2016. augusztus 8., hétfő

Ételízesítő házilag - házi vegeta tartósítószer nélkül








Ételízesítő házilag - házi vegeta tartósítószer nélkül






Hozzávalók az ételízesítőhöz:
- 10-12 db sárgarépa
- 10-12 db fehérrépa
- 2 db karalábé
- 3 db zeller
- 4 db paradicsom
- 5 db paprika (kápia, kaliforniai, tölteni való, stb. - vegyesen a legjobb)
- 2 - 3 nagy fej vöröshagyma
- 8 gerezd fokhagyma
- 40 dkg karfiol
- 40 dkg káposzta
- 2 csomag petrezselyem zöld
- 2 csomag zeller zöld
- konyhasó
Ételízesítő elkészítése:
A paradicsomokat merítsük forró vízbe, majd hámozzuk meg. A zöldségeket tisztítsuk meg, majd vágjuk akkora darabokra, hogy a turmixgép elbírjon velük. Aki akarja, húsdarálóval is ledarálhatja a zöldségeket, én a turmixgépet választottam. Aprítsuk fel vele a zöldségeket, majd az őrleményt mérjük meg, és annak súlyával arányosan adjunk hozzá konyhasót
 5:1 arányban, azaz minden kiló őrleményhez 20 dkg sót. 
Tartósítószert felesleges hozzáadni, mert a só tartósít. csak be kell tenni a spájzba, és amikor kell, elő kell venni. Nem kell hűtőben sem tartani.

Házi vegeta:
  • 2 kg sárgarépa
  • 2 kg fehérrépa
  • 30 dkg karfiol
  • 3 szem paradicsom
  • Zeller zöldje
  • 1 nagy darab zeller
  • 30 dkg petrezselyem zöldje
  • 30 dkg paprika
  • 30 dkg vöröshagyma
  • 3-4 gerezd fokhagyma
A zöldségeket megtisztítjuk, húsdarálón ledaráljuk, vagy aprítóval felaprítjuk. Megmérjük és kilónként 20 dkg sóval ízesítjük, tartósítjuk. Este, majd rákövetkező reggel is jól megkeverjük és üvegekbe töltjük.

A fűszernövények emeljék ki, erősítsék az étel karakterét, de nem nyomhatják el azt. ...


Először kezdjük a legegyszerűbbel:
Provence-i keverék
  • 1 evőkanál bazsalikom
  • 1 evőkanál majoránna
  • 1 evőkanál zsálya
  • 1 evőkanál kakukkfű
  • 1 evőkanál rozmaring
  • 1 evőkanál római kömény
Én szárítottal készítettem... Alaposan összekutyuljuk, és már mehet is az elmosott, kiszárított üvegbe.


Currypor - fűszerkeverék
  • 4-5 zöld kardamom
  • 2 kiskanál szemes bors
  • 1 kiskanál római kömény
  • 1 kiskanál kömény
  • 2 evőkanál görögszénamag
  • 1 kiskanál reszelt szerecsendió
  • 2 evőkanál kurkuma
  • 1 kiskanál sáfrányos szeklice
  • 2 kiskanál csilipor
  • 2 evőkanál koriandermag
  • 2-3 szegfűszeg
  • 1 kiskanál fahéj
  • 1 evőkanál curry
  • sok helyen tesznek bele mustármagot is.
Összetörhetjük mozsárban, vagy úgy ahogy van, száraz serpenyőben megpirítjuk kis tűzön, addig amíg nem lesz illatos, ez kb. 1 perc! És utána kávédarálón ledaráljuk. Már mehet is az üvegekbe.
Halkan megjegyzem, előre darálva kb. 2 hétig őrzik meg az intenzitásukat...

ASZALÁS
Aszalással nagyon sok mindent tartósíthatunk mesterséges és mindenféle adalékanyagok nélkül. Leginkább gyümölcsöket ismerünk (szilva, alma, barack), de zöldségeket is el lehet tenni télire, mondjuk gombákat, paradicsomot, paprikát.
A nyers gyümölcsök és zöldségek nagyon fontosak számunkra sok szempontból. Az aszalt termések télen pótolhatják a vitaminok egy részét, de mi cukorkák és csokik helyett is imádjuk az aszalt áfonyát, epret, én szeretem az aszalt szilva illatát és ízét, a meggyet méginkább! :)  Az aszalt paradicsommal és olíva olajjal eltett sajtok téli reggeleken a napfény energiájával járnak át, frissen sült  illatozó házi kenyerünkkel.
 
Sok féle aszalót lehet kapni, (jó drágákat) de ha a természet erejét is ki tudjuk használni, miért választanánk elektromos készülékeket? Mennyivel élvezhetőbb egy olyan aszalt gyümölcs, amelyben nem egy gép munkája van, hanem a sajátunk, elraktározva minden napsugár éltető energiáját. Nem sokkal nehezebb belepakolni egy napkollektoros aszalóba a terméseket, esetleg kitenni az udvarra egy vászonterítőn őket, viszont a nap energiája ingyen van és még a környezetszennyezés miatt sem kell aggódnunk!
Nézzetek meg egy kis bemutatót ezzel kapcsolatban! :)


Ökológiai Intézet - Napkollektoros aszaló



Biokert az árokparton




Ételízesítő házilag

Édesanyám régebb is készített ételízesítőt házilag, aztán egy pár éve kimaradt, most újra készítettem én. Bármilyen ételbe tehető, csak az elején kell hozzátenni, hogy ne sózzuk túl az ételeket.





Hozzávalók:
  • 2 kg sárgarépa
  • 1 kg petrezselyem
  • 2 kg vegyes paprika
  • 35 dkg hagyma
  • fél kg zeller
  • fél kg karalábé
  • fél kg káposzta
  • petrezselyem - és zellerzöld ízlés szerint
  • kilójához 20 dkg só
Elkészítés:
A zöldségeket megmostam, meghámoztam, vékony csíkokra vágtam, és a húsdarálón ledaráltam. A petrezselyem - és zellerzöldet apróra vágtam. Mindezt jól összekevertem, 1 napig, többször megkavarva érni hagytam, majd üvegekbe töltöttem.

Házi vegeta és egyéb nyalánkságok



A tegnapi nyáriasan meleg, napsütéses nap után fura volt a reggeli szürkeség, köd és nyirok. Azért gyorsan elkattintottam egy-két képet.
Az idő tehát tökéletesen kedvező volt konyhai teendőkhöz. 
Napmátkaoldalán olvastam különféle gasztroajándékokról, és a házi vegeta elkészítése megmozgatta a fantáziámat, annál is inkább, mert a hozzávalók rendelkezésemre álltak. Húsdarálón ledaráltam az összes hozzávalót (sárgarépa, zöldség, zeller, karalábé, hagyma, fokhagyma, paprika, kelkáposzta, szárított vargánya), és egy tepsin kiterítve a sparhelt sütő részébe tettem be. A mennyiség azonban olyan tekintélyes volt, hogy egész napos kevergetés, forgatás után sem szikkadt meg a darált zöldség. Így férjem ötlete alapján tiszta terítőkre kiterítettük a konyhaasztalra, és beállítottuk mellé a "propellert". Ezzel a módszerrel egy este, és egy délelőtt alatt porszerűvé száradt az anyag, és sóval való összekeverés után mehetett az üvegekbe.

Felhőlány blogján olvastam egy kenyérreceptet, amit azért próbáltam ki, mert napok óta rendetlenkedik a csuklóm, és a dagasztást fájdalmas nyillalások kísérik, s az említett recept inkább csak a hozzávalók összekeverését írja elő. A hozzávalók:

3x 2,5 dl liszt (én BL 80-al dolgoztam ki)
1,5 x 2,5 dl víz
ízlés szerint só
fél tk. szárított élesztő

Nokedlisűrűségű lesz a tészta, s ezt rekordhosszan: 14 órán keresztül kelesztjük. Másnap a tésztát átforgattam, alaposan beliszteztem, és 250 fokra előmelegített sütőben, jénaiban (tetővel) 50 perc alatt megsütöttem. Fél óra után a tetőt levettem, hogy szépen piruljon, kérgesedjen a teteje. Én kenyérsütésnél mindig rakok a sütőbe legalulra egy tányérka vizet.
És íme, az eredmény:

A cipócska nem tartott sokáig, férjemnek gyerekkori emlékeit sikerült vele felidéznem - a mama kenyere... -. Lehet, hogy a jól bevált kenyérreceptet lecseréljük...?


Házi vegeta


Közzétéve: 2012-08-14

OLYMPUS DIGITAL CAMERA… vagyis zöldség püré, amiben elspájzoltuk a konyhakertet:)

Hozzávalók:
2kg sárgarépa, 1kg fehérrépa, 2 nagy zeller (kb 80 dkg tisztítás után), 1 kg karfiol, 1 kis karalábé, 1 kg só, ahány üveg, annyi evőkanál extra szűz olívaolaj
Amennyiben nem fagyasztod le a petrezselymet és a zeller zöldjét, úgy azt is tedd bele!:)
A hozzávalókat alaposan megmosom, letisztítom, megszárítom. Fontos, hogy minden hibás részt vágj ki!
Apróra darabolom és ledarálom vagy késesbetétű robotgéppel aprítom. Mindegy milyen módszert választasz, a lényeg, hogy nagyon apró legyen.
Egy nagy tálba szórom adagonként az aprított zöldséget, aztán egy adag sót és folyamatosan keverem.
Jól átkeverem és egy éjszakára állni hagyom. Reggel még egyszer átkeverem, aztán üvegekbe töltöm. Amikor töltöm az üveget, figyelni kell, hogy jól belenyomkodjam, sűrűre töltsem. A tetejére egy evőkanál olajat teszek, aztán celofánt a kupak alá, hogy a só ne kezdje ki.
Évekig eláll.
Felhasználása: Tulajdonképpen ez egy házi “vegeta”. Óvatosan a sóval az ételekbe, mert nagyon sós!
Krémlevesek, pörköltek ízesítésére is kiváló, de találsz majd itt néhány receptet, ami ezzel készül:)



Házi szúnyogriasztó

Közzétéve: 2013-08-26
Szúnyogriasztó házilagEz most nem recept, de kotyvasztani kell :) Egy nagyon jól bevált szúnyogriasztó módszert szeretnék megosztani veletek.
Ki szereti az éjszaka csendjében a fülébe döngicsélő kis vérszívókat? És a reggeli vakarózást? Kitaláltuk a megoldást :)
Ráadásul nemcsak hatékony, hanem jelentősen olcsóbb is, finom illatot terjeszt a lakásban és még a nyugodt alvásba is besegít. Ez kérem tehát a multifunkciós szúnyogriasztó :)
A FB-on létrehoztam egy csoportot (várok mindenkit szeretettel!) Készítsd otthon!néven, ahol különböző praktikákat osztunk meg egymással. Nem volt ez másképp a szúnyog invázió beköszönésekor sem, számtalan ötlet érkezett a házi szúnyogriasztókra.
Nekünk ezek közül a borsmenta párologtatása vált be leginkább, viszont még a mécsest sem szeretem éjszakára magára hagyni, arról nem is beszélve, hogy egy kis mécses max. 4 órán át képes hővel ellátni a párologtatót.
Ha kimentünk a szabadba, akkor 0,5 dl olívaolajban elkevert 20 csepp borsmenta vagy citromfű olajat kentünk magunkra, ez remekül távol tartotta a vérszívókat, de így aludni azért mégsem akartunk.
Anikó barátnőm osztotta meg ötletét, hogy az illóolajas keveréket Ő bizony betöltötte az elektromos szúnyogriasztó folyadéktartójába és azóta nyugodtan alszanak.
Kipróbáltuk és működik!
Én így készítem: egyharmadig töltöm olívaolajjal (de bármilyen hidegen sajtolt olaj megfelel) tartót, abba 40 csepp 100%-os citromfű olajat csepegtetek és összerázom, majd feltöltöm vízzel. A folyadéktartó felső pereménél lévő lezáró műanyag egy kis kés segítségével könnyen kipattintható:
Szúnyogriasztó házilagMint írtam, nemcsak a szúnyogok ellen hatásos, de a szoba is finom illatos lesz tőle, mindenféle mérgező illatosítók nélkül és a citromfű a nyugodt alvásban is segít.
Szúnyogmentes éjszakákat kívánok!
Szúnyogriasztó házilag



Zöld dió- befőtt, likőr, pálinka és a diólevél

Közzétéve: 2013-06-17
Zöld dió- befőtt, likőr, pálinka és a dió levélNagyon régi és nagyon homályos emlékképem van nagymamám zöld dió befőttjéről és évek óta készülök elkészíteni. Sajnos az elmúlt év nem kedvezett a dió termésnek, nálunk pontosan a virágzáskor jött a fagy.
Az idén nagyon sok dió van a fán, így úgy döntöttem, végre belevágok, hiszen azon kívül, hogy a zöld dió befőtt vagy zöld dió szirupban esetleg lekvár különlegesen finom csemege, jótékony hatásairól sem szabad megfeledkeznünk.
Mikor szedjünk zöld diót?
A zöld dió akkor jó, amikor az alsó ágról könnyedén le tudjuk csippenteni a fáról. Mielőtt nekiállunk egy teljes üvegre valót leszedni, 1-2 szemet vágjunk félbe, hogy biztosan puha e a belseje, mert csak addig használható!
Zöld dió- befőtt, likőr, pálinka és a dió levélA zöld dió hatásai:
A fiatal zöld dió C vitamin tartalma és vastartalma is jelentős. Az éretlen termésfal nagy mennyiségű tannin valamint csersav- és naftokinon-származékok (juglon) halmozódik fel benne. A csersav hatását hasmenés ellen, torokgyulladás esetén a duzzadt nyálkahártyák gyógyítására valamint hurutoldóként használhatjuk. Nagyszerű fertőtlenítő, remek vértisztító, a népgyógyászat szerint vérszegénységre is ajánlható. További hatásokról és például a zöld diókéreg felhasználásáról olvashattok itt.
Ebben a bejegyzésben folyamatosan hozom majd a képeket. Nekem most pontosan 1 hete áznak a zöld dióim, különböző képen készítve.
Zöld dió befőtt, avagy zöld dió szirupban
Leszedtem nagyjából 2 kg zöld diót és megmostam. Ehhez még nem kell kesztyű, de az összes további művelethez melegen ajánlott! A zöld dió nagyon csúnyán megfogja a kezet, amit nem lehet lemosni, majd hosszú idő után lekopik. Nekem még a kesztyű ellenére is -mert persze ügyesen átszúrtam a tűvel :) – sikerült egy kis színt szereznem a tenyeremre. Tényleg a zöld dió kéreg hajfestésre is használatos! No de visszatérek a befőtthöz. Tehát, kesztyű a kézen és minden feszültségemtől megszabadultam azalatt a bő fél óra alatt, amíg egy zsákvarró tűvel (vagy villával, vagy hústűvel, esetleg kötőtűvel) alaposan megszurkáltam a diókat és egy nagy befőttes üvegbe rendeztem, majd színültig engedtem tisztított vízzel. Ezzel elindul egy folyamat, ami minimum 14 napig tart. Naponta kétszer leöntöm a vizet a dióról és én a nap jótékony erejét és hatásait is segítségül hívom a folyamathoz. Van aki a hűvös sötét helyen történő áztatás mellett teszi le a voksát, az én Nagyim feljegyzéseiben a nap ereje is szerepel. A továbbiakban folyamatosan mutatok majd képeket, hogy néz ki az idő múlásával a dió.
2 naposan:
Zöld dió- befőtt, likőr, pálinka és a dió levél11 naposan:
zöld dió befőtt

Zöld dió likőr
40 dkg zöld diót (KESZTYŰBEN! :) ) felkarikáztam (lehet darabolni is, de szerintem így szebb) befőttesüvegbe raktam, 40 dkg cukrot adtam hozzá, 15 szem szegfűszeget, 3 rúd fahéjat, 1 db vanília rudat félbevágva, 2 szem csillagánizst és ezt az egészet felöntöttem 1 liter vodkával.
Alaposan lezártam a befőttes üveget és hűvös helyre raktam, de még nem a végleges helyére a kamrába, mert úgy két hónapig 2-3 naponta óvatosan össze kell rázni kicsit.
Aztán eltenni és majd december elején leszűrni, kiadagolni. Az ebben ázott akkor már fekete dió is remek csemege lehet 18 éven felüliek süteményeibe!
2 naposan ilyen gyönyörű színe volt az üvegben
Zöld dió- befőtt, likőr, pálinka és a dió levél11 naposan, már sokkal sötétebb:
zöld dió likőr
Zöld dió pálinka vagy eszencia
10 szem zöld diót feldaraboltam, üvegbe tettem. Raktam az üvegbe 15 szem mazsolát, 6 szem szegfűszeget, 2 rúd fahéjat és felöntöttem fél liter 70°-os borpárlattal (de bármilyen erős pálinka is jó) lezártam összeráztam és betettem a kamra polcra. Időnként megrázom ha arra járok, de ezt nem kell sűrűn piszkálni, szintén december elejére lesz tökéletes.
Erről nincs 2 napos korában készült fotóm, de majd a következő fotózásra előveszem :)
11 nap után így néz ki:
zöld dió pálinka
Fenti receptek Nagyim feljegyzéseiből és Édsanya emlékeiből lettek összeállítva.
Diólevél a zöld csoda
Annyit írtam a zöld dióról, de nem szeretném kihagyni a diólevelet sem ebből a bejegyzésből, hiszen mostanában kell gyűjteni, áldásos hatásairól pedig legendákat lehet zengeni… Amit a diólevélről tanultam, az mind mind Szabó Gyuri bácsinak a bükki füves embernek köszönhető, aki előadásain, anyagaiban bárkivel nagy szeretettel osztja meg tudását. Onnan már csak rajtunk múlik, mit tapasztalunk meg belőle!
Néhány példa, hogy mire is jó a diólevél:
Hajra: Hajmosás után a diólevélből készült teával bekenni a hajat, mely serkentőleg hat a hajhagymákra.
Szemre: Szürke hályog, szemszárazság, szemfenék tisztítására javallott
A szánkban: szájüreg tisztítására, antibakteriális hatása miatt, fogínysorvadás ellen, gyulladásos fájdalmakra, torok gyulladásra, mandulagyulladásra
Hasmenésre: diólevélből teát kortyolgatva fogyasztva jó eredményeket érhetünk el.
Májra: kúraszerűen fogyasztva nagyon jó hatással van a máj működésére, valamint ciszta esetén is segítségünkre van, ekkor a teából visszamaradt leveleket kivülről kell a májra helyezni, dunszt kötésben, közben a teát inni.
Lábizzadásra: forró lábfürdőt kell venni, melybe diólevelet áztattunk.
Fentiek megtalálhatók a bükki füves ember honlapján: gyorgytea.hu illetve egy előadása anyag megtalálható itt.
Ami saját tapasztalatom a diólevéllel Nagymamáméktól:
Hangya űzés: Tedd a hangyák vonulási helyére: elmennek, megzavarodnak tőle! Szabadtéren is hatásos.
Bolha űzés: Tedd az állat vacka alá, nem maradnak meg a bolhák! Vidéken az ágynemű tartóba is teszik, vagy a matrac alá.
Egy maradt csak hátra, hogy mikor szedjük? Erre idézek Szabó Gyuri bácsielőadásán készített jegyzetemből, mely más forrásból, de a fent linkelt helyen megtalálható teljes terjedelmében:
Diólevél gyűjtése? Minden gyógynövénynek megvan a gyűjtési ideje, de minden gyógynövénynél nagyon fontos, hogy tiszta legyen, és olyan állapotban legyen, amikor a legtöbb benne a hatóanyag. Konkrétan a diófára elmondom, hogy mire kell odafigyelni. Amikor barkáját kihozta, és elpergett, akkor elkezd nőni a levele. Kijön az összes levele, halvány, vékony és halványzöld. Nő, nő, a dió maga. Amikor a dió megnőtt, olyan nagyra, mint amilyen azon a fán szokott lenni, akkor elkezd valami kipermetezni belőle és az alja tiszta ragacs lesz a diófa alatt mindennek. A növekedés gátló anyagot akkor ő kipermetezi és akkortól kezdve két hét alatt megsötétedik a diólevél, és megvastagodik. Ekkortól lehet gyűjteni. Egészen addig, amíg rozsdagomba nem jelenik meg a diólevélen, mert a diónak van gombaölő tulajdonsága is, és ha a gomba megjelenik, akár egy levélen, egy rozsdagomba, akkor ez a gombaölő tulajdonsága, az az anyag elbomlott belőle. A július a legbiztosabb hónap, de minden növénynél meg kell nézni. Nekem az asszonyok, kezdtek gyűjteni, a májusi csalán kiváló. De későn indult a tavasz, sokáig volt tél. Március végén, április elején még hó volt. Akkor szedték nekem a csalánt, halványzöld volt, vékony a levele. Visszaküldtem velük, dobjátok ki. A csalánlevelet akkor kell szedni, amikor elkezdi az első bimbót hozni, amikor már kijött a virág, akkor már jó, vagy a sarjúcsalánt ősszel, de az már nem olyan jó. Nem a dátum a lényeg, hanem a növény állapota. Nagyanyám úgy tanított – fogd meg, kóstold meg, nézd meg, szagold meg, és amikor olyan, akkor szedd le. És akkor ő ezt így elmagyarázta, ahogy én most Önöknek.”  Tehát így tanítja Szabó Gyuri bácsi, ahogy Őt tanította nagymamája 
Kissé hosszúra nyúlt bejegyzésem, de remélem, aki végig olvasta, nem csalódott benne! :)


Fenyőrügy szirup, szörp, méz


Közzétéve: 2013-05-15

Fenyőrügy szirup, szörp, mézTudjátok, hogy az erdeifenyő is tulajdonképp gyógynövény? Már az ókorban is használták, fertőtlenítésre: sebeket kezeltek vele, gyantájával helyiségeket füstöléssel fertőtlenítettek. Manapság a friss, fiatal hajtásokat ajánlják köhögésre, torok fájására.
A tűlevél tartalmaz gyantát, cserzőanyagokat, ásványi anyagokat, C-, B2-, K-vitamint, karotinoidokat, illóolajokat.
A tűlevélben 6x több C-vitamin van, mint a pl. a citromban.
Ráadásul egy kellemes erdei séta vagy kirándulás alkalmával bárki gyűjthet magának, nem kell nagyon sok belőle. Mézben eltéve az őszi megfázós hónapokra egy nagyon jó ízű torokfájásra, köhögés csillapításra használható “gyógyszert” rejthetünk a kamra polcra.
Ihatjuk a szirupot szörpnek, kanalazhatjuk.
Fenyőrügy szirup, szörp, méz
Ajánlok két blogot is a témában, ahol bővebben is olvashattok (sok más mellett) a fenyőrügyről is: Erdőkóstoló és Szeretetre hangoltan nekem mindkét blog nagy kedvencem ezekben a témákban.
Én háromféle módon tettem el az idén fenyőrügyet: szirupnak mézzel, szirupnak cukorral, és egy főzött mézes szirupot, amit szörpként fogyasztunk.
Háromféle fenyőből készültek szirupok: erdei fenyő, luc fenyő, ezüst fenyő.
Nagyon figyeljen mindenki, mert a tűlevelűekre nagyon hasonlító, szintén ebben az időszakban rügyeket bontogató tiszafa bár kertünk ékessége és például télen a rigók kedvelt csemegéje a termése, de az emberekre nézve mérgező!
Elmesélem, mi hogy készült:
Fenyőrügy szirup mézből:
Fenyőrügy szirup, szörp, mézAz üveget bő félig megtöltöttem a fenyőrüggyel, majd felöntöttem mézzel, és jól elkevertem. Elméletileg bármilyen méz jó hozzá, de mi meghűlésre, köhögésre hársfavirág mézet eszünk, így ezt is azzal készítettem. Az üvegeket lezártam és már két hete a napon fürdőznek, így tesznek még úgy egy hónapig, amikor is a rügyeket kiszedem belőle és a mézet teszem el a sötét kamra polcra.
Fenyőrügy szirup cukorral:
Fenyőrügy szirup, szörp, mézEz az üveg már 3 hete érik a napon. Itt cukorral (esetemben nád cukorral) rétegeztem a fenyőrügyet, cukor-fenyőrügy-cukor sorrendben, a tetejére cukor kerül. Szintén a napos teraszon érlelődik, úgy 1 hónapot, aztán a szirupot leszűröm és megy a sötét kamra polcra. Akinek nincs gondja a cukorral, majd ebből kanalaz, ha fáj a torka.
Fenyőrügy szirup főzve, mézzel:
Fenyőrügy szirup, szörp, mézEz a “gyorsított” eljárás :) 20 dkg fenyőrügyet beáztattam éjszakára 1,25 l vízbe, aztán belecsavartam 1/2 citromot, és felfőztem. Hagytam forrni lassú tűzön úgy bő fél órát, majd hozzáadtam 30 dkg mézet és botmixerrel megturmixoltam. Elzártam a tűzhelyet és sűrű szövésű kendőn átszűrve töltöttem üvegekbe és forrón száraz dunsztba tettem. Ebből készül a szörp nálunk.
Egy esti hangulatképpel és egy titokkal zárom a sort:
Fenyőrügy szirup, szörp, mézAki szemfüles ezen a képen felfedez egy 2 dl-es hosszúkás üveget, ami színeiben bizony kilóg a sorból. Ez az üveg egy kísérlet:) egy marék fenyőrügyet töltöttem bele és borpárlattal töltöttem fel. A kamra sötétjében érlelődik így… Szerintem egy téli estén, “kaparós torokra” ebből is jó lehet egy kupicával, de majd jövőre beszámolok róla :)



Akácvirág szörp és a gyógyító akácvirág


Közzétéve: 2013-05-19

Akácvirág szörpMíg bodza szörpöt évek óta készítek, akácvirágból tavaly csináltam először. Annyira gyorsan elfogyott az 5 liter szörp, hogy gondoltam az idén télire is eldugok belőle…
Fontos! Bár a fotókon az akácvirág még a szárán van, a szárat elfogyasztani nem szabad, az mérgező, ugyanúgy ahogy az akác levele, valamint a fa kérge! Csak a virág fogyasztható!
Az akácvirág viszont nemcsak ehető növény (kandírozva is nagyon finom a virág süteményekhez, de sültekhez is), hanem a homeopátiában is használt gyógynövény. Érdemes akácvirágot teának szárítani azoknak, akik étvágytalanságban vagy gyomorsav túltengésben szenvednek. 1 csapott szárított akácvirág vízzel forrázva teaként fogyasztandó. Forrás és további információk az akácvirágról itt.
A gyomorsav túltengésben szenvedőknek, bár citromot tartalmaz, mégis remek nyári üdítőital lehet ez az akácvirág szörp, az egyéb sav termelést fokozó limonádék helyett – saját tapasztalatból mondom, nagyon jót tesz a pocaknak :)
Hozzávalók: 3 liter akác virág, 3 (vegyszermentes) citrom felkarikázva, 3 ágacska szárított stevia leveleivel együtt vagy 1,5 kg cukor, víz
A virágokat lecsipegettem a szárról és belepakoltam egy 4,5 literes üvegbe. Fontos, olyan helyről szedjük a virágot, ahol nincs közvetlen környezeti ártalomnak kitéve. Hozzáadtam a felkarikázott citromot és felöntöttem vízzel. 3 napig hűs helyen tároltam, időnként megkevertem.
Akácvirág szörpA harmadik napon leforráztam a steviát, az akácvirágot leszűrtem, a két lét összeöntöttem, majd felforraltam, forrón tiszta, csírátlanított üvegekbe töltöttem és száraz dunsztba tettem két napra.
Ma kóstoltuk először, nagyon kellemes, édes, illatos szörp, citromfűvel kínálva igazán üdítő
Akácvirág szörpCsak reménykedem, hogy a közeli erdőben még találok el nem nyílott virágot, hogy még egy adag készülhessen belőle :)
Akácvirág szörp



Reszelt torma


Közzétéve: 2013-02-06

reszelt tormaTorma. Megosztó zöldség vagy akár nevezhetném gyógynövénynek is.
Fő hatóanyaga a mustárolaj – erős illatát, csípősségét is ennek köszönheti, a szinigrin és a glukonnaszturcin nevű glikozidok, de van benne C-vitamin és kálium is.
A reszelt torma amellett hogy a légutakat gyorsan és hatékonyan tisztítja, baktériumölő hatással is rendelkezik. További hasznos információk a tormáról: Házipatika
reszelt tormaOrrdugulásra és légutak tisztítására mindig frissen reszelt tormát együnk.
4-5 mokkáskanálnyi reszelt torma fél napra kitisztítja a légutakat és nem okoz semmiféle kárt. Ne reszeljünk le egyszerre nagyobb mennyiséget, mert illóolaja gyorsan párolog!
Tehát, orrcsepp helyett – reszelt torma! :)



Hagymatea


Közzétéve: 2013-01-24

hagymateaHallottatok már a hagymateáról? Kóstoltad? próbáltad?
Ha nem, a következő köhögésnél itt az ideje! Ha pedig igen, de más recept szerint, próbáld ki ezt…
Hogy miért írtam fentebb azt, amiket? Mert sokakat hallottam panaszkodni arról, hogy nem vált be a hagymatea, nem ér semmit.
Ez a recept Nagymamámtól való, torokfájós gyerek voltam és bár nagyon nem ízlett, de mindig segített. Bevallom az ízét a mai napig nem szeretem, de így vagyok minden ánizsossal, de ez így hat és inkább 3 napig kortyolgatok “nem szeretem ízű” teát, mint valamilyen csuda tudja mi van benne köptetőt!
hagymateaEzért is teszem a kedvenc bögrémbe… így minden elviselhetőbb :)
3 db szép nagy hagymát megmosok és 1 liter vízben megfőzöm, 1 mokkáskanál kömény maggal és 1 mokkáskanál ánizs maggal.
25 dkg cukrot (nád) karamellizálok, majd ha megfőtt a hagyma ezt felöntöm szűrőn keresztül a lével.
Teljesen hagyom kihűlni és napi 8-10 alkalommal kortyolok belőle.
Nagymamám evőkanállal adagolta, tehát tényleg csak egy-egy kis korty alkalmanként!
Jobbulást! :)

Savanyú káposzta – multivitamin reggelire


Közzétéve: 2013-01-24

Savanyú káposzta - multivitamin reggelireAzt hogy a savanyú káposztában sok vitamin van, már régóta tudjuk. Nagymamám mindig azt mondta, minden savanyúban ott a c vitamin :)
Ez persze erős túlzás, de a savanyú káposzta tényleg jó C vitamin forrás. Amit már kevesebben tudnak, hogy nagyon hasznos provitamin forrás is, így a bélrendszerre is igen kedvező hatással van. A savanyú káposzta vitaminjairól tovább olvashattok a WEBBeteg oldalán.
Nálunk a savanyú káposzta vitaminforrásként szerepel, nyersen fogyasztva, reggelire.
Azért, hogy még hasznosabbá tegyem, a következő képen készítem:
Savanyú káposzta - multivitamin reggelireKét evőkanál akác mézbe beledarabolok egy gerezd fokhagymát, ezt 1-2 napig állni hagyom. Igazából ezt folyamatosan készítem egy, két naponta, nem csinálok meg előre nagyobb mennyiséget, ez az idő pont elég ahhoz, hogy a mézben a fokhagyma érlelődjön, viszont ennyi idő alatt nem indulnak el semmilyen káros folyamatok a fokhagymában.
Pirítóst lehelet vékonyan megvajazok (elhagyható), ráhalmozom a savanyú káposztát, és ezt meglocsolom a fokhagymás mézzel. Se nem savanyú, se nem édes, és a fokhagymától sem leszünk illatosak :)
Savanyú káposzta - multivitamin reggelire



Házi vegeta




Hallgatásom oka, hogy nagyon utálom ezt a meleget. Száműztem magam a gépemtől is, ne melegítse a lakást. Bár ez a férjem szerint csacsiság, én mégis úgy érzem. Nem tudom elhinni, hogy van olyan , aki ezt szereti. Ez már bármilyen víz mellett sem egészséges. Egy jó kis lengedező szél a tengerparton talán enyhíti, de tapasztalatom szerint a parttól beljebb már az sem.Szóval mély hallgatásba burkolóztam, lett volna írni valóm, de nem vitt rá a lélek. Sokat voltam a melegben, autóban, kivette az erőt belőlem.
Viszont egy valamire jó volt a napocska! Végre kipróbáltam a házi vegetát. Mondhatom a végeredmény nagyon jó lett. A hétvége mindkét napján szárítottam az udvarom, reggeltől estig. Alkonyatra csörgősre száradt minden.
Hozzávalók:
40 szál sárgarépa
40 szál fehérrépa+ zöld
3 kis fej vöröshagyma
2 nagyobb zeller+ szára

Mindent a robotgéppel aprítottam vékony laskára. Az udvaron keretre kifeszített csirkehálóra konyharuhákat terítettem, és erre szétszórtam vékonyan a portékát. Így szépen érte mindenütt a lengedező szél. Amikor alkonyatkor már szépen megszáradt, minden késes aprítóba került.

A fehér tálcán lévő első adagban kicsit túltengett a sárgarépa, így a 2.-ba már kevesebbet tettem, nekem így jobb lett. De az elő sem lett rossz! Mielőtt üvegbe tettem kicsit hagytam a tálcán száradni. nem mondom,volt illata!!

A rengeteg zöldet késsel leaprítottam,és azt is kitettem a napra. Gyönyörűen összeszáradt az is. Kis üvegbe került, és papírzacsiba is tettem.Csak minimális 1 púposkanálnyi tengeri sót tettem a vegetába.

Már került belőle fasírtba, Apukámék készítették. Messziről éreztem a friss zöldek illatát,és micsoda íze volt!
Mielőtt hozzáfogtam nézelődtem kicsit 
Egycsipetnél. Köszönöm a téjékoztatás!



Sós "zöldséglekvár" főzés nélkül - vegeta helyett


A különböző ízfokozókkal teli vegeták és leveskockák helyett elkészíthetjük a saját ételítesízőnket olcsón és egyszerűen. Ráadásul az összetevők arányát teljesen a saját vagy a család ízlésére szabhatjuk.
A nyersanyag mindenféle zöldség és fűszer lehet. Én az alapreceptet adom meg, ezt bárki a saját ízjése szerint változtathatja, illetve kiegészítheti. De ha úgy tetszik, el is hagyhat belőle.
Hozzávalók:
  • 1 kg sárgarépa
  • 50 dkg petrezselyem gyökér
  • 50 dkg káposzta
  • 50 dkg paradicsom
  • 50 dkg karfiol
  • 25 dkg pasztinák
  • 25 dkg zellergumó
  • 25 dkg karalábé
  • 25 dkg kelkáposzta
  • 25 dkg hagyma
  • 25 dkg zöldpaprika
  • 5 dkg gyömbér
  • 5 dkg fokhagyma
  • 1 marék összevágott petrezselyem
  • 1 marék összevágott zellerzöld
  • 1 marék összevágott lestyán
  • só, minden ledarált kilóra 15-20 dkg-t számítsunk - ízlés szerint
Elkészítése:
  1. A zöldségeket a szokásos módon megtisztítjuk, majd ledaráljuk, vagy aprító gépben nagyon apróra aprítjuk.
  2. Összekeverjük a sóval jó alaposan,
  3. majd kis üvekekbe töltjük. Jó alaposan tömjük meg az üvegeket, hogy minél jobban szoruljon ki a levegő.
  4. Pici olajat önthetünk a tetejére, de nem kötelező - én olaj nélkül szoktam.
Felbontás nélkül 2-3 évig eláll, felbontás után a hűtőben hetekig. Egy-egy ételhez 1-2 teáskanálnyival adagolhatunk. Felhasználásánál vegyük figyelembe, hogy sós!
Ajándék ötlenek sem rossz!
Antal Vali

 Fűszerek  

                                      
   
Az ember a sót az ősidők óta kincsként kezeli. Az állatok elejtése közben, a tengerpartokon vagy források környékén bukkanhatott az első ember a vadállatok által is látogatott természetes sólelőhelyekre. A túléléstől a magas gasztronómiáig vezető hosszú úton indultunk el ekkor. Az ember agyagedényeket kezdett készíteni, az ezekben főtt húsokhoz még több sót illett tenni, így a só egyre fontosabb lett. Hamarosan megkezdődött a növénytermesztés és a vadállatok háziasításának folyamata. Az első kereskedelmi útvonalak valószínűleg az állatok legeltetésének csapásirányain alkultak ki, útban a friss tápanyagot biztosító legelőkre. Az állatokat az emberek is követték, gyakran magukkal szállítva minden értéküket, köztük a sót. A só birodalmakat hozott létre a sóbányák és kitermelőhelyek környékén élő szerencséseknek. Az első ilyen a Hallstatti Kultúrtáj, mely a mai Ausztria területén alakult ki a sóbányászatnak köszönhetően. Az itteni bányákban már az i.e 13. századból vannak sóbányászatra utaló emlékek. A hallstatt-dachsteini kultúrtáj a Világörökség része, érdemes ellátogatni ide. A következő nagy sóbirodalom az ötödik századtól: Velence. Az itteni lagúnák sója teremtette meg az anyagi alapot és gazdagságot a későbbi keresztes hadjáratok finanszírozására, hajóépítésre, fegyverek készítésére. A keresztesek háborúk során Velence olyan kereskedelmi koncessziókat szerzett, melyeknek köszönhetően később Európába kerülhettek a legfontosabb közel- és távol-keleti fűszerek.  
 A só kincs volt: ha az asztalt nemes urak ülték körül, a sószórót mindig a főhelyre tették. A kiemelt vendégek a só közelében ültek, akik pedig a sótól távolabb foglaltak helyet, a kevésbé szerencsés rokonok és látogatók. Az Ipari Forradalom hozta meg a könnyű sókitermelés és az asztali só idejét. A bányászatot a ma is alkalmazott szippantásos eljárás váltotta fel. Forró vizet pumpáltak a bányába, ezzel kiolvasztva a sót, majd a vizet kiszippantották, és elpárologtatták a vizet. A só lassan elvesztette értékét, hiszen a savanyítást és a sós tartósítást felváltotta a hűtés, így a só asztali sóvá degradálódott, és a kispénzűeknek is elérhetővé vált.  
Paprika
   

A paprika őshazája  Brazília, a tőle északra elterülő dél-amerikai államok és az Antillák. Európában Spanyolországból terjedt szét. Magyar földön a paprikáról szóló első irodalmi adatot Szenczi Molnár Albertnek köszönjük, 1604-ből. A növény kezdetben Európa barokk főúri kastélyainak virágoskertjeit díszítette, valamint kereskedelmi utakon eljutott Törökországba is. A török császár janicsárjainak közvetítésével került hazánkba a paprika növény, amely olyan erős volt, mint a bors.   


A hagyományok szerint a tavaszi fagyosszentek után, de legkésőbb Szent Antal napjáig kell kiültetni a palántákat a szabad földbe. Ezután a nyár folyamán folyamatosan kapálni kell a paprikaállományt. A paprikaszedés folyamata csak szeptember 8., Kisasszony napja után kezdődik. Leszedni, vagyis szüretelni csak a beérett bogyókat lehet, ezért a szedést többször, 3-4-szer is ismétlik, 10-14 naponként, egészen az első fagyokig.    
És vajon egészséges-e a paprika fogyasztása? A válasz egyszerű: nagyon. A fűszerpaprikát inkább fűszerként használják, pedig a benne rejlő vitaminok, antioxidánsok mind szervezetünk védelmét szolgálják. Arról hallottál-e már, hogy Szentgyörgyi Albert, a híres magyar tudós Nobel-díjat kapott a C-vitamin, vagyis az aszkorbinsav felfedezéséért? És nem akármiben mutatta ki ezt a rendkívül fontos vitamint, hanem a paprikában! Tehát a paprika rengeteg C-vitamint tartalmaz, ami szintén világhírűvé tette ezt a növényt. 
Fűszerkalauz

 Mire használható?

Ánizs  = pudingok, teasütemények, gyümölcskompótok, néhány főzelék, mártás

Bazsalikom= baromfi, pástétomok, mártások, főzelékek (fehérbab), ecetes vagy                      vizes uborka 
Borókabogyó = marinált halak, vadpástétomok, saláták 
Bors = levesek, főzelékek, húsok, halak, pácok, salátaöntetek 
Borsikafű = káposzta, hús, bab, gomba=
Citromfű = gyümölcslevesek, saláták, savanyúságok, mártások 
Édeskömény = teasütemények, halak, mártások
Fokhagyma = levesek, főzelékek, sültek, vadhúsok, kocsonyák, öntete 
Kakukkfű = levesek (bab, borsó, burgonya), töltött káposzta, baromfi- és                             marhasültek, hurkák, savanyú káposzta
Kapor =  levesek, főzelékek (tökfőzelék), mártások, marha- és baromfi-húsok,                       halak, körözöttek
Koriander = keksz, mézeskalács, darált hús, hamburger
Kömény = burgonyából és káposztából készült ételek, sült húsok, kolbászok, sós                    teasütemények
Lestyán = levesek (burgonya, gomba), főzelékek (kelkáposzta), mártások,                               bárány- és vadhúsok, pástétomok
Mustár = étkezési mustár, sültek, savanyúságok, pácok
Oregano =pizzák, olasz ételek, paradicsomos ételek
Paprika = levesek, főzelékek, mártások, húsételek, körözöttek
Petrezselyem = levesek, töltelékek, saláták
Rozmaring = levesek, rántotta, baromfi-, bárány- és vadhúsok, gyümölcssaláták 
Sáfrány = húsleves, rizsételek, mártások, sütemények
Szegfűszeg= levesek, kompótok, sütemények, pikáns mártások
Szegfűbors = levesek, sertés-, kacsa- és vadhúsok, kolbászok, halak, pástétomok
Szerecsendió = levesek, főzelékek, mártások, húsételek
Tárkony = levesek (burgonya), főzelékek (burgonya, borsó, bab), bárány,                               baromfi-, hal- és vadhúsok, saláták
Vanília = sütemények, pudingok, fagylaltok 
Zeller = levesek, saláták


A legtöbb fűszer egyúttal gyógynövény is. A zöldfűszerekkel vitaminokhoz juttatjuk a szervezetünket, más fűszerek pedig kedvezően befolyásolják emésztésünket, légzésünket, szívműködésünket. A beteg ember étkezése se legyen íztelen, fűszermentes, hiszen az ilyen étel nem kelt étvágyat és nem is hasznosul megfelelően.




A fűszerek táplálkozás-élettani hatása.


A fűszerek az emésztőrendszer nyálkahártyáján kisebb-nagyobb mértékű vérbőséget okoznak, fokozott emésztőnedv-elválasztásra és működésre serkentik. Már az ínycsiklandó ételszag hatására feltételes reflex útján fokozódik a nyálelválasztás, ami a megfelelően fűszeres étel megízlelésével tovább növekszik. Ez megkönnyíti a rágást, a falat formálását, a nyelést és az emésztési folyamat megindulását. A nyál tisztító hatású, s baktériumellenes anyagai pedig védik a fogainkat a szuvasodástól. Egyes fűszerek befolyásolják az epeelválasztást (hagyma, mustár, fekete retek), számos fűszer megkötheti a bélben az epesavakat, az élelmi rostokhoz hasonlóan gátolva visszaszívódásukat (majoránna, chili, kakukkfű, paprika).




Az emésztőrendszer nyálkahártyáját erősen izgató fűszerek: erős, csípős paprika, fekete és fehér bors, curry, csípős torma, zsírban pirított hagyma, mustár - ezek nem illenek a legtöbb diétás étrendbe. A bélmozgást (motilitást) befolyásoló fűszerek: csípős paprika, üröm, zsálya, narancshéj, mustár.




Az ételek élvezeti értékét a fűszerekben lévő aroma és illatanyagok megnövelik, étvágyfokozó hatásúak. A megfelelően fűszerezett ételt szervezetünk könnyebben emészti és jobban hasznosítja, mint az ugyanolyan, de fűszer nélkül készülteket. Az ilyen ételek egy hangúak.

                                     Fekete bors
                                
 A feketebors (Piper nigrum) egy trópusokon őshonos cserje, mely fürtökben hozza meg csonthéjas termését. Az egyik legismertebb és legkeresettebb fűszer. A feketebors néven ismert fűszer a cserje kifejlődött, de még éretlen állapotban szüretelt szemei, melyeket hosszan, napon szárítanak ki. Így nyerik el sötét vagy fekete színüket. 




A feketebors a paprika után a magyar konyha legnagyobb mennyiségben használt fűszere. A feketebors a legcsípősebb borsfajta. Egészben, frissen durvára törve, vagy őrölve használjuk.

                                Bazsalikom
                                             

Eredetileg Dél-Ázsiából, Perzsiából, Afrikából került Európába, és itt is kedvelt, egynyáriként termesztett kerti, cserép- és fűszernövény lett. Jellegzetes illatú és dús aromájú, színe zöld, virága pedig fehér színű.


Kellemes, a szegfűszegre emlékeztető, fanyar illatú, pikáns ízű fűszernövény, ami illóolajat, cseranyagot, szaponint és keserű anyagot tartalmaz. A zöld növényi részekben sok a C-vitamin.Igen sokoldalúan használható: levesek, (különösen fehér babból készült) főzelékek, saláták, szószok, pácok, sültek, mártások, darált húsok, halételek, kolbászáruk, növényi ecetek, ecetes és vizes uborka ízesítéséhez, gyógytea készítésére.


Főtt ételekhez a főzés utolsó perceiben kell hozzáadni. Íze a legjobban citrommal és fokhagymával kombinálva érvényesül.


Sokféle hatást tulajdonítanak neki. Nem csak afrodiziákumnak tartják, de emellett javítja az étvágyat és az emésztést, szél- és vizelethajtó, nyugtat, és még a köhögést is csillapítja.




A népi gyógyászatban étvágygerjesztőnek, vizelet- és szélhajtónak, köhögéscsillapítónak használják. Főzetét külsőleg borogatásra, torokgyulladás esetén öblögetésre is alkalmazzák.




A kerti bazsalikom leveléből készült forrázatot gyomorrontás és étvágytalanság esetén alkalmazzák. A felfúvódás és a bélgázképződés kiegészítő kezeléseként szélhajtónak használják. Összehúzó hatása enyhíti a garatgyulladás tüneteit. Külsőleg alkalmazott alkoholos kivonata a sebgyógyulást elősegítő kenőcsök egyik alapanyaga; sebekre, sérülésekre ajánlott; a bazsalikomot gyakran más növényekkel (menta, fűszerkömény) együtt használják.


A kereskedelemben morzsolva forgalmazzák. Légmentesen lezárt fűszertartóban, fénytől védve, lefagyasztva vagy kevés só-ecet-olívaolaj keverékben eltéve tárolandó.


                                Csombor vagy borsikafű

                               
Borsos aromája miatt diétás konyhában bors helyettesítésére használják.A borsos ízű levelekkel húsokat, kolbászt, hurkát, mártásokat ízesítenek. Kiemeli a babból készült ételek ízét, valamint csökkenti a felfúvódást.


Ne főzzük az étellel együtt, csak a főzés befejezése elött pár perccel kell az ételhez adni. Diétás konyhák étrendjében igen használatos, mivel a feketeborsot lehet vele pótolni és egyben gyógyhatása is van.


Gyomorerősítő, felfúvódást gátló, étvágygerjesztő és görcsoldó hatása miatt is értékes fűszernövény.


                                            Fahéj

                                   
A jóízű, finom illatú fahéj Kínából és Ceylonból származik, ahol egy vadontermő trópusi fa héja adja magát a fűszert.


Ceylon (Srí Lanka) szigetén és a Szunda szigeteken, valamint Kínában vadon előforduló, és termesztett fák ágairól lefejtett sötétbarna színű fűszer (Cinnamomi cortex). Jellemző illatú, édeskés, csípős, kissé fanyar ízű fűszer.




Vágott darabokban, vagy őrölt állapotban kerül forgalomba. Illóolajat, csersavat, nyálkát, gyantát, cukrot, keményítőt és fahéjaldehidet tartalmaz.


A két főbb variáns íze különböző. Az amerikai konyhában népszerű kínai (kasszia) fahéjban a csípős íz dominál, míg az Európában ismertebb ceyloni (zeylanicum) fajta enyhébb, finomabb ízű. Őrletlen állapotban kinézetük is könnyen megkülönböztethető, a ceyloni fahéj vékonyabb (papírszerű), a kínai kb. 1 mm vastag és fás.




Ceylon (Srí Lanka) szigetén és a Szunda szigeteken, valamint Kínában vadon előforduló, és termesztett fák ágairól lefejtett sötétbarna színű fűszer (Cinnamomi cortex). Jellemző illatú, édeskés, csípős, kissé fanyar ízű fűszer.


Vágott darabokban, vagy őrölt állapotban kerül forgalomba. Illóolajat, csersavat, nyálkát, gyantát, cukrot, keményítőt és fahéjaldehidet tartalmaz.


A két főbb variáns íze különböző. Az amerikai konyhában népszerű kínai (kasszia) fahéjban a csípős íz dominál, míg az Európában ismertebb ceyloni (zeylanicum) fajta enyhébb, finomabb ízű. Őrletlen állapotban kinézetük is könnyen megkülönböztethető, a ceyloni fahéj vékonyabb (papírszerű), a kínai kb. 1 mm vastag és fás.




                                          Kakukkfű 
                       
A kakukkfüves fürdő a hiedelem szerint fokozta a római katonák erejét. A középkorban a hölgyek a harcba induló lovagjaik zsebkendőjébe kakukkfüvet hímeztek.




Már az egyiptomiak is jól ismerték a növény fertőtlenítő- és tartósító tulajdonságait, a balzsamozásnál is használták. A kakukkfüvet ma is szívesen használják növényi és anatómiai preparátumok tartósítására, és a papír megpenészesedését is gátolja.




A kakukkfüvet olyannyira tisztelték és szerették, hogy a Szent Gyógyfüvek Varázslatában is benne van, fontos alkotórésze egy olyan receptnek, amely „lehetővé teszi, hogy megpillantsuk a tündéreket”.




A kakukkfű a napsütötte helyeket, a laza és jó vízáteresztő, lúgos talajt kedveli. Elég jól tűri a szélsőséges időjárást is, szépen nevelhető cserépben.


A leveleket nyáron kell leszedni, akkor, amikor a növény virágzik. A leveket szárítva, vagy olajban, vagy ecetben elrakva lehet tartósítani.


A kakukkfű virágát kedvelik a méhek is, értékes mézet ad. A kakukkfűlevél illatos potpourrik része is lehet.


A kakukkfű segít csökkenteni a görcsös köhögést és a légutak betegségeinek tüneteit, a torokfájást; teáját mézzel ízesítve igyuk. Étvágytalanság ellen is hatásos, valamint segít kiűzni a bélélősködőket. A keskeny levelű kakukkfű levele rendelkezik a legerősebb gyógyító hatással, de mindegyik kakukkfű hatásos lehet. Forrázata teaként serkenti az emésztést, és másnaposság ellen is jó.




A kakukkfű jól kombinálható petrezselyemmel és babérral. Adjuk sűrű hús- és egyéb levesekhez, pácokhoz, töltelékekhez, mártásokhoz. Mértékkel bánjunk vele, mert frissen nagyon erős az íze.




A kakukkfű elősegíti a zsírok lebontását. Ajánlják borban, lassan fővő ételekhez, vadhúsokhoz, kagylóhoz, baromfihoz. A citromillatú kakukkfű (T. citriodorus) csirkéhez, halhoz, meleg zöldségekhez, gyümölcssalátákhoz, dzsemekhez való.


                                 Majoranna

                        
Eredeti hazája a Földközi-tenger környéke, de ma már nagyüzemi módon és kiskertekben egyaránt termesztik.

A növény szárított, morzsolt levele és virágzata a fűszer. A jól kezelt majoránna szürkészöld, egyenletesen morzsolt, erősen aromás, kellemes illatú, kissé hűtő, kesernyés ízű. Illóolajat, keserű anyagot, csersavat tartalmaz.


Felhasználása
Felhasználható levesek (főleg krumpli- és gombaleves), főzelékek (krumpli-, bab-), mártások, húsételek, köztük szárnyas és vadhúsok, továbbá húskészítmények (kolbász, hurka), valamint borok ízesítésére. Kacsa, bárány, birka, ürü, továbbá grillételek, májas és véres töltelékek elkészítésénél szinte nélkülözhetetlen, mert tompítja vagy elveszi a húsok mellékízét.




                                Oregano

                      
Egész Európában ismerik és használják, de fűszerként főleg a mediterrán konyhára jellemző (gyakran bazsalikommal és rozmaringgal kombinálva). Hazánkban is gyakori, a száraz gyepek, hegyoldalak és erdőszélek növénye. Leginkább a meszes talajokat kedveli.


Nevezik még közönséges szurokfűnek, vadmajoránnának is.




Frissen leszedett leveleit salátákhoz adják. Virágzó hajtásait vágva vagy morzsolva árusítják. Mióta a zacskókon a „szurokfű” feliratot „oregano” váltotta fel, rendkívül divatos fűszerré vált. Nemcsak az olaszos fogásokhoz, de különféle egyéb levesekhez, töltelékekhez, paradicsomos, burgonyás, halas, babos ételekhez, pástétomokhoz, mártásokhoz is használják.




Levelét megszárítják, és nyugtató hatású teát főznek belőle.




Nem azonos rokonával, a kerti majoránnával. Felhasználásuk ugyan hasonló, de a szurokfű sokkal aromásabb.




Illóolajat, cseranyagot, keserű anyagot és gyulladáscsökkentő thymolt tartalmaz. Teája (forrázata) étvágygerjesztő, idegnyugtató, köhögéscsillapító hatású.




Ételízesítésen és gyógyításon kívül felhasználják festékkészítésre is.


                                        Rozmaring

                          
A Földközi-tenger vidékén és Dél-Európában már az ókorban is ismert és kedvelt fűszer volt. A honfoglaló magyarok a Pannóniában élt népektől vették át.




Használják mártások, vadhúsok, pácok, szárnyas sültek, zsíros húsételek, gombás- és halételek fűszerezésére, valamint különleges növényi ecetek készítésére, továbbá zsályával és hagymával pácok, szószok, bárány-, és birkahúsból készített ételek, vadhúsok (őz, szarvas, nyúlhúsok), ízesítésére, illatosítására. Főleg a mediterrán konyhára; azon belül a francia és olasz ételekre jellemző.




Morzsolva forgalmazzák. Jól zárható edényben, száraz helyen kell tárolni. Mint minden áthatóan aromás fűszert, ezt is csak óvatosan szabad adagolni.




Frissen vagy szárazon a fürdővízbe áztatva illatosít és frissít.




                             Szezámmag

                             
Az ősi Kínában, a legínségesebb időkben is kaptak egy adag szezámmagot a várandós asszonyok és a gyermekes anyák.




Egyiptomban III. Ramszesz idején már termesztették. A korai orvostudomány és a népi gyógyászat sok jó tulajdonsággal ruházta fel. Az agy, az idegszövetek és a szívizom erősítőjének tartották. Ezért krónikus fáradság, álmatlanság, szívbetegségek és a szexuális vágy csökkenése esetén ajánlották.


Gátolja a melenoma malignum (festékes anyajegyből kiinduló rosszindulatú daganat) sejtjeinek növekedését.




Már az Ájurvéda ajánlotta a szezámolaj rendszeres használatát. E szerint a bőrre kenve segít egészségünk megőrzésében. Napjainkban tudományos kísérletek keretében vizsgálták ki az emberi rosszindulatú bőrdaganat sejtjeinek növekedését. Különböző olajok hatását összehasonlítva, a szezámolaj bizonyult a legeredményesebbnek a daganatos sejtek növekedésének megakadályozásában. Csökkenti a vér-koleszterinszintet.




Mindezek mellett gyakran használjuk sütés-főzéshez is. A szezámmagot nagyon sokféleképpen tudjuk alkalmazni. Tehetjük salátára, köretre, süthetjük kenyérbe, péksüteménybe és húsok zöldségek panírjába.




                                               Méz

                             
A mézelő méhek (Apis mellifera) a virágok nektárjából és mézharmatjából gyűjtik a méz alapanyagát az előgyomrukba. Ott gyomornedveikkel keveredve vegyileg alakítják át.




Az így kialakult a híg, magas víztartalmú mézet a kaptár hatszögletű lépsejtjeiben tartalék táplálékként raktározzák el. A kaptárban dolgozó méhek a szárnyukkal keltett légárammal párologtatják el a felesleges vizet, s teszik sűrűbbé, tartósabbá a mézet.




A tömény mézben nem képesek az élesztők és a mikroorganizmusok elszaporodni, így ez a cukros oldat nem romlik meg. Egy évad alatt többszörösét is képesek begyűjteni, mint amire a tél átvészeléséhez szükségük van.




A méhek (és az ember) tápláléka. Virágok nektárjának, növényi nedveknek a méhek által átalakított terméke. Az ember a mézet az ősi időktől fogva gyűjtötte és eleinte mint csemegét, később mint fontos táplálékot, végül mint gyógyterméket használta, illetve használja. Mai ismereteink alapján a méz közel 70-féle gyógy-, és fiziológiai hatással bír. A méz kiváló szénhidrátforrás, mely gazdag ásványi anyagokban, tartalmaz vitaminokat, s szerves savakat, illóolajokat és fontos enzimeket. Találhatók még benne aminosavak, fehérjék és egyéb bioaktív anyagok. 81%-ban főleg monoszacharid cukrot tartalmaz. 22 féle makro-, és mikroelem található benne. Elsősorban C és B vitamin, folsav és nikotinsav a leglényegesebb vitamintartalma. Magas az enzimtartalma is, és ez okozza a jelentős antibiotikus sajátosságát. A lépes mézben lévő viasz fokozza a méz hatékonyságát nyálkahártya-gyulladások, illetve immungyengeség esetén. Legjelentősebb felhasználási köre: szívbetegségek (szívgyengeség), gyomorhurut, légcsőhurut, endokrin-mirigy bántalmak (elégtelenség), sebek kezelése. Ellenjavallt: cukorbetegség, pajzsmirigy-túltengés, az agyalapi mirigy túlműködése, allergia és gyomorsav-túltengés esetén.




A mézet a természetgyógyászat alternatív édesítőszerként, köhögések csillapítására, immunerősítőként, roborálóként stb. ajánlja.




                           Tárkony
                      
Sokféle néven ismert fűszernövény: tárkonyüröm, estragon, tarragon. Ez a kellemes illatú, finom pikáns ízű fűszernövény Ázsiában, Távol-Keleten honos.


A termesztését az egyiptomiaktól előbb a görögök, majd tőlük a rómaiak vették át. Európa – így hazánk is – csak a XVI. századtól kedveli.


Magas érdes szárú, felezetlen lándzsa alakú sima levele van, és kicsi sárga virágú. A fiatal levelek május végén, június elején a legaromásabbak. A francia tárkonyt tőosztással szaporítják (igen ritkán érnek be magjai!).




Illata kissé az ánizsra emlékeztet, íze inkább csípőskés mint édes. Leveleit ecetben elrakva, ételek ízesítésére, szárait szintén ecetben eltéve tárkonyecetként ételek ízesítésére használjuk. Szárítva őrleményként is forgalomban van.




Salátákhoz, mártásokhoz, ízesítőszerekhez (mustár), páclevekhez, savanyúságok készítéséhez használjuk.


Bárány-, ürü-, borjú-, továbbá vad- és szárnyas húsból készült ételek kiváló ízesítője. A zöldbabból készült ételek kiváló zamatot kapnak tőle. Előnyös tulajdonsága még, hogy más fűszerek aromáját is fokozottan kiemeli.




Teája vesetisztító, epehajtó, étvágyfokozó hatású. A népi „orvoslás” hurutos megbetegedésekre, a magas vérnyomás ellenszereként alkalmazza.




                                 Házi Vegeta készítés

                           
Hozzávalók: 
½ kg sárgarépa
½ kg fehérrépa
½ kg zöldpaprika
20 dkg zeller
10 dkg karalábé
10 dkg karfiol
10 dkg paradicsom
10 dkg vöröshagyma
egy kis csokor petrezselyem
néhány szál zeller zöldje
 Elkészítése:
Alaposan megmosom, majd megtisztítom a zöldségeket. Az egészet kis darabokra vágom és ledarálom kb. 3 mm lyukátmérőjű tárcsával ellátott húsdarálón. Összedolgozom 25 dkg tengeri sóval. A kb. 2 liternyi pépet 2 deciliteres, előzőleg kifőzött kis üvegekbe töltöm. Tetejére fémfedőt teszek. Hőkezelni nem kell, mivel a sok só nyersen is tartósítja.
 Az alaprecept Kun Ákos szakácskönyvéből származik, kisebb átalakítással. Nem mindig teszek bele minden összetevőt (a karalábé vagy a karfiol esetenként kimarad). Az eredeti recept ugyanehhez a mennyiséghez még egy nagy fej fokhagymát is ír.

Házi ételízesítő


A házi ételízesítővel kiválthatjuk a készen kapható, adalékanyagokkal „dúsított” leveskockát és a szárított ízesítőket. Az összetevők mennyiségét a saját ízlésünknek megfelelően alakíthatjuk. A bolti változatnál akkor is jobb és egészségesebb eredményt kapunk, ha csak egy-kétféle zöldségből készítjük. 
A tartósítást megoldja a sózás, illetve a szárítás, nekünk csak annyi dolgunk van, hogy a végeredményt tisztára mosott, jól lezárt üvegekben tároljuk, majd használjuk. A sózott változatot felbontás után érdemes a hűtőben tartani. Idővel a zöldségek elveszítik friss, harsogó színüket, de nem romlanak meg. Ajándékba is készíthetjük; csinos üvegbe mérve remek meglepetés akár kezdő háziasszonyok számára is. 

Ez a recept a Kifőztük 2011/10. számában jelent meg. Az újság letölthető a www.kifoztuk.huoldalról. 



Házi ételízesítő

Hozzávalók
  • 6 fehérrépa
  •  4 sárgarépa
  • 1 karalábé
  • 1 zeller
  • 1 paradicsom
  • 1 kápia- vagy paradicsompaprika
  • 1 nagy csokor petrezselyemzöld
  • 1 nagy csokor zellerzöld
  • 4 vöröshagyma
  • 2 evőkanál olaj
  • só (mennyisége a meghámozott zöldségek súlyának 10%-a)


Alaposan megtisztítjuk, kis darabokra vágjuk és teljesen leszárítjuk a zöldségeket. Húsdarálóval vagy késes aprítóval minél apróbbra daraboljuk, daráljuk őket. A sárgarépával kezdjük, mert arra külön lesz szükségünk. Megmelegítjük az olajat, és átpároljuk benne a sárgarépát, hogy kiadja a színét, majd a többi hozzávalóhoz keverjük.

A sós változathoz kimérjük a zöldségek súlyához arányított sómennyiséget, és azt is a masszába forgatjuk. Az így tartósított házi ételízesítőt a zöldségekből kioldódott lével együtt tisztára mosott üvegekbe töltjük.

A szárításhoz vagy aszalógépre, vagy napfényre, esetleg a sütő melegére van szükségünk. Ebben az esetben nem sózzuk a zöldséget. A napon szárításhoz vékony rétegben lapos, széles fémtálra vagy -tepsire terítjük a masszát, és napos helyre tesszük. Időnként átkeverjük, amíg teljesen ki nem szárad. Az aszalógépben történő aszaláskor sütőpapírt terítünk a gép tálcáira, eloszlatjuk rajtuk a masszát, így szárítjuk ki a zöldségeket. A harmadik módszer esetén csak villanysütővel dolgozhatunk, mert a gázsütő legalacsonyabb hőfoka is túlságosan erős, könnyen megégetheti a zöldségeket. Sütőpapírral bélelt tepsibe terítjük és 50 fokon kiszárítjuk a masszát.

Akár a sózást, akár a szárítást alkalmaztuk, a felhasználáskor egy-két evőkanál olajban melegítsük meg a masszát, hogy minél jobban kinyerjük belőle úgy a színt, mint az ízanyagot. Az étel ízesítésekor vegyük figyelembe, ha a sós masszát használjuk! Az ételízesítőt a főzés elején adjuk az ételhez.

A szárítással készült vega-mixről egycsipetnél rengeteg információt találni. 

Házi vegeta




1 kg sárgarépa
1 kg petrezselyem
1 kg magvalt paprika (piros és sárga vegyesen)
20 dkg karfiol
20 dkg hagyma
40 dkg zeller
20 dkg paradicsom
20 dkg karalábé
2 fej fokhagyma
1 csokor petrezselyem zöldje
1 cs. zellerzöld
1/2 kg só

Minden zöldésget megpucolunk és alaposan megmosunk, majd akkorára daraboljuk, hogy a húsörlőbe tudjuk darálni. Mindent ledarálunk, a zöldeket is, majd az egész örleményhez hozzáadjuk a sót és kézzel alaposan összekavarjuk. Azonnal tisztára mosott üvegekbe rakjuk és mehet a kamrába. Tartósítószer nem kell bele, mert a só tartósít. Egész évben használható különféle ételek ízesítésére, csak figyelni kell a sózásra. Kicsit darabosabb, mint a bolti vegeta, akit zavar esetleg, hogy zöldség darabok úszkálnak a levesben, az le is szürheti a levest tálalás előtt. Én nem szoktam leszűrni még a húsleveből sem, engem nem zavar.

Én így készítem, nekem bevált ez a recept, igény szerint lehet rajta változtatni valaki egyéb fűszereket is tesz bele pl. lestyán, vagy kihagy belőle 1-1 hozzávalót, ez már ízlés dolga.

---


A házi vegetával kapcsolatban még lenne néhány kérdésem (aztán eldugulok ám):))))
Meddig áll el lezárt üvegben?
Kell-e/ajánlott-e hűtőben tartani felbontás előtt, és után?
Megtartják-e a színüket a zöldségek, vagy elszíneződnek-e idővel?
Ezt csak azért kérdezem, hogy mennyi idővel az ajándékozás előtt érdemes összeállítani..


Kérdezz csak nyugodtan, szívesen segítek amiben csak tudok, és örülök, hogy valami olyan tudtam én is hozni ami másokat is érdekel.
Igen, ez fontos, felbontás után hűtőben kell tartani!
Tavaly készítettem először,  tapasztalataim szerint nem nem veszti el a színét, tavasszal is ugyanolyan volt a színe, mint amikor elkészült.  Nézd meg a képeket amiket korábban betettem, van egy kép, amikor egy nagy tálban van az elkészült vegeta ez még augusztus-szeptember környékén lehetett,  amikor az egészet csináltam és van egy kép amikor már feldíszitett üvegben van, az meg karácsony előtti napokban készült ugyanarról a vegetáról. Most megnéztem én is, lehet, hogy a képek nem adják vissza teljesen a színeket, lehet hogy minimális színvesztés is történik, de színek alapján simán felismerhetőek az egyes összetevők a sárgarépa sárga volt, apetrezselyem meg zöld még tavasszal is!
Hogy pontosan meddig áll el, azt nem tudom, de úgy gondolom a következő szezonig simán eláll, nálam nem tartott ki addig, mivel elajándékoztam egy részét.  Idén dupla mennyiségben készült, hogy tutira elég legyen, most a spejzban várakoznak a felhasználásig, ill. 1 a hűtőben amit használok.
Szerintem nyugodtan elkészítheted már most is, már csak azért is mert decemberben a paradicsomnak már nem olyan az íze mint most, meg drága is. Olyat is olvastam már aki nyáron csinálja, mert kiteszi a napra és ott szárítja ki.
Ha valami még nem tiszta kérdezz bátran, holnap csak későn este tudok benézni, de akkor igyekszem válaszolni.



Ételízesítő (azaz a házi vegeta)

 2012.12.28. 14:14
Végre! Eljutottam oda, amit március elején ígértem, vagyis közkinccsé teszem a házi vegeta, vagy ételízesítő receptjét. Mellékesen borzasztó egyszerű elkészíteni. Ősszel nagyobb mennyiségű szárított zöldséghez jutottam hozzá, így már akkor láttam lelki szemeimmel, hogy idén karácsonyra házi ételízesítőt adok néhány embernek. Így is történt. Mivel nagyobb tételben készítettem, most végre fotókkal is megörökítésre került ez az egyszerű, de nagyszerű étel-kiegészítő, amely napjainkban annyira elterjedt, hogy a legtöbb háztartásban jelen van. Háziasszonyok ezrei és százezrei oldják meg az ételek sózását, ízesítését a különböző márkájú és fajtájú ételízesítőkkel, azzal a különbséggel, hogy nehéz olyat találni, ami szárított zöldség, só és legfeljebb fűszer együtteseiből áll. Vásárlás előtt érdemes megfigyelni a csomagoláson a "járulékos" összetevőket, amelyekre nincs szüksége a szervezetünknek, (sőt némelyike rákos vagy egyéb megbetegedést is okozhat) de az ételeknek sem hiányoznak ezek a káros anyagok! Igazi kín az a sok - különféle "ízkocka", amiket sokan előszeretettel tesznek hozzá rizshez, leveshez, mártáshoz, így szoktatva rá ízlelőbimbóikat a mesterséges, sóban és káros összetevőkben gazdag ízekre. Mielőtt legközelebb valamilyen alapot, fixet vagy ízkockát vásárolunk, olvassuk már el, miből áll és nézzünk utána az interneten, milyen plusz adalékokkal rontják egészségünket. Gondolkozzunk el, tényleg szükséges ez? Nem lennének finomabbak ételeink, ha a valós zöldség ízét éreznénk, és nem valami hozzáadott sós ízű anyagét, ízfokozóét?!

A recept:
Hozzávalók:
  • 1 dl só (Tengeri vagy himalaya)
  • 2,5 dl szárított zöldség
  • 2 teáskanál kurkuma
  • aprítógép
Elkészítés:
Az elektromos aprítógépbe beletesszük a mérőpoharunk által kimért fenti tételeket. Ha erős a gépünk, akkor pikk-pakk pár másodperc alatt összeaprítja és összekeveri a hozzávalókat. Üveg vagy műanyag edénybe töltjük - kész is a házi ételízesítőnk!
A kurkuma szép sárga színt ajándékoz az ételeknek - ezért tanácsos ezt használni. Persze, sáfrányt is tehetünk hozzá, de az valamivel drágább.
Nyári napokon a zöldségeket mi is megszáríthatjuk. Répa, hagyma, fehérrépa, paszternák, karalábé, stb. zöldségeket nagyon vékony és apró darabokra vágva a napra kiterítve, vagy aszalógépbe téve saját szárított zöldségeket birtokolhatunk. :)
Szuper gasztro-ajándék volt Szeretteinknek. Örültek neki, hogy természetes alapanyagú és összetevőjű ételízesítőt próbálhatnak ki.




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése