Képes hírek
Indiai
fiú parazita iker
Nyolc
éves Deepak Kumar Paswaan Indiából végre van egy normális
gyerekkora után "parazita iker" lett műtétileg
eltávolították.A fiú, aki ismertté vált szerte a világon a
beceneve "oktopus-boy" születik részben kialakított
lábak és karok az ő fejletlen iker növekszik a mellét. A
fiú nyolc évig megbélyegzik, néhány volt érzékelhető, mint az
Isten megtestesülése, míg mások gondolt rá, mint az ördög az
emberi szervezetben. Annak érdekében, hogy a fiúnak van egy
normális élet, négy órás üzemeltetése kivette szájából a
fejletlen iker végeztek a kórházban Fortis, az indiai Bangalore
város idén júniusban és fiú sikeresen gyógyul, és kezd
normális életet élni.
A
fiú először a médiában februárjában, amikor a részvényeket
kezdtem gyűjteni a pénzt egy művelet, amely megszüntetné a
felesleges végtagjait egy fiú. "Elegem van abból, hogy
különbözik a többi gyerek, én csak azt szeretném, hogy
normálisan élni", mondta Deepak műtét után.
r
Tervezők:
University of Karlsruhe
Tartózkodási hely: Németország
Tartózkodási hely: Németország
Roll Kísérleti Ház
A szerkezet tartalmaz egy külső héj, amely négy részből áll: támogató gyűrűk, torziós belső réteg membrán, valamint egy takarót.
Két mozgatható bútorok tekercs belül a szilárd edény, lehet másképp elhelyezni a középső kerék, amely lehetővé teszi a különböző funkciókat.
MNB: 2026-ban érheti el az államadósság a 60 százalékot
A
jelenlegi, GDP-arányos 80 százalékos államadósság 2026-ra
csökkenhet a maastrichti kritériumban rögzített 60 százalékra
változatlan költségvetési politika mellett – mondta a jegybank
hétfői rendezvényén Fehér Csaba, a Magyar Nemzeti Bank (MNB)
vezető elemzője, hozzátéve, hogy az elemzés technikai
kivetítésnek minősül és nem előrejelzésnek.
Az
MNB elemzése idén 0,1, jövőre 1,3, 2014-ben 2,3 százalékos
gazdasági növekedéssel számol, hosszabb távon pedig 2,5
százalékos bővüléssel.
A
GDP-arányos államháztartási hiány a kivetítés szerint idén
2,7, jövőre 2,4, majd hosszabb távon 2,7–2,9 százalék lesz.
A Széll Kálmán-terv 2.0 intézkedései 2014-től, a nyugdíjrendszer reformja pedig középtávon javítja az egyenleget - hangsúlyozta az MNB vezető elemzője.
Az államháztartás adósságának finanszírozásánál azzal számolt az MNB stábja, hogy az európai adósságválság 2015 utáni kifutása, valamint az EU/IMF-hitelmegállapodás csökkentheti a magyar kamatprémiumot, azaz kisebb finanszírozási költséget jelent, miközben az EU/IMF-hitel csak elővigyázatossági jellegű, azaz felvételére nem kerül sor.
A jelzett előfeltételek bekövetkezése esetén az államháztartás elsődleges egyenlege (amely nem tartalmazza a kamatfizetést) 2016 után folyamatosan javul, és hosszú távon eléri a GDP 2 százalékát. (Jelenleg a GDP 1,1 százaléka, de 2013–2016 között várhatóan csak a GDP 0,2-0,6 százaléka lesz.)
Az MNB vezető elemzője kitért arra, hogy ha az Alaptörvénybe foglalt 50 százalékos adósságrátát kívánja elérni egy kormány 2026-ra, akkor hosszabb távon a jelzett 2,5 százaléknál magasabb növekedésre, vagy a befektetők bizalmát erősítő – és alacsonyabb kamatköltséggel járó – lépésekre, vagy további költségvetési egyenlegjavításra van szükség.
Magyarország 2026 előtt is képes csatlakozni az euróövezethez anélkül, hogy az adósságráta 60 százalékra csökkenne – felelte egy kérdésre az előadó, hozzáfűzve, hogy a csatlakozásnak az a feltétele, hogy az adósságráta folyamatosan és kiszámítható módon csökkenjen.
A tanulmány technikai kivetítés, azaz nem a legvalószínűbb, hanem a változatlan gazdaság- és szakpolitikák feltételezése mellett várhatóan megvalósuló hiány- és adósságpályát mutatja be – hangsúlyozta az elemzést jegyző Fehér Csaba.
Az MNB stábja az elemzéssel egyrészt Simor András jegybankelnöknek, a Költségvetési Tanács tagjának nyújt segítséget, másrészt az elemzés alkalmas arra, hogy a kivetítés révén a gazdaságpolitikai intézkedések hosszabb távú hatását tárja fel – tette hozzá az MNB vezető elemzője
A Széll Kálmán-terv 2.0 intézkedései 2014-től, a nyugdíjrendszer reformja pedig középtávon javítja az egyenleget - hangsúlyozta az MNB vezető elemzője.
Az államháztartás adósságának finanszírozásánál azzal számolt az MNB stábja, hogy az európai adósságválság 2015 utáni kifutása, valamint az EU/IMF-hitelmegállapodás csökkentheti a magyar kamatprémiumot, azaz kisebb finanszírozási költséget jelent, miközben az EU/IMF-hitel csak elővigyázatossági jellegű, azaz felvételére nem kerül sor.
A jelzett előfeltételek bekövetkezése esetén az államháztartás elsődleges egyenlege (amely nem tartalmazza a kamatfizetést) 2016 után folyamatosan javul, és hosszú távon eléri a GDP 2 százalékát. (Jelenleg a GDP 1,1 százaléka, de 2013–2016 között várhatóan csak a GDP 0,2-0,6 százaléka lesz.)
Az MNB vezető elemzője kitért arra, hogy ha az Alaptörvénybe foglalt 50 százalékos adósságrátát kívánja elérni egy kormány 2026-ra, akkor hosszabb távon a jelzett 2,5 százaléknál magasabb növekedésre, vagy a befektetők bizalmát erősítő – és alacsonyabb kamatköltséggel járó – lépésekre, vagy további költségvetési egyenlegjavításra van szükség.
Magyarország 2026 előtt is képes csatlakozni az euróövezethez anélkül, hogy az adósságráta 60 százalékra csökkenne – felelte egy kérdésre az előadó, hozzáfűzve, hogy a csatlakozásnak az a feltétele, hogy az adósságráta folyamatosan és kiszámítható módon csökkenjen.
A tanulmány technikai kivetítés, azaz nem a legvalószínűbb, hanem a változatlan gazdaság- és szakpolitikák feltételezése mellett várhatóan megvalósuló hiány- és adósságpályát mutatja be – hangsúlyozta az elemzést jegyző Fehér Csaba.
Az MNB stábja az elemzéssel egyrészt Simor András jegybankelnöknek, a Költségvetési Tanács tagjának nyújt segítséget, másrészt az elemzés alkalmas arra, hogy a kivetítés révén a gazdaságpolitikai intézkedések hosszabb távú hatását tárja fel – tette hozzá az MNB vezető elemzője
Európa
a görögökre figyel
Aggódva
figyelik a térségben zajló politikai fejleményeket a nemzetközi
pénzpiacok: míg a francia elnökválasztás eredménye után
kivárnak, a görög parlamenti voksolás eredménye és az azt
követő kormányalakítási hercehurca felkorbácsolta a befektetői
hangulatot. Eközben az IMF elnöke óvott a költségvetési hiány
túl gyors csökkentésétől, mert az visszafoghatja a gazdasági
növekedést.
Míg Európa Francois Hollande új francia elnök megválasztása után azt latolgatja, továbbra is a francia-német befolyás érvényesül-e az unió irányításában, súlyos gazdasági következményektől tart a Görögországban fenyegető politikai válság láttán. Hisz amellett, hogy elhúzódó kormányalakítás esetén a hellén államnak június végétől likviditási gondokkal kell szembenéznie, félő, hogy magával rántja a térség ingatagabb országait. A fizetésképtelenség konkrét bejelentése ugyanis elemzők szerint tovább emelheti Spanyolország, Olaszország kamatszintjét, így fenntarthatatlanná válhat adósságállományuk refinanszírozása. Aggodalomra pedig bőven van ok, miután nem sikerült kormányt alakítania a vasárnapi görögországi választásokon legtöbb szavazatot szerzett konzervatív Új Demokráciának.
Míg Európa Francois Hollande új francia elnök megválasztása után azt latolgatja, továbbra is a francia-német befolyás érvényesül-e az unió irányításában, súlyos gazdasági következményektől tart a Görögországban fenyegető politikai válság láttán. Hisz amellett, hogy elhúzódó kormányalakítás esetén a hellén államnak június végétől likviditási gondokkal kell szembenéznie, félő, hogy magával rántja a térség ingatagabb országait. A fizetésképtelenség konkrét bejelentése ugyanis elemzők szerint tovább emelheti Spanyolország, Olaszország kamatszintjét, így fenntarthatatlanná válhat adósságállományuk refinanszírozása. Aggodalomra pedig bőven van ok, miután nem sikerült kormányt alakítania a vasárnapi görögországi választásokon legtöbb szavazatot szerzett konzervatív Új Demokráciának.
A
szervezet ugyanis nem talált koalíciós partereket meghirdetett
politikájához, amelynek két fő célja az eurózónában való
maradás biztosítása és a Görögországnak nyújtott nemzetközi
pénzügyi segély feltételrendszerének újratárgyalása lett
volna. Így a második helyen végzett Sziriza radikális baloldali
párt alakíthat kormányt, amennyiben három napon belül sikerül
koalíciót kötve többséget szereznie. Bár szakértők erre sem
látnak sok esélyt, mert ehhez az összes eddigi ellenzéki pártot
közös nevezőre kellene hoznia, fokozza a nemzetközi feszültséget,
hogy a Sziriza vélhetően nem tenne eleget a nemzetközi szervezetek
által szabott költségvetési konszolidációnak és ragaszkodna a
korábbi megszorító intézkedések visszavonásához. Akkor viszont
nem tudnák lehívni a mentőcsomag további részleteit, mely nélkül
csődöt jelentene az ország. Amennyiben a görög parlamentbe
jutott hét párt nem jut dűlőre, úgy a jövő hónapban új
választásokat kell kiírni, s a bizonytalanság még sokáig
folytatódik.
Eközben Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója felhívta a figyelmet arra: hamis az a vita, amely a megszorítások és a gazdasági növekedés közötti választásról folyik. Mindkettőre szükség van, de meg kell találni a megfelelő ritmust. Az IMF vezetője szerint a költségvetési hiány meredek csökkentése hajlamos lassítani a gazdasági növekedést. Az IMF vezetője nem utalt semmilyen konkrét országra, beszéde azonban egy nappal azután hangzott el, hogy Franciaország és Görögország választói szavazataikkal megbüntették a szociális kiadások megkurtításával és egyéb megszorító intézkedésekkel összefonódott kormányaikat.
Dőlhet az euródominó
Roppant bizonytalanná tette az eurózóna helyzetét a francia elnökválasztás, de különösen a görögországi parlamenti voksolás - mondta el lapunknak Saághy Pál. Az Equilor vezető deviza üzletkötője rámutatott: a görögök a 130 milliárd euró hitelért óriási megszorításokat vállaltak, ami évekre visszaveti gazdaságukat. Kérdés, képes lesz-e talpon maradni Görögország, ha minden ígéretet és egyezséget betart. Ennél már csak az lehet nagyobb gond, ha nem is akar megfelelni a hitelezők feltételeinek. A parlamenti választások után pedig arra is van esély, hogy a görögök önként elhagyják az euró-zónát.
Igaz, ha újra bevezetnék a drachmát, azt a piac alaposan leértékelné, ami jót tenne a külkereskedelemnek, de a hatalmas euró adósságot is felértékelné és Görögország képtelen lenne azt valaha is visszafizetni. Éppen ettől fél leginkább a befektetői piac - hangsúlyozta a szakember. Hozzáfűzte: egy ilyen folyamat az európai bankrendszert és az eurózóna gazdaságát is megrengetné.
A görög válság súlyosan érinti az eurózóna perifériális országait, Spanyolországot, Olaszországot, Írországot, illetve Portugáliát. Különösen a spanyolok és az olaszok kerülhetnek bajba, ha államkötvényeiket tartósan 6 százalék felett tudják csak eladni, ez pedig hosszabb távon fenntarthatatlan. Ha a befektetők nem vásárolnak ilyen kötvényeket, kiszáradhat, vagyis összeomolhat ezeknek az országoknak az állampapír piaca - mutatott rá Saághy.
A szakember szerint azonban a leendő görög kormány is tisztában lesz azzal: ha nem folytatja a megszorításokat, az államcsőddel nem csak az eurózónából, de az unióból is kizuhanhat, s a jövőben még nehezebben és drágábban juthat hitelhez, ha kap egyáltalán.
Szorít a spanyolcsizma
Nem kell az unió és az IMF megítélte újabb 130 milliárd euró, az IMF sem kell, Görögország nem fizet többé a külföldi bankoknak, de bent akar maradni az euró zónában; ezt közölte a vasárnapi görög választásokon a parlamentbe jutott pártok többsége. Akár új választást írnak ki, akár nem, ha ez a politika lesz a mérvadó, Görögországban bekövetkezik az államcsőd, nem tudják majd a lejáró adósságaikat kifizetni. A lisszaboni szerződés alapján a görögök ezután nagy valószínűséggel kilépnek majd az euró zónából és a görög politikai elit végre rákényszerül az önálló, "felnőtt" gazdaságpolitikára - fejtette ki lapunknak Rácz Margit, az MTA RKTK Világgazdasági Intézet kutatási igazgatója. A görögök szerinte az unióból semmiképpen sem lépnek ki, mert akkor elveszítenék a kohéziós források euró milliárdjait is.
Rácz Margit szerint a görög államcsőd nem rendíti meg Európát, de még az eurózónát sem, a hitelező bankok is túlélik majd a veszteségeiket. Az uniót és az euró zónát Spanyolország és Olaszország esetleges államcsődje rázná meg és már most is óriási gond, hogy például a spanyoloknál nincs gazdasági növekedés, miközben a munkanélküliség meghaladja a 20 százalékot.
A gazdaságkutató a francia elnökvállasztást illetően úgy vélte, Francois Hollande nem tudja majd teljesíteni választási ígéreteit: fizetésemelést különböző társadalmi csoportoknak, a megszorítások politikájának végét, több munkahelyet. "Az igazi megszorítások most jönnek majd, mert a francia folyóhiány sincs rendben, azt lejjebb kellene szorítani és nem a németek miatt, hanem a piac nyomására, amely a magas hiányt nem lesz hajlandó finanszírozni" - mutatott rá a szakember.
Tavaly a francia GDP-arányos hiány 5,9 százalék volt, idén 4,8 százalék lesz. Nem az a lényeg, hogy Hollande az uniós fiskális paktumról mit gondol, hanem az, hogy a nemzetközi pénzpiacok 2010 óta befagytak, kevés és drága hitelhez lehet csak jutni. Üres zsebbel Franciaország sem képes a gazdaságot élénkíteni. Hollande első útja Berlinbe, a második Washingtonba, az IMF-hez vezethet. Rácz Margit szerint Párizs sem úszhatja meg a strukturális reformokat és Hollande kénytelen lesz együttműködni Angela Merkel német kancellárral, mert csak az erős "MerkHollande"-tandem képes az unió stabilitását fenntartani.
A forint is bánhatja a bizonytalanságot
A kelet-közép-európai országok devizái is megérezhetik a görög és francia választások következményeit. A forint ugyan az utóbbi időszakban a régió többi feltörekvő devizájától némileg eltérő pályán mozgott, s most éppen erősödött az Európai Unió-Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a magyar kormány hiteltárgyalásainak megkezdéséről szóló bejelentéseknek köszönhetően. Hosszabb távon azonban ez az eltérő mozgás újra illeszkedhet a térség devizaárfolyam-változásainak mértékéhez.
A régió devizáinak árfolyamhullámzása elsősorban a befektetői piac kockázatvállalási hajlandóságától függ. Márpedig a magyar fizetőeszköz a cseh koronához, vagy a lengyel zlotyihoz hasonlóan a kockázatosabb devizák közé tartozik. Ha a spanyol, vagy az olasz államkötvények hozama, illetve az államadósság kockázati felára emelkedik, az magával húzza a magyar állampapírok hozamát és növeli a kockázati felárat is.
Ezzel párhuzamosan pedig a forint ismét veszít majd az erejéből. Szakemberek szerint az IMF-hitel éppen az ilyen esetekben lehet létfontosságú, csillapítva az árfolyam-gyengülést és a kockázati felár emelkedését. Ha nem történik drámai esemény, például egy görög államcsőd, akkor viszont a forint stabilizálódhat a 285-295 forintos euró sávban.
Menekülés az államcsődök elől
Aligha járunk messze az igazságtól, hogy Görögországot már csak a számukra nyújtott hitelcsomagok tartják életben, mentették meg mindeddig az államcsődtől. Az eddig kért pénzeket több részletben folyósították, mindig olyankor, amikor az ország már teljesítette azokat a megszorításokat, amelyeket az Európai Unió előírt számára. Az ajánlások betartása eddig sem ment simán, a hitelrészletek mindig az utolsó pillanatokban érkeztek meg. Most Görögország a terveknek megfelelően május 10-én megkapja a nemzetközi segélycsomag esedékes, 5,2 milliárd eurós részletét, de a további részletek folyósítása a görögországi helyzet alakulásától függ majd.
Görögország 2010 májusában kapott első alkalommal jelentős mértékű támogatást, mintegy 110 milliárd euró értékben. A második csomagról 2011-ben döntöttek, azzal a feltétellel, hogy az ország költségvetése hosszú távon fenntartható legyen. A pénz folyósítása elég bonyolult módon történik. Az uniós kormányfők által jóváhagyott - korábban még nem alkalmazott - eljárás neve: strukturált csőd. Ennek lényege, hogy Görögországnak mintegy 200 milliárd euró névértékű államkötvényt kellett becserélnie bankokkal és magánhitelezőkkel, úgy, hogy a tényleges értéknek 53,5 százalékát el kellett engedniük.
Bár a megállapodás - a magánhitelezők ódzkodása miatt - nem egészen az eredeti elképzelések szerint zajlott le, az uniós pénzügyminiszterek mégis megkegyelmeztek a görögöknek, akik így hozzájuthattak a második mentőcsomag valamivel több, mint 130 milliárd eurójának első részletéhez, 35,5 milliárd euróhoz. A magánbefektetők a strukturált csődhöz nyújtott hozzájárulásukért 30 milliárd euró értékig az eurózóna által garantált, rövid lejáratú kötvényeket kaptak. Ha ezt a hitelt a görögök idén márciusig nem kapták volna meg, akkor - mivel meg kellett újítaniuk egy 14,5 milliárd eurós, lejáró államkötvényüket-, már csődbe mentek volna.
A görög gazdaság megroppanása járult hozzá ahhoz is, hogy az euróövezethez tartozó államok létrehozták az EFSF-et, az Európai Pénzügyi Stabilitási Rendszert, amelyben 440 milliárd eurót helyeztek el, ez azonban nem minősült elegendőnek, így 500 milliárd eurós alappal megalkották az az Európai Pénzügyi Mechanizmust (ESM) is. A két alap, amely párhuzamosan működik, 1000 milliárd eurós hitelképességet képvisel. Az európai segélyalapok létrehozását az is indokolta, hogy csak így nyílott mód az IMF aktív bevonására Görögország hitelezésébe, miután a Valutaalap a 2010. májusi csomagnak 30 százalékát állta, és kétségeik voltak abban tekintetben, hogy a segélyalapok nélkül a görög válságkezelése megoldható-e. A tét most az, hogy Görögország tartja-e magát a korábbi hitelmegállapodásokhoz. Amennyiben igen, akkor az országnak jó esélye van arra, hogy 2015-ben visszatérjen a pénzpiaci hitelfelvételhez.
A nemzetközi pénzintézeteknél jól tudják, hogy a második mentőcsomagra nem azért volt szükség, mert időközben a nemzetközi gazdasági helyzet romlott, hanem azért, mert a hitelfelvevő nem teljesítette a határidőket. Újabb átütemezésre azonban már aligha nyílhat mód. Bármilyen összetételű kormánykoalíció kerül majd hatalomra, előbb-utóbb feltehetően kezdeményezni fogja, hogy kérjenek egy harmadik mentőcsomagot, bár feltehetően ezt előzetesen sokáig tagadni fogják. Piaci szakértők szerint ennek értéke 50 milliárd euró körüli, és 2015-től lenne rá szükség.
Eközben Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója felhívta a figyelmet arra: hamis az a vita, amely a megszorítások és a gazdasági növekedés közötti választásról folyik. Mindkettőre szükség van, de meg kell találni a megfelelő ritmust. Az IMF vezetője szerint a költségvetési hiány meredek csökkentése hajlamos lassítani a gazdasági növekedést. Az IMF vezetője nem utalt semmilyen konkrét országra, beszéde azonban egy nappal azután hangzott el, hogy Franciaország és Görögország választói szavazataikkal megbüntették a szociális kiadások megkurtításával és egyéb megszorító intézkedésekkel összefonódott kormányaikat.
Dőlhet az euródominó
Roppant bizonytalanná tette az eurózóna helyzetét a francia elnökválasztás, de különösen a görögországi parlamenti voksolás - mondta el lapunknak Saághy Pál. Az Equilor vezető deviza üzletkötője rámutatott: a görögök a 130 milliárd euró hitelért óriási megszorításokat vállaltak, ami évekre visszaveti gazdaságukat. Kérdés, képes lesz-e talpon maradni Görögország, ha minden ígéretet és egyezséget betart. Ennél már csak az lehet nagyobb gond, ha nem is akar megfelelni a hitelezők feltételeinek. A parlamenti választások után pedig arra is van esély, hogy a görögök önként elhagyják az euró-zónát.
Igaz, ha újra bevezetnék a drachmát, azt a piac alaposan leértékelné, ami jót tenne a külkereskedelemnek, de a hatalmas euró adósságot is felértékelné és Görögország képtelen lenne azt valaha is visszafizetni. Éppen ettől fél leginkább a befektetői piac - hangsúlyozta a szakember. Hozzáfűzte: egy ilyen folyamat az európai bankrendszert és az eurózóna gazdaságát is megrengetné.
A görög válság súlyosan érinti az eurózóna perifériális országait, Spanyolországot, Olaszországot, Írországot, illetve Portugáliát. Különösen a spanyolok és az olaszok kerülhetnek bajba, ha államkötvényeiket tartósan 6 százalék felett tudják csak eladni, ez pedig hosszabb távon fenntarthatatlan. Ha a befektetők nem vásárolnak ilyen kötvényeket, kiszáradhat, vagyis összeomolhat ezeknek az országoknak az állampapír piaca - mutatott rá Saághy.
A szakember szerint azonban a leendő görög kormány is tisztában lesz azzal: ha nem folytatja a megszorításokat, az államcsőddel nem csak az eurózónából, de az unióból is kizuhanhat, s a jövőben még nehezebben és drágábban juthat hitelhez, ha kap egyáltalán.
Szorít a spanyolcsizma
Nem kell az unió és az IMF megítélte újabb 130 milliárd euró, az IMF sem kell, Görögország nem fizet többé a külföldi bankoknak, de bent akar maradni az euró zónában; ezt közölte a vasárnapi görög választásokon a parlamentbe jutott pártok többsége. Akár új választást írnak ki, akár nem, ha ez a politika lesz a mérvadó, Görögországban bekövetkezik az államcsőd, nem tudják majd a lejáró adósságaikat kifizetni. A lisszaboni szerződés alapján a görögök ezután nagy valószínűséggel kilépnek majd az euró zónából és a görög politikai elit végre rákényszerül az önálló, "felnőtt" gazdaságpolitikára - fejtette ki lapunknak Rácz Margit, az MTA RKTK Világgazdasági Intézet kutatási igazgatója. A görögök szerinte az unióból semmiképpen sem lépnek ki, mert akkor elveszítenék a kohéziós források euró milliárdjait is.
Rácz Margit szerint a görög államcsőd nem rendíti meg Európát, de még az eurózónát sem, a hitelező bankok is túlélik majd a veszteségeiket. Az uniót és az euró zónát Spanyolország és Olaszország esetleges államcsődje rázná meg és már most is óriási gond, hogy például a spanyoloknál nincs gazdasági növekedés, miközben a munkanélküliség meghaladja a 20 százalékot.
A gazdaságkutató a francia elnökvállasztást illetően úgy vélte, Francois Hollande nem tudja majd teljesíteni választási ígéreteit: fizetésemelést különböző társadalmi csoportoknak, a megszorítások politikájának végét, több munkahelyet. "Az igazi megszorítások most jönnek majd, mert a francia folyóhiány sincs rendben, azt lejjebb kellene szorítani és nem a németek miatt, hanem a piac nyomására, amely a magas hiányt nem lesz hajlandó finanszírozni" - mutatott rá a szakember.
Tavaly a francia GDP-arányos hiány 5,9 százalék volt, idén 4,8 százalék lesz. Nem az a lényeg, hogy Hollande az uniós fiskális paktumról mit gondol, hanem az, hogy a nemzetközi pénzpiacok 2010 óta befagytak, kevés és drága hitelhez lehet csak jutni. Üres zsebbel Franciaország sem képes a gazdaságot élénkíteni. Hollande első útja Berlinbe, a második Washingtonba, az IMF-hez vezethet. Rácz Margit szerint Párizs sem úszhatja meg a strukturális reformokat és Hollande kénytelen lesz együttműködni Angela Merkel német kancellárral, mert csak az erős "MerkHollande"-tandem képes az unió stabilitását fenntartani.
A forint is bánhatja a bizonytalanságot
A kelet-közép-európai országok devizái is megérezhetik a görög és francia választások következményeit. A forint ugyan az utóbbi időszakban a régió többi feltörekvő devizájától némileg eltérő pályán mozgott, s most éppen erősödött az Európai Unió-Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a magyar kormány hiteltárgyalásainak megkezdéséről szóló bejelentéseknek köszönhetően. Hosszabb távon azonban ez az eltérő mozgás újra illeszkedhet a térség devizaárfolyam-változásainak mértékéhez.
A régió devizáinak árfolyamhullámzása elsősorban a befektetői piac kockázatvállalási hajlandóságától függ. Márpedig a magyar fizetőeszköz a cseh koronához, vagy a lengyel zlotyihoz hasonlóan a kockázatosabb devizák közé tartozik. Ha a spanyol, vagy az olasz államkötvények hozama, illetve az államadósság kockázati felára emelkedik, az magával húzza a magyar állampapírok hozamát és növeli a kockázati felárat is.
Ezzel párhuzamosan pedig a forint ismét veszít majd az erejéből. Szakemberek szerint az IMF-hitel éppen az ilyen esetekben lehet létfontosságú, csillapítva az árfolyam-gyengülést és a kockázati felár emelkedését. Ha nem történik drámai esemény, például egy görög államcsőd, akkor viszont a forint stabilizálódhat a 285-295 forintos euró sávban.
Menekülés az államcsődök elől
Aligha járunk messze az igazságtól, hogy Görögországot már csak a számukra nyújtott hitelcsomagok tartják életben, mentették meg mindeddig az államcsődtől. Az eddig kért pénzeket több részletben folyósították, mindig olyankor, amikor az ország már teljesítette azokat a megszorításokat, amelyeket az Európai Unió előírt számára. Az ajánlások betartása eddig sem ment simán, a hitelrészletek mindig az utolsó pillanatokban érkeztek meg. Most Görögország a terveknek megfelelően május 10-én megkapja a nemzetközi segélycsomag esedékes, 5,2 milliárd eurós részletét, de a további részletek folyósítása a görögországi helyzet alakulásától függ majd.
Görögország 2010 májusában kapott első alkalommal jelentős mértékű támogatást, mintegy 110 milliárd euró értékben. A második csomagról 2011-ben döntöttek, azzal a feltétellel, hogy az ország költségvetése hosszú távon fenntartható legyen. A pénz folyósítása elég bonyolult módon történik. Az uniós kormányfők által jóváhagyott - korábban még nem alkalmazott - eljárás neve: strukturált csőd. Ennek lényege, hogy Görögországnak mintegy 200 milliárd euró névértékű államkötvényt kellett becserélnie bankokkal és magánhitelezőkkel, úgy, hogy a tényleges értéknek 53,5 százalékát el kellett engedniük.
Bár a megállapodás - a magánhitelezők ódzkodása miatt - nem egészen az eredeti elképzelések szerint zajlott le, az uniós pénzügyminiszterek mégis megkegyelmeztek a görögöknek, akik így hozzájuthattak a második mentőcsomag valamivel több, mint 130 milliárd eurójának első részletéhez, 35,5 milliárd euróhoz. A magánbefektetők a strukturált csődhöz nyújtott hozzájárulásukért 30 milliárd euró értékig az eurózóna által garantált, rövid lejáratú kötvényeket kaptak. Ha ezt a hitelt a görögök idén márciusig nem kapták volna meg, akkor - mivel meg kellett újítaniuk egy 14,5 milliárd eurós, lejáró államkötvényüket-, már csődbe mentek volna.
A görög gazdaság megroppanása járult hozzá ahhoz is, hogy az euróövezethez tartozó államok létrehozták az EFSF-et, az Európai Pénzügyi Stabilitási Rendszert, amelyben 440 milliárd eurót helyeztek el, ez azonban nem minősült elegendőnek, így 500 milliárd eurós alappal megalkották az az Európai Pénzügyi Mechanizmust (ESM) is. A két alap, amely párhuzamosan működik, 1000 milliárd eurós hitelképességet képvisel. Az európai segélyalapok létrehozását az is indokolta, hogy csak így nyílott mód az IMF aktív bevonására Görögország hitelezésébe, miután a Valutaalap a 2010. májusi csomagnak 30 százalékát állta, és kétségeik voltak abban tekintetben, hogy a segélyalapok nélkül a görög válságkezelése megoldható-e. A tét most az, hogy Görögország tartja-e magát a korábbi hitelmegállapodásokhoz. Amennyiben igen, akkor az országnak jó esélye van arra, hogy 2015-ben visszatérjen a pénzpiaci hitelfelvételhez.
A nemzetközi pénzintézeteknél jól tudják, hogy a második mentőcsomagra nem azért volt szükség, mert időközben a nemzetközi gazdasági helyzet romlott, hanem azért, mert a hitelfelvevő nem teljesítette a határidőket. Újabb átütemezésre azonban már aligha nyílhat mód. Bármilyen összetételű kormánykoalíció kerül majd hatalomra, előbb-utóbb feltehetően kezdeményezni fogja, hogy kérjenek egy harmadik mentőcsomagot, bár feltehetően ezt előzetesen sokáig tagadni fogják. Piaci szakértők szerint ennek értéke 50 milliárd euró körüli, és 2015-től lenne rá szükség.
Az EU mára egy bürokratikus, diktatórikus szervezetté vált
2012, május 13
- 20:15
A
Szolnoki Nemzeti Esték programsorozat vendége volt Z. Kárpát
Dániel, a Jobbik országgyűlési képviselője. Lakossági fórumán
napi közéleti - politikai kérdések kerültek szóba.
Előadásának
bevezető részében Z. Kárpát Dániel a 4-es főút lassú és
gyakran beragadó forgalmához hasonlította az általános
magyarországi közállapotokat. Már az első mondataiban ostorozta
a hírközlést, ami a Jobbikot negatív színben tünteti fel, így
az igazság csak személyes beszélgetések, illetve a jelenlegihez
hasonló lakossági fórumok által juthat el az emberekhez. A mai
közállapotokat hűen tükrözi, hogy a következmény nélküli
országban egyesek bármit megtehetnek, mindenféle jogi
fenyegetettség nélkül, különös tekintettel a szennysajtóra.
Hazánkban
az IMF nevű uzsoraszervezet diktálja a feltételeket
A
képviselő szerint a jelenlegihez hasonló népnyúzó
intézkedéseket csak nálunk lehet megcsinálnia a mindenkori
fennálló hatalomnak, Bokros Lajostól kezdve a Széll Kálmán
tervig. Más országban már forradalom, illetve lázadás tört
volna ki. A népesedési adataink is igen szomorúak: a magyarság
létszámának pusztán a fenntartásához minden most születő
leánynak nyolc gyermeket kellene világra hoznia.
Jelenleg
hazánkban az IMF nevű uzsoraszervezet diktálja a feltételeket, ez
már Kádár Jánosék óta így van. A feladat parancsuk szerint az,
hogy minél több jövedelmet húzzanak ki az ország lakossága
zsebéből, ezt a jelenlegi kormány híven meg is teszi. Az évi 600
milliárdos megtakarítás egyénenként 60 000 Ft-ot jelent évente,
azaz családonként átlagosan 240 ezret. A választási kampányban
két éve minderről persze szó sem volt. Példaként említette Z.
Kárpát Dániel, hogy a magas árak miatt a lakosság kb. 20 %-a a
gyógyszereit sem tudja kiváltani. A megígért évi százezer új
munkahely helyett a kormány két év óta pedig mindössze 1900 új
munkahelyet tud felmutatni.
Hazánkat
az államadósság fojtja meg, mert visszafizethetetlen mértékű.
Ezt a hatalom „szent tehénként” kezeli, miközben az
újratárgyalásról mindenféle bugyuta magyarázatok mellett
hallani sem akar.
Z.
Kárpát Dániel arra ösztönözte hallgatóságát, hogy
vásároljanak hazai kereskedőnknél és ne vezessenek számlát
olyan banknál, amely a népnyomorításban, az uzsorahitelezésben
részt vett.
A
képviselő kritikus pontnak nevezte a föld megvédését a külföldi
befektetők, kufárok ellenében, melyet akár az uniós tagságunk
árán is meg kell oldanunk. Z. Kárpát Dániel emlékeztetett arra,
hogy a kétharmados hatalom a föld alkotmányos védelem alá
helyezését név szerinti szavazáson utasította el. A földdel
történő visszaélésekre a Benetton család Somogy megyei
földbirtoklását hozta fel példaként, amely miatt a Jobbik már
tüntetést is szervezett.
Az
EU mára egy bürokratikus, diktatórikus szervezetté vált
A
fórumon megjelentek ezt követően kérdéseket intézhettek a
vendéghez. Szó esett a Fidesz-kormány leváltásának
lehetőségeiről és a devizahitelesekről is. A képviselő szerint
ha a kormány átvette volna a Jobbik javaslatait a végtörlesztések
ügyében, azokat a jelenleginél kb. 600 milliárd forinttal
olcsóbban meg lehetett volna oldani, az akkori alacsonyabb
árfolyamok miatt. Így nem lett volna szükség a Széll Kálmán
tervnek nevezett megszorító csomagra.
Z.
Kárpát beszélt az uniós kilépés lehetőségeiről is.
Hangsúlyozta, hogy Fekete-Afrika után a Föld leglassabban fejlődő
gazdasági övezete az EU, ami mára egy bürokratikus, diktatórikus
szervezetté vált. Új külpiacokat kell találnia hazánknak,
elsősorban a keleti országokban, mivel az unión belül érdemi
bővülést nem lehet elérni.
A
csőd szélére sodródott gazdaságunk legfőbb kerékkötője a
súlyos adósságteher, amely ügyében a jelenlegi kormány
semmiféle előrelépést nem tudott elérni. Ha a Jobbik kormányra
kerülne, a vég nélküli hiteltörlesztéseket azonnal
felfüggesztené és tárgyalásokat kezdene az adósságrendezésről.
Továbbá erősen megadóztatná a külföldi cégeket és bankokat
is, amelyek jelen pillanatban évente kb. 5 000 milliárd Ft
jövedelmet visznek ki adózatlanul az országból. A megélhetési
gyermekgyártás ösztönzése is azonnali hatállyal megszüntetésre
kerülne.
A
Jobbikot szándékosan elhallgatják
Arról
is beszélt, hogy a Jobbik társadalmi ismertségének legnagyobb
gátja az egyenlőtlen szereplése a többi politikai erőhöz képest
a hírközlésben.
Az
internet kivételével a párt nem jut kellő mértékben szóhoz,
ami persze teljesen törvénytelen, de a fideszes Médiatanácsnak
nem érdeke a jogszabályok betartatása. Jelenleg a Jobbik leginkább
hatásos tömegtájékoztatási eszközének a Hazai Pálya c.
kétmillió példányban megjelenő újság tűnik, mely a kampány
közeledtével várhatóan gyakrabban fog megjelenni.
Z.
Kárpát Dániel hangsúlyozta: maradék nemzeti vagyonunkat, a
termőföldet minden áron meg kell védeni, mely a moratórium
lejártával szabad prédája lehet a külföldi befektetőknek.
Jelenleg sajnos sok föld kerül a narancsbárók és oligarchák
kezébe.
Bölcsőkben
kell megvívni a háborút
Szó
esett a terjedő cigánybűnözésről, erőszakos bűncselekményekről
is. A képviselő azt javasolta, hogy törődjünk többet az
önvédelemmel, a sporttal, a küzdősportokkal, és ne legyünk
könnyű prédák a ránk támadók számára. Törődjünk többet
egymással és nyújtsunk segítséget, ha a közelünkben valakit
támadás ér. A népességi mutatók alapján sajnos keményebb
világ elé nézünk a jövőben. A képviselő elmondása szerint a
cigányság megélhetési szaporulata az utóbbi időben szerencsére
kisebb mértékben emelkedik mint korábban, mindemellett szigorú
szabályozásra van szükség az idegenek bevándorlása ügyében
is. A legfőbb dolog a magyarság gyermekvállalási hajlandóságának
és lehetőségeinek ösztönzése, mivel minden nemzet sorsa a
bölcsőkben megvívott háború sikerétől függ.
Szent
Korona Rádió nyomán – barikad.hu
Jönnek a kommunisták - Görögország magával ránt minket is?
Inkább
a frontális ütközés, mint a barbár Európa - Rohamosan távolodik
Görögország az eurózónától, miután hétfő reggelre a
parlament két jelentős baloldali pártja is kiszállt a koalíciós
tárgyalásokból, és így elúszni látszik a kormányalakítás
esélye. A jövő alakítását egy kommunistákat, zöldeket és
fiatal forradalmárokat tömörítő pártszövetség ragadhatja
magához, amely megszorítások helyett pénzt osztana a népnek.
Görögország
legfiatalabb pártvezérének, a karizmatikus, 37 éves Alekszisz
Ciprasznak az élete új fejezethez érkezett múlt vasárnap. A
pénzügyi válságban vergődő, az EU és az IMF hitelein csüngő
Görögországban tartott választások ugyanis földindulásként
döntötték le a pénzügyi mentőövért kapálózó nagy pártok
hatalmát, és a politikai káoszban születő új erőket
segítették hatalomra. Ciprasz radikális pártszövetsége, az
eddig démonizált, marginális szélsőbal egyik pillanatról a
másikra a parlament második legnagyobb ereje lett - írta
az Origo.
Ez az erő mindent elkövet azért, hogy letérítse Görögországot a 2010 óta egyengetett útról, amelyre az államcsőd elkerülése érdekében kényszerült. "Be fogjuk bizonyítani az európaiaknak, hogy a program, amelyet ránk kényszerítenek, barbár és hatástalan" - nyilatkozta a választások után Ciprasz. Az általa vezetett Radikális Baloldali Koalíció, rövidített nevén Szüriza lenullázhatja mindazt, amit az unió eurószázmilliárdokkal próbált stabilizálni az elmúlt két évben.
Programját mostantól mindenki kénytelen komolyan venni, mivel hétfőre kiderült: az új parlamenti erőviszonyok között az uniós megszorító programot támogató pártok nem képesek kormánytöbbséget összehozni. Vasárnap a Szüriza, hétfőn a másik szóba jövő baloldali párt, a Demokratikus Baloldal is bejelentette, hogy nem asszisztál az eddigi kormánypárt és a választásokat megnyerő ellenzéki párt további megszorításaihoz, és nem áll össze velük nagykoalícióba. Ez pedig megismételt választásokhoz vezethet, ahol a közvélemény-kutatások szerint az egyre elkeseredettebb görögök akár győztest is faraghatnak a radikális baloldalból.
Forradalmárok és munkásmozgalmak
Ciprasz pártszövetsége, a különböző radikális szervezetek laza koalíciójából álló Szüriza egyáltalán nem tartozik a mérsékelt politikai fősodorhoz: legnagyobb tagszervezete, a Szünaszpiszmosz radikális újbaloldali párt, de tagjai között kommunista, antikapitalista mozgalmak, munkásszervezetek, valamint zöldpártok és -mozgalmak is találhatók. A német Bild tavasszal arról írt, hogy Ciprasz szimpatizál a megszorítások ellen tüntető maszkos görög anarchistákkal is, akik az elmúlt években rendszeresen csatatérré változtatták a görög utcákat: igaz, a politikus ezt tagadja, és a lapot be is perelte jó hírneve megsértése miatt.
A Telegraph című brit lap athéni tudósítása szerint ugyanakkor a párt székházában is sok minden árulkodik a radikális nézetekről: az irodákban forradalmat követelő poszterek és radikális baloldali gyűlések plakátjai vannak kifüggesztve mindenfelé. Nem meglepő: a Szüriza a 2000-es évek elején a globalizációellenes tüntetésekből, anarchista demonstrációkból nőtt ki, és egy ideig a görög kommunista párttal is választási szövetségben állt.
Történetét szűk egy évtized alatt többtucatnyi különböző radikális kommunista, anarchista és zöldszervezet szövetkezése, konfliktusa és szakadása határozta meg: szinte mindenféle választási koalíciót és együttműködést kipróbáltak. A sokszínű szervezet 2004 óta benn is volt a görög parlamentben, bár akkor még csak hajszállal lépte át a 3 százalékos küszöböt, és 2007-ben is csak 5 százalékot szerzett.
A koalíciós tárgyalásokból hétfőn kiugró másik baloldali párt, a Demokratikus Baloldal szintén a Szürizából született, annak mérsékeltebb balos ága, amely 2010-ben lépett ki a szövetségből. Az önálló párttá alakuló csoport a válság miatt széthulló szocialista kormánypártból, a PASZOK-ból is szívott fel tagokat, és így tudott bekerülni a parlamentbe a májusi választásokon. Bár korábban szétváltak, vezetőjének nyilatkozataiból egyértelmű, hogy ők is Ciprasz mellett képzelik el az ország megmentését: a pártelnök hétfőn közölte, hogy csak a Szürizával koalícióban látja értelmét kormányt alakítani.
Minden gránáttal közelebb a hatalomhoz
Alekszisz Ciprasz, ennek a sokszínű radikális csoportnak a fiatal feje eredetileg mérnökként dolgozott építőipari cégeknél, és a görög kommunista párt ifjúsági szervezetében, a Görögország Kommunista Ifjúságában kezdett politizálni. A BBC szerint akkor hagyta ott a hagyományos kommunistákat, amikor azok szakítottak a Szünaszpiszmosszal: a Moszkva felé tekintő kommunisták és az új "eurokommunisták" közötti szétválás után az utóbbiak között maradt, és fiatal, kommunikatív vezetőként gyorsan a szövetség csúcsára emelkedett.
2009-ben már parlamenti frakciót vezetett, és a görög pénzügyi válságot meglovagolva a kormány egyik leghangosabb kritikusává vált: sikeresen vette fel a brutális megszorítások miatti felháborodás hangját, és populista módon támadta a csőd elkerüléséhez szükséges hitelek miatt hozott megszorításokat. "Legközelebb majd azt fogják mondani, hogy adjuk fel a demokráciát is az újabb hitelek kedvéért" - mondta egyszer a parlamentben.
További részletek az Origón.
Ez az erő mindent elkövet azért, hogy letérítse Görögországot a 2010 óta egyengetett útról, amelyre az államcsőd elkerülése érdekében kényszerült. "Be fogjuk bizonyítani az európaiaknak, hogy a program, amelyet ránk kényszerítenek, barbár és hatástalan" - nyilatkozta a választások után Ciprasz. Az általa vezetett Radikális Baloldali Koalíció, rövidített nevén Szüriza lenullázhatja mindazt, amit az unió eurószázmilliárdokkal próbált stabilizálni az elmúlt két évben.
Programját mostantól mindenki kénytelen komolyan venni, mivel hétfőre kiderült: az új parlamenti erőviszonyok között az uniós megszorító programot támogató pártok nem képesek kormánytöbbséget összehozni. Vasárnap a Szüriza, hétfőn a másik szóba jövő baloldali párt, a Demokratikus Baloldal is bejelentette, hogy nem asszisztál az eddigi kormánypárt és a választásokat megnyerő ellenzéki párt további megszorításaihoz, és nem áll össze velük nagykoalícióba. Ez pedig megismételt választásokhoz vezethet, ahol a közvélemény-kutatások szerint az egyre elkeseredettebb görögök akár győztest is faraghatnak a radikális baloldalból.
Forradalmárok és munkásmozgalmak
Ciprasz pártszövetsége, a különböző radikális szervezetek laza koalíciójából álló Szüriza egyáltalán nem tartozik a mérsékelt politikai fősodorhoz: legnagyobb tagszervezete, a Szünaszpiszmosz radikális újbaloldali párt, de tagjai között kommunista, antikapitalista mozgalmak, munkásszervezetek, valamint zöldpártok és -mozgalmak is találhatók. A német Bild tavasszal arról írt, hogy Ciprasz szimpatizál a megszorítások ellen tüntető maszkos görög anarchistákkal is, akik az elmúlt években rendszeresen csatatérré változtatták a görög utcákat: igaz, a politikus ezt tagadja, és a lapot be is perelte jó hírneve megsértése miatt.
A Telegraph című brit lap athéni tudósítása szerint ugyanakkor a párt székházában is sok minden árulkodik a radikális nézetekről: az irodákban forradalmat követelő poszterek és radikális baloldali gyűlések plakátjai vannak kifüggesztve mindenfelé. Nem meglepő: a Szüriza a 2000-es évek elején a globalizációellenes tüntetésekből, anarchista demonstrációkból nőtt ki, és egy ideig a görög kommunista párttal is választási szövetségben állt.
Történetét szűk egy évtized alatt többtucatnyi különböző radikális kommunista, anarchista és zöldszervezet szövetkezése, konfliktusa és szakadása határozta meg: szinte mindenféle választási koalíciót és együttműködést kipróbáltak. A sokszínű szervezet 2004 óta benn is volt a görög parlamentben, bár akkor még csak hajszállal lépte át a 3 százalékos küszöböt, és 2007-ben is csak 5 százalékot szerzett.
A koalíciós tárgyalásokból hétfőn kiugró másik baloldali párt, a Demokratikus Baloldal szintén a Szürizából született, annak mérsékeltebb balos ága, amely 2010-ben lépett ki a szövetségből. Az önálló párttá alakuló csoport a válság miatt széthulló szocialista kormánypártból, a PASZOK-ból is szívott fel tagokat, és így tudott bekerülni a parlamentbe a májusi választásokon. Bár korábban szétváltak, vezetőjének nyilatkozataiból egyértelmű, hogy ők is Ciprasz mellett képzelik el az ország megmentését: a pártelnök hétfőn közölte, hogy csak a Szürizával koalícióban látja értelmét kormányt alakítani.
Minden gránáttal közelebb a hatalomhoz
Alekszisz Ciprasz, ennek a sokszínű radikális csoportnak a fiatal feje eredetileg mérnökként dolgozott építőipari cégeknél, és a görög kommunista párt ifjúsági szervezetében, a Görögország Kommunista Ifjúságában kezdett politizálni. A BBC szerint akkor hagyta ott a hagyományos kommunistákat, amikor azok szakítottak a Szünaszpiszmosszal: a Moszkva felé tekintő kommunisták és az új "eurokommunisták" közötti szétválás után az utóbbiak között maradt, és fiatal, kommunikatív vezetőként gyorsan a szövetség csúcsára emelkedett.
2009-ben már parlamenti frakciót vezetett, és a görög pénzügyi válságot meglovagolva a kormány egyik leghangosabb kritikusává vált: sikeresen vette fel a brutális megszorítások miatti felháborodás hangját, és populista módon támadta a csőd elkerüléséhez szükséges hitelek miatt hozott megszorításokat. "Legközelebb majd azt fogják mondani, hogy adjuk fel a demokráciát is az újabb hitelek kedvéért" - mondta egyszer a parlamentben.
További részletek az Origón.
Cozma gyilkosság: Morvai levele a győri ítélőtábla elnökének
Morvai Krisztina Európai Parlamenti képviselő nyílt levélben kérte a Győri Ítélőtábla elnökét, hogy az internet útján tegye megismerhetővé az érdeklődők számára a nagy felháborodást kiváltott másodfokú ítéletet, valamint az annak alapját képező elsőfokú ítéletet a Marian Cozma sérelmére elkövetett emberölés ügyében.
Indokolásul
kifejtette, hogy a bírósági ítélet, illetve a büntetés
jelentős enyhítésének pontos indokait a magyar embereknek joguk
van elolvasni, tanulmányozni és értékelni, hiszen a bírósági
döntés végső soron Magyarország, a magyar társadalom nevében
születik. Ezzel összefüggésben kifogásolta, hogy a Győri
Ítélőtábla tárgyalótermében
- teljesen indokolatlanul, sőt erősen kifogásolhatóan - az
Európai Unió zászlója áll. A képviselő - hivatkozva arra, hogy
Magyarország nemzeti önrendelkezéssel bíró, független állam,
önálló és független igazságszolgáltatással - arra kérte a
bíróság elnökét, hogy az ezzel ellentétes értelmezésre okot
adó jelképet haladéktalanul távolítsa el a tárgyalóteremből,
illetve tárgyalótermekből.
A nyílt levél teljes szövege
Tisztelt Dr. Havasiné Dr. Orbán Mária a Győri Ítélőtábla elnöke! A Győri Ítélőtábla a tegnapi napon hozott másodfokú ítéletet a Marian Cozma és két társa sérelmére elkövetett azon kirívó súlyú életelleni bűncselekmény ügyében, amely az egész magyar társadalmat mélyen megrendítette és felháborította. Mint ismeretes az elkövetők egy ereje teljében levő fiatalember életét kioltották, két másik fiatal férfit pedig életveszélyesen megsebesítettek. Az emberek többsége értetlenül fogadta a bíróság tegnapi döntését, amellyel az első fokon kiszabott büntetéseket jelentős mértékben enyhítette, így az elsőrendű vádlott büntetését életfogytig tartó szabadságvesztésről 18 évre csökkentette. A hírkommentárok szerint az adott elkövetők vonatkozásában nem merül fel törvényi akadálya annak, hogy akár a legsúlyosabb megítélésű cselekmény elkövetője is jelentős kedvezménnyel szabaduljon. Bírói szakvizsgával is rendelkező büntetőjogászként tudom, hogy jogi kérdésekben nem helyes kizárólag érzelmi alapon, elhamarkodottan, az ügy ténybeli és jogi kérdéseinek alapos ismerete nélkül nyilatkozni, ezért ezt most nem is teszem. Ugyanakkor meggyőződésem, hogy mind nekem, az ügy iránt érdeklődő jogásznak és választott politikusnak, mind a magyar társadalom minden érdeklődő tagjának jogában áll az ítéletet a maga egészében megismerni, elolvasni, s abból a maga következtetéseit levonni. Annál is inkább így van ez, mert a bírósági döntés Magyarország nevében született, az eljáró bírók azt nem magánemberekként, hanem a magyar nép felhatalmazása alapján, a magyar állam büntetőhatalmát gyakorolva hozták meg. Éppen ezért arra kérem Elnök Asszonyt, hogy mind az említett másodfokú ítéletet, mind pedig annak "alapítéletét", az ügyben hozott elsőfokú döntést a Győri Ítélőtábla honlapján - a személyes adatok védelmére szolgáló jogszabályok betartása mellett - nyilvánosságra hozni, az érdeklődők számára megismerhetővé tenni szíveskedjék.
A másik kérésem azzal kapcsolatos, hogy az ítélethirdetésről készült televíziós felvételen - megrökönyödésemre - azt láttam, hogy a tárgyalóteremben a magyar zászló mellett az Európai Unió zászlója állt a bírói pulpitus mellett. Magyarország európai uniós csatlakozása óta számtalan tárgyaláson, számtalan tárgyalóteremben jártam szerte az országban, de ilyet szerencsére eddig nem tapasztaltam. Tény, hogy Magyarország jelenleg az Európai Unió egyik tagállama. Ugyanakkor Magyarország független állam, nemzeti önrendelkezéssel, s független igazságszolgáltatással. Az igazságszolgáltatás nemzeti hatáskör, abba az Európai Unió sem tényleges cselekedetekkel, sem szimbolikusan nem szólhat bele. Ennélfogva az EU zászló jelenléte magyar bírósági tárgyalóteremben elfogadhatatlan. A konkrét ügyben az EU zászló tárgyalótermi jelenléte például azt sugallhatja az ítélethirdetést a televízióban nézők számára, hogy a bíróság - az adott esetben a cigány etnikumhoz tartozó brutális bűnözők vonatkozásában - valamiféle külső nyomásnak engedelmeskedve enyhítette jelentős mértékben az eredeti büntetést. Egyebek mellett az ilyen értelmezések elkerülése érdekében is megismétlem kérésemet a határozat(ok) nyilvánosságra hozatalára, s egyúttal arra is kérem Elnök Asszonyt, hogy haladéktalanul intézkedjen az Európai Unió zászlajának a Győri Ítélőtábla tárgyalóterméből történő eltávolítása érdekében. Kérem, hogy intézkedéséről tájékoztatni szíveskedjen. Köszönettel és tisztelettel Budapest, 2012. április 29., Dr. Morvai Krisztina Európai parlamenti képviselő
A nyílt levél teljes szövege
Tisztelt Dr. Havasiné Dr. Orbán Mária a Győri Ítélőtábla elnöke! A Győri Ítélőtábla a tegnapi napon hozott másodfokú ítéletet a Marian Cozma és két társa sérelmére elkövetett azon kirívó súlyú életelleni bűncselekmény ügyében, amely az egész magyar társadalmat mélyen megrendítette és felháborította. Mint ismeretes az elkövetők egy ereje teljében levő fiatalember életét kioltották, két másik fiatal férfit pedig életveszélyesen megsebesítettek. Az emberek többsége értetlenül fogadta a bíróság tegnapi döntését, amellyel az első fokon kiszabott büntetéseket jelentős mértékben enyhítette, így az elsőrendű vádlott büntetését életfogytig tartó szabadságvesztésről 18 évre csökkentette. A hírkommentárok szerint az adott elkövetők vonatkozásában nem merül fel törvényi akadálya annak, hogy akár a legsúlyosabb megítélésű cselekmény elkövetője is jelentős kedvezménnyel szabaduljon. Bírói szakvizsgával is rendelkező büntetőjogászként tudom, hogy jogi kérdésekben nem helyes kizárólag érzelmi alapon, elhamarkodottan, az ügy ténybeli és jogi kérdéseinek alapos ismerete nélkül nyilatkozni, ezért ezt most nem is teszem. Ugyanakkor meggyőződésem, hogy mind nekem, az ügy iránt érdeklődő jogásznak és választott politikusnak, mind a magyar társadalom minden érdeklődő tagjának jogában áll az ítéletet a maga egészében megismerni, elolvasni, s abból a maga következtetéseit levonni. Annál is inkább így van ez, mert a bírósági döntés Magyarország nevében született, az eljáró bírók azt nem magánemberekként, hanem a magyar nép felhatalmazása alapján, a magyar állam büntetőhatalmát gyakorolva hozták meg. Éppen ezért arra kérem Elnök Asszonyt, hogy mind az említett másodfokú ítéletet, mind pedig annak "alapítéletét", az ügyben hozott elsőfokú döntést a Győri Ítélőtábla honlapján - a személyes adatok védelmére szolgáló jogszabályok betartása mellett - nyilvánosságra hozni, az érdeklődők számára megismerhetővé tenni szíveskedjék.
A másik kérésem azzal kapcsolatos, hogy az ítélethirdetésről készült televíziós felvételen - megrökönyödésemre - azt láttam, hogy a tárgyalóteremben a magyar zászló mellett az Európai Unió zászlója állt a bírói pulpitus mellett. Magyarország európai uniós csatlakozása óta számtalan tárgyaláson, számtalan tárgyalóteremben jártam szerte az országban, de ilyet szerencsére eddig nem tapasztaltam. Tény, hogy Magyarország jelenleg az Európai Unió egyik tagállama. Ugyanakkor Magyarország független állam, nemzeti önrendelkezéssel, s független igazságszolgáltatással. Az igazságszolgáltatás nemzeti hatáskör, abba az Európai Unió sem tényleges cselekedetekkel, sem szimbolikusan nem szólhat bele. Ennélfogva az EU zászló jelenléte magyar bírósági tárgyalóteremben elfogadhatatlan. A konkrét ügyben az EU zászló tárgyalótermi jelenléte például azt sugallhatja az ítélethirdetést a televízióban nézők számára, hogy a bíróság - az adott esetben a cigány etnikumhoz tartozó brutális bűnözők vonatkozásában - valamiféle külső nyomásnak engedelmeskedve enyhítette jelentős mértékben az eredeti büntetést. Egyebek mellett az ilyen értelmezések elkerülése érdekében is megismétlem kérésemet a határozat(ok) nyilvánosságra hozatalára, s egyúttal arra is kérem Elnök Asszonyt, hogy haladéktalanul intézkedjen az Európai Unió zászlajának a Győri Ítélőtábla tárgyalóterméből történő eltávolítása érdekében. Kérem, hogy intézkedéséről tájékoztatni szíveskedjen. Köszönettel és tisztelettel Budapest, 2012. április 29., Dr. Morvai Krisztina Európai parlamenti képviselő
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése