Gyerekek ezreinek nincs lakcíme
ők
szinte minden szociális ellátástól elesnek ,de ti a
harmadik
luxus villára gyűjtetek !!!,
és
nem a gyerekek ellátására .
Hatvan magyar zászlóval emlékeznek az 1956-os forradalomra az óceán partján, Los Angeles-ben.
60. évforduló: Fáklyás vonulás a pásztói '56-osok útvonalán
Pásztón, ott ahol a Magyarok Világszövetségének helyi csoportjának 12 éves, tudatosan felépített és megvívott harca eredményeképpen elbontották a szovjet emlékművet, a csoport alapító vezetője, az időközben az MVSZ elnökhelyettesévé megválasztott Bottyán Zoltán haladt a fáklyásmenet élén, a Magyarok Világszövetsége által állított emléktáblák által jelölt pásztói '56osok útján.
Pásztón a Szentlélek temető előtti hősi emlékműnél 16 órai kezdettel testvértelepülések - köztük Körösfő - valamint Fülek képviselőinek részvételével tartották a városi megemlékezést. Beszédet mondott Dömsödi Gábor polgármester, népdalokkal szerepeltek a körösfői diákok, majd a Magyar Szentek Római Katolikus Általános Iskola tanulói mutatták be színvonalas verses-dalos műsorukat a Sturman Jenőné "Toncsi" vezette Estam és Rajeczky-szimpatikusok vonós együttesek kíséretében. Christian Lépine, a francia testvérváros alpolgármestere Albert Camus A magyarok vére című írásával köszöntötte az ünnepet, kiemelve és megköszönve, hogy Bottyán Zoltán, akkor még a francia kéttannyelvű gimnázium igazgatójaként, felhívta rá figyelmét.
A Magyarok Világszövetsége és a Rákóczi Szövetség pásztói csoportjai nevében Bottyán Zoltán koszorúzott.
Bebukta az EU a Kanadával kötött szabadkereskedelmi egyezményt
2016.10.24. Index
Hiába adott az EU ultimátumot a belga kormánybnak, hogy valahogy vegye rá Vallónia parlamentjét az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) elfogadására, Charles Michel belga kormányfő hétfő este beismerte Donald Tusknak, hogy
nem
sikerült megtörnie a vallón vétót, ezzel borul a 27 ország
által vágyott, hét éve készülő szerződés.
Hacsak a 25. órában nem talál ki valamit a belga kormány vagy az EU, akkor le kell mondani a jövő hétre tervezett kanadai-uniós csúcstalálkozót.
Ha a belga kormány hétfő estig nem támogatja a CETA egyezményt, akkor a kanadai miniszterelnök lehet, hogy el sem jön aláírni a szerződést.
Ahogy arról írtunk, a vallón parlament azt szeretné elérni a vétóval, hogy tárgyalják újra az egyezményt és szedjék ki belőle azokat a pontokat, amelyek például Belgiumot is hátrányosan érintik. Ilyen például az a vitarendezési rendszer, amelyben az egyezményt aláíró felek vállalatai egy különbíróságon perelhetik be az államokat, ha valamilyen intézkedés korlátozza a cégek profitabilitását, és amely a vallón parlament és a CETA egyezményt ellenzők szerint túl nagy beleszólást enged a közpolitikai döntésekbe.
Hacsak a 25. órában nem talál ki valamit a belga kormány vagy az EU, akkor le kell mondani a jövő hétre tervezett kanadai-uniós csúcstalálkozót.
Ha a belga kormány hétfő estig nem támogatja a CETA egyezményt, akkor a kanadai miniszterelnök lehet, hogy el sem jön aláírni a szerződést.
Ahogy arról írtunk, a vallón parlament azt szeretné elérni a vétóval, hogy tárgyalják újra az egyezményt és szedjék ki belőle azokat a pontokat, amelyek például Belgiumot is hátrányosan érintik. Ilyen például az a vitarendezési rendszer, amelyben az egyezményt aláíró felek vállalatai egy különbíróságon perelhetik be az államokat, ha valamilyen intézkedés korlátozza a cégek profitabilitását, és amely a vallón parlament és a CETA egyezményt ellenzők szerint túl nagy beleszólást enged a közpolitikai döntésekbe.
A Kanadával kötött szabadkereskedelmi megállapodást egyébként sokan azért sem kedvelik, mert az Egyesült Államokkal kötendő hasonló megállapodás (ennek is van egy szép mozaikszava: TTIP) előszobájának tartják. Azonban mások azt emelik ki, hogy Európa cselekvőképességére igen rossz fényt vet, ha még egy egy alig 35 milliós országgal is képtelen lesz épkézláb szerződést nyélbe ütni.
nem fog kényszer hatására támogatni egy nemzetközi megállapodást, emiatt utasították el a CETA egyezményét.
Na
Viktor bekaphatjátok a zsidajaitokkal a faszt még sem tudtátok
ránk erőltetni a kereskedelmi szerződést , nem lesz mérgezett
termékek forgalmazása , nem tudtok rákot okozni a népnek , mert
ti bizony nem azt ennétek mint a nép , de így másként kell
pusztítani a magyart !!
Tudom
így egyszerűbb lett volna , de valami más módszerrel tudjátok
csak 6 millió alá olvasztani a bús magyarokat , de ha ezt a számot
megközelítitek a nép fölébred álmából , és jaj lesz annak ki
felelős lesz e népesség fogyás iránt , mert gyökeresen kiírtják
a családjukkal együtt , hogy ir magjuk se maradjon e földön a
büdös zsidó bérencnek , helytartónak !!!
Belgium nem fogja aláírni a CETA egyezményét
Charles
Michel miniszterelnök nyilvánosan bejelentette, hogy Belgium
jelenlegi formájában nem fogja aláírni az Európai Unió és
Kanada közti szabadkereskedelmi egyezményt.
Michel
hétfőn sajtótájékoztatón számolt be a szövetségi kormány
álláspontjáról, miután számos regionális parlamenti
képviselővel személyes megbeszélést tartott. Az RTBF
hírügynökség szerint a kormányfő emlékeztetett, hogy a német
regionális kormány és a flamand kormány beleegyezett a CETA
egyezményének aláírásába, a vallon és a brüsszeli regionális
parlament azonban megszavazta annak elutasítását.
Az
Európai Tanács hétfő délutánig adott időt Belgiumnak, hogy
véglegesítse állásfoglalását a szabadkereskedelmi egyezménnyel
kapcsolatban. A vallon miniszterelnök, Paul Magnette ráadásul azt
mondta, minden alkalommal ultimátum szerű fenyegetést intéztek
hozzájuk, ami lehetetlenné tette, hogy érdemi demokratikus vitát
tartsanak a szabadkereskedelmi megállapodásról. Egyúttal
kijelentette, hogy kormányanem fog kényszer hatására támogatni egy nemzetközi megállapodást, emiatt utasították el a CETA egyezményét.
Vallónia
kormánya attól tart, hogy az egyezmény életbe léptetése
felszámolná az európai fogyasztóvédelmet, a jelenleg érvényes
környezetvédelmi irányelveket, és tömeges munkanélküliséghez
vezetne. Brüsszel nyomásgyakorlása miatt azonban nem is tudtak
érdemi vitát folytatni arról, hogy a gyakorlatban milyen
következményekkel járt volna a CETA életbe léptetése.
Belgiumban bukhat meg a Kanadával kötött szabadkereskedelmi egyezmény
Az
Európai Tanács október végén fog végleges döntést hozni az
Európai Unió és Kanada közti szabadkereskedelmi egyezménnyel
kapcsolatban. Belgium azonban az ország sajátos politikai
felépítéséből adódóan kénytelen lesz megvédeni az európai
érdeket, és megvétózni az egyezményt.
Az
Európai Unió és Kanada közti szabadkereskedelmi megállapodást
(CETA) jelenleg az EU-tagállamok kellene ratifikálják, ám ezt a
folyamatot jó eséllyel megakaszthatja Belgium; az ország sajátos
politikai felépítéséből adódóan olyan helyzetet teremt,
melyben nem minden tagállam támogatja az egyezményt, vagyis a CETA
végső soron meghiúsulhat.
Belgiumban
azért hiúsulhat meg az egyezmény ratifikálása, mert az ország
felépítéséből adódóan előbb több parlament meg kell szavazza
azt, de ezek közül egy garantáltan nem fogja elfogadni a CETA
ratifikálását.
Belgiumban
a fő kormányzó szerv a szövetségi kormány, Charles Michel
vezetésével, aki az Európai Tanácsban is képviseli az országot.
A nyelvileg és kulturálisan megosztott országban azonban saját
kormánya van a flamandoknak (Észak-Belgium), emellett saját
kormánya van a francia közösségnek, az ország keleti részében
pedig a német közösségnek. A vallon régiónak és a fővárosnak
szintén saját kormányzó testülete van.
Ahhoz,
hogy az Európai Unió és Kanada közti egyezmény életbe lépjen,
annak előbb mind a hat parlamenten keresztül kell mennie
Belgiumban, hiszen a szövetségi kormány ekkor tudja legitim módon
támogatni. Azonban, jelenlegi állás szerint a vallon kormányzat
nem fogja támogatni a CETA-t.
Az
AFP hírügynökség beszámol arról, hogy Vallónia október 14-én
fog szavazást tartani a CETA kapcsán, és ez egy kulcsfontosságú
terület, hiszen ha visszautasítják, az egyetlen regionális
kormány ellenkezése miatt meghiúsul az EU és Kanada közti
egyezmény.
A
CETA
A
német gazdasági miniszter – és alkancellár – szerint nem fog
meghiúsulni az Európai Unió és Kanada közti szabadkereskedelmi
egyezmény, annak ellenére, hogy több tagállam is vétót
helyezett kilátásba.
Sigmar
Gabriel kedden azt mondta, “nem számol azzal”, hogy esetleg
meghiúsulhat a CETA egyezmény megkötése október végén. A
miniszter szerint annak ellenére sem akadt meg a tárgyalási
folyamat, hogy Románia az egyezmény megvétózását helyezte
kilátásba, Belgium pedig Vallónia ellenállása miatt nem tudja
ratifikálni az egyezményt.
Ha
az EU kereskedelmi miniszterei a Tanács mai találkozóján
Luxemburgban elegyengetik a kialakult patthelyzetet, a CETA
egyezménye október 27-én, az EU-Kanada csúcstalálkozón kerülhet
aláírásra.
Ahhoz,
hogy a CETA életbe lépjen, előbb minden tagállamnak ratifikálnia
kell. Románia korábban kilátásba helyezte annak lehetőségét,
hogy megvétózza az egyezményt, mert az tönkre teheti a helyi
gazdákat. Belgium Vallónia régiója szombaton szintén leszavazta
az egyezményt, mert az tömeges munkanélküliséghez vezethet.
CETA
Teljesen
átláthatatlan és antidemokratikus módon működik az Európai
Tanács, a kormánypártban pedig nem volt elég politikai akarat,
hogy Brüsszelben elgáncsolja az EU és Kanada közti
szabadkereskedelmi egyezményt. Átláthatóvá kell tenni a
tanács működését, hogy a vezető politikusok ne tudják
Brüsszelre hárítani a felelősséget.
A
Zöld Válasz Egyesület környezetvédelmi szervezet közleményben
reagált Kósa Lajos bejelentésére, miszerint a Fidesz felruházza
Orbán Viktort, hogy a miniszterelnök aláírásával kezdődjön
meg a CETA ratifikációs szakasza. – írja az Alfahír. A
Zöld Válasz szerint a kormány figyelmen
kívül hagyta a
visegrádi négyek agrárkamaráinak véleményét, mely az EU és
Kanada közti szabadkereskedelmi egyezményt élesen elutasította.
Mivel
Kanada a világ legnagyobb GMO termelő országai közt van, ezáltal
az Európai Uniót és Magyarországot eláraszthatják a
GMO-fertőzött termékek.
A
Jobbik-közeli híroldal azt írja, korábban a kormány annak
lehetőségét is elmulasztotta, hogy a CETA-val létrejövő, a
kizárólag a befektetők érdekeit szem előtt tartó vitarendezési
mechanizmust az Európai Bíróságon támadja. A Zöld Válasz
szerint ez az eset azt mutatja, hogy a kormánypártban nincs meg a
kellő politikai akarat ahhoz, hogy szembeszegüljön az Európai
Bizottság akaratával.
Az
Európai Bizottság júliusban javasolta aláírásra a CETA
egyezményét, ám már szeptemberben tényként kezelte az egyezmény
ratifikálását, annak ellenére, hogy azt minden tagállam
parlamentjei meg kell szavazzák előtte.
Az
Európai Bizottság mindeddig megtehette, hogy egyszerűen átnéz a
nemzeti kormányokon, mert a tagállamok e téren láthatóan nem
mernek nyíltan szembeszegülni Brüsszel akaratával. Október
20-21-én az Európai Tanács ülésén az államfők,
miniszterelnökök egyeztetnek majd az egyezményről. Ez az uniós
testület azonban amellett, hogy teljesen átláthatatlanul működik,
minden tekintetben antidemokratikus is. Nem véletlen, hogy a
kormánypárt támogatandónak nevezi az egyezményt, hiszen ezen az
októberi találkozón nagy valószínűséggel egyébként sem
mernének ellent mondani – az Európai Tanács rendszerint
konszenzussal hoz döntéseket, egy-egy ellenkező tagállamnak pedig
nincs valós beleszólása, ehelyett birkamód alá kell írja,
amiről a többség közt “konszenzus” kezd kialakulni.
Hogy
mi a konszenzus? Amit a tagállamoktól elvár az Európai Bizottság.
Napokkal
ezelőtt a Transparency International egy jelentése rámutatott,
hogy az Európai Tanács döntéshozatali folyamata teljes
titoktartás mellett működik, így a tagállamok csak egy nagyon
hosszadalmas folyamat végén szerezhetnek tudomást arról, hogy
vezetőik milyen döntést képviselnek a tanácsban. Ennek okán
történhet meg, hogy miközben a tanácsban támogatnak egy döntést,
saját országaikban úgy kommunikálják le mindezt, hogy Brüsszel
kényszerít rájuk egy adott intézkedést.
A
Council Transparency jelentése arra mutat rá, hogy ez
a teljesen átláthatatlan döntéshozatali mechanizmus csak az
emberek félrevezetésére alkalmas, a politikusok számára pedig
lehetővé teszi a felelősség áthárítását.
Ennek a gyakorlatnak a felszámolásához teljesen átláthatóvá
kell tenni a tanácsban zajló szavazások minden vonatkozását;
arra az esetre, hogy ha a kormány esetleg nem vétóz meg egy
Magyarország számára kifejezetten káros megállapodást, arról a
választók is azon nyomban tudomást szerezhessenek.
Az
egész fideszes maffiát csak GMO-s termékkel etetném , és amelyik
tiltakozna ellene azt géppuskával szaporítanám !!!
Ugye
te is így látod , ha a drága zsidajaink zúl élnék a 10 éves
ciklust – ez a referencia idő , akkor esetleg az állatainkal
etethetnénk a GMO – s terményeket , de akkor is csak azokat az
állatokat etetnénk mint a libákat , melyek a zsidó konyhába
jutnak !!
A
A
Der Spiegel információi szerint a német vállalatok egy év alatt
közel megduplázták Oroszországban intézett befektetéseiket.
A
német lap pénteken közölt cikkében az áll, hogy a német
vállalatok nem tartják irányadónak az Európai Unió politikai
döntéseit, ha az éles ellentétben áll saját piaci érdekeikkel.
Az EU 2014 márciusában hozott szankciókat Oroszország ellen, ám
mindezek ellenérea német vállalatok ma már kétszer annyi befektetéssel rendelkeznek Oroszországban, mint egy évvel ezelőtt.
A
Bundesbank adatai szerint az utóbbi hat hónap folyamán a német
cégek 1,73 milliárd eurót vittek Oroszországba közvetlen
befektetés formájában, azt követően, hogy a 2015-ös évben is
1,78 milliárd euró értékben kezdtek újabb befektetéseket az
orosz piacon.
Matthias
Schepp, a német-orosz kereskedelmi kamara képviselője a Der
Spiegelnek nyilatkozva elmondta, hogy a gyenge rubel vonzó
befektetési lehetőséget jelentett a német cégeknek. Mindezt csak
erősíti az a 2014 decemberében hozott orosz törvény, ami
adókedvezményt és különböző előnyöket ad azoknak a külföldi
vállalatoknak, melyek legalább 750 millió rubel kezdőtőkével
indítanak új vállalkozást Oroszországban, és elkötelezettséget
vállalnak arra vonatkozóan, hogy legkevesebb tíz évig az
országban maradnak.
Az
Ernst & Young júniusi jelentése szerint 2015-ben 60%-kal nőtt
az Oroszországban kezdett külföldi befektetések száma a 2014-es
adatokhoz képest, és ennek több mint harmada esetében német
vállalkozásról van szó.
A
német vállalatok oroszországi tevékenysége az Európai Unió
keleti tagállamai számára egészen más kontextusba helyezi az
Oroszország elleni uniós szankciókat, hiszen nyilvánvaló, hogy
miközben az európai országok komoly kereskedelmi korlátozásokat
hoznak Oroszország ellen, a német cégekre ez a gyakorlatban nem
vonatkozik. Ebből úgy tűnik, Berlin leginkább amiatt ragaszkodik
az oroszellenes szankciók fenntartásához, hogy ezáltal a német
cégek az orosz piacon előnyre tegyenek szert – azokkal a
kelet-európai vállalkozásokkal szemben, akikkel viszont
ténylegesen betartatják a szankciókat, azaz megpróbálják őket
távol tartani az orosz piactól.
Nemsokára a kalózok vezethetik Izlandot
Elkerülhetetlennek
látszik a Kalózpárt kormányra jutása Izlandon: a
közvélemény-kutatások szerint minden más pártot megelőznek, a
következő választásokon elsöprő győzelmet arathatnak.
Az
Izlandi Egyetem társadalomtudományi kutatóintézete szombaton
nyilvánosságra hozta egy közvélemény-kutatás eredményeit,
melyből kiderült, hogy a Kalózpárt nyerheti a következő
országgyűlési választásokat. Támogatottságuk jelenleg 22,6
százalékon áll, ezzel megelőzve minden hagyományos politikai
erőt; ma 1,5%-kal többen támogatják a kalózokat, mint a
jobbközép Függetlenségpártot.
A
Chicago Tribune napilap szerint ez egy “anarchistákból,
hackerekből, libertariánusokból” álló politikai formáció, és
a Kalózpárt választási győzelme szimbolikus jelentőségű
lenne, mert egyértelművé tenné, hogy Európában a lakosság
többsége ma már elutasítja a hagyományos pártokat.
A
Kalózpárt saját politikáját online felmérések eredménye
alapján határozza meg, és szerintük a kormány is ezt kellene
tegye; minden jelentős kormányzati lépés előtt a teljes lakosság
kellene szavazzon az adott intézkedésről.
A
Tribune szerint a Kalózpárt kormányra jutása amiatt szimbolikus
jelentőségű, mert ezáltal egy újabb európai nemzet utasítja el
a politika ma általánosan elterjedt formáját. Ehelyett a lakosság
többsége egy olyan pártot szavaz meg, ami azt ígéri, hogy többé
nem politikusok formálják az ország sorsát, hanem az utca embere
mondhatja meg, mit tegyen a kormány. A lap szerint ez lavinát
indíthat el az öreg kontinensen, és ha nem is mindenhol tudnak
sikert elérni a Kalózpárthoz hasonló formációk, a ma
populistaként meghatározott pártok előretörésének ez további
löketet adhat.
Nem kell a németeknek bevándorláspárti kancellár
A
Deutsche Welle beszámolt egy közvélemény-kutatásról, miszerint
a németek kétharmada ellenzi, hogy Angela Merkel újra induljon a
következő évi választásokon.
Az
INSA közvélemény-kutató cég a Cicero magazin megrendelésére
végezte a felmérést, amiből kiderült, hogy a német lakosságnak
mindössze 36%-a akarja, hogy 2017. után újra Angela Merkel és a
Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezesse Németországot. Az INSA a
Bild német napilap megrendelésére végzett másik mérése pedig
arra mutatott rá, hogy a CDU és testvérpártja, a
Keresztényszociális Unió (CSU) támogatottsága 30% alá esett.
Eközben az Alternatíva Németországnak párt (AfD) –
gyakorlatilag a semmiből előtűnve – támogatottsága 15% fölé
emelkedett.
Miközben
a Deutsche Welle azt írja, hogy Merkel bukása egyértelműen a
migrációs válság nem-kezelésére vezethető vissza, a CDU
testvérpártja már azt mérlegeli, hogy 2017-ben független
pártként indulnak a választásokon, mert politikájukat nem
kívánják összekötni a kancellárral, aki egy év alatt kétmillió
bevándorlót engedett Németországba. A CSU Stratégiai
Bizottságának találkozóján Horst Seehofer, a párt elnöke –
és Bajorország miniszterelnöke – azt mondta, hogy amennyiben a
CDU nem tudja kezelni az Alternatíva Németországnak párt növekvő
népszerűségét, a CSU a CDU-tól független választási kampányt
fog indítani.
Az
AfD 2013-ban alakult, eredetileg egy megszorítás-ellenes politikai
szövetségként, de ma már a 16 német tagállam közül 8
parlamentben jelen van. A párt szövetségi szinten is előretörést
mutat, a Deutsche Welle szerint jelenleg a lakosság 12-14 százaléka
támogatja.
Merkel tévedett, Magyarországnak igaza volt
Németországban
tizenhat tartományból ötben látványos vereséget szenvedett
el Angela Merkel pártja, a Kereszténydemokrata Unió. A kancellár
ma már elismeri, hogy hibázott, és egészen más megközelítést
kell alkalmazni a migránsokkal kapcsolatban.
Merkel
pártja tizenhat régióból ötben látványos választási
vereséget szenvedett el, emellett a közvélemény-kutatások azt
mutatják, hogy a CDU támogatottságának drasztikus csökkenése
egyértelműen a kancellár bevándorlás-politikájára vezethető
vissza. A német kormány emiatt módosítani kezdte a migrációval
kapcsolatos politikáját, emellett a választókat is megpróbálja
meggyőzni arról, hogy a jövőben máshogy cselekedne. A Deutsche
Welle rövid áttekintést közölt azokról a változtatásokról,
melyekhez Angela Merkel a választási vereségeket követően
folyamodott, illetve azokról az alapvető tévedésekről, melyeket
több évi makacs tagadás után mégis beismert.
Merkel
szeptember 18-án, a Berlinben elszenvedett vereséget követően azt
mondta, ha tehetné, visszamenne az időben, és ma már máshogy
kezelné a válsághelyzetet. A kancellár elismerte, hogy
alábecsülte a migrációs válság jelentőségét, és Németország
nem volt kellően felkészülve arra, hogy kezelje az országba
bejutó tömegeket.
A
Deutsche Welle azt írja, a választási vereséget követően a
kormány visszakozott a bevándorlók korlátlan befogadását
képviselő álláspontjából, és megkezdte a menekültügyi
szabályozás szigorítását, megnehezíti az átmeneti tartózkodási
jog megszerzését, emellett szankcionálni kezdi azokat a
migránsokat, akik kimaradnak az alapvető társadalmi normákat és
az együttélés szabályait megtanító integrációs kurzusokból.
A DW emellett azt írja, hogy megkezdték a migránsok szabad
mozgásának korlátozását, amit a jövőben tovább szigorítanak
majd.
A lap szerint a kormány elkezdte kijavítani azokat a jogi hézagokat, melyek lehetővé tették, hogy azok a migránsok, akiktől megtagadták a tartózkodási jogot, továbbra is az országban maradjanak. A kormány emellett visszatelepítési megállapodást kötött számos országgal, ahonnan tömegesen érkeznek bevándorlók, ennek eredményeként a deportálások száma nagy mértékben megnőhet a 2015-ös adatokhoz képest.
A lap szerint a kormány elkezdte kijavítani azokat a jogi hézagokat, melyek lehetővé tették, hogy azok a migránsok, akiktől megtagadták a tartózkodási jogot, továbbra is az országban maradjanak. A kormány emellett visszatelepítési megállapodást kötött számos országgal, ahonnan tömegesen érkeznek bevándorlók, ennek eredményeként a deportálások száma nagy mértékben megnőhet a 2015-ös adatokhoz képest.
A
német hatóságok ezen felül kiterjesztik az úgynevezett
“biztonságos országok” listáját; ebbe a kategóriába
tartoznak azok az országok, ahol nincs közvetlen háborús
fenyegetettség, emiatt állampolgáraik nem jogosultak a
menekültstátusz megszerzésére. A választási vereség után a
CDU döntést hozott arról, hogy ezt a listát egész
Észak-Afrikára ki akarják terjeszteni.
Angela Merkel ma már egyetért, de a szociáldemokraták közül
sokan ellenzik az intézkedést.
Merkel
pártja a vasárnapi választásokon öt tartományban esett vissza a
harmadik helyre (19%-kal), és megelőzte őket az Alternatíva
Németországnak párt (20,8%), amely élesen ellenzi a tömeges
bevándorlást, és ennek köszönheti gyors növekedését.
Új balliberális politikai erő robbanhat be Magyarországra
Soros
pénzén!!!!
Annak
ellenére, hogy az ellenzék véleményformálói szerint
Magyarországon a kormány kiterjedt propagandát folytat, a tények
épp ennek ellenkezőjét mutatják: a kormány elveszíti a negyedik
hatalmi ágat, miközben a külföldről mozgatott ellenzék
monopóliumhoz jut.
A
közvélemény-kutató intézetek rendszerint a pártok
támogatottságának arányaiból valószínűsítik az országgyűlési
választások kimenetelét. Az információ alapú társadalomban
azonban a jelenlegi helyzet mindig átmeneti állapot – a médiában
uralkodó erőviszonyok meghatározó szerepet töltenek be a
politikai viszonyok formálásában. A pártok támogatottságának
mai állásából semmilyen biztoskövetkeztetést
nem vonhatunk le a 2018-as országgyűlési választások várható
eredményeire vonatkozóan, a médiaviszonyok alapján azonban
valószínűsíteni lehet a pártok támogatottságát befolyásoló
új trendet.
Az
információáramlás módja és sebessége a különböző
korcsoportok esetében jelentős eltérést mutat, míg az 1980 után
született Y generáció és Z nemzedék – ha egyes kutatások
szerint passzivitásban is figyeli – gyakorlatilag valós időben
követi a közéleti események alakulását. Ezzel összhangban, a
közvélemény formálásának oroszlánrésze ma már nem a
televízióban, hanem okos-telefonokon és a világhálón zajlik,
míg a hagyományosnak nevezhető információtovábbítási
módszerek háttérbe szorulnak. A politikai viszonyok alakulásának
hosszú távú trendjét így nem az összes médiafelület (TV,
rádió, nyomtatott sajtó, stb.) eléréseinek száma alapján lehet
valószínűsíteni, hanem elsősorban azt kell vizsgálni, ki és
milyen arányban tudja a saját maga által feldolgozott információt
eljuttatni a fiatalok kezében lévő okostelefonra – mert ha
2018-ban nem is, 2-3 parlamenti ciklus elteltével az a politikai erő
nyeri az országgyűlési választásokat, amely most legnagyobb
arányban tudja elérni a fiatalokat az online sajtón és közösségi
alkalmazásokon keresztül.
A
fentiek alapján – az Y és Z nemzedék fokozott figyelembe
vételével – kijelenthető, hogy Magyarországon egy minden
eddiginél erősebb alapokon álló liberális médiamonopólium
épül. Ez a folyamat 2012 nyarán kezdődött a Heti Világgazdaság
és Index közti határok elmosódásával, majd 2014-2015-ben a
kormánymédia egy részében végrehajtott puccsokkal folytatódott.
Miközben közhelynek számít a magyar társadalom jobbra tolódását
emlegetni, mára az Y és Z nemzedék esetében a
jobboldali sajtóelérés perifériára szorult.
A hazánkban épülő liberális médiamonopólium elsöprően magas
arányban tudja elérni azokat a fiatalokat, akik életkoruk alapján
a következő 2-3 parlamenti ciklus alatt fognak politikailag aktívvá
válni.
A
kormánymédia nem ér el a fiatalokhoz, de ha elér, számukra
érthetetlennek és nevetségesnek hat. Ez részben visszavezethető
arra, hogy a liberális média véleményformáló hatása erősebb,
és elsődleges erőként formálja a fiatalok éppen aktuális
kormányról alkotott véleményét – részben arra, hogy a
kormánymédia újságírói és “dizájnerei” maguk is valamely
idősebb generáció képviselői. Eközben a “fiatalok közt
legnépszerűbb” jobboldali ellenzék máig nem tudott erős online
médiát felépíteni, a gazdasági érdekközösségekkel kötött
kompromisszum pedig épp a véleményformáló erejű tartalom
megjelenését akadályozza.
Az
alábbi grafikon alapján látható, ki uralja a negyedik hatalmi
ágat Magyarországon:
Az
olvasó véleményét azonos politikai preferencia mentén formáló
lapok olvasóközönségei értelemszerűen nem teljesen fedik
egymást, így bizalmas jellegű adatok nélkül pontos elérés nem
állapítható meg – de az nagy vonalakban látható, hogy az
információs technológiát aktívan használó generációk
számára a
liberális sajtó tízszer akkora médiabirodalmat képvisel, mint a
kormánymédia, vagy a jobboldali ellenzéki sajtó.
A
fentiek még figyelemfelhívóbb vonatkozása, hogy a meghatározó
liberális közéleti portálok jelenleg senkit
nem támogatnak.
2012 óta egy szemmel látható, erőteljes összpontosulás zajlik,
melynek során Magyarország – és Kelet-Közép-Európa –
legnagyobb liberális médiamonopóliuma épül, de ez a médiaerő
egyelőre semmilyen politikai erőt nem támogat. Propagandát
biztosítanak a kormány eltávolítására törekvő, Soros György
alapítványi hátteréhez köthető “civil” megmozdulásoknak,
de alapjaiban véve se a Demokratikus Koalíciót, se a Magyar
Szocialista Pártot nem mutatják be komolyan vehető politikai
erőként – ami arra utal, hogy valaki ezt
a jelenleg összpontosuló médiabirodalmat egy később megjelenő,
új politikai erő számára építi.
Kövér
László hetekkel ezelőtt kijelentette; könnyen lehet, hogy
jelenleg folytatják külföldi tanulmányaikat olyan személyek,
akiket idegen érdekközösségek majd visszaküldenek Magyarországra
és beinjektálnak a magyar politikai életbe, hogy így biztosítsák
saját fennhatóságukat hazánk felett. Ez az állítás
megalapozottnak tűnik, mert teljes mértékben kizártnak
tekinthető, hogy valaki politikai célok nélkül építsen
médiamonopóliumot – főként olyat, ami a többségi társadalom
elvárásaival ellentétes tartalmakat közöl, így profitszerzés
céljából sem a leghatékonyabb médiaeszköz. A most összpontosuló
liberális médiamonopólium idővel támogatni fog valakiket,
akik talán már itt vannak az országban, talán még külföldi
tanulmányaikat folytatják, és évek múlva fognak látszólag új
politikai erőként belépni a magyar közéletbe. Addigra mind a
kormány, mind pedig a jobboldali ellenzék lépéseket kell tegyen
arra, hogy a liberalizmus fennhatóságát a negyedik hatalmi ág
felett megszüntesse – mert akkor, amikor megjelenik a Nyugat által
egységesen elfogadhatónak tartott balliberális civil vezető,
akinek minden lépéséről valós időben tudósít a liberális
sajtó, már késő lesz.
A
A
politikai közélet “jobbra tolódásával” a
“hagyományos pártok” fel kellett ismerjék, hogy a társadalom
nem kér belőlük; az önpusztítás hirdetésével már nem
feltétlen fogják elérni a parlamenti bejutási
küszöböt. Magyarország a politikai élet perifériájára
száműzi a liberalizmust.
Számos
európai országban – történelmi háttértől függően – a
“jobbra tolódás” jellemzi a társadalmat, amit a hagyományos
pártok szakértői korábban gazdasági okokkal – a globális
pénzügyi válsággal, majd az eurozóna válságával –
magyaráztak. Az azonos jelenségre adott újabb magyarázatok,
elméletek hangoztatása közepette a politikai elit nem vette
komolyan a szélsőjobboldali pártok előretörését mint
jelenséget; ennek köszönhetően Lengyelországban elsőként a
baloldal kiírta magát a parlamentből.
Ugyanez
a trend Magyarországon is mutatkozik, ahol a folyamat annyiban
módosult, hogy hazánk esetében a kommunikáció megváltoztatásával
a kormánypárt szedte magára azt a támogatottság-növekedést,
amit egyébként Európa-szerte a szélsőjobboldal tudott felfogni.
Ugyanakkor az a tény, hogy egy jobbközép kormánypárt a retorika
megváltoztatásával egy a szélsőjobboldal számára kedvező
környezetben képes volt visszaerősödni, azt mutatja, hogy az
emberek nem feltétlen kötik a radikális jobboldalhoz a két
évtizeden át kizárólag radikális jobboldali mozgalmak által
képviselt értékeket. A rendszerváltás utáni politikai elit volt
az, ami a szélsőjobboldalra és perifériára száműzött olyan
értékeket, melyeket a társadalom abszolút többsége megkövetel
a politikusoktól – emiatt az ő politikai kudarcukkal úgy tűnik,
jobbra tolódik a társadalom. Két évtized után azonban előállt
az a helyzet, hogy a választókat nem lehet visszaterelni olyan
pártok mögé, melyek a hagyományos értékeket, az erős államot,
a közösségi érdek egyéni jogok felettiségét még látszólagosan
sem jelenítik meg.
Tavaly
év végére a kormánypárt rekordot döntött; a Nézőpont intézet
vezérigazgatója a decemberi kutatási eredményeket
ismertetve kijelentette,
hogy a Fidesz visszanyerné kétharmados többségét abban az
esetben, ha előrehozott választásokat írnának ki. A parlamenti
ciklus közepén ez egy jelentős eredménynek volt mondható, annak
okán, hogy a ciklus közepére többnyire valamelyik ellenzéki párt
szívja magába a kormánypárt tömegtámogatását. Hogy ez nem
történt meg, az a kormánypárt gyors alkalmazkodásának volt
köszönhető. A liberális baloldalon és jobboldalon egyaránt
kétségbe vont eredmény magát a baloldalt is válaszút elé
állította: hajlandóak-e
megváltoztatni a tematikát és a retorikát annak érdekében, hogy
bent maradjanak a parlamentben?
December
közepén a Medián felméréséből kiderült, hogy a baloldali
szavazók többsége
is támogatja az
ország határain a kerítés építését, és elvárja az illegális
bevándorlás leállítását – ami további nyomást helyezett a
baloldali pártokra.
Tavaly
júliusban a Nézőpont intézet felméréséből kiderült,
hogy a baloldali liberális pártok már együttesen sem rendelkeznek
akkora szavazóbázissal, hogy demokratikus módon kormányra
jussanak: a
többség elvárásainak ellenében is tovább erőltetik a
“tolerancia”, “szolidaritás” jelszavak használatát és a
multikulturalizmust, bár a frissebb kutatások azt mutatják, hogy
szavazóik egy radikális rendpárti baloldal megjelenését várnák
a baloldali liberalizmus helyett.
A térségi politikai környezet formálódása – különösen a
lengyel országgyűlési választások után – egyértelművé
tette, hogy a baloldal megszűnik, ha nem hajlandó kivetni
magából a társadalomellenes ideákat. Minden bizonnyal vannak
olyan politikusok, akik karanténban, a társadalmi közbeszédből
kizárva egy tükör előtt liberálisként is elpolitizálnak, de
törvényszerű, hogy másokban elkezd működni az egészséges
életösztön, és benn akarnak maradni a parlamentben. Talán vannak
olyanok is, akik politikusként a választók változó elvárásainak
akarnak megfelelni, de minden bizonnyal kisebb számban.
Június
végén tartja tisztújító kongresszusát a Magyar Szocialista
Párt, ahol valószínűleg el fog dőlni, hogy a következő
országgyűlési választásokon a párt bejut-e a parlamentbe.
Szanyi Tibor – aki mostanra bejelentette, jelöltként indulni fog
a pártelnöki posztért – március 4.-én megjelent írásában
úgy fogalmazott, amerikai
és brit elvtársainkhoz hasonlóan mi is kénytelenek vagyunk újfent
tudomásul venni, hogy az ún. fiatalítás nem jelent mindig és
automatikusan megújulást, dinamizmust – sőt. Ha szilárdak az
elvi alapok, a változás érdekében kellő nyitottsággal vállalni
lehet és kell a friss szemléletű, szokatlan, újszerű
megoldásokat.
Majd egyértelművé
tette,
hogy a Magyar Szocialista Párt párt – a kötelező körök
lefutása mellett – meg kell lépje azt, ami a mai politikai
környezetben megfelel a választók akaratának.Hadat üzenni a neoliberalizmusnak.
Ezeket
a sorokat abból a szempontból érdemes komolyan venni, hogy úgy
tűnik, van az MSZP-ben egy politikus, aki úgy gondolja, hogy a párt
2018-ban is be kellene jusson a parlamentbe.
“Nem
lebecsülve számos más baloldali és szociáldemokrata politikus,
párt sikereit, azt azonban határozottan kijelentem, hogy legtöbbjük
súlyosan fertőzött a neoliberalizmussal. Az MSZP részben az, a
rólunk leváltak, az ún. ‘magyar baloldal’ egyéb csoportjai,
szektái pedig teljesen. Az európai szociáldemokrácia dettó. Ha
valamiben újítani tudunk, az az ‘újkapitalizmusnak’, tehát a
neoliberalizmusnak szóló hadüzenet megtétele.” – írja.
A
politikus korábban is hangoztatta, hogy a baloldal és a
liberalizmus összemosása szerencsétlen lépés volt. Utóbbiak –
a liberálisok – pedig már érzik a vesztüket; tavaly május
9.-én jelent meg a Népszava hasábjain egy publicisztika,
ami nagy vonalakban előrevetítette, hogyan fog védekezni a
liberalizmus saját száműzetése, és a baloldal tisztulási
folyamata ellen: aki a baloldalon nem liberális, azt
következetesen szélsőbaloldalinak
nyilvánítják.
A
liberális sajtó – és ide
sorolható a
Népszava is – következetesen szélsőségesnek nevez mindenkit,
aki nem akarja engedni, hogy a liberalizmus rátelepedjen a
baloldalra. Szélsőségesnek nevezi őket, pedig a társadalmi
folyamatok éppen ellenkező irányba tartanak: perifériára
sodródik, szélsőséggé válik a liberalizmus.
Önmagában egy liberális párt támogatottsága ma már
statisztikailag mérhetetlen; 1 százalék támogatja őket –
miközben egy ilyen mérés hibahatára 2-3 százalék. Gyakorlatilag
koloncként vannak rátelepedve a szocializmusra, és az egyetlen ok,
amiért ezt megtehetik, az a liberális média monopolhelyzete, és a
baloldali pártok kiszolgáltatott helyzete ezzel a monopóliummal
szemben. Nincsen ma Magyarországon olyan tömegmédia, ami egy
hagyományos értékeket képviselő, rendpárti baloldali eszmét
jelenít meg – pedig igény, az lenne rá.
Szanyi
Tibor a migrációs válság idején tett megnyilvánulásai
egyértelműen mutatják, hogy a baloldal nem minden vezető
politikusa hajlandó osztozni a liberalizmus vereségében.
Szeptemberben kijelentette, hogy a liberalizmus megmételyezte a
baloldalt, és a továbbiakban nem szabad együttműködni az olyan
“bizniszpártokkal”, mint az Együtt, a PM, vagy a Demokratikus
Koalíció. Novemberben a közös
ellenzéki miniszterjelölt megválasztásának
gondolata kapcsán azt mondta, “A
liberális szirének szüntelenül ‘összefogást’ zsolozsmáznak,
majd a liberális főműhely a baloldalra akarja tolni az ellenzék
megosztásának abszolut eszközét, az ‘előválasztást’. Egy
halom naiv párttársam meg mindezt beszopja. Bűn lenne ilyet
megszavazni a küszöbön álló MSZP Kongresszuson!” Decemberben
már úgy fogalmazott: “Baloldali
pártként a nyakunkba húztunk egy halom liberálist, ami
összezavarta a polgárok fejét. Engedtük, hogy néhány zavaros,
vagy azzá vált figura blamáljon minket. […] A legfőbb
betegségünk, hogy kiszolgáljuk a kapitalizmust, s csak
marginálisan foglalkozunk a potenciális választói bázisunk
valódi problémáival.”
Hogyan
lehetséges, hogy a baloldalon vezető politikusok kezdenek a
liberalizmus ellen fordulni? Alapvetően két össze nem egyeztethető
ideológia képviselőinek taktikai lépése volt a liberalizmus és
baloldal egymásra találása, de ma a liberalizmusnak már nincs
tömegtámogatása, miközben egyre nagyobb igény mutatkozik egy
rendpárti, nem-liberális baloldalra. A közvélemény-kutatások
megmutatják, a társadalomnak mekkora hányada kér a
liberalizmusból: akkora, hogy önmagában egy liberális párt
statisztikailag mérhetetlen. Csak média van a kezükben, más
nincs. A társadalom perifériáján vannak, vagy már ott se, de
ezzel mindeddig sikeresen terrorizálták a hagyományos pártokat.
Katonai hatalomátvételben reménykedhet a liberális baloldal?
Magyarország
és Brazília politikai válsága közt vont párhuzamot egy
magyarországi gazdasági hírportál. A katonai hatalomátvétel
gondolatát előtérbe helyező írás lényegre törően mutatja a
hazai liberális baloldal kilátástalan helyzetét – de egyúttal
a politikai elit egészének válságára is rámutat.
“Meglepő
hasonlóságokat találunk a magyar és a brazil politikai
folyamatokban. A nyersanyagárak esése és a hivalkodó nemzetközi
sportrendezvények megrendezése hazavágta a brazil költségvetést,
egy óriási korrupciós botrány pedig aláásta a pártok és a
politikai intézmények hitelét.” –
így
kezdődik a Privátbankár.hu
hasábjain megjelent írás, ami alapvetően a brazil helyzettel
foglalkozik, de végigkísérik a magyar közélet alakulásával
vont indirekt párhuzamok. Nem véletlen jeleníti meg a bevezető a
magyar politikai élettel mutatkozó hasonlóságot; a Brazíliában
történtek lényegi elemeiként a cikk szerzője olyan tényeket
emel ki, amelyek Magyarországon is az ellenzéki erők tematikájának
gerincét alkotják.
“A
mélyülő gazdasági és politikai válság aláásta minden nagy
párt és politikai intézmény hitelét” –
írja
cikk, hozzátéve, hogy “a
kormányzat egyre közelebb kerül egy alkotmányos válsághoz,
mivel a végrehajtó-, törvényhozó- és bírói ágak már nyíltan
vitatják egymás hatalmának legitimitását”. Magyarországon
szintén a balliberális erők retorikájának lényegi elemét
jelentette a kormány legitimitásának kétségbe vonása, ill.
a választási
csalásra
hivatkozás, miközben a Biszku-ügy – valamint számos más eset –
és a korrupcióellenes eljárások látványosan alacsony száma
miatt a bírói hatalom hiteltelenségét ellenzéki
és kormányoldalon egyaránt
hangoztatják. Az állami hivatalokkal szembeni bizalmatlanság
tetőzése és a választási csalás gondolata mellett pedig
mindinkább előtérbe kerül az a gondolat, hogy a kormányt csak
erőszakkal lehet leváltani.
A
szerző az országban burjánzó korrupció részletezését követően
kijelenti, hogy “az
emberek csak a fegyveres erőkben látják a válság megoldásának
lehetőségét” –
ami
a fentiek mentén szintén vonatkoztatható a magyarországi
helyzetre. “A
hónap elején egy katonai zászlóaljat riadókészültségbe
helyeztek […] arra az esetre, ha a tüntetések elszabadulnak” –
folytatja,
miközben még mindig Sao Paoloban történtekről van szó, de az
olvasóban az előzetes párhuzam okán a balliberális politikusok
által szervezett civil tüntetések és az ukrán EuroMajdan képe
sejlik fel.
Az
összehasonlítás helyénvalóságát mutatja, hogy alig fél éve a
Nézőpont intézet felméréséből kiderült;
a baloldali liberális pártok már együttesen sem rendelkeznek
akkora szavazóbázissal, hogy demokratikus módon kormányra
jussanak.“Csak a fegyveres erőkben látják a válság megoldásának lehetőségét.”
A
balliberális erők eközben mindinkább háttérbe szorítják a
választások útján kormányra jutás gondolatát; a Demokratikus
Koalíció diktatúrának nevezi a mai politikai rendszert, ezáltal
a választók számára elfogadható alternatívaként próbálja
feltüntetni a nem-demokratikus kormányváltás lehetőségét. A
radikális atlantista pártoknak ez a tevékenysége egy puccs
legitimálásának előkészületeként is értelmezhető –
miközben a helyzet abszurditását fokozza, hogy tavaly augusztusban
Simicska Lajos jobban
értesült volt az
amerikai tankok Magyarországra érkezéséről, mint a honvédelmi
miniszter.
Milyen
előnyöket hozna a balliberálisok számára a kormány erőszakos
úton való eltávolítása? Választások által kormányra minden
bizonnyal nem jutnának – a közvélemény-kutatásokból ennyi
egyértelműen látható -, de mostanra nem csak azzal kell
számoljanak, hogy a liberalizmus támogatottsága minimális. A
Jobbik lépett elő az ország második legnagyobb szavazóbázissal
bíró pártjává, ezáltal a legnagyobb ellenzéki pártnak
tekinthető – így a kormánypárt körül kialakuló zavarok
vélhetően nem egy balliberális pártot juttatnának hatalomra.
Ennek ellenére, valamilyen oknál fogva a balliberálisok akkor is
azonnali kormányváltást akarnak, ha kézzelfogható, hogy ezáltal
nem ők jutnának kormányra – ami talán még inkább
elgondolkodtató, mint Simicska újságának esete az amerikai
tankokkal.
Nuland süteményei Magyarországnak:Washington ellenőrzés alá vonja a jobboldalt
Az
amerikai külügy számára eszközként használhatatlanná vált a
liberális baloldal, mert a lakosságnak csak elenyésző kisebbsége
támogatja. Washington most a jobboldali radikális szervezeteket
vonja ellenőrzés alá, mert ezzel képessé válik agresszív
forradalmi helyzetek előidézésére a renitens országokban. A
jobboldal felhasználásával provokációt hajtanak végre Szerbia
magyar lakosságú területein, hogy a kormányt csapdahelyzetbe
kényszerítsék, és egy újabb, erőszakosabb “színes
forradalom” indulhasson Budapesten.
“Orbán
Viktor populista vezető, aki nem báránybőrbe bújt farkas,
ravaszsága okán sokkal inkább rókához lenne hasonlítható” –
Andrej Koribko geopolitikai szakértő az Oriental
Review hasábjain
fejtette ki, hogy a magyar kormány egyszerre próbál
közreműködni az egypólusú világrend – amerikai hegemónia –
fenntartásában, de eközben megbízható partnernek bizonyulni a
multipolaritást képviselő erők számára is, mert tisztában van
azzal, hogy a nemzetközi kapcsolatok új rendszerében
Magyarország mozgástere is nagy mértékben megnőne. A magyar
kormány elmegy addig a vonalig, ameddig az ország lehetőségei
engedik, ezzel azonban Washingtonnak is meggyűlik a baja;
Magyarország politikai élete mindinkább leszakad az amerikai
vezetésű nyugati blokkról.
A
bevándorlás és liberalizmus elleni kormánypropagandát nem nézik
jó szemmel az amerikaiak; jobban szeretnék ők, ha Magyarországon
újra tombolna a tolerancia és politikai korrektség, ezért
politikai érdekérvényesítési lehetőségeik kiterjesztésére
törekszenek, és partnerre találtak a radikális jobboldalban.
Mivel a radikális jobboldal ellenzéki erő, utcai agresszió
szempontjából pedig rátermettebb, mint a sajtószabadságért
aggódó liberális fiatalok, ezért jóval használhatóbb eszköz
az amerikai érdekérvényesítés számára, mint a politikai
paletta szélére sodródott liberális-progresszív erők. A
szakértő emlékeztet, hogy a magyar kormány irányváltására
reakcióként Washington tavaly év végén megpróbált “színes
forradalmat” indítani Budapesten, ehhez azonban hiányzott a
radikális – a rendőrökkel fizikai összeütközést vállaló –
komponens, így a Soros György pénzén utcára vonuló “civilek”
tüntetései idő előtt kifulladtak.“Az Egyesült Államok felhagy a liberális-progresszív erők ügynökként használatával, ehelyett a nacionalistákra és hamis hazafiakra esik választása.”
Andrej
Koribko elemzésében rámutat, hogy az amerikai külügy
alkalmazkodott a magyar belpolitikai viszonyokhoz, és a radikális
jobboldal felhasználásával csapdát készít elő Magyarország
számára. Ennek részeként “nemzetinek”, “hazafiasnak”
mutatkozó erők felhasználásával Szerbiában kezdenének
provokatív akciókat, hogy a kormány sakkhelyzetbe kerüljön, és
a multipoláris világrend kialakításában közreműködés
(Magyarország mozgásterének lassú növelése) helyett kénytelen
legyen inkább visszatáncolni az amerikai hegemónia által uralt
rendszer fenntartásához. A Balkánon készülődő új projektek
Magyarország mozgásterét nagy mértékben megnövelhetik, ami
annak kockázatát hordozza, hogy az ország kicsúszik ellenőrzés
alól – emiatt Washington a radikális jobboldal akcióin keresztül
arra kényszerítheti a magyar kormányt, hogy válasszon a
Szerbiával kialakított partneri viszony, és saját népszerűsége
közt.
A
szakértő kifejti, hogy az amerikaiak számára nem kedvező balkáni
együttműködések aláásásához felhasználható
tényezőként tekintenek arra a helyzetre, hogy a Vajdaságban
élő magyarok egy tömbben összpontosulva, 13%-os kisebbségként
főként a határ menti övezetekben élnek. A szerbiai magyar
kisebbség geopolitikai tényezővé vált, és az amerikai külügynek
egy ilyen helyzetben a Jobbikra – valamint a párthoz kötődő más
szervezetekre – van szüksége, hogy etnikai feszültséget szítson
a határ menti régiókban. Koribko kifejti, hogy fontos különbséget
tenni a hazafiasság és sovinizmus közt, az amerikaiak pedig olyan
csapdahelyzetet próbálnak előidézni, hogy Orbán Viktor
populizmusa egy a szomszédos országok érdekeivel szembeforduló
nacionalizmusba csapjon át, ami kiváló eszköz lenne Magyarország
elszigetelésére és kordában tartására.
“Orbán
egyelőre nem tett semmilyen konkrét lépést a magyar közösség
Szerbiától való elszakadására. A valós próba akkor következik,
amikor a nacionalista Jobbik párt etnikai feszültséget szít a
régióban, és provokációkat kezd, hogy a kormányt egyértelmű
állásfoglalásra kényszerítse. Amikor ez megtörténik, a magyar
kormányfő politikai csapdában találja magát, aminek kialakulását
magának köszönheti. Már eleget tett a nacionalizmus/patriotizmus
(a demográfiai viszonyok miatt nem egyértelmű, melyik)
előmozdításáért ahhoz, hogy sokan ellene forduljanak –
függetlenül attól, hogy mit tesz -, mert számukra sem egyértelmű,
hogy a kormányfő melyik ideológiát képviseli. A nacionalisták
feldühödnek és tüntetni fognak ellene, ha nem hoz kellően erős
szerb-ellenes intézkedéseket a Jobbik vajdasági provokációját
követően, miközben a hazafiak számára is elfogadhatatlan lesz,
ha a Balkáni Áramlat és a Balkáni Selyemút veszélybe kerül”–
írja
Koribko.
A
szakértő emellett kifejti; a Jobbik ideológiája fogékonnyá
teszi a pártot arra, hogy részt vegyen ehhez
hasonló forgatókönyv megvalósításában, ami egy újabb
“színes forradalom” beindításának eleme, és egy Washington
számára teljes mértékben elfogadható kormány hatalomra
jutásában végződhet. “A
korszellem, amiről Orbán jelenleg azt gondolja, hogy kontroll alatt
tartja, könnyen ellene fordulhat, ha a nacionalisták egyik vagy
másik módon kényszerpályára állítják. Ugyanemiatt az Egyesült
Államok indirekt módon is befolyásolhatja a Jobbikot ebbe az
irányba, mert tisztában van azzal, hogy a Jobbik ideológiája a
pártot erre kifejezetten fogékonnyá teszi.”
Koribko
ugyanakkor kifejti, hogy Washingtonnak amiatt van szüksége a
jobboldalra, mert a tavaly év végi tüntetések kudarcba fulladtak
Budapesten, ami a liberális progresszív erők perifériára
sodródásához vezetett. A kormánymédia nyíltan beszélt arról,
hogy Soros György pénzeli a tüntetéseket, és az Egyesült
Államok nyomást gyakorol Magyarországra, emiatt a balliberális
erők ügynökként használhatatlanná váltak az amerikai külügy
számára. A Jobbik bevonása azonban katalizátort adna ahhoz, hogy
Washington leváltsa a mindinkább kezelhetetlenné váló magyar
kormányt.
“Az
ebben a helyzetben kirobbanó kormányellenes tüntetések sokkal
intenzívebbek lennének, mint a korábbiak 2014 októberében. Akkor
az internetadó miatt több ezer ember vonult utcára, az
összetűzésbe pedig John McCain is becsatlakozott, amikor Orbánt
neofasiszta diktátornak nevezte. Bár a kezdeti buzgalom hamar
elmúlt, miután a kormány lemondott az internetadóról, a
tüntetések üzenete egyértelmű volt: az Egyesült Államok képes
“színes forradalmat” kirobbantani Magyarországon, ha Orbán nem
tartja magát az általuk diktált politikához. Bár Orbán egyelőre
“jól viselkedik”, az USA újraindíthatja és ellene fordíthatja
a “színes forradalmat” Budapesten, amennyiben mégis úgy
döntene, hogy számottevő mértékben az amerikai érdekérvényesítés
útjába áll. Ebben az esetben az internetadó elleni tüntetést
egy jóval agresszívabb, erőszakos nacionalista megmozdulás
váltaná fel.”
A
szakértő szerint egy ilyen forgatókönyv elég meggyőző lenne
Orbán Viktor számára ahhoz, hogy a Washington által kijelölt
úton menjen tovább, és a kritikus helyzetben ne próbáljon az
amerikai érdekérvényesítés útjába állni. Ugyanakkor a
Balkánon készülődő együttműködés létrejötte Magyarország
stratégiai érdekeivel összhangban áll – a kormány-közeli
pénzemberek számára szintén jövedelmező lenne -, emiatt elég
motivációt jelent ahhoz, hogy a kormány felvállalja az
érdekütközést az amerikai külügyi törekvésekkel.
Washington
politikai érdekérvényesítő képessége pedig fokozottan sérült
Magyarországon; amennyiben a kormány szembemegy az amerikai
érdekkel, csak a lakosság abszolút többsége által megvetett
balliberális erők és “civiljeik” állnak rendelkezésre a
kormány sakkban tartásához. André Goodfriend, az amerikai
nagykövetség ideiglenes ügyvivőjének közéleti ámokfutása –
gyakran mutatkozott együttt balliberális politikusokkal – annak
érdekében történt, hogy a közvélemény figyelmét elterelje és
megkönnyítse a munkát az új amerikai nagykövet számára;
Washington már nem a liberális-progresszív erőket tekinti
elsődleges érdekérvényesítő eszköznek, hanem a radikális
jobboldalt, így a Jobbikkal folytatott együttműködés
megalapozását jelentősen megkönnyíti, hogy a közvélemény úgy
gondolja; Washington főként a liberális-baloldali pártokra tekint
“szövetségesként”. Ennek ellenére a valós, hétköznapi
politika Európában is szolgáltatott példát arra, hogy az
amerikai külügy hajlik a radikális jobboldallal való
együttműködésre. A 2013-2014 fordulóján, Kijevben
lezajlott forradalom mozgatórugóját jelentette a Jobb Szektor
nevű szervezet, és a kormány eltávolítása során az amerikai
külügyi államtitkár – egyébként zsidó családból származó
– Victoria Nuland maga osztogatott süteményt a rendőrökre
féltéglát és Molotov-koktélt dobáló szélsőjobboldali
tüntetőknek.
Az amerikaiak megszállják Európát
Az
amerikai védelmi miniszter Tallinban tett látogatása során
bejelentette, hogy mintegy 250 harckocsit, egyéb nehéz
haditechnikai eszközöket fognak kihelyezni több országba, a
Baltikumtól egészen a Balkán-félszigetig.
Ashton
Carter keddi bejelentése szerint a
közép- és kelet-európai NATO-országok mind beleegyezésüket
adták az
erre vonatkozó tervekhez. Az amerikai páncélos haderő
Észtországba, Lettországba, Litvániába, Bulgáriába, Romániába
és Lengyelországba vonul be. Az orosz Szputnyik hírügynökség
szerint viszont hét országba vonulnak be az amerikai páncélosok,
így felmerül annak lehetősége, hogy van olyan ország, ahol a
közvéleményt nem tájékoztatják erről, vagy a kormány nem adta
beleegyezését, de nincs elég mozgástere nemet mondani.
Szlovákia
és Magyarország láthatóan része az Oroszország felé felfejlődő
frontnak, így fel kell tennünk a kérdést, hogy mi a két kormány
hivatalos állásfoglalása az amerikaiak bevonulásával
kapcsolatban. Hazánkban már számos alkalommal láthatóak voltak
az amerikai hadsereg páncélosai. Március 14-én Tatabányán
készült képi anyag tanúsította, hogy az amerikai hadsereg
Stryker lövészpáncélosait vasúti úton szállítják,
Magyarországon keresztül. Bár egyáltalán nem biztos, hogy a
páncélosok elhagyták az országot, az ügy majdhogynem visszhang
nélkül maradt a magyarországi sajtóban. Június 9-én szintén
képi anyag bizonyította, hogy egy NATO-konvoj átlépte az ukrán
határt: Záhonynál az amerikai hadsereg HEMTT taktikai
teherjárművei, Humvee terepjárók léptek be Ukrajna területére;
a hivatalos magyarázat szerint egy hadgyakorlatra, és vissza is
térnek majd.
A
fent említett országok esetében a vezető politikusok kiszolgálják
az amerikaiak háborús készülődését, és ők maguk kérték az
amerikai haderő bevonulását. Magyarországon azonban a politikai
elit megosztott az amerikaiak tevékenységét illetően. Szijjártó
Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint katonai és
gazdasági téren felhőtlen az együttműködés Washingtonnal, csak
politikai kérdésekben adódnak ellentétek. A legnagyobb ellenzéki
párt ugyanakkor nem támogatja a háborús készülődést;
Mirkóczki Ádám, a Jobbik szóvivője kedden sajtótájékoztatón
számolt be a párt álláspontjáról, miszerint nem szabad engedni
az atlantisták minden követelésének, és csak veszélyt hoz ránk
az amerikaiak térségi tevékenysége.
Mirkóczki
szerint az Egyesült Államok provokációkat követ el,
destabilizálja a térséget, és újra hidegháborús viszonyokat
alakít ki. A Jobbik mostanra a legnagyobb ellenzéki párttá nőtte
ki magát, így az amerikaiak tevékenysége egy újabb, súlyos
megosztó tényezővé válhat Magyarországon, ha a kormány nyílt
állásfoglalást tesz a háborús készülődés mellett. Az
amerikaiak térségi tevékenységének veszélyeivel azonban több
európai országban, a legkülönbözőbb politikai pártok tisztában
vannak, emiatt az sem mondható, hogy a háborús készülődés
elutasítása általánosságban vett Amerika-ellenesség lenne, ami
csak a jobboldali pártok sajátossága. Németországban Sahra
Wagenknecht, a Die Linke képviselője nyíltan beszélt arról, hogy
Washington a NATO szervezetét használja fel saját geopolitikai
céljainak megvalósítására, és a NATO az amerikai terjeszkedés
gépezeteként működik. Mirkóczki szintén kijelentette, hogy a
NATO mára csak papíron védelmi szövetség, a gyakorlatban –
amerikai nyomásra – agresszorként és terjeszkedő hatalomként
viselkedik.
Az
amerikai páncélosok bevonulása ugyanakkor egyre inkább a
megszállás jegyeit mutatja.
Ahogy a világháború esetén, most is jelen vannak kollaboráns
kormányok a nagyhatalommal szemben védtelen, kiszolgáltatott
országokban, melyek “önként kérik” az idegen csapatok
bevonulását. A fővonalú sajtó eközben ellenségkép-gyártással
alátámasztja az idegen csapatok jelenlétének szükségességét
(ez az ellenségkép Oroszország). Ashton Carter bejelentése nem
sokkal követte azt a nyilatkozatot, ami egyértelművé tette, hogy
az Egyesült Államok újabb ötezer katonát és vadászrepülőgépeket
helyez ki a balti országokba. Eközben az is láthatóvá vált,
hogy az USA Európa légterének egészét ellenőrzése alá akarja
vonni; folyamatban vannak a tárgyalások a Visegrádi Négyek
légtérvédelmének egyesítéséről, ami valami érthetetlen módon
szintén azt jelentené, hogy a négy országban – Magyarországon
is – amerikai vadászrepülőgépek állomásoznának. Bár Dr.
Benkő Tibor vezérezredes, Honvéd Vezérkari főnök következetesen
tagadta, hogy a Gripen vadászrepülőgépekkel kapcsolatos technikai
hibák közt összefüggés lenne, a sajtó ezeket az eseteket
használja fel annak deklarálására, hogy Magyarország képtelen
megvédeni saját légterét. A logikai láncolat következő lépése
lenne annak deklarálása, hogy valakinek a
segítségére nagy szükség van.
Siklósi
Péter, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért és védelmi
tervezésért felelős helyettes államtitkára kedden kijelentette,
szerinte “logikus lépés lenne”, ha az amerikai harckocsikat
Magyarországon tárolnák, hogy “ne kelljen azokat ide-oda
szállítgatni”. Így továbbra is fennáll annak lehetősége,
hogy Magyarországra is bevonulnak az amerikaiak, és ehhez – külső
ellenségképre hivatkozva – az ország vezetőinek egy része
beleegyezését adja.
Amerikában rutinszerű a választási csalás
Donald
Trump amerikai republikánus elnökjelölt azt mondta, arra számít,
hogy novemberben választási csalás történik.
Trump
szerint, ha egyértelmű a választás eredménye, azt természetesen
el fogja fogadni, de egy megkérdőjelezhető eredmény esetén
fenntartja annak lehetőségét, hogy jogi eljárást kezdeményezzen
választási csalás miatt.
A
republikánus elnökjelölt kijelentése azonban nem egyedülálló;
hetekkel ezelőtt a demokrata jelölt, Hillary Clinton is utalásokat
tett arra, hogy nem fogja elfogadni a választások eredményét, ha
abból Trump kerül ki győztesen. Ő azonban nem a másik párt
jelöltjét, hanem egy külső hatalmat – Oroszországot – tenné
felelőssé azért, ha a választók nem őt szavazzák meg az USA
következő elnökének.
Hillary
Clinton, miután maga is megkérdőjelezte a választási eredmények
hitelességét, politikai ellenfelének hasonló nyilatkozata után
azt mondta, szerinte Trump “csúfot űz az amerikai demokráciából,
ha nem fogadja el a választási eredményeket”.
Az
elnökválasztást november 8-án folytatják le. A választást
megelőző utolsó elnökjelölti vita szerdán történt, ebből a
nagyobb sajtóorgánumok szerint Clinton került ki győztesen.
A
választás várható eredményeiről azonban a Reagan-adminisztráció
egy tisztviselője, Dr. Paul Craig Roberts azt nyilatkozta a
Szputnyik hírügynökségnek, hogy nem kell meglepődni, ha
választási csalás történik. A közgazdász-politológus szerint“a választások elcsalása egy szokványos amerikai dolog. Az amerikaiak már belefáradtak ebbe.”
Roberts
azt mondta, az Amerikai Egyesült Államokban mára rutinnak számít
a választási csalás, és ebben “nincs semmi rendkívüli”.
Szerinte
a választások elcsalásának számos módja van, amit rutinszerűen
használnak; többek közt az elektronikus szavazógépekkel,
melyekben már papírt sem használnak, így a szavazatokat
újraszámlálni sem lehet. Ugyanakkor, a szavazatszámláló
programok esetében is főként az számít, hogy ki írta a
programot, és a tulajdonviszonyok kinek kezébe adják a csalás
lehetőségét. Ez egy “szokványos amerikai dolog”, a demokrácia
velejárója.
Megkezdődik Soros György civiljeinek kiszűrése
Soros
György álcivil szervezetek sokaságát működteti Magyarországon,
hogy ezáltal befolyásolja, irányítsa hazánk közéletét.
Gyöngyösi Márton mai sajtótájékoztatóján azonban közölte: a
Jobbik ismét javasolni fogja a civil szervezetek átvilágítását.
A nem-kormányzati szervek átláthatósága nemzeti érdek, annak
hiánya pedig nemzetbiztonsági kockázat.
“Az
Információs Hivatalt is felügyelő kancelláriaminiszter a
migráció kapcsán fölvetette Soros György felelősségét,
illetve meglebegtette azt, hogy bár bizonyítékok rendelkezésre
állnak, ezek nem nyilvánosak. A Fidesz képmutatását,
kétszínűségét, opportunizmusát és hiteltelenségét mi sem
mutatja jobban, minthogy képes korábbi bőkezű mentorával is
szembefordulni, hogyha az érdekei éppen ezt diktálják.” –
mondta
Gyöngyösi Márton mai sajtótájékoztatóján.
A kormánypárt politikusai az utóbbi hónapok során visszatérő
jelleggel hangoztatják, hogy Soros György pénze fellelhető minden
balliberális párt és számos civil szervezet mögött. Utóbb a
888.hu közölt egy rövid összesítést azokról
a magyarországi szervezetekről, melyek Soros alapítványain
keresztül kapják működési forrásaikat. Ennek kapcsán azonban
tudható, hogy hazánkban nem csak a balliberális ellenzéket és a
fél civil szférát fizeti Soros György: Magyarországot ma is
olyan politikusok irányítják, akik közül sokan Soros pénzén
váltak politikussá.
“Mit
tudunk a Fidesz és Soros György kapcsolatáról? Azt például,
hogy egy régi, egy szövevényes és egy igencsak sokrétű
kapcsolatról beszélhetünk, hiszen már a ’80-as években Soros
Györgynek óriási szerepe volt abban, hogy a
kommunizmus/szocializmus idején már antikommunista követelésekkel
fellépő Fidesz mint politikai mozgalom szárba szökhessen”.
– mondta Gyöngyösi. “Ilyen
módon rendszeres találkozókra is sor került a Fidesz alapítók –
Kövér László és Orbán Viktor -, valamint Soros György közt.
1987-ben Soros György mint befektető és mint támogató támogatta
a Századvég tanulmánysorozatoknak a megjelenését, amivel a Bibó
kollégiumot támogatta, és ilyen értelemben maga Orbán Viktor és
maga a Fidesz volt felelős annak a támogatásnak az elköltéséért,
amit a Soros Alapítvány utalt ki nekik.”
A
politikus azt mondta, nem csak Soros György volt a szponzora Orbán
Viktor oxfordi tanulmányainak, de ugyanígy Soros György volt a
szponzora a jelenlegi kormánykommunikációért felelős
kormányszóvivőnek, Kovács Zoltánnak, akinek a teljes egyetemi
tanulmányait a Közép-Európai Egyetemen (CEU) Soros György
finanszírozta.
“Aki
az elmúlt 25 évben követte a Fidesznek a politikáját, az jól
láthatja, hogy ezt a pár millió forintot a Fidesz nagyon
nagylelkűen meghálálta és megszolgálta. Hol liberális pártként,
hol álnemzeti pártként, hol kormányon, hol ellenzékben, de
mindent megtett a Fidesz azért az elmúlt 25 év során, hogy
Magyarországot kiszolgáltassa mind politikai, mind gazdasági, mind
biztonságpolitikai értelemben a Nyugatnak.”
Gyöngyösi
szerint Soros György egyik fontos célkitűzése, hogy
Magyarországot és az egész közép-kelet-európai régiót a
Nyugat gyarmataként, az egypólusú világrend szolgálatában a
Nyugat gyámsága alá vonja – ebbe az irányvonalba illeszkedett a
Fidesz két évtizednyi politikája, ami most egyik hónapról a
másikra csapott át Soros György elleni sajtóoffenzívába.
Ugyanakkor, a politikus emlékeztet, hogy a Jobbik korábban már
javasolta a nem-kormányzati szervek (NGO-k) teljes átvilágítását,
amit a Fidesz akkor elutasított.
Gyöngyösi
Márton a sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a Soros Györggyel
kapcsolatos vádak újbóli középpontba kerülése miatt a Jobbik
nemsokára ismételten javasolni fogja a nem-kormányzati szervek
átvilágítását. “Kíváncsian
várjuk, hogy ebben az új helyzetben a Fidesz hogyan fog erre
reagálni, és a támogatást biztosítani fogja-e ehhez a
kezdeményezéshez, hiszen úgy gondoljuk, hogy a jelenlegi világban
az NGO-knak, a nem-kormányzati szerveknek az átláthatósága
nemzeti érdek, annak a hiánya pedig nemzetbiztonsági kockázatokat
is jelenthet.”
Soros
György szponzori tevékenységének újbóli előtérbe kerülése
eközben arra mutat rá, hogy nem csak a balliberális oldalt
finanszírozza az amerikai zsidó milliárdos, hanem az
elmúlt két évtized során a politikai paletta tekintélyes
hányadát Soros György pénzén nevelték ki.
Ez azt jelenti, hogy Magyarországon a
rendszerváltás során nem demokratikus átmenet, hanem bőkezű
társadalmi mérnökösködés történt.
A valódi civil
szféra mint társadalmi tényező megmaradása érdekében szintén
fontos Soros György álciviljeinek kiszűrése, hiszen a valódi
civil szervezeteket is hitelteleníti, ha egy amerikai
milliárdos valós támogatása miatt a külföldről
finanszírozottság vádját lehet általánosítani az ország
összes civil szervezetére.
LMP
“Szél
Bernadettnek alig két nappal azután támadt neki a kormánylap,
hogy Schiffer András minden párttisztségétől megvált.” – A
Magyar Nemzet nevű lap szerint a kormánymédia feltűnő
gyorsasággal támadt Szél Bernadettre, miután lemondott az
ellenzéki párt központi alakja.
Hétfő
éjjel egy az Index.hu-n megjelent interjúval kapott nyilvánosságot,
hogy távozik a politikából Schiffer András, az LMP társelnöke.
Schiffer, aki Orbán Viktor és Vona Gábor után a harmadik
legnépszerűbb pártvezető,
augusztus 31.-től mond le mandátumáról, és azt mondta, nem indul
a 2018-19-es választásokon. Bár a volt pártvezető határozottan
kijelentette, hogy az országgyűlési választásokon nem indul, a
hosszadalmas interjú során nem zárta ki annak lehetőségét, hogy
jelöltként indulna egy esetleges közvetlen elnökválasztáson, ha
az ellenzék valamilyen módon sikeresen kikényszeríti azt.
Simicska
Lajos újsága, a Magyar Nemzet azt írja, hogy a kormánysajtó
közvetlen Schiffer bejelentését követően “lejárató-kampányt
kezdett” az LMP még talpon maradt ismert karaktere, Szél
Bernadett ellen.
A
bejelentést feltűnő gyorsasággal követte a kormányközeli Magyar
Idők Szél Bernadettre rárontó cikke. A zöldpárt eddigi
társelnökének a lap szerint olyan bűnök róhatóak fel, mint
hogy „kezdőként egy multinacionális cégnél dolgozott”. –
írták.
A
lap részletesen közli Szél Bernadett válaszát is, miszerint ő
már 16 évesen Soros-ösztöndíjat nyert, majd “kőkeményen
végigtanulta” az amerikai egyetemet, mielőtt visszatért
Magyarországra és belépett a politikába.
Az
utóbbi hetek belpolitikai vitái nyilvánvalóvá tették a
közvélemény számára, hogy Soros György nemcsak civil
szervezetek sokaságát működteti (támogatja) Magyarországon, de
Soros pénzalapjai gondoskodtak a rendszerváltás utáni politikai
garnitúra tekintélyes hányadának kineveléséről. A
kormányrészről Soros-finanszírozottsággal vádolt liberális
baloldal ennek köszönhetően nem tudott hatékonyabb ellenérveket
felhozni saját mentségére, minthogy a kormányfő és a
kormányszóvivő is Soros György ösztöndíjával indította
politikai pályafutását.
Külső erők avatkoznak be a Jobbikos tisztújításba
Vasárnap
tartja tisztújító kongresszusát a Jobbik, amin eldőlhet, hogy a
párt az embereket kívánja-e képviselni, vagy az elmúlt két
évtized elitcsoportjai alakítanak ki új erőegyensúlyt a pártban.
A felfokozott hangulatban a kormánysajtó és a liberális média
leplezetlenül támogatja saját jelöltjeit, és “minden golyó
nekik talál”.
Volner
János, a Jobbik alelnöke nyugalomra intette a párt tagjait:
elmondása szerint az utóbbi napokban olyan mértékben
felkorbácsolódtak az indulatok, hogy többen azt fontolgatják,
kapitulálnak az ellenségnek, és kilépnek a pártból.
Ennek célja részben az, hogy egyértelművé váljon érintettségük a Jobbikon belüli harcokban – ezáltal a Jobbik párttagságának demoralizálása –
részben
pedig az, hogy ténylegesen is érintettek az egyes jelöltek
pozicionálásában. Volner János közleménye alapján a Jobbikos
tagság demoralizálását sikeresen megvalósították a rivális
politikai erők. A vezető posztok elosztása pedig holnap válik
véglegessé.
Aki
figyelemmel kíséri a Jobbik körül alakuló helyzetet, minden
bizonnyal maga is tudna említeni olyan újságcikket, amin keresztül
egy másik párt kifejezetten megbuktatni, vagy megválasztatni akar
egy politikust a Jobbikban. Kezdve a pártvezető személyénél:
annak ellenére, hogy a Jobbik vezetői tagadják a – volt (?)
– Fidesz-közeli milliárdossal ápolt kapcsolatra
vonatkozó vádakat, Simicska Lajos sajtóorgánuma láthatóan a
pártelnök pozíciójának stabilizálására törekszik: a
Magyar Nemzet címlapon számol be arról, hogy Vona Gábor
támogatottsága a pártban 92,8%-os, nincs kihívója az elnöki
poszton, Novák
Előd pedig felelőtlen.
Később a Fidesz-közeli Nézőpont Intézet kiadta egy a Magyar
Idők számára készült közvélemény-kutatás eredményeit, mely
szerint a tagság fele Novák Elődöt is alkalmasnak
tartja a
párt vezetésére. Az adatokat a Fidesz körüli valamennyi
sajtóorgánum leközölte, hangsúlyozván, hogy Novák Elődöt
többen tartják alkalmasnak a Jobbik vezetésére, mint ahányan
határozottan elleneznék Novák elnökségét. Ugyanakkor, ez nem
feltétlen jelenti azt, hogy a kormánypárt Novák Elődöt látná
szívesen a Jobbik élén: ameddig az átmeneti konfliktus
fennáll, a belharc során előkerülő információk alkalmasak a
Jobbik egészének erodálására.
A
liberális sajtóblokk működtetőinek érintettségére szintén
egyszerű példát hozni: nem sokkal azután, hogy a Magyar Idők
beszámolt Novák pártelnökségének esélyeiről, a HVG-n egy
szinte már hisztérikus hangnemű írás jelent
meg, miszerint “a Fideszes Nézőpont kiáll Novák Előd mellett”.
A lap szerint “az értelmezhetetlen
cég által készített anyagot a senki által nem olvasott
Magyar Idők hozta le, az MTI természetesen kiadta hírként”. A
HVG külön hangsúlyozta, hogy “a
kormányközeli cég szerint létezik
néhány százezer olyan ember az országban, aki alkalmasnak tartja
Novákot pártvezetőnek”.
Az
Index mindeközben szintén
a kormánymédia érintettségét kifogásolja: Fábián Tamás
szerint Novák Előd egy “töltény Habony Árpád revolverjében”.
A szerző szerint a kormánymédia támogatja Novák Elődöt, de
mivel “már nincsen hova”, inkább csak annak előnyeit élvezik,
hogy Novák alelnöki jelöltsége megbontja a Jobbik egységét, ami
kedvező fejlemény a kormánypárt számára. “Kérdés,
hogy ez volt-e a levonuló kuruc utolsó nagy dobása, vagy vannak
még Habonyék pisztolyába szépen illeszkedő tölténye a
Jobbik ellen lázadó Nováknak.” –
írta. Miközben
a liberális sajtó Novák Előd vélt vagy valós kormánytámogatását
ostorozza (és lehetőség szerint mindkét oldal igyekezne Novákot
beleprovokálni egy új párt alapításába), észrevehető, hogy a
liberális sajtóorgánumok tulajdonosai ezáltal Vona Gábor
pozícióit stabilizálják – ez az erővonal pedig valóban
egybeesik a Simicska Lajos újsága által képviselt erővonallal,
ami Vona párton belüli egységes támogatottságát hangsúlyozta
ki.
Volner
János közleménye ezáltal teljes megalapozottságot nyer. A
fentiekből látható, hogy a rivális politikai erők fokozottan
érintettek a Jobbikon belül egy új erőegyensúly kialakításában.
Ennek tudata azonban nagy mértékben demoralizálta a párt
tagságát (és szimpatizánsait), hiszen a párttagok számára is
látható, hogy ellenséges politikai erők támogatnak – vagy meg
akarnak buktatni – bizonyos jelölteket, miközben a
Jobbik védtelen ezekkel
az erőhatásokkal szemben: a párt vezetői saját pozícióharcaikkal
vannak elfoglalva ahelyett, hogy együtt számolnának le a külső
fenyegetéssel. Nem viselkednek különálló, egységes
elitcsoportként, ehelyett egy külföldi erők és belföldi
szatellit-szervezeteik – melyek elitnek gondolják magukat –
közti új erőegyensúly kibontakozása van folyamatban a párton
belül.
A
rivális politikai erők pedig teljes mértékben érdekeltek ennek a
helyzetnek a fenntartásában. Sikeresen elérték a Jobbik
tagságának és szimpatizánsi körének demoralizálását. Ez
amellett, hogy a párt támogatottságát átmeneti jelleggel
csökkenti, egy erőteljes, a pártszakadás irányába ható tényező
is. Emellett sikeresen megakadályozza, hogy a különböző érdekek
egyvelegéből új, a korábbiakból származó, de azoktól
különállóan cselekvő elitcsoport fejlődjön ki. Elég
visszakövetni az utóbbi egy hét sajtóanyagait, hogy
megállapítsuk: a liberális sajtó és a kormánysajtó néhány
száz alkalommal biztos leírta a “pártszakadás” szót,
esetenként abszolút jellegtelen események kapcsán is. Ugyanakkor,
a Jobbik tisztújító kongresszusának nem pusztán annyi a tétje,
hogy ki milyen pozíciót visel majd a pártban, vagy, hogy a párt
új irányvonala az emberek érdekét képviseli-e, esetleg
valamelyik milliárdosét. A holnapi történések kezdőpontjait
jelentik egy eseménysorozatnak, melynek során elválik, hogy a
magyar politikai rendszer hozzáhasonul-e a lengyel mintához. Ennek
az eseménysorozatnak következő meghatározó pontja az MSZP
tisztújító kongresszusa, ami a Jobbikos tisztújítással együtt
a magyar politikai modell következő évtizedeit meghatározhatja.
Európa viharban áll, világos beszédre van szükség
Alig
egy nappal ezelőtt jutott nyilvánosságra, hogy a Jobbik jelenlegi
alelnökei közül három nem indulhat jelöltként a következő
tisztújító kongresszuson. A vezetői posztok körüli találgatások
látható bizonytalanságot okoztak a párt jövőjét illetően –
és a nyilvánosság visszajelzései alapján legalábbis
kompromisszumos megoldás várható, ha el akarják kerülni a párt
leépülését.
Magyarország
aligha engedheti meg magának, hogy vezetői pártoskodjanak, stabil
politikai erői egymást bomlasszák fel, miközben az ország a
kontinens egészét érintő civilizációs konfliktus kellős
közepén áll. Gyöngyösi Márton szerdai felszólalásában arra
hívta fel a figyelmet; a kontinens egészének stabilitását
veszélyezteti, hogy az európai országok olyan néptömegeket
engednek be, melyek integrációjára nyilvánvalóan nem képesek,
hiszen a területükön élő más kultúrájú lakosok integrációját
sem tudták megvalósítani az évtizedek során. A
migrációs válság megoldásához való felelős hozzáállás az
lenne, ha olyan hosszú távú megoldást tudna ajánlani az Európai
Unió, amely lehetővé teszi, hogy a hatóságok különválasszák
a háború elől menekülőket, és a jobb megélhetés reményében
érkező embertömegeket. Ehhez
azonban a problémák egyértelmű és világos megfogalmazására
van szükség, aminek alapjai az utóbbi hónapok során kezdenek
mindinkább megkérdőjeleződni.
Szemmel
láthatóan olyan folyamatok zajlanak a jobboldali ellenzék
soraiban, ami felszámolná mindazon biztonsági garanciákat, melyek
eddig lehetővé tették, hogy hazánk meg tudja védeni a migrációs
válság kezelése során mutatott “nemzeti minimumot”. Gyöngyösi
szerint arra kellene törekedni, hogy a gazdasági bevándorlókat
uniós szinten egyszerűen kiutasítsuk, a menekültek pedig a
hazájukhoz lehető legközelebb elhelyezkedő országban kerüljenek
elhelyezésre, hogy a háborús helyzet rendezésével rövid időn
belül hazatérjenek. A pártelnök sokak által vitatott döntésével
kapcsolatos spekulációk során azonban számos helyen
felmerült: elképzelhető-e,
hogy a közeljövőben a Jobbik prominens alakjai már ehhez hasonló
véleményeket sem fogalmazhatnak meg nagy nyilvánosság előtt,
helyüket pedig a liberális politikai fősodorhoz igazodó,
pártinstrukciók mentén tett nyilatkozatok veszik át?
Rig
Lajos tapolcai választási győzelmét követően még – az akkori
viszonyok mentén – előrevetíthető volt a Jobbik további
erősödése, kormányerőssé válása. Ez az eredmény azonban
annak segítségével volt lehetséges, hogy egymás mellett működött
a párt “radikális” és “néppárti” vonala, melyek egymást
kiegészítve tették lehetővé a mérföldkő jellegű
előrelépéseket. Bár felmerültek olyan “találgatások”, mely
szerint a látványos győzelem annak volt köszönhető, hogy a
Simicska-médiabirodalom is rásegített, Tapolca előtt még
emellett állt rendelkezésre a nemzeti radikális sajtó. Vona Gábor
“nem várt” “döntését” követően azonban a Novák Előd
mögött felsorakozók a pártelnök leváltásáról kezdtek
beszélni. Mások pedig előrevetítették, hogy egy következő
melegfelvonuláson már Jobbikos
vagon is lesz.
Gyöngyösi
Márton nyilatkozata minden bizonnyal az a “nemzeti minimum”,
amit a párt közelgő tisztújító kongresszusát követően nagy
nyilvánosság előtt továbbra is meg kell tudjon fogalmazni.
Ellenkező esetben a Jobbik a teljes széthullást kockáztatja, –
de egy ilyen belpolitikai történés minden
bizonnyal a
baloldali mezőny tekintetében sem maradna következmény nélkül.
Botrányba torkollik a kanadai egyezmény?
Egyre
valószínűbb, hogy határozatlan időre el kell halasztani az
Európai Unió és Kanada közötti szabadkereskedelmi megállapodást.
A belgiumi Vallónia ugyanis elutasítja az Európai Unió pénteki
"ultimátumát", miszerint ma estig el kellene fogadnia az
egyezményt. A vallonok elsősorban az európai munkahelyek
megszűnése, a multinacionális vállalatok túlhatalma és az
élelmiszerekre vonatkozó egészségügyi előírások lazítása
ellen tiltakoznak.
André
Antoine, a vallon parlament elnöke a belga RTL rádiónak adott ma
reggeli interjújában jelezte, hogy nem hajlandóak elfogadni az
Európai Unió ultimátumát a kanadai szabadkereskedelmi egyezmény
kötelező elfogadásával kapcsolatban.
Hasonló
véleményének adott hangot vasárnap este Paul Magnette vallon
miniszterelnök is, mondván, hogy "az ultimátumok nem
összeegyeztethetők a demokratikus jogok gyakorlásával".
Tüntetés
a TTIP és a CETA ellen Brüsszelben.
Forrás:
MTI/EPA/Olivier Hoslet
Miután
a múlt heti uniós csúcstalálkozón
a
vallonok ellenállása miatt nem jutottak dűlőre az egyezménnyel
kapcsolatban, pénteken Chrysia Freeland kanadai
kereskedelmi miniszter személyesen próbálta meggyőzni a
vallonokat az egyezmény előnyeiről, de nem járt sikerrel.
Freeland
gyakorlatilag felállt a tárgyalóasztaltól, és feldúltan
közölte, hogy Kanada mindent megtett az egyezmény sikeréért, és
a részükről befejezettnek tartja a megbeszéléseket.
Ez
után jelentette be Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, hogy
hétfő estig kapnak határidőt a vallonok, hogy elfogadják a
CETA-t, ám a
vallon parlament elnöke ma úgy nyilatkozott, hogy nem lehetséges
teljesíteni ezt a határidőt.
Ez
viszont azt jelenti, hogy, amennyiben nem történik fordulat az
ügyben,
le kell fújni a csütörtökre tervezett EU–Kanada-csúcstalálkozót, mivel Justin Trudeau miniszterelnök már jelezte: csak abban az esetben hajlandó Brüsszelbe jönni, ha garantálják a szerződés aláírását.
A 3,5 milliós, francia ajkú Vallónia szerint a CETA káros hatással lenne az európai mezőgazdaságra, és erősítené a multinacionális nagyvállalatok befolyását. A vallonok azért utasítják el az egyezményt, mert olyan különleges nemzetközi bíróságok jönnének létre, ahol a multinacionális nagyvállalatok elmaradt haszon címén bármelyik szuverén államot beperelhetnek. A kanadai egyezmény másik lényeges eleme, hogy a észak-amerikai országban több tízezer amerikai nagyvállalat rendelkezik leágazással, így a szerződés előnyeiből már ők is részesülhetnek.
A
vallonok érvei között szerepel, hogy
az
egyezmény túlságosan fellazítaná az
uniós
egészségügyi előírásokat,
akadálytalanul
beengedné a
génmódosított
árukat az unióba,
korlátozná
a nemzeti kormányok
mozgásterét,
és rengeteg európai
munkahelyet
szüntetne meg. A
kanadai egyezmény visszautasításáról szóló hírek hatására a
kanadai dollár jelentősen gyengült a hét végén.
A
Tagesschau német lap friss értesülései szerint Vallónia
után a brüsszeli régió is elutasítja a CETA-t, ami
azt jelenti, hogy Belgium hét regionális szintű kormányzata közül
csak kettő támogatja a kanadai szerződést. Az egyezmény
kudarca dominóhatással járhat, és ellehetetlenítheti az Egyesült
Államokkal készülő uniós szabadkereskedelmi megállapodást is.
Szijjártó: Ha bezárkózik Európa, az veszélyes
Szijjártó
Péter szerint Magyarországot frusztrálja, hogy nem született
megállapodás az Európai Unió és Kanada között tervezett
szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) aláírásáról Belgium francia
nyelvű vallon tartományában.
A
külgazdasági és külügyminiszter a kanadai CBC televíziónak
adott interjújában kifejtette, a tárgyalások már hét éve
folytak, és Budapest számára nyilvánvaló volt, hogy az
aggodalmakat és kételyeket is tisztázó, hosszas egyeztetések
után sikerül aláírni a megállapodást. "Ennek a múlt
kedden meg kellett volna történnie" - szögezte le.
Aki lemarad, annak a versenyképessége odavész
A
miniszter úgy vélte,
a
helyzet az Európai Unió érdekeivel ellentétes,mert
a közös európai politika kevés sikeres területeinek egyike éppen
a kereskedelem. "Vajon kivel lehet kereskedelmi megállapodást
kötni, ha nem Kanadával?" - tette fel a kérdést.
Szijjártó Péter megemlítve a régiók közötti kereskedelmi és gazdasági integrációs globális versenyt, úgy vélte, ha Európa nem képes érdemben részt venni e versenyben, akkor lemarad, és aversenyképessége is odavész”.
Leszögezte
azt is, hogy a tárgyalások idején felmerült aggályokat sikerült
eloszlatni. "Kiderült, hogy mezőgazdaságunk GMO-mentessége
fenntartható, és megtörténik valamennyi szükséges intézkedés
annak érdekében is, hogy fenntarthassuk élelmiszer-biztonsági
sztenderdjeinket" - mondta.
Vajon
kivel lehet kereskedelmi megállapodást kötni, ha nem Kanadával?
Forrás:
MTI/UN
Egy
olyan helyzetben, amelyben Oroszország az Eurázsiai Gazdasági
Uniót szervezi, az Öböl-térség országai rendkívül aktívak,
Kína átfogó regionális partnerséget szervez,ha
az Európai Unió magába zárkózik, akkor képtelen lesz megfelelni
a kihívásoknak– mondta.
Na
most kapd be a kisfiam apja faszát , meg minden zsidajatok farkát ,
és rágódj , ha nem elég a GMO termékeket is megeheted , de csak
is azt kapsz te köcsög már megint új villára gyűjtesz !!
Szijjártó
Péter szerint ez a legrosszabb válasz, amelyet Európa e
kihívásokra adhat.
Paul
Magnette vallon kormányfő a hétfői tárgyalások után jelentette
be, hogy továbbra sem született megállapodás a belgiumi Vallónia
tartományban az Európai Unió és Kanada közötti tervezett
szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) aláírásáról. Margarítisz
Szkínász, az Európai Bizottság vezető szóvivője újságírói
kérdésre válaszolva hétfői sajtótájékoztatója keretében
kijelentette, a brüsszeli testület nem szab határidőt, és
hajlandó türelemmel lenni, amíg döntés nem születik
Vallóniában.
Tüntetés
a Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség (TTIP) és
az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezmény, az Átfogó
Gazdasági és Kereskedelmi megállapodás (CETA) ellen az uniós
tagországok külügyminisztereinek tanácskozása előtt Brüsszelben
Forrás:
MTI/EPA/Olivier Hoslet
Korábban
arról volt szó, hogy döntés hiányában határozatlan időre
elhalasztják a csütörtökre tervezett EU–Kanada csúcstalálkozót.
Chrystia Freeland kanadai kereskedelmi miniszter azonban azt közölte
hétfő este, hogy Justin Trudeau kormányfő az eredeti terveknek
megfelelően elutazik csütörtökön Brüsszelbe.
Az
Európai Tanács elnöke arról számolt be hétfő este a Twitteren,
hogy telefonon beszélt a kanadai miniszterelnökkel, ésmindketten
úgy látják, van még idő megoldást találni a problémára.
Az
Európai Unió másik huszonhét tagállama kész aláírni a
szabadkereskedelmi megállapodást, ahogyan a belga szövetségi
kormány is, utóbbinak azonban az ország államberendezkedése
miatt szüksége van Vallónia beleegyezésére is. A 3,5 milliós,
francia ajkú régió szerint a CETA jelenlegi formájában káros
lenne az európai mezőgazdaságra, és erősítené a
multinacionális nagyvállalatok befolyását. Sokan viszont azzal
vádolják a vallon vezetést, hogy belpolitikai célokból
akadályozza az egyezséget.
Kamatot vágott az MNB
Az
egynapos hitelkamat 10 bázisponttal 1,15-ről 1,05 százalékra
csökkent, az egynapos betéti kamat pedig mínusz 0,05 százalék
maradt – jelentette be kedden a monetáris tanács kamatdöntő
ülése után a Magyar Nemzeti Bank. Ezzel a lépéssel a testület
120-ról 110 bázispontra szűkítette a kamatfolyosót. A
monetáris tanács a kötelezőtartalék-rátát is csökkentette. A
lépés következtében további 170 milliárd forinttal bővül a
bankrendszer szabad likviditása.
A
monetáris tanács az elemzői várakozásoknak megfelelően nem
változtatott a jegybanki alapkamat 0,90 százalékos szintjén
A
Monetáris Tanács március és május között három lépésben
csökkentette a jegybanki alapkamatot 1,35 százalékról 0,9
százalékra, amely azóta is érvényben van.
A
kamatfolyosó szűkítésével a tanács további lépést tett a
monetáris lazítás irányába, azt követően, hogy a szeptemberi
kamatdöntő ülésen korlátozást vezetett be a három hónapos
jegybanki betétekre.
A
Magyar Nemzeti Bank az egynapos hitelkamatot 10 bázisponttal
csökkentette
Fotó:
Adrián Zoltán - Origo
Akkor
döntött arról, hogy a negyedik negyedévben összességében
elhelyezhető kereskedelmi banki betétállomány nem haladhatja meg
a 900 milliárd forintot, ami legkevesebb 200–400 milliárd forint
kiszorítását jelenti a betéti eszközből.
A
jegybank kedden jelentette be, hogy 150 milliárd forint összegben
hirdet meg 3 hónapos betétet a bankoknak a szerdai tenderen a
lejáró, 222 milliárd forinttal szemben, amivel újabb összeget
enged rá a pénzpiacra a hozamok csökkenésének reményében. A kötelező tartalékrátát is csökkentették
A
monetáris tanács a kötelező tartalékrátát december 1-jei
hatállyal
2
százalékról 1 százalékra csökkenti. A lépés
következtében további 170 milliárd forinttal bővül a
bankrendszer szabad likviditása – közölte a Nemzeti Bank.
A jegybank a pénzpiaci hozamok mérséklődésén keresztül kívánja elérni a monetáris kondíciók lazítását és a gazdasági növekedés ösztönzését. A monetáris tanács mindent megtesz, hogy a három hónapos betétállományra bevezetett korlátozás hatékonyan fejtse ki az elvárt lazító hatást.
Az
inflációs cél elérése miatt a monetáris tanács további
lazításra is kész
Fotó:
Origo
A
bankrendszer likviditásának bővítése és a monetáris kondíciók
további lazítása érdekében az egynapos hitelkamatot 10
bázisponttal 1,05 százalékra csökkentette, az egynapos betéti
kamatot -0,05 százalékon tartotta a testület, így a kamatfolyosó
tovább szűkült.
Ezzel
összhangban az egyhetes jegybanki hiteleszköz kamata is csökkent 5
bázisponttal 1,00 százalékra – tették hozzá.
Amennyiben
a későbbiekben az inflációs cél elérése indokolja, a tanács
kész a monetáris
kondíciók további lazítására –
közölte az MNB.Tovább finomhangolja a forintlikviditás szűkülését az MNB
A
forintlikviditás szűkülését az MNB az elmúlt hetekben más
eszközökkel is igyekezett finomhangolni, így két euró-forint
swap tendert hirdetett meg, összesen 400 milliárd forint értékben.
Az MNB legutóbbi kommunikációiban már jelezte, hogy véget ért a
legutóbbi kamatcsökkentési sorozat, mivel a korábbi
várakozásoknál némileg lazább fiskális politika elegendő
mértékben ösztönözheti a gazdasági növekedést ahhoz, hogy
elérje 3 százalékos inflációs célját – írja kommentárjában
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője.
Az
erodálódó kamatok és hozamok
hatással
lehetnek a forint árfolyamára
is, azaz
a magyar fizetőeszköz gyengülhet az euróval szemben, amennyiben
folytatódik a forint kamatelőnyének csökkentése – közölte
elemzésében Ürmössy Gergely, az Erste Bank makrogazdasági
elemzője.
Jövőre
tovább csökkenhet az alapkamat
Forrás:
MTI/Oláh TiborTovább csökkenhet az alapkamat
Novemberben
és decemberben is fontos lesz a kamatdöntő ülés, hiszen annak
ellenére, hogy valószínűleg szinten marad az alapkamat az év
végéig, a bankrendszer folyamatosan kiszorul a jegybank által
kínált három hónapos futamidejű betétből.
Ürmössy
Gergely a bankközi kamatok további csökkenésére számít, 2017
folyamán 0,5 százalékig csökkenhet
jövőre a bankközi kamat, vagy akár még alacsonyabbra.
Csúcsra hazudta magát a fantasy újságírás bulvárszekciója
2016. 10. 24. Alfahír
A Lokál nevű kormányzati bulvártávközlési iroda immáron nyomtatásban is igyekszik az egykori Szabad Nép legszebb emlékeit felidézni, ezzel is közelebb hozni a metróban utazó, jobb sorsra érdemes széles tömegek számára az '56 előtti időszak sajtójának szellemiségét.
Mint ismert, a magyar média fantasy szekciójának egyik legnívósabb orgánumának internetes oldalán már vasárnap este is fullba nyomták a kretént, nevén nevezve a gyereket: hazudtak. Ezt azonban nem érezték elegendőnek, így nyomtatásban is hozzák a formájukat.
Így miután az újságnak nevezett papírhalmot lapozgatva megtudhattuk, hogy Sarka Kata szerint Hajdú Péter nem is volt jó társ, Kim Kardashian kirablása egyre gyanúsabb, valamint azt, hogy negyven fölött pedig egyre jobb a szex, kiderült, hogy a Jobbik Corvin közben megtartott megemlékezésén a Magyar Gárda egyenruhái mellett nem maradhatott el a zsidózás és a cigányozás sem.
"Amikor a színpadról Toroczkay László azt mondta, hogy ki kell takarítani a vezetésből az idegenszívűeket, felharsant a Mocskos zsidók!" - írja hazudja a Lokál újságírója, akinek láthatóan a Toroczkai László nevének leírása is komoly szakmai kihívást jelent, hát még a valóság.
Mivel jómagam is végigálltam a rendezvényt, tekintélyes részét ráadásul az N1TV kamerája és mikrofonjai mellett, elég jó rálátásom, hallásom volt a hangulatra, ezért nyugodtan írhatom: egyik sem hangzott el. Azt persze nem tudhatjuk, hogy a Lokál tudósítója valóban a helyszínen volt, és így tudatosan hazudott, vagy el sem jött, vagyis hasraütésszerűen fantáziált egyet.
Sebaj, az igazság úgysem derül ki, hiszen a széles olvasóközönség jelentős részéhez csak a közpénzből kitömött Habony-média olvasata ér csak el.
A főpróba megvolt, a gépezet működik, a következő másfél év erről fog szólni: mindegy mekkora ordas nagy hazugság, el tudják hitetni, hiszen a média a kezükben.
Soros György most tartott beszédet Budapesten
Magyarországra
érkezett Soros György, amerikai milliárdos. Az üzletember a
Közép-európai Egyetem új rektorának beiktatásán vett részt és
beszédet is mondott.
Soros
György magyar származású amerikai milliárdos Budapestre
érkezett, hogy részt vegyen az általa alapított Közép-európai
Egyetem (CEU) ötödik rektorának beiktatásán. Az üzletember
egyetemi talárban vonult fel a katedrára a többi előadóval
együtt. Az eseményen jelent volt Colleen Bell, az Egyesült Államok
budapesti nagykövete is.
Soros
csak egy rövid beszédet tartott, azt is ülve. Ebben az új
rektort, Michael
Ignatieffet méltatta,
világszerte ismert munkásságáról beszélt, szerinte éppen egy
ilyen emberre van szüksége most az egyetemnek Magyarországon.
Soros
az elmúlt években a Fidesz-kormány kedvenc pofozózsákja volt.
Neve körbejárt az összes prominens kormányzati szereplő
sajtótájékoztatóin, mint az Európába tartó menekültáradat
legfőbb felelőse. Lázár János egy május kormányinfón arról
beszélt, Soros György és Barack Obama amerikai elnök együtt
akarnak muszlimokat
telepíteni Magyarországra.
Később azt
is mondta,
hogy Soros György aktívan is kész fellépni az egyik
legveszélyesebbnek tekintett európai politikai ellenfele, az
Orbán-kormány ellen. A TV2 Tények című műsora pedig Marsi
Anikóval ment
neki az amerikai üzletembernek.
Michael
Ignatieff és Soros György
© Stiller
Ákos
Az
új rektor beiktatása előtt egy magyar diák József Attila A
Dunánál című
versét szavalta el, majd sor került a beiktatási szertartásra. Az
új rektor magyarországi élményeiről beszélt és ezt a verset
nevezte a kedvenc magyar versének, annak egyik sorát pedig ars
poeticájának nevezte: "s rendezni végre közös dolgainkat,
ez a mi munkánk; és nem is kevés". Beszélt arról is, hogy
nagyon kevés demokrácia van ma jó formában, akár a régióban,
akár máshol. Az autoriter törekvéseket pedig túlságosan
közelinek és valósnak ítélte.
Az
orosz származású kanadai állampolgár Michael Ignatieff, a
Harvard Egyetem Kennedy Kormányzástudományi Iskolájának
professzora, jelenkori demokráciával, emberi jogokkal és
kormányzással kapcsolatos kérdéseinek nemzetközi szakértője. A
Közép-európai Egyetem (CEU) szenátusa és kuratóriuma egyhangúan
választotta az Egyetem ötödik elnök-rektorává. Soros György
korábban így nyilatkozott róla: "Michael Ignatieff tudós, de
jártas a politika világában is, ezért ideális választás a CEU
vezetésére ezekben a kihívásokkal teli időkben". Michael
Ignatieff-fel korábban a HVG Portré rovatában
olvashattak interjút.
Az
eddigi rektor, John Shattuck 7 évig vezette az egyetemet, tavaly
szeptemberben jelentette be, hogy idén július végével távozik
posztjáról.
Orbán: Ha Soros kéri, az összes fideszesnek vissza kell fizetnie a tőle kapott ösztöndíjat
Lázár
János a kormányinfón elmondta, hogy magát Orbán Viktort kérdezte
meg arról az erkölcsi dilemmáról, mennyire jogos a Fidesz
részéről Soros Györgyöt úgy támadni, hogy közben vezetőnek
jelentős része az ő pénzén tanult külföldön, illetve a pártot
a kilencvenes évek elején támogatta a magyar származású
amerikai milliárdos.
Ha Soros úrnak kell a pénz, akkor minden fideszes fizesse vissza!
Lázár
János a csütörtöki kormányinfón
Fotó:
Koszticsák Szilárd
Lázár szerint ha Soros a Fidesztől a párt működésére adott 3 millió forintot kéri, akkor azt is visszafizetnék.
A Népszabadság összeszedte a fideszes elit összes Soros-ösztöndíjasát. Orbán Viktor 1988 áprilisától a Soros Alapítvány pénzéből felállított Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa volt, 1989 szeptemberétől pedig az alapítvány ösztöndíjával az oxfordi Pembroke College-ben az angol liberális filozófia történetét tanulmányozta. Soros-ösztöndíjjal tanult az Oxfordi Egyetemen 1986–87-ben Szájer József, a Fidesz EP-képviselője. Németh Zsolt volt külügyi államtitkár 1988–89-ben ugyancsak ösztöndíjasként politikaelméletet hallgatott az oxfordi St. Antony's College-ban.
Fotó:
Thierry Charlier
Kövér László mostani parlamenti házelnök 1987–1988 között kutathatta Soros-ösztöndíjjal a közép-európai társadalmi mozgalmakat. Deutsch Tamás a részben Magyarországon, részben Angliában működő, kifejezetten a Fidesz és az SZDSZ ifjú reménységei számára szervezett hat hónapos „menedzseriskola” hallgatója volt 1989-ben. Kovács Zoltán kormányszóvivő 1994 és 1995 között Soros-ösztöndíjjal Oxfordban a The Queen's College-ban tanult.
Vona megint lemondatná Orbánt
Gyurcsányorbán
volt a fõszereplője a Jobbik megemlékezéseinek a Corvin közben.
A sorból csak az irigylésre méltóan fitt, 89 éves Baranyi László
színész élvezetesen elôadott visszaemlékezése lógott ki,
egyébként világos volt, hogy az évforduló Orbán Viktor
fülkeforradalmár és a szemkilövető Gyurcsány Ferenc
összejátszásából létrejött 2016-os Magyarországról szól.
Pörzse
Sándor, Murányi Levente, Toroczkai László és Vona Gábor
beszédeinek közös eleme volt, hogy 1989 után 1956 forradalmát
elárulták: nem új vád, hogy 1994-ben visszatérhetett a pufajkás
Horn Gyula, hogy Gyurcsány Ferenc 2006-ban békés tüntetőket
vert, az viszont igen, hogy 2006-ból már Orbánnak is van bűne.
Ásotthalom polgármestere, a Jobbik egyik alelnöke, Toroczkai
László, majd a pártelnök Vona is elmondta: Orbán páncélozott
autóban lépett le az Astoriánál, mielőtt még a rendőrök ütni
kezdték volna a Fidesz rendezvényének hallgatóságát.
Fotó:
Bődey János / Index
Orbán
gyávasága már láthatóan nagyobb indulatot szül a rég nem csak
rovásírásos sámánista szubkultúrából építkező párt
hallgatóságában, mint Gyurcsány, akit „őrült Néró"
címmel felruházva Murányi Levente még meg is dicsért, amiért
eredményesen szétverte a baloldalt.
A
szélsőjobb radikális jellegét a beszédeket hallgatva egy
külföldi megfigyelő már talán észre sem venné az Orbán
szerint zsúrpubisodó párt rendezvényén. Vona kevesebbet
kommunistázik és brüsszelezik, mint Orbán egy átlagos péntek
reggeli rádióinterjúban. Sőt, talán már Trianon is kevesebbszer
hangzik el Vonánál – ezúttal egyszer sem. Kádár is csak
annyira jön elő, ameddig Vona megjegyezte, hogy az Orbán rezsim
sem jobb nála, ezért ugyanúgy fogja majd végezni – más
kérdés, hogy ez Vonának valószínűleg kevés lenne, hiszen
nagyrészt épp arról beszélt, hogy a valódi rendszerváltás
elmaradása miatt tart ott az ország, ahol: legvidámabb barakk után
a legszomorúbb tagállam.
Fotó:
Bődey János / Index
Vona most tovább ment: felolvasott egy, a Jobbik frakciója által aláírt nyilatkozatot, miszerint utóbbi megszüntetése az alkotmánymódosítás támogatásának feltétele, majd ismét lemondásra szólította fel Orbánt, arra az esetre, ha az érvénytelen népszavazás után a kétharmadot igénylő alkotmánymódosítást sem tudná keresztülvinni a parlamentben.
Legyen bátor és vállalja az előrehozott parlamenti választást!– mondta Vona, aki, ellentétben az MSZP-vél és elnökével, Molnár Gyulával, tudott tőkét kovácsolni az Orbánnal való személyes találkozóból és konfrontációból.
„Beletenyereltem egy olyan korrupciós ügybe, amely egyúttal az ország nemzetbiztonságát is veszélyezteti" – mondta, végleg elvonva a témát az MSZP-től. „Nem azt kértem, hogy vonjanak engem is bele a buliba vagy, hogy nekem is adjanak egy helikoptert – hanem, hogy szüntessék meg a mutyit" – mondta. Jelezte, hogy beleáll az ügybe, nem hagyva, hogy a Fidesz piaci kofának nevezze, amiért összeköti a két ügyet.
Galéria: Október 23. -
zászlóvelvonástól a verekedésig (22 kép)Fotó: Bődey
János / Index
Mindenki beállhat kiberterroristának
A
fél internet lehalt pénteken egy botnet-támadás miatt, és
mindenki azt mondja, hogy ez még csak a kezdet. A hekkerek most azt
gyakorolják, hogy miként tudják megbénítani az internetet, és
ehhez sajnos a képzetlen, nemtörődöm felhasználók is
asszisztálnak nekik.
Nyáron végigszaladtunk Budapesten,
hogy megkeressük a gyenge gyári jelszó miatt védtelen wifi
hotspotokat, és akkor még nem sejtettük, hogy a világ egyik
legnagyobb túlterheléses – DDoS – támadásában
ugyanilyen hibát fognak kihasználni a hekkerek.
A támadók több tízmillió sérülékeny webkamerára telepítették fel a saját kódjaikat, hogy távolról tudjanak utasításokat adni az internetre csatlakozó eszközöknek. Rájöttek ugyanis, hogy a gyári felhasználónév és jelszó mindegyik kamerán ugyanaz, és így elég könnyű volt kívülről belepiszkálni a milliónyi különböző földrajzi helyre telepített webkamerák rendszerébe. Tulajdonképpen egy botnetet hoztak létre, hogy összehangolt támadást tudjanak indítani a kiszemelt áldozataik ellen.
A támadók több tízmillió sérülékeny webkamerára telepítették fel a saját kódjaikat, hogy távolról tudjanak utasításokat adni az internetre csatlakozó eszközöknek. Rájöttek ugyanis, hogy a gyári felhasználónév és jelszó mindegyik kamerán ugyanaz, és így elég könnyű volt kívülről belepiszkálni a milliónyi különböző földrajzi helyre telepített webkamerák rendszerébe. Tulajdonképpen egy botnetet hoztak létre, hogy összehangolt támadást tudjanak indítani a kiszemelt áldozataik ellen.
Lehalt a fél internet
Egy
kibertámadás miatt döcög a Spotify és a Twitter is. Az egyik
legnagyobb DNS-szolgáltató rendszereit lőtték ki. A nemzetvédelem
nyomoz.Tovább
Fotó:
NurPhoto / Getty Images Hungary
Valaki éppen azt tanulja, hogy miként lehet leállítani az internetet– ezt írja blogján Bruce Schneier, a több évtizedes tapasztalattal rendelkező iparági veterán. Azt is felveti, hogy az infrastruktúrát megbénító túlterheléses támadások növekvő összetettsége, kifinomultsága és gyakorisága miatt nagyon valószínű, hogy valamilyen állami szereplő, egy ellenséges nemzet kiberháborús egysége áll az esetek mögött.
Pontosan nem tudni, hogy ki áll a támadások mögött, a sejtéseinket csak valamelyik nagy (és komolyan vehető) titkosszolgálat tudná megerősíteni. Túl könnyű ugyanis álcázni a támadó kilétét, és másra terelni a gyanút, szóval elég komoly felderítő hálózat kell ahhoz, hogy megtalálják a valódi elkövetőt. Jó példa erre a mostani eset, hiszen mint kiderült, akár amerikai állampolgárok által használt eszközök is támadást intézhetnek az Egyesült Államok ellen. A meghekkelt eszközöknek szánt parancsot pedig a világ bármely pontjáról kiadhatják.
A tavaly a BBC-t lelövő, New World Hackers nevű formáció magára vállalta a pénteki esetet, de ezt független források még nem erősítették meg, és az infóbiztonsági szakértők egyszerű imposztoroknak tartják őket.
Szeptember végén is volt már egy hasonló támadás, akkor egy informatikai biztonságról író szakértő, Brian Krebs weboldalát tették elérhetetlenné a kamerákból álló botnettel. Másodpercenként 620 gigabájtnyi forgalmat tereltek a weboldalára.
Hatalmas adatbombát dobtak egy újságíróra
Bosszúból megbénították Brian Krebs szervereit. Cikkeivel kiberbűnözőket leplezett le.TovábbVerseny az IoT-ért
Most két kártékony program dolgozik azon, hogy minél több internetre kötött (IoT) eszközt megfertőzzön és botnetbe szervezzen. Az egyik a Bashlight, a másik pedig a pénteki támadásért is felelőssé tett Mirai.A Mirai forráskódját október elején nyilvánosságra hozta egy önmagát Anna-Senpai néven azonosító hekker, tehát a kártékony program innentől szabadon terjeszthető és módosítható. A Mirai és az Anna-Senpai név is a japán Shimoseka című animesorozatból származik, amely a jövőben játszódik, és a történet főhősei az erkölcsrendészetnek dolgoznak. Maga a Mirai szó azt jelenti: jövő.
A botnethez tartozó kód elvileg eltávolítható, de a szakértők szerint csak percek kérdése, hogy az eszközeink újrafertőződjenek.
A támadók szó szerint a spájzban vannak.
Még ha nem is ismerjük a támadó kilétét, nagyon fontos, hogy erről a problémáról mindenki értesüljön, és tegyen ellene.
Fotó:
Bloomberg / Getty Images Hungary
A
gyári jelszó egyszerűsége önmagában is elég nagy baj, és a
kínai kameragyártó cég, a Hangzhou Xiongmai elismerte
a hibát.
A támadás kivitelezéséhez azonban a felhasználók hozzá nem
értésére is szükség volt.
Kevesen állítják át a gyári jelszót, és ezáltal védtelenné teszik az eszközeiket.
Megfelelő, azaz elég bonyolult és egyéni felhasználónév-jelszó páros szükséges a minimális védelemhez, és minden egyes internetre csatlakozó eszköznél, legyen az tévé, mosógép, wifi router, okos termosztát, távirányítható konnektor, nyomtató, számítógép vagy okostelefon, gondoskodni kell a védelemről, hogy idegenek ne férjenek hozzá semmihez.
A mostani támadáshoz elég volt körülbelül 10 millió sérülékeny eszköz, de az iparági megmondóemberek azt jósolják, hogy
2020-ra körülbelül 50 milliárd eszköz csatlakozik az internetre.
Ez a lenyűgöző szám, amitől az ipar és úgy általában a társadalom működésének javuló hatékonyságát várják a szakértők, egyszeriben a világ legnagyobb időzített bombájává vált. Eddig csak amiatt aggódtunk, hogy a hekkerek által feltört okostermosztátok esetleg ránk gyújtják a lakást. Az már bizonyított, hogy az okos háztartási gépeken is futtathatók zsarolóvírusok, amelyek mindaddig blokkolják a hozzáférést, amíg nem fizetünk váltságdíjat, szóval ez a félelmünk sem teljesen alaptalan.
Az ilyen egyéni kellemetlenségek, vagy esetleg tragédiák azonban eltörpülnek amellett, amit a botnetekbe szervezett milliónyi eszköz okozhat egy kritikus infrastruktúra megtámadásával. Közlekedési társaságok, állami rendszerek és közműszolgáltatók is áldozattá válhatnak. A kérdés tehát az, hogy az eszközök után az embereket is okosítjuk-e, vagy hagyjuk, hogy mindenki beálljon kiberterroristának ?
Kevesen állítják át a gyári jelszót, és ezáltal védtelenné teszik az eszközeiket.
Megfelelő, azaz elég bonyolult és egyéni felhasználónév-jelszó páros szükséges a minimális védelemhez, és minden egyes internetre csatlakozó eszköznél, legyen az tévé, mosógép, wifi router, okos termosztát, távirányítható konnektor, nyomtató, számítógép vagy okostelefon, gondoskodni kell a védelemről, hogy idegenek ne férjenek hozzá semmihez.
A mostani támadáshoz elég volt körülbelül 10 millió sérülékeny eszköz, de az iparági megmondóemberek azt jósolják, hogy
2020-ra körülbelül 50 milliárd eszköz csatlakozik az internetre.
Ez a lenyűgöző szám, amitől az ipar és úgy általában a társadalom működésének javuló hatékonyságát várják a szakértők, egyszeriben a világ legnagyobb időzített bombájává vált. Eddig csak amiatt aggódtunk, hogy a hekkerek által feltört okostermosztátok esetleg ránk gyújtják a lakást. Az már bizonyított, hogy az okos háztartási gépeken is futtathatók zsarolóvírusok, amelyek mindaddig blokkolják a hozzáférést, amíg nem fizetünk váltságdíjat, szóval ez a félelmünk sem teljesen alaptalan.
Az ilyen egyéni kellemetlenségek, vagy esetleg tragédiák azonban eltörpülnek amellett, amit a botnetekbe szervezett milliónyi eszköz okozhat egy kritikus infrastruktúra megtámadásával. Közlekedési társaságok, állami rendszerek és közműszolgáltatók is áldozattá válhatnak. A kérdés tehát az, hogy az eszközök után az embereket is okosítjuk-e, vagy hagyjuk, hogy mindenki beálljon kiberterroristának ?
Íme, Olaszország hőse: Lelőtte a fiú az édesanyját inzultáló idegen kontinensfoglalót
2016.
október 23. 14:56
Hunhír.info
Hunhír.info
Olaszországban
Róma mellett Milánót és környékét árasztották el leginkább
a délről érkező migránsok. A milánói rendőrség tegnap tette
közzé egy friss bűnügy képeit és az utcai kamera videóját.
Egy asszony a két fiával békésen sétált a belvárosban,
kirakatokat nézegettek, beszélgettek. Szinte a semmiből került
eléjük egy láthatóan részeg marokkói vadember, aki sértegetni
kezdte az asszonyt.A fiúk persze nem hagyták annyiban a dolgot, a
vitából verekedés lett.
Az
idősebb fiú ekkor hazament a 38-as kaliberű pisztolyáért, majd
visszarohant a helyszínre és ismételt szóváltás után lelőtte
a bevándorlót elszaladt. A marokkói férfi életveszélyes
sérüléseket szenvedett.
Vérlázító, hogy a hős fiú jelenleg vizsgálati fogságban van emberölés kísérlete miatt.
Vérlázító, hogy a hős fiú jelenleg vizsgálati fogságban van emberölés kísérlete miatt.
Út a 3. világháború felé - Az orosz határon megjelennek az amerikaiak
2016.
október 20. 07:06
Hunhír.info
Hunhír.info
Az
Egyesült Államok 300 tengerészgyalogost akar küldeni Norvégiába,
amely nem zárkózik el a tervtől - adta hírül az AP amerikai
hírügynökség, megjegyezve, hogy Norvégiának közös határa van
Oroszországgal. A németországi amerikai tengerészgyalogság
szóvivője szerint először állomásoznának amerikai
tengerészgyalogosok a NATO-tag skandináv országban.
Az
Egyesült Államok 2014-ben kezdett rotációs rendszerben csapatokat
állomásoztatni Kelet-Európában, azt követően, hogy az
atlantista megfogalmazás szerint "Oroszország elragadta
Ukrajnától a Krímet". Több, Oroszországgal határos
NATO-tagállam – köztük a három balti állam – azt kérte
Washingtontól, hogy állandóan legyenek jelen területén amerikai
csapatok.
A norvég védelmi minisztérium szóvivője, Lars Gjemble szerdán közölte, hogy Oslo fontolóra vette korlátozott számú amerikai tengerészgyalogos rotációs rendszerű jelenlétét Norvégiában. Amerikai részről Niel E. Nelson vezérőrnagy – az Európában és Afrikában állomásozó amerikai tengerészgyalogság parancsnoka – nyilatkozatban erősítette meg a terv hírét, ám megjegyezte, hogy túl korai a megvalósításról beszélni azelőtt, hogy lezárul a politikai egyeztetés.
A norvég védelmi minisztérium szóvivője, Lars Gjemble szerdán közölte, hogy Oslo fontolóra vette korlátozott számú amerikai tengerészgyalogos rotációs rendszerű jelenlétét Norvégiában. Amerikai részről Niel E. Nelson vezérőrnagy – az Európában és Afrikában állomásozó amerikai tengerészgyalogság parancsnoka – nyilatkozatban erősítette meg a terv hírét, ám megjegyezte, hogy túl korai a megvalósításról beszélni azelőtt, hogy lezárul a politikai egyeztetés.
Stoffán György: Skizofrén gyilkos-utódok
2016.
október 21. 07:34
Hunhír.info
Hunhír.info
"Szívesen
olvasnék egy közös nyilatkozatot – felszólítást – a civil
szervezetektől, az egyházaktól és a pártoktól a közös és
méltóságteljes ünneplésről, s elhatárolódást, az
antiszemitizmust, gyűlöletet generáló pártoktól. S azt is
szívesen venném, ha ezen az ünnepen azok a politikusok, akik
ártottak az országnak, a társadalomnak, az emberiességnek, azok
visszavonulnának, akár kormánypártiak, akár ellenzékiek. Mert
méltatlan egy tisztaerkölcsű nemzeti megmozdulást, hatvan év
után úgy ünnepelni, hogy az egykori gyilkosok utódai
fenyegetőznek, de olyan is ott állhat az ünneplők között,
akinek nincs önkritikája, és a nemzeti kormánynak, a választóknak
is ártott miniszter létére, megjátszva dzsentrit a celeb-esküvőn.
Ma Magyarországon csak feddhetetlen és alázatos, de következetes
és kemény vezetőkre van szükség, mert ezt hagyta ránk az
aszfalt alatt nyugvó összes 56-os pesti srác."
Nem
lehet egyenlőségjelet tenni Hitler és Szálin birodalma közé.
Nem lehet egyenlőségjelet tenni e két halált hozó birodalom
által megölt áldozatok száma közé sem. Azonban egyetlen
jelzővel illethetjük e két birodalmat, azok szellemiségét,
eszméit: embertelen. Épp úgy embertelen, mint a mai szellemi
utódok magtartása, egyetlen, jól körülírható különbség
viszont van a más nemzetiségek és a magyarországi
birodalomkövetők között: A magyarországi (tévesen magyarnak
nevezett) birodalomkövetők egyben hazaárulók is. Igen tévesen
nevezzük ezeket magyarnak, ugyanis ezeknek a galád, áruló, ócska
emberszabásúaknak nincs nemzetiségük.
Nem magyarok, hiszen a magyarok ellen, Magyarország ellen szövetkeznek és dolgoznak. Mindig idegen érdekeket szolgáltak, akár nyilas, akár kommunista egyenruhát viseltek. Ma már európainak vallják magukat és Brüsszelbe járnak vádaskodni, Brüsszelbe járnak a magyar nemzetet és a magyar szabadságot sárba taposni.
Mások baloldalinak vagy liberálisnak nevezik ezt a lelki beteg, torz szellemiségű, hazátlan és a magyar nemzet ellen mérhetetlen gyűlöletet tápláló, a társadalom elenyésző részét képviselő műveletlen társulatot. Pedig ezek sem nem baloldaliak, sem nem liberálisok – a szó nemes értelmében.
Ezek egy politikai csőcselék, amelyet a pártjaik vezetői – jól ismerve tagságukat és annak primitív gondolatiságát – hazudozással, félrevezetéssel feltüzelnek, azok pedig mindent megtesznek, mindent elhisznek, amit e politikai vezetők saját hatalmuk érdekében óhajtanak tőlük. Ha a tüntetéseikről készült felvételeket megnézzük, rémisztő képet kapunk erről a társadalmi rétegről, s fel kell ismernünk, hogy ezekkel az emberekkel értelmesen, jó szándékkal, érvek mentén nem lehet tárgyalni, mert azt hiszik szegények, hogy elegen vannak a magyar kormány megbuktatásához, s vezetőik zseniálisagyú emberek. Mintha vakok, süketek és hülyék lennének. Pedig sem nem vakok, sem nem süketek!
Az október 23-iki megemlékezés megzavarása azért különösen megengedhetetlen, mert ez az ünnep a magyar nemzet közös ünnepe, s azok akarják megzavarni, akik ellen 1956-ban a magyarság fellázadt. Azok akarják megzavarni a békés ünneplést, akik 2006-ban belelövettek a tömegbe, de semmilyen ódiuma e cselekedetüknek nem volt. Nem volt egyetlen tisztességes ügyész és bíró sem tíz év alatt Magyarországon, aki a törvény és nem a politika értelmében lépett volna a magyarok elleni terrorcselekmény elkövetői ellen. Ma ezek a gazemberek sípokat osztogatnak és persze idegen követelésre, idegen pénzen próbálják saját primitív és gondolkodásra képtelen választóikat rávenni arra, hogy tettlegességgé fajuljon az ünnep megzavarása, s ismét lehessen mondani Nyugaton, hogy Orbán fasiszta tömegei bántják a jólelkű demokratákat, akiknek szellemi elődei csak 100.000.000 embert öltek meg. Százmilliót! Hitler csupán egy rosszul képzett ipari tanuló a maga 6 millió gyilkosságával, s az USA 35 millió hullájával szemben. És ma, a százmillió halottért felelős eszme követői, a magyar nemzet gyilkosainak utódai, mint a patkányok kimerészkednek és mernek hangoskodni... PM, DK, Együtt, MSZP és ki tudja még hányféle ostoba pártnév alatt, ám mindnek egyetlen célja van, hogy hatalomra kerüljön és hatalmi pozícióból az idegen hatalom parancsára megsemmisítse a magyarságot, a kereszténységet, a magyar kereszténység minden hagyományát és életterét. A magyar életteret, amely zavarja Sorost, zavarja Merkelt és a többi ócska ripacsot, akiknek főszerep jutott Európa megsemmisítésében, amiért a tiszteletdíjat Soros, Rothschild és Rockefeller bukszájából kapják.
Ha Hitler nemzeti szocialistái ma a potom 6 millió gyilkosság után megjelennének a német politikai életben, vajon mit szólna a politikai korrektségben tobzódó aljas, kettős mércével mérő ál-liberális világ, S ma miért nem ugyanazt mondja, amikor a bűnöző, szemkilövető szennyes csürhéje fenyegetőzik a nemzeti ünnep megzavarásával? S ha már bírósági eljárás nem volt, szabad-e a szemkilövetőt, aki közvetett gyilkos is – hiszen miatta öngyilkos lett az egyik áldozat – minimum leköpni vagy „önbíráskodva” vonni felelősségre? Bünteti-e az ártatlanul meghurcoltat a törvény, ha a törvénytelenségért bottal fizet? Persze, hogy bünteti... Mert demokrácia van, amely nem más, mint egy nyikorgó, olajozatlan, régi mókuskerék, amelyből bármennyire is akarunk, nem tudunk kiszállni.
Mert a demokrácia a liberalizmus melegágya. Semmire sem jó, csak a rendet hátráltatni, a bűnt elkendőzni, a bűnösöket különböző ostoba szabadságjogokra hivatkozva felmenteni. Tíz év telt el, és tíz év alatt hol a sértettet, hol az elkövetőt üldözte és büntette a törvény, de ugyanazoknak a bíróknak a részvételével. Merthogy a bíróság a mindenkori politika végrehajtója lett. Olyan ez, mint amikor az örömlány apácaruhába öltözik a szabadnapján...
Igen, fenyegetőzik egy ócska és értéktelen söpredék, egy gyilkos eszme követője, amely egy normális, egyetlen mércét követő világban már rég tiltott volna. A hatóság szabad utat enged a demokrácia nevében pedig, vannak vonatkozó törvényeink...
Undort keltő az, amit a baloldal, az ellenzékinek nevezett ádáz ellenség művel, ahogy hazudik, ahogy gyűlöletet kelt, lázít és hazát árul – büntetlenül. És meg kell említeni, amikor erről beszélünk, hogy milyen kötelességei vannak a kormánynak ilyen esetben? Miért nem számít a békés polgár nyugalma, miért nem ünnepelhet a polgár saját hazájában, saját forradalma évfordulóján méltósággal, és miért kell eltűrnie a mocskolódást százmillió ember gyilkosainak szellemi utódaitól?
Emlékezhetünk-e a szabadságot akaró forradalom hőseire úgy, hogy azok gyilkosai vetnek árnyékot 2016-ban is a nemzet ünnepére?
Szívesen olvasnék egy közös nyilatkozatot – felszólítást – a civilszervezetektől, az egyházaktól és a pártoktól a közös és méltóságteljes ünneplésről, s elhatárolódást, az antiszemitizmust, gyűlöletet generáló pártoktól. S azt is szívesen venném, ha ezen az ünnepen azok a politikusok, akik ártottak az országnak, a társadalomnak, az emberiességnek, azok visszavonulnának, akár kormánypártiak, akár ellenzékiek. Mert méltatlan egy tisztaerkölcsű nemzeti megmozdulást, hatvan év után úgy ünnepelni, hogy az egykori gyilkosok utódai fenyegetőznek, de olyan is ott állhat az ünneplők között, akinek nincs önkritikája, és a nemzeti kormánynak, a választóknak is ártott miniszter létére, megjátszva dzsentrit a celeb-esküvőn. Ma Magyarországon csak feddhetetlen és alázatos, de következetes és kemény vezetőkre van szükség, mert ezt hagyta ránk az aszfalt alatt nyugvó összes 56-os pesti srác...
Van tehát probléma épp elég, s van miért magunkba nézni október 23-án... Ám, remény is van arra, hogy lesz olyan kerek évforduló, amelyet nem fenyeget százmillió ember aljas gyilkosainak még aljasabb követőiből álló ócska, gyilkos hajlamú, hataloméhesek vezette söpredék… mert a kormány is bátran megteszi majd, amit a törvények alapján is meg kell tennie a felforgatókkal és hazaárulókkal szemben. Mert – ismét mondom – két lovat nem lehet egyszerre megülni... s Mozartról nem lehet a proli házmesterrel zenetörténeti vitát folytatni...
Stoffán György
Nem magyarok, hiszen a magyarok ellen, Magyarország ellen szövetkeznek és dolgoznak. Mindig idegen érdekeket szolgáltak, akár nyilas, akár kommunista egyenruhát viseltek. Ma már európainak vallják magukat és Brüsszelbe járnak vádaskodni, Brüsszelbe járnak a magyar nemzetet és a magyar szabadságot sárba taposni.
Mások baloldalinak vagy liberálisnak nevezik ezt a lelki beteg, torz szellemiségű, hazátlan és a magyar nemzet ellen mérhetetlen gyűlöletet tápláló, a társadalom elenyésző részét képviselő műveletlen társulatot. Pedig ezek sem nem baloldaliak, sem nem liberálisok – a szó nemes értelmében.
Ezek egy politikai csőcselék, amelyet a pártjaik vezetői – jól ismerve tagságukat és annak primitív gondolatiságát – hazudozással, félrevezetéssel feltüzelnek, azok pedig mindent megtesznek, mindent elhisznek, amit e politikai vezetők saját hatalmuk érdekében óhajtanak tőlük. Ha a tüntetéseikről készült felvételeket megnézzük, rémisztő képet kapunk erről a társadalmi rétegről, s fel kell ismernünk, hogy ezekkel az emberekkel értelmesen, jó szándékkal, érvek mentén nem lehet tárgyalni, mert azt hiszik szegények, hogy elegen vannak a magyar kormány megbuktatásához, s vezetőik zseniálisagyú emberek. Mintha vakok, süketek és hülyék lennének. Pedig sem nem vakok, sem nem süketek!
Az október 23-iki megemlékezés megzavarása azért különösen megengedhetetlen, mert ez az ünnep a magyar nemzet közös ünnepe, s azok akarják megzavarni, akik ellen 1956-ban a magyarság fellázadt. Azok akarják megzavarni a békés ünneplést, akik 2006-ban belelövettek a tömegbe, de semmilyen ódiuma e cselekedetüknek nem volt. Nem volt egyetlen tisztességes ügyész és bíró sem tíz év alatt Magyarországon, aki a törvény és nem a politika értelmében lépett volna a magyarok elleni terrorcselekmény elkövetői ellen. Ma ezek a gazemberek sípokat osztogatnak és persze idegen követelésre, idegen pénzen próbálják saját primitív és gondolkodásra képtelen választóikat rávenni arra, hogy tettlegességgé fajuljon az ünnep megzavarása, s ismét lehessen mondani Nyugaton, hogy Orbán fasiszta tömegei bántják a jólelkű demokratákat, akiknek szellemi elődei csak 100.000.000 embert öltek meg. Százmilliót! Hitler csupán egy rosszul képzett ipari tanuló a maga 6 millió gyilkosságával, s az USA 35 millió hullájával szemben. És ma, a százmillió halottért felelős eszme követői, a magyar nemzet gyilkosainak utódai, mint a patkányok kimerészkednek és mernek hangoskodni... PM, DK, Együtt, MSZP és ki tudja még hányféle ostoba pártnév alatt, ám mindnek egyetlen célja van, hogy hatalomra kerüljön és hatalmi pozícióból az idegen hatalom parancsára megsemmisítse a magyarságot, a kereszténységet, a magyar kereszténység minden hagyományát és életterét. A magyar életteret, amely zavarja Sorost, zavarja Merkelt és a többi ócska ripacsot, akiknek főszerep jutott Európa megsemmisítésében, amiért a tiszteletdíjat Soros, Rothschild és Rockefeller bukszájából kapják.
Ha Hitler nemzeti szocialistái ma a potom 6 millió gyilkosság után megjelennének a német politikai életben, vajon mit szólna a politikai korrektségben tobzódó aljas, kettős mércével mérő ál-liberális világ, S ma miért nem ugyanazt mondja, amikor a bűnöző, szemkilövető szennyes csürhéje fenyegetőzik a nemzeti ünnep megzavarásával? S ha már bírósági eljárás nem volt, szabad-e a szemkilövetőt, aki közvetett gyilkos is – hiszen miatta öngyilkos lett az egyik áldozat – minimum leköpni vagy „önbíráskodva” vonni felelősségre? Bünteti-e az ártatlanul meghurcoltat a törvény, ha a törvénytelenségért bottal fizet? Persze, hogy bünteti... Mert demokrácia van, amely nem más, mint egy nyikorgó, olajozatlan, régi mókuskerék, amelyből bármennyire is akarunk, nem tudunk kiszállni.
Mert a demokrácia a liberalizmus melegágya. Semmire sem jó, csak a rendet hátráltatni, a bűnt elkendőzni, a bűnösöket különböző ostoba szabadságjogokra hivatkozva felmenteni. Tíz év telt el, és tíz év alatt hol a sértettet, hol az elkövetőt üldözte és büntette a törvény, de ugyanazoknak a bíróknak a részvételével. Merthogy a bíróság a mindenkori politika végrehajtója lett. Olyan ez, mint amikor az örömlány apácaruhába öltözik a szabadnapján...
Igen, fenyegetőzik egy ócska és értéktelen söpredék, egy gyilkos eszme követője, amely egy normális, egyetlen mércét követő világban már rég tiltott volna. A hatóság szabad utat enged a demokrácia nevében pedig, vannak vonatkozó törvényeink...
Undort keltő az, amit a baloldal, az ellenzékinek nevezett ádáz ellenség művel, ahogy hazudik, ahogy gyűlöletet kelt, lázít és hazát árul – büntetlenül. És meg kell említeni, amikor erről beszélünk, hogy milyen kötelességei vannak a kormánynak ilyen esetben? Miért nem számít a békés polgár nyugalma, miért nem ünnepelhet a polgár saját hazájában, saját forradalma évfordulóján méltósággal, és miért kell eltűrnie a mocskolódást százmillió ember gyilkosainak szellemi utódaitól?
Emlékezhetünk-e a szabadságot akaró forradalom hőseire úgy, hogy azok gyilkosai vetnek árnyékot 2016-ban is a nemzet ünnepére?
Szívesen olvasnék egy közös nyilatkozatot – felszólítást – a civilszervezetektől, az egyházaktól és a pártoktól a közös és méltóságteljes ünneplésről, s elhatárolódást, az antiszemitizmust, gyűlöletet generáló pártoktól. S azt is szívesen venném, ha ezen az ünnepen azok a politikusok, akik ártottak az országnak, a társadalomnak, az emberiességnek, azok visszavonulnának, akár kormánypártiak, akár ellenzékiek. Mert méltatlan egy tisztaerkölcsű nemzeti megmozdulást, hatvan év után úgy ünnepelni, hogy az egykori gyilkosok utódai fenyegetőznek, de olyan is ott állhat az ünneplők között, akinek nincs önkritikája, és a nemzeti kormánynak, a választóknak is ártott miniszter létére, megjátszva dzsentrit a celeb-esküvőn. Ma Magyarországon csak feddhetetlen és alázatos, de következetes és kemény vezetőkre van szükség, mert ezt hagyta ránk az aszfalt alatt nyugvó összes 56-os pesti srác...
Van tehát probléma épp elég, s van miért magunkba nézni október 23-án... Ám, remény is van arra, hogy lesz olyan kerek évforduló, amelyet nem fenyeget százmillió ember aljas gyilkosainak még aljasabb követőiből álló ócska, gyilkos hajlamú, hataloméhesek vezette söpredék… mert a kormány is bátran megteszi majd, amit a törvények alapján is meg kell tennie a felforgatókkal és hazaárulókkal szemben. Mert – ismét mondom – két lovat nem lehet egyszerre megülni... s Mozartról nem lehet a proli házmesterrel zenetörténeti vitát folytatni...
Stoffán György
Felmentették a 10 éves fiút megerőszakoló migránst
2016.
október 22. 16:58
BÉCS,
16:58
Döbbenet
és értetlenség söpört végig Ausztriában, miután az osztrák
legfelsőbb bíróság tegnapi döntése alapján felmentette az
egyik vádpont alól azt a migránst, aki tavaly egy uszodában
kegyetlenül megerőszakolt egy tízéves kisfiút.
Miután
a húszéves iraki "menekült" illegálisan átjutott
Ausztriába, az osztrák kormány úgy gondolta, amennyiben elvinnék
egy medencés délutánra a bécsi Theresienbad-ba, az
felgyorsítaná a migráns integrációját. Csakhogy nem sokkal
azután, hogy az iraki Amir nevű migránst magára hagyták a
medencében, riadóztatni kellett a medencét felügyelő
vízimentőket és biztonságiakat, mivel
"hírtelenszerű
szexuális késztetésre" hivatkozva Amir brutálisan
megerőszakolt egy tíz éves kisfiút az öltözőben.
Az
áldozat nemcsak súlyos fizikai sérüléseket szenvedett, hanem
jelentős pszichés traumát is átélt, amely később depressziót
okozott a kisiskolás korú gyermeknek. Az iraki Amir a
rendőrségen beismerő vallomást tett, elmondása szerint
négy hónapja nem látta az Irakban hagyott feleségét, és "hírtelenszerű késztetést" érzett arra, hogy közösüljön a kisfiúval.
Illusztráció
Amirt
akkor két rendbeli bűncselekménnyel is megvádolták: egy
fiatalkorú molesztálásával és egy fiatalkorú hátrányára
elkövetett szexuális erőszaktevéssel. Csakhogy az osztrák
legfelső bíróság tegnap felülvizsgálta az ügyet és arra a
megdöbbentő döntésre jutott, hogy mivel Amir nem beszélt
németül, ezért nem érthette a kisfiú tiltakozását, tehát
nem
áll meg az a feltételezés, hogy a 10 éves fiú minden kétséget
kizáróan, valóban elutasította a szexet.
A
döntés értelmében tehát Amirt csupán molesztálással
kapcsolatban ítélhetik el, amely jelentősen kevesebb
börtönbüntetést von maga után, mint az erőszaktevés.
A
legfelsőbb bíróság arra nem tért ki, hogy egy tíz éves
gyermek análisan történő megerőszakolása kapcsán valaha is
felmerült-e a történelem során, hogy az áldozat beleegyezett
volna.
Most
már a buzeráns zsidókon kívül a kecske baszó muzulmánra is fel
kell hívni a család figyelmét , hisz ők sem büntethetők , olyan
ez mint a Nürnbergi per itt is zsidók voltak az ítélő szék
résztvevői , a kis köcsög jó lesz majd zsidó köcsögnek addig
is jól bejáratják , hogy a lúdtalpas zsidaja elérhesse a célját
!!!
Fontosabb a piszkos pénz, mint az ország biztonsága: a kormány nem enged a "politikai zsarolásnak"
2016. október 24. Kurucf.info MTI - kuruc.info
A letelepedési kötvény miatt fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz a Jobbik az azonnali kérdések órájában az Országgyűlésben.
Az azonnali kérdések között Mirkóczki Ádám (Jobbik) a letelepedési államkötvényekkel kapcsolatban kérdezte a miniszterelnököt. Mint mondta, meri állítani, hogy aki azt mondja, hogy a letelepedési kötvények és a bevándorlás, illetve a terrorizmus okozta problémák között nincs összefüggés, az vagy dilettáns vagy hazudik. Volt olyan fideszes, aki ezt mondta - fűzte hozzá.
Szerinte a terroristák, terrorista sejteket finanszírozók nem Röszkénél, a rendőröket dobálva fognak az országba jönni, hanem "business classon", a budapesti repülőtéren, adott esetben letelepedési kötvénnyel a zsebükben. Azt kérdezte: miért fontosabb a piszkos pénz, mint az ország biztonsága.
Orbán Viktor miniszterelnök válaszában azt mondta, a letelepedési kötvény nem jelent kockázatot, mivel az egy 5 évre szóló engedély és bármikor visszavonható. Kifejtette: 2012-ben hozták létre ezt a konstrukciót, mert Magyarország a nemzetközi piacokon "le volt értékelve", nem jutott külföldi forrásokhoz.
Elmondta még: az országot azóta felértékelték, ezért minden kötvénykibocsátási gyakorlatot felülvizsgálnak, és el fogják dönteni, hogy mi legyen a konstrukcióval, de ezt a döntést a kormány fogja meghozni és nem engednek semmilyen politikai zsarolásnak.
Mirkóczki Ádám úgy fogalmazott: egy olyan kiskaput szeretne a Jobbik bezárni, amit a kormány nyitott ki. Felhívta Orbán Viktor figyelmét, nemcsak a Jobbikkal, hanem Rogán Antallal is vitatkozik, aki - mint mondta - elismerte a konstrukció kockázatát.
Orbán Viktor viszonválaszként azt mondta: megérti az igyekezetet, hogy le akarják zárni mindazt, ami kockázatot jelent, de akkor "keressenek más tárgyat". Megismételte: a megállapodást egyoldalúan fel tudják mondani, ezért ez a kötvény semmivel sem kockázatosabb, mint más pénzügyi konstrukció.
Orbán Viktor: Semmilyen politikai zsarolásnak nem engedünk
Orbán
Viktor miniszterelnök a Parlamentben azt mondta, nem jelent
biztonsági kockázatot a letelepedési kötvény, mert bármikor
visszavonhatják az állampolgárságot, ha ez indokolt. Orbán a
jobbikosoknak azt üzente: „a döntést mi fogjuk meghozni,
semmilyen politikai zsarolásnak nem fogunk engedni”.
Mirkóczki
Ádám, a Jobbik szóvivője a letelepedési kötvényekről
kérdezte Orbán Viktor miniszterelnököt. Mirkóczki azt mondta,
hogy tagadhatatlan, hogy a bevándorlás és a terrorizmus között
összefüggés van, és a letelepedési kötvényeknél megvan a
veszélye, hogy terroristák érkeznek az országba. Márpedig
szerinte „a biztonság előbbre való, mint a pénz”.
Orbán
Viktor erre azt válaszolta, hogy szerinte nem jelent kockázatot a
letelepedési kötvény, mert bármikor visszavonhatják az
állampolgárságot, ha ez indokolt. Orbán azt is mondta, hogy azért
volt erre a kötvényre szükség, mert „szorult helyzetben”
finanszírozni kellett az országot, és ezt a nemzetközileg bevett
gyakorlatot választották. Mivel azonban felminősítették az
országot, az összes állampapír-konstrukciót felülvizsgálják,
átalakíthatják vagy ki is vezethetik a letelepedési kötvényt.
Orbán a jobbikosoknak azt üzente:
a
döntést mi fogjuk
meghozni, semmilyen
politikai
zsarolásnak
nem fogunk engedni.
Forrás:
MTI/Illyés Tibor
Harangozó
Tamás szocialista politikus azt kérdezte
Orbántól: Találkozott-e személyesen a nemzetközi körözés
alatt álló Ghaith Pharaonnal, aki sajtóhírek szerint a
miniszterelnök szomszédságában lakik? Nem jelent-e ez biztonsági
kockázatot? Orbán először annyit mondott, hogy „a szóban
forgó úr” letelepedésének nemzetbiztonsági kockázatát
megvizsgálta a magyar hatóság, és nem talált ilyet. Majd
viszontválaszában arról beszélt, hogy ez az egész
egy
amerikai titkosszolgálati játszma
lehet,
ugyanis egyetlen schengeni ország sem emelt kifogást Ghaith Pharaon
beutazásával kapcsolatban. Ha ugyanis valakit keres az FBI, furcsa,
hogy 24 évig szabadlábon maradhat. Orbán azt tanácsolta
Harangozónak: „legyen óvatos, nehogy ön is része legyen egy
amerikai titkosszolgálati játszmának”.
Kunhalmi
Ágnes (MSZP) arról beszélt, hogy a Társaság a Szabadságjogokért
két év pereskedés után szerezte meg az adatokat a
Miniszterelnökségtől arról, hogy a miniszterelnök személyesen
rendelt el soron kívüli kormányzati ellenőrzést a Norvég Civil
Támogatási Alapból támogatott civil szervezetekkel szemben. A
kormányfő 2015 februárjában a Frankfurter Allgemeine Zeitungban
arra a kérdésre, hogy csak a véletlen műve volt-e, hogy a civil
szervezetek működését taglaló beszéde után hatósági eljárás
indult az egyik érintett ellen, azt a választ adta, hogy „most
hallom először”, Kunhalmi Ágnes szerint.
Orbán Viktor miniszterelnök arra kérte az ellenzéki politikust, olvassa el újra akkori válaszát, mert az azt jelentette, hogy most hallja először ezt az összefüggést. Orbán azt is mondta, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak (Kehi) van egy kormány által jóváhagyott éves ellenőrzési terve.
Orbán Viktor miniszterelnök arra kérte az ellenzéki politikust, olvassa el újra akkori válaszát, mert az azt jelentette, hogy most hallja először ezt az összefüggést. Orbán azt is mondta, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak (Kehi) van egy kormány által jóváhagyott éves ellenőrzési terve.
Ezen kívül soron kívüli ellenőrzéseket is lefolytathatnak,
méghozzá
úgy, hogy minden esetben a kormány, a miniszterelnök vagy a
hivatal irányítását ellátó Miniszterelnökséget vezető
miniszter jár el – tette hozzá. Minden ügyben, ahol
vizsgálat zajlik, ezt az eljárásrendet követik – mondta,
arra kérve a képviselőt, hogy ezt a jogot se a kormánytól, se
tőle ne vitassa el.
Gyerekek ezreinek nincs lakcíme
Gyerekek
ezrei esnek el szinte minden szociális ellátástól amiatt, mert
nincs érvényes magyarországi lakcímük – írta a Magyar
Nemzet. Az a család sem kaphat gyest, családi pótlékot
és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt, amelyiknek nincs
lakcíme.
Négyezer
gyermeknek nincs érvényes magyarországi lakcíme, így
ők
szinte minden szociális ellátástól elesnek, mivel azok
igénybevételéhez bejelentett lakcím kell–
írta
a Magyar
Nemzet.
További 1500 kiskorúnak csak települési szintű lakcíme van, ami
megnehezíti az ellátáshoz való hozzáférést.
Civil
szervezetek hívták fel a problémára Balog Zoltán miniszter
figyelmét
Fotó:
Szabó Gábor - Origo
Mindezt
Balog Zoltán erőforrás-miniszternek szóló nyílt levelében
több, gyermekjogokkal és lakhatási szegénységgel foglalkozó
civil szervezet is felvetette. A levél célja, hogy elérje: a
kormány végre tegyen azonnali lépéseket annak érdekében, hogy a
lakcím nélküli gyerekek hozzájussanak az alapvető ellátásokhoz,
és élhessenek jogaikkal.Szinte semmi sem jár
A
civil szervezetek emlékeztettek: az államilag támogatott
egészségügyi ellátásra is csak az a gyerek jogosult, akinek van
bejelentett lakó- vagy tartózkodási helye. Gyest,
családi pótlékot és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt is
csak az a család kaphat, amelyiknek van bejelentett lakóhelye,ahogy
az ingyenes gyermekétkeztetés is csak ezzel lehetséges.
Ezenfelül
a települési támogatások igényléséhez (ilyen például a
gyógyszertámogatás vagy az átmeneti segély) szintén bejelentett
lakó- vagy tartózkodási hely kell.Sok
ezer olyan család van, amely hosszú éveken keresztül él
szívességi lakáshasználóként vagy olyan albérletben,ahol
a tulajdonos nem járul hozzá a lakcímbejelentéshez.
Ne
is törődj vele Balog úr neked is jár egy luxus villa , hogy e
gyerekek szájából kivett falatok árán kinek mi köze hozzá . Te
a jövőt építed , a saját jövődet , és sajnálod de nincs
szíved elmondani a goj testvéreidnek , hogy nekik itt nincs jövőjük
, mutatnád, de nem lehet a metszett farkadat mégsem veheted elő
mint a muszlimok , hogy lássák a gojok csak metszett farokkal
tudhatnának érvényesülni , és egy jó pár buzeráns zsidóval
kik kitömnék a hátsódat !!! Lehetne szaporítani őket ??? Akkor
tüzelj a gépfegyverből a rohadék buzeránsokra !!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése