A magyar kérdés rendezése

Ha Franciaország tudta volna – tizenhat évvel ezelőtt -,

hogy azok az államférfiak,

akik 1919-ben képviselték a nemzetet,

milyen hátsó gondolatokkal és milyen célzattal

kötötték meg „a jog és az igazság békéjét” –

ha tudta volna akkor, s ha tudná ma,

hogy ezek az urak milyen érdekek,

milyen igyekezetek szolgálatában keverték gyanúba

a haza becsületét, és veszélyeztették jövendő biztonságunkat:

Franciaország és vele együtt Európa

most nem ott tartana, ahol ma tart...

Franciaországnak 1914 júliusában egyetlen ellensége volt: a hazugság!

HENRI POZZI, 1935

Igazságot Európának!

A magyar kérdés rendezése nem tűr halasztást

Közel egy évszázada annak, hogy véget ért az I. világháború, amely után a győztes

hatalmak a Versailles-ban megtartott tárgyalásokon érvényesítették háború előtti

szándékaikat. Az 1920. június 4-én Magyarországra kényszerített „béke” méltánytalansága

és a nemzetközi jogi elvekbe ütköző volta már az aláírás napján is nyilvánvaló volt, de

fölülvizsgálatára és igazságszolgáltatásra mindmáig nem került sor.

A korábban a Magyar Királyságban élő és az 1222 óta írott alkotmánnyal rendelkező,

jogállamiságból Európának példát mutató országban államalkotó szerepet játszó magyar

nemzetet hétfelé szaggatták, és 3.5 millió magyart megkérdezése nélkül, akarata ellenére

idegen uralom alá kényszerítettek.

1920. június 4-e óta az Európa történelmében – a déli harangszóban megörökített és

naponta emlékezetbe idézett – védőszerepet játszó, elévülhetetlen érdemeket szerzett magyar

nemzet elvesztette össznépi képviseletét.

A hétfelé szaggatott és harmadában hozzá ellenségesen viszonyuló, idegen uralom alá

kényszerített magyarság össznépi képviseletét kilenc évvel később, 1929-ben, a

Magyarok I. Világkongresszusa révén nyeri vissza.

Az 1938-ban megtartott Magyarok II. Világkongresszusa életre hívja a

Világkongresszusok ülései között is működő, állandó ügyvivő testületként a Magyarok

Magyarok Világszövetségének a honlapja http://www.mvsz.hu/

1 / 17 2010.06.03. 17:58Világszövetségét. A kommunizmus évtizedei alatt bekövetkezett, 54 évig tartó

kényszerszünet után 1992 óta a magyar nép egészét képviselő Magyarok Világkongresszusa

négyévenkénti rendszerességgel ülésezik.

2008-ban augusztus 16–20-a között Budapesten a 70 éves Magyarok Világszövetsége

szervezésében 1000 küldöttel megtartotta ülését a Magyarok VII. Világkongresszusa, amely

legfontosabb határozatával nyilatkozatot fogadott el a magyar nép önrendelkezési jogáról (1.

melléklet). Ez kinyilatkoztatja a Magyarok Világkongresszusa által megtestesített teljes

magyar nép önrendelkezési igényét az ENSZ Közgyűlése által 1966-ban elfogadott Polgári

és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya és a Gazdasági, Szociális és Kulturális

Jogok Egyezségokmánya alapján, amelynek első cikkelye kimondja: „Minden népnek joga

van az önrendelkezésre. E jog értelmében a népek szabadon határozzák meg politikai

rendszerüket, és szabadon biztosítják gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésüket.”

A Magyarok VII. Világkongresszusának nyilatkozata a magyar nép önrendelkezési

jogáról külön mellékletben nyújt kezet Európa nemzeteinek, külön megszólítva a szlovák, az

ukrán, a román, a szerb, a horvát, a szlovén és az osztrák nemzet polgárait és kormányait,

biztosítva őket arról, hogy a magyar nép számára az ő önrendelkezésük is elvitathatatlan

érték.

Az önrendelkezési nyilatkozat megállapítja, hogy a magyar kérdés méltányos

rendezése nélkül az Európai Közösség (Európai Unió) nem lehet „a szabadság, a jog és a

biztonság” térsége.

A Magyarok VII. Világkongresszusa keretében több mint ötszáz küldött részvételével

megtartott Trianon Újraértékelése Konferencia egész napos elemző vita alapján Indítványt

fogadott el az 1920. évi trianoni és az 1947. évi párizsi béke fölülvizsgálatáról, amely 7

pontos indoklással követeli, hogy a nemzetközi közösség vessen véget a magyar népet

kollektíven büntető trianoni és párizsi béke máig tartó következményeinek, és szolgáltasson

Igazságot Magyarországnak! (2. melléklet). Egyben elegendő bizonyítékát adja annak,

hogy az I. világháborút lezáró békét tudatosan félrevezetett politikusok hozták Európa

népeinek – mára feltárt – korrupciós alapú félretájékoztatásával.

Az egyetemes magyar népet megtestesítő Magyarok Világkongresszusa által, annak

VII. ülésén, 2008 augusztusában elfogadott határozatokat végrehajtva, mint a Magyarok

Világkongresszusának állandó, ügyvivő testülete, a Magyarok Világszövetsége ezennel

P E T Í C I Ó T

terjeszt elő, amelyben kéri az I. világháborút lezáró trianoni (1920. június 4.), valamint a II.

világháborút lezáró párizsi (1947. február 10.) béke fölülvizsgálatát, a magyar nép további

hátrányos megkülönböztetésének megszüntetését és igazság szolgáltatását a magyar nép

számára. Ez a jelen körülmények között – tekintettel jelentőségére és kihatására – egyet

jelent az Igazságot Európának! felhívással.

Magyarok Világszövetségének a honlapja http://www.mvsz.hu/

2 / 17 2010.06.03. 17:58A kérelem alátámasztására az eddigieken túlmenően a következő

Indoklást

terjesztjük elő.

1. Az I. világháborút lezáró versailles-i béke során a nemzeti elvre való hivatkozással,

Magyarország területe kétharmadának elcsatolásával korábban soha nem volt

államokat hoztak létre, például Csehszlovákiát és Jugoszláviát, vagy bővítettek soha

nem volt méretűvé, mint Romániát. Csehszlovákiát még a történelmi elv

alkalmazásával is megjutalmazták, ekként lehetővé téve számára 3 millió német

lakosának bekebelezését. Valamennyi új állam létrejöttét az önrendelkezési elvvel

indokolták meg.

Ugyanakkor Magyarországgal szemben a nemzetközi jog valamennyi elvét

semmibe véve jártak el, megtagadva tőle mind a történelmi, mind a nemzeti,

mind az önrendelkezési elvet. Ekképp jutottak színmagyar területek és

közösségek a fent nevezett utódállamok uralma alá.

Nyilvánvalóan a nemzetközi jog elveivel ellentétes kettős mérce fenntartásáról

van szó, amely hátrányosan különbözteti meg a magyar anyanyelvű embereket. A

hátrányos megkülönböztetés a rasszizmus egyik tipikus és elítélendő módszere.

Több, mint 90 évvel a háború befejezése után a Kárpát-medencében élő

magyarok ma sem kapnak választ életük sorsformáló kérdéseire. Ha például legitim

egy államból azon a jogcímen kiszakadnia egy nyelvi közösségnek, hogy szlovák

nyelven beszél, akkor ugyanezen elv alapján miért nem legitim a ma is magyar

többségű területek kiválása a mesterségesen létrehozott államokból, és a magyar

nyelvet beszélők Magyarországhoz való visszatérése?

2. Az 1920. június 4-én ránk rótt büntetés elfogadhatatlanul igazságtalan volt.

Tényként kell kezelni, hogy Magyarország nem tehető felelőssé az I.

világháború kirobbantásáért. Az I. világháború kitörésekor Magyarország nem

önálló államként, hanem az Osztrák-Magyar Monarchia tagjaként kényszerült hadba

lépni, hiszen 1867 óta a bécsi hadügyminisztérium döntött Magyarország

katonapolitikai ügyeiről, ahogyan a birodalom kül- és pénzügyeit is Bécsből

irányították. 1914. július 7-én gróf Tisza István magyar miniszterelnök a

Koronatanácsban egyedül szavazott a háború ellen, sőt másnap levélben is kérte

Ferenc József császárt, hogy a Monarchia ne indítson háborút. Még a vétója

következtében meghiúsult háború-indítás újratárgyalásakor, 1914. július 14-én is csak

azzal a feltétellel engedett a rá nehezedő nyomásnak, ha jegyzék születik a

nagyhatalmak és az érintett országok felé arról, hogy Magyarországnak egy győztes

háború esetén sem lesznek területi igényei a megtámadni tervezett Szerb Királysággal

szemben.

E tényállással szemben a szövetséges hatalmak sajtója telekürtölte a világot

azzal a gyalázatos hazugsággal, hogy gróf Tisza István szervezte volna meg az I.

világháború kirobbantásának ürügyéül használt szarajevói gyilkosságot, amelynek

áldozatául esett Ferenc Ferdinánd trónörökös.

Ezzel szemben a politikum akkor is tudta, és később cáfolhatatlanul igazolást

Magyarok Világszövetségének a honlapja http://www.mvsz.hu/

3 / 17 2010.06.03. 17:58nyert, hogy a szerb titkosszolgálat által kitervelt és levezényelt akcióról volt szó.

Amikor a Magyarország ellen koncepciózusan felépített háborúindítási vádat

cáfolni lehetett volna, 1918. október 31-én otthonában, szerettei szeme láttára,

gyalázatos módon meggyilkolják a háborút vétójogával is megakadályozni próbáló

magyar miniszterelnököt, gróf Tisza Istvánt.

3. Magyarország feldarabolását – bizonyítható módon – jóval az I. világháború kitörését

megelőzően eltervezték. E szándék és annak megvalósítása nem a háború

kimenetelének függvénye volt, ezért nem kellett volna a háborút lezáró béke tárgyát

képeznie. Ezt az állítást az alábbi tények támasztják alá:

· Az 1914. június 23-án, tehát a szarajevói gyilkos merényletet megelőzően az

Oroszország, Szerbia és Románia között létrejött katonai egyezmény

Szerbiának ígért olyan magyar területeket, amelyeken szerbek sohasem éltek.

Ezt az ígéretet az 1918. november 13-i belgrádi szerződéssel az antant

hatalmak teljesítették is annak ellenére, hogy ekkor Oroszország már nem is

létezett, a területén létrejövő Szovjetunió pedig nem volt tagja az antantnak.

· Az 1918. november 3-án Páduában teljes felhatalmazással aláírt és az OsztrákMagyar Monarchia és a Szövetségesek között mindennemű fegyveres

konfliktusnak véget vető fegyverszüneti egyezmény érintetlenül hagyta

Magyarország területét.

Ennek ellenére – vagy éppenséggel ezért – tíz nap múltán, a hatalmat

1918. október 31-én, gróf Tisza István miniszterelnök meggyilkolásának napján

magához ragadó hazaáruló gróf Károlyi Mihály kormánya Belgrádban katonai

egyezményt köthetett a francia hadsereg képviselőjével, amely megengedi az

ellenséges erőknek, hogy mélyen Magyarország belsejében húzódó, akkor

csapataik által még el nem ért demarkációs vonalakra fejlődjenek fel.

Mindezekre anélkül került sor, hogy időközben Magyarország bármely

fegyveres konfliktusba keveredett volna

Károlyi Mihály hazaáruló voltát cáfolhatatlanul bizonyítja, hogy öt hónap

múlva, amikor a hatalomról lemondani kényszerült, Magyarország legádázabb

ellenségéhez, Edvard Benešhez menekült, tőle kapott útlevelet, amellyel világgá

ment, költségeit pedig egy Panast nevű, londoni cseh bankár fedezte.

· Az 1918. november 3-i páduai fegyverszüneti egyezmény aláírása után

döbbentek rá az antant hatalmak, hogy elvi akadályba ütközik a korábban

titkos szerződéssel Romániának ígért Erdély átadása. Románia ugyanis az I.

világháború alatt többször cserélt szövetségest, 1916-ban alkalmasint hátba is

támadva szövetségesét. 1918. május 8-án a németekkel aláírt békeszerződéssel

végképp kizárta magát az antant hatalmak közül. A politikai lehetetlenséget

katonai eszközökkel oldották fel: öt nappal a páduai fegyverszüneti egyezmény

megkötése után, 1918. november 8-án a francia hadvezetés kettéosztja a

Szerbia területén lévő csapatait, és egyik felét Berthelot tábornok vezetésével

Bukarestbe irányítja, ahol megdöntik a németekkel szerződött, regnáló román

kormányt, helyébe újat ültetnek, amely immár alkalmas arra, hogy Romániát a

győztesek oldalára állítsa, és jutalmul megajándékozza Erdéllyel. (Lásd

Románia új miniszterelnökének, Brătianunak Clemenceau francia

miniszterelnökhöz írt 1918. november 8-ai köszönőlevelét.)

Magyarok Világszövetségének a honlapja http://www.mvsz.hu/

4 / 17 2010.06.03. 17:58· Bár a páduai fegyverszünet mindenféle harci cselekmény beszüntetését

kimondta, az antant-hatalom Franciaország, saját fegyverszünetüket felrúgva

hadüzenet nélküli háborút indított Magyarország ellen. Ez tény, akár az

Osztrák-Magyar Monarchia részének tekintették, akár Clemenceau utasítása

szerint az antant által el nem ismertnek, azaz politikai értelemben

nemlétezőnek(!) tekintették Magyarországot.

Ezt a hadüzenet nélküli háborút – a szerbeket kivéve – olyan

etnikumokból toborzott alakulatok bevonásával folytatták, amelyekkel

Magyarország a fegyverszünet előtt sem állt hadiállapotban (csehek), vagy

amelyekkel érvényes békeszerződésben rendezte az antant-hatalmak

felbujtására őt hátba támadó, áruló szövetséges által létrehozott háborús

viszonyt (románok). Illetve olyan fantom nemzetállamokkal, melyeknek se

állampolgárai, se határai, se történelmük, de legfőképpen államalkotó nemzetük

sem volt, amelyek tehát csak az antant-vezérkarokat mozgató háttérerők és az

őket kiszolgáló, hazájukban ismeretlen vagy tábor nélküli maroknyi emigráns

politikus vágyaiban „léteztek”, mint Csehszlovákia, Szerb-Horvát-Szlovén

Királyság/majdani Jugoszlávia.

Károlyi Mihály tettestársa, a másik hazaáruló, Lindner Béla

hadügyminiszter, aki már a belgrádi katonai szerződés nyomán indított

kisantant hadművelet előtt feloszlatta a magyar hadsereget, Jugoszláviába

menekült és haláláig ott élt, majd szobrot állítottak emlékére.

4. A versailles-i békében a Magyarországra vonatkozó határozatokat durva

hazugságokkal félrevezetett döntéshozók hozták. Lloyd George brit miniszterelnök

később elismerte, téves adatok alapján döntöttek: „Voltak egyes szövetségeseink,

akiknek minden bizonyítéka hazug és meghamisított volt. Hamis alapokon

döntöttünk.” (Lloyd George, Queen’s Hall-i beszédek, Attachment 62)

5. A trianoni béke igazságtalanságát legkeményebben bizonyító tétel az, hogy

Magyarország területéből még annak az Ausztriának is juttat 4026 négyzetkilométert,

amelyet sokkal inkább terhelt a felelősség a háború indításáért, mint Magyarországot.

Tehát az az Ausztria is kapott területeket Magyarországtól, amellyel Magyarország a

háború ideje alatt mindvégig egyazon államot alkotott!

6. A Kárpátaljával történtek megközelítik az ausztriai eset méltánytalanságát.

Trianonban még Csehszlovákiának ítélték, hogy az ott többségben élő ruszinokkal

gyarapítsák az új állam szláv népességének arányát. Ám Beneš elnök minden jogalap

nélkül egyszerűen átengedte a területet a Szovjetuniónak. Ekképp lett Kárpátalja a

Szovjetunió szétesését követően annak az államnak, Ukrajnának a része, amelyhez

történelme során soha nem tartozott. A területén ezer év óta élő ruszinoknak és

magyaroknak még a népszavazás, azaz az önrendelkezés jogát sem biztosították.

7. A trianoni béke kihirdetését követő években a történelem ékes bizonyítékot

szolgáltatott arra, mennyire hamis volt a háborús készülődést szító antant

országokbeli propaganda, mely szerint Magyarország a népek és a nemzetiségek

börtöne lett volna. Az Ausztriához csatolt területek falvainak lakosai nem nyugodtak

bele az elcsatolás tényébe, és az önrendelkezési joguk megtagadását követően

fegyveres küzdelmet folytattak annak érdekében, hogy visszacsatolják őket

Magyarországhoz. Tíz falunak sikerült ezt 1923-ban elérnie. Magyarország befogadó,

Magyarok Világszövetségének a honlapja http://www.mvsz.hu/

5 / 17 2010.06.03. 17:58az idegeneket államalapító királyunk óta tisztelő magatartásának ékes bizonyítéka

abban állt, hogy e falvak népessége döntő mértékben nem magyar, hanem német és

horvát nemzetiségű volt! Tehát a német többségű falvak el akartak szakadni a német

ajkú Ausztriától, és visszatértek hazájukhoz, a Szent Korona országához,

Magyarországhoz.

A tisztelet jeleként álljon itt a tíz visszatérő falu neve: Alsócsatár, Felsőcsatár,

Horvátlövő, Kisnarda, Nagynarda, Magyarkeresztes, Németkeresztes, Ólmod,

Pornóapáti, Szentpéterfa.

8. Az utódállamok szinte semmiben nem váltották be szerződéses kötelezettségeiket,

amelyek szerint azt vállalták, hogy az uralmuk alá kerülő magyaroknak biztosítják

emberi és nemzeti jogaikat.

Éppen ellenkezőleg, a Magyarországtól elkobzott területeket birtokló országok

– Csehszlovákia, Románia, Jugoszlávia – egyeztetett politikával igyekeztek

Magyarországot gazdaságilag és politikailag elszigetelni, a területükhöz csatolt

magyar nemzetrészeket felszámolni, beolvasztani vagy felbomlasztani. Vagyis etnikai

tisztogatást folytattak! Vagyonelkobzás földreform címén, oktatási és kulturális

elnyomás, hűségnyilatkozatok kikényszerítése, kolonizáció, idegenek betelepítése, a

népszámlálási adatok meghamisítása, a magyarok hátrányos megkülönböztetése,

történelmi és kulturális emlékek lerombolása, megsemmisítése stb.

Összességében megállapítható, hogy az utódállamok területén a magyar

nemzetrész egészében és arányiban több mint 50%-kal csökkent, így fennmaradási

esélyei rohamosan romlanak, ezért a trianoni béke fölülvizsgálata nem tűr további

halasztást.

9. A II. világháborút lezáró, 1947. február 10-én aláírt párizsi béke Magyarország

számára egy újabb diktátum, egy második Trianon volt, amely túltett az elsőn.

Magyarországtól újabb területeket csatoltak el. A háború idején arányaiban

legnagyobb emberveszteséget – összlélekszámának 15%-át – elszenvedő ország népét

a háború befejezése után tovább gyilkolták. Kárpátalján, Szolyván, a Magyar

Auschwitzban 18.000-en nyugszanak egy közös sírban. Szerbiában pedig 40.000

magyar polgári lakost mészároltak le 1944 őszén. A párizsi béketárgyalások során

nem esett szó róluk. A párizsi béke Magyarországot és a magyarságot sújtó adatait a

3. melléklet tartalmazza („Mint kígyó sziszegett az egész mezőny”).

Az I. és a II. világháború győztesei még a nemzet- és országcsonkításon is túltevő

eszközt, a magyarságnak háborús bűnös nemzetként való kollektív megbélyegzését

alkalmazták. (Gyulafehérvári határozat, Trianoni Diktátum és Millerand francia

államelnök kísérő levele, Molotov 1943-as elutasító levele az angol diplomácia

Magyarország szerepének a többi csatlós államénál pozitívabb megítélésére tett

javaslatára, a „nemzetek rabtartója” és az „utolsó csatlós” címke stb.)

Ekként a világháborús béke előzményei, mint maguk a „békeművek” felvetik a

magyargyűlölet 20. századi felkorbácsolásának nagyhatalmi felelősségét is.

A kisantant-államokban ma rendszeresen fellobbanó és bozóttűzként terjedő

magyargyűlölettel, a magyarellenes gyűlöletbeszéddel szemben éppen ezért joggal

kérjük a felelős nagyhatalmak, valamint az Egyesült Nemzetek Szövetsége formális

tilalmát és hatékony nemzetközi védelmét.

10. A magyar nép lélekben soha sem fogadta el a két világháború után rákényszerített

Magyarok Világszövetségének a honlapja http://www.mvsz.hu/

6 / 17 2010.06.03. 17:58békét.

A trianoni béke ellen a korabeli magyar állam hatásos és elvszerű diplomáciát

folytatott, amely meghozta a maga gyümölcsét: nemzetközi döntőbíróságok

visszaadták Magyarországnak a meghatározó módon magyar etnikumú területeket.

Ám a második világháborút követő béke ezt újból fölülírta.

A párizsi békét követően a kommunista berendezkedésű magyar állam

„megfeledkezett” elcsatolt nemzettársairól, akikkel szemben alkotmányos

kötelezettségei voltak. Ekkor az elcsatolt területeken, elsősorban Erdélyben

folytatódott a magyarságot ért igazságtalanság elleni harc. A román állam azonban

kegyetlenül megtorolta a legjobb szándékú, békés ellenvetéseket is. Sass Kálmán

érmihályfalvi református lelkészt megkínozták, halálra ítélték és kivégezték. Az aradi

római katolikus papot, Szoboszlay Aladárt és kilenc társát halálra ítélték és

kivégezték, mindmáig megtagadva a családok tájékoztatását földi maradványaik

nyughelyéről. Márton Áron római katolikus püspököt súlyos börtönévekre ítélték,

amiért egy beadvánnyal megpróbálta a párizsi béketárgyalást egy, a magyarság

számára elfogadhatóbb megoldásra késztetni. Dobai István nemzetközi jogászt

életfogytiglani börtönre ítélték azért, mert egy alapos és alázatos elaborátumban a

román-magyar viszony tartós rendezését és ezen belül a legnehezebbet, a

lakosságcserét is vállaló javaslattal az ENSZ-hez kívánt fordulni. Jelen beadványunk

4. melléklete az erdélyi ENSZ-perre okot adó, 1957. február 8-án véglegesített,

„Boldogok a békességre igyekvők” című elaborátumot tartalmazza.

A párizsi béke fölülvizsgálatára irányuló, többi erdélyi kísérletet Tófalvi Zoltán

másfél évtizedes kutatásai alapján az 5. mellékletben foglaljuk össze.

11. A trianoni és párizsi béketárgyalások igazságtalan, a magyarságot máig

tartóan sújtó voltát és példátlan arányait egyetlen adattal érzékeltetjük: egyedül a

magyar haditengerészet elrabolt hajói és infrastruktúrája 974.685 kg azaz közel

egymillió kg színarany értékével ér fel.

Alig négy évvel az I. világháború kitörése előtt, 1910. április 2-án a magyar

parlamentben tartott beszédében Theodore Roosevelt, az Amerikai Egyesült Államok

elnöke, történész így szólt: „Itt az alkalom, hogy a magyar nemzetnek kifejezzem

köszönetemet azért a hősiességért, amellyel közel 1000 éven keresztül, karddal a

kezében, az európai civilizációt védte. Ennek a nemzetnek nem volt más sorsa a

múltban, minthogy minden keleti, civilizáció-ellenes megmozdulással és támadással

szemben védje nemcsak önmagát, de a Nyugatot s nemcsak az európai Nyugatot,

hanem annak méhében Amerikát is. Én ezt azért mondom, mert ismerem

történelmüket, és nem tartanám magam művelt embernek, ha nem ismerném a

magyar népet. Köszönetet mondok újólag. A képviselő urakat arra kérem, hogy

Magyarország minden választókerületében mondják el, hogy Amerika hálás a

magyar nemzetnek.”

A trianoni béke igazságtalanságát 1991-ben elismerte Francois Mitterrand,

Franciaország államelnöke is.

Máig tisztázatlan, hogy a magyar nemzet mivel érdemelte ki a példátlan büntetést.

A fenti indoklás jól érzékelteti, hogy a magyar nép számára nyújtandó

Magyarok Világszövetségének a honlapja http://www.mvsz.hu/

7 / 17 2010.06.03. 17:58igazságszolgáltatás halasztást nem tűr, miként azt is, hogy a magyar kérdés nem csupán

Magyarország és szomszédainak kérdése.

Ma, amikor az Európai Közösség (Európai Unió) „a szabadság, a jog, a biztonság”

térségévé kíván válni, nem lehet a kettős mérce alkalmazását többé egyetlen néppel szemben

sem fenntartani.

Ezért, amikor közel száz évvel az I. világháború után azt mondjuk: Igazságot

Magyarországnak! – az tulajdonképpen ezt jelenti: Igazságot Európának!

Elfogadta a Magyarok Világszövetségének legfőbb döntéshozó testülete,

a Magyarok Világszövetségének Küldöttgyűlése

2009. május 1–2-án, Budapesten

Patrubány Miklós,

a Magyarok Világszövetségének

elnöke

1. Melléklet

2. Melléklet

3. Melléklet

4. Melléklet

5. Melléklet

„If France had known – sixteen years ago –,

with what hidden thoughts and aims those statesmen,

who represented the nation in 1919,

secured the „peace of law and justice”,

if she had known then, and if she knew now,

with what interests and with what intentions

they brought suspicion on the honor of the homeland

and endangered our future security:

France, together with the whole of Europe,

would not be where she stands today. . . „

In July, 1914, the only enemy of France was: Falsehood!

HENRI POZZI, 1935

Magyarok Világszövetségének a honlapja http://www.mvsz.hu/

8 / 17 2010.06.03. 17:58Justice for Europe!

The Hungarian Question can no longer be postponed

Almost a century has passed since the end of the First World War, after

which the victorious powers, in the peace negotiations held in Versailles, realized

the plans that they had made before the War. The injustice of the conditions

imposed on Hungary on June 4, 1920, which violated the concepts of international

law, was already obvious on the day of the signing of the treaty but, to this day, a

re-examination and dispensing of justice has never taken place.

The Hungarian nation, which had existed as the Hungarian Kingdom, with

a constitution written in 1222, and which served as an example to Europe in its

role as a constitutional state, was divided into seven parts and 3.5 million

Hungarians found themselves forced, unasked and against their will, to live under

foreign rule.

Since June 4, 1920, the Hungarian nation, which had played the role of

Protector of Europe with undying merit – memorialized and recognized every day

with the ringing of the noontime bells – lost her representation embracing the

whole population.

This representation of the entire Hungarian population, which was

separated into seven parts, one third of whom were forced to live under foreign rule

hostile to them, was regained nine years later, in 1929, under the auspices of

the First Hungarian World Congress.

The Second Hungarian World Congress, held in 1938, established the

World Federation of Hungarians and invited it to take part as a body in its

sessions, as a working organization and a permanent chargé d’affaires.

Suspended during the decades of the Communist era, it resumed its activities

after 54 years and, since 1992, the Hungarian World Congress, representing all

Hungarians, has met in regular sessions, every four years.

On the 70th anniversary of the World Federation of Hungarians, the VII

World Congress of Hungarians was in session between August 16 and 20, 2008,

with 1000 delegates. Its most important decision was to accept the Declaration of

the Hungarian People’s Right to Self-Determination (see Attachment 1). This

declared the claim of the entire Hungarian people, embodied in the World

Congress of Hungarians, to the right for self-determination, based on the

International Document for the Equality of Civil and Political Rights and the

Document for the Equality of Economic, Social and Cultural Rights, accepted by

the United Nations in 1966. Paragraph 1 states: „All peoples have the right to

self-determination. This right means that all peoples are free to choose

their own political system and may freely ensure their economic, social and

cultural development.”

The Declaration of the Hungarian People’s Right to Self-Determination of

the VII World Congress of Hungarians, in a separate attachment, reaches out to

Magyarok Világszövetségének a honlapja http://www.mvsz.hu/

9 / 17 2010.06.03. 17:58the peoples of Europe, particularly to the youth and governments of Slovakia,

Ukraine, Romania, Serbia, Croatia, Slovenia and Austria, assuring them that, in

the eyes of the Hungarian people, their own self-determination is also a holy and

inalienable right.

The Declaration of the Hungarian People’s Right to Self-Determination

states that, without a just settlement of the Hungarian Question, the European

Union cannot represent „freedom and security”.

Within the framework of the VII Hungarian World Congress, more than 500

delegates took part in the Conference for the Re-examination of Trianon, which

lasted all day. The delegates accepted the Proposal to re-examine the 1920

Treaty of Trianon and the 1947 Treaty of Paris and, with a 7 point justification,

demanded that the International Community put an end to the consequences of

the Treaties of Trianon and Paris, which held the Hungarian people collectively

responsible for war-crimes, and still does so, and that they provide Justice for

Hungary! (See Attachment II). This offers enough proof that the peace treaty at

the end of World War I. was created for the peoples of Europe by intentionally

misled politicians, who were given false information. This is now very obvious.

The united Hungarian People, embodied in the Hungarian World

Congress, in its seventh session, in August 2008, accepted the decisions and,

represented by the World Federation of Hungarians, they submit the following

P E T I T I O N

in which they ask for the re-examination of the June 4, 1920 Treaty of Trianon, at

the end of World War I, and the February 10, 1947 Treaty of Paris at the end of

World War II, the cessation of the discrimination against the Hungarian people and

the Hungarian nation and the provision of justice for the Hungarian People. Under

the present circumstances – taking into account its importance and effects – it

would mean an appeal for Justice for Europe.

In support of the above request we provide the following

Justification

1. In the course of the peace treaty negotiations at the end of World War

I, which took place at Versailles, based on the concept of nationality, two

thirds of Hungary’s territory were taken away to create states that had

never before existed, Czechoslovakia, and Yugoslavia, and to expand the

territory of Romania. Czechoslovakia, using a historical concept, also

received 3 million German citizens. These new states were built upon the

concept of self-determination.

At the same time, in regard to Hungary, this international right

was not applied. She was denied both historical and national rights

and also the right to self-determination. In this way, pure Hungarian

territories and communities came under the rule of the aboveMagyarok Világszövetségének a honlapja http://www.mvsz.hu/

10 / 17 2010.06.03. 17:58mentioned successor states.

Obviously, there is a double standard in the application of

international rights, which discriminate unfavorably against those people

whose mother-tongue is Hungarian. This disadvantageous discrimination

is one typical judgmental method of racism.

More than 90 years after the end of the War, the Hungarians living

in the Carpathian Basin still have no anwers to the questions concerning

their fate. If, for example, it was legitimate for a state to annex a

community because it spoke the Slovak language, why then is it not

legitimate, on the same basis, to take those territories where Hungarians

are in the majority, speaking the Hungarian language, from the artificially

created states and reannex them to Hungary?

2. The punishment imposed on the Hungarians, on June 4, 1920, was

unacceptably unjust. The fact has to be accepted that Hungary

cannot be held responsible for the outbreak of World War I. At the

time of the outbreak of World War I, Hungary was not an independent

state but, as a partner in the Austro-Hungarian Monarchy, she was forced

into the War because, from 1867 on, the Imperial Ministry of War in

Vienna made all the military decisions that involved Hungary, just as the

Imperial Foreign Ministry in Vienna made all the decisions on foreign

policy and financial policy. On July 7, 1914, Count István Tisza, the

Hungarian Minister in the Crown Council, was the only person to vote

against the War and he even wrote a letter, the following day, to Emperor

Franz Joseph to urge him not to declare War. Even after the veto, at the

time of the renewed negotiations to start the war on July 14, he agreed,

under pressure, to go to war only on condition that the Great Powers be

notified that Hungary, in the event that she was on the winning side, did

not intend to take any territory from the Kingdom of Serbia. (Pozzi, Henri: A háború

visszatér, (War will return) p.200-201)

In spite of this statement, the media of the Allied Powers trumpeted

to the world the humiliating lie that Count István Tisza engineered the

outbreak of World War I, by arranging for the assassination in Sarajevo,

where the heir to the throne, Franz Ferdinand, was the victim.

On the contrary, the political powers at the time knew, and later

admitted that this action was planned and executed by the Serb Secret

Service.

When it became possible to refute the false accusation that Hungary

started the War, on October 31, 1918, in his home, in front of his loved

ones, the man who vetoed the war and tried to prevent it, the Hungarian

Prime Minister, Count István Tisza, was murdered in an abominable

manner.

3. The dismemberment of Hungary – in a certain way – was planned well

before the outbreak of World War I. This plan and its realization was not

dependent on the outcome of the War, therefore it should not have been

Magyarok Világszövetségének a honlapja http://www.mvsz.hu/

11 / 17 2010.06.03. 17:58a subject of the peace negotiations at the end of the War. This statement

is supported by the following facts:

· Prior to June 23, 1914, that is the date of the assassination in

Sarajevo, there was a military agreement between Russia, Serbia and

Romania, in which they promised to Serbia certain Hungarian

territories in which Serbs had never lived. The Entente Powers fulfilled

this promise in the Belgrade Agreement of November 13, 1918, in

spite of the fact that, at that time, Czarist Russia no longer existed and

the Soviet Union, which came into existence in this territory, was not a

member of the Entente.

· The ceasefire agreement which ended the armed conflict between

the Austro-Hungarian Monarchy and the Allies, signed with full

authority, on November 3, 1918 in Padua, left the territory of Hungary

untouched.

In spite of this – or perhaps because of it – ten days after

October 31, 1918, the day that Prime Minister, Count István Tisza was

murdered, the government of the power-hungry traitor, Count Mihály

Károlyi, was able to make a military agreement in Belgrade with the

representative of the French Army, which allowed the enemy forces to

penetrate deep into the territory of Hungary and their troops to reach as

far as the demarcation line. All this took place without Hungary in the

meantime becoming involved in any armed conflict.

This treachery of Mihály Károlyi is proven convincingly by the fact

that, five months later, when he was forced to relinquish his power, he

fled to the protection of the worst enemy of Hungary, Edvard Beneš,

who gave him a passport so that he could travel the world. His

expenses were paid by a Czech banker named Panast.

· After the signing of the ceasefire agreement in Padua on November

3, 1918, the Entente powers realized that it conflicted conceptually with

the earlier secret agreement, which had promised Transylvania to

Romania. During World War I, Romania had changed sides several

times and, in 1916, had even attacked her allies from behind. In the

peace treaty with the Germans on May 8, 1918, she finally excluded

herself from the Entente Powers. She solved her political incapacity

with military means: five days after the ceasefire agreement in Padua,

on November 8, 1918, the French military leaders divided their troops,

which were in the territory of Serbia, and sent half of them, under the

leadership of General Berthelot, to Bucharest, where they overcame

the reigning Romanian government that was set in place by the

Germans, and put in place a new government that was willing to allow

Romania to join the victors, that is the Entente, in exchange for

receiving Transylvania. (See the letter from the new Prime Minister of

Romania, Brătianu, to Clemenceau, written on November 8, 1918.)

Magyarok Világszövetségének a honlapja http://www.mvsz.hu/

12 / 17 2010.06.03. 17:58· Although the Padua Ceasefire declared the cessation of all military

actions, one of the Entente powers, France, disregarding her own

cease-fire agreement, without a declaration of war against Hungary,

initiated military action against her. This is a fact, either because

France considered Hungary part of the Austro-Hungarian Monarchy or,

on the directive of Clemenceau, the Entente did not recognize her at

all, that is, considered her non-existent in a political sense(!)

They conducted this war, which was undeclared, by recruiting the

ethnic minorities – except for the Serbs – minorites like the Czechs,

with whom, before the ceasefire, Hungary had never been in a state of

war, or the Romanians. Romania, an ally of Hungary, on the

instigation of the Entente powers, in a separate peace agreement,

became a traitor and attacked Hungary from behind, causing a state of

war. In other words, they fought in uniform along with such phantom

national states, like Czechoslovakia, and the Serb-Croatian-Slovenian

Kingdom / that is the future Yugoslavia / that had never before had

citizens, borders or history and which, especially, were never statebuilding nations. They owed their „existence” to the powers behind the

scenes, who influenced the leaders of the Entente, and to the

ambitious desires of a handful of emigrant politicians, unknown in their

own country, who belonged to no particular camp.

The accomplice of Mihály Károlyi, the other traitor, Béla Lindner,

Minister of War, who, on the basis of the Belgrade Military Agreement,

disbanded the Hungarian Army before the military action of the

Entente, fled to Yugoslavia and lived there until his death. A statue

was erected there in his memory.

4. In the Peace Treaty of Versailles, the decisions about Hungary were

made by decision-makers who were led astray by lies. Lloyd George, the

British Prime Minister, later recognized that they had made decisions

based on lies: „Some of the proofs, which our allies provided, were lies and

distortions. We made decisions on false claims.” (Lloyd George, Speech at Queens

Hall in Pozzi, Henri: Századunk bűnösei, (Sinners of our century) p. 283)

5. The most convincing proof of the injustice of the Treaty of Trianon is

that, from the territory of Hungary, 4026 square kilometers were given to

Austria, who, rather than Hungary, was responsible for the start of the

War. Austria, who fought in the War alongside Hungary, as the same

state (the Monarchy), also received territory from Hungary!

6. What happened in Sub-Carpathia is similar to the injustice with

Austria. In Trianon, Sub-Carpathia was given to Czechoslovakia, so that

the Ruthenians, who were in the majority there, would augment the ratio

of the Slav population in Czechoslovakia. However, President Beneš,

without any reason, simply ceded this territory to the Soviet Union. As a

Magyarok Világszövetségének a honlapja http://www.mvsz.hu/

13 / 17 2010.06.03. 17:58result, after the fall of the Soviet Union, Sub-Carpathia became part of the

Ukraine, a country to which it had never belonged in the course of

history. The Ruthenians and Hungarians, who had inhabited this territory

for more than a thousand years, were not even given the right to

self-determination.

7. In the years following the peace announcement of the Treaty of

Trianon, history has proven how false was the propaganda of the Entente,

spread in all the western countries as a preparation for the War, stating

that Hungary was like a prison for the ethnic minorities. The inhabitants of

the villages in the territory annexed to Austria did not accept the fact of

annexation and, after they were refused self-determination, they took up

arms to try to force a decision to reannex them to Hungary. Ten villages

were successful in obtaining this result in 1923. From the time of King

(Saint) Stephen I. (1000 A.D.) the country has welcomed foreigners and

the proof of this is that the deciding inhabitants of these villages were

Germans and Croatians. Therefore the German-speaking villages wished

to separate from the German-speaking Austria and return to their

homeland, the country of the Holy Crown, Hungary.

The following are the ten villages that were reannexed to Hungary:

Alsócsatár, Felsőcsatár, Horvátlövő, Kisnarda, Nagynarda,

Magyarkeresztes, Németkeresztes, Ólmod, Pornóapáti, Szentpéterfa.

8. The successor states did not in any way fulfill the conditions of their

agreements, in which they agreed that they would assure the Hungarians,

who came under their rule, their human and national rights.

To the contrary, the states that possessed the territories annexed from

Hungary – Czechoslovakia, Romania and Yugoslavia – with unified

political measures, isolated Hungary economically and politically and took

steps to split up and assimilate the annexed Hungarian population. In

other words, they proceeded with ethnic cleansing – confiscation of

property under the name of land reform, educational and cultural

oppression, forced declarations of allegiance, colonization, settlement of

foreigners, falsification of census data, disadvantageous discrimination

against the Hungarians and destruction of the historical and cultural

memorials.

In total, it can be established that, in the territories of the successor

states, the numbers and ratio of Hungarians have fallen by 50% and their

chances of survival have deteriorated, therefore the re-examination of the

Treaty of Trianon cannot be postponed.

9. The Treaty of Paris on February 10, 1947 was, for Hungary, another

dictated peace, a second Trianon, which exceeded the first. Additional

territories were taken from Hungary. During the War, she suffered the

greatest loss of life – 15% of her total population – and this suffering

Magyarok Világszövetségének a honlapja http://www.mvsz.hu/

14 / 17 2010.06.03. 17:58people continued to be massacred. In Sub-Carpathia, in Szolyva, the

Hungarian Auschwitz, 18,000 people are buried in a communal grave.

In Serbia, 40,000 Hungarian citizens were massacred in the fall of

1944. During the negotiations for the Treaty of Paris, there was not a

word about them. In Attachment III can be found the data affecting

Hungary and the Hungarians in the Treaty of Paris. („The whole

Communist section of the Assembly was hissing like a snake.”)

The victors of World War I and World War II used the

denouncement of the Hungarians as collectively guilty as war criminals

as an excellent tool for the mutilation of the nation and the country. (N.

B. the Gyulafehérvár Decision; the Trianon Dictate and the

accompanying letter from Millerand, the President of France; the 1943

letter from Molotov, rejecting the more positive judgment in the proposal

of the English diplomats, regarding Hungary’s role among the satellite

states; the „enslaver of ethnic minorities”; and the label of „the last

satellite” etc.)

Thus, the events preceding the peace after both World Wars,

just as the creators of peace themselves, are responsible for whipping

up the 20

th

century hatred of Hungarians.

Today, in the states of the Little Entente, there are outbreaks of

Hungarian hatred, which spread like wildfire, with hate-speech against

Hungarians, and this is why we feel justified in petitioning the Great

Powers and the United Nations to prohibit formally these actions and to

provide international protection.

10. The Hungarian people have never really accepted the enforced

peace treaties that followed the two World Wars.

The Hungarian state, conducted influencial and conceptual diplomacy

against the decision of the Treaty of Trianon, which brought its own fruit:

International courts returned to Hungary the territories inhabited by

Hungarians. However the Peace Treaty following the second World War

overrode these decisions.

Following the Treaty of Paris, the Communist Hungarian State „forgot”

the annexed compatriots, for whom it was responsible under the

Constitution. At that time, in the annexed territories, primarily in

Transylvania, the Hungarians continued their struggle against the

injustice. The Romanian state mercilessly retaliated against any

peaceful, well-intended opposition. They tortured Kálmán Sass, a

pastor of the Reformed Church in Érmihályfalva, sentenced him to death

and executed him. They sentenced to death the Roman Catholic priest

in Arad, Aladár Szoboszlay, together with nine of his colleagues and

they executed them, denying the families, even today, any information

about the whereabouts of their earthly remains. Áron Márton, a Roman

Catholic bishop, served a long sentence in prison because he attempted

to submit a petition to the Paris peace negotiations, to offer a solution

Magyarok Világszövetségének a honlapja http://www.mvsz.hu/

15 / 17 2010.06.03. 17:58more acceptable to the Hungarians. István Dobai, an international

lawyer, was sentenced to life-imprisonment because, in a detailed and

submissive memorandum, he wanted to propose a lasting settlement of

the relations between the Romanians and Hungarians and, within this,

the most difficult of all, he wished to propose a solution to the United

Nations regarding the population exchange. Attachment No. IV of the

current petition contains a memorandum about the Transylvanian case

in the United Nations, with the title of: „Blessed are the Peacemakers”,

completed on February 8, 1957.

We have summarized in Attachment No. V, further Translylvanian

attempts, aimed at a re-examination of the the Peace Treaty of Paris,

based on the research that Zoltán Tófalvi has conducted over the past

fifteen years.

11. The Trianon and Paris peace negotiations were unjust, and their

provisions are still today afflicting Hungarians, in unprecedented

proportions, to mention only one – the stolen Hungarian ships and

infrastructure, which had a value of 974.685 kg, that is close to one

million kg. of pure gold.

Scarcely four years before the outbreak of World War I, on April 2,

1910, Theodore Roosevelt, former President of the United States of

America and a historian, in a speech before the Hungarian Parliament

stated: “This is the opportunity for me to express my thanks to the

Hungarian nation for the heroism, with which she defended the

European civilization, sword in hand, for close to a thousand years.

The fate of this nation in the past was to defend against every

uncivilized attack from the East, not only herself but also the West, not

just the European West but also America in the womb of Europe. I say

this, because I know your history and I would not declare myself to be

a cultured man if I did not know it. I thank you once again. I ask every

representative to declare in every district that America is indebted to

the Hungarian people.” (Original unavailable, translated from

Hungarian.)

In 1991, Francois Mitterand, the President of France, also

acknowledged the injustice of the Peace Treaty of Trianon.

To this day, it is unclear why the Hungarian people was punished so

severely in such an unprecedented manner.

The justification outlined above makes it obvious that the delivery of justice to

the Hungarian people cannot be delayed, because the Hungarian Question is not

just a question concerning Hungary and her neighbors.

Today, when the European Union wishes to represent „freedom, law and

security”, we can no longer tolerate a double standard for even one nation.

Therefore, now that we are approaching a hundred years since the end of

the First World War, we can say: Justice for Hungary! That will actually mean

Magyarok Világszövetségének a honlapja http://www.mvsz.hu/

16 / 17 2010.06.03. 17:58Justice for Europe!

Accepted by the highest decision-making body of the World Federation of

Hungarians, the Assembly of Delegates of the World Federation of Hungarians

May 1-2, 2009

In Budapest

Miklós Patrubány

President of the World Federation of Hungarians

1st Attachment

2nd Attachment

3rd Attachment

4th Attachment

5th Attachment

A parlagfű a leghasznosabb gyógyító növényünk?

Zoé bevezetője: Ajánlom ezt az írást szeretettel mindenkinek, aki fél a

parlagfűtől, az allergiától, aki haragszik a parlagfűre, mert allergiás, és

annak is, aki eddig ellenségként, gazként tekintett erre a növényre.

Ajánlom szeretettel azon hatóságok jószándékú és tudatlan embereinek

figyelmébe is, akik tovább mélyítették ezt az ellenségképet, és felvették a

harcot a parlagfűvel, harcra kényszerítve az embereket, büntetve őket, ha

elmulasztják az irtást. Ajánlom szeretettel azt az írást Péter barátom

figyelmébe, és mindenkiébe, aki tenni akar és tud azért, hogy ez a

természet-ellenes helyzet megváltozzon.

Ideje felébrednünk ebből a rém-álomból, és kibékülnünk a természettel.

Tegnap azt írtam, szedjük össze, tudatosítsuk az út szélén heverő nemzeti,

emberi, természeti értékeinket, kincseinket, képességeinket,

adottságunkat, hogy lássuk, milyen gazdagok vagyunk, és kezdjünk végre velük valamit.

Ma kaptam ezt az írást Zeilos barátomtól. Ki gondolt eddig arra közülünk, hogy a parlagfű a nemzeti

kincsünk? Pedig parlagfű-nagyhatalom vagyunk. Ami ezek szerint azt is jelenti, hogy hatalmas gyógyító

potenciállal bír ez a szépséges földdarab, amin élünk. De a legnagyobb lehetőséget mi emberek

képviseljük. Ha megértjük, hogy a hibás gondolkodásunk vezetett a betegségeinkhez, és képesek vagyunk

az "ellenségünkből" szövetséges barátot csinálni. Ha észrevesszük, hogy feje tetejére állítottuk a világot, és

szépen megfordulunk. Velünk együtt pedig a világunk is megfordul.

Harcolunk növényekkel, állatokkal, emberekkel, mert félünk. Ha képesek vagyunk ezekre a "rettegett

ellenfelekre" más szemmel ránézni, azonnal felismerjük hatalmas értékeiket, szépségeiket. Elpárolog a

félelmünk, és soha többé nem leszünk képesek elvenni az életüket félelmünkben.

A PARLAGFŰ VÉDELMÉBEN

A parlagfű latin neve: Ambrosia artemisifolia, a hármaslevelű parlagfűé

pedig: Ambrosia trifida. Azt mondják rájuk, hogy gaz, pedig ez nem igaz.

Gaz, csak az emberek között van, mert van rendes ember, meg gazember.

Növények között nincsen gaz, csak haszonnövény és gyomnövény. A

parlagfű nem gyomnovény, mint ahogy az ürömfélék családjába tartozó

többi növény sem az. Az ürömfélék hasznos növények gyógyításra és

ételek, italok készítésére használják őket. Például a likőrök, borok közül nagyon finom az ürmösbor, vagy a

likőr. Az egyéb hasznosságot illetően csak később adok magyarázatot.

Még 1973-ban, amikor először találkoztam személyesen Lajos Atyával, a lazarista missziós pappal Adonyban,

úgy tudtam, hogy a parlagfű haszontalan gyomnövény. Szerencsére nem voltam rá allergiás, de más

pollenekre sem. Különös véletlen folyamán ismerkedtünk meg. Dunaújvárosban voltam közlekedési rendőr és

Adonyban ellenőriztem a forgalmat, a kivilágítatlan kerékpárosokat. Esti szürkület volt már és láttam, hogy

egy idős úr kerékpárja hiányosan van felszerelve, mert nem volt hátsó világítása. Lajos Atya volt az, de nem

büntettem meg, hanem csak figyelmeztettem, mert halkan és tisztelettudóan beszélt velem, aki akár az

unokája is lehettem volna. Sokáig beszélgettünk, mert a szerénysége mögött egy nagy tudású, intelligens

embert ismertem meg, s még a tréfa sem állt tőle távol, amikor azt mondta, hogy a Jóisten vigyáz rá, még

akkor is, ha nem jó a világítás a kerékpárján.

Lajos Atyával, a magyar újkori természetgyógyászat úttörőjével a megismerkedésünk után többször is

találkoztam –kerestem a vele való találkozási lehetőségeket!-, mert a végtelen egyszerűsége és a hatalmas

2010 MÁJUS 26., SZERDA 06:22 WEIXL-VÁRHEGYI LÁSZLÓ MAGYAR - JELEN

A parlagfű a leghasznosabb gyógyító növényünk? http://magunk.hu/index.php?view=article&catid=44%3Ajelen&id=98...

1 / 7 2010.05.30. 20:40tudása lenyűgözött. Addig is sokat tudtam a természet törvényeiről, mert reál beállítottságú is vagyok, s akkor

már mérnök voltam, meg az anyai nagyapám Vincze Ágoston, állandóan járta velem a Heves megyei kis

faluban, Fedémesen az erdőket, mezőket és szedtük a gyógynövényeket, meg a gombákat. Apai nagyapám

Weixl János pedig egész életét az előszállási (Fejér Megye)állatorvos, Dr, Eglesz Mihály mellett töltötte, mint

felcser. Mindkettőjüktől sokat hallottam a természet erejéről, szépségéről, az állatok öngyógyító

tevékenységeiről, a növények gyógyító és tápláló hatásairól. Olyan bölcsen beszéltek ezekről a dolgokról,

hogy azok felkeltették a figyelmemet és haláluk után is egyre többet olvastam, tanultam ezekről a természetes

dolgokról, erdő, mező növényeiről és állatairól.

Lajos Atya is megerősített abban, hogy a természet törvényei Isten törvényei és azok változatlanok,

örök törvények. Azt mondta, hogy a közlekedési törvényeket át lehet hágni büntetlenül, ha nincs rendőr a

közelben, és akkor megúszta a felelősségre vonást, de ha valaki a természet törvényeit hágja át, akkor az

saját magát bünteti meg!!! A természet úgy működött évmilliókkal ezelőtt, ahogy ma működik és úgy fog

működni évmilliók múlva is. Bölcsen mondta, hogy semmi új nincs a Nap alatt, mert amit ma felfedeznek, az

már régóta létezik, csak az ember most ért el oda, hogy megismerjen olyan dolgokat, tényeket, amelyet eddig

eszközök, vagy tudás híján nem ismert fel, vagy meg. Beszélgetéseink során szóba került a parlagfű is, mint

allergén növény.

Lajos Atya védelmébe vette és elmondta róla, hogy régi gyógynövény könyvek leírják több gyógyító

tulajdonságát, de meg is lehet enni, mert nagyon sok vitamint tartalmaznak a levelei és a virága, meg

a pollenje is. Ezért szeretik legelni az állatok is. Elmondta, hogy a múlt századelőn az előkelő szalonokban

az ambrózia illat volt az úri, és az előkelő illat. Ez pedig a parlagfű, az ambrosia artemisifolia illata volt.

Aroma olaját aroma mécsesekben hevítették, de lehetett kapni, a szárított, összesodrott leveleiből

készített füstölőt is.

Tőle tudtam meg azt is, hogy amikor a spanyolok és a portugálok felfedezték és kisajátították az Új Világot,

azaz az Amerikai földrészt, akkor keresztényi szellemben kiirtották az őslakosokat (inkák, aztékok, toltékok,

stb). Amikor az angolok is vérszemet kaptak, hogy nekik is kell az új világból, ők sem kímélték az őslakos

indiánokat, és kíméletlenül öldösték azokat, szintén a keresztényi szellemiségre hivatkozva. A franciák is erős

nemzetté váltak és látták, hogy lemaradnak az Új Világ elosztásánál, ezért ők is részt követeltek Amerikából,

de nekik már csak néhány Közép Amerikai rész és Kanada jutott, de Kanadát megosztották egymás között az

angolokkal. Az angolokkal ellentétben a franciák nem öldösték ok nélkül az őslakosokat, ezért azok hálából

egy csomó titkukat megosztották velük. Ilyen titok volt a parlagfű titka is. A parlagfű egy ősi, nagyon

intelligens növény, sok tekintetben az embernél is intelligensebb. A parlagfűnek az a természetben a

feladata, hogy megóvja a földet a kiszáradástól!! Ahol parlagon van egy földdarab, ott elszaporodik,

hogy megóvja, az adott föld területét. Ahogy megóvta, azután átadja a helyét más növényeknek,

amelyek az így megóvott talajon már képesek voltak megmaradni és szaporodni. Olyan ez, mintha valaki

nyerne a lottón 1 milliárdot és neki csak 100 millió kellene, és a maradék 900 milliót elosztaná a rászorulók

között. A valamennyi parlagfű képes erre az önzetlen cselekedetre, s vajon hány ember lenne képes erre?

Ezért írtja a balga ember és irtatja sok balga hatóság kül- és belhonban egyaránt? Ők ugyanis nem lennének

képesek ilyen nemes cselekedetekre!

A búzára, a búzából készült ételekre a lakosság 90 %-a, a szarvasmarha tejére és az ilyen tejjel készült

tejtermékekre a lakosság 80 %-a allergiás és mégsem irtják ki sem a teheneket, sem a búzát a

földeken. Ezt az érzékenységet nem allergiának hívják, hanem glutén- és laktóz érzékenységnek! Ugye

mekkora csúsztatás! Nagyon sokan allergiásak a pollenekre (ürömfű, repce, paréj, libatop, stb), s nemcsak

a parlagfű pollenjeire, s mégis a parlagfű van kikiáltva fő ellenségnek! Legalább annyi ember allergiás az állati

szőrökre, különösen a kutya- és macskaszőrökre és ezen állatok ürülékeire, mint a parlagfű pollenjeire, s

mégsem irtatják ki hatóságilag sem a kutyákat, sem a macskákat, pedig más tekintetben, csak Budapesten

az utcai megszáradt kutyagumik szállóporától évente 3-4 kisgyermek meg is vakul!

A parlagfű a leghasznosabb gyógyító növényünk? http://magunk.hu/index.php?view=article&catid=44%3Ajelen&id=98...

2 / 7 2010.05.30. 20:4010 évvel ezelőtt két kisbusznyi allergiás gyermek lett kirándultatva Dobogókőre. A gyermekek allergiás

betegek voltak, s Dobogókőn a parlagfűben játszottak, pedig akkor volt a virágzása, és senki sem prüszkölt,

senki sem váladékozott tőle! Sokan szedtek csokorba parlagfüvet, hogy otthon büszkélkedjenek vele, hogy

már nem allergiásak a parlagfűre. Ahogy a buszok beértek a Flórián tér közelébe, szegény gyermekek

elkezdtek prüszkölni, köhögni. Vajon miért? Azért mert az autók kipufogó gázai lemarták a pollenek

védőburkát, amely védőburok alatt a polleneknek a bogáncsra hasonlító kis karmai vannak. Ezek a kis

karmocskák irritálták a légutak nyálkahártyáit. Addig, amíg ép volt a védőburok, addig nem

allergizáltak!!! Akkor most ki a hibás a parlagfű, amelynek a pollenje védőburokkal van ellátva, hogy

ne sértse meg a légutak nyálkahártyáit, vagy a a kipufogó gázok, amelyek lebontják (lemarják) a

védőburkot? Nem az autókat kellene inkább irtani, vagy a városokból kitiltani? Vajon miért erőltetik még

a kőolajszármazékokból nyert hajtóanyagokkal üzemelő motorok gyártását, üzemeltetését, amikor van,

vannak sokkal környezetkímélőbb, környezettisztább üzemanyagok, hajtóanyagok is? A válasz: a

gyógyszeriparnak óriási üzlet az orvostudomány által gyógyíthatatlannak kikiáltott allergiás

betegségek gyógyszeres kezelése!!!!!!!!! Ma már a lakosság 30 %-a allergiás, vagy asztmás, s ők biztos

gyógyszerfogyasztók! Mellesleg a légutak nyálkahártyáit a tej- és tejtermékek teszik védtelenné a magas

kazein tartalmukkal (300-szor több a kazein a tehéntejben, mint az emberi tejben, s a kazeint az asztalosipar

ragasztásra használja!!)! A tejet nem fogyasztók nem allergiásak a pollenekre, s így a parlagfű pollenjeire

sem!!

Tagja vagyok a Palocsa Egyesületnek. Ezzel az egyesülettel még a múlt évezred utolsó éveiben

Alcsútdobozon (Fejér Megye), egy több hektáros területet hagytunk

parlagon, szándékosan, hogy mi lesz ezzel a földdarabbal a természet

törvényei szerint. Első évben teljes területét beterítette a parlagfű (hogy

honnan tudta meg, hogy ott van egy üres földdarab?). A második évben már

a parlagfű több, mint 50 %-ban visszaszorult és átadta a helyét más

növénykultúráknak (megjelent a lóhere, a gyermekláncfű, az útilapu

(bojtorján), a lósóska, fehér üröm, máriatövis, paréj, libatop, stb). A

következő évben már 20 % alá esett vissza a parlagfű aránya az adott

területen, pedig senki sem irtotta!!. Öt év elteltével pedig mindössze az

eredeti terület 1-2 %-án volt csak parlagfű!! Nem kell tehát irtani,

visszafogja az önmagát is a szaporodásban, ha nincs megműveletlen terület, mert neki az a

teremtéstől rendelt feladata, hogy megóvja a termőföldet a kiszáradástól, s teszi a „dolgát”!

Az a tény, hogy az orvostudomány gyógyítani nem tud, csak kezelni, régóta ismert. „Medicus curat, natura

sanat.” Csak a beteg tudja saját magát meggyógyítani. Az orvos csak kezel (kúrál), a (saját) természet

gyógyít. Hippokratész és Galénusz óta semmi sem változott. De a gyógyszeripartól sem várhatjuk el

egészségünket. Az is egy iparág –méghozzá jövedelmezőbb, mint a hadiipar-, amely a gyógyszerek

eladásából él. Ha a gyógyszerek meggyógyítanának, nem csak szimptómákat szüntetnének meg vagy

enyhítenének, rövidesen minden beteg egészséges lenne, és senki nem venne többé gyógyszert. Mindenki

előtt világos, hogy egészséges nép egyidejűleg „halott gyógyszeripart” jelentene. Ehhez nézzünk meg néhány

idézetet. „Az orvostudomány (beleértve a gyógyszeripart) közvetlenül a szívinfarktus és a rák után az

emberiség legveszélyesebb kórokozója lett. Egy átlag német ma kb. ötször annyi gyógyszert fogyaszt, mint

közvetlenül a második világháború előtt. Vajon ettől legalább ötször olyan egészséges is? Természetesen

nem. Ellenkezőleg: a német lakosság átlaga ma sokkal gyakrabban beteg, mint azelőtt… Hirtelenül így lett

egy olyan iparágból, amely azért keletkezett, hogy betegségeket gyógyítson, új betegségek kiindulópontja.”

(Kurt Blüchel: Weisse Magier, Fischer Verlag, 1976

Az emberi szervezet tökéletes. Még az önmaga iránt tanúsított barbár magatartás ellenére is az esetek

többségében legalább 30-40 évig betegeskedés nélkül él. Az ember korábban nem érzett fájdalmakat, de

egyszer csak számos betegség támadja meg. Azonnal a kórházhoz fordul segítségért, az orvos pedig, amikor

felteszi neki a kérdést, honnan erednek ezek a kórok, azt feleli neki: „Mit akar Ön, hiszen ezek a korral járó

A parlagfű a leghasznosabb gyógyító növényünk? http://magunk.hu/index.php?view=article&catid=44%3Ajelen&id=98...

3 / 7 2010.05.30. 20:40betegségek.”

Szemüveget rendelnek a betegnek, eltávolítják salakanyagokkal, kövekkel, baktériumokkal telített szerveit,

kioperálják daganatait, stb. Az okok pedig, melyek ehhez az állapothoz vezettek, senkit nem érdekelnek,

beleértve magát a beteget is.

Az emberek kifejlesztették a vegyi alapú gyógyszereket. A szervezetet azonban nem lehet becsapni. A

szervezetnek csakis természetes eredetű gyógyszerekre van szüksége. Mi pedig tulajdonképpen egy

tömegpusztító élelmiszer- és gyógyszeripari korszak feltételei között élünk.

Azt hiszem, az emberek többsége józan ésszel gondolkodva egyetért azzal, hogy nem az a járható út,

hogy kiirtunk mindent körülöttünk, ami virágzik, pollent termel mindent ami élõ. Az sem megoldás,

hogy az allergiások szervezetét teletömjük kemikáliákkal, gyógyszerekkel, mert így olyan

mellékhatások alakulhatnak ki, amelyek súlyosabb betegségeket idézhetnek elõ, mint maga az

alapbetegség.

Abból kell kiindulni, hogy miért van ma annyi beteg, így pollenallergia is. 60-80 évvel ezelőtt kevesebb ember

volt és több pollent termelő növény, tehát egy emberre fajlagosan több pollen jutott, mint napjainkban, és

mégsem volt ennyi allergiás, asztmás beteg. A virágporok nem veszedelmesek, hanem hasznosak (az egyik

legértékesebb táplálékunk). Van, aki a lisztre érzékeny, és mégsem mondjuk, hogy veszedelmes a liszt.

Korábban tisztább volt a környezetünk és az emberek is egészségesebben táplálkoztak, többet mozogtak,

türelmesebbek voltak egymáshoz, nem zúdult rájuk annyi stressz, annyi elektroszmog, mint napjainkban.

A táplálkozás is nagyon sokat jelent az immunrendszer erõsítése szempontjából. A mai átlagember sietve,

kapkodva eszik, akár otthon van, akár úgynevezett gyorsétkezdékben. Nem rágja meg jól az ételt, emellett

egyoldalúan táplálkozik, az élelmiszeripar által gyártott különféle tartósítószereket, ízfokozókat,

állományjavítókat, mesterséges színezékeket, „természet azonos” aromákat, emulgeáló-szereket, stb.

tartalmazó, agyon sütött-fõzött, hőkezelt ételeket fogyasztja. Az ipari élelmiszerekben levõ különbözõ

vegyszerek annyira feldúsulnak az ilyen táplálékokat fogyasztó emberekben, hogy a szervezetük

immunrendszerét teljesen leköti az ezen anyagok elleni küzdelem, s ha ilyenkor virágzik egy parlagfû,

egy fűzfa, egy ürömféle, akkor annak az egyébként hasznos pollenjei már teljesen megzavarják a

szervezetet (autoimmun reakciók). De nemcsak az ipari élelmiszer-elõállítás során mérgezõdik az étel,

hanem a megtermelés során is, mivel többnyire ez is iparilag történik. Például az állatok, hogy minél elõbb

vágásérettek legyenek, különbözõ kémiai anabolitikus szereket kapnak, hogy minél elõbb meg legyen -

mozgás nélkül - az izomtömegük. Az ember az ilyen szereket a hússal együtt elfogyasztja, ezek a szerek egy

idõ után feldúsulnak, kumulálódnak a szervezetben, ami aztán mérgezi a szervezetet, gyengíti az

immunrendszert. Régen az állatok izomzata a mozgástól (legelõ, rét) alakult ki, nem tartalmazott ilyen

szereket. Az állatok tápláléka sem tartalmazott annyi káros anyagot, mint napjainkban. Az iparszerûen tartott

állatok, hogy ne kapjanak el egymástól különbözõ állatbetegségeket (száj- és körömfájás, tüdõvész,

takonykór, streptococcus, fakultatíve patogén baktériumok stb.), állandóan, -tápba keverten- különbözõ

gyógyszereket, antibiotikumokat kapnak, melyeknek maradványai szintén belekerülnek a húst fogyasztó

ember szervezetébe. Ma már antibiotikumért nem a patikába kell menni, hozzájutunk a hús- és a tejboltok

termékeiből is.

Az állatok táplálékának egy részét a közutak, szennyezõ ipari üzemek közvetlen közelében termelik meg. Az

árokparti széna még alomnak sem alkalmas, nemhogy tápláléknak. Benne van a kipufogógázok

szennyeződése, az úton elrobogó járművek gumipora, fékbetét pora, kuplungbetét pora, stb.

Az elektromos vezetékekkel körülvett nagyüzemi csirkék és pulykák mindegyike leukémiás! Beteg állatokat

etetnek a húsevőkkel! Ez is bioterrorizmus!

A parlagfű a leghasznosabb gyógyító növényünk? http://magunk.hu/index.php?view=article&catid=44%3Ajelen&id=98...

4 / 7 2010.05.30. 20:40A közutaktól számítottan 50-80 méteren belül termelt növények annyi koncentrált mérget tartalmaznak, hogy

ha el is keverednek a többi, távolabb termelt növénnyel, akkor is mérgezik az állatok szervezetét, így a húsát,

tejét, tojását is.

Az ember közvetlenül is fogyaszt ilyen módon termelt élelmiszereket, amelyek szintén az immunrendszert

gyengítik. A megoldás az lenne, hogy ha minden út mellett kb. 50 méter széles, minden gyár,

légszennyezõ üzem mellett kb. 100 méter széles erdõsávot telepítenének, ami felfogná a gépjármûvek,

gyárak által kibocsátott mérgeket és tisztítaná a levegõt. Be kellene indítani egy olyan mozgalmat,

hogy „Erdõsávot az utak, a gyárak mellé!”, a parlagfû irtása helyett.

A közönséges diesel motorok kipufogógázának koromszemcséit kiszűri az orrunk csillószőrzete. A legújabb

„korszerű” HDI, TDI diesel motorok üzemanyagát olyan finomszemcsékké porlasztják szét, hogy azt már nem

szűri ki a csillószőrzetünk, hanem belekerül a tüdőnkbe, ott lerakódik, megbetegíti azt. A különböző

mesterséges illatanyagok (dezodorok, öblítők, WC szagtalanítók, légfrissítők, stb.) is feldúsulhatnak, de

enélkül is kiválthatnak allargiás reakciókat. Hasonló hatást vált ki a molyirtó naftalin is.

A természetes életmód, a természetes ételek, a „kóser” dolgok adják meg a lehetőséget a túlélésre. Ha

megszegünk egy törvényt úgy, hogy nem tudjuk, hogy amit tettünk az törvénysértő, megbüntetnek, ugyanis

van egy szabály, miszerint a törvények nem ismerete nem mentesít a felelősségre vonás alól. A természet

törvényeinek nem ismerése sem mentesít a felelősségre vonás alól. A felelősségre vonás betegség

formájában jelentkezik! A „kóser” étel vércsoport szerint fogyasztva védi az emberek egészségét és

szaporodóképességét!

Nemcsak a hús- és húskészítmények, valamint a tej- és tejtermékek fogyasztását kell kerülnie az allergiás,

asztmás betegnek, hanem az egyéb gyorsan bomló fehérjefélék -gomba, tojás, stb.- fogyasztását is. Ez még

a biohúsra is vonatkozik. A hullamérgek az állat leölése után azonnal megjelennek az állat szervezetében.

(Nem véletlenül hívják a vegetáriánusok -én is az vagyok már 16. éve- a húslevest hullateának vagy

dögteának!) A gombák esetében is hamar keletkeznek olyan fehérje méreganyagok (toxinok), amelyek akár

halálosak is lehetnek. S hogy a hús ne büdösödjön, szebb színe legyen, iparilag salétrommal és egyéb olyan

szerekkel kezelik, amelyek szintén mérgezést okoznak. Az utóbbi idők döghús-botrányairól, pestises, madárinfluenzás, prionos húsairól már nem is szólok, mert ezek önmagukért beszélnek!

Mi természetgyógyászok holisztikus szemlélettel gyógyítunk, a test, a lélek, a szellem vizsgálatával és

figyelembevételével, tehát nemcsak tüneti síkon kezelünk. Lelki dolgaink, lelki jelenségeink kivetülnek a

fizikai-testi síkra is. A test a lélek temploma és a lélek megbetegítheti és meg is gyógyíthatja a testet.

Minél inkább szeretettel közelítünk élõ és élettelen környezetünk felé, ez a szeretet visszasugárzódik,

visszatükrözõdik felénk, meggyógyulunk. Ha mosolygunk valakire, legtöbbször mosolyt is kapunk vissza! A

mosoly nem kerül pénzbe! A homo sapiens nem arra teremtetett, hogy ölje egymást. Ha mi öljük a

természetet, az is öl bennünket. Nem igaz, hogy nem elõzhetõ meg az allergia, az asztma és nem

gyógyítható meg teljesen a beteg. Nem a természetet kell kiirtani, hanem nekünk kell

visszaidomulnunk a természethez. Az evolúciós folyamatban az ember szervezete évezredek alatt

alakult ki és mindig harmóniában volt a természettel. Az utóbbi 50 évben annyira eltávolodtunk a

természettõl, hogy ilyen gyorsan nem tud az emberi szervezet reagálni a változásokra, s diszharmónia

alakul ki, megbetegszik. Ahhoz, hogy ez ne történjen meg, az embernek megvan a tudása, megvannak az

eszközei, csak nem használja egyiket sem, vagy nem úgy használja, ahogy kellene. A természet

körforgásában minden növénynek, állatnak megvan a szerepe. Ha ezt a körforgást megbolygatjuk, ennek elõre

be nem látható következményei lehetnek, felbomlik az ökológiai, biológiai egyensúly. Nem a parlagfüvet, nem

a libatopot, nem a fűzfát, nem a lisztet adó búzát, stb. kell kiirtani, hanem helyes életmóddal, helyes

táplálkozással kell erõsíteni az immunrendszerünket, kerülni kell a káros geopatogén zónákat (vízér,

Hartmann-háló), és akkor az sem árt meg, ha virágporfelhõben járunk.

A parlagfű a leghasznosabb gyógyító növényünk? http://magunk.hu/index.php?view=article&catid=44%3Ajelen&id=98...

5 / 7 2010.05.30. 20:40Hazánkban úgy akarnak védekezni az allergia ellen az illetékesek és mindenféle egyletek, hogy a

parlagfû irtására szólítanak fel. A parlagfüvet csak vegyszerekkel tudnák véglegesen kiirtani, ha egyáltalán

véghez lehetne ezt vinni. A parlagfű is a természet része és kipusztításával felborulna a természet rendje. A

vegyszeres irtás több kárt okozna az embereknek és a természetnek, mint a parlagfû az embereknek. A

parlagfû után aztán jönnének a többi allergének, az ürömfélék, a libatop, a nyírfák és még

sorolhatnám a növényeket s végül nem volna körülöttünk természet, mert a kultúrnövényeket is irtani

kellene, mert aki allergiás, az elõbb-utóbb a kukorica, a búza, stb. pollenjeire is érzékennyé válna, s

így lassan kipusztulna az emberiség is.

Engem nem tudnak megbüntetni a parlagfű nem irtása miatt, ugyanis én úgy irtom a parlagfüvet, hogy

megeszem!

Lajos Atya óta tudom, hogy a parlagfű az emberek számára is ehető, s azóta rendszeresen fogyasztom, az év

minden napján. Ilyenkor, amikor még zsenge, összevágom apróra egy kis petrezselyem-, vagy zeller-zölddel, -

önmagában sem rossz!- és rászórom a szendvicseimre, a kiszedett ételeimre ( leves, kása, tészta, főzelék,

barnarizs). Ebben a zsenge korban nagyon sokat leszedek és leszárítom, majd szárítva tárolom, s így egész

évben tudom az ételeimbe, ételeimre tenni a szárított, megőrölt porát. Sokan nem hitték el, hogy jómagam

eszem a parlagfüvet, ezért rámküldték a különböző tv-s társaságokat is, akik felvették, ahogy a parlagfüvet

fogyasztom.

Veterán dobóatléta vagyok és sokszor vannak olyan monstre versenyek, ahol több órán keresztül kell dobálni

különböző súlyú nehézkalapácsokat. Ilyenkor szoktam a teljesítményem fokozása céljából a verseny színhelye

körült talált parlagfűből fogyasztani, önmagában és nyersen. El is neveztek a sporttársaim fűevőnek. Aztán

megdöbbentette őket, hogy a parlagfű-evésem után kb. 20 percen belül egyre javultak az eredményeim.

Néhány követőm is akad majdnem mindig és náluk is hasonló teljesítmény javulásokat lehetett tapasztalni.

Pár évvel ezelőtt el akartak adni nekem egy gyufás-skatulyáni zöld port több tízezer (!) forintért. Kérdeztem,

hogy mi van a dobozban és miért olyan drága? Erre azt felelték, hogy a szervezet őssejt termelését fokozza a

zöld por és ezáltal minden betegséget helyrehoz a szervezetben. Nem vettem meg a port pedig tudtam, hogy

egy keletet, nyugatot is megjárt, neves magyar orvostól származik, hanem megízleltem s megszagoltam.

Kellemes volt a meglepetésem, ugyanis a zöld por, a parlagfű pora volt, amelyet jómagam már régóta napi

szinten fogyasztok! Lajos Atya nekem is beszélt arról, hogy a parlagfű minden betegséget helyrehoz a

szervezetben, de nyilván azt Ő sem tudta, hogy ezt a szervezet őssejt-termelésének fokozásával éri

el. Szerintem sem baj, ha nem ismerjük az elméletet, hanem csak az adott növény hasznosságáról győződünk

meg a fogyasztása során. Az is igaz, hogy akiket eddig meg tudtam győzni arról, hogy a parlagfű rendszeres

fogyasztása milyen hasznos, bármilyen betegségük is volt, meggyógyultak belőle, még a rákból is, vagy a

parlagfű allergiából is.

A fentiek ismeretében merül fel a kérdés, hogy akkor miért irttatják velünk a parlagfüvet? Ráadásul még

büntetés kiszabását is kilátásba helyezik, ha nem irtjuk azt! Nekem erre is meg van a válaszom! A Földünk

túlnépesedése már napjainkban is veszélyezteti a Föld valamennyi élőlényét és lakóját is! Ez ellen a

Világkormánynak ( én csak háttérhatalomnak nevezem) tennie kell valamit. Nos a világunk ezen urai fő

részvényesei a gyógyszeriparnak is. Ha a világon mindenki megtudná azt, amit az indiánok közöltek a

franciákkal, jelesül, hogy a parlagfű, mintegy csodaszer minden betegségnél visszafordítja és

normalizálja a szervezetben zajló rendellenességeket, azaz a betegségeket, akkor senki nem venne

gyógyszert, és akkor nem lenne óriási bevétele a világ urainak, s még így a Föld is túlnépesedhetne. Ezért a

világ urai, a fizetett bértollnokaikkal és bértudósaik által úgy rendelkeztek, hogy elsőszámú közellenségnek

kiáltották ki a parlagfüvet, ezt az embernél is intelligensebb, több Föld-történeti katasztrófát is átélt csodálatos

ősi növényt, hogy a tudatlan és megtévesztett embereknek még véletlenül se jusson eszébe, hogy a kötelező

irtás mögött egy más célja van ezen uraknak.

A parlagfű a leghasznosabb gyógyító növényünk? http://magunk.hu/index.php?view=article&catid=44%3Ajelen&id=98...

6 / 7 2010.05.30. 20:40Ez a cél pedig a lakosság gyérítése, a Földünk megóvása a túlnépesedéstől. A gyógyszerek mellékhatásai

következtében ugyanis, csak Magyarországon minden órában meghal egy ember, de sokkal többen halnak

bele abba, amit a patológusok már régóta tudnak, hogy minden második felboncolt embert tévesen

diagnosztizáltak és tévesen gyógyszereztek, mivel nem az volt a halál oka, amivel kezelték a betegségüket!

Weixl-Várhegyi László

feltaláló, mérnök-radiesztéta, bioenergetikus, fitoterapeuta, életmód- és táplálkozási tanácsadó és terapeuta,

természetgyógyász, a Magyar Természetgyógyászok Szövetsége, a Magyar Természetgyógyászok és

Életreformerek Tudományos Egyesület tagja, a Tudományos Rendőrség alapító tagja és szóvivője

--

Weixl-Várhegyi László

Tel/fax:06-27-350-204

weixl.varhegyi.laszlo@gmail.com

Szaporodnak a harmadik világháborúra utaló jelek

Professzor Dr. Eberhard Hamer

Megjelent: Zeit-Fragen 2010.03.08.

Az USA nem csak a bankok adósságainak az átvállalása, hanem a különben is rendkívül megemelkedett

államadósság miatt – naponta egy milliárd dollár külföldi hitelre van szüksége -, a második világháború óta a

legnagyobb pénzügyi válságban van. Ha megakad a külföldi pénzfolyam, vagy ha netán a külföld kiszállna a

dollárból, az USA csődbe menne.

Az államadósság csökkentésére takarékoskodással még sincs komoly kísérlet. Se nem emelik az adókat több

bevétel céljából, se nem próbálnak takarékoskodni, kiváltképpen a leginkább megnőtt hadügyi kiadások

területén nem.

Pedig Amerika 200.000 katonát tart fegyverben világszerte. Így aztán senki sem értette, hogy a világ

legnagyobb armadájának az ura csapatai növekedése ellenére béke Nobel díjat kapott. A lehetséges magyarázat:

A díjat azért kapta, mert főleg tőle függ, hogy Irán ellen háború lesz, vagy nem.

A történelemben gyakran előfordult, hogy gazdaságilag levitézlett politikusok, a hatalom megtartásához

utolsó lehetőségként a háborút választották. Ez annál inkább érvényes, ha egy ország válságban van, és a

kilábaláshoz a háborút látja az utolsó lehetőségnek. Így például Amerika 20. századi történelmének legnagyobb

válságát az első világháborúba, a 20-as, 30-as évek válságát pedig a második világháborúba való belépéssel

győzte le. Kísértve lehet, hogy a jelenlegi gazdasági válságot hasonló módon oldja meg. Ugyanis Amerika a két

világháborúval nem csak két legnagyobb államadósságától szabadult meg, hanem a világ vezető gazdasági

hatalma lett. Tehát nagy a kísértés, hogy harmadszor is ugyanazt az utat járja. Ilyen háttérrel a háborús

előkészületek rémisztőek:

1. Izrael jobboldali radikális miniszterelnöke háborúpárti és kiszámíthatatlan. Állandóan változó iráni

fenyegetéseket emleget, amelyek egyike sem bizonyult eddig igaznak. Hangvétele azonban egyre élesebb és az

utóbbi hónapokban a világ minden fontos fővárosában megfordult, hogy támogatást kapjon. Merkel asszony

állítólag a Nibelungok hűségét ígérte neki, mint II. Vilmos az osztrákoknak, vagy az angolok és a franciák a

lengyeleknek.

2. Izrael már felállította Irán előtt a Németországtól szállított atom tengeralattjáróit, és a Grúziában az

oroszok által lerombolt atomrakéta-állást nem csak felépítette és Irán ellen irányította, hanem 90 amerikai

rakétaszakértővel meg is erősítette.

3. Az Izrael által befolyásolt világsajtó hétről hétre élesebb hangnemben támadja Iránt, változó érvekkel –

ami ugyanolyan propaganda-hadjárat, mint ami az iraki háború előtt a világot hamis állításokkal a háború

elfogadására, sőt elősegítésére ösztönözte.

4. A katonai előkészületek is messzire jutottak. Az amerikai hadseregnek ugyan még nem sikerült pacifikálni

Irán két szomszédállamát, Irakot és Afganisztánt, de háborús körülmények között a világ legnagyobb hadsereg

koncentrációját vitték végbe. Az iráni partok előtti amerikai hajóhad összevonás a legnagyobb az USA

történelmében. A béke Nobel díj komité ebben a helyzetben jól számított, hogy egy Irán elleni háború az

amerikai elnök jóváhagyása nélkül nem történhet meg, legkevésbé egy béke Nobel díjas elnök által. Azonban a

bankok, az olajmultik, a fegyvergyártó lobbyk, a hadsereg és az Izrael lobbyk nyomása kikényszerítheti az USA

hadba lépését, ha Izrael első csapást mér Iránra, és a megnevezett hatalmasok érdekeiket biztosítani akarják.

Mindamellett az USA nem csak a világ leginkább eladósodott országa, hanem a dollárral világbirodalma is

szétesne. A „föld egyetlen világhatalma” jelenleg éppúgy a felbomlás állapotában van, mint húsz évvel ezelőtt a

szovjet birodalom. A kínaiak már kemény rúgásokkal értésére adták az amerikai elnöknek, hogy nem ismerik el

többé uralmát. Ha Izrael háborút kezd, az amerikai elnök kétségbeejtő válaszút elé kerül; vagy tovább süllyed a

pénzügyi, gazdasági és szociális válság mocsarába, vagy kiutat keres egy világháborúban, mint amiből már kettő

Amerika sikerének az alapja lett.

Egy új világháború veszélye a második óta soha nem volt akkora, mint ma. Jogos tehát az európai

értelmiségi körök növekvő Amerika kritikája. De megakadályozni nem tudjuk.

Egy Irán elleni háború nem maradna helyi jellegű, még akkor sem, ha kezdetben csak rakétákkal vívnák

meg.

A kínaiak be fognak avatkozni Irán oldalán, közvetlenül vagy közvetve, és lehetséges, hogy az oroszok is,

hogy Amerika ne érje el határaikat, és ne legyen túlságosan hatalmas.

Izrael és az USA oldalán a NATO-államok kényszerülnek segítséget nyújtani, mint Irak esetében, pláne ha

előzőleg Nibelung hűséget esküdtek. Tehát Európa háborús részvételére is fel kell készülnünk. Milyen hatással lenne egy iráni harmadik világháború számunkra?

1. Minden Irán elleni háború a hormuzi szorost azonnal járhatatlanná tenné és az olajárat annál inkább

emelné, minél tovább a háború tart. Az olajár emelkedése azonban a gazdaság és a fogyasztók költségeit is

növelné. Tehát hiánnyal, korlátozásokkal és a fogyasztói árak emelkedésével kell számolnunk.

2. Minden háborúban emelkedik a hadi termékek iránti kereslet. A világ hadiipara tehát – mindenek előtt az

USA-ban – ujjongani fog, újra teljes gőzzel dolgozhat, növekedhet. Ez hatással lesz néhány mellékágra is, mint

pl. az autóipar, textilipar, hajó- és repülőgépgyártás. Emelkedik a termelés, habár csak emelkedő árak mellett.

3. Minden háborún a bankok nyernek. Nem beszélnek többet rossz banki termékekről, pazarló bankárokról,

hanem a központi bankok gondjairól, hogy ellássák pénzzel a háború viselőjét. A bankok újból nyújthatnak

hiteleket. A növekvő infláció a dollárt a háború végéig életben tartaná. Csak a háború után szokták a háború

finanszírozásának bűneit elővenni.

Hogy az USA növekvő pénzszükségleteit a vazallusok pénztárcájából is fedezi, már az iraki és az

afganisztáni háborúban is bevett szokássá lett. A háború tehát nem csak Izraelt és Amerikát, hanem

mindnyájunkat el fog szegényíteni. Mivel a háború finanszírozására nincs meg a pénz, azt inflációval fogják

megoldani, mint már az első két világháborúban is.

Az Irán elleni háborúba Amerika a NATO-t is be fogja vetni. (Szövetségi csapda) Kormányunk kénytelen

lesz katonáinknak megmagyarázni, hogy miért nem csak Afganisztánban, hanem Iránban is zsoldoskodniuk kell,

és a Parlamentben meg kellene szereznie a többséget a háborús költségek behajtásához. Már egyszer sikerült az

SPD-nek és a Zöldeknek (Jóska Fischer) a békeharc hazugságával valódi háborús bedobást megszavaztatniuk.

Egy harmadik világháborút megszavaztatni azonban az USA minden nyomása ellenére nehéz lesz. A lakosság

elutasító magatartása közben nőni fog és lehetséges, hogy leválasztja a túl segítőkész kormányt.

Talán azonban a Merkel kormány is a háborúban látja a kiutat zsákutcás helyzetéből a bankok megsegítése és

az állam eladósodása után, amikor a szociális rendszer összeomlása és társadalmi nyugtalanság fenyeget.

A háború veszélye előttünk áll. A következő hónapokban eldől, hogy egy harmadik világháborúba

sodródunk, vagy ezt a veszélyt még el tudjuk kerülni.

Fordította: Vajta Dénes

Forrás: http://www.nemzetihirhalo.hu/index.php?lap=public&iro=almenu2&cikk=1#cikk

A szÌvessÈgbankok, avagy hogyan segÌts¸nk egym·son

The LETS, that is how we help ourselves 3

TARTALOM

1. BEVEZET…S .................................................................................................1

2. A SZÕVESS…GBANKOK .............................................................................2

2.1. Mi az a szÌvessÈgbank.................................................................................2

2.2. A szÌvessÈgbankok főbb tÌpusai..................................................................5

2.3. A LETSystem..............................................................................................7

2.4. SzÌvessÈgbankok Magyarorsz·gon ............................................................8

3. ALTERNATÕV P…NZRENDSZEREK ......................................................10

3.1. Az alternatÌv pÈnzrendszerek ..................................................................11

3.2. Az alternatÌv pÈnzrendszerek Ès a szÌvessÈgbankok ˆsszehasonlÌt·sa ...13

4. AD”Z£SSAL KAPCSOLATOS K…RD…SEK..........................................16

5. A SZÕVESS…GBANKOK KOORDIN£CI”S MECHANIZMUSA .........18

6. A SZÕVESS…GBANKOK P…NZRENDSZERE.........................................19

6. 1. A szÌvessÈgpÈnz funkciÛi ......................................................................... 19

6.2. A szÌvessÈgpÈnz ÈrtÈkÈnek meghat·roz·sa..............................................20

6.3. A szÌvessÈgbank pÈnzrendszerÈnek műkˆdÈse Ès saj·toss·gai ............... 24

7. A SZÕVESS…GBANKOK …S A GAZDAS£GI SZEREPLŐK .................28

7.1. A szÌvessÈgbankok Ès a v·llalkoz·sok......................................................28

7.2. A szÌvessÈgbankok szerepe a h·ztart·sok gazd·lkod·s·ban ..................30

7.3. A szÌvessÈgbankok kapcsolata az ˆnkorm·nyzatokkal...........................32

8. A SZÕVESS…GBANKOK SZEREPE A MUNKAN…LK‹LIS…G

M…RS…KL…S…BEN .......................................................................................33

9. T£RSADALMI HAT£SOK ....................................................................... 35

10. NON-PROFIT SZERVEZETEK A SZÕVESS…GBANKOKBAN .......... 37

11. A SZÕVESS…GBANKOK LEHETŐS…GEI A K÷Z÷SS…GFEJLESZT…S

TER‹LET…N .................................................................................................. 38

12. A SZÕVESS…GBANKOK MŰK÷D…S…NEK STATISZTIKAI

VIZSG£LAT£R”L........................................................................................39 4

12. ÷SSZEGZ…S .............................................................................................39

FELHASZN£LT IRODALOM......................................................................41

MELL…KLETEK.............................................................................................. I

1. mellÈklet: JÛtÈkonys·gi Cserebolt (esettanulm·ny)..................................... I

2. mellÈklet: A szÌvessÈgbankok m·sodlagos tevÈkenysÈgei ..........................IV

3. mellÈklet: A K÷R szok·sos szab·lyai.......................................................... V

4. mellÈklet: A szÌvessÈgbankok sikertelensÈgÈnek lehetsÈges okai Ès nÈh·ny

aj·nlott intÈzkedÈs......................................................................................... VII

5. mellÈklet: Egy kÈpzeletbeli szÌvessÈgbank pÈnzforgalm·nak t·bl·zatos

bemutat·sa........................................................................................................ X

T£BL£ZATJEGYZ…K

1. t·bl·zat: A tranzakciÛk alaptÌpusai..................................................27

£BRAJEGYZ…K

1. ·bra: A szÌvessÈgbankok műkˆdÈse ..................................................3

2. ·bra: A tranzakciÛk sÈm·ja .............................................................26

A kÈzirat lez·r·s·nak időpontja: 2006 december1

1. BEVEZET…S

Amikor a gazdas·gra gondolunk legtˆbb¸nknek a v·llalatok, ¸zletek Ès bankok

jutnak eszÈbe, pedig sokkal tˆbbet takar ez a szÛ. Ha a gazdas·grÛl beszÈl¸nk meg

kell emlÌteni, hogy a legfontosabb feladat, amit ez a szfÈra ell·t az erőforr·sok

valamint a javak hatÈkony eloszt·sa. A szÌvessÈgbankok olyan szervezetek, amely a

gazdas·gi rendszerben haszn·lt mechanizmusokat a helyi kˆzˆssÈgek szintjÈn

alkalmazz·k, hatÈkonyabb· tÈve műkˆdÈs¸ket. Dolgozatomban ·tfogÛ kÈpet szeretnÈk

ny˙jtani a szÌvessÈgbankokrÛl, k¸lˆnˆsen az eddig kevÈsbÈ hangs˙lyozott gazdas·gi

vonatkoz·saikrÛl.

Manaps·g hajlamosak vagyunk a t·rsadalmi Ès gazdas·gi kÈrdÈseket mereven

elk¸lˆnÌteni egym·stÛl. MindkÈt ter¸let Èrdekeltjei csak a saj·t szempontjaikat veszik

figyelembe, ami nÈha felesleges v·daskod·sokhoz vezet. A v·llalkozÛkat t˙lzott

profithajh·sz·ssal, a non-profit szfÈra kÈpviselőit idealizmussal szokta v·dolni az

ellenkező oldal. A szÌvessÈgbankok egyszerre tartoznak mindkÈt alrendszerhez, Ìgy jÛ

pÈld·t kÌn·lnak arra, hogy a kÈt rendszer cÈljai vÈgső soron egybeesnek.

⁄gy vÈlem a szÌvessÈgbankok segÌthetnek sz·mos gazdas·gi Ès t·rsadalmi

problÈma megold·s·ban. MegalapÌt·suk cÈlja lehet tˆbbek kˆzˆtt a helyi gazdas·g

erősÌtÈse, a munkanÈlk¸lisÈg csˆkkentÈse, a kˆzˆssÈg erősÌtÈse. 2

2. A SZÕVESS…GBANKOK

2.1. Mi az a szÌvessÈgbank?

…va meg akarja tanulni a t·bl·zatkezelő haszn·lat·t. Tudja, hogy J·nos, aki

sz·mÌt·stechnik·t tanÌt egy kˆzÈpiskol·ban, meg tudn· tanÌtani neki. FelhÌvja teh·t Ès

segÌtsÈgÈÈrt cserÈbe felaj·nlja, hogy s¸t neki egy finom dobostort·t. J·nos szÌvesen

adna neki nÈh·ny Ûr·t, de a tort·ra nincs sz¸ksÈge, viszont kellene neki valaki, aki

dÈlut·nonkÈnt hazahozza a gyerekeit az iskol·bÛl, amit viszont …va, autÛ hi·ny·ban,

nem tud megtenni.

HasonlÛ problÈma gyakran előfordul kˆzvetlen csere esetÈn, mivel ritk·n valÛsul

meg a sz·ndÈkok kˆlcsˆnˆs tal·lkoz·sa. Ennek megold·s·ra tal·lt·k ki az emberi

t·rsadalom hajnal·n a pÈnzt. Az ilyen helyzeteket vagy pÈnz kˆzvetÌtÈsÈvel oldj·k

meg, vagy szÌvessÈgnek veszik. Az első esettel akkor van gond, ha valaki

pÈnzszűkÈben van, a m·sodikkal az a baj, hogy az egym·snak ny˙jtott szÌvessÈgek

egy idő ut·n ·tl·thatatlanok lesznek Ès gyakorta aszimmetrikus kapcsolatok alakulnak

ki.

Ennek megold·s·t kÌn·lja a szÌvessÈgbank (m·s nÈven kal·kakˆr vagy kˆr) amikor

a kˆzvetlen cserÈk helyett bevezeti a gazdas·gbÛl jÛl ismert kˆzvetett cserÈket, amik

lebonyolÌt·s·ra egyfajta virtu·lis pÈnzt alkalmaz. A szÌvessÈgbank tagjai a kapott

segÌtsÈgekÈrt cserÈbe ilyen szÌvessÈgpÈnzt

1

adnak, amikkel kÈsőbb m·sok segÌtsÈgÈrt

fizethet¸nk. A helyzet teh·t ˙gy oldÛdhat meg, hogy …va szÌvessÈgpÈnzzel fizet

J·nosnak, ő ebből kifizeti M·rt·t, aki elv·llalta a gyerekei hazasz·llÌt·s·t, előbb-utÛbb

pedig a szÌvessÈgbank egyik tagja biztos megkÌv·nja a tort·t is.

1

A dolgozatban a szÌvessÈgbankokban haszn·lt pÈnzt tˆbbnyire szÌvessÈgpÈnznek hÌvom, szinonimakÈnt

haszn·lom mÈg a helyi pÈnz kifejezÈst. 3

A kˆvetkező ·bra szemlÈlteti ennek folyamat·t.

Forr·s: saj·t munka

1. ·bra: A szÌvessÈgbankok műkˆdÈse

Most hogy m·r nagy vonalakban tudjuk, mit csin·l egy szÌvessÈgbank, nÈzz¸k meg

mi kell az alapÌt·s·hoz Ès hogyan műkˆdik!

SzÌvessÈgbankot b·rki alapÌthat, nem kell hozz· milli·rdos alaptőke, mÈg

bejegyezni sem kell. A szÌvessÈgbankok t·rsadalmi szervezetek Ès tevÈkenysÈg¸k

non-profit jellegű. Az alapÌt·shoz csak elhat·roz·s kÈrdÈse, hogy a tagok az

egym·snak ny˙jtott segÌtsÈgeket ezent˙l egy virtu·lis fizetőeszkˆzben sz·molj·k el.

Legink·bb egy kˆzsÈgben vagy egy v·ros szűkebb rÈszÈn műkˆdik jÛl, ahol a tagok

gyakran tudnak egym·ssal kapcsolatba lÈpni.

AlapÌt·skor minden tagnak nyitnak egy sz·ml·t (a kˆzpontnak k¸lˆn sz·ml·ja van),

amiken majd a forgalmat lekˆnyvelik. KÈszÌteni kell kÈt list·t, egy nÈvjegyzÈket Ès egy

keres-kÌn·l list·t. A nÈvjegyzÈk a tagok nevÈt Ès elÈrhetősÈgeit tartalmazza. A kereskÌn·l lista a felaj·nlott illetve keresett javakat Ès szolg·ltat·sokat

2

A tagok maguk .

2

Mivel a nÈvjegyzÈk szemÈlyes adatokat tartalmaz, ezÈrt nem nyilv·nos, csak a tagok kapj·k meg. A kereskÌn·l list·t tˆbbnyire nyilv·noss·gra hozz·k (ezen a list·n nem szerepel a tagok neve, helyette egy kÛdsz·mot

alkalmaznak, ami alapj·n kikereshető az aj·nlattevő a nÈvjegyzÈkből). MindkÈt lista aktualiz·lt v·ltozat·t

rendszeres időkˆzˆnkÈnt elk¸ldik a tagoknak.

…va

J·nos

Judit M·rta

Zolt·n

T·bl·zat kezelÈs

tanÌt·sa

Gyerekek

hazasz·llÌt·sa

TakarÌt·s

VÌzvezetÈk

szerelÈs

Tortas¸tÈs 4

kˆz¸l kijelˆlik azokat, akik az adminisztr·ciÛt (sz·ml·k vezetÈse, nÈvjegyzÈk Ès

keres-kÌn·l lista kÈszÌtÈse) Ès a vezetÈssel kapcsolatos feladatokat vÈgzik. Ők

szÌvessÈgpÈnzt kapnak munk·jukÈrt cserÈbe. (A szÌvessÈgbankokon bel¸l ritka az

ellenszolg·ltat·s nÈlk¸li munkavÈgzÈs.

3

) Ezt kˆvetően m·r csak ki kell tal·lni egy

frapp·ns nevet a helyi fizetőeszkˆznek Ès m·ris lehet elkezdeni a cserÈket. A

kÈsőbbiek folyam·n egy-kÈt havonta tal·lkozÛkat kell tartani. Ezeken meg lehet

beszÈlni az aktu·lis ¸gyeket, emellett lehetősÈget adnak egym·s szemÈlyes

megismerÈsÈre, kˆzˆssÈgÈpÌtÈsre Ès persze ¸zletek kˆtÈsÈre is.

Az ¸gyletkˆtÈs sor·n a felek meg·llapodnak az ¸gylet t·rgy·ban Ès az ellenÈrtÈk

mÈrtÈkÈben, ezut·n ÈrtesÌtik a tranzakciÛrÛl a sz·ml·kat kezelő szemÈlyt. Ő a vevő

egyenlegÈből levonja az ˆsszeget Ès hozz·adja az eladÛÈhoz. Az ellenÈrtÈket nÈha

rÈszben forintban fizetik, ez legink·bb akkor fordul elő, ha a munka elvÈgzÈsÈhez

olyan eszkˆzre van sz¸ksÈg, ami a kˆrˆn bel¸l nem szerezhető be Ès a munka

vÈgzőjÈnÈl kˆltsÈgkÈnt jelentkezik. Az ·ltal·nos szab·ly az, hogy a munk·t

szÌvessÈgpÈnzben, a kˆltsÈgeket nemzeti valut·ban fizetik. A kˆr elsz·mol·s·ba

termÈszetesen csak a szÌvessÈgpÈnzes ¸gylet ker¸l be.

A vevőnek nem kell aggÛdnia ha az egyenlege negatÌv. A szÌvessÈgbank

kamatmentes hitelt ny˙jt a tagjainak. Ennek hitelnek van mÈg nÈh·ny saj·toss·ga:

nincs visszafizetÈsi hat·ridő valamint a kˆzˆssÈg b·rmely tagj·nak tˆrleszthetek.

AzÈrt, hogy senki se halmozhasson fel t˙l nagy adÛss·got a negatÌv egyenleg mÈrtÈkÈt

korl·tozni szokt·k. Nem okoz jelentős problÈm·t az sem, ha egy negatÌv egyenlegű

tag kilÈp a kˆrből, a vesztesÈg ilyenkor egyenlő ar·nyban oszlik meg a tagok kˆzˆtt.

A tagok az egyenlegek aktu·lis ·llapot·rÛl (nem csak a saj·tjukrÛl) rendszeres

ÈrtesÌtÈst kapnak, emellett b·rmikor r·kÈrdezhetnek leendő ¸zletfel¸k aktu·lis

egyenlegÈre. Ez·ltal mindenki tiszt·ban van a tagok ÑpÈnz¸gyiî helyzetÈvel. A

3

Itt elsősorban arra gondolok, hogy a szÌvessÈgbank műkˆdÈse ÈrdekÈben kifejtett munk·t a kˆzˆssÈg

szÌvessÈgpÈnzzel honor·lja. Az egym·st jÛl ismerő rÈgebbi tagok kˆzˆtt gyakorta előfordul, hogy a

szÌvessÈgeket nem sz·molj·k el, ennek azonban t·rsadalmi okai vannak. Nem javasolt a kˆzeli bar·toknak vagy

csal·dtagoknak ny˙jtott szÌvessÈgek elsz·mol·sa sem. 5

szÌvessÈgbankok ·tl·thatÛv· teszik az eddigi kusza kapcsolatokat, kibővÌtik azok kˆrÈt

akiknek segÌtsÈget ny˙jthatunk illetve akiktől segÌtsÈget kaphatunk.

A rendszer fenntart·sa ÈrdekÈben tagdÌjat szednek. Ezt rÈszben a nemzeti

valut·ban, rÈszben a kˆrben haszn·lt pÈnzben fizetik. A forintban jelentkező kiad·s

nem jelentős (főleg nyomtat·si kˆltsÈg), Èves szinten mindˆssze nÈh·ny ezer forint, a

beszedett szÌvessÈgpÈnzből a rendszer fenntart·sa Ès fejlesztÈse ÈrdekÈben sz¸ksÈges,

a tagok ·ltal vÈgzett, szolg·ltat·sokat (pl. adminisztr·ciÛ) fedezik.

A szÌvessÈgpÈnz nem helyettesÌti a nemzeti valut·t! A szÌvessÈgbankok m·s

terepen mozognak. A kÈt pÈnzrendszer kiegÈszÌti egym·st.

VÈgezet¸l nÈzz¸k meg, hogyan hangzana a szÌvessÈgbankok definÌciÛja t·rsadalmi

Ès kˆzgazdas·gi szempontbÛl:

T·rsadalmi szempontbÛl:

A szÌvessÈgbankok olyan helyi ˆnsegÌtő csoportok, melyek tevÈkenysÈg¸k

koordin·l·shoz z·rt elsz·mol·si rendszert alkalmaznak. Tagjaik fő cÈlkitűzÈse egym·s

segÌtÈse Ès a kˆzˆssÈg fejlődÈsÈnek előmozdÌt·sa.

Kˆzgazdas·gi szempontbÛl:

A szÌvessÈgbankok olyan lok·lis kereskedelmi rendszerek, melyben a tagok egy

virtu·lis fizetőeszkˆz kˆzbeiktat·s·val a hagyom·nyos gazdas·gi rendszerben

korl·tozottan forgalomkÈpes javakat Ès szolg·ltat·sokat cserÈlnek egym·s kˆzˆtt.

2.2. A szÌvessÈgbankok főbb tÌpusai

A szÌvessÈgbankok gyˆkerei az időben nagyon t·volra ny˙lnak vissza, elÈg csak a

kal·k·val valÛ hasonlÛs·g·ra gondolni. A ma jellemző tÌpusok tˆbbsÈge az utÛbbi

Èvtizedekben alakultak ki. Ezek kˆzˆtt csak jelentÈktelen k¸lˆnbsÈgek vannak.

£ltal·ban a haszn·lt fizetőeszkˆz ÈrtÈkÈnek meghat·roz·s·ban tÈrnek csak el. A fő

vonalakban, a z·rt elsz·mol·si kˆr alkalmaz·s·ban, megegyeznek. A legismertebb

tÌpusok a LETSystem, az idődoll·r rendszer Ès az időbank. A LETSystemről, mint a 6

legelterjedtebb tÌpusrÛl a kˆvetkező rÈszben rÈszletesen Ìrok. Fontos megjegyezni,

hogy minden szÌvessÈgbank egyedi, mivel ˆn·llÛan dˆnt műkˆdÈsi szab·lyairÛl.

NÈmet nyelvter¸leten elterjedt a Talentum rendszer. Ez lÈnyegÈben nem

k¸lˆnbˆzik a LETSystemtől. A kˆrben haszn·lt fizetőeszkˆz neve talentum. Az

ÈrtÈkÈre nÈzve ·ltal·ban csak ir·nymutat·st adnak.

Amerik·ban alapÌtott·k meg a főleg angolsz·sz orsz·gokban elterjedt időbankokat.

Ezek időalap˙ elsz·mol·st alkalmaznak. Ezekben a kˆzˆssÈgekben ink·bb

szolg·ltat·sok cserÈje zajlik.

A szintÈn az Egyes¸lt £llamokban kialakult idődoll·r rendszerek az időbankokhoz

hasonlÌtanak. JellegzetessÈg¸k, hogy nem alkalmaznak kˆzponti elsz·mol·st, a

fizetőeszkˆzt kinyomtatj·k Ès rendes papÌrpÈnzkÈnt haszn·lj·k. Ez a rendszer nagyobb

szabads·got ny˙jt a haszn·lÛinak Ès az eddigi tapasztalatok szerint vonzÛbb a

v·llalkoz·sok sz·m·ra is mint a kˆzponti elsz·mol·st alkalmazÛ modellek. £ltal·ban

meghat·rozz·k egy Ûra munka ellenÈrtÈkÈt, de ettől el lehet tÈrni. Ez a v·ltozat kis

elmozdul·st jelent az alternatÌv pÈnzrendszerek felÈ. Nem illenek bele tˆkÈletesen a

szÌvessÈgbankok ·ltalam haszn·lt fogalm·ba, de az eltÈrÈs a valÛs·gban nem olyan

jelentős. Megjegyzendő az is, hogy ennek a rendszernek a fenntart·sa a legnehezebb.

EgyrÈszt a pÈnz kinyomtat·sa pluszkˆltsÈget jelent (nem is beszÈlve a hamÌsÌt·s

lehetősÈgÈről), m·srÈszt az azt haszn·lÛk kˆre nem hat·rolhatÛ be, emiatt nehÈz

tagdÌjat szedni.

Vannak olyan rendszerek melyek egy szolg·ltat·sra specializ·lÛdnak. Ennek

legismertebb pÈld·i a gyermekmegőrző h·lÛzatok. Ilyen rendszerre pÈlda a Jap·nban

műkˆdő hureai kippu, amely az idősek otthoni gondoz·s·t segÌti valamint az

ausztr·liai Victori·ban műkˆdő Bendigo Home Builder's Club, amely h·zÈpÌtÈsre

specializ·lÛdott. Ezek a rendszerek a hagyom·nyos kal·ka intÈzmÈnyesÌtett

v·ltozatainak tekinthetők. 7

2.3. A LETSystem

A szÌvessÈgbankok legismertebb tÌpusa a LETSystem

4

(Local Exchange Trading

System ñ Helyi Cserekereskedelmi Rendszer

5

). Az első LETSystemet egy kanadai

munkanÈlk¸li, Michael Linton alapÌtotta a Vancouver szigeti Courtenay-ban. A

cserÈket a kanadai doll·rral egyenÈrtÈkű zˆld doll·rban sz·molt·k el. 1985-re m·r 500

tagja volt a rendszernek Ès 300.000 zˆld doll·r ÈrtÈkű forgalmat bonyolÌtott le. A

rendszer azonban hamarosan ˆsszeomlott. Ebben kˆzrej·tszott, hogy nem korl·tozt·k

a felvehető hitel mÈrtÈkÈt Ès egy tag 14.000 zˆld doll·r adÛss·got halmozott fel. A

kezdeti sikerek l·tt·n sorra alakultak Kanad·ban a hasonlÛ szervezetek, melyek egy

rÈsze szintÈn kudarcba fulladt Az ˆtlet nyilv·nvalÛan javÌt·sra szorult, amit

hamarosan meg is tettek.

Ehhez felhaszn·lt·k a Zˆld Doll·r rendszer nÈh·ny elemÈt. Ennek alapjait David

Weston, egy alternatÌv helyi pÈnzekkel Ès kˆzˆssÈgi gazdas·ggal foglalkozÛ kutatÛ

rakta le 1976-ban Vancouverben Ès 1979-ben Vancouver szigetÈn KˆzˆssÈgi Csere

nÈven megalakÌtott rendszerÈvel. A cserÈket egyenlősÈgi elven, időalapon sz·molt·k

el. A LETSystem

6

kialakul·s·val egy időben alakult ·t ez a rendszer a Zˆld Doll·r

Csere RendszerÈ. Csekkeket vezettek be a tranzakciÛk nyilv·ntart·s·nak

megkˆnnyÌtÈsÈre, lazÌtottak az időalap˙ elsz·mol·s addigi szigor˙ rendszerÈn Ès

meghat·rozt·k az egyenlegek legnagyobb lehetsÈges pozitÌv vagy negatÌv ÈrtÈkÈt.

Az első v·ltoztat·sokat Ausztr·li·ban vÈgeztÈk el. 1987-ben Jill Jordan alapÌtotta

az első ausztr·liai LETSystemet, egy vancouveri tanulm·ny˙t tapasztalatai alapj·n.

KÈt Èv alatt a tagok sz·ma 220 fˆlÈ nőtt, a forgalom pedig elÈrte a 64.000 doll·rt. A

rendszer gyorsan terjedt nemcsak Ausztr·li·ban, hanem ⁄j-ZÈlandon Ès mindekˆzben

Linton aktÌv kˆzreműkˆdÈsÈvel Kanad·ban is.

4

A LETS mozaikszÛt tˆbbfÈlekÈppen fel lehet bontani az emlÌtett v·ltozat mellet, pl. Local Employement and Trading System (helyi foglalkoztat·si Ès kereskedelmi rendszer), Local

Energy Transfer System, Local Exchange Trading Scheme. Franciaorsz·gban a SEL (Systeme d'Echange Local - helyi csere rendszer), nÈmet nyelvter¸leten a Tauschring Ès Tauschkreis

kifejezÈs honosodott meg.

5

A cserekereskedelem kifejezÈst gyakorta haszn·lj·k a tÈma t·rgyal·sakor annak ellenÈre, hogy ezekben a rendszerekben szÛ sincs hagyom·nyos cserekereskedelemről.

6

Az a paradoxon, hogy a LETSystem atyjakÈnt ·ltal·ban Michael Lintont emlÌtik csak azzal magyar·zhatÛ, hogy az ·ltala kital·lt elnevezÈs (illetve csak a rˆvidÌtÈs) terjedt el. Mikˆzben a

mai rendszerek sokkal ink·bb ÈpÌtenek Weston Zˆld Doll·r rendszerÈre, aki kor·bban is kezdte azt kiÈpÌteni Ès akinek rendszerÈt nyilv·nvalÛan Linton is ismerte. Tov·bb· Weston

ismertette a rendszert előszˆr Nagy-Britanni·ban is, ahonnan eurÛpai hÛdÌtÛ ˙tj·ra indult. A zˆld doll·r = kanadai doll·r szisztÈma Linton tal·lm·nya, amit Weston is ·tvett, a csoportok

tˆbbsÈge viszont m·r m·s mÛdszert alkalmaz. 8

Az első nagy-britanniai LETS Norwichben (1985) alakult, de ez mindvÈgig szerÈny

mÈretű maradt. (kb. 50 tagja volt), a Totnesban (1987) alakult pedig Èvekig

sz¸neteltette műkˆdÈsÈt Ès csak 91-ben Èledt ˙jj·. A rendszer Liz Shephard

kˆzreműkˆdÈsÈvel terjedt el a szigetorsz·gban, aki tˆbb LETS csoport

megszervezÈsÈben is rÈszt vett. (pl. West Wiltshire, amely kÈsőbb a szigetorsz·gi

modell mint·ja lett.) 1991-ben konferenci·t szervezett a LETSystemről, ahol

kezdemÈnyezÈsÈre megalapÌtott·k a LETSLINK UK-t, amelynek feladata segÌteni a

rendszer terjedÈsÈt, segÈdanyagok kÈszÌtÈse, inform·ciÛgyűjtÈs Ès szolg·ltat·s, a

rendszer folyamatos fejlesztÈse. Ez a szervezet jelentős szerepet j·tszott LETS mai

form·j·nak kialakul·s·ban.

Ezt kˆvetően a rendszer gyorsan terjedt EurÛpa kontinent·lis rÈszÈn Ès a vil·g m·s

ter¸letein is. Ma tˆbb ezer olyan csoport műkˆdik vil·gszerte, a hasonlÛ tÌpus˙

kezdemÈnyezÈseket is figyelembe vÈve, amelyre illik a LETS elnevezÈs. A legtˆbb

Kanad·ban, az Egyes¸lt £llamokban, Ausztr·li·ban, ⁄j-ZÈlandon Ès NyugatEurÛp·ban műkˆdik, e tÈrsÈgen kÌv¸l viszonylag lassan terjed, aminek valÛszÌnűleg

t·rsadalmi okai vannak.

2.4. SzÌvessÈgbankok Magyarorsz·gon

Egy-kÈt kÌsÈrlettől eltekintve a rendszerv·lt·s kˆvetően jelentek meg haz·nkban az

első szÌvessÈgbankok. Ezek a kezdemÈnyezÈsek tˆbb forr·sbÛl sz·rmaznak. Előszˆr a

nÈmet nyelvter¸leten elterjedt Talentum rendszer jelent meg, ut·na a LETSystemet

alapul vevő K÷R (KˆzˆssÈgi ÷nsegÌtő Rendszer), vÈg¸l az időbankok. Fontos

megjegyezni, hogy a Talentum rendszer Ès a K÷R kˆzˆtt a műkˆdÈs technikai oldal·t

nÈzve nincs k¸lˆnbsÈg, azonos elvekre Èp¸lnek, az időbankok annyiban m·sok, hogy

időalap˙ elsz·mol·st alkalmaznak. 9

A Talentum Kˆr

7

:

Az első Ès azÛta is sikeresen műkˆdő szÌvessÈgbank a Budapesti Talentumkˆr.

1994-ben alapÌtotta a HIFA-Hung·ria

8

12 tagja az osztr·k t·rsszervezet segÌtsÈgÈvel.

A Kˆrben a cserÈket Talentumban (TT) sz·molj·k el. Egy Ûra ·tlagos nehÈzsÈgű

munka ellenÈrtÈkekÈnt 100 Talentumot javasolnak, de ettől a felek szabadon

eltÈrhetnek. Az egyenleg alsÛ Ès felső hat·ra egyar·nt 20.000 TT. Jelenleg 190 tagjuk

van, ebből kˆr¸lbel¸l 80 aktÌv (v·llalkoz·s Ès non-profit szervezet is van a tagok

kˆzˆtt). A tagok egy hÛnap alatt ·tlagosan 5-20 ¸zletet kˆtnek (Èves forgalma 500.000

- 2.000.000 Ft kˆzˆttire becs¸lhető, de ez nehezen ·llapÌthatÛ meg, mivel a

Talentumnak Ès a Forintnak nincs elfogadott ·rfolyama). A Kˆr tagjai nagyrÈszt

·tlagos vagy az alatti jˆvedelműek, tˆbbsÈg¸k az aktÌv koroszt·lybÛl ker¸l ki. Az

alaptevÈkenysÈgen kÌv¸l m·st nem vÈgeznek, ugyanakkor jelentős szerepet j·tszanak

a szÌvessÈgbankok hazai megismertetÈsÈben.

KˆzˆssÈgi ÷nsegÌtő Rendszer (K÷R)

A Nonprofit Hum·n Szolg·ltatÛk Orsz·gos SzˆvetsÈgÈhez kˆthető a

szÌvessÈgbankok elterjedÈsÈnek kˆvetkező lÈpÈse. Ők a British Council t·mogat·s·val

dolgozt·k ki a LETSystem magyar v·ltozat·t, amit KˆzˆssÈgi ÷nsegÌtő Rendszernek,

rˆviden K÷R-nek neveztek el. 1999-ben kiadt·k a Kˆr kÈzikˆnyvet, amely az indulÛ

szÌvessÈgbankoknak ny˙jt hasznos tan·csokat. TevÈkenysÈg¸k folyt·n tˆbb K÷R is

alakult orsz·gszerte, pÈld·ul a Szolnoki K÷R, a Tiszaluci K÷R Ès a Miskolci

”raK÷R. Ezalatt a Talentum Kˆr tagjai kˆzreműkˆdÈsÈvel jˆtt lÈtre a Gˆdˆllˆi Zˆld

Forint Kˆr illetve a II. ker¸letben a Krajc·r Kˆr. Ezek tˆbbsÈge rˆvid ideig műkˆdˆtt.

(A 3. mellÈklet ismerteti a K÷R szok·sos szab·lyait.)

Időbankok

KÈt időbank alakult eddig, mindkettő Budapesten. Az egyik Csepelen, a m·sik a

XVIII. ker¸letben a NATIK - Nők a XVIII. Ker¸letÈrt AlapÌtv·ny szervezÈsÈben.

7

A Talentum Kˆrről szÛlÛ inform·ciÛk Zsombok Gyˆrgytől, a Talentum Kˆr egyik alapÌtÛ tagj·tÛl sz·rmaznak,

azok nem tekinthetők a Talentum Kˆr hivatalos vÈlemÈnyÈnek.

8

HIFA-Hung·ria SegÌtsÈg Mindenkinek Egyes¸let a HIFA (Hilfe f¸r Alle) magyar ·ga. 10

A szÌvessÈgbankok mÈg nem tudtak igaz·n elterjedni haz·nkban, de az igÈny

megvan r·juk, amit bizonyÌt az is, hogy a megszűnˆk helyÈbe mindig ˙jak lÈpnek. A

kˆzelm˙ltban is tˆbb helyen indult ilyen ir·ny˙ kezdemÈnyezÈs, pÈld·ul Erdőkertesen

Ès a VIII. ker¸letben a Napklub AlapÌtv·ny segÌtsÈgÈvel. De most szerveződik egy

Szegeden is, emellett tˆbb telep¸lÈsen is Èrdeklődnek a K÷R illetve az időbankok

ir·nt.

3. ALTERNATÕV P…NZRENDSZEREK

A helyi pÈnzrendszereknek rendkÌv¸l sok megjelenÈsi form·ja alakult ki az idők

folyam·n, mind a fizetőeszkˆz megjelenÈsÈt, mind a benne foglalt jogokat tekintve. A

pÈnzrendszerek mai form·j·ban ·ltal·noss· v·lt, hogy orsz·gonkÈnt csak egy

hivatalos fizetőeszkˆz van. Emellett azonban sok orsz·gban lehetősÈg van helyi

pÈnzek haszn·lat·ra is, amelyek elfogad·s·t viszont az ·llam nem kÈnyszerÌti ki. Ezen

pÈnzrendszerek egyik fajt·ja a szÌvessÈgbank is.

Az utÛbbi Èvtizedekben előfordulÛ helyi pÈnzrendszerek nagy v·ltozatoss·got

mutatnak. Tˆbb szempontbÛl is csoportosÌthatÛk, tˆbbek kˆzˆtt a cÈljuk (gazdas·gi

vagy szoci·lis) vagy megjelenÈsi form·juk (alkalmaznak-e kˆzponti elsz·mol·st)

szerint. Ezek alapj·n Èn kÈt elmÈleti alapv·ltozatot ismertetek: az alternatÌv

pÈnzrendszereket Ès a szÌvessÈgbankokat. Az alternatÌv pÈnzrendszerek nem

haszn·lnak kˆzponti elsz·mol·st Ès elsősorban gazdas·gi cÈl˙ak. A szÌvessÈgbankok

esetÈben a szoci·lis cÈloknak van nagyobb jelentősÈge, emellett t˙lnyomÛ tˆbbsÈg¸k

kˆzponti elsz·mol·st is alkalmaz, teh·t z·rt elsz·mol·si kˆrkÈnt műkˆdik. Az

alternatÌv pÈnzrendszerek ismertetÈse Ès a szÌvessÈgbankokkal valÛ ˆsszehasonlÌt·sa

segÌt megvil·gÌtani a szÌvessÈgbankok szerepÈt Ès helyÈt egy kˆzˆssÈg ÈletÈben. 11

3.1. Az alternatÌv pÈnzrendszerek

AlternatÌv pÈnzrendszerről akkor beszÈlhet¸nk, ha egy kˆzˆssÈgben egyfajta kettős

pÈnzrendszer alakul ki. Az egyik fizetőeszkˆzt a helyi forgalom, a m·sikat a k¸lső

gazdas·gi kapcsolatok lebonyolÌt·s·ra haszn·lj·k. EzÈrt sem a nemzeti valut·k

kialakul·sa előtti helyi pÈnzrendszereket, sem a bimet·lis pÈnzrendszereket nem

sorolom ebbe a kˆrbe. A Ñk¸lkereskedelembenî haszn·lt pÈnz ebben az

ˆsszef¸ggÈsben a hivatalos nemzeti valuta.

Az alternatÌv pÈnz kialakul·s·nak ·ltal·ban egy s˙lyos gazdas·gi v·ls·g az oka. Ez

rendszerint ˙gy zajlik le, hogy egy orsz·g gazdas·ga megroppan Ès az emiatt

csˆkkenő kereslet az adott tÈrsÈg termÈkeit is Èrinti. Ennek kˆvetkeztÈben egyre

kevesebb pÈnz ·ramlik a helyi gazdas·gba. Ez hamar fennakad·sokhoz vezet, főleg

amikor m·r a belső fizetÈsi forgalom lebonyolÌt·s·ra sem elegendő a rendelkezÈsre

·llÛ pÈnzmennyisÈg. Ez s˙lyos gazdas·gi gondokhoz vezet, pÈld·ul a kereskedelem

akadoz·s·hoz, a v·llalkoz·sok fizetőkÈpessÈgÈnek roml·s·hoz Ès nˆvekvő

munkanÈlk¸lisÈghez.

Egy m·sik eset lehet, amikor a nemzeti valuta v·gtatÛ infl·ciÛba kezd. Ez esetben

is kialakul a gazdas·gi v·ls·g, nyom·ban pedig a munkanÈlk¸lisÈg.

B·rmelyik alapesetet is nÈzz¸k a megjelenő alternatÌv pÈnz feladata mindig a helyi

szintű pÈnz¸gyi stabilit·s megteremtÈse. BiztosÌtani kell a forgalom lebonyolÌt·s·hoz

sz¸ksÈges pÈnzmennyisÈget Ès a stabil ·rakat. Az alternatÌv pÈnzrendszerek olyan

rÈgiÛkban műkˆdhetnek sikeresen, ahol a gazdas·g nem k¸zd s˙lyos szerkezeti

problÈm·kkal. Azokban a tÈrsÈgekben, ahol a v·ls·g kialakul·s·nak fő oka a rossz

gazdas·gi strukt˙ra nem elegendő egy alternatÌv pÈnzrendszer bevezetÈse a krÌzisből

valÛ kil·bal·shoz. Ilyenkor ·tfogÛ gazdas·gi szerkezet·talakÌt·s is sz¸ksÈges. De ha

nincs gond a helyi gazdas·ggal (Ha a kialakult krÌzis amiatt kˆvetkezett be, hogy a

nemzeti vagy nemzetkˆzi szinten kialakult v·ls·g ·tterjedt az egyes rÈgiÛkra is.) az

alternatÌv pÈnzrendszer kÈpes a tÈrsÈget kiemelni a bajbÛl. Az alternatÌv 12

fizetőeszkˆzˆk elsősorban a pÈnzrendszerben kialakult v·ls·g helyi szintű kezelÈsÈre

alkalmasak.

Az alternatÌv pÈnz kibocs·t·s·hoz mindig sz¸ksÈges egy bizonyos fok˙

kˆzmegegyezÈs. £ltal·ban az ˆnkorm·nyzat vagy valamilyen helyi szervezet, pl.

v·llalkozok szˆvetsÈge bocs·tja ki. Gyakran fedezet is ·ll mˆgˆtte (ez a pÈnz ir·nti

kezdeti bizalom megalapoz·s·t szolg·lja). Elengedhetetlen a helyi v·llalkozÛk,

kereskedők meggyőzÈse, hogy az ˙j pÈnzt fizetőeszkˆzkÈnt fogadj·k el. Az

ˆnkorm·nyzatok gyakran lehetővÈ teszik a helyi pÈnzben tˆrtÈnő adÛfizetÈst.

Az alternatÌv pÈnzrendszerek tˆbbsÈge csak nÈh·ny Èvig műkˆdik. Ezt dikt·lja a

belső logik·juk Ès a tapasztalatok is ezt mutatj·k. Miut·n a helyi gazdas·g

megerősˆdˆtt Ès a nemzeti (nemzetkˆzi) gazdas·g is egyens˙lyi p·ly·ra ·lt

fokozatosan veszÌtenek jelentősÈg¸kből. Mondhatni az alternatÌv pÈnzrendszer

megsz¸nteti saj·t lÈtalapj·t. Ez egyrÈszt ˙gy kˆvetkezik be, hogy ˙jra elkezd a

nemzeti valuta a tÈrsÈgbe ·ramlani. …s mivel a nemzeti fizetőeszkˆz ÑÈrtÈkesebbî

mint a helyi, elkezdi azt kiszorÌtani. (Ez a folyamat ak·r Èvekig is eltarthat.) M·srÈszt

a lakoss·g a megnˆvekvő gazdas·gi ereje rÈvÈn egyre tˆbb olyan termÈkre tart igÈnyt,

ami helyileg nem ·llÌthatÛ elő (Ès amiről a v·ls·g idejÈn le kellett mondania), ezekÈrt

viszont nemzeti valut·val kell fizetni.

Azok az alternatÌv pÈnzrendszerek, amelyeket nem ·llami kÈnyszerrel sz¸ntetnek

meg a v·ls·g megszűnÈse ut·ni Èvekben fokozatosan veszÌtenek jelentősÈg¸kből Ès

egyre ink·bb a szÌvessÈgbankokhoz kezdenek hasonlÌtani.

Az al·bbi esettanulm·ny egy alternatÌv pÈnzrendszert mutat be.

A rozsd·sodÛ pÈnz

A nagy gazdas·gi vil·gv·ls·g idejÈn az ausztriai Wˆrglben egy saj·tos pÈnzt

bocs·tottak ki. Ez egy olyan utalv·ny volt, amit havonta a nÈvÈrtÈk 1%-·nak

ellenÈben ÈrvÈnyesÌteni kellet, innen a rozsd·sodÛ kifejezÈs. A kialakÌt·shoz a

polg·rmester Silvio Gesell-nek A termÈszetes gazdas·gi rend cÌmű munk·j·ban

foglaltakat vette alapul Ès az volt a cÈlja, hogy nˆvelje a pÈnz forg·si sebessÈgÈt. A

kibocs·t·st gondos előkÈsz¸letek előztÈk meg. Az utalv·nyokat a helyi kˆzmunk·k 13

kifizetÈsÈre haszn·lt·k. Teljes fedezettel l·tt·k el őket, amiket a helyi

takarÈkpÈnzt·rban helyeztek el, Ès b·rmikor bev·lthatÛk voltak. TermÈszetesen az

ˆnkorm·nyzat elfogadta ezeket az utalv·nyokat az adÛfizetÈsnÈl is.

Az utalv·nyok rendkÌv¸l sikeresek lettek, azalatt a bő egy Èv alatt amÌg

forgalomban voltak kˆr¸lbel¸l 460 fordulatot tettek meg. A hat·s nem is maradt el, a

telep¸lÈs vir·gz·snak indult. Tˆbben is Èrdeklődtek a mÛdszer ir·nt, de az Osztr·k

Nemzeti Bank betiltatta az utalv·nyokat.

Saj·t vÈlemÈnyem szerint a siker itt nemcsak annak volt kˆszˆnhető, hogy az

utalv·nyok biztosÌtott·k a helyi forgalom lebonyolÌt·s·t, hanem egyfajta infl·ciÛs

gazdas·gpolitik·nak is. Azzal, hogy előre meghat·rozt·k a pÈnzroml·s mÈrtÈkÈt

lÈnyegÈben kisz·mÌthatÛv· tettÈk az ·rak alakul·s·t.

HasonlÛ rendszerek szinte az ˆsszes v·ls·g s˙jtotta orsz·gban megjelentek.

£ltal·ban is jellemző nagyobb v·ls·gok idejÈn az alternatÌv fizetőeszkˆzˆk

megjelenÈse.

3.2. Az alternatÌv pÈnzrendszerek Ès a szÌvessÈgbankok ˆsszehasonlÌt·sa

Elˆlj·rÛkÈnt e rÈszhez el kell mondani, hogy a szÌvessÈgbankok pÈnzrendszere

lÈnyegÈben egy z·rt elsz·mol·si kˆr. Az elsz·mol·si kˆrˆkről, vagyis a

szÌvessÈgbankok pÈnzrendszerÈről a dolgozat kÈsőbbi rÈszeiben rÈszletesen Ìrok. Az

ˆsszehasonlÌt·sban az alternatÌv pÈnzrendszereket A betűvel jeleztem, a

szÌvessÈgbankokat pedig SZ betűvel.

HasonlÛs·gok

MindkÈt fizetőeszkˆz-tÌpus ell·tja a pÈnz funkciÛit (a vil·gpÈnz funkciÛt

termÈszetesen nem).

Mindkettő műkˆdÈsi kˆre egy szűk fˆldrajzi tÈrsÈgre korl·tozÛdik. 14

K¸lˆnbsÈgek

Mikor jˆn lÈtre?

A: Akkor jˆn lÈtre, ha a hivatalos pÈnzrendszer s˙lyos v·ls·gban van, ilyen esemÈny

volt pÈld·ul a nagy gazdas·gi vil·gv·ls·g. Az alternatÌv pÈnzrendszerek lÈtrejˆttÈnek

legfőbb oka, hogy a nemzeti pÈnzrendszer egy·ltal·n nem tudja ell·tni feladat·t.

SZ: Jellemzően ink·bb kisebb problÈm·k jelentkezÈsekor jˆn lÈtre, amikor a nemzeti

gazdas·ggal nincs gond, de helyi szinten problÈm·k mer¸lnek fel. LÈtrejˆttÈnek oka

nem a pÈnzfolyamatokban, hanem a re·lgazdas·gban vagy a t·rsadalomban

keresendők.

A kibocs·t·s:

A: £ltal·ban a helyi ˆnkorm·nyzat, vagy valamilyen szervezet bocs·tja ki, gyakorta

fedezet is ·ll mˆgˆtte.

SZ: A kˆzˆssÈg bocs·tja ki, nem ·ll mˆgˆtte fedezet.

A pÈnz fizikai megjelenÈse szempontj·bÛl:

A: A fizetőeszkˆzt ki is nyomtatj·k.

SZ: A pÈnz csak elsz·mol·si egysÈgkÈnt műkˆdik.

Haszn·lÛk kˆre:

A: A pÈnzt haszn·lÛk kˆre nem hat·rozhatÛ meg pontosan. Egy szűk fˆldrajzi rÈgiÛt

lehet megjelˆlni, ahol a fizetőeszkˆz forog.

SZ: A szÌvessÈgpÈnzt haszn·lÛk kˆre pontosan behat·rolhatÛ.

A tranzakciÛk elsz·mol·sa:

A: A kibocs·tott pÈnz a hagyom·nyos pÈnzhez hasonlÛan forog a gazdas·gban.

SZ: A tranzakciÛkat kˆzpontilag sz·molj·k el.

Feladatuk:

A: A helyi gazdas·g műkˆdtetÈse a legfontosabb feladata.

SZ: A helyi gazdas·g fejlesztÈsÈben is jelentős feladatot l·that el, de sokkal fontosabb

az egyes tagok pÈnz¸gyi egzisztenci·j·nak megszil·rdÌt·s·ban Ès a kˆzˆssÈg

fejlesztÈsÈben j·tszott szerepe. 15

A rendszer műkˆdÈse:

A: Az alternatÌv pÈnzrendszer ugyan˙gy műkˆdik, mint a hagyom·nyos pÈnzrendszer,

csak ter¸letileg korl·tozÛdik egy meghat·rozott rÈgiÛra.

SZ: MűkˆdÈse tˆbb vonatkoz·sban is k¸lˆnbˆzik a hagyom·nyos pÈnzrendszerek

műkˆdÈsÈtől.

Kamat szempontj·bÛl:

A: A kamatok ugyan˙gy funkcion·lnak benne, mint a hivatalos pÈnzrendszerben.

SZ: A kamatot kiiktatj·k a rendszerből.

Infl·ciÛ:

A: Ezt a rendszert is s˙jthatja infl·ciÛ, sőt az ·tlagosn·l sokkal rombolÛbb hat·s˙

lehet, mivel a helyi fizetőeszkˆzt nem kˆtelező elfogadni.

SZ: Megfelelő tervezÈssel rÈszben vagy ak·r teljesen kiiktathatÛ a rendszerből az

infl·ciÛ.

A forgalmazott javak szempontj·bÛl:

A: A piackÈpes javak forgalm·t bonyolÌtj·k le a segÌtsÈgÈvel.

SZ: £ltal·ban olyan javakat Ès szolg·ltat·sokat ÈrtÈkesÌtenek a szÌvessÈgbankokban,

amelyek hagyom·nyos Èrtelemben vÈve nem piackÈpesek, amelyek elő·llÌt·s·ra nem

Èrdemes v·llalkoz·st lÈtrehozni.

AdÛss·g:

A: Az alternatÌv pÈnzrendszerben, ak·rcsak a nemzeti pÈnzrendszerben, mindig meg

van hat·rozva kinek Ès mikor kell visszafizetni a tartoz·st.

SZ: A szÌvessÈgbankokban a negatÌv egyenlegű tag a kˆzˆssÈgnek tartozik, nincs

meghat·rozva, hogy melyik tagnak Ès mikor kell tˆrleszteni.

Az alternatÌv pÈnzrendszerek Ès az elsz·mol·si kˆr form·j·ban műkˆdő

szÌvessÈgbankok kˆzˆtt vannak ·tmeneti rendszerek. A legfontosabbak ezek kˆz¸l

azok a kˆzponti elsz·mol·st nem alkalmazÛ rendszerek, ahol a pÈnzt kinyomtatj·k

ugyan, de a rendszer elsősorban szoci·lis vagy kˆzˆssÈgfejlesztÈsi cÈlokat szolg·l. 16

Elvileg, ha a sz¸ksÈg ˙gy kÌv·nja, egy szÌvessÈgbank b·rmikor ·t tud alakulni

alternatÌv pÈnzrendszerÈ.

4. AD”Z£SSAL KAPCSOLATOS K…RD…SEK

A szÌvessÈgbankok adÛz·s·ra tˆbb mÛdszert dolgoztak ki a vil·gon. Elsősorban a

k¸lˆnbˆző lehetősÈgekről kÌv·nok szÛlni. A magyarorsz·gi helyzetre csak

utal·sszerűen tÈrek ki nÈh·ny mondatban.

Azokban az orsz·gokban, ahol a szÌvessÈgbankok elterjedtek ·ltal·ban m·r

szab·lyozt·k valamilyen form·ban ezt a kÈrdÈst. Amikor az ·llam dˆnt arrÛl, hogy az

elsz·mol·si kˆrˆn bel¸li forgalmat megadÛztatja-e akkor az al·bbi kÈrdÈsre kell

v·laszt tal·lnia: Elsődlegesen hogy tekint¸nk egy szÌvessÈgbankra, mint gazdas·gi

rendszere, mely nˆveli a tagok jˆvedelmÈt, vagy mint szoci·lis ˆnsegÌtő szervezetre?

A fejlettebb orsz·gokban, ahol a szoci·lis problÈm·k nem elsősorban gazdas·gi

termÈszetűek az első megkˆzelÌtÈs teljesen jogos. A fejlődő orsz·gokban viszont

cÈlszerű ˆnsegÌtő szervezetkÈnt tekinteni őket Ès kivonni minden adÛz·ssal

kapcsolatos jogszab·ly hat·lya alÛl.

Nemzetkˆzi tÈren kÈt v·ltozat terjedt el. Az egyik szerint teljesen adÛmentes a

kˆrˆn bel¸li forgalom (pl. ⁄j-ZÈland), a m·sik gyakori mÛdszer, hogy csak a saj·t

foglalkoz·s vÈgzÈsÈvel szerzett jˆvedelem ut·n kell adÛzni. (pl. Ausztr·lia, Kanada),

de ilyenkor a kˆltsÈgek levonhatÛk. Ezekben az orsz·gokban a kal·kakˆrˆkben

szerzett szÌvessÈgpÈnzt jˆvedelemnek tekintik. Saj·t vÈlemÈnyem szerint a m·sodik

mÛdszer alkalmaz·sa nehÈzkes Ès felesleges pluszterhet rÛ az adÛhatÛs·gra. Ezt a

kÈrdÈst egyszerűbben is meg lehet oldani. (PÈld·ul ilyen nehÈzsÈg a szÌvessÈgpÈnz

·tsz·mÌt·sa a nemzeti valut·ra, az elsz·molhatÛ kˆltsÈgek kˆrÈnek meghat·roz·sa

illetve egy·ltal·n az, mit tekintek saj·t foglalkoz·sban vÈgzett munkavÈgzÈsnek.)

Magyarorsz·gon a kal·kakˆrˆk mÈg nem elÈg elterjedtek Ìgy a r·juk vonatkozÛ

szab·lyoz·s sem sz¸letett meg. A szÌvessÈgbankok non-profit szervezetkÈnt

műkˆdnek, ezÈrt nem adÛalanyok (amÌg v·llalkoz·si tevÈkenysÈgbe nem kezdenek). 17

A tagokn·l m·r nehezebb a helyzet. Mindenesetre előre le kell szˆgezni, hogy a

jelenlegi helyzetben ebből nincs gond. A szÌvessÈgbankok elterjedÈse mÈg nem Èrte el

az adÛhatÛs·g ingerk¸szˆbÈt. Nem mintha a szÌvessÈgbankok bujk·ln·nak,

Èrdeklődtek is m·r az adÛhatÛs·gn·l, de ott nem foglalkoztak a kÈrdÈssel. A Szolnoki

Kˆr tevÈkenysÈge kapcs·n (a Civil Region·lis T·rsul·s Egyes¸let Ègisze alatt

műkˆdˆtt, Ìgy az adÛhatÛs·g ellenőrzÈse logikusan az ő tevÈkenysÈg¸kre is kiterjedt)

az adÛhatÛs·g meg·llapÌtotta, hogy nem sÈrtenek szab·lyt a cserÈk adÛ nÈlk¸li

elsz·mol·s·val. Az egym·snak ny˙jtott segÌtsÈgek nem adÛkˆtelesek.

A jelenlegi helyzet alapj·n ˙gy tűnik, hogy magyar jog a helyi fizetőeszkˆzˆkben

szerzett pÈnzt nem tekinti jˆvedelemnek, helyette a kapott szolg·ltat·st veszi

termÈszetbeni juttat·snak. A szÌvessÈgbankon bel¸li tevÈkenysÈg tˆbbnyire eseti

jellegű, ezÈrt sem kell ut·na adÛt fizetni, m·s a helyzet ha ez rendszeressÈ vagy

¸zletszerűvÈ v·lik. Ebből l·tszik, hogy a mag·nszemÈlyek esetÈn szinte teljesen kiz·rt

adÛfizetÈsi kˆtelezettsÈg keletkezÈse. V·llalkoz·sok esetÈn szigor˙bb a helyzet, nekik

mindenkÈppen pontos nyilv·ntart·st kell vezetni¸k Ès a kˆltsÈgek levon·sa ut·n

fennmaradÛ pozitÌv szÌvessÈgforgalom ut·n adÛt kell (kellene) fizetni¸k. Hogy miÈrt

csak kellene, egyrÈszt ritka, hogy egy v·llalkoz·s tagja legyen a kˆrnek. (A

v·llalkoz·soknak csak akkor Èri meg belÈpni egy szÌvessÈgbankban, ha az m·r

nagyobb tags·ggal rendelkezik.) M·srÈszt a szÌvessÈgbankok jelenlegi fejletsÈgi

szintjÈn csak fÈloldalasan tudnak bekapcsolÛdni a rendszerbe, vagyis mint a

szÌvessÈgpÈnz elfogadÛja (pl. kedvezmÈny ny˙jt·s·n·l), ez viszont sz·mukra kˆltsÈg,

Ès vÈlemÈnyem szerint ez esetben ugyanolyan elsz·mol·s alkalmazhatÛ mint a

kedvezmÈnyes v·s·rl·sra jogosÌtÛ k·rty·k vagy utalv·nyok haszn·lat·n·l.

Meg·llapÌthatÛ tov·bb·, hogy ez a v·llalkoz·sok forgalm·ban jelenleg jelentÈktelen

tÈtel Ès ezzel az adÛhatÛs·g (mÈg) nem foglalkozik. B·rmit hozzon is a jˆvő, ha az

adÛhatÛs·g ·ll·st foglalna a kÈrdÈsben, az mindenkÈppen segÌtenÈ a kˆrˆk műkˆdÈsÈt.

Jelenleg az ·ltal·nos adÛz·si szab·lyokbÛl kell kiindulni, ezek alkalmaz·sa a

szÌvessÈgbankokra viszont nehÈzkes. 18

Szoci·lis juttat·sok, munkanÈlk¸li segÈly: EltÈrő a nemzetkˆzi gyakorlat ezen a

ter¸leten is. ⁄j-ZÈlandon, Ausztr·li·ban Ès Õrorsz·gban a szÌvessÈgbankokban szerzett

jˆvedelem nem befoly·solja a segÈlyre valÛ jogosults·got, Kanad·ban Ès az Egyes¸lt

Kir·lys·gban viszont igen. Magyarorsz·gon nem tudok erre vonatkozÛ

szab·lyoz·srÛl. Hivatalosan a minim·lbÈr felÈig lehet jˆvedelmet szerezni a

munkanÈlk¸li segÈly elvesztÈse nÈlk¸l. Ha viszont azt nÈzz¸k, hogy az adÛhatÛs·g a

szÌvessÈgpÈnzt nem tekinti jˆvedelemnek, akkor kijelenthetj¸k, hogy nem fenyegeti

veszÈly a munkanÈlk¸lieket.

Az Èn vÈlemÈnyem szerint a nemzeti valut·ban tˆrtÈnő adÛz·s mindenkÈppen

problematikus. A legnagyobb gond, hogy nehÈz meg·llapÌtani az ·tv·lt·si ·rfolyamot.

A kal·kakˆrben szerzett jˆvedelmek ut·n helyi pÈnzben kellene adÛzni. Mivel a

szÌvessÈgbankok helyi szinten műkˆdnek Èrtelemszerűen az adÛjuknak is a helyi

ˆnkorm·nyzathoz kellene befolynia. Az ˆnkorm·nyzat az Ìgy szerzett ˆsszeget

pÈld·ul beÈpÌtheti a szoci·lis ell·tÛrendszerbe. (Ez vÈgső soron a szÌvessÈgbankoknak

is jÛ, mivel Ìgy nőhet a tags·g lÈtsz·ma.)

5. A SZÕVESS…GBANKOK KOORDIN£CI”S MECHANIZMUSA

Mi hat·rozza meg a szÌvessÈgbankokban a tagok cselekvÈsÈt? Mi befoly·solja,

kivel, milyen ÈrtÈkben kˆtnek ¸zletet. Ez sem a t·rsadalom, sem a gazdas·g ter¸letÈről

vett fogalmakkal nem ÌrhatÛ le tˆkÈletesen. ValÛj·ban a szÌvessÈgbankokban vegyes

koordin·ciÛ valÛsul meg, rÈszben gazdas·gi, rÈszben t·rsadalmi (etikai) elvekre

Èp¸lve.

A szÌvessÈgbank elsz·mol·si rendszere egyfajta speci·lis pÈnzrendszer. A

szÌvessÈgpÈnz teljes ÈrtÈkű pÈnzkÈnt funkciÛn·l a rendszeren bel¸l. Ezzel

magyar·zhatÛ, hogy mint az igazi pÈnzzel, ezzel is tudni kell gazd·lkodni. Figyeln¸nk

kell, hogy ne halmozzunk fel t˙l nagy adÛss·got, vagy Èppen gyűjteni kezd¸nk egy

kÈsőbbi nagyobb kiad·sra. Az ·rmeghat·roz·s is sok tekintetben hasonlÌt a piacihoz.

Egy idő ut·n kialakulnak az egyes szolg·ltat·sok kˆzˆtti ·rar·nyok. (A piaci ·rakn·l 19

alacsonyabb ·rak ne tÈvesszenek meg senkit, ennek szinte csak lÈlektani jelentősÈge

van.)

A koordin·ciÛ t·rsadalmi oldal·t nÈzve tal·n a legfontosabb a bizalom fokozott

megjelenÈse. Az ·rakat is mÛdosÌtj·k a t·rsadalmi tÈnyezők. Az eladÛk gyakran

kedvezmÈnyes ·rat ·llapÌtanak meg, amit a vevők torn·znak felfelÈ. Ez a hivatalos

piacon soha nem tˆrtÈnhet meg. A minősÈget senki sem garant·lja, nincsenek elv·rt

minősÈgi kˆvetelmÈnyek, mÈgis minden tag tˆrekszik minÈl jobb munk·t vÈgezni. A

kˆzˆssÈgben ugyanis hamar hÌre megy ha valaki jÛ munk·t vÈgez, de az is ha rosszat.

A vegyes koordin·ciÛ megjelenÈsÈnek legfőbb oka, hogy a szÌvessÈgbankokban

kˆtˆtt ¸zletek egyszerre tekinthetők gazdas·gi tranzakciÛknak Ès segÌtsÈgny˙jt·snak.

Az ˆnÈrdek ÈrvÈnyesÌtÈse, ami a hagyom·nyos gazdas·gi racionalit·s egyik alapeleme

nem j·tszik jelentős szerepet ebben a rendszerben. A tagok nem a rˆvid t·v˙ haszonra

koncentr·lnak, hanem a kapcsolatok hossz˙ t·v˙ fennmarad·s·ban Èrdekeltek.

Egy m·sik Èrdekes vonatkoz·s, hogy megjelenek olyan szempontok is, amelyek

kÌv¸l esnek a kˆzgazdas·g hagyom·nyos fogalomkˆrÈn. A tagok kˆzˆtti kapcsolatok

befoly·solj·k az ¸zletkˆtÈst, ahogy az ¸zletfelek t·rsadalmi Ès pszicholÛgiai igÈnyei

is.

6. A SZÕVESS…GBANK P…NZRENDSZERE

6.1. A szÌvessÈgpÈnz funkciÛi

A szÌvessÈgpÈnz a kal·kakˆrˆn bel¸l teljes ÈrtÈkű pÈnzkÈnt funkcion·l. Ennek

igazol·s·ra nÈzz¸k meg valÛban ell·tja-e a szÌvessÈgpÈnz a pÈnz funkciÛit.

A.) az ÈrtÈkmÈrÈs (ˆsszehasonlÌt·s) eszkˆze funkciÛ:

Az egyes ·ruk illetve tevÈkenysÈgek ÈrtÈkÈt szÌvessÈgpÈnzben hat·rozz·k meg a kˆr

tagjai.

B.) forgalmi eszkˆz funkciÛ:

A szÌvessÈgpÈnz a kˆrˆn bel¸li tranzakciÛk lebonyolÌt·s·nak eszkˆze. 20

C.) a vagyontart·s eszkˆze (ÈrtÈkmegőrzÈs) funkciÛ:

A most megszerzett szÌvessÈgpÈnzt nem kell azonnal elkˆltenem, a fogyaszt·somat

elhalaszthatom, mikˆzben a n·lam lÈvő pÈnz megőrzi ÈrtÈkÈt. R·ad·sul mivel az

infl·ciÛ ·ltal·ban nem j·tszik szerepet a kˆrˆk műkˆdÈsÈben, ezÈrt a pÈnz¸nk ÈrtÈke

nem csˆkken (persze az adÛss·gunkÈ sem).

D.) fizetÈsi eszkˆz funkciÛ:

Ha megkÈrem a szomszÈdomat, hogy rendszeresen nyÌrja le a f¸vet a kertemben,

akkor valÛszÌnűleg nem fogom minden egyes eset ut·n bejelenteni a tranzakciÛt,

ehelyett ink·bb havonta egy ˆsszegben fogok fizetni. Elv·lik egym·stÛl a fizikai Ès a

pÈnz¸gyi teljesÌtÈs Ès ez ·ltal teljes¸l a fizetÈsi eszkˆz funkciÛ is.(M·sik pÈlda lehet a

kˆzpontnak fizetett dÌjak, amiből a rendszer szÌvessÈgpÈnzben keletkező fenntart·si

kˆltsÈgeit fedezik, ez lÈnyegÈben egyfajta adÛ)

A vil·gpÈnz funkciÛt (helyi jelleg¸kből adÛdÛan) termÈszetesen nem l·tj·k el a

szÌvessÈgpÈnzek, de ez nem is sz¸ksÈges ahhoz, hogy teljes ÈrtÈkű pÈnzkÈnt fogadjuk

el a szÌvessÈgbankok fizetőeszkˆzÈt.

A szÌvessÈgpÈnzek teh·t a kal·kakˆrˆkben teljes ÈrtÈkű pÈnzkÈnt haszn·lhatÛk.

6.2. A szÌvessÈgpÈnz ÈrtÈkÈnek meghat·roz·sa

A szÌvessÈgbank megalakÌt·sa ut·n dˆnteni kell a helyi pÈnz nevÈről Ès ÈrtÈkÈről.

Ez egyrÈszt dˆntÈs a pÈnz v·s·rlÛÈrtÈkÈről, m·srÈszt ir·nymutat·s a forgalmazott

javak Ès szolg·ltat·sok ellenÈrtÈkÈnek meghat·roz·s·hoz. A helyi pÈnzt ebben a

fejezetben nevezz¸k Talentumnak (utalva a Budapesti Talentumkˆrre) Ès nÈzz¸nk

meg ˆt lehetsÈges v·ltozatot a fenti kÈrdÈs megold·s·ra.

1. A legegyszerűbb vari·ciÛban a helyi pÈnzt a hivatalos fizetőeszkˆzhˆz kˆtik,

ÈrtÈk¸k megegyezik (1 talentum=1 forint) (Ezt a mÛdszert nÈha az orsz·gok is

haszn·lj·k, hogy biztosÌtj·k fizetőeszkˆz¸k stabilit·s·t.) Tagadhatatlan előnye az

egyszerűsÈg, az egyes ¸gyletek ellenÈrtÈkÈt itt a legkˆnnyebb meghat·rozni. Gondot 21

okoz viszont, hogy a hivatalos valuta infl·lÛd·sa a helyi pÈnz ÈrtÈkÈnek csˆkkenÈsÈt is

maga ut·n vonja. Ez a pÈnztulajdonosokat a n·luk lÈvő ˆsszeg gyors elkˆltÈsÈre

ˆsztˆnzi, az adÛss·got felhalmozÛkat pedig, tartoz·suk minÈl kÈsőbbi (kisebb ÈrtÈkű

pÈnzben valÛ) visszafizetÈsÈre. KˆvetkezmÈnye, hogy a keresleti oldalon ar·nytalanul

megnő a nyom·s, mÌg a kÌn·lat csˆkken. Ezt a rendszert haszn·lta az első LetsSystem

is.

2. Időalap˙ elsz·mol·s: A m·sodik v·ltozatban az egyes tevÈkenysÈgek ÈrtÈkÈt

egyenlőnek veszik. Meghat·rozz·k pÈld·ul, hogy egy Ûra munka ÈrtÈke 100

Talentum, Ès ettől nem lehet eltÈrni. LÈnyegÈben ugyanezt az elvet alkalmazz·k az

időbankok is. Ez a mÛdszer nem nÈlk¸lˆzi az idealisztikus, mondhatni szocialisztikus

szemlÈletmÛdot. Most tekints¸nk el attÛl miÈrt nem lehet azonos ÈrtÈkű pÈld·ul 1 Ûra

főzÈs 1 Ûra ·csmunk·val Ès nÈzz¸nk egy pÈld·t, ami bemutatja milyen problÈm·t

okozhat ez a mÛdszer a gyakorlatban

9

.

Anna ki akarja festetni a nappalij·t, megnÈzi a keres-kÌn·l list·t Ès l·tja, hogy

ketten is aj·nlanak ilyen szolg·ltat·st. BÈla kÈpzett szobafestő Ès 2 Ûra alatt elvÈgeznÈ

a munk·t. JÛzsi csak autodidakta mÛdon tanulta a szakm·t, de ugyanolyan jÛ

minősÈgű munk·t vÈgez, mint BÈla, viszont neki 4 Ûr·ra lenne sz¸ksÈge. Ha Anna

JÛzsit bÌzza meg, akkor kÈtszer annyit kell fizetnie ugyanazÈrt a munk·Èrt, mintha

BÈl·t bÌzn· meg.

3. Tal·n a leg·ltal·nosabb az a gyakorlat, amikor csak ir·nymutat·st adnak.

PÈld·ul 1 Ûra munka=100 Talentum. Ezzel az infl·ciÛbÛl Ès az eltÈrő ÈrtÈkű

tevÈkenysÈgekből sz·rmazÛ problÈm·k nagyrÈszt kik¸szˆbˆlhetők, viszont sokkal

nehezebb az egyes ¸gyletekben az ellenÈrtÈk meghat·roz·sa. Itt sem a piacon kialakult

·rbÛl nem tudunk kiindulni, sem a sz¸ksÈges idő nem ad pontos ir·nymutat·st. Enne

ellenÈre egy idő ut·n azÈrt kialakulnak a megszokott ·rak. Az ˙j belÈpőknek viszont

9

A t·rgyak cserÈjÈnÈl is gondot okozhat az ellenÈrtÈk meg·llapÌt·sa. 22

kezdetben gondot okozhat az alkalmazkod·s, ahogy az ˙j szolg·ltat·sok be·raz·sa is

nehÈzkes.

4. A SHARE

10

rendszer:

Ezt az Amerikai Schumacher T·rsas·g dolgozta ki. Itt a helyi pÈnz ÈrtÈkÈt

valamilyen termÈkhez kˆtik. PÈld·ul 1 kg cukor=10 Talentum. Egyik előnye, hogy

kˆnnyű az ¸gyletek ellenÈrtÈkÈt meghat·rozni, csak azt kell megnÈzni, hogy mennyit

kÈrnÈnk a tevÈkenysÈg¸nkÈrt forintban Ès ez h·nyszorosa 1 kg cukor ·r·nak. (pl. ha

5000 Ft ÈrtÈkű szolg·ltat·st ny˙jtok Ès 1 kg cukor ·ra 200 Ft, akkor 1 Talentum ÈrtÈke

20 Forint, teh·t 250 Talentumot fogok kÈrni.) Mi tˆrtÈnik ha a cukor ·ra v·ltozik? Ez

esetben a Schumacher t·rsas·g javaslata szerint a v·ltoz·ssal ar·nyosan meg kell

v·ltoztatni minden egyenleget. Ezzel viszont beengedj¸k az infl·ciÛt a rendszerbe. Ha

ezt Ìgy alkalmazzuk az lÈnyegÈben ugyanolyan mintha a nemzeti valut·hoz kˆtnÈnk a

helyi fizetőeszkˆzt, csak nem 1:1 ar·nyban.

5. A SHARE rendszer mÛdosÌtott v·ltozata:

VÈlemÈnyem szerint egy aprÛ mÛdosÌt·ssal az infl·ciÛ kik¸szˆbˆlhető a

rendszerből. Ha nő az alapul vet termÈk ·ra, akkor nem kell megnˆvelni az

egyenlegeket. Csak kˆzˆlni kell a tagokkal a forint Ès a talentum ˙j ÈrtÈkar·ny·t.

PÈld·ul 10 %-os dr·gul·s esetÈn 1 talentum ˙j ÈrtÈke 22 Forint. A helyi fizetőeszkˆz

v·s·rlÛÈrtÈke v·ltozatlan marad, a forint ÈrtÈke csˆkken a talentumhoz kÈpest.

Az infl·ciÛ Ìgy teljesen kiz·rhatÛ a rendszerből, viszont az egyes tevÈkenysÈgek

kˆzˆtti ·rar·nyok szabadon mozoghatnak. Ebben a rendszerben az ·rv·ltoz·sok teh·t

nem az infl·ciÛbÛl fakadnak, hanem az egyes javak Ès szolg·ltat·sok ÈrtÈkar·ny·nak

v·ltoz·s·bÛl.

10

Self-Help Association for a Regional Economy 23

Az al·bbiakban nÈzz¸k meg milyen feltÈteleknek kell megfelelnie a kiv·lasztott

termÈknek:

! ·ltal·nos haszn·lati cikk legyen (az ·ra kˆzismert legyen)

! az ·ra hossz˙ t·von stabil maradjon (nem sz·mÌtva termÈszetesen az

infl·ciÛt)

! mentes legyen a spekul·ciÛs ·ringadoz·soktÛl

! az ·llam semmilyen mÛdon ne avatkozzon bele az ·r kialakul·s·ba (pl.

dot·ciÛ rÈvÈn)

NÈh·ny megjegyzÈs a szÌvessÈgbankon bel¸li ·rmeghat·roz·s saj·toss·gairÛl:

A szÌvessÈgbankban a hasonlÛ szolg·ltat·sok ·rai egym·shoz konverg·lnak (e

tekintetben ÈrvÈnyes¸l a Marshall-kereszt hat·sa). A szakmabeliek szolg·ltat·sukÈrt

kezdetben tˆbbet kÈrnek, mint az ugyanazt a szolg·ltat·st kÌn·lÛ laikusok, kÈsőbb ez a

k¸lˆnbsÈg csˆkken.

Az ellenÈrtÈk meghat·roz·s·t t·rsadalmi, pszicholÛgiai tÈnyezők is befoly·solj·k

(pl. kˆzeli ismerősˆktől kevesebbet kÈrek). Az effÈle szubjektÌv tÈnyezők a piaci

·rmeghat·roz·stÛl sem idegenek (ami ˙j az dr·g·bb, m·rka, image stb.) Mindˆssze

annyi tˆrtÈnik, hogy itt m·sfajta szubjektÌv ·rmeghat·rozÛ tÈnyezők hatnak.

A kereslet-kÌn·lat tˆrvÈnye viszont csak korl·tozottan ÈrvÈnyes¸l az ·r

meghat·roz·s·n·l. A kereslet Ès a kÌn·lat mennyisÈge illetve az ·r alakul·sa kˆzˆtt

csak gyenge kˆlcsˆnhat·s ÈrvÈnyes¸l. (Ennek oka a szÌvessÈgbankok azon tˆrekvÈse,

hogy az egyes tevÈkenysÈgek ÈrtÈkÈt kˆzel azonos szinten hat·rozz·k meg.) E

tekintetben a szÌvessÈgbankban kialakult ·r-ÈrtÈk ar·ny re·lisabbnak is tekinthető mint

a piacon kialakulÛ. 24

6.3. A szÌvessÈgbankok pÈnzrendszerÈnek műkˆdÈse Ès saj·toss·gai

A szÌvessÈgbankok kÌv¸lről z·rt elsz·mol·si kˆrkÈnt műkˆdnek. Ilyen tekintetben

nem pÈlda nÈlk¸liek, hasonlÛ mÛdon műkˆdnek a kereskedelmi barter h·lÛzatÛk. A

szÌvessÈgpÈnzt nem nyomtatj·k ki, azt csak elsz·mol·si egysÈgkÈnt alkalmazz·k. A

szÌvessÈgbankok tevÈkenysÈge egy klÌringkˆzpont műkˆdÈsÈhez hasonlÌt, azzal a

k¸lˆnbsÈggel, hogy a sz·ml·k nyitÛegyenlege nulla Ès azokat kˆrˆn kÌv¸li forr·sbÛl

nem lehet nˆvelni, illetve a rendszerből pÈnz nem vehető ki. Ezekből m·ris kˆvetkezik

kÈt fontos meg·llapÌt·s:

1. A pozitÌv egyenlegek ˆsszege mindig megegyezik a negatÌv egyenlegek

ˆsszegÈvel.

2. Az egyenlegek ˆsszege ebből kˆvetkezően mindig nulla.

Az ˆsszesÌtett pozitÌv (vagy negatÌv) egyenleg nemcsak a forgalomban lÈvő pÈnz

mennyisÈgÈt jelzi, hanem a z·rts·gnak kˆszˆnhetően a f¸ggőben lÈvő

kˆtelezettsÈgeket is. A pÈnz ÈrtelmezÈsÈt tekintve itt nem a helyi pÈnz ·ltal kÈpviselt

vagyonon van a hangs˙ly, hanem az ·ltala elÈrhető javakon Ès a teljesÌtendő

kˆtelezettsÈgeken. Ha az ˆsszes tag kifizeti tartoz·s·t (ami egy¸tt j·r azzal, hogy

minden pozitÌv egyenlegű tag elkˆlti a rendelkezÈsÈre ·llÛ teljes ˆsszeget), akkor az

ˆsszes szÌvessÈgpÈnz megszűnik.

A negatÌv egyenleg korl·toz·sa miatt a szÌvessÈgbank tagjai kˆzˆtt forgÛ pÈnz

mennyisÈge fel¸lről korl·tos. Ha a pozitÌv egyenleget is korl·tozz·k, akkor a

forgalomban lÈvő pÈnzmennyisÈg maxim·lis ÈrtÈke tov·bb csˆkkenhet. Ez

termÈszetesen csak a pÈnzmennyisÈg elmÈleti hat·ra. A rendszer műkˆdÈse

szempontj·bÛl nem a pÈnzmennyisÈgnek, hanem a forgalom nagys·g·nak van

kit¸ntetett szerepe, mivel ez jelzi legink·bb a szÌvessÈgbank ÈletkÈpessÈgÈt.

…rdemes megemlÌteni egy ÈrdekessÈget. A pÈnzrendszerek műkˆdÈse alapvetően a

kettős kˆnyvvitel elveire Èp¸l. Ami az egyik fÈlnek kiad·s, az egy m·sik fÈlnÈl

bevÈtelkÈnt jelenik meg. Ez a glob·lis pÈnzrendszerben is Ìgy van. A szÌvessÈgbankok

e tekintetben az ·ltal·nos pÈnzrendszer modelljekÈnt is felfoghatÛk. Mivel nincsenek 25

k¸lső zavarÛ tÈnyezők a műkˆdÈsnek ez a logik·ja tiszt·n nyomon kˆvethető a

kal·kakˆrˆkben.

A szÌvessÈgbankok pÈnzrendszerÈnek legszembetűnőbb tulajdons·ga a

kamatmentessÈg. A hitelekre itt nem sz·mÌtanak fel kamatot Ès termÈszetesen a

betÈtekre sem adnak. Mivel az egyes tagok egyenlege hol negatÌv, hol pozitÌv Ìgy

hosszabb t·von ez nem jelent sz·mukra vesztesÈget.

A rendszer kamatmentessÈgÈnek elsődleges indÌtÈka a kialakÌt·skor

megfogalmazott etikai elvek. De m·s szempontbÛl is fontos. Az alternatÌv

pÈnzrendszerekben szerepet kap a kamat mÌg a szÌvessÈgbankokban soha. MiÈrt? Mert

a szÌvessÈgbankok műkˆdÈsi szab·lyait ˙gy kell megalkotni, hogy azokat b·rki meg

tudja Èrteni, aki nem bukott meg ·ltal·nosban matekbÛl. A kamat haszn·lata ebbe a

kritÈriumba nem fÈr be. A szÌvessÈgbankon bel¸li forgalom esetleges

megadÛztat·s·ban is ezÈrt kell az egyszerűsÈg elvÈt szem előtt tartani.

Egy m·sik jellegzetessÈg a fizetÈsi hat·ridők hi·nya. A hitelfelvÈtelnÈl, mely

automatikusan tˆrtÈnik, ˙gy mint a folyÛsz·mlahiteleknÈl, nincs meghat·rozva a

visszafizetÈs hat·rideje. Tov·bb· az sem kinek kell a hitelt visszafizetni. Ennek

megÈrtÈsÈhez Èrdemes megvizsg·lni az egyes tranzakciÛk lebonyolÌt·s·nak sÈm·j·t.

A 2. ·bra szemlÈlteti, hogy minden tranzakciÛ elsz·mol·sa kˆzpontilag tˆrtÈnik. A

kˆzpont itt tartalmilag az egÈsz kˆzˆssÈget kÈpviseli. PÈnz¸gyi szempontbÛl indokolt

az a kijelentÈs, hogy a felek minden tranzakciÛt a kˆzˆssÈggel szemben bonyolÌtanak

le, ebből kˆvetkezik, hogy az adÛss·got a kˆzˆssÈg b·rmelyik tagj·nak meg lehet

adni. A hitelt a kˆzˆssÈg ny˙jtja, de az eladÛ dˆnt (az ¸gylet megkˆtÈsÈvel) annak

folyÛsÌt·s·rÛl. Ez jelentősen k¸lˆnbˆzik a hagyom·nyos pÈnzrendszer adÛss·gkezelÈsi

elveitől. PÈld·val illusztr·lva ez olyan mintha az OTP-nÈl hitelt vennÈk fel, Ès ut·na

szabadon eldˆnthetnÈm melyik banknak fogok tˆrleszteni. 26

Forr·s: saj·t munka

2. ·bra: A tranzakciÛk sÈm·ja

A szÌvessÈgbankokban nincs Èrtelme a pÈnz t˙lkeresletÈről vagy t˙lkÌn·lat·rÛl

beszÈlni, a szÌvessÈgpÈnz nem szűkˆs jÛsz·g, mindig Èppen annyi van belőle, amennyi

sz¸ksÈges. Ennek kÈt oka van. Az egyik a rendszer z·rts·ga, a m·sik az automatikus

hitelezÈs.

A 5. mellÈkletben bemutatom egy kÈpzeletbeli szÌvessÈgbank Èves forgalm·t

t·bl·zatos form·ban, k¸lˆn kitÈrve arra az esetre, ha egy tag kilÈp a kˆrből.

TranzakciÛk:

Vizsg·ljuk meg a SzÌvessÈgbankon bel¸li tranzakciÛkat. KitÈrve arra mikor is

keletkezik az elsz·mol·si kˆrben pÈnz, illetve mikor szűnik meg. A kˆvetkező

t·bl·zat bemutatja a tranzakciÛk nÈgy alapv·ltozat·t, ezekből levezethető a tˆbbi

vari·ciÛ is. (Amikor a tranzakciÛ folyam·n egyik vagy mindkÈt fÈl egyenlege ·tlend¸l

a null·n, illetve a tˆbb szereplős tranzakciÛk.)

Javak

Szolg·ltat·sok

JÛv·Ìr·s TerhelÈs

Kˆzpont

A B 27

A tranzakciÛk alaptÌpusai

1. t·bl·zat

Egyenleg a tranzakciÛ előtt Egyenleg a tranzakciÛ ut·n

Eset

sz·ma eladÛ vevő

A

tranzakciÛ

ÈrtÈke eladÛ vevő PÈnzmennyisÈg

1 100 100 20 120 80 v·ltozatlan

2 100 -100 20 120 -120 nő

3 -100 100 20 -80 80 csˆkken

4 -100 -100 20 -80 -120 v·ltozatlan

Forr·s: saj·t munka

A szÌvessÈgpÈnz ·tv·lt·sa a nemzeti fizetőeszkˆzre

A szÌvessÈgpÈnzt ·ltal·ban nem lehet ·tv·ltani a nemzeti fizetőeszkˆzre, de

Èrdemes elgondolkodni ezen a lehetősÈgen. Ha az ·tv·lthatÛs·got engedÈlyezz¸k,

akkor egyrÈszt megkˆnnyÌts¸k az adÛhatÛs·g dolg·t, mivel nem neki kell

meg·llapÌtani az ·tv·lt·si ·rfolyamot, m·srÈszt Ìgy hatÈkonyabban tudja a helyi Ès a

nemzeti pÈnzrendszer egym·st kiegÈszÌteni. Az ·tv·lthatÛs·g engedÈlyezÈsÈvel

kapcsolatban jogos etikai agg·lyok mer¸lhetnek fel, de ezektől most tekints¸nk el Ès

nÈzz¸k meg hogyan lehetne ezt megvalÛsÌtani.

Az ·rfolyam kialakul·s·t r·bÌzhatjuk a piaci mechanizmusokra. Ez egy olyan

rendszerben, mint a szÌvessÈgbank nem cÈlszerű. …n ink·bb egy olyan megold·st

tudok elkÈpzelni, ahol meghat·roznak egy minim·lis ·rfolyamot, amitől csak felfelÈ

lehet eltÈrni. Ez esetben azt, aki a szÌvessÈgpÈnzÈt nemzeti valut·ra v·ltja

semmikÈppen sem Èri k·r. Ez az etikai megfontol·sok miatt fontos. TermÈszetesen a

szÌvessÈgbank tagjai csak egym·s kˆzˆtt Ñkereskedhetnekî a szÌvessÈgpÈnzzel. Ez a

lehetősÈg főleg az alacsonyabb jˆvedelműek sz·m·ra lehet hasznos. Ők a

szÌvessÈgbankban szerzett helyi pÈnz ·tv·lt·s·val hozz·juthatnak ahhoz az ˆsszeghez,

ami az alapvető termÈkek megv·s·rl·s·hoz Ès a sz·ml·ik kifizetÈsÈhez hi·nyzik.

7. A SZÕVESS…GBANKOK …S A GAZDAS£GI SZEREPLŐK28

A szÌvessÈgbankok a helyi gazdas·g h·rom szereplőjÈvel ker¸lnek kapcsolatba: a

v·llalkoz·sokkal, a h·ztart·sokkal Ès a helyi ˆnkorm·nyzatokkal. Az al·bbiakban azt

vizsg·lom milyen lehetősÈget ny˙jthat egy szÌvessÈgbank sz·mukra.

7.1. A szÌvessÈgbankok Ès a v·llalkoz·sok

A kisv·llalkoz·sok manaps·g sok gonddal k¸zdenek. AgresszÌven terjeszkednek a

nagy cÈgek, akik olcsÛ ·raikkal kiszorÌtj·k őket a piacrÛl. S˙jtja őket a helyi

kˆzˆssÈgen bel¸li kapcsolatok felboml·sa is. Egy szÌvessÈgbank kÈtsÈgtelen¸l nem

kÈpes egymaga megoldani problÈm·ikat, de enyhÌtheti azt Ès egy tudatos stratÈgia

rÈszekÈnt segÌthet a problÈm·k teljes felsz·mol·s·ban. Ennek a segÌtsÈgnek mutatom

be nÈh·ny lehetsÈges v·ltozat·t.

A legegyszerűbb mÛdszer, ha a v·llalkoz·s a szÌvessÈgbankba valÛ belÈpÈs ut·n

kedvezmÈnyt ad az ·rbÛl a kˆr tagjainak. PÈld·ul egy k·vÈzÛ mondhatja azt, hogy a

tagok minden k·vÈ Ès tea ·r·nak 10%-·t szÌvessÈgpÈnzben fizethetik. Ezzel nˆvelni

tudja a forgalm·t Ès megszil·rdÌthatja a vevőkˆrÈt. Ez esetben a v·llalkoz·s bevÈtele

termÈszetesen csˆkken, de ez a lÈpÈs felfoghatÛ ˙gy is, mint egy marketingeszkˆz. Ha

a v·llalkoz·s sima ·rengedmÈnyt adna, azzal is nˆvekedne a forgalma, de ha az ·r egy

rÈszÈt szÌvessÈgpÈnzben kÈri, akkor az Ìgy szerzett jˆvedelemből kÈsőbb igÈnybe

veheti a kˆr m·s tagjainak szolg·ltat·sait. Vagy ak·r jÛtÈkony cÈlra is felaj·nlhatja,

tov·bb nˆvelve jÛ hÌrÈt.

A v·llalkoz·s a keres-kÌn·l list·ban hirdetÈseket is feladhat. Õgy rendkÌv¸l olcsÛn

tudja eljuttatni ¸zenetÈt a fogyasztÛk egy jÛl meghat·rozott kˆrÈhez.

A v·llalkoz·s csˆkkentheti a kˆltsÈgeit, ha az alkalmazottak bÈrÈnek egy rÈszÈt

pontban fizeti Ès termÈszetesen ugyanez ÈrvÈnyes a helyi besz·llÌtÛkra is.

Amennyiben egy v·llalkoz·s helyi piacra termel Ès kˆltsÈgeinek nagy rÈsze is helyi

szereplőkkel szemben mer¸l fel, akkor forgalm·nak nagy rÈszÈt a helyi

fizetőeszkˆzben is lebonyolÌthatja. 29

Egy v·llalkoz·snak a kal·kakˆrbe valÛ belÈpÈs ut·n fokozott figyelemmel kell

kÌsÈrnie egyenlegÈnek alakul·s·t. Nem szabad, hogy t˙l sok pontot halmozzon fel (A

nagy adÛss·g felhalmoz·sa viszonylag ritka.). Az első LETS megszűnÈsÈnek egyik

oka is az volt, hogy a v·llalkoz·sok t˙l sok szÌvessÈgpÈnzt gyűjtˆttek Ès azt nem

tudt·k elkˆlteni. A helyi pÈnzzel is ugyan˙gy kell gazd·lkodni, mint a nemzeti

fizetőeszkˆzzel. EzÈrt mindig csak olyan mÈrtÈkben szabad elfogadni szÌvessÈgpÈnzt,

amilyen mÈrtÈkben előrel·thatÛan fel tudja haszn·lni. (Ha sz¸ksÈges maxim·lni kell

az elfogadott szÌvessÈgpÈnz mennyisÈgÈt.) Ilyen felhaszn·l·si lehetősÈg lehet, csak a

pÈlda kedvÈÈrt, egy vendÈgl·tÛhely esetÈben, ha a kˆr tagok segÌtenek egy rendezvÈny

szervezÈsÈben, egy helyi művÈsz szÌvessÈgpÈnz ellenÈben v·llal fellÈpÈst, vagy a

tagok rÈszt vesznek az ¸zlet ·talakÌt·s·ban, fel˙jÌt·s·ban. Kereskedelmi egysÈg

esetÈn, ha a helyi termelőknek rÈszben szÌvessÈgpÈnzben fizeti ki az ellenÈrtÈket. Ez a

problÈma nagyban enyh¸l, ha az egyes v·llalkoz·sok nem csak a mag·nszemÈly

tagokkal cserÈlnek, hanem egym·s kˆzˆtt is kˆtnek szÌvessÈgpÈnzes ¸gyleteket. Ez

r·ad·sul erősÌti a helyi v·llalkoz·sok kˆzti kapcsolatokat. TermÈszetesen egy sor

egyÈb lehetősÈge van mÈg a v·llalkoz·soknak a szÌvessÈgpÈnz megszerzÈsÈre illetve

felhaszn·l·s·ra.

A m·sik fontos dolog, amire figyelni kell, hogy mindig legyen elÈg forintbevÈtel,

amiből a felmer¸lő kˆltsÈgeket fedezni tudj·k (adÛfizetÈs, besz·llÌtok, kˆz¸zemi dÌjak

stb.)

A szÌvessÈgbank rÈszt vehet a helyi termÈkek terjesztÈsÈben is. Haz·nkban mÈg

nagyon ritka, de k¸lfˆldˆn m·r gyakorta előfordul, hogy egy vagy tˆbb termelő

ˆsszefogva ¸zletet nyit saj·t termÈnyeik ÈrtÈkesÌtÈsÈre. Ebben az esetben a besz·llÌtok

nem fognak pÈnzigÈnnyel jelentkezni Ès nagyobb mÈrtÈkben lehet elfogadni helyi

pÈnzt a vevőktől. LÈnyeges megemlÌteni, hogy ezeket az ¸zleteket gyakran

biotermelők hozz·k lÈtre. Az ő termÈnyeik a termelÈsi folyamatbÛl adÛdÛan

dr·g·bbak a szupermarketekben kaphatÛkn·l. De ha az ·r egy rÈszÈt szÌvessÈgpÈnzben

lehet fizetni, akkor az alacsonyabb jˆvedelmű v·s·rlÛk is meg tudj·k azokat v·s·rolni.

Egy ilyen v·llalkoz·sn·l a kapott szÌvessÈgpÈnz felhaszn·l·sa sem gond, mivel 30

gyakorta vannak olyan idÈnyjellegű mezőgazdas·gi munk·k, amikor munk·sokra van

sz¸ksÈg¸k.

Egy kal·kakˆr segÌthet a v·llalkoz·sok elindul·s·n·l is. Csˆkkenthetők az indul·si

kˆltsÈgek, ha a kˆrben van pÈld·ul egy ¸gyvÈd, aki kedvezmÈnyesen v·llalja a

bejegyzÈssel kapcsolatos feladatok elintÈzÈsÈt. De k¸lfˆldˆn az is előfordul, hogy az

indulÛkÈszletet is a tagoktÛl szerzik be. Ez egy nagyon kedvező, kamatmentes,

konkrÈt lej·rat nÈlk¸li ·ruhitelkÈnt is Èrtelmezhető. Melyik v·llalkoz·s ne ·lmodna

ilyenről manaps·g. Ha az indul·shoz viszonylag kevÈs t·rgyi eszkˆz sz¸ksÈges, teh·t

amikor nem kereskedelmi tevÈkenysÈget akarnak folytatni, akkor mÈg kˆnnyebb a

t·rgyi eszkˆzˆk nyitÛ ·llom·ny·nak megszerzÈse.

Az indulÛ v·llalkoz·sokn·l nagy jelentősÈge van annak is, ha nem kell nagy

erőfeszÌtÈseket kifejteni, azÈrt, hogy a fogyasztÛk megismerjÈk a v·llalkoz·st. Hanem

m·r egy jÛl meghat·rozott fogyasztÛi kˆrrel indulhatnak.

Mivel a kedvezmÈny ny˙jt·sa a leggyakoribb v·ltozat Èrdemes ezzel kapcsolatban

egy szab·lyt megfogalmazni: Csak akkora kedvezmÈnyt szabad adni, amennyit a

forgalom nˆvekedÈse ÈrdekÈben am˙gy is megtenne a v·llalkoz·s. EnnÈl nagyobb

mÈrtÈkű engedmÈnyt csak akkor szabad adni, ha az Ìgy megszerzett helyi pÈnz

elkˆltÈse Ès a sz¸ksÈges mÈrtÈkű forintbevÈtel biztosÌtott.

7.2. A szÌvessÈgbankok szerepe a h·ztart·sok gazd·lkod·s·ban

Első r·nÈzÈsre ˙gy tűnik gazdas·gilag csak a szegÈny h·ztart·sok helyzetÈn javÌt

egy szÌvessÈgbank. TÈny, hogy lehetősÈget ad sz·mukra olyan cikkek beszerzÈsÈre,

amikre m·r nem maradna pÈnz¸k a sz·ml·k kifizetÈse ut·n. De s˙lyos hiba lenne, ha

csak ezt vennÈnk Èszre Ès a tˆbbi hat·s elker¸lnÈ figyelm¸nket. A szÌvessÈgbankok

hasonlÛ funkciÛt tˆltenek be a h·ztart·sok gazd·lkod·s·ban mint a h·zt·ji

gazd·lkod·s. £ltal·ban 5-10%-kal tudnak a h·ztart·sok jˆvedelmÈhez hozz·j·rulni,

kivÈteles esetben (·ltal·ban munkanÈlk¸lieknÈl) ennÈl nagyobb hozz·j·rul·s is

elkÈpzelhető. 31

A szÌvessÈgbankban szerzett jˆvedelm¸kből a h·ztart·soknak lehetősÈg¸k van ˙j

javak Ès szolg·ltat·sok igÈnybevÈtelÈre. Amennyire igaz, hogy a szÌvessÈgbankban

ny˙jtott szolg·ltat·sok gyakran jelentősen eltÈrnek az illető hivatalos munk·j·tÛl ˙gy

az igÈnybevett szolg·ltat·sok is k¸lˆnbˆznek a megszokottaktÛl. Ez sok

vonatkoz·sban hasonlÌt a gazdas·g kezdeti szakasz·ban vÈgbemenő

specializ·lÛd·shoz. (Azt is mondhatjuk, hogy a szÌvessÈgbank ˙j javakat Ès

szolg·ltat·sokat von be a kereskedelembe.) Nem kell tˆbbÈ nek¸nk a f¸vet nyÌrni,

főzni, kuty·t sÈt·ltatni. Ha nincs hozz· kedv¸nk r·bÌzhatjuk ezeket m·sra, aki

szÌvesen megcsin·lja. Mi meg cserÈbe olyan szolg·ltat·sokat v·llalunk, amit mi

vÈgz¸nk szÌvesen. Bőv¸l teh·t a fogyaszt·sunk, ekˆzben termÈszetesen tˆbb munk·t

is vÈgz¸nk, de alapvetően olyanokat, amiket szÌvesen csin·lunk.

A szÌvessÈgbank lehetősÈget ny˙jt eszkˆzeink m·sodlagos hasznosÌt·s·ra is.

SzemlÈltess¸k ezt kÈt pÈld·val. Vett¸nk egy komposzt·lÛt, de csak ritk·n haszn·ljuk.

£ltal·ban a gar·zsban pihen. Viszont ha tagjai vagyunk egy szÌvessÈgbanknak

kˆlcsˆnadhatjuk a tagoknak, Ìgy a gÈpet folyamatosan haszn·lj·k, nek¸nk pedig

bevÈtelt hoz.

A m·sik pÈlda a szolg·ltat·sokra vonatkozik. Egy Budapest kˆrnyÈki alvÛv·rosban

lakunk Ès minden reggel autÛval megy¸nk be főv·rosi munkahely¸nkre. Ha v·llaljuk,

hogy elvisz¸nk magunkkal valakit, akinek a munkahelye a miÈnkhez kˆzel van, akkor

szintÈn kereshet¸nk helyi pÈnzt (utasunk esetleg a benzinpÈnzbe is besz·ll, mivel nem

kell tˆmegkˆzlekedÈsre kˆltenie) Ès mÈg t·rsas·gunk is lesz.

A sz·munkra feleslegessÈ v·lÛ eszkˆzˆket pl. sz·mÌtÛgÈpet, mosÛgÈpet sem kell

feltÈtlen¸l kidobnunk. Tal·lhatunk olyan tagot aki szÌvesen megvennÈ, mert az ˙jat

nem tudn· megfizetni.

A szÌvessÈgbank lehetősÈget ny˙jt olyan javak Ès szolg·ltat·sok megszerzÈsÈre,

amik a piacon nem v·s·rolhatÛk meg. De az is előfordulhat, hogy egy szÌvessÈgbank

nyitja meg az utat, ahhoz, hogy a nemzeti bank ·ltal kibocs·tott pÈnzt keress¸nk,

ahogy azt a kˆvetkező pÈlda is szemlÈlteti: 32

Egy szegÈny kisgyermekes sz¸lő el szeretne (kÈnytelen lenne) menni dolgozni, de

nem tudja senkire r·bÌzni a gyerekÈt. A rokonok t·vol Èlnek, bˆlcsőde nincs a

kˆzelben, arra meg mÈg gondolni sem mer, hogy pÈnzÈrt fogadjon fel egy

gyermekfel¸gyelőt. A szÌvessÈgbankon kereszt¸l tal·lhat egy megbÌzhatÛ embert, aki

vigy·z gyermekÈre, mÌg ő t·vol van. Õgy ő elmehet dolgozni. Mi tˆrtÈnik itt: a

gyermekfel¸gyelőnek fizet valamennyit helyi pÈnzben, ez·ltal megnyÌlik az ˙t a

munk·ba ·ll·s előtt, ami gazdas·gi helyzete stabiliz·l·s·hoz elengedhetetlen. Ez jÛ

pÈlda a szÌvessÈgbank kˆzvetett gazdas·gi hat·s·ra is.

7.3. A szÌvessÈgbankok kapcsolata az ˆnkorm·nyzatokkal

Egy indulÛ szÌvessÈgbank sikerÈt a helyi ˆnkorm·nyzat nagyban elősegÌtheti. Ezt

mutatj·k a k¸lfˆldi pÈld·k is, ahol a helyi LETS kˆzˆssÈg megteremtÈsÈben gyakran

rÈszt vesz az ˆnkorm·nyzat is. Nem pÈnz¸gyi, hanem szervezÈsbeli segÌtsÈgre kell

elsősorban gondolni.

Az ˆnkorm·nyzat segÌtheti a szÌvessÈgbankot, ha a lakÛgyűlÈseken lehetősÈget ad a

rendszer bemutat·s·ra, helyet biztosÌt a tal·lkozÛknak (pl. a művelődÈsi h·zban),

nyomtat·si, fÈnym·sol·si lehetősÈget biztosÌt stb. Persze nem kell ezeket sem ingyen

adnia, cserÈbe szÌvessÈgpÈnzt kÈrhet, amit saj·t bel·t·sa szerint haszn·lhat fel. Az

ˆnkorm·nyzat mÈg adÛk rÈvÈn is hozz·juthat a helyi pÈnzhez.

Az Ìgy szerzett bevÈtelt tˆbbfÈle cÈlra tudja az ˆnkorm·nyzat felhaszn·lni.:

! szÈtoszthatja szoci·lis segÈlykÈnt

! beÈpÌtheti az alkalmazottai fizetÈsÈbe

! t·rgyi eszkˆzˆzőket, szolg·ltat·sokat v·s·rolhat belőle

Ezek a lehetősÈgek főleg a szegÈnyebb ˆnkorm·nyzatoknak jˆnnÈnek jÛl, mivel

lehetővÈ tennÈk a forintban jelentkező kiad·sok mÈrsÈklÈsÈt.

Az ˆnkorm·nyzatok műkˆdÈsÈt a tˆrvÈny szigor˙an szab·lyozza, vÈlemÈnyem

szerint jelenleg csak az utolsÛ lehetősÈget tudn·k igÈnybe venni. Persze kÈrdÈses 33

ennek megprÛb·l·sa is. A helyzet megold·s·hoz mindenkÈppen sz¸ksÈges lenne az

ˆnkorm·nyzatokra vonatkozÛ szab·lyok mÛdosÌt·sa.

8. A SZÕVESS…GBANKOK SZEREPE A MUNKAN…LK‹LIS…G

M…RS…KL…S…BEN

A munkanÈlk¸liek sz·m·nak nˆvekedÈse Ès a szÌvessÈgbankok megjelenÈse kˆzˆtt

sokszor ok-okozati ˆsszef¸ggÈs van. Nagyon sok szÌvessÈgbank a magas

munkanÈlk¸lisÈg s˙jtotta ter¸leteken jelent meg. Azok a lehetősÈgek, amiket egy

szÌvessÈgbank ny˙jtani tud az egyÈnek sz·m·ra, amikről a h·ztart·sokban szÛlÛ

rÈszbe Ìrtam, k¸lˆnˆsen fontoss· v·lnak a munkanÈlk¸lieknek sz·m·ra. Nagyon sok

szÌvessÈgbank vallja cÈlj·nak a munkanÈlk¸lisÈg csˆkkentÈsÈt Ès a munkanÈlk¸liek

segÌtÈsÈt. …rdemes megnÈzni, hogyan is segÌtheti egy kal·kakˆr e cÈlok elÈrÈsÈt.

£ltal·nosan elfogadott vÈlemÈny, hogy a munkanÈlk¸lisÈg roncsolja az ember

szemÈlyisÈgÈt Ès minÈl tov·bb kÈnyszer¸l valaki ebbe az ·llapotba, ann·l nehezebben

tal·l ˙jra ·ll·st. A tÈtlensÈggel tˆltˆtt időnek rendkÌv¸l sok rossz hat·sa van, hogy

csak a legfontosabbat emlÌtsem ez az egyik oka a devi·ns viselkedÈsform·k

kialakul·s·nak. A szÌvessÈgbank rÈvÈn a munkanÈlk¸li nemcsak egy szerÈny

kiegÈszÌtő jˆvedelemhez jut hozz·, hanem egyben egy kˆzˆssÈg tagj·v· v·lik. Ez a

kˆzˆssÈg pedig kÈpes megfogni a lejtőn lefelÈ cs˙szÛ embert. A kˆzˆssÈgnek ny˙jtott

segÌtsÈgei rÈvÈn hasznosan tˆlti el idejÈt Ès ami tal·n a legfontosabb e kritikus

időkben, Èrzi, hogy sz¸ksÈg van r·. Az ily mÛdon a lecs˙sz·stÛl megmenek¸lt

munkanÈlk¸li lelkileg ˙j erőre kaphat Ès bizalommal v·ghat neki a munkakeresÈsnek.

Ha a dolgozat nagyra becs¸lt olvasÛja munkaadÛ is egyben tegye fel mag·nak a

kÈrdÈst, kit venne fel szÌvesebben, azt aki egÈsz munkanÈlk¸lisÈge alatt otthon ¸lt Ès a

tÈvÈt b·multa, vagy aki nem tÈtlenkedett Ès m·soknak illetve a kˆzˆssÈgnek hasznos

tevÈkenysÈggel tˆltˆtte idejÈt.

A pszicholÛgiai hat·sok v·zol·sa ut·n evezz¸nk m·s vizekre Ès nÈzz¸k meg a

tapasztalatok alapj·n milyen m·s mÛdokon segÌthetik a szÌvessÈgbankok a 34

munkanÈlk¸lieket. SegÌthet pÈld·ul az ·ll·skeresÈsben. Elsősorban a kÈpzetlen,

alacsony vÈgzettsÈggel rendelkező, vagy m·s szempontbÛl h·tr·nyos helyzetű

szemÈlyek sz·m·ra jelent ez sokat. Nem igaz·n valÛszÌnű, hogy egy sebÈsz a helyi

kal·kakˆrˆn kereszt¸l fog ˙j ·ll·st tal·lni mag·nak. Manaps·g gyakran hangs˙lyozz·k

a kapcsolati tőke fontoss·g·t, a helyi kˆr pedig tˆkÈletes lehetősÈget kÌn·l ennek

megszerzÈsÈre. Itt egy kˆzˆssÈgben vannak a munkanÈlk¸liek, az egyszerű fizikai

munk·t vÈgzők, v·llalkozÛk, ÈrtelmisÈgiek stb. A szÌvessÈgbank lehetősÈget ad olyan

t·rsadalmi rÈtegek kˆzˆtti kapcsolatok kialakÌt·s·ra, ami a kÈsőbbiek folyam·n igen

hasznosnak bizonyulhat. A kˆr tagjai segÌtik egym·st problÈm·ik megold·s·ban, Ìgy

az ·ll·skeresÈsben is.

VisszautalnÈk egy kicsit a v·llalkoz·sokrÛl szÛlÛ rÈszben leÌrtakra. Ha egy

v·llalkoz·s forgalma a helyi szÌvessÈgbank kˆzreműkˆdÈse rÈvÈn megnˆvekszik

lehetősÈge nyÌlik a fejlesztÈsekre Ès ˙j munkahelyek lÈtesÌtÈsÈre. Az ˙j alkalmazottat

pedig fizetheti forintban, vagy vegyesen mindkÈt fizetőeszkˆzben. De ha a forgalom

nˆvekedÈse nem is j·r egy¸tt a forintbevÈtelek megfelelő szintű nˆvekedÈsÈvel akkor

is lÈtrejˆhetnek ˙j munkahelyek. Ha az eddigi alkalmazottak elfogadj·k, hogy

fizetÈs¸k egy rÈszÈt a tov·bbiakban helyi pÈnzben kapj·k, az Ìgy felszabadulÛ

forr·sokbÛl ˙j alkalmazottak felvÈtelÈre van lehetősÈg.

A kˆrben a tagok a tevÈkenysÈgek egÈsz sor·t prÛb·lj·k ki, olyanokat is amikre

előtte soha nem is gondoltak. Ekˆzben r·Èbrednek meglÈvő kÈpessÈgeikre, amit

fejleszthetnek, emellett ˙jakat is szerezhetnek. Kider¸lhet pÈld·ul valakiről, hogy

kitűnő szak·cs, Ìgy m·r csak egy rˆvid szakkÈpzÈst kell elvÈgezni Ès m·ris kÌn·lhatja

szakÈrtelmÈt a hivatalos munkaerőpiacon. Ez Èppen fordÌtott mÛdja a szakma

v·laszt·s·nak. Itt előszˆr mindenki kiprÛb·lhatja kicsiben az adott foglalkoz·st Ès

ut·na, ha akarja kÈpezheti mag·t, de akkor m·r tudni fogja mi v·r r·. Ez

termÈszetesen legink·bb a fiatalabb tagoknak lehet fontos. A p·lyav·laszt·s sor·n az

emberek tˆbbsÈge nincs igaz·n tiszt·ban milyen munk·t is kell majd vÈgeznie a

kÈpesÌtÈs megszerzÈse ut·n. Eset¸nkben a tag re·lis dˆntÈst hozhat arrÛl, hogy

szeretnÈ-e tˆbb Èven ·t vÈgezni a kinÈzett szakm·t. Nem lehet felesleges megemlÌteni, 35

mekkora pÈnzkidob·st jelent az ·llam sz·m·ra, ha finanszÌrozza valakinek egy

szakma megszerzÈsÈt, de az soha nem helyezkedik el a megszerzett kÈpesÌtÈs szerinti

munkakˆrben.

De gyakran a tov·bbi kÈpzÈs sem sz¸ksÈges. Vegy¸nk egy Èrdekes pÈld·t.

Afrik·bÛl betelep¸lt ˙j honfit·rsunk belÈpve a kˆrbe felkÌn·lja kultur·lis ismereteit,

nevezetesen dobtud·s·t. Egy nagyobb mÈretű kˆrben mindig van olyan aki szÌvesen

elsaj·tÌtan· ezt. Ő majd elmondja az ismerőseinek ki tanÌtotta Ès szÈp lassan elterjed a

hÌr. Viszonylag kevesen kÌn·lnak ilyen szolg·ltat·st, Ìgy előbb utÛbb jelentkezhet

olyan is, aki nem tagja a kˆrnek de hajlandÛ pÈnzzel fizetni a tanÌt·sÈrt. Afrikai

bar·tunk haz·nkba Èrkezve valÛszÌnűleg ˙gy gondolta, hogy majd ÈpÌtkezÈseken

vÈgez kisegÌtő munk·t Ès eszÈbe sem jutott, hogy tud·s·ra van kereslet. (A pÈlda tal·n

kissÈ szokatlan, de az ilyen esetek nem elkÈpzelhetetlenek, nagyon sok olyan rejtett

kÈpessÈg van az emberekben ami m·sokat is Èrdekelne.)

Arra is lehetősÈg van, hogy a kor·bban a szÌvessÈgbankban helyi pÈnzÈrt vÈgzett

szolg·ltat·st kÈsőbb forintÈrt kÌn·lja valaki. Aki pÈld·ul kor·bban szÌvessÈgpÈnzÈrt

v·llalt takarÌt·st, kertek gondoz·s·t, kÈsőbb hivatalos pÈnzt is kaphat Èrte. (Itt ismÈt

Èrdemes megjegyezni, hogy a kˆr tagjai mindkÈt fizetőeszkˆzt haszn·lj·k Ès az

egym·s kˆzti forgalomban minden ¸gyletnÈl k¸lˆn dˆntik el melyik fizetőeszkˆzt

haszn·lj·k vagy azok milyen kombin·ciÛj·t.)

9. T£RSADALMI HAT£SOK

Jelleg¸kből adÛdÛan soha nem szabad elfeledkezni a szÌvessÈgbankok t·rsadalmi

vonatkoz·sairÛl. Mint emlÌtettem a szÌvessÈgbankok a gazdas·gi Ès t·rsadalmi szfÈra

hat·r·n műkˆdnek. A t·rsadalmi Ès a gazdas·gi hat·saik egyar·nt fontosak.

…rdemes megemlÌteni, hogy a szÌvessÈgbank nem egy homogÈn kˆzˆssÈg. A tagok

a t·rsadalmi Ès gazdas·gi Èlet k¸lˆnbˆző ter¸letÈről Èrkeznek. Egy jÛl műkˆdő kˆrben

minden koroszt·ly Ès t·rsadalmi rÈteg kÈpviselteti mag·t. Ez kivÈteles

kˆzˆssÈgform·lÛ erejÈnek egyik forr·sa is. Ha csak egy egynemű kˆzˆssÈg lenne 36

előbb-utÛbb belterjessÈ v·lna. Õgy viszont Èlethű lenyomat·t kÈpezi a helyi

t·rsadalomnak Ès kiindulÛpontj·v· v·lhat az egyes t·rsadalmi problÈm·k megold·st

cÈlzÛ kezdemÈnyezÈseknek.

A legfontosabb t·rsadalmi hat·s teh·t a kˆzˆssÈgÈpÌtÈs. Mai rohanÛ vil·gunkban az

emberi kapcsolatok beszűk¸lnek. Sokan mÈg a kˆzvetlen szomszÈdjaikat sem ismerik.

Egy szÌvessÈgbank e tÈren ny˙jt esÈlyt a v·ltoz·sra. LehetősÈget ad, hogy

megismerj¸k a kˆrnyezet¸nkben Èlőket. A sokszÌnű emberi kapcsolatok kialakul·sa Ès

a szÌvessÈgbankon bel¸li lÈgkˆr segÌt, hogy kiegyens˙lyozottabban Èlhess¸nk. Ha

csak a stressz csˆkkenÈsÈt nÈzz¸k, m·r akkor l·thatÛ milyen jelentős hat·st tud

gyakorolni az emberek ÈletÈre. A tagok kˆzˆtti kˆlcsˆnˆs bizalom erőt adhat, hogy

m·s tÈren is normaliz·ljuk kapcsolatainkat, ideÈrtve pÈld·ul a munkahelyet Ès a

csal·dot. Egy szÌvessÈgbank kiv·lÛ kataliz·tora lehet egy ˆsszetartÛ helyi kˆzˆssÈg

lÈtrehoz·s·nak mÈg ott is, ahol m·r rÈgen felbomlottak ezek a kapcsolatok.

Fontos megemlÌteni, hogy m·r a kˆzˆssÈg lÈtrejˆtte is jelentős hat·st tud

gyakorolni a tagok szemÈlyisÈgÈre. Az ember alapvetően t·rsas lÈny, akinek egyik

legelemibb igÈnye, hogy egy kˆzˆssÈghez tartozÛnak Èrezhesse mag·t. Legtˆbb¸nk

ÈnkÈpÈnek fontos eleme, hogy mely kˆzˆssÈg tagjainak valljuk magunkat.

Tegy¸nk emlÌtÈst a szÌvessÈgbankban vÈgzett munka k¸lˆnlegesÈgÈről is.

Manaps·g az emberek tˆbbsÈge csak aprÛ munkaf·zisok vÈg nÈlk¸li sorozat·t vÈgzi.

Ne csak a szalag mellet dolgozÛkra gondoljunk, nem jobb a helyzete sok ˙gynevezett

ÈrtelmisÈgi munk·t folytatÛnak sem. E. F. Schumacher mondta, hogy az embereknek

termÈszetes igÈny¸k olyan munk·t vÈgezni, amelyben egyszerre tudj·k haszn·lni az

esz¸ket Ès a kez¸ket. Egy szÌvessÈgbank esÈlyt ny˙jt erre. A munkahely¸nkˆn

gyakran nem l·tjuk munk·nk vÈgeredmÈnyÈt, oly kis rÈszt kÈpvisel¸nk a

munkafolyamatbÛl, hogy kÈptelenek vagyunk ·tl·tni az egÈszet. A szÌvessÈgbankban

l·tjuk munk·nk vÈgeredmÈnyÈt Ès mivel tudjuk kinek segÌt¸nk, k¸lˆn ˆsztˆnzÈst

Èrz¸nk, hogy a lehető legjobban vÈgezz¸k el azt. Ne feledj¸nk a szÌvessÈgbankban

vÈgzett munk·val nemcsak helyi pÈnzt keres¸nk, hanem segÌt¸nk m·sokon is! 37

A szÌvessÈgbankban vÈgzett munka m·s tekintetben is k¸lˆnbˆzik a

munkahely¸nkˆn vÈgzettől. A tevÈkenysÈg mindig ˆnkÈntes, az ¸gyletkˆtÈsre senkit

sem kˆteleznek. £ltal·ban olyan tevÈkenysÈgeket v·llalnak a tagok, amiket ˆrˆmmel

vÈgeznek. EzÈrt ez a munka kevÈsbÈ megterhelő a tagok sz·m·ra. Gyakran az aktÌv

pihenÈs kategÛri·j·ba sorolhatÛ. Nagyon hasonlÛ az ˆnkÈntes munk·hoz. Hi·ba

vÈgz¸nk ˆnkÈnteskÈnt esetleg nehÈz munk·t, mÈgis szellemileg kipihentnek Èrezz¸k

magunkat ut·na.

A legtˆbb ember nincs tiszt·bban kÈpessÈgeivel. Tud·s·t a megszerzett

oklevelekkel azonosÌtja, mert azt tanulta, hogy csak az tud igaz·n akinek papÌrja is

van rÛla. Egy szÌvessÈgbank lehetősÈget ny˙jt arra, hogy felismerj¸k rejtett

kÈpessÈgeinket, pontosabb kÈpet kapjunk tud·sunkrÛl. Ez·ltal nˆvekszik

ˆnÈrtÈkelÈs¸nk Ès pozitÌv kÈpet tudunk kialakÌtani ˆnmagunkrÛl, ami kÈtsÈgtelen¸l a

boldog Èlet egyik alapfeltÈtele.

A szÌvessÈgbankok tagjai segÌthetnek egym·snak a krÌzishelyzetek megold·s·ban.

LÈtrehozhatnak egy olyan sz·ml·t, amire rÈszben szÌvessÈgpÈnzt, rÈszben hivatalos

pÈnzt fizetnek be. Ebből a kˆzˆssÈg dˆntÈse alapj·n t·mogathatj·k az ·tmenetileg

bajba jutott tagokat.

10. NON-PROFIT SZERVEZETEK A SZÕVESS…GBANKOKBAN

Egy szÌvessÈgbanknak sokfÈle tagja lehet, tˆbbek kˆzˆtt non-profit szervezetek is.

TermÈszetesen itt a helyi egyes¸letekre, csoportokra, ˆnkÈpző kˆrˆkre, t·rsas·gokra

stb. kell gondolni. V·zoljuk fel rˆviden milyen szerepet j·tszhat egy szÌvessÈgbank az

ő Èlet¸kben.

A szÌvessÈgbank rÈvÈn hozz·juthatnak a műkˆdÈshez sz¸ksÈges t·rgyi eszkˆzˆk

egy rÈszÈhez (pl. sz·mÌtÛgÈpek), bizonyos szolg·ltat·sokhoz (pl. holnapkÈszÌtÈs,

p·ly·zatÌr·s, kiadv·nyszerkesztÈs) Ès egyÈb technikai segÌtsÈget kaphatnak.

MindezekÈrt pedig nem pÈnzzel kell fizetni (ami ·ltal·ban a non-profit szervezeteknek

am˙gy sincs), hanem a helyi elsz·mol·si egysÈggel. 38

Ahhoz, hogy ezeket a lehetősÈgeket igÈnybe tudj·k venni helyi pÈnzt kell

szerezni¸k. Ennek alapvetően kÈt mÛdja lehetsÈges. Megoszthatj·k az erőforr·saikat a

szÌvessÈgbankkal (pl. iroda kˆlcsˆnad·sa, segÌtsÈg a programok szervezÈsÈben). Ez

esetben az adminisztr·ciÛ sz·ml·j·rÛl kapj·k az ellenÈrtÈket. Vagy a non-profit

szervezet tagjai eladÛkÈnt bekapcsolÛdnak a szÌvessÈgbank tagjai kˆzti

kereskedelembe Ès a munk·jukÈrt kapott ellenÈrtÈket a szervezet sz·ml·j·ra utaltatj·k.

A tags·g kˆzvetlen hasznakÈnt kˆnyvelhető el, hogy a szervezet helyi szintű

nyilv·noss·ghoz jut, tov·bb· segÌtőket, kÈsőbbi tagokat tal·lhat.

11. A SZÕVESS…GBANKOK LEHETŐS…GEI A K÷Z÷SS…GFEJLESZT…S

TER‹LET…N

A kˆzˆssÈgfejlesztÈs egy tˆbb rÈszből ·llÛ folyamat. Tˆbbek kˆzˆtt beletartozik a

helyi gazdas·g Ès t·rsadalom, a termÈszeti Ès az ÈpÌtett kˆrnyezet fejlesztÈse. Az első

kettőben szerepet kaphatnak a szÌvessÈgbankok is, amint azt a dolgozat m·s rÈszeiben

m·r kifejtettem.

Egy szÌvessÈgbank kiindulÛpontja lehet egy ˙j kˆzˆssÈgfejlesztÈsi stratÈgi·nak.

Tov·bb· m·sodlagos tevÈkenysÈgek v·llal·s·val, legyen az ak·r profitorient·lt, ak·r

non-profit jellegű kˆzvetlen¸l is bekapcsolÛdhat a megvalÛsÌt·sba (ily mÛdon m·r az

ÈpÌtett Ès a termÈszeti kˆrnyezet megÛv·s·ban Ès fejlesztÈsÈben is rÈszt vehet). De

lehetsÈges a bekapcsolÛd·suk az olyan ˆsszetett kˆzˆssÈgfejlesztÈsi programokba is,

mint az EurÛpai UniÛ LEADER programja.

Ha siker¸l egy ˆsszetartÛ Ès a sorsa ir·nt felelősÈget v·llalÛ kˆzˆssÈget lÈtrehozni,

akkor m·r megvan a megfelelő alap, ahhoz, hogy kÈsőbb helyi jellegű gazdas·gi Ès

t·rsadalmi programokat indÌtsanak, pÈld·ul kˆzˆssÈgi v·llalkoz·sokat.

12. A SZÕVESS…GBANKOK STATISZTIKAI ELEMZ…S…RŐL39

A szÌvessÈgbankok non-profit szervezetek, de nekik is Èrdemes nÈha vizsg·lni

tevÈkenysÈg¸ket. A hatÈkonys·g elvÈnek ÈrvÈnyesÌtÈse ·ltal·ban a v·llalkoz·sokra

jellemző, de ezen elv alkalmaz·sa, ha nem is olyan szigor˙an, a non-profit szektorban

is cÈlszerű.

Ennek egyik eleme lehet ha időnkÈnt kÈrdőÌv form·j·ban kikÈrik a tagok

vÈlemÈnyÈt. Ezt vÈlemÈnyem szerint legal·bb Èvente egyszer meg kellene tenni. A

m·sik lehetősÈg a statisztikai vizsg·lat, ennek elsődleges cÈlja a gyenge pontok

felderÌtÈse kell legyen.(pl. kevÈs tranzakciÛ, alacsony forgalom, gyenge kˆzˆssÈg).

Olyan mutatÛsz·mok kidolgoz·sa sz¸ksÈges, amelyekkel egyar·nt lehet vizsg·lni a

gazd·lkod·s fenntarthatÛs·g·t Ès a kˆzˆssÈg erejÈt. A mutatÛk kidolgoz·s·n·l fontos,

hogy azok a jelenleg is rendelkezÈsre ·llÛ adatokra Èp¸ljenek. Alkalmaz·suk Ìgy is

csak akkor cÈlszerű, ha a szÌvessÈgbank elektronikus nyilv·ntart·st vezet, mert Ìgy

nem igÈnyel jelentős pluszmunk·t a kisz·mÌt·suk. A nagyobb tags·ggal rendelkező

kˆrˆknek feltÈtlen¸l Èrdemes megfontolni ezt a lehetősÈget. A mutatÛk ÈrtÈkÈt

nemcsak a teljes kˆzˆssÈgre, hanem az egyes tagokra is Èrdemes meghat·rozni, ez

sokat segÌthet a ÑproblÈm·sî tagok felderÌtÈsÈben (k¸lˆnˆsen nagyobb kˆrˆk esetÈn).

Az ÈrtÈkelÈsnÈl viszonyÌt·si alapnak a mutatÛk kor·bbi ÈrtÈkeit Èrdemes tekinteni,

esetleg m·s kˆrˆk eredmÈnyÈt.

13. ÷SSZEGZ…S

A szÌvessÈgbankok nagyon hasznos tevÈkenysÈget vÈgeznek. MegerősÌtik a

kˆzˆssÈget Ès kiegÈszÌtő jˆvedelemhez juttatj·k tagjaikat. Az egyik legfontosabb

tulajdons·guk, hogy megtanÌtanak bÌzni m·sokban. A szÌvessÈgbankok gazdas·gi Ès

szoci·lis vÈdőh·lÛkÈnt is funkcion·lnak, ezzel elősegÌtik a t·rsadalmi Ès gazdas·gi

rend stabilit·s·t.

KÈtsÈgtelen hasznoss·ga mellet azonban nem szabad elfelejteni, hogy ez nem

csodaszer. A szÌvessÈgbankok nagyon sok problÈma megold·s·ban segÌtenek, de a

kˆzˆssÈgfejlesztÈst kivÈve, egyet sem tudnak egyed¸l megoldani. Ez k¸lˆnˆsen igaz a 40

gazdas·gi tÈren kifejtett tevÈkenysÈg¸kre. SegÌthetnek a munkanÈlk¸lisÈg

mÈrsÈklÈsÈben, a helyi v·llalkoz·sok Ès a h·ztart·sok jˆvedelmi viszonyainak

javÌt·s·ban.

Manaps·g a fejlődÈst az ÈletszÌnvonallal mÈrik. A boldogs·g egyed¸li

meghat·rozÛj·nak a felhalmozott vagyont tekinti. Ezzel ellentÈtben az ÈletminősÈget

nem csak a jˆvedelmi viszonyok, hanem t·rsadalmi tÈnyezők is meghat·rozz·k. A

szÌvessÈgbankok egyik speci·lis tulajdons·ga, hogy egyszerre nˆvelik az

ÈletminősÈget Ès az ÈletszÌnvonalat.

FELHASZN£LT IRODALOM41

Alm·ssy Tam·s: A helyi gazdas·g erősÌtÈse kooper·ciÛn alapulÛ helyi pÈnz¸gyi

egy¸ttműkˆdÈsekkel (forr·s: www.adata.hu)

Alm·ssy Tam·s: A jÛ illat˙ pÈnz (forr·s: www.aranymalinko.fw.hu)

Barbara Brantdt: Helyi kˆzˆssÈgek pÈnzrendszerei

(forr·s: www.eszmelet.tripod.com/51/brantdt51.html)

Helmut Creutz: A pÈnz-szindrÛma 1-2 (HIFA-Hung·ria, Budapest, 1997)

Guy Dauncey: ÷sszeoml·s ut·n (Gˆncˆl KiadÛ, Budapest, 2001)

Silvio Gesell: A termÈszetes gazdas·gi rend (KÈtezeregy KiadÛ, Budapest, 2004)

N. Gregory Mankiw: Makroˆkonomia (Osiris KiadÛ, Budapest, 1999)

Nagy G·bor: KamatozÛ szÌvessÈgek (forr·s: www.etk.hu/talentum)

Paul A. Samuelson, William D. Nordhaus: Kˆzgazdas·gtan (Kˆzgazdas·gi Ès Jogi

KˆnyvkiadÛ, Budapest, 1995)

Ernst F. Schumacher: A kicsi szÈp (Kˆzgazdas·gi Ès Jogi KˆnyvkiadÛ, Budapest,

1991)

Szendrő Szupi JÛzsef (szerk.): K÷R kÈzikˆnyv (Nonprofit Hum·n Szolg·ltatÛk

Orsz·gos SzˆvetsÈge, Budapest, 1999)

SzÌvessÈgbankok ñ kal·k·ban kˆnnyebb, Figyelő, 2002. november 5. (forr·s:

www.fn.hu)

IntÈzmÈnyesÌtett kal·ka, Figyelő, 2003. oktÛber 30. 65-66. oldal

Az idő nem csak pÈnz, NÈpszabads·g, 2006. m·jus 13. (forr·s: www.nol.hu)

KˆzˆssÈgi ÷nsegÌtő Rendszer (K÷R) (forr·s: www.civilreg.hu)

www.etk.hu/talentum

www.hunglets.fw.huI

MELL…KLETEK

1. mellÈklet:

JÛtÈkonys·gi Cserebolt (esettanulm·ny)

1

Haz·nkban egyetlenegy Ñv·llalkoz·sî indult egy szÌvessÈgbank keretÈn bel¸l. Ez a

JÛtÈkonys·gi Cserebolt Szolnokon. Az al·bbi rˆvid esettanulm·ny ·ltal·nos kÈpet

kÌv·n adni az ¸zletről.

A boltot a 2001-ben alapÌtotta a Szolnoki K÷R. A cÈlja a szegÈnyek t·mogat·sa

volt. Az alapelkÈpzelÈs nÈh·ny mondatban felv·zolhatÛ. Az ¸zletben nem

kÈszpÈnzÈrt, hanem zˆld forintÈrt forgalmazz·k a termÈkeket. Kereskedni csak a

K÷Rbe valÛ belÈpÈs ut·n lehet. Zˆld forintot alapvetően kÈt mÛdon lehet szerezni: a

boltba bevitt t·rgyakÈrt cserÈbe vagy hagyom·nyos mÛdon, a szÌvessÈgbankban

vÈgzett tevÈkenysÈggel. SzigorÌt·skÈnt meghat·rozt·k, hogy csak a pozitÌv egyenleg

terhÈre lehet v·s·rolni. A tervek szerint az ¸zletben haszn·lt ruh·kkal,

alapÈlelmiszerekkel Ès egyÈb mindennapi sz¸ksÈgleti cikkekkel kereskedtek volna.

FigyelemremÈltÛ volt az egyik elkÈpzelÈs¸k. Eszerint segÌtettek volna a segÈlyek,

adom·nyok hatÈkonyabb eloszt·s·ban. Ez az al·bbiak szerint tˆrtÈnt volna: a

segÈlyszervezet az adom·nyozÛ engedÈlyÈvel beadja az adom·nyt az ¸zletbe, cserÈbe

K÷R utalv·nyokat kap, amit azt·n szÈtoszt a segÈlyezettek kˆzˆtt, ők pedig szabadon

dˆnthetik el, mit v·s·rolnak az utalv·nyokon. A mÛdszer nagy előnye, hogy az

v·lasztja ki mit kapjon a r·szorulÛ, aki a legjobban ismeri az igÈnyeit, saj·t maga.

Ezek voltak a tervek, nÈzz¸k mi lett belől¸k. A szÌvessÈgbank tevÈkenysÈge egyre

ink·bb t·rgyak cserÈjÈre szűk¸lt, jelenleg m·r nem is műkˆdik. A JÛtÈkonys·gi

Cserebolt viszont tov·bbra is ¸zemel (Ès tal·n kˆvetőre is tal·l). Ezut·n az ¸zlet

profilja lÈnyegÈben a haszn·lt ruh·k cserÈjÈre szűk¸lt. Tal·n ez lehet az egyik oka,

hogy az adom·nyok eloszt·s·ban remÈlt szerepe sem valÛsult meg. MÈg az elejÈn

felvetettÈk az ˆnkorm·nyzatnak, hogy a K÷R utalv·nyokat ÈpÌtse be a szoci·lis

1

A mellÈkletet megÌr·sa sor·n elsősorban a JÛtÈkonys·gi Csereboltban l·togat·som alkalm·val gyűjtˆtt

inform·ciÛkra Ès tapasztalatokra hagyatkoztam. II

rendszerbe, erre viszont akkor nem volt lehetősÈg. Az ˆnkorm·nyzat ·ltal kibocs·tott

szoci·lis utalv·nyok m·r bev·lthatÛk az ¸zletben, de az eladÛk mÈg nem tal·lkoztak

olyan vevővel, aki ezzel akart volna fizetni (Ès nem is fognak mivel az ilyen

utalv·nyokat egyben kell lev·s·rolni)

Jelenleg kˆr¸lbel¸l 400 tagja van az ¸zletnek, de csak egy rÈsz¸k aktÌv. Ők a

behozott ruh·kÈrt zˆld forintot kapnak, amiket az ¸zletben tudnak lev·s·rolni. Az

elad·si ·r 10%-·t forintban kell fizetni, ez a maxim·lis rÈsz ami non-profit műkˆdÈs

sor·n mÈg megengedett. Az Ìgy befolyÛ ˆsszegből prÛb·lj·k a kˆltsÈgeket fedezni.

(2006 oktÛberÈben kb. 30.000 Ft volt a bevÈtel). ElhanyagolhatÛ bevÈtel a tagoktÛl

kÈrt egyszeri belÈpÈsi dÌj (1000 Ft, nyugdÌjasoknak 700 Ft). Ezek a bevÈtelek m·r alig

fedezik a kˆltsÈgeket. A helyisÈget ugyan az ˆnkorm·nyzat biztosÌtja, de ez nem

jelenti, hogy nem kell Èrte bÈrleti dÌjat fizetni. Ehhez jˆn mÈg a rezsikˆltsÈg. Az

eladÛkat a munka¸gyi kˆzpont fizeti. Ha a havi 300.000 zˆld forint kˆr¸li forgalom

tov·bb csˆkken a bolt bez·r·sa elker¸lhetetlenek l·tszik.

A fentiek nem festenek t˙l pozitÌv kÈpet az ilyen tÌpus˙ v·llalkoz·sok kil·t·sairÛl.

A helyzet azÈrt nem ennyire rossz. Az ¸zletben tett szemÈlyes l·togat·s alapj·n

nyugodtan ki merem jelenteni, hogy van igÈny az ilyen kezdemÈnyezÈsekre, mind

t·rsadalmi, mind gazdas·gi oldalrÛl. MÈg most is, hogy a forgalom nagyon leszűk¸lt

megesik, hogy valaki csak beszÈlgetni, nÈzelődni tÈr be, a kˆzˆssÈg ir·nti igÈny mÈg

mindig megvan az emberekben. A gazdas·gi sz¸ksÈgessÈg pedig vit·n fel¸l ·ll ha a

hazai jˆvedelmi viszonyokat nÈzz¸k.

A csˆkkenő forgalom legnagyobb oka az lehet, hogy a tevÈkenysÈg a haszn·lt

ruh·k kereskedÈsÈre szűk¸lt. A t·rsadalmi Ès a gazdas·gi (pl. bev·s·rlÛkˆzpontok

megjelenÈse) v·ltoz·sok miatt ez m·r nagyrÈszt felesleges szolg·ltat·s. Nˆvelni

lehetne a bolt forgalm·t, ha tartÛs Èlelmiszereket, h·ztart·si Ès vegyipari cikkeket is

·ruln·nak, pÈld·ul ˙gy, hogy az ·r felÈt zˆld forintban lehet fizetni. Ehhez viszont

biztosÌtani kellene a megfelelő nagys·g˙ forintbevÈtelt (az egÈsz kezdemÈnyezÈsnek

csak akkor van Èrtelme, ha a bolt fenn tudja mag·t tartani). Emellett a tagok ez

esetben nem tudn·nak zˆld forintot szerezni, azzal, hogy leadnak dolgokat a boltba. A III

problÈma megold·sa nem lehetetlen, de mindenkÈppen sz¸ksÈges volna az eredeti

kal·kakˆr felÈlesztÈse. A sz¸ksÈges forintbevÈtel biztosÌt·sa az ·rbevÈtelből nem

lehetsÈges, de erre tal·lhatÛ m·s lehetősÈg is

11

.

11

PÈld·ul ha engedÈlyezz¸k a tagok kˆzˆtt a zˆld forint ·tv·lt·s·t forintra. M·sik lehetősÈg, ha a tagok pÈnzÈrt

v·llalnak munk·t, de az ellenÈrtÈket a K÷R sz·ml·j·ra utaltatj·k, ők pedig ezzel egyenÈrtÈkű zˆld forintot

kapnak. IV

2. mellÈklet:

A szÌvessÈgbankok m·sodlagos tevÈkenysÈgei

A szÌvessÈgbankok a cserÈk lebonyolÌt·s·n kÌv¸l termÈszetesen m·s tevÈkenysÈget

is vÈgezhetnek. Ez lehet non-profit, Ès a sz¸ksÈges feltÈtelek teljesÌtÈse ut·n, ak·r

v·llalkoz·si tevÈkenysÈg is.

Amikor egy szÌvessÈgbank tagjai ˙gy dˆntenek, hogy belev·gnak egy ˙j projektbe,

Èrdemes nÈh·ny dolgot figyelembe venni. Ha a tˆbbsÈg meg is szavazza a rÈszvÈtelt, a

tˆbbieket akkor sem lehet, arra kÈnyszerÌteni, hogy rÈszt v·llaljanak benne. …rdemes

az ˙j projektet teljesen elk¸lˆnÌteni a szÌvessÈgbank alaptevÈkenysÈgÈtől. Ha ez nem

tˆrtÈnik meg, akkor fenn·ll a veszÈlye, hogy a projekt esetleges kudarca az egÈsz

szÌvessÈgbankot mag·val r·ntja. De siker esetÈn is felmer¸lhetnek gondok. Az ˙j

projekt ir·nyÌtÛi sok időt fordÌtanak a szervezÈsre. Elv·rj·k, hogy a tˆbbi tag ÈrtÈkelje

f·radoz·saikat Ès szÌvessÈgpÈnzzel honor·lja. Ez a kÈrÈs jogos, de megfelelő

előkÈszÌtÈs hÌj·n konfliktusokhoz vezethet.

Az egyik megold·s erre az lehet, ha ˙gynevezett projektsz·ml·t nyitnak. Erre azok

a tagok, akik t·mogatj·k az ˙j elkÈpzelÈst szÌvessÈgpÈnzt fizetnek be. Ez azzal is

egy¸tt j·r, hogy csak a t·mogatÛk szÛlhatnak bele a projekt műkˆdÈsÈbe. A sz·ml·n

ˆsszegyűlt szÌvessÈgpÈnzből fizethetik azokat, akik a megvalÛsÌt·sban rÈszt vettek. A

nemzeti valut·ban jelentkező kˆltsÈgek fedezÈse a szÌvessÈgbank keretein kÌv¸l

tˆrtÈnhet. (A szÌvessÈgbank csak a helyi pÈnz forgalm·val kapcsolatos sz·ml·kat

vezeti, a nemzeti fizetőeszkˆzzel nem foglalkozik.)

Mindezt ˆsszefoglalva: A szÌvessÈgbank maradjon az alaptevÈkenysÈgnÈl, Ès ha

mÈgis valami ˙jba kezd akkor azt kezelje elk¸lˆnÌtve. V

3. mellÈklet:

A K÷R SZAB£LYAI

1. A K÷R egy non-profit jellegű kezdemÈnyezÈs a helyi kˆzˆssÈgekÈrt.

2. A K÷R rendszeresen, naprakÈsz nyilv·ntart·st kÈszÌt, amely kÌn·latot Ès keresletet

tartalmaz, ennek segÌtsÈgÈvel a tagok ·rukat Ès szolg·ltat·sokat cserÈlhetnek egym·s

kˆzˆtt.

3. A K÷R tagjai egyetÈrtenek azzal, hogy adataikat, valamint azokat az inform·ciÛkat,

amelyek a cserÈk lebonyolÌt·s·hoz sz¸ksÈgesek (pl. nÈv, csereforgalom,

sz·mlaegyenleg) - az adatvÈdelem keretein bel¸l - nyilv·ntartj·k Ès a tags·g

rendelkezÈsÈre bocs·tj·k.

4. A tranzakciÛk PONTban folynak, vagy rÈszlegesen kÈszpÈnzben. Csak a PONT

ÈrtÈkek ker¸lnek be a kˆnyvvitelbe. A tagok saj·t maguk dˆntik el, hogy kivel

akarnak kereskedni. Erre vonatkozÛlag nincs kˆtelezettsÈg.

5. A kˆnyvelő feladata, hogy jÛv·Ìrja a PONTokat egyik sz·ml·rÛl a m·sikra.

Mindenki sz·ml·ja null·rÛl indul, ezÈrt az ˙j tagok is azonnal elkezdhetik a

kereskedÈst. Nincs kamat illetve kezelÈsi kˆltsÈg.

6. A K÷R meghat·rozhatja az igÈnybe vehető hitel maxim·lis ÈrtÈkÈt. A K÷Rből valÛ

kilÈpÈs előtt a tagok kˆtelesek null·ra egyenlÌteni sz·ml·jukat.

7. A K÷R nem v·llal felelőssÈget Ès nem foglalkozik adÛbevall·si Ès £FA

visszaigÈnylÈsi ¸gyekkel. Minden tag felelős a saj·t adÛbevall·s·Èrt.

8. A K÷R visszautasÌthatja olyan tranzakciÛk beiktat·s·t a nyilv·ntart·sba, amely

tˆrvÈnyellenes, vagy m·s okbÛl szab·lysÈrtő.

9. A K÷R fenntart·sa ÈrdekÈben Èvi tagdÌjat kell fizetni, PONTban Ès kÈszpÈnzben.

Ennek mÈrtÈkÈről a csoport dˆnt.

10. A szervező csoportj·nak joga van visszautasÌtani b·rki felvÈtelÈt, vagy a tags·gbÛl

kiz·rni, ha tevÈkenysÈge ellentmond a rendszer Èrdekeinek.

11. EgyÈni gazd·lkod·ssal kapcsolatos (limit, kˆlcsˆn, t·mogat·s) kÈrÈst vagy

kÈrvÈnyt elsősorban a szervező csoport felÈ, m·sodsorban pedig a tagok KˆzgyűlÈse

felÈ kell k¸ldeni. VI

12. A tagoknak joguk van rÈszt venni a KˆzgyűlÈseken, Ès dˆntÈseket hozhatnak, 1

szavazat/1 tag alapj·n.

13. A szervező csoport ˙j szab·lyokat, mÛdosÌt·sokat hozhat lÈtre, de csak 2/3-os

tˆbbsÈgi szavazattal a KˆzgyűlÈsen, vagy 21 napon bel¸l egy RendkÌv¸li ‹lÈs keretÈn

bel¸l.

A tagok elfogadj·k e szab·lyokat, valamint az Alapszab·ly feltÈteleit Ès

rendelkezÈseit. VII

4. mellÈklet:

A szÌvessÈgbankok sikertelensÈgÈnek lehetsÈges okai Ès nÈh·ny aj·nlott

intÈzkedÈs

£ttekintve a hazai helyzetet kÈnytelenek vagyunk elismerni, hogy egy Èvtized alatt

sem siker¸lt gyˆkeret vernie ennek a kezdemÈnyezÈsnek. A budapesti Talentum

Kˆrtől eltekintve az egyes prÛb·lkoz·sok hamar kifulladtak. Felmer¸l teh·t a kÈrdÈs

mi ennek az oka, illetve hogyan lehetne v·ltoztatni a helyzeten?

Az ok nyilv·nvalÛ: a nyugati Ès a kelet-eurÛpai t·rsadalom k¸lˆnbˆzősÈgei.

TermÈszetesen m·s tÈnyezők is kˆzrej·tszanak a helyzet kialakul·s·ban, de

kÈtsÈgkÌv¸l ez a legfontosabb. Mag·val a rendszer lÈnyegÈvel nincs baj, az

tˆkÈletesen műkˆdik haz·nkban is, amint a Talentum Kˆr is bizonyÌtja. VÈlemÈnyem

szerint a gondok abbÛl erednek, hogy nem vettÈk figyelembe a kelet-eurÛpai

saj·toss·gokat a hazai modell kialakÌt·sakor illetve az egyes szÌvessÈgbankok

megalapÌt·sakor. Ilyen saj·toss·g pÈld·ul az ˙j dolgoktÛl valÛ idegenkedÈs, a vezetÈs

ir·nti v·gy (ne nek¸nk kelljen dˆnteni), a kezdemÈnyezőkÈszsÈg hi·nya. Ha azt

akarjuk, hogy a szÌvessÈgbankok Magyarorsz·gon is kifejtsÈk ·ld·sos hat·sukat,

akkor kÈt dolgot tehet¸nk, vagy v·runk nÈh·ny Èvtizedet, mÌg kialakulnak az ˙j

t·rsadalmi szok·sok (legink·bb az, hogy ne m·soktÛl v·rjuk problÈm·ink megold·s·t,

hanem vegy¸nk saj·t kez¸nkbe sorsunk ir·nyÌt·s·t) vagy megprÛb·ljuk a keleteurÛpai valÛs·gnak megfelelően ·talakÌtani az elkÈpzelÈst. Ehhez előszˆr is alaposan

meg kellene vizsg·lni az eddigi prÛb·lkoz·sokat Ès felt·rni siker¸k vagy kudarcuk

okait. Egy ilyen vizsg·lat eredmÈnyekÈppen m·r kialakÌthatÛ lenne egy olyan

szÌvessÈgbank modell, ami a hazai gyakorlatban is műkˆdőkÈpes. VIII

SzemÈlyes vÈlemÈnyem alapj·n Èn a kˆvetkező lÈpÈsek megtÈtelÈt javasoln·m:

# LÈtre kellene hozni egy LETSLINK-hez hasonlÛ szervezetet.

# A szÌvessÈgbankok szervezőinek kÈpzÈst kellene tartani, ahol a műkˆdÈs sor·n

felmer¸lő problÈm·k kezelÈsÈre is felkÈszÌtik őket.

# A szÌvessÈgbankok tagjainak szÈlesebb hat·skˆrrel rendelkező vezetősÈget

kellene v·lasztaniuk, amely nemcsak az adminisztratÌv teendőket l·tn· el, hanem

figyelnÈ a műkˆdÈst Ès javaslatokat dolgozna ki a fejlesztÈsre, a problÈm·k

megold·s·ra.

# ÷sztˆnˆzni kellene a szÌvessÈgbankokat honlap indÌt·s·ra.

# A Kˆr kÈzikˆnyvet fel kellene tenni az Internetre (ennek nincs szerzői jogi

akad·lya)

# …rdemes lenne egyes tagoknak munkakˆzvetÌtÈst v·llalniuk. Ez azt jelentenÈ,

hogy (jutalÈk ellenÈben) ˆsszehozn·k az eladÛkat Ès a vevőket. Ez főleg azoknak az

˙j tagoknak jˆnne jÛl, akiknek mÈg nincsenek ismerőseik a kˆrben (pl. ˙jonnan

kˆltˆztek a kˆrnyÈkre) Ès nehezen kapcsolÛdnak be a kereskedÈsbe.

# …rdemes a kˆr gazd·lkod·s·nak Ès a kˆzˆssÈgnek az ·llapot·t folyamatosan

nyomon kˆvetni, azokat a tagokkal rendszeresen megbeszÈlni.

# Mint nyugaton, itt is kellenÈnek olyan tagok, akikhez b·rmikor bizalommal

lehet fordulni Ès segÌtenÈnek a problÈm·k megold·s·ban (pl. limithez kˆzelÌtő

egyenleg esetÈn).

# Nagyobb erőfeszÌtÈseket kellene tenni a szÌvessÈgbankok megismertetÈsÈre,

mivel az emberek tˆbbsÈge mÈg nem hallott rÛla. Tudom·som szerint csak a

Figyelő Ès a Magyar Narancs Ìrt a tÈm·ban cikket, tov·bb· az időbankokrÛl jelenik

meg nÈha egy-egy tudÛsÌt·s. A Figyelőt tˆbbnyire nem h·ziasszonyok,

munkanÈlk¸liek, szakmunk·sok stb. olvass·k, Ìgy Èppen azokhoz nem jut el az

inform·ciÛ, akiknek a legnagyobb sz¸ksÈge lenne r·. El kellene Èrni, hogy a nagy

olvasÛt·borral rendelkező napilapok is foglalkozzanak a tÈm·val, de az igaz·n

hasznos az lenne, ha a televÌziÛban is tˆbbszˆr bemutatn·k a szÌvessÈgbankokat. IX

# Tanulm·nyozni kellene a volt NDK ter¸letÈn műkˆdő szÌvessÈgbankokat, ez

azÈrt lenne cÈlszerű mivel az ottani t·rsadalom (elsősorban a szocialista m˙lt miatt)

sokban hasonlÌt a hazaihoz.

12

12

…rdekes egybeesÈs, b·r valÛszÌnűleg nincs nagy jelentősÈge, hogy az osztr·k segÌtsÈggel alakult Talentum

Kˆr mÈg mindig műkˆdik, mikˆzben az ink·bb angolsz·sz tapasztalatokra t·maszkodÛ K÷Rˆk tˆbbnyire rˆvid

Èletűnek bizonyulnak. X

5. mellÈklet:

Egy kÈpzeletbeli szÌvessÈgbank Èves forgalm·nak t·bl·zatos bemutat·sa

Az al·bbi t·bl·zatok egy kÈpzeletbeli szÌvessÈgbank Èves forgalm·t mutatj·k. TÌz

taggal sz·moltam, ezek kˆz¸l kettőre kell figyelni. Az I tag az Èv folyam·n kilÈp Ès

negatÌv egyenleget hagy maga ut·n. A J tag ebben az Èvben lÈp be. A forgalmi adatok

a tagok kˆzˆtt az egyes rel·ciÛkban megvalÛsult Èves forgalom ˆsszevont adatai.

1. Az egyenlegek alakul·sa

Tagok NyitÛegyenleg TerhelÈs JÛv·Ìr·s

Z·rÛ

egyenleg

A 15 -11 38 42

B -30 -46 22 -54

C -17 -24 17 -24

D 20 -23 11 8

E 8 -17 25 16

F 54 -25 28 57

G -78 -18 7 -89

H 23 -6 32 49

I 5 -20 15 0

J 0 -16 11 -5

÷sszesen 0 -206 206 0

Forr·s: saj·t munka

2. A kereskedÈsből fakadÛ Èves forgalom alakul·sa

EladÛk

Tagok A B C D E F G H I J ÷sszesen (-)

A x 4 0 2 2 2 0 0 0 0 10

B 7 x 0 4 0 19 0 10 0 5 45

C 0 0 x 0 8 0 0 15 0 0 23

D 3 12 0 x 0 4 0 0 3 0 22

E 0 0 9 0 x 0 2 5 0 0 16

F 20 0 0 3 1 x 0 0 0 0 24

G 1 0 4 0 0 3 x 0 3 6 17

H 0 3 0 0 2 0 0 x 0 0 5

I 7 0 4 2 0 0 5 2 x 0 20

J 0 3 0 0 12 0 0 0 0 x 15

k ő Vev

÷sszesen (+) 38 22 17 11 25 28 7 32 6 11 197

Forr·s: saj·t munka XI

3. A kilÈpÈs miatti mÛdosÌt·s

Tagok A B C D E F G H J ÷sszesen (-)

I 1 1 1 1 1 1 1 1 1 9

Forr·s: saj·t munka

Az I eladÛkÈnt a tˆbbiek v·s·rlÛkÈnt szerepelnek a t·bl·zatban.

4. Az Èves forgalom alakul·sa

EladÛk

Tagok A B C D E F G H I J ÷sszesen (-)

A x 4 0 2 2 2 0 0 1 0 11

B 7 x 0 4 0 19 0 10 1 5 46

C 0 0 x 0 8 0 0 15 1 0 24

D 3 12 0 x 0 4 0 0 4 0 23

E 0 0 9 0 x 0 2 5 1 0 17

F 20 0 0 3 1 x 0 0 1 0 25

G 1 0 4 0 0 3 x 0 4 6 18

H 0 3 0 0 2 0 0 x 1 0 6

I 7 0 4 2 0 0 5 2 x 0 20

J 0 3 0 0 12 0 0 0 1 x 16

k ő Vev

÷sszesen (+) 38 22 17 11 25 28 7 32 15 11 206

Forr·s: saj·t munka

Beszélgetés Dr. Drábik Jánossal, a harmadikutas társadalomkutatóval

[2009.05.10. 12:21]

Dr. Drábik János az egyik legeredetibb gondolkodó ma Magyarországon, aki se a baloldalon, se

a jobboldalon nem szívesen látott vendég. Műveit valamennyi politika párt vezetője olvassa

(Gyurcsány, Orbán, Kuncze), csak hallgat róla. Könyveiben már 20 éve megírta, hogy a bankok

a pénzt a semmiből teremtik, rögtön adósság lesz belőle. Téziseit Nyugaton ma már számos

film, tanulmány és könyv támasztja alá. Az antiglobalista tüntetéseken részt vevő középosztály

már érti a világot, Magyarország még nem igazán. De kik azok a pénzügyi körök,

bankoligarchiák tagjai, akik előidézték a válságot? A 25 milliárdos IMF-garancia, amit a magyar

vezetők „kibuliztak”, kinek jó vajon? Sokan összeesküvés-elméletnek tartják a pénzügyi

világmátrixot. Az azonban tény, hogy a világ javainak túlnyomó többségét néhány

bankárdinasztia tartja kezében, és aranyfedezet nélkül gyártják a pénzt.

A nemzeti vagyonról

– Tavaly először azt mondta a kormány, hogy nincs államcsőd, majd azt

mondták, államcsőd fenyeget. Az IMF uniós közreműködéssel végül tető

alá hozott nekünk egy 25 milliárd dolláros hitelgaranciát, amit

lehívhatnak a magyarországi kereskedelmi bankok. Aztán Gyurcsánynak

szóltak bizonyos pénzügyi körök, hogy menni kéne. Most akkor mi

történik itt? És mi lesz ezzel a pénzzel?

– Ez a 25 milliárd dollár valójában egy ígéret arra, hogy ha a külföldi

tulajdonú kereskedelmi bankoktól szükségünk lesz devizahitelre, akkor a

magyar állam az adófizetőkkel kezességet vállal arra, hogy ezt a hitelt

beszerzi. De válasszuk szét a problémát! Van egy ún. világgazdasági

válság, illetve nincs, mert mesterségesen hozták létre. És van egy

magyar gazdasági válság, amit szintén mesterségesen hoztak létre,

hiszen mesterségesen előidézett pénzszűke van. Az ún. magyar válság

akkor is lenne, ha a világban nem lett volna krízis. Akik a magyar

helyzetet előidézték, először 2007 februárjában főpróbán szimulálták az

akciót, aztán a gyenge pontokat kijavították, 2008 nyarán megint

kipróbálták, és tavaly ősszel élesben megcsinálták.

– De mit és minek?

– A nemzetközi pénzügyi körök a működő nemzeti vagyon 90%-át, így az

ipari és mezőgazdasági üzemeket, bankokat stb. már megszerezték. Az

igazi cél az, hogy a maradékot is megszerezzék, amíg nem jön egy olyan

kormány, amit már nem tudnak könnyen irányítani. Most jöhet a nem

működő nemzeti vagyon, mint az ország területe, a föld mélyének a

kincse, a föld feletti és alatti vizek, az ingatlanok, pl. a királyi vár, a Sándor Palota, a múzeumok, a

kórházak. A pénzuralmi világrendszer vezetői általában minden kormányt irányítanak, hiszen mindenki a

világrend koordinátái között kénytelen mozogni.

– Konkretizáljuk, mert kicsit összeesküvés-elméletnek tűnik, és nem szeretném, hogy a fürdővízzel

kiöntsük a gyereket!

– Ma az államadósság 20 ezer milliárd forint, míg az ország adósságállománya 50 ezer milliárd forint. A

gazdaságra és a magánszemélyekre tehát 30 ezer milliárd forint jut. Viszont a 20 ezer milliárd forint zöme

államkötvényekben van, amiket időnként meg kell újítani. 2008 októberében hirtelen az a tizenegynéhány

befektető alap, amely kiharcolta magának, hogy az állam mindig nagy tömegben felajánlja nekik az

államkötvényeket – amiket nekik előjoguk megvásárolni –, lényegében összebeszéltek és egyetlen

államkötvényt sem voltak hajlandóak venni a szokásos kamattal. Az állam ezért elkezdte emelni a

kamatot, de így sem kellett nekik. Aztán 10% fölé ment a kamat, de a mai napig nem akarnak venni. A

mai napig sztrájkolnak, kartelleznek.

ingatlanmagazin.com - Giga bukta! A 25 milliárd dolláros IMF-hitel nem... http://www.ingatlanmagazin.com/ujprint/tartalom/9082/Giga_bukta_A...

1 / 3 2009.10.08. 10:02Dr. Drábik János

Réti Dóra

– De miért?

– Ki akarták kényszeríteni, hogy az állam az általuk adandó hitelt ne a szokásos módon államkötvényekkel,

kincstárjegyekkel fedezze, ahol a fedezetet alapja az adóbevétel. Nekik most a fizikai vagyon kell, a nem

működő nemzeti vagyon.

– A vízműveket összevonták, már készítik elő a privatizációra. Ezt beszélik mostanában.

– Minden lépés folyamatban van, hogy ezt a nem működő nemzeti vagyont jócskán áron alul

megszerezzék.

A 25 milliárd dolláros IMF-pénzről

– Térjünk vissza a 25 milliárd dolláros garanciára! Ha a világban a mérgezett hitelek miatt likviditási

problémák merültek fel, akkor honnan áramlott ez a töménytelen mennyiségű pénz a világba, és egy

cseppnyi hozzánk is? Megint fedezet nélkül nyomtatták a bankjegyeket?

– Magyarországnak erre a pénzre nincs szüksége. A 25 milliárdot nem az IMF és Brüsszel adta, ők csak

kvázi garanciát vállalnak, de nekik nincs pénzük. A nemzetközi kereskedelmi bankok adják. De nekik sincs

pénzük, ezért a ma működő ún. résztartalékra épülő, fedezet nélküli pénzrendszerben a levegőből állítják

elő korlátlanul a fedezetlen pénzt. (lásd korábbi cikkünket: Zeitgeist – a szerk.) 700 trillió dollárt állítottak

elő! (1 trillió dollár = 1000 milliárd forint).

– Jön a naiv kérdés. Miért nem állít elő a Magyar Nemzeti Bank is pénzt? Minek tartjuk?

– Mert a Nemzeti Banknak ezt megtiltották. A monetáris felségjogot, így többek között a pénzkibocsátás

jogát átadta az állam a Nemzeti Banknak, az meg átadta a nemzetközi pénzügyi struktúráknak. A magyar

kibocsátású pénzt kivonták a forgalomból. Ma már a Magyarországon használt pénzt kizárólag külföldön

állítják elő, majd kamatozó devizaként bocsátják a magyar pénzrendszer rendelkezésére úgy, hogy az MNB

egy részét forintruhába öltözteti. Valódi magyar pénz ma már nincs.

– Forinttal fizetek a boltban. Elvileg a deviza alapú hitelünk is forintban egyenlíti ki a lakás vételárát.

– A külföldről idejött deviza az, amit ideiglenesen forintnak neveznek. A forint így a szabad átváltás

következtében valójában magas kamatot hozó euró és dollár. A forintot egyelőre tartják, mert szabadon

tudják rángatni. Ma Magyarországon azt mondják, hogy be kell vezetni az eurót. De miért kellene

bevezetni, mikor régesrégen be van vezetne? Mondjon olyan dolgot, amit euróért nem tudok megvenni? A

helyes meghatározás az, hogy a forint nincs egyelőre még kivezetve.

– Akkor az árfolyamnyereségen nyerészkednek a bankok?

– Persze. Akkor mondanak le a spekulációról, amikor azokat a bizonyos maastrichti feltételeket teljesítjük,

vagyis a költségvetés éves hiánya nem lesz több a GDP 3%-ánál, az államadósság nem lesz több a GDP

60%-ánál. Akkor lemondanak arról, hogy a forint ellen tetszőlegesen vezessenek spekulációs támadásokat.

ingatlanmagazin.com - Giga bukta! A 25 milliárd dolláros IMF-hitel nem... http://www.ingatlanmagazin.com/ujprint/tartalom/9082/Giga_bukta_A...

2 / 3 2009.10.08. 10:02Például Dánia most nemzeti összterméke két és félszereséig eladósodott, mégsincs pánik, a dánok amúgy

is elég kemény nemzet.

– Akkor mire jók ezek a kritériumok?

– Ha valaki ezeket teljesíti, akkor a spekuláns más vonatkozásban jut jelentős előnyökhöz, és így az ő

helyzete hosszú távon megszilárdul.

– Azt is mondják, csak alig beszélnek róla, hogy Magyarországon más jellegű a válság, mert nálunk

nincsenek nagy mennyiségben ún. toxikus, mérgezett hitelek, mint Nyugaton.

– A mérgezett hiteleket a 90-es években az ún. bankkonszolidáció idején az állam iszonyatos pénzekért

átvette, és csak a jó hitelek maradtak a bankoknál. Ezért is felesleges a 25 milliárd dollár, semmi oka nem

volt arra, hogy idejöjjön. Illetve az az oka, hogy a pénzvilág további fedezetlen pénzt tudott fedezetté

átalakítani úgy, hogy a magyar állam és társadalom nyakába varrta. A nemzetközi pénz- és korporációs

oligarchia most már fedezett pénzként üzletelhet a továbbiakban vele a saját hasznára. A fedezet a magyar

munka, a magyar adófizetők pénze.

A cikk második részét itt olvashatják el: (Miért parkol 4000 milliárd a nemzeti bankban ha a gazdaság

haldoklik?)

Farkas Tibor