RFID és a halálchip

RFID és a halálchip

Új világrend: Távirányítással aktiválható RFID-chipek

Forrás: NaturalNews

A személyazonosság lopás, pénztárca és táskaelvesztés és egy sor egyéb információvesztés elleni védelem megoldásaként beharangozott, mindent magába foglaló, nyomon követő RFID-chip térnyerésének és gyors elterjedésének vagyunk szemtanúi. Azt is tudjuk, hogy a viselőjének megölésére képes RFID-chip mára valósággá vált.
Az természetesen nem kérdés, hogy a világunkat irányító hatalmak minden embert microchippel akarnak ellátni. Számos újsághírben olvashattunk már a különböző bőr alá ültethető micro- és nanochipekről. (http://www.youtube.com/watch?v=qCVVUuvXOoc)
Azt azonban sokan nem tudják, hogy az amerikai élelmiszerbiztonsági hatóság az olyan beültethető chipeknek használatát is engedélyezte, amik képesek kárt, például szándékos égési sérülést okozni viselőjének. Az eredetileg bűnözők nyomon követésére kifejlesztett, ciánt tartalmazó microchipet először egy szaúdi-arábiai feltaláló fejlesztette ki. Találmányát, a távirányítással aktiválható, a testbe ciánt fecskendező RFID-chipet Németországban akarta szabadalmaztatni, de a német hatóságok annak veszélyes és egészségre káros hatása miatt megtagadták a bejegyzést. Tehát a chipek már nemcsak információt tárolnak vagy gyűjtenek viselőjükről, de számos egyéb funkcióra is képesek, mint ahogy a fenti YouTube klipben 0:42-nél a riportertől hallhatjuk: „képes megölni, ha nem fogadunk szót.”
Ugyanebben a YouTube klipben hallható Scott Silverman, az Applied Digital Solutions elnökének sokszor idézett interjúja is, akinek mellesleg már a cége által gyártott „VeriChip” van a karjában, amelyben a technológia előnyeit ecseteli a CNBC riporterének.

A VeriChip-et gyártó, most már PositiveID néven futó társaság éppen a napokban jelentette, hogy az izraeli hadsereg is ilyen bőr alá ültethető chipeket rendelt tőlük katonái számára, „katasztrófa felkészülési és vészhelyzet-kezelési programjuk támogatásához.”

Az emberek lassan megszokják a chipeket. A legtöbb ember Magyarországon is csak utólag értesült arról, hogy új, az EU szabványnak megfelelő, már nem az egykori „szabadságot” jelképező kék, hanem vörös útlevele is chipet tartalmaz, illetve, hogy ma már csak ujjlenyomatvétellel kaphat útlevelet. Gondolom, amikor a chipet az útlevélből, vagy személyi igazolványból bőrünk alá akarják költöztetni, sokak „csak” a következő lépést látják majd az elkerülhetetlen folyamatban.

Saudi inventor develops 'killer RFID Chip'

Most of us have heard about RFID chips.  They come in several shapes and are used for various purposes, but this on is a killer!  Christians apply the term, use and even the development of such an item as possibly being the 'mark of the beast' from the book of Revelation.

You can run, but you can't hide ... and if you do hide, it makes no difference because just one push of a button will cause a dose of cyanide to immediately begin flowing through your body that would kill the implanted person via remote control.
The Saudi inventor has applied for a patent in Germany and was refused on the grounds that it was unethical and/or a danger to the public. 
It then became known as the Killer Chip.   The device is designed to emit encrypted radio waves that would be picked up by satellites and "used to track fugitives from justice, terrorists, illegal immigrants, criminals, political opponents and more.
If you think things like a 'one world government' and the so called Orwellian "Big Brother" are far fetched, think again.
The non-lethal RFID chips are primarily used for peaceful purposes, but Christians around the world look upon them as a threat.  Some time back, Wal-Mart insisted its suppliers use RFID Tracking Chips in their shipments to Wal-Mart for better warehouse and ordering control.  The U.S. Government uses them in Passport Cards,  For a comprehensive list of who is using RFID tracking chips read this article from 2003.  Many officials in Mexico have had the common RFID tracking chip  implanted in their bodies so they can be located if captured, or worse, killed.
There has been no word whether the German inventor will seek a patent from other countries.

Izrael mégis szervezi a III. világháborút?

Az izraeli titkos hírszerző ügynökség, a Moszad szócsöveként is ismert, kémkedésre, terrorizmusra és biztonságpolitikai témákra szakosodott izraeli DEBKA internetes honlap leplezetlenül nyilvánosságra hozta a nemzetek elpusztításának programját, a már jól ismert „Endlösung” izraeli változatát.

Netanjahu izraeli elnök és az általa mozgatott nemzetközi terrorista hálózat minden bizonnyal csak járulékos veszteségként fogja elkönyvelni a tömegsírok százezreit, a vérző és agyongyötört kontinenseket, hogy bolygónk még megmaradt füstölgő romjain végre ők, a kiválasztott nép lehessenek élet, de inkább a halál urai.

A DEBKA nyíltan elismeri, hogy a Jordán Királyság és az öböl-menti arab államok segítségével eltervezett és elindított szíriai és iraki invázió nemcsak Irán és Pakisztán ellen irányul, de könnyen Oroszországot és Kínát is szembefordíthatja a NATO-val, mely országok eddig határozottan elleneztek minden külső agressziót. Az agresszió azonban már javában zajlik, és a Jelenések könyvében leírtak értelmében: „melynek végcélja az egész emberiség – még Isten választottainak is – teljes mértékű megtévesztése. Ez a gazdasági, politikai és vallásrendszer az utolsó időkben egy világméretű diktatúrába torkollik, ami uralni fogja az emberiség életének minden aspektusát. Ezt a rendszert tehát azért hozták létre, hogy az adott időben teljes rabságba vonja majd az emberiséget, Sátánt istenné kiáltsák, illetve hogy harcoljon a visszatérő Krisztus és szentjei ellen” (Jel. 16:13-14; 19:19).

De valóban ez a céljuk ezeknek az embereknek?

Igen, mert a cionisták, a neokonzervatívok és a dominianisták nem mások, mint velejükig romlott pénzügyi bűnözők, korrupt politikusok, és hatalmi mámorban szenvedő őrült zsarnokok díszes társasága.

Egy államok feletti világkormány létrehozására tett erőfeszítések már nagyon rég elkezdődtek, és a fejlett technika korszakában csupán felgyorsultak az események. Amerikában például a mesterségesen megrendezett terrorcselekmények ürügyén katonai puccsot hajtanának végre, hogy aztán a szükségállapot meghirdetése után teljes izraeli fennhatóság alá vegyék az egész országot. Szándékosan hallgatnak az ország különböző részein felállított úgynevezett átnevelő FEMA-táborokról is, mert ha kiderülne, akkor félő, talán mindenki megvilágosodna, hogy Amerika a saját állampolgáraival szemben készül egy nagy, végső leszámolásra. A Federal Emergency Management Agency, vagyis Szövetségi Válságkezelési Ügynökség szükségállapot esetén az Egyesült Államok kormányát váltaná fel, és ezzel egy csapásra megszüntetné a demokratikus szabadságjogokat. A gonosz birodalmában pedig kezdetét venné a „sötét újkor”.

Összeesküvés-elmélet? A javából!

De nemcsak elmélet, hanem igazi terv, egy valódi összeesküvés az egész emberiség ellen. Olyan ördögi terv, amelyről ideáig csak suttogtak, most viszont már teljesen nyíltan és pimaszul hirdetik, sőt ami a leghátborzongatóbb: előbb-utóbb meg is valósítják.

Az terv beindult

A szíriai hadművelet következtében az Irakról leválasztott kurd régió kiváló felvonulási terület lesz majd egy Irán elleni támadáshoz. Amiről nem szól a fáma, hogy az egy évtizede gazdasági és pénzügyi válságban vegetáló Amerikát újabb gyilkosságokba, terrorcselekményekbe, hamis zászló hadműveletek sorába rángatnák bele, természetesen előzőleg a lakosság teljes lefegyverzésével. (A gyilkos fegyverek betiltása, illetve használatuk korlátozása csak akkor volna szép és dicsérendő kezdeményezés, ha nem titkolnák el közvélemény elől, hogy az amerikai állambiztonsági hivatal, másfélmilliárd, 40-es kaliberű hollow point-lövedékes fegyverkészlettel rendelkezik, amit még a genfi egyezmény hadviselésről szóló szabályzata is szigorúan tilt. Ugyanakkor – a szenátus albizottsága 2012 októberében kiadott jelentése szerint 2001 és 2009 között semmilyen terrorista veszély nem fenyegette Amerikát. (!)

A „terrorizmus elleni harc” tehát blöff volt csupán, a hamis szlogent a kormány az FBI-jal karöltve agyalta ki. (Megj. R. J.)

A DEBKA azon kesereg, hogy a nagy terv csak akkor valósulhatna meg igazán, ha visszaforgatván az idő kerekét, Amerikát még mindig a Bush-korszak szürke egyoldalúsága jellemezné. A megváltozott viszonyok, Obama elnök, Kerry külügyminiszter, Hagel védelmi miniszter és az amerikai vezérkari főnök, Martin Dempsey tábornok ennél fogva csak akadályok a „nemes” célok megvalósításában.

A gójok agymosása

Ebből következik, hogy Obama elnök tehát potenciális célpont egy új, 9/11-hez hasonló terrortámadáshoz, melynek alapjait már előkészítették Sandy Hookkal és a bostoni maratonnal. A politikai és katonai síkon zajló előkészületekkel egyidőben elkezdődött a lakosság tűrőképességének és reakciójának tesztelése is. Az amerikai társadalom teljes lefegyverzésével és a jó előre eltervezett gazdasági összeomlással elvették az emberek magántulajdonát, és kezdetét vette a középosztály teljes likvidálása.

És miközben terrortámadások sorozatát zúdítjánk ránk, észre sem vesszük, hogy 20 ezer amerikai katona készül átlépni a szír határt.

A világ meghódítása és bolygónk megsemmisítése

Izrael a közel-keleti térségben, összehangolt támadásokat hajt végre Szaúd-Arábia, a perzsa öböl menti államok, a Moszad által támogatott törökországi PKK (a Kurd Felszabadítási Szervezet) terroristái, a kurdisztáni regionális önkormányzatok kulcsfontosságú vezetői, az iraki al-Kaida terrorszervezet irányítói és a szíriai drúz milíciák segítségével.

Jordániával már régen nem kell számolni – mert Izrael és a vele szövetséges al-Kaida hálójában vergődik –, tehát Szíria és Irak megcsonkítása után szabad lesz az út Afganisztán, Irán és a Kaszpi tenger felé.

Amennyiben Kína és Oroszország nem ismeri fel időben a veszélyes ázsiai térhódítást, a már jó előre eltervezett 2015-2017 közötti Pakisztán elleni izraeli támadást követően kirobbanhat a III. világháború.

Kezdetben vala a megtévesztés és a színjáték

Különösen Törökország részéről, amelyik most nyakig ül a slamasztikában, mert Izrael szövetségeseként az ország területén kialakítandó közös katonai légi bázis miatt könnyen árulónak bélyegeznék a környező országok. Ugyanakkor reménykedik is, hogy az izraeli térhódítás során megkaparinthatja Észak-Irakot, és „megszállási zónaként” talán Szíriából is lekanyarinthat magának egy jó darabot.

Azerbajdzsán pedig – jó tett helyében jót várj alapon – megkaphatja a már régóta áhítozott Kaszpi-tengeri iráni olajtartalékokat.

Már írásban is megállapodtak

2013. április 26-án megszületett a megállapodás a Szíria elleni hadműveletről. Izrael természetesen amerikai pufferek árnyékában manőverezik majd, és esze ágában sem lesz vágóhídra vinni katonáit. A 2006-os libanoni vereségük óta jószerivel meggyőződhettünk arról is, hogy az IDF, az izraeli védelmi erők nem jeleskednek túlságosan a frontokon, csupán a ciszjordániai fegyvertelen és kiszolgáltatott civil lakosság körében kepesek különös kegyetlenkedésekre és véres megtorlásokra.

Ezzel kapcsolatban a DEBKA gondosan összehangolt amerikai terrorsejtek és halálosztagok akciósorozatáról is említést tesz, melyek működésének eltussolásához természetesen a háttérhatalom által irányított amerikai és izraeli világsajtó fog majd segédkezni, pontosabban félretájékoztatni a tisztelt nagyérdeműt.

2013. április 26-án pénteken, csak pár órával azután, hogy az online DEBKA-Net-Weekly előfizetők kézhez kapták a legfrissebb híreket, Abdullah II jordán király már a Fehér Házban tárgyalt Obama elnökkel, ahol is megállapodás született egy 20 ezer amerikai katona állomásoztatására alkalmas gigantikus katonai bázis kiépítéséről a Jordán Hasimita Királyságban. Az amerikai légierők ilyen mértékű átcsoportosítására hat év óta nem volt példa a térségben.

A jordániai katonai támaszpont lesz tehát az amerikai és izraeli közös hadműveletek egyik központja. A mérnöki alakulatok már dolgoznak a bázis kibővítésén, hogy alkalmassá tegyék az izraeli légtéren át történő amerikai és európai légi utánpótlások fogadására. A nehezebb katonai járműveket és berendezéseket, tartályokat, tankokat, rakétákat, önjáró tüzérségi és páncélozott járműveket a tengeren keresztül szállítják majd két katonai támaszpontra: a jordániai vörös-tengeri kikötőbe, Aqabába és az izraeli kikötőbe, Haifába.

Erről az amerikai védelmi miniszter Hagel, az izraeli miniszterelnök Netanjahu, az izraeli védelmi miniszter Mose Ja’alon és az izraeli vezérkari altábornagy Benny Gantz döntöttek legutóbbi tárgyalásaik során.

Netanjahu már négy alkalommal is találkozott Abdullah II jordán királlyal, hogy – ugyancsak jó tett helyébe jót várj alapon – teljes körű támogatásáról biztosítsa trónja megőrzése érdekében.

Ezeket az ördögi terveket sohasem lehetne megvalósítani anélkül, hogy Amerikát ne bénítaná meg egy olyan erős és befolyásos, minden törvényen felül álló zsidó terrorista szervezet, mint az egész amerikai kongresszust és törvényhozást markában tartó AIPAC, az Amerikai-Izraeli Közügyek Bizottsága.

Ékes bizonyítéka ennek, hogy a jelenlegi amerikai doktrína még tiltja is a katonai agressziót, és nem csak az ENSZ biztonsági tanácsának határozata alapján, de a Nemzeti Hírszerzési Elemzés a NIE (National Intelligence Estimate) biztonságpolitikai döntése értelmében is. Itt kell megjegyeznünk, hogy az amerikai hírszerzés által összeállított és 2007-ben nyilvánosságra hozott jelentés szerint Irán már 2003-ban leállt a nukleáris fegyverkezési programjával, ami azóta is felfüggesztés alatt áll. Hasonlóképpen utasította el még kezdetben az USA azt a valótlan izraeli állítást is, hogy a szír kormányerők tömegpusztító biológiai és vegyi fegyvereket vetettek volna be a lázadók ellen. Mint utóbb kiderült, ennek épp az ellenkezője volt igaz, tudniillik hogy a felkelők használtak gyilkos fegyvereket, és nem csak a szír kormányerők, de az ártatlan civil lakosság ellen is.

Világos, hogy mit akar Izrael

Világos, hogy sok száz és ezer amerikai katonát fognak feláldozni a cionizmus túlélése érdekében. És az is világos, hogy most kétszer annyit fognak feláldozni, mint amennyit már eddig is feláldoztak.

Az USA-ban végzett felmérések szerint a megkérdezett válaszadók jobban tartanak saját kormányuktól, mint a terroristáktól (pláne ha ezek a terroristák a saját kormánytagjaik közül kerülnek ki – Megj. R. J.), és a terrorfenyegetettség félelmeit még mindig felülírják az amerikai alkotmányban lefektetett szabadságjogok:

„Tekintettel arra, hogy az emberi jogok el nem ismerése és semmibevevése az emberiség lelkiismeretét fellázító barbár cselekményekhez vezethet, és hogy az ember legfőbb vágya egy olyan világ eljövetele, amelyben az elnyomástól, valamint a nyomortól megszabadult emberi lények szava és meggyőződése szabad lesz.” (Emberi Jogok Nyilatkozata) 

Rónaszegi Judit – Gordon Duff – Press Tv nyomán

Közzétéve ennyi ideje: 10th July 2013, szerző: Balázs Szémann

Rádiófrekvenciás azonosítás

2013. szept. 30

Az RFID (Radio Frequency IDentification) automatikus azonosításhoz és adatközléshez használt technológia, melynek lényege adatok tárolása és továbbítása RFID címkék és eszközök segítségével. Az RFID címke egy apró tárgy, amely rögzíthető, vagy beépíthető az azonosítani kívánt objektumba. Az objektum lehet tárgy, például egy árucikk, vagy alkatrész, illetve élőlény, így akár ember is.

RFID Chip Implantation

https://www.youtube.com/watch?v=sKVj2V4-yPE

Az RFID címkék típusai

Az RFID címkéknek több fajtája van, az alábbi szempontok szerint csoportosíthatóak:

Működési frekvencia(felépítésük is változik)
LF jellegzetessége: IC-nél bezáruló sok fordulatból álló tekercs antenna
HF jellegzetessége: IC-nél bezáruló kis fordulatból álló tekercs (spirál) antenna
UHF jellegzetessége: IC-nél összekapcsolódó kétpólusú antenna
Mikrohullám: IC-vel összekapcsolt kétpólusú antenna

Bélyeg megjelenési forma

Dry-inlay
Papír fedőrétegű
Műanyag fedőrétegű
Wet-inlay
Kemény burkolatú tag
Kemény burkolatú metál tag

Memóriakezelés

Csak olvasható (RO) – gyártáskor írják meg
Egyszer írható sokszor olvasható (WORM)
Többször írható és olvasható (RW)

Energiaellátás

Passzív RFID

A passzív címkék nem tartalmaznak saját energiaforrást. Az olvasó által kibocsátott rádiófrekvenciás jel elegendő áramot indukál az antennában ahhoz, hogy a lapra épített apró CMOS IC feléledjen, és választ küldjön az adatkérésre. Az antenna tehát speciális tervezést igényel: nem elég, hogy összegyűjti a szükséges energiát, a válaszjelet is közvetítenie kell. A válaszjel általában egy egyedi azonosítószám, de előfordul, hogy a címke egy kis méretű memóriát (EEPROM) is tartalmaz, és lekérdezéskor ennek tartalmát is továbbítja az olvasó felé. A passzív lapkák rendkívül aprók, papírnál is vékonyabb címke a kereskedelemben is kapható. A passzív lapok hatótávolsága 2 millimétertől (ISO 14443) néhány méterig (ISO 18000-6) terjed, azaz ekkora távolságból olvasható ki a tartalmuk a használt frekvenciától függően. Alacsony előállítási költségének köszönhetően jelenleg ez a legelterjedtebb típus.

Fél-passzív RFID

A fél-passzív azonosítók annyiban térnek el a passzív társaiktól, hogy tartalmaznak egy apró, beépített elemet. Ez lehetővé teszi, hogy az IC folyamatosan üzemeljen. Nincs szükség az antenna energiagyűjtő kialakítására, ezért azt adásra optimalizálják. Ennek köszönhető, hogy az ilyen típusú azonosítók válaszideje jobb, és az olvasási hibák aránya kisebb, mint passzív társaik esetén.

Aktív RFID

Az aktív RFID címkék vagy jeladók beépített energiaforrással rendelkeznek, melyek elegendő energiát biztosítanak bármilyen IC üzemeltetéséhez és a jeladáshoz is. Nagyobb hatótávolságot (akár 10 méter) és memóriakapacitást biztosíthatnak passzív változatuknál, némelyik még a vevő által küldött adatok rögzítésére is képes. Néhány aktív címke impulzusszerűen üzemel, hogy takarékoskodjon az energiával, így akár 10 évig is képes üzemelni.

RFID-olvasó antennák típusai

Az RFID-olvasó antennák kialakítása éppúgy függ egy adott alkalmazás igényeitől, mint a bélyegeknél. Az antennákat úgy alakítják ki, hogy hatósugaruk, kivitelük, formájuk (akár ergonómiai szempontból is) illeszkedjen az egyes alkalmazások igényeihez.
Targonca antenna, futószalagra szerelhető antenna, áru beérkeztető/kiadó kapura szerelt antenna, polcra/ba szerelt antenna, állatazonosításkor használt spec. kialakítású antenna, stb.

RFID-író/olvasó (Interogátor) típusai

Az RFID-olvasó a hozzá kapcsolt antennák segítségével létrehozott elektromágneses mezőben képes olvasni a gerjesztett bélyegek által visszasugárzott adatokat és ugyanilyen módon képes írni is ezen bélyegek memóriájába (csak az írható bélyegekébe). Az újabb olvasókba már integrálják az adatfeldolgozó szoftvert futtató egységet is, ezáltal leegyszerűsítve a kialakítandó automatikus azonosítási rendszer infrastruktúráját.

Adatírás szerint

RO-Read only olvasók (csak olvasásra képesek)
Csak olvasni képesek a közelükben lévő bélyegek adatait. Általában kis teljesítményű egy antennás olvasók speciális felhasználásokra fejlesztve.
Írásra és olvasásra is képes olvasók
Általánosan elterjedt olvasók logisztikai és kereskedelmi alkalmazásokban. Az adatok bélyegekre történő írását és olvasását is képesek végrehajtani.
Smart olvasók
Az adatfeldolgozó egységet is magukban foglaló olvasók.

Kialakításuk szerint

Targoncára szerelhető olvasó (robusztus kialakítás, speciális áramellátás), áru beérkeztető/kiadó kapura szerelt antenna, állatazonosításkor használt spec. kialakítású olvasó egység, kézi olvasók, asztali olvasók, mobil eszközbe szerelt olvasók, stb.

RFID rendszerek működése

1. A szenzor (fotocella) aktiválást indító eseményt érzékel
2. Az olvasó Bekapcsol
3. Az olvasó leolvassa a bélyegben kódolt adatokat.
4. Az olvasó továbbküldi az adatokat az adatfeldolgozó programot futtató számítógépnek (Middleware)
5. Az adatfeldolgozó számítógép a kiegészített adatokat továbbküldi a vállalatirányítási rendszernek

forrás: hu.wikipedia.org/wiki/RFID

HAARP

2013. szept. 19
Hivatalos szakirodalma szerint a kutatást az Egyesült Államok Haditengerészete (U.S NAVY) és Légiereje (U.S. Airforce) az alaszkai székhelyű Fairbanks Egyetemmel karöltve finanszírozza, illetve a DARPA (Fejlett Védelmi Kutatási Projektek Ügynöksége), mely utóbbi szervezet érdekessége, hogy kizárólag az amerikai védelmi minisztérium felső vezetésének van alárendelve, körülbelül 240 munkatársa van, éves költségvetése mintegy 3,2 milliárd dollár.

A HAARP egy tudományos törekvés, melynek célja az ionoszféra viselkedésének és tulajdonságainak tanulmányozása, illetve az eredmények alkalmazása a kommunikációs és felügyeleti rendszerek kialakításában, polgári és védelmi célokra egyaránt.

A HAARP ((High Frequency Active Auroral Research Program = Nagy frekvenciájú aktív ionoszféra-kutató program) ionoszféra-kutató létesítmény Ionospheric Research Instrument (IRI) a sarkvidéki térség legnagyobb beruházása a magaslégkör vezetőképességének vizsgálatára, mely az alaszkai Gakona közelében az amerikai légierő egy birtokán található.
Két fő részből áll:
Egy nagyfrekvenciájú (High Frequency) adóberendezésből és antennaegyüttesből áll. Az antennamező derékszögben felállított 180 darab, kereszt alakú dipól-szerkezetből áll. Az adó teljesítménye 3,6 Megawatt.
Az alaszkai HAARP állomás építése 1993-ban kezdődött, fővállalkozója a BAE Systems Advanced Technologies volt.
Másrészt egy komplett tudományos bázisból áll, ami az ionoszféra, valamint az abban mesterségesen keltett változások megfigyelésére szolgál. A megfigyelési eredmények egy részét valós időben lehet követni az interneten. Az aktív ionoszféra kutatások során a generált jeleket az adóberendezésekkel kisugározzák nagyjából függőleges irányban. A jeleket az ionoszféra 100 és 350 km-es magasságban elnyeli, a használt frekvencia függvényében. A nyalábok átmérője kezdetben csupán néhány száz méter, a magas légkörbe érve azonban a nyaláb több tucat kilométer átmérőjűre is szétterjedhet. A hivatalos források szerint ezek energiasűrűségre 3 mikrowatt/cm2.

HAARP-ról Jakab Istvánnal, HAARP, Jesse Ventura

 forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/HAARP

Fukushima Daiichi atomerőmű

2013. okt. 19

Fukushima Dai Icsi atomerőműben a 2011. március 11-én, helyi idő szerint 14 óra 46 perckor bekövetkezett tóhokui földrengés és az azt követő szökőár romboló hatásai, súlyos nukleáris üzemzavarok és balesetek sorozatát indították el.

A földrengés időpontjában az atomerőmű hat (a TEPCO által üzemeltetett) forralóvizes reaktora közül, a 4-es, 5-ös és 6-os reaktorok karbantartás miatt nem működtek, az ekkor éppen aktív üzemben lévő 1-es, 2-es és 3-as reaktorok pedig a rengések kezdetekor automatikusan leálltak.
Mivel a fűtőelemekben a nukleáris láncreakció leállítása után is jelentős mennyiségű hő termelődik, ezért további folyamatos hűtést igényelnek. A forralóvizes reaktorok hűtővizét keringető szivattyúk és a vezérlés működtetéséhez elektromos áram szükséges. Ezt viszont itt, az erőmű összes elektromosenergia-betáplálásának egy idejű kiesése miatt csak a veszélyhelyzetekre beépített üzemzavari dízelaggregátorokkal, és csak rövid ideig tudták biztosítani.
A reaktorok leállítása után 55 perccel ugyanis egy, a tenger alatti földrengés által kiváltott, 14-15 méter magasságú szökőár érte el a létesítményt. Mivel az erőmű tengeri gátjait legfeljebb 5,7 méteres hullámok elleni védelemre tervezték, az ezt több mint kétszeresen meghaladó magasságú ár súlyosan megrongálta a telep berendezéseit. Tönkretette a tengervíz-szivattyúkat, a dízelaggregátorok üzemanyag-ellátását és hűtőrendszerét, valamint többméteres magasságban elárasztotta a komplexum alsó szintjeit. A dízelek kiesésével és az alsó szinteken meghibásodott elektromos rendszerek miatt, villanyáram híján pedig leálltak a reaktorok aktív üzemzavari hűtőrendszerei, és kiesett a külön-külön is több száz fűtőelemet tároló pihentetőmedencék, valamint a külön épületben lévő használtfűtőelem-tároló hűtése is.

A GE Mark I típusú forralóvizes reaktor, konténment és reaktorcsarnok tipikus felépítése .
A jobboldali képen (sárga) reaktortartályt (8), benne az aktív zónával (1), a körte alakú acélkonténment (19) veszi körül. A pihentetőmedencében (5) tárolják a (használt) fűtőelemeket (27). Az alul körbefutó tórusz alakú kondenzációs kamrában (24) nagy mennyiségű vizet (18) tárolnak.

A három, alig egy órával korábban lekapcsolt reaktorban, a fűtőelemekben továbbra is folyamatosan termelődő hő elkezdte elforralni a reaktortartályban az aktív zónát beborító hűtővizet. Ezért nőni kezdett a reaktorban a nyomás, és – mivel nem tudták pótolni az elforró vizet sem – csökkenni kezdett a vízszint. A keletkező gőzt a reaktortartály alatt körbefutóan beépített, tórusz alakú kondenzációs kamrában (GE Mark I típusú reaktorok) ilyen esetekre tárolt nagy mennyiségű vízen átbuborékoltatva lecsapatták. Ezzel átmenetileg sikerült ugyan a nyomás további gyors növekedését megakadályozni és az aktív zónát hűteni, de a reaktortartályból így elvont hő a tóruszban lévő vizet melegítette, tehát a reaktorban maradt. A tóruszban lévő víz felforrósodásával ez a passzív hűtés is leállt, ezért tovább nőtt az aktív zóna hőmérséklete és a nyomás.
A reaktortartályból elforró víz pótlása nélkül a vízszint ott lecsökken. Ha az aktív zóna [akár csak részben is] „szárazra kerül”, a vízből kiemelkedő fűtőelemek hűtés nélkül maradnak és túlhevülhetnek.) A dízelek kiesését követően már csak a beépített akkumulátorokról is üzemeltethető műszerek és alrendszerek működtek. Az akkumulátorok lemerülésével, néhány órával később végül ezek is leálltak.
A reaktorok és a pihentetőmedencék aktív hűtését csak a baleset után kilenc órával a helyszínre érkező mobil szivattyúk és aggregátorok segítségével próbálhatták meg újraindítani. Az elégtelen hűtés miatt a reaktorok hűtővizének vízszintje, az aktív zónák hőmérséklete és a reaktorok nyomása kritikussá vált.

A földrengést követő napokban 2011. március 12-én robbanás történt az erőmű 1-es reaktorában, március 14-én hétfőn reggel a 3-asban, majd éjfél előtt a 2-esben is. Három reaktorban teljes zónaolvadás történt. Négy reaktorblokk szerkezetileg károsodott.

A robbanásokat valószínűleg a túlhevült fűtőelemek cirkónium burkolatának vízzel való érintkezésekor keletkező és a lefúvatáskor oxigénnel keveredve durranógázt alkotó hidrogén okozta.
Az 1-es és 3-as blokk esetén a 13 cm vastag acélból készült reaktor, benne a fűtőrudakkal épségben maradt, csupán az erőmű épületének egy része semmisült meg. Március 15-én, kedden reggel tűz ütött ki a négyes reaktorban a használt fűtőelemek pihentető medencéjénél.

1-es reaktor

• A TEPCO becslése szerint 2800 fokot ért el az aktív zóna hőmérséklete 6 órával a földrengés után. Kevesebb, mint 16 óra után teljes zónaolvadás következett be, az olvadt üzemanyag lefolyt, és átégette a reaktortartályt. Ebben az időben vizet szivattyúztak a reaktorba, annak érdekében, hogy a legrosszabb forgatókönyv megvalósulását elkerüljék – az olvadt üzemanyag átolvasztja magát a konténment tartály falán, és nagy mennyiségű radioaktív szennyeződés kerül ezáltal a környezetbe. Júniusban a Japán kormány beismerte, hogy a reaktor konténment tartálya is átlyukadt, és folyamatosan szivárog ki belőle a beleszivattyúzott hűtővíz.
  

2-es reaktor

• Május 15-én a TEPCO bejelentette, hogy a reaktortartály, amiben a nukleáris üzemanyag van, valószínűleg megsérült, és szivárog a hűtővíz. Ebből az következik, hogy a több ezer tonna beszivattyúzott hűtővíz nagy része kiszivárgott. 100 órával a földrengés után ebben a reaktorban teljes zónaolvadás történt.
  

3-as reaktor

• Május 15-én a TEPCO bejelentette, hogy a reaktortartály, amiben a nukleáris üzemanyag van, valószínűleg megsérült, és szivárog a hűtővíz. Ebből az következik, hogy a több ezer tonna beszivattyúzott hűtővíz nagy része kiszivárgott. 60 órával a földrengés után ebben a reaktorban teljes zónaolvadás történt.
  

A Japán Atomenergia-Biztonsági Ügynökség álláspontja: az 1-es reaktor fűtőanyaga a hűtés leállása utáni ötödik órában teljesen megolvadt, majd a reaktortartály fenekén gyűlt össze. A NISA szerint a leolvadás a
2-es reaktorban 80, a 3-asban 79 órával a hűtés kiesése után történt.

Fukushimai erőmű 3-as medencéje Fájl letöltése

Fukushimai erőmű 4-es medencéje Fájl letöltése

Fukushima And The End Of Humanity

https://www.youtube.com/watch?v=VH3AlPmavDk

FUKUSHIMA MUTATIONS 2: Chernobyl

https://www.youtube.com/watch?v=EFMgGf5DXF8

Fukusima Dai Icsi

https://www.youtube.com/watch?v=NewwV9wAmYI

Nukleáris Készletek - A Hidegháború Öröksége

https://www.youtube.com/watch?v=2C0-RU1k5ok

A biztonság tudománya : nukleáris fenyegetés

https://www.youtube.com/watch?v=gmSt2WLMzj0

Bilderbergek és a nukleáris "első csapás" Oroszország ellen

https://www.youtube.com/watch?v=UQV7Ehj-vvI

forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Fukusimai_atomerőmű-baleset
képek forrása: rt.com

Nukleáris fegyvereket érintő balesetek

2013. okt. 22
Az interneten is napvilágot látott Nukleáris fegyvereket érintő balesetek listájából néhány

Légi balesetek:

1950. február 13.

• 
• Egy amerikai B-36-os bombázó Kanada partjainál, a Csendes-Óceán felett kigyulladt. Mielőtt a repülő a parti hegyekbe csapódott, a fedélzetén lévő, a hadsereg szerint inaktív, plutóniumot nem tartalmazó atombombát 3000 méterről ledobták, amelyet a hagyományos robbanóanyag fel is robbantott.
  

1950. április 11.

• Egy amerikai B-29-es bombázó fedélzetén egy atombombával Új-Mexikóban, a Kirtland légitámaszpont közelében egy hegynek csapódott. A bomba megsemmisült, de szerencsére biztonsági okokból a nukleáris töltet (amely szintén a fedélzeten volt) nem volt behelyezve a bombába, és sértetlen maradt.
  

1956. március 10.

• Egy Floridából Európába tartó amerikai B-47-es bombázó, fedélzetén két bombába való nukleáris anyagot tartalmazó kapszulával, nem találkozott légi üzemanyag-utántöltő repülőjével a Földközi-tenger felett. Kiterjedt kutatás sem bukkant a bombázó vagy legénységének nyomára.
  

1956. július 27.

• Az angol légierő (RAF) Lakenheath beli bázisánál egy amerikai B-47-es bombázó “touch-and-go” leszállás gyakorlása közben egy raktárépóletbe csapódik. A keletkező tüzet sikerült megfékezni, mielőtt az épületben található hat darab, egyenként 4 tonna TNT-t tartalmazó atombombát elérte volna.
  

1957. május 22.

• Egy amerikai B-36-os bombázó, útban a texasi Biggs légitámaszpontról Kirtlandbe véletlenül elejt egy atombombát az Új-Mexikói sivatagban. A robbanóanyag felrobban, 8 m átmérőjű, 4 m mély krátert hagyva. Biztonsági okokból a nukleáris töltet nem volt a bombába helyezve.
  

1957. július 28.

• Egy a delaware-beli Dover légitámaszpontról Európába tartó C-124 “Globemaster” repülő, fedélzetén három atombombával motorhibát észlel. Rehobeth-től keletre két bombától megszabadulnak, amelyeket később nem sikerült felkutatni. Feltehetőleg most is a tenger fenekén nyugszanak.
  

1958. január 31.

• Egy tengerentúli amerikai bázison, egyes források szerint Marokkóban, Rabattól 150km-re északkeletre felszállás közben lezuhant egy B-47-es bombázó, fedélzetén éles nukleáris fegyverrel. Egy mérföldes körzetben evakuálást rendeltek el, a gép 7 órán keresztül égett, a roncs közvetlen közelében jelentős szennyezés keletkezett.
  

1958. február

• Az angliai Greenham légitámaszponton felszállás közben egy B-47-es bombázó motorhiba miatt 2500 m magasságban megszabadult két 1700 gallonos üzemanyagtartálytól, amelyek véletlenül egy nukleáris fegyverekkel megrakott parkoló B-47-es mellett csapódtak a földbe. A keletkezett tűz 16 órán át égett, közben legalább az egyik bomba robbanóanyaga felrobbant, ami uránium és plutónium kontaminációt okozott.
  

1958. február 5.

• A floridai Homestead légitámaszpontról indulva egy F-86-os gép és egy B-47-es bombázó gyakorlatozás közben összeütközött. A Georgiai Savannah folyó torkolatánál a B-47-es megszabadult a fedélzetén lévő hidrogénbombától. A bombát két hónapnyi keresés után sem sikerült megtalálni, valószínűleg ma is a mocsárban vagy az óceánban fekszik.
  

1958. március 11.

• Egy B-47-es bombázó, amely a georgiai Hunter légitámaszpontról tartott Európába, véletlenül ledobott egy élesítetlen atombombát a dél-karolinai Mars Bluff fölött, egyenesen Walter Gregg kertjébe, ahol a bomba konvencionális robbanóanyaga felrobbant, 20 méter átmérőjű 5-10 méter mély krátert hagyva maga után, és megsemmisítve egy lakóháza, valamint megrongálva öt másik házat és a templomot. A légierő 54000 dollár kártérítést fizetett.
  

1958. november 4.

• Egy B-47-es bombázó Texasban felszállás közben kigyullad és 500 méterről lezuhan. A fedélzeten található nukleáris fegyver konvencionális robbanóanyaga felrobban, 10 méter átmérőjű krátert ütve.
  

1958. november 26.

• Louisianában egy B-47-es kigyullad a földön. A fedélzeten található atombomba megsemmisül a tűzben. A szennyeződés a közvetlen környezetre korlátozódik.
  

1959. július 6.

• A Louisiana állam beli Barksdale Légitámaszponton egy C-124 repülő felszállás közben lezuhant és kigyulladt. A fedélzeten található nukleáris bomba megsemmisült, de robbanás és komolyabb kontamináció nem következett be.
  

1959. október 15.

• Kentuckyban egy KC-135 üzemanyagszállító és egy B-52-es bombázó, fedélzetén két nukleáris fegyverrel a levegőben összeütközött és lezuhant. A bombákat sértetlenül visszanyerték.
  

1961. január 23.

• Az észak-karolinai Goldsboro közelében egy B-52-es bombázó 1000-3000 m magasságban dezintegrálódott, aminek következtében elveszítette két 2.4 megatonnás termonukleáris bombáját. Utólagos vizsgálatok szerint az egyik bomba valamennyi biztonsági rendszere csődöt mondott, s csupán egy utolsó kapcsoló akadályozta meg a robbanást. A másik bomba ejtőernyő nélkül, szabadon csapódott egy mocsárba, ahonnan csak néhány részét sikerült kiásni.
  

1961. március 14.

• A kaliforniai Yuba City közelében egy B-52 meghibásodott. Miután lakatlan területre irányították, a legénység kiugrott. A gép becsapódásakor a bombák leszakadtak a gépről, de a biztonsági eszközök megfelelően működtek, és a bombák robbanóanyaga nem robbant fel.
  

1964. január 13.

• Úton a massachusettsi Westover légitámaszpontról a georgiai Turner légitámaszpontra egy B-52 fedélzetén két nukleáris fegyverrel lezuhan. A bombákat “viszonylag sértetlen” állapotban gyűjtötték be.
  

December 8, 1964

• Indiana államban, a Grissom Légitámaszponton egy B-58-as bombázó letért a felszállópályáról és kigyulladt. A fedélzeten lévő öt nukleáris fegyver részben megsérült a tűzben. A kontamináció a közvetlen környezetre korlátozódott.
  

1965. december 5.

• A Rjúkjú-szigetek közelében egy termonukleáris bombával felszerelt A-4E repülő pilótájával együtt a Vietnamból haza tartó USS Ticonderoga repülőgép-anyahajóról legurult és elmerült az 5 km mély tengerben.
  

1966. január 17.

• Egy amerikai KC-135 üzemanyaghordozó repülő és egy B-52-es bombázó Spanyolország partjai felett összeütközik és négy termonukleáris bomba esik le Palomares falu közelében. Egy bomba épségben ér földet, kettőben földet éréskor felrobban a konvencionális robbanóanyag. Később 1400 tonna kontaminált talajt távolítanak el. A spanyol katonák védőfelszerelés nélkül dolgoznak. A negyedik bombát 80 nap múlva találják meg és emelik ki a tengerből.
  

1966. augusztus 29.

• Az amerikai Puerto Ricóhoz tartozó Vieques sziget közelében gyakorlatozás közben a tengerbe került egy nukleáris bomba. Két hónappal később sikerült kiemelni.
   
  

1968. január 21.

• Egy amerikai B-52-es bombázó vészleszállás közben lezuhan a grönlandi Thule légitámaszpont közelében. A fedélzeten négy atombomba volt, amelyek hagyományos robbanóanyaga felrobbant, mintegy 10 hektárt szennyezve be plutóniummal, amely befagyott a hőtől megolvadt jégbe. A terület megtisztításában segédkező dán munkások védőfelszerelés nélkül dolgoztak. Egyes utalások szerint az egyik bomba részei továbbra is a bázis előtti öböl alján fekszenek.
  

1977. november 28.

• Nyugat-Németországban egy nukleáris robbanófejeket szállító amerikai CH-47-es helikopter felszállás közben kigyulladt és lezuhant. A tüzet sikerült eloltani és a fegyvereket biztonságosan eltávolítani.
  

1980. szeptember 15.

• A nebraskai Grand Forks légitámaszponton egy B-52 kigyulladt a földön, fedélzetén rövid hatótávolságú AGM-69 nukleáris rakétákkal. A tűz három órán át égett, de a kedvező szél és a tűzoltók távol tartották a lángokat a rakétáktól.
  

Tengeri balesetek:

1960. június 4.

• Az USS Sargo amerikai nukleáris meghajtású tengeralattjáró a hawaii Pearl Harbor bázison egy robbanást követően kigyulladt. Két torpedó felrobbant, miközben a tűz folyamatos oxigénutánpótlást kapott az éppen feltöltés alatt álló nagynyomású oxigénből. A nagyobb katasztrófát megakadályozandó a tengeralattjárót szándékosan elsüllyesztették. Később kiemelték, a javítási munkálatok három hónapig tartottak.
  

1961 július 4.

• A szovjet K-19 nukleáris meghajtású tengeralattjáró reaktorhűtése szivárogni kezd. A radioaktív szennyezés olyan komoly, hogy a legényéget evakuálják és a tengeralattjárót hazavontatják. A reaktorokat ki kell cserélni. Az elszenvedett sugárterheléstől 8-an meghalnak.
  

1962. június

• A szovjet K-3 nukleáris meghajtású tengeralattjárón tűz üt ki, amely komolyan károsítja a reaktorokat. A hajót hazavontatják, a reaktorokat ki kell cserélni.
  

1963. április 10.

• Az amerikai Tresher nukleáris meghajtású tengeralattjáró Bostontól keletre egy próbamerülés során elsüllyed. A 129 fős legénység elpusztul. A pontos okok nem ismertek, valószínűleg egy könnyeb beázástól elektromos hiba lépett fel, ezért a reaktor vészleállást hajtott végre, az áram nélkül maradt hajó pedig képtelen volt felszínre manőverezni.
  

1968. március 8.

• Hawaii Oahu szigetétől 1000 km-re északkeletre a K-129 szovjet dízel hajtású tengeralattjáró elsüllyed, fedélzetén 3 nukleáris töltetű rakétával. A CIA megpróbálja kiemelni (“Project Jennifer”), hat év alatt többszázmillió dolláros költséggel építenek egy hajót erre a célra. Állítólag a kiemelés során a tengeralattjáró törzse kettétört, és az egyik fele visszazuhant a tengerfenékre, de így is sikerült néhány nukleáris torpedóhoz hozzájutni.
  

1968. május 21.

• Az Atlanti-óceánon, az Azori-szigetektől 600 km-re délnyugatra, elsüllyed az amerikai USS Scorpion nukleáris meghajtású tengeralattjáró. A 99 fős legénység elpusztul. A 3000 méter mélyen fekvő roncs fedélzeten két ASTOR nukleáris torpedó is van. Az ok ismeretlen, a gyanú a tengeralattjáró saját torpedóira terelődött.
  

1968. május 24.

• A K-27 szovjet nukleáris meghajtású tengeralattjáró reaktorbalesetet szenved, kilencen meghalnak. Sikertelen javítási kísérlet után a reaktort Novaja Zemlja mellett a tengerbe süllyesztik.
  

1969. május 15.

• Az amerikai U.S.S. Guitarro nukleáris tengeralattjáró a San Franciscói-öbölben az építés utolsó fázisai közben elsüllyed.
  

1970. április 10.

• A spanyol partoktól 500 km-re a Vizcayai-öbölben a szovjet K-8 nukleáris meghajtású tengeralattjárón tűz üt ki. Pár nappal később, vontatás közben a tengeralattjáró elsüllyed, 4500 m mélyre. A legénységből 52-en meghalnak.
  

1970. június

• Az USS Tautog nukleáris meghajtású tengeralattjáró összeütközik a szovjet K-108 nukleáris meghajtású tengeralattjáróval. Mindketten visszatérnek bázisukra javításra. A K-108-ból egy darab propeller beágyazódott a Tautogba.
  

1970. november 29.

• A skóciai Holy Loch tengeralattjáró-támaszponton tűz üt ki az amerikai USS Canopus szállítóhajón, fedélzetén nukleáris robbanófejekkel, miközben két nukleáris tengeralattjáró horgonyzott mellette. Négy óra alatt sikerült megfékezni a tüzet.
  

1971. december 12.

• Az amerikai Connecticutban 500 gallon radioaktív víz kerül a Dace tengeralattjáróból a Thames folyóba.
  

1972. február 24.

• Az Atlanti-óceánon tűz üt ki a szovjet K-19 nukleáris meghajtású, ballisztikus rakétahordozó tengeralattjárón. 28-an meghalnak, a hajót kikötőbe kell vontatni, amiben több mint 30 szovjet hajó vesz részt.
  

1973. június 13.

• A szovjet K-56 nukleáris meghajtású tengeralattjárón reaktorbaleset történik, 27-en meghalnak.
  

1974

• A brit HMS Tiger nukleáris tengeralattjáró a máltai Valletta kikötőben horgonyzott, amikor a munkálatok közben egy torpedót véletlenül ráejtettek az egyik nukleáris fegyverre. Ha robbanás következik be, több mérföldes körzetben szennyezték volna a főváros kikötőjét.
  

1975. november 22.

• Szicília közelében éjszaka összeütközött az amerikai USS John F. Kennedy repülőgép-anyahajó az USS Belknap cirkálóval. Komoly tüzek keletkeztek, amelyeket épphogy sikerült távol tartani az USS Belknap elülső fegyverraktárától, így nem sérültek meg a nukleáris fegyverek.
  

1975. november

• A USS Proteus véletlenül jelentősebb mennyiségű radioaktív vizet enged az Apra-öbölbe Guamon. A közeli nyilvános strandokon a megengedett sugárzás 50-szeresét mérik.
  

1976. szeptember 26.

• A szovjet K-47 nukleáris tengeralattjárón tűz üt ki. 8-an meghalnak.
  

1977. szeptember 8.

• Egy szovjet tengeralattjáró véletlenül katapultál egy nukleáris robbanófejet. A bombát sikerült begyűjteni.
  

1977. szeptember 20.

• A USS Ray nukleáris tengeralattjáró a Földközi tengeren egy korallhegynek ütközik. A károk javítása egy évig tart.
  

1978. május 22.

• Washingtonban a Puget-szorosban a USS Puffer véletlenül 500 gallon radioaktív vizet enged a tengerbe.
  

1981. április 9.

• A 160 nukleáris robbanófejjel felszerelt USS George Washington összeütközik egy japán teherhajóval a Kelet-Kínai tengeren.
  

1981. augusztus 21.

• A K-122 szovjet nukleáris tengeralattjárón tűz üt ki Okinawa közelében. 15-en meghalnak. A hajót kikötőbe kell vontatni.
  

1981. november 2.

• Skóciában az amerikai USS Hollandról egy tengeralattjáróra való átrakodás közben egy daru leejt egy Poseidon nukleáris rakétát, amely 5 métert zuhan szabadon, mielőtt a csörlő megfogja – épp a tengeralattjáró teste felett.
  

1983. június 24.

• A K-429 szovjet nukleáris tengeralattjáró Kamcsatka mellett elsüllyed. 12 órán át nem veszik észre a hajó eltűntét. 16-an meghalnak. A hajót két hónap múlva kiemelték.
  

1984. március 21.

• Az amerikai USS Kitty Hawk repülögép-anyahajó összeütközik egy szovjet tengeralattjáróval. Mindkettőn számos nukleáris fegyver van.
  

1985. augusztus 10.

• Vlagyivosztok mellett, a Csazsma-öbölben a K-314 tengeralattjáró reaktorát töltötték újra. Amikor az egyik reaktort daruval áthelyezték, az meggörbült, megindult a láncreakció, a keletkező hő pedig robbanást okozott, amely a fedőt 80 méterre repítette, kilökte a frissen betöltött üzemanyagot, belső károkat okozott, valamint tűz keletkezett, amit csak 4 óra alatt sikerült megfékezni. Jelentős mennyiségű radioaktív szennyeződés került a tengerbe.
  

1985. szeptember 13.

• A K-429 újra elsüllyed, ezúttal a kikötőben.
  

1986. március 13.

• A USS Nathaniel Greene ballisztikus rakétahordozó tengeralattjáró az ír tengeren zátonyra fut – az első komolyabb amerikai rakétahordozó baleset. A részletes károk nem ismertek, de javítás helyett kivonták a hadrendből és szétszerelték.
  

1986. október 3.

• A K-219 szovjet tengeralattjárón tűz üt ki Bermuda partjaitól 600 km-re keletre. A tüzet egy torpedócsőbe beszivárgó víz és a torpedó üzemanyagának heves reakciója okozza. Három nappal később vontatás közben elsüllyed.
  

1989. április 7.

• A szovjet K-278 Komszomolec nukleáris tengeralattjáró a Norvég partoktól 500 km-re, a Barents-tengeren kigyullad és elsüllyed, 42-en meghalnak.
  
  

1992. február 11.

• A Barents-tengeren, a szeveromorszki tengeralattjáró-bázis közelében összeütközik az amerikai USS Baton Rouge és az orosz Barracuda tengeralattjáró. Mindkettő képes elhagyni a helyszínt, de a Barracudát leselejtezik, majd egy évvel később a Baton Rouge-t is.
  

1993. március 20.

• A Barents-tengeren összeütközik egy orosz Delta III osztályú interkontinentális rakétahordozó tengeralattjáró és a USS Grayling nukleáris meghajtású tengeralattjáró.
  

1994. március 2.

• A francia Amethyste nukleáris meghajtású tengeralattjáró gyakorlatozás közben kis sebességgel a tengerfenéknek ütközik a Földközi-tengeren. Sérültek nincsenek.
  

1994. július 19.

• Egy francia tengeralattjáró Toulon közelében, a Földközi-tengeren emelkedés közben egy szupertankernek ütközött, olajszennyezést okozva.
  

2000 augusztus 12.

• Gyakorlatozás közben a Kurszk orosz nukleáris tengeralattjáró egyik torpedója berobban, a hajó elsüllyed a Barents-tengeren. 118-an meghalnak. A roncsot egy évvel később felszínre hozzák.
  

2001. február 9.

• Az amerikai USS Greenville nukleáris tengeralattjáró Hawaii partjainál emelkedés közben elsüllyeszti a japán Ehime Maru halász- és oktatóhajót. 35-en, köztük diákok, meghalnak.
  

2003. augusztus 30.

• A Barents-tengeren, a Kilgyin-szigettől 5 km-re, 170 m mély vízben vontatás közben elsüllyed a K-159 nukleáris tengeralattjáró. A hajót 1989-ben vonták ki a hadrendből, ám a leállított reaktorok még tartalmaznak használt üzemanyagot. 9-en meghalnak.
  

A tengerfenék: tengeralattjárók, fegyverek, reaktorok, hulladék

• USS Thresher, 1963 óta, Cape Codtól 160 km-re délre, 2600 m mélységben. Fedélzetén 1 reaktor, belőle származó Co60-at mutattak ki az üledékben.
• USS Scorpion, 1968 óta. Azori-szigetektől 650 km-re délnyugatra, 3600 m mélyen. 1 reaktor és két nukláris fegyver a fedélzeten.
• K-129. Hawaiitól 1000 km-re. 1968 óta. Állítólag a CIA legalább részben kiemelte.
• K-8 November osztályú nukleáris tengeralattjáró. Vizcayai-öböl, 500 km-re északnyugatra, 4600 méter mélyen. 2 reaktor a fedélzeten. 1970 óta.
• K-219 Yankee osztályú nukleáris tengeralattjáró, 1986 óta. Bermuda közelében, 5000 m mélyen. 34 nukleáris robbanófej, 2 reaktor.
• K-278 Komszomolec. 1989 óta. Norvégiától északra, 1600 m mélységben. 2 nukleáris fegyver és 1 reaktor.
• K-159. 2003 óta. Barents-tenger, Kilgyin-sziget, a parttól 5 km-re, 170 m mélyen. Reaktorok a fedélzeten.
  

Szándékosan tengerbe süllyesztett reaktorok:

• USA, Delaware/Maryland mellett, 3000 méter mélyen 1 db kísérleti folyékony nátrium hűtésű reaktor a USS Seawolfról, az 50-es évekből. Pontos helye ismeretlen.
• Novaja Zemlja, Tyecsenyija fjord: 2 üres reaktor 40 méter mélyen, ’88-ból
• Novaja Zemlja, Cikolka fjord: 3 reaktor használt fűtőelemekkel és csomagolt használt fűtőelemek konténerben.
• Novaja Zemlja, Sztyepovogo öböl: K-27 tengeralattjáró, 2 folyékony fém hűtésű kísérlati reaktorral, 50 m mélyen, 1981-ből.
• Novaja Zemlja, Abroszimov öböl: 3 üres reaktor és 3 használt fűtőelemekkel, 20 m mélyen ’65-’66-ból
• Kara-tenger: 10 üres és 6 teli reaktor, valamint 11000 db radioaktív szemét konténer
• További helyek az Északi-tengeren: Zapanaja Lica, Vigyajevo, Szeveromorszk, Gremikha, Szeverodvinszk: 38 tengeralattjáró és hajó elhasznált üzemanyag tárolására használva, 6 reaktormag, 23000 használt fűtőelem.
  

forrás: fu.web.elte.hu/atom/lista.html

Egészség, Jövő

Házhoz megy a halál

A világ első mobil, hívásra házhoz érkező eutanázia csapata a jövő hónaptól kezdheti meg munkáját. Az egységet akkor lehet segítségül hívni, ha a beteg háziorvosa, erkölcsi kifogásokra hivatkozva megtagadja a halálos szer beadását.

A becslések szerint a csapat munkájának eredményeként az eutanáziát kérő betegek száma jelentősen nőhet Hollandiában. Az eutanázia mellett kampányolók szerint a csapat további 1000 ember életének vethet véget évente. A hivatalos adatok szerint évente 2700 ember dönt az eutanázia mellett Hollandiában, de a módszer kritikusai szerint a valódi szám ennél sokkal magasabb.

A legalább kétszemélyes, egy orvosból és egy ápolónőből álló első mobil egység elindítását a Radio Netherlands műsorában jelentette be a Jog a Halálhoz Szövetség (Right to Die Association). A szövetség megerősítette, hogy a hágai csapat a tervezett hat egység úttörője csupán és feladatuk azoknak a határeseteknek a „kezelése” lesz, akiknél a háziorvos vonakodik az eutanázia alkalmazásától.

A csapat segítségét legtöbbször való- színűleg szellemi fogyatékos embereknél vagy demenciában szenvedőknél kérik majd és a beteg háziorvosát a lehető legkisebb mértékben vonják be az eljárásba, nyilatkozta a szövetség. A szövetség korábban azt állította, hogy a demenciában szenvedők vagy szellemi fogyatékosok 80%-a „átcsúszik” az ország eutanázia törvényeinek hálóján.

A holland orvosszövetség attól tart, hogy a Jog a Halálhoz Szövetség gyógyítható emberek életét is kiolthatja.
„Esetenként olyan emberek is meghalhatnak így, akik más módon is kaphattak volna segítséget,” nyilatkozta az orvosszövetség szóvivője.

Nagy-Britanniában, Phyllis Bowman, a Jog az Élethez képviselője szerint a holland fejlemény „rémisztő”.

„Ez egy igazi tragédia, ha belegondolunk, hogy a II. Világháború alatt pont a hollandok voltak azok, akik nem voltak hajlandóak bevezetni a náci eutanázia programot,” nyilatkozta, hozzátéve, hogy „fel kell ébresztenünk az embereket, hogy ha elfogadják az eutanázia bevezetését, egy napon az ő ajtajukon is kopogtathat a mobil eutanázia csapat.”

A holland kormány támogatását élvező egységnek az eutanáziáról szóló 2002-es törvény szerint kell működnie, amivel a náci Németország óta Hollandia vált az első olyan országgá, ahol az eutanáziát a törvény megengedi. A holland törvény szerint az részesülhet eutanáziában, aki tartósan és elviselhetetlenül szenved.

Az eutanázia egységek létrehozására vonatkozó terveket tavaly jelentette be Edith Schippers, holland egészségügyi miniszter a parlament előtt.
„A kegyes halálban való részesülés feltételeinek megfelelő betegek esetében, ahol a házi orvos vonakodik az eljárás alkalmazásától” érdemes megfontolni az ilyen eutanázia egységek létrehozását, mondta az egészségügyi miniszter a parlamentnek.

Hollandiában az eutanáziát két injekcióval végzik. Az első után a beteg kómába kerül, majd egy légzésbénítót kap, amitől végül meghal.

A holland kormány hangsúlyozza, hogy csak olyan betegek részesülhetnek kegyes halálban, akik „elviselhetetlen mértékben szenvednek és nincs kilátás a javulásra.”

Forrás: www.idokjelei.hu

2012.02.16. A Rendszer Üzenete

2012.02.09. Hogyan irtsuk ki az embereket?
2012.02.03. Élet a halál küszöbén
2012.01.31. Halj meg időben, ne okozz másoknak gondot
2012.01.08. Túlnépesedés: a kihalás szélén?
2012.01.02. A betegségipar csodái
2011.12.23. Sokan vagyunk?

Hogyan irtsuk ki az embereket?

Mostantól amikor Microsoft terméket vásárolunk a gyógyszeripart és annak globális céljait is támogatjuk. Ebben az új valóságban a világ legnagyobb szoftvergyártója ágyba bújt a világ legnagyobb vakcina terjesztőjével.

Hogyan lehetséges ez? 2009-ben a Microsoft megvásárolt egy fontos technológiát a világ legnagyobb vakcina gyártójától, a Merck-től. A technológia segítségével, ahogy azt mindjárt kifejtjük, lehetséges lesz népességcsökkentésre alkalmas oltásokat gyártani, amivel akár konkrét népeket, nemzetiségeket is megcélozhatnak, növelve a meddőséget a célterületen. Ez az elképzelés teljes mértékben összhangban van Bill Gates népességcsökkentő céljaival és módszereivel, amelyeknek számos alkalommal nyíltan hangot is adott (2:45-től).

A Microsoft által megvásárolt, konkrét géneket célba vevő, oltás előállító technológiát a korábban a Merck tulajdonában levő Rosetta Biosciences fejlesztette ki. Szoftverüket úgy jellemzik, hogy képes „feltérképezni a gének együttműködési mechanizmusát, elemzi a peptideket, a metabolitokat és azt, hogy ezek hogyan függnek össze a gén-kifejezéssel.”

A Rosetta Biosoftware weboldalán olvasható nyilatkozatból megtudhatjuk, hogy „a megállapodás eredményeként a Microsoft a genetikai, metabolikus és proteomikus adatkezelő szoftvert beépítheti a Microsoft Amalga Life Sciences platformjába, hogy ezzel  tovább fejleszthesse a fordítással kapcsolatos kutatásait.”

Ugyanebből a nyilatkozatból kiderül, hogy a megállapodás részeként a Merck „stratégiai támogatást biztosít a Microsoft számára.” A Merck stratégiája pedig természetesen saját oltóanyagainak és egyéb gyógyszeripari termékeinek a ráerőltetése az emberekre, mint például a mára egyre több szakember által vitatott Gardasil vakcina terjesztése.

Rupert Vessey, a Merck kutatólaboratóriumának helyettes vezetője nyíltan kimondta, hogy a megállapodás gyógyszerfejlesztői szerepet biztosít a Microsoftnak. „Sokat várunk a Microsofttal való együttműködéstől, leginkább új bioinformatikai megoldások kifejlesztése terén, a gyógyszerfejlesztés előremozdítása és további támogatása érdekében…” mondta Vessey.

Bill és Ted... (4.rész) Az eugenika rövid története

https://www.youtube.com/watch?v=v8d_XxsskzU

(III.) Ember-robotok - A bekattanós gyilkos (Michael Tsarion)

https://www.youtube.com/watch?v=YdbxbDvcTtw

Nigel Farage - Az EU egy gazdasági börtön! (válogatás az EP képviselő felszólalásaiból)

https://www.youtube.com/watch?v=OtjTv78j4DE

Telehipnózis

https://www.youtube.com/watch?v=_Q3ritTY4JM

Ez egy kulcsfontosságú nyilatkozat, hiszen a „bioinformatika” kifejezés csak és kizárólag egy dolgot jelenthet. Mi tárol információt a biológiában? Egyetlen digitális tároló rendszer létezik az emberi biológiában és ez természetesen a DNS. Tehát a bioinformatikai megoldások kifejlesztése kizárólag a génekre ható vagy azokat célzó gyógyszerek illetve oltóanyagok lehetnek.

Ez tökéletesen összhangban van Bill Gates népességcsökkentő célkitűzé-seivel a gyógyszeripart használva eszközül. „Ha jól végezzük a dolgunkat az oltások fejlesztése, az egészségügy és a születéssel kapcsolatos szolgáltatások terén, úgy 10-15%-kal le tudnánk csökkenteni a [föld lakosságát],” mondta Bill Gates egy nyilvános TED konferencia alkalmával. (4:06-nál)

Ez szorosan kapcsolódik Bill Gates egy másik „jótékonysági” projektjéhez, ami egy ultrahangos sperma-ölő technológia finanszírozása, a férfi meddőség növelése érdekében (amit a kutatóprogram természetesen fogamzásgátlásként említ). Gates alapítványa sok bizarr projektre biztosított már pénzforrást, például genetikailag módosított szúnyogokkal kapcsolatos kísérletekre.

A Microsoft válhat az eugenika új vezetőjévé?

Ami nyilvánvaló ezeket hallva, hogy Bill Gates az emberi népesség csökkentését célzó eszméket vall. Sajnos ezzel nincs egyedül, Adolf Hitlertől, az Amerikai Gyógyszer és Élelmiszerügyi Hatóság több mostani vezetőjén keresztül a hatalmi elit tagjaiig sokan úgy gondolják, hogy meg kell szabadulni a „kisemberektől”, hogy csupán egy „vezető faj” maradjon fenn.

Manapság már bizonyos egyetemeken is azt tanítják, hogy az emberek széndioxid termelése tönkreteszi a földet és minél több embertől szabadulunk meg, annál nagyobb szívességet teszünk bolygónknak.

Erre tökéletes „megoldás” lenne egy magától szaporodó, célzott géneket megtámadó biológiai fegyver. A Microsoft által megvásárolt új technológia pedig biztosíthatja a kifejlesztéshez szükséges platformot. Érdekes megjegyezni, hogy a cég 2009-es felvásárlása óta egyetlen nyilatkozatot sem adott ki munkájával kapcsolatban.

Jusson eszünkbe a fent olvasottak, amikor legközelebb egy Microsoft terméket vásárolunk, hiszen az általunk kifizetett pénz éppen egy fajegészségügyi projekt finanszírozásának is része lehet.

Forrás: www.idokjelei.hu a www.naturalnews.com alapján.
2012.01.31. Halj meg idõben, ne okozz másoknak gondot
2012.01.26. Az összeesküvés elméletek cenzúrázását a Google végezze
2012.01.25. Mekkora Bill ökológiai lábnyoma?
2012.01.08. Túlnépesedés: a kihalás szélén?
2012.01.02. A betegségipar csodái
2011.12.27. A majmok bolygója
2011.12.23. Sokan vagyunk?

Halj meg időben, ne okozz másoknak gondot

A globalizációt sokszor azzal támadják, hogy benne csak az összeesküvés elméletek fantomját kergetik az emberek.. Pedig vannak dolgok, amelyek időnként kibuknak. Ilyen az úgynevezett Luganói tanulmány, amely a közeljövő folyamatait elemzi: Lényege: az ember felesleges. Minél előbb, minél problémamentesebben meghal, annál jobb azoknak, akik erre építenek.

“A luganói tanulmány” globalizációs krimibe illő írás. Szerzője Susan George, amerikai filozófus és politológus, aki 1994 óta francia állampolgár, jelenleg is Párizsban él, és a társadalmi igazságosságért tevékenykedő “Transznacionális Intézet” társigazgatójaként, valamint a “Globalizációs Obszervatórium” alelnökeként harcol a globalizáció ellen.

“A luganói tanulmány ” című könyve angolul 1999-ben, franciául pedig 2000-ben jelent meg. A könyv alcíme: “Hogyan őrizzük meg a kapitalizmust a XXI-dik században”.

A könyv lényege, hogy egy szűk szakértői csoport, a könyvben pontosan meg nem határozott “titkos megbízói kör” kérésére egy évig dolgozik a svájci Luganóban azzal a céllal, hogy végigelemezze a világgazdaság lehetséges jövőit. Vizsgálataiknál abból kell kiindulniuk, hogy a jelenlegi liberális, globalizálódó gazdasági rendszer fenntartása megkérdőjelezhetetlen cél. Éppen ezért fel kell deríteniük mindazokat a veszélyforrásokat, amelyek gátolhatják ennek a célnak az elérését.

A könyv olvasója számára végig nyilvánvaló, hogy Susan George meg van győződve arról, hogy a “titkos megbízói kör”, amelyről csupán annyit sejtet, hogy a “globalizáció irányítóit és menedzserei”-t foglalja magában világosan látja és tudja, hogy milyen drámai következményekkel jár majd gazdaságpolitikája. Arra azonban mégis képtelen, hogy lemondjon róla, hiszen óriási haszna van belőle. Helyette saját túlélési lehetőségeit keresi. Ezért ad megbízást a szűk szakmai körnek a jövő vizsgálatára, és az ajánlások megfogalmazására. A szakértői csoport megállapításai lesújtók:
rámutatnak arra, hogy a globalizáció környezeti, szociális és egyéb katasztrófákba torkollhat, és ezért hosszútávon nem fenntartható. Ha azonban ez így van, akkor felmerül a kérdés: hogyan tudnák a globalizáció nyertesei saját kényelmes jövőjüket mégis biztosítani? Ere a kérdésre is választ várnak a szakértőktől. A válasz pedig szörnyű: cinikus és kegyetlen. És bármennyire is csak a képzelet terméke minden, mégis nagyon is valóságosnak és lehetségesnek tűnik. A szerző, Susan George ezért utószót illeszt a könyvhöz, amelyben megvilágítja, hogy hogyan kerülhető el a “titkos megbízói kör” számára a szakértői csoport által javasolt, hátborzongató megoldás.

A különböző szaktekintélyek lelkesen fogadták “a luganói jelentést”. Ilyen vélemények hangzottak el róla:

• “Kiváló és eredeti írás, amely remek iróniával festi le a globalizáció 22-es csapdáját.”

• “Kérlelhetetlenül őszinte és innovatív elemzés. Garantáltan rabul ejti az olvasót, és világossá teszi a számára azt, hogy a “globalizálódó világgazdaság” előnyeiről festett mítoszokat kritikával kell fogadnia.”

Csak az a vég, csak azt tudnám feledni

“A luganói tanulmány” nem más, mint a liberális, globális gazdaság szakszerű, statisztikai adatokra támaszkodó hideg kritikája. Annak a gazdasági ideológiának a leleplezése, amely saját bukását csak mások “kiiktatásával” képes elkerülni. Ehhez van szükség a “grandiózus népességcsökkentő tervre”, amelyet a szakértői csoport végül a “titkos megbízók” asztalára letesz.
A tervet a “titkos megbízói kör” csupán a kiválasztott államfőkkel, titkosszolgálati vezetőkkel, vállalati- és pénzvilág-irányítókkal beszéli meg. A “szűk szakértői csoport” pedig ígéretet tesz arra, hogy elemzéseit és javaslatait titokban tartja, és ha azokból mégis valami nyilvánosságra kerülne, akkor letagadja. A titokban tartandó ill. letagadandó javaslat pedig éppen az a “grandiózus népességcsökkentő terv”, amely sokak számára a véget jelenti. De kezdjük az elején. Nézzük, hogyan is vélekedik a világról, és a liberális gazdaságpolitikák uralmának további biztosításáról a szakértői kör.

1. A leselkedő veszélyek
Az ökológiai katasztrófák lehetősége

A liberális nézetrendszer és a globalizáció végső győzelmét gátolhatja maga a természet. Ez a gazdasági rendszer ugyanis gyorsuló és növekvő mértékben terheli a természetet: írtja az erdőket, intenzíven aknázza ki az erőforrásokat, szennyezi a levegőt és a vizeket, és rengeteg hulladékot termel. A természet túlzott terhelése miatti problémák már ma is egymás után jelentkeznek: áradások, szárazságok, szélviharok lépnek fel, és az is tagadhatatlan, hogy elindult a globális felmelegedés. Az ökológiai katasztrófák politikai instabilitáshoz, helyi háborúkhoz vezethetnek, hiszen csökken a megművelhető terület, a termés áldozatul esik a természeti katasztrófáknak, és ez az embereket új élőhelyek keresésére kényszerítheti. A helyzet a globalizáció szerencsefiai számára is egyre ellentmondásosabbá válik, hiszen az óriáscégeknek és a gazdagoknak is hosszútávon kell együtt élniük azokkal, a természeti környezet romlásából fakadó következményekkel, amelyeket éppen az õ meggazdagodásukhoz vezető liberális gazdaságpolitikák és a globalizáció okoztak. Mivel a globalizáció a nemzeti érdekek ellen lép fel, a kormányok sem tehetnek semmit a destruktív gazdasági gyakorlatok ellen. Nem lesz tehát senki, aki a folyamatot megállítsa.

Veszedelmes növekedés

Nyilván furcsának tűnik a jelző: hogyan lehet “veszélyes” a liberális gazdasági felfogás egyik alappillére, az állandó növekedés? Hiszen naponta halljuk, hogy a növekedés az a motor, amelyik a gazdaság és az emberek ügyét egyaránt előreviszi. A helyzet azonban ennél bonyolultabb. A “több” és a “nagyobb” ugyanis nem feltétlenül “jobb”. Más a gazdasági növekedés, és megint más az emberek életszínvonala. Nézzünk egy példát! 1995-ben az autólopások miatt az USÁ-ban az emberek 675 millió dollár értékű elektronikus biztonsági rendszer beépítésére kényszerültek. 2000-re ez az érték elérte az 1.3 milliárd dollárt. A liberális nézetek szellemében örömmel nyugtázhatnánk, hogy ez az iparág óriási növekedést produkált. De tényleg jobb lett-e ettől az emberek életszínvonala és életminősége?

Semmiképpen sem. Ennek ellenére a növekedés mérésére használt GDP – a bruttó hazai termék – növekedett. De növekedésként számolják el a börtönépítést, a vízszennyezés miatt szükségessé váló víztisztítást és a romló halálozási ráta miatt megnövekedett koporsó és temetkezési igények kielégítését is. A GDP növelés egyik legjobb módja egyébként a háborúviselés. Ha a növekedés valamennyi költségét számba vennénk, akkor világossá válhatna számunkra, hogy a gazdasági növekedés és a természeti környezet romlása között szoros kapcsolat van. Ezért is nevezhetjük ezt, a GDP-vel mért növekedést veszélyesnek.

A társadalmi problémák is egyre nagyobbak

A rendszer jobb működéséhez szükséges lenne a jövedelmek egyenletesebb elosztása. A szegényebb rétegek vásárlásai ugyanis növelik a termékek iránti keresletet. A gazdagok már csak luxuscikkeket vásárolnak, vagy ingatlanokba, értékpapírokba fektetik pénzüket. Ezért nem teremtenek elegendő keresletet. Így a cégek eladásai csökkenhetnek, ami visszaeséshez, a növekedés megtorpanásához vezethet.

A tények viszont azt mutatják, hogy a globalizáció éppen a jövedelmek polarizálódásához vezet: egyre több jut a felső rétegeknek és egyre kevesebb mindenki másnak. Ez pedig nemcsak a növekedést gátolhatja, de sztrájkokhoz, lázadásokhoz is vezethet. További gond, hogy a tudás és az információ megszerzése drága, ezért sokan nem juthatnak hozzá. A cégek viszont egyre inkább a felkészült embereket keresik. A csak “izommal” rendelkezők iránt csökken a kereslet. Előbb-utóbb rájuk egyáltalán nem lesz a cégeknek szüksége. Részben ez okozza a magas munkanélküliséget több országban már ma is. A várható társadalmi problémák miatt viszont a gazdagok egyre inkább védekezésre kényszerülnek: fegyvert tartanak, őrzött lakóparkokba költöznek, őrző-védő szolgálatokat foglalkoztatnak, a cégek pedig védelmi pénzeket fizetnek.

Az országok is polarizálódnak. Ez azt jelenti, hogy a szegény országoknak egyre kisebb a reményük arra, hogy felzárkózzanak, ami tömeges kivándorlásokat indíthat el a gazdag országok felé. A bevándorlók pedig de-stabilizálhatják a gazdagabb országok belső rendjét.

Gengszterkapitalizmus

Terjed a világban a fegyverkereskedelem, a kábítószer-kereskedők is egyre nagyobb területre terjesztik ki tevékenységüket, és a pénzmosásnak, a gengszterbandák, maffiózók tevékenységének, az embercsempészetnek és a korrupciónak sem tudnak már a kormányok megálljt parancsolni. Ennek egyik oka az, hogy a maffia-bandák beépülnek a kormányokba is.

Ez a tendencia nagyon komoly veszélyeket rejt magában, mivel kialakulhat egy párhuzamos gengsztergazdaság, ami szétzilálja a piacgazdaságokat, és anarchiát okoz.

Pénzügyi krízisek

Az elmúlt néhány évben veszélyes pénzügyi válságok rázták meg Dél-Amerikát, Ázsiát és Oroszországot. Ezeknek a válságoknak a terjedése, sőt felerősödése várható. Ez pedig szintén veszélybe sodorhatja a liberális piacgazdaságokat, hiszen elviselhetetlen veszteségeket okoz emberek tömegeinek.
Már az eddigiek alapján is látható, hogy a liberális piacgazdaság és a globalizáció sikeres fennmaradását sokféle veszély is fenyegeti. Természetesen működnek már ma is olyan ellenőrző mechanizmusok, amelyek ezeket a veszélyeket próbálják elhárítani.

A veszélyelhárító mechanizmusok

Már ma is léteznek a globális rendszert védő intézmények, mint például a Világbank, az IMF, az ENSZ, a WTO és a globális vállalatok. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy ezek nem alkalmasak a liberális világrend fenntartására. Nézzük, miért!

A Világbank és az IMF (Nemzetközi Valutaalap)

A két intézmény – amelyeket “Bretton Woods”-i szervezeteknek is hívnak, 1944-ben jött létre. Korunkban rendkívül értékes tevékenységet folytatnak azzal, hogy szigorúan ellenőrzik és befolyásolják a fejlődő országokban, a volt Szovjetunió utódállamaiban, továbbá a Kelet-Közép európai országokban követett gazdaságpolitikát. Sőt 1997-ben sikeresen terjesztették ki hatásukat az eddig pénzügyileg független Dél-kelet-ázsiai országokra, mint pl. Thaiföldre, Koreára és Indonéziára is.

Ugyanis az eladósodott országoknak nincs más választásuk, mint elfogadni és bevezetni a Világbank és az IMF által kitervelt “struktúra-átalakító programokat”, liberalizálni és privatizálni gazdaságukat, megszüntetni az állami ellenőrzést a nemzeti valuták felett, és tovább fizetni az adósságot. Ezek természetesen jelentős eredmények, és csak köszönet illetheti a két intézményt, azért, amit a liberális gazdaságpolitika és a globalizáció teljes győzelméért tesz. A két intézmény szintén nélkülözhetetlen a pénzügyi válságok idején, hiszen az õ segítségükkel jutnak hozzá a külföldi spekulánsok – természetesen a helyi lakosság kárára – a nagy kockázattal befektetett pénzükhöz. Ezt ráadásul olyan ügyesen oldja meg a két intézmény, hogy a bajba került országok lakosságának eszébe sem juthat, hogy adóforintjaik a külföldi spekulánsok zsebébe vándorolnak.

Ez a két intézmény továbbra is igen hasznos lehet. Az IMF esetén bizton lehet számítani arra, hogy nem ereszti ki szorításából az adós országokat, rájuk erőltetve a különböző megszorítási programokat és a pénzügyi ortodoxiát. Ezek az intézmények sem lesznek azonban képesek arra, hogy a továbbra is várható válságokat mindig sikeresen elhárítsák. Emlékezzünk csak arra, hogy a két intézmény sok ezer jól képzett és különlegesen jól fizetett közgazdásza sem volt képes arra, hogy az 1994. évi mexikói pénzügyi válságot előre jelezze. Ugyancsak sikertelenül értékelték és kezelték később az orosz és az ázsiai kríziseket. Mindezek ellenére természetesen nem gondolunk arra, hogy ezt a két intézményt be kellene zárni. Hiszen kiváló szolgálatot teljesítenek azzal, hogy továbbra is hatékonyan erőltetik a szegény országokra a liberalizációt, a privatizációt és a “struktúra-átalakító programokat”, vagyis azokat a gazdaságpolitikai lépéseket, amelyeket a fejlett világ vezetői elvárnak, de egyénileg nem kényszeríthetnek ki a kevésbé fejlett országokból, hiszen ezt “szuverén államok belügyeibe való beavatkozásnak” lehetne tekinteni. A látszatra pedig adni kell.

Az ENSZ

Úgy látjuk, hogy az ENSZ, jelenlegi felállásában nem alkalmas arra, hogy a globalizáció ügyét előrevigye. Az ENSZ különböző intézményei egyébként semmi érdemi hatalommal nem rendelkeznek. Pl. az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet, a FAO semmilyen befolyással nincs a világ élelmiszer-termelésére és elosztására, az ENSZ környezeti problémákkal foglalkozó szervezete, az UNEP semmit sem tud tenni a környezet megóvásáért, és a Kereskedelmi és Fejlesztési Szervezet, az UNCTAD nem tudja befolyásolni a világkereskedelem szabályait.
Az ENSZ leginkább azért hasznos, mert ez az egyedüli olyan nemzetközi fórum, amely a kisebb, gyengébb országoknak azt az illúziót kínálja, hogy részt vehetnek a világ ügyeinek intézésében.

A Kereskedelmi Világszervezet (WTO)

A WTO a globalizáció szempontjából legsikeresebb szervezet. Azt is mondhatnánk, hogy ez az 1995-ben életre hívott szervezet az “új világrend” képviselője, hiszen az alapító kormányok óriási hatalommal ruházták fel. A WTO szabályai szerint ugyanis az egyes országok többé nem “akadályozhatják” a szabad kereskedelmet. Ha mégis megpróbálnák, akkor kemény szankcióknak tennék ki magukat. Nem véletlen, hogy a WTO igazgatója öntudatosan így nyilatkozhatott: “mi fogalmazzuk meg az egységes globális gazdaság alkotmányát”.

A WTO szabályai szerint sem a környezet, sem pedig az egészség védelme érdekében nem korlátozható a cégek tevékenysége. Éppen nagy hatalma miatt azonban a WTO növekvő ellenállásra számíthat. A gazdag országok lakossága is egyre jobban fog tiltakozni a csökkenő környezeti, egészségügyi és élelmiszer-ipari normák ellen. Pl. a WTO szabályok szerint az Európai Unió kénytelen lesz beengedni piacára a hormon-kezelt amerikai marhahúst és a különböző génmanipulált élelmiszereket, ami nyilvánvalóan nem tetszik majd az európai lakosságnak. A szegény országok lakossága pedig azért tiltakozhat, mert a fejlett országok exportja tönkreteszi a hazai vállalatokat, és ezáltal munkanélküliséget okoz.

Az eddigiekből láthatjuk, hogy a bemutatott nemzetközi szervetek jól szolgálják a liberalizáció és a globalizáció ügyét. A teljes sikerhez azonban még ennél is többre van szükség.

A globális cégek

A globális érdekek legkeményebb érvényesítői azonban kétségtelenül a globális cégek. Érthető, hiszen ezzel egyben saját profit-érdekeiket is érvényesítik. Ezek a cégek jól látják, hogy a piaci verseny nem szolgálja profit-érdekeiket. Az ugyanis jobb és olcsóbb munkavégzésre, a vevők kiszolgálására sarkallná őket. Hasznosabb ezért a megegyezés, és ezzel a monopolhelyzetek kialakítása. Ezt szolgálják a közelmúlt vállalat-összeolvadásai és a stratégiai szövetségek kötése. Van azonban egy megoldhatatlannak látszó probléma. Ugyanis az összevonások, a vállalati “karcsúsítások” miatt egyre több dolgozót bocsátanak el a cégek, ezzel egyben piacaikat is beszűkítik. A munkanélkülivé váló, elszegényedő emberek viszont alig vásárolnak. Ez pedig azt jelenti, hogy óriási kihasználatlan kapacitások halmozódnak fel, ami az 1930-as világválság-közeli állapotba sodorhatja a világot. A paradox helyzet tehát az, hogy azzal, hogy a globális cégek kegyetlenül érvényesítik érdekeiket, akár magát a globalizációt is veszélybe sodorhatják.

A pénzpiacok szabályozása

Ma a pénzpiacok már határok nélküliek. A modern információ-technikának köszönhetően óriási pénzek mozoghatnak a világban a másodperc tört része alatt. Ez egyben arra a veszélyre is rámutat, hogy mára gyakorlatilag a pénzmozgások teljesen szabályozatlanná váltak. Az államkötvények jelentős része külföldiek kezében van, akik- ha valami nem tetszik nekik – pillanatokon belül kivonhatják pénzüket az adott országból. Gondoljunk csak Soros György font elleni spekulációjára, amivel szemben még a brit központi bank is tehetetlen volt. A nemzeti pénzpiacok mára teljesen globálissá váltak, és határozottan elszakadtak a reálgazdaságtól. Például a valutapiacokon naponta megforduló összegek legalább 50-szer nagyobb értéket képviselnek, mint a megfogható termékek kereskedelmével létrejövő értékek. Ez a rendszer óriási hozamokat biztosít a spekulánsoknak, a bankoknak, a bróker-házaknak, a nyugdíjpénztáraknak, miközben maga az egész rendszer rendkívül bizonytalan alapokon nyugszik.

A rövidtávú egyéni érdekek hajszolása ezért könnyen vezethet újabb pénzügyi katasztrófákhoz. A szabályozás ellen azonban – éppen az óriási haszon miatt – a kulcsszereplők tiltakoznak. A szabályozás ugyanis azt jelentené, hogy jövedelmük egy részét meg kellene osztaniuk a szegényebbekkel. Ebből következik, hogy a közeljövőben nem várható a pénzpiacok szabályozása.

Szabadság és korlátozás

A jelenlegi rendszer haszonélvezőitől nem várható el, hogy bármilyen korlátozásra szavazzanak, hiszen ez sértené saját, elsősorban profit-érdekeiket. Tehát, ellentmondásos módon, a liberális világgazdaság számára a legnagyobb veszélyt éppen “túlzott sikere” jelenti: vagyis a “liberalizált piac” csődbe juttathatja önmagát. Hiszen – amint azt már az eddigiek alapján láthatjuk – túl kevés nyertest és túl sok vesztest teremt, felesleges kapacitásokhoz és a növekvő szegénység miatt kevés fogyasztáshoz vezet, miközben súlyosan károsítja a természeti környezetet.

A Keynes-i szabályozó állam megoldás lehetne a problémára. Ezt azonban el kell vetnünk, mivel ez a liberális gazdaságpolitika feladását jelentené. Itt van ezért az ideje annak, hogy saját megoldási javaslatainkat megbízóink elé terjesszük.

2. Mi befolyásolja a jövőt?
A jövő alakulását lényegében három tényező fogja a leginkább befolyásolni:

• a világ népességének növekedése,
  

• a fogyasztás mennyisége és minősége és
  

• azok a technológiák, amelyekkel a fogyasztási cikkeket előállítják.
  

A fogyasztás a jövedelmektől függ. Ezért annak a “morális kérdésnek” hogy pl. az átlag svájci miért fogyaszthat 17-szer többet, mint az átlag nigériai, nincs semmi értelme. Ez a kérdés egyszerűen nem kérdés. A globális piacgazdaság logikája szerint erre a felvetésre csak így lehet reagálni: na és? Nigéria számára pedig az a megoldás, hogy termeljen többet és csökkentse lakossága számát.

A technológiák továbbra sem környezetbarátok. Változás pedig, a profitérdekek miatt, egyelőre nem várható. Így a környezetszennyezés és a hulladékgyártás továbbra is probléma marad.

Népesség: jelenleg a világ népessége közel 6 milliárd. Ha semmi nem változik, akkor ez az érték 2008-ban 7 milliárd, 2020-ban pedig 8 milliárd lesz. Ráadásul a lakosság növekedése gyorsabb a szegény országokban, mivel egyrészt itt alacsonyabb az átlag- életkor, másrészt pedig itt a gyermek nagyobb érték: hiszen dolgozni tud és eltarthatja a családot. A gazdag országokban viszont egyre jobban figyelembe veszik az emberek azt, hogy a gyermeknevelés nagyon is költséges.

Következtetések:

A föld nem képes eltartani 6-8 milliárd embert. Ezért általánossá és elfogadhatóvá kell tenni a következő alapelvet: “minél kevesebb embernek kell osztoznia a gazdagságon, annál több marad a nyerteseknek.”

Ennek az alapelvnek a következetes végrehajtásától várható csupán, hogy a liberális gazdasági rendszer – amelynek nem a munkahelyteremtés, hanem a profittermelés a célja -fennmaradhasson. A profit mint cél ugyanis egyet jelent azzal, hogy nő a globalizáció hasznából kirekesztettek, a szegények, a munkanélküliek száma. Ezek az emberek megélhetést követelnek, ami óriási terhet rak a társadalomra. A javak megosztása ezekkel az emberekkel idegen a liberális rendtől, annak megszüntetését jelentené. Mivel azonban abból indultunk ki, hogy a liberális rendnek fenn kell maradnia, ezért csak egy megoldást javasolhatunk: a lakosság létszámát kell csökkenteni. Csak ez az egyedüli lehetséges módja annak, hogy a liberális világgazdasági rend fennmaradhasson. A kevesebb ember pedig a természetet is kevésbé fogja károsítani, és kevesebb szociális problémát is okoz. Tehát mindenki boldog lesz, a föld és azon a liberális rend tovább él. Így megvalósulhat a fenntartható fejlődés. De hogyan érhető el a lakosság-csökkenés? A szokásos módszerek: világháborúk, etnikai-nyelvi csoportok kiirtása, és az egyéb durva, direkt módszerek ma már nem alkalmazhatók. Ezek ugyanis túl költségesek és nem elég hatékonyak. Fel kell vetnünk tehát a kérdést: hogyan oldható meg mégis a radikális népességcsökkentés?

Fogalmazzunk meg először néhány alapelvet!
Az alkalmazandó módszereknek:

• olcsónak kell lenniük,
  

• nem szabad semmilyen speciális berendezést igényelniük továbbá
  

• az “áldozatok” kiválasztását nem vállalhatja senki, azt magukra az “áldozatokra” kell bízni,

• az államoknak nem kell közvetlenül részt venni a munkában. Jobb ha azt ráhagyja a magánszektorra.

Ha a népességcsökkentési tervet jól átgondoljuk, és megfelelő erőforrásokat és akciókat rendelünk hozzá, a stratégia valószínűleg sikeres lesz. A stratégiának két területre kell készülnie: a születésszám csökkentésre, és a halálozási számok növelésére. Végső célként pedig azt kell kitűzni, hogy 2020-ra a világ jelenlegi 6 milliárdos lakossága 4 milliárdra csökkenjen le. Ehhez el kell érni, hogy a népesség a 20 év alatt évente átlagosan legalább 100 millióval csökkenjen. A csökkenés legalább 90 %-ának – de ha lehet még többnek – a kevésbé fejlett világban kell megtörténnie. Ez a születésszám csökkentésével és a halálozás gyorsításával oldható meg. A módszerek pedig – mint már említettük- nem lehetnek durvák, nyilvánvalóak.

Hogyan alapozhatjuk meg a népesség csökkentési tervet?
A négy pillér, amire támaszkodhatunk a következő:

• ideológiai-etikai,
  

• gazdasági,
  

• politikai és
  

• pszichológiai.
  

Nézzük röviden ezek lényegét!

Az ideológiai-etikai pillér azért fontos, mert az emberek igényelik a magyarázatokat. A magyarázatokat, a megideológizálást és az etikai elfogadhatóság biztosítását jól fizetett írókra, gondolkodókra, média-szakemberekre kell bíznia. Biztosítani kell, hogy zavartalanul publikálhassanak, és szót kaphassanak a TV- és rádióadásokban. Különösen fontos, hogy a fiatalokra minél nagyobb hatást tudjanak gyakorolni.
A gazdasági pillér, a struktúra-átalakító programokkal és a gazdasági megszorításokkal a Világbanknak és az IMF-nek köszönhetően ma már “teszi a dolgát”. Segít kiépíteni a “helyi elitet”, amelyik sokkal elkötelezettebb a globalizáció, mint saját népe, nemzete iránt. A “gazdasági pillér” segítségével nő a szegénység, romlanak az életkörülmények, csökkennek az egészségügyi kiadások, csökken az élettartam, csökken a születések és nő a halálozások száma. Különösen jól tetten érhetők ezek a tendenciák Kelet-Közép-Európában.

A politikai pillér: bár a gyengébb, kisebb nemzetek általában nem állnak ellent a “gazdasági pillér” Világbank és IMF általi működtetésének, mégis – a biztonság kedvéért – folytatni kell a nemzetállamok legyengítését. Ebben továbbra is vezető szerepet játszhat az IMF azzal, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy ne csökkenhessen ezen országok adóssága, és így kénytelenek legyenek eleget tenni az IMF követeléseinek. Jól járul hozzá a nemzetállamok lebontásához a WTO is, és ha valaha mégis sikerül keresztülvinni a MAI – a többoldalú beruházási megegyezés – aláírattatását ezekkel az országokkal, akkor a nemzetállam megkaphatja végre az utolsó, halálos döfést. Az új rend fenntartásán pedig sikeresen működnek majd a globális cégek és a NATO.

A pszichológiai pillér: a nemzeti kisebbségek ösztönzése önállóságuk erősítésére és az önmegvalósítás bátorítása a különböző deviáns csoportoknál jó hatással van a nemzetállam lebontására. Lehetővé kell tenni ezért számukra, hogy megfelelő sajtójuk legyen, hogy csoportérdekeiket gyakran és határozottan jeleníthessék meg. Erősíteni kell minden szeparatizmus iránti igényt, és növelni kell az egymás iránti bizalmatlanságot. Ez jól szolgálja a nemzeti összetartozás, a szolidaritás leépítését, és így azt, hogy a lakosság- csökkentési terv észrevétlenül végrehajtható legyen. Azokat a nemzeti elkötelezettségű vezetőket pedig, akik értik mi történik, és tenni akarnak ellene, lehetetlenné és hiteltelenné kell tenni. Így el lehet érni, hogy az emberek bizalma elforduljon tőlük. Ha a négy pillér már áll, hozzákezdhetünk a “grandiózus népességcsökkentő terv” konkrét elemeinek bevezetéséhez.

3. A “grandiózus népességcsökkentő terv” elemei

A terv elemeit a könyv több mint 80 oldalon részletezi, ezért ezeknek csak rövid összefoglalását adhatjuk. Természetesen továbbra is a szakértői csoport tagjainak véleményét ismerhetjük meg.

Nagyon fontos, hogy a terv mögött ne legyen látható a tervező. Olyan durva módszereket nem lehet alkalmazni, mint pl. a Shell Nigériában, ahol az Ogoni népességet a cég bizonyíthatóan 20 éven keresztül mérgezte, és ezzel a kihalás szélére sodorta. Ez a brutalitás nagy butaság volt. Az ilyen tettek ellen maguknak a globális cégeknek is fel kell lépniük. Ugyanis az ilyen viselkedés nyílt ellenállásra ösztönzi az embereket.

Melyek is lehetnek azok a láthatatlan fegyverek, amelyeket a “grandiózus népesség-csökkentési terv” megvalósítására be lehet vezetni ?

Az elhalálozások számát növelő módszerek:

• kívülről kirobbantott belső háborúk: vagyis konkrét beavatkozás nélkül elintézni azt, hogy az emberek egymást öljék;

• a helyi kisebbségek, elégedetlen csoportok felfegyverzése, fegyverkereskedelem;

• esetenként közvetlen beavatkozás jól megmagyarázott indokkal;

• magánhadseregek, őrző-védő szolgálatok bevetése a kellemetlen embercsoportok ellen;

• elszegényítés, éhínség,

• a föld megszerzése a szegény országokban, rontva ezzel a helyi önfenntartás esélyeit;

• olyan magok használatának ráerőltetése a szegény országok parasztjaira, amelyekből csak olyan növények termeszthetők, amelyek magjai alkalmatlanok a továbbtermesztésre;

• környezetszennyezés, víz-levegő-szennyezés;

• a mezőgazdaság további liberalizálása, az – időlegesen olcsó – import élelmiszerekkel a szegény országok mezőgazdaságának legyengítése, a fejlett országok mezőgazdaságától való függőségük növelése;

• a kisgazdaságok tönkretétele, a kevésbé fejlett országok rákényszerítése arra, hogy a tömegtermelést folytató, génmanipulációs kísérleteket végző óriási külföldi “agrobusiness”-eket beengedjék, sőt saját parasztgazdaságaikkal szemben előnyben részesítsék,

• élelmiszersegély nyújtása éppen akkor, amikor a helyi gazdálkodók betakarításra készülődnek,

• egészségügyi intézmények leépíttetése a szegény országokkal, kórházi ágycsökkentés, a orvosok számának csökkentése, egészségügyi privatizáció;

• differenciált beteggyógyítás; azokra koncentrálni, akik tudnak fizetni;

• a cigaretta-termelés és értékesítés növelése a szegény országokban, a dohányáruk reklámja betiltásának megakadályozása;

• az urbanizáció, a földelhagyás, a városba költözés bátorítása: ugyanis ez is kiszolgáltatottabbá, védtelenebbé teszi az embereket;

• közszolgáltatások privatizálása, hozzájárulva ezzel az árak megugrásához, és a lakosság elszegényedéséhez,

• a gyógyszerárak erőteljes növelése: így a szegények, közöttük a nyugdíjasok csak nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem jutnak majd a számukra szükséges gyógyszerekhez,

• az új gyógyszerekkel való tömeges kísérletek lefolytatása a szegény országokban úgy tüntetve fel, mintha ez nekik lenne jó. Mellékhatásként ez is halálesetekhez vagy gyógyíthatatlan betegségek kialakulásához vezethet.

• az AIDS további terjedése és a tuberkulózis esetek számának újbóli növekedése is jól segíti a népességcsökkentési tervek végrehajtását. (Igaz, ezeket a betegségeket gazdag emberek is megkaphatják, de nekik jó esélyeik vannak a felépülésre),

• a drogok legalizálása (ha valaki drogtól akar meghalni, miért kellene ebben megakadályozni?);

• a csecsemőhalandóság jelentősen növelhető a fejlődő világban azzal, ha az anyákat lebeszélik a szoptatásról, és rábeszélik a tápszerek használatára, ami növeli a fertőzések lehetőségét.

A halálozások számát növelő módszerek után térjünk át a születések számát csökkentő módszerekre:

• abortusz és sterilizáció bátorítása;

• a gyermeknevelés megnehezítése, költségeinek növelése;

• a gyermekek számának csökkentését a “struktúra-átalakítási programok”-ba is bele kell foglalni;

• anyagi ösztönzés kínálása azoknak, akik nem vállalnak gyermeket;

• a gyermekvállalás érzelmi fontosságával szemben az anyagi hátrányainak hangsúlyozása.

További olyan, nem közvetlen módszereket is fel lehetne sorolni, amelyek vagy a születések számának csökkenését, vagy a halálozások számának növekedését okozhatják. A lényeg az, hogy ezeket a módszereket tervezetten, rendszeresen és egymásra való hatásukat is kihasználva kell alkalmazni. Jó példa erre az a mezőgazdasági projekt, amelybe India a Világbank javaslatára kezdett bele. A projekt hatására malária-járvány tört ki. Mivel azonban közben, az IMF előírására jelentősen csökkentették az egészségügyre szánt keretet, az országot a járvány felkészületlenül érte, ezért elég sokan meg is haltak.

4. Zárógondolatok

Ahogy az már a cikk elején is nyilvánvalóvá vált, “a luganói tanulmány” elkészítésének története kitalált történet : Susan George fejében született meg. A benne szereplő adatok, hivatkozások, és példák azonban mind tényeken alapulnak. Susan George, kiindulva abból, hogy mi is történik ma a világban, arra következtetett, hogy egy “titkos megbízói kör” illetve egy “grandiózus népességcsökkentő terv” léte nem is lehetetlen. Az pedig ezek után mindegy, hogy kik is a “kör” tagjai, és hol és mikor született meg a terv.

Susan George úgy gondolja, hogy a “luganói tanulmány”, vagyis könyve háromféle lehetséges hatást válthat ki az olvasókból:

• elutasítják a könyvet, mint olyat ami olyan szörnyűségeket ír le, amelyek teljességgel lehetetlenek;

• elgondolkodnak a felsorakoztatott tényekről, elfogadják az elemzéseket, de kételkednek abban, hogy azokból csak egy lehetséges megoldás, a “grandiózus népesség-csökkentő terv” kidolgozása és megvalósítása következhet;

• ráébrednek arra, hogy az egy bemutatott, lehetséges megoldás valóban következik az előzetes feltételezésekből és az elemzésekből. Vagyis a vélt veszély nagyon is valóságos.

Ez utóbbi csoportba tartozó emberek jönnek rá először arra, hogy a neoliberális rend mennyire hazug: hiszen – ígéretei ellenére – egyre többen lesznek a kárvallottai, mint a nyertesei. Arra is ráébrednek, hogy családjuk, saját maguk, kisvállalkozásuk, környezetük, kisebb közösségük mind-mind komoly veszélyben van. Hiszen, ha a transznacionális cégek egyedül a tulajdonosok érdekeit szolgálják, ha a kormányok egyre tehetetlenebbek a globális erőkkel szemben, ha a globális pénz uralma mindenre rátelepszik, akkor valóban nem marad más hátra, mint a feleslegessé váló emberek “kiküszöbölése” a rendszerből, a tőlük való megszabadulás. Erre pedig valóban megoldás lehet egy “grandiózus népességcsökkentő terv”.

Hacsak, azok az emberek, akiknek végre kinyílik a szemük, és megértik, hogy mi történik körülöttük, ezt meg nem akadályozzák.

A könyvre a harmadik módon reagáló emberek bizonyosan azok között lesznek majd, akik tenni akarnak valamit a “kitervelt vég ellen”.

De milyen lehetőségek állnak nyitva előttük? Ezek összefoglalásával zárja a könyvet Susan George.

A vég másféle is lehet

A másféle megoldás ismertetése előtt azonban először fel kell tenni két egyszerű kérdést:

Kik felelősek a jelenlegi ill. a jövőben is várható válságokért?

Hogyan akadályozható meg további károkozásuk?

A globalizáció magától nem fog leállni. A transznacionális cégek hatalmának további növekedésével, a korlátok nélküli globális pénzmozgással rákos állapotba kerül a világgazdaság: folytatja az emberi és természeti értékek pusztítását annak ellenére, hogy tudja, hogy ez a pusztítás előbb-utóbb önmagára is káros hatással lesz majd. A kockázat tehát egyre nagyobb. Ezért haszontalan arra kérni a transznacionális cégeket, hogy legyenek egy kicsit jobbak, felelősségteljesebbek. A lényegük ellen kell fellépnünk. Vagyis le kell számolnunk a transznacionális zsarnoksággal, mielőtt az számolna le velünk. Ki kell szabadulnunk alávetettségünkből, igazi polgárrá kell válnunk, aki nem hagyja másra sorsa irányítását. Ehhez szövetségeseket kell keresnünk. Nem véletlen, hogy a szakértők azt tanácsolták a “titkos megbízóknak”, hogy bátorítani kell a széthúzást, a megosztottságot, a szeparatizmust. Először is ezt kell leállítani. Egy francia mezőgazdasági szakember hallgatva egy jobboldali és egy baloldali érzelmű parasztszövetség vitáját, így kiáltott fel: mit számít, hogy bal- vagy jobb-oldali parasztok vagytok-e? Hiszen hamarosan egyáltalán nem lesztek!

A legfontosabb feladat tehát újraszőni a társadalom szövetét, amit a neoliberalizmus igyekezett szétszaggatni. Erősíteni kell a helyi kedvezményezéseket. Lokalizálni kell. Fel kell lépni a környezetet károsító külföldi cégek, a veszélyes hulladék-feldolgozók ellen, tiltakozni kell a globális cégek érdekeit szolgáló autópályák építése ellen, máskor pedig az ellen, hogy egy céget privatizáljanak vagy bezárják, és ezáltal emberek tömegei veszítsék el munkájukat, életlehetőségeiket.

Növelni kell a helyi fogyasztásra termelő kisvállalkozások számát, a külföldi helyett hazai terméket kell vásárolni. Helyi kis bankokat kell csinálni, amelyek a helyi megtakarításokat helyi fejlesztések támogatására használják. Harcolni kell az őstermelők jogaiért, nem szabad hagyni, hogy olyan szabályokat kényszerítsenek rájuk, amelyek ellehetetlenítik őket. A lokalizáció mellett szükség van továbbá arra is, hogy az állam ne gyengüljön tovább, hanem inkább nyerje vissza erejét, lássa el hagyományos gazdaságfejlesztési és szociális feladatait és védje meg a nemzeti érdekeket a transznacionális zsarnoksággal szemben. Azt is el kell érni, hogy a pénzt ne onnan vegye el, ahol a legkevésbé van: az állampolgároktól és a helyi kis- és közepes vállalkozásoktól, hanem onnan, ahol bővében vannak neki: vagyis a globális cégektől és a pénzpiac szereplőitől, elsősorban azok tisztességes megadóztatásával. Az ökológiai adó bevezetésével meg kellene állítani a természeti környezet további károsodását. Vagyis azt kellene jobban adóztatni, amiből kevesebbet, és azt kevésbé, amiből többet akarunk. Így csökkenteni kellene a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adókat, és jelentős adókat kellene kivetni a környezetet károsító tevékenységekre közöttük a hulladéktermelésre is.

Ezekkel és az ehhez hasonló lépésekkel kerülhető csak el a luganói tanulmány “végső megoldása”.

5. Utószó

A könyv megismerése után mi is választhatunk: reálisnak tartjuk-e Susan George elemzését vagy nem. Beteges fantáziálásnak gondoljuk-e a “titkos megbízói kör” által kiadott feladatot, hogy érdemesnek tartjuk arra, hogy elgondolkodjunk róla. Akárhogyan is vélekedünk a könyvről, a bemutatott tényeket nem tagadhatjuk, hiszen azokat saját bőrünkön is megtapasztaltuk. Még emlékszünk a Bokros-csomagra, tudunk a kórházi ágyak számának csökkentéséről, az egészségügynek juttatott csökkenő támogatásról, a lakosság fejlődő országoknál is rosszabb egészségi mutatóiról, az alacsony várható élettartamról, és a magas halálozási számokról. Naponta éljük meg az alacsony életszínvonal valamennyi hátrányát, a közüzemek monopolhelyzetéből fakadó áremelések derékszíj-összehúzó hatásait, látjuk az elesetteket, a hajléktalanokat, megtapasztaljuk a társadalmi kohézió hiányát, azt, hogy hogyan próbálják a globalizáció hívei szétzülleszteni, kiiktatni nemzeti érzéseinket, nemzeti kultúránkat. Végül intőjelként arra is gondolnunk kell, hogy az IMF és a Világbank hazánk esetén is már korábban megfogalmazta a “tervet”, ami szerint túl sokan vagyunk, 2-3 millióval kevesebb magyar is elég lenne.

Susan George könyve tehát nagyon is az elevenünkbe vág. A lokalizációval kapcsolatos befejező gondolatait ezért akkor is nagyon komolyan kell vennünk, ha érvelését esetleg nem tudjuk teljesen elfogadni.

Dr. Csath Magdolna, egyetemi tanár
Forrás: www.euroastra.hu
2012.01.30. Görögország Brüsszel irányítása alá került
2012.01.30. ACTA: A szabad Internet vége?
2012.01.29. Orbán megerősíti a csatlakozási szándékot a költségvetési paktumhoz
2012.01.29. A csendes Anschluss
2012.01.28. A SOPA és a PIPA még mindig támad
2012.01.26. Meglepő? Kik állnak a hitelminősítők mögött…
2012.01.26. Még több infót gyűjt rólunk a Google
2012.01.26. Az összeesküvés elméletek cenzúrázását a Google végezze
2012.01.25. Mekkora Bill ökológiai lábnyoma?
2012.01.16. Az Európai Csendőrség
2012.01.09. Tanmese: Magyarország és az IMF
2012.01.08. Túlnépesedés: a kihalás szélén?
2012.01.02. A betegségipar csodái
2011.12.29. A Monsanto GMO kukoricája szervkárosodást okoz
2011.12.23. Sokan vagyunk?

BBC propaganda: „Miért akarok mikrocsip beültetést”

Nemes Zsolt | 2014-02-27 18:02:48

Szeretnél RFID chipet a bőröd alá? Sokan vannak, főleg a fiatalok körében, akik semmi rosszat nem látnak ebben, de tényleg szükség van erre? Fénysebességgel robogunk a 24 órás megfigyelés disztópikus jövője felé.

Az RFID chipeket és a többi testen vagy testben hordható technológiát egyre több, magát „fejleszteni” kívánó fiatal tartja trendinek. A tömegmédia persze teljes vállszélességgel kiáll ezekért a „technológiai újításokért”.

A BBC például a „Miért akarok mikrocsip beültetést” című cikkében leírja, hogy ezek a chipek mennyi társadalmi problémára adhatnának választ. Például megakadályozná a személyazonosság lopásokat, a hitelkártyacsalásokat és hasonló bűncselekményeket, megvédené a gyerekeket az emberrablástól és feleslegessé tenné a jelszavakat és PIN kódokat, amiknek megjegyezhetetlenségéről kiszámítható rendszerességgel hallhatunk és olvashatunk a médiában, nehogy megfeledkezzünk arról, micsoda „komoly” problémát is jelentenek egyesek számára. Szóval a cikk ecseteli, mennyivel jobb lehetne az életünk az ilyen technológiák bevezetésével.

De valóban ez a helyzet?

Ahogy társadalmunk egyre integráltabbá válik digitálisan, a technológia népszerűsítői elmondják, hogy a hordható eszközök térnyerése elkerülhetetlen és hamarosan olyan hétköznapiak lesznek, mint ma a mobiltelefonok. A szóban forgó BBC cikk szerzője alig várja a napot:

A lényeg, hogy a mikrochip beültetésnek köszönhetően a test olvashatóvá válik a gépek számára. Jelenleg nem létezik egységes szabvány a gépekkel való kommunikációra, legyen szó beléptető rendszerekről vagy bankkiadó automatákról, így az azonosító rendszerek hihetetlen számú variációja létezik. Ilyen a mágnesszalag, a jelszó, a PIN kód, a biztonsági kérdések vagy a hardver kulcs. Ezek mind a digitális és fizikai azonosítás közötti rést próbálják áthidalni, és ha valaki elveszíti őket, egyszer csak nem tud hozzáférni a bankszámlájához, nem tud belépni az edzőterembe, hazautazni, igazolni magát, stb. Egy beültetett chip ezzel szemben univerzális azonosító tokenként szolgálhat, amivel ebben a gépek által szabályozott világban navigálhatunk.

Egyesek számára ez a nap már elérkezett. Némelyik technológiai konferencia résztvevői sorban állnak, hogymegcsippeljék őket.

A januári Transhuman Visions konferencián Amal Graafstra egy „beültető állomást” állított fel a résztvevőknek, akik 50 dolláros alkalmi áron kaphattak csipbeültetést. Graafstra a háziállatok megcsippelésére használt nagyméretű tűvel juttatta be az üvegborítású, rizsszem nagyságú RFID címkét az önként jelentkezőkbe. A nap végére Graafstra 15 új kiborgot hozott létre.

Hogy tetszik?

Új fejlemény, hogy a kutatók olyan akkumulátort fejlesztettek ki, amit maga az emberi test lát el energiával, így állandó áramforrásként szolgálhat a beültethető eszközök számára.

Amerikai és kínai kutatók csoportja bemutatta azt a rendkívül apró beültethető akkumulátort, amit eddig egy pészméker áramellátására használtak.

Az eszköz a különböző szervek, mint például a szív, a tüdő vagy a rekeszizom mozgását alakítja energiává.

A vékony és rugalmas mechanikus energiagyűjtőt eddig teheneken tesztelték. A tervek szerint a jövőben egy egész sor kütyüt lehetne ezzel a módszerrel működtetni. Nem kell sokat várni, hogy az iPhone-odat a saját testedhez kelljen csatlakoztatni a feltöltéshez.

Az RFID chipek persze beültetés nélkül is alkalmazhatók. Az Egyesült Államokban egyre több iskolában használják őket az iskolások folyamatos nyomonkövetésére:

A George Miller óvodában a gyerekek egy RFID csipes nyomkövető mellénybe bújva kezdik a napot. Az épületben elhelyezett szenzorok folyamatosan figyelik a gyerekek mozgását és rögzítik, hogy ki mikor melyik foglalkozáson van. Az intézmény vezetői szerint csak azokat az információkat rögzítik, ami a Headstart program résztvevőinek nyújtott állami támogatás elnyeréséhez előírt számukra.

Az Egyesült Királyságban lassan már egész nap nyomonkövetik a gyerekeket:

"Akik szerint az NSA adatgyűjtése a legtolakodóbb, kukkantson be Aiden és Foster, két 11 éves kisfiú egyik napjába, amint péntek délutánjukat tervezik. Aiden szeretné áthívni barátját játszani, és szüleik SMS-ben hozzájárulnak az ötlethez.

A buszon utazva Foster telefonja és a karján lévő érzékelő riasztja az iskolát és a gyerek szüleit, hogy a fiú eltért a szokásos útvonaltól. Az iskola értesítést kap, hogy Aiden háza felé tartanak, így nem riasztják a rendőrséget.

A házba belépve az integrált biztonsági rendszer felismeri Aidan-t és pinget küld a szülőknek, akik mindketten dolgoznak, értesítve őket a tényről a telefonjukon és a táblagépükön is."

Fénysebességgel haladunk egy olyan disztópikus jövő felé, ahol a 24 órás megfigyelés lesz a „normális”. A legtöbben valószínűleg örülnek majd a változásnak, nem látva, hogy ezzel az államhatalmi visszaélések egész hada előtt nyitnak utat.

A testen hordható technológia egy másik új vívmánya az „okostetoválás”. A Gizmodo a következőket írta erről:

A neurológiától a bio-hekkelésig sok területen kerül átgondolásra a tetoválás fogalma. A megfelelő technológia alkalmazásával a tetoválás a magukat szépíteni vágyók vagy lázadók eszközénél sokkal többre képes manapság. Olyan összetett digitális eszközökké válhatnak, mint a zsebünkben lapuló mobil. Egyesek számára ez futurista elképzelésnek tűnhet, pedig a technológia már létezik.

Az MC10 nevű cég által fejlesztett okos tetoválások számos ilyen elképzelést valósítanak meg:

John Rogers anyagkutató számos hihetetlen fejlesztésen dolgozik a rugalmas eszközök terén, amik levehető tetoválásként tapadnak a bőrre. Ezek az úgynevezett „epidurális elektronikai eszközök” sok mindenre képesek. Például képesek megfigyelni a test létfontosságú funkcióit vagy figyelmeztethetnek, ha fennáll a leégés veszélye a napon. Rogers és cége jelenleg azon dolgozik, hogy a tetoválások más eszközökkel, például okostelefonokkal is tudjanak kommunikálni, hogy elkezdhessék az alkalmazások fejlesztését.

A Motorola már szabadalmaztatott egy olyan tetoválást, amit a nyakra helyezve a telefon irányítására használhatnak:

Olyan tetoválásra gondoltak, amit a hangszálak fölé helyeznek külsőleg, így képes lesz a finom hangutasítások értelmezésére, vagy akár a ki nem mondott parancsok teljesítésére, legyen az mondjuk egy belső suttogás, ami nem mozdítja meg a hangszálakat, amikor erre az agy nem ad utasítást. Az ember azt gondolhatja, hogy nem is egy okosbőrt, hanem egyenesen a lélekből érkező kommunikációt szabadalmaztattak.

Ezeket a technológiákat „hordható számítástechnikának” nevezik és ma még csak a jéghegy csúcsát látjuk. A Computer World ezt írta néhány napja:

Képzeljünk el egy olyan jövőt, amiben bármi, amit tudni szeretnénk, egyszerűen csak megjelenik számunkra, anélkül, hogy ezért tennünk kéne valamit. Például miközben egy étteremben vacsorázol a Google szemüveg közölné, hogy éppen ott ülsz, ahol az édesapád megkérte az édesanyád kezét. Vagy, hogy a barátod késni fog, mert dugóba került és a lazac, amit eszel, nem kapott túl jó értékelést a neten, a parkolójegyed 20 perc múlva lejár és az étterem mellékhelyiségét a bár melletti lépcső tetején találod. Képzeld el, hogy mindezek az információk egyszerűen megjelennének a szemed előtt, éppen akkor, amikor szükséged van rájuk. Errefelé halad a hordható számítástechnika.

Ez bizonyára sokak számára tűnik menő iránynak, de mi történik, ha egy nap kötelezővé válik valamiféle személyazonosító elektromos tetoválás viselése?

Mi történik, ha egy elnyomó kormány arra használja ezt a technológiát, hogy a nap 24 órájában megfigyelje, nyomonkövesse és irányítsa állampolgárait?

Mi történik, ha e nélkül nem kaphatsz többé munkát, nem lehet bankszámlád vagy nem vásárolhatsz?

A technológia egy kétélű fegyver. Sok hasznos dologra képes, de éppen ennyi gonoszra is.

Forrás: idokjelei

Konteók – RFID: félelem és a valóság

A napokban láttam egy nagyon paranoid körlevelet, amely a kötelező RFID chipek, emberbe ültetésével riogat, persze emögött is a “tudjukkik” állnak, azért, hogy az Orwell által megírt Nagy Testvér korszaka eljöhessen, és mindenkit megfigyelhessenek. Ebben a bejegyzésben elsősorban nem a körlevél badarságaira fogok reagálni, hanem úgy alle zusammen az RFID nyomkövetős összeesküvés-elmélet hibáit emelem ki, és hogy miért nem valószínű az RFID ilyen jellegű használatának elterjedése.

A körlevélElőbb olvassuk el a körlevelet, hogy értsük, miről is van szó. Figyeljük meg, hogy az ilyen és ehhez hasonló összeesküvéses körlevekben rendszeresen előjön a zsidó háttérhatalom, többértelmű idézetek a Bibliából és/vagy valamelyik középkori “jóstól”, a sok felkiáltójel, és a nemzeti érzelmekre hatás.

“Most már kezd egyre jobban, lépésről lépésre bebizonyosodni, hogy ez már nem “összeszösszenés elmélet”….ez már gyakorlat. Sorjába történnek azok az események amik meg vannak már írva. Tudatosan manipulálja a világot egy oligarchia!!!

Jel.18. “Mert az ő paráznasága haragjának borából ivott valamennyi nép, és a földnek királyai ő vele paráználkodtak, és a földnek kalmárai az ő dobzódásának erejéből meggazdagodtak.”

Jel.13. “És hogy senki se vehessen, se el ne adhasson semmit, hanem csak a kin a fenevad bélyege van, vagy neve, vagy nevének száma.”

Az USA-ban törvény kötelez hamarosan mindenkit, hogy csipet viseljen a testében! Nem vicc! Szenátorok beszélnek róla! Ott a videó alább… megnézheted!

Az illegális bevándorlók és munkavállalók elleni küzdelemmel magyarázzák azt, hogy miért kell csipet ültetni az emberekbe! A terrorizmusra való hivatkozással már az emberek szabadság jogait erősen bekorlátozták, most jön a csippel való megjelölésük! A videóból kiderül az is, hogy GPS-es nyomkövetésre is alkalmas a beültetett csip és a személyes információkon túl, orvosi adatokat és még a bankszámlaszámot is tartalmazza!

Most találtam ezt a hírt… sajnos most nincs időm lefordítani a videókat, de azért remélem így is sokan értik és rádöbbennek merre is tart ez a világ! A zsidó háttérhatalom és törekvéseik az emberek totális kontrolljára már messze nem a sci-fi kategóriája… Ugyanúgy ahogy az sem, hogy hazánkat ugyanezek a sátáni erők akarják kihúzni a lábunk alól és létrehozni a helyén Új-Izraelt! Az Európai Unió tagországaiban is bevezetnék állítólag már 2017 végére a csipes beültetést! Legalábbis a terv ez. Érdekes eddig itt Európában erről nem beszéltek, pedig az USA-ban már téma a televíziókban és egyáltalán nem csinálnak titkot belőle!

The New Health Care (Obamacare) law HR 3590 Also known as the HR 4872 requires all US citizens to have the RIFD implanted. This may go on to be fully implemented world wide by the end of 2017 Also Congressman Ron Paul on Fox News confirms the RFID micro chip is implantable also Brian Williams of NBC reported it could be implanted world wide by 2017

A csip TV reklámja az USA-ban!
RFID Microchip Implant Advertisement
(http://www.youtube.com/watch?v=kSxQ6KqJuBg)

Ron Paul on Fox News confirms the RFID micro chip is implantable
(http://www.youtube.com/watch?v=28Qaa0otqDc)

RFID is here..Believe it….Scientist implanted with RFID Chip gets computer virus
(http://www.youtube.com/watch?v=NVYs2h3IOWQ)

Az új kötelező érvényű törvényről

1.
Micro Chip Implants Coming March 23, 2013?
(http://www.youtube.com/watch?v=XbJs5A1g6bA)

2.
(http://www.youtube.com/watch?v=rsbgqTCS9ZQ)

Egy USA polgár reakciója
(http://www.youtube.com/watch?v=Xip4ZE6GPv4)

Orwellia hamarosan valóság lesz. Az Európai Unióban 2017 végére tervezik bevezetni azt a mikrochipet, ami egy az emberekbe ültethető adathordozó és mindenkinek kötelezően viselnie kell majd! Az USA-ban a napokban fogadtak el törvényt arról, hogy kötelező lesz beültetni mindenkibe! Szép új világ…
Na, gyorsan lépjünk ki ebből az Európai Unióból!!!”

Nem egészen világos, hogy miért keveri bele a két Bibliai idézetet, bár igaz, hogy a második némi csavarással értelmezhető az összeesküvés-elmélet keretein belül, hiszen az RFID-del úgymond megbélyegeznék az embereket, de ez már megint az a kategória, hogy a Biblia állítólag megjósolta a jövőt. Holott csak mi igazítjuk a bibliai mondatokat a jelenhez. Ugyanez az idézet például teljesen megállná a helyét, ha a bankkártyákról lenne szó. Hiszen a bankkártyához is tartozik egy szám (a “Bestia száma”. Apropó, az még senkinek nem tűnt fel, hogy az OTP automatáknál a segélyhívó szám is tartalmazza a 666-ot?), és csak az adhat/vehet vele, akinek ilyenje van. Azonban általánosságban is elmondható, hogy manapság rengeteg számot viselünk, ott a személyigazolvány száma, a TAJ szám, az adószám. Ezek szerint ezek is mind a Bestia számai?
A körlevél nem mai darab, az első változat 2009-ben kezdett el terjedni, és abban még 2013-ra ígérték a kötelező chipezést, de mivel már 2013 van, ezért négy évvel eltolták, és így lett az új dátum 2017 év vége. A körlevélhez 2012-ben csatoltak egy képet, amin egy 2007-ben bemutatott vércukorszintmérő RFID chip látható, írja a Snopes.
A körlevélben szó esik a törvénytervezetről, amit a lelkes külföldi paranoidok félreértelmeztek. A törvénytervezetet nem hogy nem fogadták el, de még a kötelező chipezés ötlete sem merül fel benne. Persze ezt majd ők úgy fogják értelmezni, hogy az ő ébresztő tevékenységüknek köszönhetjük mindezt. Na persze…
Tetszett a körlevél végén olvasható felszólítás, hogy lépjünk ki ez EU-ból. Mintha az olyan egyszerűen menne.
Bővebben a körlevélről itt olvashattok még.

Az RFID technológia árnyoldala

Akkor most rátérnék az RFID technológia hibáinak ismertetésére, és egy kicsit szakmaibb hangnemre váltanék, ugyanis az RFID technológia kicsit az én területem is. Így leírnám az RFID hátrányait, így bizonyítva azt, hogy miért nem állják meg a helyüket a fenti körlevélhez hasonló paranoid összeesküvés-elméletek.
Nem részletezném az RFID technológia múltját, hogy miért és hogyan alakult ki. Az RFID technológia alapja a rádiófrekvenciás üzenetküldés, ez már egy jól ismert technológia. Az RFID chipeket, szaknyelven tageknek, címkéknek nevezzük, mivel a valódi chipekhez nem sok közük van. Alapvetően kétféle RFID tag létezik, a passzív és az aktív. A passzív RFID nem sugároz magától adatot, mindig kell egy eszköz ami megszólítja, és arra válaszol. A passzív RFID nem rendelkezik semmilyen áramforrással. Hatótávolsága 30 cm-től 6 méterig terjed. Az aktív RFID maga sugároz, önálló áramforrással rendelkezik, hatótávolsága nagyobb is, mint a passzív RFID-é, itt akár több száz méteres, kilométeres távolságokról is beszélhetünk. Bármilyen vevő készülékkel olvasható az aktív RFID tag tartalma, a passzívnál adó-vevő készülékre van szükség.

A legelterjedtebb a passzív RFID azonosítás, mivel olcsó, kisméretű (rizsszem nagyságú a bőr alá ültethető, nagyjából bélyegméretű a ragasztható változata), csak akkor működik mikor kell és jó a hibatűrő képessége.
Amikor kifejlesztették az RFID taget elsősorban áruk, szállítmányok nyomon követésére akarták alkalmazni, és a vonalkódot akarták ezzel lecserélni. Az RFID tagek csak kis mennyiségű, karakteres adatot képesek tárolni, nagyon korlátozott képességűek elsősorban a méretük miatt. Az RFID tagek alkalmazásának kezdetén még nem foglalkoztak a biztonság kérdésével, bár már ekkor tisztában voltak a hiányosságokkal, úgy gondolták, hogy ez nem jelent veszélyt, hiszen csak áruk azonosítókódjait fogják tartalmazni a kis RFID bélyegek.

Aztán jött a VeriChip vagy MediChip, kinek hogy tetszik. Az ötlet az volt, hogy az elsősorban súlyosan beteg emberbe ültetett RFID tag életet menthet, mikor ájultan, öntudatlan állapotba kerül kórházba a páciens. Az orvos ilyenkor csak leolvassa az RFID tag tartalmát és máris tudni fogja, hogy a páciensnek milyen betegsége van, milyen gyógyszer kell, milyen a vértípusa, mire van allergiája, és rögtön felállíthatja a diagnózist.
Aztán megfordult egy-két politikus fejében, mi lenne, ha minden adatot ezen tárolnánk? Nagyszerű ötlet lenne mindenkibe chipet ültetni, hiszen sokszor egy-egy baleset után iratok nélkül kerülnek be az emberek a kórházba és sokáig azt se tudják, hogy kit kell értesíteni, vagy hogy egyáltalán kicsoda az illető. Persze elindult a pánikkeltés is a paranoid oldalakon, pedig csak ötlet volt az egész. Egy olyan ötlet, amiről pont a szakértőket nem kérdezték meg akkor.
Az RFID tag bőrbeültetése, rajta bizonyos, nem személyes, nem bizalmas információk tárolása (lásd: MediChip) jó ötlet, sőt alkalmazható és támogatandó, ennél komplexebb és bizalmasabb adatokat azonban egyszerűen tilos tárolni az ilyen készülékeken, és ezt a gyártók is jól tudják.
Mi az alapvető probléma?
A kifejlesztésnél előnyt jelentett, hogy bármilyen, szabványos RFID olvasónak válaszolt az RFID tag, és ez mondjuk csomagok, szarvasmarhák nyomon követésénél nem is jelentett gondot, hiszen mi van ha valaki le tudja olvasni egy szarvasmarha azonosítóját? Semmi. Azonban bizalmas információk tárolása esetén ez már problémás lehet. Ráadásul az sem jelent túlzott védelmet, hogy relatíve kicsi a hatótávolsága. Képzeljük csak el a következő fiktív jövőt! Tegyük fel, hogy mindenkit megchipeztek, mert kötelezővé tették, de a biztonsággal nem foglalkoztak. Egy bűnöző egy erősebb leolvasó berendezéssel a táskájában felszáll egy zsúfolt villamosra/buszra/metróra. Ezzel a módszerrel akár 10 méteres körzeten belül akár több száz, több ezer ember RFID tagjét olvashatná le, mivel az RFID tagek minden leolvasó felszólítására válaszolnak, és kódolatlanul küldenék az információkat. Az RFID-et viselő személy pedig észre sem veszi, hogy valaki éppen most fért hozzá az összes személyes adatához. Ezeket az adatokat pedig könnyen újabb RFID tagekre lehet írni, és ez visszaélésekre adna lehetőséget, hiszen semmi sem különböztetné meg a hivatalos és a hamisított RFID-et.
Megoldás lenne, ha nem kódolatlanul, hanem valamilyen kódolt formában, kódolt csatornán folyna a kommunikáció, esetleg magát az adatot kódolnánk valamilyen formában. Jelenleg a kommunikációs csatornák titkosítására az egyik legelterjedtebb és a legbiztonságosabbnak vélt, 128bites AES kódolást használják. Azonban az RFID tag nagyon buta. Maximum 1-2ezer logikai kaput tud tárolni, míg az AES kódoláshoz is minimum 20-30ezer logikai kapu szükséges. A megoldás az lenne, ha az RFID tageket növelnénk, vagy egy kiegészítő, nagy számítási teljesítményű taget tennénk a normál tag mellé, azonban szerintem kevesen vállalnák be egy majdnem tenyérnyi méretű RFID tag beépítését a testükbe, látva azt, hogy egy rizsszem méretű tag-től is ódzkodnak. Lehetne persze magát az adatot eleve kódolva tárolni az RFID chipen, de ilyenkor csökken a tárolható adat mennyisége, és kellene egy globális kulcs is, ami oldja a kódolást. Azonban ha ez a kulcs nyilvánosságra kerül, azaz a hackerek megszerzik, akkor megint ugyanott vagyunk, mintha kódolatlanul küldenénk az adatokat.
A másik nagy probléma, hogy megfelelő eszközökkel az RFID tagek írhatóak is. A fenti metrós példánál maradva azt is könnyen beláthatjuk, hogy miután a bűnöző megszerezte a kívánt adatokat egy egyszerű kill paranccsal törölheti a teljes RFID tartalmát, így lényegében névtelenné és azonosíthatatlanná téve áldozatait.
Paranoid félelmek
Sok oldalon találkozok olyan hajmeresztő állításokkal, mint például, hogy az RFID taggel lekapcsolhatóvá válhatnak az emberek, vagy csak egyszerűen befolyásolhatóak, sőt még műholdról is követhetőek az RFID tagek. Az ember lekapcsolása elég vicces, nem is érdemel szót. Nem robotok vagyunk kérem, hogy egy OFF gombbal bármikor leállíthatóak legyünk. Az RFID-del történő befolyásolás is badarság. Bár az elektromossággal valóban befolyásolható a viselkedés, de eddig csak a fejre vagy közvetlenül az agyba ültetett elektródákkal sikerült elérni. Ha tényleg befolyásolna minket az elektromos sugárzás, akkor bizony komoly gondok jelentkeztek volna már az alkalmazásuk legelején, mikor megalkották az első rádiós műsorszórást. Azt viszont el nem tudom képzelni, hogy az RFID-en tárolt adat, vagy az RFID gyenge sugárzása miképp befolyásolhatná az ember viselkedését. A műholdas nyomkövetés pedig a kis hatótávolság miatt lehetetlen.
Új technológia a láthatáron
Van azonban egy új technológia, amely leválthatná az RFID-et, ez az ún. NFC (Near Field Communication), ami az RFID-re épül, és elsősorban az okostelefonokban található meg. Előnye az RFID-del szemben, hogy itt alkalmazhatóak a különböző titkosító algoritmusok, hiszen az okostelefon processzora el tudja végezni a szükséges számításokat, másrészt a távolságot mindössze 10 centiméterre redukálja. Persze még ez sem jelenthet akadályt a hackereknek, így még nem kezdték el tömegesen alkalmazni.
Az NFC-t elsősorban mobiltelefonos fizetésre szeretnék használni, de nem elképzelhetetlen a későbbiekben akár a személyek azonosítása is, bár itt még rengeteg, alapvető problémát meg kell oldani. Például: hogyan garantáljuk, hogy egy emberhez egy készülék tartozzon, és fordítva, azaz miként lehet biztosítani az egyén egyértelmű azonosítását? Az NFC-ről kicsit bővebben itt.
Összegezve tehát elmondható, hogy az RFID beültetése és azon az egyén azonosításához minden fontosabb, személyes adat tárolása nem túl valószínű, hiszen az RFID-et eredetileg nem erre találták ki, számos jogi- és biztonsági aggály merült fel a technológia ilyen jellegű alkalmazásával kapcsolatban. Az RFID összeesküvés-elmélet hívek egyetlen apró dolgot felejtenek még el, van sokkal jobb módszer is arra, hogy nyomon kövessenek bennünket. Amikor pénzt veszünk le a bankkártyánkról, vagy bankkártyával fizetünk a boltban nyomot hagyunk magunk után. A bekapcsolt mobiltelefonnal szintén nyomon követhető bárki, és a rendőrségnek a szolgáltatók ezt az információt, indokolt esetekben, ki is szokták adni.
Az összeesküvés-elméletekkel egyébként az egyik legnagyobb bajom, hogy a valós problémákról, a valóban meglévő dolgokról vonják el az emberek figyelmét és olyan dolgok iránt keltenek félelmet, amiknél teljesen alaptalan a pánikkeltés. Ez esetben kihasználják azt, hogy az emberek többsége nem hallott még az RFID-ről, és kanyar nélkül megkajálják azt, amit az összeesküvés gyárosok az orruk elé tesznek, és még magukat nevezik ébredezőknek, holott sok esetben jobban altatva vannak, mint az, aki egyáltalán nem tud semmit. Másrészt véleményem szerint annak kell elsősorban félnie a nyomkövetéstől, akinek takargatni valója van.
Forrás: humbug.blog.hu

RFID chip hatástalanítása házilag

Forrás: http://mkh.valosag.net/index.php/temakoeroek/hatterhatalom/figyelnek/2199-rfid-chip-hatastalanitasa-hazilag

Most nem arról lesz szó, hogy mi is az az RFID technológia, gondolom mindenki hallott már róla. De azért felelevenítésnek mondok néhány példát: ilyen nyomkövetőt tesznek már a diákigazolványba, útlevélbe, legutóbb pedig a kutyákba is kötelező lett beültetni. Ami azért is veszélyes, mert a kutyák csak tesztre kellenek, a következő lépés az ember lesz. Ezt nem is tagadja senki, már komoly kísérletek folynak az emberi bőr alá helyezhető chip érdekében. Sokan az ilyen chipet a fenevad bélyegével azonosítják.

Aki bővebb információt akar, nézze meg az Aaron Russo interjút! Elég részletesen benne van, hogy mik a háttérhatalom céljai!

Ha a társadalmi tiltakozás nem ér semmit (márpedig az emberek nagy részét sikerült agymosott birkává zülleszteni sajnos) akkor ideje magunknak intézkedni. Lényeges, hogy az RFID nyomkövető rendszereket működésképtelenné tegyük, ezt legkönnyebben úgy érhetjük el, hogy magát a chipet likvidáljuk, anélkül, hogy egy ujjal is hozzáérnénk. De hogyan?

A leghatásosabb módszer igen egyszerű: EMP-vel. Az EMP (Electro Magnetic Pulse) elektromágneses impulzust jelent. Biztos sokan hallottak már olyan esetekről, például egy házba belecsapott egy – viszonylag erősebb – villám, és a környező szomszédoknál is tönkrementek az elektromos készülékek. Ennek a villám által keltett impulzus az oka. Már régebben kifejlesztettek EMP fegyvereket is, amiket ha felrobbantanak, a környezetükben tönkreteszik az elektromos eszközöket. (kivéve, ha árnyékoltak)

Egy ilyen elven működő eszközt mi is készíthetünk kicsiben. Most a legegyszerűbben elkészíthető eszköz működési elvét írom le. Elég hozzá egy kis elektronikai tudás is.

A lényeg: töltsünk fel egy kondenzátort, és süssük ki egy tekercsen keresztül.

A kapcsolási rajz:

Lehetőleg minél nagyobb kapacitású és nagyobb feszültségű kondenzátort használjunk. Több kondenzátort is kapcsolhatunk párhuzamosan így összeadódik a kapacitásuk. Ha elektrolitkondenzátort töltünk, ügyeljünk a polaritásra. Ne töltsük a kondenzátort a megengedett feszültségnél magasabb feszültséggel.

Figyelem! Magas feszültséggel mindenki csak a saját felelősségére kísérletezzen! A feltöltött kondenzátorok kivezetéseihez tilos hozzáérni!

A feltöltött kondenzátorokat egy váltókapcsolóval süssük ki egy tekercsen keresztül. A tekercs lehet például 40-70 mm átmérőjű, kb. 10 menetes, vastag (több, mint 1 mm), szigetelt rézdrótból.

A tekercs a kisütés pillanatában nagy erejű impulzust bocsát ki,. A tekercset érdemes a tönkretenni kívánt chip közvetlen közelébe tenni. Persze a hatótávolság függ a kondenzátorokban tárolt energiától is. Az impulzus kárt okozhat a közelben lévő finom elektromos berendezésekben. Úgyhogy ezektől tartsuk be a tisztes távolságot.

A SZERKEZETET TILOS SZÍVRITMUSSZABÁLYZÓVAL RENDELKEZŐ SZEMÉLY KÖZELÉBEN HASZNÁLNI!

Természetesen ez a legegyszerűbb eszköz, aki ért az elektronikához komolyabbat is készíthet, sok kapcsolási rajz van az interneten, lehet keresgélni. Egyébként ilyen elven működő szerkezet a fényképezőgépek vakut töltő áramköre, csak itt a kondenzátorokat nem tekercsen, hanem villanólámpán keresztül sütik ki. Fényképezőből is lehet ilyet készíteni.

Nagyfeszültségű generátorból (szikrainduktor vagy wimshurst generátor) és leydeni palackokból pedig akár igen komoly eszköz is készíthető. Egy ilyen eszközzel például mentesíteni lehet egy lakást a lehallgatókészülékektől.

Jó kísérletezést!

A magasabb rendű én és a gondolatok ereje

A gondolat teremti, mozgásba hozza és megsemmisíti a dolgokat. Mindenki azzá válik, amit gondol magáról. Amiben hiszünk, azt megteremtjük az életünkben.

A  magasabb rendű én

Éppúgy, ahogy van egy „mindennapi” énünk, amely működteti a testünket és éli a földi életét, létezik egy „ magasabb rendű önvalónk” is, amely spirituális szinten van jelen.

Ez az „én” a létezésünk örökkévaló, testetlen formája: az isteni lényegünk, a magasabb rendű tudatosságunk székhelye, a spirituális önvalónk.

Akiknek halál közeli élményben volt részük, gyakran említenek egy fényes alagutat, amelynek a végén várt rájuk valaki. Ez a „valaki” legtöbbször magasabb rendű énjük, amelyet nem mindig ismernek fel, mert többnyire úgy jelenik meg, mint „szellemi vezetőjük”, vagy előfordulhat, hogy valamely spirituális vezető alakját ölti fel.

Minél többször lépünk kapcsolatba a magasabb rendű önvalónkkal, annál inkább kifejleszthetjük magunkban a spirituális tudatosságot, és annál nagyobb védelem alatt állunk fizikai és lelki szinten.

Ameddig földi életünk tart, addig fizikai szinten is élnünk kell, hiszen eleve nem lennénk itt, ha már nem kellene semmit megtanulnunk, vagy nem lennének elvégzendő feladataink. Ha egyszer „megtanultuk” a leckénket, akkor a lelkünk felszabadul majd a fizikai létezés korlátai alól, és más létsíkokra fog távozni.

Meditáció, mantragyakorlás és különböző szertartások, szellemi gyakorlatok segítségével kapcsolatba lehet lépni a magasabb rendű énnel.

Eközben viszont fontos, hogy ne veszítsük el a földi léttel való kapcsolatunkat sem. A saját testünkben kell szó szerint „megtestesíteni” magasabb rendű énünket, úgy nem megy, ha közben megfutamodunk a fizikai valóságtól, és a spiritualitásba próbálunk menekülni.

Azzal sem jutunk sokra, ha túl erényesnek próbálunk látszani, olyannak, aki mindig a szeretetről és a fényről beszél, az élet többi aspektusát viszont teljesen elfojtja magában.

Az elfojtott tartalmak előbb-utóbb nagy energiával a felszínre kerülnek, ami bizony nagy pusztítással járhat.
Csak akkor tudjuk valójában működtetni spirituális energiáinkat, ha egységben él bennünk a fizikai, az érzelmi, a mentális és a spirituális részünk.

A gondolatok ereje

Ezen a bolygón a gondolatoknak van a legnagyobb hatalmuk.

A gondolat teremti, mozgásba hozza és megsemmisíti a dolgokat.

Bárcsak megértenénk, mi emberek, hogy mekkora ereje van a gondolatnak, mert akkor teljesen meg tudnánk változtatni a világot.

Ha valóban elhinnénk, hogy mindenki azzá válik, amit gondol magáról, akkor a valaha létezett legtökéletesebb lényekké válhatnánk.

A gondolat tehát a „lelki fegyvertárunk” nagyon hatásos eszköze.

Amiben hiszünk, azt képesek vagyunk életre kelteni.

Épp ezért, az a lehető legnagyobb védelem számunkra, ha hiszünk önmagunkban. Ha a lelkünk mélyén tudjuk azt, hogy semmi sem okozhat nekünk bántódást, akkor tökéletesen védettek vagyunk minden hatással szemben.

Ha egyszer megértjük, hogy a gondolatok is „létezők”, akkor többé nem okozunk fájdalmat általuk sem magunknak, sem másoknak. Egy adott gondolatformát egy erőteljesebb gondolattal legyengíthetünk.

Bizonyos emberek sokkal érzékenyebbek mentális síkon, mint mások. Bizonyára mindenkinek volt már olyan élménye, hogy egyszer csak megjelent a fejében egy gondolat, ami nem a sajátja volt, hanem a külső áramlatokból átvette valakitől.

Vannak, akiket folyamatosan „bombáznak” más emberek gondolatai, míg másoknál ilyesmi csak ritkán fordul elő. Ennek gyakorisága az aura nyitottságától függ.

„Gondolatmezőnk” áteresztőképessége és hitrendszerünk határozza meg, mennyire leszünk kiszolgáltatottak a lelki támadásnak.

Az átoknak ősidők óta hatalmas ereje van.

Mindenkiben, aki átkozódik – még ha nagyon enyhe kifejezéseket használ is – ösztönösen megjelenik egyfajta nyugtalanító félelem.

Épp ez a félelem, ez az ösztönös reakció az, ami működésbe hozza az átkot.

A lényünk egy része elhiszi, és ezzel megteremti a következményeket.

Ezért van azoknak a szerencseleveleknek, amelyekben azokkal fenyegetőznek, hogy ha nem küldjük tovább az ismerőseinknek,, akkor a legkülönbözőbb szerencsétlenségek fognak velünk történni, olyan erőteljes hatása.

Amikor megkapjuk a levelet, és elolvassuk, akkor nem vesszük komolyan, hanem összegyűrjük, vagy kidobjuk a levelet a szemétbe.

Aztán néhány nap múlva, amikor kisebb bosszúságok érnek bennünket, eszünkbe jut a levél.

Elkezdünk azon gondolkodni, hogy vajon az okozta –e a kellemetlenségeket, és egyszerűen azzal, hogy teret engedünk a kétségeinknek, máris erővel ruházzuk fel.

Így lassanként átalakul a hitrendszerünk, és hiába érvel racionális énünk, hogy nem lehet felettünk hatalma a levélnek, valahol a lelkünk mélyén ezzel ellenkező információ tárolódik, és mindig az kerül a felszínre, amikor megérkezik a következő ilyen témájú levél.

Lehet, hogy racionális énünk ne hisz ebben, de van valami bennünk, aminek sikerül ezt megcáfolnia.

Ezek után pedig egyre inkább tétovázva gyűrjük össze a következő levelet, mert „horogra akadtunk”, hitünk rabjává váltunk.

Az átok és a lelki támadás képes „kikerülni” racionális érveinket, és egy ősibb, intuitívabb szinten jut el hozzánk.

Épp ezért attól még, hogy nem tudunk arról, hogy valaki megátkozott minket, átélhetjük azt a félelmet, vagy azokat a fizikai következményeket, amelyeket az átok okoz.

Alapvetően még külső „forrásra” sincs szükségünk, mivel saját félelmeink maguktól idézik elő ezeket a következményeket, hiszen, amiben hiszünk, azt megteremtjük.

Ezeket az irracionális hiedelmeket nem szabad figyelmen kívül hagynunk!

Nem lehet kényszerrel megváltoztatni azt, amiben hiszünk.

Ezt a mély hitet egyébként az őseinktől örököltük, és mélyen beleivódott a tudatalattinkba.

Azonban finoman, lépésről lépésre „átprogramozhatjuk” régi hiedelmeinket.

Vannak olyan szertartások, amelyek segítségével már az őseink is „sakkban tudták tartani” ezeket a félelmeket és babonákat. A katolikusok például keresztet vetnek, hogy elűzzék a gonosz erőket, az egyiptomiak pedig védekezés céljából a mai napig viselik a „Hórusz szeme”- szimbólumot.

Amikor engedjük elhatalmasodni kétségeinket és félelmeinket, akkor kiszolgáltatottá válunk saját és mások negatív gondolatainak és rossz szándékának.

A szülők gyakran „beprogramozzák” a gyerekbe, hogy rosszak, haszontalanok, csúnyák és kevésbé jók, mit a többiek, később pedig csodálkoznak, hogy a gyermekükből csavargó lett, aki öreg néniket támad meg, hogy aztán a rabolt pénzből drogot vegyen.

Saját magunkkal is ugyanezt tesszük.

Van néhány meggyökeresedett véleményünk magunkról, amely a tudatalattinkban tárolódik, és folyton aláássa a próbálkozásainkat.

„Ezt nem érdemlem meg” , „Nem vagyok képes rá” , „Sosem leszek ilyen és olyan” – az ezekhez hasonló mondataink biztosítják számunkra, hogy tényleg nem leszünk képesek elérni a kitűzött célokat.

Ha folyton azt kérdezgetjük, hogy „Miért történik mindig ez velem?”, akkor esély sem adunk annak, hogy másképp alakuljanak a dolgaink.

Ahogy Richard Bach mondta: „Ha a gondolataiddal folyton  >>alátámasztod<<  a korlátaidat, akkor azok valóban korlátozni fognak.”

Amiben hiszünk, azt megteremtjük az életünkben.

Az a szimpla gondolat, hogy „Ő erősebb nálam”, lehetővé teszi a másik fél számára, hogy lelkileg uralkodjon rajtunk.

Nem kell rosszindulatúnak lenni ahhoz, hogy valakiről megjegyezzük: „Te szegény, szerencsétlen…”, és ha elég gyakran ismételgetjük, akkor előbb-utóbb el fogja hinni magáról, és valóban, szegény, szerencsétlen lesz, aki ki lesz szolgáltatva a külső körülményeknek.

Ha viszont a lelke mélyén azt gondolja magáról, hogy a kezében tartja az életét, és hatalma van a dolgai felett, akkor egy éjszaka leforgása alatt gyökeresen megváltozhat az élete, a helyzete.

Ha tehát, meg tanuljuk uralni a gondolatainkat, és arra törekszünk, hogy pozitívan gondolkodjunk, akkor ezzel megteremtjük a saját védelmünket. ( Ezt türkiz alkalmazásával növelhetjük, mivel ez az ásvány segít a pozitív gondolatok előidézésében)
Ettől hatékony a kreatív vizualizációs technika is. Az eredményt a koncentrált gondolatforma hozza meg, amit a képekbe belevetítünk.

A képek tehát pusztán a szándékunk „összegzéseként” jelennek meg.

Ezért fontos, hogy „úgy tegyen, mintha látna” , akkor is, ha Ön nem vizuális típus. Ha átéli a folyamatokat,  a belső hangjára figyel, úgy viselkedik, mintha látná, amit a vizuális típusok látnak, és ha meg van Önben a szándék, akkor a gondolatok hatással lesznek a hitére.

Ezzel ellentétes irányú folyamatokat indítanak el a „lelki támadók”.

Tudattalanul vagy tudatosan a neheztelésükre, haragjukra, haragjukra, a neheztelésükre koncentrálnak, ez a gondolatforma pedig, képletesen nézve, lelki szinten „nekiront” az áldozatának.

Ha az áldozat semmilyen védelem alatt nem áll, akkor ez a gondolatforma rettenetes erővel robbanhat be a tudatába.

Azonban, ha határozott védelem alatt áll, akkor a környezetében élőkre csapódhat át a negatív hatás.

Amikor megerősíti lelki védelmi rendszerét, mindig az legyen az első gondolata, hogy „meg tudom tenni, elég erős vagyok hozzá”.

Ha észreveszi, hogy kétségei merülnek fel ezzel kapcsolatban, akkor álljon a tükör elé olyan közel, amennyire csak lehet, és nézzen saját magával farkasszemet.

Nézzen a lehető legmélyebbre „önmagában”, hiszen a szem a lélek tükre, és rajta keresztül eljuthat a magasabb rendű energiához. Mondja ki határozottan és hangosan, „meg tudom tenni, meg van hozzá az erőm”.

Addig ismételje ezt, amíg valóban elhiszi, amit mond. Az elméje követni fogja ezt az utasítást.

Semmisítsen meg minden kósza gondolatot, ami úgy kezdődik, hogy ”igen, persze, de…”.

Ezt egy gondolatbeli lézerpisztoly segítségével teheti meg. És hogy honnan vehet ilyet?

Egyszerűen csak ki kell gondolnia, és máris létezni fog.

Ezután már csak annyi lesz a dolga, hogy ráirányítsa kétséget ébresztő gondolataira, és „megsemmisítse” azokat.
Ha hisz önmagában, akkor ezt is képes megtenni.

Arra azért ügyeljen, hogy ne váljon önzővé vagy fásulttá.

Mivel a dolgok magukhoz vonzzák a hasonló rezgésű dolgokat, könnyen célpontjává válhat egyes „hatalmi harcoknak”.

Sokkal jobb, ha megőrzi a szerénységét. Ha hisz önmagában és abban, hogy képes megvédeni magát, akkor szert tehet alapvető önbizalomra, de az semmiképpen ne csapjon át fellengzős önteltségbe.

Rugalmasnak kell maradnunk, mert ha túlzottan merevvé vagy önteltté válunk, akkor a gondolatainkkal olyan embereket vonzzunk majd magunkhoz, akik szintén merevek és gőgösek.

Ők is mindent ”jobban tudnak” majd, mert az önelégültségünk vonzza a hasonlóképpen önelégült embereket, ezzel pedig kezdetét veszi egy láthatatlan küzdelem a lelki síkon.

 Forrás: http://www.angyalitarsasag.hu/a-magasabb-rendu-en-es-a-gondolatok-ereje.html

Négyszeres DNS spirált találtak az emberi sejtekben

Hatvan évvel azután, hogy James Watson és Francis Crick megállapították, a DNS kettős spirált alkot, egy négyszálas DNS spirálra bukkantak.

Négyszeres spirálokat laboratóriumokban már állítottak elő, azonban csupán kuriózumként tekintettek rájuk, mivel nem volt bizonyíték arra, hogy a természetben is léteznének. Most a Cambridge Egyetem kutatói az emberi ráksejtekben azonosították. A felfedezés 10 évnyi kutató munka eredménye.
A kutatók hatvan évvel ezelőtt arról számoltak be, hogy az emberi DNS, amely meghatározza az egyének genetikai kódját, kettős spirált alkot. Hatvan évvel ezelőtt James Watson és Francis Crick azzal a hírrel robbant be a köztudatba, hogy bejelentették, megfejtették az élet titkát. Megállapították ugyanis, hogy a DNS nem más, mint két hosszú kémiai lánc spirális kapcsolódása. A most felfedezett négyszeres spirál a tudósok szerint a rákos sejtekkel van összefüggésben. A szakemberek azt remélik, hogy mostani felfedezésükkel új utakat nyithatnak a betegség kezelésében.
A DNS négyszálas csomagjait, amit G-kvadruplexeknek neveztek el, négy guanin bázis kölcsönhatása alkotja, melyek együtt egy négyzetet hoznak létre. Látszólag múlandó objektumok, számuk az osztódni készülő sejtekben a legmagasabb. A kromoszómák magjában, illetve a kromoszómavégek összetapadásával szemben, valamint a DNS-t a sejtosztódás során a folyamatos rövidüléstől védő telomerekben, a kromoszómák csúcsain bukkannak fel.
Segít a rák legyőzésében? 
Mivel a rákos sejtek nagyon gyorsan osztódnak és gyakran sérültek a telomereik, elképzelhető, hogy a négyes spirál a rákos sejtek egyedi vonása lehet. Ha ez bebizonyosodna, akkor az azt jelentené, hogy a rájuk irányuló kezelések nem fogják károsítani az egészséges sejteket. "Remélem, felfedezésünk megingatja azt a dogmát, miszerint ténylegesen sikerült megismernünk a DNS szerkezetét, mivel Watson és Crick 1963-ban megoldotta" - nyilatkozott Shankar Balasubramanian, a kutatás vezetője.
Balasubramanian csapata egy, a kizárólag a négyes spirálhoz kapcsolódó antitest segítségével azonosította a szokatlan szerkezetet. Hogy megállítsák a hagyományos DNS-be való szálakra bomlást, a kutatók egy molekulának, az úgynevezett pyridostatinnak tették ki a sejteket, ami foglyul ejti a négyes spirálokat, bárhol alakuljanak is ki. Ez lehetővé tette a kutatók számára, hogy megszámolják a G-kvadruplexeket a sejtciklus különböző szakaszaiban. A négyes spirál az "S-fázisban" érte el a legmagasabb számot, ez a DNS replikáció szakasza, amikor a sejt megkettőzi DNS-eit az osztódás előtt. "Úgy gondolom, hogy a normális sejtekben is léteznek, de szerintem lesznek különbségek a rákos sejtekhez viszonyítva" - mondta Balasubramanian.
Sejtése szerint a négyes spirált kaotikus genetikai mutációk és a rákos vagy a rákot megelőző sejtek reorganizációja lendíti akcióba. "Ez a kutatás rávilágít ezeknek a szokatlan DNS szerkezeteknek a rák legyőzésében betöltendő potenciális szerepére. A következő lépés, hogy megtaláljuk, hogyan vehetjük célba ezeket" - tette hozzá Julie Sharp a kutatást finanszírozó Brit Rákkutató Intézet munkatársa.
Egy másik fontos kérdés, amire Balasubramanian és más kutatók is megpróbálnak választ találni, vajon a négyes spirál szerepet játszik-e az embrió fejlődésében és vajon egy ilyen szerep véletlenül reaktiválódik-e a rákos sejtekben. "Azt szeretnénk kideríteni, hogy a kvadruplexek a természet kellemetlenségei, vagy szándékosan vannak ott?" - összegzett Balasubramanian.




A DNS
A dezoxiribonukleinsav (közismert rövidítése: DNS) a nukleinsavaknak azon típusa, melyben a nukleotid alegységek dezoxiribózt tartalmaznak. Biológiai jelentősége igen fontos. A biológiai információ átadódását egyik generációtól az azt követő generációnak az örökítőanyag teszi lehetővé. A prokarióták és eukarióták genetikai információját hordozó anyag (genom) a DNS, vírusokban a genom lehet DNS vagy RNS.

A DNS szerkezete lehetővé teszi az információ majdnem tökéletesen stabil tárolását, pontos megkettőződését és átadását. A DNS kémiai szerkezete magában rejti az evolúcióban fontos szerkezetváltozás lehetőségét is. Az információ nemcsak a fehérjék szerkezetére vonatkozik, hanem módot nyújt azok szintézisének mennyiségi és időbeli szabályozására is, így végső soron a sejtek csaknem valamennyi funkciója a DNS ellenőrzése alatt áll. A fehérjék szerkezetére vonatkozó információ hárombetűs genetikai kód formájában tárolódik és adódik át. Az információáramlás iránya kevés kivételtől eltekintve: DNS → RNS → fehérje.
A DNS alakja kettős csavar, de kettős hélixnek is nevezhetjük. Sajnos a magyar irodalomban a "kettős spirál" név terjedt el Watson The Double Helix című könyvének nem szerencsés magyar fordítása nyomán (A kettős spirál). A spirál fokozatosan változó átmérőjű, míg a DNS-szerkezete állandó átmérőjű, tehát hélix. Mint ahogy az a nevéből is látható a DNS egy nukleinsav. A nukleinsavak ismétlődő nukleotid egységekből álló nagy méretű molekulák (polimerek). Minden nukleotid három egymáshoz kapcsolódó elemből áll. Egy nitrogén tartalmú szerves bázisból (adenin, timin, citozin, guanin), egy pentóz cukorból (dezoxiribóz) és egy foszfátcsoportból. Egy új tudományos felfedezés szerint a GFAJ-1 baktérium DNS-e foszfor helyett arzént is tartalmazhat.

Forrás: http://richpoi.com/cikkek/tudomany/negyszeres-dns-spiralt-talaltak-az-emberi-sejtekben.html