2018. december 13., csütörtök

Bombaüzlet a magyar erdőkben: ezzel te is rommá keresheted magad










Bombaüzlet a magyar erdőkben: ezzel te is rommá keresheted magad


Évente több millió forintnyi passzív jövedelem, minimális munka - mindez nem álom. Ráadásul több millió forint, vissza nem térítendő állami támogatást is kaphatunk. Jól hangzik, ugye? Mindehhez kell egy szarvasgomba termesztésre alkalmas földterület és némi önerő.
Ilyen banki hozamok nincsenek, mint amit egy szarvasgombaerdő hoz - mondta a Pénzcentrumnak Ulrich József, a Szarvasgomba-termesztők Országos Egyesületének elnöke, aki szerint egy szarvasgombás erdő kiváló befektetés lehet. Ugyanis a normál mezőgazdasági területek után származó bevételek 10-20-szorosát is meg lehet keresni, a szarvasgomba-termesztés hektáronként 1-2 millió forintot is hozhat a konyhára - tette hozzá.
Az övé az első telepített szarvasgombás erdő az országban Hőgyész mellett. Azt mondta, úgy vágott bele a dologba, hogy korábban nem volt mezőgazdasági tapasztalata.
Ahol megfelelőek a talajviszonyok, és szarvasgombás szaporító anyagot telepítünk, az erdő 8-10 év múlva szarvasgombát termel a tulajdonosának. Ez pedig nemcsak egy-két évig tart, hanem ötven-száz évig
- mondta. Ráadásul most három és fél millió forint, százszázalékos vissza nem térítendő támogatás igényelhető hektáronként a szarvasgomba termesztésre a Vidékfejlesztési Programban.
Olyan mezőgazdasági területek tulajdonosainak lehet jó lehetőség, akiknek a területe alkalmas szarvasgomba-termesztésre. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy középkötött, humuszos a talaj, jó vízgazdálkodású, semleges kémhatású, gyengén meszes területeken lehet kiváló a szarvasgombás erdő
- magyarázza Ulrich. Általában gyepeket vagy szántókat lehet erdészeti módszerekkel szarvasgombás szaporítóanyaggal beültetni, amiből idővel szarvasgombát termő erdő lesz.

Kell hozzá önerő, de vissza is kapjuk

Egy hektár termőföld országos átlagára 1,4 millió forint az az Erste Bank Agrár Kompetencia Központja által kiadott Agrárhorizont című kiadvány szerint. A területek ára persze országrészenként változó: Tolnában 2017-re 2,25 millió forintra nőtt egy hektár termőföld átlagára, Hajdú-Biharban pedig 2,1 millióra. Győr-Sopron megyében 1,93 millió forint az átlagár, míg Nógrád megyében olcsóbban, már 700 ezer, Borsod-Abaúj-Zemplénben 840 ezer körüli összegért is lehet földet kapni.
Aki szarvasgomba termesztésre adná a fejét, először meg kell nézetnie, alkalmas-e a kiválasztott terület a telepítésre. Ehhez szükség van egy erdőmérnökre és egy szarvasgomba-szakértőre. Amennyiben a laboratóriumi talajvizsgálattal kiegészített termőhely feltárási szakvélemény szerint a terület alkalmas a termesztésére, elkészíthető és benyújtható a területileg illetékes erdészeti hatósághoz az erdőtelepítési terv. Mindezek nagyjából 2,5 - 3 hónapot vesznek igénybe. A költségeket pedig leendő szarvasgomba termesztőnek kell finanszíroznia, és nagyjából 300 ezer forintba kerül.
A hatóságtól megkapott erdőtelepítési engedély birtokában lehet pályázni az utófinanszírozású állami támogatásra, ezt az interneten bárki megteheti. Ha megkaptuk a támogatói okiratot, két évünk van az erdőtelepítésre, és utána igényelhető a kifizetés.
Tehát a telepítés költségei is a föld tulajdonosát vagy bérlőjét terhelik. Ugyanis egy adott terület haszonbérlőjeként is lehet pályázni úgy, ha a tulajdonos hozzájárul a telepítéshez. Hasonló a helyzet az osztatlan közös tulajdonú földterületeken, ott is mindegyik tulajdonos hozzájárulása szükséges a támogatás igénybevételéhez. A támogatható minimális területméret egyébként 0,5 hektár koronavetülettel együtt.
Visszatérve a telepítés költségeire, a szarvasgombával oltott csemeték ára 1500-2000 forint körül mozog. Ha valaki vállalja legalább 538 darab, szarvasgombával oltott csemete ültetését, 3225 euro, vagyis 1 millió forint támogatást igényelhet.  Dönthetünk viszont úgy is, hogy szarvasgombával kezelt makkot telepítünk, ez hektáronként 500 ezer forintból kijön.
Az erdő ápolásának is vannak persze költségei, viszont a 2019. június 30-ig meghosszabbított pályázat keretén belül erre is kap támogatást a szarvasgombás erdő tulajdonosa vagy annak bérlője. A telepítés után 11 éven keresztül ún. ápolási támogatás gyanánt évi 241 euro, 75 ezer forintot folyósítanak, és évente 79 eurót, vagyis 24500 forintot is kaphatunk a kieső jövedelem pótlására.
Még a kerítés vagy a villanypásztor költségeihez is igényelhető támogatás, előbbire maximum 504 euro, vagyis 156 ezer forint értékben, utóbbi esetén maximum 216 euro, vagyis 67 ezer forint értékben. Mindezt úgy, hogy eközben a területalapú támogatás is igénybe vehető abban az esetben, ha a terület mezőgazdasági terület és a pályázó korábban már igényelt területalapú támogatást a kérelemben szereplő területre.
Az első szarvasgombák már a 8. évben várhatók. A gomba megjelenésének évében Ulrich szerint 2-3 kg gombával számolhatunk hektáronként. A második évben 5-8 kg, a harmadik évben 12-15 kg, a negyedik évben 25-30 kg, az ötödik évet elérve a termés már akár 30-40 kg is lehet egy esztendő alatt. Ez pedig azt jelenti, hogy
idővel évi 1-1,5 millió forintos bevételt is biztosíthatnak.

Ha nem akarunk gombászni, bérbe is adhatjuk a területet

Ahhoz, hogy valaki legálisan gyűjthesse a szarvasgombát, először is el kell végezni egy képzést. Ennek ára változó, de nagyjából 50-100 ezer forintba kerül. Mindenképp szükség van egy kutyára is. A kutya vizsgájának díja ugyan elenyésző, 5-10 ezer forint, de megfelelő kutyát találni nem könnyű.


Egy igazán jó kutyának nincs ára, azt a szarvasgombász megtartja magának
 - mondta a Pénzcentrumnak Kovács László szarvasgombász, kutyakiképző, akit idén ősszel mi is elkísértünk egy Nógrád megyei erdőbe. Egy már képzéssel rendelkező kutyáért egyébként 2000 eurót, vagyis több, mint hatszázezer forintot is elkérhetnek.
Területre is szükség van, ahol a gombász begyűjtheti a zsákmányt. Miután kiválasztottuk az adott erdőterületet, meg kell egyezni az erdőgazdálkodóval vagy a kiszemelt erdő tulajdonosával. Ez utóbbi viszont nem egyszerű, támpontot esetleg az erdészeti hatóság adhat, aki segíthet összekötni a gombászt a kiszemelt erdő tulajdonosával, és bérleti díjat kell neki fizetnie.
EZ IS ÉRDEKELHET!

15 ezres órabér a magyar erdőkben: ezzel te is rommá keresheted magad

Stresszmentes meló és még diploma sem kell hozzá.
Hogy pontosan mennyi pénzt kérnek el a gazdák a föld bérbeadásáért, az nagyon változó. Minden egyes megállapodás a gombász és az erdőgazdálkodó között egyedi, személyre szóló. A meghatározott időre kötött szerződésben a tulajdonos például időbeli vagy mennyiségi korlátot is szabhat, de kikötheti azt is, milyen szarvasgombafajtát gyűjthetnek a bérlők - mondta Ulrich.
Az biztos, hogy az ország egyik legjobb szarvasgomba lelőhelyei, mint például a Jászság vagy a Baranya-megyében lévő Ormánság kiemelten drágák bérlés szempontjából.
A bérleti árak itt milliós nagyságrendűek is lehetnek.
A díjért cserébe viszont az adott időszakban a bérlőé a szarvasgomba, ami az erdőben megterem.

A szarvasgombát is lopják

Minden évre jut néhány szarvasgomba-tolvajról szóló hír a rendőrség honlapján. Átnézve ezeket kiderül, a legtöbb esetben a bérlők érik tetten a tolvajokat, akik általában több négyzetméteren felkapálták a területet, jelentős károkat okozva ezzel. Hiszen, ahogy Kovács László mondta is nekünk az erdőben, miközben gombát gyűjtöttünk, ha ásóval vagy kapával esnénk neki a területnek, amellett, hogy a gombák maguk is megsérülnének, a finom gombafonalak elszakadnak, ezt pedig az egész élőhely megsínylené. Vagyis egy ilyen eset után nem is terem annyi szarvasgomba, mint amennyi a kapás lopás nélkül teremhetett volna.
Az államilag támogatott kerítés és a villanypásztor pedig nem a tolvajok, hanem az állatok ellen nyújt csupán védelmet.
Van, aki kamerákat, mozgásérzékelőket tesz ki a területre, és ha valami történik, a bérlő vagy a tulajdonos a telefonján kap riasztást. De alapvetően a gombászok azok, akik gondoskodnak a terület védelméről
- mondta Ulrich József. Arra a kérdésre, mégis hogyan lehet védekezni, ha nem akar valaki kint lenni az erdőben a nap 24 órájában, azt válaszolta: a termés időszakában a gombászok őrzik a területet, akár ki is költöznek az erdőbe, hogy megvédjék a termést.


Nem zökkenőmentes a pályázás

A Hvg.hu október közepén írt arról, hogy a korábban az erdősítés támogatására kiírt pályázat eredményeiről tavaly augusztus óta nincs információ.
Ezt Ulrich József is megerősítette a Pénzcentrumnak. Fontos azonban megjegyezni, hogy a pályázat az ország erdősültségi százalékát 20,9-ről 25 százalékra célozza emelni. Vagyis nem csak szarvasgombás erdő telepítése a cél. A Hvg.hu megtudta, eddig 277 támogatásról döntött a Miniszterelnökség, és 2,3 milliárd forint elosztásáról hoztak döntés. Ezek között a nyertes pályázatok között egyetlen olyan sincs, amelyben a jelölt szarvasgomba termesztését is vállalta volna.



Azért ez erős: ennyit keres egy magyar teherautó vezető Németországban






Őrület, mennyi pénzt kínálnak külföldön azoknak, akik tudnak teherautót vezetni! Itthon közben égető a munkaerőhiány, vélhetően a hazai vállalatok nemigen tudnak versenyezni a külföldi ajánlatokkal. A helyzet aggasztó, az egyik szakszervezet szerin az állami sofőrképzés csak tűzoltásra jó.
Semmi sem szegi a magyarok kedvét: továbbra is sokan döntenek úgy, hogy külföldön próbálnak szerencsét. A magasabb fizetések mellett csábító az is, hogy sok helyen nem számít, van-e valakinek végzettsége, a munkatapasztalat a mérvadó. Például a sofőröket csúcsfizuval csábítják külföldre: degeszre keresheted magad, ha tudsz kamiont, teherautót vezetni, és esetleg tudsz valamilyen idegen nyelven.
Ha mindigis érdekeltek a kotrógépek, lánctalpasok, esetleg vezettél is már ilyet, Németországban a helyed, ahol havonta 2400 eurót (kb. 800 ezer forintot) kereshetsz heti 5-6 nap munkával. Szállásban a munkáltató segít. Végzettség nem kell a melóhoz, csak tapasztalat és nyelvtudás.
Szintén Nürnbergbe keresnek olyasvalakit, aki tud betonkeverős kocsit vezetni. A fizu itt is hozzávetőleg 800 ezer forint, és a szállást is szintén a munkaadó intézi. Végzettség ide sem kell, ha láttál már belülről betonkeverős autót, csak tudj németül! Illetve a munkába a saját autóddal kell bejárnod.

Nyerges vontató sofőrt is keresnek Nürnbergbe. A feltételek ugyanazok, mint a fenti kettő állásnál, végzettség ide sem kell, csak tapasztalat.
Baden Württemberg és Köln körzetébe teherautó vezetőt keresnek azonnali munkakezdéssel, bejelentett, hosszú távú munkahelyre. Semmilyen végzettség nem kell, csak a munkatapasztalat a fontos. Az órabér átszámolva 3300 forint körül van, plusz minden napra kapsz 50 eurónyi (kb. 17 ezer forint) kiegészítést is. Így a fizetés összesen naponta 43000 forintnak megfelelő euró, munkanappal számolva a havi bér 860-870 ezer forint körül van.
Würzburgba is el lehet menni kamiont vezetni, semmilyen végzettséget nem várnak el, csak alapszintű nyelvtudást és saját autót a munkába járáshoz. A fizetés 2300-2400 euró (750-780 ezer forint) havonta, plusz hétvégére ingyen szállást is biztosítanak, és még az első kiutazásod költségét is állja a munkáltató!


A UPS hollandiába keres sofőröket, ikolai végzettségtől függetlenül. A lényeg, hogy a jelentkező tudjon angolul. Eindhovenben tapasztalattól függően 1900-2400 euró (615-780 ezer forint) a fizetés, ehhez jön még a műszakpótlék és a vakációpénz, és ráadásul a munkáltató állja a bejárás költségeit, plusz szállást és biztosítást is intéznek.
a nem akarsz olyan messzire menni, Pozsonyba is keresnek tapasztalt vezetőket: itt napi 50-60 eurót (17-18 ezer forintot) fizetnek, ami havi 20 nap melóval számolva körülbelül 340-350 ezer forint. Végzettség itt sem feltétel. Sőr, bár kevesebb a fizu, de idegen nyelven sem kell tudni.

Esetleg nincs kamionos jogsid, de sofőrnek állnál? Neked találták ki azt a szlovákiai sofőrállást, ahova már B-kategóriás jogosítvánnyal is elmehetsz dolgozni! Az úticélok: Németország, Olaszország, Svájc. A tapasztalaton kívül semmit nem várnak el, még a nyelvtudást sem! A fizetés 1000-1200 euró (310-370 ezer forint) havonta.

Itthon lassan nem lesz képzett sofőr

Égető a munkaerőhiány a hivatásos gépkocsivezetőknél, amit tetéz az elöregedési folyamat; 5-10 éven belül a sofőrök fele, több tízezren vonulhatnak nyugdíjba.Korábban a témában megszólalt Árvay Tivadar, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) kommunikációs vezetője is, aki szerint ugyan lehet az államilag támogatott hivatásos gépjárművezető-képzés révén, az OFA-programban sofőröket képezni, de ez csupán tűzoltás, hiszen sokezre dolgozóra volna szükség, míg az állami program keretein belül az elmúlt 3 évben csak 2500-an szereztek képesítést. Az MKFE ezért szorgalmazza, hogy a lehető leghamarabb induljon el a közoktatásban a hivatásos gépkocsivezetők képzése, amelyre középiskolát végzettek jelentkezhetnének – mondta.






Lassan elhúz mellettünk az egész régió: értékelték a magyarországi jólétet






Kijött a Prosperity Index legújabb jóléti rangsora, amelyben a régiós országokat tekintve Magyarország a lemaradó középmezőnyben van. A Pénzcentrum most összeszedte, miben vagyunk jobbak, vagy rosszabbak a gyengébb közepesnél.
A középmezőnyben van Magyarország a régióban a 2018-as Prosperity Index rangsora szerint. Az összeállítás kilenc szempont alapján állítja össze a világ országainak jóléti rangsorát: vizsgálják a gazdasági helyzetet, az üzleti környezetet, a kormányzati munka minőségét, az oktatást, az egészségügyet, a biztonságot, a személyi szabadságot, a társadalmi tőkét, illetve a környezettudatosságot.
Ezeknek a mutatóknak az átlaga adja ki a nagy egészet, és sorolta be Magyarországot a jóléti rangsor 42. helyére. Mögöttünk a régióban csak Románia (45.), Szerbia (56.) és Ukrajna (111.) áll. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy utóbbiban jelenleg is háborús helyzet van, így a legtöbb mutatóban is a lista hátsó traktusába tették (a biztonság tekintetében például a 128. helyen vannak).












A régióban, ahogyan arra számítani lehetett, Ausztria vezet (világviszonylatban 15. hely), majd pedig Szlovénia (18.) és Csehország következik (27.). A helyezéseket összevetve kijelenthető: hazánk a 42. pozíciója jólétügyileg inkább áll közelebb a balkáni országokhoz, mintsem az északi és nyugati szomszédokhoz. Ugyanis míg az előttünk tanyázó Horvátország 41. az őelőtte következő Lengyelország már 33., Szlovákia pedig 32. Így tehát míg az első helyezettől 26 hely választ el minket, az utolsó szerbektől (az évek óta káoszos Ukrajnát nem számítva) csak 14.

Így hagytak le minket egy évtized

A rangsort 2007 óta állítják össze, ekkor hazánk még a 35. helyen volt, ez folytatódott egészen 2010-ig, amikor már 37.-ek voltunk, és a lecsúszás egészen 2016-ig folytatódott, amikor a 44. helyen álltunk a jóléti listán, az óta tavaly és idén is egy-egy helyet javítottunk. Tehát 2018-ra értünk vissza a 2015-ös szintre, amikor szintén 42. helyezettek voltunk. Összevetésképpen a szlovákoknál 2007 óta viszonylag stabil a jóléti index, sőt 2014 óta folyamatosan lépegetnek felfelé: a 34. helyről indultak 2007-ben, onnan kisebb-nagyobb ugrásokkal 2013-ra a 36.-ra csúsztak le, végül 2018-ra ismét a 32. helyen állnak.


Látványosan jöttek fel a horvátok is, akik 2016-ban hagytak le minket. Azaz, ahogyan a mellékelt ábrán az látható, hogy inkább Magyarország "csökkent vissza" az ő szintjükre, nem Horvátország fejlődött annyira robbanásszerűen, hogy végül be is előzze Magyarországot.


Számos cikk szólt arról, hogy lassan lehagynak minket a románok is a régióban, ez pedig látható a jóléti indexük növekedése alapján is: 2013 óta 19 helyet javítottak, visszaesés nélkül, egészen tavalyig minden évben 4, vagy több helyet ugrottak évente, 2018-ban két helyet javítottak az előző évhez képest, most már csak háromra vannak tőlünk. Ha ez így megy tovább, pár éven belül csak Románia hátát látjuk majd.

Mindenből gyengébb közepes

Lebontva a legfrissebb értékeléseket látható, hogy kevés dologban vagyunk kiemelkedően jók, vagy rosszak a régiónkban. A legjobb helyezést az oktatás tekintetében értük el, 32.-ek vagyunk, ami az ötödik legjobb a vizsgált országok között. Ebben a kategóriában Szlovénia a legjobb 7. helyével, utána Csehország (14.) és Ausztria (19.) következik. A legrosszabb helyen Ukrajna van, ahol a háborús helyzet ellenére a 43. legjobb oktatási rendszer működik a világon, utána a 39. Románia jön. Ugyanakkor itt is érezhető: az eredmények inkább a régió rosszabbik feléhez közelítenek.
Nem vagyunk olyan rosszak az üzleti környezet mutatójában sem, amelyben összességében a 46. helyen vagyunk. Ebben a tekintetben csak 4 jobb van nálunk a régióban. Érdekes, hogy az egyébként hozzánk nagyon hasonlóan szereplő Horvátország a kategóriában csak két hellyel áll jobban, mint Ukrajna. Itt nem vagyunk annyira lemaradva a legjobbaktól.
Környezetvédelem tekintetében azonban van miért szégyenkeznünk, 65. helyünknél csak Ukrajna (105.) és Szerbia (107.) teljesített rosszabbul. Szlovénia nemcsak a régióban, de világviszonylatban is első, Ausztria 9., Horvátország 15. Egyébként ez annyira nem meglepő eredmény, legalábbis korábban a Pénzcentrum is megírta, hogy mennyi szemetet hasznosítanak újra az EU-s országokban, és hát ne szépítsük, azon a listán például tökutolsók lettünk.
Egyéb, különösen kiemelhető eredményünk nincs a listában, a többi indikátorra jellemzően igaz, amit fentebb írtunk: Magyarország sokkal inkább közelít a kelet-európai és balkáni országokhoz, mint a listán előkelőbben szereplő, környező államokhoz.
NEM SZABAD TOVÁBB VÁRNI A LAKÁSVÁSÁRLÁSSAL!
Ha tervezed, hogy ingatlant vásárolsz, akkor jobb, ha tudod, hogy lakáspiaci elemzők szerint az árak emelkedése lassul, és a finanszírozási költségek is rekord alacsony szinten vannak, de már nem biztos, hogy sokáig így is marad. Nem hiszed? Nos, a Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 7 millió forintot, 15 éves futamidő mellett már 2,04 százalékos THM-el, és havi 44 981 forintos törlesztővel fel lehet venni a Gránit Banknál. De nem sokkal maradnak el ettől a legnagyobb kereskedelmi bankok ajánlatai sem: a Budapest Banknál például 47606 forintos törlesztőt ígér a 2,13 százalékos THM; míg az OTP Banknál némileg magasabb, 2,23 százalékos THM is alacsonyabb, 44949 forintos törlesztőt jelent. Érdemes még megnézni a K&H Bank, az ERSTE Bank, és a többi magyar hitelintézet konstrukcióját, különböző hiteösszegek, és futamidők mellett is - ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát.




Kifakadt a magyar szaki: 3000 euró helyett már csak 2 ezret keresek Németországban






A magasabb nyugati bérek miatt sokan mennek külföldre. Németország vonzó célpont a magyarok számára, a bérek ugyanis jelentősen magasabbak. A magyar melósok élete azonban ott sem feltétlenül fenékig tejfel - az egyik külföldön dolgozó magyar munkás videójában azt mutatja be, milyen nehéz körülmények közt találhatja magát az, aki Németországba megy dolgozni.
Elképesztően nagy a hiány szakmunkásokból, nem csak itthon, de külföldön is, emiatt pedig tárt karokkal várják a magyar melósokat a nyugati országokban. Korábbi cikkünkben mi is beszámoltunk róla, hogy mennyit lehet keresni Németországban villanyszerelőként. A cikkre rengeteg reakció érkezett, ezek között viszont találtunk egy nagyon hangsúlyos véleményt.
A cikkünkre kommentben érkezett egy videóüzenet, amelyben egy Németországban dolgozó festő ismerteti, hogy egyre romló körülmények között dolgozik. Mint azt a videóban elmondja, a jelenlegi munkakörülményei nem annyira jók, a mostani munkáltatója kevesebbett fizet, mint az előző. A videó ismertetőjeként ezt írja:
Orbitalis nagy szarban vagyunk, es leszunk ha ebbe az iranyba haladunk tovabb. Ezt a videot azoknak ajanlom akik meg akarjak erteni mit jelent kulhonban rabszolganak lenni, es kuzdeni. Lassan a semmiert. Osztani er!
A külföldön dolgozó festő véleménye természetesen nagyon hangsúlyos, és remek példa arra, hogy a külföldön dolgozó magyarok élete sem feltétlenül egyszerű.Ettől függetlenül viszont fontos kiemelni, hogy ez egy eset a sok közül, minden bizonnyal sokan nem találkoznak hasonló állapotokkal.
A szobafestő a videóban elmondja, hogy jelenleg egyedül dolgozik egy nagy lakáson, és bár már "leszakad a karja a munkától", az eredményeivel nincs megelégedve a munkaadója. Elmondta, hogy tavaly ezért a munkáért bruttó 13 euro 70 centet kapott óránként (ez majdnem 4500 forint), most pedig közölték vele, hogy 12 euro 10 cent (3900 forint) lesz az órabér. Ha nem tetszik, akkor nem tartanák rá igényt.


A festő ennek okát a kelet-európaik bevándorlásában látja. Kiemelte például a magyar, szlovák, lengyel, román vendégmunkásokat. A videóban elmondja, a bevándorló munkavállalók közti verseny elképesztően lenyomja a béreket, ráadásul konfliktusos helyzetet teremt a melósok között is. Az árak viszont magasak:


1000 euróba kerül egy lakásbérlés, miközben a tavalyi 3000 ezer eurós nettó fizetés helyett idén már a 2000-nek is örül.
Ez ugyan sok pénznek tűnik, de ahogy mondja, a német árak mellett már erősen meg kell gondolnia, milyen terméket vesz le a polcról.
A helyzet még teljesen más volt tavaly, akkor a festő - saját elmondása szerint - negyedennyit dolgozott, ráadásul a munkaeszközök is korszerűbbek voltak. Ilyen feltételek mellett a túlórát is vállalta, amiért 25 eurót fizettek neki. Az előző cége biztosított számára autót és egy segédmunkást is, miközben a munkáját nem érte kritika. Ehhez képest idén kevesebbet keres, saját költségén utazik.
A videó végén közli a festő, hogy a feltételek az 50 ezer ideérkező kelet-közép-európai miatt romlottak, akik egyszerűen elfogadják az alacsonyabb béreket és a rosszabb feltételeket. Ezzel együtt pedig a munkavállalók érdekérvényesítési képessége is erősen csökkent. Ahogy a festő mondja:
A jobb élet reménye már itt sincs meg.
Az festő emiatt azt tervezi, hogy továbbáll, de azt nem tudja megmondani, hogy hova, mert szerinte az Európai Unióban mindenütt problémát jelentenek a keleti blokk munkavállalói általi nyomott bérek és rosszabb feltételek.




Gombafarm Szendrőládon - A vidék élni akar - 2013.12.01. - EchoT



Biogomba termesztés - Kóca TV - Agrárpercek 2012



Aquaponia - avagy télen föld nélküli zöldség gyümölcs termesztés - Szemetet eszünk!?






Bejegyezte: dátum:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)