2019. október 10., csütörtök

Moralizálásaink II. rész



























Moralizálásaink II. rész



Irán csapást mérhet az Egyesült Államokra, ha az lerohanja Szíriát


Augusztus végén Barack Obama amerikai elnök nyilvánosan bejelentette, hogy ha az Asszád-rendszer vegyi fegyvereket használ a „felkelők” ellen, az Egyesült Államok katonai beavatkozást indít Szíria ellen. Figyelembe véve a nyugati külpolitika milyenségét, ezzel gyakorlatilag azt jelentette ki, hogy a CIA már intézi a vegyi fegyverek bevetését az országban (vagy a kormány általi bevetésükre utaló nyomokat), hogy arra hivatkozva legitimálni tudják Szíria lerohanását.

Azt követően még a nyugati híroldalak is elég hamar cikkezni kezdtek arról a megállapodásról, amit Szíria és Irán már 2006-ban megkötött. A Reuters több, kétoldalú katonai szerződésről is írt, de részleteket nem említettek – abban azonban közös megegyezés van, hogy ha az Egyesült Államok hivatalosan is katonai beavatkozást indít Szíria ellen, az iráni haderő hivatalosan is támogatni fogja Szíriát. Korábban a nyugati média nem különösebben hozta előtérbe a két ország kölcsönös védelmi egyezményeit, bár ez magyarázható akár azzal is, hogy Szíria megtámadása mint napirendi pont korábban nem szerepelt a nyugati média hasábjain, így sokan talán elgondolkodtak volna, miért kötött a két ország védelmi egyezményt.

Alig néhány napja nyilvánosságot kapott a hír, hogy Obama bejelentésére válaszul iráni hírportálokon megjelent a külügyminisztérium egy állásfoglalása, miszerint ha az Egyesült Államok katonai beavatkozást indít Szíria ellen, Irán védelmezően fel fog lépni az Asszád-rendszer oldalán. Ezeket a bejelentéseket a nyugati média szerint később a kormány utasítására eltávolították.

Ez akár hitelteleníthetné magát a hírt, tekintettel arra, hogy amit a nyugati média odaképzel valahova, az nem feltétlen van (volt) ott – azonban figyelembe kell vennünk azt a tényt, hogy korábban volt már hasonló jellegű eset: iráni, kormányközeli honlapok bejelentették, hogy az iráni haderő több különleges alakulata is jelen van Szíriában, majd szintén „az államvezetés utasítására” ezeket a híreket eltüntették, és az iráni vezetés nem erősítette meg ezeket a híreket. Majd alig több mint egy hónappal később (májusban) az iráni vezetés bejelentette, hogy az Iráni Forradalmi Gárda elit alakulatai jelen vannak Szíriában.

Az újonnan eltüntetett hír szerint azonban nem csak védelmi egyezményről van szó, hanem a két ország katonai megállapodásai egy olyan egyezményt is tartalmaznak, hogy nyílt beavatkozás esetén megtorlásként az Egyesült Államok területén fognak csapást mérni. Lehet szó kiszivárgott információkról, de akár az információs hadviselés egy formájáról is – mindenesetre az egyértelmű, hogy Irán fel fog lépni a síiták védelmében, ha az amerikai invázió megkezdődik.
LINK: A cikk!




Teheránban döntenek a Nyugat vereségéről


Idén Irán látja el a vendéglátó szerepet a El Nem Kötelezettek Mozgalma csúcstalálkozóján, ami így a korábbi találkozókhoz képest lényegesen korábban a figyelem középpontjába került. Az önmagukat hivatalosan egyik nagy hatalmi blokk mellett sem elkötelezettként nyilvántartó nemzetek augusztus 26-tól 31-ig Teheránban tartják 16-ik csúcstalálkozójukat. A rendezvény témakörei a világban jelenleg zajló geopolitikai átrendeződés köré csoportosulnak.

Ez egyben a legtöbb kérdést felvető rendezvénynek is látszik, annál fogva, hogy egy olyan ország szolgál a találkozó helyeként, ami a fejlettnek mondott nyugati gazdaságokkal szemben jelenleg vívja ki térségi nagyhatalmi pozícióját (gazdasági téren is). Ha a találkozó sikerrel zárul, az több téren is paradigmaváltással járhat, de mindenféleképpen súlyos kijelentéseket fog maga után vonni olyan országoktól, mint például Észak-Korea, Azerbajdzsán és Irán, melyek jelenleg a nemzetközi diplomácia terén válaszút előtt állnak, és miközben saját függetlenségért minden eszközzel fellépnek, az erő felmutatása mellett igyekszenek is pozitív képet felmutatni a nagyhatalmak számára, beilleszkedni és helyet szorítani maguknak a jelenlegi nagyhatalmak közé.

Az ENSZ főtitkára, Ban Ki Moon is részt vesz az eseményen, ami találgatásokat vont magával annak kapcsán, hogy a találkozók során az iráni atomprogram ügyében is paktum születhet, miközben az Irán elleni szankciókat támogató államok újra erőre kaptak. India, mint a El Nem Kötelezettek Mozgalmának szellemi atyja, szintén felszólal ebben a kérdésben.

A El Nem Kötelezettek Mozgalmához (a későbbiekben NAM - Non Aligned Movement) 120 harmadik világ béli ország tartozik, melyek a nemzetközi szervezeten keresztül együtt a fejlődő országok gazdasági és kulturális érdekképviseletét látják el. A NAM létrejötte 29 ázsiai és afrikai ország 1955-ös találkozójához köthető, melyek közös nevezőt állapítottak meg a gyarmatosítási folyamattal és a Nyugat befolyásával kapcsolatban. Az 1961-es találkozó meghatározta a NAM tagság feltételeit. Ez az egyezmény kimondta, hogy csak az az ország válhat tagállammá, amelynek a nyugati országokkal szemben semmiféle szövetségi viszonya nem áll fenn, és a nagyhatalmakkal semmilyen védelmi egyezményekben nem vesz részt. A NAM ezen az úton akarta biztosítani, hogy tagállamai a hidegháborús felek eszközeivé váljanak, és egyben elkülönítette magát mind a nyugati, mind pedig a szovjet blokktól. A NAM tagállamok első csúcstalálkozója 1961-ben az akkori Jugoszláviában (Belgrádban) Tito indítványozására lett megszervezve, a találkozón 25 állam képviseltette magát, légkörét az Egyesült Államok és a Szovjetunió közti konfliktus határozta meg.

A NAM kinyilvánítottan az imperializmus ellen küzdő államok jogait védi és egyfajta független bíróság szerepét tölti be. A mozgalom egyben a világgazdasági rend átrendezése mellett is elkötelezett. A Szovjetunió összeomlását követően a NAM politikáját a globalizáció jelensége, az eladósodás, a gazdasági gyarmatosítás és a nemzetközi szervezett bűnözés elleni fellépés határozta meg. Mivel a NAM tagállamok nagy része egyben ENSZ tagállam is, az ENSZ belelát a NAM működésének egy részébe, viszont a NAM tagállamoknak több ENSZ határozat is köszönhető, ami a tagállamok közös érdekképviselete nélkül egyébként nem született volna meg.

Ennek köszönhetően az ENSZ a találkozót megelőzően a következő nyilatkozatot adta ki:

1.) Elítéli a megszálló izraeli erők palesztin lakosság elleni támadásait a palesztin városokban, különösen a Jenin menekülttáborban
2.) Elítéli, hogy a megszálló erő, Izrael nem hajlandó együttműködni a közgyűlés tényfeltáró csoportjával a Jenin menekülttáborban az ENSZ Biztonsági Tanácsának
3.) Hangsúlyozza a Közel-Kelet térsége valamennyi népének biztonságának és jólétének fontosságát, és elítéli a tömeges halálesetekkel járó erőszak, terror alkalmazását a palesztin és izraeli civilek ellen
4.) Követeli az ENSZ BT 1402 (2002) határozatának azonnali megvalósítását
5.) Követeli a 2001 december 5-én Genfben kiadott deklaráció azonnali megvalósítását nemzeti, regionális és nemzetközi szinten is
6.) Utasítja a főtitkárt a Jenin és más palesztin települések területén történtekről az átfogó jelentés elkészítésére minden elérhető forrás és információ bevonásával
7.) Követeli, hogy a megszálló hatalom Izrael hagyjon fel az ENSZ humanitárius tevékenységének akadályozásával a megszállás alatt tartott területeken, különös tekintettel a Vörös Kereszt és az ENSZ újjáépítésért és munkahelyteremtésért felelős bizottságára, illetve hogy Izrael tartsa tiszteletben a szabad mozgás és tartózkodás jogát, biztosítsa a humanitárius ellátmányokhoz való szabad hozzáférést
8.) Felszólít az azonnal szükséges ellátás és alapvető szolgáltatások biztosítására, a jelenlegi humanitárius helyzet megoldásában és az újjáépítésben való segédkezésre, beleértve a palesztin hivatalok épületeinek újjáépítését is
9.) Mindkét felet felszólította a krízis megoldására tett törekvéseinek megduplázására, és a tárgyalások újrakezdésére minden témakör kapcsán, beleértve a független palesztin állam megalapítását is
10.) A tizedik különleges pont meghatározását elnapolja és felhatalmazza a közgyűlés elnökét, hogy a tagállamok kérésére újabb gyűlést hívjon össze kifejezetten e kérdéskör megvitatására

Ez a cionista rendszerben is komoly aggodalmakat váltott ki - a hét folyamán Izrael figyelmeztette Ban Ki-moon-t, az ENSZ főtitkárát és más vezetőket, hogy ne essenek az iráni propaganda csapdájába, mikor az El Nem Kötelezettek Mozgalmának csúcstalálkozóján részt vesznek. „Nincsenek kétségeink affelől, hogy az iráni állam ezt a találkozót propaganda célokra és politikájának legitimálására fogja felhasználni” (Yigal Palmor, a külügyminisztérium szóvivője) „Felszólítunk minden odalátogatót, hogy vigyázzanak az ilyen manipulációkkal, és ne essenek ebbe a csapdába” Martin Nesirky, az ENSZ szóvivője külön bejelentést tett, hogy a főtitkár Izrael (és az USA) tiltakozása ellenére is személyesen tesz látogatást a csúcstalálkozón, és személyes megbeszélést tart Mahmud Ahmadinedzsád iráni elnökkel. Ezt hallván az USA ENSZ nagykövete, Susan Rice szintén felszólította az ENSZ főtitkárt a távol maradásra.

A legmagasabb rangú delegáltak közt van az egyiptomi elnök Mohamed Murszi, a kubai vezető Raul Castro, és India miniszterelnöke Manmohan Singh. Ez még nagyobb felháborodást váltott ki a nyugati országokban, főleg az után, hogy Hamenei ajatollah a csúcstalálkozót megelőző héten rákos daganatnak nevezte Izraelt.

Egy az Oslo Times-nak adott interjúban az iráni nagykövet már a találkozót megelőzően bejelentette, tisztában vannak vele, hogy az iráni atomprogram kapcsán tárgyalásokat folytató „5+1 országok” közül többek politikai okoknál fogva nem vesznek részt a találkozón – és ha a tárgyalások nem az elvárásnak megfelelően alakulnak, akkor számítani lehet arra, hogy a tárgyalásoknak vége szakad, és a Nyugat szerepe nyilvánvalóvá válik.

Az El Nem Kötelezettek Mozgalmának jelenlegi találkozója azért is kiemelkedően fontos, mert először kerül megrendezésre úgy, a világ egyetlen nagyhatalma sem áll ki mellette támogatóan, így a szervezet egy különálló nagyhatalmi blokk formálódásának tekinthető.

A héten megjelent a Washington Postnak egy száma, ami már nyíltan felszólítja Ban Ki-moont, hogy ne vegyen részt Teheránban a konferencián, mivel Iránnak ez a konferencia kiváló lehetőséget ad, hogy a nyugati szankciókkal szemben nemzetközi ellenállást indítson be. A Haaretz cikkeiben Izrael elsődleges félelmei jelennek meg, mikor arról írnak, hogy a rendezvény elsősorban a palesztin állam nemzetközi támogatásáról fog szólni, és különösen amiatt aggódik, hogy ebben az ENSZ főtitkár is részt vesz. A Haaretz cikkeinek megjelenését követően a Washington Post ezt a találkozót „az USA, az ENSZ és az ENSZ BT-vel szembeni ellenállás fesztiváljának” nevezte. A Haaretz szerint „azzal, hogy Ban kezet ráz Ahmadinedzsáddal, átlépte a végső határt, mert legitimizálja az iráni elnök Izrael-ellenes és antiszemita propagandáját”.

Nem csak az ENSZ főtitkár látogatása váltott ki hasonló reakciókat, az indiai miniszterelnök, Manmohan Singh Teheránban tett látogatását ugyanígy fogadták a nyugati államok. De ez nem is az első alkalom, hogy a szövetség hitelességét egy tagállam politikájára hivatkozva kérdőjelezték meg, a 14.-ik találkozót követően (2006-ban) a kubai kormányra hivatkozva történtek hasonló esetek.

Irán 30 vezetőt lát vendégül, köztük India, Egyiptom és Kuba vezetőit, ami egyben azt is bizonyítja, hogy a Nyugat törekvése Irán nemzetközi elszigetelésére sikertelenül zárult. Az iráni külügyminiszter, Ali Akbar Szalehi azt nyilatkozta, „több mint 100 ország jelezte részvételi szándékát, közülük 30 ország képviselteti magát a legmagasabb szinten. Irán történetében ez az eddigi legnagyobb volumenű nemzetközi politikai rendezvény.” Ebben a két napban ugyanis Irán bizonyítja, hogy helyen van a nemzetközi politikában annak ellenére is, hogy a nyugati országok mindent megtesznek Irán nemzetközi politikából való kizárásáért. Ugyanis összesen hétezren jelennek meg a rendezvényen, beleértve a politikai, vallási vezetőket és a média embereit (ami nem utolsó sorban az ország turisztikai ágazatának is 50 millió dollár közvetlen bevételt jelent). Az iráni média pedig bátran kijelenti (mert kijelentheti), hogy ezek alapján a nyugatiak törekvései a rengeteg befektetett pénz és energia ellenére is sikertelenek voltak.

A NAM konferenciának ugyanis egyik központi témája, hogy a NAM tagállamok együttesen fellépnek az ellen, hogy a cionisták és az Egyesült Államok beavatkozzon a szír belpolitikába és kényszerített rendszerváltást idézzen elő katonai erővel. Ugyanis 2008 októberében a szír hatóságok lényegében helyreállították a rendet az országban. Azt követően kezdtek a nyugati államok és az arab szövetségesek teljes erőbedobással dolgozni az ország káoszba borításán, azóta több szír nagyváros helyén csak romhalmazok állnak. Az iráni külügyminisztérium szóvivője szerint a találkozón döntés fog születni ebben az ügyben, és általánosságban a tagállamok hasonló jellegű problémáinak megsemmisítéséről. A nemzetközi terrorizmus elleni közös fellépésről - ez talán egy újabb katonai szövetségi rendszer kialakulását jelenti, de a végső közleményekből majd egyértelműen látszódni fog, miről van szó. Ez beleillik az El Nem Kötelezettek Mozgalmának profiljába is, ami az 1979-es határozat óta a tagállamok önrendelkezésének, függetlenségének, területi egységének és biztonságának szavatolása.

A következő találkozó három év múlva Venezuelában kerül megrendezésre, és ez a két esemény együtt nemzetközileg egy sokkal nagyobb fordulópontot jelent: hogy újra létrejön a kétpólusú világ, még a világháború kirobbanása előtt. Ebben a viszonylatban pedig az ENSZ-szel szemben az El Nem Kötelezettek Mozgalma jelenti az alternatívát, és mint alternatíva, kiutat jelent minden államnak, ami a hanyatló Nyugatnak hátat fordítana. Az El Nem Kötelezettek Mozgalma egy olyan, nemzetközi, nemzetek feletti fórum szerepét fogja betölteni, ami a cionizmus és a Nyugat világméretű vereségét követően azt a szerepkört töltheti be, amit mindig is az ENSZ-nek kellett volna, de a cionizmus megjelenése miatt már az alapításkor eltorzult, és így feladatát ellátni nem tudta.
LINK: A cikk!





Etnikai átrendeződés Magyarországon

A cigány népesség száma egy 1941-ben készült népszámlálás szerint 27 ezer fő volt. 1949-ben 37 ezer, 1960-ban pedig 56 ezer cigányt regisztráltak a népszámlálásokon. Ezeket a számokat több okból kifolyólag nem fogadhatjuk el hiteles adatnak, de ha mégis így teszünk, azt az összefüggést megállapíthatjuk, hogy a cigány lakosság 19 év alatt megduplázódott Magyarországon. Ezek az arányok némi rálátást nyújtanak a cigányság szaporaságára, de a valós adatok soha nem látnak napvilágot, mivel azok nyilvánosságra jutása a mindenkori hatalom érdekeivel ellentétes. Az 1990-ben végzett népszámlálás eredményei alapján akkor 142 ezerre volt tehető a magyarországi cigány lakosság száma. A KSH 2001-es népszámlálásának eredményei is 190 ezres cigány lakosságot említenek.

A cigánysággal foglalkozó szociológiai kutatások általában jóval nagyobb népességszámot közölnek, mint a hivatalos statisztika. (Ennek okairól a későbbiekben) A Kemény István által végzett kutatások alapján rengeteg becslést végeztek már, ezek többnyire 450 ezerre teszik a magyarországi cigány lakosság számát a 90’-es évek elején, ami 45%-os növekedés az 1971-ben mért 320 ezerhez képest. Az ekkor mért növekedés alapján szintén elmondható (nagy vonalakban), hogy a cigány lakosság létszáma generációnként duplázódik. 1993 végén az Egységes Lakossági Adatfelvételi Rendszer keretében végzet felméréseket követően a KSH 393 715 főben állapította meg a cigányság lélekszámát.

A ’70-es évek óta elvégzett szociológiai kutatások többnyire 3,2-3,5 közé teszik a cigányság termékenységi rátáját, vagyis egy átlagos cigány család esetében a három gyermek az alsó határ, de minden második esetben (3,5) négy gyermek van a családban. Ez alapján szintén kijelenthetjük, hogy a cigányság száma generációnként duplázódik, hiszen a cigányság esetében egy generáció rövidebb időszakot jelent, mint a magyarság esetében. A magyar lakosság körében az első gyermek vállalásakor jellemző átlagos életkor 29,3 év. A cigány lakosság gyermekvállalási hajlandóságáról nincsenek ilyen pontos adatok, de miközben a KSH az adatfelvétel során 15 éves cigányok kapcsán még gyermekről beszél, nem ritka a szülés 13-15 éves lányok esetében. Hogy a cigányság lélekszáma generációnként megduplázódik, az a gyakorlatban annyit jelent, hogy ami a magyarság számára egy generáció, mire egy magyar nő egyáltalán elgondolkozik a gyermekvállaláson, annyi idő alatt a cigány nőnek már 2 gyereke van.

A KSH utoljára 2001-ben kérdezhetett rá a származásra, azt követően államilag letiltották a faji viszonyok alakulásának további figyelemmel kísérését. Ez annak tudható be, hogy a hatalom szembesült azzal az időzített bombával, ami a Magyarországra betelepülő zsidóság számára fennálló magyarkérdést minden külső beavatkozás nélkül megoldja. Az elmúlt tíz évben a cigány lakosság számáról aligha látott napvilágot hiteles (nagyságrendű) adat, leszámítva azon cigány „értelmiségiek” mondatait, akik másfél-kétmilliós cigányságról beszélnek. Ha a cigány lakosság száma generációnként duplázódik, akkor pedig a 90’-es évek elején mért 450 ezres cigányság 2008 környékére átlépte az egymilliót.

A KSH 2001-es adatai alapján a cigányság és a magyarság korfája közt is éles eltérés mutatkozik. A magyarországi cigányság mintegy 85%-a biológiailag gyermekvállalásra alkalmas korú, a magyar lakosság esetében ez 66,7%. A rendszerváltás óta a magyar lakosság esetében a születések száma közel megfeleződött, a cigányság esetében pedig megduplázódott! Ez két dolgot jelenthet: vagy a cigány nők dupla annyi gyermeket vállalnak, mint egy generációval ezelőtt, vagy azt, hogy egy generáció alatt a cigányság száma megduplázódott. Miközben az országban „dúl a rasszizmus”, közben két nagy gazdasági válság is volt, ami a cigányság termékenységi mutatójára láthatóan nem volt hatással. 2008-ra a cigányság lélekszáma átlépte az egymilliót, ami a szaporasági mutatók alapján a 2020-as évek elejére kétmilliós, a 2030-as évek végére négymilliós cigány lakosságot jelentene Magyarországon.

A cigányság korfája 2001-ben olyan mértékű népességrobbanást vetített előre, ami a hatalmat arra ösztökélte, hogy törvényileg tiltsa a faji viszonyok nyilvántartását és az ezzel kapcsolatos kutatásokat. A magyarság korfája azonban a lakosság gyors megfogyatkozását vetítette (és vetíti) előre.

A demográfiai előrejelzések hazudnak, mert a népesség fogyását ellensúlyozza a bevándorlók tömege, és a cigányság szaporasága statisztikailag ellensúlyozza a magyarság megfogyatkozását, ami azt eredményezi, hogy az összlakosság nem fog nagymértékben megfogyatkozni. Ugyanis azt, hogy egy népesség mennyire szapora, nem az összlakosság száma határozza meg, hanem a szülésre alkalmas nők, a potenciális anyák összlakossághoz viszonyított aránya. A magyarság esetében jelenleg a 18 és 49 közötti nők száma 2.201.459, de nem ez, ami meghatározó. A biológiai értelemben legtermékenyebb korban lévő nők (16-27) száma jelenleg mintegy 730 ezer. A most 6-17 éves lányok száma alapján ez tíz év múlva már csak 585 ezer, ami közel 20%-os csökkenés.

A KSH a bevándorlási adatokat is hozzáadja az összlakosság korfájához, ami a probléma élét nagymértékben tompítja, arról nem is beszélve, hogy az összlakossághoz mérten a cigányság most 12,5%-os kisebbséget jelent. Az országban 2010-ben mintegy 200 ezer bevándorlót tartottak nyilván, azóta pedig újabb 200 ezer idegen kapott magyar állampolgárságot úgy, hogy az névváltoztatással járt, vagyis feltehetőleg nem külhoni magyarról van szó. A magyarországi zsidóság lélekszámát pedig 80-200 ezer közé tették a kettős állampolgárság engedélyezése előtt (szerintünk jóval több, de ez más kérdés). Ez így összességében azt jelenti, hogy 800 ezer potenciális anyából 150 ezer nem magyar.

A ’90-es évek elején (ameddig a rendszerváltást követően rendet nem tettek ezen a téren) a születési adatok nyilvántartásából tudható volt, hogy az élveszületések felét cigányok tették ki. Alig néhány éve nagy vihart kavart, mikor nyilvánosságot kapott néhány becslés, miszerint az iskolarendszerbe belépő diákok fele már cigány. Ezt az arányt a többség gondolkodás nélkül túlzásnak nevezi, pedig a számok önmagukért beszélnek. A magyarországi összlakosságon belül átlagosan 23% a gyermekvállalásra alkalmas korban lévő nők aránya. A cigányságnál ez meghaladja a 40%-ot, ami azt jelenti, hogy a cigány lakosságon belül most van közel 500 ezer potenciális anya. Miközben a magyar összlakosságnak négyszer ennyi – de ebből le kell vonni a félmillió cigány nőt, majd végiggondolni, hogy miközben a cigányságon belül csak harmadannyi termékeny korban lévő nő van, háromszor annyi gyermeket vállalnak, mint az átlag magyar. Máris ott tartunk, hogy a születések felét a cigányok teszik ki.

