2018. december 2., vasárnap

ELŐRE megírt az életünk?






Anyagon túl



ELŐRE megírt az életünk?



.

  1. Bevezető
Hamvas Béla (1897-1968), magas tudatszinttel megáldott spirituális író és filozófus, fogalmazta meg frappánsan az élet értelmét. NINCS ÉRTELME. Életünkben sem a múlt nem számít, sem a jövő. Egyetlen pillanat van a jelen, amiért élünk, amiben élünk. Életünk maga a játék. Nem tudunk maradandót alkotni. Életünk igazi célja, hogy valahogy eltöltsük azt a kis időt, amíg élünk.
Ha megnézzük mennyire igaza van. Nagyon sok társadalmi rendet, rendszert kipróbáltunk, és még most is próbálunk, azonban egyik sem lesz a biztos megoldás. Az elején jónak tűnik, aztán az élet kisarkítja és az ellenkezőjére vált.

AZ ÉLET ÍGY VAN KITALÁLVA.

A világ múlandó. Fizikailag megvalósult alkotásaink tiszavirág életűek, szellemi alkotásaink pár száz év alatt, vagy akár pár évtized alatt megdőlnek. A legmaradandóbb alkotás a Föld nevű bolygón a három Gízai piramis, mely egy előző civilizáció alkotása. Ők voltak annyira okosok, hogy tudták, csak a kőhalom éli túl világukat, semmi más nem. A kőhalom elhelyezésével a világűrhöz képest, illetve az alkotás geometriájával el is mondták magukról a legfontosabbat. A többi nem számít, mert múlandó, mert illúzió.
Az egész életünk, nem más, mint amikor a gyerekek a homokozóban játszanak. Hamvas Béla szavaival élve, életcélunk, hogy valahogy eltöltsük, elüssük az időt. Teljen el a nap. Nyilván, a játék hevében, sokszor megfeledkezünk a játék tényéről, és igyekszünk egymást tudatosan vagy tudattalanul megnyomorítani, a másik életét megkeseríteni, még ha ebből semmi előnyünk sem származik.
Az egész élet nem más, mint a közös homokozás, a közösségi élet megélése, az együtt játszás öröme. Hogy ez megvalósulhasson, mindenki más-más életcéllal születik, azaz van egy karmája, sorsa. Ezen túlmenően mindenkinek van egy-egy adottsága, készsége, amivel rendelkezik, azaz valamihez jobban ért, valamihez kevésbé. Továbbá még az is nagyon fontos, hogy mindezek birtokában, tudatában hogyan oldja meg a feladatát. Nyilván az egyik gyerek magas várfalat tud építeni a homokból, a másik viszont ügyesen fúrja a vizes árkot a várfal alatt, van aki jó irányító és koordinálja a különböző munkafolyamatokat, stb.
Másik nagy spirituális mesterünk, Madách Imre, Az Ember Tragédiájában nagyon szépen ír a reinkarnációról (Ádám felismeri egyik-másik hőst a különböző színekben, más-más szerepkörökben), és az élet mint olyan egyetlen céljáról, a megélésről, tapasztalásról, a játékban való részvételről.


  1. Karma, Sors


A karma törvénye, avagy az ok és okozat törvénye mindenkire érvényes függetlenül attól, hogy tud róla vagy nem, hisz benne, vagy nem, akár a gravitáció. Ahogy ma mondani szokták, a törvény nem ismerete nem mentesít a felelősség alól.  A karma törvénye azt jelenti, hogy minden tettünkkel egy-egy magot ültetünk el, melyből mindenképp egy növény nő ki és az élet lenyomja a torkunkon a termést, ha tetszik, ha nem. Rajtunk múlik, hogy mit ültetünk és ennek megfelelően a termés lehet édes, jó ízű gyümölcs, vagy bogáncs.
Fontos, hogy a karmától ne féljünk, hanem tudjunk róla. Ne azért ne tegyünk rosszat, mert félünk a bumeráng effektustól, hanem azért, mert felfogjuk, hogy ha mással teszek rosszat, akkor magammal is. Hiszen minden egyek vagyunk, ugyanazon kozmikus intelligencia megnyilvánulásai.
OLYAT TEGYÉL MÁSSAL, AMIT SZERETNÉD, HOGY VELED IS MEGTEGYENEK !!!
A karma megnyilvánul sorskarmaként és életkarmaként.

Sorskarma

Nem más, mint egy forgatókönyv, egy szerep amely mentén kell éljük életünket. Az élet és a halál váltakozása olyan mint a nappal és az éjszaka váltakozása. Éjjel egy kicsit mindig meghalunk, hogy aztán reggel újra kezdjünk egy másik napot. Azonban az előző napok eseményei meghatározzák az aznapi életünket. Az aznapi életünk meghatározza a következő napok eseményeit. Ettől nem félni kell, hanem megérteni. Nem utálni, hanem alázattal tekinteni az életre.
Egy galaktikus ciklus alatt (kb. 26.000 év, amíg a Naprendszer egy teljes kört tesz a Galaxison belüli pályáján) többször élünk, tapasztalunk és alakítjuk karmánkat. Aki már mindent lerendezett, kiegyenlített, az már nem jön vissza többé. Egészen sokan vannak azok, akik már karmán felüliek, azaz nem jönnek vissza, illetve sok embernek még 1-2 élete van hátra, ami arra utal, hogy igazak azok a tanok, melyek szerint kb. 350 év van még hátra a galaktikus évből.
A megélt szerepei minden embernek mások és mások, de mindenki volt már gazdag és szegény, boldog és boldogtalan, a szerepek mindig olyanok, mint Az Ember Tragédiájában, az élet mindig kisarkítja azokat. Mindettől függetlenül, mindenki karmájának van egy fő vezérvonala, azaz főleg sámán-pap volt, főleg csillagász-kutató, főleg feltaláló-fizikus, főleg segítő-barát, stb.
A sorskarma nemzetekre is igaz, vagy akár magára az egész emberiségre, vagy minden civilizációra amelyik valaha élt vagy élni fog, a Föld nevű bolygón.

Életkarma

Nem más, mint a napi apró megnyilvánulásaink következménye. Például beszólok az eladónak, autóval belemegyek a pocsolyába és lelocsolom a járdán közlekedőt, főnöki hatalmamnál fogva nem veszem emberszámba a beosztottakat, másokat megalázok, leüvöltöm a páromat, a gyereket, stb.

Összességében

A karma azt jelenti, hogy életem során a születéstől a halálig meg kell tegyek egy utat. Például a hegy lábától a hegy csúcsáig. Ha ez a távolság légvonalban 10km, a kijelölt (kiépített) úton 15km, előző életeimből fakadóan mint a „Gazdálkodj Okosan”-ban kapok bizonyos nehezítő feltételeket, így az út már 20km lesz és időnként nem a kiépített aszfalton kell haladjak, hanem a szúrós bozótban. Ehhez jön még az én életkarma, így végül az út már 25km lesz.
Sorskarma például az, hogy egy háború során egyik ország katonái el kell foglaljanak egy másik országhoz tartozó várost, ahogy mondják megszállják. Ennek meg kell történnie és meg is fog. Az életkarma azt jelenti, hogy milyen módon viselkednek a megszállók. Ha mindent elvesznek, megölnek embereket és megerőszakolják az összes nőt, akkor hatalmas életkarmát generálnak, mely generációk múlva is érezteti hatását. Azonban viselkedhetnének úri emberek módjára is, az nyilván egy másik típusú életkarma.
Egy példa a karma működésére. Ha az én dühöm legenerálja azt a folyamatot, hogy valakibe belerúgok (akár fizikai, akár lelki síkon), akkor a komplex folyamat két részből áll, egyfelől én érzem a rúgást a lábamban, másfelől a másik személy érzi a rúgást ott, ahol kapja. Viszont maga az egész folyamat, amit én találtam ki, azaz én generáltam le a létezésben, az enyém. Mivel a nevezett esemény megtörténtekor csak a folyamat egyik felét éltem át, az Élet kötelezően megadja nekem a másik felének az átélését is, hiszen csak így egy az egész. Tehát valaki mástól vissza fogom kapni. Ilyenkor természetesen meglepődik az ember, ahelyett, hogy magába szállna, alázatot tanulna.
Érdekes karmájuk szokott lenni az olyan embereknek, akik ellenőri funkciókat végeznek, tipikusan rendőr, mindenfajta ellenőr. Az ő munkájukra mindenképp szükség van, hiszen a rendet fenn kell tartani, sokszor erővel. Ha ők ezt a munkát alázattal látják el, a legjobb tudásuk szerint, akkor nagyon magas szinten élik a karmájukat. Ha azonban visszaélnek pillanatnyi erőfölényükkel, indokolatlanul megnehezítik mások életét, vagy csak a szükséges szint feletti nehézséget, gátat képeznek másoknak, akkor hatalmas karmát generálnak maguknak, melyet részben már mostani életükben megélnek, részben a jövőben. Mindenkire igaz, hogy ma a holnapért él, ahogy él ma, olyan lesz a holnapja.
Szintén a karma törvénye mondja, hogy megélni vagy megérteni, azaz nem kötelező valamit megélni, ha meg tudjuk érteni (megvilágosodás). Például valaki nagyon szeretne egy németjuhász kutyát. Azonban az ötödik emeleten lakik, 55 négyzetméteren. Vagy megérti, hogy oda nem való egy közepes testű, nagy mozgásigényű, ugatós kutya, vagy megéli nap mint nap a nehézségeket, a szomszédok megjegyzéseit, panaszait, esetleg el kell távolítsa a kutyát, mert a szűkebb közösség ezt kierőlteti. Ha megérti hogy oda nem való az a kutya, akkor ezzel tehermentesíti magát attól, hogy sok kellemetlen dolgot elszenvedjen. Ha megértette, még mindig mérlegelheti, hogy egy kisméretű, kis mozgásigényű, csendes kutyát befogad társnak.


  1. Adottságok, készségek, amivel „pályára lépünk” (enneagram)
Sokszor előfordul, hogy olyan dolgok történnek, amikre nem vagyunk felkészülve és megdöbbenünk. Például valaki öngyilkos lesz, és ismerősei értetlenül állnak az események előtt, mert nem gondoltak ilyesmire, nem volt semmi olyan előzmény, amiből következtetni lehetett volna az esemény eljövetelére. Hasonlóan, mikor valaki „rossz” társaságba keveredik, pedig „jó” nevelést kapott. Ilyen sorsdöntő pillanatokban jövünk rá, hogy mennyire nem ismertük az illetőt.
Ennél már csak az durvább, mikor valaki olyat tesz, legyen az jó, vagy rossz, hogy ő sem ismer magára. Ekkor derül ki, hogy magát sem ismeri az ember.

Enneagram

Senki sem ismeri pontos eredetét, azonban gyökerei már megtalálhatók i.e. 3.000 körül a sumer területeken, majd Egyiptom területén, később a X.-XI. században vallási körökben. Az ennea szó görögül kilencet jelent, az enneagram szó jelentése kilences diagram. Míg a világ sok részén ez a tudás valamilyen formában létezett, napi használatban volt, addig a fejlett nyugaton ismeretlen volt egészen az utóbbi időkig. Az 1970-es évektől kezdődően tűnt fel az Egyesült Államokban az enneagram, napjainkban két fő szakembere van: Don Richard Riso és Russ Hudson. Nyugodtan mondhatjuk, hogy ők helyezték le a modernkori enneagram alapjait. Elterjedését nagyban segítette a multinacionális cégek azon vágya, hogy minél jobban átvilágíthassák beosztottaikat.
Azonban megjelent az enneagram civil alkalmazása is, rengetek képzés, tréning indult útjára. Míg a munkahelyi alkalmazás arra irányul, hogy ismerjük meg a beosztottat a jobb irányíthatóság, nyereségesebb működés végett, addig a civil alkalmazás inkább önismereti tréning, azaz ismerjem meg magam, majd ezzel a tudással megismerem a velem kapcsolatban álló embereket.

Emberi karakterek

Az ember karaktere, az ÉN kialakulása gyermekkorban kezdődik, a 3-5 éves korban. A kisgyermek 3 éves korában szembesül azzal, hogy a környezet már kezd elvárni tőle bizonyos dolgokat. 3 éves korára kezdi megérezni és megérteni a helyzetet. Még azt is megérzi, amit nem lát. 5 éves korára ki is alakul a karakter, ami nem más, mint viselkedési forma, viselkedési minta, majd 7 éves korára ez teljes mértékben rögzül is, életét e szerint fogja élni. Megváltoztatni nem lehet. A karakternek vannak egészséges, illetve kevésbé egészséges fázisai.
A kisgyerek érzékeli a családi viszonyokat. Megérzi, hogy a családban ki tölti be a főnök, az irányító szerepet. Tőle várja az irányadó viselkedési mintát, a dicséretet, a korlátozásokat. Szintén megérzi, hogy ki tölti be a gondoskodó szerepkört, aki enni ad, megsimogatja, ha valami fáj, segít a fájdalom enyhítésében, stb. Nyilván az emberi fejlődés eredményeként, genetikailag kódolva ott a szerepek kiosztása, az irányító a férj, a gondoskodó az anya. Azonban jelen társadalmunkban minden pont másképp működik, mint kellene. Nagyon sok családban az irányító a sikeres, jangos üzletasszony, azaz a feleség, vagy a mindenkire rátelepedő nagymama. Sok esetben a férj munkanélküli, önértékelési problémákkal küzd, így nyilván nem tud ő irányító szerepben létezni. Sok házasság úgy jön létre, hogy a fiatalok nincsenek felkészülve igazából semmire. Mindezek a helyzetek azt eredményezik, hogy torz erőviszonyok és minták alakulnak ki, melyeket a gyerek átvesz, ezekhez alkalmazkodik. Ennek következményeit csak akkor látjuk, mikor már felnőtt lesz és az életben meghatározó, markáns döntéseket kell hozzon, vagy mások sorsáról dönt.

A mozgató erők


Ez a hármas tagozódás azt mutatja meg, hogy hol van bennünk a legfőbb egyensúlyvesztés, a probléma elhárítás három módját ábrázolja, felfedi saját korlátainkat. Ez a csoportosítás azt jelenti, hogy egyéniségünk fő mozgatója az ösztön (düh), az érzelem (szeretet), vagy a gondolkodás (félelem). Bármelyik típusba is tartozunk, mindhárom mozgatórúgó megtalálható egyéniségünkben, azonban valamelyik domináns. Az is természetes, hogy helyzetről helyzetre más-más erő hajt minket, de összességében viselkedésünket főleg az egyik határozza meg. Mindhárom tagozódás 3 karaktertípust tartalmaz. Ezek radikálisan eltérnek egymástól, bár hasonló mozgatóerő van bennük. Az ösztön, a szeretet vagy a félelem. Összesen 9 karaktertípus van, ezeket számokkal jelöljük.

Az ösztön 

vezérelte karakterek jellemzője, hogy mindent megtesz a személyes énérzés fenntartása érdekében, foglalkoztatja a környezettel szembeni ellenállás, a környezet irányítása. Problémát okoz nekik az agresszió és annak elfojtása. Amit keresnek: autonómia, béke, biztonság. Alapérzése a düh. Az ösztönös karakterek az akaratukkal próbálják meg befolyásolni a világot úgy, hogy az lehetőleg ne hasson vissza rájuk. A nyolcas kimutatja ösztönét, a kilences tagadja, az egyes belül éli meg.

Az érzelem 

vezérelte karaktereket foglalkoztatja az énkép, az énkép szeretete. Problémát okoz az identitás és az ellenségeskedés. Keresi a figyelmet, hogy rá figyeljenek, alapérzése a szégyen. A kettes kimutatja a szeretetet, a hármas tagadja, a négyes belül éli meg. Az érzelem vezérelte karakterek közös jellemzője, hogy gyerekkorukban nem értékelték őket olyannak, amilyenek voltak valójában.

gondolkodás 

vezérelte karaktereket a bizonytalanság, a félelem érzésének kezelése jellemzi. Az ötös belül éli meg a félelmet, a hatos tagadja, a hetes kimutatja. A gondolkodás, illetve a félelem a jövő felé irányul. Jellemző rájuk, hogy állandóan pörög az agyuk, nem állnak le. Ez sokszor a siker forrása is, mert többet tesznek, mint amennyi szükséges lenne. Ugyanakkor gyakran túlzottan kimerítik saját erőforrásaikat

Hármas, a sikerorientált


A hármas tipikus szójárása:

– „ha keményen dolgozom, mindent el tudok érni”
– „mindenkinél jobb vagyok”
– „a cél szentesíti az eszközt”
– „az érzések fölöslegesek”
– „bármi lehetek, ami csak akarok”
– „a siker minden számomra”
– „szeretem, ha sikeremet oklevéllel igazolják”
– „sokan irigyelnek azért, mert sikeres vagyok, de ez így van rendjén”
– „szívesen beindítok új dolgokat, minthogy végezzem a napi rabszolgamunkát”
– „bármit el tudok adni”
– „fontos a látszat”
– „sokat kell dolgoznom, hogy az emberek értékeljenek”
– „ha kidobnak az ajtón, bemegyek az ablakon”
– „sokat számítanak az első benyomások”
– „mindenre képes vagyok”
– „mindegy mit kell eladni, mindenből sikeres tudok lenni”
– „céljaim vezérelnek”
– „fogadjunk”
– „nem maradhatunk le a szomszéd mögött”
A hármasok igazi sikerorientáltak. Az élet szinte bármely területén tudnak sikeresek lenni, ha megcélozzák azt. Ők az élet sztárjai. Sokan felnéznek rájuk eredményeik miatt és legalább ugyanennyien nem szeretik őket éppen sikereik miatt. Az egészséges hármasok folyamatosan fejlesztik magukat, nem kímélnek senkit és semmit a cél elérése érdekében. Az élet adott területén ők akarnak a legjobbak lenni, és szeretik, ha ezt értékelik az emberek, ha sztárolják őket, és követendő példának tekintik őket. A siker hajhászása mögött az a belső indíttatás áll, hogy a hármasok úgy hiszik, őket csak akkor szereti bárki, ha sikeresek, ha fel lehet rájuk nézni. A hármasok nem hiszik, hogy csak úgy magukért is lehet az embert szeretni, náluk egy számít, a külső megfelelés és elismerés. A legtöbb hármas csak a külsőségeknek él.
Az összes karaktertípus közül a hármasok vannak legjobban tudatában saját képességeiknek, ki is tudják azokat használni, ezért sikeresek. A hármasok ego kiterjesztők, azaz saját sikereiken felbuzdulva, rá akarnak kényszeríteni másokat is arra, hogy kövessék példájukat. Sehogy sem akarják viszont megérteni, hogy az emberek különbözők. A hármasok gyakran a külsőségekben nyilvánulnak meg, a családok egy részében a siker mértéke nagy ház, drága autó,és egyéb státuszszimbólumok. A családok másik részében gondolati síkon érvényesül a siker, ilyenkor fontos, hogy a hármas elismert tudós, színész, modell, író, vagy akár politikus legyen.

A hármasok gyermekkora

A hármasokat gyermekként nem önmagukért értékelték, hanem azért, amit tettek. Hamar megtanulták, hogy mit kell tenni, hogyan kell tenni, hogy a külső környezet ezt értékelje. Minél jobban dicsért, értékelt a környezet, minél pozitívabbak a visszajelzések, annál érdemesebb úgy cselekedni. Gyermekként nagyon kötődnek a nevelőhöz, a legtöbbször az anyához, és azt szeretik, ha az visszajelzi, hogy ez jó, ügyes vagy stb. Mivel a nevelő nem mindig mondja ki nyíltan elvárásait, ezért a hármas megtanulja kitalálni azokat. Kialakul egy intuíció, megfejti a rejtvényt. Nagy korában is igyekszik, ennek a ki nem mondott elvárásnak megfelelni.

Egészséges fázis

Az egészséges hármasok jellemzője az önbecsülés. Magabiztosak,ambiciózusak, kitartóak, tisztában vannak saját értékeikkel, korlátaikkal. Az emberek nagyon élvezik az ilyen kiegyensúlyozott hármasok társaságát, követendő példaként tekintenek rájuk. A hármasok sok időt, energiát, munkát fektetnek saját magukba anélkül, hogy ebben bármiféle énközpontúság lenne. Nem csak saját magukba hajlandók befektetni ennyi energiát, hanem másoknak is szívesen segítenek, hogy hasonlóan sikeresek legyenek.

Egészségtelen fázis

Az egészséges fázistól az egészségtelen fázisig haladva, a hármasok attól kezdenek félni, hogy mások eredményei háttérbe szorítják őket. Erre úgy reagálnak, hogy túlzásba viszik a siker hajszolását. Ennek következtében még jobban elidegenednek maguktól, még jobban csak a célt látják. Igyekeznek továbbá, hogy még vonzóbb képet mutassanak magukról. Az emberek azonban már érzik, hogy valami nincs rendben, olyan túl mesterkélt az egész, már nem önmaga a valamikori sikeres hármas. Ambíciójuk tovább nő, azonban ugyanolyan mértékben csökken önbizalmuk, illetve megszűnik saját életük, intimitásuk. Ilyenkor szoktak eltávolodni párjuktól. Továbbhaladva az egészségtelen fázisban a hármasok el kezdenek félni, hogy amit állítanak, az nem igaz. Sajnos ekkor ez már részben így is szokott lenni. Hatalmas traumát okoz nekik, hogy maguk is kezdenek kiábrándulni abból, amit végeznek, illetve rájönnek, hogy nem minden igaz, amit mondanak. Ez egy hatalmas belső konfliktus, mert meghasonuláshoz vezet. Végső momentum, mikor a hármasokra már senki sem figyel, ilyenkor elvesztik önuralmukat. Ennek következménye, hogy bosszút akarnak állni azokon, akinek tulajdonítják vereségüket.

Integráció-fejlődés, dezintegráció-visszafejlődés

A fejlődés azt jelenti, hogy az egészséges hármasok átveszik a hatosok pozitív vonásait, így még sikeresebbek lesznek. Megtanulják a hatosoktól, hogyan kötelezzék el magukat olyan célok mellett, melyek meghaladják személyes érdekeiket. Ekkor már nem az a legfontosabb, hogy fenntartsanak magukról egy ideális sikerképet, hanem támogatnak maguktól független és sokkal fontosabb célokat, eszméket.
Dezintegráció alkalmával a hármas kezd átmenni kilencesbe, átveszi annak negatív tulajdonságait. Elveszti saját sikerét meghatározó tulajdonságait. Ilyenkor kiábrándulnak az életből, úgy érzik, ők gyengék, képtelenek bármire. Külső megfigyelő úgy látja, hogy kiégtek.  Jellemző a fizikai kimerültség a túlzott, kíméletlen munka miatt, önámítás, hamis énkép, belső üresség, érzelmi zavarok, szakmai féltékenység, irreális vágyak, ellenségek felfedezése.


Kettes, a segítő


A kettes tipikus szójárása:

– „bárkivel megkedveltetem magam”
– „milyen közel állunk egymáshoz”
– „hagyd, majd én megcsinálom neked”
– „hol lennél te nélkülem”
– „sok ember rászorul a segítségemre”
– „fontos segíteni másoknak”
– „nem az a fontos, hogy nekem mi a jó”
– „sokan jönnek, hogy nálam vigasztalódjanak”
– „nekem nem sok mindenre van szükségem”
– „van, hogy nem értékelik, amit értük teszek”
– „sokan kihasználnak”
– „nem megyek üres kézzel sehova”
– „gyakrabban keresem barátaimat, mint ok engem”
– „bátorítom az embereket”
– „befogadom a kóbor állatokat”
– „nagylelkű vagyok”
– „nekem az a jó, ami neked”
– „jobb érzés adni, mint kapni”
A kettesek a legőszintébb segítők, nagyon sok energiát fektetnek abba, hogy segítőkésznek lássák őket. Ez a sok munka, mely mások segítésébe fektetődik, azt az érzést kelti a kettesekben, hogy ők élik a leggazdagabb életet az embertársak közül. A kettesek főleg a szeretettel foglalkoznak, főleg ezt adják a megcélzott személynek, valamint közelséget, barátságot. Ezen kívül az egészséges kettesek nagylelkűek, figyelmesek, mindig ugrásra készen állnak, hogy segítsenek másokon, mielőtt még bárki igényelné is a segítséget. Vannak olyan emberek, akik nem bírják a kettesek túlzott önzetlenségét, segítőkészségét,bennük ellenszenvet vált ki. A kettesek fontos tulajdonsága, hogy nagyon sok embert vonzanak magukhoz, azonban fejlődésükben gátat jelent, hogy túlságosan beleszólnak a mások életébe. Túl sokat tudnak másokról, és hordják is a „híreket”. Énjük árnyoldala az önámítás és a mások manipulálása. Legnagyobb félelmük az értéktelenség. Attól félnek, hogy nem szeretik őket csak úgy önmagukért. A kettesek úgy tesznek, mintha mások iránt megmutatkozó szeretetük, szolgálatkészségük teljesen önzetlen lenne, pedig belülről nagy elvárásaik vannak a be nem vallott érzelmi szükségletek terén. A kettesek úgy hiszik, csak akkor szeretik őket, ha előbb ok szeretnek, kiszolgálnak másokat. Manipulációs eszközük a bűntudat, igyekeznek másokban bűntudatot kelteni, hogy szeretet kapjanak.

A kettesek gyermekkora

A kettesek arra a felfedezésre jutottak, hogy más szükségleteit a sajátjuk elé kell helyezni, továbbá ha kapni akarnak, akkor előbb adni kell. Úgy érezték, a családban, ahol felnőttek az a legfontosabb, hogy adjanak, ha maguk helyett mindenki mással törődnek, akkor megkedvelik őket. A gyerek kettesek akkor érzik jól magukat a családban, ha van egy kistestvér, akit lehet pátyolgatni, lehet elhalmozni szeretettel. Testvér hiányában sokat segítenek az édesanyáknak a házimunkákban, felkérés nélkül, önzetlenül. Ez az önzetlenség odáig fajul, hogy feláldozzák magukat azért, hogy szeretetet kapjanak.

Egészséges fázis

Az egészséges kettesek célja, hogy jót tegyenek másokkal. Vigyáznak beteg gyerekekre, felnőttekre, a tér és idő nem jelent korlátot, hogy szeretetüket másoknak adják. Nem csak fontosnak tartanak másokat, nem csak felnéznek rájuk, hanem tesznek is értük. Jól érzik magukat, önfeledten nevetnek, életörömöt sugároznak. A kettes a szeretetére kapott választ, még ha az negatív is, nem veszi túl komolyan, hiszen o inkább ad, sem mint kap. A kettesek segítségükkel azt akarják, hogy mások is jól érezzék magukat, szeressék az életüket, és természetesen viszonozzák a kettes szeretetét.

Egészségtelen fázis

Az egészséges fázisról az egészségtelenre történő áttérés első szakaszában a kettesek attól kezdenek félni, hogy amit tesznek az nem elég. Úgy érzik, ennyi munkával sem érik el azt az elismerést, azt a társasági figyelmet, amire szükségük lenne. Az emberek szeretete már önzésből történik, saját szükségleteik kielégítése céljából. Ilyenkor viselkedésük változik, inkább hízelgő, mint segítő. Az egészségtelen fázis fokozásaként a kettesek kezdenek haragudni, hogy mindenki természetesnek veszi az o segítőkészségüket, de nem mutatják ki megbántottságukat, továbbra is mások szükségleteit helyezik maguk elé. Egyre többen tekintik az önzőségből adott „szeretetet” erőszakos rámenősségnek, így egyre többen idegenednek el a kettestől. Végső stádiumban a kettesek rájönnek, hogy sok mindent megvontak maguktól. Ekkor úgy döntenek, joguk van mindenre, amit eddig nem kaptak meg. Ilyenkor széthullanak, és a mártír szerepét kezdik játszani. Ilyenkor szoktak idegenek közbelépni és gondjukat viselni.

Integráció-fejlődés, dezintegráció-visszafejlődés

Az egészséges kettesek fejlődése azt jelenti, hogy kezdik felvenni a négyesek bizonyos jó tulajdonságát. A kettesek alapvetően nem foglalkoznak magukkal, csak a mások szükségleteire figyelnek, azonban átvéve a négyesek önmegfigyelését, kezdik felismerni, hogy nekik is vannak saját szükségleteik, szembesülnek azokkal.
Ha kezdenek visszafejlődni, akkor a nyolcas irányába indulnak, átveszik azok rossz tulajdonságait, nyersek lesznek és agresszívek. Bár kifele a szeretetet mutatják, azonban kiderül, hogy a felszín alatt az ellenkezője lappang. Ilyenkor nyíltan panaszkodnak, hogy nem kapják azt a viszonzást, amit szeretnének. A kettesek elkezdenek foglalkozni létfenntartási ösztöneikkel, és egyre keményebben dolgoznak, hogy teljesíteni tudják kettesbeli küldetésüket és újonnan felfedezett nyolcasbeli igényeiket. Vészjelek a kettes életében: az önámítás megjelenése, mások manipulálása, szerelmi rohamok, elfojtott agresszió, testi tünetekkel járó érzelmi problémák.

Négyes, a különc, az individualista, a felfedezni való (felfedezésre váró)


A négyes tipikus szójárása:

– „engem senki sem ért meg”
– „mindenki olyan kegyetlen velem”
– „mindenki olyan érzéketlen velem”
– „cserbenhagynak azok, akik a legfontosabbak nekem”
– „nosztalgiával gondolok a múltra”
– „szeretek könnyednek, vidámnak látszani, természetesnek,még ha nem is vagyok az”
– „vonzódom a szimbólumokhoz”
– „senki nem érez olyan mélyen, mint én”
– „én annyira más vagyok”
– „foglalkozom a halál, az elmúlás gondolatával”
engem mélyebben érintenek a kapcsolatok, mint másokat
– „olyan vagyok, aki könnyein keresztül mosolyog”
– „érzelmileg hol a csúcson vagyok, hol a padlón”
– „azt mondják, túl drámaian kezelem a dolgokat”
– „a művészi kifejezés fontos nekem”
– „bárcsak megértenének”
– „magányos vagyok”
– „mentsen meg valaki”
A négyesek alapvetően különbözőnek látják magukat másoktól. Azt érzik, hogy ők teljesen mások, mint embertársaik, őket senki sem érti meg, és nincs senki, aki szerethetné. Két véglet között ingáznak. Vagy tehetségesnek látják magukat, vagy teljesen tehetségtelennek, hátrányos helyzetűnek. Az összes típus közül a négyesek vannak leginkább tisztában karakterük hátrányaival, és nagy figyelmet fordítanak erre. Fő félelmük, hogy nincs identitásuk, nincs személyes jelentőségük.
Fő vágyuk, hogy megtalálják önmagukat, belső élményeikből tudjanak identitást készíteni. A négyesek alapeleme, hogy hűek magukhoz, tehát amit hisznek, tudnak magukról, aszerint élnek, viselkednek. A négyes intuitív, labilis, érzékeny, érzéki, könnyen kibillenthető egyensúlyi állapotából, mindig magából indul ki. Jellemzője az irigység, mert sosem azt kapja meg, amit szerinte megérdemelne. A négyesek visszavonulnak, és magukba zárkózva figyelik az életet. Őket fel kell fedezni. Fel kell figyelni rájuk. Misztikus, megfejthetetlen köd övezi őket. Jellemzőjük a depresszív hajlam, nehezen illeszkednek be, nem tudnak sok mindenkit a szívükbe zárni. Ugyanakkor finom stílusú emberek, elvont elegancia jellemzi őket, általában közük van a telepátiához, spiritualitáshoz.

A négyesek gyermekkora

A négyesek gyakran hiszik, hogy ők nem is hasonlítanak szüleikhez. Gyakori képzelgésük, hogy ok nem is szüleik gyermekei, hanem elcserélték őket, vagy örökbe fogadták. Fő gyermekkori problémájuk, hogy nem kötődtek eléggé a szüleikhez, nem alakult ki az identitásuk. Ennek következménye, hogy egy életen át keresik, hogy kik ők maguk, úgy érzik valami nincs rendben velük. Ennek egyik következménye, hogy egy életen át arra összpontosítanak, amiből hiányuk van. Úgy érzik, hogy szeretteik elhagyták, félreértették őket. A négyesek egész életükben, mindenkiben az apát vagy az anyát keresik, mert érzésük szerint, ezek sosem álltak igazán mellettük.

Egészséges fázis

A négyesek lelki mesterek, képesek rá, hogy az emberi létre vonatkozó titokzatos igazságokat felderítsék, és kimondják. Ők fel tudják hívni a figyelmet emberi mivoltunkra. A négyesek mivel saját maguk lélekbúvárai is, ezért igen kreatívak, intuitívak, általában valamilyen művészi hajlammal is rendelkeznek. A négyeseket fel kell fedezni. Mikor egy négyest felfedeznek, akkor a négyes rájön, hogy ő maga sem más, mint az őt felfedező személy, o is csak ember. Ez a felfedezés arra vezet, hogy a négyes csökkenti saját bezárkózását, kezd nyitni a világ felé, kezd kapcsolatokat kialakítani.

Egészségtelen fázis

Ez a fázis azzal kezdődik, hogy kezdenek aggódni, kezdenek magukba fordulni. Attól félnek, hogy mások nem fogják őket elismerni, értékelni, ezért megjátsszák az elérhetetlent. Így teszik próbára a többi embert, hogy valóban érdeklődnek-e irántuk. Ilyenkor a négyesek képzeletvilágukba burkolóznak, illetve semmi nem felel meg nekik, mindennel elégedetlenek. Tovább haladva az egészségtelen fázisban, a négyesek attól félnek, hogy hiába az álomvilág, sosem jön a felfedező, aki kimenekítené őket a valóságba. Később a négyesek kezdik elpazarolni az életüket, mindent és mindenkit elutasítanak, ilyenkor jellemző rájuk az elfojtott düh, depresszió, fásultság, és folyamatos kimerültség. Ilyenkor kezdenek tönkretenni mindent az életükben, ami még jó volt eddig.

Integráció-fejlődés, dezintegráció-visszafejlődés

Az egészséges négyesek az egyes irányába fejlődnek, ilyenkor értelmes tevékenységek révén kinyílnak a világ felé. A saját álomvilágon túlmutató eszmék, célok mellett kötelezik el magukat, mely stabil, megbízható kapcsolatot jelent a külvilággal. A kapcsolat másik előnye, hogy kiszabadulnak saját képzeletvilágukból. A változás eredménye, hogy nem hangulati alapon működnek, hanem célvezérelten.
A négyesek visszafejlődése azt jelenti, hogy kezdik átvenni a kettesek néhány tulajdonságát. Ha már nagyon magába fordulnak a négyesek, akkor egy idő után átcsapnak az ellenkezőjébe és elkezdenek erőltetett barátságokat kötni, ezzel próbálva helyrehozni mindent, amit elrontottak. A ketteshez hasonlóan aggódni kezdenek kapcsolatukért, igyekeznek közelebb kerülni ahhoz, akit kedvelnek. Ilyenkor bizonygatják a többi embernek, hogy milyen fontos számukra a kapcsolat. Előfordul, hogy a négyesek érzelmektől fűtött helyzeteket hoznak létre, hogy a kettesekre jellemző módon kapjanak viszonzást. A valóság és a fikció összekeveredése egy bizonyos szinten már összezavarja a valós életet.

Hatos, a szövetséges (lojális)


A hatos tipikus szójárása:

– „szeretek megadott határok között mozogni”
– „szeretek tartozni valahova”
– „én érzem a veszélyt”
– „jó, ha van valaki, akit követhetek”
– „túl szép, hogy igaz legyen”
– „és ha kiderül, hogy…”
– „biztos azért nem hív fel, mert haragszik rám”
– „biztos azért nem tetszek neki, mert szemüvegem van”
– „azért nem jött még haza, mert baja esett”
– „azért vitte kollegáját ebédelni, mert meg akar csalni”
– „nem félek, de nem árt óvatosnak lenni”
– „nem félelemből tettem, csak reflexből”
– „én mindent előre látok”
– „én mindenre fel vagyok készülve”
– „mindegy”
– „attól félek, hogy”
– „előre tudtam”
– „ezt csak azért mondta, mert…”
– „te most biztos azt gondolod, hogy…”
– „jó problémamegoldó vagyok”
– „optimista vagyok”
– „bármi lehet”
– „jó, de más szempontból meg …”
A hatosok a leghűségesebbek barátaikhoz, elveikhez, eszméikhez, a végsőkig kitartanak. Fő félelmük, hogy nem kapnak támogatást és útmutatást, hogy egymagukban nem tudnak fennmaradni. Fő vágyuk biztonságos támaszt találni. A hatosnak szüksége van „tekintély személyre”. Ez lehet ember, cég, irányzat, politika, egyház, stb. A hatosok azért szövetségesek, lojálisak, mert nem akarnak magukra maradni, mivel fő problémájuk a magabiztosság hiánya. Mivel úgy gondolják, hogy egymaguk nem rendelkeznek azzal a képességgel, hogy túléljenek, ezért keresnek olyan társat, eszmét, elvet, ahova kötődhetnek. Így teremtődik meg biztonságérzetük. A hatosok nagyon sokat gondolkoznak, állandóan pörög az agyuk, sosem pihennek gondolataik, sokat aggódnak. Mindig megpróbálnak felkészülni mindenre, ami várható. Agyukban, félelemből előre lepörgetik bármely esemény elképzelhető legtöbb megoldási módját, így nagy valószínűséggel, mikor valami meg fog történni, akkor erre a hatosok már felkészültek, erre már gondoltak. Sok hatos ezt úgy nevezi, hogy o intuitív. Pedig az teljesen más.
A hatos gondolkodását úgy értjük meg a legjobban, mintha több tudatuk lenne, azaz az agyukban egy 6 tagú bizottság döntene mindenről. Így fordulhat elő, hogy változik, ingadozik a véleményük, vagy patthelyzet alakul ki. A nyugati emberek több mint kétharmada hatos. Ezt maga a társadalom generálja. De ez jó is a rend irányítóinak, mert a hatost könnyű csatlakoztatni pártokhoz, irányzatokhoz, egyházakhoz. A hatos csak ritkán lesz szabad oroszlán. Ritkán kérdőjelez meg már működő képtelen rendszert.
A hatosok szeretnek vitatkozni, hihetetlenül jó a logikájuk, nagyon jól kérdeznek, kérdésre sokszor kérdéssel válaszolnak. Foglalkozásban olyan helyen sikeresek a hatosok, ahol gyors helyzetek vannak, gyorsan kell reagálni, vagy előre felkészültnek kell lenni lehetséges megoldásokra. Érzelmeik, belső konfliktusaik kiülnek az arcukra. Nem tudnak „bölcsen” hallgatni, könnyen kerülnek konfliktusba, hagyják magukat sok mindenbe belerángatni, provokálni.

A hatosok gyermekkora

A hatosok gyermekkorára jellemző, hogy felborult családi egyensúly volt a jellemző. Apa fizikai távolléte, hiánya, gyenge apa, domináns anya, a szülő nem tudta valamiért betölteni szerepkörét, és a gyermekben kialakult a félelem. A hatosok félelme a múltból táplálkozik, de ők a jövőre vetítik ki. A nők elférfiasodása korunk egyik komoly problémája. A nő régen csak úgy létezhetett, hogy eltartott volt, eleinte a szülők, majd a férj feladata volt a megélhetés biztosítása. Az elmúlt évszázadban valami megváltozott. A nők emancipálódtak, elkezdtek dolgozni, így kevesebb idő jutott a családra. A munkalehetőség oda vezetett, hogy a nők gondolkodása is megváltozott, hiszen most már nem kell megházasodjanak azért, hogy valaki eltartsa őket, hanem ok maguk megélnek. Az elmúlt két évtized során a fokozott iparosítás, automatizálás, tömegtermelés miatt rengeteg munkahely szűnt meg, és ez főleg a férfiakat érintette, hiszen a fizikai munkát váltotta ki az ipari fejlődés. A nők egy része családfenntartó lett, nyakukba szakadt a család eltartása a család nevelése és összetartása mellett. Ugyanakkor kialakult egy magas elvárás is, a társadalom el is várja, hogy egy nő úgy teljesítsen, akár egy férfi mind a munkahelyén, mind a vezetésben az utakon, illetve az élet minden területén.

Egészséges fázis

Az egészséges hatosok hihetetlenül nagy kitartással rendelkeznek, szívós munkával célba is érnek. A részletek nagyon fontosak, minden problémát alaposan körüljárnak, módszeresen felkutatnak, aprólékosan kidolgozzák a megoldást, legtöbbször több variációban. Az egészséges hatosok sokra értékelik a tudást, a becsületességet és ezt igyekeznek nyújtani másoknak is. A veszély iránti érzékenységük miatt „előre látják” a problémákat és felkészülnek rájuk. Szeretnek tanulni, főleg olyan dolgokkal foglalkoznak, ahol egyértelműek a törvények, szabályosságok. Kerülik az átláthatatlan helyzeteket, a kalandor magatartást. A hatos főnök jó a munkáltatónak, de kevésbé a beosztottnak, mert mindig többet kér a dolgozóktól, mint minimálisan szükséges lenne.

Egészségtelen fázis

Amikor a hatosok az egészséges fázisból elindulnak az egészségtelen fázisba, akkor egyre jobban igénylik a támogatást, bár ez a támogatás egyre nagyobb bizonytalanságot indukál. Ilyenkor szorongóak, bizonytalanok lesznek és legfőképpen borúlátók. Később a hatosok elkezdenek félni attól, hogy szövetségeseik nem támogatják eléggé őket. Elkezdik keresni szorongásaik okát. Ilyenkor megkeseredetté válnak, és cinikussá. Másokat hibáztatnak és gyakran hatalmi harcokba kezdenek. Utolsó előtti momentumként áldozatnak állítják be magukat. Úgy viselkednek, sőt ki is mondják, „mindent feláldoztam érted”. Később a hatosok aláássák saját létüket, reaktív viselkedésükkel válságot gerjesztenek maguk körül. Önmagukat kezdik büntetni.

Integráció-fejlődés, dezintegráció-visszafejlődés

Az integrációs, a kilences pozitív vonásainak átvételét jelenti. A hatosok úgy számolnak le félelmeikkel, hogy használni kezdik ösztöneiket, ezáltal egy belső stabilitáshoz jutnak, mely eddig nem volt jellemzőjük. Ilyenkor a hatosok képesek elfogadni embertársaikat olyannak, amilyenek, nem ítélik meg őket. Ez az igazi elfogadás. Ilyenkor a legsikeresebb a hatos, mert a kilenceshez hasonló lelki békéje és kiegyensúlyozottsága, egyesülve az „intuícióval” nagy segítséget jelent nagyobb kihívások esetén.
Dezintegrációkor a hatosok kezdik átvenni a hármasok előnytelenebb tulajdonságait. Ilyenkor még megszállottabbak lesznek, sokszor munkamániássá válnak. Igyekeznek alkalmazkodni, hogy fenntartsák társadalmi és anyagi helyzetüket. A hatosok ebben az állapotban kezdenek sikerorientálttá válni, ami siker a külső elismerést jelenti ez esetben. Igyekeznek úgy viselkedni, hogy másoknak ez tetsszen. Remélik, hogy elnyerik mások elismerését, tetszését. A hatosok is kezdenek versengeni, de nem önmaguk, hanem az eszmét, amihez csatlakoztak, versenyeztetik egy konkurens eszmével, munkahelyüket egy másikkal, stb. Gyakran megjelenik a dicsekvés, önmutogatás, saját felsőbbrendűségük bemutatása.


Ötös, a szakértő

Az ötös tipikus szójárása:

– „ezt még nem ismerem eléggé”
– „érzéseimet megtartom magamnak”
– „mindig valós információra támaszkodom”
– „sok időre van szükségem”
– „másokra hagyom a kezdeményezést”
– „szeretek egyedül lenni”
– „problémáimat majd én megoldom, ésszel”
– „ha felmerül egy kérdés, előbb utánanézek, csak azután beszélek”
– „sajnálom az időt és a pénzt a testem kényeztetésére”
– „nem tudok érzésekről, személyes dolgokról beszélni”
– „egyedül szeretek dolgozni”
– „nem értem hogyan tud működni a világ, hiszen az emberek tudatlanok”
– „szakértő vagyok”
– „néhány területen nem sokan tudnak nálam többet”
– „az idő nem számít”
– „az emberek bolondnak néznének, ha tudnák, mivel foglalkozom szombat este”
– „racionálisan dönteni, csak pontos információk alapján lehet”
– „nem szeretem az emberi normákat”
Az ötösök mindig szeretne mélyre hatolni a tudásban. Mindegy az, hogy makro világ, vagy mikro, élőlények, technika, vagy belső világuk. Mindig feltesznek egy kérdést, és arra keresik a választ. Nem fogadják el a készen kapható válaszokat, meg akarnak győződni azok igazságáról, sőt még mélyebben, még komplexebben bele akarnak látni a megoldásba. Az ötösök tudásvágya mögött egy mély bizonytalanság lakozik, azt hiszik nem képesek ugyanolyan jól csinálni dolgokat, mint mások. Egyszerűen csak meg akarják mutatni, hogy igenis, képesek arra, amire mások. Ahelyett, hogy belekezdenének valamibe, azt bizonyítandóan, hogy értenek valamihez, inkább visszavonulnak, bezárkóznak saját világukba és felkészülnek, tanulnak, informálódnak. Az ötösök sokat foglalkoznak megfigyeléssel, legyen az élet bármely területe. Sokat töprengenek, elmélkednek. Ahogy telnek információval, kezdik magabiztosnak érezni magukat. A megszerzett információt később kreatívan használják. Az ötösöknek szükségük van legalább egy olyan területre, amelyben szakértővé válhatnak. Itt igyekeznek a legjobbnak lenni.

Az ötösök gyermekkora

Az ötösök elmondása szerint, gyerekként nem érezték magukat biztonságban a családban. Érzésük szerint az volt a probléma, hogy szüleik nem tekintették egyenrangú partnernek őket, így először is visszahúzódtak, magukba fordultak, majd kerestek egy olyan területet, ahol információgyűjtés után okosabbak lettek, mint szüleik, és ekkor ki mertek állni a család előtt. Az ötös gyerekek csendesek, legtöbbször egyedül játszanak,nagyon jól le tudják magukat kötni a képzeletük segítségével,vagy belemélyednek egy-egy dolog tanulmányozásába, legyen az akár a hangyák élete. Az ötös gyerekek közül sok nyer folyamatosan matek vagy informatika versenyeket, vagy helyesírásban kitűnőek.

Egészséges fázis

Az egészséges ötösök megtanulják, hogyan lehet birtokolni ösztöneiket, azaz kezdik átvenni a nyolcasok jó tulajdonságait. A magabiztosság, melytől egyébként mentesek az ötösök, jó segítséget nyújt az életben, és ez a nyolcasok egyik fontos jellemzője. Ezek eredménye, hogy az ötösök kezdik használni tudásukat. Eddig elméleti emberek voltak, most azonban alkalmazni is tudják tudásukat. Olyan ez, mint amikor valaki nem csak tud valamit, de azt tanítani is tudja.

Egészségtelen fázis

Az ötösök úgy érzik, hogy kevés a tudásuk ahhoz, hogy ki merjenek állni az emberek elé, hogy kapcsolatokat létesíthessenek. Ilyenkor visszahúzódnak, tanulnak, információt gyűjtögetnek. Minimálisra csökkentik szükségleteiket, túlfeszítik magukat a munkájukban, ezért ingerültté válnak. Zavarja őket mások magabiztossága. Ha tovább romlik a helyzet, akkor az egészségtelen ötösök már nem képesek helytállni a világban, mindent elutasítanak kívülről, azonban ezzel együtt is egyre nagyobb félelmek gyötrik őket. Tele vannak sötét képzelgésekkel. Végső stádiumban el akarnak menekülni a világ elől, ilyenkor többfajta pszichotikus betegségbe menekülhetnek

Integráció-fejlődés, dezintegráció-visszafejlődés

Az integráció az esetükben azt jelenti, hogy átveszik a nyolcasok pozitív tulajdonságait, kiterjesztik egojukat (jó értelemben), azaz megszerzett tudásukat, információikat átadják másoknak. Sokan éppen ezzel válnak vezéregyéniségekké. Az egészséges ötös a megszerzett információt nem csak tárolja, hanem használja, alkalmazza, erre épít.
Dezintegrációkor, egészségtelen állapotban az ötös átveszi a hetes karaktertípus rossz tulajdonságait. Ennek következménye, hogy egyre szűkebb területre összpontosítanak, ami látószögük erős csökkenését eredményezi. Ilyenkor megfontolás nélkül vágnak bele előre nem látható következményekkel járó dolgokba. El kezdik a jövő homályában keresni boldogságukat. Nyugtalanok lesznek és zaklatottak, elzárkóznak a jelen problémái elől.


Hetes a felfedező


A hetes tipikus szójárása:

– „a cél szentesíti az eszközt”
– „ha az élettől citromot kapsz, készíts belőle limonádét”
– „semmiből nem maradhatok ki”
– „gyerünk, had pezsegjen az élet”
– „nálatok a fű se nő”
– „akarom”
– „mindig csak előre figyeljünk”
– „a dolgok mindig a legjobban alakulnak”
– „jó, ha az ember nem veszi úgy a szívére a dolgokat”
– „mindenkit kedvelek”
– „szeretek történeteket mesélni”
– „szeretem az életet”
– „szeretem jó kedvre deríteni az embereket”
– „pozitívan nézek a jövőbe”
– „inkább sok mindennel foglalkozom, mintsem egy dologgal részletesen”
– „próba szerencse”
– „ha már nem élvezem, abbahagyom”
– „jó dolog élni”
– „magával ragadnak az új dolgok”
– „bármit kipróbálok”
– „egész év karácsony”
– „több vidámságot”
A hetesek mindenért rajonganak, amit csak észrevesznek. Az életre derűlátóan figyelnek, kaland az élet, mint amikor a gyerek beszabadul a cukorkaüzletbe. Lendületesek, elevenek. Soha semmit nem fejeznek be!!! Fő vágyuk a boldogság, azonban erre oly módon törekednek, hogy a jelen problémáit nem hajlandók észrevenni. Nem foglalkoznak semmivel, ami a jelen. Ők a jövőben élnek. Mindig vizionálják a pozitív jövőt grandiózus tervekben, de aprópénzre nem tudják váltani. A hetesek nagyon gyakorlatiasak, sok mindennel foglalkoznak egyszerre, párhuzamosan futnak a szálak. Mivel a jelenből elmenekülnek a jövőbe, ezért sosem fejeznek be semmit. Ok akkor sikeresek, ha van valaki társuk, aki befejezi a jelenben terveiket

 A hetesek gyermekkora

A hetesek fő problémája az, hogy gyermekkorban megvonták tőlük az anyai gondoskodást akkor, amikor ezt ok még igényelték volna. Ennek sok oka lehetett: például megjelent egy kisebb testvér, vagy betegség jelent meg a családban (ő maga lett beteg, vagy az édesanyja), vagy az anyának dolgoznia kellett menni. Erre a hiányra a hetesek úgy reagálnak, hogy ok magukat gondozzák. Ettől még nem álltak közel édesanyjukhoz, azonban valamiért a tudatalatti úgy döntött, jobb, ha maga gondoskodik saját magáról. A gyerekek, ebben a fázisban átmenetileg játéktárgyakkal vigasztalták magukat. Felnőttkorban szintén ilyen „játékszereket” keresnek maguknak. Amíg ezeket próbálják megszerezni, addig el tudják nyomni belső frusztrációjukat.

Egészséges fázis

A hetesek általában kreatívak. Mikor két lábbal a földön járnak, akkor fantasztikus emberek. Ilyenkor komoly sikereket érnek el a világban. A hetesek csak akkor sikeresek, ha nem élnek az álomvilágukban. Nem elégednek meg mások eredményeivel, azokat felhasználva új dolgokat hoznak létre. A hetesek pozitív vonásaik közé tartozik, hogy feldobják, felpörgetik a világot. Egészséges állapotukban párhuzamos szálakon is sikeresen tevékenykedhetnek. Azonban ha elvesztik földi stabilitásukat, gyakran gabalyodnak saját dolgaikba. A párhuzamos szálak összeakadnak. A hetesek legfontosabb pozitívuma a pozitív életszemlélet fenntartásának képessége. Amíg ezt fenn tudják tartani, addig sikeresnek érzik magukat. Ha a helyi problémák elnyomják a pozitív életszemléletet, akkor kiesik a talaj a lábuk alól, és elmenekülnek az álomvilágukba.

Egészségtelen fázis

A hetesek, mikor kezdenek az egészségtelen fázisba kerülni, elkezdenek félni, hogy lemaradnak valamiről, ezért kezdenek nyugtalanná válni. Ennek következménye, hogy még jobban pörög az agyuk, igyekeznek még több dolgot, lehetőséget nyitva tartani a maguk számára. Felvillanyozzák környezetüket ötleteikkel, terveikkel. Ilyenkor szoktak magukkal ragadni olyanokat, akik az ötleteket készpénznek veszik, és emiatt csődbe megy életük, munkájuk. A hetesek ilyenkor már szétszórtak, mivel csak kapkodnak, nem tudnak semmire sem figyelni igazából még csak ötlet, terv szinten sem. Tovább súlyosbodva a helyzet: a hetesek egyre többet akarnak, azonban ha megkapják, sem elégülnek ki. Ezért kezdenek követelőzők lenni, ugyanakkor pazarlók, fölényesek, bűntudatukat tagadják. Úgy érzik, mások azért vannak, hogy az ő anyagi biztonságukat  megteremtsék.

Integráció-fejlődés, dezintegráció-visszafejlődés

A hetesek fejlődése azt jelenti, hogy kezdik felvenni az ötösök pozitív vonásait. Az agyuk pörgése lelassul, lecsendesül, ugyanakkor a kapkodás helyett az ötösök szakértői vonásai kezdenek megjelenni. Ilyenkor a hetesek képesek egy-egy dologban jobban elmélyülni, nem csak felületesen belekapni. A jobb elmélyülés azt eredményezi, hogy jobban kitartanak egy-egy dolog mellett, magyarul véghezvisznek olyan dolgokat, melyeket azelőtt nem. Ezáltal sokkal sikeresebbek lesznek.
Dezintegrációkor kezdik felvenni az egyesek bizonyos tulajdonságait. Elkezdenek keményen dolgozni, azonban ez komoly lelki válságot is okoz náluk, mert éppen ellentétes saját belső működésükkel. Az egyesekhez hasonlóan tovább erősödik az ego kiterjesztése, azaz akaratukat próbálják érvényesíteni másokon. Ha nincs igazuk, felemelik a hangjukat. A visszafejlődés jelei: szélsőséges szétszórtság, káros szenvedélyek megjelenése, meggondolatlanság, sértő viselkedés, infantilis reakciók, pánik, rémület.

Kilences a béketeremtő


A kilences tipikus szójárása:

– „nekem mindegy”
– „nem tud semmi sem felbosszantani”
– „ezzel majd holnap foglalkozom”
– „minél többet mondod, annál kevésbé csinálom meg”
– „mindig nyugodt vagyok”
– „mindig jól alszom”
– „semmi nem olyan sürgős, hogy ne várhatna holnapig”
– „ne mondd, hogy: csináld már”
– „utálom, ha molesztálnak”
– „ne macerálj”
– „nem hiszem, hogy fontos személy lennék”
– „ne sürgess”
– „jó, majd meglesz”
– „az idő mindent megold”
– „ráérünk mi arra még”
– „mindig ma van”
– „sohasem tudok azzal foglalkozni, amivel én akarok, mert mindig valami mást kell tenni”
– „sose volt úgy, hogy valahogy nem lett volna”
– „mindjárt”
– „ha neked ez kell”
– „ha neked így jó, nekem is jó”
A kilencesek a béketeremtők, ugyanis legnagyobb igyekezetük arra irányul, hogy megteremtsék a külső és a belső békét. Fő félelmük a veszteségtől, elkülönüléstől való félelem. Ezek az emberek gyakran spirituális útkeresők, akik szeretnek kapcsolatot teremteni a kozmosszal és a többi emberrel. Érdekes ellentét, hogy amellett, hogy a kilences a spirituális világ felé orientálódik, mégis cselekedeteit az ösztönök vezérlik és ereje, nyugalma saját testében gyökerezik. A kilencesek visszahúzódnak élénk fantáziájukba, és mikor nem hasznosítják belső energiáikat, akkor ez az energia pangani kezd, és saját maguk ellen indul. Azonban, amikor egyensúlyban vannak, akkor ösztönük és belső stabilitásuk, energiájuk révén egy hatalmas folyamként könnyen elérik céljukat és magukkal tudnak ragadni bárkit, bármit. A kilences az enneagram koronája, mert az egészet magába foglalja. A kilencesek rendelkeznek a nyolcasok erejével, a hetesek kalandozási hajlamával, a hatosok kötelességtudatával, az ötösök intellektualizmusával, a négyesek kreativitásával, a hármasok vonzerejével, a kettesek nagylelkűségével, az egyesek idealizmusával. Ezzel együtt a kilences csak egyvalakire hasonlít, a kilencesre.

A kilencesek gyermekkora

Sok kilences gyermek számol be arról, hogy boldog gyermekkora volt, pedig ez nem mindig igaz. A családi konfliktusok esetén a kilences gyermek megtanulta, hogy háttérbe húzódott, mondván van elég baj a családban, legalább „én ne zavarjak”. A kilences gyerekek megtanulták, hogy ha nem érvényesítették túlságosan magukat, akkor le lehetett csillapítani a család felnőtt tagjait. Ezekre a gyerekekre mondták a felnőttek, hogy áldott jók, nincs velük semmi probléma. Mindezek következménye, hogy a kilences gyerekek soha nem tanulták meg jogaikat érvényesíteni, így nem is nagyon fedezték fel képességeiket, lehetőségeiket. Ok inkább háttérbe húzódtak a saját világukba, megtanultak vizualizálni, haragjukat és akaratukat elfojtani.

Egészséges fázis

A kilencesek legnagyobb előnye, és a bennük rejtőző hatalmas erők forrása a lelki béke, kiegyensúlyozottság. A kilencesek úgy tartják, hagyni kell másokat is létezni, teszik ezt végtelen türelemmel. Míg a többi típus lélekben kiegyensúlyozatlan és energiáinak egy része arra használódik el, hogy magával viaskodik, az egészséges kilences nyugodt és laza, nem kapkod. Az egészséges kilencesek nyugodtak, kitartóak, biztosan haladnak céljuk felé. Akaraterejük nagy, határozottak, páratlan belső stabilitással rendelkeznek. Képesek ítélkezés nélkül „bölcsen” hallgatni, a helyzetet igyekeznek pozitívan értelmezni.

Egészségtelen fázis

Az egészségestől az egészségtelen fázisba haladva, a kilencesek a külső konfliktusok dacára úgy igyekeznek megtartani belső békéjüket, hogy igazodnak másokhoz. Ennek következménye, hogy nem vitatkoznak, ha saját érdekeiket meg kellene védeni, így sok olyan igent mondanak, amit nem kellene, sok „békát le kell nyeljenek”. Elvesznek a kényelmes rutinfeladatok végzésében, elpepecselnek, nem akarják észrevenni a problémákat. Amikor már kénytelenek lennének szembenézni a problémákkal, kezdenek depressziósok lenni, fásultak, akár emlékezetkiesésben is szenvedhetnek. Végső esetben tudatuk több alszemélyiségre eshet, így ki tudják küszöbölni valós tudatukat.

Integráció-fejlődés, dezintegráció-visszafejlődés

A kilencesek fejlődése azt jelenti, hogy felveszik az egészséges hármasok jó tulajdonságait. Ekkor döbbennek rá, hogy micsoda belső erővel és képességekkel rendelkeznek. Az integrálódó kilencesek azt tapasztalják, hogy energiájuk fokozódik, szinte kifogyhatatlan. Eddig féltek megszólalni, most azt tapasztalják, hogy mások egyenesen keresik a társaságukat. Az integrálódó kilencesek szinte sugározzák az energiát, és vonzzák az embereket. Megtanulják, hogy kiálljanak magukért, rátalálnak önmaguk fejlesztésének módjára, szívük szeretete és erőssége legyőzhetetlen gyógyító erővé válik a világban.
Dezintegráció alkalmával a kilencesek a hatosok tulajdonságait kezdik átvenni. Hirtelen elkezdenek aktívak lenni. A félelem kezdi el működtetni őket. Megszűnik a látszólagos belső stabilitás. Vészjelek a kilencesek estében: súlyos problémák tagadása, csökkenő vitális kapacitás, alkalmatlanság érzése, másoktól való függőség, elveszettség érzése, depresszió, zavartság.


Nyolcas a főnök (keresztapa)


A nyolcas tipikus szójárása:

– „téged meg milyen fából faragtak?”
– „majd én megmondom, hogy mi lesz itt”
– „majd én megmutatom nektek”
– „vagy megszokik, vagy megszökik”
– „úgy nézel ki, mint egy nyálas buzi”
– „nekem senki ne mondja meg, hogy mit tegyek”
– „ami nem tetszik, azt megmondom”
– „asszonynak konyhában a helye”
– „élvezem a hatalmat”
– „gyenge ember, gyáva ember”
– „megvédem azokat, akik hozzám tartoznak”
– „az önvizsgálat semmit sem ér”
– „nincs alku”
– „ez volt az utolsó szavam”
– „azt nem hagyom annyiban”
– „engem nem lehet sarokba szorítani”
– „ha harc, hát legyen harc”
– „mindenért meg kell küzdeni”
– „ne feszítsd túl a húrt”
– „nekem ne feleselj”
– „le is út, fel is út”
– „nem vertem meg többször az asszonyt, mint ahányszor megérdemelte”
A nyolcasok szeretik a kihívások, szinte szárnyalnak, ha feladatot kapnak. Mind fizikai, mind szellemi adottságaik alkalmassá teszik őket arra, hogy a kihívásoknak megfeleljenek. A nyolcasok legnagyobb félelme, hogy bántják őket, mások irányítása alá kerülnek, megsértik a függetlenségüket. Ebből fakad fő vágyuk is,, megvédeni önmagukat, alakítani saját életútjukat. Énképük azt sugallja, hogy akkor jók, ha erősek és urai a helyzetnek. A nyolcasok nagy akaraterővel, vitalitással rendelkeznek. Akkor érzik a legjobban magukat, mikor ezeket alkalmazni tudják. Munkájuk eredménye, hogy látható változást eredményeznek a környezetükben. Minden karaktertípus közül ők a legönállóbbak, igazi kemény legények. Tudják, hogy a külső környezet mit gondol róluk, azonban a legtöbbször ez nem hat rájuk, nem befolyásolja őket. A nyolcas védi, segíti azt, aki őt elfogadja főnöknek, aki támogatja őt.

A nyolcasok gyermekkora

A nyolcasokra jellemző, hogy már fiatalon felnőtté kellett válniuk. Ezt gyakran okozta szerencsétlenség, háború, vagy csonka családi háttér. Előfordul még a veszélyes környék hatása is, bandák, háborús övezet, stb. Az olyan nyolcasok, akikre mindez nem volt jellemző, azok is beszámolnak arról, hogy ismeretlen okok miatt 3-4 éves korukban is már meg kellett védeni jogaikat erővel. A nyolcasok úgy érzik kis gyermekkorukban is, hogy csak akkor maradhatnak életben, ha erősek és megvédik magukat. A gyermek nyolcasok hamar védőpajzsot emelnek maguk köré, és azt szinte sosem engedik le. A gyerek nyolcasok sokat küszködtek az elutasítottság, az elárultság érzésével, azonban nem vonultak vissza, hogy nyalogassák sebeiket, hanem kardot rántottak és indultak, hogy megmutassák, ki az úr. A nyolcas gyermekek így hamar magányos lázadókká váltak, akikre gyakran rásütik a fekete bárány bélyeget.

Egészséges fázis

A nyolcasok a határozottság mintaképei. Lelki örömöt okoz nekik, ha építő jellegű tevékenységeket végeznek, alkotnak. Ez újabb belső erőt ad számukra. Vezetőként pozitívum a gyakorlatiasság. Nem elméletben okoskodnak, hanem megmondják, megmutatják, hogy mit, hogyan gondolnak. A hetesekkel ellentétben, akik mindenbe csak belefognak, a nyolcasok szeretnek mindent az elejétől a végéig elvégezni. Az egészséges nyolcasok ránéznek egy szemétkupacra és meglátják, hogy milyen vállalkozást lehet belőle indítani. Főnökként meglát egy szétszórt, szétesett fiatalembert és meglátja benne, hogy milyen munkára alkalmas. Képesek másokat arra sarkallni, hogy mindenki a legjobbat hozza ki magából. Szavuk törvény, becsületük mindennél fontosabb. Ha valamire kezet adnak, akkor az többet ér bármilyen írásnál. Személyes sérelemként élik meg, ha ártatlanul bántalmaz a világ valakit, valakiket. Ilyenkor a gyengébb védelme érdekében közbeavatkoznak.

Egészségtelen fázis

Az egészségtelen fázis felé indulva a nyolcasok kezdenek attól félni, hogy nem képesek ellátni saját védelmi feladataikat, ezért kezdenek ravaszabbá válni, elkezdenek versengeni, ugyanakkor saját maguk még jobban visszavonulnak a maguk köré vont védvonalak mögé. Ilyenkor a nyolcasok úgy érzik, hogy nem kapják meg az őket megillető tiszteletet, ezért igyekeznek kihangsúlyozni saját fontosságukat. Hatalmukat felhasználják, hogy másokat meggyőzzenek saját nagyságukról. Úrrá lesz rajtuk a dicsekvés, blöffölés, tarthatatlan ígéretek osztogatása. Ebben a fázisban alakulnak igazi diktátorokká. Ahogy romlik a helyzet, az egészségtelen fázisban az emberek kezdenek fellázadni a nyolcasok zsarnoksága ellen, akik úgy érzik ok törvények felett állnak, ezért nekik mindent szabad. Gyakran nyúlnak törvénytelen eszközökhöz.


Integráció-fejlődés, dezintegráció-visszafejlődés

Az egészséges nyolcasok a kettesek pozitív vonásait kezdik átvenni. Ilyenkor megtanulják kitárni a szívüket, lebontják az őket körülvevő védőfalakat. Mindenezek következménye, hogy az ilyen nyolcasok nagyon jó vezetők lesznek. Elismerik kollégáik, beosztottjaik munkáját, teljesítményét. Tudnak keményen dolgozni, de ugyanakkor megtanulnak pihenni, lazítani, nem hajtja őket belső görcsös tenni vágyás.
Egészségtelen állapotban a nyolcas a stressz hatására kezdi felvenni az ötös rossz tulajdonságait. Elbújnak a konfliktusok elől, hogy kidolgozzák saját stratégiájukat, összeszedjék magukat. Ilyenkor órákat töprengenek, olvasnak, információkat gyűjtenek, mindent alaposan átrágnak. Hajlamosak arra, hogy minimálisra csökkentsék igényeiket, kényelmüket, egyszerűen elhanyagolják magukat. Végső esetben teljesen kívülállók lesznek. Ilyenkor nem sok esély mutatkozik már a visszatérésre.


Egyes, a maximalista (reformer)


Az egyes tipikus szójárása:

– „én tudom, mit hogyan kell megcsinálni”
– „mindenki lusta, és munkakerülő”
– „valami vagy fekete, vagy fehér, átmenet nincs”
– „állandóan javítom, fejlesztem magam”
– „bosszant, hogy jobban is mehetnének a dolgok, mint ahogy mennek”
– „utálom elpocsékolni az időmet, mikor fontosat is tehetnék”
– „sokszor bosszankodok azon, hogy nem vagyok elég hatékony”
– „sokszor apróságokon bukik meg fontos dolog, ez bosszantó”
– „nem tudok lazítani, mindig figyelnem kell”
– „fontos, hogy igazam legyen”
– „mások ridegnek tartanak, pedig én csak teszem a dolgom”
– „belső kényszerem, hogy egyre javítsam magam”
– „az embernek tökéletesnek kell lennie”
– „a laza világ maga az anarchia”
– „az emberek lusták és felelőtlenek”
– „alapos vagyok”
– „gyűlölöm a hibákat”
– „gyűlölöm azt, aki hibázik”
– „ez a helyes”
– „ez nem helyes”
– „szabályok nélkül nem lehet élni”
Az egyes maximalista magával szemben, embertársaitól pedig elvárja, hogy az o maximalista normái szerint éljenek, dolgozzanak. Azért is reformerek, mert küldetéstudatuk van, hogy jobbá tegyék a világot. A történelemben sok egyes van, aki reformerként mutatta meg az utat, feláldozva saját kényelmes életét, megélhetését. Küldetésük, hogy csökkentsék magul körül a szervezetlenséget, rendetlenséget. Az egyesek sokat töprengenek tetteik helyességén, és igyekeznek magyarázatokat keresni, hogy igazolják cselekedeteik helyességét. Külső megfigyelő ridegnek, merevnek látja az egyeseket, azonban belülről ok ezt nem érzékelik, nekik az a fontos, hogy rend legyen, illetve legyen, aki a rendet létrehozza és fenntartja, azaz ok maguk. Az egyesek szigorúak magukhoz, mondván így egyre tökéletesebbek lesznek. A valóságban azonban hosszú idő alatt saját szabály és norma dzsungelűkbe kerülnek, melyből nem tudnak kiszabadulni.

Az egyesek gyermekkora

Az egyesek igyekeztek jó gyermekek lenni, igyekeztek igazolni létezésük jogosságát, hasznosságát. Ok hamar felnőtté érnek, nem voltak igazi gyerekek, számukra gyereknek lenni kicsinyes, komolytalan. Úgy érezték szüleik sokat várnak tőlük, ezért igyekeztek hősökké nőni. Az egyesek úgy érezték gyermekként, hogy elveszítették domináns szülőjüket, ezért maguk kezdtek apáskodni maguk felett, azaz másra nem hallgattak, csak saját magukra. Az egyesek úgy érzik, többre kell vinniük, mind szüleik, ezért szigorúbb szabályokat alkotnak, nagyobb elvárásokat támasztanak saját magukkal szemben, mint szüleik.

Egészséges fázis

Az egyesek nem szeretik a hazugságot, igyekeznek mindig őszinték és becsületesek lenni. Ők életükkel igazolják, hogy amit mondanak, azt úgy is gondolják. Nem csapnak be senkit, és nem állítanak magukról olyat, ami nem igaz, azaz személyes jó példával élnek. Igyekeznek mindenkivel igazságosan bánni, senkit meg nem sérteni. Az egészséges egyeseket nem hajtja személyes nyereségvágy, gyakran lemondanak saját kényelmükről egy ügy érdekében. Ők bátran szigorítanak a szabályokon, ha úgy látszik, ez hosszútávon megtérül. A széles néptömegek ilyenkor nem értik meg őket, sőt ellenük fordulhatnak, ahogy ez a történelemben rendszeresen lenni szokott. Mivel nagy önfegyelemmel rendelkeznek, és pontosan tudják, mit akarnak, az egyesek általában látható sikereket érnek el, mely sikerek országok, népek előrehaladását is jelentik.

Egészségtelen fázis

Az egyesek egészségtelen fázisukban attól kezdenek félni, hogy az általuk kialakított szabályok senkit sem érdekelnek, ezért egojuk kiterjesztésével igyekeznek mindenkit meggyőzni igazukról. Megszállottakká válnak, nem engednek igazukból. Félnek attól, hogy mások elítélik, hogy nem hűek saját szabályaikhoz. Komoly lelki problémát okoz, hogy nem ismerik el korszakalkotó szabályrendszerüket, esetleg bírálják is azokat, mondván túl merev, tarthatatlan, élhetetlen. Az egyesek nagyon egészségtelen fázisukban kezdik elhinni, hogy eszményképeik, szabályaik helytelenek, és nem is a rend fenntartását szolgálják. Ekkor már nagyon beszűkül látóterük. Sem kompromisszumra, sem vitára nem hajlandók. Kezdik kielégíteni a szigorú szabályok miatt addig elfojtott vágyaikat, bár kifelé hangoztatják eddigi értékrendjüket, igaz már nem nagyon hisznek benne. Inkább demagógok lesznek. Végső fázisban elveszítik ellenőrzésüket szabályaik felett és pont az ellenkezőjét teszik, mint amit valamikor képviseltek.

Integráció-fejlődés, dezintegráció-visszafejlődés

Az egyesek fejlődése azt jelenti, hogy az egészséges állapotból előremozdulnak, és átveszik a hetesek jó tulajdonságait. Ilyenkor csökken a konokságuk, jobban odafigyelnek a kínálkozó lehetőségekre, rájönnek, hogy élet nem csak a szigorú szabályok mögött van. Bátran terveznek, a biztonságot jelentő szabályok mögül ki mernek nézni a bizonytalan jövőbe.
Dezintegrációkor stressz esetén az egészségtelen egyesek kezdenek úgy „működni” mint a négyesek, azaz igyekeznek visszavonulni, elzárkózni a világ elől. Azonban egyes lévén, túl sok szabályt, korlátot építettek ahhoz, hogy mindez csak vágy legyen, és fizikailag ne tudjon megvalósulni, azaz eléggé gátlásosak ilyen esetben. A stressz hatására, a négyesekhez hasonlóan, kezdik úgy érezni, hogy senki sem érti meg őket, pedig jót akarnak. Ekkor kezdenek visszahúzódóvá válni. Ha ez tovább fokozódik, akkor felmentést adnak maguknak saját szabályaik alól eleinte alkalmanként, később rendszeresen. Az egyesek igazán akkor vannak bajban, mikor merevek, rugalmatlanok, álszentek, kiábrándultak, levertek, állandóan dühösek, és egyre szigorúbb szabályokkal büntetik saját magukat.


Összefoglalva

A 7,8,3-as karakterek az ego kiterjesztők. Ők különböző indíttatásokból, saját védelmük érdekében rákényszerítik akaratukat a környezetükre. A stresszre, a problémákra énjük kihangsúlyozásával reagálnak. Mindhárom típusnál problémát jelent saját érzéseiknek a feldolgozása. Ezek a karakterek úgy reagálnak, hogy „én” vagyok a központ.
.
.
Az 1,2,6-os karakterek az engedelmesek. Nekik fontos, hogy hasznosak legyenek. Ok a gyermekkorban megtanult szabályoknak próbálnak meg engedelmeskedni. Így az engedelmesség nem feltétlenül azt jelenti, hogy másoknak engedelmeskednek, hanem saját szabályaiknak, s azok szerint élnek, döntenek, cselekszenek.
.
.
A 4,5,9-es karakterek a visszahúzódók. Ők az álmodozók, akiknél gyakran keveredik a vizualizált valóság a materializált valósággal. Mindhárom típus stressz esetén eltávolodik a valóságtól, visszamenekül saját világába.
.
.
.
Alapszabály

SOHA SENKI NEM TUD KILÉPNI A KARAKTERÉBŐL, SOHA SENKI NEM TUD KARAKTERT VÁLTOZTATNI. Az egyetlen mozgástér az integráció-dezintegráció. Például a négyes karakter magában hordozza karaktere jellemzőit, mikor integrálódik felveszi az egyes pozitív vonásait és a négyes karaktere kiegészül ezekkel a pozitív képességekkel, azaz több lesz mint a négyes alapjáraton, egy kibővült képességekkel bíró négyes. Neki ez a siker. Mikor dezintegrálódik, felveszi a kettes negatív vonásait, azaz négyes karaktere kiegészül ezekkel a negatív képességekkel és így éli a szerepét. Nincs az a módszer, amivel a négyest hármassá tudnánk alakítani!!! Ez azért fontos, mert napjaink slágere a hármas, a sikeres. MEG KELL ÉRTENI, HOGY NEM VAGYUNK EGYFORMÁK, MINDENKINEK MÁS-MÁS A SIKER FOGALMA, JELENTÉSE. NEM LEHET EGY KAPTAFÁRA ALAKÍTANI AZ EMBEREKET. A mezőn végtelen sok virág van, és ettől egész, ettől szép. MEG KELL TANULNI MEGÉRTENI ÉS ELFOGADNI A MÁSIK EMBERT, MERT Ő IS A VÉGTELENÜL INTELLIGENS LÉTEZÉS EGYEDI MEGNYILVÁNULÁSI FORMÁJA.

A hatos és a politika

A demokrácia következménye, hogy a politikában résztvevők többsége hatos. Ők azok, akik mindenképp keresnek egy tekintélyszemélyt, ami például egy párt. Másfelől a demokrácia az intézményrendszerein keresztül megfogja azokat a nyolcas, egyes, hármas karaktereket, amelyekre mondhatnánk, hogy diktatúrát tudnak kialakítani. A hatos nagyon lojális és sikerre tud vinne eszméket, amiben bízik. A sok hatos közszereplő viszont egy érdekes helyzetet gerjeszt, a lassú, nehézkes döntésekét. Tudjuk, hogy a hatos olyan, mintha az agyában egy bizottság ülésezne állandóan, és folyamatosan. Ennek a külső megnyilvánulása, hogy a politikai vezetők egyszemélyben nem döntenek, hanem mindenre bizottságot hoznak létre. Viszont a végtelen számú bizottság munkája lassú, és sokszor inkább iszapbirkózásnak tűnik. Belgiumi egyetemen tanították, hogy egy kellően nagy cég, vagy államapparátus olyan mint egy dinoszaurusz, mire a farkától a fejéig ér az inger, kipusztul. Valahol a kettő között az igazság. A skála egyik végén a diktatúra, a másik végén a hatosok által meghatározott bizottságok konszenzusa. Egyik véglet sem jó.

A hatos és a globalizáció

A globalizálódó világ szintén generálja a hatosokat. Hogyan? A cég igyekszik függőségi viszonyt kialakítani közte és a beosztott között. Fizetésen kívül sok mindent ad (szabadidős programok, baráti kapcsolatok, nyaralás, hobbi, stb.), és cserébe egyet kér, a lojalitás. Egy-két évtized alatt olyan függőség tud kialakulni, hogy a dolgozó úgy érzi, nincs világ a cégen kívül. Nap mint nap hazaviszi ezt az infót, akarva-akaratlanul tovább is adja családjának és a gyerekei is átveszik ezt a függőségi érzést. Az otthoni légkör teljesen megfelel a hatos gyerekek kialakulásához (domináns szerepkör be nem töltése, függőségi érzés, bizonytalan jövőkép), akik képezik majd a jövő nemzedéket. Egy hatos több évi munka után, nehezen mond fel munkahelyén, nagyon lojális, mindenre hajlandó, fát lehet vágni a hátán. Agy multinak ilyen munkavállaló kell.

Összeférhetetlenség

Bizonyos karakterek jól kiegészítik egymást, viszont mások nehezen léteznek együtt. Például a négyes, ötös, kilences megvan egymással, nagyon jó egy hatos – kilences házasság, illetve a kilences szinte minden karakterrel ki tud jönni, lévén kaméleon. A két dudás egy csárdában elv érvényesül, nagyon nehéz két hatos együttléte, lévén hogy kiidegezik, félelmekbe kergetik egymást. Két hármas addig verseng egymással, míg bele nem betegszik, két kilences pedig könnyen átesik a lusta Garfield szerepkörbe. Legjobb, ha megismerjünk magunkat, családunkat, barátainkat, munkatársainkat, így megértjük, hogy mit várhatunk tőlük, megértjük, hogy ők mit várnak tőlünk. legjobb, ha elfogadunk mindenkit olyannak, amilyen és nem akarjuk őket megváltoztatni, mert nem lehet. Lehet viszont segíteni őket, hogy karakterük integrálódjon és ne dezintegrálódjon.

Nincs jó és nincs rossz karakter.

Az egyes karakter, a reformer, lelkiismeretes, mélyen érzi mi a helyes és mi a helytelen, útmutató, hatalmas önfegyelemmel rendelkezik, igazi fáklya, útmutató. Azonban a túl sok belső szabály, illetve az abszolút igazság birtoklásának gondolata, gyakran nehézzé teszi vele a közös munkát, esetleg családi életet. Ilyen karakter: II. János Pál pápa, Margaret Thatcher, Harrison Ford.*
A kettes karakter, a segítő, együtt érző, jószívű, segítőkész, barátságos, kedves. Azonban mikor túlzásba esik, bűntudatot ébreszt, érzelmileg zsarol. Ilyen karakter: Teréz anya, Barbara Bush.*
A hármas, a sikerorientált, magabiztos, energikus, magas önértékeléssel, népszerű, realista, sok pénz folyik át a kezei között (sokat keres, sokat költ). Mikor túlzásba esik, azt várja mindenkitől, hogy ugyanilyen legyen. Mivel a hasonló karaktereket vonzza be, ezért vetélytársairól sokszor azt hiszi, hogy barátai, ezért sokat csalódik ezen a téren.  Ilyen karakter: Bill Clinton, Tom Cruise, Sharon Stone, Arnold Schwarzenegger, Schobert Norbert és felesége Réka.*
A négyes, az individualista, érzékeny, intuitív, kreatív, finom, tapintatos, jószívű. Mindenkit megért, jó terapeuta. Egyéni, hű érzéseihez. Mikor rossz állapotában található, akkor érzelmileg megbénul, önmarcangoló életet él, szégyenkezik saját maga miatt és belsőleg összezavarodik. A négyessel nem könnyű együtt élni, az ötös, a kilences, vagy egy ego kiterjesztő nyolcasnak azonban sikerülhet.  Ilyen karakter: Michael Jackson, Roy Orbinson, Maria Callas.*
Az ötös, a szakértő, szellemileg éber, kutató, lényeglátó, egy-egy terület igazi szakembere. Nála többet senki nem tudhat az adott területről. Mikor túlzásba esik, elszakad a valóságtól és olyan mélyre jut az adott szakterületen, hogy észre sem veszi, hogy van élet azon kívül is. Ők az elismert, sikeres kutatók, akik “néha kenyeret sem tudnak venni a boltban”. Ilyen karakter: Albert Einstein, Stephen Hawking, Bill Gates, Stephen King, Vincent van Gogh.*
A hatos, a lojális, állhatatos, meggyőződéses, szeretetteljes. Maximálisan kiszolgál egy-egy eszmét, mozgalmat, végtelen munkabírású, maximálisan lojális. Semmit nem kérdőjelez meg. Rossz állapotban kisebbrendűségi érzés gyötri, elveszti a tekintélyszemélyt, bár ereje és tudása korlátlan mégis fél a jövőtől. Ilyen karakter: George Bush, Tom Hanks, Diana hercegnő, Julia Roberts.*
A hetes, a felfedező, fogékony, lelkes, extravertált, élénk, könnyen teljesít, könnyen él el sikereket. Rossz állapotában csak a jövőben él, a jelent nem is veszi észre. A hetes a jó haver, viszont egész életében ilyen lesz. Aki férjként többet akar egy vicces jó havernál, az válasszon más karaktert. A hetes karakter jellemzője, hogy nem tud bánni a pénzzel, egyszerűen elfolyik a kezei között. Ezért nem tanácsos, hogy vállalkozását egymaga vezesse. Ilyen karakter: Mozart, Arthur Rubinstein, Federico Fellini, Robin Williams, Elton John, Liza Minelli, Bruce Willis.*
A nyolcas, a keresztapa, mindig jól érvényesül, magabiztos és erős.  Jó vezető, jó probléma megoldó. Szeret és oltalmaz. Segít és vigyáz másokra. cserébe elismerést vár, nyilvánvaló módon. Rossz állapotában kemény diktatúrát hoz létre, mely szenvedést okoz minden ebben élő személynek. Ilyen karakter: Mihail Gorbacsov, Indira Gandhi, Marlon Brando, Lee Iacocca, Frank Sinatra, Fidel Castro, Szaddam Husszein, Bonaparte Napoleon.*
A kilences, a béketeremtő, fogékony, elfogadó, érzelmileg stabil, nem aggódik, türelmes. Segítőkész, gyógyító, nyugtató hatással van másokra. Rossz állapotában nem akar semmivel sem foglalkozni, levertté és fásulttá válik, ő lesz a lusta Garfield. Ilyen karakter: Ronald Reagan, II. Erzsébet királynő, Kevin Costner, Janet Jackson. *
*A külföldi karakter példák forrása: Don Richard Riso -Russ Hudson: Személyiségtípusok.


Nemzetek karaktere


Az egyedi emberekhez hasonlóan a nemzeteknek is van karaktere. A nemzet karaktere nem egyenlő az állampolgárai karakterének összegével. A nemzetek karaktere ugyanúgy a nemzeti gyerekkorban alakult ki, a megélt élmények alapján. Egy több országos szövetség sikere azon múlik, hogy mennyire tudnak együttműködni a karakterek. Egy ilyen “apróság” például eldönti az EU létét. Részletek a “Merre tovább Magyarország” c. résznél.
Egyes, maximalista: iszlám országok, Svájc.
Kettes, segítő: Olaszország
Hármas, sikerorientált: Amerikai Egyesült Államok
Négyes, különc: Magyarország
Ötös, szakértő: Anglia, régi Kína
Hatos, szövetséges: Japán, Németország
Hetes, felfedező: Franciaország
Nyolcas, főnök: Irak, Szicília, Oroszország, ősi cigány kultúra
Kilences, béketeremtő: India, Görögország


  1. Ahogy gazdálkodunk, élünk adottságainkkal

Az élet napi szintű megélése azt jelenti, hogyan valósítjuk meg karmánkat, figyelembe véve adottságainkat, azaz hogyan gazdálkodunk saját magunkkal, saját erőforrásainkkal, mennyire játsszuk jól a szerepünket.
Mikor valaki nagyon alacsony szinten éli saját karmáját, azaz a szerep, amit játszik, eléggé távol áll az eredeti forgatókönyvtől, akkor megmagyarázhatatlan és ijesztő betegségek tudnak megjelenni, melyeket semmilyen gyógyszer nem szüntet meg, sőt még az olyan spirituális technikák, melyekkel neki lehet menni a karmának, még azok sem szűntetnek meg. Aztán amikor a páciens kikerül az élet forgatagából, el kezd magával foglalkozni, akkor szembesül az élet igazi mivoltával. Ahogy egyre jobban kezdi élni a karmáját, úgy egyre jobban gyógyul betegsége, valamilyen „megmagyarázhatatlan” ok miatt. Aki nagyon mélyre megy, az nagyon magasra tud jutni.
A betegség nem más, mint egy villanypásztor. Igyekszik minket a saját kijelölt utunkon tartani. Mindenkinek más és más a kijelölt útja, bár vannak közös szakaszok. Ezért nem igaz az, hogy mind ugyanazon az úton kell haladjunk. Meg kell érteni, hogy nem arra kell menni, amerre nekünk jobban tetszik, hanem amerre a mi utunk tart. Az emberek többsége ezt nem hajlandó sem megérteni, sem megvalósítani. Ezért a legtöbben „rásülnek” a villanypásztorra mint szúnyog a szúnyogriasztó kerti lámpára. Egyszerűen életük árán is ragaszkodnak a saját illúziójukhoz.
Egy ideje Magyarországon is elérhető a Német Új Medicina (GNM), Hammer doktor munkássága. Ez az egész nem más, mint megfigyelés. Nincs benne semmi misztikus, utópisztikus, semmi bizonyítás. Csak egyszerű megfigyelés, mint az, hogy az alma leesik a fáról. Hammer doktor megfigyelte, hogy egy nem várt lelki (pszichés) sokk, milyen szervi elváltozásokat okoz. Részben saját problémájából indult ki, részben napi szinten munkahelyén több száz majd több ezer daganatos beteget kezelt. Tapasztalatait egy atlaszban foglalta össze.
Munkásságából megtudhatjuk, hogy a gombák, baktériumok, vírusok nem ellenségek, hanem aktív végrehajtói egy-egy folyamatnak, melyet a szervezet tudatosan elvégez. Nem ők okoznak betegségeket, hanem ők az eltakarítók, lebontók, ezért találkozunk mindig velük.
Továbbá minden szervhez és rendszerhez adott típusú lelki problémák köthetők, a fizikai betegségből vissza lehet következtetni a probléma jellegére, majd azt megoldva elkerülhető a további betegség.

Az Új Medicina fogadtatása


Az elmúlt 30 évben Hamer doktor felfedezéseit több mint 40.000 önkéntes esettörténettel igazolták. A Wiener Neustadti Bíróság elismerte, hogy öt év elmúltával 6.500 rákbetegből közel 6.000 életben van (90%), ráadásul ezek olyan daganatos betegek voltak, akikről már lemondtak.
Nyilván sok döntéshozóban maga ez az információ sokkoló tényezőként hatott, így Hamer doktort meghurcolták, nemzetközi szinten, középkori módszerekkel büntették, börtönbe vetették, mindezt a 90-es évek modern Európájában.
Egyfelől azt mondja egy ősi közmondás, hogy semmi sem állíthatja meg azt, aminek itt az ideje, másfelől kár félni a felfedezéstől, hiszen maga az új medicina nem gyógyít, hanem felvilágosít, tanít. A betegség fizikai szakaszában szükség van orvosokra, kórházakra, gyógyszerekre, szükség van gyógyításra. Jelen egészségügyi rendszerek úgyis maximálisan túlterheltek, bőven marad munkája mindeninek, ha ez emberek 10%-a el kezd tudatosabban élni, és akkor nagy számot mondtam.
A módszer hatékonyságát bizonyítja, hogy Izraelben ezt a módszert hivatalosan is alkalmazzák az egészségügyi ellátó rendszerben. Ők tudnak valamit …

Az Új Medicina haszna


Megmutatja az egyértelmű összefüggést a lelki okok és testi elváltozások között. Nem gyógyít, hanem felvilágosít, tanít. Ez az igazi prevenció. Nyilván akut fázisban szükség van kórházra, orvosra, gyógyszerre, de ezek nem oldják meg a páciens krónikus problémáját. Meg kell tanulni, hogy a betegségnek mindig van értelme. A betegség nem egy szennyes zsebkendő, amit ott hagyunk az orvosi rendelő kukájában, hanem magunknak kell azt tisztára mosnunk. Sőt arra is kell vigyázzunk, hogy többet ne piszkoljuk be.
Az új medicina az életről szól, megfigyelésen alapszik, nincsenek benne feltevések, hipotézisek. Az ember lelki világát elismeri nem csak létezőnek, hanem irányítónak. Egyszerűen képtelenség meggyógyulni, ha az ember lelke beteg.

  1. A segítség fogalma

Az az ember, aki a másiknak jót akar, az tiszteli a másik „tévedéshez” való jogát is. Az ember nem más, mint egy öntanuló gép, amelyik a megélt tapasztalatokból megérti, hogy számára mi előnyös és mi nem. Akitől elvesszük a tanulás, a tapasztalás jogát, az egy téves programot készít és felnőtt fejjel tévesen fog reagálni az élet eseményeire. Sok olyan 40-50 éves meglett férfi van, akit anyukája mind a mai napig vigyázza, segíti úgy munkában, mint párválasztásban, mindig minden „tévedését” kijavítja, elegyengeti az utat előtte. Ezek a „férfiak” sajnos torz személyiségek, még torzabb viselkedési normákkal, mely téves mintákat tovább adnak saját családjukban.
Nincs jogunk egy másik ember megtapasztalását, életét (élet=tapasztalás) elvenni. Az élmény, a tapasztalat az övé, legyen az jó vagy rossz, mert nincs jó és nincs rossz, csak tapasztalat. Ami ma jó, az lehet, hogy két év múlva rossz megítélés alá fog tartozni. Egy példával élve, ha egy fiatal barátom az első szexuális együttlétre készül fiatal barátnőjével, és kissé görcsös a feladat tudatában, nem mondhatom neki, hogy hagy rám a dolgot, te menjél tévézni, hiszen az az ő megtapasztalása kell legyen. Amíg egy feladatot meg nem tud oldani az ember, addig az élet állandóan vissza és vissza hozza azt, csak egyre erőteljesebben. Aki már megtanulta az anyagot, az léphet felsőbb osztályba. Ez az ÉLET.
Ezért ne akarjuk megoldani más problémáit. Mert azok az ő problémái, az ő élete eredményei. Ha sikerül megoldani helyette, sokszor ő maga nem elégedett a megoldással, és habár mi a legjobb tudásunkkal léptünk fel, mégis mi leszünk elmarasztalva. Úgy szokták mondani, hogy mindenki pont ott van az életében ahol kell legyen, az életének megfelelően. Mindenki pont abban a kakiban van, amit magának összehozott. Főleg, hogy nem is vállalhatunk felelősséget a mi megoldásunkért, ami nem az illetőé, hanem a miénk. Abban a helyzetben mi sem így oldanánk meg. Kívülről másképp látszik a világ, mint a gödör mélyéből.
Az ember lehet más tudásával okosabb, de nem lehet más tudásával bölcsebb.
Mindenkinek joga és kötelessége, hogy megtanuljon válságokat kezelni az élete során. A válságtól nem félni kell, mert az egy fordulópont. A kínai írásban a válság szó két szimbólumból áll. Az első a félelem szimbóluma. A második a lehetőség szimbóluma. Mindenki meg kell tanulja, hogy élete tele van válságokkal, hisz egy lottónyeremény is válság, nem csoda, hogy mennyi lottónyertes élete ment tönkre. Minden válság egy újjászületés, egy lehetőség a fejlődésre, a továbblépésre.
A segítség azt jelenti, hogy amikor nagy szükségem van valamire, azt, csak akkor, és csak azt amire szükségem van, megkapom valakitől. Például nyári kánikulában ha nagyon ki vagyok száradva, és kapok valakitől egy pohár vizet, akkor az segítség. De nem segítség sem a sós mogyoró, sem egy pohár pálinka, vagy maga a víz sem egy héttel később. Tehát csak az és csak akkor, ami és amikor a legszükségesebb.
Sokszor a „segítség” túlbuzgó cselekedet, mint amikor az úttörők átvezetik a vak bácsit az úttest másik oldalára tiszta segítőkészségből, ugyanakkor a bácsi nem akart átmenni. Ide tartozik még, hogy a segítő gyakran elvárja a hálát, számít a hála kialakulására, esetleg később számon is kéri a hálát.
A segítség lényege, hogy nem halat kell adni, hanem hálót! Meg kell mutatni a rászorulónak az utat, de neki kell végigmennie rajta. Ahogy senki sem mehet más helyett a mellékhelyiségre, de meg tudja mutatni, hogy merre van. És ez sokszor mekkora segítség!!!

Hárítás

Mikor valaki nagyon mélyre ment a saját életében és minden jóindulatú támogatásra, segítségre, hárítással reagál, akkor rajta pillanatnyilag nem lehet segíteni. Ezt fel kell ismerni és el kell fogadni. Minél görcsösebben szeretnénk segíteni, annál görcsösebb ellenállásba fogunk ütközni. Ha az élet őt majd kimozdítja ebből a bezártságból, akkor megszűnik a hárítás, és jöhet a segítség 

Intimitás, magánszféra

Mindenkinek van egy magánszférája, egy intim zónája, amibe nem illik belegázolni. Van akinél ez a terület kisebb, van akinél nagyobb. Ettől függetlenül mindenkinek napi szinten léteznie kell a saját intim zónájában. Ezt nevezik meditációnak, hobbinak, egyedüllétnek, magányos sétának, a csend hallgatásának, zenehallgatásnak, stb. A lelki egyensúly megléthez mindenképp szükséges a napi 10-20 perc egyedüllét. Ezt semmivel sem lehet kiváltani. 


  1. Minden együtt
Ahogy azt akár Madách Imre, akár Hamvas Béla megfogalmazta, az élet egy időtöltés, egy tanulás, az élmények megélése, majd még újabb élmények megtapasztalása, válságok megoldása és semmiképp sem a langyos vízben ücsörgés.
Ahogy a nappal és az éjszaka váltogatják egymást, úgy meghalunk, majd születünk. Ahogy a tegnapi cselekedeteink meghatározzák a mánkat, úgy mai cselekedeteink meghatározzák a jövőnket. Ettől nem félni kell, hanem tudni róla és igyekezni úgy élni. Karmánk a jelen életünk forgatókönyve. Mindenki a jelen szerepének megfelelő tudatszintet és képességeket kap, amelyekkel a szerepének megfelelően élni kell. Ha globálisan nézzük, az egész emberi élet, lét, nem több annál, mint amikor a kisgyerekek a homokozóban együtt játszanak. Az élet eredménye sem több, mert amikor túl sok az építmény és este hazamennek a gyerekek, jön a gondnok és egy gereblyével elegyengeti a homokot, hogy holnap új gyerekek újra egy tiszta, játékra alkalmas játszóteret kapjanak, amiből ők nyilván mást építenek, de valahol mégis hasonlót. Ez az élet értelme.
Tehát egy bizonyos része az életnek előre definiált, ehhez kapunk adottságokat, képességeket. Aztán, hogy ezekkel mit kezdünk, hogyan élünk meg dolgokat, az már ránk van bízva. Az élet olyan, amilyennek látom. A tudatom teremt. Teret, időt, érzelmet, megélést.
Minden ember a végtelen kozmikus intelligencia egyedi megjelenése. Innen fogva nem vagyunk egyformák. Ezt fogadjuk el és tiszteljük egymást. Ha valakit nem tudunk szeretni, attól még teljes mértékben el tudjuk fogadni. Sőt még meg is tudunk döbbenni, hogy mennyire jól, élethűen játssza szerepét. Ekkor nem haragszunk rá, hanem elfogadjuk.
Mikor valaki már egy jó ideje úgy érzi, hogy hullámvölgyben van, mikor azt érzi, hogy már nem lehet lejjebb menni és mégis sikerül, mikor sem a párkapcsolat, sem egyéb társas kapcsolatok abszolút nem működnek, mikor mindenki szembe jön, mikor félelmetes és megmagyarázhatatlan betegségek jelentkeznek és az orvostudomány már nem tud mit tenni, akkor kezd elgondolkozni az ember, hogy valamit másképp kell tenni. Ilyenkor általában 5-10%-ban éli a karmáját, azaz kb. ilyen arányban játssza azt a szerepet, amit kellene. 
Ilyenkor szokták kérdezni az emberek, hogy mit lehet tenni?
Először is érdemes kideríteni, hogy az illetőnek mi a karmája. Ebben legtöbbet tud segíteni az asztrológia. Itt nem az újságokban közölt néhány sorra gondolok, hanem egy-két kétórás foglalkozásra igazi asztrológussal. Innen mindig kiderül, hogy mi lenne az élet fő célja. például van akinek uralkodnia kell, vezetni, van akinek a család melegével kell foglalkozni, van aki segítő, stb. Az mindegy, hogy valaki milyen nagyságrendben éli meg mondjuk oroszlán mivoltát, azaz kis cégben, nagy cégben, vagy országot vezet, lényeg, hogy meg kell élnie. 
Másodsorban érdemes elkezdeni olvasni olyan témakörben, ami vonzza az illetőt. Szerencse a neten sok minden van, nem kell azokat megítélni, csak el kell olvasni. Majd kikristályosodik, hogy melyik tetszik. Könyvek közül mindenképp Balogh Bélát ajánlom, vagy aki már komolyabban beásta magát, annak Hamvas Bélát. Majd jöhet Madách Imre Az ember Tragédiája, de nem mint iskolai olvasmány, hanem mint a világ valódi működését leíró globális mű, aki pedig ennél is többet szeretne, annak jöhet a Thoth Smaragdtáblái c. alkotás. A sorrenden nem érdemes változtatni.
Harmadsorban érdemes foglalkozni az enneagrammal, mely szerintem a világon egyedülállóan  és végtelenül precízen megmutatja, hogy milyen a karakterem. Ha egy hatos vagyok, ne legyek a csúcsvezető, mert nem tudok dönteni, ha egy keresztapa vagyok ne menjek utolsó beosztottnak, illetve ha főnök vagyok ne vegyek fel egy olyan karaktert, amelyik fél év alatt kitúr a helyemről. Hetesként önállóan ne vállalkozzak, és párválasztáskor sem mindegy, hogy ki illeszkedik hozzám. A karakterem ismerete és az asztrológia félelmetesen jól kiegészítik egymást, illetve legcsodálatosabb az, hogy az asztrológiában látható életfeladatomhoz tökéletesen illeszkedik a karakterem. Már “csak” meg kell valósítani az életet. 
Negyedsorban el kell menni egy Új Medicina alapképzésre, hogy megértsük, hogy a betegség nem egy nemkívánatos szemét, amit kidobunk az orvosi rendelő kukájába, hanem egy villanypásztor, amelyik a helyes útra szándékszik minket terelni. Nyilván csak akkor, ha hagyjuk, különben rásülünk. Nyilván előbb-utóbb úgyis meghalunk, csak nem mindegy, hogy mikor és milyen körülmények között. 
Ahogy egyre jobban belemélyül az ember, úgy egyre sikeresebb kezd lenni, eltűnnek a nemkívánatos betegségek, és egyre jobban kezd tetszeni az élet. Hamarosan ki meri mondani, hogy boldog. Egyre kevésbé kezdi az ember a külső körülményeket okolni saját bajaiért, és kezd önállóan gondolkodó, sorsát tudatosan irányítani képes emberré válni. 
További részletek a hamarosan megjelenő (2011 december) Test-Lélek-Szellem – EGÉSZSÉG c. résznél.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése