Az Antikrisztus megjelenése, uralma és háborúi

Az Antikrisztus megjelenése, uralma és háborúi

A Dániel próféta könyvének 11. fejezetében található próféciák majdnem 2000 éves időtartamot ölelnek át, Nagy Sándor idejétől kezdve, egészen az eljövendő világdiktátor, az Antikrisztus koráig. A fejezetben sok rész elég világosan, egyértelműen fogalmaz, például az Antikrisztus jellembeli tulajdonságairól és kormányáról. Ugyanezt nem mondhatjuk el az Antikrisztus által a hatalom megszerzésére indított háborúkról. Ezekkel kapcsolatban sok minden nem egyértelmű még. A végső időkről szóló más bibliai próféciákhoz hasonlóan, ezek sem értelmezhetőek addig, amíg időben közelebb nem érünk hozzájuk. Persze találgatni lehet, de vigyáznunk kell, hogy ne legyünk dogmatikusak. Nyitottnak kell lennünk más értelmezésre is, hogy az Úr az idő előrehaladtával felfedhesse előttünk, mi is történik valójában.

Dániel 10. fejezete tulajdonképpen a 11. előkészítése. Időszámításunk előtt 538-ban, Cyrus, a nagy perzsa uralkodó idejében, három hét imádkozás után egy angyali üzenethozó jelent meg Dánielnek. (Dániel 10, 1-6) „Jöttem pedig – szólt a hírnök – hogy tudtodra adjam, ami a te népedre az utolsó időkben következik – a végső időben –mert a látomás azokra az időkre szól.” (Dániel 10, 14)

A látomás végső időkre szóló része a Dániel 11, 21-ben kezdődik: „21 És ennek helyébe egy útálatos áll, akire nem teszik az ország ékességét; hanem alattomban jő, és hízelkedéssel (csellel) jut az országhoz.”

Az Antikrisztust itt, egy „útálatos” személynek ábrázolja a Biblia. Isten így látja őt. A világ nagy része ezen a ponton úgy gondolja majd, hogy az Antikrisztus egy csodálatos személy – a világ megmentője. Nem egyértelmű azonban mit ért a Biblia az alatt hogy „nem adnak neki rangot.” Talán azt jelenti, hogy uralkodik ugyan, de hivatalos cím nélkül. Békével jön, alattomban, ügyes politikai fondorlatokkal. Remek diplomáciai érzékkel jut hatalomhoz.

Dániel 11, 22 – Az Antikrisztus első csatája?

22-es vers: „És a beözönlő seregek elárasztatnak az ő orczája előtt és megtöretnek; még egy szövetséges fejedelem is.”

Noha békével jut hatalomhoz, utána viszont erőszakkal győzi le ellenségeit, hogy megerősítse a pozícióját. Ez jelenthet háborút, háborús fenyegetettséget, de a „beözönlő seregek” kifejezés inkább háborúra enged következtetni.

A „szövetséges fejedelem is megtöretik” feltehetően azt jelenti, hogy az Antikrisztus is az egyezség része, nem pedig azt, hogy a szövetséget megszegik ekkor. Dániel 9, 26 és 27-ből tudhatjuk, hogy az Antikrisztus egy békeszerződést köt, (lásd lent) így egyértelmű, hogy ő maga a szövetség fejedelme.

23-as vers: „Mert mióta barátságot kötött vele, mindig álnok volt. Maroknyi néppel vonul ellene, és győz.”

Dániel 9, 26. 27 is úgy említi az Antikrisztust, mint a szövetség fejedelmét, aki megerősíti a szövetséget sokakkal egy héten át (hét éves időszakon át). A szövetség aláírásával veszi kezdetét az Antikrisztus uralkodásának hét éve, aminek végén Jézus visszatér a földre és véget vet a gonosz uralmának, valamint elviszi magával mindazokat, akik elfogadták őt megváltóként. Ez az elragadtatásnak nevezett esemény.

Az Antikrisztus által kötött egyezmény, amolyan békeszerződés félének tűnik, talán a zsidók, keresztények és muzulmánok közötti békés együttélést hivatott megoldani a közel-keleten. Elképzelhető, hogy az Antikrisztus eléri, hogy Jeruzsálem a három világvallás fővárosa legyen, ahol a muzulmánok, keresztények és a zsidók szabadon gyakorolhatják vallásukat. Ez a szövetség lehetővé teszi a zsidóknak, hogy újjáépítsék hajdani templomukat a Mória hegyen, hogy ismét élőáldozatot mutathassanak be Istennek, ami abbamaradt, amikor a rómaiak szétrombolták a templomot i.sz. 70-ben. (A Dániel 11, 31-ben az Antikrisztus megszünteti a mindennapi áldozatot, tehát nyilvánvalóan előtte lehetővé kellett tennie annak visszaállítását, ha később véget vet neki, és az egyezmény lehet ennek egyik eszköze.)

Noha az Antikrisztus első csatája a hét évre szóló egyezmény aláírása előtt történik (22, 23-as versek), a Biblia nem részletezi, ki ellen is visel hadat. Ha ez a háború a közel-keleten lesz, és sokan így gondolják, akkor izraeli és amerikai csapatok is valószínűleg részt vesznek benne, hiszen ők vannak jelen a térségben.

„Az Antikrisztus csalárdul cselekszik.” Ravasz lesz és elhiteti az embereket, hiszen azt olvassuk, hogy „kevés néppel győz.” Ez jelentheti azt, hogy az Antikrisztust a „kisemberek”, a szegények juttatják hatalomra, de az is elképzelhető, hogy egy maroknyi ember, a globális elit segítségével ragadja magához a hatalmat.

24-es vers: „Zavartalanul eljut a leggazdagabb tartományba is, és olyat tesz, amilyet sem elődei, sem ősei nem tettek. Prédát, zsákmányt és kincseket osztogat híveinek, és az erődök megtámadására is terveket sző egy ideig.”

Ez úgy hangzik, mintha szétosztaná a vagyonát, hogy elnyerje az általa leigázott országok szegényeinek a szimpátiáját. A 39. versben olvasottak is ezt igazolják: „a földet elosztja jutalom gyanánt”, valószínűleg a politikai hatalom fejében. „Olyat tesz, amit nem cselekedtek sem az ő atyái, sem az ő atyáinak atyái.” A történelem során, igen kevesen osztották szét a megszerzett zsákmányt a legyőzöttek között. Ez alól az egyetlen említésre méltó kivétel, a kommunizmus.

Dániel 11, 25. 26 – Az Antikrisztus második háborúja?

Az Antikrisztus első katonai ellenfeléről a 25-ös versben olvashatunk. „Azután összeszedi erejét és bátorságát, és a déli király ellen vonul nagy haderővel. A déli király is háborúra készül igen nagy és hatalmas haderővel, de nem tud győzni, mert árulást követnek el ellene.”

Úgy tűnik, hogy a déli király serege még nagyobb. Ahogyan azt már említettük, ha ez a csata a közel-keleten lesz, akkor az USA és Izrael is érintve lesznek.

26-os vers: „Azok teszik tönkre, akik az ő kenyerét eszik. Serege szétszéled, és sokan esnek el halálra sebzetten.”

A csata kimenetele megváltozik, amikor a déli királyt saját emberei elárulják, talán éppen az Antikrisztus ravaszsága miatt, amit az előző vers említ.

Ez a háború valószínűleg az egyezmény aláírása után (22-23 vers), de a Nagy Nyomorúság kezdete (három és fél évvel az egyezmény aláírása után), azaz a szerződés megszegése előtt lesz.

27-es vers. „Mindkét király rosszat forral. Egy asztalnál ülve hazugságokat beszélnek, de eredménytelenül, mert a vég ideje meg van szabva.”

Úgy tűnik, hogy először az Antikrisztus háborút vív a hatalomra jutásért, majd megköti az egyezményt (22-23 vers), végül csatázik a déli királlyal (25-26 vers). Ezt követően békét próbálnak kötni és valószínűleg megerősítik a korábban aláírt egyezményt.

28-as vers: „Azután az északi király visszatér országába sok kinccsel. A szent szövetség ellen fordul, és szándékát végrehajtva tér vissza országába.”

Az Antikrisztus itt még nem szegi meg az egyezményt, de ezt tervezi, mert a többiek nem tartják be feltételeit.

Dániel 11, 29-31 – Az Antikrisztus harmadik háborúja?

29-es vers: „Egy idő múlva újra a déli ország ellen támad, de másodszor nem olyan eredménnyel, mint először.”

Ez megint háborúnak hangzik a következő vers miatt:

30-as vers: „Mert kitteus hajók jőnek ellene és megijed, és visszatér és dühöng a szent szövetség ellen és cselekszik ellene; visszatér és ügyel azokra, a kik elhagyják a szent szövetséget.”

Ciprus felől, azaz nyugatról érkeznek a hajók.

31-es vers: „És seregek állanak fel az ő részéről, és megfertéztetik a szenthelyet, az erősséget, és megszüntetik a mindennapi áldozatot, és felteszik a pusztító útálatosságot.”

Ez egy kulcsfontosságú vers, hiszen a Dániel 9, 27-el együtt elárulják, hogy a hét évre szóló szövetséget, az Antikrisztus három és fél év után megszegi, elfoglalja a hamarosan újjáépülő zsidó templomot, „megszünteti a minden napi áldozatot”, és felállít valamit, amit a Biblia„pusztító utálatosságnak” nevez. (Erről a Jelenések könyve 13. fejezetében a „fenevad képmásaként” is olvashatunk.)

Ötszáz évvel azután, hogy Dániel kapta ezt a próféciát,  Jézust tanítványai második eljövetele és a világ vége jeleiről kérdezték. Jézus így válaszolt: „Mikor azért látjátok majd, hogy az a pusztító utálatosság, a melyről Dániel próféta szólott, ott áll a szent helyen… Mert akkor nagy nyomorúság lesz, a milyen nem volt a világ kezdete óta mind ez ideig, és nem is lesz soha.” (Máté 24, 3. 15. 21).

Úgy tűnik, hogy három háború előzi meg az egyezmény megszegését. Egy a megkötése előtt robban ki, egy valamikor az első három és fél év során, és a harmadik, közvetlenül a szövetség megszegése előtt, ami végül annak felbontását, végét hozza el.

Zsarnokság és győzelem a Nyomorúság idején

A 32-35-ig tartó versek az utolsó három és fél évről, az egyezmény megszegését követő időszakról beszélnek: „És akik gonoszul cselekszenek a szövetség ellen, azokat hitszegésre csábítja hízelkedésekkel; ellenben az Istenét ismerő nép felbátorodik és cselekszik. És a nép értelmesei sokakat oktatnak, de hullanak fegyver és tűz miatt, fogság és rablás miatt napokig. És miközben elhullanak, megsegíttetnek kicsiny segítséggel, és sokan csatlakoznak hozzájok képmutató beszédekkel (számításból). És elhullanak az értelmesek közül is, hogy megpróbáltassanak, megtisztíttassanak és megfehéríttessenek a vég idejéig; mert a rendelt idő még hátra van.”

Noha sokan követik majd az Antikrisztust, lesznek, akik kétségbeesetten keresik majd az igazságot, és azok, akik ismerik Isten igéjét és készek bizonyságot tenni hitükről, milliókat fognak tanítani és bátorítani.

„Az Istenét ismerő nép felbátorodik és cselekszik.” Az Ördög és erői mindent megtesznek, hogy megállítsák őket, de Isten igaz gyermekei a végsőkig kitartanak majd.

36 és 37-es versek: „És a király a maga tetszése szerint cselekszik és felfuvalkodik és felmagasztalja magát minden isten felett, és az istenek Istene ellen is vakmerőn szól, és szerencsés lesz, mígnem betelik a harag; mert a mi elhatároztatott, az végre is hajtatik. Nem gondol atyáinak isteneivel, nem gondol az asszonyok kedvenczével (vágyával), és egy istennel sem; hanem mindennek fölibe magasztalja magát.

Az Antikrisztus annyira el lesz telve önmagától, hogy Istennél is nagyobbra tartja majd magát. 2 Thesszalonikabeliek 2, 4 –ben olvashatjuk, hogy „maga ül be, mint Isten az Isten templomába, Isten gyanánt mutogatván magát.”

„Az Istenek istene ellen is vakmerően szól, és szerencsés lesz, mígnem betelik a harag, mert ami elhatároztatott, végre is hajtatik.” A Jelenések könyve 13, 5 arról ír, mennyi ideig tart majd ez az időszak. „És adaték néki hatalom (a Fenevadnak, az Antikrisztusnak), hogy cselekedjék negyvenkét hónapig (három és fél évig).”

38-as vers: „Ezek helyett az erődök istenét tiszteli, olyan istent, akit ősei nem ismertek tiszteli arannyal, ezüsttel, drágakővel és egyéb értékes dolgokkal.”

Ez az „erődök istene”, jelentheti a fegyverkezést, és az a tény, hogy ezt az istent „arannyal és ezüsttel” jutalmazza, utalhat a hadi kiadásokra. Ebben nincs semmi új, már Dániel idejében is fontos volt a hadviselés, sokat áldoztak a háború istenének, és már akkor is sokat költöttek a fegyverkezésre és a sereg fenntartására. Ami újdonságnak számít, és csak a jelenkorra jellemző az a nukleáris fegyverek alkalmazása „az isten, akit nem ismertek az ő atyái”.

39. vers: „És az erődített városokban így tesz az idegen istenek nevében: aki hódol, annak dicsőségét megsokasítja és sokak felett ad nékik hatalmat; a földet elosztja jutalom gyanánt. ”

Ez az „idegen isten” lehet, hogy a Fenevad képe lesz, amiről a Jelenések 13, 14. 15 ír. „És elhiteti (az Antikrisztus) a földnek lakosait a jelekkel, amik adatának neki, hogy cselekedje a fenevad előtt, azt mondván a föld lakosainak, hogy csinálják meg a fenevad képét, aki fegyverrel megsebesíttetett vala, és megelevenedett. És adaték néki, hogy a fenevad képébe lelket adjon, hogy a fenevad képe szóljon is, és azt mívelje, hogy mindazok, akik nem imádják a fenevad képét, megölessenek.”

A vers által leírtak arra engednek következtetni, hogy ez a kép, vagy képmás egy szuperszámítógép lehet, ami a világ minden lakosának adatait tartalmazza majd (az adatbázis már tulajdonképpen már elkészült), ami felett az Antikrisztus rendelkezik majd. Ezen keresztül fut majd a világ pénzrendszere, valamennyi tranzakció ennek ellenőrzése alatt áll majd. A rendszerhez a 666-os számnak is köze lesz valamilyen módon.

Jelenések könyve 13, 16-18: „Azt is teszi mindenkivel, kicsinyekkel és nagyokkal, gazdagokkal és szegényekkel, szabadokkal és szolgákkal, hogy az ő jobb kezükre vagy a homlokukra bélyeget tegyenek; És hogy senki se vehessen, se el ne adhasson semmit, hanem csak a kin a fenevad bélyege van, vagy neve, vagy nevének száma. Itt van a bölcseség. A kinek értelme van, számlálja meg a fenevad számát; mert emberi szám: és annak száma hatszázhatvanhat.”

Dániel 11, 40-42 – Az Antikrisztus negyedik háborúja?

40-es vers: „De a vég idején összetűz vele a déli király, és mint a forgószél, úgy megy reá az északi király szekerekkel, lovasokkal és sok hajóval, és betör az országokba, elözönli és végigjárja azokat.”

Ez a háború a második három és fél év során lesz, a Nagy Nyomorúság idején, talán már egészen a végén, mert, amint azt néhány verssel később olvashatjuk, az Antikrisztus hatalma ekkora már végéhez közeledik. Ez is az Észak királya (az Antikrisztus) és a dél királya (valószínűleg Izrael az USA támogatásával) között zajlik.

Dániel csak számára ismert kifejezéseket használhatott a látomás leírásánál, tankok helyett szekereket, légitámadás helyett forgószelet említ például.

41-es vers: „És bemegy a dicső földre, és sokan elesnek; de ezek megszabadulnak az ő kezéből: Edom, Moáb és az Ammon fiainak színe-java.”

Edom, Moáb, és Ammon a mai Jordániában találhatók.

42-es vers: „És kezeit az országokra veti, és Egyiptom földe meg nem menekedhetik.”

43-as vers: „És ura lesz Egyiptom arany- és ezüst-kincseinek és minden drágalátos javainak; líbiabeliek és etiópok lesznek az ő kíséretében.”

„Ura lesz az arany és ezüst kincseknek”, arra enged következtetni, hogy nagy gazdasági hatalma lesz, amit a Jelenések könyve 13, 16-18 is  megerősít.

„Líbiabeliek és etiópok lesznek a kíséretében.” Eszerint ezek az országok követni fogják az Antikrisztust.

Dániel 11, 44 – Az Antikrisztus ötödik háborúja?

44-es vers: „De a keletről és északról jövő hírek megrémítik, ezért kivonul nagy haraggal, elpusztít és kiirt sokakat.”

Ez megint úgy hangzik, mint egy újabb háború, vagy esetleg a 40-42 versekben leírt háború folytatása, és valószínűleg a Nyomorúság vége felé történik. Ha ez egy újabb, ötödik háború, a versből úgy hangzik, hogy keleti népek ellen vívja az Antikrisztus.

„Északról való hírek”, talán egy puccs vagy zavargások hírét jelenti hazájából vagy nézeteltérést Észak-Amerikával.

„Kivonul nagy haraggal, hogy elveszessen sokakat.” Ez megint háború lehet, talán nukleáris, melynek során az Antikrisztus és szövetségesei elpusztítják „Babilont”, ahogy a Jelenések könyve 14, 8 és 17, 16 versekben és az egész 18. fejezetben olvashatjuk. Ez a háború valószínűleg közvetlenül Jézus visszatérése és az elragadtatás előtt lesz.

45-ös vers: „És felvonja az ő sátor-palotáját a tengerek és a dicső szent hegy között; és végére jut, és senki sem segít rajta.”

A „dicsőséges hegy” a jeruzsálemi Mória hegye. Ez nem azt jelenti, hogy az Antikrisztus ilyen sokáig várt arra, hogy felállítsa főhadiszállását Jeruzsálemben, inkább csak utalás arra, amit három és fél évvel korábban az egyezmény megszegésekor tett, amikor felállította képmását a templomban vagy környékén (Dániel 11, 30. 31) és istennek nyilvánította magát az egész világ előtt, betiltva minden egyéb vallás gyakorlását (2. Thessalonikabeliek 2, 3-4).

„És a végére jut és senki sem segíthet rajta.” Az Antikrisztus összegyűjti erőit az Armageddon síkságra néző Megiddónál Izrael északi részén az uralmát ellenző országok ellen, uralkodásának legnagyobb csatájára. Ekkor azonban Jézus közbelép, vele minden megváltott gyermeke, hogy közös erővel elpusztítsák az Antikrisztus erőit, a történelem legnagyobb ütközetében, az Armageddoni csatában.  (Jelenések 16:12-16, 19:11-21) Ezt végre egy boldog kor követi, az ezer évig tartó millennium. A boldog kezdet!

Az Antikrisztus profilja

Írta Joseph Candel

Az eljövendő világdiktátor, az Antikrisztus és hamis messiás jellemzői

A világ várva várja egy szupermen megjelenését, aki véget vet a háborúknak és fegyveres konfliktusoknak, vallási zavargásoknak, a politikai és gazdasági bizonytalanságnak. A Bibliában olvasható próféciák szerint pont egy ilyen szupermen jelenik meg hamarosan a világ színpadán. Az ördög emberi megtestesítője, akit a Biblia fenevadként, vagy Antikrisztusként említ. A Biblia számos helyen beszél az Antikrisztus személyes tulajdonságairól. Ezeket az információdarabokat összeillesztve, egy kriminológushoz hasonlóan rekonstruálhatjuk az Antikrisztus jellemzőit, hogy megjelenésekor könnyebben felismerhessük.

1. Az Antikrisztus egész lénye gonosz lesz, mégis sokan megváltóként fogadják majd

A Biblia számos jelzővel illeti: „útálatos”, „a bűn embere”, „veszedelemnek fia” és „törvénytaposó”.

„És ennek helyébe egy útálatos áll, a kire nem teszik az ország ékességét; hanem alattomban jő, és hízelkedéssel jut az országhoz.” (Dániel 11:21) Némelyik Bibliafordítás a „cselszövés” szót használja a „hízelkedés” helyett vagy azzal együtt.

„Ne csaljon meg titeket senki semmiképen. Mert nem jön az el addig, mígnem bekövetkezik elébb a szakadás, és megjelenik a bűn embere, a veszedelemnek fia.” (II. Thessalonika 2:3)

„És akkor fog megjelenni a törvénytaposó, a kit megemészt az Úr az ő szájának lehelletével, és megsemmisít az ő megjelenésének feltűnésével[az Armageddoni csata során].” (II. Thessalonika 2:8)

„Nem is csoda; hisz maga a Sátán is átváltoztatja magát világosság angyalává. 1 Nem nagy dolog azért, ha az ő szolgái is átváltoztatják magokat az igazság szolgáivá; a kiknek végök az ő cselekedeteik szerint lészen.” (II. Korinthusbeliek 11:14-15)

2. Az Antikrisztus szókimondó személyiség lesz és tehetséges szónok

„És sokat szól a Felséges ellen és a magasságos egek szenteit megrontja, és véli, hogy megváltoztatja az időket és törvényt; és az ő kezébe adatnak ideig, időkig és fél időig.” (Dániel 7:25)

„ És adaték néki nagy dolgoknak és káromlásoknak szóló szája; és adaték néki hatalom, hogy cselekedjék negyvenkét hónapig.” (Jelenések 13:5)

3. Az Antikrisztus tekintete szigorú lesz

„És ezek országai után, mikor elfogynak a gonoszok, támad egy kemény orczájú, ravaszságokhoz értő király.” (Dániel 8:23)

Dániel próféta azt is írja róla, hogy „termete is nagyobb a társaiénál”. (Dániel 7:20) Más Bibliafordítások az izmos, testes illetve a tiszteletet parancsoló jelzőket használják.

4. Az Antikrisztus rendkívül büszke lesz

„És a király a maga tetszése szerint cselekszik és felfuvalkodik és felmagasztalja magát minden isten felett, és az istenek Istene ellen is vakmerőn szól, és szerencsés less.” (Dániel 11:36)

Olyannyira büszke lesz, hogy egy idő után kijelenti, hogy ő maga Isten. „A ki ellene veti és fölébe emeli magát mindannak, a mi Istennek vagy istentiszteletre méltónak mondatik, annyira, hogy maga ül be mint Isten az Isten templomába, Isten gyanánt mutogatván magát.” (II. Thessalonika 2:4)

5. Az Antikrisztus egy katonai zseni lesz

Dániel próféta több kiemelkedő háborút is leír, melyeket az Antikrisztus vív majd uralma második három és fél éve során azokkal, akik ellene szegülnek. „A megtévesztés mestere lesz, sokakat legyőz, mikor nem vigyáznak és azt hiszik biztonságban vannak. Figyelmeztetés nélkül elpusztítja őket.” (Az Élő Biblia fordításból)

„És imádák a sárkányt, a ki a hatalmat adta a fenevadnak; és imádák a fenevadat, ezt mondván: Kicsoda hasonló e fenevadhoz? kicsoda viaskodhatik ő vele?” (Jelenések 13:4)

6. Az Antikrisztus nem vágyakozik nők után

„Nem gondol atyáinak isteneivel, nem gondol az asszonyok kedvenczével [nem vágyik asszonyra], és egy istennel sem; hanem mindennek fölibe magasztalja magát.” (Dániel 11:37) Ez a vers jelentheti azt, hogy az Antikrisztus cölibátusban él vagy nőtlen lesz, de jelentheti azt is, hogy homoszexuális beállítottságú.

7. Az Antikrisztus természetfeletti erővel rendelkezik majd, amit magától az ördögtől kap

„24 És annak nagy ereje lesz, noha nem a maga ereje által, és csudálatosképen pusztít és jó szerencsével halad és cselekszik.” (Dániel 8:24)

Az Antikrisztus olyan hatalommal rendelkezik majd és módszerei olyan perverzek és romlottak lesznek, hogy a Jelenések könyve mindenhol „fenevadként” említi. Kinek az erejével halad előre? Nem a saját erejéből és nem is Isten erejével. Az Antikrisztus az ördög saját embere lesz, egy hamis megváltó, aki sátáni fortélyokkal és boszorkánysággal fogja átvenni a világ irányítását. „És a sárkány adá az ő erejét annak [a fenevadnak], és az ő királyiszékét, és nagy hatalmat.” (Jelenések 13:2)

„A kinek eljövetele a Sátán ereje által van, a hazugságnak minden hatalmával, jeleivel és csodáival,” (II. Thessalonika 2:9)

Fortélyaival megdöbbenti, lenyűgözi majd az egész világot. „3 És látám, hogy egy az ő fejei közül mintegy halálos sebbel megsebesíttetett; de az ő halálos sebe meggyógyíttaték; és csodálván, az egész föld követé a fenevadat.” (Jelenések 13:3)

Egy rövid időre az ördög, az Antikrisztuson keresztül  végre eléri, amit mindig is akart a korokon keresztül: az egész világ ura lesz és elképesztő hatalommal uralkodik majd szinte mindenek felett. „És adaték néki hatalom minden nemzetségen, nyelven és népen. Annakokáért imádják őt a földnek minden lakosai, a kiknek neve nincs beírva az életnek könyvébe, a mely a Bárányé [Jézusé].” (Jelenések 13:7-8)

Isten nem azért rendelte úgy, hogy ezek a leírások az Antikrisztusról és uralmáról belekerüljenek a Bibliába, hogy félelmet keltsen bennünk, hanem, hogy felkészülhessünk és könnyebben felismerjük, mikor megjelenik a világ színpadán. “Ti mindnyájan világosság fiai vagytok és nappal fiai; Ne is aludjunk azért, mint egyebek, hanem legyünk éberek és józanok és figyeljük az Ő [Jézus] visszajövetelét.” (I. Thessalonika 5:5, 6 Az Élő Bibliából) Az az ismeret, hogy az Antikrisztus megjelenésével egyre közelebb van Jézus visszajövetele is segít, hogy kitartsunk a nehéz időkben, hiszen végül az Úr megmenti övéit.

Líbia, háborúk és az utolsó hét év – Podcast 1. rész

A média rendszeresen beszámol az Egyesült Államok és a NATO által Líbia, vagy inkább Moammar Kadhafi ellen indított támadás minden apró mozzanatáról. Miért éppen Líbiát támadták meg és miért pont most? A közel-kelet és észak Afrika számos államában hasonló, vagy talán még komolyabb helyzet alakult ki. Miért Líbiát választották? Az olaj kell nekik? Netán ennél is több van a háttérben?

Dániel könyvének 11. fejezete név szerint foglalkozik Líbiával egy fontos háború kapcsán. Vajon a mostani eseményeknek köze lehet ehhez?

Az idő előrehaladtával a kirakó darabjai helyükre kerülnek és a színpad készen áll a történelem végső, nagy eseménysorozatára.

Joseph és Johnny a közel-keleten és észak Afrikában folyó események és a biblia próféciák összefüggéseiről beszélgetnek.

(A podcast 2. része néhány napon belül elérhető lesz az oldalon)

Lejátszás (20:36p)

Javaslatok, kérdések a podcast adásokkal kapcsolatban

Líbia, háborúk és az utolsó hét év – Podcast 2. rész

A 2011. április 2-án megjelent podcast 2. része – Az első rész meghallgatható itt

A média rendszeresen beszámol az Egyesült Államok és a NATO által Líbia, vagy inkább Moammar Kadhafi ellen indított támadás minden apró mozzanatáról. Miért éppen Líbiát támadták meg és miért pont most? A közel-kelet és észak Afrika számos államában hasonló, vagy talán még komolyabb helyzet alakult ki. Miért Líbiát választották? Az olaj kell nekik? Netán ennél is több van a háttérben?

Dániel könyvének 11. fejezete név szerint foglalkozik Líbiával egy fontos háború kapcsán. Vajon a mostani eseményeknek köze lehet ehhez?

Az idő előrehaladtával a kirakó darabjai helyükre kerülnek és a színpad készen áll a történelem végső, nagy eseménysorozatára.

A második részben Joseph és Johnny a Dániel könyvében leírt háborúk további részleteiről és egyéb összefüggésekről beszélgetnek.

Lejátszás (09:55p):

Javaslatok, kérdések a podcast adásokkal kapcsolatban

Líbia megszállása az arany dinár bevezetése ellen irányulhatott

Forrás: The Daily Bell

A „polgári lakosság védelmének” ürügyén az Egyesült Államok és a NATO megtámadta Líbiát és minden erejével azon van, hogy az ország vezetőjét eltávolítsa pozíciójából. Természetesen merő véletlenségből, Líbia az egyik legnagyobb olajtermelő hatalom Afrikában. Azt talán nem mindeni tudja viszont, hogy nem sokkal a támadás megkezdése előtt Kadhafi elhatározta az arany dinár, azaz egy egységes afrikai valuta bevezetését, ami helyettesítette volna a dollárt és lehetővé tette volna Afrika nemzetei számára, hogy nagyobb részt szerezzenek a világ vagyonából. Nehéz lenne a véletlen számlájára írni, hogy Saddam Hussein, Irak volt vezetője ugyanezt akarta véghezvinni, mielőtt az Egyesült Államok lerohanta volna országát tömegpusztító fegyverek után kutatva.

Még egyszerűbben fogalmazva, ha olajban gazdag országok úgy határoznak, hogy dollár helyett egy másik valutában kívánnak kereskedni, azzal lecsökkentik a dollár iránti keresletet és veszélybe sodorják annak tartalékvaluta szerepét. Sok szakértő gondolja, hogy ez a dollár gyors halálához vezetne, amit ma már egyébként is csak az emberek hite tart életben. Az emberek hite egy olyan kormányban, amely évenként 1500 milliárd dolláros deficitet termel.

A dollár napjai meg vannak számlálva és a legtöbb előrelátó befektető az aranyba és egyéb nemesfémekbe, azaz olyan valutákba menti dollárbefektetéseit, amit nem lehet a semmiből előállítani vagy büntetlenül, a teljes elértéktelenedésig nyomtatni. Ez nem egy újabb hisztéria vagy nemesfém lufi. Az arany rendületlenül halad az 1800 dolláros az ezüst pedig az 50 dolláros árfolyam felé, ráadásul az ezüst hiánycikk is.

Van, aki úgy gondolja, hogy a NATO katonák a polgári lakosok védelméért harcolnak, van, aki szerint az olajért megy a harc, megint mások azt feltételezik, hogy az egész hadjárat annak érdekében indult, hogy megakadályozzák Kadhafit az arany dinár, az egységes afrikai valuta bevezetésében.

„Ez egy olyan dolog, amit szinte csak titokban lehetne véghezvinni, mert amint valaki kimondja, hogy át akar állni a dollárról valami más valutára, azonnal célponttá válik,” mondta Dr. James Thring, a Béke Minisztériuma (Ministry of Peace) alapítója. „Kadhafi két konferenciát is szervezett ezzel kapcsolatban, egyet 1986-ban, a következőt pedig 2000-ben. Mindenkit érdekelt a dolog és a legtöbb afrikai ország nagyon lelkesen fogadta a kezdeményezést.”

Kadhafi nem adta fel. A megszállás előtti hónapokban többször is megkereste az afrikai és muzulmán nemzeteket, hogy összefogva létrehozzák a dollárral és az euróval is versenyre kelő egységes valutát. Azt tervezték, hogy ezentúl csak arany dinárban lennének hajlandók kereskedni.

Egy ilyen kezdeményezés átrendezné avilág gazdasági erőviszonyait.

Onnantól kezdve egy ország vagyona attól függne, hogy mennyi arannyal rendelkezik, nem pedig attól, hogy mekkora volumenben kereskedik dollárral. Líbiának 144 tonna aranya van. Az Egyesült Királyság például kétszer ekkora aranykészlettel rendelkezik, az ország lakossága azonban Líbiáénak a tízszerese.

„A központi bankokat irányító hatalmi elit semmiképpen sem nézné jó szemmel, ha Kadhafi dollár helyett más valutában, mondjuk arany dinárban kezdené árulni az ország olajkészletét és egyéb forrásait,” mondta Anthony Wile, a Daily Bell alapító-főszerkesztője.

„Igen, egy ilyen lépés mindenképpen szükségessé tenné az elit számára Kadhafi elmozdítását az ország éléről, valami mondva csinált ürügy alapján.”

Korábban is láthattunk erre példát.

2000-ben Saddam Hussein bejelentette, hogy dollár helyett euróban kíván kereskedni. Egyesek úgy gondolják, hogy a szankciók bevezetésére, majd Irak megszállására azért került sor, hogy az Egyesült Államok megakadályozza a dollárról euróra történő átállást az OPEC országokban.

Az arany dinár bevezetése mindenképpen komoly hatással lenne a világgazdaságra, azonkívül nagyobb hatalmat biztosítana Afrikai népeinek, amit az aktivisták szerint az USA minden erejével szeretne megakadályozni.

Az Egyesült Királyság aranykészletét valahol az ország mélyén, egy szigorúan őrzött páncélteremben tárolják. Mint a legtöbb fejlett országban, Angliában sem áll a keresletnek megfelelő mennyiségű arany az emberek rendelkezésére.

A Líbiához hasonló országokban és az öböl-menti államokban azonban más a helyzet. Az arany dinár lehetővé tette volna az olajban gazdag afrikai és közel-keleti országok számára, hogy energiaforrásokra éhes ügyfeleiknek azt mondhassák: „Sajnáljuk! Az árak felmentek és mi aranyat akarunk!”

Egyesek úgy gondolják, hogy az Egyesült Államok és NATO szövetségesei ezt nem engedhették megtörténni.

Líbia: Háború a világkormányért

Írta: Tony Cartalucci

„Ez egy próbatétel a nemzetközi közösség számára. Ha elbuknak, az emberek hite még inkább megrendül a kibontakozó nemzetközi rendben és a nemzetközi jog felsőbbrendűségében.” – Brookings Intézet: Líbia vizsgája az Új Nemzetközi Rendből, 2011. február

A média el akarja hitetni a világgal, hogy a békés, transperensekkel vonuló tüntetők valamilyen módon, néhány nap alatt tankvezetőkké és vadászpilótákká változtak, mint egy Hollywoodi filmben. Fotó: BRQ Network

Míg a politikusok a „nemzetközi közösséget”, az ENSZ-t és az „utca emberét” idézik Líbia megtámadásának igazolására, miközben már Szíriát is háborúval fenyegetik, nem szabad elfelejtenünk, hogy ezt a kampányt nem a „nemzetközi közösség” és nem is az ENSZ készítette elő.

A közel-keleten végigsöprő, elvileg spontán, szinte egy időben kitörő tüntetések, egyértelműen agresszív, a nyugat által támogatott villámháborúvá alakultak, melynek célja a destabilizáció és a rezsimváltás. Ennek a tervnek az alapjait évekkel ezelőtt fektették le, amelyről a prominensCFR tag és Nemzetközi Kríziscsoport megbízott, Wesley Clark 2007-ben bizonyságot is tett.

Wesley Clark on US wars - Az USA betervezett háborúi

http://www.youtube.com/watch?v=eDQKOgaX-OY&feature=player_embedded

Mennydörgő robaj (teljes film)

http://www.youtube.com/watch?v=GKoYSLoevXI

Beépített múlt 2010 (Teljes film)

http://www.youtube.com/watch?v=id30hcoK70c

Hiába próbálnak vezetőink meglepettnek tűnni. A közel-keleti lázadások előkészületei évek óta folynak.

Most már tudjuk, hogy Tunéziától Egyiptomig, a lázadókat, minden egyes országban az USA által létrehozott és pénzelt CANVAS of Serbia nevű csoport képezte ki. Az is nyilvánosságra került, hiszen az amerikai belügyminisztérium nyilvánosan beismerte, hogy számos céget pénzelnek a közel-keleti és észak-afrikai tüntetők támogatása céljából, hogy segítsenek kikerülni a célország kiberbiztonsági intézkedéseit. Ami viszont még ennél is világosabban mutatja ambícióik nagyságát, hogy most már olyan társaságokat is pénzelnek, mint például a BBC, hogy segítsenek aláásni Kína és Irán kormányait.

A „nemzetközi közösség”, amiről a Joe Liebermanhoz hasonló impotens politikusok beszélnek, vagy a francia megfelelője, Nicolas Sarkozy által emlegetett új, az ENSZ Biztonsági Tanácsának1973. számú határozatát követő globális kormányzási modell nem a mi „választott képviselőink” ötlete volt, hanem a pénzügyi elit adta szájukba a szavakat. A „nemzetközi közösség” nem más, mint a világkormányzásra áhítozó vállalati és pénzügyi oligarchák közössége. Legfőbb céljuk a nemzeti szuverenitás felszámolása és saját napirendjük, törvényeik és szabályaik homogén, határok nélküli bevezetése az egész világon.

Ahhoz, hogy értsük kiről és miről beszél Lieberman és Sarkozy érdemes elolvasni a Brookings Intézet „Líbia vizsgája az Új Nemzetközi Rendből” című 2011 februári jelentését, amely leírja, hogy Líbiában a nemzeti szuverenitásnál sokkal fontosabb nemzetközi törvények vannak veszélyben. Attól félnek ha engedik, hogy Líbia ellenálljon a „nemzetközi közösségnek”, elveszíthetik „hitelességüket”.

Egy másik olvasásra érdemes Brookings Intézet jelentés „A közel-kelet megosztása” címet viseli és részletesen leírja, mi módon lehetne mozgásba hozni az arab államokat, név szerint említve Líbiát, Szíriát és Iránt. Az olajról egy szó sem esik, sem arról, mennyi pénzt keresnek majd a hadügyi alvállalkozók. Bár tudjuk, hogy ezek a tényezők fontos szerepet játszanak a vállalati és regionális szintű kampányokban, mégsem ezek adják az elsődleges motivációt. A végcél a világkormány. A határok és a vállalati-pénzügyi kartell hegemóniáját veszélyeztető tényezők szisztematikus eltörlése. Ez minden oligarcha álma, amióta világ a világ.

Szíriában például a nyugat támogatását élvező ellenzékkel szembeni ellenállás komoly fejtörést okoz az elitnek. A Szíriához, Iránhoz, Líbiához, Burmához és Fehéroroszországhoz hasonló államokat nem azért kiáltják ki a világ ellenségeinek és próbálják elszigetelni, mert veszélyt jelentenek a világ számára, hanem mert függetlenségük akadályozza a globális elit által irányított világkormány felállítását.

Gyerekes ürügyekkel próbálják indokolni Líbia megtámadását és, hogy miért fenyegetik háborúval Szíriát és Iránt is. Sem Lieberman sem Sarkozy nem említette egyetlen egyszer sem kik is ezek a lázadók valójában. Nem mondták el, hogy ezek a lázadók majdnem három évtizede harcolnak Kadhafi ellen, hol kisebb, hol nagyobb erővel, de minden esetben az Egyesült Államok támogatásával, hogy főhadiszállásaik Londonban és az Egyesült Államokban vannak és, hogy köztudottan kapcsolatban állnak az al-Kaida mozgalommal, amit a lázadók vezetői nyíltan vallanak saját magukról. A napokban tudtuk meg, hogy Khalifa Hifter, aki az elmúlt húsz évben Virginia államban élt, visszatért Líbiába, hogy átvegye a lázadók csapatainak irányítását.

Az Egyesült Államok, miután tíz éven keresztül harcolt Afganisztánban és Irakban, 6000 katona életével fizetve, elvileg azért, hogy felszámolja a gyűlölt al-Kaida szervezetet, amit egyébként a CIA alapított 1979-ben az afgán hegyekben, hogy a szovjetek ellen harcoljon, végül azzal zárja a kört, hogy a CIA és az al-Kaida egymással vállvetve harcolnak Kadhafi ellen Líbiában az USA légvédelmi erejének teljes támogatásával.

Elfelejtettük talán, hogy Szíriai is része volt George W Bush „gonosz tengelyének” és, hogy Obama csupán folytatja, amit Bush elkezdett? Figyelembe véve a Wesley Clark által 2007-ben említett tervet, látható mennyire beleillik a Líbia ellen indított háború az összképbe. Amennyiben azt feltételezzük, hogy Obama és Bush egymásnak ideológiai ellentétei, mivel magyarázzuk, hogy amire az ellenzék fintorgott Bush alatt, most mégis helyet talált a demokrata kormányban?

Egyértelmű, hogy a politika az Egyesült Államokban illúzió csupán. Mint ahogyan a terrorizmus elleni harc is, amikor látjuk, hogyan nyomul Tripoli felé az al-Kaida amerikai segítséggel. Üres retorika az egész, ami a globális elit forgatókönyvét követi. Az Egyesült Államok hadserege, annak ellenére, hogy 6000 katonáját veszítette el, missziójának nyilvánvaló abszurditása ellenére csak megy tovább. Ha belegondolunk, jelenleg azoknak az embereknek biztosítanak légvédelmi támogatást, akik halálba küldték bajtársaikat. Teszik ezt, miközben a média azokat az ellenségeiket élteti most minden erejével, akik ellen tíz éven keresztül, ugyanez a média bujtogatta őket. Ma az al-Kaidával együtt harcaló bengázi lázadók lettek a demokrácia hősei, mint ahogy a szovjetek ellen harcoló Mudzsahedinek egykor szintén hősnek számítottak. A kör ismét bezárul.

Ennek az egésznek semmi értelme sincs politikai jobb vagy baloldal nézőpontból. Semmi értelme sincs nyugat az iszlám szélsőségesek ellen nézőpontból sem. Egyetlen nézőpontból van értelme: ha azt feltételezzük, hogy a vállalati és pénzügyi kartell mindvégig hazudott nekünk, csakhogy megugorjuk a számukra fontos akadályokat. Egyre merészebbek terveik megvalósításában, így fordulhat elő, hogy néha kissé összekuszálódnak a szálak és míg Pakisztánban bombázzák az al-Kaidát, Líbiában légi támogatást biztosítanak az al-Kaidának. A globalisták erői bevallottan lövik a civil lakosságot Pakisztánban és Afganisztánban, Kadhafival szemben viszont repüléstilalmi zónát vezettek be, ugyan e miatt, noha a vádak nem is bizonyultak megalapozottnak.

A globalisták fegyverei a halál, a hazugság és a megtévesztés. A mi fegyverünk legyen ennek az ellenkezője: élet, tisztesség, összefogás. Ez a harc nem Líbiáról szól, hanem a világkormány felállításáról.

Líbia miatt Oroszország keményebben reagál a szíriai helyzetre

Forrás: Zawya.com

Oroszország nem kíván együttműködni a nyugattal, a szíriai helyzettel kapcsolatban, mivel nem akarja veszélyeztetni kapcsolatát régi szövetségesével és egyébként is neheztel a Líbia elleni katonai akciók miatt, mondják az elemzők

Dmitrij Medvedev, orosz és Bashar al-Assad, szír elnök

Szerdán Oroszország összetűzésbe került a nyugattal az ENSZ-ben a szíriai kormány ellenzéki tüntetőkkel szembeni kemény fellépése miatt. Oroszország és Kína ellenállt a javaslatnak, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa nyilatkozatban ítélje el a szíriai erőszakot.

A mostani orosz fellépés erősnek számít, hiszen egy hónappal korábban Dimitrij Medvedev, orosz elnök utasítást adott, hogy Oroszország tartózkodjon a Biztonsági Tanács döntésével kapcsolatos állásfoglalástól, ezzel lényegében megadta a felhatalmazást a Líbia elleni támadásra.

Medvedev, aki számára fontos a jó kapcsolat Washingtonnal, a rangidős vezértárssal, Vlagyimir Putyinnal való esetleges összetűzést is megkockáztatta, aki közismerten nem ismer kompromisszumot, ha erőszak bevetéséről van szó válsághelyzetben.

Most azonban a Kreml úgy érzi a nyugat becsapta, mivel Oroszország szerint a Líbia elleni katonai akció jóváhagyásával az ENSZ túllépte hatáskörét.

Amennyiben a nyugat számít Oroszország együttműködésére a szíriai helyzet kezelésében, nem sok jóindulatra számíthat a Kremltől az elemzők szerint.

„Oroszország látta mi történt Líbiában. Logikus feltételezni, hogy Szíriával kapcsolatban határozottabban lép fel,” mondta Alexander Filonik, a Keleti Tudományok Intézetének fennhatósága alá tartozó Arab Kutatóközpont vezetője.

„Félő, hogy Szíriában is a líbiai forgatókönyv szerint alakulnak események,” nyilatkozta az AFP hírügynökségnek.

Jevgenyíj Satanovszky, a Közel-Kelet Intézet elnöke hasonlóan vélekedik. „Oroszország álláspontja Líbiával kapcsolatban rendkívül egyszerű volt: Rohangáljatok az aknamezőn nélkülünk. Szíria esetében még egyszerűbb lesz.”

„A logika azt diktálja, hogy Oroszország nemmel szavazzon.”

Az emberi jogok megsértése miatti múltbeli vádak miatt Oroszország különösen érzékeny minden ENSZ közbelépéssel kapcsolatban, amikor szuverén államok belügyeiről van szó.

A helyzet a nemsokára beköszöntő elnökválasztás miatt egyébként is feszült, hiszen nem tudni, vajon ezúttal Medvedev vagy Putyin fut be győztesként.

Egy hónapja bejárta a sajtót, amikor Putyin „középkori keresztes hadjáratra való felhívásnak” nevezte a Líbia elleni ENSZ Biztonsági Tanács határozatot és most ismét kemény hangon bírálta a nyugatot afrikai intézkedései miatt.

„Most már mindenhol bombázni fogunk és rakétatámadásokat hajtunk végre?” tette fel a kérdést Putyin.

Alexander Pankin, Oroszország helyettes ENSZ nagykövete arra figyelmeztetett, veszélyes lehet oldalt választani Szíria vagy más arab államok ügyében. „Az ilyen megközelítés többnyire véget nem érő erőszakhoz vezet,” mondta.

Csütörtökön a külügyminisztérium felszólította Szíriát, hogy indítson vizsgálatot annak kiderítésére, hogy kik a felelősei a felkelések során történt gyilkosságoknak, hogy lehetőség nyíljon a konfliktus békés rendezésére.

Azáltal, hogy elhatárolja magát a Szíriában folyó eseményektől, Moszkva azt is kihangsúlyozza, hogy nem szeretné régi szövetségeséhez fűződő jó kapcsolatát megrontani. (Szíria volt szinte az egyetlen olyan ország, amely támogatta Oroszországot a Grúzia elleni 2008-as háborúban.)

Medvedev volt az első olyan orosz vagy szovjet államfő, aki Damaszkuszba látogatott, ahol ígéretet tett Bashar al-Assad elnöknek, hogy segít Szíria olaj és gáz infrastruktúrájának kiépítésében és kilátásba helyezte egy atomerőmű felépítésének lehetőségét is.

Oroszország szeretne fontos szerepet betölteni a közel-keleti erőviszonyok alakításában és Moszkva befolyása a térségben egyelőre szíriai kapcsolatán múlik. Szíria befolyása pedig Iránnal és a libanoni Hezbollah és a palesztin Hamasz csoportokkal való egyre szorosabb kapcsolatán keresztül folyamatosan erősödik.

„A szíriai rezsim bukásával Oroszország utolsó szövetségesét is elveszítené a közel-keleten, aminek legfontosabb szerepe az Egyesült Államok közel-keleti befolyásának ellensúlyozása,” írta Alexander Shumilin, közel-kelet elemző a Novaja Gazeta lapban.

Lavrov: Az orosz erők biztonságba helyezték Szíria vegyi fegyvereit

Időkjelei: Az alábbi Debka.com cikk olvasása közben fontos észben tartani, hogy a szíriai (és bármilyen a közel-kelettel összefüggő) konfliktussal kapcsolatban lehetetlen teljesen megbízható hírforrást találni, amit a naponta megjelenő egymásnak teljesen ellentmondó hírek is bizonyítanak, de úgy gondoltuk, hogy a benne foglaltak, a részletek pontosságától függetlenül is elég fontosak, ahhoz, hogy megjelentessük őket.

Forrás: Debka.com

A szíriai polgárháború kapcsán fenyegető vegyi támadás drámai fordulatot vett, amikor Szergej Lavrov, orosz külügyminiszter december 22-én bejelentette, hogy a „szíriai kormány egy-két helyszínen konszolidálta vegyi fegyvereit a lázadók támadásai közepette és azok irányításuk alatt állnak.”

Hozzátette, hogy Oroszország, „amely katonai tanácsadókat küldött Szíriába, szoros figyelemmel kíséri az ország vegyi fegyver arzenálját.”

A DEBKAfile katonai és titkosszolgálati forrásai a következőket jelentették:

Az orosz külügyminiszter nyilatkozata üzenet volt Washington számára, hogy Szíria tömegpusztító fegyverei orosz felügyelet alá kerültek az említett védett helyszíneken. Ez azt jelenti, hogy megszűnt annak veszélye, hogy ezek a fegyverek esetleg az al-Kaidával kapcsolatban álló Jabhat al-Nusra kezébe kerüljenek, ami december 21-én még nagyon közelinek tűnt, amikor is az iszlamisták megtámadták az al-Safira katonai bázist és Assad elnök vegyi és biológiai fegyver lerakatait.

Lavrov nem közölt részleteket arról, hogy miként és hová szállították el a készleteket, de az ismételt utalás arra, hogy „orosz katonai tanácsadók segédkeznek a szíriai katonaság kiképzésében” egyértelműen jelzi, hogy az oroszok közvetlenül részt vettek a vegyi fegyverek biztonságba helyezésében.

A DEBKAfile moszkvai forrásai szerint az orosz beavatkozás a következő négy célt szolgálhatta:

1. Megakadályozni, hogy Izrael vagy a nyugat megszerezze Szíria vegyi fegyvereit,
2. Megakadályozni, hogy a nyugat beavatkozzon a polgárháborúba. Az orosz katonaság így a tömegpusztító fegyvereket és az Assad kormányt is védi.
3. A szíriai orosz jelenlét komoly visszatartó erő a lázadók számára.
4. Az orosz beavatkozás megalapozta annak lehetőségét, hogy Moszkva és Washington megállapodást dolgozzon ki a szíriai polgárháború befejezésére.

A DEBKAfile a következőkről adott hírt december 21-én:

A szíriai légierő ismét Scud rakétákat lő ki, ezúttal az ellenzéki erők (beleértve a dzsihádista csapatokat) december 21-én indított általános támadásának leverésére. Az ellenzéki támadás elsődleges célja a Safirai katonai-ipari komplexum hatalmas vegyi és biológiai fegyverraktárának elfoglalása volt. Ez ugyanaz a helyszín, ahol a vegyi töltettel megrakott Scud D rakéták is állnak, kilövésre készen.

A lázadók kelet, nyugat és dél felől is támadják az Al Safirai támaszpontot. A tömegpusztító fegyverek megszerzése a javukra billentené a háború egyensúlyát és súlyos döntés elé állítaná Assad elnököt.

Orosz hadihajók szíriai vizeken a NATO támadás megakadályozására

Forrás: Infowars.com

Moszkva agresszív lépéssel próbálja megakadályozni az újabb „humanitárius beavatkozást”

Orosz hadihajók érkeztek a szíriai vizekre, hogy megakadályozzanak egy „humanitárius közbelépés” ürügyével indított újabb NATO vezette támadást.

„Az orosz hadihajók a napokban érkeznek a szíriai fennhatóságú vizekre, jelentette a szír hírügynökség csütörtökön, egyértelművé téve, hogy a lépés félreérthetetlen üzenetet képvisel a nyugat felé, mégpedig azt, hogy Moszkva visszautasít bármiféle beavatkozást a szíriai zavargásokba,” jelentette a Haaretz.

Oroszország egyre keményebben lép fel Szíria védelmében. Szergej Lavrov, orosz külügyminiszter polgárháborúnak minősítette az országban folyó erőszakhullámot, a nyugat ismételt vádjai ellenére, melyek szerint Bashar al-Assad maga felügyelte az ártatlan tüntetők ellen indított véres leszámolást.

A Líbia elleni támadás előkészítéséhez hasonlóan, ahol a bombázást szintén „humanitárius közbelépésnek” minősítették, a NATO erők megpróbálják ördögi színben feltüntetni Assad kormányát, miközben az ellenzék hasonló támadásait elfelejtik megemlíteni, mint például a 20 biztonsági rendőrt megölő illetve megsebesítő támadást a szír légierő bázisán a múlt héten.

Mark Toner a Fehérház szóvivője visszautasította, hogy Szíriában polgárháború dúlna kijelentve, hogy „az Egyesült Államok szerint, az Assad rezsim erőszakkal és megfélemlítéssel próbálja elnyomni az ártatlan tüntetőket.”

Ugyanezt a retorikát hallottuk Líbia esetében is, miközben a NATO erők a vadászrepülőkkel és vállról indítható rakétákkal harcoló al-Qaeda vezette lázadóknak nyújtottak légi támogatást, akiket szintén „ártatlan tüntetőknek” nevezett a nyugati média.

Annak ellenére, hogy sokan úgy gondolják Irán lesz a következő nyugati katonai támadás célpontja, a NATO által vezényelt rezsimváltás terén valószínűleg Szíria a soros.

Az eseményeket Barack Obama indította el még augusztusban, amikor lemondásra szólította fel Assad elnököt. Az ENSZ már valamennyi nélkülözhető munkatársát visszahívta az országból.

Oroszország támogatása nélkül Szíria szinte teljesen védtelen lenne egy NATO támadással szemben.

„Nem látok olyan akadályt, ami pusztán katonai természetű lenne. Szíria nem képes védekezni a nyugati rendszerek ellen… de kockázatosabb akció lenne, mint Líbia esetében. Kemény katonai akcióra lehet számítani,” jegyezte meg Jean Rannou, a francia légierő korábbi parancsnoka.

Tudva, hogy a nyugati média szakértője a katonai beavatkozásokat igazoló hazugsággyártásnak, nem egyértelmű, hogy az Assad kormány tényleg kegyetlen vagy pedig jogos intézkedéseket foganatosít az országban kialakult polgárháborús helyzetben. Van, aki úgy gondolja, hogy a visszaéléseket kiszínezik, ugyanakkor Robert Baer, volt CIA ügynök és Alastair Crooke, korábbi MI6 tiszt szerint a szír nép változást akar, de semmiképpen sem egy „humanitárius” NATO támadás formájában.

Oroszország rakétákkal látja el Szíriát a NATO támadás ellen

Forrás: Infowars.com

Most már tudjuk miért érkeztek azok az orosz hadihajók a szír vizekre a múlt héten és mit szállítottak. Az erőfitogtatás mellett, melynek célja a Szíria ellen tervezett NATO vezette támadás meghiúsítása, néhány orosz szakember is érkezett a hajókkal, hogy segítsenek Damaszkusznak üzembe helyezni az oroszoktól vásárolt modern rakétavédelmi rendszert.

„A néhány napja szír vizekre érkezett orosz hadihajók fedélzetén utaztak azok az orosz szakemberek, akiknek feladata segítséget nyújtani a szír hadseregnek a néhány hete vásárolt S-300-as rakéták üzembe helyezéséhez, jelentette a londoni arab nyelvű Al Quds-Al Arabi lap csütörtökön. Szíriai és orosz forrásokat idézve a lap leírja, hogy Moszkva szemében egy nyugat vezette támadás Szíria ellen azt a bizonyos „vörös vonalat” jelképezi, melynek átlépését nem tolerálhatja,” írja az izraeli Arutz Sheva oldala.

Az S-300 rakéták, melyek a jelentések szerint egy „esetleges NATO, USA és EU vezette támadást hivatottak visszaverni,” olyan nagy-hatótávolságú föld-levegő rakéták, melyeket Oroszország még 1979-ben fejlesztett ki, fontosabb ipari és katonai komplexumai védelmére, katonai repülőkkel és cirkáló rakétákkal szemben.

A rendszer sokak szerint a modern haditechnika egyik a leghatékonyabb légvédelmi eszköze, amely egyszerre 100 célpontot képes követni, 12 ellen pedig egyidejű támadást indítani. Oroszország Iránnak is el akarta adni a rendszert, de a tranzakció amerikai és izraeli nyomásra meghiúsult.

Szíria ilyen hatékony fegyverrel történő ellátása nem sok jót jelent a nyugat által tervezett repüléstilalmi zóna felállításánál. Ahogyan arról korábban írtunk, több hír is felröppent arról, hogy török és arab hatalmak vadászrepülőinek közreműködésével és amerikai logisztikai támogatásával a nyugati hatalmak „humanitárius” akció elindítását tervezik.

„A rakéták mellett Oroszország fejlett radarrendszereket is felszerelt valamennyi kulcsfontosságú szíriai katonai és ipar komplexumban. A radarrendszer az északi és déli határokon túlra is „ellát”, így képes észlelni az ellenséges csapatok közeledését földön és levegőben egyaránt. A radar szinte Izrael egész területét is belátja, valamint a NATO által használt török Incirlik katonai bázist,” áll a cikkben.

Alain Juppé, francia külügyminiszter néhány nappal ezelőtt megerősítette a szíriai ellenzéki erők felé, hogy a NATO hatalmak „humanitárius folyosók és zónák” bevezetésével készülnek beavatkozni a szíriai helyzetbe, hogy megvédjék a civil lakosságot az Assad rezsim állítólagos visszaéléseivel szemben.

Sokak szerint egyre nagyobb a humanitárius ürüggyel indítandó támadás valószínűsége, figyelembe véve, hogy a George W. Bush nevét viselő amerikai anyahajó, a Hormuz-szoros közelében lévő szokásos állomáshelyét elhagyva, néhány napja a szíriai partok közelébe érkezett.

A feszültséget tovább fokozta, hogy néhány napja a damaszkuszi amerikai követség Szíria azonnali elhagyására szólított fel minden amerikai állampolgárt, Törökország pedig arra figyelmeztette Szaúdi-Arábiából hazatérő állampolgárait, hogy Szíriát kikerülve utazzanak.

A helyzet egyelőre nagyon bizonytalan, de az kitalálható, hogy egy Szíria ellen indított támadás az igazi célpont, Irán elleni akció előjátéka lenne csupán, Teherán pedig ígéretet tett, hogy minden tőle telhetőt megtesz szövetségese védelmében.

Egy Irán elleni támadás „láncreakciót” indíthat, figyelmeztet Lavrov

Forrás: The Independent

Szergej Lavrov

Oroszország erős kritikával illette a nyugat Szíria és Irán ellenes hozzáállását, kijelentve, hogy egy esetleges katonai támadás az iráni kormány ellen olyan „láncreakciót” indíthat el, ami az egész világot destabilizálná.

Szergej Lavrov, orosz külügyminiszter szerdán tartott szokásos éves televíziós sajtótájékoztatóján elmondta, hogy Oroszország ki fogja használni vétójogát az ENSZ Biztonsági Tanácsában, hogy megakadályozza a Szíria elleni katonai lépések jóváhagyását.

Lavrov kijelentette, hogy Oroszország „komolyan aggódik”, amiért egy Irán elleni katonai akció valós opcióként szerepel egyes kormányok terveiben és megfogadta, hogy Moszkva minden tőle telhetőt megtesz ennek megakadályozására. „Egy ilyen akció következményei rendkívül súlyosak lennének,” mondta. „Nem lesz könnyű menet. Olyan láncreakciót hozhat működésbe, ami nem tudni hol áll meg.”

A múlt hét során egy orosz lap olyan híreket hozott nyilvánosságra, melyek szerint az idei dél-oroszországi hadgyakorlat során az orosz hadsereg egy esetleges iráni konfliktusból adódó helyzetek kezelését fogja gyakorolni.

Oroszország bizonyos Irán elleni szankciókat támogatott a múltban, de minden új szankcióra vonatkozó tárgyalást elutasít. Az Egyesült Államok, mint tudjuk, elfogadta már az új gazdasági szankciókat és az EU is az USA példájának követését fontolgatja. Lavrov szerint ezek a lépések nem használnak és „semmi közük az atomsorompó egyezmény betartatásához.” Szerinte az új szankciók célja „az iráni gazdaság megfojtása és a lakosság helyzetének megnehezítése a kormány iránti elégedetlenség kiprovokálása érdekében.”

Az orosz külügyminiszter a szíriai helyzettel kapcsolatban is igen szókimondó volt, kizárva mindennemű orosz támogatást az ENSZ esetleges katonai intervenciói iránt.

Oroszország tartózkodott a szavazástól az ENSZ Biztonsági Tanácsában, a Líbia elleni intervencióról szóló döntés során és később igen dühösen reagált az általa bombázásnak minősített akcióval kapcsolatban, ami messze meghaladta „a civil lakosság védelmében” az ENSZ által jóváhagyott akció fogalmát.

Moszkva azóta számos fórumon egyértelműsítette, hogy nem fogja tolerálni a líbiai helyzet megismétlődését Szíriában, amit a külügyminiszter szerdai beszédében is megerősített. „Amennyiben valaki úgy gondolja, hogy mindenáron erőszakot akar alkalmazni, nem tudjuk megakadályozni,” mondta.

„De ezt tegyék saját kezdeményezésből, saját lelkiismeretük által vezérelve. Az ENSZ Biztonsági Tanácsától nem kapnak jóváhagyást.”

Lavrov nem gondolja, hogy Oroszországnak mentegetőznie kellene, amiért fegyvereket szállított Szíriának, az EU fegyverembargója ellenére. A hónap elején Ciprus partjainál rövid időre feltartóztattak egy orosz hajót, ami egyesek szerint fegyvereket szállított, mielőtt továbbengedték volna a célállomás Szíria felé.

Oroszország nem erősítette meg, hogy fegyverekkel látta volna el Szíriát, ehelyett Lavrov beszédében tulajdonképpen azt tanácsolta a nyugat képviselőinek, hogy törődjenek a maguk dolgával. „Egyetlen nemzetközi egyezményt vagy ENSZ Biztonsági tanács döntést sem szegtünk meg,” mondta.

Ezzel szemben azzal vádolta a nyugatot, hogy fegyverrel látja el a szíriai ellenzéket, ami szerinte „elfogadhatatlan és nem vezet semmi jóra.”

Még több háború és földrengés – End Time Info Podcast

„

Mert nemzet támad nemzet ellen, és ország ország ellen; és lésznek éhségek és döghalálok, és földindulások mindenfelé.” – Máté 24:7

A világ sorsának alakulását szorosan követő emberek figyelmének középpontjában az Irán körül kialakult helyzet áll. Egy esetleges Irán ellen indított támadás, amellett, hogy még több szenvedést és pusztítást hozna amúgy is meggyötört bolygónkra, az egész világra komoly hatással lenne és egy sor más, az idők jelei szempontjából is jelentőségteljes eseményt indíthat el. Az utolsó időkre vonatkozó, Ezékiel könyvében olvasható Bibliai próféciák is említik Iránt, azaz Perzsiát, ahogy akkor nevezték, mint Oroszország (Magóg) egyik szövetségesét (Ezékiel 38:5).

Ebben a podcast adásban Joseph és Johnny az Irán körül kialakult helyzetről, illetve az utóbbi időkben egyre nagyobb intenzitással és gyakorisággal tapasztalható földrengésekről beszélgetnek.

Lejátszás (00:27:12):

Javaslatok, kérdések a podcast adásokkal kapcsolatban

Globális helyzetkép és a háború kirobbanásának esélyei

Forrás: ZeroHedge

Nézzük át, hol illetve hogy áll jelenleg a világ:

• Kompromisszumos megoldás hiányában Dél-Afrikában országos munkaügyi sztrájk indult. A rendőrség gumilövedékekkel lőtte a bányászokat, sajnos komoly az esély arra, hogy a megmozdulásnak halálos áldozatai lesznek.
• A vakációról visszatérve Spanyolország, Görögország és Portugália lakói folytatják a megszorítások elleni tüntetéseket.
• Amerikai nagykövetségek elleni támadások: sok esetben halálos áldozatokkal Egyiptomban, Líbiában, Tunéziában, Marokkóban, Szudánban, Libanonban, Indiában, Bangladesben, Indonéziában és egy sor egyéb helyszínen.
• A Szenkaku-szigetek miatt támadt területi vita egyre jobban elmérgesedik Japán és Kína között. A két ország egymás ellen tüntet. Kínában egyesek háborúért kiáltanak.
• A kínai japán nagykövet rejtélyes körülmények között elhunyt.
• Netanjahu közli a sajtóval, hogy Iránnak hat-hét hónapon belül atombombája lesz és még ezelőtt meg kell állítani.
• Több mint 25 ország, köztük az USA, az Egyesült Királyság, Franciaország, Szaúdi-Arábia és az Egyesült Arab Emirátusok hadihajói gyakorlatoznak a Hormuz-szorosnál.
• A CVN-74 Stennis amerikai repülőgép-hordozó körülbelül 10 nap múlva szintén Irán partjaihoz érkezik.
• Végül pedig a potenciális katalizátor, ami lángra lobbanthatja a helyzetet: az Iráni Forradalmi Gárda bejelentette, hogy csapatai megérkeztek Szíriába.

A Reuters jelenti:

Az Iráni Forradalmi Gárda tagjai nem katonai jellegű támogatást nyújtanak Szíriában, de Irán katonai közbelépésre is készen áll, amennyiben legközelebbi szövetségesét megtámadják, nyilatkozta Mohammad Ali Jafari parancsnok vasárnap.

Jafari nyilatkozata az első hivatalos kijelentés, ami megerősíti az iráni jelenlétet Szíriában, ahol a 18 hónapja tartó zavargásokban már több ezer ember halt meg.

A nyugat és a szíriai ellenzéki csoportok régóta sejtik, hogy iráni csapatok vannak az országban, de Irán eddig tagadta ezt.

„Az Al-Quds egység több tagja is jelen van Szíriában, de ez nem számít katonai jelenlétnek,” jelentette az ISNA iráni hírügynökség Jafari tábornokot idézve. (Az Al-Quds a Forradalmi Gárda elit csapata)

Jafari nem jelezte a Forradalmi Gárda hány tagja tartózkodik Szíriában, csupán annyit közölt, hogy „intellektuális és tanácsadói támogatást nyújtanak”.

Az Iszlám Köztársaság a válság kirobbanása óta támogatja Bashar al-Assad elnököt és kormányzását kulcsfontosságúnak tartja az Izrael és a szunnita arab államokkal szembeni ellenállás szempontjából.

„Szándékosan hangsúlyozom, hogy amennyiben Szíriát katonai támadás éri, Irán katonai támogatást is nyújtana, ez azonban … teljes mértékben a körülményektől függ,” mondta.

Következő lépésként várható, hogy műholdas felvételek valahol minden kétséget kizáróan „megerősítik”, hogy tömegpusztító fegyverek készülnek bevetésre és egy megelőző támadás az egyetlen megoldás nemcsak a béke megőrzésére, de a Nobel békedíj elnyerésére is.

Ami a teljesen vakok és elfogultak kivételével mindenki számára egyértelmű, hogy a nyugat bármilyen adandó alkalmat kihasznál majd a konfliktus elmérgesítésére, aminek hatására a nyersolaj, a gáz és ebből kifolyólag minden más ára is az egekbe szökik és elkezdődhet az olajtartalékok felélése, ami majd a megfelelő időben lenyomja az árakat. „Megfelelő időben”, hiszen a tartalékok felhasználása Obama újraválasztási esélyeit növelné rövidtávon és a gázárak drasztikus növekedését eredményezné a választások után.

A valóság természetesen, hogy az árakra (nyersolajra és gázra egyaránt) nehezedő felfelé irányuló nyomás a Fed és az EKB új monetáris enyhítésének és likviditási cunamijának köszönhető, ami teszi, amit tenni szokott: néhány hétre enyhíti a tüneteket, megszünteti a volatilitást, és azt a látszatot kelti, hogy minden rendben. És mivel most már hivatalosan sincs felső határa a Fed adósságfelvásárlásának, ebből kifolyólag az árutőzsdei árak emelkedésének sincs határa.

Így bár egy esetleges háború, ami elvileg „regionális” és „nem kiterjedt” akar lenni, és csupán a központi bankok hatalomátvételét hivatott álcázni a fizetésképtelen fejlett országok felett, igen nagy valószínűséggel kiterjedt és nem regionális lesz, mivel a jövő keményvalutájának tengelyét biztosító két hatalom, Kína és Oroszország, egyértelművé tették, hogy az USA általi beavatkozás a számukra stratégiailag fontos területeken (értsd: Szenkaku-szigetek, Szíria és/vagy Irán) megtorlást vonna maga után.

Egy (vagy több) felemelkedőben lévő nagyhatalom általi ellencsapás egy leáldozóban lévő nagyhatalom irányába elkerülhetetlenül világháborúhoz vezetne.

Azt természetesen mondani sem kell, hogy senki sem láthatja előre, hogy a v.2-es globális válság következményeként egy ilyen háború törne ki, mindenesetre az a Princeton-i történész, aki mindenkinél jobban felelősségre vonható érte biztosan nem.

Katonai készültség a közel-keleten a Szíria elleni izraeli támadást követően

Időkjelei: Az alábbi cikk összefoglalja a közel-keleten a napokban kialakult konfliktus jelenlegi állapotát és az ezzel kapcsolatos különböző véleményeket. A térség fontosságával az alábbi két tanulmány foglalkozik: A közel-keleti válság, A templom és az utolsó hét év

Forrás: Infowars.com

A szíriai, libanoni és jordániai katonai erők magasabb készültségi fokozatot rendeltek el a Szírián belül végrehajtott izraeli támadást követően.

Az arab nyelvű libanoni Addiyar napilap hírei alapján azOroszország Hangja azt jelenti, hogy Szíria az izraeli felügyelet alatt álló Golan-fennsíkhoz irányította csapatait, a libanoni hadsereg megerősítette délen állomásozó egységeit, Jordánia pedig csapatokat küldött a Jordán folyó Izraellel határos szakaszaihoz.

A DEBKAfile szerint az orosz flotta mediterrán-tengeri egységei is magas készültségi fokozatban várnak. A lap katonai hírforrásai szerint „a szíriai határ mentén állomásozó török csapatok is teljes készültségben vannak, bár Ankara kisebb jelentőséget tulajdonít a Szíria elleni izraeli támadásnak a nyilvánosság felé, valószínűleg azért, mert kényelmetlennek tartják a tényt, hogy az izraeli légierő volt az első külföldi egység, amely beavatkozott a szíriai konfliktusba.”

A DEBKAfile szerint a török Incerlik légitámaszponton állomásozó amerikai csapatok, a jordániai Mafraq légibázishoz mozgósított amerikai különleges erők, valamint a török határ mentén lévő amerikai, német és holland Patriot rakétaegységek szintén magas készültségi fokozatban várnak.

Az orosz külügyminisztérium csütörtökön a következő nyilatkozatot adta ki a támadásra vonatkozóan:

„Amennyiben az információ megalapozottnak bizonyul, egy szuverén nemzet ellen elkövetett provokáció nélküli támadással állunk szemben, ami súlyosan sérti az ENSZ Alapokmányában foglaltakat és példa nélküli, függetlenül attól, hogy milyen indokkal próbálják védeni.”

Az iráni külügyminiszter elítélte és „brutális agressziónak” nevezte a Szíria elleni izraeli támadást. „Nem kétséges, hogy ez az agresszió a nyugati és a cionista stratégia része, hogy megakadályozza a stabilitás és béke visszatérését Szíriába,” áll az Ali Akbar Salehi által kiadott nyilatkozatban.

A nyugati média szerint a támadás a Jamraya-i szír katonai kutatóközpont vagy a szír-libanoni határ felé tartó teherautó konvoj ellen irányult, ami elvileg „kulcsfontosságú fegyverek szállított” Izrael főellensége, a Hezbollah számára. A BBC azt állítja, hogy a konvoj orosz gyártmányú SA-17 légvédelmi rakétákat szállított.

A Reuters szerint a támadás „figyelmeztetésül szolgál Szíria és a Hezbollah számára Izrael részéről, hogy ne próbáljanak veszélyes fegyvereket szállítani,” de Dr. Ali Mohamed, a Syria Tribune híroldal főszerkesztője az RT-nek nyilatkozva kijelentette, hogy az állítólagos szíriai vegyi fegyverek miatti aggodalmak csupán ürügyként szolgálnak az Assad rezsim katonai kutatóközpontjainak elpusztítására és annak megakadályozására, hogy Damaszkusz fegyvereket gyárthasson saját maga és szövetségesei számára.

Dr. Mohamed szerint Izrael a CIA Szírián belül tartózkodó ügynökeivel együttműködve próbálja megbénítani az ország fegyvereit.

A fővonalas médiumok lelkesen ismétlik, hogy az izraeli támadás Szíria vegyi fegyvereit célozta. „A Szíria elleni támadást egy Irán elleni támadás előfutárának is tekinthetjük, amelyben Izrael demonstrálja, hogy, amennyiben a tömegpusztító-fegyver által képviselt vörös vonalat átlépik, nem hezitál cselekedni,” írja David Greenfield a David Horowitz által szerkesztett Frontpagamag oldalon.

Egy biztos, a támadás jelentősen növelte a feszültséget a térségben és közelebb hozta egy esetleges szíriai katonai intervenció lehetőségét.

„Washingtoni és NATO-beli katonai és hírszerzési körökben jelenleg úgy gondolják, hogy az izraeli támadás a Damaszkusz közelében elhelyezkedő katonai létesítmény ellen csupán az elkövetkező támadások nyitó jelenete Izrael, Szíria és a Hezbollah között, miközben Irán lehet, hogy csak alkalomra vár, hogy beavatkozzon,” spekulál a DEBKAfile.

A közel-keleti háború árnyéka

Időkjelei: A világ helyzete, különös tekintettel a közel-keletre, az antikrisztusi világkormány hétéves uralmának kezdetét jelentő szerződés aláírásáig egyre rosszabb lesz. A szövetség aláírását követően látszólag javulnak majd a dolgok egy ideig, a hamis messiás, az Antikrisztus uralma alatt. 

Forrás: The Economic Collapse

A közel-keleten folyó katonai akciók csak előfutárai annak, ami a világra vár. A feszültség egyre nő a térségben és minden oldal érzi, hogy az évtizedek óta kirobbanni készülő háború nincs messze. Milyen szép is lenne, ha a felek leülhetnének tárgyalni, megbocsátanának egymásnak és felhagynának az ellenségeskedéssel! Sajnos erre semmi esély. Nekünk, akik a nyugati vagy európai mentalitáshoz szoktunk, szinte lehetetlen megérteni a konfliktusok résztvevőinek életszemléletét és hozzáállását. A közel-keleten a vérbosszú elterjedt dolog és ez a keserűség évezredekre nyúlik vissza. A gyerekeket az ellenség gyűlöletére nevelik az iskolában, a megbocsátás szóba sem kerül. A közel-keleti feszültségre egyelőre nincs működőképes, mindkét fél számára elfogadható, hosszú távú megoldás.

Jelenleg Izrael, a Hamasz, a Hezbollah, a Muzulmán Testvériség, Szíria és Irán háborúra készülnek. Talán a mostani konfliktusban a higgadtabb hangok győznek, de előbb utóbb bekövetkezik az elkerülhetetlen. A közel-keleten háború lesz. A politikusok folyton újabb és újabb „békeszerződéseken” dolgoznak, de még a palesztin állam létrehozása sem vetne véget a harcoknak. A béke megállapodások csupán némi szünetet iktatnak a háborúba.

Nézzük át a helyzet legújabb fejleményeit.

Szombaton a Hamasz több tucat rakétát lőtt Izraelre. Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) számításai szerint volt, amikor 130 rakétát indítottak Gázából. Más források ennél sokkal nagyobb számúrakétáról beszélnek.

Válaszként az IDF katonai támadást indított Gáza ellen, amely során a Hamasz katonai ágának vezetője, Ahmed Jabari életét vesztette.

Az IDF 20 földalatti rakétaállást is támadott Gázában, azzal a céllal, hogy megakadályozza további rakéták kilövését Izrael irányába. A rakéták állítólag az izraeli határtól az ország belseje felé 40 kilométerre található célpontok eltalálására is képesek.

Az IDF szerdai támadásaira adott válaszként Gázából jelentős mennyiségű rakétát lőttek Izraelre. Az IDF szerint az izraeli Dome rakétavédelmi rendszer 13 rakétát tudott hatástalanítani.

Szerdán az IDF bejelentette, hogy a szerdai akció egy „nagyszabású offenzíva” részét képezi, amit szárazföldi támadás is követhet.

A katonai kampány a „Védelem oszlopa hadművelet” kódnevet kapta.

Az IDF minden opciót lehetségesnek tart. Saját Twitter oldalán a következő üzentet írta:

„Minden lehetőség benne van a pakliban. Amennyiben szükséges, az IDF készen áll a szárazföldi hadműveletekre Gázában.”

Az IDF nem rejti véka alá, hogy magas rangú Hamasz tisztek is szerepelnek a célpontok listáján. Egy másik Twitter üzenetben a következőket írták:

„Tanácsoljuk, hogy egyetlen Hamasz ügynök se mutatkozzon a föld felett az elkövetkező napokban, legyen alacsony vagy magas beosztású.”

Az amerikai védelmi minisztérium elítélte a Hamasz Izrael elleni rakétatámadásait és kijelentette, hogy Izraelnek jogában áll megvédenie magát.

A Hamasz katonai ága pedig közölte, hogy „Izrael megnyitotta a pokol kapuit”.

Khalil al-Haya, magas rangú Hamasz tiszt nagyon egyértelműen fogalmazott:

„A csata köztünk és a megszállók között nyílt és kizárólag Palesztina és Jeruzsálemfelszabadításával érhet véget.”

Az iszlamista Dzsihád súlyos nyilatkozatot adott ki szerdán:

„Izrael hadat üzent Gázának és viselniük kell ennek következményeit.”

Egyiptomban, a legfontosabb politikai párt vezetője arra figyelmeztet, hogy országa kénytelen lesz beavatkozni a konfliktusba, amennyiben a harcok folytatódnak. A Breibart a következőket írta:

Ma, az egyiptomi Szabadság és Igazság pártja, ami a Muzulmán Testvériség politikai szárnya, és aminek korábban a jelenlegi elnök, Mohammed Morsi volt a vezetője, bejelentette, hogy amennyiben Izrael továbbra is folytatja a terroristák elleni halálos támadásokat, Egyiptom beszáll a konfliktusba. Egy ilyen izraeli lépés esetén, mondta a párt, „gyors lépések várhatók arab és nemzetközi részről, a vérontás megállítására.” A párt arra is figyelmeztette Izraelt, hogy „vegye figyelembe az arab térségben és különösen Egyiptomban végbement változásokat… [Egyiptom] nem fogja hagyni, hogy a Palesztinok ki legyenek téve az Izraeli agressziónak, mint ahogyan az a múltban történt.”

A helyzet Szíriával kapcsolatban is egyre feszültebb. Vasárnap óta Izrael két alkalommal istankokkal lőtte Szíriát a Golan fennsík elleni szíriai támadásra adott válaszként. Ez azért is komoly fejlemény, mert az 1973-as Jóm Kippúr háború óta Izrael nem indított tanktámadást Szíria ellen.

A szíriai lázadók pedig hatalmas fegyverszállítmányokat és egyéb támogatást kaptak. AWashington Post a következőket írta:

A Bashar al-Asszád elnök ellen harcoló szíriai lázadók lényegesen több és jobb fegyvert kaptak az elmúlt hetek során, amit a Perzsa-öbölbeli államok finanszíroztak az Egyesült Államok koordinálásával, az ellenzék aktivistái és amerikai valamint külföldi illetékesek szerint.

Az Obama kormány illetékesei kihangsúlyozták, hogy nem az Egyesült Államok biztosítja vagy finanszírozza a halálos ellátmányt. Ezzel szemben a kormány kiterjesztette kapcsolatait közte és az ellenzéki katonai erők között, hogy az öbölbeli országoknak bizonyítsa a lázadók hitelességét és parancsnoki-irányítási infrastruktúrát biztosítson számukra.

Arról is érkeztek hírek, hogy hamarosan brit csapatok érkezhetnek a szíriai határ közelébe.

A NATO bejelentette, hogy készen áll Törökország védelmére, amennyiben ez szükségessé válik:

Anders Fogh Rasmussen, a NATO főtitkára egy hétfői prágai tanácskozáson kijelentette, hogy a NATO megvédi a szövetséges Törökországot, ami a Szíriából érkező és a török határ mentén becsapódó aknákra adott válaszcsapást.

„A NATO, mint szervezet, mindent megtesz, hogy megvédje szövetségesét, Törökországot. Több terv is készen áll Törökország védelmére, amelyek remélhetőleg elrettentik a másik felet a további támadásoktól,” mondta.

Természetesen a közel-keleti eseményekkel kapcsolatban nehéz bármit is pontosan megjósolni. Annyira sok gyűlölet és düh halmozódott fel a szembenálló felekben, hogy bármilyen apró szikra lángba boríthatja a térséget.

Egy biztos, a közel-keleti helyzet továbbra is komoly hatással lesz a globális gazdaságra vagy akár az Egyesült Államok politikai intézkedéseire.

Egy igazi közel-keleti háború kirobbanása pedig súlyosan érintené az olajárakat.

Reménykedjünk a békében, de próbáljuk meg reálisan felmérni a helyzetet. A világ helyzete egyre bizonytalanabb és az előttünk álló idő komoly kihívásokkal terhes.

Izrael háborút tervez szomszédai ellen

Forrás: PressTV.ir

Bizonyos hírforrások szerint Izrael háborút akar indítani közel-keleti pozíciójának megerősítésére

A libanoni Assafir napilap értesülései szerint egy nyugati ország diplomatája Jordánia fővárosából, Ammanból nyilatkozva azt állította, hogy Izrael úgy döntött megtámadja Szíriát és Libanont, mivel a Mubarak rezsim bukása súlyos csapás Tel Aviv számára.

Részletesebb kifejtve elmondta, hogy Tel Aviv komolyan tart az Egyiptomban folyó forradalom következményeitől és aggódik a térség jövőjéért, és úgy gondolja, hogy egy új közel-keleti háború Izrael javára fordíthatja az eseményeket.

„Izrael célja, hogy egy gyors, csupán néhány hétig tartó támadásban megdöntse a Bashar al-Assad vezette kormányt Szíriában, miután a Libanon keleti részén tevékenykedő Hezbollah ellen is háborút indított,” idézte az Assafir a diplomatát.

A diplomata azt is elmondta, hogy Izrael már értesítette Washingtont terveiről.

Egyiptom, Izrael egyik szomszédja, volt az első arab állam, amelyik békét kötött Tel Avivval 1979-ben, az amerikai Camp Davidben tartott titkos béketárgyalások során.

Egyiptom éveken át segítette Izraelt a Gázai övezet elleni elsöprő támadásokban azzal, hogy elzárta a Rafah átkelőt az palesztinok elől, így a Gázai övezetben élő másfél millió palesztin az apró tengerparti területen csapdába került.

Izrael attól tart, hogy a Rafah átkelő megnyitásával a Hamasz, Gáza demokratikusan megválasztott kormánya nagyobb hatalomra tesz szert.

EMP támadással Izrael évtizedekkel vethetné vissza Iránt

Időkjelei: Az elmúlt hetekben sok hír érkezett egy esetleges Irán elleni támadással kapcsolatban. Természetesen ezeket sem megerősíteni, sem megcáfolni nem áll módunkban, de az információkat ettől függetlenül fontosnak tartjuk, hiszen az izraeli-iráni konfliktus komoly befolyással lehet a gazdasági és politikai helyzet alakulására az egész világon. 

Forrás: ynetnews.com, Times of Israel

A brit Sunday Times az izraeli védelmi erők egyik „meglepetéséről” írt, amit egy Irán elleni támadás során vethetne be az ország.

A vasárnap megjelent cikk szerint a zsidó állam képes lenne teljesen megbénítani Irán áramellátását egy elektromágneses impulzust (EMP) kibocsátó fegyver bevetésével az iráni katonai létesítmények ellen indított támadás keretein belül, ami „kőkorszaki állapotokat teremtene.”

A lehetőséget többször és több helyen is felvetették izraeli berkekben, miközben folyamatosan zajlik a vita a politikusok között, hogy indítson-e Izrael gyors támadást Irán atomlétesítményei ellen.

Egyes hírek Bill Gertz, amerikai veterán védelmi szakértőt idézve azt írják, hogy az amerikai titkosszolgálatok jelentései szerint „erősödik az aggodalom, hogy Izrael magassági nukleáris robbantást tervez bevetni az ország áramellátásának megzavarására.”

Az EMP technológia több évtizedes múltra tekint vissza. Az elektromágneses impulzus bevetésének lényege, hogy rendkívül intenzív gamma energiát bocsát ki, ami reakcióba lép a föld mágneses mezejével és a hatótávolságon belül található minden elektronikai eszközt tönkretesz.

Bár eredetileg az EMP hatását nagy magasságban végzett nukleáris tesztek során figyelték meg az 50-es, 60-as években, az impulzust nukleáris eszköz nélkül is létre lehet hozni, például egy mikrohullámú generátor segítségével.

Egy ilyen impulzus a teljes elektromos ellátást, a közlekedési rendszerhez használt kommunikációt, a pénzügyi és egyéb szolgáltatásokat, egyszóval mindent, ami áramot használ kiiktathat.

Az izraeli rakétavédelmi pajzs kifejlesztésében résztvevő Uzi Rubin szerint „egy nukleáris eszköz bevetése, akkor is, ha az nem halálos, mint például az EMP esetében, szóba sem jöhet. EMP támadást a földről is lehet indítani.”

* * *

Eközben a Daily Mail és a Times of Israel arról írnak, hogy a brit MI6 vezetője megpróbálta lebeszélni Izraelt Irán egyoldalú megtámadásáról:

A hírek azután reppentek fel, hogy az izraeli sajtó szerint Benjamin Netanyahu és David Cameron megbeszélést tartottak az ügyben telefonon még az olimpiai játékok megkezdése előtt.

Sir John Sawyers, az MI6 vezetője állítólag azzal az üzenettel érkezett Izraelbe, hogy az Egyesült Királyság egyelőre nem támogatja az izraeli katonai támadást Irán ellen, hanem több időt szeretne adni a diplomáciának.

Izraeli források szerint Sawyer látogatása, valamint egyéb diplomáciai hangok Németországból és az Egyesült Államokból komoly befolyást gyakoroltak az izraeli miniszterelnökre és terveire.

Már senki nem veszi komolyan az iráni terrorveszélyre vonatkozó amerikai vádakat

A történelem során nem egy háború tört ki előre megrendezett, a hiányzó ürügyet biztosító provokáció miatt. A jelenlegi helyzetben fel kell tennünk a kérdést, hogy a feltételezett iráni összeesküvésről szóló hírek igazak, vagy egy újabb provokációkísérlet szemtanúi vagyunk, melynek célja minél negatívabb színben feltüntetni Iránt, egy esetleges jövőbeli támadás előkészítéseként. A félreértések elkerülése végett elmondanánk, hogy a cikkel nem Iránt kívánjuk védeni, de a jelenlegi válsághelyzetben fontosnak tartjuk, hogy minél több ember megismerje, már ahol és amennyire lehet, az igazságot, hiszen egy Irán elleni háború az egész világra kihatna.

– Joseph Candel

Forrás: Washington’s Blog

Egy nappal azelőtt hogy az amerikai főügyészt beidézték az amerikai igazságügyi minisztérium és kábítószer-ellenes hivatal „Gyors és ádáz” névre keresztelt botrányos akciójávalkapcsolatban, melynek célja az volt, hogy a legnagyobb mexikói drogkartellt titokban felfegyverezze, az amerikai kormány bejelentette, hogy Irán merényletre készül a szaúdi nagykövet ellen az Egyesült Államokban.

Lássunk csodát, az ügyet az igazságügyi minisztérium és a kábítószer-ellenes hivatal göngyölítette fel. A probléma csupán az, hogy a sztorit már senki nem veszi be, még a háborúpárti fővonalas média sem.

A New York Times „Amerika magyarázkodni kénytelen az iráni terrortámadás vádjával kapcsolatban” című írásában a következőket közli:

Szerdán az Obama kormány magyarázkodni volt kénytelen a korábban elmondásuk szerint „megdönthetetlen” bizonyítékokkal alátámasztott iráni összeesküvéssel kapcsolatban, ami Szaúdi-Arábia amerikai nagykövetének meggyilkolására irányult, miután a hírt a legtöbb külföldi vezető és szakértő szkepticizmussal fogadta.

Maguk az illetékes kormánytisztviselők is csak nagy igyekezet árán tudtak valamiféle magyarázattal előállni arra vonatkozóan, hogy miért hajtana végre a Quds Force, az iráni iszlám forradalmi gárda nemzetközi akciókra szakosodott elitcsapata, ilyen kockázatos és amatőr támadást.

Az amerikai kormányilletékesek semmiféle konkrét bizonyítékkal nem tudtak előállni, ami az összeesküvést iráni vezetőkkel kapcsolatba hozhatná.

Mr. Zarate és vezető amerikai kormánytisztviselők azt mondták, hogy a merényletterv nem viselte magán a Quds erők jegyeit. „A terv rendkívül szélsőséges és furcsa, de ugyanakkor trehány volt,” mondta Mr. Zarate. „Ha megnézzük korábbi akcióikat, ügynökeiket mindig hatékonyan tudták beépíteni és kivitelezni a merényletet. Nem szokásuk a munkát külsősöknek kiadni, inkább megbízható hálózatukon belül dolgoznak.”

A probléma, amivel Obama elnöknek és kormányának szembe kell néznie, hogy amióta az amerikai hírszerzés vádja Irán állítólagos tiltott fegyvereivel kapcsolatban 2003-ban hamisnak bizonyult, az Egyesült Államoknak saját ellenségeivel kapcsolatos állításait más országok eleve szkeptikusan fogadják.

„Mindenki nagyon szkeptikus az amerikai hírszerzés információival kapcsolatban,” mondja Volker Perthes, a berlini Nemzetközi Biztonság Intézetének Irán-szakértője.

A CNN és a Christian Science Monitor szintén hangot adtak kételyeiknek a hírt illetően:

Az iráni forradalmat ismerő szakértők szemében a feltételezett merényletre vonatkozó információk nem stimmelnek.

„Furcsának tűnik az eset. Irán nem így intézi akcióit,” mondja Alireza Nader, arlingtoni Irán-szakértő, az iráni forradalmi gárdáról készült számos tanulmány társszerzője.

„Ez az állítólagos terv semmilyen módon nem egyezik Irán érdekeivel,” írja Nader. „A szaúdi nagykövet meggyilkolása tovább fokozná az Irán elleni nemzetközi nyomást, amit Szaúdi-Arábia háborús cselekménynek tekinthetne, következésképpen destabilizálná az iráni kormányt. Ez nem logikus, mert az ottani politikai rendszer saját túlélésében érdekelt csupán.”

Irán minden erejével azon van, hogy elkerülje a szankciókat, megerősítse kapcsolatát nyugaton kívüli partnereivel, és folytathassa nukleáris programját, mondja Nader hozzátéve, hogy nem gondolja akár Quassin Soleimani, a Qods Force ravasz parancsnoka, akár Ali Hamenei ajatollah kiadna olyan utasítást, „ami veszélyeztetné Irán célkitűzéseit és stratégiáját.”

Ezt a véleményt számos Irán-szakértő és megfigyelő osztja.

„Ez az állítólagos összeesküvés mindenben ellentmond Irán politikájának és eljárásmódjának,” írja Gary Sick, a Columbia Egyetem Irán-szakértője, aki az 1979-es iráni forradalom és túszválság idején a Fehérház tanácsadója volt iráni ügyekben.

Bár Irán sok mindenért dühös az Egyesült Államokra és Szaúdi-Arábiára, „nehéz elképzelni, hogy egy nem iszlamista bűnszervezetre bíznának egy ilyen kényes akciót,” írja Mr. Sick Gulf2000 című posztjában. „Egy amatőrre és egy olyan mexikói drogszervezetre támaszkodni, amit tudvalevőleg mexikói és amerikai ügynökökkel szőttek át” trehány munkának tűnik, teszi hozzá Mr. Sick. „Iránnak is számos gyenge pontja van, de azt nem mondhatjuk el róluk, hogy figyelmen kívül hagynák a hírszerzés alapvető technikáit.”

Anthony Shaffer, az amerikai hadsereg nyugállományba vonult alezredese azt mondja, hogy az FBI is kételkedik abban, hogy a szaúdi nagykövet elleni merényletet Irán tervelte volna ki. Szerintük a tervet az Obama kormány készítette, mivel az FBI semmilyen információval nem rendelkezik az összeesküvésre vonatkozóan.

Glenn Greenwald szerint a feltételezett iráni összeesküvéssel kapcsolatban a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy az ember elég komolyan vegye ahhoz, hogy belemenjen a részletekbe.

Az Irán elleni háborúra vonatkozó döntés természetesen már szeptember 11-e előtt megszületett.

2009-ben a Brookings Intézet a következőket írta:

Sokkal előnyösebb lenne számunkra, ha az Egyesült Államok felmutathatna valamilyen provokációt Irán részéről ürügyül, mielőtt megtámadja Iránt. Egyértelmű, hogy minél felháborítóbb, minél pusztítóbb és minél kevésbé kiprovokált az iráni lépés, az annál kedvezőbb az Egyesült Államok számára.

Az iráni nagykövet szerint már csak a háború állíthatja meg országát

Forrás: Infowars.com

Hassan Danaie-far nagykövet

Hassan Danaie-Far, Irán iraki nagykövete, az AFP hírügynökségnek nyilatkozva kijelentette, hogy az Egyesült Államok most már csak egy háború árán állíthatja meg országa atomprogramját, ami válaszként a világ olajkereskedelemi csomópontjának, a Hormuz-szorosnak a lezárását eredményezné. „Az egyetlen kártya az asztalon a háború. Vajon ez az USA hasznára válna? A világ hasznára válna? A terület hasznára válna?” nyilatkozta Hassan Danaie-Far, hozzátéve, hogy „Mi egyebet tehet Barack Obama?”

A nagykövet megismételte a korábban többször is elhangzott iráni fenyegetést, hogy az országa ellen indított amerikai katonai támadás esetén a Hormuz-szoros lezárása megtörténne. A szoroson halad át a világ olajszállítmányainak egyharmada.

„Amennyiben mozgolódást vagy bármilyen akciót észlelünk az ellenségeink, például az Egyesült Államok részéről országunk ellen, egy ilyen lépés természetes reakciónak számítana, így könnyen megtörténhet,” mondta a nagykövet, figyelmeztetve, hogy egy ilyen fordulat esetén „mindenki vesztes lenne.”

A múlt hónap során Irán tagadta, hogy a szoros lezárására készülne a geopolitikailag rendkívül fontos térségben tartott hatnapos tengerészeti hadgyakorlat részeként.

A hadgyakorlat során Teherán nem kevesebb, mint 30 alkalommalfigyelmeztette a külföldi felderítő repülőket, hogy tartsák távol magukat a gyakorlattól.

Tavaly júliusban Hassan Firouzabadi, az iráni hadsereg vezérőrnagya bejelentette, hogy Irán elkészült a Hormuz-szoros lezárásához szükséges előkészületekkel, és csak Sayyed Ali Khamenei ajatollah, az ország vallási vezetőjének parancsára várnak.

A szoros lezárásával kapcsolatos korábbi hamis híreknek köszönhetően már láthattuk miként reagálnak az olajárak az ilyen fejleményekre. A szakérők jóslatai szerint egy ilyen lépés 3-500 dolláros magasságokba küldené az olaj hordónkénti árát.

Washington pedig többször is kijelentette, hogy a Hormuz-szoros lezárása azt a bizonyos vörös vonalat jelentené, aminek átlépése mindenképpen katonai akciót vonna maga után az Egyesült Államok részéről.