N E M Z E T I  H I T E L

 

ELŐSZÓ

 

             Történelme során a magyar nemzetnek szinte állandóan küzdenie kellett a szabadságáért, akár külső ellenség vagy belső elnyomás ellen. Nemzetünk ma csak látszólag szabad, míg a valóságban könyörtelen gazdasági elnyomás alatt él. S ez ellen a küzdelem nem lehet fegyveres, mert az egyenlő az öngyilkossággal.

Ma küzdeni a kamatgyarmati elnyomás ellen csakis értelembevetett hittel, erős akarattal és bajtársias összefogással LEHET. Mindamellett azonban az igazságos Isten segítsége is szükséges. Közönnyel vagy nyájszellemmel a ránk kényszerített pénz-, és gazdaságrendszertől sohasem fogunk megszabadulni!

Ez a zsebkönyv nem a Közgazdasági Egyetem előadásaira készült. Nyelvezete őszintén egyszerű, szakkifejezések és idegen szavak hemzsegésétől mentes. Tartalma gyakorlati ténye­ken alapuló ismeretekkel felvilágosít és ezzel kamatgyarmati helyzetünkön akar változtatni.

Miután senki sem ellensége a saját érdekeinek - csak a szellemileg sérültek - ezért az itt leírtak tudatos megemésztése és gyors terjesztése biztosítani fogja a sikert. Azonban feltétlenül számolnunk kell azzal, hogy a Pénzhatalom, amely kamatgyarmatává tette hazánkat, óriási erőfeszítést fog kifejteni az itt leírtak terjesztésének gátlására, mert önérdeke erre kényszeríti.

Éppen ezért, ennek a tanulmánynak írásában és terjesztésében csakis olyan gyakorlatot alkalmazhatunk, amelyet a külföldi Pénzhatalom nehezen tud majd megtámadni. Tehát elenged­hetetlenül fontos, hogy a saját érdekedben és a családod jövőjéért megértsd a következőket:

 

1. A Pénzhatalom átfogó kifejezés. Mi azok ellen küzdünk, - mert ehhez jogunk van - akiket ez a kifejezés takar. Aki a NEMZETI HITEL elméletének terjesztése alkalmával mások előtt olyan kifejezést használ, amellyel valamely nép, felekezet vagy faj ellen gyűlöletet kelthet, az a személy csak árt a nemzetnek. Kerüld a beugratókat! Ne vitatkozz velük, hanem azonnal fordíts hátat nekik és hagyd őket magukra, mert különben hamis vádakkal meghurcoltatnak!

2. E könyvecske tartalmát sohase használd politikai vitára. A NEMZETI HITEL nem lehet egyetlen politikai pártnak sem a cégtáblája, mert akkor elbukik. Előbb hazánk lakosságának legalább a 60 %-a kell, hogy megismerje ezt a pénz-, és gazdaságrendszert és magáénak vallja, mert ez megélhetési érdek és nem pedig pártpolitika!

3. A bankok tisztviselőit ne tekintsd ellenségnek, mert ők a mindennapi kenyerükért

utasításra dolgoznak. Ők éppúgy nem ismernek jobb gazdasági rendszert, ahogyan Te sem ismersz mindaddig, amíg el nem olvasod ezt a való tényeken alapuló tanulmányt.

4. A közgazdasági egyetemet végzettekkel se vitatkozz, mert tanulmányaik során, őket a jelenlegi Pénzhatalmat kiszolgáló rendszerrel táplálták. Nem adtak nekik lehetőséget arra, hogy Clifford Hugh Douglas skót mérnök és közgaz­dász rendszerét tüzetesebben tanulmányozhassák, akinek első könyve már 1918-ban foglalkozott a Federal Reserve Bank, U. S. A. (magyarul: Szövetségi Tartalék Bank, Amerikai Egyesült Államok) világcsaló pénzrendszerével.

5. A NEMZETI HITEL terjesztését a magyar falvakban kell kezdeni azért, mert:

a.) a gabona példáján kell okulnunk, amely a föld alatt megerősödve, a természet ébredésekor, tavasszal kidugja zöld fejét a földből, majd szárbaszökken, mert csak így tud életadó termést hozni.

b.) ha Budapesten kezdenénk a NEMZETI HITEL elméletének terjesztését, akkor hírközlő eszközeivel a Pénzhatalom már csírájában elfoj­taná azért, hogy ismerete ne juthasson el a magyar tömegekhez. Kerüld az újságírókat!

 

A valóság ismerete és bizonyítható tények alapján, az itt leírt tanulmány két részből áll.

Az első részben írottak röviden bemutatják a pénzzel történő világcsalást, amely a nép saját vagyonára adott hitellel, kényszerítő erőszakkal irányítja annak mindennapi életét.

A tanulmány második része tárgyalja azt a pénz-, és gazdaságrendszert, amelyet a már említett skót mérnök/közgazdász kidolgozott, és amelynek igazát az 1929-30-as gazdasági világ­válság tökéletesen igazolt.

A nemzet vagyonára adott hitel csakis azoké lehet, akik dolgoztak és verejtékeztek a vagyonért, vagyis a magyar népé.

 

Saját hazájában, a saját vagyonának hitelfedezetével

senkise tartsa nyomorban a magyar népet!

 

A nemzet egyetlen tagja sem lehet szabad, ha belső igényeinek kielégítését más irányítja, nem pedig saját maga. Tehát, a nemzet szabadsága az egyén belső igényeiből fakad. Minél több igényét képes kielégíteni az egyén, a család, a nemzet, annál nagyobb a szabadsága.

Ezért, a nemzet érdekeit védő, mindenkori magyar kormánynak az a kötelessége, hogy minden eszközzel és minden magyarnak ezt az igyekezetét állandóan elősegítse. Ha ezt megteszi, akkor majd valóra válik Széchenyi István mondása: "Magyarország nem volt, hanem lesz."

 

A Nemzeti Hitel Mozgalom, elméletének terjesztésével kapcsolatban figyelembe veszi és igyekszik betartani a mindenkori magyar törvényeket. Azonban, ha az általános emberi jogokat bárhonnan is érné sérelem, akkor kész lesz azok érvényesítése érdekében, nemzetközi fórumokhoz fordulni. Ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy az emberi jogok alapján a nemzetek által megegyezett és aláírt szerződés szerint

AZ ÖNVÉDELEMHEZ NEKÜNK IS JOGUNK VAN!

 

Madarasi R. István

 

---

AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK PÉNZÜGYVITELE

Hazánkban az USA-dollár beképzelt értékével fertőzött közvélemény - a felvilágosítás hiánya miatt - képtelen felfogni, hogy mindennapi nyomorának okozója a közgazdaságunkat önkényesen irányító pénzrendszer, annak a magánvállalatnak a pénzrendszere, amelyik 1913­-ban - többéves fondorlatos előkészítéssel ­magához ragadta a pénz kibocsátását és a hitel ellenőrzését.

Már a nevében is a félrevezetés ördöge rejtőzik!

Federal Reserve Bank, vagyis Szövetségi Tartalék Bank, az USA lakosságának csak parányi százaléka tudja, hogy gazdasági, azaz mindennapi életünket az Egyesült Államok Szövetségi Kormányától független és magánkézben lévő bank irányítja!

Ennek az írásnak nem célja részleteiben tárgyalni azt a fondorlatos előkészítő munkát, amellyel a Federal Reserve Act-ot, azaz Szövetségi Tartalék Törvényt a Pénzhatalom bankárai keresztül vitték. Azonban azt meg kell említeni, hogy 1913-ban az USA akkori elnöke Woodrow Wilson a Pénzhatalom bankárainak a "zsebében volt". Tőlük kapott ígéretet arra, hogy 1914-ben újra elnökké választják őt, ha aláírásával hitelesíti az általuk kidolgozott "új banktörvényt".

Wilson jellemére fényt vet az, hogy választási beszédeiben állandóan hangoztatta:

" olyan banktörvényt tervez létrehozni, amellyel az USA­-ban megszünteti a Wall Street (Fal utca) bankárainak uralmát."

A gondosan és ravaszul előkészített banktör­vényt a karácsonyi szabadságra készülő képviselőház – éppenhogy törvényesen elegendő számmal ­megszavazta és az ugyancsak karácsonyi hangulatban lévő kongresszus is jóváhagyta. Wilson elnök ezt 1913. december 23-án aláírásával törvényerőre emelte. Ezzel a banktörvénnyel a nép által szabadon választott Kongresszusnak az Alkotmányban biztosított jogát, a pénzkibocsátásra és a hitel ellenőrzésére, Wilson magánvállalatra ruházta át!

A Pénzhatalom a beígért jutalomként Wilsont másodszor is az Egyesült Államok elnökévé (28-ik) választatta. A Wall Street bankárai uralmának megszüntetése helyett, azoknak hatványozott formájú hatalma világviszonylatban is megnőtt.

Az Egyesült Államok adóssága az első világháborúba való belépésig (1917) kevesebb volt, mint 1 milliárd dollár, de azt követőleg az adósság 25 milliárd dollárra ugrott. A második világháború előestéjén már $49 milliárd volt az adósság! 1942 és 1952 között $265 milliárdra emelkedett. 1962­ben $303 milliárd, majd 1971 és 1976 között $409 milliárdról tovább nőtt $631 milliárdra.

Pastor Sheldon Emry 1977-ben az USA adósságát 1978-ra 800 milliárd dollárra becsülte, amelyre a következő 6-10 évben, ha az adósság továbbra is ilyen gyorsan nő, akkor a kamat egyedül 400 milliárd dollár lesz! Ezt írta Pastor Sheldon Emry 1977. március 26-án a NEWS nevű újságban [Lynchburg, VA. USA]  A NEMZET ADÓSSÁGA címmel.

Az Egyesült Államok adósságát ma már trilliókban számolják! Több mint 3 trillió dollár! Nehéz elképzelni, hogy az egész világot behálózó USA-beli Wall Street –féle Pénzhatalom állandó adósságra épített pénzrendszere képes lesz még "átvészelni" egy újabb évtizedet!

Hazánknak szabadulnia kell a Fal utca urainak rabságából, amíg nem késő!

 

Lyndon H. Larouche Jr. közgazdász és elnökjelölt az Egyesült Államokban, az 1994. augusztus hónapban megjelenő "9TH FORECAST" [Előjelzés] című 9. számú füzetében a 17. és 19. oldalon a következőket írja:

"A Szövetségi Tartalék Rendszer a kulcsa a mai szappanbuborékszerű, származtatott spekulá­ciónak. Romlott, gyakorlatilag hazaárulóan bűnpártoló tisztviselők nélkül, akik a Szövetségi Tartalék Bankot vezetik, a spekulációs mánia, ami tönkretette nemzetünket és nagy részét a világnak, nem lett volna lehetséges. A Federal Reserve nem egyéb, mint magántulajdonban lévő központi bank a Szövetségi kormány által engedélyezve, amelyik növekvő, törvényellenes, erőszakos hatalmat nyert még a saját kormányunk felett is."

 

Ugyancsak érdemes megjegyezni: a 18 éven felüli amerikai állampolgárok majdnem 10 %-a analfabéta. Nem tudnak olvasni és írni! A szám visszataszító, de nem új, vagy megdöbbentő. Sokkal jobban kijózanító az a felfedezés, hogy 90 millió amerikai - a 191 milliós felnőtt polgári lakosság fele! - lehet, hogy szintén írástudatlan. Ezeket az adatokat ötévi adatszerzés tanulmányozása után az USA közoktatás ügyeivel foglalkozó minisztériumi osztály hozta nyilvánosságra. [Forrás: Geoffrey Stevens THE GAZETTE, Montreal, 1993. szeptember 12.]

 

A fentiek tudatában azt hiszem most már érthető, hogy a tömegek tudatlanságára épített banktörvényekkel, "az írástudók" miként szereztek vagyont és hatalmat az Egyesült Államokban.

A legutolsó (1989) gazdasági adatok szerint, az Egyesült Államokban a lakosság 1 százalékának van tulajdonában az USA vagyonának a 40 százaléka! A többi 60 % vagyonon a lakosság 99 %-a osztozik. Saját érdekünkben feltétlenül szükséges az Amerikáért rajongókkal megértetni azt a magyar közmondást, hogy "nem mind arany, ami fénylik!"

 

A RIDEG VALÓSÁG HAZÁNKBAN

Hazánkban a mindennapi élet jellegzetesen magán viseli az amerikai Szövetségi Tartalék (FED) gazdaságrendszerét. A pénzhatalom üzleti tevékenysége főleg a pénzkölcsönzés, hitel formájában. Igaz ugyan, hogy a Kádár-kormány is kapott készpénzben kb. 24 milliárd dollárt.  Ez azt bizonyítja, hogy a Pénzhatalom bankjait nem érdekli a kölcsönt felvevő állam politikai rendszere, hanem csupán a vagyona, ami biztosíték a kölcsönre.

Ennek az írásnak nem célja vizsgálni, hogy a Kádár-kormány vajon mennyit használt fel a kapott kölcsönökből építkezésre és munkalehetőségek teremtésére. Azonban tény, hogy nem volt munkanélküli az országban, amivel a rendszer büszkélkedett is, és az is tény, hogy ennek most isszuk meg a levét. E rideg valóság ellenére az ország vezetői "a jólétet" még mindig külföldi kölcsönökkel és külföldi befektetőkkel akarják létrehozni!

  Emlékeztetőül ismétlem: a nemzet egyetlen tagja sem lehet szabad, ha belső igényeinek kielégítését más irányítja, nem pedig saját maga.

Mindannyian tudjuk, hogy hazánk gazdasági helyzetét, vagyis a mindennapi életünk idegtépő voltát az eddig használt módszerekkel képtelenek vagyunk megváltoztatni. Éppen ezért el kell, hogy fogadjuk azt a tényt, miszerint egy új, jobb gazdasági rendhez új módszereket kell alkalmaznunk, és új fogalmakkal kell megbarátkoznunk. Nos, tegyük azokat magunkévá, tekintet nélkül újszerű mivoltukra.

 

A CÉDULA

Tegyük fel, hogy gazdálkodó vagyok a saját húsz holdas birtokomon. Szükségem van segítségre, munkásra. A talány azonban az, hogy miből fizetem a munkásomat, mert nincs pénzem. Talán megegyezek vele, hogy másban fizetem a munkadíját, mint készpénzben?

Például adhatok neki 5 kg krumplit, l kg húst, 1/2 kg vajat, 2 liter tejet és tíz db tojást a napi nyolc órai munkájáért. Ezek a termékek mind az én saját gazdaságomból valók.

Azt is megtehetem, hogy az előbb említett termékek értékét kiszámolom pénzben és adok a munkásomnak egy cédulát, amelyre a kiszámolt értéket számokkal felírom, s amellyel ő a hét végén szabadon válogathat a gazdaságomban található termékekből és javakból. A cédulára felírt számok forintban képviselik a becsületesen elvégzett munka értékét.

Azonban nem adhatok a munkásomnak olyan cédulát, bármilyen érték is legyen számokkal ráírva, amellyel ő más gazdaságból vagy más iparostól kérhet termékeket vagy árút ugyanúgy, mint tőlem. Az általam kiállított cédulával csak az én gazdaságomban termelt, készített termékeket lehet igényelni.

Ha pénzzel tudnám őt fizetni, az már nagy különbség lenne! Ebben az esetben ő az országban óhaja szerint bárhol és bármit vásárolhatna a becsületes munkájával keresett pénzzel. Ahhoz, hogy pénzzel fizessek, nekem is előbb pénzhez kell jutnom.

Az én cédulám, s a bankjegy, mindkettő lehet egyenlő nagyságú papíros, ugyancsak egyforma számokkal ellátva. Például, az én cédulámra lehet 5 000 forint éppúgy ráírva, mint a Nemzeti Bank által nyomtatott papíron az 5 000 forint.

Az én cédulámmal azonban csak az én termékeimet lehet megvenni. Míg a bankjegy ugyanolyan névértékével az egész országban vásárolhatunk árút, vagy szolgáltatásokat, amelyek a hozzám hasonló, becsületes munkával előállított honfitársaim termékei és szolgáltatásai.

 

A PÉNZ, MINT TÁRSADALMI ESZKÖZ

Nyugodtan állíthatjuk, hogy a pénz a minden­napi életben nélkülözhetetlen társadalmi eszköz, mindenki által elfogadott és használt "értékmérő", a bankjegyekre nyomott számértékben.

     Miután a nemzet tagjai által termelt, gyártott javakat és szolgáltatásokat pénzzel lehet megvenni, ezért annak kibocsátása és a vele kapcsolatos hitel felügyeleti, ellenőrzési joga nem tartozhat senki másra, csakis a magyar nemzetre!

Az én cédulám - amit a munkásomnak adtam - hasonlóan papír, mint a bankjegy. Az általam kiállított cédulával annak jogos tulajdonosa jogot formál az én gazdaságomban lévő javakra. Míg a bankjegy tulajdonosa jogot formál a nemzeti közösség által termelt, gyártott javakra és szolgáltatásokra.

 

A PÉNZ NEM VAGYON

A cédula és a bankjegy egymagában - mint papír - ráírt számok értékjelzéséhez mérten szinte semmi, vagyis nem érték. Tehát a pénz nem vagyon, hanem csak jelképe a vagyonnak.

Pontosan olyan jelkép, mint az államférfiak képei a bankjegyeken! Miután az egyik legnagyobb gazembersége pénzrendszernek éppen itt van elrejtve, azért ismétlem: a pénz nem vagyon! Éppezért, a becsület védelmében és az igazság értelmében: a pénzt nem szabad árulni, mint a krumplit, vagy a tökmagot a heti piacon! A Pénzhatalom világcsalása pedig pontosan ezen a trükkön alapul:

Bankjain keresztül árucikket csinált a pénzből, mintha az valódi érték, vagyon lenne. Ma már számológépek és telefax készülékek segítségével, futószalagon 24 órán át történik a spekulációs "vagyongyártás".A New York-i tőzsdén például huszonnégy óra leforgása alatt 1 trillió amerikai dollár értékű valuta cserél gazdát.

Ha az én cédulámat valaki akaratom ellenére bitorolja, akkor azt feljelentem lopás, vagy csalás miatt. Ugyanis a cédula természetbeli értékéért a munkásommal együtt én dolgoztam, küzdöttem és nem egyeztem bele, hogy más adja-vegye. Ha a nemzet "céduláját" vagyis pénzét a nemzet beleegyezése nélkül olyan magánszemélyekből álló társaság bitorolja, amelyik azt elsősorban és csakis a saját vagyona gyarapodására használja, az pontosan olyan lopás, vagy csalás, mint az én cédulám esetében.

A hazánkban lévő javak előállításáért a magyar nép verejtékezve dolgozott. Tehát elsődleges és egyedüli joga van a saját vagyonához és annak jelképéhez, a pénzhez.

 

A SAJÁT HAZÁJÁBAN, SAJÁT PÉNZÉVEL NE TARTSA SENKI

NYOMORBAN A MAGYAR NÉPET!

 

Ha szabadon és boldogan akarunk élni, akkor nem tűrhetjük tovább, hogy a Pénzhatalom, a Federal Reserve (Szövetségi Tartalék) saját pénzrendszerével a bankjain keresztül kamatgyarmatként tartsa meg magának hazánkat.

Az emberi jogok törvényei alapján, a nemzetek által megegyezett és aláírt szerződés szerint az önvédelemhez jogunk van!

Cseréljük ki a nyüzsgő hisztériává fajult és már a szerencsejáték határát súroló, spekuláns Pénzrendszert és ügynökeiket leplezzük le!

A PÉNZ TEREMTÉSE

Mindenki tudja, hogy kétféle pénz létezik. Az egyik a közforgalomban lévő bankjegyek és érmék. Ezt legtöbbször magunknál tartjuk s ezért zsebpénznek, vagy készpénznek hívjuk. A másikféle pénz a bankszámlánkon lévő és csupán csak számokban létező összeg. Ha takarékoskodni akarunk, akkor takarékbetét számlát nyitunk a bankban. Ha pedig számláink kifizetésére akarjuk használni a bankban lévő pénzünket, akkor folyószámlát nyitunk. Amikor a folyószámlánkon nincs elég számokkal jelzett pénzünk és szükségünk van nagyobb összegre, akkor a bankárhoz fordulunk kölcsönért.

 

v

Ügyvitel a kölcsönzésnél:

A bankok kölcsön formájában pénzt teremtenek. A bankkölcsön az egyetlen dolog, amit az ember teremteni képes. Minden mást az Isten teremt. Vegyünk példának 100 000 forintot, amit én kölcsön kérek a banktól. A bankban így történik az ügyvitel:

a. A banktisztviselő először is biztosítékot -- jelzálogot -- kér a százezer forintra. Ha erre én egyedül képtelen vagyok, akkor „kezest kell kerítenem”, ami legtöbbször eléggé kellemetlen dolog.

b. Miután a kért biztosítékot átadtam a banktisztviselőnek – ami tulajdonképpen az én saját tulajdonom hitelértéke – a tisztviselő aláírat velem egy szerződést, amely szerint meghatározott idő multával, ha részletekben is – visszafizetem a banknak a százezer forintot és azon felül 15%-os kamatot. Tehát többet kell visszafizetnem, mint amennyit kaptam.

c. Ezek után a tisztviselő a folyószámlára ír 100 000 forintot. Ezt teheti anélkül, hogy bárkinek is megcsonkítaná a bankszámláját, akár egy fillérrel is. A banktisztviselő 100 000 forintot teremtett a részemre!
             Ezzel a „pénzteremtéssel” a bankár jogot adott nekem arra, hogy – nem a bank által – hanem a többi magyar honfitársam által termelt, gyártott javakat, vagy szolgáltatásokat megvegyem.

Emlékeztetésként ismétlem: A nemzet vagyona azoké, akik megdolgoztak érte!

Ha a nemzet „céduláját,” vagyis pénzét a nemzet beleegyezése nélkül bárki is bitorolja, éppolyan lopás, vagy csalás, mint az én cédulám esetében.

 Ügyvitel a kölcsön visszafizetésénél:

d. Egy év múlva sikerült visszafizetnem a banknak a 100 000 forint kölcsönt a 15%-os kamattal együtt. Tehát 15 000 forinttal többet fizettem vissza, mint amennyit kaptam. (E pillanatban ez természetesnek látszik.)

e.  A banktisztviselő „egyenleget” készített,  és ezzel a varázsszóval megsemmisítette az egy évvel ezelőtt teremtett 100 000 forintot. A 15 000 forint kamat -- természetesen -- a bank jövedelmévé vált.  Képzeljük el ezt a vagyonszerzést milliárdokkal, bármilyen más valutában!

Gondolkozzunk: a Pénzhatalom bankja biztosítékra, jelzálogra – vagyis az én saját vagyonomra – jogot adott nekem arra, hogy – nem a bank által – hanem a többi magyar honfitársam által termelt, gyártott javakat, vagy szolgáltatásokat megvegyem. A Pénzhatalom bankja, a saját hitelem értékére jogot adott nekem arra, hogy 100 000 Forint értékig megvegyem azt, ami nem is az övé, hanem a magyar nemzeté. Méghozzá a nemzet céduláján, azaz pénzén adta meg ezt a jogot! S ezzel a csalással még 15 000 forinttal gyarapodott is a kasszája!

Ne értsük félre a dolgokat! A bankra szükség van, mint bármilyen más szolgáltatást nyújtó üzletre, vagy intézményre. Azonban a magyar nemzet közgazdaságában a bank nem "teremthet vagy semmisíthet meg" hitelt (pénzt) kénye-kedve szerint, amely áltat "diktálja, ahelyett hogy szolgálná" az egyén, a család, a nemzet igényeinek kielégítését. Vagyis, elveszi a nemzet szabadságát, és kamat­gyarmattá teszi a saját gyarapodására. A legközelebbi választáson, titkos szavazással ezen változtatni kell!

Visszatérve az előbb említett 100 000 forintos példához, amit a bank teremtett nekem majd az "egyenleggel" megsemmisített:

Tegyük fel, én a 100 000 forinttal kis üzemet létesítettem. Először egyedül a már meglévő eszterga-, és fűrészgépemmel gyermekjátékokat kezdtem gyártani, majd az év végére három munkással szaporodott a kicsiny, de sikeres üzem. A banktól kapott pénzzel a raktáramat is feltöltöttem áruval, hogy az üzletektől kapott rendeléseket gyorsan leszállíthassam, hogy hamarabb kapjam meg tőlük a nekem járó pénzbeli ellenszolgáltatást.

Figyeljük csak ezt a példának felhozott esetet. A teremtett 100 000 forinttal árut gyártottam, termeltem és amikor a banknak visszafizettem, megszűnt létezni. Tehát a forgalomban százezer forinttal kevesebb maradt, míg a forgalomba kerülő árúval legalább 150 000 Forint értékkel lett több. E forgalomból kivont pénzrövidülésen kívül a 15 000 forintos kamat, amit a banknak fizettem további forgalomból való pénzkivonást idézett elő, mert a bank "nem teremtette", tehát mástól kellett elvennem. Ebből a példából világosan kitűnik, hogy ha egy hónap alatt minden magánszemély és üzem visszafizetné a banktól kapott kölcsönét a kamattal együtt, akkor a következő hónapban alig maradna forgalomban pénz, s a városban élő nép még az élelmét se lenne képes megvenni.

Szeretném, ha saját érdekében minden magyar megértené, hogy a Federal Reserve (Szövetségi Tartalék) pénzrendszere a Pénzhatalom titkos fegyvere, amellyel bankjain keresztül (az ’International Monetary Fund’-ot /IMF/ és ’World Bank’-ot is beleértve) hazánkat könyörtelen elnyomás és kizsákmányolás alatt tartja.

v

FURCSA BANKTÖRVÉNY

Úgy látszik, hogy a Pénzhatalom "vagyon­gyártó" tevékenysége nem elégíti ki a kapzsiságot, mert még olyan banktörvényt is létrehoztak, amely meghatározza, hogy a bank a bankbetéteknek hány százalékát adhatja ki kölcsönbe. (Kanadában a bankbetétek 95 %-át)

Tessék megkérdezni az illetékes országgyűlési képviselőt, hogy a magyar banktörvény hány százalékotengedélyez? Ismétlem: ez a pénz, amit a nép a bankszámlájára tesz, nem a bank nehéz testi munkájával szerzett vagyona.

A kölcsönző a kapott pénzösszeget elkölti, hisz azért kért kölcsönt, mert szüksége volt a pénzre. Ebből a pénzből ismét bankbetét lesz (miután azok, akiknek a pénzét kifizette ismét beteszik azt a bankba), amelynek 95%-át ismét kölcsönadja. Ez a folyamat az eredeti bankbetéttel legalább hússzor megismétlődik. Milliárdos összegekkel ez a "játék" valóban jövedelmező, bármilyen pénznemmel (valutával) teszik!

 INGADOZÓ KAMATLÁB

A bank által ellenőrzött kölcsönző jelöltnek a banktisztviselő megmagyarázza, hogy sokkal jobban jár, ha változó kamatlábbal fizeti vissza a banktól felvett összeget. A kamatláb ugyanis "money market", illetve a pénzpiac le és fel való ingadozása szabja meg, ami a tőzsde-spekulánsok tevékenységétől függ. Vagyis, ebben az esetben ­még inkább - a gazemberektől függ a sorsa a becsületes alkotómunkával foglalkozó magyarnak, aki kölcsönt vesz fel a banktól.

DERIVATIVE

Miután hazánkban az idegen szavak használata valami "felsőbbrendűségre" utal, feltételezem, hogy a derivative kifejezést a pénzüzlettel foglalkozó szakemberek nem cserélték át magyarra. Lehet, hogy a "származtatott spekuláció" elnevezés megfelelne erre a szerencsejáték határát erősen súroló vagyon­szerzésre. A termékekkel, állatokkal, gyártott javakkal való derivative üzletkötések talán még elfogadhatók lennének - figyelembe véve a becsületesség szintjét - mert az ilyenfajta spekuláció az említett esetekben, aránylag csak kisebb csoportokat boldogít, vagy károsít. Azonban a nemzet vagyonát jelképező pénzzel való és ilyen fokon történő üzérkedés már egyenlő a nyílt rablással!

AZ ÁRAK ÉS A VÁSÁRLÓERŐ VISZONYA

Fogyasztás nélkül a gyártás és termelés értelmetlen! Vagyis a javakat el kell fogyasztani mielőtt újakra lenne szükség. Legalább 60 %-át kellene állandóan elfogyasztani a piacra kerülő javaknak ahhoz, hogy a közgazdaság kereke megszakítás nélkül, sírván forogjon. Ez azonban a Federal Reserve (SZTB) pénzrendszere által diktált módszerrel mennyiségtani képtelenség.

Nézzük miért az? Gyártsunk bármilyen szükségleti cikket, akár cipőt, hűtőszekrényt, vagy autóbuszt, stb. valamennyinek a gyártása költségekkel, kiadással jár mielőtt piacra kerül.

A könnyebb megértés miatt csoportosítsuk a kiadásokat: "A" és "B" csoportra.

"A" csoport = egyének részére fizetett kiadások: bérek, fizetések, jutalékok, részesedések, stb.

"B" csoport = vállalatok részére űzetett kiadások: nyersanyag, gépek hajtóerő (villany), üzem kar­bantartása, bankkamat, stb.

Mármost világosan látható, hogy a készpénz, ami a dolgozók kezébe kerül, vagyis ami a vásárlóerőt képviseli, az „A” csoportban van.

Az eladási árban azonban a "B" csoport kiadásai is, sőt az üzem haszna is kell, hogy képviselve legyen.

Tehát: "A" + "B" + haszon = ÁR (fogyasztói ár).

A technika fejlődésével a "B" csoport kiadásai állandóan növekednek új, modern gépek vásárlásával (pl. elektronikus irányítású). Míg az "A" csoport kiadásai - a vásárlóerő, a kevesebb munkással ­állandóan csökkennek.

Például, ha egy óra alatt egy csoport munkás gépekkel képes tízszer annyit termelni, mint gépek nélkül, akkor világosan érthető, hogy vagy tízszer nagyobb lesz a gyártott áru mennyisége, vagy pedig egy tizedannyi munkásra lesz csupán szükség, ha nem akarunk többet termelni. A több termelés pedig csak akkor szükséges, ha képesek vagyunk elfogyasztani azt, amit termelünk. Amint már említettem: a gyártás és termelés, fogyasztás nélkül értelmetlen!

AKKOR  ÁLL  BE  A  NYOMOR, AMIKOR  BŐVEN VAN MINDEN AZ ÜZLETEKBEN  ÉS  A RAKTÁRAKBAN!

Vásárlóerőnk csökkenéséhez még hozzájárul az a tény, hogy takarékoskodnunk is kell, mert ki tudja mit hoz a holnap. A takarék bankszámlánkra tett pénzzel is csökkentjük a vásárlóerőt. Azután különféle szolgáltatásokra kiadott költségek is hozzásegítenek ahhoz, hogy a gyártott, termelt javak az üzletekben és a raktárakban várják sorsuk beteljesedését.

Nem fogy az árú, a kereskedő nem rendelhet újat, az üzemnek, gyárnak szüneteltetni kell a termelést, nem kell a munkás, nincs jövedelem, pénz, vagyis vásárlóerő.

                  

Magyar Testvér! A saját érdekedben kérlek, értsd meg: a Federal Reserve pénzrendszerével diktált közgazdaság nem a TE érdekeidet szolgálja. Azon felül még mennyiségtani képtelenség az, hogy ezzel a pénzrendszerrel a mindennapi életben szükséges igényeidet (akár anyagi, akár szellemi) kielégíthesd. Tehát nem vagy szabad! A bizonyítható tények alapján tisztán érhető, hogy egy idegen Pénzhatalom utasításától függ az, hogy hazánkban a bankok mennyi pénzt teremtenek a kölcsöneik (hitel) által. Vagyis, hogy "mennyire engedik, vagy húzzák meg a gyeplőt" a nemzet gazdasági életében.

 

 

AZ ORDÍTÓAN FÁJDALMAS KOMÉDIA EBBEN AZ, HOGY MINDEZT A NEMZET SAJÁT HITELÉVEL TESZIK, AMELYNEK SEMMI JOGI ALAPJA NEM LEHET, MERT A NEMZET NEM EGYEZETT BELE A SAJÁT ANYAGI MEGCSONKÍTÁSÁBA!

 

A "privatizálási” törvény leple alatt elkövetett társadalmi igazságtalanságokért és főleg a közfontosságú"energia" külföldi tulajdonba való juttatásáért valakik felelősek! Bárkit is küld a nép az Országházba, hogy érdekeit képviselje, annak nincs jogosítványa arra, hogy kiárusítsa az országot. Az elszámolás és elszámoltatás 1990-ben érdekes módon elmaradt!

 

A KORMÁNY ÁLTAL FELVETT KÖLCSÖN

Amikor a kormánynak szüksége van pénzre, akkor - beidegzett szokás szerint - a bankárhoz fordul kölcsönért éppúgy, mint az állampolgár. Mégpedig nemzetközi bankárhoz, mert "valutára" van szüksége. A kormánynak adott kölcsön esetében, bálmelyik nemzetközi banknál (az IMF és a Világbank a legdivatosabb) az ügyvitel ugyanaz, mint a nekem adott százezer forintos kölcsönnél. Csupán annyi a különbség, hogy a kormány valutahitelt kap, amelyre a biztosítás az ország (a nép) vagyona! Meg azután az is, hogy a külföldi bankszerződésben kiköti a kormánnyal a kölcsön felhasználási módját (IMF). Természetesen és elsődlegesen a bank érdekei kerülnek az előtérbe, mert különben nincs hitel, illetve kölcsön.

Bosszantóan nevetséges, amikor a kormány azt mondja polgárainak: „fogyasszatok kevesebbet, mert nincs elég pénzünk”. Ez a "nadrágszíj szorosabbra való húzása" pontosan olyan kijelentés, mintha a MALÉV (Magyar Légi Közlekedési Vállalat) elnöke kijelentené: "Gépeink készen állnak a felszállásra, de sajnos nem tudunk utasokat vinni, mert nincs több jegyünk."

Gondolkozzunk: a Pénzhatalom bankárjai valutakölcsönt adnak az államnak. A kölcsönt nem szép szóra, vagy mosolyra, hanem a magyar nép hitelére, vagyis vagyonára adják. A nép vagyona a biztosíték a kölcsönre és annak kamatjára.

Miért kell hazánknak külföldi kölcsön, vagy befektető? Micsoda ostoba kérdés? - mondja a Pénzhatalom "szakembere a közgazdász". Az országnak külföldről kell megvenni mindazt, ami hiányzik az országban és szükségünk van rá. Vajon csak külföldi kölcsönnel tudunk valutához jutni, avagy van erre más lehetőség is? Igenis van és arra még kamatot sem kell fizetni:

Gyártsunk az országban olyan javakat, amelyek külföldön könnyen eladhatók.

Ja, de a gyártáshoz is pénz kell. "Segíts magadon, az Isten is megsegít", így szól a magyar közmondás. Adjunk tehát kölcsönt saját magunknak! Ha hazánk vagyona a Pénzhatalom részére jó biztosítéknak, akkor ugyanerre a célra miért nem jó nekünk? -- Erre a kérdésre ad választ e könyvecske a következő oldalakon.+++

 

 

 

KÉPVISELŐK ÉS POLITIKUSOK

 

 

Mindannyian tudjuk – már akik nem élvezői a Pénzhatalom által, a nemzetre erőszakolt pénz – és gazdaságrendszernek, hogy – mindennapi életünk szintje már talán lejjebb nem is csúszhat.

A magyar nép négyévenként, képviselőket választott és küldött Budapestre az Országházba, akiket azzal bízott meg, hogy érdekeit képviseljék! Vajon a képviselők, akiket különben politikusoknak is hívnak, mert így előkelőbb, valóban azért ülnek az Országházban, hogy azt teszik, amiért odaküldték őket? Mi egészen mást tapasztalunk!

Érdekes, ha egy vállalat munkása nem úgy végzi a munkáját, amint azt szakmája megköveteli, akkor annak felmondanak, azaz elbocsátják. Bármilyen nagy is egy vállalat, az még mindig kisebb, mint az ország és az Országházban egy politikus sokkal nagyobb kárt képes tenni, mint egy munkás a cégnél. Ennek ellenére a politikust hagyja a nép, hogy - legalábbis négy évig - tovább károsítja azokat, akik őt jól fizetett állásába helyezték.

Kérdezem: vajon a magyarság érdekeit képviselte-e úgy Kárpátalján, mint az anyaországban – az Antall-kormány alapszerződése Ukrajnával, vagy a jelenlegi miniszterelnök szerződése Szlovákiával, avagy más ügyködése a nép nevében? Az olvasó kiértékelésére és lelkiismeretére bízom a választ.

A POLITIKAI PÁRT

           A párt jellegzetessége az, hogy igyekszik tömegeket szervezni egy vezető személyiség, vagyis politikus köré, akit hatalomra akar emelni. A párt választási sikere révén a politikus hatalomhoz jut és csak a megbízás lejárta végén lehetséges számon kérni, hogy pártjával együtt megérdemelte-e a nép bizalmát. Legtöbbször nem érdemli meg ezt a bizalmat, mert nem a nép, hanem a Pénzhatalom érdekeit képviselte az Országházban. A parlamentbe bekerült vezető politikusokra jellemző, hogy csak ritkán látni azok között, akik őt hatalomra emelték.

             A pártrendszer ráveszi az egyént, hogy bizalmát egy csoport politikusba helyezze. Míg a NEMZETI HITEL elmélete megtanítja az állampolgárt arra, hogy a saját érdekében vállalja a felelősséget és legyen a kormány felügyelője és lelkiismerete.  A NEMZETI HITEL gyakorlata szerint a nép érdekeit képviselő pénz- és gazdaságrendszert a kormánynak „törvényes kötelessége” végrehajtani. S ha ezt már az első év multával észrevehetően nem teszi, akkor az új alkotmány, vagyis a nép többségének (60%-os) akarata szerint a közalkalmazotti állást fel kell mondani. Ez ugyancsak maga után vonja az állás után járó, legtöbbször busás nyugdíj elvesztését is!

           Az igazi demokratikus életformában a NEMZETI HITEL gyakorlata szerint, a nép nem azért választ képviselőket, hogy azok uralkodjanak felette, hanem azért, hogy a nép által közös megegyezéssel létrejött pénz- és gazdaságrendszert az állami közigazgatáson keresztül végrehajtsák.

Hazánkban a NEMZETI HITEI rendsze­rének gyakorlata szerint minden egyes közalkalma­zottnak tudomásul kell vennie (beleértve a miniszter­elnököt is!), hogy nekik alkalmazkodniuk kell a nép kívánságaihoz és érdekeit kell képviselniük, nem pedig fordítva! Tehát, a közalkalmazottak nem dik­tálhatnak a népnek, hanem a nép által közös megegye­zéssel létrejött jogszabályok szerint szolgálniuk kell a népet. Természetesen szabadon választhatnak más pályát, ha nem akarnak közalkalmazottak lenni.

A politikai párt megossza a népet, mert mindegyik pártcsoport egymás ellen küzd, hogy hatalomra jusson. A NEMZETI HITEL rendszere egyesíti - érdekein keresztül - a népet, mert gyakorlata szerint kielégíti az egyén, a család, a nemzet igényeit.

HATALOM – KÉNYSZER

A hatalomra törő politikai párt győzelme esetén természetesnek tartja, hogy célkitűzései végre­hajtásának érdekéhen erőszakot is használjon. Vagyis, a közigazgatási és törvényhozási hatáskör területén, miután többségi pártként van az Országházban, keresztül viszi akaratát, avagy a Pénzhatalom akaratát, amelyik hírközlő eszközein keresztül beválasztatta a néppel.

Ez nem történhet meg, ha a nép legalább 60 százaléka ismeri a NEMZETI HITEL rendszerét. A jelenlegi választások kivitelezése kicsúfolása az igazi demokratikus eszmének. A politikai pártok azért vannak, hogy embereiket beválaszthassák az Országházba. Ennek érdekében politikai gyűléseket rendeznek. A politikai gyűlések, rádióban és televízióban történő fizetett hirdetések, mind a jelölt (a párt!) érdekében történnek, és nem pedig a nép érdekében. A választási küzdelemben a nép dolgozik a hatalomratörő jelöltért és egymás ellen. A választási hadjárat csakis a politikusokat segíti (bizonyos érdekcsoportokat!) és nem a népet. Sőt, a velejáró költségeket is az adón keresztül a néppel fizetteti meg az újonnan - a néppel - beválasztatott kormány!

Megrázóan nevetséges, nemde?

 AZ  ÁLLAMFÉRFI

Hazánkban ma égetően szükség lenne egy olyan államférfira, mint például Széchenyi István volt a múlt században. Tudatosan nem írtam, hogy gróf; mert grófokra egyáltalán nincsen szüksége Magyarországnak. Ellenben olyan rendszerre igenis szüksége van hazánknak, amelynek gyakorlati közgazdasága grófi, vagy legalább kapitalista megélhetési lehetőséget biztosít minden magyarnak.

A NEMZETI HITEL rendszerének gyakor­lata ezt a lehetőséget akarja megadni a népnek.

Rosszul esik leírnom, hogy hazánkban – csak a saját pecsenyéjüket sütögető - politikusok akarják irányítani a nép mindennapi életét, nem pedig államférfiak. Hazánkban ma nincsen egyetlen államférfi, akire a nemzet felnézhetne, s aki valóban a nép érdekét helyezné előtérbe, nem pedig a sajátját. 

MI JELLEMZI AZ IGAZI ÁLLAMFÉRFIT?

A példamutató önzetlenség, a megingat­hatatlan jellem, a felelősségtudat és annak válla­lása, valamint a széleskörű (nem szemellenzős) tudás, amely gyors cselekvőképességgel párosul, a magyar nép és a haza szeretete mindenek előtt. A politikusra jellemző, hogy ismeri a nép életét, annak minden fájdalmát és nagy szókészségé­vel azt állandóan hangoztatja. Megjátssza, hogy ő a haza megmentője, de nincsen kézzelfogható terve, amellyel a nép mindennapi nehéz sorsán képes volna javítani. Külföldi kölcsönökkel és befektetésekkel óhajtja megoldani a bajok orvoslását, amely nem más, mint a rongyos gúnya foltozgatása.

Könnyen észrevehető, hogy kinek az érdekében szónokol, mert állandóan megtalálható körülötte a csupán nevében magyar "tanácsadó" barát és szakbarbár.

A saját érdekünkben, óvakodjunk az ilyen politikustól!

A NEMZET VAGYONA

Beszélhetünk öröklött vagyonról, szerzett vagyonról és a Teremtő ajándékáról, vagyis termé­szeti kincseinkről. Sajnos ez utóbbiból van a legkevesebb! Köszönhetjük ezt a trianoni országcson­kításnak és mindazoknak, akik azt előidézték. Ennek tárgyalása azonban nem célja írásomnak.

Az előző nemzedék által reánk hagyott vagyon leginkább építkezésben, a termelés fejlesztésében, a gyártó ipar fejlődését elősegítő találmányok alkal­mazásában nyilvánul meg. A szerzett vagyon pedig az, amit a mai nemzedék alkotott és alkot. A nemzet­nek ma is vannak szellemi kincsei, találmányai, munkájával termelt, vagy gyártott különféle javak milliói, szállítási/közlekedési eszközei, utjai, vasutjai, iskolái, kórházai, hidai, magán- és középületek százezrei, gépei, szaktudása és termelőképessége, ami ugyancsak nemzeti vagyon.

Egyszóval, a nemzet vagyona szellemi és fizikai munkával jött létre, amelyhez a természeti kincseket is hozzáadhatjuk. Tisztán spekulációval, a vagyon jelképének, a pénznek az adás-vételével a nemzet vagyona nem gyarapítható, tehát a NEMZETI HITEL gazdaságrendszerében a pénzzel való spekuláció nem létezhet.

A NEMZET HITELE

Előzőleg már említettem, hogy a Pénzhatalom nemzetközi bankjai (pl. IMF, Világbank) mielőtt kölcsönt adnának "jelzálogot” kérnek, az pedig nem más, mint a nemzet vagyona. Ha nekik, az általuk adott kölcsönre, hitelre a nemzet vagyona megfelelő biztosíték, akkor saját magunknak ugyanerre a célra kell, hogy ugyancsak jó legyen.

Tehát a teendő nagyon egyszerűen a következő:

1. A nemzet által közös megegyezéssel létrejött elhatározás szerint, a Magyar Országgyűlés megszavaz egy új banktörvényt. Eszerint a Nemzeti Bank az egyedüli pénzintézet, amely hitel által teremthet új pénzt az országban és minden tevékenységéért csakis az Országgyűlésnek felelős és nem másnak. Az Országgyűlés pedig felelős a nemzet minden tagjának.

2. A Nemzeti Bank leltárt készít a nemzet vagyonáról. A nemzet vagyonának értéke lesz a nemzet valódi hitele, mert másként nem is lehet.

3. Az ország bankjai - amelyek az engedélyüket csakis a Nemzeti Banktól kaphatják, ­kötelezik magukat:

a.) Banktörvény szerint, a helyi bank köteles, de csakis termelő, építő célra hitelt folyósítani minden olyan cégnek, amelyiknek legalább három részvé­nyese van. A folyósított hitelek összegét minden hónap végén kimutatásban elküldi a Nemzeti Bank­hoz, amely összegeket a Nemzeti Bank levonja a már előbb megállapított nemzeti hitel összegéből. A helyi, önkormányzati bank köteles 14 munkanapon belül áttanulmányozni, átvizsgálni a kölcsönző cég munkatervét. Ha ez építő, gyártó, szolgáltató, azaz a nép jólétét szolgáló - amit a törvény is előmozdít - és meg van hozzá a cég szükséges szakértelme, akkor köteles a cég részére a megállapított kölcsön összegében folyószámlát nyitni. A kölcsön időtartamát csakis a termelt, vagy gyártott árú eladásának időpontja határozhatja meg. A kölcsön az árú eladása után fizetendő vissza a helyi banknak és ezeket az összegeket a bank minden hónap végén továbbítja a Nemzeti Banknak, amelyeket azután a nemzet hitelének a javára írnak.

A NEMZETI HITEL gyakorlata szerint minden új termelési sorozatban, annak pénzelésére új hitelt (pénzt) kell alkalmazni, mert minden ilyen tevékenység új termékkel növeli a nemzet vagyonát (hitelét).

A bank a kölcsönzött összeg felhasználási irányát havonként köteles ellenőrizni. Amennyiben azt tisztán spekulációra használták, akkor az csalás a nemzet vagyonával, ami büntetőjogi eljárást von maga után! (Ezzel a kérdéssel majd később foglalkozom.)  A nemzet vagyonának növelésére használt kölcsön után nincs kamat, de vissza kell fizetni. A bank viszont szolgálataiért a Nemzeti Bank által megkötött szerződésben és a lebonyolított forgalma után megegyezés szerint 3-4 százalékos díjazásban részesül, amely összeg levonandó a nemzet hiteléből.

A Nemzeti Bank három, vagy négy hóna­ponként újraértékeli a nemzet vagyonát. Ugyanis időközben a termelt javak értéke növeli a nemzet hitelét is. Ugyanakkor, az elfogyasztott, elkoptatott, vagy tönkre­ment javak értéke csökkenti a vagyont, tehát a hitelt.

b.) A bank a törvény értelmében köteles minden kiskereskedő, cég  részére folyószámlát nyitni, amelyik kereskedő, cég az általa vásárolt árút közvetlenül a fogyasztónak, a népnek adja el.

A bankszámla megnyitása alkalmával - amihez nincs más követelmény, csak a magyarországi születés és a magyar állampolgárság bizonyítása ­a bank az illető céget számlakönyvekkel látja el. A cég számlakönyvén annak folyószámla száma látható úgy az eredetin, mint annak két másolatán.

A cég a saját érdekében minden áru eladása alkalmával kiállít egy számlát (eredeti + 2 másolat). A jelenlegi gazdasági rendszerben is ezt műveli!

A NEMZETI HITEL gyakorlata alkalmával azonban csak azt az árat írja a számlára, amennyiért ő vette az árut és a vevő ezt az árat fizeti. Majd egy számlamásolatot ad a vevőnek, egy másolatot a könyvben hagy, míg az eredetit a hét végén beviszi a bankjába.

A bank az eladó cég illetékét (hasznát) ­amely az árúk milyensége szerint százalékban és megegyezés szerint van meghatározva - annak folyószámlájának javára írja. Az ilyen összegeket a bank minden hónap végén elküldi a Nemzeti Banknak, amit az levon a nemzet hitelének összegéből.

Azzal, hogy a kereskedő önköltségi áron adja el az árút a vevőnek, nagyban fokozza a nép vásárlóerejét. A NEMZETI HITEL gyakorlatának van még egy másik fontos módszere, amellyel a termelt, gyártott árút, vagy szolgáltatásokat segít eljuttatni a néphez. Ez pedig a kapitalistáktól átvett "osztalék".

Az USA-ban, amikor valaki valamilyen  vállalatba befekteti a pénzét, részvényeket vásárol ezek után bizonyos időnként a cég hasznától függően osztalékot kap. Nos, a NEMZETI HITEL gazdaságrendszerében minden magyar kapita­listaként osztalékot kap a nemzet munkája által szerzett jövedelemből 

AZ OSZTALÉK

Tegyük fel, hogy a teljes nemzeti termelés értéke az év első négy hónapjában X milliárd forint, amit 100 %-nak veszünk. Mármost, ebből a termelt 100 %-ból a magyar nép felvásárolt, vagyis elfogyasztott 55 %-ot. A NEMZETI HITEL gyakorlata szerint a száz százalék kitermelése ötvenöt százalék pénzértékbe került. Tehát, a nemzetnek a munkája után, négy hónap alatt 45 %-os haszna van. Ezt a negyvenöt százalék pénzértéket szét kell osztani a nemzet tagjai között. Mégpedig 18 éves kortól az aggastyánig, minden egyes magyar állampolgárnak forint értékben ki kell fizetni az osztalékot. Tekintet nélkül arra, hogy dolgozik-e, vagy munkanélküli. Aki dolgozik, a munkája után is kap fizetést.

Az osztalékot évente, négy hónapi időközökben kell a nemzet jövedelméből kiszámolni. A kifizetését pedig csekk formájában, postai szolgáltatás útján kell eszközölni. A csekkeket a bank forintra váltja és azokat visszaküldi a Nemzeti Banknak, ahol a teljes összeget levonják a nemzet teljes hiteléből. 

KÜLFÖLDI VÁSÁRLÁSOK

Amint már említettem, a trianoni palotában történt országcsonkítás óta (1920. június 4.) hazánk nyersanyag tekintetében sajnos behozatalra szorul. A külföldről vett - bármit is - úgynevezett "valutával" kell fizetnünk. Hogyan juthat hazánk valutához?

A NEMZETI HITEL gyakorlata szerint külföldi kölcsönre, vagy befektetőkre egyáltalán nincs szükségünk! Sőt, nyomorunknak legfőbb okozója a külföldi kölcsön!

Valutát csakis úgy szabad szereznünk, hogy termelt, vagy gyártott javaink egy részét külföldön kell értékesítenünk. A NEMZETI HITEL pénz- és gazda­ságrendszere lehetővé teszi, hogy hazánkban olyan új dolgokat hozzunk létre, amelyeket külföldön valutáért könnyen értékesíthetünk. Itt különös figyelmet kell szentelnünk az ifjúságra! Ugyanis az új ötletek legtöbb­ször a tehetséges ifjaknál születnek és azokat feltétlenül érvényre kell juttatnunk! Minden hazai, érdemleges­nek ítélt ötletet, ami a nemzet vagyonát gyarapíthat­ja, törvényesen segíteni kell a megvalósulásig.

Hazánkban a NEMZETI HITEL rendszeré­nek megvalósítása után számítanunk kell arra, hogy a Pénzhatalom külföldi "valutaszerzésünket" minden­féle eszközzel igyekszik majd meghiúsítani. Hisz egyik rabszolgája felszabadította önmagát! Szeren­csénkre már több államban van olyan mozgalom, amelyik Clifford Hugh Douglas skót mérnök és közgazdász elméletét igyekszik megvalósítani. Tehát, a közeljövőben már nem leszünk egyedül, vagyis lesz több cserekereskedő társunk. 

A GYÁRTÁS ÉS TERMELÉS PÉNZSZÜKSÉGLETE

A gyártási folyamat szükségszerűen több fejlődési fokon megy keresztül, amíg a gyártmány eléri a befejezett formáját. A gyártási folyamat lánc­-sorozatának több résztvevő üzeme, cégtulajdonosa van, mielőtt az áru, a termék a fogyasztóhoz kerül. Valószínűleg már a gyártást kezdő üzemnek is szüksége van pénzelőlegre, vagyis hitelre, és amikor a félig kész árut tovább adja a második fokon gyártó cégnek, attól elvárja, hogy a leszállított árúért az azonnal fizessen. Ugyanez a helyzet előfordulhat a gyártási folyamatban részt vevő többi céggel. Egyik sem várhat, amíg a gyártmány az árú befejezéséhez, avagy a vevőhöz, a fogyasztóhoz ér.

Tegyük fel - akármilyen gyártmány, áru ­készre gyártásában három cég vesz részt: A, B, C.

A NEMZETI HITEL gyakorlata a következő­képpen fedezi a gyártás pénzszükségletét:

Cég "A"-nak szüksége van kölcsönre azért, hogy kaphasson nyersanyagot, szállíthasson, fizethesse a munkásait, fűtést, világítást, gépeinek karbantartását és üzemeltetését, valamint üzemi költségeit. Elmegy a bankhoz és - minden huzavona, nehézség nélkül - megkapja a kölcsönt, mert a banktörvény ezt előírja.

Amikor cég "A" a részben kész gyártmányt eladja cég "B"-nek, az eladási ár magában foglalja az ő összes költségeit és a banktól kölcsönkért pénzt is, amit azonnal visszafizet a banknak.  Ezenfelül, a cég "A"-nak a hasznát is.

Cég "B" pénzügyileg ugyanolyan helyzetben lehet, mint cég „A”, mert az árú gyártásának hasonlóak a feltételei. Éppezért ő is a bankhoz fordul kölcsönért, amelynek összegéből ő is fedezi kiadásait, és amelyből cég "A"-t azonnal kifizeti.

A majdnem kész árút cég "B" tovább eladja cég "C"-nek és ugyanaz a folyamat történik, mint előzőleg. Cég "B" megkapja a neki járó pénzösszeget cég "C"-től, amelyből azonnal visszafizeti a kölcsönt a banknak és a megmaradt felesleg, pedig az ő hasznát képezi, amellyel, mint bárki más, szabadon rendelkezik.

A gyártás sorozatának - példánk szerint ­utolsó láncszeme cég "C". Ő is a banktól kapott kölcsönből fedezte kiadásait, valamint a vételárat cég "B"-nek. Amikor a teljesen kész gyártmányt, árút eladja a nagykereskedőnek, akkor a szokásos jelenet megismétlődik. Azaz cég "C" a nagykereskedőtől kapott pénzből azonnal kifizeti bankkölcsönét és a felesleg az ő haszna.

A nagykereskedő pontosan ugyanúgy fordulhat a bankhoz kölcsönért és ugyanolyan feltételek mellett, mint a gyártó, termelő cégek. A kiskereskedő helyzetét már tárgyaltam, amelynek tevékenysége csak annyiban különbözik az előzőkétől, hogy ő nem számolhat a vevőnek eladott árban a maga számára hasznot, mert ő a hasznát a bankjába beadott számlái után kapja.

 

A pontosabb megértés kedvéért ismétlem:

A NEMZETI HITEL gyakorlata szerint, a termelő - gyártó - szolgáltatást nyújtó cégek, amelyeknek legalább három felelős vezetője van, törvényesen jogosultak bankhitelre, kölcsönre, amely kölcsönért kamatot nem fizetnek.

A kölcsön visszafizetésének ideje mindig a termelt, gyártott árú, vagyis a javak eladásának idő­pontja. Piackutatással megállapítható, hogy olyan cikket nem gyárthatunk, ami eladhatatlan!

Minden új gyártási, termelési "ciklus"-hoz új hitelt kell használni, nem pedig a megtakarított pénzt. Azért, mert új gyártás és termelés új vagyont hoz létre és a pénz a vagyon jelképe és értékmérője. Tehát ugyanazzal a jelképpel, pénzzel nem mérhetünk új vagyont.

A megtakarított pénz vásárlóerő, amit tet­szésünk szerint használunk. Ha nem vásárolunk vele, mert már mindenünk van és nincs szükségünk sem­mire, akkor azzal a nemzeti "osztalék" mennyiségét befolyásoljuk. Ha nem vásárolunk, akkor nem fogy az árú, a kereskedő nem rendel újat, a gyártás lelassul, majd leáll. A Nemzeti Bank csak csekély osztalékot fizet, majd nem fizet s ezzel kevesebb pénz kelül forgalomba, tehát elő kell szedni a megtakarított pénzt.

Jelenleg, a Federal Reserve (SZT) pénzrend­szere a hitel (kölcsön) megszorításával szabályozza a forgalomban lévő pénz mennyiségét. Tehát az árubőség ellenére az egyén, a család, a nemzet nem elégítheti ki a belső igényeit. Mástól, idegen Pénzhatalomtól függ a sorsa, vagyis nem szabad!

Míg a NEMZETI HITEL rendszerében az egyén saját elhatározásától függ, hogy vásárol-e a megtakarított pénzével vagy nem. Tehát, sorsát illetően szabadon dönt. Nem rabja az idegen Pénzhatalomnak!

A KÖZMUNKÁK PÉNZZEL VALÓ ELLÁTÁSA

A NEMZETI HITEL gyakorlata szerint - amely alapgondolataiban egyező Clifford Hugh Douglas elméletével - a közmunkák pénzszükségletét úgy fedezzük, mint a gyártás- és termelésből származó javak eladását, azaz fogyasztását. Azzal a különbséggel, hogy itt a fogyasztást érték-csökkenésnek nevezzük.

A középületek, iskolák, kórházak, utak, vasútvonalak, hidak, szennyvízcsatornák, stb. mind kopásnak, elévülésnek vannak kitéve, ami fokozatos folyamat s ezért a nemzet vagyonának időnkénti kiértékelése alkalmával ezt figyelembe kell venni, vagyis "értékcsökkenést" kell alkalmazni. Ennek az értékcsökkenésnek az összegét, amit fogyasztásnak veszünk, le kell vonni a nemzeti hitelből, amit természetesen a központi Nemzeti Bank intéz.

Ha az előbb említett, vagy bármilyen más közvagyont újólag építünk, akkor azt csakis új hitellel (kölcsönnel) fedezzük.

NEM LEHET SZABAD A NEMZET, HA IGÉNYEINEK  KIELÉGÍTÉSÉT  MÁS IRÁNYÍTJA!

Röviden: a NEMZETI HITEL gyakorlata sze­rint akár a magánvagyonban, akár a közvagyonban, ha bármit is fejlesztünk, tökéletesítünk, vagy újat építünk, azzal a nemzet vagyonát, hitelét növeljük.

Ha a termelt, gyártott javakból bármit is elfogyasztunk (felvásárolunk), vagy elkoptatunk, azzal a nemzet vagyona, tehát hitele csökken. Ezt a nyilvántartást csakis a központi Nemzeti Bank végezheti, ahová az összes adatok "befutnak".

A NEMZETI HITEL rendszere szolgálja az egyén, a család, a nemzet igényeit, nem pedig diktálja (!), amint azt a jelenlegi rendszer teszi.

 

A községi, városi, vagy megyei önkor­mányzatok (négyhavi) költségvetésének tárgyalása alkalmával ­a NEMZETI HITEL gyakorlata szerint - nem lehet olyan aggodalom, hogy van-e tervezett közmunkára elegendő pénz, hanem csak az, hogy a közmunkára szükség van-e és a terv gyakorlatilag kivitelezhető-e, avagy sem. Tehát a költségvetés megvitatásánál (igény bejelentésnél) a döntő szó a mérnöké, nem pedig az úgynevezett "pénzügyi szakemberé."

Az önkormányzatok minden négy hónapban - a központi Nemzeti Bank vagyon kiértékelési időszakától függően - a közmunkára való igényüket benyújtják az önkormányzat területén működő helyi bankhoz. A helyi bank a központi Nemzeti Banknak bejelenti a szükséges hitelt, azaz pénzt és ellátja az igényeket.

Vegyünk példának akár egy iskola, kórház, vagy utak építését. A felhasznált pénz csökkenti a nemzet hitelét, de amikor a három említett közmunka elkészül, akkor a legközelebbi "vagyon kiértékelés­nél" a Nemzeti Bank azok értékével növeli a nemzet vagyonát, vagyis hitelét. Egyszerű, Nem-de? Miért kell ehhez az IMF, vagy a Világbank hitele, pénze? Legyen már vége nemzetünk kirablásának)

Ugyancsak legyen vége a hivatalból való min­denféle huzavonának! Ügyintézésnél ne futtassuk a munkában elfáradt népet az egyik irodából a másikba. Egyszerűsítsük az ügyek intézését és a papírtologatást!

Különben e kérdéssel már korábban foglalkoztam. A közalkalmazott nem diktálhat a népnek, hanem a NEMZETI HITEL rendszerének gyakorlata alapján, a közös megegyezéssel létrejött jogszabályok szerint, mindig udvariasan szolgálniuk kell az ügyfeleket. Ha nem szereti a foglalkozását, neki is joga van azt kicserélni.

A közmunkák pénzzel való ellátása a NEMZETI HITEL rendszerének gyakorlata szerint nagyon egyszerű. Akár út-, vagy hídépítést veszünk példának, a gyakorlati kivitelezés ugyanaz. Az önkormányzat községi, városi, vagy megyei – benyújtja költségvetését az építkezésre a helyi banknak, amelyik azután erre a célra számlát nyit az önkormányzat részére. Ez az összeg a központi Nemzeti Banknál fogyasztásnak számít mindaddig, amíg az építmény elkészül. A kész építmények értékének felbecsülése után mindkettő vagyontárgy – a nemzet vagyona- lesz, tehát növeli a nemzet hitelét.

Hogyan fizet a nép utakért és hidakért? Egyszerűen értékcsökkentéssel! A központi Nemzeti Bank minden évben „leír” az említett két építmény értékéből – kopás, vagy elévülés alapján – egy bizonyos összeget. (Pl: 500.000 forintot). Ezzel az összeggel kevesebb lesz az önkormányzat, vagyis a nemzet vagyona, és így a hitele is. Tehát nem magas adókkal fizet a nép, hanem a termelés, gyártás és alkotás, valamint a fogyasztás, vagyis kopás és elévülés értékeinek kiegyensúlyozásával. Értsük meg: Ha termelünk, gyártunk, alkotunk, akkor nő a vagyonunk, tehát a hitelünk. Amikor fogyasztunk, vagy valamit koptatunk, akkor fogy a vagyonunk, vagyis a hitelünk a Nemzeti Hitel rendszerének gyakorlata szerint.

A teremtő Úristen is az egyensúllyal tartja rendben a világmindenség bolygóit. Mi, a hozzá képest alig észrevehető parányi porszemek tanuljunk Tőle, ha a boldogan akarunk élni ezen a sártekén. Különben is, a demokráciának nevezett életforma szerint ehhez alapvető jogunk van.

A KIEGYENSÚLYOZOTT KÖLTSÉGVETÉS

A jelenlegi Federal Reserve (SZT) pénzzel diktált gazdaságrendszerében a kormány pénzügy miniszterének minden következő évre előre kell költségvetést tervezni és előkészíteni, ami abból áll, hogy a miniszter írásban kimutatja a kormány jövő évi kiadásait és ahhoz szükséges bevételeit. A bevételekből természetesen a kormány adósságát és annak kamatait is fizetni kell. Ebben a rendszerben a kormány legtöbb jövedelme az adóból származik. Mármost, ha az államnak sok a tartozása – főleg a Pénzhatalom bankjai felé – akkor hiába fizet a nép magas adót az életén könnyítendő közszolgáltatásokra, mert ezekre alig jut valami.

A miniszternek nincs megengedve, hogy többet költsön, mint amennyi – előreláthatólag – a bevétele lesz. Ez legtöbbször lehetetlen és a miniszter a kormány jóváhagyásával ismét a Pénzhatalom bankjaihoz fordul segítségért. Vagyis a nemzet adóssága tovább és folytonosan növekedik.

A NEMZETI HITEL gyakorlata szerint az élet az egy folyamat. A népek dolgoznak, termelnek és fogyasztanak. A fogyasztás lehetősége adja meg a munka értelmét, tehát a pénznek az a rendeltetése, hogy ezt a lehetőséget szolgálja. E célból a nép által választott kormány kötelessége, hogy ezt a lehetőséget előmozdítsa. Kérem, értsük meg végre: a legegyszerűbb írnoktól a miniszterelnökig, aki a köznek dolgozik az közalkalmazott, aki a népnek nem lehet diktátora.

A NEMZETI HITEL gyakorlata alapján olyan fogalom nem létezhet, miszerint – a kamatok kifizetése után történő – évenkénti előretervezett költségvetés határozza meg, hogy a bevett adóból mekkora összeg marad a közszolgáltatásokra! Ellenben a központi Nemzeti Banknak négy hónaponként – a megegyezés szerint – írásban kell kimutatnia azt, hogy mennyi volt a termelés és a fogyasztás pénzbeli értéke, vagyis mennyi a nemzet vagyona, azaz a hitele, Ez határozza meg a már említett havi osztalék mennyiségét minden 18 éven felüli magyar részére. Ezt természetesen a hírközlő eszközökkel a nép tudomására kell hozni. A nemzet gazdagságát, hitelét illetően nem lehet ”hivatali titok”, vagyis zsákbamacska, mert a valóság ismeret növeli a nép becsvágyát, amelyre az összetartás érdekében szükség van.

Tudatba-vésés miatt ismétlem: a pénz önmagában nem érték, csak kifejezője értékmérője a vagyonnak, éppen ezért nem szabad azt adni, vagy venni, piaci portékának kezelni! A NEMZETI HITEL gyakorlata szerint a tisztán pénzzel való spekuláció a magyar nemzet gazdaságában nem létezhet. Nevezhetnek bennünket a spekulánsok bárminek, de kifosztani magunkat tovább, nem hagyjuk! Az önvédelemhez jogunk van! Mi nem gyűlölünk senkit, de törvényekkel ne kényszeríthessenek bennünket arra, hogy szeressük azokat, akik spekulációval kirabolják a nemzetet!

Amint nem lehet a Duna és a Tisza medrében hömpölygő víz folyását irányítani, csak szabályozni, ugyanúgy nem lehet a nemzetgazdaság életét előre kitervezett „egyensúly-költségvetés” irányítani, de még csak szabályozni sem, mert az természetellenes.

A nemzet mindennapi élete állandóan mozgásban van, akárcsak a víztömeg a folyó medrében. A nemzetet alkotó egyén gyárt, termel, fogyaszt, szolgáltat, létrehoz és megsemmisít anyagot, ami környezetében található.

Amíg az önzés hatalmasabb a művelt értelemnél, a társadalomban élő egyén tevékenységét szabályozni kell. Törvényekkel irányítani, diktálni nem szabad, mert az megfosztja az egyént szabadságától, amelyhez a Teremtő által adott joga van.

v

Amint már írásaimban és szóban is régóta emlegetem:

 

A NEMZET SZABADSÁGA AZ EGYÉN BELSŐ IGÉNYEIBŐL FAKAD. 

MENTŐL TÖBB IGÉNYÉT KÉPES KIELÉGÍTENI AZ EGYÉN,

A CSALÁD, A  NEMZET, ANNÁL NAGYOBB A SZABADSÁGA.

 

Amint tudjuk, a társadalomban élő egyénnek vannak anyagi és szellemi igényei, amelyeket szeretne kielégíteni. A NEMZETI HITEL gyakorlata szerint az anyagi igények kielégítésének (esetleges) túlkapásait szabályozni csakis az úgynevezett "jövedelemhézaggal" lehet.

A JÖVEDELEMHÉZAG FOGALMA

Ez a közgazdasági játékszabály pontosan olyan egyszerű, mint a labdarúgó sportszabályok. Ez abból áll, hogy minden foglalkozási (szolgáltatási) ágban, ami csak létezik a társadalomban, van egy alsó és felső százalékkal (%) jelzett haszonérték, amelyet a szóban forgó foglalkozási (szolgáltatási) ág költségei, valamint a szaktudás határoz meg.

A szabadon választott Országgyűlés mellett működő szakbizottságoknak lesz bőven munkája, mert a különféle foglalkozási (szolgáltatási) ágak képviselőivel közös megegyezésre kell jutni, majd az Országgyűlés elé kell terjeszteni a foglalkozás alsó és felső százalékban kifejezett hasznát. Az alsó és a felső haszonhatár között kell, hogy legyen legalább 20 % különbség, ami az egyforma foglalkozásbeliek között biztosítja a szabad versenyt. Természetesen ez csak az első évben lesz teher a NEMZETI HITEL rendsze­rének bevezetése után, mert a következő években már csak az esetleges kiigazításokkal lesz elfoglaltság. 

HITEL HÁZÉPÍTÉSRE, LAKÁSVÁSÁRLÁSRA 

A NEMZETI HITEL gyakorlata szerint, ha valamint alkotunk, építünk, akkor a nemzet vagyonát gyarapítjuk. Tehát erre a célra hitelét is törvényesen használhatjuk. Miután a Teremtő Isten bölcs akarata szerint a faj fennmaradásának feladatát az ifjúságra bízta, ezért a családalapítás nélkülözhetetlen követel­ménye a saját ház, vagy legalább a saját lakás.

A NEMZETI HITEL mindennapi gyakorla­tában ez nem pénzügyi feladat. Katonai kiképző szol­gálatát befejezve az ifjú magyarnak joga van a helyi bankban hitelszámlát nyittatni házépítés céljára, vagy lakásvásárlásra. Ami azt jelenti, hogy a bank az ilyen bankszámláról csakis az ilyen célokra történő számlá­kat fizeti ki. Természetesen az ifjú magyarnak kell, hogy legyen törvényes felesége, házhelye, lehetősége építőanyagra vagy a szükséges dolgokat beszerző építészre, aki a kész tervet beadja a bankba, stb.

E tárgykörnél újból megemlítem, ha esetleg korábban nem volt egészen világos: a NEMZETI HI­TEL gyakorlatában minden árúra és szolgáltatásra, a hasznot illetően van egy alsó és felső százalékos ha­szonkulcs - a megegyezés szerint - megállapítva, amelyhez az érintetteknek egynéhány évig alkal­mazkodni kell. Az átállás alkalmával az úgynevezett "szabad piacot" nem lehet azonnal bevezetni, mert az egyéni önzés és a Pénzhatalom cinkosai szinte heteken belül megbuktatnák az új pénz- és gazdaságrendszert.

Már többször használtam a kifejezést "meg­egyezés szerint”. Az olvasó valószínű kérdezi: vajon ki egyezkedik kivel? Nos, a tisztánlátás érdekében példának felhozom az éppen szóban lévő építészt, ugyanakkor ez vonatkozik a csőszerelőre, az asztalosra, a hűtőszekrény gyártóra és az ezer meg ezer különféle foglalkozásra. Tehát aki (vagy amely cég) vesz valamit és elad, vagy valamilyen árucikket gyárt és eladja, a haszon csakis egy bizonyos százaléka lehet a tevékenységére költött összegnek. Az építész elköltött a teljesen kész, beköltözhető házra "X" összeget, amit a számlák bizonyítanak.

Előzőleg ő (az építész) megegyezett a fiatal magyarral, hogy a tevékenységéért a számlák összegének 20 %-átszámolja, tehát a ház ára húsz százalékkal magasabb lesz, mint amennyi a számlák összege. Mármost a kormány által megszabott jövedelem hézag az építészek részére, pl. 15 %-tól 35%-ig van megállapítva. A példa szerint a fiatal magyar írásban megegyezett az építésszel 20 % haszonban, tehát jó üzlet volt! Az építésznek 15 % és 35 % között van lehetősége üzleti versenyben részt venni, de a munkájáért nem számolhat 100 % vagy 200 %-ot.

Ha a vámhivatal által kiadott több ezernyi árúra szóló könyvet lehet nyomatni, akkor az Ország­házban - költségvetés helyett - a haszonkulcsok meg­vitatása és megállapítása után olyan könyveket is lehet bankok részére nyomatni, amelyekből a bank­tisztviselő perceken belül megállapítja, hogy az em­lített ház építésénél vajon melyik foglalkozásbeli lépte túl az ő szakmájában megállapított haszonkulcsot. Ilyen esetben a bank figyelmeztetni az illetőt, hogy legközelebb feljelentést tesz ellene, ha nem tudja fegyelmezni önzését.

Mármost tegyük fel, hogy az országgyűlés által megállapított jövedelemhézag nem kielégítő valamely szakmában, vagy gyártó cég számára, akkor az érintettnek jogában áll az országgyűlési képviselőjén keresztül az Országházban panaszt tenni, ami orvoslást igényel és a döntés harminc napnál nem tarthat tovább.

Szerintem most már annyira érthető az előb­biekben körülírt tárgykör, hogy e könyvecske terjedel­me nem engedheti meg a további részletek tárgyalását. Annyit azonban még szeretnék megjegyezni, hogy az Országházban ülő képviselők az őket megbízott választó polgárok többségének mindennapi érdekeit védik, nem pedig a Pénzhatalom kívánságait teljesítik.

Félreértés elkerülése végett még megemlítem, hogy minden magyar születésű állampolgár építtethet, vagy vásárolhat házat az említett hitel alapján és természetesen a kölcsönért nem fizet kamatot, de a kölcsönt meghatározott időn belül visszafizeti.

Ugyancsak, a NEMZETI HITEL gyakorlata szerint minden családnak csak egy háza, vagy lakása lehet, amelyet állandóan használ, tehát üzérkedésre, vagyona gyarapítására nem hasz­nálhatja a nemzet vagyonát, hitelét.

Ismétlem, a NEMZETI HITEL gyakorlata sze­rint olyan célra, amely a nemzet vagyonát, illetve a hite­lét növeli, a hitelt törvényesen minden magyar szüle­tésű állampolgár igénybe veheti. Kamatot nem fizet senki, de a kölcsönt megállapodás szerint mindenki­nek vissza kell fizetnie, mert az a nemzet vagyona. 

KIFOGÁSOK ÉS ELLENVETÉSEK

A NEMZETI HITEL rendszerének legnagyobb ellensége, támadója a Pénzhatalom és annak előnyei­ből élő, jellegzetesen nemzetközi érdekcsoport lesz. E könyvecske tartalmát először agyonhallgatják, majd ha a NEMZETI HITEL gondolata országosan is elterjed, hírközlő eszközeikkel ellenvetéseiket azonnal országgá kürtölik!

A legelső érvük és varázsszavuk az infláció lesz, majd kiáltják: "Kérem, micsoda ostobaság ez a pénzbőséget előidéző rendszer! Elértéktelenedik a pénz és infláció lesz az országban.....! (Mintha most nem az lenne!)

 

Az infláció két ok miatt nem valósulhat meg:

 

a.) a több pénz, ami a vásárlóerő, és ami a NEMZETI HITEL gyakorlata szerint a néphez jut az nem emeli a gyártás és termelés költségeit, mert nem fizetésként, munkabér formájában jut a néphez.

b.) az Országgyűlés által megállapított jöve­delem hézag nem engedi az áremelkedést, ami az infláció előidézője.

Várhatólag a legerősebb érvük Clifford Hugh Douglas rendszere ellen, ami a NEMZETI HITEL alapja, ez lesz: Kérem, ezt már Kanadában kipró­bálták és megbukott! A Pénzhatalom propagandája elhallgatja azt a tényt, hogy az ő pénzükön és az ő embereik alapítottak egy politikai pártot és Douglas elméletével fölényes győzelmet arattak Alberta tartományában. Igaz ugyan, hogy Alberta Kanada egyik tartománya, de miután Kanada pénzrendszerét egyik tartománya sem változtathatja meg, ezért bukásuk biztosítva volt. A Pénzhatalom azóta ezt a pártot (Social Credit Party - Társadalmi Hitel Párt) elrettentő példaként mutogatja.

C. H. Douglas skót mérnök és közgazdász már előre megmondta, hogy elmélete nem lehet politikai párt programja, mert akkor a Pénzhatalom meg­buktatja. Egy országban, ha eredményt akarnak elérni az ő elméletével, akkor az ország lakosságának többsége kell, hogy megismerje és megeméssze ezt a rendszert, mert csak így lehet kényszeríteni a hatalmon lévő kormányt arra, hogy a kérdésben népszavazást rendeljen el.

ALKOTMÁNY ÉS TÖRVÉNYEK

Miután az egyéni önzés még mindig hatal­masabb a művelt értelemnél, ezért a közös mege­gyezéssel létrejött NEMZETI HITEL pénz- és gazdaságrendszerét szigorú törvényekkel kell megvédeni.

A NEMZETI HITEL gyakorlatával elkövetett bármilyen csalást, 5 és 10 év közötti kényszer­munkával kell büntetni, ami pénzbüntetésre nem váltható át és teljes idő letöltéssel jár. (javaslat)

Hazánk alkotmányán és törvényein változtatni kell olyképpen, hogy azok csakis a magyar nép érde­keit szolgálják, nem pedig az idegen Pénzhatalomét.

Ha keresztény Magyarországot akarunk magunkénak vallani, akkor az alaptörvény más nem lehet, mint

Amit nem akarsz magadnak, azt másnak se tedd!

 

Tessék leegyszerűsíteni a közigazgatást és az igazságszolgáltatást. Az oktatásban pedig a tárgyi tudással egyensúlyba kell hozni az erkölcsi nevelést is. Nem hagyhatjuk, hogy tárgyi tudásunk gyara­podásával a magyar társadalomban a becsületesség ellenkező irányba fejlődjön.

Hazánkban az együttélés megkönnyítése érde­kében szavahihető, becsületes magyarokra van szükség, nem pedig a törvényszéken paragrafusokkal bűvészkedő szakbarbárokra. Nagyapám még kézfogással szentesített szóban kötött szerződést és sohasem hívták a törvény házába! 

NEVELŐK, TANÁROK, ORVOSOK ÉS KÖZALKALMAZOTTAK

Amint már többször is említettem, a NEMZE­TI HITEL gyakorlata szerint, aki a köznek, a magyar társadalomnak, a nemzetnek dolgozik, az közalkalmazott.

Minden közalkalmazottnak a munkájáért adott ellenszolgáltatás, fizetés magától érthetően a nemzet hitelének csökkentését idézi elő. Jövedelmük, min­den kétely nélkül kell, hogy képviselje munkájuk minőségét és fontosságát a magyar társadalomban. A közalkalmazottak jövedelmének is ugyanúgy van százalékban kifejezett alsó és felső, az Országgyűlés által megállapított határa, mint bármilyen más foglalkozásbelinek a "jövedelem hézag".

Az olvasó megértésétől remélhetően elvárható az, hogy ez a kis könyvecske nem tartalmazhatja a közalkalmazottak foglalkozásának összes ágát.

Például, ha egy tűzoltó, vagy vasúti közal­kalmazott olvassa e sorokat, kérem ne érezze magát elhanyagoltnak. Ugyancsak értsük meg azt is, hogy az érdekelt közalkalmazott jövedelmével kapcsolatos elégedetlenségét országgyűlési képviselőjén keresztül pontosan ugyanúgy kifejezheti, mint bármilyen más szabadfoglalkozású egyén.

Megjegyzem, a NEMZETI HITEL gyakorlata szerint az országgyűlési képviselő a kerületében lévő irodájában minden héten egy alkalommal köteles legalább négy órán keresztül személyesen fogadni azokat az állampolgárokat, akiknek valamilyen ügyük van vele.

A szakmai csoportok (pl. szakszervezetek) természetesen megbízottaik által tárgyalnak az országgyűlési képviselővel.

A HONVÉDELEM 

E tárgykörnek elsőrendű fontosságát nem is próbálom szavakkal kifejezni, mert a haza védelme pontosan olyan fontos, mint a nemzet jóléte.

A magyar haderő felszerelésében és kiképzésében nem lehet semmiféle hiány. Ennek elérése, a NEMZETI HITEL rendszerének gyakorlata szerint nem lehet pénzkérdés!

A magyar találékonyságot itt kell legjobban érvényre juttatni. A gyakorlati kiképzésnél az ifjú magyarnak tudomásul kell vennie, hogy a test edzése kellemetlen, de nélkülözhetetlen. Azonban a kikép­zőknek is figyelembe kell venni azt, hogy az ifjú magyar lelkivilágát nem szabad baromi szinten kezel­ni, mert az egyéni jellem feltétlen engedelmességre való szoktatására, az értelemre való hatás ma már sok­kal eredményesebb módszer, mint az Osztrák-Magyar Monarchiától öröklött "újonc betörés" módszere.

Feleslegesnek látszik, de értelembevésés miatt ismétlem: a honvédelemre költött pénzmennyisét kiadás, tehát a központi Nemzeti Bank ennek összegét a nemzet hiteléből vonja ki. Azonban a felszerelés vagyon és a kopások, tönkremenések figyelembevételével az ismét növeli a nemzet vagyonát, hitelét. 

HIVATALOS TITOK 

A NEMZETI HITEL gyakorlata szerint hivatali titok egyedül a közbiztonsággal és a honvédelemmel kapcsolatban lehet. Más hivatali titok nincs! A demokratikus magyar államban minden hivatalos módszert le kell egyszerűsíteni és hírközlő-eszközökkel a néppel rendszeresen tudatni.

A népnek tudnia kell, hogy a közös megegyezéssel elfogadott NEMZETI HITEL pénz- és gazdaságrendszert az általa megválasztott képviselők, vajon végrehajtatják-e a többi, hivatalban lévő közalkalmazottal? Ha valaki nem végzi munkáját követelményeknek megfelelően, akkor le kell váltani.

Ha a nemzet vagyonával, hitelével csalás követett el, akkor - amint már ajánlottam - 5-10 évig terjedő kényszermunkára kell ítélni.

Talán a sportból vett példával tudnám a leg­jobban megérttetni az állampolgári jogokat és kötelességeket:

Minden labdarúgó játékosnak ismernie kell a játékszabályait, és azokat be kell tartani, ha a pályán akar játszani, különben a bíró kiállítja, sőt lehet, hogy hosszabb időre eltiltja a csapatból.

Egyszerű, nemde? Ismét említenem kell az igazságszolgáltatást. Akinek sok pénze van és több ügyvédet képes megfizetni, hogy védje az ügyét, legtöbbször meg is nyeri a pert. A keresztény, de az ésszerűség felfogása szerint is, ha valaki ember­társának olyat tesz, amit saját magának sem akarna, hogy mások vele tegyék, ez az egyén bűnös! Tehát, csak a bűnt kell rábizonyítani és a bűncselekménye miatt, kiszabni reá a már előre megállapított büntetést. A perek, akár polgári, akár bűnvádi eljárás időben való elnyúj­tása, halogatása csakis az ügyvédeknek és a bíráknak előnyös.

A NEMZETI HITEL életforma gyakorlatában a becsületes közösségi életre való nevelés elsőbbrendű fontosságú, mint a jogi tanulmányokkal foglalkozó intézmény paragrafusokat tekergető tornája. Minden időrabló törvényszéki eljárás nem egyéb, mint visszaélés a nemzet vagyonával, hitelével. 

AZ ADÓ 

A NEMZETI HITEL gyakorlata szerint, miután a termelés eszközeinek óriási fejlődése kiszo­rítja az emberi munkaerőt a gyártás és termelés mun­kafolyamatából, így az egyéni adózás is társadalmi igazságtalansággá válik.

A mai társadalmi életformáról való átállás egy újra, vagyis a NEMZETI HITEL rendszerére, azonban megköveteli a fokozatosságot, mert minden hirtelen csere legtöbbször bonyodalmat okoz. A Pénzhatalom és cinkosai pedig igyekeznek majd kihasználni min­den bonyodalmat (zűrzavart!) azért, hogy visszasze­rezzék hatalmukat a nép felett. Tehát, az átállásnál legalább 6 évig adót kell fizetnünk, de leegysze­rűsítve és folyamatosan csökkentve.

 

Például: lehet egy olyan adótörvény, miszerint mindenki - a vállalatokat is beleértve - évi jövedelme után 10 % adót fizet. Kivéve azokat, akiknek az évi jövedelme 480 000 forint alatt van. Négyszáznyolcvanezer (?) forint alatt, adómentesség van!

A TŐZSDE

A NEMZETI HITEL rendszerének gyakorlata szerint, a tőzsde jelenlegi formájában a nemzet gazdasági életének a rákfenéje, tehát műteni kell!

Gondolkozzunk. A tőzsdén különféle vállala­tok részvényeit és különféle pénzt (valutát) adnak és vesznek. Az úgynevezett szabad társadalomban az egyénnek joga van a saját vagyonát eladni, vagy tetszés szerint egy másikat venni, de nem így, ahogy azt ma a tőzsdén művelik. Mielőtt én eladok valamit, akkor előbb annak az értékét meg kell állapítani, ha becsületes üzletet akarok kötni. Teszem fel, nekem van egy cégben 100 részvényem. A valóság értelmében hogyan lehet megállapítani, hogy mennyit ér egy részvénye annak a cégnek, amelynek én is részben tulajdonosa vagyok száz részvény erejéig? Ésszerűen csakis úgy, hogy a nevezett cégnek egy évi tiszta hasznát elosszuk a kibocsátott részvények számával ­lehet az sok ezer, vagy bármennyi - és az egy rész­vényre eső forint érték határozza meg annak valódi értékét. Tekintet nélkül, hogy a cég fizet-e az év végén részesedés részvényei után vagy sem.

Vegyük, hogy az én 100 részvényem X összegű forintot ér és én azt a tőzsdén ügynök által eladtam a megállapított X összegű, becsületes árban. A keltezés legyen bármelyik év, bármelyik hónap, reggel 10 óra. Az én 100 részvényem, miután a cég, amelyiknek a nevét viseli, a hírközlő eszközök szerint jó hasznot hozó befektetés, ezért 16 óráig legalább négyszer cserélt gazdát! Természetesen az ára minden új vevő esetében emelkedett.

Vajon reggel 10 órától délután 16 óráig a cég, amelynek nevét viselik a részvények, valóban annyival több értéket termelt, mint amennyiért a legutolsó egyén megvásárolta a részvényeit? Egyál­talán nem! Valótlan értékkel kötöttek üzletet. Röviden: a tőzsdén történő adás-vételüzérkedés, szerencsejátékszerű tevékenység, amely nem becsü­letes, tehát káros a nemzetre.

A NEMZETI HITEL rendszere nem enged­heti meg - főleg a pénzzel történő - ilyenszerű tevékenységet, mert az a mai gazdasági életben nem más, mint törvényesített rablás! A tisztességes üzletkötésre többféle lehetőség van, mint a részvények mai formában való idegtépő csereberélése a tőzsdén.

Amint már az előszóban említettem, e könyvecske nem a Közgazdasági Egyetem előadásaira készült. Még csak tankönyv sem akar lenni, hanem csupán ébresztgetni akarja a magyar öntudatot, amelyet a Pénzhatalom cinkosai eltájoltak azért, hogy szinte karosszékből rabolhassák a nemzetet.

AZ ÖNTUDATOS, BECSÜLETES TÁRSADALOM

Az igazi demokratikus társadalomban minden felnőtt egyénnek egyforma jogai és kötelességei van­nak. A NEMZETI HITEL pénz- és közgazdaság rend­szere ilyen társadalmi életformát akar létrehozni ha­zánkban. Ezt a célt békés, értelemre ható és az egyéni érdek megvédésének módszerével akarja elérni.

Miután a nemzet szabadsága az egyén belső igényeiből fakad, és miután a belső igények kezdeményezője a velünk született önzés, azért az élni akarás kell, hogy győzelemre vigye ezt a mindennapi életünket boldogító rendszert. Az egyik magyar közmondás azt állítja: "Senki sem ellensége a saját érdekeinek....."

E sorok szerzője tapasztalatai alapján hozzáfűzi: "....... csak a nyájszelleműek és a szellemileg sérültek."Bízom abban, hogy hazánk lakosságának legalább 80 százaléka szellemileg még mindig egészséges.

A becsületességgel azonban gond van. Miért? Azért, mert a Pénzhatalom olyan intézkedésekre kényszeríti a magyar kormányt (lásd: IMF), amellyel az csalóvá neveli az állampolgárt.

A magas adók miatt (48 % jövedelmi, 25 % árufor­galmi) vásárlások alkalmával kell, hogy csaljon, ha családját óvni akarja a nyomortól. Hazánkban a legkönnyebben sebezhető pontosan az a népréteg, amelyik a múltban gyarapította a nemzet vagyonát: a nyugdíjas, és amelyik a jelenben gyarapítja, vagyis a bérből és fizetésből élő MUNKÁS.  A második világháború után a mai nyugdíjasok építették újjá az országot. Ennek a nagyon kemény munkának, késői anyagi elismerése, szégyenítően kevés.  A mai munkás, pedig kézbe sem veheti a teljes összegű fizetését - amit becsületes munkájával keresett -, mert az adót azonnal levonják a neki járó pénzből, tekintet nélkül, hogy mennyi lesz az évi jövedelme.

A "NEMZETI HITEL" gyakorlatával a "FEKETE GAZDASÁG" önmagát sorvasztja el, mert áraival ÁFA nélkül sem lesz képes alákínálni (az önérdekből is) tisztességes kiskereskedőnek, aki számlái után a banktól kapja jövedelmét. Tehát nem lesz szükség külön gazdasági rendőrségre, mely több milliárd forintot emészt majd fel az adófizetők pénzéből.

ÖSSZEFOGLALÁS

A NEMZETI HITEL pénz- és gazdaság­rendszer lényege olyan egyszerű gyakorlat, hogy a nemzetalkotó (gyártó, termelő) munkájából származó vagyont, azaz HITELT csakis azok használják és ellenőrzik, akik azt létrehozták, vagyis a nemzet mindenegyes felnőtt tagija.

A pénz nem vagyon, csupán jelképe a vagyonnak! Annak a vagyonnak, amit a nemzet örökölt, szerzett, vagy az Isten adta ajándékba, a természeti kincsek által. A pénzt, mivel az önmagában nem érték, nem vagyon, nem szabad adni-venni, mert a pénzzel való, tisztán spekulációs tevékenység kirablása a nemzetnek!

A vásárlóerő nem származhat csupán fizetésből, mert akkor a gyártott és termelt javak fogyasztói árától állandóan messze alulmarad. Tehát a szüntelen árubőség és pénzhiány megkeseríti a nép életét még akkor is, ha az országban nincs munkanélküliség. A pénzhatalomnak ezzel a jelenlegi gazdaságrendszerrel biztosítva van a kölcsönkérők napi tömege. A Pénzhatalom "örökmozgó" üzletet (kincsesbányát) alapított - nem a saját - hanem a nép vagyonára!

Észak-Amerikában (Kanada és USA) a gazdag, vagyonos embert kapitalistának hívják, aki legtöbbször a vagyonának HITELÉRE vásárol részvényeket, amelyekért azután részesedést kap.

A magyar népnek is joga van a vagyona után részesedést kapni! Ugyancsak joga van a saját hitelét használni, kamatfizetés nélkül!

A NEMZETI HITEL pénz- és gazdaság­rendszere szöges ellentétben áll a Pénzhatalom "örök adós" rendszerével, mert "örökmozgó jólétet" akar hazánkban megalapítani.

v

Magyarok!

A saját érdeketekben értsétek meg: az arcunk, a tudásunk, a véleményünk, a jellemünk nem egyforma, de érdekünk csakis egy lehet, mégpedig az, hogy emberhez méltóan, jól éljünk! Tehát nem politikusokkal, politikai pár­tokkal és örökös civódással, hanem népszavazással vezessük be hazánkba azt, ami jó a magyar népnek:

A NEMZETI HITEL PÉNZ- ÉS GAZDASÁGRENDSZERÉT!

 

UTÓSZÓ

Szeretném ismételten felhívni az olvasó figyelmét arra, hogy a NEMZETI HITEL rendszerének gyakorlata a mindennapi élet minden eseményére alkalmazható. Mégpedig úgy, hogy az egyén, a család, a nemzet szabadon kielégíthesse belső igényeit.

E könyvecske azonban csak vázlata a NEMZETI HITEL rendszerének és csak ébresztgetni akarja a nemzedékek kisemmizett és többszörösen becsapott öntudatát.

A szerző, mint tanácsadó hajlandó segíteni a NEMZETI HITEL értelmének tisztázásánál, de semmiféle politikai vezetésre nem vágyik.

 

Madarasi R. István (Kanada)

 

 

 

FELHASZNÁLT IRODALOM - mozaikok a teljes kép kialakításához és megértéséhez

 

·         David R. Funderburk: "BETRAYAL OF AMERICA" Edited By David W. Tyson, Library of Congress CAT No. 91-60670, USA. ISBN O 9629262-0-5-8-95

·         Peter C. Newman: "THE ESTABLISHMENT MAN" Publ. by Mclelland & Stewart Limited, 1982 Canada ISBN 0-7704-1839-2.

·         George Armstrong: "ROTHSCHILD MONEY TRUST" Ornni Publ., Palmdale CA USA. First Printed 1940.

·         Margaret L. Coit:  "Mr. BARUCH" Houghton Mifflin Co. Boston, USA. 1957. Library of Congress NO. 56-10289.

·         Gary Allen: "NONE DARE GALL IT CONSPIRACY" Concord Press, Rossmoor, CA, USA. 1971.

·         Sheldon Emry: "BILLIONS FOR THE BANKERS, DEBTS, FOR THE PEOPLE" - 1984. USA – Lords Covenant Church, P.O. Box 30000, Phoenix, Arizona 85046.

·         Hon. John M. Ashbrook: (IN THE HOUSE OF REPRESENTATIVES)

·         "ELTITKOLT ADALÉKOK AMERIKA MEGBÉNÍTÓIRÓL" fordító "Anonymus" 1966-1967. USA. 

·         THE HOLY BIBLE 1877. LONDON. GREAT BRITAIN The Ruby Reference Bible, THE OLD AND NEW TESTAMENTS, William Collins & Sons & Co. Ltd. 64 65

 

·         EXECUTIVE INTELLIGENCE REVIEW:

1. "THE  UGLY TRUTH  ABOUT THE  ADL (Anti-Defamation League)”  Washington D.C. 1992.

2. "DOPE, INC” The Book That Drove "KISSINGER CRAZY” Washington D.C. 1992.

 

·         Lvndon H. LaRouche:  "THERE ARE NO LIMITS TO GROWTH" NY, New Benjamin Franklin House 1983.

·         Lyndon H. LaRouche: "So You Wish To Learn About Economics? A Text on Elementary Matematical" New York New Benjamin Franklin House 1984.

·         Paul Hellyer: "Fanny Money" Chimo Media Ltd. Toronto, Ont., Canada 1994. ISBN O-9694394-Z-3

 

·         Joel Feinberg - Hyman Gross: "PHYLOSOPHY OF LAW" Second Ed. Wadsworth Publ. Co. Belmont CA USA 1980. ISBN O-534-00835-6

 

·         Clifford Hugh Douglas:

1.       "ECONOMIC DEMOCRACY" First Edition 1920, Fifth Edition 1974.

         Bloomfield Publ. Epsom, Surrey, England, ISBN: 0904656 004.

2.       "MONOPOLY OF CREDIT"  First Edition 1931.  Fourth Edition 1979.

        Published, by Bloomfield Books, Sudbury, Suffolk, England ISBN: 0904656  01 2 Paperback

3.       "SOCIAL CREDIT" First Edition January 1924.

          Fifth and Douglas Centenary Edition 1979.

          Published By: The Institute of Economic Democracy  - Vancouver, B.C. Canada

         ISBN: 0-920392-26-1.Library of Congress Catalog Card No. 66-26837.

              

·         valamint a számtalan tanulmány, az 1975 óta olvasott világlapokból.

 

 

---

 

A "NEMZETI HITEL MOZGALOM" ÉRTELMEZÉSE

 

A "NEMZETI HITEL MOZGALOM" nem politikai párt. A politikai pártok tudatosan, vagy akaratuk ellenére is, megosszák a nép jogdöntő erejét. A "NEMZETI HITEL MOZGALOM" felvilágosítással próbálja lerombolni az értelemközöny választó falait és az egyén saját, valamint a Nemzet megmaradása érdekében tettre akar serkenteni minden felnőtt magyart.

 Mi a Magyar Nemzet minden egyes tagjának élettani alkatából származó ELSŐDLEGES igénye?

Mindenekelőtt az idegfeszültség nélküli, gondtalan anyagi jólét, ami lehetővé teszi az értelem és a lélek alaki értékeinek gyarapítását is. A Nemzet mindenegyes tagjának, termelő, vagy szolgáltatást nyújtó munkája után természetes joga van a Nemzet vagyonához. Tehát, egy aránylag kis csoport tisztán spekulációval nem használhatja a Nemzet többségének, szorgalmas és testi fáradsággal járó munkájának gyümölcsét, csupán csak a saját jólétének és hatalmának növelésére. Hazánk nem lehet tovább senkinek a kamat­gyarmata.

 

MOZGALMUNK igyekszik bemutatni és zsebkönyv formában ismertetve a nemzet legtöbb felnőtt tagjához eljuttatni a NEMZETI HITEL  pénz és közgazdaság rendszerét, amely az egyetlen lehetőség felszabadítani a hazánkat a gazdasági diktatúra alól.        

                       

Miért csak ez az egyetlen lehetőség? Azért, mert jelenleg ez az egyetlen közgazdasági rendszer az egész világon, amelyik nem csupán a termelés (mezőgazdasági és ipari) fokozását tanácsolja, hanem a termelt javak fogyasztókhoz való folyamatos juttatását is bemutatja. Ugyanis a termelés, fogyasztás nélkül értelmetlen.

 

MOZGALMUNK célja segíteni, gazdaggá tenni hazánkat (nem az IMF és a Világbank kölcsöneivel) azért, hogy a Nemzet minden tagja jól éljen és azért is, hogy hadd lássák a szomszéd országok lakói: Magyarországon érdemes élni. Magyarországon boldogabb és szebb az élet! Így majd valóra válhat a trianoni békediktátumban szétdarabolt hazánk, ha először más nem is, csak a gazdasági egysége. A politikai egység "közkívánatra" megtörténhet azután. Hazánk ma nem engedhet meg olyan törekvéseket felszínre jutni, amelyek Balkán módra próbálják bel-, vagy külpolitikáját irányítani. Ebben az évszázadban már túlzott mértékbe vesztett vért a magyar, nem éppen a saját érdekében. Tehát semmi keresnivalónk a NATO-ban vagy idegen földön harcolni idegen érdekekért!

 

Az "Egyesült Európá"-ba törtetőket is fékezzük le. Állandó és hangoskodó igyekezetük kell, hogy gyanúra és megfontoltságra késztessen bennünket. Gondolkozzunk: 1920-ban, a trianoni palotában a falra akasztott ezeréves hazánk térképén "kapásból" rajzolták rá vastag fekete ceruzával a mai csonkaország határait. Tekintet nélkül a Wilson-i "népek önrendelkezési jogára."

Ma arra akarnak rászedni bennünket - különféle "mézesmadzag" ígéretekkel, hogy hagyjuk ugyanezt a határt ecsettel láthatatlanná festeni. Mert ugyebár mi is "kóvályoghatunk" egész Európában ezért és természetesen mások is "csőstől" jöhetnek hozzánk, de nemcsak látogatóba, hanem véglegesen.

Amit elkezdtek erőszakkal 1920-ban, azt most szép szavakkal akarják befejezni! Terelnek bennünket az "egyakol - egypásztor" Európájába, mert önállóan "útba vagyunk" a világuralmi törekvéseknek. Az "akolban" majd könnyebb lesz a "pásztor"-nak, vagyis a Pénzhatalomnak uralkodni felettünk és Európa népei felett.

NEM LEHETÜNK TÖBBÉ ÁLDOZATOK

A NEMZETKÖZI PÉNZHATALOM „BALEK” OLTÁRÁN!

Ebből elég volt, nemde?

 

Nem szabad elfelejteni, hogy az ÖNVÉDELEMHEZ NEKÜNK IS JOGUNK VAN és 300 ezer aláírással, a mindenkori hatalmon lévő kormánynak kötelessége a nép kívánsága szerint, népszavazást elrendelni!

Mindent lehet, csak akarni kell! De azt nem a barátnak, sógornak vagy a szomszédnak, hanem a saját érdekedben NEKED kell tenned, magyar testvérem!

Jobb és Szabad Magyar Jövőt!  

 

Madarasi R. István,

6501 Baja, Postafiók 210. 

 

 

 Tartalomjegyzék

 

Első rész	Második rész
Előszó	Képviselők, politikusok
Az Egyesült Államok Pénzügyvitel	Politikai párt
A rideg valóság hazánkban	Hatalom – kényszer
A cédula	Az államférfi
A pénz, mint társadalmi eszköz	A nemzet vagyona
A pénz teremtése	A nemzet hitele
Ügyvitel a kölcsönzésnél	Az osztalék
Ügyvitel a kölcsön visszafizetésnél	Külföldi vásárlások
Furcsa banktörvény	A gyártás és termelés pénzszükséglete
Ingadozó kamatláb	A közmunkák pénzzel való ellátása
Derivatives	A kiegyensúlyozott költségvetés
Az árak és a vásárlóerő viszonya	A jövedelemhézag fogalma
A kormány által felvett kölcsön	A hitel házépítésre, lakásvásárlásra
	Kifogások, ellenvetések
	Alkotmány és törvények
	Nevelők, tanítók, tanárok
	Honvédelem
	Hivatali titok
	Az adó
	A tőzsde
	Az öntudatos, becsületes társadalom
	Összefoglalás
	Utószó

 

 

Felhasznált irodalom

A "Nemzeti Hitel Mozgalom" értelmezése A "Nemzeti Hitel Mozgalom" alapszabályai A "Nemzeti Hitel Mozgalom" helyi szervezés