Mit
kíván a magyar nemzet!!
Értünk szólnak a harangok – Emlékezzünk 1956 és 2006 október 23-ára!
Önálló monetáris jogot, hagyjuk el az uzsora civilizációt.
Magyarország
elrablása
SZENTMIÁLYI SZABÓ PÉTER
Európát már régen elrabolták, porig alázták, most - ki tudja, hányadszor - Magyarország maradékának elrablása következik. Voltaképp itt magyar amúgy is csak mutatóban maradt, már etnikai értelemben, ha hinni lehet az önkormányzati választásokon induló kisebbségieknek (és én hiszek!), ez itt a világ legsikeresebb olvasztótégelye, az őslakosok szinte teljes felszámolásával és egy ügyes nyelvcserével itt leginkább jövevények választgatnak és szavazgatnak, még a nevük sem magyar, a magyar nevűek pedig többnyire magyarosítottak, lehetőleg mindjárt Magyarra vagy Székelyre. A kisebbségi ombudsman meg csak , mérgelődik, hogy mindenki az, aminek vallja magát, hát itt Magyarországon a származás magánügy, mindenki annak vallja magát, aminek nem szégyelli, pontosabban, amiből éppen haszna van. Magyarország valódi elrablása azonban 1945-ben következett be, amikor kezdték tőle a történelmét is ellopni, nemcsak a személyneveit, hanem a Nagy-Magyarországhoz tartozó települések magyar nevét, s mindent, ami a ránk települt hazátlan bitangokkal szemben a magyarokat büszke múltjukra, keresztény hitükre emlékeztethette volna.
Éppen tíz éve lopták el a Dunát is, vagyis hát elterelték szlovák testvéreink, akikkel olyan ügyesen alapszerződtünk, s akikkel a mostani kormány nyilván folytatja a megszakadt tárgyalásokat, a reális zöldek továbbra is a gát megépítését szorgalmazzák, a Duna Kör is csak most ébredezik Csipkerózsika-álmából, közleményében a további késlekedés helyett gyors megegyezést szeretne, mintha nem tudná, ez Pató Pál elvtárs országa. De mondhatnék cifrábbat is, mert mint az önkormányzati választások eredménye mutatja, az ország lakosságának többsége valóban csak lakosság, nem nép, még kevésbé nemzet - ez a magyarul beszélő lakosság került hajszálvékony többségbe, mondjuk ki, az ávósok, karhatalmisták, párttagok, munkásőrök, szakszervezetiek, szochazások, veteránok és ivadékaik, az Ivánok, Tamások, Zsanettek és Ivettek, Pongó, Péter, Gábor és Zsóka szavazói, Kádár, Horn, Medgyessy, Pető és Kuncze népe.
Október 23-án az egyik televízióban a Beszélő hőskorát elevenítik fel az SZDSZ ma (is) hatalmon lévő nagyjai, akik összeálltak a forradalom eltipróinak eszmei, jogi és főleg erkölcsi utódaival, egy másik csatornán azt vitatják szemérmesen, vajon tényleg gyilkos volt-e a forradalom vértanúja, Tóth Ilona, az ugyancsak név- és jogutód napilapban pedig a Mansfeld- kultuszról értekeznek, finoman arra célozgatva, hogy Mansfeld Pétert köztörvényes bűncselekményekért "választották ki" és ítélték halálra. Persze a kormányzati szónokokat kifütyülték, széttépték az MSZP-s és SZDSZ-es krokodilkegyelet koszorúit, s mennyire meg lennének sértődve a mai ávéhások és karhatalmisták és leszármazottaik, ha végre mi is kimondanánk, hogy csak a halott hazaáruló a jó hazaáruló, itt már nincs megbocsátás és nincs kézfogás, a szemtelenségnek is van határa, Auschwitzban sem szoktak SS-tisztek koszorúzni. Mindez azonban inkább csak hangulat romboló: ezek az emberek igazából nem veszélyesek, csak élősködők, akik szétrebbennek az első puskalövésre még akkor is, ha ők lövöldöznek, mert abból élnek, hogy félnek és lételemük a sértődöttség, s minél jobban fél meg sértődött köztük valaki, annál nagyobbra tartják, díjakat, kitüntetéseket adnak neki, esetleg ingyen lakást, ösztöndíjat, ha csúnya és öreg, aktfotóit is közzéteszik; ha fahangja van, "világhírű énekesnőt csinálnak belőle; ha egyetlen ép mondatot nem tud leírni magyarul, tankönyvekben oktatják írásművészetét.
Magyarország valódi elrablása azonban sosem itthon kezdődik, s nem is itthon fejeződik be. A Kun Bélák kintről kapják a pénzt, és oda is viszik vissza, ha baj van ami a zsákmányból megmaradt. Mert Magyarország túlságosan jól ellenne gazdátlanul, így hát mindig kell egy gazda, Moszkvában, Berlinben, Washingtonban, Brüszszelben, mikor milyen történelmi vihar előszele jut el a Kárpát-medencébe. Most az Óceánon túl, az új Nagy Testvérnél van a legnagyobb baj, bár a régi testvért is szaggatják a csecsenek, az iszlám ismét összekovácsolja az amerikai-orosz szövetséget. Új háború, háborúk egész sora készül, mindenki próbálgatja előre megírt szerepét, csak aztán nehogy új, minden eddiginél pusztítóbb világháború legyen belőle. Túl nagy ára lenne Irak olajkészletének és az iraki nép ellátásának hamburgerrel, rágógumival, valamint Donald kacsa és Tom és Jerry kalandjaival.
"Amerika 5000 iraki ellenzékit képez kí" - olvasom a tragikomikus hírt. A Soros Alapítvány Aczél elvtárs jóváhagyásával körülbelül ugyanennyi magyar ellenzékit képzett ki, ők lettek a "demokratikus ellenzék", ők hozták létre a pártokat, civil szervezeteket, részvénytársaságokat, ők írták az alkotmányt és hozták az új törvényeket. Sikerült is szépen elszabotálni az egész rendszerváltást, a Nagy Szovjet Fenék helyett most a Nagy Amerikai Ülep alatt keltik ki a magyar szabadság kakukktojásait (az ilyen képekért érdemes írni, ugye?) szóval készül Amerika az új háborúra, és a világ olyan ernyedten és beletörődve figyel, ahogyan Hitler és Sztálin készülődéseit nézte. Már azt is tudjuk, Amerika éjjel támad Irakra, a CNN kérése ellenére, mert az amerikaiak éjjel is látnak, viszont kevesebb lesz a polgári áldozat. Lehet, hogy egész Bagdadra ilyen - Moszkvában már bevált - halálos álmot hozó ködöt engednek, de biztosan felhasználják a szomáliai, jugoszláviai, afganisztáni tapasztalatokat is, gyors és pontos akciókkal juttatják el a demokráciát az iraki nép maradékának, az izraeli hadsereg dzsenini hadműveleteinek mintájára, nehogy romba döntsék a később még szükséges épületeket és műtárgyakat. Az amerikai tengerészgyalogosok papírmasé városokban gyakorolják a tennivalókat támaszpontjaikon, talán éppen Taszáron is, Vietnam" óta már, felnőtt néhány nemzedék, kell egy kis mozgás a fiúknak, a világ leghatalmasabb, ellenfél és ellenség nélküli hadseregének. Ha Szaddam Husszeint sikerül ártalmatlanná tenni, jöhet Észak-Korea vagy feltámadhat Oszama bin Laden, esetleg Che Guevara, Zimbabwéban is lehetne egy kis békemissziót exponálni, maga Arafat is játszhatna a Csillagok háborúja új epizódjában, az erő velünk van, az amerikaiakkal. És persze most már velünk is, akik minden tőlünk telhető erkölcsi és logisztikai támogatást megadunk, hiszen a béketábor legyőzhetetlen, a béke útja biztos út.
A D-209-es Washingtonba készül, ahogyan egykori főnöke, Grósz Károly is. Istenem, mintha tegnap lett volna 1988 júliusa! Grósz Károhy, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, miniszterelnök ekkor utazott hivatalos látogatásra az Egyesült Államokba, ahol Disneyland mellett nagynénjét is megtekintette, és kijelentette, hogy akár 100 százalékban is lehet magyar vállalat külföldi tulajdonban, Nagy Imrét meg, ha a családja akarja, "megfelelő körülmények között" végső nyugalomra helyezhetik. Hitték volna, hogy ez lesz belőle, s ilyen szép lassan, tervszerűen folyik a hazaárulás? Egyébként 1988 augusztusában Irak és Irán fegyverszüneti megállapodást kötött, nálunk meg törvényesen elismert felekezetté vált a Magyar Iszlám Közösség. Már folyik a csúfos Grósz- Ceausescu csúcs előkészítése Aradon, talán éppen Horn Gyula és Kovács László dolgozik rajta. Rettentően undorító a politika, mielőtt még történelemmé válhatna. Amíg pénz és hullaszagú.
Európa és benne Magyarország elrablása világtörténelmileg előrelátható volt, Amerika lesz az első globális hatalom, de hamarosan átadja majd helyét Kínának, mert a rideg etnikai tények kötelező erejűek. A "civilizáció" elbukik, s következik a "káosz", az antik Rómát elsöprik a népvándorlás barbárjai, hogy aztán a barbárokból ismét "civilizáltak" legyenek és így tovább. A világot sosem bölcs vallásalapítók, próféták vezetik, hanem gátlástalan, korrupt és ravasz kalandorok. Miért éppen most lenne másképp?
Jövőre börtön járhat már a gyűlöletbeszédért az Európai Unió keretszabályai szerint. Már most hangsúlyozzák, hogy mindez elsősorban a rasszizmus és az idegengyűlölet ellen irányul, a baloldali típusú gyűlöletbeszédre és a liberális típusú magyarellenességre és keresztény gyűlöletre nem. Másképpen szólva: a hazaárulókat nem
büntetik -továbbra-sem, csak a hazaárulózást., Az az euroatlanti civilizáció, mely nem képes megadni a tiszteletet és védelmet saját etnikumának, hagyományrendszerének, hitének és alapértékeinek, s vakon hisz abban, hogy a káosz renddé változik, ha a demokratikus kapitalizmus játékszabályait rákényszerítik, súlyosan, végzetesen téved. S azok a népek, melyek elég balgák ahhoz, hogy elhiggyék, megérdemlik sorsukat. Kár, hogy Kádár, Medgyessy, Kovács, Kunze és Pető Iván népe is köztük van. De csak a nép fele. Próbálom megszokni, mint 1994-ben, hogy csak a nép másik feléhez van közöm.
A SZOCIALISTA 1956
A baloldal megnyerte a választásokat. Most leakarja nyelni a magyar szabadságharcot is. Azt nyilatkozta ugyanis Szabadi Béla utóda (és legjobb magyar tanítványa) a bársonykarosszékben, hogy 1956szocialista forradalom. Mind ez idáig úgy tudtuk, hogy 56 horthysta ellenforradalom, fasiszta és antiszemita söpredék hőzöngése volt. Ez volt ugyanis a Magyar Szocialista Munkáspárt és a baloldali tudós gárda hivatalos álláspontja.
Persze a történelem ritkán ismer homogén folyamatokat. Sőt, mozgása szakaszokra tagolódik, fejlődik, visszafejlődik, változik. Ötvenhat is ellentétekből épült föl, rövid két hét alatt is napról napra változott. Mi több, 23-án déli 1 órától éjfélig, óráról órára átalakult. Lengyel rokonszenv-tüntetésnek indult. (Negyvenhat éve őrzöm falamon bekeretezve azt a parányi lengyel zászlót, amit gombostűre szúrva honleányok osztogattak a Kossuth Lajos utcában.) Sinkovics Talpra magyar szavalata már a "rabok tovább nem leszünk" gondolatba torkollott, ami alighanem szocialista kívánság lehetett az imperialista nyugati rabiga lerázása céljából. Visszajövet a Bem-szobortól, éppen az ÁVH székháza és a Szalai cukrászda mellett harsant föl a "Vesszen az ávó" jelszó, amely az egész szabadságharcot determinálta. Gondolom, a tömeg nem az egyedülállóan finom cukrászsüteményekre célzott. Az ÁVH azonban nem vész el, csak átalakul, leginkább 1956 novembere után. Ez az ÁVH- ellenesség mai napig kitart baloldali körökben, hiszen a parlamentben Pető Iván ünnepelte a forradalmat. Fölmerült ugyan néhány csökött fejű akadékoskodóban a gyanú, hogy a szabadságharcot méltató szerepkör nem biztos, hogy ő rá van szabva. Ezt a gáncsoskodást azonban elutasítom, mert az eddigi gyakorlat szerint nem a gyermek kreálta az atyát, legföljebb szocialista önéletrajzban. Az MSZP persze ügyesebben választott. Valódi ötvenhatos mártír fiát, még valódibb evangélikus lelkészt (jaj, de büszkék rá hívői; mindig mondják, ha találkozom velük) szónokoltatták ünnepileg, ami eléggé szocialistára sikerült, mert KITARTOTTAKnak titulálta a szocialista kínzókamrákat túlélt atyjabajtárs veteránjait.
1956. október 23-. " kitapinthatóan fokozódott a tömeg szocialista hangulata. Veres Pétert már nem engedték szóhoz jutni a parlament előtt, mint "kommunista kollaboránst", Nagy Imrét pedig kifütyülték lefújozták. Nem azén mert hivatalosan , jobboldali elhajlónak" volt nyilvánítva, inkább azért, mert "elvtársaknak" szólította maradéktalanul szocialista forradalmárokat. A másik meghatározó szocialista jelszó így hangzott: ruszki, pasli damoj, meg hol ruszki, go home, amely helyes szocialista értelmezés szerint maradjatok ruszkiknak fordítandó. Ezt ugye az ellenforradalmi Antall-kormány nem tudta, és botorul hagyta elmenni az orosz hadsereget.
A forradalmárok csupa echte szocialista követeléssel álltak elő. A többpártrendszer visszaállításának az óhaja például. Már régi görög szocialisták is többpártrendszert követeltek az agórán, és az Akropolisz alá vonultak tüntetni az egyházak jogainak visszaállítása érdekében. Az pedig kifejezetten internacionalista követelés volt, hogy szűnjön meg a nemzeti javak e tékozlása, a bauxit meg az urán elkótyavetyélése. És mondják föl az előnytelen gazdasági szerződéseket. Szinte minden megjelent egy tíz vagy tizenöt pontos követelés, amely csak úgy hemzsegett a szocalizmustól.
Persze a történelem nem ismer abszolút kategóriákat, A történész mindig fölteszi azt a kérdést: mihez képest? Mihez képest jobb a jobb és bal a bal? Hova lettek a valódi reformerek, Pozsgay, Szűrös és utolsó pillanatokban kizártak? Nem voltak eléggé reformerek, netán szociáldemokraták a KISZ KB vagy MSZMP KB funkcionáriusaihoz képest? Lakatos elvtárs legjobb tanítványai, Agárdi vad Lendvai és a többi ortodox elvtárs reformerebb, mint azok, akiket reformiségük miatt likvidáltak?
Akárhogyan is van, egyre szanyisabb az 56-os szabadságharc hátulnézetbe visszafelé, békaperspektívából. És egy ellenforradalmibbak, csőcselékebbek ötvenhatos mártír túlélők, akiket közönségesen KITARTOTTAKnak illik nevezni emeszpésül. Vagy talán FIZETETTT ELLENZÉKnek is titulálhatja őket a baloldali kormánykoalíció.
SZENTMIÁLYI SZABÓ PÉTER
Európát már régen elrabolták, porig alázták, most - ki tudja, hányadszor - Magyarország maradékának elrablása következik. Voltaképp itt magyar amúgy is csak mutatóban maradt, már etnikai értelemben, ha hinni lehet az önkormányzati választásokon induló kisebbségieknek (és én hiszek!), ez itt a világ legsikeresebb olvasztótégelye, az őslakosok szinte teljes felszámolásával és egy ügyes nyelvcserével itt leginkább jövevények választgatnak és szavazgatnak, még a nevük sem magyar, a magyar nevűek pedig többnyire magyarosítottak, lehetőleg mindjárt Magyarra vagy Székelyre. A kisebbségi ombudsman meg csak , mérgelődik, hogy mindenki az, aminek vallja magát, hát itt Magyarországon a származás magánügy, mindenki annak vallja magát, aminek nem szégyelli, pontosabban, amiből éppen haszna van. Magyarország valódi elrablása azonban 1945-ben következett be, amikor kezdték tőle a történelmét is ellopni, nemcsak a személyneveit, hanem a Nagy-Magyarországhoz tartozó települések magyar nevét, s mindent, ami a ránk települt hazátlan bitangokkal szemben a magyarokat büszke múltjukra, keresztény hitükre emlékeztethette volna.
Éppen tíz éve lopták el a Dunát is, vagyis hát elterelték szlovák testvéreink, akikkel olyan ügyesen alapszerződtünk, s akikkel a mostani kormány nyilván folytatja a megszakadt tárgyalásokat, a reális zöldek továbbra is a gát megépítését szorgalmazzák, a Duna Kör is csak most ébredezik Csipkerózsika-álmából, közleményében a további késlekedés helyett gyors megegyezést szeretne, mintha nem tudná, ez Pató Pál elvtárs országa. De mondhatnék cifrábbat is, mert mint az önkormányzati választások eredménye mutatja, az ország lakosságának többsége valóban csak lakosság, nem nép, még kevésbé nemzet - ez a magyarul beszélő lakosság került hajszálvékony többségbe, mondjuk ki, az ávósok, karhatalmisták, párttagok, munkásőrök, szakszervezetiek, szochazások, veteránok és ivadékaik, az Ivánok, Tamások, Zsanettek és Ivettek, Pongó, Péter, Gábor és Zsóka szavazói, Kádár, Horn, Medgyessy, Pető és Kuncze népe.
Október 23-án az egyik televízióban a Beszélő hőskorát elevenítik fel az SZDSZ ma (is) hatalmon lévő nagyjai, akik összeálltak a forradalom eltipróinak eszmei, jogi és főleg erkölcsi utódaival, egy másik csatornán azt vitatják szemérmesen, vajon tényleg gyilkos volt-e a forradalom vértanúja, Tóth Ilona, az ugyancsak név- és jogutód napilapban pedig a Mansfeld- kultuszról értekeznek, finoman arra célozgatva, hogy Mansfeld Pétert köztörvényes bűncselekményekért "választották ki" és ítélték halálra. Persze a kormányzati szónokokat kifütyülték, széttépték az MSZP-s és SZDSZ-es krokodilkegyelet koszorúit, s mennyire meg lennének sértődve a mai ávéhások és karhatalmisták és leszármazottaik, ha végre mi is kimondanánk, hogy csak a halott hazaáruló a jó hazaáruló, itt már nincs megbocsátás és nincs kézfogás, a szemtelenségnek is van határa, Auschwitzban sem szoktak SS-tisztek koszorúzni. Mindez azonban inkább csak hangulat romboló: ezek az emberek igazából nem veszélyesek, csak élősködők, akik szétrebbennek az első puskalövésre még akkor is, ha ők lövöldöznek, mert abból élnek, hogy félnek és lételemük a sértődöttség, s minél jobban fél meg sértődött köztük valaki, annál nagyobbra tartják, díjakat, kitüntetéseket adnak neki, esetleg ingyen lakást, ösztöndíjat, ha csúnya és öreg, aktfotóit is közzéteszik; ha fahangja van, "világhírű énekesnőt csinálnak belőle; ha egyetlen ép mondatot nem tud leírni magyarul, tankönyvekben oktatják írásművészetét.
Magyarország valódi elrablása azonban sosem itthon kezdődik, s nem is itthon fejeződik be. A Kun Bélák kintről kapják a pénzt, és oda is viszik vissza, ha baj van ami a zsákmányból megmaradt. Mert Magyarország túlságosan jól ellenne gazdátlanul, így hát mindig kell egy gazda, Moszkvában, Berlinben, Washingtonban, Brüszszelben, mikor milyen történelmi vihar előszele jut el a Kárpát-medencébe. Most az Óceánon túl, az új Nagy Testvérnél van a legnagyobb baj, bár a régi testvért is szaggatják a csecsenek, az iszlám ismét összekovácsolja az amerikai-orosz szövetséget. Új háború, háborúk egész sora készül, mindenki próbálgatja előre megírt szerepét, csak aztán nehogy új, minden eddiginél pusztítóbb világháború legyen belőle. Túl nagy ára lenne Irak olajkészletének és az iraki nép ellátásának hamburgerrel, rágógumival, valamint Donald kacsa és Tom és Jerry kalandjaival.
"Amerika 5000 iraki ellenzékit képez kí" - olvasom a tragikomikus hírt. A Soros Alapítvány Aczél elvtárs jóváhagyásával körülbelül ugyanennyi magyar ellenzékit képzett ki, ők lettek a "demokratikus ellenzék", ők hozták létre a pártokat, civil szervezeteket, részvénytársaságokat, ők írták az alkotmányt és hozták az új törvényeket. Sikerült is szépen elszabotálni az egész rendszerváltást, a Nagy Szovjet Fenék helyett most a Nagy Amerikai Ülep alatt keltik ki a magyar szabadság kakukktojásait (az ilyen képekért érdemes írni, ugye?) szóval készül Amerika az új háborúra, és a világ olyan ernyedten és beletörődve figyel, ahogyan Hitler és Sztálin készülődéseit nézte. Már azt is tudjuk, Amerika éjjel támad Irakra, a CNN kérése ellenére, mert az amerikaiak éjjel is látnak, viszont kevesebb lesz a polgári áldozat. Lehet, hogy egész Bagdadra ilyen - Moszkvában már bevált - halálos álmot hozó ködöt engednek, de biztosan felhasználják a szomáliai, jugoszláviai, afganisztáni tapasztalatokat is, gyors és pontos akciókkal juttatják el a demokráciát az iraki nép maradékának, az izraeli hadsereg dzsenini hadműveleteinek mintájára, nehogy romba döntsék a később még szükséges épületeket és műtárgyakat. Az amerikai tengerészgyalogosok papírmasé városokban gyakorolják a tennivalókat támaszpontjaikon, talán éppen Taszáron is, Vietnam" óta már, felnőtt néhány nemzedék, kell egy kis mozgás a fiúknak, a világ leghatalmasabb, ellenfél és ellenség nélküli hadseregének. Ha Szaddam Husszeint sikerül ártalmatlanná tenni, jöhet Észak-Korea vagy feltámadhat Oszama bin Laden, esetleg Che Guevara, Zimbabwéban is lehetne egy kis békemissziót exponálni, maga Arafat is játszhatna a Csillagok háborúja új epizódjában, az erő velünk van, az amerikaiakkal. És persze most már velünk is, akik minden tőlünk telhető erkölcsi és logisztikai támogatást megadunk, hiszen a béketábor legyőzhetetlen, a béke útja biztos út.
A D-209-es Washingtonba készül, ahogyan egykori főnöke, Grósz Károly is. Istenem, mintha tegnap lett volna 1988 júliusa! Grósz Károhy, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, miniszterelnök ekkor utazott hivatalos látogatásra az Egyesült Államokba, ahol Disneyland mellett nagynénjét is megtekintette, és kijelentette, hogy akár 100 százalékban is lehet magyar vállalat külföldi tulajdonban, Nagy Imrét meg, ha a családja akarja, "megfelelő körülmények között" végső nyugalomra helyezhetik. Hitték volna, hogy ez lesz belőle, s ilyen szép lassan, tervszerűen folyik a hazaárulás? Egyébként 1988 augusztusában Irak és Irán fegyverszüneti megállapodást kötött, nálunk meg törvényesen elismert felekezetté vált a Magyar Iszlám Közösség. Már folyik a csúfos Grósz- Ceausescu csúcs előkészítése Aradon, talán éppen Horn Gyula és Kovács László dolgozik rajta. Rettentően undorító a politika, mielőtt még történelemmé válhatna. Amíg pénz és hullaszagú.
Európa és benne Magyarország elrablása világtörténelmileg előrelátható volt, Amerika lesz az első globális hatalom, de hamarosan átadja majd helyét Kínának, mert a rideg etnikai tények kötelező erejűek. A "civilizáció" elbukik, s következik a "káosz", az antik Rómát elsöprik a népvándorlás barbárjai, hogy aztán a barbárokból ismét "civilizáltak" legyenek és így tovább. A világot sosem bölcs vallásalapítók, próféták vezetik, hanem gátlástalan, korrupt és ravasz kalandorok. Miért éppen most lenne másképp?
Jövőre börtön járhat már a gyűlöletbeszédért az Európai Unió keretszabályai szerint. Már most hangsúlyozzák, hogy mindez elsősorban a rasszizmus és az idegengyűlölet ellen irányul, a baloldali típusú gyűlöletbeszédre és a liberális típusú magyarellenességre és keresztény gyűlöletre nem. Másképpen szólva: a hazaárulókat nem
büntetik -továbbra-sem, csak a hazaárulózást., Az az euroatlanti civilizáció, mely nem képes megadni a tiszteletet és védelmet saját etnikumának, hagyományrendszerének, hitének és alapértékeinek, s vakon hisz abban, hogy a káosz renddé változik, ha a demokratikus kapitalizmus játékszabályait rákényszerítik, súlyosan, végzetesen téved. S azok a népek, melyek elég balgák ahhoz, hogy elhiggyék, megérdemlik sorsukat. Kár, hogy Kádár, Medgyessy, Kovács, Kunze és Pető Iván népe is köztük van. De csak a nép fele. Próbálom megszokni, mint 1994-ben, hogy csak a nép másik feléhez van közöm.
A SZOCIALISTA 1956
A baloldal megnyerte a választásokat. Most leakarja nyelni a magyar szabadságharcot is. Azt nyilatkozta ugyanis Szabadi Béla utóda (és legjobb magyar tanítványa) a bársonykarosszékben, hogy 1956szocialista forradalom. Mind ez idáig úgy tudtuk, hogy 56 horthysta ellenforradalom, fasiszta és antiszemita söpredék hőzöngése volt. Ez volt ugyanis a Magyar Szocialista Munkáspárt és a baloldali tudós gárda hivatalos álláspontja.
Persze a történelem ritkán ismer homogén folyamatokat. Sőt, mozgása szakaszokra tagolódik, fejlődik, visszafejlődik, változik. Ötvenhat is ellentétekből épült föl, rövid két hét alatt is napról napra változott. Mi több, 23-án déli 1 órától éjfélig, óráról órára átalakult. Lengyel rokonszenv-tüntetésnek indult. (Negyvenhat éve őrzöm falamon bekeretezve azt a parányi lengyel zászlót, amit gombostűre szúrva honleányok osztogattak a Kossuth Lajos utcában.) Sinkovics Talpra magyar szavalata már a "rabok tovább nem leszünk" gondolatba torkollott, ami alighanem szocialista kívánság lehetett az imperialista nyugati rabiga lerázása céljából. Visszajövet a Bem-szobortól, éppen az ÁVH székháza és a Szalai cukrászda mellett harsant föl a "Vesszen az ávó" jelszó, amely az egész szabadságharcot determinálta. Gondolom, a tömeg nem az egyedülállóan finom cukrászsüteményekre célzott. Az ÁVH azonban nem vész el, csak átalakul, leginkább 1956 novembere után. Ez az ÁVH- ellenesség mai napig kitart baloldali körökben, hiszen a parlamentben Pető Iván ünnepelte a forradalmat. Fölmerült ugyan néhány csökött fejű akadékoskodóban a gyanú, hogy a szabadságharcot méltató szerepkör nem biztos, hogy ő rá van szabva. Ezt a gáncsoskodást azonban elutasítom, mert az eddigi gyakorlat szerint nem a gyermek kreálta az atyát, legföljebb szocialista önéletrajzban. Az MSZP persze ügyesebben választott. Valódi ötvenhatos mártír fiát, még valódibb evangélikus lelkészt (jaj, de büszkék rá hívői; mindig mondják, ha találkozom velük) szónokoltatták ünnepileg, ami eléggé szocialistára sikerült, mert KITARTOTTAKnak titulálta a szocialista kínzókamrákat túlélt atyjabajtárs veteránjait.
1956. október 23-. " kitapinthatóan fokozódott a tömeg szocialista hangulata. Veres Pétert már nem engedték szóhoz jutni a parlament előtt, mint "kommunista kollaboránst", Nagy Imrét pedig kifütyülték lefújozták. Nem azén mert hivatalosan , jobboldali elhajlónak" volt nyilvánítva, inkább azért, mert "elvtársaknak" szólította maradéktalanul szocialista forradalmárokat. A másik meghatározó szocialista jelszó így hangzott: ruszki, pasli damoj, meg hol ruszki, go home, amely helyes szocialista értelmezés szerint maradjatok ruszkiknak fordítandó. Ezt ugye az ellenforradalmi Antall-kormány nem tudta, és botorul hagyta elmenni az orosz hadsereget.
A forradalmárok csupa echte szocialista követeléssel álltak elő. A többpártrendszer visszaállításának az óhaja például. Már régi görög szocialisták is többpártrendszert követeltek az agórán, és az Akropolisz alá vonultak tüntetni az egyházak jogainak visszaállítása érdekében. Az pedig kifejezetten internacionalista követelés volt, hogy szűnjön meg a nemzeti javak e tékozlása, a bauxit meg az urán elkótyavetyélése. És mondják föl az előnytelen gazdasági szerződéseket. Szinte minden megjelent egy tíz vagy tizenöt pontos követelés, amely csak úgy hemzsegett a szocalizmustól.
Persze a történelem nem ismer abszolút kategóriákat, A történész mindig fölteszi azt a kérdést: mihez képest? Mihez képest jobb a jobb és bal a bal? Hova lettek a valódi reformerek, Pozsgay, Szűrös és utolsó pillanatokban kizártak? Nem voltak eléggé reformerek, netán szociáldemokraták a KISZ KB vagy MSZMP KB funkcionáriusaihoz képest? Lakatos elvtárs legjobb tanítványai, Agárdi vad Lendvai és a többi ortodox elvtárs reformerebb, mint azok, akiket reformiségük miatt likvidáltak?
Akárhogyan is van, egyre szanyisabb az 56-os szabadságharc hátulnézetbe visszafelé, békaperspektívából. És egy ellenforradalmibbak, csőcselékebbek ötvenhatos mártír túlélők, akiket közönségesen KITARTOTTAKnak illik nevezni emeszpésül. Vagy talán FIZETETTT ELLENZÉKnek is titulálhatja őket a baloldali kormánykoalíció.
MAGYAROK
NEMZETI SZÖVETSÉGE
NEMZETI
MEGMENTÉSI
PROGRAM
1991.
június
ÖSSZEOMLÁS
HELYETT...
Magyarország 1944. március
19-e óta megszállás alatt létező ország. A nemzeti szocialista
uralommal egyet jelentő német megszállást a II. világháborút
követően a bolsevista uralommal egyet jelentő szovjet megszállás
váltotta fel. Magyarország népe 1956. október 23-án felkelt a
zsarnokság ellen és forradalmával megdöntötte a kommunista
pártdiktatúrát, szabadságharcával győzedelmeskedett a megszálló
Vörös Hadsereg felett. A Szovjetunió azonban hadüzenet nélküli
háborút indított a demokratikus és semleges Magyarország ellen;
leverte a forradalmat és szabadságharcot, ismét elvette az ország
függetlenségét. A szovjet fegyverekkel uralomra juttatott Magyar
Szocialista Munkás Párt véres irtó hadjáratot folytatott a
magyar nép, a forradalmárok és szabadságharcosok ellen, hogy
visszaállíthassa a Szovjetuniónak, mint megszálló hatalomnak a
diktátumai szerinti kommunista társadalmi rendet. A pártállam
olyan súlyos politikai, gazdasági, erkölcsi válságba juttatta
Magyarországot, hogy kénytelen volt a nyílt hatalmi monopóliumát
feladni. Megteremtődött mát a többpártrendszerre épülő Magyar
Köztársaság létrehozásának feltétele. Az 1990 tavaszán =ott
választásokon bukott meg a kommunista diktatúra.
A
múlt azonban kísért. A régi pártkáderek, a volt ÁVH-sok,
munkásőrök, vörösbárók, pártigazgatók nem tűntek el a
történelem süllyesztőjében, sőt az új pártokban, az új
parlamentben, az kormányzatokban továbbra is vezető szerepet
tölthetnek be. Kialakult tehát egy sajátos hatpárti diktatúra,
amely politikailag egy szűk elit hatalmi kiszolgálója,
gazdaságilag pedig totálisan a Nemzetközi Valuta Alap és a
Világbank irányításával idegen érdekekés hódítások
helyszínévé tette Magyarországot. Egy év alatt az új
hatalmi struktúra megbukott, mert a szép szavak mögött
nemzetellenes, HAZAFIATLAN és emberellenes politikát gyakorolt.
A
magyarság csalódott. Ma már sem a kormány, sem a parlament nem
legitim többé, hiszen a helyhatósági választásokon a hat
parlamenti párt összesen 7,6%-os szavazatot kapott. E nyilvánvaló
népítélet után a Köztársasági Elnöknek fel kellett volna
oszlatni az Országgyűlést és egy ideiglenes meneti szakértői
kormány kinevezésével megteremteni egy alkotmányozó nemzetgyűlés
összehívásának feltételeit.
A
Magyarok Nemzeti Szövetsége azért szorgalmazza az új választás
kiírását, mert a jelenlegi hatalomhoz való görcsös ragaszkodás
tovább sodorja a Magyar Köztársaságot egy burkolt diktatúra
felé. - Ennek jelei már minden magyar állampolgár számára
egyértelműen megmutatkoznak, és végül az elégedetlenség által
kirobbanó véres események (ez lehet provokáció is, mint a
taxis-blokád esetében volt) már kezelhetetlenné válhatnak:
színre léphet nyíltan is az új diktatúra.
Antallék
felvállalták a pártállam összes örökségét (hitelmilliárdok,
szerződéses kötelezettségek, régi kommunisták átmentése az új
hatalomba stb.). Elmaradt az elszámoltatás és a számonkérés,
nem adták vissza a pártállam által elrabolt magántulajdonokat,
nem adták vissza a Nemzetnek az ősi jogait és az Alkotmányát,
hihetetlen mértékű áremelések nyomorítják a lakosságot,
védtelenné tették az országot az idegenek áradatával szemben,
kezelhetetlenné teszik a munkanélküliséget, tudatosan szemlélik
miként válik négymillió magyar koldussá.
Ez
nem demokrácia, ez nem szabadság, ez nem program. Ez tudatosan és
mesterségesen előidézett helyzet,
amelynek célja Magyarország minél erőteljesebb megnyomorítása,
hogy a rablótőke minél olcsóbban felvásárolhassa Európa
legértékesebb földjeit.
Idegen
érdekek országhódítása zajlik ma Magyarországon! Őseink
földjén, ahol szégyen ma magyarnak lenne, ahol szégyenné vált a
magyar múlt, a dicső hagyomány ébresztése, ápolása. Tilos a
trianoni, a párizsi, a jaltai igazságtalanságot felemlíteni. Itt
a szabadság addig terjed, amíg az idegen érdekek kiszolgálói
megengedik azt nekünk.
MI
A TEENDŐ?
Nincs
más alkotmányos megoldás, mint az
ÚJ
VÁLASZTÁS
KIÍRÁSA!
A magyar vegye vissza saját hazáját. Ma már egy év keserű
tapasztalata alapján mindannyian tudjuk, hogy melyik pártban cl
a köpönyegforgató karrieristák, kik az ügynökök, kik a
percemberkék. Ha valódi magyar egységben indulnak a nemzetünk
jövőjét féltő és hazánk boldogságulásáért dolgozni akaró
tisztességes emberek, hisszük, hogy hatalmas fölénnyel legyőzzük
a bolsevikokat és az útitársaikat, a : kosaikat. Megteremtődik
egy valódi nemzeti kormány és kialakulnak a MAGYARSÁG ÉRDEKEIT
szolgáló kétkamarás országgyűlés feltételei!
Ez az
egyetlen kiút, mielőtt Magyarország végképp eltűnik Európa
szívéből.
A
változásokhoz PROGRAM kell. A Magyarok Nemzeti Szövetsége
elkészítette válság-kezelő programját. Átadjuk most
Önöknek. Tanulmányozzák figyelemmel. A tisztességes tőke
rendelkezés i re áll e program megvalósítására. Szakembereink
is vannak. Az itthoniak mellé a Nyugaton élő magyar emigráció az
élet minden területén kiváló szakembereket tud a nemzetnek
visszaadni. Ha itthon van még elég magyar szív és nemzeti tudatra
épülő közös akarás: Magyarország éppoly gyorsan kilábal
jelenlegi katasztrofális válság-helyzetéből, mint tette
történelme során olyannyiszor.
A
Magyarok Nemzeti Szövetsége fél év alatt kíván minden magyar
állampolgár számára érezhető javulást.
. . Csak a gyakorlat tudja megmérni e program valódiságát és
hitelességét.
Ha van
tőke, szakember és program, egyre biztosabban mondhatjuk:
AKI
MAGYAR, VELÜNK TART!
MIT
AKAR A MAGYAROK NEMZETI SZÖVETSÉGE?
(elvi program)
(elvi program)
NEMZETI
FÜGGETLENSÉGÜNK HELYREÁLLÍTÁSÁT!
Magyarország
1944. március 19-e óta megszállt ország. A bolsevizmus ellen
vívott háború elvesztése után hazánk szovjet megszállás alá
került és az idegen hatalom szolgálatába szegődött kommunista
párt uralmát szenvedte. A sohasem törvényesített Forradalmi
Munkás-Paraszt Kormányt a nemzetközi szerződéseivel együtt
törvénytelennek tekintjük, így a felelőtlen hitelfelvételeit
is. Meg kell szüntetni hazánk függőségét mind a Szovjetuniótól,
mind a Nemzetközi Valuta Alaptól, amely 1983 óta diktálja és
felügyeli a magyarországi gazdaságpolitikát, következésképpen
a hatalmat bitorló szovjet helytartósággal együtt felelős
Magyarország válságos helyzetéért, a visszafizethetetlen
hitelekért, a nemzeti tragédiával fenyegető katasztrofális
eladósodásért.
A
hitelt az fizesse vissza, aki eltékozolta.
Nemzeti
függetlenségünk érdekében el kell hagyniok az országot a
megszálló idegen katonai alakulatoknak!
Nemzeti
függetlenségünk érdekében távozniok kell mindazoknak, akik a
megszállók érdekében elárulták Magyarország szuverenitását,
akik az idegen szellemiség akarnokai, legyenek bár a médiák, a
pénzvilág, a kereskedelem, az ipar, a művészetek, vagy a hatalmi
szféra bármely területén.
Nemzeti
függetlenségünk kizárólag Magyarország érdekei alapján
fogalmazódhat meg, és alap-vetően a hagyománytiszteletre épüljön!
KERESZTÉNY
ÉS NEMZETI KÖZÉLETET!
Ennek
érdekében ápoljuk hagyományainkat az őstörténetünktől a
bolsevizmus elleni helytállásunkig. A honfoglalás óta
rendületlenül Európához tartozunk, de Európa is tartozik
nekünk. Elutasítunk minden nemzetköziséget,
kozmopolitizmust és a nemzeti létünket, aláásó liberalizmust!
Csak a történelmünkből sarjadó nemzeti tudatunk hozhatja meg a
többpártosan demokratikus közrendet. Fellépünk bármilyen náci
vagy bolsevista típusú egypártúságra törekvő hatalmi
szerveződés ellen.
A
nemzeti Magyarországon érvényesülnie kell a világi hatalom
mellett a keresztény erkölcs i máinak. A hitvallásos iskola, a
templom, a család és a temető szentsége jelenti ennek
építőelemeit. A rágalmazások, a hazudozások, a
korrupció, az elvtelen kompromisszumok távozzanak a közéletből:
csak a tiszta erkölcs, a magyar becsületesség, a hazához kötődő
töretlen hűség vezérelheti a minden-napok politikai életét. A
hazaszeretet és hazaféltés álljon példaként a magyar előtt!
AZ
EZERÉVES HAGYOMÁNYAINKAT TOVÁBBVIVŐ KÖZIGAZGATÁST!
Vissza
kell állítani a Magyar Korona Országainak közigazgatási
rendszerét: a vármegyéket, a járásokat, a törvényhatósági
jogú városokat, a hagyományos községeket.
Magyarországot
politikailag, gazdaságilag szanálni kell; erkölcsileg talpra kell
állítani!
E
cél érdekében első lépésként törölni kell a sztalini
alkotmány többszöri átfoltozásával létrehozott jelenlegi
változatát. Hatálytalanítani kell az 1944 óta hozott
törvényeket, rendeleteket.
Mielőbb
össze kell hívni az alkotmányozó nemzetgyűlést - az ezeréves
hagyományokra épülő magyar jogrend korszerűsített
visszaállítására!
Új
főhatalom, új törvényhozói hatalom, új végrehajtó hatalom, új
bírói hatalom és állami ellenőrző hatalom
kiépítése a halaszthatatlan történelmi feladatunk.
A szükséges
minimumra kell csökkenteni a közhivatalok számát és létszámát.
Az
állami vagyon őrzésére, a pénzügyek szolgálatára újuljanak
fel a pénzügyi igazgatóságok, valamint a pénzügyőrség
szervezetei.
A
törvényhatóságokat, a községeket az egész nemzet, a magyar
államiság boldogulására központilag támogatni kell.
A
Szent Korona eszmeisége képviselje a Kárpát-medence népeinek,
nemzeteinek, nemzetiségeinek az összetartozás-tudatát, a közös
múlt tompítsa a viszálykodó mában a gyűlölködést, az
ellentéteket; teremtsen megbékélést a kétezer év utolsó
évtizedében. Egymásra vagyunk utalva a Kárpát-medence tökéletes
természeti egységében.
A
GAZDASÁG ÉS A KÖZÁLLAPOTOK ROMLÁSÁNAK AZONNALI MEGÁLLÍTÁSÁT!
Ennek
érdekében érvényesüljön a Magyar Nemzeti Banknak a pénzérték
megőrzéséért viselt felelőssége! Ne nyomjanak több papírpénzt!
Meg kell akadályozni a nemzetgazdaságra káros pénz-kiáramlást!
A megtakarításokat állami garanciákkal vissza kell áramoltatni a
gazdaságba, a vállalkozásokba! A munkaadók és a munkavállalók
szervezetei gondoskodjanak a helyes bérarányok kialakításáról,
amihez eligazítóként vegyük tekintetbe az ausztriai bérarányokat.
A közbiztonság fenntartására minden önkormányzat létesítsen
katonaviselt férfiakból a rendőrséget segítő fegyveres
nemzetőrséget. A közrend védelmébe be kell vonni az önkéntes
tűzoltó egyleteket is.
A
rendőrség mellett felállítandó a csendőrség.
MÉLTÁNYOS
KÖZTEHERVISELÉST!
A
negyvenhat éves kommunista diktatúra hihetetlen mértékű
károsodást okozott a közgondolkodásban, a javakban, a nemzeti
tudatban. Száz- és százezrek kerültek börtönökbe,
internálótáborokba; milliónyi embert telepítettek ki, vagy
hurcoltak el a Szovjetunióba. Így a kiválasztódás, a
továbbtanulás lehetősége, a hivatalokban, gyárakban, üzemekben,
TSZ-ekben, intézetekben betöltött állás kizárólag a pártállam
személyzeti politikájától függött. Az egyéni
érvényesülés a pártállam akarata szerint alakult, vagy a
„szocialista összeköttetés” korrupciója alapján ment végbe.
AZ
ANTALL-KORMÁNY KUDARCÁT IS ELSŐSORBAN AZ OKOZTA, HOGY ELISMERTE A
TÁRSADALMI IGAZSÁGTALANSÁG ALAPJÁN LÉTREJÖTT KOMMUNISTA ÉRTÉK
RENDET!
El
kell törölni a közelmúltat is!
Nincs
senkinek semmilyen jogcíme arra, hogy megfeledkezzen a pártdiktatúra
megszámolhatatlan áldozatáról! Öt, tíz, húsz év börtön és
meghurcoltatás, a szabadlábon lévőt zaklató rendőri felügyelet
nem teremtette meg a tisztességes munkára és szorgalomra épülő
esélyegyenlőséget!
A
46 éves kommunista diktatúra veszteségeit közös nemzeti erővel
kell felmérni; így a felelősök megállapításával,
megnevezésével megteremtődik a nemzeti egység esélye, hiszen
közösen kell vállalnunk a gyors gyógyulást és a talpraállás
nehézségeit.
Mindaddig,
amíg Magyarország ki nem mozdul az egyre mélyülő válságból, a
legnagyobb keresetet törvényileg kell rögzíteni. A legmagasabb
köztisztviselői jövedelem nem lehet több, a létminimum
tízszeresénél! Ez a valódi közteherviselés alapja.
Felül
kell vizsgálni a világon egyedülálló kegyetlen adórendszert. A
piacgazdaság megteremtésével járó terheket a letűnt pártállam
haszonélvezőire kell hárítani. Mindenki adjon telekkönyvi
betétként kezelt vagyonnyilatkozatot. A hatalmi állásból
szerzett vagyonokat a társadalombiztosítás, a nyugdíjintézetek
javára el kell kobozni. Ebből kártalanítani kell a vagyontalan
üldözötteket, akiket a kommunista pártállam nem engedett
képzettségüknek megfelelő munkakörben dolgozni, akiket
segédmunkási megélhetésre kárhoztatott.
SZÁMONKÉRÉST,
ELSZÁMOLÁST, ELSZÁMOLTATÁST!
Vissza
kell adni minden elvett, elrabolt, eltulajdonított ingó és
ingatlan vagyont az eredeti tulajdonosának. A föld, a ház, a
kastély, a kolostor, az iskola, a nyaraló, a bolt, a műhely, a
kisüzem azé, akitől elrabolták. Az eredeti tulajdonosé.
Nemzeti
számonkérő bizottság elé kell állítani mindazokat, akiknek
kezéhez vér tapad! A koncepciós perek vérbíráinak, a
verőlegényeknek, a szadista rabtartóknak, a politikai rendőrség
és igazságszolgáltatás hírhedt tagjainak felelniük kell a
bűneikért! A népellenes bűnök soha nem évülnek el!
Rehabilitálni
kell a jogfosztott, meghurcolt, elítélt, tönkretett áldozatokat.
Nemzeti
számonkérő bizottság elé kell állítani az 1944. március 19-i
megszállás óta a német, majd a szovjet
érdekek kiszolgálóit, a Haza kiárusítóit!
Nemzeti
számonkérő bizottság elé kell állítani a pártállam összes
volt vezető tisztségviselőit: a Magyar Kommunista Párt, a Magyar
Dolgozók Pártja, az MSZMP vezetőit, a végrehajtó bizottságok, a
politikai bizottságok és a Központi Bizottság tagjait, a megyei
tanácsok és pártbizottságok vezetőit, valamint a vezető állami
tisztségviselőket, volt kormánytagokat. Az Antall-kormány korrupt
tisztségviselőit is.
Nemzeti
számonkérő bizottság előtt kell elszámolniuk a pártállam volt
vezetőinek a családi vagyonukról.
Felelniök
kell minden előnytelen szerződés aláíróinak, ha súlyos anyagi
kárt okoztak az országnak. Nemzeti számonkérő bizottság
elé kell állítani a hitelfelvételek lebonyolítóit és aláíróit.
Nincs
és nem a lehet megbékélés Magyarországon mindaddig, amíg
gyilkosok és hóhérlegények szabadon,
büntetlenül tevékenykedhetnek, amíg
nincs számonkérés és felelősségrevonás, amíg nincs elszámolás
és elszámoltatás! Ennek megvalósítására JOGÁLLAMOT AKARUNK!
A
SZEGÉNYSÉG ELSZÁMOLTATÁSÁT, AZ ELSZEGÉNYEDÉST MEGGÁTLÁSÁT!
A
nemzet, a lakosság kollektíve nem felelhet azért a csődhelyzetért,
amelyet a szocialista tervgazdálkodás, az esztelen iparosítás, a
természeti kincsek gátlástalan kifosztása, a proletár
internacionalizmus kötelező áldozatvállalása okozott. Ennek
terheit nem lehet áthárítani a népre, kommunizmus
kiszolgáltatottjaira, akiknek tudta és beleegyezése nélkül
vették fel a dollármilliárdos hiteleket.
Tűrhetetlen,
hogy a pártállam adósság-terheit az Antall-kormány a népre
rakja. Az ingyenkonyhák éhezői, a
pályaudvarok lakástalanjai, a százezernél több munkanélküli, a
négymillió létminimum alatt sínylődő honfitársunk további
kifosztását és tönkretételét le kell állítani.
A
gazdasági szerkezet átalakítási folyamatában továbbképzési
segélyt kell nyújtani minden magyar állampolgárnak, aki
munkahelyének megváltoztatására kényszerül.
Továbbtanulással, átképzéssel kell felszámolni az elégtelen
munka okozta károkat.
A közmunkák
bevezetésével százezrek számára kell megélhetést teremteni. Az
elkerülhetetlen munkanélküliség megköveteli a megfelelő
biztosítási rendszert a szakszervezet bevonásával.
MEGALÁZÓ
ALAMIZSNA HELYETT A MEGSZOLGÁLT NYUGDÍJAKAT!
Ennek
érdekében gazdasági alapokra helyezett nyugdíjintézeteket
kívánunk létesíteni. Ezeknek meg kell kapniok a megszüntetett és
a mai társadalombiztosítási intézetek vagyonát, bérházait. A
nyugdíjintézetek kapjanak jelentős részesedést az állami
vagyonból és kezdjenek befektetéseket. Meg kell szüntetni az
állampárttól kapott magas nyugdíjakat, a vezető bolsevista
káderek kiváltságait. Minden nyugdíjat az aktív
foglalkoztatottak béréhez, fizetéséhez kell igazítani.
MAGÁNTULAJDONON
ALAPULÓ PIACGAZDASÁGOT!
Ennek
érdekében vissza kell adni minden elkobzott, államosított vagyont
- földet, házat, műhelyt, ületet,
patikát, irodát stb. - a jogos tulajdonosának és kártalanítani
kell mindazokat, akik a vagyonukat nem kaphatják vissza
(megsemmisült, lényegesen átépült stb.) A vissza nem igényelt
vagyont a társadalombiztosítási
és a nyugdíjintézetek tulajdonába kell adni. Ki kell küszöbölni
minden olyan hatóságot és jogszabályt, amely gátja a szabad
piacgazdaságnak. Az állami kézen lévő vagyont öt éven belül
70%-ig, hét éven belül maradéktalanul magántulajdonná kell
tenni. Külföldiek csak úgy szerezhetnek magyar gyárat, üzemet,
ha kötelezik magukat annak működtetésére és műszaki
fejlesztésére.
ÖNKÉNTES
ÉS A MAGÁNTULAJDONT GAZDAGÍTÓ SZÖVETKEZETEKET!
Ennek
érdekében a kényszerrel összehozott téeszeket fel kell oszlatni
és a magántulajdonos termelők szövetkezeti tömörüléseit kell
támogatni. A nagyüzemi előnyök kihasználására létesüljenek
az iparosokat összekapcsoló termelő és szolgáltató
szövetkezetek, a közvetítő kereskedelem kihagyására működjenek
beszerző, értékesítő és fogyasztási szövetkezetek. Álljon
elő minden faluban, városban a régen bevált „Hangya”
szövetkezet!
A
TÁRSADALMAT SZOLGÁLÓ KÖZSÉGI ÉS ÁLLAMI TULAJDONT!
Ennek
érdekében a községeknek, a városoknak legyenek közcélú, jól
gazdálkodó közműveik, üzemeik, üzleteik, birtokaik. Működjenek
nagyüzemi állami mintagazdaságok! Legyen állami monopólium a só,
a dohány, a szesz és a gyufa. Az állam gazdálkodjék a nagyobb
folyókkal és tavakkal, az ivóvízzel, az erdőségekkel, az
ásványkincsekkel, - mindazzal, ami a jövőnk környezeti
feltételeihez szükséges. A környezetvédelem legyen elsőrendű
közhatalmi kötelesség!
SZABADON
TEVÉKENYKEDŐ TISZTES VÁLLAKOZÓKAT!
Ennek
érdekében a kisiparosok, a kiskereskedők, a vállalkozók minden
hátrányos megkülönböztetését meg kell szüntetni és az
adózásuk mértékében helyet kell kapniok az önkormányzati
testületekben. Az új társadalmi viszonyok kialakításában
fokozott feladatok háruljanak az ipartestületekre. A
gazdasági társaságok szervezetét és működését az 1938-as
jogrend alapján kell szabályozni. A vállalkozások
élénkítését a szovjet megszállás idején a kommunizmus elől
külföldre kényszerült honfitársainktól várjuk.
VALÓDI
DEMOKRATIKUS NÉPKÉPVISELETET!
Ennek
érdekében fel kell oszlatni az Országgyűlést, mert a szóban
letűnt egypárt-rendszernek a hat álarcban
megjelent változatai a választási propagandájukkal félrevezették,
becsapták a magyar népet és ígéreteiket megszegve jórészt az
MSZMP kiszolgálóinak kezére játszották át a már privatizált
állami vagyont, számukra megőrizték a közhatalmi pozíciókat,
elsikkasztották a megkövetelt és beígért rendszerváltást. Új
választásokat, új választási törvényt és új alkotmányt
követelünk, az idegen hatalmak ügynökeinek, a bolsevikoknak a
kizárásával!
HATHATÓS
CSALÁDVÉDELMET!
Ennek
érdekében meg kell szűnnie annak a nemzetpusztító politikának,
amely a gyermekes családokat a szocializmus üldözötteivé tette.
A családfő kapjon a munkaviszonyban nem lévő, nem kereső
felesége után adómérséklést. A családi pótlékon túl a
rászorulók kapjanak természetbeni támogatást (iskolai
étkeztetést, ruhasegélyt stb.). Létesüljön családgondozó
hálózat a társadalombiztosítás, az alapítványok és az
egyházak együttműködésével.
A
több gyermekét otthon nevelő
családanya tevékenysége
munkaviszonynak minősülés beszámít
a nyugdíjba.
JÓL
FELSZERELT ÉS LELKIISMERETES EGÉSZSÉGVÉDELMET!
Ennek
érdekében az egészségügyet anyagilag a kötelező és a
kiegészítő önkéntes társadalombiztosítási hozzájárulásra
kell alapozni - állami felügyelet alatt, de nem állami kezelésben.
Legyen szabad orvosválasztás, az orvosoknak legyen tisztességüket
nem csorbító bérezésük és az érvényesülésüket alátámasztó
magánpraxisuk. Tűrhetetlen, hogy a magyarok várható élettartama
Európában legalacsonyabb; tűrhetetlen, hogy egyre több csecsemő
betegen jön a világra! Egészséges és életerős nemzetet
teremtsünk nagyszerű orvosainkkal és ápolóinkkal összefogva!
Kiemelkedő szerep vár az egyházak lelket, testet gyógyító és
gondozó áldozatos munkájára!
ERKÖLCSILEG
ÉS ANYAGILAG SZILÁRDAN ÁLLÓ IFJÚSÁGOT - BIZTOS JÖVŐVEL!
Az ifjúság
a jövő, a Nemzet továbbélésének letéteményese. Kötelessége
a nemzethalál megállítása.
Ennek
érdekében a magas színvonalú iskolai képzésen túl kedvezményes
kölcsönökkel támogatni szükséges a
családalapítást, a lakásépítést, a szakmai továbbképzést.
Minden
fiatal házasnak lakást és megélhetést!
A
nagycsaládosoknak magas
fokú társadalmi elismerésben és anyagi támogatásban kell
részesülniük.
AZ
ERKÖLCSI ELVEK ÉS A MAGYAR JOG KÖZÉLETI ÉRVÉNYESÜLÉSÉT!
Ennek
érdekében az egyházak szabadon gyakorolhassák hivatásukat,
legyen vallásszabadság, de legyen az
iskolarendszerbe beépülő erkölcsi nevelés és hitoktatás minden
egyház, felekezet hívei számára. A keresztény erkölcsiséget és
a nemzeti hagyományokat, jelképeket védeni kell a romboló
eszmeáramlatokkal szemben. Kapjanak méltó emlékműveket hősi
halottaink, a nácizmus és a bolsevizmus áldozatai. Semmilyen
vallást, hitbeli meggyőződést sérteni nem szabad! A sajtó, a
rádió, a tévé számára legyen kötelező a magyar érdekek
védelme. Garantáljuk a magánélet titkosságát, de ne engedjük
közrebocsátani az erkölcsromboló, a megbotránkoztató
kiadványokat, műsorokat.
A
polgári jogrendet az 1938-ban hatályos törvényeinkből kiindulva
kívánjuk megszilárdítani.
NEMZETI
OKTATÁST, NYITOTT EGYETEMET, NEMZETI MŰVÉSZETEKET!
Ennek
érdekében egységes, magyar szellemű nevelési rendbe kell hozni
az óvodát, az általános iskolát és a középiskolát.
Az
alapfokú oktatást az elemi ismeretek tanítása mellett a népi
tánc, a népdalok, a népi tárgykultúra (szövés, fonás,
fafaragás, korongozás stb.) megismertetésére, a táncházra, a
honismeretre, a történelmi emlékhelyek felkeresésére, a helyi
hagyományok ápolására, nemzeti ünnepeink és nemzeti nagyjaink
szellemi hagyatékának őrzésére kell alapozni.
Be kell
vezetni a tíz osztályos kötelező általános iskolát.
A
középfokú oktatásnak az európai műveltséget a magyar hagyomány
értékrendjén kell megadnia. Az
egyetemeket nyitottá kell tenni, hogy véglegesen megszűnjön a
„szocialista összeköttetés” újjáfonódó szövevénye.
A
szakmunkásképzést a felállítandó ipartestületekhez kötve,
lehetőleg külföldi tapasztalat megszerzésével kell hitelesíteni.
Az emigrációban élő magyarok tudják a legtöbbet tenni azért,
hogy világlátott fiataljaink végezhessenek a szakiskolákban.
A
művészeteket pártolni kell, a népi hagyományokra, a népi
örökségre, mint gyökereinkre támaszkodva. A történelmi
kötődés, az ősök tisztelete teremtheti meg a nemzeti művelődés
és a művészetek valódi erejét!
Film,
televíziós alkotás, könyv, kiállítás, hangjáték, színházi
előadás, hangverseny, szobor, kép, hanglemez
stb. közpénzből csak akkor támogatható, ha értékes művészeti
alkotás és a nemzeti érdekeket szolgálja.
A
NEMZETISÉGEK EGYENJOGÚSÁGÁT,
A
SZOMSZÉDAINKKAL TÁRSULÓ KÜLPOLITIKÁT!
Ennek
érdekében minden hazai nemzetiségnek ugyanolyan jogokat és
kötelezettségeket kell y lelnie, mint a magyaroknak. Törekvésünk,
hogy nemzetiségeink a számarányuknak megfelelően legyenek jelen
az államhatalomban, a közhivatalokban, a közéletben, a
tájékoztató intézményekben. A Trianonban
elszakított véreink önrendelkezése közeli törekvésünk,
távlatilag el kívánjuk
érni a dunai
nemzetek államközösségét.
Ápolunk minden közös hagyományt, amely egymásrautaltságunkat
és sorsközösségünket erősíti.
A
magyarság számára fontos a rokonnépek iránti hűség és
kötődés.
A
történelmi kapcsolatok visszaállítása elemi külpolitikai
követelmény.
Európa
békéje függ attól, hogy ne a világhatalmak bábáskodása, de a
nemzetállamok szuverén akarása jelentse a népek egyenjoguságán
alapuló új Európa fundamentumát!
ERŐS
HIVATÁSOS NEMZETI HADSEREGET!
Vége
legyen az erőszakos és fegyveres igazságtevés korszakának, a
nemzetközi hazudozásnak és á arailag
folytatott rágalmazásnak - jöjjön el a béke és a kölcsönös
megértés, a méltányos igazság megvalósításának az ideje,
népeink összefogásával! Semleges ország vagyunk. Baráti
együttműködésre törekszünk a világ minden békét akaró
nemzetével, államával, de nem feledkezhetünk meg kötelező
nemzeti önvédelmünkről. Ehhez jól kiképzett, hivatásos
honvédséget kell állandósítanunk. A hivatásos hadseregünk
adjon mindenki számára a polgári foglalkozásának is megfelelő
honvédelmi kiképzést. A honvédelmi képzést polgárilag is
hasznos szakmai képzéssé kell tenni, összhangban a korszerű
műszaki kultúra terjesztésével.
POLGÁRI
BIZTONSÁGBAN JÓL ÉLŐ MUNKÁSOKAT!
Ennek
érdekében emelni kell a munka termelékenységét, az üzemek
szervezettségét, a munka-végzés kultúráltságát, hogy a magyar
munkás méltóan a régi híréhez, ugyanolyan bérszintre jusson,
mint a gazdag tőkés országokban.
A
szabad szakszervezeti szervezkedés alapvető jog, a munkások
érdekvédelme az általános jólét emelésének
nélkülözhetetlen társadalmi feltétele. Arra törekszünk, hogy
minden munkás a maga keresetéből el tudja tartani a családját és
a nők munkavállalása ne gazdasági megélhetési kényszerűségből
történjék.
A
NEMZETÉT SZOLGÁLÓ, VILÁGSZÍNVONALON KÉPZETT ÉRTELMISÉGET!
Ennek
érdekében a kommunizmus előtt virágzó közép- és felsőfokú,
egyetemi iskolarendszert alítsuk vissza! Ettől függ az
értelmiségiek társadalmi rangjának megalapozása és a tudásuk
értékének megfelelő anyagi elismerése. A felsőfokú képzés
mindenki számára lehetővé tételét az önérzetet emelt
tanulmányi bankhitelek rendszerében kívánjuk megvalósítani.
Nemzetünk
létkérdése, hogy legyenek hivatásukra büszke, a nemzetüket
anyagi gondoktól mentiesen szolgáló pedagógusaink!
Maradjon
méltó az alapítók hírnevéhez a Magyar Tudományos Akadémia!
KORSZERŰEN
GAZDÁLKODÓ, JÓMÓDÚ PARASZTSÁGOT!
Ennek
érdekében az új birtokrendezés után a
földtulajdont telekkönyvileg garantálni kell. A
gazdálkodáshoz szükséges gépek és egyéb eszközök
kedvezményes megszerzését a gazdaszövetségre kell bízni, állami
támogatás mellett. Gondoskodni kell a gazdálkodók szakmai
segítségéről és hitelellátásáról. Meg kell szüntetni a
termény- és állatfelvásárlás, valamint az élelmiszerfeldolgozás
monopóliumát. A magyar létbiztonságot jelentő mezőgazdaságunkat
vámokkal és forgalmi adókedvezményekkel védeni kell.
KÖZÉLETI
TISZTASÁGOT, VAGYON-ÉS ÉLETBIZTONSÁGOT!
Ennek
érdekében minden pártállami és állampárti funkcionáriust,
köztisztviselőt igazolási eljárásnak kell alávetni.
Eltávolítandó aki idegen érdekek szolgálatába szegődve
nemzetellenesen viselkedett. Feltétlenül meg
kell szabadítani a bíróságot mindazoktól, akik ítéleteikben
nem az igazságot, hanem az MSzMP-t szolgálták.
Az
állami vagyon magánkézbe juttatását csak nyíltan, társadalmi
ellenőrzés alatt szabad folytatni. Hazánk
nem
válhat az orgazdák országává!A törvény teljes szigorával kell fellépni a közönséges bűnözők ellen ugyanúgy, mint a gazdaság, hatalom gonosztevői ellen.
A főváros
és a megyei városok rendőrsége mellett országosan fel
kell támasztani a hajdani világhírű csendőrséget,
hogy minden becsületes ember nyugodtan alhassék.
A
NEMZETTEL EGYÜTT ÉLŐ EGYHÁZAKAT!
Ennek
érdekében szeretnénk, ha az egyházak megszabadulnának attól az
elszomorító opportunizmustól, amivel a pártállam idején
vegetálni próbáltak. Az ország erkölcsi talpraállításában
nélkülözhetetlen feladatok várnak a magyar egyházakra!
A
MUNKANÉLKÜLISÉG MEGELŐZÉSÉT ÉS FELSZÁMOLÁSÁT!
Ennek
érdekében állami támogatással fejleszteni kell az építőipart,
mint húzóágazatot és nemzet
koncessziókkal nagyszerű útépítésbe kell kezdeni. 50%-os adókedvezményt kell adni annak, aki
közművet létesít és üzemeltet, valamint annak, aki elmaradott területen gazdasági vállalkozásba kezd.
koncessziókkal nagyszerű útépítésbe kell kezdeni. 50%-os adókedvezményt kell adni annak, aki
közművet létesít és üzemeltet, valamint annak, aki elmaradott területen gazdasági vállalkozásba kezd.
A
VILÁGON BÁRHOL ÉLŐ MAGYAROK NEMZETI EGYSÉGÉT!
Ennek
érdekében az elrabolt magyarországi tulajdon a külföldön élő
tulajdonost is illeti.
Aki
magyarnak vallja magát - legyen kettős állampolgár, vagy bármely
ország állampolgára - Magyarország területén ugyanazokkal a
jogokkal bír, mint a hazai állampolgárok.
A
külföldi magyar előjogokat élvezzen a magyarországi
ingatlanszerzéshez.
Minden
külföldön élő magyarnak, vagy kettős állampolgárságú
honfitársunknak teljes szavazati joga
legyen.
Az
emigrációban élő magyarság részvétele nélkül a Nemzet
talpraállítása elképzelhetetlen.
A
tőkés országokban élő honfitársaink jöjjenek haza és kettős
állampolgárként is teljes szavazati joggal, szaktudásukat és
anyagi tehetségüket hozva vegyenek részt hazánk újjáépítésélcen!
A magyarok szerte a világon szerezzenek minél több barátot
nemzeti ügyünk erkölcsi és anyagi támogatására.
* * *
Sorainkba tartozik minden
olyan párt, társadalmi szervezet vagy társaság, amelynek
tevékenysége nem ellentétes a lényegi célkitűzéseinkkel.
Társunknak,
barátunknak tartunk mindenkit, aki az egyéni boldogulását
Magyarország megmentésével és felvirágoztatásával
együtt akarja elérni.
A volt állampárt tagjait
óvatosan fogadjuk, funkcionárusait nem kívánjuk közöttünk
tudni. Aki megtévesztve, félelemből vagy hitvány karrierizmusból
csatlakozott a volt állampárthoz, politikai és etikai ballépését
országépítő munkával és a nemzetünk melletti kiállással
tegye jóvá, hogy a közös jövő építésében találkozhassunk!
Isten adjon erőt és
bölcsességet mindenkinek, aki tetteivel készen áll Magyarország
megmentésére!
Magyarország, 1991.
májusában.
a Magyarok Nemzeti
Szövetsége
INTÉZKEDÉSI
TERV
MAGYARORSZÁG POLITIKAI SZANÁLÁSÁRA
MAGYARORSZÁG POLITIKAI SZANÁLÁSÁRA
(Ez
az akcióprogram a nemzetgyűlés első üléséig érvényes,
azután javaslati értéke van)
azután javaslati értéke van)
AZ
ALKOTMÁNY ÉS A JOGÁLLAMISÁG KÉRDÉSE
Magyarországon
kisebb-nagyobb módosításokkal jelenleg is az 1949-ben kihirdetett
sztalini alkotmány van érvényben. Az 1989-ben történt legutolsó
módosítás értelmében: „A Magyar Köztársaság független
demokratikus jogállam, amelyben a polgári demokrácia és a
demokratikus szocializmus értékei egyaránt érvényesülnek”.
Eleddig Magyarország népköztársaság volt, amelyről az alkotmány
mondta ki, hogy szocialista állam, amelyben „A munkásosztály
marxista-leninista pártja a társadalom vezető ereje”.
A polgári
demokráciának és a szocializmusnak az elegyítése, valamint a
kommunista pártdiktatúra tetszése szerint hozott jogszabályok
érvényben tartása olyan súlyos ellentmondásokkal terheli meg a
magyar jogviszonyokat, amelyek feloldása a meglévő „alkotmányos”
keretek között képtelenség. A politikai intézményrendszer és
az államigazgatás szervezeti felépítése a látszólagos
módosítások mögött lényegileg ma is a sztalini alkotmány
jegyeit viseli. Különösen áll ez a tapasztalati megállapítás a
közhatalmi és a bírói szervek személyi állományára és
működési módjára.
Magyarországon
a marxista-leninista pártdiktatúra lebontása, ezzel egyidejűleg a
többpárt-rendszerű parlamenti demokrácia kifejlesztése, valamint
a magántulajdonon alapuló piacgazdaság visszaállítása nem
történhet másként, csakis a békés politikai átmenetet
garantáló alkotmányozó nemzetgyűlés útján. A
jogállamba való átmenet megköveteli az elvetését és
felszámolását minden olyan közjogi képződménynek, amely a
sztalini alkotmányból, a pártállami jogszabályokból és az
állampárti gyakorlatból sarjadt. Minthogy alkotmányos jogállamot
akarunk, kényszerűen mentesülnünk kell mindentől, ami
törvénytelen, amiben a megszálló hatalom és a kommunista
pártdiktatúra akarata fejeződik ki.
I.
A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK ÉS A KORMÁNYZÓ
TANÁCS; A FŐHATALOM
TANÁCS; A FŐHATALOM
1.
A
magyar nemzet megmentése és államának megőrzése, az alkotmányos
jogrend helyreállítása v égett kívánatos, hogy a Magyar
Köztársaság Elnöke 30 napra szükségállapotot hirdessen ki.
Ezennel feloszlatja a lakosság többségének részvétele nélkül
választott és a nemzeti akarat kifejezésére halmatlan
országgyűlést, továbbá semmisnek
nyilvánítja és
az
Országos Törvénytárból, a jogszabályok gyűjteményéből
törölteti
mindazokat a törvényeket és egyéb jogszabályokat, amelyeket a
megszálló hatalmakat kiszolgáló parlamentek és kormányok 1944.
március 19-e óta hoztak.
Az
országgyűlés feloszlatásával a Köztársasági Elnök
legitimitása megszűnik, mivel őt az országgyűlés választotta.
2.
Ugyanakkor
az államiság, valamint az állampolgárok személyi és
vagyonbiztonsága érdekében ideiglenesen
érvényben maradnak mindazok
a jogszabályok, amelyek az államigazgatás folyamatosságának a
fenntartásához nélkülözhetetlenül jelenleg hatályosak és
tartalmuknál fogva nem ellenkezek az 1938-ban hatályban volt
törvényekkel.
3.
Az
1944. március 19-e óta elkobzott, államosított,
szövetkezetesített ingatlan magántulajdon _visszaadandó a
telekkönyv szerinti tulajdonosnak. Kivételt képez a 200
katasztrális holdat meghaladó földtulajdon. A vitás tulajdonjog
rendezése a nemzetgyűlés összehívása után történik meg. Az
ingatlantulajdont bitorló orgazdák büntetlenséget kapnak, de
számukra kártérítés nem jár. (Kivételt képeznek és
sérthetetlenek az elűzött, a betelepített magyarok.)
4.
Mindazokat
a személyeket, akik a megszálló hatalmakat kiszolgáló
rendszerektől üldöztetést
szenvedtek, társadalmilag
vagy anyagiakban károsultak, a lakóhelyük szerinti önkormányzatok
- a nemzeti bizottságok - jegyzékbe veszik a személyi adataikkal,
a károsultságuk jegyzőkönyvbe foglalásával, a bizonyítékok és
a tanúk felsorolásával együtt. Az elhurcoltak, az elmenekültek,
a meggyilkoltak és az időközben elhalálozott károsultak
jegyzékbe vételéről a hozzátartozók, az egyházak, az
önkormányzatok, illetve a nemzeti bizottságok gondoskodnak.
5.
Az
alkotmányozó nemzetgyűlés összehívásáig
az
állami főhatalmat átmenetileg
Magyarország
Kormányzó Tanácsa gyakorolja.
Tagjait a volt köztársasági elnök hívja meg maga mellé, így a
Nemzetőrség parancsnokát, a Politikai Foglyok Szövetségének
elnökét, az Országos Számonkérő Tábla elnökét, a Mártírok
Igazságtevő Bizottsága elnökét, valamint a hadsereg és a
csendőrség főparancsnokát. A héttagú Kormányzó Tanácson
belül a többségi szavazat a döntő; határozatait a Kormányzó
Tanács elnöke hirdeti ki.
6.
A
Kormányzó Tanács azonnali
feladata az alkotmányozó
nemzetgyűlés összehívása.
Addig
ki kell dolgoznia a hagyományokon alapuló alkotmánynak, valamint a
választási törvénynek a tervezetét. Minden magyarnak, bárhol is
él, állampolgárságától függetlenül választó jogot kell
kapnia. Ennek feltétele, hogy itthoni vagy külképviseleti
hatóságnál önmagát magyarként regisztráltassa.
7.
Az
alkotmányozó nemzetgyűlés
összehívásáig a Kormányzó Tanács rendeleti
úton kormányoz,
a
rendeletek
megalkotásában együttműködik az Országos Nemzeti Bizottmánnyal.
8.
A
Kormányzó Tanács haladéktalanul gondoskodik arról, hogy minden
községben és városi kerületben a magyar nemzet mellett
elkötelezett állampolgárokból legalább öt, legfeljebb kilenc
tagú nemzeti
bizottság alakuljon.
Ez felügyeli az önkormányzat tevékenységét és előkészíti az
áttérését az 1938. évi törvényhatóságok, illetve községek
közigazgatási rendjének a helyreállítására. A helyi nemzeti
bizottságok a tagjaik közül megválasztják a járási, a járási
nemzeti bizottságok pedig a ti ármegyei nemzeti bizottságot. A
vármegyei nemzeti bizottságok, a megyei jogú városok és a
székesfőváros kerületeinek 2-2 küldöttje testületileg alkotja
az Országos
Nemzeti Bizottmányt. Nemzeti
bizottságnak nem lehet tagja összeférhetetlenségből a
köztisztviselő, társadalometikailag az olyan személy, aki a
megszálló hatalmak érdekeit szolgáló pártban bármiféle
tisztséget viselt.
9.
A
Kormányzó Tanács az államrendőrség és a csendőrség
újjászervezésének, felelevenítésének idején a közrend
megóvására fegyveres
nemzetőrséget létesít
a hazájukhoz hű állampolgárokból. A helyi nemzetőrség
parancsnoka tagja a helyi nemzeti bizottságnak, de nem lehet
magasabb fórumú nemzeti bizottságban küldött A nemzetőrségből
ki vannak zárva a megszálló hatalmakat kiszolgáló pártok volt
vagy jelenlegi tagjai.
10.
A
Kormányzó Tanács az Országos Nemzeti Bizottmány javaslatára hét
tagú Nemzeti
Számonkértő Táblát nevez
ki.
Ez az igazoló bizottságok legfelső fóruma és az igazolási
eljárás, az igazoló szervezet irányítója. Minden
minisztériumban és a többi közhivatalban öt tagú igazoló
bizottságok alakulnak;
ezek tagja nem lehet olyan személy, aki a megszálló hatalmakat
kiszolgáló pártnak volt vagy jelenlegi tagja. Közszolgálatban
csak olyan magyar állampolgár alkalmazható, akit igazoló
bizottság az 1944. március 19. óta tanúsított magatartása
alapján a magyar hazához hűnek igazolt. A munkahelyi igazoló
bizottságok a közigazgatási területbeosztás szerint
szerveződnek, járási és vármegyei fórumrendszert alkotva.
11.
A
Kormányzó Tanács minden közszolgálati alkalmazottnak 90 napos
felmondási idővel azonnal felmond.
A
miniszterek és a főhatóságok vezetői haladéktalanul írjanak ki
pályázatot minden imaszolgálati állásra. A beérkező pályázatot
60 napon belül bírálják el. A minisztériumi igazgatók
gondoskodjanak az ügyintézés folyamatosságáról, a felesleges
ügyviteli tevékenységek megszüntetéséről és a
létszámcsökkentésről. Elvként ki kell mondani, hogy az
államigazgatásnak a szükséges minimumon kell maradnia.
12.
Ezennel
megszűnik az úgynevezett Alkotmánybíróság.
Ügyintézését
a nemzetgyűlés összehívásáig az Országos Nemzeti Bizottmány
által választott hét tagú Semmítőszék
veszi
át.
13. A
Kormányzó Tanács megszűntnek nyilvánítja az Állami
Számvevőszéket. Ügyintézését a nemzetgyűlés
összehívásáig az Országos Nemzeti Bizottmány által választott
három tagú felszámoló bizottság veszi át.
14.
A
köztársasági megbízotti intézmény
mint a magyar hagyományoktól idegen képződmény megszűnik.
15.
A
személy- és vagyonbiztonság helyreállítására a
székesfővárosban, valamint a megyei jogú városokban
államrendőrség
működjék,
amelynek vezénylő tábornokát a belügyminiszter javaslatára, a
miniszterelnök ellenjegyzésével a Kormányzó Tanács nevezi ki.
Az országos közrend biztosítására ti issza kell állítani a
csendőrséget, amelynek
vezénylő tábornokát az Országos Nemzeti Bizottmány javaslatára
a Kormányzó Tanács nevezi ki. A rendőrség és a pénzügyőrség
főparancsnoka a csendőrség főparancsnokával egyetértésben jár
el.
16.
Az
ország határainak és területi épségének védelmére meg
kell újítani a
honvédséget,
amelynek
tábornokai és törzstisztjei között nem szerepelhetnek olyan
személyek, akik a megszálló hatalmak érdekeit a magyar honvédelem
érdekei elé helyezték.
A
honvédség megújításáról a honvédelmi miniszter a nemzetőrség
parancsnokával egyetértésben gondoskodjék. A honvédség
tábornokait kettőjük közös javaslatával, miniszterelnöki
ellenjegyzéssel i Kormányzó Tanács
nevezi ki.
17.
Fegyveres
területként újjá kell szervezni a
pénzügyőrséget, amelynek
vezénylő tábornokát a pénzügyminiszter javaslatára a Kormányzó
Tanács nevezi ki.
18.
A
titkosszolgálat ellátására a Kormányzó Tanács belbiztonsági
főigazgatóságot létesít
közvetlenül
a Kormányzó Tanácsnak alárendelve. Vezetőjét az Országos
Nemzeti Bizottmány fogadja el a Kormányzó Tanács javaslatára.
19.
A
Kormányzó Tanács közvetlenül a volt köztársasági elnöknek
alárendelve országházi
kapitányságot és nemzeti ereklyeőrséget létesít,
amelynek parancsnokát a Kormányzó Tanács nevezi20. A Kormányzó Tanács közvetlen alárendeltségében működjék a közszolgálati alkalmazottak összeférhetetlenségi bírósága, valamint a közhatalmi szervezetek hatásköri bírósága. Mindkét bíróság tagjait az Országos Nemzeti Bizottmány választja.
21. A
Kormányzó Tanács létrehozza a fegyveres testületek főhatalmi
felügyeletét és kinevezi annak vezetőjét.
22.
Az
Országos Nemzeti Bizottmány megválasztja a
Magyar Nemzeti Bank elnökét,
aki felelős a magyar pénz értékállandóságáért. Az MNB
elnökét a Kormányzó Tanács hivatalában megerősíti. MNB két
alelnökét a Kormányzó Tanács a miniszterelnök előterjesztésére
nevezi ki.
23.
A
Kormányzó Tanács hivatalában megerősíti a
Magyar Tudományos Akadémia elnökét,
bízza az egyetemek rektorait és rektorhelyetteseit és kinevezi az
egyetemi tanárokat.24. A tömegtájékoztató szervezetek (rádió, televízió, sajtó, MTI stb.) irányítására a Kormányzó Tanács miniszteri rangú meghatalmazottat nevez ki. A tömegtájékoztató szervezetek munkatársai közül el kell távolítani minden olyan személyt, akinek múltbeli tevékenysége sértette a magyar állam és a magyar nemzet érdekeit, vagy megbántotta a közizlést, a közerkölcsöt.
25. Az államháztartást a nemzetgyűlés összehívásáig a jelenlegi költségvetés szerint kell továbbvinni.
26.
Az
Országos Nemzeti Bizottmány mellett a tájékoztatási miniszter
elnökletével a
bejegyzett pártok egy-egy
küldöttel képviselve alkossanak nemzeti
konzultatív fórumot, különös
tekintettel a választási törvény és az alkotmány-tervezet
kidolgozására.
27.
A
bejegyzett pártok együttesen lépjenek fel minden olyan párt
ellen, amely kizárólagos
hatalomra törekszik,
vagy amelyik történelmileg már megvalósított totális uralmat. A
nemzeti szocialista és a marxista-leninista pártokat a Kormányzó
Tanács a belügyminiszter javaslatára betiltja.
II.
A TÖRVÉNYHOZÓ HATALOM
A
népfelséget valóra váltó, a nemzeti akaratot törvényesítő
többpárti demokrácia helyreállítása a Magyarok
Nemzeti Szövetségének állásfoglalása szerint két lépcsőben
történjék meg. Mindenek előtt össze kell hívni az alkotmányozó
nemzetgyűlést, majd három hónap elmúltával kerül sor a
nemzetgyűlési választásokra.
1.
Az
Alkotmányozó
Nemzetgyűlést
a Kormányzó Tanács nevében a volt köztársasági elnök hívja
össze. Tagjai az Országos Nemzeti Bizottmány tagjai, a Nemzeti
Konzultatív Fórum 7 tagú küldöttsége, az 1938-as felsőházban
képviselt egyházak főpapjai, a Magyar Tudományos Akadémia
elnöke, az egyetemek rektorai, valamint az internáltak, az üldözött
gazdák, az 1956-os forradalom harcosainak, résztevőinek és a
megtorlás áldozatainak a szervezeti küldöttei, a kamarák és a
szak-szervezetek elnökei, továbbá az országházi kapitányság és
nemzeti ereklyeőrség parancsnoka, a Vitézi Szék küldötte, a két
világháború hadviseltjei és a volt hadifoglyok szövetségének
elnökei. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlésben vegyenek részt a
külföldön élő magyarok küldöttei. (A Várvidék
a Felvidék
2, a Kárpátalja 1, Erdély 5, a Délvidék 2 küldöttel, továbbá
a nem szomszédos országokban élő magyarok 10 küldöttel.)
Az
Alkotmányozó Nemzetgyűlés a Kormányzó Tanács előterjesztésével
kimunkálja és életbe lépteti:
-
az alkotmányt,
-
a polgári törvénykönyvet,
-
a büntető törvénykönyvet,
-
a közigazgatási szervezetet és a területbeosztást,
-
a választási törvényt.
Az
alkotmányozó nemzetgyűlés dönt Magyarország államformájáról.
2.
A
nemzetgyűlési választások idejéről,
lebonyolításáról az alkotmányozó nemzetgyűlés rendelvezik.Elvként kell kimondani, hogy a választási körzeteknek egybe kell esniök a közigazgatási területbeosztással, hogy a nemzetgyűlésben elsődlegesen a lakosság legyen képviselve járások, városi kerületek szerint és másodlagos legyen a pártok frakciózása.
A
nemzetgyűlésnek nem lehet 180 főnél több tagja. A nemzetgyűlési
képviselők tiszteletdíjban részesülnek, aminek összege a bérből
és fizetésből élők országos átlagkeresete. A képviselői
feladat ellátásával kapcsolatosan költségtérítés jár.
Közszolgálati
alkalmazott nem lehet nemzetgyűlési képviselő, ahogyan,politikai
pártnak sem lehet tagja.
Ilyen értelemben nem minősül
köztisztviselőnek a miniszter, az államtitkár és a főispán.
Mint politikusok, ók a nemzetgyűlés törvényhozói hatalmának a
végrehajtásba történő átvitelezői.
A
Magyarok Nemzeti Szövetsége két
kamarás törvényhozást
kíván megvalósítani. A törvényhatósági képviselet
nemzetgyűlése felett legyen a felsőház, legfeljebb 90 taggal.
Ennek tagjai az egyházak, a nemzetiségek, az egyetemek, a kamarák
és a szakszervezetek, a foglalkozási ágak küldöttei az
alkotmányozó nemzetgyűlés által megállapított létszámban,
illetve arányban.
A magyar
államéletben a törvényhozástól kezdve érvényesülnie kell a
törvényességi elvnek. A marvény előtt mindenki egyenlő;
származása folytán a közéletben senki előnyt nem élvezhet,
hátrányt szenvedhet. Az embereket az alapvető, velük
született emberi jogaik, rátermettségük, felkészültségűk és
teljesítményük, nem kevésbé az állampolgári
kötelességteljesítésük szerint kell megítélni. Ebből
következik, hogy a törvényes rend megköveteli az egyéni
magatartás alapján történő elbírálást: közéleti
előnyben kell részesülnie annak, akit a megszálló hatalom
ügynökei és kiszolgálói üldöztek.
III./A.
A VÉGREHAJTÓ HATALOM
A
végrehajtó hatalmat a nemzetgyűlés összehívásáig az Országos
Nemzeti Bizottmány által megválasztott miniszterelnök és az
előterjesztésére a Kormányzó Tanács által kinevezett
miniszterek gyakorolják. A kormány tagjai:
1.
Miniszterelnök
1.1.
Pénzügyminiszter
1.2.
Nemzetiségi miniszter
1.3.
Tájékoztatási miniszter
2.
Közhatalmi államminiszter
2.1.
Belügyminiszter
2.2
. Igazságügyminiszter
2.3.
Külügyminiszter
2.4.
Honvédelmi miniszter
2.5.
A székesfőváros főpolgármestere
3.
Nemzetvédelmi államminiszter
3.1.
Vallás- közoktatásügyi és kulturális miniszter
3.2.
Egészségügyi miniszter
3
3. Népjóléti és társadalombiztosítási miniszter
3.4.
Ifjúsági és sportminiszter
3.5.
Környezetvédelmi miniszter
4.
Nemzetgazdasági államminiszter
4.1.
Őstermelési miniszter
4.2.
Élelmiszer-ipari és közellátási miniszter
4.3.
Iparügyi és építésügyi miniszter
4.4.
Közlekedési és távközlési miniszter
4.5.
Kereskedelmi miniszter.
Minden
miniszternek egy államtitkár a
helyettese, akit a miniszterelnök javaslatára a Kormányzó Tanács
nevez ki. A minisztériumok
személyzetének az élén minisztériumi
igazgató áll, akit az illetékes
miniszter előterjesztése alapján a miniszterelnök
ellenjegyzésével a Kormányzó Tanács nevez ki.
A
minisztériumokban a főosztályok, a főosztályvezetői beosztások
megszűnnek. Szakmailag a minisztériumi ügyosztályok jelentik
a legmagasabb államigazgatási szintet. A köztisztviselők szakmai
felkészültségének a fokozásával, a képzettségi előírások
következetes betartásával, a felesleges és párhuzamos
tevékenységek megszüntetésével legalább 30%-os
létszámcsökkentést kell elérni a minisztériumokban és minden
közhivatalban. Ennek felelőse a pénzügyminiszter.
Helyre
kell állítani a községek, a törvényhatóságok 1938. évi
rendjét úgy, hogy az alapfokú közigazgatási fórumot a járások
(a városi kerületek) képezzék. A járás hivatalai a fő-,
illetve a körjegyzőségek. A községekben a közhatalom első
embere a bíró, akinek hatáskörét az esküdtek támogatják mind
a kisebb polgári viták eldöntésében, mind a szabálysértési
ügyekben. A járások felett másodfokon a vármegye áll,
megfelelője városi szervezetben a megyei jogú város polgármesteri
hivatala. A vármegyei közigazgatás irányítására, a Kormány
megszemélyesítésére a Kormányzó Tanács az Országos Nemzeti
Bizottmány javaslata alapján főispánt nevez ki, akinek hatásköre
a megyei jogú városra is kiterjed. A vármegyei, valamint a megyei
városi közigazgatás személyzetének az élén az alispán,
illetve a városigazgató áll, akit a vármegyei, a megyei jogú
városi nemzeti bizottság javaslatára a főispán ellenjegyzésével
a belügyminiszter nevez ki. A nagyközségek és a megyei városi
kerületek főjegyzőjét, valamint a kisközségek körjegyzőjét a
helyi nemzeti bizottságok egyetértésével az alispán nevezi ki. A
községek nemzeti bizottságai választják a községi jegyzők
közül a járási szolgabírót, aki a járási közigazgatási
hivatal igazgatója és közvetlenül az alispán alárendeltje.
A
Székesfőváros közigazgatását
miniszteri rangban a főpolgármester
irányítja. A Székesfőváros
közigazgatási személyzetének az élén a
székesfővárosi igazgató áll, akit
a székesfővárosi nemzeti bizottság javaslatára a főpolgármester
ellenjegyzésével a miniszterelnök nevez ki. A kerületi
elöljáróságokat a
kerületi főjegyző irányítja, akit a kerületi nemzeti bizottság
egyetértésével a Székesfőváros főpolgármestere nevez ki.
Minden
lehetőségen belül törekedni kell arra, hogy a székesfőváros és
a megyei jogú városok közigazgatási, hivatali rendje ne térjen
el egymástól és az ország közigazgatási rendjétől.
A
kormányzás megkönnyítésére közigazgatási területi egységként
5 alkormányzóságot kívánatos
rendszeresíteni. Az alkormányzóságok vármegyéket vonnak össze
ügyviteli, tájegységi szempontból. Az alkormányzóságok
központja Pécs, Győr, Miskolc, Debrecen és Szeged. Az
alkormányzósági hivatal vezetőjét a miniszterelnök javaslatára
a Kormányzó Tanács nevezi ki.
A
minisztériumoknak, a kormány működésének a hatékonyságát van
hivatva előmozdítani az államminiszterek szervezeti
rendszeresítése, ami egyrészt lehetővé teszi a szűkebb kabinet
ülésezését, tusrészt megengedi az összetartozó, a szakágilag
rokonítható tárcák külön ülésezését, így az államminiszter
hozhat több tárca illetékességét összefogó rendeleteket. Az
államminiszter hivatala személyzetileg a titkárságára
korlátozódik.
A
minisztériumok mellett az államigazgatásban részesek a
főhatóságok, az országos hatáskörű hivatalok. Ilyen a
Központi Statisztikai Hivatal, a fogyasztók érdekeit hatósági
jogosítvánnyal s védelmező Ár- és Minőségellenőrző Hivatal,
a Magyar Szabványügyi Hivatal, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési
Hivatal, az Országos Bányaműszaki Felügyelőség, az Országos
Mérésügyi Hivatal, az Országos Találmányi Hivatal, a Központi
Földtani Hivatal, az Országos Erdészeti Hivatal, a
Társadalombiztosítási Főigazgatóság, az Egészségügyi
Tudományos Tanács, az Országos Műemlék e elóség, az Állami
Népességnyilvántartó Hivatal, a Magyar Távirati Iroda, az
Országos Munkavállalási és Bérbizottság, az Országos
Munkavédelmi Felügyelőség, valamint a Magyar Tudományos Akadémia
központi hivatala.
Pontosan szabályozni szükséges az állami címer használatának jogosultságát; a nem közhatalmi szervezetek (pártok, egyesületek, gazdasági társaságok, egyéb természetes vagy jogi személyek) az állami címert a maguk cégjelzésében, áruin vagy reklámjaiban nem használhatják.
A nemzetgyűlés összehívásáig a Kormányzó Tanács nevében az Országos Nemzeti Bizottmány, a Nemzeti Számonkérő Tábla, a Magyar Nemzeti Bank, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke és az államminiszterek, a miniszterek rendeleti úton kormányoznak.
III/B.
A VÉGREHAJTÓ HATALOM RÉSZLETEZÉSE
A
népköztársaság, a kommunista-bolsevista hatalmi rendszer
felszámolása egyidejűleg a polgári, a
nemzeti közrendre történő áttérés a kormányzattól számos,
halaszthatatlan és elsőrendűen fontos intézkedést kíván.
Ezeket az intézkedéseket - a teljesség igénye nélkül - megadjuk
a Magyarok mezezi Szövetségének az állásfoglalása szerint,
különös tekintettel arra, hogy a Szövetség minősített, vagyis
66%-os parlamenti többséghez jutva a tervezett intézkedéseket
maradéktalanul meg fogja valósítani.
1.
A miniszterelnök haladéktalan intézkedései
-
A Magyar Kormány ország-világ előtt
kinyilvánítja, hogy célja Magyarország nemzeti
létének mentése,
a belső rend megőrzése, a megszálló hatalom távozását
követően az 1956-os forradalom szabadságharc céljainak a
megvalósítása, a vérbe folytott forradalom győzelmes befejezése.
-
A magyar nemzet a kölcsönös tisztelet és megbecsülés
szellemében baráti együttműködésre törekszik a vele
együttélő és a szomszédos nemzetekkel, államokkal és kéri
megértő támogatásukat a magyarországi bolsevizmus
felszámolásához.
-
A Magyar Kormány felhívással fordul a nagyhatalmakhoz - az USA, a
SZU, Németország, Japán, Nagy-Britannia, Olaszország,
Franciaország, Kanada és Kína, valamint a világ minden országának
kormányához, hogy segítsenek a tőlük telhető módon
Magyarország talpra állításában. Legyenek hazánk barátai abban
a nehéz küzdelemben, amelynek célja belföldön a független,
szabad és nemzeti állam megteremtése az emberi jogok
megvalósításával, külföldön pedig a békés szándék és
együttműködés minden hatalommal, amely egyetért azzal a morális
követelésünkkel, miszerint Magyarországnak igazságot kell
kapnia.
-
A bekövetkezett szükségállapotban a
Kormány felszólítja az ország területén tartózkodó külföldi
állampolgárokat, hogy 48 órán belül távozzanak. Az ország
határait átlépő turistaforgalom 30 napig szünetel.
-
A Miniszterelnökség mellett magyarságtudományi társaság
alakul, amely a Kormány elvi, politikai döntéseinek
előkészítésében is részt vesz. Tagjait harmadrészben a
Kormányzó Tanács és a Miniszterelnök hívja meg, harmadrészben
a Magyar Tudományos Akadémia és az egyetemek küldik,
harmadrészben az Országos Nemzeti Bizottmány kéri fel közéleti
személyiségek és tudósok közül.
-
A miniszterelnök felügyeli az
államosított, az elkobzott, a szövetkezetesített tulajdonnak a
törvényes tulajdonosoknak történő visszaadását. Elszámoltatja
mindazokat, akik felelősek a nemzeti vagyon elherdálásáért, a
meggondolatlan hitelfelvételekért, a gazdasági válságért, a
köztulajdonnak a pártállami
és állampárti funkcionáriusok kezébe történő átjátszásáért,
bűnös tevékenységet folytató gazdasági
társaságok (étesítéséért. Az elszámoltatás elvégzésével a
miniszterelnök megbízza az Adó-és Pénzügyi Ellenőrzési
Hivatal elnökét, irányítására és felügyeletére
tulajdonrendezési tanácsot létesít.
1.1.
A pénzügyminiszter azonnali intézkedései
A
pénzügyminiszter mellett tanácsadó, döntés-előkészítő
szervként működik a) a pénzügykutató intézet,
amelynek vezetőjét a pénzügyminiszter nevezi ki, az egyik
aligazgatóját a Magyar Nemzeti Bank elnöke, a másik aligazgatóját
a nemzetgazdasági államminiszter nevezi ki; b) a bankfelügyeleti
szaktanács, amelynek tagjait fele részben az MNB elnöke, fele
részben a pénzügyminiszter nevezi ki; c) a biztosítási
szaktanács és d) a hitelügyi szaktanács.
- A
pénzügyminiszter és az MNB elnöke a legkiválóbb hazai és
nemzetközi szaktekintélyeket megbízva inflációt megszüntető
tanácsot létesít. A bankjegy-kibocsátást azonnal meg kell
szüntetni, a forgalomban lévő pénz mennyisége tovább nem
növelhető.
- A
pénzügyminiszter haladéktalanul vizsgáltassa felül és
dolgoztassa át az adórendszert.
Tűrhetetlen, hogy a világ
legkegyetlenebb adórendszere Magyarország lakosságát, elsősorban
a szegénységbe taszítottakat, a bérből és fizetésből élő
munkavállalókat sújtja.
-
Nyilvánosságra kell hozni és szükség esetén nemzetközi
bírósággal felül kell vizsgáltatni az összes hitelszerződést.
Ennek függvényében ki kell dolgozni az adósságteher, az
adósságszolgálat maximális mérséklésének az intézkedési
tervét. Meg kell állapítani Magyarország eladósodásának
felelőseit.
- A
pénzügyminiszter gazdálkodó
szervezetet hoz létre az elhagyott
javak, a gazdátlanul maradt ingatlanok állami kezelésére és
értékesítésére. Magyarországon földtulajdont csak magyar
állampolgár szerezhet, külföldiek csak bérleti formában
juthatnak földbirtokhoz.- Az 1938. évi gyakorlatnak megfelelően fel kell újítani a Pénzintézeti Központot; igazgatóságának a tagjait a pénzügyminiszter nevezi ki.
- A
pénzügyminiszter tegyen javaslatot a Kormányzó Tanácsnak az
MNB főtanácsosaira.
-
Az áru- és értéktőzsde
újjászervezésében a frankfurti tőzsdéhez való igazodás a
kívánatos.
-
Lehetőség szerint fel kell eleveníteni a hagyományos
bankokat, ilyen a
Hazai Bank Rt. (1894), a Magyar Általános Hitelbank (1867), a
Magyar Bank és Kereskedelmi Rt. (1890), a Magyar Leszámítoló és
Pénzváltó Bank Rt. (1869), a Magyar-Olasz Bank Rt. (1920), a
Nemzeti Hitelintézet Rt. (1920), az Országos Földhitel Intézet
(1936), a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Rt. (1841), az Angol-Magyar
Bank Rt. (1890), az Österreichische Creditanstalt, valamint az Adria
Biztosító (1839). Kezdeményezni kell osztrák, német, USA, olasz,
francia, iszlám és japáni bankok megtelepedését; számukra
székházukról kell gondoskodni.Minden vármegyében vissza kell állítani a pénzügyigazgatóságot, amelynek szervezeti részlegei legyenek 1) az adó- és illetékügyek; 2) illetményügyek; 3) pénzügyőrség és az állami jövedék; 4) az állampénztár, a költségvetési kifizetések; 5) az állami vagyonkezelés; 6) az adófelszólalás, fellebbezési ügyek.
- Bankban és más pénzintézetben nem tölthet be érdemi munkakört, aki a népköztársaság idejében a pénzügyminisztériumban főelőadónál magasabb beosztásban volt alkalmazva.
-
Szükségállapotban a pénzügyminiszter felfüggeszt minden
banktevékenységet, kivéve a takarékpénztárak lakossági
befizetéseit és a kifizetéseket havi 10.000 Ft-ig.
A
pénzügyminiszter felelős az államigazgatás, az állami hivatalok
létszám- és bérgazdálkodásáért.
90 napon belül
valósítson meg 30%-os létszámcsökkentést. A közszolgálati
alkalmazásért benyújtott újtolt pályázatok elbírálásához az
1938-ban hatályos címekre, besorolásra és illetményrendszerre
kell visszatérni az akkori bérarányok betartásával. A
legalacsonyabb közszolgálati bértételnek legalább 10%-kal
magasabbnak kell lennie a társadalmi létminimumnál, a miniszteri
fizetés ennek tízszerese lehet. Minden közszolgálati alkalmazott
bérét nyilvánosságra kell hozni, ahogyan az 1938-ban volt.
- A
költségvetés bevételeinek a javára vissza kell állítani az
állami jövedékeket. Ilyen legyen a szesz, a dohány, a só, a
cukor, a gyufa, az öngyújtó stb., továbbá minden gyógyszer.
1.2.
A nemzetiségi miniszter azonnali intézkedései
-
A nemzetiségi minisztert segíti a
nemzetiségi tanács, amely közéleti
tekintélyekből, a hazai nemzetiségek kulturális
szervezeteinek a küldötteiből, a szomszéd országokban élő
magyarok szervezeteinek képviselőiből tevődik össze.
Élénkíteni
kell a magyarok világszövetségét, a magyar nemzethez hű külföldi
szervezetek . tevékenységét, hogy tevőlegesen vegyenek részt
Magyarország nemzetközi hírnevének a jobbításában, politikai,
gazdasági és erkölcsi felvirágoztatásában. Ennek érdekében
létesüljön magyar intézet mindenütt, ahol magyar kisebbség,
nagyobb számú magyar szórvány él.
-
Gondoskodni kell arról, hogy a magyarországi nemzetiségek a
számarányuknak megfelelő képviselethez jussanak a
közhatalomban és a közéletben. Nem szabad csorbítani az
anyanyelv használatának és az anyanyelvi oktatásnak a
jogát.
- A
nemzetiségi területen dolgozó köztisztviselőktől meg kell
kívánni a magyar mellett a nemzetiségi nyelv ismeretét,
amelyért nyelvpótlék fizetendő.
-
A nemzetiségi miniszternek kapcsolatot kell fenntartania a Szent
Korona országainak területén 64
magyar nemzetiséggel
és gondoskodnia kell arról, hogy az
emberi és a nemzetiségi közösségi jogaik érvényesüljenek.
-
A szomszéd nemzetekkel való jó kapcsolat érdekében elő kell
mozdítani a kölcsönös
megismerkedést, az ifjúsági és
tanulmányi csereakciót állami, egyházi, egyesületi és egyéni
vonatkozásban egyaránt. Ebben mérvadó a Szent Koronához tartozás
és a közös történelem.
13.
A tájékoztatási miniszter azonnali intézkedései
-
A tájékoztatási minisztert
társadalmilag segíti az
újságíró kamara, valamint a lakosságot a manipulálásától
védelmező egyesület.
- A Magyar
Közlöny kivételével szükséghelyzetben minden
sajtótermék kiadása
szünetel. A napilapok és hetilapok kiadására a
tájékoztatási minisztertől engedélyt kell kérni. Napilap és
bármilyen időközi kiadvány szerkesztésében nem vehet részt
olyan személy, aki a megszálló hatalmakat kiszolgáló pártnak
tagja volt.
A
tájékoztatási miniszter megszervezi a médiákat felügyelő
bizottságot, amelynek tagjait harmadrészben ő hívja meg,
harmadrészben a médiák személyi állománya választja,
harmadrészben az egyházak küldik.
A
tájékoztatási miniszter a Kormány szóvivője, ő tartja a
kapcsolatot a Kormány és a Nemzeti Bizottmány között.
- Az ország
lakosságának beszámol a kormány működéséről és az
ország közállapotáról.
-
Szerkeszti az országos törvénytárat, kiadja a Magyar
Közlönyt. Gondoskodik a nemzeti közvélemény igényeinek
megfelelő napilap kiadásáról.
- A
miniszterelnöknek javasolja a Központi Statisztikai Hivatal
elnökének és az Országos Levéltár 4azgatójának
a kinevezését.
- Felügyeli
az állami nyomdát, az állami kiadványok tartalmának az
összhangját és törvényességét.
2.
A közhatalmi államminiszter azonnali intézkedései
-
A közhatalmi államminisztert
döntéseinek előkészítésében társadalmilag
segíti az állami- és jogtudományi
tudósok, az egyetemek és főiskolák állam- és jogtudományi
tanszékvezetőinek a meghívott társasága, valamint a
közigazgatási tisztviselők országos egyesülete.
-
Legfontosabb teendője a fegyveres testületek átszervezése,
felújítása (honvédség, csendőrség, államrendőrség,
pénzügyőrség).
- Fel kell
állítani a közigazgatási és a közjogi bizottságot.
- A
nemzetgyűlési választásokig készenlétben kell tartani a
fegyveres alakulatokat és meg kell szervezni az együttműködésüket
a nemzetőrséggel.
2.1.
A belügyminiszter azonnali intézkedései
- Minden
közhatalmi középület és stratégiailag fontos hely fokozott
karhatalmi őrzéséről gondoskodás történjék.
- Meg kell
erősíteni az igazgatásrendészetet, a közlekedés-rendészetet, a
folyamrendészetet, valamint az iparőrséget.
-
Átmenetileg szüneteltetni kell az útlevélkiadást, bele értve a
kivándorló útlevelet is.
- Az
állampárt és pártállam exponált funkcionáriusait, a
népharagnak kitett politikusokat és Meri személyiségeket
biztonsági őrizetbe kell venni. - A közrend megóvásával
elejét kell venni minden önbíráskodásnak.
-
Fokozni kell a
külföldiek ellenőrzését, az
országból való átmeneti távozásuk kikényszerítésével.
- Fel kel újítani a teljes népesség-nyilvántartást. Evégett a belügyminiszter a KSH elnökével kezdje meg a teljes körű népszámlálás előkészítését, amit a nemzetgyűlési választásokig, de legkésőbb éven belül le kell bonyolítani.
- A személyi igazolványt egyszerű személyazonossági kártyára kell kicserélni olymódon, hogy a személyi szám ne tartalmazza az állampolgár bizalmi adatait.
- Vissza
kell állítani a lakónyilvántartást, ezzel együtt meg
kell állapítani az állampolgárok illetőségi helyét.
Hajléktalan, be nem jelentett személy csak az illetőségi
helyén tartózkodhat.
- A
szabadon levő közbűntényesek
átmenetileg a hatóságnál naponta
kötelesek jelentkezni, amiről igazolást kapnak.- Átmenetileg semmiféle utcai megmozdulás, gyülekezés nem engedélyezhető. Vásárlási sorálláshoz karhatalmi, nemzetőrségi rendfenntartás kívánatos.
-
Közigazgatási iratok kiadása, az ügyfélforgalom 30 napon át
kizárólag halaszthatatlan esetekben. veszélyhelyzetben
engedélyezhető.
- A
jelenleg bejegyzett pártokon túl új pártot alapítani
tilos.
2.2 Az igazságügyi-miniszter azonnali intézkedései
- A
birtokviszonyok rendezésére a nyugdíjas telekkönyvi
tisztviselők berendelésével meg kell erősíteni a telekkönyvi
személyzetet.
- Fel kell
állítani a földbirtok-rendező bíróságot, amely a
közigazgatás keretében működjék.
- Az állami
vállalatok, gazdálkodó szervezetek szerződésének,
kötelezettségeinek ellenőrzése végett szüksége van a
kincstári jogügyi igazgatóságra. Ez képviseli bírósági
eljárásban az állami tulajdont.
-
Az igazságügy miniszter a Nemzeti Számonkértő Táblával
együttműködve szervezze meg a közhivatalokban, a gazdasági
munkahelyeken, a közigazgatás területi egységeiben az 5 tagú
igazoló bizottságot, adja meg a működési szabályzatukat
együttesen a legfelső bírósággal.
- A
büntető intézetekből el kell távolítani mindazokat a vezetőket
és beosztottakat, akiket a volt politikai
foglyok szövetsége kifogásol.
- Az
igazságügy miniszter, a belügyminiszterrel közösen a közhatalmi
államminiszter útján hozza nyilvánosságra mindazoknak a
személyeknek a nevét, akik titkosan kiszolgálták a megszállók
és az őket kiszolgáló pártállami hatóságokat, akik besúgók
voltak. A nyilvánosságra hozatal kötelezettsége minden
állampolgárra kiterjed, így az egyházi személyekre is. A besúgók
ellen súlyos esetben bűnvádi eljárást kell indítani.
2-3.
A külügyminiszter azonnali intézkedései
- A nagykövetségek, követségek számát és létszámát az elfogadható minimumra kell korlátozni. állomány kicserélésekor törekedni kell arra, hogy annak harmadrésze lehetőleg az érintett külországban élő magyarokból álljon.
- A konzulátusokat tehetséges gazdasági, kereskedelmi szakemberekkel, közöttük külföldi magyarokkal, meg kell erősíteni.
- Szorgalmazni kell a magyarok hazatelepülését, illetve a magyar gazdasági életben való részvételét, befektetését. A kellő garanciákat ismertető tájékoztatásra van szükség.
- Az idegen
országok diplomáciai képviseleteit folyamatosan
tájékoztatni kell a rendszerváltás eseményeiről, annak céljáról
és szükségességéről. El kell oszlatni az ellenséges
propagandát, amelyik a bolsevizmus mentésére liberális,
kozmopolita mezben fog megjelenni.
- A
külföldi magyarok egyesületeit, szövetségeit, egyházi
közösségeit számba kell venni és minősíteni kell aszerint,
hogy a nemzeti érdekeinket mennyiben szolgálják. Velük a
kapcsolattartást intézményesíteni kívánatos.
- A
Szovjetuniónál kezdeményezi, hogy az állampárt és a
pártállam vezető funkcionáriusait fogadja be, illetve vigye
magával.
2.4.
A honvédelmi miniszter azonnali intézkedései- A honvédelmi minisztert elsősorban a véderő bizottság támogatja.
- Sürgősen
ki kell neveztetnie a vezérkar főnökét, a fegyvernemi
főparancsnokokat, a csendőrség parancsnokát, a tábornokokat.
- A
hadilevéltár, általában a HM keretébe tartozó levéltárak
anyagát zárolni kell, nemzetbiztonsági meggondolásból
gondosan kell őrizni.
- A
meglévő személyi állományból
senkit sem szabad szabadságolni; új
behívók nem adhatók ki. - A katonai
alakulatok minden mozgásáról a
nemzetőrség parancsnokának tudnia kell. - A
határőrség teljes létszámmal
legyen szolgálatban.
2.5.
A székesfőváros főpolgármesterének azonnali intézkedései
-
A főpolgármester a közhatalmi
államminiszterrel állandó kapcsolatban alakítsa ki az
államigazgatás szervezeti rendjének megfelelő székesfővárosi
közigazgatást, ami a nemzetgyűlési
választásokig fejeződjék be.
- A
rendszerváltáshoz szükséges minden intézkedés a
székesfővárosban az állami intézkedésekkel együtt,
egyidejűleg történjék.
- A
rendszerváltás idejére a fővárosi önkormányzatot fel
kell függeszteni.
|
3
|
-
A nemzetvédelmi államminiszter
társadalmilag szakmai támogatást kap
a társadalmi egyesületi szövetségétől, az egyházak
társadalompolitikai tanácsaitól, valamint az írószövetségtől
és a Szent Korona Társaságtól.
-
Legfontosabb teendője a közélet megtisztítása a
bolsevista irodalmi, művészeti termékektől, a totalitárius
hatalomra törő politikai irányzatok propagandájától, a
nemzetellenes megnyilvánulásoktól.
3.1.
A vallás- és közoktatásügyi miniszter azonnal intézkedései
-
Döntéseinek előkészítésében
segítségére vannak az egyházak
tanügyi tanácsai, a szerzői jogi tanács, a művészeti
szövetségek, az óvónők, a tanítók, a tanárok szakmai
társaságai, a közoktatási a könyvtári és múzeumi bizottság.
- Ki kell
neveztetni az egyetemek rektorait, a főiskolák igazgatóit, az
egyetemi tanárokat, hogy a felsőoktatásban ne szerepelhessenek a
megszálló hatalmak szellemiségét hirdető ügynökök.
Kik
kell neveznie a Nemzeti Múzeum, az
Országos Széchenyi Könyvtár igazgatóját, a műemlékfelügyelőség
vezetőjét, az alkormányzóságok szerinti tankerületi
főigazgatókat, az általános és a középiskolai
tanfelügyelőségek vezetőit, valamint az összes állami iskolák
igazgatóit.
-
Érvényteleníteni kell az egyetemeken és a főiskolákon a
szorgalmi idő nélkül, a hatalmi állásból kapott diplomákat,
valamint azokat a diplomákat, amelyekről kimutatható, hogy
megszerzésük korrupcióból történt.
- Minden
óvónő, tanító és tanár közalkalmazottnak számít,
akár állami, akár egyházi vagy közületi, akár magániskolában
tanít. Bérezésük a közszolgálati alkalmazottak bértételei
szerint történik.
- A
közoktatást egységes
rendszerben kell megszervezni úgy, hogy a
tíz osztályos általános
iskola váljék kötelezővé, amelynek az első
nyolc osztályában
a világnézeti, a műveltségi nevelés céljait is szolgálja az
írás, olvasás, fogalmazás, számolás elsajátítása.
Hangsúlyozni kell a
művészeti nevelést és a testedzést. A két általános
felsőosztály az
iskola telephelyének igényei szerint főként szakoktatást
adjon
mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi foglalkozásokra előkészítve.- A középiskola legyen nyolc osztályos a négy általánost folytatva a klasszikus gimnáziumok és a reálgimnáziumok vonatkozásában; az ipari szakközépiskolák legyenek öt osztályosok az általános iskola nyolc osztályát folytatva és technikusi bizonyítványt adva.
- Vissza
kell állítani az érettségi bizonyítvány becsületét. Az
érettségizőket állambizottság vizsgáztassa, nem a látogatott,
hanem az erre kijelölt tanintézetben.
-
Tanintézetnek nem lehet vezetője, aki az állampártban
bármilyen funkciót töltőbb be. Nem taníthat történelmet és
magyar irodalmat, aki az állampárt tagja volt.
-
Az egyetemekre és főiskolákra a
felvételi vizsgát el kell törölni,
de nem iratkozhat be magasabb szemeszterre,
aki a vizsgakötelezettségét a megkívánt eredménnyel nem
teljesíti. Ahol a felvételi vizsga
nem mellőzhető, a vizsgázó a személyazonosságát csak a vizsga
letétele után tárhatja fel. A felvételben semmiféle kedvezmény
nem tűrhető.
-
Az oktatás színvonalát nem veszélyeztető szorgalmi
időkedvezményben kell
részesíteni azokat, akiket
származásuk vagy politikai állásfoglalásuk miatt a pártállam
nem engedett a felsőoktatásba, vagy onnan kizárt.
- A
felsőoktatási intézményekben a
hallgatói férőhelyek számát
szaporítani kell, az egyetemek és főiskolák számát viszont
csökkenteni kell. Túl sokba kerül teljes egyetemi személyzet
fenntartása ott, ahol a hallgatók száma még a fakultások
szokásos hallgató számánál is kevesebb.
- Általában
támogatni kell a külfölddel történő diákcserét, főként
a szomszéd országok vonatkozásában.
- Mindenki
számára lehetővé (de nem kötelezővé) kell tenni, hogy
általános és középiskolai tanulmányait anyanyelvi iskolában
végezhesse el.
- Sürgősen
el kell végezni a tankönyvek korszerűsítését. A
marxista-leninista, a materialista propagandát tartalmazó
tankönyveket nem szabad használni. Ki kell vonni a forgalomból az
1944. 19-e után kiadott történelem tankönyveket.
Az
általános iskolákban gondoskodni kell a túlterhelés
csökkentéséről, az erőltetett és rossz hatékonyságú
oktatási módszerek elejtéséről, a látszateredmények
hajszolásának megszüntetéséről.
- Helyre
kell állítani a tanítók, tanárok társadalmi tekintélyét,
meg kell szigorítani az iskolai fegyelmet, száműzve a
szabadosságot, a közerkölcsöt sértő viselkedést.
3.2.
Az egészségügy miniszter azonnali intézkedései
- Az
orvostudomány társadalmi hasznosítására közegészségügyi
intézetet kell fenntartani.
- A Vörös
Kereszttel együttműködve országossá kell tenni az egészségügyi
felvilágosítás és
otthoni betegellátás érdekében a zöldkeresztes védőnői hálózatot.
-
A székesfővárosban és a
megyeszékhelyeken azonosan magas színvonalú állami
gyógyintézetek működjenek.otthoni betegellátás érdekében a zöldkeresztes védőnői hálózatot.
- Az orvosok az egészségügyi dolgozók bérezése a közalkalmazottak bérrendszerével egyezzék, a beosztásnak és a teljesítménynek megfelelő pótlékkal, hogy a „hálapénz” egyszer s mindenkorra megszűnjék.
Minden
orvos folytathasson magánpraxist, de az orvosi honoráriumot
kamarai megállapodás rögzítse. A magánorvosi szolgáltatás
számlázott legyen.
-
Nemzetközi együttműködéssel arra kell törekedni, hogy
Magyarország az orvosképzés egyik központja legyen, számos
külföldi részvételével az egyetemeken.
-
Fokozott támogatást kapjanak a falvakban letelepedő
orvosok, főként szolgálati lakással.
-
Az állami orvosi szolgálatot elsődlegesen a népbetegségek
megelőzésére kell beállítani olyan országos rendszerrel,
amelyből a tanyán élők sem maradnak ki. A közigazgatási
kirendeltségek mellett egészségügyi kirendeltségek, mozgó
rendelőintézetek és gyógyszertárak kívánatosak.
-
Rendkívül fontos a
gyógyító rendek felelevenítése.
3.3.
A népjóléti és társadalombiztosítási miniszter azonnali
intézkedései
- Fel kell
újítani az Országos Szociálpolitikai Intézetet, amit az
állami szociálpolitika országos központjává kell tenni,
lehetőleg társadalmi munkatársakkal.
- A
bérpolitikával el kell érni, hogy a családfő el tudja tartani a
családját: a férjezett nők ne kényszerüljenek anyagi
okokból munkavállalásra. A családfő kapjon felesége után
adókedvezményt.
-
A családi pótlékot gyermekenként
kell megállapítani, de ellenőrizni
kell, hogy azt
valóban a gyermekre költötték-e. Züllött környezetben gyermek
nem nevelhető.- Az állami gondozottak nevelését fontos társadalompolitikai feladattá kell tenni, amiben hagyatkozni szükséges az egyházak és az emberbaráti egyesületek, gyermekvédő ligák támogatására.
-
A fiatalkorú bűnözés megelőzésére
erősíteni kell az iskolalátogatási kötelezettséget, a
tanköteles kor után a munkaviszonyban nem lévő fiatalkorúak
számára hetente félnapos kötelező foglalkoztatásról kell
gondoskodni, katonai fegyelemben.
-
Rendszeresíteni kell a hatósági munkaközvetítést,
összekapcsolva az átképzés, a foglalkozásváltás
intézményesítésével
- Az
állami óvodákat úgy
kell átszervezni, hogy azok gyermekmegőrző helyek legyenek. A cél
a gyermek családi körben történő nevelése, ennek kiegészítője
legyen a gyermeki közösség felügyelet játékos oktatással.
- Az idős
korúak közösségi házai, klubjai, az aggok teljes ellátást
nyújtó menhelyei mellett kívánatos olyan kis lakásokból álló
öröklakásos házak építése, amelyek időskori otthont
nyújthatnak anyagi ellenszolgáltatásért, vállalkozás
jellegűen.
-
Át kell alakítani a nyugdíjrendszert
úgy, hogy a nyugdíj az aktív kereső
bértétel 80%-a legyen, de ennél nem lehet több. A teljes
nyugdíjat az egyetemi diplomás 36, a főiskolát végzett 39, az
érettségizett 42, a nyolc általános iskolát végzett 45 éves
szolgálati idővel érje el.
- A
volt közszolgálati dolgozók nyugdíját 6 hónapon belül, a
többiekét 1 éven belül át kell
állítani az új bérkategóriáknak
megfelelően.
- Akik a
társadalomra, a nemzetre káros, vele szemben ellenséges
munkahelyen dolgoztak
(MSZMP
apparátus, függetlenített pártfunkció, ÁVH,
Egyházügyi Hivatal, Központi Népi Ellenőrzés, Munkásőrség,
és azok, akiket a megszálló hatalmak kiszolgálása miatt
politikailag elmarasztaltak) nem számíthatnak a szolgálati idejük
elismerésére, az országrontó tevékenységük honorálására.
Számukra a nagylelkű nemzet a társadalmi létminimumot folyósítja
nemzeti kegydíjként.
-
Vissza kell állítani az 1938-ban fennállott
nyugdíjintézeteket a
vagyonukkal együtt. A nyugdíj-intézetek
befektető
társaságokként és ne költségvetési kifizetőhelyként
működjenek.Az államilag kötelező nyugdíjrendszer mellett teret kell engedni a magánjogi járadékbiztosítási ügyletnek is.
- Éles
különbséget kell tenni a nyugdíjak és a szociálpolitikai
juttatások között. A nyugdíj a munkaért járó bérből
történt rendszeres befizetések alapján megilleti azt, aki
társadalmilag, a nemzet számára hasznos munkát végzett. A
juttatás viszont nemzetgazdasági ajándék, ami egyrészt
állampolgári jogon megillet mindenkit, hogy életfenntartása
biztosított legyen (pl. az öregségi járadék esetén), vagy a
nemzet jövőjének a megalapozása végett, mint a családi pótlék,
az anyasági segély esetén.
- A
társadalombiztosítási befizetések közel egyharmadát (120
milliárd Ft-ot) ma is hitelként elviszi az állami
költségvetés. A nyugdíjasok elszegényedése a pártállami
bűnözés következménye. Amikor a pártcélokra nem
volt honnan elvenni, a nyugdíjasok által befizetett járulékoknak
a meglopásoktóltól sem rettentek vissza. Az ellopott pénzt a
pártállam haszonélvezőinek rovására a megrövidített
nyugdíj-jogosultak kárpótlására meg kell téríteni.
- A nemzet
létkérdése az elszegényedés meggátlása, ezért a
létfenntartási minimumot mindenkinek meg kell kapnia az illetőségi
helyén.
3.4.
Az ifjúsági és sportminiszter azonnali
intézkedései
-
A miniszternek szakmai
és társadalmi hátteret jelent az
ifjúsági egyesületek küldötteinek parlamentje, valamint a
sportegyesületek képviselőiből álló sporttanács, továbbá a
Testnevelési Főiskola tanári karából és a tornatanárok közül
meghívottak rendszeres tanácskozása.
- Elsőrendű
követelmény a testileg-lelkileg egészséges ifjúság, amelynek
szilárd világnézeti és s alapjai vannak.
-
Minden fiatal számára lehetővé kell tenni a középiskola és a
felsőfokú iskola elvégzését, nemcsak a kivételezettség, a
szerencse szerinti ösztöndíjakkal, hanem a tanulmányt hitelek
rendszeresítésével. Az államnak a hitel a tanulmányi idő
után 20 éven belül fizetendő vissza, de ha a hitelt felvevő a
bizonyítványát, az oklevelét nem fordítja Magyarország
javára, a visszafizetés azonnal esedékessé válik.
-
Magyarországról a totális hatalom, a bolsevista elnyomás elöl
sok diplomás távozott, főként a gazdag polgári
országokba. El kell érni, hogy ezek kiképzésének tetemes
költségét, ami súlyos veszteséget jelent hazánknak, de ingyenes
és tetemes nyereséget a befogadó országnak, térítsék meg. Az
így befolyó valutát teljességgel ifjúságpolitikai célokra kell
felhasználni.
-
Nagyméretű
lakásépítést
kell
megindítani külföldi cégeknek adott koncessziókra, a felvett
hitelekre
gondolva, hogy a fiatalok családalapítását ne hátráltassa a
súlyos lakáshiány.
-
A pályakezdők munkába állásának támogatására a
munkaadó a betanulás idejére (egy év) a pályakezdő bérére
kapjon adómentességet.
-
A
profi sportot csak úgy szabad megtűrni, ha garantálja a
tömegsport, az ifjúsági
sportolás kiszélesítését.- A sportból eredő állami bevételeket, adókat teljes mértékben ifjúságpolitikai célokra kell fordítani, egyletesen az egész országban.
- A kiváló
sportolók hazai és külföldi közéleti szereplését mindenkor
a nemzet javára kell fordítani. A kiváló
sportteljesítményeket megtisztelő anyagi és társadalmi
elismerésben illő részesíteni.
3.5.
A környezetvédelmi
miniszter azonnali intézkedései- A miniszter támogatói a környezetvédő egyesületek, mindazok a szakmai tömörülések, amelyek a természettel foglalkoznak, így az erdészeti, a madarász, az ásványos, a gombás stb. szakkörök.
- A környezetvédelem szolgálatába kell állítania madártani intézetet, a meteorológiai szolgálatot, a vadásztársaságokat, a horgászegyesületeket, a mezőőröket stb.
- A környezetvédelmet társadalmi mozgalommá kell tenni közhatalmi jogosítvánnyal felruházott országos egyesület, figyelő szolgálat megszervezése útján.
- A környezetvédelmet be kell építeni az oktatás rendszerébe az óvodától az egyetemig. Minden szakmai vizsga ki kell, hogy térjen a kapcsolódó környezetvédelmi ismeretekre.
-
A környezetvédelemhez tartozik a köztisztaság. Hatósági
részvétellel mozgalmat kell indítani Magyarország kitakarítására.
-
Tűrhetetlen a főváros és számos más település
elszemetesedése. A köztisztaságért folytatott propaganda mellett
a szemetelőkkel és a takarítási kötelezettségüket
elmulasztókkal szemben szigorú bűnsetést kell alkalmazni.
Tűrhetetlen, hogy Budapest legyen Európai egyik legpiszkosabb
városa.
-
Felelősségre kell vonni mindazokat, akik veszélyes
hulladékot hoztak be az országba,
vagy ilyennek orvul történt lerakásával veszélyeztették a
lakosságot.
-
A Bős-Nagymarosi építkezés leállításával felül kell
vizsgálni tételesen az összes kiadásokat, hogy azon sem hazai,
sem külföldi cég ne nyerészkedhessék.
-
A környezet károsításáért nem a
jogi személyt, hanem azt az embert kell szigoróan megbüntetni,
aki felelős az okozott ártalomért.
4.
A nemzetgazdasági államminiszter azonnali intézkedései
-
Az államminiszter gazdaságpolitikai,
szakmai támogatását a
gazdaságkutató intézet jelenti, annak
igazgatóját maga nevezi ki, az egyik igazgatóhelyettesét a
pénzügyminiszter, a másikat az MNB elnöke jelöli ki.
Gazdaságpolitikai döntés-előkészítésre világgazdasági
figyelőszolgálatot tart fenn. Segítője a közgazdasági
bizottság, amelyben a tudomány és az érdekvédelmi szervezetek, a
kamarák, a szakszervezetek kiegyenlített képviselethez jussanak.
-
A gazdaság korszerűsítésére, a modern technológiák vezetésére
tanácsadóként fenn kell tartani az
Országos Műszaki Fejlesztési
Bizottságot, amelybe a hazai
szakemberek mellett be kell vonni a külföldön élő magyar
szaktekintélyeket is.
-
A bérügyeket nem szabad a piacgazdaság gátlástalanságának
kiszolgáltatni, a munkavállalók ázott védelmét nemzeti
kötelességként meg kell valósítani. Ennek állami szerve az
Országos Munkavállalási és Bérbizottság. Feladata a helyes
bérarányok garantálása a szakmák és a tájegységek között.
Ajánlatos az osztrák bérarányokhoz és a közszolgálati bérekhez
igazodni. A rendszerváltás idejére a béreket kötötté kell
tenni.
-
Külföldi munkavállaló csak a szakmailag
illetékes szakszervezet egyetértésével
foglalkoztatható.
-
A külügyminiszterrel együttműködve felül kell vizsgálni az
összes államközi szerződés gazdasági vonatkozását a
hátrányok kiküszöbölésére. Felül kell vizsgálni elsősorban
a Nemzetközi Valuta Alap hitelszerződéseinek teljesíthetőségét,
hogy az államadóság mérséklésével is megállítható legyen a
lakosság túlnyomó többségének az elszegényedése.
-
Ismeretes, hogy a párt- és állami funkcionáriusok, a
külkereskedelem lebonyolítói és mások bűnös gazdasági
tevékenységgel hatalmas összegeket halmoztak fel külföldi
bankokban. A bűnögyi háttérrel képződött bankbetétek
feloldását nemzetközileg el kell érni.
Minden
vonatkozásban szigorítani kell a
gazdasági ellenőrzést, ami
elsősorban a közgazdasági tisztesség, a megbízhatóság
kívánalmait szolgálja. Ki kell küszöbölni a gazdasági
kalandorok, gátlástalan nyerészkedők nemzetrontó tevékenységét.
-
Az őstermelés államigazgatásában
fontos döntés-előkészítő feladat
hárul a mezőgazdasági
kamarákra
és a tudományos egyesületekre, a gazdaszövetségekre, a
szőlészeti, a borászati, a gyümölcstermelési, a számos- és
kisállat-tenyésztési, a méhészeti tanács, valamint a bánya- és
erdőmérnökök társaságaira.
- Az
igazolási eljárások során fel kell tárni, hogy személy szerint
kik voltak a parasztság megfélelmítói, tettleges bántalmazói,
üldözői. A gazdák ellenségeit el kell távolítani a
közigazgatásból.
-
Minden termelőszövetkezet feloszlottnak
nyilvánítandó, de a magángazdák
akarata szerint mint valóságos szövetkezet újjászervezhető.
-
A földtulajdon visszaadása a telekkönyv teljes rendezésével
járjon együtt. Az 1944. március 19-e előtti tulajdonos a mérvadó
és csakis a magánjogi tulajdonváltozás (adás-vétel, öröklés)
ismerhető el. Aki a földtulajdonra nem tart igényt, erről az
állami földalap javára írásban nyilatkozhat.
-
A magánbirtok 200 katasztrális holdnál
nagyobb nem lehet. Az ennél nagyobb
birtoktest, mint gazdasági
nagyüzem szövetkezeti, állami vagy részvénytársasági
tulajdonformában tartható fenn.
-
A mintagazdaságok kötelesek mezőgazdasági ipart is
fenntartani, a szakemberek képzésében közreműkődni.
- A gazdák
számára tanácsadó szolgálatot kell létesíteni, ami
kapcsolódjék össze az ezüst- és aranykalászos gazdatanfolyamok
szervezetével.
- A valódi
termelő, beszerző, értékesítő, fogyasztási szövetkezetek
hálózatával a közbülső, a lánckereskedelem kiküszöbölésére
kell törekedni. Nem tűrhetők meg a monopóliumok.
-
Semmis
minden olyan földforgalmazási, tulajdonforma-változtatási
szerződés, amely elkobzott vagy
szövetkezesített tulajdont érint.
-
A Mezőgazdaság kapjon olyan gazdabankot, amely a
mezőgazdasági kisüzemeket, a paraszt-gazdaságokat támogatja,
különös tekintettel a kisgépellátásra. Kedvezni kell a közös
géphasználó gazdatársulásoknak.
-
Államilag kell gondoskodni az állategészségügyről és a
talajerőgazdálkodásról.
- Az
állami tulajdonnak meghatározónak
kell
lennie az erdőgazdaságban és az ásványkincsekkel való
gazdálkodás ban. Az ország erdőállománya feltétlen
gyarapodjék.
- A
bányakapitányságok, a
bányaműszaki felügyelőségek tevékenységét meg kell
szigorítani. A bányaszerencsétlenségek bekövetkezése nemzeti
szégyen.
- Az
agrárpolitikát úgy kell alakítani, hogy Magyarország
élelmiszerekből feltétlen önellátó
legyen,
minőségi exporttal legyen jelen a fejlett polgári
országokban, jelentős tömegexportot bonyolítson le a
Szovjetunióval és a közel-keleti országokkal. Meg kell
akadályozni minden olyan nemzetrontó törekvést, amely a magyar
mezőgazdaságot el akarja sorvasztani.
4.2.
Az élelmiszer-ipari
és közellátási miniszter azonnali
intézkedései
-
Dontéselőkészítőként közelelmezési kutató
intézet létesítése kívánatos. Segítséget adhat az
élelmiszerkereskedelemmel foglalkozók szakmai egyesülete.
-
A szükségállapot idejére maximálni
kell az alapvető élelmiszerek
és szolgáltatások árát.- Szigorítani kell az élelmiszerek minőségvizsgálatát. Az egészségre káros vegyszerekkel kezelt élelmiszerek forgalmazóit teljes kártérítésre kell kötelezni.
-
Világszínvonalra kell hozni az élelmiszerek csomagolását,
tartósítását és versenyképességét.
- A
kereskedelmi miniszterrel együttműködve az élelmiszerellátásban
a termelői árakra maximum 20%-os árnövekményt szabad megtűrni a
közbülső lánckerekedelem kikapcsolása, a monopóliumok
megszűntetése által.
-
Országossá kell tenni az ország bolsevizálása előtt jól bevált
„Hangya”
szövetkezeti hálózatot.
- Az
élelmiszerek termelői árát kereskedelmi árak
mellett közzé kell tenni.
- A nők
munkavállalásra kényszerítése következtében változtak az
étkezési szokások, elsilányult az étkezési kultúra.
Országos mozgalmat kívánatos indítani a háztartási ismeretek, a
táplálkozási kultúra korszerűsítésére.
- Az
iskolai, a munkahelyi étkeztetés előnyeitől nem szabad elzárni a
háztartáson kívül élőket, ezért
azonos áron és minőségben önkiszolgáló
éttermeket, étkező klubokat kívánatos
elterjeszteni a nagykereskedelmi
beszerzés és az
adókedvezmény révén.
4.3.
Az ipar- és építésügyi miniszter azonnali intézkedései
-
Döntéseinek előkészítésében
támaszkodhat a mérnök-kamarákra, az
ipartestületekre, a műszaki tudományos egyesületekre, az
energiagazdálkodási tanácsra, a lakásépítési bizottságra,
valamint a fogyasztók érdekvédelmi szövetségére.
- A
szabadalmi bíróság munkáját azonossá kell tenni a
fejlett polgári országokban működő hasonló szervekkel.
Ugyanez áll a Szabványügyi Hivatalra, amely váljék az ipari
munka- és üzemszervezés, a munkahatékonyság növelés
bázisszervezetévé is.
- A
kisipari kultúra fejlesztésére általánossá kell tenni minden
szakmában a mestervizsgálóBizottságot. Forszírozni kell a külföldi szakmai továbbképzést.
- Meg kell szűntetni a hiányszakmákat. Ezeket rendszeresen közölni kell és elsajátításukhoz kedvezményeket kell adni. A hiányszalmákban külföldi iparosok betelepítése is kívánatos.
- Vidéken,
a falvakban megtelepedő iparosoknak jelentős adókedvezményt kell
adni, amennyiben csak lakossági szükségletet látnak el.
- A
lakossági szolgáltatásokat fejleszteni kell mind az
igénybevételre késztető árpolitika, mind a szolgáltatások
magas színvonala révén.
-
Szükség van olyan folyóiratra, amely az ipari
termékek minőségéről elfogulatlan
tájékoztatást ad.
- A megyei
ipar-felügyelőségek az ipartestületekkel együtt váljanak
az ipari kultúra fejlesztőivé, a tisztes ipar társadalmi
rangjának a megőrzőivé.
- A
lakásépítést akar közmunka
jellegűen ,
országos gazdasági mozgalommá kell
tenni minden lehetőségen belül, amit a
gazdaságosság megenged, az ingyenes juttatást azonban ki kell
zárni.- A
nagy állami iparvállalatok vezérigazgatói bérezési szempontból
az államtitkárok szintjére kerüljenek.
- -
Minden vállalatban
haladéktalanul
meg kell alakítani a
munkástanácsokat.
Felfogadhatják
vagy elbocsáthatják a vezérigazgatót és a többi vezető
beosztású munkavállalót; ellenőrizhetik a vállalat pénzügyeit;
felügyelet gyakorolnak a vállalat magánkézbe adása felett;
törvénytelenség észlelésekor a felelősök ellen bűnvádi
feljelentést kell tenniök. Feladatuk a korrupció lehetőségének
az elhárítása és a nemzeti érdekek érvényre juttatása.
4.4.
A közlekedési és hírközlési miniszter azonnali intézkedései
- A
fejlesztés érdekében koncessziók adásával külföldi
befektetőket kellene behozni a fő közutak és vasútvonalak
felújítására, építésére. A koncessziók kiterjednének az
útmenti létesítményekre, szolgáltatásokra is.
- A távíró,
távbeszélő koncesszióira szükség van azért is, hogy
Magyarország hírközlési infrastruktúrája azonos szinten legyen
Európa fejlett polgári országaival.
- A személy
gépkocsi-park kicserélődésének a gyorsítása nemcsak az
egyes autósok, hanem a környezetvédelem jól felfogott érdeke.
- A
lakásépítés, általában az építés mellett akár közmunka
jelleggel, nagyszabású útépítési programba kell kezdeni
községi és vármegyei szinten egyaránt.
4.5.
A kereskedelmi miniszter azonnali intézkedései
- Döntés előkészítőként szükség van a kereskedelemkutató és szervező intézetre, nem kevésbé a kereskedelmi kamarák közreműködésére.
-
Fel
kell számolni a kereskedelmi monopóliumokat,
beleértve
a felvásárló monopóliumokat is.
- Fel
kell számolni a lánckereskedelmet, aminek kedvez az ÁFA a
fogyasztók terhére.
- Fel kell számolni becsempészett az adózatlan, a lopott árukkal való utcai kereskedelmet, mind a fogyasztók, mind a tisztességgel adózó kiskereskedők védelmében.
- Fel kell számolni becsempészett az adózatlan, a lopott árukkal való utcai kereskedelmet, mind a fogyasztók, mind a tisztességgel adózó kiskereskedők védelmében.
-
A külkereskedelmi szerződéseket felül kell vizsgálni és
nyilvánosságra kell hozni, különös
Tekintettel
a pártállam politikai indítékkal kötött szerződéseire.
-
A
külkereskedelmet elsősorban a
szomszéd
országokkal kell
élénkíteni, nem feledkezve meg a Szovjetuniónak, mint egyenjogú
partnernek a jelentőségéről. A nemzetgazdaság nyitottságából
következik, hogy a külkereskedelmet világméretekben kell
folytatnunk, minél több külföldön élő magyar bevonásával.- - Az idegen forgalomnak fontos nemzetgazdasági ágazattá kell válnia, aminek érdekében megfelelő képzési, vendéglátásra oktató tanfolyami rendszerre is szükség van. Fejleszteni kell minden lehetséges termál gyógyhelyet.
-
Az ipar igazolványok és ipar engedélyek kiadását átmenetileg
fel kell függeszteni, hogy 3 hónap alatt a kereskedelem
szervezetileg rendeződhessék.
-
A kereskedelmi hitelek legfőbb forrása az áruhitel
legyen. A kiskereskedők kamarai ajánlásra hozzájuthassanak az
üzlet vitelhez szükséges kisebb, áthidaló hitelekhez.
IV.
A BÍRÓI HATALOM
A
bíráskodás a szükségállapot idejére, 30 napig szünetel. A
bíróságok átmenetileg a népköztársasági szervezet keretei
között műkődnek, amíg a Kormányzó Tanács legkésőbb a
nemzetgyűlési választásokig vissza nem állítja az 1944. március
19-e előtti bírói szervezetet, annak korszerűsítésével.
- A Kúria
a legfelsőbb bíróság, ez az ország legfőbb törvényszéke.
Budapesten székel; illetékessége az egész országra kiterjed.
Elnökét és a kúriai karok élén álló alelnökeit a Nemzeti
Bizottmány választja, őket tisztségükben a Kormányzó Tanács
megerősíti. A Kúria elnöke tagja a Nemzetgyűlés Felsőházának.
-
Minden bírót a Kúria elnökének
felterjesztésére a Kormányzó Tanács
nevez ki. (A bírók száma 1938-ben 1472 volt.)
- Kúria karok:
I. Elvi és eljárás módszertani kar – az igazságügy miniszterrel együttműködve készítse el a közigazgatás keretében működő bíróságok szervezeti és működési szabályzatát, nyújtson számukra szakmai eligazítást. (Közigazgatási keretekben működő bíróságok: Országos Számonkérő Tábla és az igazoló bizottságai; közszolgálati összeférhetetlenségi bíróság; közigazgatási hatásköri bíróság; tulajdon szerzési tanács és földbirtok rendezési bíróság; semmitőszék.)
Megjegyzés: tulajdon szerzéssel kapcsolatosan elvi követelmény, hogy minden vagyonfosztottnak vissza kell kapnia természetben az elvett tulajdonát és csak abban az esetben kártalanítható állami tulajdoni részjegyekkel, ha a természetbeni visszaszolgáltatásra nincs mód. Nem részesülhet sem tulajdonának visszaszolgáltatásában, sem kárpótlásban az olyan vagyonfosztott személy, aki az állampárti tagságával egyetértését fejezte ki a vagyonfosztással. Ez a megszorítás érvényes, ha házastársa vagy szülője volt tagja az állampártnak.
II.
Polgári kar. - A nemzetgyűlési választásokig
elkészíti az igazságügy-miniszterrel együttműködve a polgári
törvénykönyv és a társasági törvény tervezetét.
III. Köztartozási kar. - Az állampolgárokat az állammal, az önkormányzatokkal szembeni anyagi, pénzügyi jogvitáiban a legfelső fórum.
IV. Bűntető kar. – Illetékességével tartoznak a nem fegyveres testületek tagjainak a bűnügyei. A nemzetgyűlési választásokig igazságügy-miniszterrel együttműködve elkészíti a büntető törvénykönyv tervezetét.
V. Fegyveres testületi kar. – Illetékessége kiterjed a nemzetőrségre, az országházi kapitányságra és nemzeti ereklye őrségre, a belbiztonsági főigazgatóságra, a honvédségre, a csendőrségre, a rendőrségre, a rendészetre, a pénzügyőrségre, a fegyőrségre.
- A székesfővárosban és mind az öt alkotmányzóságban ítélőtábla működik.
- Minden vármegye székhelyén törvényszék létesül. A székesfővárosban három törvényszék legyen (budai, pesti és pestperemkerületi).
- Első folyamodású bíróság a járásbíróság, amely a Székesfővárosban és a törvényhatósági jogú városokban kerületi bíróságok elnevezéssel alakul. A járásbíróságnak a járás székhelyén kell működnie.
- A rendes bíróságok szervezetébe tartoznak, az esküdt bíróságok, az uzsorabíróság, a fiatalkorúak bírósága, a bányabíróság. Külön bíróság létesüljön a közveszélyes munkakerülők, a csavargók, az igazolatlan és nem adózó jövedelműek feletti ítélkezésre.
- Különleges bíróságok létesüljenek a társadalom biztosítási, a munkaügyi, a szabadalmi, a közsegéjezési jogviták eldöntésére.
-
Testületi,
kamarai bíróságok
legyenek az ipartestületi békéltető bizottságok; az áru- és
értéktözsdék bírósága; a kereskedelmi és iparkamaráknál a
tisztességtelen verseny elbírálására választott bizottságok; a
fogyasztók érdekvédelmi bizottságai; polgári ügyekben
létesülhetnek választott bíróságok.
-
A községi bíróságok a bíró
(városi kerületekben a városbíró)
elnöklete alatta választott esküdtek részvételével járjanak el
a főjegyző, illetve a körjegyző jelenlétében. A községi
bírósághoz tartozzanak a szabálysértési esetek, valamint az egy
havi létminimumot meg nem haladó értékű polgári jogviták. A
községi bíróság határozata ellen a járásbírósághoz lehet
fellebbezni.
-
A
főügyész felügyelete alatt a székesfővárosban és az
alkormányzóságok területén létesüljön államügyészség.
(Az
ügyészek száma 1938-ban 185 volt.)
-
Az államkincstár perbeli képviselete szükségessé teszi jogügyi
igazgatóság létesítését.
-
A bírók és ügyészek múltbeli tevékenységét személy szerint
felül kell vizsgálni. Nyilvánosságra kell
hozni azoknak az ügyészeknek, bíróknak a nevét, akik politikai
perekben az uralkodó párt bizalmából, azzal együttműködve
vettek részt. Az ártatlan embereket elítélő bírók szolgálati
ideje, nyugdíjjogosultsága nem ismerhető el.
-
Nem nevezhető ki bírónak, aki az állampártban bármilyen
tisztséget viselt
Minden
magyar jog forrása a Szent Korona, mint az állam jelképe, mint az
államérdek alanya, mint a kincstár és minden közvagyon
tulajdonosa, mint a terület egyesítője és felsége, mint az
államhatalom birtokosa. A bíróságok az ítéleteiket a Szent
Korona nevében hozzák.
V.
AZ ÁLLAMI ELLENŐRZÉS
Az
állami ellenőrzést a szükségállapot idején közvetlenül a
Kormányzó Tanács gyakorolja meghatalmazott számvevők útján.
Az állami ellenőrzés kiterjed minden állami és önkormányzati
szervezetre, hivatalra és irodára, minden állami vállalatra és
olyan jogi személyre, amelynek fenntartásához a költségvetés
hozzájárul, továbbá az alapítványokra és a pártokra. A
személyek magán-életét meg nem sértve állami ellenőrzésre
egyebütt is sor kerülhet.
- Az állami
ellenőrzés keretében vizsgálandó a szervezet, benne a
vezetői, az ügyintézői és az agyviteli munkahelyek
célszerűsége, indokoltsága, gazdaságossága és számszaki
szabályossága.
-
Az állami ellenőrzésben nem
foglalkoztatható számvevőként, aki
az állampártnak tagja volt, aki a Központi Népi Ellenőrzéssel
munkaviszonyban állt, aki a népköztársasági
belügyminisztériumban dolgozott.
- A
pártállami korrupció feltárására felül kell vizsgálni
a népköztársasági KNEB érdemi dolgozóinak a múltbeli
tevékenységét.
- Az
állami ellenőrzés legfelső szerve a
Legfőbb Állami Számvevőszék. Elnökét a
nemzetgyűlés felsőháza választja; az elnök tagja a felsőháznak.
Másodelnökét a
nemzetgyűlés alsóháza választja. A LÁSZ minden
számvevőjét az elnök javaslatára a Kormányzó Tanács nevezi
ki.
-
Legfőbb Állami Számvevőszéki karok:
Közvetlenül
az elnök irányítása alatt:
I.
Közigazgatási kar; illetékességében
tartoznak a nemzetgyűlési hivatalok, irodák, a Kormányzó
Tanács hivatalai,
irodái, a minisztériumok és a főhatóságok.
II.
Fegyveres testületi kar
III.
Bírósági kar
Közvetlenül
a másodelnök irányítása alatt:
IV.
Önkormányzati kar
V.
Költségvetési gazdálkodási kar,
amelynek illetékessége a költségvetésből fenntartott
egyetemeken, főiskolákon, kórházakon stb. kívül kiterjed az
állami vállalótokra is.VI. Társadalmi kar a pártok és az alapítványok ellenőrzésére, az MSZMP, a SZOT és a többi népköztársasági politikai szervezet elszámoltatására, az állami vagyon magánkézbe juttatásának ellenőrzésére. Feladata a lakossági bejelentések kivizsgálása.
- A LÁSZ minden közhivatalban, a költségvetésből fenntartott, illetve támogatott szervezetben nemzetgyűlési tagok részvételével időnként vizsgálja meg, hogy tevékenységükben hogyan, mennyiben valósul meg a törvényhozási, a központi állami akarat.
- A LÁSZ legyen az állami és az üzleti számvitel legfőbb felelőse, a számviteli rend kidolgozója és őrzője.
- A minisztériumok és a főhatóságok számszaki ellenőrei a pénzügyminisztérium személyi állományába tartozzanak.
- A LÁSZ
lássa el módszertani utasítással az összes ellenőrző
hatóságot. Az ellenőrzési tervek, megállapítások a LÁSZ-kel
egyeztetendők.
- A
természetes és a jogi személyek állam iránti pénzügyi
kötelezettségeinek teljesítését az Adó és Pénzügyi
Ellenőrzési Hivatal kíséri figyelemmel. Napra készen
tájékoztatást kell adnia az állami alakulásáról, az egyes
természetes és jogi személyek adózási helyzetéről.
- Az
állami akarat érvényesülésének a megállapításában,
ellenőrzésében fontos feladatok hárulnak a
Központi Statisztikai Hivatalra;
tevékenysége azonban személytelen
maradjon.
Magyarország, 1991.
májusában.
a Magyarok Nemzeti
Szövetsége
Értünk szólnak a harangok – Emlékezzünk 1956 és 2006 október 23-ára!
Avanti ragazzi di buda + fordítás
https://www.youtube.com/watch?v=nIat-_cmhR4
HOFI LEGDURVÁBB TITKOS HANGFELVÉTELE!!!
Orbán Viktor: "Vert az apám és mindig volt egy kis skizofrén hajlamom"
Orbán Viktor - Politikai gyarmat sem akarunk lenni! - P8-HírTV 2014 05.24.
Moszkva nem hisz a könnyeknek - Szaniszl
Magyarország elleni háború vagy az emberek hülyének nézése?
Posted on 2014/10/22 by Nifadmin
Miközben
hatalmas a csatazaj “Az EU és Magyarország közötti harcban”,
az állítólagos ellenfelek vidám, baráti beszélgetéseken együtt
kacagják ki azokat, akik az egész színjátékot komolyan veszik.
Morvai Krisztina beszéde a magyarok “rendszerváltozás” óta
tartó jogfosztottságáról, a demokrácia valódi jelentéséről
és az emberek hülyének nézéséről. Sophia in ‘t Veld (a
Tavares jelentés ‘fővédnöke’) válaszával.
Magyarország elleni háború vagy az emberek hülyének nézése?
Nemzeti InternetFigyelő (NIF)
“…A magyar vér oly nagy értéke Európának és a szabadságnak, hogy óvnunk kell minden cseppjét. A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármely nép a világon. (…)- írja A magyarok vére című írásában Camus.
„1956. október 23-a örökre be van jegyezve a szabad emberek, a szabad népek krónikáiba. A bátorság, az öntudat, a diadal napja volt” – méltatta 1960. október 23-án J.F. Kennedy, Amerika elnöke, a magyar ’56-os forradalmat.
***
Kapisztrán
János halálának 500. évfordulóján tört ki az ’56-os magyar
forradalom. Mintha Nándorfehérvár hősei feltámadtak volna. Az
ifjúság kezébe vette az ország sorsának irányítását. A „Haza
minden előtt” volt az erkölcsi mérce, az életük feláldozása
árán is. Dávid, ha csak rövid időre is, de legyőzte Góliátot.
Csodálatos, felejthetetlen nemzeti összefogás született. A magyar
’56 kivívta a világ csodálatát.
Ami 1956.
október 23-án elkezdődött, az forradalom és szabadságharc volt,
ami a magyar feltámadás lehetőségét rejtette magában, ami
világtörténelmet is formált. A felkelést kiváltó okok 1945-öt
követő az iszonyatos szovjet megszállásban és ÁVH-s
rémuralomban keresendők, melyek a Rákosi-korszakot jellemezték. A
kitelepítésektől a padlás lesöprésekig, a politikai terrortól
a szovjet érdekek kiszolgálásáig, a politikai elítéltektől
zsúfolásig megtelt börtönökig, a már egymást is irtó
pártemberekig.
Az 1947-s
Párizsi Magyar Békeszerződés II.fejezet 22. cikkeje értelmében
a megszálló Szovjetuniónak csak annyi fegyveres erő tartására
volt joga akkor hazánkban, mely az ausztriai szovjet megszállási
övezettel való közlekedési vonal fenntartásához volt szükséges.
1955. május 15-én Ausztria független, semleges állam lett, és a
szovjeteknek el kellett hagyniuk Ausztriát. Reméltük, hogy egy
éven belül tőlünk is ki kell vonulniuk.
Moszkvában
világosan látták, hogy a lengyeleknél és a magyaroknál válságos
helyzet alakulhat ki. A Szovjetunió minden eshetőségre felkészült.
Egy esetleges lázadás leverésére ezért „Iránytű” néven
hadműveleti terv is készült.
1956-ban
a forradalom és szabadságharcban a barikádnak csak két oldala
volt.
Az egyik
oldalon a nemzet küzdött a szabadságáért, a másik oldalon azok
voltak, akik saját hatalmuk biztosítása érdekében idegen
megszállókat hívtak a magyar nemzet ellen segítségül, akikből
a megszállók hű kiszolgálói lettek évtizedeken keresztül.
A keresztény
világban mindenütt, minden délben értünk szólnak a harangok. A
fél évezreddel későbbi nemzedékekben, több, mint hat évtizeden
keresztül folyamatosan bűntudatot tápláltak hazánk idegen
érdekek szolgálatába szegődött vezetői s még ma is vannak
politikai párt-csoportok, melyek ezt teszik saját gazdasági
érdekeikből.
Tény, hogy
Európa szívében a magyar nép évszázadokon át Európa
védőbástyája volt, és a maga szabadságküzdelmeivel Európa
szabadságát is védte. Mégis, amikor ez a kis nemzet a maga
szabadságküzdelmeit vívta, a világ bár elismerte, mindig magára
hagyta.
Így volt ez
1956-ban is, amikor a magyar nemzet szabadságharcát vívta a
szovjet megszállók és kiszolgálóik ellen. Miközben a nyugati
világ bennünket kitartásra bíztatott, Amerika elnöke, Eisenhower
a szovjet vezetők tudomására hozta, hogy szabadkezet kapnak a
magyar szabadságharc leverésében. Sőt azt is megakadályozták,
hogy a megsegítésünkre szervezett spanyol önkéntesek
Magyarországra jöhessenek.
Nem ártana
időnként erre is emlékezni.
Ez
történt 1956. október 23-án
A vidéki
egyetemeken már napokkal korábban tanácskozások, viták
zajlottak. Elsőként Szegeden fogalmazták meg a hallgatók a
követeléseiket. A hallgatók és az egyetemek küldöttei 22-én a
Műszaki Egyetemen éjszakába nyúló vita után egységes szövegbe
foglalták a 14 ill. 16 pontos követeléseket. Elhatározták a 23-i
-lengyelek melletti- tüntetést, miközben a Műszaki Egyetem
épületet körbe zárták az ávósok.
1956 október
23-án az MDP hivatalos lapja, a Szabad Nép “Új tavaszi
seregszemle” című vezércikkében üdvözölte az ifjúság
követeléseit. Megjelent Gomulka beszéde teljes terjedelemben, és
közölték az Írószövetség felhívását is, melyből kitűnt,
hogy az írók a lengyel változásokkal egyetértenek, de a
tüntetést nem helyeslik.
Reggel érkezett
haza Jugoszláviából a magyar párt és kormányküldöttség, és
azon nyomban üléseztek is. Az ÁVH, a párthadsereg megszervezte a
Fő utcai börtön és a Rádió védelmét. A hatalom bizonytalanná
vált, hol engedélyezte, hol betiltotta a tüntetést.
Nagy Imre és
barátai Losonczy Géza lakásán tanácskoztak a válságos
helyzetről. Új vezetést tartottak szükségesnek Nagy Imre
miniszterelnöki vezetésével. Talán legérdekesebb momentuma ennek
a tanácskozásnak az, hogy Nagy Imre ellenezte a tüntetést.
Október 23-án
a fővárosban három
jelentős helyszín
köré csoportosultak a történések, amelyek gyakorlatilag közel
hasonló időpontban zajlanak.
Hol és
hogyan zajlott a tüntetés
15 órakor
indult a tüntetés a Petőfi-szobortól. A vidéki és fővárosi
egyetemekhez csatlakoznak a Zrínyi, Petőfi katonai akadémiák,
valamint a Kossuth Tüzér Tiszti Iskola hallgatói is. Az
egyetemisták és tanáraik Pesten a Petőfi-szobornál, a budaiak a
Műszaki Egyetemnél gyülekeztek, és indultak a Bem-szoborhoz. A
diáksághoz csatlakoztak a teherautókon érkező munkások is. A
Petőfi-szobornál Sinkovits Imre tízezres tömeg előtt szavalta el
szívbe markolóan a Nemzeti dalt, és egy diák felolvasta a 16
pontos követeléseket. Innen a Kossuth Lajos utca, Károly körút
(Tanács körút), Bajcsy-Zsilinszky út, Szent István körút,
Margit hídon keresztül vezet a tüntetők útja a Bem-szoborhoz.
Itt egyesültek a Duna-parton vonuló tízezres budai diáksággal.
Az egyetemisták szoros, rendezett sorokban, kart karba fűzve
vonultak, hogy provokátorok ne furakodhassanak közéjük. Nemzeti,
piros-fehér-zöld színű zászlókat vittek, és hazafias dalokat
énekeltek. A Bem-szobornál Veres Péter felolvasta az írók
kiáltványát, Bessenyei Ferenc szavalta el a Szózatot. Végül Z.
Herbert lengyel író üdvözölte a tüntetőket. Mivel igen rossz
volt a hangosítás, a diáksághoz csatlakozó hatalmas tömeg
követelni kezdte, hogy Nagy Imre beszéljen a Parlamentnél.
Megszülettek az első lyukas zászlók, amelyek azóta a bátorság
és szabadságszeretet szimbólumaivá váltak. A nemzeti érzés
felülkerekedett a félelmen. Bicskákkal vágták ki a gyűlölt
Rákosi-címert a nemzeti zászlókból. Megindult a hatalmas tömeg
a Kossuth térre, ahová teherautókon érkeztek a különböző
gyárak munkásai is. 17 és 18 óra között mintegy kétszázezres
tömeg gyűlt össze, és várta Nagy Imrét. A Parlamenthez vonuló
tömegben már hangosan szólt a forradalom majd szabadságharc
leglényegesebb követelése:„Ruszkik
haza!”
A tüntetők
egy része a Rádióhoz ment, hogy felolvassák a hírekben a
követeléseket, mások a Városligetbe indultak, a
Sztálin-szoborhoz.
Jelszavakat
skandáltak: “Vesszen Gerő! Vesszen Piros! Vesszen az ÁVO!”
Küldöttséget szerettek volna bejuttatni a Parlamentbe. Miután a
téren kioltották a világítást a sötétben csak a Parlament
tetején égő vörös csillag világított. A tömeg az aznapi
Szabad Nép újságokat (Népszabadság előd lapja) összecsavarta,
fáklyákat gyújtott, és skandálni kezdték:
“Oltsák
el a csillagot, fogyasztja az áramot!“-
mire el is oltották. Nagy Imre csak ezt követően, 21 óra tájban
érkezett, s miután szinte kituszkolták a Parlament erkélyére,
szerencsétlen beszédét “Elvtársak!”
megszólítással kezdte, mely a tömegből ellenszenvet váltott ki.
“Nem
vagyunk elvtársak!” Nagy
Imre kénytelen volt “Magyarok!
Barátaim!”-ra
változtatni a megszólítást. Nem sokkal a beszéd után érkezett
a hír, hogy a Rádiónál lövik a tüntetőket. A Parlamenttől,
akárcsak a Városligettől az emberek megindultak a Rádióhoz. A
Ruszkik haza! Nem vagyunk elvtársak, a kommunizmus vörös csillag
jelképének elutasítása, ’56 alapkövetelményei voltak. Vagyis:
szabadságot és függetlenséget, magyar utat, demokráciát!
Így
dőlt le a Sztálin szobor
A Dózsa György
úton volt a hírhedt Sztálin téren a Sztálin-szobor. A szobor
felállítása előtt itt állt a híres Regnum Marianum templom, a
magyarok Nagyboldogasszonyának temploma. A templomot az 1919-es
vörös uralomtól való megszabadulás emlékére építették. A
hatalmas Sztálin-szoborba sajnos nagyon sok értékes magyar köztéri
szobrot beolvasztottak, egyértelműen azzal a szándékkal, hogy
elpusztítsák a nemzeti és keresztény értékeket. A monumentális
talapzaton rövid kabátban egyik kezét magasra tartva áll a
szovjet diktátor.
Itt inkább a
munkásság, és a környező lakosság gyülekezett, és a Bem téri
tüntetés folytatásaként a résztvevők egy része is ide jött.
Itt is egyre hatalmasabbá duzzadt a tömeg. Alkalmi szónokok
szónokoltak, a szovjetek távozása mellett már a gyűlölt
zsarnokság szimbólumának, a szobor ledöntésének gondolata is
megfogalmazódott.
A szobor
ledöntése nagyon nehezen sikerült, mivel a hatalmas csizmákat
vasbeton tartotta. Sok sikertelen próbálkozás után végül
lángvágókkal segítettek, majd vassodrony kötelekkel,
teherautókkal húzták az akkori nevén Gorkij, ma Városligeti
fasor irányába. A szobor végül 21 óra 35 perc 32 másodperckor
földet ért. A szobor egyik döntője így emlékszik erre vissza:
“Hatodszor
is mentem, és hatodszor is ráraktam a kötelet. Mind a két
csizmája körbe volt vágva már. A szoborral csúszkáltam
jobbra-balra, a tömeg kiabált, már a tömeg féltett, hogy jövök
a szoborral, mivel olyan nagy volt a lengés. Az emberek már annyira
bele voltak melegedve a döntésbe.
Mikor
leértem, az egyik ember azt mondja, hogy
“Na
fogadjunk, hogy most ez a szobor lejön érte!” – Volt egy orosz
órája, és letette a földre. Azt mondja: “Fogadjunk, hogy ezt
föl fogja venni most a szobor!” – Persze mi röhögtünk
mindnyájan, hogy hát milyen hülyeség. A szobor előtt lent van az
óra. Húzzák a szobrot. Az, a könyökbe hajtott jobb kezével
ide-oda mozog. Végre megrogyik a jobb lába, egyenesen dől le, és
mintha nyúlna le az óráért. …Az óra megállt, mikor a szobor
összetörte. Itt nincs hazugság. Mindenki, aki ott volt, tudja,
hogy ez a pontos idő.”(Schwarcz
Gusztáv, ’56-ban 18 éves, sportoló).
21 óra, 35
perc, 32 másodpercet mutatott az óra, amikor a szobor ledőlt.
Ezt követően
elszavalták a Nemzeti dalt, és az egybegyűlt tízezres tömeg
együtt ismételte az eskü szövegét:”Esküszünk, esküszünk,
hogy rabok tovább nem leszünk!”- majd elénekelték a Himnuszt. A
csizmába pedig kitűztek egy kivágott címerű, lyukas nemzetiszínű
zászlót.
Ekkor jutott el
a térre a hír, hogy a Rádiónál az ávósok lövik a népet, és
már áldozatok is vannak. Az emberek teherautókra kapaszkodva vagy
gyalog elindultak a Rádióhoz.
A hatalmas
szobrot a Körút – Rákóczi út kereszteződésébe vonszolták,
ahol kalapácsokkal apró darabokra törték. Emléknek, mementóként
vitték haza, hogy a bátorság és szabadságszeretet legyőzi a
zsarnokságot.
Az 50.
évfordulóra, erre a helyre állította fel az MSZP-SZDSZ- kormány
a mi adónkból a vascsövekből készült éket, a kozmopolita,
’56-hoz méltatlan emlékművet, amely sokkal inkább a
szabadságharcot leverőknek, mintsem a forradalom diadalának állít
emléket. A még élő szabadságharcosokat az akasztófákra, és a
munkásőrök V
formátumú, támadó,
felvonuló felállására emlékezteti. A felállítást megelőzően
az 56-os szervezetek hiába tiltakoztak. A több, mint egy milliárdba
kerülő vascsövek felállítása nyílván egyben jó üzletnek is
bizonyult. Pongrátz Gergely elképzelése, ami a forradalom
győzelmét jelképezte, a ledöntött Sztálin-szobor talpazaton
maradt csízmájában a lyukas nemzeti zászlónk, nem valósulhatott
meg. Talán a 60. évfordulóra eltüntetik ezt a méltatlan vascső
halmazt, és helyére méltó emlékmű kerülhet.
A Rádió
ostroma így zajlott
A Rádió
esetleges védelméről már a tüntetés megkezdése után fél
4-kor 30 felfegyverzett, könnyfakasztó gránátokkal ellátott ávós
katonával gondoskodtak. Ezt követő fél órán belül még két
ÁVH-s századot is kirendeltek a Rádió védelmére, mielőtt a
tüntetők odaérnének. Kezdetben 260-280 ávós védte az épületet.
18 órát
követően a Belügy gondoskodott a középületek védelméről, és
szinte az egész országban egyidőben harckészültségbe helyezték
az ÁVH alakulatait, valamint a Néphadsereget is, de utóbbiakra nem
mindenütt számíthattak. A piliscsabai és aszódi gépesített
ezredet riadóztatták és a fővárosba rendelték.
20 óra tájt
Gerő Ernő – miután Hruscsovval tárgyalt -, hírhedt beszédét
elmondta a rádióban. Sovinisztának, reakciósoknak,
antiszemitáknak, csőcseléknek bélyegezte a tüntetőket. Azóta
is, ma is ismerősen felhasznált jelszavak a hatalmon lévők
részéről, a nemzetben, hazában gondolkodókkal kapcsolatban. Gerő
beszéde az egész országban felháborodást keltett. Ezt követően
Gerő a szovjet katonai beavatkozást már sürgette.
A Kossuth téren
gyülekezőkkel szinte azonos időben érkeztek az első tüntetők a
Rádió épülete elé. A diákok a követeléseiket szerették volna
megismertetni az egész országgal. Ez nem tetszett a Rádió
vezetőinek. Benke Valéria, a Rádió alelnöke intézkedett. Ők
nem is érthettek egyet a szovjet csapatok kivonásával és a
nemzeti követelések ismertetésével. Végül a diákküldöttséget
beengedték, de csak néhány pont felolvasását engedélyezték.
Ezt a diákok a Rádió erkélyéről tudatták a tüntetőkkel, akik
ragaszkodtak az összes követelés felolvasásához. A közben
hatalmasra nőtt tömegből a diákok segítségére sietve – kb.
80 fő – újabb küldöttség próbált benyomulni az épületbe. A
bejutottak egyikét még az előcsarnokban lelőtte az ÁVH-s őrség,
mire a többiek kihátráltak. A gyilkosság futótűzként terjedt a
tömegben. A tüntetők a rácsokba kapaszkodva próbáltak az
épületbe bejutni. Néhányukat, akik az ablakon keresztül
próbáltak bemászni, az ávósok elfogtak. Először könnygázzal
próbálták szétoszlatni a tömeget, majd tüzet nyitottak rájuk.
A rádióadások ekkor már a Parlamentben működő rádióadóról
történtek.
A Rádiónál
az ávósok a tömegbe lőttek. Az ÁVH 19 óra 45 perc körül adta
le az első riasztólövéseket az épületből a felkelőkre.
A Rádiót védő
260-280 ávós erősítésére 20 és 21 óra között újabb 300 főt
rendeltek ki, akiknek átmenetileg sikerült a tüntetőktől a Rádió
környékét megtisztítani, és az épületbe bejutni. Majd
mentőautónak álcázott gépkocsikban kíséreltek meg fegyvereket
juttatni az épületbe, amit a tömeg felfedezett.
.
Zólomy Lászlót
– akit egy századdal a HM-ből rendelték a Rádióhoz – este
9-kor az a tény fogadta, hogy az ávós katonák láncba fejlődve,
civilekre lövöldözve tisztítják meg a Bródy Sándor utcát. A
tüntetők részéről fegyverhasználatot nem tapasztalt.
21 óra előtt
a Bródy Sándor utcába érkezett még Solymosi János vezetésével
Piliscsabáról egy lövész és egy harckocsi-zászlóalj.
A piliscsabai
ezred tisztjei, miután bejutottak az épületbe, fegyvertelenül
kijöttek, és próbáltak a tömeggel szót érteni, de a Rádióból
tüzet nyitottak rájuk. (Nagy Imre beszéde szinte ezzel egy időben
hangzik el a Kossuth téren.)
Solymosi János
az épület erkélyéhez támasztott létra tetején beszédet akart
intézni a tömeghez, hogy erőszak nélkül távozásra bírja.
N. J. ávós
százados ezt úgy értelmezte, hogy a piliscsabaiak átállnak a
felkelőkhöz, ezért parancsot adott Solymosi ezredes lelövésére.
A Rádió egyik szélső ablakából az ávósok célbavették, de
helyettesét, Szabó századost találták el, aki belehalt a
sérülésekbe.
A piliscsabaiak
elvegyültek a tömegben, nem lőttek a tüntetőkre, sőt melléjük
álltak, fegyvereik egy részét is odaadták.
A tüntetés
spontán felkeléssé alakult. A tüntetők fegyvereket szereztek, és
a magyar nép felkelt a szovjet elnyomás és kiszolgálóik, az
ávósok uralma ellen.
A fővárosban
a felkelők telefonközpontokat, nyomdákat vettek birtokba, valamint
behatoltak a fegyvergyártással foglalkozó üzemekbe, és
raktárakba. Megpróbálták elfoglalni a Szabad Nép székházat,
ahol a pártlap munkatársai üléseznek.
Debrecenben
már délelőtt sorsdöntő események zajlottak
Ezen a napon a
fővároson kívül Debrecenben történtek a legjelentősebb
események.
A debreceni
bölcsészhallgatók és fiatal tanáraik valamint a középiskolások
már délelőtt 11 órakor tüntettek, munkásokat győztek meg, hogy
csatlakozzanak hozzájuk. Délután 20-30 ezer ember tüntetett a BM
megyei főosztálya, az ÁVH előtt. Az ávósok a fegyvertelen
tüntetőkre vezényelték az első sortüzet. A magyar forradalom
első halálos áldozatai a debreceni Ács Zoltán, Ádám Mihály és
Gorzsás András, harmincan pedig megsebesültek. Ebből az is
nyilvánvaló, hogy az első puskalövések még a Rádió ostroma
előtt, eldördültek Debrecenben este hat és hét óra között.
Ilyen egységes
és fenséges talán még nem is volt ez a nemzet. A fegyverrel küzdő
fővárosi és vidéki felkelők mögött ott állt az egész ország
a hatalmon lévő törpe kisebbség kivételével. A fővárosiaknak
teherautókon küldte ajándékként az élelmiszert a vidék.
Az ’56-os
forradalmat, akárcsak az 1848-ast, a magyar ifjúság vitte
győzelemre. Fiatal munkások, diákok, egyetemisták fogtak
fegyvert, hogy szembeszálljanak a szovjet megszállás és az ávósok
uralma ellen, hogy megvédjék a hazájukat.
A
kommunista hatalom megpróbálta vérbe fojtani a felkelést
Október 23-án
éjszaka Gerő Ernőék kérésére a hazánkban állomásozó
szovjet egységek bevonultak a fővárosba. A „segítség-kérést”
Hruscsov írásban is kérte, amelyet visszadátumozott formában
Hegedűs András írt alá napokkal később.
A Szovjetuniót
nem érte váratlanul a magyarországi felkelés. Az esetleges
lázadás leverésére “Iránytű”
(Kompasz) néven hadműveleti terv is készült. Ekkor hazánk
területén öt szovjet hadosztály tartózkodott. A szovjet
hadtest-parancsnokság Székesfehérváron székelt, 12 magyar
városban csoportosították a főerőket. Malasenko már október
22-én Budapestre érkezett. Szokolov marsall 21 órakor
telefonutasítást adott a szovjet csapatok Budapestre jövetelére.
22 órakor a
szovjet csapatok elindultak Kecskemétről, Ceglédről, Szolnokról,
Székesfehérvárról, Sárbogárdról a magyar fővárosba, ahová
éjfél körül meg is érkeztek.
Azonnal
megkezdődtek az összecsapások a felkelők, valamint az ávósok
segítségére jött szovjet csapatok között. Kétezerre becsülik
a fegyveresen harcolókat, a VIII. és IX. kerület ellenállását
tartják a legerősebbnek.
Október 23-án
éjjel szovjet részről 6.000 katona, 290 harckocsi, 120 páncélozott
szállító és harci jármű, 156 ágyú bevetésére került sor,
ami kevésnek bizonyult, ezért éjfélt
követően további két hadosztály átlépte a magyar határt
Románia és Kárpátalja felől.
Budapesten ez által 24-én már 20.000 szovjet katona került
bevetésre.
A megszállókat
kiszolgáló párt és kormányvezetés a késő éjszakai órákban
megalakította a Katonai Bizottságot, mely mindvégig a forradalom
leverésén munkálkodott. Tagjai: Apró Antal, Czinege Lajos, Fehér
Lajos, Földes László, Kovács István, Mező Imre, Münnich
Ferenc, Piros László, Bata István.
A 24-én
riadóztatott 5 szovjet hadosztály létszáma: 31.500 fő,
felszereltségük 1.130 harckocsi és önjáró löveg, 615 tüzérségi
löveg és aknavető, 185 légvédelmi löveg, 380 páncélozott
jármű, 3.930 gépkocsi. Valamint riadókészültségbe helyezték a
Különleges Hadtest vadászrepülő és bombázóhadosztályt és a
Kárpáti Katonai Körzet vadász és bombázó hadosztályát. 159
vadászrepülő és 122 bombázó várt bevetési parancsra, hogy a
magyar felkelést mielőbb leverjék.
Mindez kevésnek
bizonyult. Folyamatosan özönlött be hazánkba a szovjet haderő.
Az ávósok
levezényelték az első sortüzeket. Statárium és kijárási
tilalom volt.
November 4-ig a
hazánkban tartózkodó 5 Hadosztályhoz, további 17 érkezett. Az
RTL bécsi tudósítója szerint, a magyar szabadságharc leverésében
200.000 szovjet katona, 4600 tank, és több száz harci és szállító
jármű vett részt. Ez nem egyezik a hivatalosan bevallott szovjet
adatokkal, azok lényegesen kevesebbet mutatnak ki, például a
rendteremtésben részt vevő katonák számát 60.000 fő körül
határozzák meg.
A
forradalomból már október 24-én szabadságharc lett, mert
hadüzenet nélkül, idegen hadsereg támadta meg hazánkat.
Nagy
Imre csak október 28-án ismerte el a felkelés jogosságát, addig
kormánya nyíltan szemben állt a felkelőkkel. Statárium és
kijárási tilalom volt. A Honvédelmi Minisztérium előtt két
sortűzre került sor. A Kossuth téren 25-én vérfürdőt
rendeztek, ahol az áldozatok száma meghaladta az ezret. A vidéki
(okt.24-29-ig) 61 sortűz közül a 26-i, mosonmagyaróvári sortűz
követelte a legtöbb áldozatot. Csak október 28-át, a forradalom
győzelmét követően vállalja fel Nagy Imre, a nemzeti érdekek
képviseletét, a semlegességet, a Varsói Szerződésből való
kilépést, a szovjet csapatok kivonásának kérését.
Az
elmúlt 25 esztendő történéseit, október 23-át más események
is emlékezetessé teszik.
A forradalom
33. évfordulóján 1989. október 23-án kiáltották ki a Magyar
Köztársaságot, ez egyben 1956 szabadságharcának elismerése
volt, amit 1990-ben első törvényként, törvénybe is iktattak. Az
azóta eltelt 25 esztendő bebizonyította, hogy ez hiú álom
maradt. Amit rendszerváltásnak neveznek, az, az ország
kifosztását, tönkretételét, a nemzeti vagyonának eltékozlását
hozta, valamint a széles néptömegek létbizonytalanságát
eredményezte. A tagadott Rózsadombi paktum mind a 20 pontját
túlteljesítették.
“Rendszerváltozás”
negyed százada és ’56
A
“rendszerváltozás” csak részben hozta meg a rehabilitálást.
Nagy Imrééket újratemették, és a reform-kommunisták mellett egy
jelképes hatodik koporsót is, mely a szabadságharcosokat
jelképezte, akiknek a tényleges érdeme ’56.
A temetést
követően az ’56-os forradalom kezdeményezőinek és
főszereplőinek elsősorban az ötvenhatos pártellenzéket kívánták
feltüntetni, akik Nagy Imre köré csoportosultak. A reformokat
sürgetőknek kétségtelen vannak érdemeik szellemi tevékenységük
révén. De a tények makacs dolgok, és egyértelműen azt
bizonyítják, hogy ‘56
igaz főszereplői és hősei azok, akik fegyvert fogtak, és
harcoltak Magyarország függetlenségéért, a magyar szabadságért,
és akik őket segítették.
Meghatározó és kivételes volt az a nemzeti összefogás, melynek
élén az ifjúság állt.
1989-90-es
években ugyancsak tartottak ’56 szellemiségének újraéledésétől.
A divida et impera elvet alkalmazva sikerült megosztani a még élő
’56-osokat. Megalakult a Történelmi Igazságtétel Bizottság, és
’56-os szervezetek jöttek létre.
A felelősségre
vonás kérdése az 1949-es genfi egyezmény 3. cikkének téves
jogértelmezése miatt nem történt meg. A Zétényi – Takács
Igazságtétel törvényt a Sólyom László vezette Alkotmánybíróság
megvétózta. Ez mind máig sebeket tép fel, és sokak
igazságérzetét jogosan sérti. A szocialista-szabaddemokrata
kormányzások alatt erős visszarendeződés indult meg. Kuncze
Gábor belügyminisztersége alatt 1997-ben.
2006.
október 23. az 50. évforduló ünneplésének vérbefojtása,
gyakorlatilag 1956. november 4. újrajátszása volt. Előzménynek
tekinthetjük, a Horn-kormány belügyminisztere, Kuncze Gábor
tevékenységét fémjelző intézkedést, hogy ’56 hősét,
Pongrátz Gergelyt a Hősök teréről megbilincselve vitték el
1997. november 3-án, és a Kossuth téren demonstráló, az emléksír
előtt imát mondó ötvenhatosokat brutálisan szétverték az
intézkedő rendőrök. Volt, hogy idős asszonyt két rendőr földön
vonszolt ki a sortűzre emlékeztető emlékmű mellől.
2006. október
23-án délelőtt, a rácsokkal körbezárt Kossuth téren ünnepeltek
az évfordulóra meghívott nemzetközi politikai méltóságok
Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel, úgy kb. ötvenhatan. Eljöttek
a világ minden tájáról országuk képviseletében elnökök és
miniszterelnökök, az 50. évfordulóra, tiszteletet adni az ’56-os
magyar forradalomnak és szabadságharcnak, mely világpolitikai
jelentőségű volt, és amit országaik 50 esztendeje
cserbenhagytak.
Majd
megdöbbentő gyorsasággal, a tiszteletadás után mindannyian
elhagyták Magyarországot. Mint akiknek sietős dolguk akadt, vagy
mintha tartanának valamitől, ami be is következett. Elvégre a
külföldi titkosszolgálatok itteni tevékenysége folytán netán
még tarthattak is attól, hogy mire készül a hatalom az 50.
évfordulót ünneplőkkel szemben.
Az 50.
évforduló délutánján – gumilövedékkel, könnygázzal, lovas
rendőr rohammal kardlapozva, gumibotozva, a békés ünneplőkre
támadt az azonosító nélküli rendőrség, lejátszva a
szabadságharc vérbetiprását, minősíthetetlen brutalitást,
bántalmazásokat, letartóztatásokat alkalmazva.
1956-ban vérbe
fojtották a magyarok szabadságvágyát, leverték a
szabadságharcot, 2006-ban pedig az arra emlékezőket. Mintha
újrajátszották volna november 4-ét, ’56 leverőinek utódai. S
nemcsak az azonosító hiányzott az egyenruhás támadókról, de
egyes megtorlók a magyar nyelvtudással is hadilábon álltak. A
NJSZ munkatársai voltak azok, akik dr. Morvai Krisztina és dr.
Gaudi-Nagy Tamás segítségével igyekeztek feltárni a rendőri, és
igazságszolgáltatási visszásságokat, s küzdenek mai napig is az
igazságért. A 2010-s Fidesz győzelem lehetővé tette, hogy
parlamenti albizottság is vizsgálta az akkor történteket. A
Balsai-jelentés is nyilvánosságra került. A jelentések erényeik
mellett azonban kiegészítésekre szorulnak. A szükséges
intézkedések késnek, és mai napig nem történt érdemi
felelősségre vonás.
Szégyen a
bírókra, az igazságszolgáltatásra, ahogy ezekben az ügyekben
eljártak. Tevékenységük sok kívánnivalót jelez, és rendkívül
nagy csalódást okozott, mert alapvetően megrendítette az
igazságszolgáltatásba vetett hitet.
De szégyen a
hatalmon lévő politikusokra nézve is, hogy ígéretüket, a
felelősségre vonást, mai napig nem tartották be.
A számonkérés
ígéreteik ellenére ólomlábakon jár, és várat magára.
Látszat
intézkedésnek tűnik, hogy a Jobbik fellépése következtében
végre előbbre léptek a megtorlás egyik levezénylője Biszku Béla
ügyében. Az meg torokszorító, ahogy ’56 megtorlásának
kíméletlen szereplőjét, a pufajkás miniszterelnököt állami
dísz pompával temették el. A békés emlékezőkre megtorlást
vezénylő ma is parlamenti képviselő lehet. S mára már egyetlen
élő ’56-os hős sem lett képviselő a magyar parlamentben.
Hogy történhet
meg az, hogy magát nemzetinek tartó kormány alatt köztéri
hiteles emlékőrző emlékművek eltűnnek, miközben méltatlan,
szégyellni valóak fennmaradnak. Megvetendő pufajkásból kormány-
majd helyesbítve miniszteri tanácsadó lehet, nem törődve a
polgárok véleményével, erkölccsel, tisztességgel.
S ahogy 1956
megtorlóit nem vonták felelősségre, úgy 2006 felelőseit sem.
’56 igazi
szellemiségének – szabadság és függetlenség, semlegesség,
nemzeti összefogás és nemzeti út – felvállalása, máig várat
magára.Orbán Éva
Nemzeti InternetFigyelő (NIF)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése