2013. március 30., szombat

Izland és a spirituális otthonunk.


Izland és a spirituális otthonunk.


Viccből alakult párt nyert Izlandon

Az írás készült: 2013. március 27. szerda Szerző: Both Gábor
Ingyenes törölközőket a fürdőbe, Disneylandet és egy jegesmedvét is ígért kampányában az izlandi Legjobb Párt, amely megnyerte a hétvégén tartott helyhatósági választást Reykjavíkban. Így várhatóan a viccből alapított párt vezetője, egy tévés komikus lesz a főváros főpolgármestere.
Az izlandi politikai állapotok kifigurázására létrehozott Legjobb Párt (Besti Flokkurinn) szerezte meg a többséget a helyhatósági választásokon Reykjavíkban. A népszerű televíziós komikus, Jón Gnarr pártja a szombati szavazáson 34,7 százalékot szerzett, és így 6 képviselőt küldhet a 15 tagú fővárosi tanácsba, vagyis az övé lesz a legnagyobb frakció az eddig a konzervatívok és szociáldemokraták által uralt önkormányzati testületben.
A konzervatívok 5, az országosan kormányzó szociáldemokraták pedig 3 mandátumot szereztek. A szociáldemokraták koalíciós társa, a Baloldal-Zöldek a jövőben egy képviselőt küldhet az izlandi főváros tanácsába. Gnarr még a választás éjszakáján közölte, hogy igényt tart a főpolgármesteri tisztségre. Kinyilvánította, hogy bármelyik párttal együttműködnek, amely hajlandó erre, és amely ésszerű javaslatokat tesz.
Elemzők szerint nem valószínű, hogy a konzervatívok és a szociáldemokraták a városi tanácsban nagykoalíciót hoznának létre, és ezzel megakadályoznák, hogy a 43 éves Gnarr főpolgármester legyen.
A párt többek között ingyenes törülközőket ígért az összes fürdőben, egy jegesmedvét a reykjavíki állatkertnek, és Disneylandet a főváros Vatnsmyri repülőterén, valamint azt, hogy 2020-ig a parlament “drog-mentes” lesz – írja a BBC. Azt is hozzátették ugyanakkor, hogy azért ígérnek más pártoknál többet, mert egyetlen választási ígéretüket sem fogja betartani. A párt tagjai – többek közt ismert művészek és más közismert izlandi személyiségek – a kampányban nyíltan hirdették megvesztegethetőségüket.
A BBC szerint a párt kampánydala az volt, hogy a küldöttek együtt énekelték Tina Turner Simply The Best című slágerének átírt szövegét.
A viccből alakított párt célja a helyi kampánytémák, az elcsépelt szófordulatok és a politikai szakzsargon kigúnyolása volt. Gnarr szerint mindezek ellenére a szervezet a megalakulása napja óta teljesen komoly.
Szombaton egész Izlandon helyhatósági választásokat tartottak. A szigetországnak mintegy 320 ezer lakosa van, közülük csaknem 226 ezer a választásra jogosult. Az összlakosság mintegy 38 százaléka a fővárosban él. A választók más izlandi helységekben is leszavazták a kormányzó pártokat. Reykjavík elővárosában, Kopavogurban 20 év után elbukott a konzervatív-jobboldali liberális többség.
Jóhanna Sigurdardóttir szociáldemokrata miniszterelnök “sokknak” minősítette a helyhatósági választások eredményét. Azt mondta, hogy annak nagy hatása lesz a jövőbeni politikai párbeszédre Izlandon.

Bíróság előtt a volt izlandi kormányfő

Az írás készült: 2011. szeptember 11. vasárnap Szerző: Both Gábor
2011. szeptember 5., hétfő 17:43
Megkezdődött Geir Haarde volt izlandi miniszterelnök pere hétfőn egy különleges bíróság előtt, amely azt vizsgálja, milyen (büntetőjogi) felelősség terheli a politikust amiatt, hogy kormányzása idején, 2008-ban nem akadályozta meg az ország pénzügyi rendszerének összeomlását. A védőügyvédek a vádak ejtését kérték.
A per megkezdésével a szigetországban először ült össze a Landsdomur, az a különleges bíróság, amelyet még 1905-ben hoztak létre a bűncselekményekkel vádolt miniszterek fölötti ítélkezésre. Az izlandi parlament tavaly szeptemberben döntött arról, hogy a volt kormányfőnek bíróság előtt kell felelnie a vétkes mulasztás vádja miatt a 2008-as pénzügyi összeomlással kapcsolatban. A törvényhozás az előző kabinet három másik tagjáról (a külügyminiszterről, a pénzügyminiszterről és a kereskedelmi miniszterről) is szavazott, de őket végül nem vonják jogilag felelősségre.
A 60 éves Haarde felesége oldalán, a jelek szerint nyugodt hangulatban jelent meg a Landsdomur előtt, meghallgatása két órán át tartott. A politikus ártatlannak vallotta magát a terhére rótt vádakban, amelyekben ha bűnösnek találják, akár két évnyi szabadságvesztésre is ítélhetik. Döntés három héten belül várható.
A védőügyvédek a vádak ejtését kérték, arra hivatkozva, hogy az ügyben nem teljesül a törvény előtti egyenlőség. Az ügyvédek szerint az izlandi parlament megsértette a szigetország törvény előtti egyenlőséget előíró alkotmányát azzal, hogy “mindössze egyetlen személy ellen emelnek vádat önkényes alapon, objektív megalapozottság és jogi érvek nélkül”. A védők az ügyész lecserélését és a vizsgálat érvénytelenítését is kérték, hangsúlyozva, hogy az ügyben nem folytattak le valódi bűnügyi vizsgálatot, a vádirat nem világos, a vádpontok nem elég pontosak.
Sidrigur Fridjonsdottir ügyész viszont úgy vélte, Haarde bármikor nyilatkozatot tehetett volna a nyomozók előtt. Megjegyezte, hogy ebben az ügyben az eljárás meglehetősen különbözik az általánosságban vett büntetőperekétől, de úgy vélte, semmilyen módon nem sérti a Landsdomurra vonatkozó jogszabályokat.
Haarde 2009 januárjában, betegség miatt mondott le tisztségéről, pár hónappal a 2008. októberi pénzügyi vihar után, amely tönkretette a szigetország bankjait. Azt vetik a szemére, hogy nem hozta meg időben a szükséges intézkedéseket a válság ellen, s emiatt sokan elveszítették a munkájukat vagy a megtakarításaikat. (Forrás: Index.hu)

Izlandi hírek

Az írás készült: 2012. május 18. péntek Szerző: Both Gábor
A neten felröppent megint egy hír, miszerint az izlandi kormány elengedi a alakosság összes deviza-tartozását. Kétkedve fogadtam, úgyhogy első kézből azonnal megkerestem Izland budapesti konzulját…
A hír így szólt:
Izland teljes lakosságána elengedi a jelzáloghitel tartozását: és ezt megtehetjük mi is! „TDP felhív a teljes nemzetre kiterjedő jelzáloghitel tartozás elengedésére”.
2012. április 15.
Az izlandi kormány lakossága zömének elengedte a jelzáloghitel tartozását. Ez a nemzet a nyugat-európai államokból átgyűrűző válság megállításának egészen más útját választotta. Elhatározta, hogy hallgat a népe igényeire és politikusait és bankárait a vádlottak padjára küldi három évvel az után, hogy a pénzügyi túlzásaikkal 2008-ban kis híján elsüllyesztették az egyik legjobban virágzó gazdaságot.
Izland teljes lakosságának elengedi a jelzáloghitel tartozást. Bankárokat és politikusokat a „vádlottak padjára” ültetik.
Ez megdöbbentő. Megmutatkozik, hogy amikor az emberek FÖLKELNEK nagyobb az erejük és győzedelmeskednek országuk korrupt bankáraival és politikusaival szemben. Izland elengedi és törli népessége jelzáloghitel tartozását.
A bankárokat és a politikusokat a „vádlottak padjára” ültetik. Ami azt jelenti, hogy korrupció vádjával küldik őket az ítélőszékre.
Most a világ lakossága nagyobb részének ugyanezt kell tennie. Valamennyiünknek föl kell állni és a korrupció és a bankok ill. a bankok és a gazdasági testületek bábfiguráiként működő politikusok fondorlatai minden válfaja ellen fellépni.
Ennek a szépsége abban rejlik, hogy a valós gazdaságba és a szolgáltató iparba tudnak pénzt tölteni … ahelyett, hogy a parazita bankárokat és a gazdaságon kívülieket táplálnák, nagy ötlet. Ha melegebb lenne ott, én Izlandba költöznék.
Ez lehet a többség első harangszava, ami jelzi a világ bankrendszerének a halálát, melyet ‘jó barátink’ a Rothschildok vezetnek.
Akikért a harang szól:
Ez lehet a többség első harangszava, ami jelzi a világ bankrendszerének a halálát, melyet jó barátinnk Rothschildok vezetnek.
Izland mérte az első fontos csapást a világ bankár (csaló) kartellee. Ez az, ami azonnal pénzt juttathat az amerikaiak kezébe.
Az USA kormánya a Fannie Mae, a Freddie Mac és az FHA közvetítésével a házak hiteleinek a 96%-át birtokolja. Többen állítják, hogy valójában „az USA kormánya kizárja önmagát”. Ez az elmebaj tulajdonképpeni meghatározása. Ez az öngyilkosság egyik formája.
A főbb bankok a házakra felvett gondot jelentő adósságnak csupán 3%-val rendelkeznek.
Éppen egy cikket terveztünk arról, hogy Amerika kizárja magát, amikor egy cikk jelent meg a számítógépeinken.
Az idő csak derűsebb lett.
Ez megdöbbentő hír.
A címe így hangzik:
Az igazi demokrata párt felszólít a népesség jelzáloghitel tartozásának elengedésére!
„Ki tart VELÜNK?”
Fordítás: nemenyi.net
És a valóság:
Ez megint egy féligazság szenzációhajhász módon tálalva.
Izland egyébként sem engedhet el tartozást, mert a lakosai nem neki tartoznak. Jól is néznének ki a most kezdődő Európai Bíróság előtti perben, amit Hollandia és Nagy-Britannia kezdeményezett Icesave ügyben.
Amit tudni kell.
 2010 végén Izland lakosságának 37,5 % volt képtelen törleszteni hiteleit, még 20 % jelentős késéssel, komoly nehézségek árán.
 Az adósságválság kezelésére a bankok egyoldalú lépéssel reagáltak.
Pl. – a jól törlesztő adósoknak visszafizettek x kamatot (de max. 1.000.000.- ISK)
     - azon jelzáloghiteleknél, ahol a jelzálog értéke meghaladta az ingatlan értékének 110 %-át, a jelzálog összeget erre a határra csökkentették.
A részleges  adósságelengedés egyfajta kényszer szülte gesztus volt, sokkal inkább lélektani jelentőséggel, mintsem amiről a világsajtó tájékoztat.  Izlandon a hitelek értékbiztosítottak, tehát a tőketartozás mindig fölszorzódik az infláció mértékével. A megugró infláció miatt a hitelek gyakorlatilag visszafizethetetlenné váltak, ez a 2011-es egyszeri intézkedés csupán ennek kezelésében jelentett egy kis könnyítést, és szó nincs a teljes lakosság összes hitelének elengedéséről, csupán a tartozás egy kis részének leírásáról.

Izlandról – beszélgetés a főkonzullal



Az írás készült: 2013. február 23. szombat Szerző: Both Gábor
Az izlandi elnök davosi konferencián tett nyilatkozata megint felkorbácsolta a hazai gondolkodást Izlandról. Másfél éve már beszélgettem Izland budapesti főkonzuljával, 2013. februárjának végén ismét felkerestem, hogy megkérdezzem őt bankokról, alkotmányról, IMF-ről, geotermikus hőenergiáról… Utassy Ferenc úr ezúttal is készségesen válaszolt minden felmerülő kérdésre, és bízom benne, hogy ez eloszlat mindenféle hitet és tévhitet a szigetországgal kapcsolatban.

Első kézből Izlandról - 2013. február

Izland elnöke Davosban:

Az izlandi elnök: hagyni kell a bankokat csődbe menni

Drábik János Izlandról és Norvégiáról

http://www.emberiseg.hu/portal/blog/2011/09/drabik-janos-izlandrol-es-norvegiarol/

Izlandról még egyszer

Izland, avagy a részvételi demokrácia – VilágPanoráma


Test, lélek, szellem – Villás Béla


Villás Béla -A tudatos élet csodája

Villás Béla - Az emberi elme miszteriuma - 2012.06.01 Szeged

Villás Béla - A Halál Misztériuma

LÉLEKTV '12.11. 14-15: Villás Béla, AVATARA, Fazekas József

Villás Béla - Ima és meditáció.wmv

Villás Béla - A Lélek Misztériuma

Villás Béla: Állatok, növények, természet, az ezekhez való hozzáállás misztér

Villás Béla - A bűn

Villás Béla: Az ember mint kozmikus lény szerepe, feladata, célja a létezésben.

Villás Béla Angyalkommunikáció 1. Becse 2012.09.14 QT.mp4

Villás Béla: Megváltás

Villás Béla - A jelenlét csodájának titka

Villás Béla - A betegségek okai

Villás Béla: Válj szabad emberré, hogy önzetlenül szerethess. A legősibb mis...

Villás Béla - A böjtölés és tisztító kúrák misztériuma

Villás Béla: Ördögök, démonok, sötét erők misztériuma

Villás Béla - Imánuel Jézus élete születésétől haláláig. Pécs, 2011.09.02

Villás Béla: Imánuel Jézus második eljövetelének megértése

Villás Béla - Az anyagból való felébredés lehetősége

Villás Béla-A spirituális felébredés szükségszerűsége és lehetősége

Villás Béla - Földanya, emberi test, kristályok

Villás Béla - Az Élet Mágiája

Villás Béla: Lehetőségünk van-e éveink számát meghosszabbítani, és egészs

Villás Béla: Karma

Villás Béla: Hogy Isten létezik, ezt bizonyítja a teremtés folyamatossága és te

Villás Béla - Természet, állatok, növények

Villás Béla: Tündérek, Koboldok, Manók, Törpék...

Villás Béla: Egy vagyok éggel, földdel és minden rajta és benne létezővel.

Villás Béla - Gyermekvállalás, nevelés

Villás Béla - Egészséges Élet

Villás Béla: A Szeretet nehezen járható, göröngyös útja (Debrecen, 2012 már

Villás Béla: Az Élet nem feladat, hanem lehetőség (Jászberény, 2012 március)

Villás Béla: Utolsó idők és ezek jelei, várható eseményei (Nyíregyháza, 2012 m

Villás Béla: Radiesztézia (2012.03.29.)

Villás Béla - Dimenzió váltás, pólusváltás, világvége

Villás Béla: A Magyarság szerepe a Létezésben

Villás Béla: Magyarok, múltunk, jelenünk, célunk.

Villás Béla - Biblia

Villás Béla: Ufók, angyalok, démonok

Villás Béla: Szamaritánusnak, önfeláldozónak lenni előnyös-e?

Villás Béla: Színek, formák, szimbólumok

Villás Béla: Életcél, életfeladat

Villás Béla: Vágyak, gondolatok, beteljesedés

Villás Béla: Törvény, Szabály és Rend

Villás Béla: A globalitás és spiritualitás









Hova lett az aranytartalék?



Az írás készült: 2013. március 26. kedd Szerző: Both Gábor
A Nemzetközi Valutaalap legfrissebb jelentése szerint régiós versenytársaink jegybankjai átlagosan negyvenszer több aranykészlettel rendelkeznek, mint a Magyar Nemzeti Bank, amely 1990-ben váltotta pénzre aranytartaléka zömét, mintegy 62 tonnányi aranyrudat. Mára szinte csak a legszegényebb afrikai országoknak van kevesebb aranytartaléka, mint Magyarországnak, annak ellenére, hogy a nemesfém ára az egekben jár, bármikor beváltható, és a legkevésbé kockázatos befektetési eszköz.
A kelet-közép-európai államok közül Magyarországnak kirívóan kevés az aranytartaléka, az új uniós tagállamokhoz képest az eltérés hozzávetõlegesen négyszeres – derül ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) áprilisi statisztikáiból. Hazánknak ötször kisebb az aranytartaléka, mint a visegrádi országoknak, a régió országaihoz képest tekintetében a különbség csaknem negyvenszeres.
Az IMF rangsorában mindössze a 82. helyen állunk a 100 országot tömörítõ listán, utánunk jórészt már csak kisebb fejlõdõ országok következnek. Térségünkben a legtöbb arany a román és a lengyel jegybankban van, országonként 103 tonnányi készlettel, a középmezõnyben pedig Szlovákia és Bulgária áll 35-40 tonnával.
A magyar 3,1 tonnás készlet eltörpül még a cseh, szerb, lett és litván tartalékokhoz képest is. A különbség oka, mint arról már korábban beszámoltunk, hogy a jegybank 1990-es döntése értelmében az addigi 65 tonnás aranykészletet rövid idõ alatt szinte teljes egészében értékesítették. 
network.hu
A minimális szintre csökkentés Surányi György jegybankelnöksége alatt következett be,ekkor fõleg dollárt vásároltak az unciánként 370 dolláros áron eladott aranyért. A jegybank a lépést az akkori nemzetközi tendenciákkal magyarázta, és arra hivatkozott, hogy az arany hozama jóval kisebb, mint az érte kapott devizáé.
Késõbb az amerikai valuta értékének romlása miatt a jegybank fokozatosan áttért a dollárról az euróalapú tartalékokra, így védekezve a dollár árfolyamcsökkenésébõl adódó veszteségek ellen. Szakértõk szerint az eladás csak rövid távon hozhatott pozitív eredményt, középtávon azonban – az arany drágulása miatt - több milliárd dolláros veszteséget okozott. 
A 62 tonna eladott arany akkori és mostani ára között unciánként 520 dollár a különbség, vagyis jóval több, mint a dupláját érné most a készlet. Az eladás azonban nem csak az árfolyam-különbözet miatt, hanem azért is hibás döntésnek számít, mert az egyes országok a stabilitás és az értékálló biztonság miatt döntenek az aranybefektetések mellett. Az arany értéke ugyanis abban rejlik, hogy a külföldi értékpapíroknál lényegesen kevesebb kockázatot rejt, és vészhelyzet esetén bármikor készpénzzé váltható, sõt kölcsön felvételekor fedezetként is szolgálhat.
Az aranytartalékok eladása stratégiailag átgondolatlan döntés volt: a nemesfém szerepét mutatja, hogy amióta a dollár mint globális fizetõeszköz egyre gyengébb lábakon áll, az arany ára az egekbe szökik – fogalmazott lapunknak Bogár László közgazdászprofesszor. Az egyetemi tanár szerint a veszteség megértéséhez a nemzetközi valutáris rendszer történetéhez kell visszanyúlni.
A világpénz 1920-ig gyakorlatilag tisztán az aranyon alapult, majd ezt a szerepkört átvette az arany és a legfontosabb valuták együttes kosara. A második világháború után a Bretton Woods-i egyezmény értelmében a dollár lett a globális fizetõeszköz, amelynek értékét az aranyhoz fix árfolyamon rögzítették.
Ez a rendszer a vietnami háború túlköltekezése miatt az amerikai fizetõeszköz megroppanásával véget ért: Nixon elnök 1971-ben hivatalosan is elismerte, hogy közvetlenül már nem váltható át a dollár aranyra.
Bogár László szerint a dollár túlértékeltsége és az olajválság is közrejátszott abban, hogy a kormányok aranytartalékokat halmoztak fel jegybankjaikban, annál is inkább, hogy az árfolyam-ingadozásokat kivédhessék. – Az arany értéke az összes valutához képest emelkedett, a nemesfémtartalékok szerepe így még jobban felértékelõdött – tette hozzá a professzor. Az MNB lapunk kérdésére úgy fogalmazott, hogy 2004 óta a nyersanyagárak növekedése, a dollár árfolyamának gyengülése, és az inflációs veszély újbóli megjelenése ismét elõtérbe helyezte az aranyat, mint befektetési eszközt.
A Magyar Nemzeti Bank,1990-ben váltotta pénzre aranytartaléka zömét, ezért Magyarországnak ma gyakorlatilag nen maradt aranytartaléka. Szinte csak a legszegényebb afrikai országoknak van kevesebb aranya, mint nekünk! De ez nem minden!
A nemesfém ára az egekben, a magyar gazdaság a padlón és ha így megy tovább, olyan válság lehet itt nemsokára, hogy hozzá képest az etióp szegénység maga a mennyország.
Az aranytartalékot még Surányi György jegybankelnöksége alatt adta el az akkori kormány arra hivatkozva, hogy a dollárnak jobb a hozama. Aztán a dollárnak lement a hozama, 62 tonna aranyunk viszont már elpárolgott.

Uniós pénzszivattyú



Az írás készült: 2012. április 13. péntek Szerző: Both Gábor
Lóránt Károly közgazdász az MNO online-ban megjelent írását teszem közzé, melyből kiderül, amit sokan már régóta éreztünk: a ránk erőltetett Európai Unió sokkal több pénzt visz el Magyarország polgáraitól, mint amennyit ad nekünk: 2004-2008 között mintegy nettó ötmilliárd euró uniós támogatás érkezett, ezzel szemben hazánk ugyanezen időszak alatt nettó harmincmilliárd euró jövedelemátutalást teljesített a centrumországok felé.
Lóránt Károly:Centrum és periféria a gazdaságpolitikában
Nettó ötmilliárd euró uniós támogatás érkezett, ám nettó harmincmilliárd euró jövedelemátutalás ment ki az országból. A centrum és perifériára vonatkozó közgazdasági elmélet (más néven függőségi elmélet) az 1960-as évektől fejlődött ki válaszként az úgynevezett fejlődési elméletre, amely utóbbi Walt Whitman Rostow amerikai közgazdász, Kennedy és Johnson tanácsadója nevéhez fűződik. Híres elméletében Rostow azt állította, hogy az egyes országok ugyanazon az öt fejlődési szakaszon mennek keresztül, kezdve a tradicionális (középkori) állapotoktól az eredeti nekiindulás előfeltételeinek megteremtésén, majd a nekiinduláson (take off) és a felzárkózáson keresztül a tömegfogyasztó társadalomig jutnak el. Kép: az átverési terület
europai_unio_problem
A függőségi elmélet képviselői, akik közül a legismertebb az argentin Raúl Prebisch és az amerikai Immanuel Wallerstein, viszont azt állítják, hogy a jelenlegi szegény vagy kevésbé fejlett országok nem ugyanabban a helyzetben vannak, mint a mai fejlett országok voltak, mondjuk egy-másfél évszázaddal ezelőtt. Azoknak ugyanis nem voltak sokkal fejlettebb versenytársaik. A jelenlegi világrendszerben a fejlett országokból származó tőkeberuházások a gazdasági függőség megalapozói. Ha egy ország eladósodik, vagy a külföldi tőke túlságosan nagy súlyra tesz szert a gazdaságban, az adott ország a külföldi tőke ellenőrzése alá kerül. A periféria országait jellemző szegénység nem azért van, mert azok nem integrálódtak, vagy nem eléggé integrálódtak a világgazdaságba, hanem azért, mert nem a saját adottságaiknak megfelelően integrálódtak abba.
Ennyi elmélet után térjünk át arra, amiért a cikk íródik, vagyis hogy mindez hogyan érvényesül az Európai Unión belül,ahova az eredeti fejlett országok mellé fokozatosan, majd lavinaszerűen újabb, lényegesen fejletlenebb országok kerültek be.Hat év telt el a csatlakozás óta, ami nem nagy idő egy integráció történetében, de a statisztikai adatok már jelzik, merre is halad a nagy reményekkel várt uniós tagság.
A függőségi elmélet egyik alaptétele, hogy a fejlett országokból származó tőkeberuházások (a működő tőke) tartós gazdasági függéshez vezetnek. Az Eurostat tőkeáramlásra vonatkozó adataiból világosan látszik, hogy a kelet-közép-európai országokba a tőkebeáramlás még jóval az uniós tagság előtt megkezdődött. A működő tőke (foreign direct investments – FDI) nettó állománya ezekben az országokban a rendszerváltás idején gyakorlatilag zéró volt, az uniós belépés idejére viszont a GDP átlagosan 40-50 százalékát tette ki, és a legtöbb országban ezt követően, tehát a tagság során, ez az arány már nem is nagyon változott. Ez azt jelenti, hogy az uniós belépés idejére a nyugat-európai cégek már jelentős mértékben uralták a leendő új tagországok gazdaságát, kivéve néhány óvatosabb vagy nagyobb országét, mint Szlovénia vagy Lengyelország, ahol a külföldi befektetések nettó állománya csak 12, illetve 30 százalékot ért el.
A nemzetközi tőke gazdasági hatalomátvétele következtében az unió új tagállamai jelentős részben elvesztették hazai és külföldi piacaikat, külkereskedelmi mérlegük gyorsan romlani kezdett. Magyarország esetében 2004-ig a KSH külkereskedelmi statisztikáiban külön-külön mutatta be a hazánkban megtelepedett külföldi és a hazai tulajdonú vállalatok exportját és importját (vámszabad-területi és vámterületi külkereskedelem). E statisztikából megtudhatjuk, hogy 2004-ig 1990-hez képest a magyar gazdaság évi tízmilliárd eurónyi hazai és külföldi piacot veszített el, ennyi volt ugyanis a hazai gazdaság külkereskedelmi egyenlegének romlása a két időpont között (ez a GDP több mint tíz százaléka és évente!). 2004 után az uniós belépéssel a vámszabad területek megszűntek, és ezzel a hazai és külföldi vállalatok külkereskedelmi tevékenységének statisztikai szétválasztása is megszűnt. Az együttes kereskedelmi egyenleg a külföldi tulajdonú vállalatok nagy exporttöbblete miatt kissé pozitív, ám exporttöbbletük túlnyomó többségét jövedelemként kiviszik az országból. A többi ország helyzete (néhány kivételtől eltekintve) hasonló, mert a külkereskedelmi forgalmat és fizetéseket összefoglaló fizetési mérleg egyenlege a legtöbb országban erőteljesen romlik. Például Bulgáriában és Észtországban a GDP-hez viszonyított negatív egyenleg a húsz százalékot is elérte, Romániában meghaladta a tízet,Magyarország és néhány más ország esetében a fizetési mérleg hiánya a GDP 5-7 százaléka körül mozog. Stabil külgazdasági helyzetben tulajdonképpen csak néhány ország van, például Szlovénia és Csehország, ahol a liberalizáció és privatizáció nyomán a külföldi tőke nem tett szert akkora súlyra, mint Magyarországon.
A fizetési mérlegek növekvő hiánya miatt az országok külső adóssága az 1990-es évek közepétől kezdve rakétaszerűen emelkedett a magasba. E tekintetben Magyarország volt a listavezető, ahol a világbanki adatbázis szerint a GDP-hez viszonyított bruttó külső adósság a 2000. évi 60 százalékról 2009-re 170 százalékra emelkedett (az IMF szerint 2009-ben „csak” 137 százalék volt az adósság, az egyes adatbázisok között – módszertani okok miatt – az abszolút számokat tekintve nagy eltérés lehet, de a tendenciák azonosak). Hazánkat Észtország és Lettország követi a listán, ahol a külső adósság GDP-ben vett aránya csak megduplázódott, végül néhány országban (Csehország, Lengyelország, Szlovákia) csak mérsékelt volt a külső adósság GDP-hez viszonyított arányának növekedése. Ha nagyok is voltak az egyes országok közötti különbségek, a GDP-hez képesti súlyos külső eladósodás szinte mindegyik országra jellemző. 
Ám hasonló helyzetben vannak a dél-európai országok is, különösen Görögország, Spanyolország és Portugália. Igaz, nőtt Németország külső adóssága is, de ez ott nem jelent problémát, mert Németország ugyanakkor jelentős hitelező is.Ténylegesen a nettó külső adósság az, ami igazán számít, vagy még inkább a nettó külföldi adósságon fizetett kamatok és a nettó működőtőke-állományon kivitt jövedelmek egyenlege. És, ha ezt az adatot nézzük, akkor tárul elénk a valóban drámai kép, az Európai Únió igazi arca:
az Eurostat fizetésimérleg-statisztikája szerint a 2004 és 2008 közötti öt évben (a záróéveket is beleértve) az unió három országa (Németország, Nagy-Britannia és Franciaország) 460 milliárd eurós jövedelemre tett szert, míg az uniós tagországok nagyobbik része (Írország, Spanyolország, Olaszország, Lengyelország, Görögország, Magyarország, Portugália és még néhány másik ország) nagyjából ugyanekkora összeget fizetett ki jövedelemátutalások formájában. A jövedelemátcsoportosítás mértéke egy évre elosztva megközelíti az unió éves költségvetését, vagyis az európai unió sokat emlegetett költségvetésével szemben működik egy másik jövedelemátcsoportosítás, amely a periféria vagy fél periféria országaiból szivattyúzza át a jövedelmeket a centrumországokba. Magyarországra például az említett 2004–2008-as időszakban mintegy nettó ötmilliárd euró uniós támogatás érkezett, ezzel szemben hazánk ugyanezen időszak alatt nettó harmincmilliárd euró jövedelemátutalást teljesített a centrumországok felé.
Ez az egy a hatos arány a centrum javára mutatja azt, hogy a demokráciáról, szolidaritásról, felzárkózásról szóló naponta elhangzó kenetteljes szavak mögött valójában milyen érdekek is mozgatják az „egyre szorosabb unió” szorgalmazóit.
Az Eurostat adatai fényesen bizonyítják a függőségi elmélet igazát, a centrum és periféria létét az Európai Unión belül. És elég egy pillantás a statisztikai idősorokra, hogy meggyőzzön bennünket: a folyamatok nem az egységesülés, hanem a differenciálódás, az ellentétek kiéleződése irányába mennek.

Magyarország kifosztása



Az írás készült: 2013. január 10. csütörtök Szerző: Both Gábor
Egy korábbi hanganyagban már közzétettük ezt az infot, most álljon itt írásban is. Nem baj, ha folyamatosan észben tartjuk: Magyarországról a nyolcvanas évek óta 242 milliárd dollárnyi magántőkét menekítettek ki a világ különböző adóparadicsomaiba. Ezzel hazánk a világon a 12. legtöbb pénzt vesztett állam, megelőzve nálunk sokkal nagyobb és korruptabb hírben álló országokat, például Ukrajnát, Törökországot és Kazahsztánt – állítja egy nemzetközi jelentés.
A kutatást vezető közgazdász, John Christensen a Heteknek elmondta: szinte példátlan, hogy egy ország a teljes államadósságának két és félszeresét külföldre engedje úgy, hogy abból semmiféle bevétele nem származik. A megdöbbentő adatok arra utalnak, hogy az elmúlt 30 év sorozatos külföldi hitelfelvételei és megszorításai jórészt értelmetlenül történtek.

Többéves kutatás után a héten jelent meg az első átfogó világjelentés az adóparadicsomokba menekített magánvagyonokról. Az igazságos adózásért küzdő, vezető közgazdászokból és bankszakemberekből álló Tax Justice Network civil szervezet azt állítja, hogy 2010 végén legalább 21 ezer milliárd dollár értékű magánvagyon rejtőzött offshore számlákon. Ez az összeg – ami csak a pénzeszközöket vette számba, és nem tartalmazza az offshore ingatlanokat, jachtokat és céges tulajdont – megegyezik az Egyesült Államok és Japán együttes éves nemzeti össztermékével (GDP).
A klasszikus adóparadicsomok mellett évente több új helyszín is felbukkan, például Afrikában. Ilyen Ghána és Kenya, ahol a kormány létesített adómentes övezeteket, nyíltan offshore céllal. A fekete kontinensre leginkább az új ázsiai milliomosok menekítik a pénzüket, Kínából, Indiából és Szingapúrból.
A Csatorna-szigetek egyike, Jersey. Népszerű adóparadicsom: Nagy-Britan­­ni­á­hoz tartozik, de pénzügyi­leg független, és nem tagja az Európai Uniónak sem.
Az offshore ára (The Price of Offshore) című kutatás során a világ legnagyobb adatbázisainak, a nemzetközi szervezetek jelentéseinek és az egyes országok költségvetési összesítéseinek felhasználásával a kutatók azt állapították meg, hogy a világgazdaság „fekete lyukaiban” több pénz tűnt el adómentesen az elmúlt években, mint amennyit a kormányok megpróbáltak – az adófizetők pénzéből – a válságkezelésre biztosítani. „Ezek a pénzek nem vesznek részt az értékteremtésben, nem teremtenek munkahelyeket, legfeljebb a spekulatív tőkepiacokon jelennek meg” – állítja Christensen, aki elmondta: a legnagyobb offshore vagyonokat nem ismeretlen „no name” bankok, hanem a világ top pénzintézetei kezelik. A pénzügyi válság éveiben a világ 50 legnagyobb bankja évente 16 százalékkal növelte az ügyfeleik által offshore számlákon elhelyezett összegeket. Ez a privátbanki prémium szolgáltatás a legjövedelmezőbb banki üzletág, ennek ellenére a bankok egy része állami mentőövet igényelt. „A szuper bankokon belül is kiemelkedik három pénzintézet – a svájci UBS, a szintén svájci Credit Suisse és az amerikai Goldman Sachs –, amelyek a világelit kedvenc bankjai. Ezek mind prémium szolgáltatást nyújtanak és kiterjedt hálózattal rendelkeznek a népszerű adóparadicsomokban.”
A Tax Justice Network adatai szerint Magyarország méretéhez és tőkeerejéhez képest példátlanul nagy veszteségeket szenvedett az elmúlt évtizedekben az offshore jelenség miatt. 242 milliárd dollár magántőke – a teljes magyar államadósság két és félszerese – került offshore számlára. Az összeg abszolút mértékben is hatalmas: ezzel a világranglista 12. helyét foglaljuk el. (Lásd a mellékelt infografikát.) Európából senki nem előz meg bennünket, és a többi kontinensről is csak gazdasági világhatalmak és néhány olajország. A sokat szidott európai válságállamok – például Görögország – nincsenek az első húszban sem.
Tekintve, hogy a kommunizmus alatt nem léteztek jelentős magánvagyonok, ezért megkockáztatható az állítás, hogy a 242 milliárd dollárnyi offshore pénz nagy része a privatizáció során került magánkézbe. Az ország ezzel kétszeresen is pórul járt: a gyakran érték alatt dobra vert állami javak nem is maradtak az országban, hanem adómentesen külföldön fialtak tovább. Magyarországnak maradt a folyamatos eladósodás, hitelfelvételek és megszorítások ördögi köre – kormányzatoktól függetlenül. Ráadásul a magyar offshore milliárdosok közül még Berezovszkijok és Abramovicsok sem kerültek ki. Pedig a külföldi milliárdosokat sorozatban termelő Oroszországból is csak alig több mint háromszor annyi pénzt sikerült külföldre juttatni, mint Magyarországról. Ráadásul Magyarországnak nem volt olyan vezetője sem, mint Vlagyimir Putyin, aki – vitatható módszerekkel, de – hazahozatta az offshore paradicsomokba síbolt vagyonok jelentős részét. Ebből a szempontból új megvilágításba kerülhet a magyar adósságválság: valóban nem lett volna szükség IMF-re és uniós mentőövre – de Bokros-, Gyurcsány- és Orbán-csomagra sem –, ha a politikai elit az elmúlt 20-25 évben hatékonyan fellép az országkárosító jelenséggel szemben.
A jelentés nemcsak az egyes országok veszteségét vizsgálta, hanem a nyerteseket is. „A szupergazdagok egyre jobban elhúznak. Ma a világ összes magánvagyonának mintegy 30 százaléka egy nagyobb futballstadionnyi ember – 91 ezer fő – kezében van. Ők azok, akiknek egyenként 30 millió dollárt meghaladó vagyonuk van. Utánuk következnek az 1–30 milliárd dollár közötti vagyonnal rendelkezők (9,3 millióan), akik a világ magánvagyonának további 51 százalékát birtokolják. Ez a maroknyi elit – amely a világ lakosságának 0,14 százalékát teszi ki – négyszer annyi pénzzel (44 800 milliárd dollárral) rendelkezik, mint a többi 6,7 milliárd ember – a világ lakosságának 99,86 százaléka –, akik nem dollármilliomosok. Ennek a hatalmas vagyonnak a fele (a szupergazdagok esetében a 70 százaléka) offshore számlákon van. A számok azt mutatják, hogy az Occupy-mozgalom híres jelszava – „mi vagyunk a 99 százalék, ők az 1 százalék” – inkább alulbecsülte a valóságot.
A hangzatos ígéretek ellenére ezen a téren nagyon gyenge a nemzetközi felügyelet. Hiába ígért például a G20-csoport hathatós összefogást, a gyakorlatban nem sok történt. Ezért az egyes országok – például a német adóhatóság – megpróbálnak a feketepiacon hozzájutni bizalmas adatokhoz a külföldre menekített vagyonokról.
„Ez a globalizáció gyenge pontja – mondja Christensen. – Felszabadítottuk a globális tőkemozgásokat, de nem szerveztük meg az együttműködést az országok között, hogy a pénz ne tűnhessen el az adóparadicsomokba. Ezért azt javasoljuk, hogy a világ valamennyi országának részvételével jöjjön létre egy globális adózási egyezmény. Ez automatikus információcserét biztosítana az adóhatóságok között. Csak azok a bankok működhetnének, amelyek alávetik magukat az offshore információk átadásának, beleértve az offshore cégek, részvénytársaságok és alapítványok valódi tulajdonosainak adatait is.”
A szakember elismeri, hogy ez nem fog egyik évről a másikra megtörténni, de – mint mondja – az adómentes vagyonokból származó jövedelem megadóztatása olyan jövedelmet szabadíthat fel, ami megoldást jelentene például az európai adósságválság megoldására vagy számos ínségben élő ország valódi megmentésére.

Offshore számlákon a magyar államadósság duplája



Az írás készült: 2012. december 7. péntek Szerző: Both Gábor
Lánchíd rádió vendége Lóránt Károly közgazdász ~ 2012.11.22 - Ez a beszélgetés egy régebbi kérdésre is választ adott. Most már tudjuk, hogy a bankok 3%-os tartalék mellett 97%-ot a levegőből előállítva adtak/adnak hiteleket a cégeknek és a családoknak.
Ez olyan inflációt kellett volna, hogy okozzon, hogy rögtön kitört volna a pánik. Mivel az így létrejött infláció mértékénél nagyobb mennyiséget Off-Shoroztak ki az országból, a levegőből előállított többlet pénz soha nem került be a gazdaságba, viszont a reálgazdaságban megtermelt értékből kell visszafizetni.


Offshore számlákon a magyar államadósság duplája


Az izlandi példa a mainstream médiában is megjelent




Ólafur Ragnar Grimsson izlandi elnök az idei davosi Világgazdasági Fórum után több riportot is adott és az abban elhangzottak sok ember számára jelentettek újat. Az alternatív médiában már keringtek történetek, mi is ment végbe Izlandon a 2008-as válság után, azonban ezek egy része túlzásokba esett és ezzel hiteltelenítette a valós helyzetről tudósító leírásokat is. Azonban az izlandi elnök szájából elhangzó mondatokat már kevesen merik megcáfolni.
Mostani bejegyzésünk két újabb riport kapcsán született. A múltkori bejegyzésünkben lévő riport még nem juthatott el igazán sok emberhez, de a Fox Business is készített egy riportot, ami remélhetőleg az óceán túlpartján sok embernek nyitotta fel a szemét. Ennek a riportnak a feliratozása is elkészült, melynek átiratát itt olvashatják:
“Mind úgy gondoljuk, hogy országunk banki krízise 2008-ban szörnyű volt – ez így is van, de nézzük meg Izlandét. Az ország három legnagyobb bankja tönkrement. Jól hallották. Nem kaptak segélyt, nem volt bankmentő csomag. Egyszerűen becsődöltek.
Az ő bankjaik ugyanazt a tőkeáttételes fogadást kötötték meg, mint a mieink, ám a kormányuk az Egyesült Államokéval ellenkező megközelítést választott. Tehát a világnak ezzel vége lett? Aligha. David.
A cáfolat a svájci Davosban tartott gazdasági világ-csúcstalálkozón hallható attól a vezetőtől, aki e nehéz döntés meghozatalára kényszerült.
David a világ aligha fagyott be és ért véget Izland számára. Miután a kormány hagyta becsődölni legnagyobb bankjait, jelentős problémáik keletkeztek: 10%-os munkanélküliség, a piacuk 90%-ot veszített értékéből, de ma már teljesen más a történet.
Erről szeretnénk hallani Izland elnökétől, Ólafur Grímsson-tól.
-    Üdvözlöm Elnök Úr!
-    Köszönöm szépen. Köszönöm.
-    Örülünk, hogy itt van velünk. Az Egyesült Államokban is még mindig sokan töprengenek azon, mi lett volna, ha hagyjuk tönkremenni a bankjainkat.
Tudom, hogy ez a dolog egészen más szinten van, de beszéljünk a 2008-as tapasztalatairól, mennyire volt nehéz hagyni azt, hogy ilyesmi megtörténjen?
-Olafur Ragnar    Annak ellenére, hogy más az izlandi szint, alapvetően azt gondolom minden modern állam, legyen az nagy vagy kicsi hasonló kihívásokkal néz szembe és ezekre alkalmazhat hasonló megoldásokat. A mi esetünkben úgy döntöttünk, hagyjuk becsődölni a bankokat – mindegyik privát bank volt – és ahogy azt párszor mondtam, sosem értettem meg, hogy miért váltak a bankok valahogyan a modern gazdaságunk szent templomaivá. Míg az normális, hogy más vállalatokat hagyunk csődbe menni és elbukni addig, ha egy bank kerül bajba, hirtelen mindenki rohanvást jön és mondja, hogy nem-nem, ez nem történhet meg.
Néhányan azt mondják, nem volt pénzünk, hogy tovább működtessük a bankokat. Bizonyos mértékig ez igaz is. Ám ez része volt egy átfogó politikának is, amely során sok más kérdésben is szembementünk az Egyesült Államokban és Európában uralkodó ortodox pénzügyi nézőponttal.
És most, bő négy évvel később Izland figyelemreméltó módon fejlődik: 3%-os a gazdasági növekedésünk, 5%-os a munkanélküliség, az állam pénzügyei ésszerű állapotban vannak, tehát azzal, hogy szembementünk az Egyesült Államokban és Európában uralkodó, elfogadott, ortodox nézetekkel valójában sikerült egészen figyelemreméltó módon talpra állnunk.
izland_forradalom14-    Tehát nem tekintettek úgy a bankokra, mint “porcelánbabákra”, akiket védelmezni, ölelni és megmenteni kell?
-    Nem, egyáltalán nem, ezek magáncégek. Ezek alapvetően úgy működnek, mint a privát vállalatok. A bankárokat és a részvényeseket jutalmazzák meg. Szóval, amikor elbuknak, miért kellene a hétköznapi embereknek – adófizetők, tanárok, ápolók, dolgozók- megfizetni az árát és cipelni a terhet?
-    Ön tett még más, kissé szokatlan dolgot is rögtön az első év környékén. Nem folyamodott megszorításokhoz. A szociális kiadásokat megemelte számos programban. Majd végül is bevezetett, ha jól értettem száz különböző adót. Ez hogyhogy nem lassította le a növekedést, amit végre sikerült elérniük?
-    Nos, amikor egy államot egy mély pénzügyi krízisen vezetünk végig – noha azóta ismét jól működünk- nem felejthetjük el azon óriási viszontagságok keletkezését, amelyekben átlagos izlandi családok sokasága veszítette el házait, többen pedig minden megtakarításukat.
Szóval, amikor kivezetsz egy nemzetet egy ilyen mély krízisből, mint ez az “ismét a felépülés útján vagyunk” jellegű, akkor képessé kell tenned őket arra, hogy az igazságosságot lássák meg benne végül. Képessé kell tenni őket arra, hogy észrevegyék, mindenki felelős a következményekért. Mindenki fizet a rendszer fennmaradásáért.
-    Meglepi Önt, hogy az amerikaiak 48%-a nem fizet? Legalábbis az adók jelentős részét.
-    Nos, igen, bizonyos mértékig meglep. Mert úgy hiszem, meg kell értenünk azt, ha a demokráciának egy mély pénzügyi krízissel kell szembenéznie, akkor muszáj a politikai thingvellir-national-park-vikings-parliamentfejlődést olyan irányba kényszeríteni, hogy az emberek hajlandóvá váljanak arra, hogy viseljék a terheket és áldozatokat hozzanak. Erre képesek, ha ebben demokratikus igazsá-gosságot látnak.
Tehát nem pusztán annyit tettünk, hogy szembementünk a hagyo-mányos költségvetési és adóügyi politikával és a jóléti államberendezkedéssel. Emellett valuta kontrollt is bevezettünk, leértékeltük a valutánkat.
-    David Cameron, az Egyesült Királyság vezetője legfrissebb, jelentős beszédében lényegében azt mondta – ha a sorok között olvasunk – szeretné elhatárolni magát az eurozónától.
Ön felfüggesztette az euroövezetbeli tagságukról szóló tárgyalásokat, noha országuk egyik szociáldemokrata minisztere azt mondja, az “eurozóna tagjává kell válnunk, lendületet adna a gazdaságunknak.” Lesznek-e valaha az eurozóna tagjai, mindaddig, míg Ön az elnök?
-    Nem gondolom, hogy ez az én elnökségemhez kapcsolódik, de az teljesen világos, hogy míg egy évvel azután, hogy a bankjaink összeomlottak az eurozóna egészen kecsegtetőnek tűnt, addig mára már teljesen más a helyzet.
Liz Claman-    Ólafur Grímsson, Izland elnöke, hálásak vagyunk, hogy a Fox Business-ben köszönthettük Önt.
-    Köszönöm, remek volt Önök között lenni.
-    Igazán örülünk, köszönjük.
David, érdekes és az Egyesült Államokétól teljesen különböző kezelési módja a banki krízisnek. A szó ismét a tiéd.”

Ciprus kirablása az EU és az IMF által


Egész hétvégén figyeltem a ciprusi helyzetről érkező cikkeket, amik csaknem annyira dühítőek, mint maga a helyzet. Az emberek a szakadék szélén táncolnak, miközben az európai propagandagépezet ontja magából a szokásos szemetet.
Mielőtt nekilátunk, néhány dolgot érdemes tisztázni. A ciprusi betéteket korábban nem adóztatták meg. Jelenleg sincs ilyen adó, mivel a ciprusi parlament nem fogadott el ilyet. Erre csak a mai nap folyamán kerülhet sor, tehát bármi történik is, azt visszamenőleg kell érvényesíteni.
(Időkjelei: A ciprusiak már szombaton sem férhettek hozzá betéteikhez. Semmilyen lekötött betét fölött nem rendelkezhettek, csupán az ATM-ekből lehetett pénzt kivenni, amíg állítólag össze nem omlott az hálózat.)
A következő fontos pont: az intézkedést nem Ciprus hozta. Nicosia népe jelen sem volt az EU csúcson és még véletlenül sem kérte, hogy országának bankszámláit tizedeljék meg, hogy ezzel segítsenek kifizetni adósságukat. Egyes európai országok, Németország, Franciaország, Hollandia és még néhányan követelték, hogy ez történjen, mondta Ciprus elnöke. Tehát világosan fogalmazva az Európai Unió elkobozta a ciprusiak magántulajdonát előzetes tárgyalás, erre vonatkozó hatályos törvény vagy parlamenti hozzájárulás nélkül.
Egy bankszámla nem ugyanaz, mint egy kötvény, részvény vagy bármilyen befektetés. Ezt sokan nem fogják fel. Egy bankszámla nem egyéb, mint egy magánember vagy cég, nem pedig a kormány személyes tulajdona, legalábbis az európaiak eddig ezt feltételezték.
Cyprus-MapA betétekre létezik biztosítás Európában. Ez országonként eltérő, de létezik. Általában százezer euró értékig biztosítja az állampolgárok betéteit. Most láthattuk mennyit ér ez a garancia a ciprusiak és így minden európai számára. Semmit. Ha az EU önkényesen feloldhatja ezt a garanciát Cipruson, akkor bármelyik országban megtehetik kényük kedvük szerint.
A ciprusi kormány betétekre vonatkozó garanciája a következőképpen néz ki:„A betétekre vonatkozó biztosítás (DPS) valamennyi, a Ciprusi Központi Bank által engedélyezett bank számára kötelező, beleértve ezen bankok külföldön működő fiókjait is. A biztosítás nem vonatkozik más EU tagállamokban alapított bankok ciprusi fiókjaira, hiszen azokat az ő saját országukban érvényes biztosítás védi.
A DPS akkor kerül aktiválásra, amikor döntés születik arról, hogy egy tagbank nem képes kifizetni a nála elhelyezett betéteket, illetve amennyiben egy bírósági határozat a bank felszámolásáról dönt.
A kompenzáció maximum mértéke betétenként 100.000 euró bankonként.”
20130317_cyprusTehát szombatig minden betétest biztosítás védett százezer euró mértékéig minden bankban. Szombaton azonban ezt az állami ígéretet megszegték és kiderült, hogy mi is volt valójában: egy hazugság. Ennél azonban még sokkal rosszabb és ijesztőbb, hogy ez Európai Unió, az Európai Központi Bank és az IMF nemcsak megengedte a betéti biztosítás megszegését, hanem egyenesen követelte. Egy dolog biztos: amennyiben megtehetik, hogy semmissé nyilvánítsák a betéti garanciákat Cipruson, bármelyik európai országban megtehetik. Továbbá, amennyiben semmissé nyilváníthatják a betéti garanciákat, ugyanezzel az erővel semmissé nyilváníthatják a kötvényszerződéseket egyetlen tollvonással. Semmi sincs biztonságban.
A lényeg: Az Európai Unió, az Európai Központi Bank és az IMF támogatja a magántulajdon elkobzását. Egy bankszámla nem számít értékpapírnak vagy befektetésnek. Pont olyan magántulajdon, mint egy autó vagy ingatlan. Németország és Franciaország tulajdonképpen kijelentették: „Ezt akarjuk és el is vesszük, mert a mi kormányaink számára ez szükséges.” Egyelőre nem saját állampolgáraiktól, hanem a ciprusiaktól követelték a Ciprus számára nyújtandó pénzek fejében. Ez nem egy Európai Unió, hanem az Európai Negyedik Birodalom.
„Amikor a társadalomba beférkőzik az elv, hogy a magántulajdon nem egy istenadta törvény és a törvény ereje valamint az igazságszolgáltatás nem védelmezi többé, elindul az anarchia és az önkényuralom.” – John Adams

Drábik János nyílt levele Kálmán Olgához

Az írás készült: 2013. március 21. csütörtök Szerző: Both Gábor
Fontosnak tartom, hogy megvitassuk: van-e szervezett magánhatalom Magyarországon és világszinten? Kísérletet tettem arra, hogy ezt a kérdést vitassa meg az ATV népszerű szerkesztője és műsorvezetője, Kálmán Olga.

Csupán annyit kértem, hogy tegye fel általa tisztelt társadalomtudósoknak, közéleti személyiségeknek, hogy létezik-e szervezett magánhatalom. Ha azt válaszolják, hogy nem létezik, akkor kérdezze meg, hogy miért nem létezik. Ha azt válaszolják, hogy létezik, akkor kérdezze meg: hol létezik és miként fejti ki működését?
Erre a kezdeményezésemre semmilyen választ nem kaptam. Most azt kérdem a hozzám hasonlóan gondolkodóktól, hogy segítsenek ezt a kérdést úgy eljuttatni Kálmán Olgához és az ATV illetékeseihez, hogy arra érdemben kapjak választ. Az ez irányú segítségét mindenkinek hálásan köszönöm előre is.
Tisztelettel és barátsággal,
Drábik János

A fenti közlemény Drábik János (jogász, közíró, a Szabad Európa Rádió szerkesztője) Facebook üzenőfalán jelent meg nemrég, az alábbi nyílt levéllel egyetemben, ahol is az ATV illetékeseihez, többek között Kálmán Olgához (az ATV legtehetségesebb műsorvezetőjéhez) fordul – véleményem szerint is kieemelt fontosságú – kérdéseivel. A fent olvasható Facebook kommentár alapján – ahogy azt az ilyen kérdések kapcsán mind a mai napig borítékolhatóan lenni szokott – semmilyen választ nem kapott, ezért kérte a FB közösséget, hogy próbáljanak hatással lenni az ügyre. Az Alsóörsi Hírhatár természetesen nagy örömmel látja és támogatja az ilyen és ehhez hasonló felvetéseket. Drábik János nyílt levele változatlan formában és további kommentár nélkül olvasható.
Kedves Kálmán Olga!
Szorgalmas nézője vagyok és a SZER egykori szerkesztőjeként nagyra értékelem – gyakran virtuóz képességeket igénylő – műsorait. Azt kérdezem: létezik-e Ön szerint nemzetközileg is és Magyarországon is szervezett magánhatalom? Ha nem létezik – akár nemzetközileg, akár Magyarországon – akkor ezt mivel lehet bizonyítani? Ha viszont létezik szervezett magánhatalom, akkor annak melyek az érdekérvényesítő struktúrái és azok hogyan működnek?
A szűk terjedelem okán csak egy tényt említek annak az alátámasztására, hogy – véleményem szerint – van szervezett magánhatalom. A Zürich-i Egyetem kutatócsoportja tavaly kimutatta, hogy a világon ma működő 43 ezer transznacionális korporációnak 147 globális bank a tulajdonosa, ez a 147 bank pedig mintegy 300 szupergazdag bankárdinasztia tulajdonában van. Mivel a vagyon az hatalom is, ezért ekkora vagyoni koncentráció óriási hatalmat jelent. Ez a globális szervezett magánhatalom. Természetesen Magyarország is ennek a világméretű szervezett magánhatalomnak a hegemóniája alatt létezik, minthogy az Európai Unió is.
Szívesen venném, ha egyetlen-egyszer ezzel a témával is foglalkozna és megkérdezne hiteles szakértőket arról, hogy szerintük miért nem létezik a szervezett magánhatalom? Ha pedig azt mondanák, hogy létezik, akkor elmondanák, milyen struktúrái vannak és azok hogyan működnek? Ezeknek a struktúráknak milyen a viszonya a szervezett közhatalommal, az államhatalommal és az egyes országok kormányaival?
Annak a tisztázása, hogy létezik-e vagy se szervezett magánhatalom, fontos kérdés, mert egy sor égető problémát más megvilágításba helyezne itt nálunk Magyarországon is.
További sikeres tevékenységet kívánva, maradok tisztelettel,
Dr Drábik János

Bejegyezte: dátum:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)