2016. május 12., csütörtök

Kilátás az űrben




Kilátás az űrben


Magán űrverseny”



2013. április 6-án kiszállították az első Antares rakétát a wallops-szigeti starthelyre, hogy április 17-én a tervek szerint elinduljon első útjára. Eközben folyik az első Cygnus űrhajó összeszerelése is, hogy a következő rakétával feljusson a Nemzetközi Űrállomásra. Az Orbital Sciences arra készül, amit a SpaceX már kétszer is végrehajtott.
Nevezetesen, hogy privát vállalkozásként teherűrhajót juttasson az ISS-hez, a NASA-val kötött megállapodás alapján. Azért azt kijelenthetjük, hogy jelentős különbségek is vannak a két cég által kifejlesztett űrhajók között. A Cygnus inkább az európai ATV űrhajókra hasonlít, azaz csak egyirányú áruszállításra alkalmas, visszafelé hulladékszállítás üzemmódban jön, vagyis elég a légkörben. A hordozórakétát viszont el akarják majd adni más megrendelőknek is, amely 5-6 tonnát lesz képes alacsony földkörüli pályára állítani. Meglátjuk, mennyire tudnak versenyezni a jelenlegi beszállítókkal.anteresraketa
A NASA az űrsiklók kivonását követően fordult a magánszektorhoz a teherszállítás megoldása reményében az ISS-re. A SpaceX 2012 májusában végezte el azt a kísérleti repülését, amelyre az Orbital Sciences most készül. A SpaceX azóta már kettő teherszállítási missziót is végrehajtott a 12-ből amire a NASA-val szerződött.
A NASA 288 millió dollárt fizet az Orbital Sciences cégnek az Antares és a Cygnus megtervezésére, kifejlesztésére és tesztelésére. Amint a NASA megbizonyosodott arról, hogy a járművek biztonságosak, az Orbital nyolc teherszállítási missziót kezdhet meg az 1,9 milliárd dolláros szerződés értelmében.
Az Orbital ütemterve több mint egy évvel lemaradt a SpaceX mögött, mivel mintegy 18 hónappal előbb kezdte meg a közös munkát a NASA-val. Az űrügynökség 2008 elején írta alá szerződését az Orbitallel. Ez a megegyezése a SpaceX-szel 2006 augusztusában született meg. Az űrügynökség ezen kívül a magánszektortól várja az emberek szállítására alkalmas űrhajók kifejlesztését is, a céldátum 2017. A SpaceX már gőzerővel dolgozik ezen a projekten is.
anterestest
Az Orbital Sciences nem veszt részt az emberes programban, de abban bízik, hogy Antares rakétáját tudományos és kereskedelmi műholdak fellövéséhez alkalmazhatja. A cég már bizonyított kisebb, szilárd hajtóanyagú rakétákkal, mint amilyen a Pegasus és a Minotaur rakétacsalád, ám az Antares kifejlesztése az első alkalom, hogy folyékony hajtóanyagú rakétát terveztek.


Magán űrverseny II.



Az űrsiklók 2011-es rendszerből való kivonása után a NASA magáncégekkel végzi a rakományok – és néhány éven belül az űrhajósok – eljuttatását a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). Ezzel is csökkentve a függőségét Oroszországtól.
Az első magán cég, amely sikeresen dokkolt a Nemzetközi Űrállomással a kaliforniai SpaceX volt, a Dragon űrkapszulája 2012 októberben sikeresen dokkolt az űrállomással. Növeli a Space X érdemeit, hogy ezt a saját fejlesztésű Falcon 9 rakéta segítségével valósította meg. A Virginia állambeli Dulles központban Orbital Sciences által épített Antares az államban található Wallops-sziget Közép- Atlanti Területi Űrkikötőjéből startolt tegnap, magyar idő szerint 22 órakor. Alan Lindenmoyer, a NASA Kereskedelmi Szállítási Szolgáltatások programjának vezetője szerint a kilövés minden célkitűzést teljesített.dn23410-2_300
Így kihívója támadt a Space X-nek. Az időjárás és a technika problémák ugyan többször is a kilövés elhalasztására késztette az Orbital Sciences-t, de április 21-én sikeres startot hajtott végre az új kereskedelmi rakétájuk, az Antares.
A rakéta a cég Cygnus teherűrhajóját fogja eljuttatni az ISS-re. A most lezajlott tesztrepülésre a Cygnus egy makettjét csatolták a rakétához, ami súlyra és méretre megegyezett a teherűrhajóval. Az Antares ukrán építésű első fokozatának két folyékony hajtóanyagú AJ26 hajtóműve közel 4 percen át gyorsította a rakétát, majd lezajlott a rakomány borításának leválasztása, valamint a második fokozat Castor 30A hajtóművének begyújtása. Utóbbi 155 másodpercen át működött, pályára állítva a rakétát. A tesztrepülés 10. percében a makett sikeresen levált a rakétáról és pályára állt, ahonnan két hét múlva tér vissza a Föld légkörébe, ahol elég. A makettet több olyan műszerrel is felszerelték, melyek a kilövésről gyűjtöttek adatokat, visszasugározandó azokat még a visszatérés előtt.
A Cygnus alkalmanként körülbelül 2 tonna rakományt tud majd szállítani az ISS-re. A Dragon 3 tonnás kapacitással rendelkezik, és míg képes a visszatérésre is, a Cygnus-okat nem fognak visszatérni a Fölre. Az űrjárművet a kirakodás után feltöltik az ISS-en keletkezett hulladékkal, majd új rakományával együtt elég a légkörben.
A cég és a NASA közötti szerződés magába foglalja a teszt-kilövést és egy teljes körű demonstrációt a valódi, rakománnyal feltöltött Cygnus-szal, ami már júniusban szállíthat az űrállomásra. Ha minden terv szerint halad, a cég összesen nyolc teherküldetésre kap szerződést az elkövetkező három-négy év során.
Mivel az Antares régi, de nagyon hatékony orosz rakéta motorokat használ, – az Orbital Sciences 20 motort vásárolt – addig a SpaceX saját tervezésű és építésű motorokat és rakétát használ. Sőt fejleszti is azokat, hiszen embereket is terveznek az űrbe juttatni.
A következő generációs SpaceX motorjai hatékonyabbak a teljesítmény-tömeg arány nézve, mint a Antares a orosz motorjai. Ezt a magán űrverseny fordulót úgy tűnik a SpaceX nyerte.



Mozgalmas év az űrben



Mozgalmas év lesz 2013 az űrkutatás, és az űrhajózás tekintetében. A NASA űrsikló flottáját kivonták a forgalomból, az űrállomásra irányuló repülések nem álltak le, és az idén is folytatódnak, e küldetések. A harmadik önálló űrhatalom Kína is újabb emberi expedícióra készül, Dél-Korea, India, Kanada és az EU robotszondákat küld a világűrbe, így az idén összesen 13 jelentős kísérletre, illetve felbocsájtásra kerül sor.
Több a magán szektor szuborbitális próbarepüléseivel kapcsolatos kísérlet is folytatódik ez évben. Ezek az emberi repülésre alkalmas űrrepülőgépek kifejlesztésére irányulnak, amelyek fizetős utasokat juttatnak fel egy rövid sétarepülésre, a világűr peremére.ladee-moon-mission
A Virgin Galactic SpaceShipTwo elnevezésű kísérleti jármű már több siklórepülést hajtott végre. Ezért az idén már a rakétáit is tesztelik. Egy másik cég, az XCOR Aerospace is ebben az esztendőben tervezi Lynx szuborbitális járművének tesztelését. Mindkét cég 2014-ben indítaná első járatait már utasokkal.
Dél-Korea az idén harmadszor is kísérletet tesz a KSLV 1 hordozórakéta űrbejuttatására. A korábbi 2009-es és 2010-es indítási kísérletek kudarcai után, a harmadik próbálkozás remélhetőleg szerencsét hoz az országnak, ami megpróbálja a rakétával pályára állítani a Tudományos és Műszaki Műhold 2C-t (STSAT 2C).
2013-ban India is csatlakozik az űrkutatásban érdekelt nemzetek mellé, a Föld tengereit és óceánjait vizsgáló SARAL/AltiKa nevet viselő műhold felbocsájtásával. Az indiai műhold rendeltetése lesz az óceáni magasságmeghatározás, melynek köszönhetően a kutatók számos alkalmazással gazdagodhatnak a környezeti- és az oceanográfiai tudományokhoz. A francia közreműködéssel zajló küldetés január 28-án indulhat útnak egy indiai PSLV (Polar Satellite Launch Vehicle) hordozórakétával, ami egy NEOSSat-ot, a földközeli aszteroidák keresését célzó, és egy kanadai űrfelügyeleti műholdat, a Sapphire-t is magával visz. A felbocsátást az indiai Satish Dawan Űrközpontból hajtják végre.
Februárban megkezdődnek az első Cygnus repülések: Az Orbital Sciences Corporation magán űrrepülési cég hasonlóan a SpaceX – hez, szerződést kötött az ISS ellátására a NASA-val. A cég Cygnus teherűrhajóját szállító Antares rakétája első próbarepülésére februárban kerülhet sor az Orbital Sciences Wallops- szigeti komplexumából. Ha az Antares tesztjei rendben lezajlanak, az első Cygnus április 5-én indulhat az űrállomásra.
iss
A Nemzetközi Űrállomás
Sárkányjáratok”: a SpaceX sem tétlenkedik ebben az évben sem. A tavalyi sikeres repülések után tovább folytatódnak a Dragon kapszulák űrállomásra irányuló küldetései. A március 1-re és szeptember 30-ra kitűzött kilövések nem csupán az űrállomás ellátását, de a SpaceX ember es küldetéseinek előkészítését is szolgálják. 
A Nemzetközi Űrállomásra (ISS) az idén három, emberes repülést terveznek, melyeket Bajkonurból indítanak március 28-án, május 28-án és szeptember 25-én. Minden küldetésbe három űrhajós küldenek az ISS tagállamaiból, az Egyesült Államokból, Oroszországból, Kanadából, Japánból és Európából az orosz Szojuzok fedélzetén a Nemzetközi Űrállomásra, ahol 5-6 hónapot töltenek el.
cassiope
A Cassiope
Kanada Cassiopeia: áprilisban indul a kanadai Cassiopeia (Cascade Smallsat and Ionospheric Polar Explorer) űrszonda, méghozzá a SpaceX Falcon, 9 rakétáján a kaliforniai Vandenberg Légitámaszpontról. 
A műhold tudományos műszereivel a napviharok és a Föld ionszférájának kölcsönhatásait kutatja. Ebben a misszióban letesztelnek egy új kommunikációs technikát is. A repülés nem csak Kanada, de a SpaceX számára is nagy jelentőségű, mivel a Falcon még soha nem indult a Vandenbergről, emellett először alkalmazzák misszió során az új Merlin 1D hajtóműveket a Falcon 9-es típusú rakétánál.
Teherszállítmányok az ISS-re: a SpaceX és az Orbital Sciences küldetéseinél már foglalkoztam az űrállomásra irányuló teherszállítmányokkal. A magáncégek mellett az űrügynökségek teherhajói is repülni fognak 2013-ban. Az orosz Progressz február 12-én, április 24-én és július 24-én, a japán HTV július 15-én, az ESA ATV-je pedig április 18-án indulnak. Ezek a már rutinszerűen repülő teherszállítók élelmet, hardvereket és tudományos kísérleteket szállítanak az állomásra.
Áprilisban állítják POLÁRIS pályára az ESA Swarm űrszondáját. A SZONDÁT egy orosz Eurockot Rockot juttatja az űrbe. A műholdat három, a Föld geomágneses mezőinek változásait tanulmányozó műszerrel látták el, melyek betekintést nyújthatnak a Föld légköri és időjárás változásaiba.



longmarch

Long March 2F
Április 28-án vagy 29-én indítják a NASA Iris műholdját, ami Napot, egész pontosan a csillagunk légkörében és helioszférájában zajló folyamatokat tanulmányozza. Az Iris az Orbital Sciences Pegasus XL rakétájával áll pályára. Ennek a rakétának, azaz érdekessége, hogy légi indítású, vagyis egy repülőgéphez csatlakoztatva emelkedik fel, és aztán onnan indítják az űrbéli útjára. 
Júniusban Kína ötödik emberes űrrepülésére kerül sor. A Sencsu 10 űrhajóval három kínai űrhajós, köztük egy nő juthat el a Föld körül keringő Tiangong 1 űrlaboratóriumba. A repüléssel Kína újabb lépést tesz egy űrállomás létesítése, valamint a Holdra szállás lehetősége felé. A Sencsu 10-et akárcsak a tavalyi Sencsu 9-et egy Long March 2F rakéta állítja földkörüli pályára.
Augusztusban indul a NASA Ladee (Hold Légköri és Por Kísérlet) szondája is, ami ahogy a nevéből is kitűnik a légkört és a felszínt borító, az elektrosztatikus erők hatására gyakran lebegő por részecskéit hivatott tanulmányozni. A fellövésre augusztus 12-én kerül sor az Egyesült Államok Légierejének Minotaur 5 rakétájával.
2013 november végén, december elején egy újabb Mars küldetés kezdődik. November 18. és december 7. között lesz egy kedvező indítási ablak, amely lehetővé teszi, hogy a NASA Mars Maven műholdja ” elinduljon a vörös bolygó felé, és a tervek szerint 2014 szeptemberében éri el azt. A Maven a Mars légköri gázainak kiáramlását tanulmányozza majd, feljuttatásáról a jól ismert Atlas 5 rakéta gondoskodik.


Felfújható modullal bővül a Nemzetközi Űrállomás (ISS)

|
Whitelady 2013. január 13., vasárnap 09:53
A NASA 17,8 millió dollárt fizet a nevadai központú Bigelow Aerospace-nek a cég által kifejlesztett Bigelow Bővíthető Tevékenységi Modulért (BEAM), ami műszaki kísérleti céllal kapcsolódik majd a keringő űrállomáshoz.
A Bigelow Aerospace cég által kifejlesztett és szabadalmaztatott bővíthető élőhelyektől, a NASA azt reméli, hogy jelentősen megnöveli a hasznos helyet a Nemzetközi Űrállomáson, és ennek költségei egy töredéke a szokásos költségek. Az utóbbi időben, a cég az erőfeszítéseit az egyre nagyobb bővíthető modulok fejlesztésére összpontosított, nevezetesen a Sundancer és BA330 modulokra.iss_bigelow
A BEAM hasonlít a cég korábbi Genesis 1 és Genesis 2 moduljaihoz, melyeket 2006-ban és 2007-ben már az űrben is kipróbáltak. A két Genesis modul 4,4 méter hosszú és 2,5 méter széles, 11,5 köbméternyi normális légnyomást biztosító térfogattal. A NASA vezetői szerint a BEAM a feljuttatáshoz szükséges engedélyezést követően körülbelül két éven belül foglalhatja el a helyét az űrállomáson. A földkörüli pályára való juttatást az űrügynökség valamelyik alvállalkozója, a SpaceX, vagy az Orbital Sciences Corporation végzi majd el.
Bigelow szeretne több nagyméretű modult is feljuttatni a világűrbe, azokat összekapcsolva egy magán űrállomást hozna létre, amit különböző jól fizető partnerek vehetnének igénybe. A bérlők feljuttatásáról is szeretnének gondoskodni, éppen ezért két megállapodást is kötöttek, a SpaceX Dragon űrkapszulájára, valamint a Boeing CST-100 jelű kapszulájának használatára is.
bigelow-base-
Bigelow egy holdbázis kiépítésében is gondolkozik felfújható moduljainak alkalmazásával. Erre a célra a BA-330 modul lenne alkalmas, ami 330 köbméter hasznos belső térfogattal rendelkezik.

Bigelow Hold Habitat - RCSP Rocket Science USSRC 16

A tervezet szerint több BA-330 modult a hajtómű tartályokkal és energiaellátó egységekkel még az űrben összecsatolnák, majd az így létrejött komplexummal landolnának a Hold felszínén. A modulokra rakódó holdpor védelmet nyújt a sugárzással, a szélsőséges hőmérsékletekkel és a mikrometeoritokkal szemben is.
http://www.space.com   alapján
 

A Dragon útra kész



A Dragon magánűrhajó első „kereskedelmi” startja október 7-én lesz. A NASA hivatalos honlapja szerint helyi idő szerint 20.34-kor indítják útnak a floridai Canaveral-ról.
A Dragon űrhajó és a Falcon 9 hordozórakéta készen áll a felbocsájtásra, a Nemzetközi Űrállomás pedig a dokkolásra. Rossz idő esetén október 8-án kerül sor a startra.
Az amerikai Space – X cég által kifejlesztett Dragon ez év májusában sikeres próbautat hajtott végre az űrbe. Összekapcsolódott a Nemzetközi Űrállomással (ISS), ami eddig csak „állami” űrhajóknak volt a privilégiuma.
A Dragon űrhajó utánpótlást szállít a Nemzetközi Űrállomásra. A rakomány 464 kilogramm lesz. A Dragon 334 kilogramm tudományos rakományt szállít majd vissza a Földre.
A Space Exploration Technologies, azaz a SpaceX magáncég űrhajója a Dragon rendszer kifejlesztésével gyakorlatilag történelmet írt az űrkutatás 55 éves történetében. A SpaceX rendszerének nagy előnye, hogy mind az űrhajó, mind a hordozórakéta újra felhasználható lesz. A Space X szakemberei, és kutatói dolgoznak a saját hajtóműves leszállás problémáin. Ugyanis az elképzelések szerint a teljesen kifejlesztett rendszer a szárazföldre érkezne és a maga erejéből hajtana végre függőleges leszállást a Földre.
A SpaceX amennyiben sikerrel kifejleszti a minden elemében újra felhasználható űrrendszert akkor a költségek jelentősen csökkennek. Ugyanis nemcsak maga az űrkabin, hanem a hordozórakéta, illetve annak minden fokozata is visszatér a földre, nem ég el a légkörben, nem zuhan az óceánba, hanem újra felhasználható a következő űrrepüléseken. A SpaceX mérnökei tervei szerint a függőlegesen startoló hordozórakéta ugyancsak függőlegesen tér vissza. A merész és grandiózus tervek szerint a starthelyre, az ereszkedés végén saját rakétájával fékezve, majd simán leszállva a közben kinyíló támasztótalpakra.
Ennek a valóban „forradalmian” új, és egyelőre csak scifi filmekben látott űrhajónak az első kísérlete már meg is történt. SpaceX Grasshopper (Szöcske) nevű szerkezete egy kísérlet keretében felemelkedett a földről, majd néhány másodperc múlva a starthelyre tért vissza.

SpaceX a Quest For rakétatechnika Szent Grál - SPACE.com exkluzív videó

A kísérlet során a Grasshopper majd két magasra emelkedett. A jövő év első felében sor kerül komolyabb magasságú kísérletre is. A kutatók szerint itt az elérendő szint száz láb, azaz harminc méter lesz. Ezek után következhet az űr. A májusi kísérlet során még a Holdat megjárt Apolló rendszerhez hasonlóan ejtőernyők felhasználásával az óceán vizére történt a landolás. A SpaceX az első emberes Dragon-repülést 2015-re tervezi.
Közben a SpaceX megkezdte a Falcon Heavy rakéta kifejlesztését. Ez egy „óriás” rakétarendszer, amely kétszer akkora tolóerővel, mint a jelenlegi, juttathat 53 tonnányi hasznos terhet alacsony földkörüli pályára. Ez a kétszerese a múlt évben kivont űrrepülőgépek hasznos kapacitásának. A Falcon Heavy bázisa a Falcon-9-es hordozórakéta. Amely a Dragon űrhajót a világűrbe vitte fel. Azonban a rakétához első fokozatként két másik, a Falcon-9-essel egyenlő tolóerejű eszközt csatlakoztatnak. Ezzel a rakéta teljesítménye a jelenleg legerősebb Delta-4 rakétához képest is kétszeres lesz. Ilyen nagy hasznos teher pályára juttatására csak az a Saturn-V-ös volt képes, amely a Hold-expedíciók során voltak használatosak.

SpaceX bejelentette Falcon Heavy rakéta [5 április 2011]

A Falcon Heavy magassága 69,2 méter, a súlya 1,4 millió kilogramm, a felbocsátás költsége ezzel az eszközzel 100 millió dollár körüli lesz, ami a mostani Falcon-9-es misszióknak a kétszerese. A SpaceX vezetői azt remélik, hogy az első Falcon Heavy indításra már 2013-ban sor kerülhet a kaliforniai Vandenberg bázisáról.
SpaceX erre a rakétára már megrendelést is kapott, az Intelsat műholdas kommunikációs cégtől egy új műhold pályára állítására. Az Intelsat – SpaceX megállapodás szerint a rakéta a műholdat geostacionárius pályára juttatja majd. 36 ezer kilométerrel az egyenlítő fölé. Amint láthatjuk a SpaceX űrtervei grandiózusak. Sok sikert Dragon! Sok sikert SpaceX!

A Dragon az első magán űrhajó



A NASA bejelentette, hogy tervei szerint februárban érkezik az űrállomásra a SpaceX cég Dragon nevű űrhajója. Ez az első magánpénzből kifejlesztett űreszköz. A tervek szerint a Dragon két hetet lesz dokkolva az űrlaboratóriumhoz. Feladata végeztével a magán-teherűrhajót ugyancsak a robotkar segítségével engedik szabadon, hogy utána visszatérjen a Földre. A landolást Kalifornia partjaitól nem messze a Csendes-óceánra tervezik.
A kapszula februárban teherszállítóként dokkol az ISS-hez. A NASA repülési igazgatója, William Gerstenmaier hozzátette: a fellövés előtt még sok fontos feladatot kell elvégezni.dragon
Természetesen a biztonság a legelső szempont, ami szerint kijelölik az indítás pontos dátumát. Ezt az időpontot 2012. február 07-re tervezik.
A Dragon még csak egyszer repült, kétszer megkerülte a földet és szerencsésen leszállt a Csendes-óceánra. Eredetileg még egy kísérleti repülést terveztek. Az amerikai szakemberek a program felgyorsítása mellett döntöttek, nyilván azért, hogy az űrállomás ellátása ne függjön egyedül az orosz űrhajóktól. Az oroszokra most úgyis rájár a rúd, mivel augusztusban megsemmisült egy Progressz teherűrhajó. Ezért az űrállomás hónapokra utánpótlás nélkül maradt.
A Dragon nagyon fontos előnye, hogy ellentétben az összes eddigi űrhajóval, úgy érkezik vissza a légkörbe, hogy a landolás után, nem nagy léptékű javítással újra indítható. Lényegesen csökkentve ezzel a felbocsátások költségeit. A hordozórakéta, a Falcon 9 pedig azért különleges megoldás, mert az eddigiekkel szemben egyszerű kerozinnal működik a hajtóműve.
A SpaceX 1,6 milliárd dollárért 12 teherszállítást vállal. Ez startonként 133 millió dollár. Összehasonlításul egy űrsikló felbocsájtása több mint egymilliárd dollárba került. Az is igaz, hogy az űrsikló raktere majd négyszerese a Dragonénak.dragon6
A SpaceX olcsóbb megoldásokat kínál, ráadásul lekörözte a nagy vetélytársakat, a Lockheedet és a Boeinget, amelyek szintén fejlesztik a maguk rakéta-űrhajó szerkezeteiket. Az óriásvállalatokhoz képest ráadásul a SpaceX mindössze 1500 alkalmazottal dolgozik, és a cég vezetője, Elon Musk szerint a működése modellje lesz majd az állami űrhivatal és a magánszektor új típusú kapcsolatának. Az USA az űrsikló-flottájának kivonása után a magánszektorhoz fordult segítségért, és komoly összegekkel támogatta a fejlesztéseket.
Ha a Dragon biztonságosnak és megfelelőnek bizonyul teherűrhajóként, akkor a későbbiekben emberek szállítása is a feladata lesz. Feltételezhető, hogy a gyors sikerre azért is nagy szüksége van mind a NASA-nak, mind a SpaceX-nek, hogy meggyőzze a kétkedő képviselőket és szenátorokat arról, valóban inkább lenne érdemes az amerikai magáncégek állami támogatása, mint még sok éven keresztül fizetni minden fellövésért az oroszoknak.


Sikeresen startolt a Dragon



Ma reggel, magyar idő szerint 9.44-kor sikeresen elstartolt a Dragon űrhajó. A start után 3 perc 15 másodpercnél leállt az első fokozat. Május 19-én e fokozatban lépett fel hiba, amiért a start meg lett szakítva.
Ezek után rendben működésbe lépett a második fokozat, majd a felbocsájtást követő negyedik percben levált az űrhajó feletti orrkúp. A start után 10 perccel érte el a Dragon a tervezett pályát, 346 kilométerrel Földünk felszíne felett. Ekkor vált le a hordozórakéta utolsó fokozatáról, majd kinyitotta napelemtábláját, és megkezdte a tesztek sorát, amelyek után a negyedik napon kapcsolódik majd az űrállomáshoz.
A Dragon felbocsájtásának az időzítésével már viszonylag közeli pályán van a Nemzetközi Űrállomáshoz viszonyítva. A saját kisebb hajtóműveivel kormányozza magát először két és fél kilométer távolságra az űrállomástól. Ekkor kell felvenni a közvetlen rádiókapcsolatot a Dragon és az ISS rendszerei között. Amennyiben a rendszerek ellenőrzése során nem észlelnek problémát, akkor folyhat tovább a megközelítés, 1400, majd 250 méterre. Így tesztelik a közelítés utolsó fázisának biztonságos végrehajtásához szükséges navigációs berendezéseket.
További fontos pontok az összekapcsolódási manőver során a 200 méter, 30 méter, 10 méter. Ezek olyan távolságok, amelyeknél újabb és újabb ellenőrzések történnek, nehogy a Dragon „elszabaduljon”, vagy kárt okozzon az űrállomásban. A teszteket Houston ellenőrzi és ad ki újra és újra zöld jelzést a folytatásra, ha mindent rendben talál az irányító központ. Az utolsó szakaszokon már az űrállomás űrhajósai vezérlik a megközelítést, a 10 méter az úgynevezett „elkapási pont”, ahol az ISS hosszú robotkarjára kapcsolódik a Dragon, és a robotkar segítségével illesztik az űrhajót a dokkoló egységre. Ezek után ellenőrzik az összekapcsolódás hermetikusságát, majd következő nap átpakolják a 460 kilónyi rakomány az űrállomásra.
Ezek után több felszerelést is az űrállomásról a Dragonba pakolnak át, amely azokat a Földre szállítja vissza. A Dragon miután leválik az űrállomástól, fékező manővert hajt végre, és ejtőernyő segítségével ereszkedik le a tengerre Kalifornia partjai közelében. Visszatéréskor a Dragon 3 tonnás kabinja három hatalmas ejtőernyővel fékezve képes leszállni, igen pontosan, a tervezők elképzelései szerint mindössze 2 kilométernyire a céltól. Ha ez a kísérleti repülés sikeresen lezajlik, akkor ebben az évben még egy, 2013-ban két, immár menetrend szerinti teherszállítás következik a magánűrhajóval. Ezek után következhetnek az emberes űrrepülések. A Dragon összesen hét űrhajós szállítására lesz képes, egy 6 tonna össztömegű, henger alakú, napelemes műszaki egységből és egy űrkabinból álló moduljával, amelyet ISS-dokkolóval szereltek fel. Ez az egység rövidesen élesben is vizsgázik.

Sikeresen visszatért a Dragon



Ma délelőtt a Dragont Don Pettit űrhajós a kanadai robotkarral leválasztotta a Nemzetközi űrállomásról. Ezek után az űrhajó a saját hajtóművei többszöri begyújtásával eltávolodott az űrállomásról az Indiai óceán fölött.
Ezzel a Dragon megtette az első lépeseket a Földre való visszatéréshez, ami az első Dragon misszió sikeres küldetését jelenti.
A visszatérés minden Földre visszatérő űrhajó számára a legkritikusabb szakaszok egyike. Így van ez a Dragon missziók esetében is, hiszen a Föld légkörébe lépve a hővédőpajzzsal ellátott kabin 3000 Celsius-fokig hevül fel. Aztán az űrhajóról leválik a nem hermetikus teherszállító rész. A Dragon űrhajó minden más elődjével ellentétben többször felhasználható. Természetesen ehhez az is szükségeltetik, hogy tökéletesen működjön a hővédelem, és a belépés a légkörbe és az ejtőernyőkkel való leereszkedés a Csendes-óceánra, műszaki gondok nélkül történjen.
Szerencsése minden rendszer tökéletesen működött és így közép-európai idő szerint 17.42-kor sikeresen vizet ért a Dragon, a Csendes-óceánban.
A sikeres leszállás után néhány perccel a landolási helyet is megerősítette a NASA.  Ez az északi szélesség 27º, a nyugati hosszúság 120º pozíciónál történt.
Rakodás a Dragonból
Sikeresen befejeződött az első olyan küldetés, amelynek során egy magáncég által fejlesztett űrhajó csatlakozott a Nemzetközi Űrállomáshoz, és felszerelési tárgyakat szállított az ISS-en dolgozó űrhajósoknak.


Hétperces horror a Marsnál”





Igen érdekes videót lehet találni a NASA honlapján az amerikai mars járó, a Curiosity hat hét múlva esedékes landolásáról a vörös bolygó felszínére. A Curiosity – Mars Science Laboratory – 2011. november 26-án kezdte hosszú utazását a Marshoz. Tervek szerint augusztus 6-án landol a mars járó a vörös bolygón.
A 2,5 milliárd dolláros költségvetésű program egy marsi éven, majd két földi éven át tart. A Mars tudományos laboratórium feladata a marsi élet keresése, a bolygó légkörének és geológiájának tanulmányozása, valamint az emberes mars-repülések előkészítése. Az egytonnás Curiosity kétszer olyan hosszú és legalább ötször olyan nehéz, mint a korábbi mars-járművek. A tervek szerint a Curiosity a marsi egyenlítő környékén lévő, 155 kilométer átmérőjű Gale-kráterben landol.
Leszállóhelyeként a kráter közepén magasodó öt kilométeres, rétegzett szerkezetű hegy környékét választották ki, ahol a vizes eredetet feltételező agyagásványok és szulfátok fordulnak elő. A marsjáró fedélzetén tíz műszer működik majd, közülük kettő a robotkarok által begyűjtött kőzetminták elemzését végzi. A Curiosity feladata kideríteni, hogy létezhettek-e valamikor a vörös bolygón olyan feltételek, amelyek lehetővé tették a mikrobiális életformák kialakulását.
Nem lesz könnyű a leszállás, szó szerint hét percünk van arra, hogy a légkör legfelsőbb rétegeiből a Mars felszínére érjünk, és a kezdeti óránkénti 21 ezer kilométeres sebességet nullára csökkentsük. A komputernek mindent önállóan kell végrehajtani, a legkisebb hiba is a projekt végét jelentheti” – hangsúlyozta Tom Rivellini, a NASA bolygókutató részlege, a Jet Propulsion Laboratory (JPL) mérnöke.
A számítások szerint a nagy sebesség és tömeg miatt a 4,5 méter átmérőjű hőpajzs 1600 Celsius fokra hevül. A hőpajzsos fékezés után a marsjáró óránként 1600 kilométerre lassul le, ekkor nyílik ki az ejtőernyő, amely 29 500 kilogrammot “bír el”.“A nagy ejtőernyő óránként 320 kilométerre lassítja le a mars járót, ez még mindig túl nagy sebesség a landoláshoz, így nem maradt más választásunk, mint fékezőrakéták alkalmazása” – ismertette Tom Rivellini.
A Curiosityt egy “égi daru”, fékezőrakétákkal ellátott platform, a Skycrane ereszti a talajra. A művelet alatt 6,4 méteres kábeleken lóg, amelyek kioldódnak, amikor marsjáró elérte a felszínt. Ez után a rakétákkal hajtott platform távolabb repül, hogy ne csapódjon a marsjáróba. A művelet több szempontból is kockázatos – a fékezőrakéták hatalmas porfelhőt verhetnek fel, ami károsíthatja a Curiosity érzékeny műszereit és berendezéseit. Másrészt, ha a leszállás túl keményre sikerül, megsérülhet a marsjáró futóműve.

Holnap száll le a Curiosity a Marsra





A Curiosity marsjáró a NASA leghangosabb sikere lehet, vagy a legnagyobb kudarca is. A NASA szakértői bizakodóak a Curiosity (Kíváncsiság), hivatalos nevén Mars Science Laboratory (Marsi Tudományos Laboratórium) sikerét illetően. A marsjáró hosszú utazás után, a tervek szerint hétfőn, közép-európai idő szerint 7 óra 31 perckor száll le a vörös bolygón.
Megtettünk mindent, amit tehettünk. Leteszteltünk mindent, amit csak lehetett, és mindent a legjobb tudásunk szerint építettünk meg” – fogalmazott Doug McCuistion. John Grunsfeld, a NASA tudományos programjának helyettes vezetője arra mutatott rá, hogy a Curiosity az amerikai űrügynökség eddigi legbonyolultabb robotküldetése. A csaknem egytonnás marsjáró landolásához speciális égi darut, fékezőrakétákkal ellátott platformot fejlesztettek ki.
Adam Steltzner, aki az égi daru készítését felügyelte, rámutatott arra, hogy ötletét kezdetben őrültségnek tartották. “Valóban kissé őrült dolognak tetszik, de garantálom, ez a legkevésbé őrült módszer arra, hogy egy Curiosity méretű marsjárót sikeresen leeresszünk a bolygóra”.
A Curiosity 2011. november 26-án startolt. A 2,5 milliárd dolláros összköltségű program egy marsi éven, csaknem két földi éven át tart. A marsjáró fedélzetén tíz műszer működik majd. A marsjáró fő feladata az lesz, hogy kiderítse, létezhettek-e valamikor a vörös bolygón olyan feltételek, amelyek lehetővé tették a mikrobiális életformák kifejlődését. Ugyancsak vizsgálja majd a Mars légkörét és geológiáját.
A rádióizotópos termoelektromos generátorral működő marsjáró leszállóhelyét a bolygó egyik legmélyebb pontján választották ki. A landolási hely a Mars egyenlítője környékén lévő, 155 kilométer átmérőjű Gale-kráterben lett kijelölve. Ahol a szakértők véleménye a vizes eredetet feltételező agyagásványok és szulfátok fordulnak elő. A Kíváncsiság, egy 20 kilométerszer 7 kilométeres területen ér “földet”, a kráter közepén magasodó, öt kilométer magas, rétegzett szerkezetű hegy környékén. A tudósok szerint a kráter valaha tófenék lehetett, és amennyiben elméletük helytálló, a medret üledék töltötte ki, amelynek java része az idők folyamán eltűnt, csupán a központi hegy maradt belőle.
A marsjáró utazása utolsó szakaszához közeledvén vasárnap, július 30-án hat másodpercre beindította kormányzó segédrakétáit, amelyek segítségéve módosította pályáját. “Valószínűleg ez volt az utolsó pályakorrekció” – hangsúlyozta közleményben Tomas Martin-Mur, a NASA bolygókutató részlegének (Jet Propulsion Laboratory) fő navigátora.
A tervek szerint a Curiosity augusztus 6-án, közép-európai idő szerint 7 óra 24 perckor éri el a Mars légkörét. Alig hét perccel később mind a hat kerekével a Mars száraz, poros felszínére ereszkedik. A leszállás azonban az egytonnás jármű esetében sokkal bonyolultabb feladat, mint a korábbi marsjáróknál volt. A Kíváncsiság számára ezért a NASA mérnökei egy bonyolult rendszert fejlesztettek ki – a marsjárót a hőpajzsos fékezés után egy 16 méter átmérőjű szuperszonikus ejtőernyő szállítja a landolásra kijelölt hely közelébe, ezt követően fékezőrakétákkal ellátott platform, az égi daru ereszti le a talajra. A marsjáró a művelet alatt 6,4 méteres kábeleken lóg, amelyek kioldódnak, mihelyt a Curiosity a felszínre ér. Ezután a platform távolabbra elrepül, s becsapódik a talajba.
A legnagyobb technikai kihívás a leszállás során, amikor is a marsjáró leszállórendszerével együtt belép a Mars bolygó légkörébe. Erre a terv szerint magyar idő szerint augusztus 6-án reggel 7 óra 24 perckor kerül sor. A földi irányítás egy ideig gondban volt, ugyanis a Mars Odyssey szonda egy meghibásodása miatt a leszállást nem tudták volna végig követni. Ezért felmerült a leszállás átütemezése is. Egy hatperces hajtómű begyújtással sikerült visszaállítani a Mars Odyssey szondát a megfelelő pályára, így a „horror 7 percét” az utolsó pillanatig végig kísérhetik a szakemberek. Azonnali megerősítést kapva a leszállás kimeneteléről.
A Curiosity
Szerencsére a landolás kedvező marsi időjárási körülmények között fog bekövetkezni. Néhány napja még homokvihart jósoltak. A landolást az érdeklődők végig követhetik a NASA honlapján.
Szerencsés landolást Curiosity!


A NASA az ESA, és az Orion-űrhajó





Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA első ízben fordul külföldi űrügynökséghez, hogy segítsen kifejleszteni olyan eszközt, amely a világűr távolabbi mélységeibe juttathatja el az űrhajósokat.
A NASA és az Európai Űrügynökség (ESA) által kötött egyezmény értelmében az amerikai fél folytatja a Lockheed Martin céggel közösen az Orion-űrkapszula kifejlesztését, amely képes eljuttatni az asztronautákat a Föld körüli pályán túlra – a Holdra, egy aszteroidára vagy akár a Marsra. Az űrkapszula kiszolgáló modulját viszont az ESA fejleszti ki.orionurhajo
A kiszolgáló modul az űrhajó létfontosságú egysége, hiszen itt található a hajtómű, az energiaellátó berendezések és akkumulátorok, a vezérlő számítógépek, és a kommunikációs eszközök. Az amerikai fél fejleszti ki a hordozó rakétarendszert, a Space Launch Systemet is. Az ESA viszont az úgynevezett ATV-technológiát szállítja. Az Automated Transfer Vehicle (ATV, automatizált szállítójármű) a ESA teherszállító űrhajótípusa. Ez eddig a legösszetettebb és legbonyolultabb űrjármű, amelyet az európai ügynökség valaha megépített. Két fő részből áll, a kiszolgáló modulból és az integrált teherszállító modulból.
Az ATV elsődleges feladata utánpótlás szállítása a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), de tevékenysége ennél sokkal összetettebb: az összekapcsolódás után növeli az űrállomás térfogatát, és hajtóműveivel rendszeresen megemeli az űrállomás pályájának magasságát.
Az ATV-nek a Nemzetközi Űrállomásra indított három zökkenőmentes útja, valamint a mostani megállapodás bizonyítja, hogy Európa képes korszerű, megbízható űreszközök megépítésére” – mondta Nico Dettmann, az ATV-projekt vezetője.
orion-crew-service-module-annotated
Az Orion első, ember nélküli küldetését 2017-re tervezik személyzet nélkül, amikor az űreszköz a Hold körül tesz utat, majd visszatér a Földre. A légkörbe másodpercenként 11 kilométeres sebességgel lép be, ez lesz az űrkutatás történetének leggyorsabb belépése a Föld légkörébe.
A NASA és az ESA vonatkozásában már hosszú múltra tekint vissza az együttműködés a Nemzetközi Űrállomás (ISS) működtetésében. A 100 milliárd dollár értékű keringő laboratórium egy olyan közös projekt, amelyben 15 különböző ország űrügynökségei vesznek részt többek között az Egyesült Államok, Oroszország, Európa, Kanada és Japán.





2020-ra elkészülhet az új orosz űrhajó.



2020-ra elkészülhet a jelenlegi Szojuz típust felváltó új orosz űrhajó – az Izvesztyija című orosz napilap keddi számában közölt interjút az űrhajót gyártó Energia vállalat szakemberével.
buran Alekszandr Gyerecsin, az orosz állami űripari cég főkonstruktőr-helyettese szerint a projekt nehézsége és méretei alapján az 1980-as években kifejlesztett Burán űrsikló programjával hasonlítható össze.
A szovjet űrrepülőgép 1988. november 15-én hajtott végre próbarepülést személyzet nélkül, amely az első és egyetlen alkalomnak bizonyult. Fenntartása túl drágának bizonyult, a programot 1992-ben leállították. Az orosz űrrepülőgép 2002-ben megsemmisült, egyetlen prototípusát a németországi Speyer város műszaki múzeumában őrzik.
Az űrrakétákat és egyéb űreszközöket gyártó Energia tervezője szerint az új orosz űrhajó a jelenleg az Egyesült Államokban a Lockheed Martin cégnél fejlesztés alatt álló Orion típusú űrhajóhoz áll közel, bár a köztük lévő különbségek is lényegesek. Az amerikai konstrukció bolygóközi utazásokra készül.
Az Izvesztyija közlése szerint a Föld körüli repülésekre a NASA 2017-től a SpaceX Dragon típusú űrhajóját fogja használni, vagy 2018-tól a Boeing gyártásában készülő CST-100-as űrhajót.
Az orosz űripari cégnél úgy számítják, hogy legalább 160 milliárd rubelbe (körülbelül 1120 milliárd forintba) kerül a Szojuz típusú űrhajókat felváltó űreszköz. Az Izvesztyija által megkérdezett szakértők szerint a költségek az évek során emelkedhetnek.
http://izvestia.ru/news/544302




Kínai űrállomás modul a Föld körül



Kína az űrprogramja terén is gyorsít. Kína a harmadik olyan ország, amely saját űrhajón juttatták űrhajósukat a világűrbe. Erre 2003-ban került sor. 2007. október 24-én útnak indították az első kínai holdszondát, a Chang’e 1-et (“Holdistennő”) a dél-nyugat kínai Szecsuán tartományban lévő Hszicsang Űrközpont 3-as számú kilövőpadjáról.
Most pedig Kína jelentős lépéseket tett az űrállomás megvalósítása terén. Ugyanis két nappal a Kínai Népköztársaság kikiáltásának 62. évfordulója előtt egy Hosszú Menetelés-2F hordozórakétával elindították Kína első űrállomásmodulját, a Tienkung-1-t (Mennyei Palota).kinaiurallomas2
A startot követő tízedik percben a modul levált a hordozóeszközről, és Föld körüli pályára állt. Sikeresen kinyitotta két napelemtábláját. A tervek szerint a modulra elsőként még az idén novemberben a Sencsou-8 űrhajó csatlakozik. Ez lesz a kínai űrhajózás történetének első dokkolási művelete. A következő két évben újabb dokkolásokat hajtanak végre Sencsou-9-es és 10-es űrhajókkal, várhatóan ez utóbbi űreszköz már embereket is fog szállítani.
A 8,5 tonnás Tienkung-1 modul az első azon egymáshoz kapcsolt űrállomás modulok sorozatából, melyeket orbitális pályára juttattak. Kína 2008 szeptemberének elején kezdte meg a kutatást egy saját űrállomás fejlesztéséhez. Ekkor egy kínai asztronauta – Csaj Cse-kang – végrehajtotta az első űrsétát a háromfős Sencsou-7 misszió során.
Az űrtechnika látványos felfuttatásával Kína alapvető szándéka az űrben található források feltárása és azok hasznosítása az emberiség javára fogalmazott Csou Csien-ping, a kínai űrprogram vezetője, aki azt is közölte, hogy szándékaik szerint a kínai űrállomás nemzetközi platformot kíván majd nyújtani a további kutatásokhoz, alkalmazásokhoz.china-space-station-design-art
Ennek egyelőre még technikai akadályai vannak, amelyek jelenleg gátolják az ilyen jellegű együttműködést. Ugyanis a kínai űrállomás szabványok és a Nemzetközi Űrállomás (ISS) ilyen szabványai nem kompatibilisek. Ezek egyesítése az első probléma, amit meg kell oldani annak érdekében, hogy később létrejöhessen az űrállomások kooperációja.
Kína az állandó űrállomását 2020-ban állítaná szolgálatba. Akkor, amikor a tervek szerint bezárják a nemzetközi űrállomást (ISS). Ha Amerika és partnerei nem találják ki addig, hogy hogyan helyettesítsék az ISS-t, akkor Kína lesz a világ egyetlen állama, amely állandó emberi jelenlétet biztosít a világűrben. Az USA most fejezte be az űrrepülőgép programját is.
Kína közelii tervei között szerepel, hogy két év múlva holdjárót kíván eljuttatni a Holdra, ahova kínai űrhajós legkorábban 2025-ben szállhat le. Kínai űrkutatási szakemberek szerint az első lépésként a Holdat kell meghódítani. Ki kell kifejleszteni a megfelelő űrhajót, a szállítási és észlelési technológiákat, amelyeket a továbbiakban a Mars vagy a Vénusz felfedezése során használhatnak.
Kína az űrben is nagyhatalommá vált.




Gyorsuló kínai űrprogram



Kína a harmadik olyan ország, amely saját űrhajón juttatták űrhajósukat a világűrbe. Erre 2003-ban került sor. 2007. október 24-én útnak indították az első kínai holdszondát, a Chang’e 1-et (“Holdistennő”) a dél-nyugat kínai Szecsuán tartományban lévő Hszicsang Űrközpont 3-as számú kilövőpadjáról.
Kína három űrrepülőtérrel rendelkezik. A Jihuan űrrepülőtér északra található Jihuan városától, Gansu tartományban. 1970-től kezdődően 24 mesterséges holdat állítottak alacsony, nagy hajlásszögű pályára. 1999-ben a területet továbbfejlesztették, kiterjesztették déli irányban, ahol egy új, függőleges összeszerelő csarnokot építettek fel, valamint a hozzá tartozó kilövőállást nehézrakéták és embert szállító űrhajók felbocsátására.
A Tajjüan űrrepülőtér 139 km-re fekszik Tajjüan városától Sanszi tartományban. Ezt a kilövőállást használják napszinkron-pályára álló egyéb, műholdak indításához.
A Hszichang űrrepülőtér Hszicsang városának közelében található, Szecsuan tartományban. A Hszicsang űrközpontot geostacionárius pályára indítandó műholdak alacsony-átmeneti pályára bocsátására használják. Az összes kínai geostacionárius műholdat innen lőtték fel, hasonlóan a külföldi gyártású, kínai hordozórakétával pályára állítottakat is.
Ez év hátra lévő részében látványosan felgyorsul a kínai űrprogram. Kína gyorsütemű előkészületeket tesz, hogy felbocsássa űrállomásának első modulját. A 8,5 tonnás Tienkung-1 modul az első azon egymáshoz kapcsolt űrállomás modulok sorozatából, melyeket orbitális pályára juttatnak. A modult átszállították a Kanszu provinciában lévő Csiu-csüan Műholdkilövési Központba, ahol az utolsó ellenőrzéseken esik át, mielőtt egy Long March II-F rakétával az év hátralévő részében felbocsátanák.
A kínai hírek szerint a Tienkung-1 randevú és dokkolási platformként funkcionál majd Kína jövőbeli űrhajói számára. Amint Föld körüli pályára ért, egy automata Sencsou-8 űrhajó követi, hogy elvégezze az ország első űrbeli dokkolását. A források szerint a modul és a Sencsou-8 2011 harmadik és negyedik negyedévében indul el.
Jelenleg az űrközpontban felszereléssel, és műszerekkel töltik fel a Tienkung-1-et, majd az utolsó teszteket végzik el rajta a kilövés előtt. Az idei Párizsi Légi szalon kiállításon a kínai delegáció 300 zászlót fogadott el a Nemzetközi Asztronautikai Szövetségtől. A zászlókat a Tienkung-1-re viszik. A tervek szerint egy kínai asztronauta hozza majd őket haza, amint elvégezte az ország első emberes randevúzási és dokkolási műveletét. 2010 decemberében ugyanezen 300 zászló indult el a Nemzetközi Űrállomásra egy orosz TMA-20 űrhajón. Ezt követően 2011 júniusában az Endeavourrel hozták vissza a Földre őket.
Kína 2008 szeptemberének elején kezdte meg a kutatást egy saját űrállomás fejlesztéséhez.Ekkor egy kínai asztronauta – Csaj Cse-kang – végrehajtotta az első űrsétát a háromfős Sencsou-7 misszió során.
Egy július 8-i sajtóhír szerint Kína első asztronautája, Jang Li-vej beszélt arról, hogy Kínát érdekelné a kooperáció a Nemzetközi Űrállomással kapcsolatban. Jang, aki a pekingi kínai űrügynökség (China Manned Space Engineering Office) helyettes igazgatója minderről egy online adás során beszélt kínai hallgatóinak.
A kínai űrprogram látványos növekedését a NASA szakemberei nyilvánosan dicsérték. Rex Walheim, az Atlantis utolsó küldetéséről hazatért asztronauta szerint nagyszerű, hogy Kína az űrben van. „Minél több nemzet jut ki az űrbe, annál jobb lesz a kooperációnk mindegyikükkel.”
Megjegyzéseiben azonban Jang jelezte, hogy a technikai akadályok még mindig gátolják az ilyen együttműködést. Kihangsúlyozta, hogy a kínai űrállomás szabványok és az ISS ilyen szabványai nem kompatibilisek. Ezek egyesítése az első probléma, amit meg kell oldani annak érdekében, hogy később létrejöhessen az űrállomások kooperációja – mondta Jang a Hszinhua hírügynökségnek.
Gregory Kulacki, elemző szerint ez az első alkalom, hogy magas beosztású, a kínai űrprogrammal kapcsolatban álló szakember ilyen erős kritikát fogalmaz meg a kínai közvéleménynek az ISS-projektben való részvétellel kapcsolatban. „Amennyire tudom ez az első alkalom, hogy egy kínai szakember megerősíti, az elkövetkező kínai missziónál alkalmazott dokkolási hardver nem kompatibilis az ISS-ével.”
Néhány héten belül a jövőbeli kínai űrállomás első elemét küldik a világűrbe, melyet 2020-ban állítanának szolgálatba. Éppen akkor, amikor a tervek szerint bezárják a nemzetközi űrállomást (ISS). Ha Amerika és partnerei nem találják ki addig, hogy hogyan helyettesítsék az ISS-t? Kína lesz a világ egyetlen állama, amely állandó emberi jelenlétet biztosít a világűrben. Az USA most fejezte be az űrrepülőgép programját is.
Kína további tervei között szerepel, hogy két év múlva holdjárót kíván eljuttatni a Holdra, ahova kínai űrhajós legkorábban 2025-ben szállhat le. Vu Vejren, a kínai Hold-kutatási programvezető szakértője elmondta, első lépésként a Holdat kell meghódítani. Ki kell kifejleszteni a megfelelő űrhajót, a szállítási és észlelési technológiákat, amelyeket a továbbiakban a Mars vagy a Vénusz felfedezése során használhatnak.
Úgy látszik Kína az űrben is nagyhatalommá válik.

Folytatódik a kínai űrállomás program



A születendő szuperhatalom Kína, harmadikként sorakozott fel az embert űrbe juttató országok közé. Kína gyorsütemű fejlesztést kezdett az űrkutatás terén is. A kínai űrprogram: a sikeres emberes űrrepülések, az űrállomásmodul, és dokkolási manőver az űrben, a távközlési és helymeghatározó kínai műholdak– ezek az események jellemezték legutóbb a távol-keleti ország eredményeit a kozmosz meghódításáért folytatott versenyben. Az eddigi eredmények alapján Kínát már űrkutató nagyhatalomnak lehet nevezni.
Így nem is volt meglepő, hogy az első emberes űrutazást követően, öt év múlva kínai űrhajós végrehajtotta az első űrsétát. 2011-ben pedig megkezdték egy űrállomás kiépítését is.
Kína ez év nyarán űrhajósokat küld Föld körüli pályán keringő űrállomásmoduljához. Azzal a céllal, hogy az ázsiai ország űrhajózásának történetében először landoljanak egy másik űreszközön.china-space-station-design-art1
Kínának azért van szüksége saját önálló űrállomásra, hogy bizonyítsa, ő is nagyhatalom. Az űrhajózás, vagy űrkutatás, az mindig egy nagy presztízskérdés. Ha valaki képes olyan hordozórakétát tervezni és gyártani, amelyik fölviszi a mesterséges holdat Föld körüli pályára és nem zuhan vissza, akkor azt is jelzi, hogy ezt katonai téren is tudja.
A Sencsou-9 (Shenzhou) űrhajó fedélzetén három űrhajós kézi vezérléssel dokkolja majd hajóját a Tienkung-1 (Tiangong) űrállomásmodulhoz. Tavaly ősszel a kínaiak kétszer dokkolták a Sencsou-8-as jelzésű, ember nélküli űrhajójukat távirányítással az űrállomásmoduljukhoz. Az idei küldetés során azonban maguk az űrhajósok hajtják végre a manővert. Ezt követően át is szállnak a modulba, és néhány tudományos kísérletet végeznek benne. Egyes hírek szerint ezzel a csapattal indulhat a kozmoszba Kína első űrhajósnője is.
A küldetés sikere különösen fontos lépés lehet a kínai űrtevékenység számára. Peking nem titkolt célja, hogy 2020-ig egy, három modulból álló űrállomást telepít a Föld körüli pályára. Az ilyen jellegű űrtevékenységnek pedig elengedhetetlen eleme az űrhajók, modulok, napelemtáblák, szerkezeti elemek és egyéb űreszközök rögzítése egy másik, világűrben keringő egységhez. A most gyakorlatozásra használt Tienkung-1 kísérleti modul már nem lesz a majdani kínai űrbázis része.
Kína űrkutatási programja és tervei nagyon ambiciózusak. A terveik szerint, függetlenül a nemzetközi űrállomástól, megépítik a saját űrállomásukat. Utána következik a Hold, és a 2040-50 között a Mars.




Folytatódik a kínai űrállomás program II.





A születendő szuperhatalom Kína, harmadikként sorakozott fel az embert űrbe juttató országok közé. A sikeres utazás azt jelentette, hogy a volt Szovjetunió és az Egyesült Államok után Kína lett a harmadik olyan ország a világon, amely saját területéről, saját fejlesztésű űreszközzel juttatott embert a világűrbe.
Kína gyors ütemű fejlesztést kezdett az űrkutatás terén is. A kínai űrprogram: a sikeres emberes űrrepülések, az űrállomásmodul, és dokkolási manőver az űrben, a távközlési és helymeghatározó kínai műholdak– ezek az események jellemezték legutóbb a távol-keleti ország eredményeit a kozmosz meghódításáért folytatott versenyben. Az eddigi eredmények alapján Kínát már űrkutató nagyhatalomnak lehet nevezni.
A Hszinhua hírügynökség most arról számolt be, hogy a Shenzhou 9 űrhajó indításra való előkészítése már folyamatban van, az űrhajót ma az ország északnyugati részén lévő starthelyre szállították.ShenzhouDocking
A tervek szerint a személyzet feladata a tavaly szeptember óta pályán lévő Tienkung-1 űrállomás megközelítése, az ahhoz való dokkolás, illetve az átszállás lesz. A küldetés sikere különösen fontos lépés lesz a kínai űrhajózás számára. Peking nem titkolt célja, hogy 2020-ig egy, három modulból álló űrállomást telepít a Föld körüli pályára. Az ilyen jellegű űrtevékenységnek pedig elengedhetetlen eleme az űrhajók, modulok, napelemtáblák, szerkezeti elemek és egyéb űreszközök rögzítése egy másik, világűrben keringő egységhez. A most gyakorlatozásra használt Tienkung-1 kísérleti modul nem lesz a majdani kínai űrbázis része.
A Sencsou-9 (Shenzhou) űrhajó fedélzetén három űrhajós kézi vezérléssel dokkolja majd hajóját a Tienkung-1 (Tiangong) űrállomásmodulhoz. Múlt év ősszel a kínaiak kétszer dokkolták a Sencsou-8-as jelzésű, ember nélküli űrhajójukat távirányítással az űrállomásmoduljukhoz. Az idei küldetés során azonban maguk az űrhajósok hajtják végre a manővert. Ezt követően át is szállnak a modulba, és néhány tudományos kísérletet végeznek benne. Egyes hírek szerint ezzel a csapattal indulhat a kozmoszba Kína első űrhajósnője is.
chistat2
Kínának azért van szüksége saját önálló űrállomásra, hogy az űrben is bizonyítsa, hogy az elmúlt két évtized alatt nagyhatalommá vált, sőt lassan szuperhatalommá. Az űrhajózás mindig egy presztízskérdés volt, gondoljunk csak a hidegháború időszakára, vagy a szovjet-amerikai űrversenyre. Más szempontból is fontos (sajnos!) a sikeres űrhajózási tevékenység. Ugyanis ha valamely ország képes olyan hordozórakétát tervezni és gyártani, amely képes a mesterséges holdat, vagy űrhajót a Föld körüli pályára állítani, és az nem zuhan vissza, akkor azt is jelzi, hogy ezt katonai téren is tudja.
Kína űrkutatási programja és tervei nagyon sikeresek, és ambiciózusak. A terveik szerint, függetlenül a nemzetközi űrállomástól, megépítik a saját űrállomásukat. Utána következik a Hold, és a 2040-50 között a Mars.
Az űrhajó felbocsájtására június közepén kerül sor.




Folytatódik a kínai űrállomás program III.



Ma fontos állomásához érkezett a Kína űr és maga az űrállomás programja is. Ugyanis ma sikeresen felbocsájtották Shenzhou 9 űrhajót, fedélzetén háromfőnyi személyzettel. A legfontosabb feladat ebben a küldetésben a dokkolási manőver lesz, amit a Shenzhou 9 a múlt évben felbocsátott Tienkung-1 űrállomás modullal kell, hogy végrehajtson. A teljes, és igen ambiciózus kínai űrprogram sora múlik ennek sikerén. Valamennyi jövőbeli pekingi elképzeléshez szükséges lesz a föld körül keringő állandó kínai űrállomásra. Amelynek kiépítése főszerepet kap a kínai űrprogramban. Ez embert szállító, és teherszállító űrhajók, valamint különböző modulok pályára állításából, valamint dokkolások sorozatából áll.
Kínának ez a negyedik emberes űrkísérlete. A repülés pontos időtartamát nem közölték, annyit lehet tudni, hogy valószínűleg két hetes időtartamú lesz.
A Tienkung-1, modul a jövendő űrállomás egyik részegységének prototípusa, 10,4 méter hosszú és 3,35 méter átmérőjű. A modul 343 kilométer magas pályán kering. A kínaiak 2020-ra tervezik a több modulból álló űrállomás kialakítását. Az ISS-t arra az időre tervezik kivonni a rendszerből. 2011. novemberben az embereket nem szállító Shenzhou-8 már sikeresen dokkolt a űrállomás modullal.
Ebben az évben a kínaiak még egy utat terveznek a modulhoz. Kína először 2003-ban, majd 2005-ben és 2008-ban juttatott embert az űrbe. A Shenzhou-9 személyzetének női tagja, Liu Jang 33 éves, a kínai hadsereg őrnagya, pilóta,1700 repült órával. Őt 2010 májusában választották ki űrhajósjelöltnek. A Sencsou-9 parancsnoka a 46 éves Csing Haj-pong, aki 2008-ban a Sencsou-7 űrhajón már járt az űrben. A legénység harmadik tagja a 43 éves Liu Vang.
A világon eddig már hét ország összesen több mint ötven űrhajósnőt küldött az űrbe. A Szovjetunió – és a világ – első űrhajósnője Valentyina Tyereskova volt, aki a Vosztok-6-tal jutott ki a világűrbe 1963. június 16-án.



Sikerült a kézi dokkolás!





A kínai űrprogram történetében első alkalommal hajtották végre manuálisan két űrjármű dokkolását föld körüli pályán. A pilótavezérlésű Shenzhou-9 űrhajó három űrhajóssal a fedélzetén sikeresen dokkolt a Tiangong-1 egységhez. Az összekapcsolásra, amelyet a kínai űrkutatás nagyon fontos állomása a kínai űrprogramnak.
A sikeres manőverre a Föld-körüli pályán másodpercenként 7,8 kilométeres sebességű keringés mellett került sor közép-európai idő szerint 6 óra 42 perckor. A Shenzhou-8, illetve a Shenzhou-9 űrhajókkal korábban automatikus vezérlésű dokkolást végeztek. A kézi vezérlésű dokkolást a Földön, szimulátorokon több mint 1500 alkalommal gyakorolták a kínai űrhajósok.
A Shenzhou-9 űrhajót június 16-án indították útba az északnyugat-kínai Góbi sivatagban lévő űrközpontból és űrhajósai június 18-tól tartózkodtak a Tiengong-1 fedélzetén. Vasárnap visszatértek az űrhajóra, eltávolodtak az űrállomásmodultól, majd fokozatosan végrehajtották küldetésük legkritikusabb feladatát.
Az űrhajó kézi irányítással történő összekapcsolásának képessége rendkívül fontos a jövőbeni űrkutatás biztonsága szempontjából, s azt jelenti, Kína kész arra, hogy embereket és rakományt szállítson a kínai űrállomásra. Kommentálták a fontos űreseményt meg a kínai központi televízió (CCTV) szakkommentátorai. A legfrissebb jelentések szerint a három űrhajós Liu Jang (Liu Yang), Kína első nő űrhajósa, a parancsnok Csing Haj-pong (Jing Haipeng) és Liu Vang (Liu Wang) az űrhajóból visszatér a kísérleti űrállomásmodulra és a jövő hét péntekig folytatja munkáját az űrben. A kézi vezérlésű dokkolást a legénységének egyik tagja, a 43 éves Liu Wang, a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg légierejének vezérezredese hajtotta végre.
Kína űrprogramja szerint még az idén útba indítják a Sencsou-10 űrhajót, majd a harmadik szakaszban megépül a Tiengong-2 és Tiengong-3 űrlaboratórium, s a tervek szerint 2020 körül megkezdi működését Kína első űrállomása.
A Shenzhou-9 és Tiangong-1 a tervek szerint négy napot kering még összekapcsolódva, június 28-án megtörténik a leválás az űrállomás modulról. A kínai űrhajó június 29-én tér vissza a Földre.

Kína az űrben sincs zűrben



Kína sikeresen felbocsájtotta ember nélküli Sencsou-8 (Shenzhou-8) űrhajóját, amely a Földtől 200 kilométeres távolságban levált a rakétáról – jelentette a Hszinhua hírügynökség.
Az indítás helyi idő szerint kedden 5 óra 58 perckor (közép-európai idő szerint hétfőn 22 óra 58 perckor) volt. Az űrhajót a Hosszú Menetelés-2F hordozórakéta korszerűsített változatával juttatták az űrbe.
A Sencsou-8 az egy hónapja a világűrben keringő Tienkung-1 (Tiangong) űrállomásmodulnál köt ki, és ott előkészíti a kínai űrkutatás jövő évi programját. A Sencsou-8 és a Tienkung-1 találkozására két napon belül kerül sor a Föld fölött 343 kilométer magasságban, s az ember nélküli űrhajó két kísérleti dokkolást követően visszatér.
A helyszíni sajtótájékoztatón elhangzott: kínai és német kutatók 17 élettudományi kísérletet fognak távirányítással elvégezni az űrhajón. Wu Ping, a kínai emberes űrprogram szóvivője október 31-én a Jiuquan városban lévő űrközpontban kijelentette, hogy Kína továbbra is előmozdítja a nemzetközi együttműködéseket az űrkutatásban, és arra törekszik, hogy békésen használják fel az űrt.
Wu Ping hozzátette, a Shenzhou-8 űrmodulra kínai és német tudósok által közösen kifejlesztett eszközöket szereltek, amelyeket élettudományi vizsgálatokban fognak alkalmazni. A tudósok 17 kísérletben működnek együtt.
Elmondta, hogy mivel fokozatosan fejlődik a kínai emberes űrprogram, a jövőben létrehozandó űrlaboratóriumok és űrállomások fejlesztésében Kína továbbra is aktívan együttműködik a világ országaival.
A Sencsou-8 kilenc méter hosszú, és legnagyobb átmérője 2,8 méter; súlya meghaladja a 8 tonnát. Korábbi változatához képest jelentős módosításokat hajtottak végre rajta. Jelenlegi állapotában képes akár 180 napig az űrben maradni az űrállomásmodulnál.
A kínai űrprogram mostani szakaszának elsődleges célja, hogy 2020 körül Kína megépíthesse első – mintegy 60 tonnás – állandó űrállomását, amelyen ember tartózkodhat. Ezzel a harmadik ország lesz a világon, amely ilyen űrállomással rendelkezik.
A keddi eseményen – amelyet a központi televízió élőben közvetített – a csiucsüeni (Jiuquan) űrközpontban jelen volt Csang Tö-csiang (Zhang Dejiang) miniszterelnök-helyettes, és képviseltette magát az Európai Űrügynökség (ESA) és a Német Űrközpont (DLR) is.
A Sencsou-8-at jövőre két újabb űrhajó követi, a 9-es és a 10-es, s egyikük biztosan legénységgel fogja megkísérelni a dokkolást a Tienkung-1-en. Az űrhajósok – köztük két nő – kiképzése folyamatban van.
  • MTI alapján -

 Ismét erős Napkitörés



LMI57 2013. április 13., szombat 14:55
Csütörtökön kora délelőtt a NASA Solar Dynamics Observatory nevű műholdja a Nap idei legnagyobb kitörését észlelte. E látványos jelenség az AR1719 jelű foltcsoport területén következett be április 11-én 0716 ÚT- kor.
 A kitörést M6,5 erejűnek mérték a műszerek, vagyis az nem érte el a legerősebb, X fokozatot, de közel járt hozzá. A napkitöréseket az energiájuk szerint A, B, C, M és X betűkkel jelzett kategóriákba osztják, X alatt a földi atmoszféra miatt szinte nem is érzünk semmit a dologból. Viszont a sarkvidékekhez közel élők gyönyörködhetnek ilyenkor sarki fényben. A NASA szerint a mostani kitörés esetlen okozhat pár perces zavarokat a rádiókommunikációban, amikor a kitörésben a Nap felszínéről távozott több milliárd tonnányi plazma eléri a Földet, és itt geomágneses viharokat okoz.hmi200
A napkitörés plazmafelhőjében érkező nagy energiájú, töltött részecskéket eltéríti a Föld magnetoszférája, de a két mágneses pólus környékén reakcióba léphetnek vele, ezzel pedig geomágneses viharokat okoznak. Ilyenkor a Napból érkező részecskék ütköznek az atmoszféra gázatomjaival, ionizálják azokat, amire a levegőben levő oxigén és nitrogén fénykibocsátást tapasztalunk. Ezt a látványos jelenséget nevezzük sarki fénynek.
A Nap felszínén a viharok aktivitása 11 éves ciklusokban erősödik és gyengül, jelenleg egy Napciklus csúcspontja előtt vagyunk.
napkitores
Ebben a ciklusban azt várják a kutatók, hogy akár távközlési műholdakat komolyan megzavaró, esetleg meg is károsító napviharokkal kell számolnunk. Az eddig észlelt legnagyobb napkitörést 2003-ban X28-as erejűre becsülték, pontos mérési adat nincsen róla, ugyanis egy időre megbénította a SOHO napszonda műszereit. Legutóbb tavaly márciusban regisztráltak a kutatók X-kategóriás erős kitörést.




Nem lesz csendes a Napciklus



Napjainkban a 24. ciklus maximuma felé tartunk, amely várhatóan 2013 májusában fog bekövetkezni. Az Egyesült Államok Nemzeti Óceáni és Légköri Hivatalának (NOAA) Űridőjárás Előrejelző Központ jelentése szerint a jelenlegi ciklus 2008 decemberében kezdődött és 2013 májusában éri el csúcspontját.
A Nap tevékenysége ciklusos egy  ilyen etap körülbelül 11 évig tart. Amikor az egyik ciklus eléri tevékenysége minimumát, kezdődik a következő. A 23. ciklus 2008. decemberben érte el napfolt minimumát, 13 évvel a kezdetét követően. A 24. ciklus első napfoltjai már 2008 decemberében megjelentek Napunk felszínén. Ezt azonban egy nyugalmasabb időszak követte, ami a 24. ciklus lassú indulását jelezte. “Általában egy új ciklus indulása meglehetősen gyors szokott lenni. Ez viszont elég döcögős”, nyilatkozta 2009 májusában David Hathaway, a Marshall Űrrepülési Központ munkatársa. A naptevékenység legutóbb 1928-ban került hasonló nyugalmi állapotba. Ugyanis a Napunk egy ideig szokatlanul csendes volt.
2009 májusában hangzott el a következő előrejelzés is: “Azt hiszem, kijelenthetjük, hogy ebben a ciklusban nem látunk annyi napvihart” – nyilatkozta Douglas Biesecker, a NOAA kutatója. “Egy gyengébb ciklus azonban nem a viharok intenzitásának, hanem számuk csökkenését jelenti.”
A csillagászok a napfoltok „relatív számával, mint egy „speciális mértékegységgel” mérik a Nap aktivitását. A csillagászok 2009-ben történt előrejelzéseire alaposan rácáfolt az éltető csillagunk a Nap.
Az AR1429 napfolt, amely 2012. március 2-án jelent meg a Napkorong Földről látható részén, és két hetes láthatósága alatt több látványos és erős kitörést produkált. Március 26-án, azaz tegnap azonban a Nap túloldalán is heves kitörés történt (szintén az AR1429-es csoportban), amelyet a Nap keleti részén korona kidobódás is követett. (CME) Ez az esemény is mutatja, hogy a nevezetes folt még mindig aktív, és rövidesen a Földről is megfigyelhető pozícióba kerül.
A napkitörések hevességét egy ötfokú skálán osztályozzák. Az A, B, C, M, X betűkkel jelzett fokozatok között tízszeres a szorzó. A hatalmas, Földünk méretét többszörösen meghaladó AR1429 jelű összetett foltcsoport több, C- és M-kategóriájú fler után március 5-én egy X-1,1 erősségű napkitörést lövellt produkált. Ezt koronakidobódás (CME) jelensége is követte. A fler zavarokat okozott a rádió kommunikációban, Kínában, Indiában és Ausztráliában.
Az AR1429 ezután kilenc M osztályú, majd március 7-én kora hajnalban egy X-5,4 erősségű kitörést produkált majd ezt egy X-1,3-es erősségű fler követett. A SpaceWeather.com március 9-én az X-5,4-es kitörés után heves geomágneses vihart jelentett, amely az Egyesült Államokban még Texas területéről is láthatóvá tette a sarki fényt.
Az AR 1429-es napfoltcsoportban történt heves kitörések következtében olyan helyeken is hosszan tartó sarki fényt gerjesztett, ahol a jelenség egyébként mindennaposnak számít.
A napfolt aktivitása, és a heves Napkitörések azt jelzik, hogy ez a ciklus mégsem lesz szokatlanul csendes. A földi tudomány és technológia fejlődése miatt az emberiség sokkal jobban ki van téve a Napciklus hatásainak, mint eddigi történelme során. Gondoljunk csak az űrtávközlési holdakra, a navigációra, vagy az integrál villamoshálózatokra. Már volt rá példa, hogy napkitöréseket követően több millió ember maradt áramszolgáltatás nélkül, és csak a szerencsén múlott, hogy nem terjedt ki egy egész kontinensekre.
A NASA minden napkitörés mágneses polaritását ellenőrzi az ACE (Advanced Composition Explorer) nevű műholdjával. A SOHO (Solar and Heliospheric Observatory) és a STEREO iker-űrszondákkal a Napfolttevékenységet és a kitöréseket tanulmányozzák.
Természetesen a NOAA-nak is van Facebook oldala. Ezen számos érdekes dolgot olvashatunk. Például a csillagászok elmagyarázzák, hogy az ez év márciusi X-5,4-es kitörés miért nem okozott olyan zavarokat a földi hálózatokban, mint az 1859-es és az 1989-es Napkitörés. A geomágneses vihar akkor okoz problémákat Földünkön, amikor a becsapódó CME részecskefelhőjében a mágneses mező ellentétes polaritású, mint amilyen a Földünk magnetoszférája. Ha a Napkitörés mágneses felhője azonos pólusú, mint a magnetoszféra, akkor a vihar enyhe lesz. A márciusi X-5,4-es osztályú kitörésnek a mágneses mezője is nagyon erős volt is, a polaritása megegyezett a magnetoszféráéval. Ezért úsztuk meg a nagyobb műszaki problémákat.

Aktív a Napunk



A Nap aktivitása kb. 11,2 éves periódust mutat, azaz ennyi idő telik el két napfoltmaximum között. A napciklus elején a napfoltok a 30–45°-os szélességen jelennek meg, később az egyenlítő felé egyre közelebb. Új napfoltciklus során a vezető és követő napfoltok polaritása felcserélődik. A napfoltciklus felismerése H. Schwabe csillagász nevéhez fűződik.
A megfigyelhető napfoltok száma nem állandó; a tizenegy évig tartó napciklus során változik az intenzitásuk. A napciklus minimumán csak néhány látható, de időnként megesik, hogy egy sem. Később az egyenlítő két oldalán szimmetrikusan, magas szélességi körökön jelennek meg, és az egyenlítő felé vándorolnak, miközben újabbak alakulnak ki. A két féltekén található napfoltok általában párokban jelennek meg, és környezetükben ellentétes előjelű a mágneses töltés. A napciklus végén, az északi és déli mágneses pólusok felcserélődésekor látható a legtöbb napfolt.
A napfolttevékenység erőssége szintén szabálytalanul változó intenzitást mutat. Az 1600-s években például a ciklusoktól függetlenül is rendkívül kevés napfoltot figyeltek meg. A feltételezések szerint részben ez okozta az akkori hűvösebb időjárást. Ezt az időszakot a Maunder minimumnak nevezzük.
A napciklus jelentősége a Föld szempontjából abban mutatkozik meg, hogy a Földet elérő zavaró és káros hatások milyen mértékűek lesznek. Ezek a napciklus elején minimálisak, a ciklus közepe táján erősebbek.
A Nap 24. napciklusa hivatalosan 2008. január 4-én megkezdődött – ekkor észlelte a SOHO űrszonda az első napfoltot -, a 2008-as és 2009-es év az elmúlt 50 év egyik leghosszabb napfoltmentes időszakát produkálta. A következő napfoltmaximum 2013-ban várható. A Napunk egyre aktívabb jelenségeket produkál.
Éltető csillagunk felszínén napok óta megfigyelhető egy óriás óriás napfolt az AR1515. Tegnap ez a napfoltcsoport egy rövid, de erős X1.1 osztályú napkitörést produkált. A NASA Solar Dynamics Observatory rögzítette ezt a kitörést. A kitörés miatt a Nap koronaanyag-kidobódást (coronal mass ejections vagy CME) is produkált. A SOHO rögzítette ezt a kidobódást. Látványos és megdöbbentő esemény.
A látszólag változatlan Napunk nagyon is aktív életet él. Napnyugtakor és keltekor a nagyméretű foltok könnyen megfigyelhetőek szabad szemmel is. Binokulárok is jó szolgálatot tehetnek, de nagyon fontos, hogy megfelelő védőeszköz nélkül ne figyeljük a Napot, mert rövid idő alatt végzetes szemkárosodást okozhat. Nagy valószínűséggel 2013 májusáig a Napunk több látványos kitörést is fog produkálni.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése