2012. május 20., vasárnap

A magyar kérdés rendezése


Ha Franciaország tudta volna – tizenhat évvel ezelőtt -,
hogy azok az államférfiak,
akik 1919-ben képviselték a nemzetet,
milyen hátsó gondolatokkal és milyen célzattal
kötötték meg „a jog és az igazság békéjét” –
ha tudta volna akkor, s ha tudná ma,
hogy ezek az urak milyen érdekek,
milyen igyekezetek szolgálatában keverték gyanúba
a haza becsületét, és veszélyeztették jövendő biztonságunkat:
Franciaország és vele együtt Európa
most nem ott tartana, ahol ma tart...
Franciaországnak 1914 júliusában egyetlen ellensége volt: a hazugság!
HENRI POZZI, 1935

Igazságot Európának!
A magyar kérdés rendezése nem tűr halasztást
Közel egy évszázada annak, hogy véget ért az I. világháború, amely után a győztes
hatalmak a Versailles-ban megtartott tárgyalásokon érvényesítették háború előtti
szándékaikat. Az 1920. június 4-én Magyarországra kényszerített „béke” méltánytalansága
és a nemzetközi jogi elvekbe ütköző volta már az aláírás napján is nyilvánvaló volt, de
fölülvizsgálatára és igazságszolgáltatásra mindmáig nem került sor.
A korábban a Magyar Királyságban élő és az 1222 óta írott alkotmánnyal rendelkező,
jogállamiságból Európának példát mutató országban államalkotó szerepet játszó magyar
nemzetet hétfelé szaggatták, és 3.5 millió magyart megkérdezése nélkül, akarata ellenére
idegen uralom alá kényszerítettek.
1920. június 4-e óta az Európa történelmében – a déli harangszóban megörökített és
naponta emlékezetbe idézett – védőszerepet játszó, elévülhetetlen érdemeket szerzett magyar
nemzet elvesztette össznépi képviseletét.
A hétfelé szaggatott és harmadában hozzá ellenségesen viszonyuló, idegen uralom alá
kényszerített magyarság össznépi képviseletét kilenc évvel később, 1929-ben, a
Magyarok I. Világkongresszusa révén nyeri vissza.
Az 1938-ban megtartott Magyarok II. Világkongresszusa életre hívja a
Világkongresszusok ülései között is működő, állandó ügyvivő testületként a Magyarok
Magyarok Világszövetségének a honlapja http://www.mvsz.hu/
1 / 17 2010.06.03. 17:58Világszövetségét. A kommunizmus évtizedei alatt bekövetkezett, 54 évig tartó
kényszerszünet után 1992 óta a magyar nép egészét képviselő Magyarok Világkongresszusa
négyévenkénti rendszerességgel ülésezik.
2008-ban augusztus 16–20-a között Budapesten a 70 éves Magyarok Világszövetsége
szervezésében 1000 küldöttel megtartotta ülését a Magyarok VII. Világkongresszusa, amely
legfontosabb határozatával nyilatkozatot fogadott el a magyar nép önrendelkezési jogáról (1.
melléklet). Ez kinyilatkoztatja a Magyarok Világkongresszusa által megtestesített teljes
magyar nép önrendelkezési igényét az ENSZ Közgyűlése által 1966-ban elfogadott Polgári
és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya és a Gazdasági, Szociális és Kulturális
Jogok Egyezségokmánya alapján, amelynek első cikkelye kimondja: „Minden népnek joga
van az önrendelkezésre. E jog értelmében a népek szabadon határozzák meg politikai
rendszerüket, és szabadon biztosítják gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésüket.”
A Magyarok VII. Világkongresszusának nyilatkozata a magyar nép önrendelkezési
jogáról külön mellékletben nyújt kezet Európa nemzeteinek, külön megszólítva a szlovák, az
ukrán, a román, a szerb, a horvát, a szlovén és az osztrák nemzet polgárait és kormányait,
biztosítva őket arról, hogy a magyar nép számára az ő önrendelkezésük is elvitathatatlan
érték.
Az önrendelkezési nyilatkozat megállapítja, hogy a magyar kérdés méltányos
rendezése nélkül az Európai Közösség (Európai Unió) nem lehet „a szabadság, a jog és a
biztonság” térsége.
A Magyarok VII. Világkongresszusa keretében több mint ötszáz küldött részvételével
megtartott Trianon Újraértékelése Konferencia egész napos elemző vita alapján Indítványt
fogadott el az 1920. évi trianoni és az 1947. évi párizsi béke fölülvizsgálatáról, amely 7
pontos indoklással követeli, hogy a nemzetközi közösség vessen véget a magyar népet
kollektíven büntető trianoni és párizsi béke máig tartó következményeinek, és szolgáltasson
Igazságot Magyarországnak! (2. melléklet). Egyben elegendő bizonyítékát adja annak,
hogy az I. világháborút lezáró békét tudatosan félrevezetett politikusok hozták Európa
népeinek – mára feltárt – korrupciós alapú félretájékoztatásával.
Az egyetemes magyar népet megtestesítő Magyarok Világkongresszusa által, annak
VII. ülésén, 2008 augusztusában elfogadott határozatokat végrehajtva, mint a Magyarok
Világkongresszusának állandó, ügyvivő testülete, a Magyarok Világszövetsége ezennel
P E T Í C I Ó T
terjeszt elő, amelyben kéri az I. világháborút lezáró trianoni (1920. június 4.), valamint a II.
világháborút lezáró párizsi (1947. február 10.) béke fölülvizsgálatát, a magyar nép további
hátrányos megkülönböztetésének megszüntetését és igazság szolgáltatását a magyar nép
számára. Ez a jelen körülmények között – tekintettel jelentőségére és kihatására – egyet
jelent az Igazságot Európának! felhívással.
Magyarok Világszövetségének a honlapja http://www.mvsz.hu/
2 / 17 2010.06.03. 17:58A kérelem alátámasztására az eddigieken túlmenően a következő
Indoklást
terjesztjük elő.
1. Az I. világháborút lezáró versailles-i béke során a nemzeti elvre való hivatkozással,
Magyarország területe kétharmadának elcsatolásával korábban soha nem volt
államokat hoztak létre, például Csehszlovákiát és Jugoszláviát, vagy bővítettek soha
nem volt méretűvé, mint Romániát. Csehszlovákiát még a történelmi elv
alkalmazásával is megjutalmazták, ekként lehetővé téve számára 3 millió német
lakosának bekebelezését. Valamennyi új állam létrejöttét az önrendelkezési elvvel
indokolták meg.
Ugyanakkor Magyarországgal szemben a nemzetközi jog valamennyi elvét
semmibe véve jártak el, megtagadva tőle mind a történelmi, mind a nemzeti,
mind az önrendelkezési elvet. Ekképp jutottak színmagyar területek és
közösségek a fent nevezett utódállamok uralma alá.
Nyilvánvalóan a nemzetközi jog elveivel ellentétes kettős mérce fenntartásáról
van szó, amely hátrányosan különbözteti meg a magyar anyanyelvű embereket. A
hátrányos megkülönböztetés a rasszizmus egyik tipikus és elítélendő módszere.
Több, mint 90 évvel a háború befejezése után a Kárpát-medencében élő
magyarok ma sem kapnak választ életük sorsformáló kérdéseire. Ha például legitim
egy államból azon a jogcímen kiszakadnia egy nyelvi közösségnek, hogy szlovák
nyelven beszél, akkor ugyanezen elv alapján miért nem legitim a ma is magyar
többségű területek kiválása a mesterségesen létrehozott államokból, és a magyar
nyelvet beszélők Magyarországhoz való visszatérése?
2. Az 1920. június 4-én ránk rótt büntetés elfogadhatatlanul igazságtalan volt.
Tényként kell kezelni, hogy Magyarország nem tehető felelőssé az I.
világháború kirobbantásáért. Az I. világháború kitörésekor Magyarország nem
önálló államként, hanem az Osztrák-Magyar Monarchia tagjaként kényszerült hadba
lépni, hiszen 1867 óta a bécsi hadügyminisztérium döntött Magyarország
katonapolitikai ügyeiről, ahogyan a birodalom kül- és pénzügyeit is Bécsből
irányították. 1914. július 7-én gróf Tisza István magyar miniszterelnök a
Koronatanácsban egyedül szavazott a háború ellen, sőt másnap levélben is kérte
Ferenc József császárt, hogy a Monarchia ne indítson háborút. Még a vétója
következtében meghiúsult háború-indítás újratárgyalásakor, 1914. július 14-én is csak
azzal a feltétellel engedett a rá nehezedő nyomásnak, ha jegyzék születik a
nagyhatalmak és az érintett országok felé arról, hogy Magyarországnak egy győztes
háború esetén sem lesznek területi igényei a megtámadni tervezett Szerb Királysággal
szemben.
E tényállással szemben a szövetséges hatalmak sajtója telekürtölte a világot
azzal a gyalázatos hazugsággal, hogy gróf Tisza István szervezte volna meg az I.
világháború kirobbantásának ürügyéül használt szarajevói gyilkosságot, amelynek
áldozatául esett Ferenc Ferdinánd trónörökös.
Ezzel szemben a politikum akkor is tudta, és később cáfolhatatlanul igazolást
Magyarok Világszövetségének a honlapja http://www.mvsz.hu/
3 / 17 2010.06.03. 17:58nyert, hogy a szerb titkosszolgálat által kitervelt és levezényelt akcióról volt szó.
Amikor a Magyarország ellen koncepciózusan felépített háborúindítási vádat
cáfolni lehetett volna, 1918. október 31-én otthonában, szerettei szeme láttára,
gyalázatos módon meggyilkolják a háborút vétójogával is megakadályozni próbáló
magyar miniszterelnököt, gróf Tisza Istvánt.
3. Magyarország feldarabolását – bizonyítható módon – jóval az I. világháború kitörését
megelőzően eltervezték. E szándék és annak megvalósítása nem a háború
kimenetelének függvénye volt, ezért nem kellett volna a háborút lezáró béke tárgyát
képeznie. Ezt az állítást az alábbi tények támasztják alá:
· Az 1914. június 23-án, tehát a szarajevói gyilkos merényletet megelőzően az
Oroszország, Szerbia és Románia között létrejött katonai egyezmény
Szerbiának ígért olyan magyar területeket, amelyeken szerbek sohasem éltek.
Ezt az ígéretet az 1918. november 13-i belgrádi szerződéssel az antant
hatalmak teljesítették is annak ellenére, hogy ekkor Oroszország már nem is
létezett, a területén létrejövő Szovjetunió pedig nem volt tagja az antantnak.
· Az 1918. november 3-án Páduában teljes felhatalmazással aláírt és az OsztrákMagyar Monarchia és a Szövetségesek között mindennemű fegyveres
konfliktusnak véget vető fegyverszüneti egyezmény érintetlenül hagyta
Magyarország területét.
Ennek ellenére – vagy éppenséggel ezért – tíz nap múltán, a hatalmat
1918. október 31-én, gróf Tisza István miniszterelnök meggyilkolásának napján
magához ragadó hazaáruló gróf Károlyi Mihály kormánya Belgrádban katonai
egyezményt köthetett a francia hadsereg képviselőjével, amely megengedi az
ellenséges erőknek, hogy mélyen Magyarország belsejében húzódó, akkor
csapataik által még el nem ért demarkációs vonalakra fejlődjenek fel.
Mindezekre anélkül került sor, hogy időközben Magyarország bármely
fegyveres konfliktusba keveredett volna
Károlyi Mihály hazaáruló voltát cáfolhatatlanul bizonyítja, hogy öt hónap
múlva, amikor a hatalomról lemondani kényszerült, Magyarország legádázabb
ellenségéhez, Edvard Benešhez menekült, tőle kapott útlevelet, amellyel világgá
ment, költségeit pedig egy Panast nevű, londoni cseh bankár fedezte.
· Az 1918. november 3-i páduai fegyverszüneti egyezmény aláírása után
döbbentek rá az antant hatalmak, hogy elvi akadályba ütközik a korábban
titkos szerződéssel Romániának ígért Erdély átadása. Románia ugyanis az I.
világháború alatt többször cserélt szövetségest, 1916-ban alkalmasint hátba is
támadva szövetségesét. 1918. május 8-án a németekkel aláírt békeszerződéssel
végképp kizárta magát az antant hatalmak közül. A politikai lehetetlenséget
katonai eszközökkel oldották fel: öt nappal a páduai fegyverszüneti egyezmény
megkötése után, 1918. november 8-án a francia hadvezetés kettéosztja a
Szerbia területén lévő csapatait, és egyik felét Berthelot tábornok vezetésével
Bukarestbe irányítja, ahol megdöntik a németekkel szerződött, regnáló román
kormányt, helyébe újat ültetnek, amely immár alkalmas arra, hogy Romániát a
győztesek oldalára állítsa, és jutalmul megajándékozza Erdéllyel. (Lásd
Románia új miniszterelnökének, Brătianunak Clemenceau francia
miniszterelnökhöz írt 1918. november 8-ai köszönőlevelét.)
Magyarok Világszövetségének a honlapja http://www.mvsz.hu/
4 / 17 2010.06.03. 17:58· Bár a páduai fegyverszünet mindenféle harci cselekmény beszüntetését
kimondta, az antant-hatalom Franciaország, saját fegyverszünetüket felrúgva
hadüzenet nélküli háborút indított Magyarország ellen. Ez tény, akár az
Osztrák-Magyar Monarchia részének tekintették, akár Clemenceau utasítása
szerint az antant által el nem ismertnek, azaz politikai értelemben
nemlétezőnek(!) tekintették Magyarországot.
Ezt a hadüzenet nélküli háborút – a szerbeket kivéve – olyan
etnikumokból toborzott alakulatok bevonásával folytatták, amelyekkel
Magyarország a fegyverszünet előtt sem állt hadiállapotban (csehek), vagy
amelyekkel érvényes békeszerződésben rendezte az antant-hatalmak
felbujtására őt hátba támadó, áruló szövetséges által létrehozott háborús
viszonyt (románok). Illetve olyan fantom nemzetállamokkal, melyeknek se
állampolgárai, se határai, se történelmük, de legfőképpen államalkotó nemzetük
sem volt, amelyek tehát csak az antant-vezérkarokat mozgató háttérerők és az
őket kiszolgáló, hazájukban ismeretlen vagy tábor nélküli maroknyi emigráns
politikus vágyaiban „léteztek”, mint Csehszlovákia, Szerb-Horvát-Szlovén
Királyság/majdani Jugoszlávia.
Károlyi Mihály tettestársa, a másik hazaáruló, Lindner Béla
hadügyminiszter, aki már a belgrádi katonai szerződés nyomán indított
kisantant hadművelet előtt feloszlatta a magyar hadsereget, Jugoszláviába
menekült és haláláig ott élt, majd szobrot állítottak emlékére.
4. A versailles-i békében a Magyarországra vonatkozó határozatokat durva
hazugságokkal félrevezetett döntéshozók hozták. Lloyd George brit miniszterelnök
később elismerte, téves adatok alapján döntöttek: „Voltak egyes szövetségeseink,
akiknek minden bizonyítéka hazug és meghamisított volt. Hamis alapokon
döntöttünk.” (Lloyd George, Queen’s Hall-i beszédek, Attachment 62)
5. A trianoni béke igazságtalanságát legkeményebben bizonyító tétel az, hogy
Magyarország területéből még annak az Ausztriának is juttat 4026 négyzetkilométert,
amelyet sokkal inkább terhelt a felelősség a háború indításáért, mint Magyarországot.
Tehát az az Ausztria is kapott területeket Magyarországtól, amellyel Magyarország a
háború ideje alatt mindvégig egyazon államot alkotott!
6. A Kárpátaljával történtek megközelítik az ausztriai eset méltánytalanságát.
Trianonban még Csehszlovákiának ítélték, hogy az ott többségben élő ruszinokkal
gyarapítsák az új állam szláv népességének arányát. Ám Beneš elnök minden jogalap
nélkül egyszerűen átengedte a területet a Szovjetuniónak. Ekképp lett Kárpátalja a
Szovjetunió szétesését követően annak az államnak, Ukrajnának a része, amelyhez
történelme során soha nem tartozott. A területén ezer év óta élő ruszinoknak és
magyaroknak még a népszavazás, azaz az önrendelkezés jogát sem biztosították.
7. A trianoni béke kihirdetését követő években a történelem ékes bizonyítékot
szolgáltatott arra, mennyire hamis volt a háborús készülődést szító antant
országokbeli propaganda, mely szerint Magyarország a népek és a nemzetiségek
börtöne lett volna. Az Ausztriához csatolt területek falvainak lakosai nem nyugodtak
bele az elcsatolás tényébe, és az önrendelkezési joguk megtagadását követően
fegyveres küzdelmet folytattak annak érdekében, hogy visszacsatolják őket
Magyarországhoz. Tíz falunak sikerült ezt 1923-ban elérnie. Magyarország befogadó,
Magyarok Világszövetségének a honlapja http://www.mvsz.hu/
5 / 17 2010.06.03. 17:58az idegeneket államalapító királyunk óta tisztelő magatartásának ékes bizonyítéka
abban állt, hogy e falvak népessége döntő mértékben nem magyar, hanem német és
horvát nemzetiségű volt! Tehát a német többségű falvak el akartak szakadni a német
ajkú Ausztriától, és visszatértek hazájukhoz, a Szent Korona országához,
Magyarországhoz.
A tisztelet jeleként álljon itt a tíz visszatérő falu neve: Alsócsatár, Felsőcsatár,
Horvátlövő, Kisnarda, Nagynarda, Magyarkeresztes, Németkeresztes, Ólmod,
Pornóapáti, Szentpéterfa.
8. Az utódállamok szinte semmiben nem váltották be szerződéses kötelezettségeiket,
amelyek szerint azt vállalták, hogy az uralmuk alá kerülő magyaroknak biztosítják
emberi és nemzeti jogaikat.
Éppen ellenkezőleg, a Magyarországtól elkobzott területeket birtokló országok
– Csehszlovákia, Románia, Jugoszlávia – egyeztetett politikával igyekeztek
Magyarországot gazdaságilag és politikailag elszigetelni, a területükhöz csatolt
magyar nemzetrészeket felszámolni, beolvasztani vagy felbomlasztani. Vagyis etnikai
tisztogatást folytattak! Vagyonelkobzás földreform címén, oktatási és kulturális
elnyomás, hűségnyilatkozatok kikényszerítése, kolonizáció, idegenek betelepítése, a
népszámlálási adatok meghamisítása, a magyarok hátrányos megkülönböztetése,
történelmi és kulturális emlékek lerombolása, megsemmisítése stb.
Összességében megállapítható, hogy az utódállamok területén a magyar
nemzetrész egészében és arányiban több mint 50%-kal csökkent, így fennmaradási
esélyei rohamosan romlanak, ezért a trianoni béke fölülvizsgálata nem tűr további
halasztást.
9. A II. világháborút lezáró, 1947. február 10-én aláírt párizsi béke Magyarország
számára egy újabb diktátum, egy második Trianon volt, amely túltett az elsőn.
Magyarországtól újabb területeket csatoltak el. A háború idején arányaiban
legnagyobb emberveszteséget – összlélekszámának 15%-át – elszenvedő ország népét
a háború befejezése után tovább gyilkolták. Kárpátalján, Szolyván, a Magyar
Auschwitzban 18.000-en nyugszanak egy közös sírban. Szerbiában pedig 40.000
magyar polgári lakost mészároltak le 1944 őszén. A párizsi béketárgyalások során
nem esett szó róluk. A párizsi béke Magyarországot és a magyarságot sújtó adatait a
3. melléklet tartalmazza („Mint kígyó sziszegett az egész mezőny”).
Az I. és a II. világháború győztesei még a nemzet- és országcsonkításon is túltevő
eszközt, a magyarságnak háborús bűnös nemzetként való kollektív megbélyegzését
alkalmazták. (Gyulafehérvári határozat, Trianoni Diktátum és Millerand francia
államelnök kísérő levele, Molotov 1943-as elutasító levele az angol diplomácia
Magyarország szerepének a többi csatlós államénál pozitívabb megítélésére tett
javaslatára, a „nemzetek rabtartója” és az „utolsó csatlós” címke stb.)
Ekként a világháborús béke előzményei, mint maguk a „békeművek” felvetik a
magyargyűlölet 20. századi felkorbácsolásának nagyhatalmi felelősségét is.
A kisantant-államokban ma rendszeresen fellobbanó és bozóttűzként terjedő
magyargyűlölettel, a magyarellenes gyűlöletbeszéddel szemben éppen ezért joggal
kérjük a felelős nagyhatalmak, valamint az Egyesült Nemzetek Szövetsége formális
tilalmát és hatékony nemzetközi védelmét.
10. A magyar nép lélekben soha sem fogadta el a két világháború után rákényszerített
Magyarok Világszövetségének a honlapja http://www.mvsz.hu/
6 / 17 2010.06.03. 17:58békét.
A trianoni béke ellen a korabeli magyar állam hatásos és elvszerű diplomáciát
folytatott, amely meghozta a maga gyümölcsét: nemzetközi döntőbíróságok
visszaadták Magyarországnak a meghatározó módon magyar etnikumú területeket.
Ám a második világháborút követő béke ezt újból fölülírta.
A párizsi békét követően a kommunista berendezkedésű magyar állam
„megfeledkezett” elcsatolt nemzettársairól, akikkel szemben alkotmányos
kötelezettségei voltak. Ekkor az elcsatolt területeken, elsősorban Erdélyben
folytatódott a magyarságot ért igazságtalanság elleni harc. A román állam azonban
kegyetlenül megtorolta a legjobb szándékú, békés ellenvetéseket is. Sass Kálmán
érmihályfalvi református lelkészt megkínozták, halálra ítélték és kivégezték. Az aradi
római katolikus papot, Szoboszlay Aladárt és kilenc társát halálra ítélték és
kivégezték, mindmáig megtagadva a családok tájékoztatását földi maradványaik
nyughelyéről. Márton Áron római katolikus püspököt súlyos börtönévekre ítélték,
amiért egy beadvánnyal megpróbálta a párizsi béketárgyalást egy, a magyarság
számára elfogadhatóbb megoldásra késztetni. Dobai István nemzetközi jogászt
életfogytiglani börtönre ítélték azért, mert egy alapos és alázatos elaborátumban a
román-magyar viszony tartós rendezését és ezen belül a legnehezebbet, a
lakosságcserét is vállaló javaslattal az ENSZ-hez kívánt fordulni. Jelen beadványunk
4. melléklete az erdélyi ENSZ-perre okot adó, 1957. február 8-án véglegesített,
„Boldogok a békességre igyekvők” című elaborátumot tartalmazza.
A párizsi béke fölülvizsgálatára irányuló, többi erdélyi kísérletet Tófalvi Zoltán
másfél évtizedes kutatásai alapján az 5. mellékletben foglaljuk össze.
11. A trianoni és párizsi béketárgyalások igazságtalan, a magyarságot máig
tartóan sújtó voltát és példátlan arányait egyetlen adattal érzékeltetjük: egyedül a
magyar haditengerészet elrabolt hajói és infrastruktúrája 974.685 kg azaz közel
egymillió kg színarany értékével ér fel.
Alig négy évvel az I. világháború kitörése előtt, 1910. április 2-án a magyar
parlamentben tartott beszédében Theodore Roosevelt, az Amerikai Egyesült Államok
elnöke, történész így szólt: „Itt az alkalom, hogy a magyar nemzetnek kifejezzem
köszönetemet azért a hősiességért, amellyel közel 1000 éven keresztül, karddal a
kezében, az európai civilizációt védte. Ennek a nemzetnek nem volt más sorsa a
múltban, minthogy minden keleti, civilizáció-ellenes megmozdulással és támadással
szemben védje nemcsak önmagát, de a Nyugatot s nemcsak az európai Nyugatot,
hanem annak méhében Amerikát is. Én ezt azért mondom, mert ismerem
történelmüket, és nem tartanám magam művelt embernek, ha nem ismerném a
magyar népet. Köszönetet mondok újólag. A képviselő urakat arra kérem, hogy
Magyarország minden választókerületében mondják el, hogy Amerika hálás a
magyar nemzetnek.”
A trianoni béke igazságtalanságát 1991-ben elismerte Francois Mitterrand,
Franciaország államelnöke is.
Máig tisztázatlan, hogy a magyar nemzet mivel érdemelte ki a példátlan büntetést.
A fenti indoklás jól érzékelteti, hogy a magyar nép számára nyújtandó
Magyarok Világszövetségének a honlapja http://www.mvsz.hu/
7 / 17 2010.06.03. 17:58igazságszolgáltatás halasztást nem tűr, miként azt is, hogy a magyar kérdés nem csupán
Magyarország és szomszédainak kérdése.
Ma, amikor az Európai Közösség (Európai Unió) „a szabadság, a jog, a biztonság”
térségévé kíván válni, nem lehet a kettős mérce alkalmazását többé egyetlen néppel szemben
sem fenntartani.
Ezért, amikor közel száz évvel az I. világháború után azt mondjuk: Igazságot
Magyarországnak! – az tulajdonképpen ezt jelenti: Igazságot Európának!
Elfogadta a Magyarok Világszövetségének legfőbb döntéshozó testülete,
a Magyarok Világszövetségének Küldöttgyűlése
2009. május 1–2-án, Budapesten
Patrubány Miklós,
a Magyarok Világszövetségének
elnöke
1. Melléklet
2. Melléklet
3. Melléklet
4. Melléklet
5. Melléklet
„If France had known – sixteen years ago –,
with what hidden thoughts and aims those statesmen,
who represented the nation in 1919,
secured the „peace of law and justice”,
if she had known then, and if she knew now,
with what interests and with what intentions
they brought suspicion on the honor of the homeland
and endangered our future security:
France, together with the whole of Europe,
would not be where she stands today. . . „
In July, 1914, the only enemy of France was: Falsehood!
HENRI POZZI, 1935
Magyarok Világszövetségének a honlapja http://www.mvsz.hu/
8 / 17 2010.06.03. 17:58Justice for Europe!
The Hungarian Question can no longer be postponed
Almost a century has passed since the end of the First World War, after
which the victorious powers, in the peace negotiations held in Versailles, realized
the plans that they had made before the War. The injustice of the conditions
imposed on Hungary on June 4, 1920, which violated the concepts of international
law, was already obvious on the day of the signing of the treaty but, to this day, a
re-examination and dispensing of justice has never taken place.
The Hungarian nation, which had existed as the Hungarian Kingdom, with
a constitution written in 1222, and which served as an example to Europe in its
role as a constitutional state, was divided into seven parts and 3.5 million
Hungarians found themselves forced, unasked and against their will, to live under
foreign rule.
Since June 4, 1920, the Hungarian nation, which had played the role of
Protector of Europe with undying merit – memorialized and recognized every day
with the ringing of the noontime bells – lost her representation embracing the
whole population.
This representation of the entire Hungarian population, which was
separated into seven parts, one third of whom were forced to live under foreign rule
hostile to them, was regained nine years later, in 1929, under the auspices of
the First Hungarian World Congress.
The Second Hungarian World Congress, held in 1938, established the
World Federation of Hungarians and invited it to take part as a body in its
sessions, as a working organization and a permanent chargé d’affaires.
Suspended during the decades of the Communist era, it resumed its activities
after 54 years and, since 1992, the Hungarian World Congress, representing all
Hungarians, has met in regular sessions, every four years.
On the 70th anniversary of the World Federation of Hungarians, the VII
World Congress of Hungarians was in session between August 16 and 20, 2008,
with 1000 delegates. Its most important decision was to accept the Declaration of
the Hungarian People’s Right to Self-Determination (see Attachment 1). This
declared the claim of the entire Hungarian people, embodied in the World
Congress of Hungarians, to the right for self-determination, based on the
International Document for the Equality of Civil and Political Rights and the
Document for the Equality of Economic, Social and Cultural Rights, accepted by
the United Nations in 1966. Paragraph 1 states: „All peoples have the right to
self-determination. This right means that all peoples are free to choose
their own political system and may freely ensure their economic, social and
cultural development.”
The Declaration of the Hungarian People’s Right to Self-Determination of
the VII World Congress of Hungarians, in a separate attachment, reaches out to
Magyarok Világszövetségének a honlapja http://www.mvsz.hu/
9 / 17 2010.06.03. 17:58the peoples of Europe, particularly to the youth and governments of Slovakia,
Ukraine, Romania, Serbia, Croatia, Slovenia and Austria, assuring them that, in
the eyes of the Hungarian people, their own self-determination is also a holy and
inalienable right.
The Declaration of the Hungarian People’s Right to Self-Determination
states that, without a just settlement of the Hungarian Question, the European
Union cannot represent „freedom and security”.
Within the framework of the VII Hungarian World Congress, more than 500
delegates took part in the Conference for the Re-examination of Trianon, which
lasted all day. The delegates accepted the Proposal to re-examine the 1920
Treaty of Trianon and the 1947 Treaty of Paris and, with a 7 point justification,
demanded that the International Community put an end to the consequences of
the Treaties of Trianon and Paris, which held the Hungarian people collectively
responsible for war-crimes, and still does so, and that they provide Justice for
Hungary! (See Attachment II). This offers enough proof that the peace treaty at
the end of World War I. was created for the peoples of Europe by intentionally
misled politicians, who were given false information. This is now very obvious.
The united Hungarian People, embodied in the Hungarian World
Congress, in its seventh session, in August 2008, accepted the decisions and,
represented by the World Federation of Hungarians, they submit the following
P E T I T I O N
in which they ask for the re-examination of the June 4, 1920 Treaty of Trianon, at
the end of World War I, and the February 10, 1947 Treaty of Paris at the end of
World War II, the cessation of the discrimination against the Hungarian people and
the Hungarian nation and the provision of justice for the Hungarian People. Under
the present circumstances – taking into account its importance and effects – it
would mean an appeal for Justice for Europe.
In support of the above request we provide the following
Justification
1. In the course of the peace treaty negotiations at the end of World War
I, which took place at Versailles, based on the concept of nationality, two
thirds of Hungary’s territory were taken away to create states that had
never before existed, Czechoslovakia, and Yugoslavia, and to expand the
territory of Romania. Czechoslovakia, using a historical concept, also
received 3 million German citizens. These new states were built upon the
concept of self-determination.
At the same time, in regard to Hungary, this international right
was not applied. She was denied both historical and national rights
and also the right to self-determination. In this way, pure Hungarian
territories and communities came under the rule of the aboveMagyarok Világszövetségének a honlapja http://www.mvsz.hu/
10 / 17 2010.06.03. 17:58mentioned successor states.
Obviously, there is a double standard in the application of
international rights, which discriminate unfavorably against those people
whose mother-tongue is Hungarian. This disadvantageous discrimination
is one typical judgmental method of racism.
More than 90 years after the end of the War, the Hungarians living
in the Carpathian Basin still have no anwers to the questions concerning
their fate. If, for example, it was legitimate for a state to annex a
community because it spoke the Slovak language, why then is it not
legitimate, on the same basis, to take those territories where Hungarians
are in the majority, speaking the Hungarian language, from the artificially
created states and reannex them to Hungary?
2. The punishment imposed on the Hungarians, on June 4, 1920, was
unacceptably unjust. The fact has to be accepted that Hungary
cannot be held responsible for the outbreak of World War I. At the
time of the outbreak of World War I, Hungary was not an independent
state but, as a partner in the Austro-Hungarian Monarchy, she was forced
into the War because, from 1867 on, the Imperial Ministry of War in
Vienna made all the military decisions that involved Hungary, just as the
Imperial Foreign Ministry in Vienna made all the decisions on foreign
policy and financial policy. On July 7, 1914, Count István Tisza, the
Hungarian Minister in the Crown Council, was the only person to vote
against the War and he even wrote a letter, the following day, to Emperor
Franz Joseph to urge him not to declare War. Even after the veto, at the
time of the renewed negotiations to start the war on July 14, he agreed,
under pressure, to go to war only on condition that the Great Powers be
notified that Hungary, in the event that she was on the winning side, did
not intend to take any territory from the Kingdom of Serbia. (Pozzi, Henri: A háború
visszatér, (War will return) p.200-201)
In spite of this statement, the media of the Allied Powers trumpeted
to the world the humiliating lie that Count István Tisza engineered the
outbreak of World War I, by arranging for the assassination in Sarajevo,
where the heir to the throne, Franz Ferdinand, was the victim.
On the contrary, the political powers at the time knew, and later
admitted that this action was planned and executed by the Serb Secret
Service.
When it became possible to refute the false accusation that Hungary
started the War, on October 31, 1918, in his home, in front of his loved
ones, the man who vetoed the war and tried to prevent it, the Hungarian
Prime Minister, Count István Tisza, was murdered in an abominable
manner.
3. The dismemberment of Hungary – in a certain way – was planned well
before the outbreak of World War I. This plan and its realization was not
dependent on the outcome of the War, therefore it should not have been
Magyarok Világszövetségének a honlapja http://www.mvsz.hu/
11 / 17 2010.06.03. 17:58a subject of the peace negotiations at the end of the War. This statement
is supported by the following facts:
· Prior to June 23, 1914, that is the date of the assassination in
Sarajevo, there was a military agreement between Russia, Serbia and
Romania, in which they promised to Serbia certain Hungarian
territories in which Serbs had never lived. The Entente Powers fulfilled
this promise in the Belgrade Agreement of November 13, 1918, in
spite of the fact that, at that time, Czarist Russia no longer existed and
the Soviet Union, which came into existence in this territory, was not a
member of the Entente.
· The ceasefire agreement which ended the armed conflict between
the Austro-Hungarian Monarchy and the Allies, signed with full
authority, on November 3, 1918 in Padua, left the territory of Hungary
untouched.
In spite of this – or perhaps because of it – ten days after
October 31, 1918, the day that Prime Minister, Count István Tisza was
murdered, the government of the power-hungry traitor, Count Mihály
Károlyi, was able to make a military agreement in Belgrade with the
representative of the French Army, which allowed the enemy forces to
penetrate deep into the territory of Hungary and their troops to reach as
far as the demarcation line. All this took place without Hungary in the
meantime becoming involved in any armed conflict.
This treachery of Mihály Károlyi is proven convincingly by the fact
that, five months later, when he was forced to relinquish his power, he
fled to the protection of the worst enemy of Hungary, Edvard Beneš,
who gave him a passport so that he could travel the world. His
expenses were paid by a Czech banker named Panast.
· After the signing of the ceasefire agreement in Padua on November
3, 1918, the Entente powers realized that it conflicted conceptually with
the earlier secret agreement, which had promised Transylvania to
Romania. During World War I, Romania had changed sides several
times and, in 1916, had even attacked her allies from behind. In the
peace treaty with the Germans on May 8, 1918, she finally excluded
herself from the Entente Powers. She solved her political incapacity
with military means: five days after the ceasefire agreement in Padua,
on November 8, 1918, the French military leaders divided their troops,
which were in the territory of Serbia, and sent half of them, under the
leadership of General Berthelot, to Bucharest, where they overcame
the reigning Romanian government that was set in place by the
Germans, and put in place a new government that was willing to allow
Romania to join the victors, that is the Entente, in exchange for
receiving Transylvania. (See the letter from the new Prime Minister of
Romania, Brătianu, to Clemenceau, written on November 8, 1918.)
Magyarok Világszövetségének a honlapja http://www.mvsz.hu/
12 / 17 2010.06.03. 17:58· Although the Padua Ceasefire declared the cessation of all military
actions, one of the Entente powers, France, disregarding her own
cease-fire agreement, without a declaration of war against Hungary,
initiated military action against her. This is a fact, either because
France considered Hungary part of the Austro-Hungarian Monarchy or,
on the directive of Clemenceau, the Entente did not recognize her at
all, that is, considered her non-existent in a political sense(!)
They conducted this war, which was undeclared, by recruiting the
ethnic minorities – except for the Serbs – minorites like the Czechs,
with whom, before the ceasefire, Hungary had never been in a state of
war, or the Romanians. Romania, an ally of Hungary, on the
instigation of the Entente powers, in a separate peace agreement,
became a traitor and attacked Hungary from behind, causing a state of
war. In other words, they fought in uniform along with such phantom
national states, like Czechoslovakia, and the Serb-Croatian-Slovenian
Kingdom / that is the future Yugoslavia / that had never before had
citizens, borders or history and which, especially, were never statebuilding nations. They owed their „existence” to the powers behind the
scenes, who influenced the leaders of the Entente, and to the
ambitious desires of a handful of emigrant politicians, unknown in their
own country, who belonged to no particular camp.
The accomplice of Mihály Károlyi, the other traitor, Béla Lindner,
Minister of War, who, on the basis of the Belgrade Military Agreement,
disbanded the Hungarian Army before the military action of the
Entente, fled to Yugoslavia and lived there until his death. A statue
was erected there in his memory.
4. In the Peace Treaty of Versailles, the decisions about Hungary were
made by decision-makers who were led astray by lies. Lloyd George, the
British Prime Minister, later recognized that they had made decisions
based on lies: „Some of the proofs, which our allies provided, were lies and
distortions. We made decisions on false claims.” (Lloyd George, Speech at Queens
Hall in Pozzi, Henri: Századunk bűnösei, (Sinners of our century) p. 283)
5. The most convincing proof of the injustice of the Treaty of Trianon is
that, from the territory of Hungary, 4026 square kilometers were given to
Austria, who, rather than Hungary, was responsible for the start of the
War. Austria, who fought in the War alongside Hungary, as the same
state (the Monarchy), also received territory from Hungary!
6. What happened in Sub-Carpathia is similar to the injustice with
Austria. In Trianon, Sub-Carpathia was given to Czechoslovakia, so that
the Ruthenians, who were in the majority there, would augment the ratio
of the Slav population in Czechoslovakia. However, President Beneš,
without any reason, simply ceded this territory to the Soviet Union. As a
Magyarok Világszövetségének a honlapja http://www.mvsz.hu/
13 / 17 2010.06.03. 17:58result, after the fall of the Soviet Union, Sub-Carpathia became part of the
Ukraine, a country to which it had never belonged in the course of
history. The Ruthenians and Hungarians, who had inhabited this territory
for more than a thousand years, were not even given the right to
self-determination.
7. In the years following the peace announcement of the Treaty of
Trianon, history has proven how false was the propaganda of the Entente,
spread in all the western countries as a preparation for the War, stating
that Hungary was like a prison for the ethnic minorities. The inhabitants of
the villages in the territory annexed to Austria did not accept the fact of
annexation and, after they were refused self-determination, they took up
arms to try to force a decision to reannex them to Hungary. Ten villages
were successful in obtaining this result in 1923. From the time of King
(Saint) Stephen I. (1000 A.D.) the country has welcomed foreigners and
the proof of this is that the deciding inhabitants of these villages were
Germans and Croatians. Therefore the German-speaking villages wished
to separate from the German-speaking Austria and return to their
homeland, the country of the Holy Crown, Hungary.
The following are the ten villages that were reannexed to Hungary:
Alsócsatár, Felsőcsatár, Horvátlövő, Kisnarda, Nagynarda,
Magyarkeresztes, Németkeresztes, Ólmod, Pornóapáti, Szentpéterfa.
8. The successor states did not in any way fulfill the conditions of their
agreements, in which they agreed that they would assure the Hungarians,
who came under their rule, their human and national rights.
To the contrary, the states that possessed the territories annexed from
Hungary – Czechoslovakia, Romania and Yugoslavia – with unified
political measures, isolated Hungary economically and politically and took
steps to split up and assimilate the annexed Hungarian population. In
other words, they proceeded with ethnic cleansing – confiscation of
property under the name of land reform, educational and cultural
oppression, forced declarations of allegiance, colonization, settlement of
foreigners, falsification of census data, disadvantageous discrimination
against the Hungarians and destruction of the historical and cultural
memorials.
In total, it can be established that, in the territories of the successor
states, the numbers and ratio of Hungarians have fallen by 50% and their
chances of survival have deteriorated, therefore the re-examination of the
Treaty of Trianon cannot be postponed.
9. The Treaty of Paris on February 10, 1947 was, for Hungary, another
dictated peace, a second Trianon, which exceeded the first. Additional
territories were taken from Hungary. During the War, she suffered the
greatest loss of life – 15% of her total population – and this suffering
Magyarok Világszövetségének a honlapja http://www.mvsz.hu/
14 / 17 2010.06.03. 17:58people continued to be massacred. In Sub-Carpathia, in Szolyva, the
Hungarian Auschwitz, 18,000 people are buried in a communal grave.
In Serbia, 40,000 Hungarian citizens were massacred in the fall of
1944. During the negotiations for the Treaty of Paris, there was not a
word about them. In Attachment III can be found the data affecting
Hungary and the Hungarians in the Treaty of Paris. („The whole
Communist section of the Assembly was hissing like a snake.”)
The victors of World War I and World War II used the
denouncement of the Hungarians as collectively guilty as war criminals
as an excellent tool for the mutilation of the nation and the country. (N.
B. the Gyulafehérvár Decision; the Trianon Dictate and the
accompanying letter from Millerand, the President of France; the 1943
letter from Molotov, rejecting the more positive judgment in the proposal
of the English diplomats, regarding Hungary’s role among the satellite
states; the „enslaver of ethnic minorities”; and the label of „the last
satellite” etc.)
Thus, the events preceding the peace after both World Wars,
just as the creators of peace themselves, are responsible for whipping
up the 20
th
century hatred of Hungarians.
Today, in the states of the Little Entente, there are outbreaks of
Hungarian hatred, which spread like wildfire, with hate-speech against
Hungarians, and this is why we feel justified in petitioning the Great
Powers and the United Nations to prohibit formally these actions and to
provide international protection.
10. The Hungarian people have never really accepted the enforced
peace treaties that followed the two World Wars.
The Hungarian state, conducted influencial and conceptual diplomacy
against the decision of the Treaty of Trianon, which brought its own fruit:
International courts returned to Hungary the territories inhabited by
Hungarians. However the Peace Treaty following the second World War
overrode these decisions.
Following the Treaty of Paris, the Communist Hungarian State „forgot”
the annexed compatriots, for whom it was responsible under the
Constitution. At that time, in the annexed territories, primarily in
Transylvania, the Hungarians continued their struggle against the
injustice. The Romanian state mercilessly retaliated against any
peaceful, well-intended opposition. They tortured Kálmán Sass, a
pastor of the Reformed Church in Érmihályfalva, sentenced him to death
and executed him. They sentenced to death the Roman Catholic priest
in Arad, Aladár Szoboszlay, together with nine of his colleagues and
they executed them, denying the families, even today, any information
about the whereabouts of their earthly remains. Áron Márton, a Roman
Catholic bishop, served a long sentence in prison because he attempted
to submit a petition to the Paris peace negotiations, to offer a solution
Magyarok Világszövetségének a honlapja http://www.mvsz.hu/
15 / 17 2010.06.03. 17:58more acceptable to the Hungarians. István Dobai, an international
lawyer, was sentenced to life-imprisonment because, in a detailed and
submissive memorandum, he wanted to propose a lasting settlement of
the relations between the Romanians and Hungarians and, within this,
the most difficult of all, he wished to propose a solution to the United
Nations regarding the population exchange. Attachment No. IV of the
current petition contains a memorandum about the Transylvanian case
in the United Nations, with the title of: „Blessed are the Peacemakers”,
completed on February 8, 1957.
We have summarized in Attachment No. V, further Translylvanian
attempts, aimed at a re-examination of the the Peace Treaty of Paris,
based on the research that Zoltán Tófalvi has conducted over the past
fifteen years.
11. The Trianon and Paris peace negotiations were unjust, and their
provisions are still today afflicting Hungarians, in unprecedented
proportions, to mention only one – the stolen Hungarian ships and
infrastructure, which had a value of 974.685 kg, that is close to one
million kg. of pure gold.
Scarcely four years before the outbreak of World War I, on April 2,
1910, Theodore Roosevelt, former President of the United States of
America and a historian, in a speech before the Hungarian Parliament
stated: “This is the opportunity for me to express my thanks to the
Hungarian nation for the heroism, with which she defended the
European civilization, sword in hand, for close to a thousand years.
The fate of this nation in the past was to defend against every
uncivilized attack from the East, not only herself but also the West, not
just the European West but also America in the womb of Europe. I say
this, because I know your history and I would not declare myself to be
a cultured man if I did not know it. I thank you once again. I ask every
representative to declare in every district that America is indebted to
the Hungarian people.” (Original unavailable, translated from
Hungarian.)
In 1991, Francois Mitterand, the President of France, also
acknowledged the injustice of the Peace Treaty of Trianon.
To this day, it is unclear why the Hungarian people was punished so
severely in such an unprecedented manner.
The justification outlined above makes it obvious that the delivery of justice to
the Hungarian people cannot be delayed, because the Hungarian Question is not
just a question concerning Hungary and her neighbors.
Today, when the European Union wishes to represent „freedom, law and
security”, we can no longer tolerate a double standard for even one nation.
Therefore, now that we are approaching a hundred years since the end of
the First World War, we can say: Justice for Hungary! That will actually mean
Magyarok Világszövetségének a honlapja http://www.mvsz.hu/
16 / 17 2010.06.03. 17:58Justice for Europe!
Accepted by the highest decision-making body of the World Federation of
Hungarians, the Assembly of Delegates of the World Federation of Hungarians
May 1-2, 2009
In Budapest
Miklós Patrubány
President of the World Federation of Hungarians
1st Attachment
2nd Attachment
3rd Attachment
4th Attachment
5th Attachment

A parlagfű a leghasznosabb gyógyító növényünk?
Zoé bevezetője: Ajánlom ezt az írást szeretettel mindenkinek, aki fél a
parlagfűtől, az allergiától, aki haragszik a parlagfűre, mert allergiás, és
annak is, aki eddig ellenségként, gazként tekintett erre a növényre.
Ajánlom szeretettel azon hatóságok jószándékú és tudatlan embereinek
figyelmébe is, akik tovább mélyítették ezt az ellenségképet, és felvették a
harcot a parlagfűvel, harcra kényszerítve az embereket, büntetve őket, ha
elmulasztják az irtást. Ajánlom szeretettel azt az írást Péter barátom
figyelmébe, és mindenkiébe, aki tenni akar és tud azért, hogy ez a
természet-ellenes helyzet megváltozzon.
Ideje felébrednünk ebből a rém-álomból, és kibékülnünk a természettel.
Tegnap azt írtam, szedjük össze, tudatosítsuk az út szélén heverő nemzeti,
emberi, természeti értékeinket, kincseinket, képességeinket,
adottságunkat, hogy lássuk, milyen gazdagok vagyunk, és kezdjünk végre velük valamit.
Ma kaptam ezt az írást Zeilos barátomtól. Ki gondolt eddig arra közülünk, hogy a parlagfű a nemzeti
kincsünk? Pedig parlagfű-nagyhatalom vagyunk. Ami ezek szerint azt is jelenti, hogy hatalmas gyógyító
potenciállal bír ez a szépséges földdarab, amin élünk. De a legnagyobb lehetőséget mi emberek
képviseljük. Ha megértjük, hogy a hibás gondolkodásunk vezetett a betegségeinkhez, és képesek vagyunk
az "ellenségünkből" szövetséges barátot csinálni. Ha észrevesszük, hogy feje tetejére állítottuk a világot, és
szépen megfordulunk. Velünk együtt pedig a világunk is megfordul.
Harcolunk növényekkel, állatokkal, emberekkel, mert félünk. Ha képesek vagyunk ezekre a "rettegett
ellenfelekre" más szemmel ránézni, azonnal felismerjük hatalmas értékeiket, szépségeiket. Elpárolog a
félelmünk, és soha többé nem leszünk képesek elvenni az életüket félelmünkben.
A PARLAGFŰ VÉDELMÉBEN
A parlagfű latin neve: Ambrosia artemisifolia, a hármaslevelű parlagfűé
pedig: Ambrosia trifida. Azt mondják rájuk, hogy gaz, pedig ez nem igaz.
Gaz, csak az emberek között van, mert van rendes ember, meg gazember.
Növények között nincsen gaz, csak haszonnövény és gyomnövény. A
parlagfű nem gyomnovény, mint ahogy az ürömfélék családjába tartozó
többi növény sem az. Az ürömfélék hasznos növények gyógyításra és
ételek, italok készítésére használják őket. Például a likőrök, borok közül nagyon finom az ürmösbor, vagy a
likőr. Az egyéb hasznosságot illetően csak később adok magyarázatot.
Még 1973-ban, amikor először találkoztam személyesen Lajos Atyával, a lazarista missziós pappal Adonyban,
úgy tudtam, hogy a parlagfű haszontalan gyomnövény. Szerencsére nem voltam rá allergiás, de más
pollenekre sem. Különös véletlen folyamán ismerkedtünk meg. Dunaújvárosban voltam közlekedési rendőr és
Adonyban ellenőriztem a forgalmat, a kivilágítatlan kerékpárosokat. Esti szürkület volt már és láttam, hogy
egy idős úr kerékpárja hiányosan van felszerelve, mert nem volt hátsó világítása. Lajos Atya volt az, de nem
büntettem meg, hanem csak figyelmeztettem, mert halkan és tisztelettudóan beszélt velem, aki akár az
unokája is lehettem volna. Sokáig beszélgettünk, mert a szerénysége mögött egy nagy tudású, intelligens
embert ismertem meg, s még a tréfa sem állt tőle távol, amikor azt mondta, hogy a Jóisten vigyáz rá, még
akkor is, ha nem jó a világítás a kerékpárján.
Lajos Atyával, a magyar újkori természetgyógyászat úttörőjével a megismerkedésünk után többször is
találkoztam –kerestem a vele való találkozási lehetőségeket!-, mert a végtelen egyszerűsége és a hatalmas
2010 MÁJUS 26., SZERDA 06:22 WEIXL-VÁRHEGYI LÁSZLÓ MAGYAR - JELEN
A parlagfű a leghasznosabb gyógyító növényünk? http://magunk.hu/index.php?view=article&catid=44%3Ajelen&id=98...
1 / 7 2010.05.30. 20:40tudása lenyűgözött. Addig is sokat tudtam a természet törvényeiről, mert reál beállítottságú is vagyok, s akkor
már mérnök voltam, meg az anyai nagyapám Vincze Ágoston, állandóan járta velem a Heves megyei kis
faluban, Fedémesen az erdőket, mezőket és szedtük a gyógynövényeket, meg a gombákat. Apai nagyapám
Weixl János pedig egész életét az előszállási (Fejér Megye)állatorvos, Dr, Eglesz Mihály mellett töltötte, mint
felcser. Mindkettőjüktől sokat hallottam a természet erejéről, szépségéről, az állatok öngyógyító
tevékenységeiről, a növények gyógyító és tápláló hatásairól. Olyan bölcsen beszéltek ezekről a dolgokról,
hogy azok felkeltették a figyelmemet és haláluk után is egyre többet olvastam, tanultam ezekről a természetes
dolgokról, erdő, mező növényeiről és állatairól.
Lajos Atya is megerősített abban, hogy a természet törvényei Isten törvényei és azok változatlanok,
örök törvények. Azt mondta, hogy a közlekedési törvényeket át lehet hágni büntetlenül, ha nincs rendőr a
közelben, és akkor megúszta a felelősségre vonást, de ha valaki a természet törvényeit hágja át, akkor az
saját magát bünteti meg!!! A természet úgy működött évmilliókkal ezelőtt, ahogy ma működik és úgy fog
működni évmilliók múlva is. Bölcsen mondta, hogy semmi új nincs a Nap alatt, mert amit ma felfedeznek, az
már régóta létezik, csak az ember most ért el oda, hogy megismerjen olyan dolgokat, tényeket, amelyet eddig
eszközök, vagy tudás híján nem ismert fel, vagy meg. Beszélgetéseink során szóba került a parlagfű is, mint
allergén növény.
Lajos Atya védelmébe vette és elmondta róla, hogy régi gyógynövény könyvek leírják több gyógyító
tulajdonságát, de meg is lehet enni, mert nagyon sok vitamint tartalmaznak a levelei és a virága, meg
a pollenje is. Ezért szeretik legelni az állatok is. Elmondta, hogy a múlt századelőn az előkelő szalonokban
az ambrózia illat volt az úri, és az előkelő illat. Ez pedig a parlagfű, az ambrosia artemisifolia illata volt.
Aroma olaját aroma mécsesekben hevítették, de lehetett kapni, a szárított, összesodrott leveleiből
készített füstölőt is.
Tőle tudtam meg azt is, hogy amikor a spanyolok és a portugálok felfedezték és kisajátították az Új Világot,
azaz az Amerikai földrészt, akkor keresztényi szellemben kiirtották az őslakosokat (inkák, aztékok, toltékok,
stb). Amikor az angolok is vérszemet kaptak, hogy nekik is kell az új világból, ők sem kímélték az őslakos
indiánokat, és kíméletlenül öldösték azokat, szintén a keresztényi szellemiségre hivatkozva. A franciák is erős
nemzetté váltak és látták, hogy lemaradnak az Új Világ elosztásánál, ezért ők is részt követeltek Amerikából,
de nekik már csak néhány Közép Amerikai rész és Kanada jutott, de Kanadát megosztották egymás között az
angolokkal. Az angolokkal ellentétben a franciák nem öldösték ok nélkül az őslakosokat, ezért azok hálából
egy csomó titkukat megosztották velük. Ilyen titok volt a parlagfű titka is. A parlagfű egy ősi, nagyon
intelligens növény, sok tekintetben az embernél is intelligensebb. A parlagfűnek az a természetben a
feladata, hogy megóvja a földet a kiszáradástól!! Ahol parlagon van egy földdarab, ott elszaporodik,
hogy megóvja, az adott föld területét. Ahogy megóvta, azután átadja a helyét más növényeknek,
amelyek az így megóvott talajon már képesek voltak megmaradni és szaporodni. Olyan ez, mintha valaki
nyerne a lottón 1 milliárdot és neki csak 100 millió kellene, és a maradék 900 milliót elosztaná a rászorulók
között. A valamennyi parlagfű képes erre az önzetlen cselekedetre, s vajon hány ember lenne képes erre?
Ezért írtja a balga ember és irtatja sok balga hatóság kül- és belhonban egyaránt? Ők ugyanis nem lennének
képesek ilyen nemes cselekedetekre!
A búzára, a búzából készült ételekre a lakosság 90 %-a, a szarvasmarha tejére és az ilyen tejjel készült
tejtermékekre a lakosság 80 %-a allergiás és mégsem irtják ki sem a teheneket, sem a búzát a
földeken. Ezt az érzékenységet nem allergiának hívják, hanem glutén- és laktóz érzékenységnek! Ugye
mekkora csúsztatás! Nagyon sokan allergiásak a pollenekre (ürömfű, repce, paréj, libatop, stb), s nemcsak
a parlagfű pollenjeire, s mégis a parlagfű van kikiáltva fő ellenségnek! Legalább annyi ember allergiás az állati
szőrökre, különösen a kutya- és macskaszőrökre és ezen állatok ürülékeire, mint a parlagfű pollenjeire, s
mégsem irtatják ki hatóságilag sem a kutyákat, sem a macskákat, pedig más tekintetben, csak Budapesten
az utcai megszáradt kutyagumik szállóporától évente 3-4 kisgyermek meg is vakul!
A parlagfű a leghasznosabb gyógyító növényünk? http://magunk.hu/index.php?view=article&catid=44%3Ajelen&id=98...
2 / 7 2010.05.30. 20:4010 évvel ezelőtt két kisbusznyi allergiás gyermek lett kirándultatva Dobogókőre. A gyermekek allergiás
betegek voltak, s Dobogókőn a parlagfűben játszottak, pedig akkor volt a virágzása, és senki sem prüszkölt,
senki sem váladékozott tőle! Sokan szedtek csokorba parlagfüvet, hogy otthon büszkélkedjenek vele, hogy
már nem allergiásak a parlagfűre. Ahogy a buszok beértek a Flórián tér közelébe, szegény gyermekek
elkezdtek prüszkölni, köhögni. Vajon miért? Azért mert az autók kipufogó gázai lemarták a pollenek
védőburkát, amely védőburok alatt a polleneknek a bogáncsra hasonlító kis karmai vannak. Ezek a kis
karmocskák irritálták a légutak nyálkahártyáit. Addig, amíg ép volt a védőburok, addig nem
allergizáltak!!! Akkor most ki a hibás a parlagfű, amelynek a pollenje védőburokkal van ellátva, hogy
ne sértse meg a légutak nyálkahártyáit, vagy a a kipufogó gázok, amelyek lebontják (lemarják) a
védőburkot? Nem az autókat kellene inkább irtani, vagy a városokból kitiltani? Vajon miért erőltetik még
a kőolajszármazékokból nyert hajtóanyagokkal üzemelő motorok gyártását, üzemeltetését, amikor van,
vannak sokkal környezetkímélőbb, környezettisztább üzemanyagok, hajtóanyagok is? A válasz: a
gyógyszeriparnak óriási üzlet az orvostudomány által gyógyíthatatlannak kikiáltott allergiás
betegségek gyógyszeres kezelése!!!!!!!!! Ma már a lakosság 30 %-a allergiás, vagy asztmás, s ők biztos
gyógyszerfogyasztók! Mellesleg a légutak nyálkahártyáit a tej- és tejtermékek teszik védtelenné a magas
kazein tartalmukkal (300-szor több a kazein a tehéntejben, mint az emberi tejben, s a kazeint az asztalosipar
ragasztásra használja!!)! A tejet nem fogyasztók nem allergiásak a pollenekre, s így a parlagfű pollenjeire
sem!!
Tagja vagyok a Palocsa Egyesületnek. Ezzel az egyesülettel még a múlt évezred utolsó éveiben
Alcsútdobozon (Fejér Megye), egy több hektáros területet hagytunk
parlagon, szándékosan, hogy mi lesz ezzel a földdarabbal a természet
törvényei szerint. Első évben teljes területét beterítette a parlagfű (hogy
honnan tudta meg, hogy ott van egy üres földdarab?). A második évben már
a parlagfű több, mint 50 %-ban visszaszorult és átadta a helyét más
növénykultúráknak (megjelent a lóhere, a gyermekláncfű, az útilapu
(bojtorján), a lósóska, fehér üröm, máriatövis, paréj, libatop, stb). A
következő évben már 20 % alá esett vissza a parlagfű aránya az adott
területen, pedig senki sem irtotta!!. Öt év elteltével pedig mindössze az
eredeti terület 1-2 %-án volt csak parlagfű!! Nem kell tehát irtani,
visszafogja az önmagát is a szaporodásban, ha nincs megműveletlen terület, mert neki az a
teremtéstől rendelt feladata, hogy megóvja a termőföldet a kiszáradástól, s teszi a „dolgát”!
Az a tény, hogy az orvostudomány gyógyítani nem tud, csak kezelni, régóta ismert. „Medicus curat, natura
sanat.” Csak a beteg tudja saját magát meggyógyítani. Az orvos csak kezel (kúrál), a (saját) természet
gyógyít. Hippokratész és Galénusz óta semmi sem változott. De a gyógyszeripartól sem várhatjuk el
egészségünket. Az is egy iparág –méghozzá jövedelmezőbb, mint a hadiipar-, amely a gyógyszerek
eladásából él. Ha a gyógyszerek meggyógyítanának, nem csak szimptómákat szüntetnének meg vagy
enyhítenének, rövidesen minden beteg egészséges lenne, és senki nem venne többé gyógyszert. Mindenki
előtt világos, hogy egészséges nép egyidejűleg „halott gyógyszeripart” jelentene. Ehhez nézzünk meg néhány
idézetet. „Az orvostudomány (beleértve a gyógyszeripart) közvetlenül a szívinfarktus és a rák után az
emberiség legveszélyesebb kórokozója lett. Egy átlag német ma kb. ötször annyi gyógyszert fogyaszt, mint
közvetlenül a második világháború előtt. Vajon ettől legalább ötször olyan egészséges is? Természetesen
nem. Ellenkezőleg: a német lakosság átlaga ma sokkal gyakrabban beteg, mint azelőtt… Hirtelenül így lett
egy olyan iparágból, amely azért keletkezett, hogy betegségeket gyógyítson, új betegségek kiindulópontja.”
(Kurt Blüchel: Weisse Magier, Fischer Verlag, 1976
Az emberi szervezet tökéletes. Még az önmaga iránt tanúsított barbár magatartás ellenére is az esetek
többségében legalább 30-40 évig betegeskedés nélkül él. Az ember korábban nem érzett fájdalmakat, de
egyszer csak számos betegség támadja meg. Azonnal a kórházhoz fordul segítségért, az orvos pedig, amikor
felteszi neki a kérdést, honnan erednek ezek a kórok, azt feleli neki: „Mit akar Ön, hiszen ezek a korral járó
A parlagfű a leghasznosabb gyógyító növényünk? http://magunk.hu/index.php?view=article&catid=44%3Ajelen&id=98...
3 / 7 2010.05.30. 20:40betegségek.”
Szemüveget rendelnek a betegnek, eltávolítják salakanyagokkal, kövekkel, baktériumokkal telített szerveit,
kioperálják daganatait, stb. Az okok pedig, melyek ehhez az állapothoz vezettek, senkit nem érdekelnek,
beleértve magát a beteget is.
Az emberek kifejlesztették a vegyi alapú gyógyszereket. A szervezetet azonban nem lehet becsapni. A
szervezetnek csakis természetes eredetű gyógyszerekre van szüksége. Mi pedig tulajdonképpen egy
tömegpusztító élelmiszer- és gyógyszeripari korszak feltételei között élünk.
Azt hiszem, az emberek többsége józan ésszel gondolkodva egyetért azzal, hogy nem az a járható út,
hogy kiirtunk mindent körülöttünk, ami virágzik, pollent termel mindent ami élõ. Az sem megoldás,
hogy az allergiások szervezetét teletömjük kemikáliákkal, gyógyszerekkel, mert így olyan
mellékhatások alakulhatnak ki, amelyek súlyosabb betegségeket idézhetnek elõ, mint maga az
alapbetegség.
Abból kell kiindulni, hogy miért van ma annyi beteg, így pollenallergia is. 60-80 évvel ezelőtt kevesebb ember
volt és több pollent termelő növény, tehát egy emberre fajlagosan több pollen jutott, mint napjainkban, és
mégsem volt ennyi allergiás, asztmás beteg. A virágporok nem veszedelmesek, hanem hasznosak (az egyik
legértékesebb táplálékunk). Van, aki a lisztre érzékeny, és mégsem mondjuk, hogy veszedelmes a liszt.
Korábban tisztább volt a környezetünk és az emberek is egészségesebben táplálkoztak, többet mozogtak,
türelmesebbek voltak egymáshoz, nem zúdult rájuk annyi stressz, annyi elektroszmog, mint napjainkban.
A táplálkozás is nagyon sokat jelent az immunrendszer erõsítése szempontjából. A mai átlagember sietve,
kapkodva eszik, akár otthon van, akár úgynevezett gyorsétkezdékben. Nem rágja meg jól az ételt, emellett
egyoldalúan táplálkozik, az élelmiszeripar által gyártott különféle tartósítószereket, ízfokozókat,
állományjavítókat, mesterséges színezékeket, „természet azonos” aromákat, emulgeáló-szereket, stb.
tartalmazó, agyon sütött-fõzött, hőkezelt ételeket fogyasztja. Az ipari élelmiszerekben levõ különbözõ
vegyszerek annyira feldúsulnak az ilyen táplálékokat fogyasztó emberekben, hogy a szervezetük
immunrendszerét teljesen leköti az ezen anyagok elleni küzdelem, s ha ilyenkor virágzik egy parlagfû,
egy fűzfa, egy ürömféle, akkor annak az egyébként hasznos pollenjei már teljesen megzavarják a
szervezetet (autoimmun reakciók). De nemcsak az ipari élelmiszer-elõállítás során mérgezõdik az étel,
hanem a megtermelés során is, mivel többnyire ez is iparilag történik. Például az állatok, hogy minél elõbb
vágásérettek legyenek, különbözõ kémiai anabolitikus szereket kapnak, hogy minél elõbb meg legyen -
mozgás nélkül - az izomtömegük. Az ember az ilyen szereket a hússal együtt elfogyasztja, ezek a szerek egy
idõ után feldúsulnak, kumulálódnak a szervezetben, ami aztán mérgezi a szervezetet, gyengíti az
immunrendszert. Régen az állatok izomzata a mozgástól (legelõ, rét) alakult ki, nem tartalmazott ilyen
szereket. Az állatok tápláléka sem tartalmazott annyi káros anyagot, mint napjainkban. Az iparszerûen tartott
állatok, hogy ne kapjanak el egymástól különbözõ állatbetegségeket (száj- és körömfájás, tüdõvész,
takonykór, streptococcus, fakultatíve patogén baktériumok stb.), állandóan, -tápba keverten- különbözõ
gyógyszereket, antibiotikumokat kapnak, melyeknek maradványai szintén belekerülnek a húst fogyasztó
ember szervezetébe. Ma már antibiotikumért nem a patikába kell menni, hozzájutunk a hús- és a tejboltok
termékeiből is.
Az állatok táplálékának egy részét a közutak, szennyezõ ipari üzemek közvetlen közelében termelik meg. Az
árokparti széna még alomnak sem alkalmas, nemhogy tápláléknak. Benne van a kipufogógázok
szennyeződése, az úton elrobogó járművek gumipora, fékbetét pora, kuplungbetét pora, stb.
Az elektromos vezetékekkel körülvett nagyüzemi csirkék és pulykák mindegyike leukémiás! Beteg állatokat
etetnek a húsevőkkel! Ez is bioterrorizmus!
A parlagfű a leghasznosabb gyógyító növényünk? http://magunk.hu/index.php?view=article&catid=44%3Ajelen&id=98...
4 / 7 2010.05.30. 20:40A közutaktól számítottan 50-80 méteren belül termelt növények annyi koncentrált mérget tartalmaznak, hogy
ha el is keverednek a többi, távolabb termelt növénnyel, akkor is mérgezik az állatok szervezetét, így a húsát,
tejét, tojását is.
Az ember közvetlenül is fogyaszt ilyen módon termelt élelmiszereket, amelyek szintén az immunrendszert
gyengítik. A megoldás az lenne, hogy ha minden út mellett kb. 50 méter széles, minden gyár,
légszennyezõ üzem mellett kb. 100 méter széles erdõsávot telepítenének, ami felfogná a gépjármûvek,
gyárak által kibocsátott mérgeket és tisztítaná a levegõt. Be kellene indítani egy olyan mozgalmat,
hogy „Erdõsávot az utak, a gyárak mellé!”, a parlagfû irtása helyett.
A közönséges diesel motorok kipufogógázának koromszemcséit kiszűri az orrunk csillószőrzete. A legújabb
„korszerű” HDI, TDI diesel motorok üzemanyagát olyan finomszemcsékké porlasztják szét, hogy azt már nem
szűri ki a csillószőrzetünk, hanem belekerül a tüdőnkbe, ott lerakódik, megbetegíti azt. A különböző
mesterséges illatanyagok (dezodorok, öblítők, WC szagtalanítók, légfrissítők, stb.) is feldúsulhatnak, de
enélkül is kiválthatnak allargiás reakciókat. Hasonló hatást vált ki a molyirtó naftalin is.
A természetes életmód, a természetes ételek, a „kóser” dolgok adják meg a lehetőséget a túlélésre. Ha
megszegünk egy törvényt úgy, hogy nem tudjuk, hogy amit tettünk az törvénysértő, megbüntetnek, ugyanis
van egy szabály, miszerint a törvények nem ismerete nem mentesít a felelősségre vonás alól. A természet
törvényeinek nem ismerése sem mentesít a felelősségre vonás alól. A felelősségre vonás betegség
formájában jelentkezik! A „kóser” étel vércsoport szerint fogyasztva védi az emberek egészségét és
szaporodóképességét!
Nemcsak a hús- és húskészítmények, valamint a tej- és tejtermékek fogyasztását kell kerülnie az allergiás,
asztmás betegnek, hanem az egyéb gyorsan bomló fehérjefélék -gomba, tojás, stb.- fogyasztását is. Ez még
a biohúsra is vonatkozik. A hullamérgek az állat leölése után azonnal megjelennek az állat szervezetében.
(Nem véletlenül hívják a vegetáriánusok -én is az vagyok már 16. éve- a húslevest hullateának vagy
dögteának!) A gombák esetében is hamar keletkeznek olyan fehérje méreganyagok (toxinok), amelyek akár
halálosak is lehetnek. S hogy a hús ne büdösödjön, szebb színe legyen, iparilag salétrommal és egyéb olyan
szerekkel kezelik, amelyek szintén mérgezést okoznak. Az utóbbi idők döghús-botrányairól, pestises, madárinfluenzás, prionos húsairól már nem is szólok, mert ezek önmagukért beszélnek!
Mi természetgyógyászok holisztikus szemlélettel gyógyítunk, a test, a lélek, a szellem vizsgálatával és
figyelembevételével, tehát nemcsak tüneti síkon kezelünk. Lelki dolgaink, lelki jelenségeink kivetülnek a
fizikai-testi síkra is. A test a lélek temploma és a lélek megbetegítheti és meg is gyógyíthatja a testet.
Minél inkább szeretettel közelítünk élõ és élettelen környezetünk felé, ez a szeretet visszasugárzódik,
visszatükrözõdik felénk, meggyógyulunk. Ha mosolygunk valakire, legtöbbször mosolyt is kapunk vissza! A
mosoly nem kerül pénzbe! A homo sapiens nem arra teremtetett, hogy ölje egymást. Ha mi öljük a
természetet, az is öl bennünket. Nem igaz, hogy nem elõzhetõ meg az allergia, az asztma és nem
gyógyítható meg teljesen a beteg. Nem a természetet kell kiirtani, hanem nekünk kell
visszaidomulnunk a természethez. Az evolúciós folyamatban az ember szervezete évezredek alatt
alakult ki és mindig harmóniában volt a természettel. Az utóbbi 50 évben annyira eltávolodtunk a
természettõl, hogy ilyen gyorsan nem tud az emberi szervezet reagálni a változásokra, s diszharmónia
alakul ki, megbetegszik. Ahhoz, hogy ez ne történjen meg, az embernek megvan a tudása, megvannak az
eszközei, csak nem használja egyiket sem, vagy nem úgy használja, ahogy kellene. A természet
körforgásában minden növénynek, állatnak megvan a szerepe. Ha ezt a körforgást megbolygatjuk, ennek elõre
be nem látható következményei lehetnek, felbomlik az ökológiai, biológiai egyensúly. Nem a parlagfüvet, nem
a libatopot, nem a fűzfát, nem a lisztet adó búzát, stb. kell kiirtani, hanem helyes életmóddal, helyes
táplálkozással kell erõsíteni az immunrendszerünket, kerülni kell a káros geopatogén zónákat (vízér,
Hartmann-háló), és akkor az sem árt meg, ha virágporfelhõben járunk.
A parlagfű a leghasznosabb gyógyító növényünk? http://magunk.hu/index.php?view=article&catid=44%3Ajelen&id=98...
5 / 7 2010.05.30. 20:40Hazánkban úgy akarnak védekezni az allergia ellen az illetékesek és mindenféle egyletek, hogy a
parlagfû irtására szólítanak fel. A parlagfüvet csak vegyszerekkel tudnák véglegesen kiirtani, ha egyáltalán
véghez lehetne ezt vinni. A parlagfű is a természet része és kipusztításával felborulna a természet rendje. A
vegyszeres irtás több kárt okozna az embereknek és a természetnek, mint a parlagfû az embereknek. A
parlagfû után aztán jönnének a többi allergének, az ürömfélék, a libatop, a nyírfák és még
sorolhatnám a növényeket s végül nem volna körülöttünk természet, mert a kultúrnövényeket is irtani
kellene, mert aki allergiás, az elõbb-utóbb a kukorica, a búza, stb. pollenjeire is érzékennyé válna, s
így lassan kipusztulna az emberiség is.
Engem nem tudnak megbüntetni a parlagfű nem irtása miatt, ugyanis én úgy irtom a parlagfüvet, hogy
megeszem!
Lajos Atya óta tudom, hogy a parlagfű az emberek számára is ehető, s azóta rendszeresen fogyasztom, az év
minden napján. Ilyenkor, amikor még zsenge, összevágom apróra egy kis petrezselyem-, vagy zeller-zölddel, -
önmagában sem rossz!- és rászórom a szendvicseimre, a kiszedett ételeimre ( leves, kása, tészta, főzelék,
barnarizs). Ebben a zsenge korban nagyon sokat leszedek és leszárítom, majd szárítva tárolom, s így egész
évben tudom az ételeimbe, ételeimre tenni a szárított, megőrölt porát. Sokan nem hitték el, hogy jómagam
eszem a parlagfüvet, ezért rámküldték a különböző tv-s társaságokat is, akik felvették, ahogy a parlagfüvet
fogyasztom.
Veterán dobóatléta vagyok és sokszor vannak olyan monstre versenyek, ahol több órán keresztül kell dobálni
különböző súlyú nehézkalapácsokat. Ilyenkor szoktam a teljesítményem fokozása céljából a verseny színhelye
körült talált parlagfűből fogyasztani, önmagában és nyersen. El is neveztek a sporttársaim fűevőnek. Aztán
megdöbbentette őket, hogy a parlagfű-evésem után kb. 20 percen belül egyre javultak az eredményeim.
Néhány követőm is akad majdnem mindig és náluk is hasonló teljesítmény javulásokat lehetett tapasztalni.
Pár évvel ezelőtt el akartak adni nekem egy gyufás-skatulyáni zöld port több tízezer (!) forintért. Kérdeztem,
hogy mi van a dobozban és miért olyan drága? Erre azt felelték, hogy a szervezet őssejt termelését fokozza a
zöld por és ezáltal minden betegséget helyrehoz a szervezetben. Nem vettem meg a port pedig tudtam, hogy
egy keletet, nyugatot is megjárt, neves magyar orvostól származik, hanem megízleltem s megszagoltam.
Kellemes volt a meglepetésem, ugyanis a zöld por, a parlagfű pora volt, amelyet jómagam már régóta napi
szinten fogyasztok! Lajos Atya nekem is beszélt arról, hogy a parlagfű minden betegséget helyrehoz a
szervezetben, de nyilván azt Ő sem tudta, hogy ezt a szervezet őssejt-termelésének fokozásával éri
el. Szerintem sem baj, ha nem ismerjük az elméletet, hanem csak az adott növény hasznosságáról győződünk
meg a fogyasztása során. Az is igaz, hogy akiket eddig meg tudtam győzni arról, hogy a parlagfű rendszeres
fogyasztása milyen hasznos, bármilyen betegségük is volt, meggyógyultak belőle, még a rákból is, vagy a
parlagfű allergiából is.
A fentiek ismeretében merül fel a kérdés, hogy akkor miért irttatják velünk a parlagfüvet? Ráadásul még
büntetés kiszabását is kilátásba helyezik, ha nem irtjuk azt! Nekem erre is meg van a válaszom! A Földünk
túlnépesedése már napjainkban is veszélyezteti a Föld valamennyi élőlényét és lakóját is! Ez ellen a
Világkormánynak ( én csak háttérhatalomnak nevezem) tennie kell valamit. Nos a világunk ezen urai fő
részvényesei a gyógyszeriparnak is. Ha a világon mindenki megtudná azt, amit az indiánok közöltek a
franciákkal, jelesül, hogy a parlagfű, mintegy csodaszer minden betegségnél visszafordítja és
normalizálja a szervezetben zajló rendellenességeket, azaz a betegségeket, akkor senki nem venne
gyógyszert, és akkor nem lenne óriási bevétele a világ urainak, s még így a Föld is túlnépesedhetne. Ezért a
világ urai, a fizetett bértollnokaikkal és bértudósaik által úgy rendelkeztek, hogy elsőszámú közellenségnek
kiáltották ki a parlagfüvet, ezt az embernél is intelligensebb, több Föld-történeti katasztrófát is átélt csodálatos
ősi növényt, hogy a tudatlan és megtévesztett embereknek még véletlenül se jusson eszébe, hogy a kötelező
irtás mögött egy más célja van ezen uraknak.
A parlagfű a leghasznosabb gyógyító növényünk? http://magunk.hu/index.php?view=article&catid=44%3Ajelen&id=98...
6 / 7 2010.05.30. 20:40Ez a cél pedig a lakosság gyérítése, a Földünk megóvása a túlnépesedéstől. A gyógyszerek mellékhatásai
következtében ugyanis, csak Magyarországon minden órában meghal egy ember, de sokkal többen halnak
bele abba, amit a patológusok már régóta tudnak, hogy minden második felboncolt embert tévesen
diagnosztizáltak és tévesen gyógyszereztek, mivel nem az volt a halál oka, amivel kezelték a betegségüket!
Weixl-Várhegyi László
feltaláló, mérnök-radiesztéta, bioenergetikus, fitoterapeuta, életmód- és táplálkozási tanácsadó és terapeuta,
természetgyógyász, a Magyar Természetgyógyászok Szövetsége, a Magyar Természetgyógyászok és
Életreformerek Tudományos Egyesület tagja, a Tudományos Rendőrség alapító tagja és szóvivője
--
Weixl-Várhegyi László
Tel/fax:06-27-350-204

Szaporodnak a harmadik világháborúra utaló jelek
Professzor Dr. Eberhard Hamer
Megjelent: Zeit-Fragen 2010.03.08.
Az USA nem csak a bankok adósságainak az átvállalása, hanem a különben is rendkívül megemelkedett
államadósság miatt – naponta egy milliárd dollár külföldi hitelre van szüksége -, a második világháború óta a
legnagyobb pénzügyi válságban van. Ha megakad a külföldi pénzfolyam, vagy ha netán a külföld kiszállna a
dollárból, az USA csődbe menne.
Az államadósság csökkentésére takarékoskodással még sincs komoly kísérlet. Se nem emelik az adókat több
bevétel céljából, se nem próbálnak takarékoskodni, kiváltképpen a leginkább megnőtt hadügyi kiadások
területén nem.
Pedig Amerika 200.000 katonát tart fegyverben világszerte. Így aztán senki sem értette, hogy a világ
legnagyobb armadájának az ura csapatai növekedése ellenére béke Nobel díjat kapott. A lehetséges magyarázat:
A díjat azért kapta, mert főleg tőle függ, hogy Irán ellen háború lesz, vagy nem.
A történelemben gyakran előfordult, hogy gazdaságilag levitézlett politikusok, a hatalom megtartásához
utolsó lehetőségként a háborút választották. Ez annál inkább érvényes, ha egy ország válságban van, és a
kilábaláshoz a háborút látja az utolsó lehetőségnek. Így például Amerika 20. századi történelmének legnagyobb
válságát az első világháborúba, a 20-as, 30-as évek válságát pedig a második világháborúba való belépéssel
győzte le. Kísértve lehet, hogy a jelenlegi gazdasági válságot hasonló módon oldja meg. Ugyanis Amerika a két
világháborúval nem csak két legnagyobb államadósságától szabadult meg, hanem a világ vezető gazdasági
hatalma lett. Tehát nagy a kísértés, hogy harmadszor is ugyanazt az utat járja. Ilyen háttérrel a háborús
előkészületek rémisztőek:
1. Izrael jobboldali radikális miniszterelnöke háborúpárti és kiszámíthatatlan. Állandóan változó iráni
fenyegetéseket emleget, amelyek egyike sem bizonyult eddig igaznak. Hangvétele azonban egyre élesebb és az
utóbbi hónapokban a világ minden fontos fővárosában megfordult, hogy támogatást kapjon. Merkel asszony
állítólag a Nibelungok hűségét ígérte neki, mint II. Vilmos az osztrákoknak, vagy az angolok és a franciák a
lengyeleknek.
2. Izrael már felállította Irán előtt a Németországtól szállított atom tengeralattjáróit, és a Grúziában az
oroszok által lerombolt atomrakéta-állást nem csak felépítette és Irán ellen irányította, hanem 90 amerikai
rakétaszakértővel meg is erősítette.
3. Az Izrael által befolyásolt világsajtó hétről hétre élesebb hangnemben támadja Iránt, változó érvekkel –
ami ugyanolyan propaganda-hadjárat, mint ami az iraki háború előtt a világot hamis állításokkal a háború
elfogadására, sőt elősegítésére ösztönözte.
4. A katonai előkészületek is messzire jutottak. Az amerikai hadseregnek ugyan még nem sikerült pacifikálni
Irán két szomszédállamát, Irakot és Afganisztánt, de háborús körülmények között a világ legnagyobb hadsereg
koncentrációját vitték végbe. Az iráni partok előtti amerikai hajóhad összevonás a legnagyobb az USA
történelmében. A béke Nobel díj komité ebben a helyzetben jól számított, hogy egy Irán elleni háború az
amerikai elnök jóváhagyása nélkül nem történhet meg, legkevésbé egy béke Nobel díjas elnök által. Azonban a
bankok, az olajmultik, a fegyvergyártó lobbyk, a hadsereg és az Izrael lobbyk nyomása kikényszerítheti az USA
hadba lépését, ha Izrael első csapást mér Iránra, és a megnevezett hatalmasok érdekeiket biztosítani akarják.
Mindamellett az USA nem csak a világ leginkább eladósodott országa, hanem a dollárral világbirodalma is
szétesne. A „föld egyetlen világhatalma” jelenleg éppúgy a felbomlás állapotában van, mint húsz évvel ezelőtt a
szovjet birodalom. A kínaiak már kemény rúgásokkal értésére adták az amerikai elnöknek, hogy nem ismerik el
többé uralmát. Ha Izrael háborút kezd, az amerikai elnök kétségbeejtő válaszút elé kerül; vagy tovább süllyed a
pénzügyi, gazdasági és szociális válság mocsarába, vagy kiutat keres egy világháborúban, mint amiből már kettő
Amerika sikerének az alapja lett.
Egy új világháború veszélye a második óta soha nem volt akkora, mint ma. Jogos tehát az európai
értelmiségi körök növekvő Amerika kritikája. De megakadályozni nem tudjuk.
Egy Irán elleni háború nem maradna helyi jellegű, még akkor sem, ha kezdetben csak rakétákkal vívnák
meg.
A kínaiak be fognak avatkozni Irán oldalán, közvetlenül vagy közvetve, és lehetséges, hogy az oroszok is,
hogy Amerika ne érje el határaikat, és ne legyen túlságosan hatalmas.
Izrael és az USA oldalán a NATO-államok kényszerülnek segítséget nyújtani, mint Irak esetében, pláne ha
előzőleg Nibelung hűséget esküdtek. Tehát Európa háborús részvételére is fel kell készülnünk. Milyen hatással lenne egy iráni harmadik világháború számunkra?
1. Minden Irán elleni háború a hormuzi szorost azonnal járhatatlanná tenné és az olajárat annál inkább
emelné, minél tovább a háború tart. Az olajár emelkedése azonban a gazdaság és a fogyasztók költségeit is
növelné. Tehát hiánnyal, korlátozásokkal és a fogyasztói árak emelkedésével kell számolnunk.
2. Minden háborúban emelkedik a hadi termékek iránti kereslet. A világ hadiipara tehát – mindenek előtt az
USA-ban – ujjongani fog, újra teljes gőzzel dolgozhat, növekedhet. Ez hatással lesz néhány mellékágra is, mint
pl. az autóipar, textilipar, hajó- és repülőgépgyártás. Emelkedik a termelés, habár csak emelkedő árak mellett.
3. Minden háborún a bankok nyernek. Nem beszélnek többet rossz banki termékekről, pazarló bankárokról,
hanem a központi bankok gondjairól, hogy ellássák pénzzel a háború viselőjét. A bankok újból nyújthatnak
hiteleket. A növekvő infláció a dollárt a háború végéig életben tartaná. Csak a háború után szokták a háború
finanszírozásának bűneit elővenni.
Hogy az USA növekvő pénzszükségleteit a vazallusok pénztárcájából is fedezi, már az iraki és az
afganisztáni háborúban is bevett szokássá lett. A háború tehát nem csak Izraelt és Amerikát, hanem
mindnyájunkat el fog szegényíteni. Mivel a háború finanszírozására nincs meg a pénz, azt inflációval fogják
megoldani, mint már az első két világháborúban is.
Az Irán elleni háborúba Amerika a NATO-t is be fogja vetni. (Szövetségi csapda) Kormányunk kénytelen
lesz katonáinknak megmagyarázni, hogy miért nem csak Afganisztánban, hanem Iránban is zsoldoskodniuk kell,
és a Parlamentben meg kellene szereznie a többséget a háborús költségek behajtásához. Már egyszer sikerült az
SPD-nek és a Zöldeknek (Jóska Fischer) a békeharc hazugságával valódi háborús bedobást megszavaztatniuk.
Egy harmadik világháborút megszavaztatni azonban az USA minden nyomása ellenére nehéz lesz. A lakosság
elutasító magatartása közben nőni fog és lehetséges, hogy leválasztja a túl segítőkész kormányt.
Talán azonban a Merkel kormány is a háborúban látja a kiutat zsákutcás helyzetéből a bankok megsegítése és
az állam eladósodása után, amikor a szociális rendszer összeomlása és társadalmi nyugtalanság fenyeget.
A háború veszélye előttünk áll. A következő hónapokban eldől, hogy egy harmadik világháborúba
sodródunk, vagy ezt a veszélyt még el tudjuk kerülni.
Fordította: Vajta Dénes



A szÌvessÈgbankok, avagy hogyan segÌts¸nk egym·son
The LETS, that is how we help ourselves 3
TARTALOM
1. BEVEZET…S .................................................................................................1
2. A SZÕVESS…GBANKOK .............................................................................2
2.1. Mi az a szÌvessÈgbank.................................................................................2
2.2. A szÌvessÈgbankok főbb tÌpusai..................................................................5
2.3. A LETSystem..............................................................................................7
2.4. SzÌvessÈgbankok Magyarorsz·gon ............................................................8
3. ALTERNATÕV P…NZRENDSZEREK ......................................................10
3.1. Az alternatÌv pÈnzrendszerek ..................................................................11
3.2. Az alternatÌv pÈnzrendszerek Ès a szÌvessÈgbankok ˆsszehasonlÌt·sa ...13
4. AD”Z£SSAL KAPCSOLATOS K…RD…SEK..........................................16
5. A SZÕVESS…GBANKOK KOORDIN£CI”S MECHANIZMUSA .........18
6. A SZÕVESS…GBANKOK P…NZRENDSZERE.........................................19
6. 1. A szÌvessÈgpÈnz funkciÛi ......................................................................... 19
6.2. A szÌvessÈgpÈnz ÈrtÈkÈnek meghat·roz·sa..............................................20
6.3. A szÌvessÈgbank pÈnzrendszerÈnek műkˆdÈse Ès saj·toss·gai ............... 24
7. A SZÕVESS…GBANKOK …S A GAZDAS£GI SZEREPLŐK .................28
7.1. A szÌvessÈgbankok Ès a v·llalkoz·sok......................................................28
7.2. A szÌvessÈgbankok szerepe a h·ztart·sok gazd·lkod·s·ban ..................30
7.3. A szÌvessÈgbankok kapcsolata az ˆnkorm·nyzatokkal...........................32
8. A SZÕVESS…GBANKOK SZEREPE A MUNKAN…LK‹LIS…G
M…RS…KL…S…BEN .......................................................................................33
9. T£RSADALMI HAT£SOK ....................................................................... 35
10. NON-PROFIT SZERVEZETEK A SZÕVESS…GBANKOKBAN .......... 37
11. A SZÕVESS…GBANKOK LEHETŐS…GEI A K÷Z÷SS…GFEJLESZT…S
TER‹LET…N .................................................................................................. 38
12. A SZÕVESS…GBANKOK MŰK÷D…S…NEK STATISZTIKAI
VIZSG£LAT£R”L........................................................................................39 4
12. ÷SSZEGZ…S .............................................................................................39
FELHASZN£LT IRODALOM......................................................................41
MELL…KLETEK.............................................................................................. I
1. mellÈklet: JÛtÈkonys·gi Cserebolt (esettanulm·ny)..................................... I
2. mellÈklet: A szÌvessÈgbankok m·sodlagos tevÈkenysÈgei ..........................IV
3. mellÈklet: A K÷R szok·sos szab·lyai.......................................................... V
4. mellÈklet: A szÌvessÈgbankok sikertelensÈgÈnek lehetsÈges okai Ès nÈh·ny
aj·nlott intÈzkedÈs......................................................................................... VII
5. mellÈklet: Egy kÈpzeletbeli szÌvessÈgbank pÈnzforgalm·nak t·bl·zatos
bemutat·sa........................................................................................................ X
T£BL£ZATJEGYZ…K
1. t·bl·zat: A tranzakciÛk alaptÌpusai..................................................27
£BRAJEGYZ…K
1. ·bra: A szÌvessÈgbankok műkˆdÈse ..................................................3
2. ·bra: A tranzakciÛk sÈm·ja .............................................................26
A kÈzirat lez·r·s·nak időpontja: 2006 december1
1. BEVEZET…S
Amikor a gazdas·gra gondolunk legtˆbb¸nknek a v·llalatok, ¸zletek Ès bankok
jutnak eszÈbe, pedig sokkal tˆbbet takar ez a szÛ. Ha a gazdas·grÛl beszÈl¸nk meg
kell emlÌteni, hogy a legfontosabb feladat, amit ez a szfÈra ell·t az erőforr·sok
valamint a javak hatÈkony eloszt·sa. A szÌvessÈgbankok olyan szervezetek, amely a
gazdas·gi rendszerben haszn·lt mechanizmusokat a helyi kˆzˆssÈgek szintjÈn
alkalmazz·k, hatÈkonyabb· tÈve műkˆdÈs¸ket. Dolgozatomban ·tfogÛ kÈpet szeretnÈk
ny˙jtani a szÌvessÈgbankokrÛl, k¸lˆnˆsen az eddig kevÈsbÈ hangs˙lyozott gazdas·gi
vonatkoz·saikrÛl.
Manaps·g hajlamosak vagyunk a t·rsadalmi Ès gazdas·gi kÈrdÈseket mereven
elk¸lˆnÌteni egym·stÛl. MindkÈt ter¸let Èrdekeltjei csak a saj·t szempontjaikat veszik
figyelembe, ami nÈha felesleges v·daskod·sokhoz vezet. A v·llalkozÛkat t˙lzott
profithajh·sz·ssal, a non-profit szfÈra kÈpviselőit idealizmussal szokta v·dolni az
ellenkező oldal. A szÌvessÈgbankok egyszerre tartoznak mindkÈt alrendszerhez, Ìgy jÛ
pÈld·t kÌn·lnak arra, hogy a kÈt rendszer cÈljai vÈgső soron egybeesnek.
gy vÈlem a szÌvessÈgbankok segÌthetnek sz·mos gazdas·gi Ès t·rsadalmi
problÈma megold·s·ban. MegalapÌt·suk cÈlja lehet tˆbbek kˆzˆtt a helyi gazdas·g
erősÌtÈse, a munkanÈlk¸lisÈg csˆkkentÈse, a kˆzˆssÈg erősÌtÈse. 2
2. A SZÕVESS…GBANKOK
2.1. Mi az a szÌvessÈgbank?
va meg akarja tanulni a t·bl·zatkezelő haszn·lat·t. Tudja, hogy J·nos, aki
sz·mÌt·stechnik·t tanÌt egy kˆzÈpiskol·ban, meg tudn· tanÌtani neki. FelhÌvja teh·t Ès
segÌtsÈgÈÈrt cserÈbe felaj·nlja, hogy s¸t neki egy finom dobostort·t. J·nos szÌvesen
adna neki nÈh·ny Ûr·t, de a tort·ra nincs sz¸ksÈge, viszont kellene neki valaki, aki
dÈlut·nonkÈnt hazahozza a gyerekeit az iskol·bÛl, amit viszont …va, autÛ hi·ny·ban,
nem tud megtenni.
HasonlÛ problÈma gyakran előfordul kˆzvetlen csere esetÈn, mivel ritk·n valÛsul
meg a sz·ndÈkok kˆlcsˆnˆs tal·lkoz·sa. Ennek megold·s·ra tal·lt·k ki az emberi
t·rsadalom hajnal·n a pÈnzt. Az ilyen helyzeteket vagy pÈnz kˆzvetÌtÈsÈvel oldj·k
meg, vagy szÌvessÈgnek veszik. Az első esettel akkor van gond, ha valaki
pÈnzszűkÈben van, a m·sodikkal az a baj, hogy az egym·snak ny˙jtott szÌvessÈgek
egy idő ut·n ·tl·thatatlanok lesznek Ès gyakorta aszimmetrikus kapcsolatok alakulnak
ki.
Ennek megold·s·t kÌn·lja a szÌvessÈgbank (m·s nÈven kal·kakˆr vagy kˆr) amikor
a kˆzvetlen cserÈk helyett bevezeti a gazdas·gbÛl jÛl ismert kˆzvetett cserÈket, amik
lebonyolÌt·s·ra egyfajta virtu·lis pÈnzt alkalmaz. A szÌvessÈgbank tagjai a kapott
segÌtsÈgekÈrt cserÈbe ilyen szÌvessÈgpÈnzt
1
adnak, amikkel kÈsőbb m·sok segÌtsÈgÈrt
fizethet¸nk. A helyzet teh·t ˙gy oldÛdhat meg, hogy …va szÌvessÈgpÈnzzel fizet
J·nosnak, ő ebből kifizeti M·rt·t, aki elv·llalta a gyerekei hazasz·llÌt·s·t, előbb-utÛbb
pedig a szÌvessÈgbank egyik tagja biztos megkÌv·nja a tort·t is.
1
A dolgozatban a szÌvessÈgbankokban haszn·lt pÈnzt tˆbbnyire szÌvessÈgpÈnznek hÌvom, szinonimakÈnt
haszn·lom mÈg a helyi pÈnz kifejezÈst. 3
A kˆvetkező ·bra szemlÈlteti ennek folyamat·t.
Forr·s: saj·t munka
1. ·bra: A szÌvessÈgbankok műkˆdÈse
Most hogy m·r nagy vonalakban tudjuk, mit csin·l egy szÌvessÈgbank, nÈzz¸k meg
mi kell az alapÌt·s·hoz Ès hogyan műkˆdik!
SzÌvessÈgbankot b·rki alapÌthat, nem kell hozz· milli·rdos alaptőke, mÈg
bejegyezni sem kell. A szÌvessÈgbankok t·rsadalmi szervezetek Ès tevÈkenysÈg¸k
non-profit jellegű. Az alapÌt·shoz csak elhat·roz·s kÈrdÈse, hogy a tagok az
egym·snak ny˙jtott segÌtsÈgeket ezent˙l egy virtu·lis fizetőeszkˆzben sz·molj·k el.
Legink·bb egy kˆzsÈgben vagy egy v·ros szűkebb rÈszÈn műkˆdik jÛl, ahol a tagok
gyakran tudnak egym·ssal kapcsolatba lÈpni.
AlapÌt·skor minden tagnak nyitnak egy sz·ml·t (a kˆzpontnak k¸lˆn sz·ml·ja van),
amiken majd a forgalmat lekˆnyvelik. KÈszÌteni kell kÈt list·t, egy nÈvjegyzÈket Ès egy
keres-kÌn·l list·t. A nÈvjegyzÈk a tagok nevÈt Ès elÈrhetősÈgeit tartalmazza. A kereskÌn·l lista a felaj·nlott illetve keresett javakat Ès szolg·ltat·sokat
2
A tagok maguk .
2
Mivel a nÈvjegyzÈk szemÈlyes adatokat tartalmaz, ezÈrt nem nyilv·nos, csak a tagok kapj·k meg. A kereskÌn·l list·t tˆbbnyire nyilv·noss·gra hozz·k (ezen a list·n nem szerepel a tagok neve, helyette egy kÛdsz·mot
alkalmaznak, ami alapj·n kikereshető az aj·nlattevő a nÈvjegyzÈkből). MindkÈt lista aktualiz·lt v·ltozat·t
rendszeres időkˆzˆnkÈnt elk¸ldik a tagoknak.
va
J·nos
Judit M·rta
Zolt·n
T·bl·zat kezelÈs
tanÌt·sa
Gyerekek
hazasz·llÌt·sa
TakarÌt·s
VÌzvezetÈk
szerelÈs
Tortas¸tÈs 4
kˆz¸l kijelˆlik azokat, akik az adminisztr·ciÛt (sz·ml·k vezetÈse, nÈvjegyzÈk Ès
keres-kÌn·l lista kÈszÌtÈse) Ès a vezetÈssel kapcsolatos feladatokat vÈgzik. Ők
szÌvessÈgpÈnzt kapnak munk·jukÈrt cserÈbe. (A szÌvessÈgbankokon bel¸l ritka az
ellenszolg·ltat·s nÈlk¸li munkavÈgzÈs.
3
) Ezt kˆvetően m·r csak ki kell tal·lni egy
frapp·ns nevet a helyi fizetőeszkˆznek Ès m·ris lehet elkezdeni a cserÈket. A
kÈsőbbiek folyam·n egy-kÈt havonta tal·lkozÛkat kell tartani. Ezeken meg lehet
beszÈlni az aktu·lis ¸gyeket, emellett lehetősÈget adnak egym·s szemÈlyes
megismerÈsÈre, kˆzˆssÈgÈpÌtÈsre Ès persze ¸zletek kˆtÈsÈre is.
Az ¸gyletkˆtÈs sor·n a felek meg·llapodnak az ¸gylet t·rgy·ban Ès az ellenÈrtÈk
mÈrtÈkÈben, ezut·n ÈrtesÌtik a tranzakciÛrÛl a sz·ml·kat kezelő szemÈlyt. Ő a vevő
egyenlegÈből levonja az ˆsszeget Ès hozz·adja az eladÛÈhoz. Az ellenÈrtÈket nÈha
rÈszben forintban fizetik, ez legink·bb akkor fordul elő, ha a munka elvÈgzÈsÈhez
olyan eszkˆzre van sz¸ksÈg, ami a kˆrˆn bel¸l nem szerezhető be Ès a munka
vÈgzőjÈnÈl kˆltsÈgkÈnt jelentkezik. Az ·ltal·nos szab·ly az, hogy a munk·t
szÌvessÈgpÈnzben, a kˆltsÈgeket nemzeti valut·ban fizetik. A kˆr elsz·mol·s·ba
termÈszetesen csak a szÌvessÈgpÈnzes ¸gylet ker¸l be.
A vevőnek nem kell aggÛdnia ha az egyenlege negatÌv. A szÌvessÈgbank
kamatmentes hitelt ny˙jt a tagjainak. Ennek hitelnek van mÈg nÈh·ny saj·toss·ga:
nincs visszafizetÈsi hat·ridő valamint a kˆzˆssÈg b·rmely tagj·nak tˆrleszthetek.
AzÈrt, hogy senki se halmozhasson fel t˙l nagy adÛss·got a negatÌv egyenleg mÈrtÈkÈt
korl·tozni szokt·k. Nem okoz jelentős problÈm·t az sem, ha egy negatÌv egyenlegű
tag kilÈp a kˆrből, a vesztesÈg ilyenkor egyenlő ar·nyban oszlik meg a tagok kˆzˆtt.
A tagok az egyenlegek aktu·lis ·llapot·rÛl (nem csak a saj·tjukrÛl) rendszeres
ÈrtesÌtÈst kapnak, emellett b·rmikor r·kÈrdezhetnek leendő ¸zletfel¸k aktu·lis
egyenlegÈre. Ez·ltal mindenki tiszt·ban van a tagok ÑpÈnz¸gyiî helyzetÈvel. A
3
Itt elsősorban arra gondolok, hogy a szÌvessÈgbank műkˆdÈse ÈrdekÈben kifejtett munk·t a kˆzˆssÈg
szÌvessÈgpÈnzzel honor·lja. Az egym·st jÛl ismerő rÈgebbi tagok kˆzˆtt gyakorta előfordul, hogy a
szÌvessÈgeket nem sz·molj·k el, ennek azonban t·rsadalmi okai vannak. Nem javasolt a kˆzeli bar·toknak vagy
csal·dtagoknak ny˙jtott szÌvessÈgek elsz·mol·sa sem. 5
szÌvessÈgbankok ·tl·thatÛv· teszik az eddigi kusza kapcsolatokat, kibővÌtik azok kˆrÈt
akiknek segÌtsÈget ny˙jthatunk illetve akiktől segÌtsÈget kaphatunk.
A rendszer fenntart·sa ÈrdekÈben tagdÌjat szednek. Ezt rÈszben a nemzeti
valut·ban, rÈszben a kˆrben haszn·lt pÈnzben fizetik. A forintban jelentkező kiad·s
nem jelentős (főleg nyomtat·si kˆltsÈg), Èves szinten mindˆssze nÈh·ny ezer forint, a
beszedett szÌvessÈgpÈnzből a rendszer fenntart·sa Ès fejlesztÈse ÈrdekÈben sz¸ksÈges,
a tagok ·ltal vÈgzett, szolg·ltat·sokat (pl. adminisztr·ciÛ) fedezik.
A szÌvessÈgpÈnz nem helyettesÌti a nemzeti valut·t! A szÌvessÈgbankok m·s
terepen mozognak. A kÈt pÈnzrendszer kiegÈszÌti egym·st.
VÈgezet¸l nÈzz¸k meg, hogyan hangzana a szÌvessÈgbankok definÌciÛja t·rsadalmi
Ès kˆzgazdas·gi szempontbÛl:
T·rsadalmi szempontbÛl:
A szÌvessÈgbankok olyan helyi ˆnsegÌtő csoportok, melyek tevÈkenysÈg¸k
koordin·l·shoz z·rt elsz·mol·si rendszert alkalmaznak. Tagjaik fő cÈlkitűzÈse egym·s
segÌtÈse Ès a kˆzˆssÈg fejlődÈsÈnek előmozdÌt·sa.
Kˆzgazdas·gi szempontbÛl:
A szÌvessÈgbankok olyan lok·lis kereskedelmi rendszerek, melyben a tagok egy
virtu·lis fizetőeszkˆz kˆzbeiktat·s·val a hagyom·nyos gazdas·gi rendszerben
korl·tozottan forgalomkÈpes javakat Ès szolg·ltat·sokat cserÈlnek egym·s kˆzˆtt.
2.2. A szÌvessÈgbankok főbb tÌpusai
A szÌvessÈgbankok gyˆkerei az időben nagyon t·volra ny˙lnak vissza, elÈg csak a
kal·k·val valÛ hasonlÛs·g·ra gondolni. A ma jellemző tÌpusok tˆbbsÈge az utÛbbi
Èvtizedekben alakultak ki. Ezek kˆzˆtt csak jelentÈktelen k¸lˆnbsÈgek vannak.
£ltal·ban a haszn·lt fizetőeszkˆz ÈrtÈkÈnek meghat·roz·s·ban tÈrnek csak el. A fő
vonalakban, a z·rt elsz·mol·si kˆr alkalmaz·s·ban, megegyeznek. A legismertebb
tÌpusok a LETSystem, az idődoll·r rendszer Ès az időbank. A LETSystemről, mint a 6
legelterjedtebb tÌpusrÛl a kˆvetkező rÈszben rÈszletesen Ìrok. Fontos megjegyezni,
hogy minden szÌvessÈgbank egyedi, mivel ˆn·llÛan dˆnt műkˆdÈsi szab·lyairÛl.
NÈmet nyelvter¸leten elterjedt a Talentum rendszer. Ez lÈnyegÈben nem
k¸lˆnbˆzik a LETSystemtől. A kˆrben haszn·lt fizetőeszkˆz neve talentum. Az
ÈrtÈkÈre nÈzve ·ltal·ban csak ir·nymutat·st adnak.
Amerik·ban alapÌtott·k meg a főleg angolsz·sz orsz·gokban elterjedt időbankokat.
Ezek időalap˙ elsz·mol·st alkalmaznak. Ezekben a kˆzˆssÈgekben ink·bb
szolg·ltat·sok cserÈje zajlik.
A szintÈn az Egyes¸lt £llamokban kialakult idődoll·r rendszerek az időbankokhoz
hasonlÌtanak. JellegzetessÈg¸k, hogy nem alkalmaznak kˆzponti elsz·mol·st, a
fizetőeszkˆzt kinyomtatj·k Ès rendes papÌrpÈnzkÈnt haszn·lj·k. Ez a rendszer nagyobb
szabads·got ny˙jt a haszn·lÛinak Ès az eddigi tapasztalatok szerint vonzÛbb a
v·llalkoz·sok sz·m·ra is mint a kˆzponti elsz·mol·st alkalmazÛ modellek. £ltal·ban
meghat·rozz·k egy Ûra munka ellenÈrtÈkÈt, de ettől el lehet tÈrni. Ez a v·ltozat kis
elmozdul·st jelent az alternatÌv pÈnzrendszerek felÈ. Nem illenek bele tˆkÈletesen a
szÌvessÈgbankok ·ltalam haszn·lt fogalm·ba, de az eltÈrÈs a valÛs·gban nem olyan
jelentős. Megjegyzendő az is, hogy ennek a rendszernek a fenntart·sa a legnehezebb.
EgyrÈszt a pÈnz kinyomtat·sa pluszkˆltsÈget jelent (nem is beszÈlve a hamÌsÌt·s
lehetősÈgÈről), m·srÈszt az azt haszn·lÛk kˆre nem hat·rolhatÛ be, emiatt nehÈz
tagdÌjat szedni.
Vannak olyan rendszerek melyek egy szolg·ltat·sra specializ·lÛdnak. Ennek
legismertebb pÈld·i a gyermekmegőrző h·lÛzatok. Ilyen rendszerre pÈlda a Jap·nban
műkˆdő hureai kippu, amely az idősek otthoni gondoz·s·t segÌti valamint az
ausztr·liai Victori·ban műkˆdő Bendigo Home Builder's Club, amely h·zÈpÌtÈsre
specializ·lÛdott. Ezek a rendszerek a hagyom·nyos kal·ka intÈzmÈnyesÌtett
v·ltozatainak tekinthetők. 7
2.3. A LETSystem
A szÌvessÈgbankok legismertebb tÌpusa a LETSystem
4
(Local Exchange Trading
System ñ Helyi Cserekereskedelmi Rendszer
5
). Az első LETSystemet egy kanadai
munkanÈlk¸li, Michael Linton alapÌtotta a Vancouver szigeti Courtenay-ban. A
cserÈket a kanadai doll·rral egyenÈrtÈkű zˆld doll·rban sz·molt·k el. 1985-re m·r 500
tagja volt a rendszernek Ès 300.000 zˆld doll·r ÈrtÈkű forgalmat bonyolÌtott le. A
rendszer azonban hamarosan ˆsszeomlott. Ebben kˆzrej·tszott, hogy nem korl·tozt·k
a felvehető hitel mÈrtÈkÈt Ès egy tag 14.000 zˆld doll·r adÛss·got halmozott fel. A
kezdeti sikerek l·tt·n sorra alakultak Kanad·ban a hasonlÛ szervezetek, melyek egy
rÈsze szintÈn kudarcba fulladt Az ˆtlet nyilv·nvalÛan javÌt·sra szorult, amit
hamarosan meg is tettek.
Ehhez felhaszn·lt·k a Zˆld Doll·r rendszer nÈh·ny elemÈt. Ennek alapjait David
Weston, egy alternatÌv helyi pÈnzekkel Ès kˆzˆssÈgi gazdas·ggal foglalkozÛ kutatÛ
rakta le 1976-ban Vancouverben Ès 1979-ben Vancouver szigetÈn KˆzˆssÈgi Csere
nÈven megalakÌtott rendszerÈvel. A cserÈket egyenlősÈgi elven, időalapon sz·molt·k
el. A LETSystem
6
kialakul·s·val egy időben alakult ·t ez a rendszer a Zˆld Doll·r
Csere RendszerÈ. Csekkeket vezettek be a tranzakciÛk nyilv·ntart·s·nak
megkˆnnyÌtÈsÈre, lazÌtottak az időalap˙ elsz·mol·s addigi szigor˙ rendszerÈn Ès
meghat·rozt·k az egyenlegek legnagyobb lehetsÈges pozitÌv vagy negatÌv ÈrtÈkÈt.
Az első v·ltoztat·sokat Ausztr·li·ban vÈgeztÈk el. 1987-ben Jill Jordan alapÌtotta
az első ausztr·liai LETSystemet, egy vancouveri tanulm·ny˙t tapasztalatai alapj·n.
KÈt Èv alatt a tagok sz·ma 220 fˆlÈ nőtt, a forgalom pedig elÈrte a 64.000 doll·rt. A
rendszer gyorsan terjedt nemcsak Ausztr·li·ban, hanem ⁄j-ZÈlandon Ès mindekˆzben
Linton aktÌv kˆzreműkˆdÈsÈvel Kanad·ban is.
4
A LETS mozaikszÛt tˆbbfÈlekÈppen fel lehet bontani az emlÌtett v·ltozat mellet, pl. Local Employement and Trading System (helyi foglalkoztat·si Ès kereskedelmi rendszer), Local
Energy Transfer System, Local Exchange Trading Scheme. Franciaorsz·gban a SEL (Systeme d'Echange Local - helyi csere rendszer), nÈmet nyelvter¸leten a Tauschring Ès Tauschkreis
kifejezÈs honosodott meg.
5
A cserekereskedelem kifejezÈst gyakorta haszn·lj·k a tÈma t·rgyal·sakor annak ellenÈre, hogy ezekben a rendszerekben szÛ sincs hagyom·nyos cserekereskedelemről.
6
Az a paradoxon, hogy a LETSystem atyjakÈnt ·ltal·ban Michael Lintont emlÌtik csak azzal magyar·zhatÛ, hogy az ·ltala kital·lt elnevezÈs (illetve csak a rˆvidÌtÈs) terjedt el. Mikˆzben a
mai rendszerek sokkal ink·bb ÈpÌtenek Weston Zˆld Doll·r rendszerÈre, aki kor·bban is kezdte azt kiÈpÌteni Ès akinek rendszerÈt nyilv·nvalÛan Linton is ismerte. Tov·bb· Weston
ismertette a rendszert előszˆr Nagy-Britanni·ban is, ahonnan eurÛpai hÛdÌtÛ ˙tj·ra indult. A zˆld doll·r = kanadai doll·r szisztÈma Linton tal·lm·nya, amit Weston is ·tvett, a csoportok
tˆbbsÈge viszont m·r m·s mÛdszert alkalmaz. 8
Az első nagy-britanniai LETS Norwichben (1985) alakult, de ez mindvÈgig szerÈny
mÈretű maradt. (kb. 50 tagja volt), a Totnesban (1987) alakult pedig Èvekig
sz¸neteltette műkˆdÈsÈt Ès csak 91-ben Èledt ˙jj·. A rendszer Liz Shephard
kˆzreműkˆdÈsÈvel terjedt el a szigetorsz·gban, aki tˆbb LETS csoport
megszervezÈsÈben is rÈszt vett. (pl. West Wiltshire, amely kÈsőbb a szigetorsz·gi
modell mint·ja lett.) 1991-ben konferenci·t szervezett a LETSystemről, ahol
kezdemÈnyezÈsÈre megalapÌtott·k a LETSLINK UK-t, amelynek feladata segÌteni a
rendszer terjedÈsÈt, segÈdanyagok kÈszÌtÈse, inform·ciÛgyűjtÈs Ès szolg·ltat·s, a
rendszer folyamatos fejlesztÈse. Ez a szervezet jelentős szerepet j·tszott LETS mai
form·j·nak kialakul·s·ban.
Ezt kˆvetően a rendszer gyorsan terjedt EurÛpa kontinent·lis rÈszÈn Ès a vil·g m·s
ter¸letein is. Ma tˆbb ezer olyan csoport műkˆdik vil·gszerte, a hasonlÛ tÌpus˙
kezdemÈnyezÈseket is figyelembe vÈve, amelyre illik a LETS elnevezÈs. A legtˆbb
Kanad·ban, az Egyes¸lt £llamokban, Ausztr·li·ban, ⁄j-ZÈlandon Ès NyugatEurÛp·ban műkˆdik, e tÈrsÈgen kÌv¸l viszonylag lassan terjed, aminek valÛszÌnűleg
t·rsadalmi okai vannak.
2.4. SzÌvessÈgbankok Magyarorsz·gon
Egy-kÈt kÌsÈrlettől eltekintve a rendszerv·lt·s kˆvetően jelentek meg haz·nkban az
első szÌvessÈgbankok. Ezek a kezdemÈnyezÈsek tˆbb forr·sbÛl sz·rmaznak. Előszˆr a
nÈmet nyelvter¸leten elterjedt Talentum rendszer jelent meg, ut·na a LETSystemet
alapul vevő K÷R (KˆzˆssÈgi ÷nsegÌtő Rendszer), vÈg¸l az időbankok. Fontos
megjegyezni, hogy a Talentum rendszer Ès a K÷R kˆzˆtt a műkˆdÈs technikai oldal·t
nÈzve nincs k¸lˆnbsÈg, azonos elvekre Èp¸lnek, az időbankok annyiban m·sok, hogy
időalap˙ elsz·mol·st alkalmaznak. 9
A Talentum Kˆr
7
:
Az első Ès azÛta is sikeresen műkˆdő szÌvessÈgbank a Budapesti Talentumkˆr.
1994-ben alapÌtotta a HIFA-Hung·ria
8
12 tagja az osztr·k t·rsszervezet segÌtsÈgÈvel.
A Kˆrben a cserÈket Talentumban (TT) sz·molj·k el. Egy Ûra ·tlagos nehÈzsÈgű
munka ellenÈrtÈkekÈnt 100 Talentumot javasolnak, de ettől a felek szabadon
eltÈrhetnek. Az egyenleg alsÛ Ès felső hat·ra egyar·nt 20.000 TT. Jelenleg 190 tagjuk
van, ebből kˆr¸lbel¸l 80 aktÌv (v·llalkoz·s Ès non-profit szervezet is van a tagok
kˆzˆtt). A tagok egy hÛnap alatt ·tlagosan 5-20 ¸zletet kˆtnek (Èves forgalma 500.000
- 2.000.000 Ft kˆzˆttire becs¸lhető, de ez nehezen ·llapÌthatÛ meg, mivel a
Talentumnak Ès a Forintnak nincs elfogadott ·rfolyama). A Kˆr tagjai nagyrÈszt
·tlagos vagy az alatti jˆvedelműek, tˆbbsÈg¸k az aktÌv koroszt·lybÛl ker¸l ki. Az
alaptevÈkenysÈgen kÌv¸l m·st nem vÈgeznek, ugyanakkor jelentős szerepet j·tszanak
a szÌvessÈgbankok hazai megismertetÈsÈben.
KˆzˆssÈgi ÷nsegÌtő Rendszer (K÷R)
A Nonprofit Hum·n Szolg·ltatÛk Orsz·gos SzˆvetsÈgÈhez kˆthető a
szÌvessÈgbankok elterjedÈsÈnek kˆvetkező lÈpÈse. Ők a British Council t·mogat·s·val
dolgozt·k ki a LETSystem magyar v·ltozat·t, amit KˆzˆssÈgi ÷nsegÌtő Rendszernek,
rˆviden K÷R-nek neveztek el. 1999-ben kiadt·k a Kˆr kÈzikˆnyvet, amely az indulÛ
szÌvessÈgbankoknak ny˙jt hasznos tan·csokat. TevÈkenysÈg¸k folyt·n tˆbb K÷R is
alakult orsz·gszerte, pÈld·ul a Szolnoki K÷R, a Tiszaluci K÷R Ès a Miskolci
raK÷R. Ezalatt a Talentum Kˆr tagjai kˆzreműkˆdÈsÈvel jˆtt lÈtre a Gˆdˆllˆi Zˆld
Forint Kˆr illetve a II. ker¸letben a Krajc·r Kˆr. Ezek tˆbbsÈge rˆvid ideig műkˆdˆtt.
(A 3. mellÈklet ismerteti a K÷R szok·sos szab·lyait.)
Időbankok
KÈt időbank alakult eddig, mindkettő Budapesten. Az egyik Csepelen, a m·sik a
XVIII. ker¸letben a NATIK - Nők a XVIII. Ker¸letÈrt AlapÌtv·ny szervezÈsÈben.
7
A Talentum Kˆrről szÛlÛ inform·ciÛk Zsombok Gyˆrgytől, a Talentum Kˆr egyik alapÌtÛ tagj·tÛl sz·rmaznak,
azok nem tekinthetők a Talentum Kˆr hivatalos vÈlemÈnyÈnek.
8
HIFA-Hung·ria SegÌtsÈg Mindenkinek Egyes¸let a HIFA (Hilfe f¸r Alle) magyar ·ga. 10
A szÌvessÈgbankok mÈg nem tudtak igaz·n elterjedni haz·nkban, de az igÈny
megvan r·juk, amit bizonyÌt az is, hogy a megszűnˆk helyÈbe mindig ˙jak lÈpnek. A
kˆzelm˙ltban is tˆbb helyen indult ilyen ir·ny˙ kezdemÈnyezÈs, pÈld·ul Erdőkertesen
Ès a VIII. ker¸letben a Napklub AlapÌtv·ny segÌtsÈgÈvel. De most szerveződik egy
Szegeden is, emellett tˆbb telep¸lÈsen is Èrdeklődnek a K÷R illetve az időbankok
ir·nt.
3. ALTERNATÕV P…NZRENDSZEREK
A helyi pÈnzrendszereknek rendkÌv¸l sok megjelenÈsi form·ja alakult ki az idők
folyam·n, mind a fizetőeszkˆz megjelenÈsÈt, mind a benne foglalt jogokat tekintve. A
pÈnzrendszerek mai form·j·ban ·ltal·noss· v·lt, hogy orsz·gonkÈnt csak egy
hivatalos fizetőeszkˆz van. Emellett azonban sok orsz·gban lehetősÈg van helyi
pÈnzek haszn·lat·ra is, amelyek elfogad·s·t viszont az ·llam nem kÈnyszerÌti ki. Ezen
pÈnzrendszerek egyik fajt·ja a szÌvessÈgbank is.
Az utÛbbi Èvtizedekben előfordulÛ helyi pÈnzrendszerek nagy v·ltozatoss·got
mutatnak. Tˆbb szempontbÛl is csoportosÌthatÛk, tˆbbek kˆzˆtt a cÈljuk (gazdas·gi
vagy szoci·lis) vagy megjelenÈsi form·juk (alkalmaznak-e kˆzponti elsz·mol·st)
szerint. Ezek alapj·n Èn kÈt elmÈleti alapv·ltozatot ismertetek: az alternatÌv
pÈnzrendszereket Ès a szÌvessÈgbankokat. Az alternatÌv pÈnzrendszerek nem
haszn·lnak kˆzponti elsz·mol·st Ès elsősorban gazdas·gi cÈl˙ak. A szÌvessÈgbankok
esetÈben a szoci·lis cÈloknak van nagyobb jelentősÈge, emellett t˙lnyomÛ tˆbbsÈg¸k
kˆzponti elsz·mol·st is alkalmaz, teh·t z·rt elsz·mol·si kˆrkÈnt műkˆdik. Az
alternatÌv pÈnzrendszerek ismertetÈse Ès a szÌvessÈgbankokkal valÛ ˆsszehasonlÌt·sa
segÌt megvil·gÌtani a szÌvessÈgbankok szerepÈt Ès helyÈt egy kˆzˆssÈg ÈletÈben. 11
3.1. Az alternatÌv pÈnzrendszerek
AlternatÌv pÈnzrendszerről akkor beszÈlhet¸nk, ha egy kˆzˆssÈgben egyfajta kettős
pÈnzrendszer alakul ki. Az egyik fizetőeszkˆzt a helyi forgalom, a m·sikat a k¸lső
gazdas·gi kapcsolatok lebonyolÌt·s·ra haszn·lj·k. EzÈrt sem a nemzeti valut·k
kialakul·sa előtti helyi pÈnzrendszereket, sem a bimet·lis pÈnzrendszereket nem
sorolom ebbe a kˆrbe. A Ñk¸lkereskedelembenî haszn·lt pÈnz ebben az
ˆsszef¸ggÈsben a hivatalos nemzeti valuta.
Az alternatÌv pÈnz kialakul·s·nak ·ltal·ban egy s˙lyos gazdas·gi v·ls·g az oka. Ez
rendszerint ˙gy zajlik le, hogy egy orsz·g gazdas·ga megroppan Ès az emiatt
csˆkkenő kereslet az adott tÈrsÈg termÈkeit is Èrinti. Ennek kˆvetkeztÈben egyre
kevesebb pÈnz ·ramlik a helyi gazdas·gba. Ez hamar fennakad·sokhoz vezet, főleg
amikor m·r a belső fizetÈsi forgalom lebonyolÌt·s·ra sem elegendő a rendelkezÈsre
·llÛ pÈnzmennyisÈg. Ez s˙lyos gazdas·gi gondokhoz vezet, pÈld·ul a kereskedelem
akadoz·s·hoz, a v·llalkoz·sok fizetőkÈpessÈgÈnek roml·s·hoz Ès nˆvekvő
munkanÈlk¸lisÈghez.
Egy m·sik eset lehet, amikor a nemzeti valuta v·gtatÛ infl·ciÛba kezd. Ez esetben
is kialakul a gazdas·gi v·ls·g, nyom·ban pedig a munkanÈlk¸lisÈg.
B·rmelyik alapesetet is nÈzz¸k a megjelenő alternatÌv pÈnz feladata mindig a helyi
szintű pÈnz¸gyi stabilit·s megteremtÈse. BiztosÌtani kell a forgalom lebonyolÌt·s·hoz
sz¸ksÈges pÈnzmennyisÈget Ès a stabil ·rakat. Az alternatÌv pÈnzrendszerek olyan
rÈgiÛkban műkˆdhetnek sikeresen, ahol a gazdas·g nem k¸zd s˙lyos szerkezeti
problÈm·kkal. Azokban a tÈrsÈgekben, ahol a v·ls·g kialakul·s·nak fő oka a rossz
gazdas·gi strukt˙ra nem elegendő egy alternatÌv pÈnzrendszer bevezetÈse a krÌzisből
valÛ kil·bal·shoz. Ilyenkor ·tfogÛ gazdas·gi szerkezet·talakÌt·s is sz¸ksÈges. De ha
nincs gond a helyi gazdas·ggal (Ha a kialakult krÌzis amiatt kˆvetkezett be, hogy a
nemzeti vagy nemzetkˆzi szinten kialakult v·ls·g ·tterjedt az egyes rÈgiÛkra is.) az
alternatÌv pÈnzrendszer kÈpes a tÈrsÈget kiemelni a bajbÛl. Az alternatÌv 12
fizetőeszkˆzˆk elsősorban a pÈnzrendszerben kialakult v·ls·g helyi szintű kezelÈsÈre
alkalmasak.
Az alternatÌv pÈnz kibocs·t·s·hoz mindig sz¸ksÈges egy bizonyos fok˙
kˆzmegegyezÈs. £ltal·ban az ˆnkorm·nyzat vagy valamilyen helyi szervezet, pl.
v·llalkozok szˆvetsÈge bocs·tja ki. Gyakran fedezet is ·ll mˆgˆtte (ez a pÈnz ir·nti
kezdeti bizalom megalapoz·s·t szolg·lja). Elengedhetetlen a helyi v·llalkozÛk,
kereskedők meggyőzÈse, hogy az ˙j pÈnzt fizetőeszkˆzkÈnt fogadj·k el. Az
ˆnkorm·nyzatok gyakran lehetővÈ teszik a helyi pÈnzben tˆrtÈnő adÛfizetÈst.
Az alternatÌv pÈnzrendszerek tˆbbsÈge csak nÈh·ny Èvig műkˆdik. Ezt dikt·lja a
belső logik·juk Ès a tapasztalatok is ezt mutatj·k. Miut·n a helyi gazdas·g
megerősˆdˆtt Ès a nemzeti (nemzetkˆzi) gazdas·g is egyens˙lyi p·ly·ra ·lt
fokozatosan veszÌtenek jelentősÈg¸kből. Mondhatni az alternatÌv pÈnzrendszer
megsz¸nteti saj·t lÈtalapj·t. Ez egyrÈszt ˙gy kˆvetkezik be, hogy ˙jra elkezd a
nemzeti valuta a tÈrsÈgbe ·ramlani. …s mivel a nemzeti fizetőeszkˆz ÑÈrtÈkesebbî
mint a helyi, elkezdi azt kiszorÌtani. (Ez a folyamat ak·r Èvekig is eltarthat.) M·srÈszt
a lakoss·g a megnˆvekvő gazdas·gi ereje rÈvÈn egyre tˆbb olyan termÈkre tart igÈnyt,
ami helyileg nem ·llÌthatÛ elő (Ès amiről a v·ls·g idejÈn le kellett mondania), ezekÈrt
viszont nemzeti valut·val kell fizetni.
Azok az alternatÌv pÈnzrendszerek, amelyeket nem ·llami kÈnyszerrel sz¸ntetnek
meg a v·ls·g megszűnÈse ut·ni Èvekben fokozatosan veszÌtenek jelentősÈg¸kből Ès
egyre ink·bb a szÌvessÈgbankokhoz kezdenek hasonlÌtani.
Az al·bbi esettanulm·ny egy alternatÌv pÈnzrendszert mutat be.
A rozsd·sodÛ pÈnz
A nagy gazdas·gi vil·gv·ls·g idejÈn az ausztriai Wˆrglben egy saj·tos pÈnzt
bocs·tottak ki. Ez egy olyan utalv·ny volt, amit havonta a nÈvÈrtÈk 1%-·nak
ellenÈben ÈrvÈnyesÌteni kellet, innen a rozsd·sodÛ kifejezÈs. A kialakÌt·shoz a
polg·rmester Silvio Gesell-nek A termÈszetes gazdas·gi rend cÌmű munk·j·ban
foglaltakat vette alapul Ès az volt a cÈlja, hogy nˆvelje a pÈnz forg·si sebessÈgÈt. A
kibocs·t·st gondos előkÈsz¸letek előztÈk meg. Az utalv·nyokat a helyi kˆzmunk·k 13
kifizetÈsÈre haszn·lt·k. Teljes fedezettel l·tt·k el őket, amiket a helyi
takarÈkpÈnzt·rban helyeztek el, Ès b·rmikor bev·lthatÛk voltak. TermÈszetesen az
ˆnkorm·nyzat elfogadta ezeket az utalv·nyokat az adÛfizetÈsnÈl is.
Az utalv·nyok rendkÌv¸l sikeresek lettek, azalatt a bő egy Èv alatt amÌg
forgalomban voltak kˆr¸lbel¸l 460 fordulatot tettek meg. A hat·s nem is maradt el, a
telep¸lÈs vir·gz·snak indult. Tˆbben is Èrdeklődtek a mÛdszer ir·nt, de az Osztr·k
Nemzeti Bank betiltatta az utalv·nyokat.
Saj·t vÈlemÈnyem szerint a siker itt nemcsak annak volt kˆszˆnhető, hogy az
utalv·nyok biztosÌtott·k a helyi forgalom lebonyolÌt·s·t, hanem egyfajta infl·ciÛs
gazdas·gpolitik·nak is. Azzal, hogy előre meghat·rozt·k a pÈnzroml·s mÈrtÈkÈt
lÈnyegÈben kisz·mÌthatÛv· tettÈk az ·rak alakul·s·t.
HasonlÛ rendszerek szinte az ˆsszes v·ls·g s˙jtotta orsz·gban megjelentek.
£ltal·ban is jellemző nagyobb v·ls·gok idejÈn az alternatÌv fizetőeszkˆzˆk
megjelenÈse.
3.2. Az alternatÌv pÈnzrendszerek Ès a szÌvessÈgbankok ˆsszehasonlÌt·sa
Elˆlj·rÛkÈnt e rÈszhez el kell mondani, hogy a szÌvessÈgbankok pÈnzrendszere
lÈnyegÈben egy z·rt elsz·mol·si kˆr. Az elsz·mol·si kˆrˆkről, vagyis a
szÌvessÈgbankok pÈnzrendszerÈről a dolgozat kÈsőbbi rÈszeiben rÈszletesen Ìrok. Az
ˆsszehasonlÌt·sban az alternatÌv pÈnzrendszereket A betűvel jeleztem, a
szÌvessÈgbankokat pedig SZ betűvel.
HasonlÛs·gok
MindkÈt fizetőeszkˆz-tÌpus ell·tja a pÈnz funkciÛit (a vil·gpÈnz funkciÛt
termÈszetesen nem).
Mindkettő műkˆdÈsi kˆre egy szűk fˆldrajzi tÈrsÈgre korl·tozÛdik. 14
K¸lˆnbsÈgek
Mikor jˆn lÈtre?
A: Akkor jˆn lÈtre, ha a hivatalos pÈnzrendszer s˙lyos v·ls·gban van, ilyen esemÈny
volt pÈld·ul a nagy gazdas·gi vil·gv·ls·g. Az alternatÌv pÈnzrendszerek lÈtrejˆttÈnek
legfőbb oka, hogy a nemzeti pÈnzrendszer egy·ltal·n nem tudja ell·tni feladat·t.
SZ: Jellemzően ink·bb kisebb problÈm·k jelentkezÈsekor jˆn lÈtre, amikor a nemzeti
gazdas·ggal nincs gond, de helyi szinten problÈm·k mer¸lnek fel. LÈtrejˆttÈnek oka
nem a pÈnzfolyamatokban, hanem a re·lgazdas·gban vagy a t·rsadalomban
keresendők.
A kibocs·t·s:
A: £ltal·ban a helyi ˆnkorm·nyzat, vagy valamilyen szervezet bocs·tja ki, gyakorta
fedezet is ·ll mˆgˆtte.
SZ: A kˆzˆssÈg bocs·tja ki, nem ·ll mˆgˆtte fedezet.
A pÈnz fizikai megjelenÈse szempontj·bÛl:
A: A fizetőeszkˆzt ki is nyomtatj·k.
SZ: A pÈnz csak elsz·mol·si egysÈgkÈnt műkˆdik.
Haszn·lÛk kˆre:
A: A pÈnzt haszn·lÛk kˆre nem hat·rozhatÛ meg pontosan. Egy szűk fˆldrajzi rÈgiÛt
lehet megjelˆlni, ahol a fizetőeszkˆz forog.
SZ: A szÌvessÈgpÈnzt haszn·lÛk kˆre pontosan behat·rolhatÛ.
A tranzakciÛk elsz·mol·sa:
A: A kibocs·tott pÈnz a hagyom·nyos pÈnzhez hasonlÛan forog a gazdas·gban.
SZ: A tranzakciÛkat kˆzpontilag sz·molj·k el.
Feladatuk:
A: A helyi gazdas·g műkˆdtetÈse a legfontosabb feladata.
SZ: A helyi gazdas·g fejlesztÈsÈben is jelentős feladatot l·that el, de sokkal fontosabb
az egyes tagok pÈnz¸gyi egzisztenci·j·nak megszil·rdÌt·s·ban Ès a kˆzˆssÈg
fejlesztÈsÈben j·tszott szerepe. 15
A rendszer műkˆdÈse:
A: Az alternatÌv pÈnzrendszer ugyan˙gy műkˆdik, mint a hagyom·nyos pÈnzrendszer,
csak ter¸letileg korl·tozÛdik egy meghat·rozott rÈgiÛra.
SZ: MűkˆdÈse tˆbb vonatkoz·sban is k¸lˆnbˆzik a hagyom·nyos pÈnzrendszerek
műkˆdÈsÈtől.
Kamat szempontj·bÛl:
A: A kamatok ugyan˙gy funkcion·lnak benne, mint a hivatalos pÈnzrendszerben.
SZ: A kamatot kiiktatj·k a rendszerből.
Infl·ciÛ:
A: Ezt a rendszert is s˙jthatja infl·ciÛ, sőt az ·tlagosn·l sokkal rombolÛbb hat·s˙
lehet, mivel a helyi fizetőeszkˆzt nem kˆtelező elfogadni.
SZ: Megfelelő tervezÈssel rÈszben vagy ak·r teljesen kiiktathatÛ a rendszerből az
infl·ciÛ.
A forgalmazott javak szempontj·bÛl:
A: A piackÈpes javak forgalm·t bonyolÌtj·k le a segÌtsÈgÈvel.
SZ: £ltal·ban olyan javakat Ès szolg·ltat·sokat ÈrtÈkesÌtenek a szÌvessÈgbankokban,
amelyek hagyom·nyos Èrtelemben vÈve nem piackÈpesek, amelyek elő·llÌt·s·ra nem
Èrdemes v·llalkoz·st lÈtrehozni.
AdÛss·g:
A: Az alternatÌv pÈnzrendszerben, ak·rcsak a nemzeti pÈnzrendszerben, mindig meg
van hat·rozva kinek Ès mikor kell visszafizetni a tartoz·st.
SZ: A szÌvessÈgbankokban a negatÌv egyenlegű tag a kˆzˆssÈgnek tartozik, nincs
meghat·rozva, hogy melyik tagnak Ès mikor kell tˆrleszteni.
Az alternatÌv pÈnzrendszerek Ès az elsz·mol·si kˆr form·j·ban műkˆdő
szÌvessÈgbankok kˆzˆtt vannak ·tmeneti rendszerek. A legfontosabbak ezek kˆz¸l
azok a kˆzponti elsz·mol·st nem alkalmazÛ rendszerek, ahol a pÈnzt kinyomtatj·k
ugyan, de a rendszer elsősorban szoci·lis vagy kˆzˆssÈgfejlesztÈsi cÈlokat szolg·l. 16
Elvileg, ha a sz¸ksÈg ˙gy kÌv·nja, egy szÌvessÈgbank b·rmikor ·t tud alakulni
alternatÌv pÈnzrendszerÈ.
4. AD”Z£SSAL KAPCSOLATOS K…RD…SEK
A szÌvessÈgbankok adÛz·s·ra tˆbb mÛdszert dolgoztak ki a vil·gon. Elsősorban a
k¸lˆnbˆző lehetősÈgekről kÌv·nok szÛlni. A magyarorsz·gi helyzetre csak
utal·sszerűen tÈrek ki nÈh·ny mondatban.
Azokban az orsz·gokban, ahol a szÌvessÈgbankok elterjedtek ·ltal·ban m·r
szab·lyozt·k valamilyen form·ban ezt a kÈrdÈst. Amikor az ·llam dˆnt arrÛl, hogy az
elsz·mol·si kˆrˆn bel¸li forgalmat megadÛztatja-e akkor az al·bbi kÈrdÈsre kell
v·laszt tal·lnia: Elsődlegesen hogy tekint¸nk egy szÌvessÈgbankra, mint gazdas·gi
rendszere, mely nˆveli a tagok jˆvedelmÈt, vagy mint szoci·lis ˆnsegÌtő szervezetre?
A fejlettebb orsz·gokban, ahol a szoci·lis problÈm·k nem elsősorban gazdas·gi
termÈszetűek az első megkˆzelÌtÈs teljesen jogos. A fejlődő orsz·gokban viszont
cÈlszerű ˆnsegÌtő szervezetkÈnt tekinteni őket Ès kivonni minden adÛz·ssal
kapcsolatos jogszab·ly hat·lya alÛl.
Nemzetkˆzi tÈren kÈt v·ltozat terjedt el. Az egyik szerint teljesen adÛmentes a
kˆrˆn bel¸li forgalom (pl. ⁄j-ZÈland), a m·sik gyakori mÛdszer, hogy csak a saj·t
foglalkoz·s vÈgzÈsÈvel szerzett jˆvedelem ut·n kell adÛzni. (pl. Ausztr·lia, Kanada),
de ilyenkor a kˆltsÈgek levonhatÛk. Ezekben az orsz·gokban a kal·kakˆrˆkben
szerzett szÌvessÈgpÈnzt jˆvedelemnek tekintik. Saj·t vÈlemÈnyem szerint a m·sodik
mÛdszer alkalmaz·sa nehÈzkes Ès felesleges pluszterhet rÛ az adÛhatÛs·gra. Ezt a
kÈrdÈst egyszerűbben is meg lehet oldani. (PÈld·ul ilyen nehÈzsÈg a szÌvessÈgpÈnz
·tsz·mÌt·sa a nemzeti valut·ra, az elsz·molhatÛ kˆltsÈgek kˆrÈnek meghat·roz·sa
illetve egy·ltal·n az, mit tekintek saj·t foglalkoz·sban vÈgzett munkavÈgzÈsnek.)
Magyarorsz·gon a kal·kakˆrˆk mÈg nem elÈg elterjedtek Ìgy a r·juk vonatkozÛ
szab·lyoz·s sem sz¸letett meg. A szÌvessÈgbankok non-profit szervezetkÈnt
műkˆdnek, ezÈrt nem adÛalanyok (amÌg v·llalkoz·si tevÈkenysÈgbe nem kezdenek). 17
A tagokn·l m·r nehezebb a helyzet. Mindenesetre előre le kell szˆgezni, hogy a
jelenlegi helyzetben ebből nincs gond. A szÌvessÈgbankok elterjedÈse mÈg nem Èrte el
az adÛhatÛs·g ingerk¸szˆbÈt. Nem mintha a szÌvessÈgbankok bujk·ln·nak,
Èrdeklődtek is m·r az adÛhatÛs·gn·l, de ott nem foglalkoztak a kÈrdÈssel. A Szolnoki
Kˆr tevÈkenysÈge kapcs·n (a Civil Region·lis T·rsul·s Egyes¸let Ègisze alatt
műkˆdˆtt, Ìgy az adÛhatÛs·g ellenőrzÈse logikusan az ő tevÈkenysÈg¸kre is kiterjedt)
az adÛhatÛs·g meg·llapÌtotta, hogy nem sÈrtenek szab·lyt a cserÈk adÛ nÈlk¸li
elsz·mol·s·val. Az egym·snak ny˙jtott segÌtsÈgek nem adÛkˆtelesek.
A jelenlegi helyzet alapj·n ˙gy tűnik, hogy magyar jog a helyi fizetőeszkˆzˆkben
szerzett pÈnzt nem tekinti jˆvedelemnek, helyette a kapott szolg·ltat·st veszi
termÈszetbeni juttat·snak. A szÌvessÈgbankon bel¸li tevÈkenysÈg tˆbbnyire eseti
jellegű, ezÈrt sem kell ut·na adÛt fizetni, m·s a helyzet ha ez rendszeressÈ vagy
¸zletszerűvÈ v·lik. Ebből l·tszik, hogy a mag·nszemÈlyek esetÈn szinte teljesen kiz·rt
adÛfizetÈsi kˆtelezettsÈg keletkezÈse. V·llalkoz·sok esetÈn szigor˙bb a helyzet, nekik
mindenkÈppen pontos nyilv·ntart·st kell vezetni¸k Ès a kˆltsÈgek levon·sa ut·n
fennmaradÛ pozitÌv szÌvessÈgforgalom ut·n adÛt kell (kellene) fizetni¸k. Hogy miÈrt
csak kellene, egyrÈszt ritka, hogy egy v·llalkoz·s tagja legyen a kˆrnek. (A
v·llalkoz·soknak csak akkor Èri meg belÈpni egy szÌvessÈgbankban, ha az m·r
nagyobb tags·ggal rendelkezik.) M·srÈszt a szÌvessÈgbankok jelenlegi fejletsÈgi
szintjÈn csak fÈloldalasan tudnak bekapcsolÛdni a rendszerbe, vagyis mint a
szÌvessÈgpÈnz elfogadÛja (pl. kedvezmÈny ny˙jt·s·n·l), ez viszont sz·mukra kˆltsÈg,
Ès vÈlemÈnyem szerint ez esetben ugyanolyan elsz·mol·s alkalmazhatÛ mint a
kedvezmÈnyes v·s·rl·sra jogosÌtÛ k·rty·k vagy utalv·nyok haszn·lat·n·l.
Meg·llapÌthatÛ tov·bb·, hogy ez a v·llalkoz·sok forgalm·ban jelenleg jelentÈktelen
tÈtel Ès ezzel az adÛhatÛs·g (mÈg) nem foglalkozik. B·rmit hozzon is a jˆvő, ha az
adÛhatÛs·g ·ll·st foglalna a kÈrdÈsben, az mindenkÈppen segÌtenÈ a kˆrˆk műkˆdÈsÈt.
Jelenleg az ·ltal·nos adÛz·si szab·lyokbÛl kell kiindulni, ezek alkalmaz·sa a
szÌvessÈgbankokra viszont nehÈzkes. 18
Szoci·lis juttat·sok, munkanÈlk¸li segÈly: EltÈrő a nemzetkˆzi gyakorlat ezen a
ter¸leten is. ⁄j-ZÈlandon, Ausztr·li·ban Ès Õrorsz·gban a szÌvessÈgbankokban szerzett
jˆvedelem nem befoly·solja a segÈlyre valÛ jogosults·got, Kanad·ban Ès az Egyes¸lt
Kir·lys·gban viszont igen. Magyarorsz·gon nem tudok erre vonatkozÛ
szab·lyoz·srÛl. Hivatalosan a minim·lbÈr felÈig lehet jˆvedelmet szerezni a
munkanÈlk¸li segÈly elvesztÈse nÈlk¸l. Ha viszont azt nÈzz¸k, hogy az adÛhatÛs·g a
szÌvessÈgpÈnzt nem tekinti jˆvedelemnek, akkor kijelenthetj¸k, hogy nem fenyegeti
veszÈly a munkanÈlk¸lieket.
Az Èn vÈlemÈnyem szerint a nemzeti valut·ban tˆrtÈnő adÛz·s mindenkÈppen
problematikus. A legnagyobb gond, hogy nehÈz meg·llapÌtani az ·tv·lt·si ·rfolyamot.
A kal·kakˆrben szerzett jˆvedelmek ut·n helyi pÈnzben kellene adÛzni. Mivel a
szÌvessÈgbankok helyi szinten műkˆdnek Èrtelemszerűen az adÛjuknak is a helyi
ˆnkorm·nyzathoz kellene befolynia. Az ˆnkorm·nyzat az Ìgy szerzett ˆsszeget
pÈld·ul beÈpÌtheti a szoci·lis ell·tÛrendszerbe. (Ez vÈgső soron a szÌvessÈgbankoknak
is jÛ, mivel Ìgy nőhet a tags·g lÈtsz·ma.)
5. A SZÕVESS…GBANKOK KOORDIN£CI”S MECHANIZMUSA
Mi hat·rozza meg a szÌvessÈgbankokban a tagok cselekvÈsÈt? Mi befoly·solja,
kivel, milyen ÈrtÈkben kˆtnek ¸zletet. Ez sem a t·rsadalom, sem a gazdas·g ter¸letÈről
vett fogalmakkal nem ÌrhatÛ le tˆkÈletesen. ValÛj·ban a szÌvessÈgbankokban vegyes
koordin·ciÛ valÛsul meg, rÈszben gazdas·gi, rÈszben t·rsadalmi (etikai) elvekre
Èp¸lve.
A szÌvessÈgbank elsz·mol·si rendszere egyfajta speci·lis pÈnzrendszer. A
szÌvessÈgpÈnz teljes ÈrtÈkű pÈnzkÈnt funkciÛn·l a rendszeren bel¸l. Ezzel
magyar·zhatÛ, hogy mint az igazi pÈnzzel, ezzel is tudni kell gazd·lkodni. Figyeln¸nk
kell, hogy ne halmozzunk fel t˙l nagy adÛss·got, vagy Èppen gyűjteni kezd¸nk egy
kÈsőbbi nagyobb kiad·sra. Az ·rmeghat·roz·s is sok tekintetben hasonlÌt a piacihoz.
Egy idő ut·n kialakulnak az egyes szolg·ltat·sok kˆzˆtti ·rar·nyok. (A piaci ·rakn·l 19
alacsonyabb ·rak ne tÈvesszenek meg senkit, ennek szinte csak lÈlektani jelentősÈge
van.)
A koordin·ciÛ t·rsadalmi oldal·t nÈzve tal·n a legfontosabb a bizalom fokozott
megjelenÈse. Az ·rakat is mÛdosÌtj·k a t·rsadalmi tÈnyezők. Az eladÛk gyakran
kedvezmÈnyes ·rat ·llapÌtanak meg, amit a vevők torn·znak felfelÈ. Ez a hivatalos
piacon soha nem tˆrtÈnhet meg. A minősÈget senki sem garant·lja, nincsenek elv·rt
minősÈgi kˆvetelmÈnyek, mÈgis minden tag tˆrekszik minÈl jobb munk·t vÈgezni. A
kˆzˆssÈgben ugyanis hamar hÌre megy ha valaki jÛ munk·t vÈgez, de az is ha rosszat.
A vegyes koordin·ciÛ megjelenÈsÈnek legfőbb oka, hogy a szÌvessÈgbankokban
kˆtˆtt ¸zletek egyszerre tekinthetők gazdas·gi tranzakciÛknak Ès segÌtsÈgny˙jt·snak.
Az ˆnÈrdek ÈrvÈnyesÌtÈse, ami a hagyom·nyos gazdas·gi racionalit·s egyik alapeleme
nem j·tszik jelentős szerepet ebben a rendszerben. A tagok nem a rˆvid t·v˙ haszonra
koncentr·lnak, hanem a kapcsolatok hossz˙ t·v˙ fennmarad·s·ban Èrdekeltek.
Egy m·sik Èrdekes vonatkoz·s, hogy megjelenek olyan szempontok is, amelyek
kÌv¸l esnek a kˆzgazdas·g hagyom·nyos fogalomkˆrÈn. A tagok kˆzˆtti kapcsolatok
befoly·solj·k az ¸zletkˆtÈst, ahogy az ¸zletfelek t·rsadalmi Ès pszicholÛgiai igÈnyei
is.
6. A SZÕVESS…GBANK P…NZRENDSZERE
6.1. A szÌvessÈgpÈnz funkciÛi
A szÌvessÈgpÈnz a kal·kakˆrˆn bel¸l teljes ÈrtÈkű pÈnzkÈnt funkcion·l. Ennek
igazol·s·ra nÈzz¸k meg valÛban ell·tja-e a szÌvessÈgpÈnz a pÈnz funkciÛit.
A.) az ÈrtÈkmÈrÈs (ˆsszehasonlÌt·s) eszkˆze funkciÛ:
Az egyes ·ruk illetve tevÈkenysÈgek ÈrtÈkÈt szÌvessÈgpÈnzben hat·rozz·k meg a kˆr
tagjai.
B.) forgalmi eszkˆz funkciÛ:
A szÌvessÈgpÈnz a kˆrˆn bel¸li tranzakciÛk lebonyolÌt·s·nak eszkˆze. 20
C.) a vagyontart·s eszkˆze (ÈrtÈkmegőrzÈs) funkciÛ:
A most megszerzett szÌvessÈgpÈnzt nem kell azonnal elkˆltenem, a fogyaszt·somat
elhalaszthatom, mikˆzben a n·lam lÈvő pÈnz megőrzi ÈrtÈkÈt. R·ad·sul mivel az
infl·ciÛ ·ltal·ban nem j·tszik szerepet a kˆrˆk műkˆdÈsÈben, ezÈrt a pÈnz¸nk ÈrtÈke
nem csˆkken (persze az adÛss·gunkÈ sem).
D.) fizetÈsi eszkˆz funkciÛ:
Ha megkÈrem a szomszÈdomat, hogy rendszeresen nyÌrja le a f¸vet a kertemben,
akkor valÛszÌnűleg nem fogom minden egyes eset ut·n bejelenteni a tranzakciÛt,
ehelyett ink·bb havonta egy ˆsszegben fogok fizetni. Elv·lik egym·stÛl a fizikai Ès a
pÈnz¸gyi teljesÌtÈs Ès ez ·ltal teljes¸l a fizetÈsi eszkˆz funkciÛ is.(M·sik pÈlda lehet a
kˆzpontnak fizetett dÌjak, amiből a rendszer szÌvessÈgpÈnzben keletkező fenntart·si
kˆltsÈgeit fedezik, ez lÈnyegÈben egyfajta adÛ)
A vil·gpÈnz funkciÛt (helyi jelleg¸kből adÛdÛan) termÈszetesen nem l·tj·k el a
szÌvessÈgpÈnzek, de ez nem is sz¸ksÈges ahhoz, hogy teljes ÈrtÈkű pÈnzkÈnt fogadjuk
el a szÌvessÈgbankok fizetőeszkˆzÈt.
A szÌvessÈgpÈnzek teh·t a kal·kakˆrˆkben teljes ÈrtÈkű pÈnzkÈnt haszn·lhatÛk.
6.2. A szÌvessÈgpÈnz ÈrtÈkÈnek meghat·roz·sa
A szÌvessÈgbank megalakÌt·sa ut·n dˆnteni kell a helyi pÈnz nevÈről Ès ÈrtÈkÈről.
Ez egyrÈszt dˆntÈs a pÈnz v·s·rlÛÈrtÈkÈről, m·srÈszt ir·nymutat·s a forgalmazott
javak Ès szolg·ltat·sok ellenÈrtÈkÈnek meghat·roz·s·hoz. A helyi pÈnzt ebben a
fejezetben nevezz¸k Talentumnak (utalva a Budapesti Talentumkˆrre) Ès nÈzz¸nk
meg ˆt lehetsÈges v·ltozatot a fenti kÈrdÈs megold·s·ra.
1. A legegyszerűbb vari·ciÛban a helyi pÈnzt a hivatalos fizetőeszkˆzhˆz kˆtik,
ÈrtÈk¸k megegyezik (1 talentum=1 forint) (Ezt a mÛdszert nÈha az orsz·gok is
haszn·lj·k, hogy biztosÌtj·k fizetőeszkˆz¸k stabilit·s·t.) Tagadhatatlan előnye az
egyszerűsÈg, az egyes ¸gyletek ellenÈrtÈkÈt itt a legkˆnnyebb meghat·rozni. Gondot 21
okoz viszont, hogy a hivatalos valuta infl·lÛd·sa a helyi pÈnz ÈrtÈkÈnek csˆkkenÈsÈt is
maga ut·n vonja. Ez a pÈnztulajdonosokat a n·luk lÈvő ˆsszeg gyors elkˆltÈsÈre
ˆsztˆnzi, az adÛss·got felhalmozÛkat pedig, tartoz·suk minÈl kÈsőbbi (kisebb ÈrtÈkű
pÈnzben valÛ) visszafizetÈsÈre. KˆvetkezmÈnye, hogy a keresleti oldalon ar·nytalanul
megnő a nyom·s, mÌg a kÌn·lat csˆkken. Ezt a rendszert haszn·lta az első LetsSystem
is.
2. Időalap˙ elsz·mol·s: A m·sodik v·ltozatban az egyes tevÈkenysÈgek ÈrtÈkÈt
egyenlőnek veszik. Meghat·rozz·k pÈld·ul, hogy egy Ûra munka ÈrtÈke 100
Talentum, Ès ettől nem lehet eltÈrni. LÈnyegÈben ugyanezt az elvet alkalmazz·k az
időbankok is. Ez a mÛdszer nem nÈlk¸lˆzi az idealisztikus, mondhatni szocialisztikus
szemlÈletmÛdot. Most tekints¸nk el attÛl miÈrt nem lehet azonos ÈrtÈkű pÈld·ul 1 Ûra
főzÈs 1 Ûra ·csmunk·val Ès nÈzz¸nk egy pÈld·t, ami bemutatja milyen problÈm·t
okozhat ez a mÛdszer a gyakorlatban
9
.
Anna ki akarja festetni a nappalij·t, megnÈzi a keres-kÌn·l list·t Ès l·tja, hogy
ketten is aj·nlanak ilyen szolg·ltat·st. BÈla kÈpzett szobafestő Ès 2 Ûra alatt elvÈgeznÈ
a munk·t. JÛzsi csak autodidakta mÛdon tanulta a szakm·t, de ugyanolyan jÛ
minősÈgű munk·t vÈgez, mint BÈla, viszont neki 4 Ûr·ra lenne sz¸ksÈge. Ha Anna
JÛzsit bÌzza meg, akkor kÈtszer annyit kell fizetnie ugyanazÈrt a munk·Èrt, mintha
BÈl·t bÌzn· meg.
3. Tal·n a leg·ltal·nosabb az a gyakorlat, amikor csak ir·nymutat·st adnak.
PÈld·ul 1 Ûra munka=100 Talentum. Ezzel az infl·ciÛbÛl Ès az eltÈrő ÈrtÈkű
tevÈkenysÈgekből sz·rmazÛ problÈm·k nagyrÈszt kik¸szˆbˆlhetők, viszont sokkal
nehezebb az egyes ¸gyletekben az ellenÈrtÈk meghat·roz·sa. Itt sem a piacon kialakult
·rbÛl nem tudunk kiindulni, sem a sz¸ksÈges idő nem ad pontos ir·nymutat·st. Enne
ellenÈre egy idő ut·n azÈrt kialakulnak a megszokott ·rak. Az ˙j belÈpőknek viszont
9
A t·rgyak cserÈjÈnÈl is gondot okozhat az ellenÈrtÈk meg·llapÌt·sa. 22
kezdetben gondot okozhat az alkalmazkod·s, ahogy az ˙j szolg·ltat·sok be·raz·sa is
nehÈzkes.
4. A SHARE
10
rendszer:
Ezt az Amerikai Schumacher T·rsas·g dolgozta ki. Itt a helyi pÈnz ÈrtÈkÈt
valamilyen termÈkhez kˆtik. PÈld·ul 1 kg cukor=10 Talentum. Egyik előnye, hogy
kˆnnyű az ¸gyletek ellenÈrtÈkÈt meghat·rozni, csak azt kell megnÈzni, hogy mennyit
kÈrnÈnk a tevÈkenysÈg¸nkÈrt forintban Ès ez h·nyszorosa 1 kg cukor ·r·nak. (pl. ha
5000 Ft ÈrtÈkű szolg·ltat·st ny˙jtok Ès 1 kg cukor ·ra 200 Ft, akkor 1 Talentum ÈrtÈke
20 Forint, teh·t 250 Talentumot fogok kÈrni.) Mi tˆrtÈnik ha a cukor ·ra v·ltozik? Ez
esetben a Schumacher t·rsas·g javaslata szerint a v·ltoz·ssal ar·nyosan meg kell
v·ltoztatni minden egyenleget. Ezzel viszont beengedj¸k az infl·ciÛt a rendszerbe. Ha
ezt Ìgy alkalmazzuk az lÈnyegÈben ugyanolyan mintha a nemzeti valut·hoz kˆtnÈnk a
helyi fizetőeszkˆzt, csak nem 1:1 ar·nyban.
5. A SHARE rendszer mÛdosÌtott v·ltozata:
VÈlemÈnyem szerint egy aprÛ mÛdosÌt·ssal az infl·ciÛ kik¸szˆbˆlhető a
rendszerből. Ha nő az alapul vet termÈk ·ra, akkor nem kell megnˆvelni az
egyenlegeket. Csak kˆzˆlni kell a tagokkal a forint Ès a talentum ˙j ÈrtÈkar·ny·t.
PÈld·ul 10 %-os dr·gul·s esetÈn 1 talentum ˙j ÈrtÈke 22 Forint. A helyi fizetőeszkˆz
v·s·rlÛÈrtÈke v·ltozatlan marad, a forint ÈrtÈke csˆkken a talentumhoz kÈpest.
Az infl·ciÛ Ìgy teljesen kiz·rhatÛ a rendszerből, viszont az egyes tevÈkenysÈgek
kˆzˆtti ·rar·nyok szabadon mozoghatnak. Ebben a rendszerben az ·rv·ltoz·sok teh·t
nem az infl·ciÛbÛl fakadnak, hanem az egyes javak Ès szolg·ltat·sok ÈrtÈkar·ny·nak
v·ltoz·s·bÛl.
10
Self-Help Association for a Regional Economy 23
Az al·bbiakban nÈzz¸k meg milyen feltÈteleknek kell megfelelnie a kiv·lasztott
termÈknek:
! ·ltal·nos haszn·lati cikk legyen (az ·ra kˆzismert legyen)
! az ·ra hossz˙ t·von stabil maradjon (nem sz·mÌtva termÈszetesen az
infl·ciÛt)
! mentes legyen a spekul·ciÛs ·ringadoz·soktÛl
! az ·llam semmilyen mÛdon ne avatkozzon bele az ·r kialakul·s·ba (pl.
dot·ciÛ rÈvÈn)
NÈh·ny megjegyzÈs a szÌvessÈgbankon bel¸li ·rmeghat·roz·s saj·toss·gairÛl:
A szÌvessÈgbankban a hasonlÛ szolg·ltat·sok ·rai egym·shoz konverg·lnak (e
tekintetben ÈrvÈnyes¸l a Marshall-kereszt hat·sa). A szakmabeliek szolg·ltat·sukÈrt
kezdetben tˆbbet kÈrnek, mint az ugyanazt a szolg·ltat·st kÌn·lÛ laikusok, kÈsőbb ez a
k¸lˆnbsÈg csˆkken.
Az ellenÈrtÈk meghat·roz·s·t t·rsadalmi, pszicholÛgiai tÈnyezők is befoly·solj·k
(pl. kˆzeli ismerősˆktől kevesebbet kÈrek). Az effÈle szubjektÌv tÈnyezők a piaci
·rmeghat·roz·stÛl sem idegenek (ami ˙j az dr·g·bb, m·rka, image stb.) Mindˆssze
annyi tˆrtÈnik, hogy itt m·sfajta szubjektÌv ·rmeghat·rozÛ tÈnyezők hatnak.
A kereslet-kÌn·lat tˆrvÈnye viszont csak korl·tozottan ÈrvÈnyes¸l az ·r
meghat·roz·s·n·l. A kereslet Ès a kÌn·lat mennyisÈge illetve az ·r alakul·sa kˆzˆtt
csak gyenge kˆlcsˆnhat·s ÈrvÈnyes¸l. (Ennek oka a szÌvessÈgbankok azon tˆrekvÈse,
hogy az egyes tevÈkenysÈgek ÈrtÈkÈt kˆzel azonos szinten hat·rozz·k meg.) E
tekintetben a szÌvessÈgbankban kialakult ·r-ÈrtÈk ar·ny re·lisabbnak is tekinthető mint
a piacon kialakulÛ. 24
6.3. A szÌvessÈgbankok pÈnzrendszerÈnek műkˆdÈse Ès saj·toss·gai
A szÌvessÈgbankok kÌv¸lről z·rt elsz·mol·si kˆrkÈnt műkˆdnek. Ilyen tekintetben
nem pÈlda nÈlk¸liek, hasonlÛ mÛdon műkˆdnek a kereskedelmi barter h·lÛzatÛk. A
szÌvessÈgpÈnzt nem nyomtatj·k ki, azt csak elsz·mol·si egysÈgkÈnt alkalmazz·k. A
szÌvessÈgbankok tevÈkenysÈge egy klÌringkˆzpont műkˆdÈsÈhez hasonlÌt, azzal a
k¸lˆnbsÈggel, hogy a sz·ml·k nyitÛegyenlege nulla Ès azokat kˆrˆn kÌv¸li forr·sbÛl
nem lehet nˆvelni, illetve a rendszerből pÈnz nem vehető ki. Ezekből m·ris kˆvetkezik
kÈt fontos meg·llapÌt·s:
1. A pozitÌv egyenlegek ˆsszege mindig megegyezik a negatÌv egyenlegek
ˆsszegÈvel.
2. Az egyenlegek ˆsszege ebből kˆvetkezően mindig nulla.
Az ˆsszesÌtett pozitÌv (vagy negatÌv) egyenleg nemcsak a forgalomban lÈvő pÈnz
mennyisÈgÈt jelzi, hanem a z·rts·gnak kˆszˆnhetően a f¸ggőben lÈvő
kˆtelezettsÈgeket is. A pÈnz ÈrtelmezÈsÈt tekintve itt nem a helyi pÈnz ·ltal kÈpviselt
vagyonon van a hangs˙ly, hanem az ·ltala elÈrhető javakon Ès a teljesÌtendő
kˆtelezettsÈgeken. Ha az ˆsszes tag kifizeti tartoz·s·t (ami egy¸tt j·r azzal, hogy
minden pozitÌv egyenlegű tag elkˆlti a rendelkezÈsÈre ·llÛ teljes ˆsszeget), akkor az
ˆsszes szÌvessÈgpÈnz megszűnik.
A negatÌv egyenleg korl·toz·sa miatt a szÌvessÈgbank tagjai kˆzˆtt forgÛ pÈnz
mennyisÈge fel¸lről korl·tos. Ha a pozitÌv egyenleget is korl·tozz·k, akkor a
forgalomban lÈvő pÈnzmennyisÈg maxim·lis ÈrtÈke tov·bb csˆkkenhet. Ez
termÈszetesen csak a pÈnzmennyisÈg elmÈleti hat·ra. A rendszer műkˆdÈse
szempontj·bÛl nem a pÈnzmennyisÈgnek, hanem a forgalom nagys·g·nak van
kit¸ntetett szerepe, mivel ez jelzi legink·bb a szÌvessÈgbank ÈletkÈpessÈgÈt.
rdemes megemlÌteni egy ÈrdekessÈget. A pÈnzrendszerek műkˆdÈse alapvetően a
kettős kˆnyvvitel elveire Èp¸l. Ami az egyik fÈlnek kiad·s, az egy m·sik fÈlnÈl
bevÈtelkÈnt jelenik meg. Ez a glob·lis pÈnzrendszerben is Ìgy van. A szÌvessÈgbankok
e tekintetben az ·ltal·nos pÈnzrendszer modelljekÈnt is felfoghatÛk. Mivel nincsenek 25
k¸lső zavarÛ tÈnyezők a műkˆdÈsnek ez a logik·ja tiszt·n nyomon kˆvethető a
kal·kakˆrˆkben.
A szÌvessÈgbankok pÈnzrendszerÈnek legszembetűnőbb tulajdons·ga a
kamatmentessÈg. A hitelekre itt nem sz·mÌtanak fel kamatot Ès termÈszetesen a
betÈtekre sem adnak. Mivel az egyes tagok egyenlege hol negatÌv, hol pozitÌv Ìgy
hosszabb t·von ez nem jelent sz·mukra vesztesÈget.
A rendszer kamatmentessÈgÈnek elsődleges indÌtÈka a kialakÌt·skor
megfogalmazott etikai elvek. De m·s szempontbÛl is fontos. Az alternatÌv
pÈnzrendszerekben szerepet kap a kamat mÌg a szÌvessÈgbankokban soha. MiÈrt? Mert
a szÌvessÈgbankok műkˆdÈsi szab·lyait ˙gy kell megalkotni, hogy azokat b·rki meg
tudja Èrteni, aki nem bukott meg ·ltal·nosban matekbÛl. A kamat haszn·lata ebbe a
kritÈriumba nem fÈr be. A szÌvessÈgbankon bel¸li forgalom esetleges
megadÛztat·s·ban is ezÈrt kell az egyszerűsÈg elvÈt szem előtt tartani.
Egy m·sik jellegzetessÈg a fizetÈsi hat·ridők hi·nya. A hitelfelvÈtelnÈl, mely
automatikusan tˆrtÈnik, ˙gy mint a folyÛsz·mlahiteleknÈl, nincs meghat·rozva a
visszafizetÈs hat·rideje. Tov·bb· az sem kinek kell a hitelt visszafizetni. Ennek
megÈrtÈsÈhez Èrdemes megvizsg·lni az egyes tranzakciÛk lebonyolÌt·s·nak sÈm·j·t.
A 2. ·bra szemlÈlteti, hogy minden tranzakciÛ elsz·mol·sa kˆzpontilag tˆrtÈnik. A
kˆzpont itt tartalmilag az egÈsz kˆzˆssÈget kÈpviseli. PÈnz¸gyi szempontbÛl indokolt
az a kijelentÈs, hogy a felek minden tranzakciÛt a kˆzˆssÈggel szemben bonyolÌtanak
le, ebből kˆvetkezik, hogy az adÛss·got a kˆzˆssÈg b·rmelyik tagj·nak meg lehet
adni. A hitelt a kˆzˆssÈg ny˙jtja, de az eladÛ dˆnt (az ¸gylet megkˆtÈsÈvel) annak
folyÛsÌt·s·rÛl. Ez jelentősen k¸lˆnbˆzik a hagyom·nyos pÈnzrendszer adÛss·gkezelÈsi
elveitől. PÈld·val illusztr·lva ez olyan mintha az OTP-nÈl hitelt vennÈk fel, Ès ut·na
szabadon eldˆnthetnÈm melyik banknak fogok tˆrleszteni. 26
Forr·s: saj·t munka
2. ·bra: A tranzakciÛk sÈm·ja
A szÌvessÈgbankokban nincs Èrtelme a pÈnz t˙lkeresletÈről vagy t˙lkÌn·lat·rÛl
beszÈlni, a szÌvessÈgpÈnz nem szűkˆs jÛsz·g, mindig Èppen annyi van belőle, amennyi
sz¸ksÈges. Ennek kÈt oka van. Az egyik a rendszer z·rts·ga, a m·sik az automatikus
hitelezÈs.
A 5. mellÈkletben bemutatom egy kÈpzeletbeli szÌvessÈgbank Èves forgalm·t
t·bl·zatos form·ban, k¸lˆn kitÈrve arra az esetre, ha egy tag kilÈp a kˆrből.
TranzakciÛk:
Vizsg·ljuk meg a SzÌvessÈgbankon bel¸li tranzakciÛkat. KitÈrve arra mikor is
keletkezik az elsz·mol·si kˆrben pÈnz, illetve mikor szűnik meg. A kˆvetkező
t·bl·zat bemutatja a tranzakciÛk nÈgy alapv·ltozat·t, ezekből levezethető a tˆbbi
vari·ciÛ is. (Amikor a tranzakciÛ folyam·n egyik vagy mindkÈt fÈl egyenlege ·tlend¸l
a null·n, illetve a tˆbb szereplős tranzakciÛk.)
Javak
Szolg·ltat·sok
JÛv·Ìr·s TerhelÈs
Kˆzpont
A B 27
A tranzakciÛk alaptÌpusai
1. t·bl·zat
Egyenleg a tranzakciÛ előtt Egyenleg a tranzakciÛ ut·n
Eset
sz·ma eladÛ vevő
A
tranzakciÛ
ÈrtÈke eladÛ vevő PÈnzmennyisÈg
1 100 100 20 120 80 v·ltozatlan
2 100 -100 20 120 -120 nő
3 -100 100 20 -80 80 csˆkken
4 -100 -100 20 -80 -120 v·ltozatlan
Forr·s: saj·t munka
A szÌvessÈgpÈnz ·tv·lt·sa a nemzeti fizetőeszkˆzre
A szÌvessÈgpÈnzt ·ltal·ban nem lehet ·tv·ltani a nemzeti fizetőeszkˆzre, de
Èrdemes elgondolkodni ezen a lehetősÈgen. Ha az ·tv·lthatÛs·got engedÈlyezz¸k,
akkor egyrÈszt megkˆnnyÌts¸k az adÛhatÛs·g dolg·t, mivel nem neki kell
meg·llapÌtani az ·tv·lt·si ·rfolyamot, m·srÈszt Ìgy hatÈkonyabban tudja a helyi Ès a
nemzeti pÈnzrendszer egym·st kiegÈszÌteni. Az ·tv·lthatÛs·g engedÈlyezÈsÈvel
kapcsolatban jogos etikai agg·lyok mer¸lhetnek fel, de ezektől most tekints¸nk el Ès
nÈzz¸k meg hogyan lehetne ezt megvalÛsÌtani.
Az ·rfolyam kialakul·s·t r·bÌzhatjuk a piaci mechanizmusokra. Ez egy olyan
rendszerben, mint a szÌvessÈgbank nem cÈlszerű. …n ink·bb egy olyan megold·st
tudok elkÈpzelni, ahol meghat·roznak egy minim·lis ·rfolyamot, amitől csak felfelÈ
lehet eltÈrni. Ez esetben azt, aki a szÌvessÈgpÈnzÈt nemzeti valut·ra v·ltja
semmikÈppen sem Èri k·r. Ez az etikai megfontol·sok miatt fontos. TermÈszetesen a
szÌvessÈgbank tagjai csak egym·s kˆzˆtt Ñkereskedhetnekî a szÌvessÈgpÈnzzel. Ez a
lehetősÈg főleg az alacsonyabb jˆvedelműek sz·m·ra lehet hasznos. Ők a
szÌvessÈgbankban szerzett helyi pÈnz ·tv·lt·s·val hozz·juthatnak ahhoz az ˆsszeghez,
ami az alapvető termÈkek megv·s·rl·s·hoz Ès a sz·ml·ik kifizetÈsÈhez hi·nyzik.
7. A SZÕVESS…GBANKOK …S A GAZDAS£GI SZEREPLŐK28
A szÌvessÈgbankok a helyi gazdas·g h·rom szereplőjÈvel ker¸lnek kapcsolatba: a
v·llalkoz·sokkal, a h·ztart·sokkal Ès a helyi ˆnkorm·nyzatokkal. Az al·bbiakban azt
vizsg·lom milyen lehetősÈget ny˙jthat egy szÌvessÈgbank sz·mukra.
7.1. A szÌvessÈgbankok Ès a v·llalkoz·sok
A kisv·llalkoz·sok manaps·g sok gonddal k¸zdenek. AgresszÌven terjeszkednek a
nagy cÈgek, akik olcsÛ ·raikkal kiszorÌtj·k őket a piacrÛl. S˙jtja őket a helyi
kˆzˆssÈgen bel¸li kapcsolatok felboml·sa is. Egy szÌvessÈgbank kÈtsÈgtelen¸l nem
kÈpes egymaga megoldani problÈm·ikat, de enyhÌtheti azt Ès egy tudatos stratÈgia
rÈszekÈnt segÌthet a problÈm·k teljes felsz·mol·s·ban. Ennek a segÌtsÈgnek mutatom
be nÈh·ny lehetsÈges v·ltozat·t.
A legegyszerűbb mÛdszer, ha a v·llalkoz·s a szÌvessÈgbankba valÛ belÈpÈs ut·n
kedvezmÈnyt ad az ·rbÛl a kˆr tagjainak. PÈld·ul egy k·vÈzÛ mondhatja azt, hogy a
tagok minden k·vÈ Ès tea ·r·nak 10%-·t szÌvessÈgpÈnzben fizethetik. Ezzel nˆvelni
tudja a forgalm·t Ès megszil·rdÌthatja a vevőkˆrÈt. Ez esetben a v·llalkoz·s bevÈtele
termÈszetesen csˆkken, de ez a lÈpÈs felfoghatÛ ˙gy is, mint egy marketingeszkˆz. Ha
a v·llalkoz·s sima ·rengedmÈnyt adna, azzal is nˆvekedne a forgalma, de ha az ·r egy
rÈszÈt szÌvessÈgpÈnzben kÈri, akkor az Ìgy szerzett jˆvedelemből kÈsőbb igÈnybe
veheti a kˆr m·s tagjainak szolg·ltat·sait. Vagy ak·r jÛtÈkony cÈlra is felaj·nlhatja,
tov·bb nˆvelve jÛ hÌrÈt.
A v·llalkoz·s a keres-kÌn·l list·ban hirdetÈseket is feladhat. Õgy rendkÌv¸l olcsÛn
tudja eljuttatni ¸zenetÈt a fogyasztÛk egy jÛl meghat·rozott kˆrÈhez.
A v·llalkoz·s csˆkkentheti a kˆltsÈgeit, ha az alkalmazottak bÈrÈnek egy rÈszÈt
pontban fizeti Ès termÈszetesen ugyanez ÈrvÈnyes a helyi besz·llÌtÛkra is.
Amennyiben egy v·llalkoz·s helyi piacra termel Ès kˆltsÈgeinek nagy rÈsze is helyi
szereplőkkel szemben mer¸l fel, akkor forgalm·nak nagy rÈszÈt a helyi
fizetőeszkˆzben is lebonyolÌthatja. 29
Egy v·llalkoz·snak a kal·kakˆrbe valÛ belÈpÈs ut·n fokozott figyelemmel kell
kÌsÈrnie egyenlegÈnek alakul·s·t. Nem szabad, hogy t˙l sok pontot halmozzon fel (A
nagy adÛss·g felhalmoz·sa viszonylag ritka.). Az első LETS megszűnÈsÈnek egyik
oka is az volt, hogy a v·llalkoz·sok t˙l sok szÌvessÈgpÈnzt gyűjtˆttek Ès azt nem
tudt·k elkˆlteni. A helyi pÈnzzel is ugyan˙gy kell gazd·lkodni, mint a nemzeti
fizetőeszkˆzzel. EzÈrt mindig csak olyan mÈrtÈkben szabad elfogadni szÌvessÈgpÈnzt,
amilyen mÈrtÈkben előrel·thatÛan fel tudja haszn·lni. (Ha sz¸ksÈges maxim·lni kell
az elfogadott szÌvessÈgpÈnz mennyisÈgÈt.) Ilyen felhaszn·l·si lehetősÈg lehet, csak a
pÈlda kedvÈÈrt, egy vendÈgl·tÛhely esetÈben, ha a kˆr tagok segÌtenek egy rendezvÈny
szervezÈsÈben, egy helyi művÈsz szÌvessÈgpÈnz ellenÈben v·llal fellÈpÈst, vagy a
tagok rÈszt vesznek az ¸zlet ·talakÌt·s·ban, fel˙jÌt·s·ban. Kereskedelmi egysÈg
esetÈn, ha a helyi termelőknek rÈszben szÌvessÈgpÈnzben fizeti ki az ellenÈrtÈket. Ez a
problÈma nagyban enyh¸l, ha az egyes v·llalkoz·sok nem csak a mag·nszemÈly
tagokkal cserÈlnek, hanem egym·s kˆzˆtt is kˆtnek szÌvessÈgpÈnzes ¸gyleteket. Ez
r·ad·sul erősÌti a helyi v·llalkoz·sok kˆzti kapcsolatokat. TermÈszetesen egy sor
egyÈb lehetősÈge van mÈg a v·llalkoz·soknak a szÌvessÈgpÈnz megszerzÈsÈre illetve
felhaszn·l·s·ra.
A m·sik fontos dolog, amire figyelni kell, hogy mindig legyen elÈg forintbevÈtel,
amiből a felmer¸lő kˆltsÈgeket fedezni tudj·k (adÛfizetÈs, besz·llÌtok, kˆz¸zemi dÌjak
stb.)
A szÌvessÈgbank rÈszt vehet a helyi termÈkek terjesztÈsÈben is. Haz·nkban mÈg
nagyon ritka, de k¸lfˆldˆn m·r gyakorta előfordul, hogy egy vagy tˆbb termelő
ˆsszefogva ¸zletet nyit saj·t termÈnyeik ÈrtÈkesÌtÈsÈre. Ebben az esetben a besz·llÌtok
nem fognak pÈnzigÈnnyel jelentkezni Ès nagyobb mÈrtÈkben lehet elfogadni helyi
pÈnzt a vevőktől. LÈnyeges megemlÌteni, hogy ezeket az ¸zleteket gyakran
biotermelők hozz·k lÈtre. Az ő termÈnyeik a termelÈsi folyamatbÛl adÛdÛan
dr·g·bbak a szupermarketekben kaphatÛkn·l. De ha az ·r egy rÈszÈt szÌvessÈgpÈnzben
lehet fizetni, akkor az alacsonyabb jˆvedelmű v·s·rlÛk is meg tudj·k azokat v·s·rolni.
Egy ilyen v·llalkoz·sn·l a kapott szÌvessÈgpÈnz felhaszn·l·sa sem gond, mivel 30
gyakorta vannak olyan idÈnyjellegű mezőgazdas·gi munk·k, amikor munk·sokra van
sz¸ksÈg¸k.
Egy kal·kakˆr segÌthet a v·llalkoz·sok elindul·s·n·l is. Csˆkkenthetők az indul·si
kˆltsÈgek, ha a kˆrben van pÈld·ul egy ¸gyvÈd, aki kedvezmÈnyesen v·llalja a
bejegyzÈssel kapcsolatos feladatok elintÈzÈsÈt. De k¸lfˆldˆn az is előfordul, hogy az
indulÛkÈszletet is a tagoktÛl szerzik be. Ez egy nagyon kedvező, kamatmentes,
konkrÈt lej·rat nÈlk¸li ·ruhitelkÈnt is Èrtelmezhető. Melyik v·llalkoz·s ne ·lmodna
ilyenről manaps·g. Ha az indul·shoz viszonylag kevÈs t·rgyi eszkˆz sz¸ksÈges, teh·t
amikor nem kereskedelmi tevÈkenysÈget akarnak folytatni, akkor mÈg kˆnnyebb a
t·rgyi eszkˆzˆk nyitÛ ·llom·ny·nak megszerzÈse.
Az indulÛ v·llalkoz·sokn·l nagy jelentősÈge van annak is, ha nem kell nagy
erőfeszÌtÈseket kifejteni, azÈrt, hogy a fogyasztÛk megismerjÈk a v·llalkoz·st. Hanem
m·r egy jÛl meghat·rozott fogyasztÛi kˆrrel indulhatnak.
Mivel a kedvezmÈny ny˙jt·sa a leggyakoribb v·ltozat Èrdemes ezzel kapcsolatban
egy szab·lyt megfogalmazni: Csak akkora kedvezmÈnyt szabad adni, amennyit a
forgalom nˆvekedÈse ÈrdekÈben am˙gy is megtenne a v·llalkoz·s. EnnÈl nagyobb
mÈrtÈkű engedmÈnyt csak akkor szabad adni, ha az Ìgy megszerzett helyi pÈnz
elkˆltÈse Ès a sz¸ksÈges mÈrtÈkű forintbevÈtel biztosÌtott.
7.2. A szÌvessÈgbankok szerepe a h·ztart·sok gazd·lkod·s·ban
Első r·nÈzÈsre ˙gy tűnik gazdas·gilag csak a szegÈny h·ztart·sok helyzetÈn javÌt
egy szÌvessÈgbank. TÈny, hogy lehetősÈget ad sz·mukra olyan cikkek beszerzÈsÈre,
amikre m·r nem maradna pÈnz¸k a sz·ml·k kifizetÈse ut·n. De s˙lyos hiba lenne, ha
csak ezt vennÈnk Èszre Ès a tˆbbi hat·s elker¸lnÈ figyelm¸nket. A szÌvessÈgbankok
hasonlÛ funkciÛt tˆltenek be a h·ztart·sok gazd·lkod·s·ban mint a h·zt·ji
gazd·lkod·s. £ltal·ban 5-10%-kal tudnak a h·ztart·sok jˆvedelmÈhez hozz·j·rulni,
kivÈteles esetben (·ltal·ban munkanÈlk¸lieknÈl) ennÈl nagyobb hozz·j·rul·s is
elkÈpzelhető. 31
A szÌvessÈgbankban szerzett jˆvedelm¸kből a h·ztart·soknak lehetősÈg¸k van ˙j
javak Ès szolg·ltat·sok igÈnybevÈtelÈre. Amennyire igaz, hogy a szÌvessÈgbankban
ny˙jtott szolg·ltat·sok gyakran jelentősen eltÈrnek az illető hivatalos munk·j·tÛl ˙gy
az igÈnybevett szolg·ltat·sok is k¸lˆnbˆznek a megszokottaktÛl. Ez sok
vonatkoz·sban hasonlÌt a gazdas·g kezdeti szakasz·ban vÈgbemenő
specializ·lÛd·shoz. (Azt is mondhatjuk, hogy a szÌvessÈgbank ˙j javakat Ès
szolg·ltat·sokat von be a kereskedelembe.) Nem kell tˆbbÈ nek¸nk a f¸vet nyÌrni,
főzni, kuty·t sÈt·ltatni. Ha nincs hozz· kedv¸nk r·bÌzhatjuk ezeket m·sra, aki
szÌvesen megcsin·lja. Mi meg cserÈbe olyan szolg·ltat·sokat v·llalunk, amit mi
vÈgz¸nk szÌvesen. Bőv¸l teh·t a fogyaszt·sunk, ekˆzben termÈszetesen tˆbb munk·t
is vÈgz¸nk, de alapvetően olyanokat, amiket szÌvesen csin·lunk.
A szÌvessÈgbank lehetősÈget ny˙jt eszkˆzeink m·sodlagos hasznosÌt·s·ra is.
SzemlÈltess¸k ezt kÈt pÈld·val. Vett¸nk egy komposzt·lÛt, de csak ritk·n haszn·ljuk.
£ltal·ban a gar·zsban pihen. Viszont ha tagjai vagyunk egy szÌvessÈgbanknak
kˆlcsˆnadhatjuk a tagoknak, Ìgy a gÈpet folyamatosan haszn·lj·k, nek¸nk pedig
bevÈtelt hoz.
A m·sik pÈlda a szolg·ltat·sokra vonatkozik. Egy Budapest kˆrnyÈki alvÛv·rosban
lakunk Ès minden reggel autÛval megy¸nk be főv·rosi munkahely¸nkre. Ha v·llaljuk,
hogy elvisz¸nk magunkkal valakit, akinek a munkahelye a miÈnkhez kˆzel van, akkor
szintÈn kereshet¸nk helyi pÈnzt (utasunk esetleg a benzinpÈnzbe is besz·ll, mivel nem
kell tˆmegkˆzlekedÈsre kˆltenie) Ès mÈg t·rsas·gunk is lesz.
A sz·munkra feleslegessÈ v·lÛ eszkˆzˆket pl. sz·mÌtÛgÈpet, mosÛgÈpet sem kell
feltÈtlen¸l kidobnunk. Tal·lhatunk olyan tagot aki szÌvesen megvennÈ, mert az ˙jat
nem tudn· megfizetni.
A szÌvessÈgbank lehetősÈget ny˙jt olyan javak Ès szolg·ltat·sok megszerzÈsÈre,
amik a piacon nem v·s·rolhatÛk meg. De az is előfordulhat, hogy egy szÌvessÈgbank
nyitja meg az utat, ahhoz, hogy a nemzeti bank ·ltal kibocs·tott pÈnzt keress¸nk,
ahogy azt a kˆvetkező pÈlda is szemlÈlteti: 32
Egy szegÈny kisgyermekes sz¸lő el szeretne (kÈnytelen lenne) menni dolgozni, de
nem tudja senkire r·bÌzni a gyerekÈt. A rokonok t·vol Èlnek, bˆlcsőde nincs a
kˆzelben, arra meg mÈg gondolni sem mer, hogy pÈnzÈrt fogadjon fel egy
gyermekfel¸gyelőt. A szÌvessÈgbankon kereszt¸l tal·lhat egy megbÌzhatÛ embert, aki
vigy·z gyermekÈre, mÌg ő t·vol van. Õgy ő elmehet dolgozni. Mi tˆrtÈnik itt: a
gyermekfel¸gyelőnek fizet valamennyit helyi pÈnzben, ez·ltal megnyÌlik az ˙t a
munk·ba ·ll·s előtt, ami gazdas·gi helyzete stabiliz·l·s·hoz elengedhetetlen. Ez jÛ
pÈlda a szÌvessÈgbank kˆzvetett gazdas·gi hat·s·ra is.
7.3. A szÌvessÈgbankok kapcsolata az ˆnkorm·nyzatokkal
Egy indulÛ szÌvessÈgbank sikerÈt a helyi ˆnkorm·nyzat nagyban elősegÌtheti. Ezt
mutatj·k a k¸lfˆldi pÈld·k is, ahol a helyi LETS kˆzˆssÈg megteremtÈsÈben gyakran
rÈszt vesz az ˆnkorm·nyzat is. Nem pÈnz¸gyi, hanem szervezÈsbeli segÌtsÈgre kell
elsősorban gondolni.
Az ˆnkorm·nyzat segÌtheti a szÌvessÈgbankot, ha a lakÛgyűlÈseken lehetősÈget ad a
rendszer bemutat·s·ra, helyet biztosÌt a tal·lkozÛknak (pl. a művelődÈsi h·zban),
nyomtat·si, fÈnym·sol·si lehetősÈget biztosÌt stb. Persze nem kell ezeket sem ingyen
adnia, cserÈbe szÌvessÈgpÈnzt kÈrhet, amit saj·t bel·t·sa szerint haszn·lhat fel. Az
ˆnkorm·nyzat mÈg adÛk rÈvÈn is hozz·juthat a helyi pÈnzhez.
Az Ìgy szerzett bevÈtelt tˆbbfÈle cÈlra tudja az ˆnkorm·nyzat felhaszn·lni.:
! szÈtoszthatja szoci·lis segÈlykÈnt
! beÈpÌtheti az alkalmazottai fizetÈsÈbe
! t·rgyi eszkˆzˆzőket, szolg·ltat·sokat v·s·rolhat belőle
Ezek a lehetősÈgek főleg a szegÈnyebb ˆnkorm·nyzatoknak jˆnnÈnek jÛl, mivel
lehetővÈ tennÈk a forintban jelentkező kiad·sok mÈrsÈklÈsÈt.
Az ˆnkorm·nyzatok műkˆdÈsÈt a tˆrvÈny szigor˙an szab·lyozza, vÈlemÈnyem
szerint jelenleg csak az utolsÛ lehetősÈget tudn·k igÈnybe venni. Persze kÈrdÈses 33
ennek megprÛb·l·sa is. A helyzet megold·s·hoz mindenkÈppen sz¸ksÈges lenne az
ˆnkorm·nyzatokra vonatkozÛ szab·lyok mÛdosÌt·sa.
8. A SZÕVESS…GBANKOK SZEREPE A MUNKAN…LK‹LIS…G
M…RS…KL…S…BEN
A munkanÈlk¸liek sz·m·nak nˆvekedÈse Ès a szÌvessÈgbankok megjelenÈse kˆzˆtt
sokszor ok-okozati ˆsszef¸ggÈs van. Nagyon sok szÌvessÈgbank a magas
munkanÈlk¸lisÈg s˙jtotta ter¸leteken jelent meg. Azok a lehetősÈgek, amiket egy
szÌvessÈgbank ny˙jtani tud az egyÈnek sz·m·ra, amikről a h·ztart·sokban szÛlÛ
rÈszbe Ìrtam, k¸lˆnˆsen fontoss· v·lnak a munkanÈlk¸lieknek sz·m·ra. Nagyon sok
szÌvessÈgbank vallja cÈlj·nak a munkanÈlk¸lisÈg csˆkkentÈsÈt Ès a munkanÈlk¸liek
segÌtÈsÈt. …rdemes megnÈzni, hogyan is segÌtheti egy kal·kakˆr e cÈlok elÈrÈsÈt.
£ltal·nosan elfogadott vÈlemÈny, hogy a munkanÈlk¸lisÈg roncsolja az ember
szemÈlyisÈgÈt Ès minÈl tov·bb kÈnyszer¸l valaki ebbe az ·llapotba, ann·l nehezebben
tal·l ˙jra ·ll·st. A tÈtlensÈggel tˆltˆtt időnek rendkÌv¸l sok rossz hat·sa van, hogy
csak a legfontosabbat emlÌtsem ez az egyik oka a devi·ns viselkedÈsform·k
kialakul·s·nak. A szÌvessÈgbank rÈvÈn a munkanÈlk¸li nemcsak egy szerÈny
kiegÈszÌtő jˆvedelemhez jut hozz·, hanem egyben egy kˆzˆssÈg tagj·v· v·lik. Ez a
kˆzˆssÈg pedig kÈpes megfogni a lejtőn lefelÈ cs˙szÛ embert. A kˆzˆssÈgnek ny˙jtott
segÌtsÈgei rÈvÈn hasznosan tˆlti el idejÈt Ès ami tal·n a legfontosabb e kritikus
időkben, Èrzi, hogy sz¸ksÈg van r·. Az ily mÛdon a lecs˙sz·stÛl megmenek¸lt
munkanÈlk¸li lelkileg ˙j erőre kaphat Ès bizalommal v·ghat neki a munkakeresÈsnek.
Ha a dolgozat nagyra becs¸lt olvasÛja munkaadÛ is egyben tegye fel mag·nak a
kÈrdÈst, kit venne fel szÌvesebben, azt aki egÈsz munkanÈlk¸lisÈge alatt otthon ¸lt Ès a
tÈvÈt b·multa, vagy aki nem tÈtlenkedett Ès m·soknak illetve a kˆzˆssÈgnek hasznos
tevÈkenysÈggel tˆltˆtte idejÈt.
A pszicholÛgiai hat·sok v·zol·sa ut·n evezz¸nk m·s vizekre Ès nÈzz¸k meg a
tapasztalatok alapj·n milyen m·s mÛdokon segÌthetik a szÌvessÈgbankok a 34
munkanÈlk¸lieket. SegÌthet pÈld·ul az ·ll·skeresÈsben. Elsősorban a kÈpzetlen,
alacsony vÈgzettsÈggel rendelkező, vagy m·s szempontbÛl h·tr·nyos helyzetű
szemÈlyek sz·m·ra jelent ez sokat. Nem igaz·n valÛszÌnű, hogy egy sebÈsz a helyi
kal·kakˆrˆn kereszt¸l fog ˙j ·ll·st tal·lni mag·nak. Manaps·g gyakran hangs˙lyozz·k
a kapcsolati tőke fontoss·g·t, a helyi kˆr pedig tˆkÈletes lehetősÈget kÌn·l ennek
megszerzÈsÈre. Itt egy kˆzˆssÈgben vannak a munkanÈlk¸liek, az egyszerű fizikai
munk·t vÈgzők, v·llalkozÛk, ÈrtelmisÈgiek stb. A szÌvessÈgbank lehetősÈget ad olyan
t·rsadalmi rÈtegek kˆzˆtti kapcsolatok kialakÌt·s·ra, ami a kÈsőbbiek folyam·n igen
hasznosnak bizonyulhat. A kˆr tagjai segÌtik egym·st problÈm·ik megold·s·ban, Ìgy
az ·ll·skeresÈsben is.
VisszautalnÈk egy kicsit a v·llalkoz·sokrÛl szÛlÛ rÈszben leÌrtakra. Ha egy
v·llalkoz·s forgalma a helyi szÌvessÈgbank kˆzreműkˆdÈse rÈvÈn megnˆvekszik
lehetősÈge nyÌlik a fejlesztÈsekre Ès ˙j munkahelyek lÈtesÌtÈsÈre. Az ˙j alkalmazottat
pedig fizetheti forintban, vagy vegyesen mindkÈt fizetőeszkˆzben. De ha a forgalom
nˆvekedÈse nem is j·r egy¸tt a forintbevÈtelek megfelelő szintű nˆvekedÈsÈvel akkor
is lÈtrejˆhetnek ˙j munkahelyek. Ha az eddigi alkalmazottak elfogadj·k, hogy
fizetÈs¸k egy rÈszÈt a tov·bbiakban helyi pÈnzben kapj·k, az Ìgy felszabadulÛ
forr·sokbÛl ˙j alkalmazottak felvÈtelÈre van lehetősÈg.
A kˆrben a tagok a tevÈkenysÈgek egÈsz sor·t prÛb·lj·k ki, olyanokat is amikre
előtte soha nem is gondoltak. Ekˆzben r·Èbrednek meglÈvő kÈpessÈgeikre, amit
fejleszthetnek, emellett ˙jakat is szerezhetnek. Kider¸lhet pÈld·ul valakiről, hogy
kitűnő szak·cs, Ìgy m·r csak egy rˆvid szakkÈpzÈst kell elvÈgezni Ès m·ris kÌn·lhatja
szakÈrtelmÈt a hivatalos munkaerőpiacon. Ez Èppen fordÌtott mÛdja a szakma
v·laszt·s·nak. Itt előszˆr mindenki kiprÛb·lhatja kicsiben az adott foglalkoz·st Ès
ut·na, ha akarja kÈpezheti mag·t, de akkor m·r tudni fogja mi v·r r·. Ez
termÈszetesen legink·bb a fiatalabb tagoknak lehet fontos. A p·lyav·laszt·s sor·n az
emberek tˆbbsÈge nincs igaz·n tiszt·ban milyen munk·t is kell majd vÈgeznie a
kÈpesÌtÈs megszerzÈse ut·n. Eset¸nkben a tag re·lis dˆntÈst hozhat arrÛl, hogy
szeretnÈ-e tˆbb Èven ·t vÈgezni a kinÈzett szakm·t. Nem lehet felesleges megemlÌteni, 35
mekkora pÈnzkidob·st jelent az ·llam sz·m·ra, ha finanszÌrozza valakinek egy
szakma megszerzÈsÈt, de az soha nem helyezkedik el a megszerzett kÈpesÌtÈs szerinti
munkakˆrben.
De gyakran a tov·bbi kÈpzÈs sem sz¸ksÈges. Vegy¸nk egy Èrdekes pÈld·t.
Afrik·bÛl betelep¸lt ˙j honfit·rsunk belÈpve a kˆrbe felkÌn·lja kultur·lis ismereteit,
nevezetesen dobtud·s·t. Egy nagyobb mÈretű kˆrben mindig van olyan aki szÌvesen
elsaj·tÌtan· ezt. Ő majd elmondja az ismerőseinek ki tanÌtotta Ès szÈp lassan elterjed a
hÌr. Viszonylag kevesen kÌn·lnak ilyen szolg·ltat·st, Ìgy előbb utÛbb jelentkezhet
olyan is, aki nem tagja a kˆrnek de hajlandÛ pÈnzzel fizetni a tanÌt·sÈrt. Afrikai
bar·tunk haz·nkba Èrkezve valÛszÌnűleg ˙gy gondolta, hogy majd ÈpÌtkezÈseken
vÈgez kisegÌtő munk·t Ès eszÈbe sem jutott, hogy tud·s·ra van kereslet. (A pÈlda tal·n
kissÈ szokatlan, de az ilyen esetek nem elkÈpzelhetetlenek, nagyon sok olyan rejtett
kÈpessÈg van az emberekben ami m·sokat is Èrdekelne.)
Arra is lehetősÈg van, hogy a kor·bban a szÌvessÈgbankban helyi pÈnzÈrt vÈgzett
szolg·ltat·st kÈsőbb forintÈrt kÌn·lja valaki. Aki pÈld·ul kor·bban szÌvessÈgpÈnzÈrt
v·llalt takarÌt·st, kertek gondoz·s·t, kÈsőbb hivatalos pÈnzt is kaphat Èrte. (Itt ismÈt
Èrdemes megjegyezni, hogy a kˆr tagjai mindkÈt fizetőeszkˆzt haszn·lj·k Ès az
egym·s kˆzti forgalomban minden ¸gyletnÈl k¸lˆn dˆntik el melyik fizetőeszkˆzt
haszn·lj·k vagy azok milyen kombin·ciÛj·t.)
9. T£RSADALMI HAT£SOK
Jelleg¸kből adÛdÛan soha nem szabad elfeledkezni a szÌvessÈgbankok t·rsadalmi
vonatkoz·sairÛl. Mint emlÌtettem a szÌvessÈgbankok a gazdas·gi Ès t·rsadalmi szfÈra
hat·r·n műkˆdnek. A t·rsadalmi Ès a gazdas·gi hat·saik egyar·nt fontosak.
rdemes megemlÌteni, hogy a szÌvessÈgbank nem egy homogÈn kˆzˆssÈg. A tagok
a t·rsadalmi Ès gazdas·gi Èlet k¸lˆnbˆző ter¸letÈről Èrkeznek. Egy jÛl műkˆdő kˆrben
minden koroszt·ly Ès t·rsadalmi rÈteg kÈpviselteti mag·t. Ez kivÈteles
kˆzˆssÈgform·lÛ erejÈnek egyik forr·sa is. Ha csak egy egynemű kˆzˆssÈg lenne 36
előbb-utÛbb belterjessÈ v·lna. Õgy viszont Èlethű lenyomat·t kÈpezi a helyi
t·rsadalomnak Ès kiindulÛpontj·v· v·lhat az egyes t·rsadalmi problÈm·k megold·st
cÈlzÛ kezdemÈnyezÈseknek.
A legfontosabb t·rsadalmi hat·s teh·t a kˆzˆssÈgÈpÌtÈs. Mai rohanÛ vil·gunkban az
emberi kapcsolatok beszűk¸lnek. Sokan mÈg a kˆzvetlen szomszÈdjaikat sem ismerik.
Egy szÌvessÈgbank e tÈren ny˙jt esÈlyt a v·ltoz·sra. LehetősÈget ad, hogy
megismerj¸k a kˆrnyezet¸nkben Èlőket. A sokszÌnű emberi kapcsolatok kialakul·sa Ès
a szÌvessÈgbankon bel¸li lÈgkˆr segÌt, hogy kiegyens˙lyozottabban Èlhess¸nk. Ha
csak a stressz csˆkkenÈsÈt nÈzz¸k, m·r akkor l·thatÛ milyen jelentős hat·st tud
gyakorolni az emberek ÈletÈre. A tagok kˆzˆtti kˆlcsˆnˆs bizalom erőt adhat, hogy
m·s tÈren is normaliz·ljuk kapcsolatainkat, ideÈrtve pÈld·ul a munkahelyet Ès a
csal·dot. Egy szÌvessÈgbank kiv·lÛ kataliz·tora lehet egy ˆsszetartÛ helyi kˆzˆssÈg
lÈtrehoz·s·nak mÈg ott is, ahol m·r rÈgen felbomlottak ezek a kapcsolatok.
Fontos megemlÌteni, hogy m·r a kˆzˆssÈg lÈtrejˆtte is jelentős hat·st tud
gyakorolni a tagok szemÈlyisÈgÈre. Az ember alapvetően t·rsas lÈny, akinek egyik
legelemibb igÈnye, hogy egy kˆzˆssÈghez tartozÛnak Èrezhesse mag·t. Legtˆbb¸nk
ÈnkÈpÈnek fontos eleme, hogy mely kˆzˆssÈg tagjainak valljuk magunkat.
Tegy¸nk emlÌtÈst a szÌvessÈgbankban vÈgzett munka k¸lˆnlegesÈgÈről is.
Manaps·g az emberek tˆbbsÈge csak aprÛ munkaf·zisok vÈg nÈlk¸li sorozat·t vÈgzi.
Ne csak a szalag mellet dolgozÛkra gondoljunk, nem jobb a helyzete sok ˙gynevezett
ÈrtelmisÈgi munk·t folytatÛnak sem. E. F. Schumacher mondta, hogy az embereknek
termÈszetes igÈny¸k olyan munk·t vÈgezni, amelyben egyszerre tudj·k haszn·lni az
esz¸ket Ès a kez¸ket. Egy szÌvessÈgbank esÈlyt ny˙jt erre. A munkahely¸nkˆn
gyakran nem l·tjuk munk·nk vÈgeredmÈnyÈt, oly kis rÈszt kÈpvisel¸nk a
munkafolyamatbÛl, hogy kÈptelenek vagyunk ·tl·tni az egÈszet. A szÌvessÈgbankban
l·tjuk munk·nk vÈgeredmÈnyÈt Ès mivel tudjuk kinek segÌt¸nk, k¸lˆn ˆsztˆnzÈst
Èrz¸nk, hogy a lehető legjobban vÈgezz¸k el azt. Ne feledj¸nk a szÌvessÈgbankban
vÈgzett munk·val nemcsak helyi pÈnzt keres¸nk, hanem segÌt¸nk m·sokon is! 37
A szÌvessÈgbankban vÈgzett munka m·s tekintetben is k¸lˆnbˆzik a
munkahely¸nkˆn vÈgzettől. A tevÈkenysÈg mindig ˆnkÈntes, az ¸gyletkˆtÈsre senkit
sem kˆteleznek. £ltal·ban olyan tevÈkenysÈgeket v·llalnak a tagok, amiket ˆrˆmmel
vÈgeznek. EzÈrt ez a munka kevÈsbÈ megterhelő a tagok sz·m·ra. Gyakran az aktÌv
pihenÈs kategÛri·j·ba sorolhatÛ. Nagyon hasonlÛ az ˆnkÈntes munk·hoz. Hi·ba
vÈgz¸nk ˆnkÈnteskÈnt esetleg nehÈz munk·t, mÈgis szellemileg kipihentnek Èrezz¸k
magunkat ut·na.
A legtˆbb ember nincs tiszt·bban kÈpessÈgeivel. Tud·s·t a megszerzett
oklevelekkel azonosÌtja, mert azt tanulta, hogy csak az tud igaz·n akinek papÌrja is
van rÛla. Egy szÌvessÈgbank lehetősÈget ny˙jt arra, hogy felismerj¸k rejtett
kÈpessÈgeinket, pontosabb kÈpet kapjunk tud·sunkrÛl. Ez·ltal nˆvekszik
ˆnÈrtÈkelÈs¸nk Ès pozitÌv kÈpet tudunk kialakÌtani ˆnmagunkrÛl, ami kÈtsÈgtelen¸l a
boldog Èlet egyik alapfeltÈtele.
A szÌvessÈgbankok tagjai segÌthetnek egym·snak a krÌzishelyzetek megold·s·ban.
LÈtrehozhatnak egy olyan sz·ml·t, amire rÈszben szÌvessÈgpÈnzt, rÈszben hivatalos
pÈnzt fizetnek be. Ebből a kˆzˆssÈg dˆntÈse alapj·n t·mogathatj·k az ·tmenetileg
bajba jutott tagokat.
10. NON-PROFIT SZERVEZETEK A SZÕVESS…GBANKOKBAN
Egy szÌvessÈgbanknak sokfÈle tagja lehet, tˆbbek kˆzˆtt non-profit szervezetek is.
TermÈszetesen itt a helyi egyes¸letekre, csoportokra, ˆnkÈpző kˆrˆkre, t·rsas·gokra
stb. kell gondolni. V·zoljuk fel rˆviden milyen szerepet j·tszhat egy szÌvessÈgbank az
ő Èlet¸kben.
A szÌvessÈgbank rÈvÈn hozz·juthatnak a műkˆdÈshez sz¸ksÈges t·rgyi eszkˆzˆk
egy rÈszÈhez (pl. sz·mÌtÛgÈpek), bizonyos szolg·ltat·sokhoz (pl. holnapkÈszÌtÈs,
p·ly·zatÌr·s, kiadv·nyszerkesztÈs) Ès egyÈb technikai segÌtsÈget kaphatnak.
MindezekÈrt pedig nem pÈnzzel kell fizetni (ami ·ltal·ban a non-profit szervezeteknek
am˙gy sincs), hanem a helyi elsz·mol·si egysÈggel. 38
Ahhoz, hogy ezeket a lehetősÈgeket igÈnybe tudj·k venni helyi pÈnzt kell
szerezni¸k. Ennek alapvetően kÈt mÛdja lehetsÈges. Megoszthatj·k az erőforr·saikat a
szÌvessÈgbankkal (pl. iroda kˆlcsˆnad·sa, segÌtsÈg a programok szervezÈsÈben). Ez
esetben az adminisztr·ciÛ sz·ml·j·rÛl kapj·k az ellenÈrtÈket. Vagy a non-profit
szervezet tagjai eladÛkÈnt bekapcsolÛdnak a szÌvessÈgbank tagjai kˆzti
kereskedelembe Ès a munk·jukÈrt kapott ellenÈrtÈket a szervezet sz·ml·j·ra utaltatj·k.
A tags·g kˆzvetlen hasznakÈnt kˆnyvelhető el, hogy a szervezet helyi szintű
nyilv·noss·ghoz jut, tov·bb· segÌtőket, kÈsőbbi tagokat tal·lhat.
11. A SZÕVESS…GBANKOK LEHETŐS…GEI A K÷Z÷SS…GFEJLESZT…S
TER‹LET…N
A kˆzˆssÈgfejlesztÈs egy tˆbb rÈszből ·llÛ folyamat. Tˆbbek kˆzˆtt beletartozik a
helyi gazdas·g Ès t·rsadalom, a termÈszeti Ès az ÈpÌtett kˆrnyezet fejlesztÈse. Az első
kettőben szerepet kaphatnak a szÌvessÈgbankok is, amint azt a dolgozat m·s rÈszeiben
m·r kifejtettem.
Egy szÌvessÈgbank kiindulÛpontja lehet egy ˙j kˆzˆssÈgfejlesztÈsi stratÈgi·nak.
Tov·bb· m·sodlagos tevÈkenysÈgek v·llal·s·val, legyen az ak·r profitorient·lt, ak·r
non-profit jellegű kˆzvetlen¸l is bekapcsolÛdhat a megvalÛsÌt·sba (ily mÛdon m·r az
ÈpÌtett Ès a termÈszeti kˆrnyezet megÛv·s·ban Ès fejlesztÈsÈben is rÈszt vehet). De
lehetsÈges a bekapcsolÛd·suk az olyan ˆsszetett kˆzˆssÈgfejlesztÈsi programokba is,
mint az EurÛpai UniÛ LEADER programja.
Ha siker¸l egy ˆsszetartÛ Ès a sorsa ir·nt felelősÈget v·llalÛ kˆzˆssÈget lÈtrehozni,
akkor m·r megvan a megfelelő alap, ahhoz, hogy kÈsőbb helyi jellegű gazdas·gi Ès
t·rsadalmi programokat indÌtsanak, pÈld·ul kˆzˆssÈgi v·llalkoz·sokat.
12. A SZÕVESS…GBANKOK STATISZTIKAI ELEMZ…S…RŐL39
A szÌvessÈgbankok non-profit szervezetek, de nekik is Èrdemes nÈha vizsg·lni
tevÈkenysÈg¸ket. A hatÈkonys·g elvÈnek ÈrvÈnyesÌtÈse ·ltal·ban a v·llalkoz·sokra
jellemző, de ezen elv alkalmaz·sa, ha nem is olyan szigor˙an, a non-profit szektorban
is cÈlszerű.
Ennek egyik eleme lehet ha időnkÈnt kÈrdőÌv form·j·ban kikÈrik a tagok
vÈlemÈnyÈt. Ezt vÈlemÈnyem szerint legal·bb Èvente egyszer meg kellene tenni. A
m·sik lehetősÈg a statisztikai vizsg·lat, ennek elsődleges cÈlja a gyenge pontok
felderÌtÈse kell legyen.(pl. kevÈs tranzakciÛ, alacsony forgalom, gyenge kˆzˆssÈg).
Olyan mutatÛsz·mok kidolgoz·sa sz¸ksÈges, amelyekkel egyar·nt lehet vizsg·lni a
gazd·lkod·s fenntarthatÛs·g·t Ès a kˆzˆssÈg erejÈt. A mutatÛk kidolgoz·s·n·l fontos,
hogy azok a jelenleg is rendelkezÈsre ·llÛ adatokra Èp¸ljenek. Alkalmaz·suk Ìgy is
csak akkor cÈlszerű, ha a szÌvessÈgbank elektronikus nyilv·ntart·st vezet, mert Ìgy
nem igÈnyel jelentős pluszmunk·t a kisz·mÌt·suk. A nagyobb tags·ggal rendelkező
kˆrˆknek feltÈtlen¸l Èrdemes megfontolni ezt a lehetősÈget. A mutatÛk ÈrtÈkÈt
nemcsak a teljes kˆzˆssÈgre, hanem az egyes tagokra is Èrdemes meghat·rozni, ez
sokat segÌthet a ÑproblÈm·sî tagok felderÌtÈsÈben (k¸lˆnˆsen nagyobb kˆrˆk esetÈn).
Az ÈrtÈkelÈsnÈl viszonyÌt·si alapnak a mutatÛk kor·bbi ÈrtÈkeit Èrdemes tekinteni,
esetleg m·s kˆrˆk eredmÈnyÈt.
13. ÷SSZEGZ…S
A szÌvessÈgbankok nagyon hasznos tevÈkenysÈget vÈgeznek. MegerősÌtik a
kˆzˆssÈget Ès kiegÈszÌtő jˆvedelemhez juttatj·k tagjaikat. Az egyik legfontosabb
tulajdons·guk, hogy megtanÌtanak bÌzni m·sokban. A szÌvessÈgbankok gazdas·gi Ès
szoci·lis vÈdőh·lÛkÈnt is funkcion·lnak, ezzel elősegÌtik a t·rsadalmi Ès gazdas·gi
rend stabilit·s·t.
KÈtsÈgtelen hasznoss·ga mellet azonban nem szabad elfelejteni, hogy ez nem
csodaszer. A szÌvessÈgbankok nagyon sok problÈma megold·s·ban segÌtenek, de a
kˆzˆssÈgfejlesztÈst kivÈve, egyet sem tudnak egyed¸l megoldani. Ez k¸lˆnˆsen igaz a 40
gazdas·gi tÈren kifejtett tevÈkenysÈg¸kre. SegÌthetnek a munkanÈlk¸lisÈg
mÈrsÈklÈsÈben, a helyi v·llalkoz·sok Ès a h·ztart·sok jˆvedelmi viszonyainak
javÌt·s·ban.
Manaps·g a fejlődÈst az ÈletszÌnvonallal mÈrik. A boldogs·g egyed¸li
meghat·rozÛj·nak a felhalmozott vagyont tekinti. Ezzel ellentÈtben az ÈletminősÈget
nem csak a jˆvedelmi viszonyok, hanem t·rsadalmi tÈnyezők is meghat·rozz·k. A
szÌvessÈgbankok egyik speci·lis tulajdons·ga, hogy egyszerre nˆvelik az
ÈletminősÈget Ès az ÈletszÌnvonalat.
FELHASZN£LT IRODALOM41
Alm·ssy Tam·s: A helyi gazdas·g erősÌtÈse kooper·ciÛn alapulÛ helyi pÈnz¸gyi
egy¸ttműkˆdÈsekkel (forr·s: www.adata.hu)
Alm·ssy Tam·s: A jÛ illat˙ pÈnz (forr·s: www.aranymalinko.fw.hu)
Barbara Brantdt: Helyi kˆzˆssÈgek pÈnzrendszerei
(forr·s: www.eszmelet.tripod.com/51/brantdt51.html)
Helmut Creutz: A pÈnz-szindrÛma 1-2 (HIFA-Hung·ria, Budapest, 1997)
Guy Dauncey: ÷sszeoml·s ut·n (Gˆncˆl KiadÛ, Budapest, 2001)
Silvio Gesell: A termÈszetes gazdas·gi rend (KÈtezeregy KiadÛ, Budapest, 2004)
N. Gregory Mankiw: Makroˆkonomia (Osiris KiadÛ, Budapest, 1999)
Nagy G·bor: KamatozÛ szÌvessÈgek (forr·s: www.etk.hu/talentum)
Paul A. Samuelson, William D. Nordhaus: Kˆzgazdas·gtan (Kˆzgazdas·gi Ès Jogi
KˆnyvkiadÛ, Budapest, 1995)
Ernst F. Schumacher: A kicsi szÈp (Kˆzgazdas·gi Ès Jogi KˆnyvkiadÛ, Budapest,
1991)
Szendrő Szupi JÛzsef (szerk.): K÷R kÈzikˆnyv (Nonprofit Hum·n Szolg·ltatÛk
Orsz·gos SzˆvetsÈge, Budapest, 1999)
SzÌvessÈgbankok ñ kal·k·ban kˆnnyebb, Figyelő, 2002. november 5. (forr·s:
www.fn.hu)
IntÈzmÈnyesÌtett kal·ka, Figyelő, 2003. oktÛber 30. 65-66. oldal
Az idő nem csak pÈnz, NÈpszabads·g, 2006. m·jus 13. (forr·s: www.nol.hu)
KˆzˆssÈgi ÷nsegÌtő Rendszer (K÷R) (forr·s: www.civilreg.hu)
www.etk.hu/talentum
www.hunglets.fw.huI
MELL…KLETEK
1. mellÈklet:
JÛtÈkonys·gi Cserebolt (esettanulm·ny)
1
Haz·nkban egyetlenegy Ñv·llalkoz·sî indult egy szÌvessÈgbank keretÈn bel¸l. Ez a
JÛtÈkonys·gi Cserebolt Szolnokon. Az al·bbi rˆvid esettanulm·ny ·ltal·nos kÈpet
kÌv·n adni az ¸zletről.
A boltot a 2001-ben alapÌtotta a Szolnoki K÷R. A cÈlja a szegÈnyek t·mogat·sa
volt. Az alapelkÈpzelÈs nÈh·ny mondatban felv·zolhatÛ. Az ¸zletben nem
kÈszpÈnzÈrt, hanem zˆld forintÈrt forgalmazz·k a termÈkeket. Kereskedni csak a
K÷Rbe valÛ belÈpÈs ut·n lehet. Zˆld forintot alapvetően kÈt mÛdon lehet szerezni: a
boltba bevitt t·rgyakÈrt cserÈbe vagy hagyom·nyos mÛdon, a szÌvessÈgbankban
vÈgzett tevÈkenysÈggel. SzigorÌt·skÈnt meghat·rozt·k, hogy csak a pozitÌv egyenleg
terhÈre lehet v·s·rolni. A tervek szerint az ¸zletben haszn·lt ruh·kkal,
alapÈlelmiszerekkel Ès egyÈb mindennapi sz¸ksÈgleti cikkekkel kereskedtek volna.
FigyelemremÈltÛ volt az egyik elkÈpzelÈs¸k. Eszerint segÌtettek volna a segÈlyek,
adom·nyok hatÈkonyabb eloszt·s·ban. Ez az al·bbiak szerint tˆrtÈnt volna: a
segÈlyszervezet az adom·nyozÛ engedÈlyÈvel beadja az adom·nyt az ¸zletbe, cserÈbe
K÷R utalv·nyokat kap, amit azt·n szÈtoszt a segÈlyezettek kˆzˆtt, ők pedig szabadon
dˆnthetik el, mit v·s·rolnak az utalv·nyokon. A mÛdszer nagy előnye, hogy az
v·lasztja ki mit kapjon a r·szorulÛ, aki a legjobban ismeri az igÈnyeit, saj·t maga.
Ezek voltak a tervek, nÈzz¸k mi lett belől¸k. A szÌvessÈgbank tevÈkenysÈge egyre
ink·bb t·rgyak cserÈjÈre szűk¸lt, jelenleg m·r nem is műkˆdik. A JÛtÈkonys·gi
Cserebolt viszont tov·bbra is ¸zemel (Ès tal·n kˆvetőre is tal·l). Ezut·n az ¸zlet
profilja lÈnyegÈben a haszn·lt ruh·k cserÈjÈre szűk¸lt. Tal·n ez lehet az egyik oka,
hogy az adom·nyok eloszt·s·ban remÈlt szerepe sem valÛsult meg. MÈg az elejÈn
felvetettÈk az ˆnkorm·nyzatnak, hogy a K÷R utalv·nyokat ÈpÌtse be a szoci·lis
1
A mellÈkletet megÌr·sa sor·n elsősorban a JÛtÈkonys·gi Csereboltban l·togat·som alkalm·val gyűjtˆtt
inform·ciÛkra Ès tapasztalatokra hagyatkoztam. II
rendszerbe, erre viszont akkor nem volt lehetősÈg. Az ˆnkorm·nyzat ·ltal kibocs·tott
szoci·lis utalv·nyok m·r bev·lthatÛk az ¸zletben, de az eladÛk mÈg nem tal·lkoztak
olyan vevővel, aki ezzel akart volna fizetni (Ès nem is fognak mivel az ilyen
utalv·nyokat egyben kell lev·s·rolni)
Jelenleg kˆr¸lbel¸l 400 tagja van az ¸zletnek, de csak egy rÈsz¸k aktÌv. Ők a
behozott ruh·kÈrt zˆld forintot kapnak, amiket az ¸zletben tudnak lev·s·rolni. Az
elad·si ·r 10%-·t forintban kell fizetni, ez a maxim·lis rÈsz ami non-profit műkˆdÈs
sor·n mÈg megengedett. Az Ìgy befolyÛ ˆsszegből prÛb·lj·k a kˆltsÈgeket fedezni.
(2006 oktÛberÈben kb. 30.000 Ft volt a bevÈtel). ElhanyagolhatÛ bevÈtel a tagoktÛl
kÈrt egyszeri belÈpÈsi dÌj (1000 Ft, nyugdÌjasoknak 700 Ft). Ezek a bevÈtelek m·r alig
fedezik a kˆltsÈgeket. A helyisÈget ugyan az ˆnkorm·nyzat biztosÌtja, de ez nem
jelenti, hogy nem kell Èrte bÈrleti dÌjat fizetni. Ehhez jˆn mÈg a rezsikˆltsÈg. Az
eladÛkat a munka¸gyi kˆzpont fizeti. Ha a havi 300.000 zˆld forint kˆr¸li forgalom
tov·bb csˆkken a bolt bez·r·sa elker¸lhetetlenek l·tszik.
A fentiek nem festenek t˙l pozitÌv kÈpet az ilyen tÌpus˙ v·llalkoz·sok kil·t·sairÛl.
A helyzet azÈrt nem ennyire rossz. Az ¸zletben tett szemÈlyes l·togat·s alapj·n
nyugodtan ki merem jelenteni, hogy van igÈny az ilyen kezdemÈnyezÈsekre, mind
t·rsadalmi, mind gazdas·gi oldalrÛl. MÈg most is, hogy a forgalom nagyon leszűk¸lt
megesik, hogy valaki csak beszÈlgetni, nÈzelődni tÈr be, a kˆzˆssÈg ir·nti igÈny mÈg
mindig megvan az emberekben. A gazdas·gi sz¸ksÈgessÈg pedig vit·n fel¸l ·ll ha a
hazai jˆvedelmi viszonyokat nÈzz¸k.
A csˆkkenő forgalom legnagyobb oka az lehet, hogy a tevÈkenysÈg a haszn·lt
ruh·k kereskedÈsÈre szűk¸lt. A t·rsadalmi Ès a gazdas·gi (pl. bev·s·rlÛkˆzpontok
megjelenÈse) v·ltoz·sok miatt ez m·r nagyrÈszt felesleges szolg·ltat·s. Nˆvelni
lehetne a bolt forgalm·t, ha tartÛs Èlelmiszereket, h·ztart·si Ès vegyipari cikkeket is
·ruln·nak, pÈld·ul ˙gy, hogy az ·r felÈt zˆld forintban lehet fizetni. Ehhez viszont
biztosÌtani kellene a megfelelő nagys·g˙ forintbevÈtelt (az egÈsz kezdemÈnyezÈsnek
csak akkor van Èrtelme, ha a bolt fenn tudja mag·t tartani). Emellett a tagok ez
esetben nem tudn·nak zˆld forintot szerezni, azzal, hogy leadnak dolgokat a boltba. A III
problÈma megold·sa nem lehetetlen, de mindenkÈppen sz¸ksÈges volna az eredeti
kal·kakˆr felÈlesztÈse. A sz¸ksÈges forintbevÈtel biztosÌt·sa az ·rbevÈtelből nem
lehetsÈges, de erre tal·lhatÛ m·s lehetősÈg is
11
.
11
PÈld·ul ha engedÈlyezz¸k a tagok kˆzˆtt a zˆld forint ·tv·lt·s·t forintra. M·sik lehetősÈg, ha a tagok pÈnzÈrt
v·llalnak munk·t, de az ellenÈrtÈket a K÷R sz·ml·j·ra utaltatj·k, ők pedig ezzel egyenÈrtÈkű zˆld forintot
kapnak. IV
2. mellÈklet:
A szÌvessÈgbankok m·sodlagos tevÈkenysÈgei
A szÌvessÈgbankok a cserÈk lebonyolÌt·s·n kÌv¸l termÈszetesen m·s tevÈkenysÈget
is vÈgezhetnek. Ez lehet non-profit, Ès a sz¸ksÈges feltÈtelek teljesÌtÈse ut·n, ak·r
v·llalkoz·si tevÈkenysÈg is.
Amikor egy szÌvessÈgbank tagjai ˙gy dˆntenek, hogy belev·gnak egy ˙j projektbe,
Èrdemes nÈh·ny dolgot figyelembe venni. Ha a tˆbbsÈg meg is szavazza a rÈszvÈtelt, a
tˆbbieket akkor sem lehet, arra kÈnyszerÌteni, hogy rÈszt v·llaljanak benne. …rdemes
az ˙j projektet teljesen elk¸lˆnÌteni a szÌvessÈgbank alaptevÈkenysÈgÈtől. Ha ez nem
tˆrtÈnik meg, akkor fenn·ll a veszÈlye, hogy a projekt esetleges kudarca az egÈsz
szÌvessÈgbankot mag·val r·ntja. De siker esetÈn is felmer¸lhetnek gondok. Az ˙j
projekt ir·nyÌtÛi sok időt fordÌtanak a szervezÈsre. Elv·rj·k, hogy a tˆbbi tag ÈrtÈkelje
f·radoz·saikat Ès szÌvessÈgpÈnzzel honor·lja. Ez a kÈrÈs jogos, de megfelelő
előkÈszÌtÈs hÌj·n konfliktusokhoz vezethet.
Az egyik megold·s erre az lehet, ha ˙gynevezett projektsz·ml·t nyitnak. Erre azok
a tagok, akik t·mogatj·k az ˙j elkÈpzelÈst szÌvessÈgpÈnzt fizetnek be. Ez azzal is
egy¸tt j·r, hogy csak a t·mogatÛk szÛlhatnak bele a projekt műkˆdÈsÈbe. A sz·ml·n
ˆsszegyűlt szÌvessÈgpÈnzből fizethetik azokat, akik a megvalÛsÌt·sban rÈszt vettek. A
nemzeti valut·ban jelentkező kˆltsÈgek fedezÈse a szÌvessÈgbank keretein kÌv¸l
tˆrtÈnhet. (A szÌvessÈgbank csak a helyi pÈnz forgalm·val kapcsolatos sz·ml·kat
vezeti, a nemzeti fizetőeszkˆzzel nem foglalkozik.)
Mindezt ˆsszefoglalva: A szÌvessÈgbank maradjon az alaptevÈkenysÈgnÈl, Ès ha
mÈgis valami ˙jba kezd akkor azt kezelje elk¸lˆnÌtve. V
3. mellÈklet:
A K÷R SZAB£LYAI
1. A K÷R egy non-profit jellegű kezdemÈnyezÈs a helyi kˆzˆssÈgekÈrt.
2. A K÷R rendszeresen, naprakÈsz nyilv·ntart·st kÈszÌt, amely kÌn·latot Ès keresletet
tartalmaz, ennek segÌtsÈgÈvel a tagok ·rukat Ès szolg·ltat·sokat cserÈlhetnek egym·s
kˆzˆtt.
3. A K÷R tagjai egyetÈrtenek azzal, hogy adataikat, valamint azokat az inform·ciÛkat,
amelyek a cserÈk lebonyolÌt·s·hoz sz¸ksÈgesek (pl. nÈv, csereforgalom,
sz·mlaegyenleg) - az adatvÈdelem keretein bel¸l - nyilv·ntartj·k Ès a tags·g
rendelkezÈsÈre bocs·tj·k.
4. A tranzakciÛk PONTban folynak, vagy rÈszlegesen kÈszpÈnzben. Csak a PONT
ÈrtÈkek ker¸lnek be a kˆnyvvitelbe. A tagok saj·t maguk dˆntik el, hogy kivel
akarnak kereskedni. Erre vonatkozÛlag nincs kˆtelezettsÈg.
5. A kˆnyvelő feladata, hogy jÛv·Ìrja a PONTokat egyik sz·ml·rÛl a m·sikra.
Mindenki sz·ml·ja null·rÛl indul, ezÈrt az ˙j tagok is azonnal elkezdhetik a
kereskedÈst. Nincs kamat illetve kezelÈsi kˆltsÈg.
6. A K÷R meghat·rozhatja az igÈnybe vehető hitel maxim·lis ÈrtÈkÈt. A K÷Rből valÛ
kilÈpÈs előtt a tagok kˆtelesek null·ra egyenlÌteni sz·ml·jukat.
7. A K÷R nem v·llal felelőssÈget Ès nem foglalkozik adÛbevall·si Ès £FA
visszaigÈnylÈsi ¸gyekkel. Minden tag felelős a saj·t adÛbevall·s·Èrt.
8. A K÷R visszautasÌthatja olyan tranzakciÛk beiktat·s·t a nyilv·ntart·sba, amely
tˆrvÈnyellenes, vagy m·s okbÛl szab·lysÈrtő.
9. A K÷R fenntart·sa ÈrdekÈben Èvi tagdÌjat kell fizetni, PONTban Ès kÈszpÈnzben.
Ennek mÈrtÈkÈről a csoport dˆnt.
10. A szervező csoportj·nak joga van visszautasÌtani b·rki felvÈtelÈt, vagy a tags·gbÛl
kiz·rni, ha tevÈkenysÈge ellentmond a rendszer Èrdekeinek.
11. EgyÈni gazd·lkod·ssal kapcsolatos (limit, kˆlcsˆn, t·mogat·s) kÈrÈst vagy
kÈrvÈnyt elsősorban a szervező csoport felÈ, m·sodsorban pedig a tagok KˆzgyűlÈse
felÈ kell k¸ldeni. VI
12. A tagoknak joguk van rÈszt venni a KˆzgyűlÈseken, Ès dˆntÈseket hozhatnak, 1
szavazat/1 tag alapj·n.
13. A szervező csoport ˙j szab·lyokat, mÛdosÌt·sokat hozhat lÈtre, de csak 2/3-os
tˆbbsÈgi szavazattal a KˆzgyűlÈsen, vagy 21 napon bel¸l egy RendkÌv¸li ‹lÈs keretÈn
bel¸l.
A tagok elfogadj·k e szab·lyokat, valamint az Alapszab·ly feltÈteleit Ès
rendelkezÈseit. VII
4. mellÈklet:
A szÌvessÈgbankok sikertelensÈgÈnek lehetsÈges okai Ès nÈh·ny aj·nlott
intÈzkedÈs
£ttekintve a hazai helyzetet kÈnytelenek vagyunk elismerni, hogy egy Èvtized alatt
sem siker¸lt gyˆkeret vernie ennek a kezdemÈnyezÈsnek. A budapesti Talentum
Kˆrtől eltekintve az egyes prÛb·lkoz·sok hamar kifulladtak. Felmer¸l teh·t a kÈrdÈs
mi ennek az oka, illetve hogyan lehetne v·ltoztatni a helyzeten?
Az ok nyilv·nvalÛ: a nyugati Ès a kelet-eurÛpai t·rsadalom k¸lˆnbˆzősÈgei.
TermÈszetesen m·s tÈnyezők is kˆzrej·tszanak a helyzet kialakul·s·ban, de
kÈtsÈgkÌv¸l ez a legfontosabb. Mag·val a rendszer lÈnyegÈvel nincs baj, az
tˆkÈletesen műkˆdik haz·nkban is, amint a Talentum Kˆr is bizonyÌtja. VÈlemÈnyem
szerint a gondok abbÛl erednek, hogy nem vettÈk figyelembe a kelet-eurÛpai
saj·toss·gokat a hazai modell kialakÌt·sakor illetve az egyes szÌvessÈgbankok
megalapÌt·sakor. Ilyen saj·toss·g pÈld·ul az ˙j dolgoktÛl valÛ idegenkedÈs, a vezetÈs
ir·nti v·gy (ne nek¸nk kelljen dˆnteni), a kezdemÈnyezőkÈszsÈg hi·nya. Ha azt
akarjuk, hogy a szÌvessÈgbankok Magyarorsz·gon is kifejtsÈk ·ld·sos hat·sukat,
akkor kÈt dolgot tehet¸nk, vagy v·runk nÈh·ny Èvtizedet, mÌg kialakulnak az ˙j
t·rsadalmi szok·sok (legink·bb az, hogy ne m·soktÛl v·rjuk problÈm·ink megold·s·t,
hanem vegy¸nk saj·t kez¸nkbe sorsunk ir·nyÌt·s·t) vagy megprÛb·ljuk a keleteurÛpai valÛs·gnak megfelelően ·talakÌtani az elkÈpzelÈst. Ehhez előszˆr is alaposan
meg kellene vizsg·lni az eddigi prÛb·lkoz·sokat Ès felt·rni siker¸k vagy kudarcuk
okait. Egy ilyen vizsg·lat eredmÈnyekÈppen m·r kialakÌthatÛ lenne egy olyan
szÌvessÈgbank modell, ami a hazai gyakorlatban is műkˆdőkÈpes. VIII
SzemÈlyes vÈlemÈnyem alapj·n Èn a kˆvetkező lÈpÈsek megtÈtelÈt javasoln·m:
# LÈtre kellene hozni egy LETSLINK-hez hasonlÛ szervezetet.
# A szÌvessÈgbankok szervezőinek kÈpzÈst kellene tartani, ahol a műkˆdÈs sor·n
felmer¸lő problÈm·k kezelÈsÈre is felkÈszÌtik őket.
# A szÌvessÈgbankok tagjainak szÈlesebb hat·skˆrrel rendelkező vezetősÈget
kellene v·lasztaniuk, amely nemcsak az adminisztratÌv teendőket l·tn· el, hanem
figyelnÈ a műkˆdÈst Ès javaslatokat dolgozna ki a fejlesztÈsre, a problÈm·k
megold·s·ra.
# ÷sztˆnˆzni kellene a szÌvessÈgbankokat honlap indÌt·s·ra.
# A Kˆr kÈzikˆnyvet fel kellene tenni az Internetre (ennek nincs szerzői jogi
akad·lya)
# …rdemes lenne egyes tagoknak munkakˆzvetÌtÈst v·llalniuk. Ez azt jelentenÈ,
hogy (jutalÈk ellenÈben) ˆsszehozn·k az eladÛkat Ès a vevőket. Ez főleg azoknak az
˙j tagoknak jˆnne jÛl, akiknek mÈg nincsenek ismerőseik a kˆrben (pl. ˙jonnan
kˆltˆztek a kˆrnyÈkre) Ès nehezen kapcsolÛdnak be a kereskedÈsbe.
# …rdemes a kˆr gazd·lkod·s·nak Ès a kˆzˆssÈgnek az ·llapot·t folyamatosan
nyomon kˆvetni, azokat a tagokkal rendszeresen megbeszÈlni.
# Mint nyugaton, itt is kellenÈnek olyan tagok, akikhez b·rmikor bizalommal
lehet fordulni Ès segÌtenÈnek a problÈm·k megold·s·ban (pl. limithez kˆzelÌtő
egyenleg esetÈn).
# Nagyobb erőfeszÌtÈseket kellene tenni a szÌvessÈgbankok megismertetÈsÈre,
mivel az emberek tˆbbsÈge mÈg nem hallott rÛla. Tudom·som szerint csak a
Figyelő Ès a Magyar Narancs Ìrt a tÈm·ban cikket, tov·bb· az időbankokrÛl jelenik
meg nÈha egy-egy tudÛsÌt·s. A Figyelőt tˆbbnyire nem h·ziasszonyok,
munkanÈlk¸liek, szakmunk·sok stb. olvass·k, Ìgy Èppen azokhoz nem jut el az
inform·ciÛ, akiknek a legnagyobb sz¸ksÈge lenne r·. El kellene Èrni, hogy a nagy
olvasÛt·borral rendelkező napilapok is foglalkozzanak a tÈm·val, de az igaz·n
hasznos az lenne, ha a televÌziÛban is tˆbbszˆr bemutatn·k a szÌvessÈgbankokat. IX
# Tanulm·nyozni kellene a volt NDK ter¸letÈn műkˆdő szÌvessÈgbankokat, ez
azÈrt lenne cÈlszerű mivel az ottani t·rsadalom (elsősorban a szocialista m˙lt miatt)
sokban hasonlÌt a hazaihoz.
12
12
rdekes egybeesÈs, b·r valÛszÌnűleg nincs nagy jelentősÈge, hogy az osztr·k segÌtsÈggel alakult Talentum
Kˆr mÈg mindig műkˆdik, mikˆzben az ink·bb angolsz·sz tapasztalatokra t·maszkodÛ K÷Rˆk tˆbbnyire rˆvid
Èletűnek bizonyulnak. X
5. mellÈklet:
Egy kÈpzeletbeli szÌvessÈgbank Èves forgalm·nak t·bl·zatos bemutat·sa
Az al·bbi t·bl·zatok egy kÈpzeletbeli szÌvessÈgbank Èves forgalm·t mutatj·k. TÌz
taggal sz·moltam, ezek kˆz¸l kettőre kell figyelni. Az I tag az Èv folyam·n kilÈp Ès
negatÌv egyenleget hagy maga ut·n. A J tag ebben az Èvben lÈp be. A forgalmi adatok
a tagok kˆzˆtt az egyes rel·ciÛkban megvalÛsult Èves forgalom ˆsszevont adatai.
1. Az egyenlegek alakul·sa
Tagok NyitÛegyenleg TerhelÈs JÛv·Ìr·s
Z·rÛ
egyenleg
A 15 -11 38 42
B -30 -46 22 -54
C -17 -24 17 -24
D 20 -23 11 8
E 8 -17 25 16
F 54 -25 28 57
G -78 -18 7 -89
H 23 -6 32 49
I 5 -20 15 0
J 0 -16 11 -5
÷sszesen 0 -206 206 0
Forr·s: saj·t munka
2. A kereskedÈsből fakadÛ Èves forgalom alakul·sa
EladÛk
Tagok A B C D E F G H I J ÷sszesen (-)
A x 4 0 2 2 2 0 0 0 0 10
B 7 x 0 4 0 19 0 10 0 5 45
C 0 0 x 0 8 0 0 15 0 0 23
D 3 12 0 x 0 4 0 0 3 0 22
E 0 0 9 0 x 0 2 5 0 0 16
F 20 0 0 3 1 x 0 0 0 0 24
G 1 0 4 0 0 3 x 0 3 6 17
H 0 3 0 0 2 0 0 x 0 0 5
I 7 0 4 2 0 0 5 2 x 0 20
J 0 3 0 0 12 0 0 0 0 x 15
k ő Vev
÷sszesen (+) 38 22 17 11 25 28 7 32 6 11 197
Forr·s: saj·t munka XI
3. A kilÈpÈs miatti mÛdosÌt·s
Tagok A B C D E F G H J ÷sszesen (-)
I 1 1 1 1 1 1 1 1 1 9
Forr·s: saj·t munka
Az I eladÛkÈnt a tˆbbiek v·s·rlÛkÈnt szerepelnek a t·bl·zatban.
4. Az Èves forgalom alakul·sa
EladÛk
Tagok A B C D E F G H I J ÷sszesen (-)
A x 4 0 2 2 2 0 0 1 0 11
B 7 x 0 4 0 19 0 10 1 5 46
C 0 0 x 0 8 0 0 15 1 0 24
D 3 12 0 x 0 4 0 0 4 0 23
E 0 0 9 0 x 0 2 5 1 0 17
F 20 0 0 3 1 x 0 0 1 0 25
G 1 0 4 0 0 3 x 0 4 6 18
H 0 3 0 0 2 0 0 x 1 0 6
I 7 0 4 2 0 0 5 2 x 0 20
J 0 3 0 0 12 0 0 0 1 x 16
k ő Vev
÷sszesen (+) 38 22 17 11 25 28 7 32 15 11 206
Forr·s: saj·t munka
Beszélgetés Dr. Drábik Jánossal, a harmadikutas társadalomkutatóval
[2009.05.10. 12:21]
Dr. Drábik János az egyik legeredetibb gondolkodó ma Magyarországon, aki se a baloldalon, se
a jobboldalon nem szívesen látott vendég. Műveit valamennyi politika párt vezetője olvassa
(Gyurcsány, Orbán, Kuncze), csak hallgat róla. Könyveiben már 20 éve megírta, hogy a bankok
a pénzt a semmiből teremtik, rögtön adósság lesz belőle. Téziseit Nyugaton ma már számos
film, tanulmány és könyv támasztja alá. Az antiglobalista tüntetéseken részt vevő középosztály
már érti a világot, Magyarország még nem igazán. De kik azok a pénzügyi körök,
bankoligarchiák tagjai, akik előidézték a válságot? A 25 milliárdos IMF-garancia, amit a magyar
vezetők „kibuliztak”, kinek jó vajon? Sokan összeesküvés-elméletnek tartják a pénzügyi
világmátrixot. Az azonban tény, hogy a világ javainak túlnyomó többségét néhány
bankárdinasztia tartja kezében, és aranyfedezet nélkül gyártják a pénzt.
A nemzeti vagyonról
Tavaly először azt mondta a kormány, hogy nincs államcsőd, majd azt
mondták, államcsőd fenyeget. Az IMF uniós közreműködéssel végül tető
alá hozott nekünk egy 25 milliárd dolláros hitelgaranciát, amit
lehívhatnak a magyarországi kereskedelmi bankok. Aztán Gyurcsánynak
szóltak bizonyos pénzügyi körök, hogy menni kéne. Most akkor mi
történik itt? És mi lesz ezzel a pénzzel?
Ez a 25 milliárd dollár valójában egy ígéret arra, hogy ha a külföldi
tulajdonú kereskedelmi bankoktól szükségünk lesz devizahitelre, akkor a
magyar állam az adófizetőkkel kezességet vállal arra, hogy ezt a hitelt
beszerzi. De válasszuk szét a problémát! Van egy ún. világgazdasági
válság, illetve nincs, mert mesterségesen hozták létre. És van egy
magyar gazdasági válság, amit szintén mesterségesen hoztak létre,
hiszen mesterségesen előidézett pénzszűke van. Az ún. magyar válság
akkor is lenne, ha a világban nem lett volna krízis. Akik a magyar
helyzetet előidézték, először 2007 februárjában főpróbán szimulálták az
akciót, aztán a gyenge pontokat kijavították, 2008 nyarán megint
kipróbálták, és tavaly ősszel élesben megcsinálták.
De mit és minek?
A nemzetközi pénzügyi körök a működő nemzeti vagyon 90%-át, így az
ipari és mezőgazdasági üzemeket, bankokat stb. már megszerezték. Az
igazi cél az, hogy a maradékot is megszerezzék, amíg nem jön egy olyan
kormány, amit már nem tudnak könnyen irányítani. Most jöhet a nem
működő nemzeti vagyon, mint az ország területe, a föld mélyének a
kincse, a föld feletti és alatti vizek, az ingatlanok, pl. a királyi vár, a Sándor Palota, a múzeumok, a
kórházak. A pénzuralmi világrendszer vezetői általában minden kormányt irányítanak, hiszen mindenki a
világrend koordinátái között kénytelen mozogni.
Konkretizáljuk, mert kicsit összeesküvés-elméletnek tűnik, és nem szeretném, hogy a fürdővízzel
kiöntsük a gyereket!
Ma az államadósság 20 ezer milliárd forint, míg az ország adósságállománya 50 ezer milliárd forint. A
gazdaságra és a magánszemélyekre tehát 30 ezer milliárd forint jut. Viszont a 20 ezer milliárd forint zöme
államkötvényekben van, amiket időnként meg kell újítani. 2008 októberében hirtelen az a tizenegynéhány
befektető alap, amely kiharcolta magának, hogy az állam mindig nagy tömegben felajánlja nekik az
államkötvényeket – amiket nekik előjoguk megvásárolni –, lényegében összebeszéltek és egyetlen
államkötvényt sem voltak hajlandóak venni a szokásos kamattal. Az állam ezért elkezdte emelni a
kamatot, de így sem kellett nekik. Aztán 10% fölé ment a kamat, de a mai napig nem akarnak venni. A
mai napig sztrájkolnak, kartelleznek.
ingatlanmagazin.com - Giga bukta! A 25 milliárd dolláros IMF-hitel nem... http://www.ingatlanmagazin.com/ujprint/tartalom/9082/Giga_bukta_A...
1 / 3 2009.10.08. 10:02Dr. Drábik János
Réti Dóra
De miért?
Ki akarták kényszeríteni, hogy az állam az általuk adandó hitelt ne a szokásos módon államkötvényekkel,
kincstárjegyekkel fedezze, ahol a fedezetet alapja az adóbevétel. Nekik most a fizikai vagyon kell, a nem
működő nemzeti vagyon.
A vízműveket összevonták, már készítik elő a privatizációra. Ezt beszélik mostanában.
Minden lépés folyamatban van, hogy ezt a nem működő nemzeti vagyont jócskán áron alul
megszerezzék.
A 25 milliárd dolláros IMF-pénzről
Térjünk vissza a 25 milliárd dolláros garanciára! Ha a világban a mérgezett hitelek miatt likviditási
problémák merültek fel, akkor honnan áramlott ez a töménytelen mennyiségű pénz a világba, és egy
cseppnyi hozzánk is? Megint fedezet nélkül nyomtatták a bankjegyeket?
Magyarországnak erre a pénzre nincs szüksége. A 25 milliárdot nem az IMF és Brüsszel adta, ők csak
kvázi garanciát vállalnak, de nekik nincs pénzük. A nemzetközi kereskedelmi bankok adják. De nekik sincs
pénzük, ezért a ma működő ún. résztartalékra épülő, fedezet nélküli pénzrendszerben a levegőből állítják
elő korlátlanul a fedezetlen pénzt. (lásd korábbi cikkünket: Zeitgeist – a szerk.) 700 trillió dollárt állítottak
elő! (1 trillió dollár = 1000 milliárd forint).
Jön a naiv kérdés. Miért nem állít elő a Magyar Nemzeti Bank is pénzt? Minek tartjuk?
Mert a Nemzeti Banknak ezt megtiltották. A monetáris felségjogot, így többek között a pénzkibocsátás
jogát átadta az állam a Nemzeti Banknak, az meg átadta a nemzetközi pénzügyi struktúráknak. A magyar
kibocsátású pénzt kivonták a forgalomból. Ma már a Magyarországon használt pénzt kizárólag külföldön
állítják elő, majd kamatozó devizaként bocsátják a magyar pénzrendszer rendelkezésére úgy, hogy az MNB
egy részét forintruhába öltözteti. Valódi magyar pénz ma már nincs.
Forinttal fizetek a boltban. Elvileg a deviza alapú hitelünk is forintban egyenlíti ki a lakás vételárát.
A külföldről idejött deviza az, amit ideiglenesen forintnak neveznek. A forint így a szabad átváltás
következtében valójában magas kamatot hozó euró és dollár. A forintot egyelőre tartják, mert szabadon
tudják rángatni. Ma Magyarországon azt mondják, hogy be kell vezetni az eurót. De miért kellene
bevezetni, mikor régesrégen be van vezetne? Mondjon olyan dolgot, amit euróért nem tudok megvenni? A
helyes meghatározás az, hogy a forint nincs egyelőre még kivezetve.
Akkor az árfolyamnyereségen nyerészkednek a bankok?
Persze. Akkor mondanak le a spekulációról, amikor azokat a bizonyos maastrichti feltételeket teljesítjük,
vagyis a költségvetés éves hiánya nem lesz több a GDP 3%-ánál, az államadósság nem lesz több a GDP
60%-ánál. Akkor lemondanak arról, hogy a forint ellen tetszőlegesen vezessenek spekulációs támadásokat.
ingatlanmagazin.com - Giga bukta! A 25 milliárd dolláros IMF-hitel nem... http://www.ingatlanmagazin.com/ujprint/tartalom/9082/Giga_bukta_A...
2 / 3 2009.10.08. 10:02Például Dánia most nemzeti összterméke két és félszereséig eladósodott, mégsincs pánik, a dánok amúgy
is elég kemény nemzet.
Akkor mire jók ezek a kritériumok?
Ha valaki ezeket teljesíti, akkor a spekuláns más vonatkozásban jut jelentős előnyökhöz, és így az ő
helyzete hosszú távon megszilárdul.
Azt is mondják, csak alig beszélnek róla, hogy Magyarországon más jellegű a válság, mert nálunk
nincsenek nagy mennyiségben ún. toxikus, mérgezett hitelek, mint Nyugaton.
A mérgezett hiteleket a 90-es években az ún. bankkonszolidáció idején az állam iszonyatos pénzekért
átvette, és csak a jó hitelek maradtak a bankoknál. Ezért is felesleges a 25 milliárd dollár, semmi oka nem
volt arra, hogy idejöjjön. Illetve az az oka, hogy a pénzvilág további fedezetlen pénzt tudott fedezetté
átalakítani úgy, hogy a magyar állam és társadalom nyakába varrta. A nemzetközi pénz- és korporációs
oligarchia most már fedezett pénzként üzletelhet a továbbiakban vele a saját hasznára. A fedezet a magyar
munka, a magyar adófizetők pénze.
A cikk második részét itt olvashatják el: (Miért parkol 4000 milliárd a nemzeti bankban ha a gazdaság
haldoklik?)
Farkas Tibor

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése