Kilátások

Kilátások

"Elérkezett a köztársaságok kora, ekkor történt, hogy az uralkodót kormánykarikatúrával - elnökkel - helyettesítettük, akit a tömegből, bábjaink, rabszolgáink közül választottuk ki. Ezzel megvetettük az alapját annak az aknának, amelyet a gój népek alatt elhelyeztünk."  [Cion Bölcseinek Jegyzőkönyvei - 10 sz. jegyzőkönyv.]

 

Milyen zenére menetel Putyin és hová tart?

Kis orosz szimptomatológia

Elismerem, a fenti idézet állatihülyeségnek tűnik , de vizsgáljunk meg néhány történelmi eseményt...

A meditációra egy világsikerű (!) könyv késztetett. Címe: "Titkos háború a zsidók ellen". A könyv azt igyekszik bizonyítani, hogy a Nyugat nagy államférfiai, a Dulles testvérektől Kissingerig, tulajdonképpen antisze miták, zsidó és Izrael ellenesek voltak. No' ebbe nem megyek bele. E könyvből veszem viszont történeti példáímat amelyeket eddig, ebben a formában nem ismertem.

Első eset.
"A szilárdan sztálinista politikus Rudolf Slánský a cseh kommunista párt alapító tagja ukrán Partizánvezér, a szlovák nemzeti felkelés egyik vezetője, a csehszlovák kommunista párt főtitkára volt. Az 1952. november 20 - 27 között Prágában a cionista kártevők ellen lefolytatott perben halálra ítélték, majd december 3-án kivégezték. A 14 vádlott közül 11 volt zsidó mindannyian miniszteri rangban..." 

Mi volt a bűnük? A zsidó szélhámos Robert Maxwell - későbbi angol sajtómágnás - az 1948-as kommunista puccs után - kapcsolatot létesített a (szinte színtiszta zsidó) csehszlovák kormánnyal és üzleti megállapodást kötött Izraelbe irányuló fegyverszállításokra, amerikai dollárban történő fizetség ellené ben.   A könyv így ír erről. "Maxwell 'barátai' a cseh kormányban megtették, amire egyetlen más nemzetnek sem volt bátorsága. A 'csehek' jóvoltából a zsidók - kétezer év óta először - lehetőséget kaptak, hogy 'tisztességes' feltételek mellett harcoljanak. A tüzérségi ütegeken és lőszereken kívül a cseh hadiipar által a németeknek gyártott legjobb harcigépet, a Messerschmidt Bf-109-est is átadták a zsidóknak ... Nem törődve a szovjetekkel, akiktől semmilyen engedélyt nem kértek ... Izrael saját légierőt állított fel ... 'Maxwell légiereje' az izraeli függetlenség javára billentette a háború menetét"  Ez volt az első arab–izraeli háború (a függetlenségi háború), ahol valóságos 'bibliai csoda' történt. (Később is  történt hasonló 'csoda'. A maga helyén kitérek rá.)

Talán mondanom se' kell, Csehszlovákia "demokratikus köztársaság" volt a fenti események idején. És talán azt se kellene mondanom, hogy Slánskyt 1963-ban a legfelsőbb bíróság felmentette a vádak alól; teljes rehabilitációjára 1968-ban került sor. Ez volt a "sztálintalanítás" időszaka...
Második eset.
A harmadik (hatnapos) háború 1967. jún. 5-10. között zajlott. E háború sajátságos epizódja a "Liberty incidens". Az amerikai kémhajó a hadműveleti zónában tartózkodott és nyilván Izrael javára kémkedett. Az ultramodern hajón nem voltak sem támadó, sem védő fegyverek. Az izraeli hadsereg akkorra már megsemmisítette az egyiptomi - szíriai légierőt. Az araboknak hadihajóik nem voltak, ilyeneket nem vetettek be. A magános hajótól nem kellett félniük.

Mégis...

Két izraeli vadászgép gépfegyverekkel és kisméretü rakétákkal lőni kezdte a hajót. Egy másik gép napalmbombát dobott a fedélzetére. Három izraeli motorcsónak torpedókkal támadta a. Majd megérkeztek az izraeli flotta egységei, amelyek "lassan keringtek a Liberty körül és mindenkire lőttek, aki csak elődugta a fejét. Három mentőcsónakot, amelyeket valahogy sikerült átemelni a hajó oldalán, pillanatok alatt darabokra szaggatták a lövések..." Echte zsidó harcmód... Valami csoda folytán "csak" 34 halottja lett a jó kis célbalövésnek.  A zsidók négy - ötezer éve harcolnak"így". Az eszközök változnak, a szadizmus ugyanaz.
A dolognak nem ez a klúja, hanem a következő. A Liberty csak látszólag volt magányos. Egy amerikai anyahajó"vigyázott" rá, amelynek vadászgépei percek alatt a helyszinen teremhettek, ha a hajó segítséget kér. Kért is! A védővadászok azonban meg sem moccantak. Mi történt? Talán adjuk át a szót a könyv zsidrák szerzőinek... "Az erősítést valóban kirendelték, majd magasabb szintről visszavonták az utasítást. Bármilyen hihetetlennek hangzik, az Egyesült Államok kormánya szándékosan védtelenül hagyta egyik hajóját, miközben tisztában volt vele, hogy támadás alatt áll."  Az esetet aztán "kivizs gálták" Amerikában és Izraelben. Mondanom se kell talán, senkit sem vontak felelősségre se itt - se ott ... A Liberty matrózait a haditengerészeti vizsgáló bizottság esküvel kötelezte hallgatásra, "nemzetbiztonsági érdekekre" hivatkozással... 
Harmadik eset
Megint egy háború, a Jóm Kippuri Háború, 1973. október 6. és október 26 között. Amikor rosszra fordult a lapjárás és az egyesült arab haderő tankhad osztályai szorongatni kezték a zsidókat, megint "csoda" történt.

A gondviselés ezúttal egy zsidócsahos gój: Alexander Haigtábornok képében jelent meg...  A szó megint a könyv szerzőié..."Haig közölte az izraeli hírszerzéssel, hogy van egy új fegyver, amely megállíthatja az arab tankok előnyomulását ... Ha egy szakértői csoportot küldenek, 'megszerzi' Izrael számára ezt a fegyvert." Naná hogy küldtek. Haig úr a kormány tudta nélkül "... összegyüjtötte az összes TOW rakétát az USA keleti partján,  ill. Németországban ... és elküldte Izraelbe. ... A rakéták darabokra szaggatták az arab tankokat. " Haignak annyi baja lett a dologból, hogy később külügyminiszternek nevezték ki. Ja' és Nixon elnök 2.8 milliárd dollár értékben"hadi segélyszállítmányokat" küldött Izraelnek...

Lám, így kell ezt csinálni, a méltó jutalom nem maradhat el. Negyedik eset

2010 május végén hat török segélyhajó, köztük a Mavi Marmara, úszott nyilt tengeren a Gázai övezet irányába. "A hajókon 40 országból származó, 700 aktivista tartózkodott, köztük Edward Peck, több arab ország egykori amerikai nagykövete, két német ellenzéki parlamenti képviselő és a Nobel-békedíjas északír Mairead Corrigan-Maguire is."  Éjszaka (!) izraeli helikopterek jelentek meg és a Marmara fölött megállva kommandósok ereszkedtek a hajó fedélzetére. Az utasok és a személyzet, talán a meglepetés miatt, karjaikat nem emelték a magasba és nem kiáltottak hangosan "shalom"-ot. Ezt a zsidó "vendégek" agresszióként fogták fel és tüzet nyitottak a fegyvertelen civilekre és egyesek szerint legalább 10, mások szerint 19 embert mészároltak le, ennél jóval többet sebesítettek meg. A zsidó változat ettől részben eltér. Azt állítják, hogy a fedélzeten tartózkodók"durván védekeztek" a békés támadókkal szemben.

Azt viszont senki se' állította, hogy a hajó elleni fegyveres támadást bármiféle figyelmeztetés, felhívás, "utasítás"előzte volna meg.

Az ENSZ-ben utóbb meghányták - vetették a dolgot és persze nem alkalmaztak Izrael ellen. Pedig létezik egy nemzetközi egyezmény, a nyílt tengerről szóló, Genfben, 1958. április 29-én aláírt szerződés (amelyet nálunk az 1963. évi 6. törvényerejű rendelet cikkelyzett be) amely részletesen szabályozza az idegen hajókkal szembeni intézkedések feltételeit, módszereit. Az ékes jogi bikkfanyelven íródott jogszabályt csak módjával akarom citálgatni, a lényeget saját szavaimmal írom le. "A 'nyílt tenger' minden nemzet számára szabad, ezért egyetlen állam sem tarthat jogosan igényt arra, hogy annak bármely részét szuverenitása alá vonja." E szabály alól egyetlen kivétel van, a kalózhajók esetében. Egyébként "... A hajót érintő bármely olyan hajózási esemény bekövetkezése esetén, amely a kapitánynak, vagy a hajón szolgálatot teljesítő más személynek a büntetőjogi vagy a fegyelmi felelős ségét vonja maga után, e személyek ellen csak a lobogó állama vagy az említett személy állampolgársága szerinti állam bírói, valamint közigazgatási hatóságai előtt lehet ... eljárást indítani."A kivétel - passzus így szól ... "A 'nyílt tengeren' ... bármely állam lefoglalhatja a kalózhajót vagy a kalózok hatalmában levő hajót, letartóztathatja a fedél zetén levő személyeket és lefoglalhatja az ott található vagyontárgyakat." Továbbá "idegen ... hajóval a nyílt tengeren találkozó hadihajó azt csak akkor vizsgálhatja át, ha ésszerű indokok alapján fennáll annak a gyanúja, hogy: a) a hajó kalózkodással foglalkozik; vagy b) a hajó rabszolga-kereskedéssel foglalkozik." 
Az egyezmény kacifántosan szabályozza az "üldözést" is. "Az üldözést csak akkor lehet megkezdeni, ha látható vagy hallható jelzést adtak a megállásra olyan távolságból, hogy azt az idegen hajóról látni, illetve hallani lehet. ... Még akkor kell elkezdeni, amikor az idegen hajó ... az üldöző állam belvizein, parti tengeren, vagy csatlakozó övezetében tartózkodik ... Ezek határain túl csak akkor folytatható, ha időközben nem szakították félbe."  Hogy mindebben mennyi a pongyolaság, az ellentmondás, ne firtassuk. A lényeg, hogy nemzetközi vizeken üldözést kezdeni, ill. folytatni, kalóz-gyanús hajó ellen lehet, de azt is csak szabályos figyelmeztetés alapján. A jogszabály szerint az üldözést légijármű is folytathatja, de ... "a 'megállásra parancsot adó' légijárműnek a hajót mindaddig tevékenyen üldöznie kell, amíg a parti államnak a légijármű által riasztott valamely hajója vagy légijárműve a helyszínre nem érke zik."  Vagyis a stafétabotot át kell adni a parti állam hajójának, vagy légijárművének!
Furcsa paradoxon, hogy a "kalóztámadás" ismérvei szinte erőltetés nélkül ráhúzhatók a zsidó légi agresszorokra..."Kalózkodás minden alább felsorolt cselekmény: magántulajdonban levő hajó vagy magántulajdonban levő légijármű legénysége vagy utasai által magáncélok érdekében elkövetett bármely olyan törvénytelen erőszak, feltartóztatás, vagy fosztogatás, amely 'nyílt tengeren' másik hajó vagy légijármű ellen vagy a fedélzetükön levő személyek vagy javak ellen; ill. hajó, légijármű, személyek, vagy javak ellen irányul olyan helyen, amely egy állam joghatósága alá sem tartozik." A tyúk-agyú "jogalkotó" szegényes fantáziáját nyilván meghaladta az olyan esetek szabályozása, amikor a banditatámadást nem magántulajonban lévő vízi vagy légijármű személyzete nem magáncélból követi el.
Az épületes történet folyatása az volt, hogy az agyon nem lőtt személyzetet és utasokat elfogták, majd az"elfogottak közül 48 embert nyomban kiutasí tottak, viszont sok száz (!) aktivistát az izraeli Bersebába szállítottak, ahol őrizetbe vették és kihallgatták őket."
Csak találgatni lehet, hogy Izrael miért ezt a módszert választotta és miért nem a Gázai övezet közelében tartóztatta fel, kevesebb "formai" hibával a Marmarát? Azt hiszem, az egyetlen okszerü válasz: csak!
Ezt az esetet azért hoztam ide, mert - számtalan más esettel egyetemben - azt igazolja, hogy a zsidók nem csupán az államok belső szabályrendszerét, de a nemzetközi jogszabályokat is semmibe veszik és nem csupán"történelmi szükségszerűségből", hanem pusztán kedvtelésből is ölnek, ahogy ez esetben tették. Nem elég nekik a kényszerítés, a félelemkeltés. Az áldozatok megalázása is hozzátartozik a zsidó "istentisztelethez", ráadásul nem mint eszköz, hanem mint önálló cél!  
Az a faj viselkedik így az emberiséggel szemben, amely a tetteinek szóló jogos kritika és szüntelen aljas támadásainak következményei ellen rágalmazás elleni ligákkal (Anti Defamation League), "zsidóember-jogi"szervezetek tucatjaival "védekezik" .
Ötödik eset
Most egy nagy ugrás: Oroszország Putyinja következik.
Ahogy a zsidók a "bosszú népe", úgyanúgy az oroszok a "szenvedés népe", amely hosszú golgotájának újabb állomása felé közeledik. Gyakran célozgattam arra, hogy Putyin elnöknek, mielőtt cárnak nézik, rendeznie kell a"Sztálin kérdést". Ez a kósza vélekedés nem bizonyult teljes ostoba ságnak. Utóbb olvastam Jurij Pivovarov orosz akadémikus 2011 április elején Budapesten, a Ruszisztikai Központban tartott előadásáról, amely az orosz múltról, jelenről és jövőről, az orosz nacionalizmus fenyegető réméről és más hasonó témákról szólt. Idézem egy mondatát. "A mostani Oroszor szágban 'a múltért vívott harc folyik'. Amilyen múltat választunk magunknak, olyan lesz a jövőnk is. Állhatunk Sztálin vagy Rettegett Iván zászlaja alá, és akkor masírozni fogunk. Választhatjuk a lágyabb Szperanszkijt, vagy II. Sándort és akkor másik irányba indulunk. De nem kell vádolni senkit sem amiatt, ami velünk történt és történni fog. Mindenben csakis mi vagyunk a hibásak.” 

Rettegett Ivánt és Sztálint talán fölösleges most bemutatnom. Szperanszkijról és II. Sándorról, az akadémikus úr"alternatíváiról" azonban muszály néhány szót ejteni.
I. Sándor a Napoleon hatalmát megtörő "Szent Szövetség" orosz cárja mellett Szperanszkij főtanácsadó volt csupán, aki igyekezett formába önteni a cár romantikus reform elképzeléseit. A nemesség lázadozott a reformok ellen és a nagy háború előtt a cár kénytelen volt kirúgni, hogy a nemesi osztály felsorakozzon mögötte. Az elvetélt reformok e furcsa párosa semmiképp sem mérhető a nagy zsarnokokhoz.II. Sándor cár se jó példa. Ráadásul nem is képviselt olyan liberális alternatívát, amelyre most Oroszország áttérhetne. Uralkodása alatt terjedt el széles körökben a pánszláv mozgalom, mely szerint minden szláv nép védelmezése Oroszország feladata. Uralkodása alatt erősödött Oroszország közép- ázsiai terjeszkedése. Ő hozta létre  a fekete-tengeri orosz hadiflottát. (...) Konzervatív közoktatási minisztere, Dimitirij Tolsztoj  egy olyan közoktatási tervet rendszeresített, amelyben a klasszikus tantárgyak kaptak nagyobb hangsúlyt visszaszoritandó a középiskolákban oly jellemző szabadgondolko dást. Igaz, jobbágyfelszabadítási rendeletet alkotott, de ezután két héttel egy narodnyik terrorista a lengyel (...) Ignacy Hryniewiecki  a lába elé dobott egy bombát, amely összeroncsolta a cár altestét, aki belehalt sérüléseibe.A jobbágyok meg nem lettek szabadok.

A füstbement tervek nem eredményeztek döntő változást Oroszország sorsában, nem jelölnek tehát utat a jövőbe, azaz nem képeznek "másik irányt" bármit mond is az akadémikus úr.
Ami Rettegett Ivánt illeti, reformer volt ő is a javából. Több és mélyenszántóbb reformot vezetett be, mint a fenti kettő együttvéve. Aki nem hiszi, utána járhat a Történelem Klubhonlapján. Ott olvasható az is, hogy ő volt "az első olyan orosz uralkodó, aki jelentős hódításokkal tudta bővíteni országát. Uralma kezdetén ugyanis az Orosz Cárság csupán egy Moszkva környéki illetve egy észak felé elhúzódó értéktelen területből állt. Sikeres terjeszkedő politikájának hála azonban, uralma végére valódi birodalom született. Megduplázta országa területét, amikor seregeivel messze délre, keletre, és északra is kiterjesztette az orosz befolyást! ... Utasítására az Orosz Birodalom elfoglalta a , Kazanyi Kánságot, majd további hódítások következtek a Volga mentén, stb. 
Itt viszont álljunk meg egy polgári szóra. Európa "keresztény hatalmai" nem (csak) szomszédaikat igázták le, hanem pl. a ma Észak és Délamerikának nevezett óriási kontinenst is. Elpusztították annak ősi civilizációit, kiírtották az indián őslakosságot, újra bevezették a rabszolgaságot, stb. Utódaik ma a demokrácia mintaképei és senki se nevez közülük senkit "rettegettnek". A "perfid" (pofátlan) Anglia a saját területének többszázszorosát gyarmato sította, a rafinéria és a kegyetlenség "legművészibb" kombinációit alkalmazva. A (hülye) világ pedig demokráciának nevezi azt a rendszert, amelyet az embermilliárdokat kiszipolyozó élősdiek hoztak létre a szigeti rablótanyán és parlamentnek neveztek el. A szó tulajdonképp olyan intézményt jelent, ahol mindenki pofázhat. (A parlament a francia parler 'beszélni' szóból származik. Eredetileg a középkori Franciaországban a királyi bíróságokat nevezték parlamentnek. Innen került át a kifejezés Angliába, ahol a XV. században az igazságszolgáltatási funkció mellett tanácsadó, később törvényhozó szerepet kapott." ) Ezt úgy kell érteni, hogy a kapitalizmus farkastörvényeit a parlament formálja "joggá", minden jogtalanság és erőszak forrásává. Így lesz a jogok összessége a jogtalanságok összességévé (summum jus, summa injuria).
Sztálin méltatása nem tárgya ennek az írásnak. Jellemzésül csak annyit, amit mások írtak róla. "Faekével vette át Oroszor szágot és atombombával adta tovább" (Churchill). A legabsztraktabb humanista és a legkonkrétabb gyilkos volt (Karjakin)."
Amiről viszont szót kell ejteni, az Sztálin "állambölcselete" a legfontosabb kérdésben, a zsidókérdésben. A legnagyobb hiba lenne Sztálint antiszemitának minősíteni. Mindössze arról van szó, hogy a zsidók dolgát az orosz nép érdekein keresztül szemlélte és "igazította" ...  Sokszor szót ejtettem magam is arról, miként számolt le Sztálin a Lenin árnyékában meghúzódó gyilkos zsidó bandával, Trockijjal és csapatával. Az is felemlegetésre került, hogy Sztálin - a maga végletes pragmatizmusával - hogyan használta fel a zsidókat arra, amihez igazán értenek: kémkedésre, felforgatásra, gyilkolásra, stb.

Sztálin származását illetően különféle teóriák születtek arról, hogy zsidó, ill. félzsidó volt. Ha ez igaz, ú.n. "Torquemada szindró máról" lehet szó. (A spanyol inkvizíció legkegyetlenebb hóhéra is zsidó volt.) Ha e származás-teória igaz, "természetes" magya rázatul szolgál Sztálin állati kegyetlenségére...
Ám amikor ...
Sztálinnak volt olyanja is, amikor az antiszemitizmust a legszörnyűbb bűnnek bélyegezte. Emellett személyi igazolványukban külön jelölték a zsi dók származását, a „jevrej” bejegyzéssel...
A zsidók a trockizmus felszámolása ellenére azt hitték, hogy a cionizmus a szabad népek hazájában támogatott, de legalább tűrt eszme, ill. magatartás forma lehet. Tévedtek. Sztálin elrendelte egy önálló zsidó mezőgazdasági (!) terület létrehozását a Távol-Keleten, a Bira és a Bidzsan folyók között, egy rendkívül zord éghajlatú területen, mintegy nyolcezer kilométerre (!) Moszkvától. Tette ezt annak tudatában, hogy a zsidók semmit sem útálnak jobban mint a földet (ha művelniük kell és nem lehet vele seftelni). Birobidzsán úgyszólván üresen tátongott hosszú évekig, mert ebbe a "hazába" a zsidók nem akartak alijázni. A Gazda tervei azonban megvoltak arra, hogyan népesíti be e kies(ő) területet...
A második világháború idején elővette a zsidókártyát, a németek elleni gyűlöletkeltés céljával. Kitünő ötlet volt. Gondoljunk csak Ilja Ehrenburgra, akinek cikkeit, idézeteit, költeményeit rendszeresen közölte a Krasznaja Zvezda, az Izvesztyija, a Pravda és az Einikeyt. (a Pravda héber nyelvű kiadása) A harci kedvet növelő plakátokon szereplő sorait a szovjet csapatok szentírásként kezelték."Gyilkolj!" című röplapon így bíztatta a szovjet katonákat: "Öljetek! Dicső szovjet harcosok, öljetek! A németek nem emberi lények... az a szó, hogy "német" a mai naptól legyen a legnagyobb szitokszó, amit a szátokra vesztek... ölnöd kell... és ha nem öltél meg legalább egy németet a mai nap, akkor ez a napod kárba veszett..... ha nem tudod őket golyóval kivégezni, akkor a bajonettel szúrd agyon őket... ha csendes körülötted a front és amíg várod, hogy ismét harcba indulj, ezalatt az idő alatt is keress németet, akit megölhetsz... öljetek, mert nincs annál nagyobb élvezet, mint amikor a halomba szórt német hullákat ugorjátok át... ne a napokat, ne a kilométereket számoljátok, hanem öljetek és öljetek! a megölt németeket számoljátok az elfoglalt városok helyett... öld a németet, ez a nagyanyád kérése! öld a németet, ezért imádkozik az anyád! öljetek, ezt kéri tőletek a gyereketek! öld a németet, ezt kéri hangosan kiabálva tőled a szovjet haza! ne hibázz, ne adj kegyelmet, ölj! Dicső szovjet harcosok, öljetek!"  Ilyen a "hazafias pátosz", ha szerzője zsidó... 
1942-ben Sztálin létrehozta a Zsidó Antifasiszta Bizottságot, amely a Szovjetunióban élő zsidóság egészét képviselte a kormány felé. Csakhogy volt egy kis svédcsavar a dologban, amit a krónika így ír körül. "Morálisan is ez a szervezet vált a szovjet zsidók vezetőjévé, amely segített a 'két' totalitárius rendszerrel szembeni erkölcsi ellenállásban." Az "erkölcsi ellenállás" is így néz ki, ha zsidó...
Ha a buzgó zsidók Sztálin hálájára számítottak, alaposan melléfogtak. Sztálin elfelejtette a lihegést. A Zsidó Antifasiszta Bizottságot a háború végén megszüntette, vezetőit kivégeztette.  Ekkor kezdte körvonalazni "zsidóképét". Azt állította, hogy a zsidók titokban Izraelnek vagy Amerikának kémkednek,  kozmopolitiák, hűtlenek, burzsoá nacionalisták, stb. És most figyeljenek (!) azt is tudni vélte, hogy "önálló zsidó államot terveznek létrehozni a Krím-félszigeten (!), amelyet az Egyesült Államok védelmezne." (...)
A második világháború vége után nyolc évvel úgy döntött, hogy befejezi azt, amit Adolf Hitler elkezdett és elkezdett intézkedni. 1952. augusztus 13-ára virradóan Sztálin parancsára 13 jiddisül író zsidó költőt és írót végeztek ki – ez volt a „Meggyilkolt Költők Éjszakája”. 1952–1953-ban a titkosrendőrséget és a titkosszolgálatokat megtisztíttatta a zsidóktól. 1952. december 1-jén a Politbüro ülésén teljes komolysággal a következőt állította: „Minden zsidó nacionalista és az amerikai titkosszolgálat ügynöke. Mindannyian az amerikaiak lekötelezettjei. Ráadásul az orvosok között nagyon sok a zsidó naciona lista.” 1953. január 13-án a Pravda hírt adott arról, hogy a szovjet állambiztonsági szervek „terrorista összeesküvést” lepleztek le a Kremlben. Beindult a „fehér köpenyes gyilkosok" elleni kampány.

1953 februárjában létrehozták a Deportálási Bizottságot (!), azzal a céllal, hogy előkészítse a zsidóknak a Szovjetunió európai területéről Szibériába - Birobidzsánba (?) történő deportálását, az európai zsidó jelenlét megszüntetését. Az akciónak februárban kelett volna kezdődnie, de a zsidólisták nem készültek el határidőre. Az új határidő március 5-e volt és egybe kellett (volna) esnie a zsidó orvosok perében történő ítélethirdetéssel... Micsoda időzítés...
Sztálin azonban elkésett. (Öreg és fáradt volt már...) A keblén melengetett (jobbára zsidó) hóhérok megelőzték, ugyancsak "szellemes" időzítéssel.
1953. március 1-jén éjjel vidéki dácsájában "váratlanul és véletlenül" gutaütést kapott. Ekkorra Berija már "semlegesítette" a Kreml és a dácsa őrségét; letartóztatta Sztálin személyes testőrét is. Aztán meghalasztották, úgy hogy nem engedtek közelébe orvost. Állítólag a Berija kiséretében levő zsidó orvosnő adott valami injekciót. A gutaütés véletlenül épp a Purim napjával, a zsidóság egyik legvidámabb ünnepével esett egybe. Az ünnepség azért vídám, mert az ókorban Ahasvérus király Hámán nevü minisztere valami gonoszat forralt (csak forralt) a zsidók ellen, ami lelepleződött és a bájos zsidó Eszter ráhatására a király szabad gyilkolást engedélyezett a zsidók számára, saját népe körében. Hetvenötezer ártatlan ember mészároltak le egy terve zett bűn megtorlásaként és ezt többe zer éve vídáman ünneplik.
Sztálin március 5-én 21 óra 50 perckor halt meg. Véletlenül (...) ugyanazon a napon, amikor az első vonatoknak a zsidó deportáltakkal el kellett volna indulniuk Szibéria felé.
Sztálin fenti "zsidóképe" a hamar elöregedő Sztálin pszichológiai kórképe. Az, hogy minden zsidó az amerikai titkosszolgálat ügynöke, nyilvánvaló lehetetlenség. Másról van szó. Hitler sokkal világosabban fogalmazott. Következésképp időben és eredményesen cselekedett. "A népi állam nem valósul meg azzal, ha megállapítjuk, hogy mire van szüksége. Nem elég csak azt tudnunk, hogy milyennek kell lennie, ennél sokkal fontosabb keletkezésének problémája. Nem bízhatunk abban, hogy a mai pártok, a mostani állam haszonélvezõi, önmaguk változtassanak magatartásukon. Ez már csak azért sem lehetséges, mert tényleges vezetõik kivétel nélkül zsidók. Ha ez így megy tovább, egy szép napon beteljesedik a nagy zsidó jóslat:  zsidó felfalja a föld népeit és azok urává lesz. Céltudatos következetességgel és kitartással törtet elõre a német burzsoák és proletárok milliói sorában, akik nagyobbrészt gyávasággal párosult nemtörõdömségük és butaságuk következtében rohannak romlásukba. A zsidók által vezetett párt csak zsidó érdekeket ismer, ezek pedig semmiképpen sem fedik az árja népek érdekeit.Ha tehát a gyakorlatban a népi állam eszményi képét akarjuk megvalósítani, akkor a közélet eddigi hatalmaival szakítanunk kell, új erõ után kell kutatnunk, amely az új eszméért hajlandó és képes is megvívni a harcot.Nagy küzdelemrõl van szó. Ennek elsõ feladata nem a népi államfelfogás valóra váltása, hanem a meglévõ 'zsidó felfogás kiirtása'. A történelem ismételten megmutatta, hogy nehezebb megalapozni, mint kiépíteni egy újabb állapotot. Az elõfeltételek és érdekek zárt egységbe tömörülnek, s az õket fenyegetõ eszme kénytelen elsõsorban a küzdelem negatív részét megvívni az eszme pozitív célkitûzéseinek hangsúlyozása mellett. Ez a jelenlegi állapot megszüntetése. A fiatal tan elsõ fegyvere bármennyire kellemetlen is ez az egyén számára a 'könyörtelen kritika' kell, hogy legyen!A kereszténység nem elégedett meg oltárépítéssel, hanem elpusztította a pogány oltárokat. Csakis ebbõl a fanatikus türelmetlenségbõl fakadhatott a megdönthetetlen hit. Ez a türelmetlenség a hit elõfeltétele." [Mein Kampf V. fej. V. Világnézet és párt.]
A zsidó "felfogás mélyen" begyökeresedett a demokratikus államok szellemi alapjaiba: a katolikus hitelvekbe, a történelmi és jogfelfogásba, valamint az állam és a társadalom minden intézményébe, sőt sejtjébe.
A harc (legalább) három-frontos: küzdelem a rontás fizikai hordozói ellen, környezeti táptalajuk felszámolása, az eszmei bacilusok módszeres, maradék talan kiírtása.

Ehhez a zsidót, a zsidóságot olyannak kell látni, illetve láttatni, amilyen a maga valóságában. Ehhez elegendő közhelyszerü igazságokból kiindulni, azokra támaszkodni.
A diaszporikus (szétszóródott) életforma a zsidóságnak nem tragédiája, hanem természetes létformája, amiként a ráknak a metasztázisok (átterjedés) létrehozása. Ez a hálózat többszáz (ha nem többezer) éve egységes, jól működő és folyton megújuló világrendszert (világhálózatot) képez. E hálózat természetes sejtje minden zsidó, akár vallásos, akár nem. E sejtek rendszerszerü működését a világ legkegyetlenebb ellenőrzési és fegyelmezési rendszere biztosítja.

E rendszer néhány alapvető ismérve alapján tűrhető pontossággal jellemezhető.
A rendszerelemek szellemi, érzelmi azonosulása szinguláris (egyirányú). A zsidó célszerűségből beolvad  a befogadó népközegbe, de ahhoz nem kötődik. [Ha Drábik Jánosnak - a nagy szellemi diverzánsnak - csak az az egy bűne lenne, hogy feltalálta és le akarja velünk nyeletni  a "zsidó-magyar" ill. magyar-zsidó" identitást, már ezért az egyért is vesztőhelyen kellene végeznie. Ehelyett befurakodik, sőt "élre tör" minden "hazafias" mozgalomban, de ez egy más történet.]
A zsidó világközösség évszázadok (évezredek) óta önálló hirközlési rendszert üzemeltet, amely a leggyorsabb és legpontosabb ilyen "intézmény" a világon. Az elnevezés megtévesztő, mert e csatornákon nemcsak információk áramlanak, hanem a zsidók pénze is, a kölcsönös és azonnali meghitelezés, leszámítolás (virtuális váltó) formájában. Elég egy számot és egy jelet ("attribútumot") továbbítani a hálózat két pontja között és a címzett oldalán nyomban megynilnak a zsidó széfek és ontják a Dollárt, az Eurót - akár az aranyat is - propagandára, felforgatásra, gyilkolásra, háborúzásra.

Ebből következik, hogy azok az államok amelyek megtűrik a zsidókat, nem függetlenek a szó semmilyen értelmében. Államtitkaik nyomban árúvá változnak, amelyeket ugyanúgy jegyeznek a zsidó világtőzsdén, mint a gyapjút vagy a gyermekekből kioperált szerveket.
Ezek az államok korlátozva vannak cselekvési szabadságukban. Nem szuverének saját "felségterületükön" és nemzetközi kapcsolataikban (akcióik ban) sem.
A nemzetközi és helyi zsidóság a gój állam minden mozdulását, megnyilatkozását a saját érdekei szempontjából minősíti, és módosítja (modulálja) ha érdekei így kívánják. Minden nemkivánatos jelenséggel szembeni fellépéshez azonnal és korlátlanul rendelkezésre áll az egységes nemzetközi világszervezet, élén a zsidókézen lévő sajtóval. Így eshet meg, hogy egy magyar író "gondolatai" miatt olyan mennydörgés támad, hogy  a Capitolium falai rezgésbe jönnek tőle.

------------------

Idáig jutván gondolataim kifejtésében arra jöttem rá, hogy e szervezet működését a természetből vett analógiákkal tudom legérthetőbben jellemezni. Átlépek hát a virológia területére.
Koch Sándor "Szubjektív virológia" c. írásával kezdem. "A kórokozáshoz ketten kellenek, hiszen a legtöbb élõ kórokozó nem igazán akar betegséget okozni, jó neki az élettelen táptalaj is, ott is vígan szaporodik és csinálja az összes lehetséges biológiai funkcióit. Az élõ kórokozók esetén tehát a kórokozás nem létforma, csak egy “véletlenszerû” esemény, amikor is az ágens éppen nem táptalajon, hanem egy másik élõlényben 'kényszerül' szaporodni. Ezzel szemben a vírus gazdasejt nélkül pusztán 'pajzán gondolat' , a megvalósulás minden lehetõsége nélkül (virion). Ha a megvalósulás lehetõsége felvetõdik, az mindenképpen megkívánja egy minden intimitásra kész partner jelenlétét. A vírus 'önmegvalósításának' egyetlen módja a fogékony és permisszív gazdasejttel mintegy 'eggyé olvadva' létezni. A vírus tehát genuin módon (mondhatni kötelezõen) patogén, létezése csak kórokozóként lehetséges. Ez az a sajátság, amiben a vírus alapvetõen más, mint bármely élettelen vagy élõ kórokozó. Neki 'kötelezõ' kórokozni valamilyen formában, ha ezt nem teszi, pusztulásra van ítélve. Ha ebben a képletben valaki nem ismer rá a mai magyar társadalom keresztmetszetére, annak nem csupán a fantáziája de a józan esze is hiányzik. Abbahagyhatja az olvasást és sajnálhatja, hogy idáig eljutott... Az nem fogja megérteni, mire megy ki ez a nagy fene zsidó magyar barátkozás, miért rendeznek minden nagyobb zsidó összeröffenést épp Budapesten. (Ha Judapestet mondunk, valamivel világosabbá válik a dolog...)
A szimulációhoz még ennél is testhezállóbb a számítógépes vírus müködésének logikája. A számítógépes vírusok működése hasonlít az élővilágban megfigyelhető vírus viselkedéséhez, mely az élő sejtekbe hatol be, hogy önmaga másolatait előállíthassa. Ha egy számítógépes vírus kerül egy másik programba, akkor ezt fertőződésnek nevezzük."Ezen kívül még számtalan leírás olvasható a vírusokról, de egyikben sem találtam utalást a lényegre, amely szerintem az, hogy a vírus megzavarja a számítógép értelmes működését, azaz algoritmusát amelynek lényege a következő. "Algoritmuson vagy inkább eljáráson olyan 'megengedett' lépésekből álló módszert, utasítás(sorozato)t, részletes útmutatást, receptet értünk, amely valamely felmerült probléma megoldására alkalmas. Például eljárást, algoritmust, receptet lehet adni egy „kombo” asztal (vagy egyéb bútor) összeszerelésére, valamilyen élelmiszer, mondjuk sajt (vagy bármilyen tejipari termék) elkészítésének módjára, a Deák térről a Lánchídhoz vezető út megtalálására, vagy éppen két egész szám legnagyobb közös osztójának kiszámolására. ... A számítógépes programok általában tartalmaznak algoritmusokat, ezekkel utasítják a gépet az adott feladat végrehajtására. A konkrét algoritmus megadásához tudni kell, hogy mik a 'megengedett' lépések." 
Az emberi gondolkodás csúcsa a görög gondolkodás "algoritmikus" volt abban az értelemben, hogy megalkotta a gondolkodás szabályait és a fogalmak pontos meghatározására törekedett. Nem így a zsidók. Konrád György"Áramló leltár" c. könyvében cinikusan fejtegeti, hogy a gój közegben egzisztáló zsidó "kitér minden maghatározás elől", amit úgy kell érteni, hogy ezt a gójoknak tiltja. Ez viszont azt jelenti, hogy minden olyan szervezet, amelynek működésére a zsidónak ráhatása van, diszfunkcionálisan azaz nem rendeltetésszerüen, nem áttekinthetően, nem szabályozható módon működik - a rendszergazda szempontjából legalábbis, akinek jogkörét a zsidó gyakorolja...

-------------------

E jókora kitérőt kellett megtennem - a mottótól - ahhoz, hogy Putyin köztársasági elnök úr politikájának miértjeit elemezhessem.

A megválaszolandó kérdés voltaképp egyszerü: ki irányítja ma Oroszországot? Putyin, vagy az általa olyannyire dédelgetett zsidó lobbí?  Itt és most nem elsősorban arról lesz szó, hogy Putyin bizonyos taktikaikérdéseket (Ukrajna) jól, vagy hibásan old e meg, hanem arról, hogy "állama" Oroszország egyálta lán képes e az orosz érdekeknek megfelelő stratégiát megfogalmazni és végrehajtani?

Mindenekelőtt Putyin emberi tartását kell rosszallással illetnem. Taktikai kérdésekben egy államférfi hazudhat, hallgathat, vagy mások hazudhatnak helyette. Ez a kaméleon magatartás azonban stratégiai kérdésekben nem megengedett. Márpedig Putyin stratégiai kérdésekben is váltja színeit. jóval gyakrabban a kelleténél.

Emlékezzünk csak nagy beszédére  a nyugat hanyatlásáról, az isteni és sátáni hitről. Dehát kik a hanyatló nyugat ágensei és a sátáni hit papjai Oroszországban? És hogyan lehet e hanyatlást - a sír felé - meggyorsítani és milyen ördögűző módszereket kell bevetni a sátáni hit papjai ellen? Sajnos - a jelek szerint - épp Putyin az, akinek erről semmiféle elképzelése nincs.

Nem is lehet, mert amikor a hatalmat a kezébe kaparította nyomban rossz lóra ült, ill. tett. Nem követte az igazi nagy diktátorok: Hitler és Sztálin példáját, azaz nem lett "puritán diktátor". A Kreml "pávatrónját" mint tőkés oligarcha foglalta el és így üldögél rajta azóta is. Ez a "pozíció" azonban rengeteg kötöttséggel jár, mindenekelőtt a tőkés oligarchákkal szemben. Olyanokkal szemben is mint Porosenko, aki oroszokat gyilkoltat Ukrajnában. Putyin elzarán dokolt az "atlanti ünnepségre", hogy tisztelegjen imperialista rablóháború expedíciós hadseregének másfélszázezer halottja előtt. Olyan országból ment oda amelynek földjében 7.200.000 halott nyugszik, akiknek azért kellett meghalniuk, hogy Zsidó Amerika megszerezhesse a világ fölötti uralmat. Mondom, elmegy és a gonosz "nyugati boszorka" Merkel jelenlétében kezet ráz a gyilkos zsidó disznóval Porosenkoval, az Oroszországot bekerítő új "szentszövetség" oszlopos tagjával. Aztán Ausztriába pattan és - úgyszólván röptében - visszavonatja a neki adott rendkivüli - parlamenti felhatalmazást a fegyveres erők ukrajnai alkalmazására.

Véletlen, hogy Zjuganov és Zsininovszkij már árulást emlegetnek?

A szövetségről jut eszembe, hogy a "száraz zsákba" préselt Oroszországnak - leszámítva talán Belorussziát és Kazahsztant - nincsenek stratégiai szövetségesei. De hogy is lennének. Szíria sem stratégiai szövetségese hanem vazallus állama Oroszországnak.

Az 1980/1988-as háborúban Oroszország Szaddam Husszein rendszerét segítette Irán ellen. Aztán hagyta, hogy Szaddamot felakasszák és most hagyja, hogy az Iliá, meg az Al Kaida amerikai zsoldos banditái, elfoglava Irakot és Szíria (!) egy részét, szunnita iszlám kalifátust hozzanak létre Allah, azaz inkább a wallstreeti zsidók dicsőségére. Irán persze szerephez jutna ebben az ügyben. Még Obama is kacérkodik a gondolattal, hogy valamiféle együttműködést létesítsen Iránnal. Oroszország nem. Az orosz - iráni kapcsolatok meglehetősen langyosak amiért, mert Oroszország a leszerződött SZ300-as rakétákat nem szállította le Iránnak.

Tulajdonképpen egy ilyen "nemszállítás" miatt veszítette el Oroszország jóformán egész közelkeleti befolyását. Nasszer Egyiptoma, majd az ideiglenes Egyesült Arab Köztársaság mellett (Egyiptom Sziria államszövetsége) még kiálltak az oroszok. Aztán Anvar Szadatot már becsapták és nem szállították Egyiptom számára az Izrael elleni eredményes háborúhoz szükséges modern fegyvereket. Szadat nem volt Hajlandó (Aszad mintájára) vágóhídra vinni Egyiptom népét, inkább ő is kezetrázott (Putyinhoz hasonlóan) egy zsidó gyilkossal Menachem Beginnel és Jimmy Carter bábáskodása mellett hipp - hopp máris létrejött a camp davidi békerendszer, amely évtizedekre elásta az arab népek felszabadító harcát és lehetővé tette, hogy közelkeleten kiszellőztessék az egykori orosz befolyás bűzét...

Ennyi balfaszság láttán egyszerüen nem tudom elképzelni, hogy az utóbbi hónapokban az orosz külpolitika miért halad egy olyan "nyomvonalon"amely az ökörhugyozásra emlékezteti az embert? Azt meg pláne nem tudom elképzelni, hogy az orosz nép hajlandó lenne hosszú távon együtt szlalomozni Putyinnal.

Ennek a "janus mimikrinek" egyszer - nem soká - véget kell vetni, ha másképp nem megy egy éles katona-karddal. Nem halaszhtható tovább egy őszinte konzultáció Orosz ország régi és új ura között. Minél később kerül rá sor, annál inkább megváltoznak a méretarányok és annál kisebb a valószínűsége, hogy a "magas tárgyaló felek" megértsék egymást.

Putyinnak azt kell(ene) megérteni, hogy Oroszországot és Nyugateurópát  különböző szelle misé gük fala választja el. A "konzultáción" túl Dosztojevszkijt is forgatnia kellene,mert a kérdést talán ő fogalmazta meg a legplasztikusabban. "A szlavofil messianizmus eszméje, nyugati tapasztalatai és az orosz valóság határozták meg Dosztojevszkij társadalmi-politikai nézeteit. Elutasította a nyugati kapitalizmust, és kidolgozta a maga idealisztikus-messianisztikus szlavofil nézeteit. Mély meggyőződéssel hitt Oroszország fölemelkedésében és az orosz nép küldetésében. A „nyugatos” orosz értelmiséget (pl. Turgenyevet) valósággal gyűlölte, hazaárulónak tartotta. Politikai-gazdasági tézisei gyakran fölbukkannak regényeiben, miként politikai ellenfeleire is ráismerhetünk egy-egy regényalakban (pl. Ördögök című regényében az idősebb Verhovenszkij nézeteiben Turgenyevre és Tolsztojra ismerhetünk).Élete utolsó meghatározó élménye a moszkvai Puskin-szobor avatási beszédének megtartása volt, melyben felszólította kortársait, hogy az európai minták követése helyett Oroszország sorsának javításán gondolkodjanak, s összefogásra buzdított.

Dosztojevszkijt olvasva rá kell jönni, hogy nem csupán író, hanem az orosz lélek tükre. Jaj annak, aki a tükörben semmit sem lát, vagy érthetetlen torzképet lát, mert ez a tükör nem görbe...

2014. 06.28

Sz. Gy. 

Minden állást, a szovjet terület minden méterét kitartóan, az utolsó csepp vérig kell védeni. A szovjet föld minden centiméteré hez foggal- körömmel kell ragaszkodni, védelmezni a végsőkig." 1942. július 28. Sztálin

 

	!

Oroszország kapitulációja?

Mikor viccel Putyin?

Azzal kezdem, hogy sem az orosz államfő Putyin, sem a (fregoli) kormányfő Medvegyev nem jelentek meg a "Nagy. Okt. Szoc. Forr."  2012 november 7-én megrendezett hivatalos (állami) emlékünnepségén. Medvegyev Indiában volt, Putyin viszont egyszerüen nem ért rá, mert házigazdai kötelezettségei az épp ekkor (?) Moszkvában vendé geskedő Simon Peresz mellé szólították. Nyolcvan évemre esküszöm, több tucat ilyen ünnepséget végignéztem már, de ilyet mint az idei még sohasem láttam. Kérdés, hogy az államfői távolmaradásnak és a "Parada" látvány elemeiben eszközölt drámai változtatásoknak van e szimbolikus jelentőségük? Régen a szovjet (orosz) elrettentő erő tankjai, rakétái és repülőgépei díszelegtek a téren. Most a Magyar Hiradó frontképe az nyomorúságos hangu latot tükröz. Persze volt "katonai" felvonulás is, helyesebben egy ócska passiójáték "korhű" jelmezekbe bujtatott bohócokkal. E jelenetek képeit megtekinthetik olvasóim, de nem a Hiradó videóján, mert annak felvételeit nem lehet letölteni... Somfordáljunk el hát az egykor legendás Vörös Térről és szegődjünk az illusztris vendég és a házigazda nyomába.

* * *

"A stílus maga az ember", így a közmondás. Simon Peresznek van stílusa. Ezt bizonyította, mikor kijelentette, hogy "felvásároltuk" Magyarországot. Ezt bizonyítja minapi oroszországi látogatása is, az apropó okán... Mi is volt az apropó? A világ legnagyobb (!) zsidó múzeuma, a Tolerancia Múzeum felavatása.

Tudják, mi az a tolerancia? Én már tudom, Konrád Györgytől (...) "A tolerancia szilárd alapja az embervédelem, a segítés, a tapintat, a tisztelet a másik emberrel szemben. Mondjuk, hogy a megélt humanizmus, mert mást, mint embert, nem szerethetünk egyenrangúan. Isten eleve hatalmasabb, az állat eleve gyengébb. Szeretni csak személyt lehet." A vén Peresz a tolerancia két lábon járó szimbóluma [Lelki atyjával Ovádjá ex-főrabbival egyetemben, aki a gojokat a zsidók szolgálatára rendelt állatoknak minősíti, amint ezt megénekeltem a "Hangos Talmud" c. cikkemben. Onnan való kettejük képe is.]

Ami Oroszországot illeti ki, kivel szemben és milyen módon kell, hogy gyakorolja a toleranciát, és ebben mi légyen a szerepe a bazi nagy múzeumnak? Tévedek ha, eleve "előítéletesen", azt gyanítom, hogy az oroszokat akarják tanítani a zsidókkal szembeni toleranciára? Mert egyéb ként a múzeumot úgy kéne berendezni, mint nálunk a kancsi Schmidt Mária panoptikumát a "Terror Háza" múzeumot. Ki kellene állítani képben, írásban, szoborban, stb. nagyjából mindazt, amit Szolzsenyicin az "Együtt"c. csodálatos prózájában leirt az orosz és a zsidó nép "toleráns együtt éléséről". Aztán be lehetne válogatni egyet - mást a "Gulag szigetcsoportból" is. No meg bizonyos pikantériákat Ford "A nemzetközi zsidó" c. könyvéből. Minde zekről Putyinnak is lehet némi fogalma, hisz kegyesen lekezelt a nagy orosz (szovjet) íróval, egyszer s' mindenkorra leróva ezzel a nemzet háláját...]

Szolzsenyicin könyveiről két cikkben [ I. II. ] emlékeztem meg, a következőképpen. Szolzsenyicin könyveit az újkori zsidó történelem "keleti pillérének" neveztem, Ford könyvét pedig a "nyugati pillérnek". Az újkori zsidó történelem talán legnagyobb szabásu vállalkozása ugyanis Oroszország elpusztítása volt. Ennek nyugati eseményeit Ford írta meg, a keleti oldalt pedig Szolzsenyicin.

Mindezekről azonban szó sincs! A múzeum nem az oroszokról, hanem a zsidókról szól. Holott...

A "tolerancia" első hulláma 1917-ben érte el Oroszországot, a bolsevik puccs formájában, amelynek nyomán megkezdődtek a tömeges kivégzések. A kommunizmus bűneiről ezúttal nem akarok megemlékezni. Elég annyi, hogy az orosz holokauszt összehasonlíthatatlanul több áldozatot követelt, mint a zsidó holokauszt és hogy az orosz holokauszt kitervelői és végrehajtói nagyrészt zsidók voltak; a Kelet- Newyorkból szalajtott Trockij és bandája: a zsidó népbiztosok, és utódaik. Putyin szerényen felemlítette Peresz előtt, hogy "míg a „koncentrációs táborokban 6 millió zsidót öltek meg”, addig a Szovjetunió 27 millió polgárát és katonáját veszítette el a háború során” 6.) Fatális véletlennek tulajdonítsuk, hogy "elfelejtette" szóbahozni a zsidó - bolsevik forradalom áldozatait? A forradalom jellegét illetően tanulságos adatok olvashatók Bernard Lazare "Zsidók és a bolsevizmus, a romboló judaizmus." 29.) c. írásában, ill. "A kommunizmus fekete könyvében" 30)  ahol a szerzők húszmillióra becsülik a bolsevik forradalom áldozatainak számát. Ez nem jutott volna Putyin eszébe? Vagy eszébe jutott, de úgy vélte, "akasztott ember házában ne emlegess kötelet"? Nem erről van szó, hanem arról, hogy Putyin teljes támogatásával a gyilkos forradalom eszmei és építészeti alapjain épült fel az "új zsidó forradalom" támaszpontja Moszkva kellős közepén.

Milyen múzeum ez a múzeum? Orosz, vagy zsidó tulajdonu? Ki fizeti a révészt, azaz az építészeti átalakítás, a berendezés és a fenntartás költségeit? Haladjunk sorban.

Az épületet Melnyikov a húszas évek hires szovjet konstruk tivista épitésze tervezte autóbusz garázs céljára. Értett hozzá. Egyik referencia munkája ugyanis a Lenin mauzóleum volt... Nyilván ennek szól a méltatás. "Az Obrazcovskaja utcán 1926- 1927-ben épült Bahmetyevszkij buszgarázs még leromlott állapotában is a szovjet (!) konstruktivista ipari építészet legvonzóbb mesterművei közé tartozik. 2.)  Őszintén szólva ez a ronda garázs kb. ugyanolyan "vonzó" mint a Lenin Mauzóleum, amit néha letakarnak, ha a téren "Parada" zajlik, de nem távolítják el, hisz feltámadását várják...

Megtudhatjuk azt is, hogy az undoritó szovjet monstrumot lebontásra ítélték a nemzetközi (...) tiltakozás dacára. De ahol a legnagyobb a szükség, ott a legközelebb a segítség. "A megkezdett állami felújítás félbemaradt. A Bahmetyevszkij viszont az utóbbi időben jelentős átalakuláson ment keresztül. Itt nyitott kiállítóhelyetRoman Abramovics barátnője, Dasa Zsukova. A CCC Galéria a világ egyik legjelentősebb kortárs művészeti gyűjteményét mondhatja magáénak, köztük a legdrágább kortárs és 1945 utáni műalkotást Lucian Freud és Francis Bacon képei révén, amelyeket árverésen vásárolt a Chelsea-tulajdonos oligarcha." 2.)  Itt tegyünk egy kis kitérőt a (természetesen zsidó)"oligarcha" kedvéért, akinek bőven volt pénze olyasmire, amire az orosz államnak nem tellett. De milyen pénzből lesz valaki oligarcha? Hát abból, amit az államtól és annak polgáraitól, azaz a communitastól ellop, eltitkol. Az ember azt hinné, hogy Abramovics is az államfoglyok keserü kenyerét eszi Hodorkovszkijjal együtt. Á' dehogy, ő Putyin elnök puszipajtása, "Chis Hutchins, az orosz elnök illetve miniszterelnök, Vlagyimir Putyin életrajzírója azt írta 19.)  Abramovics és Putyin kapcsolatáról, hogy úgy viselkednek, mint apa és kedvenc fia."Egyáltalán nem csodálkoznék viszont azon, ha utóbb kiderülne, Peresz ejtett néhány jó szót a másik zsidó oligarcha Hodorkovszkij érdekében és annak nem kellene 2017-ig ülnie, hogy jogerős büntetését letöltse. Megeshet keserű sorsán Putyin jó szive. Hát nem?

Ez a lényeg, a jó szív! Mert ki rinyál leghangosabban a Pussy kurvák elítéltetése miatt? Hát (a fregoli ember) Medvegyev... Jut eszembe, nyilván változások várhatók a kurvaügyben is. A minimum, hogy azonnal szabad lábra kell helyezni őket és a pravoszláv templomokban kifutót kell számukra kiképezni az ikonosztáz és a padsorok között, hogy bármikor bárhol megismételhessék "performan szukat". Én berágtam annakidején a mutatványuk miatt és Oroszor szágot ért súlyos kihívásról fantáziáltam. Aztán kiderült, az orosz állami vezetők nem az Ortodox Egyház, hanem a mutatványos ribancok miatt aggódnak. Hát meg lehet ezt érteni? Igen! A Peresz látogatás fényében már mindez érthető.

De térjünk vissza a garázs históriához.

Az orosz állam építeni ugyan nem tud, nem lévén miből; de adományozni annál inkább, "szent" célokra. "A Moszkva városa által a haszid zsidó közösségnek adományozott épületben 2009-től az Oroszországi Zsidó Közösségek Szövet sége megbízásából kezdetét veszi az újjá- és átépítés, amelynek során itt alakítják ki a világ legnagyobb, 17 ezer négyzet méteres alapterületű zsidó múzeumát. A kiállítótérből 4500 négyzetmétert szentelnek a zsidóság történetét bemutató tárlatnak. 2.)  A tervezés kiválóságának záloga az, hogy a tervező cég "Az Appelbaum Associates először az Amerikai Holocaust Emlékmúzeum kiállításának megrendezésével szerzett nemzetközi hírnevet." 2.)

Egyelőre nemtudhatni, hogy néz ki az átalakított épület kivülről és főleg belülről, mert erről képek nem jelentek meg (?). Jobb híján kénytelen vagyok a "látványterv" néhány elemét igénybe venni. Figyelemreméltó az átalakítási koncepció indokolása "Az épület külsejét nem alakítják át. Az orosz kulturális örökség részeként megőrzik eredeti formájában mintegy örök mementóként (?). Annál inkább átalakul a belső tér: hullámzó falak és födémelemek hoznak létre dinamikus enteriőrt (!), mely alkalmas lesz mindenféle rendezvények számára." 1.)  Itt most álljunk meg néhány polgári szóra. Sokáig csak az írást, a szót, a képet, esetleg a szobrot tekintettem tudatmanipulációs eszközöknek. Néhány internetes ismerősöm [Nagy Attila, Bobkó Csaba] azonban rávezettek arra hogy az építészet is ilyen eszköz, jóllehet kifejezésmódja rejtettebb; ennélfogva viszont annál veszélyesebb, hisz a televiziós reklámban is az a kép hat a tudatunkra leginkább, amit tulajdonképp nem is látunk. Nos mit sugall a statikus külső és adinamikus belső? Az állandóság a zsidó forradalom eszméje, amit Lenin és a Mauzó leum fejeznek ki. A "dinamizmus" pedig az orosz társadalom tudati és erkölcsi rombolásának jelképe, programja ill. eszköze. A "kortárs művészetekhez" viszont hajazok valamit a Debreceni Modem riasztó példája nyomán. Erről szól "Kísértetjárás" c. írásom. [Az adófizetők milliárdjaiból épített és fenntartott "üzem" súlyosen szennyező, csakhogy nem a természe ti környezetet, hanem az emberí gondolkodást, ízlést és erkölcsiséget károsítja. A zsidó kultúrmocsok Debrecenben is "slágertéma". ]

* * *

Apropót emlegettem fentebb. Okkal tettem, hisz Peresz voltaképp nem az XXXL-es méretü zsidó múzeum felavatása végett utazott Moszkvába. Hát miért? Hát azért, hogy a világzsidóság elvárásait  [parancsait] tomácsolja Putyinnak. Tudjuk, a közel keleti zsidó-amerikai hegemónia kiteljesedésének legfőbb akadálya, az hogy Oroszország fegyver szállításokkal, "tanácsadókkal" és más módokon támogatja Iránt és Sziriát.

A látogatási tudósításokból megtudhatjuk, hogy Peresz [a tőle már megszokott] hülye óhéber dumával jött elő. "Atárgya lásokat követő közös sajtótájékoztatón kifejtette: békét szeretnének a palesztinokkal, és ebben Oroszország fontos szerepet játszhat, csakúgy mint a szíriai rendezésben. "Önök megállíthatják a vérontást" - mondta Putyinhoz fordulva Simon Peresz." 3.)  Sokezerszer körbejárta már a világot (Világhálót) Palesztina felszámolásának hírhedttérképe, amely azt tükrözi, hogy Izrael megalakulása óta szisztematikusan űzte el földjükről a

palesztinokat, fittyet hányva az ENSZ határozataira és a világ közvéleményére; nem beszélve az alapvető emberi jogokról. A térkép az 1946 - 2000 közötti népirtást tükrözi. Az azóta eltelt 12 év alatt méginkább összezsugorodott a középső "enklávé" területe és a Gázai övezeté is. A kicsi Izrael térképén is alig látható parányi palesztin zárványt, a Gázai övezetet, Izraelnek sikerült földi pokollá változtatnia, a tengeri - szárazföldi blokád és a büntető expedíciók révén, amely utóbbiak során minden tömeggyilkos fegyverfajtát bevetnek az összezsúfolt lakossággal szemben, amelyeket a nemzetközi egyezmények tiltanak. "Békét szeretnének", de nem szeretnék visszaengedni a szomszédos országok területére űzött palesztinokat, nem szeretnék rendezni Jeruzsálem státusát, nem szeretnék abbahagyni a törvénytelen építkezéseket a jogtalanul megszállt területeken, pl. Ciszjordániában, stb. Az ENSZ, mint köztudott, két önálló államot szeretett volna létrehozni és Jeruzsálemnek nemzetközi státust kívánt volna adni. Dehát Jeruzsálemről még hallani se akarnak a zsidók. Egy önálló és "leendő" palesztin társállamnak pedig már semmi realitása, hisz nép nélküli földön nem lehet államot alapítani. Vajon Putyin megkérdezte, legalább négyszemközt, a vén faszitól hogy miről hadovál? Aligha!

És mi a helyzet Sziriával? A világtörténelem egyik legmocskosabb háborúját is megénekeltem egy cikkben amit ma se tudok úgy kinyitni, hogy ne öntene el a düh és az epe. Itt csak annyit. hogy Szíriát nyugati agresszió érte, amelynek csak azért tud (egyelőre) ellenállni, mert Oroszország (és Irán) segítik.

Ehhez egyáltalán nem passzol amit Peresz ajánl, nevezetesen hogy az ebmarást kutyaszőrrel kellene, ill. lehetne gyógyítani. A következőkről van szó.  "Ideje arab választ adni az arab forradalomra - jelentette ki a Kommerszant című orosz napilapnak Simon Peresz izraeli államfő, aki Szíriában csak arab beavatkozást tart elképzelhetőnek. ... Annak érdekében, hogy Szíria arab ország maradjon, arab beavatkozásra van szükség." 20.)  Fogalmam sincs, ezt hogy érti. Lehet, neki sincs?

A zsidó sirámok és fenyegetőzések közül persze nem maradhatott ki a gaz Irán sem. Ezzel kapcsolatban Peresz mindösze a következőket mondta, ill. kérte. "Az iráni nukleáris programról szólva kijelentette: Teherán egy újabb holokauszttal fenyeget. Az iráni rezsim azt állítja, hogy vallása tiltja az atombomba létrehozását – de Irán mégis nukleáris fegyvert fejleszt” – közölte, majd arra 'bátorította' Oroszországot, hogy álljon Izrael mellé, és lépjen fel Irán nukleáris hatalommá válása ellen." 3.)  [Ez a totál hülye fogalmazás az ATV honlapján olvasható...]

[Amúgy jól ismert a történelemből, hogy a perzsák sohasem bántották a zsidókat, sőt babiloni "száműzetésük akkor ért véget, amikor Kr. e. 538-ban a babiloni birodalmat megdöntötte a perzsa Nagy Kürosz, aki engedélyt adott a zsidóknak, hogy visszatérjenek a zsidó Yehud Medinata tartományba." 28.)  Mindez persze el van felejtve, ill. Jahve kontójára van átkönyvelve...]

Még arra lennék kiváncsi, hogy milyen bibliai, ill. talmudi paszusokból vezette le az öregúr Putyin előtt, hogy fel kellbontania az Iránnal fennálló politikai és katonai szerződést? Öreges locsogás, vagy szándékos indiszkréció e Peresz részéről, hogy "Hazatérése előtt megjegyezte, Putyin hozzáállása Izrael biztonsági problémáihoz 'rendkívül baráti' és, hogy a két ország viszonya kitűnő." 9.) Ez azt akarja jelenteni, Peresznek sikerült olyan ügyes agymosásban részesíteni Putyint, hogy már csupán Izrael biztonsági problémáit képes felfogni és méltányolni a közelkeleti térségben?

De csupán a Közelkeletről van szó? Dehogy. Tudjuk van egy nagy büdös bakancs, amely egyformán nyomja az oroszok és a zsidók tyúkszemét: az ISZLÁM! Az Iszlám itt, az Iszlám ott, az Iszlám mindenütt! A közelkeleti iszlám államokat nyilván súlyosan érinti ha Putyin lepaktál a zsidókkal. Összeomlik Szíria és meggyengül Irán. Hogy fognak reagálni összességükben a közelkeleti iszlám államok?

Ám ez csak az egyik "front". Oroszország "lágy alfelénél" a kedves szomszédok ugyancsak iszlám államok. Pislantsunk csak "Orosz Középázsia" térképére. Kazahsztán most nagy haver de a többi kis "-sztánokat" is szeretné Oroszország vissza édesgetni egy új unió kebelébe. De mi lesz ha Irán, Afganisztán és Pakisztán "árulót" kiáltanak? Márpedig megteszik, ha Oroszország Izraellel kezd egy követ fújni. Afganisztánnal az a külön probléma, hogy még nyilván nem felejtették el a Szovjetunió által ellenük viselt háború megpróbáltatásait.

Továbbá. Abban az országban, amely a Szovjetúnióból megma radt, egy új viszketés támad, az "etnikai nacionalizmus". Az Oroszvilag.hu piszkálgatja 31.) nagy előszeretettel ezt a kérdést, amelynek ág - bogaiba most nem mehetünk bele. Elég annyi, hogy Putyin és Medvegyev ebben a kérdésben ellentétes álláspontot képviselnek. Putyin a Szovjetúnió "ideális" nemzetiségi politikája után sóhajtozik. Medvegyev pedig "csecsensztáni" módszereket emleget... Emlékeznünk kell még azokra a szörnyü merényletekre, amelyeket ilyen - olyan "szeparatisták" követtek el, többek között Moszkvában is. Egyáltalán nem biztos, hogy a "hadurak" jó néven vennének egy orosz - zsidó összeborulást. Persze Usraelnek jól jönne ha újabb intervenciós háborúkba ugrathatná bele Oroszországot, minthogy Irak és Irán testvérháborúja is tet szett annak idején nekik.

De - sajnos - még mindíg nem értünk a vers végére. Van itt még egy "málinki problema".

Oroszország rövidedesen átkarolja Európát az elkészült Északi Áramlat és a rohamtempóban építendő Déli Áramlat vezetékeivel. Európát mondok, ez alatt Angela Merkel züllött Európáját értem. De mi lesz ebből az Európából, mire az emlitett gáz, ill. olajvezetékek befektetési költségei megtérülnek és elkezdenek haszonra termelni. Akkorra Európából bizony Eurisztán lesz! Ez a kifejezés nem most jutott eszembe, hanem amikor (2009.12.27) Hitler politikai végrende letéről írtam. [A köznyelvben az "Eurábia" név vert gyökeret, amit azért nem tartok szerencsésnek, mert nem Európa "arabizálódásáról", hanem "iszlamizálódásáról" (!) van szó, amelynek sokkal inkább megfelel az iszlám államok elneve zésében szereplő "sztán" végződés (l. a fenti térképet).]

Szóval a Führer úgy vélte, hogy "Németország azok közt a népek közt fogja legmegbízhatóbb barátait megtalálni, akik lényükben immunisak a zsidó méregre. Meg vagyok róla győződve, hogy a japánok, a kínaiak és az iszlám népeimindig közelebb fognak hozzánk állni, mint teszem azt Franciaország, és ez a köztünk levő vérrokonság ellenére [lesz így]. A szerencsétlenség azt akarta, hogy Franciaország az évszázadok folyamán deformálódott, és vezető erői a zsidó lélek áldozataivá lettek. Ez már olyan mértékű, hogy nem lehet visszacsinálni. Franciaország arra van ítélve, hogy a zsidók politikáját gyakorolja." A Führer öngyilkossága előtti napon diktálta le fenti gondolatait. Az azóta lepergett hetvennégy esztendő távlatából már láthatjuk mit érnek ezek a víziók, amelyekhez az ágyulövedékek döreje és a führerbunker hintázó betonfalai szolgáltatták a környezetet.

A Führer Franciaország elfajulása miatt sajnálkozott és esze ágába se' jutott, hogy szeretett Németországa még inkább "deformálódik". Ehhez nem kellettek évszázadok, csupán "demokratikus" évtizedek. Azt sem sejthette, hogy ahová Speerrel egy ezeréves birodalom építészeti remekmüveit álmodták, ma iszlám mecsetek emelkednek, és az utcákat - tereket nem a Horst Wessel lied dallamai töltik be, hanem a müezzinek imája és az "iláhi" (iszlám istenes ének) hangjai.

Ha az olvasó az "Eurábia" szóra rákeres, rémregényeket olvashat az európai iszlám terjeszkedésről. Valóban Európa "békés" meghódításáról van szó. A hódító nem irtja ki az őslakosságot, csupán "etnikai versenyhelyzetet" támaszt, azaz túlszaporodja. A "versenyképesség" csak részben faji természetü. A döntő tényező a vallási normák által formált életmód, amely végsősoron a fajfenntartásnak kedvez. [Külön tanulmány tárgya lehetne, hogy miért szaporodik  a gázai övezett megyötört lakossága?]

Hitler - egyetlen (!) fehér politikusként - a vallás helyébe, hogy is mondjam, önmagát állította (...) és a führer elv (führer prinzip) segítségével vette rá a németeket, hogy "sokasodjanak". Ennek feltételeit tűzzel vassal teremtette meg az Úr, ill. Mózes receptje szerint. "Teremté tehát az Isten az embert az ő képére, Isten képére teremté őt: férfiúvá és asszony nyá teremté őket. És megáldá Isten őket, és monda nékik Isten: szaporodjatok és sokasodjatok, és töltsétek be a földet és hajtsátok birodalmatok alá; és uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon." [Mózes I. könyve 1. rész 27, 28 vers]

Most ezt a muszlimok teszik a németek helyett. Késő bánat, eb gondolat immár az Európában épült mecsetek miatt hőzöngeni. Gombolkozni kell és nemcsak a sliccet (...), a mellényt is - előlről.

Mi az iszlám "csoda" lényege? Nos ebben a kérdésben Hitler a fején találta a szöget! Hogy is mondta? Lényükben immunisak a zsidó méregre. A fogalom mogyoróhéjba tömörítve: "a faji immunitás, abban nyilvánul meg, hogy az egyik fajt nem betegítik meg egy másik faj kórokozói." Persze az emberi társadalom nem egy sertéstelep, vagy vetőmag nemesitő állomás, ahol holmi baktériumok ellen kell hadakozni. A kórokozók sem vírusok, ill. baktériumok, csupán hasonlítanak ezekre. Mindenekelőtt az agyat támad ják; az emberi mentalitást, gondolkodást roncsolják. Velük szemben egyszerüen steril körülményeket kell teremteni a veszélyeztetett szervezet (egyén - társadalom) számára. Ezt teszi az Iszlám. A két "nagy havernek" Oroszországnak és Németországnak is el kell gondoskodniuk azon, melyik lóra tegyenek.

Eddig van egy "világi" módszer (Hitleré) és egy vallási (az iszlámé). Az a gyanúm, hogy "tertium non datur", ahogy a latin mondja.

* * *

Észrevettem, hogy Peresz és Putyin halandók által megismerhető nyilatkozatainak több lehetséges olvasata van. Peresz vendégjátékát akár úgy is fel lehetne fogni, hogy a béke angyalaként érkezett Moszkvába. Én azonban nem hiszek neki akkor sem, ha kérdez, vagy csak köhög. Az egész bájolgásból nekem Putyin viselkedése és nyilatkozatai nem tetszenek, ezért írok kérdőjelesen kapitulációt.

USRAEL legnagyobb (!) politikai, gazdasági, katonai és lélektani játszmája ugyanis Oroszország módszeres és könyörtelen bekerítése, térdre kényszerítése végett. Mit is mondott Peresz Putyin hozzáállásáról? Putyin hozzáállása Izrael biztonsági problémáihoz 'rendkívül baráti' és, hogy a két ország viszonya kitűnő." És - kérdem tisztelettel - mi a főzsidó hozzáállása Oroszország biztonsági problémáihoz? Ugyancsak 'rendkívül baráti' ? Ha az, erről miért hallgatnak mindketten, mint a csuka. Ha viszont a zsidó hozzáállás nem 'rendkívül baráti' akkor miért nem szól a kedves vendég nek, hogy ne olyan helyen zsinagógázzon, ahova a szövetségese rakétákat irányít.

Sokan mondják, hogy élemedett korom dacára is naiv vagyok, egészen a hülyeségig. Lehet, igazuk van. Az is lehet, hogy ez a naivitás mutatta nekem Putyint orosz hazafinak, az orosz cárok reinkarnációjának. A világon azonban minden véges, a naivitás is. Gondolom nem leszek egyedül, aki vigyázó szemeit Putyinra és Oroszországra veti.

2012. 11. 12

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------1.)
A fog és a fehérje.Belátom, hisztériás elhamarkodottsággal reagáltam Putyin "alakítására" a Peresz látogatás kapcsán. A 12. sz. hozzászólásra adott válaszomban örömmel tettem helyre - önmagamat... Putyin és politikája helyes megítéléséhez újabb adalékot szolgáltat, amit Putyin az orosz törvényhozás képviselői előtt mondott. Érdemes (volna) az egészet elolvasni. Az általam vélt lényeget azonban idézem."Megengedhetetlen, hogy olyanok akarjanak beleszólni az orosz politikai életbe, akiket külföldi pénzforrásokból támogatnak. A hatalomnak ugyanakkor áttekinthetőnek kell és nyitottnak kell lennie." A Facebook segítségével bátorkodtam hozzászólni a Putyin beszédhez, ill. annak általam kiemelt passzusához. Az "Oroszország Hangja" inkább ellenzéki honlapnak tünik mintsem kormánypártinak. Kínosan mérsékelt hangvételéhez illett igazodnom. Ezért fogalmaztam úgy ahogy. A beszéd kiemel kedő jelentősége viszont azt indokolja. hogy "magunk között" kissé plasztikusab ban fogalmazzak.

Usrael Oroszországot ugyan olyan megátalkodottan roha mozza, mint Szíriát. "Védel mi" rakétarendszerekkel veszi körül,amelyeket rész ben a csatlósállamok (Lengyelország, Románia) területén helyez el, emiatt az orosz válaszcsapásokat azoknak a népeknek kell elszenved niük, akik nem elég okosak ahhoz, hogy távoltartsák maguktól a veszélyes "szövetségeseket".

Ennél veszélyesebb az Oroszország ellen konspiráló zsidó "őtödik hadoszlop", amely a belső felforgatás által akarja meggyengíteni az orosz államot. Ennek egyik akciója a Pussy Riot provokáció, amelyről részletesenmegemlékez tem annakidején. Annak a cikknek az "Oroszország válaszúton" címet adtam. A probléma ilyen megközelítése változat lanul időszerü. Oroszországnak el kell döntenie, hogy fellép e a zsidó felforgatás ellen, akár azon az áron is, hogy antiszemita, sőt "fasiszta" címkét ragasztanak rá. Úgy látom - el ne kiabáljam - hogy ezt a kockázatot Oroszország vállalja, mert vállalni kénytelen, ha nem akar zsidó gyarmattá zülleni.

12.12.12.

Sz. Gy.

Ha egy egész nemzet gyávává vált, és csak ezer ember maradt, akik valami nagyot akarnak, és akiknek erejük van az állam átalakítására, akkor ez az ezer ember a nemzet. Adolf Hitler

Mottó: Nem lehet céljában nemes, ami módsze reiben aljas. A sunyiság nem diplomáciai módszer.

Oroszország vészkorszaka?

A Putyin utáni Oroszország víziója

 

Babylon királya, megméretettél és könnyűnek találtatottál  („mene, tekel, ufarszin”).

Mára világossá vált, hogy Putyin Ukrajnában megbukott. Sajnos nem mint politikus, nem is mint hadvezér, hanem mint ex-kágébés bukott meg. Amit ott tett/nem tett több volt mint bűn, hiba - hibák halmaza - volt.

Hagyta, hogy ukrajnai helytartóját Janukovicsot egy otromba puccsal félreállítsák. Hogy hagyhat ta, miért hagyta? Az orosz titkosszolgálatok ideális közegben mozoghattak (volna) Ukrajnában a sok orosz és az oroszokhoz húzó ukrán miatt. A nyelvterület sem volt idegen...

Egy efféle puccs nem földrengés, nem is szökőár; bekövetkezésének számtalan előjele van. A "lázadás" logisztikai elemeinek kiépülését csak a hülye, meg az FSZB nem vette észre. Igaz, mikorra kibontakozott a lázadás, már bajos lett volna a Majdan garázda "törzsközönségét" tankokkal elseperni (ahogy pl. a kínaiak megtették), de miért nem lehetett a lázadás ágenseit szép csöndben és főleg idejében (!) eltenni láb alól? Felfoghatatlan!
.......................................................................................................................................................................................................................................
2014.06.13-i frissítés.
Az "ukrán forradalom" jellegét illetően ide kivánkozik még héhány adalék. Több hónapja már, hogy próbáltam az olvasók figyelmét felhívni Dimitríj Jaros úr becstelen személyére a kijevi zsidópuccs veszélyes tendenciáival kapcsolatban. Hogy miért volt zsidópuccs a kijevi "forradalom", plasztikusan megvilágítja egy echte zsidó hírportál írása amely az illető úr dicső tetteiről szól."A Hrusevszkij utcán egy hétig tartó összecsapások után megkérdőjelezhetetlen volt, hogy a rejtélyes Dmitro Jaros lett a forradalom vezetője. Jaros csak egyszer mondott beszédet a Majdanon felállított emelvényen. Február 21-én lépett színpadra, amikor az emberek teljes kétségbeesésükben már minden ellenzéki politikus, Jacenyuk, Klicsko és Tyahnyibok szavait is egytől egyig kifütyülték. Jaros egy mondatot mondott: 'Mi, a Jobb Szektor, [mostantól] átvállaljuk a felelősséget az ukrán forradalom minden egyes lépéséért'. ... Oroszországnak új bűnbakra van szüksége, és Dmitro Jaros tökéletes erre a szerepre. Senkit nem érdekel az orosz médiában, hogy a Jobb Szektor soha nem volt antiszemita vagy soviniszta szervezet, hogy tagjainak fele orosz anyanyelvű vagy orosz származású, hogy "az izraeli hadsereg veteránjai működtek együtt'  a Jobb Szektorral a forradalom idején… Még Kijev főrabbija is adott ki közleményt arról, hogy nincsenek antiszemiták a Majdanon. Mindennek ellenére az orosz bíróság (?) letartóztatásra ítélte a Jobb Szektor vezetőjét, de úgy tűnik, Dmitro Jarost ez cseppet sem zavarja, sőt, bejelentette, indul az elnökválasztáson. A legnagyobb baja most az, hogy a semmiből bukkant fel, fehér foltokkal a múltjában." A martalóc múltjában amúgy nincsenek fehér foltok. Zsidó terroristának képezték, képezte magát fiatalkora óta. 
Jaros úr megcélozta az államfői posztot is. Egy másik hírportálon olvasható dicstelen politikai fellépésének mérlege. "A szélsőséges Dmitrij Jaros kevesebb mint egy százalékot kapott. Moszkva eddig azzal vádolta a kijevi vezetést, hogy fasiszták támogatják. Megváltozhat most ez a retorika? Jevgenyij Valójában, a választóknak csupán 0,68 százaléka támogatta Jarost, a Jobb szektor jelöltjét."
Amit nem értek, az a következő 'az orosz bíróság (?) letartóztatásra ítélte' . A hülye firkásznak nyilván halvány segédfogalma sincs a jogról. A hírnek azoban lehet magja, az nevezetesen hogy az orosz (?) bíróság nemzetközi elfogatóparancsot adhatott ki Jaros ellen. Ez alibinek, porhintésnek esetleg megteszi. Jaros pedig joggal szarja le az orosz bíróságot.

Az ismételt kérdés megint az, hogy az orosz titkosszolgálat miért nem likvidálja Jarost Ukrajnában, ágyában párnái között, vagy amikor megjelenik a fronton, hogy tömeggyilkosságokat vezényeljen.

Az amerikaiaknak azért volt nehéz dolga a vietkongokkal, mert beleolvadtak a népbe. De ez a zsidó hóhér milyen népbe olvad bele? Az oroszok, vagy az ukránok közt tud észrevétlenül elvegyülni? Nem! A pofája kilométerekről elárulja. Miért nem vadásszák le? Hát mert Putyin nem engedi. A zsidó - a tömeggyilkos zsidó is - szent és sérthetetlen azok szerint a játékszabályok szerint, amiket Putyin is betart... És Európa? Ott Béke Nobeldíj várományosa minden zsidó, aki gójokat gyilkol.

Szóval ... Putyin ... Marad a kérdőjel!
.....................................................................................................................................................................................................................................
Na' mindegy, létrejött egy lator állam és ehhez a tényhez Oroszországnak a nemzetközi jog normái szerint viszonyulnia kellett volna "de jure", vagy "de facto" elismeréssel - vagy az elsimerés hivatalos megtagadásával. Nem volt elég (Putyin részéről) annyit pöntyögni, hogy továbbra is a seggfej Janukovicsot tekinti Ukrajna"törvényes" államfőjének. Az elismeréshez/elnemismeréshez nemzetközi-jogi protokollok kapcsolódnának, de Oroszország meghagyta a zsidópuccs teremtette katyvaszt. Igy aztán nem is jött létre Moszkvában "emigráns kormány", amely a nemzetközi szokásjognak maradéktalanul megfelelne, ha a "törvényes kormány" háborús, vagy erőszakos cselekmények miatt nem gyakorolhatja szuverenitását az állam területe fölött. Gondoljunk csak a második világháborúban Londonban székelő lengyel emigráns kormányra...
Jó húzás volt a Krím félsziget annektálása de csak taktikai győzelmet jelentett, mert nyomban felvetette a"korridor" problémáját. (Tudjuk, mekko ra hajcihő keletkezett annakidején a "danzigi korridor" miatt. Nyilvánvaló, hogy a CIA által felülvezérelt zsidópuccs egyik célja a krími orosz jelenlét megkérdőjelezése volt.)

Oroszország nyomban hozzálátott a folyosó kikövezéséhez, de senki se merte volna feltételezni, hogy ugyanazokat a módszereket alkalmazza mint Szíriában azaz, hogy ugyanúgy beáldozza az ukrajnai ukránokat, sőt oroszokat (!) is mint a szíreket. De megtette, ill. megteszi szemrebbenés nélkül, vigyorogva, sőt Normandiában is vigyorogva...

Mik a "sziriaizálás" Kelet-Ukrajnában is tettenérhető módszerei?

A harcosokat ellátja fegyverzettel - annyival, amely a hősi halálhoz elegendő, a terület és főleg a lakosság védelméhez azonban nem.

[A szírek sem Sziria területének és lakosságának megvédéséhez kapnak fegyvert, hanem Aszad uralmának fenntartásához és ezáltal a tartuszi orosz haditengerészeti bázis megtartásához. Hogy közben Szíria romhalmazzá válik, másfélszázezren meghalnak és milliónyian elmenekülnek? Istenkém, hát a háború már csak ilyen...]
De az orosz kétarcúság Ukrajna esetében még visszataszítóbb. Oroszország hagyta, ill. elősegítette hogy Ukrajna teherbeessen és egészséges újszülöttként megszülessék Új Oroszország. A csecsemőt a kijevi zsidó sakterek meg akarják ölni, segítségért ordibál, de nemzőapja megtagadja (?), hagyja megölni (?). És itt megint szembeötlik a disznóság. Egy "állam" létező állammá válik, ha képes szuverenitását saját területe fölött gyakorolni. Új Oroszország képes erre, bár folyamatosan lövik és bombáz zák.  Az égvilágon semmiféle "jogi" akadálya nem lenne hogy Oroszország de jure elismerje az új államot és "megnem támadási", ill. kölcsönös segélynyujtási szerződést kössön vele. De Putyinnak ez szemmelláthatóan nem jut eszébe. Most legutóbb azt pöntyögte, hogy Oroszország és Ukrajna között tulajdonképp nincsenek vitás kérdések. Ukrajnának "békés tárgyalások" útján kellene rendeznie problémáit a "vitatott területekkel". Látjuk, hogy ez hogy megy a gyakorlatban. A zsidóhorda nehéztűzérséget, sorozatvetőket repülőgépeket vet be a városközpontok ellen. Oroszország pedig szállitja a fegyvert. No nem a győzelemhez, hanem a harc folyatásához, "az utolsó franciáig".
A nem is félig hülye McCainnnek a Majdanon volt a helye, hogy gerjessze a balhét. Putyin miért nem látogat, mondjuk Donyeckbe?
Mire ment ehhez képest az orosz ármádia látványos felvonultatása pl. márciusban pl. Rosztovnál, keresztekkel - pópákkal? A zsidrákok nem szartak be. Miért nem? Mert tudták (!), hogy a kutya csak ugatni fog, harapni nem. Honnét tudták? Jó kérdés, ezt a kérdést járjuk körül a továbbiakban.
A fentiekből némi képet kaphattunk Putyinról a kágébésről, a politikusról és a hadvezérről. Ezek után járjuk körül kissé az"ideológust" is. Én ezt korábban (2012.12.11)megkíséreltem "Orosz ország kapitulációja? Mikor viccel Putyin?" c. írásomban. Akkori rossz érzéseim átmenetileg elmúltak, hogy a közelmult tapasztalásai alapján újult erővel támadjanak fel.
Közben Putyin [2014.03.02] elmondta híres filippikáját a romlott Nyugatról [a képről ugrás a videóra] és az ember már - már azt hihette megkezdődött az Oroszország lelki rekonstrukciója, amelyre sokkal nagyobb szükség lenne (lett volna), mint a távolsági bombázókra.

A bombasztikus beszéd gondos elemzése azonban lesújtó eredményt ad: nem szól a lényegről!
Az értelmes emberi gondolkodás nem kerülheti el, hogy az egyén meghatározza önnön viszonyát a társa dalomhoz - és a zsidósághoz! Az utóbbi furcsának tűnik, de e "fejtörőt" a zsidóság kényszeríti ki azáltal, hogy magát világuralomra hivatott választott népnek, a többi népeket pedig állatoknak minősíti.

Egy politikusnak, pláne ha egy nagy állam feje az illető, világosan kell látnia és a nép előtt még világosabban meg kell határoznia, hogy népe milyen társadalmi rendszerben él, ill. milyet épít.  Hitler pl. ezzel kezdte kimondván, hogy a III. Birodalom "nemzeti - szocialista" állam és meghatározta ennek ismérveit. Az alapvető ismérv ezen államtípus "zsidómentessége". Ez korántsem csak annyit jelent, hogy egy fajt, ill. vallási közösséget kiiktatnak. Talán nem nem is ez a lényeg, hanem azoknak a gazdasági elemeknek a kiiktatása, amelyek a honi ls nemzetközi zsidósághoz, annak életformájához kapcso lódnak: az élősködés, a spekuláció, a tőzsdei manipulációk, és mindenekfölött a zsidó kamatrendszer. Ezek egyébként a világ fölötti uralom megszerzé sének manipulációs eszközei, módszerei.

Számtalanszor leírtam már, hogy a nemzetiszocialista állam bebizonyította önmagáról, hogy olyan "jó gazda", amely az embernek emberi létet akar és tud biztosítani.

De hogy áll ezzel Putyin?

Sokáig azt hittem és "hirdettem" is, hogy Putyin (üs)tökön ragadta a komprádor, azaz zsidó burzsoáziát és részben kiírtotta, részben börtönbe dugta ezáltal arra kényszerítve, hogy "vágyának ellenére nagyot s nemest müveljen szüntelen". Lelkesedésem naív, elhamarkodott volt. Újabban már nem tudom hányadán is állok Putyinnal. Nem ártana tudnom például, hogy ő és Obama ellenfelek e vagy cinkosok. A helyzet ugyanis korántsem olyan egyértemü, mint amilyennek lennie kellene.
Többek közt egy Brandon Smidth nevü úriember írása gondolkodtatott el, amit elolvasásra ajánlok és ide csupán néhány idézetet illesztek.
"Manapság már szinte semmi sem az, aminek látszik. A jót gonosznak állítják be, a kedvesnek mondott tettek mögött rossz szándék lapul, az egyszerűt összetettnek, az összetettet egyszerűnek festik le. Aki megelégszik a felületes szemlélődéssel, soha nem fogja megérteni, hogy mi történik. Ez a jelenség nagyon jól megfigyelhető a kelet és nyugat elitistái között, az Ukrán helyzet kapcsán fokozatosan mélyülő feszültségben. A Nemzetközi Valutaalaphoz és a Nemzetközi Fizetések Bankjához hasonló szervezeteken keresztül Oroszország éppen úgy elkötelezettje a globalista pénzeknek, mint az Egyesült Államok. Oroszország gazdasági tanácsadója globális ügyekben, legyen szó befektetési imázsról vagy privatizációról, nem más, mint maga a Goldman Sachs. Oroszország minden évben dollár milliárdokat vesz fel a nyugati bankoktól, például a Deutsche Banktól és a Credit Suisse-tól, ékes bizonyítékául, hogy nincs ellenére a gonosz nyugati rablókkal üzletelni.Vlagyimir Putyin rendszeresen találkozik 'Mr. Új Világrend' Henry Kissingerrel és Putyin sajtófőnöke szerint ők ketten régi jóbarátok. Ezek a találkozók Putyin 2000-ben történt hivatalba lépése óta folynak. Az orosz külügyminisztérium olyan nagy becsben tartja a kapcsolatot, hogy tiszteletbeli diplomáciai doktorátust adományozott Kissingernek és egy bilaterális külpolitikai munkacsoport élére helyezte, a volt KGB vezető, Jevgenyij Primakov tábornok mellé. Frissebb hírek terén pedig emlékeztetném a Putyin-rajongókat, hogy maga Putyin és a Kreml javasolta az ukrán gazdaság feletti IMF hatalomátvételt. Ez ugyanaz az IMF, amelyik most azt követeli, hogy Ukrajna harcoljon Oroszország ellen, ha pénzt akar. A felszínesebb olvasók számára ez bizonyára ironikusan hangzik, azonban akik tisztában vannak a hamis kelet-nyugat paradigmával, azonnal meglátják, hogy a hatalmi konszolidációért folytatott harc egyik lépését láthatjuk."
Kissingerről nem árt tudni, hogy a legaljasabb - legkártékonyabb zsidó a világon, akinek - közvetett módon - több ember halála terhelné a lelkét (ha volna neki olyanja) mint pl. Sztálinét. Ő a ZsidóAmerika által 1945 óta a világ minden fertályán vívott harmadik világháború "éceszgébere", ezért becézik 'Mr. Új Világrend'-nek.
Ebből már logikus következtetés adódik az Új Világrend egyetlen (!) törvényére, amelyet mindkét fél maradéktalanul betart, amely így szól: "nem bántani egymás zsidóit".  Ez zárja ki, hogy Putyin nemzeti-szocialista lehessen. Magyarra fordítva ugyanis arról van szó, hogy a permanens hábo rúknak ugyanolyan haszonélvezője mint ZsidóAmerika. Ezért nem érdekli különösképp Putyint a szir nép kálváriája sem.
Putyin néha megereszt néhány velős gondolatot Sztálinnal kapcsolatban is. Egy sajtótájékoztatón nemrégkifejtette hogy "Sztálin éppúgy szobrokat érdemelne, mint a hajdani brit lordprotektor Cromwell, aki szintén ravasz fickó volt." Aztán elment a normandiai partaszállás körül csapott hűhóra és ott az orosz (!) veteránoknak kellett emlékeztetni. "Az egykori szovjet veteránok szemére hányták Vlagyimir Putyinnak a 'Volgográd' elnevezés mögött meghúzódó hazafiatlanságot, és emlékeztették: a város elöljárósága az utóbbi időkben időszakosan,  jeles alkalmakkor, visszaállitották Volgográd helyett a Sztálingrád nevet. A veteránok javasolták az orosz elnöknek a név állandó visszaállitását.Vlagyimir Putyint elgondolkodhattatta a javaslat. 

Engem viszont egy száraz statisztika foglalkoztat. Idézem ezzel kapcsolatos Facebook bejegyzésemet. 
A Sztálin vezette Szovjetunió az alábbi áldozatokat hozta a zsidó tőke oltárán. 
Stalingrad: 1.8 million, Leningrad: 1.5 million, Moscow 1941-42: 700.000 Smolensk 1941: 500.000, Kiev 1941: 400.000, Vorenesh 1942: 370.000, Belarus 1941: 370.000, Rzhev-Sychevka: 270.000A nyugati szövetségesek veszteségei 
Battle of France 180.000, Normandy: 132.000, El Alamein: 70.000. Battle of the Bulge: 38.000 

Most a normandiai 132.000 halottért harangoztak. Oroszország földjében 7.200.000 hősi halott nyugszik. Érettük mikor szól a harang – Putyin úr? Kiket hív a tömegsírok szélére? Meghívja Obamát és Porosenkót is? Kikkel kezel?  Velük is? Hát persze, hisz már megtette.

A Mamajev Kurgánon magasodó Oroszország Anyácska szobra egymilliónyolcszázezer orosz lélek sírja fölé magasodik. Az ám, a lélek, az orosz lélek! Ezzel van baja a zsidónak! Ezért rugaszkodott neki Oroszországnak Lev Trockíj Kelet Newyorkból szalajtott zsidó bandája. Sztálin neve nem csupán a háborút asszociálja, hanem azt is, hogy ezeket kiírtotta mind egy szálig. Kegyetlen uralkodója volt népének, amelyből korbácsa nagyhatalmat formált.
És a nép, az istenadta nép most "kanonizálja" a zsarnokát. Érdekes szimbóluma ennek a Sztálin ikon, amely - úgy lehet - a templomok falára kerül és a papok együtt füstölik majd a többi szenttel. Furcsa szerzet ez az orosz... Ez ám az igazi buta gój!

És most, hogy eszembe jutott a cikk címe, a következőkön szeretnék kissé elmélkedni.
Igaz e, jól érzem e, hogy Oroszország újabb vészkorszak elébe néz? Sajnos tartani lehet ettől. Mert hogy kell értelmezni azt a tényt, hogy a gyilkos zsidó bandita ünnepélyes beiktatására negyven rohadt zsidócsahos ország küldi el képviselőit. Ilyen "flottatün tetés" még a kínai ópiumháborúk idején se' volt. Következik a második nagy nekirugaszkodás? És mi lesz, ha bekövetkezik? Ki kél a veszendő lelkek oltalmára? Putyin talán? Nem, ő seftes, ill. stiches. Emiatt nincs benne abban az ezerben, amiről Hitler beszélt.
Egy vészhelyzetben Oroszországnak diktátorra van szüksége. Meglepő, amit állítok? Miért? Hány diktátort ismer a történelem, akiket a végveszély emelt a nép élére? Érdekes, hogy amikor a későbbi Szent Szövetség csapatai Franciaországra támadtak, a haza anyácskát szintén egy szimbolikus nőszemély, Marianne alakjában jelenítették meg. Ám a nemzetet végülis egy - a semmiből előkerült - korzikai tisztecske mentette meg, de hogyan?
"Brumaire 18-án, amikor összeült a Vének Tanácsa, szemle ürügyén csapatok gyülekeztek a Tuileriákban ... Bonaparte tábornok parancsnoksága alá helyezték a Párizsban lévő csapatokat. Másnap Brumaire 19-énSaint-Cloudban ismét megnyílt a tanács ülése. Bonaparte ekkor 4-5 ezer embert vont össze a palota körül. Elhatározta, hogy közbelép. Szót kért a Tanácsban. Ünnepélyesen biztosította a küldötteket a köztársaság iránti odaadásáról, tiltakozott a vád ellen, hogy katonai kormányt akarna létesíteni, viszont támadta az Ötszázak tanácsát, hogy ott olyan emberek vannak, akik vissza akarják hozni a Konventet, a forradalmi bizottságokat és a vérpadot”. Az esetleges ellenzékieskedőket megfe nyegette „derék” katonabajtársainak beavatkozásával (kiknek látom már csillogni szuronyait). Ami a háromszor is megsértett alkotmányt illeti, az nem létezik többé; nincs többé Direktórium sem. Végül egy ígéret következett: mihelyt elmúltak azok a veszélyek, amelyek miatt különleges hatalmat ruháztak rám, le fogok mondani erről a hatalomról. Az Ötszázak Tanácsában gránátosok és tábornokok gyűrűjében jelent meg. Egy oszlop Murat és Leclerc vezetésével, dobpergés közepette bevonult az Orangerie – ba (Narancsliget), és szétkergette a képviselőket, akik a köztársaságot éltetve távoztak a teremből." 
Napoleon persze nem adta vissza a hatalmat, császárrá lett és móresre tanította Európát. A Szent Szövetség egyesített hadereje végülis legyőzte, de erre csak úgy kerülhetett sor, hogy a Grande Armée elpusztult az orosz sztyeppen és a felgyújtott Moszkvában. Napoleon "csak" egy korzikai volt. A francia "gloire" azonban nem ért véget azzal, hogy az angolok Szent Ilonán megmérgezték.
Napoleon példája látszólag sántít, valójában mégis passzol. Napoleon életének, bukásának és halálának nagy tanulsága, hogy következetlen (!) volt a zsidókkal szemben. Róluk ugyanis így vélekedett. "Sáskák és hernyók, felfalják Franciaországot. ... Mózes óta uzsorás és szipolyozó népként egyesültek a zsidók. (...) El kell őket teljesen tiltani a kereskedelemtől, amiképpen iparától megfosztják az aranyművest, aki talmi aranyat dolgoz fel. ... Zsidóktól is kaptam csapatokat lengyelországi hadjáratomhoz, de ők fizetséget kértek. Csakhamar rá kellett jönnöm, legfeljebb arra jók, hogy használt ruhát áruljanak... Törvénykezni kell mindenhol, ahol az általános nyugalom veszélyben van. A kormány nem nézheti közömbösen, ahogy ez az alávaló népség megszállja Franciaország minden provinciáját. A zsidókkal sajátságos népként kell bánnunk. Államot alkotnak az államban. Elriasztó a francia nemzet számára a legalantasabbak uralma alatt végezni. A zsidók a modern kor rablómesterei, az emberiség dögkeselyűi... Politikai, nem pedig emberi igazságot kell velük szemben érvényesíteni. Ők nem valódi polgárok. Mózes óta gyakorolják az uzsorát és elnyomják a többieket. Ha a keresztények ritkán uzsorások voltak, kegyvesztetté váltak. Száműznünk kell a zsidókat a kereskedelemből, mert visszaélnek vele. A zsidó gonoszság nem az egyes emberekből fakad, hanem ennek a népnek az alapvető természetéből. (Napóleon visszaemlékezéseiből, illetve az Államtanács előtt elmondott, 1806. április 30-ai és május 7-ei beszédeiből) ... Semmi megvetendőbb dolgot nem tehetsz, mint ha befogadod a zsidókat magadhoz. Elhatároztam, hogy megjavítom a zsidókat, de nem akarok többet belőlük a királyságomban. Valójában mindent megtettem, hogy bebizonyítsam a világ legaljasabb nemzete iránti megvetésemet." Ezeket mondta, azután ...  "Emancipálta" a zsidókat, megszüntette az Olaszországi gettókat, és ugyanazokat a jogokat adta a zsidóknak, melyeket a Franciaországban élő franciák birtokoltak. Védelmezői azt állítják, hogy csak a liberális kor szellemében cselekedett, de ez szigorúan véve nem igaz, mert zsidókat illető intézkedései vitatottak voltak, és sok prominens korabeli személy, mint Louis-Mathieu Molé, Jacques Claude Beugnot, Philippe Henri Ségur, Marquess of Ségur, Claude-Ambroise Régnier, Duke of Massa, François Christophe de Kellermann valamint tulajdon  nagybátyja, Joseph Fesch érsek, és mások is kritizálták azokat."
Meg is hálálták az emancípációt, zsidó módra... "Mayer Amschel Rothschild, a nemzetközi bankárdinasztia megalapítója teljesen új dologba kezdett - abba, amit ma nemzetközi bankárkodásnak neve zünk. Öt fiát a világ akkor legfontosabb városaiba küldte: ő maga Frankfurtból intézte az ügyeket, Mayer Amschel Berlinben, Nathan Londonban, Jakob Párizsban, Salomon Mayer Bécsben, Karl Mayer Nápolyban telepedett le. A Rothschild-ház központja idővel Londonba került és ma is ott van.1815 nyarán mindenki feszült izgalommal várta a waterlooi csatatérről érkező híreket, így a Napóleon bukására spekuláló Rothschildok is. A bankárház addigra már saját, a hivatalosnál gyorsabb hírközlő hálózatot épített ki, így nyolc órával Wellington futárának megérkezése előtt már értesültek az angolok győzelméről . Nathan Rothschild pedig megjelent a tőzsdén és elkezdte angol államkötvényeit eladni. A piac pillanatok alatt összeomlott, a jól értesült Roths child magatartásából Napoleon győzelmére következtettek és példáját követve mindenki fejvesztve szabadult államkötvényeitől. Amikor az árak már töredékükre zuhantak, Rothschild titkos tőzsdeügynökei fillérekért vásárolták össze a kötvényeket. Amikor később megérkezett a hivatalos közlemény Napoleon vereségéről az angol államkötvények árfolyama az egekbe szökött, Nathan Rothschild pedig megalapozta a család mesés vagyonát...Napoleont pedig Rotschild angol kutyái megdöglesztették a kopár szigeten. Tökmindegy, hogy megmérgezték, vagy "csak" az egészségtelen éghajlat és a kényszerü tétlenség végzett vele.

Sztálin, mint említettem, leszámolt a zsidó politikai riválisokkal, de a maga végtelen "pragmatizmusában" zsidó hóhérokkal vette magát körül, mint e mesterség legtehetségesebb művelővel. Aztán rájött, hogy a zsidókkal még ő sem cseresznyézhet egy tálból veszélytelenül. Tervezgetni kezdte tehát a saját holokausztját, de elkésett vele. Túl beteg és túl öreg volt már ehhez. Keblén melengetett zsidó hóhérai ölték meg...

Oroszországnak - úgy lehet - egy orosz Napoleonra lesz szüksége, olyanra aki levonta elődei sorsából a nyilvánvaló tanulságokat. Aki nem tűri meg országában a hátbadöfés ("dolchstoss") erőit - a zsidókat, ahogy Hitler is kigyomlálta őket. De Putyin Oroszországában más a módi.
"Egy (régebbi) felmérés szerint 2001 és 2003 között legalább ötvenezer orosz bevándorló tért vissza Izraelből Oroszországba. A meglepő fordulatra egy felmérés hívta fel a figyelmet, amelyet az izraeli Zsidó Közösségek Orosz Szövetsége rendelt meg, látva, hogy az orosz zsidókat, akik jelentős hányadát képezik Izrael lakosságának, egyre növekvő számban vonzza vissza az orosz föld, a pogrom őshazája, amelyen pedig oly sokat szenvedtek."
Putyin és Berl Lazar (volt) főrabbi "édes kettőse" némi magyarázattal szolgálhat a "rejtélyre". Putyinnak is "hálásak" a zsidók [akik Oroszországban is "az" írók és "a" művészek. Ők képzik és heccelik ellene, meg a Pravoszláv Egyház ellen a Femen kúrvákat. Ők bömbölik tele a világot, mikor a "Pussy Riot" tegjait becsukják a Megváltó Templomban rendezett "performansz" miatt.
Abban is teljességgel biztos lehet, hogy minden fontos információt "lábon"eladnak Amerikának és Izraelnek. Dehát ez őt nem érdekli.

Most veszem észre, hogy tulajdonképp nem is holmi orosz Napoleonról, hanem az orosz lélek, az orosz akarat feltámadásáról elmélkedem. Ezzel kapcsolatban hadd meséljek egy jelképes és látszólag nem is lelki történetet Új Oroszország közelmultjából. Jó hetven éve áll Konsztantyinovka határában betontalpon egy T34-es, mint emlékmű... Valamelyik pihant agyu "szakadárnak" az az ötlete támadt, hátha használni lehetne valamire az öreget. Beletettek egy akkumulátort és - a tank motorja beindult!
Mit jelképez e "technikai bravúr"? Hát a legfontosabbat, ami az embert és társadalmát teszi: a bizalmat.
"A közösségvállalásnak talán a legtermészetesebb mozzanata a bizalom. A bizalomhoz a legtöbb ember minden bizonnyal elsôsorban személyes viszonyokat társít, illetve azokban keres rá példát, de nem idegenkedik attól sem, hogy a közvélemény-kutató kérdésére különféle társadalmi intézményekbe vetett bizalmának mértékét igyekezzen meghatározni. Számos, lényegében magától értetôdônek tekinthetô megfontolás indokolja, hogy 'demokratikus' politikai rendszerekben a politikai elemzôk és jósok megkülönböztetett érdeklôdést tanúsítsanak az egyes polgároknak a különféle társadalmi intézményekbe vetett bizalma, illetve annak foka iránt. A szociológián nevelkedett elemzôk és közvélemény-kutatók szerint a bizalom olyan kategória, amelyet az emberek többsége nagyjából azonos módon értelmez, helyesebben használ (azaz ideológiai-elméleti nézeteitôl függetlenül); továbbá éppen a bizalom az a kategória, amelynek segítségével a személyes viszonyok, az élet mindennapjai, valamint a politikai közösséghez való viszonyulás kapcsolata megragadható. Mivel a bizalom az egyik legtermészetesebb és leginkább magától értetôdônek tekintett emberi viszonyulás, ezért ez a legalkalmasabb fogalom, amelynek révén a társadalom összes tagjának személyes politikai állásfoglalását ideológiamentesen aggregálni lehet.  
Ha a mondatból kiktatjuk a demokratikus "smoncát" arra az eredményre jutunk, hogy az emberek - legalábbis az oroszok - bizalma épp hogy nem a demokratikus maszlagok, hanem a nagyhatalmi múlt irányába fordul. E beállítottság hordozója pedig nem a rabbi és nem is a csahosa, hanem az orosz muzsik, akinek egyik "archetipusát"  ide biggyesztem. Ha valóban több lesz kettőnél, ők - ezek - fogják feltenni Putyinnak a cicerói kérdést... "Meddig élsz vissza türelmünkkel Catilina" (Quo usque tandem abutere, Catilina, patientia nostra?)
Még csak annyit, hogy az "atlanti cécón" a kanmajom rágózott, Putyin meg vakarózott [igaz a "Vajlady"társaságában, ami okozhatott nála lebírhatatlanviszketést...] Azért mégis döntsük el, melyikük viselkedése volt neveletlenebb, felháborí tóbb...

A szenvedő emberiség évezredek óta "megváltóra" vár. Ezt a hülye szokást a ravasz zsidók ültették el az agyakban, úgy hogy a buta gójok ne vegyék észre, a"megváltó" a zsidók kirá lya lesz, aki befejezi az egyáltalán nem jelképes kígyó munkáját és a király vas igája alá hajtja a buta gójokat.
Én merőben másra gondolok. A szükséghelyzhet - ezt tanítja a történelem - a nép sötét tömegének felszínére veti, nem a megváltót, hanem azt aki a helyzetet képes kezelni. Hogy is írja Madách Lucifer és ádám tanulságos párbeszédében?

Mély tenger a nép: bármi napfény
Sem hatja át tömét; sötét leend az,
Csak a hullám ragyog, mit színe fölvet,
És mely hullám esetleg épp te vagy.
S mért éppen én?
Vagy más, veled rokon,
Kiben tudattá vált a népi ösztön...

Ami engem illet, kényelmes helyzetben vagyok. A történelem hiteles anyagával dolgozom. A múlt eseményeit egybevetem a napi eseményekkel és logikai következtetéseket próbálok belőlük levonni, a görög logika klasszikus szabályainak betartásával. A bölcsek kövének nem lévén birtokosa csekélyke józan eszemre kell támaszkodnom. Ennek alapján mondom: az események abba az irányba fordulnak, amely nem engedi neki, hogy az orosz népet elárulja és a népharag elsodorja, ha a nép árja ellen próbál hajózni.

Bízom benne, nem em lesz sokáig módja a szíreket, az ukránokat és orosz honfitársait a zsidó sakterek vágóhídjára terelgetni (most épp ezt teszi).

Úgy legyen!

2014.06.09

Sz. Gy.

Valakinek holnap le kell győzni a sötétséget!
Mondd, te kit választanál?

Kiegészités 2012.08.17 "Üzekedő állatok..."

Ugrás a hozzászólásokra! 

Mondd, te mit választanál?

Oroszország válaszút előtt

Az elsőszámu közelkeleti szövetséges Szíria várható kikap csolása újból felveti az "orosz kérdést". [Sziriáról nemrégírtam.] Az orosz egyházat, ill. az államot, nemrég olyan súlyos, pontosabban vérlázitó, provokáció érte, amely páratlan a maga nemében. A punci lázadásról [pussy riot] van szó, egy újfajta "bársonyos forradalomról", amelynek célja az orosz társadalom megosztása, az egyházi és állami intézmények dezorganizálása.

Az első "punci lázadó" a bibliai Éva volt, aki a kígyó biztatására letépett egy almát a tudás fájáról, belefalt és megétette az urát Ádámot is. Az eredmény közismert. Csakhogy Éva egy buta punci volt, nem tudta mit csinál. A Pussy Riot hölgyek ezzel szemben jól képzett provokátorok, akik pontosan tudják mit miért cselekszenek.

Egy társadalmi válságnak hirdetett zűrzavart mindenesetre sikerült előidézniük a CIA által pénzelt és irányított ötödik hadoszlop segítségével, amelynek tagjai az "orosz értelmiségiek és művészek" fedőnevet viselik. Első nyilvános fellépésük a legutóbbi oroszországi választásokhoz, ill. elnökválasztáshoz kapcsolódik, amelynek során - az ismert recept szerint - a választások tisztaságát és Putyin tisztességét vonták kétségbe. A harcedzett kágébés azonban nem jött zavarba, felderitette és felgöngyölte ezt az akciót. Csakhogy a CIA nem egy húron muzsikál, itt az újabb akció. Ez veszélyesebbnek látszik az előzőnél és pusztán adminisztratív eszközökkel még egyházi áldás mellett sem vezethet eredményre.

A kérdés az, hogy az orosz állam fejének milyen asszociációi támadnak a pussy riot jelenség kapcsán. Eszébe jut e az 1989 júníus harmadikán a Tienanmen téren a kínai hadsereg által megkezdett rendteremtés? Eszébe jut e Irán küzdel me az "ellenzékkel" szemben. Iránban az örök Éva nem homi puncuska, hanem egy nagyon képzett, világi irányult ságú fiatal hölgy, akinek igazán szerény és logikus hitvallása a következő.  "A legfontosabb, hogy a társadalom meg tudjon békülni önmagával és a világ többi részével. Ez azt jelenti, hogy a jövőben Iránnak egy igazán szabad, nem vallási alapon szervezett és demokratikus országgá kell válnia, ahol számít az emberek szavazata. Törvényességet, a férfiak és nők közötti egyenlőséget akarunk, mert erre is szükség van egy boldogabb jövőhöz." Eszébe jut e, hogy a Baszidzs milicia [az ajatollah miliciája] hogyan kezeli az ellenzéki akciókat? Eszébe jutnak e az iráni nindzsák, akik a vallási alapon szerveződött Irán védelmére esküdtek? Vagy csak vicc lenne az egész? Ez vélhatően akkor fog kiderülni, amikor Európának már annyi lesz...
Eszébe jut e Izrael és az izraeli hadsereg katonalányai, köztük a bájos Éden Abardzsil, egy teokratikus (!) állam obsitos katonája, aki a palesztin foglyok kinzásáról így vélekedik. „A cionista és zsidó állam híve vagyok!! Én csak azt védelmezem, ami mindig is az enyém volt!! Büszke zsidónak vallom magam, s büszke zsidóként pedig kötelességem harcolni azért, amiaz enyém. Nem csak magamról beszélek, hanem az összes katonáról, akik védenek bennünket, vigyáznak ránk!!!A háborúban nincsenek törvények!! Gyűlölöm az arabokat, s kívánok nekik minden elképzelhető rosszat. Szíves örömest megölnémőket, sőt lemészárolnám őket. Mert nem lehet elfelejteni azt, amit művelnek velünk. Teljesen mindegy, hogy tettüknek mi az oka. Nagyon egyszerű, én a zsidó nép oldalán állok!!! A kedves hölgy persze feltételes jövő időben beszél. Kérdés, hogy a befejezett mult igeidejében hány palesztin fogoly élete szárad a lelkén? Megint más kérdés, hogy a demokratikus "polgári" Izrael ortodoxai szót emelnek az ellen, hogy a női katonák egy táborban lakjanak, egy buszon utazzanak, sőt egy úton járjanak a férfiakkal. Persze efelől a hölgyek még lehetnek lelkes palesztin pusztítók...

De Putyin találgatott gondolatairól térjünk vissza az oroszországi helyzetre. A nyugati hírforrások véleménye a Pussy Riot tagjainak "kálváriájáról" egyöntetü és voltaképp természetes is. Van azonban egy látszólag orosz oldal az "Oroszvilág.ru", amely a  legkényesebb nyugati (cionista) ízlésnek megfelelően tálalja az eseményeket. "A szemünk láttára mosódik el a határvonal Oroszországban a világi és az egyházi törvénykezés között ... A moszkvai ügyészség a Pussy Riot együttes elleni vádiratban erkölcsi és kimondottan egyházi jellegű érvelést használt fel. Az ügyészség szerint a vádlottak a keresztény szentségek értékrendjét sértették meg viselkedésükkel, az egyházi szakralitást támadták, és alávaló módon megsérették az Orosz Pravoszláv Egyház (RPC) évszázados hagyományait. ... Napjainkban elmélyül a konfliktus az egyház és a világi társadalom között. Az egyház egyre nagyobb szerepet kíván vállalni a társadalom életében, a társadalom pedig azt szeretné, hogy az egyház is tartsa tiszteletben a világi élet normáit, ám az RPC erre valamiért nem hajlandó. Tetszenek figyelni? A cikk egyenlőségjelet tesz a CIA ihletésü értelmiségi csoportosulás és a világi társadalom közé. Ebből az következnék, hogy Oroszországban nincsenek vallásos milliók, csak egy vaskalapos, kapzsi ortodox egyház és az ezzel szembenálló "világi társadalom".  Az ügyészség pedig az egyház szolgája.     

Dehát miért is vannak kóterben a bájos puncimókusok? Többek között azért, mert "... Az együttes tagjai február 21-én punk-imát tartottak a moszkvai Megváltó Krisztus Ortodox Templom oltára előtt. A rikító színű ruhába öltözött lányok az arcukat eltakaró színes sapkákban felszaladtak az ambóra és szidalmazták az ország és az egyház vezetőségét.Íme a három grácia, civilben, a sitten. Ami cselekményük jogi minősítését illeti, úgy tünik, hogy Oroszországban nincsenek törvények, pl. a csoportos garázdaságra, vagy a gyűlöletkeltésre, ezért kell az ügyészségnek "egyházi jellegü érveléssel" operálni... Játsszunk el a gondolattal, mi lenne, ha három jobbikos a Dohány utcai zsinagógában rendezne hasonló műsort? Hány paragrafusba ütköztetnék az elvetemült cselekedetet? Hány helyre rohanna Áder a köztársasági elnök laufot kérni a történtekért?

Túlozna bárki is, ha azt állítaná: a történtek egy nemzetközi összeesküvés részét képezik? A vélemény szabad, de lássuk a következőket.

Minden ami ebben az ügyben történik százmilliók "közkincsévé" válik mint annakidején a tiszaeszlári per, vagy a Dreyfus per eseményei, csak most "live" üzemmódban. Ha egy orosz "művész", vagy "író" kapar valamit, vagy akár csak böffent egyet, nyomban elterjed a földgolyón.

Viágméretü a "nemzetközi szolidaritás" is. Csak gondoljanak bele, mi történt nemrég az "antiszemita terror" alatt görnyedő kicsiny hazánkban. Nemzeti kormányunk természetesen engedélyezte a buzifesztivált. Hát má' mért' is ne? Ettől szaporodik a nemzet, nemde? Hát persze, hogy a rendezőknek és a résztvevőknek eszébe jutottak a Pussy-sok! A felemelő rendezvényt megtisztelte magas jelenlétével Eleni Tsakopoulos Kounalakis amerikai nagykövet is. Szemmelláthatóan örülnek egymásnak, ill. büszkék egymásra. [Elgondolkodtató, hogyan viselkedne Eleni asszony, ha Magyarország jeruzsálemi nagykövete lenne? Szerintem nem járna buzifesztiválra bájologni, többek között azért, mert ilyen fesztiválok ott nincsenek. A Népszabadság fanyalogva számol be arról hogy Izraelben egyre nő az ultraortodoxok befolyása és ezzel párhuzamosan növekszik a homoszexuálisokkal szembeni ellenszenv. Ott már az is megesett, hogy "A Tel Aviv-i melegbár előtt ismeretlen fegyveresek tüzet nyitottak: két fiatal meghalt, több mint egy tucat megsebesült."  Micsoda különbség. Elment volna Eleni asszony gyertyát tartani? Aligha. 

Visszatérve a budapesti hivatalos, emelkedett hangulatú, rendőrileg kellően bizto sitott, melegfesztiválra említendő, hogy voltak "spontán" megnyilatkozások is. Nézzenek csak a fiatal arcokra. Méghogy a magyar ne lenne büszke nép? Dehogy nem, melegbüszke... Aztán meg milyen fennséges ötlet és kiváló hecc egy olyan óriásállam vezetőit kifigurázni a puncimókusok miatt, amelynek esetleg növekvő befolyása lesz Európában és meleg kishazánkban is.

Egy szó mint száz: Oroszországnak méltó választ kell adni a "Nyugat" számára abban az élethalálharcban amelyet rákényszerítenek az izraeli és amerikai imperializmus által folytatott "harmadik viágháború" külső és belső frontjain. Mert - kedves olvasóim - vakok vagyunk, ha még ma sem vesszük észre, mi folyik az orrunk előtt. Amerika a Japánra ledobott atombombákkal már elkezdte a harmadik világháborút, formális hadüzenet nélkül a föld minden országa, minden népe ellen. Érdekes módon nagyon kevés tudományos kutató törekszik a világháború fogalmának meghatározására. Egy hozzáférhető definíció így szól.  "Akkor beszélhetünk világháborúról, ha egy összefüggő háborúsorozat legalább három kontinensen és két óceánon folyik, valamint a részt vevő országok száma meghaladja az érintett kontinensek és óceánok országainak felét. E kritériumoknak tökéletesen megfelel, amit Amerika művel 1945 óta! Vegyük észre, a világháborúnak - a harmadik világháborúnak - nem kötelező kritériuma, hogy azt atomfegyverekkel vívják. Épp itt a kényeg! Amerika sokszoros tulgyilkoló (owerkill) potenciált fejlesztett ki és tart fent. Támadó fegyvereit (néha védelmi fegyvereknek hazudva) a világ minden pontjára telepíti, külonös előszeretettel olyan helyekre ahonnan Oroszország minden kényes pontja percek alatt elérhető. Ilyen fegyvereket hordoz a légiflotta, a tengeralattjáró és a felszíni hadihajó flotta.

Amerika ezzel fegyverkezési versenyre kényszeríti és gazdaságilag tönkreteszi magánál egyenként és összességük ben is gyengébb ellenfeleit. Ennek tipikus esete, ahogy a Szovjetunió belerokkant a "csillagháborús" fegyverkezési versenybe. Csakhogy valami közben megváltozott és nem is észrevétlenül. A fegyverkezés csillagászati költségei tönkretették Amerika gazdaságát is. Az agresszív haderő üresjáratban zakatol, mert a területfoglaló háborúkat Amerika nem képes megnyerni [Irak, Afganisztán, stb.] Részben kiszorult - kiszorul "hagyományos" gyarmatairól is [Argentína, Bolivia, Venezuela, Brazilia, stb.].

Elképzelhetetlen, hogy Oroszország ebben a stratégiai helyzetben a gyáva behódolást választaná. Az orosz emlékezet vélhetőleg megőrzi azt a tengernyi szenvedést, amit a "gyűlölet népe" rótt a "szenvedések népére". Ebben a helyzet ben viszont a kéz nem remeghet és főleg nem lehet rajta kesztyü!

*******************************************

Üzekedő állatok performansza...

Egyre undorítóbb a zsidó handabandázás a "Lázadó Puncik" [Pussy Riot] ügye körül. Megdöbbentő, ahogy a pergőtüz alá vont orosz egyház, ill. a kormány dekkol. Méltóságukon aluli, hogy megnyikkanjanak? Honlapom nagy "vivmá nya", hogy sikerült a közös gondolkodásba bevonni olvasóimat, akik nem csupán véleményt nyilvánítanak, de értékes szempontokkal, ill. adatokkal is hozzájárulnak  a cikkek mondanivalójához. Ilyesmi történt most is, amikor a 36. sz. hozzászólás által indíttatva utána néztem a kis hölgyek viselt dolgainak. Mindjárt az elején találtam egy oldalt, amelynek tartalma nagyban növelte tárgyismeretemet és a pornó műfajban is nyújtott olyan ocsmányságokat, amilyenekkel még nem volt szeren csém találkozni.

A Puncik, a honlapon közzétett fényképek szerint, egy olyan közösség tagjai, amelyben a promiszkuitást [a gátlástalan üzekedést] a neandervölgyi ember "etikai", ill. "higiénés" szintjealatt gyakorolják, úgy azonban, hogy a legfrappánsabb jeleneteket felteszik az internetre. [Ha őse ink ennyire extrovertáltak lettek volna, a barlangrajzok fő tárgya nyilván a csoportos - anális közö sülés lett volna. Ők ennél szemérmetesebbek voltak...]

Ezek után lássuk a "pussy - kollekciót".

A képek önmagukért beszélnek. Minden kommentár fölösleges. Vagy mégsem? Ki a 4 sz. képen látható, az 5. sz. képen megjelölt, balra pedig kinagyítva látható zsidó külsejű úriember? A "műsor" producere? Az állatsereglet tulajdonosa? A színtársulat rabbija? Izraeli nagykövet? Trockij unokaöccse? A Kelet-Newyorki Kahal [Kehillah] megbizottja?

A lapok a Pussy Riot templomi "előadásáról" azt írják: "performance", azaz müvészi, müvészeteket ötvöző, előadás volt. Jó! De akkor a szereplőknek, légyenek azok bár főszereplők, vagy statiszták; sőt a díszleteknek is, meghatározott jelentésüknek kell lenniük a darab mondanivalója szempontjából? Nos, ki tud válaszolni a fenti kérdéseimre? [Csak azt ne mondja senki, hogy a zsidó véletlenül került oda, mint Pilátus a krédóba...] Ha nem kapok hamarosan választ kérdéseimre, kénytelen leszek szabadon engedni fantáziámat...

Most 2012.08.17-én 12:50-kor felteszem a hálóra a kiegészitett cikket. A bíróság ma hirdet ítéletet a némberek ügyében. Az Ítélet után visszatérek a témára!

Most 2012.08.17-én 12:50-kor felteszem a hálóra a cikket. A bíróság ma hirdet ítéletet a némberek ügyében. Az Ítélet után a témára visszatérek!

2012.08.17

Sz. Gy.