Nem akarunk birodalmakban élni
nem leszünk a zsidók kamatrabszolgái . Ki a zsidókkal Európából !!!
Nemzetállamokat
akarunk
A magyar Anonymous a világrend ellen
Az
Anonymous hekkerközösség magyar szárnya a semmiből tűnt elő
idén tavasszal, és pár hét alatt egy sor, nagy sajtóvisszhangot
verő online akciót hajtott végre. Áldozataik között ott vannak
Hoffmann Rózsa és a KDNP ifjúsági szervezetének weboldalai, a
Hamisítás Elleni Nemzeti Testület, az alkotmánybíróság, és a
Monsanto biotechnológiai óriáscég magyar kirendeltsége. A
csoport után a nemzeti nyomozóiroda és az FBI is nyomoz. Az akciók
mögött álló aktivistákkal beszélgettünk.
Az
Anonymousszal és viselt dolgaival kapcsolatban elég kusza kép él
a magyar netezőkben. Tulajdonképpen kik vagytok, és mit
szeretnétek elérni?
Kis Anon-magyar szótár
Lulz:
Eredetileg nevetést, kárörömöt jelent, de használják olyan
hekkerakciók szinonimájaként is, amit csak a poén kedvéért
hajtanak végre.
Ddos:
Túlterheléses támadás egy szerver ellen.
Dox:
Személyes adatok valakiről, valódi személyazonosság,
elérhetőségek közzététele.
Leak:
Szivárogtatás, dokumentációk, levelezések megszerzése és a
nyilvánosság elé tárása.
Deface:
Egy weboldal feltörése, majd annak látványos átalakítása,
átírása.
Tango
down: Eredetileg katonai szlengben az ellenség megsemmisítését
nyugtázó kód, hekkerek a sikeres Ddos-támadásra használják.
Az
Anonymous egy eszme, egy önmagát továbbgerjesztő ötlet, talán
az egyik utolsó, mindennél elszántabb kísérlet az emberi
civilizáció értékeinek megmentésére. Egy olyan globális
forradalom végrehajtására, amelynek végén az ember –
mindenki, te és én –, és nem csupán egy magát kiválasztottnak
hívő szűk kaszt kerül ki győztesen. Mi az ellen a rendszer
ellen hirdettünk végső háborút, amely berendezkedéséből
fakadóan, szisztematikusan megaláz, ellehetetlenít, sőt
egyenesen halálra ítél milliárdokat, miközben egy szociopata
kisebbség, a felső 1 százalék az erőforrások feletti totális
ellenőrzés lázálmától hajtva mindenkit kollektív
pszichózisban tart, eladósít, rabszolgává tesz, végsőkig
kizsákmányol. Lételeme a féktelen önzés, a kapzsiság, a
háború, a másik leigázása, a természet elpusztítása, az
értékek tönkretétele, a hazugság, a manipuláció. Semmi
szimpátiánk nem maradt a mai világrend iránt. Egy reményt
fogalmazunk meg arra, hogy a végpusztulás vagy a totális uralom
elfogadásán túl van esély egy mindenki számára élhető és
békés létforma kialakítására ezen a bolygón.
Ez
vagy-vagy szituáció. Mindenkinek döntenie kell. Maradunk a status
quónál, becsukjuk a szemünket, és elpusztulunk, vagy
összeszedjük a bátorságunkat, és belevágunk egy új dologba,
amely az igazság, a szeretet, az egyenlőség alapértékei köré
szervezi meg magát, nem a profit és a hatalom egymással
összefonódó ámokfutását eredményezi. Az állampolgárság ma
kimerül a végtelen mértékű adók behajtásában, amit az
oligarchia kénye-kedve szerint kisajátít. Tátott szájjal nézzük
a szabadrablást. Az érdekérvényesítés hagyományos, puha
módszerei bohózatba illenek, a képviseleti demokrácia ideája
kiüresedett és az emberek ellen fordult. Teljesen újra kellene
huzalozni a dolgokat.
Miért
gondoljátok, hogy ennek az üzenetnek a terjesztéséhez a
túlterheléses támadások jelentik a legjobb módszert?
Nem
gondoljuk, hogy a Ddos a legjobb módszer. Ez csupán egy
erőszakmentes eszköz. A Ddos-támadások korunk demonstrációi,
online tömegtiltakozások, polgári engedetlenség a kiberkorban.
Akik terroristának bélyegeznek minket, gondolják végig, hogy az
Anonymous erőszakmentesen küzd, soha egyetlen vércseppet nem
ejtettünk, és nem is fogunk. Mi az információs kor
szabadságharcosai vagyunk: digitális jelekkel, nullákkal és
egyekkel küzdünk. Békés forradalmat hirdetünk, a srácokat ott
tartjuk a saját hálószobájukban, ahelyett, hogy arra biztatnánk
őket, hogy a fizikai világban törjenek-zúzzanak. Mégis, egy-egy
akció olyan szintű összetartó erőt képes létrehozni, amit a
fizikai világban manapság már nem nagyon találsz meg. Valahogy
kiment ez a fajta testvériség a divatból. Az ilyen lulzok
alkalmával, amikor egy igaz ügy mellett letérdeltetünk egy
webfelületet, ha nem is a szó szoros értelmében, de gerillának
érezheted magad, még ha ez a lázadás sokszor csak a másik fél
bosszantásában merül is ki.
A
Ddos lényege nem merül ki abban az akaratban, hogy elérhetetlenné
tegyünk egy oldalt. Mint a Monsantónál is,
akkor érezzük igazi sikernek, amikor az emberek vagy a média
megkérdezi: miért? Így hallatni tudjuk a véleményünket az adott
üggyel kapcsolatban. Azért a legelfogadottabb eszköz nálunk, mert
ez a tömegtámogatásunkat is mutatja, és a megszervezéséhez
összefogás, együttműködés szükséges. Ezek a mi mozgalmunk
kiemelt ünnepei, amikor az eszménk valóságos formát ölt és
fontos üzenetet továbbít embertásainkhoz: létezünk és
visszatámadunk. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a DDoS egy kollektív
virtuális segélykiáltás. És egyre többen hallják meg a
hangunkat.
Miért
éppen most, 2012 elején kelt életre a magyar Anonymous?
Nyilván eddig is voltak magyar aktivisták, akik nemzetközi
akciókban rész vettek, de magyarul kommunikáló, magyar
célpontokat támadó csoportként csak most indultatok be.
A
magyar Anonymous története csaknem az igazi nemzetközi
kibontakozással egyidőben, 2008-ban indult, a szcientológia elleni
kampánnyal. A közösségi média tömeges elterjedése tette
lehetővé a szélesebb terjeszkedést, a legtöbbünk 2010-11 között
csatlakozott. Ez egy tanulási periódus volt. A geekek, pranksterek,
hekkerek nem átlagos arcok, maguknak való, öntörvényű fejek.
Senki nem ismert senkit, eleinte bizalmatlanság uralkodott, sértődés
és civakodás is akadt, eltartott egy ideig, amíg leesett a srácok
többségének, hogy itt tényleg félre kell tenni az egót, a közös
cél és a lulz, a közös sikerélmény az elsődleges.
A
magyaroknak nem igazán megy az együttműködés kultúrája, és ez
nem volt másként a hekkerek között sem. Majd 2011 végén derült
égből ütött be a finn
hadüzenet,
és ez a teljes szcénát sokkolta, hogy miközben mi itt egymás
fülét rágjuk, addig külföldről akarják tető alá hozni az
első tisztán Anon-akciót. Ez a hidegzuhany sokat dobott a
helyzeten. Pedig így utólag el kell mondani, hogy az egy
félig-meddig kósza tweet volt, valódi tartalom nélkül. De ekkor
már annyira benne volt a levegőben a lulz, hogy mindenki halálosan
komolyan vette, különösen a sajtó. Ekkor kezdtek tömegesen
áramolni az emberek a Facebookon, és mindenki egyre csak azt
kérdezte tőlünk: „mikor támadtok már végre?"
Gyakorlatilag az emberek kezdtek nyomást gyakorolni, és éreztük a
szeretetet, a támogatást, a drukkot. Meg akartunk felelni az
elvárásoknak, tudtuk, hogy most vagy soha.
Az
Anonymous jó néhány kemény hekkermelót csinált már végig,
megszereztek és közzétettek személyes adatokat, céges
levelezéseket. A magyar szárny is képes lenne
ilyesmikre? Eddig leginkább csak sima túlterheléses támadásokat
mutattatok.
2011
végén és 2012 elején a tömegek azt várták tőlünk, hogy
támadjunk, szinte bármire, csak végre lőjünk már. El akartuk
veszíteni a szüzességet. Mára egyértelművé vált, hogy a
Ddos-nál többet kell tennünk, ez a profi leakelés, szivárogtatás,
doxolás, kompromittálás. Vannak hacktivistáink, akik értik a
dolgukat, az iksz.hu
például klasszikus
hacker lulz volt, nem sima tango-down. Azon kívül, hogy hozzáfért
a teljes adatbázishoz, a hacker deface-elt, átírta az oldal
tartalmát, és miközben folyt a meló, két adminisztrátor is
megpróbálta hatástalanítani a betolakodót, de végül a
jelszavaik átírásával ez meghiúsult. Mi egy csetszobából
figyeltük az eseményeket és leírhatatlan lulz volt, extázisban
ugráltunk a gép előtt. Az AB
és az alaptörvény átírása szintén
finom, biztos kezű, profi operáció volt. Mind-mind jelzésértékű,
és tendencia. Az, hogy tényleg komolyan vegyenek minket.
De
nem szabad minket kizárólag az internettel összekötni. Meg fogunk
nyilvánulni a fizikai élet egyéb területein is hamarosan.
Egyértelmű az igény a politikai-gazdasági elit mocskos dolgainak
a kiteregetésére ma Magyarországon, minden bizonnyal erről fog
szólni a jövő. Nem lehet tovább működtetni a hazugsággyárat,
a manipulációs gépezetet, titkos, illegális és erkölcstelen
üzelmeket. A tisztán látás a legfontosabb: tudnunk kell mi
történt szeptember 11-én, tudnunk kell a háborús bűnökről,
tudnunk kell ki volt ügynök, tudnunk kell, mi történt pontosan a
rendszerváltásnak nevezett történelmi hazugságsorozat során.
Erről szól a Wikileaks, és a Project Mayhem 2012 is ezt az irányt
követi, amely korán népszerű lett nálunk, az egyik
legnézettebb magyar feliratos anon-videó.
Ennek lényege a szennyes általános globális kiteregetése, és az
akcióban bárki részt vehet. Addig nem tudjuk elkezdeni az új
világot kiépíteni, amíg nem látjuk tisztán a múlt hibáit, és
nem nevezzük meg és nem vonjuk felelősségre a bűnösöket.
Hányan
vagytok a magyar Anonymousban? Hány ember lehet a belső kör, azok
az aktivisták, akik kitalálják és megszervezik az akciókat, és
mennyi önkéntes segít ezek végrehajtásában?
Nehéz
számokat mondani, hiszen mi magunk sem tudjuk pontosan. Rengeteg
visszahúzódó, potenciális hős van, aki egyszer csak villant, de
addig nem is tudtad, hogy létezik. Nagyon mély a merítés nálunk,
szinte végtelen tagú légió áll rendelkezésünkre azokból a
fiatalokból, akiknél már elszakadt vagy mostanában fog elszakadni
a cérna, akiknek kilátástalan a jövőjük, és nem azért, mert
lusták, tehetségtelenek vagy drogosok.
A
belső burokban jelenleg lehetnek úgy 50-60-an, ők napi szinten
aktívak, kaphatóak az akciókra, ugrásra készen állnak. Persze a
komolyan képzett hekker nyilván kevesebb, de mi nem csak hekkerek
vagyunk. Ezen kívül van legalább 150-200 olyan srác, aki komoly,
elkötelezett szimpatizáns, feljárogat irc-re, nyomon követi a
dörgést, de még nem aktivizálta magát. Támogató átlagember
pedig több ezer, a Facebookon hamarosan ötezer lájkolónk lesz, de
a szám napról napra nő. Az emberek világosan látják, érzik,
hogy itt végre valami igazán hiteles kezdeményezés zajlik,
amelyiknek célja nem az önös érdek, hanem valami sokkal tisztább,
igazibb.
Az
Anonymousnak a nevében is benne van a névtelenség, a Harcosok
Klubja-hangulat, hogy bárki anon lehet, az is megeshet, hogy
melletted ültem ma reggel a villamoson. A valóságban is ennyire
anonim a dolog, vagy azért ismersz személyesen is más anonokat?
Igen,
teljesen anonim. Csak nickek vannak és tettek. Akad néhány
aktivista saját névvel, szerintük nincs mit rejtegetniük, köztük
van az Occupy London főszervezője is. Nem tudjuk, és nem is
kérdezzük senkitől, hogy a valós életben mit csinál, hány
éves, hol lakik. Van, aki mesél, van, aki teljesen anonim. Van,
akiről azt se tudjuk, hogy ő maga csaj-e vagy pasi. Ez nem fontos.
Az a fontos, hogy mit tesz a célokért. Rólam például nem tudják
sokan hogy anon vagyok, érdekes így beszélni néha a
mozgalomról kívülállókkal. És van valami időtlen összekapcsoló
ereje az anonimitásnak. Abban a pillanatban ahogy találkoznánk,
kicsit elveszne a varázs szerintem, de ez már pszichológia. Mi azt
tanácsoljuk, hogy mindenki legyen nagyon óvatos, és ha teheti,
senkinek ne árulja el, hogy ebben részt vesz. Ha valaki privát
dolgok iránt érdeklődne, hamar egyedül találná magát. Ha pedig
közülünk bárkit doxolnak, akkor jön a vendetta. Nálunk ez szent
és sérthetetlen dolog.
A
névtelenség miatt gyakorlatilag bárki kiadhatja magát
Anonymousnak, és ha így mond vagy tesz valamit, azt az Anonymous
szándéka szerint valónak állíthatja be. Volt is ilyen eset
nemrég, az Anonymous-OS
balhé,
amikor a csoport nevével és reputációjával éltek vissza
vírusterjesztésre. Mennyire tartjátok veszélyesnek az ilyen
eseteket és mit tudtok tenni ellenük?
Ez
állandó para, de leginkább kifelé. A témában járatlanok, a
kívülállók, és különösen a sajtó szokott felülni a kamu
dolgoknak. A nemzetközi anon-közösség számon tartja és figyeli
egymás dolgait, nagyon nagy az összetartás. Ha valakit betámadnak,
az olyan, mint ha téged, mindenkit támadnának. Jelenleg a YouTube
ellen történik nagyon komoly akció, mert a TheAnonMessage-től
elvették a hozzáférését. Ilyenkor a világ minden pontjáról
sietünk egymás segítségére.
Ugyanígy
kezeljük a hamis akciókat, a provokációt, vagy amikor visszaélnek
a nevünkkel. Az elmúlt évek bizonyítják, hogy nem lehet
kikezdeni ezt az eszmét. Vannak meghatározó orgánumok, blogok,
Facebook-oldalak, ha ők felkarolnak valamit, akkor biztos lehetsz
benne, hogy szó sincs visszaélésről. Úgy működik ez, mint a
természetes kiválasztódás, túl sok rostán kell ahhoz átmenni,
hogy a selejt is fennmaradjon a futószalagon. A szélsőjobb és a
magyarkodós réteg is szereti csatornának használni az Anonymoust,
amitől teljes mértékben elhatárolódunk, ezért is fektettük le
a kuruc.infót, aminek az ellenállásával még igen, de stílusával
és nyíltan cigány-, illetve idegenellenességével nem értünk
egyet.
Az Anon sokszor
hangoztatja, hogy a sajtó hülyeségeket ír róluk. Követed, hogy
a magyar lapok mit írnak a viselt dolgaitokról?
A
magyar sajtó részéről szimpátiát érzünk, aminek örülünk. A
meghatározó sajtótermékek komolyan, tisztességesen, alaposan
beszámoltak eddig a dolgainkról. Óriási baklövés talán egy
volt, amikor a Helyi Téma vagy mi úgy közölt interjút a magyar
Anonymousszal, hogy az állítólagos aktivisták valós nevével
jelentek meg a szövegek. Ez felhúzott sokunkat, de nem harapózott
el a dolog. A legtöbb félreértés a működésmódunk és a
céljaink tekintetében van, de ennek elsődleges oka az
információhiány, ezért kezd nálunk is bevett gyakorlattá válni,
hogy sajtóközleményt vagy videót is tolunk az akcióhoz,
elmagyarázva az akció lényegét.
A
Vatikán elleni hadműveletről született nemrég egy elemzés,
ez mennyire valósághűen mutatja be az Anon-akciók működését?
A
gond az elemzéssel leginkább az, hogy egy sikertelen akciót vett
alapul, pedig nem ez a jellemző ránk. Ritkán szoktunk felsülni.
Ezt az ominózus támadást Dél-Amerikából kezdték el szervezni,
ahol más a munkakultúra, mint mondjuk Európában. Ez is lehetett a
sikertelenség egyik oka, túl lazák voltak, kevés volt a
terepbejárás, az előkészítés, illetve a spanyol nyelv sem a
legszerencsésebb egy ilyen volumenű tervhez. Az akció logikája,
dinamikája általában hasonló, általánosságban hűen tükrözi
az események láncolatát, és azt is, hogy vannak előre
kiszámíthatatlan faktorok, amelyek számát érdemes szűkíteni.
Nemrég az opItaly akció keretében az olaszok vezényletével
kétszer is tangóztatták a vatican.va-t, meghackelték az egyik
hivatalos rádiót, szivárogtatás is volt. Ez részben amolyan
presztízstámadás volt a részünkről: megmutattuk, hogy számunkra
nincs lehetetlen.
Mennyire
vagytok kapcsolatban a külföldi Anonymous-csoportokkal? Egyáltalán
hogy működik ez az egész globális szinten, bárki bármikor
feldobhat egy videót a Youtube-ra, vagy egy képet 4chanre, hogy na
emberek, ezt meg ezt kéne megtámadni, ezért meg ezért, itt a
dátum, hajrá – aztán aki jön, jön?
Az
Anonymous teljességgel globális. Mindenki mindenkivel kommunikál,
nincsenek határok, és a nemzeti jelleg soha nem írja fölül a
kollektív célokat, szempontokat. Bárki feltölthet anon-videót
egy problémával, és ha az olyan, akkor a mozgalom rá fog állni.
Vannak egymással hagyományosan szorosabb kapcsolatot ápoló
térségek, ilyen pl. a portugálok és brazilok között, az
angolszászok (angolok-amerikaiak között), vagy mondjuk a franciák
és a románok. Ilyen téren mi kilógunk a sorból, mert nincs ilyen
magától értetődő kapcsolódásunk, de jó viszonyban állunk
lengyel. cseh, szlovén anonokkal is, például a lengyel
szimpátiatüntetők esetét egész jól megbeszéltük egy lengyel
fórumon, ahol sokan nem is tudták, mit csináltak itt a nevükben.
Felmerült az igény a közép-európai volt kommunista államok
között egy szorosabb kapcsolatápolásra, hiszen mi valamelyest
hasonló cipőben járunk, és ez biztatóan alakul.
Fotó:
Jean-philippe Ksiazek
A
magyar Anon eddigi akciói egy elég markáns
kormányellenes irányba mutattak, és kétségtelen, hogy részben
emiatt is lett népszerű az Anonymous itthon.
Kormányellenesek
vagyunk, mert hatalomellenesek vagyunk, de nem azért mert jobb- vagy
baloldaliak vagyunk. Ha baloldali kormány lenne, akkor azt
támadnánk. Mi ezt az egész rendszert akarjuk szétbontani, ebben
az egész cirkuszban nem hiszünk már, amit a pártok művelnek. A
képviseleti demokrácia a korrupció és a korporatív diktatúra
melegágya, főleg, ha szisztematikusan lebontják a fékek és
egyensúlyok rendszerét, ahogy azt Orbán rezsimje tette. Ez már
leplezetlen diktatúra. Ez a rendszer kizárólag az aktuális
politikai-gazdasági oligarchiának és a seggnyaló klientúrának
kedvez itt húsz éve, Angliában pedig négyszáz éve. Ezt már
tényleg csak a vak nem látja. Mi ki akarunk lépni abból a hatalmi
logikából, hogy az ellenséged ellensége a barátod.
Vegyük
például a romaügyet. Mi a romák pártján vagyunk, mert egy
elnyomott kisebbség, akiket faji alapon üldöznek ma
Magyarországon. De ugyanakkor – pontosan ebből következően –
a palesztinokat támogatjuk a Közel-Keleten, mert őket szintén
faji alapon üldözi a cionista apartheid-állam. Az utóbbi alapján
a Jobbik lenne a szövetségesünk, de az előbbi ellentmond ennek.
Ha a pártpolitika opportunista logikáját akarnánk követni, akkor
át kéne hidalnunk az ellentmondást, viszont mi magasról szarunk
erre. Mi szimplán következetesek vagyunk és annyit mondunk, hogy
aki faji alapon támad egy kisebbséget, azt mi nem tűrjük. Mert ez
teljes zsákutca, a kirekesztő fajgyűlölet a múlt sötét bugyra,
semmi perspektíva nincs benne.
Ami
népszerű, és kormányellenes, arra itthon menetrendszerűen
megpróbálnak ellenzéki politikai erők, pártok ráakaszkodni –
benneteket értek már ilyen megkeresések?
Kerestek
meg minket balról, innen-onnan, de a Milla túl lagymatag, a többi
párt (LMP, 4K, a körvonalazódó Kalózpárt stb.) pedig rabja a
fent említett struktúrának. Mi nem egy szervezet vagyunk, nem
lehet velünk szövetséget kötni, mi nem valami Hazafias Népfront
kiépítésén dolgozunk. Tesszük, amit jónak látunk, de aki a
Parlamentbe igyekszik, az legitimálja ezt az elhibázott szisztémát,
és azzal nem sok közösséget tudunk vállalni. A szakszervezetek,
például a Szolidaritás, és a civil szervezetek szintén mentesek
a rendszerkritikának és radikalizmusnak attól a minimumától, ami
nekünk elengedhetetlen lenne. A diákmegmozdulásokat támogattuk,
de a Hallgatói Hálózat dolgai ellaposodtak, pedig egy átfogó
egyetemfoglalást teljes mellszélességgel segítettünk volna.
Magyarország tragédiája, hogy csak a szélsőjobbról jön markáns
rendszerkritika, viszont az elfogadhatatlan a fasizmusuk, kirekesztő,
beszűkült, gyűlölködő jellegük miatt.
Nekünk
az Occupy-mozgalom, a VDM (Valódi Demokráciát Most!), az
ACTA-ellenes megmozdulások, a bankok elleni bojkott-mozgalmak,
részben a Zeitgeist, a Thrive, a Wikileaks, itthon az atlatszo.hu
lennének a természetes fegyvertársaink, de sajnos ezek a
kezdeményezések még nem elég erősek, nincs bennük elég
kurázsi, hogy valódi koordinált frontvonalról beszélhessünk. Az
Occupy Wall Street-mozgalom az igazi ikertestvérünk a valós,
fizikai világban, ők pontosan ugyanazokért a célokért küzdenek,
amiért mi: visszafoglalják azt, ami a mienk, amit elvettek tőlünk.
Az igazságot, a beleszólást, a köztereket, a közös értékeinket,
és a közös tudást. Ha itthon kibontakozna egy komoly
Occupy-közösség, abban biztos lehet mindenki, hogy mellettük
állunk majd a közvetlen vagy részvételi demokráciáért vívott
harcukban.
Megfordult
már a fejedben, hogy mi lesz, ha megfognak? Ha tégla van a
csoportban, amilyen Sabu
is volt a LulzSecben?
Az
Anonymous egy eszme, a Lulzsec egy csoport. Sabu esete tanulópénz a
jövő hekkereinek. De az Anonymous tízezer ilyen csapatból,
mikroközösségből, apró sejtből áll össze. Tény, hogy a
legnagyobbak egyike a LulzSec vagy az AntiSec. Tisztelet nekik
mindenért, hogy a tudásukat ingyen és bérmentve arra használják,
hogy átláthatóságot, információt, igazságot szolgáltassanak,
mégis több évet kapnak mint egy pedofil vagy egy gyilkos. Nem
félünk. A félelem az első, amit le kell győznie mindenkinek.
Mindenki tudja, hogy kockázatos, amikor belevág. De nem magunkért
csináljuk, nem a hírnévért, nem a pénzért, nem a hatalomért,
mégis a saját bőrünket visszük a vásárra. Ha valakit
kiszednek, öt másik áll a helyére, ettől csak erősebbek
leszünk. Értelmetlen dolog ez, mert az Anonymoust nem lehet így
soha felszámolni, és nem fognak semmit megtudni senkiről, mert mi
magunk sem tudjuk, kik a társaink. Mégis, ha bárkit elkapnak
közülünk, meg fogjuk védeni, és bosszút állunk.
A
világ egyik legérdekesebb épülete a japán “Gate Tower
Building” Oszakában.
A
16 emeletes épület 5., 6. és 7. emelete kimaradt, az emeletek
helyén egy autópálya fut. A lift is a 4-ről a 8-ra visz. Az
épület a telek tulajdonosa és a japán kormány megállapodása
alapján épült meg ebben a formában.
A telek egy faszenet feldolgozó cég tulajdona volt, amelyre a 80-as évek elején irodaházat szerettek volna építeni. Amit nem tudtak, hogy a kormány ezen a területen keresztül kívánt gyorsforgalmi utat építeni. Mivel a telek tulajdonosai nem engedtek egy több éves eredménytelen tárgyalás következett. 1989-ben építési szabályokat megváltoztatták és megkezdődött az építkezés. Így Oszakában 1992-ben elkészült az első olyan épület, amelyen áthalad egy autópálya. Az út közvetlenül nem kapcsolódik az épülethez és úgy oldották meg, hogy a rezgések és a zaj se szűrődjön be az épületbe.
A telek egy faszenet feldolgozó cég tulajdona volt, amelyre a 80-as évek elején irodaházat szerettek volna építeni. Amit nem tudtak, hogy a kormány ezen a területen keresztül kívánt gyorsforgalmi utat építeni. Mivel a telek tulajdonosai nem engedtek egy több éves eredménytelen tárgyalás következett. 1989-ben építési szabályokat megváltoztatták és megkezdődött az építkezés. Így Oszakában 1992-ben elkészült az első olyan épület, amelyen áthalad egy autópálya. Az út közvetlenül nem kapcsolódik az épülethez és úgy oldották meg, hogy a rezgések és a zaj se szűrődjön be az épületbe.
A padlóról lehet a legbiztonságosabban elrugaszkodni a magasba!
2012.február 24. Témafelelős: Kerekes Klári
Őszintén belátjuk, hogy a bruttó nemzeti boldogság mérési szintje napjainkban a padlón van hazánkban. Viszont azt is tudjuk, hogy az őszinte elismerés az energiaáramoltatásnak egy olyan mágikus módja, amely képes az embernek szárnyakat adni!
A boldogság olyan, mint a kőszénpor: egy egészen más jellegű tevékenység mellékterméke.
A dolgok megváltoztatásához szükséges plusz energia pedig szinte mindig máshonnan jön, mint ahonnan, vagy akitől várnánk!
Vállaljuk
fel valamennyien a ránk bízott sorsfeladatot.
Csak
körül kell néznünk és látjuk, hogy az egész világot a
lelkes amatőrök viszik a hátukon! Az elmúlt években százmilliók
ismerték fel magukban, hogy egy szebb és jobb világban akarnak
élni, és ezért tenni is hajlandóak.
Ők
már azok az emberek, akik képessé váltak arra, hogy több
energiát tápláljanak vissza a világba, mint amennyit onnan
elszívnak!
A mindennapi tetteinkkel hatunk egymásra és hatunk a világra.
Minden
ember tudja, hogy mi is az a cselekedet, amely miközben a közösség
javára van, nem okoz kárt másoknak, vagy a természeti
környezetének.
Az
ember képes arra, hogy saját, szabad akaratából a rendelkezésére
álló összes lehetőség közül csak azokat használja fel és
hajtsa végre, melyek környezete és embertársai javára
szolgálnak.
Az embernek képessé kell válnia arra, hogy a hatalomgyakorlás irányát önmaga felé fordítsa és ne mások felett gyakorolja!
Az
alábbi történet jobban felmelegíthet téged, mint egy forró ital
egy hideg téli napon.
Egy barátommal betértünk egy kis kávéházba. Miközben leadtuk a rendelést két vendég lépett be és ment egyenesen a pénztárhoz.
Egy barátommal betértünk egy kis kávéházba. Miközben leadtuk a rendelést két vendég lépett be és ment egyenesen a pénztárhoz.
„ Öt kávét kérünk. Kettőt magunknak és hármat felfüggesztve.”
Kifizették a rendelést, fogták a két kávét és elhagyták a kávézót.
Mi az a „felfüggesztett? - kérdeztem a barátomtól.
Várj egy kicsit és meglátod. – válaszolta.
Ismét
bejött néhány ember.
Két lány kért egy-egy kávét, fizetett majd távozott.
Két lány kért egy-egy kávét, fizetett majd távozott.
Ekkor
három ügyvéd lépett be.
Kértek hét kávét. Hármat saját részre és négyet felfüggesztve”.
Amíg azon töprengtem, mégis mire szolgálnak ezek a „felfüggesztett” kávék, élveztem a kellemes napos időjárást, és gyönyörködtem a kilátásban, ami a hangulatos térre nyílt.
Hirtelen, egy kopott ruhákba öltözött, koldusnak látszó férfi lépett az üzletbe, és kedvesen a pincérhez fordult.
„Van egy felfüggesztett kávé a számomra? „
Kértek hét kávét. Hármat saját részre és négyet felfüggesztve”.
Amíg azon töprengtem, mégis mire szolgálnak ezek a „felfüggesztett” kávék, élveztem a kellemes napos időjárást, és gyönyörködtem a kilátásban, ami a hangulatos térre nyílt.
Hirtelen, egy kopott ruhákba öltözött, koldusnak látszó férfi lépett az üzletbe, és kedvesen a pincérhez fordult.
„Van egy felfüggesztett kávé a számomra? „
Ekkor
megértettem.
A vendégek előre kifizetnek egy vagy több kávét a saját fogyasztásukon kívül, amelyet megkaphatnak azok, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy saját zsebükből vásároljanak maguknak egy meleg italt.
Ez a kezdeményezés Nápolyból indult útjára és terjedt el a világ számos országában. Néhány helyen nem csak kávét, hanem szendvicset vagy akár egy komplett étkezést is előre lehet fizetni.
(fordításért köszönet: Iren Farkasnak )
This story will warm you better than a coffee in a cold winter day:
"We enter a little coffeehouse with a friend of mine and give our order. While we're approaching our table two people come in and they go to the counter -
'Five coffees, please. Two of them for us and three suspended'
They pay for their order, take the two and leave. I ask my friend:
'What are those 'suspended' coffees ?'
'Wait for it and you will see'
Some more people enter. Two girls ask for one coffee each, pay and go. The next order was for seven coffees and it was made by three lawyers - three for them and four 'suspended'. While I still wonder what's the deal with those 'suspended' coffees I enjoy the sunny weather and the beautiful view towards the square in front of the café. Suddenly a man dressed in shabby clothes who looks like a beggar comes in through the door and kindly asks
'Do you have a suspended coffee ?'
It's simple - people pay in advance for a coffee meant for someone who can not afford a warm beverage. The tradition with the suspended coffees started in Naples, but it has spread all over the world and in some places you can order not only a suspended coffee, but also a sandwich or a whole meal."
Közreadta: Gini Papp
A vendégek előre kifizetnek egy vagy több kávét a saját fogyasztásukon kívül, amelyet megkaphatnak azok, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy saját zsebükből vásároljanak maguknak egy meleg italt.
Ez a kezdeményezés Nápolyból indult útjára és terjedt el a világ számos országában. Néhány helyen nem csak kávét, hanem szendvicset vagy akár egy komplett étkezést is előre lehet fizetni.
(fordításért köszönet: Iren Farkasnak )
This story will warm you better than a coffee in a cold winter day:
"We enter a little coffeehouse with a friend of mine and give our order. While we're approaching our table two people come in and they go to the counter -
'Five coffees, please. Two of them for us and three suspended'
They pay for their order, take the two and leave. I ask my friend:
'What are those 'suspended' coffees ?'
'Wait for it and you will see'
Some more people enter. Two girls ask for one coffee each, pay and go. The next order was for seven coffees and it was made by three lawyers - three for them and four 'suspended'. While I still wonder what's the deal with those 'suspended' coffees I enjoy the sunny weather and the beautiful view towards the square in front of the café. Suddenly a man dressed in shabby clothes who looks like a beggar comes in through the door and kindly asks
'Do you have a suspended coffee ?'
It's simple - people pay in advance for a coffee meant for someone who can not afford a warm beverage. The tradition with the suspended coffees started in Naples, but it has spread all over the world and in some places you can order not only a suspended coffee, but also a sandwich or a whole meal."
Közreadta: Gini Papp
A
tudatossá és szabaddá váló emberek már elkezdték szervezni
magukat.
Egy-egy
cél, vagy közösen kitűzött feladat mentén sorra alakulnak az
önmagát fenntartó és irányító szabad szellemi közösségek.
Eljött
az ideje, hogy ezek a szabad szellemi közösségek felvegyék a
kapcsolatot egymással, kölcsönös szimpátia esetén pedig
társulásokat hozzanak létre, akár csak egyetlen projekt, vagy
hosszú távú együttműködés erejéig.
A
társulásaikat pedig azzal a céllal kötik össze egymással, hogy
a bennük élő szellemi értékek beépüljenek a mindennapi
életünkbe.
A
Kulturális Kreatívok2009 Group csak az egyik a szabad civil
közösségek milliárdjaiból a világban! Az
egyetlen, ami különleges bennünk, hogy a 80-as években vannak a
gyökereink és az akkor kialakult baráti társaságunk a világ 160
országában szóródott szét. Valamennyien szabad emberek vagyunk,
akik a kezükbe vették a sorsuk irányítását és nem vagyunk
hajlandóak belenyugodni abba, hogy a pénzügyi hiénák talpát
nyaljuk, ha egyáltalán levegőt akarunk venni és emberhez méltó
életszínvonalon akarunk élni.
A
fogyasztói társadalom egyetlen előnye, hogy éppen a kisember az,
aki képes megváltoztatni. Mégpedig azzal, hogy megvonja a
szavazatát. Vagyis megvonja még azt a kevés kis pénzét is, ami
fölött hagyják rendelkezni. Az egyetlen szavazatunk ugyanis a
pénzünk.
Nekünk
kell eldönteni, mire szavazunk.
Ragaszkodunk-e
ahhoz a jogunkhoz, hogy készpénzt használjunk, vagy megfontolás
nélkül elhisszük, hogy a bankkártya milyen kényelmes, mennyire
olcsó és milyen kedvezményes a számunkra... Majd utólag
felébredünk és azt látjuk, önként sétáltunk bele egy jól
kigondolt és láthatatlan csapdába.
Nekünk
kell eldöntenünk, hogy mit tekintünk értéknek.
Értékes-e
a mobiltelefon, amit már 70 Ft-ért is utánunk dob a
mobilszolgáltató, hogy éljünk a mobil internetezés minden
előnyével, illetve azzal a szabadságérzettel, amit kínál.
Természetesen éljünk a technika minden vívmányával, ám adjunk
esélyt magunknak arra is, hogy a jó kérdéseket is megfogalmazzuk
magunknak...
A kérdéseknek sokkal nagyobb átalakító ereje van, mint a válaszoknak!
Arra invitálunk, hogy te is segíts megfogalmazni a már létező, illetve csak most körvonalazódó szabad civil közösségeknek a jó kérdéseket, az élet minden területén! Ezek a közösségek a nagy tömegek számára igyekeznek megoldásokat kidolgozni. Ez a cél a jó kérdések nélkül nehezen valósulhat meg.
Tekintsük ezt a fajta közös tevékenységet a padlónak, ahol most csücsül az egész társadalmunk!
A meghívásunk neked szól,
aki még nem tudtad meghozni azt a döntést, hogy hátat fordíts a civilizációnak
aki jelenleg is azon agyal, hogyan tudná az általa létrehozott értéket pénzre konvertálni
és azoknak szól, akik tevékeny részeseivé akarnak válni egy jobb világ felépítésének. Kapcsolattartó: Kerekes Klári
Kapcsolatfelvétel: kulturaliskreativok5@gmail.com
Mi ott voltunk az Ökoklikk hétvégén Galgahévízen!
2013. május 17-18-19
Köszönjük, hogy elfogadhattuk a meghívást! A 3 nap folyamán megismerhettük az elmúlt 20-23 év rögös útját, a gazdasági válságból kivezető társadalmi és gazdasági együttműködés alternatív megoldásait.
Arról is meggyőződhettünk, hogy a fenntartható fejlődés jegyében ez az egyetlen élhető életforma. A technológia már a rendelkezésünkre áll és folyamatos a fejlődés! Az ökotudatos szemlélet is kialakult, illetve egyre népszerűbbé válik a társadalmunkban a gazdasági válságnak köszönhetően.
Egyetlen területen kellene még előre lépni és tudatossá válni az egyének szintjén!
A közösségi szemlélet, ami a szabad és önfenntartó kulturális kreatív kis civil baráti közösség lételeme, ma még kevéssé ismert. Pedig ez a fajta hierarchia nélküli együttműködés a civil emberek között sokkal több figyelmet érdemelne.
Meggyőződésünk, hogy ez az egyetlen elem hiányzik ahhoz, hogy az Ökofalu megteljen élettel és a komplex megoldások az egyéni célok mentén a társadalmi életet is élvezetessé, értékteremtővé tegyék.
Egy-egy település akkor teheti önmagát sikeressé és önfenntartóvá, ha az ott letelepülő családok hajlandók bekapcsolódni a közösségi életbe, a szabadidejükben is képessé válnak együttműködni egymással! Szabad akaratukból és saját kedvtelésükre szépítgetik a környezetüket, megosztják egymással a tehetségüket, kreativitásukat, önzetlenül átadják a tudásukat és tapasztalataikat egymásnak, illetve a megszülető új generációknak.
Óriási fejlődési irány nyílt meg az emberiség előtt!
A most kifejlődő szabad közösségekben és az általuk létrehozott szociális formákban a kielégülést az emberek a közösen megfogalmazott feladat és a hozzá kapcsolódó munka szeretetében találják meg!
GAIA Ökológiai és Vidékfejlesztési Alapítvány megosztott egy hivatkozást.
Még
mindig nem késő játszani az ingyenes hétvégéért!!! A nyílt
nap és egyes programok külső érdeklődők (akik nem vettek részt
az Ökoklikk játékban) számára is elérhetők!
Kommunikáció
pénz és nyelvi korlátok nélkül!
A
Yagooft a tömegközlekedés eszköze
A mindennapi tevékenységedet pénz és nyelvi korlátok nélkül ismertetheted meg az emberiség egészével ingyenes felhasználóként is!
Itt a meghívód személyét is saját magad választhatod ki!
Egyszeri
60$ költséggel örökös használati jogra, webirodára és örökös
részesedésre is szert teszel, mert a Yagooft a mindenkori
árbevételének a 60%-át a civil lakossággal kívánja
megosztani!
Ha még nem regisztráltál, most érdemes
átgondolni és megtenni. A csatlakozással mindenki csak nyerhet,
ezt felelősséggel állítjuk!
A kommunikáció szabad áramlása a világban nem lehet pénzkérdés, ahogy a nyelvtanulás lehetősége sem függhet az emberek fizetőképességétől!
A történelem folyamán egyetlen dolog nem állt a civil lakosság rendelkezésére: az internet. Napjainkban az internet szabadsága a rendelkezésünkre áll! Csupán civil akarat és civil együttműködés kérdése, hogy a lakosság a saját anyagi és társadalmi szerepének a megerősítésére is a birtokába vegye. Korlátozások és nyelvi korlátok nélkül, a szabad akaratából és az emberiség érdekeit is szolgálva!
ÍGY TERMELJ BIOZÖLDSÉGET
Hiver't-Klokner
Zsuzsanna|2013. 03. 02., 8:00|
Nagyjából
130 négyzetméternyi kert már jó annyi zöldség megtermeléséhez,
amennyi elég egy négytagú családnak. Ráadásul organikus módon,
vegyszerek alkalmazása nélkül. A trükk a növénytársításban
rejlik, amelyhez rajzos tervezési segítséget adunk kezdődnek és
haladóknak.
Hogyan
lehet a legtöbbet kihozni a háztáji kertből? Az Ócsán
épülő szociális
lakóparkba például
ezer négyzetméteres telkeket terveztetett zöldség- és
gyümölcstermesztés céljára a Belügyminisztérium. Ehhez képest
a magyar kertészeti szakirodalom 150-200 négyzetméteres
veteményest javasol egy négytagú család számára. Ugyanerre a
célra a 40 négyzetmétert is elegendőnek találta a tesztjeinken a
legjobbnak bizonyult internetes kerttervező szoftver, az
amerikai Smart
Gardener (a
40 m2-hez jön az ösvények által lefedett terület), mert
figyelembe veszi az időbeliséget is, hogy betakarítás után az
ágyásba ismét lehet ültetni.
A
különbség az organikus szemléletben rejlik, amelynek egyik
alappillére a növénytársítás. Ez lehetővé teszi a
veteményeságyások megosztását, azaz megfelelő társításban a
növények sokkal kisebb területen ültethetők, mert táplálják,
védik és serkentik egymást. Ebben a cikkben ehhez a kertészkedési
módszerhez adunk tippeket, letölthető kerttervvel, ültetési
ajánlóval a fontosabb zöldség-fűszer társítások
bemutatásával. Az elérhető hozam a napi zöldségfogyasztást
fedezi.
Meglepően
sok zöldség két átlagos lakótelepi lakásnak megfelelő
területen
Forrás:
AFP/Mychele Daniau
Kis
területen nagy hozam
A
társítások egyik legismertebb példája a három nővér
ültetési mód, amelyet még az amerikai indiánok fejlesztettek
tökélyre. Ők egy fészekbe ültették a babot, a kukoricát és a
tököt. A bab ugyanis nitrogénmegkötő tulajdonsága révén a
növekedési szakasz lezárulta után táplálja a neki támasztékot
nyújtó kukoricát. A kukorica tövébe ültetett tök
talajtakaróként viselkedik, és nem engedi kiszáradni a földet.
A
szakirodalom sok ehhez hasonló trükköt ismer. A snidling
például serkenti a paradicsom növekedését, és javítja az ízét,
távol tartja a kártevőket, a molytetveket és az aknázólegyeket.
A torma növeli a burgonya betegségekkel szembeni ellenálló
képességét, és az erősen csípős zöldséget nem kedveli a
burgonyát károsító kolorádóbogár.
A
rozmaring elűzi a káposztalegyet, a hagyma- és répalegyeket pedig
úgy zavarhatjuk meg, hogy vegyesen ültetjük a két növényt. A
paszternák gyökere rovarölő hatású, olyannyira, hogy organikus
permetlé is készíthető belőle. A társítás nem csak a kártevők
ellen hasznos. A tárkony dajkanövény, segíti más növények
növekedését. A borsó árnyékot nyújt a spenótnak, hogy a
levelei zsengék maradjanak, a spenót pedig segíti más magok
csírázását. További jó szomszéd a fejes saláta és a
borsó, a paradicsom és a fokhagyma, az uborka és a karalábé.
A
növénytársítás lehetőséget teremt arra, hogy vegyszerek
alkalmazása nélkül is jó minőségű zöldségeket termeljünk -
igaz, cserébe sokkal több gyomtalanító kapálást igényel a
kiskert. A legfontosabb zöldség-fűszernövény párosokat ebben a
táblázatban foglaltuk össze, amelyet letölthet és
kinyomtathat PDF-dokumentumként:
Forrás:
[origo]
Hogyan
tervezzünk zöldségeskertet?
Az
internetes kerttervező szoftverek megbecsülik a várható
zöldségfogyasztást és a szükséges vetőmagigényt a család
létszáma szerint, ezért kezdőknek nagyon praktikusak.
Több
szolgáltatást is kipróbáltunk, és az amerikai Smart Gardener
bizonyult a legjobbnak (hasonló oldalt nem találtunk magyar
nyelven). Ingyenes, heti hírlevelet küld a kerti tennivalókról,
fényképes adatbázisában rendkívül sokféle zöldség szerepel.
Hátránya, hogy négyzetlábban számol, de azt egyszerűen osszuk
el tízzel a felfelé kerekített metrikus érték eléréséhez (4
négyzetláb nagyjából 0,4 négyzetméter). Végül 130
négyzetméteres lett aletölthető
kerttervünk:
A
teljes rajz itt elérhető;
a tervet igény szerint lehet bővíteni. A Smartgardener rákérdez
az irányítószámra, hogy a csapadékkal, hőmérséklettel,
napfényes órákkal stb. kalkuláljon. Mivel amerikai
szolgáltatásról van szó, az északnyugat-texasi Lubbockot érdemes
támpontként megadni (irányítószám, azaz ZIP Code 79453). Ez a
település felel meg Pest megye éghajlati viszonyainak az Országos
Meteorológiai Szolgálat információi szerint
Forrás:
[origo]
Mintakertünk
keleti tájolású, azaz a kert vége, a paradicsomágyások felé
tekintve bal kézre esik észak. Ez befolyásolja az ültetési
rendet. A magasabb növésű kukorica került az északi oldalra,
hogy ne árnyékolja az alacsonyabb növényeket. Középre a
közepes, a déli oldalra az alacsonyabb növények kerültek.
Az
ágyások mérete nagyjából szabványos, hogy jövőre cserélgetni
lehessen a növényeket a vetésforgónak megfelelően. Igyekeztünk
a sok locsolást igénylő fajtákat a képzeletbeli ház felőli,
azaz nyugati oldalra tenni, hogy minél közelebb legyen a háztetőről
gyűjtött esővíz - a zöldség ugyanis szereti a gyakori
locsolást. A paradicsomot pedig a kerítés mellé ültettük,
hogy megtámassza.
Az
ágyások legfeljebb egy méter szélesek, hogy ne kelljen belépni a
növények közé. A zöldségeknek laza szerkezetű talaj kell, és
ha már fáradságos munkával felkapáltuk, ne tömörítsük vissza
taposással. Az ágyások között általában fél méter széles
ösvényt hagytunk, leszámítva a főbb útvonalakat, amelyek egy
méter szélesek, hogy legyen hely közlekedni a talicskával. Ebbe
szedjük a terményt, gyűjtjük be a komposztálandó nyesedéket,
gazt. Az alábbi
táblázatban az
látható, pontosan mennyi helyet igényelnek a növények, és
hogyan érdemes ültetni őket:
Forrás:
[origo]
Komposztálás
és közös vetőmagvásárlás
A
kert végébe három komposztálókeretet terveztünk, hiszen az érés
körülbelül egyéves időtartama alatt nem szabad már friss
anyagot keverni a komposzthoz, új keretet kell kezdeni. Ekkora
kerthez legalább három keret szükséges.
Fűszerekkel
együtt 39-féle növényt válogattunk a mintakertbe. Ez első
látásra soknak tűnhet, pedig nem az; kiegyensúlyozott étrendet
tesz lehetővé. A szortiment nem tartalmazza a tartósítással,
savanyítással télire eltehető zöldségek mennyiségét, ezzel
lehet az ágyások számát szaporítani. A fent bemutatott tervet
tehát érdemes tovább alakítani az egyéni igényeknek
megfelelően.
A
zöldségtermesztés alapjainak elsajátításában remek segítség
a Zöldségtermesztők
kézikönyve,
amely részletesen elmagyarázza a szükséges teendőket, illetve
Gertrude Franck interneten szintén elérhető Öngyógyító
kiskert című
könyve. És még egy tipp: a szaküzletekben vagy áruházakban
kapható vetőmag zacskónként kétszáz magot is tartalmazhat,
fajtától függően. Érdemes tehát három-négy családnak
összefognia, és leosztani, ki milyen vetőmagot szerez be, majd
utána szétporciózni.
A
kapálás az ára a vegyszermentességnek (közösségi kert
Franciaországban)
Forrás:
AFP/Mychele Daniau
Kevesebb
zöldséget eszünk, mint a 80-as években
Sok
zöldséget fogyasztani bizonyítottan
egészséges,
mégis kevesebbet eszünk, mint húsz-harminc éve. Jelenleg egy
négytagú család egy tagja átlagosan 50-60 kilogramm zöldséget
és burgonyát fogyaszt évente a Központi Statisztikai Hivatal
szerint (részletekért lásd a KSH háztartási költségvetési és
életkörülmény adatfelvételét).
Az 1980-as években még fejenként 75,6 kilogrammra taksálta a
vásárolt zöldség mennyiségét a KSH. Ezt a mennyiséget
átlagosan 10 százaléknyi háztáji növelte, így a tényleges
zöldségfogyasztás elérhette a 93-94 kilogrammot - olvasható a
Zöldségtermesztők kézikönyvében.
Minél
több gyermek van a családban, annál kisebb az egy főre jutó
zöldségfogyasztás. Ennek egyik oka, hogy a gyerekek
kevesebbet esznek (csökkentve az átlagot), a másik az alacsonyabb
jövedelem. Annak ellenére, hogy a családi adókedvezmény javított
a gyermekesek bevételein, még mindig rosszabb anyagi helyzetben
élnek, jövedelmük az országos átlag négyötödét teszi ki a
statisztikai adatok szerint - mondta Kollár Krisztina, a KSH
Életszínvonal-statisztikai felvételek osztályának munkatársa az
[origo]-nak.
"A
három- és többgyermekeseknél csökken a leginkább a
zöldségfogyasztás, illetve ott, ahol a szülő egyedülálló.
Mivel a rezsikiadások rugalmatlanok, nem lehet spórolni rajtuk, így
a háztartások az élelmiszerkiadásokat igyekeznek visszafogni"
- mondta Kollár. Ezért érdemes kihasználni a ház körül adódó
négyzetmétereket: növénytársítással két lakótelepi
átlaglakásnak megfelelő területen meg lehet termelni 200-240
kilogramm zöldséget az egész családnak, és ha a kert
beindul, még többet is.
forrás:
origo.hu
VÍZDÍJAK összehasonlítása a világon!
A FÖLD politikai elitje minden hatalmát az emberiség előtt elhallgatott tényekből meríti
Az
alábbi cikk nem a zsidó nép ellen irányul. A zsidó emberek is
szenvednek a Bildergerg csoport és a profitéhes tőke uralmától!
2013.06.26. A kormány izraeli nagykövetté nevezi ki Nagy Andort, a kormánypártok vízügyi szakpolitikusát! A tény és a dátum is magáért beszél! A gyalázatos földtörvény áterőszakolását követően a következő árucikk a közjavak sorából a vízkincsünk lehet! NO BRAVO
Vízdíjak néhány országban és itthon
(0
db hozzászólás a cikk alatt, reagálj Te is!)
Megdöbbentő! Tárgy: 3 dollár egy köbméter víz Magyarországon.
Röhej, Afrikában fél dollár, nálunk 3 dollár egy köbméter víz.
Az alábbi statisztika talán gondolkodásra késztethetne mindenkit!
Víz! Néhány adat a NatGeo-ból:
USA legmagasabb vízdíj: San Diego 1,65 USD
Ausztrália legmagasabb vízdíj: Sydney 1,61 USD
Kanada: 0.86 USD
Japán: Kumamoto 1,04 USD
Ázsia: Szingapúr 0,61 USD
Afrika: Windhoek 0,42 USD (megj.: Már ahol van víz, gondolom)
Európa: Budapest 2,89 USD
Más európai városok: Róma: 0,50 USD
Amszterdam: 0,93 USD
Írország: 0,00 USD
Spanyolország: 0,62 USD
Finnország: 1,22 USD
DUK: 1,46 USD
Ami közelít hozzánk:
Belgium: 2,37 USD
És van egy, ami magasabb – Dánia: 3,43 USD
A NatGeo. egyik számában, a 88. oldalon található egy statisztika a világ városaiban 1 köbméter vízért fizetendő vízdíjról.
S hol a legmagasabb ez a díj? MAGYARORSZÁGON! Döbbenetes.
Mi a fene folyik itt? Nem Magyarország alatt található az egyik legnagyobb édesvíz lelőhely?
Ehhez képest hasonlítsuk össze a béreket is....
Luxemburgban hatszor nagyobb a minimálbér összege, mint Magyarországon
Most a vízre fókuszál a kormány
Megkétszerezné az öntözött területek nagyságát a kormány. Heteken belül elkészül a nemzeti vízstratégia.
MTI| 2013. augusztus 18.
Néhány
héten belül elkészül a nemzeti vízstratégia, amelyhez
felhasználják a szakmai fórumokon összegyűjtött, a
vízgazdálkodás ésszerűsítését célzó, több mint ezer
javaslatot, a dokumentum jóváhagyásra szeptemberben kerülhet a
kormány elé - mondta a vidékfejlesztési tárca vízügyért
felelős helyettes államtitkára az MTI-nek.
Kovács
Péter tájékoztatása szerint a vízstratégiára azért is szükség
van, mert a klímaváltozás következtében a vízkincs mindinkább
felértékelődik. "Az ország földrajzi adottságai szerint
felszín alatti vizekben - ivóvíz, termál és gyógyvizek -
bővelkedünk, de felszíni vízkészleteink térbeli és időbeli
eloszlása kedvezőtlen. Mindez az eddigieknél ésszerűbb,
komplexebb vízgazdálkodást indokol."
A
dokumentumban foglaltak megvalósításának kedvez, hogy az EU is a
2014-2020 közötti időszakra kiemelten fontosnak tartja a
vízkészletek jó minőségének megőrzését, ésszerű
felhasználását, erre a célra a következő években nálunk is
több száz milliárd eurós forrás áll majd rendelkezésre. E
pénzekből jut majd egyebek mellett a Balaton, a Szigetköz, a
Homokhátság vizekkel kapcsolatos feladatainak megoldására is.
A
nemzeti vízstratégiában hangsúlyt kap az országon átfolyó
vizek megtartásának kérdése - húzta alá a helyettes
államtitkár. A gyakoribb szélsőséges időjárási jelenségek
következtében ugyanis időnként nagy mennyiségű víz zúdul át
a Kárpát-medencén, emiatt gondot okoz az árvizek, belvizek elleni
védekezés, majd azok levonultával az aszály. Az egyensúly
megteremtésére a stratégia többek között multifunkcionális
tározók építését javasolja, amelyeket a nagyvizek idején
feltöltve később öntözésre, halastóként, vagy turisztikai
célra lehet hasznosítani, elsősorban EU-s pénzek
felhasználásával. A tározók építése mellett az aszály elleni
küzdelemben jelentős szerepe lehet a medertározásnak és földeken
a mélyszántásnak, amely a talaj nedvességmegtartását segíti.
Jelenleg
csupán alig 80-100 ezer hektárnyi területet öntöznek, de a
mezőgazdasági termelés biztonságához ez kevés. Ezért, a
vízstratégiába foglalt javaslat szerint e terület legalább
megkétszerezése a feladat. Ennek megvalósításához a gazdálkodók
korszerű, energia- és víztakarékos a berendezések vásárlásához
támogatást kaphatnak - mondta Kovács Péter. Előnyt élvez a
kertészetek, gyümölcsültetvények öntözőrendszerének
fejlesztése.
A
tapasztalat szerint az öntözött földekről kétszer, háromszor
nagyobb termés takarítható be, mint a természet szeszélyére
utalt táblákról. A termelőket segíti a földek mentén futó,
évtizedekig elhanyagolt vízelvezető árkok megtisztítása is, ami
által a belvizek jobban hasznosulhatnak. A közmunkaprogramok
eredményeként nagyobb esők után több ezer kilométernyi árokban
már ismét akadály nélkül folyik az öntözésre alkalmas víz,
jelentősen csökkentek a belvízi károk - jegyezte meg a helyettes
államtitkár.
A
Kárpát-medence földrajzi helyzete miatt a folyók más országokban
erednek, ezért, amint a stratégiát taglaló dokumentum is kiemeli,
az ökológiai egyensúly megőrzéséhez, az eredményes
vízgazdálkodáshoz elengedhetetlen a nemzetközi vízügyi
kapcsolatok ápolása. A helyettes államtitkár megerősítette:
jelenleg is sikeres az együttműködés a tiszai árvizek
mérséklésére Ukrajnával, Romániával közös monitoring
rendszer működik a határ menti folyók vízminőségének
figyelésére, Szlovéniával közösen épült meg a Kebele
árvíztározó és sikerült megoldani a Rába habzás problémáját.
Kiemelkedő jelentősége van a határvízi együttműködés mellett
a Duna Védelmi Nemzetközi Bizottság (ICPDR) keretében folyó Duna
medence szintű vízgyűjtő gazdálkodási tervezésnek. A Nemzeti
Vízstratégia ezeknek a nemzetközi kapcsolatoknak a
továbbfejlesztésére is súlyt helyez.
Amennyiben
a kormány elfogadja a nemzeti vízstratégiát, a dokumentum a
2014-ben induló "Kvassay Jenő intézkedési terv"
megvalósításához szolgál alapul. E program a vízgazdálkodás
gazdasági, társadalmi, vidékfejlesztési feladatai között
hivatott megteremteni az összhangot - hívta fel rá a figyelmet
Kovács Péter.
Kapcsolódó
cikkek: Új
klímapolitikai helyettes államtitkár | Kétszázezer
hektárnyi földet adnak haszonbérletbe | Újabb
kétmilliárd tanyafejlesztésre | Tamás
Gábor: Dinnyefrász | Újabb
földfoglalás Fejér megyében
A királyaink még tudták, mit kell csinálni az árvízzel
Forrás:
utajovobe.eu 2013. június 10.
Az
áradó folyókkal öntözték az országot az Árpád-korban. A jól
szervezett vízgazdálkodással az ország a talajjavító hatású
folyami hordalékot is hasznosítani tudta, erre utalnak a Rábaközben
valaha létezett sűrű csatornahálózat nyomai. Az ezeréves tudás
most jól jöhet a klímaváltozás ellen.
A
növényzet és a talaj még őrzi a hétszáz évvel ezelőtt
pusztulásnak indult csatornahálózat nyomait a Rábaközben,
amelyet két évtizede kutat Takács
Károly régész-történész,
a Hansági Múzeum munkatársa. Hogyan jött létre a kora középkori
vízhasznosítási rendszer?
"Régészeti
és természettudományos vizsgálatokkal, köztük C14-szénizotópos
kormeghatározással annyit sikerült igazolni, hogy a 10. és 13.
század között a Rábaközben és a Hanság vidékén öntözéses
rét- és legelőgazdálkodás folyt, és ehhez kapcsolódva
állattenyésztés, tógazdálkodás és haltenyésztés zajlott"
- mondta az [origo]-nak Takács Károly. "Az eddig azonosított
Árpád-kori csatornák teljes hosszúsága meghaladja az ezer
kilométert. Ennél azonban jóval több, becslésem szerint több
tízezer kilométernyi mesterséges vízvezető meder vár még
felkutatásra."
A
szakember a Rábaköz számos pontján végzett régészeti kutatást,
amelyek alapján rekonstruálhatóvá vált az egykori csatornák
szerkezete, működése és a hajdani vízgazdálkodás rendszere. A
kora középkori csatornahálózat tízszer, hússzor, de akár
harmincszor sűrűbb volt a jelenleg létező árok- és
csatornarendszernél. A csatornák mérete, mélysége a domborzati
viszonyoktól és a funkciótól függött.
Fejlett
vízmérnöki tudás
A
Rábaköznek mintegy harmadát, felét teszik ki az alacsonyabb
fekvésű mélyterületek (nagyságuk 30-40 ezer hektárra tehető),
amelyek a 18-19. században árterületek, mocsarak voltak.
Elsősorban ezeket a területeket, valamint a Hanság medencéjét
hálózta be a hajdani csatornarendszer.
A
mai időkben a Rábán évente
átlagosan egymilliárd köbméternyi víz folyik le, amelynek
jelentős része áradások idején jelenik meg. Nem tudjuk pontosan,
hogy a középkorban mennyi volt a folyó vízhozama, de az tény,
hogy ezer évvel ezelőtt a Rába vizét - elsősorban az
áradások víztöbbletét - mesterséges csatornahálózatban
vezették szét a Rábaköz mélyterületein.
A
feltárt maradványok azt mutatják, hogy sok helyen alakítottak ki
sekély halastavakat, halastórendszereket. A térségben közel száz
ilyen Árpád-kori halastó helyét lehet azonosítani, amelyek közül
többet egykorú oklevelek is említenek. (Innen eredhet a Rábaköz
keleti részének Tóköz elnevezése.) Így válik érthetővé,
hogy a korabeli források miért említik úgy Magyarországot, mint
Európa édesvízi halakban leggazdagabb országát.
A
leletek azt mutatják, hogy árasztással öntözték a legelőket,
kaszálókat. Feltételezhető, hogy a szántóterületek egy részét
is öntözték. Az emelkedő vizet összetett szerkezetű, kettes
vagy hármas szelvényű csatornák és a fából ácsolt
vízkormányzó-szerkezetek szállították, majd a megfelelő helyen
a fazsilipek felemelésével kiárasztották. A rendszerrel jól
körülhatárolt területeken lehetett tartani a vizet, de a
víztelenítésre, lecsapolásra is alkalmas volt.
A
csatornamedreket kézi szerszámokkal meghatározott méretűre és
alakúra formálták. A medrek oldalain egy vagy több vízszintes
padkát (afféle lépcsőfokot) is kialakítottak. Ezekre állhattak
rá a csatornák tisztítása, karbantartása közben. Az
üledékvizsgálatok során jól kimutathatóak voltak az
iszapkotrások nyomai: a 10. századtól hat-hét tisztítási és
feltöltődési periódust lehetett kimutatni.
A
13. század középső harmadában hagytak fel a csatornák
gondozásával, és a középkor végére az Árpád-kori halastavak
túlnyomó része eltűnt. A források szerint országos jelenség
volt a halgazdaság hanyatlása: a korabeli vámnaplók azt mutatják,
hogy az ország halexportáló országból halimportáló lett.
A
kutatások szerint az Árpád-korban az ország más részein,
elsősorban az Alföld területén is a rábaközihez hasonló
vízügyi-vízgazdálkodási rendszerek léteztek. "Sürgető
feladat volna az Árpád-kor vízépítési emlékeinek országos
szintű felkutatása és a hajdani, meglepően fejlett vízgazdálkodás
rekonstrukciója" - mondja a kutató.
A
fasorok és parcellahatárok jelzik a csatornák nyomát (Fehértó,
Bika-rét dűlő és környéke, 2009) Forrás: Takács Károly
|
Szivattyúzás
oda-vissza
Miért
fontos ma mindez? Az utóbbi száz év hidrológiai
statisztikáiból az
derül ki,
hogy évente mintegy 118-130
milliárd köbméter víz
folyik át Magyarországon. A 19. századi folyószabályozások
óta az a cél, hogy ezt a hatalmas vízmennyiséget hasznosítani
tudja az ország. A vízmérnökök és politikusok törekvései
azonban rendre kudarcba fulladtak, magyarázza Takács Károly. "A
számos tényező közül talán az a legfontosabb, hogy nem sikerült
megoldani azt, hogy hasznosítsuk a folyóinkon levonuló
nagyvizeket. Az öntözési kapacitásokat a nyári kisvizekre
méretezték, ezáltal alig használjuk ki a roppant költséggel
kiépített öntöző infrastruktúrát, ami az
üzemeltetését rendkívül drágává teszi."
Gazdaságtalanná
teszi az öntözőrendszereket az is, hogy csapadékosabb években a
növénykultúrák többsége alig vagy egyáltalán nem igényel
mesterséges vízpótlást. Emiatt előfordul, hogy az öntözőművek
több éven keresztül kihasználatlanul hevernek.
A
csatornákat és egyéb műtárgyakat azonban akkor is karban kell
tartani, ami olyan további - nem megtérülő - terhet rak a
gazdálkodók (vagy az állam) vállára, amely megkérdőjelezi az
egész rendszer hosszabb távú fenntarthatóságát. A költségeket
tetézi a szivattyús vízemelés, ami drága és többnyire
környezetszennyező.
"Teljesen
abszurd és irracionális az, amit ma a felszíni vízkészleteinkkel
művelünk - mondja Takács Károly. - Most tavasszal is hatalmas
víztömegek folytak át az országon, és óriási költséggel
szivattyúztuk át a belvizet a töltések közötti folyókba, hogy
minél gyorsabban folyjanak le a Dunán. Majd újra jön a nyári
aszály, amikor az alacsony vízállású folyókból elkezdjük azt
a kevés kis vizet - ugyancsak tetemes ráfordítással -
visszaszivattyúzni, hogy öntözhessük kiszáradt földjeinket. Az
Árpád-kori vízgazdálkodás tanulmányozása kulcsot ad a kezünkbe
ahhoz, hogy ebből az ördögi körből végre kiléphessünk."
Ezer
évvel ezelőtt a folyók víztöbbletét a tógazdaságokba,
rétekre, legelőkre vezették. Így ki tudták használni a tavaszi
nagyvizeket, valamint az év többi részében rendszertelenül
megjelenő áradásokat is. A vízkivezetésekkel csökkenteni tudták
az árvizek szintjét. További előny, hogy a vizet gravitációs
módon (vízemelés alkalmazása nélkül) juttatták a
célterületekre.
A
gyepeknek tetemes a vízigényük, és hazánkban az évek 80
százalékában öntözést igényelne - ezt a mai kerttulajdonosok
is tudják. Az öntözött legelő volt hajdan az állattenyésztés
alapja, valamint biztosította, hogy folyamatosan működjenek az
öntöző- és vízpótló rendszerek, azaz nem voltak üresjáratú
évek.
Így
nézhettek ki az Árpád-kori csatornák (Forrás: Takács Károly)
|
Klímaszabályozás
és műtrágyakiváltás
Feléleszthető-e
az eltűnt tudás? Takács Károly szerint nem lehetetlen a hajdani
csatornarendszerek újjáépítése. Amennyiben az egyébként is
időszakosan belvízzel borított mélyterületeket átadnák az
árasztásos gyepeknek, akvakultúrának, hatalmas mennyiségű vizet
tarthatnánk vissza. A vizes területek ráadásul javítanák a
magasabb fekvésű szántók mikroklímáját.
Az
öntözéses kultúra a legintenzívebb területhasznosítási forma,
amelynek hatalmas a tápanyagigénye. Ezer évvel ezelőtt a
trágyázást, a tápanyag-utánpótlást is elárasztással
végezték. A vízkivezető szerkezeteket úgy alakították ki,
hogy a csatornákban vezetett lebegő hordalékból minél több
jusson ki az elárasztott területekre. A tápanyagokban gazdag
hordalékkal tartották fenn a földek folyamatos termőképességét.
"Számításaim
szerint, ha évente meg tudnánk fogni tízmilliárd köbméter áradó
vizet, akkor abból a mezőgazdaság 5-10 millió tonna hordalékot
hasznosíthatna. Összehasonlításképpen: a magyar mezőgazdaság
jelenleg évente körülbelül egymillió tonna műtrágyát használ
fel, ennek értéke egyébként nagyjából százmilliárd forint. Az
áradó vizek és a hordalék széles körű hasznosítása révén
külső energiaráfordítás nélkül vagy minimális ráfordítással
is produktív mezőgazdasági termelést folytathatnánk az ország
jelentős területein, több lábra állna a mezőgazdaság. És ami
legalább ilyen fontos, ez fenntartható ökológiai gazdálkodás
lenne" - összegzi Takács Károly.
Most
alig öntözünk
Az
öntözésre fordítható felszíni vízkészleteknek mindössze
0,2-0,6 százalékát használja fel a mezőgazdaság. Meteorológiai
adatok szerint az évek mintegy fele száraz
vagy aszályos,
vagyis nem hull elegendő csapadék a termesztett növények számára.
Ennek
ellenére a Központi Statisztikai Hivatal adataiból az derül ki,
hogy 2003 és 2011 között éves átlagban 96 769 hektár volt az
öntözött területek nagysága. Az Agrárgazdálkodási Kutató
Intézet szerint 2011-ben Magyarország termőterületeinek
csupán 1,2
százalékán végeztek
vízpótló öntözést. Nyugat- és Dél-Európa hozzánk hasonló
csapadékviszonyokkal rendelkező régióiban viszont ez az arány
elérheti az akár 50-80
százalékot is.
Ráadásul az öntözővíz kitermelését főleg talaj-, illetve
rétegvízbe fúrt kutakból végezzük, és évszázadokba,
évezredekbe telik, amíg a mélyben pótlódik
a vízkincs.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése