2013. június 21., péntek

A fegyverzet korszerűsítés nem állt meg.



A fegyverzet korszerűsítés nem állt meg.

Nagyszabású hadgyakorlat Irán partjai mentén



2012. szeptember 17., hétfő - 10:34
A napokban az idei évben is összegyűlt egy nagy adag hadihajó Irán közelében egy kis gyakorlatozásra. Ezen “kisebb” összejövetel azonban a régió eddigi legnagyobb szabású hadgyakorlata, lévén a 12 napos eseménysorozat meglehetősen tisztességes “show of force”-t prezentál Teheránnak. Az elérhető információk szerint ezúttal 25 nemzet képviselteti magát – legnagyobb erővel természetesen a U.S. Navy, illetve a Royal Navy, de jelen vannak a franciák, a spanyolok és a Perzsa-öböl országai közül például Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek.
A felállás egyébként már csak azért is meglehetősen masszív, hiszen nemrégiben megérkezett a USS John C. Stennis is, így jelenleg 3 amerikai repülőgép-hordozó is a térségben tartózkodik. A gyajkorlat kapcsán nem igen lehet belefutni egy pontos listába, ahogy az sem egyértelmű, hogy mindhárom amerikai lapostetejű részt vesz-e a gyakorlaton, avagy az utolsó útja kapcsán a régióban tartózkodó USS Enterprise és kísérete elindult-e már hazafelé, vagy előtte a USS Dwight D. Eisenhower és a USS John C. Stennis társaságában még részt vesz a gyakorlaton
Látható, hogy illusztrációról van szó, hiszen az oldalszámok nem stimmelnek... :) Ez a fotó 2006-ban készült a Csendes-óceánon, a középén hajózó hordozó pedig amúgy sem vehetne részt ezen a hadgyakorlaton, hiszen az a U.S. Navy utolsóként kivont hagyományos meghajtású repülőgép-hordozója, a USS Kitty Hawk. | Fotó: Aaron Burden, U.S. Navy
Gondolom senkit nem lepünk meg azzal, ha közöljük, hogy a gyakorlat elsődleges célja egy esetleges iráni blokád összezúzása kapcsán alkalmazandó taktikák gyakorlása, illetve ezzel párhuzamosan miként aknamentesítenék a világ olajellátása szempontjából kulcsfontosságú Hormuzi-szorost. “Mellékszálként” persze terítékre kerül szimulált iráni légitámadás semlegesítése is – hogy ez utóbbiban a Royal Navy részt vesz-e, arról nem szól a fáma, ám mivel a kifejezetten légvédelmi feladatokra optimalizált Type 45-ös osztályú HMS Diamond is a térségben tartózkodik, ez elképzelhető.
A Royal Navy legújabb hadihajóinak egyike - az HMS Diamond az Arab-tengeren 2012 augusztusának elsején. | Fotó: Randy J. Savarese, U.S. Navy
Megjegyzendő, hogy Teheránnak a gyakorlatra adott válasza már előkészület alatt áll, hiszen az irániak a következő hónapban megrendezik történelmük eddigi legnagyobb szabású légvédelmi gyakorlatát.
Mindeközben az angol haderőreform részeként helikopterhordozóvá degradálódott HMS Illustrious, illetve a Charles de Gaulle repülőgép-hordozó a Földközi-tenger keleti medencéjében ad egymásnak randevút egy másik hadgyakorlat részeként.

Megvan a kínai repülőgép-hordozó neve



2012. szeptember 13., csütörtök - 12:37
Hivatalos forrás alapján kijelenthető, hogy Kína a “Liaoning” nevet fogja adni első repülőgép hordozójának, a tartomány neve után, ahol a felújítási munkálatokat végezték. Eddig a hajót leginkább eredeti nevén “szólították”, de a “Shi Lang” is felkapott volt a szaksajtóban és a világ internetezői közt.
A hajóval 2011 augusztusában kezdték meg a tengeri próbákat. A tesztek úgy tűnik, hogy végükhöz közelednek, mivel szeptember harmadikán felkerült az oldalára a “16”-os szám, ami a rendszerbeállítás közeledtét jelenti.
Az 1998-ban egy hongkongi vállalat által az ukránoktól “ócskavasként” megvásárolt és kaszinóhajónak szánt Varjag felújítását a Dalian hajógyárban végezték, itt került sor a hadviseléshez szükséges rendszerek és fegyverek felszerelésére, és a Kínai Népfelszabadító Hadsereg színeit is itt kapta meg.
A várakozások szerint a Liaoning egy amolyan házi feladat volt a kínaiak számára. Egyrészt a kínai mérnökök értékes tapasztalatot és tudást szerezhettek egy nagyobbrészt kész repülőgép-hordozó befejezése során, melyet Kína második, immáron önerőből összehozott hordozójának megalkotásában kamatoztathatnak, másrészt a Kínai Haditengerészet is megkezdheti az üzemeltetés közbeni tapasztalatszerzést egy számára eddig idegen hajótípussal.
Szerző: Mackensen


Az Amerikai Haditengerészetnél döntöttek a repülő erők légvédelmi rendszerek elleni képességeinek bővítéséről, ennek értelmében megrendelték az AGM-88 Harm “radargyilkos” rakéta legújabb, E jelzésű változatát. A Raytheon az Advanced Anti-Radiation Guided Missile (AARGM) név alatt futtatott program során igyekezett kiküszöbölni az eddig is gyártott Harm verziók hiányosságait. Utóbbiak közül talán a legfontosabb, hogy ha a célba vett radar megszüntette a kisugárzást, a rakéta célt tévesztett – ezt a problémát az új változatnál GPS beépítésével oldották meg. Másik fontos újításnak számít a hatótávolság növelése, amely ideális körülmények között elérheti a 100 kilométert, így az indító gépnek nem kell berepülnie a légvédelem hatásos körzetébe.
Az új fegyverrel az előzetes teszteket idén tavasszal végezték el a haditengerészet VX-9 és VX-31 tesztelő és kiértékelő századai a China Lake repülőtér körzetében, ezek során 633 órát repültek és 12 indítást hajtottak végre. Idén nyáron már megkezdték a pilóták és a karbantartók kiképzését az új eszközre.
Az AGM-88E Harm “radargyilkos” rakétát az Amerikai Haditengerészet F/A-18C/D/E/F és EA-18G harci gépein kívül az Olasz Légierő Tornado ECR vadászbombázói is megkapják.
AGM-88E HARM
Az AGM-88E a korábbi HARM változatokkal szemben sokkal nehezebben kijátszható | <a href='http://commons.wikimedia.org/wiki/File:AGM-88E_HARM_p1230047.jpg'>Forrás</a>
És ha már a “radargyilkos” rakétákról van szó, Oroszország sem marad el a fejlesztésekben – pénteken a Hydroaviation GIDROAVIASALON 2012 elnevezésű kiállításon hivatalosan is bejelentették, hogy a Tactical Missiles Corporation konzorcium megkezdte legújabb lokátorok elleni rakétájának, a H-31PD-nek a sorozatgyártását.
A H-31PD legfelül a sorban
A Togói Légierő átvette használt CN-235M-10 típusú könnyű szállítógépét a Dél-afrikai Köztársaságban Johannesburg mellett, a Lanseria nemzetközi reptéren. A gépet korábban a Botswanai Légierő üzemeltette egészen 2009 decemberi leállításáig, új hazájában a légierő régi DHC-5 Buffalo szállítógépeinek leállítása után a szállító kapacitásban marad űrt töltheti be.
Mexikói CN235 MPA
CN235 haditengerészeti változata, itt mexikói színekben | Fotó: Airbus Military
A Thai Királyi Légierő 100 millió dollár értékben vásárolt Franciaországtól új gyártású EC725 helikoptereket. Az új forgószárnyasok kutató mentő szerepkörben váltják majd az eddig használt UH-1H típust. A 12 példányra szóló szerződést augusztus 29-én írták alá a felek.
Lengyelország 3 milliárd zloty értékben – 800 millió dollár – szerezne be helikoptereket a hadserege számára. A 26 példány megvásárlásáról szóló tendert ősszel indítanák, várhatóan három nevezővel: Sikorsky Aircraft, AugustaWestland valamint az Eurcopter.
A tender győztese előnyös helyzetbe kerül a további forgószárnyas beszerzéseket illetően, ugyanis a lengyelek hosszútávú tervei között szerepel 100 további példány beszerzése 2018 után.
—-
Az Amerikai Hadsereg újabb RQ-11B Raven könnyű felderítőt rendelt csapatai számára. A 15 millió dolláros szerződés értelmében a gépek mellé irányító rendszereket, pótalkatrészeket és kiszolgáló eszközöket szállít az AeroVironment.
—-
A General Atomics Aeronautical Systems szeptember 5-én jelentette be, hogy sikeresen elvégezte első repülését az MQ-9 Reaper Block 1-plus jelzésű változata. A modernizált Reaper első szárnyalására még május 24-én kerítettek sort, de a hírt csak most hozták nyilvánosságra. A Block 1-plus meg nem nevezet képességnövekedéssel ruházza fel az MQ-9-et.
MQ-9 Reaper taxizik teljes fegyverzettel a szárnyai alatt
Brazília augusztus 29-én vehetett át 3 Mi-35M csatahelikoptert Oroszországtól, jelentette be Igor Korocsenko, a moszkvai bázisú Center for Analysis of Global Arms Trade cég elnöke. Brazíliában ezzel a szállítmánnyal már 9-re ugrott az átvett Mi-35M-ek száma, és a tervek szerint a fennmaradó 3 példányt is átvehetik az év végéig.
A dél-amerikai ország 2008-ban rendelt 12 példányt a Mi-24 exportváltozatából, 150 millió dollárért.
Immár a Brazil Légierő egyik Mi-35M gépéről készített korábbi felvétel
Immár a Brazil Légierő egyik Mi-35M gépéről készített korábbi felvétel
Hamarosan átveheti a Dél-Afrikai Légierő utolsó 4 darab JAS-39 Gripen vadászbombázóját. A 2008-ban megrendelt 9 kétüléses és 17 együléses példányból előbbieket már átadta a svéd gyár, utóbbiakból azonban még csak 13 került az afrikai állam légi erejéhez. Az utolsó négy példány közül szeptember közepén átvehetik az első, C 3126 jelzésűt, miután azt hajóval átszállították Svédországból Fokvárosba.

London és Washington közös nevezőn SSBN fronton



2012. szeptember 9., vasárnap - 11:34
Ugyan az Ohio és Vanguard-osztályú SSBN-ek még vígan ellubickolnak egy jó ideig, de mivel egy új nukleáris meghajtású ballisztikus rakétahordozó kifejlesztése is jó sok időbe telik, ezért ezen munkálatokat már el kell kezdeni annak érdekében, hogy a 20-as évek végén megkezdődhessen az új boomerek hadrendbe állítása. És bár még sem az Amerikai Egyesült Államokban, sem pedig az Egyesült Királyságban nem rendezett az érintett haditengerészetek ezen új játékszereinek pontos formája, költségvetése*, az egyik legfontosabbanak nevezhető elem, a rakétatubusok szekciójának kérdése kapcsán jelentős előrelépés történt nemrégiben. (*: korábbi becslések egységenkénti 6-8 milliárd dolláros beszerzési vizionáltak – az aktuális cél ennek az árnak a 2. egységtől kicsivel 5 milliárd dollár alá szorítása.)
Mivel azon felállás, miszerint a U.S. Navy és a Royal Navy ugyanazon ballisztikus rakétát alkalmazza SSBN flottája kapcsán a jövőben sem fog változni, ezért érthető, mennyire is kritikus elem a kapcsolódó indítócsövek, és azok kapcsolódó elemeinek közös nevezőre hozása. Nem mellesleg az új megoldásba kellő rugalmasságot kell tervezni, hiszen az új boomerek a tervek szerint átvételüktől számítottan fél évszázadig, azaz 2080 környékéig állnak majd hadrendben.
SLBM inditócsövek
Ohio-osztályú SSBN nyitott indítócsövekkel
A Common Missile Compartment néven futó program az Egyesült Államokban 2008 végén startolt el – az 5 éves fejlesztési szakaszra maximálisan cirka 600 millió dollárt szántak akkor – ez jelenleg 700 millió. Ennek részeként augusztus 31-én sor került egy kulcsfontosságú dokumentum szignálására. A NAVSEA és az Ohio Replacement program illetékesei aláírták a First Article Quad Pack Ship Specification nevezetű dokumentumot, melyben az amerikai – angol együttműködés gyümölcseként definiálásra került azon blokkok specifikációja, melyek mindegyike 4 indítótubust és kapcsolódó alkotóelemeket tartalmaz majd.

Már fejlesztik a W-3PL Głuszec tengerészeti verzióját



2012. szeptember 7., péntek - 17:02
Tovább dübörög a lengyel hadiipar helikopterekkel foglalkozó ága: ezúttal a W-3 Sokól egy újabb verziójának fejlesztését jelentették be. A jól ismert Mil Mi-2 alapján létrehozott W-3 jó alapot ad többféle, speciális verzióhoz, melyek olcsó alternatívát jelentenek több területen, amellett, hogy magas szinten képesek ellátni feladatukat. Mint ismeretes, a Finmeccanica csoport, azon belül is az AgustaWestland tulajdonlása-felügyelete alatt működő PZL Swidnik már több mint egy éve elkezdte a W-3PL Głuszec névre hallgató, elsősorban harctámogató feladatokra alkalmas variáns példányainak átadását a lengyel szárazföldi erők számára. Ebből aztán nemrég újabbakat rendeltek (amik korábbi gyártású W-3-asok átalakításával „születnek meg”), jelezve, hogy a konstrukció bevált. Ezen felbátorodva pedig nekiláttak egy haditengerészeti verzió elkészítésének.
„Előzetesen átfogó, piacfelmérő kutatómunkát végeztünk, mely során arra a megállapításra jutottunk, hogy számos olyan fedélzeti rendszer van, melyet a W-3PL fedélzetére integrálva, egy potens tengerészeti helikoptert hozhatunk létre.” – nyilatkozta Mieczyslaw Majewski, a PZL Swidnik elnöke. „Egyelőre korai lenne olyan dolgokról beszélni, mint az első repülés időpontja, a program fejlesztési költsége vagy a leendő típus ára, de terveink szerint a végeredmény egy költséghatékony, többfeladatú, a világ minden táján alkalmazható helikopter lesz.”
Néhány grafika a W-3PL/N-ről |Forrás: PZL Swidnik
Igazság szerint a W-3-nak már van tengerészeti verziója, ez a W-3RM/WARM Anakonda. Előbbi a fegyverzet nélküli, utóbbi a felfegyverezhető variánst takarja. Mindkettőt a Lengyel Haditengerészet alkalmazza, elsősorban kutató-mentő feladatkörben, amit a forgószárnyasok jellegzetes, távolról is jól látható festése jelez. A PZL Swidnik tehát rendelkezik tapasztalatokkal ezen a téren is, ami nem elhanyagolható, hiszen a haditengerészetek által alkalmazott helikopterekre egészen más szabályok érvényesek, mint szárazföldi társaikra. Elég csak a sós levegő okozta fokozottabb korrózióra gondolni, de említhetnénk a vízre való leszállás lehetőségét, melyre az esetleges balesetek során lehet szükség, ezért felfújódó úszok beszerelésére van szükség.
A gyártó tehát – konyhanyelven fogalmazva – vette a W-3PL-t és a W-3RM-et, majd „összegyúrta” őket egy olyan helikopterré, mely a tengeri kutató-mentő feladatok mellett felszíni és felszín alatti célok ellen is bevethető, illetve alkalmas a hadihajók védelmezésére. Az egyelőre W-3PL/N jelzéssel illetett verzió teljesen új futóműveket és rotorlapátokat kap, utóbbiakat hátra is lehet majd hajtani, a hajók fedélzetén való könnyebb elhelyezés érdekében. Integrálásra kerül egy új vészhelyzeti flotációs rendszer, a különféle harci és kutató-mentő feladatok ellátásához pedig felszerelik keresőradarral, merülőszonárral, szonárbójákkal, FLIR-rendszerrel, csörlővel és keresőreflektorokkal. Fegyverzetét rakéták, torpedók és géppuskák alkotnák, ezekkel eredményesen vehetné fel a harcot tengeralattjárókkal, kisebb hadihajókkal, illetve csónakokkal.

Dél-Afrikára is hajt a DCNS



2012. szeptember 7., péntek - 14:18
A Dél-Afrikai Köztársaság haditengerészete legutóbb 2010 decemberében került érdemben szóba, mikor is azon terveikről lehetett olvasni, melyben 2030-ig modernizáláson, megújításon esne át a flotta. Ezen tervek része 3 OPV, azaz a partoktól messzebb is vígan tevékenykedni tudó járőrhajó beszerzése is, melynek kapcsán a DCNS természetesen mint potenciális szállító jön a képbe. Lévén a francia vállalat az elmúlt években keményen dolgozott azon, hogy a korábban számára idegen kategóriába is betörjön. Ennek megtestesülése a Gowind-osztály, melyben jelenleg 4 különböző méretű és képességű korvettet kínál a francia gyártó – de természetesen lehetőség van egyéni igények szerinti módosításokra is.
Demózás célzattal a DCNS 1 korvettet épített meg, amit úgymond ingyen és bérmentve a Francia Haditengerészet részére bocsátottak a 2012-2015 közti időtartamra. Ami persze ez mindkét fél számára kedvező, hiszen a DCNS így egy jelentős haditengerészet által letesztelt portékaként promótálhatja termékét.
A Francia Haditengerészetnek történő átadásakor. | Fotó: DCNS
A L’Adroit névre keresztelt OPV amúgy az idén májusban hajózott ki első éles feladatára a Földközi-tengerre, majd némi szünet után augusztus 6-án indult útnak Afrika partjainak, még konkrétabban Cape Town irányába. A 10 hetesre tervezett úttal a DCNS szándéka a hajóosztály azon képességének prezentálása, hogy mindenféle újratöltés nélkül képes 3 hétig tevékenykedni, mely alatt akár 8 000 tengeri mérföldet is a háta mögött tud hagyni. A Toulonból kihajózó korvett augusztus 13-16 között Dakar kikötőjében vett látogatást, amit követően megkezdte a kontinens déli csücske felé vezető, mintegy 4 500 tengeri mérföldes útját, melyre 19 napot ütemeztek be a gallok.
A L'Adroit belső tereinek elrendezése - a hangárban egy 5 tonnás könnyű helikopter fér el, míg a helipad alkalmas akár 12 tonnás forgószárnyasok - pl.: NH90 - fogadására is. | Forrás: DCNS
A DCNS sajtóanyagai alapján a francia OPV-t szeptember 5. – 9. között leshetik meg potenciális vevői Cape Town kikötőjében. A francia vállalat afrikai stratégiája az, hogy először Dél-Afrikának próbálja eladni a hajóosztályt, utána pedig megpróbál szerezni egyéb afrikai vevőket is, az India számára is ajánlott hajócsaládnak. A dél-afrikai tervei kapcsán még a tavalyi év folyamán együttműködési megállapodást hoztak tető alá a helyi Nautic Africa hajógyárral a Gowind-osztály reklámozására és építésére a dél-afrikai, illetve a szubszaharai régió hasonló lehetőségeinek kiaknázására.

Gowind OPV, Hermes, L'Adroit

DCNS Poder Naval - Erő a tengeren

R / V Sea Fighter (FSF-1)

Trimaran sailing on sea rough

Ocean Adventurer Cruising

LCS 2 USS Independence BAD ASS az amerikai haditengerészet!



Vizen Indonézia kompozit törzsű trimarán járőrhajója



2012. szeptember 6., csütörtök - 10:47
Augusztus utolsó napján az indonéz North Sea Boats hajógyár vízre tette az Indonéz Haditengerészet egyik leendő járőrhajóját. Ez önmagában nem lenne túl nagy hírértékű, ám a 63 méteres hajó sok szempontból világviszonylatban is bőven helytálló alkotás.
A KRI Klewang a vízrebocsátása után | Fotó: North Sea Boats
Ugyanakkor már az elején megemlítendő, hogy nem egy tisztán indonéz fejlesztésről van szó, lévén a 63 méter hosszú, teljes egészében kompozit törzsű, csökkentett észlelhetőségű, hullámtörő kialakítású (wave-piercing) trimarán – leánykori nevén Fast Missile Patrol Vessel – megalkotásában a LOMOcean Design képében aktív szerepet játszottak az új-zélandiak is. Utóbbi vállalatról például azt érdemes tudni, hogy nevükhöz kötődik azon trimarán, mely jelenleg a Föld körbehajózásának világrekordját tartja a motoros jármű kategóriában. Szóval bár nem haditechnikai gyökerű cégről van szó, de nem most jöttek le a falvédőről. Érdekességképpen megjegyzendő, hogy weboldalukon van egy sor csökkentett észlelhetőségű járőrhajóról tervezet, melyeket közlésük szerint egy titkos katonai projectben a csökkentett észlelhetőségről szerzett tapasztalataik alapján alkottak meg…
Az aprócska LOMOcean cég Earthrace trimaránja 2008-ban állította be a világrekordot. | Fotó: LOMOcean
Az Earthracer később, Ady Gil néven a Sea Sheperd-höz került. 2010-ben antarktiszi vizeken gázolta le egy japán bálnavadász hajó. A kettétört trimarán később, vontatás köuzben süllyedt el. | Fotó: JoAnne McArthur, Sea Shepherd Conservation Society
Mint a bevezetőben említve lett a napokban vízre került, nevét a hagyományos indonéz kard, a klewang után kapott trimarán törzse teljes egészében kompozit anyagokból áll össze, melyre jelenleg túl sok példát nem tudnánk említeni. Azért akad, hiszen pont ilyen megoldást alkalmaztak a svédek is a csökkentett észlelhetőségű Visby-osztályú korvettek esetében.
2 Visby-osztályú korvett
A kompozit kialakításnak számos előnye akad – többek között erős, nem áll fent a korrózió veszélye és jótékony hatással van mind a radarkeresztmetszetre, mind pedig a hajó hő és mágneses képére.
Fotó: North Sea Boats
A rossz tengeri körülmények között is tempós haladásra optimalizált Klewang meghajtásáról a svéd MJP által szállított waterjetek gondoskodnak, melyek a kimagasló manőverezési képesség biztosítása érdekében mindhárom hajótest hátsó traktusánál megtalálhatóak. Erőforrásként 4 darab MAN diesel morog a gépházban, melyek akár 30 csomó feletti sebességre is tudják gyorsítani a mindössze 1,2 méteres merüléssel bíró trimaránt.
És ugyan a North Sea Boats parti őrségeknek, illetve dedikáltan SAR feladatkörre szánt változatokat is tervezett, a szóban forgó változat mégiscsak egy hadihajó, amire nem árt némi fegyverzet…
A hajógyár által a vízrebocsátás apropóján közzétett sajtóanyagban az szerepel, hogy a design értelemszerűen alkalmas csapásmérő fegyverzet hordozására olyan formában, mely nem növeli az észlelhetőséget. A kiadott anyag alapján a hajóosztály alkalmas többféle hajó elleni rakéta fogadására – konkrétan a kínai C-705, a svéd RBS-15, a francia Exocet és a norvég Penguin került megemlítésre. Távirati stílusban, mindenféle konkrétum nélkül a dokumentumban szó van még csöves fegyverzetről 57 mm-es kaliberig, illetve CIWS megoldásokról.
Mivel a KRI Klewang csak 2013-ban áll majd hadrendbe és még a fegyverzet sincs a helyén, így csak ezen fantáziarajzon tekinthetjük meg, hogy hol lesz a csöves fegyverzet. Ezen koncepció alapján a Visby-osztállyal ellentétben a löveg csöve nem rejthető el az észlelhetőség még további csökkentése érdekében. | Forrás: North Sea Boats
Ami a dokumentum alapján még bizonyos, az az, hogy a KRI Klewang offenzív, defenzív és szenzorcsomagját Kína szállítja, ám hogy pontosan mik is szerepelnek ezen pakkban, az egyelőre nem publikus.
A KRI Klewang tengeri tesztjei várhatóan októberben kezdődnek meg, ám addig még van némi tennivaló az immáron természetes környezetében lubickoló trimaránon
A KRI Klewang legénysége mindössze 23 főből áll össze, melyen felül van hely a különleges erők 7 tagjának is, illetve nagy teljesítményű motorcsónakjuknak.
Amit szintén a North Sea Boats szállít. A fenti fotón az X2K családnak a különleges erőknek 

Német tengeralattjárók Egyiptomnak?



2012. szeptember 4., kedd - 18:17
Az elmúlt hétvége több minden más mellett az egyiptomi és izraeli sajtó egymásnak ugrásáról is szólt azt követően, hogy az egyiptomi haditengerészet parancsnoka még múlt pénteken olyan kijelentést tett, miszerint Kairó és Berlin között írásbeli megállapodás jött létre 2 db Type 209 típusú tengeralattjáró Egyiptomnak történő leszállításáról.
Oszama Ahmed el-Gendy nyilatkozatát a legnagyobb példányszámban megjelenő egyiptomi napilap, az Al-Ahram hozta le, melyre másnap Izrael legnagyobb példányszámú napilapja, a Yedioth Ahronot reagált. Az izraeli napilapban olvashatóak miszerint egyrészt Berlin úgy döntött, hogy nem véglegesíti a szerződést, másrészt állítólagos kormányzati források szerint ezen kis egyiptomi akció a két fél viszonyának drámai romlásához vezetett.
Az egyiptomi “válaszcsapás” még aznap megérkezett – az Al-Ahram által megjelenített információk szerint az egyiptomi haditengerészettől származó információk alapján egyrészt téves azon izraeli nyilatkozat, miszerint Berlin visszalépett, másrészt a haditengerészet álláspontja szerint a szóban forgó beszerzés sorsának eldöntése csak két félre, a német és egyiptomi kormányokra tartozik, nem pedig destabilizáló szándékú izraeli napilapokra.
Hétfőn megszólalt a német fél is: kormányszóvivői tolmácsolás formájában közzétették, hogy a tengeralattjáró üzlet nincs kihatással Németország és Izrael viszonyára, vagy Berlin azon vállalására, melyben minden tőle telhetőt megtesz Izrael biztonságának szavatolása érdekében. A szóvivő egyébként nem tért ki az állítólagos üzlet részleteire.
Egyiptom jelenleg 4 darab, a szovjet érából származó, Project 633 Romeo-osztályú tengeralattjáróval rendelkezik, melyek a 90-es évek első felében a Lockheed Martin vezetésével estek át alapos modernizáláson, melynek keretében többek között új tűzvezető rendszert, (német) szonárt, navigációs és kommunikációs berendezéseket kaptak. Mindezek mellett alkalmassá váltak a Harpoon bevetésére is.
A 2000-es évek közepétől elvileg több alkalommal is történtek próbálkozások ezen öreg tengeralattjárók leváltására, ám mind a Type 206A, mind az orosz Project 636-ról folytatott tárgyalások zsákutcába futottak végül az anyagiak miatt.
Afrika haditengerészetei közül jelenleg a dél-afrikai rendelkezik Type 209-esekkel - bár üzemeltetésük nem problémáktól mentes. A fotón a SAS Manthatisi látható egyébként. | 



Jön az orosz Aegis



2012. szeptember 3., hétfő - 15:56
Az orosz vezetés az amerikai Aegis-rendszer analógiájára kíván felállítani egy tengeri rakétavédelmi rendszert, nyilatkozta egy ipari forrás pénteken.
Az Aegishez hasonló, ballisztikus rakéták elhárítására szolgáló rendszert állítanának hadrendben az oroszok. A komplex hálózat elemeinek kidolgozására a PVO Almaz-Antej konzorcium egyes leányvállalatait kérték fel. Mindezt Anatolij Slemov, az orosz állami hajógyártó konszern igazgatója mondta el pénteken.
SM-3 Block IA indítás a USS Lake Erie (CG 70) fedélzetéről
SM-3 Block IA indítás a USS Lake Erie (CG 70) fedélzetéről 2007. április 26-án | Fotó: Chris Bishop, U.S. Navy
Az Aegis BMDS (Ballistic Missile Defense System) az Amerikai Egyesült Államok haditengerészeti rakétavédelmi rendszere, melynek segítségével a hadihajók képessé válnak arra, hogy a visszatérő fázis előtt megsemmisítsék a ballisztikus rakétákat. A jelenlegi architektúra a Lockheed Martin által gyártott Aegis fegyverrendszeren és a Raytheon RIM-161 SM-3 rakétán alapul.

Type 056 2.0



2012. szeptember 1., szombat - 11:17
Az első Type 056 cikk óta eltelt időben sorra kerültek elő a részletesnél részletesebb fotók, melyek a hajó rendszereinek pontosabb beazonosítását tették lehetővé. Ezeket figyelembe véve itt az idő egy ráncfelvarrásra, mivel az eredeti cikkben lévő találgatások már nem felelnek meg a valóságnak. Ezen kívül eldőlni látszik a kérdés, hogy ez csak egy pár darabos széria lesz-e, kimondottan a hongkongi helyőrség részére, vagy esetleg nagy darabszámban készül?
Minden jel arra mutat, hogy nagy mennyiségben fogják rendszeresíteni és valószínű, hogy többfajta változata is lesz. Hongkong azért kerül a képbe, mivel az itteni helyőrséget védik a legmodernebb ilyen kategóriájú hajók (Type 037-II rakétás gyorsnaszádok), melyek felett lassan eljárt az idő. Másodsorban a legelső kép a hajóról gyakorlatilag egy makett, melyet az ottani helyőrség vezetőjének adnak át, piros masnival átkötve.
2010 novemberében a hongkongi helyőrség parancsnokának átadják egy eddig ismeretlen hajó makettjét
Kezdjük rögtön az elején! Az első cikkben azt feltételeztük, hogy a hajót felszerelik majd mélységibomba-vetőkkel, a világhálóra felkerült képeken azonban nyomuk sincs. Az első rajzokon a torpedóvető csövek a helikopterleszálló alatt voltak, a hajó végében. Itt is pontosítanunk kell. A torpedóvető csövek a hajó felépítményébe kerültek a helipad elé és az FL-3000N rendszer alá, mely nem 18 rakétát tartalmaz, hanem csak 8 darabot.
A hajó elején hiányoznak a mélységibomba-vetők

Fegyverzet

A hajó orrában lévő, 76 mm-es ágyú a szovjet AK-176 helyi változata. Hatásadatai valószínűleg megegyeznek ez utóbbival: tömege: 821 kg, tűzgyorsasága választható 30, 60 és 120 lövedék/perc között. A legutolsónál ez úgy valósul meg, hogy egyszerre egy 75 lövéses sorozatot adhat le 120 lövedék/perc sebességgel, majd az ágyút 30 percig hűteni kell. A lőszer tömege 12,4 kilogramm, míg a lövedéké 5,9 kiló.
Az ágyú irányzása elsődlegesen a Rice Lamp radarral történik, ezzel párhuzamosítva van egy FLIR is. A fent említett rendszerek kiesése esetén lehetséges a kézi működtetés is, mivel az ágyút ellátták egy saját optikai irányzórendszerrel is.
A mostani fényképeken nem látszik, de a Type 054A fregattokra felszerelt variánson látható egy apró, milliméteres hullámsávban működő radar, ez a tűzvezérlés hatékonyságát szolgálja. Valószínű, hogy a Type 056-osokra is fel fognak kerülni. (Hasonló van az 57 milliméteres Bofors Mk3 ágyún is.) A radar méri a kilőtt lövedékek sebességét és irányát, ezáltal korrigálni lehet a cső hőváltozása miatt keletkezett deformációkból eredő hibákat.
Eredeti orosz AK-176 ágyú
Kínai változat milliméteres radarral a cső felett. Jelen kép egy Type 054A fregatt fedélzetén készült.
A tat felé haladva a hajó fegyverzetét két távirányítású, 30 mm gépágyú képezi. Gyakorlatilag semmit nem lehet róluk tudni. Azt megfigyelhetjük, hogy más hajókat is elláttak ilyen fegyverekkel. Elsődlegesen valószínűleg a hajó tűzvezérlésével irányítják őket célra. Mindkettőt felszerelték infravörös érzékelőkkel és ami érdekes, hogy megtartották a kézi vezérlés lehetőségét is.
A hajó oldalán az antennaárboc tövében kapott helyet a 30 mm gépágyú
A nagyításon jól látszik a FLIR és az, hogy megtartották a kézi vezérlés lehetőségét
Továbbhaladva a gépágyúk után következik 4 darab YJ-82 vagy YJ-83 hajó elleni rakéta. Ezek tömege 1 tonna körül mozog, hatótávolságuk megközelítőleg 200 kilométer. Ellátták őket adattovábbító rendszerrel, miáltal a rávezetés történhet a hajótól függetlenül más eszközök által.
A hajó két oldalán található két tripla Yu-7 torpedóvető cső. Ellentétben a kezdetekben megjelent rajzokkal, a vetőcsövek nem a hajó végében vannak, a helikopter leszállóhely alatt, hanem a hajó felsőbb részén a légvédelmi rakéták alatt-előtt. A YU-7 torpedó az amerikai Mk-46 torpedó helyi megfelelője. A legenda szerint a legelső Mk-46 Block 2 torpedót egy halász találta a Dél-kínai-tengerben valamikor a ’70-es évek végén. A torpedó lemásolásával megbízott intézet 1984-re lett készen két prototípussal. A további fejlesztésnek hatalmas löketett adott, hogy 1985-ben már legálisan megvásárolhatták az amerikaiaktól a licenc alatti gyártás jogát a teljes tervdokumentációval együtt.
Torpedóvető elhelyezkedése egy fregatt belsejében
Ugyanaz kívülről egy Type 052C romboló esetében
Ami a képen látható szinte biztos, hogy leponyvázott torpedó vetőcsövek
Az amerikai RIM-116 rakétához hasonló FL-3000N rendszer a hajó végében kapott helyet. Itt is hibaigazításra szorul az első cikk. Nem 18 betárazott rakétát tartalmaz a rendszer, hanem jóval kevesebbet, pontosabban 8 darabot.
Kinagyított képrészleten könnyen megszámolható a 8 rakéta helye.

Érzékelők

A hajó orrában megfigyelhető egy szonár, melyről sajnos semmilyen információ nem áll rendelkezésre. Annyi azonban megállapítható, hogy kisebb, mint a Type 054A-n található. A parancsnoki híd tetején egy FLIR található. Ezt követi a TR47 FCR tűzvezérlő radar (RICE LAMP), mely elsősorban a 76 mm-es ágyú tüzét irányítja, de feltételezhető, hogy a két oldalsó gépágyút is képes irányítani. Az árboc tetején található egy Type 360 légtérellenőrző radar. Rajtuk kívül még több ismeretlen antennát és érzékelőt figyelhetünk meg a hajón, valamint olyan üres helyeket, ahova még nem szerelték fel az antennákat.
Ez a kép reklámanyagként kerül fel a világhálóra, melyen a különböző szenzorok és fegyverek rendszere látszik. A CIWS gépágyúk az orosz AK-630 helyi másolatai és több kínai hajó felszerelését képezik.

Meghajtás

A hajó több mint valószínű, hogy CODAD (kombinált dízel és dízel) rendszerű meghajtást kapott, mely központi eleme a Shaanxi/SEMT Pielstick 16 PA6 STC dízelmotor lehet. Ezek egyenként 5700 kW (7600 LE 1084-es percenkénti fordulatszámon) teljesítményűek és a kémények száma alapján feltételezhető, hogy kettőt építettek be. (A két főhajtóművön kívül valószínű, hogy több kisegítő-hajtóművet is kapott a hajó, mivel vagy négy másik, kisebb kéményt is megszámolhatunk a kéményben.) A hajó előrehaladását két állítható hajócsavar biztosítja.
A hajó kéményei
Hajócsavarokról készült fotó a vízre bocsátás előtt

Járművek

A hajó két oldalán a torpedóvető csövek alatt található két hatalmas, leporellószerűen felhajtható ajtó. Ez két motorcsónakot takar, melyeket egy daruval a vízre lehet emelni. Ezek típusai jelenleg ismeretlenek.
A hajó végén található egy helikopterleszálló hely is. Ennek mérete gyakorlatilag egy az egyben megegyezik a Type 54A fregatton találhatóéval. Így borítékolható, hogy képes ugyanazon típusok kiszolgálására, mint a nagyobb testvér, vagyis Z-9 és Ka-27 is üzemelhet a fedélzetén. Meg kell említeni, hogy a hajó kicsi mérete miatt hiányzik a hangár, ezért kicsi az esélye, hogy helikoptereket tartósan üzemeltessenek róla. Valószínűbb, hogy egy előretolt leszállópályaként használják majd, ahol esetleg felfegyverezhetik és elláthatják üzemanyaggal a szárazföldről, vagy más hajókról felszállt helikoptereket.
Néhány hónappal ezelőtt hírként jelent meg, hogy a Japán Önvédelmi Haditengerészetnek sikerült lencsevégre kapnia egy hajófedélzetről üzemelő, kisméretű, távirányítású helikoptert. Ennek típusa több mint valószínű, hogy az osztrák Schiebel 100 Camcopter. Ezt támasztja alá, hogy a világon azon kevés UAV helikopterek közé tartozik, melyeket hajófedélzetről is lehet üzemeltetni. A helikopterleszálló elején található két hatalmas ajtó lehetővé teszi, hogy akár több ilyen helikoptert is magával vigyen.
A képen egymás mellett parkol egy Type 054A fregatt és egy Type 056 korvett. Jól látható, hogy habár a korvett majdnem fele olyan hosszúságú, mint a fregatt a helikopterleszállók mérete azonos.
Hagyományos motorcsónak egy Type 054A fregatton
Felfújható oldalfalú motorcsónak egy Type 054A fretatt oldalán
Csónak helye a Type 056 oldalán

Gyártás

A hajókról az első képek a Huang Pu és a Hu Dong hajógyárakból kerültek elő. Akkor még arra lehetett gondolni, hogy csak egy limitált széria lesz, kimondottan hongkongi helyőrség részére. Azonban, mint az elmúlt hetekben előkerült fényképfelvételek is bizonyítják, még két hajógyár is bekapcsolódott a gyártásba: a Wu Chang és a Liao Nan hajógyárak.
Huang Pu hajógyárban gyártott példány vízre eresztése. Itt eddig két példányt lehetett összeszámolni
Hu Dong hajógyár, itt is két példány készült eddig
Wu Chang hajógyár, itt eddig egyet számoltak
Liao Nan hajógyár esetében is egyet számoltak. Érdekes, hogy ez egy kisebb hajógyár. Megfigyelhető, hogy a hajót minimális felszereléssel bocsátották vízre, a többit utólag építik majd be. Ezt jól szemlélteti a sok barna doboz a hajó mellett, valamit a leponyvázott, 76 mm-es ágyú.

Lehetséges változatok

Ennek a feltételezésnek az ad okot, hogy a legutolsó változatnál módosításokat hajtottak végre a hajó külalakján. Módosítottak a hajó orrát, valamint megmagasították a hajó kéményeit tartalmazó felépítményt. Lehetséges, hogy egy új altípus lesz belőle, de biztosat majd csak idővel állíthatunk, miután újabb képek kerülnek elő.
Újabb változat “hegyes” orral, valamint megmagasított kéménnyel. A kábelek a hajó törzsén a hajótest de-magnetizálását szolgálják.
—–
Szerző: Mackensen
Felhasznált irodalom
http://www.navweaps.com/Weapons/WNRussian_3-60_ak176.htm
http://en.wikipedia.org/wiki/AK-176
http://en.wikipedia.org/wiki/Bofors_57_mm_gun#Bofors_57_mm.2FL70
http://china-pla.blogspot.ro/2008/12/visit-around-hp-shipyard.html
http://china-pla.blogspot.ro/2009/05/trip-around-hd-shipyard-xian-aeroengine.html
http://china-pla.blogspot.ro/2008/12/visit-around-hp-shipyard.html
http://china-pla.blogspot.ro/2009/05/trip-around-hd-shipyard-xian-aeroengine.html
http://china-pla.blogspot.ro/2012/08/type-056-class.html
http://china-defense.com/
http://www.sinodefenceforum.com/

Aerostatokkal a támadó motorcsónakosok ellen?



2012. augusztus 30., csütörtök - 17:10
Na meg mondjuk például Small Diamater Bomb II-esekkel, de ne szaladjunk ennyire előre… A különféle aerostatok ilyen-olyan módokon már jó ideje vissza-vissza térő elemek az USA haderejében. Most épp a U.S. Navy kapcsán jöttek elő, mégpedig a nagy tömegben támadó motorcsónakok kapcsán. A Raytheon (elsődlegesen nem erre szánt) megoldásával azt kívánná meglovagolni, hogy a U.S. Navy hadihajóinak védelmi rendszerei inkább a nagyobb célpontok ellen optimalizáltak, mintsem nagy tömegben rohamozó motorcsónakokkal szemben.
Márpedig egy 2002-es, nem túl nagy dobra vert eredményű hadgyakorlat alapján szárazföldről és levegőből érkező, robotrepülőgéppekkel végrehajtott támadásban nagy számú, rakétákkal támadó, vagy robbanóanyaggal megrakott motorcsónakok és kis hajók hathatósan segédkezhetnek a védelmi rendszerek túlterhelésében.
A 2002 nyarán megrendezett Millennium Challenge 2002 nevezetű hadgyakorlatban szimulált harci események zajlottak az Egyesült Államokat képviselő kék csapat, és egy Perzsa-öböl mentii ellenfele, a vörös csapat között. A 250 millió dolláros költségvetésből megrendezett gyakorlat során a Pentagon új elképzeléseit tesztelték, ám a piros csapat az események megkezdődése után röviddel kifilézte ellenfelét. Ezt követően gyorsan újraindították az egészet és szigorú forgatókönyvet rájuk erőltetve letarolták a vörösöket.
A U.S. Navy-t eljátszó csapat ellenfelét bizonyos Paul Van Riper, a U.S. Marine Corps nyugalmazott altábornagya vezette. A kékektől kapott 24 órás ultimátum lejártával, megelőző csapásként teljes rádiócsend bevezetése mellett erős robotrepülőgép szalvóval kínálta meg a menetközben felfedezett helyzetű ellenfelét. Az AEGIS rendszer nyújtotta félelmetes védelmi képesség túlterhelésébe kamikaze gépek és a kékek által túl későn észlelt motorcsónak armada segédkezett. Utóbbiak között voltak, melyek rakétákkal támadtak, míg más csónakok robbanóanyaggal voltak megrakva.
Az “összecsapásban” – és az események leállítása előtt – a kékek 16 hadihajót, köztük 1 repülőgép-hordozót és 5 helikopterhordozó dokkhajót vesztettek, mely valós körülmények között mintegy 20 000 katona elvesztését is jelentette volna.
A 2002-es szimulált összecsapásban a tengerészgyalogos altábornagy nagyjából ekkora méretű köteléket iktatott ki meglepetésszerű, az aszimmetrikus hadviselésre jellemző elemeket is felvonultató taktikájával. A fenti fotó amúgy a RIMPAC 2000 során készült Hawaii partjainak közelében. | Fotó: Gabriel Wilson, U.S. Navy
“Nem a méret, vagy az egyéni képességek számítanak, hanem hogy rendelkezel-e kellő mennyiséggel és a rövid idő alatti, számos irányból történő támadás képességével.” – nyilatkozta később Van Riper.
Akit a gyakorlat során később történtek igencsak felpaprikáztak. Lévén a kékek flottájának effektíve megsemmisítése után az egészet gyakorlatot újraindították, a “kiemelt” flottát pedig később győztesnek hozták ki. Az újraindítás után Van Ripert szigorú forgatókönyvre kötelezték: előírták hogyan is harcolhat. Ennek részeként például bekapcsolt radarral kellett hagynia a légvédelmi rendszereit, hogy azt a kékek annak rendje és módja szerint bedarálhassák, de például nem tizedelte meg a kék erőket szállító gépeket sem. Hovatovább elő volt írva milyen eszközöket nem vethet be, milyen taktikákhoz nem folyamodhat. Sőt, Van Riper elmondása szerint a vörös csapat pontos helyzetét is fel kellett fedni. Ennek eredménye az lett, hogy a kékek a papírforma szerint elvárt eredményt hozták – az amerikai adófizetők meg lehúztak 250 milliót a klotyón, hiszen ahogy Van Riper rá is mutatott az eredmény fals megerősítést adott arról, hogy a kijelölt taktikai irányelvek működnek.
Paul K. Van Riper altábornagy portréja
A harci tapasztalatait Vietnamban szerzett Paul K. Van Riper altábornagy 1997-ben a Marine Corps Combat Development Command éléről szerelt le. Az MCCDC feladatai között többek között doktrinák kidolgozása szerepel.
A fentebb említett hadgyakorlaton tapasztaltak azonban úgy tűnik mégsem múltak el teljesen hatás nélkül, hiszen a Navy már komolyabban veszi a kérdést – és ezt próbálja meglovagolni a bevezetőben említett Raytheon a JLENS (Joint Land Attack Cruise Missile Defense Elevated Netted Sensor) nevezetű megoldásával.
Ahogy a neve is utal rá a JLENS elsődleges feladata a robotrepülőgépek észlelése, ám ezen felül többek között alkalmas arra is, hogy nagyobb távolságból észleljen közeledő, kis méretű hajókat, motorcsónakokat. Maga a rendszer amúgy két aerostatból áll – az egyik az észlelésért, azonosításért, míg a másik a tűzvezetésért felelős. A rendszer Link 16 adatátviteli rendszeren keresztül képes kommunikálni a célpontok tényleges megsemmisítést végzőkkel.
Forrás: Raytheon
A Raytheon álláspontja szerint a szintén az ő nevükkel fémjelzett Small Diamater Bomb II kiválóan alkalmas lehet motorcsónakok és kis hajók elleni csapásmérésre, hiszen az SDB II a Boeing-féle SDB I-el ellentétben mozgó célpontok kiiktatására lett kifejlesztve.
A teljes képhez hozzá tartozik, hogy ezidáig 2 JLENS rendszer készült el, a továbbiak egyelőre anyagi kérdéskörűek.

US Navy Destroyer indít Tomahawk rakéták

S 500 OROSZ ÚJ GENERÁCIÓS rakéta

SS-18 ("Satan") Mi Amerika fél? Oroszország nukleáris pajzs

The Amazing S-300 In Live Fire Action

Oroszország vonultatja Next-Gen S-400 "TRIUMPH" légvédelmi rendszerek: T

Föld-levegő rakéták tesztelése S-400

Orosz légvédelmi rendszer: S-400, Pantsir-S1 NATO jelentési név SA-22 Gre

S-500 Samoderzhets (Autocrat) - C-500 Autocrat

Légvédelmi rakéta rendszer S-500-at. www.voenvideo.ru

Titkok az orosz fegyverek. Jövő fegyverek. www.voenvideo.ru

Orosz szuper fegyvert Vacuum Bomb

A legutóbbi orosz fegyverek megijeszt az egész világ!

Nagyobb lefedettség. "Navy Day"

Nagyobb lefedettség. "Underground. Története bunker"

Nagyobb lefedettség. "Nagy hatótávolságú repülés"



Nem lesz elektronikai hadviselési F-35-verzió



2012. augusztus 27., hétfő - 10:55
Sem az Amerikai Haditengerészet, sem a Tengerészgyalogos Hadtest nem tervezi a Lockheed Martin F-35 elektronikai hadviselési verziójának létrehozását – nyilatkozta James F. Amos vezérezredes, a USMC parancsnoka. A négycsillagos tábornok egy, a Pentagonban folytatott kerekasztal-beszélgetés során válaszolta ezt újságírók kérdésére csütörtökön. A jelenlévő zsurnaliszták közül többen felhánytorgatták a vezérezredesnek, hogy szakértők szerint az amerikai haderőnemek (itt most a légierőre, a haditengerészetre és a tengerészgyalogságra gondolnak) nem fordítanak elég pénzt, erőforrást és figyelmet az elektronikai hadviselési képességek modernizációjára és bővítésére.
Amos szerint az F-35, melynek C és B változatai a flotta, illetve a tengerészgyalogság állományában teljesítenek majd szolgálatot néhány év múlva, Northrop Grumman AN/APG-81 AESA fedélzeti lokátorával, valamint fejlett szenzoraival és információtovábbító rendszereivel önmagában is egy potens EW-platform.
„Nem látom szükségét, hogy az egyébként is komoly pénzügyi gondokkal küszködő JSF-programot megbolygassuk egy ilyen kezdeményezéssel. Jelenleg arra kell koncentrálnunk, hogy a három meglévő variáns rendben szolgálatba álljon. Így is elég nagy rajtunk a nyomás a politika részéről, aminek ellen kell állnunk. Ezen kívül katonailag sincs rá igény, hogy létrehozzunk az elektronikai hadviselésre specializált F-35-öst – erre a feladatra van más típusunk, ami tökéletesen megfelel a követelményeknek, még jó pár évig.” – zárta rövidre a témát Amos.
EA-18G Growler - nemsokára az egyetlen amerikai elektronikai hadviselési repülőgép marad |Fotó: Jason Hyatt
Lényegében igaza van, hiszen a Boeing F/A-18F Super Hornet EW-verziója, az EA-18G Growler csak nemrég állt szolgálatba. Bár felfüggesztőin még mindig az EA-6B Prowler-ről jól ismert, immáron harminc éve rendszeresített (de persze közben folyamatosan modernizált) ALQ-99 zavarórendszer konténereit hordozza, a közeljövőben ezeket a – jelenleg még fejlesztés alatt álló – Next Generation Jammer váltja majd le. Az EA-18G-vel párosítva ez napjaink legmodernebb EW-fegyverrendszerét fogja eredményezni, ami bőven kielégíti a US Navy és a USMC igényeit, méghozzá elég hosszú távon.
Ami pedig a légierőt illeti, róluk Amos nem tudott információkkal szolgálni. A USAF régóta nem talált megoldást elektronikai hadviselési témában: az Amerikai Egyesült Államok háborúiban jó pár éve az EA-6B volt az egyedüli EW-platform, melynek támogatására a légierő harci repülőgépei is rászorultak. A probléma megoldására még mindig nincs konkrét terv, bár felmerült, hogy létrehoznák az F-15 EW-verzióját.


Vasárnap reggeli hírzuhany



2012. augusztus 26., vasárnap - 08:14
Forest fedőnevű olvasónk újabb vegyes hírcsokorral látott el bennünket, melyet örömmel osztunk meg Olvasóinkkal. Jönnek hírek Európából, Amerikából, Afrikából és Ázsiából is, szárazföldről és a levegőből egyaránt.
Németország: Elit egységek a földön
Gyorsan, hangtalanul és meglepetésszerűen kellene a német különleges egységeknek az ellenséges vonalak mögött harcolniuk. De az ehhez a feladathoz sürgősen igényelt új helikopterek legkorábban 3 év múlva fognak rendelkezésre állni.
A német KSK különleges egységnek még éveket kell várnia az új helikoptereire. A német Thomas de Maiziere miniszter korábbi titkos jelentésében már kifejtette, hogy a Bundeswehr különleges alakulatának felszerelésében komoly hiány mutatkozik az éjszakai és fenyegetettség alatti szállítási kapacitásában. A 2012 szeptemberére ígért 15 helikopteres megrendelés pozitív lefolyása esetén is csak legkorábban 2015-ben juthatnak az egységek a gépeikhez, taglalja ezt a titkos jelentés. Azonban egy néhány nappal később keltezett szintén titkos jelentés szerint mely ugyancsak a Spiegel Online magazin kezébe került, a katonai vezetők csak 2016-os rendszeresítéssel számolnak. A jelentés megállapítja, hogy ezen időpontig a Bundeswehr speciális egysége csak korlátoltan marad bevethető.
A német szigorúan titkosan tevékenykedő KSK feladatai közé tartozik a terrorelhárítás, a külföldön fogvatartott német állampolgárok mentése, az ellenséges területen történő felderítés és a Bundeswehr csapatok oltalmazása is.
A KSK-nak a földön kell maradnia – Az illetékes minisztérium lassan válaszol csak a kiszivárgott információkra, miközben az Afganisztánban tevékenykedő KSK egységek helikopteres szállítókapacitás hiányában szinte mindig csak földi járművekkel mozoghatnak és deríthetik fel a tálib aktivitásokat, valamint védelmezhetik a Bundeswehr táborokat. Ellenben az amerikai különleges alakulatokkal akik az esetek 95%-ban kizárólag helikopterekkel végzik munkájukat. Többek között Blackhawk, Chinook és Little Bird gépekre támaszkodva.
A KSK egységei jelenleg kisméretű, öreg BO-105-ös gépekkel rendelkeznek melyek korukon túl alkalmatlanok az afganisztáni klímán történő üzemeltetésre. Az KSK szemszögéből nézve az egységnek azonnali hatállyal szüksége lenne a váltótípusra, a piac több megfelelő típust is kínál azonban a Bundeswehr vezetői ragaszkodnak a több éves teszteléshez melynek végén kiválaszthatják majd a feladatoknak megfelelő modellt.
A KSK kálváriája komoly feszültséget okozott a politikában is, a kormánykoalíció egyik minisztere Elke Hoff a német csapatok szándékos veszélyeztetésével vádolta meg koalíciós partnerét és azonnali lépéseket követelt.
Németország: Lézerpointerrel vakítottak el egy pilótát
Egy 32 éves Bundeswehr helikopterpilóta növendéket vakítottak el Esslingen közelében. A tanuló éppen oktatójával éjszakai repülést gyakorolta amikor a föld felől lézerpointerrel a tanuló szemébe világítottak. A tanuló jelezte oktatájának, hogy nem tudja a repülést folytatni. Az oktató miután átvette a gép felett az uralmat landolt Stuttgarti reptéren. A kórházi vizsgálat során megállapították, hogy a pilóta nem szenvedett maradandó látáskárosodást. A rendőrség nyomozása ezidáig eredménytelenül zajlott. Az eset nem egyedi jelenség volt, rendszeresen előfordul, hogy ilyen módon próbálják a pilótákat elvakítani.
Vietnam: Az Egyesült Államok segít az „Agent Orange” semlegesítésében
A vietnami háború ugyan már 40 éve véget ért, azonban az Agent Orange (am.: „narancssárga hatóanyag”) nevű növényirtószer még a mai napig szedi áldozatait. Az Egyesült Államok által 1962 és 1971 között bevetett szer még jelenleg is mérgezi Vietnam talaját és az emberek táplálkozási láncát. A növényirtószer összetevői még 3 generációval a háború után is számtalan torszülött gyermekért és meg nem született magzatért tehetőek felelőssé. A vietnami kormány becslései szerint mintegy 4 millió ember érintett a szer mellékhatásai által, az Egyesült Államok azonban minden összefüggést tagad. Tagadásuk ellenére nemrég az Egyesült Államok mégis szerepet vállalt a mérgező talaj tisztításában. A munkálatok jelenleg a Danangban található légierő bázison és annak környékén zajlanak, a tisztítási eljárás során a talajt jelentősen felmelegítik melyben ezáltal a mérgező dioxin vegyületek megsemmisülnek.
Izrael: Az ELBIT Systems Latin-Amerikának köszönhetően tovább növekedhetett
A növekvő latin-amerikai megrendelések miatt további bevételnövekedést könyvelhetett el az izraeli Elbit Systems. Az elektrooptikai és nagy teljesítményű védelmi rendszereket fejlesztő cég vezetője Joseph Ackermann szerint Európában és az Egyesült Államokban ugyan csökkentek a védelmi kiadások, azonban ezzel egy időben a latin-amerikai országok többet költöttek fegyverkezésre. A cég jelentése szerint az év második felében is jelentős megrendeléseket kaptak a térségből, mely összességében bevételük harmadát jelentette. A térség nyújtotta bevételi források miatt a cég a továbbiakban ezen országokra kíván fókuszálni.
Gazdasági nehézségek: Brazília elhalasztja a vadászgépek vásárlását
A fennálló gazdasági nehézségek miatt a brazil vezetés elhalasztotta az F-X2 végső döntését. Mint ismeretes a kormány korábban 5 milliárd USD összegből kívánta légierejét modernizálni. Az indulók között volt a Saab, a Boeing és a Dassault Aviation. Nemrég egy interjúban a brazil védelmi miniszter Celso Amorim úgy jellemezte az ország gazdasági helyzetét, hogy a „vártnál kevésbé kedvező”, véleménye szerint ebben a helyzetben okos döntéseket kell hozni és új irányokat kell venni. Nyilatkozata szerint a beszerzést nem kívánják törölni csak döntésüket egy későbbi időpontra halasztanák.
Lassan 1 éve hozta nyilvánosságra a korábbi miniszterelnök Luiz Inácio Lula da Silva, hogy országa 36 darab új vadászgép vásárlásával szeretné országa légierejét fiatalítani. Az akkori tenderen a francia Dassault Aviation számított biztos befutónak a technológiai transzfer miatt, illetve mert a gyártó lehetővé tette volna a gépek Brazíliában való gyártását. A döntés a 2011-ben bekövetkezett kormányváltás miatt azonban nem került szignózásra, az időközben kormányra lépett Dilma Rousseff miniszterelnök asszonyra hárult tehát a döntés. Az új kormány beiktatását követően azonban némi fordulat következett be Leon Panetta amerikai védelmi miniszter rio de janeiroi útját követően.
Az amerikai védelmi miniszter látogatása során kinyilatkozta, hogy az Egyesült Államok Kongresszusa is engedélyezné az F/A-18-as vadászgépek technológiai transzferjét, nyilatkozata szerint az Egyesült Államok a térség stabilitása és fegyverpiaca szempontjából kiemelt partnerének tekinti Brazíliát és mint szövetségesre tekint.
Paraguay: Nem zárható ki a háború Dél–amerikai Közös Piac országai között
A paraguayi külügyminiszterrel Maria Liz Garciaval készült és vasárnap megjelent interjú szerint Paraguay nem zárja ki egy esetleges újabb háború kirobbanását a Dél–amerikai Közös Piac országai között. A miniszter asszony véleménye szerint egy ilyen háború kirobbanását az ideológiai fanatizmus okozná, kiváltképpen utalva az Evo Morales miniszter által vezetett Bolíviára. Maria Liz Garcia tagadta, hogy országa fegyverkezési versenyben állna Bolíviával, mely szerinte a haderejét Venezuela segítségével az utóbbi időben modernizálta. Interjúja során kiemelte, hogy nem ignorálhatják tovább, hogy fokozatosan, egyoldalúan túrják kifelé országukat a Dél–amerikai Közös Piac uniójából. Véleménye szerint országa rendelkezik ásványi kincsekkel és energiahordozókkal melyekhez szabadon választhat kereskedelmi partnereket.
A miniszter asszony kijelentette továbbá, hogy a miniszterelnök Frederico Franco nem tervezi és nem is járul hozzá, hogy az Egyesült Államok egy katonai bázist hozzon létre Mariscal Estigarribiaban.
Brazília és Ecuador támogatja egy önálló haderő felállítást Haitin
Brazília és Ecuador megegyezett abban, hogy közösen segítik Haitit egy önálló haderő felállításában. Jelenleg a Haitin állomásozó az Egyesült Nemzetek égisze alatt tevékenykedő békemissziót Brazília vezeti. Brazil források szerint az ország 2-3 héten belül egy katonai csapatot küld az országba, hogy felmérjék az ott uralkodó helyzetet. Az újonnan felállításra kerülő haderő az országban 1994 óta állomásozó ENSZ erőket váltaná le. A haiti elnök Michel Martelly már közel 1 éve sürgeti a haderő felállításának tervét. A brazil védelmi minisztérium nyilatkozata szerint Brazília mind a kiképzésben mind pedig a technikai eszközök terén részt fog venni az új haderő építésében.
Kolumbia: elfogták a FARC terrorszervezet egyik logisztikai vezetőjét
A kolumbiai biztonsági erők a baloldali FARC terrorszervezet 14 tagját tartóztatták le a Venezuelai határnál miközben fegyvert próbáltak átcsempészni. A kolumbiai rendőrség állítása szerint a letartóztatott személyek között van a terrorszervezet egyik logisztikai vezetője is Danilo Benavidez alias „Carrancho”. A rendőrség állítása szerint már több alkalommal bukkantak Kolumbia területén olyan fegyverekre amelyek a venezuelai haderő védjegyét viselték. Az elfogások Departamentos Cauca és Arauca körzetében történtek. Danilo Benavidez volt a felelős a Venezuelából történő fegyver, lőszer és robbanószer beszerzésekért. A hadsereg és a rendőrség egy újabb közös akciójánál további 13 főt tartóztattak le.
Venezuela: Gerilla sereggel az USA megszállás ellen
A venezuelai kormány egy közel egymillió fős gerilla sereg felállítását tervezi 2013-ig, hogy állításuk szerint felkészültek legyenek egy esetleges USA megszállásra. Egy Maria Corina Machadoval zajlott interjú során a politikusnő azt állította, hogy a kormány tervei szerint az ország jelenlegi hivatásos haderejét egy közel egymillió főt számláló gerilla haderővé kívánja átalakítani. A politikusnő szerint az ilyen jellegű haderő/hadviselés már bizonyított Jugoszláviában, Vietnamban és Kubában is.
Izrael: Külföldi riporterek túlkapásokkal vádolják a hadsereget
A Külföldi Riporterek Egyesülete kemény szavakkal tüntetett az izraeli hadsereg bánásmódja ellen. A tüntetés apropóját egy az izraeli telepesek közelében zajlott földkisajátítás során elszenvedett atrocitás adta. Az újságírók állítása szerint az izraeli biztonsági erők ütlegelték a helyszínre érkező külföldi és palesztin újságírókat. Az esetet a már megbukott diktatúrákat idézőnek aposztrofálták a tüntetők. A biztonsági erők nyilatkozata szerint az eset nem ismeretlen számukra és annak kivizsgálása már folyamatban van.
Fegyveresek öltek meg egy líbiai tábornokot
Néhány nappal az után, hogy a líbiai átmeneti nemzeti kongresszus hatalomra került, Bengáziban a testületnek visszautasítással kell szembenéznie, amit a sorozatos támadások is alátámasztanak. Az elmúlt hetekben több alkalommal megtámadták a fegyveres erőkhöz tartozó személyeket, épületeket. Ezúttal egy magas rangú tábornokot, Mohamed Hadia al-Feitourit ölték meg miközben a mecsetből hazafelé tartott.
A tábornok korábban a megbuktatott elnök, Moammer Kadhafi rezsimjében szolgált, de még a forradalom kezdetén átállt a felkelők oldalára. A forradalom után őt nevezték ki a hadsereg fegyverzetéért és lőszeréért felelős hivatalnoknak. A támadók kiléte bizonytalan és az indok homályos, de múlt vasárnap a hasonló múlttal rendelkező Suleiman Bouzrida ezredes, aki korábban a katonai hírszerzésnél szolgált, hasonlóképpen vesztette életét. A líbiai katonai hírszerzés Bengáziban lévő épületét is felrobbantották, akkor senki sem sérült meg.Forrás
Támadás egy pakisztáni légi támaszpont ellen
Péntekre virradóra fegyveresek támadtak meg egy pakisztáni katonai légi támaszpontot Iszlámábád közelében. A pakisztáni tálibok vállalták a felelősséget a támadásért, amelyben egy katona és kilenc milicista vesztette életét, valamint a bázis parancsnoka súlyosan megsebesült. A történtek után Pakisztán összes katonai légi támaszpontját riadókészültségbe helyezték. A BBC beszámolója szerint a biztonsági erők a támadást más egységektől érkezett segítséggel visszaverték, jelenleg a fegyveresek felkutatása folyik a környező falvakban.
A tűzharc, amely a fegyveresek és a biztonsági erők között zajlott, péntek hajnali két óra tájban kezdődött Pakisztán egyik legnagyobb légitámaszpontján. A lázadók katonai egyenruhát és robbanóanyaggal felszerelt öveket viseltek. Először aknavető gránátokkal lőtték a létesítményt, majd a szögesdrót kerítésen átmászva bejutottak a támaszpont területére, elértek egészen a hangárokig, ahol az őrség kommandósok segítségével megállította őket.
Hírek szerint a tálibok célja atomfegyverek megszerzése volt a létesítményből, ahol azonban hivatalos információk szerint nincsenek ilyen típusú harci eszközök. A komplexumban nem keletkezett komolyabb kár, csupán egy harci repülőgép sérült meg, amikor a terroristák kívülről lőttek. Ez már a harmadik támadás volt a pakisztáni bázisok ellen. A hatóságok most azt vizsgálják, hogy az iszlamista támadóknak voltak-e szövetségeseik a bázison belül, amire már volt példa Karacsiban.
A pakisztáni vezetés továbbra is makacsul azt állítja, hogy képes megvédeni az állampolgárait és a katonai létesítményeit a támadásoktól. Egyre többen vannak azonban az ebben kételkedők, akik azt mondják, hogy a tálibok és az al-Kaida terrorszervezet közötti kapcsolat egyre szorosabbá válik, sokszor egymást támogatva hajtanak végre meglepetésszerű fegyveres akciókat.Forrás
Robbanás egy belgiumi lőtéren
A Brüsszeltől mintegy száz kilométerre keletre található Helchteren település mellett a Pampa Range lőtéren a belga hadsereg aknaszedő kommandójában szolgálatot teljesítő katonák lőszert rakodtak le egy teherautóról, amikor a lőgyakorlat céljából odaszállított muníció felrobbant – közölte a brüsszeli védelmi minisztérium.
A baleset okát egyelőre nem sikerült egyértelműen tisztázni, de a jelek szerint öngyulladás történt. Az égési sérüléseket szenvedett súlyos sérültek közül néhányat helikopterrel szállítottak egy Brüsszel környéki szakklinikára.Forrás
Írta és összegyűjtötte: forest

Hazaindult az Alroza



2012. augusztus 22., szerda - 13:53
A Fekete-tengeri Flotta jelenlegi – már nem túl sokáig – egyetlen Kilo-osztályú tengeralattjárója a B-871 Alroza. Az 1990-ben hadrendbe állított tengeralattjáró egyedi a Kilo-k között, lévén meghajtása pump-jet – ezen kísérleti változat jelölése a Project 877V. Az Alroza nevet 2003 óta viselő tengeralattjáró legutóbb 2011-ben szerepelt híreink között, mikor is elsüllyedt Spanyolország partjai mentén. No persze mindössze szimulált balesetben – az orosz tengeralattjárósok ekkor vettek részt először a NATO 2 évente megrendezendő, tengeralattjáró mentést szimuláló gyakorlatán, a Bold Monarch-on.
A 2011 május-június alatt lezajlott gyakorlatról az Alroza azonban nem Szevasztopol felé vette az irányt, hanem ehelyett Szentpétervár felé indult tovább, hogy ott átessen egy nagyobb szabású felújításon. Ezzel időközben végeztek, így a szóban forgó Kilo nemrégiben útnak is indult, tehát nemsokára újból orosz tengeralattjáró lubickol majd a Fekete-tengerben. A tervek szerint szeptember vége felé fut majd be honi kikötőjébe.
A B-871 spanyol vizeken
Mint az bizonyára ismert, az Alroza nem lesz már sokáig egyedül, hiszen Szentpétervárott gőzerővel zajlik a Fekete-tengeri Flotta számára leszállítandó azon 3 Project 636.3 alváltozatú Kilo-nak az építése, amik azon folyamat részeként kerültek megrendelésre, melyben az Orosz Haditengerészet 2020-ig 10 diesel-elektromos tengeralattjárót szerezne be. A modern, új építésű technikával jelenleg nem túl jól eleresztett Fekete-tengeri Flotta számára az Admiralitás hajógyárban épülő Kilo-k közül immáron mindegyik építés alatt áll. Lévén a leendő B-261 Novorosszijszk és B-237 Rosztov 2010 augusztusi, illetve 2011 novemberi gerincfektetése után a napokban sor került a leendő harmadik, a Sztarij Oszkol városáról elnevezett egység gerincfektetésére is. A leendő B-262 Sztarij Oszkol hadrendbe állítása 2015 folyamán várható.
És hogy akkor meddig is kell várnia az Alrozának? Nos, a Novorosszijszk átadása jelenleg 2013 végére várható.

A Pentagon tagadja, hogy orosz atom-tengeralattjáró garázdálkodott a hátsó kertben



2012. augusztus 17., péntek - 07:52
Minden bizonnyal kacsa az ügy, de ettől még talán említést érdemlő. Belevágván elsőként elmondandó, hogy a Pentagon hivatalos reakciójának előzményét egy fél éve útnak indított, konzervatív amerikai weboldal, a Washington Free Beacon szolgáltatta, mikor is névtelenségbe burkolózó illetékesekre hivatkozván arról számolt be, hogy egy orosz atom-tengeralattjáró, konkrétabban egy Akula járőrözött heteken át a Mexikói-öbölben. Méghozzá tette ezt úgy, hogy az USA partjainak közelében lavírozó oroszokról a U.S. Navy-nek nem volt tudomása addig, míg azok útnak nem indultak hazafelé.
Az ezen a linken olvasható írás jól láthatóan arra van kihegyezve, hogy szegény csóró, lyukas zsebű U.S. Navy még a végén nem fogja tudni megállítani az ex-KGB-s Putyin regnálása alatt az Obama adminisztráció reset gombos bohóckodásán jól szórakozó oroszokat. A különféle orosz lépésekkel példálózással pedig ott figyel az utalás, hogy nagyon gyorsan véget kell vetni az Obama adminisztráció haderőt nyirbáló lépéseinek, mert lám, jönnek a vörösök. Pénzeszsákot a flottának (is), de jó nagyot ám!
A híranyagot egyébként az a Bill Gertz jegyzi, aki a The Washington Post védelmi és biztonságpolitikai témákkal foglalkozó rovatát viszi, és aki amúgy nem egy ismeretlen újságírócska a nagy víz túlsó partján. A Washington Free Beacon színeiben szerkesztőként ténykedő Gertz írásában az olvasható, hogy a megszólaltatott amerikai illetékesek szerint aggasztó, hogy nem észlelték az orosz tengeralattjáró jelenlétét, melyet úgy jellemeztek, mint az oroszok egyik legcsendesebb vadász-tengeralattjárója, egy Akula. Arról már nem szól a fáma, hogy az Egyesült Államok hátsó kertjének tekintendő vizekre állítólagosan belopakodó SSN vajon Akula I-es volt, vagy netán az Északi Flotta 2 Akula II-ese közül valamelyik.
2 Project 971 Akula egymás mellett a kikötőben
Project 971-esek egymás közt, avagy: "Apropó, légy oly kedves és tartsd a frontot pár hétig, amig megyek és bealázom a jenkiket."
A U.S. Navy részéről nem kívántak nyilatkozni az ügyben, ám a Pentagon tömören lereagálta a hírt:
“Nem tudom milyen információra lett alapozva, de az biztos, hogy tévesre.” – kommunikálta a Pentagon állsásfoglalását egyik szóvivőjük.
Legutóbb egyébként – és akkor biztosan – 2009-ben jártak orosz atom-tengeralattjárók az Egyesült Államok partjainak közelében. A keleti part mentén hajózó két SSN akkor nem kerülte el a Navy figyelmét.

Bejegyezte: dátum:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)