Bioenergetikai gyógyítás III.

CANDIDA GOMBA, CANDIDA TESZT VIZSGÁLAT ÉS CANDIDA KEZELÉS BIOENERGETIKAI VONATKOZÁSAI,CANDIDA BETEGSÉG - CANDIDA TÜNETEI, CANDIDA DIÉTA

Candida gomba leírása, a micosisról bővebben

Candida Albicans gomba rendszertana:

Ország:Gombák (Fungi)
Törzs: Tömlősgombák (Ascomycota)
Osztály: Őstömlősök (Hemiascomycetes)
Rend: Saccharomycetales
Család: Élesztőgombák
Nemzettség: Candida
Faj: Candida Albicans

Candida gomba a sarjadzógombák osztályának a leggyakoribb faja. A sarjadzó gombák olyan egysejtű organizmusok, amelyek sarjadzással (az anyasejten bimbó keletkezik, majd leválik) szaporodnak. A gomba feladata szerte a természetben, az élő szervezetben a lebontási folyamat biztosítása, fenntartva ezzel a felépítés a lebontás között az egyensúlyi állapotot. Növekedésükhöz szükséges optimális hőmérsékletük különböző, a gomba fajának megfelelően.

A Candida gomba normál körülmények között is megtalálható a szervezetben, a bélrendszerben és a bőrön is. Azonban a bélrendszerben a gomba (candida albicans is) - állomány mértéke a bél baktériumflórájának kontrollja alatt áll, így tehát, mint mindenhol a szervezetben, egyensúlyi állapot áll fenn normális körülmények között a baktérium és gomba törzsek viszonyában és mértékében is. A Candida gomba különböző változatai ismertek, több mint 200 candida gomba faj azonosított, melyből 8-10 candida gomba faj izolálható emberi megbetegedésekből. A candida gomba törzsek azonban nem mind lehetnek jelen testünkben, de akár már születésünkkor bekerülhetnek (pl. csecsemőkori szájpenész - candida) a testbe, és hatást gyakorolhatnak az immunrendszerre, a szervezetre a candida gombák.
Candida gomba legismertebb fajai:

Candida gomba - Albicans: gyakran található, izolálható termálfürdők vizében, uszodákban, élelmiszerekben, az emberi székletben, szájban, hüvelyben.	Candida gomba -Lusitaniae: állatok testfelületén fordul elő leggyakrabban
Candida gomba -Dubliniensis	Candida gomba -Parapsiloris
Candida gomba -Glabrata (azelött Torulopsis glabrata): gyakran izolálható az emberi test felületéről, mérete kisebb, mint a candida albicans gomba mérete. Intracellulárisan (sejten belüli) gyakori.	Candida gomba -Rugosa
Candida gomba -Krusei: gyakran előfordul vízben, növényeken,tejtermékekben, élelmiszerekben, előfordul az emberi bőrön is.	Candida gomba -Stellatoidea
Candida gomba -Lipolytica	Candida gomba -Tropicalis: közepes virulenciájú, gyakran található köpetben, székletben, vizeletben. Az emberi szervezeten kívül is igen elterjedt. A candida albicans és a candida tropicalis együtt az emberi izolátumok 80%-át teszik ki.

A Candida Albicans gomba, ill. a Candida gomba fajok szaporodását a bélrendszerben a bél hasznos baktériumflórája szabályozza, mely az immunrendszer hatékonyságnak szerves részét képezi, de ha a bélflóra normál egyensúlyi állapota felborul (leggyakrabban antibiotikumok és fokozott cukorbevitel esetén, mely a gomba fő tápanyaga), vagy nehézfém mérgezés esetén (a Candida Albicans gomba megköti a nehézfémeket), akkor a bélben egyébként normális szinten élő élesztő gombák- Candida gomba fajok elszaporodhatnak az egész szervezetben, kiváltva a generalizált Candida gomba okozta betegséget, a Candidiásist. Leginkább szaporodó- és toxicitás képes a Candida gomba fajok közül a Candida Albicans gomba faj, melynek rezisztencia (ellenálló) képessége is igen figyelemre méltó.

Candida szakértő természetgyógyász tapasztalatom szerint a Candida gomba elterjedése és toxicitása a szervezetben több tünetet produkálhat egyszerre, vagy külön-külön, gyakran látens módon egyéb eltérő szervi betegségek mögé megbújva, és indikálva - kiváltva, vagy súlyosbítva azt. A Candida gomba fertőzés, ill a Candida gomba toxicitása a már meglévő szervi megbetegedések tüneteit is súlyosbíthatja, így mint alapvető és fenntartó (candida gomba okozta) OKOT, igen nehéz konkretizálni a látens - megbúvó módon, és nem specifikus tünetekkel (azaz nem helyi fertőzöttségre utaló, pl. hüvelyi Candida gomba fertőzés) jelenlévő Candida gomba fertőzést az egyes betegségekkel kapcsolatban.
A Candida gomba fokozott jelenléte és következményes hatásai, ma már szerencsére olyan szinten ismertek az egészségügyi és laikus köztudatban is, hogy a candida gomba túlsúly számításba jön, és kell venni minden olyan esetben is, mikor nem található egy betegségi folyamatnak a kielégítő oka, vagy halmozottak a jelentkező tünetek. A normálisnál lassúbb ütemű gyógyulási folyamatoknál és „érthetetlen” szindrómák, tünetek esetében is érdemes megvizsgálni a Candida gomba -szintet a szervezetben, mint látens, megbúvó Candida gomba fertőzéses alap- betegséget. A Candida gomba okozta betegség, a Candidiázis ugyan ma már népbetegségnek számít, azonban nem kell "túlfavorizálni" ezt a tényt sem, viszont Candida szakértő természetgyógyász tapasztalatom szerint gyanú esetén mindenképpen szükséges a Candida gomba túlszaporodásra utaló célzott vizsgálatok elvégzése, az esetleges Candida szövődmények elkerülése.

Candida gomba betegség bioenergetikai szemlélete:

Bioenergetikai szempontból lényeges tudnivaló, hogy az immunrendszer gyengülését, a betegségek (főleg a Candida betegség) megjelenését a szervezet energetikai egyensúlyi láncolatának felborulása okozza. A szervezet az energetikai inharmonizációról betegség (gyakran candida gomba túlburjánzással) formájában, azaz fizikai megjelenési formában értesíti erről a tudatot. Az energetikai inharmonizáció (ill. Candida betegség) alap oka pedig 90%-ban abból a stresszes és önelégedetlenségi folyamatból indul ki, mikor az ember "elfelejt " önmagára is, a valódi benső igényeire és szándékaira is odafigyelni, ill. kiállni és tenni is magáért, csakis önmagáért.

Tudományos élettani szempontból a bélrendszer, mint a "2. AGY" leírását, és a depresszióval, hangulatváltozással, az egész szervezetre gyakorolt idegi szabályozásával, hatásával kapcsolatos bővebb leírást lásd: Second Brain - 2. agy
Ezt a circulus vitiosus (-önmagába visszatérő, "ördögi kör") folyamatot súlyosbítja az a tény, ha az ember külső tényezők és másoktól várja az önmagára vonatkozó megoldásokat, nem vállaja fel önmaga felelősségét önmagával szemben, pedig minden megoldás, és az ehhez való erő, Tudás mindenkinek önmagában található meg! Ez az "önelfordulási" és ön - őszintetlenségi folyamat akár a depresszió mértékéig is elfajulhat, mely lelki állapot tovább súlyosbatja a Candida gomba okozta fertőzési és mérgezési folyamatot (lásd. még: a kiegyensúlyozott önbecsülés megteremtése).

Candida szakértő természetgyógyászként vallom, hogy a Candida gomba okozta és minden betegség során elsődleges szempont a valódi gyógyulni akarás és ennek Tudatosítása önmagunkban szellemileg és testileg is a candida gomba ellenes terápia során, igen de ..-k nélkül. Az embernek el kell fogadnia azt a tényt (meg kell tanulnia), hogy valóban önmaga felé kell fordulnia, és önmagával (is) kell törődnie, sokkal mélyebbre hatóan, mint talán valaha.
Minden gyógyító, legyen az orvos-gyógyász, vagy az azt kiegészítő-támogató és a közérzet javulást - gyógyulást harmonizáló természetgyógyász, csak katalizátorként, segítőként vesz részt a ( pl. candida ) gyógyulási folyamatban. Az "Ő" teljes felelősségük abban rejlik, hogy a (pl. candida ) gyógyuló részére folyamatos konzultáció, és visszaigazoló ellenőrzés kíséretében helyesen válasszák meg és alkalmazzák az egyén (prioritási és kiegészítő) szükségleteinek megfelelő, szakszerű (pl. candida ) terápiás gyógymódot - kezelést. Ha szükséges akkor a megfelelő szakemberek közötti csere-információkkal, ill. a szükséges, időszerűvé vált terápiás javaslat - alkalmazás megváltoztatásával, ill. beszüntetésével (lásd. még: szemléletmód)!

(Lásd.még: KAPCSOLATTEREMTŐ " GYÓGYÍTÁS " (Reconnective Healing®), KAPCSOLATTEREMTÉSI FOLYAMAT (The Reconnection® folyamat) - GYÓGYULÁS, belső energetikai harmonizációs folyamat)

Candida gomba elszaporodását elősegíthető folyamatok, állapotok

Az immunrendszer gyengesége, betegségek esetén illetve után, veleszületett vagy szerzett immunhiányos állapotokban, operációk és elhúzódó rehabilitációs időszak után gyakori a candida gomba elszaporodása a szervezetben helyi, ill. általános tüneteket okozva. A szervezet immun-aparátusának fő indikátor és fenntartó központja a bélflóra állományának egyensúlyi állapota, melynek meggyengülése során a Candida gomba -szint, mint "leépítő-katabolikus" tényező túlsúlyba kerül.

A szervezet kóros savasodása -acidózis. A vér, ill. a sejtek vegyhatásának savas irányba való eltolódása gátolja a sejtek anyagcsere, gázanyagcsere- és kiválasztó folyamatait, a Candida gomba toxin anyaga és fokozott tápanyagelvonása a sejtektől pedig tovább csökkentheti a sejtek életműködési funkcióit

A higiéniai igénytelenség (hajlatok nem megfelelő tisztítása), ill. folyamatos tisztálkodási akadályoztatás esetén a bőr normál mikroflórája is "sérül", gyengül a bőr ellenálló képessége a kórokozókkal szemben, ezzel utat nyitva a candida gomba fertőzésnek.
Az összefekvő bőrfelületek (főleg combhajlat) izzadása, szellőzésének hiánya. A candida gomba, ill. szinte minden gomba faj számára a fény- és oxigénhiányos, nedves hely a megfelelő környezet.

Candida gomba fertőzöttséget (főleg a légutakban) kiválthatja a penészes környezet, mely által a gomba -spórák a légtérbe kerülnek és huzamosabb idejű beszívásuk során megtelepedhetnek a légutakban (de akár a bőrön, szájon - szájban is)!

A táplálkozási elégtelenség (táplálékhiány, vagy kiegyensúlyozatlan táplálkozás, vitamin és ásványi anyaghiány esetén). Táplálkozási elégtelenség során a szervezet ellenálló képessége gyengül, a szabad gyökök felszaporodnak a szervezetben, a vér kémhatása könnyebben tolódik el savas irányba, ezek a tényezők kedveznek a candida albicans gomba elszaporodásnak, a candida gomba patogénné válásának

A refluxbetegség, és az emésztőrendszer eredetű betegségek. A nyelőcső - refluxbetegség kiindulási pontja többnyire a gyomor legyengülése, melyet maga a Candida gomba is kiválthat, fokozva a savtermelést és a puffadást. A Candida gomba magát a nyelőcsövet is megtámadhatja, ill. legyengíti toxin anyagával, kiválthatva ezzel a motilitási és szöveti zavarokat, magát a refluxbetegséget is.

A kevés bázikus jellegű, azaz lúgos kémhatású, és rostos táplálék fogyasztása ( lásd. még: lúgosítás - savas és lúgos ételek), a savas kémhatású ételek túlzott fogyasztása (savasodás), melyek fokozzák a vastagbélben a rothadásos-erjedéses folyamatokat, pangást, ezzel is bontva a bélflóra egyensúlyi állapotát, a Candida gomba túlsúlyát.

A kevés folyadékfogyasztás, melynek során savasodás, lassult sejtanyagcsere és vérkeringés, méregtelenítési és energetikai kiürülési blokk alakul ki a szervezetben. A víz- folyadékhiány önmagában is gyengíti az immunrendszert és a méregtelenítési folyamatot, a Candida gomba toxin anyagának felhalmozódását és kiürülését.

A kifejezetten sok finomítatlan cukor, édesség és a szénhidrátban gazdag -rostban szegény étkezés. A candida albicans gomba fő tápanyaga, energia forrása a szénhidrát, a gombák sejtfala poliszacharidokból épül fel.
Antibiotikumok többszöri vagy egyszeri elhúzódó szedése (illetve után), mivel károsodik a normálbélflóra.

Candida gomba szaporodását elősegítheti, fokozhatja és fenn is tarthatja a stressz, a depresszió, a hosszantartó feszültség és idegesség, az energetikai kimerülés. A stressz nemcsak többféle szervi elváltozásokat okoz, hanem a vastagbélrendszerben az energetikai blokkok felhalmozódását is, mely által gyengül a méregtelenítés, kiválasztó folyamat. Következményesen csökken a bélflóra, immunrendszer hatékonysága és kialakul a Candida gomba túlszaporodásának és a Candida betegség kialakulásának megfelelő feltétele. Az idegsejtek fő energia forrása a szénhidrát, mint ahogyan a Candida gomba számára is. Candida gomba túlszaporodás, ill. Candida gomba toxicitás esetén ezért a stressz rakció fokozott, ill. a tolerancia képesség csökkent.
A fogamzásgátlók, hormonkészítmények, szteroidok szedése, melyek során a hüvely (és vastagbél) normál flórája (általában a flóratartalom megnövekedett szénhidrát tartalom miatt) megváltozik, gyengül, kevésbé lesz ellenálló a kórokozókkal, a Candida gomba patogenitásával szemben. Menopauza során az élettanilag kialakuló atrophizáló-atrofizáló (sorvadó) hüvelynyálkahártya szintén táptalaja lehet a Candida Albicans gomba túlszaporodásának, egyben tudni kell, hogy menopauza idején a h.flórát regeneráló kúpok csak ösztrogén pótlás mellett tudják hatékonyságukat optimálisan kifejteni (pl. Ovestin hüvelykrém)!

A cukorbetegség, melynek során az alap problémaként jelentkező szénhidrát forgalom és szénhidrát felhasználás -raktározási zavar mellett a sejtek kémhatása savas irányba tolódik el, segítve ezzel is a Candida gomba elszaporodását. A generalizált Candida gomba betegség (Candidiázis), önmagában is képes generálni, kiváltani, súlyosbítani a cukorbetegséget.

A túlzott soványság (bulémia!), melynek során nemcsak a sejtek tápanyagellátása és anyagcsere folyamatában történik zavar, hanem nagyfokú a szervezet acidótikus folyamata is. A következményes savasodás és az immunrendszer, a bélflóra hatékonyságának csökkenése, nagymértékben hozzájárul a Candida gomba patogén működéséhez.

Candida gomba szaporodását indikálhatja a túlsúly, melynek gyakori velejárója, ill. kiváltója maga a Candida gomba túlburjánzása, toxicitása lehet. A Candida gomba toxicitás mértékétől függően, ill. a bélrendszerben lévő Candida gomba telepek mennyiségétől függően válhat egyre nehezebbé a fogyás, még bármilyen fogyókúra diéta esetén is. A Candida gomba visszaszorítása, terápiája során megindul a testsúly csökkenés is, de létrejöhet közben időleges fogyási szünet, vagy esetleg még némi súlytöbblet is, főleg a Candida gomba elleni terápia mellett időnként fellépő vírusos fertőzés esetén. Ez a folyamat a Candida kezelés, ill. a Candida betegségből való gyógyulása folyamat során szépen stabilizálódik majd.
A gyakori alkohol fogyasztás, ill. alkoholizmus, mivel az alkohol egyrészt magas szénhidrát tartalommal bír, másrészt az alkohol okozta szervi roncsolódások által (gyomor - nyelőcső, bélrendszer, máj, epe, vese, stb.) Az energetikai és lelki, immunrendszeri - bélflóra legyengülés nemcsak a Candida gomba számára, de minden nem patogén parazita és patogén kórokózó számára utat nyit a szaporodás, patogén élősködés felé.

A fogprotézis megléte, mivel a nem megfelelő tisztítás és a nehezített rágás elősegíti a Candida gomba szaporodását.

A nehézfém mérgezés, hiszen a candida gomba egyrészt megköti a nehézfémeket (így indikátora is lehet a candida gomba elszaporodása a nehézfém telítettségnek), másrészt a nehézfém telítettség okozta szervi elváltozások, a szervezet ellenálló képességének csökkenése indikálhatja a Candida gomba elszaporodását és patogenitását.
Candida gomba szaporodását kiválthatják a káros mesterséges- és földsugárzások, melyek hosszan tartó hatása során legyengül a szervezet, ill. a sugárzásnak kitett hely (pl. has-medence-gyomor terület), ezzel fokozva, ill. kiváltva a patogén Candida gomba hatékonyságát.

A kevés testmozgás, melynek során a vastagbél renyhülése és tisztulási elégtelensége miatt a bélflóra könnyebben válik instabillá, kiváltva ezzel a Candida gomba túlszaporodási lehetőségét.

A gyakori húgyúti felfázások, fertőzések, prosztatagyulladás, a reflux VUR betegség, melyeknek alap kiváltó oka is lehet maga a generalizált (és esetleg helyi tünetekkel nem jelentkező) Candida gomba betegség - a Candidiázis. A reflux VUR betegség a húgyvezeték és a húgyhólyag között létrejött reflux állapot, melynek leggyakoribb oka a gyakori húgyúti fertőzés, felfázás, a Candida gomba.

Candida gomba szaporodását elősegítheti: az egyéb mikroorganizmusok által kiváltott betegségek (vírus, baktérium, paraziták), melyek során a Candida gomba túlsúly, mint alap kiváltó ok, és mint társfertőzés is jelen lehet.

Candida gomba betegség tünetei, diagnosztizálási lehetőségei

A Candida gomba fertőzés diagnosztizálási lehetőségei:

Biorezonancia, bioenergetikai teszt-vizsgálat (a medicinális diagnoszikát csak kiegészítő-alátámasztó szinten), laboratóriumi vizsgálatoknál a garat-torok váladékból, nyelv kaparékból, hüvelykenetből, székletmintából (ebben az esetben csak nagyon friss, még meleg székletből állapítható meg a Candida gomba fertőzöttség és mértéke), a vérsavóból. A Candida gomba a legtöbb rutinban használt bakterológiai táptalajon 1-3 napon belül nő (gyors kimutatásra az ún. kukoricaliszt agáron 26 °c-on, 24-48 óra alatt kifejlesztett chlamydospórák, és az emberi vérsavóban 3-4 óra alatt létrehozott jellegzetes fonalprojekciók szolgálnak).

Candida gomba által okozott szervi tünetek

Candida gomba betegség esetében a helyi Candida gomba telepek hatásain túlmenően, a fő tüneteket és szervi elváltozásokat a candida gomba véganyagcsere terméke, azaz a candida gomba által termelt TOXIN (méreg) anyag okozhatja. A candida gomba toxin anyaga szétáradva a vér útján nagymértékben gátolhatja a sejtek gázanyacsere folyamatát, tápanyag felvételi- és ürítési folyamatait, a sejtek ingerület átviteli mechanizmusát, fokozva a szervezet (vér-sejtek) számára szükséges enyhén lúgos pH kémhatásának savas irányba való eltolódását.

Candida gomba és az Idegrenszeri tünetek	Candida gomba és az Allergiás - légúti tünetek	Candida gomba és az Emésztőrendszeri tünetek	Candida gomba és a Húgyúti – nemi szervi tünetek	Candida gomba és az Egyéb tünetek
-Candida toxin által kiváltott fáradékonyság, kimerültség, indokolatlan idegesség érzet, ingerlékenység -Candida toxin által kiváltott letargikus állapot, folytonos rosszkedv, bizonytalanság érzet, Stressz, labilis kedélyállapot -Candida toxin által kiváltott depresszió, pánikbetegség, indokolatlan halálfélelem -Candida toxin által kiváltott feledékenység, memória zavar, szétszórtság és koncentrálási nehézség, gondolkodási képtelenség -Candida toxin által kiváltott alvási nehézségek, lidérces álmok -Candida toxin által kiváltott fejfájások, migrén -Candida toxin által fokozott Autizmus- tünetek	-Candida toxin által kiváltott napallergia -Candida toxin által kiváltott élelmiszerekkel és háztartási vegyszerekkel szembeni érzékenység és allergiás reakciók -Candida toxin által kiváltott egyéb allergiás reakciók, és a meglévő allergiás reakciók felerősödése -Candida gomba / toxin által kiváltott bronchitis, gyakorta fellépő felső légúti gyulladások, megfázások -Candida gomba / toxin által kiváltott asztma	-Candida toxin által kiváltott gyomorégés és fájdalom -Candida toxin által kiváltott refluxbetegség -Candida gomba okozta nyelőcsőgyulladás -Candida gomba / toxin által kiváltott has puffadás, fokozott gázképződés -Candida gomba / toxin által kiváltott folyamatos hasmenéses vagy székrekedéses állapot, ill. ezek váltakozása -Candida gomba / toxin által kiváltott végbél berepedezettség -Candida gomba / toxin által kiváltott vékonybél és vastagbélgyulladás -Candida gomba / toxin általi parazita - vírus társfertőzések -Candida gomba / toxin által kiváltott fehér lepedékes nyelv, amely nem távolítható el, a nyáltermelés lehet csökkent és a nyál sűrű, ill. "tapadós" jellegű -Candida gomba / toxin által kiváltott hirtelen fellépő éhségérzet (gyakran remegéssel), mely rosszulléttel járhat -Candia toxin által kiváltott enzimatikus, hormonális eltérések -Candida gomba / toxin által kiváltott túlsúly (a beteg igyekszik fogyókúrázni, de nem produkál testsúlycsökkenést) -Candida gomba / toxin által kiváltott soványság (a beteg eszik, de nem hízik és nincs hormonális /pl. pajzsmirigy/ háttere) -Candida gomba / toxin által kiváltott bulémia, mely során tovább fokozódik az idegrendszeri és lelki megterheltség	-Candida gomba / Candida toxin által kiváltott vaginális panaszok (viszketés, égető érzés, fehér-túrós jellegű folyás), szexuális panaszok -Candida gomba / toxin által kiváltott méhnyálkahártya gyulladás, ciszták kialakulása, meddőség -Candida gomba / toxin által kiváltott teherbeesési nehézség -Candida gomba / toxin által kiváltott menstruációs zavarok, fokozódnak a menstruációval járó fájdalmi és duzzadásos tünetek -Candida gomba / toxin által kiváltott péniszen jelentkező piros kiütések -Candida toxin által kiváltott libidó csökkenés -Candida gomba / toxin által kiváltott makacs prosztatagyulladás -Candida gomba / toxin által kiváltott gyakori húgyúti gyulladások, reflux VUR	-Candida toxin által kiváltott látásromlás, kettős-látás, szikrázó látás, homályos látás (a nem szemeredetű betegségek esetében, mint pl. szürkehályog) -Candida gomba / toxin által kiváltott krónikus arcüreggyulladás, fülgyulladás -Candida gomba / toxin által kiváltott szájszéli és a szájszögleti berepedezettség, és piros lob -Candida toxin által kiváltott ismeretlen eredetű izom és izületi fájdalmak -Candida toxin által kiváltott tartós hőemelkedés -Candida toxin által kiváltott savas kémhatás kialakulása a szervezetben -Candida toxin általi szív- és érrendszeri problémák -Candida gomba / toxin által kiváltott bőrtünetek (csalánkiütés, viszketés, bőrvörösség, ekcéma) -Candida gomba / toxin által kiváltott fokozott hajhullás és hajkorpa, zsírosodás, foltos jellegű kopaszodás a fejbőrön

Candida gomba fertőzés jellemző tünetei gyermekek esetében: hyperaktivitás, tanulási, koncentrálási nehézség, bőrviszketés, gyakori felső légúti betegségek, középfülgyulladás, hasmenés, székrekedés, étvágytalanság, túlsúly vagy éppen a túlzott soványság. Gyermekek esetében is Autizmus esetén feltétlen javasolt a Candida Teszt vizsgálat, Candida szűrés, mert a megbúvó, háttér Candida gomba betegség akadályozhatja az Autizmus, ill. az egyéb, nem születési rendellenességként fellépő szellemi-testi-lelki rendellenességek, eltérések gyógyulási tendenciáját!

Candida gomba fajok és a Candida gomba által okozott fertőzöttségi helyek

Tartalom: gomba fajok általános fertőzési helyei, candida gomba általi fertőzési helyek.

Patogén Candida Gomba okozta általános fertőzési régiók:

A gomba okozta fertőzés vagy micosis, olyan betegséget jelent, ahol egy gomba áthatol a szervezet védelmi vonalán és megfertőzi azt. A több mint 100 000 gomba -speciesből kb. 200-at írtak le emberi gomba kórokozóként. Osztályozhatjuk a gomba -fertőzéseket a szövetek érintettsége alapján, eszerint a következő gomba okozta fertőzési típusok a jellemzőek:
Felületi (szuperficiális) gomba fertőzés, ekkor a felületi zónán, a bőrön és a hajon jön létre a gomba -fertőzés.
Kután mikózis, ekkor a mélyebb szövetekben (epidermis, köröm) alakul ki a gomba fertőzés.
Szubkután mikózis, a bőr alatti szövetekig terjed a gomba fertőzés, kötőszövetekbe, izmokba, a fasciába (izompólya, izomburok).
Elsődleges kórokozó által okozott szisztémás mikózis, ekkor eleve egy patogén ( betegséget okozó kórokozó) gomba fertőzése indul ki egy gócból (általában a tüdőből), és a gomba fertőzöttség átterjed más szervekre. A primer (elsődleges) patogén gomba egészséges szervet betegít meg, és általában a fertőzést követően tartós immunitás jön létre a gomba -fertőzéssel szemben. A primer patogén gomba fertőzésre általában jellemző a stabil földrajzi eloszlás (Histoplasma, Coccidioides immitis, Paracoccidiens brasiliens), Európában a leggyakoribb a Histoplasma capsulatum gomba -fertőzés előfordulása.

Opportunista gomba kórokozó által okozott szisztémás mikózis, mikor általában a szervezet immunrendszerének legyöngülése miatt, képes az egyébként nem patogén gomba (nem kórokozóként jelenlévő, vagy apatogén) betegséget okozni, vagyis kórokozóként szerepelni, pl. Candidiasis (Candida gomba általi fertőzöttség - Candida betegség), Cryptococcosis-(kórokozó formája a Cryptococcus neoformans gomba, C. albidus gomba, C. lawrentis gomba, fertőző forrásaik leggyakrabban a galambok és madarak ürüléke), Aspergillosis gomba- (900 faja létezik, mindenütt megtalálhatóak), Trichosporon gomba- (a normális bőrflóra tagja, emberen kívül megtalálható a levegőben, talajban).

CANDIDA GOMBA által okozott leggyakoribb fertőzöttségi helyek, a normál hüvelyflóra

Tartalom: Candida bőrfertőzés, Candida szájpenész, nyelőcső Candida, húgyúti Candida, belső szervi Candida, szív- Candida,hüvelyi Candida - normál hüvelyflóra.

Candida gomba okozta bőrfertőzés:

Candida gomba okozta bőrfertőzés előfordulása az összefekvő bőrfelületeken gyakori, ahol a bőr meleg és nedves. Duzzadt, vörös, idővel váladékozó seb jellemzi a Candida gomba okozta fertőzöttség helyét. Köröm esetén a köröm fehér vagy sárgás, idővel elemelkedik az ujjtól.

Candida gomba okozta szájpenész:

Candida albicans gomba okozta szájpenész esetén jellemző a sárgásfehér, vagy szürkésfehér elszíneződés, lepedék létrejötte a nyelven, szájpadon, garatban. A Candida lepedék drasztikus eltávolítása esetén vérző felület, seb maradhat.

Nyelőcső candida gomba fertőzése:

A nyelőcső Candida gomba általi fertőzésének az előfordulása a daganatos betegségek esetében, és a májzsugorban szenvedő betegeknél gyakoribb. Gyomortükrözés esetén látható a Candida gomba -telep. A beteg leggyakrabban (substernális- szegycsont mögötti) nyelési fájdalomról, reflux tünetekről, vagy fájdalom nélküli hányingerről panaszkodik (lásd. még: reflux és a nyelőcső betegségei).

Candida gomba okozta húgyúti fertőzés:

A Candida gomba húgyúti fertőzés - Candida Funguria - a leggyakrabban antibiotikum kezelés után, vagy húgyúti katéterezés után szokott kialakulni (lásd. még: reflux VUR betegség).

Candida gomba okozta belső szervek gyulladásai:

A Candida gomba okozta belső szervek gyulladásai abban az esetben jönnek létre, mikor már a vérsavóból is kimutatható a Candida gomba ill. a gomba toxinja, ekkor a Candida gomba az egész szervezetben szétterjed és gyakorlatilag bármelyik szervet megbetegítheti (Candida Fungaemia - ejtsd: Kandida Fungémia). Nyilvánvalóan a vastagbélrendszer gyulladása, illetve az egész emésztőrendszerre kiterjedő Candida gomba fertőzöttség a leggyakoribb, de ugyanilyen „hatékonysággal” tudja, pl. az agy szöveteit is megtámadni a Candida gomba! Kemoterápiás kezelések után gyakrabban felléphet a máj Candida gomba általi fertőzöttsége, ez esetben jellemző a láz és a változó jellegű hasi fájdalom. Gyakori a retina elváltozás észlelése "generalizált" Candida gomba fertőzöttség esetén, ebben az esetben pehelyszerű, fehér kis beszűrődések jönnek létre a retinán.

Candida endocarditis:

A Candida endocarditis folyamata leggyakrabban átmeneti Candida gomba okozta fertőzésként a szívbillentyűk beültetése után szokott kialakulni, de az intravénás (tűvel a vénákba juttatott) kábítószer élvezők esetében is igen gyakori fertőzési forma.

Hüvely Candida gomba fertőzése:

A hüvely Candida gomba (leggyakrabban Candida Albicans) általi fertőzéses folyamatát égő, viszkető érzés, fehér, túros hüvelyváladékozás jellemzi. Az egész szeméremtestre ráterjedhet a Candida gomba fertőzés. Ebben az esetben (is!) feltétlenül fontos mind a két fél Candida gomba elleni kezelése egyszerre, mert a visszafertőzöttség súlyosbítja a további Candida gomba fertőzés kezelésének további hatékonyságát. A hüvely Candida gomba általi fertőzését gyakran kiválthatja a terhesség (megnő a hüvelyváladék szénhidrát tartalma), a menopauza, a fogamzásgátlók és a kortikoszteroidok szedése, az elhanyagolt cukorbetegség, széles spektrumú antibiotikum kúrák, az uszoda-termálfürdők vize és a stressz.

Candida gomba és a normál hüvelyflóra:
A normál hüvelyflóra pH értéke 3,8-4,2 közötti. Ekkor a hüvelyváladék fehér, szagtalan és nem okoz semmilyen zavaró érzetet, tünetet. Normál hüvelyflórában jelen vannak normál csíraszámban a baktériumok, az ún. Lactobacilusok, melyek ösztrogén hatására a glikogénből tejsavat termelnek, miközben hidrogén-peroxid szabadul fel. Ezen összetett savas kémhatás biztosítja a hüvelynek a kórokozókkal, a candida gomba szembeni ellenállását. Ezért a hüvely „sterilen” tartása kifejezetten káros! Nemi szervek tisztítására nagyon ajánlott az intimmosakodó szappanok, gélek használata, mert nem szárítják a nyálkahártyát, és savas közeget biztosítanak a nők számára, ezzel gátolják a Candida gomba túlszaporodását. Férfiak esetében is ajánlott a férfiak számára kifejlesztett intimszappan használata (pl. Sába, Lactacid, stb.), melynek savas a pH értéke (pH 4,5).
Nemcsak a férfi számára nyújt komfortérzetet és védelmet a Candida gomba és az egyéb fertőzések ellen a savas intimszappan, de a nők számára is előnyös a savas kémhatás biztosítása (az ejaculátum semleges kémhatású, és ez gyengítheti a hüvely savas védelmi rendszerét, ezzel gyakran kiváltva a candida albicans gomba fertőzésre való készséget). A normál hüvelyflóra, pH fenntartására - regenerálására, ill. a Candida gomba elleni kezelés, és egyéb fertőzések kezelése után, a különböző hüvelykúp-kúrák, intimzuhanyok időnkénti alkalmazása is célszerű (főleg stresszes időszakban, hüvelyi szárazság, vagy partner-váltás során), lehetőleg ekkor is természetes alapanyagú kúpokat használjunk (pl. Genia 92' hüvelykúp, Floragyn hüvelykúp, Gyntima, vagy a Cikatridina hüvelykúp, mely változó korban és közösülési nehézségek -fájdalom, szárazság-esetén is hatásos segítséget nyújt).Menopauza idején ösztrogén tarlamú hüvelykrémet (pl. Ovestin), vagy táplálkozás kiegészítőt (pl.szója tartalmú) is kell alkalmazni ahhoz, hogy a Lactobacilus törzsek tápanyag ellátása megfelelő legyen, életképesek maradjanak, és ki tudják fejteni védő hatásukat!

Candida betegség és a szexuális problémák összefüggései

Tartalom: nemi szervek Candida fertőzése és bioenergetikai nézete, nemi szervi Candida fertőzés kezelése és az utókezelés,Candida és a higiéniai szabályok.

Nemi szervek Candida gomba általi fertőzése, és bioenergetikai vonatkozásai:

Ha nincs is jellemzően vaginális (hüvely tájéki), vagy pénisz tájékon jelentkező tünet, a Candida gomba betegségben (Candidiázis) gyakran fellép kísérő tünetként, a különböző mérvű és jellegű szexuális probléma. Nők esetében a hüvely szárazsága, gyakorta a közösülés során fellépő fájdalom, illetve a szexuális késztetés hiánya, és az örömtelen részvétel okozza a legtöbb panaszt. Kifejezett vaginális (hüvelyi) Candida gomba fertőzöttség esetén alhasi fájdalom és érzékenység, erős viszketés és csípő érzet, a fehér, túrós jellegű hüvelyi váladékozás a jellemző, melyhez gyakran társul a húgycső és a húgyhólyag gyulladása, amik vizelési panaszokat okoznak.

Férfiak esetében a Candida gomba fertőzése esetén piros kiütések jelentkezhetnek a péniszen, illetve a vizelés lehet fájdalmas és csípő érzetet okozhat, de az is előfordulhat férfiak esetében, hogy nem okoz kifejezett nemi szervi panaszokat a Candida gomba általi fertőzés (látens, azaz megbúvó Candida gomba fertőzés). Nagy százalékban a részleges (csökkent libidó) vagy teljes impotencia az, amely a legtöbb panaszt okozza. Gyakori a részleges, vagy teljes szexuális késztetés hiánya is, mely a továbbiakban fokozza a lelki és idegrendszeri megterhelést.

Candida gomba infekció során a Candia gomba toxinja az idegrendszert és a hormonokat termelő szerveket is mérgezhetii, következményesen jelentkezhet a stressz, a depresszió, depresszív lelki állapot, az alvási nehézségek, a lehangoltság és az indokolatlan félelemérzet, fáradékonyság.

Candida gomba általi fertőzöttség esetén a szervezet tartalék energiakészletét is igénybe veszi (ill. felhasználja) a gyógyuláshoz, így az igazság az, hogy úgy érzi a beteg, nemcsak kedve, de energiája sincs a szexuális együttléthez (mint Bioenergetikus Candida - szakértő természetgyógyász tudom, hogy jól érzékeli ezt az energiahiányt a Candida -beteg, mert ez így is van). Mindez együttesen kialakít az egyénben egy „circulus vitiosus”-t, azaz önmagába visszatérő "ördögi kört", melyet súlyosbít az a tény, hogy gyakran nem kellően tisztázott az (Candida gomba) eredete a fennálló panaszoknak. Ez a lelki megterhelés olyan szintet is elérhet, hogy nemcsak önmaga ellen fordulhat az egyén (önvád, lelkiismeret furdalás), hanem idővel egy ún. védekező agressziót (elutasítás, érzelmi elfordulás) is alkalmazhat partnerével szemben.
Az energetikai rendszer teljes felborulása miatt a szervezet az öngyógyító folyamat során energiatartalékait ( bioenergetika - energia felvételi tényezők, tápanyagok energiaértékei, kalória) egyrészt a Candida gomba fertőzés leküzdésére, és az energetikai egyensúly visszaállítására, másrészt az életfontosságú szervek ellátására fordítja, illetve összpontosítja. Ez esetben a szaporodást szolgáló hormonális rendszer és szervek (méh, petefészkek, herék, prosztata) másodlagos prioritást élveznek a szervezet részéről, azaz ez a (szexuális inaktivitás) tünetcsoport a szervezet "védelmi" mechanizmusának is tekinthető. A szexuális késztetés hiánya és egyéb panaszokon túlmenően menstruációs zavarok és megtermékenyülési, illetve megtermékenyítési nehézségek is felléphetnek, illetve férfiak esetében gyakori a prosztata gyulladása a Candida gomba túlsúlya során.

Nemi szervek Candida gomba fertőzés elleni energetikai - kezelése és utókezelése:

Candida gomba fertőzöttség helyéből, gyakoriságából és jellegéből adódóan, helyi és általános Candida gomba elleni kezelés is indokolt (főleg makacs, illetve visszatérő helyi Candida gomba fertőzés esetén, amikor is nagy valószínűséggel a vastagbélrendszer bélflórájának a felborulása, a Candida gomba túlsúlya tartja fenn a fertőzéses állapotot). Nagyon fontos, hogy Candida gomba fertőzés esetén mind a két félnek részesülnie kell a Candida gomba elleni kezelésben, már csak a Candida gomba visszafertőződés megakadályozása miatt is. Abban az esetben, ha gyakori a visszatérő (nem specifikusan Candida gomba okozta) hüvelygyulladás vagy kényelmetlen helyi-hüvelyi érzet, akkor is szükséges a férfi partner vizsgálata is, mert lehet, hogy egy (esetleg más) fertőzéses eredetű prosztatagyulladás tartja fenn az állapotot.
Előfordulhat, hogy még nem kifejezettek a prosztatagyulladásra utaló tünetek (csak pl. gyakori a húgyúti felfázás), mégis zajlik a fertőzéses állapot, létrehozva a folyamatos oda-vissza történő gyulladásos állapotokat és esetleg a reflux VUR betegséget. Prosztatagyulladást nem csak a Candida gomba és egyéb fertőzések okozhatnak, hanem lehet hormonális és stressz eredetű is. Férfiak esetében ajánlott az együttlétek után mindig vizelni, ezáltal is mintegy "kimosva" az esetlegesen bejutott kórokozókat.

Abban az esetben, ha hüvely, illetve pénisz tájéki Candida gomba általi tünetek először jelentkeznek és a megfelelő terápiával megszűnik a Candida gomba fertőzés, majd kiújulás jön létre, mindenképpen javasolt egy teljes körű Candida Teszt vizsgálat, állapotfelmérés is. A helyi tüneteken kívül, ekkor már a Candida gomba más szerveket is mérgezhet, általános immungyengeséget és allergiakészségre való hajlamot is okozva.

Minden a normálistól eltérő hüvelyi folyás (vagy péniszen jelentkező tünetek- vizelési nehézségek) esetén pontosan diagnosztizálni kell az alap-okot! A váladék mennyiségét, jellegét és a hüvelyfal érzékenységét a Candida gomba és egyéb fertőzéseken kívül megváltoztathatja pl. a lelki - idegi állapot (stressz), a folyamatos szellemi és fizikai túlterheltség, a terhesség, a fogamzásgátlók szedésének elkezdése vagy abbahagyása, egyéb gyógyszerek, de még a partnerváltás is. Ezért minden gomba okozta "gondolt" tünet esetén nem szabad azonnal speciális Candida gomba elleni kezelést alkalmazni, mert lehet nincs is szükség rá, illetve más jellegű is lehet a fertőzés (pl. bakteriális, vírusos, és akkor a célzott Candida kezelés csak súlyosbítja a fertőzéses állapotot, vagy pl. a partner prosztatagyulladása, stb.).
Célszerű kenet vizsgálatot végeztetni, mely pontos diagnosztizálást ad, vagy ha valaki nem szándékozik kivizsgáltatni magát (még kenetvétel szintjén sem), akkor legalább egy Intim Candida Gyorstesztet végezni (Candida Albicans gomba, Candida Glabrata gomba, Candida Tropicalis gomba azonnali kimutatására szolgál, gyógyszertárakban kapható).

Rövid időn belül visszatérő panaszok esetén ugyanazon, gyakran használt Candida gomba elleni hüvelykúpok és kenőcsök veszíthetnek hatékonyságukból, csakúgy, mint az antibiotikumok esetében. A Candida gomba is "immunissá", rezisztenssé válhat a készítménnyel, ill. annak hatóanyagával szemben. Újbóli kenet vizsgálat nélkül már csak azért sem célszerű "látatlanul" Candida gomba elleni kezelést folytatni, mert lehet már csak a hüvelyflórát visszaállító ill. tisztító kezelésre van szükség, vagy esetleg a viszkető és irritáló tüneteket már nem is a Candida gomba, hanem más tényező okozza (pl. kondom gumi okozta allergiás reakció, vagy az általános szappan!). Nagyon fontos, hogy a Candida kezelés - gyógyulás után is történjék célzott vizsgálat, illetve újbóli hüvelykenet-mintavétel, mivel biztosan kell tudni, hogy nem maradt-e annyi csíraszámban még "maradék" Candida gomba, ami visszafertőződést okozhat!

Candida gomba fertőzés higiéniai vonatkozásai:

Higiéniai szempontok Candida gomba fertőzés esetén:
Körültekintően kell a higiéniai viszonyokat figyelembe venni és alkalmazni! Ajánlott a gyakori kézmosás a toalett használata előtt is (nem csak Candida gomba fertőzöttség esetén), és célszerű, ha mindig van nálunk az erre a célra készített WC ülőkéjét fedő papír (gyógyszertárban kapható), melyet idegenhelyen és a Candida gomba fertőzés idején otthon is használjunk. Nem szabad más törülközőjét használni (nem csak Candida gomba fertőzés idején), és kerülni kell a közös fürdőket, a szaunát. A fürdőruhát soha ne hagyjuk magunkon megszáradni, hanem úszás után öltözzünk át mindjárt száraz ruhaneműbe, mert a nedves fürdőruha lehűti az adott területeket, ezáltal mintegy gyengítik az adott terület ellenálló képességét is, egyben a gomba fő szaporodási közege a nedves, sötét környezet!

A fehér neműk viselése szempontjából általános szabály, hogy szoros és szintetikus anyagból készült ruhaneműt nem ajánlott viselni, mert akadályozza a szellőzést, allergizálhat-irritálhat, és fokozottan nedvesen tartja az adott területeket, ideális környezetet biztosítva ezzel a Candida gomba elszaporodásának. Candida gomba és egyéb fertőzések esetén is fertőtleníteni és magas hőmérsékleten vasalni kell a fehér neműket, az ágyneműket és a törölközőket is, de pl. a láb Candida gomba elleni kezelése esetén a zoknikat is célszerű legalább kivasalni, és lehetőleg fehér zoknit hordani (színező anyagok irritációja miatt)! Gyakori probléma a combhajlatok bepálása és a Candida gomba megtelepedése, megelőzésképpen is ajánlott a kamillás hintőpor használata, amit egy kis szódabikarbónával is össze lehet keverni, ill. megjelenéskor az Ezüstkolloid oldat, vagy a Bórax glicerines kenőcs alkalmazása.
Az intim részek tisztítása szempontjából mindenképpen ajánlott az intimszappan használata mindkét fél részére, mely egyrészt megóvja az intimrészek pH viszonyait, másrészt a Candida gomba és egyéb fertőzésektől is óvnak. A nők és a férfiak számára is savas jellegű intimszappan lett kifejlesztve (lásd. még: normál hüvelyflóra). Hölgyek használhatják a hüvelyflórát egyensúlyát segítő kúpokat és intimzuhanyokat, azonban lassan és kíméletesen kell a kezelést alkalmazni, mert sérülékeny Candida gomba fertőzése esetén a hüvelyfal. 14 éven aluli leánygyermekek nem, illetve kizárólag orvosi utasításra használhatnak bármilyen jellegű kúpot! A hüvely Candida gomba (de bármilyen eredetű fertőzés, gyulladás esetén is) fertőzése esetén a gyógynövényes hüvely öblítés is segíthet (pl. körömvirág, cickafark, kamilla), illetve nők és férfiak számára is ajánlott az Ezüstkolloid oldat terápia (külsőleg spray formájában és belsőleg) és gyógyvizes fürdők (vízterápia) alkalmazása. Gyorsan elősegítheti a Candida gomba okozta tünetek csökkenését a Borax-glicerines hüvelykezelés (a borax glicerin ecsetelő és krém formájában /bőrre/ is kapható).

Candida gomba Teszt vizsgálat és a Candida kezelés bioenergetikai vonatkozásai

Candida szakértő természetgyógyász tapasztalatom, hogy a Candida gomba fertőzésből való kigyógyulás időszaka egyénileg változó, általában férfiak esetében 3 hónap, hölgyek esetében 4-5 hónap, de a teljes egészségügyi - energetikai regenerálódáshoz, egyensúlyhoz 6 hónap, 1 év is kellhet. A Candida gomba fertőzésből való teljes kigyógyulásig, ill. harmonizációig nem érdemes abbahagyni időközben a Candida gomba elleni kezelést, terápiát és Candida diétát, mert a Candida gomba általi visszafertőződés során a megedződött Candida gomba "agresszívabban", ellenállóképesebben térhet vissza, nehezítve a további gyógyulást és még inkább allergizálva a szervezetet.

Külön érdemes megjegyezni, hogy a kezeletlen Candida betegség (és a test elsavasodása) során, oly mértékben gátolt a tápanyagok felszívódása és beépülése (a bélfalon kialakult Candida albicans gomba -telepek, a Candida gomba által elszívott tápanyagok, sejtek anyagcsere folyamatainak elégtelensége miatt), hogy az egyébként regenerációhoz bevett szerek alig, vagy fel sem tudnak szívódni és hatásukat teljes egészében kifejteni (pl. vitaminok, ásványi anyagok, bélflóra regenerálók-probiotikumok, fogyókúra-szerek, gyógyszerek, stb.). A komplementer medicina, a különböző természetgyógyászati- gyógymódok és alkalmazások (pl. candida kezelést kiegészítő bioenergetikai gyógymódok), az egyén számára szükséges és folyamatban lévő medicinális terápiát-kezelést-diagnosztikát soha nem helyettesítő - helyettesíthető, vagy azt önhatalmúlag ki- és felváltó - felváltható terápiás alkalmazások, csak a fizikai-lelki közérzet javulást, gyógyulást elősegítő és támogató, kiegészítő gyógymódok!

Candida gomba elleni energetikai kezelés alapvető irányultsága és folyamata

Candida kezelés bioenergetikai támogatása: Teljes Biorezonancia vizsgálat és Bioenergetikai harmonizáció, melynek során nem csak a Candida gomba telítettség mértéke, ill. fokozott jelenléte állapítható meg (kiegészítő információként), hanem a Candida gomba túlsúly egész szervezetre, szervekre, immunrendszerre gyakorolt hatása is. A Bioenergetikai harmonizáció során a szervezet egészségügyi-energetikai és a Candida gomba fertőzés femérésén túl, személyreszólóan, a szervezet és az öngyógyító rendszer szükségletének megfelelően állapítható meg az (szükséges vagy folyamatban lévő) orvos-gyógyászati terápiát kiegészítő-támogató Candida gomba elleni bioenergetikai gyógymód (és az egyéb érintett szervek harmonizálása), a bioenergetikai gyógymódok és hatóanyagok időbeli és mennyiségbeli alkalmazása is.

A szervezetre ható mesterséges és káros földsugárzások megszüntetése (radiesztézia). Az egy területre hosszan kiható káros sugárzások idővel energetikailag legyengítik az adott területet (gyakran a has, medence területet),csökken a szervezet és az adott terület ellenálló képessége, így alkalmassá válik a Candida gomba számára a túlszaporodás feltétele.

A szervezet ellenálló képességének csökkenésének és savasodását előidéző egyéb ok (okok) felderítése (pl. nehézfém mérgezés, sok cukor fogyasztása, anyagcsere-emésztési, hormonális betegségek, stb.).

A Candida gomba okozta toxicitási folyamat és a Candida gomba okozta tünetek kezelésén túl, az egyéb érintett szervi elváltozások, betegség-folyamatok célzott energetikai regenerálása.

Az elszaporodott Candida gomba visszaszorítása a normál Candida - bélflóra szintre természetes gombaölő szerekkel, ill. az immunrendszer erősítése táplálék kiegészítőkkel, biorezonancia - bioenergetikai harmonizációval. Kiemelt immunerősítő hatékonysággal bír az Ezüstkolloid oldat (aranykolloid oldat, rézkolloid oldat - Kolloid oldat terápia) és a Homeopatikumok alkalmazása, a Candida gomba ellenes gyógyteakeverékek, a Kasvirág (Echinachea) alkalmazása, az Aloe vera készítmények, Grapefruitmag-kivonat /oldat, kapszula/, a Teafa olaj, stb. Helyi tünetek esetén az Ezüstkolloid mellett még megfelelő a Bórax glicerin alkalmazása.

Igen súlyos esetben a nem természetes, szintetikusan előállított antimikotikus (gomba ellenes) szerek használatára is szükség lehet, melyeket többségében az orvos állapít meg és rendel el célzott Candida gomba elleni kezelés keretében (pl. Canesten, Diflucan, Nystatin, Nizoral, Orungal, Terbisil, stb).
A felhalmozódott Candida gomba toxinanyagok, és egyéb salakanyagok kitisztítása a szervezetből, savtalanítási eljárások alkalmazása (folyamatos bioenergetikai-biorezonancia harmonizációval, gyógyszernek nem minősülő készítményekkel és gyógyteákkal, Homeopatikumokkal, Holon-hydro terápiával, stb.). Candida gomba elleni terápia és a Candida toxinanyag kiürítés alapvető kiinduló pontja a megfelelő minőségű és mennyiségű folyadék, mely által a szervezet méregtelenítő és energetikai harmonizációs, ingerület - sejtinformáció átviteli folyamata is nagymértékben megtörténik, egyben a kellő mennyiségű víz fogyasztásával az idegsejtek ellenálló képessége, működése is javítható (vízterápia).

Szükség esetén a Refluxbetegség szinkron regenerációjának elősegítése a Candida gomba elleni terápiával együtt.

A szervezet lúgosítása megfelelő Candida ÉTREND alkalmazásával (Candida diéta, savasító-lúgosító ételek).

A test, lélek és szellem együttes támogatása a szervezet általános öngyógyulási, harmonizációs törekvésében (Homeopatia alkalmazása, folyamatos energetikai harmonizációk, Schüssler-sóterápia, gyógyteák, reflexológia, akupresszúra), gyógyvíz kúra, melyek pozitív hatásai sejtszinten -DNS-szinten is- érvényesülnek (lásd még: KAPCSOLATTEREMTŐ " GYÓGYÍTÁS " - GYÓGYULÁS /Reconnective Healing®/ , DNS-bioenergetika, Candida gomba hatása a DNS-re )!
Stresszt csökkentő terápia természetes gyógyhatású készítményekkel, energetikai gyógymóddal, és a Mélylégzés technikaalkalmazásával.

Az idegrendszer és a keringési rendszer támogatása (pl. Lecitin, Gingko biloba, Mg-B6 vitamin, stb. alkalmazása).

A nem megerőltető, de folyamatos testmozgás, és tiszta levegőn való tartózkodás, mellyel az energetikai blokkok feloldhatóak (főleg a vastagbélből) és biztosítható a szervezet számára az oxigénben dús gázanyagcsere, és izom -érfal mozgás, a méregtelenítő folyamat (lásd. még: bioenergetikai mozgásgyakorlatok, reflux mint pszichoszomatikus betegség) .

Candida gomba toxicitás által kiváltott alvási nehézségek esetén alvást elősegítő célzott gyógymód alkalmazása.

Candida gomba fokozott jelenléte, toxicitása során gyakran alakul ki allergiás állapot, ill. allergiás reakciók, tünetek, melyek légúti formában, bőrön megjelenő, de táplálékallergia szintjén is jelentkezhetnek. A Candida gomba által generált allergiás reakciók általában szinkron meg is szűnnek a Candida gomba elleni terápia során, kiegészítve az antiallergiás - immunerősítő hatásokkal.

A bélrendszer megtisztítása, bélnyálkahártya regenerálódásának és a bélflóra / hüvelyflóra egyensúlyi állapotának elősegítése és fenntartása (folyadékpótlás, Colon-hydro terápia, bélflóra -hüvelyflóra regeneráló szerek, probiotikumok alkalmazása).

A vitaminok, és az ásványi anyagok pótlása, antioxidáns kiegészítés. Candida betegség során gyakran lép fel Ca, Vas- és Mg hiányos állapot, ill. A - C és B vitaminhiány.

Candida Diéta

Tartalom: Candida diéta bioenergetikai vonatkozásai, Candida diéta és a nem ajánlott élelmiszerek, Ajánlott Candida diéta,Candida és a teljes kiőrlésű termékek hatásmechanizmusai

Candida diéta bioenergetikai vonatkozásai

Candida szakértő természetgyógyász tapasztalatom, hogy a Candida gomba betegség során elsőrendű feladat a táplálkozási összetevők megváltoztatása és az étrend szigorú betartása! Candida gomba elleni regeneráció során legszigorúbb megszorítás a cukor fogyasztás teljes megvonása. A szervezet energia szükségletét, melyet elsősorban a szénhidrát biztosít, azon kb. 2 hónapig amíg szükséges a candida diéta során a teljes mértékű szénhidrát-blokk, biztosítja a zöldségekből, gabonákból, teljes kiőrlésű termékekből felvett szénhidrát mennyiség.

A Candida gomba elsősorban szénhidráttal táplálkozik. Mivel megvonjuk a Candida gomba életműködéséhez és szaporodásához szükséges energiát, tápanyagot, igen erőteljes és esetenként hirtelen ránk törő édesség iránti vágyat érezhetünk. Ekkor azonnal gondoljunk arra, hogy csak nem fogom etetni a bennem és rajtam élősködő Candida gomba parazitát..?! Ez az éhségérzet a Candida regeneráció, és gyógyulás során csökkenő tendenciát fog mutatni, majd meg is szűnik. Lényeges, hogy lassan és jól megrágva az ételt, nyugodtan étkezzünk. Többször kevesebbet, és célszerű, ha némi meghatározott időrendiség és elosztás szerint táplálkozunk.

Hagyjuk hatni a nyál szénhidrátemésztő, és gomba ellenes és baktericid funkcióját, kíméljük a gyomor nyálkahártyáját, izomzatát (ezzel csökkentve a gyakran következményesen megjelenő reflux-tüneteket is), egyben az emésztőszervek emésztési -és kiürülési idejének biztosítását (lásd. még: szervóra)! Engedjük az íz érzékelésünk visszatértét (mely a Candida gomba -szint csökkenésével fokozatosan vissza is tér), így a jóllakottságérzésünk is kialakul a kevesebb táplálékbevitel ellenére is. Nagyon fontos Candida diéta során, hogy többször, de keveset együnk egyszerre, kerüljük az éhségérzet kialakulását, mivel ekkor "éhezni" kezd a Candida gomba és a patogén Candida gomba még a szervezet tartalék energiakészletét is feléli! Ekkor szoktak létrejönni a fokozott rosszulléti tünetek.

Candida szakértő természetgyógyászként fontosnak tartom, hogy Candida gomba "agresszió" folyamatából gyógyultan a továbbiakban is mindig az egyensúlyra, változatos táplálkozásra, és a „kevesebb néha több ” tendenciára kell csak ügyelni. Többször keveset étkezzünk, és nem mindegy hogy és mit, mivel és mikor. Fontos azonban a Candida diéta után is, hogy továbbra is a lúgosító jellegű tápanyagok, élelmiszerek legyenek túlsúlyban a savasodást kiváltó anyagokkal szemben (savas-lúgos ételek), ezzel is megelőzve az esetleges Candida visszafertőzöttséget, a Candida gomba újbóli elszaporodásának lehetőségét. Candida visszafertőződés esetén általában már megerősödve, agresszívabban jelentkezik a Candida gomba fertőzöttség, így mindenképpen ajánlott a türelmes és kellő ideig végig vitt Candida kúra, Candida diéta.

Alapvető a sok zöldség és gyümölcs (-önmagában való) fogyasztása, minél kevesebb főzési és konyhatechnikai eljárások igénybevételével (ez nem vonatkozik a húsokra - lásd. még: élelmiszer okozta fertőzések, élelmiszerek romlása, parazitológia). Túl-lúgosítani sem célszerű a szervezetet, egyrészt mert a szervezetet ezzel is fokozott korrekciós munkára kényszerítjük, másrészt mert a lúgosodásnak is meg vannak a sejtkárosító hatásai (alkalózis)! Hús és zsír fogyasztására is szükség van, hiszen a teljes értékű fehérjéket is biztosítani kell.

Candida diéta során nem ajánlott élelmiszerek és folyadékok

Cukrozott, gyümölcsös müzlik, édességek, csokoládé, cukrozott üdítő és gyümölcslevek fogyasztása semmiképpen nem ajánlott Candida gomba elleni diéta idején. Candida diéta idején röviden összefoglalva a lényeg: semmit, ami édes!! Ezt a szigorú kritériumot főleg az első (1-2) hónapban fontos betartani, mert nem csak magának a bevitt szénhidrátnak a mennyiségét kell csökkenteni, hanem az édes íz utáni bizonyos függőséget is ki kell váltani, tudatosan! Egyrészt azért alakul ki az édes íz utáni vágy és függőség (a candida gomba cukor igénye mellett), mert az édes íz az idegrendszer (limbikus rendszer jutalmazó központja) számára inspirálólag, jutalom ingerként hat, másrészt az ember ha nincs "kibékülve" sem magával, sem a környezetével, akkor a lélek sőt az elme számára, az úm. egyéni sikerélményét és örömét édességgel pótólja /az elme és lélek, ill. a kívánt öröm-endomorfin hormon növeléséért célszerűbb a magas kakaó tartalmú keserűcsokoládé fogyasztása:-)/. A különböző hatóanyagokban (tápl. kiegészítők, gyógyszerek, stb.) lévő kötő-vivő anyagként szolgáló szénhidrát tartalmak (pl. szölőcukor, tejcukor, stb.) igen kis mennyiségük miatt, nem befolyásolják a candida diétát, ill. az adott hatóanyag alkalmazhatóságát.

A candida diéta 1-2 hónapjától kezdődően (egyéni állapottól függően) édesítőszerként már lehet használni pl. a természetes eredetű Stevia növényt, vagy pl. a Nyírfacukrot, melyet egyébként is kevésbé "tolerál" a candida gomba (de csak mértékkel alkalmazható, mert hasmenést okozhat).

Mesterséges édesítőszerek alkalmazása sem célszerű a Candida diéta során, mert főleg diszacharidokat tartalmaznak, melyek gyorsan felszívódnak és ürülnek is ki a szervezetből, így gyorsan emelik meg a vér cukorszintjét, és inzulin igényét (egyben hasmenést és esetenként sárgás-zsírszerű székletet okozhatnak). Ezáltal egyszerre nagyobb glukózterhelést okoznak a szervezet számára, egyben a még vérben fennálló inzulin mennyiség miatt (a gyorsan kiürülő szénhidráthoz képest) fokozott lehet a visszamaradt szénhidrát éhség is, ami nehezíti candida diéta menetét. Ugyan az édesítőszerek főleg diszacharidot tartalmaznak, de a szénhidrát anyagcsere folyamata során végső soron minden szénhidrát glukózzá alakul, amit a sejtek (és a Candida gomba is) közvetlenül használnak fel, mint energiaforrást, energiaszolgáltatót.

A gyümölcsök erjesztő és savasító jellege, ill. a magas szénhidrát tartalom miatt nem fogyaszthatóak (kivéve pl. a zöld alma, a citrom, a grapefruit, melyek a molekuláris anyagcsere folyamat végén sem savasítanak, és nem magas a gyümölcscukor tartalmuk, egyben elégséges C vitamin tartalmaznak).

Tej és tejtermékek nem fogyaszthatóak, kivéve a natúr élőflórás joghurtok mértékkel. Candida gomba betegség esetén gyakran kialakul időleges tejcukor érzékenység, egyben a gomba -tartalom (gomba -kultúra) és a teljes körű méregtelenítő terápia miatt nem fogyaszthatóak a tejtermékek.

A gombával készült ételek fogyasztása, melyek Candida gomba telítettség esetén még allergizálhatják is a szervezetet.

Kerülendőek az élesztő alapanyagú ételek, italok (bor, sör) fogyasztása, melyek fokozzák a Candida gomba -reakciót.

A rejtett élesztőtartalmú ételek, azaz az elszigetelt keményítő tartalmú ételek/ fehérkenyér, fehérliszt tartalmú ételek (pl. tészták) fogyasztása nagymértékben elősegíti a Candida gomba szaporodását, életképességét. A sütőpor alapú élelmiszerek használhatóak Candida diéta idején is, mivel a sütőpor nagyrészt Na-bicarbonát tartalmú.

Konzervek, félkész termékek, azaz adalékos termékek fokozzák a szabad gyökök mennyiségét a sejtekben, csökkentve ezzel a sejtek ellenálló képességét Candida gomba, ill. a Candida gomba toxicitásával szemben.

Mivel a hústermékek (sertés, marha, borjú, bárány) savanyítják a szervezetet és magas a telített zsírtartalmuk (kivételt képezhet mértékkel való fogyasztása a libazsírnak, mely akár 60-80%-ban is tartalmazhat telítetlen zsírsavakat!), ezért csak friss halat, lehetőleg háztáji-csirkét, pulykát fogyaszthatunk, a későbbiekben a Candida gomba túlsúly csökkenésével és a bélflóra regenerálódásával szinkron a sovány (vörös) húsok is ehetőek lesznek.

A kávé fogyasztása csak napi egyszer ajánlott, mivel a kávéban lévő csersav irritálja a gyomor nyálkahártyát. Cikória kávé ajánlott.

Gyümölcsök, aszalt gyümölcsök, saláta öntetek és mártások, majonéz, mustár, szószok nem fogyaszthatóak Candida gomba elleni diéta idején a magas cukor-zsír és olajtartalom miatt.

Gyakori ecet használat sem ajánlott Candida diéta idején, hiszen savasító jellegűek, és az ecet, mint effektív savanyító szer, erjesztéssel valamilyen alkoholtartalmú anyagból (finomszeszből, nyers szeszből), vagy gyümölcsből készül, melynek során a baktériumok oxigén jelenlétében az etilalkoholt ecetsavvá oxidálják.

Kerülendő az ételek túlfűszerezése (só, bors, chili, stb.), a gyomor és bélfal irritáció (ödéma fokozódás) elkerülése miatt.
alkohol fogyasztása többek között az alkohol magas szénhidrát tartalma miatt nem fogyasztható Candida déta során.

Ajánlott Candida Diéta

A kellő mennyiségű és minőségű folyadékbevitel alap kritérium Candida gomba betegség, méregtelenítés idején, főleg a forrásvizek, szénsavmentes ásványvizek, oxigénnel dúsított vizek, és a lúgos vizek (mértékkel) való fogyasztása ajánlott. A szervezet napi átlag folyadékigénye (ha nem áll fenn egyéb befolyásoló tényező, ill. kritérium pl. fokozott izommunka, vesebetegség, cukorbetegség, légzési panaszok, magas vérnyomás, gyulladásos és pangásos folyamat, stb. esetén) 30 ml/testsúly kg. Ez egy 70 kg-os testsúly esetén napi 2 liter optimális folyadék felvételt jelent. Méregtelenítés, Candida gomba elleni diéta esetén ez a mennyiség 3,0-3,5 literre emelhető, fokozatos és egyenletes folyadékfogyasztással. (Lásd. még: Vízterápia).

Gyógyteák alkalmazása Candida gomba túlsúly idején nemcsak a gomba ellenes fertőtlenítő hatás, hanem idegrendszert nyugtató, és az alvást elősegítő hatás miatt is ajánlott. A gyógynövényes teák mennyisége azonban nem pótolható és nem helyettesíthető a tiszta vízmennyiségének rovására, gyógyteák alkalmazása kb. csak 2-4 hétig napi 2-3* 1,5-2 dl legyen a Candida gomba elleni diéta során (Lásd.még: gyógynövények).

Zöldségek és saláták, csírák lúgosítanak (lásd.még: Lúgosítás - savasító és lúgosító ételek), fűszernövények nagymértékben segítik Candida betegség és az általában felülfertőzésként jelen levő egyéb paraztia fertőzés során a fertőtlenítő, és gyulladáscsökkentő mechanizmust. (pl. koriander, szegfűszeg, rozmaring, kurkuma, sáfrány, petrezselyem, zeller, a gyomor számára elviselhető 1-2 gerezd fokhagyma (lásd. még: fokhagyma kúra), cékla, vöröshagyma, bazsalikom, gyömbér, köménymag, édesítőszerként a cikória, stb.).

Cukormentes és gyümölcsmentes müzlik alkalmazhatóak Candida diéta során, de mindig kellő ideig "beáztatva, puhítva" növényi alapú tejitalokba, mint pl. a kókusz, -rizs, -szója, -mandula tejital.
Olajos magvak, csonthéjas gyümölcsök (pl. dió), kókusz-zsír, a hidegen sajtolt olajokból kevés fogyasztható Candida diéta során is, hiszen a szervezetnek szüksége van a telítetlen zsírokra.

Köles, barna rizs, rozs, zabkészítmények, hajdina, árpa, tönkölybúzából készült termékek, teljes kiőrlésű kenyér és péksütemények, teljes kiőrlésű tészták, cukrozatlan teljes kiőrlésű sütemények módjával (szénhidrát tartalom!) fogyaszthatóak a candida albicans gomba okozta betegség kapcsán. Létezik kifejezetten a Candida betegek számára készített ún. Candida -kenyér és Candida -sütemény is. Lehetőleg gyógynövényboltokban, garantáltan teljes kiőrlésű és mellékadalékoktól mentes (malátával biztosítják a barna színt), azaz „tiszta” készítményeket vásároljunk (ajánlás: candida kenyér receptek)! Ellenőrzött teljes (és nem teljes) kiőrlésű terméket már csak azért is célszerűbb választani, mert a teljes gabonamagot tartalmazó liszt több fuzáriumot(gabonatoxint) tartalmazhat.

Candida betegség esetén mindenképpen célszerű lisztérzékenységi vizsgálatot is végeztetni főleg felnőttkorban, mert gyakran látens (megbúvó, kifejezett, specifikus tüneteket nem okozó) módon lisztérzékenység is állhat a candida betegség kialakulásának hátterében. Ez esetben glutén / gliadinmentes élelmiszerek - lisztek - tészták fogyaszthatóak csak, mint pl. a vadrizs - rizsliszt, kölesliszt, hajdinaliszt, tápiókaliszt, sárgaborsóliszt, burgonya és kukorica, ill. szójaliszt.

Candida diéta - és a teljes kiőrlésű termékek (gabonafélék), illetve magvak fogyasztásának előnyei:

A gabonafélék fő tápanyag összetételét a szénhidrátok adják, melynek legnagyobb része (50-80%) keményítő. Fehérje tartalma 10-15%, lipid (zsír) tartalma elenyésző 0,3%. Ezeken kívül, eltérő mennyiségben többféle vitamint (főleg B és E vitamint) és ásványi anyagot (kálium, magnézium, vas, cink, mangán, króm) tartalmaznak. Főként a héjban, a korpában, illetve a magbelsőben találhatjuk meg a vízben oldódó és nem oldódó rostokat, melyek a Candida gomba fertőzés során nagyban segítik a bél tisztulását.

Élettanilag pozitív hatásukat az emésztőrendszer különböző területein fejtik ki. Ígyepesavakat kötnek meg, csökkentik a koleszterinszintet, mérséklik a glukóz terhelésre fellépő vércukorszint emelkedését (főleg a zabkorpa és árpakorpa), gyorsan csillapítják az éhségérzetet, lassítják a gyomor ürülését, duzzadóképességük miatt fokozzák a telítettség érzetét, szabályozzák az emésztés és felszívódás folyamatát. Mindezek a tényezők csökkentik a Candida gomba elleni diéta nehézségeit.
Vastagbélben kifejtett hatásuk: a rostok a béltartalom áthaladási tranzit idejét csökkentik, növelik a széklet mennyiségét és a székletürítés gyakoriságát (béltisztítás - Candida gomba telepek kisúrolása), olyan probiotikus anyagok forrásai, melyek a vastagbélben élő normál baktériumok növekedését, szaporodását elősegítik. Ezzel segítik a normál bélflóra és az immunrendszer működését, a Candida gomba telepek kiürülését.

Candida gomba és a DNS kapcsolata

Nem csak egyes betegségekre van genetikailag „kódolva” az ember, hanem bizonyos mikroorganizmusok felé is nyitottabb. Például van, aki gyakrabban szenved vírus által okozott fertőzésekben, vagy bakteriális infekciókat él át inkább, illetve pl. a Candida gomba -törzsek iránt érzékenyebb. Az erre „képzett” kapcsolódó kód a DNS-ben van raktározva, ezt úgy kell elképzelni, mintha egy zár lenne a DNS-ben, melynek kulcsa a megfelelő mikroorganizmus (pl. gomba). Ez a bioenergetikai DNS-kód még a régi energiarendszer DNS kód-szisztémájához kapcsolódik, mely az Új Energia-Kristály Energia által feloldható és semlegesíthető (DNS spirituális bioenergetika, bioenergetikai gyógyítás folyamata).

A Candida gomba minden ember szervezetében jelen van. A Candida gomba patogén, fertőzéses betegséget csak akkor okoz, ha a bélflóra egyensúlyának felborulása miatt a Candida gomba elszaporodik. A már patogén módon viselkedő Candida gomba először a bélrendszerben okoz felszívódási és anyagcsere zavarokat, majd a bélfalon átjutva a véren keresztül minden szervhez eljutnak a Candida gombák, ill. a Candida gomba toxinanyaga, és toxin (méreg) anyagukkal további sejtmérgezést, sejtrongálást okoznak.

Génműködés: Kulcs a Candida probléma és a krónikus betegségek - daganatos betegségek összefüggéséhez és terápiájához /forrás-részlet Zsedényi Klára munkája alapján /:

Az igazán nagy problémát az okozza, hogy speciális felépítése révén a Candida gomba, képes a sejtekben DNS szinten beleavatkozni az egyébként igen jól működő korrigáló mechanizmusba, aminek eredményeként a génjeinkben jelen lévő rendellenességek nagy része nem jut érvényre, amíg egészségesek vagyunk. Ezt a jól működő DNS korrigáló-javító rendszert képes felborítani, illetve felülírni az elszaporodó Candida gomba.

Hogyan történik ez meg? Az elszaporodott Candida gomba toxinjai, és a pusztulásukkor keletkezett magas hőmérséklet a Candida gomba spóráival együtt megrongálja a sejtfalat, aminek révén a Candida gomba -fonalak be tudnak hatolni a sejtbe. Mivel a kémiai szerkezetük révén ezek igen könnyen kötődnek, megzavarják a sejtekben folyó fehérjeszintézist. Így képesek abba a polimeráz enzimbe is beékelődni, ami a sejtekben a DNS láncok átirányítását szabályozza.

Ennek egyik következménye, hogy felborul az átírások során az az egyébként igen jól működő javítómechanizmus, melynek révén a DNS-ben öröklött genetikai hibáink nagy része javítva, korrigálva lesz amíg egészségesek vagyunk, és amíg a Candida gomba -fonalaktól mentesek jórészt a sejtjeink. Ha viszont ez az enzim befonalasodik a Candida gomba szaporulat által, akkor a DNS-ben öröklött bázishibák (pl. krónikus betegségek) érvényre jutnak.
Másik Candida gomba következményként a DNS-lánc másolásánál ún. mutációk keletkeznek, bizonyos szakaszok ismétlődve kerülnek átírásra, így a génekben levő fehérjék programjai tovább sérülnek.

A sejtműködést irányító programokban igen sokfajta ellenőrzés működik a hibák elhárítására és korrekciójára. Ez a speciális Candida gomba -fonal okozta rendellenesség, azonban képes átjutni ezeken a szűrőkön, ezért ezek a rendellenességek korrekció nélkül tudnak működni. Ez azt jelenti, hogy a fertőző betegségek és néhány súlyos, már a születésnél látszódó öröklött betegség kivételével, szinte az összes nagy krónikus betegség a Candida gomba túlszaporodása következtében áll elő. A daganatos betegségek éppúgy, mint a Szklerózis multiplex, a cukorbetegség, a különböző idegrendszeri betegségek, skizofrénia, Parkinson-kór, az Alzheimer kór. Az említett rendellenességek részleteinél nyomon követhető, hogy a Candida gomba -fonal miért az öröklött bázis hibák körül okoz zavart a DNS-láncban. A bázishibánál könnyebben tud kötődni a Candida gomba -fonal, így ott nem működhet kielégítően a DNS korrekciós funkciója.

Candida gomba szaporodását visszaszorítva a DNS korrekciós funkciója vissza tudja venni az irányító szerepet, és ezzel a krónikus betegségek is hatékonyabban gyógyíthatóak. Sokszor kap csak a tüneteknek megfelelően, pl. antibiotikus terápiát a beteg, pedig a háttérben a Candida gomba húzódik meg és folytatja romboló, illetve átprogramozó munkáját sejtszinten, a DNS-ben.

Az öregedés folyamán a Candida gomba -probléma mindenkinél kisebb-nagyobb mértékben előtérbe kerül, úgy is mondhatjuk, hogy ekkor már a gomba természetes lebontó folyamatának a hatékonysága a mérvadó. Ezért alakulnak ki a kor előre haladásával, az öröklött genetikai hibáknak megfelelő betegségek. Látható így, hogy a Candida gomba elleni életmód az öregedéssel szemben is a legjobb eszköz lehet. A gombák az egész természetben lebontó funkciót töltenek be, úgy az állatoknál, mint a növényeknél is, nagyobb pusztítást csak akkor hoznak létre, ha megteremtődnek a feltételek hozzá.
A korrigáló DNS-kód „elromlása” kapcsán egy másik nagyon érdekes kérdés, hogy hogyan tudnak például igen súlyos rákbetegek néha műtét és egyéb agresszív terápia nélkül is lé- és böjt kúrával, illetve bizonyos étkezési diétával meggyógyulni, holott az ő DNS-kódjuk súlyosan sérült kellett, hogy legyen. Informatikusok tudják, hogy egy elromlott kódot javítgatni már igen nehéz, általában az segít, ha a program eredeti mentett példányát sikerül valahonnan elővenni. Nos, a szervezetünkben is található egy ilyen „mentett” kód az ún. törzssejtekben. A szív szinusz-csomójának egy kitüntetett helyén megőrződik az az eredeti kódunk, amit a fogantatásnál szerzünk. Nagyobb megrázkódtatás esetén, amilyen egy műtét, vagy egy nagyobb baleset, de ilyennek számít a szervezet számára egy jól végrehajtott, 4-5 napos böjt is, innen a szívből frissíti a DNS kódot a thalamuszon keresztül mindenütt. Egy jó böjttel tehát, képesek vagyunk visszatérni ahhoz az eredeti DNS-kód rendszerhez, amely még mentes sérülésektől, Candida gomba agressziótól, és teljes a korrigáló mechanizmusa.

-- / --

Candida szakértő természetgyógyász tevékenységem során hangsúlyt fektetek annak elfogadására milyen fontos, hogy ebben az esetben is tudatosítsuk magunkban: folyamatban van a szervezetünk önregenerációs folyamata (Candida gomba elleni funkciója), és az egyetlen dolog, amire koncentrálni kell, az a szándék, hogy segítsük az energetikai rendszerünk, sejtjeink egyensúlyának visszaállítását. A sejteknek a valódi energetikai blokk-feloldáshoz, szükségük van a tudat engedélyére és támogatására is! Azaz, a tudatos szándékra és Tudatos választásra a Candida betegségből való gyógyulás és annak megengedése mellett. A megengedés annyit jelent, hogy elfogadjuk a szervezetünk öngyógyító tudatosságát, és támogatjuk azt.

VASTAGBÉLRENDSZER, BÉLFLÓRA, PROBIOTIKUMOK, COLON-HYDRO TERÁPIA, VASTAGBÉL PROTOZOON ÉS FÉREG PARAZITÁK

Vastagbél - Vastagbélrendszer funkciói, felépítése

A vastagbélrendszer, mint méltánytalanul mellőzött (és alábecsült) szervrendszer: Az ember általában a székletével és legfőképpen a vastagbélrendszerével csak akkor kezd el „törődni”, mikor valamilyen zavar lép fel vastagbél területtel kapcsolatban. Leginkább, amikor hasi fájdalom, székeléskor vagy leüléskor, mozgáskor fellépő végbél fájdalom (aranyér), illetve székelési, fokozott bélgáz okozta vastagbél probléma jelentkezik. Gyakori panasz lehet még a végbél körüli viszketés (pl. parazita, protozoon, pl. candida gomba okozta fertőzés), illetve amikor már például szabad szemmel látható tünetek okoznak ijedelmet (vérzés, illetve a széklet jellege). Az, hogy a patogén mikrobák, ill. a parazita fertőzés mennyi ideig maradnak a vastagbél traktusában, és milyen mértékben tudnak elszaporodni, nagyban függ a vastagbél - vékonybél normál bélflóra egyensúlyától, illetve az immunrendszerhatékonyságától, a szervezet hidratált (víz-bioenergetika) állapotától.

Mindez így alapjaiban, „rendben is van”, de ma már köztudott tény, hogy a vastagbél, vastagbélrendszerünk bizony sokkal több és jelentősebb feladattal rendelkezik, mint az egyszerű ürítés…

A bélrendszer, mint a szervezet központi idegrendszere mellett a 2. AGY, mely önálló reflex-érzőrendszerrel rendelkezik (neurogasztroenterológia), befolyásolja és visszahat az agy működésére (agy-bél tengely), az érzelmi állapotra, a reakció készségre: Second Brain - 2. Agy

A vastagbél azon kívül, hogy a méregtelenítő funkciója mellett a bélflóra által az immunrendszer hatékonyságának fő indikátora és központja, a szervezet energetikai feldolgozó, ill tisztító és energetikai blokkoldó központja is. A vastagbélrendszer megfelelő tisztántartásával (rostdús táplálkozással, megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztásával, vastagbél izomzatának működtetése és "fitten" tartása mozgással, stb.) a szervezetben felhalmozódott energetikai blokkok is nagymértékben oldhatóak, és mintegy "kiengedhetőek". A stressz okozta energetikai blokkok felhalmozódnak a vastagbél rendszerében, szervi tünetként pedig felborítják a bélflóra egyensúlyi állapotát, ezzel gyengítve a szervezet általános védekező képességét, az immunrendszer - öngyógyító rendszer reagáló készségét (lásd. még: Colon Hydro Terápia). Az energetikai in-harmónia bioenergetikai egyensúlyozása nagymértékben kihat a bélrendszer energetikai blokkjainak feloldására, normalizálódott működésére (lásd:KAPCSOLATTEREMTŐ " Gyógyítás " (Reconnective Healing®). Érdemes odafigyelnünk egyszerűen arra, hogy segítsük a vastagbél tisztító és védelmi funkcióját! Legcélszerűbb annak a ténynek a figyelembevétele, hogy van- e mindennap székletünk, elegendő mennyiségű-e a széklet, és könnyedén indul-e be, illetve zajlik-e le a székelési folyamat. A széklet színe és állaga, sőt szaga is tájékozódási pontot tud nyújtani az anyagcsere-emésztési folyamatról, a vastagbél állapotáról, vagy egyéb eltérésekről:
A széklet patogén eltérései:

Fehér lepedékes és nyákos széklet, pl. candida gomba okozta fertőzésről, palaszürke-fehér szinű széklet az epeutak elzáródásáról, a fekete széklet (alvadt vér) belső vérzési problémákról (ulcus-fekély), az erősen bűzlő széklet, pedig a vastagbél rothasztó, erjesztő folyamat túlsúlyáról ad felvilágosítást (savas kémhatású szervezet, túlzott fehérje-szénhidrátfogyasztás → savasodás és savasító-lúgosító ételek). Piros friss vér jelenléte a székletben aranyérre (de előfordulhat a megerőltető székletürítést okozó kemény széklet esetén is!), vagy vastagbél - végbél tumorra utalhat. Ha túl zsíros jellegű a széklet, akkor a hasnyálmirigy, az epe lehet érintett, de még utalhat tünetmentes (látens) Salmonella, vagy Giardia fertőzésre is. Azonban ha zöldes-kék színű a széklet, akkor étel színezhette a székletet, illetve újszülöttek esetében az emésztőrendszer - vastagbél (sejt)-tisztulásáról van szó. Sárga színű széklet Giardiasis fertőzésről (egysejtű Giardia lamblia protozoon okozza), vagy bilirubin lebontási zavarról adhat tájékoztatást.

Képen: 1-2. típus: székrekedéses jellegű székletformát mutatja be, 3-4. típus: normális székletformát mutat be, az 5-6. típus: hasmenéses, híg jellegű székletmintát illusztrál, a 7. típus erős hasmenéses állapotra utal.

Vastagbél - vastagbélrendszer anatómiai leírása: A vastagbél a hasüreg vékonybéltömegét szögletes keret formájában körülvevő bélszakasz, amely a jobb csípőtányéri tájékban kezdődik a vakbéllel (cecum), majd lefelé haladva folytatódik a vastagbél felszálló ágával (colon ascendens), a máj jobb lebenye alatt átmegy a vastagbél haránt szakaszába ( colon transversum), innen a lép alatt hegyesszögben megtörve lefelé halad, mint a vastagbél leszálló ága (colon sigmoideum). Végül a kismedencébe véglegesen belépve a végbélbe megy át. A vastagbél kivezető nyílása, a végbélnyílás (anus) alsó-kimeneti része már nem csak simaizomból, hanem gyűrű alakú harántcsíkolt izomzatból is áll, mely már akaratlagosan szabályozható, befolyásolható (bioenergetikai mozgásgyakorlatok izom).

A vastagbél lényegesen tágabb, mint a vékonybél, különösen a vastagbél kezdeti szakaszán (cecumban). Nem egyenletesen hengerded -a vastagbél rectum szakaszának kivételével-, hanem kiöblösödéseket találhatunk rajta, melyeknek mennyisége és helyzete a vastagbél mozgásától, illetve az izommozgástól függ. A vastagbél nyálkahártyája erősen redőzött, sűrűn behálózott vér-és nyirokerekkel, idegvégződésekkel. A vastagbél nyálkahártyája mucint (nyákot) termel, melynek feladata a vastagbél nyálkahártyájának védelme.

Vastagbél - Vastagbélrendszer működése és béltartalom továbbhaladási útja - tartalma

A gyomor-bél passzázs (áthaladás) teljes időtartama 1-2 nap. A fel nem szívódott anyagok kb. 2,5 órával elfogyasztásuk után jutnak el a vékonybél végső szakaszába, illetve a vastagbél kezdeti részébe. Innen a továbbhaladás lelassul. Az elfogyasztás után 16 órával már megjelenhetnek a székletben a fel nem szívódott anyagok, de a vastagbél teljes kiürüléshez kb. 48 óra kell (lásd. még anyagcsere - emésztési és felszívódási folyamatok).

Alapvetően a vastagbél fő funkciója a béltartalom ( széklet ) besűrítése, azaz a benne lévő víz és oldott sók visszaszívása a szervezetbe (víz-gyógyászat /vízterek). A vastagbél traktusnak saját enzimjei nincsenek, erre nincs is szükség, mert a vékonybélben gyakorlatilag az emésztés befejeződik. Az a jelentéktelen tápanyaghasítás, mely a vastagbél szakaszában végbemegy, a vékonybélből a vastagbél szakaszba került enzimek révén történik meg. A széklettel való vízvesztés naponta csak kb. 200 ml (maximum 300 ml) normális esetben. A vastagbél traktusba jutott béltartalom tartalmazhat még meg nem emésztettfehérjéket, zsírokat, fel nem szívódott aminosavakat és cukrot (szénhidrátot). Ezeket a vastagbél bélbaktériumai elbontják: a fehérjéket és aminosavakat a rothasztó vastagbél baktériumok lúgos kémhatású termékké (pl. ammónia) alakítják, a cukrokat az erjesztő vastagbél baktériumok savanyú kémhatású molekulákká (pl. tejcukor→tejsav, ecetsav,szénsav, metángáz) bontják le.

A széklet emészthetetlen anyagokat (pl. növényi rostokat, magvakat), vizet (65-67%), sókat (Mg, Ca, Po4, stb.) részben lebontott anyagokat, valamint vastagbél baktériumokat és nyálkahártyasejteket, emésztőmirigyek váladékát tartalmazhatja. A széklet zsírtartalma zsírfelszívódási zavar esetén fokozott. A széklet barna színét a máj által termelt bilirubin redukciós terméke, a szterkobilin adja. A túlzott fehérjebevitel, illetve elégtelen fehérjeemésztés rothadásos diszpepsziára vezet (a széklet bűzös -szkatol által, kémhatása lúgos). A rothadás során mérgező hatású bomlástermékek szabadulnak fel (putrescin, kadaverin, hisztamin, stb.), melyek a vastagbél bélfalában vagy a májban méregtelenítődnek. Azonban ha nagy mennyiségben keletkeznek a vastagbél traktusban ezek a rothadásos mérgező anyagok, károsítóan -mérgezően hatnak a szervezetre, ez a mérgező hatás leginkább széklet -pangás esetén szokott létrejönni. A túlzott szénhidrátbevitel, ill. elégtelen szénhidrát felszívódás erjedéses diszpepsziára (a széklet savanykás szagú, kémhatása savanyú) vezet.
Nagy jelentőségű a vastagbél baktériumainak a vitaminszintézise. Az emberben a K-vitamin colli bacillusokban képződik. Az újszülöttek esetleges vérzékenységének oka lehet, hogy hiányzik a vastagbél rendszeréből a coli bacillus, így nincs K-vitamin szintézis sem (az újszülöttek ezért K-vitamin injekciót kapnak).

A béltartalom bomlása kapcsán nagy mennyiségű gáz (pl. metán, hidrogén) képződik, ami a besűrűsödésre váró folyadékkal elkeveredve tölti ki a beleket. A gázok többsége visszaszívódik a vérbe, végül is, kileheljük ezeket a gázokat is. Csak extrém fokú gázképződés esetén ürül a gáz a végbélnyíláson át (a káposzta és a bab is képes ennek kiváltására). Ha a béltartalom ( széklet ) továbbjutása a vastagbél - vastagbélrendszer szakaszban megszűnik (pl. ileus-bélelzáródás) és a vastagbél vérellátása romlik, a belekben felszaporodnak a gázok, majd a gáz és a folyadék szétválik (folyadék-nívok láthatóak a hasi röntgenfelvételen).

A vastagbél - széklet kiürítése (faeces-fécesz) gerincvelői reflexfolyamat eredménye, amit felsőbb központok befolyásolnak. A vastagbél sigma- és a rectum szakaszának széklettel való telítődése a bélfal feszítési receptorainak ingerlésén keresztül reflexesen ellazítja a belső záróizmot (szfinktert). A vastagbél - vastagbélrendszer feszülés érzete ugyanakkor –tanulási folyamat eredményeként- a külső záróizom tónusfokozásához vezet, ami átmenetileg megakadályozza a széklet kiürítését. Akaratlagos székletürítéskor azonban ellazul a külső záróizom. Mély belégzés után, zárt hangrés mellett végzett hasizom-megfeszítés (hasprés) elősegíti a végbél kiürülését. Ha a végbélfeszülés-érzékelés zavart vagy a székletürítés reflexe károsodott, a széklet visszatartása elégtelenné válik (inkontinencia). Mind a vastagbél simaizmának renyhesége, mind a hasprés elégtelensége székrekedéshez (obstipáció) vezethet. A leggyakoribb azonban hogy a rostszegény táplálék fogyasztása, a széklet gyakori akaratlagos visszatartása, a rendszertelen székletürítés, a kevés folyadékfogyasztás és kevés mozgás vezet székrekedéshez (fogyókúra -mozgás, bioenergetikai mozgásgyakorlatok), ami aztán folyamatként rögzül. Az egészséges életmóhoz hozzátartozik a napi egyszeri székletürítés, s az erre való „rászokást” már érdemes gyermekkorban megtanítani.

Bélflóra kialakulása a különböző emésztőtraktusok és emésztési szakaszoknak megfelelően

Táplálékfelvétellel a nyálban lévő flórához keverednek az élelemben jelenlévő baktériumok. Anyál rendelkezik baktericidhatással, így már az emésztési folyamat kezdetén a baktériumoknak egy része elpusztul. A gyomorban azonban már (amikor a gyomor pH-ja 3 alá csökken) a baktériumok nagy része elpusztul (kivételt képez ez alól, pl. a Helicobacter pylori (baktérium parazita), mely nagy valószínűséggel a gyomorfekély egyik okozója. A baktérium különleges enzimjének köszönheti (ureáznak) hatását, mely által erősen lúgos kémhatású, ezzel kompenzálni képes a gyomorsav kémhatását /a baktérium enzimje az ureát széndioxidra és ammóniára bontja, mely alkotók a vízzel ammónium-bikarbonátot képezve -lúgosítva- közömbösítik a gyomorsavat.

Egy részük azonban átjut a vékonybél kezdeti szakaszába, mely enyhén lúgos kémhatású (a duodenumba- Streptococcusok, Staphylococcusok és a Lactobacillusok), így a béltraktus minden táplálékfelvétellel baktérium-utánpótlásban részesül. A vékonybél következő szakasza (duodenum és a jejunum) relatíve baktériumszegény, a baktériumszint növekedése a vékonybél utolsó szakaszában (ileumban) kezd el növekedni (Bifidobacteriumok, Bacteroides család, Clostridiumok, Fusobacteriumok), és a vastagbél traktusban pedig, mely enyhén savas kémhatású, már igen nagy a mikroorganizmosok csíraszáma (milliliterenként 10-10 millió). Ez a széklet szárazanyag tartalmának kb. 40-60%-t teszi ki, a vastagbél traktusban döntően az anaerob (oxigén ellátottságot nem igénylő) baktériumok vannak túlsúlyban. A normál bélflóra az emberi szervezetben kb.1, 4 - 1, 8 kg összsúlyt tesz ki, megfelelő-kiegyensúlyozott táplálkozás (lúgosítás, fogyókúra, táplálkozás bioenergetika), elégséges folyadékfogyasztás mellett a széklet nem bűzös és világos-közép barna színű.

Vastagbél / Az emberi test flórája és bélflórája

Normál test flórán a kültakaró, a száj-, orr- és garatüreg, a légutak, a gyomor, a vékonybél és vastagbél béltraktus, a húgy- és ivarszervek felszínén állandóan jelenlévő baktériumflórát értjük, ahol aerob (oxigént igénylő, ejtsd: érob) és anaerob (oxigént nem igénylő, ejtsd: anérob) mikroorganizmusok számtalan fajtája megtalálható. A normál vékony - vastagbél bélflóra állományban igen nagy számban fordulnak elő anaerob baktériumok is. A szájban az aerobokkal kb. egyenlő mennyiségben vannak jelen, a bőrön 10:1 az arány a javukra, Ez utóbbiaknak jelentős szerepe van az epesavak bélben történő átalakításában is.

Az emberi test normál flórájában leggyakrabban előforduló anaerob (oxigén jelenlétét nem igénylő) baktériumok:

MIKROBÁK	BŐR	SZÁJ, FELSŐ LÉGUTAK	BÉL	HÜVELY
Gram-pozitív coccusok (gram-pozitív=festődésük szerinti meghatározás)	+	++	++	+
Gram-negatív coccusok (gram-negatív=festődésük szerinti meghatározás	-	++	+	+
Fusobacterium	-	+	+	-
Bacteroides	-	++	++	+
Propionibacterium	++	-	-	-
Lactobacillus	-	+	+	++
Eubacterium	-	+	++	-
Bifidobacterium	-	+	++	+
Clostridium	-	-	+	-

A teljes emberi test mikrobaflórája:

/Váczi nyomán/ (Forrás: Egészségügyi Főiskolai kar - Általános mikrobiológia, parazitológia)

MIKROBÁK	ELŐFORDULÁSI HELY	MIKROBÁK	ELŐFORDULÁSI HELY
Patogén Staphylococcusok	bőr, emberi tej, orrjárat, hüvely /terhesség alatt/, torok, gyomor-vékony - vastagbél traktus, szájüreg, széklet	Moraxella	kötőhártya, orr, urogenitális traktus nyálkahártyája, légzőtraktus
Micrococcusok és nem patogén staphylococcusok	bőr, nyálkahártyák, orr és torok, hüvely, szájüreg, szem, szülés után a méh	Pseudomonas	széklet, bőr, külső fül, hónalj, gát
Peptococcusok	mandulák, méh, hüvely, légzőtraktus	Alcaligenes faecalis	széklet
Streptococcusok	nyálkahártyák, szájüreg, garat, a vékonybél alsó szakasza, nemi szervek, hüvely, bőr, szem	Haemophilus	kötőhártya, orr, garat, szájüreg
Enterococcusok	a vékonybél alsó szakasza, széklet, urogenitális traktus, szájüreg, mandulák	Cardiobacterium	száj, torok
Neisseriák	szájüreg, orrgarat, szem, húgycső, hüvely,	Eikenella	orr, torok, béltraktus
Veillonellák	szájüreg, légutak, vastagbél,	Bacteroides	széklet (elsősorban a vékonybél alsó szakaszában termelődik), szájüreg, nemi szervek, orr, torok
Lactobacillusok	szájüreg, gyomor-vékony - vastagbél traktus, hüvely	Fusobacterium	száj, bél, torok, nemi szervek
Propionibacterium	száj, bőr, gyomor-vékony - vastagbél traktus	Leptotrichia	szájüreg
Bifidobacterium	bél (csecsemő), húgy-ivarszervek	Anaerob spirillumok és vibriók	szájüreg, széklet
Actinomyces	szájüreg, torok, gyomor-vékony - vastagbél traktus	Spirochaeták	szájüreg, nemi szervek, torok, mandulák
Nocardia	szájüreg	Mycoplasma, Ureaplasma, L-formák, Spheroplasma, Protoplast	szájüreg, nemi szervek, torok, mandula, hüvely, rendellenes húgycső, szájüreg, torok
Corynebacterium	nyálkahártyák, hüvely, bőr, kötőhártya, szájüreg, széklet, mandula	Candida	szájüreg, testfelszín, torok, széklet, hüvely
Rothia	szájüreg	Dermatophytonok	bőr
Clostridiumok	gyomor-vékony vastagbél traktus, bőr, széklet	Trichomonas	szájüreg, bél, húgy-ivarszervek
Enterobacteriumok	gyomor-vékony - vastagbél traktus, bőr, széklet	Amőbák	szájüreg, vékony - vastagbél traktus, húgy-ivarszervek

Főbb baktériumtörzsek, amelyek biztosítják a vékony vastagbél normál mikróflóráját:

Bifidobacterium törzsek, Lactobacillusok, Streptococcus termophilus, Enterococcus faecalis, Bifidobacterium fragilis, Peptococcusok, Peptostreptococcusok.

Bélflóra hatásai a szervezetre nézve

A vékony / vastagbél -nyálkahártya mechanikus védelme
Enzimek révén részt vesznek az emésztés enzimatikus folyamataiban
Részt vesznek a nyomelemek visszaszívódásában (pl. kalcium, vas, magnézium)
A normál bélflóra az immunrendszert ellenanyag-termelésre készteti, serkenti.
Gátolják a patogén (kórokozó) mikroorganizmusok szaporodását

Bélflóra egyensúlyát veszélyeztető tényezők

Az antibiotikumok (felborítják a baktériumok és gombák egyensúlyi - norm. bélflóra viszonyát)
A helytelen vagy hiányos étkezés (Például a túlzott fehérje és hús fogyasztás az Escherichia coli javára tolja el a baktérium törzsek arányát, és ez elsősorban a gombákkal egyensúlyt fenntartó tejsavbaktériumok számát csökkenti. Ezáltal beindulhat a gombatörzsek (Pl. Candida albicans) túlszaporodása a vastagbél traktusban( lúgosító-savasító ételek, táplálkozás alapismeretek)!
A savkötők és emésztőnedvek termelését csökkentő gyógyszerek
A hormonális gyógyszerek, fogamzásgátlók
A szteroid jellegű gyulladás -csökkentők
A tartósan fennálló ürítési problémák (székrekedés, hasmenés)
Az alkoholizmus, dohányzás
Az elégtelen folyadékfogyasztás
A nehézfém mérgezések
A stressz, alvási nehézségek-alvási elégtelenség ( alvás)
A Vitamin és ásványi anyaghiány

Probiotikumok és Prebiotikum készítmények bélflóra védő hatásai

A vastagbél hatékony működése, ill. a normál bélflóra fenntartása szempontjából fontos a megfelelő folyadék (tiszta víz) mennyiség, és rostos tápanyagok (teljes kiőrlésű termékek jótékony hatásai..) bőséges fogyasztása! Egyrészt, mert így biztosítható a megfelelő béltartalom ( széklet ) mennyisége, és ezzel a vastagbél - bélrendszer tisztítási ill. tisztulási folyamata, másrészt a rostos anyagok epesavat és zsírsavat is megkötnek, így fokozzák a májban a koleszterin-zsírsav átalakulást, gátolva ezáltal a magas vérkoleszterin szint kialakulását és a koleszterin-epekövesség kialakulását (lásd. még: emésztés a vékonybélben, fogyókúra és az epe).

Igen nagymértékben segíthetjük a vastagbél - vékonybél bélflóra egyensúlyi állapotát az élőflórás natúr joghurtok és kefirek, illetve a bélflóra mikroba állományát támogató készítmények- probiotikumok fogyasztásával, melyek „készen” tartalmazzák a szükséges apatogén (szervezetbarát) mikróbákat. Az élelmiszeriparban a tejsavbaktériumot használják fel erre a célra, mivel képesek a cukrokat és egyéb szénhidrátokat is tejsavvá átalakítani. Ez adja meg a joghurtoknak a kellemesen savanykás ízét, egyben csökkentik a pH értéket is, ezzel is gátolva a patogén kórokozók szaporodást, életképességét. Ezek a probiotikum készítmények egy vagy több baktériumspórát tartalmaznak.

Ajánlott még a prebiotikumok fogyasztása, melyek olyan, nem emészthető élelmek, amik változatlan formában jutnak el a vastagbél traktusba, és ott szelektíven elősegítik a kedvező hatású probiotikus mikrobák szaporodását (fruktooligoszacharidok= FOS). Ezek a prebiotikumok- FOS szénhidrátok természetes formában megtalálhatóak nagyobb mennyiségben például a csicsókában, cikóriában, céklában, fokhagymában, vöröshagymában, póréhagymában, babban, zabpehelyben, búzában, banánban, tejben, illetve a probiotikus kefirekben, joghurtokban.
Léteznek a szimbiotikumok is, ezek azok a készítmények, melyek egyaránt tartalmazzák a probiotikus mikroorganizmusokat, és prebiotikumokat is.

Lényeges tudnivaló, hogy a vastagbél bélflórát támogató probiotikumok és prebiotikus készítmények, illetve természetes anyagok csak akkor tudják teljes egészében kifejteni jótékony hatásukat, ha a vastagbél fala már eléggé „tiszta”, salakanyag és fertőző mikroorganizmusoktól mentes (candida gomba fertőzés esetén pl. fehér nyálkaréteg fedi a vastagbél falát, ami egyértelműen mechanikai akadályt okoz a belekben). Nem csak a tápanyagok, elektrolitok és víz visszaszívása korlátolt a vastagbél falának terheltsége esetén, de a vitaminok, ásványi anyagok, és pl. még a fogyókúrát elősegítőszerek sem tudnak megfelelő mértékben felszívódni, és hatásukat kifejteni.

Probiotikumok baktérium tartalma

Normaflóra: Bacillus clausii
Protexin: Lactobacillus casei, Lact. Rhamnosus, Streptococcus thermophilus, Bifidobacterium breve, Lact. Acidophyllus, Bifidobacterium longum, Lactobacillus bulgaricus.

A probiotikumok jótékony hatásai alkalmasak:

Candidabetegség kezelésére
Laktóz-intolerancia kezelésére
Emésztési és felszívódási folyamat elősegítésére
Refluxbetegség kezelésére
Vitaminok képzésére
Szabad gyökök semlegesítésére
Végbélrák megelőzésére
Koleszterinszint csökkentésére
Vérnyomás csökkentésére
Immunrendszer támogatására
Fertőzések megelőzésére (pl. hüvelyi fertőzések)
Vatsagbél -bélgyulladások megelőzésére
Vastagbél -gyulladás (collitis) és irritábilis bél szindróma (IBS) kezelésére
Az utazók hasmenésének megelőzésére (alvás fáziseltolódás)
Fertőző hasmenés kezelésére (pl. salmonella)
Vastagbél -mozgás serkentésére

Colon-Hydro Terápia

A colon a vastagbél latin kifejezése, hydro-terápia alatt vízterápiát értünk. A Colon-Hydro Terápia alatt a vastagbél traktust váltakozó meleg-hideg hőmérsékletű vízzel öblítik, tisztítják át. Közben a terapeuta finom, a hasi részt masszírozó, körkörös mozdulatokkal segíti a salakanyag leválását. A cél a vastagbél - vastagbélrendszer megtisztítása, tehermentesítése a lerakódott, felgyülemlett rothadó anyagoktól és a beszáradt széklet rögöktől, egyben a candida telepek és a paraziták eltávolítása, a méregtelenítés, és a bélgázok eltávolítása. A Colon-Hydro Terápia során tisztító, gyulladáscsökkentő anyagok bejuttatása is lehetséges a vastagbél traktusba, például feketekávé, gyógyteák- pl. körömvirág, kamilla).

A Colon-Hydro Terápia stressz-mentesítő hatása az általános méregtelenítésen kívül a vastagbél traktusban kialakult bioenergetikai blokkok - gócok feloldásán (elengedésén) alapszik, mely által könnyebben nyílnak meg test szerte is a meridiánok, és oldódnak fel az energetikai blokkok (ezáltal lelki- és testi méregtelenítés, tisztítás is történik). Így azáltal, hogy stressz-mentesíti is a szervezetet (ill. a vastagbél -rendszer traktust is) a Colon-Hydro Terápia, egyben az immunrendszert is nagyban felszabadítja a gátló tényezők alól. Colon-Hydro Terápia előtt szakvizsgálat történik, és célszerű Bioenergetikai - Biorezonancia vizsgálatot is végeztetni, melynek során nemcsak a szervezet általános egészségügyi-energetikai állapota ( és vastagbél állapota), de az is meghatározható, hogy kb. hány- és milyen időközönként célszerű Colon-Hydro Terápia beavatkozást, azaz célzott vastagbél tisztítást végeztetni (csak amíg szükséges!). A bioenergetikai kontroll vizsgálatokkal pedig szépen nyomon követhető nemcsak a szervezet méregtelenítési folyamata, a vastagbél tisztulása, hanem az energetikai blokkok oldódási mértéke is.
A Colon-Hydro Terápia, vastagbél tisztító kezelés után megkönnyebbültnek és jól fogja magát érezni a kezelt. Javasolt kúraszerűen alkalmazni a colon-hydro terápiát (vastagbél tisztítást), mert egy kezelés általában nem elégséges a teljes vastagbél tisztításhoz és méregtelenítéshez. A Colon-Hydro Terápia kezelés, illetve kúra után szigorúan betartandó az élőflórás natúr kefir, joghurt, és a probiotikus, prebiotikus, ill. szimbiotikum készítmények alkalmazása és a bőséges vízfogyasztás, a bélflóra regenerálódásának elősegítése miatt.

Mikor ajánlott a Colon-Hydro-terápia

Candida betegség esetén
Böjtkúrák, fogyókúrák esetén
Krónikus székrekedés, hasmenés esetén
Bél körülírt boltosulása (diverticulum) esetén
Krónikus vastagbél -gyulladás nyugalmi időszakában (Crohn betegség, Colitis ulcerosa)
Felfúvódások, vastagbél gázosodás esetén
Migrénes panaszok esetén
Alvási nehézségek esetén
Epebetegségek esetén
Túlzott fáradékonyság, intolerancia és stressz, depresszió esetén
Rossz lehelet, anyagcsere betegségek esetén
A refluxbetegség esetén
Bőrproblémák jelentkezésekor
Fogíny és fogbetegségek esetén
Allergia, asztmás állapot esetén
Hajhullás fennállásakor
Parazita fertőzöttség esetén
Vastagbél -tükrözések, operációk előtt
Általános méregtelenítés és prevenció (megelőzés) céljából

Mikor kontraindikált, tilos a Colon-Hydro-terápia

Operációk, különösen hasi műtétek után (min.6 hónap-1 év a várakozási idő)
Mesterséges végbél esetén
Akut bélelzáródás esetén
Akut gyulladásos betegségek, lázas állapot esetén
Gyomor, bélvérzések és daganatok esetén
Vérző aranyér esetén
Dekompenzált szívbetegség esetén
Terhesség fennállása esetén
Epilepszia, vagy epilepszia jellegű (rángások, görcsök) betegségek esetén
Tisztázatlan eredetű hirtelen ájulással, rosszulléttel járó állapotok esetén

Vastagbélben - bélrendszerben, és bélrendszeren kívül élősködő paraziták

Tartalom: parazitológiai ismeretek, protozoon paraziták, féreg paraziták, paraziták károsító hatásai az emberi szervezetben,paraziták vizsgálati lehetőségei, bélrendszeren kívül élősködő gyakoribb paraziták (protozoonok és férgek), vektorok által terjesztett betegségek.

Kapcsolódó témakör még: Táplálkozási alapismeretek / élelmiszerek tisztasága- bakteriális élelmiszer ártalmak- élelmiszerek romlása/,fokhagyma kúra.

Parazitológiai ismeretek, paraziták formái

A parazita életmód formái: ha a különböző fajok egyénei szorosabb kölcsönösségi viszonyba lépnek egymással, úgy ennek oka lehet az a haszon, melyet vagy csak az egyik faj „húz” a másikból (parazitizmus-élősködés), vagy amelyben mind a kettő kölcsönösen részesíti egymást a haszonból (szimbiózis – együttélés, egymást segítők). Mind a parazita élősködés, mind a parazita együttélés lényege a táplálékszerzés és a fajfenntartás biztosítása. A tényleges parazitizmus és az együttélés között sokszor nem élesek a határok, előfordul, hogy esetenként valódi parazitaként léphet elő, az egyébként szimbiózisban élő egyik faj. A humán orvosi parazitológia tárgykörébe, mint „valódi” paraziták a protozoonok (protozoológia), a férgek (helmintológia) és a rovarok (entomológia) tartoznak, de alapjaiban a vírusok, baktériumok, gombák is a paraziták, mint mikróbák (pl. test és a bélflóra normál mikroflóráját képező baktériumok és gombák), hiszen az emberi szervezet által felvett tápanyagokat hasznosítják. Abban az esetben azonban, ha pl. a candida gomba túlszaporodik a bélflórában, akkor candidázist, betegséget hoz létre a szervezetben, valódi parazita tényezőként a fokozott tápanyagelvonás és a toxintermelése miatt.

A parazita - élősködés több formája ismeretes:

-Valódi parazitizmus: ekkor a gazdaszervezet mindig károsodik, mert a parazita a szervezet sejtjeiből, szöveteiből fogyaszt, ill. közvetett és mechanikai károkat is okozhat.

-Kommenzalizmus: az élősködő parazita ekkor a gazdaszervezet által még fel nem használt, fel nem dolgozott, vagy felesleges táplálékából fogyaszt

-Szimbiózis (symbiózis): a gazda és az élősködő parazita egymásra van utalva, ekkor a gazdaszervezet nem károsodik.

-Mutualizmus: ekkor az együttélésből a gazda és a parazita egyformán profitálnak, bár egymástól függetlenül is képesek a megélésre (pl. E.coli baktérium).

Azokat a parazitákat, amelyek a gazdaszervezetben élősködnek, endo- parazitáknak (belső- paraziták) nevezzük, amelyek pedig a gazdaszervezet felszínén élősködnek azok az ekto- paraziták (külső- paraziták). Csaknem minden élőlénynek megvan a maga parazita "párja", melyek fennmaradásukat az alkalmazkodó képességüknek köszönhetik. Az élősködő paraziták a gazda bizonyos szervében, szövetében, sejtjeiben telepszenek meg Legváltozatosabb az emésztőcsatorna élősködő-faunája, ennek oka egyrészt a paraziták emésztőnedveket közömbösítő szövetnedveiben, másrészt az élő férgek enzimhatást gátló oxidációs folyamataiban keresendő.

Legfontosabb parazita ellenes védekezési és megelőzési módok: a gyakori kézmosás (toalett előtt és után is, pelenkázás előtt és után is, számítógép használata után is, stb.) az eldobható papírkéztörlő és idegenhelyen a WC ülőkéjét fedő papír használata, az élelmiszer- és előkészítési/főzési higiénia maximális betartása! Közvetlen üvegből/műanyagból vagy fémdobozokból való ital fogyasztása előtt célszerű az üveg/műanyag/fémdoboz nyílását letörölni, vagy inkább tiszta pohárból inni. Nagyon fontos tényező a tiszta víz fogyasztása, természeti környezetben (és kútvíz) elfogyasztása előtt a víz szűrése és forralása, azaz parazita mentesítése!

A vastagbél traktusban élő paraziták az emésztőtraktus gyulladását, irritációját, a vékony - és vastagbél nyálkahártyájának lézióját (sérülését) okozzák. A parazita okozta betegség tünetei közül ezért legjellemzőbb a hasmenés, de kialakulhat masszív székrekedéses állapot, illetve ezek váltakozó tünet együttese is, a jelentkező hasi fájdalom mellett. Allergiás bőrtünetek, sőt idővel idegrendszeri tünetek is jelentkezhetnek, az eosinophilia (eosinofil fehérvérsejt szám emelkedése) jellemző (kapcsolódó témakör: enterális ételfertőzések, ételmérgezések).

Bélrendszerben elhelyezkedő protozoon paraziták

Tartalom: a protozoonok jellemzői, Entamoeba histolytica protozoon, Giardia lamblia protozoon, Balantidium coli protozoon.

A protozoon paraziták jellemzői:

A protozoon paraziták teste egyetlen sejtből áll, alakjuk sokféle lehet, nagyságuk 2-3 mikrométertől 150 mikrométerig terjedhet. A sejttest fő tömegét a protoplazma teszi ki, melyben egy vagy több sejtmag található. Egyes protozoon fajoknak ún. járulékos szervei is vannak (ostor, csilló, sejtszáj), melyek a táplálkozást és a mozgást segítik elő.

Protozoonok alakilag elkülöníthető típusai:
-Amoebák /amőbák/ vagy rhizopodák, mely protozoonok csak sejttestből és sejtmagból állnak, testük csupasz és állábak kibocsátásával mozognak, táplálkoznak.
-Flagelláták, mely protozoonok ovális alakúak, két egyenértékű maggal rendelkeznek és ostorral (flagellummal), melyek száma változó.
-Ciliáták, mely protozoonok az egész testüket beborító rövid csillókkal jellemezhetőek. A csillók a mozgást szolgálják és a táplálék szájba való beterelését. Két magjuk van, melyek nem egyforma értékűek, magasan fejlett egysejtűek.

A protozoon parazitáknak kétféle biológiai formájuk van, a vegetatív alak és a ciszta. A vegetatív alak a klasszikus életjelenségeket mutatja (mozgás, táplálkozás, szaporodás), a ciszta inaktív állapotban van, és ellenálló tokkal van körülvéve. A vegetatív alak akkor szokott cisztává alakulni, ha nem megfelelőek a protozoonok életkörülményei, de nem minden egysejtű képes rá.

Entamoeba histolytica protozoon parazita

Az Entamoeba histolytica protozoon parazita úgyszólván az egész világon előforduló protozoon parazita. Terjedésében a betegek és a tünetmentes protozoon hordozók játsszák a fő szerepet (piszkos kéz!), de előfordulhat a protozoon a vízben, a tej és tejtermékekben, a sonkában és a vajban is. A vastagbél traktusban élősködő protozoon parazita, ahol enzimjei révén a vastagbél kifekélyesedését hozhatja létre. Tünetmentes fertőzést, enyhe helyi ártalmakat, vagy dysentériás tüneteket (heves hasi fájdalmakat, hasmenést, görcsöket, véres-nyákos székletürítést) okozhat, de általában nem jár lázas állapottal a protozoon parazita fertőzés. Lappangási folyamat ált. 1-5 nap. A protozoon parazita fertőzés súlyos szövődményként hepatitis vagy májtályog kialakulása léphet fel. Krónikus protozoon parazita fertőzöttség esetén hasmenés nélkül zajlik a folyamat, időnként ugyan felléphetnek kisebb hasmenéses fázisok, de jellemzőbb a makacs székrekedés. Éveken keresztül tartó protozoon parazita fertőzöttség esetén idegrendszeri és bőrtünetek jelentkezhetnek /fejfájás, alvászavar, ingerlékenység, bőrkiütés, pigmentációs tünetek/. Megelőzésként legfontosabb teendő a higiénés szabályok maximális betartása!

Giardia lamblia protozoon parazita

A Giardia lamblia protozoon parazitának vegetatív és cisztás formája van. A ciszta rendszeresen, a vegetatív alak csak erős hasmenésben jelenik meg a székletben. A Giardia lamblia kozmopolita protozoon parazita, az egész világon elterjedt. Különösen gyermekkorban gyakori a Giardia protozoon parazita fertőzöttség előfordulása. Terjedése a széklettel ürülő ellenálló cisztákkal, fertőzött kézzel, étel-ital útján történik. A protozoon parazita fertőzöttség tünetei változatosak, leggyakoribb a híg és habos, esetleg világos zsírszéklet jellegű bűzös hasmenés, krónikus bélhurut, de néha székrekedés és véres székletürítés is előfordul. A Giardia protozoon parazita betegséghez vérszegénység és fáradékonyság, gyakori fejfájás is társulhat. A bélfalon tapadó protozoon parazita a táplálékelvonással okozza a legfőbb problémát, szénhidrát-, fehérje-, zsír-, és zsírban oldódó vitaminok (A, D, K-vitaminok) és a vas felszívódási zavarait idézi elő a szervezetben.

Balantidium coli protozoon parazita

A Balantidium coli protozoon parazita a sertés protozoon parazitája, és csak alkalmilag fertőz meg embereket, főleg azokat, akik sertések gondozásával foglalkoznak, illetve a vágóhídon dolgozókat. Az egyetlen csillós véglény, mely az emberben megél. Balantidium coli protozoon parazita fertőzése esetén a klinikai tünetek igen hasonlatosak az E. histolyticáéhoz, és attól csak laboratóriumi vizsgálattal különíthető el. Általában évekig tartó dysenteriform állapotot tart fenn alhasi fájdalmakkal és véres-nyákos széklettel. A vastagbél traktusban mélyreható fekélyeket hoz létre a Balantidium coli protozoon parazita fertőzöttség.

Bélrendszerben elhelyezkedő féreg paraziták

Tartalom: féreg paraziták jellemzői, Taenia saginata (simafejű galandféreg) és Taenia solium (horgasfejű galandféreg),Hymenolepis-nana féreg parazita, Diphyllobothrium latum féreg parazita, Enterobius vermicularis féreg parazita, Ascaris lumbricoides féreg parazita, Trichuris trichiura féreg parazita, Ancylostoma duodenale féreg parazita, Strongyloides stercoralisféreg parazita, Trichinella spiralis féreg parazita

Féreg paraziták jellemzői:

Az emberben élő féreg paraziták nagysága 1-2 mm-től 10-12 méterig terjedhet. A féreg paraziták nagyobbrészt megnyúlt, lapostestű vagy fonálszerű állatok szilárd váz nélkül. Véredényrendszerük (érhálózatuk), légzőszervük és végtagjaik nincsenek. A féreg paraziták részben a bélben, részben a szövetekben és vérben élősködhetnek. A féreg paraziták szaporodása peték által történik, melyek igen ellenálló burokkal vannak körülvéve. Egyszerűen és bonyolultan fejlődő, ill. terjedő féreg parazitákat ismerünk. Az egyszerű féreg parazita terjedésnél a peték, lárvák közvetítő nélkül kerülnek a gazdaszervbe és fertőznek, míg a bonyolult féreg parazita terjedésnél köztigazdára van szükség, ahol bizonyos fejlődési cikluson mennek át a lárvák, majd a gazdaszervben válnak fertőzővé a féreg paraziták.

Taenia saginata (simafejű galandféreg) féreg parazita

A Taenia saginata féreg parazita hosszúsága 8-12 méter, fején horogkoszorú nincs, 4 szívótálcsája van. A féreg parazita 1000-2000 ízből (proglottis-ból) áll, az utolsó érett ízben találhatóak a peték, melyek az ízek szétesése után a külvilágba kerülnek. A féreg peték igen ellenállóképesek, nyirkos talajban 1-2 évig is életképesek maradhatnak. A legelésző szarvasmarha belében szabaddá válik belőlük az embrió (oncosphera), ez átfúrja magát a bélfalon, bejut a vérkeringésbe, az izomzatba és 6 hónap múlva kb. fél cm nagyságú borsókává alakul ki. A szarvasmarha borsókás nyers hús fogyasztásával alakul ki emberben a féreg parazita fertőzés, a féreg 4-5 hónap múlva fejlődik ki, és 10-15 évig élhet.

Taenia solium (horgasfejű galandféreg) féreg parazita

A Taenia solium féreg parazita hosszúsága 2-7 méter, fején 4 szívótálcsa és kettős horogkoszorú van. A féreg parazita teste 800-900 ízből áll, a peték a sertés izomzatában borsókává fejlődik. A féreg parazita fertőzés nyers, ill. nem kellően átsütött – főzött borsókás sertéshús fogyasztása után történik meg. Az évekig eltartó féreg parazita fertőzöttség tünetei igen változatosak, lehet akár tünetmentes is. Gyakori tünet az idegentest-érzés, hányás, hasmenés és székrekedés váltakozva, hasi fájdalmak. Jellemző az ideges tünetek megjelenése, étvágytalanság és farkasétvágy is előfordulhat, melyhez orrviszketés, nyálfolyás, bágyadtság, sápadtság társul. A horgasfejű galandféreg emberben ritkán fordul elő, ha életfontosságú szervekben /agy, szem, szív/ fejlődik ki, akár halált is okozhat. A féreg parazita fertőzöttség megelőzése a maximális toalett és kézmosási higiénia betartása, a húsok alapos átsütése, főzése és tárolása.

Hymenolepis-nana féreg parazita

A Hymenolepis-nana egy törpe Ténia-fajta, a féreg parazita hossza 1,5-4 cm, fején 4 szívótálcsával és horogkoszorúval. A féreg parazita teste kb. 200 ízből áll, a leváló ízek a vastagbélben szétesnek és a széklethez keveredve kerülnek a külvilágba. A pete csak néhány napig életképes. Az embrió az emberi szervezetbe bejutva a duodenumban (vékonybél) kibújik a petehéjból és a féreg parazita fejlődésnek indul. Az egyetlen Ténia-faj, melynek nincs köztigazdája. Enyhe féreg parazita fertőzés esetén tünetmentesség, közepes fertőzöttség esetén helyi és általános tünetek jöhetnek létre, melyek legjellemzőbbje az állandó hasi fájdalom, idegesség, szédülés, fáradékonyság, fejfájás, álmatlanság. Súlyos esetben /amikor több ezer már a féreg paraziták száma/ colica-szerű tünetek, erős görcsök, anaemia (vérszegénység), a görcsös hasi fájdalmak az esetek kb. 1/5-ében a köldöktájékra lokalizálódnak. A H. nana féreg parazita fertőzöttség megelőzésben elsőrendű szerepet kap szintén a gyakori kézmosás, kézmosás a toalett előtt és után is, pelenkázás előtt és után is.

Diphyllobothrium latum féreg parazita

A féreg parazita a hal galandférge, hossza 3-10 méter lehet. Európában a Keleti-tenger környékén elterjedt. Két köztigazdája a vízirák és az édesvízi hal, melyek nyers fogyasztása után fertőződhet meg az ember. Enteritises tüneteket és az anaemia perniciosához hasonló tüneteket okoz a féreg parazita fertőzöttség.

Enterobius vermicularis féreg parazita

A Enterobius vermicularis féreg parazita köztigazda nélkül, per os (szájon keresztül) kontakt úton terjed, és a vastagbél traktusban élősködik. A féreg parazita 0,5-1,5 cm hosszúságú, vékony, fehér színű, terjedése igen gyors, mert már az ürülő peték is fertőzőképesek. A nőstény féreg parazita a hajnali órákban kibújik az anuson (végbélnyíláson), ott megrepedve a redőkre tapasztja petéit. Az E. vermiculáris féreg parazita fertőzés sajátos módja a visszafertőződés, mivel a fertőzött egyén vakarózás közben a körme alá „gyűjti” be a fertőző féreg petéket, majd szájon keresztül visszajuttatja önmagába (főleg a gyermekek). Az enyhe féreg parazita fertőzés tünetmentes lehet. Az évekig tartó féreg parazita fertőzés esetén a főbb problémát a végbél viszketése és kikaparása, illetve az éjszakai nyugalom megzavarása okozza. Gyakori az ideges tünetek és az általános allergiás tünetek megjelenése, szövődményként gyakori a krónikus vakbélgyulladás fellépése.

Ascaris lumbricoides féreg parazita

Az A. lumbricoides féreg parazita sárgás színű, merevtestű, 15-30 cm hosszú féreg, mely köztigazda nélkül terjed. A peték ürüléskor éretlenek, a talajban megfelelő hőmérsékleti és nedvességi viszonyok között 3-4 hét múlva válnak fertőzőképessé. A féreg parazita fertőzés szájon keresztül történhet, a bélben kibújó lárvák átfúrják magukat a bélfalon, bejutnak a vérkeringésbe és a tüdőbe, majd a légcsövön át a garatba kerülve és ismételt lenyelés után vissza a bélrendszerbe. Ez után kb. 2 hónap múlva fejlődik ki az ivarérett féreg parazita, mely a vékonybélben élősködik. A fertőzőképes peték talajjal szennyezett piszkos kézzel, emberi széklettel, vagy szennyvíziszappal trágyázott és nyersen fogyasztott zöldségfélékkel kerülnek a szervezetbe. Az epe-, hasnyálmirigy vezeték elzáródását, bélgyulladást, bélátfúródást, bélelzáródást okozhatja mechanikusan féreg parazita, idegrendszeri és allergiás tünetek megjelenését a toxicus hatás válthatja ki. A hosszantartó és visszatérő féreg parazita fertőzés (jellemzően gyermekkorban) a testi és szellemi fejlődésre, általános egészségi állapotra igen káros hatással van, az immunrendszer ellenálló képességét nagymértékben csökkenti.

Trichuris trichiura féreg parazita

A Trichuris trichiura féreg parazita hossza 3-5 cm hosszú, és köztigazda nélkül terjedő féreg. A féreg parazita petéi a talajban megfelelő hőmérsékleti és nedvességi viszonyok között csak 5-6 hetes fejlődés után válnak fertőzőképessé. A lenyelt petékből kibúvó féreg lárvák a vékonybél nyálkahártyájába fúródva fejlődnek ivaréretté, majd a vastagbélbe vándorolnak és megtelepednek. Enyhe féreg parazita fertőzés tünetmentességgel járhat, nagy mennyiségű féregszám esetén hasmenés, vastagbélgyulladás, anaemia (anémia-vérszegénység) jelentkezik. A fertőzés nagy részében allergiás tünetek és eosinophilia megjelenése jellemző.

Ancylostoma duodenale féreg parazita

Az Ancylostoma duodenale féreg parazita sárgás színű, 1-1,3 cm hosszú féreg. Tojásdad alakú féreg, szájüregét erősen fejlett kitines szájtok veszi körül. A féreg parazita elülső részén két pár hegyes, fogszerű nyúlvány látható. Hazánkban régen az A. duodenale féreg parazita a melegbányákban fordult elő, napjainkban import esetek ismeretesek. A féreg parazita terjedése köztigazda nélkül, a talaj közvetítésével történik, a féreg peték érése a külvilágban, a talajban fejeződik be. A fertőzőképes lárva a sértetlen bőrön át aktívan hatol be a szervezetbe. A bőralatti hajszálerekbe hatolva lárvavándorlással kerül a vékonybél kezdeti szakaszába a féreg parazita, és itt megkapaszkodva élősködik a nyálkahártyán, vérrel és szövetnedvekkel táplálkozik. A féreg parazita jelenlétére általános, igen tünetszegény folyamatok utalnak (fejfájás, szédülés, gyengeség, látászavar), a vérszegénység az, ami leginkább felhívja „önmagára” a figyelmet.

Strongyloides stercoralis féreg parazita

A Strongyloides stercoralis féreg parazita két milliméter hosszú vékonybélben élősködő féreg, terjedése az Ancylostomáéhoz hasonló. A féreg parazita fertőzés hasmenést, bélgyulladást okoz. Enyhe esetekben tünetmentes a féreg parazita jelenléte, de gyakori panasz lehet a hányinger, meteorizmus, a hasi fájdalom, hasmenés-székrekedés váltakozása. Az féerg parazita fertőzöttség általános tünetei közé tartozhat az allergiás tünetek (bőrviszketés, piros kiütések) megjelenése. Az idegrendszeri tünetek nyugtalanságban, álmatlanságban és depresszióban nyilvánulnak meg. A lárvák áthatolási helyén a bőrön viszketés, urticaria, kis bevérzések, ödéma (vizenyős duzzanat) keletkezik. A keringéssel tüdőbe kerülő lárva áthaladásakor köhögés, bronchitis észlelhető.

Trichinella spiralis féreg parazita

A Trichinella spiralis féreg parazita 1,4-4 mm hosszú vékonybélben élősködő féreg. A T. spirali féreg parazita fertőzés nyers vagy kellően át nem sütött trichinellás sertéshús elfogyasztása révén következhet be. A lárvák tokja az emésztőnedvek hatására megnyílik, a kiszabaduló lárvák a vékonybél bolyhai közt 2-3 napon belül ivaréretté válnak és a nőstény féreg paraziták 4-5 nap múlva megkezdik a lárvaürítést /eleven lárvákat szülnek/. A lárvák átfúrják a bélfalat, bekerülnek a vérkeringésbe és az izomzatba is.

Paraziták hatásai az emberi szervezetben:

A paraziták gazdaszervezetet károsító hatása összetett folyamat, részint általános, részint helyi (lokális) hatásaik vannak. Ez az élősködő paraziták fajtájától, számától, a megtelepedés helyétől, a megtámadott szerv szövetreakciójától, egyéni érzékenységtől és az immunrendszer általános állapotától is függ. A károsodás kétféle lehet aszerint, hogy azok az élősködő paraziták közvetlen hatására keletkeznek, vagy az élősködő parazita adta ingerre adott válaszreakcióról van-e szó (közvetett-következményes vagy reaktív hatás).
A paraziták okozta direkt hatásokat a köv. csoportokra oszthatjuk:

-Parazita okozta táplálékelvonás: Még az apatogén (nem kártékony, fertőzést nem okozó) parazitákra is vonatkozik, hogy az életműködésükhöz szükséges tápanyagokat a szervezettől vonják el. Maga a táplálék elvonása is okozhat ártalmakat. Egyes paraziták emésztett vagy nem emésztett béltartalommal, mások vérrel, vitaminokkal, stb. táplálkozhatnak. A táplálék elvonás nagymértékű lehet, ha nagymennyiségben van már jelen a szervezetben a parazita.

-Parazita okozta mechanikus ártalom: részint a féreg aktív tevékenysége (lárvavándorlás, féregmozgás), részint a szöveti reakció, valamint a parazita környezetének nyomása, elsorvasztása miatt következhet be.

-Parazita okozta toxicus hatás (mérgező hatás): a paraziták anyagcseretermékeikkel, szétesésük közben felszabaduló testfehérjéikkel vagy antigén-hatású toxinjaikkal idézhetnek elő mérgező hatást, mellyel egyben allergiás reakcióválaszokat is kiváltanak.

-Parazita okozta általános immungyengeség: voltaképpen nem önálló ártalom, hanem következmény az összetett behatásokra. A legyengült szervezet így más kórokozók támadásának is fokozottan kitett lesz, másodlagos következményként pedig indikálja az idegrendszeri tünetek megjelenését is.

- Parazita okozta immunbiológiai jelenségek: a gazdaszervezet az antigén (féreg és termékei) hatására ellenanyag termeléssel válaszol (antitestek), és az antitest vagy a keringésbe jut humorális immunválaszt kiváltva, vagy a termelő sejtekben marad celluláris immunválaszt kiváltva. Az immunitás a parazita fertőzésekben is veleszületett, ill. szerzett lehet, a veleszületett immunitás mértéke még napjainkban is vitatott kérdés, egyes megfigyelések szerint pl. a maláriával szemben az első pár hónapban a csecsemők ellenállóak. A szerzett természetes immunitás kialakulása egyes parazita fertőzések esetén megfigyelhető, ami abban nyilvánul meg, hogy bizonyos rezisztencia, ellenálló képesség alakul ki a szervezetben, így újrafertőződés esetén a károsító hatások nem tudnak kialakulni. A szerzett védettség sajátos formája a fertőzéses védettség, amikor a fennálló parazita fertőzöttség védi meg a szerveztet ugyanazon parazita fajjal történő újrafertőződéssel szemben.

Paraziták okozta betegségek laboratóriumi vizsgálata:

A vizsgálati anyagot, a kimutatás módját egyrészt az élősködők faja, másrészt az okozott betegség jellege, esetleg stádiuma határozza meg. A protozoonok kimutatására mikroszkópos vizsgálat (natív vagy festett készítmények), tenyésztés, néhány betegségben szerológiai reakció és állatoltás használható. Féreg okozta fertőzöttség meghatározása a székletben, vizeletben, ürülő férgek, féregrészek, peték és lárvák, ill. a vérben és szövetekben élők esetében azok direkt és indirekt kimutatásával történhet meg (pl. kután próbák).

Bélrendszeren kívül elhelyezkedő parazita fertőzések

Tartalom: húgy-ivarszervi parazita, vérben és szövetekben élősködő paraziták

Húgy-ivarszervi parazita:

Trichomonas vaginális protozoon parazita (flagellata protozoon) az urogenitális szervekben élősködve azok gyulladásos elváltozását okozza, számos szövődménnyel kisérve. Nőknél és férfiaknál is előforduló parazita fertőzés, bár nőknél gyakoribb az előfordulási arány. Nőknél a fertőzést követő 4-15. napon helyi tünetként a hüvelyváladék bőségessé, habossá, híggá válik, melyhez később égető, viszkető érzés társul. A tünetek később önmaguktól enyhülhetnek, amikor már a fertőzés idültté, krónikussá válik és a fertőzés a felsőbb genitális régiókba is eljut. A flagelláták bejutnak a húgycsőbe, onnan a magasabb régiókba húgyhólyag, vesemedence, prosztatagyulladást, stb. okozva. A Trichomononas vaginális parazita terjedése történhet közvetlen vagy szexuális úton, és környezeti tényező útján, azaz pl. a fürdővízzel, közös törülközővel, szivaccsal, stb. Trichomonas fertőzés esetén gyakori a gombás (candida) felül- ill. társfertőzöttség.

Vérben és szövetekben élősködő paraziták

Tartalom: Protozoon paraziták - Malária, Leishmaniák, Trypanosomák, Toxoplasmosis, féreg paraziták - Schistosomák,Májmételykór, Echinococcus granulosus, Ech. multilocularis, Trichinella spiralis.

Malária plasmodium protozoon parazita

A Malária plasmodium protozoon parazita okozta fertőzés földünk legelterjedtebb fertőző betegsége. Az emberi maláriát a Plasmodium vivax (harmadnapos láz), a Pl. falciparum (trópusi malária), a Pl. malariae (negyednapos láz) okozza, melynek terjesztője vérszívás útján az Anopheles-szúnyog nősténye. A plasmodiumok ivartalanul (emberben) és ivarosan (a szúnyogban) is szaporodnak. A fertőzött ember vörösvérsejtjeiben a protozoon parazita különböző fejlődési stádiumai lehetnek jelen. A malária protozoon parazita betegség legjellemzőbb tünete a visszatérő, egymást követő, jellegzetes lázroham, ill. a hidegrázás, vérszegénység és lépmegnagyobbodás. Gyakori kísérő tünet a rheumatikus jellegű izom vagy ízületi fájdalom. A lázrohamok 6-24 órát tarthatnak, harmad-negyednaponként követhetik egymást. A belső szervek kisereiben (pl. az agyi erekben) a protozoon paraziták elzáródásokat okoznak, és érzészavarokat-érzéskieséseket, és akár kómás állapotot is létrehozhatnak. A malária idült szakaszában hiányoznak a lázrohamok, de a lép- és májmegnagyobbodás megmarad, a tünetmentes időszakokat felválthatják az újbóli fellángolások.

Leishmaniák - protozoon paraziták

Leishmania protozoon paraziták a természetben igen elterjedtek, emberre közülük három faj patogén, azaz megbetegedést okozó protozoon parazita. A protozoon paraziták a sejten belül (intracellulárisan) helyezkednek el, a keringő vérben általában a fehérvérsejtekbe zárva találhatóak. A betegség terjesztésében a lepkeszúnyogokhoz tartozó phlebotomus fajoknak van szerepük. Leishmania donovani a visceralis (vagy kalaazar) betegség okozója. Afrika, Ázsia, Dél-Amerika trópusi vagy szubtrópusi részein és Európa déli országaiban fordul elő leginkább a protozoon parazita, terjesztője pl. a papatacsi-légy és a homoki légy. Leishmania tropica protozoon parazita a cutan (kutan-bőr), a keleti-fekély kórokozója. ÉNy-Indiában, Afganisztánban, Izraelben fordul elő szezonálisan, terjesztője a papatacsi légy, de ritkán emberről-emberre is terjedhet. Leishmania brasiliensis protozoon parazita fertőzés a nyálkahártya leishmania, az ún. espundia kórokozója. A parazita betegség főleg Közép- és dél Amerikában, Kínába és Indiában fordul elő, átvivői a Phlebotomus légyfajok, de kontakt fertőzés is létrejöhet.

Trypanosomák – protozoon paraziták

A T. gambiense protozoon, a T. rhodesiense protozoon, és a T. crusi protozoon paraziták az álomkór kórokozói, melyek a tse-tse legyek szúrásával terjednek. A csípés után hónapok múlva idegrendszeri tünetek jelentkeznek, majd létrejön az álomkóros állapot.

Toxoplasma gondii protozoon parazita

A Toxoplasma gondii protozoon parazita az egész világon előforduló toxoplasmosis kórokozója. Természetes körülmények között a vadon élő állatok protozoon parazitája, de számos háziállat (macska, kutya, nyúl) is fertőzött lehet vele. Az ember a parazita fertőzött állatok és személyek váladékai, az állatok nem kellően főzött (kezelt) húsa, tojása útján fertőződhetnek szájon keresztül (per os /per osz), illetve intranasalisan, kontakt vagy placentán keresztül is történhet a fertőződés. A protozoon parazita fertőzés tünetmentesen vagy enyhe és általános tünetekkel kezdődhet, fejfájás, hőemelkedés, rossz közérzet formájában. Máskor a vér- és nyirokrendszer révén a különböző szervekbe kerülve jellegzetes szöveti károsodásokat okoznak. A toxoplasmosis veleszületett és szerzett is lehet. A veleszületett (kongenitális) forma azon újszülöttek esetében jön létre, kiknél az anya a terhesség 2-3. hónapjában esett át a protozoon parazita fertőzésen. Klasszikus formája az ún. Sabin-tetrád (agyszöveti elváltozások és gyulladások). A terhesség első heteiben vetélést okozhat a toxoplasmosis. A szerzett toxoplasmosis lehet látens (megbúvó), oligoszimptómás (nyirokcsomókra, gyomor-bélhuzamra-májra, lépre, vesére lokalizálódott tünetekkel), illetve a nagyon ritka az akut, extrém forma, mikor a hirtelen nagy mennyiségben bejutó protozoon parazita fertőzés akár halált is okozhat (pl. laboratóriumi Toxoolasma parazita fertőzés esetén). Megelőzésként fontos az élelmiszerhigiénés szabályok betartása, a terhes asszonyoknak az állatokkal való kontaktus minimalizálása.

Schistosoma haematobium féreg parazita

A Schistosoma haematobium féreg parazita a hólyag körüli vénákban élősködik, és ide üríti petéit is. A peték az erek összehúzódása révén jutnak ki a szövetek közé. A hólyagba fúródott peték gyulladásos, vérzéses elváltozásokat okoznak és a vizelettel ürülnek. Schistosoma mansoni féreg a vékony—és vastagbél kezdeti szakaszának vénáiban tartózkodnak. Akár a Sch. mansoni, akár a Schistosoma japonicum enteritises és dizentériára jellemző tünetekkel jelentkeznek. A két féreg parazita faj petéi a széklettel ürülnek. A schistosomiazisok idült és kezeletlen eseteiben a peték szövetek közötti vándorlása miatt kötőszöveti felszaporodások, és súlyos pangásos állapotok jönnek létre. A féreg parazita okozta fertőzés emberről-emberre nem terjed, a fertőzött ember vizeletével, székletével ürülő peték fertőzőképes lárvákká csak köztigazdákban – csigafajokban – fejlődve tovább alakulnak ki. A sértetlen kültakarón át jutnak a szervezetbe fertőzőképes lárvákat tartalmazó víz által (fürdés, mosás, mocsaras és öntözött területeken). Afrikában igen elterjedt betegség, de jelen van Dél-Amerikában, Egyiptomban, és a Távol-Kelet országaiban is a Sch. haematobium féreg parazita fertőzés.

Fasciola hepatica féreg parazita

A Fasciola hepatica féreg parazita okozza a májmételykórt. Elsősorban a juhok és szarvasmarhák féreg parazita kórokozója, emberben ritkán fordulnak elő. A fertőzött állatok vízbe kerülő féreg parazita petéiből kedvező körülmények között 1-2 hét múlva kibújnak a lárvák és az alkalmas köztigazdába – csigákba – hatolnak. A fejlődés bizonyos szakában kirajzanak a csigából és növényeken tokolódnak be. A féreg parazita fertőzés a betolódott lárvák növényekkel való bekebelezése útján jöhet létre. A vékonybélben a lárvák kiszabadulnak, átfúrják a bélfalat és a májba hatolnak. A májban való vándorlásuk által az epeutak, a máj gyulladása és szövetfelszaporodása jön létre. Fontos a féreg parazita által fertőzött állatok kiszűrése, és a fűszálak és egyéb növények (pl. sóska, vizililiom) rágcsálásának kerülése.

Echinococcus granulosus féreg parazita

Az Echinococcus granulosus féreg parazita végső gazdája a kutya. Az emberben a féreg parazita lárvája élősködik, az emberen kívül a háziállatok a köztigazdák. A féreg parazita 3-6 mm hosszú, a fején 4 szívótálcsa és kettős horogkoszorú található, ízeinek száma mindössze 3-4, a legutolsó íz a legnagyobb és ez tartalmazza petéket. A kifejlett féreg parazita a kutya vastagbelében élősködik, a székletével kiürülő peték többféle köztigazdában képesek fejlődni. Szokványos köztigazdái a szarvasmarha, a juh, a birka, a kecske, sertés, stb. ritka esetben pedig maga az ember. A féreg peték lenyelése után a petékből kiszabadulnak a lárvák, és a bélfalat átfúrva bejutnak a vérkeringésbe, majd a szervekben megtelepednek (leggyakrabban a tüdőben és májban). A megtelepedés helyén hólyagocskákat hoznak létre, melyeket folyadék tölti ki. A hólyagok lassan növekedve tömlőt hoznak létre, melyek a környező szövetet nyomják és szervi funkcionális zavarokat hoznak létre. A tömlők megrepedhetnek, további szóródást, szövődményt létrehozva ezzel. Az elhalt tömlők elmeszesedhetnek vagy elgennyesedhetnek. A féreg parazita fertőzés a széklettel terjed, pl. a kutya simogatásakor a szőrére került peték bekebelezésével vagy a széklettel fertőzött ételek útján.

Echinococcus multilocularis féreg parazita

Az Echinococcus multilocularis féreg parazita a rókákban fordul elő, köztigazdái a rágcsálók. Az emberbe kerülve a féreg petékből kiszabadulnak a lárvák és a vérárammal a bélfalat átfúrva a májban telepednek meg. A májban szivacsszerűen növekszik, a tömlőt kocsonyás massza tölti ki, mely a környező szervekben, szövetekben nyomásos tüneteket, ill. funkcionális zavarokat okoz (sárgaság, lépnagyobbodás, felszaporodott hasi folyadékgyülem-ascites). A máj kemény, egyenetlen tapintású, de általában nyomásra nem érzékeny. Emberi E. multilocularis féreg parazita fertőzés leginkább a vadászok között fordul elő, akik az állat nyúzásakor a rókabőrrel vagy az állat székletével szennyezett élelmiszerek fogyasztásakor fertőződnek.

Trichinella spiralis féreg parazita

A Trichinella spiralis féreg parazita az izmokban betokolódva élősködik. A Trichinellosis súlyossága a megtelepedett férgek, illetve lárvák számától függ. Kicsi, karcsú férgek, a nőstények 2,5-4 mm, a hím féreg paraziták 1-1,5 mm hosszúak, de csak 60 mikrométer szélesek. Elevenszülők, a nőstény féreg parazita néhány hetes élete során 1500-2000 lárvát szül. A féreg lárvák a bélfalon át a nyirok- és véráramba kerülnek, elérve az izomzatot vagy megtelepednek vagy változó ideig tovább keringenek. Az izomrostban fejlődnek tovább, a 4-5. hétre citrom alakú tok veszi körül a féreg parazitákat. A tünetek 6-9, néha 2-28 napi lappangási idő után jelentkeznek, mutatva a trichinellák vándorlási útját. A hússal bekerült féreg lárvákból a bélben válik ivaréretté a féreg parazita. A trichinellosis első párhetes szakaszára enterális tünetek a jellemzőek (hányás, hasmenés, láz), majd a megindult lárvamozgással kialakulnak a típusos tünetek :magas láz, fejfájás, végtag- és izomfájdalom, szomjúság, szemhéj körüli ödéma-duzzanat, nyelési nehézség, a lárvák megtelepedésével párhuzamosan egyes izomcsoportok megduzzadnak, fájdalmassá válnak. A féreg parazita fertőzés a fertőzött sertéshússal, nyers kolbász, sonka) vagy nem kellően kezelt húskészítmények fogyasztásával terjedhet. A sertés a fertőzött rágcsáló (patkány) felfalásával fertőződik.

Parazita Vektorok által terjesztett fontosabb megbetegedések

Vírus parazita kórokozó:
Sárgaláz szúnyog okozta betegség a Sárgaláz és a Dengue-láz, az átvitel módja a vérszívás.
Lepkeszúnyog okozta betegség a Papatacsi láz,
Kullancs okozta agyvelőgyulladás, az átvitel módja a vérszívás.
Rikettsia parazita kórokozó:
Ruhatetű okozta kiütéses Tífusz, az átvitel módja a tetű székletének bevakarása a bőrbe.
Kullancs okozta Q-láz, az átvitel módja a vérszívás.
Baktérium parazita kórokozó:
Trópusi patkánybolha okozta Pestis, az átvitel módja a vérszívás.
Kullancs okozta Visszatérő láz, az átvitel módja a vérszívás.
Ruhatetű okozta Visszatérő láz, az átvitel módja a szétnyomott tetű bevakarása a bőrbe.
Protozoon parazita kórokozó:
Malária szúnyog által okozott Malária, az átvitel módja a vérszívás.
Lepkeszúnyog okozta Leishmainiasis, az átvitel módja a vérszívás.
Tse-tse légy okozta Álomkór, az átvitel módja a vérszívás.
Nematoda parazita kórokozó:
Púposszúnyog okozta Filariasis és Onchocerosis, az átvitel módja a vérszívás.

REFLUX BETEGSÉG ÉS A REFLUX BETEGSÉG TÜNETEI, REFLUX BETEGSÉG TERÁPIA - BIOENERGETIKAI TÁMOGATÁSA, NYELŐCSŐ BETEGSÉGEI, REFLUX VUR

A Nyelőcső anatómiai - élettani leírása

Nyelőcső (esophagus - ejtsd: özofágusz) a mellkasban elhelyezkedő, kb. 2 cm átmérőjű üreges szerv, mely a garatot köti össze a gyomorral. A nyelőcső a nyak és a mediastinum mélyén, a gerinc előtt, rejtett helyzetben található. A szájüreg és a garat tölcsér alakban folytatódik a nyelőcsőben. A gyűrűporc és a VI. nyaki csigolya magasságában, a fogsortól 15 cm-re kezdődik, s a cardiában a XI. háti csigolya magasságában végződik , a fogsortól számítva kb. 40 cm-re.

Továbbító feladata van, melyet a nyelőcső felső harmadának harántcsíkolt izmainak, és az azt folytató simaizmainak összehangolt munkája (izom), illetve a nyelőcső nyálkahártyájának redőzöttsége biztosít. Belső lumenét laphám borítja, a gyomorba való átmenet előtt azonban 1-2 cm-en hengerhám található, mely nyákmirigyeket, ereket, idegeket tartalmaz. A nyelőcső üregében a vegyhatás általában közömbös, de időnként a fiziológiás Reflux (visszaáramlás) megsavanyítja.

Képen: a nyelőcső, ahol megfigyelhető a nyelőcső légcsőhöz (trachea), és a légcső elágazáshoz való viszonya (a-kép), ill. a nyelőcső fiziológiás szűkületei (b-kép).

A nyelőcső nyaki, mellkasi és hasi részre osztható, a nyelőcső kb. 25 cm hosszú (5+16+4), férfiaknál lehet hosszabb, nőknél rövidebb. Nyelőcsőnek három természetes, élettani szűkülete van, az első a garat- nyelőcső átmenetnél (felső zárógyűrű helye- kb. 15 cm-re a fogsortól), a második a légcső elágazásánál (kb. 24 cm-re fogsortól), a harmadik élettani nyelőcső szűkület a rekeszizmon történő átmenetnél (alsó zárógyűrü helye- kb. 40 cm-re a fogsortól) található. A szűkületek között - melyeknek átmérője kb. 14 mm - tágabb szakaszok vannak, kb. 20 mm átmérővel. Az alsó nyelőcső - zárógyűrü helyén alakulnak ki leggyakrabban az elváltozások, a zárógyűrű elégtelenségei. A nyelőcső beidegzését a vegetatív idegrendszer látja el, fő érző és mozgató idege elsősorban a nervus vagus, de a szimpatikus ducláncból is kaphat ágakat.
A simaizomból (az izom működés akaratlagosan nem befolyásolható, nem szabályozható) álló alsó zárógyűrű (cardia) biztosítja a táplálék gyomorba történő periodikus ürülését. Az izomgyűrü megnyílását a nyelőcső előrehaladó összehúzódási hulláma váltja ki, ill. a rekesz izomnyalábjainak a megfeszülése, és az a tény, hogy a vestibuláris rész a gyomorba ferdén szájadzik be (ún. His-szög). A cardia normális, szabályos záródása megakadályozza a gyomortartalomnak a nyelőcsőbe való visszajutását. A zárógyűrű összehúzódása fehérjefogyasztás után fokozódik, zsírok és nagy mennyiségű szénhidrát fogyasztása, illetve dohányzás után gyengül.

A Nyelőcső betegségeinek rövid leírása

Tartalom: nyelőcső fejlődési rendellenességek, nyelőcső sérülések, idegentestek, nyelőcső ruptura, nyelőcső fekélyek, nyelőcső szűkületek, sclerodermia, nyelőcső tágulatok és nyelőcső kiöblösödések, nyelőcső achalasia, egyéb motilitás zavarok, nyelőcső vérzések, nyelőcső gyulladásos betegsége, nyelőcső daganatai.

A nyelőcső fejlődési rendellenességei:

A rendellenességek különböző alakjainak lényege, hogy a nyelőcső egy bizonyos szakasza hiányzik, mely nagyrészt valószínűsíthetően az intrauterin (méhen belüli) vérellátási zavar következtében jön létre. Gyakori, hogy a vakon végződő nyelőcső szakasz, és a légcső között sipoly járat alakul ki. Ritkán már a gége alatt megszűnik a nyelőcső (aplasia oesophagei) és hiányzik a nyelőcső szakasz egészen a cardiáig.

A nyelőcső sérülései:

A nyelőcső külső sérülései -szúrt, vágott, lőtt sebek, robbanás, gázolás okozta sérülések-, ill. a nyelőcső belső sérülései (perforációk- átfúródások) fordulhatnak elő. A belső nyelőcső sérülései keletkezhetnek vegyszerek okozta felmaródások, és idegentest beékelődések, ill. ritkán orvosi beavatkozások után. Nyelőcső belső sérülésre hajlamosít az elhúzódó Reflux betegség, nyelőcső gyulladásos vagy daganatos állapota, a nyelőcső átfúródása legtöbbször a nyelőcső élettani szűkületeinél alakul ki.

Nyelőcső és az idegentestek:

A gyermekeknél szokott leggyakrabban előfordulni - gomb, érme, tű, bab, stb. lenyelése során, hogy olyan idegentestek kerülnek a nyelőcsőbe, melyek a továbbiakban akadályt képezhetnek a nyelésben. Felnőttek esetében csontszilánk, halszálka, gyümölcsmag, nagyobb hús vagy kenyérdarab, idősek esetében pedig gyakran alvás közben a műfogsor lenyelése okoz akadályt a nyelőcsőben.

Általában a nyelőcső valamelyik fiziológiás szűkületi szakaszain jön létre az elakadás, sima felszínű vagy kisebb tárgy esetén többnyire akadálytalanul tovább jut a gyomorba és a belekbe az idegentest, majd további tünetek és sérülések nélkül ki is jut a széklettel a külvilágba. Az idegen test esetleg azonnali spontán hányinger és hányás formájában is kijuthat (direkten hánytatni se gyermeket, se felnőttet nem szabad, mert a nyelőcső sérülését válthatjuk ki!) de ha a nyelőcső perisztaltikus továbbító izommunkája nem tudja elmozdítani a tárgyat, akkor elakadás folytán akár teljesen, vagy részlegesen is elzárhatja a nyelőcsövet.
Súlyos és időben nem kezelt esetben nyelőcső átfúródás, nyelőcső nyálkahártya sérülés, nyelőcső izom- és érfal sérülés, Reflux betegség és nyelőcső -fekély, a félrenyelés miatt pedig tüdő- és mellhártyagyulladás jöhet létre, ill. következményesen még vakbélgyulladást is kialakulhat. Ha a nem nagy, és sima felszínű idegentest lenyelése után nem jelentkezik nyelőcső -sérülésre utaló tünet (vérzés, nyelőcső átfúródás - nagy fájdalom, folyamatos nyáladzás és öklendezés, nyelési képtelenség, stb.), akkor konzervatív kezelésként először sűrű pépes ételt (pl. burgonyapüré) alkalmazhatunk, ill. főleg táplálékok - szálka, csontszilánk, stb. - esetében ciromos vagy ecetes vizet, amelyek segítik az anyag feloldódását, ill. továbbjutását. Gyermekek esetében mindig, ill. felnőttek fémes vagy éles tárgyak lenyelésének esetében mindenképpen indokolt az orvosi vizsgálat, pl. a Rtg. - ill. nyelőcső - endoscopos vizsgálata.

A Nyelőcső spontán rupturája -átszakadása (Boerhaave-szindróma):

Ritka kórkép, teljes jóllét közben, váratlanul következhet be, és a nyelőcső falának összes rétegének az átszakadását jelenti, minden közvetlen sérülés nélkül. A nyelőcső ruptura legfontosabb előidéző faktora a nagymérvű hányás, öklendezés, a hirtelen való nagy súly emelése, ill. a hasra mért nagy ütés, mikor is az emelkedett gyomorbeli nyomás hirtelen áttevődik a nyelőcsőre. A nyelőcső átszakadás kórelőzményében azonban gyakori a már meglévő nyelőcső -fal gyengeség, melyet okozhat, pl. a Reflux betegség, a nyelőcső gyulladása, fekélybetegség, pylorus stenosis, rekeszizomsérv, stb. A nyelőcső ruptura-átszakadás kezelése szinte mindig műtéti megoldást igényel.

Nyelőcső fekélyek:

A többnyire peptikus (gyomorsav károsító hatására képződő kerek szövetsérülés) eredetű nyelőcső fekélyek, az idült gyomor-nyombél fekélyek nyelőcsőre lokalizált változatának felelnek meg. Elsősorban a nyelőcső -gyomor határon, vagy annak közelében találhatóak meg. Kórelőzményben gyakori az elhúzódó Reflux betegség, a rekeszsérv (hiatus hernia), vagy a cardio-myotomia (cardia műtét), ill. a bizonyos nyálkahártya-rendellenességek (pl. Bariett- nyelőcső) megléte. A nem peptikus nyelőcső fekélyek leginkább carcinoma eredetűek, de okozhatja őket pl. tuberculosis, lues és idegentest is. Műtéti megoldást csak a nyelőcső fekély átfúródása, erős vérzés, vagy a kezeletlen - kezelhetetlen Reflux betegség, ill. nyelőcső szűkület, nyelőcső elzáródás igényel.

A Nyelőcső jóindulatú szűkületei:

A nyelőcső szűkületek lehetnek veleszületettek, ill. szerzettek. Nyelőcső szűkület kísérheti a különböző nyelőcső -betegségeket (pl. hosszan fennálló Reflux betegség), ill. ezen elváltozások műtéti beavatkozásait. Külső sérülés okozta idegentest behatás után is gyakran kialakul a nyelőcső szűkülete. A nyelőcső lumenét szűkítheti szervezeten belüli külső nyomás is, pl. a megnagyobbodott pajzsmirigy, nyirokcsomók, aorta-tágulat, mellkasi tumorok, stb. Bizonyos gyulladásos folyamatok (pl. kémiai-vegyszer mérgezések után) után hegesedések maradhatnak vissza, amelyek következményes zsugorodása (strictura) ugyancsak szűkíti a nyelőcsövet.

Nyelőcső Sclerodermia:

Ritka, az autoimmun betegségekhez tartozó kórkép, melyet az egész kötőszövet állomány ismeretlen eredetű elváltozása jellemez. A betegség általában a bőrön kezdődik, és csak később tevődik át a belső szervekre – gyomor/bél rendszerre, tüdőkre, vesékre, de leggyakrabban elváltozást a nyelőcső területén okoz. A nyelőcsőben a szöveti elváltozás nyelőcső szűkületet okoz (leginkább a nyelőcső alsó harmadában), a szűkület felett nyelőcső tágulat alakul ki, csökkent vagy hiányzó nyelőcső perisztaltika (továbbító izommozgás) és Reflux betegség jellemzi a kórképet.

Nyelőcső tágulatok (Ectasia) és nyelőcső kiöblösödések (Divertikulum):

A nyelőcső diffúz (kiterjedt) tágulata az ún. ectasia, a körülírt helyen támadt, zsákszerű köblösödés- kitágulás pedig az ún. nyelőcső divertikulum (vagy gurdély). A nyelőcső –ectasia egyenletes, a nyelőcső egész hosszára kiterjedő elsődleges vagy másodlagos nyelőcső tágulat. Elsődleges nyelőcső tágulatként ritkán, mint veleszületett forma jelentkezik, gyakoribb a másodlagos nyelőcső tágulat, amelyet centrális (pl. agyvérzés, agyhártyagyulladás okozta) vagy perifériás (pl. fertőző betegség, alkohol, ólom – arzénmérgezés okozta) beidegzési zavar okozhat. A diffúz tágulat nyelőcső szűkület vagy görcsös állapot következménye is lehet.

A nyelőcső diverticulumnak (nyelőcső kiöblösödésnek) két formája van, az ún. pulziós és a trakciós nyelőcső divertikulum. A pulziós tipusú nyelőcső divertikulum -a hasfali sérvekhez hasonlóan- a nyelőcsőben kifejeződő fokozott belső nyomás és a nyelőcső falának izomgyengesége (pl. elhúzódó Reflux - Reflux betegség kapcsán) következtében jön létre. A nyelőcső gyenge helyén az izomzat vagy hiányzik, vagy fejletlen, s nyeléskor a falat nyomására a nyelőcső nyálkahártya előemelkedik és később fokozatosan előboltosul. Leggyakrabban a garat- nyelőcső átmenetnél, de létrejöhet a nyelőcső –légcső kereszteződésnél, ill. a rekeszizom alatti és feletti részen is kialakulhat a pulziós nyelőcső divertikulum.

Képen: nyelőcső kiöblösödések (divertikulumok) leggyakrabban előforduló helyei: a, pharingo-oesophageális pulziós nyelőcső divertikulum (garat- nyelőcső átmenetnél), b, trakciós divertikulum a légcső elágazásánál (bifurkációnál), c, rekeszizom feletti (epiphrenális) pulziós nyelőcső divertikulum.

A trakciós típusú nyelőcső divertikulum-kiöblösödés általában a nyelőcső középső harmadában (az aorta ívnél, légcső elágazásnál), a nyelőcső -falra ható külső erők húzása következtében jön létre (pl. hegesedett tuberculotikus nyirokcsomók hatására). A trakciós nyelőcső kiöblösödések a nyelőcső -fal minden szövetrétegét tartalmazzák, míg a pulziós nyelőcső kiöblösödés csak nyálkahártyát - nyálkahártya alatti részt (submocosa), ill. kevés izomszövetet tartalmaznak. A nyelőcső divertikulumok főleg idősebb korban alakulnak ki, és inkább a férfiak esetében. A nyelőcső divertikulumok –kiöblösödések nagysága nincs mindig arányban a jelentkező tünetekkel. Nyelőcső műtéti megoldást már csak kifejezett és súlyos tünetek és szövődmények (súlyos gyulladás, vérzés, nyelőcső sipoly és átfúródás) esetén alkalmaznak.

Nyelőcső Achalasia:

Nyelőcső achalasia szinonimái (egyéb kifejezési módjai): régi nevén cardiospasmus -ejtsd: kardiospazmus, vagy mega-oesphagus – ejtsd: mega-özofágusz, vagy oesophagus dilatatio –ejtsd: özofágusz-dilatáció/tágulat: A nyelőcső akhalázia nem organikus-szervi elváltozásra, hanem zavart funkcionális - működési állapotra utal, mely vegetatív beidegzési zavar, a neuromuszkuláris (ideg-izom) koordinációnak –összehangoltságnak- hiánya miatt alakul ki. Nyelőcső motilitászavar (mozgászavar) következtében a nyelőcső tónusa (izom-tartása) és a nyelőcső perisztaltikája (továbbító mozgása) csökken, nyeléskor a cardia zárógyűrű nem nyílik meg, így a lenyelt táplálék nem kerül le a gyomorba.

Normálisan a cardia a nyelőcső perisztaltikára nyílik meg, nyelőcső achalasia esetén azonban a cardia izmai nem ernyednek el, a relaxáció hiányzik. Kialakul a cardia elsődleges szűkülete, és a szűkült feletti részen a tágulat kiterjedhet a nyelőcső első kétharmadára, vagy akár az egész nyelőcsőre is. A kialakult nyelőcső tágulat befogadó képessége lehet pár liter is (az eredeti nyelőcső volumen akár 20*- a is). A nyelőcső achalasia kezdeti stádiumában a nyelőcső izmok kompenzálni kezdenek, majd megvastagodnak, végül dekompenzálódnak a nyelőcső izmok, és kialakul a nyelőcső falának megvékonyodása. Kialakul a nyelőcső gyulladása, felületes nyelőcső nyálkahártya felmaródások és a fekélyesedések.
A nyelőcső achalasia minden életkorban előfordulhat, de leggyakrabban mégis a 2.-4. évtizedben jelenik meg. Reflexes (idegi) hatás következményeként gyakori kiváltó tényezői közé tartozik a – Reflux betegség, a nyelőcső fekély, a nyelőcső divertikulum és az epebetegeség, illetve nemritkán súlyos pszichés emócióhoz (stressz) társulva jelentkezik a betegség. A nyelőcső achalasia tünetek lassan, némelykor évek alatt alakulnak csak ki, leggyakoribb tünet, hogy a beteg úgy érzi, alig tudja a falatot lenyelni (megakad, mintha megtapadna a falat), ezért egy-egy nagyobb falat után mindig innia kell.

Lassú étkezés, és közben sokszori folyadék fogyasztás, Reflux betegség elleni diéta segítheti a tünetek csökkentését. Súlyos nyelőcső achalasia esetben az elégtelen táplálék felvétel miatt cachexia, teljes lesoványodás, leromlás állapota jöhet lére. A helyes elkülönítő (a nem organikus, hanem a funkcionális –idegi- eredet miatti) diagnózis felállítása és vizsgálatok elvégzése alap követelmény, nyelőcső tágítással, stressz oldó terápiával, súlyos esetben műtéttel oldható meg a gyógyítás (cardio-myotomia – Heller féle műtét, ekkor hosszirányban átmetszik a cardiát, épen meghagyva a nyálkahártyát).

Egyéb funkcionális eredetű nyelőcső - motilitászavarok (nyelőcső -mozgásbeli zavarok):

Nyelőcső spazmus ( nyelőcső -izom görcs, heves nyelőcső –izom összehúzódás), mely fontos tünete a legtöbb nyelőcső betegségnek, Reflux betegségnek. A spazmus jelentkezhet a megbetegedések helyén, vagy a nyelőcső távolabbi szakaszán is. A nyelőcső spazmust a szegycsont mögötti fájdalom, nyál visszafolyás, és nyelési nehézség kíséri. Röntgen vizsgálattal mutatható ki a nyelőcső spazmus egy másik típusa, az idiopáthiás nyelőcső spazmus (Bársony-Teschendorf-szindróma), mely valószínűleg a nyelőcső perisztaltika periodikus megváltozásaival függ össze. A Röntgenlelet legtöbbször szokatlan, hiányoznak a heves összehúzódások és a koordinált perisztaltikus (továbbító) mozgások. A spazmus hol a nyelőcső alsó harmadában vagy alsó felében, hol diffúzan (szétterjedően) jelentkezik. A nyelőcső spazmus tünetek periodikusan (szakaszosan) jelentkeznek, és nyelési képtelenségig fokozódhatnak.

Plummer –Vinson-szindróma a középkorú nők nyelőcső betegsége. Feltételezés szerint a nyelőcső nyaki szakaszának a spasmusa, melyet a nyelőcső izomműködési zavar és a haránt irányú kötőszövetes hártya következtében kialakuló körkörös nyelőcső szűkület okoz. Jellemző tünetei a fájdalmas nyelés, a vashiányos anémia, tapintható máj és lép, nyelv- és szájnyálkahártya gyulladás, körömelváltozások. Gyakori félrenyelés –aspiráció következtében köhögés és tüdőszövődmények kísérhetik. A nyelőcső – nyálkahártya elváltozás daganat megelőző állapotnak felelhet meg, ezért szükséges a gyakori ellenőrzés.
Schatzki-féle gyűrű-kórkép, mely a nyelőcső -gyűrű nyálkahártyájával fedett rostos kötőszövetből áll, ez a rostos kötőszövet körkörösen szűkíti a nyelőcső lument, gyakran társul hiatus herniához (rekeszsérvhez). A nyelőcső –gyűrű és a membrán másodlagos szövődményeként nyelőcső divertikulum képződhet, mely a szűkület okozta erőltetett nyelések következtében alakulhat ki.

Nyelőcső - vérzések:

A nyelőcső legerősebb vérzései a nyelőcső tágult visszereiből (varixokból) történhet, kisebb fokú vérzést okozhat a nyelőcső sérülése, repedése, idegentest, Reflux oesophagitis, a nyelőcső fekélye, a Mallory-Weis szindróma, a hiatus-hernia, a nyelőcső achalasia, a diverculitis (gyulladt nyelőcső kiöblösödés-tömlő), szondák, és állandó vérzést tarthat fenn a nyelőcső –carcinoma. A megfelelő diagnosztika felállítása után az alapbetegség kezelése mellett helyi kezelés, ill. műtéti kezelés lehet indokolt.

A Mallory-Weis-szindróma masszív hematemezist, vérzést jelent, amely a cardia feletti nyelőcsőből vagy közvetlenül a cardia alatti gyomornyálkahártyából származik, annak az izomrétegig terjedő, ½-2 cm-es beszakadása következtében. A nyelőcső spontán repedésének (nyelőcső ruptura) és a Mallori-Weis szindrómának a patogenezise valószínűleg megegyezik (oki tényező a hányás), csak az utóbbi lefolyása enyhébb. A vérzés helyének megállapítása endoszkópos vizsgálattal lehetséges, a szindrómát (ill. vérzést) el kell különíteni a nyelőcső -varixtól és a nyelőcső fekélytől.

A Nyelőcső gyulladásos betegségei:

A nyelőcső heveny gyulladása (oesophagitis, ejtsd: özofágitisz), legtöbbször mechanikus (idegentest), termikus (forró folyadék), vegyi (maró szerek) következménye. Az idült gyulladás (régóta elhúzódó, folyamatos) alkoholistáknál, mértéktelen dohányosoknál jelentkezhet, ill. tuberculosis vagy lues esetén. A fertőzés okozta nyelőcső -gyulladás ritka. Achalasiát, jóindulatú szűkületet, nyelőcső -carcinomát gyakran kíséri a nyelőcső nyálkahártya gyulladása. A nyelőcső –gyulladások közül legnagyobb jelentősége a Reflux – oesophagitisnek van (ejtsd: Reflux – özofágitisz), lásd a továbbiakban: Kóros Reflux.

Nyelőcső daganatok:

A jóindulatú nyelőcső daganat a nyelőcső bármely részén előfordulhat, három csoportjuk ismeretes:
1, Mucosából, submucosából a nyelőcső lumenébe bedomborodó daganatok (lipomák, cysták, adenomák, haemangiomák, polypok), melyek gyakran kocsányosak, és ritkán fajulnak el rosszindulatúan.
2, Intramurális, extramucosus nyelőcső daganatok (lipomák, fibromák, leiomyomák).
3, Nem a nyelőcső szövetéből kiinduló daganatok (pl. idegentest-cysták, dermoid cysták)

A nyelőcső rosszindulatú daganata, a nyelőcsőrák (nyelőcső –carcinoma), leginkább az élettani szűkületek helyére lokalizálódik. A nyelőcső –carcinoma növekedési hajlama különböző, egyik típusa korán okoz nyelőcső szűkületet és elzáródást, másik típusa inkább infiltratív /szétterülő, beszűrődő/ és jóval később okoz nyelőcső szűkületet, elzáródást. A szűkületek képzése mellett gyakori a Reflux tünet - Reflux betegség, a nyelőcső kifekélyesedés, és a vérzéses tünet. A nyelőcső alsó részében nem ritka az adenocarcinoma, melynek kiindulása dystopiás gyomornyálkahártya-sziget is lehet. Ezen a tájékon sokszor nehéz eldönteni, hogy a daganat a nyelőcső szakaszból, vagy a gyomorból eredt, indult-e ki. A nyelőcső –carcinoma szövettana leginkább elszarusodó vagy el nem szarusodó laphámrákot mutat. A nyelőcső – carcinoma általában az első időben lokálisan- körbehatároltan terjed, és hosszú ideig tisztán helyi folyamat marad, távoli áttéteket csak később okoz.

A nyelőcső -carcinoma közvetlenül infiltrálhatja (beszűri) a közeli szerveket, összekapaszkodhat a légcsővel, a hörgőkkel és a nagy erekkel, ráterjedhet a tüdőre, rekeszre és a gerincre. Be is törhet a környező üreges szervekbe (légcsőbe, főhörgőbe, aortába), fistula képződhet vagy perforálhat. Máskor a környező szervek (tüdő, mediasztinum, pericardium-szívburok, pleura-mellhártya) eves-gennyes gyulladása alakulhat ki a nyelőcső –carcinoma során. A nyelőcső - carcinoma környező szervekre való ráterjedése mellett nagy jelentőségű a limphogén - nyirok utakon való terjedés. A környéki nyirokcsomókban már korán jelentkezhetnek az áttétek.

A limphogén terjedéssel ellentétben azonban a haematogén (ejtsd: hematogén, azaz vér útján terjedő) távoli áttétképzés viszonylag későn és ritkán jelentkezik (főleg a csöves csontokban, csigolyákban, májban, tüdőben). A nyelőcső –carcinoma mielőbbi beazonosítást és radikális műtéti megoldást kíván. A nyelőcsőben előforduló egyéb rosszindulatú tumorok még: a nyelőcső –sarcoma (leiomysarcoma, fibrosarcoma, lymphosarcoma formájában), a melanoma vagy melanocarcinoma, carcinosarcoma és haemangioendothelioma.

Lásd. még: Reflux betegség orvos-gyógyászati vonatkozásai

Fiziológiás Reflux

Fiziológiás körülmények között, azaz normál élettani körülmények között a savanyú vagy ritkábban a lúgos gyomorbennék (gyomornedv tartalom) időnként a nyelőcsőbe jut (ezt hívjuk Reflux -nak), és annak pH kémhatását megváltoztatja. A savas vagy lúgos bennék által kiváltott perisztaltikus (továbbító, tovahaladó) hullámok a nyelőcsövet gyorsan kiürítik, és a nyálbicarbonát tartalma a vegyhatást közömbösíti. Az ilyen Reflux -ot nevezzük a fiziológiás (élettani) Reflux -nak, vagy posztprandiális Reflux tevékenységnek.

Élettanilag a nyelőcső mirigyei rendelkeznek ún. „védelmi nyákkal” is, melyek lúgosító szerepet töltenek be. Tehát amíg nincs terhelve a nyelőcső egyéb akadályozó tényezőkkel, addig a közömbösítő fiziológiás reakciók védik a nyelőcsövet és a garat - torok részt a savhatás alól. A nyelőcső vegyhatásának változásáról folyamatos, akár 24 órás pH-méréssel lehet adatokat nyerni.

Kóros Reflux (Reflux betegség)

Kóros Reflux - Reflux betegség /GERD/ akkor jön létre, ha a nyelőcső alsó záróizma (sphinctere- ejtsd: szfinktere) elégtelenül működik, azaz nem zár és nyílik megfelelően, és így a gyomorból való visszaáramlás - Reflux, regurgitáció- a nyelőcsőbe folyamatossá válik (alacsony nyugalmi nyomás, és megnyúlt relaxációs idő- azaz a tágulási idő megnyúlása jön létre). Ilyen esetben a gyomornedv nyelőcsőbe jutását, visszaáramlását, annak gyakoriságát és a Reflux folyamat tartósságát befolyásolják a nyomási viszonyok (a hasüregi nyomás nagyobb, mint a nyelőcsőben uralkodó nyomás- pl. egyszerre túl sok étel elfogyasztása esetén), és a gravitáció (gravitációs hatásként az álló és fekvőhelyzet - pl. bőséges vacsora elfogyasztása lefekvés előtt).

Reflux betegség leggyakoribb kiindulási alap oka általában a megemelkedett savtermelés, és epe kiválasztás, gyomorhurut, gyomorfekély, nyombélfekély, a candidabetegség, Helycobacter pylori fertőzés létrejötte, ill. ritkább esetben (pl. májcirrózis során kialakuló) a nyelőcső visszér. A záróizom – cardia elégtelensége során kialakuló gyakori tartós regurgitáció (gastro-oesophagealis visszaáramlás-gyomorsav, epe, pepszin folyamatos visszaáramlása) a nyelőcső hámjának kémiai gyulladását / Reflux oesophagitis- ejtsd: Reflux -özofágitisz/ indíthatja el. Ez a Reflux - nyelőcső gyulladásos folyamat kezdetben csak a nyálkahártya bővérűségét fogja eredményezni, de később felmaródások (eróziók), nyelőcső fekélyek jöhetnek létre. Ezek a szöveti felmaródások, nyelőcső fekélyek idővel a mélyebb rétegeket, a nyelőcső izomzatát is érintve, illetve pusztítva, az egész falra kiterjedő hegesedést, fibrosist hozhatnak létre.

Így alakul ki a nyelőcső hegesedése során aztán a nyelőcső szűkülete-zsugorodása (stenosisa) és a nyelőcső megrövidülése (a nyelőcső szerzett vagy másodlagos megrövidülése, az elsődleges nyelőcső megrövidülés veleszületett nyelőcső betegség). Ez a Reflux oesophagitis folyamat, ill. a Reflux betegség a nyelőcső fekélyesedése nélkül is kialakulhat, azaz csak a felmaródások, nyelőcső eróziók során is. (Lásd. még.: a nyelőcső betegségei -nyelőcső gyulladása, nyelőcső fekélye, nyelőcső -vérzések, stb.). Kóros Reflux – létrejöhet ritkán altatásos beavatkozások után, nyelőcső műtétek, beavatkozások esetén is.

Képen lásd: A Reflux oesphagitis (ejtsd: Reflux – özofágitisz / Reflux – nyelőcső -gyulladás) patogenezise és szövödményei

Gastro-oesophagiális Refluxot indíthat el: 1, intubáció, 2, comatosus állapot (eszméletlenség hányással), 3, a cardia záróizom elégtelensége, 4, hiatus hernia (rekeszeizom sérv), 5, cardiomyotomia (cardia műtéti beavatkozás), duodenális (vékonybél) ulcus és pylorus-stenosis, A következmény Reflux oesophagitis, melynek tünetei, szövődményei lehetnek: a, fájdalom, spasmus, b, strictura, c, szerzett rövid nyelőcső, d, perforáció, e, fekélyképződés haematemesissel (ejtsd: hematemezissel-vérzéssel), malaenával (ejtsd: melénával –véres széklettel).

Reflux betegség (GERD) klasszifikációs csoportosítása

A Reflux betegség stádiumának, előrehaladottságának behatárolása, és a célzott kezelési szükséglet céljából kialakították a Reflux betegség fokozataira mutató csoportosítást, melyet az endoszkópos vizsgálat nélküli ún. mikroszkópos, és az endoszkópos vizsgálat során elkülöníthető makroszkópos nyelőcső elváltozás mértéke, nyelőcső szöveti bántalom súlyossága határoz meg. A Reflux betegség GERD csoportosítás támaszkodik, a nyelőcső bántalom eroziós (erosív) mértékére (erosio = felmaródás, kimaródás, hám körülírt hiánya), a Reflux - oesophagitis, a gyulladás mértékére, és a már szövödménnyel járó Reflux - Reflux betegségre / ún. szövődményes ERD. (Lásd még: nyelőcső betegségei)

A legnagyobb mértékben a non-erosív, ún. NERD Reflux betegség a jellemző, mely még nem jár endoszkóposan (makroszkóposan) igazolható nyelőcső felmaródással és szövődményekkel, majd következik a már makroszkóposan igazolható ún. erosív ERD Reflux betegség, ahol már a nyelőcső hám körülírt hiánya, gyulladása is kimutatható, és igen kis %-ban végül az ún. erosív szövődményes ERD Reflux - Reflux betegség következik (pl. kialakult nyelőcső fekély, Barrett nyelőcső, nyelőcső daganat, stb.) .

A már erosív Reflux betegségre vonatkozó makroszkópos elváltozásra, endoszkópos vizsgálat során további csoportosításokat hoztak létre, melyekkel még jobban megállapítható a Reflux betegség mértéke, foka. A gyakorlatban kétféle csoportosítási módszert alkalmaznak:
Savary Miller -féle makroszkópos Reflux betegség csoportosítás, mely a nyelőcső gyulladásos folyamatának kiterjedését vizsgálja.
Los Angeles -féle makroszkópos Reflux betegség csoportosítás, mely a nyelőcső nyálkahártya folytonosságát, szakadását, érintettségét vizsgálja.

Reflux betegség /GERD/ Savary Miller -féle klasszifikációs csoportosítása:

I, A nyelőcső nyálkahártya sérülés (lézió) és vérbő, gyulladásos elváltozás (erythema) nem összefüggő, csak foltokban látható.

II, A nyelőcső nyálkahártya sérülés, felmaródás mellett már izzadmányképződés is látható (exszudációs erozió), mely azonban nem terjed ki teljesen, körkörösen a nyelőcső teljes lumenére.

III, A nyelőcső lumenét körkörösen átfogó, összefüggő vérbő gyulladásos folyamat, nyelőcső erozió (felmaródás és körkörös hámhiány), és szöveti elhalás (nekrózis) is jellemzi a fokozatot.

IV, Idült , krónikus nyelőcső lézió (sérülés) és a Reflux betegség megjelent szövődményei képezik a fokozatot.

Reflux betegség /GERD/ Los Angeles féle klasszifikációs csoportosítása:

A, A nyelőcső nyálkahártya folytonosságának megszakadása kisebb, mint 5 mm átmérőjű.

B, A nyelőcső nyálkahártya folytonosságának egy, vagy többszöri megszakadása már nagyobb, mint 5mm átmérőjű.

C, A nyelőcső nyálkahártya folytonosságának megszakadása a nyelőcső teljes lumenére (körfogatára) vonatkozóan kevesebb, mint 75%, és kietrjedése több nyelőcső nyálkahártyaredőt érint.

D, A nyelőcső körfogatának 75%-a, vagy nagyobb százalékát képezi a nyelőcső nyálkahártya folytonosságának megszakadása.

REFLUX betegség tünetei, Reflux betegség kialakulása és az egyéb kórfolyamatok / kiváltó okok összefüggései

Reflux tünetként a telítettség érzet mellett gyomortáji (gyomorszáj környéki) égető-csípő fájdalom (pyrosis), sav felböfögése, savanyú (savas), kesernyés (epés) szájíz és rossz lehelet, bevont nyelv, nyelési nehézség (dyspagia), súlyosabb esetben fájdalmas nyelés (odynophagia- ejtsd: odinofágia), vérszegénység (vashiány) jelentkezhet. Reflux esetén rekedtség és éjszakai, illetve reggeli köhögés, köhécselés is előfordulhat.

Reflux esetén gyakori a „hirtelen” jelentkező fogzománc sérülés során keletkező fogérzékenység, illetve a fogszuvasodás. A Reflux tünetek általában az étkezés után 1 órával jelentkeznek, illetve lefekvés után (telítettség és a vízszintes testhelyzet miatt könnyebb a sav visszaáramlása, a sav Reflux). Létezik az ún. néma Reflux is, melynek során atipusosak a tünetek, azaz nem kifejezettek és nem jellemzőek a nyelőcső Reflux folyamatra (pl. nincs kifejezett gyomorégés, csak pl. tartós köhögés, köhécselés áll fenn). Ebben az esetben mivel a nem tipusos, nem jellemző tüneti panaszok elfedik a valódi Reflux alap-okot, mint kiváltó okot, igen hamar kialakulhat a Reflux folyamatból a Reflux betegség és szövődményei, mint kórfolyamat.

Reflux súlyosabb esetében, a már kialakult Reflux betegségben anginás jellegű (szegycsont mögötti szorító, görcsös fájdalom) a fájdalom, csak nagyon ritkán lép fel verejtékezés, de már tartósan fennálló gyomortáji fájdalom jelentkezik, mely egyes mozgás, ill. testhelyzet felvétel esetén is fokozódik (lehajolás, az emelés vagy a futás során). Reflux - Reflux betegség esetében (ellentétben a szív eredetű anginás fájdalommal) azonban nincs a karba, vállba kisugárzó fájdalom, és nitroglicerin hatására nem szűnik meg a fájdalom. A Reflux - Reflux betegség fájdalom tünetei gyakran utánozzák a szív eredetű fájdalom mellett a gyomor-, nyombélfekély, az epekőbetegség tüneteit is.
Reflux betegség gyakori következményes tünete lehet a légcső gyulladása, a tüdőgyulladás, illetve a gyakorta jelentkező felső légúti gyulladás a garatfal, és a torok gyulladása. Mindez a Reflux betegség folyamat során belélegzett savgőznek (és esetleg epegőznek), és a sav maró hatásának tulajdonítható be, mely irritáció folytán végül gyulladást okoz a légutak nyálkahártyájában is. Reflux - Reflux betegség esetében fokozódhatnak az asztmás tünetek és az asztmás rohamok, melyek esetében az idegi eredetű hatás is számottevően hozzájárul a tünetekhez.

A rekesz (hiatus hernia, ejtsd: hiátusz hernia) sérve (ún.

csuszamlásos sérv) esetén szinte mindig kialakul a Reflux -betegség. A nyelőcső hasi szakasza ekkor a nyelőcső -gyomor átmenettel együtt a gyomor egy részét magával húzva a mediastinumba csúszik. A nyelőcső -gyomor zárógyűrű (sphincter, ejtsd: szfinkter) ekkor mindig károsodik, nyomása csökken, működése elégtelenné válik, kialakul a Reflux és az állandósult Reflux betegség. Ebben az esetben elsődlegesen a rekesz sérvet kell gyógyítani, mely szinkron a Reflux betegséget is kezeli.

A képen a normál állapot és kialakult reflux látható

Fokozott lehet a gyomorbennék termelődése és visszaáramlása- Reflux folyamata tartós stressz(idegi hatás), depressziós állapot, terhesség fennállása esetén is (a rekesz felnyomott állapota, ill. hormonális - progeszteron - hatás miatt), ekkor a legkisebb idegi behatásra is jelentkezhet a gyomorfájdalom és a felfelé áramló égető–csípő érzet, kialakítva a Reflux betegség kórfolyamatát. Reflux tüneteket indikálhatnak, ill. alakíthatnak ki egyes gyógyszerek mellékhatásként (pl. a különböző pyrinek- Aszpyrin, Algopyrin, Kalmopyrin, ill. egyes szteroid tartalmú gyógyszerek). Nagyban fokozza a nyelőcső bántalmait, a Reflux - Reflux betegség kialakulását a dohányzás és az alkohol fogyasztása, melyek úgy kémiailag, mint mechanikailag irritációt és gyulladást váltanak ki a nyelőcsőben és a gyomorban, felsőlégutakban.
Mint Reflux - szakértő természetgyógyász tapasztalom, hogy a Reflux tünetek, Reflux betegség kialakulása gyakori a Candida albicans gombabetegség esetén, ezért a Reflux tünetek - betegség megjelenésekor mindenképpen célszerű candida-teszt vizsgálatot is végeztetni. Mivel a nehézfém mérgezések kiválthatják a candidabetegséget és az immunrendszer gyengülését, ezért célszerű a vizsgálatok során ezt a tényezőt is figyelembe venni. A nehézfém mérgezések között első helyen szerepel a higany mérgezés pl. az amalgám tömések miatt, melynek hatása az egész emésztőrendszerre (Reflux betegség kialakulására) kihatással van.

A manapság egyre gyakrabban előforduló gyomorfekély kialakulásában igen nagy szerepe van a Helycobacter pylory nevű baktériumnak, mely a gyomor legyengítése ill. a fokozott savtermelés által közvetett módon a Reflux tünetek - Reflux betegség kialakulását is elősegítheti.
Reflux tüneteket és Reflux betegséget kiváltó okai (candida, stressz, herpes vírus, stb.) nem csak az emésztőrendszer felső szakaszára vannak kihatással, hanem a vékonybélrendszer (lásd. még: vékonybél, vékonybél és az emésztés), illetvevastagbélrendszer működését és a bélflóra állományának egyensúlyát is felboríthatják. Következményesen bélpanaszok, hasmenés vagy székrekedés léphet fel, illetve váltakozva is jelentkezhetnek a tünetek. Véres széklet kialakulásakor mindenképpen szükséges vérkép vizsgálat, ill. Rtg. vagy endoszkópos vizsgálat, mivel ekkor az ún. "fáradt" vér- sötét, kissé alvadt, emésztett vér, tehát döntően nem friss vér- megjelenését a vérző fekély okozza (pl. nyelőcső - gyomor - nyombélfekély).

Reflux tünetek, Reflux betegség kialakulásában szerepet játszhatnak a káros mesterséges sugárzások, illetve a káros földsugárzások hosszantartó, főleg az egy területre koncentráltan kiterjedő szervezetre gyakorolt hatásai. A káros földsugárzások és mesterséges sugárzások nem csak pl. az emésztőrendszerre, immunrendszerre vannak kihatással, hanem az egész szervezet energia felvételi képességét is károsítják (lásd. még: radiesztézia - az emberi test polaritása és az energia felvétel).

Kifejezett kiváltó oka lehet a horkolásnak a Reflux betegség, mely által fokozódhatnak a beteg állapotát súlyosbító tünetek. Reflux betegség által a garat szűkülete fokozza a turbulenciát, ezzel kiváltva vagy súlyosbítva a horkolásos állapotot. A horkolás pedig tovább fokozza pl. a garatfal irritációját és a felsőlégutak gyulladását.

Lásd. még: a nyelőcső betegségei

REFLUX betegség kezelése, megelőzése

Tartalom: Reflux - Reflux betegség természetgyógyászati és általános regenerációja, Reflux - Reflux betegség orvos- gyógyászati kezelése, Reflux - Reflux betegség pszichoszomatikus tényezői

Reflux betegség általános és természetgyógyászati regeneráció lehetőségei:

Reflux betegség esetében is, elsődleges szempont a teljes bélrendszer állapotának felmérése, a toxin anyagoktól való megtisztítása - tehermentesítése, ill. a bélflóra egyensúlyi állapotának visszaállítása! A bélrendszer, mint a központi idegrendszer melletti 2. AGY funkcionál a szervezetben, és kihatással - befolyással nem csak az agy működésére (bél-agy tengely) van, de az érzelmi állapotra - reakcióra (szerotonin - stressz), ill. a gyomor-nyelőcső működésére, ezáltal a Reflux betegség kialakulására is! Bővebb leírást - utalást lásd: candidabetegség bioenergetikai vonatkozásai, vagy a vastagbélrendszer funkcióinál: Second Brain (Origo - Tudományos oldal)

Lényeges, hogy lefekvés előtt ne terheljük meg a gyomrot (gravitációs hatás), célszerű könnyű fehérje és kevés nehezen emészthető szénhidrát, ill. magas telítetlen zsírsav tartalmú ételt fogyasztani vacsorára. Üresen sem szabad hagyni hosszú távon a gyomrot, a nap folyamán többször és egyszerre keveset együnk (lásd. még: candida diéta, fogyókúra- és az emésztőrendszer, emésztési és felszívódási - anyagcsere folyamatok, táplálkozás bioenergetika- táplálkozási alapismeretek, szervóra, hold járása, táplálék piramis).

Különösen fontos, hogy csökkentsük a savas kémhatású, zsíros ételek, italok (kávé, szénsavas italok, üdítők, savas borok) fogyasztását, ezzel szemben növeljük a lúgosító jellegű tápanyagok felvételét (lásd. még: savas-lúgos ételek).
A célzott terápia mellett, ajánlott a savmegkötő ételek gyakori fogyasztása (nassolni valóként), mint pl. a tönkölybúza pászka, köles vagy a korpovit keksz, és a magas rosttartalmú ételek (teljes kiőrlésű pékáruk, kenyér, magvak). A tej és a Na-bicarbonát (szódabikarbóna) csökkentheti a Reflux betegség tüneteket, de önmagukban nem oldják meg a problémát.

Alapvető a megfelelő Reflux betegség diagnosztika és a célirányos terápia ( a medicinális diagnosztikát és terápiát kiegészítőBIOREZONANCIA vizsgálat és kezelés, BIOENERGETIKAI vizsgálat és energetikai harmonizáció ), Orvos-gyógyászati vizsgálatok: gastroscópia vizsgálat - gyomor és nyelőcső tükrözés, gyomorsavmérés, manometria vizsgálat, gyomor-nyelés Rtg, UH, 24- órás nyelőcsőimpedencia mérés vizsgálat, izotópos nyelésvizsgálat, Bernstein-teszt, szövettani vizsgálat, stb.).
Kerülni kell a túlfűszerezett és csípő hatású ételeket, azonban óvatos adagolással használhatjuk a gyógyító hatású gyulladáscsökkentő, savkötő és az emésztést elősegítő fűszereket (lásd. még. fokhagyma kúra) és gyógynövényeket (pl. Aloe vera, citromfű, bazsalikom, édesgyökér, gyömbér, fahéj).

Fertőtlenítő, nyugtató és bevonó hatást fejhet ki a gyomorban a vajas-mézes kenyér fogyasztása is. Nagyon fontos, hogy megfelelő mennyiségű legyen a folyadék -forrásvíz, szénsavmentes ásványvíz- fogyasztás (vízterápia), amit célszerű gyógynövénytea kúrával kiegészíteni. A Bioenergetikai gyógymódok (pl. Schüssler-só terápia, Homeopátia, bioenergetikai mozgásgyakorlatok-légzés, kéz-ujjmasszázsok, Colon-hydro terápia- probiotikumok) és az Ezüstkolloid - oldat alkalmazása nagyban segítheti a medicinális terápia mellett a Reflux - Reflux betegség tüneteinek csökkentését, és a Reflux betegség gyógyulási idejének lecsökkentését.

Lényeges, hogy megfelelő legyen a vitamin (pl. a nyálkahártya - nyelőcső védelme miatt A-vitamin, és a vitaminok antioxidánshatása miatt), illetve az ásványi anyag ellátottsága a szervezetnek (mg, vas, réz, stb.). Az ásványi anyag pótlása mellett kiváló emésztést segítő (savmegkötő), és méregtelenítő tulajdonsággal rendelkezik a Neurosan por ( ásványi anyagok alkalmazási és felhasználási módjai).
Rendkívül fontos, az ételek alapos megrágása és a nyugodt, lassú étkezés! Egyrészt, mert az emésztés már a nyállal megkezdődik (lásd.még: emésztés és anyagcsere), másrészt az ételek alapos felaprítása, pépesítése kíméli a nyelőcső és a gyomor nyálkahártyáját és izomzatát az étel lezúdulása során. Kerülni kell a szélsőséges hőmérsékletű ételek és italok felvételét is, a túl forró vagy túl hideg szintén erős irritációt vált ki és fokozza a gyomor és Reflux betegség gyulladásos tüneteket, a fájdalmat.

Célszerű az ágy fejrészét megemelni (kb. 15-20 cm) és így is aludni, ezzel is csökkentve a sav visszaáramlását. Csecsemőknek és kisgyermekek esetén is kialakulhat a Reflux, mert még fejletlen a gyomor - nyelőcső zárógyűrű, ezért számukra mindenképp célszerű kissé megemelni (5-8 cm) a fejrészt fektetés során, és főleg büfiztetés után.

Szoros tapadó jellegű hálóruhát semmiképp nem szabad viselni, napközben is kerülni kell a szoros ruhaneműk viseletét, mely vonatkozik a derék, gyomor és a nyaktájékra is! Túlsúlyos egyén esetében mindenképpen indokolt az egészségügyi indíttatású fogyókúra, a táplálkozási szokás és étrend megváltoztatása a Reflux tünetek - Reflux betegség kialakulásának megelőzése érdekében. A komplementer medicina, a különböző természetgyógyászati- gyógymódok és alkalmazások (pl. reflux - reflux betegség kezelését kiegészítő bioenergetikai gyógymódok), az egyén számára szükséges és folyamatban lévő medicinális terápiát-kezelést-diagnosztikát soha nem helyettesítő - helyettesíthető, vagy azt önhatalmúlag ki- és felváltó / felváltható terápiás alkalmazások, csak a fizikai-lelki közérzet javulást és jóllétet, öngyógyulást elősegítő és támogató, kiegészítő gyógymódok!

Reflux betegség orvos-gyógyászati vonatkozásai:

Orvos-gyógyászati szempontból a gyomor és Reflux betegség kezelési menetét és a választott terápia jellegét a beteg jelen állapota és az empirikus megközelítési mód határozza meg. Reflux betegség esetén ezek szerint lehet fokozatosan haladni az enyhébb támadáspontú gyógykezeléstől az erősebb hatásfokú hatóanyagokig (ún. "Step Up" kezelési módszer), vagy kiindulási pontot képezhet mindjárt az erősebb hatásfokú - támadáspontú készítmények alkalmazása (ún. "Step down" módszer).

Reflux betegség elleni szintetikus kezelés során maximálisan be kell tartani a dózisra és annak időbeli alkalmazására vonatkozó utasításokat, hiszen mellékhatások is jelentkezhetnek, ill. pl. a savközömbösítő gyógyszer mellé nem szabad savtermelést gátló gyógyszert bevenni, mert közömbösítik egymás hatását. A Reflux betegség (és gyomorfekély, ill. az esetleges Helycobacter pylori fertőzés esetén) kezelésében célirányosan többféle hatásmechanizmus és hatóanyag (kombinációk) szerinti gyógymódok (gyógyszerelések) lehetségesek, leggyakoribb támadáspontú szintetikus gyógykezelések:

-Savközömbösítő gyógykezelés (Antacidok), melyek közömbösítik a sósavat, megkötik az epesavakat, fokozzák aprosztaglandin termelődését- és ezzel a nyálkahártya védelmét, csökkentik a gyomor pepszin kiválasztódását és segítik a gyomor kiürülését. A savlekötők általában aluminiumot, magnéziumot és karbonátot tartalmaznak (pl. Anacid szuszpenzió., Almagel szp., Almagel-A emulzió, Antagel-A szp., Antagel tbl., Maalox rágótableta, Talcis rágótabletta, Malugel A - B szp., Malugel tbl., Nilacid, Tisacid, Rennie tabl., Vicalin tbl., stb.). Mellékhatások lehetnek: székrekedés /aluminium tartalmú szernél/ vagy hasmenés /magnézium vagy kalcium tartalmú szernél/, vitamin és ásványi anyag hiány, puffadás, ill. a vesekő kialakulására való hajlamot erősíti.

-Savelválasztást gátló gyógykezelés során (H2-receptor-blokkolók, H2RA kezelés) egyrészt gátlódik a hisztamin által kiváltott savelválasztás, másrészt az ételek, az inzulin, a gasztrin által kiváltott savtermelés is. Ezen gyógyszercsoport egyben ellátja a sejtek, nyálkahártya védelmét is. Gyógyszerek pl: Cimetidin /Histodil/, Ranitidin /Zantac, Ulceran, Huma-Ranidin, Histac), Famotidin /Quamatel, Peptigal/, Nizatidin /Naxidin/.

-Protonpumpagátló gyógykezeléssel (PPI generációs kezelés) a savkiválasztás utolsó fázisában történik meg a blokkolás, melynek lényege a hidrogénion kiválasztás megakadályozása (ill. a hidrogénion káliummal való kicserélődése). Gyógyszerek pl: esomeprasol /Nexium/, lansoprasol /Lansone/, rabeprasol /Pariet/, omeprazol /Losec, Ulsol, Omegen/, pantoprazol /Contoroloc/, Pantoloc.

-Nyálkahártya védelmező mechanizmust elősegítő terápia során az ún. Sucralfat gyógyszercsoport hatása révén az aluminium képezi a nyálkahártya védelmét. A bevonó hatás miatt étkezés előtt 1 órával célszerű a hatóanyag bevétele. Gyógyszerek pl: Alusin, Ulcogant, Sucralbene tbl. és szirup, Alsucral tbl. és szirup, Venter tbl., Optacid granulált porkeverék.

-Bizmuttartalmú készítményekkel (bizmut-citrát készítmény de-Nol) a nyálkahártya védelme és a prosztaglandin termelődése fokozható (bizmuttartalmú savmegkötő készítmény még a Nilacid, a Vicalin is).

-Prokinetikus készítményekkel az emésztőtraktus mozgása és működési mechanizmusa segíthető elő, ezzel is segítve a gyomor kiürülését és csökkentve a nyelőcsőbe való visszaáramlást (Cisaprid). Mellékhatásként hasmenés és szívpanaszok jelentkezhetnek.

Abban az esetben, ha a hosszan fennálló és kezelésekre nem reagáló Reflux betegség áll fenn, műtéti megoldás is alkalmazható, pl. fokozott hegesedés/szűkület kialakulásakor- nyelőcső tágítás felfújható ballonnal vagy szonda technikával, ill. direkt műtéti beavatkozással, Bariett - nyelőcső kialakulása esetén -ekkor már a nyelőcső hámrétege helyett gyomor- hámréteg, hámszerkezet fedi a nyelőcső alsó zárógyűrűje feletti területet, ami idővel mirigyhámsejtes nyelőcső daganatot hozhat létre. Műtéti megoldás javasolható nagymértékű hernia sérv esetén, motilitási - mozgási zavar esetén, és volumen Reflux esetén -mikor már folyamatos a gyomorbennék és étel feláramlása és pangása is a nyelőcsőben, ill. nyelőcső daganat esetén, stb. (lásd. még: a nyelőcső betegségei). Reflux betegség során műtéti kontra indikációt képez, ha a nyelőcsőnek már nincsen semmilyen saját működési képessége.

Reflux betegség, mint pszichoszomatikus kórfolyamat:

A Reflux betegség egyértelműen a pszichoszomatikus betegségek "oszlopos" tagja. Reflux - szakértő természetgyógyász tapasztalatom és meglátásom szerint alapvetően a stressz és a helytelen táplálkozási szokás váltja ki a Reflux betegség kialakulását, melynek kellemetlen és fájdalommal járó Reflux tünetei egy "önmagába visszatérő" láncolatot hoznak létre, azaz fokozzák a stresszt.

Reflux betegség kialakulásának és fenntartásának bioenergetikai alapjai: A negatívnak ítélt gondolatok, események energetikai blokk gyűjtőhelye - dualitás energetikai /csakra/ központja a gyomor, ..."ez a dolog, gondolat megfeküdte a gyomromat"...., illetve a vastagbélrendszer (bélflóra egyensúlyának felborulása).

Reflux tünetek, és az állandósult Reflux betegség energetikai üzenete : ... Stop!.., változtatni kell az életviteli módon -és felfogáson, és elsősorban a magunkhoz való viszonyuláson, mert pl. ez a felfokozott élettempó és a velejáró feszültség, a teljesítési-megfelelési kényszer, önmagunk megélésének (örömteli) hiánya így nem hozza meg a várt eredményt! Reflux - Reflux betegség alapvető kiindulási pontja tehát elsősorban önmagunk lelki- és szellemi "oldalán keresendő".
A fel nem dolgozott, a ki,-ill. az el nem engedett stressz-feszültség pontok energetikai blokk-gócként gátolják a gyomor, a szív és a vastagbél harmonikus energetikai rendszerét, kiváltva ezzel idővel a stressz szervi tüneit, a Reflux - Reflux betegség tüneteit, az energia felvétel gátlását, a fizikai síkon megjelenő, azaz a mechanikai-idegi-hormonális- anyagcsere folyamat elváltozásokat, átrendeződéseket (és támadva a bélflóra egyensúlyi állapotát, azaz az immunrendszer főbb központját). Így a szervezet Reflux tünetek, Reflux betegség kialakulásával próbál jelezni a tudat számára a kialakult energetikai blokkokról. Bioenergetikai szempontból elsőrendű napi energia-blokk oldó gyakorlat a Mélylégzés alkalmazása.

Multidimenzionális szinten pedig a szervezet - lélek - szellem harmonizációja hozható létre a KAPCSOLATTEREMTŐ " GYÓGYÍTÁS "és KAPCSOLATTEREMTŐ FOLYAMAT (The ReconnectionR folyamat) - bioenergetikai gyógymóddal, melynek során az öngyógyító rendszer - mechanizmus és az energia felvétel - harmonizáció aktivizálódhat sejt (DNS)- szinten!

Célszerű lassúbb ütemű sport tevékenységet is választani, pl. a mellúszás nemcsak a légzés mechanikai és gázanyagcsere folyamatát segíti, de a víz felhajtó ereje által a gyomorra - nyelőcsőre nehezedő gravitációs nyomás is csökken, miközben a fokozott, de nem megerőltető vérkeringés a nyálkahártyák gyógyulását, a gyomor - nyelőcső ürülését is segíti. Megfelelő mozgást biztosít még a séta és a csak kevéssé vagy közepesen megerőltető kirándulás.

Minden gyógyító, legyen az orvos-gyógyász, vagy az azt kiegészítő, és a gyógyulási - közérzet javulási folyamatot támogató - harmonizáló természetgyógyász, csak katalizátorként, segítőként vesz részt a ( reflux ) gyógyulási folyamatban. Az "Ő" teljes felelősségük abban rejlik, hogy a ( reflux ) gyógyuló részére folyamatos konzultáció, és visszaigazoló ellenőrzés kíséretében helyesen - objektíven válasszák meg és alkalmazzák az egyéni szükségleteinek megfelelő ( reflux ) terápiás gyógymódot, kezelést, ha szükséges akkor a megfelelő szakemberek közötti csere-információkkal, ill. a szükségessé vált terápiás módosításokkal - alkalmazásokkal (lásd. még: szemléletmód)!

Reflux VUR - Vesico-Ureterális Reflux (húgyhólyag-húgyvezeték közötti Reflux folyamat)

A Reflux /vagy regurgitáció/ kifejezés önmagában visszaáramlást- visszafolyást jelöl. A szervezet kóros Reflux folyamatai közül a nyelőcső Reflux betegsége mellett, a húgyhólyag-húgyvezeték között kialakult Reflux folyamat a leggyakrabban előforduló kórfolyamat (Vesiko-Ureterális Reflux- VUR, vagy más néven Reflux nephropathia).
Tartalom: élettani leírás, reflux VUR kialakulása és okai, reflux VUR vizsgálata, kezelése, megelőzése

Húgyvezeték és a húgyhólyag élettani leírása

A húgyvezetékek (Ureterek) a vesekapun kilépő, kb. 28-30 cm hosszú, 4-5 mm vastag, kissé lapított, izmos falú csövek, melyek a vizeletet a vesemedencéből a húgyhólyagba vezetik át. A húgyvezeték(ek) a veséből kilépve a hasüregben, majd a nagy medencében a nagy horpaszizom felett halad. A kis és nagy medence határán ferdén keresztezi a közös csípőartériát, majd behajlik a kis medencébe. Ennek alján hátulról megközelíti a húgyhólyag alapját, s szűk nyíláson át a húgyvezeték beleszájadzik a húgyhólyagba. Az ureternyílást felül vékony nyálkahártyaredő övezi, mely a hólyag telítődésekkor billentyűszerűen meggátolja a vizelet visszafolyását a húgyvezetékbe (ureterbe).
A húgyhólyag (vesica urinaria) izmos falú tömlő, mely a húgyvezeték által szállított vizeletet felveszi, magába gyűjti, s bizonyos időközönként a húgycsövön át kiüríti. A húgyhólyag befogadóképessége általában 500 ml, azonban kóros viszonyok között (pl. húgycsőelzáródás esetén) több liter vizeletet is tartalmazhat. A hólyag bizonyos fokon túli telődése kiváltja a vizelési reflexet. A vizelési reflexív központja a gerincvelő keresztcsonti szakaszán van.

A gerincvelői központ aktivitását agykérgi hatások gátolhatják vagy erősíthetik, mely által megvalósulhat az akaratlagos vizeletszabályozás. A vizelési reflex eredményeként a hólyagfal hosszanti izomrostjai összehúzódnak és a hólyagban a nyomás ugrásszerűen megnő. A húgyvezeték(ek) nyálkahártya billentyűrendszere lezár, ezzel megakadályozva a vizelet visszafolyását a hólyagból a húgyvezetékbe, ezzel egyidejűleg a húgycső eredését körülvevő záróizom pedig elernyed. A húgyvezeték-húgyhólyag-húgycső összehangolt izommunkájának eredményeként a vizelet ezek után a húgycsövön át sugárszerűen távozhat a külvilágba.

Reflux VUR / vesico-ureterális Reflux kialakulásának okai és kórfolyamata

Ép anatómiai viszonyok között a vizelési reflex kapcsán, a nagy nyomás ellenére sem áramlik vissza a vizelet az uréterekbe (húgyvezetékekbe), ill. a vesemedencébe, mivel a hólyagfalban ferdén átfutó húgyvezeték szakasz összenyomódik, és az ureter-szájadék jól záró „funkcionális billentyűként” viselkedik, ez az ún. ventil-mechanizmus (lásd. az élettani leírást).

Azonban az ureter-beszájadzás fejlődési rendellenessége esetén, a vizelés idegi szabályozásának sérülése folytán, a húgyhólyagban a nyomás megnövekedése (pl. húgycsőszűkület) miatt, megnagyobbodott prosztata, daganat, műtéti beavatkozás, vagy húgyhólyaggyulladások, fertőzések következményeként a zárás tökéletlenné válik, s így a vizelet a hólyagból visszaáramolhat reflux folyamatként a húgyvezetékbe, illetve előrehaladott állapotként a vesemedencébe is.

Vesico-Ureterális- Reflux (ejtsd: vesziko ureterális reflux, vagy még más néven Reflux nephropathia (ejtsd: reflux nefropátia) esetén a hólyagban levő vizelet nemritkán bekövetkező felszálló fertőződésekor vesekehely tágulat, vesemedence gyulladás, és következményes vesezsugor alakulhat ki.
A Reflux – vizelet visszaáramlásos reflux VUR kórtünet ugyan bármilyen korosztálynál és nemnél előfordulhat, de csecsemők, kisgyermekek esetében igen gyakori a reflux VUR kialakulása. Eleinte inkább a fiúgyermekek (kb. 4 éves korig), később a leánygyermekek esetében jellemzőbb a reflux VUR kialakulása /az anatómiailag rövidebb húgycső miatt, egyben a "leánydominancia" sokszor a genetikailag is kimutatható/.

Átlagosan kb. 10 éves korig gyakoribb a reflux VUR kialakulása gyermekeknél. A Reflux lehet veleszületett –primer, elsődlegesen kialakult reflux VUR betegség, és szerzett- szekunder, másodlagosan kialakult reflux VUR betegség. Veleszületett Reflux VUR (primer reflux) esetén a húgyvezeték húgyhólyagba való illeszkedésénél jön létre a húgyvezeték gyengesége az intrauterin (magzati korban) időszakban, mely által kiváltott Reflux folyamat a további fejlődés során az esetek többségében önmagától, spontán gyógyulással megszűnik.

Szerzett Reflux (szekunder reflux VUR) kialakulásának leggyakoribb oka, a gyakori felfázás, húgyúti fertőzés, melynek alapja felnőttkorban pl. a vesekő, húgyvezetékkő alapján kialakuló szöveti irritáció, vagy a terhesség is lehet (a méh összenyomja a húgyvezetéket), gyermekkorban leginkább a piszkos kéz, ill. a nem megfelelő tisztálkodási - fenéktörlési technika a kiváltó tényező.

A reflux VUR és a húgyúti fertőzés oda-vissza indikációja, ill. kialakulási forrása is lehet egymásnak. Amennyiben húgyúti fertőzés, gyulladás következtében alakul ki a reflux VUR, a gyulladás megszűnte után spontán módon is megszűnhet a Reflux folyamat (és általában meg is szűnik, ezt hívják átmeneti reflux VUR-nak), amennyiben a reflux VUR az elsődleges tényező, mely kiváltja a gyakori, visszatérő húgyúti fertőzéses folyamatot, akkor a gyulladáscsökkentő, folyamatos vizeletfertőtlenítő gyógykezelés kezeli egyben a reflux VUR elváltozást is.
A reflux VUR során a folyamatos vizelet-visszaáramlás a húgyvezetékből idővel feljuthat a vesemedencéig is, tágítva és károsítva ezzel a vese szöveteit is. A reflux VUR súlyosabb fokán már a húgyvezeték kitágulása és hegesedése mellett vesemedence tágulat (hydronephrosis, ejtsd: hidronefrózis), vesemedence gyulladás (pyelonephritis, ejtsd: pielonefritisz) alakul ki, majd hegesedési folyamat, és a vese glomerulusok (vér szűrését végző vese csatornácskák) szűkülete, vesezsugor jön létre. Kezeletlen és végső esetben pedig kialakulhat akár a veseelégtelenség /uraemia, ejtsd: urémia/ fázisa is.
A reflux VUR folyamat szinte minden esetben magas vérnyomást alakít ki, de maga a reflux VUR folyamat nem jár specifikus tünetekkel, leginkább a fertőzéssel és annak tüneteivel társult reflux VUR hívja fel magára a figyelmet, ill. a már kialakult vesebetegség.

Fertőzéses reflux VUR folyamatban hőemelkedés, láz, elesettség, étvágytalanság, hasmenés, súlycsökkenés vagy csecsemőknél, kisgyermekeknél a súlygyarapodás elmaradása, gyakori vizelési inger, „cseppenkénti” vizelés (egyszerre csak pár csepp vizelet ürítése), vizeléskor csípő érzetű fájdalom, esetleg véres vizelet, alhasi fájdalom és tompa háttáji fájdalom a jellemző tünet együttes. Kisgyermekek esetében gyakran társul torokgyulladás a fertőzéses reflux VUR folyamatához.

A reflux VUR kórfolyamat előrehaladottsága szerint V csoportra osztható:

I. fokú reflux VUR: ebben a reflux folyamatban csak az ureterig (húgyvezetékig) áramlik vissza a vizelet
II. fokú reflux VUR: ekkor a vizelet visszaáramlása már a vesemedencét is eléri
III. fokú reflux VUR: kialakul az ureter és a vesemedence tágulata is
IV. fokú reflux VUR: az ureter kanyargóssá és jelentősen tágulttá válik, a vesemedence szöveti állományában is eltérések jelentkeznek már
V. fokú reflux VUR: a veseállományban nagymérvű szövetállomány elváltozás, szövetpusztulás jön létre

Vesico-Ureterális Reflux vizsgálati módszerei és a reflux VUR kezelési lehetőségei, a megelőzés

Tartalom: vizsgálati lehetőségek, orvos-gyógyászati kezelések, természetgyógyászati kezelések, a megelőzés

Reflux VUR diagnosztikai lehetőségei

Gyakorta jelentkező húgyúti fertőzések esetén mindenképpen szükséges a húgyhólyag, húgyvezetékek és veseállomány vizsgálata is, annak megállapítására, hogy nem reflux VUR váltja-e ki, ill. tartja fenn a gyakori húgyúti gyulladásos állapotot.

Reflux VUR diagnosztikai vizsgálatai: manuális tapintásos – fájdalom és nyomásérzékenységi vizsgálat, természetgyógyászati Biorezonancia-Bioenergetikai vizsgálat, hasi UH vizsgálat, Urográfia- kontrasztanyagos Röntgen vizsgálat, Izotópos vizsgálatok, hólyagizom működési zavar gyanúja esetén cysto-manometria vizsgálat, reflux VUR gyanú esetén MICU -mictios-cysto-ureterográfia- vizsgálat /húgyhólyag kontraszt anyagos feltöltése - feszítése, majd lefényképezése/, genetikai vizsgálatok, vérkép- és vérsüllyedés vizsgálat, középsugaras vizeletből vett vizelet üledék és vizelettenyésztési - rezisztenciai vizsgálat (kórokozók beazonosítási és érzékenységi vizsgálata a gyógyszerek hatóanyagaira).

Fontos tudni, hogy maga a reflux VUR folyamat valamilyen szinten akkor is fennállhat, ha a hasi UH, vagy a vizeletvizsgálat eredményei ezt még nem mutatják ki (pl. ha még az "UH számára" nincs elégséges, látható tágulat, vagy vizeletben nincsenek baktériumok, genny, fvs.ürítés, stb., azaz nem áll fenn fertőzéses folyamat a reflux VUR megléte mellett).

Reflux VUR orvos-gyógyászati kezelése

A reflux VUR alapvető kezelési kiindulópontja a vizelet (ill. húgyhólyag) folyamatos fertőtlenítésén, tisztításán, ill. a diagnózis során megállapított egyéb oki kezelésén (pl. húgycsőszűkület, idegi szabályozás zavara, vesekő, daganat, stb.) alapszik.

Amennyiben a reflux VUR folyamatot csak egyszeri húgyúti fertőződés váltotta ki, akkor elégséges az egyszeri gyulladáscsökkentő, antibiotikus kezelés, melynek során a reflux VUR is megszűnik (átmeneti reflux VUR). Fejlődési rendellenesség, ill. előrehaladott reflux VUR állapotban szükséges lehet a modern endoscópos beavatkozásra (STING), melynek során az anatómiai helyzet közvetlen feltérképezésén túl (húgyhólyagfal- húgyvezeték és vese állapota), az ún. feltöltéses reflux VUR kezelés is megtörténhet szövetbarát, alakmegtartó anyaggal.
Az endoszkópos beavatkozás esetén közvetlen a húgyvezeték beszájadzási terület mellett, a húgyhólyag nyálkahártya alá mintegy támasztékként és szűkítőként szövetbarát anyagot /teflon, szilikon/ fecskendeznek be. A húgyhólyagban lévő nyomás hatására a feltöltő anyag a nyíláshoz feszül, biztosítva a továbbiakban a húgyvezeték megfelelő zárását, a reflux VUR megszűnését. Sebészeti, nyílt hasi műtéti reflux VUR megoldásként a húgyvezetéket (uretert) áthelyezhetik a hólyagfal más helyére. A reflux VUR műtéti megoldásai esetében kis százalékában előfordulhat a reflux VUR kiújulása (ill. bizonyos mértékű reflux megmaradása), vagy a húgyvezeték szűkülete, szükség esetén az endoszkópos anyagfeltöltéses kezelés ismételhető.

Reflux VUR természetgyógyászati regenerációja

A reflux VUR esetében természetgyógyászati szempontból, igen hatékony fertőtlenítő, ill. tisztító megoldást nyújt az Ezüstkolloid oldat alkalmazása, mely mintegy természetes antibiotikumként működik, és a bélflóra normál állapotát sem befolyásolja, nem bántja.

A gyógynövényes tisztító és fertőtlenítő kúrák alkalmazásával a folyadékszükséglet egy része is pótolható, de gyermekek és terhesség esetében nagyon körültekintően kell meghatározni a szükséges gyógynövényeket (gyógynövény összetételeket), és azok mennyiségi- és időbeli adagolási alkalmazását! Reflux VUR kialakulása, ill. húgyúti tisztításhoz és fertőtlenítéshez megfelelő gyógynövények pl.: a tőzegáfonya, a medveszőlő, a csarab, a cseresznyeszár és a csipkebogyó, a kamilla és a körömvirág, a lestyán és a cickafarkfű, a zsúrló és az apróbojtorján, a petrezselyem és a kerti kakukkfű, az aloe vera és a nyírfalevél tea.
Az immunrendszer erősítése és gyulladáscsökkentő szempontból pedig az echinachea, azaz a vörös vagy bíbor kasvirág megfelelő, melyet gyermekek és terhes asszonyok is fogyaszthatnak. Gyermekeknek nem alkalmazható gyógynövény pl. a borsmenta, terhes asszonyoknak pl. a petrezselyem és az aloe vera, mert nagyfokú alhasi vérbőséget okoznak (lásd. még: gyógynövények alkalmazási kritériumai és a gyógynövények felhasználási lehetőségei)! A fertőzéses reflux VUR, ill. az előrehaladottabb reflux VUR kialakulásával ajánlott az ágynyugalom, a minél több pihenés, a megerőltető testmozgás kerülése.
A reflux VUR fertőtlenítő, tisztító célzott terápiája mellett alkalmazható még a Homeopátiás gyógykezelés, a Schüssler só -terápia, a Bach-virágterápia, ill. a gyógyvíz ivó- és fürdőkúra, melynek alkalmazását (alkalmazhatóságát) és annak idejét minden esetben a vese állapota határozza meg. Reflux VUR akár természetgyógyászati, akár szintetikus antibakteriális gyógykezelése mellett mindenképpen fontos kiegészítő terápia a bélflóra támogatása is probiotikumokkal (élőflórás joghurt, kefir, vagy összeállított kiszerelésben), mivel egyrészt az antibiotikus terápia felborítja a bélflóra normál állományát, másrészt az immunrendszer- és energetikai forgalom hatékony működésének, egyensúlyának alapja a bélflóra–vastagbél megfelelő állapota.

Nagyon fontos az egyszerre nem sok, de bő folyadékfogyasztás (lásd. még: vízterápia), és a gyakori vizelés biztosítása. A bioenergetikai, azaz a Biorezonancia-Bioenergetikai kezelések során pedig nagymértékben növelhető, erősíthető az érintett szervek (húgyhólyag, húgyvezeték, vese) ellenálló képessége, ill. a gyulladásos folyamatok csökkentése, megszüntetése. Reflux VUR - IV, reflux VUR - V kialakulása esetén is javasolt kiegészítő terápiaként a természetgyógyászati kezelés és energetikai erősítés, a szükséges orvos-gyógyászati megoldásokkal együttműködve.

Reflux VUR megelőzési szempontjai

Megelőzésként fontos tényező, főleg kisgyermekek esetében, hogy időben kerüljön széleskörű kivizsgálásra a gyakori felfázásos tünet, és annak oka. A reflux VUR megelőzésében elsőrendű szempont a gyakori kézmosás (főleg toalett előtt és után is, nemi aktus előtt és után is), ill. a helyes technikájú fenék- és nemi szervi tisztálkodás, azaz a higiéniai szempontok betartása, mely mielőbbi megtanítást és begyakoroltatást igényel a gyermekek számára.

Gyakran a húgyúti fertőzés, ill. a reflux VUR folyamat kialakulása abból az egyszerű tényből alakul ki, hogy a kislányok a végbél felöl, a hüvely felé törlik ki a feneküket, baktériumokat (pl. coli baktérium) juttatva így a húgycsőbe, ahonnan aztán felszálló fertőzés alakul ki a vizeletelvezető rendszerbe, indikálva ezzel a reflux VUR folyamatot is.

Alapvető higiéniai szempont a fehér neműk napi váltása, nemi érintkezés előtti és utáni vizelés (nők és férfiak számára is fontos!), ill. mosakodás, és a vizelet időnkénti megtekintése, ellenőrzése (lásd még: candida és a szexuális problémák). A megfelelő folyadékfogyasztás nemcsak fertőzés és reflux VUR kórfolyamat esetén lényeges szempont a tisztítás céljából, hanem a napi rendszerességgel biztosított kellő mennyiségű (lehetőleg) tiszta víz fogyasztása folyamatos öblítés, tisztítás alatt tartja a húgyhólyagot csakúgy, mint a veséket is.

2013. július 16., kedd

Bioenergetikai gyógyítás III.

CANDIDA GOMBA, CANDIDA TESZT VIZSGÁLAT ÉS CANDIDA KEZELÉS BIOENERGETIKAI VONATKOZÁSAI,CANDIDA BETEGSÉG - CANDIDA TÜNETEI, CANDIDA DIÉTA

Candida gomba leírása, a micosisról bővebben

Candida gomba betegség bioenergetikai szemlélete:

Candida gomba elszaporodását elősegíthető folyamatok, állapotok

Candida gomba betegség tünetei, diagnosztizálási lehetőségei

Candida gomba által okozott szervi tünetek

Candida gomba fajok és a Candida gomba által okozott fertőzöttségi helyek

Patogén Candida Gomba okozta általános fertőzési régiók:

CANDIDA GOMBA által okozott leggyakoribb fertőzöttségi helyek, a normál hüvelyflóra

Candida gomba okozta bőrfertőzés:

Candida gomba okozta szájpenész:

Nyelőcső candida gomba fertőzése:

Candida gomba okozta húgyúti fertőzés:

Candida gomba okozta belső szervek gyulladásai:

Candida endocarditis:

Hüvely Candida gomba fertőzése:

Candida betegség és a szexuális problémák összefüggései

Nemi szervek Candida gomba általi fertőzése, és bioenergetikai vonatkozásai:

Nemi szervek Candida gomba fertőzés elleni energetikai - kezelése és utókezelése:

Candida gomba fertőzés higiéniai vonatkozásai:

Candida gomba Teszt vizsgálat és a Candida kezelés bioenergetikai vonatkozásai

Candida Diéta

Candida diéta bioenergetikai vonatkozásai

Candida diéta során nem ajánlott élelmiszerek és folyadékok

Ajánlott Candida Diéta

Candida diéta - és a teljes kiőrlésű termékek (gabonafélék), illetve magvak fogyasztásának előnyei:

Candida gomba és a DNS kapcsolata

VASTAGBÉLRENDSZER, BÉLFLÓRA, PROBIOTIKUMOK, COLON-HYDRO TERÁPIA, VASTAGBÉL PROTOZOON ÉS FÉREG PARAZITÁK

Vastagbél - Vastagbélrendszer funkciói, felépítése

Vastagbél - Vastagbélrendszer működése és béltartalom továbbhaladási útja - tartalma

Bélflóra kialakulása a különböző emésztőtraktusok és emésztési szakaszoknak megfelelően

Vastagbél / Az emberi test flórája és bélflórája

Az emberi test normál flórájában leggyakrabban előforduló anaerob (oxigén jelenlétét nem igénylő) baktériumok:

A teljes emberi test mikrobaflórája:

Bélflóra hatásai a szervezetre nézve

Bélflóra egyensúlyát veszélyeztető tényezők

Probiotikumok és Prebiotikum készítmények bélflóra védő hatásai

Probiotikumok baktérium tartalma

Colon-Hydro Terápia

Mikor ajánlott a Colon-Hydro-terápia

Mikor kontraindikált, tilos a Colon-Hydro-terápia

Vastagbélben - bélrendszerben, és bélrendszeren kívül élősködő paraziták

Parazitológiai ismeretek, paraziták formái

Bélrendszerben elhelyezkedő protozoon paraziták

A protozoon paraziták jellemzői:

Entamoeba histolytica protozoon parazita

Giardia lamblia protozoon parazita

Balantidium coli protozoon parazita

Bélrendszerben elhelyezkedő féreg paraziták

Féreg paraziták jellemzői:

Taenia saginata (simafejű galandféreg) féreg parazita

Taenia solium (horgasfejű galandféreg) féreg parazita

Hymenolepis-nana féreg parazita

Diphyllobothrium latum féreg parazita

Enterobius vermicularis féreg parazita

Ascaris lumbricoides féreg parazita

Trichuris trichiura féreg parazita

Ancylostoma duodenale féreg parazita

Strongyloides stercoralis féreg parazita

Trichinella spiralis féreg parazita

Paraziták hatásai az emberi szervezetben:

Paraziták okozta betegségek laboratóriumi vizsgálata:

Bélrendszeren kívül elhelyezkedő parazita fertőzések

Húgy-ivarszervi parazita:

Vérben és szövetekben élősködő paraziták

Malária plasmodium protozoon parazita

Leishmaniák - protozoon paraziták

Trypanosomák – protozoon paraziták

Toxoplasma gondii protozoon parazita

Schistosoma haematobium féreg parazita

Fasciola hepatica féreg parazita

Echinococcus granulosus féreg parazita

Echinococcus multilocularis féreg parazita

Trichinella spiralis féreg parazita

Parazita Vektorok által terjesztett fontosabb megbetegedések

REFLUX BETEGSÉG ÉS A REFLUX BETEGSÉG TÜNETEI, REFLUX BETEGSÉG TERÁPIA - BIOENERGETIKAI TÁMOGATÁSA, NYELŐCSŐ BETEGSÉGEI, REFLUX VUR

A Nyelőcső anatómiai - élettani leírása

A Nyelőcső betegségeinek rövid leírása