Csakhogy az összlakosság nem a magyar lakosságot jelenti, hanem a magyar lakosságot és a zsidókat, és a bevándorlókat – vagyis a cigány lakosságon belül gyakorlatilag több potenciális anya van, mint amennyivel a magyarság bír.

Tíz év múlva – (a KSH adatai alapján) lesz ebben az országban 2.131.724 gyermekvállalásra alkalmas korban lévő nő. Ha a cigány lakosság száma az eddigi ütemben növekszik és növekedni fog, 2030-ra minden második 50 alatti nő cigány lesz – háromszor, négyszer akkora gyermekvállalási hajlandósággal, mint a magyarok esetében...
LINK: A cikk!



Asszad trójai falova: az önálló Kurdisztán


Asszad hat nagyvárost adott át a kurd fegyveres milíciáknak. Ezeket a milíciákat Asszad fegyverezte fel. Ezzel gyakorlatilag megalapította a szabad Kurdisztánt. Hogy milyen politikai államforma lesz, mekkora mértékű szabadságot kaptak, arról későbbi hírek szólnak majd. Ezeken a területeken a kurdok vállalták, hogy rendet tartanak, a terroristákat likvidálják. Már az első híradások arról is megérkeztek, hogy kiképzők lépték át a határt Törökország felé.

Törökországban hatalmas felbolydulást okozott Asszad lépése. Míg a hat nagyváros területéről és ebből az országrészből Damaszkusz jelentős sereget tudott kivonni és a Törökország felől özönlő terroristák ellen átcsoportosítani, addig a támadásra berendezkedett török haderőből nagy erőket kell visszavonni. Nem régen 24 kurdot bombázott le helikopterekről a török hadsereg. Az egyezség egyik vonzata valószínűleg a légvédelmi eszközök átadása lesz, mellyel a legveszélyesebb járőröző egységeket, a helikoptereket kivégezhetik. Ezzel megszűnik az ellenőrzés a kurd területek felett, és azonnal egy, az afganisztánihoz hasonló állapot alakul ki, a törökországi városokat ellenőrzik, és a vidék kurd fennhatóságú terület lesz.

A lázadások kezdetekor a kurdok felajánlották, hogy egy Kurdisztánért cserébe fellépnek Asszad ellen. A török befolyás miatt ezt a szíriai felkelők elutasították (a Nyugattal egyetértésben), sőt a kurdok elleni harcot is kilátásba helyezték, miután legyőzik a jelenlegi szíriai vezetést. Ezek után kezdték meg a kurdok a tárgyalásokat a szíriai vezetéssel. A PKK moszkvai kapcsolata miatt valószínűleg az oroszok közvetítettek. Asszad elvesztett egy országrészt, de nyert egy szövetséges népet és államot.

Míg Szíriában nagyon kevés kurd él, addig Törökországban rendkívül jelentős a számuk. A Szíriáról leváló, most szabadságot kapott országrész aránylag kicsi, ám ez a terület és a fegyverek biztosítása a kurdok számára hatalmas gondot okozhat a török vezetésnek. Könnyen a jelenlegi vezetés bukását is okozhatja, mivel olyan problémáknak teszi ki az országot, amellyel eddig nem számoltak. Komoly fegyverzet híján a kurd ellenállás nem volt elég hatékony. Az észak-iraki kurd terület, ami papíron kurd felségterület - de a szabadságát valójában nem tudta érvényesíteni - szinte semmit sem tudott tenni a többi kurd terület érdekében (azonnal bevetették ellenük az oszd meg és uralkodj elvét). A térképen látható mekkora gond lenne a törököknek egy valóban szabad, saját hadsereggel rendelkező kurd ország ( a kurd népesség térképe).

A helyzet olyannyira súlyossá vált török szemszögből, hogy Erdogan végigfutotta az ENSZ-t, az Arab Ligát, és minden fellelhető fórumot, követelve az azonnali ENSZ beavatkozást. Hivatkoznak mindenre, Aleppóra, ahol a kelepcébe csalt terrorcsapatokat éppen most kezdi felszámolni a szíriai hadsereg, népirtásra, vegyi fegyverekre, és mindenre, amire csak lehet. Az, hogy ők képezik ki a terroristákat, nem került szóba. Mindazonáltal mellékelt térképre pillantva láthatjuk a félelem okát. A kurdok mintegy 14 milliós népességet alkotnak Törökországban.

Eközben orosz oldalról is érdekes információk láttak napvilágot. A moszkvai katonai vezetés kijelentette, hogy bármilyen Tartus kikötője elleni akcióra katonai választ adnak. Az éppen oda tartó hajók viszont nem egyszerű hajók. Összesen öt partraszálló hajó, a fedélzetükön 1200 deszantossal, és 72 páncélossal bármikor bevethetőek. További helikopteres és rádiótechnikai háttérrel komoly erőt képviselnek. Habár az orosz vezetés szerint nem biztos, hogy a hajók most ki fognak kötni, ilyen nagy erejű sereg oda vezénylése nem véletlen. Oroszország egyre egyértelműbben készül fel arra, hogy helyi képviseletét megvédje, kerül amibe kerül. Egyes feltételezések szerint a grúziai és csecsen háborúk veteránjait viszik Szíriába, hogy ott harci irányító feladatokat lássanak el, és kiképzést folytassanak. Ez nem hivatalos közlés.

Szíria kezd a térség lángba borulásának központja lenni. Nem véletlenül adták ma hírül, hogy Izrael szorosabbra fonja kapcsolatait az USA-val. Félnek. De van is mitől. Az elmúlt időkben ugyanis az USA és a Nyugat ármánykodására sem Moszkva, sem Peking nem válaszolt hasonló eszközökkel, vagy tett komoly ellenlépéseket. Ha ezt a manővert elkezdik, miszerint felfegyverzik az ellenálló csoportokat, a Nyugat pillanatok alatt elvesztheti, amiért 10 éve harcol a Közel-Keleten.
LINK: A cikk!




Az ipari civilizáció vége? - 1. rész


Debreceni László fizikus tollából az ipari civilizáció végét prognosztizáló olajválságról szóló tanulmány látott napvilágot a közelmúltban. Az írás érdekessége, hogy a szerző vallásos meggyőződése folytán az összeomlás válságjeleit bizonyos bibliai jövendölésekkel is párhuzamba vonja. 2009-ben publikált tanulmánya ezzel a jó hírrel indul: „A jelenlegi gazdasági válságból – nagy veszteségek árán – valószínűleg »kilábal« a világ 2-3 év múlva.” Majd a kijelentés riasztó prognózissal folytatódik: „Az igazi probléma csak ez után jön újabb 3-4 évvel – azaz 2015 körül –, mert világméretű energiaválság várható, amelyre ma érdemileg csak kevesen figyelnek oda. E döbbenetes állítás hátteréről kérdezzük a kutatót.

– Hogyan jutott erre a cseppet sem derűs kilátásokkal kecsegtető felismerésre?

– Az utóbbi néhány évtized kutatásai alapján behatóan foglalkoztam a várható energiaválság kiszámítható folyamatainak vizsgálatával, mivel kiderült, hogy matematikailag elég pontosan modellezhetők. Ezek alapján nagy valószínűség szerint következtethetünk arra, hogy az energiaválság hatásaiban sokkal súlyosabb lesz, mint a mostani gazdasági válság, melyet külföldi és hazai szakemberek számításai támasztanak alá. (Hetesi Zsolt asztrofizikus munkacsoportjának idevonatkozó kutatásai eredményei Felélt jövő címmel magazinunk 2009/1. számában megjelent. Az energiaválsággal kapcsolatos bővebb tanulmány Hetesi Zsolt és Végh László Utolsó kísérlet című könyvében olvasható.)

– Melyik energiaforrás megcsappanása fogja elindítani elsőként az évszázadok óta jól működő, fejlett ipari társadalmak válságát?

– Legelőször a kőolaj hiánya várható. Azonban az energiaválságot nem a kőolaj kifogyása fogja elindítani, hanem a maradék kőolaj gazdaságtalanná váló kitermelése. A számítások alapján, a szakértők által becsült kőolajtartalékok jelentős része a földben fog maradni, miközben a hiány egyre nő majd. Mivel a világ jelenlegi energiaszükségletének 40 százalékát a kőolaj fedezi, a hiánya az élet megannyi területére hatással lesz. Mondhatni, végzetes gondokat fog okozni, mert a legtöbb ipari termelés alapja a kőolaj. Erre épül a közlekedés, a műanyagipar, a műtrágyagyártás révén a mezőgazdaság, az utak építése is kőolaj alapú stb. A teljes áramtermelésnek a 67 százalékát, a teljes energiafogyasztásnak pedig közel 90 százalékát a belátható időn belül kifogyó fosszilis energiaforrások, mint a kőolaj, a szén, a földgáz fedezik, így ezen a téren sem túl jók a kilátásaink. Érdemes odafigyelni arra, hogy nem a fosszilis energiahordozók közvetlen kifogyása okozza majd a világméretű válság elmélyülését, hanem az egyre növekvő méretű hiány, ami az igényelt és a rendelkezésre álló energia között fog jelentkezni.

– A jelenlegi körülményeink alapján nyilván sokan kételkednek ebben. Hallhatnánk néhány meggyőző érvet mindezek alátámasztására?

– Természetesen nem állítom, hogy következtetéseim tökéletesek és hibátlanok lennének, azonban a lényeges összefüggések várható következményeit jól vázolják a következő gondolatok és logikai összefüggések. A fosszilis energiahordozók kitermelési folyamata – ezen belül a kőolaj kitermelése is – igen jól jellemezhető a Hubbert-féle olajhozamcsúcs matematikai modelljével.

A Hubbert-képletben (Hubbert 1956-ban tette közzé az Egyesült Államok kőolaj-kitermelési csúcsára és a bekövetkező visszaesésre vonatkozó számításait. Elmélete használhatóságát bizonyítja, hogy matematikai modellje csak egy évet tévedett a tizenöt év múlva bekövetkező kitermelési csúcsot illetően.) szereplő matematikai függvény a cosinus-hiperbolicus, vagy közismertebb nevén a láncgörbe. Ennek a képletnek a helyességét a gyakorlat már számtalan esetben bizonyította a számított és a tényleges olajkitermelési adatok jó egyezése által. A matematikai modell eredményessége jól követhető például az Egyesült Államok kőolaj-kitermelési adatainak vizsgálatából is, amit a következő ábra mutat.

Ezen az ábrán az Egyesült Államok összes kőolaj- és kondenzátumtermelésének az időbeli változása látható. A kék folytonos vonal mutatja a Hubbert-féle olajhozamcsúcs matematikai modellje szerint várható olajkitermelési adatokat, a piros pontok pedig az EIA (Energy Information Administration – az Egyesült Államok energiahivatala) tényleges adatait jelzik. Jól látható a nagyfokú egyezés a matematikai modell és az EIA adatai között. Érdekes, hogy más fosszilis energiahordozók, vagy akár a foszfátkitermelés várható alakulása is jól jellemezhető a bemutatott Hubbert-féle függvénnyel.

– Az 1. ábra szerint ez a számítás a 2000. év környékére egy kissé alábecsülte az olaj kitermelésének valós hozamait. Nem lehetséges, hogy ennek alapján talán a továbbiakban sem lesz olyan vészes a helyzet?

– Fontos tudni, hogy a Föld kőolajkészletének kitermelési maximumát már 2008-ban elértük. Ezért a kitermelés radikális csökkenése miatt – a matematikai elemzés alapján 6-8 éven belül – nagy energiaválságba sodródik a világ.

– Prognosztizálható-e, hogy ez a válság miként fogja befolyásolni a fejlett társadalmak gazdasági teljesítőképességét?

– A 2. ábrán jól látható, hogy a gazdaság teljesítőképessége, a termelés erősen függ a kőolaj-felhasználástól, azzal szoros korrelációban van. Leegyszerűsítve azt lehet mondani, hogy minél kevesebb az igényekhez képest a kőolaj, annál rosszabbul fog állni a gazdaság, annál gyengébb lesz a teljesítőképessége. A következő ábra a világ teljes olajkitermelését mutatja, a fontosabb kitermelési területek összegzett adataival (3.ábra). Az igazán érdekes az ábra jobb felső sarkában levő WEO (World Energy Outlook) előrejelzése, ami a várható fogyasztási igény növekedését jelzi. Látható az óriási különbség a várható igény és a rendelkezésre álló, ténylegesen kitermelt olaj között. Ez a különbség fogja elindítani a teljes összeomláshoz vezető folyamatokat az emberiség történelmében. A kőolaj növekvő hiányát azért is központi kérdésként kell kezelni az utolsó időszak elmélyülő válságainak a vizsgálatához, mert az Egyesült Államok termelési adatai (GDP-je) szorosan összefügg a kőolaj-felhasználással, valamint a világ jelenlegi energiaszükségletének 40 százalékát a kőolaj fedezi. A 4. ábra szintén a világ összesített olajkitermelési adatait mutatja, millió hordó/nap egységekben, amelyen jól látható a meredek visszaesés a 2010–15 utáni időszakban. Ez a folyamat különösen 2025 után válik igen kritikussá, és folyamatában kezelhetetlenné az emberek számára az energia-hozzáférési és -felhasználási lehetőség. Ne felejtsük el, hogy matematikailag korrekt, tényadatok alapján számított következményeket látunk, nem homályos jóslások vagy találgatások!

– A legtöbben új, eddig még feltáratlan olajmezők kiaknázásában reménykednek, amely hosszú távon stabilizálhatná az ipar és a gazdaság helyzetét.

– A várható energiaválságon esetleges új olajmezők felfedezése három okból sem tud érdemben segíteni: Hosszú az üzembe állítási idő (egy olajmező feltárásától az olaj piacra kerülése átlagosan 6,5 évet igényel, a mélytengeri fúrások esetén több mint 11 évet). A korábbi évekhez képest – azonos időegységre vonatkoztatva – egyre kevesebb új olajmezőt fedeznek fel (5. ábra).

Nincs elegendő beruházási forrás az új olajmezők gyors kitermeléséhez. Például az olajban gazdag északorosz lelőhelyeket beruházási források hiányában kínai konzorcium termeli majd ki. Ez Európa számára sem kedvező hír. Hasonló a helyzet a korszerű olajkitermelési módszereknél is, mint az olajhomok-technológia, vagy a szén átalakításával nyerhető szintetikus benzin esetén. Ráadásul ezek az energiaigényes módszerek általában sokkal több széndioxid-kibocsátással járnak, mint a hagyományos olajkitermelési technológiák, így a klímaváltozás megfékezését még inkább hátráltatják.

– A kőolajat nem válthatnák ki az egyre szélesebb körben propagált megújuló energiaforrások? Sokan leginkább ezekben reménykednek, az úgynevezett klímakonferenciák és a különféle környezetvédelmi egyezmények ezek fejlesztésére és működtetésére egyre nagyobb költségvetést szán. Mi a véleménye erről?

– Az energiaválság világméretű kiterjedését az sem fogja tudni megakadályozni, hogy alternatív energiaforrások beállítását tervezik sok helyen, ugyanis evvel már elkéstek. Legalább húsz évvel ezelőtt kellett volna megkezdeni világszerte az átállást, azaz minimum 1990-ben, de ennek ellenére ma sem kezelik kellő súllyal az energiaátállási probléma megoldását. Az alternatív energiaforrásokra műszakilag van ugyan lehetőség valamilyen szinten, de az azonnali bevezethetőségét tekintve, kivétel nélkül mindegyikkel komoly gondok vannak, ezért gyakorlatilag nem fognak megoldást biztosítani. Mivel e beszélgetés keretében nincs lehetőség ezt részletekbe menően megvizsgálni, az olvasónak a következő kérdések körüljárását javasolom: Az atomenergiára történő világméretű átálláshoz a számítások alapján naponta kellene egy „Paks méretű” atomreaktor-blokkot üzembe állítani az elkövetkező 6 évben, folyamatosan. Egyetlen reaktorcsoport építési ideje viszont átlagosan körülbelül 10-12 év. Ez tehát akkor is reménytelen, ha az építkezések pénzügyi, beruházási igényeit és a tényleges lehetőségeket meg sem vizsgáljuk, mert akkor még sokkal rosszabbak lennének a kilátások. Egyébként az uránérc (amely alapvető a reaktor-üzemanyag előállításhoz) ugyanúgy kifogyóban van, mint a kőolaj. Próbálkoztak ugyan „szaporító” reaktorokkal üzemanyagot előállítani az urán helyett, de ez a megoldási lehetőség kudarchoz vezetett, így ezzel az alternatív energiatermelési lehetőséggel érdemben nem számolhatunk. A naperőművek jó megoldásnak tűnnek első látásra, de ha a Szahara méreteiben gondolkozva elkezdenénk ma napelemeket gyártani, valójában megoldhatatlan feladatokba ütköznénk.

A számítások szerint 220 ezer négyzetkilométernyi mennyiségben kellene gyártani és üzembe helyezni napcellákat. Ez olyan mértékű pénzügyi és kivitelezési gondot jelentene, hogy néhány éven belül (még világméretű összefogás esetén is – amire persze esély sincs) megvalósíthatatlan fejlesztési és beruházási elképzelés lenne. A szélerőművek is szimpatikus megoldásnak tűnnek, azonban még azokban az országokban sem tudták megoldani, hogy a saját energiaigényük növekedését csak szélerőművekkel állítsák elő, ahol ezek már hatékonyan működnek (lásd például Hollandia, Németország). Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy nincs mindenütt jó lehetőség, illetve földrajzi adottság – az egyébként nem kis beruházási és karbantartási költségű – szélerőművek telepítésére. További műszaki problémát jelent a szélerőművek állandóan változó, legtöbbször kiszámíthatatlan teljesítménye. Ezekre tekintettel megállapíthatjuk, hogy ez a lehetőség sem fogja megoldani néhány éven belül a világ energiatermelési gondjait. A vízi erőművek építése költséges is, hosszadalmas is, és sajnos csak kevés helyen adott erre a földrajzi lehetőség. A vízi erőművek által megtermelhető energia nagyon csekély az igényekhez képest, így önmagában ez sem nyújthat megoldást a globális energiaválságra. Más energiatermelési folyamatokkal együtt javítana a helyzeten, azonban a hosszú kiépítési idő és magas költségvonzata miatt érdemben nem nyújtana jelentős növekedést a következő években. Meg kell említenünk azt is, hogy a legtöbb helyen jelentős környezetkárosító hatása is van a vízi erőművek, víztározók építésének. A bioüzemanyagokkal kapcsolatban sokan elfelejtik azt az egyszerű tényt, hogy a kőolaj hiánya esetén bekövetkező üzemanyagválságot akarják ezzel megoldani, nem pedig az energiatermelést. A bioüzemanyagok előállítása ugyanis energiafogyasztó folyamat, nem pedig energiatermelő, tehát az előállításuk több energiát igényel, mint amennyit visszakapunk a felhasználásukkal. A geotermikus erőművek sem jelentenek megoldást a rendelkezésre álló idő rövidsége miatt, mivel igen költségesek, és sok időt vesz igénybe a kiépítésük, a nagy műszaki hátteret igénylő mélyfúrások. Továbbá nem mindenütt adott a lehetőség a gazdaságos működtetésére. Azok az országok jobb helyzetben vannak, ahol a geológiai adottságok lehetővé tették a geotermikus erőművek működtetését, és jelentős mértékben áldozni is tudtak ennek az energiaforrásnak a beruházására. A geotermikus erőművek esélye jobb a többi megújuló energiaforráshoz képest, mert ezen a téren az energiaválság később érezteti majd a hatását, de a világ összes energiaigényéhez képest ez nagyon kis szintet képvisel. A hidrogénre tervezett energiatermelési, felhasználási folyamatokkal alapvetően az a probléma, hogy nagyipari mennyiségben nem megoldott a hidrogén olcsó előállítása és biztonságos tárolása. Bár biztatóak a folyékony hidrogén tárolására nanotechnológiával előállított cellák, de ez még csak kísérleti stádiumban van. A vízbontással előállított hidrogén költséges és energiaigényes folyamatot takar, ezért világméretű szinten, a rendelkezésre álló rövid időn belül, az energiaválság elkerülésére a hidrogén sem ad megoldást. A fúziós erőművek olyan magfizikai folyamatokra épülnének, ahol az atommagok egyesülésénél bekövetkező tömeghiány energiává alakítását tudják majd hasznosítani. Ez jó lehetőségnek tűnik sok szempontból, azonban ezzel is késésben vagyunk. Egyelőre csak igen költséges és kísérleti fázisban levő fejlesztésekről lehet hallani. A szakértői becslések alapján azt lehet mondani, hogy 2035–2040 előtt nem lesz világméretekben megvalósítható energia-termelés ezen a módon, tehát ezzel a lehetőséggel sem lehet ma ténylegesen számolni.

– Ha nincs valóságos alternatíva az olaj kiváltására, fel lehet mérni ennek különféle következményeit?

– A várható energiaválság következményeiről már többféle elmélet létezik. A legvalószínűbb a tudományos körökben is legelfogadottabb „olduvai elmélet”, amely az energiaválság miatti összeomlás legvalószínűbb forgatókönyve. Ezt a 6. ábra szemlélteti. Az itt felvázoltak egyenesen következnek a világ összes fosszilis energiahordozójának a kitermelésére vonatkozó Hubbert-féle modellből, valamint az ismert népességnövekedési adatokból, ami 210 ezer fő/nap.

– Beavatna az „olduvai elmélet” lényegébe?

– Richard C. Duncan amerikai tudós – többek között a Föld szénhidrogénkészleteinek végességére alapozva – 1989-ben megbecsülte az ipari civilizáció várható élettartamát. Elmélete szerint az várható, hogy a növekvő energiahiány miatt a mai fejlett, ipari társadalmak is egyre inkább az emberi erőre támaszkodva, a kezdetleges termelési módszerek irányába fognak visszafejlődni. Az elmélet elnevezését egy Tanzániában, Olduva vidékén élt népcsoportról kapta, akik kőkorszaki termelési eszközökkel biztosították a fennmaradásukat.
Az energiaigények folyamatos növekedése miatt, a ténylegesen rendelkezésre álló erőforrások drasztikus csökkenése miatt fokozódó hiány és a meredek áremelkedés miatt világméretű energiaválság fog bekövetkezni.
A világ jelenleg ismert olajkitermelési adataiból becsült számítások alapján Magyarországon 5 év múlva 1 liter üzemanyag ára már 1200 Ft, 7 év múlva pedig 1800 Ft körül várható.
LINK: A cikk!





Az ipari civilizáció vége? - 2. rész


– Ez elég rémisztő jóslat. Csak reménykedhetünk abban, hogy mint már annyi jóslat, ez is várat magára.

– Erre nem sok az esély. Az egyre növekvő energiahiány miatt a következő néhány éven belül súlyossá fog válni a helyzet világméretű szinten. Ez az energiaválság időbeni kiteljesedésére számítási adatok alapján körülbelül 2018–2020-ra várható.

– Ön tanulmányában a globális világválság kialakulását több tényezőből eredezteti. Ismertetné az olvasókkal?

– Az általános világválságot közvetlenül az energiaválság megoldatlansága, kezelhetetlensége fogja nagy valószínűséggel kirobbantani. A végzetes helyzetet jelentősen tovább súlyosbítják, és lényegében a történelem legvégső szakaszát jellemző folyamatok felgyorsítását, kiteljesedését fogják okozni a következő hatások, és a következmények megoldhatatlansága.

– Jól értem, hogy ön egyenesen a történelem legvégső szakaszának nevezi ezt a folyamatot? Jó néhány komoly válságot átélt már ez a civilizáció. Mindig is voltak világvégejóslatok, amelyek rendre megbuktak. Ez nagyon fajsúlyos kijelentés.

– Ha csak a globális klímaválság miatt bekövetkező tragédiák következményeivel számolunk, már az megkérdőjelezi az élet hosszú távú tervezhetőségét a földön. A kormányok halogató politikájának következtében sajnos már erről is lekéstünk. Javaslom, hogy nézzük át vázlatosan az energiaválság várható következményeit: Kíméletlen harc várható a maradék fosszilis energiahordozók, mint a kőolaj, a földgáz, a szén az uránérc megszerzéséért, ami világméretű katonai konfliktusokhoz vezethet. Megoldatlan és egyre súlyosabb világméretű szociális gondok, amit tovább fokoz a hiperinfláció. Az éhezés tömeges méreteket ölt majd világviszonylatban, mivel jelenleg 210 ezer emberrel nő naponta a Föld lakossága. Az élelmiszerek termelése viszont a következő években már inkább csökkenni fog a következők miatt: a termőföldek a túlzott vegyszerezés miatt kezdenek kimerülni – már nem lehet jelentősen növelni a termésátlagokat; az energiaválság miatt egyre kevesebb üzemanyag áll majd rendelkezésre a földek megműveléséhez, a gépek működtetéséhez – visszatérés az állati és emberi erővel történő földművelésez; a globális felmelegedés miatt jelentős termőterületek kerülnek tengervíz alá a sarki jégtakarók rohamos olvadása miatt (Európában is!); a jelentős felmelegedés miatt igen nagy, mezőgazdaságilag értékes területek elsivatagosodása várható, az öntözéshez pedig nem lesz elég víz és energia; a megtermelt élelmiszerek ésszerű és gazdaságos elosztása régóta megoldatlan probléma a világon. Jelenleg a megtermelt élelmiszer 50 százalékát takarmányként, bioüzemanyagként használják fel. A nemzetközi terrorizmus jelentős növekedéséből, valamint a szélsőséges vallási irányzatok hatalmi törekvéseiből újabb kezelhetetlen méretű veszélyforrások keletkeznek. Egyre több konfliktust fog jelenteni a felhalmozódott hatalmi, pénzügyi, politikai ellentétek régóta húzódó megoldatlansága (például izraeli–palesztin ellentétek, Kína és India erősödő gazdasági és világhatalmi törekvése). Ez az általános világválság időszaka a mai helyzet vizsgálata, elemzése alapján várhatóan 2025–2027 körül bekövetkezik, tehát 2010-hez képest 16-18 év múlva.

– Mindez nagyon közelinek és meglehetősen kétségbeejtőnek tűnik. Azonban az ember okos és leleményes, a tudósok segítségével bizonyára ki fognak találni valamit.

– Okos és leleményes, de arról se feledkezzünk meg, hogy önző. A tudósok évtizedek óta jelzik az összeomlás közeledtét, mégsem történnek érdemi változások, még az oly sokat emlegetett globális felmelegedés visszaszorítása érdekében sem, pedig annak következményeit a szélsőséges időjárás és a sokasodó természeti katasztrófák révén mindenki a saját bőrén érzékelheti. Az energiaigény növekedésében döntő szerepe van az Egyesült Államoknak. Az utóbbi évtizedekben egyetlen amerikai elnök sem tűzte ki célul, hogy korlátozzák az amerikai állampolgárok energiafogyasztását, jóléti és kényelmi szintjét, és az ezzel szoros összefüggésben lévő káros anyagok kibocsátását. Ezt a helyzetet jól jellemzi az is, hogy a kiotói egyezmény hiánya és a koppenhágai kudarc is az Egyesült Államok számlájára írandó, az esetleges versenyhátrányra hivatkozva, Kínával és Indiával szemben.

– Úgy gondolom, ha az olaj elfogy, vagyis az életszínvonal visszasüllyed egy kezdetlegesebb szintre, például ha kevesebb autó lesz, kedvezőbb fordulatot vehet a klímaválság, a termelés szükségessége miatt az emberek vidékre kényszerülnek, ritkábban lakottak lesznek a települések, nyugodtabb, lassabb lesz az életvitel, ez idő alatt pedig a tudósok tökéletesíthetik az egyéb, alternatív energiaforrásokat.

– A legnagyobb tragédia az egészben, hogy mindez egy időpontra hegyeződik ki. Mire elfogy az olaj, addigra a klímaválság sokkal előrehaladottabb lesz. Az olajválság következménye egy olyan mérvű gazdasági válság lesz, amelybe belegondolni is nehéz. Az emberek hozzászoktak a jóléti társadalom kínálta lehetőségekhez, amelyben korlátozást lesznek kénytelenek elszenvedni. Az életszínvonal-csökkenés nem lenyugtatja majd az embereket, hanem inkább felszínre hozza, kiélezi a problémákat. Az emberek nem egyenlő arányban fognak elszegényedni, még élesebbek lesznek a társadalmi különbségek. Azt látjuk, hogy kevesebb lesz az élelem, sokfelé éhezés, az ivóvíz hiánya következtében járványok várhatók. Az emberi természetben olyan erős a bírvágy, az irigység, hogy a fogyatkozó javakat inkább erőszakos úton fogják magukhoz ragadni, mintsem lejjebb adjanak a fogyasztási szokásokból.

– A fenntartható fejlődés munkacsoport tagjai az olajválság kapcsán csak az ipari civilizáció végéről beszélnek, mely egy kezdetlegesebb életformára való áttéréssel túlélhető. Ön a tanulmányában ugyanerre a következtetésre jut azzal a különbséggel, hogy nem látja esélyét a túlélésnek. Értekezésének kuriózuma, hogy a tudósok következtetéseit párhuzamba hozza bizonyos bibliai jövendölésekkel. Mondana ezekről valamit?

– Kevesek előtt ismert, hogy a Biblia számos profetikus jövendölést tartalmaz. A próféciák 90 százaléka beteljesedett, valós történelmi tényeken nyugvó eseményeket tartalmaznak, azonban a maradék 10 százalék beteljesedése közvetlenül előttünk áll. Kutatóként nagyon érdekelt, hogy egyezik-e a tudomány álláspontja azzal a tendenciával, amit a próféciák képviselnek.

– Ezek szerint szó van a jövendölésekben az ipari civilizáció bukásáról is?

– Közvetetten igen. A bibliai próféciák nem beszélnek konkrétan az olaj fogyásáról, de annál inkább szólnak a végidőben általánossá váló válságfolyamatokról. Jézus Krisztus Máté evangéliuma 24. fejezetében a történelem vége előtti világméretű éhezésről, járványokról, természeti katasztrófákról és helyi háborúk sokaságáról beszélt. Ezek természetesen összefüggnek civilizációnk hanyatlásának jeleivel, mint például a klíma- és energiaválsággal és természetesen az ezt előidéző társadalmi és erkölcsi válsággal. A próféciák rámutatnak arra, hogy a földtörténet utolsó korszakában élünk, amelyet a teljes összeomláshoz vezető nyomorúságok (szociális válság, klímaválság következményei, háborúk – lásd a két világháború nemzetek közötti háborúit), katasztrófák sokasodása, egymás hatását erősítő válságfolyamatok fogják jellemezni (globális klímaválság, pénzügyi válság, energiaválság, szociális válság, erkölcsi válság stb.). Jelenleg óriási méretű a gazdasági válság, amire az emberek többsége nem számított, biztonságban érezték magukat a pénzügyi mohóságuk ellenére. Most pedig már egyértelműen látható, hogy 2015 körül hatalmas energiaválság várható, amire érdemileg csak nagyon kevesen figyelnek oda.

– A globális összefogás talán még segíthetne.

– Erről is beszél a Biblia, de sajnos nem pozitív értelemben. Tudniillik a végidőről szóló profetikus előrejelzések markánsan bemutatnak egy hamis megoldási kísérletet is, amely végül is az előzőekben bemutatottak (olduvai elmélet) szerint az olaj és a klímaválságból következő szétesőfélben lévő világ megmentésére vagy ezek megelőzésére vállalkozik.

– Mi a baj ezzel, főleg, ha emberileg semmilyen más megoldás nem létezik?

– Közös rendezőelvek nélkül lehetetlenség az összefogás. Márpedig a közösségi érdek fölött egyéni érdekek állnak. A rendteremtésre irányuló közös elvek megfogalmazása kudarcra van ítélve addig, amíg az egyének szintjén széthúzás tapasztalható. Nyilvánvaló, néptömegek szintjén csak diktatórikus eszközökkel, eszmei-ideológiai behangolással, hatalmi eszközök bevetésével lehetséges ezeknek a törekvéseknek érvényt szerezni. A próféciák szerint egy bizonyos valláspolitikai szövetség hatalomra jutása próbálja majd a kétségbeesett tömegekkel elhitetni azt, hogy a megoldás a kezükben van. Ennek kibontakozására már ma is láthatunk határozott törekvéseket például XVI. Benedek pápától is, aki a Szeretet az igazságban (Caritas in veritate) kezdetű enciklikájában egy globális megmentési programot vázol fel.

– Akkor mi a megoldás az ön meggyőződése szerint?

– A megoldás már régen nem a mi kezünkben van. A lavina elindult. Aki meg akarja ismerni a Biblia korunkról szóló jövendöléseit, Dániel és Jelenések könyvéből világos forgatókönyvet ismerhet meg arról, hogy miként jut el Földünk a végső összeomláshoz, és hogyan zárja le végül Jézus Krisztus a második eljövetelével a földi történelmet. Az olajválság realitása alapvetően beleillik ebbe menetrendbe, azaz felgyorsíthatja, vagy mondhatjuk, majdnem hogy kiszámíthatóvá teszi ennek idejét. Bár tudom, hogy ez csak hozzávetőleges számítás lehet, mert hiszen „sem a napot, sem az órát nem tudhatjuk az Ő eljövetelének”. Sajnos már megállíthatatlan ez a folyamat, legfeljebb lassítani lehet. A próféciák szerint azonban ez még nem jelenti mindennek a végét, mert Isten újjáteremti a földet, ahol végre minden a helyére kerül. Addig is, feladatunk a válságfolyamat lassítása, az emberek figyelmeztetése és a személyes felkészülésünk erre a rendkívüli és örök sorsunkat meghatározó időre, a megváltás titkának megértése által.
LINK: A cikk!




Putyin: Oroszországnak fel kell készülnie a válságra


Vlagyimir Putyin felszólította az orosz kormányt a költségvetési stratégia radikális újjátervezésére, hogy elkerülhessék a világgazdasági válság lecsapódását az orosz gazdaságon. Oroszország jelenleg a nagyarányú nyersanyagexportja miatt gazdaságilag sebezhető, mivel az állami költségvetés túlzott mértékben ki van téve az exportált nyersanyagok világpiaci ár ingadozásának.

Putyin úgy jellemezte a jelenlegi helyzetet, hogy a költségvetés védtelen a külső veszélyekkel szemben, mivel a nyersanyagok piaci ára határozza meg a szociális kiadások mértékét. Az orosz állam eddig céltartalékok képzésével ellensúlyozta az olaj és földgáz világpiaci árának változását, azonban a kormány szakemberei szerint a közeljövőben olyan mértékű áringadozások várhatóak, amelyek már közvetlen hatást gyakorolhatnak az orosz lakosság mindennapjaira. A földgáz és az olaj árának átmeneti, de nagy mértékű csökkenése olyan bevételkiesést jelent az orosz államnak, hogy az rákényszerülhet a szociális kiadások csökkentésére. Ez az általános életszínvonal gyors romlásához vezethet Oroszországban, ezért Putyin felszólította a kormány tagjait, hogy tegyenek meg mindent a probléma áthidalása érdekében, mert a szociális kiadások csökkentését mindenféleképpen el kell kerülni.

Putyin nem a Közel-Kelet térségében zajló háborúk olajkereskedelemre gyakorolt hatásáról beszélt, hanem az olaj- és földgáztartalékok kimerülését megelőző áringadozásokra, melyek elkerülhetetlenné teszik, hogy Oroszország felszámolja az exporttól való függőséget.

Ez egy nagyon jó döntés az orosz kormány részéről, ugyanis ezzel rátapintottak Oroszország elsőszámú gyengepontjára, ami az egyik legfontosabb lehetséges támadási pont lesz, mielőtt a NATO közvetlenül Oroszország ellen fordul. Az átállás kidolgozásához még időben vannak, mert az orosz gazdaság ellen indított átfogó háborúhoz a NATO-nak még szüksége van a világ olajkereskedelmének 40%-át átengedő Hormuzi-szorosra, és több olyan, olaj- és földgáz ipari érdekeltségre, amit a nyugati terjeszkedés számára egyelőre államosítással nehezen hozzáférhetővé tettek (elsősorban a BRICS országokban).

Ha a kormány a lehető legbiztosabb úton akar járni az orosz gazdaság védelmében, nem csak radikálisan másfajta költségvetést fog kidolgozni, hanem kettő, független részre vágja a költségvetést. Egy ilyen kettős költségvetés kidolgozása az egyetlen út Oroszország számára, amivel megvédheti magát a gyarmatosítási kísérletek ellen úgy, hogy közben a belső rend felbomlásának ne legyen társadalmi támogatottsága. Az eurozóna válsága megmutatta az orosz válság jellegét is, ugyanis az elmúlt hónapokban egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy Oroszország nem engedheti meg magának, hogy hagyja felbomlani az eurozónát, ami nemcsak fontos felvásárló piac a számára, de egyenesen az orosz lakosság életszínvonalát határozza meg. Ha csökken az életszínvonal, a kormány támogatottsága is csökken, vagyis ha Oroszország nem vállal aktív szerepet az eurozóna felbomlásának megakadályozásában, azzal a kormány a saját társadalmi támogatottságát rombolja le.

Ezért ha a kormányzat elkötelezett az orosz gazdaság védelmében, akkor egy határozott manőverrel kivonja az olaj- és földgáz érdekeltségeket az állami bevételek közül, mivel ha ezek az állami bevételek forrása maradnak, akkor az állami bevételek bármikor drasztikusan lecsökkenhetnek. Már mutatkoznak jelek arra, hogy az orosz kormány sorban privatizálni fogja a legnagyobb nyersanyagszektor-béli érdekeltségeit, de ezek a vállalatok valójában nem privatizáció áldozatává válnak, hanem kormány-közeli személyek „magántulajdonába” kerülnek, így miközben nem képezik már a költségvetés szerves részét, az állam továbbra is fenn tudja tartani az ellenőrzést a nyersanyagszektor felett. Annak is mutatkoznak már jelei, hogy Oroszország a fegyvereladások felpörgetésével fogja ellensúlyozni a várható bevételkieséseket, ahogy a katonai magánvállalatok is az orosz érdekszféra kiterjesztését teszik lehetővé, miközben az államnak bevételt jelentenek majd. Az orosz kormány számára adott a lehetőség, hogy a nyugati piacmanipulációk ellen a nyugat számára a legkellemetlenebb módon tudja megvédeni magát.

Ennek ellenére az életszínvonal várható csökkenését nem tudják elkerülni, csak akkor, ha a szociális kiadásokat és az államapparátus költségeit mind hazai bevételekből fedezik, az exportból származó bevételek pedig külön költségvetés részét képezik. Az orosz vezetés belelépett a nyugat által kitett medvecsapdába, mikor engedte, hogy a hatalmas exportbevételekből legyenek fedezve a szociális kiadások és így az életminőség a nyugati felvásárló piactól kerüljön függésbe. Most ebben a helyzetben a kormány már nem tehet mást, arra kell törekednie, hogy az eurozóna függése fennmaradjon legalább a földgázexport terén (akkor is, ha ez az árak csökkentésével jár), miközben a nyugatról érkező bevételek ne kerüljenek az államkasszába, hanem az orosz érdek szerint legyenek visszaforgatva nyugatra. A kőolaj-földgáz bevételek nagy részét a manipulációk által mesterségesen leütött árú nyugati vállalatok felvásárlására, és katonai jellegű befektetésekre kell elkülöníteni. Oroszországnak most nem csak katonai, hanem gazdasági protektorátusokra is szüksége van, mert az amerikaiak már a spájzban vannak!
LINK: A cikk!




Soros György játszótere és a kancellárasszony


Angela Merkel német kancellár olyan madár, ami repülni még nem tud, de a fészek alatt éppen kivágja a fát. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy Merkel azt a tisztséget tölti be, amiben már illene gondolkodni, de neki mégsem szabad, mert akármilyen magas pozícióban is van, dísznek tették oda. Ennek ő most vagy nincsen tudatában, vagy nagyon jól tudja, de már inkább függetlenedne. Akármilyen fergeteges médiakampányt is csaptak 2005-ben Európa-szerte „az első női kancellár” beiktatásából, - ami természetesen Európa-felvilágosultságát hivatott jelképezni, mi mást? – a szálakat rángató cionista továbbra sem szereti a függetlenedő fehér nőket.

Merkel politikai karrierjének napjai meg vannak számlálva. Soros György zsarolással felérő kijelentéseire, miszerint a piacok azon nyomban elégedetlenkedni fognak, ha három hónap elteltével nincs megállapodás a közös európai betétbiztosításról és a közös európai bankfelügyeletről, Merkel nemrég megadta a választ. Kedden a parlamentnek címezve bejelentette, hogy az euró megmentésére nincs gyors megoldás, mi több, az Európai Egyesült Államokat is tízéves távlatokban tudja csak elképzelni. Ezen felül az adósságkezelésben se akar közösködni más EU tagállamokkal, mert ha a perifériaállamok adósságának törlesztése központilag biztosított, azzal csak Németország adóssága lesz több.

Persze a lényeg nem a politikai unió lett volna, Soros György is csak szabad játszóteret akart csinálni Európából. Ő úgy képzelte, hogy kockázat nélkül befektetheti majd a vagyonát akármelyik – befektetési szempontból egyébként kockázatos – perifériaállamban, és ha a dolgok számára kedvezően alakulnak, bezsebelheti a teljes hasznot, ha a tagállam esetleg megtagadná a törlesztést, akkor viszont jól jön az egységes betétbiztosítás, mert így a németek majd kifizetik neki a veszteséget. Aztán, hogy a fedezetet hogyan oldják meg, az már a németek dolga.

Angela Merkel politikai karrierje ezzel zsákutcába futott. Ha megoldják a közös betétbiztosítást, Soros György és még néhány hasonszőrű pénzügyi terrorista felperzselik Európát, a németek pedig fizethetnek. Ez esetben a kancellárasszonyé a felelősség, mert ő volt az, aki ezt lehetővé tette. Nem kell aggódni, ennek a választói is tudatában lesznek. Ha viszont időre – három hónap elteltével – nem fizeti a váltságdíjat a terroristának (nem lesz egységes betétbiztosítás), a piacok elégedetlenkedni fognak. Merkel befektetései értéktelen papírrá válnak, miközben az innen-onnan származó magánbefektetők szétszedik a német gazdaságot az egyre drágábbá váló hiteleikkel. Persze, a Moody’s, meg az S&P is le fogja minősíteni Németországot, hogy minden be legyen biztosítva.

Hogyan lehet kimászni egy ilyen helyzetből?

Nem úgy táncolni, ahogy a cionisták fütyülnek. Soros Györgyöt letartóztatni, a vagyont elkobozni, a zsákmányt odadobni a konkurenciának, a bankokat államosítani, az eurót kidobni, a kapitalizmust felszámolni. Merkel azért ennyire nem veszélyes – de az egyesített európai játszóteret csak tízéves távlatban tudja elképzelni, így félre fogják tenni az útból. Ahogy Sarkozyt is odébb tették, mikor már nagyon elemében érezte magát, a kancellárasszony is elkezdte azt képzelni, hogy neki tényleg hatalma van, így nemsokára jön majd az új kancellár, aki a választási győzelemért cserébe boldogan vállalja a felelősséget Soros György veszteségeiért, mert tudja, hogy ha konc van, neki is oda lesz vetve egy kevés.
LINK: A cikk!





Népességcsökkentő megoldások - 1. rész


(E951, E962)

1965-ben James Schlatter egy gyógyszercég alkalmazottja felfedezi az aszpartámot, ami 200-szor édesebb, mint a cukor, 0 kalóriát tartalmaz, előállítása rendkívül olcsó.
A korai vizsgálatok kimutatták, hogy az aszpartámmal etetett majmok közül egy meghalt, ötnek epilepsziás rohamai lettek. 9 majom vett részt a kísérletben - ma már milliók!
1967-1973-ig megy az engedélyeztetés elérése, de az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerellenőrző Hivatal (FDA) visszautasítja a kérelmet.
Oka: az aszpartám bomlástermékei: az aszparginsav az agysejtek kóros izgalmát idézi elő, a metil-alkohol idegméreg, nagyobb dózisban vakságot, veseleállást és halált okozhat, illetve a formaldehid kis mennyiségben is carcinogén.
Végül, megoldódott a dolog. 1981-ben Ronald Reagan lesz az elnök és a beiktatása utáni első napon leváltja az aszpartám ellenes FDA vezetőjét, és helyére ülteti ifj. dr. Arthur Hull Hayest, aki 1981. július 15-én engedélyezteti a bevezetését a száraz ételekben.
A bevezetést követő első év 600 panaszát kivizsgálva, kiderül, hogy hiperaktivitást, agresszivitást, zsibbadást, májkárosodást, szívleállást és hasonlókat okozott.
1985-ben a Monsanto megvásárolja az aszpartámot felfedező gyógyszercéget, és hódító körútjára indul a NutraSweet.
Az aszpartám bevezetése után ugrásszerűen megnövekedett a mell-és prosztatarák, 10%-os növekedést tapasztaltak az agydaganatok kialakulásában.
Az amerikai légierő és polgári repülésügyi hatóságok felszólították a pilótákat, hogy akár egyetlen aszpartámos rágógumi elfogyasztása is súlyos látászavart, esetleg epilepsziás jelenségeket okoz. A mellékhatás lehet fokozatos vagy azonnali reakció!
Ennek ellenére a Monsanto 1992-ben megszerzi az engedélyt az aszpartám üdítőitalokban és gyermekvitaminokban való felhasználására. Szerződést kötnek a Coca-Cola és a Pepsi céggel, mint a cégek kizárólagos aszpartám ellátója!
Dr. Lendon Smith amerikai orvos szerint rendkívül sok ember szenved a mellékhatásaitól, több mint 90 káros mellékhatását tartják számon. „Az egyetlen olyan termék, amelyről tényleges bizonyítékaink, világos nyilvántartásaink és esettörténeteink vannak, amelyek igazolják, hogy tömegbetegségeket és halált okozhat.”
A reklámok alapján táplálkozó hatalmas embertömegek megörültek! A fogyókúrázó, egészségesen táplálkozni akaró, cukorbeteg is ehet édeset! Sok cukor van a Colában? Most már nincs!
Azt, hogy ezek aljas gazemberek tudni illene, dehogy még fogyást sem eredményez, az már a cinizmus csúcsa! Hizlal, mert fokozza az inzulinkibocsájtást, összezavarja az agy éhségközpontját, és evésre ösztökél! A diétás italokat fogyasztóknál 65%-os súlynövekedési kockázatot találtak!
Roger Williams képviselő az angol parlamentben azt javasolta, hogy tiltsák ki Anglia területéről ezt a rákkeltő anyagot. Az egészségügyi miniszter, Caroline Flint kijelentette, hogy az aszpartám biztonságos, maradhat.
A brit képviselő kifejtette, hogy a képviselői mentességét kellett használnia, pusztán a kérdés megfogalmazásához is, ugyanis a 80-as évek óta harcolnak tűzzel-vassal az édesítőszer-ipar ügyvédei az aszpartámot megkérdőjelezők ellen.
A képviselő elmondása szerint egy éven át kutatott, hogy felmérje mennyire biztonságos a szer. Nagyon sok meggyőző tanulmány található az aszpartám ártalmatlanságáról, mint annyi minden ez is, egy interneten terjedő összeesküvés-elmélet is lehetne.
Viszont feltűnő, hogy az engedély ellen érvelő döntéshozók közül sokakat elmozdítottak vagy ellehetetlenítettek, lejárattak, helyüket átvették az ipari lobbi szimpatizánsai, majd később az édesítőiparban lukratív (nyereményül kapott) állásokkal honorálták őket.
LINK: A cikk!




Népességcsökkentő megoldások - 2. rész


(E621)

Minden feldolgozott ételben, gyorséttermek ételeiben, levesporokban, leveskockákban, konzervekben, mártásokban, virsliben, felvágottban, fűszersókban, fűszerkeverékben, szójatermékben, üdítőben, chipsekben és sorolhatnám, megtalálható a nátriumglutamát.
1908-ban dr. Kikunae Ikeda sikeresen izolálta a tengeri hínárban lévő ízfokozó anyagot. Egyébként a japánok már évezredek óta használták a tengeri hínárt ízfokozónak, csak nem a laboratóriumból. Ikeda céget alapított, a nyugati világ rögtön meglátta az üzletet a felfedezésben!
Irtani is lehet vele, akár az ürüléket is eladhatják csokoládékrémnek, nem számít, úgysem veszik észre! Teljesen íztelen, szagtalan ez a gyorsan oldódó kristályos por, a hatását úgy éri el, hogy az ízlelőbimbókat stimulálja. Nem az ételre, hanem az agyra hat. Ezért még függőséget is okoz. A mellékhatások leküzdésében a gyógyszeripar is profithoz juthat. Ez óriási üzlet!
Mi nem tudjuk, de ők igen, hogy testünket behálózzák a glutamát receptorok.
Leülsz a zacskó chipseddel a tévé elé, nekiállsz ropogtatni, először a szájban kezd izgatni annyira, hogy még a morzsát is kinyalod a zacskóból. A kis hamis, aztán folytatja az útját az emésztőrendszer glutamát receptorain a nyelőcsőtől a vastagbélig, bejut a véráramba, a szív elektromos irányító rendszerébe, ami szintén tartalmazza ezeket a receptorokat, és végre eléri az agyat, ahol az agysejtek felrobbannak a túlzott izgatástól. Az összes belső szerv és szövet tartalmazza ezeket a receptorokat.
A Na-glutamát egy idegméreg. Jöhet még migrén, hasmenés, hányás, egyensúlyzavarok, asztmás rohamok, mellkasi fájdalmak, erős szívdobogás, gyerekeknél viselkedési zavarok.
Idegi elváltozások okozója, úgymint Parkinson - és Alzheimer-kór. A gyerekre még veszélyesebb, mert könnyebben feljut az agyba a fejletlenebb vér-agy gát miatt.
Mivel megzavarja a szív működését, szívinfarktust is okozhat, gyerekeknél is!
A vér nátriumglutamát szintje 20-40-szeres szintet is mutat egy ilyen étkezés után. Reggel eszel egy kis felvágottat, ebédre egy levesport, konzervet, délután egy chips, rá a kóla, délután meg hirtelen összeesett az utcán és meghalt, pedig milyen fiatal volt.
Már a bébiételeket is ezzel készítik, nehogy gyanút fogj, átnevezték hidrolizált fehérjének, kazeinátnak. Sok a túlsúlyos felnőtt és gyerek? Megfigyelték az állatkísérleteknél, hogy amint elkezdtek Na-glutamátot adni, rögtön hízásnak indultak az állatok.
A nátriumglutamát egyik legveszélyesebb formája a szójakivonat. A szóját hidrolizálják, így válik veszélyessé. CT-vel vizsgáltak 25 éven át, egy olyan csoportot, akik a legtöbb a szójaterméket fogyasztották, náluk fordult elő a legmagasabb arányban az agysorvadás és dementia. Ha hidrolizálják vagy élesztő kivonatként adják az ételhez, az már nem természetes, hanem mérgező.
Ugyanúgy, mint az aszpartámnál, azt fogják mondani, hogy az egy természetben is előforduló anyag! Igen, de nem mindegy, hogy komplex fehérjeként fogyasztja az ember természetes állapotában vagy hidrolizált élesztő kivonatként.
Dr. Russel Blaylock rengeteg kutatást végzett, megcáfolni nincs mivel, ezért inkább a senki ne hallhassa módszert alkalmazzák, nem engedik média közelébe. Így válhat valami összeesküvés-elméletté. Soha sehol nem mondták be, ki az a Blaylock, aki maximum titokban hozhatja nyilvánosságra vizsgálatait, akkor az, nem igaz.
A legtöbb ideggyógyásznak eszébe sem jut, hogy a rohambetegségek hátterében esetleg valami ilyesmi áll, de ha eszébe jutna, hamar kivernék a fejéből, mert az nem üzlet!
A törvény, pedig megengedi, hogyha előre összekevert állapotban adnak valamit hozzá az ételhez, akkor nem kell feltüntetni, hogy milyen összetevőkből van a keverék, elég, ha annyit írnak, fűszerek, vagy paprika, bors.
Nehéz kikerülni, mert mindenben benne van, amit nem a piacon vásárol az ember nyers állapotban. A kekszektől kezdve a csokiig, mindenben belekeverik. Csak más nevet kap: hidrolizált élesztő kivonat, monosodium glutamate(MSG), monopotassium glutamate, glutamic-sav, zöldség-fehérje kivonat, zselatin, minden, ami autolyzed, autolizált, sodium caseinate, búza-kivonat, mesterséges ízesítés, aroma azonos ízesítés, kalcium caseinate, texturált-fehérje, tejsavó-izolátumok, ízfokozók, autogénezett élesztő, nátrium-kazein. Vannak gyerekek, akik a természetes ízeket már nem is szeretik, mert nem olyan intenzív, mint amit mesterségesen előállítanak. A banánt nem szereti, csak a banános ízű rágót!
A reklámok pedig tele a gondosan válogatott összetevőkkel és ízvarázsokkal. Tényleg gondosan összeválogatták, minden megvan benne, hogy ne légy hosszú életű!
Természetesen az összetevők olyan apró betűkkel vannak írva, hogy nagyítóval kell vásárolni járni, de érdemes, inkább hülyének nézzenek, mint később gyógyíthatatlan betegségekkel küzdeni!
LINK: A cikk!






Népességcsökkentő megoldások - 3. rész


(fluorid)

1950-ben az amerikai alumínium- és acélipar nagy mennyiségű eladhatatlan fluorvegyület melléktermékkel rendelkezett, amit nemes egyszerűséggel a folyókba vezettek. Ennek köszönhetően a Columbia folyóban hatalmas halpusztulás következett be, nem bírták a nátriumfluorid mérgezést a halak. A céget magas bírságra ítélték.
A naponta felgyülemlő fluorid mellékterméknek új felhasználási területet kellett találni. Egy részét patkány- és rovarölésre használták, de még így is rengeteg anyag maradt a nyakukon.
A fluor kedvező hatására vonatkozó első kísérletek a 40-es évekből származnak, de nem vált bizonyítottá, hogy kedvező lenne a fogszuvasodás megelőzésére.
Mindenesetre a cég a Mellon-Institut-hoz fordult, hogy melléktermékének új eladási területet kutasson fel. Gerald G. Cox lett megbízva a feladattal, aki jó kapcsolatai révén elérte, hogy meggyőzze a tudományos világot, hogy a fluor jó a fogaknak, nem károsítja a szervezetet, annak ellenére, hogy a legmérgezőbb vegyületként tartották számon!
Ez a Cox egy éven belül az Országos Kutató Tanács Élelmezési és Tápanyag Bizottság tagja lett és szószólója a mesterséges fluoridációnak. A másik propagandista Oscar Ewing ügyvéd, aki a Közegészségügyi Szolgálat fejeként 1947-től bevezette a víz fluoridációját. Három év alatt 100 városban kezdték el belepumpálni az ivóvízbe!
Itt is ugyanaz az érv, a fluor minden természetes élelmiszerben előfordul, azt meg elhallgatják, hogy mesterségesen előállítva viszont nagyon erős enzimméreg, amelynek hatása 24 enzimben bizonyított!
Dr. Karl-Heinz Wagner a Giessen-i Egyetem Táplálkozás Tudományi Egyetem igazgatója azt írja, hogy a vízoldékony fluoridok nagyon gyorsan felszívódnak, szétoszlanak a szövetekben és felhalmozódnak a vérben, anyatejben, csontokban, szervekben, a placentán is áthatol. Ez allergiához vezet, az enzimblokkoláson keresztül szívizomsérülésekhez, csont elváltozásokhoz, gyerekeknél a vérkép károsodásához vezet.
A levegőbe került fluor tüdőrákot okoz, egy fluor bányában a dolgozók 21,8%-a halt meg tüdőrákban. Az első fluorozott ivóvizű városban 40%-kal nőtt a rák előfordulása a többi városhoz képest.
A fluorozás nyomán a megvizsgált gyerekek 10-20%-nál volt tapasztalható a barnás-feketés elszíneződés, ami az enzimkárosodásnak és a fogak strukturális megváltozásának a jele. A fogzománc és fognyak gyengébb lesz, fogínygyulladás jelentkezhet, kilazulnak a fogak, a körmök törékenyebbé válnak, és abszolút nem javította a szuvasodás megelőzését, de virágzik a fogászati praxis.
A Gulágokon arra használták, hogy a rabokat beletörődővé, bambává tegyék vele. A 90-es években az óvodákban tabletta formájában adták be a gyerekeknek.
Az USA Colgate University magánegyetemének pszichológiai tanszékét egy dr. George Estabrooks nevű ember vezette, aki a II. vh. alatt az amerikai titkosszolgálatok első számú hipnózis-szakértője volt. Azt állítja egy kémiailag megfelelően előkészített emberen, hipnózissal bárkiből jól irányított zombit csinál.
Stanley Kubrick, aki a holdra szállásról is készítette a filmet, nem a Holdon, hanem a stúdióban, egyik filmjében a főszereplő úgy szól, hogy a „fluoridizáció az egyik legszörnyűbb és legalaposabb kommunista összeesküvés, amit átéltünk”.
Orvosi és pszichológiai kutatások kimondják, hogy bármilyen kis mennyiségű fluorid 1-2 év fogyasztás után megtámadja az agy bizonyos területeit, csökkentve annak vérellátását, ami aláássa az egyén ellenállását bármiféle külső pszichikai kényszerrel szemben.
Egyéb hatása, hogy leszorítja a spermiumszámot, nőknél csökkenti a teherbeesési képességet.
Érdemes megvizsgálni az ásványvizet, mert alig akad olyan, amiben nincs fluorid!
Jól ki van ez találva! A rohanó életmódunk közepette, szeretjük, ha ripsz-ropsz kész az ebéd, ezért ezek tele vannak a nátriumglutamáttal, az édességet szinte mindenki szereti, akkor abba egy kis aszpartámot, rendesebbje gyorsan fogat is mos étkezés után, legyen benne fluorid, hogy gondolkodás nélkül cselekedjen, és mindent megvegyen egy kellemes reklám után!
Némi felháborodás követte azt a megválaszolatlan kérdést, hogy miért rendel a washingtoni törvényhozástól kezdve, az összes minisztériumig, főhatóságig kizárólag olyan ásványvizet, ami fluoridmentes?
A Stern magazin számolt be egy törökországi faluról, ahol nagy mennyiségű fluor volt a vízben, hogy mindenkinek, még a lónak is barnák voltak a fogai, 30 éves férfiak alig tudtak járni, a nők 4 hónapos terhesség után holtan szülték meg gyerekeiket, 40 éves korukra arcbőrük elráncosodott, izomzatuk legyengült, a falu minden egyes lakója csontbetegségben szenvedett.
1950-ben még az szerepelt az Amerikai Gyógyszerkönyvben, hogy a fluoridok heves mérgek minden élő szervezet számára, mivel kalcium kicsapódást eredményeznek. Vérnyomáscsökkenést, légzési elégtelenséget és általános bénulást okoznak. Nem halálos dózisban folyamatos fogyasztása maradandóan gátolja a növekedést. A fluoridot tartalmazó fogápoló szerek és belső használatra való készítmények használata nem indokolt!
A Gyógyszerkönyv következő kiadásaiban ez a rész, törlésre került!
Így születik az összeesküvés-elmélet. A fogorvosok mind fluoridot ajánlanak, a Nagy Könyvben is az van írva, hogy nem mérgező, jó a szuvasodás ellen. Ki fog 50-es évekbeli könyvet lapozgatni? Tán nincs is már, csak elvétve. Az, hogy miről, mit kell tudni, arról gondoskodnak, ezek után, ha valaki azt mondja káros a fluorid, nem hiszel neki, mert utánajártál és mindenhol azt találtad, hogy hasznos és egyébként is élünk! Akkor ez már megint egy összeesküvés mánia!
1952-ben San Franciscóban beomlott egy 15 m-es utca, mert a szinte új fővízvezeték szétpattant. A laboratóriumi vizsgálatok után kiderült, hogy a fluoridos vegyszerek szétmarták a csövet, a 13-15 éves gyerekek 98%-ának nőt összevissza a foga.
Még 1955-ben úgy forgalmazták a fluoridos fogkrémet, hogy ahol az ivóvízbe is tesznek, ott nem használható, ezt a figyelmeztetést is eltávolították.
Pár országban betiltották a víz fluoridizálását, de a fogkrémekben jelen van. 1-2 fogkrém létezik, amiben nincs, természetesen drágábbak. Rengeteg, nagy nyilvánosságot nem látott tanulmány és bizonyíték van arra, hogy rákot és csontbetegségeket okoz!






A végcél: Oroszország - 1. rész


Ez az írás egy lehetséges jövőképet vetít előre, amely jelen időben még fikciónak tekinthető, de a világban zajló folyamatok pillanatnyi állapotát és irányát tekintve kutatóink és elemzőink megítélése szerint valószínűleg bekövetkezik. Ebben is, mint minden modellalkotásban, a tévedés lehetősége fenn áll, tekintettel arra, hogy olyan sokváltozós képlet felállításhoz hasonlít, melynek elemeit matematikai pontossággal meghatározni a jövő vonatkozásában nem lehet. Mivel Mozgalmunk nem rendelkezik (még...) az államok kormányai számára rendelkezésre álló hírszerző és információs apparátussal, ezért elemzésünk teljes egészében a nemzetközi sajtó hírein és a Világháló által megszerezhető információkon alapul. Mindazonáltal megjegyezzük, hogy ma már az államok és kormányok által fenntartott hírszerző ügynökségek is kilencven százalékban ezt a munkamódszert alkalmazzák, és csak kisebb részben hagyatkoznak a hagyományos hírszerzői tevékenységre, egyrészt anyagi okokból, másrészt 'kényelmi' okból valamint az információ ilyen módon megszerezhetőségének gyorsasága miatt.
Természetesen bajtársaink ezt a munkát szabadidejükben, minden anyagi támogatás nélkül végzik, így nem vállalkozhatnak arra, hogy a hivatalos szerveket 'felülmúlják' – bár ha mégis így történne, az bizonyára nem a véletlen műve. Az általunk felvázoltakat soha egyetlen politikai vezető, elnök, vagy miniszter nyilatkozatában nem jelentette ki, és nem is utalt rá egyértelműen, ugyanakkor egyes politikai és közéleti szereplők megjegyzései megerősítik következtetéseinket. Bár az Európai Unió megalapításakor a hosszú távú célokkal kapcsolatban az volt a hivatalos változat, hogy olyan európai rendszert kell létrehozni, ami felveszi a versenyt az Amerikai Egyesült Államok gazdaságával, az Unió politikájának már a kezdetektől minden eleme azt mutatta, hogy az Európai Unió létrejöttével az európai nemzetek sorra ugyanazon erővel szemben kerülnek alávetett helyzetbe, ami az Amerikai Egyesült Államok gazdaságát és társadalmát is mozgatja. A nyugati gazdaságok fokozatos összehangolása és politikai, ideológiai összhangja sokak számára egyértelművé tette azonban, hogy a végcél nem az Egyesült Államokkal szembeni ellensúly létrehozása, hanem azzal egységben egy olyan rendszer létrehozása, ami a korábbi céloknak megfelelően kellő gazdasági és katonai erőt tud kitermelni az Oroszországgal szembeni hatékony fellépésre. Jelenleg is Oroszország természeti kincseinek megszerzéseire törekszenek azok az erők, amelyeknek a hidegháború idején az Egyesült Államok elsődleges eszköze volt. Ma eszköztáruk részét képezi a NATO tagállamok többsége, és a válságpánikkal egységesíteni akart európai rendszerek.
Szemben Oroszországgal - A Nyugat (cion-imperialisták) törekvései
1. Politikai út - Oroszországban a hatalom megszerzése 'demokratikus úton', a választásokon elindított politikai jelöltjeik által, a putyini vezetés kiszorításával. Például a cionista bankárelit által támogatott Prohorov, vagy a bebörtönzött zsidó Yukosz-vezető és hasonlók hatalomba juttatásával. Korábban a jelcini vezetés ideális lett volna számukra, csakhogy a Putyin mögött álló erők még időben észbe kaptak.
2. Katonai út - A nyugati titkosszolgálatok által felbiztatott és támogatott nemzetiségi, vallási szeparatista csoportok által polgárháborús helyzet előidézése, az ország területén élő nemzetiségek föllázítása az orosz vezetés ellen, a közép-ázsiai államokban a 'líbiai forgatókönyv' megismétlése, az orosz érdekszféra államainak 'leválasztása' az orosz birodalomról, Oroszország teljes bekerítése, és végső esetben a katonai invázió, amelyet a líbiai forgatókönyv előzhet meg. McCaine szenátor líbiai nyilatkozata alátámasztja azt, hogy ezzel az utóbbi lehetőséggel valóban számolnak, sőt minden bizonnyal aktívan dolgoznak rajta. Ezért kell nekik az úgynevezett rakétavédelmi pajzs is, hogy a valószínűsíthető orosz válaszcsapást lehetőség szerint vagy kivédjék, illetve ha teljesen nem is tudják elhárítani, hatását legalább az EU peremvidékére korlátozzák - igen, jól gondolják, ez Magyarország lenne.
Frissítés: Elemzésünk elkészítése után pár héttel, a háborús előkészületeket alátámasztó információkat kaptunk >>
Az előzmények – amiért az imperialisták kudarcot vallottak a politikai (békés) úttal
Nem megalapozott az az elmélet, miszerint egy átmeneti korszak törvényszerű nehézségei sújtanak bennünket és az egész nyugati világot - amelynek hatásai az egész bolygónkra kiterjednek. Hazánkban a szocializmusnak nevezett államkapitalizmusból a klasszikus kapitalista rendszerbe való átmenetnek minden különösebb nehézség nélkül kellett volna megtörténnie, mert a termelési feltételek javulása a struktúra kis változtatása mellett nagy termelékenység növekedést eredményezhetett volna. Ám pontosan ez volt az a lehetőség, melyet egyetlen nyugat-európai ország, illetve az EU soha nem fogadott volna el. Nekik már húsz évvel ezelőtt sem versenytársakra, hanem felvevőpiacra és olcsó, kiszolgáltatott munkaerőre volt igényük, valamint az olcsón megvásárolható állami tulajdonokra. Erre alapozva egy óriási komplex európai termelő rendszer kiépítését tervezték, amely a multinacionális cégek vezetésével világviszonylatban is elsők közé emelkedhetett volna. A világpiaci részesedés ebben az esetben kiemelkedőnek ígérkezett. Két tényező miatt nem valósult meg ez a nagyszabású terv. Oroszországot nem sikerült legyűrni, és Kína fejlődése sokkal gyorsabb volt, mint amire számítottak. Az Oroszországgal kiegészült Európai Unió 600 milliós lakosságával, jól képzett munkaerejével, kimeríthetetlen nyersanyagkészletével, magas technológiai tudásával maga mögé utasította volna az USA-t, és Kínát.
Ez a terv Magyarországon bukott el. Itt történt meg elsőként a változás 1990 után, és a modern, a szociális kérdésekre érzékeny kapitalizmus helyett a legbrutálisabb rablókapitalizmus szabadult rá az országra. A szocialista rendszer bukása után, az 1990-ben elsőként hatalomba került kormány (Antall-kormány), és az őket követő teljes politikai garnitúra árulásával az országra nézve tragikus következményekkel járt mindez, de egyben felnyitotta a szemét azoknak az országoknak, melyek árgus szemekkel figyelték a "legvidámabb barakkban" történteket. A környező országokban Magyarországra hivatkozva tettek tönkre amit tudtak, mondván, ha a magyaroknak ez így jó, akkor ti miért ellenkeztek? Akkor még volt az országnak akkora tekintélye, hogy ezt az érvet többen el is fogadták.
Oroszország Gorbacsov és Jelcin alatt hajlott volna a függetlenség feladására, de a népi ellenállás, a nemzeti kommunisták lázadása és a csecsen háború késleltette ezt a folyamatot. Közben Magyarország politikailag, gazdaságilag és erkölcsileg összeomlott, elrettentő például szolgálva az EU módszereiről. Putyin és a mögötte álló erők az utolsó pillanatban léptek fel, és propagandájukban a magyarországi helyzet ismertetése meghatározó erejűvé vált. Kellett ez az elrettentés, mert a népi vagyon jó része már náluk is a kapitalisták (oroszországi, többnyire zsidó származású oligarchák) kezébe került, és ezzel tudtak hatni a megvezetett tömegekre. Ezért Oroszországban a hatalom megszerzése a magyarországihoz hasonló 'demokratikus úton', a választásokon elindított politikai jelöltjeik által hosszú időre lehetetlenné vált. Azonban az ilyen irányú törekvéseiket továbbra sem adták föl, mivel a bankárelit által támogatott Prohorov, vagy a bebörtönzött Yukosz-vezető és hasonlók hatalomba juttatásával folyamatosan próbálkoznak, ám a putyini államvezetés nagy támogatottságot élvez és kicsi az esély a hatalomból való kiszorítására politikai úton.
A jelcini vezetés leváltását Putyinra, a mögöttes erők taktikázását a terjedelem miatt most nem részletezzük, de a történet önmagában is megérne egy tanulmányt.
Alapos áttekintés után kijelentjük, hogy a világban a III. világháború már zajlik. Ezzel kapcsolatban nem csak a néhány háborús övezetre gondolunk, hanem az új típusú háború különböző megjelenési formáira is. A szocialista tömb összeomlása után az európai és a világpolitikát nagyjából 2000-ig a közös pontok keresése határozta meg. A központi kérdés az anyagi haszon volt. Kínától az Egyesült Államokon át Oroszországig, az EU-ban, a periférikus országokban mindenütt. Látható volt, hogy az úgynevezett lator-államokat mindenki igyekezett magára hagyni, legyen az Kuba, Észak-Korea, vagy bármelyik. Nem törődött velük senki, mert a közös pontok keresése volt a lényeg. Ennek a közös pontnak a megtalálása azon a közös alapon nyugodott, hogy a gyárak termeljenek, és azt az emberek megvegyék. A gyáraknak olcsó munkaerő kell és rengeteg alapanyag. Az olcsó munkaerőt megtalálták először Kelet-Európában, majd a Távol-Keleten, az olcsó alapanyagokat pedig a kifosztandó országokban, és az új vadnyugaton, (vadkeleten) Oroszországban. Történt azonban valami és ez a valami okozta a jelenleg zajló III. világháborút.
Az orosz-szovjet birodalom elárulásakor az orosz népet, és az orosz katonaságot a zsákmányszerző Nyugat mély nyomorba döntötte. A korábbi megállapodásokat és ígéreteket megszegve a NATO az orosz birodalom határáig nyomult előre – ugyanis ez volt annak a háttér-megállapodásnak az egyik pillére, hogy a Szovjetunió feladta Közép-Európáig nyúló protektorátusát és megszűnhetett a Varsói Szerződés is. A magára büszke Oroszországot olyan mélyen alázták meg, ami sokkal rosszabb volt, mint a trianoni, vagy versailles-i béke. Az orosz népet butának bélyegezték, az orosz hadsereget közel nullává züllesztették. Szándékosan olyan háborúba taszították, amelyben a veszteség megalázó volt: az első csecsen háborúba. A katasztrofális gazdasági helyzet miatt hagytak több ezer oroszt meghalni, nem volt pénz megfelelő tüzérségi, légi támogatásra, hogy a veszteség jól dokumentálható és világgá kürtölhető legyen. Az orosz katonák a mocsárrá változott ideiglenes laktanyákban laktak, a szállásuk és ágyaik elsüllyedve a sárban. Oroszország a világon első lett az alkoholfogyasztásban. Betörtek a drogok, az alvilág teljesen eluralkodott, ezen kívül megkezdődött a vadkeletté válás, a szabad rablás. Oligarchák uralták és ölték a népet mint amolyan maffiavezérek, az orosz termékek gyártása leállt, senki nem vett semmit onnan. A gazdaság mélyrepülésbe kezdett.
2001 október 4-én, a szeptember 11-ei jól ismert események után három héttel, a Siberia Airlines 1812-es járata Tel Avivból tartott Novoszibirszkbe. A TU-154-es a Fekete-tenger fölött hasította a levegőt, amikor máig tisztázatlan körülmények között megsemmisült, állítólag a gyakorlatozó ukrán légvédelem véletlenül lelőtte. Miért érdekes ez a történet? Mert a mai háború kiváltó oka. A vadkeletté válás folyamata megállt. Putyin meglehetősen erős kézzel vezeti az országot, ahogy ilyen helyzetben kell is, ráadásul jó felé. Oroszország pillanatokon belül egyedül találta magát a világban. Megszűnik a világot átmenetileg irányító „profit-egyetértés”. Oroszországnak szövetségesekre van szüksége, és lassan nyit a lator-államok felé, mert más felé nem tud. Irán, Kuba, majd később Venezuela, és a többi. Kapcsolata egyedül Kínával jó. Kína viszont piacorientált, tehát gazdaságilag Nyugat-függő. A Nyugatnak, ha tartani akarja a jelenlegi világban betöltött pozícióját, egyetlen dologra van szüksége, de arra nagyon. A mérhetetlen mennyiségű orosz nyersanyagra. Oroszország most kezdte meg a tundrai olajmezők feltárását, amelyekhez eddig hozzá sem nyúltak. A hírek szerint akkora olajtartalék van ott, amihez foghatót még soha sem tártak fel. Mellé pedig ott vannak az északi-sarki (arktiszi) mezők. Oroszország 10 éve készül arra, amire az északi államok csak most kezdenek ráébredni, az északi-sarki felfedezésekre, feltárásokra, és a Sark valódi meghódítására. Az orosz jégtörőflotta a legnagyobb a világon, kutatóállomásai a legkomolyabbak, és a legfelszereltebbek. Számottevő északi-sarki környezetre kiképzett haderőt állított fel. Tudósai olyan szinten kutatták az elmúlt évtizedben a sarki vidéket és tenger földrajzát, ami messze meghaladta az összes többi országot együttvéve. Nagyjából készen állnak az Arktisz meghódítására. Aki meghódítja a Sarkokat, azé lesz a jövő? Mivel minden kiaknázható területen hatalmas népesség osztozik, mondhatjuk, hogy azé lesz a jövő, akié a Sark, és Oroszország. Az Antarktisz délen teljesen feltáratlan. (Valamennyien hallgatnak az antarktiszi csatáról, az erről készült film a Youtube-on megtekinthető). Ez az okfejtés viszont Oroszországot első számú célponttá teszi.
Az Egyesült Államok és az EU (a Nyugat) Oroszország elfoglalását Jelcin után sem adta fel. Látható, hogy az elmúlt néhány év az orosz sikerek évei voltak. A BRICS létrejötte, a kínai együttműködés, egyes dél-amerikai országok, majd jószerével a déli félteke szembefordulása a Nyugattal szintén orosz sikernek könyvelhető el. Azzal viszont tisztában kell lennünk, hogy azok az államok, amelyek évtizedek óta szó szerint kirabolják az egész világot, és ebből felállították a világ legnagyobb kalózhadseregét, ha újra összeáll szétzilálódott elemeiből, olyan haderőt képes felmutatni, amely a Földön még soha nem állt fel.
Az ellenséget elítélhetjük, lenézhetjük, de alábecsülni soha nem szabad. Véleményünk szerint Oroszország olyan veszélyben van, amilyenben még soha nem volt, és az is meggyőződésünk, hogy a Kelet országai, éppúgy mint Oroszország, most döbbentek rá minderre, vagy éppen most szembesülnek a veszéllyel.
LINK: A cikk!




A végcél: Oroszország - 2. rész

Ha a politikai út (1.) nem működik, a katonai (2.) megoldás következik - A NATO rakétavédelmi pajzs szerepe

Itt egy kis kitérőt kell tennünk, hogy érthetőbb legyen miről van szó. A nukleáris fegyverzetkorlátozási szerződések Oroszország számára is 'csak' 1550 stratégiai nukleáris robbanófejet engedélyeznek hadrendben tartani (a taktikai robbanófejeket ezek a szerződések nem korlátozzák). A stratégiai robbanófejek megoszlása az orosz nukleáris csapásmérő erőknél a következő arányban történik: 1100 robbanófejet telepítenek a nukleáris meghajtású rakétahordozó tengeralattjárókra. (Jelenleg a felújítás alatt lévő Delfin IV hajóosztály (7 db.), az építés alatt álló új Borej osztály (1+3 db.) és a jelenleg kivonás alatt lévő Tájfun hajóosztály (1+2 db.) képviselik ezt a csapásmérő erőt. Ezek a hajók típustól függően egyenként átlagosan 12-16 tengerészeti ballisztikus rakétát hordoznak, rakétánként akár (szintén típustól függően) tíz robbanófejjel, és ha szükséges, fél évet is eltölthetnek a világ óceánjain, vagy az Északi-Sark jege alatt, de akár az Egyesült Államok partjai közelében meglapulva is.) A maradék mintegy 400 robbanófej a szárazföldi telepítésű interkontinentális ballisztikus rakétákkal felszerelt rakétacsapatok (Topol-M, Yars, stb.), valamint a légierő nagy hatótávolságú stratégiai nukleáris bombázói (Tu-95 például) számára van készletezve. Ezt áttekintve látható, hogy az orosz stratégiai nukleáris csapásmérő erők 'aduászai' a nukleáris meghajtású rakétahordozó tengeralattjárók – és ezektől tart leginkább a Nyugat. Fejlesztésük és gyártásuk – érthetően – mostantól kiemelt figyelmet kap.

A támadó stratégiai interkontinentális ballisztikus rakéták megsemmisítése az ábrán látható 1-5-ig terjedő fázisban lehetséges. Ez az emelkedés, és a pályaív legfelső pontján történő haladás. Ha a rakéta kidobja a csalifejeket, valamint az éles robbanófejeket, akkor már szinte lehetetlen megsemmisíteni ezeket. Az 5-6 pont közötti szakasz a rajzzal ellentétesen jóval hosszabb is lehet. Nos, ha ezt az ábrát és az elvet figyelembe vesszük, akkor egy esetleges háborús helyzetben az orosz rakéták, amelyeket akár szárazföldről, akár tenger alól Európa felé indítanak, Európa központi részeiről már nem megsemmisíthetők, mert a rakéták a zuhanási fázisban vannak. Az elfogó rendszert minél közelebb kell telepíteni az orosz határokhoz illetve az Európai Unió határaihoz (a rakétapajzs részeként a tengerekre, óceánokra is), valamint le kell vágni minden olyan orosz szövetségessé válható területet, ami ilyen szempontból veszélyt jelenthet. Afrika felől egy pufferzóna kialakítása szükséges. Ehhez elég elfoglalni (szövetségessé tenni akár bábkormányokkal) katonailag Afrika felső partvidékét. Az Arab-félsziget, Törökország szintén kiváló erre, nem véletlen, hogy Törökországba kívánják telepíteni az elhárító pajzs egyik elemét. Ha feljebb megyünk észak felé, látható merre is alakul a pufferzóna.
Bennünk, akik jelenleg a Nyugathoz tartozunk, mint csatlós állam, felvetődik egy kérdés. Mekkora valójában Európa, mekkora területet kell védeni, és mekkora pufferzóna kell. Nos, nem az a kérdés, hogy földrajzilag mekkora Európa, hanem mekkora az ipari zóna, mert védeni csak az ipari zónákat kell. Ez pedig a nyugat–európai országokból áll. Nem tette fel soha senki azt a kérdést, hogyan lehetséges, hogy stratégiai iparágat az EU - bármekkora haszna lehetett volna belőle - nem telepít ki ezekről a területekről? Mert a háború lehetőségét soha nem adta fel, és folyamatosan dolgozik rajta. Így hazánk az iparvidék szélét képezi. Amikor Magyarország mellett Ukrajna stabil NATO és EU várományosként állt szemben az oroszokkal, Magyarországra az EU lassan telepíteni kezdett ipart. Ekkor hazánk az orosz határhoz képest egy európai központi ország volt, mert abban az esetben a peremvidék Ukrajna lett volna. Most, hogy Ukrajna meginogott, hazánk peremvidékké változott, és így is kezelik. Veszteséglistán vagyunk, ez a helyzet. Ugyanis az a rakéta, amely hazánkat célozza, Romániából már nem semmisíthető meg. Ukrajnából még igen. Ezért Oroszország és a Nyugat szempontjából Ukrajna hovatartozása létkérdés. Máris értelmet kap Medvegyev kijelentése: Ukrajna vonatkozásában, és más országok vonatkozásában sem elfogadható a kétkulacsos politizálás. Nincs köztes állapot, dönteni kell. Ide vagy oda.
Tételezzük fel, hogy a Nyugat, élükön az USA-val, tudják az orosz rakéták pontos adatit, de ha nem is tudnak mindent, Oroszország teljes bekerítésével (és az Európa köré font védelmi gyűrűvel) egy háború esetén az orosz válaszcsapást nagyrészt semlegesíteni tudják. Ezért mondja folyamatosan Dimitrij Rogozin, Oroszország NATO nagykövete, hogy a NATO rakétapajzs - melynek minden paramétere jórészt orosz területről indított rakétákra van tervezve - veszélyezteti az orosz stratégiai nukleáris haderő elrettentő képességét. Az orosz birodalom részéről ezzel megszűnik az a fajta hatalmi eszköz, és az elrettentés képessége, ami a 130 milliós orosz nemzetet a legnagyobbak közé emeli. Ha az Egyesült Államok és az EU megfelelően körbebástyázza magát és iparvidékeit, jöhet a második fázis. Egy teljes világszövetségbe összeállt sereg, ami az orosz területre és az ott található természeti kincsekre úgy veti rá magát, mint az éhező egy falat kenyérre. Ha az EU összes országának légi erejét, Kanada, USA, Ausztrália, Japán, és valamennyi csatlós állam légi ereje egy többhetes megrendítő csapással nekiesik Oroszországnak, a ballisztikus rakéták védelme nélkül semmi esélyük. Az S-300-as rendszer paramétereit ismerik, és az orosz légvédelmi rendszerek képességeit is. Meglehet, hogy az orosz válaszcsapás néhány rakétája átcsúszik a pajzson, de ennek kockázatát fölvállalják, mivel ezek nem a legfontosabb területek felé haladnak, mert a központi területeket megcélzó eszközöket a peremvidékről megsemmisítik. Mi van akkor, ha hazánk, Románia, vagy Kelet-Lengyelország kap pár rakétát? Semmi! Majd a Nyugat jól megsajnál bennünket, de legalább annyival kevesebb gond lesz ezekkel a későbbiekben.
Ha az interkontinentális ballisztikus rakéták nem oltalmazzák tovább az orosz népet, akkor a nyersanyagkészletét nem védi a nyugati imperializmustól semmi más, mint egy éppen korszerűsítés alatt álló orosz hagyományos haderő. A hanyatló Nyugat utolsó erejéből ráncba szedett nyugati haderő olyan megrendítő csapást tudna mérni Oroszországra, amibe a jelenlegi kormány rövid idő alatt belebukhatna. Utána következnének a Nyugat bábáskodásával a Prohorov- és Hodorkovszkij-félék. Az orosz nép újra az alkohol és a kábítószerek mételyében fog fetrengeni, éppen csak annyit tartanak meg, amennyi lemegy az imperialista érdekekért a bányába, kitermeli a kőolajat és a földgázt, a híresen szép orosz nők pedig jók lesznek a helyi és európai bordélyházakba. Sőt, nehogy a putyini eset megismétlődhessen, a haderőt megszüntetik, a rendőrség pedig a maffiához lesz hasonló – tehát a magyarországi forgatókönyv valószínűsíthető. Ezzel a cion-imperializmus 200 évre bebetonozta magát, éppúgy, mint az angol gyarmatbirodalommal.
Mikor következhet ez be? Nem holnap, de nem is túl sokára. Ugyanis Oroszország már rájött a Nyugat szándékára. Észak-Koreával eddig nem foglalkozott a világ, most Moszkva hirtelen nyitott Phenjan irányába. Megújuló kapcsolatok, iparvidék létesítése, gabonakivitel, amiért Észak-Korea egyenlőre nem is fizet, hanem törleszt majd a későbbi megállapodások szerint. Moszkva Kínának is felhívta a figyelmét, figyeljenek a NATO tevékenységére, és közös bizottságot hoztak létre, ami a NATO szándékait elemzi, és megfelelő ellenlépéseket dolgoz ki – a kiszivárogtatott közös védelmi rendszer tervét egyelőre cáfolják. A NATO nem engedheti meg, hogy Oroszország új ballisztikus rakétarendszert fejlesszen ki, vagy új légvédelmi rendszert alkosson és rendszeresítsen, vagy kivárja az típusú tengeralattjárók legyártását és felszerelésüket a hozzájuk kifejlesztett új rakéta típusokkal (Bulava, Liner), vagyis nem adhat 5-10 évet. Amint elkészül a pajzs, a Nyugat azonnal lépni fog, amíg még ereje van rá, a visszafordíthatatlan összeomlása előtt.


A közelmúlt hírei és eseményei nem hagynak kétséget a imperialisták valódi céljait és törekvéseit illetően

- McCaine szenátor szeptember 29-én ismét Líbiába látogatott. Tripoliban sajtótájékoztatót tartott, melynek során kijelentette, hogy Líbia példája – vagyis a líbiai forgatókönyv – mintául szolgálhat Irán, Szíria, Kína és Oroszország vonatkozásában is. Úgy fogalmazott, hogy Líbia inspirálja az embereket Teheránban, Damaszkuszban, sőt Pekingben és Moszkvában, de inspirálja az embereket az egész világon.
- Bulgáriába és Romániába amerikai különleges alakulatokat telepítenek, mintegy ötezer fős létszámmal.
- Az Egyesült Államoknak egyértelmű az álláspontja, mely szerint a Fekete-tenger térségét meg kívánja szerezni. Ez pedig kizárólag Oroszország ellenében lehetséges.
Mit tehet Oroszország? Jelen tanulmányunkat azért készítettük, hogy megnézzük, milyen esélyeket és lehetőségeket látunk. A folytatásban erre próbálunk válaszokat találni.
LINK: A cikk!




A végcél: Oroszország - 3. rész


Az Oroszország által vezetett Keleti Szövetség válasza a nyugati imperialista agresszióra

Valójában a kérdés két, illetve három részből áll. Az első, a Nyugat védelme európai vonatkozásban. Ha csak az ipari térnyerésről lenne szó, vagy szellemi határokról, akkor mi értelme euró tíz- vagy százmilliárdok elköltése a térképen nagyon jól látható katonai-stratégiai védvonalra, mi szükség az előretolt USA hadállásokra, mi szükség egy rakétapajzsra, és a még jobban látható, mindenképpen orosz érdekövezetekbe történő erőszakos térnyerésnek? Semmi épeszű válasz nincs rá, csak egy: a Nyugat háborúra készül. A legfőbb védeni valók az imperialista világ ipara és szellemi bázisa. A második ugyanezen világ tradicionális kötődése, Izrael. A harmadik elem pedig a támadás lehetősége. Ne felejtsük el, hogy a védelem kérdésein, az ellenség fegyvereinek kielemzésén hatalmas tudással rendelkező fizikusok, kémikusok, mérnökök, és különböző szakértők dolgoznak.
Miért kezdett az orosz sajtó nagy felhajtásba, mikor kiderült, hogy az orosz elnök leállítja az S-300-as elhárító rendszer további gyártását? Mert ha kiderül, hogy az orosz légelhárítás jelenleg hatástalan a Nyugat ellen, viszont a nyugati fizikusok és mérnökök ezen kívül ismerik az orosz nukleáris elrettentő erők képességeit, továbbá ezek ellen olyan védelmet hoznak létre, amely akár 100 %-os valószínűséggel semlegesíti az orosz eszközöket, akkor Oroszország jelen pillanatban teljességgel kiszolgáltatott a Nyugatnak.
Még ha Szíria közvetlenül ki is maradna a harcokból, erről az oldalról ellenállás nélkül közvetlenül támadható Izrael, illetve berepülhető Iránból. A mai technikák birtoklásával, amelyekre egy közepesen fejlett ország is képes, Irán különösen nagy veszélyt jelenthet számukra. Egy közepes hatótávolságú rakéta (ilyenekkel Oroszország nem rendelkezik, mert a korlátozások miatt meg kellett semmisíteni ezeket), melyeket Irán gyors ütemben fejlesztett és fejleszt, nagy veszélyt jelenthet, főleg akkor, ha a lézer rávezetést is alkalmazni tudják. Ebben az esetben a palesztinoknak már nem RPG rakétákkal kell szaladgálni, hanem célmegjelölőkkel. Irán most jelentette be, hogy elkészült a saját lézer rávezetéses rakétájuk.


Hol látunk kiutat abból a bekerített helyzetből, amelyben jelenleg Oroszország van?

Észak-Afrikában nagyon nehéz a helyzet. Az orosz szolgálatok ott vannak valamennyi helyszínen, a naprakész orosz sajtóból az leszűrhető. Hogy miben bízhatnak? Az egyetlen lehetőséget használják és használták ki, ez pedig Izrael és a zsidók kérdése. Az iszlám államokban a Nyugat cionista-központúsága kivívta a muszlim emberek-tömegek gyűlöletét.
Az orosz politika ugyan fáziskéséssel ismerte fel a helyzetet, de a legjobb döntést hozta meg, ráadásul köszönetet mondhatunk Putyinnak a döntésért. Törökországot vette célba. Na nem azzal, hogy átcsábítsa, mert az történelmi okok miatt sem lehetséges. Nekik azonban jobb egy muszlim nagy szomszéd, amely szemben áll a Nyugattal is, mint egy Nyugat-barát Törökország. Meggyőződésünk, hogy Moszkva bedobta a csalit a törököknek, és azok rá is haraptak. Elég volt az évek óta lebegtetett EU csatlakozást, a történelmi sérelmeket, a gazdasági kiszolgáltatottságot (Nyugat függőség) említeni, ráadásul Moszkva felvillantotta a lehetőséget, hogy itt az idő a muszlimok összefogására. Oroszország részéről nem lesz akadály gördítve ez elé, a Nyugat gazdaságilag megroppant, most vagy soha! Törökország ezeket a lépéseket Oroszország nélkül soha nem lépte volna meg. Egy török haderő képtelen lenne egy görög-izraeli-USA flottával háborúzni, főleg úgy, hogy ha szembe helyezkedik Moszkvával, esetleg a helyzetet kihasználva Moszkva is lépéseket tesz, főleg Szíria felé. Törökországnak szüksége van arra, hogy Oroszország legalább hallgatólagosan támogassa. Ankara felméri a lehetőségeket. Két nagy hadsereggel kell számot vetni az muszlim világban, az egyik Szíria, a másik Irán. Milyen szerepet szánt nekik Törökország, ha ki akarja vívni a vezető hatalom szerepét?
Iránnak nehéz a helyzete, Afganisztán és Irak között két tűz között, északon a kurd kérdés, nyakában egy kirobbanni látszó pakisztáni polgárháborúval, a Perzsa-öbölben a NATO jelenlétével. Törökország szerint a perzsa katonanép, háborúzhat, addig is le lesznek kötve. Nem véletlen, hogy Szíriával rosszabb a viszonya, mert helyi vita alakult ki. A mostani szír helyzet is kapóra jön. Éppen csak annyira kellene őket lenyomni, hogy Szíria elismerje vezetőnek Törökországot. Ebben a helyzetben, ha ez a képlet a Nyugat akaratával szemben feláll, Izraelnek vége. Vagy feladják az egész háborús tervet, vagy Izraelből menni kell. Oroszország felől - ha Törökország és Szíria kimarad -, az orosz haderő közvetlen csapást tud mérni. Izrael egy fél Dunántúlnyi ország. Ezzel végül is Európa és az USA egy hatalmas tehertől szabadulna meg, de elképzelhető, hogy enélkül is feladják. Ebben az esetben a zsidóság közel-keleti bázisa elveszett. Ezek fontos kérdések, de látható, hogy Moszkva jó helyen ragadta meg a problémát. Ha Izrael elveszik a Közel-Keleten, az iszlám eufória következtében könnyen lehet, hogy a Nyugat elveszti a talajt ebben a térségben. Irán és Törökország együttesen bármelyik iszlám országot képes felszabadítani, ráadásul hatalmas népi támogatottsága lenne, mert az oszmán birodalom emléke még mindig él az emberekben. Jó ez Oroszországnak? Ha Moszkva mindezt elősegíti, azért kapnia kell valamit, és ez elsősorban a kaukázusi nyugalom lehet, és kijárás a Földközi-tengerre. Cserébe a kaukázusi muszlim ellenállást le kell törnie Iránnak és Törökországnak, elsősorban az utóbbinak, mivel a szunnita irányzatról van szó. Vajon miről tárgyaltak az irániakkal a tálibok pár nappal ezelőtt? Pakisztánról? Afganisztánról? Vagy esetleg az új lehetőségekről? Törökország hatalmas külpolitikai versenyfutásba kezdett. Líbia, Tunézia, Egyiptom, Arab-liga, Irán, sorba tárgyal a vezetőkkel. Ráadásul ha ez így alakul, akkor Grúzia a Nyugat számára elveszett. Abban a pillanatban a Nyugat teljességgel kiszorult a térségből. Törökország így biztosíthatja az orosz hajók kijutását a Földközi-tengerre. Ez szintén lényeges, mert ha ez bekövetkezik, az észak-afrikai pajzs értelmét veszti, és a rengeteg beleölt pénz kidobott pénzzé válik. Törökország kulcspont! Mivel ez valóban lényeges kérdés, sokakban felvetődik a csapda lehetősége. Valóban! Ez a lehetőség ott van a többi között. Mi van, ha az egész arról szól, hogy a Nyugat fel akarja adni Izraelt, de úgy, hogy abból újra ő jöjjön ki a szegény üldözött szerepében. Készül egy újabb holokauszt legenda? Felvetődött sokakban annak a lehetősége, hogy Izrael Törökországot használja fel. Törökország beadagolja a muszlim világnak az összefogást, és mint nyugati csatlós igyekszik az élére állni. Elhiteti, hogy ellenszegül a cionizmusnak, Izraelnek, összefogást hirdet az arabok, és az egész muszlim világ között. Izrael kiszorul a térségből, ezzel a zsidók újabb 50 évig játszhatják a világban a szegény elnyomott zsidók szerepét, akiket mindig csak bántanak a szélsőségesek, ezért a számukra biztonságos – általuk uralt - vidékeken sokkal erősebben lehet ezek ellen fellépni, és pozicionálni a hatalmat. Ez persze fikció, de nem minden alap nélkül. A legutolsó ilyen témájú EU szavazást is figyelembe kell vennünk, ahol a cionista EU Palesztina mellett tette le a voksát. Hogy lehet ez? Eljátsszák, hogy az egyik zsidó a másik zsidó ellen szavaz? Népi nyomásra hivatkoznak? Mikor érdekelte az őket ez a haszonnal és az érdekeikkel szemben? Mivel a fősodratú média nem hangsúlyozza ki, hogy az EU parlament egylényegű az izraelivel, az átlag polgár úgy érezheti, szegény zsidókat megint bántják, szorongatják a politikusok. A Nyugat már ennél nagyobb átvágásokra is képes volt, az árulás, kétszínűség a fő jellemzője, arról nem is beszélve, hogy cionista érdekei miatt bármikor odadob egy népet vagy országot.
Nem véletlen, hogy Medvegyev elnök Ukrajna tekintetében kifejtette: nincs kétkulacsos politika. Valahová állni kell. Ez vonatkozik Törökországra is. Hiába próbálja önmagát helyzeti előnybe hozni. Látszólag Törökország saját érdekében politizál. Pillanatnyilag azonban a világ nem Törökországról szól, hanem a két pólus újrarendezéséről, ahol olyan nagy országok is megtalálják a helyüket, mint Kína. Azt, hogy Törökország önállóan egy harmadik pólust hozzon létre, pillanatnyilag kivitelezhetetlennek kell minősítenünk. Ehhez nem rendelkezik elég erővel, ugyanis a harmadik hely kivívásáért mindkét féllel meg kell mérkőzni.
A másik csapásirány, ahol Moszkva tehet valamit, az Belorusszia és Ukrajna. Ezt a két országot - habár nemrégen Nyugat-barát politikát folytattak -, szándékosan nem soroltuk a Nyugathoz. Itt érvényesül valamelyest az orosz külpolitikai nyomás. Számunkra miért jó ez? Mert így hazánk perifériára szorult. Amennyiben Izraelt fel kell adni, az ottani lakosság bolond lenne új hazának egy elsőlépcsős államot keresni, főleg akkor, ha a Nyugat valóban ki is akarja használni a helyzeti előnyét a rakéták vonatkozásában. Oroszországban egy líbiai forgatókönyv elkezdésére a legalkalmasabb időpont a jövő tavaszi elnökválasztás lenne. A szavazatok újraszámlálását követelő tüntetéseken páran meghalnak, amivel kezdetét veheti a beavatkozás.
A harmadik csapásirány az oroszok számára a nyelvi és vallásbeli, vagy annál szorosabb kapcsolatok miatt Bulgária, és utána Szerbia lenne. Milyen érdekes, hogy éppen ebben a két országban kezdődnek az utóbbi időkben a felfordulások. Amennyiben Oroszországnak sikerül megbontania ezt a pajzsot bármerről, és rést ütni rajta, az egész háborús terv dugába dőlt. Abban az esetben azonban a Nyugat nagyon rövid idő alatt elhullik. Az EU felbomlása elindítja az országokon belül a felelősségre vonásokat, és a cionista alapú berendezkedésnek hosszú időre – vagy örökre - vége a térségben. Most már érthető, miért van a hatalmas háborús készülődést, a tízezerszám megrendelt bombák, a románok hadseregének felduzzasztása, és sorolhatnánk. Továbbá értelmet nyer rengeteg apró, összefüggéstelen kis hír. A Nyugat egy hatalmas, de utolsó dobásra készül. Mindent egy lapra kell feltennie, mert nincs más választása. Vagy megszerzi a gigászi orosz nyersanyagbázist, vagy lehúzhatja a redőnyt. A Nyugatnak Oroszország nélkül semmi esélye a fennmaradásra (a jelenlegi formában). Még egy utolsó erőbedobásra talán képes, de aztán el kell fogadnia az orosz hegemóniát. A kérdés csak az, hogy ez az utolsó erőmutatvány milyen lesz.
Mekkora esélye lenne egy ilyen nyugati támadásnak? Erre mindenki azt mondja, Oroszországot még senki sem foglalta el soha. Most sem fogja, és nem is akarja. A lényeg a líbiai forgatókönyv. Utána pedig az oda beáramló idegenek, legfőképp Izraelből. Ahol nagyon sokan tudnak, és tanulnak oroszul (mert a volt Szovjetunió területéről települtek oda). A politikai ellentábor felállítása, mint új „narancsos forradalom”. A söpredék, a semmire való, a pedofil, a fajtalankodó (buzi) és megannyi selejtes, emberre emlékeztető lény azonnal a Nyugat mellé állna. Oroszország sajnos fáziskésésben, de megkezdte az ellenlépéseket.
LINK: A cikk!





Nemsokára bejelenthetik az Európai egyesült Államok megalakítását

Nemsokára eljön az a pillanat, amikor hivatalosan is kikiáltják az Európai Egyesült Államokat. Természetesen ebbe se a tagállamoknak, se a népeknek nem lesz beleszólása.
A kevésbé nyilvánvaló dolgokon kívül ennek több, igen egyszerűen látható előjele van.
1. A nyugati propaganda irányában beállt éles irányváltás. A nyugati fősodratú média korábban a központosítatlan gazdaságot bálványozta, minden adandó alkalommal kihangsúlyozták, hogy az állam nem avatkozhat bele a gazdaságba. Ennek több célja is volt, de elsősorban a hazai médiának a nemzetközi médiában kijelölt irányelvekhez való hasonulása útján akarták elérni, hogy a lakosság legitimálja a nemzetállamok leépítését. Ezen a téren különösen erős volt a propaganda, mivel a uniós csatlakozás minden feltétele a nemzetállam leépítésére mutatkozó hajlandóság, és a gazdasági feltételek mind ezen a vonalon vannak meghatározva. A lakosság ezt így ebben a formában nem támogatta volna, ezért el kellett fogadtatni, hogy az állam nem szólhat bele semmibe, majd minden megy magától. Liberalizáció, dereguláció, privatizáció - (szervezetlenség, rendetlenség, szabadrablás) ezek voltak a főbb irányelvek. Mivel minden tagállamban sikeresen megvalósították a nemzetállam összes maradványának lebontását, a folyamat következő fázisába lépett és ennek értelmében az európai fősodratú média propagandájában éles irányváltás állt be. Az új irányvonal: egységes szabályozás minden téren, központosítás, és a magántőke összpontosítása. Természetesen nem a nemzetállam kereteire kell gondolni, az újabb néphülyítés az egységes európai állam szükségessége. Az újabb válsághullám akár mesterséges, akár nem, erre az egy célra van felhasználva. Elhitetni a néppel, hogy a nagyobb többet bír, a mostani gazdasági helyzetben a központosított európai állam az egyetlen ésszerű megoldás. Ezért foglalkozik az összeomlás gondolatával a fősodratú média - ugyanis az emberek többsége hajlamos arra, hogy a kisebbik rosszat válassza.
Ez a propaganda-hadviselés a gyakorlati megfelelője a szabadkőműves politikusok azon hazugságának, hogy "a tagállamoknak maguknak kell meghozni a döntést".
2. Geopolitikai viszonyok. Talán elsőre nem szembeötlő, de a jelenlegi háborúk nem csak a szükséges erőforrások elbitorlását biztosítják, hanem védelmi szerepük van. Vessünk egy pillantást Európa térképére, majd képzeljük el a határokat. Mik a jelenlegi határok, és mik lennének az Európai Egyesült Államok határai? A határok eltörlése eddig nem volt végleges érvényű, az Európai Unió tagállamai elkülönültek egymástól. A nemzetközi kapcsolatok is két dimenzióban működtek, az egyik a régebbi állapot maradványa - a tagállamok saját külpolitikája - másrészt az unió gépezetén keresztülvitt politika. Az egységes európai államok kikiáltásával a helyzet alapjaiban változna meg. Mik lennének ekkor a szomszédos államok? A térképen nyugatról kelet felé haladva rögtön szemünk elé tárulnak a következők: Algéria, Líbia, Egyiptom, Izrael, Szíria, Törökország. Rejtélyes módon az Európai Egyesült Államok szomszédos államai szinte csak olyan országok, ahol vagy cionista kormányzat van, vagy épp a közelmúltban zajlott le, esetleg folyamatban van valamiféle csodálatra méltó demokratikus átalakulás, és a nép felszabadulása a gonosz diktatúrából. Értik már? Kadhafi túl veszélyessé vált számukra az egységes és független Afrika létrehozásával. Ezért a NATO fél éve dobálja le a fegyvereket a líbiai kormány ellenzőinek, de mivel ez nem volt hatásos, a NATO maga elfoglalta azokat a területeket, ami számára érdekes. Ezek: olyan terület, ahol például olajfinomító van vagy más fontos erőforrás, olyan terület, ami az új kormányzat gazdasági központja lehet, és olyan területek, amivel ha a szomszédos ország rendelkezik, idegen tengeri flotta lehetne közvetlenül az Európai Egyesült Államok partjai mellett. Például a Földközi-tengeren. Vajon miért is akarják kiszorítani az orosz katonai jelenlétet a Földközi-tengerről? Milyen célból épül egységes rakétavédelmi rendszer? Vegyük csak észre, a NATO Líbiában szinte csak a Földközi-tenger partjai mentén elhelyezkedő városokat foglalta el. Mi a helyzet Algériában, Líbiában, vagy akár Szíriában? Miért vannak ezek a helyek az események középpontjában? Ezeken a szomszédos országokon túl már ott a muszlim világ, ahol nem a nyugatiak játékszabályai szerint történnek a dolgok.
A vak is látja, hogy a NATO protektorátusokat épít. Az elmúlt években az összes nyugati titkosszolgálat tevékenysége arra összpontosult, hogy ezeken a helyeken fellazítsák a már működő rendszereket, majd lázadást szítsanak. Az ilyen protektorátusok politikai rendszere minden esetben nyugati típusú demokrácia lesz, mert abban az esetben csak 2-300 főt kell lefizetni vagy sakkban tartani, és a szomszédos ország máris nem veszélyes.
Ezért felhívjuk a figyelmét minden, a NATO agresszív területfoglaló tevékenységét ellenző országnak, hogy akármilyen eszközzel, de avatkozzon be ebbe a folyamatba, és lépjen közbe ahol tud. Nem csak azért, mert ez a folyamat se az elnyomott európai népek, se a gyarmatterületek leigázott népeinek érdekét nem szolgálja, hanem mert ha ezt most keresztülviszik, ki lesz a következő áldozat? Nagy valószínűséggel az, aki most nem lép fel a NATO agressziója ellen. Ezt a káros folyamatot csírájában kell elfojtani!
LINK: A cikk!

Mikor ezt a két cikket olvastam először nem gondoltam , hogy ennyi kin és pusztítás lesz az ára , hogy az Európai Egyesült Államokat valakik megálmodták , és azt meg is akarják valósítani , a hatalmi mámorban úszó cionista hóhéroknak semmi sem szent , semmi sem drága , főleg ha mással fizettetik meg a számlát , és készek elmenni egészen a III. világháború kiprovokálásáig. Itt nem számít egy nép , ők úgy is csak kamatrabszolgák , és egy legyintéssel lesöprik a sakktábláról őket , de vajon a nép mikor lesz annyira öntudatos , hogy mint itt likvidáltatja a Bilderberg agytrösztöt , kik a halállal kínálták meg a térséget , és mint látjuk Ukrajnában a gladioval lövettek mindkét oldalra . A gladio a NATO titkos terrorszervezete , és a Bilderbergek irányítása alatt ténykednek , most a Lengyeleknél képezték ki az orvlövészeket , és ezek a janicsárok elmentek embert ölni Ukrajnába , mert ez egy jövedelmező foglalkozás lett , nem csak az államok részére , de a magánemberek számára is , mint tudjuk mi is küldjük a katonáinkat különböző országokba harcolni , és e terrorista különítmények öregbítik a Magyar Terrorista hagyományokat , hisz ezért áll össze a kormányunk mindenféle terrorista szervezetekkel , és pofátlanul azt vágja a szemünkbe , hogy ők üldözik a terroristákat . Mint az elsődleges terrorista államik – úgy mint USA , Izrael , Még testvér pártjuk is akad a gépezetben . De ha már itt tartunk miért is van még tele zsidóval a közéletünk , és a magyar ember miért nem férkőzhet a hatalomgyakorlás közelébe , miért képviselik ezrek a selejtek a magyarságunk érdekeit , és ezek a mondva csinált érdekek kinek is az érdekeik , amikor egy rabló zsidó had még mindig fosztogatja a javainkat , és felelőségre egyáltalán nem vonhatók , ha felelőségre vonják a vakolók elintézik , hogy a kinti páholyok az ottani igazságügyi szervek döntése értelmében kártérítésben részesedjenek . Így ki kell mondanunk ezeket az urakat csak úgy tudjuk büntetni , ha mi veszünk elégtételt rajtuk , az az ingóságaikat felégetjük őket magukat likvidáljuk , úgy mint ahogy ők csinálják , véletlen közlekedés áldozataivá kel válniuk .

Azt mondod radikális a nézetem , gondoj bele ők megcsinálták az Afrikai tavaszt , lerohanták Ukrajnát , elrabolták az aranykészletüket , és minden emberre ráfestették , hogy kamatrabszolga , mert már csak a hitel tartja fenn őket , amit csak újabb hitelekkel tudnak orvosolni , hogy az elit e rablógazdaságban rabolni , és gyilkolni tudjon . És hogy kik ezek , - hát bizony a drága bitang zsidóság az aki ezt az uszítást végrehajtotta egy stabil legális országban . Ha azt mondom , hogy ki a zsidókkal a közéletből , azt hiszem jogos elvárásokat hangoztatok , nem akarunk Ukrajna lenni , és nem akarunk birodalomban kamatrabszolgaként zsidó bérencet játszani se mi sem az unokáink . A magyar közéletbe magyar képviselőket kérünk az ÁVH – s zsidó unokák , és gyerekek menjenek Galíciába ott csináljanak karriert és ott rabolják el a közvagyont.



Anglo-cionista pénzügyi összeesküvés


Nemzetközi Ügyek Királyi Intézete, London - a kapuban ott áll a két szabadkőműves oszlop, Jákim és Boáz

Peter Eyre Közel-Kelet tanácsadó írása

Éppen azt halljuk, hogy a Bank of England főnöke, Sir Mervyn King kijelenti: többet kellett volna tenni ahhoz, hogy a jelenlegi válságot elkerüljük!
Nos, Mr King, Ön bizonyára fején találta a szöget, tekintettel arra, hogy Ön volt az, aki engedélyezte előző miniszterelnökünknek, Gordon Brown-nak, hogy kisöpörje az aranyrudakat a Bank of England páncéltermeiből és átküldje azokat az EU-nak.
Ön az, Mr King, aki mindent tud az országban zajló csalásról, annak rákos daganat szerű terjedéséről a jelenlegi miniszterelnöktől kezdve vezető parlamenti képviselőkön keresztül egészen a Lordok Házának tagjaiig.
Ön az, Mr King, aki az Új Világrend pénzügyi hatalmát képviseli Nagy-Britanniában, és Ön az egyedül, aki engedi, hogy trilliók csússzanak be és ki ebből az országból a legteljesebb mértékben ellenőrizetlenül.
A legelképesztőbbnek azt a tényt tartom, hogy ez az ember már 1990 óta van a Bank of England-nél, és ennek ellenére van annyira arcátlan, hogy hangoztassa: többet kellett volna tennünk... Feltételeznénk, hogy a helyzet ismeretében és a szakmai végzettségei birtokában ez az ember képes kéne legyen nem csupán arra, hogy felismerje a láthatáron fenyegető összeomlásokat, de arra is, hogy azokat meg is oldja, aszerint ahogy és amikor érkeznek.
Nos, Mr King, hadd világosítsam hát Önt fel arról, mi is zajlik valójában a világban, mi történik itt az Egyesült Királyságban, és hogy Ön miért is nem tesz semmit az ellen!
Hatalmas csalás és korrupció folyik minden áldott nap itt az Egyesült Királyságban és Ön tud róla, mert Ön része a rohadásnak és továbbra is engedélyezi, hogy az megtörténjen! 15 trillió $-nak (azaz a tejes USA adósságnak) megfelelő összeget irányítottak az USA Reserve Bankból (Fed) a HSBC Bankba Londonba, majd továbbították a Royal Bank of Scotland-nak. Úgy tűnik, senki sem tudja, mi történt a pénzzel ezek után, de ugyan kit érdekel?! „Mi is az a 15 trilliócska barátok közt elosztogatva?”! Hozzátenném, hogy a teljes USA adósság valójában jóval meghaladja ezt az összeget, akár a háromszorosa is lehet annak... és közben gondoljunk arra a 46 millió amerikaira, akik USA élelmiszerjegyeken élnek!
Hihetőnek tartom, hogy további 6 trilliárd $-t adtak annak az Olaszországnak, amelyik, mint mindannyian tudjuk, most már az Új Világrend (NWO), más nevén az IMF uralma alatt van...! Amit én annyira dühítőnek tartok, az a nyílt arrogancia, ahogy az a sok NWO-s féreg intézkedik kormányzati körökben, bankokban, és a nagyvállalatok szintjén. Gordon Bowden és én megneveztünk és megszégyenítettünk sokat közülük előző írásaimban, a díszes társaság élén a drága miniszterelnökünkkel, David Cameronnal. Ugye amikor leleplezzük a csalás és megvesztegetés hatalmas hálóját, meg kell keressük a pókot és mondanom sem kell, az a pók nem más, mint a Rotschildok... (Soros György az ő nemzetközi ügyintézőjük - szerk.) nagy kövér férgek, amelyek a brit nép húsán híznak.
Nem háríthatjuk a felelősséget egy személyre akkor, amikor olyan pondrókkal állunk szemben, mint Alan Greenspan, Timothy Geithner, Ben Bernanke és egy rakás Rotschildnak nevezett féreg, akik még több olajat öntöttek a tűzre. Egyáltalán, el tudják azt Önök képzelni, hogy ezek 750 000 tonna aranyrúd költöztetéséről meséltek, amikor ezidáig összesen 1507 tonnát bányásztak?!
Sikerült érthetővé tennem, átlátják már, hogy miről van szó? Nem látják, mennyire gonosz ez az NWO és hogyan pénzelik önmagukat számtalan hatalmas pilótajátékkal, cselszövéssel, amiket a boszorkánykonyháik ezreiből üzemeltetnek a világ majdnem minden államában. Lépjünk ki ebből az országból egy pillanatra és gondolkodjunk el egy ilyen szemfényvesztésen:
Mindannyian tudjuk, a 9/11 egy belső művelet volt nemcsak a Mossad, a CIA és sok magas beosztású hivatalnok részvételévél, de tudatában voltak-e annak, hogy mi történt tulajdonképpen a Pentagonban közvetlenül azelőtt, hogy egy cirkáló rakéta (és nem egy Boeing!) belecsapódott? Hadd helyezzem ezt igaz megvilágításba egy ez idő tájt megjelent újságcikk foszlányával. A címlapon ez volt olvasható:
„A Federal Reserve nem tud elszámolni 15 trillió $-ral”.
A megelőző 18 hónapban a Wall Street-ről eltűnt kb 15 trillió $. A 9/11-et megelőzően Donald Rumsfeld védelmi miniszter elismerte, hogy minisztériuma nem tud elszámolni 2.3 trillió $-ral. Nos, míg az emberek a sertésinfluenzával voltak elfoglalva, a Federal Reserve főfelügyelője halkan elismerte, nem tud elszámolni 9 trilliárd $-ral. Ha mondjuk naponta elköltöttek volna 1 millió $-t Jézus születése óta, még nem érték volna el az 1 trillió dollárt, 31 710 év kellene ahhoz, hogy elérjük az 1 trilliót.
Az a helyzet, hogy a trillió $-os összeg nem is egy valós szám gyakorlati síkon, és ez azt jelzi, hogy embereinket és nemzetünket kifosztották. Annak a hivatalnak az irodái, amelyik a Védelmi Minisztérium hiányzó pénzeit vizsgálta, a Pentagon épületének azon részében voltak, ahova a rakéta becsapódott... ez is egy biztos módja a kivizsgálások leállításának, nem gondolják?
Még mindig arra a 15 trillió $-ra gondolván...csak képzeljék el, hogyan tudott ugyanaz az összeg átkelni a „tavon” a HSBC/RBS markában találva magát, hogy aztán egyszerűen eltűnjön? Ha esetleg nem tudták, a bátor Lord James of Blackheath volt az, aki szót emelt ez ügyben idén márciusban a Lordok Házában. A következő cím alatt megtekinthetik a Háznak benyújtott előadását:
Pénzügyi terrorizmus Amerikában: több, mint 1 millió haláleset évente, 62 millió ember nulla tulajdonnal, míg a gazdasági elit 46 trillió $-ral meglépett.
Ugyanaz történik ebben az országban, amit az imént olvastak, egy másik léptékben. A mi politikai és pénzügyi szféránkat a cionisták pénzelik és ellenőrzik, akik pártolják a csalás és megvesztegetés zsinórmértékét. Mielőtt folytatnám, eltérek kissé ettől a pénzügyi vonaltól, hogy bemutassam, milyen mélyen beágyazódott a cionisták által vezérelt Új Világrend ebben az országban. Diktál a politikusainknak és ellenőrzi azokat, egy állandó háborút tart fenn egy nem létező ellenséggel szemben, amit Al-Kaidának, vagy ahogy George Bush bevezette: „a terrorizmus, vagy a gonosz tengelye ellen folytatott háborúnak” neveznek.
Ez nagyon fontos a mi gazdaságunk vonatkozásában, több okból is:
- hatalmas összegeket szív el az adófizetők pénzéből és irányítja át a fegyverkereskedelem magánjellegű üzletszférájába
- lehetővé teszi, hogy az NWO végrehajtsa „geopolitikai terveit”
- az olaj hordónkénti árát hihetetlen magasságokba röpíti
- mint a gyógyszeripar befektetéseként üzemel.

Hétfő reggel egy rádióvita részese voltam az Oroszország Hangjánál (The Voice of Russia) 12 St James Square, Londonban. A beszélgetés tárgya „egy évvel Bin Laden halála után, illetve az Al-Kaida jelenlegi állapota” volt. A meghívottak Dr Christina Hellmich a Reading Egyetemről, Valentina Soria a Védelmi és Biztonsági Tanulmányok Egyesült szolgálatainak Intézetétől, és két további vendég, akikkel stúdión kívülről teremtettek kapcsolatot: Lorenzo Vidino a Svájcban működő Zürichi Biztonsági Tanulmányok Központjából és Robert Crowley a Kockázatelemző Tanácsadó Csoporttól.
A témafelvezető után szót kaptam, hogy nyilatkozzam ebben a roppant ellenmondásos ügyben. Mondandómat azzal kezdtem, hogy az Al-Kaida nem létezik, soha sem létezett, és hogy ez az egész az „iszlamofóbia” részeként arra hivatott, hogy a terrorizmus rémképét fenntartsa.
Eleve arra gondoltam, hogy én leszek a tövis a két rózsa között, amikor Christina és Valentina szólalt meg, de aztán nyilvánvalóvá vált, hogy egyfajta cionista ideológiát hallgatok 4 az 1 ellen arányban, és hogy nem számít a véleményem, azt nem veszi tudomásul a másik fél, az elfogadás legkisebb jelét sem adja. Különösen, amikor azt mondtam, hogy Bin Ladent nem ölték meg egy évvel ezelőtt, hanem történetesen 2001 december 14-e körül a Rawalpindi-i katonai kórházban meghalt.
Azzal folytattam, hogy a 9/11 és 7/7 egyaránt belső műveletek voltak, és említést tettem a madridi vonatrobbantásról, amitől aztán Lorenzo rohamba lendült háta mögött a többi három elszánt támogatásával. A műsoridő szűk keretein belül nem bocsátkozhattam e nagy horderejű ügy részleteibe, tehát úgy döntöttem, nem megyek bele ebbe a függő játszmába, kihagyom.
Az Al-Kaidát nem tették felelőssé a madridi robbantásért. A Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette Basel Ghalyoun és Mohamed Almallah Dabas ellen korábban hozott ítéletet, amely mindkettejüknek 12-12 év börtönt szabott ki terrorcsoport tagságának vádjával. Szintén felmentette Abdelilah El Fadual El Akilt, 9 év börtön alól, amit terrorista csoporttal való együttműködés miatt kapott, akárcsak Raul Gonzalez Pena, aki robbanó anyagok és szerkezetek előállítása / leszállítása miatt kapott 5 évet.
Más szóval, Spanyolország Legfelsőbb Bírósága szerint ezek az egyének nem tartoztak terrorszervezethez, legalábbis nem egy iszlám terrorcsoporthoz. Látszólag nem volt elég bizonyíték ahhoz sem, hogy a bandavezérnek tartott Mohamed „az egyiptomi” ellen hozott ítéletet megerősítsék, így a többi ítélethez hasonlóan azt is kihajították.
Egyébként 6 spanyol állampolgárnak is köze volt a bűncselekményhez, közülük ketten ténylegesen kormányzati informátorok, akik drog ügyletekben stb is érintettek. Röviden, a csoportban volt két balek, és a bizonyítékok azt támasztották alá, hogy a Spanyol Civil Gárda robbantási osztaga volt a bűncselekmények mögött, és egy „Al-Kaida által ihletett terrorcsoport” fondorlatos meséjével táplálták a tömeghisztériát. Úgy döntöttem, nem szellőztetem meg az ügyet, nyilvánvaló okokból kifolyólag.
A fentieket azzal a szándékkal iktattam be, hogy rámutassak egy ország gazdasága, háborúk és konfliktusok, geopolitikai tervek, természetes erőforrások közötti szoros összefüggésre. Mindig is fenntartottam azt a véleményemet, hogy a jelenség „terrorizmusként” való címkézése téves. Én inkább a „szabadságharc” kifejezést alkalmazom, olyan körülmények között, amikor valakik betörnek a hazádba vagy átveszik a saját erőforrásaid fölötti hatalmat fegyverek kényszere alatt. Hitem szerint a nyugati imperializmus egy öngerjesztő terrorizmust termel ki magából és a kettő együtt rekord mélységű szegénységet eredményez.
Annak tudatában elmondhatjuk, hogy az az általános helyzet, ami ebben az országban eluralkodott, a cionista Új Világrend agyszüleménye, még nehezebbé teszi ezeknek az elszabadult, irányíthatatlanná vált folyamatoknak a kiigazítását.
Az USA rúdaranyat és aranyban fizetendő bemutatóra szóló kötvényeket visz át Európába, így azokat rávezetik az európai bankok könyvelési mérlegeire az ennek megfelelő hitel-kötelezettség nélkül, ami fenntartja a bankok fizetőképességét, ezáltal meggátolja a Wall Street által Európának folyósított hitel ellenében hullámszerűen fellépő hitel-nemteljesítési csereügyletek több trillió $-os igényeit. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a kifosztott amerikai nép jó ideje a Wall Street-i bűnözőknek fizet.
Akadt azért egy valaki, akinek volt hozzáfűzni valója az Egyesült Királyság és az EU-ban kialakult helyzettel kapcsolatban. Teljesen egyértelmű, hogy egy gigantikus pénzmosó műveletet vezényelnek, melynek az elsőrangú célja az, hogy alátámassza a velejéig romlott, csaló USA kincstári piacot.És most, amikor ennek a csalásnak bizonyításához az i-re csupán a pontot kell feltenni, Lord James of Blackheath volt olyan kedves, hogy szolgáltatta a részleteket.
Szeretném hozzáfűzni azt a tényt is, hogy dollár billiók, ha nem trilliók értékében keringenek olyan piszkos pénzek, amelyek közvetlen kapcsolatban állnak a drog kartellel és egyértelműen a CIA-vel, MI5/6-tal, Moszaddal és másokkal, akik szintén az Új Világrendhez tartoznak.
Visszatérve a mi első számú bűnözőnkhöz, idézzük Sir Mervyn Kinget:
„Együttérzek azokkal az emberekkel, akik dühösek a pénzügyi válság miatt, amely elindított egy mély gazdasági visszaesést 1 millió munkahely elvesztését eredményezve”. Hozzátette: „Önök közül ez sokaknak mélységesen igazságtalannak tűnik, és az is. Meg tudom érteni, miért dühös olyan sok ember.”
Nos, Mr „Ponzi” King (szerkesztői kiegészítés: Charles Ponzi szélhámos csaló 1882-1949), úgy gondolom, hogy a brit nyilvánosság túl van már azon, hogy egyszerűen dühös lenne, és ha módjuk lett volna rá, rég kipenderítették volna a bársonyos állásából! Egy másik jelentésben az áll, hogy a helyzet ellen hozott rövid távú intézkedések valójában súlyosbíthatják az alapvető gazdasági gondokat, elmélyítik a hitelválságot, és az adófizetőkre terhelik a számlát...hát, Mr King, ezt Ön bizonyára telibe találta.
Abban az esetben, ha Önök, a nyilvánosság, nem figyeltek volna fel rá, Mr King ahhoz nagyon hasonlóan dolgozik, mint ahogy az ő Új Világrendes pajtása, Ben Bernanke (FED) teszi: mindketten egyre több pénzt nyomtatnak. Ha fel tudják idézni, idén február 5-e körül hangzott el ez a bejelentés:
Sir Mervyn King, a Bank of England vezére újra indítja a nyomdákat ezen a héten és legyárt további legalább 50(?) milliárd fontot azért, hogy feltartóztassa a mély válság kísértetét!
Amint egy országot kivéreztettek, behozzák az NWO által futtatott IMF-et hogy hiteleket nyújtson azoknak az országoknak, amelyeket korábban megb... És az ő új gazdasági megszorításaikkal nem egyszerűen csak irányítják azt az országot, hanem továbbra is és egyre inkább erőszakot követ el a társadalom közép- és alsóbb osztálybeli adófizetőin.
Összegzésként elmondhatjuk, az NWO világosan látja, hogy az olyan helyeken, mint az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság, mi jelentjük a legnagyobb fenyegetést az ő folytonos vagyon-, erőforrás-, és hatalom felhalmozásukra (szerkesztői vélemény: ez nyilvánvalóan nem így van, az említett két angolszász ország cinkosként otthont és kiváltságokat biztosít a cionista világuralomra törő politikának, ezekben az országokban a társadalom túlnyomó többsége elvtelen, hitetlen, agymosott, multikulti fogyasztó. Mint ilyen, nem alkalmas a hatékony ellenállásra.). A leginkább sebezhető országok Tunézia, Algéria, Albánia, Egyiptom és más afrikai és közel-keleti országok (arab tavasz), de még mindig terjed a világ nagy részén, és most a gyengébb európai államokat fenyegeti.
LINK: A cikk!

Az orosz haderő bevonulhat Szíriába


Hónapok óta a Nyugat semmi egyebet nem tesz, mint lehetőséget keres, hogy beavatkozhasson Szíriában, valamint fogást keres Asszád rendszerén. Most azonban Putyin igen magas labdát dobott fel a NATO-nak. A magas labda lényege, hogy a Nyugat nem tudja saját szabályait megkerülni. Igyekszik azokat kijátszani, mindenféle kifogást, ürügyet keresni. A mostani, Húla faluban történt mészárlás, amit igyekeznek Asszád hadseregére kenni, éppolyan hazugság, mint a Kuvaitban iraki katonák által elkövetett mészárlás. Ott Soros György vitt egy kislányt az ENSZ közgyűlése elé, majd az ő vallomása alapján döntötték el az Irak elleni fellépést. Később kiderült, hogy a kislány egy diplomata gyereke, és Kuvait közelében sem járt. De hát az már senkit nem érdekelt, ürügynek jó volt.
Ezeknek az ürügykereséseknek semmi egyéb oka nincs, mint az, hogy a Nyugat a látszat fenntartása miatt nem kerülheti meg a saját maga felállította játékszabályokat, melyek a mostani háborús agresszióinak csak útjában állnak. Putyin most belőtte a gólt a felső sarokba. Mivel a nyugati katonai beavatkozást "békefenntartóként" Asszád nem fogadja el, és mivel a Nyugat beismerte, ami amúgy is nyilvánvaló, hogy a terroristákat támogatják, ezért egyetlen komoly katonai erővel rendelkező ország van, mely képes elég erőt felvonultatni, hogy fellépjen mint békefenntartó - és ez Oroszország. Putyin felajánlotta, hogy az orosz hadsereg békefenntartóként bevonul Szíriába. Moszkva ilyen fellépését Asszád is elfogadná.
Most a Nyugat igen nagy dilemma elé került. Ha elutasítják Moszkva ajánlatát, akkor a "hideg béke" idejének vége. Lehull a lepel a Nyugat nagy szövegeléséről, hogy nem Oroszország ellen irányul a szervezkedése, a rakétapajzsa. Ha elutasítják Putyin ajánlatát, azt igencsak meg kell indokolni. Ha az indok nem elégséges, akkor a jópofizásról, a nagy béke szövegelésről azonnal lehull az álarc. Putyin igen jó helyen ragadta meg most a fő bajkeverőket, saját fegyverüket fordítva ellenük. Ugyanis, ha valóban csak a béke lenne a kívánsága a nyugatiaknak, akkor azonnal és gondolkodás nélkül kellene elfogadniuk az ajánlatot. Csak egyetlen esetben utasítják el Moszkvát: ha nem a béke a céljuk!
A Nyugat válasza nemsokára megszületik erre a felvetésre. A válasz maga lesz a jövő. Ha elfogadják, akkor a csiki-csuki játék folytatódik még egy darabig a hatalmas malomtáblán. Ha elutasítják, a háborús készülődés egy újabb fázisba lép.
LINK: A cikk!





Ipari szabotázs volt a Szuhoj Superjet 100 balesete

A Komszomolszkaja Pravda moszkvai lap a GRU (orosz katonai hírszerzés) egy meg nem nevezett tisztviselőjére hivatkozva bejelentette, hogy a május 9-én Indonéziában lezuhant Szuhoj Superjet 100 ipari szabotázs áldozata lett, az akció mögött pedig amerikai érdekeltségek állnak. A tiszt elmondása szerint az orosz hírszerzés régóta figyelemmel kíséri az amerikai katonai elektronikai specialisták ténykedését a jakartai repülőtéren, és tudomásuk van arról, hogy az amerikaiak rendszeresen használnak a rádiókommunikációt megzavaró eszközöket orosz nem-katonai célpontok ellen is. A tiszt szerint ennek számlájára írható az elmúlt 18 hónapban 6 szabotált orosz műhold és több olyan egyelőre nem nyilvános projekt szabotálása, ami az orosz ipar számára kitörési lehetőséget jelent. Nem egy esetről van szó tehát, hanem az orosz ipar egészét célzó szabotázsakciók láncolatáról.
A Szuhoj lezuhanása kapcsán megállapítást nyert, hogy az ütközéselkerülő rendszer megfelelően működött, és a fekete doboz vizsgálata is hasonló eredménnyel zárult. A hangfelvételek szerint az ütközést megelőzően egyetlen, rendszerhibát jelző riasztás sem történt, miközben a riasztó rendszerek kifogástalanul működtek. A repülési rendszereket és a motor teljesítményét figyelő digitális repülési adatrögzítőnek nyoma veszett. A tiszt szerint a balesetre az ipari szabotázs az egyetlen ésszerű magyarázat, mivel a gépet vezető Alexander Jablontszev Oroszország egyik legtapasztaltabb tesztpilótája, és a fekete doboz vizsgálata során megállapítást nyert, hogy miután a pilóta "felhőszakadás" miatt engedélyt kért a leereszkedésre, az ütközéselkerülő rendszer nem jelezte, hogy a gép egyenesen egy hegynek repül - a Jakarta repülésirányítói pedig megadták az engedélyt.
A Szuhoj gép gyártói szintén ipari szabotázsról beszélnek, a Komszomolszkaja Pravda a cég vezető tisztviselőit is megkérdezte. Azt is hozzátették, hogy a sikeres szabotázs ellenére a cég nem szenvedett komolyabb anyagi veszteségeket, és a megrendelések száma sem csökkent. Mivel a nyomozás eredményei a szabotázs tényét támasztják alá, a megrendelőknek semmilyen oka nincs arra, hogy ne bízzanak meg a gép műszaki adottságaiban. Az is egyértelmű, hogy a rendszeres szabotázsakciók annak köszönhetőek, hogy a cég eredményei lehetővé teszik a nemzetközi piacokon a vezető szerep betöltését.
Oleg Pantalejev, az aviaport.ru hírügynökségnek nyilatkozó repülési szakértő egyértelműen kijelentette, hogy a Szuhoj előretörése a nemzetközi piacokon elsősorban a Boeing-nek és más amerikai cégeknek okoz komoly bevételkiesést, így ezek a vállalatok is érdekeltek a Szuhoj megrendeléseinek szabotálásában.
LINK: A cikk!





A NATO döntött a nemzeti hadseregek felszámolásáról


A hétvégén Chicagóban rendezett NATO csúcstalálkozón bejelentik a NATO szervezetének átfogó reformprogramját. A változások valamennyi NATO tagállamra, így Magyarországra is vonatkoznak, és az új program értelmében a tagállamok kötelező jelleggel alávetett helyzetbe kerülnek a NATO szervezeti egészével szemben. Ez az alárendeltség nem csak katonai, hanem gazdasági és politikai vonatkozású alárendelődés is. Az új program szerint a kormányoknak alkalmazkodniuk kell a NATO egészének igényeihez, és össze kell hangolniuk költségvetésüket a NATO vezetéssel. A Smart Defence program értelmében a tagállamok nem tarthatnak fenn teljes, saját hadsereget, és a NATO vezetés által meghatározott szakmai specializációra kötelesek áttérni.
Ez a reformprogram két célt is szolgál egyszerre: csírájában elfojtja a tagállamok önállósodási törekvéseit, miközben lehetővé teszi, hogy a NATO szervezete a korábbi "védelmi" jelleg feladásával hivatalosan is támadó jellegű imperialista hatalomként pozícionálja magát.
A NATO támadó jellegű katonai szövetséggé alakulása a posztszovjet térség bekebelezésével kapott lendületet, mikor is a szövetség agresszív terjeszkedő politikáját a világ más térségeibe is exportálni kezdte. Az Európába telepített rakétarendszert követően a Közel-Kelet gyarmatosításával, majd a Közel-Kelet országaiba telepített "rakétavédelmi" rendszerekkel a NATO terjeszkedése azonban több szinten is akadályokba ütközik. A NATO növekedése tetőpontjára ért, és ebben a helyzetben a belső és külső problémák egyszerre kezdenek kiütközni. A NATO belső szerkezete kaotikusnak mondható, annál is inkább, mivel a tagállamok közötti konfliktusok a gazdasági válság közepette újra kiéleződni látszanak, a költségek és szerepvállalások elosztása aránytalan, a gazdasági háttér pedig túlnyomórészt külső forrásokból biztosított, ami nélkülözhetetlenné teszi a NATO jelenlétét a világ bármely részén kibontakozó konfliktusokban. Ez a szervezeti rend a gazdasági válság mélyülésével lassan tarthatatlanná válik, és miközben a NATO a világ szinte összes térségi konfliktusában jelen van, nyugodtan kijelenthetjük, hogy a nyugati vezetés ezekkel a reformokkal a NATO felbomlását, a hanyatlás, a visszahúzódás megkezdődését akarja időben kitolni.
Nem lehet nem észrevenni, hogy a tagállamok által fenntartott teljes értékű hadseregek további fenntartásának tiltása is ezt a célt szolgálja. A NATO reformprogramja a tagállamokat katonai, gazdasági és politikai vonatkozásokban egyaránt érinti. Mindez azt vetíti előre, hogy a NATO a közeljövőben katonai, gazdasági és politikai vezetésként akarja megszilárdítani magát. Ez esetben már szó nincs az Egyesült Államok vagy az Európai Unió jól szervezett demokratikus illúzióiról - a NATO előírásai kötelező érvényűek lesznek a kormányokra, - nemzeti vagy politikai hovatartozástól függetlenül - ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy a demokratikus illúzió mögött a háttérben felemelkedőben van egy katonai diktatúra gépezete.
Az európai országokban évtizedek óta feszültségekre ad okot a nemzeti haderők leépítése. Magyarország hadereje megszűnt létezni, és ez a leépülő tendencia mutatkozik valamennyi európai országban. Ezeket a lépéseket a kormányok mindeddig a "megtakarítás politikájával", költségcsökkentésekkel magyarázták, de igazán értelmes magyarázattal egyetlen politikus sem tudott szolgálni arra a kérdésre, hogy miért kell leépíteni a hadsereget. A válasz eddig is kézenfekvő volt, de az újabb NATO reformprogram ezt csak alátámasztja. A NATO vezetés a reformokat követően egyetlen szervezeti egészként fogja kezelni az amerikai és az európai katonai rendszereket, ami jól mutatja, hogy ez a háttérben működő hatalom mindig is egységes nyugati vezetésként volt jelen, ami döntéseit nem az országgyűlés vitái közepette, hanem a páholyok homályában hozza. A NATO a világ számos térségében jelen van, és egy sor olyan tényező van, ami a többközpontúságot vonná magával, éppen ezért egyetlen NATO vezető sem fog értelmes válasszal szolgálni arra a kérdésre, hogy miért kell egyetlen központot létrehozni és az egyes tagállamok haderejét önmagában védekezésképtelenné tenni.
Az új NATO program értelmében ugyanis lesznek olyan országok, melyek csak légierővel rendelkeznek, lesznek olyanok, melyek csak páncélos haderővel, de olyanok is, melyek csak felderítő egységekkel rendelkeznek majd. A szövetségi felderítés drónjait természetesen amerikai cégek közreműködésével gyártják, és a megkezdődő átszervezés közepette semmi nem utal arra, hogy az amerikai haderő bármely fegyvernem terén is leépítené magát. Mindezt összevetve azzal, hogy a nyugati vezetés épp azon a ponton fogja meglépni ezeket a szerkezeti átalakításokat, mikor a NATO terjeszkedése elérte csúcspontját, láthatóvá válik, hogy egy olyan katonai diktatúra bontogatja szárnyait, ami nemcsak hogy a teljes nyugati világot magába foglalja, de a kormányok helyét is átvenné, ugyanis utasításai katonai, politikai, és gazdasági szinten is kötelezően végrehajtandóak, miközben vannak olyan tagállamok, melyek nemhogy semmilyen "specializációval", de gyakorlatilag semmilyen haderővel nem fognak rendelkezni.
Általános jelenség, hogy a szociális kiadások rohamosan csökkennek - minden nyugati országban. A kormányok működése gyakorlatilag az államvezetés működtetésére, az ahhoz szükséges javak megtermeltetésére, sarcolásra korlátozódik. A szociális kiadások háttérbe szorításával olyan elégedetlenségi hullám halad végig Európán, aminek egyenes következménye az Európai Unió széthullása. Egy ilyen környezetben döntenek a NATO vezetők a tagállamok önálló haderejének megszüntetéséről.
Jelenleg a NATO működésének sikeressége azon múlik, hogy a tagállamok politikája hogyan alkalmazkodik a szövetség elvárásaihoz. Ezt a líbiai példa is jól mutatja, ahol egyes tagállamok részt akartak venni a hadműveletekben, mások teljesen távol maradtak. Az új rendszer ezt az önállósodást csírájában elfojtja, és a nyugati világban egy sajátos kettős rendszer alakul ki, ahol a NATO (katonai vezetés) előírásai a termelés terén kötelező érvényűek, az Európai Unió intézményeinek (politikai vezetés) pedig a tiltásai kötelező érvényűek. A tagállamok mozgástere gyakorlatilag a NATO előírások és az uniós tiltások közötti résre korlátozódik, amit az új szabályozások egyre szűkebbre zárnak, a politikusok pedig elfogadják az új szabályozást, egyrészt mert ezért tették őket a pozíciójukba, másrészt mert a katonai kiadások csökkentésével pénzt lehet megtakarítani, ami miatt a Brüsszelnek küldött statisztika is jobb képet mutat.
A társadalmi és gazdasági összeomlás szélén a katonai rendszer összpontosítása mellett szemtanúi leszünk az Európai Unió politikai és gazdasági kormányzása összpontosításának, miközben a kormányok sorra hozzák az intézkedéseket az állampolgárok feletti teljes ellenőrzés megvalósítására. Ez alól a magyarországi kormányzat nem kivétel, hanem erős példa. A szabadkőműves politikusok nagy vágyálma karnyújtásnyira, de ennek ellenére a NATO és a nyugati rendszerek nem kerülhetik el a felbomlást - mert a történelem folyamán még egyetlen olyan birodalom sem maradt fenn, aminek alapja a társadalmi problémák megoldása helyett a társadalmi feszültségek elfojtása volt. Ugyanez igaz a cionista vezetésű nyugati rendszerre is - és minél nagyobb erővel próbálják elnyomni az ellenállást, annál nagyobb erővel fog kirobbanni.
LINK: A cikk!

Az amerikai haderő átnevelő táborokat állít fel

Nemrég nyilvánosságra jutott egy dokumentum, ami azt részletezi, hogy a közeljövőben egy általános felhívást követően az amerikai haderő politikai aktivisták tömegeit fogja letartóztatni, és az Egyesült Államok területén, illetve külföldön is átnevelő táborokba zárja őket. Az FM 3-39, 40 jelzésű dokumentum egy katonai kézikönyv, ami az internálási és átnevelési, illetve gyarmatosító tevékenységekről tartalmaz utasításokat a Védelmi Minisztérium belső körei számára azzal kapcsolatban, hogyan kezeljék az általánosan elfogadott - amerikai - életstílus ellenségeinek kikiáltott személyek letartóztatását, valamint hogy lélektani hadviselés alkalmazásával hogyan legitimálják az esetet nagy nyilvánosság előtt.
A dokumentum PDF formában feltöltött változata 2010 februárjára van datálva, de csak most kezdett el terjedni az interneten. A kézikönyv háborús helyzettel számol, és paradigmaváltást jelent be a hadifoglyok kezelésének kérdésében. Az ellenséges rabok kezelésére az eddiginél intenzívebb eljárásokat ír elő. A dokumentum kifejti, hogy a lélektani hadviselés különböző módszereit, a pszichológiai függőség kialakításának eddig alkalmazott módszereit és agymosást nem csak a különösen veszélyes fogva tartottak esetében kell alkalmazni, hanem kötelező jelleggel a rabokkal érintkezésbe kerülő teljes személyzeten.
A dokumentum meghatározása szerint az "amerikai katonai börtönőrök, és a fogva tartás során három fő kategóriája esetében (civil internáltak, érintett személyzet, fogva tartott ellenséges katonák) kell alkalmazni a lélektani hadviselés és agymosás ismert módszereit, míg a gyarmatosító műveletek során a fogva tartott civilek több különböző típusát különíti el.
Az egyes fogalmakat jól körülhatárolhatóan meghatározza: a dokumentum által csak fogva tartottként említett személyek közé tartozik minden, az amerikai fegyveres erők által letartóztatott személy, de ebbe a kategóriába nem tartoznak bele a törvénysértések miatt letartóztatottak - kivéve azokon területeken, ahol az amerikai haderő megszálló erőként van jelen. Civil internáltként tartanak nyilván mindenkit, akit fegyveres konfliktus alatt fognak el, megszállás, vagy más katonai művelet alatt biztonsági, illetve védelmi okokból fogják el, vagy az épp valakit letartóztató erők ellen való fellépés miatt tartóztatják le.
"Adaptív ellenségnek számít az a személy, aki manipulálja a lakosságot, hogy az Egyesült Államok érdekeivel ellentétesen cselekedjen, aki tömeges polgári engedetlenséget szít, aki bűncselekményeket hajt végre, városi vagy más komplex terepen rejtett műveleteket hajt végre, aki törekszik anonimitása fenntartására, vagy aki rendszeresen megjelenik olyan környéken, ami a földi hadviselés szempontjából stratégiai jelentőségű."
Egyértelmű, hogy az amerikai hatóságok intenzív felkészülést folytatnak állampolgárok tömeges letartóztatására az Egyesült Államok területén belül, mivel a dokumentum egy kategóriába sorolja a harctéren és a nem harctéren történő élve-elfogásokat, és meghatároz olyan pszichológiai eljárásokat, ami egyrészt lehetővé teszi, hogy a társadalommal elfogadtassák az ilyen eseteket, másrészt hogy az elfogott személy egy teljesen más személyiséggel térjen vissza a társadalomba. A PSYOP tisztviselőknek adott utasítások is egyértelműek: ők a felelősek azért, hogy mindenkit átneveljenek, aki "nem kívánatos személyiség, aki képzett provokátor, vagy olyan politikai vezető, aki ellenállást szervez, vagy zavarokat okoz". A kézikönyv előírja a PSYOP alkalmazottaknak, hogy előzetes tevékenységtől függetlenül mindenkit politikai aktivistaként kell kezelni, aki bekerül ezekbe a létesítményekbe.
A dokumentum egyértelműen említi, hogy az amerikai fegyveresek nem csak az Egyesült Államok területén, hanem külföldön is a politikai ellenfelek letartóztatására vannak felkészítve. Az amerikai haderő minden NATO tagállamban jelen van, és ahogy a Lengyelországban nemrég kirobbant botrány esete mutatja, a kormány tudta nélkül, vagy csak szűk belső körök bevonásával illegális fogolytáborokat is működtetnek. A kormány nyugati elköteleződése miatt pedig az sem tudható, hány amerikai katonai bázis van és hány amerikai katona tartózkodik Magyarországon - de a kiszivárogtatott dokumentum igazolja, hogy az amerikai katonai vezetés megszállt területként tart nyilván minden olyan országot, ahol az amerikai haderő állandó jelleggel jelen van és amiről a hivatalos kommunikációban szövetséges államként beszélnek.
LINK: A cikk!
Hát ez a birodalmi Amerika , nemcsoda , hogy az átlag amerikai a nemzetállam mellet áll ki és egyre többen követelik a birodalmi Amerikából való kiválást , mely amúgy is csak a zsidók álma volt , és mikor megvalósult az amerikai goj mehetett a háborúba zsidó érdekekért meghalni , mert ugye egy kiválasztottnak még sem illik a háborúban elesni oda jó az amerikai goj is , és különben is ha a zsidók harcolnának , elfogynának , és kivel valósítanák meg a világállam fantazmagóriájukat . Kit szolgálnának a kamatrabszolga gojok , ha a zsidó terroristák a másvilágra költöznének.
Nem gondoljátok , hogy nálatok is tisztogatni kellene a közéletben mielőtt az átnevelő táborokba csuknának titeket , haszontalan gojokat .
Hogy leigázott benneteket a zsidó terrorizmus azt jól tudjuk , de mikor lesztek fülke forradalmárok , mikor keltek ki a karos széketekből , és kezditek felszabadítani magatokat e 2 % - os kisebbség uralma alól , mikor veszitek vissza a pénzkibocsájtás jogát a zsidó haramiák kezéből ?


Mit tehet az egyén a rendszer bukásáért?



Korábbi cikkeimben már leírtam, hogy az önrendelkezés feltétele nem csak a választott képviselőkkel biztosítható, hanem elengedhetetlen az állam által felügyelt, és neki felelősséggel tartozó jegybank is. Leírtam azt is, hogyan keletkezik a pénz. Most csak gyorsan átfutok rajta: Az államok kiadták kezük közül a pénz kibocsátásának jogát! Nem az államok állítják elő a pénzt, hanem a kereskedelmi bankok. Ha egy ember bemegy a bankba, és hitelt vesz fel, csupán ráírják a számlájára, de valódi pénzt nem állítanak elő. Ezzel szemben a bank nem csak valódi pénzt kér cserébe, hanem még kamatot is követel. Ez alsó tagozatos logika: Ha valami olyat adok kölcsön, ami nem létezik (csak virtuálisan, a bankszámlán), de valódi dolgot követelek (valódi pénzt), sőt, még egy kicsit többet is (+ kamatot), megállapítható, hogy képtelenség visszafizetni, hiszen nem áll rendelkezésre elegendő pénz. A rendszerben nem forog annyi pénz, amennyi hitel van. Ahányszor pénzt állítanak elő, annyiszor ennek az előállított pénznek megfelelő összegű hitel, vagyis adósság keletkezik. Nem nehéz rájönnünk, hogy ez csalás. Pontosabban, nem csalás, mert a törvények engedélyezik. Ezzel a módszerrel a bankok uralkodnak az egész gazdaság felett, hiszen eleve annak adnak kölcsön, akinek akarnak, és amúgy is a bankokhoz vándorol a valódi értékteremtő munka szinte egész nyeresége, de még az eszközök is, hiszen akik nem tudják fizetni a kamatokat, azoknak a valódi értéket képviselő lakásuk, földjük, autójuk veszik oda a bankok hamis, valójában nem is létező pénzéért cserébe!
Szintén leírtam már azt, hogy az államnak mit kell tennie, hogy elnyerje függetlenségét a pénzemberektől. Ez egy nagyon nehéz és veszélyes út. Eléggé nagyvonalakban írtam abban a cikkben, de még két írást szentelek ennek a témának (Az állami jegybank által nyújtott végtelen lehetőség, és a nemzeti önrendelkezés valódi feltételei; Összefoglalás a pénzről, a bankokról, és a megoldásról).
Tehát, mit tehet az egyén ennek a pénzrendszernek a bukásáért? Először is tájékozódni kell! Meg kell érteni a pénzrendszer működését, és azt, hogy minden valódi érték a bankárokhoz vándorol. A bérek azért ilyen alacsonyak, mert Magyarországon az összes jövedelem nagy része a kamatszolgáltatásra fordítódik. Tudni kell, hogy ennek a rendszernek mely cégek, óriásvállalatok az irányítói, vagy legalábbis együttműködői. Afelől kétségünk ne legyen, hogy a pénzintézetek mind ilyenek! Ide sorolhatók még az energetikai és távközléssel foglalkozó cégek, a gyógyszergyártók, a nagy áruházláncok többsége, valamint a Daimler Chrysler, a Coca-Cola, az American Express, a Microsoft, a Monsanto, Chiquita, McDonalds, Burger King, Nike, 20 Century Fox, Ambi Pur, Biotherm, Calvin Klein, Champion, Danone, KitKat, Maggi, Teva, és még számtalan cég. A személyeket tekintve pedig a Grosvenor, Bragansas, Savoyai, vagy a Rothschild, Warburg és Rockefeller család, valamint e dinasztiák rokoni hálózata; az illimunátusokat irányító 13 család: Astor, Bundy, Collins, DuPont, Freeman, Kennedy, Li, Onassis, Rockefeller, Rotschild, Russel, Van Duyn, Meroving.
Ha már megértettük a dolgok lényegét, tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy ezek az emberek és cégek minél kevesebb bőrt tudjanak lehúzni rólunk. Ne vegyünk fel hitelt, ne tartsuk bankban a pénzünket (bár ma ez elkerülhetetlen), keressünk olcsó, alternatív energiaforrásokat, keressük az egészséges táplálékokat, csak azt vegyük meg, amire valóban szükségünk van, dobjuk ki a tévét, keressünk alternatív hírforrásokat, egy szóval, tartózkodjunk a bevett, „mainstream” megoldásoktól, amikre különben is mindenki panaszkodik (pl. energetikai cégek csalásai, túlszámlázásai). Költözzünk ki kisvárosba, külvárosba vagy falura, ahol magunk termelhetjük meg az élelmiszert, így önellátóvá válunk. A fentiek nem csak arra megfelelőek, hogy ne támogassuk a bankárokat, hanem arra is, hogy egy esetleges összeomlás esetén önellátóak maradunk, kevésbé függünk az összeomlott rendszertől, így kevésbé érint minket a válság.
Végül, nem szabad bedőlni az uszításnak, amit a politikusok és a média gerjeszt a nemzetek között. Nagyon sok buta, elvakult, vadállatszerű ember él a szomszédos országokban, de ez nem csak az ő hibájuk: így nevelik őket. Ezt teszi a lelkiismeret-furdalás.
Ezután tájékoztatni kell barátainkat, ismerőseinket és szomszédainkat arról, hogy miért kell nekik is így cselekedniük. Értessünk meg velük minél több dolgot a világról! Nem kell mindenáron meggyőzni őket, elég, ha elmeséljük nekik, mi és hogyan zajlik a világban. Ha nem értik meg, nem kell velük sokat foglalkozni, még nem érettek meg rá.
Nagy vonalakban ennyi lenne, nem sokára jelentkezem a további két írásommal.




Mit kell tennie az államnak, hogy függetlenségét visszanyerje



Nagyon röviden és nagyon vázlatosan próbálom bemutatni az állam teendőit, ha valóban népét akarja szolgálni. A teendők sorrendje szerintem nagyon fontos, lentebb kiderül, hogy miért.
Már százszor száz helyen elmondták, én is elmondtam, nem ismétlem meg, hogy az országok miért kerülnek adósságcsapdába, és ezzel miért veszítik el függetlenségüket. Itt csak vázlatosan a megoldásokra térek ki.
Nagyon fontos, hogy ma nincsen magyar termelés. Ami van, az elenyésző. Nincsen magyar gazdaság. Nincsenek magyar cégek, vállalatok. Ami van, az elenyésző. Ha a külföldi tulajdonú vállalatok kivonulnának Magyarországról, 70-80 %-os lenne a munkanélküliség. Ezért az állam legfontosabb teendői közé tartozik a gazdaság talpra állítása. Ezt csak a jegybank állami felügyelet alá helyezésével érheti el. Ez azonban nem lehet az első lépés, mert heves ellentámadást váltana ki a bankárok részéről.
1. Előadások pénzügyi és gazdasági témában.
Középiskolákban és felsőfokú oktatást nyújtó iskolákban olyan előadásokat kell tartani, amik rávilágítanak a világ működésére, a pénzügyi manipulációk (csalások) romboló erejére, a valódi értéktermelő munka becsületére. Meg kell értetni az emberekkel, ha ezen valaki változtatni akar, támadásokat kell kiállnia. Ha pedig a támadás bekövetkezik, a pénz elértéktelenedik, hiszen a Nyugathoz van kötve a Forint, így infláció, munkanélküliség és éhezés lesz. Ezért az államnak a második lépésben ennek a veszélynek a csökkentéséről kell gondoskodnia.
2. Földek felmérése, elosztása.
Az embernek az életben maradáshoz és a nehéz idők átvészeléséhez két dologra van szüksége: fedélre és élelemre. Ezt az állam a második lépésben úgy garantálja, hogy felméri az ország földjeit minden szempontból: legelők, szántók és egyéb termőföldek. A Magyar / Nemzeti Földkezelő Alap az állam birtokába veszi, kisajátítja a legjobb területeket. Ezen területek összesített nagysága akkora, hogy amennyiben az egész országban leáll az élelmiszer-termelés, ez a terület a legjobb termelési módszerekkel művelve majdnem az egész országot el tudja látni. Békeidőben azonban ezeket a földeket a bérlőik használják, 1-2 hektár jár mindenkinek, aki kéri. Ugyanez történik a többi, nem állami tulajdonú földterülettel, de ezt az állam háború esetén sem használhatja (nem sajátíthatja ki). Így biztosított az élelmiszer-ellátás az ellentámadás esetén is. Mivel Magyarország vízfejű, főleg a budapestieket kell meggyőzni arról, hogy vidékre költözzenek, esetleg egy-egy város, megyeszékhely közelébe. A következő két lépés ezzel szorosan egy időben, minél inkább párhuzamosan történjen!
3. Valóban állami tulajdonú és ellenőrzésű jegybank.
Ez a független gazdaság feltétele! Az állam nyomtassa a pénzt, ne pedig egy részvénytársaság formájában működő, bankárok tulajdonában lévő magánbank. Jelenleg a magyar jegybank ilyen! Ez azzal jár, hogy saját érdekeiket helyezik előtérbe, a kamatokat úgy állapítják meg, ahogyan nekik jó, valamint azt a céget tartják életben, amelyiket ők akarják. Így, saját nyomtatású magyar Forinttal beindíthatók a magyar gyárak, feldolgozó üzemek. Elsősorban a mezőgazdasági gépgyártás, a mezőgazdaság, valamint a vonat- és buszgyártás kerülhet előtérbe. Elkezdődhetnek az útépítések, esetleg új vasúti vonalak is indulhatnak. Egészen addig nem okoz inflációt a pénznyomás, amíg valódi áru is létrejön! Ma azért van nagy infláció (nemcsak Magyarországon), mert a bankok a levegőből állítják elő a pénzt, nincs mögötte tényleges munka, tényleges áru!
  1. A katonaság hazahívása, kötelező alapkiképzés visszállítása.
    Fontos, hogy azt a kevés harcképes katonát hazahívjuk, akik kint vannak külföldi bevetéseken. Emellett a kötelező alapkiképzésen is át kell esni minden férfinak, ami 6 hónapos lehet. Ez azért fontos, mert láttuk, hogy járt Irak és Líbia a "terrorizmus elleni" háborúban, és most a következő célpont Irán. Magyarországon nehéz a terrorizmus elleni kártyát elővenni - bár a titkosszolgálati háttérrel elkövetett cigánygyilkosságoknál már volt erre kísérlet -, itt inkább a rasszizmus, fasizmus és hasonló, ilyen esetekben megszokott szakkifejezéseket használják majd.

    A lényeg, hogy készüljünk fel, mert a harmadik világháború már zajlik, egyelőre pénzügyi eszközökkel. Kína és India már nem dollárban, hanem aranyban vesz olajat Irántól (Líbia is csak aranyért adta el olaját, látjuk, mi történt vele), egy új szövetség, Oroszország, Kína, Irán és Dél-Amerika már rubelben fizeti egymás közötti árucseréit. Ezek az országok azok, melyek képesek lehetnek kivezetni a világot az adósrabszolgaságból, a nemzetközi, hazátlan bankárok uralma alól. De erről majd legközelebb.




Az állami jegybank által nyújtott végtelen lehetőség, és a nemzeti önrendelkezés valódi feltételei



Korábban már leírtam, hogy mit kellene tennie az államnak, és az egyéneknek, hogy kiszabaduljanak a kamatrabszolgaságból, hogy lerázzák magukról a rajtuk élősködő, semmit nem előállító, az élet és a gazdasági élet szempontjából is teljesen értéktelen és haszontalan bankárok uralmát.
Most azokat a stratégiai ágazatokat mutatom be, amiknek feltétlenül magyar kézben kell lennie, hogy az ország, és annak lakosai létbiztonságban éljenek. A stratégiai ágazatok olyan ágazatok, amik nemzetbiztonsági szempontból, a nemzet létének és fennmaradásának szempontjából rendkívül fontosak. Jogos itt az a kérdés, hogy mi legyen állami vagy önkormányzati feladat, és milyen tevékenységet lehessen magánvállalkozásként folytatni. A helyes válasz szerintem majdnem minden ágazatban: is-is. Ha vannak is magánvállalkozások például az energiaszektorban, a mezőgazdaságban, az építőiparban, vagy a busz és vonatgyártás terén, ezekben az ágazatokban állami cégeknek is részt kell venniük. A magánvállalkozás adja a jó értelemben vett versenyt, ami ösztönzi az újításokat, a kutatásokat, a fejlesztéseket, hiszen minden cég le akarja hagyni a riválisait. Ilyenkor az állam háttérbe húzódik, vagy más piacokat keres magának külföldön. Az állami szerepvállalás pedig biztosítja vészterhes időkben, gazdasági konfliktusokban vagy háborúk idején a megfelelő, de legalábbis a minimum igényt az energiából, élelmiszerből, szállítójárművekből és vasútvonalakból – utóbbi kettőt a hadsereg számára is -, ugyanis ezek az alapvető, élethez, fennmaradáshoz és védelemhez szükséges ágazatok!
Az egyes stratégiai ágazatok fontosságára és hasznosságára idő híján egy későbbi cikkben térek ki. Itt most csak, ahogy a címben is szerepel, arra akarok utalni, hogy milyen számtalan / számos (a magyar nyelv szépsége: mindkettő jelentése sok) lehetőségünk van akkor, ha a jegybank valóban az állam tulajdona, az állam felügyeli, és az így bocsát ki pénzt. Azt már korábban tisztáztuk, hogy nincs infláció abban az esetben, ha annyi pénzt hozunk forgalomba, amennyi pénzért vehető érték, áru, szolgáltatás előállítódik az országban. PÉLDA: Ha Magyarországon az összes áru és szolgáltatás értéke, amit értékesíteni, tehát eladni akarunk, 1000 milliárd Forint, akkor nem lehet 800 millió Forint forgalomban. Ebben az esetben 200 millió Forintnak megfelelő értékű áru a raktárakban áll, mert nem tudják eladni. Hiszen kevesebb pénz van forgalomban, mint amennyire szükség lenne. Ha az állam által tulajdonolt, és őáltaluk felügyelt jegybank bocsáthatná ki a pénzt, legfeljebb 2 % kamatra – de valójában még arra sem lenne szükség, de ez legyen a maximum –, akkor rengeteg közmunkát (lakásépítés, vasút és úthálózat felújítása és bővítése, csatornahálózat stb.) meg lehetne oldani, a vállalkozások pedig szinte ingyen jutnának pénzhez, és azonnal képesek lennének munkahelyeket teremteni. A valóban életképtelen vállalkozások így sem lepnék el az országot, és nem a gyenge és a fogyasztók által nem keresett terméket előállító cégeket támogatná a jegybank, hiszen legfeljebb 1-2 %-os kamatot azért kérne, ami a cégeket is reális vállalkozásra késztetné.
A stratégiai ágazatok tehát, amiknek mindenképpen magyar kézben kellene lenniük, de a legjobb, ha ezekben az ágazatokban állami vállalat is részt vesz, a következők:
- magyar busz és vonatgyártás
- mezőgazdasági gépek gyártása
- magyar út- és vasútépítés
- állami energiaszolgáltatók
- magyar mezőgazdasági és feldolgozó üzemek
- erdészet, vad- és vízgazdálkodás, bányászat

Ezt a hat pontot tartom létfontosságúnak, de a további munkahelyteremtés, függetlenedés, sőt, önértékelésünk erősödésének érdekében ide sorolhatók még: ruhagyártás, lőfegyvertervezés és –gyártás, sporteszközök tervezése és gyártása, számítógépes programok írása stb. Biztos van még olyan tevékenység, amire képesek lennénk, de most épp nem jutott eszembe.





A világot uraló céghálózat



Kevin Ryan nyomozati munkája, ami szerepel Drábik János 9/11 tragédiája és a tények című írásában.

Kiinduló cég:
Marsh & McClennan brókercég
- 95-00 között felújítatta a WTC 93-100. emeleteit, ide csapódott az American Airlines 11-es gépe.
- Ügyvezető igazgatója 
Jeffrey Greenberg és Stephen Friedman, utóbbi a Goldman Sachs korábbi partnercégének, az In-Q-Tel-nek a vezetője, aminek a feladata kommunikációs technológiával ellátni a hírszerző szerveket.
- A kiinduló cégünk további vezetői: 
Craig StapletonGeorge Bush üzlettársa a Texas Rangers-nél, valamint Mathis Caviallavetta, a svájci UBS Bank korábbi elnöke. Ez a bank 2008-09-ben 5 milliárd dollárt kapott a FED-től (magánkézben lévő amerikai jegybank). Paul Bremer igazgató párhuzamosan volt a terrorizmussal foglalkozó Nemzeti Bizottság, a National Comission on Terrorism elnöke, és a Kissinger Associates ügyvezető igazgatója. Ezen kívül a Komatsu (japán bányászati cég) tanácsadói testületének is a tagja volt. A Komatsu közösen tulajdonolta a texasi Dresser Industries céggel a termittel való épületbontás szabadalmát. A Dresser Industries beolvadt a Halliburton korporációba, aminek az élén Dick Cheney állt, aki 9/11 idején alelnök volt.
- Az UBS ugyanakkor kapta ezt a támogatást, amikor a FED az amerikai adófizetők pénzéből nagy összeggel támogatta az 
AIG biztosítótársaságot.
- (Paul Bremer, George Bush, Dick Cheney,
 Maurice GreenbergJerome HauerPeter PetersonDavid Rockefeller, őket tömeggyilkossággal vádolták 9/11 vonatkozásában.)

Kiinduló cég:
Primark korporáció
- Többek között a déli torony 78. emeletén is voltak irodái. 1998-ban a Primark leányvállalata, a 
Baseline megerősítette és különösen tűzbiztossá tette a 78. emeletet. Ebbe az épületrészbe csapódott az American Airlines 175-ös járata.
- Egy másik leányvállalata, az 
International Maintenance Company tervezte át és hajtotta végre az átalakításokat a Boeing 757-es és 766-os típusú repülőgépeken.

Kiinduló cég:
Mizuho Holdings bank
- A déli torony 79-82. emeletein működött a fenti holdinghoz tartozó 
Fuji Bank, amely az említett szinteket szintén felújította 1997 és 2000 között.
- 2000-ben a Fuji Bank egybeolvadt a 
Dai-ichi-Kangyo Bank-kal és az International Bank of Japan-nal. Így jött létre a fent említett Mizuho Holdings. Az egyesülés előtt a Fuji Bank legnagyobb befektetői a Union Carbide, a Mobile Oil és a Raytheon voltak.
- A Fuji Bank elnöke
 Toru Hashimoto, 2010-ben tagja volt a Deutsche Bank igazgatótanácsának, csakúgy, mint a Lockhead Martin elnöke, Norman Augustine.

Kiinduló cég:
Carlyle Group:
- 9/11 idején ez a cég volt az Amerikai Védelmi Minisztérium 11. legnagyobb beszállítója. Igazgatótanácsában a következők ültek:
 George H. W. Bush, korábbi amerikai elnök, James Baker, korábbi pénzügyminiszter, és Osama bin Laden testvére, Shafiq, a milliárdos bin Laden család tagja. A három személy 2001. szeptember 10-11-én ott volt a Carlyle Group tanácskozásán a washingtoni Ritz-Carlton szállodában.

Mindegyik felújítás 1995 és 2000 között történt, azokon a szinteken, ahová a gépek becsapódtak.
A sort lehetne folytatni, de felesleges, mert bár Drábik János írásában érthetően van leírva, mégis sok időt venne igénybe lerövidíteni és még érthetőbbé tenni. A későbbiekben is ugyanazok a cégek és ugyanazok a nevek, baráti és rokoni szálak tűnnek fel, amiket és akiket fentebb említettem. Ez nem csak 9/11 esetében van így, hanem lényegében az összes biztosítótársaság és bank (az összes pénzintézet), az összes energiacég, építési vállalkozás és fegyvergyártó közös tőről fakad, cégeik egymást tulajdonolják, és a személyi vezetőik is keresztbe-kasul jelen vannak egymás cégeiben.
Lehetne ellenérveket felhozni, hogy ezek a nagy cégek és tulajdonosaik szükségszerűen kapcsolatban állnak egymással, mert olyan körökben mozognak, de mégis elgondolkodtató ez a sok véletlen.

Kiegészítés
Volkswagen tulajdona a
  • Porsche
  • Audi
  • Seat
  • Skoda
  • Bentley
  • Bugatti
  • Lamborghini
  • Ducati
  • MAN
  • + Suzuki legnagyobb részvényese
General Motors tulajdona az
  • Opel
  • Chevrolet
  • Pontiac
  • Holden
  • SAAB
BMW tulajdona a
  • MINI
  • Rolls-Royce
Ford tulajdona a
  • Lincoln
  • Mercury
  • Volvo
  • Aston Martin, Jaguar, Land Rover (2007-8-ig)
  • + Mazda legnagyobb részvényese





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése