRI-projekt), amelyhez Magyarország is csatlakozna, enyhítve az orosz gázimport függőségét." Mint olvasható, az oroszok szenvtelenül írnak Orbánról, de úgy is gondolkodnak felőle? Aligha! De - mit neki hekuba - Orbán elkötelezett - minket.
Aztán Alijev azerbajdzsáni, Basescu román, Szaakasvili grúz elnökökkel együtt ő, aki csak miniszterelnök, aláírták a "Bakui Nyilatkozatot", amely szerintük jelentős hozzájárulás Európa energiabiztonsága és az energiapiaci verseny megteremtéséhez. Mindenki tett  (apportált) valamit az asztalra. "Célul tűzve az energia utánpótlási források és útvonalak diverzifikálását és tekintettel Azerbajdzsán kiemelt szerepére, mint a Kaszpi-tengeri térség szénhidrogén termelője, Grúzia fontos szerepére, mint energia-tranzitország, és Románia stratégiai elhelyezkedésére, mint közvetlen kapcsolat az azerbajdzsáni földgáz számára az európai piacok felé, illetve Magyarország stratégiai helyzetére a közép-európai gázpiacokra jutásban, és a két EU tagállam tárolási kapacitásaira,
Egy földrajzi térség stratégiai helyzetét azonban úgy kell (másként nem lehet) szemlélni, hogy látható és láthatatlan erővonalak metszik keresztül - kasul. Az egyik ilyen erővonal (erőtér) az orosz terjeszkedés Nyugat Európa irányába. Magyarország ebből a szempontból is fontos "stratégiai helyzetben" van. Kérdés , hogy az orosz érdekeket milyen más érdekek keresztezik ebben a térségben. De talán nem is ez most a legfontosabb, hanem hogy ez az AGRI-projekt olyan link, mint Orbán maga!
A fentebb már citált Világgazdaság szerint (2010.09.16) "Mindenekelőtt eladandó azeri gázra van (lenne) szükség. A kaukázusi ország azonban nemcsak folyó termelését adta el több évre előre, hanem a még csak feltárásra váró és óriásnak mondott Sah Deniz 2 projekt gáza egy részét is. Fő vevője, az orosz Gazprom már egy éve jelezte, hogy kész megvenni minden, a további akban felszínre hozandó gázt Azerbajdzsántól, sőt, arra állítólag opciót is kapott. Ha - ezek után - lesz gáz, el kell szállítani Grúziába. Ehhez meg kell építeni egy szárazföldi vezetéket, és meg kell állapodni a Grúziának fizetendő tranzitdíjról is. Grúziában azután cseppfolyósítani kell a gázt. Az erre szolgáló üzem mintegy 6 milliárd euróba kerülne finanszírozásról azonban még nincs döntés. Nem ígérkezik zökkenőmentesnek a tengeri szállítás sem. Az ahhoz szükséges drága, speciális tartályhajók kisszámú gyártója nyolc évre vesz fel megrendelést. Romániában cseppfolyósgáz visszaalakító üzemet kell építeni, ami körülbelül egymilliárd euróba kerülne, stb., stb. ... Ettől függetlenül, bármilyen kezdeti szakaszban van is az AGRI előkészítése, a Kommerszant című orosz üzleti napilap már felhívta a figyelmet arra, hogy veszélyes lehet az orosz Gazprom európai exportjára nézve, ha az egyelőre csak szándéknyilatkozatot aláírt Magyarország csatlakozik a projekthez."
Egyébként is Orbán lemaradt egy brossurával. Előtte - szeptemben 4-én - Bakunak volt egy nála sokkal illusztrisabb vendége, Medvegyev orosz elnök, aki Ilham Alijev azeri elnökhöz nem érkezett és tőle nem távozott üres kézzel (nem is úgy néz ki).

'
Másrészt' pedig az a kérdés, hogy Orbán olaj-allűrjei mit hozhatnak az Ország konyhájára és mit vihetnek el onnan? Itt ismétlem a költői kérdést: az orosz érdekeket milyen más érdekek keresztezik ebben a térségben? Hát természetesen az amerikai érdekek, amelyeknek Orbán mindenkori készséges kiszolgálója. A fentebb már hivatkozott "Neo-Kohn"   c. blogban említettem, hogy annakidején Oroszország budapesti nagykövete, Igor Szergejevics Szavolszkij úr [elvtárs] azt találta mondani, egy televiziós interjú keretében, hogy Orbán Viktor (Grúziával kapcsolatos) oroszellenes kirohanása egy "amerikai [ihletésű] neokon reakció", amely belőle "undort" vált ki. Mostanában Oroszország nem tett olyat, ami Orbán negeatív erkölcsi ítéletét válthatta volna ki. Szavolszkíjt visszahívták, az új nagykövet pedig gondosan mérlegel minden szót, amit kimond vagy leír. De mit jelent ez?
Mindössze annyit, hogy a meccs már nem a rugby-ra, nem is a fudballra, hanem a vízipólóra fog hasonlítani, azaz a kemény bodicsekek a felszin alatt történnek. Ettől a meccs nem lesz kevésbé könyörtelen.
A kis ravasz most egyébként a neoliberalizmus csődjét hirdeti úton - útfélen. Az Orient Press-ben  pl. a következő nyilatkozata jelent meg. "A neoliberális kísérletezés ideje lejárt, a piac mindenhatósága és önszabályozása csak elmélet, az állam szerepe pedig maga a valóság - mondta az Európai Néppárt pénteki budapesti rendezvényén és kifejtette, a különböző spekulatív pénzügyi tranzakciók szabályozása nemcsak azért szükséges, mert válság van, hanem azért is, mert a jövőt csak valóságra, valós értékekre lehet építeni az utópiák és spekulációk helyett."(2010.09.17)
Enyje Viktor! Hát már nem emlékszel, ki a "spekulatív pénzügyi tranzakciók" nagymestere, a megaspekuláns? Hát nem a te mentorod, jótevőd a Soros Gyuri bácsi a legnagyobb szarkeverő a világpiacon? Hogy lehet egy szájból egyszerre hideget és meleget fújni? Ő most csodálkozhatna rajtad, ha történetesen nem fújnátok megint és még mindíg egy követ.
De nem is erről van nálad szó. Te nem vagy neoliberális! Te neokonzervatív vagy [ahogy Szavolszkij úr a képedbe köpte], a legrosszabb, legveszélyesebb fajtából. Arra készülsz, hogy kitaposd a magyar belekből amit a nemzetközi tőke feneketlen bendőjébe kell átpumpálni.
Annyiban pedig judeoliberális vagy, hogy legfőbb pártszövetségesed a Likud. Itt viszont, ismerjük be, nincs semmi ellentmondás, hisz mindkét oldali vonulatot egy központból dirigálják.
Egyébként nem a neoliberalizmus ideje járt le, hanem a judeokapitalizmusé.
2010.09.18
Sz. Gy.




A vendégház lakója - Orbán Moszkvában





Jóelőre elhatároztam, hogy egy ünnepi blogot írok Orbán első hivatalos moszkvai látogatásáról. Egy ilyen blog csak akkor lehet ropogósan friss, ha az ember előre elkészíti a sablont és abba gyorsan beilleszti az aktuális hírtartalmat. Olyan ez mint egy űrlapkitöltés az interneten.

Az első nagy csinnadratta Orbán júliusi berlini látogatása idején volt, amikor Angela Merkelt meglátogatta. [Őt nevezi "Teflon Ladynak" ez a kötnivaló Wiki Leaks...] Nos az innen onnan összeollózott juliusi szövegekből az alábbi űrlap - panelt készítettem.

"Az új magyar kormányfő az orosz miniszterelnök meghívására ... napos látogatásra érkezett az orosz fővárosba. Az orosz és a magyar miniszterelnök elvonult a díszszázad előtt, és felhangzott a két ország himnusza is. Az ünnepélyes fogadtatás után Orbán Viktor miniszterelnök és vendéglátója azonnal megkezdte a hivatalos tárgyalásokat, amelyekről kora délután közös sajtóértekezleten tájékoztatták a sajtó képviselőit. A két politikus láthatóan oldott hangulatban volt. Óriási média érdek lődés kísérte Orbán Viktor moszkvai útját. A miniszterelnök délutáni előadására az orosz ... Társaságnál több mint 350 érdeklődő jelentkezett be. Mint lapunknak egy moszkvai forrásunk elmondta, nemrégiben egy szlovák előadást is rendeztek, amire tízen jöttek el."
Aztán semmi sem úgy történt. Rá kellett jönnöm (a rest kétszer fárad), hogy a sablon nem ér szart se.

Pedig Orbán jó szívvel indult, díszes szütyőben ajándékot is vitt. Mondják, valami tőrt (?). Persze lehetett füstöltkolbász is.

Ám a fogadtatás...

Ha a sablon jó lett volna, bele lehetett volna illeszteni a repülőtéri fogadást, a repülőgép lépcsőjéhez passzított vörös [vagy az orbáni ízléshez igazított] sötét bilikék szőnyeggel, balról zászlócskákat lengető lelkes moszkvaiakkal, jobbról rezesbandával, a lépcső alján várakozó orosz miniszterelnökkel. Ilyesmiről azonban se kép se hang nem jött Moszkvából. Sebaj! Majd a katonai parádé a Vörös Téren, amikor a kormányfők ellépnek a dísszázad feszes sorai előtt... Semmi! Ezt is ki kellett húzni a sablonból. De volt még remény. A baráti tárgyalások képei a Kreml valamelyik csodálatos termében a csillogó arany, a velencei csillárok, a festmények, a bársony drapériák milliőjében, mint egykor Gyurcsánnyal...
Jelent is meg ilyesfajta kép, de micsoda malőr! Valamelyik hülye jóvoltából az orosz ITAR-TASSZ hírügynökség Gyurcsány Ferenc és Vlagyimir Putyin fotójával illusztrálta a Putyin-Orbán találkozót. A képaláírásban az szerepelt: "Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök". A képen azonban Putyin mellett Gyurcsány volt látható...

Madár - madár, mondhatná az ember, ha a többi stimmelt volna. De ezután se stimmelt semm
i!A magas (!) vendéget Putyin az orosz kormány vendégházában (!?) fogadta. A tárgyalás témáit, hangnemét nem ismerjük, de az eredmény "dácsaszintű" volt. Azaz nyilván megették - megitták ami erre volt szánva, átadták az ajándékokat, de szemmel láthatóan nem állapodtak meg egyetlen lényeges kérdésben sem. Orbán Moszkvában nem tartott sehol, semmiféle előadást. Elmaradt a sajtótájékoztató is. Orbán csak Varsóban nyilatkozott arról, hogy ... magyar - lengyel két jóbarát,együttesen tesznek csodát - mint az EU társelnökei.
A helyzet most a következő. Rendezetlen maradt az orosz - magyar gazdasági és politikai viszonyrendszer. A helyzet tehát cikis - több okból.
A jelek szerint Putyin ugyanúgy undorodik Orbántól - az amerikabérenc, likudtestvér neokontól - mint az egykori budapesti orosz nagykövet Igor Szergejevics Szavolszkij úr. Erről még 2008.08,14-én írtam egy blogot "Neokohn" címmel. [A téma érdekes lehetett, mert a sztorival a Wiki Leakson találkoztam a napokban.] Orbánnak, mint ellenzéki politikusnak, akkor még nem volt érvényes lapja a pakliban, mégis belepofázott a játszmába, a grúz válság kapcsán imígyen. "... Ezért egyértelmuen és erőteljesen ki kell nyilvánítani, hogy az Amerikával együttmuködo (!) Európának igenis van felelossége, és vannak eszközei (!), amelyeket ilyen történelmi pillanatban, józanul és okosan, használni kell." Szavolszkíj, nyilván nem ismeri a "kíbic kuss" formulát, ezért fejezte ki magát kissé nyakatekerten.
A keleti szelek javában fujtak már akkor, de Orbán nem érezte azokat. A második írás 2009.01.24-én jelent meg, "Tűzveszély - Az első magyar Olaj-Svejk" címmel. Ebben idéztem a fülkeforradalmárt, aki akkor így lamentált. "Magyarország, a leggyengébb energialáncszem? - címmel cikket jelentett meg Orbán Viktor, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség elnöke a European Voice című brüsszeli hetilapban [...] Az ellenzéki vezető egyebek között úgy vélte, azzal, hogy szabad utat engedett a Kék Áramlat beruházásnak [még ha hivatalos döntést nem is jelentettek be], Magyarország nem csupán pofont adott az Európai Unió kifejlődőben lévő közös energiapolitikájának, hanem lökést adott az európai energiapiac átvételére irányuló orosz kísérleteknek".
Pedig akkor már csak a hülye - meg Orbán - nem tudta, hogy a németek suttyomban lepaktáltak az oroszokkal, mert nem tehettek mást. Angela Merkel, a "Teflon Lady", jókat röhöghetett magában, mikor Orbánnal a szőnyegen masírozott a dísszázad sorfala előtt.

A harmadik írás a neokonokról szól 2009.06.07 én jelent meg, 
"Lélevesztők az olaj tengeren" címen. Idézek abból is egy passzust."Az egyik ilyen találgatás, hogy a leges legújabb értelmezés szerint, az 'ígéret földje' immár az egész világ! E paranoid tudat hordozó rétege pedig nem a jesivákban a Talmud fölé görnyedő ortodox rabbinátus, hanem a zsidó pénzügyi 'elit', az izrael - lobby, az u.n. 'neokon - csoport'. Ezt az őrült gengszterekből verbuválódott bandát ugyan már 'búcsúztatják' az okosok, de - azt hiszem - túl korán. Almási Miklós cikkéből idézek."
A negyedik írás 2009.11.21-én jelent meg, Orbán nemhivatalos moszkvai pofavizitjéről szól "Rapport? Törpe a medvebarlangban" címen. Innen is egy kis kóstoló. "Nagy volt a pofája, nem is olyan régen. Feltünt! Nekem legalábbis. Ennek apropóján írtam 2009.01.24-én egy kommentárt 'Tűzveszély, az első magyar olaj-svejk', és egy másikat 2009.06.07-én 'Lélekvesztők az olajtengeren'cimmel. Visszhangja persze nem volt, egyiknek se'. Dehát a magyar nem szivesen visszhangzik [már a tihanyi visszhang is elnémult]. A kolbásztöltő persze tartja az irányt, de közben elfordult alatta a föld. Útiránya immár Moszkva felé mutat... Hát nem furcsa?"
Már csak hab a tortán a bakui hakni. Az ötödik írás 2010.09.18-án jelent meg, "Soros legjobb magyar tanítványa, Orbán Bakuban" címen. Ebből is egy szeletke. "Az oroszok olaj-szaglóér zéke (is) kiváló. Évekkel előre gondolkodnak és furakodnak. Szívósak mint a teveszar és van pénzük is. Mindezek folytán képesek a zsákmányt, vagy annak legnagyobb, legízletesebb falatját, a fenevad karmai közül kiragadni. Ezek után, ennek fényében lássuk mit művel a fülkeforradalmár a világpolitika legingoványosabb területén az olajpolitikában? A jelek szerint a GUAM [Grouping of Georgia, Ukraine, Azerbaijan, and Moldova]bohócaival óhajt fogózni. Tizenkétmillióért bérelt repülőgép re pattan, hipp - hopp Bakuban terem és ott aláírja az olajszerződést."
Ekkor immár miniszterelnökként bizonyította, semmit sem ért az olajpolitikához.
* * *
Hát' ez az ember volt most Putyin cár "partnere" Moszkvában. Mi következik most? Putyin viszontlátogatása az Orbán családnál, ebéddel, kutyapisíltetéssel, stb? Vagy edzőmérkőzés a felcsúti focipályán? Aligha! Putyin és Orbán, finoman szólva, nem barátokként váltak el.

Mondjuk, mondhatjuk e, Orbán elcsúszott az olajon? Hát éppen mondhatjuk, de ez csak a valóság egy része. Nem csupán és nem is elsősorban az orosz olajpolitikáról, hanem az orosz geopoliti káról (!) van szó. Az [egyelőre virtuális] orosz geopolitikai térbe nem illik bele, sőt nem is fér bele a kétharmados Orbán rezsim, mint zsidó bevándorlási ügynökség. Nem fér bele egy kárpát medencei Új Izrael, mint Oroszország és Nyugat európa közé ékelt amerikai hídfő állás sem.

Tény, ha egy sakkjátszmát előre próbálunk játszani, annál nagyobb a hibalehetőség, minél több lépést szeretnénk kitalálni. Írásaim azt látszanak bizonyítani, hogy kapiskáltam egyet - mást az akkor még csak lehetséges jövőből.

Most azt látom, hogy gombamód nőnek ki a földből a Lukoil üzemanyagtöltő állomások, viszont Orbán kedvenc rögeszméjéről a Nabuccoról inkább a hasonló nevű opera halhatatlan dallamai jutnak eszünkbe. A probléma - Orbánnal - a következő. Hajlékony természete folytán számára semmi gondot nem jelentene eljátszani az Arany ballada alábbi jelenetét


"Sűrű setét az éj,
Dühöng a déli szél,
Jó Budavár magas
Tornyán az érckakas
Csikorog élesen."


Sőt! Még nem is csikorogna, ha a déli szél, azaz a "Déli Áramlat" forgatná engelyén. De rá nehezebb szerep vár. Két úr szolgáját kellene eljátszania. Ő azonban a legcsekélyebb mértékben sem hasonlít Carlo Goldoni főhősére Truffaldinora, a szolgá ra, aki félreértésből és némi számí tásból egyszerre két urat is szolgál, akiket természetesen a dramaturgia ördöge egymás közelébe hoz, így egyik szerepéből a másikba ugrándozva kell helytállnia, szeretnivaló bájjal, szerencsés megoldásokat eredményező ügyetlenséggel.

Nos, ha ez a mutatvány nem sikerűl, Orbán egymaga nagyobbat bukhat, mint Medgyessy és Gyurcsány együttvéve.

Erre tippelek!

Sz. Gy.




















 Repedezik a bársony(os) nadrág

Ukrajna 
Keresztül - kasul kijárva Marxista Egyetemet csupa rosszat hallottam a gaz imperialisták "fellazítási taktikájáról". Azt azonban nem sejtettem, honnan is sejthettem volna, hogy a nemzetközi helyzet addig - addig fokozódik, amíg a béketáborból [ahol erős bástya voltunk] kompországunk, úgyszólván észrevétlenül átsodródik a másik partra, az Ígéret Földjére [mármint a zsidók számára berendeezett Ígéret Földjére].

A komp utasainak döntő többsége, a bamba gójok, tulajdonképp azt sem tudták, mi történik velük. Néhány fineszes gazemberre figyeltek [ma karizmatikus értelmiségnek, felső papságnak hívjuk őket] akik a korláthoz tódulva lelkes "ah", "oh" kiáltásokkal fejezték ki elragadtatásukat az elébük táruló "látvánnnyal" kapcsolatban.

Odaát már minden le volt [jóelőre] zsírozva. A bárkát könyvjóváírással, cakk - pakk, átvették. Átvették az egész legénységet is, rangjuk megtartásával, folyamatos munkaviszonnyal, a korkedvezmények, végkielégítés, emelt nyugdíj, stb. garantálásával. Bástya és Virág elvtársak folytathatták tevékenységüket, csak az irány változott száznyolcvan foknyit. A szocializmus társadalmi, gazdasági rendje helyett a kapitalizmus társadalmi, gazdasági rendjét kellett védeniük, csak már nem az imperialisták, hanem a honi gójok ellen. Meg is gyapálták őket emberül, ha hőzöngeni mertek.
A birka magyarok hályogos szemébe még port sem kellett szórni, hogy itt valami forradalom zajlott volna, akár "bársonyos" kivitelben is. A legfőbb svihák, Antall József, a pofájába is vágta néhány  későn ébredő okvetetlen
kedőnek: "tetszettek volna forradalmat csinálni".

Beszéljünk mostmár Ukrajnáról. Ott volt (!) "bársonyos forradalom". Az orosz medve ezt, mint korábban Ukrajna "FÁK-ba szakadását", azért türte, mert téli álmából ébredvén, még gyönge és bamba volt. Nem volt továbbá "birodalmi öntudata", egy csipetnyi sem...
A "magyar sajtó" persze folyamatosan nem tájékoztatja a bambákat az olyan eseményekről, amelyek közeli, vagy távolabbi következményeit majd viselniük kell, gyapjúnyírás, vagy megynyúzás formájában. Nem! Mi Győzikét akarjuk, heti sok órában nézigélni, főleg mióta főzikélni is kezdett. Kit érdekel a Kercsi szoros? Száz közül kilencvenöt azt sem tudja hol van.

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Emiatt ha földrajz
 órára nem is, néhány unalmas földrajz percremellőzhetetlenül szükség van. A baloldali politikai térképen látható, hogy Ukrajna testéből "vékony fonálon csüngve" belelóg a Fekete Tengerbe a Krim félsziget. E "fityegő" a jobboldali néprajzi térképre pillantva válik érdekessé. E csüngő, főleg az alja, ugyanis vörös mint a bika töke.  A magyarázatot a fenti statisztikai kördiagram nyújtja, amelyből kiderül, hogy Ukrajna lakossága ötvenkétmillió fő. E népesség  73 %-a ukrán és 22 %-a orosz, ami 11.462.000 főnek (!) felel meg. A madászarta fejű Gorbacsov árulása folytán [csak Ukrajnában] tizenegy és félmillió orosz eszi a kissebbségi sors keserű kenyerét. Bele tud nyugodni ebbe az anyaországi és az "ukrajnai" orosz? Nem tud. [A második világáború közvetlen oka is Németország versaillesi megcsonkitása volt.]
A [bonyolult] helyzet persze nem olyan egyszerü, amilyennek [egyébként nem is] látszik...

Oroszország nagy baja, hogy - dacára buzgó imperializmusának - kontinentális nagyhatalom maradt, ennek minden hátrányával. Ezt a hátrányt a Nagy Sztálin sem tudta kiküszöbölni. Egyelőre csak a, félig zseni - félig őrült, 
Zsirinovszkij álmodozik éberen arról, hogy Oroszországnak joga van lejutni az Indiai Óceán partjaira, hogy ott flottabázisokat építve, beszálhasson a nagyhatalmak versenyébe a világóceánokon is. A sanyarú helyzet az, hogy a melegtengeri orosz flotta a Fekete Ten ger egérfogójában darvadozik. Az Atlanti Óceánra [amely még mindíg nem az Indiai-, vagy pláne a Csendes óceán] csak a Nato - tag Törökország területéhez tartozó Dardanellák halálszorosán, majd az angolok által bitorolt Gibraltári kapun tudna átnyomakodni.

Az oroszoknak a tengeri csatákat illetően nincsenek "pozitív élményei": vélhetőleg jól emlékeznek még a "nevezetes" csuzimai vereségre.
"Az orosz távol-keleti flotta veresége után a cári hadvezetés a balti-tengeri flottát indította útnak. Rozsgyesztvenszkij admirális az 'angoloktól nem kapott engedélyt a Szuezi-csatornán való átkelésre', így az erre egyáltalán nem alkalmas orosz hajókkal meg kellett kerülnie Afrikát és csak fél év után, 1905 májusában ért a hadszíntérre. A döntő ütközetre május 27-én került sor. Togo tengernagy felkészülten várt a Japánt Koreától elválasztó csuzimai szorosban: 4 csatahajójával, 25 páncélos- és könnyűcirkálójával, 21 rombolójával és 57 torpedónaszádjával bekerítette, és néhány óra alatt harcképtelenné tette az egész orosz flottát."
Óh ezek a kedves liberál-parlamentáris-demokratikus angolok! Fentebb említve van a Gibraltári-szoros birtoklása. Annakidején ők működtették a csiki-csuki malmot a Szuezi-csatornánál is. De a "nagy szövetségest", akinek segítségével leverték a Nagy Napoleont, nem engedték át. Churchill, az emberevő miniszterelnök, bon motjairól volt híres. Az egyik így szól: "Angliának nincsenek barátai, csak érdekei". Szentigaz! Így eshetett meg, hogy Anglia gyarmatosította [többek között] a partjaitól több mint tízezer kilométerre fekvő, nála százszor nagyobb, Indiát. Az elrabolt értékek fejében pedig olyan "jólétet" teremtett, hogy hinduk tizmilliói az utcán születnek, "élnek" és halnak meg, még ma is, a gyarmati örökséget nyögve. Ezt a tételt támasztja alá a Kína ellen viselt többfelvonásos Ópium-háború is, amelyet az angol hadiflotta azért vívott hogy az ópium bevitel kérdésében "meglágyítsák" a kínai császárt. [Melágyították...]

Mindebből teljesen nyilvánvaló, Isten úgy rendezte el a Világot, hogy a "demokratikus", ill. "fejlett" nemzeteknek joguk van hódítani, ölni rabolni. Mások pedig, pl. Oroszország, tüstént a "Gonosz Birodalmává" neveztetik ki, ha a "demokratikus" módszereket - ügyetlenül - utánozni próbálja. Világos! Nemde?

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Most mi van, pláne mi lesz akkor, ha minden oroszok cár atyuskája 
Putyin is elkezd anekdótázni, holmi orosz érdekekről?
Ez a kérdés épp most vált aktuálissá egy friss hír kapcsán, amely így szól. 
"Oroszország sikeres kísérletet hajtott végre Bulava rakétával. A rakéta, amely át tudja törni a rakétapajzsot! Az orosz haditengerészet sikeres kísérletet hajtott végre csütörtökön a Bulava [Buzogány] interkontinentális ballisztikus rakétával - közölte a moszkvai védelmi minisztérium egyik tisztségviselője. Orosz szakértők szerint a Bulava képes áttörni az amerikai rakétavédelmi rakétarendszert. " [MTI. 2008.09.18]Ha egy uralkodó ilyen fegyverhez jut, törvényszerűen fellép nála a "Móricka szindróma", azaz mindenről "az" 
jut eszébe... Persze ez a hír nyilván csak véletlenül jelent meg, épp most.
* * *
E jókora, ám kényszerü,  kitérő után vissza az ukránokhoz!
"Három év alatt a harmadik rendkívüli parlamenti választására készülhet Ukrajna, amennyiben nem talál megoldást az ukrán parlament az újabb koalíciós válságára, amely nyomán a kormányfő nevével fémjelzett Julia Timosenko Blokkja [BJUT] és az államfő mögött álló Mi Ukrajnánk-Népi Önvédelem [NU-NSZ] szakított egymással. 
A narancsos koalíció konfliktusa lényegében a 2009 végén esedékes ukrán elnökválasztás előcsatározásaként is értelmezhető, különösen, miután Timosenko hétfői sajtótájékoztatóján bejelentette: nem fog kimaradni a megmérettetésből.
Viktor Juscsenko elnökkel eddig is ellentmondásos szövetségben lévő Timosenko szerint az elnök csak "Nyugaton kíván pontokat szerezni azzal", hogy feszültséget teremt Moszkva és Kijev között az ukrajnai Krím félszigeten állomásozó orosz fekete-tengeri flotta ügyében. [Juscsenko nem kívánja meghosz szabbítani a Szevasztopoli bázis 2017-ig szóló orosz használati jogát.Néhány gyertmektáp szállitó amerikai hadihajó nyilván jobban tetszene a "népi önvédő" elnök úrnak. Bár, Timosenko politikailag a nyugati integráció és a Moszkvától való távolodás híveként határozta meg magát, mostani kijelentése nem meglepő azután, hogy az oroszajkú kelet-urkajnaiak támogatását élvező, eddig kibékíthetetlen ellenfélnek tekintett Régiók Pártjával [PR] közösen szavazott a múlt héten az államfő mozgásterének további szűkítésére, felvázolva ezzel egy BJUT-PR koalíciót.Ez a disznó már azért is megérdemel egy golyót a koponyájába, amiért az általa vezetett USA-CIA ügynökséget
a
 "Mi Ukrajnánk-Népi Önvédelem" fantázianére merte keresztelni. Esélye van rá, hogy meg is kapja.
Bár Timosenko továbbra is fenntartotta a narancsos koalíció lehetőségét, az elnökkel szembeni fellépése ezt az utat szemlátomást lezárta, miután a kormányfő kijelentette: a Nemzetbiztonsági Tanács az 1937-es évhez hasonló politikai nyomás alatt áll, pártja tagjait és őt magát is állandó megfigyelés alatt tartják. Szerinte ezzel függ össze az is, hogy csütörtökre ügyészi idézést kapott. [Hivatalosan tanúként kell vallania a Juscsenko elleni 2004-es mérgezési ügyről, amellyel a narancsos forradalom idején az orosz titkosszolgálatokat vádolták.] Egyúttal megemlítette, hogy a jövőben szükség lenne az államfő mentelmi jogának megvonására is." [NOL 2008. szeptember 8]Ha az orosz titkosszolgálatok megölik Juscsenkót, csak azt a nemzetközi gyakorlatot alkalmazzák, amit a CIA is alkalmaz. A "mérgezési kisérlenek" pedig büdös [CIA (?)] provokáció szaga van, hiszen az "igazi" orosz titkosszol gálat szakemberei nem fognak mellé. Juscsenkó úr pedig mérget vehet rá: ha az oroszok meg akarják mérgezni, meg is fogják mérgezni. Bár, mint nemzetáruló, nem nilyen sorsot érdemel.  
Még nem ejtettünk szót az olaj és gázháborúról, amely az USA és Oroszország között folyik, miközben a parasztok hullanak [majd]. Most egy bizonyos orosz-kazah-türkmén mesterkedés borzolja a kedélyeket, főleg Európában. Ez a téma nem tartozik ide, de annak kapcsán emlegetik a "Nabucco - projektet", amelybe reményeiket fektetik a honi marhák is. 
"Az orosz-kazah-türkmén terv az Egyesült Államokban és Európában minden bizonnyal megerősíti azokat a félelmeket, hogy a megállapodást Moszkva politikai célokra használhatja fel. Washington azt szeretné, ha a türkmén gázszállítás a Kaszpi-tengeren át történne Nyugatra, Oroszország kikerülésével. Elképzelése szerint az erre szolgáló Transzkaszpi vezeték a Kaszpi-tenger alatt Azerbajdzsánba, majd a Baku-Tbiliszi-Erzurum vezetéken át Törökországba, onnan pedig az EU-védnökség alatt tervezett balkáni Nabucco vezetéken [Magyarország érintésével] Ausztriába és Észak-Olaszországba juttatná a türkmén gázt. A türkmén államfő a maga részéről szombaton Türkmenbasiban azt hangoztatta, hogy hazája nem vette le a napirendről a Transzkaszpi gázvezeték építésének tervét sem, amely Oroszországot elkerülve juttatna az európai piacokra türkmén földgázt.   [MTI - origo]
Tehát Washingon, mint tőszomszéd, rendezgeti az olajvezeték-épitések dolgát. Gondolom, ettől Putyin még tud aludni. Nagyobb probléma, hogy a Juscsenko-féle "bársonyos Ukrajna" banditaakciókat tervez, ill. haj végre a területén keresztül vezetett olajvezetékek ellen. A bátorságot az amerikai neokohn "államférfiak" bujtogatásából meríti.
"Azerbajdzsánba érkezett, majd Grúziába és Ukrajnába utazik további Dick Cheney. Cheney egyike azoknak a neokonzervatív politikusoknak, akik a Kaszpi-tenger térségében alternatív energia útvonalakat akarnak kiépíteni Moszkvában Washington ellenséges szándékainak bizonyítékaként értékelik hogy [...] Cheney az érdekszféra egy másik államában, Ukrajnában is az oroszellenes szövetségeseket próbálja megerősíteni. Neokon ideológusként Dick Cheney volt az iraki háború egyik motorja, kulcsszerepet játszott a terrorizmussal gyanúsított személyekkel szembeni "kemény kihallgatási" technikák védelmében, és mivel korábban a Halliburton nevű olajcég egyik vezetője volt, kérdések merültek fel azzal kapcsolatban, miként kapott a cég zsíros iraki szerződéseket. Azerbajdzsán naponta egymillió hordó olajat termel ki, és ez eddig a Baku-Ceyhan vezetéken, Oroszország elkerülésével érkezett a Földközi tengerre. Csakhogy az azeri vezetés a nyugati aggodalmakat növelve közölte, hogy a grúziai helyzet miatt az olaj egy részét egy orosz területen áthaladó vezetéken küldi tovább. Moszkva ugyancsak elégedett lehet azzal, hogy Vlagyimir Putyin miniszterelnöknek sikerült megállapodnia Üzbegisztánnal egy Oroszország felé haladó új gázvezeték építésében." [ 2008-09-03 Világgazdaság Online]
E közönséges bűnöző vicsorgó szörnypofáját szemlélve summáznám különbejáratu véleményemet a "bársonyos forradalmak" révén keletkezett rendszerekkel kapcsolatban.
Semmi kétség nem merülhet fel azzal kapcsolatban, hogy Amerika [CIA] a "tavistock szisztéma" alkalmazásával, "bársonyos forradalmakat" kirobbantva, összezuzza azokat az államokat, amelyek mint  "ujdonsült demokráciák"  hídfőt képezhetnek egy Oroszországgal szembeni agresszió céljaira.

Az ugyancsak imperialista Oroszország e, bekerítésére és megsemmiksítésére irányuló akciók vonatkozásában, "kvázi jogos védelemben" van. Nem lehet kétség aziránt, hogy - foggal körömmel - védeni is fogja azt, aki az övé, azt ami az övé.

Ebben a helyzetben az Amerika iránti "lojalitás" nemzetellenes, idehaza is.

2008.09.20
Sz. Gy.



















Az orosz opció

Mozdul a magyar komp is?


Már a főcím is megtévesztő... Az opció választási jogot jelent, azt pedig mi mindörökre eljátszottuk, amikor (hülyén, vakon és süketen) beszavaztuk önmagunkat az Európai Unióba. Immár csak minket választhat, aki még fantáziát lát bennünk. Dehát ki választana minket? Hát például Oroszország. Az u.n. "Eurázsiai Unió"tervezgetése kapcsán gondoltak ránk...

Miről van szó tulajdonképpen?
Fehéroroszország, Oroszország és Kazahsztán vezetőinek formálódó elkép zeléseiről, egy új államszövetségről az Európa és Kina közötti óriási térben. A név elég barbár csengésü és rossz a hírük a vezetőknek is. Putyint naponta szapulják, de ha valaki utána jár, csupa rosszakat olvashat a fehérorosz (belarusz) vezetőről Alekszandr Lukasenkoról és a kazah vezetőről Nurszultan Nazarbajevről is.

A CIA fogalmi kelléktára meglehetősen szegényes, így mindhármuk jellemzése egyszerü. Választási csalás útján kerültek hatalomra és népelnyomó diktátorokká váltak mindhárman. Emlékezzünk csak rá, szószerint ezeket mondták Mahmud Ahmadinezsádról is. Aztán jöttek, jönnek a spontán -  népi tüntetések itt is ott is. Ám ezek a "diktátorok" mindenkinek akkorát vertek a pofájába amekkorára nyitotta és most csönd van diktatúra szerte. E történések multide jüek, kivéve putyini Oroszország esetét, akinek pártja épp most győzött és most vádolják csalással. Ellene most tüntetnek. És még előtte van a 2012. március 3-ra kitűzött elnökválasztás... Semmi kétségem aziránt, hogy a "bársonyos forradalmakkal" Putyin ugyanúgy fog leszámolni, ahogy a kínaikak tették a Tien An Men téren, ill. az imént felsorolt "diktátortársak" saját országaikban. 
"Putyin kormányellenes tüntetéseket méltatva azt állította, hogy a demonstrálók a Nyugat fizetett ügynökei." Így is van. A bánásmód ehhez igazodik majd.
A történetet egy kis visszaemlékezéssel célszerű kezdeni. Amikor a szétrágott Szovjetúnió szétesett. "létrejött helyette a Független Államok Közössége (FÁK) (oroszul: Содружество Независимых Государств (СНГ), latin betűk kel: Szodruzsesztvo Nyezaviszimih Goszudarsztvo) egy nemzetközi szervezet vagy szövetség, amely a korábbi Szovjet unió 11 volt tagországának többségét tömöríti. A szerződést 11 ország kötötte: Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Grúzia, Kazahsztán, Kirgizisztán, Moldova, Oroszország, Örményország, Tadzsikisztán, Ukrajna és Üzbegisztán."Ez a szervezet életképtelennek bizonyult. (Úgy is volt tervezve.) Egyik másik volt tagország elárulta megtagadta, megrugdosta, legya lázta Oroszország "anyácskát". Gondoljunk csak a "hálás" Ukrajnára és Grúziára, stb. Oroszországra is rátört a nem zetközi zsidóság (Hodorkovszkij és bandája). E sok zűr ellenére Fehéroroszország (Belarusz) és Kazahsztán mégis úgy döntöttek, nem csatlakoznak az anyagyilkosokhoz, megpróbálják Oroszországgal együtt. Nem tettek rossz lóra, amint majd kiderül.
És most egy gondolatkisérletet javaslok olvasóimnak. Hagyják a képernyőt, a billen tyűzetet, alkossák meg gondolatban Belarusz, ill. Kazahsztán képét, majd ezután "viszonyuljanak" az Eurázsiai Unió témájához. Kiváncsi lennék, ki mire jut. Ami engem illet, kénytelen vagyok őszintén bevallani, úgyszólván semmi sem jutott eszembe, még az sem amit tudok, pl. hogy Farkas Bercit a kazahsztáni Bajkonurból lőtték fel anno. Ki tudja pl. mi a jófenét jelent ez a szó Asztana és ha létezik egyáltalán, hol tették le? Asztana Kazahsztán új fővárosa. A sivatag közepén építtette a diktátor, Brasilia mintájára.

Mi magyarok sértésnek vesszük, ha a világ másik fertályán nem tudnak Budapestről, vagy összetévesztik Bukaresttel. De hogy állunk mi az említett országokkal? Mit tudunk róluk? Tudjuk e hogy Kazahsztánban genetikai vizsgálatokat folytattak és ennek alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a kazahok és a magyarok géntulajdonságai sokkal inkább hasonlítanak egymásra, mint a kazahok géntulajdonságai a környező népekére. De talán hagyjuk is a morfondirozást és vegyük elő a szóbanforgó térség politi kai térképét. [Kazahsztán térképére rámásoltam Magyar ország keleti felét az országméretek összehasonlítása végett.]
 Ebből az irdatlan térségből miskárolták ki a Szovjet úniót. Óriási űr keletke zett a helyén. A termé szet is irtózik az űrtől [horror vacui] és betöl teni igyeszik azt. Így van ez az emberekkel is. Az álmodozással kezdődik. Mi most Putyin álmait követjük kissé."Aki nem sajnálja a Szovjetunió elmúlását, annak nincs szíve, de aki arról álmo dik, hogy újraéleszti, annak nincs esze." Hát akkor mi legyen?
"Hatalmas örökségünk van a Szovjetunióból. Ott az infrastruktúra, az egykori tagországok specializálódott terme lése, a közös tudomá nyos és kulturális tér. Ezeknek a kincseknek a megosztása mindannyiunk közös érdeke." Dehát a Szovjetúniónak nem csupán tagországai, hanem "szövetségesei" is voltak: azok a keleteurópai kis és középállamok, akiket a Nyugat átengedett Sztálinnak. Gondoljunk csak az 1944 október 19-én Moszkvában Churchill és Sztálin között létrejött u.n. "cédula-megállapodásra", amely többek között Lengyelországot, Csehszlovákiát, Magyarországot, Bulgáriát, Romániát a szovjet befolyási övezetbe utalta. Ők is szóbakerültek egy kis nosztalgiázás keretében, amelyet Medvegyev orosz elnök belarusz és kazah veteránokkal folytatott. "Az új gazdasági entitásnak nem szabad megállnia a volt szovjet tagköz társaságok határainál, hanem be kell vonni olyan, az orosz gazdasági érdekekkel lojális államokat is, mint Magyaror szág, Finnország, Bulgária, Csehország, Vietnam, Kuba és Venezuela."De hogyan? Magyarország egy szövetségi rendszer, az Európai Unió kilépési joggal nem rendelkező tagállama. Nos az elképzelések az Európai Unió szétzüllése és szétesése után előálló helyzetre vonatkoznak amikorra elporladnak a jogi kötelékek. A bomlás első csalhatatlan jele, hogy a gazdag "tagtársak" eldugták előlünk a spájzkulcsot. Titokban szervezgetik már az. u.n. "Mag Európát" a peremállamokat pedig hagyják belefulladni saját nyomorúságukba. 
Igenám, de ha Európa le is rohad rólunk, még nem vagyunk szabadok, mert továbbra is testünkre tapadnak a zsidó pénzügyi polip szívócsápjai. Úgy kell tehát szabadulnunk, hogy "adósságainktól" is szabaduljunk. Lehetséges ez?

Vegyük szemügyre a lehetőségeket. Legfőbb ideje! Köztudott, hogy az önálló életre már képtelenek vagyunk. Egy pénzügyi mechanizmus "éltet" bennünket olyan hitel-infuzió formájában, amely "táplálásunk" közben kiszippant minden életnedvet a nemzettestből. Ezt a gyilkos köldökzsinórt kell egy olyan másikkal kiváltani, amely müködni engedi a szervezet öngyógyító mechanizmusait és idővel fölöslegessé teszi önmagát.

Elképzelhető ez? Hát már miért ne lenne elképzelhető, pláne ha példák is vannak rá; többek között épp Belarusz és Kazahsztán példája! A belőlük és Oroszországból verbuválódó
 Eurázsiai Uniónak futja majd az ilyesmikre. Csak egy példa. Ha a szövetség létrejön kezében lesz a világ ismert földgáz készletének 33 százaléka. Ennél fontosabb adat, hogy Oroszország államadóssága a GDP 9.3 %-a, az amerikai államadós ság ezzel szemben 97.6 %. Az arány egy a tízhez! Pardon! Elmaradtam önmagam mögött... A Privátbankár már november 18-án jelentette hogy "Az Egyesült Államok államadóssága átlépte a 15 ezer milliárd dollárt. A tartozás így már meghaladta Amerika tavalyi, 14,5 ezer milliárd dolláros GDP-jét. Ezzel az Egyesült Államok is azon országok egyike, ahol az államadósság meghaladja a GDP-t. Rázós hetek előtt az amerikai döntéshozók." A különbség azt jelenti, hogy Amerika csak elvenni tud mások tól. Oroszország adni is tud, ha más ként nem kölcsönképpen. A gazdasági globalizáció fontos eleme a kölcsönös függőség (interdependencia). Ki tudja, ill. ki hinné, hogy ma Oroszország az Egyesült Államok egyik legnagyobb olajszállítója. Olajcsapok itt - olajcsapok ott. A nemrég átadott Északi Áramlat átadási ceremóniájának képe is sokatmondó (Merkel - Medvegyev). A gőzerővel épülő Déli Áramlat csapját már Putyin fogja tekergetni és még nem tudjuk, milyen pofát vág majd hozzá.

Amerika ugyanis totális hidegháborút folytat mind Oroszország ellen, mind személy szerint ellene.

Arra még jól emlékszünk, hogy a hajdan gazdag és sikeres Amerika a fegyverkezési verseny kiprovokálásával tette tönkre a Szovjetuniót. A "Csillagháborús projektbe" mintegy ezerötszázmilliárd dollárt kivánt belepumpálni az abszolut hadászati fölény elérése érdekében. De hova lett mára ez a hadászati fölény, ill. hogy lehetne újból kivívni? Sehogy! Mértékadó vélemények szerint a mai Oroszország gazdaságilag, ill. katonailag máris erősebb, mint az egykori Szovjet unió. Ennek ellenére Amerika dölyfösen lekezeli. Erről így nyilatkozott Putyin egy televíziós interjuban. 
Néha úgy tűnik nekem, hogy Amerikának nem kellenek szövet ségesek, hűbéresekre van szüksége" Jámbor muzsikok azonban nincsenek már Oroszországban, különösen az orosz vezetésben. Erre mutatnak a védekezésre és támadásra való dühös (!) felkészülés új fejleményei.
"Oroszország egy kiterjedt földalatti bunkerhálózat kiépítésén dolgozik. Egyedül Moszkvában 5000 ilyen új bunker és óvóhely áll kivitelezés alatt. A 2012-es befejezéssel tervezett program célja egy olyan bunker és óvóhely hálózat kiépítése, ami szinte a város teljes lakosságának képes menedéket nyújtani."Ami a támadófegyverzet sokoldalu (!) fejlesztését illeti, nagyon úgy néz ki a dolog, hogy Reagan csillagháborús terveit Putyin valósítja meg... "Ebben az évben az orosz hadseregben hadrendbe álltak a világ legfélelmetesebb nukleáris csapásmérő fegyverei, a Topol-M rakéták, melyeket az idei győzelem napi díszszemlén az egész világ előtt bemutattak. Ma már sorozatban készül nek az egyszerre 10 különböző célpontot megsem misíteni képes Topol-M szuper rakéták is, de a kiszivárgott információk szerint az orosz speciális hadiipar éppen ezekben a hetekben fejezi be az előkészületeket a Topol M legújabb generációjának gyártására, amelyek szükség esetén képesek űreszközökről, világűrbe telepített támaszpontokról is óriási erejű csapást mérni a Föld bármely területén kijelölt célpontokra. Ehhez a szuper rakétához hasonló eszközzel a nyugati világ nem rendelkezik!"A fejlesztés másik iránya a tengeri haderők modernizálása. "Olyan új tengeralattjá rókat is kifejlesztettek, amelyeket az amerikai radarok nem képesek észlelni, mert a korábbi modelleknél lényegesen csendesebbek."Ezeket a legmodernebb interkontinentális rakétákkal, pl. a Bulava, szerelik fel amelyek robbanófejei nagy biztonsággal semmisitik meg célpontjaikat.

Az oroszok persze gondolnak a levegő óceánra is. Ők is tudják, a légifölény a győzelem kulcsa. Unalmas lenne a hadrendbe állított és állitandó vadászgépek, bombázók, helikopterek, stb. felsorolása, pláne bemutatása. Ehelyett azt a megoldást alkalmazom, hogy közzéteszek egy légibemu tatón felvett Putyin fotót. Ennek azt a nevet adom: "Putyinnak tetszik, amit lát." Erről elég ennyi.

Ebben az összefüggésben érdemes tollhegyre tűzni Nyugat "Oroszország-politikáját". Jelenlegi "házigazdánk"az Európai Únió politikusai úgy vélik, hogy Oroszországgal következmények nélkül packázhatnak. Medvegyev a közel multban fejezte ki rosszallását amiatt, hogy az EP óriási többséggel szavazta meg azt az állásfoglalást, melyben a Parlament az orosz vezetést új választások kiírására szólítja (!) fel. Tetszenek érteni? A nyakig szaros Ájrópa veszi magának azt a pofátlan bátorságot (botorságot), hogy az orosz belügyekbe könyékig beleavatkozva felszólítgassa Oroszországot, megazisten.
Egy évvel korábban pedig az történt, hogy "a belorusz választások előtt a lengyel és a német külügyminiszter arra kérték Lukasenkót, ne hamisítsa meg a választások eredményét, egyben arról biztosították a belorusz elnököt, Belarusz európai ország, ahol eredményesen működhet az európai politikai rendszer. Sikorski és Westerwelle a szép szavak mellett kedvező hitelekkel igyekeztek elcsavarni Lukasenko fejét." Ezt persze úgy kellett érteni, hogy Lukasenkonak szépen pitiznie kell előbb minden petákért.

Nemrég a "Fidesz.hu" büszkélkedett azzal, hogy amikor a Belarusz Köztársaság stabilizációs hitel meghosszabbítási kérelmet küldött a Nemzetközi Valutaalapnak, erre reagálva a "Visegrád Plusz" kezdeményezés tagjai 
Schöpflin György, Jacek Saryusz-Wolski, Eduard Kukan, Traian Ungureanu és Andrey Kovatchev a következő szövegü levélben fordultak Catherine Ashton kül- és biztonságpolitikai főképviselőhöz és Stefan Füle szomszédságpolitikáért is felelős biztoshoz. "Mint a Visegrád Plusz kezdeményezést elindító európai parlamenti képviselők, támogatjuk és fenntartjuk a belarusz ellenzék kéréseit, miszerint a hitel további folyósításának egyértelmű feltétele minden politikai fogoly szabadon bocsátása Belaruszban." Igenám, de Lukasenko leszarja az egész EU-t és az IMF-et, mert teheti! Oroszország 9 milliárd (!) dollár értékben atomerőművet épít Belarusznak egy 6-7 milliárd dollár értékü kedvező kamatozásu hitelkonstrukció segítségével. A helyzetképet az "Oroszvilág.hu" eképpen vázolja."A Nyugat Belarusz irányába mutatott politikája csődöt mondott, haldoklik, és esély sincs a „reanimációra”. Alekszandr Luksenko rezsimje azt teszi, ami kényében kedvé ben áll. Nincs szüksége az európai „mézesmadzagra”, hiszen erős védelmező áll a háta mögött Oroszország képében. Az európai „korbács” meg mostanság, a válság közepette inkább csak megmosolyogtató Lukasenko számára. ... Európa vesztésre áll Oroszországgal szemben a Belaruszért és Ukrajnáért folytatott versenyben, egyszerűen azért, mert keve sebbet tud ajánlani, mint Moszkva. A Keleti Partnerség program nem tud versenytársa lenni az orosz ajánlatok nak.Vajon mit ér a Keleti Partnerség program néhány százmillió eurója azokhoz a dollármilliárdokhoz képest, amit Oroszország valóban garantálni tud? Vajon az EU tagság kedvezőbb perspektíva-e ezeknek az országoknak, mint az integráció a [eurázsiai] Vámunióba? Oroszország sokkal többet ad Belarusznak, mint az európai perspektíva: olcsó gázt, aminek révén a rezsim és az emberek túlélhetnek, és megnyitja a hatalmas orosz piacot a belorusz áruk előtt, amit Nyugaton aligha vennének. Az EU-nak nem volt határozott politikája Belarusz ... kapcsán, most pedig az Unió válságban van. Nincsen se pénz, se más eszközök arra, hogy meg lehessen állítani az orosz törekvéseket. És min agyalnak ebben a helyzetben az európai stratégák? "Épp ezért ... ki kell terjeszteni a belorusz cégek elleni szankciókat, és az EU-nak finanszíroz nia kell a belorusz és ukrán ellenzéket. Az egyetlen erő, ami képes megdönteni a minszki rezsimet és hatással lenni Kijevre, az egy szerű emberek ereje." Ezek totál megbuggyantak!
A belarusz példán mindazonáltal érdemes elgondolkodni és bizonyos összehasonlitásokat végezni, azaz elgondolni az elgondolhatatlant, sőt kiszámítani a kiszámíthatatlant.
Belarusz lakossága 9.8 millió fő. Területe 207.600 négyzetkilométer. Államadóssága mintegy 11 mrd. dollár.
A magyar lakosság létszáma 9.6 millió fő. Területe 93.000 négyzetkilométer. Államadóssága mintegy 28 mrd. dollár. Ilyen "hozománnyal" a legvonzóbb menyecske se' lehet kapós. Ezt a ballasztot le kell dobni. Sokan törik a fejüket azon, lehet e? Szabad e?

Vannak bátor emberek, akik határozott igennel válaszolnak, köztük a minden nemzetgazdasági lében kanál Drábik János, aki egy televíziós interjúban az alábbi kijelentéseket tette. "Nem lehet kifizetni. Az államadósság törlesztését meg kell tagadni! Kész!" Tézisének alátámasztására Argentina példáját említette. A példa jó! Argentina a 2001-es válság csúcspontján egyszerüen felmondta (!) a közel százmilliárd (!) dollárnyi külső államadósság visszafizetését, és azóta kötvényeket sem bocsátott ki a nemzetközi pénzpiacokon. Argentina a példa arra, hogy az adósrabszolgaságon kivül is van élet. Argentína hihetetlen nehézségek árán stabilizálta a gazdaságot, a társadalmat. Mostmár megteheti, meg is teszi, hogy felméri a nemzetközi hitelpiaci lehetőségeket és újratárgyalja saját helyzetét az IMF-el. De hogyan? "Argentína nemrég bejelentette, hogy közel kilencmilliárd dollár értékű adósságot törleszt a világ legjelentősebb hitelező államait tömörítő Párizsi Klubnak, de feltett szándéka, hogy a kijelölt 18 hónapos határidőt legalább öt évesre hosszabbítsa." Mecsoda khölönbség" mondaná erre Kohn bácsi. Hisz a feltételeket Argentina diktálja és a velünk szemben oly nagypofáju IMF kénytelen fogcsikorgatva a tárgyaló asztalhoz ülni, ha a "pénzéből" látni akar valamit.
* * *
Lassan végére érek a mondókámnak. Még valami ajánlás félét akarok ide biggyeszteni. 1932-ben születtem. A nyolcvanadik évemet taposom. A Horthy rendszerbe születtem. Megértem a német megszállást, a "felszabadulást", a koalíciós időszakot, a fordulat évét, a Rákosi, a Kádár rendszert, a "rendszerváltást" és ami azóta van. Mindíg figyeltem és próbáltam értelmezni, ami körülöttem, ill. velem történik. Én is vettem fel lakás(építési) hitelt. A lakás 220.000 Ft.-ba került. Kb. 56 ezer volt a beugró, a többit 25 éven keresztül fizettem havi 622 Ft.-os részletekben. 
Jártam marxista egyetemre, sőt szakositókra is. Olvasgattam a közgazdasági értekezéseket. Még emlékszem Ota Sik, Bognár József, Kornai János és mások írásaira, akik a szocialista árúviszonyok kényes problémáit feszegették. Olyat azonban soha senkitől sem olvastam, hogy békeidőben egy állam működése ráfizetéses lehet, legyen az szocialista, vagy kapitalista tipusu. Megértettem (legalábbis azt hittem), hogy a szocialista gazdaság, az állam túlzott szerepválla lása miatt deficites. A megoldást közgazdászaink (is) a magánosításban látták, mondván hogy a piaci ill. árúviszonyok addig lefojtott energiákat szabadítanak fel és a szabadversenyen alapuló gazdasági rendszer képes lesz szabályozni önmagát. Nos a szocialista világrendszer összeomlott és a kapitalizmus számára az egypólusúvá vált világ korlátlan teret biztosított ahhoz, hogy magvalósítsa önmagát. Megtette... És most mit látunk? "Veszteségessé" váltak azok az országok is, amelyekben a kapitalizmus szárba szökkent, pl. Anglia. A világ baja a fojtogató adósság Izlandtól Délaf rikáig. Hogyan lehet ezt megérteni? A világ mai nyomorúságának egyetlen kódja van, amelyet a Cion Bölcse inek Jegy zőkönyveiben előre, szóról - szóra (!) leírtak és megmagyaráztak.
Ebben a jegyzőkönyvben olyan fogalmak sora szerepel, amelyek a XIX századi nyelvekben, fogalomtárakban még nem voltak ismertek. Ilyen kifejezés pl. a "Világháború" és mindaz, ami a Jegyzőkönyvekben a világháborúk okairól és előnyeiről írva van. A történészek lassan lassan feltárják a régmult események hátterét és munkájuk nyomán elborzadva tudatosul bennünk, hogy embermilliók pusztulását elegáns bankhelyiségekben tervezik, szervezik és számítolják (a hasznot). Amerikában nemrég egy romantikus mozgalom ütötte fel a fejét "Foglaljuk el a Wall Streetet". A szalmaláng körbenyargalt a földgolyón és mára - úgy tünik - elhamvadt. Nem kizárt, az egészet a CIA szervez te. Olyasmi ez, mint a védőoltás: egy betegség enyhe tüneteit váltja ki, ezáltal immu nizálja a szervezetet... Nos a szörnyeteget nem az elégedetlen newyorkiak fogják elpusztítani, hanem a felfegyverkező államok és embermilliárdok, precíziós csapások formájában. Régi szokás az emberiség történelmének korszakait bizonyos találmá nyok bevezetésétől eredeztetni. Én, önkényesen, ilyen korszakhatárnak vélem a csúcsterchnológiai szinvonal kiegyenlítődését Kelet és Nyugat között. Az Irán fölött leszállított amerikai drónra célzok és a következőkre gon dolok. Amerika abszolut erőfölénye birtokában gátlástalan, módszereiben és eszközeiben korlátlan háborút folytat az egész világon. Régi kedvenc módszere az ellenséget levegőből elpusztítani. Így ölték meg egy helikopterről kilőtt rakétával a vak és nyomorék Jaszin sej ket is, amint tolókocsijával a templomból hazafelé tartott. Nos a jog által nem korlátozott kegyetlen háború módszereit nemsokára a nyugati államok is megismerik majd. Mi akadályozza Oroszországot, Pakisztánt, vagy Iránt abban, hogy gyilkos drónokat reptessenek nyugati nagyvárosok fölött és a változatosság kedvéért banktisztviselőket lőjenek ki? Miért is ne? A személyi lokalizáció is rég megoldott. Egy régi írásomból  idéznék. "A minap olvastam egy bulvárlap ban, a Boston Globe egy cikkéről. Arról szól, hogy 2004-ben Clinton egy newyorki klinikán feküdt titokban, álnéven. Az Al Kaida mégis kiszasszerolta a dolgot és merény letet kisérelt meg ellene. Nem a merénylet ténye, hanem módja érde kes. Betörtek a számitógéprendszerbe és átirták Clinton receptúráját. Heplock helyett Heparint adalékoltak a "mixtúrá hoz". A szopatóst csak a véletlen mentette meg. A gyógyszert orvos szolgálta fel, aki észrevette, hogy valami nem stim mel. Ha a kiszolgálást nővér végzi, Clinton nak annyi."
Írásom - gondolom - magyarázat arra is, miért nem szánok időt és teret azoknak a műbalhéknak, amit a kapitalizmus lakájainak különféle pártokba tömörült csoportjai rendeznek a nagyérdamű közönség hülyítése céljából. Én arra gondolok, hogy Magyarország kárpát medencei történelme során kénytelen volt, hol ide hol oda csapódni és közben esetleg több részre szakadni. A jelenlegi nyugati orientáció esetleg csupán átmeneti időszak az ország életében és adódhat olyan helyzet, amikor megint kelet felé fordul szekerünk rúdja. Ebben a folyamatban mi nem úszók, csupán uszadék vagyunk. Gondolkodnunk azonban nem tilos.
2011.12.26
Sz. Gy. 





























  Az orosz opció
Városnézés Asztanában


2012.12.26-án került honlapomra "Az orosz opcíó" c. írásom. Utána, ahogy lenni szokott, telt - múlt az idő és nem történt semmi. Aztán, az orosz hirportálokat olvasgatva, mit láttak káprázó szemeim? Az "Oroszvilág.hu"által adatik tudtára országnak - világnak, hogy Orbán Viktort lenyűgözte Asztana. A nemjóját! De mit keres a pocakosodó felcsúti mokány a kazah pusztaságban? Erről áradozik a "Magyarország megújul"  c. honlap. Aki ráér, olvassa el. Hozsannáznak persze a többi orbánista médiumok is.  Ki győzné ezeket szerbe - számba venni. Mégis, ha valaki több hírforrást megnéz, észrevesz valamit ami bennük közösa nagy vezér jó előre kiszasszerolta a fényes magyar jövő útját és a legmegfelelőbb időben bátran rája lépett. No ez a nagy marhaság. Orbán politikai éleslátása a vakondéhoz, diplomáciai érzéke pedig az orrszarvúéhoz hasonítható. Lehet, hogy az "Oroszvilág" cikkének címében némi malícia van? Ami engem illet, szinte magam előtt látom a lenyűgözött Orbánt [l. a baloldali képet.]
Szerény véleményem az, hogy Orbán egyáltalán nincs tisztában az ázsiai gondolkodás szabályaival, és még kevésbé a "sztyeppei hadviselés" törvényszeűségeivel.
Kedves olvasóimmal talán legjobban megértjük egymást, ha ideiktatom az "Orosz opció" c. cikkemben felhasznált egyik képet és ahhoz kapcsolom mondanivalómat. Amint méltóztatnak látni a bimbó zó "Eurázsiai Unió" (egyelőre) három állam véd és dacszövetsége. Az élesebb szeműek biztosan észre veszik, közé pen Oroszországot és Putyint...
A hármasszövetséget akkor egy vörös össze kötő vonallal ábrázol tam. Ezt most drótkötél nek tekintve nyomban feltünik az Asztana felé araszoló "Olaj Svejk" [így tituláltam koráb ban Orbánt], aki az uniókiskapuján kérezkedik befelé egy kis gazda nélküli számadásra.
Orbán siet. Nincs ideje megvárni, amig 2012. május 7-én beiktatják Oroszország régi - új államfőjét. Nincs ideje megvárni, amíg az eskütétel után kilép a balkonra, eldördül a harminc ágyúlövés, eldübörög az elnöki ezred, elhangzik a Nagy Iván torony harang játéka és a zenekar eljátssza Muszorszkij egyik művéből a "kijevi nagykapu" tételt. Nem! Orbán nem számol a következőkkel.
Putyin várhatólag gyorsan kiheveri majd a beiktatás fáradalmait és mint minden oroszok cár atyuskája előbb - utóbb összekönyököl uniós szövetségeseivel Alekszandr Lukasenkoval és Nurszultan Nazarbajevvel is. El tudom képzelni, mekkorát röhögnek majd a jó urak, ha Nazarbajev előnyálazza a vegyes irattartóból az orbánnal kötött "paktumot"...
De, komolyra fogva a szót, idézzük emlékezetünkbe a közelmultból a Putyin - Orbán viszony alakulásának állomásait. Többször megemlékeztem ezekről; majd amikor Orbán kivásárolta a MOL-ból az orosz Szurgutnyeftgaz részvényeit "Orbán bevásárol. Ruszofóbia, vagy még rosszabb" c. cikkemben vázoltam az aktuális helyzetet, egyben visszautaltam korábbi "olajpolitikai" írásaimra is.

Most hogy Orbán látványosan [és ügyetlenül] eltáncolt a nabucco fantazmagóriától, a "Déli Áramlat" terv kerül előtérbe, azaz a 
"Készül a harapófogó. Mi lesz veled Olaj Svejk?" c. írásban felvázolt opciók.
Nem áll szándékomban, de módomban sem, hogy hivatkozott írásaimról rövid kivonatokat írjak, azaz nem akarom olvasóimat megkímélni attól a fáradtságtól, hogy mostani állításaimnak utána olvassanak korábbi írásaimban. Azért sem, mert ezt a "Retro" rovatot is fel akarom használni arra, hogy előre vetítsek bizonyos sejtéseket, meglátásokat.

A közeli jövő kérdése úgy vetődik fel, hogy a néhány éven belül felgyorsuló orosz expanzió befogadja e Orbán Viktort és rendszerét, vagy kiveti [összezúzza] mindkettőt. A magam részéről az utóbbira szavazok. [Ki fogad velem és mibe?]

Tudom azt, hogy egy politikus nem lehet undorodós, egy ex-kágébés pedig pláne nem. Putyin tehát véhetőleg soha sem fogja Orbán iránti undorát kifejezésre juttatni, amiként ezt Oroszország egykori budapesti nagykövete Igor Szavolszkí úr tette annakidején az általa neokonak titulált Orbán vonatkozásában.
Mindenesetre mire a "Déli Áramlat" átszeli Magyarországot és megindul Európába a földgáz, olyan magyar kormány zatra lesz szükség, amely a gáz nyugati és pénz keleti irányú áramlásának zavartalanságát garantálni képes.
A kérdés, hogy az a Putyin, aki "pénzügyi terroristának nevezte és a terrorista törvény alapján, elfogatóparancsot kért Soros Györgyre, a magyar származású milliárdosra..." az a Putyin aki "nem engedni, hogy kiárusítsák a hazáját, és a New World Order, az Új Világrend markába kerüljön!  az a Putyin aki "ezért elrendelte, hogy egy nemzetköz elfogató parancsot adjanak ki Soros György ellen, akit rajta kaptak, hogy pénzügyi segítséget akart küldeni azoknak, akiket ellenzéknek hívnak Oroszországban, és akik nemrég néhány tízezer embert az utcára vittek, hazugságokat bebeszélve nekik a választási csalásokról..." az a Putyin akinek titkosszolgála tai "felfedezték, tetten érték, hogy dán derivatívák és más külföldi valuták által támadást kezdett az orosz valuta ellen a pénzpiacokon."  Ez a Putyin fogja a Soros ügynök Orbán Viktor pártjtát és pártjának, kormányának pártját? Aztán meg feltétlenül szüksége lesz Putyinnak az "orbánláshoz" kapcsolódó mócsingokra, az Európai Zsidó Kongresszusra, ésatöbbire? Aligha.

A legtöbbet azonban - szerintem - nem ez nyom majd legnagyobbat a latban, hanem az a közutálat, amely Orbánt - a pénzügyi háttérhatalom legkönyörtelenebb behajtóját, az ország tönkretevőjét körülveszi.
2012.05.05
Sz. Gy.







Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése