TUDOMÁNYOS PERCEK

TUDOMÁNYOS PERCEK

Házi vegyszer a genetika új szuperanyaga

Eddig csak az úszómedencébe szórt klórt stabilizálták az izocianursav nevű molekulával, de a McGill Egyetem kutatói ennél sokkal nemesebb felhasználási módját találták meg. Ezzel az olcsó molekulával át tudják alakítani a dns struktúráját, és a jól ismert dupla spirálból tripla spirálokat alakítottak ki.

Nanotechnológiás lego

A hatvan évvel ezelőtt felfedezett dns négy építőkockája az adenin, a timin, a guanin és a citozin. Ezekből a betűkből azonban nemcsak a biológiai életben kulcsfontosságú géneket lehet összerakni, hanem más nanoméretű struktúrákat is. Ez a munka azonban igen költséges és bonyolult.

A McGill egyetem kutatói, Hanadi Sleiman vezetésével, teljesen új dns-szerkesztési módszert dolgoztak ki. A munkába nyolc éve vágtak bele, amikor Sleiman megemlített a laborban, hogy érdemes lenne ránézni erre az izocianursavra, mert a szerkezete nagyon alkalmasnak tűnik ahhoz, hogy a dns alkotóelemeihez tudjon kapcsolódni. Az egyik diák elkezdett kísérletezni vele, és azzal ment vissza Sleimanhoz, hogy rostokat látott az atomi erőt mérő speciális mikroszkóppal.
Mint később kiderült, ezeknek a rostoknak igen különleges struktúrájuk van, az izocianursav képes volt az adeninekből újfajta formákat, tripla spirálokat kialakítani. Ezzel a módszerrel elérhetőbbé tudják tenni ezeket az összetett felépítésű molekulákat, és elkezdhetnek dolgozni azon, hogy kitalálják, mire használják fel az biokémia vagy az anyagtudományok területén.

Talán megvan a rák gyenge pontja

Brit tudósok valószínűleg felfedeztek egy módot, amivel az immunrendszer rávehető a ráksejtek megölésére. A University College, London kutatói kifejlesztettek egy olyan eljárást, amivel megtalálhatóak a tumorokban lévő egyedi jelölések: ez gyakorlatilag a rák Achilles-ina, így a test már képes azonosítani és küzdeni a betegség ellen.

Fotó: Jeff Pachoud

A baj az, hogy ez a személyre szabott eljárás mindenképpen drága lesz, ráadásul még nem is próbálták ki embereken – írják a kutatók a Science című szaklapban. Más kutatók szerint az ötlet jó, de sokkal bonyolultabb lehet a gyakorlatban, mint amilyennek elsőre tűnik.
A tanulmányt készítő kutatók szerint viszont munkájuk alapja lehet új gyógymódoknak, amik akár már két éven belül jöhetnek. Azt viszont érdemes tudni, hogy hasonló működési elvű vakcinákkal már próbálkoztak más kutatók, de egyelőre mindegyik megbukott: a probléma, hogy a rákos sejtek nem azonos sejtekből épülnek fel, erősen mutálódtak, genetikailag kuszák, ugyanabból a tumorból vett minták teljesen máshogy nézhetnek ki és viselkedhetnek.
A mutációk kicsit olyanok mint egy fa: egy gyökérről indulnak, aztán szétágaznak minden irányba, ezt hívjuk a rák heterogenitásának. A mostani kutatásban olyan eszközt készítettek, amivel az első, a fa gyökerének megfelelő mutációkat lehet azonosítani: ezek megváltoztatják az antigéneket, azokat a fehérjéket, amelyek a rákos sejtek felületén vannak.
A gyógyszerfejlesztők előtt most két út áll: vagy mindenkinek teljesen személyre szabottat készítenek, megtanítják az immunrendszert megtalálni a rákos sejteket, vagy laboratóriumban járnak be hasonló utat, aztán visszahelyezik a testbe a mutációkat támadó immunsejteket.
A BBC-nek nyilatkozó külsős kutatók egyetértenek abban, hogy bár fontos eredményről van szó, a gyakorlatban azért még messze vagyunk a megoldástól.

-LB-

Gombóc Artúr ma már egész évben csokipapírt enne

FÁK

2016.03.20. 13:11

Haj! Haj!

– sóhajtozott Gombóc Artúr. – „Hogy jutok én Afrikába?”
Aztán eszébe jutott valami, s rögtön vidámabb lett:

Sehogy. Inkább kimegyek a szeméttelepre, eszek egy kis csokipapírt! Abból pont annyi van, mint a szemét!

Fotó: The Asahi Shimbun

A portugál fehér gólyák is vannak olyan okosak, mint egy magyar rajzfilmmadár, most már ők sem fáradoznak olyan felesleges féléves körökkel, hogy oda-vissza repkedjenek a tőlük egyébként nem is annyira messze lévő Afrika és Luzitánia között. Minek, amikor a klímaváltozásnak köszönhetően most éppen itt is egész elviselhető az éghajlat, és főleg: van bőven kaja.
Ez a második faktor nem csak Gombóc Artúr számára volt életbevágó tényező, a dél-európai madarak megváltozott életformája elsősorban az újmódi táplálkozásai szokásaikra vezethető vissza. A BBC által idézett kutatások szerint az eredmény:
a gólya olyan vándormadár, ami 20 éve nem vándorol
– legalábbis, ha a portugál példányokról van szó.



A telet inkább gusztusos szeméttelepeken húzzák ki. A becslések szerint manapság 14000 portugáliai gólya válogat a hulladékban télen-nyáron, ez tízszeres növekedés a két évtizeddel ezelőtti helyzethez képest. Ebben az időszakban eléggé megnőtt a tápanyagban gazdag, zsíros szemét mennyisége, tele például finom gyorséttermi maradékokkal.
Nem lehet finnyássággal vádolni őket, gyakorlatilag bármit megesznek, még kidobott számítástechnikai hulladékokról is csipegetnek, lenyelik simán a műanyagot is. Ha megjelenik egy szemétszállító, rögtön elkezdik újrahasznosítani a városi szemetet. Ez az ellátás teljesen megváltoztatta az életmódjukat: nem csak az interkontinentális repkedéssel hagytak fel, ma már fészket is inkább az egész évben elérhető hulladék közelében raknak.
Egy mostani kutatásban 48 gólyára raktak GPS-t, az eredmények szerint az ibériai madarak ma már idejük 80 százalékát a szeméttel töltik. Ez legalábbis a szemétevő gólyák perspektívájából biztos és nyugodt öregkort ígér, de lehet, hogy csalódniuk kell majd, mint Gombóc Artúrnak a súlyra háklis sofőrökben, nyiszlett masinisztákban és egy bizonyos testsúlykilogramm fölött nyíltan diszkriminatív pilótákban.

Fotó: Andia

Az EU-s szabályozás szerint ugyanis a nyílt színi szeméttelepeket rövidesen be kell zárni, a hatékonyabb nagyipari hulladékfeldolgozás pedig nem ígér sok jót a gólyáknak. A kérdés, hogy mihez kezdenek, ha elmúlnak a halas burgeres maradékban gazdag boldog idők: az opciók nagyjából, hogy éhen halnak, átszoknak a gilisztára, vagy megint elkezdenek vándorolni, úgy, ahogy az őseik is tették, nem egészen 30 évvel ezelőttig. Már ha megtalálják az utat, azt ugyanis a kutatók sem tudják egyelőre, hogy képes-e egy mégoly sovány madár egyik évről a másikra visszaállni a migrációs életpályára.

AZ ELNÖK, AKI KIRÚGTA AZ ORSZÁG ÖSSZES RENDŐRÉT

HANULA ZSOLT

Nem túl eredeti ígéret egy frissen hivatalba lépő államfőtől, hogy megtisztítja a korrupciótól a rendőrséget, még az sem, ha ezt radikális módon úgy fogalmazza meg, hogy minden egyes korrupt zsarut kirúg a szervezettől. Az már igen, ha ezt szó szerint be is tartja, és az sem rettenti el ettől, hogy útközben kiderül, hogy az ország összes rendőre érintett a dologban. Akkor rúgjuk ki az összeset, legfeljebb rendőrség nélkül marad az ország egy időre – gondolta Mikhail Szakasvili, Grúzia elnöke, amikor 2004-ben hatalomra került, és pontosan így is tett.

ILYEN IGAZÍTÁS A MI REMDŐREINKRE IS RÁFÉRNE , DE NEM A KÖZRENDŐREINKRE , HANEM A VEZETŐ GARNITÚRÁRA AKIKET A KORRÚPT PÉNZELTELI ZSEBÜK AZ ALVILÁGI SZINTEKRE HÚZZA !!! IGEN PINTÉR VELED AZ ÉLEN MÁR - MÁR AZT HISSZÜK , HOGY AZ ALVILÁG IRÁNYÍTJA AZ EGÉSZ POLITIKAI MAFFIÁT !!! NO DE AKI AZT HISZI , HOGY AZ ÜGYÉSZSÉG , A BIRÓSÁGOK , ÉS A TITKOS SZOLGÁLAT AZ TISZTA , HÁT AZ NEM ITT ÉL !!!

A SZABADKŐMŰVESEK MOCSKOS PÉNZE ALVILÁGI ÁLLAPOTOKAT TEREMTETT AZ EGÉSZ KÖZÉLETBEN !!!!

Magyar csillagászok vizsgálták a hatalmas törpebolygót

Magyar csillagászok a Kepler és a Herschel űrtávcsövek mérései alapján a Naprendszer harmadik legnagyobb törpebolygójaként azonosították a (225088) 2007 OR10 jelű égitestet – írja aCsillagászat.hu. A magyar kutatócsoport már több szakcikket publikált a K2 naprendszerbeli megfigyelései alapján; a legfrissebb eredményeiket az Astronomical Journal folyóirat közölte.

A 2007 OR10 a Naprendszer legnagyobb ismert, névvel nem rendelkező égitestje. A Neptunuszon túli tartományban kering; most a Plútónál is csaknem háromszor távolabb van a Naptól. A mostani mérésekig semmit nem tudtunk róla, csak azt hogy nagyon vörös a felszíne.
A magyar kutatók a Keplerrel 10 napig, megszakítás nélkül megfigyelhették az égitestet. A Keplert eredetileg más csillagok körül keringő bolygók megfigyelésére használták, de a meghibásodása óta számos naprendszerbeli égitestre is rálát, amit a magyar kutatók ki is használtak.

A Naprendszer legnagyobb törpebolygóinak csoportképe. Az új mérettel a 2007 OR10 a Makemakét és a Haumeát előzte meg. Az alsó számok a fényvisszaverő képességet jelzik: van, amelyik fehérebb a tiszta hónál is.

Fotó: Pál András/JHUAPL/SwRI (Pluto)/Éder Iván (háttér

A K2 által megfigyelt, nagy számú főövi és Neptunuszon túli kis égitest lehetővé tette, hogy kifejlesszünk egy szoftvercsomagot, amivel a lassú naprendszerbeli célpontok fényváltozásait vagyunk képesek hatékonyan megmérni. Ezzel képessé váltunk arra, hogy a Kepler által észlelt leghalványabb objektumok fényességét is nagy pontossággal, és példa nélküli időbeni lefedettséggel tudjuk követni.

– mondta Pál András (MTA CSFK/ELTE), az eredményeket bemutató szakcikk vezető szerzője, a szoftver fejlesztője. A módszerével egyértelműen azonosítani lehetett a 2007 OR10 forgásából adódó fényváltozásokat.
A kutatók a látható fényben mért adatok mellett az európai Herschel-űrtávcső infravörös hullámhosszakon készült méréseit is felhasználták az égitest vizsgálatához. A két űrtávcsővel a törpebolygó által visszavert, illetve az általa elnyelt, majd hősugárzásként visszasugárzott napfény arányát is meg lehetett határozni.

A látható és infravörös fényű mérések kombinálásával egyszerre tudtuk meghatározni a méretet és a fényvisszaverő képességet. Ezekből kiderült, hogy a 2007 OR10 jóval nagyobb, mint eddig gondoltuk, és valójában a harmadik legnagyobb ismert törpebolygó a Naprendszerben, a Plútó és az Eris után.

– mondta Kiss Csaba (MTA CSFK), aki a Herschel Neptunuszon túli égitesteket felmérő programjában is részt vett.
A kutatók számításai alapján az égitest átmérője 1535 km, ami közel 250 km-rel több az eddigi értéknél. A nagyobb méret egyben jóval sötétebb felszínt is jelent. A 2007 OR10 a napfénynek kevesebb, mint 10 százalékát veri vissza, míg például a Plútó és az Eris fényvisszaverése 50-90 százalékos.
A Kepler-űrtávcső a meghibásodása után két évvel állt újra munkába. Ekkor kezdte meg az új küldetését, melynek során 70-80 napig figyel meg egy-egy adott égterületet. Az elmúlt két év alatt kiderült, hogy a kényszer szülte program új magasságokba emelte az űrtávcsövet.

A K2 felbecsülhetetlen értékké vált az asztrofizika szinte minden területén, az exobolygóktól a csillagok fizikáján át az extragalaktikus és naprendszerbeli vizsgálatokig. A Keplert más csillagok körüli bolygók felfedezésére tervezték, és nem közeli, mozgó objektumok követésére, de az általunk javasolt megfigyelési módszerek segítségével a Naprendszerben is látványos eredményeket tudtunk elérni.

• mondta Szabó Róbert (MTA CSFK), aki a kis égitestek mellett elsősorban változócsillagokat kutat a Keplerrel.
  

Csődbe jutott a Bajor Imrét ciánnal kezelő csodadoktor

HEGYESHALMI RICHÁRD

A Népszabadság néhány napja ötpárti vitát szervezett több résztvevővel. Ennek kapcsán a Facebookon elindult egy beszélgetés az alternatív medicinák szabályozásáról az egyik résztvevővel, Vágó Istvánnal. Aztán a kommentelők között egyszer csak feltűnt Vargha Zoltán csodadoktor, és elképesztő stílusban kezdte osztani Vágót.ikket; ő volt az az orvos, akinek nincs orvosi diplomája, de élete utolsó hónapjaiban ő kezelte Bajor Imrét. Ciánnal. A facebookos vitában Vargha azt tanácsolta Vágónak, hogy látogasson el az intézetébe, ahol

a halmozottan mentál kárósultakon is segítünk,tudományosan igazoltan!

Vargha elnézést kért a borzalmas helyesírása miatt, de, ahogy fogalmazott, nem az internetről írt, hanem a telefonjáról (?). Saját alternatív gyógyászati módszerének hatékonyságát ezzel az érvvel védte meg Vágó előtt:

A gitározás helyett nézzél utánna,h a tavalyi Orvostud.Nobel díjjat a sejt transzmiszió törvényszerüségű bizonylataiért adták,amit egyenlőre,csak az én Vargha módszerem tud gyakorlatba építeni!

Vágó ezután visszakérdezett, hogy a gyakorlatba ültetésen ugye nem szegény Bajor Imrét érti-e. Bár a valódi orvosokat kötelezi az orvosi titoktartás, Vargha doktor nem foglalkozott ilyen apróságokkal. Néhány kommenten belül olyan részleteket osztott meg a másfél éve meghalt színész kezelésével kapcsolatban, amik egy gyakorló orvosnak azonnal hazavágnák a praxisát.
Varghának, ahogy a kommentjéből kiderült, ettől már nem kell tartania. Másfél éve a rossz híre miatt elfogytak a páciensei. Csődeljárás indult ellene, és el kell adnia a regenerációs központját, mivel nem tudta fizetni a fenntartását.

Aki ciánnal kezelte Bajor Imrét

JOÓB SÁNDOR

2014.08.22. 07:43 MÓDOSÍTVA: 2014-08-22 17:07:23

Sem doktori fokozata, sem diplomája nincs a Bajor Imrét utolsó hónapjaiban kezelő Vargha Zoltánnak, aki rendszeresen „dr." Vargha Zoltánként nyilatkozik. Varghát 2009-ben jogerősen elítélték közokirat-hamisításért, mert egy hamis diplomával próbálkozott. A hamis papírral a nemzetvédelmi egyetemen sikerült doktorálnia katonai műszaki tudományokból, de az egyetem megfosztotta címétől, miután kiderült a csalás. Vargha az orvosok gesztusait kölcsönözve nyilatkozik, szeret celebekkel mutatkozni, a róla elnevezett „tudományos intézetet" pedig az amerikai kórházsorozatok díszleteinek megfelelően rendezte be, ahol állítása szerint még a rákot is gyógyítani tudja.

Bajor Imre életének utolsó hónapjaiban tűnt fel a színész mellett egy „dr." Vargha Zoltán nevű gyógyító. Varghát a bulvárlapok következetesen „a Bajor Imre felépülését segítő intézet vezetőjeként" aposztrofálták. Április és június között a Blikknek nagyrészt Vargha nyilatkozott Bajor állapotáról. Külön hangsúlyozta, hogy régi ismeretségükre való tekintettel a kezeléseket ingyen végzi, pedig ez az intézetében legalább havi 200 ezer forintba kerülne. 
Vargha akkor többször úgy nyilatkozott, hogy a színész a gyógyulás útjára lépett: a kezeléseknek köszönhetően jobban tud járni és beszélni, a daganat pedig nem növekedett tovább. A lapokból az derült ki, hogy a színészt „speciális kezeléssel",  "biorezonanciával",  „sejtbarát, lúgosító jellegű készítményekkel", „immunerősítő anyagokkal" kezelik.
A hagyományos orvosi kezelést elutasító Bajor Imrét azonban június végén súlyos kimerültség és a kiszáradás veszélye miatt kórházba kellett szállítani. Ezt maga „dr." Vargha kérte, mivel „a kór elleni küzdelem rendkívül igénybe vette a szervezetét". Később az is kiderült, hogy B17-et is alkalmaztak, ami nem vitamin, hanem a mandula és egyéb csonthéjasok magvaiból kinyert, ciántartalmú szer (laetril). Ahogy megírtuk: a B17 kezelésnek nincs klinikailag is igazolt rákellenes hatása, miközben a mellékhatásai a cianidmérgezés tüneteivel egyeznek.

Szereti a fehér köpenyt

„Dr." Vargha Zoltánt a lapok orvosként, természetgyógyászként idézték, de korábban az is előfordult, hogy neurofiziológusnak, sőt professzornak emlegették. Gyakori vendég volt a tévében is. Rendszeresen szerepel az RTL Klubon, ahol az utóbbi időben „tanár úrnak" szólították.
Vargha Zoltán neve előtt mi azért tettük szándékosan idézőjelbe a doktori címet, 

mert bár szeret fehér köpenyben szerepelni, Vargha Zoltán egyáltalán nem orvos. Nincs ugyanis doktori fokozata, sőt, diplomája se. 

Minderről majd egy kicsit később. Lehet, hogy az orvostudományhoz nagyon kevés köze van, a marketinghez azonban láthatóan kiválóan ért. Az amerikai kórházsorozatok díszletei alapján berendezett rendelőjét Dr. Vargha Metodika Tudományos Intézetnek nevezte el, és a Semmelweis Egyetem Nagyvárad téri elméleti tömbjének tőszomszédságban rendezte be. A Vargha-intézetbenálbetegként tett látogatásomról itt olvashat>>>

Az ETT a kuruzslásról

„Orvosi diplomával nem rendelkező személy orvosi tevékenységet nem folytathat, a jelenlegi jogszabály azt kuruzslásnak minősíti, de mint  természetgyógyász segítőtársa lehet az orvosoknak.” (Idézet az Egészségügyi Tudományos Tanács Tudományos és Kutatásetikai Bizottságának állásfoglalásából) 
Honlapján különböző hírességek oldalán pózol. Van közös képe John Lennon fiával és Yoko Onoval, Sheyla Bonnickkal, a Boney M. énekesével, Homonyik Sándorral, Demjén Ferenccel, Szikora Róberttel és egy navahó indián törzsfőnökkel, az intézet Youtube-csatornáján pedig az ufóhívő eddás, Pataky Attila (akinek a neve következetesen rosszul, i-vel szerepel a videóban), valamint Kovács Ágnes olimpikon mesél csodás gyógyulásáról. 
Egy saját maga által közzétett videón Vargha fehér köpenyben áll. Mögötte a falon különböző oklevelek és diplomák sorakoznak. Így mutatkozik be:

Dr. Vargha Zoltán vagyok, a tudományok doktora, tehát tudós. Nevét a metodika is, a Vargha nevet, fölkészítésem tudományos kutató munkát elnyerő tudós professzorok részéről nyertem a metodika egyediségénél fogva (sic!). Orvostudomány téren is egyik legpreventívebb metodikának nevezik és egyre nélkülözhetetlenebb a Vargha metodika, mivel most már nem elég csak a sejteknek a biokémiai hatásmechanizmusát segíteni, hanem muszáj a biorezonancia-harmóniát is, ami (miatt) az én metodikám egyedi a világon.

Látható, hogy a diploma kérdése különösen fontos számára, mert ezt egy másik, ugyancsak maga által készített filmen is szóba hozza:

Tavaly (2010-ben – a szerk.) átéltem az úttörést. A pécsi egyetem képzésében természettudomány szakértői diplomát szereztem, ami ugye országszinten még nem fordult elő, mi voltunk az elsők a promóciók közt.

Szereti az idegen szavakat

Ha ezeket az idézeteket nem igazán érti, nem önnel van a baj. Vargha Zoltánt bárhol hallgatja meg az ember, nehéz összefüggést találni a szavai között. Gesztusait elmélyült és gondterhelt orvosprofesszoroktól kölcsönözte, nagyon szeret idegen szavakat, orvosi kifejezéseket használni, bár ezeket nem mindig helyesen teszi. Nincs ez másképpen írásban sem. A Vargha Metodika Tudományos Intézet honlapján a bemutatkozás első mondata például rögtön értelmetlen:

A nevét a „Vargha Metodika tudományok doktora” képzést vezető tudós elbírálóktól kapta, egyediségének köszönhetően.

Később ezt olvashatjuk:

Gyakorlatba tudjuk vinni a világszinti legfrissebb sejtbiológiai tudományos bizonylatokat. Célirányzottan optimalizáljuk az idegsejt-gliasejt (szolgasejt) közti anyagcserét. Egyedüli metodika a világon, mellyel célirányzottan optimalizáljuk a mély és a felszínes nyirokrendszert, ezáltal nincs veszély maradandó sejtpusztulásra vagy akár sejtszaporulatra, daganatra.

Grósz Károlyt is gyógyította

Vargha múltjáról nem sokat tudni. Marosvásárhelyen született 1954-ben. 1986-ban politikai menekültként szökött Magyarországra a Ceaușescu-rendszer elől. Itt folytatta az állítása szerint Romániában elsajátított talpmasszázs-, majd talpreflexológiai kezeléseket, és hamar híre ment. Vargha ebből később a saját magáról elnevezett módszert fejlesztette ki. Ennek lényegét a honlapja így foglalja össze: 

A talpon és lábfejen bőr alatt lévő, un. idegleképeződések megadott, pontos ütemezés szerinti ritmikus cél-ingerlésével gyakorol külső-belső biológiai hatást a szervezetre. Így létrehozva az önerőből már megvalósulni nem képes sejtregenerációt, önkorrekciót, a fájdalominger hatásmechanizmusán alapulva. 

Módszeréről azt állítja, hogy azzal a  depresszión, az allergián, cukorbetegségen, a magas várnyomáson, a meddőségen, a mozgásszervi problémákon, a stroke-on, sőt a gyógyíthatatlan daganatos megbetegedéseken is tud segíteni. 
Több „csodás" gyógyulásról számoltak be páciensei. 1995 nyarán például Grósz Károllyal közösen tartott sajtótájékoztatót, amin az egykori miniszterelnök és pártfőtitkár azt mondta: Vargha a vesedaganatától szabadította meg. Ahogy elmondta, ezt nemcsak javuló közérzete jelezte, de a labor- és a CT-vizsgálatok is igazolták. 
Grósz Károly rá négy hónapra „súlyos, hosszan tartó betegségben" meghalt.

Jogerősen elítélték

Vargha maradhatott volna a csodamasszőr vagy az alternatív gyógyító szerepében, de a kilencvenes évek végétől szeretett volna közelebb kerülni az orvosok világához. Ehhez azonban diploma kellett. Ahogy a Privátkopó magazin egy 2012-es cikkben részletesen feltárta, Vargha 1998-ban egy a "Târgu Mureș-i (marosvásárhelyi) Orvos- és Gyógyszertudományi Egyetem" által kiadott, hamis diplomát nyújtott be a Magyar Ekvivalencia és Információs Központhoz. A hamis diplomán az intézmény neve sem szerepelt helyesen, azt ugyanis az állítólagos diploma megszerzésének idején még nem egyetemnek, hanem intézetnek hívták (helyesen: Târgu Mureș-i Orvos- és Gyógyszerésztudományi Intézetnek). A papír akkor valahogy mégis átcsúszott a szűrőn.

A Boney M. énekese Sheyla Bonnick és Vargha Zoltán.

Fotó: Facebook / Vargha Gyógymód

Vargha az így elismert, hamis diplomáját ezután a szegedi Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetemhez nyújtotta be honosításra. Ott azonban mégiscsak kiszúrták, hogy valami nincs rendben. Hivatalosan megkeresték az okiratot kiállító egyetemet, ahol megerősítették: ők ilyen diplomát soha nem állítottak ki.
2000-ben bírósági eljárás indult Vargha ellen közokirat-hamisítás, kuruzslás és számviteli fegyelem megsértése miatt. Az ügy három bírói fórumot is megjárt. Varghát végül a Fővárosi Ítélőtábla 2009. április 23-án jogerősen háromrendbeli közokirat-hamisításért és egyrendbeli közokirat-hamisítás kísérletében mondta ki bűnösnek.
Vargha azonban még a bírósági eljárás közben bejelentkezett a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (ZMNE) doktori képzésére. Doktori disszertációját 2007-ben a saját módszeréről írta A Vargha-módszer továbbfejlesztése az extrém terhelésnek kitett állomány teljesítő képességének fokozására (.pdf) címmel. Az egyetem 2008. március 13-án állította ki doktori oklevelét katonai műszaki tudományokból (!).

Megfosztották a doktori címétől

Ezt a doktori fokozatot azonban Vargha nem használhatja. A ZMNE utódjától, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemtől Vargha ügyében a következő választ kaptam: 

 Amint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudomást szerzett arról, hogy Vargha Zoltánt a bíróság jogerősen elítélte közokirat-hamisításért, indítványoztuk a doktori fokozat visszavonását. Ezt az ügyet 2012. júniusában tárgyalta az Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanács és a következő, 29/2012 (VI.13.) számú határozatot hozta: A Doktori és Habilitációs Tanács egyhangúlag visszavonta Dr. Vargha Zoltán doktori fokozatát egyetemi végzettség hiánya miatt.

De akkor mi igaz abból, hogy Vargha természettudományi szakértőként végzett a Pécsi Tudományegyetemen? Erről még egy hatásos kép is szerepel a honlapján, amint 2010-ben talárban és talárkalapban átveszi az oklevelet.
Csakhogy a Pécsi Tudományegyetemen soha nem volt természettudományos szakértőképzés. Ezt megerősítette kérdésemre a Pécsi Tudományegyetem sajtóirodája. Az egyetem egészségtudományi karán természetes élet- és gyógymódok felsőfokú szakirányú kétéves továbbképzési szak volt. Ehhez azonban előfeltételként legalább egy alapfokú diploma kellett. Miután a Pécsi Tudományegyetem egyedi ügyekben nem adhat felvilágosítást, arra a kérdésemre nem tudtak válaszolni, hogy Vargha Zoltán erre a képzésre vajon milyen diplomával nevezhetett be. 
Vargha néhol azt is feltünteti, hogy az American Academy of Neural Therapyn is tanult. Ilyen nevű akadémiára vagy egyetemre azonban a Google csak néhány elszórt utalást talál. Önálló honlapja nincs. Az állítólagos American Academy of Neural Therapy Facebook-oldalát mindössze négyen lájkolták. Köztük három magyar van, egyikük maga Vargha Zoltán.  

Nem csak a pénzről szól

Vargha Zoltánt májusban szokatlanul nyíltan bírálta egy konferencián dr. Taraczközi István orvos-természetgyógyász, a Magyar Természetgyógyászok Szövetségének elnöke. ATermészetgyógyászok, csalók, szélhámosok című előadás első felében szinte csak Vargha Zoltánnal foglalkozott. Ő is azt vezette le, hogy Varghának se diplomája, se doktori fokozata nincs, mégis doktornak nevezi magát.

Dr. Taraczközi István orvos-természetgyógyász, a Magyar Természetgyógyászok Szövetségének elnöke.

Fotó: Youtube / Hungary Flp

Vállalom és fenntartom az előadáson elhangzott szavaimat. Minden írásos bizonyíték megvan nálam arról, ami ott elhangzott 

– mondta dr. Taraczközi István. A természetgyógyász szövetségnek azonban a figyelemfelhíváson kívül nincs más eszköze a visszaélők elítélésére. Taraczközi szerint amit Vargha Zoltán csinál, az nem más, mint hagyományos talpreflexológia, és erős túlzás, hogy ezzel rákot is lehet gyógyítani.

A tumorokat az orvostudomány sem tudja gyógyítani, erre mi, természetgyógyászok sem vagyunk képesek. A természetgyógyászat inkább a megelőzésre és utógondozásra alkalmas. Legfeljebb

kiegészítő terápiát tud  nyújtani a gyógykezelések mellé.

Taraczközi szerint az viszont fontos etikai kérdés, hogy ha a természetgyógyászok valamilyen betegségen nem tudnak segíteni, akkor ezt megmondják a hozzájuk fordulóknak. A természetgyógyászattal foglalkozó orvos azt mondta: sok esetben az ő páciensei is megsértődnek rá, amikor az orvosi leletek alapján azt mondja nekik, nem tud segíteni rajtuk. A betegek ugyanis sok természetgyógyásznál ahhoz szoktak, hogy ők minden problémára tudnak megoldást. Taraczközi szerint ezt sok esetben egyáltalán nem csak egyes természetgyógyászok pénzéhsége indokolja, sokuk számára hiúsági kérdés, hogy ők mindenhez értenek. 
Ezzel érdekes összefüggést mutat, hogy július 18-án a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyhivatali eljárás indított a Dr. Vargha Metodika Tudományos Intézet Kft.-vel szemben a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt.

A Dr. Vargha Metodika Tudományos Intézet Kft. valószínűsíthetően megtévesztő módon népszerűsítette a „Vargha Metodika” elnevezésű kezelést, mivel kereskedelmi kommunikációjában feltételezhetően nem kellően megalapozott egészségre ható hatást, célra való alkalmasságot és gyógyhatásokat jelenített meg, amikor biztos gyógyulást, betegségmegelőzést, felerősítést ígért a kezelést igénybevevők számára.  

A GVH közleménye külön hangsúlyozza viszont, hogy  a versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozás jogsértést követett el. 
Kedden és csütörtökön is többször próbáltuk elérni Vargha Zoltánt, hogy szembesítsük a cikkben leírtakkal, és reagálási lehetőséget adjunk neki. Ígéretet is kaptunk visszahívásra, de ez végül nem történt meg. Cikkünk folytatásában azt is bemutattuk, mi történt velünk a Vargha-intézetben, amikor kamu panaszokkal bejelentkeztünk egy kezelésre.

Új, hatékonyabb gyógyszert fejlesztettek ebola ellen

Meggyógyította az ebolavírussal fertőzött majmokat egy két fehérjéből álló új kísérleti gyógyszer – írja az MTI. A MIL77E nevű szert az ebolavírus elleni egyik legígéretesebb oltóanyagjelölt, a már embereknél is sikerrel alkalmazott ZMapp alapján állították elő.

A ZMapp három fehérjéből áll, amelyek a vírus felületén megkapaszkodva gátolják a kór további fejlődését. Ennek a szernek az alkotóelemeit dohánycserjékben tenyésztik ki. "A MIL77E nevű szerben található két monoklonális antitest, a 13C6 és a 2G4, hasonlóan működik mint a három monoklonális antitestet tartalmazó ZMapp-kezelés" – mondta a kutatást vezető Hsziangkuo Csiu, a kanadai közegészségügyi hivatal nemzeti mikrobiológiai laboratóriumának munkatársa.
A szakember szerint azért használtak csupán két monoklonális antitestet az új vakcina-koktélhoz, mert a harmadik alkotóelemet (4G7) nehéz előállítani és nincs is annyi hozama, mint a másik kettőnek, illetve a kezelés költsége is csökkenne, ha az új szer sikeresnek bizonyul. a szer három összetevőjéből kettőt eredetileg a kanadai laboratóriumban, a harmadikat pedig az amerikai hadsereg fertőző betegségekkel foglalkozó orvostudományi kutatóintézetében állították elő.
A mostani vizsgálat során Csiu és kínai kollégái módosított kínai törpehörcsög-petesejtekben állítottak elő 13C6 és 2G4 antitesteket, és az ezekből készített szer mind a három ebolás majmot meggyógyította a megfertőzésüket követő harmadik napra. Az ugyanezen alkotóelemek dohánycserjékben kitenyésztett változataiból készített szer azonban a háromból csak két majomnál volt hatásos. Csiu szerint ez az eredmény rendkívül izgalmas, mert míg a ZMapp csupán az ebolavírus zaire-i törzse ellen hatékony,
a MIL77E-t át lehet alakítani úgy, hogy az vírus más törzsei ellen is hatásos legyen.
Az ebolavírus ellen jelenleg nincs jóváhagyott gyógyszer, sem oltóanyag. A MIL77E sikeres tesztjeiről a Science Translational Medicine folyóiratban számoltak be a kutatók.

Létrehozták a világ legvékonyabb lencséjét

A világ legvékonyabb optikai lencséjét hozták létre ausztrál kutatók – írja az MTI. Ez áttörést hozhat a nanotechnológiában.

Az Ausztrál Nemzeti Egyetem szakemberei által megalkotott, 6,3 nanométeres lencsét az orvoslás, a tudomány és a technológia terén is lehetne hasznosítani, de a hajlítható számítógép-monitorok és a minikamerák gyártását is forradalmasíthatja. A fejlesztés révén a rovarok összetett szeme is leutánozható lenne egy sor mikrolencsével. Az eddigi legvékonyabb lencsét 50 nanométer vastagságú arany nanorudak felhasználásával készítették, vagyis valóban jelentős méretcsökkenésről van szó.
A kutatást vezető Yuerui (Larry) Lu szerint a fejlesztés a molibdén-diszulfid kristályban rejlő lehetőségekre épül. A kutatók egy ilyen kristály felszeletelésekor fedezték fel, hogy az egyes rétegek milyen lenyűgöző optikai képességekkel bírnak. magas hőmérsékletet, nagyszerű kenőanyag, jó félvezető és fotonkibocsátásra is képes

• mondta Lu.
  

Felnőtteknél is okozhat agykárosodást a zika

Felnőttnél is okozhat súlyos agykárosodást a magzati agykárosodással összefüggésbe hozott zikavírus, figyelmeztettek francia kutatók. A szakemberek egy 81 éves férfi esetét ismertették a The New England Journal of Medicine orvostudományi folyóiratban. A férfit januárban vettek fel egy Párizs környéki kórházba röviddel az után, hogy visszatért egy hónapos csendes-óceáni hajóútjáról, írja az MTI. A heveny lázas, részlegesen bénult, félkómás állapotban lévő férfinél meningoencephalitist diagnosztizáltak, vagyis az agyhártyák betegsége átterjedt az agyállományra is. Az orvosok a férfi gerincvelőjében mutatták ki a zikavírust. 

Tudomásunk szerint ez az első ilyen bemutatott eset, mondta Guillaume Carteaux, a tanulmány társszerzője, a beteget kezelő orvos az AFP francia hírügynökségnek nyilatkozva. A zikavírus jelenléte nem bizonyítja azt, hogy ez a vírus okozta a betegséget, más fertőző (vírális és bakteriális) okokat kizártak ebben az esetben. 
Azóta javult az állapota a betegnek, aki az Új-Kaledóniát, Vanuatut, a Salamon-szigeteket és Új-Zélandot érintő a hajóút során jó egészségnek örvendett. térségben járványszerűen fellépő zikavírust a gerincvelőgyulldással (mielitisz) hozta összefüggésbe. Egy Guadeloupe karibi szigeten élő 15 éves lánynál mutatták ki zikavírust a vérben, vizeletben és a gerincvelő-folyadékban. 
A zikavírust Latin-Amerikában főként az úgynevezett egyiptomi csípőszúnyog terjeszti. A felnőtteknél enyhe lefolyású megbetegedést, zikalázat okozó vírus a gyanú szerint kisfejűséget (mikrokefáliát) okozhat magzatoknál, valamint előidézheti az életveszélyes bénuláshoz vezető Guillan-Barré-szindrómát is, de egyelőre egyik összefüggésre sincs megdönthetetlen tudományos bizonyíték.

3 évet várhatunk a zikavírus ellenszerére

HEGYESHALMI RICHÁRD

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerdán Genfben azt nyilatkozta, hogy akár három évig is eltarthat, mire sikerül kifejleszteni a zikavírus elleni vakcinát. Marie-Paule Kieny, a WHO egyik igazgatója a napok óta tartó tanácskozás szerdai ülése után azt mondta, a zikavírus elleni vakcina első klinikai tesztjére is legalább egy évet kell várni.

Az MTI azt írja, lehet, hogy addigra már túl késő lesz, és az amerikai kontinensen kitört járvány kezeléséhez ez sem lesz elég. Világszerte 18 laboratóriumban foglalkoznak az oltóanyag kifejlesztésével.
A WHO február elején globális egészségügyi vészhelyzetet hirdetett. Becsléseik szerint idén négymillióra nőhet a zikalázas megbetegedések száma Amerikában, ahol az egyiptomi csípőszúnyogok terjesztette kór 2014 februárjában jelent meg először.
A szakértők szerdai megállapodása szerint a WHO-nak három területre kell összpontosítania a zikaláz elleni küzdelemben:

• a zikavírus, valamint a csípőszúnyog által terjesztett kórokozók (például a dengue-lázat, valamint a chikungunya-lázat okozó vírus) kiszűrésére alkalmazott módszerekre;
• a szülőkorú nőket védő vakcinák gyártására;
• a vírushordozó szúnyogok elleni eszközök fejlesztésére.
  

Kieny szerint a rovarirtáshoz használt permetező módszerek nem elég hatékonyak a dengue-láz visszaszorításában, így kérdéses, hogy a zikavírust megállítanák-e. A szakértők felvetették a génmódoított szúnyogok bevetésének lehetőségét is, de megjegyezték, hogy az új eszközök értékelése esetén rendkívüli szigorral kell eljárni.

Leállhat a magyar kutatóreaktor

A Világgazdaság információi szerint nincs pénz a fűtőelemek cseréjére, így 2019-ben akár be is zárhatják a Magyar Tudományos Akadémia kutatóreaktorát. 

Fotó: Energia.mta.hu

A cikk szerint a fűtőelemet az orosz Tvel cégtől lehetne beszerezni, de a kereskedő az elmúlt 15 évben hússzorosára emelte az árat, így az már-már a világpiaci szintet is eléri. A lap szerint az alapvető fontosságú elemek mintegy 3,7 milliárd forintba kerülnek, viszont az MTA-nak nincs ennyi forrása, külső segítség nélkül nem tudják pótolni a 222 darab fűtőelemet. most bajba került példány a Budapesti Kutatóreaktor (BKR) a KFKI gondozásában, illetve a Budapesti Műszaki Egyetem oktatóreaktora.
A BKR elvesztése elég komoly problémát okozna, egyebek mellett azért is, mert a BKR számos alap- és alkalmazott kutatás neutronforrása, a Budapesti Neutroncenter, a BNC lelke.

A BNC és a reaktor tudományos célú hasznosításának sikerességét mutatja, hogy ez az egyetlen kelet-európai berendezés, amelyet az Európai Közösség nagyberendezés programja is magáénak tart, és a berendezéseken bizonyos mennyiségű mérési időt az EU kutatói számára kibérel.

- áll a szervezet honlapján.

Az USA elvesztette az irányítást egy katonai műhold felett

KOLBERT ANDRÁS

Egyelőre nem tudni, mi okozta az USA egyik védelmi-meteorológiai műholdjának még március elején történt meghibásodását, csak annyi biztos, hogy az amerikai légierő elvesztette, és azóta sem tudja visszaszerezni az irányítást a DSMP–19 nevű, 1200 kilós, két napelemtáblás, hidrazinmeghajtású műhold felett.

EGy műhold a DSMP-programból

A bejelentés szerint a földi irányítás továbbra is kapcsolatban van a műholddal, de csak az állapotát leíró adatokat kapnak tőle, se eredeti funkciójára, vagyis az időjárási helyzet figyelésére, se semmi másra nem bírják rávennni. A DSMP-program az a katonai műholdegyüttes, amely segítségével a repülést és más, akár katonai jellegű akciókat is befolyásoló időjárási folyamatokat tudják figyelni és előrejelezni az amerikaiak. Az 1960-as években kezdődött fejlesztés 1972 után lett nyilvános, és a működéséhez legalább négy, üzemelő műhold kell (két fő, két tartalék). Ez azért fontos, mert most épp csak megvan ez a szám: a 2006-ban egyszer már tartaléknak visszasorolt DSMP–17-est kellett visszahívni a kispadról, és most az üzemel a kiesett 19-es helyett.
Ha a légierő szakértőinek nem sikerül újra irányításuk alá vonni a legújabb és legmodernebb DSMP–19-est, a konstellációban csupa idős, eredeti szolgálati idejének végén, vagy bőven azon túl járó műhold marad csak. meg, az állapotfelmérés szerint valamiért 10 fokkal melegebb volt, mint kellett volna legyen. A földi irányítás szerint ez az az alkatrész, amely segítségével valós időben tudnak parancsokat küldeni a műholdnak. Ha ez a kapcsolat nem áll helyre, az irányítás arra sem lesz képes, hogy hosszabb távon pályán tartsa a műholdat.
A DSMP-progamban nem ez az első rossz hír. A most meghibásodott műhold élete eleve nem kezdődött jól: 2014-es felbocsátásakor a két napelemtábla közül csak az egyik nyílt ki teljesen, bár az irányítás szerint ennek nincs köze a mostani meghibásodáshoz. Azonban tavaly februárban a program elvesztette a 13-as sorszámú, amúgy már tartalékban tartott, régi műholdat. Egy akkumulátor meghibásodása következtében a földi irányítás először csak annyit látott, hogy felszökött a műhold hőmérséklete, aztán hirtelen egy, autónyi műhold helyett 50 000, jóval kisebb darabot kellett követniük, mert a műhold felrobbant, teleszórva a pályája környékét száguldó műholdszilánkokkal.
Szintén a hírhez kapcsolódik, hogy a kongresszusi döntőbizottság megvonta a DSMP–20-as műhold megépítéséhez és pályára állításához szükséges támogatást, vagyis bár korábban tervezték, hogy felküldik a program következő darabját, a gazdasági megszorítások miatt ez 2017-ig egészen biztosan nem történik meg. Elemzők szerint ez sokat ront az USA katonai meteorológiai képességén, bár a hivatalos álláspont szerint a DSMP jelen állapotában is képes teljesíteni az elvárásokat. 

Ez lenne a megtorló gépezet

KOLOZSI ÁDÁM

Az 1956 utáni megtorlásokat túlnyomórészt a Rákosi-korszakból megörökölt ávósokkal hajtották végre, a „kádári konszolidáció” később sem jelentett teljes szakítást az ötvenes évekkel – szűri le a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke a megtorlással kapcsolatos kutatásokból. Földváryné Kiss Réka annak kapcsán nyilatkozott nekünk, hogy az általa vezetett intézmény a közelmúltban félezer kommunista vezetőről tett közzé egy adatbázist.

„Mától kezdve lövünk” – Marosán Györgynek a salgótarjáni sortűz napján, 1956. december 8-án, a nógrádi megyeszékhelyen állítólag elhangzott mondata viszonylag jól ismert, de a forradalom utáni megtorlások politikai háttere a nagyközönség előtt összességében elég homályos. Ezen is szeretne változtatni a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) azzal a múlt héten nyilvánosságra hozott adatbázissal, amely az intézmény szerint a forradalom vérbefojtásában és az azt követő megtorlásban szerepet játszók névsorát, életrajzait, karrierpályáit tartalmazza. A lista vegyes, nem csak azok szerepelnek benne, akik közvetlenül szerepet játszottak a megtorlásokban; a sortüzek vezénylőin, az állambiztonsági tiszteken, a kihallgatókon, a halálos ítéleteket hozó bírákon kívül rajta vannak azok is, akik például a pártban vagy a minisztériumokban viselt tisztségük révén minősülnek most „kommunista hatalombirtokosnak”.

A forradalom utáni megtorlások háttere homályos

„Nem listát írtunk, hanem életpályákat rajzoltunk fel, mert az egyes emberek tevékenységét csak a teljes életpályán keresztül lehet megérteni, akárcsak az ügynökügyeknél” – mondta az Indexnek Kiss Réka, a két éve létrehozott intézmény vezetője. Az 1956 és ‘62 közötti pártállami gépezet, a minisztériumi és pártvezetői struktúra, az állambiztonság és a jogszolgáltatás vezetői körét akarták feltérképezni, ahol pedig konkrét személyi felelősség van, ott mélyebbre mentek. „Reméljük, hogy a most nyilvánosságra hozott adatok új szempontokat tudnak adni ahhoz a szakmai és közéleti vitához, amely a felelősség kérdéséről szól.” történeti, a politikai és a jogi felelősség különbözhet. Ugyanazt a diktatúra által ránk hagyományozott, sokszor töredékes iratanyagot másként tudják a történészek használni, mint a jogászok, ahogy ez a Biszku-perkapcsán is előtérbe került. A jogi felelősségre vonás egyelőre elég nagy kudarcot vallott, miközben a NEB teljesen egyértelműnek tartja, hogy a párt legfőbb vezetőinek jóváhagyása nélkül nem dördülhetett volna el kb. húsz sortűz december és január között, akkor sem, ha nem született írásbeli tűzparancs. A mostani – nem lezárt, a jövőben bővülő – lista, amellett, hogy a konkrét felelősséget egy-egy adott esetben történeti-politikai szinten jelzi. Ahelyett, hogy egy-egy kiemelt személyt tenne bűnbakká, egy bonyolult hatalmi struktúrát vázol fel, ez lenne a „megtorló gépezet”.
Miközben a közvéleményben az szokott kiváltani érdeklődést, hogy ki volt ügynök, a történészek igyekeznek a kérdést komplexebben kezelni, és a pártállam működésének egészében vizsgálják a bírósági és az állambiztonsági ügyeket is, hiszen a politikai megrendelők, az állambiztonsági vezetők és tisztek, a kihallgatók és megfigyelők többnyire különböző mértékben és módon voltak aktív kezdeményezői a történeteknek.

Kiss Réka

Fotó: Barakonyi Szabolcs

Az új adatbázishoz az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárával közös kutatásukban a NEB az ‘56 és ‘62 közötti állambiztonsági vezető garnitúrát nézte meg közelebbről, azt vették számba többek között, hogy kik végezték a kihallgatásokat, és milyen pályát futottak be a konkrét ügyekben eljáró vizsgálótisztek. Az egyik fő megállapítás, hogy a kádári politikai rendőrség a kezdetekben szinte kizárólag a Rákosi-rendszerből verbuválódott: ‘56 végén ugyan volt egy személyi felülvizsgálat, de az '56 előttiek, nagyrészt ávósok 99 százaléka ezen átment. A megtorlást tehát döntően a Rákosi-időkben szocializált állambiztonsági állomány vezényli le.
Az „átmentve megőrzött” állambiztonsági állományra lehet példa Gerő Tamás, a vizsgálati osztály egyik forradalom utáni vezetője. Ő rögtön 1945-től a politikai rendészeti osztályon szolgált, végigcsinálta a Rákosi-korszakot, ‘56 után pedig kulcsfigura lett; a karrierje azt is túlélte, hogy egy helyszíni szemlén rövid időre megszökött az őrizetből Mansfeld Péter, a megtorlások legfiatalabb áldozata. A volt ávós Gerő '59 végén elment a civil életbe, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy teljesen ott hagyta „a céget”. Néhány év múlva a TESCO-hoz került, mármint nem az áruházhoz természetesen, hanem a hasonló nevű, külföldi munkavállalást szervező vállalathoz, amely a jelek szerint szoros állambiztonsági kapcsolatokkal rendelkezett. Gerő így a későbbiekben is feltételezhetően fedett tevékenységben, az állambiztonság védőszárnyai alatt folytatta a karrierjét.

Fotó: FORTEPAN

Bár 1962-63-ban volt egy átszervezés, sokan ezután is benne maradtak a gépezetben. A politikai rendőrség közelebbi vizsgálata megcáfolhatja az egyik közkeletű nézetet, ami a Kádár-rendszerből maradt ránk: az „elbocsátott légió” toposzát még Moldova dobta be a köztudatba, eszerint a Kádár-rendszer ‘62 után megszabadult a Rákosi-rendszer maradványaitól. „Valójában sokan megmaradtak a régiek közül az állambiztonságban, vagy csak látszólag kerültek partvonalra: bekerültek a pártállami káderforgóba, a karrierjük így nem tört meg” – mondja erről Kiss Réka NEB-elnök, aki ezzel a kádári konszolidáció nosztalgikus képét is szeretné árnyalni.

Azért ez nem volt egy éles cezúra, nem igaz, hogy ‘62-ben vége volt a „csúnya Kádárnak”, és akkor jött a békés egymás mellett élés, az „aki nincs ellenünk, az velünk van politikája.

A NEB életpályákra fókuszáló adatbázisában sok olyan példát lehet találni, amely az ötvenes és a hatvanas évek közötti folytonosságra utal. Egy-két esetben ez látszik a Kádár-rendszer bírói elitje kapcsán is; Kiss Réka közülük Bali Lászlót emeli ki, aki ‘56 miatt többek között egy apa-fia párost is kivégeztetett, majd pedig a hatvanas években a Legfelsőbb Bíróságra került. De a szokásos nézettel szemben, az 1956 miatti retorziók sem szűntek meg teljesen a hatvanas években. Azon kívül, hogy a ‘62-63-as amnesztia csak részleges volt, előkerülnek anyagok arról is, hogy 1966-ban, a tízedik évfordulóra megint bekeményített az állambiztonság, és ekkor újabb pereket is indítottak a forradalmi tevékenységek miatt. Békés megyében például a TSZ-belépést megtagadó parasztok kaptak éveket fegyverrejtegetés, valamint egy újbóli fegyveres felkelés kirobbantásának előkészítése vádjával.

Fotó: Barakonyi Szabolcs

A forradalom és szabadságharc idei 60. évfordulója kapcsán jó néhány projekt és pályázat van folyamatban, a NEB többek között éppen az ‘56 utáni perekről készít levéltárosokkal együtt egy adatbázist. A vidéki megtorlásokról is szeretnének teljesebb képet kapni, és azt az idáig nem nagyon kutatott kérdést is szisztematikusabban akarják feltárni, hogy kiket ítéltek el a forradalommal kapcsolatban köztörvényes bűncselekménynek álcázva. Úgy gondolják, hogy a politikai ügyek köztörvényesítése ugyanúgy a Kádár-rendszer nem túl ismert jellemzője volt, mint a megtorló gépezet működtetése általában. A társadalom és a hatalom bonyolult viszonyrendszere, az elnyomási mechanizmusok tanulmányozása - ez most a célja az állami intézménynek.

VAJON KI TERJESZTETTE EL, HOGY AZ AIDS EGY ELSZABADULT AMERIKAI BIOLÓGIAI FEGYVER?

LICA

Az Egyesült Államok katonai laborjaiban fejlesztették ki az AIDS-et és később elszabadult? Nos, ez az összeesküvés-elmélet a KGB agyszüleménye, amelyet az Egyesült Államok lejáratására találtak ki a hidegháború alatt.

A történet 1983-ban kezdődik, amikor a szovjetbarát indiai újság, a Patriot kap egy névtelen levelet. A névtelen levélben egy magát komoly és ismert amerikai tudósnak és antropológusnak beállító ismeretlen azt állítja, hogy az AIDS-et Fort Detrickben állították elő genetikusok. A vírus a Pentagon ötlete volt, hogy halálos biológiai fegyvert alkossanak. A terv részeként kutatókat küldtek a világ minden tájára, hogy begyűjtsék a leghalálosabb vírusokat és ezeknek az eseményeknek az eredménye a HIV.
A cikk után két évig nem történt semmi, majd 1985 októberében az eredeti cikket megjelentette a Literaturnaja Gazeta. Valamivel azonban hitelt is kellett adni a történetnek, így egy visszavonult német tudós adta hozzá a nevét. Jakob Segal azt írta, hogy teljesen általános genetikai módszerről van szó, amellyel két különböző vírust egyesítenek. Kinek áll érdekében ilyet tenni, teszi fel a kérdés, majd szinte azonnal meg is válaszolja azt, hogy természetesen a Pentagonnak. És most jön a mindent elsöprő érv a cikkben, hogy tényleg az amerikaiak tehetnek az egészről: miután egy laborban előállították a vírust, egy évvel később New Yorkból jelenetették az első esetet.

Melegellenes New York-i tüntetők a nyolcvanas években.

Fotó: Barbara Alper / Europress / Getty

A történetet elterjesztették az egész világon, csak a Szovjetunióban 40-szer jelent meg különbző újságokban, tévékben, rádiókban. Több mint harminc nyelven jelent meg a cikk, főleg a baloldali lapok jelentették meg. A történet terjesztése a jól ismert módon történt. A szovjet média egy külföldi lap értesülését vette át, többször történt már ilyen. Az senkit nem érdekel, hogy az eredeti lapnak erős kötődései voltak a kommunista országhoz.
Elég ironikus, hogy akkoriban a Szovjetunió tudósai pont amerikai kollégáiktól kértek segítséget, hogy megállítsák az éppen akkor megjelenő AIDS-es megbetegedések terjedését. De az Egyesült Államok elutasította a kérést, míg tartott ellenük a lejárató kampány. Az amerikai nagykövetség számtalan levelet írt az orosz lapoknak és tévéknek, amelyek többsége le is hozta a helyreigazítást. Később még a Gorbacsov-adminisztráció is indított egy ellenkampányt, hogy cáfolják a korábbi híreszteléseket.
De hiába, a propaganda ez egyszer nagyon jól működött. 1992-ben egy felmérés szerint az amerikaiak 15 százaléka hitt abban, hogy az AIDS-es megbetegedést okozó vírust laboratórumokban fejlesztették ki. 2005-ben ezt gondolta az afrikai amerikaiak 50 százaléka.
1992-ben az orosz miniszterelnök, Jevgeni Primakov elismerte, hogy az egész történet mögött a KGB állt, ők írták az első cikket, ahonnan az egész összeesküvéselmélet indult. A KGB-nek pedig a Stasi volt a segítségére a terjesztésben.

ÉS MÉGIS AZ ARAB TAVASZ HADMŰVELETBEN EZT A VÍRUST VETETTÉK BE , HOGY A KÍNAIAKAT KISZORÍTSÁK AZ AFRIKAI TERÜLETEK TÉRHÓDÍTÁSAIKBÓL , DE KÍNA NEM HÁTRÁLT MEG SZÉRUMMAL LÁTTA EL AZ OTT TEVÉKENYKEDŐ EMBEREIT , ÍGY CSAK AZ OLYAN CSDATLÓSOKNAK VOLT VESZTENIVALÓJUK , MINT MI AKIK HOMOKÉRT VÁLLALTÁK A KOCKÁZATOT HOGY BEHURCOLJÁK A JÁRVÁNYT , MIG A NATO TAGOK ARANYAT OLAJAT , ÉS ÁSVÁNY KINCSEKET REMÉLTEK AZ AKCIÓÉRT CSERÉBEN !!!! dE MIVEL A MI HADÜGYMINISZTERÜNK ÉDES ANYJA SZAHARAI HOMOKRA GERJEDT ÍGY BEVETETTE A MEGMARADT OLAJ ÜGYEKBEN NEM KOMPROMITÁLT ÁLLOMÁNYÁT E KÜLDETÉSBE , DE BIZONY ALIG TALÁLT VEZETŐ TISZTET KI NEM LETT SÁROS A TISZTEK NOKIÁS AKCIÓJÁBAN !!!!

A HÜLYE GOJOK SIKERKÉNT ÉLTÉK MEG EZT A MŰVELETET IS . A ZSIDÓK ÚJBÓL BELERÁNGATTÁK ŐKET EGY MOCSKOS HÁBORÚ POKLÁBA A NATO KÖTELEZETSÉG JELSZAVÁVAL !!!!!

ÉBRESZTŐ NEKÜNK NEM ITT A HELYÜNK !!!!

HA UKRAJNA MEGINDULNA HÁTRÁLNI AZ OROSZOK ELŐL , EGÉSZ MAGYARORSZÁGOT LETAROLNÁK , ÉS NEM TUDNÁNK MEGÁLLÍTANI ŐKET , MI A FASZT KERESÜNK MI AFRIKÁBA !!!, ÉS A TÖBBI HÁBORÚS TŰZFÉSZEKBEN ????

TALÁN MI IS A KÍNAIAKAT AKARJUK KIÜTNI A NYEREGBŐL , VAGY JOBB , HA KÉT VASAT IS TARTUNK A TŰZBEN , DE AKKOR MÁR MIÉRT NEM A ZSIDÓKAT AKARJUK KIŰZNI HAZÁNKBÓL AKIK MÁR ÍGY IS TETEMES KÁRT OKOZTAK EDDIG IS A NEMZETI VAGYONUNKAT IS LENYÚLTÁK Í VÍZKÉSZLETEINKET IS MEG AKARTÁK SZEREZNI A FÖLDJEINKELL , ÉS ÁSVÁNY VAGYONAINKKAL EGYETEMBEN !!! ÉS A VAKOLÓ PÁHOLYBA TÖMÖRÍTETT POLITIKAI MAFFIA HELYTARTÓINKKAL ZSAROLVA LASSAN AZ EGÉSZ NÉPÓNKET FÖLDÖNFUTÓVÁ TESZIK !!! MIKOR GYUJTJUK MÁR RÁJUK A RABOLT HÁZAIKAT , HOGY ELSZÁMOLTASSUK ŐKET !!! MERT A KORRUPT IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSRA HIÁBA VÁRSZ !!!!

MOLOTOV KOKTÉLT NEKIK , HA MÁR NEM TUDTUK VISSZA SZEREZNI A NEMZETI VAGYONUNKAT , HÁT AZ Ő CSALÁDJUK SE ÉLVEZZE A NÉPÜNK VEREJTÉKÉN ÖSSZEHALMOZOTT NEMZETI VAGYONUNKAT , A CIONISTA SZABADKŐMŰVESEKET A TUDOMÁNY EGYETEMEINKEB A POLITIKAI MAFFIÁBAN RENDŐRSÉGEN BIRÓSÁGOKON TITKOSSZOLGÁLATI VEZETŐSÉGBEN , SZÓVAL AZ EGÉSZ MAGYAR KÖZHATALMI STRUKTURÁBAN OTT VANNAK --- EL KELL ŐKET ZAVARNI !!!AKÁR BENZINES ÜVEGEKKEL , AKÁR SZÓVAL !!!

Tökéletes hatásfokkal tudunk vizet bontani

A vizet általában azért szedik szét az alkotóelemeire, hogy az így kinyert hidrogén energiával lássa el az üzemanyagcellás autókat és más elektromos eszközöket. A vízbontás két lépésből áll, és ezekből az egyiket, a redukálást sikerült 100 százalékos hatásfokkal megvalósítani. A látható fénnyel történő hidrogéntermelés korábbi rekordja 60 százalék volt.

Amikor a H2O molekulát szétszedik, a három atom nem tud csak úgy elválni egymástól. A teljes reakcióhoz két H2O molekulára van szükség, és az első lépésben négy különálló hidrogénatom, valamint egy O2 molekula jön létre. Az utóbbit kivonják a rendszerből, és a második lépésben bekövetkező redukálás során, elektronok hozzáadásával rendezik párba a hidrogéneket, hogy két H2 molekula jöjjön létre.

Dolgozik a fotokatalizátor

Fotó: Lilac Amirav / Technion / Israel Institue of Technology

Ebből a folyamatból a másodikat, a redukálást sikerült tökéletesen megoldani speciális, 50 nanométer hosszú rudak segítségéve. Ezeket egy vizes oldatba helyezik, látható fénnyel megvilágítva, mert a fény biztosítja az energiát a reakcióhoz. A nanorudak elnyelik a fotonokat, és cserébe elektronokat bocsátanak ki.  

A 100 százalékos hatásfok azt jelenti, hogy minden egyes foton, amely eléri a fotokatalizátort, egy elektront generál, azaz minden két darab elektron egy H2 molekulát hoz létre. Minden egyes nanoméretű rúd másodpercenként száz H2 molekulát tud létrehozni, és egy átlagos mintában 600 milliárd nanorudat tartalmaz. 

Elektronmikroszkópos felvétel az egy illetve a két platina katalizátorral felszerelt nanorudakról

Fotó: Kalisman / American Chemical Society

Hogy ezt elérjék, a tudósoknak meg kellett szüntetni a folyamat szűk keresztmetszetét, ami az volt, hogy gyorsan elkülönítsék az elektront és azt a megüresedett helyet a félvezetőben, amit az elektron hagy maga után, és el kellett távolítani a lyukat a fotokatalizátorból. A kutatók - Kalisman, Yifat Nakibli, és Lilac Amirav a haifai Izraeli Technológiai Kutatóintézettől - áttervezték a nanorudakat, hogy csak egy platina katalizátor legyen bennük a korábbi kettő helyett.
A rendszer további fejlesztéseket igényel, mert most nagyon magas pH-értéken kell dolgozni, és a nanorúdban használt kadmium-szulfid a fénynek kitéve korrodálódik a vízben. Az a kérdés, hogy vajon sikerül-e a kutatóknak a 100 százalékos hatékonyság mellett gazdaságilag is hatékonnyá, kifizetődővé tenni ezt az eljárást.

NEM IS FEBRUÁR 29. A SZÖKŐNAP

Amikor fellapozzuk az új esztendő naptárát, általában csak a tartalmával foglalkozunk: azt keressük, hogy hogyan helyezkednek el, és a hét mely napjaira esnek a legfontosabb ünnepek, mennyi lesz az ünnep- és munkaszüneti napok száma. A naptárkészítés körül évszázadok óta fennálló gondokkal nem sokat törődünk. Ezeket összefoglaló nevükön naptárproblémának vagy naptárkérdésnek nevezzük.

Két csoportba soroljuk őket: egy részük a polgári naptárak szerkezeti, főként belső aránytalanságainak a kérdésével, más részük a naptárprobléma csillagászati természetű lényegével foglalkozik. A tropikus év (vagyis a Nap tavaszponttól tavaszpontig tartó évi útjának időtartama) nem egész számú többszöröse az ezen út megtételéhez szükséges napok számának, ezért a csillagászati és a naptári év hossza nem esik egybe.
A csillagászati év ugyanis 5 óra 48 perc 46,08 másodperccel hosszabb a kereken 365∙24 órával (= 8760) számolt naptári esztendőnél,ezért naptári évünket, hogy pontosan megfeleljen a tropikus évhossznak, rendre ki kell ezzel az értékkel egészíteni. Természetesen ezt a kiegészítést nem lehet évente elvégezni, mert a 0,2422 tízezred napot (ennyi a különbség napban kifejezett értéke) nem csatolhatjuk évente a december 31-i éjfél utáni pillanathoz. Meg kell várni, amíg egy teljes napra növekszik az érték. De ilyen értéket sem találunk, mivel a 2422 tízezred többszörösei sem adnak pontosan 24 órát.
Egyedül a négyes szorzó jöhet számításba, de az 5 óra 48 perc 46,08 másodperc négyszerese 23 óra 15 perc 4 másodperc. Évi 11 perc 14 másodperccel, négyévi 44 perc 56 másodperccel kevesebb annál a 6, illetve 24 óránál, amit a szökőnappal évente, illetve négyévente a naptárunkhoz adunk. A szökőnapok beiktatásával 11 perc 14 másodperccel akaratlanul is meghosszabbítjuk a naptári éveinket, így miközben a tropikus évnél rövidebb naptári évünket a hitünk szerint a kellő mértékűre növeljük, ezzel az értékkel meg is nyújtjuk.
Ez a hihetetlenül kicsiny eltérés alattomosan növekszik, és egy 400 éves ciklus alatt úgy vesszük figyelembe, hogy a százzal osztható évek csak akkor szökőévek, ha négyszázzal is oszthatók (így volt pl. 2000 szökőév, 1900 pedig csak 365 napos év).

Melyik a szökőnap?

Február 24-e az a nap, amelyet a liturgikus naptárak, így A Magyar Naptárral Kiegészített Római Naptár szerint is szökőévben „kétszer kell mondani” – azaz írni, és amelyről a régi, a II. Vatikáni Zsinat előtti liturgikus naptárban Mátyás napját február 25-re tették („Mátyás ugrása”). Igaz ugyan, hogy a mai liturgikus naptárban már nincs ilyen, négyévenként megismétlődő eseti áttétel (translatio), a szökőnap tekintetében nincs változás, az továbbra is február 24., de már a Mátyás-nappal együtt, ezért az egyszerűbb egyházi naptárakban nem is jelzik.

Szökőnap helytelen használata.

Fotó: Csillagaszat.hu

Talán éppen az a baj, hogy a zsinat itt egy „meggondolatlan” lépést tett: a „Mátyás ugrása” elhagyása azt a látszatot kelti, hogy a szökőnapnak nincs igazi jelentősége. Ha ugyanarra a napra esik a Mátyás-nap, úgy talán nem is ez szökőnap, hanem a közönséges évekhez képest egy nappal meghosszabbított február utolsó napja. Így kerülhet még az egyházi kiadású kalendáriumokba is szökőnapként február 29. A tévedés oka éppen ez a felfogás. A február szökőhónap jellege ugyanis nem egy toldaléknap egyszerű hozzáadását jelenti, nem így hosszabbodik meg a hónap, hanem a 24. nap megduplázásával, amivel a hónap következő napjai eggyel előre lépnek a hetinapok sorában. Ennek pedig a régi római naptárra visszavezethető naptártörténeti okai vannak, amelyet a zsinat előtti egyházi gyakorlattal együtt mi is örököltünk.

Szökőnap helyes használata.

Fotó: Csillagaszat.hu

A szökőév latin neve, az anno bissextili, mensis bissextili szó szerint a kétszer hat(odik) nap éve, illetve hónapja. A régi római és az egyházi naptárban használt elnevezés, a „bis dicitur Sexto Kalendas” („Sexto Kalendas kétszer mondatik”) kifejezésbõl ered. A régi római naptárban ugyanis a szökőnapot a március elsõ napját a Kalendae-t (Kalendis) megelőző hatodik nap (a mi február 24-énk) kétszer „mondásával”, illetve írásával iktatták a naptárba, úgy, hogy február 24. után ismét február 24-et írtak, vagyis szükségszerűen kihagyták a március elseje (kalendae) előtti V. napot, a mi fogalmaink szerinti február 25-ét. Így lett a szökőévi február hónap 29 napos; nem egy toldaléknap egyszerű hozzáadásával tehát.
Ennek megfelelően, ha egészen pontosan kívánunk fogalmazni, a római naptár szökőnapja valójában nem február 24-e, hanem a mi fogalmaink szerinti február 25-e, amit a rómaiak a fent írtak okán „második” február 24-nek tekintettek. Olyan volt ez a számukra, mint a mi kétnapos ünnepeinkben a második nap, amely az ünnepet illetően az elsőhöz tartozik (húsvéthétfő, pünkösdhétfő, karácsony második napja). Tulajdonképpen ezt a két napot egyetlen napnak tekintették, mint ahogy mi a kétnapos ünnepeket lényegében egy ünnepnek tekintjük.
Nálunk a zavart a római gondolkodás különös logikája okozza: a napokat nem a hó elejétõl előre, hanem a következő hónap elsõ napjától visszafelé számolták! Mi azt mondjuk pl., hogy 24 nap telt el a februárból, ők azt mondták, hogy a március elseje előtti hatodik nap van, vagyis még 6 nap van hátra március elsejéig. Mi visszafelé nézünk a hónapon belül, azt számoljuk, ami elmúlt, ők elõre, a következõ hónap felé tekintettek, azt számolták, hogy hány napnak kell eltelnie még a következő hónap első napjáig (a hónap elején pedig a Nonis-ig (a hó 9. napja) és az Idibus-ig (a hónap 15. napja).
Amikor a római naptárról beszélünk, ne feledjük, hogy a rómaiak nem csak a nullát, de a mi fogalmaink szerinti február 24-ét és 25-ét sem ismerték, ezért a római naptár rejtelmeivel ismerkedve teljesen el kell(ene) felejtenünk a napok számlálásának mai, a Gergely-naptár szerinti gyakorlatát. Sajnos nem feledünk, és a saját fogalmaink szerint írjuk le az ő gyakorlatukat is. Tovább nehezíti a pontos megértést az a tény is, hogy a hazai irodalomban (pl. a latin szótárak mellékleteként) közölt római naptártáblázatok nincsenek megfelelően kibontva.
A cikk eredetileg hosszabb változata a Magyar Csillagászati Egyesület lapja, a Meteor 2008. februári számában jelent meg, szerzője Schalk Gyula (1938–2008), kiváló ismeretterjesztő, planetárium-szakember, számos könyv és cikk szerzője.

1 GRAMM BOTOX ELÉG LENNE 8 MILLIÓ EMBER MEGÖLÉSÉHEZ

HANULA ZSOLT

Közhely, hogy a szépéségért meg kell szenvedni - de el tudja képzelni, hogy valaki ezt annyira komolyan vegye, hogy az emberiség által ismert legerősebb mérget lője be a saját arcába, hogy kisimuljanak tőle a ráncai? Nem? Pedig valószínűleg látott már ilyet: ez ugyanis a botox, az egyik leggyakoribb kozmetikai műtét alapanyaga, egyben a legmérgezőbb anyag a világon, amiből tömény formában egyetlen gramm elég lenne bő 8 millió ember halálos dózisára.

A botox valójában egy rövidítés, azt jelenti, Botulinum toxin, ez a Clostridium botulinum nevű baktérium által termelt idegméreg. Úgy működik, hogy az idegsejtekben elpusztít néhány létfontosságú fehérjét, amivel megszünteti a kommunikációt az idegek és az izmok között. Ez végső soron a légzés leállásához vezet, amibe rövid úton belehal az ember. Ha csak nagyon-nagyon kis dózisban (és itt már-már a homeopátiát idéző adagokról beszélünk), és célzottan alkalmazzák, az idegek roncsolása csak átmeneti, pár hónap alatt regenerálódik, és éppen azokra az arcizmokra koncentrálódik, amelyek a ráncokat létrehozzák az arcbőrön. Pontosabban a ráncokat is, meg úgy általában a mimika apró részleteit - ezért olyan hullamerev az arca a botox-kezelésen átesetteknek.
A botox iszonyúan erős méreg, a halálos dózisa 0,000001 milligramm testtömeg-kilogrammra vetítve, vagyis egy átlagos, 70 kilós embert 0,00007 mg képes megölni. Ez az elméleti maximális érték, a gyakorlatban a becslések szerint egyetlen gramm tiszta botoxból halálos dózist lehet adni lenyelve 14 ezer embernek, belélegezve 1,25 milliónak, beinjekciózva 8,3 milliónak. Egy kiló elég lenne a Föld teljes lakosságának elpusztításához.

Kövessen minket a Facebookon is!

Fotó: Bloomberg / Europress / Getty

Szerencse, hogy a botoxot baktériumok állítják elő, extrém kis mennyiségekben; a BBCcikke szerint az említett egy kilogramm legyártása ezer milliárd fontba kerülne.
Botoxot egyetlen cég gyárt a világon, az Allegran, amit 2014-ben 70 milliárd dollárért vásárolt fel az Actavis nevű amerikai gyógyszeripari óriás. A szupermérget egyetlen gyárban, katonai szintű biztonsági körülmények között gyártják, egy alig 5000 lakosú ír kisvárosban, Westportban. Ironikus módon a világ legdurvább mérgét előállító üzem otthonát többször megszavazták már Írország legélhetőbb településének.

A MI BOTOX BARÁTNŐNKET KÉNE BEVETNI , HOGY ILDIKÓ ÖRÜLHESSEN MÉGIS ÉRTELMES CÉLT TÁLÁLTAK NEKI !!!

Működő spermát hoztak létre laborban kínai kutatók

Működőképes spermiumokat hoztak létre kínai kutatók egerek embrionális őssejtjeiből, kizárólag laboratóriumi körülmények között. Az úttörő módszer idővel megoldhatja a férfi terméketlenséget – írja az MTI.

A férfi terméketlenség egyik fő oka, hogy a herékben lévő korai hímivarsejtek, az úgynevezett primordiális csírasejtek (PGC) nem képesek sejtosztódással működőképes hímivarsejtekké válni.  Számos kutatásban állítottak már elő sikerrel embrionális őssejtekből korai hímivarsejteket, amelyeket azonban be kellett ültetni terméketlen egerek heregolyójába ahhoz, hogy kifejlődött, érett spermiumokká váljanak. Az új technika lényege, hogy kihagyva a beültetési fázist, a korai hímivarsejtek a természetes szövetkörnyezetüket imitáló laboratóriumi edénykében fejlődnek tovább.
A vizsgálat során a primordiális csírasejtek ugyan nem váltak teljesen éretté, de eléggé kifejlődtek ahhoz, hogy képesek legyenek a nőstény egerektől nyert 379 petesejt megtermékenyítésére. A később beültetett embriókból végül kilenc egérbébi született. A módszerrel egészséges és termékeny egérutódok jöttek világra, amelyek felnőve szintén képesek voltak szaporodni. bevonásával akarják tesztelni a módszert, hogy felmérjék az esetleges kockázatokat, előkészítve a terepet az emberi próbák számára.

Ha bebizonyosodik, hogy biztonsággal és hatékonyan alkalmazható az embereknél, akkor a módszerünkkel teljesen működőképes spermát tudnánk létrehozni a mesterséges megtermékenyítési módszerekhez és lombikbébi programokhoz

– mondták a kutatók.
Számos amerikai tudós üdvözölte a módszert, és az őssejtkutatás mérföldkövének nevezte. Viszont arra is rámutattak, hogy a módszerhez idővel mesterséges pluripotens őssejteket lehetne használni, amelyek az embrionális őssejtekhez nagyon hasonló módon működnek, de bőrsejtekből állítják elő őket, így kivédhetők lennének az embriók használatából eredő etikai aggodalmak.
A kutatásban a Nancsingi Orvostudományi Egyetem és a Kínai Tudományos Akadémia Zoológiai Intézetének munkatársai vettek részt, eredményeik a Cell Stem Cell folyóiratban jelentek meg.

Műkincstolvaj volt az izraeli hadügyminiszter?

BBC HISTORY MAGAZIN

A kalózos szemkötőjéről is jól ismert Móse Daján az izraeli állam egyik ikonikus figurája, aki vezérkari főnökként, mezőgazdasági és külügyminiszterként is szolgálta hazáját, nevét mégis leginkább hadügyminiszterként írta be magát a történelembe, hivatali idejére esett ugyanis az 1967-es hatnapos háborúban aratott döntő izraeli győzelem. E posztjáról a szintén győztesen, de nagy veszteségekkel megvívott 1973-as jóm kippúri háború után mondott le, és ugyan vállalta a felelősséget a vezérkar elhibázott döntései és a hadsereg gyenge felkészültsége miatt, az izraeliek többsége 1981-es halála után is hősként tisztelte az egykori katonát.

Ben Gurion, Móse Daján és Chaim Laskow

Fotó: ullstein bild

Az utóbbi években azonban több kínos epizód is napvilágra került Daján életéből, a jóm kippúri háború idején készült, néhány éve nyilvánosságra hozott jegyzőkönyvek például kétségekkel és félelmekkel teli, a katonáit viszont szemrebbenés nélkül a halálba küldő ember képét rajzolják meg. Persze nem biztos, hogy szerencsés dolog egy ekkora felelősséggel és hatalommal rendelkező ember tevékenységét a „partvonalról” megítélni, az egykori hadügyminiszter emlékét azonban egy jóval profánabb ügy is beárnyékolja.a a „nemzeti vagyont”
Daján lelkes amatőr műgyűjtő és régész volt – ezzel önmagában még nem is lett volna semmi gond, ám hatalmát arra használta, hogy mindenféle engedély és tudományos háttér nélkül ásatásokat folytasson számos, Izrael területén fekvő vagy izraeli fennhatóság alá került régészeti lelőhelyen. Mi több, Daján az izraeli hadsereg embereit és felszerelését is felhasználta saját hobbijához. Egy egykori helikopterpilóta visszaemlékezései szerint például az 1956-os szuezi háború hadműveleteinek befejezése után csupán három héttel Daján már egy a Sínai-félszigeten található egyiptomi szentély romjaihoz utazott, majd a pilóta parancsot kapott arra, hogy három sztélét járművén Tel-Avivba szállítson. Azt mondták neki, a küldetés „nemzeti ügy”, az elszállított leletek azonban Daján villájának kertjébe kerültek.
Az is valószínűnek tűnik, hogy a tábornok saját zsebére el is adogatott a különböző helyszíneken talált tárgyakból, és a műkincskereskedőkkel való üzletelés során is hasznát vette hírnevének: a boltosok egyszerűen nem mertek alkudozni vele, hanem elfogadták az általa ajánlott vagy kért összegeket. Ha hozzátesszük, hogy főként arab, a betlehemi és jeruzsálemi bazárokban tevékenykedő kereskedőkről beszélünk, még nyilvánvalóbb, hogy mennyire retteghettek a tábornoktól, ha még az alkudozás nemes és ősi szokásától is el tudtak tekinteni. Daján 1981-es halála után egyébként a jeruzsálemi Izrael Múzeum egymillió dollárt fizetett örököseinek a magángyűjteményét alkotó nagyjából ezer műtárgyért.

Adómentes zsebpénz

Egyesek minden teketória nélkül műkincstolvajként emlegetik Dajánt, akinek üzelmeire egyébként még életében, 1971-ben felhívták a figyelmet egy tel-avivi régészeti konferencia résztvevői. A résztvevők közül sokak által aláírt petíció felszólította Dajánt, hogy hagyjon fel illegális ásatásaival, de a konferencia szervezői végül hivatalosan nem tették szóvá az ügyet.

Játékok Daján gyűjteményében

Fotó: ullstein bild

Kézenfekvő magyarázat, hogy ők is féltek a befolyásos politikustól, de a helyzet nem ennyire egyszerű: egyesek akkor és ma is úgy gondolják, Daján leginkább sorsukra hagyott lelőhelyeken kutatott, ráadásul tudományos szempontból értéktelen leletek után. Az, hogy mindez az izraeli törvényekbe ütközött, az inkább a túlságosan szigorú, az egyéni műkincsvadászatot gyakorlatilag lehetetlenné tevő szabályozások miatt volt. Ebben persze lehet igazság, az mindenesetre mára nyilvánvaló, hogy Daján engedélyek nélkül ásott ki és adott-vett műkincseket, az így szerzett jövedelme után pedig nem adózott, márpedig ilyen törvényszegéseket egy egyszerű állampolgárnak valószínűleg nem néztek volna el az izraeli hatóságok.

• 
  

Nem tudni, honnan jött a rejtélyes zene a Hold túloldalán

KOLBERT ANDRÁS

Még 2008-ban tette elérhetővé a NASA az Apollo-küldetések rádióforgalmazásáról készült leiratokat, és nagyjából azóta próbálnak kutatók választ találni arra, hogy

vajon mi volt az a furcsa zene, amit az Apollo–10 űrhajósai hallottak, amíg megkerülték a Holdat.

Földfelkelte az Apollo 10 képén

Fotó: Science Society Picture Librar

Egy amerikai tévéműsor, a Science Channelen futó NASA'S Unexplained Files (A NASA megmagyarázatlan esetei) című műsor szerint az utolsó olyan Apollo-küldetés során, melyben tervezetten nem szálltak le a Holdra (a 11 volt az első sikeres leszállás, a 13-asnál meg szerettek volna leszállni, csak végül nem került rá sor) az űrhajóban ülő három űrhajós, Eugene Cernan, John Young és Thomas Stafford többször is megemlíti, hogy
furcsa, fütyülésre hasonlító, földön túli hangokat, vagy inkább zenét hallottak, és a beszélgetés jegyzőkönyvében látszik, hogy maguk sem tudják, hogy közöljék ezt a földi irányítással, mikor visszatér a rádiókapcsolat.

Senki nem fogja nekünk elhinni

hangzik el az űrhajóban kétszer is, amikor a parancsnoki modul pilótája és a leszállóegységet vezető űrhajósok beszélgetnek a küldetés során. Nem csoda, hogy nem nagyon szeretnének hivatalosan beszélni arról, hogy idegen eredetű zenét hallanak: elég szigorú feltételekkel lehetett valaki űrhajós, az elmebaj és a hallucináció például erősen ellenjavalt volt a jelentkezőknél.
A Science Channel által megkérdezett szakértők szerint valószínűleg nem E.T. haverjai toltak az űrhajósoknak valami idegen rockot, hanem a két modul közti kommunikációt biztosító, VHF frekvencián működő rádió-adóvevők gerjedtek össze, és ez hozta elő a furcsa hangokat. Nem ez az egyetlen eset, amikor zenére nagyon hasonlító hangokat fognak az űrkutatók: a Szaturnusz légkörébe csapódó töltött részecskék zavarták meg a Cassini adását annyira, hogy a fogott adatok akár zeneként is értelmezhetők voltak.
A szkeptikusok (pontosabban kétkedők) szerint azonban az Apollo–10 esetében nem erről van szó: a Holdnak nincs légköre, így nem zavarhatta meg a rádióforgalmazást semmi ilyesmi, ráadásul az űrhajósok elég tapasztaltak voltak ahhoz, hogy kiszűrjék, mi az egyszerű rádiózavar és mi az, amit még sosem hallottak.
Szakemberek szerint viszont teljesen más, mikor egy rádiós szakembert az űrben érnek ilyen váratlan hatások, így a magyarázat egyszerűen az, hogy nincs az a kiképzés, ami kiűzheti az ember fejéből azt a vágyat, hogy milyen jó lenne a Hold túloldalán összefutni az idegen lényekkel.
Apollo 10 Lunar orbit transcripts

Bemutatta új utasszállító űrhajóját a Virgin Galactic

-DA-KÖVETÉS

2016.02.20. 08:57

Bemutatta új utasszállító űrhajóját a Virgin Galactic amerikai vállalat, amely szerint ez az űrjármű sokkal biztonságosabb elődjénél, amely 16 hónappal ezelőtt, próbarepülés közben darabjaira hullott szét - írta az MTI.
A SpaceShipTwo űrhajó új, Virgin Space Ship Unity (VSS Unity) elnevezésű modelljét a Los Angeles melletti kísérleti hangárban mutatta be szakértőknek, újságíróknak és jövőbeni kuncsaftoknak Sir Richard Branson, a vállalat tulajdonosa. Az űrhajót Branson egyéves unokája avatta fel, aki édesanyja segítségével- pezsgősüveg helyett - tejespalackot csapott az űrhajó orrához.
A VSS Unity alakjában szinte hasonmása a szerencsétlenül járt elődjének. A Virgin Galactic mérnökei arról győzködték a bemutatón az egybegyűlteket, hogy ez a jármű már sokkal biztonságosabb az előzőnél, sok vezérlési funkciót teljesen automatikussá tettek, egy sor feladat végrehajtásában számítógépek felügyelik a pilótákat.
A vállalat nem bocsátkozott jóslatokba, hogy mikor lesz az új űrhajó első próbarepülése, de híradások szerint ez év végén várható.
A VS Unity elődje 2014. október 31-én darabjaira esett szét a kaliforniai Mojave sivatag fölötti próbarepülés közben, mert a pilóta hibájából a gép leszállásának lassítását végző berendezés túl korán, még emelkedés közben, a megfelelő sebesség elérése előtt lépett működésbe. A baleset mintegy 11 másodperccel azután következett be, hogy a SpaceShipTwo levált a sugárhajtású hordozó-repülőgépről, és bekapcsolta saját hajtóművét. A balesetben meghalt a 39 éves másodpilóta. Sokan úgy gondolják, hogy a baleset erősen megtépázta az űrturizmusbeli elsőbbségért féltucatnyi más vállalattal versengő Virgin Galactic tekintélyét és versenyképességét.

A SpaceShipTwo űrhajó új, Virgin Space Ship Unity (VSS Unity) elnevezésű modellje

Fotó: Lucy Nicholson

A Sir Richard Branson brit nagyvállalkozó vezette Virgin Galactic olyan űrhajót fejleszt, amelyet egy hordozó-repülőgép visz fel a magas légkörbe, és onnan saját rakétahajtóművével emelkedik tovább 100 kilométeres magasságba, a világűr határára. A cég kizárólag turistáknak kínálja az űrutazás élményét, fejenként és utanként több száz ezer dollárért. Az űrhajó két pilótát és hat turistát szállíthat.
A repülésekre már több száz foglalás érkezett, köztük két híres hollywoodi színész, Tom Hanks és Angeline Jolie is jelentkezett, de Branson azt akarja, hogy az első turista ő legyen a gyerekeivel együtt. Branson ingyenes utat ajánlott fel az új űrhajó névadójának, Stephen Hawking híres brit elméleti fizikusnak, aki súlyos mozgásszervi betegségben szenved, és csak a számára kifejlesztett kerekesszékkel képes mozogni.

• 
  

A 100%-os parmezán tele van fapéppel

-LB-

Több vizsgálat szerint a boltban kapható parmezánban nem az van, amire gondolnánk, de még az sem, ami a címkéjén szerepel. Sőt, több, magát „100 százalék parmezánként” reklámozó termékben nincs is parmezán. Viszont van benne nagy adag, de legalább ártalmatlan fapép. Nem olvasták félre. amerikai Food and Drug Administration (FDA)  névtelen bejelentés alapján előre be nem jelentett ellenőrzést tartott a Castle Cheese pennsylvaniai gyárában. Elemzésükből kiderült, hogy nem használtak parmezánt a Market Pantry márkájú 100 százalékos parmezánként reklámozott termék gyártáshoz, hanem svájci sajtokat (ez egy fajtanév), mozzarellát és cheddart, meg cellulózt, ami fapépből származott – ez gátolja a sajt összetapadását.

Az amerikai szabályozás szerint cellulóz lehet a sajtban, és gyakran van is, az FDA biztonságos összetevőnek tartja. De az elfogadható ipari standard 2-4 százalék, ez már elég ahhoz, hogy stabil maradjon a sajt.

Fotó: Europress / Getty

Az FDA anno nem közölte a cellulóz pontos arányát, a Bloomberg híroldal saját vizsgálata szerint(amit független tesztelők végeztek el több amerikai márkán):

• a Jewel-Osco gyártó Essential Everyday 100 percent Grated Parmesan Cheese nevű termékében 8,8 százalék cellulóz van;
• a Wal-Mart Great Value 100 percent Grated Parmesan Cheese 7,8 százalék;
• Whole Foods 365 nem tüntette fel a csomagoláson, de 0,3 százalék abban is volt;
• a Kraftéban 3,8 százalék
  

A márkák reagáltak az újság vizsgálatára, azt állítják, vizsgálják az állításokat. Az eredményeket nem vetették alá peer-review-nak és egyelőre nem ismételték meg. Egy másik vizsgálat viszont kimutatta, hogy a címkéken feltüntetett fehérjetartalom sem volt igaz, a valóságban több sajt csak a harmadát tartalmazta – ennek is lehet oka a magas cellulóztartalom.
A Castle Cheese egyébként tönkrement a vizsgálat után, elnöke, Michelle Myrter pedig bíróság elé áll még a hónapban. Egy évet is kaphat és 100 ezer dolláros büntetést.

Hatalmas csillag belsejében születhetett a gravitációs hullámok forrása

LAZA BÁLINT

A február 11-én felfedezett gravitációs hullámok forrásáról eddig annyit tudtunk, hogy két, úgynevezett bespirálozó fekete lyukhoz tartozott, amelyek életük utolsó pillanataiban nagyon gyorsan keringtek egymás körül, aztán összeolvadtak, és hatalmas energiát sugároztak ki magukból.

Igazolták Einstein utolsó jóslatát is: felfedezték a gravitációs hullámokat

Valószínűleg ez lesz a fizika legtöbbet hivatkozott cikke: teljesen új eszközt kaptak kezükbe a csillagászok, már most is olyan dolgokat láttunk, amiket eddig soha. A kísérlethez magyar kutatók műszert fejlesztettek, műszakot vezettek és galaxistérképet készítettek.Tovább
Abraham Loeb, a Harvard elméleti fizikusának tanulmánya szerint a fekete lyukak ütközését gamma-sugár-kitörés is követte, amelyet felfogtak a NASA Fermi gamma-sugár-űrteleszkópjai is 0,4 másodperccel azután, hogy a LIGO által észlelt gravitációs hullámok elérték a Földet.

Fotó: ligo.caltech.edu

Egyelőre nem teljesen biztos, hogy ugyanaz az esemény okozta mindkét jelet, de a Fermi kutatói szerint csak 0,0022 a valószínűsége, hogy véletlen volt. A baj az, hogy egészen eddig senki nem számított gamma-kitörésre fekete lyukak egyesülése után.

Az összeolvadó fekete lyukak elvileg üres űrszeletben kerülgetik egymást, így a gamma-kitörések jelenlegi modelljei szerint az izolált fekete lyukakból nem származhatnak. Loeb viszont megoldotta a rejtélyt: szerinte a két fekete lyuk valószínűleg egy hatalmas csillag belsejében egyesült.
„Olyan, mint egy terhes nő, ikrekkel a méhében” – magyarázza a fizikus. Amint a a fekete lyukak összeolvadtak, a csillag összeomlott, ez váltotta ki az intenzív gamma-sugarakat. A fekete lyukak valószínűleg egy, a Napnál néhány százszor nehezebb csillagban születtek. Ahogy a csillag nukleáris üzemanyaga elhasználódott, a magja elkezdett összeomlani.
Alapesetben ebből egyetlen fekete lyuk született volna.  Viszont a csillag nagyon gyorsan forgott, a centrifugális erő szétszakíthatta az összeomló magot, súlyzó alakúvá formálhatta. Ez aztán két magra szakadt, amelyek külön alakulhattak fekete lyukakká. Az ötlet logikusnak hangzik, de egyelőre még csak egy ötlet, ráadásul az INTEGRAL nevű európai űreszköz nem is tudta megfigyelni a Fermi által észlelt gamma-sugarakat.

Bosszút áll a Tejútrendszerből kiszakadt felhő

LICA

Nagyjából hetvenmillió évvel ezelőtt egy gázfelhő szakadt ki a Tejútrendszerből, amely mostbumerángként tér vissza. A Smith felhőt 1963-ban fedezték fel a hidrogéntartalmának gázsugárzása miatt. Nevét felfedezőjéről, Gail Smithről kapta.

Fotó: NASA

Most a Hubble űrteleszkóppal figyelték meg és ebből számolták ki, hogy hetvenmillió éve szakadhatott ki a galaktikus korong peremvidékéről. És ez nem minden, a felhő, most visszafelé tart, nagyjából egymillió kilométer/órás sebességgel száguld a galaxis felé. A számítások szerint harmincmillió év múlva éri el a Tejútrendszert.
A Smith felhő 11 ezer fényév hosszú és 2500 fényév széles (összehasonlításként, a galaxisunk átmérője nagyjából 100 ezer fényév). A felhő nem látható szabad szemmel, de ha mégis az lenne, akkor a NASA számításai szerint harmincszorosa lenne a teliholdnak.

A Notre Dame Egyetem kutatóinak tanulmányában szerint az ütközés helyén elég intenzív csillagszületés indul majd be, a gázfelhőben kétmillió új Nap létrejöttéhez van elegendő anyag. Több hasonló felhőt találtak már a Tejútrendszer körül, amely felpörgetheti a csillagok keletkezését. De ezek eredete és pályája nagyrészt ismeretlen.
A Smith felhő azért izgalmas, mert ki tudták számolni, honnan szakadhatott ki. Erre az anyagából tudtak következtetni, a felhőben annyi kén volt, mint a Tejútrendszer korongjának külső részein. Vagyis valószínűleg onnan szakadhatott ki. Persze felmerül a kérdés, hogy mi okozhatta a kiszakadást, de erre még nem tudnak válaszolni a kutatók.
A galaxisoknál gyakori jelenség, hogy egyik pontjukból kiszakadnak felhők, hogy aztán valahol máshol becsapódva részt vegyenek a csillagszületés folyamatában.

9 ezer embert költöztetnek el a világ legnagyobb rádiótávcsöve miatt

A délnyugat-kínai Kujcsou tartományban több mint 9 ezer embernek kell elhagynia véglegesen otthonát, hogy ne zavarják a világ legnagyobb, átadás előtt álló egytányéros űrfigyelő rádióteleszkópjának működését, írja az MTI. Az eszköz összeszerelésével várhatóan szeptemberre végeznek.

Fotó: Chinafotopress

A tervek szerint még október előtt két közeli megye négy lakóparkjába költöztetik a teleszkóp 5 kilométeres körzetében élőket. A helyi kormányzat minden érintett lakosnak 12 ezer jüan (félmillió forint) támogatást is ígért. A helyszínt - egy katlant - három, egymástól 500 méter távolságra lévő domb veszi körül, a hozzá legközelebbi megyeszékhely 25 kilométerre fekszik. A vezetékekkel és robotokkal mozgatható, több irányból érkező információk észlelésére alkalmas, hatalmas tányért acéloszlopok, kábelek ezrei tartják majd a föld felett. A szakemberek szerint fontos, hogy a környezeti zajok és rádióadások ne zavarják az eszköz működését.
A rádiótávcső építésének megkezdéséről tavaly nyáron számoltunk be. A fél kilométer átmérőjű, FAST (Five-hundred-meter Aperture Spherical Radio Telescope) néven emlegetett rádiótávcsövet 4450 darab, 11 méter oldalhosszúságú, háromszög alakú alumínium panelből állítják össze. Ha elkészül, méreteiben és teljesítményében felül fogja múlni a Puerto Ricó-i Arecibo Obszervatórium rádiótávcsövét; ennek a 305 méter átmérőjű parabolaantennája az eddigi csúcstartó. A FAST parabolaantennájának kerülete körülbelül 1,6 kilométer lesz.

A kínai kutatók eddig kénytelenek voltak másodkézből származó adatokra támaszkodni a munkájuk során, ami korlátozta tudományos teljesítményüket. Az új, nagy gyűjtőfelületű távcső javíthat a kínai űrkutatás hatékonyságán, ezzel ugyanis gyengébb, illetve nagyobb távolságból érkező rádióhullámokat is észlelhetnek - közölte Vu Hsziang-ping, a Kínai Csillagászati Egyesület vezetője. Szerinte az új távcső segíteni fogja a Tejútrendszeren kívüli intelligens élet és a világegyetem keletkezésének kutatását.

A rádiótávcső olyan, mint egy érzékeny fül: segít kiszűrni az univerzum fehér zajából a rádióhullámok tartományába eső hasznos, értelmes üzeneteket. Mintha a kabócák hangját szeretnénk beazonosítani egy hatalmas vihar közben.

• mondta Nan Zsen-tung, a projekt vezető kutatója.
  

Készül a világ legnagyobb rádiótávcsöve

Kínában megkezdték a világ legnagyobb rádióteleszkópjának összeszerelését; az egytányéros űrfigyelő eszközt egy 30 futballpálya nagyságú parabolaantennával szerelik fel – írja az MTI.

A fél kilométer átmérőjű, FAST (Five-hundred-meter Aperture Spherical Radio Telescope) néven emlegetett rádiótávcsövet 4450 darab, 11 méter oldalhosszúságú, háromszög alakú alumínium panelből állítják össze. Ha elkészül, méreteiben és teljesítményében felül fogja múlni a Puerto Ricó-i Arecibo Obszervatórium rádiótávcsövét; ennek a 305 méter átmérőjű parabolaantennája az eddigi csúcstartó.

A FAST parabolaantennájának kerülete körülbelül 1,6 kilométer lesz. A katlant három, egymástól 500 méter távolságra lévő domb veszi körül. A távcső 5 kilométeres körzetében nincsenek lakott települések – fontos, hogy a környezeti zajok és rádióadások ne zavarják a vételt –, és a legközelebbi megyeszékhely is 25 kilométerre fekszik.

A vezetékekkel és robotokkal mozgatható, több irányból érkező információk észlelésére alkalmas, hatalmas tányért acéloszlopok és kábelek ezrei tartják majd a föld felett. Alatta a karbantartóknak lesznek járataik.

Új fejezet a kínai űrkutatásban

A kínai kutatók eddig kénytelenek voltak másodkézből származó adatokra támaszkodni a munkájuk során, ami korlátozta tudományos teljesítményüket. Az új, nagy gyűjtőfelületű távcső javíthat a kínai űrkutatás hatékonyságán, ezzel ugyanis gyengébb, illetve nagyobb távolságból érkező rádióhullámokat is észlelhetnek - közölte Vu Hsziang-ping, a Kínai Csillagászati Egyesület vezetője. Szerinte az új távcső segíteni fogja a Tejútrendszeren kívüli intelligens élet és a világegyetem keletkezésének kutatását.

A rádiótávcső olyan, mint egy érzékeny fül: segít kiszűrni az univerzum fehér zajából a rádióhullámok tartományába eső hasznos, értelmes üzeneteket. Mintha a kabócák hangját szeretnénk beazonosítani egy hatalmas vihar közben.

– mondta Nan Zsen-tung, a projekt vezető kutatója.
A kutató szerint a helyszín ideális, csendes környezetet biztosít a munkához, mind a berendezés, mind a dolgozók számára. Karsztvidékről van szó, vagyis a környéket porózus kőzetek, mély szakadékok, földalatti barlangok és vízfolyások jellemzik. A természetes vízelvezetés miatt ezeknek fontos szerepük lehet a teleszkóp védelmében.

A teleszkóp építése 2011 márciusában kezdődött. A helyszín kialakításához körülbelül egymillió köbméter anyagot kellett eltávolítani. Az elvégzett munka alapján az építkezés a korábbi ütemtervnek megfelelően halad, és várhatóan jövő év végére fejeződik be. Az egyik környező domb tetején egy megfigyelőállomást is kialakítanak, amit a civil látogatók előtt is megnyitnak.

Amikor Hruscsov titkos beszédben szakított a sztálinizmussal

BBC HISTORY MAGAZIN

A sztálinizmustól való elfordulás három évvel a diktátor halála után következett be, ebben az új szovjet pártvezérnek, Hruscsovnak döntő szerepe volt.

Az 1956-os évben dőlt le a Sztálin-mítosz, ezzel összefüggésben a magyar forradalom rázta meg a kommunista rendszert, majd a szuezi válság globálissá tette a feszültséget. Világtörténelmi nézőpontból a legnagyobb hatású esemény a Szovjetunió Kommunista Pártjának február 14. és 25. között ülésező XX. kongresszusa, azon belül is az utolsó napon a pártvezető Nyikita Hruscsov zárt ajtók mögött elhangzott, Sztálint nyíltan bíráló és rövid idő után kiszivárgott úgynevezett titkos beszéde volt. A kilencvenes évek óta megjelent orosz történeti feldolgozásokból – ezeket a történész Baráth Magdolna foglalta össze (Múltunk, 2006/2.) – kitűnik, hogy a szovjet pártvezetésben milyen folyamatok vezettek el a sztálini despotizmussal való olyan szakításhoz, amely azért megőrizte a kommunista rendszer kontinuitását.

Az első lépés az elítéltek nagyon óvatos rehabilitációjának megkezdése volt, ennek első kezdeményezője a sztálini terror leghírhedtebb alakja, Lavrentyij Berija, a belügy- és állambiztonsági minisztérium vezetője volt, aki eséllyel pályázott a pártvezetői posztra.

Nyikita Hrucsov Londonban.

Fotó: Fred Ramage

Alig három héttel a diktátor halála után, 1953. március 27-én Berija kiadta minisztériuma amnesztiarendeletét. Egy orosz történész adata szerint a Gulagon még az amnesztiát követően is több mint 1 millió 360 ezer ember maradt, közülük „ellenforradalmi bűncselekményért” 448 ezer töltötte a büntetését, s a bebörtönzöttek majdnem 28 százaléka 25 év alatti fiatal volt. A KGB hivatalos adatai szerint 1930 és 1953 között „ellenforradalmi, államellenes bűnök” vádjával 3 millió 778 ezer 234 személyt ítéltek el, akik közül 786 ezer 98 főt kivégeztek.
Berija a rehabilitálások irányításával akarta erősíteni esélyeit az utódlási harcban, s ellenfelei éppen a törvénytelenségeket használták fel a likvidálására. Malenkov, Kaganovics és Hruscsov összefogtak Berija ellen, 1953. június végén letartóztatták, zárt tárgyaláson elítélték, decemberben kivégezték, majd a vádiratot szétküldték a helyi pártszervezeteknek és a külföldi kommunista pártoknak.

Kétfrontos harc

Hruscsov végeredményben ügyesen vitte végbe hatalmi játszmáját: 1953 szeptemberében a párt első titkáraként „arca” lett a sztálinizmus óvatos felszámolásának, és azzal egyidejűleg a törvénytelenségeket felhasználta ellenfelei lejáratására.
Hruscsov számára a lépésről lépesre haladó rehabilitációs folyamatban az ugrás 1955 őszén következett be, amikor az állambiztonsági szervek hozzáláttak az 1937 és 1939 között elítélt párt- és állami funkcionáriusok ügyének felülvizsgálatához, és Rugyenko legfőbb ügyész beszámolója nyomán őelőtte is világossá lett, hogy a nagy pereknek semmiféle jogi alapjuk nem volt, a kivégzettek egytől egyig ártatlanok voltak.

Hruscsov és Sztálin, 1936-ban.

Fotó: Universalimagesgroup

A kongresszus előtti hetekig Hruscsov csak azokról a tömeges megtorlásokról akart szólni, amelyeket az 1940-es évek első feléig a párt- és állami vezetők ellen elkövettek, ám a vizsgálatok során olyan tények és számok kerültek a párt elnöksége elé, amelyek Hruscsov szerint megkerülhetetlenné tették Sztálin politikusi értékelését és felelősségnek kimondását a tömeges megtorló intézkedésekben.

Leszámolás a személyi kultusszal

Az elnökség 1956. február 9-én szembesült a repressziót kivizsgáló bizottság jelentésével, és feltehetően akkor döntötték el, hogy zárt ülésen Hruscsov adjon egy beszámolót a személyi kultuszról. Hruscsov február 18-án mutatta meg az elnökségnek a beszéd első változatát, és másnap diktálta le azt a szöveget, amely a beszámoló alapjává vált. A beszédben a személyi kultusz áldozatai közül csak a kommunistákról esett szó, sőt Sztálin külön érdemeként említette az ellenzékkel való harcát, s a trockistákat és buharinistákat továbbra is „a nép ellenségeinek” minősítette. Hruscsov, miután részletesen szólt a hatalommal való visszaélésről és a diktátor gaztetteiről, hangsúlyozta, „Sztálin meg volt győződve, hogy ez elengedhetetlen volt, hogy csak így lehetett megvédeni a dolgozók érdekeit az ellenség összeesküvéseivel szemben és az imperialista tábor részéről fenyegető támadásokkal szemben. (…) Nem mondhatjuk, hogy tettei egy őrült zsarnoknak a tettei voltak.”
Ismerve a sztálinizmus égbekiáltó bűneit, a „titkos beszéd” a mai olvasónak akár siralmasan erőtlennek is tetszhet. A szovjet kommunista párt akkori erőviszonyait tekintve azonban megkerülhetetlen Hruscsov személyes teljesítményének elismerése – ez után is négy hónap kellett ahhoz, hogy a párt nyilvános határozatot hozzon „a személyi kultusznak és következményeinek leküzdéséről”. A sztálinizmussal való szakítás minden bizonnyal nélküle is bekövetkezett volna, de nem akkor és talán nem is vértelenül.

Magyar sérültje is van a spanyol buszbalesetnek

A hvg.hu azt írja, a Külgazdasági és Külügyminisztérium szóvivője szerint három magyar könnyű sérültje is van annak a spanyolországi buszbalesetnek, ami vasárnap reggel történt, és amiben tizennégyen elhunytak. 

Felborult egy spanyol iskolabusz, legalább 14 diák vesztette életét

Az iskolabusszal ERASMUS ösztöndíjas diákok tartottak egy valenciai fesztiválra.Tovább

Fotó: Twitter

A három magyar fiatalról pontos adatokat egyelőre nem tudni, csupán annyit, hogy egy 20 éves lányról, valamint egy 23 és egy 24 éves fiúról van szó, és mindhármukat kórházban kezelik.
A szóvivő szerint a barcelonai főkonzulátusnál érdeklődhetnek a hozzátartozók. A külképviselet ügyeleti száma 0034 629 745 593.
Update:
A hirado.hu ezzel szemben úgy tudja, a balesetben nem három, hanem csak egy magyar fiatal sérült meg, egy 24 éves fiú, akinek mindkét keze eltört, és azt mondta, ő volt az egyedüli magyar a buszon.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium szóvivője, Menczer Tamás, a Velvetnek azt mondta, hogy a nap folyamán azt a tájékoztatást kapták egy spanyol kórházból, hogy egy magyar fiú került hozzájuk, akinek mindkét karja eltört. A barcelonai magyar főkonzulátus munkatársa telefonon is beszélt a fiúval, aki azt mondta, a buszon nem ült más magyar, vagyis a halálos áldozatok között biztosan nincs magyar.
A magyar lányról végül kiderült, hogy nem magyar állampolgár, a másik fiúról pedig az, hogy nem ült a buszon.
A 24 éves fiú a többi buszon utazó fiatalhoz hasonlóan Erasmus ösztöndíjjal van kint Spanyolországban.

A holdra szálláshoz hasonlítják a gravitációs hullámok felfedezését

LICA

Felfedezték a gravitációs hullámokat. Az egyszerű mondat mögött egy százéves elmélet, több évtizedes műszerfejlesztés és több mint egymilliárd dolláros befektetés áll. A világegyetem jobb megértését segítő, alapvető eredmény született a tudományban, az alapkutatás látványos sikeréről van szó, írja a Magyar Tudományos Akadémia a felfedezésről.

És kicsit sem túloz, a világ fizikusai egy emberként ujjonganak a felfedezés hírére. Szuperlatívuszokban beszélnek a kísérletről és a gravitációs hullámok felfedezéséről.

Fotó: Handout

Régen vártak már felfedezést ennyire, hiszen Albert Einstein száz évvel ezelőtt jósolta meg ezeknek a létét az általános relativitáselméletben. Ugyanakkor nem nagyon hitte maga sem, hogy valaha is képesek leszünk észlelni a gravitációs hullámokat. Egy évszázadig tartó keresés zárult le a gravitációs hullámok észlelésével.

Sokan egyenesen a holdra szálláshoz hasonlítják a felfedezést. Különböző fórumokon, tudományos lapokban méltatják a kísérlet eredményeit. Bár még nagyon kevés idő telt el a bejelentés óta, a legtöbben rendkívüli áttörésről beszélnek a fizika világában, olyan új területek nyílnak meg az asztrofizikusok előtt, amelyekkel eddig nem ismert módon kutathatják az univerzum titkait. Mások a kísérleti fizikai projektek kitartását méltatják. A LIGO 2002-ben kezdte el a méréseket, és 2014-ben lett meg ennek az első eredménye.
Az ismertebb fizikusok sem mehettek el szó nélkül a felfedezés mellett. Stephen Hawking a Facebookon gratulált, szerinte ez legalább annyira fontos, mint a Higgs-bozon felfedezése. A LIGO érzékenységének növelésével még több észlelést várhatunk, amellyel egyre jobban megismerjük, hogyan működik az univerzum.
Neil deGrasse Tyson népszerű asztrofizikus, a Cosmos című dokumentumsorozat házigazdája annyira belelkesedett, hogy egy előadáson ugrott a színpadra, hogy elmondja véleményét. A Columbia Egyetemen Bartos Imre és Márka Zsuzsa, két magyar származású fizikus, a LIGA kísérlesorozat résztvevői tartottak épp telt házas előadást. Neil deGrasse Tyson többek között az új technológiát méltatta, amellyel ilyen felfedezéseket lehet tenni. Ezek a tudományok teljesen új ágait indíthatják útjára.
A kísérletben részt vevők örömét nehéz leírni. Rengeteg kép jelent meg a tanulmányban részt vevőkről, ahogy boldogan adják át magukat az ünneplésnek hosszú hónapok megfeszített munkája után.



A Birminghami Egyetemen pezsgőspoharakból rakták össze a gravitációs hullámokat és a két fekete lyukat, amely előidézte azt.



Egy tweetben Gabriela Gonzales, a LIGO szóvivője az elsőként észlelt gravitációs hullámoknak a lepedőre festett változatával pózolt.
Erin Lee Ryan, a Maryland Egyetem kutatója, aki egyébként a NASA Goddard Space Flight Centernek is dolgozik, tortával ünnepelt. Ezzel egyébként majdnem megszegte az embargót, mert a torta képe korábban került ki a közösségi oldalakra, mint a bejelentés.
És végül azt is érdemes megemlíteni, hogy a gravitációs hullámok saját Twitter-fiókot is kaptak.

Igazolták Einstein utolsó jóslatát is: felfedezték a gravitációs hullámokat

LAZA BÁLINT

Oké, de Einstein honnan tudta?

• Fizikusok régóta sejtették a gravitációs hullámok létezését, de most közvetlen bizonyítékot is találtak.
• A felfedezés olyan, mintha eddig csak láttuk volna az univerzumot, de nem hallottunk volna semmit: mostantól fülünk is van hozzá.
• A kutatásban több mint ezer kutató vett részt, köztük magyarok is.
• A felfedezés biztosan Nobel-díjat fog érni.
• A kutatás vezetői megpróbálták mesterséges jelekkel összezavarni a kutatókat, így az utolsó pillanatig eltitkolni a felfedezést, mégis kiszivárgott.
• Az USA kormánya egymilliárd dollárt költött a kutatásra.
  

Február 11-én, magyar idő szerint délután fél ötkor a LIGO Tudományos Együttműködés (LIGO Scientific Collaboration, LSC) Washingtonban bejelentette, hogy még 2015. szeptember 14-én, magyar idő szerint délelőtt 10:50:45-kor mindkét LIGO-detektor egy két tizedmásodperces jelet rögzített, és ezzel közvetlen bizonyítékot kaptak a gravitációs hullámok létezésére. „Megcsináltuk!” – kezdte David Reitze, a LIGO vezetője a sajtótájékoztatót. A fizikusok nagyjából száz éve vártak erre a bejelentésre.

A felfedezést részletező szakcikket a Physical Review Letters című szaklap megjelenésre elfogadta – ez valószínűleg az évtized legidézettebb cikke lesz a fizikában. A felfedezésért biztosan Nobel-díj jár majd: már a hullámok közvetett észleléséért is, a Hulse–Taylor kettős pulzár periódusidejének megfigyeléséért is Nobel járt 1993-ban, most pedig közvetlen bizonyítékot találtak. Az viszont érdekes kérdés, ki kapja majd a díjat; ez a kísérlet nem laborban dolgozó néhány tudós munkája volt, sokkal inkább hasonlít a CERN-hez:  a LIGO együttműködésben több mint ezer ember vett részt 83 intézményből és 15 országból. A szakcikk 15 oldalából hatban csak a részt vevő embereket és intézményeket sorolják.

Fotó: Bődey János

De mi az a LIGO? Mi a gravitációs hullám? És miért olyan fontos a mostani felfedezés, hogy még az MTA honlapja is világraszólónak nevezi? Elmagyarázzuk, de előre szólunk: hosszú lesz (ha megpróbálja röviden, két videóból megérteni, ezt a cikkünket ajánljuk).

Mese a nem egyszerre öregedő ikrekről

A kutatóknak olyasmit sikerült igazolniuk, amit már régóta sejtettünk: Albert Einstein 1915-ben publikálta az általános relativitáselméletet, majd 1916-ban és 18-ban kifejezetten a gravitációs hullámokról szóló dolgozatát (1916-ban elszámolta magát, az 1918-as dolgozat ennek javítása). Einstein számolásából egyértelműen kijött, hogy a gravitációs hullámok léteznek – ez volt a fizikus utolsó olyan jóslata, amit eddig nem sikerült bizonyítani. Einstein dolgozataiból pedig azt derül ki, hogy
a gravitációs hullámok a téridő hullámszerű megnyúlásai és összehúzódásai.
Érthető, nem? Nem, hát. A felfedezés megértésében Raffai Péter, az ELTE adjunktusa, az Eötvös Gravity Research Group fizikusa, illetve Frei Zsolt, az ELTE Atomfizikai Tanszék vezetője segített nekünk, akik kollégáikkal részt vettek a gravitációs hullámok felfedezésében.

Frei Zsolt

Fotó: Bődey János

A kutatás megértéséhez fel kell fogni, hogy egyáltalán mi az a téridő. „A fogalmat még a speciális relativitáselméletben vezette be Einstein a fizikába. Minden mozgás egyben térbeli és időbeli, a hétköznapi tapasztalatunk alapján pedig a kettő függetlennek tűnik: a térbeli mozgást például mérőszalaggal mérjük ki, ilyenkor változnak a szélességi, hosszúsági és magassági koordináták. Az időbeli mozgást pedig az órával” – magyarázza az alapokat Raffai. Einstein viszont rámutatott, hogy tér és idő nem függetlenek, nincs értelme arról beszélni, hogy háromdimenziós térben és egydimenziós időben mozgunk, hanem négydimenziós téridőben, ahol matematikai szempontból egy irány lesz az idő is. 
Nehéz ezt gyakorlati példával érzékeltetni, mert a hétköznapokban nem tapasztaljuk, hogy tér és idő összefüggne. Ha a térben egyenesen haladunk egy irányba, de aztán eltérünk tőle, akkor a haladásunk az eredeti irányba lelassul. Például ha az utcán pontosan előttünk látunk egy lámpaoszlopot, és megyünk egyenesen felé, akkor X idő alatt elérjük az oszlopot. De ha egy kicsit jobbra tartva haladunk, hogy ne menjünk neki az oszlopnak, akkor az oszlop mellett kötünk ki, de X-nél több idő alatt érjük el az oszlopot, hiszen nem egyenesen felé haladtunk, hanem kicsit jobbra is.
Ez még könnyen érthető, az viszont már nehezebben befogadható, hogy az időbeli mozgás is hasonló. Vagyis ha ülünk egy széken mozdulatlanul, és telnek a percek – vagyis az időben mozgunk előre –, az nem ugyanolyan, mint amikor felállunk a székről, és elkezdünk a térben mozogni. Ez utóbbi ugyanis az időben éppen annak felel meg, mint amikor a fenti oszlopos példában egyik irányból váltottunk a másikba. Azaz, ha felállunk a székről és a térben mozgunk, valójában lassabban telik az idő, mintha egy helyben ülnénk.
Mindezekből következik az ikerparadoxonként ismert jelenség is: ha leültetünk két azonos korú, teljesen egyszerre született embert egymás mellé, egyformán telik számukra az idő. De ha az egyik ülve marad, a másik pedig elkezd térben is mozogni, akkor amikor visszaül, az ikerpár tagjai már nem lesznek azonos korúak: aki egy helyben maradt, öregebb lesz, mint aki térben mozgott, mert utóbbi lassabban haladt előre az időben, mint az egy helyben ülő. A mindennapokban ezt a jelenséget nem érzékeljük, mert csak igen-igen nagy sebességnél számottevő, a fénysebesség közelében. De ha az ikerpár egyik tagját elküldenénk az űrbe egy majdnem fénysebességgel száguldó rakétán, majd pár hónap múlva visszahoznánk, csak annyit öregedne, amennyit saját ideje szerint távol volt, pár hónapot – míg Földön maradt testvére akár évtizedeket (a sci-fi regények és filmek gyakran eljátszanak ezzel).

Egy helyben ülünk, mégis nő köztünk a távolság

Az ikerparadoxonhoz hasonló felvetések nagyon foglalkoztatták száz éve a fizikusokat. „A speciális relativitáselmélet jó megoldása volt olyan rejtélyeknek, amiket már korábban ismertek kísérletekből, de nem tudták megmagyarázni. Viszont ez az elmélet még nem tudott mit kezdeni a gyorsuló mozgással, csak olyan mozgásokról szólt, amikor a szereplők egymáshoz képest egyenes vonalú, egyenletes mozgást végeztek – mondja Raffai. – Einstein aztán 1915-ben publikálta általános relativitáselméletét, amely már a gyorsuló mozgást is figyelembe vette.”
Ebben Einstein leírta, hogy a gravitációs mezőben lenni folyamatosan gyorsuló mozgást jelent, amiben a térbeli távolságok és időtartamok is a mező ingadozásaival változnak. Vagyis az ingadozó gravitációs mező megváltoztatja a testek közötti távolságot, és mivel téridőről beszélünk – azaz a térbeli mozgás össze van kötve az időbelivel –, ha a tér megnyúlik és a térbeli távolság nő, akkor nő az időbeli is.

Fotó: Frei Zsolt

Képzeljük el a teret gumilepedőnek, amit a rádobott tárgyak behajlítanak, például ha a gumilepedőre labdát dobunk, a lepedő jellegzetesen megnyúlik alatta: hasonló történik a téridővel, ha tömeggel bíró testeket helyezünk el benne. És hogy még nehezebben felfogható legyen a dolog: amikor nagyon nagy tömegű testek mozognak egymás körül, akkor a „gumilepedő” torzulásai továbbterjednek. És ezzel jutottunk el a fentebb írt definícióhoz, amit most meg is ismétlünk: a gravitációs hullámok a téridő terjedő hullámszerű megnyúlásai és összehúzódásai.
Most egy ilyen hullámot fedeztek fel, és ami az igazán nagy szám: közvetlenül. Az alábbi videó már ezt a konkrét felfedezést mutatja: két egymás körül keringő fekete lyuk hajlítja a téridőt, majd amikor egyesülnek, hatalmas energiát bocsátanak ki, és a téridő fodrozódása továbbterjed. A videó alján a kutatók által érzékelt jelet látjuk.

(Videó: SXS)

Tíz a mínusz nagyonsokadikon különbség 

Mindez szépen hangzik, de mégis hogy lehet ezt bizonyítani, hogy változik körülöttünk a téridő? Nem könnyen; kellett hozzá több száz tudós, egymilliárd dollár, húsz év, egy hatalmas lézer és egy interferométer nevű eszköz. A hullámok észleléséhez szükséges kísérletekhez az Egyesült Államokban felépült a LIGO (Laser Interferometer Gravitational-Wave Observatory), aminek egyik gravitációshullám-detektora a louisianai Livingstonba került, a másik pedig a washingtoni Hanfordba. Ezeknek sikerült 2015 szeptemberében egyszerre észlelniük a hullámokat.
„Politikai és természettudományos okokból került a két műszer pont ide: a mocsárban és a sivatagban zavarja a legkevesebb dolog a műszereket. Egymástól 3000 ezer kilométerre vannak, így ha ugyanazt a jelet érzékelik, akkor van esély arra, hogy az kozmikus eredetű” – magyarázza Frei.

Nem csak a LIGO van

Az interferométerek közül a legnagyobb, négy kilométeres karhosszúsága a két amerikai LIGO-nak van, de mellettük több azonos elven működő gravitációshullám-detektor is van világszerte: ilyen például az olaszországi Virgo (amelyben szintén dolgoznak magyar kutatók) és a németországi GEO600 is. Japánban már épül a KAGRA, és várhatóan csatlakozik még a LIGO-India is. A földi Einstein Telescope és az űrbe telepítendő LISA detektor tervei is elkészültek már.
Több detektor azért jó, mert megerősíthetik vagy cáfolhatják egymás adatait. A legtöbb észlelésnél megjelenő zaj helyi eredetű, míg a felfedezésre váró gravitációs hullámok kozmikusak. A különböző detektorok adatainak összehasonlításával ezért nagyobb hatékonysággal fedezhető fel egy gravitációs hullám jele.
Emellett a gravitációshullám-detektorok sokkal jobban hasonlítanak antennákra, mint irányítható teleszkópokra: a teljes égboltról próbálnak meg jelet begyűjteni, így a gravitációs hullámok pontos eredetének megállapítása csak úgy lehetséges, ha különböző obszervatóriumok észlelik ugyanazt a jelet.
A LIGO két interferométere egy-egy négy kilométer hosszú, L alakban elhelyezett vákuumcső, amelyben egymásnak irányítanak két, majdnem tíz centiméter átmérőjű lézersugarat. A méréshez a lézer a legjobb vonalzó: mivel a gravitációs hullámoknál nyúlik a téridő, maga a vonalzó is nyúlna, nem tudnánk lemérni a különbséget. A fény viszont mindig állandó sebességgel (fénysebességgel) halad, ezért ha megnyúlik a tér, hosszabb idő kell neki, hogy ugyanoda elérjen. A vákuumcső két végén egy-egy tükör van, de a lézerek úgy vannak beállítva, hogy azokról visszaverődve a sugarak pont kioltják egymást, és nem érnek el egy fényérzékeny szenzorig. Ha bármelyik sugár akár csak egy kicsit is elmozdul, a sugarat felépítő fotonok becsapódnak a szenzorba, és ezt már tudják észlelni.

A kutatók azt várták, hogy jön majd egy gravitációs hullám, ami eléri a detektort, megnyújtja és összehúzza a karjait, ezzel a lézersugarak többé nem oltják ki egymást, és a szenzorba becsapódó fotonokból azt tudjuk majd mondani, hogy láttunk egy gravitációs hullámot.
A most észlelt gravitációs hullám a tükörben nagyon apró kitérését okozott: 4×10-18 métert, a proton méretének négyszázad részét. „Az észleléshez olyan pontosan kell megmérni a karok hosszát, mintha a Nap és a Föld távolságát egyatomnyi átmérő pontossággal mérnénk. Ezért ha elmegy a LIGO mellett egy autó, vagy ha egy hullám kicsapódik 300 kilométerre a tengerpartra, azt is érzi a LIGO” – mondja Frei.
Felmerül a kérdés, hogyan lehet kimutatni ennyire pici távolságváltozást? Hiszen ennél a tükrök atomjai is jobban rezegnek, és a fotonok is ennél nagyobb bizonytalansággal verődnek vissza. Ezért ha egy-egy foton visszaverődését figyelnék a kutatók, sosem találtuk volna meg a gravitációs hullámokat. Viszont, mivel a tükröket érő lézernyalábok átmérője majdnem tíz centi, másodpercenként nagyon sok foton éri el őket. Mindegyik kicsit máshogy verődik vissza, de az egyedi atomok véletlenszerű visszaverődése kiátlagolódik: elég nagy számnál pontosan követni lehet az összes foton közös mozgását.

A livingstoni LIGO-detektor, ahol a magyar csapat is dolgozott.

És ha már a protonok szintjén vagyunk: a tükrök is zizegnek, az azt felépítő atomok is mozognak. A mérés viszont meghatározott frekvenciasávban történik, csak oda várják a gravitációs hullámokat. Minden zaj, ami ezen kívül van, kevésbé érdekes. Még a tükrök is lengedeznek, ez viszont az egyébként nagyon pontos mérést nem befolyásolja, mivel a lengés olyan frekvencián történik, ami nem érdekes a gravitációs hullámok szempontjából. Amelyik frekvenciasáv fontos, ott van nagyon alacsonyra állítva a zajszint: 30-1000 hertzes rezgéseket viszont már nem is látni szabad szemmel, még a lézersugarak fényváltozásaiban sem.
Van még egy, sokkal hétköznapibb probléma is: még az érzékeny frekvenciasávban is a tükrök elmozdulását nemcsak gravitációs hullámok okozhatják, de számos helyi zajhatás – mondjuk földrengés vagy akár egy repülő elhaladása – is. Emiatt a kutatók a LIGO-detektorok egész környezetét több száz műszerrel figyelik, és utólag elemzik, hogy volt-e bármilyen külső hatás, ami a jelet okozhatta.

A magyarok inframikrofont fejlesztettek és megfigyeltek

A gravitációs hullámokat felfedező LIGO Scientific Collaboration (LSC) nemzetközi kutatói együttműködésnek 2007 óta tagja az ELTE és a debreceni ATOMKI együttműködéséből létrehozott  Eötvös Gravity Research Group (EGRG).

A magyar kutatókból álló csoport, balról jobbra: Nagy Dávid, Bécsy Bence, Molnár József, Dálya Gergely, Fenyvesi Edit, Gondán László, Raffai Péter, Frei Zsolt, Szölgyén Ákos

Fotó: egrg.elte.hu

• A csapat inframikrofonokat fejlesztett, ezek a környezetből érkező zajokat figyelték, segítségükkel még egy rétegben kiszűrhető, ha valójában nem gravitációs hullámokat találtak a kutatók. Ezeket a fajta mikrofonokat még Los Alamosban fejlesztették ki az ötvenes években, hogy az atomrobbantásokat figyeljék, akár a Föld túloldaláról. A magyar kutatók modern elektronikával újraépítették ezeket, összesen hat darabot, amit aztán maguk építettek be a detektorokba.
• A magyar kutatók vezettek mérést is: ilyenkor nyolcórás műszakokban figyelik az esetlegesen beérkező jeleket.
• A magyarok modellezik azoknak az az elnyúlt pályán keringő fekete lyukaknak a tulajdonságait, amelyek hatékony keresése egyelőre nem megoldott, pedig a jeleikből sok várható.
• Szintén a magyarok készítették azt a galaxiskatalógust, amivel könnyebben meghatározható majd, pontosabban honnan jönnek a gravitációs hullámok – két detektor ehhez egyelőre kevés, de a katalógust már a mostani felfedezésnél is bevetették: a csillagászok így rádió-, fényjeleket kereshetnek a területen.
• A magyarok tagjai annak a Burst-munkacsoportnak, amely most először észlelte a hullámokat: a jelek annyira rövidek voltak, hogy először felvillanásként jelentek meg.
• Kutatóink csináltak olyan jelkereső eljárást, ami a hosszú gravitációshullám-jelek keresésének kulcsfontosságú eleme.
• A magyar kutatók létrehoztak egy weboldalt is a felfedezésnek, ahol a látogatók kérdéseket tehetnek fel, amire válaszolnak.
  

Hónapokig tart a kiértékelés

Az, hogy a rendszer végül riaszt vagy nem, azon múlik, hogy  milyen érzékenyre állították be a a keresőprogramokat: a lézernyaláb kicsit kitér, ez a számítógépben már digitális jelként jelenik meg, különböző mintázatokban – a programok aztán szabályosságot keresnek ezekben. Ha a riasztás túl érzékeny, akkor sok zajnál is bejelez. Ha viszont érzéketlenebb, akkor kevesebbszer riaszt, de előfordulhat, hogy valódi jelet veszítenek a kutatók. Ezért a keresőprogramokat olyan érzékenységre állítják be, hogy a riasztások száma még emberi léptékkel átnézhető és feldolgozható legyen. A feldolgozásnak több fázisa van:

• Az első keresőprogram azonnal feldolgozza a bejövő adatokat, és riaszt, ha kell.
• Utána egy műszakfelügyelő stáb megerősíti, hogy tényleg látnak jelet.
• Ezután külön meg kell vizsgálni, hogy a jelnek milyen tulajdonságai vannak: hasonlít-e egy asztrofizikai jelre, gravitációs hullámra.
• Ezzel párhuzamosan, amikor a riasztás megtörtént, elkezdik lefuttatni a kereséseket a több száz, környezetet figyelő érzékelő adatain: ebből derül ki, ha a jelet valójában földrengés vagy éppen repülő okozta.
• Végül a kutatók lefuttatják az adatokon a számításigényesebb keresőprogramokat, amiket nem lehet valós időben futtatni, és hosszú egyeztetések során kiértékelik a keresések eredményeit.
  

„Ez hosszú és nehéz folyamat. Amikor az első riasztás van, ráugranak, kollektív munka kezdődik, és mindenki mást néz meg. Például, hogy ez lehet-e fekete lyuk? Mekkora? Milyen gyorsan pörög? Összenézik az asztrofizikai modellekkel, vagy hogy lehet-e ismert forrás vagy zajhatás. Ez sok embert igénylő munka, mindennap van telekonferencia a különböző munkacsoportjainknak, ahol mindenki prezentálja, mit talált. Emiatt sosem az első pillanatban derül ki, hogy felfedeztünk valamit” – magyarázza Raffai azt, hogy miért teltek el hónapok a felfedezés és a publikáció között.

Raffai Péter és Frei Zsolt

Fotó: Bődey János

„Ha ilyen erős a jel, mint a mostani, az ember azért már kiszúrja, hogy ez két fekete lyuk jele lehet. De amíg nem állapítjuk meg a pontos tulajdonságait, és nem vetjük össze az eddigi ismereteinkkel, ezt hetekig, hónapokig nem lehet biztosra mondani. Mivel ez első felfedezés, teljesen jogos procedúra, hogy nem lehet szivárogtatni. Komolyan át kell nézni, megvitatni, és annyi adatcsatorna és szempont van, ami alapján ezt meg kell vizsgálni, hogy nem tehetjük meg, hogy másnap már bejelentjük” – mondja a fizikus.
A felfedezés mégis túl korán kiszivárgott, pedig a kutatás vezetői még a kísérletben részt vevő kutatókat is igyekeztek összezavarni, hogy ez ne történhessen meg.

Direkt szívatják a kutatókat

Amikor a fenti munkafázisok megtörténtek, végigfut az eredmény az összes munkacsoporton, bizottságokon, és mindenki jóváhagyta, jön az úgynevezett borítéknyitás. Ez a gyakorlatban egy pendrive bedugását jelenti, majd a számítógép kiírja, hogy mikor, milyen mesterséges jel volt a rendszerbe táplálva. Ugyanis az ezer kutatóból

van három ember, aki direkt mesterséges jeleket táplál a detektorba, azaz kamu gravitációs hullámokat kelt.

A LIGO egyik kutatója ellenőrzi a műszereket

Fotó: LIGO Laboratory

Ez a próbája a detektornak, a keresőprogramoknak és a kollaborációnak is: hogy a LIGO kollaboráció megtalálja-e a jelet, és mit kezd vele. „Van egy rakás emberi faktor ebben: nem titkolt célja a mesterséges jelnek az is, hogy az utolsó pillanatig senki ne tudja, hogy amit találtunk, az valódi gravitációs hullám vagy nem. Ezzel akadályozzák meg a kiszivárogtatást, senki nem mer bolondot csinálni magából” – mondja Raffai.

Idő előtt felfedezték

Akkor örül mindenki, ha nincs mesterséges jel, vagy nem az volt, amit találtak. Viszont hiába találták ki nagyon jól ezt a rendszert, a gyakorlatban az történt, hogy bár a hivatalos megfigyelési időszak csak 2015. szeptember 18-tól kezdődött, a detektorokat már bekapcsolták napokkal korábban. És szeptember 14-én észleltek is valamit, ami ránézésre egy gravitációs hullám volt.

Az titkos volt, hogy a mesterséges jelekért felelős bizottság hova és milyen jelet táplál be, de az nem, hogy olyan időszakban voltunk-e, amikor a bizottság tehet ilyet

– mondja Raffai. És ezen csúszott el a jól kitalált rendszer.
Mivel az első megfigyelési időszak hivatalosan szeptember 18-tól január 12-ig tartott, nyilvánvaló volt, hogy még nem piszkáltak bele az észlelésbe. Innentől kezdve ez eldőlt: felfedezték a gravitációs hullámokat, ezért is volt nehéz megőrizni a titkot.
Több, a felfedezést sejtető cikk is megjelent az elmúlt hónapokban – az egyik legismertebb január 11-én, amikor a kísérletekben nem részt vevő fizikus, Lawrence Krauss hencegett el vele, hogy felfedezték a hullámokat. Mivel ő már korábban is csinált ilyet, és nem mindig jöttek be a jóslatai, most nem mindenki hitt neki, pedig igaza volt. Mondani sem kell, hogy a LIGO-nál nem örültek ennek a cikknek.

Mit találtak pontosan?

A gravitációs hullámok forrásai

Négy csoportra bonthatók:

1.  Összeolvadó kettősök (CBC – Compact Binary Coalescence): ezek nemcsak fekete lyukak lehetnek, de neutroncsillagok is. Ezek a legnagyobb tömegűek, nagyon közel keringenek egymáshoz, nagyon megkeverik a teret, ezért őket a legkönnyebb felfedezni. Ilyet találtak most.
2. Burst típusú jelek: felvillanások, nagyon rövid jelek, ilyeneket keresnek a magyar kutatók, ezekből sok lehet.
3. Nagyon hosszan periodikus jelek, például nem teljesen gömbszimmetrikus pörgő neutroncsillagé lehet ilyen.
4. Háttérzaj gravitációs hullámokban: elsősorban az ősrobbanásból származik, de nagyon távoli más források is lehetnek, nem bontható fel a jelük
   

Azt már végigvettük, mi az a gravitációs hullám, arról viszont még nem volt szó, honnan jönnek. A hullámoknak több forrásuk is lehet, ebből elméletben a legjobban ismertet sikerült most megtalálni: két fekete lyuk úgynevezett bespirálozó kettősét, a Földtől 1,3 milliárd fényévnyire. Mindkét fekete lyuk átmérője közel 200 kilométer volt, annyi, mint a Budapest–Nyíregyháza-távolság légvonalban. A fekete lyukak összeütköztek, a belőlük keletkező még nagyobb fekete lyuk pedig még egy darabig rezgett.

A műszeres adatok alapján kirajzolt gravitációs hullámok

Fotó: LSC

Bár olyan forrást találtak, amire számítottak, két meglepetés azért van a történetben: a két fekete lyuknak nagyobb a tömege, mint amit vártak: 36, illetve 29 naptömeg körüli mind a kettő. „Azt gondolta mindenki, hogy inkább kisebb tömegűek lesznek, mert kisebbekből több keletkezik. Ahhoz, hogy ilyen nagy tömegű keletkezzen, nagyon nagy tömegű és tiszta csillagból kellett keletkeznie mindkettőnek. Erre majd még ráugranak a fizikusok” – mondja Raffai.
A másik az, hogy a felfedezést mindenki későbbre várta. „Nagy határok között mozog, hogy a kutatók milyen gyakorinak gondolták fekete lyukak összeolvadását. A pesszimista becslés szerint a felturbózott Advanced LIGO-val még a 2018-as érzékenység mellett is párat érzékelünk évente, az optimista becslés szerint ezret. Ezek között több nagyságrendnyi különbség van. Úgy néz ki, hogy az igazság az optimista becsléshez van közelebb, az alapján, hogy már egy megvolt” – fogalmaz a kutató. A LIGO detektorait idővel pedig ugyanúgy egyre érzékenyebbre építik, hangolják, mint ahogy az LHC-t.
A detektorokkal egyébként még egy jelet sikerült észlelni, ami fekete lyukak összeolvadásának tűnik, ez azonban sokkal gyengébb, mint a 14-i észlelés, ezért itt csak valószínűnek tartják a kutatók, hogy gravitációs hullámról van szó: a jel nem elég erős ahhoz, hogy biztosan elválasztható legyen a detektorok zajhátterétől.

Mire jó ez az egész?

Rendben, most már láttunk feketelyuk-kettőst, amit eddig soha, mert fényt nem bocsátanak ki, mást meg eddig nem tudtunk megfigyelni, de azon kívül mire megyünk vele? A helyzet az, hogy valószínűleg többre, legalábbis hamarabb, mint azzal, hogy az LHC-ben megtaláltuk a Higgs-bozont.
Van egy csomó, csillagászok számára fontos következmény:

• Ez az első közvetlen bizonyíték, hogy a gravitációs hullámok léteznek, sikerült igazolni Einstein utolsó jóslatát.
• Ez az első bizonyíték, hogy Einstein általános relativitáselmélete erős gravitációs mezőben is működik, mint amilyen két fekete lyuk együttes mezeje.
  

• A két fekete lyuk tömege 36, illetve 29 naptömeg volt az összeolvadás előtt, ez összesen 65 naptömeg. Végül egy 62 naptömegű keletkezett, vagyis van 3 naptömeg hiány: az összeolvadás pillanatában a gravitációs hullámok formájában kibocsátott energia vitte el ezt a tömeget. Mint Frei Zsolt mondja:
  

Ez 3000 tipikus szupernóva energiájának felel meg. Másképp mondva, vagy 4500-szor annyi energia, mint amit a Nap teljes élete (10 milliárd év) során kibocsát”. 

• A kettős a három naptömegnyi energiát két tizedmásodperc alatt sugározta szét, ez a legnagyobb sugárzási teljesítmény, amit valaha észlelt az emberiség. Ennél nagyobbat soha nem mértek.
• Azt is tudjuk, hogy a fekete lyukak kettősöket alkothatnak, amik az univerzum életkorán belül bespiráloznak és összeolvadnak;
• Nem árt az sem, hogy bizonyítottuk a detektorok működését.
  

A gravitációs hullámoknál viszont nem csak bizonyították hogy az elmélet igaz, gyakorlati hasznunk is lesz belőle: ezek teljesen új információhordozó közeget jelentenek, a csillagászat teljesen új eszközhöz jut. „Minden, amit az emberiség tud a Naprendszeren kívülről, azt fényhullámok megfigyeléséből származik. Most kezdődik el a csillagászat új ága, ami a fényhullámoktól független új információhordozóra épül” – mondja Raffai.

Raffai Péter

Fényhullámokat mozgó elektromos töltések bocsátanak ki, gravitációs hullámokat mozgó tömegek: eddig mindig csak azokat a jelenségeket láttuk, ahol elektromos töltések voltak, mostantól azokat is, ahol nincs elektromos töltés, csak a tömegek mozognak, például a fekete lyukak.
Kicsit olyan, mintha eddig csak szemünk lett volna az univerzumhoz, mostantól viszont van hozzá fülünk is.
Az analógia azért is áll meg, mert mint Reitze elmondta a sajtótájékoztatón, a LIGO által észlelt jelek szabad füllel hallhatók a laboratóriumban.
„Minket a gravitációs hullámok elsősorban eszközként érdekelnek, mert konkrét csillagászati eseményekről tudhatunk meg új információkat. A fényhullámokat egy rakás dolog kitakarja, a gravitációs hullámok mindenen áthatolnak. Közvetlenül a dolgok mögé láthatunk, és meg tudjuk mondani, hogy mi mozog és hogyan. Közvetlenül a forrásokról kapunk információt” – mondja Raffai.
A fizikus szerint amit most talált a LIGO, az egyszerű és jól ismert hullámforma, ami kiváló arra, hogy az elméletet igazolja, de kevés az új információtartalma. Ha például találunk elnyúlt pályán mozgó feketelyuk-kettősöket, azok tulajdonságait pontosabban megmérhetjük, egy ilyen gravitációs hulláma pedig elárulja majd azt is, mi az a környezet, amiben létrejött ez a rendszer. De többet tudhatunk meg például a nagy rejtélyről, a gamma-felvillanásokról is. Új távlatok nyíltak a fizikában.

Óriási ózonlyuk nő az északi félteke fölött

Rekordméretű ózonlyuk nőhet áprilisra az északi félteke felett, ami megnövelheti a bőrrák kialakulásának kockázatát – írja az MTI. Markus Rex, a karlsruhei Alfred Wegener, a Sarkvidéki és Tengerkutató Intézet (AWI) munkatársa számolt be a veszélyről az intézet vizsgálatai alapján.

HA a klímakörülmények nem változnak az északi sarkvidék felett, a veszélyes UV-sugárzás márciusban és áprilisban az északi féltekén olyan méreteket ölthet, mint máskor nyár közepén. Ráadásul, mivel a nap nem fog égetőbbnek tűnni, mint egyébként, az emberek hamar leéghetnek a szabadban. Elsősorban a világos bőrűek és a szabadban napvédelem nélkül játszó gyerekek kerülhetnek veszélybe.
Az erős UV-sugárzás hatásaitól a növények és az Északi-tenger algái is szenvedhetnek, melyek az egészen a bálnákig nyúló táplálkozási lánc alapját biztosítják.
Az AWI szerint az Arktisz felett egy egyelőre stabil alacsony légnyomású örvény alakult ki. Ebben 20 kilométeres magasságban szélsőséges, mínusz 90 Celsius-fokos hőmérséklet uralkodik. Az úgynevezett sztatoszférikus felhők már -78 fokon kialakulhatnak; az ezekben található fluorklór-szénhidrogének bontják le az ózont. Az FCW-k önmagukban nem nagy ózonpusztítók, de hideg hatására azzá válnak.
Az AWI vizsgálatai alapján február közepéig az ózon több mint egynegyede elbomlik az északi sarkvidék felett az AWI szerint. A légköri körülmények arra utalnak, hogy az ózonbomlás mértéke még a 2010-2011-es télen mért eddigi csúcsot is túlszárnyalhatja. 2011-ben az Arktisz feletti ózonrétegben akkora lyuk tátongott, mint Németország területének negyvenszerese.
Ha a tartós alacsony légnyomású örvény nem oszlik fel, Rex szerint jóval nagyobb lyuk alakulhat ki az ózonrétegben, amelynek hatásai akár Észak-Olaszországot is elérhetik. A kutatók egyelőre nem tudják megjósolni, hogy vajon még időben feloszlik-e az örvény.

• 
  

Galaxisok százait fedezték fel a Tejútrendszer mögött

LICA

A kutatók rádióteleszkópokat használtak, hogy keresztülvágjanak a Tejútrendszer sűrűjén, több száz galaxist találtak mögötte. Az Astronomical Journal szaklapban publikált tanulmányban egy nemzetközi kutatókból álló csoport azt írja, hogy a galaxisok viszonylag közel vannak. Legalábbis kozmikus léptékben számolva, olyan 250 millió fényévnyire találhatók.

A felfedezés segíthet megérteni a Nagy Mozgató (Great Attractor) nevű jelenséget. Ez egy gravitációs anomália a csillagközi térben, olyan mintha a Nagy Mozgató felé áramolnának a közeli galaxishalmazok.

Fotó: NASA

A területet elfedi a mi galaxisunk, ezt a sávot ZoA (zone of avoidanc) néven emlegetik, ez a galaktikus fősík csillagközi anyaga miatt kevésbé jól megfigyelhető sáv. Egyszerűbben szólva, a tejútrendszerben lévő csillagközi por elhomályosítja a mögötte lévő égitesteket, nem látjuk ezeket.

A kutatók most a Parkes teleszkóppal próbálták feltérképezni a területet. Ezzel a rádióhullámokat használó teleszkóppal összesen 883 galaxis fedeztek fel a ZoA-ban, ezek harmadát korábban soha nem látták.
A Nagy Mozgató is Tejútrendszer mögött van, eddig nem is sikerült megfigyelni. A kutatók annyit tudnak, hogy a jelenség magához húzza a közeli galaxisokat. Azt valószínűsítik, hogy valami nagyon masszívnak kell lennie ahhoz, hogy ilyen gravitációs erőt tudjon kifejteni.
Nem igazán értjük, hogy mi okozhatja ezt a jelenséget, amely még a Tejútrendszert is vonzza, magyarázza Lister Staveley-Smith, a tanulmány vezető szerzője. Azt tudják, hogy a régióban van néhány óriási galaxishalmaz, szuperhalmazoknak nevezik ezeket. A Tejútrendszer is ezek felé halad több mint kétmillió kilométer/órás sebességgel.
Talán ez az új felfedezés segít megérteni a miértet. Talán elég nagy számú kisebb galaxis van a ZoA-ban, hogy közösen kifejtsék ezt a hatalmas gravitációs erőt. A munka következő fázisa most az, hogy megpróbálják kiszámolni ezeknek a galaxisoknak a tömegét, hogy megállapítsák, tényleg ezek az újonnan felfedezett galaxisok okozzák-e a Nagy Mozgató húzóerejét.

Egy lépéssel közelebb kerültünk a kvantuminternethez

DZINDZISZ MAGDALENA

A Stanford Egyetem kutatói egy lépéssel közelebb kerültek a kvantuminternet megalkotásához. Egy olyan fényforrást sikerült alkotniuk, amely az alapja lehet a kvantumkommunikációnak.

Egy kis bemelegítés

Mielőtt továbbmennénk, járjuk körül az alapfogalmakat. A hagyományos kommunikáció ki/be, vagyis 0/1 jelek változtatásával történik, ezzel továbbítják az információt. A kvantumkommunikációban ezeket a jeleket fotonokhoz rendelnék hozzá.
A foton a fény elemi részecskéje, legkisebb egysége, az elektromágneses kölcsönhatás közvetítője. A kvantumkommunikáció lényege nagyon röviden, hogy a küldőhely fotonjának információját megjelenítik a fogadóhely fotonjában. Részletesebben ebben a cikkünkben olvashat erről, itt megtudhatja azt is, hogy a teleportnak mi köze van a kvantumkommunikációhoz.

A kutatók tehát nagyon régóta próbálják megtalálni a megoldást az információ átvitelére. Nem egyszerű ugyanis olyan fényforrást találni, amely képes erre. A Stanford Egyetem fizikusai most azt állítják, hogy sikerült egy fényforrást találni, ez pedig egy nanoszkópikus lézer, amely egy gallium-arzenid (ez egy elektronikában használt félvezető anyag) chipen lövi át a fénysugarat. Mint az ábrán látható, a chip szűrőként működik, átengedi a klasszikus (vörös) sugarat, de közben kvantumfényt is létrehoz (ez a kék színű sugár).

Fotó: Yousif Kelaita

Ha mindegy ilyen egyszerű lenne

A módszer működik, a probléma ott van, hogy miután elküldik a jelet, nem tudják fogadni azt. A kvantumfény sokkal gyengébb a többi fénynél, így nehezebb érzékelni, magyarázta a vezető kutató, Jelena Vuckovic. Így kidolgoztak egy módszert, amellyel kiszűrhetik a nem kívánt fényt, hogy könnyebben leolvashassák a kvantumjelet.
A szűrés hasonló elven működik, mint a zajszűrő fejhallgatók, amelyek úgy próbálják kiszűrni a háttérzajokat, hogy hasonló frekvenciájú zajokat játszanak le. Jelen esetben azonban a háttérzaj fény.
A zavaró fény miatt tehát nem látják a kvantumfényt, így ki kellett azt szűrni, hogy kiemeljék a kvantumjelet. Ez jóval bonyolultabb, mint aminek hangzik. Először is ki kellett találni, hogy milyen a háttérfény, utána egy ugyanolyan fényt kellett irányítani a forrás felé. A kutatóknak végül sikerült megoldani a problémát és felfedték a rejtett kvantumfényt.
Jelena Vuckovic nagyon ígéretes fejleménynek tartja ezt, mert a kvantumkommunikáció gyakorlati útjának lehetőségét adja a kezükbe. A csapat most egy olyan prototípust készít, amely akár az alapja is lehet a kvantuminternetnek. Legalábbis elméletben.
Nem csak ők dolgoznak a kvantumkommunikáción, néhány hónappal ezelőtt az amerikai Nemzeti Szabványügyi és Technológiai Intézet (NIST) munkatársai jelentették be, hogy száz kilométerre juttatták el a fény kvantumállapotába kódolt adatokat.

Jöhet a tökéletes titok, de előbb egy macska

De ha sikerülne is megalkotni a kvantumkommunikációt, mi hasznunk lenne ebből? Az elmélet szerint egy ilyen hálózaton a kommunikáció tökéletesen biztonságos és lehallgathatatlan lenne. A kvantummechanika egyik alapelve, hogy a megfigyelés, mérés megváltoztatja a megfigyelt jelenség jellemzőit. Egy kvantumüzenet tehát azért lehallgathatatlan, mert magával a lehallgatás tényével másítjuk meg az üzenetet.
Ahhoz, hogy ezt a mondatot megmagyarázzuk, elő kell venni Schrödinger macskáját. Erwin Schrödinger egy szemléletes példával magyarázza  meg a kvantummechanika alaptételét. Van egy doboz, benne egy macskával. A macska mellett van egy üveg méreg, amely bármelyik pillanatban eltörhet, megmérgezve a macskát. Amíg a dobozt ki nem nyitjuk, nem tudjuk a macska sorsát, tehát az egyszerre él és halott. Egészen addig van ez így, amíg ki nem nyitjuk a dobozt és rá nem kényszerítjük a macskát az egyik helyzetre. A doboz kinyitása a mérés, amely megváltoztatja a megfigyelt jelenség jellemzőit.

Kvantummechanikára lefordítva: a kvantummechanika egyik alapelve, hogy a fény és az anyag egyszerre mutat hullám- és részecsketulajdonságokat. Amikor mérést végzünk, a hullámfüggvény összeomlik és a rendszer felveszi a lehetséges állapotok egyikét. Vagyis megváltozik. Egyszerűbben szólva, ha a fotonokban tárolt információt meg akarnánk ismerni, el is pusztítanánk rögtön. Tökéletesen biztonságos internetet kaphatnánk.
Ez a fajta kommunikáció már működik a gyakorlatban, kvantumkriptográfiának hívják. A probléma, hogy csak közvetlen kommunikációban alkalmazható, két pont között egy optikai kábelen. Az internet azonban messze nem ilyen, nem véletlenül hívják világhálónak. Az adatcsomagok nem rögzített útvonalon jutnak el a célba, hanem szerverek és routerek hálózata segít az útvonalválasztásban.
De a kutatók dolgoznak a megoldáson. Ugyanakkor még jó néhány évnek, esetleg évtizednek kell eltelnie, míg működő terméket kapunk a mostani kísérletekből. Addig nem is érdemes kidobnia a modemet.

A KETCHUPNAK EREDETILEG KÖZE NEM VOLT A PARADICSOMHOZ

HANULA ZSOLT

A ketchup az egyik legnépszerűbb szósz a világon (azért csak az egyik, és nem a legnépszerűbb, mert az elmúlt években durván jön fel a majonéz), jó eséllyel önnél is van otthon egy fél flakonnal valahol a hűtőben. Ketchupból elég sokféle létezik, van például chilis, currys, és banános (nem is beszélve a baconízűről), de a paradicsomos alap azért aránylag közös platform mindegyiknél. Ehhez képest, amikor a ketchupot feltalálták, abban volt minden, amibe csak belebotlottak a kertben a kísérletező kedvű feltalálók, de paradicsom pont nem.

Fotó: Adam Berry

Egyáltalán, ki találta ki a ketchupot?

A történet az 1600-as években kezdődik, amikor a brit és holland kereskedők elkezdtek Délkelet-Ázsiával üzletelni. Kínában találkoztak először az ázsiai ételek egyik fontos alapanyagával, a halszósszal, aminek jellegzetes ízét és állagát megpróbálták otthon leutánozni. A szósz kínai neve kê-tsiap, és nagyjából úgy készül, hogy a halat brutálisan besózzák (a klasszikus recept szerint 3 kiló halhoz egy kiló só kell), belepakolják egy hordóba, nagy köveket raknak a tetejére, és hagyják erjedni fél-egy évig. A sós, jellegzetesen erős szagú, sűrű lé, ami kijön a hordóból, a halszósz, és mondanunk sem kell, hogy távolról sem emlékeztet a ketchupra.
Az első említés a ketchupról, ezzel az írásmóddal, 1732-ből származik egy bizonyos Richard Bradley receptgyűjteményéből, ami aztán a következő évtizedekben több variációban is elterjedt Angliában. Az ázsiai halszószt szardella használatával próbálták lemásolni, emellett az ősketchupban volt még gomba, dió, osztriga, és különféle fűszerek. A korabeli leírások szerint sötétbarna színű és sűrű szósz volt, levesek készítéséhez és halételek mellé ajánlották. A paradicsom alapanyagként először 1812-ben bukkant fel, amit pépesítve, brandyvel keverve, és erősen fűszerezve készítettek. A paradicsom az 1800-as évek végére egyeduralkodóvá vált a ketchup alapanyagaként, mivel ilyen formában az aránylag rövid paradicsomszezon után hamar megromló zöldséget (vagy ízlés szerint gyümölcsöt) akár egy évig is el lehetett tartani. A tartósításra, és a szép piros szín megőrzésére elég változatos anyagokat használtak, például kátrányt.

Fotó: Bloomberg

A mai formáját végül 1876-ban nyerte el a ketchup, amikor Henry J. Heinz a csődbe ment élelmiszeripari cégje romjain épített új vállalatának keresett valami olyan terméket, amivel bankot tud robbantani. A paradicsomos-fűszeres alaphoz nagy adag ecetet tett (ez rögtön gondoskodott is a tartósítás problémájáról), majd az ízt cukorral egyensúlyozta ki. A mesterséges tartósítószerek nélküli, az addigiaknál sokkal jobb minőségű ketchup letarolta Amerikát, pár év múlva már évi több millió üveggel gyártott belőle a cég, ami máig a ketchup-piac meghatározó szereplője.
Ezzel pedig mindjárt az is érthetővé válik, hogy kínai-angol-amerikai találmány lévén miért kapnak dührohamot az olaszok, ha valaki ketchuppal gyalázza meg az ő nemzeti ételüket, a pizzát.