A magáncsőd intézménye: jogi érdekesség vagy segítség?
A szociális juttatások átalakítása is napirendre kerülhet
Önkorlátozásért cserébe a tartozás egy részének elengedése és mentesülés a kilakoltatástól – ez a magáncsőd lényege, amelynek bevezetését az IMF javasolja Magyarországnak sok egyéb intézkedés mellett.
Magyarországon
először az első Fidesz-kormány idején, 2001-ben merült fel a
magáncsőd bevezetése, de hiába dolgozták ki a törvényjavaslatot,
végül semmi nem lett belőle. 2009 tavaszán készült egy újabb
tervezet, ami az előző kormány tervei szerint 2010-ben hatályba
is léphetett volna. Végül a kormányváltással az is süllyesztőbe
került. Az MSZP 2010 októberében újra benyújtotta a magáncsődről
szóló törvényjavaslatot, ám azt még csak tárgysorozatba sem
vette a kormányzati többség. Tavaly tavasszal Szabó Máté
ombudsman javasolta a magáncsőd bevezetését a bajba jutott adósok
megsegítésére, a hajléktalanság további terjedésének
megelőzésére. Fél évvel később a Magyar Nemzeti Bank tette
ugyanezt.
– Ez
egy érdekes jogtechnikai megoldás, semmi több. Olyan kevés embert
érint, hogy nincs különösebb jelentősége – állítja Pogátsa
Zoltán közgazdász. Hozzáteszi: mivel ezzel a megoldással csak
azok élhetnek, akiknek van valamennyi vagyonuk és hosszú távon
rendszeres jövedelmük, nem fog az eladósodott tömegeknek
segíteni.
Az
előző kormány által kidolgozott javaslat szerint ezzel az
intézménnyel a teljesen vagyontalan adósok valóban nem élhettek
volna. Az eljárás alapja ugyanis, hogy miközben az adós
krízishelyzete enyhül, a hitelező esélyei nőnek a pénze (vagy a
pénze egy részének) visszaszerzésére.
Az
egyik változat az adós és a hitelezők megállapodásán alapult
volna. Ebben az esetben az adóst az eljárás kezdetétől
moratórium védi a végrehajtástól. A tervezetben szereplő másik
verzió szerint, ha nem jön létre megegyezés a hitelező és az
adós között, akkor egy vagyongondnok kapja meg az adós vagyona
felett a rendelkezés jogát az eljárás 5-7 éves időtartama
alatt. A kijelölt gondnok először kifizeti a tartozások negyedét
a vagyonból, majd folyamatosan törleszt az adós befolyó
jövedelmeiből öt évig. Figyel arra is, hogy az adós ne vehessen
fel újabb kölcsönt, ne költsön felesleges dolgokra. Ha az
adósnak nincs munkája, kötelező részt vennie továbbképzéseken
és elfogadnia a felajánlott munkalehetőségeket. Azzal, hogy részt
vesz egy ilyen eljárásban, még nem mentette meg az ingatlant, ami
miatt eladósodott. Előfordulhat, hogy kisebb értékű lakásba
kell költöznie vagy vissza kell bérelnie korábbi otthonát.
Azonban az biztos, hogy a család nem kerül utcára. Az időszak
végén pedig az adós kérheti, hogy a fennmaradt tartozások alól
felmentést kapjon, amiről a bíróság dönt. A Magyar
Bankszövetség a törvényjavaslat kidolgozásakor elismerte az
intézmény létjogosultságát, de úgy vélte, hogy a magáncsőd
bevezetéséhez sokkal nyugodtabb gazdasági helyzetre lenne szükség.
–
A
magáncsőd egy kicentizett, racionális, részletesen szabályozott
eljárás mindenhol a világon. Pénzügyi és szociális eszköz
egyszerre, ami az Egyesült Államoktól Csehországig számos helyen
működik – mondja Győri Péter, a fővárosi önkormányzat
hajléktalanellátó szervezeteit összefogó Budapesti Módszertani
Szociális Központ szakmai igazgatója. Szerinte is igaz, hogy csak
az adósok bizonyos körében működhet, de úgy véli, hogy ennek a
körnek a nagysága csak az adott ország szabályozásán múlik.
– Akár
a legszegényebbeken is segíthet, a nehézsége nem ebben áll,
hanem abban, hogy évekig szigorú korlátok közé szorítja az adós
fogyasztását, hogy minden jövedelmét be kell vallania, mert ha
titokban elmegy feketemunkára, akkor elbukja ezt a lehetőséget –
magyarázza.
Ennek
ellenére Győri Péter jelen körülmények között nehezen tudja
elképzelni az intézmény hazai bevezetését. – Magáncsőd,
végtörlesztés, bankadó – mindez együtt nem megy. A
magáncsődeljárás végén ugyanis a bank a maradék adósságot
elengedi, vagyis őt is éri valamilyen veszteség –fogalmaz.
Pogátsa
Zoltán szerint a magáncsődnél sokkal nagyobb szociális
jelentősége van annak, hogy az IMF egyebek mellett a szociális
juttatások rendszerének átalakítását is kérheti a kormánytól.
Senki sem tudja, lesz-e magáncsőd Magyarországon
Egyelőre
úgy tűnik, a döntéshozók és a szakemberek körében is teljes a
bizonytalanság a több nyugat-európai országban is már jól
működő magáncsőd intézménye körül, egyes hírek szerint a
kormány nem támogatja, az illetékesek ezt cáfolják. A kormány
augusztus végéig alakíthatja ki álláspontját.
A magáncsőd
intézménye több nyugat-európai országban is jól működik, és
lehetőséget ad arra, hogy a magánszemélyek szabadulhassanak az
eladósodottság okozta pillanatnyi válsághelyzettől, miként arra
is módot nyújt, hogy velük szemben is lehessen csődeljárást
kezdeményezni.
A
Nemzetgazdasági Minisztérium egy közleményben korábban azt
jelezte, hogy a kormány még nem alakította ki álláspontját,
amelyet legkésőbb 2012. augusztus 31-ig nyújthat be az
Országgyűlés alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi
bizottságának.
A
hazai médiában több helyen is megjelent, hogy a magáncsőd
bevezetését azért nem javasolják az illetékesek, mert az adósok
azt egyfajta hitelamnesztiaként, vagy adóskonszolidációként
értelmeznék, és nem szolgálná a kellő nevelői funkciókat.
A
második főbb kifogás-csoport, hogy a jelenleginél jóval
nyugodtabb gazdasági környezet szükségeltetne, és a gazdasági
válság elmúltával lehetne érdemi lépéseket tenni a
jogintézmény hazai megteremtése érdekében.
A
harmadik érv többnyire az, hogy az érintettek olyan rossz
helyzetben vannak, hogy az átmeneti haladék után végül csak a
végrehajtás rémével kellene szembenézniük. A hivatalos
kormányzati közlemény szerint az ügyben augusztus végig várható
döntés.
Az
európai gyakorlat
Az
[origo] megkeresésére a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda
szakértője elmondta: ami az európai tapasztalatokat illeti,
először Dánia vezette be a magáncsőd intézményét, még
1984-ben, a kilencvenes években pedig Svédország, Ausztria,
Németország, Hollandia és Belgium törvényhozása is élt a
lehetőséggel. A 2004-ben az unióhoz csatlakozott tíz állam közül
elsőként Csehország vezette be, 2008-ban.
A
felsorolt államokban működő magáncsőd egy több lépcsős
eljárás - mutatott rá dr. Kovács Attila. Gyakorlatilag itt is egy
csődeljárásról van szó, melynél azonban a magánszemély
adósságainak rendezése a cél. Elsőként minden esetben az adós
és a hitelezők közötti megállapodás megkötésére tesznek
kísérletet.
Amennyiben
ez sikertelennek bizonyul, úgy a bíróság elé kerül az eljárás.
A csődeljárásnál meghatározó szempont, hogy melyek azok a
vagyontárgyak, amelyek fölött az adós az eljárás ideje alatt is
megőrizheti rendelkezési jogát, és melyek azok, amelyek
kikerülnek a tulajdonosi fennhatósága alól.
Ebben
a körben fontos kérdésként merülhet fel - húzta alá dr. Kovács
Attila -, hogy a lakóingatlan vonatkozásában mi lehet az optimális
megoldás. A lakóingatlan jelenti ugyanis az esetek többségében a
hitelezők követeléseinek legfőbb biztosítékát, és ugyanakkor
az adós egzisztenciális (lét)biztonságának a letéteményesét.
Az
osztrák gyakorlat
1995.
január elseje létezik a magánszemélyek csődeljárása
(Privatkonkurs) Ausztriában. Az eljárást bíróságon kívüli
egyezségi javaslat előzi meg, a javaslatot az esetek 50 százalékban
a hitelezők azonban elutasítják.
Ezt
követően sor kerül a bírósági csődeljárás megnyitására,
amely során kényszeregyezség születik. Az egyezség arra irányul,
hogy a hitelezői követelések legalább 20 százalékát az adós
két éven belül, illetve a követelések 30 százalékát öt éven
belül kiegyenlíti.
Amennyiben
az egyezség megkötésére nem kerül sor, úgy a vagyontárgyakat
értékesítik, és felállítanak egy fizetési tervet. A fizetési
terv elfogadása esetén a fennmaradó tartozásokat elengedik emelte
ki a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.
"Lefölözési
eljárás"
Amennyiben
a fizetési tervet nem fogadják el, úgy az úgynevezett "lefölözési
eljárásra" kerül sor. Ebben az esetben is elengedik a
fennmaradó tartozásokat. A lefölözési eljárás során az adós
munkából származó jövedelmének egy adott hányadát minimum
három, maximum hét éven át a vagyonfelügyelő elvonja, és a
hitelezők követeléseinek kielégítésére fordítja. A lefölözési
eljárás ideje alatt az adósnál maradó jövedelmet a létminimum
fenntartására elegendő színvonalon kell tartani.
A
Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője hangsúlyozta: a
magáncsőddel kapcsolatos törvényjavaslat részleteiben mutatja be
a nyugat-európai modelleket, és a hazai jogban is a nyugat-európai
mintát alapul véve három lépcsős rendszer bevezetését tűzte
ki célul. Az első szakasz nálunk itt is az egyezségkötési
kísérlet lenne. Ez hitelezői közreműködést és
kompromisszum-készséget igényel. A második szakaszban egy
gyorsított csődeljárásra kerülne sor.
Ebben
az esetben vagyongondnokot rendel ki a bíróság, aki az adós
vagyonát számba veszi, és javaslatot tesz az értékesítésre,
illetve a hitelezők közötti szétosztására. Amennyiben ez
megtörténik, az adós megszabadul a fennmaradó tartozások
kiegyenlítésétől azok behajthatatlansága címén.
Tartós
törlesztési eljárás
A
harmadik szakasz, az úgynevezett tartós törlesztési eljárás
nagyban hasonlít az osztrák mintához. Erről szintén a bíróság
dönt, de a hitelezők hozzájárulására is szükség van. Az
eljárás időtartama előreláthatóan öt év lenne, ami hitelezői
jóváhagyás mellett akár két évre is rövidülhet, vagy akár
egy évvel meghosszabbítható is lenne.
Lényegét
tekintve az adós vagyona feletti rendelkezési jog vagyongondnok
általi gyakorlásáról van szó. Így az adós gazdálkodása és
életvitele szoros felügyelet alá kerülne, csak a legalapvetőbb,
létfenntartáshoz szükséges kiadásokról való döntés joga
maradhatna az adósnál.
Szerintem egy ponton hibásak azok a koncepciók, amelyek szóba kerültek eddig a törvény gondolata során : Nem kellene 5-7 év után lezárni az eljárást, hanem az vagy az adós élete végéig folytatódna, vagy a tartozás kifizetéséig.
VálaszTörlésA második eset tiszta, nincs mit mondani róla.
Az első esetben a hitelezők a sokkal nagyobb megtérülési arány lehetősége miatt nagyobb anyagi biztonságban érezhetnék magukat.
Jó napot, Josef Lewis vagyok. Egy elismert, törvényes és akkreditált hitelező. Nagyon gyorsan és egyszerűen nyújtunk kölcsönöket, személyi kölcsönöket, autóhiteleket, otthoni hiteleket, diákhiteleket, üzleti kölcsönöket, feltalálói kölcsönöket, adósságkonszolidációt. stb.
VálaszTörlésKapjon engedélyt egy üzleti vagy egyéni hitelre ma, és szerezzen pénzeszközöket ugyanazon a alkalmazási héten. Ezek a személyes kölcsönök jóvá lehet hagyni, függetlenül a hitelezéstől, és sok boldog ügyfelünk van, aki támogatja ezt a követelést. De nemcsak megkapja a szükséges kölcsönöket; akkor a legolcsóbb lesz. Ez a mi ígéretünk: Garantáljuk a legalacsonyabb kamatlábat minden olyan kölcsön esetében, amely ingyenes fedezetet nyújt.
Törekszünk arra, hogy pozitív tartós benyomást hagyjunk ügyfeleim elvárásainak túllépése során. Célunk, hogy méltósággal és tisztelettel kezeljük, miközben a legmagasabb minőségi szolgáltatást időben biztosítjuk. Nincs szükség társadalombiztosításra, és nem szükséges hitelesítési ellenőrzés, 100% -os garancia. Kérjük, azonnal válaszoljon az alábbi részletek alapján, ha érdekel a kölcsön, és mentes a csalásoktól.
E-mail: progresiveloan@yahoo.com
Hívás / szöveg +1 (603) 786-7565 köszönöm