2013. július 16., kedd

A pusztító erő.


A pusztító erő.



Tömegpusztító fegyverek - 1. RÉSZ



Bevezetés
A tömegpusztító – nukleáris, vegyi és biológiai – fegyverekről számos információ lelhető fel, mind nyomtatott, mind elektronikus változatban. Mindegyikük közös vonása, hogy részleges tájékoztatást ad az adott fegyver történelméről, s minél inkább közeledik annak jelenéhez és mennyiségéhez, annál pontatlanabb adatokat ad az érdeklődőnek.
Ne legyünk naivak, hétpecsétes titokról van szó, az emberiség történelmének legpusztítóbb fegyvereiről, amelyről az átlagember azt hiszi, hogy a hidegháború végével, egyszerűen eltűntek. Hát nem tűntek el. Bár kisebb mennyiségben – kiirtásunkhoz még mindig bőven elegendő! – ugyan, de máig hadrendben vannak és még hosszú évekig tervezik a hadrendben tartásukat, hacsak nem kerülnek azelőtt bevetésre, ami a biztos pusztulásunkat jelenti.
A tömegpusztító fegyver célja a pusztítással való fenyegetés és csak másodlagosan a tényleges pusztítás, szokták mondani a szakértők, s ezért valójában nem kell tőlük félni. Nos, ez így nem igaz. Való igaz, hogy a hidegháború során oly mértékben fegyverkezett fel a két nagyhatalom, hogy a tömegpusztító fegyverek – elsősorban a nukleáris fegyverek – a Föld élővilágát pillanatok alatt elpusztíthatták volna. De nem ez a fenyegetettség akadályozta meg a világégést, hanem négy tényező, amely ma már nem áll fenn. Nevezetesen az, hogy akkor a világ kétpólusú volt, azaz két nagyhatalom és azok szövetségesei álltak szemben. Valamint, hogy katonai erőegyensúly állt fenn a két fél között, mely stabil gazdasági és energiaellátási környezettel társult.
A tömegpusztító fegyverek célját ma az határozza meg, hogy a tulajdonosa mit akar elérni, illetve mit szeretne a jövőben elérni, amikor kényszerhelyzetbe kerül. Ez sarkalatos kérdés, és lényegében az élővilág jövőjének a záloga.
Engedtessék meg egy kitérő, amely első olvasatra látszólag bonyolítja a fentiek megértését, de valójában sokkal érthetőbbé és világosabbá teszi a fenti gondolatmenetet.
Ha valakitől megkérdezzük, mire való egy „géppisztoly”, akkor egyértelműen azt a választ kapjuk, hogy „ölje meg az ellenséget”. Valóban?!
Nos, nézzük meg a klasszikus AK-47-es gépkarabély 7,62mm-es lövedékét: un. köztes vagy karabély lövedék, melynek (ballisztikus) tulajdonsága valamelyest instabilabb, mint egy második világháborús puska lövedéknek. Míg az utóbbi egy bemeneti seben keresztül behatol az emberi testbe, majd egy kimeneti seben távozik, s közben egy viszonylag „egyenes” sebcsatornán halad keresztül, addig az AK-47-es lövedék sebcsatornája és kimeneti nyílása nem ilyen „szabályos”. (Természetesen szélsebesség, levegő páratartalma, becsapódási szög, csontnak ütközés és annak szöge mindezeket jelentősen befolyásolják). A kettő között azonban nincs lényegi különbség, mind a klasszikus puska lövedék, mind a klasszikus karabély lövedék elsődleges célja az ellenség elpusztítása, de ha a lövész nem fejre vagy testre lő, akkor a célpont nem fog belehalni a sérülésébe.
Most nézzünk meg egy modern orosz 5,45mm-es (AK-74) vagy amerikai 5,56mm-es (M16, M4) karabély lőszert. Ezek instabil röppályás lövedékek, melyek azonnal bukdácsolni kezdenek, amikor behatolnak az emberi testbe. Magyarán egy fejlövésnél szétszakítják a koponyát egy váll lövésnél letépik a kart, egy haslövésnél szétszakítják a belső szerveket, s amennyiben az áldozatot csak a karján vagy a lábán találja el, akkor is jelentősen megnő az esélye a halálos sérülésnek. Egyszóval ezek a lőszerek azon túl, hogy megölik az ellenséget, egyben borzalmas sérüléseket okoznak, amelyek pszichológiailag, gazdaságilag stb. leterhelik a haderőt, a katonatársakat, a korházi ápolókat, röviden számos másodlagos célt értnek el, azon túl, hogy megöljék az ellenséget. És különösen kihangsúlyoznánk, hogy nagyon nem mindegy, hogy egy kis lyukat látunk a csatatéren elesett társunk homlokán vagy egy olybá eltorzult, szinte szürreális valamit a nyaka tetején, amelytől életünk végéig rémálmaink lesznek, és szinte harcképtelenné válunk a borzalmas látvány utóhatásától.
Nos, innen lépjünk vissza a tömegpusztító fegyverekhez. Pusztítani akarok? Repül az ideggáz és mindenki elpusztul. Ja, hogy valami mást akarok?! Repül az Ebola vagy a veszettség… vagy valami, amit még csak nem is ismerünk.
Nem kell messzire menni, s mindenféle csodafegyverekben gondolkodni, egy kellő hatóerejű nukleáris töltet, egyetlen egy, képes arra, hogy Magyarország lakhatatlanná váljon, miután több millióan közülünk elpusztultak. Ahogy egy nem túl nagy adag VX vagy Novicsok is elég, hogy kipusztuljon a lakosság, érintetlenül hagyva az infrastruktúrát. És megteszi ezt egy Ebola vagy más vérzéses lázzal járó biológiai támadás is… ahogy egy „rage” (~tombolás) biológiai fegyver is, melyre adott a veszettség vagy annak egy módosított változata; 99%-os halálozás és egy kis pánik.
És amíg a fentiek adottak, azaz ott vannak és hatásosak, addig a spekulációk, csak spekulációk maradnak még egy darabig, s általában fenn is akadnak az alapkérdéseken: mit, miért, hogyan, milyen hatásfokkal stb. akarok elérni; mármint, mint nagyhatalom.
"Itt a piros, hol a piros"
NPT egyezmény a nukleáris fegyverekről - pirossal azok az államok, amelyek nem írták alá.
BWC egyezmény a biológiai fegyverekről - pirossal azok az államok, amelyek nem írták alá.
CWC egyezmény a vegyi fegyverekről - pirossal azok az államok, amelyek nem írták alá.
Egyetlen egy állam létezik a Földön, amely egyik egyezményt sem írta alá: Izrael.
 
Az atomrobbanás pusztítása egy 20 kt hatóerejű töltet esetében
Bevezetés
Egy atomtöltet hatóerejét közönséges trotillal (TNT vagy trinitro-toluol) egyenértékben adják meg. Egy 20 kilotonnás atomtöltet 20.000 tonna TNT robbanóanyaggal egyenértékű.
1.000 tonna, azaz 1 millió kilogramm TNT = 1 kt (kilotonna).
1 Mt (megatonna) = 1.000 kt = 1.000.000 tonna TNT, azaz 1 milliárd kilogramm hagyományos robbanóanyag.
A ma hadrendben álló legerősebb orosz nukleáris töltet 20 Mt (= 20.000 kt), míg a Hiroshimára ledobott atombomba kb. 10-12 kt hatóerejű volt. A mai nukleáris töltetek átlagosan 200-800 kt hatóerejűek, néhány hadászati atomtöltet hatóereje 1-20 Mt. A valaha felrobbantott legnagyobb atombomba a szovjet „Cár” bomba volt, melynek hatóereje 50-57 Mt közé esett, s amelyet eredetileg 100 Mt hatóerejűnek terveztek.
A tűzgömb
A robbanás utáni egy milliomod másodpercben a tűzgömb mérete 20-30 méter, míg hőmérséklete 3 millió fok. A robbanás után 0,02 másodperccel a gömb 180-200 méteres és hőmérséklete 6000 fok, akár a Nap felszínének hőmérséklete. A tűzgömb kb. 3 másodperccel a robbanás után kb. 500 méteresre nő, majd sűrű füstfelhőként tágul tovább. Egy 1 megatonnás robbanás közel 2500 méteres tűzgömbbé nő. A tűzgömb nem csak terjeszkedik, hanem emelkedik is, aminek következtében nagymennyiségű levegőt, port (és egyéb tárgyakat) szív magába, melyek sugárszennyezetté válva hullanak vissza a földfelszínre.
Az elektromágneses impulzus (~hősugárzás)
A tűzgömb a robbanás pillanatában közel százszor fényesebb a Napnál, így a távolság függvényében vakságot vagy ideiglenes vakságot okoz, ha belenéz az ember. Különösen éjszaka, amikor a pupilla összeszűkül. Az ember 2-3 kilométeres távolságon belül meggyullad.
A lökéshullám
A lökéshullám akadályba ütközve hirtelen nyomást fejt ki, valamint óriási sebességgel áramlik a levegő. Ez a két oka a rendkívüli pusztító erőnek. 600 méteren belül lényegében minden épület megsemmisül, míg 3 kilométeren belül lényegében minden épület közepes-súlyos károkat szenved. Ezen a távolságon belül az emberi testre iszonyatos erő hat, melynek következtében az emberi test elrepül, s közben szétszakad a dobhártyája, tüdeje, gyomra, halálos sérüléseket szenvedve.
Kezdeti radioaktív sugárzás (gamma- és neutronsugárzás)
Amennyiben egy embert 600 röntgen éri, úgy körülbelül 3-4 héten belül meghal. 400 röntgen besugárzásától az emberek 50%-a meghal.
A 20 kilotonnás robbanás 1000 méteren belül, 12-16 másodpercig 800 röntgennel sugározza be az embert. (2000 méter távolságban a sugárzás már csak 10 röntgen körüli, míg fedezékek 2000 méteren belül is csökkentik a besugárzást, így például egy vastagabb homokzsák fal is elegendő ahhoz, hogy ne érje az embert halálos dózis.
Radioaktív szennyeződés (utólagos sugárzás)
A több kilométer magasra emelkedett gombafelhőből sugárszennyezett hamu és por hullik vissza nagy területen a robbanás körzetében, mely veszedelmes. Egyrészt a talajra érve gamma sugárzás révén hat kívülről az emberi szervezetre, másrészt belélegezve belülről sugározza be az emberei szervezetet. A robbanás után 1 órával 200 méteres távolságon belül ez a szennyeződés közel 3.000 röntgen/óra.
Az 50 megatonnás „Cár” bomba hatásai
A gombafelhő 64 kilométer magasra emelkedett, azaz a sztratoszféra fölé a mezoszféráig ért. Az 55 kilométerre lévő Szevernyij falu valamennyi épülete megsemmisült. 100 kilométeres távolságban az ember harmadfokú égési sérüléseket szenvedett volna. Ablaküvegek még 900 kilométeres távolságban is betörtek. A robbanás alatt 5,25-ös erejű földrengést mértek, és ha nem légi robbantású lett volna, a földrengés ereje elérte volna a 8,1-et.
 
Vegyi fegyverek hatásai... 
Lewisite (L) - hólyaghúzó vegyi fegyver
Tüdő irritatív, hólyaghúzó vegyi fegyver. Könnyen áthatol a normál ruházaton, sőt a gumin is. Bőrrel való érintkezés után azonnali fájdalmat és viszketést okoz, amely kiütéssel és duzzanattal jár. Körülbelül 12 óra elteltével nagy, folyadékkal telt (a mustárgáz által okozottakhoz hasonló) hólyagok alakulnak ki. Ezek súlyos kémiai égések. A megfelelő felszívódás szisztémás mérgezést okoz, amely máj nekrózishoz és halálhoz vezet. A belégzése égő fájdalmat, tüsszögést, köhögést, hányást, esetlegesen tüdőödémát okoz. A lenyelése súlyos fájdalommal, hányingerrel és hányással jár, valamint szöveti károsodást idéz elő. Szembe jutva a szúrós és erős irritációtól kezdve, akár a szaruhártya hólyagosodását és hegesedését is okozhatja. Az általános tünetek közé tartozik még a nyugtalanság, gyengeség, a normálisnál alacsonyabb testhőmérséklet és az alacsony vérnyomás is.
Egyéb hólyaghúzó vegyi fegyverek:
Nitrogén-mustár (HN1, HN2, HN3), Kén-mustár (H, HL, HD, HQ, HT), Fenildikloroarzin (PD), Etildikloroarzin (ED), Metildikloroarzin (MD)
VX - ideggáz
A VX (V-ágens) egy idegméreg, amelyet harcászati céllal fejlesztettek ki az 1950-es években. Jelenleg a legveszélyesebb mesterségesen előállított vegyi harcanyagok egyike. Halálos adagja egy átlagos emberre nézve mindössze 200 µg. A VX idegméreg, hatása hasonlít a tabun hatására, csak tünetei sokkal gyorsabban játszódnak le, és sokkal kisebb mennyiség is halálos belőle. Először csak fejfájás, fokozott nyálkatermelés jelentkezik, aztán izomfájdalom, majd izom és bélgörcs (mivel a központi idegrendszer lebénul, ezért a görcs nem oldódik, így az izmok a halál beállta után is összehúzódva maradhatnak), végül eszméletvesztés, és általában légzési elégtelenség miatt bekövetkező halál.
Egyéb idegrendszerre ható vegyi fegyverek:
Tabun (GA), Szarin (GB), Szomán (GC), Cikloszarin (GF), GV, EA-3148, VE, VG, VM, VR, Novicsok (A-232 Novichok-5), amely 4-8-szor erősebb a VX-nél!
Biológiai fegyverek...
A biológiai fegyverek vírusok, baktériumok vagy más élőlények, illetve biológiai úton előállított és biológiailag különösen aktív szerves vegyületek (pl. mérgek és pszichokémiai szerek), melyeket támadó céllal hoztak létre.
Szinte végtelen hosszú felsorolásba lehetne kezdeni, így csak néhány biológiai fegyvert emelnénk ki:
- Vírusok: vérzéses lázak (Ebola, Marburg, Lassa), Hanta-vírus, feketehimlő, veszettség
- Baktériumok: lépfene (bacillus anthracis), pestis (yersina pestis)
- mérgek (toxinok): botulinum toxin, ricin
- pszichokémiai (tudatmódosító) szerek: BZ, LSD

Blog (es archivum)


3-4. generacios vegyi fegyverek (kiegeszites)





Posted on March 4, 2013 at 6:45 PM
Novicsok, VX és más hivatalosan nem létező harci anyagok "mérgezősége"
Fogalom meghatározás:
 
Az LD (Lethal Dose) és az LC (Lethal Concentration) a halálos adag rövidítése. AzLD50 érték azt határozza meg, hogy az adott anyagból, vegyületből mekkora mennyiség okoz 50%-os halálozást (általában 24 órán belülre vonatkoztatva). Ismert, de ritkán használt mérőszám az LD99, amely a teljes pusztításhoz szükséges mennyiséget határozza meg.
 
Az LD50 érték meghatározható: szájon át, intravénásan vagy bőrön keresztül(subcutan, azaz sc.).
 
Az LCt50 mérőszám a halálos adagot adja meg, ahol „C” a mennyiség, „t” az idő és „50” az 50%-os halálozási arány. Értelem szerűen minél alacsonyabb az érték (a fentieké is), annál halálosabb az adott harci anyag.
 
Az alábbiakban a lappangási/reakció időt, (amikortól a harci anyag kezd), az LCt50 mg min/m3 (inhalációs, azaz belégzés esetén) értéket, az LD50 mg (milligramm bőrön keresztül) értéket és a perzisztenciát (ameddig a harci anyag változás nélkül mérgező marad) 4,5-32 fok C hőmérséklet között.
Novicsok harci anyag
 
„1992-ben két orosz tudós, Lev Fedorov és Vil Mirzajanov azt állították a Moscow News című, angol nyelvű moszkvai újságnak – ez a Moszkovszkije Novosztyi külföldieknek készülő kiadása – hogy Oroszország új, harmadik generációs idegi ágenscsaládot fejlesztett ki Novicsok (= újonc, új jövevény) néven, s azt sikeresen kipróbálták Üzbegisztánban. Ezek akonitril és foszfát alapú anyagok keverékei, melyeket egyébként a rovarirtó-gyártásban is használnak. A Novicsok kolinészterázt tartalmaz, amely megakadályozza az acetilkolin lebontását, meggátolva ezzel az idegi ingerület-átvitelt. Az új fegyver ellen nincs védelem, hatástalan az atropin is, a fertőzött személy menthetetlen. Az örökítő anyagot is károsítja. A tudósok becslése szerint ötször-nyolcszor veszélyesebb, mint a VX, negyvenezer tonnával minden élet eltörölhető a Földről. Egyes források – kubai emigránsok – szerint a fejlesztésben Kuba is részt vett.
 
A fejlesztésnek három célja volt: megkerülni az érvényes nemzetközi szerződéseket, s kifejleszteni egy olyan anyagot, amelyet a NATO vegyi felderítő berendezései nem észlelnek, illetve ami ellen a létező védőfelszerelések nem is nyújtanak védelmet. Utóbbit azáltal éri el, hogy nem permet, hanem finom por formájában szórják szét, ami nem tapad meg a vegyvédelmi öltözéken, hanem beleszivárog, és a szél révén is könnyen terjed. Egyesek szerint ez a fegyver okozta a hírhedt Öböl-szindrómát, a koalíciós katonák rejtélyes betegségét, de erre semmiféle bizonyíték nincs. Oroszország tagadja az anyag létezését, mindenesetre a titkot kiszivárogtató két tudóst lecsukták...
 
Oroszország 1997-ben 40.000 tonna vegyi fegyverrel rendelkezett, melyből 2011-ig 57%-ot megsemmisítettek. Azaz maradt kb. 20.000 tonna. A vegyi fegyverek Lewisite, mustár, Lewisite-mustár keverék (HL), Szarin, Szomán, VX és Novicsok (Novichok-5 és Novichok-7) harci anyagokból álltak, illetve állnak. A vegyi fegyverek nincsenek hivatalosan „aktív állományban” és nyolc helyen tárolják őket.
 
Ha ebből mondjuk csupán 1.000 tonna nettó VX harci anyag, akkor az elméletileg 5 billió ember (7 milliárdan, azaz 0,007 billióan vagyunk!) megölésére képes, ha alapul vesszük, hogy 200 mikrogramm a halálos adag.
 
Az Egyesült Államok 1997-ben ratifikálta a CWC egyezményt. Hivatalos jelentések szerint az 1997-es kb. 30.000 tonnányi ideg és hólyaghúzó harci anyagok közül 2011-re 90%-ot semmisített meg az USA.
 
Hivatalosan nincs hadrendben, se raktáron megsemmisítésre váró vegyi fegyver. Az USA korábbi vegyi fegyver arzenálja közel azonos volt az orosz ill. szovjet arzenállal.




A táblázat bővebben itt (német nyelven): http://www.dtig.org/docs/BCW_UDSSR.pdf  
Categories: None

Blog (es archivum)


A jeghegy csucsa... adalek a biologiai fegyverekhez





Posted on March 4, 2013 at 9:05 AM
Számtalan fantasztikus könyv és film készült és fog még készülni olyan témakörökben, amelyek sok esetben nem is állnak olyan messze a valóságtól. Ezekre aztán számos összeesküvés elmélet épül rá. Ami ezeket a képzeletbeli eseményeket táplálja, az nem más, mint azok a tudományos anyagok, amelyek a nyilvánosság részére is elérhetőek. De ezek a tudományos kutatások csak a jéghegy csúcsa. ne felejtsük el, hogy ezek – a legtöbb esetben – civil, s nem katonai kutatások. Azokról nem sok információ szivárog ki…
 
Nézzünk két érdekes kutatást, illetve kutatási eredményt…
 
Hogy módosítják a paraziták az agy kémiai összetételét és ezzel a viselkedést
 
Egy egysejtű – toxoplasma gondii – képes úgy manipulálni az egerek agyát, hogy azok könnyebben essenek áldozatul a rájuk vadászó macskáknak. Természetesen ez a parazita nem tudatosan, szándékosan és közvetlenül irányítja az egereket vagy patkányokat, hanem a hatásuk a rágcsálók agyára hosszú evolúciós fejlődés során elérte, hogy áldozataik a macskák és azok vizeletének a szagát különösen érdekesnek, egyenesen vonzónak tartsák. Így az egerek, ahelyett hogy menekülőre fognák, egyenesen közeledni kezdenek a macskák felé. Ez ugyebár drasztikusan növeli az esélyét, hogy az egér elpusztuljon, s így a parazita eljusson oda, ahova akar: a macskába.
 
Hogy ez a parazita hogyan befolyásolta az egereket az mostanáig ismeretlen volt. Brit kutatók kiderítették, hogy a parazita a dopamin termelését befolyásolva éri el a célját. A dopamin csökkenti a félelem érzetet és fokozza a „kíváncsiságot, izgalom keresését”. Ha az egerek Haloperidol-t kapnak (embereknél használatos skizofrénia elleni hatóanyag), akkor a parazita hatása csökkenthető. A parazita TYH-t (tyrosinhydroxylázt) termel, ami fokozza a dopamin termelését az egerek agyában.
 
Ez az első tudományos igazolása annak, hogy egy parazita növelheti a dopamin termelését az agyban, ezzel viselkedésbeli zavart okozva.
 
De, mint említettük, az egerek (és más rágcsálók) csak köztes gazdái a parazitának. A végcél a macskák. Látszólag. Ugyanis az embert is megfertőzheti a macskákon keresztül (széklet). Az Egyesült Államok lakosságának közel 25%-a fertőzött, az Egyesült Királyságban 10-20%. A német Robert-Koch Intézet szerint a német lakosság 50%-a fertőzött, s fertőzöttek száma, illetve aránya a korral növekszik; így az ötven éven felüliek esetében akár 70% is lehet.
 
A legtöbb ember észre sem veszi, hogy fertőzött, hiszen nincsenek tünetek.
 
Ám a látszat csal. Számtalan dopaminnal összefüggő neurológiai zavar létezik: skizofrénia, koncentrációs zavar, hiperaktivitás, Tourette-szindróma. A kutatók szerint a skizofréniában szenvedők egy része a parazitával fertőzött, illetve attól lett skizofréniás. (Íme egy újabb példa a korábbi blog bejegyzéshez, amely a pszichoszomatikus betegségeket említette, csak ez most éppen a fordítottja!)
 
Hogy miért csak egyeseknél alakul ki skizofrénia vagy más neurológiai zavar? Mert nem az ember a végcélja a parazitának, s merő véletlen, hogy az agyban hol „fészkeli” be magát, így egyeseknél nem okoz semmit, másoknál meg akár súlyos skizofréniát okoz. Persze hivatalosan nincs még egyértelműen bizonyítva. Ám az eddigi tények elég makacsok.
 
 
Csak úgy kérdezzük: és ha ez a kis parazita – kis módosítással – az emberi agy megfelelő részét tekintené végcélnak, akkor mi lenne?! Sok skizofrén… jé, ez pont olyan lenne, mint a rage (tombolás) vírus utáni eszement kutatás, amit egyébként a veszettség is produkál, mint tünet, igaz az sem minden páciensnél.
 
2011-es tudományos felfedezés
 
De nézzünk egy másik „finomságot”
 
 
Zombi hangyák, avagy egy parazita az öngyilkosságba kergeti a gazdatestet, hogy szaporodhasson
 
Egy gomba faj – ophiocordyceps – hangyákban telepszik meg, s azokat zombivá változtatva arra használja fel, hogy szaporodjon.
 
De nézzük csak meg, mit is csinál ez a gomba faj: a hangyában megtelepedve, arra „kényszeríti” a hangyát, hogy az a fészek közelében egy levélbe, alulról beleharapjon… majd a hangyát a gomba felemészti, s közben spórákat képez és kiereszti, hogy megfertőzhesse a többi hangyát. Így a hangyaboly körüli zombi hangya tetemek folyamatosan fertőzik meg a hangyákat, láncreakciót beindítva. A hangyák megmentője azonban – ilyen a természet egyensúlya! – egy másik gomba faj, amely a hangya tetemére pályázik, hogy felfalhassa azt, s így a mi kis zombi képző gombánkat is megfékezi, közel 90%-ig megsemmisítve a spóráit.
 
A parazita gomba a kitinpáncélon keresztül hatol be a hangyába, és az agy körül és az izmokban telepszik meg, különösen a rágó izmok körül. A gomba fertőzése megsemmisíti a rágó izmokat és az idegsejteket. A fertőzés után a hangyák egyszerűen elhagyják a helyüket – mintha távirányítaná őket valaki – s a fészek közelében alulról egy levélbe harap. Ezt a részt teljes homály fedi. Nulla az infó. Ezután tisztul a kép, a hangya beharapja magát, a rágó izmok elpusztulnak, s a hangya képtelen elengedni a levelet, kvázi fogságba esik. A többi izom is elpusztul, így mozgásképtelenné válik, miközben az idegsejtek is elpusztulnak… végül a hangya elpusztul. A gomba vígan elvan, kinő a hangya fejéből, táplálkozik a testéből, s eregetve a spóráit szaporodik és fertőz.
 
Azért nehogy azt hidd, majd elmondja neked a média vagy bárki, ha már emberre is alkalmas parazita lett létrehozva, amely mondjuk arra kényszerít, hogy kimenj a lakásból, beleharapj a szomszédba, s megbénulva úgy maradj, miközben a szomszéd pánikban szétveri a fejed és állkapcsod, hogy elereszd… de addigra a véráramba kerülvén, a szomszéd indul harapni. Persze ez csak a képzelet szüleménye, a fentiek nem.
 
2012-es tudományos felfedezés
 
Hát ez a jéghegy csúcsa... folytatás lesz...
Categories: None

Blog (es archivum)


Biologiai csapás modellezése





Posted on March 4, 2013 at 3:05 AM
Egy zombi járvány matematikai modellezése
 
A tanulmány a „zombi járvány” modellezését egy klasszikus járvány kitörési folyamatával kalkulálta (epidémia). Második lépésként finomították egy lappangási (látens) időszakkal, amikor emberek már megfertőződtek, de még nem fertőznek. Harmadik lépésként továbbfinomították a modellezést a karanténok bevezetésével. Negyedik lépésként a fertőzöttek számának – emberi válaszlépések – csökkentését vették számításba, így elérve a modellezés pontosabb élethűségét.
 
A tanulmány végeredménye: csak gyors, agresszív és radikális lépések esetén kerülhető el az „ítéletnap” forgatókönyv, azaz az emberiség teljes kipusztulása.
 
A tanulmány következtetése: egy ilyen járvány nagy valószínűséggel a civilizáció összeomlásához vezetne, s a legradikálisabb védekezések elmaradása esetén, de azok nélkül is nagy eséllyel az emberiség teljes kipusztulásához vezetne.
 
A tanulmányt kanadai diákok készítették, s a számításaik, azaz maga a tanulmány szakmailag igazolt. A modellezés ugyan a hollywoodi agymosoda termékét, a zombikat, illetve egy zombi pándémiát vett górcső alá, de a modell tökéletesen használható más esetekben… természetesen a matematikai modellezés a zombik esetében annyiban tér el, hogy a halottak tovább „élnek”.
 
De ugyanígy modellezhető és biztosak lehetünk abban, hogy modellezték is azokat a biológiai fegyvereket, amelyek ismertek, és amelyek nem ismertek. Az Egyesült Államokat mind belföldi, mind nemzetközi kritikák érik, hogy megkísérli kijátszani a biológiai fegyverek tilalmáról szóló nemzetközi egyezményt. Ezt úgy tudja megtenni, ha „másfajta” biológiai fegyvereket fejleszt, olyanokat, amelyek kívül esnek az eddigi osztályozási rendszeren. Számos „biológiai kutató” szerint az Egyesült Államok fő törekvése egy un. „rage” (tombolás) biológiai fegyver kifejlesztése, akár vírusos, bakteriális vagy vegyi úton. Kutatók és tudósok félelme, hogy a veszettség „módosítva” és aeroszolosítva (légúton fertőző) a fő célkitűzés. A veszettség légúti fertőzőképességére már vannak példák.
 
(Az elmúlt időszakban többször is előforduló amerikai és kínai „zombi” támadások ügyét is homály fedi… „fürdősó” drog… persze)
 
A blog bejegyzés célja elsődlegesen felhívni a figyelmet, hogy ilyen tanulmányok egyetemi diákok köreiben is készülnek… hát milyenek készülhetnek titokban a nagyhatalmak haderőinél.
 
Nukleáris fegyverek bevetését, vagy biológiai csapást az határoz meg, hogy mi az elérni kívánt cél. Ez egy egyszerű mondat, de nagyon mély és fontos jelentése van. A weboldalon taglalt veszélyekre (olajhozam-csúcs) az egyik igen pragmatikus lépés az irtás lehet. Erre egy biológiai támadás, legyen az akár csak egy gyógyíthatatlan és halálos szuper influenza például. De a kérdés, ha irtani akarnak: mi a cél az irtáson túl, hogyan hajtsák végre, mi legyen a menete... akarnak-e „balhét”, pánikot, félelmet… mennyire sérüljön az infrastruktúra… ha most holtan fordulnék le a székről, maximum leég a ház, ahol élek, esetleg a fél utca, de ha mindenki lefordul, így a paksi atomosok is, akkor sugárszennyezett lenne pár négyzetkilométer. Érthető, ugye?!
 
Az eredeti tanulmány angol nyelven (18 oldalas pdf):
Categories: None

És vajon hány tanulmányban végezték el az emberiség kiirtását , egy szűk kis kaszt érdekében.



Tömegpusztító fegyverek - 2. RÉSZ



 
 Ország neve
 Legnagyobb kísérleti robbantás
 Kísérleti robbantások száma 
  Töltetek száma 2012-ben
 Egyesült Államok
15,0 Mt 
1.054 
5.000-12.000 
 Oroszország
50,0 Mt 
715 
12.000 
 Franciaország
2,6 Mt 
210
298 
 Egyesült Királyság
3,0 Mt 
45 
225 
 Izrael*
nincs adat 
nincs adat 
80-400 
 Kína
4,0 Mt 
45 
240 
 India*
0,06 Mt 
6 
80-100 
 Pakisztán*
0,04 Mt 
6 
100-110 
 * államok, amelyek nem írták alá az NPT egyezményt. Észak-Kórea eredetileg aláírta, de 2003-ban felmondta. Észak-Korea 2 kísérleti atomrobbantást hajtott végre, és 6-8 töltettel rendelkezik. Dél-Afrika 1989-ig 6 nukleáris töltettel rendelkezett, melyeket leszerelt.
A fenti táblázatban szereplő adatok alapján, a ma hadrendben álló nukleáris fegyverek összesített hatőereje kb. 5.000 megatonna, azaz 5 millió kilotonna (Hiroshima 10 kilotonna volt!).
 
Oroszország
Nukleáris fegyverek
Oroszország 2007-ben kb. 3.200-3.300 stratégiai (hadászati-hadműveleti) nukleáris töltettel rendelkezett, valamint jelentős mennyiségű taktikai (harcászati-hadműveleti) töltettel, melyek száma ismeretlen, mivel semmilyen egyezmény nem kötelez a taktikai töltetek mennyiségének bevallására. Becslések szerint a taktikai töltetek száma több ezer, míg a hadrendben tartott töltetek száma 2.000-3.000.
Az orosz Stratégiai Erők készlete:
Szárazföldi stratégiai rakéta erők: 480-500 rakéta 1.800-2.000 nukleáris töltettel. A stratégiai rakéták megerősített védelmű földalatti silókba vagy önjáró indító eszközökre vannak telepítve.
A silókba telepített rakéták közül kb. 30-40db SS-18 Satan (R-36MUTTH / RS-20B / 15A18) típusú, melynek hatóereje 20Mt és hatótávolsága közel 16.000 kilométer. Ezen kívül további kb. 60-70db SS-18 Satan (R-36M2 / RS-20V / 15A18M) rakétával rendelkeznek, melyek 10db egyenként 800kt hatóerejű töltet képesek 11.000 kilométeres hatótávolsággal célba juttatni. Előzetes tervek szerint 2019-re 40db R-36M2 stratégiai rakéta lesz hadrendben.
Hadrendben áll továbbá 70db Topol-M (SS-27 Sickle-B / RT-2UTTKh / RS-12M1 / RS-12M2 / RT-2PM2) interkontinentális ballisztikus rakéta, melyből 52db silóba és 18db önjáró indítóra telepített. Az utolsó egységek 2012-ben álltak hadrendbe. A Topol-M rakéták töltete egy 800kt (más források szerint 550kt) hatóerejű robbanófej. Egyes források szerint a Topol-M képes 4-7 robbanófejet is hordozni, melyek hatóereje egyenként 150-250kt.
2009 óta a Topol-M helyett egy új rakéta gyártásába kezdtek, mely 2012-től kezdi leváltani a Topol-M rakétákat. Az RS-24 Yars (SS-29) interkontinentális ballisztikus rakéta 2010 óta van hadrendben, miközben igencsak kevés információ lelhető fel róla. Egyes források szerint legkevesebb 4 töltet hordoz, melyek hatóereje egyenként 100-300kt. Jelenleg 18-36 Jarsz lehet hadrendben, s a számuk minden valószínűség szerint növekedni fog.
Haditengerészeti stratégiai rakéta erők: 12db SSBN tengeralattjáró (SSBN = nukleáris meghajtású interkontinentális ballisztikus rakétahordozó tengeralattjáró) közel 600-620 robbanófejjel.
Oroszország jelenleg 6 Akula osztályú (NATO megnevezés: Typhoon) SSBN tengeralattjáróval rendelkezik, melyek mindegyike 20db R-39-es (SS-N-20 Sturgeon) SLBM-et (=tengeralattjáróról indított ballisztikus rakéta) hordoz. Minden egyes R-39-es rakéta 10 egyenként 100-200kt hatóerejű töltettel rendelkezik. Azaz 1 Akula tengeralattjáró 20 rakéta kilövésére képes, összesen 200 robbanótöltettel, melyek összesített hatóereje 40Mt. Egyetlen egy! Azaz 6 Akula 240Mt hatóerővel rendelkezik, amely pl. Franciaország helyére egy hatalmas krátert képes ütni, amiben és ami körül semmilyen élet nem marad.
Oroszország jelenleg 2 Borei osztályú (Project 955) SSBN tengeralattjáróval rendelkezik , melyből 10 megépítése van tervezve. (A 3. egység megépítése után, a maradék 8 SSBN már Borei-II (Project 955A) osztályú lesz, mely 16 helyett 20 SLBM hordozására lesz képes. A Borei tengeralattjárók 16 (később 20) RSM-56 Bulava rakétát hordoznak, mindegyik 6 (akár 10) töltettel rendelkezik, egyenként 150kt hatóerővel és 16.000 kilométeres hatótávolsággal. Azaz 1 Borei tengeralattjáró 16 rakéta kilövésére képes, összesen 96-160 robbanótöltettel, melyek hatóereje 14,4-24Mt. Egyetlen egy! Azaz a 10 Borei 282Mt hatóerővel fog rendelkezni.
Régebbi típusú SSBN tengeralattjáró osztályokkal terjedelmi okokból nem foglalkozunk; így is éppen eléggé elborzasztóak a számok. Csupán annyit jegyzünk meg, hogy ezek közül is jó néhány állományban van még, ha nem is első vonalbeli szolgálatban, de hadra fogható állapotban.
Stratégiai bombázók: közel 80 stratégiai bombázó (Tupoljev TU-160 és TU-22M3) hozzávetőlegesen 900-1000 cirkáló rakétával.
Ha mindezeket az eszközöket összeszámoljuk úgyhozzávetőlegesen 2.000 megatonna hatóerőt kapunk.
És akkor még nem számoltunk a stratégiai bombázókkal, a 2.000-3.000 taktikai töltettel, és a raktáron lévő töltetekkel. Mit is írtunk korábban?! A Földön kb. 5.000 megatonna összhatóerejű nukleáris arzenál van?! Hát, abból most kapásból megvan 2.000-3.000 megatonna, s még csak Oroszországnál tartunk.
Vegyi fegyverek
Oroszország 1997-ben 40.000 tonna vegyi fegyverrel rendelkezett, melyből 2011-ig 57%-ot megsemmisítettek. Azaz maradt kb. 20.000 tonna. A vegyi fegyverek Lewisite, mustár, Lewisite-mustár keverék (HL), Szarin, Szomán, VX és Novicsok (Novichok-5 és Novichok-7) harci anyagokból álltak, illetve állnak. A vegyi fegyverek nincsenek hivatalosan „aktív állományban” és nyolc helyen tárolják őket.
Ha ebből mondjuk csupán 1.000 tonna nettó VX harci anyag, akkor az elméletileg 5 billió ember (7 milliárdan, azaz 0,007 billióan vagyunk!) megölésére képes, ha alapul vesszük, hogy 200 mikrogramm a halálos adag.
Biológiai fegyverek
Nincs használható adat, ill. információ. Mindhárom tömegpusztító fegyver közül a biológiai fegyverekről lelhető fel a legkevesebb információ. Egy biztos, még a szovjet időkben aeroszolosították mind az Ebolát, mind a veszettséget, amelyek ezzel teljes értékű biológiai fegyverekké váltak, s amelyek légúton képesek fertőzni. A veszettségről kevesen tudják, hogy következett már be légúton történő fertőzés az Egyesült Államokban. (Egészségügyi nyilvántartásban fellelhető az eset, s veszettséggel kapcsolatos dokumentumaink között is megtalálható.)
Nemzetközi (korlátozó) egyezmények - NPT és SORT, BWC, CWC 
Oroszország 1968-ban ratifikálta az NPT egyezményt, amely tiltja a nukleáris fegyverek eladását, leszerelésre kötelez és jogot biztosít a békés nukleáris energia felhasználására. (Akkor miért is nem lehet Iránnak, aki szintén ratifikálta, míg Izrael nem?! A kérdés költői, de ide illett!)
Oroszország és az Egyesült Államok 2002-ben aláírták a SORT egyezményt, amely 2.200-ban maximalizálja a stratégiai nukleáris töltetek számát országonként. 2003-ban Oroszország javaslatát, mely szerint csökkentsék tovább 1.500-ra a töltetek számát, az Egyesült Államok elutasította. Oroszország válaszul elutasította a taktikai nukleáris töltetek számának csökkentését. No, erről ki hallott a médiában?! A kérdés ismét költői csupán. És arról ki hallott, hogy Medvegyev tavaly novemberben elrendelte a nukleáris töltetek számának növelését?!
Oroszország 1975-ben ratifikálta a BWC egyezményt, amely tiltja a biológiai fegyverek fejlesztését, gyártását és raktározását, valamint a készletek megsemmisítését írja elő. Izrael ezt sem írta alá.
Oroszország 1997-ben ratifikálta a CWC egyezményt, amely tiltja a vegyi fegyverek fejlesztését, gyártását és bevetését, valamint a készletek megsemmisítését írja elő. Izrael ezt sem írta alá.
 
Egyesült Államok
Nukleáris fegyverek
Az USA stratégiai nukleáris tölteteinek száma nehezen határozható meg. Számos egyezmény paraméterei alapján, így például a SORT előírásai alapján legfeljebb 2.200 töltettel rendelkezhet.
Az Egyesült Államok stratégiai nukleáris erői az alábbiak szerint oszthatóak fel:
Szárazföldi telepítésű interkontinentális ballisztikus rakéták (ICBM)
Az USA jelenleg 450 ICBM rakétával rendelkezik, melyek típusa Minuteman III. A Peacekeeper rakétákat 2005-ben selejtezték le. Az LGM-30G Minutemen III-as rakéták hatótávolsága 13.000 kilométer, s háromféle töltet hordozására alkalmas: W62, W78 és 2005 óta W87.
A W62-es töltet 170kt hatóerejű, és 2010-ben közel 600db lett leszerelve. Ma már nincs hadrendben. Egy Minutemen III-as rakéta 3 W62-es töltetet hordozott.
A W78-as töltet 350kt hatóerejű és jelenleg 250db Minutemen III-as rakéta 3db W78-as töltettel van felszerelve.
A W87-es töltetet eredetileg a Peacekeeper ICBM-ek hordozták, majd azok leselejtezése után 2007-től 200db-ot a Minutemen III-as rakéták hordoznak, rakétánként egy töltettel, melynek hatóereje nem pontosan ismert. A W87-es eredetileg 300kt hatóerővel készült, de egy fejlesztés során ezt megemelték 475kt-ra.
Haditengerészeti tengeralattjáróról indított ballisztikus rakéták (SLBM)
Az amerikai haditengerészet (US Navy) jelenleg 18 Ohio osztályú tengeralattjárót tart hadrendben, melyből 14 ballisztikus rakéta-hordozó (SSBN). Minden egyes Ohio osztályú tengeralattjáró 24 darab UGM-133 Trident-II ballisztikus rakétát hordoz. (A megépült 18 tengeralattjáróból 12 nukleáris töltetű Tomahawk rakéták hordozására is képes, de ezek jelenleg nincsenek hadrendben.)
W88-as töltet: 475 kilotonnás termonukleáris (kétfázisú) töltet. A Trident-II-es rakéták 4db W88-as töltetet hordozhatnak (Mk-5 visszatérő modul); így egy Trident-II-es hatóereje 1,9 megatonna.
W76-os töltet: 100 kilotonnás termonukleáris (kétfázisú) töltet. A Trident-II-es rakéták 8db W76-os töltetet hordozhatnak (Mk-4 visszatérő modul); így egy Trident-II-es hatóereje. 0,8 megatonna. Jelenleg 800-2.000 db W76-os töltettel rendelkezik az USA, 2018-ra 2.000db lesz hadrendben tartva (W76-1/Mk-4A).
Egyébként a Trident-II-es összesen 12 robbanófejet, azaz töltetet hordozhatna, de a START-I (1991) egyezmény ezek számát 8-ra, míg a SORT (2002) 4-re csökkentette.
1db Ohio-osztályú tengeralattjáró 24db Trident rakétát hordoz, összesen 45,6 megatonna hatóerővel. 14db Ohio-osztályú tengeralattjáró  336db Trident rakétát hordoz összesen 638,4 megatonna hatóerővel.
Stratégiai bombázók által hordozott nukleáris fegyverek
Az USA jelenleg 94 B-52-es és 19 B-2-es stratégiai bombázót tart hadrendben. Az összes B-1-es bombázó 2007 óta hagyományos nehéz bombázóként áll hadrendben és (hivatalosan) nem alkalmas stratégiai nukleáris fegyverek hordozására.
Jelenleg közel 600 AGM-86B cirkáló rakéta van hadrendben, melyek W80-as töltettel vannak felszerelve, 150kt-ás hatóerővel. (A W80 hatóereje változtatható 5-150kt között.) A nukleáris töltetű BGM-109 Tomahawk rakéták nincsenek már hadrendben. Az AGM-129 ACM cirkálórakétákat (kb. 300 darab) 2013-ra kivonják a hadrendből.
(Az USAF közel 400 taktikai nukleáris bombát tart hadrendben, melyeket F-15E, F-16C/D és F-35 típusú vadászbombázók hordozhatnak. Ezek jelentős része Európában állomásozik.
Ha mindezeket az eszközöket összeszámoljuk úgy hozzávetőlegesen 1.100-1.200 megatonna hatóerőt kapunk a stratégiai töltetekre. Az orosz adatokat figyelembe véve vélhetőleg a fellelhető információk pontatlanok és az amerikai stratégiai töltetek hatóereje is közelít a 2.000 megatonnához.
Vegyi fegyverek
Az Egyesült Államok 1997-ben ratifikálta a CWC egyezményt. Hivatalos jelentések szerint az 1997-es kb. 30.000 tonnányi ideg és hólyaghúzó harci anyagok közül 2011-re 90%-ot semmisített meg az USA.
Hivatalosan nincs hadrendben, se raktáron megsemmisítésre váró vegyi fegyver. Az USA korábbi vegyi fegyver arzenálja közel azonos volt az orosz ill. szovjet arzenállal.
Biológiai fegyverek
Az Egyesült Államok 1975-ben ratifikálta a BWC egyezményt, melynek értelmében fokozatosan megsemmisítette, ill. megsemmisíti a biológiai fegyverek készletét.
Az amerikai biofegyver arzenál a következőket tartalmazta: anthrax (lépfene), tularémia, brucella, Q-láz, botulizmus, VEE (~venezuelai ló enkefalitisz vírus, a VEE biológiai fegyvernek 80-90%-os a halálozási aránya, ellenszer nincs. Az eredeti vírus csupán 1%-os halálozási arányú emberek esetében), SEB (=staphycoccal enterotoxin, vagy PG ágens, később UC ágens, melynek halálos adagja (LD50) 5 mg/köbméter).
Hivatalosan nincs hadrendben biológiai fegyver, de megjegyezendő, hogy számos amerikai és nemzetközi szervezet szerint az USA kijátszva a BWC egyezményt, pontosabban kihasználva annak jogi kiskapuit, fokozza a kutatásait.
Zárszó
Izrael nukleáris tölteteinek száma
(forrás:http://www.fas.org/nuke/guide/israel/nuke/)  
 1Mt-ás robbanás (km-ben)
20Mt-ás robbanás (km-ben)
 Tűzgömb mérete
2,0
5,4 
 Teljes rombolás sugara
2,4 
6,4 
 Épületek 100%-os pusztítása
6,2 
17,0 
 Épületek 50%-os pusztítása
17,0 
47,0 
 Harckocsik megsemmisülnek
4,0 
10,0 
 Égési zóna
10,0 
30,0 
 3. fokú égési sérülési zóna
12,0 
38,0 
 2. fokú égési sérülési zóna
15,0 
44,0 
 1. fokú égési sérülési zóna
19,0  
53,0 
 Halálos sugárdózis
2,3 
4,7 
 Súlyos sugárbetegség
2,9 
5,4 
 


Bejegyezte: dátum:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)